ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 25

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. január 30.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról

1

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/1


A TANÁCS (EU) 2020/123 RENDELETE

(2020. január 27.)

bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és azon belül is többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentések figyelembevételével, továbbá a tanácsadó testületektől kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)

A Tanács feladata, hogy a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan intézkedéseket – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket – fogadjon el. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően a halászati lehetőségeket úgy kell kiosztani a tagállamok részére, hogy az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében biztosított legyen.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni, egymáshoz viszonyítottan méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekeltekkel folytatott konzultációk során – különösen a tanácsadó testületek ülésein – megfogalmazott véleményeket is.

(5)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a kirakodási kötelezettséget 2019. január 1-jétől teljes körűen kell alkalmazni, és a fogási korlátok hatálya alá tartozó valamennyi faj fogásait ki kell rakodni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amikor egy adott halállomány tekintetében alkalmazandó a kirakodási kötelezettség, a halászati lehetőségeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a halászati lehetőségek már nem a kirakodásokat, hanem a fogásokat tükrözik. A tagállamok által benyújtott közös ajánlások alapján és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottság több felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyek ideiglenes jelleggel, legfeljebb hároméves időszakra alkalmazandó egyedi visszadobási tervek formájában meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait.

(6)

A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a visszadobás gyakorlata elvben többé már nem engedélyezett. Ezért a halászati lehetőségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által a teljes fogásmennyiségre vonatkozóan kiadott szakvéleményekben szereplő értékek alapján kell meghatározni (a szándékos fogásokra vonatkozó szakvélemények helyett). Azokat a mennyiségeket, amelyeket a kirakodási kötelezettség végrehajtása során kivételként továbbra is vissza lehet dobni, indokolt levonni a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó szakvéleményből.

(7)

Egyes állományokra vonatkozóan az ICES teljes halászati tilalmat javasol tudományos szakvéleményében. Amennyiben az említett állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a vegyes halászatban az összes fogást, ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt a maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén egyidejűleg halászni, helyénvaló külön teljes kifogható mennyiségeket megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. E teljes kifogható mennyiségek értékét úgy kell meghatározni, hogy csökkenjen az említett állományok mortalitása, valamint hogy ösztönözhető legyen a szelektivitás fokozása és a fogások elkerülése. Annak érdekében, hogy vegyes halászat esetében a lehetséges mértékben biztosítható legyen a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésével összhangban történő felhasználása, indokolt egy kvótacserealapot meghatározni azon tagállamok számára, amelyek nem rendelkeznek az elkerülhetetlen járulékos fogásokat fedező saját kvótával.

(8)

Annak érdekében, hogy a járulékos fogásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományok kifogott mennyisége csökkenjen, az említett állományokhoz tartozó halak kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségeit olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti a veszélyeztetett állományok biomasszaszintje fenntarthatóságának helyreállítását. Emellett az illegális visszadobás gyakorlatának megakadályozása céljából a halászati lehetőségekhez szorosan kapcsolódó technikai és ellenőrzési intézkedések megállapítására van szükség.

(9)

A tudományos szakvélemények szerint a Kelta-tengerben, a La Manche csatornában, az Ír-tengerben és az Északi-tenger déli részén (ICES 4b, 4c, 7a és 7d–7h körzet) élő farkassügér (Dicentrarchus labrax) szaporodóképes állományának biomasszája 2009 óta csökken, és jelenleg az MFH Btrigger alatt és éppen a Blim felett van. Az Unió által hozott intézkedéseknek köszönhetően csökkent a halászati mortalitás, amely jelenleg az FMFH-szint alatt van. Azonban az állománypótlódás alacsony mértékű, 2008 óta ingadozik, nem mutat semmilyen tendenciát. A fogási korlátokat ezért változatlanul kell tartani, és gondoskodni kell arról, hogy az ezen állomány halászati mortalitására vonatkozó célérték összhangban legyen az MFH-val.

(10)

Az (EU) 2019/472 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott, nyugati vizekre vonatkozó többéves tervvel összhangban a halászati mortalitás célértékét az említett rendelet 2. cikkében meghatározott FMFH-tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, és azt követően az FMFH-tartományokon belül kell tartani, az említett rendelet 4. cikkével összhangban. Az ICES 8a és 8b körzetben élő farkassügér teljes halászati mortalitását ezért az MFH-nak megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a kereskedelmi fogásokat és a rekreációs célú halászat keretében történő fogásokat, valamint a visszadobásokat (az ICES szakvéleménye szerint mindösszesen 2 533 tonna). A tagállamoknak az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a halászflottáik és a rekreációs halászaik nyomán felmerülő halászati mortalitás ne haladja meg az FMFH-pont értékét.

(11)

A farkassügér rekreációs célú halászatát szabályozó intézkedéseket szintén folytatni kell, figyelembe véve azt is, hogy a rekreációs célú halászat jelentős hatást gyakorol az érintett állományokra. A tudományos szakvéleményben foglaltaknak megfelelően folytatni kell a „fogd ki és engedd vissza” horgászat és a fogási korlátozás gyakorlatát. Figyelembe véve a kellő mértékű szelektivitás hiányát és azt, hogy a megállapított határértékeknél valószínűleg több egyed kifogására kerül sor, ki kell zárni a rögzített hálók használatát. Amennyiben kizárólag a „fogd ki és engedd vissza” horgászat engedélyezett, csak a magas túlélési arányt biztosító halászeszközöket szabad engedélyezni. Figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági körülményeket és különösen azt, hogy a parti közösségekben a kereskedelmi halászok nagy mértékben függenek ettől az állománytól, az említett farkassügérre vonatkozó intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtenének a kereskedelmi és a rekreációs célú halászatot folytatók érdekei között. Az említett intézkedések különösen lehetővé teszik majd a rekreációs célú halászatot folytatók számára halászati tevékenységük folytatását, mindeközben figyelembe véve annak az említett állományokra gyakorolt hatását is.

(12)

Az európai angolnát (Anguilla anguilla) illetően az ICES a szakvéleményében megállapította, hogy az ember okozta állománypusztulást, így a kereskedelmi halászatot és a rekreációs célú halászatot nullára kell csökkenteni vagy olyan szinten kell tartani, amely a lehető legjobban megközelíti ezt az értéket. Ezen túlmenően a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta az európai angolna földközi-tengeri állományára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló GFCM/42/2018/1 sz. ajánlást. Helyénvaló egyenlő versenyfeltételeket fenntartani az Unió egész területén, így három összefüggő hónapra halászati tilalmi időszakot fenntartani az európai angolna vonatkozásában, annak bármely életszakaszában folytatott minden halászati tevékenység tekintetében az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizekben, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek. Mivel a halászati tilalmi időszaknak összhangban kell lennie az 1100/2007/EK tanácsi rendeletben (3) foglalt állománymegőrzési célokkal és az európai angolna időszakos vándorlási mintájával, helyénvaló, hogy az az ICES területének uniós vizein a 2020. augusztus 1. és 2021. február 28. közötti időszakra legyen meghatározva.

(13)

A cápák és ráják alosztálya (cápák és rájaalakúak) esetében bizonyos teljes kifogható mennyiségek évekig nullában kerültek megállapításra, és ezt kiegészítette egy olyan kapcsolódó rendelkezés, amelynek értelmében a véletlenül kifogott egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. E különleges bánásmódot a szóban forgó állományok rossz védettségi helyzete indokolta csakúgy, mint az a feltételezés, hogy magas túlélési arányuk miatt a visszadobás az esetükben nem növelné a halászati mortalitást, hanem kedvező hatást gyakorolna e fajok védettségi helyzetére. 2019. január 1-jétől azonban e fajok fogásait ki kell rakodni, kivéve akkor, ha azok a kirakodási kötelezettségtől való, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében előírt valamely eltérés hatálya alá tartoznak. Az említett rendelet 15. cikke (4) bekezdésének a) pontja azon fajok esetében tesz lehetővé ilyen eltérést, amelyek vonatkozásában halászati tilalom van érvényben, és amelyeket valamely, a közös halászati politika területén elfogadott uniós jogi aktus ilyenként határoz meg. Ezért az érintett területeken helyénvaló betiltani e fajok halászatát.

(14)

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(15)

Az Északi-tengerre vonatkozó többéves terv az (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) jött létre, és 2018-ban lépett hatályba. A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv 2019-ben lépett hatályba. Az említett tervek 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a tervekben előírt feltételekkel összhangban lévő célértékeknek (FMFH-tartományok) és biztosítékoknak megfelelően kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a vonatkozó ICES-szakvéleményben határozták meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, a járulékosan kifogott állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a többéves tervekben szereplő elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell megállapítani. Az egymást követő évek halászati lehetőségei közötti eltérések csökkentése céljából – az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének c) pontjával összhangban – a szürke tőkehal északi és déli állományai esetében helyénvaló a felső FMFH-tartomány alkalmazása.

(16)

A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv 8. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy a terv 1. cikkének (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája a Blim alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az állomány gyorsan visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését, valamint a szóban forgó állományokra és/vagy – azon halászatok esetében, amelyeknél előfordulnak a közönséges tőkehal vagy a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai – más állományokra vonatkozó halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(17)

Szakvéleményében az ICES jelezte, hogy a Kelta-tengerben élő közönséges tőkehal és vékonybajszú tőkehal állománya a Blim alatt van. Ezért az említett állományok tekintetében további korrekciós intézkedéseket kell hozni. Az említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az érintett állományok helyreállításához, és az ezen állományok kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségei további csökkentésének helyébe kell lépniük. A Kelta-tengerben élő vékonybajszú tőkehal tekintetében az említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászeszközök jellemzőinek az e fajok kifogásával foglalkozó halászatok halászati lehetőségeihez funkcionálisan kapcsolódó technikai módosításait annak érdekében, hogy csökkenjenek a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai..

(18)

A korrekciós intézkedések foganatosítására került sor a közönséges tőkehal kelta-tengeri állományára vonatkozó 2019. évi halászati lehetőségek tekintetében. Ennek alkalmával az ezen állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget kizárólag a járulékos fogásokra tartották fenn. Mivel azonban az állomány a Blim alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy az állomány a nyugati vizekre vonatkozó többévesterv 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezen intézkedések javítanák a szelektivitást azáltal, hogy azokon a területeken, ahol jelentős mértékben kerül sor közönséges tőkehal fogására, kötelezővé teszik az olyan halászeszközök használatát, amelyek biztosítják, hogy a közönséges tőkehalból kevesebb járulékos fogást ejtsenek, csökkentve ezáltal ezen állomány halászati mortalitását a vegyes halászatokban. A teljes kifogható mennyiség értékét úgy kell meghatározni, hogy elkerülhető legyen a halászatnak a 2020 elején történő idő előtti leállítása. A teljes kifogható mennyiséget úgy kell továbbá megállapítani, hogy az elkerülhetővé tegye az esetleges visszadobást, ami veszélyeztetheti az adatgyűjtést és az állomány tudományos értékelését. A teljes kifogható mennyiség 805 tonnában történő megállapításával az állomány szaporodóképes biomasszája 2020-ban jelentős mértékben, legalább 100 %-kal növekedne, hogy biztosítsa az állomány gyors visszaállását a maximális fenntartható hozamot biztosító szintre (Btrigger).

