ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 334

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. december 27.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (2019. december 18.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2176 rendelete (2019. december 18.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) ( 1 )

146

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve (2019. december 18.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

155

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( HL L 321., 2018.12.17. )

164

 

*

Helyesbítés az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 117., 2017.5.5. )

165

 

*

Helyesbítés az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 117., 2017.5.5. )

167

 

*

Helyesbítés az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 130., 2019.5.17. )

168

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

27.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2175 RENDELETE

(2019. december 18.)

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményeire (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A pénzügyi válságot és a Jacques de Larosière által vezetett magas szintű szakértői csoport ajánlásait követően az Unió az egységes szabálykönyvvel fontos előrelépést tett a pénzügyi piacok nem csak erősebb, de harmonizáltabb szabályozása felé is. Az Unió emellett létrehozta a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (a továbbiakban: PFER), amelynek két alappillére az európai felügyeleti hatóságok (a továbbiakban: EFH-k) által koordinált mikroprudenciális felügyelet és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) létrehozásával megvalósított makroprudenciális felügyelet. A három európai felügyeleti hatóság, nevezetesen az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (a továbbiakban: EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (a továbbiakban: ESMA vagy EÉPH) (a továbbiakban együttesen: az alapító rendeletek) működését 2011 januárjában kezdte meg. Az EFH-k végső célja a pénzügyi rendszer stabilitásának és hatékonyságának Unió-szerte fenntartható módon történő megerősítése, valamint a fogyasztó- és befektetővédelem növelése.

(2)

Az EFH-k alapvetően hozzájárultak az uniós pénzügyi piacok harmonizációjához azzal, hogy információt szolgáltattak a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletekre és irányelvekre irányuló kezdeményezéseihez. Az EFH-k emellett ellátták a Bizottságot részletes technikai szabálytervezetekkel, amelyek felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok keretében kerültek elfogadásra.

(3)

Az EFH-k – a hatáskörrel rendelkező, a pénzügyi intézményekhez és a pénzügyi piaci szereplőkhöz címzett iránymutatások, és a felügyeleti gyakorlatok felülvizsgálatának koordinálása révén – az Unión belüli pénzügyi felügyelet és felügyeleti gyakorlatok konvergenciájához is hozzájárultak.

(4)

Az EFH-k hatásköreinek ezen átfogó célok elérését elősegítő megerősítéséhez megfelelő irányítás, a források hatékony felhasználása és elegendő finanszírozás is szükséges. A megerősített hatáskörök önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy az EFH-k elérjék céljaikat, ha nem rendelkeznek ehhez elegendő finanszírozással, vagy ha irányításuk nem hatékony és eredményes módon zajlik.

(5)

Az EFH-knak a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében megállapított arányosság elvével, valamint a minőségi jogalkotásra irányuló politikával összhangban kell eljárniuk. Az EFH-k tevékenységei és intézkedései tartalmának és formájának – ideértve az olyan eszközöket is, mint az iránymutatások, ajánlások, vélemények vagy kérdések és válaszok – mindig az alapító rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon kell alapulnia, és azok határain, illetve az EFH-k hatáskörén belül kell maradnia. Az EFH-k tevékenysége nem haladhatja meg az e rendelet céljainak eléréséhez szükséges mértéket, és arányosnak kell lennie az érintett pénzügyi intézmény vagy vállalkozás pénzügyi vagy üzleti tevékenységével járó kockázatok jellegével, mértékével és összetettségével.

(6)

A Bizottság 2017. június 8-i közleményében a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról kiemelte, hogy a pénzügyi piacok és szolgáltatások hatékonyabb és következetesebb felügyelete elengedhetetlen a tagállamok között azok felügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő szabályozási arbitrázs megszüntetéséhez, a piaci integráció felgyorsításához, valamint a pénzügyi szervezetek és befektetők számára a belső piaci lehetőségek megteremtéséhez.

(7)

A felügyeleti konvergencia terén történő további előrelépés tehát különösen fontos a tőkepiaci unió megvalósításához. Tíz évvel a pénzügyi válság kezdete és az új felügyeleti rendszer bevezetése után a pénzügyi szolgáltatásokat és a tőkepiaci uniót egyre inkább két fő fejlesztés mozgatja: a fenntartható pénzügyek és a technológiai innováció. Mindkettő képes a pénzügyi szolgáltatások átalakítására, és a pénzügyi felügyeleti rendszerünket fel kell erre készítenünk. Elengedhetetlen tehát, hogy a pénzügyi rendszer teljes mértékben részt vegyen a kritikus fenntarthatósági kihívások kezelésében. Ehhez az szükséges, hogy az EFH-k aktívan hozzájáruljanak a megfelelő szabályozási és felügyeleti keretrendszer megteremtéséhez.

(8)

Az EFH-knak fontos szerepet kell játszaniuk a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők által a pénzügyi stabilitásra jelentett kockázatok azonosításában és jelentésében, valamint annak elérésében, hogy a pénzügyi piaci tevékenységek jobban megfeleljenek a fenntarthatósági céloknak. Az EFH-knak iránymutatással kell szolgálniuk arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásokat hogyan lehet hatékonyan beépíteni a vonatkozó uniós pénzügyi jogszabályokba, és e megfontolások hogyan segíthetik elő e rendelkezések elfogadását követően azok koherens végrehajtását. A pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmassága egész Unióra kiterjedő értékelésének kezdeményezése és koordinálása során az EFH-knak kellően figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők által az ezen intézmények pénzügyi stabilitására jelentett kockázatokat.

(9)

A technológiai innováció erősödő hatással volt a pénzügyi ágazatra, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ennek megfelelően különböző kezdeményezésekkel kezelték ezeket a technológiai fejleményeket. Annak érdekében, hogy továbbra is elősegítsék a felügyeleti konvergenciát és a legjobb gyakorlatok egyfelől az érintett hatóságok egymás közötti, másfelől az érintett hatóságok és a pénzügyi intézmények vagy pénzügyi piaci szereplők közötti cseréjét, az EFH-k szerepét az ellenőrzés és a felügyeleti koordináció terén meg kell erősíteni.

(10)

A pénzügyi piacok technológiai fejlesztései javíthatják a pénzügyi integrációt, hozzáférést biztosíthatnak a finanszírozáshoz, fokozhatják a piac integritását és a működési hatékonyságot, valamint csökkenthetik ez e piacokra való belépés korlátait. Az alkalmazandó anyagi jogi szabályok szempontjából szükséges mértékben a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára nyújtott képzésnek ki kell terjednie a technológiai innovációra is. Ez valószínűleg segít majd annak megakadályozásában, hogy a tagállamok e tekintetben eltérő megközelítéseket alakítsanak ki.

(11)

Az EBH-nak e célból saját szakterületén nyomon kell követnie a prudenciális konszolidációhoz kapcsolódó akadályokat vagy hatást, és az EBH számára lehetővé kell tenni, hogy véleményeket vagy ajánlásokat fogalmazzon meg azzal a céllal, hogy azonosítsa az ilyen akadályok vagy hatás kezelésének megfelelő módjait.

(12)

A kérdések és válaszok a konvergencia fontos eszközei, amelyek előmozdítják a közös felügyeleti megközelítéseket és gyakorlatokat azzal, hogy iránymutatással szolgálnak az EFH-k hatáskörébe tartozó uniós jogszabályok alkalmazásáról.

(13)

Egyre fontosabbá válik az Unió pénzügyi rendszerében a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok következetes, szisztematikus és hatékony nyomon követésének és értékelésének előmozdítása. A tagállamok, valamint az uniós intézmények és testületek közös felelőssége – saját megbízatásuk keretein belül – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük való küzdelem. A meglévő szabályozó és intézményi keretben elérhető eszközök és intézkedések teljes körű kihasználásával ki kell dolgozniuk a megerősített együttműködés, az összehangolás és a kölcsönös segítségnyújtás mechanizmusait.

(14)

Tekintettel a pénzügyi stabilitást érintő azon következményekre, amelyek a pénzügyi ágazattal pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából való visszaélésből eredhetnek, figyelembe véve, hogy a bankszektorban a legvalószínűbb, hogy a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok rendszerszintű hatást fejtenek ki, és azokra a tapasztalatokra építve, amelyeket az EBH – amely egy olyan hatóság, amelyben valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai képviseltetik magukat – a bankszektor ilyen visszaélésekkel szembeni védelme terén már megszerzett, az EBH-nak uniós szinten vezető, összehangoló és nyomonkövetési szerepet kell vállalnia annak megakadályozása érdekében, hogy a pénzügyi rendszert ilyen célokra használják fel. Ezért az EBH-t a jelenlegi hatáskörei mellett fel kell hatalmazni arra, hogy az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet alkalmazási körén belül eljárjon, amennyiben ez a hatáskör a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos, ha ez az említett rendeletek hatálya alá tartozó pénzügyi ágazatbeli szereplőket és az őket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat érinti. Emellett e megbízatásnak az egész pénzügyi ágazatra vonatkozóan az EBH-n belül történő összpontosítása optimalizálná az EBH szakértelmének és erőforrásainak felhasználását, és nem sértené az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) megállapított lényeges kötelezettségeket.

(15)

Annak érdekében, hogy az EBH megbízatását hatékonyan tudja teljesíteni, teljes mértékben ki kell használnia az 1093/2010/EU rendelet szerinti hatásköreit és eszközeit, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett. E célból szabályozási és felügyeleti standardokat kell kialakítania különösen azáltal, hogy szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezeteket, iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve a pénzügyi ágazatban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és leküzdésére vonatkozó véleményeket dolgoz ki, valamint – az alapító rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében és 16. cikkében említett jogalkotási aktusokban meghatározott felhatalmazásokkal összhangban – előmozdítja azok következetes alkalmazását. Azok az intézkedések, amelyeket az EBH a pénzügyi rendszer integritásának, átláthatóságának és biztonságának, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és leküzdésének előmozdítása érdekében fogadott el, nem terjedhetnek túl azon, ami az e rendelet vagy az alapító rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok céljainak eléréséhez szükséges, továbbá ezen intézkedéseknek kellő figyelmet kell fordítaniuk a kockázatok jellegére, mértékére és összetettségére, az üzleti gyakorlatokra, az üzleti modellekre, valamint a pénzügyi ágazatbeli szereplők és a piacok méretére.

(16)

Új szerepével összhangban fontos, hogy az EBH összegyűjtsön az érintett uniós és nemzeti hatóságok által azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tevékenységekkel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozó minden releváns információt, az (EU) 2015/849 irányelv alapján a hatóságokra bízott feladatok sérelme és szükségtelen átfedések létrehozása nélkül. Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) maradéktalan betartása mellett az EBH-nak ezeket az információkat egy központosított adatbázisban kell tárolnia, és a releváns információk megfelelő terjesztésének biztosításával elő kell segítenie a hatóságok közötti együttműködést. Az EBH-nak ezért megbízást kell kapnia arra, hogy az információgyűjtésre vonatkozóan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki. Az EBH emellett az említett kifejezetten ráruházott feladatok céljából adott esetben továbbíthatja az érintett tagállam nemzeti igazságügyi hatóságai és – amennyiben olyan tagállamokat érint, amelyek részt vesznek az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben az EU 2017/1939 tanácsi rendelet (9) szerint – az Európai Ügyészség részére a birtokában lévő olyan bizonyítékokat, amelyek büntetőeljárást vonhatnak maguk után.

(17)

Az EBH nem gyűjthet információkat konkrét gyanús ügyletekről, amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv alapján a pénzügyi ágazatbeli szereplők kötelesek bejelenteni a saját tagállamukban az uniós pénzügyi információs egységek részére. A hiányosságokat akkor kell lényegeseknek tekinteni, ha azok pénzügyi ágazatbeli szereplő általi jogsértést vagy potenciális jogsértést, illetve nem megfelelő vagy nem hatékony alkalmazást jelentenek, vagy ha a pénzügyi ágazatbeli szereplő a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésére irányuló jogi rendelkezéseknek való megfelelést célzó belső szabályzatait vagy eljárásait nem megfelelően vagy nem hatékonyan alkalmazza. Jogsértésnek minősül, ha a pénzügyi ágazatbeli szereplő nem tesz eleget az alapító rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely uniós jogi aktus követelményeinek és az ilyen követelményeket átültető nemzeti jog követelményeinek, amennyiben az említett jogi aktusok hozzájárulnak a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséhez. Esetleges jogsértés áll fenn, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság észszerű okkal feltételezheti, hogy jogsértés történt, azonban ebben a szakaszban nem áll módjában jogerősen megállapítani a jogsértés megtörténtét. Az e szakaszban – például helyszíni vizsgálatok vagy nem helyszíni eljárások keretében – szerzett információk alapján ugyanakkor nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés történt. A jogszabályi rendelkezések nem megfelelő vagy nem hatékony alkalmazásának minősül, ha a pénzügyi ágazatbeli szereplő nem kielégítő módon hajtja végre az említett jogi aktusokban foglalt követelményeket. A pénzügyi ágazatbeli szereplők e jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló belső szabályzatai és eljárásai nem megfelelő vagy nem hatékony alkalmazása olyan hiányosságnak tekintendő, amely jelentősen megnöveli annak kockázatát, hogy jogsértések történtek vagy történhetnek.

(18)

Az EBH-nak a pénzügyi ágazatbeli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás terén a sebezhető pontok és kockázatok értékelése során figyelembe kell vennie adott esetben az alapbűncselekmények, többek között az adóbűncselekmények pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra jelentett hatásait is.

(19)

Az EBH-nak kérésre segítséget kell nyújtania a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a prudenciális felügyeleti funkcióik gyakorlása során. Emellett – a hatékonyság biztosítása, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez kapcsolódó fellépések átfedéses vagy következetlen formáinak elkerülése érdekében – az EBH-nak szorosan együtt kell működnie, illetve adott esetben információt kell cserélnie a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, többek között az Európai Központi Bankkal annak felügyeleti hatásköre keretében, és az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt kötelezett szolgáltatók felügyeletével megbízott hatóságokkal.

(20)

Az EBH-nak a hatáskörrel rendelkező hatóságokra vonatkozóan partneri felülvizsgálatokat, valamint kockázatértékeléseket kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok stratégiái és erőforrásai megfelelőek-e a pénzmosáshoz és a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó legfontosabb újonnan felmerülő, a szupranacionális kockázatértékelésben azonosított kockázatokra figyelemmel. Az ilyen partneri felülvizsgálatok 1093/2010/EU rendelet 30. cikke szerinti elvégzése során az EBH-nak figyelembe kell vennie a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített vonatkozó értékeléseket, felméréseket és jelentéseket, továbbá az (EU) 2015/849 irányelv 6. cikke szerint a Bizottság által kétévente készített jelentést, valamint az említett irányelv 7. cikke szerint az érintett tagállam által készített nemzeti kockázatértékelést.

(21)

Az EBH-nak továbbá vezető szerepet kell játszania az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai és a harmadik országok releváns hatóságai között ilyen ügyekben történő együttműködés elősegítésében annak érdekében, hogy jobban koordinált legyen az uniós szintű intézkedés a határokon átnyúló és harmadik országokra kiterjedő dimenzióval rendelkező, súlyos pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási ügyekben. Ez a szerep nem sértheti a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a harmadik országbeli hatóságok rendszeres interakcióit.

(22)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás terén a megfelelés hatékonyabb felügyeleti ellenőrzése érdekében, valamint a közvetlenül alkalmazandó uniós jog vagy az uniós jogot átültető nemzeti intézkedések megsértése esetén a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok általi végrehajtás fokozottabb koordinációjának biztosítása érdekében az EBH-nak hatáskörrel kell rendelkeznie az összegyűjtött információk elemzésének elvégzésére, és szükség esetén nyomozás indítására az uniós jog lényeges megsértésével vagy alkalmazásuk elmulasztásával kapcsolatban tudomására jutott állításokra vonatkozóan, valamint arra, hogy lényeges jogsértésre utaló körülmények esetén felhívja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a vonatkozó szabályok bármely lehetséges megsértésének kivizsgálására és a pénzügyi piaci szereplőket jogi kötelezettségeik teljesítésére kötelező határozatok meghozatalának és szankciók kiszabásának mérlegelésére. Ezt a hatáskört kizárólag abban az esetben lehet használni, amikor az EBH lényeges jogsértést gyanít.

(23)

Az uniós jog megsértésével kapcsolatos eljárás céljából és az uniós jog megfelelő alkalmazása érdekében helyénvaló megkönnyíteni és felgyorsítani az EFH-k információhoz való hozzáférését. E hatóságokat következésképpen fel kell jogosítani arra, hogy megfelelően igazolt és kellő indokolással ellátott közvetlen megkeresés útján más, hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kérjenek információt olyan esetekben, amikor az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságtól való információkérés elégtelennek bizonyult, vagy annak tekintendő az uniós jog feltételezett megsértésének vagy alkalmazása elmulasztásának kivizsgálásához szükségesnek tekintett információk beszerzéséhez.

(24)

A pénzügyi ágazat harmonizált felügyeletéhez elengedhetetlen, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak. E célból a hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységeit partneri felülvizsgálatnak kell alávetni. Az EFH-knak gondoskodniuk kell arról is, hogy a módszertant azonos módon alkalmazzák. Az ilyen partneri felülvizsgálatoknak nem kizárólag a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem a hatáskörrel rendelkező hatóságok azon képességére is, hogy magas színvonalú felügyeleti eredményeket érjenek el, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságok függetlenségére is. A megfelelés ösztönzése és az átláthatóság növelése érdekében közzé kell tenni a partneri felülvizsgálatok legfontosabb megállapításait, kivéve, ha a közzététel kockázatot jelentene a pénzügyi stabilitásra.

(25)

Figyelembe véve annak fontosságát, hogy biztosított legyen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését és leküzdését célzó uniós felügyeleti keret hatékony alkalmazása, a felügyeleti gyakorlatokról tárgyilagos és átlátható képet adó partneri felülvizsgálatok kiemelkedően fontosak. Az EBH-nak értékelnie kell a pénzmosáshoz és a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódóan felmerülő új kockázatok kezelése terén a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére álló stratégiákat, kapacitásokat és erőforrásokat is.

(26)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését és leküzdését célzó feladatai végrehajtása és hatáskörei gyakorlása érdekében az EBH számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós jog megsértése miatti eljárás és a kötelező erejű közvetítési eljárás keretében – miután a hatáskörrel rendelkező hatóságnak címzett határozatot hozott – a pénzügyi ágazatbeli szereplőknek címzett egyedi határozatokat hozzon olyan esetben is, amikor az anyagi jogi szabályok a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre nem közvetlenül alkalmazandók. Ha az anyagi jogi szabályokat irányelvek állapítják meg, az EBH-nak a nemzeti jogot annyiban kell alkalmaznia, amennyiben az az említett irányelveket ülteti át. Ha a releváns uniós jog rendeletekből áll, és a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, az EBH-nak a nemzeti jogot annyiban kell alkalmaznia, amennyiben az ilyen opciók érvényesítésére sor került.

(27)

Amennyiben ez a rendelet irányelveket átültető nemzeti jog alkalmazására hatalmazza fel az EBH-t, az ilyen nemzeti jogot az EBH csak az uniós jog által ráruházott feladatok ellátásához szükséges mértékben alkalmazhatja. Az EBH-nak ezért az összes vonatkozó uniós szabályt alkalmaznia kell, és ha ezeket a szabályokat irányelvek állapítják meg, az EBH-nak az említett irányelveket átültető nemzeti jogot az uniós jog által előírt mértékben kell alkalmaznia, Unió-szerte törekedve az egységes jogalkalmazásra és egyúttal tiszteletben tartva a releváns nemzeti jogot.

(28)

Amennyiben az EBH határozata az EBH pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését és leküzdését célzó hatáskörein alapul vagy azokkal függ össze, és az EIOPA vagy az ESMA hatáskörébe tartozó pénzügyi piaci szereplőket vagy hatáskörrel rendelkező hatóságokat érint, helyénvaló, hogy az EBH csak az EIOPA-val vagy az ESMA-val egyetértésben hozhassa meg a határozatot. Minden esetben figyelembe véve az adott határozat sürgősségét, az EIOPA-nak és az ESMA-nak álláspontja kinyilvánításakor – belső irányítási szabályaival összhangban – mérlegelnie kell gyorsított döntéshozatali eljárás alkalmazását.

(29)

Az EFH-knak külön bejelentési csatornákkal kell rendelkezniük a bejelentő természetes vagy jogi személy által a tényleges vagy lehetséges jogsértésekkel, joggal való visszaéléssel, vagy az uniós jog alkalmazásának elmulasztásával kapcsolatban szolgáltatott információk fogadására és kezelésére. Az EFH-knak biztosítaniuk kell, hogy az információkat névtelenül vagy titkosan és biztonságosan lehessen benyújtani. A bejelentő személyt védeni kell a megtorlással szemben. Az EFH-knak visszajelzést kell adniuk a bejelentő személynek.

(30)

A pénzügyi ágazat harmonizált felügyelete megköveteli, hogy a határokon átnyúló helyzetekben a különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között felmerülő nézeteltérések hatékonyan rendeződjenek. Az ilyen nézeteltérések rendezésére szolgáló jelenlegi szabályok nem teljesen kielégítőek. Ezért azokat módosítani kell annak érdekében, hogy könnyebben alkalmazhatóak legyenek.

(31)

Az EFH-knak a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára irányuló munkájához elengedhetetlen az uniós felügyeleti kultúra előmozdítása. A Hatóságnak ezért rendszeresen legfeljebb két, az Unió egészére nézve releváns prioritást kell azonosítania. Ezeket a prioritásokat a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak figyelembe kell venniük munkaprogramjaik kidolgozása során. Minden európai felügyeleti hatóság felügyeleti tanácsának meg kell vitatnia a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a következő évben elvégzendő érintett tevékenységeket, és le kell vonnia a következtetéseket.

(32)

A partneri felülvizsgálati bizottságok által végzett értékeléseknek lehetővé kell tenniük az értékelt hatóságok önértékelésén alapuló, mélyreható tanulmányok készítését, amelyeket a partneri felülvizsgálati bizottság általi értékelés követ. A felülvizsgálat alatt álló hatáskörrel rendelkező hatóság tagjai nem vehetnek részt az értékelésben, ha az az említett hatáskörrel rendelkező hatóságra irányul.

(33)

Az EFH-k tapasztalatai rávilágítottak az ad hoc csoportok vagy platformok keretében történő fokozott koordináció előnyeire bizonyos területeken. E rendeletnek jogalapot kell biztosítania és erősítenie kell az ilyen megoldásokat egy új eszköz, nevezetesen a koordinációs csoportok létrehozásával. E koordinációs csoportoknak elő kell segíteniük a konvergenciát a hatáskörrel rendelkező hatóságok által folytatott felügyeleti gyakorlatok tekintetében, különösen az információk és a tapasztalatok cseréje révén. Valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóság részvételét kötelezővé kell tenni ezekben a koordinációs csoportokban, és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a koordinációs csoportok rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges információkat. Koordinációs csoportok létrehozását kell mérlegelni minden olyan esetben, amikor az illetékes hatóságok konkrét piaci fejlemények fényében a koordináció szükségességét azonosítják. Ilyen koordinációs csoportok az alapító rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok hatálya alá tartozó valamennyi terület vonatkozásában létrehozhatók.

(34)

A szabályosan és jól működő nemzetközi pénzügyi piacok megkövetelik a Bizottság által elfogadott, a harmadik országok egyenértékűségére vonatkozó határozatok nyomon követését. Minden európai felügyeleti hatóságnak nyomon kell követnie a szabályozási és felügyeleti fejleményeket és a végrehajtási gyakorlatokat ezekben a harmadik országokban. Azért kell így eljárniuk, hogy ellenőrizzék azon kritériumok további teljesülését, amelyek alapján az említett határozatokat meghozták, illetve az e határozatokban előírt feltételeket. Minden európai felügyeleti hatóságnak a nyomonkövetési tevékenységeiről évente bizalmas jelentést kell benyújtania a Bizottságnak. Ezzel összefüggésben lehetőség szerint minden európai felügyeleti hatóságnak igazgatási megállapodásokat is kell kötnie a harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival annak érdekében, hogy a nyomon követés és a felügyeleti tevékenységek koordinációja céljából információkat szerezzen. E megerősített felügyeleti rendszernek biztosítania kell, hogy az adott harmadik ország egyenértékűsége átláthatóbb, az érintett harmadik országok számára kiszámíthatóbb és minden ágazatban következetesebb legyen.

(35)

A felügyeleti tanács ERKT-t képviselő tagjának elő kell terjesztenie az ERKT igazgatótanácsának közös álláspontját, különös hangsúlyt helyezve a pénzügyi stabilitásra.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedésekhez kapcsolódó határozatokat megfelelő szintű szakértelem támassza alá, fel kell állítani az EBH-ban egy állandó belső bizottságot. E bizottságnak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős hatóságoknak és szerveknek a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése terén szakértelemmel és döntéshozatali jogkörökkel rendelkező magas szintű képviselőiből kell állnia. E bizottságnak be kell vonnia az EFH-k magas szintű, a különböző üzleti modellekkel és a vonatkozó ágazati sajátosságaikkal kapcsolatos szakértelemmel rendelkező képviselőit is. E bizottságnak meg kell vizsgálnia és elő kell készítenie az EBH által meghozandó határozatokat. Az átfedések elkerülése érdekében az új bizottság felváltja az EFH-k vegyes bizottságán belül felállított jelenlegi pénzmosás elleni albizottságot. Lehetővé kell tenni az EFH-k számára, hogy a belső bizottság határozattervezeteivel kapcsolatban bármikor írásbeli észrevételeket tehessenek, amelyeket az EBH felügyeleti tanácsának a végső határozatának meghozatala előtt kellően figyelembe kell vennie.

