ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 19

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. január 24.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/103 Végrehajtási Rendelete (2020. január 17.) a 844/2012/EU végrehajtási rendeletnek a hatóanyagok harmonizált besorolása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2020/104 Végrehajtási Rendelete (2020. január 23.) a Kínai Népköztársaságból, a Tajvanról és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

5

 

*

A Bizottság (EU) 2020/105 Végrehajtási Rendelete (2020. január 23.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

10

 

*

A Bizottság (EU) 2020/106 végrehajtási rendelete (2020. január 23.) a nátrium-formiát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )

15

 

*

A Bizottság (EU) 2020/107 végrehajtási rendelete (2020. január 23.) a ponceau 4R kutyák, macskák és díszhalak takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )

18

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/108 Határozata (2020. január 23.) az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról

23

 

*

A Bizottság (EU) 2020/109 határozata (2020. január 23.) az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról

36

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 122. számú előírása – Egységes műszaki rendelkezések az M, N és O kategóriás járműveknek a fűtési rendszerük tekintetében történő jóváhagyásáról (2020/110)

42

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/103 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 17.)

a 844/2012/EU végrehajtási rendeletnek a hatóanyagok harmonizált besorolása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikkére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően megállapítja a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2)

Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1107/2009/EK rendelet értelmében hatóanyagoknak tekintendő anyagokra általában harmonizált osztályozás és címkézés vonatkozik. Ezért helyénvaló részletes eljárási szabályokat megállapítani arra vonatkozóan, hogy a jelentéstevő tagállam miként nyújtsa be a javaslatokat az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: az Ügynökség) a hatóanyagok jóváhagyásának az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti meghosszabbítása során.

(3)

A meghosszabbítási eljárás keretében a jelentéstevő tagállam számára további időt kell biztosítani ahhoz, hogy elkészítse a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentés tervezetét és az Ügynökségnek, valamint – állásfoglalás kikérése érdekében – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) megküldendő dokumentációt. Ezért három hónappal le kell rövidíteni a hosszabbítási kérelem és a kiegészítő dokumentáció benyújtása között a kérelmezők számára rendelkezésre álló időszakot, átcsoportosítva e három hónapot a jelentéstevő tagállam és a Hatóság számára rendelkezésre álló időszakhoz.

(4)

Helyénvaló, hogy a jelentéstevő tagállam alapesetben legalább azokra a veszélyességi osztályokra vonatkozóan dokumentációt nyújtson be az 1272/2008/EK rendelet 37. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amelyek relevánsak annak megállapításához, hogy egy adott hatóanyag az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke szerint és az említett rendelet II. mellékletének 5.1.1. pontjával összefüggésben kis kockázatú hatóanyagnak tekinthető-e, amely magában foglalja az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.2–3.6.4. és 3.7. pontjában meghatározott kizárási kritériumok szempontjából releváns veszélyességi osztályokat is. A jelentéstevő tagállamnak azon veszélyességi osztályok esetében, amelyekre az 1272/2008/EK rendelet harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó kritériumait nem látja teljesültnek, kellően alá kell támasztania, hogy az adott esetben miért nem indokolt a harmonizált osztályozás és címkézés.

(5)

Ugyanakkor amennyiben egy javaslat már benyújtásra került az Ügynökséghez, és annak értékelése már folyamatban van, a jelentéstevő tagállamnak a javaslatot azon veszélyességi osztályokra kell korlátoznia, amelyek nem tartoznak a függőben lévő javaslat hatálya alá, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy olyan új információ áll rendelkezésre, amely nem képezte részét a függőben lévő dokumentációnak.

(6)

Ezenfelül az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5.1.1. pontjában felsorolt veszélyességi osztályok közül azok esetében, amelyeket az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága már véleményezett, elegendő, ha a jelentéstevő tagállam kellően megindokolja, hogy a kockázatértékelési bizottság által kiadott vélemény továbbra is érvényes. Az Ügynökség véleményt nyilváníthat a jelentéstevő tagállam beadványáról.

(7)

Indikatív határidőket kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség kockázatértékelési bizottságának véleménye a Hatóság rendelkezésére álljon még mielőtt annak a 844/2012/EU rendelet 13. cikke szerint állásfoglalását ki kellene adnia.

(8)

Átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a kérelmezők átállhassanak arra, hogy a megújítási kérelem és a kiegészítő dokumentáció benyújtása között kevesebb idő áll rendelkezésre a dokumentáció elkészítéséhez. Ez a módosítás nem érintheti azokat az eljárásokat, amelyeknél már benyújtásra került kiegészítő dokumentáció.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 844/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A kiegészítő dokumentációt a jóváhagyás lejárta előtt legalább harminchárom hónappal kell benyújtani.”

2.

A 7. cikk (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)

a besorolásra vonatkozó javaslat, ha úgy ítélik meg, hogy az anyag besorolására vagy átsorolására van szükség az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*1) megfelelően;

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/549/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).”"

3.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a „tizenkét hónapon” szöveg helyébe a „tizenhárom hónapon” szöveg lép.

b)

a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a hatóanyagnak az 1272/2008/EK rendeletben foglalt kritériumok szerinti besorolására, vagy adott esetben megerősítésére, vagy átsorolására vonatkozó javaslat, a (9) bekezdés szerint benyújtandó dokumentációban meghatározottak szerint és azzal összhangban; ”

c)

az (5) bekezdés második mondatában a „tizenkét hónapos” szöveg helyébe a „tizenhárom hónapos” szöveg lép.

d)

a (6) bekezdés második mondatában a „tizenkét hónapos” szöveg helyébe a „tizenhárom hónapos” szöveg lép.

e)

a cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9)   A jelentéstevő tagállam legkésőbb a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentéstervezet benyújtásakor javaslatot nyújt be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1272/2008/EK rendelet 37. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a hatóanyag harmonizált besorolására vonatkozó vélemény megszerzésére vonatkozóan az Ügynökség által felállított követelményekkel összhangban legalább az alábbi veszélyességi osztályokra vonatkozóan:

robbanóanyagok,

akut toxicitás,

bőrmarás/bőrirritáció,

súlyos szemkárosodás/szemirritáció,

légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció,

csírasejt-mutagenitás,

rákkeltő hatás,

reprodukciós toxicitás,

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció,

célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció,

a vízi környezetre veszélyes.

A jelentéstevő tagállamnak kellően alá kell támasztania, ha úgy ítéli meg, hogy az említett veszélyességi osztályok közül egy vagy több esetében nem teljesülnek a besorolás kritériumai.

Amennyiben egy hatóanyag besorolására vonatkozóan már benyújtottak egy javaslatot az Ügynökséghez, és annak értékelése már folyamatban van, a jelentéstevő tagállam egy további besorolási javaslatot nyújt be, amely a fent felsorolt veszélyességi osztályok közül a függőben lévő javaslat által nem érintettekre korlátozódik, kivéve, ha olyan új információ áll rendelkezésre, amely a fent felsorolt veszélyességi osztályok tekintetében nem képezte a függőben lévő dokumentáció részét.

Azon veszélyességi osztályok esetében, amelyekre az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága már véleményt adott ki, függetlenül attól, hogy ez a vélemény alapjául szolgált-e egy anyagnak az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében szerepelő harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó bejegyzésére vonatkozó döntésnek, elegendő, ha a jelentéstevő tagállam az Ügynökséghez benyújtott beadványában kellően igazolja, hogy a meglévő vélemény, vagy – ha annak alapján döntés született egy anyag VI. mellékletbe történő felvételéről,– a meglévő besorolás továbbra is érvényes az első albekezdésben felsorolt veszélyességi osztályokra. Az Ügynökség véleményt nyilváníthat a jelentéstevő tagállam beadványáról.”

4.

A szöveg a 11a. cikk után a következő 11b. cikkel egészül ki:

„11b. cikk

A kockázatértékelési bizottság törekszik arra, hogy az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említett véleményt az 11. cikk (9) bekezdésében említett benyújtástól számított tizenhárom hónapon belül elfogadja.”

5.

A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság megvizsgálja, hogy a referens tagállamtól érkezett, a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentéstervezet tartalmazza-e az összes vonatkozó információt az egyezményes formátumban, és legkésőbb a kézhezvételtől számított három hónapon belül megküldi azt a kérelmezőnek és a többi tagállamnak.”

6.

A 13. cikk (1) bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak lejártától számított öt hónapon belül, vagy adott esetben az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említett kockázatértékelési bizottsági vélemény elfogadásától számított két héten belül – attól függően, hogy melyik következik be később – a Hatóság az aktuális tudományos és műszaki ismeretek fényében, a kiegészítő dokumentáció benyújtásának időpontjában érvényes útmutatókat alkalmazva, valamint a kockázatértékelési bizottság véleményének figyelembevételével állásfoglalást fogad el arról, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak.”

7.

A 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hosszabbításra vonatkozó jelentésben és a rendelettervezetben figyelembe kell venni a jelentéstevő tagállam hosszabbítási kérelmet értékelő jelentéstervezetét, az e rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említett észrevételeket és a Hatóság állásfoglalását, amennyiben ilyen állásfoglalás benyújtásra került, valamint adott esetben az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említett kockázatértékelési bizottsági véleményt.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet azon hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárásokra kell alkalmazni, amelyek jóváhagyási időtartama 2023. május 13-án vagy azt követően jár le.

Nem alkalmazandó azonban az olyan hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárásokra, amelyekre vonatkozóan még e rendelet elfogadásának időpontja előtt kiegészítő dokumentációt nyújtottak be.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).


24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/104 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 23.)

a Kínai Népköztársaságból, a Tajvanról és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Egy, az Eurofer, az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: panaszos) által 2019. június 28-án az egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek teljes uniós termelését képviselő négy uniós gyártó nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2019. augusztus 12-én bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást (a továbbiakban: eljárás) indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), a Tajvanról és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

A Bizottság 2019. október 10-én bejelentette, hogy ugyanezen, Kínából és Indonéziából származó termék Unióba érkező behozatalával kapcsolatban az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a szubvencióellenes alaprendelet) 10. cikke alapján szubvencióellenes eljárást (párhuzamos szubvencióellenes eljárás) indít (4).

1.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a termékek jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartoznak. A megadott HR-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.   KÉRELEM

(4)

A panaszos már a panaszában kérte a behozatalok nyilvántartásba vételét. A panaszos 2019. október 31-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján külön nyilvántartásbavételi kérelmet is benyújtott az ezen eljárás tárgyát képező behozatalok tekintetében. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A panaszos 2019. november 22-én és december 10-én kiegészítő információkkal szolgált a kérelemmel kapcsolatban.

(5)

Az érintett termék egyik, a dömpingellenes eljárásban együttműködő felhasználója, a Marcegaglia Specialties (a továbbiakban: Marcegaglia) 2019. november 14-én észrevételeket fogalmazott meg a panaszos által a behozatalok nyilvántartásba vétele érdekében benyújtott kérelemhez.

3.   A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy a Kínából, a Tajvanról és az Indonéziából származó érintett termék dömpingelt formában érkezik az Unióba. A panaszos előadta, hogy az alacsony áron egyre gyorsuló ütemben érkező behozatal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanis a készletfelhalmozás lehetővé tételével rontja az esetleg kivetendő végleges vámok javító hatását.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság ellenőrizte, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

3.1.   Az importőrök tudomása a dömpingről, annak mértékéről, valamint a vélt kárról

(9)

Az eljárás megindításáról 2019. augusztus 12-én közzétett értesítés kiemelte, hogy a számított dömpingkülönbözetek mindegyik ország esetében jelentősek. Összességében és a panaszos által megjelölt 15,1–54,3 %-os dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a panaszban ismertetett bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(10)

A panasz az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének visszaesését, valamint más fontos teljesítménymutatóinak romlását.

(11)

Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök, amelyek a szakmában tapasztaltnak számítanak, ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról. (5)

(12)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

3.2.   A behozatal jelentős mértékű további növekedése

(13)

A Bizottság e feltétel teljesülését az érintett termékre vonatkozóan összegyűjtött információk felhasználásával, a Surveillance 2 adatbázisban rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. A behozatali volumeneknek a nyilvántartásbavételi kérelem elbírálása céljából történő elemzéséhez 2019 novemberéig (ezt a hónapot is beleértve) álltak rendelkezésre teljes statisztikai adatok. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat megindításának hónapjától, 2019 augusztusától a legutóbbi időszakig, 2019 novemberéig tartó időszak behozatali adatait indokolt figyelembe venni, és ezeket a volumenadatokat a vizsgálati időszakban tapasztalt volumenekkel indokolt összehasonlítani. A 2019 augusztusától 2019 novemberéig tartó időszak behozatali adatait az előző év hasonló időszakának behozatali adataival nem tűnt indokoltnak összehasonlítani, mert az ügy irataiban semmi sem utalt arra, hogy az egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezek és -tekercsek behozatala szezonális ingadozást mutat. Az érintett országokból érkező behozatalok a következőképpen alakultak:

Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

Származás

Vizsgálati időszak

Havi átlag

Az eljárás megindítása utáni időszak (*1)

Havi átlag

Δ

Vizsgálati időszak kontra az eljárás megindítása utáni időszak

Kína

220 705

18 392

110 568

27 642

+50

Indonézia

107 107

8 926

9 011

2 253

–75 %

Tajvan

36 542

3 045

13 932

3 483

+14 %

Az érintett országok

364 354

30 363

133 511

33 378

+10 %

(14)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél-lemezeknek és -tekercseknek az érintett országokból az Unióba érkező átlagos havi volumene a 2019 szeptemberétől 2019 novemberéig tartó időszakban, tehát az eljárás megindítása után 10 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban az Unióba érkező átlagos havi volumennél.

