2020.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/1

A TANÁCS (EU) 2020/123 RENDELETE

(2020. január 27.)

bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és azon belül is többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentések figyelembevételével, továbbá a tanácsadó testületektől kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)

A Tanács feladata, hogy a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan intézkedéseket – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket – fogadjon el. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően a halászati lehetőségeket úgy kell kiosztani a tagállamok részére, hogy az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében biztosított legyen.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni, egymáshoz viszonyítottan méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekeltekkel folytatott konzultációk során – különösen a tanácsadó testületek ülésein – megfogalmazott véleményeket is.

(5)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a kirakodási kötelezettséget 2019. január 1-jétől teljes körűen kell alkalmazni, és a fogási korlátok hatálya alá tartozó valamennyi faj fogásait ki kell rakodni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amikor egy adott halállomány tekintetében alkalmazandó a kirakodási kötelezettség, a halászati lehetőségeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a halászati lehetőségek már nem a kirakodásokat, hanem a fogásokat tükrözik. A tagállamok által benyújtott közös ajánlások alapján és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottság több felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyek ideiglenes jelleggel, legfeljebb hároméves időszakra alkalmazandó egyedi visszadobási tervek formájában meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait.

(6)

A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a visszadobás gyakorlata elvben többé már nem engedélyezett. Ezért a halászati lehetőségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által a teljes fogásmennyiségre vonatkozóan kiadott szakvéleményekben szereplő értékek alapján kell meghatározni (a szándékos fogásokra vonatkozó szakvélemények helyett). Azokat a mennyiségeket, amelyeket a kirakodási kötelezettség végrehajtása során kivételként továbbra is vissza lehet dobni, indokolt levonni a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó szakvéleményből.

(7)

Egyes állományokra vonatkozóan az ICES teljes halászati tilalmat javasol tudományos szakvéleményében. Amennyiben az említett állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a vegyes halászatban az összes fogást, ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt a maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén egyidejűleg halászni, helyénvaló külön teljes kifogható mennyiségeket megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. E teljes kifogható mennyiségek értékét úgy kell meghatározni, hogy csökkenjen az említett állományok mortalitása, valamint hogy ösztönözhető legyen a szelektivitás fokozása és a fogások elkerülése. Annak érdekében, hogy vegyes halászat esetében a lehetséges mértékben biztosítható legyen a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésével összhangban történő felhasználása, indokolt egy kvótacserealapot meghatározni azon tagállamok számára, amelyek nem rendelkeznek az elkerülhetetlen járulékos fogásokat fedező saját kvótával.

(8)

Annak érdekében, hogy a járulékos fogásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományok kifogott mennyisége csökkenjen, az említett állományokhoz tartozó halak kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségeit olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti a veszélyeztetett állományok biomasszaszintje fenntarthatóságának helyreállítását. Emellett az illegális visszadobás gyakorlatának megakadályozása céljából a halászati lehetőségekhez szorosan kapcsolódó technikai és ellenőrzési intézkedések megállapítására van szükség.

(9)

A tudományos szakvélemények szerint a Kelta-tengerben, a La Manche csatornában, az Ír-tengerben és az Északi-tenger déli részén (ICES 4b, 4c, 7a és 7d–7h körzet) élő farkassügér (Dicentrarchus labrax) szaporodóképes állományának biomasszája 2009 óta csökken, és jelenleg az MFH Btrigger alatt és éppen a Blim felett van. Az Unió által hozott intézkedéseknek köszönhetően csökkent a halászati mortalitás, amely jelenleg az FMFH-szint alatt van. Azonban az állománypótlódás alacsony mértékű, 2008 óta ingadozik, nem mutat semmilyen tendenciát. A fogási korlátokat ezért változatlanul kell tartani, és gondoskodni kell arról, hogy az ezen állomány halászati mortalitására vonatkozó célérték összhangban legyen az MFH-val.

(10)

Az (EU) 2019/472 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott, nyugati vizekre vonatkozó többéves tervvel összhangban a halászati mortalitás célértékét az említett rendelet 2. cikkében meghatározott FMFH-tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, és azt követően az FMFH-tartományokon belül kell tartani, az említett rendelet 4. cikkével összhangban. Az ICES 8a és 8b körzetben élő farkassügér teljes halászati mortalitását ezért az MFH-nak megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a kereskedelmi fogásokat és a rekreációs célú halászat keretében történő fogásokat, valamint a visszadobásokat (az ICES szakvéleménye szerint mindösszesen 2 533 tonna). A tagállamoknak az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a halászflottáik és a rekreációs halászaik nyomán felmerülő halászati mortalitás ne haladja meg az FMFH-pont értékét.

(11)

A farkassügér rekreációs célú halászatát szabályozó intézkedéseket szintén folytatni kell, figyelembe véve azt is, hogy a rekreációs célú halászat jelentős hatást gyakorol az érintett állományokra. A tudományos szakvéleményben foglaltaknak megfelelően folytatni kell a „fogd ki és engedd vissza” horgászat és a fogási korlátozás gyakorlatát. Figyelembe véve a kellő mértékű szelektivitás hiányát és azt, hogy a megállapított határértékeknél valószínűleg több egyed kifogására kerül sor, ki kell zárni a rögzített hálók használatát. Amennyiben kizárólag a „fogd ki és engedd vissza” horgászat engedélyezett, csak a magas túlélési arányt biztosító halászeszközöket szabad engedélyezni. Figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági körülményeket és különösen azt, hogy a parti közösségekben a kereskedelmi halászok nagy mértékben függenek ettől az állománytól, az említett farkassügérre vonatkozó intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtenének a kereskedelmi és a rekreációs célú halászatot folytatók érdekei között. Az említett intézkedések különösen lehetővé teszik majd a rekreációs célú halászatot folytatók számára halászati tevékenységük folytatását, mindeközben figyelembe véve annak az említett állományokra gyakorolt hatását is.

(12)

Az európai angolnát (Anguilla anguilla) illetően az ICES a szakvéleményében megállapította, hogy az ember okozta állománypusztulást, így a kereskedelmi halászatot és a rekreációs célú halászatot nullára kell csökkenteni vagy olyan szinten kell tartani, amely a lehető legjobban megközelíti ezt az értéket. Ezen túlmenően a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta az európai angolna földközi-tengeri állományára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló GFCM/42/2018/1 sz. ajánlást. Helyénvaló egyenlő versenyfeltételeket fenntartani az Unió egész területén, így három összefüggő hónapra halászati tilalmi időszakot fenntartani az európai angolna vonatkozásában, annak bármely életszakaszában folytatott minden halászati tevékenység tekintetében az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizekben, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek. Mivel a halászati tilalmi időszaknak összhangban kell lennie az 1100/2007/EK tanácsi rendeletben (3) foglalt állománymegőrzési célokkal és az európai angolna időszakos vándorlási mintájával, helyénvaló, hogy az az ICES területének uniós vizein a 2020. augusztus 1. és 2021. február 28. közötti időszakra legyen meghatározva.

(13)

A cápák és ráják alosztálya (cápák és rájaalakúak) esetében bizonyos teljes kifogható mennyiségek évekig nullában kerültek megállapításra, és ezt kiegészítette egy olyan kapcsolódó rendelkezés, amelynek értelmében a véletlenül kifogott egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. E különleges bánásmódot a szóban forgó állományok rossz védettségi helyzete indokolta csakúgy, mint az a feltételezés, hogy magas túlélési arányuk miatt a visszadobás az esetükben nem növelné a halászati mortalitást, hanem kedvező hatást gyakorolna e fajok védettségi helyzetére. 2019. január 1-jétől azonban e fajok fogásait ki kell rakodni, kivéve akkor, ha azok a kirakodási kötelezettségtől való, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében előírt valamely eltérés hatálya alá tartoznak. Az említett rendelet 15. cikke (4) bekezdésének a) pontja azon fajok esetében tesz lehetővé ilyen eltérést, amelyek vonatkozásában halászati tilalom van érvényben, és amelyeket valamely, a közös halászati politika területén elfogadott uniós jogi aktus ilyenként határoz meg. Ezért az érintett területeken helyénvaló betiltani e fajok halászatát.

(14)	Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(15)

Az Északi-tengerre vonatkozó többéves terv az (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) jött létre, és 2018-ban lépett hatályba. A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv 2019-ben lépett hatályba. Az említett tervek 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a tervekben előírt feltételekkel összhangban lévő célértékeknek (FMFH-tartományok) és biztosítékoknak megfelelően kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a vonatkozó ICES-szakvéleményben határozták meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, a járulékosan kifogott állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a többéves tervekben szereplő elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell megállapítani. Az egymást követő évek halászati lehetőségei közötti eltérések csökkentése céljából – az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének c) pontjával összhangban – a szürke tőkehal északi és déli állományai esetében helyénvaló a felső FMFH-tartomány alkalmazása.

(16)

A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv 8. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy a terv 1. cikkének (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája a Blim alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az állomány gyorsan visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését, valamint a szóban forgó állományokra és/vagy – azon halászatok esetében, amelyeknél előfordulnak a közönséges tőkehal vagy a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai – más állományokra vonatkozó halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(17)

Szakvéleményében az ICES jelezte, hogy a Kelta-tengerben élő közönséges tőkehal és vékonybajszú tőkehal állománya a Blim alatt van. Ezért az említett állományok tekintetében további korrekciós intézkedéseket kell hozni. Az említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az érintett állományok helyreállításához, és az ezen állományok kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségei további csökkentésének helyébe kell lépniük. A Kelta-tengerben élő vékonybajszú tőkehal tekintetében az említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászeszközök jellemzőinek az e fajok kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségeihez funkcionálisan kapcsolódó technikai módosításait annak érdekében, hogy csökkenjenek a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai..

