(1)   A vegyes bizottságban, valamint a megállapodás 164. és 165. cikkében meghatározott szakbizottságokban és a megállapodás 164. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban létrehozott bármely esetleges további szakbizottságban az Uniót a Bizottság képviseli.

Egy vagy több tagállam kérheti, hogy a Bizottság képviselőjét az uniós küldöttség részeként e tagállam vagy tagállamok egy képviselője kísérje a vegyes bizottság vagy egy szakbizottság ülésén, amennyiben az adott ülésen az említett tagállam vagy tagállamok különös érdekeit érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra. Különösen Írország, a Ciprusi Köztársaság és a Spanyol Királyság kérheti, hogy a Bizottság képviselőjét:

(2)   Annak érdekében, hogy a Tanács a Szerződéseknek megfelelően – különösen az Unió által a vegyes bizottságban és szakbizottságokban képviselendő álláspontok kialakítása révén – teljeskörűen elláthassa a politikameghatározási, koordinatív és döntéshozatali feladatait, a Bizottság gondoskodik arról, hogy a Tanács a vegyes bizottság bármely ülésével, a szakbizottságok bármely ülésével vagy az írásbeli eljárással elfogadandó bármely jogi aktussal kapcsolatos minden információt és dokumentumot az adott ülést vagy az adott írásbeli eljárás alkalmazását megelőzően kellő időben megkapjon.

A Tanácsot kellő időben tájékoztatni kell továbbá a vegyes bizottság ülésein és a szakbizottságok ülésein folytatott megbeszélésekről és azok eredményéről, valamint az írásbeli eljárásokról és azok eredményéről, és meg kell küldeni számára az ilyen ülések vagy eljárások jegyzőkönyvének tervezetét és valamennyi kapcsolódó dokumentumot.

(3)   Az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy az eljárás során a Szerződéseknek megfelelően teljeskörűen gyakorolhassa az intézményi előjogait.

(4)   A megállapodás hatálybalépését követő első öt évben a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás és különösen annak második része végrehajtásáról és alkalmazásáról.

(1)   A Tanács engedélyezheti az Egyesült Királyság számára, hogy a saját nevében egyetértését adja ahhoz, hogy valamely, az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területen a tervek szerint az átmeneti időszakban hatályba lépő vagy alkalmazandó nemzetközi megállapodás rá nézve kötelező legyen. Ilyen engedély csak akkor adható, ha:

(2)   Az (1) bekezdés szerinti engedély megadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy az említett megállapodásba belefoglaljanak vagy abból töröljenek bármely rendelkezést, illetve a megállapodás bármely rendelkezésének alkalmazását felfüggesszék, amennyiben ez az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel való összhang biztosításához szükséges.

(3)   Az Egyesült Királyság értesíti a Bizottságot arról a szándékáról, hogy a saját nevében egyetértését adja ahhoz, hogy valamely, az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területen a tervek szerint az átmeneti időszakban hatályba lépő vagy alkalmazandó nemzetközi megállapodás rá nézve kötelező legyen. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot az Egyesült Királyság által tett bármely olyan értesítésről, mely szerint az Egyesült Királyság szándékában áll, hogy az saját nevében hozzájáruljon ahhoz, hogy az említett nemzetközi megállapodás rá nézve kötelező legyen.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozatokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. A Bizottság javaslata tartalmazza annak értékelését, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben említett feltételek. Amennyiben az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk nem elegendőek az értékeléshez, a Bizottság további információkat kérhet.

(5)   A Tanács tájékoztatja az Európai Parlamentet az (1) bekezdés alapján hozott valamennyi határozatról.

(1)   Írország, a Ciprusi Köztársaság, illetve a Spanyol Királyság kellően indokolt kérelme alapján a Tanács engedélyezheti az említett tagállamok számára, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken kétoldalú megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat folytassanak az Egyesült Királysággal. Ilyen engedély csak akkor adható, ha:

(2)   Az (1) bekezdés szerinti engedély megadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy az említett megállapodásba belefoglaljanak vagy abból töröljenek bármely rendelkezést, illetve a megállapodás bármely rendelkezésének alkalmazását felfüggesszék, amennyiben ez az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel való összhang biztosításához szükséges.

(3)   Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot azon szándékáról, hogy tárgyalásokat kíván kezdeni az Egyesült Királysággal. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot. Az érintett tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely szükséges annak értékeléséhez, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek-e.

(4)   Az érintett tagállam felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tárgyalásokat.

(5)   A kétoldalú megállapodás aláírását megelőzően az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a tárgyalások kimeneteléről, és továbbítja a jövőbeli megállapodás szövegét a Bizottságnak, amely haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot. Az érintett tagállam csak abban az esetben fejezheti ki egyetértését azzal, hogy az említett kétoldalú megállapodás rá nézve kötelező legyen, ha a Tanács ezt engedélyezte.

(6)   Az (1) és (5) bekezdésben említett határozatokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el.

A Bizottság javaslata tartalmazza annak értékelését, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben foglalt és a (2) bekezdésben említett feltételek. Amennyiben az érintett tagállam által szolgáltatott információk nem elegendőek az értékeléshez, a Bizottság további információkat kérhet.

(7)   Ha a Tanács megadja az (1) és (5) bekezdés szerinti engedélyt, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az említett kétoldalú megállapodás hatálybalépéséről, valamint az említett megállapodás státuszát érintő minden későbbi változásról.

(8)   A Tanács tájékoztatja az Európai Parlamentet az (1) és (5) bekezdés alapján hozott valamennyi határozatról.

(1)   A Bizottságot az 1683/95/EK rendelet 6. cikkével létrehozott bizottság segíti az e határozat 5. cikkében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása terén.

Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

1.   Amennyiben e megállapodás vagy az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jog másként nem rendelkezik, e megállapodásban az Egyesült Királyságra vagy annak területére történő bármely hivatkozást az alábbiakra való hivatkozásként kell érteni:

2.   Amennyiben e megállapodás vagy az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jog másként nem rendelkezik, e megállapodásban a tagállamokra vagy azok területére vonatkozó bármely hivatkozást úgy kell érteni, mint amely azon tagállamok területét fedi le, amelyekre a Szerződések az EUMSZ 355. Cikkében meghatározottak szerint alkalmazandók.

1.   E megállapodás rendelkezései és az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések az Egyesült Királyság tekintetében és az Egyesült Királyságban ugyanolyan joghatással rendelkeznek, mint az Unióban és annak tagállamaiban.

Ennek megfelelően a jogi vagy természetes személyek közvetlenül hivatkozhatnak az e megállapodásban foglalt vagy említett azon rendelkezésekre, amelyek megfelelnek az uniós jog szerinti közvetlen hatályra vonatkozó feltételeknek.

2.   Az Egyesült Királyság biztosítja az (1) bekezdésnek való megfelelést, beleértve az igazságügyi és közigazgatási hatóságainak azon szükséges hatáskörét, hogy nemzeti elsődleges jogszabályok révén mellőzzék a következetlen vagy összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezések alkalmazását.

3.   E megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkoznak, az uniós jog módszereivel és általános elveivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

4.   E megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkoznak, végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

5.   E megállapodás értelmezése és alkalmazása során az Egyesült Királyság igazságügyi és közigazgatási hatóságainak megfelelően figyelembe kell venniük az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak végét követően kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.

1.   A negyedik és ötödik rész kivételével, amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az e megállapodásban az uniós jogra történő hivatkozásokat az átmeneti időszak utolsó napján alkalmazandó uniós jogra való hivatkozásként kell érteni, beleértve az azokat módosító vagy azokat felváltó rendelkezéseket is.

2.   Amennyiben e megállapodás uniós jogi aktusokra vagy azok rendelkezéseire hivatkozik, az ilyen hivatkozást úgy kell érteni, hogy adott esetben magában foglalja az uniós jogra vagy annak rendelkezéseire való hivatkozást, amelyek – jóllehet a hivatkozott jogi aktus felváltotta azokat – az említett jogi aktussal összhangban továbbra is alkalmazandók.

3.   E megállapodás alkalmazásában az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekre való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok az említett rendelkezéseket kiegészítő vagy végrehajtó vonatkozó uniós jogi aktusokra történő hivatkozásokat is magukban foglalják.

1.   E megállapodás alkalmazásában az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, a tagállamokra és az illetékes tagállami hatóságokra való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és annak illetékes hatóságait is, kivéve az alábbiak tekintetében:

2.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az Unióra történő bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az magában foglalja az Euratomot is.

1.   A III. cím sérelme nélkül, ez a rész a következő személyekre vonatkozik:

2.   A 2004/38/EK irányelv 3. Cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartozó azon személyek, akiknek a fogadó állam az említett irányelv 3. Cikkének (2) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt megkönnyítette a tartózkodását a nemzeti jogszabályainak megfelelően, e résszel összhangban megtartják tartózkodási jogukat a fogadó államban, feltéve, hogy az említett időpontot követően továbbra is a fogadó államban tartózkodnak.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó a 2004/38/EK irányelv 3. Cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartozó azon személyekre is, akik az átmeneti időszak vége előtt kérelmezték a beutazásuk és tartózkodásuk megkönnyítését, és akik tartózkodását a fogadó állam az említett időpontot követően megkönnyíti a nemzeti jogszabályainak megfelelően.

4.   Bármely olyan tartózkodási jog sérelme nélkül, amely az érintett személyeket saját jogon megilletheti, a fogadó állam a nemzeti jogszabályainak megfelelően és a 2004/38/EK irányelv 3. Cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban megkönnyíti azon élettárs beutazását és tartózkodását, akivel az e Cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett személy tartós, megfelelően igazolt kapcsolatot tart fenn, amennyiben az élettárs az átmeneti időszak vége előtt a fogadó állam területén kívül tartózkodott, feltéve, hogy a kapcsolat az átmeneti időszak vége előtt tartós volt, és továbbra is fennáll abban az időpontban, amikor az élettárs e rész alapján tartózkodási jogért folyamodik.

5.   A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben a fogadó állam elvégzi az érintett személyek személyes körülményeinek alapos vizsgálatát, és megindokolja az ilyen személyek beutazásának vagy tartózkodásának megtagadását.

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok az EUMSZ 21., 45. vagy 49. Cikkében, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. Cikkének (1) bekezdésében, 7. Cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, 7. Cikkének (3) bekezdésében, 14. Cikkében, 16. Cikkének (1) bekezdésében vagy 17. Cikkének (1) bekezdésében foglalt korlátozások és feltételek szerint jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

2.   Azok a családtagok, akik uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, az EUMSZ 21. Cikke, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. Cikkének (1) bekezdése, 7. Cikke (1) bekezdésének d) pontja, 12. Cikkének (1) vagy (3) bekezdése, 13. Cikkének (1) bekezdése, 14. Cikke, 16. Cikkének (1) bekezdése vagy 17. Cikkének (3) és (4) bekezdése szerint, és az említett rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal és feltételekkel jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

3.   A sem uniós polgársággal, sem egyesült királysági állampolgársággal nem rendelkező családtagok az EUMSZ 21. Cikke alapján, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. Cikkének (2) bekezdése, 7. Cikkének (2) bekezdése, 12. Cikkének (2) és (3) bekezdése, 13. Cikkének (2) bekezdése, 14. Cikke, 16. Cikkének (2) bekezdése, 17. Cikkének (3) vagy (4) bekezdése és 18. Cikke szerint, és az említett rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal és feltételekkel jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

4.   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett személyek tartózkodási jogának megszerzésére, megtartására vagy elvesztésére vonatkozóan a fogadó állam az e címben meghatározottakon kívül nem írhat elő egyéb korlátozásokat vagy feltételeket. Az e címben meghatározott korlátozások és feltételek alkalmazása tekintetében mérlegelési jogkör nincs, kivéve az érintett személy javára.

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok, azok családtagjai és más, a fogadó állam területén az e címben foglalt feltételeknek megfelelően tartózkodó személyek jogosultak arra, hogy a fogadó állam területét elhagyják és oda beutazzanak a 2004/38/EK irányelv 4. Cikkének (1) bekezdésében és 5. Cikke (1) bekezdésének első albekezdésében foglaltak szerint, az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok esetében érvényes útlevéllel vagy nemzeti személyazonosító igazolvánnyal, a családtagjaik és más, uniós állampolgársággal vagy egyesült királysági állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében pedig érvényes útlevéllel.

Öt évvel az átmeneti időszak végét követően a fogadó állam dönthet úgy, hogy a továbbiakban nem fogadja el a nemzeti személyazonosító igazolványt a területére való beutazás vagy az onnan való kiutazás céljából, amennyiben az ilyen igazolvány nem tartalmaz olyan chipet, amely megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet biometrikus azonosításra vonatkozó alkalmazandó szabványainak.

2.   A 18. vagy a 26. Cikkel összhangban kiállított érvényes okmánnyal rendelkező személyekkel szemben nem írható elő, hogy kiutazási vagy beutazóvízummal rendelkezzenek vagy ezzel egyenértékű alaki követelménynek tegyenek eleget.

3.   Amennyiben a fogadó állam az átmeneti időszak végét követően beutazóvízumot ír elő az uniós polgárhoz vagy az egyesült királysági állampolgárhoz csatlakozó családtagokkal szemben, minden eszközt biztosít az ilyen személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez. Az ilyen vízumokat ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

1.   Azok az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik, akik az uniós jognak megfelelően folyamatosan legalább 5 évig vagy a 2004/38/EK irányelv 17. Cikkében meghatározott időtartamon át jogszerűen a fogadó államban tartózkodtak, jogosultak arra, hogy a 2004/38/EK irányelv 16., 17. és 18. Cikkében foglalt feltételek mellett huzamosan a fogadó államban tartózkodjanak. A huzamos tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges jogosultsági időszak kiszámításakor figyelembe kell venni azokat az időszakokat, amikor az érintett személy az átmeneti időszak vége előtt és után az uniós jognak megfelelően jogszerűen tartózkodott vagy dolgozott a fogadó államban.

2.   A huzamos tartózkodási jog megszerzése céljából a tartózkodás folyamatosságát a 2004/38/EK irányelv 16. Cikke (3) bekezdésének és 21. Cikkének megfelelően kell meghatározni.

3.   Az a személy, aki a huzamos tartózkodási jogot már megszerezte, ezt a jogot kizárólag abban az esetben veszíti el, ha 5 egymást követő évnél hosszabb ideig a fogadó államon kívül tartózkodik.

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik azon jogát, hogy közvetlenül hivatkozzanak erre a részre, nem érinti az a tény, ha a jogállásuk – például diák, munkavállaló, önálló vállalkozó vagy gazdaságilag inaktív személy – megváltozik. Azok a személyek, akik az átmeneti időszak végén uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok családtagjaiként tartózkodási joggal rendelkeznek, nem válhatnak a 10. Cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett személyekké.

2.   Az e cím által azon családtagok számára biztosított jogok, akik az átmeneti időszak vége előtt uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok eltartottjai, érvényben maradnak akkor is, ha az érintett személyek már nem minősülnek eltartottnak.

1.   A fogadó állam megkövetelheti az uniós polgároktól vagy az egyesült királysági állampolgároktól, azok családtagjaitól és más, az e címben foglalt feltételeknek megfelelően a területén tartózkodó személyektől, hogy olyan új tartózkodási jogállást kérelmezzenek, amely biztosítja az e cím szerinti jogokat, és az ilyen jogállás megszerzését igazoló okmány meglétéhez kötheti, amely digitális formátumú is lehet.

Az ilyen tartózkodási jogállás kérelmezése a következő feltételek mellett történhet:

2.   Az e Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszak alatt és annak az említett bekezdés c) pontja szerinti lehetséges egyéves meghosszabbítása folyamán az e részben meghatározott valamennyi jogot úgy kell tekinteni, hogy azok alkalmazandók az uniós polgárokra vagy egyesült királysági állampolgárokra, azok családtagjaira és a fogadó államban tartózkodási hellyel rendelkező más személyekre, a 20. Cikkben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal összhangban.

3.   Mindaddig, amíg az illetékes hatóságok meg nem hozzák az (1) bekezdésben említett kérelemre vonatkozó jogerős határozatot, valamint, ha az ilyen kérelem illetékes közigazgatási hatóságok általi elutasításával szemben bírósági jogorvoslattal éltek, a jogerős bírósági határozat meghozataláig, az e részben meghatározott valamennyi jogot úgy kell tekinteni, hogy azok alkalmazandók a kérelmezőre, beleértve a biztosítékokról és a jogorvoslati jogról szóló 21. Cikket is, a 20. Cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel.

4.   Amennyiben a fogadó állam úgy dönt, hogy nem írja elő az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, azok családtagjai és más, a területén az e címben foglalt feltételekkel összhangban tartózkodó személyek számára az (1) bekezdésben említett új tartózkodási jogállás iránti kérelem benyújtását a jogszerű tartózkodás feltételeként, azon személyek, akik e cím értelmében jogosultak lennének a tartózkodási jogra, jogosultak arra, hogy a 2004/38/EK irányelvben foglalt feltételeknek megfelelően tartózkodási okmányt kapjanak – adott esetben digitális formátumban –, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy azt e megállapodással összhangban állították ki.

1.   Az átmeneti időszak alatt a fogadó állam engedélyezheti a 18. Cikk (1) és (4) bekezdésében említett tartózkodási jogállás vagy tartózkodási okmány iránti kérelmek e megállapodás hatálybalépésének napjától történő önkéntes benyújtását.

2.   Az ilyen kérelmek elfogadására vagy elutasítására vonatkozó határozatokat a 18. Cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban hozzák meg. A 18. Cikk (1) bekezdése szerinti határozatoknak csak az átmeneti időszak végét követően lehet kihatása.

3.   Amennyiben a 18. Cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet az átmeneti időszak vége előtt fogadják el, a fogadó állam az átmeneti időszak vége előtt a tartózkodási jogállás megadásáról szóló határozatot a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetében és 35. Cikkében foglaltaktól eltérőkön kívül semmilyen jogcímen nem vonhatja vissza.

4.   Amennyiben a kérelmet az átmeneti időszak vége előtt elutasítják, a kérelmező a 18. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt határidő lejárta előtt bármikor új kérelmet nyújthat be.