(15)

A több érintett országra kiterjedő vizsgálatok keretében a Bizottság a fenti preambulumbekezdésekben ismertetett elemzés keretében attól függően összesíti vagy sem az érintett országokból érkező behozatalt, hogy az alapként szolgáló vizsgálatban a behozatalok összesítése mellett döntött-e. A Bizottság emellett figyelembe vette azt is, hogy a Törvényszéknek a Stemcor-ügyben hozott ítélete szerint a behozatalnak az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében vett „jelentős mértékű további növekedését” átfogóan kell értékelni annak meghatározása céljából, hogy az együttesen figyelembe vett behozatalok – az érintett importőrök egyéni és szubjektív helyzetének figyelembevétele nélkül – valószínűsíthetően komolyan rontják-e a végleges dömpingellenes vám javító hatását, és ennélfogva további kárt okoznak-e az uniós gazdasági ágazatnak. (6) Ahogyan arról a fenti táblázat tanúskodik, nem merül fel kétség azzal kapcsolatban, hogy bekövetkezett-e az érintett országokból érkező összesített behozatal jelentős mértékű további növekedése.

(16)

A Marcegaglia szerint a behozatal jelentős mértékű további növekedését a panaszos beadványa nem támasztotta alá kellőképpen, és az valószínűtlen is az egyes acéltermékekre alkalmazandó védővámkontingensek (7) (a továbbiakban: kontingensek) miatt, amelyek egyebek mellett az érintett termékre is vonatkoznak, és amelyek mindegyik érintett ország esetében a vizsgálati időszakban tapasztalt exportvolumeneknél jóval alacsonyabb szinten vannak megállapítva. A kontingenseken felül behozott mennyiségekre 25 %-os védővámot kell fizetni. Ezért a Marcegaglia szerint az érintett termék behozatalai várhatóan a kontingensek által meghatározott szintre fognak csökkenni, amely 25 %-kal alacsonyabb a vizsgálati időszakban tapasztalt behozatali volumennél. A Marcegaglia szerint továbbá noha a behozatali volumen 2019 júliusában és augusztusában túllépte – illetve általában véve bármely hónapban túllépheti – ezeket a havi átlagokat, ebből nem következik, hogy a behozatal valószínűsíthetően nőni fog.

(17)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a szóban forgó kontingensek nem a megszabott szint feletti behozatalok tilalmát jelentik, hanem csupán azt, hogy ezek a behozatalok 25 %-os kiegészítő értékvám hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az importőrök a védővám megfizetése mellett az alkalmazandó küszöbértéket jóval meghaladó mennyiségekben is importálhatják az érintett terméket. Az érintett termékre alkalmazandó vámkontingensek azzal függnek össze, hogy az uniós gazdaság védelemre szorul a komoly kár bekövetkezésével szemben. A behozatalban e vizsgálat megindítása után bekövetkező azonos mértékű növekedés – a megállapított jelentős kár miatt és az eredményes korrekció iránti igényre való tekintettel – a bevezetendő vám visszaható hatályú beszedését vonhatja maga után. Továbbá a panaszos által becsült dömping- és kárkülönbözetek nagysága miatt (lásd a (30) preambulumbekezdést) előfordulhat, hogy a 25 %-os védővám nem bizonyul elegendőnek a dömping és a kár teljes ellentételezéséhez. Ebből következően aligha valószínű, hogy a 25 %-os vám visszatartja az importőröket a további mennyiségek behozatalától.

(18)

A Marcegaglia észrevételei kapcsán a Bizottság arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy e rendelet a behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozik, és független attól, hogy a későbbiekben a Bizottság a dömpingellenes vámok beszedése mellett dönt-e, ez a döntés ugyanis az esetleges végleges vámok kivetésekor lesz esedékes.

(19)

A fentiek alapján, az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatala tekintetében tapasztalt jelentős mértékű további növekedést figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

3.3.   A vám javító hatásának romlása

(20)

A Bizottságnak az eljárás e szakaszában elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező behozatal folyamatos növekedése máris további kárt okoz.

(21)

A (14) és a (15) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(22)

Emellett az ügy kapcsán nincs arra utaló bizonyíték, hogy a vizsgálat megindítása óta emelkedtek volna az árak. Éppen ellenkezőleg: a Surveillance 2 nyilvánosan elérhető adatbázis tanúsága szerint az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatalai a 2019 augusztusától 2019 novemberéig tartó időszakban 1 %-kal alacsonyabb egységre vetített átlagos érték mellett valósultak meg, mint a vizsgálati időszakban.

(23)

Emellett nyilvántartásbavételi kérelmében a panaszos rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének rohamos romlása, amelyet a panasz a 2018. év második félévére vonatkozóan megállapított, 2019 első félévében is folytatódott: tovább csökkent a termelés, és nőtt a behozatalokhoz társuló áralákínálás. Kérelmében a panaszos olyan bizonyítékokat is bemutatott, amelyek arra utalnak, hogy a helyzet azóta csak súlyosbodott; ennek alátámasztására a panaszos egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a különböző uniós gyártók 2019 júliusa óta négy – eltérő jellegű – szerkezetátalakítást is bejelentettek, amelyek több száz munkavállaló munkahelyét érintik.

(24)

Ebből következően a behozataloknak a (14) és a (15) preambulumbekezdésben említett további jelentős növekedése máris súlyosan rontaná az esetleg kivetendő végleges vám javító hatását, ha az nem kerülne visszaható hatállyal alkalmazásra.

(25)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem dömpinggel kapcsolatos része tekintetében a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele is teljesül.

4.   ELJÁRÁS

(26)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(27)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(28)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(29)

A jövőbeni kötelezettségek a vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni. A vizsgálat e szakaszában az esetleges kötelezettségek mértéke nem becsülhető meg.

(30)

Kína tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 54,3 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 29,1 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 29,1 %-ával megegyező szinten állapítható meg. Ugyanakkor ha a Bizottság megállapítja az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, vagyis azt, hogy az uniós gazdaságot érő kár mértékét a dömpingkülönbözet tükrözi, a lehetséges jövőbeli kötelezettség az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet szintjén, azaz 54,3 %-os szinten állapítható meg. Indonézia tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 32,2 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 39,8 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 32,2 %-ával megegyező szinten kerül megállapításra. Ugyanakkor ha a Bizottság megállapítja az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, vagyis azt, hogy az uniós gazdaságot érő kár mértékét a dömpingkülönbözet tükrözi, a lehetséges jövőbeli kötelezettség a dömpingkülönbözet szintjén állapítható meg. Tajvan tekintetében a dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 15,1 %-ra, az átlagos alulértékesítési különbözet pedig 20,7 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség az e szintek kisebbikének megfelelő összegben, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 15,1 %-ával megegyező szinten kerül megállapításra.

6.   A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(31)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján utasítja a vámhatóságokat a Kínai Népköztársaságból, a Tajvanról és az Indonéziából származó, jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartozó, következőképpen meghatározott termék Unióba érkező behozatalainak nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket.

A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az e rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül ismertessék írásban álláspontjukat, állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal, illetve kérelmezzék meghallgatásukat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Tajvanról és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 269. I, 2019.8.12., 1. o.).

(3)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(4)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (HL C 342., 2019.10.10., 18. o.).

(5)  Lásd a Törvényszék (második tanács) 2019. május 8-i ítéletét, Stemcor kontra Európai Bizottság, T-749/16, 56. pont.

(*1)  2019. augusztus – 2019. november.

Forrás: Surveillance 2 adatbázis.

(6)  A Törvényszék (második tanács) 2019. május 8-i ítélete, Stemcor kontra Európai Bizottság, T-749/16, 86. pont.

(7)  A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.), a 2019. szeptember 26-i (EU) 2019/1590 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 248., 2019.9.27., 28. o.) módosított változatában.

(8)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.


24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/105 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 23.)

a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 24. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Egy, az Eurofer, az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: panaszos) által 2019. augusztus 26-án az egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek teljes uniós termelését képviselő négy uniós gyártó nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2019. október 10-én bejelentette, hogy szubvencióellenes eljárást (a továbbiakban: eljárás) indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

Ezt megelőzően a Bizottság 2019. augusztus 12-én bejelentette, hogy ugyanezen, Kínából, Tajvanról és Indonéziából származó termék Unióba érkező behozatalával kapcsolatban az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a dömpingellenes alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes eljárást (párhuzamos dömpingellenes eljárás) indít. (4)

1.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a termékek jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartoznak. A megadott HR-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.   KÉRELEM

(4)

A panaszos már a panaszában kérte a behozatalok nyilvántartásba vételét. A panaszos 2019. október 31-én az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján külön nyilvántartásbavételi kérelmet is benyújtott az e vizsgálat tárgyát képező behozatalok tekintetében. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A panaszos 2019. november 22-én és december 10-én kiegészítő információkkal szolgált a kérelemmel kapcsolatban.

(5)

Az érintett termék egyik, a szubvencióellenes eljárásban együttműködő felhasználója, a Marcegaglia Specialties (a továbbiakban: Marcegaglia) 2019. november 14-én észrevételeket fogalmazott meg a panaszos által a behozatalok nyilvántartásba vétele érdekében benyújtott kérelemhez.

3.   A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(6)

Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy a Kínából és az Indonéziából származó érintett termék támogatott formában érkezik az Unióba. A panaszos előadta, hogy az alacsony áron egyre gyorsuló ütemben érkező behozatal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanis a készletfelhalmozás lehetővé tételével rontja az esetleg kivetendő végleges vámok javító hatását.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság ellenőrizte, hogy a szóban forgó támogatott termék vonatkozásában fennállnak-e olyan kritikus körülmények, amelyek között a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő termék viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatala nehezen helyreállítható kárt okoz, és hogy e kár megismétlődésének megakadályozásához szükséges-e visszaható hatállyal kiegyenlítő vámokat alkalmazni a szóban forgó behozatalra.

3.1.   Az érintett termék támogatása

(9)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából és Indonéziából érkező behozatala támogatott behozatal.

(10)

Kína esetében az állítólagos támogatás konkrétan közvetlen transzferek, államháztartási bevételek elengedése vagy be nem szedése, valamint áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. Ebbe a körbe tartoznak például az állami tulajdonú bankok által rendelkezésre bocsátott kedvezményes kölcsönök és hitelkeretek, az exporthitel-támogatási programok, az exportgaranciák, az exportbiztosítás és a vissza nem térítendő támogatást nyújtó támogatási programok; az újszerű és a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok számára nyújtott adókedvezmények, a kutatási-fejlesztési adójóváírás, a csúcstechnológiát képviselő vállalatok által a csúcstechnológia fejlesztésére és gyártására igénybe vett berendezések gyorsított értékcsökkenése, az arra feljogosított honos vállalatok közötti osztalékfizetéssel kapcsolatos mentességek, a külföldi érdekeltségű kínai vállalatok által a Kínán kívüli anyavállalatoknak kifizetett osztalékok kedvezményes forrásadója, a földhasználati adó alóli mentesség és az exportadó-visszatérítés; valamint a kormányzat által a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében rendelkezésre bocsátott földterület és energia.

(11)

Indonézia esetében az állítólagos támogatás konkrétan közvetlen transzferek, államháztartási bevételek elengedése vagy be nem szedése, valamint áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. Ebbe a körbe tartoznak például az indonéziai jog alapján nyújtott kedvezményes kölcsönök és adókedvezmények, valamint a nyersanyagok és a termelőberendezések esetében igénybe vehető behozatalivám-mentesség.

(12)

A panaszos szerint ezek az intézkedések azért minősülnek támogatásnak, mert a kínai és az indonéziai kormány vagy más regionális vagy helyi kormányzati szervek pénzügyi hozzájárulásával zajlanak (a közjogi szerveket is ideértve), és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. A panaszos szerint a szóban forgó támogatások az exportteljesítménytől és/vagy – az importárukkal szemben – a hazai áruk felhasználásától függnek, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyekre korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

(13)

A támogatásra vonatkozó bizonyítékok megtekinthetők a panasz nem bizalmas változatában, és azokat a bizonyítékok elegendő jellegéről készített feljegyzés részletesebben is elemzi.

(14)

Tehát az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékok kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az érintett termék kivitelét kiegyenlíthető támogatások segítik.

3.2.   Viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatal

(15)

A panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatalok volumenére vonatkozóan szolgáltatott adatok arról tanúskodnak, hogy a behozatal 2015 és 2019 júniusa között mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve erőteljesen növekedett. A panaszban bemutatott bizonyítékok konkrétan azt jelzik, hogy a kínai és az indonéziai exportőrök rendkívül erőteljesen megnövelték az érintett termék uniós értékesítéseinek mennyiségét, és ennek következtében piaci részesedésük meredek emelkedésnek indult, 2018 második félévében 28,7 %-ot érve el.

(16)

A teljes figyelembe vett időszak és az eljárás megindítása utáni időszak behozatali adatainak (azaz a panaszos által szolgáltatott és a Surveillance 2 adatbázisban a konkrét érintett termék vonatkozásában található adatok) együttes elemzése alapján nem jelenthető ki, hogy a behozatal erőteljes növekedése megállt volna:

Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

Származás

2016

2017

2018

Vizsgálati időszak

Havi átlag a vizsgálati időszakban

Havi átlag az eljárás megindítása után (5)

Kína

194 963

263 858

250 626

220 705

18 392

26 338

Indonézia

105

17

44 863

107 107

8 926

4 270

Az érintett országok

195 068

263 874

295 489

327 812

27 318

30 607

Forrás:

2016–2018 tekintetében a panasz;

a vizsgálati időszak és az eljárás megindítása utáni időszak tekintetében a Surveillance 2 adatbázis

(17)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett országokból érkező nagy mennyiségű behozatal már az eljárás megindítását követő két hónapban, azaz 2019 októberében és novemberében megállapítható volt, hiszen ekkor az Unióba érkező átlagos havi volumen 12 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban megfigyelt, már akkor is nagy volumennél. A vizsgálat megindítása utáni időszak vonatkozásában a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok azt jelzik, hogy a behozatal az érintett országokból növekvő mennyiségben érkezik. Ez a növekedés, valamint a két exportáló országnak a figyelembe vett időszak folyamán tapasztalt piaci részesedése együttesen azt jelzi, hogy az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében megvalósult a viszonylag rövid időn belüli nagy mennyiségű behozatal.