(37)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és leküzdése érdekében az Unió koherensebb és életképesebb felügyeleti rendszerének elérésére irányuló céllal összhangban a Bizottságnak – az összes érintett hatósággal és érdekelt féllel folytatott konzultációt követően – el kell végeznie az e rendelet alapján a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük való küzdelem terén az EBH-ra ruházott konkrét feladatok végrehajtásának, működésének és hatékonyságának átfogó értékelését. Az értékelésben különösen ki kell térni – amennyire lehetséges – az olyan helyzetekből szerzett tapasztalatokra, amikor az EBH valamely hatáskörrel rendelkező hatóságot felkér: az irányelvek átültetésének vagy az uniós jogban a tagállamok számára biztosított opciók érvényesítésének mértékééig a nemzeti jogszabályok pénzügyi ágazatbeli szereplők általi esetleges megsértésének kivizsgálására; az ilyen jogsértések tekintetében az adott pénzügyi ágazatbeli szereplő számára történő szankciók kiszabásának mérlegelésére; az adott pénzügyi ágazatbeli szereplőnek címzett olyan egyedi határozat meghozatalának mérlegelésére, amelyben előírja számára az irányelvek átültetésének vagy az uniós jogban a tagállamok számára biztosított opciók érvényesítésének mértékéig a nemzeti jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges összes intézkedés megtételét. Az értékelésben ki kell térni az olyan tapasztalatokra is, amikor az EBH az irányelvek átültetésének vagy az uniós jogban a tagállamok számára biztosított opciók érvényesítésének mértékééig alkalmazza a nemzeti jogot. A Bizottságnak ezt az értékelést az (EU) 2015/849 irányelv 65. cikke szerinti jelentésének részeként, adott esetben jogalkotási javaslatokkal együtt 2022. január 11-ig kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére. Az említett értékelés benyújtásáig a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos, az 1093/2010/EU rendelet 9b. cikkében, 17. cikkének (6) bekezdésében és 19. cikkének (4) bekezdésében foglalt hatásköröknek az EBH-ra történő ruházását ideiglenes megoldásnak kell tekinteni annyiban, amennyiben e hatáskörök révén az EBH számára lehetővé teszi, hogy a nemzeti jog esetleges megsértéseivel kapcsolatban kéréseket intézzen a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz, vagy hogy alkalmazza a nemzeti jogot.

(38)

Az EFH-k munkája bizalmas jellegének megőrzése érdekében a szakmai titoktartási követelmények minden olyan személyre alkalmazandók, akik az érintett európai felügyeleti hatóság feladataival kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve, tartósan vagy alkalmilag szolgáltatást nyújtanak.

(39)

Az alapító rendeletek, továbbá az ágazati jogalkotási aktusok arra kötelezik az EFH-kat, hogy hatékony közigazgatási megállapodások megkötésére törekedjenek, ideértve a harmadik országbeli felügyeletekkel történő információcserét is. A hatékony együttműködés és információcsere iránti igény még fontosabbá válik, amikor e módosító rendelet alapján egyes EFH-knak a nem uniós szervezetek és tevékenységek felügyeletére vonatkozó további, szélesebb körű feladatokat kell ellátniuk. Amennyiben ezzel összefüggésben az EFH-k személyes adatokat kezelnek – ideértve az ilyen adatok Unión kívülre történő továbbítását is –, köti őket az (EU) 2018/1725 rendelet. Megfelelőségi határozat vagy például az (EU) 2018/1725 rendelet 48. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett közigazgatási megállapodásokban előírt megfelelő garanciák hiányában az EFH-k harmadik ország hatóságaival is folytathatnak személyesadat-cserét azon, az említett rendelet 50. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, közérdekre alapított eltérés szerint és az abban foglalt feltételekkel, amely különösen a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti nemzetközi adatcserére alkalmazandó.

(40)

Az alapító rendeletek úgy rendelkeznek, hogy az EFH-knak az ERKT-val együttműködésben kezdeményezniük és koordinálniuk kell az uniós szintű stresszteszteket annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények és a pénzügyi piaci szereplők piaci fejlesztésekkel szembeni rugalmasságát felmérjék. Ez hivatott biztosítani emellett a következetes módszertan lehető legszélesebb körű alkalmazását az ilyen tesztek nemzeti szintű lefolytatása során is. Valamennyi európai felügyeleti hatóság tekintetében szükséges pontosítani, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok szakmai titoktartási kötelezettsége nem akadályozhatja meg őket abban, hogy a stressztesztek eredményeit közzététel céljából továbbítsák az EFH-k felé.

(41)

A belső modellekkel kapcsolatos felügyelet és jóváhagyás magas szintű konvergenciájának biztosítása érdekében az EIOPA-nak – a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban – jogosultnak kell lennie arra, hogy megkeresésre segítséget nyújtson a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a belső modellek jóváhagyására irányuló határozat tekintetében.

(42)

Annak érdekében, hogy az EFH-k el tudják látni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataikat, jogosultaknak kell lenniük adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok úgynevezett „próbavásárlási tevékenységeinek” összehangolására.

(43)

Az EFH-knak e rendelet alapján fennálló hatásköreiken belül elegendő és megfelelő erőforrással és személyzettel kell rendelkezniük a következetes, hatékony és eredményes pénzügyi felügyelet hatékony elősegítése érdekében. Az EFH-kra ruházott bármely további hatáskörhöz és feladathoz megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásoknak kell társulniuk.

(44)

A közvetlen felügyelet alkalmazási körének változása szükségessé teheti az EFH-k által közvetlenül felügyelt pénzügyi intézmények és pénzügyi piaci szereplők számára, hogy az érintett európai felügyeleti hatóság becsült kiadásai alapján további hozzájárulásokat nyújtsanak.

(45)

A kereskedési adatok minőségének, formázásának, megbízhatóságának és költségének következetlenségei káros hatással vannak az átláthatóságra, a befektetővédelemre és a piaci hatékonyságra. A kereskedési adatok nyomon követésének és helyreállításának, valamint ezen adatok következetességének, minőségének és észszerű költségen való Unión belüli kereskedési helyszínek általi elérhetőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) új jogi keretrendszert vezetett be az adatszolgáltatások tekintetében, ideértve az adatszolgáltatók engedélyezését és felügyeletét is.

(46)

A kereskedési adatok minősége és ezen adatok kezelése és szolgáltatása – ideértve a határokon átnyúló adatkezelést és -szolgáltatást is – alapvető fontosságú a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) fő céljának, nevezetesen a pénzügyi piacok átláthatóbbá tételének eléréséhez. A felhasználók számára ezért döntő fontosságú a fő adatok szolgáltatása ahhoz, hogy megszerezzék a kívánt áttekintést az Unió pénzügyi piacain folyó kereskedési tevékenységről, a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára pedig az, hogy pontos és átfogó információkat kapjanak a vonatkozó ügyletekről.

(47)

Emellett a kereskedési adatok egyre inkább alapvető eszközzé válnak a 600/2014/EU rendeletből eredő követelmények hatékony érvényesítéséhez. Az adatkezelés, az adatminőség és a méretgazdaságosság megteremtése szükségességének határokon átnyúló dimenziójára tekintettel, valamint az esetleges eltéréseknek mind az adatminőségre, mind az adatszolgáltatók feladataira gyakorolt kedvezőtlen hatásának elkerülése érdekében előnyös és indokolt az adatszolgáltatókra vonatkozó engedélyezési és felügyeleti hatásköröket – kivéve azokat, amelyek tekintetében eltérést kell alkalmazni – a hatáskörrel rendelkező hatóságokról az ESMA-ra ruházni, és ezeket a hatásköröket a 600/2014/EU rendeletben meghatározni, lehetővé téve ugyanakkor az ESMA adatgyűjtésre vonatkozó hatásköreiből eredő előnyök egyesítését.

(48)

A lakossági befektetőket megfelelően tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról, amikor egy pénzügyi eszközbe fektetnek. Az Unió jogi keretrendszerének célja a megtévesztő értékesítés abból eredő kockázatának csökkentése, hogy olyan pénzügyi termékeket értékesítenek a lakossági befektetők számára, amelyek nem felelnek meg a szükségleteiknek vagy a várakozásaiknak. Ennek érdekében a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet megerősíti a szervezetre és az üzletmenetre vonatkozó követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások az ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelő módon járjanak el. E követelmények közé tartozik az ügyfelek kockázatokról való jobb felvilágosítása, az ajánlott termékek megfelelőségének jobb értékelése, valamint a pénzügyi eszközök azonosított célpiacra történő értékesítésének kötelezettsége, figyelembe véve olyan tényezőket, mint például a kibocsátók fizetőképessége. Az ESMA köteles teljes mértékben élni hatásköreivel, hogy biztosítsa a felügyeleti konvergenciát, és támogassa a nemzeti hatóságokat a befektetővédelem magas szintjének elérésében, valamint a pénzügyi termékekhez kapcsolódó kockázatok hatékony ellenőrzésében.

(49)

Fontos a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények és a kereskedési kötelezettségek rendszerének meghatározásához, valamint a 600/2014/EU rendelet és az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) szerinti referenciaadatokhoz alkalmazott számításokhoz szükséges adatok hatékony és eredményes benyújtásának, összegyűjtésének, elemzésének és közzétételének biztosítása. Ezért a hatáskörrel rendelkező hatóságok mellett az ESMA-ra hatáskört kell ruházni a piaci szereplőktől történő közvetlen adatgyűjtésre a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények, továbbá az adatszolgáltatókra vonatkozó engedélyezés és ellenőrzés tekintetében.

(50)

E hatáskörök ESMA-ra ruházása központosított engedélyezést és ellenőrzést tesz lehetővé, amellyel elkerülhető az a jelenlegi helyzet, amelyben a különböző kereskedési helyszíneknek, rendszeres internalizálóknak, jóváhagyott közzétételi mechanizmusoknak (APA-knak) és összesítettadat-szolgáltatóknak (CTP-knek) több hatáskörrel rendelkező hatóság részére kell azokat az adatokat átadniuk, amelyeket ezt követően csak az ESMA-hoz kell benyújtani. E központosított rendszer jelentős előnyöket nyújthatna a piaci szereplőknek az adatok nagyobb szintű átláthatósága, a befektetővédelem és a piaci hatékonyság szempontjából.

(51)

Az adatgyűjtési hatáskörök, az engedélyezés és az ellenőrzés hatáskörrel rendelkező hatóságokról az ESMA-ra ruházása alapvető fontosságú az ESMA által a 600/2014/EU rendelet alapján végzett egyéb feladatokhoz is, például a piacmonitoringhoz, valamint az ESMA ideiglenes beavatkozási hatásköréhez.

(52)

Az adatkezelés és -szolgáltatás területén a hatékony felügyeleti jogkör ESMA általi gyakorlásának biztosítása érdekében az ESMA számára lehetővé kell tenni vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatását. Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy bírságot vagy kényszerítő bírságot szabjon ki annak érdekében, hogy az adatszolgáltatókat a jogsértés megszüntetésére, az ESMA által kért teljes körű és pontos információk szolgáltatására, vagy arra kényszerítse, hogy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat, valamint képesnek kell lennie közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések alkalmazására, amennyiben megállapítja, hogy valamely személy szándékosan vagy gondatlanságból megsértette a 600/2014/EU rendeletet.

(53)

A kritikus referenciamutatókat használó pénzügyi termékek minden tagállamban elérhetők. E referenciamutatók ezért alapvető fontosságúak a pénzügyi piacok működéséhez és az Unión belüli pénzügyi stabilitáshoz. A kritikus referenciamutatók felügyeletének ennek megfelelően átfogó képet kell alkotnia a lehetséges hatásokról, nem csak abban a tagállamban, ahol a kezelő található, és abban a tagállamban, ahol az adatszolgáltató található, hanem Unió-szerte. Ezért indokolt bizonyos kritikus referenciamutatók ESMA általi uniós szintű felügyelete. A feladatok megkettőződésének elkerülése érdekében a kritikus referenciamutatók kezelőit kizárólag az ESMA-nak kell felügyelnie, ideértve az általuk esetlegesen működtetett nem kritikus referenciamutatókat is.

(54)

Mivel a kritikus referenciamutatók kezelőire és adatszolgáltatóira szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint a többi referenciamutató kezelőjére és adatszolgáltatójára, a referenciamutatók kritikus referenciamutatókká minősítését a Bizottságnak kell elvégeznie vagy az ESMA-nak kell kérnie és a Bizottságnak kell kodifikálnia. Mivel a nemzeti illetékes hatóságok férnek hozzá legkönnyebben az általuk felügyelt referenciamutatók adataihoz és az azokra vonatkozó információkhoz, azoknak értesíteniük kell a Bizottságot vagy az ESMA-t bármely olyan referenciamutatóról, amely véleményük szerint teljesíti a kritikus referenciamutatóként történő azonosítás feltételeit.

(55)

Az uniós elismerést kérelmező harmadik országban található referenciamutató-kezelők tekintetében a referencia-tagállam meghatározására irányuló eljárás nehézkes, és mind a kérelmezők, mind a nemzeti illetékes hatóságok számára időigényes. A kérelmezők a felügyeleti arbitrázs reményében megpróbálhatják ezen meghatározást befolyásolni. E referenciamutató-kezelők a jogi képviselőjüket stratégiai módon megválaszthatják egy olyan tagállamban, amelyben a felügyelet szerintük kevésbé szigorú. Az ESMA mint a harmadik országokból származó referenciamutató-kezelők elismerésére hatáskörrel rendelkező hatóság harmonizált megközelítése elkerüli ezeket a kockázatokat és a referencia-tagállam meghatározásának, illetve a későbbi felügyeletnek a költségeit. Ezen túlmenően ez az elismert harmadik országokból származó referenciamutató-kezelők tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként betöltött szerepe az ESMA-t az Unióban a harmadik országok felügyeleteinek partnerhatóságává teszi, növelve ezzel a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságát és eredményességét.

(56)

A referenciamutató-kezelők nagy részét, ha nem a többségét bankok vagy ügyfelek pénzét kezelő pénzügyi szolgáltató cégek alkotják. Annak érdekében, hogy az Unió pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmét ne ássák alá, az illetékes hatóságokkal egy egyenértékűségi rendszer keretében kötendő együttműködési megállapodás megkötésének feltétele kell, hogy legyen, hogy az illetékes hatóság országa ne szerepeljen azon országok és területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit az Unió pénzügyi rendszerére nézve jelentős fenyegetést jelentő stratégiai hiányosságok jellemzik.

(57)

Majdnem minden referenciamutatóra hivatkoznak a több tagállamban, ha nem az egész Unió területén elérhető pénzügyi termékek. Az olyan referenciamutatók nyújtásához kapcsolódó kockázatok feltárásához, amelyek már nem megbízhatóak vagy nem reprezentatívak az általuk mérni hivatott piaci és gazdasági valóság tekintetében, az illetékes hatóságoknak – ideértve az ESMA-t is – adott esetben együtt kell működniük és segíteniük kell egymást.

(58)

Helyénvaló észszerű határidőt szabni a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokhoz szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az EFH-k és az egyéb érintett felek alkalmazni tudják az e rendeletben meghatározott szabályokat.

(59)

Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU, a 600/2014/EU rendeletet, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14)és az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosításai

Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 2002/87/EK irányelv, a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1), a 2009/110/EK irányelv, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2), a 2013/36/EU (*3), a 2014/49/EU (*4), a 2014/92/EU (*5) és az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*6), továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az őket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, beleértve az ezeken alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is – a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el. A Hatóság továbbá az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (*7) megfelelően jár el.

A Hatóság emellett az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*8) és az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) hatályán belül jár el, amennyiben az említett irányelv és rendelet alkalmazandó a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre és az őket felügyelő, hatáskörrel rendelkező hatóságokra. A Hatóság kizárólag e célból végrehajtja az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*10) létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*11) létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) valamely kötelező erejű uniós jogi aktus által ruházott feladatokat. E feladatok végrehajtása során a Hatóság konzultációt folytat az említett európai felügyeleti hatóságokkal, és rendszeresen tájékoztatja őket bármely olyan szervezetet érintően végzett tevékenységéről, amely az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott »pénzügyi intézmény«, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott »pénzügyi piaci szereplő«.

(3)   A Hatóság eljár a hitelintézetek, a pénzügyi konglomerátumok, a befektetési vállalkozások, a pénzforgalmi és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységi területén olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok közvetlenül nem vonatkoznak, ideértve a vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdéseket, figyelembe véve a fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációját is, amennyiben ezen intézkedések az említett jogalkotási aktusok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításához szükségesek.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.)."

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)."

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)."

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.)."

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)."

(*7)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.)."

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)."

(*9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)."

(*10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.)."

(*11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).”;"

b)

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés a következőképpen módosul:

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság saját hatáskörén belül hozzájárul a következőkhöz:”;

az e) és az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;

f)

az ügyfél- és fogyasztóvédelem fokozása;”

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„g)

a belső piacon a felügyeleti konvergencia fokozása;

h)

a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése.”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E célok érdekében a Hatóság hozzájárul az e cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, megerősíti a felügyeleti konvergenciát, és a 16a. cikkel összhangban véleményeket bocsát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére.”;

iii.

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetésmentes és átlátható módon, az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el és adott esetben tiszteletben tartja az arányosság elvét. A Hatóság elszámoltatható és feddhetetlenül jár el, valamint biztosítja, hogy minden érdekelttel méltányosan bánjanak.”;

iv.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Hatóság tevékenységeinek és intézkedéseinek, különösen az iránymutatásoknak, az ajánlásoknak, a véleményeknek, a kérdéseknek és válaszoknak, a szabályozási standardtervezeteknek, valamint a végrehajtási standardtervezeteknek a tartalma és a formája teljes mértékben tiszteletben tartja e rendelet és a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok alkalmazandó rendelkezéseit. Amennyiben az említett rendelkezések alapján lehetséges és releváns, a Hatóság ilyen tevékenységei és intézkedései az arányosság elvével összhangban kellően figyelembe veszik a Hatóság tevékenységei és intézkedései által érintett pénzügyi intézmény, vállalkozás, más alany működésével vagy egy pénzügyi tevékenységgel együtt járó kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy bizottságot, amely tanácsot ad a Hatóságnak azzal kapcsolatban, hogy – az alkalmazandó szabályoknak teljeskörűen megfelelve –a tevékenységei és az intézkedései hogyan vegyék figyelembe az ágazatban jellemző sajátos különbségeket, amelyek a kockázatok jellegéből, mértékéből és összetettségéből, az üzleti modellekből és gyakorlatból, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretéből adódnak, amennyiben ezek a tényezők relevánsak az adott szabályok keretében.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: PFER). A PFER fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi ágazatra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, valamint hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a pénzügyi szolgáltatások ügyfeleinek és fogyasztóinak hatékony és megfelelő védelmét.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A PFER tagjai az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk egymás közötti, valamint a Hatóságtól az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felé történő megosztásának biztosítása terén.”;

c)

az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendeletben foglalt, felügyeletre történő hivatkozások – a nemzeti hatáskörök sérelme nélkül – magukban foglalják a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján végzendő összes releváns tevékenységet.”

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A hatóságok elszámoltathatósága

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament és a Tanács felé. Az Európai Központi Bank elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé az 1024/2013/EU rendelet által ráruházott felügyeleti feladatkörök gyakorlása tekintetében az említett rendeletnek megfelelően.

(2)   Az EUMSZ 226. cikkével összhangban a Hatóság teljes mértékben együttműködik az Európai Parlamenttel az említett cikk szerint lefolytatott bármely vizsgálat során.

(3)   A felügyeleti tanács éves jelentést fogad el a Hatóság tevékenységéről – ideértve az elnök feladatainak ellátását is –, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.

(4)   Az Európai Parlament kérésére az elnök részt vesz az Európai Parlament által a Hatóság teljesítményével kapcsolatban tartott meghallgatáson. Minden évben legalább egy meghallgatást kell tartani. Az elnök nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre.

(5)   Az elnök kérésre, a (4) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a Hatóság tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

(6)   A jelentésnek a 11–18. cikkben, valamint a 20. és a 33. cikkben említett információkon kívül tartalmaznia kell az Európai Parlament által eseti alapon kért valamennyi releváns információt is.

(7)   Az Európai Parlament vagy a Tanács által a Hatósághoz intézett bármely kérdésre a Hatóság az annak kézhezvételétől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol.

(8)   Az elnök kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével, alelnökeivel és koordinátoraival. Minden résztvevőnek tiszteletben kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit.

(9)   A nemzetközi fórumokon való részvételből eredő titoktartási kötelezettségeinek sérelme nélkül a Hatóság kérésre tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy hogyan járul hozzá az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez az ilyen nemzetközi fórumokon.”

4.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1

.»pénzügyi intézmény«: az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok bármelyike szerinti szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó bármely vállalkozás;”

b)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„1a.

»pénzügyi ágazatbeli szereplő«: az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikkében említett olyan »szervezet«, amely az e cikk 1. pontjában vagy az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott »pénzügyi intézmény«, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott »pénzügyi piaci szereplő«;”

c)

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2

.»hatáskörrel rendelkező hatóságok«:

i.

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóságok, ideértve az Európai Központi Bankot az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokhoz kapcsolódó ügyek tekintetében;

ii.

a 2002/65/EK irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a pénzügyi intézmények megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;

iii.

az (EU) 2015/849 irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek felügyelik a pénzügyi ágazatbeli szereplőket, és hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;

iv.

a betétbiztosítási rendszerek tekintetében a 2014/49/EU irányelvnek megfelelően a betétbiztosítási rendszereket működtető szervek, vagy amennyiben a betétbiztosítási rendszert egy magántulajdonban álló vállalkozás működteti, az említett irányelvnek megfelelően az e rendszereket felügyelő hatóság és az említett irányelvben említett illetékes közigazgatási hatóságok;

v.

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*12) és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*13) tekintetében a 2014/59/EU irányelv 3. cikkével összhangban kijelölt szanálási hatóságok, a 806/2014/EU rendelet által létrehozott Egységes Szanálási Testület, valamint a Tanács és a Bizottság olyan esetekben, amikor a 806/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti intézkedéseket hajtanak végre, kivéve azokat az eseteket, amikor mérlegelési jogkörüket gyakorolják vagy szakpolitikai döntéseket hoznak;

vi.

a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*14), az (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*15), az (EU) 2015/2366 irányelvben, a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*16), és a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*17) említett hatáskörrel rendelkező hatóságok;

vii.

a 2008/48/EK irányelv 20. cikkében említett testületek és hatóságok.

(*12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)."

(*13)  Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.)."

(*14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.)."

(*15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/751 rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól (HL L 123., 2015.5.19., 1. o.)."

(*16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.)."

(*17)  Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).”"

5.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és más intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén;”

ii.

az aa) pont helyébe a következő szöveg lép:

„aa)

az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó, naprakész uniós felügyeleti kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek legjobb felügyeleti gyakorlatokat, valamint magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, és amely figyelembe veszi többek között az üzleti gyakorlatok és üzleti modellek változásait, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét;”

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ab)

az uniós pénzügyi intézmények szanálására vonatkozó, naprakész uniós szanálási kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek a szanálás tekintetében legjobb gyakorlatokat és magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, figyelembe véve az Egységes Szanálási Testület munkáját, az üzleti gyakorlatok és modellek változásait, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét;”

iv.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a felügyeleti függetlenség elősegítése és nyomon követése, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;”

v.

az e)–h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatát, és – ezzel összefüggésben – a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, valamint azonosítja a legjobb gyakorlatokat;

f)

a hatáskörébe tartozó területen nyomon követi és értékeli a piaci fejleményeket, beleértve adott esetben különösen a háztartásoknak és a kkv-knak nyújtott hitelek, valamint az innovatív pénzügyi szolgáltatások tendenciáival kapcsolatos fejleményeket, kellően figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos fejleményeket;

g)

piacelemzést végez a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos információk megszerzése érdekében;

h)

elősegíti adott esetben a betétesek, a fogyasztók és a befektetők védelmét, különösen a határokon átnyúló helyzetekkel összefüggésben megmutatkozó hiányosságok tekintetében, és figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat;”

vi.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ia)

hozzájárul egy közös uniós pénzügyi adatstratégia kialakításához;”

vii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ka)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett összes jogalkotási aktusra vonatkozóan közzétesz és rendszeresen naprakésszé tesz a honlapján minden szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardot, iránymutatást, ajánlást, valamint kérdést és választ, többek között a folyamatban lévő munkára vonatkozó aktuális áttekintéseket, továbbá a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadásának tervezett ütemezését.”;

viii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„l)

hozzájárul a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséhez, többek között azáltal, hogy előmozdítja az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, valamint az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazását a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése tekintetében.”;

b)

az (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

megfelelően szem előtt tartva a pénzügyi intézmények biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló célt, teljes mértékben figyelembe veszi a pénzügyi intézmények különböző fajtáinak, valamint üzleti modelljeinek és méretének sokféleségét; és”;

c)

az (1a) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

figyelembe veszi a technológiai innovációt, az innovatív és fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációját.”;

d)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ca)

ajánlásokat bocsát ki a 29a. cikkben meghatározottak szerint;”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„da)

figyelmeztetéseket bocsát ki a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban;”

iii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 16a. cikkben előírtaknak megfelelően;”

iv.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„ga)

válaszokat ad a kérdésekre a 16b. cikkben megállapítottak szerint;

gb)

intézkedéseket hoz a 9c. cikkel összhangban;”

e)

a (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzése és a (2) bekezdésben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Hatóság a jogalkotási keret alapján és annak határain belül jár el, és megfelelő figyelmet fordít – adott esetben – az arányosság, valamint a minőségi jogalkotás elvére, ideértve e rendelettel összhangban a költség-haszon elemzés eredményeit is.