(18)

A korrekciós intézkedések foganatosítására került sor a közönséges tőkehal kelta-tengeri állományára vonatkozó 2019. évi halászati lehetőségek tekintetében. Ennek alkalmával az ezen állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget kizárólag a járulékos fogásokra tartották fenn. Mivel azonban az állomány a Blim alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy az állomány a nyugati vizekre vonatkozó többévesterv 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezen intézkedések javítanák a szelektivitást azáltal, hogy azokon a területeken, ahol jelentős mértékben kerül sor közönséges tőkehal fogására, kötelezővé teszik az olyan halászeszközök használatát, amelyek biztosítják, hogy a közönséges tőkehalból kevesebb járulékos fogást ejtsenek, csökkentve ezáltal ezen állomány halászati mortalitását a vegyes halászatokban. A teljes kifogható mennyiség értékét úgy kell meghatározni, hogy elkerülhető legyen a halászatnak a 2020 elején történő idő előtti leállítása. A teljes kifogható mennyiséget úgy kell továbbá megállapítani, hogy az elkerülhetővé tegye az esetleges visszadobást, ami veszélyeztetheti az adatgyűjtést és az állomány tudományos értékelését. A teljes kifogható mennyiség 805 tonnában történő megállapításával az állomány szaporodóképes biomasszája 2020-ban jelentős mértékben, legalább 100 %-kal növekedne, hogy biztosítsa az állomány gyors visszaállását a maximális fenntartható hozamot biztosító szintre (Btrigger).

(19)	Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben előforduló kékúszójú tonhal állományai tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) megállapított szabályok szerint kell meghatározni.

(20)

Az ICES a Skóciától nyugatra fekvő területek heringállományára vonatkozó, referenciaként szolgáló állapotfelmérések alapján szakvéleményt bocsátott ki a 6a, 7b és 7c körzet (Skóciától nyugatra fekvő területek, Írországtól nyugatra fekvő területek) vegyes heringállományaira vonatkozóan. Az említett szakvélemény két külön teljes kifogható mennyiséget állapít meg (egyrészt a 6aS, 7b és 7c körzet, másrészt az 5b, 6b és 6aN körzet vonatkozásában). Az ICES szerint ezekre az állományokra vonatkozóan helyreállítási tervet kell kidolgozni. Ezért olyan teljes kifogható mennyiséget kell meghatározni, amelynek köszönhetően egy kereskedelmi irányítású tudományos mintavételi program keretében lehetőség nyílik korlátozott mennyiségű fogás ejtésére.

(21)

Az ICES tudományos szakvéleménye szerint a Kelta-tengerben élő heringállomány (Clupea harengus) (az ICES 7a körzetnek az északi szélesség 52°30’-től délre eső részén, a 7g–h és a 7j–k körzetben) a Blim alatt van. Az ICES szakvéleménye szerint ezért a 2020. évi fogások mennyisége nulla tonna kell, hogy legyen. Az ICES ellenőrző halászat folytatását javasolta a tudományos adatgyűjtéshez való hozzájárulás maximalizálása érdekében, többek között az akusztikus felmérés során nyújtott segítség révén, továbbá hogy a fogások minimális szintje 869 tonna legyen. Ez a mennyiség biztosíthatná a nyomonkövetési célú teljes kifogható mennyiség tekintetében minimálisan szükséges 17 mintát. Ezért helyénvaló teljes kifogható mennyiséget megállapítani a kelta-tengeri hering megfigyelési halászatára vonatkozóan annak érdekében, hogy megszakítás nélkül folyhasson a halászatokhoz kapcsolódó fogásokra vonatkozó adatok gyűjtése anélkül, hogy az veszélyeztetné az állomány helyreállítását.

(22)

Az ICES 2018. december 17-én tudományos szakvéleményt adott ki a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) tekintetében az ICES 8c és 9a körzet között alkalmazandó rugalmasságról. Az ICES szakvéleménye szerint az említett két halállomány tekintetében alkalmazható rugalmasság nem haladhatja meg az Fp.05 értéknek megfelelő halászati mortalitás és a megállapított teljes kifogható mennyiség közötti különbséget. A teljes kifogható mennyiséget ezenfelül nem lehet olyan halállományra átvinni, amelynek esetében a szaporodóképes állomány biomasszája a referenciapont-határérték (Blim) alatt van. Az említett szakvéleményben meghatározott feltételek értelmében a fattyúmakrélák tekintetében az ICES 9 alterület és az ICES 8c körzet között alkalmazható rugalmasság mértékét (különleges feltétel) 2020-ban 10 %-ban kell meghatározni.

(23)

Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő vagy megbízható adat az állományméret becsléséhez, az állománygazdálkodási intézkedések során és a teljes kifogható mennyiségek szintjeinek megállapításakor az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítést kell követni, az állományspecifikus tényezők számításba vételével, ideértve különösen az állomány tendenciáiról rendelkezésre álló információkat és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokat is.

(24)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (6) kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében az említett rendelet 3. és a 4. cikkében előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és a 4. cikkét mely állományok esetében nem kell alkalmazni. 2014-ben az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezetett egy további, az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.

(25)

Ki kell zárni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti évek közötti rugalmasságot azokban az esetekben, amikor e rugalmasság alkalmazása hátrányosan befolyásolná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, különösen olyan állományok tekintetében, amelyeknek a szaporodóképes biomasszája a Blim alatt van.

(26)

Tekintettel továbbá arra, hogy a COD/03AS; COD/5BE6A; WHG/56-14; WHG/07A és PLE/7HJK állomány biomasszája a Blim alatt van, és hogy 2020-ban csak a járulékos fogás [és a tudományos célú halászat] engedélyezett, a tagállamok vállalták, hogy ezekre az állományokra 2020-ban nem alkalmazzák az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését, hogy a fogások mennyisége 2020-ban ne haladja meg a meghatározott teljes kifogható mennyiségeket.

(27)

Amennyiben egy adott állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, a Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolt felhatalmazni az érintett tagállamot az említett teljes kifogható mennyiség szintjének meghatározására. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a szóban forgó teljes kifogható mennyiség meghatározásakor az érintett tagállam teljes mértékben a közös halászati politika alapelveinek és szabályainak megfelelően járjon el.

(28)	A 2020. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határértékeit az (EU) 2016/1627 rendelet 5., 6., 7. és 9. cikkével és I. mellékletével összhangban meg kell határozni.

(29)	A halászati lehetőségek teljes körű igénybevételének biztosítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy egyes olyan TAC-területek között, amelyek ugyanazon biológiai állományra vonatkoznak, rugalmas rendszert alkalmazzanak.

(30)

Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(31)

A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek 2017. október 23–28-án Manilában megtartott 12. konferenciáján több fajt felvettek a védett fajoknak az egyezmény I. és II. függelékében szereplő jegyzékeire. Helyénvaló ezért rendelkezéseket hozni e fajok védelmére a valamennyi vízen halászatot folytató uniós halászhajók és az uniós vizeken halászatot folytató nem uniós halászhajók tekintetében.

(32)

Az uniós hajók számára rendelkezésre álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (7) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság részére teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(33)

Az ICES szakvéleménye alapján helyénvaló fenntartani a homoki angolnára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó egyedi állománygazdálkodási rendszert az ICES 2a és 3a körzet, valamint az ICES 4 alterület uniós vizein. Mivel az ICES tudományos szakvéleménye csak 2020 februárjára várható, kibocsátásáig az erre az állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget és kvótákat célszerű ideiglenesen nullában megállapítani.

(34)

A Norvégiával (8) és a Feröer szigetekkel (9) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban, illetve jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió konzultációkat tartott a halászati jogokról az említett partnerekkel. A Grönlanddal (10) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásban és jegyzőkönyvben biztosított eljárással összhangban a vegyes bizottság megállapította az uniós hajók által a grönlandi vizeken 2020-ben kiaknázható halászati lehetőségeket. Ezért ezeket a halászati lehetőségeket bele kell foglalni e rendeletbe.

(35)	Az 1 és 2 övezet nemzetközi vizeiben élő grönlandi laposhalra vonatkozó uniós teljes kifogható mennyiség nem érinti az Uniónak az e halászatból való megfelelő részesedésével kapcsolatos álláspontját.

(36)

2019-es éves ülésén az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) nem tudott állományvédelmi intézkedéseket elfogadni az Irminger-tengerben élő két vörösálsügér-állomány vonatkozásában. Ezekre az állományokra vonatkozóan a releváns teljes kifogható mennyiségeket az Unió által a NEAFC keretében kifejtett álláspontokkal összhangban kell meghatározni.

(37)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) a 2017. évi éves ülésén megállapodott arról, hogy az ICCAT a kékúszójú tonhal tekintetében 2018-ban és 2019-ben nem allokált tartalékokat eloszthatja 2019-re és 2020-ra, kiemelt figyelmet fordítva az ICCAT part menti fejlődő szerződő feleinek, együttműködő nem szerződő feleinek, egyéb jogalanyainak vagy halászatot folytató jogalanyainak (SZEF-ek) kisüzemi halászati igényeire. Az elosztásról az ICCAT 2. szakbizottságának (2018. márciusi, madridi) ülésszakközi találkozóján született megállapodás, amely az uniós allokáció esetében három tagállamtól – Görögországtól, Spanyolországtól és Portugáliától – kapott információkon alapult. Ennek eredményeként 2019-re 87 tonna, 2020-ra pedig 100 tonna további egyedi halászati lehetőséget ítéltek meg az Unió számára, amelyeket kisüzemi halászatot folytató uniós flották használhatnak fel egyes uniós régiókban. Az ICCAT a 2018. és 2019. évi éves ülésén jóváhagyta a halászati lehetőségeknek az EU számára történő allokációját. A Görögországra, Spanyolországra és Portugáliára alkalmazandó 2019. évi elosztási kulcs meghatározására vonatkozó, a Tanács által megállapított paraméterek 2020-ban is érvényben maradnak.