3.3.   Ez a behozatal nehezen helyreállítható kárt okoz

(18)

Továbbá a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőröknek nyújtott támogatás jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. Az érintett termék behozatala mind mennyiségénél, mind pedig árainál fogva kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós piacon értékesített mennyiségekre és az uniós piacon érvényesülő árszintre, valamint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére. Ez nagymértékben rontja az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét. Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kártényezőkre vonatkozó bizonyítékokat a panaszban és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos későbbi beadványokban található adatok képezik, és alátámasztják az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adatai. A panasz egyebek mellett bemutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat független vevőknek megvalósított értékesítései 2015 és 2018 között 6 %-kal csökkentek, miközben ugyanebben az időszakban piaci részesedése 4,3 %-kal csökkent, jövedelmezősége pedig 2018-ra alacsony szintre, a 2017-es szint fele alá esett vissza. Mindemellett a jövedelmezőség 2018 folyamán drámaian csökkent, és az év második felében mindössze 2,2 % volt. A panasz szerint továbbá a foglalkoztatás 2015 óta 3 %-kal csökkent.

(19)

Emellett nyilvántartásbavételi kérelmében a panaszos rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének rohamos romlása, amelyet a panasz a 2018. év második félévére vonatkozóan megállapított, 2019 első félévében is folytatódott: tovább csökkent a termelés, és nőtt a behozatalokhoz társuló áralákínálás. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmében a panaszos olyan bizonyítékokat is bemutatott, amelyek arra utalnak, hogy a helyzet azóta csak súlyosbodott; ennek alátámasztására a panaszos egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a különböző uniós gyártók 2019 júliusa óta négy – eltérő jellegű – szerkezetátalakítást is bejelentettek, amelyek több száz munkavállaló munkahelyét érintik. E bejelentések közül kettő a közelmúltban, 2019 októberében történt.

(20)

Emellett az eljárás e szakaszában a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Amint a kínai és az indonéziai beszállítók beépülnek az uniós gazdasági ágazat vevőinek ellátási láncába, előfordulhat, hogy az utóbbiak nem lesznek hajlandóak beszállítót váltani az uniós gyártók javára. Emellett az uniós gazdasági ágazat vevői valószínűsíthetően kevésbé lesznek hajlandóak elfogadni az uniós gazdasági ágazat magasabb árait abban a feltételezett esetben is, ha a Bizottság a jövőben visszaható hatály nélkül kiegyenlítő intézkedéseket vezet be. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani.

3.4.   A kár megismétlődésének megakadályozása

(21)

Végezetül a 3.3. szakaszban ismertetett adatok és megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszaható hatályú bevezetését. A vizsgálati időszak utáni időszakot jellemző piaci feltételek lényegében megerősítik, hogy a támogatott behozatal alacsony árak melletti jelentős bővülése következtében folyamatosan romlik a belföldi gazdasági ágazat helyzete.

4.   ELJÁRÁS

(22)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(23)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(24)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(25)

A jövőbeni kötelezettségek a szubvencióellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(26)

Az eljárás e szakaszában a támogatás összege sem Kína, sem Indonézia esetében nem becsülhető meg. A panaszos nem szolgált pontos becsléssel a támogatás összegét illetően, amelynek alapján pedig rendesen a kiegyenlítő vámok szintjének megállapítása történik. A panasz mindössze a kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozóan ad Kína esetében 29,1 %-os, Indonézia esetében pedig 39,8 %-os becslést. Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban a kötelezettség e becsült mértéke csak akkor lehet releváns, ha a kiegyenlíthető támogatások összege alapján számított vámtétel ennél nagyobb, és a Bizottság egyértelműen azt állapítja meg, hogy az Uniónak nem áll érdekében e nagyobb kiegyenlítő vám kivetése.

6.   A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(27)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1037 rendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján utasítja a vámhatóságokat a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó, jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartozó, következőképpen meghatározott termék Unióba érkező behozatalainak nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére: rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (ideértve a méretre vágott és a keskeny szalagokban kiszerelt termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket.

A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az e rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül ismertessék írásban álláspontjukat, állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal, illetve kérelmezzék meghallgatásukat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (2019/C 342/09, HL C 342., 2019.10.10., 18. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(4)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Tajvanról és Indonéziából származó egyes melegen hengerelt rozsdamentes acéllemezek és -tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (2019/C 269 I/01, HL C 269. I, 2019.8.12., 1. o.).

(5)   2019. október – 2019. november.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).


24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/106 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 23.)

a nátrium-formiát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a nátrium-formiát engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” kategóriába sorolandó nátrium-formiát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. április 30-i (2) és 2019. február 26-i (3) véleményében megállapította, hogy a javasolt használati feltételek mellett a nátrium-formiát nincs káros hatással sem az állati egészségre, sem a fogyasztói biztonságra vagy a környezetre. Azt is megállapította, hogy az anyag enyhén szemirritáló, valamint bőrszenzibilizáló hatású. Ezenkívül, mivel a nátrium-formiátnak – belélegzés útján – való kitettség az adalékanyagot kezelő, védőeszköz nélküli munkavállalók számára kockázatosnak tekintendő, ezt az anyagot a biztonság kedvéért légúti irritáló hatásúnak is kell tekinteni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság ezenfelül arra a következtetésre jutott, hogy a folyékony nátrium-formiát takarmányokban hatékony lehet higiéniai állapotjavítóként. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)

A nátrium-formiát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a nátrium-formiát használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „higiéniai állapotjavítók” funkcionális csoportba tartozó anyag takarmány-adalékanyagként történő használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  The EFSA Journal (2015); 13(5):4113.

(3)  The EFSA Journal (2019); 17(3):5645.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg hangyasav 1 kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Technológiai adalékanyagok: higiéniai állapotjavítók

1k237

Nátrium-formiát

Az adalékanyag összetétele

Folyékony formában

≥ 15 % nátrium-formiát

≤ 75 % hangyasav

≤ 25 % víz

Valamennyi állatfaj a sertések kivételével

10 000

(hangyasav-egyenérték)

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket.

2.

A teljes értékű takarmányokban a különböző forrásokból származó hangyasav keveréke nem haladhatja meg a megengedett maximális szintet.

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2030. február 13.

A hatóanyag jellemzése

Nátrium-formiát ≥ 15 % (folyékony formában) Hangyasav ≤ 75 %

Kémiai szintézissel előállítva

Sertések

12 000

(hangyasav-egyenérték)

Analitikai módszer  (1)

A nátriumtartalom meghatározása a takarmány-adalékanyagban: EN ISO 6869 szabvány: atomabszorpciós spektrometria (AAS) vagy EN 15510 szabvány; induktív csatolású plazmás atomemissziós spektrometria (ICP-AES).

A teljes formiáttartalom meghatározása a takarmány-adalékanyagokban: EN 15909 szabvány; fordított fázisú nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV detektálással (RP-HPLC-UV).

A teljes formiáttartalom meghatározása az előkeverékekben és a takarmányokban: UV-detektoros vagy törésmutató-detektoros nagy teljesítményű ionkizárásos folyadékkromatográfia (HPLC-UV/RI) vagy elektromos vezetőképességen alapuló detektort használó ionpár-kromatográfia (IC/ECD)


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/107 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 23.)

a ponceau 4R kutyák, macskák és díszhalak takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A 70/524/EGK irányelvvel összhangban a „színezékek, beleértve a pigmenteket is” csoportjának az „egyéb színezékek” rovatába sorolt ponceau 4R-t időbeli korlátozás nélkül engedélyezték díszhalak takarmány-adalékanyagaként. Szintén időbeli korlátozás nélkül engedélyezték a „színezékek, beleértve a pigmenteket is” csoportjának a „közösségi szabályok által élelmiszer-színezésre engedélyezett színezőanyagok” rovatába sorolt takarmány-adalékanyagként kutyák és macskák számára. Az adalékanyagot ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a ponceau 4R díszhalak, valamint kutyák és macskák takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozóan. A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyag” adalékanyag-kategóriába, valamint a „színezékek” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. március 6-i véleményében (3) megállapította, hogy a ponceau 4R a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással az állati egészségre. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az adalékanyagnak való, belélegzés általi expozíció veszélyesnek tekinthető az adalékanyag felhasználója számára, és hogy nem vonható le következtetés a bőr- vagy szemirritáló és bőrszenzibilizációs hatására vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A 429/2008/EK bizottsági rendeletnek (4) megfelelően a környezeti kockázatbecslés I. szakasza megállapította, hogy a ponceau 4R AC-t a nem élelmiszer-termelő állatok takarmány-adalékanyagaként a jelentős környezeti hatás valószínűtlensége miatt fel kell menteni a további értékelés alól, figyelembe véve, hogy a Hatóság a fent említett véleményében nem állapított meg tudományosan megalapozott kockázatokat. A Hatóság azt is megállapította, hogy a szóban forgó, élelmiszerekben való használatra is engedélyezett adalékanyag hatékonyságával kapcsolatban vélhetően nincs szükség több bizonyítékra, mivel az adalékanyag az élelmiszerekben ugyanazt a szerepet tölti be, mint a takarmányokban. A Hatóság ugyanakkor – tekintettel a takarmányok széles skálájára – további bizonyítékot kért. A kérelmező egy 50 mg/kg mennyiséget tartalmazó, tipikus takarmánymátrixban igazolta a hatásosságot, ugyanakkor jelezte, hogy más mátrixok esetében (a kedvtelésből tartott állatok eledelének színe a csaknem fehértől a sötétbarnáig terjedhet) alacsonyabb szintek is alkalmazhatók, különösen a halvány mátrixokban (a kérelmező a dokumentációban bizonyítékot szolgáltatott az alacsonyabb szintekre vonatkozóan). Mivel a Hatóság által az adalékanyagra vonatkozóan ajánlott határérték megközelítőleg megegyezik a különféle élelmiszer-terméktípusok tekintetében az engedélyezett határértékekkel, a Bizottság kellően bizonyítottnak ítéli a szóban forgó anyag hatásosságát. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A ponceau 4R értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett anyagok engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „színezékek” funkcionális csoportba tartozó anyag takarmány-adalékanyagként történő használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A mellékletben meghatározott anyag és az azt tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2020. augusztus 13. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2020. február 13. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A mellékletben szereplő anyagot tartalmazó takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek, amelyeket 2022. február 13. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2020. február 13. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  The EFSA Journal (2018); 16(3):5222.

(4)  A Bizottság 429/2008/EK rendelete (2008. április 25.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmány-adalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.).


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: színezékek, i. a takarmányt megszínező vagy annak színét helyreállító anyagok

2a124

Ponceau 4R

Az adalékanyag összetétele:

a ponceau 4R fő összetevője a nátriumsó.

Szilárd forma (por vagy granulátum)

Macskák

31

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között szemvédővel, bőrvédő eszközökkel, szájvédővel és védőmaszkkal kell használni.

2030. február 13.

Az adalékanyag hatóanyagának nátriumsóként való jellemzése

A ponceau 4R főtömegében trinátrium-2-hidroxi-1-(4-szulfonáto-1-naftil-azo)-naftalin-6,8-diszulfonátból és mellékszínezékekből, valamint nátrium-kloridból és/vagy nátrium-szulfátból mint színtelen alkotórészből áll.

A kalcium- és a káliumsó szintén megengedett.

Kémiai képlet: C20H11N2O10S3Na3

Kémiai szintézissel előállított szilárd forma (por vagy granulátum)

CAS-szám: 2611-82-7

Tisztasági kritériumok

az összes színezőanyag nátriumsóként számítva: ≥ 80 % (vizsgálat);

kiegészítő színezőanyag: ≤ 1 %;

a színezőanyagoktól különböző szerves vegyületek: ≤ 0,5 %;

nem szulfonált elsőrendű aromás aminok (anilinként számítva): ≤ 0,01 %.

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban található teljes ponceau 4R színezőanyag-tartalmának meghatározására:

spektrofotometria 505 nm-en és titrálás titán-kloriddal a FAO JECFA Combined Compendium for Food Additive Specifications (Analitikai módszerek, 4. kötet) kiadványára hivatkozó 231/2012/EU bizottsági rendeletben leírtak szerint; és a 11. sz. monográfia (2011) „Ponceau 4R”.

A ponceau 4R takarmányokban való aktivitásának számszerű meghatározására:

nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával kapcsolt tandem tömegspektrometria (LC-MS/MS)

Kutyák

37

Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: színezékek, iii. a díszhalak vagy -madarak színét kedvezően befolyásoló anyagok

2a124

Ponceau 4R

Az adalékanyag összetétele

a ponceau 4R fő összetevője a nátriumsó.

Szilárd forma (por vagy granulátum)

Díszhalak

137

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között szemvédővel, bőrvédő eszközökkel, szájvédővel és védőmaszkkal kell használni.

2030. február 13.

Az adalékanyag hatóanyagának nátriumsóként való jellemzése

A ponceau 4R főtömegében trinátrium-2-hidroxi-1-(4-szulfonáto-1-naftil-azo)-naftalin-6,8-diszulfonátból és mellékszínezékekből, valamint nátrium-kloridból és/vagy nátrium-szulfátból mint színtelen alkotórészből áll.