(19)

Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben előforduló kékúszójú tonhal állományai tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) megállapított szabályok szerint kell meghatározni.

(20)

Az ICES a Skóciától nyugatra fekvő területek heringállományára vonatkozó, referenciaként szolgáló állapotfelmérések alapján szakvéleményt bocsátott ki a 6a, 7b és 7c körzet (Skóciától nyugatra fekvő területek, Írországtól nyugatra fekvő területek) vegyes heringállományaira vonatkozóan. Az említett szakvélemény két külön teljes kifogható mennyiséget állapít meg (egyrészt a 6aS, 7b és 7c körzet, másrészt az 5b, 6b és 6aN körzet vonatkozásában). Az ICES szerint ezekre az állományokra vonatkozóan helyreállítási tervet kell kidolgozni. Ezért olyan teljes kifogható mennyiséget kell meghatározni, amelynek köszönhetően egy kereskedelmi irányítású tudományos mintavételi program keretében lehetőség nyílik korlátozott mennyiségű fogás ejtésére.

(21)

Az ICES tudományos szakvéleménye szerint a Kelta-tengerben élő heringállomány (Clupea harengus) (az ICES 7a körzetnek az északi szélesség 52°30’-től délre eső részén, a 7g–h és a 7j–k körzetben) a Blim alatt van. Az ICES szakvéleménye szerint ezért a 2020. évi fogások mennyisége nulla tonna kell, hogy legyen. Az ICES ellenőrző halászat folytatását javasolta a tudományos adatgyűjtéshez való hozzájárulás maximalizálása érdekében, többek között az akusztikus felmérés során nyújtott segítség révén, továbbá hogy a fogások minimális szintje 869 tonna legyen. Ez a mennyiség biztosíthatná a nyomonkövetési célú teljes kifogható mennyiség tekintetében minimálisan szükséges 17 mintát. Ezért helyénvaló teljes kifogható mennyiséget megállapítani a kelta-tengeri hering megfigyelési halászatára vonatkozóan annak érdekében, hogy megszakítás nélkül folyhasson a halászatokhoz kapcsolódó fogásokra vonatkozó adatok gyűjtése anélkül, hogy az veszélyeztetné az állomány helyreállítását.

(22)

Az ICES 2018. december 17-én tudományos szakvéleményt adott ki a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) tekintetében az ICES 8c és 9a körzet között alkalmazandó rugalmasságról. Az ICES szakvéleménye szerint az említett két halállomány tekintetében alkalmazható rugalmasság nem haladhatja meg az Fp.05 értéknek megfelelő halászati mortalitás és a megállapított teljes kifogható mennyiség közötti különbséget. A teljes kifogható mennyiséget ezenfelül nem lehet olyan halállományra átvinni, amelynek esetében a szaporodóképes állomány biomasszája a referenciapont-határérték (Blim) alatt van. Az említett szakvéleményben meghatározott feltételek értelmében a fattyúmakrélák tekintetében az ICES 9 alterület és az ICES 8c körzet között alkalmazható rugalmasság mértékét (különleges feltétel) 2020-ban 10 %-ban kell meghatározni.

(23)

Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő vagy megbízható adat az állományméret becsléséhez, az állománygazdálkodási intézkedések során és a teljes kifogható mennyiségek szintjeinek megállapításakor az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítést kell követni, az állományspecifikus tényezők számításba vételével, ideértve különösen az állomány tendenciáiról rendelkezésre álló információkat és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokat is.

(24)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (6) kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében az említett rendelet 3. és a 4. cikkében előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és a 4. cikkét mely állományok esetében nem kell alkalmazni. 2014-ben az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezetett egy további, az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.

(25)

Ki kell zárni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti évek közötti rugalmasságot azokban az esetekben, amikor e rugalmasság alkalmazása hátrányosan befolyásolná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, különösen olyan állományok tekintetében, amelyeknek a szaporodóképes biomasszája a Blim alatt van.

(26)

Tekintettel továbbá arra, hogy a COD/03AS; COD/5BE6A; WHG/56-14; WHG/07A és PLE/7HJK állomány biomasszája a Blim alatt van, és hogy 2020-ban csak a járulékos fogás [és a tudományos célú halászat] engedélyezett, a tagállamok vállalták, hogy ezekre az állományokra 2020-ban nem alkalmazzák az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését, hogy a fogások mennyisége 2020-ban ne haladja meg a meghatározott teljes kifogható mennyiségeket.

(27)

Amennyiben egy adott állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, a Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolt felhatalmazni az érintett tagállamot az említett teljes kifogható mennyiség szintjének meghatározására. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a szóban forgó teljes kifogható mennyiség meghatározásakor az érintett tagállam teljes mértékben a közös halászati politika alapelveinek és szabályainak megfelelően járjon el.

(28)

A 2020. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határértékeit az (EU) 2016/1627 rendelet 5., 6., 7. és 9. cikkével és I. mellékletével összhangban meg kell határozni.

(29)

A halászati lehetőségek teljes körű igénybevételének biztosítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy egyes olyan TAC-területek között, amelyek ugyanazon biológiai állományra vonatkoznak, rugalmas rendszert alkalmazzanak.

(30)

Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(31)

A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek 2017. október 23–28-án Manilában megtartott 12. konferenciáján több fajt felvettek a védett fajoknak az egyezmény I. és II. függelékében szereplő jegyzékeire. Helyénvaló ezért rendelkezéseket hozni e fajok védelmére a valamennyi vízen halászatot folytató uniós halászhajók és az uniós vizeken halászatot folytató nem uniós halászhajók tekintetében.

(32)

Az uniós hajók számára rendelkezésre álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (7) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság részére teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(33)

Az ICES szakvéleménye alapján helyénvaló fenntartani a homoki angolnára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó egyedi állománygazdálkodási rendszert az ICES 2a és 3a körzet, valamint az ICES 4 alterület uniós vizein. Mivel az ICES tudományos szakvéleménye csak 2020 februárjára várható, kibocsátásáig az erre az állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget és kvótákat célszerű ideiglenesen nullában megállapítani.

(34)

A Norvégiával (8) és a Feröer szigetekkel (9) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban, illetve jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió konzultációkat tartott a halászati jogokról az említett partnerekkel. A Grönlanddal (10) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásban és jegyzőkönyvben biztosított eljárással összhangban a vegyes bizottság megállapította az uniós hajók által a grönlandi vizeken 2020-ben kiaknázható halászati lehetőségeket. Ezért ezeket a halászati lehetőségeket bele kell foglalni e rendeletbe.

(35)

Az 1 és 2 övezet nemzetközi vizeiben élő grönlandi laposhalra vonatkozó uniós teljes kifogható mennyiség nem érinti az Uniónak az e halászatból való megfelelő részesedésével kapcsolatos álláspontját.

(36)

2019-es éves ülésén az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) nem tudott állományvédelmi intézkedéseket elfogadni az Irminger-tengerben élő két vörösálsügér-állomány vonatkozásában. Ezekre az állományokra vonatkozóan a releváns teljes kifogható mennyiségeket az Unió által a NEAFC keretében kifejtett álláspontokkal összhangban kell meghatározni.

(37)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) a 2017. évi éves ülésén megállapodott arról, hogy az ICCAT a kékúszójú tonhal tekintetében 2018-ban és 2019-ben nem allokált tartalékokat eloszthatja 2019-re és 2020-ra, kiemelt figyelmet fordítva az ICCAT part menti fejlődő szerződő feleinek, együttműködő nem szerződő feleinek, egyéb jogalanyainak vagy halászatot folytató jogalanyainak (SZEF-ek) kisüzemi halászati igényeire. Az elosztásról az ICCAT 2. szakbizottságának (2018. márciusi, madridi) ülésszakközi találkozóján született megállapodás, amely az uniós allokáció esetében három tagállamtól – Görögországtól, Spanyolországtól és Portugáliától – kapott információkon alapult. Ennek eredményeként 2019-re 87 tonna, 2020-ra pedig 100 tonna további egyedi halászati lehetőséget ítéltek meg az Unió számára, amelyeket kisüzemi halászatot folytató uniós flották használhatnak fel egyes uniós régiókban. Az ICCAT a 2018. és 2019. évi éves ülésén jóváhagyta a halászati lehetőségeknek az EU számára történő allokációját. A Görögországra, Spanyolországra és Portugáliára alkalmazandó 2019. évi elosztási kulcs meghatározására vonatkozó, a Tanács által megállapított paraméterek 2020-ban is érvényben maradnak.

(38)

A 16-05 számú ICCAT-ajánlást, amely 2020-ra csökkentette a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget, indokolt végrehajtani az uniós jogban. Helyénvaló, hogy – az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományok esetében alkalmazott eljáráshoz hasonlóan – az ICCAT-egyezmény által szabályozott összes egyéb állományból rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásokra is vonatkozzanak az ICCAT által elfogadott fogási korlátok.

(39)

2019. évi éves ülésén az ICCAT első alkalommal állapodott meg az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott észak-atlanti kékcápára vonatkozó teljes kifogható mennyiségről, valamint az elosztási kulcsról. Ezért az erre az állományra vonatkozó halászati lehetőségeket el kell osztani a tagállamok között. Ezen túlmenően az ICCAT megállapodott egy az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott, dél-atlanti kékcápára vonatkozó kiosztatlan teljes kifogható mennyiségről. Ezenfelül kiosztották a szerződő felek között az Atlanti-óceánban élő kormosmarlin- és fehérmarlin-/lándzsáshal-állományokra vonatkozó éves kirakodási korlátozásokat is. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(40)

Az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) 2019-es éves ülésén a tagok a 2019. december 1-jétől2020. november 30-ig terjedő időszakra fogási korlátokat fogadtak el mind a célfajokra, mind pedig a járulékos fogásként kifogott fajokra vonatkozóan. A 2020. évi halászati lehetőségek meghatározásakor figyelembe kell venni a kvótáknak a 2019. év folyamán való kihasználtságát.

(41)

2019-es éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) új fogási korlátokat fogadott el a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) vonatkozóan, amelyek nem érintik az IOTC-egyezmény keretéhez tartozó uniós fogási korlátokat. Az IOTC csökkentette viszont a halcsoportosulást előidéző eszközök és az ellátóhajók használatának lehetőségét. Emellett intézkedéseket fogadott el az ördögrájaféléknek a fedélzeten tartására vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(42)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) éves ülésére 2020. február 14. és 18. között kerül sor. Indokolt előírni, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jelenleg érvényes intézkedések a szervezet éves ülésének megtartásáig ideiglenesen hatályban maradjanak.