A 10., a 15., a 16. és a 16a. cikkben említett nyilvános konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, inkluzív megközelítést és a válaszadásra észszerűen elegendő időt biztosítva minden érdekelt fél számára. A Hatóság közzéteszi az érdekelt felektől kapott válaszok összefoglalóját, valamint egy áttekintést arról, hogy a szabályozástechnikai és a végrehajtás-technikai standardok tervezetének elkészítésekor miként kerültek felhasználásra a konzultáció során gyűjtött információk és álláspontok.”

6.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról, például a lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek költségeinek és díjainak alakulásáról a tagállamokban;”

ii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„aa)

mélyreható tematikus felülvizsgálatokat végez a piaci magatartásról, és közös értelmezést alakít ki a piaci gyakorlatokról a lehetséges problémák azonosítása és hatásuk elemzése érdekében;

ab)

lakossági kockázati mutatókat dolgoz ki a fogyasztói károk lehetséges okainak időben történő azonosítására;”

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„e)

hozzájárul az egyenlő versenyfeltételekhez a belső piacon, ahol a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb használói méltányos hozzáféréssel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez;

f)

elősegíti a szabályozás és a felügyelet további fejlesztését, ami uniós szinten megkönnyítheti a mélyebb harmonizációt és integrációt;

g)

adott esetben összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok próbavásárlási tevékenységeit.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság nyomon követi az új és a már fennálló pénzügyi tevékenységeket, és iránymutatásokat és ajánlásokat fogadhat el a piacok biztonságának és megbízhatóságának, valamint a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának és hatékonyságának elősegítése érdekében.”;

c)

a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy az összes érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságot és fogyasztóvédelmi hatóságot összefogó fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs bizottságot annak érdekében, hogy fokozza a fogyasztóvédelmet, koordinált megközelítést alakítson ki az új vagy innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, valamint tanáccsal szolgáljon a Hatóságnak, amelyet az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjeszt. A Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*18) létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel, hogy elkerülje az átfedéseket, a következetlenségeket és a jogbizonytalanságot az adatvédelem területén. A Hatóság a nemzeti adatvédelmi hatóságokat is meghívhatja megfigyelőként a bizottságba.

(5)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított esetekben és feltételek mellett, vagy amennyiben az vészhelyzet miatt szükségessé válik a 18. cikkel összhangban és az abban megállapított feltételek szerint, a Hatóság ideiglenesen betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos olyan pénzügyi termékek, eszközök vagy tevékenységek forgalomba hozását, terjesztését vagy értékesítését, amelyek jelentős pénzügyi károkat okozhatnak az ügyfeleknek vagy fogyasztóknak, vagy amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

A Hatóság megfelelő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az első albekezdésben említett határozatot. Legalább két egymást követő meghosszabbítás után és az ügyfelekre vagy a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján a Hatóság dönthet a betiltás éves meghosszabbításáról.

Bármely tagállam kérheti, hogy a Hatóság vizsgálja felül határozatát. Ebben az esetben a Hatóság a 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoz arról, hogy fenntartja-e az említett határozatot.

A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, az ilyen betiltás vagy korlátozás elfogadásának elősegítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(*18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”"

7.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„9a. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez és az ellenük való küzdelemhez kapcsolódó konkrét feladatok

(1)   A Hatóság saját hatáskörén belül vezető, összehangoló és nyomonkövetési szerepet játszik a pénzügyi rendszer integritásának, átláthatóságának és biztonságának előmozdításában az említett rendszeren belüli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet célzó intézkedések elfogadása révén. Az arányosság elvével összhangban ezek az intézkedések nem léphetnek túl az e rendelet céljainak vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéken, továbbá kellően tekintettel kell lenniük a pénzügyi ágazatbeli szereplők és piacok által viselt kockázatok jellegére, mértékére és összetettségére, valamint üzleti gyakorlataikra, modelljeikre és méretükre. Az említett intézkedések magukban foglalják a következőket:

a)

információgyűjtés a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a hiányosságokra vonatkozóan, amelyek a pénzügyi ágazatbeli szereplők folyamataiban és eljárásaiban, irányítási szabályaiban, szakmai alkalmasságában és üzleti megfelelőségében, befolyásoló részesedések szerzésében, üzleti modelljében és tevékenységében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatban a folyamatos felügyelet és az engedélyezési eljárások során azonosításra kerülnek, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően a következő, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok, valamint az azokat átültető bármely nemzeti jogszabály egy vagy több követelményét érintő lényeges hiányosságokra válaszként hozott intézkedésekre vonatkozóan:

i.

valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő megsérti vagy esetlegesen megsérti az ilyen követelményeket;

ii.

valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő nem megfelelően vagy nem hatékonyan alkalmazza az ilyen követelményeket; vagy

iii.

valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő az ilyen követelményeknek való megfelelést célzó saját belső szabályzatait és eljárásait nem megfelelően vagy nem hatékonyan alkalmazza.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok az e rendelet 35. cikke szerinti kötelezettségek mellett minden ilyen információt megadnak a Hatóság számára, és kellő időben tájékoztatják a Hatóságot az átadott információval kapcsolatos minden későbbi fejleményről. A Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2015/849 irányelvben említett uniós pénzügyi információs egységekkel, tiszteletben tartva jogállásukat és kötelezettségeiket, valamint szükségtelen átfedések létrehozása nélkül.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok a nemzeti joggal összhangban bármely olyan további információt megadhatnak a (2) bekezdésben említett központi adatbázis részére, amelyet a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából relevánsnak tekintenek;

b)

szoros együttműködés és adott esetben információcsere a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, többek között az Európai Központi Bankkal az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokhoz kapcsolódó ügyek tekintetében, és az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt kötelezett szolgáltatók állami felügyeletével megbízott hatóságokkal, továbbá a pénzügyi információs egységekkel, tiszteletben tartva a pénzügyi információs egységek (EU) 2015/849 irányelv szerinti jogállását és kötelezettségeit;

c)

a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó közös iránymutatások és standardok kidolgozása a pénzügyi ágazat tekintetében, és azok következetes végrehajtásának előmozdítása, különösen – az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított felhatalmazásokkal összhangban – szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és egyéb intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon alapulnak;

d)

segítségnyújtás a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára azok konkrét kérései alapján;

e)

a piaci fejlemények nyomon követése, valamint a pénzügyi ágazatbeli pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos sebezhető pontok és kockázatok elemzése.

A Hatóság … [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az első albekezdés a) pontjában említett hiányosságok fogalmát, beleértve azokat a vonatkozó helyzeteket, amelyekben a hiányosságok felmerülhetnek, a hiányosságok súlyosságát, valamint az első albekezdés a) pontja szerinti, a Hatóság általi információgyűjtés gyakorlati végrehajtását és a nyújtandó információk típusát. E technikai standardok kidolgozásakor a Hatóság figyelembe veszi a nyújtandó információk mennyiségét, valamint azt, hogy el kell kerülni az átfedéseket. A Hatóság emellett szabályokat határoz meg a hatékonyság és a titoktartás biztosítása érdekében.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak a 10–14. cikkel összhangban történő elfogadása révén.

(2)   A Hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján összegyűjtött információkat tartalmazó központi adatbázist hoz létre és tart naprakészen. A Hatóság biztosítja, hogy az említett információkat elemezzék, valamint a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsássák. A Hatóság a nemzeti eljárási szabályokkal összhangban adott esetben továbbíthatja az érintett tagállam nemzeti igazságügyi hatóságainak és hatáskörrel rendelkező hatóságainak a birtokában lévő olyan bizonyítékokat, amelyek büntetőeljárást vonhatnak maguk után. A Hatóság emellett adott esetben továbbíthat bizonyítékot az európai főügyésznek is, ha az ilyen bizonyíték olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely tekintetében az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (*19) összhangban az Európai Ügyészség gyakorol vagy gyakorolhat hatáskört.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok indokolással ellátott megkeresést intézhetnek a Hatósághoz, amelyben a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséhez kapcsolódó felügyeleti tevékenységeik számára releváns információkat kérhetnek pénzügyi ágazatbeli szereplőkről. A Hatóság értékeli ezeket a megkereséseket, továbbá a szükséges ismeret elve alapján és kellő időben megadja a hatáskörrel rendelkező hatóság részére a kért információt. Ha a Hatóság nem adja meg a kért információt, erről tájékoztatja a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot, és megindokolja az információ megtagadását. A Hatóság tájékoztatja azon hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy bármely más hatóságot vagy intézményt, amely eredetileg megadta a kért információt, a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóság és az érintett pénzügyi ágazatbeli szereplő kilétéről, az információkérés indokáról, valamint arról, hogy megosztotta-e a kért információt. A Hatóság emellett elemzi az információkat, hogy saját kezdeményezésére megoszthasson a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal olyan információkat, amelyek relevánsak lehetnek a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséhez kapcsolódó felügyeleti tevékenységeik számára. Amennyiben megosztja ezeket az információkat, a Hatóság értesíti azt a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely eredetileg megadta az információt. A Hatóság összesített elemzést is végez annak érdekében, hogy kibocsássa az (EU) 2015/849 irányelv 6. cikkének (5) bekezdése szerinti véleményt.

A Hatóság … [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy miként kell elemezni az információkat, és hogyan kell azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak a 10–14. cikkel összhangban történő elfogadása révén.

(4)   A Hatóság előmozdítja az (EU) 2015/849 irányelvben említett felügyeleti folyamatok konvergenciáját, többek között az e rendelet 30. cikkének megfelelően partneri felülvizsgálatok elvégzése, valamint az ehhez kapcsolódó jelentések kiadása és nyomonkövetési intézkedések meghozatala útján. Az ilyen felülvizsgálatok e rendelet 30. cikke szerinti elvégzése során a Hatóság figyelembe veszi a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített releváns értékeléseket, felméréseket és jelentéseket, valamint az (EU) 2015/849 irányelv 6. cikke szerint a Bizottság által kétévente készített jelentést, továbbá az említett irányelv 7. cikke alapján a tagállamok által készített kockázatértékeléseket.

(5)   A Hatóság a hatáskörrel rendelkező hatóságok részvételével kockázatértékeléseket végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok stratégiáiról, kapacitásairól és erőforrásairól a pénzmosáshoz és a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó legfontosabb, a szupranacionális kockázatértékelésben azonosított, uniós szinten felmerülő új kockázatok kezelése érdekében. A Hatóság ezeket a kockázatértékeléseket különösen azért végzi, hogy kibocsássa az (EU) 2015/849 irányelv 6. cikkének (5) bekezdése alapján általa kibocsátandó véleményt. A Hatóság a kockázatértékeléseket a számára rendelkezésre álló információk – többek között az e rendelet 30. cikke szerinti partneri felülvizsgálatok, az e cikk (2) bekezdése szerinti központi adatbázis céljából gyűjtött információk összesített elemzése, továbbá a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített releváns értékelések, felmérések és jelentések, valamint a tagállamok által az (EU) 2015/849 irányelv 7. cikke alapján készített kockázatértékelések – alapján végzi. A Hatóság a kockázatértékeléseket minden hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátja.

Az e bekezdés első albekezdése céljára a Hatóság – az e cikk (7) bekezdése szerint létrehozott belső bizottság útján – olyan módszereket dolgoz ki és alkalmaz, amelyek lehetővé teszik az objektív értékelést, valamint az értékelések és a módszerek alkalmazásának magas színvonalát és következetes felülvizsgálatát, továbbá az egyenlő feltételek biztosítását. E belső bizottság végzi a kockázatértékelések minőségének és következetességének felülvizsgálatát. E bizottság készíti el a kockázatértékelések tervezetét, amelyet a 44. cikkel összhangban a felügyeleti tanács fogad el.

(6)   Olyan esetekben, amikor fennáll az (EU) 2015/849 irányelvben megállapított követelmények pénzügyi ágazatbeli szereplők általi megsértésének gyanúja, és amikor harmadik országokat érintően fennáll a határokon átnyúló jelleg, a Hatóság vezető szerepet vállal abban, hogy szükség esetén hozzájáruljon a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti együttműködés előmozdításához. A Hatóság ezen szerepe nem sérti a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a harmadik országbeli hatóságok rendszeres interakcióit.

(7)   A Hatóság létrehoz egy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó belső bizottságot, amelynek feladata, hogy a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében összehangolja az intézkedéseket, és az (EU) 2015/847 rendelettel, valamint az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban a Hatóság által az e rendelet 44. cikkével összhangban hozandó határozatok tervezetét előkészítse.

(8)   A (7) bekezdésben említett bizottság tagjai az egyes tagállamok pénzügyi ágazatbeli szereplők (EU) 2015/847 rendeletnek és (EU) 2015/849 irányelvnek való megfelelésének biztosítására hatáskörrel rendelkező hatóságainak és szerveinek magas rangú képviselői, akik a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésében szakértelemmel és döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek, továbbá olyan magas rangú képviselők, akik szakértelemmel rendelkeznek a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) különböző üzleti modelljeivel és ágazati sajátosságaival kapcsolatban. A Hatóság és az említett többi európai felügyeleti hatóság magas rangú képviselői szavazati jog nélkül vesznek részt az említett bizottság ülésein. Ezenkívül a Bizottság, az ERKT, valamint az Európai Központi Bank felügyeleti testülete is kinevez egy-egy olyan magas rangú képviselőt, aki megfigyelőként vesz részt az említett bizottság ülésein. Az említett bizottság elnökét a bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai választják meg soraikból.

Az első albekezdésben említett minden intézmény, hatóság és szerv felelős azért, hogy személyzetéből kinevezzen egy helyettes képviselőt, aki a tagot az ülésen való részvételének akadályoztatása esetén helyettesíti. Azok a tagállamok, amelyekben egynél több hatóság rendelkezik hatáskörrel annak biztosítására, hogy a pénzügyi ágazatbeli szereplők megfeleljenek az (EU) 2015/849 irányelvnek, hatáskörrel rendelkező hatóságonként egy képviselőt nevezhetnek ki. Az ülésen képviselt hatáskörrel rendelkező hatóságok számától függetlenül minden tagállamnak egy szavazata van. Az említett bizottság határozattervezeteinek előkészítése céljából létrehozhat a munkájának specifikus szempontjaival foglalkozó belső munkacsoportokat. E csoportok nyitottak az említett bizottságban képviseltetett minden hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) személyzetének részvétele előtt.

(9)   A Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) bármikor írásbeli észrevételeket nyújthat be az e cikk (7) bekezdésében említett bizottság által készített határozattervezetekhez. Ezen észrevételeket a felügyeleti tanács végleges határozatának meghozatala előtt kellően figyelembe veszi. Ha egy határozattervezet alapja a 9b., a 17. vagy a 19. cikk által a Hatóságra ruházott hatáskör, vagy azzal összefüggésben van, és a következőkre vonatkozik:

a)

az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi intézmények vagy az ezeket felügyelő bármely hatáskörrel rendelkező hatóság; vagy

b)

az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi piaci szereplők vagy az ezeket felügyelő bármely hatáskörrel rendelkező hatóság,

akkor a Hatóság csak – az a) pont esetén – az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy – a b) pont esetén – az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) egyetértésben hozhatja meg a határozatot. Az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) a (7) bekezdésben említett bizottság határozattervezetének dátumától számított 20 napon belül megküldi álláspontját a Hatóság részére. Amennyiben nem küldik meg álláspontját 20 napon belül a Hatóság részére, és nem is kérik kellő indokolással az álláspont megküldési határidejének meghosszabbítását, akkor egyetértést kell feltételezni.

9b. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos vizsgálat elvégzésére irányuló megkeresés

(1)   Az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban a pénzügyi rendszerek pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzését és az ellenük való küzdelmet érintő ügyekben a Hatóság – amennyiben lényeges jogsértést gyanít – megkeresheti a 4. cikk 2. pontjának iii. alpontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóságokat, hogy: a) vizsgálják ki az uniós jog pénzügyi ágazatbeli szereplők általi esetleges megsértését, továbbá, ha az ilyen uniós jog irányelvekből áll vagy kifejezetten opciókat biztosít a tagállamoknak, akkor – annyiban, amennyiben irányelveket ültetnek át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított opciókat érvényesítenek – a nemzeti jogszabályok pénzügyi ágazatbeli szereplők általi megsértését; és b) mérlegeljék e szereplők tekintetében szankciók kivetését az ilyen jogsértésekre vonatkozóan. Szükség esetén a Hatóság felkérheti továbbá a 4. cikk 2. pontjának iii. alpontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóságot arra, hogy mérlegelje az adott pénzügyi ágazatbeli szereplőnek címzett egyedi határozat meghozatalát, amelyben előírja számára a közvetlenül alkalmazandó uniós jog szerinti kötelezettségei, illetőleg – annyiban, amennyiben irányelveket ültetnek át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított opciókat érvényesítenek –, a nemzeti jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételét, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is. Az e bekezdésben említett megkeresések nem akadályozhatják azon hatáskörrel rendelkező hatóság folyamatban lévő felügyeleti intézkedéseit, amelyhez a megkeresést intézik.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság eleget tesz az (1) bekezdéssel összhangban hozzá intézett minden megkeresésnek, és – amint lehetséges, de legkésőbb 10 munkanapon belül – tájékoztatja a Hatóságot az adott megkeresésnek való megfelelés céljából tett vagy tervezett lépésekről.

(3)   A Bizottság EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem tájékoztatja a Hatóságot 10 munkanapon belül arról, hogy milyen lépéseket tett vagy tervez megtenni az e cikk (2) bekezdésének való megfelelés céljából, akkor e rendelet 17. cikke alkalmazandó.

9c. cikk

Intézkedés mellőzéséről szóló levelek

(1)   A Hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket csak azon kivételes körülmények között hozza meg, amikor úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogalkotási aktusok bármelyikének alkalmazása jelentős problémákat vethet fel a következő okok egyike folytán:

a)

a Hatóság úgy véli, hogy az ilyen jogi aktusban foglalt rendelkezések közvetlenül ellentétesek lehetnek egy másik releváns jogi aktussal;

b)

ha a jogi aktus az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok egyike, az adott jogi aktust kiegészítő vagy pontosító felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok hiánya jogos kételyeket vetne fel a jogalkotási aktusból eredő jogi következményekkel vagy annak megfelelő alkalmazásával kapcsolatban;

c)

a 16. cikkben említett iránymutatások és ajánlások hiánya gyakorlati nehézségeket okozna az érintett jogalkotási aktus alkalmazásával kapcsolatban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben a Hatóság részletes írásbeli beszámolót küld meg a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a Bizottságnak a szerinte fennálló problémákról.

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a Hatóság véleményt nyújt be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a Hatóság megítélése szerint a problémához kapcsolódó sürgősségről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben a Hatóság, amint lehet, értékeli a 16. cikk szerinti releváns iránymutatások vagy ajánlások elfogadásának szükségességét.

A Hatóság gyorsan jár el, különösen azzal a céllal, hogy amikor csak lehet, hozzájáruljon az (1) bekezdésben említett problémák megelőzéséhez.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett esetekben szükséges, valamint a (2) bekezdésben említett lépéseket követően az új intézkedések elfogadásáig és alkalmazásáig a Hatóság véleményeket bocsát ki az (1) bekezdésben említett jogi aktusok konkrét rendelkezéseire vonatkozóan, hogy előmozdítsa a következetes, hatékony és eredményes felügyeleti és végrehajtási gyakorlatokat, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazását.

(4)   Ha a Hatóság a – különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól – kapott információk alapján úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok bármelyike jelentős kivételes problémákat vet fel a piaci bizalommal, a fogyasztó-, ügyfél- vagy befektetővédelemmel, a pénzügyi piacok vagy árupiacok rendes működésével és integritásával, vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitásával kapcsolatban, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság részére indokolatlan késedelem nélkül részletes írásbeli beszámolót küld meg a szerinte fennálló problémákról. A Hatóság véleményt nyújthat be a Bizottsághoz bármely általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a probléma sürgősségéről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.

(*19)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).”"

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben az EUMSZ 290. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Parlament és a Tanács szabályozástechnikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezeteit benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e szabályozástechnikai standardtervezeteket tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

ii.

a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottsághoz történő benyújtásukat megelőzően a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri.”;

iii.

a negyedik albekezdést el kell hagyni;

iv.

az ötödik és a hatodik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem fogadja el, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be szabályozástechnikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.”;

c)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is.”;

d)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A szabályozástechnikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a »szabályozástechnikai standard« kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.”

9.

A 13. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

10.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási jogi aktusok révén végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A végrehajtás-technikai standardoknak technikai jellegűeknek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, és az adott aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározására kell kiterjedniük. A Hatóság a végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e technikai standardokat tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri.

A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem kívánja elfogadni, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Ha a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy olyan végrehajtás-technikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot az általa relevánsnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2)   Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be végrehajtás-technikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.”;

b)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A végrehajtás-technikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a »végrehajtás-technikai standard« kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.”

11.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A PFER keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az összes hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy az összes pénzügyi intézménynek címzett iránymutatásokat bocsát ki, és egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy egy vagy több pénzügyi intézménynek szóló ajánlásokat bocsát ki.

Az iránymutatásoknak és ajánlásoknak összhangban kell lenniük az 1. cikk (2) bekezdésében vagy az ebben a cikkben említett jogalkotási aktusokban adott felhatalmazásokkal.

(2)   A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az általa kibocsátandó iránymutatásokról és ajánlásokról, valamint elemzi az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásához kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát. A Hatóság megindokolja, ha nem folytat nyilvános konzultációt, vagy ha nem kér tanácsot a banki érdekképviseleti csoporttól.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az iránymutatások és ajánlások nem állhatnak pusztán abból, hogy jogalkotási aktusokra hivatkoznak, vagy azok egyes részeit idézik. A Hatóság az átfedések elkerülése érdekében új iránymutatás vagy ajánlás kiadása előtt először felülvizsgálja a már meglévő iránymutatásokat és ajánlásokat.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság a 43. cikk (5) bekezdésében említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról.”

12.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

Vélemények

(1)   A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérés nyilvános konzultációt vagy technikai elemzést is magában foglalhat.

(3)   A 2013/36/EU irányelv 22. cikkében említett, és az azon cikk szerint két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak konzultációját igénylő értékelések tekintetében a Hatóság valamely érintett hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé az ilyen értékelésekről. A véleményt haladéktalanul, de mindenképpen az említett cikk szerinti értékelési időszak vége előtt ki kell adni.

(4)   A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére technikai tanácsokkal láthatja el az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott területeken.

16b. cikk

Kérdések és válaszok

(1)   E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok rendelkezéseinek, az azokhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseinek, valamint az ezen jogalkotási aktusok alapján elfogadott iránymutatásoknak és ajánlásoknak a gyakorlati alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban bármely természetes vagy jogi személy – többek között hatáskörrel rendelkező hatóságok és uniós intézmények és szervek – az Unió bármely hivatalos nyelvén kérdést intézhet a Hatósághoz.

Mielőtt kérdéssel fordulnának a Hatósághoz, a pénzügyi intézményeknek meg kell fontolniuk, hogy a kérdést először ne a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságukhoz intézzék-e.

Az elfogadható kérdésekre adott válaszok közzététele előtt a Hatóság az e bekezdésben említett természetes vagy jogi személy által feltett kérdések további pontosítását kérheti.

(2)   A Hatóság által az (1) bekezdésben említett kérdésekre adott válaszok nem kötelező erejűek. A válaszokat legalább a benyújtott kérdés nyelvén elérhetővé kell tenni.

(3)   A Hatóság a honlapján kialakít és működtet egy, az (1) bekezdés szerinti kérdések benyújtására, az összes beérkezett kérdés időben történő közzétételére és az összes elfogadható kérdésre adott válasz közzétételére szolgáló, webalapú eszközt, kivéve, ha az említett közzététel nem egyeztethető össze a kérdést benyújtó személyek jogos érdekével, vagy ha az kockázattal járna a pénzügyi rendszer stabilitására nézve. A Hatóság elutasíthatja azokat a kérdéseket, amelyeket nem kíván megválaszolni. A Hatóság a honlapján két hónapon át közzéteszi az elutasított kérdéseket.

(4)   A felügyeleti tanács három szavazati joggal rendelkező tagja felkérheti a felügyeleti tanácsot, hogy a 44. cikk alapján határozzon arról, hogy a 16. cikk szerinti iránymutatásokban foglalkozzanak-e az e cikk (1) bekezdésében említett elfogadható kérdés tárgykörével, hogy tanácsot kérjenek-e a 37. cikkben említett érdekképviseleti csoporttól, hogy megfelelő időközönként felülvizsgálják-e a kérdéseket és válaszokat, hogy folytassanak-e nyilvános konzultációkat, illetve hogy elemezzék-e a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznot. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az érintett kérdések és válaszok tervezetének alkalmazási körével, jellegével és hatásával, illetve az ügy különös sürgősségével. A 37. cikkben említett érdekképviseleti csoport bevonása esetén titoktartási kötelezettség alkalmazandó.