5.   A (4) bekezdés sérelme nélkül, a 18. Cikk (1) bekezdésének r) pontja szerinti jogorvoslati eljárások az e Cikk (2) bekezdésében említett kérelem elutasításáról szóló bármely határozat időpontjától kezdve rendelkezésre állnak.

1.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és más, e cím alapján jogaikat gyakorló személyek magatartását, amennyiben ez a magatartás az átmeneti időszak vége előtt merült fel, a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetével összhangban kell figyelembe venni.

2.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és más, e cím alapján jogaikat gyakorló személyek magatartása, amennyiben ez a magatartás az átmeneti időszak végét követően merült fel, jelenthet olyan okot, amely indokolja a tartózkodási jog fogadó tagállam általi korlátozását vagy a munkavégzés helye szerinti állam területére való beutazás jogának a korlátozását, a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

3.   A fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam elfogadhatja az e cím által biztosított jogok megtagadása, megszüntetése vagy visszavonása érdekében szükséges intézkedéseket e jogokkal való visszaélés vagy csalás esetén, a 2004/38/EK irányelv 35. Cikkében foglaltak szerint. Ezekre az intézkedésekre az e megállapodás 21. Cikkében előírt eljárási biztosítékok vonatkoznak.

4.   A fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam a 2004/38/EK irányelvben – és különösen annak 31. és 35. Cikkében – foglalt feltételek mellett kiutasíthatja területéről a csalárd vagy visszaélésszerű kérelmet benyújtó kérelmezőket, még azt megelőzően is, hogy az ilyen kérelem elutasítása ellen igénybevett bírósági jogorvoslat esetén jogerős bírósági határozatot hoznak.

1.   A 2004/38/EK irányelv 24. Cikkével összhangban – az e címben, valamint e rész I. és IV. címében meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel – az e megállapodás alapján a fogadó állam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárt vagy egyesült királysági állampolgárt az e rész alkalmazási körébe tartozó területeken egyenlő bánásmód illet meg a fogadó állam állampolgáraival. E jog kedvezménye kiterjed az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok azon családtagjaira is, akik tartózkodási joggal vagy huzamos tartózkodási joggal rendelkeznek.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, a fogadó állam nem köteles a 2004/38/EK irányelv 6. Cikke vagy 14. Cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján történő tartózkodási időszakok alatt szociális ellátásra való jogosultságot biztosítani, továbbá nem köteles a huzamos tartózkodási jog 15. Cikkel összhangban történő megszerzését megelőzően szociális segítséget nyújtani tanulmányok folytatásához – ideértve a szakképzést is –, amely segítség tanulmányi ösztöndíjat vagy diákhitelt biztosít a munkavállalókon, önálló vállalkozókon, e jogállásukat megtartó személyeken és családtagjaikon kívüli személyek számára.

1.   Az EUMSZ 45. Cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalókat a fogadó államban, illetve a határ menti ingázó munkavállalókat a munkavégzés helye szerinti állam(ok)ban megilletik az EUMSZ 45. Cikkében, valamint a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) biztosított jogok. Ezek a jogok többek között a következők:

2.   Amennyiben a munkavállaló a fogadó államot elhagyta, de közvetlen leszármazója a szóban forgó államban folytatja tanulmányait, e leszármazó elsődleges gondviselője jogosult az adott államban tartózkodni mindaddig, amíg a leszármazó nagykorúvá nem válik, illetve a nagykorúság elérése után akkor, ha a leszármazónak a tanulmányai folytatása és befejezése érdekében továbbra is szüksége van az elsődleges gondviselő jelenlétére és gondoskodására.

3.   A határ menti ingázó munkavállalókat megilleti az a jog, hogy e megállapodás 14. Cikkének megfelelően a munkavégzés helye szerinti államba beléphessenek és onnan kiléphessenek, továbbá az ott munkavállalóként élvezett jogaikat megőrzik – feltéve, hogy a 2004/38/EK irányelv 7. Cikke (3) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában foglalt körülmények egyike vonatkozik rájuk –, még akkor is, ha a tartózkodási helyüket nem teszik át a munkavégzés helye szerinti államba.

1.   Az EUMSZ 51. és 52. Cikkében foglalt korlátozásokra is figyelemmel, az önálló vállalkozókat a fogadó államban, illetve a határ menti ingázó önálló vállalkozókat a munkavégzés helye szerinti állam(ok)ban megilletik az EUMSZ 49. és 55. Cikkében garantált jogok. Ezek a jogok többek között a következők:

2.   Az önálló vállalkozók egyenes ági leszármazóira alkalmazandó a 24. Cikk (2) bekezdése.

3.   A határ menti ingázó önálló vállalkozókra alkalmazandó a 24. Cikk (3) bekezdése.

1.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik által megszerzett, a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. Cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szakmai képesítéseknek a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam által az átmeneti időszak vége előtt történt elismerésének joghatásai az adott államban fennmaradnak – beleértve azt a jogot is, hogy az érintettek szakmájukat a saját állampolgárokkal azonos feltételek mellett gyakorolhatják – amennyiben az elismerés az alábbi rendelkezések valamelyikével összhangban történt:

2.   A szakmai képesítések e Cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában történő elismerése magában foglalja a következőket:

1.   A 28. Cikkben említett, folyamatban lévő kérelmek tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok együttműködnek egymással a 28. Cikk alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Az együttműködés magában foglalhatja az információcserét, beleértve a végrehajtott fegyelmi intézkedésekre és büntetőjogi szankciókra, illetve a bármely más olyan súlyos és különleges körülményre vonatkozó információk cseréjét, amelyek valószínűleg következményekkel járnak a 28. Cikkben említett irányelvek hatálya alá tartozó tevékenységek folytatására nézve.

2.   A 8. Cikktől eltérve, az átmeneti időszak végétől számított 9 hónapot meg nem haladó időtartamra az Egyesült Királyság jogosult a belső piaci információs rendszer használatára a 28. Cikkben említett kérelmek tekintetében, amennyiben azok a szakmai képesítések letelepedési célú elismerésére vonatkozó, a 2005/36/EK irányelv 4d. Cikke szerinti eljárásokat érintik.

1.   Ez a cím a következő személyekre alkalmazandó:

2.   Az (1) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e cím hatálya, amíg megszakítás nélkül az említett bekezdésben foglalt helyzetek valamelyikében maradnak, mely helyzet egyidejűleg érinti valamely tagállamot és az Egyesült Királyságot.

3.   Ez a cím alkalmazandó azokra a személyekre is, akik nem, vagy már nem tartoznak e Cikk (1) bekezdése a)– e) pontjának hatálya alá, de e megállapodás 10. Cikkének hatálya alá tartoznak, továbbá azok családtagjaira és túlélő hozzátartozóira is.

4.   A (3) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e megállapodás hatálya, amíg joguk van a fogadó államban való tartózkodásra e megállapodás 13. Cikke értelmében, vagy arra, hogy e megállapodás 25. vagy 24. Cikkével összhangban a munkavégzésük helye szerinti államban dolgozzanak.

5.   Amikor ez a Cikk családtagokra és túlélő hozzátartozókra hivatkozik, e személyek csak annyiban tartoznak e cím hatálya alá, amennyiben e minőségükben a 883/2004/EK rendelet jogokat és kötelezettségeket ruház rájuk.

1.   Az EUMSZ 48. Cikkében, a 883/2004/EK rendeletben és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) foglalt szabályok és célkitűzések alkalmazandók az e cím hatálya alá tartozó személyekre.

Az Unió és az Egyesült Királyság kellően figyelembe veszi a 883/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) e megállapodás I. mellékletének I. részében felsorolt határozatait és ajánlásait.

2.   E megállapodás 9. Cikkétől eltérve, e cím alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet 1. Cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

3.   Az e cím hatálya alá tartozó esetekben a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő harmadik országbeli állampolgárok, valamint azok családtagjai és túlélő hozzátartozói tekintetében a 883/2004/EK rendeletre és az 987/2009/EK rendeletre való, e címben történő hivatkozásokat az 1408/71/EGK tanácsi rendeletre (16), és az 574/72/EGK tanácsi rendeletre (17) való hivatkozásként kell érteni. A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet különös rendelkezéseire való hivatkozásokat az 1408/71/EGK rendelet és a 574/72/EGK rendelet megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásként kell érteni.

1.   A következő szabályok alkalmazandók az ebben a Cikkben meghatározott mértékben a következő helyzetekben, amennyiben azok a 30. Cikk hatálya alá nem tartozó vagy már nem tartozó személyekhez kapcsolódnak:

2.   A 883/2004/EK rendelet III. címe 1. fejezetében szereplő, a betegségi ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazandók az e Cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján ellátásban részesülő személyek esetében.

Ez a bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a 883/2004/EK rendelet 67., 68. és 69. Cikkén alapuló családi ellátásokra.

1.   E cím uniós polgárokra alkalmazandó rendelkezései alkalmazandók Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgáraira, feltéve, hogy:

2.   A 164. Cikkel létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) az Egyesült Királyság és az Unió által küldött, az e Cikk (1) bekezdésében említett megállapodások hatálybalépésének időpontjáról szóló értesítés kézhezvétele után megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdődően e cím rendelkezéseit – az esettől függően – Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgáraira alkalmazni kell.

1.   A 7. Cikktől és a 128. Cikk (1) bekezdésétől eltérve, e megállapodás hatálybalépésének napjától az Egyesült Királyság megfigyelői státusszal rendelkezik az igazgatási bizottságban. Amennyiben az e címmel kapcsolatos napirendi pontok érintik az Egyesült Királyságot, az Egyesült Királyság tanácsadói minőségben képviselőt küldhet az igazgatási bizottság, valamint a 883/2004/EK rendelet 73 és 74. Cikkében említett szervek azon üléseire, amelyeken az adott kérdéseket megvitatják.

2.   A 8. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság részt vesz a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjében (EESSI), és viseli az ehhez kapcsolódó költségeket.

1.   Amennyiben a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet az átmeneti időszak vége után módosítják vagy azok helyébe másik jogi aktus lép, az e megállapodásban az említett rendeletekre való hivatkozásokat a módosított rendeletekre vagy az azokat felváltó jogi aktusokra való hivatkozásként kell érteni az e megállapodás I. mellékletének II. részében felsorolt jogi aktusokkal összhangban.

A vegyes bizottság felülvizsgálja e megállapodás I. mellékletének II. részét, és hozzáigazítja azt a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet módosító vagy felváltó jogi aktusokhoz, amint az Unió ilyen jogi aktusokat elfogadott. E célból az Unió az elfogadást követően a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot a vegyes bizottságban az említett rendeleteket módosító vagy felváltó bármely jogi aktusról.

2.   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve, a vegyes bizottság értékeli a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet módosító vagy felváltó jogi aktus hatásait, amennyiben ez a jogi aktus:

Értékelése során a vegyes bizottság jóhiszeműen mérlegeli az e bekezdés első albekezdésében említett változások mértékét, valamint annak fontosságát, hogy a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet továbbra is megfelelően működjön az Unió és az Egyesült Királyság között, továbbá, hogy legyen egy illetékes állam a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan.

Amennyiben a vegyes bizottság az Unió által az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás kézhezvételétől számított 6 hónapon belül úgy dönt, e megállapodás I. mellékletének II. részét nem igazítják hozzá az e bekezdés első albekezdésében említett jogi aktushoz.

E bekezdés alkalmazásában:

3.   A 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az e megállapodás I. mellékletének III. részében felsorolt kiigazításokat. Az Egyesült Királyság az elfogadást követően a vegyes bizottságban a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Uniót az e megállapodás I. mellékletének III. része szempontjából jelentőséggel bíró nemzeti rendelkezéseinek változásairól.

4.   Az igazgatási bizottság határozatait és ajánlásait e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az I. melléklet I. részében felsorolt határozatokat és ajánlásokat is. A vegyes bizottság módosítja az I. melléklet I. részét, hogy az tükrözze az igazgatási bizottság által elfogadott új határozatokat vagy ajánlásokat. E célból az Unió az elfogadást követően a vegyes bizottságban a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot az igazgatási bizottság határozatairól és ajánlásairól. Az ilyen módosításokat az Unió vagy az Egyesült Királyság javaslatára a vegyes bizottság végzi el.

1.   Ez a rész nem érinti a fogadó államban vagy a munkavégzés helye szerinti államban alkalmazandó olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az érintett személyek számára előnyösebbek lennének. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a III. címre.

2.   A 12. Cikk és a 23. Cikk (1) bekezdése nem érinti az Egyesült Királyság és Írország közötti, a közös utazási területre vonatkozó megállapodásokat az ezekből fakadó, az érintett személyekre nézve kedvezőbb bánásmód tekintetében.

1.   Bármely olyan áru, amelyet az Unióban vagy az Egyesült Királyságban jogszerűen hoztak forgalomba az átmeneti időszak vége előtt:

2.   Az EUMSZ 34. és 35. Cikkében, valamint az áruk forgalmazását szabályozó, vonatkozó uniós jogban foglalt, az érintett árukra alkalmazandó követelmények – ideértve az áruk forgalmazásának feltételeit is –, alkalmazandók az (1) bekezdésben említett árukra.

3.   Az (1) bekezdés alkalmazandó minden, az EUMSZ harmadik részének II. címe értelmében vett, meglévő és egyedileg azonosítható árura, kivéve az alábbiaknak az uniós és az egyesült királysági piac közötti forgalmát:

4.   Az élő állatoknak vagy szaporítóanyagoknak valamely tagállam és az Egyesült Királyság közötti szállítása tekintetében a II. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezések alkalmazandók, feltéve, hogy az indulás időpontja az átmeneti időszak vége előtt volt.

5.   Ez a Cikk nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság, valamely tagállam vagy az Unió intézkedéseket hozzon az (1) bekezdésben említett áru vagy az ilyen áruk valamely kategóriája forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, amennyiben és amilyen mértékben az uniós jog azt megengedi.

6.   E cím rendelkezései nem érintik az értékesítés módjára, a szellemi tulajdonra, a vámeljárásokra, a díjakra és adókra vonatkozó szabályokat.

1.   A tagállamok és az Egyesült Királyság piacfelügyeleti hatóságai haladéktalanul közlik egymással a 41. Cikk (1) bekezdésében említett árukra vonatkozóan a piacfelügyeleti tevékenységük keretében összegyűjtött releváns információkat. Így különösen, közlik egymással és az Európai Bizottsággal a súlyos veszélyt jelentő árukkal kapcsolatos információkat, valamint a jogszabályoknak nem megfelelő árukkal kapcsolatban hozott intézkedéseket, beleértve az uniós vagy az egyesült királysági jog alapján létrehozott hálózatokból, információs rendszerekből és adatbázisokból származó, az ilyen árukra vonatkozó releváns információkat.

2.   A tagállamok és az Egyesült Királyság haladéktalanul továbbítják az Egyesült Királyság, illetve valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak bármely megkeresését a területükön letelepedett megfelelőségértékelő szervezetnek, amennyiben ez a megkeresés az említett szervezet által, annak bejelentett szervezeti minőségében az átmeneti időszak vége előtt végzett megfelelőségértékelésre vonatkozik. A tagállamok és az Egyesült Királyság biztosítják, hogy az ilyen megkeresésekkel a megfelelőségértékelő szervezet haladéktalanul foglalkozik.

1.   Az Egyesült Királyság valamely tagállam vagy az Európai Gyógyszerügynökség indokolt kérelmére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az Egyesült Királyság illetékes hatósága által az átmeneti időszak vége előtt engedélyezett valamely gyógyszer forgalombahozatali engedélyezési dokumentációját, ha az említett dokumentáció szükséges egy forgalombahozatali engedély iránti kérelemnek a 2001/83/EK irányelv 10. és 10a. Cikkével, illetve a 2001/82/EK irányelv 13. és 13a. Cikkével összhangban történő elbírálásához.

2.   A tagállamok az Egyesült Királyság indokolt kérelmére haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az adott tagállam illetékes hatósága által az átmeneti időszak vége előtt engedélyezett valamely gyógyszer forgalombahozatali engedélyezési dokumentációját, ha az említett dokumentáció szükséges az Egyesült Királyságban egy forgalombahozatali engedély iránti kérelemnek az egyesült királysági jogszabályi követelményekkel összhangban történő elbírálásához, annyiban, amennyiben az említett jogszabályi követelmények megfelelnek a 2001/83/EK irányelv 10. és 10a. Cikkében, illetve a 2001/82/EK irányelv 13. és 13a. Cikkében foglalt előírásoknak.

1.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a valamely, az Egyesült Királyságban letelepedett, az uniós jog szerinti bejelentett szervezetként működő megfelelőségértékelő szervezet az átmeneti időszak vége előtt végzett tevékenységeivel kapcsolatos információkat a tanúsítványtulajdonos kérelmére haladéktalanul a tanúsítványtulajdonos által megjelölt, valamelyik tagállamban letelepedett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsássa.

2.   A tagállamok biztosítják, hogy valamely, az érintett tagállamban letelepedett bejelentett szervezet az átmeneti időszak vége előtt végzett tevékenységeivel kapcsolatos információkat a tanúsítványtulajdonos kérelmére haladéktalanul a tanúsítványtulajdonos által megjelölt, az Egyesült Királyságban letelepedett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsássa.

1.   A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) alkalmazandó az említett rendelet 5. Cikkének 23. pontjában említett uniós árukra, amennyiben az ilyen árukat az Egyesült Királyság vámterületéről az Unió vámterületére szállítják át (vagy fordítva), feltéve, hogy az áruszállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ér véget. Az olyan áruszállítást, amely az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ér véget, Unión belüli szállításnak kell tekinteni az uniós jogban szereplő behozatali és kiviteli engedélyezési követelmények tekintetében.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a 952/2013/EU rendelet 153. Cikkének (1) bekezdésében említett, az áruk uniós vámjogi státusának vélelmezése nem alkalmazandó. Az ilyen áruk uniós vámjogi státusát, valamint azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben említett áruszállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött, az érintett személynek minden egyes áruszállítás tekintetében bizonyítania kell az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (24) 199. Cikkében említett valamely módon. Az áruszállítás megkezdését az árukra vonatkozó fuvarokmány útján kell igazolni.