(43)

2017-es éves ülésén az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) a 2018–2020-as időszak tekintetében állományvédelmi intézkedést fogadott el a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a bonitóra vonatkozóan. Ezt az intézkedést a 2019. évi éves ülésen nem vizsgálták felül, ezért továbbra is végre kell őket hajtani az uniós jogban.

(44)

2019-es éves ülésén a déli kékúszójú tonhal védelmével foglalkozó bizottság (CCSBT) a déli kékúszójú tonhalra vonatkozóan a 2016-os éves ülésén elfogadott teljes kifogható mennyiséget erősítette meg a 2018 és 2020 közötti időszak vonatkozásában. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(45)

2019-es éves ülésén a Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) elfogadta az illetékessége alá tartozó főbb fajokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(46)

A 2019-es éves ülésén a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) fenntartotta a korábban elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket. Az említett intézkedéseket indokolt továbbra is végrehajtani az uniós jogban.

(47)

2019-ben megtartott 41. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) halászati lehetőségeket fogadott el 2020-ra a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1–4 alterületén előforduló egyes halállományokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(48)

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) részes feleinek 2019-ben megtartott 6. ülésén a részes felek állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadtak el a megállapodás hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(49)

A jeges-tengeri pókokra vonatkozó, a Svalbard területe körüli halászati lehetőségeket illetően az 1920. évi Párizsi Szerződés egyenlő és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a szerződés valamennyi részes felének, többek között a halászat tekintetében. A Svalbard körüli kontinentális talapzaton folytatott jegestengeripók-halászat kapcsán az Unió két szóbeli jegyzékben, 2016. október 25-én és 2017. február 24-én tájékoztatta Norvégiát az e hozzáférésre vonatkozó álláspontjáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a jeges-tengeri pók állományának a Svalbard területén való kiaknázása összhangban álljon azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg a párizsi szerződés keretein belül, helyénvaló korlátozni az ilyen halászat végzésére engedéllyel rendelkező hajók számát. Az e halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2020. évre szól. Emlékeztetni kell arra, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

(50)

Az Unió által a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak címzett nyilatkozatnak (11) megfelelően indokolt meghatározni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(51)

Tekintettel arra, hogy bizonyos rendelkezések folyamatos jelleggel alkalmazandók, valamint azért, hogy elkerülhető legyen a jogbizonytalanság a 2020 vége és a halászati lehetőségeket 2021-re meghatározó rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakban, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tilalmakra és tilalmi időszakokra vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezések 2021 elején is hatályban maradjanak addig, amíg a halászati lehetőségeket 2021-re meghatározó rendelet hatályba nem lép.

(52)

Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy a tagállamok számára engedélyezze a számukra kiosztott halászatierőkifejtés-mennyiségek kilowattnapok szerinti rendszerben történő kezelését. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(53)

Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyrészt a tengeren töltött többletnapoknak a halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén, illetve fokozott tudományos megfigyelési program idejére történő engedélyezése tekintetében, másrészt azon táblázatok formátumának a meghatározása tekintetében, amelyek a tengeren töltött napoknak az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók közötti átadására vonatkozó adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgálnak. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(54)

A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2020. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint egyes meghatározott régiókra vonatkozó bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében külön alkalmazási időpontot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(55)

Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet fogadja el az év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandóvá válnak. Ennélfogva szükséges, hogy az említett intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezések visszaható hatállyal kerüljenek alkalmazásra. Mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-ig tart, és így a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó egyes halászati lehetőségek, illetve tilalmak a 2019. december 1-jével kezdődő időszak vonatkozásában kerülnek meghatározásra, indokolt, hogy e rendelet vonatkozó rendelkezései az említett időponttól kezdődő hatállyal legyenek alkalmazandók. Ez a visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogos elvárások védelmének elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(56)

A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet az uniós vizeken, valamint bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a)

a 2020. évre és – amennyiben arról e rendelet rendelkezik – a 2021. évre szóló fogási korlátok;

b)

a 2020. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a IIA. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2020. február 1-jétől2021. január 31-ig kell alkalmazni;

c)

a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2019. december 1. és 2020. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek;

d)

az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos, a 30. cikkben meghatározott állományokra az említett cikk szerinti 2019-es és 2020-as időszakokban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)

uniós halászhajók;

b)

uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2)   Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben az ilyen típusú halászatra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„harmadik országbeli hajó”: harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b)

„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység;

c)

„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d)

„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i.

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii.

minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e)

„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)

„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amelyek a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségűek ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljanak a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g)

„szembőség”: a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsirendelet (13) 6. cikkének 34. pontjával összhangban megállapított szembősége;

h)

„uniós halászflotta-nyilvántartás”: az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i)

„halászati napló”: az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti napló.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a)

„ICES-övezetek” (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b)

„Skagerrak”: a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c)

„Kattegat”: északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d)

„az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

é. sz. 53° 30’, ny. h. 15° 00’,

é. sz. 53° 30’, ny. h. 11° 00’,

é. sz. 51° 30’, ny. h. 11° 00’,

é. sz. 51° 30’, ny. h. 13° 00’,

é. sz. 51° 00’, ny. h. 13° 00’,

é. sz. 51° 00’, ny. h. 15° 00’;

e)

„az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

é. sz. 43 ° 00’, ny. h. 9 ° 00’,

é. sz. 43 ° 00’, ny. h. 10 ° 00’,

é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 10 ° 00’,

é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 9 ° 00’,

é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 9 ° 00’,

é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 8 ° 00’,

é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 8 ° 00’;

f)

„az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

é. sz. 43° 00’, ny. h. 8° 00’,

é. sz. 43° 00’, ny. h. 10° 00’,

é. sz. 42° 00’, ny. h. 10° 00’,

é. sz. 42° 00’, ny. h. 8° 00’;

g)

„az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

é. sz. 42° 00’, ny. h. 8° 00’,

é. sz. 42° 00’, ny. h. 10° 00’,

é. sz. 38° 30’, ny. h. 10° 00’,

é. sz. 38° 30’, ny. h. 9° 00’,

é. sz. 40° 00’, ny. h. 9° 00’,

é. sz. 40° 00’, ny. h. 8° 00’;

h)

„az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége”: az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és a 9a körzettel szomszédos;

i)

„az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 6 ° 00’,

é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 6 ° 00’,

é. sz. 44 ° 00’, ny. h. 2 ° 00’,

é. sz. 43 ° 30’, ny. h. 2 ° 00’;

j)

„Cádizi-öböl”: az ICES 9a körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23' 48″-től keletre eső része;

k)

„a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a 601/2004/EK tanácsi rendelet (15) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l)

„CECAF-övezetek” (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m)

„az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (17) meghatározott földrajzi terület;

n)

„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben (18) meghatározott földrajzi terület;

o)

„az IOTC illetékességi területe”: az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban (19) meghatározott földrajzi terület;

p)

„NAFO-övezetek”: a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q)

„a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (21) meghatározott földrajzi terület;

r)

„a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület”: az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban (22) meghatározott földrajzi terület;

s)

„az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (23) meghatározott földrajzi terület;

t)

„a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (24) meghatározott földrajzi terület;

u)

„a Bering-tenger nyílt tengeri része”: a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

v)

„az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része”: a következő vonalakkal határolt terület:

ny. h. 150°,

ny. h. 130°,

d. sz. 4°,

d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1)   Az uniós vizeken, illetve a bizonyos, nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2)   Az uniós halászhajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az e rendelet I. mellékletében megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 18. cikkében és V. mellékletének A részében, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlementi és tanácsi rendeletben (25) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1)   Egyes halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2)   A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségeknek:

a)

összhangban kell lenniük a közös halászati politikára vonatkozó elvekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; és

b)

az alábbiakat kell eredményezniük:

i.

amennyiben az analitikai értékelések rendelkezésre állnak, 2020-tól a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak az MFH-val összhangban történő kiaknázása; vagy

ii.

amennyiben az analitikai értékelések nem vagy csak hiányos formában állnak rendelkezésre, az állománynak a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel összhangban álló kiaknázása.

(3)   2020. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a)

az elfogadott teljes kifogható mennyiségek;

b)

az érintett tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok, amelyeken az elfogadott teljes kifogható mennyiségek alapulnak;

c)

annak részletes bemutatása, hogy az elfogadott teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésnek.

7. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a)

azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b)

azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

(2)   A nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerinti, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg abból a célból, hogy esetükben el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, ugyanabban a cikkben megállapított kötelezettségtől.

8. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiségre vonatkozó kvótacsere-mechanizmus a kirakodási kötelezettségre való tekintettel

(1)   A kirakodási kötelezettség bevezetését figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy az egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvótákhoz jussanak kvótákkal nem rendelkező tagállamok is, az IA. mellékletben felsorolt teljes kifogható mennyiségekre az e cikk 2-5 bekezdésében meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2)   A teljes kifogható mennyiségből a közönséges tőkehal kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben élő állományai tekintetében az egyes tagállamoknak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani, és e kvótákból 2020. január 1-jén közös kvótacserealap jön létre. 2020. március 31-ig a kvótával nem rendelkező tagállamok kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez a kvótaalaphoz.

(3)   Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2020. március 31. után azon tagállamoknak kell visszautalni, amelyek hozzájárultak a közös kvótacserealaphoz.

(4)   A hozzájárulás ellenében biztosított kvótáknak lehetőség szerint a teljes kifogható mennyiségek egy olyan listájáról kell származniuk, amelyet a kvótaalaphoz hozzájáruló egyes tagállamok határoztak meg az IA. melléklet függelékében foglaltak szerint.

(5)   E kvótáknak – a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján – kereskedelmileg egyenértékűnek kell lenniük az eredeti kvótákkal. Egyéb alternatívák hiányában a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárakkal összhangban lévő gazdasági egyenértéket kell alapul venni.

(6)   Azokban az esetekben, amikor a tagállamok az e cikk 2-5 cikkében meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

9. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett időszakokban az ICES 7e körzetben előforduló nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a II mellékletre vonatkozóan fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2)   Egy tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további tengeren tölthető napokat oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken a lobogó szerinti tagállam a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A II. melléklet 8.1. pontjában említettek értelmében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, fokozott tudományos megfigyelési program alapján 2020. február 1. és 2021. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken hajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnap-kiosztás a tagállam által a IIA. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

10. cikk

A farkassügér halászatára vonatkozó intézkedések

(1)   Az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen. Az említett területen kifogott farkassügért tilos megtartani, átrakni, áthelyezni és kirakodni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, 2020 januárjában, valamint 2020. április 1. és december 31. között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben, valamint az ICES 7a és 7g körzetben az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön belüli vizeken halászhatnak farkassügérre és az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket megtarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a)

fenékvonóhálóval (26) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

b)

kerítőhálóval (27) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

c)

horoggal és horogsorral (28), évente és hajónként legfeljebb 5,7 tonna mennyiségig;

d)

rögzített kopoltyúhálóval (29) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege évente és hajónként ne haladja meg az 1,4 tonnát.