(5)   A Hatóság az uniós jog értelmezését megkövetelő kérdéseket továbbítja a Bizottságnak. A Hatóság közzétesz a Bizottság által adott minden választ.”

13.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a banki érdekképviseleti csoport megkeresésére, vagy saját kezdeményezésére – ideértve azt az esetet is, amikor az természetes vagy jogi személyektől származó kellően megalapozott információkon alapul – és azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot, ismerteti, hogy hogyan kíván eljárni az ügyben, és adott esetben kivizsgálja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.”;

ii.

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A 35. cikkben megállapított hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság – azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot – kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést intézhet közvetlenül más, hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz, ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságtól való információkérés az uniós jog feltételezett megsértésének vagy alkalmazása elmulasztásának kivizsgálásához szükségesnek ítélt információk megszerzéséhez elégtelennek bizonyult vagy elégtelennek tekintendő.

Az ilyen megkeresés címzettje indokolatlan késedelem nélkül világos, pontos és teljes körű információkat bocsát a Hatóság rendelkezésére.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az e rendelet szerinti hatáskörök sérelme nélkül és a (3) bekezdésben meghatározott ajánlás kibocsátása előtt, a Hatóság – amennyiben azt az uniós jog megsértésének megszüntetésére megfelelőnek ítéli – megkeresi az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a hatáskörrel rendelkező hatóság uniós jognak való megfeleléséhez szükséges intézkedésekről.”;

c)

a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha az egyenlő piaci versenyfeltételek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszerek rendes működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelés hiányának kellő időben történő orvoslása, a Hatóság – amennyiben az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei a pénzügyi intézményekre vagy – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos ügyekkel összefüggésben – a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre közvetlenül alkalmazandók, a pénzügyi intézménynek vagy egy másik pénzügyi ágazatbeli szereplőnek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is.

A pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos ügyekkel összefüggésben – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei nem alkalmazandók közvetlenül a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre – a Hatóság határozatot hozhat, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóság részére, hogy az abban meghatározott időtartamon belül feleljen meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek. Amennyiben a hatóság nem felel meg az adott határozatnak, a Hatóság egy az első albekezdés szerinti határozatot is elfogadhat. E célból a Hatóság alkalmazza a teljes vonatkozó uniós jogot, és amennyiben a vonatkozó uniós jog irányelvekből áll, a nemzeti jogot annyiban, amennyiben az az említett irányelveket ülteti át. Amennyiben a vonatkozó uniós jog rendeletekből áll, valamint amennyiben az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, a Hatóság a nemzeti jogot is alkalmazza annyiban, amennyiben az ilyen opciók érvényesítésére sor került.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.

(7)   A (6) bekezdéssel összhangban elfogadott határozatok irányadók a hatáskörrel rendelkező hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

A (4) bekezdés szerinti hivatalos vélemény vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell felelniük a hivatalos véleménynek vagy – adott esetben – a határozatnak.”

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A bejelentő személyek védelme

(1)   A Hatóság külön bejelentési csatornákat hoz létre a bejelentő természetes vagy jogi személyek által az uniós jog tényleges vagy lehetséges megsértésével, a joggal való visszaéléssel vagy alkalmazásának elmulasztásával kapcsolatban szolgáltatott információk fogadására és kezelésére.

(2)   Az ezeken a csatornákon keresztül bejelentést tevő természetes vagy jogi személyeket az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*20) összhangban adott esetben védeni kell a megtorlással szemben.

(3)   A Hatóság biztosítja, hogy minden információ névtelenül vagy titkosan és biztonságosan benyújtható legyen. Amennyiben a Hatóság úgy tekinti, hogy a benyújtott információ lényeges jogsértésre utaló bizonyítékokat vagy arra utaló megalapozott gyanút tartalmaz, a Hatóság visszajelzést ad a bejelentő személynek.

(*20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).”"

15.

A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a Tanács e cikk (2) bekezdése alapján határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinált intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását vagy az ügyfél- és fogyasztóvédelmet komolyan veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a hatáskörrel rendelkező hatóságok teljesítik az említett jogalkotási aktusokban meghatározott követelményeket.”

16.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott esetekben és a 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

a)

egy vagy több érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének, javasolt intézkedésének tartalmával vagy eljárásának hiányával;

b)

olyan esetekben, amikor az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok úgy rendelkeznek, hogy a Hatóság a saját kezdeményezésére segítséget nyújthat, amennyiben objektív okok alapján meghatározható a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérés.

Azokban az esetekben, amelyekben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi közös határozathozatalt írnak elő, és amikor a Hatóság az említett jogi aktusokkal összhangban, az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a saját kezdeményezésére segítheti az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében, nézeteltérés feltételezendő, ha az említett hatóságok nem hoztak közös határozatot az említett jogi aktusokban meghatározott határidőn belül.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok a következő esetekben indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Hatóságot arról, hogy nem került sor megállapodás elérésére:

a)

ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban határidőt szabtak a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

i.

a határidő lejár; vagy

ii.

legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn;

b)

ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok nem szabtak határidőt a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

i.

legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn; vagy

ii.

két hónap eltelt azóta, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság kézhez kapta egy másik, hatáskörrel rendelkező hatóság arra irányuló megkeresését, hogy tegyen intézkedést az említett jogi aktusoknak való megfelelés érdekében, és a megkeresett hatóság még nem hozott a megkeresést teljesítő határozatot.

(1b)   Az elnök megvizsgálja, hogy a Hatóságnak el kell-e járnia az (1) bekezdéssel összhangban. Ha a beavatkozásra a Hatóság saját kezdeményezésére kerül sor, a Hatóság tájékoztatja az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokat a beavatkozással kapcsolatos határozatáról.

Ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok közös határozat meghozatalát írják elő, a Hatóságnak a 44. cikk (3a) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban történő határozathozataláig a közös határozathozatalban részt vevő, összes hatáskörrel rendelkező hatóság elhalasztja az egyéni határozathozatalt. Ha a Hatóság úgy határoz, hogy eljár, a közös határozathozatalban részt vevő összes, hatáskörrel rendelkező hatóság elhalasztja határozathozatalát az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás befejezéséig.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a (2) bekezdésben említett egyeztető szakasz végéig az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság határozatot hozhat, amelyben felszólítja az említett hatóságokat egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely konkrét intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében. A Hatóság határozata kötelező az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokra. A Hatóság határozata megkövetelheti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok vonják vissza vagy módosítsák az általuk meghozott határozatot, vagy éljenek a vonatkozó uniós jog által biztosított hatásköreikkel.”;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A Hatóság tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárások befejezéséről és – adott esetben – a (3) bekezdés alapján hozott határozatáról.”;

e)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény vagy – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos ügyekkel összefüggésben – a pénzügyi ágazatbeli szereplő teljesítse az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó követelményeket, a Hatóság a pénzügyi intézménynek vagy a pénzügyi ágazatbeli szereplőnek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is.

A Hatóság a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos ügyekkel összefüggésben egy e bekezdés első albekezdése szerinti határozatot is elfogadhat, amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei nem alkalmazandók közvetlenül a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre. E célból a Hatóság alkalmazza a teljes vonatkozó uniós jogot, és amennyiben a vonatkozó uniós jog irányelvekből áll, a nemzeti jogot annyiban, amennyiben az az említett irányelveket ülteti át. Amennyiben a vonatkozó uniós jog rendeletekből áll, illetőleg amennyiben az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, a Hatóság a nemzeti jogot is alkalmazza annyiban, amennyiben az ilyen opciók érvényesítésére sor került.”

17.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hatáskörein belül előmozdítja és nyomon követi az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal létrehozott felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működését, valamint elősegíti az uniós jog felügyeleti kollégiumok általi alkalmazásának következetességét és koherenciáját. A legjobb felügyeleti gyakorlatok közelítésének céljából a Hatóság előmozdítja a közös felügyeleti terveket és a közös vizsgálatokat, és a Hatóság személyzete a felügyeleti kollégiumok teljes jogú tagjaként részt vehet a felügyeleti kollégiumok tevékenységében, ideértve a két vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett helyszíni vizsgálatokat is.”;

b)

a (2) bekezdés harmadik albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 32. cikkel összhangban kezdeményezheti és koordinálhatja a pénzügyi intézményeknek a káros piaci fejleményekkel – különösen a 23. cikkben említett, pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázattal – szembeni rugalmasságát értékelő, uniós szintű stresszteszteket, valamint a rendszerkockázat stresszhelyzetben történő potenciális fokozódásának értékelését annak biztosítására, hogy e teszteket tagállami szinten következetes módszertannal végezzék, továbbá adott esetben ajánlást intézhet a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a stressztesztekben azonosított problémák kezelésére, ideértve a külön értékelések lefolytatására vonatkozó ajánlást is; az uniós szintű értékelések módszerei, gyakorlatai és eredményei összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében ajánlhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára helyszíni vizsgálatok elvégzését, és maga is részt vehet ilyen helyszíni vizsgálatokban;”

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított felhatalmazásokkal összhangban és a 10–15. cikkel összhangban szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a felügyeleti kollégiumok operatív működésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében. A Hatóság a 16. cikkel összhangban elfogadott iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki a felügyeleti működés és a felügyeleti kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlatok közelítésének előmozdítása érdekében.”

18.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Rendszerkockázatra vonatkozó általános rendelkezések”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság – az ERKT-vel együttműködésben és a 23. cikkel összhangban – kidolgozza a rendszerkockázat azonosítására és mérésére szolgáló közös mennyiségi és minőségi mutatókat (kockázati jelzőrendszert).”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság – egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére vagy saját kezdeményezésére – vizsgálatot végezhet egy bizonyos típusú pénzügyi intézményre, egy terméktípusra vagy egy magatartástípusra vonatkozóan annak érdekében, hogy értékelje a pénzügyi rendszer stabilitására vagy az ügyfél- és fogyasztóvédelemre jelentett potenciális veszélyeket.

Az első albekezdés alapján elvégzett vizsgálatot követően a felügyeleti tanács ajánlásokat készíthet az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételére.

E célok érdekében a Hatóság gyakorolhatja az ezen rendelet által ráruházott hatásköröket, ideértve a 35. cikkben foglaltakat is.”

19.

A 23. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság – az ERKT-vel konzultálva – kidolgozza a rendszerkockázat azonosítására és mérésére szolgáló kritériumokat, továbbá egy olyan megfelelő stresszteszt-rendszert, amely kiterjed a pénzügyi intézmények jelentette vagy nekik okozott rendszerkockázat stresszhelyzetben történő potenciális fokozódásának értékelésére is, ideértve a környezettel kapcsolatos potenciális rendszerkockázatot is. Ezeket az esetlegesen rendszerkockázatot jelentő pénzügyi intézményeket megerősített felügyelet alá kell vonni, és – adott esetben – a 25. cikkben említett rendezési és szanálási eljárásokat kell rájuk alkalmazni.”

20.

A 27. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni.

21.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„aa)

uniós stratégiai felügyeleti prioritásokat hoz létre a 29a. cikkel összhangban;

ab)

koordinációs csoportokat hoz létre a 45b. cikkel összhangban a felügyeleti konvergencia előmozdítása és a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében;”

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, valamennyi releváns kérdéssel – ideértve a kiberbiztonságot és a kibertámadásokat is – kapcsolatos hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;”

iii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

ágazati és szektorok közötti képzési programokat dolgoz ki – többek között a technológiai innovációra tekintettel is –, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára;”

iv.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„f)

nyomonkövetési rendszert vezet be a környezeti, a társadalmi és az irányítással kapcsolatos lényeges kockázatok értékelésére, figyelembe véve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodást;”

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság adott esetben az egységes felügyeleti megközelítés és gyakorlat elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket fejleszthet ki.

Egy közös felügyeleti kultúra kialakítása érdekében a Hatóság az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére alkalmazandó naprakész uniós felügyeleti kézikönyvet dolgoz ki és tart naprakészen, amely kellően figyelembe veszi a kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét, az üzleti gyakorlatokat, üzleti modelleket és a pénzügyi intézmények és piacok méretét. A Hatóság egy, a pénzügyi intézmények szanálására az Unióban alkalmazandó naprakész uniós szanálási kézikönyvet is kidolgoz és naprakészen tart, amely kellően figyelembe veszi a kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét, az üzleti gyakorlatokat, üzleti modelleket, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét. Az uniós felügyeleti kézikönyv és az uniós szanálási kézikönyv egyaránt meghatározza a legjobb gyakorlatokat és a magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat.

A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az (1) bekezdés a) pontjában említett véleményekről és az e bekezdésben említett eszközökről. A Hatóság ezenkívül adott esetben elemzi a kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük a vélemények vagy eszközök alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát.”

22.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„29a. cikk

Uniós stratégiai felügyeleti prioritások

A Hatóság a felügyeleti tanácsban folytatott megbeszélést követően, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott hozzájárulásokat, az uniós intézményekben folyó munkát, valamint az ERKT által közzétett elemzéseket, figyelmeztetéseket és ajánlásokat figyelembe véve legalább háromévente március 31-ig azonosít legfeljebb két, az Unió egészére nézve releváns prioritást, amelyek jövőbeli fejleményeket és tendenciákat tükröznek. Munkaprogramjaik elkészítésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok figyelembe veszik ezeket a prioritásokat, és erről megfelelően értesítik a Hatóságot. A Hatóság megvitatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a következő évben lefolytatandó releváns tevékenységeket, és levonja a következtetéseket. A Hatóság megvitatja a lehetséges nyomon követést, amely az érintett területre vonatkozó iránymutatásokat, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett ajánlásokat és partneri felülvizsgálatokat foglalhat magában.

A Hatóság által azonosított, az Unió egészére nézve releváns prioritások nem akadályozzák meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy a legjobb gyakorlataikat alkalmazzák, további nemzeti prioritásaikkal és fejleményeikkel kapcsolatban intézkedjenek, továbbá figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat.”

23.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatai

(1)   A Hatóság a felügyeleti eredmények konzisztenciájának és hatékonyságának erősítése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként partneri felülvizsgálatokat végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált hatáskörrel rendelkező hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A partneri felülvizsgálatok tervezése és végzése során figyelembe kell venni a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kapcsolatban meglévő információkat és korábban végzett értékeléseket, beleértve a Hatóságnak a 35. cikkel összhangban szolgáltatott bármely releváns információt és az érdekelt felektől származó bármely releváns információt is.

(2)   E cikk alkalmazásában a Hatóság eseti partneri felülvizsgálati bizottságokat hoz létre, amelyek a Hatóság személyzetéből és a hatáskörrel rendelkező hatóságok tagjaiból állnak. A partneri felülvizsgálati bizottságokban a Hatóság személyzetének egy tagja elnököl. Az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően az elnök tesz javaslatot a partneri felülvizsgálati bizottság elnökére és tagjaira, amelyet a felügyeleti tanács hagy jóvá. A javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve akkor, ha az elnök javaslatát követő 10 napon belül a felügyeleti tanács határozatot hoz az elutasításáról.

(3)   A partneri felülvizsgálat többek között értékeli:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság erőforrásainak, függetlensége mértékének és irányítási hátterének megfelelőségét, különös tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére;

b)

az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia hatékonyságát és mértékét, beleértve a 10–16. cikk alapján elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;

c)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kidolgozott legjobb gyakorlatok alkalmazását, amelyek elfogadásából más hatáskörrel rendelkező hatóságnak is előnye származna;

d)

az uniós jog végrehajtása keretében elfogadott rendelkezések betartatásának hatékonyságát és e téren a konvergencia mértékét, beleértve az e rendelkezések be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben kiszabott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket.

(4)   A Hatóság jelentést készít a partneri felülvizsgálat eredményeiről. E partneri felülvizsgálati jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és a felügyeleti tanács fogadja el a 44. cikk (3a) bekezdésével összhangban. Az említett jelentés megszövegezésekor a partneri felülvizsgálati bizottság konzultál az igazgatótanáccsal a többi partneri felülvizsgálati jelentéssel való összhang fenntartása, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából. Az igazgatótanács különösen azt értékeli, hogy a módszertant ugyanolyan módon alkalmazták-e. A jelentés megindokolja és meghatározza a partneri felülvizsgálat eredményeként megfelelőeknek, arányosaknak és szükségeseknek tekintett nyomonkövetési intézkedéseket. E nyomonkövetési intézkedések a 16. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások, valamint a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vélemények formájában fogadhatók el.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek a kibocsátott iránymutatásoknak és ajánlásoknak.

A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezetek vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek 10–15. cikk szerinti, illetve az iránymutatások vagy ajánlások 16. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a partneri felülvizsgálat eredményét, továbbá a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett minden más információt a legmagasabb színvonalú felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának biztosítása érdekében.

(5)   A Hatóság véleményt nyújt be a Bizottságnak, ha – a partneri felülvizsgálat eredményére vagy a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett más információkra tekintettel – úgy véli, hogy a pénzügyi intézményekre vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságokra alkalmazandó uniós szabályok további harmonizációja uniós szempontból szükséges.

(6)   A partneri felülvizsgálati jelentés közzététele után két évvel a Hatóság nyomonkövetési jelentést készít. A nyomonkövetési jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és a felügyeleti tanács fogadja el a 44. cikk (3a) bekezdésével összhangban. Az említett jelentés megszövegezésekor a partneri felülvizsgálati bizottság konzultál az igazgatótanáccsal a többi nyomonkövetési jelentéssel való összhang fenntartása érdekében. A nyomonkövetési jelentésnek tartalmaznia kell többek között azon intézkedések megfelelőségének és hatékonyságának az értékelését, amelyeket a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóságok hoztak válaszul a partneri felülvizsgálati jelentés nyomonkövetési intézkedéseire.

(7)   A partneri felülvizsgálati bizottság a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott konzultációt követően azonosítja a partneri felülvizsgálat indokolással ellátott fő megállapításait. A Hatóság közzéteszi a partneri felülvizsgálat indokolással ellátott fő megállapításait és a (6) bekezdésben említett nyomonkövetési jelentés indokolással ellátott fő megállapításait. Ha a Hatóság indokolással ellátott fő megállapításai eltérnek a partneri felülvizsgálati bizottság által azonosítottaktól, akkor a Hatóság titoktartás mellett továbbítja a partneri felülvizsgálati bizottság megállapításait az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ha a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóság attól tart, hogy a Hatóság indokolással ellátott fő megállapításainak közzététele kockázatot jelentene a pénzügyi rendszer stabilitására nézve, lehetősége van arra, hogy a kérdést a felügyeleti tanács elé terjessze. A felügyeleti tanács dönthet úgy, hogy nem teszi közzé az említett kivonatokat.

(8)   E cikk alkalmazásában az igazgatótanács javaslatot tesz egy, a következő két évre szóló partneri felülvizsgálati munkatervre, amelyben többek között figyelembe kell venni a múltbeli partneri felülvizsgálati eljárások tanulságait, valamint a 45b. cikkben említett koordinációs csoportok megbeszéléseit. A partneri felülvizsgálati munkaterv az éves és a többéves munkaprogram külön részét képezi. A partneri felülvizsgálati munkatervet nyilvánosságra kell hozni. Sürgős esetben vagy előre nem látható események bekövetkezése esetén a Hatóság további partneri felülvizsgálatok elvégzéséről dönthet.”

24.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság a hatáskörrel rendelkező hatóságok között általános koordinációs szerepet tölt be, különösen olyan helyzetekben, amikor a kedvezőtlen fejlemények esetlegesen veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását az Unióban.”;

b)

a második bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság elősegíti egy koordinált uniós válasz kialakítását, többek között a következők révén:”;

ii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

megfelelő intézkedések meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseinek koordinálása érdekében;”

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ea)

megfelelő intézkedések meghozatala az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott intézkedések koordinálása érdekében, a technológiai innovációra támaszkodó szereplők vagy termékek piacra történő belépésének megkönnyítése céljából;”

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A technológiai innovációra vonatkozó közös európai megközelítés kialakításához való hozzájárulás érdekében a Hatóság – adott esetben a fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs bizottság támogatásával – elősegíti a felügyeleti konvergenciát, megkönnyítve a technológiai innovációra támaszkodó szereplők vagy termékek piacra történő belépését, különösen az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje révén. A Hatóság adott esetben iránymutatásokat vagy ajánlásokat fogadhat el a 16. cikkel összhangban.”

25.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

Információcsere az alkalmasságról és a feddhetetlenségről

A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) együtt létrehoz egy rendszert a pénzügyi intézmények befolyásoló részesedéseinek tulajdonosai, igazgatói és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyei alkalmasságának és feddhetetlenségének a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értékelése szempontjából releváns információk kicseréléséhez.”

26.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A piaci fejlemények, többek között a stressztesztek értékelése”;

b)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hatáskörén belül nyomon követi és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az európai felügyeleti hatóságot (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), az ERKT-t, valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. A Hatóság értékelésének elemzést is tartalmaznia kell azokról a piacokról, amelyeken a pénzügyi intézmények működnek, valamint egy értékelést a lehetséges piaci fejleményeknek az ezen intézményekre gyakorolt hatásáról.”;

c)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következőket:”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

közös módszertanok annak értékelésére, hogy a különböző gazdasági forgatókönyvek milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmény pénzügyi helyzetére, figyelembe véve többek között a káros környezeti fejleményekből eredő kockázatokat;”

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa)

közös módszertanok az egész Unióra kiterjedő értékeléseknek alávetendő pénzügyi intézmények azonosítására;”

iv.

a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

közös módszertanok az egyes termékek és forgalmazási folyamatok által a pénzügyi intézményre gyakorolt hatás értékelésére;

d)

közös módszertanok az eszközértékelésre, szükség szerint a stresszteszt céljára; valamint”;

v.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„e)

közös módszertanok annak értékelésére, hogy a környezeti kockázatok milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmények pénzügyi stabilitására.”;

vi.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés alkalmazásában a Hatóság együttműködik az ERKT-vel.”;

d)

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az ERKT 1092/2010/EU rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság évente egyszer és szükség esetén gyakrabban értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hez a hatáskörébe tartozó tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett kockázati jelzőrendszerrel együtt.”;

e)

a (3b) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3b)   A Hatóság kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, hogy írják elő a pénzügyi intézmények számára, hogy a (3a) bekezdés szerint általuk szolgáltatandó információt vessék alá független ellenőrzésnek.”

27.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Nemzetközi kapcsolatok, ideértve az egyenértékűséget is

(1)   A tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet szabályozó, felügyeleti és adott esetben szanálási hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok kormányzataival. Ezek a megállapodások nem teremtenek az Unióra és a tagállamokra nézve jogi kötelezettségeket, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek az említett harmadik országokkal.

Ha valamely harmadik ország a Bizottság által az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke alapján elfogadott, hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban szerepel azon országok és területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve, akkor a Hatóság nem köthet igazgatási megállapodásokat e harmadik ország szabályozó, felügyeleti és adott esetben szanálási hatóságaival. Ez nem zárja ki a Hatóság és az adott harmadik országbeli hatóságok között az Unió pénzügyi rendszerére jelentett veszélyek csökkentését célzó együttműködés egyéb formáit.

(2)   A Hatóság a Bizottság tanácsadás iránti kifejezett kérésére, vagy ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok ezt írják elő, segítséget nyújt a Bizottságnak a harmadik országbeli szabályozási és felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében.

(3)   Külön figyelmet fordítva a pénzügyi stabilitásra, a piac integritására, a befektetők védelmére és a belső piac működésére gyakorolt hatásaikra, a Hatóság nyomon követi az azon harmadik országokbeli releváns szabályozási és felügyeleti, valamint adott esetben szanálási fejleményeket, végrehajtási gyakorlatokat és piaci fejleményeket – annyiban, amennyiben ezek a kockázatalapú egyenértékűségi értékelések szempontjából relevánsak –, amelyek tekintetében a Bizottság egyenértékűségi határozatokat fogadott el az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján.

A Hatóság ezenfelül ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e azok a kritériumok, amelyek alapján az említett egyenértékűségi határozatokat meghozták, illetve az azokban meghatározott feltételek.

A Hatóság felveheti a kapcsolatot harmadik országok érintett hatóságaival. A Hatóság bizalmas jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), amelyben összefoglalja az összes egyenértékű harmadik ország tekintetében végzett nyomon követésének megállapításait. E jelentés különös figyelmet fordít a pénzügyi stabilitásra, a piac integritására, a befektetők védelmére vagy a belső piac működésére gyakorolt hatásokra.