3.   A (2) bekezdés nem alkalmazandó az olyan uniós státusú árukra, amelyeket légi úton szállítanak, és amelyeket az Egyesült Királyság vámterületén lévő repülőtéren rakodtak be vagy rakodtak át az Unió vámterületére történő szállítás céljából, vagy amelyeket az Unió vámterületén lévő repülőtéren rakodtak be vagy rakodtak át az Egyesült Királyság vámterületére történő szállítás céljából, amennyiben az ilyen árukat az érintett vámterületen kibocsátott egyetlen fuvarokmány kíséretében szállítják, feltéve, hogy a szóban forgó légi szállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ért véget.

4.   A (2) bekezdés nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vámterületén található kikötők és az Unió vámterületén található kikötők között tengeri úton, az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (25) 120. Cikkében említett menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járattal szállított uniós árukra, feltéve, hogy:

5.   Amennyiben a (4) bekezdés a) pontjában említett út során a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat az átmeneti időszak végét követően az Egyesült Királyság vámterületén található egy vagy több kikötőt érint:

1.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az olyan belépési gyűjtő árunyilatkozatok tekintetében, amelyeket az említett rendelet IV. címének I. fejezetével összhangban az átmeneti időszak vége előtt nyújtottak be az első beléptető vámhivatalnál, és ezek a nyilatkozatok az átmeneti időszak végét követően azonos joghatással bírnak az Unió vámterületén és az Egyesült Királyság vámterületén.

2.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az olyan indulás előtti árunyilatkozatokra, amelyeket az említett rendelet VIII. címének I. fejezetével összhangban az átmeneti időszak vége előtt nyújtottak be, valamint adott esetben azokra az árukra, amelyeket az említett rendelet 194. Cikkével összhangban az átmeneti időszak vége előtt bocsátottak forgalomba. Ezek a nyilatkozatok az átmeneti időszak végét követően azonos joghatással bírnak az Unió vámterületén és az Egyesült Királyság vámterületén.

1.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az átmeneti időszak végén az említett rendelet 5. Cikke 17. pontja szerinti átmeneti megőrzésben lévő, nem uniós árukra, valamint azokra az árukra, amelyek az átmeneti időszak végén az említett rendelet 5. Cikkének 16. pontja szerinti bármely vámeljárás alatt álltak az Egyesült Királyság vámterületén, mindaddig, amíg az ilyen átmeneti megőrzés befejeződik, az egyik különleges vámeljárás lezárul, az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy az árukat kivonják a területről, feltéve, hogy az ilyen esemény az átmeneti időszak vége után, de legkésőbb a III. mellékletben említett megfelelő határidőn belül történik.

A 952/2013/EU rendelet 148. Cikke (5) bekezdésének b) és c) pontja, valamint 219. Cikke azonban nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vámterülete és az Unió vámterülete közötti, az átmeneti időszak végét követően befejeződő áruszállításokra.

2.   A 952/2013/EU rendelet, a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (26), a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (27) és a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (28) alkalmazandó az átmeneti időszak végét követően, az (1) bekezdésben említett vámeljárás lezárulásától vagy átmeneti megőrzés befejeződésétől keletkezett vámtartozások tekintetében.

3.   Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet II. címe 1. fejezetének 1. szakasza alkalmazandó azokra a vámkontingens igénybevétele iránti kérelmekre vonatkozóan, amelyeket az Egyesült Királyság vámhatóságai fogadtak el az Egyesült Királyság vámterületén, és amelyek tekintetében az Egyesült Királyság vámhatóságai az átmeneti időszak vége előtt az említett rendelet 50. Cikkével összhangban benyújtották az alátámasztó okmányokat az Egyesült Királyság vámterületén, és ezen túlmenően az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet II. címe 1. fejezetének 1. szakasza alkalmazandó a kérelmek törlése, valamint a kérelmek alapján kiosztott, de fel nem használt vámkontingens-mennyiségek visszatérítése tekintetében is.

1.   A 2006/112/EK tanácsi irányelv (29) alkalmazandó az Egyesült Királyság területéről valamely tagállam területére feladott vagy fuvarozott árukra (és fordítva), feltéve, hogy a feladás vagy fuvarozás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és ezt követően ért véget.

2.   A 2006/112/EK irányelv az átmeneti időszak végétől számított 5 évig továbbra is alkalmazandó az adóalany jogaira és kötelezettségeire az Egyesült Királyság és valamely tagállam közötti, határokon átnyúló elemmel rendelkező olyan ügyletek tekintetében, amelyekre az átmeneti időszak vége előtt került sor, valamint az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

3.   A (2) bekezdéstől és a 2008/9/EK tanácsi irányelv (30) 15. Cikkétől eltérve, az olyan kérelmek, amelyek az Egyesült Királyságban letelepedett adóalany által valamely tagállamban fizetett, vagy az egyik tagállamban letelepedett adóalany által az Egyesült Királyságban fizetett héa visszatérítésére irányulnak, legkésőbb 2021. március 31-ig nyújthatók be az említett irányelvben foglalt feltételek szerint.

4.   A (2) bekezdéstől és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (31) 61. Cikkének (2) bekezdésétől eltérve, azon héabevallások módosításai, amelyeket a 2006/112/EK irányelv 364. Cikkének vagy 369f. Cikkének megfelelően vagy az Egyesült Királyságban nyújtottak be a fogyasztás helye szerinti tagállamban az átmeneti időszak vége előtt nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, vagy pedig valamely tagállamban nyújtottak be az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak vége előtt nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, legkésőbb 2021. december 31-ig nyújthatók be.

1.   Az átmeneti időszak vége előtt lajstromozott vagy megadott, alább felsorolt szellemitulajdon-jogok jogosultja a jogosultság bármilyen újbóli vizsgálata nélkül az Egyesült Királyság joga szerint egy hasonló, bejegyzett és érvényesíthető szellemitulajdon-jog jogosultja lesz az Egyesült Királyságban:

2.   Amennyiben az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) értelmében vett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés vagy hagyományos különleges termék, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) értelmében vett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés vagy a borra vonatkozó hagyományos kifejezés, illetve a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) vagy a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) értelmében vett földrajzi árujelző az említett rendeletekből fakadóan oltalom alatt áll az Unióban az átmeneti időszak utolsó napján, az érintett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára jogosult személyek az átmeneti időszak végétől kezdve bármilyen újbóli vizsgálat nélkül jogosultak e földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára az Egyesült Királyságban, és azoknak az Egyesült Királyság nemzeti joga alapján legalább ugyanolyan szintű oltalmat kell biztosítani, mint amilyet a következő uniós jogi rendelkezések garantálnak:

Amennyiben az első albekezdésben említett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy a borra vonatkozó hagyományos kifejezés oltalma az átmeneti időszak végét követően az Unióban megszűnik, az első albekezdés a szóban forgó földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés tekintetében többé nem alkalmazható.

Az első albekezdés nem alkalmazható, amennyiben az Unión belüli oltalom olyan nemzetközi megállapodásokból ered, amelyeknek az Unió részes fele.

Ezt a bekezdést akkor és addig kell alkalmazni, amíg a 184. Cikkben említett, e bekezdést felváltó megállapodás hatályba nem lép, vagy alkalmazandóvá nem válik.

3.   Az (1) bekezdés ellenére, ha az említett bekezdés szerinti szellemitulajdon-jogot az Unióban az átmeneti időszak utolsó napján folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárás eredményeként megsemmisítik vagy visszavonják, vagy közösségi növényfajta-oltalom esetén azt semmisnek nyilvánítják vagy törlik, akkor a megfelelő jogot az Egyesült Királyságban is megsemmisítik vagy visszavonják, semmisnek nyilvánítják vagy törlik. A megsemmisítés, visszavonás, semmisnek nyilvánítás vagy törlés hatálybalépésének időpontja az Egyesült Királyságban és az Unióban megegyezik.

Az első albekezdéstől eltérve, az Egyesült Királyság nem köteles megsemmisíteni vagy visszavonni az Egyesült Királyságban fennálló megfelelő jogot, amennyiben az európai uniós védjegy vagy lajstromozott közösségi formatervezési minta semmisségének vagy visszavonásának oka az Egyesült Királyságban nem alkalmazható.

4.   Az Egyesült Királyságban az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelően keletkezett védjegy vagy lajstromozott formatervezési minta első megújítási időpontja megegyezik az uniós joggal összhangban lajstromozott megfelelő szellemitulajdon-jog megújításának időpontjával.

5.   Az Egyesült Királyságban az e Cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett védjegyek tekintetében a következők alkalmazandók:

6.   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett, az Egyesült Királyságban lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi jogok és növényfajta-oltalmi jogok tekintetében a következők alkalmazandók:

1.   A szellemitulajdon-jogok e megállapodás 54. Cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti lajstromozását, megadását vagy oltalmát az Egyesült Királyság illetékes szervezetei térítésmentesen végzik, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Európai Bizottság nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok felhasználásával. A 110/2008/EK rendelet III. melléklete e Cikk alkalmazásában nyilvántartásnak tekintendő.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a szellemitulajdon-jogok 54. Cikk (1) bekezdésében említett jogosultjai, valamint azok, akik jogosultak az 54. Cikk (2) bekezdésében említett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára, nem kötelesek kérelmet benyújtani vagy bármilyen külön közigazgatási eljárást lefolytatni. A szellemitulajdon-jogok 54. Cikk (1) bekezdésében említett jogosultjai az átmeneti időszak végét követő 3 évben nem kötelesek levelezési címmel rendelkezni az Egyesült Királyságban.

3.   Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Európai Bizottság az Egyesült Királyság illetékes szervezetei rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, amelyek a szellemitulajdon-jogoknak az Egyesült Királyságban történő, az 54. Cikk (1) és (2) bekezdése szerinti lajstromozásához, megadásához vagy biztosításához szükségesek.

4.   Ez a Cikk nem érinti a jogok megújításakor esetleg felmerülő megújítási díjakat, vagy az érintett jogosultak azon lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság joga szerinti vonatkozó eljárásnak megfelelően szellemitulajdon-jogaikról lemondjanak az Egyesült Királyságban.

1.   A Egyesült Királyság tekintetében egy adatbázishoz kapcsolódó, a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (43) 7. Cikkével összhangban az átmeneti időszak vége előtt keletkezett jog jogosultja a szóban forgó adatbázishoz kapcsolódóan az Egyesült Királyság joga szerint érvényesíthető szellemitulajdon-jogot tart fenn az Egyesült Királyságban, amely ugyanolyan szintű védelmet biztosít, mint amilyet a 96/9/EK irányelv előír, feltéve, hogy e jog jogosultja továbbra is megfelel az említett irányelv 11. Cikkében foglalt követelményeknek. Az Egyesült Királyság joga által az e jognak biztosított védelmi idő legalább egyenlő a 96/9/EK irányelv 10. Cikke szerinti védelmi idő fennmaradó időtartamával.

2.   A következő személyeket és vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 96/9/EK irányelv 11. Cikkében foglalt követelményeknek:

1.   Annak a személynek, aki az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően európai uniós védjegybejelentést vagy közösségi formatervezési-minta-oltalom iránti bejelentést nyújtott be, és bejelentésének bejelentési napját elismerték, jogában áll, hogy ugyanazon védjegy tekintetében az Unióban benyújtott bejelentésében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal azonos, vagy azok egy részével azonos árukra vagy szolgáltatásokra, illetve ugyanazon formatervezési mintára vonatkozóan az átmeneti időszak végétől számított 9 hónapon belül bejelentést nyújtson be az Egyesült Királyságban. Az e Cikk alapján benyújtott valamely bejelentést úgy kell tekinteni, hogy annak bejelentési napja és elsőbbségi napja megegyezik az Unióban benyújtott megfelelő bejelentés bejelentési napjával és elsőbbségi napjával, és adott esetben az egyesült királysági védjegynek az (EU) 2017/1001 rendelet 39. vagy 40. Cikke alapján igényelt szenioritásával.

2.   Annak a személynek, aki az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően közösségi növényfajta-oltalom iránti bejelentést nyújtott be, az átmeneti időszak végétől számított 6 hónapos időtartam alatt ad hoc elsőbbségi joga van arra a célra, hogy ugyanazon növényfajtára vonatkozóan növényfajta-oltalom iránti bejelentést nyújtson be az Egyesült Királyságban. Az elsőbbség jogának az a következménye, hogy a megkülönböztethetőség, az újdonság és a jogosultság megállapítása szempontjából az Egyesült Királyságban a növényfajta-oltalom iránti bejelentés bejelentési napjának a közösségi növényfajta-oltalom iránti bejelentés elsőbbségi napja tekintendő.

1.   Az 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (44), valamint a 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) alkalmazandó a növényvédő szerek és a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa iránti bejelentések, valamint az ilyen tanúsítványok időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmek tekintetében, amennyiben az ilyen bejelentéseket és kérelmeket az átmeneti időszak vége előtt benyújtották az Egyesült Királyság valamely hatóságához azokban az esetekben, amelyekben az érintett tanúsítvány megadására vagy időtartamának meghosszabbítására vonatkozó közigazgatási eljárás az átmeneti időszak végén még nem fejeződött be.

2.   Az (1) bekezdés alapján kiadott bármely tanúsítvány ugyanolyan szintű oltalmat biztosít, mint amilyet az 1610/96/EK rendelet vagy a 469/2009/EK rendelet előír.

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

2.   Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai továbbra is részt vehetnek azokban a közös nyomozócsoportokban, amelyben az átmeneti időszak vége előtt is részt vettek, amennyiben az említett közös nyomozócsoportokat az átmeneti időszak vége előtt a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. Cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. Cikkével összhangban, vagy a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak (60) megfelelően hozták létre.

E megállapodás 8. Cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy – az e bekezdés első albekezdésében említett közös nyomozócsoportokon belüli információcseréhez feltétlenül szükséges mértékben – az átmeneti időszak végét követően legfeljebb egy évig használja a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA). Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak a SIENA használatának megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió e költségek összegét 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

3.   Az Eurojust az Egyesült Királyság kérelmére – a 2002/187/IB tanácsi határozat (61) 26a. Cikke (7) bekezdése a) pontjának és 27. Cikkének való megfelelés függvényében – információkat, többek között személyes adatokat szolgáltathat az ügykezelési rendszeréből, ha ez az e Cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és l) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások lefolytatása vagy az e Cikk (2) bekezdésében említett közös nyomozócsoportok tevékenységei céljából szükséges. Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kérelemre az Eurojust rendelkezésére bocsáthatják a birtokukban lévő információkat, ha ez az e Cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és l) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások lefolytatása vagy az e Cikk (2) bekezdésében említett közös nyomozócsoportok tevékenységei céljából szükséges. Amennyiben bármilyen rendkívüli jellegű kiadás merül fel e bekezdés alkalmazásából fakadóan, a vegyes bizottság meghatározza az ilyen kiadások rendezésének módját.

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

2.   A 8. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy – az e Cikk (1) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások befejezéséhez feltétlenül szükséges mértékben – az átmeneti időszak végét követően legfeljebb egy évig használja a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA). Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak a SIENA használatának megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió e költségek összegét 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

1.   Az illetékes kibocsátó vagy megkereső hatóság az átmeneti időszak végét követő 10 napon belül átvételi igazolást kérhet a 62. Cikk (1) bekezdésének a), c)–e), f), i) és h)–l) pontjában, valamint a 63. Cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában, b) pontjának i.–v., vii., viii. és ix. alpontjában, valamint a 63. Cikk (1) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában említett bírósági határozat vagy kérelem kézhezvételéről, amennyiben kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtó vagy megkeresett hatóság az érintett bírósági határozatot vagy kérelmet az átmeneti időszak vége előtt megkapta-e.

2.   A 62. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, amennyiben az illetékes kibocsátó igazságügyi hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a 2002/584/IB kerethatározat 11. Cikke alapján letartóztatott személyt az átmeneti időszak vége előtt tartóztatták-e le, az átmeneti időszak végét követő 10 napon belül kérheti az illetékes végrehajtó igazságügyi hatóságtól a letartóztatás megerősítését.

3.   Az alkalmazandó uniós jogi rendelkezések alapján már korábban nyújtott megerősítés hiányában az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtó vagy megkeresett hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül köteles válaszolni az átvétel vagy a letartóztatás megerősítésére irányuló megkeresésre.

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárások tekintetében, valamint az ilyen eljárásokhoz az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (73) 29., 30. és 31. Cikke, a 2201/2003/EK rendelet 19. Cikke, illetve a 4/2009/EK tanácsi rendelet (74) 12. és 13. Cikke alapján kapcsolódó jogi eljárások tekintetében a következő jogi aktusokat vagy rendelkezéseket kell alkalmazni:

2.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások elismerése és végrehajtása tekintetében az alábbi jogi aktusok vagy rendelkezések a következőképpen alkalmazandók:

3.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi rendelkezések a következőképpen alkalmazandók:

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

2.   E megállapodás 67. Cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja az 1215/2012/EU rendelet azon rendelkezései vonatkozásában is alkalmazandó, amelyeket az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás (88) folytán kell alkalmazni.

3.   E megállapodás 68. Cikkének a) pontja az 1393/2007/EK rendelet azon rendelkezései vonatkozásában is alkalmazandó, amelyeket az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló megállapodás (89) folytán kell alkalmazni.

1.   A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságban az érintettek személyes adatainak az Egyesült Királyságon kívül történő kezelése tekintetében, feltéve, hogy a személyes adatokat:

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az ott említett személyes adatok kezelése az (EU) 2016/679 rendelet 45. Cikkének (3) bekezdése vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. Cikkének (3) bekezdése alapján az alkalmazandó határozatokban megállapított megfelelő szintű védelem mellett történik.

3.   Amennyiben a (2) bekezdésben említett valamely határozat már nem alkalmazandó, az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a személyes adatok védelmének szintje lényegében egyenértékű legyen az érintettek személyes adatainak az (1) bekezdésben említett kezelése tekintetében a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog által biztosított védelem szintjével.

1.   Az Európai Unió és az Euratom minősített információinak védelmére vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Egyesült Királyság által az átmeneti időszak vége előtt vagy e megállapodás alapján szerzett minősített információk, illetve az Unió vagy valamely tagállam által az Egyesült Királyságtól az átmeneti időszak vége előtt vagy e megállapodás alapján szerzett minősített információk tekintetében.