A kalcium- és a káliumsó szintén megengedett.

Kémiai képlet: C20H11N2O10S3Na3

Kémiai szintézissel előállított szilárd forma (por vagy granulátum)

CAS-szám: 2611-82-7

Tisztasági kritériumok

az összes színezőanyag nátriumsóként számítva: ≥ 80 % (vizsgálat);

kiegészítő színezőanyag: ≤ 1 %;

a színezőanyagoktól különböző szerves vegyületek: ≤ 0,5 %;

nem szulfonált elsőrendű aromás aminok (anilinként számítva): ≤ 0,01 %.

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban található teljes ponceau 4R színezőanyag-tartalmának meghatározására:

spektrofotometria 505 nm-en és titrálás titán-kloriddal a FAO JECFA Combined Compendium for Food Additive Specifications (Analitikai módszerek, 4. kötet) kiadványára hivatkozó 231/2012/EU bizottsági rendeletben leírtak szerint; és a 11. sz. monográfia (2011) „Ponceau 4R”.

A ponceau 4R takarmányokban való aktivitásának számszerű meghatározására:

nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával kapcsolt tandem tömegspektrometria (LC-MS/MS)


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


HATÁROZATOK

24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/108 HATÁROZATA

(2020. január 23.)

az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti, 2012. március 27-i monetáris megállapodásra (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti monetáris megállapodás (a továbbiakban: a monetáris megállapodás) 8. cikke értelmében San Marino Köztársaságnak végre kell hajtania az euróbankjegyekre és euróérmékre, a banki és pénzügyi jogszabályokra, a pénzmosás megelőzésére, a készpénzes és a nem készpénzes fizetőeszközökkel, emlékérmékkel és érmékkel kapcsolatos csalás és hamisítás megelőzésére, valamint a statisztikai adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó uniós jogi aktusokat és előírásokat. E jogi aktusok és előírások jegyzékét a monetáris megállapodás melléklete tartalmazza.

(2)

A vonatkozó új uniós jogi aktusoknak és előírásoknak, valamint a hatályos előírások módosításának figyelembevétele céljából a Bizottságnak évente egyszer vagy indokolt esetben többször is módosítania kell a monetáris megállapodás mellékletét.

(3)

Egyes uniós jogi aktusok és előírások már nem alkalmazandók, ezért azokat el kell hagyni a mellékletből, másfelől elfogadtak néhány új vonatkozó uniós jogi aktust és előírást, illetve a hatályos jogi aktusok tekintetében néhány módosítást, amelyekkel ki kell egészíteni a mellékletet.

(4)

A monetáris megállapodás mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti monetáris megállapodás mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL C 121., 2012.4.26., 5. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

 

VÉGREHAJTANDÓ JOGI RENDELKEZÉSEK

A VÉGREHAJTÁS HATÁRIDEJE

 

A pénzmosás megelőzése

 

1.

A Tanács 2000/642/IB határozata (2000. október 17.) a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.)

2013. szeptember 1.

2.

A Tanács 2001/500/IB kerethatározata (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (HL L 182., 2001.7.5., 1. o.)

 

3.

A Tanács 2005/212/IB kerethatározata (2005. február 24.) a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról (HL L 68., 2005.3.15., 49. o.)

2014. október 1. (1)

4.

A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.)

 

5.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.)

2016. november 1. (2)

6.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)

2017. október 1. (3)

7.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

2017. október 1. (3)

 

Módosította:

 

8.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.)

2020. december 31. (6)

 

Kiegészítette:

 

9.

A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.)

2017. október 1. (5)

 

Módosították:

 

10.

A Bizottság (EU) 2018/105 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 27.) az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Etiópiának a melléklet I. pontjában szereplő, a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét tartalmazó táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 19., 2018.1.24., 1. o.)

2019. március 31. (6)

11.

A Bizottság (EU) 2018/212 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 13.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Srí Lankának, Trinidad és Tobagónak, valamint Tunéziának a melléklet I. pontjában szereplő táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 41., 2018.2.14., 4. o.)

2019. március 31. (6)

12.

A Bizottság (EU) 2018/1108 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 7.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésével kapcsolatos kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal és a központi kapcsolattartó pontok feladataira vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 203., 2018.8.10., 2. o.)

2020. december 31. (7)

13.

A Bizottság (EU) 2018/1467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. július 27.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Pakisztánnak a melléklet I. pontjában szereplő táblázatba való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 246., 2018.10.2., 1. o.)

2019. december 31. (7)

14.

A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., 2019.5.14., 4. o.)

2020. december 31. (7)

15.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1672 rendelete (2018. október 23.) az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 284., 2018.11.12., 6. o.)

2021. december 31. (7)

16.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.)

2021. december 31. (7)

 

A csalás és hamisítás megelőzése

 

17.

A Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.)

2013. szeptember 1.

Módosította:

 

18.

A Tanács 44/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 1. o.)

 

19.

A Tanács 2001/887/IB határozata (2001. december 6.) az euro pénzhamisítás elleni védelméről (HL L 329., 2001.12.14., 1. o.)

2013. szeptember 1.

20.

A Tanács 2003/861/EK határozata (2003. december 8.) a hamis euróérmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről (HL L 325., 2003.12.12., 44. o.)

2013. szeptember 1.

21.

A Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról (HL L 373., 2004.12.21., 1. o.)

2013. szeptember 1.

 

Módosította:

 

22.

A Tanács 46/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 5. o.)

 

23.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 2014.5.21., 1. o.)

2016. július 1. (2)

24.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 123., 2019.5.10., 18. o.)

2021. december 31. (7)

 

Az euróbankjegyekre és -érmékre vonatkozó előírások

 

25.

A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.)

2013. szeptember 1.

26.

A Tanács következtetései (1999. május 10.) az euróérmék minőségbiztosítási rendszeréről

2013. szeptember 1.

27.

A Bizottság 2001/C 318/03 közleménye (2001. október 22.) az euróérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemről (COM(2001) 600 végleges) (HL C 318., 2001.11.13., 3. o.)

2013. szeptember 1.

28.

Az Európai Központi Bank EKB/2003/5 iránymutatása (2003. március 20.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról (HL L 78., 2003.3.25., 20. o.)

2013. szeptember 1.

Módosította:

 

29.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/11 iránymutatása (2013. április 19.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/5 iránymutatás módosításáról (HL L 118., 2013.4.30., 43. o.)

2013. október 1. (1)

30.

Az Európai Központi Bank EKB/2010/14 határozata (2010. szeptember 16.) az euróbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról (HL L 267., 2010.10.9., 1. o.)

2013. szeptember 1.

Módosította:

 

31.

Az Európai Központi Bank EKB/2012/19 határozata (2012. szeptember 7.) az euróbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló EKB/2010/14 határozat módosításáról (2012/507/EU) (HL L 253., 2012.9.20., 19. o.)

2013. október 1. (1)

32.

Az Európai Parlament és a Tanács 1210/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az euróérmék hitelesítéséről és a pénzforgalom céljára alkalmatlan euróérmék kezeléséről (HL L 339., 2010.12.22., 1. o.)

2013. szeptember 1.

33.

Az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU rendelete (2011. november 16.) az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról (HL L 316., 2011.11.29., 1. o.)

2014. október 1. (1)

34.

Az Európai Parlament és a Tanács 651/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az euróérmék kibocsátásáról (HL L 201., 2012.7.27., 135. o.)

2013. október 1. (1)

35.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/10 határozata (2013. április 19.) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (HL L 118., 2013.4.30., 37. o.)

2013. október 1. (1)

Módosította:

 

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/669 határozata (2019. április 4.) az euróbankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/10 határozat módosításáról (EKB/2019/9) (HL L 113., 2019.4.29., 6. o.)

2020. december 31. (7)

36.

A Tanács 729/2014/EU rendelete (2014. június 24.) a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól (HL L 194., 2014.7.2., 1. o.)

2013. október 1. (1)

 

Banki és pénzügyi tárgyú szabályozás

 

37.

A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)

2016. szeptember 1.

Módosították:

 

38.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.)

 

39.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelve (2003. június 18.) a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.)

 

40.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.)

 

41.

A Tanács 89/117/EGK irányelve (1989. február 13.) a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti tagállamban létesített fiókjai éves beszámolójának a közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről (HL L 44., 1989.2.16., 40. o.)

2018. szeptember 1.

42.

Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.)

2018. szeptember 1.

43.

Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.)

2018. szeptember 1.

Módosították:

 

44.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)

 

45.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

 

46.

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

2019. szeptember 30. (3)

47.

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)

2018. szeptember 1.

48.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.)

2018. szeptember 1.

Módosította:

 

49.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

 

50.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)

2018. szeptember 1.

Módosították:

 

51.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)

 

52.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

2018. szeptember 1. (2)

53.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 1.

Módosították:

 

54.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/1/EK irányelve (2005. március 9.) a 73/239/EGK, 85/611/EGK, 91/675/EGK, 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, 98/78/EK, 2000/12/EK, 2001/34/EK, 2002/83/EK és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)

 

55.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/25/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 81., 2008.3.20., 40. o.)

 

56.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

 

57.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/89/EU irányelve (2011. november 16.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról (HL L 326., 2011.12.8., 113. o.)

 

58.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)

 

59.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 1.

Módosították:

 

60.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/31/EK irányelve (2006. április 5.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvbe foglalt egyes határidők módosításáról (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.)

 

61.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.)

 

62.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/10/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 76., 2008.3.19., 33. o.)

 

63.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

 

64.

Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.)

2018. szeptember 1.

Módosította:

 

65.

Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.)

2018. szeptember 1. (1)

66.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.)

2016. szeptember 1.

Módosították:

 

67.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)

2017. szeptember 1. (3)

68.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)

2018. szeptember 30. (4)

69.

Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)

2016. szeptember 1.

Módosították:

 

70.

Az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 5. o.).

 

71.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.)

 

72.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

2018. szeptember 1. (3)

73.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)

2018. szeptember 30. (4)

74.

Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

2016. szeptember 1.

Módosították:

 

75.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)

 

76.

Az Európai Parlament és a Tanács 258/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról, és a 716/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 105., 2014.4.8., 1. o.)

 

77.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 153., 2014.5.22., 1. o.)

 

78.

Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.)

2018. április 1. (2)

Módosította:

 

79.

Az Európai Parlament és a Tanács 248/2014/EU rendelete (2014. február 26.) a 260/2012/EU rendeletnek az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő módosításáról (HL L 84., 2014.3.20., 1. o.)

 

80.

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2019. szeptember 30. (3)

Módosították:

 

81.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)

 

82.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

 

83.

Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)

2020. december 31. (3)

84.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

 

85.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.)

2019. szeptember 30. (4)

86.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2017. szeptember 1. (1)

Módosították:

 

87.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.)

2019. június 30. (6)

88

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.)

2020. március 31. (6)

89.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.)

2020. december 31. (7)

90.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2017. szeptember 1. (1)

Módosította:

 

91.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

2018. szeptember 1. (3)

92.

Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 30. (4)

Módosították:

 

93.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.)

2020. március 1. (6)

94.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)

2018. szeptember 30. (5)

95.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)

2016. szeptember 1. (2)

96.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.)

2018. szeptember 30. (4)

97.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 1. (2)

Módosította:

 

98.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2399 irányelve (2017. december 12.) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 96. o.)

2019. október 31. (6)

99.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2020. december 31. (3)

Módosították:

 

100.

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)

2020. december 31. (4)

101.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1034 irányelve (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 8. o.)

2021. december 31. (5)

102.

Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2020. december 31. (3)

Módosította:

 

103.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)

2020. december 31. (5)

104.

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)

2020. december 31. (4)

Módosította:

 

105.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)

2020. december 31. (6)

106.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.)

2019. szeptember 30. (4)

107.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 30. (4)

108.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.)

2020. március 1. (6)

A statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozás

 

109.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/24 iránymutatása (2013. július 25.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 2., 2014.1.7., 34. o.)

2016. szeptember 1. (2)

Módosította:

 

110.

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/66 iránymutatása (2015. november 26.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2013/24 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/40) (HL L 14., 2016.1.21., 36. o.)

2017. március 31. (4)

111.

Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.)

2016. szeptember 1. (2)

Módosította:

 

112.

Az Európai Központi Bank 1375/2014/EU rendelete (2014. december 10.) a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) módosításáról (EKB/2014/51) (HL L 366., 2014.12.20., 77. o.)

 

113.

Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.)

2016. szeptember 1. (2)

Módosította:

 

114.

Az Európai Központi Bank 756/2014/EU rendelete (2014. július 8.) a monetáris pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) módosításáról (EKB/2014/30) (HL L 205., 2014.7.12., 14. o.)

 

115.

Az Európai Központi Bank EKB/2014/15 iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.)

2016. szeptember 1. (2)

Módosították:

 

116.

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása (2014. november 6.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43) (HL L 93., 2015.4.9., 82. o.)

 

117.

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/450 iránymutatása (2015. december 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44) (HL L 86., 2016.4.1., 42. o.)

2017. március 31. (4)

118.

Az Európai Központi Bank (EU) 2017/148 iránymutatása (2016. december 16.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2016/45) (HL L 26., 2017.1.31., 1. o.)

2017. november 1. (5)

119.

Az Európai Központi Bank (EU) 2018/877 iránymutatása (2018. június 1.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/17) (HL L 154., 2018.6.18., 22. o.)

2019. október 1. (6)


(1)  A 2013. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(2)  A 2014. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(3)  A 2015. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(4)  A 2016. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(5)  A 2017. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(6)  A 2018. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(7)  A 2019. évi vegyes bizottság az Európai Unió és San Marino Köztársaság közötti 2012. március 27-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(*1)  Az egyszerűsített statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó mintának megfelelően.