Ha a Hatóság az e bekezdésben említett harmadik országokban a szabályozási, felügyeleti, vagy adott esetben szanálási, illetve végrehajtási gyakorlatokkal kapcsolatos olyan releváns fejleményeket azonosít, amelyek hatással lehetnek az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására, a piac integritására, a befektetők védelmére, vagy a belső piac működésére, erről bizalmasan és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(4)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott különleges követelmények sérelme nélkül és az e cikk (1) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek mellett a Hatóság – amennyiben lehetséges – együttműködik azon harmadik országok érintett hatáskörrel rendelkező hatóságaival, és adott esetben szanálási hatóságaival is, amelyek szabályozási és felügyeleti rendszereit egyenértékűnek ismerték el. Elvben ezen együttműködésnek az említett harmadik országok érintett hatóságaival kötött igazgatási megállapodásokon kell alapulnia. A Hatóság a következőkre vonatkozó rendelkezéseket foglal az ilyen igazgatási megállapodásokba azok megtárgyalásakor:

a)

azon mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a Hatóság számára, hogy megszerezze a vonatkozó információkat, ideértve a szabályozási rendszerre, a felügyeleti megközelítésre, a releváns piaci fejleményekre és bármely olyan változásra vonatkozó információkat is, amelyek hatással lehetnek az egyenértékűségi határozatra;

b)

a felügyeleti tevékenységek – ideértve szükség esetén a helyszíni vizsgálatokat is – koordinációjával kapcsolatos eljárások, az ilyen egyenértékűségi határozatok betartatásához szükséges mértékben.

A Hatóság tájékoztatja a Bizottságot, ha egy harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadja ilyen igazgatási megállapodás megkötését vagy a hatékony együttműködést.

(5)   A Hatóság igazgatásimegállapodás-mintákat dolgozhat ki következetes, hatékony és eredményes uniós felügyeleti gyakorlatok létrehozása és a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése céljából. A hatáskörrel rendelkező hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy kövessék az ilyen megállapodásmintákat.

A Hatóság a 43. cikk (5) bekezdésében említett jelentésbe belefoglalja a felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országok kormányzataival kötött igazgatási megállapodásokra, a Hatóság által az egyenértékűségi határozatok előkészítésében a Bizottságnak nyújtott segítségre és a Hatóság által az e cikk (3) bekezdésével összhangban folytatott nyomon követésre vonatkozó információkat.

(6)   A Hatóság az e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok szerinti hatáskörein belül hozzájárul az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez a nemzetközi fórumokon.”

28.

A 34. cikket el kell hagyni.

29.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)

a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az ERKT Hatóságnak címzett figyelmeztetésének vagy ajánlásának kézhezvételekor a Hatóság a felügyeleti tanács legközelebbi ülésén – vagy adott esetben korábban – megvitatja e figyelmeztetést vagy ajánlást azzal a céllal, hogy értékelje az ilyen figyelmeztetésnek vagy ajánlásnak a Hatóság feladatainak teljesítésére gyakorolt hatásait, valamint az ezzel kapcsolatos lehetséges betartatást.

A Hatóság a megfelelő döntéshozatali eljárással határoz a figyelmeztetésekben és ajánlásokban meghatározott kérdések kezelésére irányuló, az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban meghozandó bármely intézkedésről.

Ha a Hatóság egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyomán nem hoz intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az ERKT számára. Az ERKT az 1092/2010/EU rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban tájékoztatja erről az Európai Parlamentet. Az ERKT erről a Tanácsot is tájékoztatja.

(5)   Az ERKT valamely hatáskörrel rendelkező hatóságnak címzett figyelmeztetésének és ajánlásának kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő időben történő betartatást.

Ha a címzett nem kívánja követni az ERKT ajánlását, ennek okait közli és megvitatja a felügyeleti tanáccsal.

Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t az általa az ERKT valamely ajánlása nyomán hozott intézkedésekről, a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felügyeleti tanács álláspontját.”;

c)

a (6) bekezdést el kell hagyni.

30.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A banki érdekképviseleti csoport 30 tagból áll. E tagok a következőkből állnak:

a)

az Unióban működő pénzügyi intézményeket kiegyensúlyozott arányban képviselő 13 tag, akik közül három szövetkezeti és takarékbankokat képvisel;

b)

az Unióban működő pénzügyi intézmények munkavállalóinak képviselőit, a fogyasztókat, a banki szolgáltatások használóit és a kkv-k képviselőit képviselő 13 tag; valamint

c)

négy független, élvonalbeli tudományos szakember tag.

(3)   A banki érdekképviseleti csoport tagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően a felügyeleti tanács jelöli ki. A felügyeleti tanács a határozata meghozatalakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a banki ágazat sokszínűségének megfelelő figyelembevételét, a földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, valamint az Unió egész területén működő érdekelt felek képviseletét. A banki érdekképviseleti csoport tagjait képzettségük, készségeik, szakirányú ismereteik és bizonyított szakmai tapasztalataik szerint kell kiválasztani.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A banki érdekképviseleti csoport a tagjai közül választ elnököt. Az elnök megbízatása kétéves időszakra szól.

Az Európai Parlament felkérheti a banki érdekképviseleti csoport elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljon a képviselők által feltett bármely kérdésre.”;

c)

a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság – az e rendelet 70. cikkében meghatározott szakmai titoktartásra is figyelemmel – minden szükséges információt megad, és megfelelő titkársági támogatást biztosít a banki érdekképviseleti csoport számára. Megfelelő ellentételezést kell biztosítani a banki érdekképviseleti csoport nem nyereségérdekeltségű szervezeteket képviselő tagjai számára, kivéve a piaci szereplők képviselőit. Ez az ellentételezés figyelembe veszi a tagok előkészületekkel és nyomon követéssel kapcsolatos munkáját, és legalább egyenértékű a tisztviselőkre vonatkozó, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (*21) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a Személyzeti Szabályzat) V. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti megtérítési mértékkel. A banki érdekképviseleti csoport szakmai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre. A banki érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása négyéves időtartamra szól, amelyet követően új pályázati eljárásra kerül sor.

(*21)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.”;"

d)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A banki érdekképviseleti csoport tanácsot nyújthat be a Hatóságnak a Hatóság feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről, külön figyelmet fordítva a 10–16., a 29., a 30. és a 32. cikkben meghatározott feladatokra.

Ha a banki érdekképviseleti csoport tagjai nem tudnak egymással megegyezni a tanács tekintetében, akkor a csoport tagjainak egyharmada vagy az érdekelt felek egyik csoportját képviselő tagok külön tanácsot bocsáthatnak ki.

A banki érdekképviseleti csoport, az értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport, a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport, valamint a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport közös tanácsot adhat az EFH-k munkájával összefüggő kérdésekben a közös álláspontokról és közös intézkedésekről szóló 56. cikk szerint.”;

e)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A Hatóság nyilvánosságra hozza a banki érdekképviseleti csoport tanácsait, tagjainak külön tanácsait és a konzultációik eredményét, valamint az arra vonatkozó információt, hogy miként vették figyelembe a tanácsokat és a konzultációk eredményét.”

31.

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Döntéshozatali eljárások

(1)   A Hatóság a 17., a 18. és a 19. cikk alapján hozott határozatok elfogadásakor az e cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban jár el.

(2)   A Hatóság a címzett hivatalos nyelvén tájékoztatja egy határozat bármely címzettjét a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti a határozat tárgyával kapcsolatos álláspontját. A címzett kifejtheti álláspontját a saját hivatalos nyelvén. Az első mondatban foglalt rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a 17. cikk (3) bekezdésében említett ajánlások esetében is.

(3)   A Hatóság határozatait indokolni kell.

(4)   A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékoztatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

(5)   Ha a Hatóság a 18. cikk (3) bekezdése vagy a 18. cikk (4) bekezdése alapján határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia.

(6)   A Hatóságnak a 17., a 18. vagy a 19. cikk alapján hozott határozatait nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal során meg kell nevezni az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy pénzügyi intézményt, valamint a határozat lényegét, kivéve, ha e nyilvánosságra hozatal ellentétes az említett pénzügyi intézmények jogos érdekével vagy üzleti titkaik védelmével, illetve súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egy részének vagy egészének stabilitását.”

32.

A 40. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az elnök;”

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8)   Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nemzeti hatóság nem felelős a fogyasztóvédelmi szabályok végrehajtásáért, a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagja dönthet úgy, hogy meghívja a tagállam fogyasztóvédelmi hatóságának képviselőjét, aki nem rendelkezik szavazati joggal. Ha egy tagállamban több hatóság között oszlik meg a fogyasztóvédelemért való felelősség, e hatóságok közös képviselő személyéről állapodnak meg.”

33.

A 41. és a 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Belső bizottságok

(1)   A felügyeleti tanács saját kezdeményezésére vagy az elnök kérésére a ráruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. Az igazgatótanács vagy az elnök kérésére a felügyeleti tanács az igazgatótanácsra ruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. A felügyeleti tanács rendelkezhet egyes egyértelműen meghatározott feladatoknak és határozatoknak a belső bizottságokra, az igazgatótanácsra vagy az elnökre való átruházásáról.

(2)   A 17. cikk alkalmazásában és a 9a. cikk (7) bekezdésében említett bizottság szerepének sérelme nélkül az elnök egy független munkacsoport összehívásáról szóló határozatra tesz javaslatot, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot. A hat másik tag nem lehet olyan hatáskörrel rendelkező hatóság képviselője, amely feltehetően megsértette az uniós jogot, valamint semmilyen érdekük nem fűződhet az ügyhöz és nem állhatnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(3)   A 19. cikk alkalmazásában és a 9a. cikk (7) bekezdésében említett bizottság szerepének sérelme nélkül az elnök egy független munkacsoport összehívásáról szóló határozatra tesz javaslatot, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot. A hat másik tag nem lehet a vitában érintett hatáskörrel rendelkező hatóság képviselője, valamint semmilyen érdekük nem fűződhet a vitához és nem állhatnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(4)   A 22. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében előírt vizsgálat elvégzése céljából az elnök javaslatot tehet a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatra és egy független munkacsoport összehívására vonatkozó határozatra, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(5)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett munkacsoportok vagy az elnök javaslatot tesznek a 17. cikk vagy a 19. cikk szerinti határozatok felügyeleti tanács általi végleges elfogadására, kivéve a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzését érintő ügyekben. Az e cikk (4) bekezdésében említett munkacsoport bemutatja a felügyeleti tanácsnak a 22. cikk (4) bekezdésének első albekezdése alapján végzett vizsgálat eredményét.

(6)   A felügyeleti tanács elfogadja az e cikkben említett munkacsoportok eljárási szabályzatát.

42. cikk

A felügyeleti tanács függetlensége

(1)   Az e rendelettel rájuk ruházott feladatok ellátása során a felügyeleti tanács tagjai függetlenül és objektíven járnak el, kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek, vagy bármely más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni a felügyeleti tanács tagjait a feladataik ellátása során.

(3)   A felügyeleti tanács tagjai, az elnök, valamint a felügyeleti tanács ülésein részt vevő, szavazati joggal nem rendelkező képviselők és megfigyelők az ilyen ülések előtt pontos és teljes körű nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak az ilyen napirendi pontokról folytatott megbeszéléseken vagy szavazásokon való részvételtől.

(4)   A felügyeleti tanács eljárási szabályzatában megállapítja a (3) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.”

34.

A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács iránymutatást ad a Hatóság munkájához és felelős a II. fejezetben említett határozatok meghozataláért. Adott esetben az érintett belső bizottság vagy munkacsoport, az elnök vagy az igazgatótanács javaslata alapján a felügyeleti tanács fogadja el a Hatóság II. fejezetben említett véleményeit, ajánlásait, iránymutatásait és határozatait, valamint tanácsot ad.”;

b)

a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A felügyeleti tanács az igazgatótanács javaslata alapján elfogadja a Hatóság tevékenységéről – beleértve az elnök feladatainak ellátásáról – szóló éves jelentést, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.”;

d)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A felügyeleti tanács fegyelmi jogkört gyakorol az elnök és az ügyvezető igazgató felett. A felügyeleti tanács az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően felmentheti az ügyvezető igazgatót a megbízatása alól.”

35.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„43a. cikk

A felügyeleti tanács által elfogadott határozatok átláthatósága

A Hatóság a 70. cikktől függetlenül, a felügyeleti tanács egyes üléseinek időpontjától számított hat héten belül az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja legalább azon ülés átfogó és érdemi jegyzőkönyvét, amelynek ismerete lehetővé teszi a lefolytatott viták maradéktalan megértését, ideértve a határozatok magyarázatokkal ellátott listáját. Ez a jegyzőkönyv nem tükrözheti a felügyeleti tanács olyan vitáit, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.”

36.

A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács tagjainak egyszerű többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az e rendelet 10–16. cikkében meghatározott jogi aktusok tekintetében, valamint az e rendelet 9. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése és az e rendelet VI. fejezete szerint elfogadott intézkedések és határozatok tekintetében a felügyeleti tanács a tagjainak az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében és az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott minősített többségével hoz határozatot, amelynek magában kell foglalnia legalább azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó – a szavazáson jelen lévő – tagok egyszerű többségét, amely tagállamok az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott részt vevő tagállamok (a továbbiakban: a részt vevő tagállamok), valamint azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó – a szavazáson jelen lévő – tagok egyszerű többségét, amely tagállamok részt nem vevő tagállamok (a továbbiakban: a részt nem vevő tagállamok).

Az elnök nem szavazhat a második albekezdésben említett határozatokról.

A munkacsoportoknak a 41. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti összetétele és a 30. cikk (2) bekezdésében említett partneri felülvizsgálati bizottság tagjai tekintetében a felügyeleti tanács az elnöke javaslatainak mérlegelésekor konszenzusra törekszik. Konszenzus hiányában a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

A 18. cikk (3) és (4) bekezdése szerint elfogadott határozatok tekintetében, az e bekezdés első albekezdésétől eltérve a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével – amely egyszerű többség magában foglalja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét és a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét – hozza meg határozatait.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   A 30. cikk szerinti határozatok tekintetében a felügyeleti tanács írásbeli eljárás keretében szavaz a javasolt határozatokról. A felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak nyolc munkanap áll rendelkezésükre a szavazásra. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A javasolt határozatot elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többsége kifogást emel az ellen. A tartózkodás nem minősül sem jóváhagyásnak, sem kifogásolásnak, és az nem számít bele a leadott szavazatok számába. Ha a felügyeleti tanács három, szavazati joggal rendelkező tagja kifogást emel az írásbeli eljárás alkalmazása ellen, akkor a felügyeleti tanács az e cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban vitatja meg a határozattervezetet és dönt arról.

(3b)   A 17. és a 19. cikk szerinti határozatok tekintetében a felügyeleti tanács írásbeli eljárás keretében szavaz a javasolt határozatról. A felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak nyolc munkanap áll rendelkezésükre a szavazásra. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A javasolt határozatot elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többsége vagy a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többsége kifogást emel az ellen. A tartózkodás nem minősül sem jóváhagyásnak, sem kifogásolásnak, és az nem számít bele a leadott szavazatok számába. Ha felügyeleti tanács három, szavazati joggal rendelkező tagja kifogást emel az írásbeli eljárás alkalmazása ellen, akkor a felügyeleti tanács a határozattervezetet megvitatja, és a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai azt egyszerű többséggel elfogadhatják, amely egyszerű többség magában foglalja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét, valamint a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét.

Az első albekezdéstől eltérve, attól az időponttól kezdve, amikor a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó szavazati joggal rendelkező tagok száma négy vagy annál kevesebb, a javasolt határozatot a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével kell elfogadni, amely magában foglalja a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok legalább egy szavazatát.”;

c)

a (4) és a (4a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők nem vesznek részt a felügyeleti tanács olyan vitáiban, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az ügyvezető igazgatóra és az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselőjére.

(4a)   A Hatóság elnöke jogosult bármikor szavazást kérni. E jog és a Hatóság döntéshozatali eljárása hatékonyságának sérelme nélkül a Hatóság felügyeleti tanácsának a döntéshozatal során konszenzusra kell törekednie.”

37.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

Összetétel

(1)   Az igazgatótanács az elnökből és a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai által a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak sorából választott hat személyből áll.

Az elnök kivételével az igazgatótanács valamennyi tagja mellé póttagot kell választani, aki akadályoztatása esetén helyettesítheti őt.

(2)   A felügyeleti tanács által választott tagok megbízatása két és fél évre szól. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. Az igazgatótanács összetétele biztosítja a nemek egyensúlyát és arányos, valamint az Unió egészét tükrözi. Az igazgatótanács legalább két tagja a részt nem vevő tagállamok képviselője. A megbízatások átfedik egymást, és megfelelő rotációs rendszert kell alkalmazni.

(3)   Az igazgatótanács üléseit az elnök a saját kezdeményezésére, illetve a tagjai legalább egyharmadának kérésére hívja össze, és azokat az elnök vezeti. Az igazgatótanács minden felügyeleti tanácsi ülés előtt, és az igazgatótanács által szükségesnek tekintett rendszerességgel ülésezik. Az igazgatótanács legalább évente ötször ülésezik.

(4)   Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. A szavazati joggal nem rendelkező tagok – az ügyvezető igazgató kivételével – nem vesznek részt az igazgatótanács azon megbeszélésein, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak.”

38.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„45a. cikk

Döntéshozatal

(1)   Az igazgatótanács a tagjainak egyszerű többségével határoz, konszenzusra törekedve. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az elnök szavazati joggal rendelkező tagnak minősül.

(2)   Az ügyvezető igazgató és a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein. A Bizottság képviselője a 63. cikkben említett ügyekben szavazati joggal rendelkezik.

(3)   Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

45b. cikk

Koordinációs csoportok

(1)   Az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére koordinációs csoportokat állíthat fel olyan meghatározott témákban, amelyek esetében egyes piaci fejleményekre tekintettel koordinálásra lehet szükség. Az igazgatótanács a felügyeleti tanács öt tagjának kérésére koordinációs csoportokat állít fel meghatározott témákban.

(2)   A koordinációs csoportokban az összes hatáskörrel rendelkező hatóság részt vesz, és a 35. cikkel összhangban a koordinációs csoportok rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy a koordinációs csoportok a megbízatásuknak megfelelően elvégezhessék koordinációs feladataikat. A koordinációs csoportok munkájának alapját a hatáskörrel rendelkező hatóságok által szolgáltatott információk, valamint a Hatóság által azonosított megállapítások képezik.

(3)   A csoportok elnöki tisztét az igazgatótanács egy tagja tölti be. Az igazgatótanács koordinációs csoportért felelős tagja minden évben beszámol a felügyeleti tanácsnak a megbeszélések és megállapítások főbb elemeiről, valamint – adott esetben – javaslatot tesz szabályozási nyomon követésre vagy partneri felülvizsgálatra az adott területen. A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítik a Hatóságot arról, hogy tevékenységeik során miként vették figyelembe a koordinációs csoportok munkáját.

(4)   Az olyan piaci fejlemények nyomon követésekor, amelyek a koordinációs csoportok figyelmének középpontjában állhatnak, a Hatóság a 35. cikkel összhangban kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a nyomonkövetési szerepének betöltéséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátását.”

39.

A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

Az igazgatótanács függetlensége

Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektíven járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek és bármilyen más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait a feladataik elvégzése során.”

40.

A 47. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az igazgatótanács – a 9a., a 9b., a 30., valamint a 17. és a 19. cikkben megállapított, a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos ügyekre vonatkozó feladatok kivételével – minden ügyet megvizsgálhat, azokban véleményt adhat és javaslatokat tehet.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az igazgatótanács – jóváhagyás céljából – éves jelentést terjeszt a felügyeleti tanács elé a Hatóság tevékenységéről, ideértve az elnök feladatainak ellátását is.”;

c)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Az igazgatótanács a felügyeleti tanács javaslatát kellően figyelembe véve az 58. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban nevezi ki és menti fel a fellebbviteli tanács tagjait.”;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(9)   Az igazgatótanács tagjai nyilvánosságra hoznak minden megtartott ülést és bármely kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”

41.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az elnök felelős a felügyeleti tanács munkájának előkészítéséért, beleértve a felügyeleti tanács által elfogadandó napirend meghatározását, az ülések összehívását és az ügyek határozatra való előterjesztését, valamint vezeti a felügyeleti tanács üléseit.

Az elnök felelős az igazgatótanács napirendjének meghatározásáért, amelyet az igazgatótanács fogad el, valamint vezeti az igazgatótanács üléseit.

Az elnök felkérheti az igazgatótanácsot, hogy mérlegelje egy koordinációs csoportnak a 45b. cikkel összhangban történő felállítását.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett gyakorlata alapján – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő nyílt, a nemek közötti egyensúly elvét tiszteletben tartó kiválasztási eljárást követően választják ki. A felügyeleti tanács a Bizottság segítségével összeállítja az elnöki tisztségre pályázó alkalmas jelöltek szűkített listáját. A Tanács a szűkített lista alapján, az Európai Parlament általi megerősítést követően határozatot fogad el az elnök kinevezéséről.

Amennyiben az elnök már nem teljesíti a 49. cikkben említett feltételeket, vagy súlyos kötelességszegésben megállapították a bűnösségét, úgy a Tanács a Bizottságnak az Európai Parlament által jóváhagyott javaslata alapján eljárva határozattal felmentheti az érintett személyt hivatalából.

A felügyeleti tanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja az elnök feladatait. Az alelnököt nem lehet az igazgatótanács tagjai közül megválasztani.”;

c)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett értékelés céljából az elnök feladatait az alelnök végzi el.

A Tanács – a felügyeleti tanács javaslatára eljárva és a Bizottság segítségével, valamint az első albekezdésben említett értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az elnök megbízatását.”;

d)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az elnök csak nyomós okból menthető fel. Az elnököt csak az Európai Parlament mentheti fel a Tanácsnak a felügyeleti tanáccsal folytatott konzultáció után elfogadott határozatát követően.”

42.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az elnök függetlensége”;

b)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyeleti tanács által az elnök feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az elnök nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.”

43.

A 49a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49a. cikk

Kiadások

Az elnök az ülést követő két héten belül nyilvánosságra hoz a külső érdekelt felekkel megtartott minden ülést és bármely kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”

44.

Az 50. cikket el kell hagyni.

45.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), hogy az ágazati sajátosságok figyelembevétele mellett biztosítsa az ágazatok közötti következetességet, különösen a következők terén:”;

ii.

az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

pénzügyi konglomerátumok, és amennyiben az uniós jog előírja, prudenciális konszolidáció,”;

iii.

az ötödik és a hatodik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

kiberbiztonság,

információcsere és a legjobb gyakorlatok cseréje az ERKT-vel és a többi európai felügyeleti hatósággal,”;

iv.

a szöveg a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

lakossági pénzügyi szolgáltatások, valamint a betétesek, fogyasztók és befektetők védelmével kapcsolatos kérdések,

az 1. cikk (6) bekezdésével összhangban létrehozott bizottság általi tanácsadás.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A vegyes bizottság segítheti a Bizottságot az (EU) 2015/849 irányelv 32a. cikkének (5) bekezdésében említett jelentés szerinti központi automatizált mechanizmusok biztonságos és hatékony összekapcsolásának biztosítására vonatkozó feltételek, valamint műszaki előírások és eljárások értékelésében, továbbá az említett irányelv szerinti nemzeti nyilvántartások hatékony összekapcsolásában.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A vegyes bizottság az EFH-k által biztosított külön személyzettel rendelkezik, amely állandó titkárságként működik. A Hatóság megfelelő erőforrásokkal járul hozzá az igazgatási, infrastrukturális és működési költségekhez.”

46.

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A vegyes bizottság elnökét évente, az EFH-k elnökei közül felváltva nevezik ki. A vegyes bizottság elnöke egyben az ERKT második alelnöke.”;

b)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vegyes bizottság legalább háromhavonta ülésezik.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Hatóság elnöke rendszeresen tájékoztatja a felügyeleti tanácsot a vegyes bizottság ülésein kialakított álláspontokról.”

47.

Az 56. és az 57. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„56. cikk

Közös álláspontok és közös intézkedések

Az e rendelet II. fejezetében meghatározott tevékenységi körén belül, és különös tekintettel a 2002/87/EK irányelv végrehajtására – ha releváns –, a Hatóság konszenzussal közös álláspontot alakít ki adott esetben az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság).

Amennyiben az uniós jog azt előírja, az e rendelet 10–16. cikke szerinti intézkedéseket, valamint az e rendelet 17., 18. és 19. cikke szerinti azon határozatokat, amelyek a 2002/87/EK irányelv és az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb – az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) hatáskörébe is tartozó –jogalkotási aktusok alkalmazásával kapcsolatosak, adott esetben a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) egyidejűleg fogadja el.

57. cikk

Albizottságok

(1)   A vegyes bizottság albizottságokat hozhat létre azzal a céllal, hogy a vegyes bizottság számára közös álláspontok és közös intézkedések tervezeteit készítsék elő.

(2)   Minden albizottság az 55. cikk (1) bekezdésében említett személyekből és minden egyes tagállam érintett hatáskörrel rendelkező hatósága mindenkori személyzetének egy magas rangú képviselőjéből áll.

(3)   Minden albizottság elnököt választ az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselői közül, aki egyúttal megfigyelői szerepet tölt be a vegyes bizottságban.

(4)   Az 56. cikk alkalmazásában létre kell hozni a vegyes bizottság pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottságát.

(5)   A vegyes bizottság nyilvánosságra hozza a honlapján az összes létrehozott albizottságot, ideértve a megbízatásukat és a tagjaik listáját, az albizottságban ellátott feladataikkal együtt.”

48.