2.   Az ipari biztonságra vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek alkalmazandók az Egyesült Királyságra azokban az esetekben, amikor a minősített szerződésre, minősített alvállalkozói szerződésre vagy minősített támogatási megállapodásra vonatkozó pályázati, szerződéskötési vagy támogatás-odaítélési eljárás az átmeneti időszak vége előtt indult.

3.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az olyan minősített kriptográfiai algoritmusokat használó kriptográfiai termékeket, amelyeket valamely tagállam vagy az Egyesült Királyság kriptográfiai jóváhagyó hatóságának ellenőrzése alatt fejlesztettek ki, és azokat az érintett hatóság értékelte és jóváhagyta, valamint az átmeneti időszak végéig uniós jóváhagyásban részesültek és az Egyesült Királyságban találhatók, ne továbbítsák harmadik országba.

4.   A kriptográfiai termékek uniós jóváhagyásában meghatározott követelmények, korlátozások és feltételek alkalmazandók az említett termékekre.

1.   A vonatkozó szabályok az alábbi esetekben alkalmazandók:

2.   Az uniós jognak megfelelő bármely korlátozás alkalmazásának sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerveknek és közszolgáltató ajánlatkérőknek a tagállami vagy az egyesült királysági ajánlattevők vagy – adott esetben – a pályázatok benyújtására más minőségben jogosult személyek tekintetében be kell tartaniuk a megkülönböztetésmentesség elvét az (1) bekezdésben említett eljárásokkal kapcsolatban.

3.   Az (1) bekezdésben említett eljárás akkor tekintendő megindítottnak, ha a vonatkozó szabályokkal összhangban az eljárást megindító felhívást vagy bármilyen más, pályázatok benyújtására történő felhívást tettek közzé. Amennyiben a vonatkozó szabályok lehetővé teszik olyan eljárások alkalmazását, amelyekhez nem szükséges az eljárást megindító felhívás vagy más, pályázatok benyújtására történő felhívás közzététele, az eljárás akkor tekintendő megindítottnak, amikor az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az adott eljárást illetően kapcsolatba lépett a gazdasági szereplőkkel.

4.   Az (1) bekezdésben említett eljárás az alábbi esetekben tekintendő befejezettnek:

5.   Ez a Cikk nem érinti az Unió vagy az Egyesült Királyság vámjogszabályait, illetve az áruszállítással, a szolgáltatásnyújtással, a szakmai képesítések elismerésével és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályait.

1.   Az Egyesült Királyság kizárólagos felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó és az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság területén található valamennyi ércet, alapanyagot és különleges hasadóanyagot a vonatkozó és alkalmazandó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel – többek között, de nem kizárólag a nukleáris biztonságra, a biztosítéki rendszerre, nonproliferációra és a nukleáris anyagok fizikai védelmére vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságára és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel – összhangban kezeljék.

2.   Az Egyesült Királyság kizárólagos felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy eleget tegyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben való tagságából vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből vagy bármely olyan vonatkozó nemzetközi szerződésből vagy egyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségeinek, amelynek az Egyesült Királyság részes fele.

1.   Az Egyesült Királyság területén található, az átmeneti időszak végéig az Euratom-Szerződés 86. Cikkének hatálya alá tartozó különleges hasadóanyagok az átmeneti időszak végétől már nem képezik a Közösség tulajdonát.

2.   Az (1) bekezdésben említett különleges hasadóanyagok az átmeneti időszak végén a szóban forgó anyagok tekintetében az Euratom-Szerződés 87. Cikkével összhangban korlátlan használati és hasznosítási joggal rendelkező személyek vagy vállalkozások tulajdonába kerülnek.

3.   Amennyiben a (2) bekezdésben említett különleges hasadóanyagok (a továbbiakban: az érintett anyagok) használati és hasznosítási joga valamely tagállamot, vagy valamely tagállam területén letelepedett személyeket vagy vállalkozásokat illeti meg, az Euratom-Szerződés II. címének 6. fejezete alapján létrehozott közös ellátási politika és az említett cím 9. fejezete alapján létrehozott nukleáris közös piac integritásának védelme érdekében – többen között az érintett anyagokra alkalmazandó biztosítéki rendszer szintje tekintetében is – a következőket kell alkalmazni:

4.   Azok a tagállamok, személyek vagy vállalkozások, akik vagy amelyek jogosultak az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság területén található különleges hasadóanyagok korlátlan használatára és hasznosítására, megtartják ezt a jogot.

1.   Az Euratom-Szerződés szerint a biztosítéki rendszerhez kapcsolódó, az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban található, az V. mellékletben foglalt közösségi berendezések, eszközök és egyéb vagyontárgyak az Egyesült Királyság tulajdonába kerülnek. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére e berendezések és egyéb vagyontárgyak értékét, amelynek kiszámítása a 2020. évre vonatkozó konszolidált beszámolóban az adott berendezéshez és egyéb vagyontárgyhoz rendelt értéken alapul.

2.   Az Egyesült Királyság átvállalja a Közösségnek az (1) bekezdésben említett berendezésekkel, eszközökkel és egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatban fennálló valamennyi jogát, felelősségét és kötelezettségét.

1.   Az Európai Unió Bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság által vagy az Egyesült Királyság ellen indított bármely eljárás tekintetében. Ez a joghatóság az eljárás valamennyi szakaszára kiterjed, beleértve a Bíróság előtti jogorvoslati eljárást és a Törvényszék előtti eljárást is, amennyiben az ügyet visszautalják a Törvényszékhez.

2.   Az Európai Unió Bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik arra, hogy az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság bíróságai által hozzá benyújtott kérelemre előzetes döntést hozzon.

3.   E fejezet alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárás abban az időpontban indult, vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet abban az időpontban nyújtották be, amikor az eljárást megindító iratot a Bíróság vagy – az ügy típusától függően – a Törvényszék hivatala nyilvántartásba vette.

1.   Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak vége előtt nem teljesítette a Szerződésekből vagy e megállapodás negyedik részéből fakadó valamely kötelezettségét, az Európai Bizottság az ügyet az átmeneti időszak végét követő 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. Cikkében, illetve az EUMSZ 108. Cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.

2.   Amennyiben az Egyesült Királyság nem tesz eleget az e megállapodás 95. Cikkének (1) bekezdésben említett valamely határozatnak, vagy a szóban forgó rendelkezésben említett valamely, az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személynek címzett határozatot elmulasztja joghatással felruházni az Egyesült Királyság jogrendjében, az Európai Bizottság az ügyet az érintett határozat időpontjától számított 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. Cikkében, illetve az EUMSZ 108. Cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.

3.   Az Európai Bizottság, amikor e Cikk értelmében valamely ügy Bíróság elé terjesztéséről határoz, ugyanazokat az elveket alkalmazza az Egyesült Királyságra nézve, mint bármely tagállam tekintetében.

1.   Az Európai Unió Bírósága által az átmeneti időszak vége előtt, valamint a 86. és 87. Cikkben említett eljárások során az átmeneti időszak vége után hozott ilyen ítéletek és végzések teljes egészében kötelező erővel bírnak az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban.

2.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett valamely ítéletben az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy az Egyesült Királyság nem tett eleget a Szerződésekből vagy e megállapodásból fakadó valamely kötelezettségének, az Egyesült Királyság megteszi az ítéletnek való megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket.

3.   Az EUMSZ 280. és 299. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Unió Bíróságának e Cikk (1) bekezdésében említett ítéletei és végzései végrehajtása tekintetében.

1.   A 88. Cikk sérelme nélkül, amennyiben az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvéd az átmeneti időszak vége előtt az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásban, vagy az átmeneti időszak vége előtt benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tekintetében képviselt vagy segített egy felet, ez az ügyvéd az említett eljárásokban vagy az említett kérelmek vonatkozásában továbbra is képviselheti vagy segítheti az említett felet. Ez a jog az eljárás valamennyi szakaszában fennáll, beleértve a Bíróság előtti jogorvoslati eljárást és a Törvényszék előtti eljárást is, miután az ügyet az utóbbihoz visszautalták.

2.   A 88. Cikk sérelme nélkül, az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek a 87. Cikkben és a 95. Cikk (3) bekezdésében említett esetekben képviselhetik vagy segíthetik a feleket az Európai Unió Bírósága előtt. Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek az Egyesült Királyságot is képviselhetik vagy segíthetik a 90. Cikk hatálya alá tartozó olyan eljárásokban, amelyeket illetően az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy azokba beavatkozik vagy azokban részt vesz.

3.   Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtt képviselnek vagy segítenek egy felet az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben, minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtt képviselnek vagy segítenek egy felet.

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek továbbra is hatáskörrel rendelkeznek azon közigazgatási eljárások tekintetében, amelyeket az átmeneti időszak vége előtt indítottak meg és amelyek a következőket érintik:

2.   A (3) bekezdés sérelme nélkül, e fejezet alkalmazásában valamely közigazgatási eljárást abban az időpontban kell megindítottnak tekinteni, amikor azt az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség hivatalosan nyilvántartásba veszi.

3.   E fejezet alkalmazásában:

4.   Az Unió az átmeneti időszak végét követő 3 hónapon belül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, valamennyi folyamatban lévő egyedi közigazgatási eljárást tartalmazó jegyzéket. Az első mondattól eltérve, az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság folyamatban lévő egyedi közigazgatási eljárásai esetében az Unió az átmeneti időszak végét követő 1 hónapon belül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az ilyen folyamatban lévő közigazgatási eljárások jegyzékét.

5.   Az (EU) 2015/1589 rendelet által szabályozott állami támogatásra vonatkozó közigazgatási eljárás során az Európai Bizottságot az Egyesült Királyság vonatkozásában ugyanolyan módon kötik az alkalmazandó ítélkezési gyakorlat és a bevált gyakorlatok, mintha az Egyesült Királyság még mindig az Unió tagállama volna. Így különösen, az Európai Bizottság észszerű időn belül elfogadja az alábbi határozatok valamelyikét:

1.   Az átmeneti időszak vége előtt nyújtott támogatások tekintetében az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezik új közigazgatási eljárások megindítására az Egyesült Királyságot érintő, az (EU) 2015/1589 rendelet által szabályozott állami támogatásokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság a 4 éves időszak lejárta után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

E megállapodás 92. Cikkének (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Az Európai Bizottság az e bekezdés első albekezdése alapján megindított, állami támogatásra vonatkozó bármely új közigazgatási eljárásról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

2.   E megállapodás 136. és 138. Cikkének sérelme nélkül, az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörrel rendelkezik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (114) által szabályozott új vizsgálatok megindítására a következők tekintetében:

Az OLAF a 4 éves időszak vége után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

Az OLAF az e bekezdés első albekezdése alapján megindított bármely új vizsgálatról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

1.   Az e fejezet hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások különböző típusaira irányadó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók a 92., 93. és 96. Cikkben említett eljárásokra.

2.   Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok a 92. és 93. Cikkben említett közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet, minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az ilyen közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet.

3.   A 128. Cikk (5) bekezdése alkalmazandó az átmeneti időszak végét követően a 92. és 93. Cikkben említett bármely eljárás céljából szükséges mértékben.

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által az átmeneti időszak vége előtt vagy a 92. és 93. Cikkben említett eljárások során az átmeneti időszak végét követően elfogadott és az Egyesült Királyságnak, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyeknek címzett határozatok kötelező erejűek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban.

2.   Amennyiben az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatósága másként nem állapodik meg, az Európai Bizottság továbbra is hatáskörrel rendelkezik arra, hogy figyelemmel kísérje és végrehajtsa az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság tekintetében tett azon kötelezettségvállalásokat vagy előírt korrekciós intézkedéseket, amelyek az EUMSZ 101. vagy 102. Cikkének alkalmazására irányuló, az Európai Bizottság által az 1/2003/EK rendelet alapján folytatott eljárásokkal, illetve az Európai Bizottság által a 139/2004/EK rendelet alapján a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésével kapcsolatban folytatott eljárásokkal kapcsolatosak. Amennyiben az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatósága így állapodik meg, az Európai Bizottság az ilyen kötelezettségvállalások vagy korrekciós intézkedések egyesült királysági nyomon követését és végrehajtását az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatóságához utalja.

3.   Az e Cikk (1) bekezdésében említett határozatok jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az EUMSZ 263. Cikkével összhangban.

4.   Az EUMSZ 299. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az e Cikk (1) bekezdésében említett olyan határozatok végrehajtása tekintetében, amelyek vagyoni kötelezettségeket rónak az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyekre.

1.   A 2100/94/EK rendelet alapján az Egyesült Királyság vizsgáló hivatalai és a Közösségi Növényfajta-hivatal együttműködésével folytatott azon szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat, amelyek az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon folyamatban voltak, az említett rendelettel összhangban kell folytatni és befejezni.

2.   Az átmeneti időszak utolsó évében kibocsátott üvegházhatású gázok tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (115) 12. Cikke (2) bekezdésének a) pontja és 12. Cikkének (3) bekezdése, valamint 14., 15. és 16. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

3.   Az átmeneti időszak utolsó évére vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (116) 19. Cikke, valamint az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (117) 26. és 27. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

4.   A releváns gépjárművek általi szén-dioxid-kibocsátásoknak az átmeneti időszak utolsó évében történő nyomon követése és bejelentése tekintetében a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (118) 8. Cikkének (1), (2), (3), (7) bekezdése és az említett rendelet II. melléklete, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (119) 8. Cikkének (1), (2), (3), (8), (10) bekezdése és az említett rendelet II. melléklete, valamint az 1014/2010/EU bizottsági rendelet 2–5. Cikke, 7. Cikke, 8. Cikkének (2) és (3) bekezdése, továbbá a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (120) 3–6. és 8. Cikke, valamint 9. Cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

5.   A 2019-ben és 2020-ban kibocsátott üvegházhatású gázok tekintetében az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (121) 5., 7., 9. és 10. Cikke, 11. Cikkének (3) bekezdése, 17. Cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja, 19., 22. és 23. Cikke, valamint a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (122) 3., 7. és 11. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra, továbbá a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak lezárásáig a 389/2013/EU bizottsági rendelet (123) 5. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

6.   E megállapodás 8. Cikkétől eltérve:

Az Egyesült Királyság kérelmére az Unió az átmeneti időszak végét követő egy éven keresztül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy az Egyesült Királyság:

1.   A valamely tagállam és az Egyesült Királyság között az átmeneti időszak vége előtt, az uniós jognak megfelelően indított, a VI. mellékletben foglalt közigazgatási együttműködési eljárásokat az adott tagállam és az Egyesült Királyság a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseknek megfelelően fejezi be.

2.   Azokat a valamely tagállam és az Egyesült Királyság közötti, a VI. mellékletben foglalt közigazgatási együttműködési eljárásokat, amelyeket az átmeneti időszak végét követő 3 éven belül indítottak, de amelyek az átmeneti időszak vége előtt felmerült tényeket érintenek, az adott tagállam és az Egyesült Királyság a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseknek megfelelően fejezi be.

1.   A 904/2010/EU tanácsi rendelet (126) az átmeneti időszak végét követő 4 évig alkalmazandó a tagállamokban és az Egyesült Királyságban a héára vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok közötti, az átmeneti időszak vége előtt végrehajtott ügyletekre és az e megállapodás 51. Cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozó együttműködés tekintetében.

2.   A 389/2012/EU tanácsi rendelet (127) az átmeneti időszak végétől számított 4 évig alkalmazandó a tagállamokban és az Egyesült Királyságban a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok közötti, az átmeneti időszak vége előtt történt a jövedékitermék-szállításokra és az e megállapodás 52. Cikkének hatálya alá tartozó jövedékitermék-szállításokra vonatkozó együttműködés tekintetében.

3.   A 8. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e Cikk szerinti jogai gyakorlásához és kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

1.   A 2010/24/EU tanácsi irányelv (128) az átmeneti időszak végétől számított 5 évig alkalmazandó a tagállamok és az Egyesült Királyság között az átmeneti időszak vége előtt esedékessé váló összegekre irányuló követelések, az átmeneti időszak vége előtt lebonyolított ügyletekhez kapcsolódó, de az átmeneti időszak vége után esedékessé váló összegekre irányuló követelések, valamint az e megállapodás 51. Cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez vagy az e megállapodás 52. Cikkének hatálya alá tartozó jövedékitermék-szállításokhoz kapcsolódó követelések tekintetében.

2.   A 8. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e Cikk szerinti jogai gyakorlásához és kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

1.   E cím alkalmazásában „az intézmények tagjai”: állampolgárságuktól függetlenül az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái, főtanácsnokai, hivatalvezetői, valamint segédelőadói, a Számvevőszék tagjai, az Európai Központi Bank szerveinek tagjai, az Európai Beruházási Bank szerveinek tagjai, valamint minden olyan személy, aki az uniós jog szerint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv (a továbbiakban: a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv) alkalmazásában az említett kategóriákba tartozónak minősül. „Az intézmények tagjai” fogalommeghatározás nem foglalja magában az Európai Parlament tagjait.

2.   Az e megállapodás 110–113. Cikkének hatálya alá tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak kategóriáinak meghatározására az 549/69/EURATOM/ESZAK, EGK tanácsi rendelet (129) alkalmazandó.

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban a tagállamoknak és az Egyesült Királyságnak uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek munkájában részt vevő képviselői, azok tanácsadói és műszaki szakértői, valamint az Unió tanácsadó szerveinek tagjai tekintetében – állampolgárságuktól függetlenül –, amennyiben az ilyen munkában való részvételükre:

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. Cikke alkalmazandó az Unióban az Egyesült Királyság azon képviselői, valamint tanácsadóik és műszaki szakértőik tekintetében, akik részt vesznek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek munkájában, amennyiben az ilyen munkában való részvételükre:

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. Cikkének a) pontja alkalmazandó az Egyesült Királyságban az uniós intézmények bármilyen állampolgárságú tagjainak, az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak – beleértve a bármilyen állampolgárságú korábbi tagokat, korábbi tisztviselőket és korábbi egyéb alkalmazottakat is – hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, amennyiben azokra:

2.   Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 3. Cikkének első, második és harmadik bekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Unió Bíróságának bírái és a főtanácsnokai tekintetében mindaddig, amíg az Európai Unió Bíróságának valamennyi, e megállapodás 86. és 87. Cikkében említett eljárásban és előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata jogerőre emelkedik, valamint ezt követően – a korábbi bírák és korábbi főtanácsnokok esetében is – a hivatalos minőségükben az átmeneti időszak vége előtt vagy a 86. és 87. Cikkben említett eljárásokkal kapcsolatban végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve.