Az első albekezdésben meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban dokumentáltan fogtak farkassügért: a c) pontban szereplő eltérés a horoggal és horogsorral ejtett dokumentált fogásokra, a d) pontban említett eltérés pedig a rögzített kopoltyúhálóval ejtett dokumentált fogásokra vonatkozik. Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az eltérés egy másik halászhajóra vonatkozzon, feltéve, hogy a szóban forgó eltérés hatálya alá tartozó uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem növekszik.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amelyekre havi korlátok alkalmazandók, nem vihetők át egyik hónapról a másikra. Az egy naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (2) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlátozás alkalmazandó.

A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(4)   Franciaország és Spanyolország biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása – az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint – ne haladja meg a 2 533 tonna teljes fogást eredményező FMFH pontértéket.

(5)   Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a–7k körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a)

2020. január 1. és február 29., valamint december 1. és 31. között a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy a kézi horogsorral történő, „fogd ki és engedd vissza” halászat engedélyezhető. Az említett időszakban az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b)

2020. március 1. és november 30. között minden halász naponta legfeljebb két kifogott farkassügért tarthat meg; a megtartott farkassügér minimális mérete 42 cm..

Az első albekezdés b) pontja nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel az említett pontban hivatkozott időszakban nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(6)   Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb két kifogott farkassügért tarthat meg. A megtartott farkassügér minimális mérete 42 cm. Ez a bekezdés nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(7)   Az (5) és (6) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.

11. cikk

Az ICES területének uniós vizein az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések

Tilos az európai angolna bármiféle célzott és járulékos halászata vagy rekreációs célú halászata az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizeken, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek, az egyes tagállamok által meghatározandó, 2020. augusztus 1. és 2021. február 28. közé eső három összefüggő hónapból álló időszakban. A tagállamok a kijelölt időszakokról legkésőbb 2020. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

12. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)

az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f)

az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g)

az e rendelet 19. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2)   Az elővigyázatossági vagy analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3)   Amennyiben az e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4)   A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

13. cikk

A Kelta-tengerben élő közönséges tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1)   Az ICES 7f és 7g körzetben, továbbá az ICES 7h körzetnek az északi szélesség 49°30’-től északra, valamint az ICES 7j körzetnek az északi szélesség 49°30’-től északra és a nyugati hosszúság 11° -tól keletre eső részén fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajókra a következő intézkedések alkalmazandók:

a)

2020. május 31-ig azon fenékvonóhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül legalább 20 % a foltos tőkehal aránya, tilos a halászat az (1) bekezdésben említett területen, kivéve, ha az alábbi szembőségű halászezközök valamelyikét használják:

120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

120 mm szembőségű zsákvég;

160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.

b)

2020. június 1-től az a) pontban említettek mellett az uniós hajóknak az alábbi eszközöket is használniuk kell: i) olyan halászeszköz, amelyben a horgászzsinór és az alínemelő közötti távolság legalább egy méter, vagy ii) bármely olyan eszköz, amelynek szelektivitása az ICES vagy a HTMGB értékelése szerint a közönségestőkehal-fogások elkerülését tekintve legalább azonos mértékű.

c)

Azon kerítőhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül legalább 20 % a foltos tőkehal aránya, tilos a halászat az (1) bekezdésben említett területen, kivéve, ha az alábbi szembőségű halászezközök valamelyikét használják:

120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

120 mm szembőségű zsákvég.

(2)   Az (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (30) 9. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hajók kivételével az ICES 7f–7k körzetben, valamint az ICES 7e körzetben a nyugati hosszúság 5° -tól nyugatra fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajók, illetve az (1) bekezdésben említett területen azon fenékvonóhálóval halászó uniós halászhajók számára, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal aránya nem éri el a 20 %-ot, tilos a halászat, kivéve, ha legalább 100 mm szembőségű zsákvéget használnak. A zsákvég minimális szembőségére vonatkozó fenti előírás nem alkalmazandó azokra a hajókra, amelyek esetében a közönséges tőkehal járulékos fogásainak aránya a HTMGB értékelése szerint nem haladja meg a 1,5 %-ot.

(3)   Az (EU) 1380/2013 rendelet 15. cikke és az (EU) 2019/1241 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében a százalékos fogási arányokat az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának arányában kell kiszámítani.

(4)   Az uniós hajók az (1) bekezdés a) és b) pontjában említettől eltérő más olyan különlegesen szelektív halászeszközt is alkalmazhatnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1 %-át teszi ki a közönséges tőkehal.

14. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

Azon területek felsorolása, ahol a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IIC. mellékletben található.

15. cikk

A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1)   2020. május 31-től a legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval (halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX és PTB) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a)

menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b)

a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c)

300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d)

olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2)   A tagállamok 2020. március 31-ig meghatározhatják azokat az uniós hajókat, amelyeket az érintett tagállamok projektjei keretében legkésőbb 2020. december 31-ig ellátnak a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges felszereléssel. Ezek az uniós hajók az (EU) 2019/1241 rendeletnek megfelelően használhatnak halászeszközöket. Az érintett tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a kiválasztott hajók listáját.

16. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1)   Uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a)

csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b)

érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

c)

portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

d)

búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

e)

madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

f)

a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

g)

nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

h)

közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

i)

heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

j)

tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

k)

cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

l)

cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

m)

közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

n)

tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein, az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

17. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

18. cikk

Halászati engedélyek

(1)   A harmadik országok vizein hajózó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet A része határozza meg.

(2)   Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján valamelyik tagállam az e rendelet az V. melléklet A részében meghatározott halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó halászati engedélyeknek e rendelet V. mellékletének A részében meghatározott teljes számát azonban nem lehet túllépni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz

Általános rendelkezések

19. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1)   Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai engedélyezik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatja valamely másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatja annak lehetséges feltételeit.

(2)   Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, a Bizottság jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, amelyeket a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével lebonyolítandó kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, a szervezet szabályai szerint.

(3)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4)   A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy – adott esetben – az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

(5)   Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2021. január 31-ig alkalmazandó.

2. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

20. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1)   Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2)   A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a VI. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3)   Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(7)   Az 520/2007/EK tanácsi rendelet (31) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet IV. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(8)   Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a IV. melléklet 8. pontja határozza meg.

21. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. melléklet szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

22. cikk

Cápák

(1)   Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2)   Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3)   Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4)   Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5)   Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

3. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

23. cikk

Felderítő halászatra vonatkozó értesítések

Amennyiben valamely tagállam a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein 2020-ban részt kíván venni az atlanti jéghalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2020. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

24. cikk

Az atlanti jéghalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1)   Az atlanti jéghalak halászata a 2019-2020-as halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és hajószámra, valamint a VII. melléklet B. táblázatában meghatározott fajokra, teljes kifogható mennyiségekre és járulékos fogási korlátokra korlátozódik.

(2)   Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápák, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek az atlanti jéghalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni.

(3)   Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben az idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4)   A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos – az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett – halászat 550 méternél kisebb mélységben.

25. cikk

Krillhalászat a 2020-2021-es halászati idényben

(1)   Amennyiben valamely tagállam a 2020-2021-es halászati idényben krillre (Euphausia superba) kíván halászni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, az e rendelet VII. mellékletének B. függeléke szerinti formanyomtatványon legkésőbb 2020. május 1-jéig értesíti a Bizottságot a krillhalászatban való részvételi szándékáról. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2020. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezni kívánja a krillhalászatban való részvételt.

(3)   A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4)   A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben valamely engedéllyel rendelkező hajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a)

a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b)

a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5)   A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan halászhajó számára, amely felkerült a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.

4. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

26. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1)   Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2)   Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3)   A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC engedélyezett hajójegyzékében vagy valamely másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek felkerültek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított jegyzékében.

(5)   A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

27. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök (FAD) és ellátóhajók

(1)   Az erszényes kerítőhálók egyszerre legfeljebb 300 aktív, halcsoportosulást előidéző sodródó eszközt telepíthetnek.

(2)   A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajók száma az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő, legalább öt erszényes kerítőhálóként legfeljebb kettő lehet. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(3)   Egy erszényes kerítőhálót mindenkor legfeljebb egy, ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathatja.

(4)   Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő szállítóhajókat az IOTC engedélyezett hajójegyzékében.

28. cikk

Cápák

(1)   Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2)   Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

5. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

29. cikk

Nyílt vízi halászat

(1)   Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2020-ban nyílt vízi állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-re kell korlátozniuk.

(3)   Az IH. mellékletben megállapított halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és – amennyiben rendelkezésre állnak – a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt, azzal a céllal, hogy ezt az információt az SPRFMO titkársággal közöljék.

30. cikk

Ördögrájafélék

(1)   Uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni, kivéve a megélhetési halászatot folytató halászhajókat (amennyiben a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja). Az első mondattól eltérve, a kisüzemi halászattal (a horogsoros vagy felszíni halászattól eltérő halászat, azaz erszényes kerítőhálók, horogsoros és horgászbotos halászat, kopoltyúhálós halászat, kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, és az IOTC engedélyezett hajókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett halászat), nem szándékosan kifogott ördögrája kizárólag helyi fogyasztás céljából kirakodható.

(2)   A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögráját, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az a kifogott egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

31. cikk

Fenékhalászat

(1)   A tagállamok az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fenékhalászat során ejtett fogásaikat, illetve alkalmazott erőkifejtésüket 2020-ban a terület azon részeire korlátozzák, ahol a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban fenékhalászatot végeztek, és tevékenységük intenzitása nem haladhatja meg az említett időszakban ejtett fogások és alkalmazott erőkifejtés éves átlagát. A tagállamok csak akkor léphetik túl a korábbiakban igazoltan halászott mennyiséget, ha az SPRFMO jóváhagyja erre vonatkozó halászati tervüket.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozóan nem tudják igazolni az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységüket, nem halászhatnak, hacsak az SPRFMO az említett igazolás megléte nélkül is jóvá nem hagyja e tagállamok halászati tervét.

32. cikk

Felderítő halászat

(1)   2020-ban a tagállamok a SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen csak akkor vehetnek részt az atlanti jéghalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában, ha a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) jóváhagyta az ilyen halászatra irányuló – halászati műveleti tervet és az adatgyűjtési terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmazó – kérelmüket.

(2)   Felderítő halászat kizárólag a SPRFMO által meghatározott kutatási területeken folytatható. Tilos a halászat 750 méternél kisebb, valamint 2 000 méternél nagyobb mélységben.