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Létrejön az EFH-k fellebbviteli tanácsa.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A fellebbviteli tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik nagyrabecsült személyek, akik az uniós jog területén igazolt szaktudással és kellően magas szintű nemzetközi szakmai gyakorlattal rendelkeznek a banki, biztosítási, foglalkoztatói nyugdíj és értékpapírpiaci területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén, nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy más nemzeti, illetve uniós intézmények vagy szervek jelenlegi alkalmazottai és a banki érdekképviseleti csoport tagjai közé. A tagok és a póttagok valamely tagállam állampolgárai, és az Unió legalább két hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkeznek. A fellebbviteli tanács megfelelő jogi szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy jogi szaktanácsadást biztosítson a Hatóság hatáskörei gyakorlásának jogszerűségével, többek között arányosságával kapcsolatban.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A fellebbviteli tanács két tagját és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, érdeknyilvánításra vonatkozó nyilvános felhívást követően egy, a Bizottság által javasolt szűkített listáról a Hatóság igazgatótanácsa nevezi ki, a felügyeleti tanáccsal folytatott konzultációt követően.

Az Európai Parlament a szűkített lista kézhezvételét követően felkérheti a tag- és a póttagjelölteket, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre.

Az Európai Parlament felkérheti a fellebbviteli tanács tagjait, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre, kivéve az olyan nyilatkozatok, kérdések vagy válaszok esetében, amelyek a fellebbviteli tanács által eldöntött vagy nála függőben lévő egyedi ügyekhez kapcsolódnak.”

49.

Az 59. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Sem a fellebbviteli tanács tagjai, sem a Hatóság operatív és titkársági támogatást nyújtó személyzete nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásban, ha az bármely személyes érdeküket érinti, ha korábban az eljárás egyik felének képviseletét látták el, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában.”

50.

A 60. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A fellebbezést indokolással együtt írásban kell benyújtani a Hatósághoz, attól a naptól számított három hónapon belül, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó határozatról, vagy – ha értesítésre nem került sor – a határozat Hatóság általi közzétételének napjától számított három hónapon belül.

A fellebbviteli tanács a benyújtástól számított három hónapon belül határoz a fellebbezésről.”

51.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„60a. cikk

A Hatóság hatáskörtúllépése

Bármely természetes vagy jogi személy indokolással ellátott tanácsot küldhet a Bizottságnak, ha az említett személy úgy véli, hogy a Hatóság a 16. és a 16b. cikk alapján eljárva túllépte hatáskörét, ideértve, amikor nem tartotta be az 1. cikk (5) bekezdésében említett arányosság elvét, és hogy ez az említett személyt közvetlenül és személyében érinti.”

52.

A 62. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*22) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 70. cikkével összhangban európai szervként működő Hatóság bevételei különösen a következők bármilyen kombinációjából állnak:

(*22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).”;"

b)

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a tagállamok vagy megfigyelők önkéntes hozzájárulásai;

e)

a kiadványokért, képzésekért, valamint a Hatóság által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásért felszámított, megállapodás szerinti díjak, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat egy vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezetten kérte.”;

c)

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamoknak vagy megfigyelőknek az első albekezdés d) pontjában említett önkéntes hozzájárulásai nem fogadhatók el, ha elfogadásuk megkérdőjelezné a Hatóság függetlenségét és pártatlanságát. A hatáskörrel rendelkező hatóságok által a Hatóságra ruházott feladatok költségei ellentételezésének minősülő önkéntes hozzájárulások nem tekintendők olyannak, mint amelyek megkérdőjelezik a Hatóság függetlenségét”.

53.

A 63., a 64. és a 65. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)   Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a Hatóság következő három pénzügyi évre vonatkozó egységes programozási dokumentumának ideiglenes tervezetét annak éves és többéves programozása alapján, szerepeltetve abban a becsült bevételeket és kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó információkat, és ezt a létszámtervvel együtt megküldi az igazgatótanácsnak és a felügyeleti tanácsnak.

(2)   Az igazgatótanács által jóváhagyott tervezet alapján a felügyeleti tanács elfogadja a következő három pénzügyi évre vonatkozó egységes programozási dokumentum tervezetét.

(3)   Az egységes programozási dokumentumot az igazgatótanács január 31-ig megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek.

(4)   A Bizottság az egységes programozási dokumentumot figyelembe véve az Unió költségvetés-tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt előzetes irányszámokat, valamint azon kiegyensúlyozó hozzájárulás összegét, amely az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban az Unió általános költségvetését terheli.

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a Hatóság létszámtervét. Az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a Hatóságnak fizetendő kiegyensúlyozó hozzájárulásra szánt költségvetési előirányzatot.

(6)   A Hatóság költségvetését a felügyeleti tanács fogadja el. A Hatóság költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A Hatóság költségvetését szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(7)   Az igazgatótanács indokolatlan késedelem nélkül értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak költségvetésének finanszírozására, különösen az ingatlanprojektekről, például épületek bérbevételéről vagy megvásárlásáról.

(8)   A költségvetési rendelet 266. és 267. cikkének sérelme nélkül az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges minden olyan projekthez, amely jelentős pénzügyi vagy hosszú távú hatást gyakorolhat a Hatóság költségvetésének finanszírozására, különösen ingatlanprojekt, például épületek bérbevétele vagy megvétele esetében, ideértve a megszüntetési záradékokat is.

64. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az ügyvezető igazgató engedélyezési tisztviselői feladatokat lát el, és végrehajtja a Hatóság éves költségvetését.

(2)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót. A 70. cikk nem zárja ki, hogy a Hatóság a Számvevőszék hatáskörébe tartozó bármely információt a Számvevőszék kérésére a Számvevőszék rendelkezésére bocsásson.

(3)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig konszolidációs célból megküldi a kért számviteli információkat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az e tisztviselő által megállapított módon és formátumban.

(4)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést is megküldi a felügyeleti tanács tagjainak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(5)   Miután beérkeztek hozzá a Hatóság előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet 246. cikkével összhangban tett észrevételek, a Hatóság számvitelért felelős tisztviselője összeállítja a Hatóság végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót megküldi a felügyeleti tanácsnak, amely véleményezi e beszámolót.

(6)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót a felügyeleti tanács véleményével együtt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője minden év június 15-ig egy jelentéscsomagot is megküld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az e tisztviselő által konszolidációs célból megállapított egységes formátumban.

(7)   A végleges beszámolót a következő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)   Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig megküldi a Számvevőszéknek annak észrevételeire adott válaszát, és e válaszról másolatot küld az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak.

(9)   Az ügyvezető igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére és összhangban a költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden szükséges tájékoztatást megad a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó zárszámadási eljárás zökkenőmentes lebonyolításához.

(10)   Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15. napja előtt megadja a Hatóság számára a mentesítést az N. pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

(11)   A Hatóság indokolással ellátott véleményt ad ki az Európai Parlament álláspontjáról, valamint az Európai Parlament által a zárszámadási eljárásban tett bármely egyéb észrevételről.

65. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A szóban forgó szabályok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől (*23), kivéve, ha a Hatóság sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

(*23)  A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).”"

54.

A 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (*24) korlátozás nélkül alkalmazandó a Hatóságra csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából.

(*24)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).”"

55.

A 70. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács tagjaira és a Hatóság személyzetének minden tagjára, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az EUMSZ 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.”;

b)

a (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e cikk (1) bekezdésében és az e bekezdés első albekezdésében előírt kötelezettség nem zárja ki, hogy a Hatóság és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ezt az információt az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok érvényesítésére, valamint különösen a határozatok elfogadására irányuló jogi eljárásokhoz felhasználják.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az igazgatótanács és a felügyeleti tanács biztosítja, hogy a Hatóság feladataival kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve, tartósan vagy alkalmilag szolgáltatást nyújtó személyekre – beleértve a tisztviselőket, valamint az igazgatótanács és a felügyeleti tanács által erre felhatalmazott vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok által erre kijelölt más személyeket is – az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakkal egyenértékű szakmai titoktartási követelmények legyenek alkalmazandók.

Azonos szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók azokra a megfigyelőkre is, akik részt vesznek az igazgatótanács és a felügyeleti tanács ülésein, és akik közreműködnek a Hatóság tevékenységeiben.”;

d)

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Hatóság e rendelettel és más, a pénzügyi intézményekre alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban információt cseréljen a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

Erre az információra az (1) és a (2) bekezdésben megjelölt szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak. A Hatóság belső eljárási szabályzatában meghatározza az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

(4)   A Hatóság alkalmazza az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatot (*25).

(*25)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).”"

56.

A 71. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„71. cikk

Adatvédelem

Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet alapján fennálló, sem a Hatóságnak a feladatai ellátása során végrehajtott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*26) alapján fennálló kötelezettségeit.

(*26)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”"

57.

A 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgatótanács gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.”

58.

A 74. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam között az igazgatótanács jóváhagyását követően megkötött székhely-megállapodásban kell meghatározni.”

59.

A 76. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„76. cikk

Kapcsolat az Európai Bankfelügyeleti Bizottsággal

A Hatóságot az Európai Bankfelügyeleti Bizottság (EBFB) jogutódjának kell tekinteni. Az EBFB valamennyi eszköze és forrása, valamint minden folyamatban lévő ügylete legkésőbb a Hatóság létrehozásának időpontjáig bezárólag automatikusan a Hatóságra száll. Az EBFB összeállítja azt a kimutatást, amely tartalmazza az eszközök és források zárómérlegét az átszállás időpontjában. Ezt a kimutatást az EBFB és a Bizottság ellenőrzi és hagyja jóvá.”

60.

A 81. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   2021. december 31-ig, és azt követően minden harmadik évben a Bizottság általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben megállapított eljárásokról. A jelentés többek között értékeli:”;

ii.

az a) pont bevezető mondata és i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti gyakorlatainak hatékonyságát és az e gyakorlatok közötti konvergenciát;

i.

a hatáskörrel rendelkező hatóságok függetlenségét és a vállalatirányítással egyenértékű standardok közötti konvergenciát;”

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„g)

a vegyes bizottság működését;

h)

a 8. cikk szerinti prudenciális konszolidáció akadályait vagy az arra gyakorolt hatásokat.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett általános jelentés részeként – az érintett hatóságokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – átfogó értékelést végez a 9c. cikk alkalmazásáról.

(2b)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett általános jelentés részeként – az érintett hatóságokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – átfogó értékelést végez a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos, e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése, 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja, valamint 9a., 9b., 17. és 19. cikke alapján a Hatóságra ruházott konkrét feladatok végrehajtásáról, működéséről és hatékonyságáról. Értékelése részeként a Bizottság elemzi az e feladatok, valamint az európai felügyeleti hatóságra (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) ruházott feladatok közötti kölcsönhatást, továbbá a Hatóság hatásköreinek jogi célszerűségét, hogy milyen mértékben teszik lehetővé a Hatóság számára, hogy az irányelveket átültető vagy opciókat érvényesítő nemzeti jogszabályokra alapozzon intézkedéseket. A Bizottság emellett – egy átfogó költség-haszon elemzést alapul véve, valamint a következetesség, hatékonyság és eredményesség biztosítására irányuló célkitűzést követve – alaposan megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos konkrét feladatokat egy meglévő vagy új, külön erre a célra szánt uniós szintű ügynökségre ruházza át.”

2. cikk

Az 1094/2010/EU rendelet módosításai

Az 1094/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a IV. címe kivételével a 2009/138/EK és a 2002/87/EK irányelv, az (EU) 2016/97 (*27) és az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*28), továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a biztosítókra, a viszontbiztosítókra, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre és a biztosítási közvetítőkre a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, beleértve az ezeken alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is – a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további, kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el.

A Hatóság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*29) és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*30) összhangban hozzájárul az 1093/2010/EU rendelet által létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos munkájához. A Hatóság dönt az egyetértéséről az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (9) bekezdésével összhangban.

(3)   A Hatóság eljár a biztosítók, a viszontbiztosítók, a pénzügyi konglomerátumok, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és a biztosítási közvetítők tevékenységi területén olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok közvetlenül nem vonatkoznak, ideértve a vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdéseket, figyelembe véve a fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási tényezők integrációját is, amennyiben az ilyen intézkedések az említett jogi aktusok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításához szükségesek.

(*27)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.)."

(*28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.)."

(*29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)."

(*30)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).”;"

b)

a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés a következőképpen módosul:

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság saját hatáskörén belül hozzájárul a következőkhöz:”;

az e) és az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a biztosítással, a viszontbiztosítással és a foglalkoztatóinyugdíj-tevékenységekkel kapcsolatos kockázatvállalás megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;

f)

az ügyfél- és fogyasztóvédelem fokozása; és”;

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„g)

a belső piacon a felügyeleti konvergencia fokozása.”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E célok érdekében a Hatóság hozzájárul az e cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, megerősíti a felügyeleti konvergenciát, és a 16a. cikkel összhangban véleményeket bocsát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére.”;

iii.

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetésmentes és átlátható módon, az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el és adott esetben tiszteletben tartja az arányosság elvét. A Hatóság elszámoltatható és feddhetetlenül jár el, valamint biztosítja, hogy minden érdekelttel méltányosan bánjanak.”;

iv.

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A Hatóság tevékenységeinek és intézkedéseinek, különösen az iránymutatásoknak, az ajánlásoknak, a véleményeknek, a kérdéseknek és válaszoknak, a szabályozási standardtervezeteknek, valamint a végrehajtási standardtervezeteknek a tartalma és a formája teljes mértékben tiszteletben tartja e rendelet és a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok alkalmazandó rendelkezéseit. Amennyiben az említett rendelkezések alapján lehetséges és releváns, a Hatóság ilyen tevékenységei és intézkedései az arányosság elvével összhangban kellően figyelembe veszik a Hatóság tevékenységei és intézkedései által érintett pénzügyi intézmény, vállalkozás, más alany működésével vagy egy pénzügyi tevékenységgel együtt járó kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy bizottságot, amely tanácsot ad a Hatóságnak azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazandó szabályoknak teljeskörűen megfelelve hogyan vegyék figyelembe a tevékenységei és az intézkedései az ágazatban jellemző sajátos különbségeket, amelyek a kockázatok jellegéből, mértékéből és összetettségéből, az üzleti modellekből és gyakorlatból, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretéből adódnak, amennyiben ezek a tényezők relevánsak az adott szabályok keretében.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: PFER). A PFER fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi ágazatra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, valamint hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a pénzügyi szolgáltatások ügyfeleinek és fogyasztóinak hatékony és megfelelő védelmét.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A PFER tagjai az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk egymás közötti, valamint a Hatóság részéről Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára történő megosztásának biztosítása terén.”;

c)

az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendeletben foglalt, felügyeletre történő hivatkozások – a nemzeti hatáskörök sérelme nélkül – magukban foglalják a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján végzendő összes releváns tevékenységet.”

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A hatóságok elszámoltathatósága

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament és a Tanács felé.

(2)   Az EUMSZ 226. cikkével összhangban a Hatóság teljes mértékben együttműködik az Európai Parlamenttel az említett cikk szerint lefolytatott bármely vizsgálat során.

(3)   A felügyeleti tanács éves jelentést fogad el a Hatóság tevékenységéről – ideértve az elnök feladatainak ellátását is –, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.

(4)   Az Európai Parlament kérésére az elnök részt vesz az Európai Parlament által a Hatóság teljesítményével kapcsolatban tartott meghallgatáson. Minden évben legalább egy meghallgatást kell tartani. Az elnök nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre.

(5)   Az elnök kérésre, a (4) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a Hatóság tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

(6)   A jelentésnek a 11–18. cikkben, valamint a 20. és a 33. cikkben említett információkon kívül tartalmaznia kell az Európai Parlament által eseti alapon kért valamennyi releváns információt is.

(7)   Az Európai Parlament vagy a Tanács által a Hatósághoz intézett bármely kérdésre a Hatóság az annak kézhezvételétől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol.

(8)   Az elnök kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével, alelnökeivel és koordinátoraival. Minden résztvevőnek tiszteletben kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit.

(9)   A nemzetközi fórumokon való részvételből eredő titoktartási kötelezettségeinek sérelme nélkül a Hatóság kérésre tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy hogyan járul hozzá az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez az ilyen nemzetközi fórumokon.”

4.

A 4. cikk 2. pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

a 2002/65/EK irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a pénzügyi intézmények megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;”.

5.

A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A Hatóság székhelyének helye nem befolyásolja a Hatóság feladatainak és hatásköreinek végrehajtását, irányítási struktúrájának megszervezését, fő szervezeti egységeinek működését, illetve tevékenységeinek fő finanszírozását, ugyanakkor adott esetben lehetővé teszi a Hatóság fő tevékenységeihez nem kapcsolódó adminisztratív támogató szolgáltatások és létesítménykezelési szolgáltatások uniós ügynökségekkel történő megosztását.”

6.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és más intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén;”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa)

az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó, naprakész uniós felügyeleti kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek legjobb felügyeleti gyakorlatokat, valamint magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, és amely figyelembe veszi többek között az üzleti gyakorlatok és üzleti modellek változásait, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét;”

iii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a felügyeleti függetlenség elősegítése és nyomon követése, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;”

iv.

az e)–h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatát, és – ezzel összefüggésben – iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, valamint azonosítja a legjobb gyakorlatokat;

f)

a hatáskörébe tartozó területen nyomon követi és értékeli a biztosítással, a viszontbiztosítással és a foglalkoztatói nyugdíjjal kapcsolatos fejleményeket, beleértve adott esetben különösen a háztartásoknak és a kkv-knak nyújtott hitelek, valamint az innovatív pénzügyi szolgáltatások tendenciáival kapcsolatos fejleményeket, kellően figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos fejleményeket;

g)

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos információk megszerzése érdekében piacelemzést végez;

h)

elősegíti adott esetben a betétesek, a nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek, a fogyasztók és a befektetők védelmét, különösen a határokon átnyúló helyzetekkel összefüggésben megmutatkozó hiányosságok tekintetében, és figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat;”

v.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ia)

hozzájárul egy közös uniós pénzügyi adatstratégia kialakításához;”

vi.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ka)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett összes jogalkotási aktusra vonatkozóan közzétesz és rendszeresen naprakésszé tesz a honlapján minden szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardot, iránymutatást, ajánlást, valamint kérdést és választ, többek között a folyamatban lévő munkára vonatkozó aktuális áttekintéseket, továbbá a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadásának tervezett ütemezését.”;

vii.

az l) pontot el kell hagyni;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Feladatainak e rendelettel összhangban történő elvégzése során a Hatóság:

a)

minden rendelkezésre álló hatáskörét felhasználja;

b)

megfelelően szem előtt tartva a pénzügyi intézmények biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló célt, teljes mértékben figyelembe veszi a pénzügyi intézmények különböző fajtáinak, valamint üzleti modelljeinek és méretének sokféleségét; és

c)

figyelembe veszi a technológiai innovációt, az innovatív és fenntartható üzleti modelleket, például szövetkezetek és önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációját.”;

c)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„ca)

ajánlásokat bocsát ki a 29a. cikkben meghatározottak szerint;”

„da)

figyelmeztetéseket bocsát ki a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban;”

ii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 16a. cikkben előírtaknak megfelelően;”

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„ga)

válaszokat ad a kérdésekre a 16b. cikkben megállapítottak szerint;

gb)

intézkedéseket hoz a 9c. cikkel összhangban;”

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzése és a (2) bekezdésben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Hatóság a jogalkotási keret alapján és annak határain belül jár el és adott esetben megfelelő figyelmet fordít az arányosság, valamint a minőségi jogalkotás elvére, ideértve e rendelettel összhangban a költség-haszon elemzés eredményeit is.

A 10., a 15., a 16. és a 16a. cikkben említett nyilvános konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, inkluzív megközelítést és a válaszadásra észszerűen elegendő időt biztosítva minden érdekelt fél számára. A Hatóság közzéteszi az érdekelt felektől kapott válaszok összefoglalóját, valamint egy áttekintést arról, hogy a szabályozástechnikai és a végrehajtás-technikai standardok tervezetének elkészítésekor miként kerültek felhasználásra a konzultáció során gyűjtött információk és álláspontok.”

7.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról, például a lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek költségeinek és díjainak alakulásáról a tagállamokban;”

ii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„aa)

mélyreható tematikus felülvizsgálatokat végez a piaci magatartásról, és közös értelmezést alakít ki a piaci gyakorlatokról a lehetséges problémák azonosítása és hatásuk elemzése érdekében;

ab)

lakossági kockázati mutatókat dolgoz ki a fogyasztói és befektetői károk lehetséges okainak időben történő azonosítására;”

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„e)

hozzájárul az egyenlő versenyfeltételekhez a belső piacon, ahol a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb használói méltányos hozzáféréssel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez;

f)

adott esetben összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok próbavásárlási tevékenységeit.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság nyomon követi az új és a már fennálló pénzügyi tevékenységeket, és iránymutatásokat és ajánlásokat fogadhat el piacok biztonságának és megbízhatóságának, valamint a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának és hatékonyságának elősegítése érdekében.”;

c)

a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy az összes érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságot és fogyasztóvédelmi hatóságot összefogó fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs bizottságot annak érdekében, hogy fokozza a fogyasztóvédelmet, és koordinált megközelítést alakítson ki az új vagy innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, valamint tanáccsal szolgáljon a Hatóságnak, amelyet az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjeszt. A Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*31) létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel, hogy elkerülje az átfedéseket, a következetlenségeket és a jogbizonytalanságot az adatvédelem területén. A Hatóság a nemzeti adatvédelmi hatóságokat is meghívhatja megfigyelőként a bizottságba.

(5)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított esetekben és feltételek mellett, vagy amennyiben az vészhelyzet miatt szükségessé válik, a 18. cikkel összhangban és az abban megállapított feltételek szerint, a Hatóság ideiglenesen betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos olyan pénzügyi termékek, eszközök vagy tevékenységek forgalomba hozását, terjesztését vagy értékesítését, amelyek jelentős pénzügyi károkat okozhatnak az ügyfeleknek vagy a fogyasztóknak, vagy amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

A Hatóság megfelelő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az első albekezdésben említett határozatot. Legalább két egymást követő meghosszabbítás után és az ügyfelekre vagy a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján a Hatóság dönthet a betiltás éves meghosszabbításáról.

Bármely tagállam kérheti, hogy a Hatóság vizsgálja felül határozatát. Ebben az esetben a Hatóság a 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoz arról, hogy fenntartja-e az említett határozatot.

A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, az ilyen betiltás vagy korlátozás elfogadásának elősegítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(*31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”"

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Intézkedés mellőzéséről szóló levelek

(1)   A Hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket csak azon kivételes körülmények között hozza meg, amikor úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogalkotási aktusok bármelyikének alkalmazása jelentős problémákat vethet fel a következő okok egyike folytán:

a)

a Hatóság úgy véli, hogy az ilyen jogi aktusban foglalt rendelkezések közvetlenül ellentétesek lehetnek egy másik releváns jogi aktussal;

b)

ha a jogi aktus az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok egyike, az adott jogi aktust kiegészítő vagy pontosító felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok hiánya jogos kételyeket vetne fel a jogalkotási aktusból eredő jogi következményekkel vagy annak megfelelő alkalmazásával kapcsolatban,

c)

a 16. cikkben említett iránymutatások és ajánlások hiánya gyakorlati nehézségeket okozna az érintett jogalkotási aktus alkalmazásával kapcsolatban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben a Hatóság részletes írásbeli beszámolót küld meg a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a Bizottságnak a szerinte fennálló problémákról.

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a Hatóság véleményt nyújt be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a Hatóság megítélése szerint a problémához kapcsolódó sürgősségről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben a Hatóság, amint lehet, értékeli a 16. cikk szerinti releváns iránymutatások vagy ajánlások elfogadásának szükségességét.

A Hatóság gyorsan jár el, különösen azzal a céllal, hogy amikor csak lehet, hozzájáruljon az (1) bekezdésben említett problémák megelőzéséhez.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett esetekben szükséges, valamint a (2) bekezdésben említett lépéseket követően az új intézkedések elfogadásáig és alkalmazásáig a Hatóság véleményeket bocsát ki az (1) bekezdésben említett jogi aktusok konkrét rendelkezéseire vonatkozóan, hogy előmozdítsa a következetes, hatékony és eredményes felügyeleti és végrehajtási gyakorlatokat, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazását.

(4)   Ha a Hatóság a – különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól – kapott információk alapján úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok bármelyike vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok bármelyike jelentős kivételes problémákat vet fel a piaci bizalommal, az ügyfél-, fogyasztó- vagy befektetővédelemmel, a pénzügyi piacok vagy árupiacok rendes működésével és integritásával vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitásával kapcsolatban, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság részére indokolatlan késedelem nélkül részletes írásbeli beszámolót küld meg a szerinte fennálló problémákról. A Hatóság véleményt nyújthat be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a probléma sürgősségéről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.”

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben az EUMSZ 290. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Parlament és a Tanács szabályozástechnikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezeteit benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e szabályozástechnikai standardtervezeteket tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

ii.

a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottsághoz történő benyújtásukat megelőzően a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett megfelelő érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri;”

iii.

a negyedik albekezdést el kell hagyni;

iv.

az ötödik és a hatodik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem fogadja el, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be szabályozástechnikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.”;

c)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett megfelelő érdekképviseleti csoport tanácsát is.”;

d)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A szabályozástechnikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a »szabályozástechnikai standard« kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.”

10.

A 13. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

11.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási jogi aktusok révén végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A végrehajtás-technikai standardoknak technikai jellegűeknek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, és az adott aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározására kell kiterjedniük. A Hatóság a végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e technikai standardokat tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett megfelelő érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri.