(38)

A 16-05 számú ICCAT-ajánlást, amely 2020-ra csökkentette a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget, indokolt végrehajtani az uniós jogban. Helyénvaló, hogy – az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományok esetében alkalmazott eljáráshoz hasonlóan – az ICCAT-egyezmény által szabályozott összes egyéb állományból rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásokra is vonatkozzanak az ICCAT által elfogadott fogási korlátok.

(39)

2019. évi éves ülésén az ICCAT első alkalommal állapodott meg az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott észak-atlanti kékcápára vonatkozó teljes kifogható mennyiségről, valamint az elosztási kulcsról. Ezért az erre az állományra vonatkozó halászati lehetőségeket el kell osztani a tagállamok között. Ezen túlmenően az ICCAT megállapodott egy az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott, dél-atlanti kékcápára vonatkozó kiosztatlan teljes kifogható mennyiségről. Ezenfelül kiosztották a szerződő felek között az Atlanti-óceánban élő kormosmarlin- és fehérmarlin-/lándzsáshal-állományokra vonatkozó éves kirakodási korlátozásokat is. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(40)

Az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) 2019-es éves ülésén a tagok a 2019. december 1-jétől2020. november 30-ig terjedő időszakra fogási korlátokat fogadtak el mind a célfajokra, mind pedig a járulékos fogásként kifogott fajokra vonatkozóan. A 2020. évi halászati lehetőségek meghatározásakor figyelembe kell venni a kvótáknak a 2019. év folyamán való kihasználtságát.

(41)

2019-es éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) új fogási korlátokat fogadott el a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) vonatkozóan, amelyek nem érintik az IOTC-egyezmény keretéhez tartozó uniós fogási korlátokat. Az IOTC csökkentette viszont a halcsoportosulást előidéző eszközök és az ellátóhajók használatának lehetőségét. Emellett intézkedéseket fogadott el az ördögrájaféléknek a fedélzeten tartására vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(42)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) éves ülésére 2020. február 14. és 18. között kerül sor. Indokolt előírni, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jelenleg érvényes intézkedések a szervezet éves ülésének megtartásáig ideiglenesen hatályban maradjanak.

(43)

2017-es éves ülésén az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) a 2018–2020-as időszak tekintetében állományvédelmi intézkedést fogadott el a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a bonitóra vonatkozóan. Ezt az intézkedést a 2019. évi éves ülésen nem vizsgálták felül, ezért továbbra is végre kell őket hajtani az uniós jogban.

(44)

2019-es éves ülésén a déli kékúszójú tonhal védelmével foglalkozó bizottság (CCSBT) a déli kékúszójú tonhalra vonatkozóan a 2016-os éves ülésén elfogadott teljes kifogható mennyiséget erősítette meg a 2018 és 2020 közötti időszak vonatkozásában. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(45)	2019-es éves ülésén a Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) elfogadta az illetékessége alá tartozó főbb fajokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(46)	A 2019-es éves ülésén a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) fenntartotta a korábban elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket. Az említett intézkedéseket indokolt továbbra is végrehajtani az uniós jogban.

(47)	2019-ben megtartott 41. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) halászati lehetőségeket fogadott el 2020-ra a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1–4 alterületén előforduló egyes halállományokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(48)

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) részes feleinek 2019-ben megtartott 6. ülésén a részes felek állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadtak el a megállapodás hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(49)

A jeges-tengeri pókokra vonatkozó, a Svalbard területe körüli halászati lehetőségeket illetően az 1920. évi Párizsi Szerződés egyenlő és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a szerződés valamennyi részes felének, többek között a halászat tekintetében. A Svalbard körüli kontinentális talapzaton folytatott jegestengeripók-halászat kapcsán az Unió két szóbeli jegyzékben, 2016. október 25-én és 2017. február 24-én tájékoztatta Norvégiát az e hozzáférésre vonatkozó álláspontjáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a jeges-tengeri pók állományának a Svalbard területén való kiaknázása összhangban álljon azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg a párizsi szerződés keretein belül, helyénvaló korlátozni az ilyen halászat végzésére engedéllyel rendelkező hajók számát. Az e halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2020. évre szól. Emlékeztetni kell arra, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

(50)	Az Unió által a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak címzett nyilatkozatnak (11) megfelelően indokolt meghatározni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(51)

Tekintettel arra, hogy bizonyos rendelkezések folyamatos jelleggel alkalmazandók, valamint azért, hogy elkerülhető legyen a jogbizonytalanság a 2020 vége és a halászati lehetőségeket 2021-re meghatározó rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakban, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tilalmakra és tilalmi időszakokra vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezések 2021 elején is hatályban maradjanak addig, amíg a halászati lehetőségeket 2021-re meghatározó rendelet hatályba nem lép.

(52)

Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy a tagállamok számára engedélyezze a számukra kiosztott halászatierőkifejtés-mennyiségek kilowattnapok szerinti rendszerben történő kezelését. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(53)

Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyrészt a tengeren töltött többletnapoknak a halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén, illetve fokozott tudományos megfigyelési program idejére történő engedélyezése tekintetében, másrészt azon táblázatok formátumának a meghatározása tekintetében, amelyek a tengeren töltött napoknak az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók közötti átadására vonatkozó adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgálnak. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(54)

A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2020. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint egyes meghatározott régiókra vonatkozó bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében külön alkalmazási időpontot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(55)

Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet fogadja el az év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandóvá válnak. Ennélfogva szükséges, hogy az említett intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezések visszaható hatállyal kerüljenek alkalmazásra. Mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-ig tart, és így a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó egyes halászati lehetőségek, illetve tilalmak a 2019. december 1-jével kezdődő időszak vonatkozásában kerülnek meghatározásra, indokolt, hogy e rendelet vonatkozó rendelkezései az említett időponttól kezdődő hatállyal legyenek alkalmazandók. Ez a visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogos elvárások védelmének elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(56)	A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizeken, valamint bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a)	a 2020. évre és – amennyiben arról e rendelet rendelkezik – a 2021. évre szóló fogási korlátok;

b)	a 2020. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a IIA. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2020. február 1-jétől2021. január 31-ig kell alkalmazni;

c)	a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2019. december 1. és 2020. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek;

d)	az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos, a 30. cikkben meghatározott állományokra az említett cikk szerinti 2019-es és 2020-as időszakokban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)	uniós halászhajók;

b)	uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2) Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben az ilyen típusú halászatra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„harmadik országbeli hajó”: harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b)	„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység;

c)	„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i.	az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii.	minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e)	„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amelyek a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségűek ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljanak a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g)	„szembőség”: a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsirendelet (13) 6. cikkének 34. pontjával összhangban megállapított szembősége;

h)	„uniós halászflotta-nyilvántartás”: az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i)	„halászati napló”: az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti napló.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a)	„ICES-övezetek” (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b)	„Skagerrak”: a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c)	„Kattegat”: északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

„az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

—	é. sz. 53° 30’, ny. h. 15° 00’,

—	é. sz. 53° 30’, ny. h. 11° 00’,

—	é. sz. 51° 30’, ny. h. 11° 00’,

—	é. sz. 51° 30’, ny. h. 13° 00’,

—	é. sz. 51° 00’, ny. h. 13° 00’,

—	é. sz. 51° 00’, ny. h. 15° 00’;

„az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

—	é. sz. 43 ° 00’, ny. h. 9 ° 00’,

—	é. sz. 43 ° 00’, ny. h. 10 ° 00’,

—	é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 10 ° 00’,

—	é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 9 ° 00’,

—	é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 9 ° 00’,

—	é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 8 ° 00’,

—	é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 8 ° 00’;

„az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

—	é. sz. 43° 00’, ny. h. 8° 00’,

—	é. sz. 43° 00’, ny. h. 10° 00’,

—	é. sz. 42° 00’, ny. h. 10° 00’,

—	é. sz. 42° 00’, ny. h. 8° 00’;

„az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

—	é. sz. 42° 00’, ny. h. 8° 00’,

—	é. sz. 42° 00’, ny. h. 10° 00’,

—	é. sz. 38° 30’, ny. h. 10° 00’,

—	é. sz. 38° 30’, ny. h. 9° 00’,

—	é. sz. 40° 00’, ny. h. 9° 00’,

—	é. sz. 40° 00’, ny. h. 8° 00’;

h)	„az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége”: az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és a 9a körzettel szomszédos;

„az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

—	é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 6 ° 00’,

—	é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 6 ° 00’,

—	é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 2 ° 00’,

—	é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 2 ° 00’;

j)	„Cádizi-öböl”: az ICES 9a körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23' 48″-től keletre eső része;

k)	„a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a 601/2004/EK tanácsi rendelet (15) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l)	„CECAF-övezetek” (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m)	„az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (17) meghatározott földrajzi terület;

n)	„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben (18) meghatározott földrajzi terület;

o)	„az IOTC illetékességi területe”: az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban (19) meghatározott földrajzi terület;

p)	„NAFO-övezetek”: a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q)	„a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (21) meghatározott földrajzi terület;

r)	„a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület”: az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban (22) meghatározott földrajzi terület;

s)	„az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (23) meghatározott földrajzi terület;

t)	„a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (24) meghatározott földrajzi terület;

u)	„a Bering-tenger nyílt tengeri része”: a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

„az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része”: a következő vonalakkal határolt terület:

—	ny. h. 150°,

—	ny. h. 130°,

—	d. sz. 4°,

—	d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve a bizonyos, nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az e rendelet I. mellékletében megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 18. cikkében és V. mellékletének A részében, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlementi és tanácsi rendeletben (25) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1) Egyes halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségeknek:

a)	összhangban kell lenniük a közös halászati politikára vonatkozó elvekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; és

az alábbiakat kell eredményezniük:

i.	amennyiben az analitikai értékelések rendelkezésre állnak, 2020-tól a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak az MFH-val összhangban történő kiaknázása; vagy

ii.	amennyiben az analitikai értékelések nem vagy csak hiányos formában állnak rendelkezésre, az állománynak a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel összhangban álló kiaknázása.