(3)   A TAC értékét az IH. melléklet határozza meg. Kutatási területenként kizárólag egy, legfeljebb 21 összefüggő napból álló halászati út engedélyezhető, amelynek során legfeljebb 20, egyenként maximum 5 000 horgot tartalmazó halászeszköz használható. A halászatot a teljes kifogható mennyiség elérésekor vagy 100 felszerelés kivetése és fedélzetre való felhúzása után kell befejezni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

6. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

33. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1)   A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval folytatott halászata tilos:

a)

2020. július 29-én 0.00-tól 2020. október 8-án 24.00-ig vagy 2019. november 9-én 0.00-tól 2020. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala,

ny. h. 150°,

é. sz. 40°,

d. sz. 40°,

b)

2019. október 9-én 0.00-tól 2019. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

ny. h. 96°,

ny. h. 110°,

é. sz. 4°,

d. sz. 3°.

(2)   Az érintett tagállamok az (1) bekezdés a) pontjában említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról minden egyes hajójuk vonatkozásában 2020. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az (1) bekezdésben meghatározott területeken.

(3)   Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4)   A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)

a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül; vagy

b)

a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

34. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök (FAD)

(1)   Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az erszényes kerítőhálók semmikor sem rendelkezhetnek 450-nél több aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak az erszényes kerítőhálók fedélzetén aktiválhatók.

(2)   Az erszényes kerítőhálók nem telepíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközt a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tilalomra kiválasztott időszak kezdete előtti 15 napos időszakban, valamint a szóban forgó 15 napos időszak alatt kötelesek begyűjteni minden olyan, halcsoportosulást előidéző eszközt, amelyet azt megelőzően telepítettek.

(3)   A tagállamok az IATTC előírásainak megfelelően havonta megküldik a Bizottságnak az egyes aktív, halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó napi szintű információkat. A jelentéseket legalább 60, de legfeljebb 75 nap elteltével kell megküldeni. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.

35. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett összes éves nagyszeműtonhal-fogás mennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

36. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1)   Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni, eladni vagy kirakodni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.

(3)   A hajó üzemeltetője köteles:

a)

rögzíteni a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b)

bejelenteni az a) pontban meghatározott információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak. Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

37. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni. Amennyiben az uniós halászhajók ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul – lehetőség szerint élve és sértetlenül – vissza kell engedniük a tengerbe.

7. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

38. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a)

fantomcápa (Apristurus manis);

b)

halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c)

rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d)

nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e)

sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f)

valódirája-félék (Rajidae);

g)

bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h)

a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok;

i)

tüskéscápa (Squalus acanthias).

8. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

39. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászók számára kiosztott halászati napok száma ne haladja meg a 403 napot.

(2)   Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20° -tól délre eső részén.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros halászhajók által kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége 2020-ban ne haladja meg a 2 000 tonnát.

40. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1)   A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2020. július 1-jén 0.00-tól 2020. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálók nem telepíthetnek, alkalmazhatnak vagy rögzíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközöket.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos lesz a halcsoportosulást előidéző eszközök rögzítése: vagy 2020. április 1-jén 0.00-tól 2020. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2020. november 1-jén 0.00-tól 2020. december 31-én 24.00-ig.

(3)   A (2) bekezdés nem alkalmazandó:

a)

a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b)

ha a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c)

ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy minden egyes tengerre bocsátott erszényes kerítőhálójuk halcsoportosulást előidéző eszközként bármely időpontban legfeljebb 350 aktivált eszközökkel felszerelt bóját tart telepítve. A bóját kizárólag a hajó fedélzetén szabad aktiválni.

(5)   A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

41. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20° -tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

42. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20° -tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20° -tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2020-ban ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. A tagállamok továbbá gondoskodnak róla, hogy ennek az intézkedésnek az eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20° -tól északra található területek irányába.

43. cikk

A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1)   A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy tárolni a következő fajok egyedeit:

a)

selyemcápa (Carcharhinus falciformis),

b)

fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2)   Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

44. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1)   A 4. cikk v) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban előírt intézkedéseket.

(2)   A 4. cikk s) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 34., 35. és 36. cikkben foglalt intézkedéseket.

9. szakasz

Bering-tenger

45. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

10. szakasz

A SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület

46. cikk

Ideiglenes fenékhalászati intézkedések

(1)   Azok a tagállamok, amelyek hajói 2016-ig egy adott évben több mint 40 napot halásztak a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fenékhalászati erőkifejtésüket és/vagy fogásaikat az átlagos éves szintre korlátozzák, valamint hogy a halászati tevékenységekre az e tagállamok által a SIOFA részére benyújtott hatásvizsgálat keretében értékelt területen kerüljön sor.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói 2016-ig egyetlen évben sem halásztak 40 napnál hosszabb ideig a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók a fenékhalászati erőkifejtésüket és/vagy a fogásaikat, illetve térbeli eloszlásukat a halászati nyilvántartásuknak megfelelően korlátozzák.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

47. cikk

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat.

48. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat.

49. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B része határozza meg.

50. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

A 49. cikkben említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 7. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

51. cikk

Halászati tilalmi időszakok

Az ICES 4 alterület uniós vizei tekintetében a homoki angolnák halászatára és a kapcsolódó járulékos fogások ejtésére engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajók számára 2020. január 1. és március 31. között, valamint 2020. augusztus 1. és december 31. között tilos a homoki angolnák 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel folytatott halászata a szóban forgó területen.

52. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1)   Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a)

csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b)

a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

c)

közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;

d)

búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4 és 14 alterület uniós vizein;

e)

heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

f)

tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g)

cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

h)

közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

i)

cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

j)

tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

(2)   Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

54. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 10. cikk, a 12. cikk (2) bekezdése, a 16. cikk, a 22. cikk, a 23. cikk, a 28. cikk, a 36. cikk, a 37. cikk, a 38. cikk, a 43. cikk, a 45. cikk és a 52. cikk 2021-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2021-ra meghatározó rendelet hatálybalépéséig.

55. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. A 9. cikk azonban 2020. február 1-jétől alkalmazandó. A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében bizonyos állományokra vonatkozóan a 23., 24. és 25. cikkben, valamint a VII. mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket 2019. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. VUČKOVIĆ


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(3)  A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(6)  A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(7)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8)  Halászati megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között (HL L 226., 1980.8.29., 48. o.).

(9)  Halászati megállapodás egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és a Feröer-szigetek helyi kormánya között (HL L 226., 1980.8.29., 12. o.).

(10)  Halászati partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya között (HL L 172., 2007.6.30., 4. o.) – Jegyzőkönyv az említett megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (HL L 293., 2012.10.23., 5. o.).

(11)  A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.19., 55. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

(15)  A Tanács 601/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

(17)  Az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozattal (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.) megkötött egyezmény.

(18)  Az Unió a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 86/238/EGK tanácsi határozattal (1986. június 9.) (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(19)  Az Unió a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozattal (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.) csatlakozott a megállapodáshoz.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 217/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).

(21)  Az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozattal (HL L 234., 2002.8.31., 39. o.) megkötött egyezmény.

(22)  Az Unió az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/780/EK tanácsi határozattal (HL L 268., 2008.10.9., 27. o.) csatlakozott a megállapodáshoz.

(23)  Az Unió a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2012/130/EU tanácsi határozattal (2011. október 3.) (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(24)  Az Unió a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2005/75/EK tanácsi határozattal (2004. április 26.) (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.) csatlakozott az egyezményhez.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(26)  A fenékvonóhálók valamennyi típusa (OTB, OTT, PTB, TBB, TBN, TBS és TB).

(27)  A kerítőhálók valamennyi típusa (SSC, SDN, SPR, SV, SB és SX).

(28)  A horogsoros és horgászbotos halászat valamennyi formája (LHP, LHM, LLD, LL, LTL, LX és LLS).

(29)  Minden rögzített kopoltyúháló és csapda (GTR, GNS, GNC, FYK, FPN és FIX).

(30)  A Bizottság (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 327., 2018.12.21., 8. o.).

(31)  A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).


A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET:

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó területeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek fajok és területek szerinti bontásban

IA. MELLÉKLET:

A Skagerrak, a Kattegat, az ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 alterület, a CECAF uniós vizei és Francia Guyana vizei

IB. MELLÉKLET:

Az Atlanti-óceán északkeleti része és Grönland, az ICES 1, 2, 5, 12 és 14 alterület, valamint a NAFO 1 övezet grönlandi vizei

IC. MELLÉKLET:

Az Atlanti-óceán északnyugati része – a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

ID. MELLÉKLET:

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IE. MELLÉKLET:

Az Atlanti-óceán délkeleti része – a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IF. MELLÉKLET:

Déli kékúszójú tonhal – elterjedési terület

IG. MELLÉKLET:

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IH. MELLÉKLET:

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IJ. MELLÉKLET:

Az IOTC illetékességi területe

IK. MELLÉKLET:

A SIOFA hatálya alá tartozó terület

IL. MELLÉKLET:

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

II. MELLÉKLET:

A La Manche csatorna nyugati részének nyelvhalállományaival való gazdálkodás keretében az ICES 7e körzetben tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

III. MELLÉKLET:

Az ICES 2a és 3a körzetben és az ICES 4 alterületen lévő homokiangolna-gazdálkodási területek

IV. MELLÉKLET:

Időszakos lezárások az ívó tőkehalak védelmében

V. MELLÉKLET:

Halászati engedélyek

VI. MELLÉKLET:

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VII. MELLÉKLET:

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VIII. MELLÉKLET:

Az IOTC illetékességi területe

IX. MELLÉKLET:

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület


I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint – adott esetben – a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok latin neve az irányadó, a közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Amblyraja radiata

RJR

Csillagrája

Ammodytes spp.

SAN

Homoki angolnák

Argentina silus

ARU

Aranylazac

Beryx spp.

ALF

Nyálkásfejű halak

Brosme brosme

USK

Norvég menyhal

Caproidae

BOR

Disznófejűhal-félék

Centrophorus squamosus

GUQ

Érdes tüskéscápa

Centroscymnus coelolepis

CYO

Portugál cápa

Chaceon spp.

GER

Mélytengeri vörös tarisznyarákok

Chaenocephalus aceratus

SSI

Scotia-tengeri jéghal

Champsocephalus gunnari

ANI

Csíkos jéghal

Channichthys rhinoceratus

LIC

Egyszarvú jéghal

Chionoecetes spp.

PCR

Jeges-tengeri pókok

Clupea harengus

HER

Hering

Coryphaenoides rupestris

RNG

Gránátoshal

Dalatias licha

SCK

Búvárcápa

Deania calcea

DCA

Madárcsőrű tüskéscápa

Dicentrarchus labrax

BSS

Farkassügér

Dipturus batis (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia)

RJB

Sima rája (mindkét faja)

Dissostichus eleginoides

TOP

Chilei tengeri sügér

Dissostichus mawsoni

TOA

Antarktiszi fogashal

Dissostichus spp.