A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem kívánja elfogadni, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Ha a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy olyan végrehajtás-technikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot az általa relevánsnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2)   Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be végrehajtás-technikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.”;

b)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett megfelelő érdekképviseleti csoport tanácsát is.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A végrehajtás-technikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a »végrehajtás-technikai standard« kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.”

12.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A PFER keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az összes hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy az összes pénzügyi intézménynek címzett iránymutatásokat bocsát ki, és egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy egy vagy több pénzügyi intézményeknek szóló ajánlásokat bocsát ki.

Az iránymutatásoknak és ajánlásoknak összhangban kell lenniük az 1. cikk (2) bekezdésében vagy az ebben a cikkben említett jogalkotási aktusokban adott felhatalmazásokkal.

(2)   A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az általa kibocsátandó iránymutatásokról és ajánlásokról, valamint elemzi az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásához kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 37. cikkben említett biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport és a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport tanácsát. A Hatóság megindokolja, ha nem folytat nyilvános konzultációt, vagy ha nem kér tanácsot a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoporttól és a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoporttól.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az iránymutatások és ajánlások nem állhatnak pusztán abból, hogy jogalkotási aktusokra hivatkoznak vagy azok egyes részeit idézik. A Hatóságnak az átfedések elkerülése érdekében új iránymutatás vagy ajánlás kiadása előtt először felül kell vizsgálnia a már meglévő iránymutatásokat és ajánlásokat.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság a 43. cikk (5) bekezdésében említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról.”

13.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

Vélemények

(1)   A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelem nyilvános konzultációt vagy technikai elemzést is magában foglalhat.

(3)   A 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó és ezen irányelv szerint két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak konzultációját igénylő egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékelésére tekintettel, a Hatóság valamely érintett hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé a prudenciális értékelésről, kivéve a 2009/138/EK irányelv 59. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kritériumokkal kapcsolatban. A véleményt haladéktalanul, de mindenképpen a 2009/138/EK irányelv szerinti értékelési időszak vége előtt ki kell adni.

(4)   A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére technikai tanácsokkal láthatja el az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott területeken.

16b. cikk

Kérdések és válaszok

(1)   Az e cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok rendelkezéseinek, az azokhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseinek, valamint az ezen jogalkotási aktusok alapján elfogadott iránymutatásoknak és ajánlásoknak a gyakorlati alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban bármely természetes vagy jogi személy – többek között hatáskörrel rendelkező hatóságok és uniós intézmények és szervek – az Unió bármely hivatalos nyelvén kérdést intézhet a Hatósághoz.

Mielőtt kérdéssel fordulnának a Hatósághoz, a pénzügyi intézményeknek meg kell fontolniuk, hogy a kérdést először ne a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságukhoz intézzék-e.

Az elfogadható kérdésekre adott válaszok közzététele előtt a Hatóság az e bekezdésben említett természetes vagy jogi személy által feltett kérdések további pontosítását kérheti.

(2)   A Hatóság által az (1) bekezdésben említett kérdésekre adott válaszok nem kötelező erejűek. A válaszokat legalább a benyújtott kérdés nyelvén elérhetővé kell tenni.

(3)   A Hatóság a honlapján kialakít és működtet egy, az (1) bekezdés szerinti kérdések benyújtására, az összes beérkezett kérdés időben történő közzétételére és az összes elfogadható kérdésre adott válasz közzétételére szolgáló, webalapú eszközt, kivéve, ha az említett közzététel nem egyeztethető össze a kérdést benyújtó személyek jogos érdekével, vagy ha az kockázattal járna a pénzügyi rendszer stabilitására nézve. A Hatóság elutasíthatja azokat a kérdéseket, amelyeket nem kíván megválaszolni. A Hatóság a honlapján két hónapon át közzéteszi az elutasított kérdéseket.

(4)   A felügyeleti tanács három szavazati joggal rendelkező tagja felkérheti a felügyeleti tanácsot, hogy a 44. cikk alapján határozzon arról, hogy a 16. cikk szerinti iránymutatásokban foglalkozzanak-e az e cikk (1) bekezdésében említett elfogadható kérdés tárgykörével, hogy tanácsot kérjenek-e a 37. cikkben említett érdekképviseleti csoporttól, hogy megfelelő időközönként felülvizsgálják-e a kérdéseket és válaszokat, hogy folytassanak-e nyilvános konzultációkat, illetve hogy elemezzék-e a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznot. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az érintett kérdések és válaszok tervezetének alkalmazási körével, jellegével és hatásával, illetve az ügy különös sürgősségével. A 37. cikkben említett érdekképviseleti csoport bevonása esetén titoktartási kötelezettség alkalmazandó.

(5)   A Hatóság az uniós jog értelmezését megkövetelő kérdéseket továbbítja a Bizottságnak. A Hatóság közzétesz a Bizottság által adott minden választ.”

14.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a banki érdekképviseleti csoport megkeresésére, vagy saját kezdeményezésére – ideértve azt az esetet is, amikor az természetes vagy jogi személyektől származó kellően megalapozott információkon alapul –, és azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot, ismerteti, hogy hogyan kíván eljárni az ügyben, és adott esetben kivizsgálja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.”;

ii.

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A 35. cikkben megállapított hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság – azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot – kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést intézhet közvetlenül más, hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz, ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságtól való információkérés az uniós jog feltételezett megsértésének vagy alkalmazása elmulasztásának kivizsgálásához szükségesnek ítélt információk megszerzéséhez elégtelennek bizonyult vagy elégtelennek tekintendő.

Az ilyen megkeresés címzettje indokolatlan késedelem nélkül világos, pontos és teljes körű információkat bocsát a Hatóság rendelkezésére.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az e rendelet szerinti hatáskörök sérelme nélkül és a (3) bekezdésben meghatározott ajánlás kibocsátása előtt, a Hatóság – amennyiben azt az uniós jog megsértésének megszüntetésére megfelelőnek ítéli – megkeresi az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a hatáskörrel rendelkező hatóság uniós jognak való megfeleléséhez szükséges intézkedésekről.”;

c)

a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság az EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha az egyenlő piaci versenyfeltételek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelés hiányának kellő időben történő orvoslása, a Hatóság – amennyiben az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely magatartás megszüntetését is.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.

(7)   A (6) bekezdéssel összhangban elfogadott határozatok irányadók a hatáskörrel rendelkező hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

A (4) bekezdés szerinti hivatalos vélemény vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell felelniük – az adott esettől függően – a hivatalos véleménynek vagy a határozatnak.”

15.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A bejelentő személyek védelme

(1)   A Hatóság külön bejelentési csatornákat hoz létre a bejelentő természetes vagy jogi személyek által az uniós jog tényleges vagy lehetséges megsértésével, a joggal való visszaéléssel vagy alkalmazásának elmulasztásával kapcsolatban szolgáltatott információk fogadására és kezelésére.

(2)   Az ezeken a csatornákon keresztül bejelentést tevő természetes vagy jogi személyeket az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*32) összhangban adott esetben védeni kell a megtorlással szemben.

(3)   A Hatóság biztosítja, hogy minden információ névtelenül vagy titkosan és biztonságosan benyújtható legyen. Amennyiben a Hatóság úgy tekinti, hogy a benyújtott információ lényeges jogsértésre utaló bizonyítékokat vagy arra utaló megalapozott gyanút tartalmaz, a Hatóság visszajelzést ad a bejelentő személynek.

(*32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).”"

16.

A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a Tanács e cikk (2) bekezdése alapján határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinált intézkedése szükséges a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását vagy az ügyfél- és fogyasztóvédelmet komolyan veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a hatáskörrel rendelkező hatóságok teljesítik az említett jogalkotási aktusokban meghatározott követelményeket.”

17.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott esetekben és a 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

a)

egy vagy több érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének, javasolt intézkedésének tartalmával vagy eljárásának hiányával;

b)

olyan esetekben, amikor az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok úgy rendelkeznek, hogy a Hatóság a saját kezdeményezésére segítséget nyújthat, amennyiben objektív okok alapján meghatározható a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérés.

Azokban az esetekben, amelyekben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi közös határozathozatalt írnak elő, és amikor a Hatóság az említett jogi aktusokkal összhangban, az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a saját kezdeményezésére segítheti az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében, nézeteltérés feltételezendő, ha az említett hatóságok nem hoztak közös határozatot az említett jogi aktusokban meghatározott határidőn belül.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok a következő esetekben indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Hatóságot arról, hogy nem került sor megállapodás elérésére:

a)

ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok határidőt szabtak a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

i.

a határidő lejár; vagy

ii.

legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn;

b)

ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok nem szabtak határidőt a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

i.

legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn; vagy

ii.

két hónap eltelt azóta, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság kézhez kapta egy másik, hatáskörrel rendelkező hatóság arra irányuló megkeresését, hogy tegyen intézkedést az említett jogi aktusoknak való megfelelés érdekében, és a megkeresett hatóság még nem hozott a megkeresést teljesítő határozatot.

(1b)   Az elnök megvizsgálja, hogy a Hatóságnak el kell-e járnia az (1) bekezdéssel összhangban. Ha a beavatkozásra a Hatóság saját kezdeményezésére kerül sor, a Hatóság tájékoztatja az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokat a beavatkozással kapcsolatos határozatáról.

Ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok közös határozat meghozatalát írják elő, a Hatóságnak a 44. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban történő határozathozataláig a közös határozathozatalban részt vevő, hatáskörrel rendelkező összes hatóság elhalasztja az egyéni határozathozatalt. Ha a Hatóság úgy határoz, hogy eljár, a közös határozathozatalban részt vevő összes, hatáskörrel rendelkező hatóság elhalasztja határozathozatalát az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás befejezéséig.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a (2) bekezdésben említett egyeztető szakasz végéig az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság határozatot hozhat, amelyben felszólítja az említett hatóságokat egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely konkrét intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében. A Hatóság határozata kötelező az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokra. A Hatóság határozata megkövetelheti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok vonják vissza vagy módosítsák az általuk meghozott határozatot, vagy éljenek a vonatkozó uniós jog által biztosított hatásköreikkel.”;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A Hatóság tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárások befejezéséről és – adott esetben – a (3) bekezdés alapján hozott határozatáról.”;

e)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság az EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó követelményeket, a Hatóság az említett pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely magatartás megszüntetését is.”

18.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hatáskörein belül előmozdítja és nyomon követi az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal létrehozott felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működését, valamint elősegíti az uniós jog felügyeleti kollégiumok általi alkalmazásának következetességét és koherenciáját. A legjobb felügyeleti gyakorlatok közelítésének céljából a Hatóság előmozdítja a közös felügyeleti terveket és a közös vizsgálatokat, és a Hatóság személyzete a felügyeleti kollégiumok teljes jogú tagjaként részt vehet a felügyeleti kollégiumok tevékenységében, ideértve a két vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett helyszíni vizsgálatokat is.”;

b)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság vezető szerepet tölt be a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működésének biztosításában az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények tekintetében, figyelembe véve a 23. cikkben említett pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázatot, és adott esetben felügyeleti kollégiumi ülést hív össze.”;

ii.

a harmadik albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 32. cikkel összhangban kezdeményezheti és koordinálhatja a pénzügyi intézményeknek a káros piaci fejleményekkel – különösen a 23. cikkben említett, pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázattal – szembeni rugalmasságát értékelő, uniós szintű stresszteszteket, valamint a rendszerkockázat stresszhelyzetben történő potenciális fokozódásának értékelését, annak biztosítására, hogy e teszteket tagállami szinten következetes módszertannal végezzék, továbbá adott esetben ajánlást intézhet a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a stressztesztekben azonosított problémák kezelésére, ideértve a külön értékelések lefolytatására vonatkozó ajánlást; az uniós szintű értékelések módszerei, gyakorlatai és eredményei összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében ajánlhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára helyszíni vizsgálatok elvégzését, és maga is részt vehet ilyen helyszíni vizsgálatokban;”

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított felhatalmazásokkal összhangban és a 10–15. cikkel összhangban szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a felügyeleti kollégiumok operatív működésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében. A Hatóság a 16. cikkel összhangban elfogadott iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki a felügyeleti működés és a felügyeleti kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlatok közelítésének előmozdítása érdekében.”

19.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Rendszerkockázatra vonatkozó általános rendelkezések”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság – az ERKT-vel együttműködésben és a 23. cikkel összhangban – közös megközelítést dolgoz ki a rendszerszintű jelentőség azonosítására és mérésére, ami adott esetben mennyiségi és minőségi mutatók kidolgozását is magában foglalja.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság – egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére vagy saját kezdeményezésére – vizsgálatot végezhet egy bizonyos típusú pénzügyi intézményre, egy terméktípusra vagy egy magatartástípusra vonatkozóan annak érdekében, hogy értékelje a pénzügyi rendszer stabilitására vagy az ügyfél- és fogyasztóvédelemre jelentett potenciális veszélyeket.

Az első albekezdés alapján elvégzett vizsgálatot követően a felügyeleti tanács ajánlásokat készíthet az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételére.

E célok érdekében a Hatóság gyakorolhatja az ezen rendelet által ráruházott hatásköröket, ideértve a 35. cikkben foglaltakat is.”

20.

A 23. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság – az ERKT-vel konzultálva – kidolgozza a rendszerkockázat azonosítására és mérésére szolgáló kritériumokat, továbbá egy olyan megfelelő stresszteszt-rendszert, amely kiterjed a pénzügyi piaci szereplők jelentette vagy nekik okozott rendszerkockázat stresszhelyzetben történő potenciális fokozódásának értékelésére is, ideértve a környezettel kapcsolatos potenciális rendszerkockázatot is.. Ezeket az esetlegesen rendszerkockázatot jelentő pénzügyi piaci szereplőket megerősített felügyelet alá kell vonni, és – adott esetben – a 25. cikkben említett rendezési és szanálási eljárásokat kell rájuk alkalmazni.”

21.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„aa)

uniós stratégiai felügyeleti prioritásokat hoz létre a 29a. cikkel összhangban;

ab)

koordinációs csoportokat hoz létre a 45b. cikkel összhangban a felügyeleti konvergencia előmozdítása és legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében;”

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, valamennyi releváns kérdéssel – ideértve a kiberbiztonságot és a kibertámadásokat is – kapcsolatos hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;”

iii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

ágazati és szektorok közötti képzési programokat dolgoz ki – többek között a technológiai innovációra, a szövetkezetek és önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak különböző formáira tekintettel is –, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára;”

iv.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„f)

nyomonkövetési rendszert vezet be a környezeti, a társadalmi és az irányítással kapcsolatos lényeges kockázatok értékelésére, figyelembe véve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodást;”

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság adott esetben az egységes felügyeleti megközelítés és gyakorlat elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket fejleszthet ki.

Egy közös felügyeleti kultúra kialakítása érdekében a Hatóság az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére alkalmazandó naprakész uniós felügyeleti kézikönyvet dolgoz ki és tart naprakészen, amely kellően figyelembe veszi a kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét, az üzleti gyakorlatokat, üzleti modelleket és a pénzügyi intézmények és piacok méretét. Az uniós felügyeleti kézikönyv meghatározza a legjobb gyakorlatokat és a magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat.

A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az (1) bekezdés a) pontjában említett véleményekről és az e bekezdésben említett eszközökről. A Hatóság adott esetben elemzi a kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük a vélemények vagy eszközök alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát.”

22.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„29a. cikk

Uniós stratégiai felügyeleti prioritások

A Hatóság a felügyeleti tanácsban folytatott megbeszélést követően, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott hozzájárulásokat, az uniós intézményekben folyó munkát, valamint az ERKT által közzétett elemzéseket, figyelmeztetéseket és ajánlásokat figyelembe véve legalább háromévente március 31-ig azonosít legfeljebb kettő, az Unió egészére nézve releváns prioritást, amelyek jövőbeli fejleményeket és tendenciákat tükröznek. Munkaprogramjaik elkészítésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok figyelembe veszik ezeket a prioritásokat, és erről megfelelően értesítik a Hatóságot. A Hatóság megvitatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a következő évben lefolytatandó releváns tevékenységeket, és levonja a következtetéseket. A Hatóság megvitatja a lehetséges nyomon követést, amely az érintett területre vonatkozó iránymutatásokat, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett ajánlásokat és partneri felülvizsgálatokat foglalhat magában.

A Hatóság által azonosított, az Unió egészére nézve releváns prioritások nem akadályozzák meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy a legjobb gyakorlataikat alkalmazzák, további nemzeti prioritásaikkal és fejleményeikkel kapcsolatban intézkedjenek, továbbá figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat.”

23.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatai

(1)   A Hatóság a felügyeleti eredmények konzisztenciájának és hatékonyságának erősítése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként partneri felülvizsgálatokat végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált hatáskörrel rendelkező hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A partneri felülvizsgálatok tervezése és végzése során figyelembe kell venni a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kapcsolatban meglévő információkat és korábban végzett értékeléseket, beleértve a Hatóságnak a 35. cikkel összhangban szolgáltatott bármely releváns információt és az érdekelt felektől származó bármely releváns információt is.

(2)   E cikk alkalmazásában a Hatóság eseti partneri felülvizsgálati bizottságokat hoz létre, amelyek a Hatóság személyzetéből és a hatáskörrel rendelkező hatóságok tagjaiból állnak. A partneri felülvizsgálati bizottságokban a Hatóság személyzetének egy tagja elnököl. Az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően az elnök tesz javaslatot a partneri felülvizsgálati bizottság elnökére és tagjaira, amelyet a felügyeleti tanács hagy jóvá. A javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve akkor, ha az elnök javaslatát követő 10 napon belül a felügyeleti tanács határozatot hoz az elutasításáról.

(3)   A partneri felülvizsgálat többek között értékeli:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság erőforrásainak, függetlensége mértékének és irányítási hátterének megfelelőségét, különös tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére;

b)

az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia hatékonyságát és mértékét, beleértve a 10–16. cikk alapján elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;

c)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kidolgozott legjobb gyakorlatok alkalmazását, amelyek elfogadásából más hatáskörrel rendelkező hatóságnak is előnye származna;

d)

az uniós jog végrehajtása keretében elfogadott rendelkezések betartatásának hatékonyságát és e téren a konvergencia mértékét, beleértve az e rendelkezések be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben kiszabott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket.

(4)   A Hatóság jelentést készít a partneri felülvizsgálat eredményeiről. E partneri felülvizsgálati jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és a felügyeleti tanács fogadja el a 44. cikk (4) bekezdésével összhangban. Az említett jelentés megszövegezésekor a partneri felülvizsgálati bizottság konzultál az igazgatótanáccsal a többi partneri felülvizsgálati jelentéssel való összhang fenntartása, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából. Az igazgatótanács különösen azt értékeli, hogy a módszertant ugyanolyan módon alkalmazták-e. A jelentés megindokolja és meghatározza a partneri felülvizsgálat eredményeként megfelelőeknek, arányosaknak és szükségeseknek tekintett nyomonkövetési intézkedéseket. E nyomonkövetési intézkedések a 16. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások, valamint a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vélemények formájában fogadhatók el.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek a kibocsátott iránymutatásoknak és ajánlásoknak.

A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezetek vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek 10–15. cikk szerinti, illetve az iránymutatások vagy ajánlások 16. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a partneri felülvizsgálat eredményét, továbbá a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett minden más információt a legmagasabb színvonalú felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának biztosítása érdekében.

(5)   A Hatóság véleményt nyújt be a Bizottságnak, ha – a partneri felülvizsgálat eredményére vagy a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett más információkra tekintettel – úgy véli, hogy a pénzügyi intézményekre vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságokra alkalmazandó uniós szabályok további harmonizációja uniós szempontból szükséges.

(6)   A partneri felülvizsgálati jelentés közzététele után két évvel a Hatóság nyomonkövetési jelentést készít. A nyomonkövetési jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és a felügyeleti tanács fogadja el a 44. cikk (4) bekezdésével összhangban. Az említett jelentés megszövegezésekor a partneri felülvizsgálati bizottság konzultál az igazgatótanáccsal a többi nyomonkövetési jelentéssel való összhang fenntartása érdekében. A nyomonkövetési jelentésnek tartalmaznia kell többek között azon intézkedések megfelelőségének és hatékonyságának az értékelését, amelyeket a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóságok hoztak válaszul a partneri felülvizsgálati jelentés nyomonkövetési intézkedéseire.

(7)   A partneri felülvizsgálati bizottság a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott konzultációt követően azonosítja a partneri felülvizsgálat indokolással ellátott fő megállapításait. A Hatóság közzéteszi a partneri felülvizsgálat indokolással ellátott fő megállapításait és a (6) bekezdésben említett nyomonkövetési jelentés indokolással ellátott fő megállapításait. Ha a Hatóság indokolással ellátott fő megállapításai eltérnek a partneri felülvizsgálati bizottság által azonosítottaktól, akkor a Hatóság titoktartás mellett továbbítja a partneri felülvizsgálati bizottság megállapításait az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ha a partneri felülvizsgálat tárgyát képező, hatáskörrel rendelkező hatóság attól tart, hogy a Hatóság indokolással ellátott fő megállapításainak közzététele kockázatot jelentene a pénzügyi rendszer stabilitására nézve, lehetősége van arra, hogy a kérdést a felügyeleti tanács elé terjessze. A felügyeleti tanács dönthet úgy, hogy nem teszi közzé az említett kivonatokat.

(8)   E cikk alkalmazásában az igazgatótanács javaslatot tesz egy, a következő két évre szóló partneri felülvizsgálati munkatervre, amelyben többek között figyelembe kell venni a múltbeli partneri felülvizsgálati eljárások tanulságait, valamint a 45b. cikkben említett koordinációs csoportok megbeszéléseit. A partneri felülvizsgálati munkaterv az éves és a többéves munkaprogram külön részét képezi. A partneri felülvizsgálati munkatervet nyilvánosságra kell hozni. Sürgős esetben vagy előre nem látható események bekövetkezése esetén a Hatóság további partneri felülvizsgálatok elvégzéséről dönthet.”

24.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság a hatáskörrel rendelkező hatóságok között általános koordinációs szerepet tölt be, különösen olyan helyzetekben, amikor a kedvezőtlen fejlemények esetlegesen veszélyeztethetik a pénzügyi piacok rendes működését és integritását, a pénzügyi rendszer stabilitását vagy a határokon átívelő üzleti tevékenységgel kapcsolatban a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét az Unióban.”;

b)

a második bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság elősegíti egy koordinált uniós válasz kialakítását, többek között a következő révén:”;

ii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

megfelelő intézkedések meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseinek koordinálása érdekében;”

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ea)

megfelelő intézkedések meghozatala az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott intézkedések koordinálása érdekében, a technológiai innovációra támaszkodó szereplők vagy termékek piacra történő belépésének megkönnyítése céljából;”

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A technológiai innovációra vonatkozó közös európai megközelítés kialakításához való hozzájárulás érdekében a Hatóság – adott esetben a fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs bizottság támogatásával – elősegíti a felügyeleti konvergenciát, megkönnyítve a technológiai innovációra támaszkodó szereplők vagy termékek piacra történő belépését, különösen az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje révén. A Hatóság adott esetben iránymutatásokat vagy ajánlásokat fogadhat el a 16. cikkel összhangban.”

25.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

Információcsere az alkalmasságról és a feddhetetlenségről

A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban az európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) együtt létrehoz egy rendszert a pénzügyi intézmények befolyásoló részesedéseinek tulajdonosai, igazgatói és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyei alkalmasságának és feddhetetlenségének a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értékelése szempontjából releváns információk kicseréléséhez.”

26.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A piaci fejlemények, többek között a stressztesztek értékelése”;

b)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hatáskörén belül nyomon követi és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóság), és az európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), az ERKT-t, valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. A Hatóság értékelésének elemzést is tartalmaznia kell azokról a piacokról, amelyeken a pénzügyi intézmények működnek, valamint egy értékelést a lehetséges piaci fejleményeknek az ezen intézményekre gyakorolt hatásáról.”;

c)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következőket:”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

közös módszertanok annak értékelésére, hogy a különböző gazdasági forgatókönyvek milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmény pénzügyi helyzetére, figyelembe véve többek között a káros környezeti fejleményekből eredő kockázatokat;”

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa)

közös módszertanok az egész Unióra kiterjedő értékeléseknek alávetendő pénzügyi intézmények azonosítására;”

iv.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„d)

közös módszertanok annak értékelésére, hogy a környezeti kockázatok milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmények pénzügyi stabilitására.”;

v.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés alkalmazásában a Hatóság együttműködik az ERKT-vel.”;

d)

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az ERKT 1092/2010/EU rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság évente egyszer és szükség esetén gyakrabban értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hez a hatáskörébe tartozó tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett mutatókkal együtt.”

27.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Nemzetközi kapcsolatok, ideértve az egyenértékűséget is

(1)   A tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet szabályozó és felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok kormányzataival. Ezek a megállapodások nem teremtenek az Unióra és a tagállamokra nézve jogi kötelezettségeket, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek az említett harmadik országokkal.

Ha valamely harmadik ország a Bizottság által az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke alapján elfogadott, hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban szerepel azon országok és területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve, akkor a Hatóság nem köthet igazgatási megállapodásokat e harmadik ország szabályozó és felügyeleti hatóságaival. Ez nem zárja ki a Hatóság és az adott harmadik országbeli hatóságok között az Unió pénzügyi rendszerére jelentett veszélyek csökkentését célzó együttműködés egyéb formáit.