24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/36


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/109 HATÁROZATA

(2020. január 23.)

az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam közötti, 2009. december 17-i monetáris megállapodásra (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam közötti monetáris megállapodás (a továbbiakban: a monetáris megállapodás) 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a Vatikánvárosi Államnak végre kell hajtania az euróbankjegyekre és -érmékre, a pénzmosás megelőzésére, a készpénzes és a nem készpénzes fizetőeszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás megelőzésére, az érmekre és zsetonokra, valamint a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásokhoz kapcsolódó uniós jogi aktusokat és előírásokat. E jogi aktusok és előírások jegyzékét a monetáris megállapodás melléklete tartalmazza.

(2)

A vonatkozó új uniós jogi aktusoknak és előírásoknak, valamint a hatályos jogi aktusok és előírások módosításának a figyelembevétele céljából a Bizottságnak évente módosítania kell a monetáris megállapodás mellékletét.

(3)

Egyes uniós jogi aktusok és előírások már nem alkalmazandók, ezért azokat el kell hagyni a mellékletből, másfelől elfogadtak néhány új vonatkozó uniós jogi aktust és előírást, illetve a hatályos jogi aktusok tekintetében néhány módosítást, amelyekkel ki kell egészíteni a mellékletet.

(4)

A monetáris megállapodás mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam közötti monetáris megállapodás mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL C 28., 2010.2.4., 13. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

 

Végrehajtandó jogi rendelkezések

A végrehajtás határideje

 

A pénzmosás megelőzése

 

1.

A Tanács 2001/500/IB kerethatározata (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (HL L 182., 2001.7.5., 1. o.)

 

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.)

2016. december 31. (2)

3.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)

2017. december 31. (3)

4.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

2017. december 31. (3)

 

Módosította:

 

5.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.)

2020. március 31. (6)

 

Kiegészítette:

 

6.

A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.)

2017. december 31. (5)

 

Módosították:

 

7.

A Bizottság (EU) 2018/105 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 27.) az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Etiópiának a melléklet I. pontjában szereplő, a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét tartalmazó táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 19., 2018.1.24., 1. o.)

2019. március 31. (6)

8.

A Bizottság (EU) 2018/212 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 13.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Srí Lankának, Trinidad és Tobagónak, valamint Tunéziának a melléklet I. pontjában szereplő táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 41., 2018.2.14., 4. o.)

2019. március 31. (6)

9.

A Bizottság (EU) 2018/1108 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 7.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésével kapcsolatos kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal és a központi kapcsolattartó pontok feladataira vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 203., 2018.8.10., 2. o.)

2020. december 31. (7)

10.

A Bizottság (EU) 2018/1467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. július 27.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Pakisztánnak a melléklet I. pontjában szereplő táblázatba való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 246., 2018.10.2., 1. o.)

2019. december 31. (7)

11.

A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., 2019.5.14., 4. o.)

2020. december 31. (7)

12.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1672 rendelete (2018. október 23.) az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 284., 2018.11.12., 6. o.)

2021. december 31. (7)

13.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.)

2021. december 31. (7)

 

A csalás és hamisítás megelőzése

 

14.

A Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.)

2010. december 31.

 

Módosította:

 

15.

A Tanács 44/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 1. o.)

 

16.

A Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról (HL L 373., 2004.12.21., 1. o.)

2010. december 31.

 

Módosította:

 

17.

A Tanács 46/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 5. o.)

 

18.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euró és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 2014.5.21., 1. o.)

2016. december 31. (2)

19.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 123., 2019.5.10., 18. o.)

2021. december 31. (7)

 

Az euróbankjegyekre és -érmékre vonatkozó előírások

 

20.

A Tanács következtetései (1999. május 10.) az euróérmék minőségbiztosítási rendszeréről

2010. december 31.

21.

Az Európai Központi Bank EKB/2003/5 iránymutatása (2003. március 20.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról (HL L 78., 2003.3.25., 20. o.)

2010. december 31.

 

Módosította:

 

22.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/11 iránymutatása (2013. április 19.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/5 iránymutatás módosításáról (HL L 118., 2013.4.30., 43. o.)

2014. december 31. (1)

23.

Az Európai Központi Bank EKB/2010/14 határozata (2010. szeptember 16.) az euróbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról (HL L 267., 2010.10.9., 1. o.)

2012. december 31.

 

Módosította:

 

24.

Az Európai Központi Bank EKB/2012/19 határozata (2012. szeptember 7.) (HL L 253., 2012.9.20., 19. o.)

2013. december 31. (1)

25.

Az Európai Parlament és a Tanács 1210/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az euróérmék hitelesítéséről és a pénzforgalom céljára alkalmatlan euróérmék kezeléséről (HL L 339., 2010.12.22., 1. o.)

2012. december 31.

26.

Az Európai Parlament és a Tanács 651/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az euróérmék kibocsátásáról (HL L 201., 2012.7.27., 135. o.)

2013. december 31. (1)

27.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/10 határozata (2013. április 19.) az euróbankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (HL L 118., 2013.4.30., 37. o.)

2014. december 31. (1)

 

Módosította:

 

28.

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/669 határozata (2019. április 4.) az euróbankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2013/10 határozat módosításáról (HL L 113., 2019.4.29., 6. o.)

2020. december 31. (7)

29.

A Tanács 729/2014/EU rendelete (2014. június 24.) a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól (HL L 194., 2014.7.2., 1. o.)

2013. december 31. (2)

A monetáris megállapodás mellékletének a vegyes bizottság által a Szentszék és a Vatikánvárosi Állam kérésére hozott, a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató gazdálkodó egységekre alkalmazandó vonatkozó előírások beillesztéséről szóló ad hoc rendelkezés szerinti szakasza

 

A következő jogi eszközök vonatkozó részei

A végrehajtás határideje

30.

A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)

2016. december 31. (2)

 

Módosították:

 

31.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (2001. szeptember 27.) (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.)

 

32.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelve (2003. június 18.) (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.)

 

33.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.)

 

34.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)

2017. december 31. (2)

35.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2017. december 31. (2)

 

Módosították:

 

36.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.)

2019. június 30. (6)

37.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.)

2020. március 31. (6)

38.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.)

2020. december 31. (7)

39.

Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések

2018. szeptember 30. (4)

 

Módosította:

 

40.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)

2018. szeptember 30. (5)

41.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.)

2018. szeptember 30. (4)

 

A statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozás (*1)

 

42.

Az Európai Központi Bank EKB/2013/24 iránymutatása (2013. július 25.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 2., 2014.1.7., 34. o.)

2016. december 31. (2)

 

Módosította:

 

43.

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/66 iránymutatása (2015. november 26.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2013/24 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/40) (HL L 14., 2016.1.21., 36. o.)

2017. március 31. (4)

44.

Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.)

2016. december 31. (2)

 

Módosította:

 

45.

Az Európai Központi Bank 1375/2014/EU rendelete (2014. december 10.) a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) módosításáról (EKB/2014/51) (HL L 366., 2014.12.20., 77. o.)

 

46.

Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.)

2016. december 31. (2)

 

Módosította:

 

47.

Az Európai Központi Bank 756/2014/EU rendelete (2014. július 8.) a monetáris pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) módosításáról (EKB/2014/30) (HL L 205., 2014.7.12., 14. o.)

 

48.

Az Európai Központi Bank EKB/2014/15 iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.)

2016. december 31. (2)

 

Módosították:

 

49.

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása (2014. november 6.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43) (HL L 93., 2015.4.9., 82. o.)

 

50.

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/450 iránymutatása (2015. december 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44) (HL L 86., 2016.4.1., 42. o.)

2017. március 31. (4)

51.

Az Európai Központi Bank (EU) 2017/148 iránymutatása (2016. december 16.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2016/45) (HL L 26., 2017.1.31., 1. o.)

2017. november 1. (5)

52.

Az Európai Központi Bank (EU) 2018/877 iránymutatása (2018. június 1.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/17) (HL L 154., 2018.6.18., 22. o.)

2019. október 1. (6)


(1)  Ezekről a határidőkről a 2013. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(2)  Ezekről a határidőkről a 2014. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(3)  Ezekről a határidőkről a 2015. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(4)  Ezekről a határidőkről a 2016. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(5)  Ezekről a határidőkről a 2017. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(6)  Ezekről a határidőkről a 2018. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(7)  Ezekről a határidőkről a 2019. évi vegyes bizottság állapodott meg.

(*1)  Az egyszerűsített statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó mintának megfelelően.


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

24.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/42


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 122. számú előírása – Egységes műszaki rendelkezések az M, N és O kategóriás járműveknek a fűtési rendszerük tekintetében történő jóváhagyásáról (2020/110)

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

 

Az előírás eredeti változatának 5. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2019. október 15.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.   Alkalmazási kör

2.   Általános fogalommeghatározások

3.   Jóváhagyási kérelem

4.   Jóváhagyás

5.   I. rész: Járműtípus jóváhagyása a fűtési rendszere tekintetében

6.   II. rész: Fűtési rendszer jóváhagyása az üzembiztonság tekintetében

7.   Jármű- vagy alkatrésztípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése

8.   A gyártás megfelelősége

9.   Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.   A gyártás végleges leállítása

11.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet -   Adatközlő lapok és értesítések

2. melléklet -   A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet -   A hulladékhővel működő fűtési rendszerekre vonatkozó előírások – Levegő

4. melléklet -   A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati eljárás

5. melléklet -   A hőmérsékletre vonatkozó vizsgálati eljárás

6. melléklet -   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések füstgázkibocsátására vonatkozó vizsgálati eljárás

7. melléklet -   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésekre vonatkozó további előírások

8. melléklet -   A cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésekre és az LPG-vel működő fűtési rendszerekre vonatkozó biztonsági követelmények

9. melléklet -   Az ADR-ben (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban) meghatározott, egyes járművekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.

Ez az előírás valamennyi olyan M, N és O kategóriás járműre (1) vonatkozik, amely fűtési rendszerrel van ellátva.

A típusjóváhagyás megadása az alábbiak szerint történik:

1.2.

I. rész – Járműtípus jóváhagyása a fűtési rendszere tekintetében

1.3.

II. rész – Fűtési rendszer jóváhagyása az üzembiztonság tekintetében

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: ÁLTALÁNOS

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„Jármű”: olyan M, N vagy O kategóriájú jármű1/, amely fűtési rendszerrel van ellátva.

2.2.

„Gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típusjóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártásmegfelelőség biztosításáért felel. E személynek vagy szervezetnek nem kell feltétlenül közvetlenül közreműködnie a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű vagy alkatrész gyártásának valamennyi fázisában.

2.3.

„Belső”: a járműnek az utasok és/vagy a rakomány elhelyezésére szolgáló zárt részei.

2.4.

„Az utastér fűtési rendszere”: minden olyan berendezéstípus, amely az utastér hőmérsékletének növelésére szolgál.

2.5.

„A raktér fűtési rendszere”: minden olyan berendezéstípus, amely a raktér hőmérsékletének növelésére szolgál.

2.6.

„Raktér”: a jármű nem utasszállításra tervezett, hanem a rakomány elhelyezésére szolgáló belső része.

2.7.

„Utastér”: a járműnek a vezető és az utasok szállítására szolgáló belső része.

2.8.

„Gáz-halmazállapotú tüzelőanyag”: olyan tüzelőanyagok, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson (288,2 K és 101,33 kPa) gáz-halmazállapotúak, mint például a cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG) vagy a sűrített földgáz (CNG).

2.9.

„Túlhevülés”: az az állapot, amely akkor alakul ki, amikor a fűtésre szolgáló levegőt az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésbe bevezető nyílás teljesen elzáródik.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   Járműtípusnak a fűtési rendszere tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelem

3.1.1.

A járműtípusnak a fűtési rendszere tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.1.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.1.2.1.

a járműtípus részletes ismertetése a szerkezete, méretei, konfigurációja és szerkezeti anyagai tekintetében;

3.1.2.2.

a fűtési rendszer és általános elrendezésének rajzai.

3.1.3.

Az adatközlő lap mintáját az 1. melléklet 1. részének 1. függeléke tartalmazza.

3.1.4.

Egy, a jóváhagyásra benyújtott járműtípust reprezentáló járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

3.1.5.

Amennyiben a jóváhagyásra váró jármű EGB-típusjóváhagyással rendelkező fűtési rendszerrel van felszerelve, az említett fűtésirendszer-típus jóváhagyási számát és gyártó által alkalmazott típusmegjelölését mellékelni kell a járműtípus jóváhagyására vonatkozó kérelemhez.

3.1.6.

Amennyiben a jóváhagyásra váró jármű EGB-típusjóváhagyással nem rendelkező fűtési rendszerrel van felszerelve, a műszaki szolgálatnak át kell adni egy, a jóváhagyásra benyújtott típust reprezentáló mintát.

3.2.   A fűtésirendszer-típus jóváhagyására vonatkozó kérelem

3.2.1.

A fűtési rendszer típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a fűtési rendszer gyártója nyújtja be.

3.2.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.2.1.

a fűtési rendszer részletes ismertetése a szerkezete, méretei, konfigurációja és szerkezeti anyagai tekintetében;

3.2.2.2.

a fűtési rendszer és általános elrendezésének rajzai.

3.2.3.

Az adatközlő lap mintáját az 1. melléklet 1. részének 2. függeléke tartalmazza.

3.2.4.

Egy, a jóváhagyásra benyújtott fűtésirendszer-típust reprezentáló mintát át kell adni a műszaki szolgálatnak.

3.2.5.