TOT

Fogashalak

Engraulis encrasicolus

ANE

Szardella

Etmopterus princeps

ETR

Nagy lámpáscápa

Etmopterus pusillus

ETP

Sima lámpáscápa

Euphausia superba

KRI

Krill

Gadus morhua

COD

Közönséges tőkehal

Galeorhinus galeus

GAG

Közönséges kutyacápa

Glyptocephalus cynoglossus

WIT

Vörös lepényhal

Hippoglossoides platessoides

PLA

Érdes laposhal

Hoplostethus atlanticus

ORY

Atlanti tükörhal

Illex illecebrosus

SQI

Sebes kalmár

Lamna nasus

POR

Heringcápa

Lepidorhombus spp.

LEZ

Rombuszhalak

Leucoraja naevus

RJN

Kakukkrája

Limanda ferruginea

YEL

Sárgafarkú lepényhal

Lophiidae

ANF

Ördöghalfélék

Macrourus spp.

GRV

Gránátoshalak

Makaira nigricans

BUM

Kormos marlin

Mallotus villosus

CAP

Kapellán

Manta birostris

RMB

Atlanti ördögrája

Martialia hyadesi

SQS

Tintahal

Melanogrammus aeglefinus

HAD

Foltos tőkehal

Merlangius merlangus

WHG

Vékonybajszú tőkehal

Merluccius merluccius

HKE

Szürke tőkehal

Micromesistius poutassou

WHB

Kék puhatőkehal

Microstomus kitt

LEM

Kisfejű lepényhal

Molva dypterygia

BLI

Kék menyhal

Molva molva

LIN

Északi menyhal

Nephrops norvegicus

NEP

Norvég homár

Notothenia gibberifrons

NOG

Púpos tőkehal

Notothenia rossii

NOR

Márványos sügér

Notothenia squamifrons

NOS

Ausztráliai szürke tőkehal

Pandalus borealis

PRA

Norvég garnéla

Paralomis spp.

PAI

Tarisznyarákok

Penaeus spp.

PEN

Ostoros garnélák

Pleuronectes platessa

PLE

Sima lepényhal

Pleuronectiformes

FLX

Lepényhal-alakúak

Pollachius pollachius

POL

Sávos tőkehal

Pollachius virens

POK

Fekete tőkehal

Psetta maxima

TUR

Nagy rombuszhal

Pseudochaenichthys georgianus

SGI

Dél-georgiai jéghal

Pseudopentaceros spp.

EDW

Páncélosfejű sügérek

Raja alba

RJA

Fehér rája

Raja brachyura

RJH

Kurtafarkú rája

Raja circularis

RJI

Sápadt rája

Raja clavata

RJC

Tüskés rája

Raja fullonica

RJF

Érdes rája

Raja (Dipturus) nidarosiensis

JAD

Norvég rája

Raja microocellata

RJE

Csíkos rája

Raja montagui

RJM

Foltos rája

Raja undulata

RJU

Cifra rája

Rajiformes

SRX

Rájaalakúak

Reinhardtius hippoglossoides

GHL

Grönlandi laposhal

Sardina pilchardus

PIL

Szardínia

Scomber scombrus

MAC

Makréla

Scophthalmus rhombus

BLL

Sima rombuszhal

Sebastes spp.

RED

Vörös álsügérek

Solea solea

SOL

Közönséges nyelvhal

Solea spp.

SOO

Nyelvhalak

Sprattus sprattus

SPR

Spratt

Squalus acanthias

DGS

Tüskéscápa

Tetrapturus albidus

WHM

Fehér marlin

Thunnus maccoyii

SBF

Déli kékúszójú tonhal

Thunnus obesus

BET

Nagyszemű tonhal

Thunnus thynnus

BFT

Kékúszójú tonhal

Trachurus murphyi

CJM

Chilei fattyúmakréla

Trachurus spp.

JAX

Fattyúmakrélák

Trisopterus esmarkii

NOP

Norvég tőkehal

Urophycis tenuis

HKW

Fehér villás tőkehal

Xiphias gladius

SWO

Kardhal

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

Közönséges név

Hárombetűs kód

Tudományos név

Nyálkásfejű halak

ALF

Beryx spp.

Érdes laposhal

PLA

Hippoglossoides platessoides

Szardella

ANE

Engraulis encrasicolus

Ördöghalfélék

ANF

Lophiidae

Antarktiszi fogashal

TOA

Dissostichus mawsoni

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Madárcsőrű tüskéscápa

DCA

Deania calcea

Scotia-tengeri jéghal

SSI

Chaenocephalus aceratus

Kurtafarkú rája

RJH

Raja brachyura

Kék menyhal

BLI

Molva dypterygia

Kormos marlin

BUM

Makaira nigricans

Kék puhatőkehal

WHB

Micromesistius poutassou

Kékúszójú tonhal

BFT

Thunnus thynnus

Disznófejűhal-félék

BOR

Caproidae

Sima rombuszhal

BLL

Scophthalmus rhombus

Kapellán

CAP

Mallotus villosus

Közönséges tőkehal

COD

Gadus morhua

Sima rája (mindkét faja)

RJB

Dipturus batis (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia)

Közönséges nyelvhal

SOL

Solea solea

Tarisznyarákok

PAI

Paralomis spp.

Kakukkrája

RJN

Leucoraja naevus

Mélytengeri vörös tarisznyarákok

GER

Chaceon spp.

Farkassügér

BSS

Dicentrarchus labrax

Lepényhal-alakúak

FLX

Pleuronectiformes

Atlanti ördögrája

RMB

Manta birostris

Nagy lámpáscápa

ETR

Etmopterus princeps

Aranylazac

ARU

Argentina silus

Grönlandi laposhal

GHL

Reinhardtius hippoglossoides

Gránátoshalak

GRV

Macrourus spp.

Ausztráliai szürke tőkehal

NOS

Notothenia squamifrons

Foltos tőkehal

HAD

Melanogrammus aeglefinus

Szürke tőkehal

HKE

Merluccius merluccius

Hering

HER

Clupea harengus

Fattyúmakrélák

JAX

Trachurus spp.

Púpos tőkehal

NOG

Notothenia gibberifrons

Chilei fattyúmakréla

CJM

Trachurus murphyi

Búvárcápa

SCK

Dalatias licha

Krill

KRI

Euphausia superba

Érdes tüskéscápa

GUQ

Centrophorus squamosus

Kisfejű lepényhal

LEM

Microstomus kitt

Északi menyhal

LIN

Molva molva

Makréla

MAC

Scomber scombrus

Csíkos jéghal

ANI

Champsocephalus gunnari

Márványos sügér

NOR

Notothenia rossii

Rombuszhalak

LEZ

Lepidorhombus spp.

Norvég garnéla

PRA

Pandalus borealis

Norvég homár

NEP

Nephrops norvegicus

Norvég tőkehal

NOP

Trisopterus esmarkii

Norvég rája

JAD

Raja (Dipturus) nidarosiensis

Atlanti tükörhal

ORY

Hoplostethus atlanticus

Chilei tengeri sügér

TOP

Dissostichus eleginoides

Páncélosfejű sügérek

EDW

Pseudopentaceros spp.

Ostoros garnélák

PEN

Penaeus spp.

Tüskéscápa

DGS

Squalus acanthias

Sima lepényhal

PLE

Pleuronectes platessa

Sávos tőkehal

POL

Pollachius pollachius

Heringcápa

POR

Lamna nasus

Portugál cápa

CYO

Centroscymnus coelolepis

Vörös álsügérek

RED

Sebastes spp.

Gránátoshal

RNG

Coryphaenoides rupestris

Fekete tőkehal

POK

Pollachius virens

Homoki angolnák

SAN

Ammodytes spp.

Sápadt rája

RJI

Raja circularis

Szardínia

PIL

Sardina pilchardus

Érdes rája

RJF

Raja fullonica

Sebes kalmár

SQI

Illex illecebrosus

Rájaalakúak

SRX

Rajiformes

Csíkos rája

RJE

Raja microocellata

Sima lámpáscápa

ETP

Etmopterus pusillus

Jeges-tengeri pókok

PCR

Chionoecetes spp.

Nyelvhalak

SOO

Solea spp.

Dél-georgiai jéghal

SGI

Pseudochaenichthys georgianus

Déli kékúszójú tonhal

SBF

Thunnus maccoyii

Foltos rája

RJM

Raja montagui

Spratt

SPR

Sprattus sprattus

Tintahal

SQS

Martialia hyadesi

Csillagrája

RJR

Amblyraja radiata

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Tüskés rája

RJC

Raja clavata

Fogashalak

TOT

Dissostichus spp.

Közönséges kutyacápa

GAG

Galeorhinus galeus

Nagy rombuszhal

TUR

Psetta maxima

Norvég menyhal

USK

Brosme brosme

Cifra rája

RJU

Raja undulata

Egyszarvú jéghal

LIC

Channichthys rhinoceratus

Fehér villás tőkehal

HKW

Urophycis tenuis

Fehér marlin

WHM

Tetrapturus albidus

Fehér rája

RJA

Raja alba

Vékonybajszú tőkehal

WHG

Merlangius merlangus

Vörös lepényhal

WIT

Glyptocephalus cynoglossus

Sárgafarkú lepényhal

YEL

Limanda ferruginea

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

Faj:

Homoki angolnák és a kapcsolódó járulékos fogások

Ammodytes spp.

Övezet:

A 2a, 3a és 4 övezet uniós vizei (1)

Dánia

 

0

 (2)

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

0

 (2)

Németország

 

0

 (2)

Svédország

 

0

 (2)

Unió

 

0

 

TAC

 

0

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók ki a következő homokiangolna-gazdálkodási területeken, a III. mellékletben meghatározottak szerint:

Övezet: A homokiangolna-gazdálkodási területek uniós vizei

 

1r

2r ()

3r

4 ()

5r

6

7r

 

(SAN/234_1R)

(SAN/234_2R)

(SAN/234_3R)

(SAN/234_4)

(SAN/234_5R)

(SAN/234_6)

(SAN/234_7R)

Dánia

0

0

0

0

0

0

0

Egyesült Királyság

0

0

0

0

0

0

0

Németország

0

0

0

0

0

0

0

Svédország

0

0

0

0

0

0

0

Unió

0

0

0

0

0

0

0

Összesen

0

0

0

0

0

0

0

()  A 2r és 4 jelű állománygazdálkodási területen a TAC kizárólag nyomonkövetési célú teljes kifogható mennyiségként halászható az adott halászati tevékenységre vonatkozó, kapcsolódó mintavételi protokollnak megfelelően.


Faj:

Aranylazac

Argentina silus

Övezet:

Az 1 és 2 övezet uniós és nemzetközi vizei

(ARU/1/2.)