(3) 2020. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a)	az elfogadott teljes kifogható mennyiségek;

b)	az érintett tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok, amelyeken az elfogadott teljes kifogható mennyiségek alapulnak;

c)	annak részletes bemutatása, hogy az elfogadott teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésnek.

7. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a)	azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b)	azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

(2) A nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerinti, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg abból a célból, hogy esetükben el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, ugyanabban a cikkben megállapított kötelezettségtől.

8. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiségre vonatkozó kvótacsere-mechanizmus a kirakodási kötelezettségre való tekintettel

(1) A kirakodási kötelezettség bevezetését figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy az egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvótákhoz jussanak kvótákkal nem rendelkező tagállamok is, az IA. mellékletben felsorolt teljes kifogható mennyiségekre az e cikk 2-5 bekezdésében meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2) A teljes kifogható mennyiségből a közönséges tőkehal kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben élő állományai tekintetében az egyes tagállamoknak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani, és e kvótákból 2020. január 1-jén közös kvótacserealap jön létre. 2020. március 31-ig a kvótával nem rendelkező tagállamok kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez a kvótaalaphoz.

(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2020. március 31. után azon tagállamoknak kell visszautalni, amelyek hozzájárultak a közös kvótacserealaphoz.

(4) A hozzájárulás ellenében biztosított kvótáknak lehetőség szerint a teljes kifogható mennyiségek egy olyan listájáról kell származniuk, amelyet a kvótaalaphoz hozzájáruló egyes tagállamok határoztak meg az IA. melléklet függelékében foglaltak szerint.

(5) E kvótáknak – a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján – kereskedelmileg egyenértékűnek kell lenniük az eredeti kvótákkal. Egyéb alternatívák hiányában a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárakkal összhangban lévő gazdasági egyenértéket kell alapul venni.

(6) Azokban az esetekben, amikor a tagállamok az e cikk 2-5 cikkében meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

9. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett időszakokban az ICES 7e körzetben előforduló nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a II mellékletre vonatkozóan fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2) Egy tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további tengeren tölthető napokat oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken a lobogó szerinti tagállam a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A II. melléklet 8.1. pontjában említettek értelmében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, fokozott tudományos megfigyelési program alapján 2020. február 1. és 2021. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken hajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnap-kiosztás a tagállam által a IIA. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

10. cikk

A farkassügér halászatára vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen. Az említett területen kifogott farkassügért tilos megtartani, átrakni, áthelyezni és kirakodni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2020 januárjában, valamint 2020. április 1. és december 31. között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben, valamint az ICES 7a és 7g körzetben az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön belüli vizeken halászhatnak farkassügérre és az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket megtarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a)	fenékvonóhálóval (26) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

b)	kerítőhálóval (27) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

c)	horoggal és horogsorral (28), évente és hajónként legfeljebb 5,7 tonna mennyiségig;

d)	rögzített kopoltyúhálóval (29) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege évente és hajónként ne haladja meg az 1,4 tonnát.

Az első albekezdésben meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban dokumentáltan fogtak farkassügért: a c) pontban szereplő eltérés a horoggal és horogsorral ejtett dokumentált fogásokra, a d) pontban említett eltérés pedig a rögzített kopoltyúhálóval ejtett dokumentált fogásokra vonatkozik. Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az eltérés egy másik halászhajóra vonatkozzon, feltéve, hogy a szóban forgó eltérés hatálya alá tartozó uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem növekszik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amelyekre havi korlátok alkalmazandók, nem vihetők át egyik hónapról a másikra. Az egy naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (2) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlátozás alkalmazandó.

A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(4) Franciaország és Spanyolország biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása – az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint – ne haladja meg a 2 533 tonna teljes fogást eredményező FMFH pontértéket.

(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a–7k körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében:

2020. január 1. és február 29., valamint december 1. és 31. között a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy a kézi horogsorral történő, „fogd ki és engedd vissza” halászat engedélyezhető. Az említett időszakban az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b)	2020. március 1. és november 30. között minden halász naponta legfeljebb két kifogott farkassügért tarthat meg; a megtartott farkassügér minimális mérete 42 cm..

Az első albekezdés b) pontja nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel az említett pontban hivatkozott időszakban nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(6) Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb két kifogott farkassügért tarthat meg. A megtartott farkassügér minimális mérete 42 cm. Ez a bekezdés nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(7) Az (5) és (6) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.

11. cikk

Az ICES területének uniós vizein az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések

Tilos az európai angolna bármiféle célzott és járulékos halászata vagy rekreációs célú halászata az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizeken, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek, az egyes tagállamok által meghatározandó, 2020. augusztus 1. és 2021. február 28. közé eső három összefüggő hónapból álló időszakban. A tagállamok a kijelölt időszakokról legkésőbb 2020. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

12. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)	az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)	az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)	az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d)	a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e)	a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f)	az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g)	az e rendelet 19. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben az e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

13. cikk

A Kelta-tengerben élő közönséges tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) Az ICES 7f és 7g körzetben, továbbá az ICES 7h körzetnek az északi szélesség 49°30’-től északra, valamint az ICES 7j körzetnek az északi szélesség 49°30’-től északra és a nyugati hosszúság 11° -tól keletre eső részén fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajókra a következő intézkedések alkalmazandók:

2020. május 31-ig azon fenékvonóhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül legalább 20 % a foltos tőkehal aránya, tilos a halászat az (1) bekezdésben említett területen, kivéve, ha az alábbi szembőségű halászezközök valamelyikét használják:

—	120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

—	100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

—	120 mm szembőségű zsákvég;

—	160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.

2020. június 1-től az a) pontban említettek mellett az uniós hajóknak az alábbi eszközöket is használniuk kell: i) olyan halászeszköz, amelyben a horgászzsinór és az alínemelő közötti távolság legalább egy méter, vagy ii) bármely olyan eszköz, amelynek szelektivitása az ICES vagy a HTMGB értékelése szerint a közönségestőkehal-fogások elkerülését tekintve legalább azonos mértékű.

Azon kerítőhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül legalább 20 % a foltos tőkehal aránya, tilos a halászat az (1) bekezdésben említett területen, kivéve, ha az alábbi szembőségű halászezközök valamelyikét használják:

—	120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

—	100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

—	120 mm szembőségű zsákvég.

(2) Az (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (30) 9. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hajók kivételével az ICES 7f–7k körzetben, valamint az ICES 7e körzetben a nyugati hosszúság 5° -tól nyugatra fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajók, illetve az (1) bekezdésben említett területen azon fenékvonóhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal aránya nem éri el a 20 %-ot, tilos a halászat, kivéve, ha legalább 100 mm szembőségű zsákvéget használnak. A zsákvég minimális szembőségére vonatkozó fenti előírás nem alkalmazandó azokra a hajókra, amelyek esetében a közönséges tőkehal járulékos fogásainak aránya a HTMGB értékelése szerint nem haladja meg a 1,5 %-ot.

(3) Az (EU) 1380/2013 rendelet 15. cikke és az (EU) 2019/1241 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében a százalékos fogási arányokat az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának arányában kell kiszámítani.

(4) Az uniós hajók az (1) bekezdés a) és b) pontjában említettől eltérő más olyan különlegesen szelektív halászeszközt is alkalmazhatnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1 %-át teszi ki a közönséges tőkehal.

14. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

Azon területek felsorolása, ahol a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IIC. mellékletben található.

15. cikk

A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) 2020. május 31-től a legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval (halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX és PTB) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a)	menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b)	a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c)	300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2) A tagállamok 2020. március 31-ig meghatározhatják azokat az uniós hajókat, amelyeket az érintett tagállamok projektjei keretében legkésőbb 2020. december 31-ig ellátnak a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges felszereléssel. Ezek az uniós hajók az (EU) 2019/1241 rendeletnek megfelelően használhatnak halászeszközöket. Az érintett tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a kiválasztott hajók listáját.

16. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a)	csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b)	érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

c)	portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

d)	búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

e)	madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

f)	a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

g)	nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

h)	közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

i)	heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

j)	tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

k)	cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

l)	cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

m)	közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

n)	tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein, az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

17. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

18. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein hajózó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet A része határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján valamelyik tagállam az e rendelet az V. melléklet A részében meghatározott halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó halászati engedélyeknek e rendelet V. mellékletének A részében meghatározott teljes számát azonban nem lehet túllépni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz

Általános rendelkezések

19. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai engedélyezik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatja valamely másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatja annak lehetséges feltételeit.

(2) Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, a Bizottság jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, amelyeket a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével lebonyolítandó kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, a szervezet szabályai szerint.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy – adott esetben – az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

(5) Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2021. január 31-ig alkalmazandó.

2. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

20. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a VI. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(7) Az 520/2007/EK tanácsi rendelet (31) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet IV. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a IV. melléklet 8. pontja határozza meg.

21. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. melléklet szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

22. cikk

Cápák

(1) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

3. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

23. cikk

Felderítő halászatra vonatkozó értesítések

Amennyiben valamely tagállam a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein 2020-ban részt kíván venni az atlanti jéghalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2020. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

24. cikk

Az atlanti jéghalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Az atlanti jéghalak halászata a 2019-2020-as halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és hajószámra, valamint a VII. melléklet B. táblázatában meghatározott fajokra, teljes kifogható mennyiségekre és járulékos fogási korlátokra korlátozódik.

(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápák, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek az atlanti jéghalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni.

(3) Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben az idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos – az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett – halászat 550 méternél kisebb mélységben.

25. cikk

Krillhalászat a 2020-2021-es halászati idényben

(1) Amennyiben valamely tagállam a 2020-2021-es halászati idényben krillre (Euphausia superba) kíván halászni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, az e rendelet VII. mellékletének B. függeléke szerinti formanyomtatványon legkésőbb 2020. május 1-jéig értesíti a Bizottságot a krillhalászatban való részvételi szándékáról. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2020. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezni kívánja a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben valamely engedéllyel rendelkező hajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a)	a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b)	a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan halászhajó számára, amely felkerült a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.

4. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

26. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC engedélyezett hajójegyzékében vagy valamely másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek felkerültek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

27. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök (FAD) és ellátóhajók

(1) Az erszényes kerítőhálók egyszerre legfeljebb 300 aktív, halcsoportosulást előidéző sodródó eszközt telepíthetnek.

(2) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajók száma az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő, legalább öt erszényes kerítőhálóként legfeljebb kettő lehet. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(3) Egy erszényes kerítőhálót mindenkor legfeljebb egy, ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathatja.

(4) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő szállítóhajókat az IOTC engedélyezett hajójegyzékében.

28. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

5. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

29. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2020-ban nyílt vízi állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-re kell korlátozniuk.

(3) Az IH. mellékletben megállapított halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és – amennyiben rendelkezésre állnak – a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt, azzal a céllal, hogy ezt az információt az SPRFMO titkársággal közöljék.

30. cikk

Ördögrájafélék

(1) Uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni, kivéve a megélhetési halászatot folytató halászhajókat (amennyiben a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja). Az első mondattól eltérve, a kisüzemi halászattal (a horogsoros vagy felszíni halászattól eltérő halászat, azaz erszényes kerítőhálók, horogsoros és horgászbotos halászat, kopoltyúhálós halászat, kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, és az IOTC engedélyezett hajókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett halászat), nem szándékosan kifogott ördögrája kizárólag helyi fogyasztás céljából kirakodható.

(2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögráját, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az a kifogott egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

31. cikk

Fenékhalászat

(1) A tagállamok az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fenékhalászat során ejtett fogásaikat, illetve alkalmazott erőkifejtésüket 2020-ban a terület azon részeire korlátozzák, ahol a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban fenékhalászatot végeztek, és tevékenységük intenzitása nem haladhatja meg az említett időszakban ejtett fogások és alkalmazott erőkifejtés éves átlagát. A tagállamok csak akkor léphetik túl a korábbiakban igazoltan halászott mennyiséget, ha az SPRFMO jóváhagyja erre vonatkozó halászati tervüket.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozóan nem tudják igazolni az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységüket, nem halászhatnak, hacsak az SPRFMO az említett igazolás megléte nélkül is jóvá nem hagyja e tagállamok halászati tervét.

32. cikk

Felderítő halászat

(1) 2020-ban a tagállamok a SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen csak akkor vehetnek részt az atlanti jéghalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában, ha a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) jóváhagyta az ilyen halászatra irányuló – halászati műveleti tervet és az adatgyűjtési terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmazó – kérelmüket.

(2) Felderítő halászat kizárólag a SPRFMO által meghatározott kutatási területeken folytatható. Tilos a halászat 750 méternél kisebb, valamint 2 000 méternél nagyobb mélységben.

(3) A TAC értékét az IH. melléklet határozza meg. Kutatási területenként kizárólag egy, legfeljebb 21 összefüggő napból álló halászati út engedélyezhető, amelynek során legfeljebb 20, egyenként maximum 5 000 horgot tartalmazó halászeszköz használható. A halászatot a teljes kifogható mennyiség elérésekor vagy 100 felszerelés kivetése és fedélzetre való felhúzása után kell befejezni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

6. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

33. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval folytatott halászata tilos:

2020. július 29-én 0.00-tól 2020. október 8-án 24.00-ig vagy 2019. november 9-én 0.00-tól 2020. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

—	az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala,

—	ny. h. 150°,

—	é. sz. 40°,

—	d. sz. 40°,

2019. október 9-én 0.00-tól 2019. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

—	ny. h. 96°,

—	ny. h. 110°,

—	é. sz. 4°,

—	d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdés a) pontjában említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról minden egyes hajójuk vonatkozásában 2020. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az (1) bekezdésben meghatározott területeken.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)	a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül; vagy

b)	a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

34. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök (FAD)

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az erszényes kerítőhálók semmikor sem rendelkezhetnek 450-nél több aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak az erszényes kerítőhálók fedélzetén aktiválhatók.

(2) Az erszényes kerítőhálók nem telepíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközt a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tilalomra kiválasztott időszak kezdete előtti 15 napos időszakban, valamint a szóban forgó 15 napos időszak alatt kötelesek begyűjteni minden olyan, halcsoportosulást előidéző eszközt, amelyet azt megelőzően telepítettek.

(3) A tagállamok az IATTC előírásainak megfelelően havonta megküldik a Bizottságnak az egyes aktív, halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó napi szintű információkat. A jelentéseket legalább 60, de legfeljebb 75 nap elteltével kell megküldeni. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.

35. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett összes éves nagyszeműtonhal-fogás mennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

36. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni, eladni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.

(3) A hajó üzemeltetője köteles:

a)	rögzíteni a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b)	bejelenteni az a) pontban meghatározott információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak. Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

37. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni. Amennyiben az uniós halászhajók ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul – lehetőség szerint élve és sértetlenül – vissza kell engedniük a tengerbe.

7. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

38. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a)	fantomcápa (Apristurus manis);

b)	halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c)	rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d)	nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e)	sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f)	valódirája-félék (Rajidae);

g)	bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h)	a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok;

i)	tüskéscápa (Squalus acanthias).

8. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

39. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászók számára kiosztott halászati napok száma ne haladja meg a 403 napot.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20° -tól délre eső részén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros halászhajók által kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége 2020-ban ne haladja meg a 2 000 tonnát.

40. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2020. július 1-jén 0.00-tól 2020. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálók nem telepíthetnek, alkalmazhatnak vagy rögzíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközöket.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos lesz a halcsoportosulást előidéző eszközök rögzítése: vagy 2020. április 1-jén 0.00-tól 2020. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2020. november 1-jén 0.00-tól 2020. december 31-én 24.00-ig.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó:

a)	a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b)	ha a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c)	ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy minden egyes tengerre bocsátott erszényes kerítőhálójuk halcsoportosulást előidéző eszközként bármely időpontban legfeljebb 350 aktivált eszközökkel felszerelt bóját tart telepítve. A bóját kizárólag a hajó fedélzetén szabad aktiválni.

(5) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

41. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20° -tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

42. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20° -tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20° -tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2020-ban ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. A tagállamok továbbá gondoskodnak róla, hogy ennek az intézkedésnek az eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20° -tól északra található területek irányába.

43. cikk

A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy tárolni a következő fajok egyedeit:

a)	selyemcápa (Carcharhinus falciformis),

b)	fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

44. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) A 4. cikk v) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban előírt intézkedéseket.

(2) A 4. cikk s) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 34., 35. és 36. cikkben foglalt intézkedéseket.

9. szakasz

Bering-tenger

45. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

10. szakasz

A SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület

46. cikk

Ideiglenes fenékhalászati intézkedések

(1) Azok a tagállamok, amelyek hajói 2016-ig egy adott évben több mint 40 napot halásztak a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fenékhalászati erőkifejtésüket és/vagy fogásaikat az átlagos éves szintre korlátozzák, valamint hogy a halászati tevékenységekre az e tagállamok által a SIOFA részére benyújtott hatásvizsgálat keretében értékelt területen kerüljön sor.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói 2016-ig egyetlen évben sem halásztak 40 napnál hosszabb ideig a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók a fenékhalászati erőkifejtésüket és/vagy a fogásaikat, illetve térbeli eloszlásukat a halászati nyilvántartásuknak megfelelően korlátozzák.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

47. cikk

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat.

48. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat.

49. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B része határozza meg.

50. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

A 49. cikkben említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 7. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

51. cikk

Halászati tilalmi időszakok

Az ICES 4 alterület uniós vizei tekintetében a homoki angolnák halászatára és a kapcsolódó járulékos fogások ejtésére engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajók számára 2020. január 1. és március 31. között, valamint 2020. augusztus 1. és december 31. között tilos a homoki angolnák 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel folytatott halászata a szóban forgó területen.

52. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a)	csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b)	a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

c)	közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;

d)	búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4 és 14 alterület uniós vizein;

e)	heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

f)	tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g)	cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

h)	közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

i)	cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

j)	tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

54. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 10. cikk, a 12. cikk (2) bekezdése, a 16. cikk, a 22. cikk, a 23. cikk, a 28. cikk, a 36. cikk, a 37. cikk, a 38. cikk, a 43. cikk, a 45. cikk és a 52. cikk 2021-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2021-ra meghatározó rendelet hatálybalépéséig.

55. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. A 9. cikk azonban 2020. február 1-jétől alkalmazandó. A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében bizonyos állományokra vonatkozóan a 23., 24. és 25. cikkben, valamint a VII. mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket 2019. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. VUČKOVIĆ

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(3) A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(6) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(7) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8) Halászati megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között (HL L 226., 1980.8.29., 48. o.).

(9) Halászati megállapodás egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és a Feröer-szigetek helyi kormánya között (HL L 226., 1980.8.29., 12. o.).

(10) Halászati partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya között (HL L 172., 2007.6.30., 4. o.) – Jegyzőkönyv az említett megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (HL L 293., 2012.10.23., 5. o.).

(11) A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.19., 55. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

(15) A Tanács 601/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

(17) Az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozattal (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.) megkötött egyezmény.

(18) Az Unió a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 86/238/EGK tanácsi határozattal (1986. június 9.) (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(19) Az Unió a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozattal (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.) csatlakozott a megállapodáshoz.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 217/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).

(21) Az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozattal (HL L 234., 2002.8.31., 39. o.) megkötött egyezmény.

(22) Az Unió az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/780/EK tanácsi határozattal (HL L 268., 2008.10.9., 27. o.) csatlakozott a megállapodáshoz.

(23) Az Unió a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2012/130/EU tanácsi határozattal (2011. október 3.) (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(24) Az Unió a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2005/75/EK tanácsi határozattal (2004. április 26.) (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(26) A fenékvonóhálók valamennyi típusa (OTB, OTT, PTB, TBB, TBN, TBS és TB).