3.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. Cikkének b)-e) pontja alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottjai, valamint azok házastársai és eltartott családtagjai tekintetében – az állampolgárságuktól függetlenül –, amennyiben az említett tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, mindaddig, amíg ezeknek a személyeknek az Unióba történő áthelyezése befejeződik.

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 13. Cikke alkalmazandó az uniós intézmények bármilyen állampolgárságú tagjai, az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottjai tekintetében, akik az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, valamint az ilyen tagok, tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak külön kereső tevékenységet nem folytató házastársaira, továbbá az említett személyek által eltartott és az ő gondviselésük alatt álló gyermekekre vonatkozóan is, állampolgárságuktól függetlenül.

2.   Az (1) bekezdés csak azon személyek tekintetében alkalmazandó, akik kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik teljesítése miatt telepedtek le valamely tagállamban, és akik az uniós szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor az Egyesült Királyságban rendelkeztek adóügyi illetőséggel, valamint azon személyek tekintetében, akik kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik teljesítése miatt telepedtek le az Egyesült Királyságban, és akik az uniós szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor valamely tagállamban rendelkeztek adóügyi illetőséggel.

1.   Az e cím által biztosított kiváltságok, mentességek és könnyítések tekintetében a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. és 18. Cikke alkalmazandó.

2.   Az Unió, amikor a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. Cikke szerint határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság hatóságainak kérelmére felfüggeszti-e a mentelmi jogot, ugyanolyan megfontolást alkalmaz, mint a tagállamok hatóságai által benyújtott, hasonló helyzetekre vonatkozó kérelmek elbírálása során.

3.   Az Egyesült Királyság hatóságainak kérelmére az Unió értesíti e hatóságokat bármely személy jogállásáról, amely releváns az adott személy e cím szerinti valamely kiváltságra vagy mentességre való jogosultsága szempontjából.

1.   Ez a cím alkalmazandó az Európai Központi Bank (EKB), az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében.

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. Cikkének második bekezdése alkalmazandó az EKB, az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a KBER-en belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv alapján az EKB által az Egyesült Királyságban fenntartott, kezelt vagy vezetett vagyon, eszközök és műveletek tekintetében.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

1.   Ez a cím alkalmazandó az Európai Beruházási Bank (EBB), az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. Cikkének (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében.

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 21. Cikkének második bekezdése alkalmazandó az EBB, az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. Cikkének (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazásában a tagállamokra és azok hatóságaira vonatkozó valamennyi hivatkozást úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és annak hatóságait is az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által készített vagy kapott dokumentumok tekintetében, amennyiben e dokumentumokat:

2.   Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (132) 5. Cikke és 9. Cikkének (5) bekezdése, valamint az Európai Központi Bank EKB/2004/3 határozatának (133) 5. Cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Egyesült Királyság által kapott, az említett rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében, amennyiben azokat az Egyesült Királyság:

1.   A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv 9.1., 17., 35.1., 35.2. és 35.4. Cikke alkalmazandó az EKB, az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a KBER-en belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében, továbbá az említett jegyzőkönyv alapján az EKB által az Egyesült Királyságban fenntartott, kezelt vagy vezetett vagyon, eszközök és műveletek tekintetében. Az EKB mentesül az Egyesült Királyságban a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól, és semmilyen felhatalmazást, engedélyt vagy más jogosultságot nem köteles beszerezni az Egyesült Királyságtól a műveletei folytatásához.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

1.   Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 13. Cikke, 20. Cikkének (2) bekezdése, 23. Cikkének (1) bekezdése, 23. Cikkének (4) bekezdése és 26. Cikke, valamint 27. Cikkének első bekezdése alkalmazandó az EBB, az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az említett jegyzőkönyvvel összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében. Az EBB és az Európai Beruházási Alap mentesül az Egyesült Királyságban a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól, és semmilyen felhatalmazást, engedélyt vagy más jogosultságot nem köteles beszerezni az Egyesült Királyságtól a műveletei folytatásához. Az Egyesült Királyság pénzneme szabadon átruházható és átváltható marad, az Egyesült Királyság pénznemének ilyen műveletek céljából valamely harmadik állam pénznemére történő átválthatósága tekintetében figyelemmel az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 23. Cikkének (2) bekezdésére.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

1.   Az Egyesült Királyságra nézve az átmeneti időszak végén folyamatban lévő iskolaév végéig kötelező az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény (134), valamint az Európai Iskolák Igazgatótanácsa által elfogadott, az akkreditált Európai Iskolákról szóló szabályzat.

2.   Azon tanulók számára, akik 2021. augusztus 31. előtt európai érettségi vizsgát tettek, vagy akik 2021. augusztus 31. előtt valamely Európai Iskolában megkezdték középiskolai tanulmányaikat és ezen időpontot követően európai érettségi vizsgát tesznek, az Egyesült Királyság biztosítja az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 5. Cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat.

1.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az uniós jog alkalmazandó az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

Mindazonáltal a Szerződések következő rendelkezései, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott alábbi jogi aktusok az átmeneti időszak alatt nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban:

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság megállapodásra jut a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a közös biztonság- és védelempolitika területén a jövőbeli kapcsolataikat meghatározó szabályokról, és az említett megállapodás az átmeneti időszak alatt alkalmazandóvá válik, az EUSZ V. címének 2. fejezete és az említett rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok a említett megállapodás alkalmazásának időpontjától többé nem alkalmazható az Egyesült Királyságra.

3.   Az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdésnek megfelelően alkalmazandó uniós jog ugyanolyan joghatással bír az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban, mint az Unióban és a tagállamokban, és annak rendelkezéseit az Unióban alkalmazandó módszerekkel és általános elvekkel megegyezően kell értelmezni és alkalmazni.

4.   Az Egyesült Királyság nem vesz részt olyan megerősített együttműködésben,

5.   Az átmeneti időszak alatt az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. Cikke, valamint az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4a. Cikke továbbra is értelemszerűen alkalmazandó azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján elfogadott meglévő intézkedéseket módosítják, azokra épülnek, vagy azokat felváltják, és amelyek e megállapodás hatálybalépése előtt az Egyesült Királyságra nézve kötelezők. Az Egyesült Királyság azonban nem jogosult arra, hogy bejelentse szándékát az EUMSZ harmadik részének V. címével összhangban a 21. jegyzőkönyv 4a. Cikkében említett intézkedésektől eltérő új intézkedések alkalmazásában való részvétel iránt.

Az Unió és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködés támogatása érdekében, a harmadik országokkal folytatott együttműködés feltételeit megállapító vonatkozó intézkedéseknek megfelelően az Unió felkérheti az Egyesült Királyságot, hogy működjön együtt az EUMSZ III. részének V. címe alapján elfogadott új intézkedésekkel kapcsolatban.

6.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdés szerint alkalmazandó uniós jogban szereplő – beleértve a tagállamok által végrehajtott és alkalmazott jogot is –, a tagállamokra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.

7.   A (6) bekezdéstől eltérve:

1.   A 127. Cikk ellenére az átmeneti időszak alatt a 7. Cikk alkalmazandó.

2.   A Szerződések alkalmazásában az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság parlamentje nem tekintendő valamely tagállam nemzeti parlamentjének, kivéve a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 1. Cikke, valamint a nyilvános hozzáférésű pályázatokra vonatkozóan az említett jegyzőkönyv 2. Cikke tekintetében.

3.   Az átmeneti időszak alatt a Szerződések azon rendelkezéseit, amelyek intézményes jogokkal ruházzák fel a tagállamokat, lehetővé téve, hogy javaslatokat, kezdeményezéseket vagy kérelmeket nyújtsanak be az intézményekhez, úgy kell érteni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot (136).

4.   Az EUMSZ 282. és 283. Cikkében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvben meghatározott intézményi megállapodásokban való részvétel céljából – az említett jegyzőkönyv 21. Cikkének (2) bekezdése kivételével – a Bank of England az átmeneti időszak alatt nem tekintendő egy tagállami nemzeti központi banknak.

5.   E Cikk (1) bekezdésétől és a 7. Cikktől eltérve, az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, vagy az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők meghívás alapján, kivételesen részt vehetnek a 182/2011/EU rendelet 3. Cikkének (2) bekezdésében említett bizottságok ülésein vagy üléseinek egyes részein, a Bizottság szakértői csoportjainak ülésein vagy üléseinek egyes részein, a hasonló testületek ülésein vagy üléseinek egyes részein, illetve a szervek, hivatalok és ügynökségek ülésein vagy üléseinek egyes részein, amennyiben és amikor azokon a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt szakértők részt vesznek, feltéve, hogy az alábbi feltételek egyike teljesül:

Az ilyen üléseken vagy ülések részein az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, illetve az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők nem rendelkeznek szavazati joggal, és jelenlétük az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek megfelelő konkrét napirendi pontokra korlátozódik.

6.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem jár el vezető hatóságként uniós szinten vagy a VII. mellékletben felsorolt jogi aktusoknak és rendelkezéseknek megfelelően együttesen eljáró tagállamok szintjén a kockázatértékelések, vizsgálatok, jóváhagyások vagy engedélyek tekintetében.

7.   Az átmeneti időszak alatt, amennyiben az uniós jogi aktusok tervezete közvetlenül megnevez egyes tagállami hatóságokat, eljárásokat vagy dokumentumokat, illetve közvetlenül hivatkozik ezekre, az Unió konzultál az Egyesült Királysággal az ilyen tervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az érintett jogi aktusok Egyesült Királyság általi és az Egyesült Királyságban történő megfelelő végrehajtását és alkalmazását.

1.   A 127. Cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságot kötik az Unió által, az Unió nevében eljáró tagállamok által, illetve az Unió és tagállamai által együttesen kötött, a 2. Cikk a) pontjának iv. alpontjában említett nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek. (*1)

2.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság képviselői nem vesznek részt az Unió által, az Unió nevében eljáró tagállamok által, illetve az Unió és tagállamai által együttesen kötött nemzetközi megállapodások által létrehozott szervek munkájában, kivéve, ha:

3.   A lojális együttműködés elvével összhangban, az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt tartózkodik minden olyan cselekedettől vagy kezdeményezéstől, amely valószínűleg sérti az Unió érdekeit, különösen bármely olyan nemzetközi szervezet, ügynökség, konferencia vagy fórum keretében, amelynek az Egyesült Királyság saját jogán részes fele.

4.   A (3) bekezdés ellenére, az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt a saját nevében tárgyalásokat folytathat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken megkötött nemzetközi megállapodásokról, illetve aláírhat vagy megerősíthet ilyeneket, feltéve, hogy ezek a megállapodások nem lépnek hatályba vagy alkalmazandók az átmeneti időszak alatt, kivéve, ha az Unió ezt engedélyezi.

5.   A 127. Cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben felmerül a koordináció szükségessége, az Egyesült Királysággal eseti alapon konzultálni lehet.

6.   Az EUSZ V. címének 2. fejezete alá tartozó tanácsi határozatot követően az Egyesült Királyság hivatalos nyilatkozatot tehet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, jelezve, hogy létfontosságú és általa megnevezett nemzeti politikai okokból a szóban forgó kivételes esetekben nem fogja alkalmazni a határozatot. A kölcsönös szolidaritás szellemében az Egyesült Királyság tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely ellentétes lehet az Uniónak az említett határozaton alapuló fellépésével vagy azt hátráltathatja, a többi tagállam pedig tiszteletben tartja az Egyesült Királyság álláspontját.

7.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem biztosíthat polgári műveleti parancsnokokat, misszióvezetőket, műveleti parancsnokokat vagy haderő-parancsnokokat olyan missziókhoz vagy műveletekhez, amelyeket az EUSZ 42., 43. vagy 44. Cikke alapján végeznek, és nem láthatja el az ilyen missziók vagy műveletek műveleti parancsnokságát, vagy nem léphet fel keretnemzetként az Unió harccsoportjai tekintetében. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem biztosítja az EUSZ 28. Cikke szerinti műveleti fellépések vezetőjét.

1.   A halászati lehetőségeknek az EUMSZ 43. Cikkének (3) bekezdése szerinti, az átmeneti időszak alá tartozó bármely időszakra vonatkozó meghatározása tekintetében az Egyesült Királysággal konzultálni kell az Egyesült Királysághoz kapcsolódó halászati lehetőségekre vonatkozóan, többek között a vonatkozó nemzetközi konzultációk és tárgyalások előkészítésével összefüggésben.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Unió lehetőséget biztosít az Egyesült Királyságnak arra, hogy az átmeneti időszak alá tartozó bármely időszakra vonatkozóan észrevételeket tegyen az Európai Bizottság halászati lehetőségekről szóló éves közleményével, az érintett tudományos testületek tudományos szakvéleményeivel és az Európai Bizottság halászati lehetőségekre vonatkozó javaslataival kapcsolatban.

3.   A 129. Cikk (2) bekezdésének b) pontja ellenére, annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság előkészíthesse jövőbeli tagságát a megfelelő nemzetközi fórumokon, az Unió kivételesen felkérheti az Egyesült Királyságot, hogy az Unió küldöttségének részeként vegyen részt az e Cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi konzultációkon és tárgyalásokon, a tagállamok számára engedélyezett és az adott fórum által lehetővé tett mértékben.

4.   A 127. Cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az e Cikk (1) bekezdésében említett halászati lehetőségek elosztására vonatkozó viszonylagos stabilitási kulcsokat fenn kell tartani.

1.   A 126. Cikkben foglaltak ellenére a vegyes bizottság 2020. július 1-je előtt elfogadhat egyetlen határozatot az átmeneti időszak legfeljebb 1 vagy 2 évvel történő meghosszabbításáról. (*2) *

2.   Abban az esetben, ha a vegyes bizottság az (1) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a következőket kell alkalmazni:

3.   A vegyes bizottság (1) bekezdés szerinti határozata:

1.   A 2019. és 2020. évre vonatkozóan az Egyesült Királyság a negyedik résszel összhangban hozzájárul az uniós költségvetéshez, és részt vesz annak végrehajtásában.

2.   A negyedik rész rendelkezéseitől eltérve, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (137) vagy a 2014/335/EU, Euratom határozat azon módosításai, amelyeket e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően fogadnak el, nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, amennyiben ezek a módosítások kihatnak az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire.

1.   Az Unió saját forrásaira vonatkozó, a 2020-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó alkalmazandó uniós jog 2020. december 31. után továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra, abban az esetben is, ha az érintett saját forrásokat a szóban forgó időpontot követően kell rendelkezésre bocsátani, helyesbíteni vagy módosítani.

2.   A 135. Cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az e Cikk (1) bekezdésében említett uniós jog különösen a következő jogi aktusokat és rendelkezéseket foglalja magában, beleértve azok módosításait is, függetlenül a módosítás elfogadásának, hatálybalépésének vagy alkalmazásának időpontjától:

3.   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, az Egyesült Királyságra 2020. december 31. után a következő szabályok alkalmazandók:

1.   A negyedik résszel összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (a továbbiakban: a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret) vagy a korábbi pénzügyi tervekben vállalt uniós programokat és tevékenységeket 2019-ben és 2020-ban az Egyesült Királyság tekintetében az alkalmazandó uniós jog alapján hajtják végre.

Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (145), ahogyan az a 2020-as évben alkalmazandó, a 2020. igénylési évre nem alkalmazandó az Egyesült Királyságban. Mindazonáltal az említett rendelet 13. Cikke alkalmazandó a 2020. igénylési évre az Egyesült Királyság közvetlen kifizetési rendszerének vonatkozásában, feltéve, hogy ez a rendszer egyenértékű az 1307/2013/EU rendelet szerinti rendszerrel, ahogyan az 2020-ban alkalmazandó.

2.   A negyedik rész rendelkezéseitől eltérve, az Egyesült Királyság és az Egyesült Királyságban található projektek kizárólag a költségvetési rendelet X. címe alapján közvetlenül vagy közvetve kezelt pénzügyi eszközök keretében végrehajtott pénzügyi műveletek, vagy az uniós költségvetés által garantált, az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (146) létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), és az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (147) létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) keretében nyújtott pénzügyi műveletek keretében támogathatók, feltéve, hogy ezeket a pénzügyi műveleteket a szervezetek és szervek – beleértve az EBB-t és az Európai Beruházási Alapot (EBA) –, illetve az e megállapodás hatálybalépését megelőzően az említett intézkedések egy részének végrehajtásával megbízott személyek jóváhagyták, még akkor is, ha e pénzügyi műveletek aláírására ezen időpontot követően került sor. Az e megállapodás hatálybalépését követően jóváhagyott ilyen pénzügyi műveletek tekintetében az Egyesült Királyságban letelepedett szervezeteket az Unión kívül letelepedett szervezetként kell kezelni.

1.   A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben vagy a korábbi pénzügyi tervekben vállalt uniós programok és tevékenységek végrehajtása tekintetében az alkalmazandó uniós jog – beleértve a pénzügyi korrekciókra és a számlaelszámolásra vonatkozó szabályokat is – 2020. december 31. után továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra mindaddig, amíg az említett uniós programok és tevékenységek lezárulnak.

2.   Az (1) bekezdésben említett alkalmazandó uniós jog különösen a következő rendelkezéseket foglalja magában, beleértve e rendelkezések bármilyen módosítását, függetlenül a módosítás elfogadásának, hatálybalépésének vagy alkalmazásának időpontjától:

3.   A 7. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, vagy az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők meghívás alapján, kivételesen, szavazati jog nélkül részt vehetnek az Európai Bizottságot az (1) bekezdésben említett uniós jog által létrehozott programok végrehajtásában és irányításában segítő, illetve a szóban forgó jog végrehajtása tekintetében az Európai Bizottság által létrehozott bizottságok ülésein, annyiban, amennyiben munkájuk a 2020-ig tartó pénzügyi éveket érinti.