Németország

 

24

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

8

 

 

 

 

 

Hollandia

19

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

39

 

 

 

 

 

Unió

 

90

 

 

 

 

 

TAC

 

90

 

 

 

 

 


Faj:

Aranylazac

Argentina silus

Övezet:

A 3a és 4 övezet uniós vizei

(ARU/3A4-C)

Dánia

 

1 093

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Németország

 

11

 

 

 

 

 

Franciaország

 

8

 

 

 

 

 

Írország

 

8

 

 

 

 

 

Hollandia

51

 

 

 

 

 

Svédország

 

43

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

20

 

 

 

 

 

Unió

 

1 234

 

 

 

 

 

TAC

 

1 234

 

 

 

 

 


Faj:

Aranylazac

Argentina silus

Övezet:

Az 5, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei

(ARU/567.)

Németország

 

284

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

6

 

 

 

 

 

Írország

 

263

 

 

 

 

 

Hollandia

2 968

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

208

 

 

 

 

 

Unió

 

3 729

 

 

 

 

 

TAC

 

3 729

 

 

 

 

 


Faj:

Norvég menyhal

Brosme brosme

Övezet:

Az 1, 2 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei

(USK/1214EI)

Németország

 

6

 (4)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

6

 (4)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Egyesült Királyság

6

 (4)

 

 

 

 

Egyéb

 

3

 (4)

 

 

 

 

Unió

 

21

 (4)

 

 

 

 

TAC

 

21

 

 

 

 

 


Faj:

Norvég menyhal

Brosme brosme

Övezet:

3a

(USK/03A.)

Dánia

 

15

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Svédország

 

8

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

8

 

 

 

 

 

Unió

 

31

 

 

 

 

 

TAC

 

31

 

 

 

 

 


Faj:

Norvég menyhal

Brosme brosme

Övezet:

Az ICES 4 övezet uniós vizei

(USK/04-C.)

Dánia

 

68

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Németország

 

20

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

47

 

 

 

 

 

Svédország

 

7

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

102

 

 

 

 

 

Egyéb

 

7

 (5)

 

 

 

 

Unió

 

251

 

 

 

 

 

TAC

 

251

 

 

 

 

 


Faj:

Norvég menyhal

Brosme brosme

Övezet:

Az 5, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei

(USK/567EI.)

Németország

 

17

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Spanyolország

 

60

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

705

 

 

 

 

 

Írország

 

68

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

340

 

 

 

 

 

Egyéb

 

17

 (6)

 

 

 

 

Unió

 

1 207

 

 

 

 

 

Norvégia

 

2 923

 (7)  (8)  (9)  (10)

 

 

 

 

TAC

 

4 130

 

 

 

 

 


Faj:

Norvég menyhal

Brosme brosme

Övezet:

Az ICES 4 övezet norvég vizei

(USK/04-N.)

Belgium

 

0

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Dánia

 

165

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Németország

 

1

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Franciaország

 

0

 

 

 

 

 

Hollandia

0

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

4

 

 

 

 

 

Unió

 

170

 

 

 

 

 

TAC

Nem releváns

 

 

 

 

 


Faj:

Disznófejűhal-félék

Caproidae

Övezet:

A 6, 7 és 8 övezet uniós és nemzetközi vizei

(BOR/678-)

Dánia

 

4 700

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Írország

 

13 235

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1 217

 

 

 

 

 

Unió

 

19 152

 

 

 

 

 

TAC

 

19 152

 

 

 

 

 


Faj:

Hering (11)

Clupea harengus

Övezet:

3a

(HER/03A.)

Dánia

 

10 309

 (12)

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

165

 (12)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Svédország

 

10 783

 (12)

 

 

 

 

Unió

 

21 257

 (12)

 

 

 

 

Norvégia

 

3 271

 

 

 

 

 

TAC

 

24 528

 

 

 

 

 


Faj:

Hering (13)

Clupea harengus

Övezet:

Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30'-től északra fekvő uniós és norvég vizei

(HER/4AB.)

Dánia

 

59 468

 

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

39 404

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

20 670

 

 

 

 

 

Hollandia

51 717

 

 

 

 

 

Svédország

 

3 913

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

55 583

 

 

 

 

 

Unió

 

230 755

 

 

 

 

 

Feröer szigetek

250

 

 

 

 

 

Norvégia

 

111 652

 (14)

 

 

 

 

TAC

 

385 008

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

 

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (HER/*04N-) ()

Unió

50 000

()  Legalább 32 mm szembőségű hálókkal ejtett heringfogások.


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre

(HER/04-N.)

Svédország

 

948

 (16)

Analitikai TAC

 

 

Unió

 

948

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

TAC

 

385 008

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

Hering (17)

Clupea harengus

Övezet:

3a

(HER/03A-BC)

Dánia

 

5 692

 

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

51

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Svédország

 

916

 

 

 

 

 

Unió

 

6 659

 

 

 

 

 

TAC

 

6 659

 

 

 

 

 


Faj:

Hering (18)

Clupea harengus

Övezet:

4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei

(HER/2A47DX)

Belgium

 

44

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

8 573

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

44

 

 

 

 

 

Franciaország

 

44

 

 

 

 

 

Hollandia

44

 

 

 

 

 

Svédország

 

42

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

163

 

 

 

 

 

Unió

 

8 954

 

 

 

 

 

TAC

 

8 954

 

 

 

 

 


Faj:

Hering (19)

Clupea harengus

Övezet:

4c, 7d (20)

(HER/4CXB7D)

Belgium

 

8 632

 (21)

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

800

 (21)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

530

 (21)

 

 

 

 

Franciaország

 

10 277

 (21)

 

 

 

 

Hollandia

18 162

 (21)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

3 950

 (21)

 

 

 

 

Unió

 

42 351

 (21)

 

 

 

 

TAC

 

385 008

 

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

Az 5b, 6b és 6aN (22) övezet uniós és nemzetközi vizei

(HER/5B6ANB)

Németország

 

389

 (23)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

74

 (23)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Írország

 

526

 (23)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Hollandia

389

 (23)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

2 102

 (23)

 

 

 

 

Unió

 

3 480

 (23)

 

 

 

 

TAC

 

3 480

 

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

6aS (24), 7b, 7c

(HER/6AS7BC)

Írország

 

1 236

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Hollandia

124

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Unió

 

1 360

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

TAC

 

1 360

 

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

6 Clyde (25)

(HER/06ACL.)

Egyesült Királyság

Megállapítandó

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Unió

Megállapítandó

 (26)

E rendelet 6. cikke alkalmazandó.

 

TAC

Megállapítandó

 (26)

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

7a (27)

(HER/07A/MM)

Írország

 

2 099

 

Analitikai TAC

 

 

Egyesült Királyság

5 965

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Unió

 

8 064

 

 

 

 

 

TAC

 

8 064

 

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

7e és 7f

(HER/7EF.)

Franciaország

 

465

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Egyesült Királyság

465

 

 

 

 

 

Unió

 

930

 

 

 

 

 

TAC

 

930

 

 

 

 

 


Faj:

Hering

Clupea harengus

Övezet:

7g (28), 7h (28), 7j (28) és 7k (28)

(HER/7G-K.)

Németország

 

10

 (29)

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

54

 (29)

 

 

 

 

Írország

 

750

 (29)

 

 

 

 

Hollandia

54

 (29)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1

 (29)

 

 

 

 

Unió

 

869

 (29)

 

 

 

 

TAC

 

869

 (29)

 

 

 

 


Faj:

Szardella

Engraulis encrasicolus

Övezet:

8

(ANE/08.)

Spanyolország

 

28 703

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

3 189

 

 

 

 

 

Unió

 

31 892

 

 

 

 

 

TAC

 

31 892

 

 

 

 

 


Faj:

Szardella

Engraulis encrasicolus

Övezet:

9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(ANE/9/3411)

Spanyolország

 

0

 (30)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Portugália

 

0

 (30)

 

 

 

 

Unió

 

0

 (30)

 

 

 

 

TAC

 

0

 (30)

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

Skagerrak

(COD/03AN.)

Belgium

 

5

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

1 683

 

 

 

 

 

Németország

 

42

 

 

 

 

 

Hollandia

11

 

 

 

 

 

Svédország

 

294

 

 

 

 

 

Unió

 

2 035

 

 

 

 

 

TAC

 

2 103

 

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

Kattegat

(COD/03AS.)

Dánia

 

80

 (31)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Németország

 

2

 (31)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Svédország

 

48

 (31)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Unió

 

130

 (31)

 

 

 

 

TAC

 

130

 (31)

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része

(COD/2A3AX4)

Belgium

 

435

 (32)

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

2 499

 

 

 

 

 

Németország

 

1 584

 

 

 

 

 

Franciaország

 

537

 (32)

 

 

 

 

Hollandia

1 412

 (32)

 

 

 

 

Svédország

 

17

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

5 732

 (32)

 

 

 

 

Unió

 

12 216

 

 

 

 

 

Norvégia

 

2 502

 (33)

 

 

 

 

TAC

 

14 718

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

 

az ICES 4 övezet norvég vizei (COD/*04N-)

Unió

10 618


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre

(COD/04-N.)

Svédország

 

382

 (34)

Analitikai TAC

 

 

Unió

 

382

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

TAC

Nem releváns

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

6b; az 5b övezetnek a ny. h. 12°00'-től nyugatra eső uniós és nemzetközi vizei, valamint a 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei

(COD/5W6-14)

Belgium

 

0

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Németország

 

1

 

 

 

 

 

Franciaország

 

12

 

 

 

 

 

Írország

 

16

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

45

 

 

 

 

 

Unió

 

74

 

 

 

 

 

TAC

 

74

 

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

6a; az 5b övezetnek a ny. h. 12° 00'-től keletre eső uniós és nemzetközi vizei

(COD/5BE6A)

Belgium

 

2

 (35)

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

19

 (35)

E rendelet 8. cikke alkalmazandó.

 

Franciaország

 

203

 (35)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Írország

 

284

 (35)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

771

 (35)

 

 

 

 

Unió

 

1 279

 (35)

 

 

 

 

TAC

 

1 279

 (35)

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

7a

(COD/07A.)

Belgium

 

3

 (36)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

9

 (36)

 

 

 

 

Írország

 

170

 (36)

 

 

 

 

Hollandia

1

 (36)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

74

 (36)

 

 

 

 

Unió

 

257

 (36)

 

 

 

 

TAC

 

257

 (36)

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(COD/7XAD34)

Belgium

 

18

 (37)

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

294

 (37)

E rendelet 8. cikke alkalmazandó.

 

Írország

 

461

 (37)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Hollandia

0

 (37)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

32

 (37)

 

 

 

 

Unió

 

805

 (37)

 

 

 

 

TAC

 

805

 (37)

 

 

 

 


Faj:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

7d

(COD/07D.)

Belgium

 

37

 (38)

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

721

 (38)

 

 

 

 

Hollandia

21

 (38)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

79

 (38)

 

 

 

 

Unió

 

858

 (38)

 

 

 

 

TAC

 

858

 

 

 

 

 


Faj:

Rombuszhalak

Lepidorhombus spp.