(27) A kerítőhálók valamennyi típusa (SSC, SDN, SPR, SV, SB és SX).

(28) A horogsoros és horgászbotos halászat valamennyi formája (LHP, LHM, LLD, LL, LTL, LX és LLS).

(29) Minden rögzített kopoltyúháló és csapda (GTR, GNS, GNC, FYK, FPN és FIX).

(30) A Bizottság (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 327., 2018.12.21., 8. o.).

(31) A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET:	A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó területeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek fajok és területek szerinti bontásban
IA. MELLÉKLET:	A Skagerrak, a Kattegat, az ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 alterület, a CECAF uniós vizei és Francia Guyana vizei
IB. MELLÉKLET:	Az Atlanti-óceán északkeleti része és Grönland, az ICES 1, 2, 5, 12 és 14 alterület, valamint a NAFO 1 övezet grönlandi vizei
IC. MELLÉKLET:	Az Atlanti-óceán északnyugati része – a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
ID. MELLÉKLET:	Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület
IE. MELLÉKLET:	Az Atlanti-óceán délkeleti része – a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
IF. MELLÉKLET:	Déli kékúszójú tonhal – elterjedési terület
IG. MELLÉKLET:	A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
IH. MELLÉKLET:	Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
IJ. MELLÉKLET:	Az IOTC illetékességi területe
IK. MELLÉKLET:	A SIOFA hatálya alá tartozó terület
IL. MELLÉKLET:	Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
II. MELLÉKLET:	A La Manche csatorna nyugati részének nyelvhalállományaival való gazdálkodás keretében az ICES 7e körzetben tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése
III. MELLÉKLET:	Az ICES 2a és 3a körzetben és az ICES 4 alterületen lévő homokiangolna-gazdálkodási területek
IV. MELLÉKLET:	Időszakos lezárások az ívó tőkehalak védelmében
V. MELLÉKLET:	Halászati engedélyek
VI. MELLÉKLET:	Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület
VII. MELLÉKLET:	A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület
VIII. MELLÉKLET:	Az IOTC illetékességi területe
IX. MELLÉKLET:	A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint – adott esetben – a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok latin neve az irányadó, a közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név	Hárombetűs kód	Közönséges név
Amblyraja radiata	RJR	Csillagrája
Ammodytes spp.	SAN	Homoki angolnák
Argentina silus	ARU	Aranylazac
Beryx spp.	ALF	Nyálkásfejű halak
Brosme brosme	USK	Norvég menyhal
Caproidae	BOR	Disznófejűhal-félék
Centrophorus squamosus	GUQ	Érdes tüskéscápa
Centroscymnus coelolepis	CYO	Portugál cápa
Chaceon spp.	GER	Mélytengeri vörös tarisznyarákok
Chaenocephalus aceratus	SSI	Scotia-tengeri jéghal
Champsocephalus gunnari	ANI	Csíkos jéghal
Channichthys rhinoceratus	LIC	Egyszarvú jéghal
Chionoecetes spp.	PCR	Jeges-tengeri pókok
Clupea harengus	HER	Hering
Coryphaenoides rupestris	RNG	Gránátoshal
Dalatias licha	SCK	Búvárcápa
Deania calcea	DCA	Madárcsőrű tüskéscápa
Dicentrarchus labrax	BSS	Farkassügér
Dipturus batis (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia)	RJB	Sima rája (mindkét faja)
Dissostichus eleginoides	TOP	Chilei tengeri sügér
Dissostichus mawsoni	TOA	Antarktiszi fogashal
Dissostichus spp.	TOT	Fogashalak
Engraulis encrasicolus	ANE	Szardella
Etmopterus princeps	ETR	Nagy lámpáscápa
Etmopterus pusillus	ETP	Sima lámpáscápa
Euphausia superba	KRI	Krill
Gadus morhua	COD	Közönséges tőkehal
Galeorhinus galeus	GAG	Közönséges kutyacápa
Glyptocephalus cynoglossus	WIT	Vörös lepényhal
Hippoglossoides platessoides	PLA	Érdes laposhal
Hoplostethus atlanticus	ORY	Atlanti tükörhal
Illex illecebrosus	SQI	Sebes kalmár
Lamna nasus	POR	Heringcápa
Lepidorhombus spp.	LEZ	Rombuszhalak
Leucoraja naevus	RJN	Kakukkrája
Limanda ferruginea	YEL	Sárgafarkú lepényhal
Lophiidae	ANF	Ördöghalfélék
Macrourus spp.	GRV	Gránátoshalak
Makaira nigricans	BUM	Kormos marlin
Mallotus villosus	CAP	Kapellán
Manta birostris	RMB	Atlanti ördögrája
Martialia hyadesi	SQS	Tintahal
Melanogrammus aeglefinus	HAD	Foltos tőkehal
Merlangius merlangus	WHG	Vékonybajszú tőkehal
Merluccius merluccius	HKE	Szürke tőkehal
Micromesistius poutassou	WHB	Kék puhatőkehal
Microstomus kitt	LEM	Kisfejű lepényhal
Molva dypterygia	BLI	Kék menyhal
Molva molva	LIN	Északi menyhal
Nephrops norvegicus	NEP	Norvég homár
Notothenia gibberifrons	NOG	Púpos tőkehal
Notothenia rossii	NOR	Márványos sügér
Notothenia squamifrons	NOS	Ausztráliai szürke tőkehal
Pandalus borealis	PRA	Norvég garnéla
Paralomis spp.	PAI	Tarisznyarákok
Penaeus spp.	PEN	Ostoros garnélák
Pleuronectes platessa	PLE	Sima lepényhal
Pleuronectiformes	FLX	Lepényhal-alakúak
Pollachius pollachius	POL	Sávos tőkehal
Pollachius virens	POK	Fekete tőkehal
Psetta maxima	TUR	Nagy rombuszhal
Pseudochaenichthys georgianus	SGI	Dél-georgiai jéghal
Pseudopentaceros spp.	EDW	Páncélosfejű sügérek
Raja alba	RJA	Fehér rája
Raja brachyura	RJH	Kurtafarkú rája
Raja circularis	RJI	Sápadt rája
Raja clavata	RJC	Tüskés rája
Raja fullonica	RJF	Érdes rája
Raja (Dipturus) nidarosiensis	JAD	Norvég rája
Raja microocellata	RJE	Csíkos rája
Raja montagui	RJM	Foltos rája
Raja undulata	RJU	Cifra rája
Rajiformes	SRX	Rájaalakúak
Reinhardtius hippoglossoides	GHL	Grönlandi laposhal
Sardina pilchardus	PIL	Szardínia
Scomber scombrus	MAC	Makréla
Scophthalmus rhombus	BLL	Sima rombuszhal
Sebastes spp.	RED	Vörös álsügérek
Solea solea	SOL	Közönséges nyelvhal
Solea spp.	SOO	Nyelvhalak
Sprattus sprattus	SPR	Spratt
Squalus acanthias	DGS	Tüskéscápa
Tetrapturus albidus	WHM	Fehér marlin
Thunnus maccoyii	SBF	Déli kékúszójú tonhal
Thunnus obesus	BET	Nagyszemű tonhal
Thunnus thynnus	BFT	Kékúszójú tonhal
Trachurus murphyi	CJM	Chilei fattyúmakréla
Trachurus spp.	JAX	Fattyúmakrélák
Trisopterus esmarkii	NOP	Norvég tőkehal
Urophycis tenuis	HKW	Fehér villás tőkehal
Xiphias gladius	SWO	Kardhal