4.   A 8. Cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – a (2) bekezdés b) pontjában említett programok és tevékenységek végrehajtásához feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a vonatkozó alap-jogiaktusok, illetve az említett alap-jogiaktusokból származó kapcsolódó végrehajtási szabályok alapján létrehozott hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz.

5.   A 165. Cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság javaslatára a vegyes bizottság a 166. Cikkben megállapított szabályokkal összhangban technikai intézkedéseket fogadhat el az e Cikk (1) bekezdésében említett programok és tevékenységek lezárásának megkönnyítése érdekében, vagy az Egyesült Királyság azon kötelezettségek alóli mentesítése céljából, hogy az említett programok és tevékenységek lezárása során vagy azt követően olyan intézkedéseket hajtson végre, amelyek egy korábbi tagállam szempontjából nem relevánsak, feltéve, hogy az ilyen technikai intézkedések tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és az uniós költségvetésből finanszírozott ugyanazon programokban és tevékenységekben részt vevő tagállamokkal vagy harmadik országokkal összehasonlítva nem jelentenek előnyt az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Királyság kedvezményezettjei számára.

1.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az uniós költségvetésben és az Unió decentralizált ügynökségeinek költségvetéseiben 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső hányadáért, valamint a 2020. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak átvitele tekintetében 2021-ben tett kötelezettségvállalások rá eső hányadáért.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 2020. december 31-én fennálló következő kötelezettségvállalásokra:

Az Unió decentralizált ügynökségei tekintetében az első albekezdésben említett kötelezettségvállalásaik összegét csak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó összbevételük uniós költségvetési hozzájárulásokból származó részének arányában kell figyelembe venni.

2.   Az Unió 2020. december 31-én kiszámítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalások összegét. Ezt az összeget 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal, és az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsát egy jegyzéket az egyes kötelezettségvállalások hivatkozási kulcsával, a kapcsolódó költségvetési sorokkal és az egyes kapcsolódó költségvetési tételek összegével.

3.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalások tekintetében a következőket:

4.   A fizetendő éves összeget a (3) bekezdés b) pontjában említett becslés Egyesült Királyságra eső hányada alapján kell kiszámítani, kiigazítva az előző évben az Egyesült Királyság által teljesített kifizetések és az Unió által az (1) bekezdésben említett fennálló kötelezettségvállalások tekintetében az előző évben teljesített kifizetésekben az Egyesült Királyságra eső hányada közötti különbséggel, csökkentve a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret vagy a korábbi pénzügyi tervek keretében finanszírozott programokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciók összegével, továbbá csökkentve azon, kötelezettségszegési eljárásokból származó bevételekkel, amelyek a 2020-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó saját források rendelkezésre bocsátásának valamely tagállam általi elmulasztásával kapcsolatosak, feltéve, hogy ezek az összegek az előző évben bekerültek a költségvetésbe és véglegesek. Az Egyesült Királyság által fizetendő éves összeg az adott évben nem igazítható ki.

2021-ben az Egyesült Királyság által fizetendő éves összeget csökkenteni kell a költségvetési rendelet 12. és 13. Cikkével összhangban a 2020. évi költségvetés finanszírozása céljából a 2020. évről a 2021. évre átvitt kifizetési előirányzatok összegéből az Egyesült Királyságra eső hányaddal, valamint az Unió számára 2021 januárjában és februárjában rendelkezésre bocsátott azon tradicionális saját források teljes összegéből az Egyesült Királyságra eső hányaddal, amelyekre vonatkozóan az uniós jogosultságokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 2. Cikkével összhangban 2020 novemberében és decemberében állapították meg. Az Unió visszatéríti továbbá az Egyesült Királyság számára a 2020. december 31-én vagy azelőtt kezdődött, a 49. Cikk (2) bekezdésében említett átmeneti megőrzés vagy vámeljárások megszüntetésével vagy lezárásával összefüggésben szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében az említett napot követően a tagállamok által rendelkezésre bocsátott tradicionális saját források teljes összegéből az Egyesült Királyságra eső hányadot.

5.   Az Egyesült Királyság legkorábban 2028. december 31. után benyújtott kérelmére, az Unió becslést készít az Egyesült Királyság által e Cikk alapján fizetendő fennmaradó összegekről, egy olyan szabályt alkalmazva, amely figyelembe veszi az év végén fennálló kötelezettségvállalások összegét, az említett fennálló kötelezettségvállalások visszavonásának becsült összegét, a pénzügyi korrekciókat és a kötelezettségszegési eljárásokból az év végét követően származó bevételeket. Miután az Egyesült Királyság megerősítette a 165. Cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság és a vegyes bizottság számára a javaslat elfogadását, az Egyesült Királyság kifizeti az e Cikk (4) bekezdésével összhangban kiigazított becsült összeget, az Egyesült Királyság által az előző évben teljesített kifizetésekhez kapcsolódóan. Az e bekezdésben említett összegek kifizetésével megszűnnek az Egyesült Királyság, illetve az Unió e Cikk szerinti fennmaradó kötelezettségei.

1.   Az Unió által 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kiszabott, véglegessé vált és címzett bevételt nem jelentő pénzbírság tekintetében az Unió visszatéríti az Egyesült Királyság számára az Unió által beszedett bírság összegének az Egyesült Királyságra eső hányadát, kivéve, ha ezt az összeget már 2020. december 31-én vagy azt megelőzően költségvetési bevételként könyvelték el az uniós költségvetésben.

2.   Az Unió által a 92. Cikk (1) bekezdésében említett eljárásban 2020. december 31. után kiszabott bírság tekintetében az Unió a bírság véglegessé válását követően visszatéríti az Egyesült Királyságnak az Unió által beszedett bírság Egyesült Királyságra eső részét.

1.   Az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az Unió 2020. december 31-ig felmerült kötelezettségeinek finanszírozásából rá eső hányadért, a következők kivételével:

2.   Az Egyesült Királyság kötelezettséggel tartozik különösen az Unió 2020. december 31-én vagy azt megelőzően fennálló nyugdíjjogosultsággal és egyéb, munkavállalással összefüggő juttatásokra való jogosultságokkal kapcsolatos kötelezettségéből az Egyesült Királyságra eső hányadért. Az ehhez a kötelezettséghez kapcsolódó kifizetéseket az (5) és (6) bekezdéssel összhangban kell teljesíteni.

3.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az előző évben a 2020. december 31-én fennálló kötelezettségeknek megfelelően teljesített kifizetések összegét, valamint az Egyesült Királyság e kifizetésekhez nyújtott hozzájárulásának összegét.

4.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig továbbít az Egyesült Királyság számára egy, a nyugdíjakra vonatkozó egyedi tájékoztatót, amely az előző év december 31-i állapotot rögzíti a (2) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében, és magában foglalja a következőket:

Az említett tájékoztató minden év szeptember 30-áig frissíthető, hogy tükrözze az előző évre vonatkozó végleges számadatokat.

5.   Az Egyesült Királyságnak a 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet (148), a 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat (149) és az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet (150) hatálya alá tartozó tagok és magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek nyugdíját illetően a (2) bekezdésben említett nyugdíjjogosultságok és egyéb munkavállalással összefüggő juttatásokra való jogosultságok tekintetében fennálló kötelezettségét illetően az Egyesült Királyság 10 részletben, 2021. október 31-étől kezdődően járul hozzá az Unió 2020. pénzügyi évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójában szereplő kötelezettségek teljesítéséhez.

6.   Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 77–84. Cikkével összhangban az Unió tisztviselőinek nyugdíja tekintetében, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 33–40. Cikkével, 101–114. Cikkével és 135. Cikkével összhangban az ideiglenes alkalmazottak, a szerződéses alkalmazottak és a parlamenti asszisztensek nyugdíja tekintetében az Egyesült Királyság nyugdíjjogosultsággal és egyéb munkavállalással összefüggő juttatásokra vonatkozó jogosultságokkal kapcsolatos, a (2) bekezdésben említett kötelezettségét illetően, az Egyesült Királyság évente hozzájárul az uniós költségvetésből az egyes kedvezményezettek részére teljesített nettó kifizetésekhez és az uniós költségvetésből a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetett kapcsolódó hozzájárulásokhoz minden kedvezményezett, illetve a kedvezményezett révén jogosult személy vonatkozásában. E hozzájárulás teljesítése 2022. június 30-án kezdődik.

Az első albekezdésben említett nyugdíjak esetében az Egyesült Királyság által fizetett összeg az előző évben az uniós költségvetésből az egyes kedvezményezettek számára teljesített nettó kifizetések összegének felel meg, szorozva az Egyesült Királyságra eső hányaddal és az egyes kedvezményezettekre jellemző százalékos aránnyal (a továbbiakban: az egyedi százalékos arány). Az egyedi százalékos arány a következő:

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával összhangban megállapított túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy árvasági nyugdíj kedvezményezettje esetében a számítás az említett személyzeti szabályzat – amely a túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy az árvasági nyugdíj alapját képezi – hatálya alá tartozó személy pályafutása alapján történik.

Mindaddig, amíg az e bekezdéssel kapcsolatos kötelezettség nem szűnik meg, bármely adott évben (a továbbiakban: N. év) az Egyesült Királyság N. év március 1-je előtt kérelmet nyújthat be az Unióhoz arra vonatkozóan, hogy a fennálló kötelezettséget N. év december 31-én egyenlítse ki. Az Unió a fennálló kötelezettség összegét a nyugdíj és a munkaviszony megszűnése utáni, a közös betegbiztosítási rendszerrel kapcsolatos juttatások figyelembevételével a (4) bekezdés d) pontjában szereplő módszer alkalmazásával számítja ki. Amennyiben az Egyesült Királyság beleegyezik, ezt az összeget öt részletben fizeti meg; az első részlet az N+1. évben esedékes. Az Egyesült Királyság az N. évre vonatkozó kötelezettségét szintén az e bekezdésben foglalt eljárás szerint fedezi. A kifizetés teljesítését követően, és feltéve, hogy az (5) bekezdésben említett kifizetéseket teljesítették, az e Cikk szerinti fennmaradó kötelezettségek megszűnnek. A 165. Cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottságot és a vegyes bizottságot tájékoztatják erről a helyzetről.

1.   Az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az Unió azon pénzügyi műveletekből eredő függő pénzügyi kötelezettségeinek Egyesült Királyságra eső hányadának kiegyenlítéséért:

Az Unió 2019. július 31-én külön jelentést nyújt be az Egyesült Királyság számára az említett pénzügyi műveletekről, amely minden egyes eszköztípusra vonatkozóan megadja a következő információkat:

Az Unió 2019. és 2020. évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójában a második albekezdés b) pontjában említett tartalékokból e megállapodás hatálybalépésének napjától 2019. december 31-ig, illetve 2020. december 31-ig teljesített kifizetéseket az e bekezdésben említett pénzügyi műveletekkel megegyező, de e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően elfogadott pénzügyi műveletekre vonatkozóan kell közzétenni.

Az e bekezdésben említett pénzügyi műveletek átstrukturálása nem érinti az Egyesült Királyságnak az említett pénzügyi műveletekkel kapcsolatosan az Unió felé fennálló kötelezettségét. Így különösen az Egyesült Királyság pénzügyi kitettsége nem növekedhet nominális értelemben az átstrukturálást közvetlenül megelőző helyzethez képest.

2.   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek esetében az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az alábbiak Egyesült Királyságra eső hányadáért:

A tartalékkal rendelkező eszközök tartalékával kapcsolatos eszközkezelésből származó bevételek tekintetében az Unió az előző év eszközkezeléséből származó nettó bevétel és az előző év végén meglévő teljes tartalék hányadosaként százalékos bevételi arányt számít. A tartalékfeltöltéssel kapcsolatos eszközkezelésből származó bevételek tekintetében az Egyesült Királysággal szembeni kötelezettség összege az (5) bekezdésben említett, Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összegének és az említett százalékos bevételi aránynak a szorzatával egyenlő.

3.   2021. március 31-ig az (1) bekezdésben említett minden olyan eszköz esetében, amelynek tartalékát az uniós költségvetésből kell feltölteni, az Unió közli az Egyesült Királysággal a következőket:

4.   2021-től kezdődően minden év március 31-én, az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek amortizációja, lejárata vagy megszüntetése időpontjáig, az Unió tájékoztatja az Egyesült Királyságot az említett pénzügyi műveletekről. Az információk minden egyes eszköztípusra vonatkozóan tartalmazzák a következőket:

5.   Amennyiben az alap-jogiaktus az uniós költségvetésből történő tartalékfeltöltést ír elő, az Unió minden év március 31-ig az (1) bekezdésben említett minden egyes eszköz esetében:

6.   2022-től kezdődően minden évben:

7.   Amennyiben az Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összege az (1) bekezdésben említett valamely eszközhöz kapcsolódó uniós pénzügyi műveletek megszűnése után pozitív, az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az Egyesült Királyságra eső, az (5) bekezdésnek megfelelően kiszámított aktuális tartalékfeltöltés összegéért.

8.   2020. december 31. után, amennyiben az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekre vonatkozóan olyan eszköz tekintetében teljesítenek kifizetéseket az uniós költségvetésből, amelynek esetében az alap-jogiaktus nem ír elő tartalékfeltöltést, az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az adott eszköz tekintetében a (4) bekezdés b) pontjával összhangban közölt kifizetések rá eső hányadáért.

9.   E Cikk alkalmazásában, amennyiben a pénzügyi kötelezettségek, kifizetések, visszafizettetések vagy egyéb összegek az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekhez kapcsolódnak, de a kockázatmegosztási vagy alárendelési mechanizmusok alkalmazása miatt nem lehet közvetlenül meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi műveletből erednek, a vonatkozó pénzügyi kötelezettségeket, kifizetéseket, visszafizettetéseket vagy az olyan egyéb összegeket, amelyeket e Cikk alkalmazásához meg kell állapítani, arányos alapon kell kiszámítani az e megállapodás hatálybalépését megelőzően elfogadott vagy jóváhagyott pénzügyi műveleteknek a számítást megelőző év december 31-én fennálló összege és a pénzügyi műveletek utóbbi időpontban fennálló teljes összege közötti arány alapján.

10.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek nem amortizálódók, azokat 10 év után a hátralévő amortizálódó műveletek amortizációjával arányosan amortizálódónak kell tekinteni.

1.   E megállapodás hatálybalépésének napjától az ezen albekezdés a) pontjában említett pénzügyi műveletek teljes amortizációjáig az Unió azonosítja az alábbi pénzügyi műveleteket:

2019. július 31-én a 143. Cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett jelentésben az Unió a következő információkat bocsátja rendelkezésre a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret programjai által vagy korábbi pénzügyi tervek keretében finanszírozott közvetlen vagy közvetett végrehajtású pénzügyi eszközökre vonatkozóan:

Az Uniónak az e bekezdésben említett pénzügyi műveletekkel kapcsolatban az Egyesült Királysággal szembeni kötelezettségét nem érinti az említett pénzügyi műveletek átstrukturálása, annyiban, amennyiben az ilyen átstrukturálás nominális értelemben nem növeli a partnerrel szembeni pénzügyi kitettséget az átstrukturálást közvetlenül megelőző állapothoz képest.

2.   2021-től kezdődően minden év március 31-én az (1) bekezdésben említett minden egyes pénzügyi eszköz amortizációja, lejárata vagy megszüntetése időpontjáig, az Unió közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekre vonatkozó, az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt elfogadott vagy jóváhagyott, valamint az ezen időpontot követően elfogadott vagy jóváhagyott pénzügyi műveletekre vonatkozó rendelkezésre álló információkat. Az információ minden egyes eszköz esetében tartalmazza a következőket:

3.   Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik a (2) bekezdés d)–g) pontjában említett összegek Egyesült Királyságra eső hányadáért.

4.   E Cikk alkalmazásában, amennyiben a pénzügyi kötelezettségek, kifizetések, visszafizettetések vagy egyéb összegek az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekhez kapcsolódnak, de a kockázatmegosztási vagy alárendelési mechanizmusok alkalmazása miatt nem lehet közvetlenül meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi műveletből erednek, az e Cikk alkalmazásához meghatározandó pénzügyi kötelezettségeket, kifizetéseket, visszafizettetéseket vagy egyéb összegeket arányos alapon kell kiszámítani, a (2) bekezdés c) pontjában említett arány alapján.

1.   Az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unió azon függő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges kifizetések rá eső hányadáért, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő, a költségvetéshez kapcsolódó jogi ügyekből fakadóan, és különösen a 2988/95/EK, Euratom rendelethez vagy az uniós programok és szakpolitikák végrehajtásából eredő jogi ügyekhez kapcsolódóan válnak esedékessé, feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-én merültek fel.

Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az első albekezdésben említett kifizetésekhez kapcsolódó későbbi behajtások összegének rá eső hányadáért.

2.   Az Unió minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett összegeket.

1.   Az Egyesült Királyság által az Unió részére vagy az Unió által az Egyesült Királyság részére 2020. december 31. után teljesített kifizetések referencia-időpontjai minden év június 30. és október 31. az alábbi összegek tekintetében:

A június 30-i referencia-időponttal rendelkező kifizetéseket négy egyenlő havi részletben, az október 31-i referencia-időponttal rendelkező kifizetéseket pedig nyolc egyenlő havi részletben kell teljesíteni. A kifizetéseket mindig az adott hónap utolsó munkanapján kell teljesíteni, kezdve a referencia-időpontban vagy – amennyiben a referencia-időpont nem munkanap – a referencia-időpontot megelőző utolsó munkanapon.

2.   Mindaddig, amíg még fennállnak olyan kifizetések, amelyeket az Uniónak az Egyesült Királyság felé vagy az Egyesült Királyságnak az Unió felé teljesítenie kell, az Unió minden év április 16-án és szeptember 16-án benyújt egy olyan dokumentumot az Egyesült Királyság számára, amely tartalmazza a vonatkozó kifizetendő összegeket, az Európai Központi Bank által a hónap első munkanapján alkalmazott átváltási árfolyam alapján euróban és brit fontban kifejezve. Az Unió vagy az Egyesült Királyság a nettó összegeket az (1) bekezdésben említett időpontokig fizeti meg.