A mintán jól láthatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét vagy védjegyét és a típusmegjelölést.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott típus megfelel az előírás idevágó részeiben foglalt követelményeknek, akkor a típust jóvá kell hagyni.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma (jelenleg az előírása eredeti változata esetében ez 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az ezen előírás szerinti jármű vagy fűtési rendszer több típusához.

4.3.

Valamely típus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 1. melléklete 2. részének megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Minden olyan járművön, valamint minden olyan külön forgalmazott alkatrészen, amely megfelel egy ezen előírás alapján jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy kört, benne egy „E” betűt és a típusjóváhagyást megadó ország egyedi azonosító számát (2).

4.5.

Alkatrészek típusjóváhagyása esetén ezen előírás számát egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követi a 4.2. szakasz szerint.

4.6.

Ha egy típus megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott típusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.2. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben azon előírás(ok) számát, amely(ek) alapján jóváhagyást adtak ugyanabban az országban, amely ezen előírás alapján is megadta a jóváhagyást, a 4.2. szakaszban előírt jel jobb oldalán, egymás alatt kell feltüntetni.

4.7.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.8.

Járművek esetében a jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.9.

Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   I. RÉSZ: JÁRMŰTÍPUS JÓVÁHAGYÁSA A FŰTÉSI RENDSZERE TEKINTETÉBEN

5.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás I. részének alkalmazásában:

5.1.1.

„Járműtípus a fűtési rendszere tekintetében”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a fűtési rendszer működési elve(i).

5.2.   Követelmények

5.2.1.

Valamennyi jármű utasterét fűtési rendszerrel kell felszerelni. Amennyiben a jármű raktere is rendelkezik fűtési rendszerrel, annak is teljesítenie kell ezen előírás követelményeit.

5.2.2.

A típusjóváhagyásra benyújtott jármű fűtési rendszerének meg kell felelnie az ezen előírás II. részében szereplő műszaki követelményeknek.

5.3.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések, az elektromos fűtőberendezések és a hőszivattyúval működő fűtési rendszerek járműbe történő beépítésére vonatkozó követelmények

5.3.1.   Alkalmazási kör

5.3.1.1.

Az 5.3.1.2. szakasztól függően a fűtőberendezéseket az 5.3. szakasz követelményeinek megfelelően kell beépíteni.

5.3.1.2.

A folyékony tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerrel rendelkező O kategóriájú járműveket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az 5.3. szakasz követelményeinek.

5.3.2.   A fűtőberendezések elhelyezése

5.3.2.1.

A felépítmény azon részeit és azon egyéb alkatrészeket, amelyek a fűtőberendezés közelében találhatók, védeni kell a túlzott hőtől, illetve a tüzelőanyaggal vagy olajjal történő szennyeződéstől.

5.3.2.2.

A fűtőberendezés túlhevülés esetén sem okozhat tűzveszélyt. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tűzálló anyagok vagy hőpajzsok alkalmazásával történő beépítési mód minden részegységtől kellő távolságot, valamint megfelelő szellőzést biztosít.

5.3.2.3.

Az M2 és M3 kategóriába tartozó járművek esetében égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést tilos az utastérben elhelyezni. Beszerelhető azonban olyan, légmentesen zárt burkolat használatával, amely szintén kielégíti az 5.3.2.2. szakasz feltételeit.

5.3.2.4.

A 7. melléklet 4. szakaszában említett címkét, illetve annak másolatát úgy kell elhelyezni, hogy az az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés járműbe történő beszerelése után könnyen leolvasható legyen.

5.3.2.5.

A fűtőberendezést úgy kell elhelyezni, hogy a sérülések és a személyes vagyontárgyakban bekövetkező károk kockázata minimális legyen.

5.3.3.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések tüzelőanyag-ellátása

5.3.3.1.

A tüzelőanyag-töltőnyílást tilos az utastérben elhelyezni, és megfelelő sapkával kell ellátni a tüzelőanyag-kiömlés megakadályozása céljából.

5.3.3.2.

Az olyan folyékony tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések esetében, amelyeknél a tüzelőanyag-ellátás elkülönül a jármű üzemanyag-ellátásától, a tüzelőanyag típusát és töltőnyílását világosan meg kell jelölni.

5.3.3.3.

A tüzelőanyag-betöltés helyén figyelmeztetést kell elhelyezni, miszerint a tüzelőanyag betöltése előtt a fűtőberendezést ki kell kapcsolni. Emellett a gyártó kezelési útmutatójában is megfelelő utasítást kell adni erre vonatkozóan.

5.3.4.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések füstgázelvezető rendszere

5.3.4.1.

A füstgázelvezető rendszer kimenetét úgy kell elhelyezni, hogy a ventilátorokon, a fűtőlevegő-bemeneteken, valamint a nyitott ablakokon keresztül ne kerülhessenek füstgázok a járműbe.

5.3.5.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések égésilevegő-bemenete

5.3.5.1.

A fűtőberendezés égésterébe áramló levegő nem származhat a jármű utasteréből.

5.3.5.2.

A levegőbemenet helyét úgy kell meghatározni, illetve védeni, hogy hulladék vagy poggyász ne állhassa el a levegő útját.

5.3.6.   Fűtőlevegő-bemenet

5.3.6.1.

A fűtőlevegő-ellátás származhat friss vagy keringetett levegőből, és csak olyan tiszta területről áramolhat be, amely a hajtómotorból, az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésből, illetve a járművön belül bármely más forrásból származó kipufogógázzal, illetve füstgázzal valószínűleg nem szennyezett.

5.3.6.2.

A bemenet nyílását ráccsal vagy más alkalmas eszközzel kell védeni.

5.3.7.   Fűtőlevegő-kimenet

5.3.7.1.

A meleg levegőt a járművön átvezető csövek helyét úgy kell meghatározni, illetve védeni, hogy azok esetleges érintés esetén se okozhassanak sérülést vagy kárt.

5.3.7.2.

A levegő kimenetének helyét úgy kell meghatározni, illetve védeni, hogy hulladék vagy poggyász ne állhassa el a levegő útját.

5.3.8.   Az égéshő felhasználásával működő fűtési rendszer automatikus vezérlése

5.3.8.1.

A jármű motorjának leállítását követő 5 másodpercen belül a fűtési rendszernek, valamint a tüzelőanyag-ellátásnak automatikusan ki kell kapcsolnia. Amennyiben a kézi vezérlés már be van kapcsolva, a fűtési rendszer üzemben maradhat.

6.   II. RÉSZ: FŰTÉSI RENDSZER JÓVÁHAGYÁSA AZ ÜZEMBIZTONSÁG TEKINTETÉBEN

6.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás II. részének alkalmazásában:

6.1.1.

„Fűtési rendszer”: minden olyan típusú berendezés, amely a jármű belsejében – beleértve a rakteret is – uralkodó hőmérséklet növelésére szolgál.

6.1.2.

„Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés”: olyan berendezés, amely a jármű fűtésére közvetlenül folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot használ fel, nem pedig a jármű meghajtására szolgáló motor hulladékhőjét.

6.1.3.

„Fűtésirendszer-típus”: azok a berendezések, amelyek nem különböznek egymástól a következő lényeges jellemzők tekintetében:

az energiaellátás (például folyékony tüzelőanyag vagy villamos energia);

a közvetítő közeg (például levegő vagy víz);

a járműben való elhelyezkedés (például utastér vagy raktér).

6.1.4.

„Hulladékhő felhasználásával működő fűtési rendszer”: minden olyan típusú berendezés, amely a jármű belsejében uralkodó hőmérséklet növelésére a jármű meghajtására szolgáló motor hulladékhőjét használja fel, és amelynek közvetítő közege lehet víz, olaj vagy levegő.

6.1.5.

„Elektromos fűtőberendezés”: olyan berendezés, amely fedélzeti vagy külső forrásból származó villamos energiát használ a jármű belsejében uralkodó hőmérséklet növelésére. A fő fűtési rendszer mellett beépített olyan elektromos berendezések, amelyek fő funkciója nem a jármű belsejének fűtése, ezen előírás értelmében nem tekintendők elektromos fűtőberendezéseknek. Például az egyes alkatrészekbe beépített, olyan elektromos berendezések, amelyek kizárólag az adott alkatrész fűtésére szolgálnak, ezen előírás értelmében nem minősülnek elektromos fűtőberendezésnek.

6.1.6.

„Hőszivattyúval működő fűtési rendszer”: olyan, megújuló energiával működőnek minősülő termodinamikai fűtőberendezés, amely az egyik közegből (levegőből vagy vízből) elvont hőenergiát egy másik közegnek adja át a jármű belsejében uralkodó hőmérséklet növelése céljából. A fő fűtési rendszer mellett beépített olyan, hőszivattyúval működő fűtési rendszerek, amelyek fő funkciója nem a jármű belsejének fűtése, ezen előírás értelmében nem tekintendők hőszivattyúval működő fűtőberendezéseknek.

6.2.   Általános követelmények

A fűtési rendszerre a következő követelmények vonatkoznak:

az utastérbe beáramló fűtőlevegő nem lehet szennyezettebb, mint a járműbe belépő levegő a bemeneti ponton;

a járművezető és az utasok a jármű közúti használata közben nem érintkezhetnek a jármű olyan részével vagy a fűtőlevegővel, amely égési sérülést okozhat;

az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés füstgázkibocsátásának elfogadható határokon belül kell maradnia.

A fenti követelmények betartásának ellenőrzésére szolgáló vizsgálati eljárások szabályait a 4., 5. és 6. melléklet tartalmazza.

6.2.1.

Az alábbi táblázat arról ad áttekintést, hogy melyik melléklet vonatkozik az egyes fűtésirendszer-típusokra a különböző járműkategóriákon belül:

Fűtési rendszer

Járműkategória

4. melléklet

Levegőminőség

5. melléklet

Hőmérséklet

6. melléklet

Füstgázkibocsátás

8. melléklet

Az LPG-vel kapcsolatos biztonsági követelmények

Motor hulladék-hője – víz

M

 

 

 

 

N

 

 

 

 

O

 

 

 

 

Motor hulladék-

hője – levegő Lásd az 1. megjegyzést

M

Igen

Igen

 

 

N

Igen

Igen

 

 

O

 

 

 

 

Motor hulladék-hője – olaj

M

Igen

Igen

 

 

N

Igen

Igen

 

 

O

 

 

 

 

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés

Lásd a 2. megjegyzést

M

Igen

Igen

Igen

Igen

N

Igen

Igen

Igen

Igen

O

Igen

Igen

Igen

Igen

Folyékony tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés

Lásd a 2. megjegyzést

M

Igen

Igen

Igen

 

N

Igen

Igen

Igen

 

O

Igen

Igen

Igen

 

Elektromos fűtőberendezés

Lásd a 2. megjegyzést

M

 

Igen

 

 

N

 

Igen

 

 

O

 

Igen

 

 

Hőszivattyú

M

Igen

Igen

 

 

 

N

Igen

Igen

 

 

 

O

Igen

Igen

 

 

1. megjegyzés: Azok a fűtési rendszerek, amelyek megfelelnek a 3. melléklet követelményeinek, mentesülnek e vizsgálati követelmények teljesítése alól.

2. megjegyzés: Azok az utastéren kívül elhelyezett fűtőberendezések, amelyek vizet használnak közvetítő közegként, úgy tekintendők, hogy megfelelnek a 4. és az 5. melléklet követelményeinek.

6.3.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésekre vonatkozó követelmények

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésekre vonatkozó további követelményeket a 7. melléklet határozza meg.

7.   JÁRMŰ- VAGY ALKATRÉSZTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE

7.1.

A típus minden módosításáról értesíteni kell a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű vagy alkatrész továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

7.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.

A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 1. melléklete 2. része 1. vagy 2. függelékének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

8.1.

Az ezen előírás szerint jóváhagyott járműveket és alkatrészeket úgy kell gyártani, hogy a fenti 5. és 6. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.

A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente egyszer kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.

Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 5. és 6. szakaszban előírt követelmények.

9.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. melléklete 2. része 1. vagy 2. függelékének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus vagy alkatrész gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően az ezen előírás 1. melléklete 2. része 1. vagy 2. függelékének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint. –

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók –

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html


1. MELLÉKLET

1. RÉSZ

1. FÜGGELÉK

AZ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA

(valamely járműtípusra vonatkozóan, a fűtési rendszernek vagy a járműnek a fűtési rendszere tekintetében történő EGB-típusjóváhagyásával összefüggésben az előírás 4.3. szakaszával összhangban)

Ha a fűtési rendszer vagy alkatrészei elektronikus vezérléssel vannak ellátva, a vezérlés teljesítményére vonatkozó adatokat is meg kell adni.

0.   ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

0.2.

Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

0.3.

Típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön: …

0.4.

A jelölés helye: …

0.5.

A jármű kategóriája (1): …

0.6.

A gyártó neve és címe: …

0.7.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.

A reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok:

2.   MOTOR

2.1.

A gyártó motorkódja: …

(a motoron lévő jelölés vagy más azonosító jel szerint)

2.2.

Működési elv: szikragyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (2)

2.3.

A hengerek száma és elrendezése: …

2.4.

Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW … ford./perc fordulatszámon

(a gyártó által megadott érték)

2.5.

Hűtőrendszer (folyadék/levegő) (2)

2.6.

A motorhőmérséklet-szabályozó rendszer névleges beállítási értéke: …

2.7.

Feltöltő: van/nincs (2)

2.7.1.

Típus(ok) …

2.7.2.

A rendszer leírása (például a legnagyobb feltöltőnyomás: … kPa, lefújószelep, ha van):

3.   FELÉPÍTMÉNY

3.1.

A jármű rövid leírása a fűtési rendszer tekintetében, ha a fűtési rendszer a motor hűtőközegének hőjét használja fel: …

3.2.