Övezet:

A 2a és 4 övezet uniós vizei

(LEZ/2AC4-C)

Belgium

 

9

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

8

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

8

 

 

 

 

 

Franciaország

 

48

 

 

 

 

 

Hollandia

38

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

2 811

 

 

 

 

 

Unió

 

2 922

 

 

 

 

 

TAC

 

2 922

 

 

 

 

 


Faj:

Rombuszhalak

Lepidorhombus spp.

Övezet:

Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei

(LEZ/56-14)

Spanyolország

 

671

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

2 615

 (39)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Írország

 

764

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1 851

 (39)

 

 

 

 

Unió

 

5 901

 

 

 

 

 

TAC

 

5 901

 

 

 

 

 


Faj:

Rombuszhalak

Lepidorhombus spp.

Övezet:

7

(LEZ/07.)

Belgium

 

506

 (40)

Analitikai TAC

 

 

Spanyolország

 

5 620

 (41)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

6 820

 (41)

 

 

 

 

Írország

 

3 101

 (41)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

2 685

 (41)

 

 

 

 

Unió

 

18 732

 

 

 

 

 

TAC

 

18 732

 

 

 

 

 


Faj:

Rombuszhalak

Lepidorhombus spp.

Övezet:

8a, 8b, 8d és 8e

(LEZ/8ABDE.)

Spanyolország

 

993

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

801

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Unió

 

1 794

 

 

 

 

 

TAC

 

1 794

 

 

 

 

 


Faj:

Rombuszhalak

Lepidorhombus spp.

Övezet:

8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(LEZ/8C3411)

Spanyolország

 

2 144

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

107

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Portugália

 

71

 

 

 

 

 

Unió

 

2 322

 

 

 

 

 

TAC

 

2 322

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

A 2a és 4 övezet uniós vizei

(ANF/2AC4-C)

Belgium

 

498

 (42)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Dánia

 

1 098

 (42)

 

 

 

 

Németország

 

536

 (42)

 

 

 

 

Franciaország

 

102

 (42)

 

 

 

 

Hollandia

377

 (42)

 

 

 

 

Svédország

 

13

 (42)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

11 461

 (42)

 

 

 

 

Unió

 

14 085

 (42)

 

 

 

 

TAC

 

14 085

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

Az ICES 4 övezet norvég vizei

(ANF/04-N.)

Belgium

 

51

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Dánia

 

1 305

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Németország

 

21

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Hollandia

18

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

305

 

 

 

 

 

Unió

 

1 700

 

 

 

 

 

TAC

Nem releváns

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei

(ANF/56-14)

Belgium

 

286

 (43)

Elővigyázatossági TAC

 

 

Németország

 

327

 (43)

 

 

 

 

Spanyolország

 

307

 

 

 

 

 

Franciaország

 

3 525

 (43)

 

 

 

 

Írország

 

797

 

 

 

 

 

Hollandia

276

 (43)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

2 453

 (43)

 

 

 

 

Unió

 

7 971

 

 

 

 

 

TAC

 

7 971

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

7

(ANF/07.)

Belgium

 

3 262

 (44)

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

364

 (44)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Spanyolország

 

1 296

 (44)

 

 

 

 

Franciaország

 

20 932

 (44)

 

 

 

 

Írország

 

2 675

 (44)

 

 

 

 

Hollandia

422

 (44)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

6 348

 (44)

 

 

 

 

Unió

 

35 299

 (44)

 

 

 

 

TAC

 

35 299

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

8a, 8b, 8d és 8e

(ANF/8ABDE.)

Spanyolország

 

1 372

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

7 636

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Unió

 

9 008

 

 

 

 

 

TAC

 

9 008

 

 

 

 

 


Faj:

Ördöghalfélék

Lophiidae

Övezet:

8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(ANF/8C3411)

Spanyolország

 

3 353

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

3

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Portugália

 

667

 

 

 

 

 

Unió

 

4 023

 

 

 

 

 

TAC

 

4 023

 

 

 

 

 


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

3a

(HAD/03A.)

Belgium

 

10

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

1 768

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

112

 

 

 

 

 

Hollandia

2

 

 

 

 

 

Svédország

 

209

 

 

 

 

 

Unió

 

2 101

 

 

 

 

 

TAC

 

2 193

 

 

 

 

 


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei

(HAD/2AC4.)

Belgium

 

206

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

1 416

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

901

 

 

 

 

 

Franciaország

 

1 571

 

 

 

 

 

Hollandia

155

 

 

 

 

 

Svédország

 

143

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

23 361

 

 

 

 

 

Unió

 

27 753

 

 

 

 

 

Norvégia

 

7 900

 

 

 

 

 

TAC

 

35 653

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

 

Az ICES 4 övezet norvég vizei (HAD/*04N-)

Unió

20 644


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre

(HAD/04-N.)

Svédország

 

707

 (45)

Analitikai TAC

Unió

 

707

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

TAC

Nem releváns

 

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

A 6b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei

(HAD/6B1214)

Belgium

 

23

 

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

28

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

1 155

 

 

 

 

 

Írország

 

824

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

8 442

 

 

 

 

 

Unió

 

10 472

 

 

 

 

 

TAC

 

10 472

 

 

 

 

 


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

Az 5b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei

(HAD/5BC6A.)

Belgium

 

4

 (46)

Analitikai TAC

 

 

Németország

 

5

 (46)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

219

 (46)

 

 

 

 

Írország

 

651

 (46)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

3 094

 (46)

 

 

 

 

Unió

 

3 973

 

 

 

 

 

TAC

 

3 973

 

 

 

 

 


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

7b–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(HAD/7X7A34)

Belgium

 

121

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

7 239

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Írország

 

2 413

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1 086

 

 

 

 

 

Unió

 

10 859

 

 

 

 

 

TAC

 

10 859

 

 

 

 

 


Faj:

Foltos tőkehal

Melanogrammus aeglefinus

Övezet:

7a

(HAD/07A.)

Belgium

 

50

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

228

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Írország

 

1 366

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1 512

 

 

 

 

 

Unió

 

3 156

 

 

 

 

 

TAC

 

3 156

 

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

3a

(WHG/03A.)

Dánia

 

1 166

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Hollandia

4

 

 

 

 

 

Svédország

 

125

 

 

 

 

 

Unió

 

1 295

 

 

 

 

 

TAC

 

1 660

 

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

4; a 2a övezet uniós vizei

(WHG/2AC4.)

Belgium

 

329

 

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

1 424

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

370

 

 

 

 

 

Franciaország

 

2 140

 

 

 

 

 

Hollandia

823

 

 

 

 

 

Svédország

 

3

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

10 293

 

 

 

 

 

Unió

 

15 382

 

 

 

 

 

Norvégia

 

1 216

 (47)

 

 

 

 

TAC

 

17 158

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

 

Az ICES 4 övezet norvég vizei (WHG/*04N-)

Unió

10 801


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei

(WHG/56-14)

Németország

 

3

 (48)

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

57

 (48)

E rendelet 8. cikke alkalmazandó.

 

Írország

 

273

 (48)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

604

 (48)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Unió

 

937

 (48)

 

 

 

 

TAC

 

937

 (48)

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

7a

(WHG/07A.)

Belgium

 

2

 (49)

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

25

 (49)

E rendelet 8. cikke alkalmazandó.

 

Írország

 

415

 (49)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Hollandia

0

 (48)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Egyesült Királyság

279

 (49)

 

 

 

 

Unió

 

721

 (49)

 

 

 

 

TAC

 

721

 (49)

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k

(WHG/7X7A-C)

Belgium

 

92

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

5 644

 

 

 

 

 

Írország

 

4 072

 

 

 

 

 

Hollandia

46

 

 

 

 

 

Egyesült Királyság

1 009

 

 

 

 

 

Unió

 

10 863

 

 

 

 

 

TAC

 

10 863

 

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

8

(WHG/08.)

Spanyolország

 

1 016

 

Elővigyázatossági TAC

 

 

Franciaország

 

1 524

 

 

 

 

 

Unió

 

2 540

 

 

 

 

 

TAC

 

2 540

 

 

 

 

 


Faj:

Vékonybajszú tőkehal és sávos tőkehal

Merlangius merlangus és

Pollachius pollachius

Övezet:

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre

(W/P/04-N.)

Svédország

 

190

 (50)

Elővigyázatossági TAC

 

 

 

Unió

 

190

 

 

 

 

 

TAC

Nem releváns

 

 

 

 

 


Faj:

Szürke tőkehal

Merluccius merluccius

Övezet:

3a

(HKE/03A.)

Dánia

 

3 136

 (51)

Analitikai TAC

 

 

Svédország

 

267

 (51)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Unió

 

3 403

 

 

 

 

 

TAC

 

3 403

 

 

 

 

 


Faj:

Szürke tőkehal

Merluccius merluccius

Övezet:

A 2a és 4 övezet uniós vizei

(HKE/2AC4-C)

Belgium

 

56

 (52)

Analitikai TAC

 

 

Dánia

 

2 278

 (52)

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Németország

 

261

 (52)

 

 

 

 

Franciaország

 

504

 (52)

 

 

 

 

Hollandia

131

 (52)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

710

 (52)

 

 

 

 

Unió

 

3 940

 (52)

 

 

 

 

TAC

 

3 940

 

 

 

 

 


Faj:

Szürke tőkehal

Merluccius merluccius

Övezet:

6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei

(HKE/571214)

Belgium

 

582

 (53)

Analitikai TAC

 

 

Spanyolország

 

18 667

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

28 827

 (53)

 

 

 

 

Írország

 

3 493

 

 

 

 

 

Hollandia

376

 (53)

 

 

 

 

Egyesült Királyság

11 380

 (53)

 

 

 

 

Unió

 

63 325

 

 

 

 

 

TAC

 

63 325

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

 

8a, 8b, 8d és 8e (HKE/*8ABDE)

Belgium

75

Spanyolország

3 012

Franciaország

3 012

Írország

376

Hollandia

38

Egyesült Királyság

1 694

Unió

8 206


Faj:

Szürke tőkehal

Merluccius merluccius

Övezet:

8a, 8b, 8d és 8e

(HKE/8ABDE.)

Belgium

 

19

 (54)

Analitikai TAC

 

 

Spanyolország

 

12 995

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Franciaország

 

29 183

 

 

 

 

 

Hollandia

38

 (54)

 

 

 

 

Unió

 

42 235

 

 

 

 

 

TAC

 

42 235

 

 

 

 

 

Különleges feltétel: Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

 

6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (HKE/*57-14)

Belgium

4

Spanyolország

3 764

Franciaország

6 776

Hollandia

11

Unió

10 555


Faj:

Szürke tőkehal

Merluccius merluccius

Övezet:

8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

(HKE/8C3411)

Spanyolország

 

5 600

 

Analitikai TAC

 

 

Franciaország

 

538

 

E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

 

Portugália

 

2 614

 

 

 

 

 

Unió

 

8 752