3.   Az Unió által az Egyesült Királyság felé vagy az Egyesült Királyság által az Unió felé teljesítendő kifizetések tekintetében bekövetkező bármilyen késedelem a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. Cikkével összhangban kamatfizetési kötelezettséget von maga után.

1.   Az Egyesült Királyság az e Cikkben foglaltak szerint továbbra is felelősséggel tartozik az EBB által az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt jóváhagyott – és a (2) bekezdésben részletesebben meghatározott – pénzügyi műveletek (a továbbiakban: az EBB pénzügyi műveletei) tekintetében, még akkor is, ha az ebből eredő pénzügyi kitettség feltételezhetően e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően áll fenn, és az Egyesült Királyság felelős marad az EBB által vállalt egyéb, a második albekezdésben foglalt kockázatokért is.

Az Egyesült Királyság kötelezettsége kiterjed az EBB pénzügyi műveleteire, valamint az EBB pénzügyi műveleteihez kapcsolódó eszköz-forrás gazdálkodási kockázatokra és működési kockázatokra, a (6) bekezdéssel összhangban. Az olyan egyéb kockázatok esetében, amelyek nem kapcsolódnak konkrét pénzügyi műveletekhez, és amelyek nem rendelhetők hozzá az e megállapodás hatálybalépését követően létrejött pénzügyiművelet-állományhoz, az Egyesült Királyság kötelezettségének összege arányos az EBB pénzügyi műveletei miatti fennmaradó kitettség és a pénzügyi műveletek teljes összege közötti, az Egyesült Királyság kötelezettsége (6) bekezdés szerinti aktiválásának időpontjában fennálló aránnyal.

Az EBB kilépést követően meghatározott valamely növekedési stratégiájának végrehajtása nem tartozik e Cikk hatálya alá.

2.   Az EBB pénzügyi műveletei magukban foglalják a hiteleket, garanciákat, tőkebefektetéseket, részesedésszerzéseket, kötvényeket és egyéb hitelhelyettesítő termékeket, valamint bármely más finanszírozási műveletet, amelyek partnerei vagy érintett projektjei a tagállamok területén belül és kívül lehetnek, ideértve a harmadik felek – köztük a tagállamok vagy az Unió – által garantált műveleteket is.

Az Egyesült Királyság kötelezettsége akkor alkalmazandó az EBB pénzügyi műveletei tekintetében, ha az EBB pénzügyi kitettsége:

Az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátok megállapítása céljából az EBB azon pénzügyi műveletei miatt fennálló kitettsége tekintetében, amelyek jellegüknél fogva nem amortizálódnak – többek között a sajáttőke-típusú befektetések, az EBA számára nyújtott rulírozó megbízások, valamint az EBA és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tőkéjében való részvétel –, az amortizáció meghatározásához a következőket kell figyelembe venni: e megállapodás hatálybalépésétől számított 10 évig az EBB pénzügyi műveletei keretében a nem amortizálódó kitettség összegét úgy kell tekinteni, hogy az az EBB által e megállapodás hatálybalépése előtt jóváhagyott összegen marad, csökkentve az EBB által ezen időpont óta végrehajtott bármely elidegenítéssel. Az említett időszak után úgy kell tekinteni, hogy az összeg az EBB pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó amortizálódó kitettség amortizációjának arányában csökken.

3.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az EBB le nem hívott jegyzett tőkéjének rá eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadáért. Az Egyesült Királyság az e bekezdés szerinti kötelezettsége összegének erejéig akkor teljesít kifizetéseket az EBB részére, ha a kötelezettsége a (6) bekezdésnek megfelelően aktiválódik.

Az e bekezdés szerinti teljes kötelezettség sohasem haladhatja meg az EBB le nem hívott jegyzett tőkéjében az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányad összegét.

Amennyiben az EBB (1) bekezdésben említett pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó kitettsége alacsonyabb, mint az EBB teljes jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege, úgy az Egyesült Királyság e bekezdés szerinti kötelezettsége mindenkor arra az összegre korlátozódik, amelyet az EBB Egyesült Királyság által jegyzett tőkéje és az EBB teljes jegyzett tőkéje közötti – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – aránynak (a továbbiakban: a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának) arra a különbözetre való alkalmazásával számítanak ki, amely a fennmaradó kitettség adott időpontban érvényes összege és az EBB teljes befizetett jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege között adódik.

4.   Az EBB az Unió nevében kifizeti az Egyesült Királyság számára az EBB befizetett jegyzett tőkéjéből az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadnak megfelelő összeget. Az említett kifizetést az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvvel összhangban teljesítik. A kifizetés 12 éves részletben történik. Az első 11, egyenként 300 000 000 EUR összegű részlet 2019-cel kezdődően minden év december 15-én esedékes. A 195 903 950 EUR összegű egyenleg 2030. december 15-én esedékes. Az e bekezdéssel összhangban teljesített kifizetések nem mentesítik az Egyesült Királyságot az (5) bekezdés szerinti kötelezettsége alól.

5.   A (3) bekezdés szerinti kötelezettségén kívül, az (1) bekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az EBB jegyzett tőkéjébe általa befizetett – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – összegért. Az Egyesült Királyság az e bekezdés szerinti kötelezettsége összegének erejéig akkor teljesít kifizetéseket az EBB részére, amikor kötelezettsége a (6) bekezdésnek megfelelően aktiválódik.

Az e bekezdés szerinti teljes kötelezettség sohasem haladhatja meg az Egyesült Királyság által az EBB jegyzett tőkéjébe befizetett – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – összeget.

Amennyiben az EBB (1) bekezdésben említett pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó kitettsége alacsonyabb, mint az EBB teljes befizetett jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege, úgy az Egyesült Királyság e bekezdés szerinti kötelezettsége mindenkor arra az összegre korlátozódik, amelyet a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának az adott időpontban fennmaradó kitettség összegére való alkalmazása eredményezett.

6.   Az Egyesült Királyság kötelezettsége e Cikkel összhangban – a tagállamokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett – akkor aktiválódik, ha az EBB felhívja a tagállamokat, hogy fizessék be a még le nem hívott jegyzett tőkéjüket, vagy ha a tagállamok befizetett jegyzett tőkéjét felhasználják.

Amikor az Egyesült Királyság kötelezettsége a (3) bekezdés alapján aktiválódik, az Egyesült Királyság az EBB-nek fizetendő összeget a tagállamokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett fizeti meg (beleértve a fizetés ütemezését és feltételeit is), az EBB igazgatótanácsa megfelelő időben hozott határozata szerint. Az EBB azon határozata, amely a tagállamokat a még le nem hívott jegyzett tőkéjük befizetésére hívja fel, különösen a következőkhöz kapcsolódhat: az alapul szolgáló kockázati események jellege és az EBB pénzügyi helyzete a fizetési kötelezettségei fényében, az eszközeinek és kötelezettségeinek a helyzete, a tőkepiaci pozíciója, valamint a vészhelyzeti és a helyreállítási tervre vonatkozóan az adott időpontban alkalmazandó rendelkezések.

Amikor az Egyesült Királyság kötelezettsége az (5) bekezdés alapján aktiválódik, az Egyesült Királyság az esedékes összeget euróban, az EBB első felhívásától számított 30 napon belül fizeti meg az EBB-nek, e bekezdés negyedik albekezdésére is figyelemmel.

Az Egyesült Királyság (5) bekezdésnek megfelelően aktivált kötelezettségét az EBB befizetett jegyzett tőkéjének az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadából teljesítik, a (4) bekezdéssel összhangban az Egyesült Királyságnak járó, még ki nem fizetett összeg erejéig. A (4) bekezdésben említett éves részletek összegét ennek megfelelően csökkentik. Amennyiben az Egyesült Királyságot terhelő kötelezettség e módszer alkalmazásával nem teljesíthető maradéktalanul, az Egyesült Királyság kifizeti az EBB-nek a fennmaradó esedékes összeget.

Az EBB az Unió nevében minden esetben megállapítja, hogy az Egyesült Királyság kötelezettségének aktiválásához alapul szolgáló események mely pénzügyiművelet-állományokhoz vagy kockázatokhoz rendelhetők, továbbá meghatározza az Egyesült Királyság által az EBB-nek fizetendő összeget az alábbiak szerint:

7.   A (4) bekezdésben meghatározott kifizetések kivételével az EBB nem köteles semmilyen egyéb kifizetést, visszatérítést vagy ellentételezést teljesíteni az Egyesült Királyság EBB-tagságának megszűnése miatt, vagy az Egyesült Királyság e Cikkel összhangban fennmaradó kötelezettsége miatt.

8.   2019. július 31-én az EBB közli az Egyesült Királysággal az Egyesült Királyságnak az EBB pénzügyi műveletei keretében fennálló kitettségét, valamint az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátot, tükrözve az EBB pénzügyi helyzetét és az Egyesült Királyság kötelezettségét e megállapodás hatálybalépésekor.

Az EBB 2020-tól kezdődően minden év március 31-én – az Egyesült Királyság e Cikk szerinti kötelezettségének megszűnéséig – közli az Egyesült Királysággal az Egyesült Királyságnak az EBB pénzügyi műveletei keretében fennálló fennmaradó kitettségét, valamint az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátot, tükrözve az EBB pénzügyi helyzetét és az Egyesült Királyság kötelezettségét az előző év december 31-én. A jelentés tartalmaz továbbá minden lényeges változást, amely az EBB véleménye szerint jelentős hatást gyakorol az Egyesült Királyság kötelezettségére. Az EBB akkor is kellő időben tájékoztatást nyújt, ha az év során történnek ilyen változások.

Az EBB kellő időben tájékoztatja az Egyesült Királyságot az Egyesült Királyság e Cikk szerinti kötelezettségének bármely közelgő aktiválásáról, a tagállamoknak nyújtott információkkal összhangban. Az említett tájékoztatás tartalmazza az aktiváló esemény jellegére és a fizetendő összegek kiszámítására vonatkozó információkat. Az Egyesült Királyság ezeket az információkat szigorúan bizalmasan kezeli mindaddig, amíg az EBB nem oldja fel a titoktartási kötelezettséget vagy amíg az Egyesült Királyság kötelezettsége nem aktiválódik, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

1.   Az Egyesült Királyság a 11. EFA és a többi még lezáratlan EFA lezárásáig az Európai Fejlesztési Alap (EFA) részes fele marad, és ezzel összefüggésben ugyanazon kötelezettségeket vállalja, mint a tagállamok az EFA-t létrehozó belső megállapodás (a továbbiakban: a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás) (157) keretében, továbbá teljesíti a korábbi EFA-kból eredő kötelezettségeit azok lezárásáig, beleértve az (EU) 2015/322 (158) és az (EU) 2015/323 tanácsi rendelet (159) szerinti kötelezettségeket is, az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett. Az Egyesült Királyságra nézve kötelezők a Tanács által az (EU) 2015/323 rendelet 21. Cikke alapján elfogadott éves tagállami hozzájárulások megállapításáról szóló határozatok. Az egyesült királysági kedvezményezettek továbbra is ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a 11. EFA és a korábbi EFA-k keretében végrehajtott projektekben való részvételre, mint az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt.

2.   E megállapodás 7. Cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság szavazati jog nélküli megfigyelőként részt vehet a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 8. Cikkével létrehozott EFA-bizottságban, valamint a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 9. Cikkével összhangban létrehozott Beruházási Keret Bizottságban.

3.   A 3. Cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tengerentúli országok és területek részesülnek a 11. EFA és a korábbi EFA-k keretében nyújtott támogatásokból, azok lezárásáig.

4.   Az Egyesült Királyságnak az egymást követő EFA-időszakokban az EFA beruházási keretéből való részesedését visszatérítik az Egyesült Királyság részére a befektetés lejáratakor. E visszatérítés kiszámításának módja megegyezik a 144. Cikkben foglalt módszerrel. Eltérő megállapodás hiányában az Egyesült Királyság tőkerészesedése nem köthető le újra a 11. EFA kötelezettségvállalási időszakának végén túl, illetve nem vihető át későbbi időszakokra.

1.   Az Egyesült Királyság tiszteletben tartja az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésével foglalkozó, a 2015. október 20-i bizottsági határozattal létrehozott európai uniós szükséghelyzeti alap (167), az e megállapodás hatálybalépése előtt létrehozott bármely jövőbeni európai uniós szükséghelyzeti alap, valamint a 2015. november 24-i bizottsági határozattal létrehozott, a törökországi menekülteket támogató eszköz (168), továbbá annak az e megállapodás hatálybalépése előtt elfogadott bármely módosítása keretében tett kötelezettségvállalásait.

2.   Az Egyesült Királyság részt vehet a törökországi menekülteket támogató eszközhöz kapcsolódó megfelelő testületekben, a költségvetési rendelet 234. Cikkének (4) bekezdésével összhangban a donorok számára megállapított szabályok szerint.

1.   Az ügynökségek beszámolói alapján, annyiban, amennyiben a vonatkozó kötelezettségek teljesítése 2020. december 31-én nem történt meg, az Egyesült Királyság a következő kötelezettségek rá eső részarányát az egyes említett ügynökségek 2020. december 31-én auditált beszámolója alapján megállapított hozzájárulási kulcsa szerint fizeti meg:

2.   Az (1) bekezdésben említett kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetést 2021. június 30-ig kell teljesíteni.

1.   Amennyiben valamely egyesült királysági bíróság előtt az átmeneti időszak végétől számított 8 éven belül első fokon megkezdett ügyben kérdés merül fel e megállapodás második részének értelmezésével kapcsolatban, és ha az említett bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben csak az adott kérdés eldöntése után képes határozatot hozni, akkor az érintett bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat az Európai Unió Bíróságához.

Abban az esetben azonban, ha az egyesült királysági bíróság előtt folyamatban lévő ügy tárgya a 18. Cikk (1) vagy (4) bekezdése vagy a 19. Cikk alapján benyújtott kérelem tárgyában hozott határozat, előzetes döntéshozatal iránti kérelem csak akkor nyújtható be, ha az ügy első fokon attól az időponttól számított 8 éven belül kezdődött, amelytől a 19. Cikk alkalmazandó.

2.   Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik előzetes döntéshozatalra az (1) bekezdés szerinti kérelmek esetében. Az ilyen előzetes döntések az Egyesült Királyságban ugyanolyan joghatással bírnak, mint amelyeket az EUMSZ 267. Cikk alapján hozott előzetes döntések az Unióban és annak tagállamaiban kifejtenek.

3.   Amennyiben a vegyes bizottság a 132. Cikk (1) bekezdése szerinti határozatot fogad el, az (1) bekezdés második albekezdésében említett nyolcéves időszak automatikusan meghosszabbodik annyi hónappal, amennyivel az átmeneti időszakot meghosszabbították.

1.   Az Egyesült Királyságban a második rész végrehajtását és alkalmazását egy független hatóság (a továbbiakban: a hatóság) ellenőrzi, amelynek hatásköre megegyezik a Szerződések alapján eljáró Európai Bizottság hatáskörével a tekintetben, hogy a saját kezdeményezésére vizsgálatot folytathat a második résznek az Egyesült Királyság közigazgatási hatóságai általi állítólagos megsértésével kapcsolatban, valamint fogadhatja az uniós polgárok és családtagjaik által ilyen vizsgálat lefolytatása céljából benyújtott panaszokat. Az ilyen panaszokat követően a hatóságnak jogában áll az is, hogy megfelelő bírósági eljárás keretében keresetet indítson az Egyesült Királyság illetékes bírósága előtt az ügy kielégítő megoldása céljából.

2.   Az Európai Bizottság és a hatóság évente tájékoztatja a 165. Cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az állampolgárok jogaival foglalkozó szakbizottságot a második rész végrehajtásának és alkalmazásának helyzetéről az Unióban, illetve az Egyesült Királyságban. A benyújtott információk kiterjednek különösen a második rész végrehajtása vagy az abban foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekre, valamint a beérkezett panaszok számának és jellegének ismertetésére.

3.   A vegyes bizottság legkorábban az átmeneti időszak végét követő 8 év elteltével értékeli a hatóság működését. Az említett értékelést követően a bizottság jóhiszeműen úgy határozhat, hogy a 164. Cikk (4) bekezdésének f) pontja és a 166. Cikk értelmében az Egyesült Királyság megszüntetheti a hatóságot.

1.   Amennyiben valamely tagállam bírósága előzetes döntéshozatal végett az e megállapodás értelmezésére vonatkozó kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a nemzeti bíróság e kérdést tartalmazó határozatáról az Egyesült Királyság értesítést kap.

2.   Az EUMSZ 267. Cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága előtt megindított eljárásokra irányadó uniós jogi rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az Európai Unió Bíróságához e megállapodás 158. Cikke alapján benyújtott döntéshozatal iránti kérelmekre.

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokra irányadó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Európai Unió Bírósága előtti eljárások, valamint az e megállapodás 160. Cikkével összhangban benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintetében.

3.   Az (1) bekezdéssel, e megállapodás 158. és 160. Cikkével, valamint a felségterületekről szóló jegyzőkönyv 12. Cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben:

1.   Létrejön az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből álló vegyes bizottság. A vegyes bizottság elnökségét az Unió és az Egyesült Királyság közösen látja el.

2.   A vegyes bizottság az Unió vagy az Egyesült Királyság kérelmére ül össze, és minden esetben évente legalább egyszer ülésezik. A vegyes bizottság az ülései ütemezését és napirendjét közös megegyezéssel határozza meg. A vegyes bizottság munkáját az e megállapodás VIII. mellékletében foglalt eljárási szabályzat szabályozza.

3.   A vegyes bizottság felel e megállapodás végrehajtásáért és alkalmazásáért. Az Unió és az Egyesült Királyság a vegyes bizottság elé terjeszthet az e megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos bármely kérdést.

4.   A vegyes bizottság:

5.   A vegyes bizottság úgy dönthet, hogy:

6.   A vegyes bizottság éves jelentést ad ki e megállapodás működéséről.

1.   A következő szakbizottságok jönnek létre:

Az említett szakbizottságok az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből állnak.