A járműtípus rövid leírása a fűtési rendszer tekintetében, ha a motor hűtőlevegőjét vagy kipufogógázait használják fel hőforrásként, beleértve a következőket: …

3.2.1.

a fűtési rendszer járműben való elhelyezkedését bemutató elrendezési rajz: …

3.2.2.

a fűtésre kipufogógázokat felhasználó fűtési rendszerek hőcserélőjének vagy azon részeknek a vázlatrajza, ahol a hőcsere lezajlik (a motor hűtőlevegőjét fűtésre használó fűtési rendszereknél): …

3.2.3.

a hőcserélő, illetve azon részek metszetrajza, ahol a hőcsere lezajlik, a fal vastagságának, a felhasznált anyagoknak és a felület jellemzőinek a feltüntetésével: …

3.2.4.

a fűtési rendszer további fontos alkatrészeire, például a fűtőventilátorra vonatkozó adatok a tervezésük módja és műszaki adataik tekintetében: …

3.3.

A járműtípus rövid leírása tekintettel az égéshő felhasználásával működő fűtési rendszerre és az automatikus vezérlésre: …

3.3.1.

az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, a levegőbemeneti rendszer, a füstgázelvezető rendszer, a tüzelőanyag-tartály, a tüzelőanyag-ellátó rendszer (beleértve a szelepeket) és az elektromos csatlakozások elrendezési rajza, amely mutatja ezek helyét a járműben.

3.4.

Legnagyobb villamosenergia-fogyasztás: … kW

2. FÜGGELÉK

AZ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA

(valamely fűtésirendszer-típusra vonatkozóan, a fűtési rendszernek az üzembiztonság tekintetében történő EGB-típusjóváhagyásával összefüggésben az előírás 4.3. szakaszával összhangban)

Ha a fűtési rendszer vagy alkatrészei elektronikus vezérléssel vannak ellátva, a vezérlés teljesítményére vonatkozó adatokat is meg kell adni.

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

1.2.

Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

1.3.

A gyártó neve és címe: …

1.4.

Alkatrészek esetében az EGB-jóváhagyási jel helye és rögzítési módja: …

1.5.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.   ÉGÉSHŐ FELHASZNÁLÁSÁVAL MŰKÖDŐ FŰTŐBERENDEZÉS (HA VAN)

2.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

2.2.

Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

2.3.

Típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a fűtési rendszeren: …

2.4.

A jelölés helye: …

2.5.

A gyártó neve és címe: …

2.6.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.7.

Vizsgálati nyomás (a cseppfolyósított szénhidrogéngázzal vagy hasonló gázzal táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések esetében a fűtőberendezés gázbemeneténél kialakuló nyomás): …

2.8.

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés és valamennyi alkatrészének részletes leírása, elrendezési rajza és beszerelésének leírása: …

2. RÉSZ

1. FÜGGELÉK

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb méret: A4 [210 × 297 mm])

Image 1

 (3)

Kiadta:

Hatóság neve:


Tárgy (4):

Jóváhagyás megadása

 

Jóváhagyás kiterjesztése

 

Jóváhagyás elutasítása

 

Jóváhagyás visszavonása

 

A gyártás végleges leállítása

valamely járműtípus vonatkozásában, a 122. sz. előírás alapján

Jóváhagyási szám …

Kiterjesztés száma …

A kiterjesztés indokolása: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

1.2.

Típus: …

1.3.

Típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (4) (5): …

1.3.1.

A jelölés helye: …

1.4.

A jármű kategóriája (6): …

1.5.

A gyártó neve és címe: …

1.6.

Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.7.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (értelemszerűen)

2.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.

Megjegyzések (adott esetben): …

6.

Hely: …

7.

Dátum: …

8.

Aláírás: …

9.

A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.

10.

A járművet a 9. melléklet (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, ADR) előírásai alapján hagyták jóvá: igen/nem (4).

2. FÜGGELÉK

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb méret: A4 [210 mm × 297 mm])

Image 2

 (7)

Kiadta:

Hatóság neve:


Tárgy: (8)

Jóváhagyás megadása

 

Jóváhagyás kiterjesztése

 

Jóváhagyás elutasítása

 

Jóváhagyás visszavonása

 

A gyártás végleges leállítása

valamely alkatrésztípus vonatkozásában, a 122. sz. előírás alapján

Jóváhagyási szám …

Kiterjesztés száma …

A kiterjesztés indokolása: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve): …

1.2.

Típus: …

1.3.

Típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a berendezésen (9): …

1.3.1.

A jelölés helye: …

1.4.

A gyártó neve és címe: …

1.5.

Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.6.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (értelemszerűen)

2.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: …

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.

Megjegyzések (adott esetben): …

6.

Hely: …

7.

Dátum: …

8.

Aláírás: …

9.

A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint.

(2)  A nem kívánt rész törlendő.

(3)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(4)  A nem kívánt rész törlendő.

(5)  Ha a típusazonosító jelölés olyan írásjeleket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel (?) kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(6)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint.

(7)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(8)  A nem kívánt rész törlendő.

(9)  Ha a típusazonosító jelölés olyan írásjeleket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel (?) kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).


2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

Image 3

a = min. 8 mm

A fűtési rendszeren elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott alkatrésztípust a szerkezeti jellemzői tekintetében a 122. sz. előírás alapján hagyták jóvá Hollandiában (E 4), a 002439 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám azt is jelzi, hogy a jóváhagyást a 122. sz. előírás eredeti változata alapján adták meg.

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

Image 4

a = min. 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a fűtési rendszere(i) tekintetében a 122. sz. előírás alapján hagyták jóvá Hollandiában (E 4), a III. osztályban. A 00 szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 122. sz. előírás eredeti változata alapján adták meg.

C. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.6. szakaszát.)

Image 5

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 122. és a 33. sz. előírás (*1)/alapján hagyták jóvá Hollandiában (E 4). A 00 szám azt jelzi, hogy mindkét jóváhagyást a vonatkozó előírás eredeti változata alapján adták meg.


(*1)  Ez a szám csupán példaként szolgál.


3. MELLÉKLET

A HULLADÉKHŐVEL MŰKÖDŐ FŰTÉSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK – LEVEGŐ

1.   

Azok a fűtési rendszerek, amelyek hőcserélőjének primer körében kipufogógáz vagy szennyezett levegő halad keresztül, akkor felelnek meg az ezen előírás 6.2. szakaszában meghatározott követelményeknek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

2.   

a hőcserélő primer körében elhelyezkedő falaknak 2 bar nyomás alatt és 2 bar nyomáson is szivárgásmentesnek kell lenniük;

3.   

a hőcserélő primer körében elhelyezkedő falak nem tartalmazhatnak semmiféle leszerelhető alkatrészt;

4.   

a hőcserélő falának a hőcsere helyén legalább 2 mm vastagnak kell lennie, ha ötvözetlen acélból készült;

4.1.   

amennyiben másfajta anyagból készült (beleértve a kompozit vagy bevont anyagokat is), a fal vastagságának olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a hőcserélő 4. szakaszban említett élettartamát;

4.2.   

amennyiben a hőcserélő fala a hőcsere helyén zománcozott, a falnak a zománcozott részen legalább 1 mm vastagnak kell lennie, a zománcnak pedig tartósnak és szivárgásmentesnek kell lennie, és nem lehet porózus szerkezetű;

5.   

a kipufogógázt vezető csőnek legalább 30 mm hosszú, burkolattal nem ellátott, könnyen hozzáférhető korrózió-ellenőrző szakaszt kell tartalmaznia közvetlenül a hőcserélő után;

5.1.   

ennek a korrózió-ellenőrző szakasznak a fala nem lehet vastagabb, mint a hőcserélő belsejében elhelyezkedő kipufogógázcsöveké, és e szakasz anyagainak és felszínük tulajdonságainak az említett csövekéhez hasonlónak kell lenniük;

5.2.   

ha a hőcserélő a jármű kipufogódobjával egységet alkot, az utóbbi külső falát az 5.1. szakasznak megfelelő szakasznak kell tekinteni, ahol korrózió léphet fel.

6.   

Az olyan, hulladékhő felhasználásával működő fűtési rendszerek, amelyek a motor hűtőlevegőjét használják fel fűtésre, hőcserélő használata nélkül is megfelelnek az ezen előírás 6.2. szakaszában meghatározott követelményeknek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

6.1.   

a fűtésre használt hűtőlevegő a motornak csak olyan felszínével érintkezik, amelyen nincs leszerelhető rész; és

6.2.   

e hűtőlevegőkör falai és a hőátadásra használt felszínek közötti összekötések gázmentesen zárnak és olajállók.

E feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha például:

az egyes gyújtógyertyák körüli burkolat minden gázszivárgást a fűtőlevegőkörön kívülre vezet;

a hengerfej és a kipufogó-gyűjtőcső közötti csatlakozás a fűtőlevegőkörön kívül helyezkedik el;

a hengerfej és a henger között kettős szivárgásvédelem van, így az első csatlakozásnál keletkező bármilyen szivárgás a fűtőlevegőkörön kívülre van vezetve; vagy

a hengerfej és a henger közötti szivárgásvédelem akkor is fennáll, amikor a hengerfejanyákat a gyártó által előírt névleges nyomaték egyharmadával hidegen meghúzzák; vagy

az a terület, ahol a hengerfej a hengerhez csatlakozik, a fűtőlevegőkörön kívül helyezkedik el.


4. MELLÉKLET

A LEVEGŐMINŐSÉGRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1.   

Járművek típusjóváhagyása esetén a következő vizsgálatot kell elvégezni:

1.1.   

A fűtőberendezést egy órán keresztül, legnagyobb teljesítményen, szélcsendben (szélsebesség ≤ 2 m/s), zárt ablakokkal, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés esetén a hajtómotor kikapcsolása mellett kell működtetni. Ha azonban a fűtőberendezés a legnagyobb teljesítményen járatva egy óránál hamarabb automatikusan kikapcsol, a méréseket a kikapcsolást megelőzően is el lehet végezni.

1.2.   

A környezeti levegő szén-monoxid-arányát az alábbiakból vett mintákon kell lemérni:

1.2.1.   

a járművön kívül, a fűtőlevegő bemenetéhez a lehető legközelebb eső ponton; és

1.2.2.   

a járművön belül, a fűtőlevegő kimenetétől kevesebb mint 1 méter távolságra lévő ponton.

1.3.   

A mérést 10 perces reprezentatív időtartamon át kell folytatni.

1.4.   

A mérőműszer állása az 1.2.2. szakaszban leírt helyzetben kevesebb mint 20 ppm szén-monoxiddal lehet magasabb, mint az 1.2.1. szakaszban leírt helyzetben.

2.   

A fűtőberendezés alkatrészként történő típusjóváhagyása esetén az 5. és a 6. mellékletben, valamint a 7. melléklet 1.3. szakaszában szereplő vizsgálatok után a következő vizsgálatot kell elvégezni:

2.1.   

A hőcserélő primer körét szivárgásvizsgálatnak kell alávetni annak érdekében, hogy ne kerülhessen szennyezett levegő az utastérbe szánt fűtőlevegőbe.

2.2.   

Ez a követelmény akkor teljesül, ha 0,5 hPa túlnyomáson a hőcserélő szivárgásának mértéke legfeljebb 30 dm3/h.


5. MELLÉKLET

A HŐMÉRSÉKLETRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1.   

A fűtőberendezést egy órán keresztül, legnagyobb teljesítményen, szélcsendben (szélsebesség ≤ 2 m/s), zárt ablakok mellett kell működtetni. Ha azonban a fűtőberendezés a legnagyobb teljesítményen járatva egy óránál hamarabb automatikusan kikapcsol, a méréseket korábban is el lehet végezni. Ha a fűtött levegő beszívása a járművön kívülről történik, a vizsgálatot legalább 15 °C-os környezeti hőmérsékleten kell végezni.

2.   

A fűtési rendszer azon részeinek felszíni hőmérsékletét, amelyek normál közúti használat alatt érintkezésbe kerülhetnek a járművezetővel, kontakthőmérővel kell megmérni. Az ilyen rész vagy részek hőmérséklete csupasz fém esetében nem haladhatja meg a 70 °C-ot, más anyagok esetében a 80 °C-ot.

2.1.   

Ha a fűtési rendszer bizonyos része(i) a járművezető ülése mögött található(k), illetve túlhevülés esetén a hőmérséklet nem haladhatja meg a 110 °C-ot.

2.2.   

M1 és N kategóriájú járművek esetében a rendszer azon részeinek a hőmérséklete, amelyek a jármű normál közúti használata során érintkezésbe kerülhetnek az ülő utasokkal – a kivezető rostélyt kivéve –, nem haladhatja meg a 110 °C-ot.

2.3.   

M2 és M3 kategóriájú járművek esetében a rendszer azon részeinek a hőmérséklete, amelyek a jármű normál közúti használata során érintkezésbe kerülhetnek az utasokkal, csupasz fém esetében nem haladhatja meg a 70 °C-ot, más anyagok esetében a 80 °C-ot.

3.   

Ha a fűtési rendszer bizonyos része(i) az utastéren kívül hozzáférhető(k), illetve túlhevülés esetén a hőmérséklet nem haladhatja meg a 110 °C-ot.

Az utastérbe beáramló fűtőlevegő hőmérséklete a kimenet középpontjában mérve nem haladhatja meg 150 °C-ot.


6. MELLÉKLET

AZ ÉGÉSHŐ FELHASZNÁLÁSÁVAL MŰKÖDŐ FŰTŐBERENDEZÉSEK FÜSTGÁZKIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1.   