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

Közönséges név	Hárombetűs kód	Tudományos név
Nyálkásfejű halak	ALF	Beryx spp.
Érdes laposhal	PLA	Hippoglossoides platessoides
Szardella	ANE	Engraulis encrasicolus
Ördöghalfélék	ANF	Lophiidae
Antarktiszi fogashal	TOA	Dissostichus mawsoni
Nagyszemű tonhal	BET	Thunnus obesus
Madárcsőrű tüskéscápa	DCA	Deania calcea
Scotia-tengeri jéghal	SSI	Chaenocephalus aceratus
Kurtafarkú rája	RJH	Raja brachyura
Kék menyhal	BLI	Molva dypterygia
Kormos marlin	BUM	Makaira nigricans
Kék puhatőkehal	WHB	Micromesistius poutassou
Kékúszójú tonhal	BFT	Thunnus thynnus
Disznófejűhal-félék	BOR	Caproidae
Sima rombuszhal	BLL	Scophthalmus rhombus
Kapellán	CAP	Mallotus villosus
Közönséges tőkehal	COD	Gadus morhua
Sima rája (mindkét faja)	RJB	Dipturus batis (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia)
Közönséges nyelvhal	SOL	Solea solea
Tarisznyarákok	PAI	Paralomis spp.
Kakukkrája	RJN	Leucoraja naevus
Mélytengeri vörös tarisznyarákok	GER	Chaceon spp.
Farkassügér	BSS	Dicentrarchus labrax
Lepényhal-alakúak	FLX	Pleuronectiformes
Atlanti ördögrája	RMB	Manta birostris
Nagy lámpáscápa	ETR	Etmopterus princeps
Aranylazac	ARU	Argentina silus
Grönlandi laposhal	GHL	Reinhardtius hippoglossoides
Gránátoshalak	GRV	Macrourus spp.
Ausztráliai szürke tőkehal	NOS	Notothenia squamifrons
Foltos tőkehal	HAD	Melanogrammus aeglefinus
Szürke tőkehal	HKE	Merluccius merluccius
Hering	HER	Clupea harengus
Fattyúmakrélák	JAX	Trachurus spp.
Púpos tőkehal	NOG	Notothenia gibberifrons
Chilei fattyúmakréla	CJM	Trachurus murphyi
Búvárcápa	SCK	Dalatias licha
Krill	KRI	Euphausia superba
Érdes tüskéscápa	GUQ	Centrophorus squamosus
Kisfejű lepényhal	LEM	Microstomus kitt
Északi menyhal	LIN	Molva molva
Makréla	MAC	Scomber scombrus
Csíkos jéghal	ANI	Champsocephalus gunnari
Márványos sügér	NOR	Notothenia rossii
Rombuszhalak	LEZ	Lepidorhombus spp.
Norvég garnéla	PRA	Pandalus borealis
Norvég homár	NEP	Nephrops norvegicus
Norvég tőkehal	NOP	Trisopterus esmarkii
Norvég rája	JAD	Raja (Dipturus) nidarosiensis
Atlanti tükörhal	ORY	Hoplostethus atlanticus
Chilei tengeri sügér	TOP	Dissostichus eleginoides
Páncélosfejű sügérek	EDW	Pseudopentaceros spp.
Ostoros garnélák	PEN	Penaeus spp.
Tüskéscápa	DGS	Squalus acanthias
Sima lepényhal	PLE	Pleuronectes platessa
Sávos tőkehal	POL	Pollachius pollachius
Heringcápa	POR	Lamna nasus
Portugál cápa	CYO	Centroscymnus coelolepis
Vörös álsügérek	RED	Sebastes spp.
Gránátoshal	RNG	Coryphaenoides rupestris
Fekete tőkehal	POK	Pollachius virens
Homoki angolnák	SAN	Ammodytes spp.
Sápadt rája	RJI	Raja circularis
Szardínia	PIL	Sardina pilchardus
Érdes rája	RJF	Raja fullonica
Sebes kalmár	SQI	Illex illecebrosus
Rájaalakúak	SRX	Rajiformes
Csíkos rája	RJE	Raja microocellata
Sima lámpáscápa	ETP	Etmopterus pusillus
Jeges-tengeri pókok	PCR	Chionoecetes spp.
Nyelvhalak	SOO	Solea spp.
Dél-georgiai jéghal	SGI	Pseudochaenichthys georgianus
Déli kékúszójú tonhal	SBF	Thunnus maccoyii
Foltos rája	RJM	Raja montagui
Spratt	SPR	Sprattus sprattus
Tintahal	SQS	Martialia hyadesi
Csillagrája	RJR	Amblyraja radiata
Kardhal	SWO	Xiphias gladius
Tüskés rája	RJC	Raja clavata
Fogashalak	TOT	Dissostichus spp.
Közönséges kutyacápa	GAG	Galeorhinus galeus
Nagy rombuszhal	TUR	Psetta maxima
Norvég menyhal	USK	Brosme brosme
Cifra rája	RJU	Raja undulata
Egyszarvú jéghal	LIC	Channichthys rhinoceratus
Fehér villás tőkehal	HKW	Urophycis tenuis
Fehér marlin	WHM	Tetrapturus albidus
Fehér rája	RJA	Raja alba
Vékonybajszú tőkehal	WHG	Merlangius merlangus
Vörös lepényhal	WIT	Glyptocephalus cynoglossus
Sárgafarkú lepényhal	YEL	Limanda ferruginea

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

Faj:

Homoki angolnák és a kapcsolódó járulékos fogások

Ammodytes spp.

Övezet:

A 2a, 3a és 4 övezet uniós vizei (1)

Dánia

(2)

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

(2)

Németország

(2)

Svédország

(2)

Unió

TAC

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók ki a következő homokiangolna-gazdálkodási területeken, a III. mellékletben meghatározottak szerint:

Övezet: A homokiangolna-gazdálkodási területek uniós vizei
	1r	2r ()	3r	4 ()	5r	6	7r
	(SAN/234_1R)	(SAN/234_2R)	(SAN/234_3R)	(SAN/234_4)	(SAN/234_5R)	(SAN/234_6)	(SAN/234_7R)
Dánia	0	0	0	0	0	0	0
Egyesült Királyság	0	0	0	0	0	0	0
Németország	0	0	0	0	0	0	0
Svédország	0	0	0	0	0	0	0
Unió	0	0	0	0	0	0	0
Összesen	0	0	0	0	0	0	0
() A 2r és 4 jelű állománygazdálkodási területen a TAC kizárólag nyomonkövetési célú teljes kifogható mennyiségként halászható az adott halászati tevékenységre vonatkozó, kapcsolódó mintavételi protokollnak megfelelően.

Faj:	Aranylazac Argentina silus		Övezet:	Az 1 és 2 övezet uniós és nemzetközi vizei (ARU/1/2.)
Németország		24	Elővigyázatossági TAC
Franciaország		8
Hollandia		19
Egyesült Királyság		39
Unió		90
TAC		90

Faj:	Aranylazac Argentina silus		Övezet:	A 3a és 4 övezet uniós vizei (ARU/3A4-C)
Dánia		1 093	Elővigyázatossági TAC
Németország		11
Franciaország		8
Írország		8
Hollandia		51
Svédország		43
Egyesült Királyság		20
Unió		1 234
TAC		1 234

Faj:	Aranylazac Argentina silus		Övezet:	Az 5, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei (ARU/567.)
Németország		284	Elővigyázatossági TAC
Franciaország		6
Írország		263
Hollandia		2 968
Egyesült Királyság		208
Unió		3 729
TAC		3 729

Faj:	Norvég menyhal Brosme brosme			Övezet:	Az 1, 2 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei (USK/1214EI)
Németország		6	(4)	Elővigyázatossági TAC
Franciaország		6	(4)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Egyesült Királyság		6	(4)
Egyéb		3	(4)
Unió		21	(4)
TAC		21

Faj:	Norvég menyhal Brosme brosme		Övezet:	3a (USK/03A.)
Dánia		15	Elővigyázatossági TAC
Svédország		8	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország		8
Unió		31
TAC		31

Faj:	Norvég menyhal Brosme brosme			Övezet:	Az ICES 4 övezet uniós vizei (USK/04-C.)
Dánia		68		Elővigyázatossági TAC
Németország		20		E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország		47
Svédország		7
Egyesült Királyság		102
Egyéb		7	(5)
Unió		251
TAC		251

Faj:	Norvég menyhal Brosme brosme			Övezet:	Az 5, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei (USK/567EI.)
Németország		17		Elővigyázatossági TAC
Spanyolország		60		E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország		705
Írország		68
Egyesült Királyság		340
Egyéb		17	(6)
Unió		1 207
Norvégia		2 923	(7) (8) (9) (10)
TAC		4 130

Faj:	Norvég menyhal Brosme brosme		Övezet:	Az ICES 4 övezet norvég vizei (USK/04-N.)
Belgium		0	Elővigyázatossági TAC
Dánia		165	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Németország		1	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Franciaország		0
Hollandia		0
Egyesült Királyság		4
Unió		170
TAC	Nem releváns

Faj:	Disznófejűhal-félék Caproidae		Övezet:	A 6, 7 és 8 övezet uniós és nemzetközi vizei (BOR/678-)
Dánia		4 700	Elővigyázatossági TAC
Írország		13 235
Egyesült Királyság		1 217
Unió		19 152
TAC		19 152

Faj:	Hering (11) Clupea harengus			Övezet:	3a (HER/03A.)
Dánia		10 309	(12)	Analitikai TAC
Németország		165	(12)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Svédország		10 783	(12)
Unió		21 257	(12)
Norvégia		3 271
TAC		24 528

Faj:

Hering (13)

Clupea harengus

Övezet:

Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30'-től északra fekvő uniós és norvég vizei

(HER/4AB.)

Dánia

59 468

Analitikai TAC

Németország

39 404

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Franciaország

20 670

Hollandia

51 717

Svédország

3 913

Egyesült Királyság

55 583

Unió

230 755

Feröer szigetek

250

Norvégia

111 652

(14)

TAC

385 008

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

	Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (HER/*04N-) ()
Unió	50 000
() Legalább 32 mm szembőségű hálókkal ejtett heringfogások.

Faj:	Hering Clupea harengus			Övezet:	Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (HER/04-N.)
Svédország		948	(16)	Analitikai TAC
Unió		948		A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
TAC		385 008		A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Faj:	Hering (17) Clupea harengus		Övezet:	3a (HER/03A-BC)
Dánia		5 692	Analitikai TAC
Németország		51	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Svédország		916
Unió		6 659
TAC		6 659

Faj:	Hering (18) Clupea harengus		Övezet:	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei (HER/2A47DX)
Belgium		44	Analitikai TAC
Dánia		8 573	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország		44
Franciaország		44
Hollandia		44
Svédország		42
Egyesült Királyság		163
Unió		8 954
TAC		8 954

Faj:	Hering (19) Clupea harengus			Övezet:	4c, 7d (20) (HER/4CXB7D)
Belgium		8 632	(21)	Analitikai TAC
Dánia		800	(21)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország		530	(21)
Franciaország		10 277	(21)
Hollandia		18 162	(21)
Egyesült Királyság		3 950	(21)
Unió		42 351	(21)
TAC		385 008

Faj:	Hering Clupea harengus			Övezet:	Az 5b, 6b és 6aN (22) övezet uniós és nemzetközi vizei (HER/5B6ANB)
Németország		389	(23)	Elővigyázatossági TAC
Franciaország		74	(23)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Írország		526	(23)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Hollandia		389	(23)
Egyesült Királyság		2 102	(23)
Unió		3 480	(23)
TAC		3 480

Faj:	Hering Clupea harengus		Övezet:	6aS (24), 7b, 7c (HER/6AS7BC)
Írország		1 236	Elővigyázatossági TAC
Hollandia		124	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Unió		1 360	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
TAC		1 360

Faj:	Hering Clupea harengus		Övezet:	6 Clyde (25) (HER/06ACL.)
Egyesült Királyság	Megállapítandó		Elővigyázatossági TAC
Unió	Megállapítandó	(26)	E rendelet 6. cikke alkalmazandó.
TAC	Megállapítandó	(26)

Faj:	Hering Clupea harengus		Övezet:	7a (27) (HER/07A/MM)
Írország		2 099	Analitikai TAC
Egyesült Királyság		5 965	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Unió		8 064
TAC		8 064