2.   A szakbizottságok munkáját az e megállapodás VIII. mellékletében foglalt eljárási szabályzat szabályozza.

Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik vagy ha a társelnökök másként nem határoznak, a szakbizottságok évente legalább egyszer üléseznek. Az Unió, az Egyesült Királyság vagy a vegyes bizottság kérelmére további ülések tarthatók. Az ülések társelnöki feladatait az Unió és az Egyesült Királyság képviselői látják el. A szakbizottságok az üléseik ütemezését és napirendjét kölcsönös megegyezéssel határozzák meg. A szakbizottságok határozattervezeteket és ajánlásokat dolgozhatnak ki, és azokat a vegyes bizottság elé terjeszthetik elfogadás céljából.

3.   Az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a szakbizottságokban részt vevő képviselőik a tárgyalt kérdések tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek.

4.   A szakbizottságok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a vegyes bizottságot az üléseik ütemezéséről és napirendjéről, és minden ülésük eredményeiről és következtetéseiről jelentést tesznek a vegyes bizottságnak. Egy szakbizottság létrehozása vagy létezése nem akadályozza meg az Uniót vagy az Egyesült Királyságot abban, hogy bármely ügyet közvetlenül a vegyes bizottság elé terjesszen.

1.   A vegyes bizottság e megállapodás alkalmazásában hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el minden olyan kérdésben, amelyek tekintetében e megállapodás ezt lehetővé teszi, és megfelelő ajánlásokat tegyen az Unió és az Egyesült Királyság számára.

2.   A vegyes bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve, és az Unió és az Egyesült Királyság végrehajtja ezeket a határozatokat. A vegyes bizottság által elfogadott határozatok e megállapodással azonos joghatással bírnak.

3.   A vegyes bizottság közös megegyezéssel fogadja el határozatait és hozza meg ajánlásait.

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákat a vegyes bizottság keretében a kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából, jóhiszeműen folytatott konzultáció útján rendezze. Amennyiben valamely fél konzultációt kíván kezdeni, erről írásban értesíti a vegyes bizottságot.

2.   Az e címben meghatározott, az Unió és az Egyesült Királyság közötti minden kommunikáció és értesítés a vegyes bizottság keretében történik.

1.   A 160. Cikk sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottságnak a 169. Cikk (1) bekezdésével összhangban küldött írásbeli értesítést követő 3 hónapon belül nem születik kölcsönösen elfogadott megoldás, az Unió vagy az Egyesült Királyság kérheti egy választottbírói testület létrehozását. Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a másik félhez és az Állandó Választottbíróság Nemzetközi Irodájához. A kérelemnek tartalmaznia kell a választottbírói testület elé terjesztendő vita tárgyát, valamint a kérelmet alátámasztó jogi érvek összefoglalását.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodhatnak arról, hogy a választottbírói testület létrehozása az (1) bekezdésben megállapított határidő lejárta előtt kérhető.

1.   A vegyes bizottság legkésőbb az átmeneti időszak végéig összeállítja azon 25 személy jegyzékét, akik hajlandók és képesek arra, hogy a választottbírói testület tagjai legyenek. E célból az Unió és az Egyesült Királyság tíz-tíz személyt javasol. Az Unió és az Egyesült Királyság továbbá öt személyt javasol közösen a választottbírói testület elnöki tisztségére. A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor megfeleljen e követelményeknek.

2.   Az (1) bekezdés szerint létrehozott jegyzék kizárólag olyan személyeket foglalhat magában, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, akik rendelkeznek a saját országukban a legmagasabb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel vagy akik elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, és szaktudással vagy tapasztalattal rendelkeznek az uniós jog és a nemzetközi közjog területén. A jegyzék nem tartalmazhat olyan személyeket, akik az uniós intézmények, illetve valamely tagállam kormányának vagy az Egyesült Királyság kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.

3.   A választottbírói testület öt tagból áll.

4.   A testületet a 170. Cikk szerinti kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell létrehozni az (5) és (6) bekezdésnek megfelelően.

5.   Az Unió és az Egyesült Királyság két-két tagot nevez ki az (1) bekezdés szerint összeállított jegyzékben szereplő személyek közül. Az elnököt az Unió és az Egyesült Királyság által az elnöki tisztségére közösen jelölt személyek közül a testület tagjai konszenzussal választják ki.

Amennyiben a testület tagjai a (4) bekezdésben megállapított határidőn belül nem tudnak megállapodni az elnök személyéről, az Unió vagy az Egyesült Királyság felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy sorshúzással válassza ki az elnököt az Unió és az Egyesült Királyság által az elnöki tisztségére közösen javasolt személyek közül.

6.   Az Állandó Választottbíróság főtitkára az (5) bekezdés második albekezdésében említett kiválasztást az (5) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 5 napon belül végzi el. Az Unió és az Egyesült Királyság képviselői jelen lehetnek a kiválasztáskor.

7.   A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a kiválasztási eljárás lezárult.

8.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jegyzéket a (4) bekezdésben megállapított határidő lejártáig nem állították össze, az Unió és az Egyesült Királyság 5 napon belül két-két személyt nevez ki a testület tagjaivá. Ha a személyekre irányuló javaslatokat az (1) bekezdés alapján tették, a kinevezettek e személyek közül kerülnek ki. Az elnököt ezt követően az (5) bekezdésben foglalt eljárás szerint nevezik ki. Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság további 5 napon belül nem javasol közösen legalább egy személyt az elnöki tisztség betöltésére, az Állandó Választottbíróság főtitkára az Unióval és az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt követően öt napon belül javaslatot tesz egy olyan elnökre, aki megfelel a (2) bekezdés követelményeinek. Amennyiben sem az Unió, sem az Egyesült Királyság nem emel kifogást 5 napon belül az említett javaslat ellen, az Állandó Választottbíróság főtitkára által javasolt személyt kinevezik.

9.   Amennyiben a 170. Cikk szerinti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül nem sikerül létrehozni a választottbírói testületet, az Állandó Választottbíróság főtitkára az Unió vagy az Egyesült Királyság kérelmére a kérelemtől számított 15 napon belül – az Unióval és az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt követően – kijelöli azokat a személyeket, akik megfelelnek a választottbírói testületi tagság e Cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeinek.

1.   A választottbírói testület a létrehozásától számított 12 hónapon belül értesíti döntéséről az Uniót, az Egyesült Királyságot és a vegyes bizottságot. Amennyiben a választottbírói testület úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, a testület elnöke írásban értesíti az Uniót és az Egyesült Királyságot, megjelölve a késedelem okát és azt az időpontot, amikor a testület a munkáját le kívánja zárni.

2.   A választottbírói testület létrehozásától számított 10 napon belül az Unió vagy az Egyesült Királyság indokolással ellátott kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az ügy sürgős. Ebben az esetben a választottbírói testület a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hoz döntést a sürgősségről. A választottbírói testület, amennyiben az ügy sürgősségét megállapítja, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy döntéséről a létrehozásától számított 6 hónapon belül értesítse az Uniót és az Egyesült Királyságot.

1.   Amennyiben az e cím rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé terjesztett vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést, vagy annak kérdését veti fel, hogy az Egyesült Királyság teljesítette-e a 89. Cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a választottbírói testület nem határoz az ilyen kérdésekben. Ilyen esetben felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon döntést a kérdésben. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen döntések meghozatalára, amelyek kötelező erejűek a választottbírói testületre nézve.

A választottbírói testület az első albekezdésben említett kérelmet a felek meghallgatását követően nyújtja be.

2.   Az (1) bekezdés első albekezdésének első mondatának sérelme nélkül, ha az Unió vagy az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy szükség van az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására, erre irányuló beadványt nyújthat be a választottbírói testülethez. Ebben az esetben a választottbírói testület az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtja a kérelmet, kivéve, ha a felvetett kérdés nem valamely uniós jogi fogalom, vagy e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezését, vagy azt a kérdést érinti, hogy az Egyesült Királyság teljesítette-e a 89. Cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását. A megállapítást követő 10 napon belül bármelyik fél kérheti a választottbírói testülettől a megállapítása felülvizsgálatát, e kérelem benyújtásától számított 15 napon belül pedig meg kell hallgatni a feleket. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását.

3.   Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a 173. Cikkben megállapított határidőket az Európai Unió Bíróságának döntésének meghozataláig fel kell függeszteni. A választottbírói testület nem köteles döntést hozni az Európai Unió Bírósága döntésének időpontjától számított 60 napnál rövidebb idő alatt.

4.   A 161. Cikk (2) bekezdésének első albekezdése és a 161. Cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Unió Bírósága előtt e Cikkel összhangban indított eljárásokra.

1.   Legkésőbb 30 nappal azt követően, hogy az Unió és az Egyesült Királyság értesítést kapott a választottbírói testület döntéséről, az alperes – amennyiben a testület a felperes javára döntött – értesíti a felperest arról, hogy a megítélése szerint mennyi időre van szüksége a döntésnek való megfeleléshez (a továbbiakban: az észszerű időtartam).

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság nem ért egyet a választottbírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges észszerű időtartamot illetően, a felperes, az alperes által az (1) bekezdés szerint küldött értesítéstől számított 40 napon belül, írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet az észszerű időtartam hosszának meghatározására. Erről a kérelemről egyidejűleg az alperest is értesíti. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 40 napon belül értesíti a megfeleléshez szükséges időtartamra vonatkozó határozatáról az Uniót és az Egyesült Királyságot.

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. Cikkben foglaltak szerint. A határozatról szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 60 nap.

4.   Az alperes legalább 1 hónappal az észszerű időtartam lejárta előtt írásban tájékoztatja a felperest a választottbírói testület 173. Cikkben említett döntésének való megfelelés terén elért előrehaladásáról.

5.   Az észszerű időtartam az Unió és az Egyesült Királyság közös megegyezésével meghosszabbítható.

1.   Az alperes az észszerű időtartam lejárta előtt értesíti a felperest azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett.

2.   Amennyiben az észszerű időtartam lejártakor a felperes úgy ítéli meg, hogy az alperes nem tett eleget a választottbírói testület 173. Cikkben említett döntésének, a felperes írásban felkérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül értesíti döntéséről az Uniót és az Egyesült Királyságot.

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. Cikkben foglaltak szerint. A határozatról szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 60 nap.

4.   Amennyiben a (2) bekezdés szerint a választottbírói testület elé utalt vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel, a 174. Cikk értelemszerűen alkalmazandó.

1.   Amennyiben a választottbírói testület a 177. Cikk (2) bekezdésének megfelelően úgy dönt, hogy az alperes nem tett eleget a választottbírói testület 173. Cikkben említett döntésének, a felperes kérelmére átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki az alperessel szemben. Az átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor a választottbírói testület figyelembe veszi a meg nem felelés és az alapul szolgáló kötelezettségszegés súlyosságát, valamint a meg nem felelés és az alapul szolgáló kötelezettségszegés időtartamát.

2.   Amennyiben a választottbírói testület (1) bekezdésben említett döntését követő 1 hónap elteltével az alperes elmulasztotta a rá kiszabott átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiegyenlítését, vagy ha az alperes a választottbírói testület 177. Cikk (2) bekezdésében említett döntését követő 6 hónap elteltével továbbra sem felel meg a választottbírói testület 173. Cikkben említett döntésének, a felperes az alperes értesítését követően jogosult felfüggeszteni a következőkből eredő kötelezettségeket:

Az értesítésben meg kell határozni azokat a rendelkezéseket, amelyeket a felperes fel kíván függeszteni. A b) pontban említett valamely megállapodás egyes részeinek felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala előtt a felperes először mérlegeli, hogy e megállapodás rendelkezésének a) pontnak megfelelő felfüggesztése megfelelő válasz lenne-e a jogsértésre. Bármely felfüggesztésnek arányban kell állnia az érintett kötelezettségszegéssel, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a szóban forgó jogokat, valamint – amennyiben a felfüggesztés azon a tényen alapul, hogy az alperes tartósan nem felel meg a választottbírói testület 173. Cikkben említett döntésének – azt, hogy az alperesre kényszerítő bírságot róttak-e ki, és azt az utóbbi már kiegyenlítette-e vagy még mindig fizeti.

A felperes a felfüggesztést bármikor, de legkorábban 10 nappal az értesítés időpontját követően végrehajthatja, kivéve, ha az alperes választottbírósági eljárást kérelmezett a (3) bekezdés szerint.

3.   Amennyiben az alperes úgy véli, hogy a (2) bekezdésben említett értesítésben meghatározott felfüggesztés mértéke nem arányos, akkor írásban felkérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen kérelemről az alperes a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejárta előtt értesíti a felperest. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül értesíti döntéséről az Uniót és az Egyesült Királyságot. A választottbírói testület döntéséről szóló értesítésig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és bármely felfüggesztésnek összhangban kell lennie a választottbírói testület döntésével.

4.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. Cikkben foglaltak szerint. Ilyen esetben a döntésről szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 90 nap.

5.   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg az e megállapodás rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy az megfeleljen e megállapodás rendelkezéseinek, vagy amíg az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott a vita más módon történő rendezésében.

1.   Amennyiben a felperes a 178. Cikkel összhangban kötelezettségeket függesztett fel, vagy a választottbírói testület a 178. Cikk (1) bekezdésével összhangban kényszerítő bírságot szabott ki az alperesre, az alperes értesíti a felperest a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedésekről, valamint a kötelezettségek felperes általi felfüggesztésének vagy a kényszerítő bírság alkalmazásának megszüntetésére irányuló kérelméről.

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság nem jut megállapodásra arról, hogy a bejelentett intézkedés az értesítés benyújtásának napjától számított 45 napon belül összhangba hozza-e az alperest e megállapodás rendelkezéseivel, bármelyik fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Erről a kérelemről egyidejűleg a másik felet is értesítik. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 75 napon belül értesíti döntéséről az Uniót, az Egyesült Királyságot és a vegyes bizottságot.

Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy az alperes összhangba került e megállapodással, vagy a felperes az (1) bekezdésben említett értesítés benyújtásától számított 45 napon belül nem kéri, hogy az eredeti választottbírói testület hozzon döntést:

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. Cikkben foglaltak szerint. Ilyen esetben a döntésről szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 90 nap.

4.   Amennyiben a (2) bekezdés szerint a választottbírói testület elé utalt vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel, a 174. Cikk értelemszerűen alkalmazandó.

1.   A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a határozatait konszenzussal hozza meg. Mindazonáltal amennyiben egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választottbírói testület tagjainak eltérő véleményeit azonban semmiképpen sem teszik közzé.

2.   A választottbírói testület bármely döntése kötelező az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. A döntés tartalmazza a ténymegállapításokat, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a megállapítások és következtetések indokolását. Az Unió és az Egyesült Királyság a választottbírói testület döntéseit és határozatait teljes egészében nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas információk védelme mellett.

1.   A választottbírói testület tagjai függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, továbbá megfelelnek a IX. melléklet B. részében foglalt magatartási kódexnek. Az említett magatartási kódexet a vegyes bizottság módosíthatja.

2.   A választottbírói testület tagjai a testület létrehozásától kezdve mentességet élveznek az Unióban és az Egyesült Királyságban a jogi eljárások alól az általuk az említett választottbírói testületben a tisztségük gyakorlása során végrehajtott cselekedeteik tekintetében.

1. Cikk

Célkitűzések

2. Cikk

Személyek jogai

3. Cikk

Közös utazási terület

4. Cikk

Az Egyesült Királyság vámterülete

Észak-Írország az Egyesült Királyság vámterületének részét képezi.

Ennek megfelelően e jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy az általa esetlegesen harmadik országokkal kötendő megállapodások területi hatályát kiterjessze Észak-Írországra, feltéve, hogy az említett megállapodások nem sértik e jegyzőkönyv alkalmazását.

Így különösen e jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek az Észak-Írországban előállított termékekre vonatkozóan ugyanolyan feltételek mellett nyújtanak kedvezményes hozzáférést az adott ország piacához, mint az Egyesült Királyság más részein előállított termékekre vonatkozóan.

E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez csatolt engedményes lista területi hatályát kiterjessze Észak-Írországra.

5. Cikk

Vámok, áruk mozgása

6. Cikk

Az Egyesült Királyság belső piacának védelme

7. Cikk

Technikai szabályozások, értékelések, nyilvántartásba vételek, tanúsítványok, jóváhagyások és engedélyezések

8. Cikk

Héa és jövedéki adó

Az e jegyzőkönyv 3. mellékletében felsorolt, árukra vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai felelősek az e jegyzőkönyv 3. mellékletében felsorolt rendelkezések alkalmazásáért és végrehajtásáért, ideértve a héa és a jövedéki adók beszedését. Az említett rendelkezésekben meghatározott feltételek mellett az Észak-Írországban adóköteles ügyletekből származó bevételek nem engedhetők át az Uniónak.

Az első bekezdésben foglaltaktól eltérve, az Egyesült Királyság az Észak-Írországban adóköteles áruk értékesítésére az Írországban alkalmazandó héamentességet és kedvezményes adókulcsot alkalmazhatja az e jegyzőkönyv 3. mellékletében felsorolt rendelkezésekkel összhangban.

A vegyes bizottság rendszeresen megvitatja e cikk végrehajtását – többek között az első bekezdésben említett rendelkezésekben előírt csökkentéseket és mentességeket illetően –, és adott esetben elfogadja az annak megfelelő alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

A vegyes bizottság felülvizsgálhatja e cikk alkalmazását – figyelembe véve, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság belső piacának szerves részét képezi –, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket fogadhat el.

9. Cikk

Egységes villamosenergia-piac

Az e jegyzőkönyv 4. mellékletében felsorolt, a nagykereskedelmi villamosenergia-piac szabályozására vonatkozó uniós jogi rendelkezések – az említett mellékletben foglalt feltételek mellett – alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

10. Cikk

Állami támogatás

11. Cikk

Az észak-déli együttműködés egyéb területei

12. Cikk

Végrehajtás, alkalmazás, felügyelet és érvényesítés

13. Cikk

Közös rendelkezések

14. Cikk

Szakbizottság

A kilépésről rendelkező megállapodás 165. cikke által létrehozott, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekért felelős bizottság (a továbbiakban: a szakbizottság) feladatai a következők:

15. Cikk

Vegyes konzultációs munkacsoport