A fűtőberendezést egy órán keresztül, legnagyobb teljesítményen, szélcsendben (szélsebesség ≤ 2 m/s), 20 ± 10 °C környezeti hőmérsékleten kell működtetni. Ha azonban a fűtőberendezés a legnagyobb teljesítményen járatva egy óránál hamarabb automatikusan kikapcsol, a méréseket a kikapcsolást megelőzően is el lehet végezni.

2.   

A megfelelő mérőműszerrel mért száraz és hígítatlan füstgázkibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban jelzett értékeket:

Paraméter

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések

Folyékony tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések

CO

0,1 térfogatszázalék

0,1 térfogatszázalék

NOx

200 ppm

200 ppm

CH

100 ppm

100 ppm

Bacharach-referenciaegység (1)

1

4

3.   

A vizsgálatot 100 km/h sebességnek (vagy ha a jármű végsebessége 100 km/h-nál kisebb, akkor a legnagyobb üzemi sebességnek) megfelelő feltételek mellett meg kell ismételni. Ilyen feltételek mellett a CO-érték nem haladhatja meg a 0,2 térfogatszázalékot. Amennyiben a vizsgálatot a fűtőberen.dezésen mint alkatrészen végezték el, úgy azon járműtípusok esetében, amelyekbe a fűtőberendezés be van szerelve, a vizsgálatot nem kell megismételni.


(1)  Az alkalmazott referenciaegység az ASTM D 2156 szabványban leírt „Bacharach-egység”.


7. MELLÉKLET

AZ ÉGÉSHŐ FELHASZNÁLÁSÁVAL MŰKÖDŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI ELŐÍRÁSOK

1.   

Minden fűtőberendezést használati és karbantartási útmutatóval kell ellátni, az utólagos értékesítésű fűtőberendezésekhez pedig beszerelési útmutatót is kell csatolni.

2.   

Minden, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést biztonsági szerkezettel kell ellátni (akár az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, akár a jármű részeként), amely vészhelyzet esetén vezérli a működést. Ezt úgy kell megtervezni, hogy ha az indításnál nem keletkezik láng, vagy a láng működés közben kialszik, akkor a tüzelőanyag-ellátás gyújtási és kapcsolási ideje folyékony tüzelőanyaggal működő fűtőberendezésnél ne haladja meg a négy percet, gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő fűtőberendezésnél termoelektromos lángellenőrző készülék esetén az egy percet, illetve automatikus készülék esetén a 10 másodpercet.

3.   

A közvetítő közegként vizet felhasználó fűtőberendezés égésterének és hőcserélőjének a normál működési nyomás kétszerese, illetve 2 bar nyomás (túlnyomás) közül a nagyobb értéket kell kiállnia. A próbanyomást az adatlapon fel kell tüntetni.

4.   

A fűtőberendezést el kell látni a gyártó címkéjével, amelyen szerepel a gyártó neve, a modell száma és típusa a kilowattban meghatározott névleges teljesítménnyel együtt. A tüzelőanyag-típust szintén meg kell nevezni, adott esetben az üzemi feszültséggel és a gáznyomással együtt.

5.   

Az égésilevegő-befúvók késleltetett kikapcsolása

5.1.   

Amennyiben égésilevegő-befúvót szereltek be, túlhevülés, valamint a tüzelőanyag-ellátás megszakadásának esetére késleltetett kikapcsolót kell felszerelni.

5.2.   

Az égés okozta kár, valamint a kipufogógáz, illetve füstgáz okozta korrózió megakadályozására egyéb eszközök alkalmazása is megengedett, ha a gyártó elfogadható módon bizonyítja azok azonos hatását a jóváhagyó hatóság számára.

6.   

A villamosenergia-ellátással kapcsolatos követelmények

6.1.   

A feszültség által érintett összes műszaki követelményt a névleges érték ±  16 %-ának megfelelő feszültséghatárokon belül kell betartani. Ha azonban feszültségcsökkenés és/vagy túlfeszültség elleni védelmet építettek be, a követelményeket névleges feszültség mellett és a kikapcsolási pontok közvetlen közelében kell teljesíteni.

7.   

A működést jelző lámpa

7.1.   

A kezelő látómezőjében tisztán látható ellenőrző lámpával kell jelezni, hogy az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés mikor van ki-, illetve bekapcsolt állapotban.


8. MELLÉKLET

A CSEPPFOLYÓSÍTOTT SZÉNHIDROGÉNGÁZZAL (LPG) TÁPLÁLT, ÉGÉSHŐ FELHASZNÁLÁSÁVAL MŰKÖDŐ FŰTŐBERENDEZÉSEKRE ÉS AZ LPG-VEL MŰKÖDŐ FŰTÉSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1.   A GÉPJÁRMŰVEKBEN ÉS PÓTKOCSIJAIKBAN VALÓ KÖZÚTI HASZNÁLATRA SZÁNT, LPG-VEL MŰKÖDŐ FŰTÉSI RENDSZEREK

1.1.

Amennyiben a gépjárműbe vagy pótkocsiba szerelt, LPG-vel működő fűtési rendszer akkor is használható, ha a jármű mozgásban van, akkor az LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek és ellátórendszerének meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1.1.1.

Az LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie az EN 624:2011 harmonizált szabvány (Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Járművekbe és hajókba építhető, cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő, zárt égésterű helyiségfűtő berendezések) követelményeinek.

1.1.2.

A tartósan beszerelt LPG-tartályok esetében a rendszer folyékony LPG-vel érintkező valamennyi alkatrészének (valamennyi alkatrésznek a töltőegységtől a párologtatóig/nyomásszabályozóig) és azok beszerelésének meg kell felelnie a 67. számú ENSZ EGB-előírás I. és II. részében, valamint 3–10., 13. és 15–17. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek. Az O kategóriájú járművek esetében azonban az LPG-tartály beszerelésére az EN 1949 2011 harmonizált szabvány műszaki követelményei vonatkoznak.

1.1.3.

A járművekbe szerelt, LPG-vel működő fűtési rendszerek gázüzemű részét úgy kell beszerelni, hogy az megfeleljen az EN 1949: 2011 harmonizált szabvány1 (Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő gázberendezések emberi tartózkodás céljára szolgáló szabadidő-lakójárművekbe és egyéb járművekbe való beszerelési előírásai) követelményeinek.

1.1.4.

Az LPG-ellátó rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a beszerelt, LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés számára az LPG-t a szükséges nyomáson és megfelelő halmazállapotban adagolja. A tartósan felszerelt LPG-tartályból az LPG egyidejűleg gáz- és folyékony halmazállapotban is kivezethető. A gépjármű és a pótkocsi gázüzemű berendezése között nem lehet összeköttetés.

1.1.5.

A tartósan beszerelt LPG-tartálynak a fűtőberendezés ellátására szolgáló folyadékkimenetére a 67. számú ENSZ EGB-előírás 17.6.1.1. szakaszának megfelelően fel kell szerelni egy túlfolyószeleppel ellátott távirányítású tápszelepet. A túlfolyószeleppel ellátott távirányítású tápszelepet oly módon kell vezérelni, hogy a gyújtáskapcsoló állásától függetlenül, a motor leállását követő 5 másodpercen belül automatikusan záródjon. Ha ezen az öt másodpercen belül bekapcsolják a fűtési rendszert vagy az LPG-ellátó rendszert, a fűtési rendszer üzemben maradhat. A fűtést bármikor újra lehet indítani. Ez a szakasz a pótkocsikra nem vonatkozik. A pótkocsikat a töltési pont közelében olyan címkével kell ellátni, amely figyelmeztet arra, hogy a fűtőberendezést ki kell kapcsolni a tartósan beszerelt LPG-tartály újratöltése közben.

1.1.6.

Amennyiben az LPG-t gázhalmazállapotban adagolják a tartósan beszerelt LPG-tartályból vagy a különálló, hordozható LPG-palackból, megfelelő intézkedéseket kell tenni a következők biztosítására:

1.1.6.1.

a nyomásszabályozóba, illetve az LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésbe nem kerülhet folyékony LPG. Szétválasztó használata megengedett;

1.1.6.2.

véletlen szétkapcsolódás következtében nem történhet ellenőrizetlen kiáramlás. Az LPG-áramlás lezárására megfelelő készüléket kell felszerelni közvetlenül a tartályra vagy a palackra szerelt nyomásszabályozóba vagy ezek után. Amennyiben a nyomásszabályozót a palacktól vagy tartálytól távol szerelték fel, egy készüléket közvetlenül a palack vagy a tartály tömlője vagy kivezető csöve elé (magas nyomás elleni védelem), egy további készüléket pedig – amennyiben a berendezés kisnyomású részének védelméhez szükséges – a nyomásszabályozóba vagy az után kell felszerelni (kis nyomás elleni védelem).

1.1.7.

Amennyiben az LPG-t folyékony halmazállapotban adagolják, a párologtató és nyomásszabályozó egységet megfelelő hőforrás segítségével fel kell fűteni a szükséges hőmérsékletre.

1.1.8.

Azon gépjárművekben, amelyek hajtóműve LPG-vel működik, az LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést is csatlakoztatni lehet ahhoz a tartósan beszerelt LPG-tartályhoz, amely a motor számára biztosítja az LPG-t, feltéve, hogy teljesülnek a hajtóműre vonatkozó biztonsági követelmények. Amennyiben a fűtéshez külön LPG-tartályt használnak, e tartálynak saját töltőegységgel kell rendelkeznie.

2.   A KIZÁRÓLAG GÉPJÁRMŰVEKBEN ÉS PÓTKOCSIJAIKBAN VALÓ HELYHEZ KÖTÖTT HASZNÁLATRA SZÁNT, LPG-VEL MŰKÖDŐ FŰTÉSI RENDSZEREK

2.1.

Az LPG-vel működő fűtési rendszer LPG-vel működő fűtőberendezésének és ellátórendszerének, amelyet csak álló helyzetű járműben való használatra szántak, a következő követelményeknek kell megfelelnie:

2.1.1.

Arra a részre, ahol a hordozható LPG-palackot tárolják, és a fűtési rendszer vezérlőberendezésének közvetlen közelében tartós címkét kell elhelyezni, amely figyelmeztet arra, hogy a jármű mozgása alatt az LPG-vel működő fűtőberendezés nem üzemelhet, és a hordozható LPG-palack szelepének zárva kell lennie.

2.1.2.

Az LPG-vel táplált, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie az 1.1.1. szakasz követelményeinek.

2.1.3.

Az LPG-vel működő fűtési rendszer gázüzemű részét úgy kell beszerelni, hogy megfeleljen az 1.1.3. szakasz követelményeinek.

9. MELLÉKLET

AZ ADR-BEN (A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁSBAN) MEGHATÁROZOTT, EGYES JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a melléklet azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban (ADR) meghatározott, az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésekre és azok beszerelésére vonatkozó különleges követelmények érvényesek.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában az ADR 9.1. fejezetében megállapított EX/II, EX/III, AT, FL, OX és MEMU járműjelölések meghatározásai érvényesek.

Az e melléklet szerint az EX/III besorolású járművekre vonatkozó követelmények teljesítése alapján jóváhagyott járműveket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a MEMU besorolású járművekre vonatkozó követelményeknek.

3.   MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Általános követelmények (EX/II, EX/III, AT, FL, OX és MEMU besorolású járművek)

3.1.1. (1)

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéseket és azok füstgázelvezető csöveit úgy kell kialakítani, elhelyezni és védeni vagy beborítani, hogy a rakomány ne melegedjen túl és ne gyulladjon ki. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a készülék tüzelőanyag-tartálya és füstgázelvezető rendszere megfelel az alábbi előírásoknak:

A berendezés tüzelőanyag-ellátására szolgáló tartályoknak meg kell felelniük a következő előírásoknak:

a)

szivárgás esetén a tüzelőanyagnak a talajra kell elfolynia, anélkül, hogy érintkezésbe kerülne a jármű meleg részeivel vagy a rakománnyal;

b)

a benzint tartalmazó tartályokat a töltőnyíláshoz illeszkedő hatékony lángzáróval kell felszerelni, vagy olyan szerkezettel, amely lehetővé teszi a töltőnyílás hermetikus zárását.

A füstgázelvezető rendszert, valamint a füstgázelvezető csöveket úgy kell vezetni vagy védeni, hogy melegedés vagy gyulladás következtében a rakomány semmilyen veszélynek se legyen kitéve. A füstgázelvezető rendszer azon elemeit, amelyek közvetlenül az üzemanyagtartály alatt találhatók (dízelüzemnél) legalább 100 mm-re kell elhelyezni, vagy pedig hőszigetelő lappal kell őket védeni.

3.1.2.

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést manuálisan kell bekapcsolni. Programozható kapcsolók használata tilos.

3.2.   EX/II, EX/III és MEMU besorolású járművek

Tilos gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéseket alkalmazni.

3.3.   FL besorolású járművek

3.3.1.

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezések kikapcsolását legalább az alábbi módszerekkel kell biztosítani:

a)

szándékos manuális kikapcsolás a vezetőfülkéből;

b)

a jármű motorjának leállítása; ebben az esetben a fűtőberendezést a járművezető manuálisan újraindíthatja;

c)

a gépjárművön a szállított veszélyes anyagok betöltésére használt szivattyú beindítása.

3.3.2.

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés leállítása után utóégés engedélyezett. Ami a 3.3.1. szakasz b) és c) pontjában meghatározott módszereket illeti, az égéshez szükséges levegőellátást legfeljebb 40 másodperces utóégési ciklus után megfelelő eszközökkel meg kell szakítani. Csak olyan fűtőberendezések használhatók, amelyek esetében bizonyítást nyert, hogy a hőcserélő a normál használati tartam során 40 másodpercig tartó korlátozott utóégési ciklust kibír.

(1)  Az ezen szakasznak való megfelelést a befejezett járművön kell ellenőrizni.