Faj:	Hering Clupea harengus		Övezet:	7e és 7f (HER/7EF.)
Franciaország		465	Elővigyázatossági TAC
Egyesült Királyság		465
Unió		930
TAC		930

Faj:	Hering Clupea harengus			Övezet:	7g (28), 7h (28), 7j (28) és 7k (28) (HER/7G-K.)
Németország		10	(29)	Analitikai TAC
Franciaország		54	(29)
Írország		750	(29)
Hollandia		54	(29)
Egyesült Királyság		1	(29)
Unió		869	(29)
TAC		869	(29)

Faj:	Szardella Engraulis encrasicolus		Övezet:	8 (ANE/08.)
Spanyolország		28 703	Analitikai TAC
Franciaország		3 189
Unió		31 892
TAC		31 892

Faj:	Szardella Engraulis encrasicolus			Övezet:	9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei (ANE/9/3411)
Spanyolország		0	(30)	Elővigyázatossági TAC
Portugália		0	(30)
Unió		0	(30)
TAC		0	(30)

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua		Övezet:	Skagerrak (COD/03AN.)
Belgium		5	Analitikai TAC
Dánia		1 683
Németország		42
Hollandia		11
Svédország		294
Unió		2 035
TAC		2 103

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	Kattegat (COD/03AS.)
Dánia		80	(31)	Elővigyázatossági TAC
Németország		2	(31)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Svédország		48	(31)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Unió		130	(31)
TAC		130	(31)

Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része

(COD/2A3AX4)

Belgium

435

(32)

Analitikai TAC

Dánia

2 499

Németország

1 584

Franciaország

537

(32)

Hollandia

1 412

(32)

Svédország

Egyesült Királyság

5 732

(32)

Unió

12 216

Norvégia

2 502

(33)

TAC

14 718

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

	az ICES 4 övezet norvég vizei (COD/*04N-)
Unió	10 618

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (COD/04-N.)
Svédország		382	(34)	Analitikai TAC
Unió		382		A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
TAC	Nem releváns			A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua		Övezet:	6b; az 5b övezetnek a ny. h. 12°00'-től nyugatra eső uniós és nemzetközi vizei, valamint a 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei (COD/5W6-14)
Belgium		0	Elővigyázatossági TAC
Németország		1
Franciaország		12
Írország		16
Egyesült Királyság		45
Unió		74
TAC		74

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	6a; az 5b övezetnek a ny. h. 12° 00'-től keletre eső uniós és nemzetközi vizei (COD/5BE6A)
Belgium		2	(35)	Analitikai TAC
Németország		19	(35)	E rendelet 8. cikke alkalmazandó.
Franciaország		203	(35)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Írország		284	(35)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Egyesült Királyság		771	(35)
Unió		1 279	(35)
TAC		1 279	(35)

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	7a (COD/07A.)
Belgium		3	(36)	Elővigyázatossági TAC
Franciaország		9	(36)
Írország		170	(36)
Hollandia		1	(36)
Egyesült Királyság		74	(36)
Unió		257	(36)
TAC		257	(36)

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei (COD/7XAD34)
Belgium		18	(37)	Analitikai TAC
Franciaország		294	(37)	E rendelet 8. cikke alkalmazandó.
Írország		461	(37)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Hollandia		0	(37)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Egyesült Királyság		32	(37)
Unió		805	(37)
TAC		805	(37)

Faj:	Közönséges tőkehal Gadus morhua			Övezet:	7d (COD/07D.)
Belgium		37	(38)	Analitikai TAC
Franciaország		721	(38)
Hollandia		21	(38)
Egyesült Királyság		79	(38)
Unió		858	(38)
TAC		858

Faj:	Rombuszhalak Lepidorhombus spp.		Övezet:	A 2a és 4 övezet uniós vizei (LEZ/2AC4-C)
Belgium		9	Analitikai TAC
Dánia		8	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország		8
Franciaország		48
Hollandia		38
Egyesült Királyság		2 811
Unió		2 922
TAC		2 922

Faj:	Rombuszhalak Lepidorhombus spp.			Övezet:	Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (LEZ/56-14)
Spanyolország		671		Analitikai TAC
Franciaország		2 615	(39)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Írország		764
Egyesült Királyság		1 851	(39)
Unió		5 901
TAC		5 901

Faj:	Rombuszhalak Lepidorhombus spp.			Övezet:	7 (LEZ/07.)
Belgium		506	(40)	Analitikai TAC
Spanyolország		5 620	(41)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország		6 820	(41)
Írország		3 101	(41)
Egyesült Királyság		2 685	(41)
Unió		18 732
TAC		18 732

Faj:	Rombuszhalak Lepidorhombus spp.		Övezet:	8a, 8b, 8d és 8e (LEZ/8ABDE.)
Spanyolország		993	Analitikai TAC
Franciaország		801	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Unió		1 794
TAC		1 794

Faj:	Rombuszhalak Lepidorhombus spp.		Övezet:	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei (LEZ/8C3411)
Spanyolország		2 144	Analitikai TAC
Franciaország		107	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Portugália		71
Unió		2 322
TAC		2 322

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae			Övezet:	A 2a és 4 övezet uniós vizei (ANF/2AC4-C)
Belgium		498	(42)	Elővigyázatossági TAC
Dánia		1 098	(42)
Németország		536	(42)
Franciaország		102	(42)
Hollandia		377	(42)
Svédország		13	(42)
Egyesült Királyság		11 461	(42)
Unió		14 085	(42)
TAC		14 085

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae		Övezet:	Az ICES 4 övezet norvég vizei (ANF/04-N.)
Belgium		51	Elővigyázatossági TAC
Dánia		1 305	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Németország		21	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Hollandia		18
Egyesült Királyság		305
Unió		1 700
TAC	Nem releváns

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae			Övezet:	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (ANF/56-14)
Belgium		286	(43)	Elővigyázatossági TAC
Németország		327	(43)
Spanyolország		307
Franciaország		3 525	(43)
Írország		797
Hollandia		276	(43)
Egyesült Királyság		2 453	(43)
Unió		7 971
TAC		7 971

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae			Övezet:	7 (ANF/07.)
Belgium		3 262	(44)	Analitikai TAC
Németország		364	(44)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Spanyolország		1 296	(44)
Franciaország		20 932	(44)
Írország		2 675	(44)
Hollandia		422	(44)
Egyesült Királyság		6 348	(44)
Unió		35 299	(44)
TAC		35 299

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae		Övezet:	8a, 8b, 8d és 8e (ANF/8ABDE.)
Spanyolország		1 372	Analitikai TAC
Franciaország		7 636	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Unió		9 008
TAC		9 008

Faj:	Ördöghalfélék Lophiidae		Övezet:	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei (ANF/8C3411)
Spanyolország		3 353	Analitikai TAC
Franciaország		3	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Portugália		667
Unió		4 023
TAC		4 023

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus		Övezet:	3a (HAD/03A.)
Belgium		10	Analitikai TAC
Dánia		1 768	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország		112
Hollandia		2
Svédország		209
Unió		2 101
TAC		2 193

Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei

(HAD/2AC4.)

Belgium

206

Analitikai TAC

Dánia

1 416

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

901

Franciaország

1 571

Hollandia

155

Svédország

143

Egyesült Királyság

23 361

Unió

27 753

Norvégia

7 900

TAC

35 653

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

	Az ICES 4 övezet norvég vizei (HAD/*04N-)
Unió	20 644

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus			Övezet:	Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (HAD/04-N.)
Svédország		707	(45)	Analitikai TAC
Unió		707		A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
TAC	Nem releváns			A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus		Övezet:	A 6b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei (HAD/6B1214)
Belgium		23	Analitikai TAC
Németország		28	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország		1 155
Írország		824
Egyesült Királyság		8 442
Unió		10 472
TAC		10 472

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus			Övezet:	Az 5b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei (HAD/5BC6A.)
Belgium		4	(46)	Analitikai TAC
Németország		5	(46)	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország		219	(46)
Írország		651	(46)
Egyesült Királyság		3 094	(46)
Unió		3 973
TAC		3 973

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus		Övezet:	7b–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei (HAD/7X7A34)
Belgium		121	Analitikai TAC
Franciaország		7 239	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Írország		2 413
Egyesült Királyság		1 086
Unió		10 859
TAC		10 859

Faj:	Foltos tőkehal Melanogrammus aeglefinus		Övezet:	7a (HAD/07A.)
Belgium		50	Analitikai TAC
Franciaország		228	E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Írország		1 366
Egyesült Királyság		1 512
Unió		3 156
TAC		3 156

Faj:	Vékonybajszú tőkehal Merlangius merlangus		Övezet:	3a (WHG/03A.)
Dánia		1 166	Elővigyázatossági TAC
Hollandia		4
Svédország		125
Unió		1 295
TAC		1 660

Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei

(WHG/2AC4.)

Belgium

329

Analitikai TAC

Dánia

1 424

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

370

Franciaország

2 140

Hollandia

823

Svédország

Egyesült Királyság

10 293

Unió

15 382

Norvégia

1 216

(47)

TAC

17 158

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

	Az ICES 4 övezet norvég vizei (WHG/*04N-)
Unió	10 801

Faj:	Vékonybajszú tőkehal Merlangius merlangus			Övezet:	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (WHG/56-14)
Németország		3	(48)	Analitikai TAC
Franciaország		57	(48)	E rendelet 8. cikke alkalmazandó.
Írország		273	(48)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Egyesült Királyság		604	(48)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Unió		937	(48)
TAC		937	(48)

Faj:	Vékonybajszú tőkehal Merlangius merlangus			Övezet:	7a (WHG/07A.)
Belgium		2	(49)	Analitikai TAC
Franciaország		25	(49)	E rendelet 8. cikke alkalmazandó.
Írország		415	(49)	A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.
Hollandia		0	(48)	A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Egyesült Királyság		279	(49)
Unió		721	(49)
TAC		721	(49)

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 25

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. január 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról	1