(2)   A Hatóság a Bizottság tanácsadás iránti kifejezett kérésére, vagy ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok ezt írják elő, segítséget nyújt a Bizottságnak a harmadik országbeli szabályozási és felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében.

(3)   Külön figyelmet fordítva a pénzügyi stabilitásra, a piac integritására, a szerződők védelmére és a belső piac működésére gyakorolt hatásaikra, a Hatóság nyomon követi az azon harmadik országokbeli releváns szabályozási és felügyeleti fejleményeket, végrehajtási gyakorlatokat és piaci fejleményeket – annyiban, amennyiben ezek a kockázatalapú egyenértékűségi értékelések szempontjából relevánsak –, amelyek tekintetében a Bizottság egyenértékűségi határozatokat fogadott el az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján.

A Hatóság ezenfelül ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e azok a kritériumok, amelyek alapján az említett egyenértékűségi határozatokat meghozták, illetve az azokban meghatározott feltételek.

A Hatóság felveheti a kapcsolatot harmadik országok érintett hatóságaival. A Hatóság bizalmas jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), amelyben összefoglalja az összes egyenértékű harmadik ország tekintetében végzett nyomon követésének megállapításait. E jelentés különös figyelmet fordít a pénzügyi stabilitásra, a piac integritására, a szerződők védelmére vagy a belső piac működésére gyakorolt hatásokra.

Ha a Hatóság az e bekezdésben említett harmadik országokban a szabályozási és felügyeleti vagy végrehajtási gyakorlatokkal kapcsolatos olyan releváns fejleményeket azonosít, amelyek hatással lehetnek az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására, a piac integritására vagy a szerződők védelmére, illetve a belső piac működésére, erről bizalmasan és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(4)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott különleges követelmények sérelme nélkül és az e cikk (1) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek mellett a Hatóság – amennyiben lehetséges – együttműködik azon harmadik országok érintett hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek szabályozási és felügyeleti rendszereit egyenértékűnek ismerték el. Elvben ezen együttműködésnek az említett harmadik országok érintett hatóságaival kötött igazgatási megállapodásokon kell alapulnia. A Hatóság a következőkre vonatkozó rendelkezéseket foglal az ilyen igazgatási megállapodásokba azok megtárgyalásakor:

a)

azon mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a Hatóság számára, hogy megszerezze a vonatkozó információkat, ideértve a szabályozási rendszerre, valamint a felügyeleti szemléletmódra, a releváns piaci fejleményekre és bármely olyan változásra vonatkozó információkat is, amelyek hatással lehetnek az egyenértékűségi határozatra;

b)

a felügyeleti tevékenységek – ideértve szükség esetén a helyszíni vizsgálatokat is – koordinációjával kapcsolatos eljárások, az ilyen egyenértékűségi határozatok betartatásához szükséges mértékben.

A Hatóság tájékoztatja a Bizottságot, ha egy harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadja ilyen igazgatási megállapodás megkötését vagy a hatékony együttműködést.

(5)   A Hatóság igazgatásimegállapodás-mintákat dolgozhat ki következetes, hatékony és eredményes uniós felügyeleti gyakorlatok létrehozása és a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése céljából. A hatáskörrel rendelkező hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy kövessék az ilyen megállapodásmintákat.

A Hatóság a 43. cikk (5) bekezdésében említett jelentésbe belefoglalja a felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országok kormányzataival kötött igazgatási megállapodásokra, a Hatóság által az egyenértékűségi határozatok előkészítésében a Bizottságnak nyújtott segítségre és a Hatóság által az e cikk (3) bekezdésével összhangban folytatott nyomon követésre vonatkozó információkat.

(6)   A Hatóság az e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok szerinti hatáskörein belül hozzájárul az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez a nemzetközi fórumokon.”

28.

A 34. cikket el kell hagyni.

29.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)

a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az ERKT Hatóságnak címzett figyelmeztetésének vagy ajánlásának kézhezvételekor a Hatóság a felügyeleti tanács legközelebbi ülésén – vagy adott esetben korábban – megvitatja e figyelmeztetést vagy ajánlást azzal a céllal, hogy értékelje az ilyen figyelmeztetésnek vagy ajánlásnak a Hatóság feladatainak teljesítésére gyakorolt hatásait, valamint az ezzel kapcsolatos lehetséges betartatást.

A Hatóság a megfelelő döntéshozatali eljárással határoz a figyelmeztetésekben és ajánlásokban meghatározott kérdések kezelésére irányuló, az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban meghozandó bármely intézkedésről.

Ha a Hatóság egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyomán nem hoz intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az ERKT számára. Az ERKT az 1092/2010/EU rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban tájékoztatja erről az Európai Parlamentet. Az ERKT erről a Tanácsot is tájékoztatja.

(5)   Az ERKT valamely hatáskörrel rendelkező hatóságnak címzett figyelmeztetésének és ajánlásának kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő időben történő betartatást.

Ha a címzett nem kívánja követni az ERKT ajánlását, ennek okait közli és megvitatja a felügyeleti tanáccsal.

Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t az általa az ERKT valamely ajánlása nyomán hozott intézkedésekről, a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felügyeleti tanács álláspontját.”;

c)

a (6) bekezdést el kell hagyni.

30.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2), a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport 30 tagból áll. E tagok a következőkből állnak:

a)

az Unióban működő biztosítókat, viszontbiztosítókat és biztosításközvetítőket kiegyensúlyozott arányban képviselő 13 tag, amelyek közül három szövetkezeti és kölcsönös vagy viszontbiztosítókat képvisel;

b)

az Unióban működő biztosítók, viszontbiztosítók és biztosításközvetítők munkavállalóinak képviselőit, a fogyasztókat, a biztosítási és viszontbiztosítási szolgáltatások használóit, a kkv-k képviselőit és releváns szakmai szervezetek képviselőit képviselő 13 tag; valamint

c)

négy tag független, élvonalbeli tudományos szakember tag.

(3)   A foglalkoztatói-nyugdíj érdekképviseleti csoport 30 tagból áll. E tagok a következőkből állnak:

a)

az Unióban működő, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket kiegyensúlyozott arányban képviselő 13 tag;

b)

a munkavállalói képviselőket, a kedvezményezettek képviselőit, a kkv-k képviselőit és a releváns szakmai szervezetek képviselőit képviselő 13 tag; valamint

c)

négy tag független, élvonalbeli tudományos szakember tag.

(4)   Az érdekképviseleti csoportok tagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően a felügyeleti tanács jelöli ki. A felügyeleti tanács a határozata meghozatalakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a biztosítási és viszontbiztosítási ágazat, valamint a foglalkoztatóinyugdíj-ágazat sokszínűségének megfelelő figyelembevételét, a földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, valamint az Unió egész területén működő érintett érdekelt felek képviseletét. Az érdekképviseleti csoportok tagjait képzettségük, készségeik, szakirányú ismereteik és bizonyított szakmai tapasztalataik szerint kell kiválasztani.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A releváns érdekképviseleti csoport a tagjai közül választ elnököt. Az elnök megbízatása kétéves időszakra szól.

Az Európai Parlament felkérheti bármely érdekképviseleti csoport elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljon a képviselők által feltett bármely kérdésre.”;

c)

az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Hatóság – az e rendelet 70. cikkében meghatározott szakmai titoktartásra is figyelemmel – minden szükséges információt megad, és megfelelő titkársági támogatást biztosít az érdekképviseleti csoportok számára. Megfelelő ellentételezést kell biztosítani az érdekképviseleti csoportok nem nyereségérdekeltségű szervezeteket képviselő tagjai számára, kivéve a piaci szereplők képviselőit. Ez az ellentételezés figyelembe veszi a tagok előkészületekkel és nyomon követéssel kapcsolatos munkáját, és legalább egyenértékű a tisztviselőkre vonatkozó, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (*33) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) V. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti megtérítési mértékkel. Az érdekképviseleti csoportok szakmai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhatnak létre. A biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport és a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása négyéves időtartamra szól, amelyet követően új pályázati eljárásra kerül sor.

(*33)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.”;"

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az érdekképviseleti csoportok tanácsot nyújthatnak a Hatóságnak a Hatóság feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről, külön figyelmet fordítva a 10–16., a 29., a 30. és a 32. cikkben meghatározott feladatokra.

Ha az érdekképviseleti csoportok tagjai nem tudnak egymással megegyezni a tanács tekintetében, akkor a csoport tagjainak egyharmada vagy az érdekelt felek egyik csoportját képviselő tagok külön tanácsot bocsáthatnak ki.

A biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport, a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport, a banki érdekképviseleti csoport, valamint az értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport közös tanácsot adhat az EFH-k munkájával összefüggő kérdésekben a közös álláspontokról és közös intézkedésekről szóló 56. cikk szerint.”;

e)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A Hatóság nyilvánosságra hozza a banki érdekképviseleti csoportok tanácsait, tagjainak külön tanácsait és a konzultációik eredményét, valamint az arra vonatkozó információt, hogy miként vették figyelembe a tanácsokat és a konzultációk eredményét.”

31.

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Döntéshozatali eljárások

(1)   A Hatóság a 17., a 18. és a 19. cikk alapján hozott határozatok elfogadásakor az e cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban jár el.

(2)   A Hatóság a címzett hivatalos nyelvén tájékoztatja egy határozat bármely címzettjét a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti a határozat tárgyával kapcsolatos álláspontját. A címzett kifejtheti álláspontját a saját hivatalos nyelvén. Az első mondatban foglalt rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a 17. cikk (3) bekezdésében említett ajánlások esetében is.

(3)   A Hatóság határozatait indokolni kell.

(4)   A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékoztatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

(5)   Ha a Hatóság a 18. cikk (3) bekezdése vagy a 18. cikk (4) bekezdése alapján határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia.

(6)   A Hatóságnak a 17., a 18. vagy a 19. cikk alapján hozott határozatait nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal során meg kell nevezni az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy pénzügyi intézményt, valamint a határozat lényegét, kivéve, ha e nyilvánosságra hozatal ellentétes az említett pénzügyi intézmények jogos érdekével vagy üzleti titkaik védelmével, illetve súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egy részének vagy egészének stabilitását.”

32.

A 40. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az elnök;”

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nemzeti hatóság nem felelős a fogyasztóvédelmi szabályok végrehajtásáért, a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagja dönthet úgy, hogy meghívja a tagállam fogyasztóvédelmi hatóságának képviselőjét, aki nem rendelkezik szavazati joggal. Ha egy tagállamban több hatóság között oszlik meg a fogyasztóvédelemért való felelősség, e hatóságok közös képviselő személyéről állapodnak meg.”

33.

A 41. és a 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Belső bizottságok

(1)   A felügyeleti tanács saját kezdeményezésére vagy az elnök kérésére a ráruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. Az igazgatótanács vagy az elnök kérésére a felügyeleti tanács az igazgatótanácsra ruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. A felügyeleti tanács rendelkezhet egyes egyértelműen meghatározott feladatoknak és határozatoknak a belső bizottságokra, az igazgatótanácsra vagy az elnökre történő átruházásáról.

(2)   A 17. cikk alkalmazásában az elnök egy független munkacsoport összehívásáról szóló határozatra tesz javaslatot, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot. A hat másik tag nem lehet olyan hatáskörrel rendelkező hatóság képviselője, amely feltehetően megsértette az uniós jogot, valamint semmilyen érdekük nem fűződhet az ügyhöz és nem állhatnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(3)   A 19. cikk alkalmazásában az elnök egy független munkacsoport összehívásáról szóló határozatra tesz javaslatot, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot. A hat másik tag nem lehet a vitában érintett hatáskörrel rendelkező hatóság képviselője, valamint semmilyen érdekük nem fűződhet a vitához és nem állhatnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(4)   A 22. cikk (4) bekezdésének első albekezdésben meghatározott vizsgálat elvégzése céljából az elnök javaslatot tehet a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatra és egy független munkacsoport összehívására vonatkozó határozatra, amelyet a felügyeleti tanács fogad el. A független munkacsoport az elnökből és hat másik tagból áll, akiknek a személyére az elnök az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után és egy nyilvános részvételi felhívást követően tesz javaslatot.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.

(5)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett munkacsoportok vagy az elnök javaslatot tesznek a 17. vagy a 19. cikk szerinti határozatok felügyeleti tanács általi végleges elfogadására. Az e cikk (4) bekezdésében említett munkacsoport bemutatja a felügyeleti tanácsnak a 22. cikk (4) bekezdésének első albekezdése alapján végzett vizsgálat eredményét.

(6)   A felügyeleti tanács elfogadja az e cikkben említett munkacsoportok eljárási szabályzatát.

42. cikk

A felügyeleti tanács függetlensége

(1)   Az e rendelettel rájuk ruházott feladatok ellátása során a felügyeleti tanács tagjai függetlenül és objektíven járnak el, kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek, vagy bármely más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni a felügyeleti tanács tagjait a feladataik ellátása során.

(3)   A felügyeleti tanács tagjai, az elnök, valamint a felügyeleti tanács ülésein részt vevő, szavazati joggal nem rendelkező képviselők és megfigyelők az ilyen ülések előtt pontos és teljes körű nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak az ilyen napirendi pontokról folytatott megbeszéléseken vagy szavazásokon való részvételtől.

(4)   A felügyeleti tanács eljárási szabályzatában megállapítja a (3) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.”

34.

A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács iránymutatást ad a Hatóság munkájához és felelős a II. fejezetben említett határozatok meghozataláért. Adott esetben az érintett belső bizottságok vagy munkacsoport, az elnök vagy az igazgatótanács javaslata alapján a felügyeleti tanács fogadja el a Hatóság II. fejezetben említett véleményeit, ajánlásait, iránymutatásait és határozatait, valamint tanácsot ad.”;

b)

a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A felügyeleti tanács az igazgatótanács javaslata alapján elfogadja a Hatóság tevékenységéről – beleértve az elnök feladatainak ellátásáról – szóló éves jelentést, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.”;

d)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A felügyeleti tanács fegyelmi jogkört gyakorol az elnök és az ügyvezető igazgató felett. A felügyeleti tanács az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően felmentheti az ügyvezető igazgatót a megbízatása alól.”

35.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„43a. cikk

A felügyeleti tanács által elfogadott határozatok átláthatósága

A Hatóság a 70. cikktől függetlenül, a felügyeleti tanács egyes üléseinek időpontjától számított hat héten belül az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja legalább azon ülés átfogó és érdemi jegyzőkönyvét, amelynek ismerete lehetővé teszi a lefolytatott viták maradéktalan megértését, ideértve a határozatok magyarázatokkal ellátott listáját. Ez a jegyzőkönyv nem tükrözheti a felügyeleti tanács olyan vitáit, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.”

36.

A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács tagjainak egyszerű többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az e rendelet 10–16. cikkében meghatározott jogi aktusok tekintetében, valamint az e rendelet 9. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése és VI. fejezete szerint elfogadott intézkedések és határozatok tekintetében a felügyeleti tanács tagjainak az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) bekezdésében, valamint az átmeneti intézkedésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott minősített többségével hoz határozatot.

Az elnök nem szavazhat a második albekezdésben említett határozatokról.

A munkacsoportnak a 41. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti összetétele és a 30. cikk (2) bekezdésében említett partneri felülvizsgálati bizottság tagjai tekintetében a felügyeleti tanács az elnök javaslatainak mérlegelésekor konszenzusra törekszik. Konszenzus hiányában a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

A 18. cikk (3) és (4) bekezdése szerint elfogadott határozatok tekintetében, az e bekezdés első albekezdésétől eltérve a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével hozza meg határozatait.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 17., a 19. és a 30. cikk szerinti határozatok tekintetében, a felügyeleti tanács írásbeli eljárás keretében szavaz a javasolt határozatokról. A felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak nyolc munkanap áll rendelkezésükre a szavazásra. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A javasolt határozatot elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többsége kifogást emel az ellen. A tartózkodás nem minősül sem jóváhagyásnak, sem kifogásolásnak, és az nem számít bele a leadott szavazatok számába. Ha a felügyeleti tanács három, szavazati joggal rendelkező tagja kifogást emel az írásbeli eljárás alkalmazása ellen, akkor a felügyeleti tanács az e cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban vitatja meg a határozattervezetet és dönt arról.

A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők – kivéve az ügyvezető igazgatót – nem vesznek részt a felügyeleti tanács olyan vitáiban, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Hatóság elnöke jogosult bármikor szavazást kérni. E jog és a Hatóság döntéshozatali eljárása hatékonyságának sérelme nélkül a Hatóság felügyeleti tanácsának a döntéshozatal során konszenzusra kell törekednie.”

37.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

Összetétel

(1)   Az igazgatótanács az elnökből és a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai által a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak sorából választott hat személyből áll.

Az elnök kivételével az igazgatótanács valamennyi tagja mellé póttagot kell választani, aki akadályoztatása esetén helyettesítheti őt.

(2)   A felügyeleti tanács által választott tagok megbízatása két és fél évre szól. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. Az igazgatótanács összetétele biztosítja a nemek egyensúlyát és arányos, valamint az Unió egészét tükrözi. A megbízatások átfedik egymást, és megfelelő rotációs rendszert kell alkalmazni.

(3)   Az igazgatótanács üléseit az elnök a saját kezdeményezésére, illetve tagjai legalább egyharmadának kérésére hívják össze, és azokat az elnök vezeti. Az igazgatótanács minden felügyeleti tanácsi ülés előtt, és az igazgatótanács által szükségesnek tekintett rendszerességgel ülésezik. Az igazgatótanács legalább évente ötször ülésezik.

(4)   Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. A szavazati joggal nem rendelkező tagok – az ügyvezető igazgató kivételével – nem vesznek részt az igazgatótanács azon megbeszélésein, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak.”

38.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„45a. cikk

Döntéshozatal

(1)   Az igazgatótanács a tagjainak egyszerű többségével határoz, konszenzusra törekedve. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az elnök szavazati joggal rendelkező tagnak minősül.

(2)   Az ügyvezető igazgató és a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein. A Bizottság képviselője a 63. cikkben említett ügyekben szavazati joggal rendelkezik.

(3)   Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

45b. cikk

Koordinációs csoportok

(1)   Az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére koordinációs csoportokat állíthat fel olyan meghatározott témákban, amelyek esetében egyes piaci fejleményekre tekintettel koordinálásra lehet szükség. Az igazgatótanács a felügyeleti tanács öt tagjának kérésére koordinációs csoportokat állít fel meghatározott témákban.

(2)   A koordinációs csoportokban az összes, hatáskörrel rendelkező hatóság részt vesz, és a 35. cikkel összhangban a koordinációs csoportok rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy a koordinációs csoportok a megbízatásuknak megfelelően elvégezhessék koordinációs feladataikat. A koordinációs csoportok munkájának alapját a hatáskörrel rendelkező hatóságok által szolgáltatott információk, valamint a Hatóság által azonosított megállapítások képezik.

(3)   A csoportok elnöki tisztét az igazgatótanács egy tagja tölti be. Az igazgatótanács koordinációs csoportért felelős tagja minden évben beszámol a felügyeleti tanácsnak a megbeszélések és megállapítások főbb elemeiről, valamint adott esetben javaslatot tesz szabályozási nyomon követésre vagy partneri felülvizsgálatra az adott területen. A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítik a Hatóságot arról, hogy tevékenységeik során miként vették figyelembe a koordinációs csoportok munkáját.

(4)   Az olyan piaci fejlemények nyomon követésekor, amelyek a koordinációs csoportok figyelmének középpontjában állhatnak, a Hatóság a 35. cikkel összhangban kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a nyomonkövetési szerepének betöltéséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátását.”

39.

A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

Az igazgatótanács függetlensége

Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektíven járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek és bármilyen más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait a feladataik elvégzése során.”

40.

A 47. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az igazgatótanács – a 30. cikkben megállapított feladatok kivételével – minden ügyet megvizsgálhat, azokban véleményt adhat és javaslatokat tehet.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az igazgatótanács – jóváhagyás céljából – éves jelentést terjeszt a felügyeleti tanács elé a Hatóság tevékenységéről, ideértve az elnök feladatainak ellátását is.”;

c)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Az igazgatótanács a felügyeleti tanács javaslatát kellően figyelembe véve az 58. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban kinevezi és felmenti a fellebbviteli tanács tagjait.”;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(9)   Az igazgatótanács tagjai nyilvánosságra hoznak minden megtartott ülést és bármely kapott vendéglátást. A kiadásokat a személyzeti szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”

41.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az elnök felelős a felügyeleti tanács munkájának előkészítéséért, beleértve a felügyeleti tanács által elfogadandó napirend meghatározását, az ülések összehívását és az ügyek határozatra való előterjesztését, valamint vezeti a felügyeleti tanács üléseit.

Az elnök felelős az igazgatótanács napirendjének meghatározásáért, amelyet az igazgatótanács fogad el, valamint vezeti az igazgatótanács üléseit.

Az elnök felkérheti az igazgatótanácsot, hogy mérlegelje egy koordinációs csoportnak a 45b. cikkel összhangban történő felállítását.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett gyakorlata alapján – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő nyílt, a nemek közötti egyensúly elvét tiszteletben tartó kiválasztási eljárást követően választják ki. A felügyeleti tanács a Bizottság segítségével összeállítja az elnöki tisztségre pályázó alkalmas jelöltek szűkített listáját. A Tanács a szűkített lista alapján, az Európai Parlament általi megerősítést követően határozatot fogad el az elnök kinevezéséről.

Amennyiben az elnök már nem teljesíti a 49. cikkben említett feltételeket, vagy súlyos kötelességszegésben megállapították a bűnösségét, úgy a Tanács a Bizottságnak az Európai Parlament által jóváhagyott javaslata alapján eljárva határozattal felmentheti az érintett személyt hivatalából.

A felügyeleti tanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja az elnök feladatait. Az alelnököt nem lehet az igazgatótanács tagjai közül megválasztani.”;

c)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett értékelés céljából az elnök feladatait az alelnök végzi el.

A Tanács – a felügyeleti tanács javaslatára eljárva és a Bizottság segítségével, valamint az első albekezdésben említett értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az elnök megbízatását.”;

d)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az elnök csak nyomós okból menthető fel. Az elnököt csak az Európai Parlament mentheti fel a Tanácsnak a felügyeleti tanáccsal folytatott konzultáció után elfogadott határozatát követően.”

42.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az elnök függetlensége”;

b)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyeleti tanács által az elnök feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az elnök nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.”

43.

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„49a. cikk

Kiadások

Az elnök az ülést követő két héten belül nyilvánosságra hoz a külső érdekelt felekkel megtartott minden ülést és bármely kapott vendéglátást. A kiadásokat a személyzeti szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”

44.

Az 50. cikket el kell hagyni.

45.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), hogy az ágazati sajátosságok figyelembevétele mellett biztosítsa az ágazatok közötti következetességet, különösen a következők terén:”;

ii.

az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

pénzügyi konglomerátumok, és amennyiben az uniós jog előírja, prudenciális konszolidáció,”;

iii.

az ötödik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

kiberbiztonság,”;

iv.

a hatodik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

információcsere és a legjobb gyakorlatok cseréje az ERKT-vel és a többi EFH-val,”;

v.

a szöveg a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

lakossági pénzügyi szolgáltatások, valamint a fogyasztók és befektetők védelmével kapcsolatos kérdések,

az 1. cikk (7) bekezdésével összhangban létrehozott bizottság általi tanácsadás.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A vegyes bizottság segítheti a Bizottságot az (EU) 2015/849 irányelv 32a. cikkének (5) bekezdésében említett jelentés szerinti központi automatizált mechanizmusok biztonságos és hatékony összekapcsolásának biztosítására vonatkozó feltételek, valamint műszaki előírások és eljárások értékelésében, továbbá az említett irányelv szerinti nemzeti nyilvántartások hatékony összekapcsolásában.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A vegyes bizottság az EFH-k által biztosított külön személyzettel rendelkezik, amely állandó titkárságként működik. A Hatóság megfelelő erőforrásokkal járul hozzá az igazgatási, infrastrukturális és működési költségekhez.”

46.

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A vegyes bizottság elnökét évente, az EFH-k elnökei közül felváltva nevezik ki. A vegyes bizottság elnöke egyben az ERKT második alelnöke.”;

b)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vegyes bizottság legalább háromhavonta ülésezik.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Hatóság elnöke rendszeresen tájékoztatja a felügyeleti tanácsot a vegyes bizottság ülésein kialakított álláspontokról.”

47.

Az 56. és az 57. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„56. cikk

Közös álláspontok és közös intézkedések

Az e rendelet II. fejezetében meghatározott tevékenységi körén belül és különös tekintettel a 2002/87/EK irányelv végrehajtására – ha releváns –, a Hatóság konszenzussal közös álláspontot alakít ki adott esetben az európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság).

Amennyiben az uniós jog azt előírja, az e rendelet 10–16. cikke szerinti intézkedéseket, valamint az e rendelet 17., 18. és 19. cikke szerinti azon határozatokat, amelyek a 2002/87/EK irányelv és az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb – az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) hatáskörébe is tartozó – jogalkotási aktusok alkalmazásával kapcsolatosak, adott esetben a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) egyidejűleg fogadja el.

57. cikk

Albizottságok

(1)   A vegyes bizottság albizottságokat hozhat létre azzal a céllal, hogy a vegyes bizottság számára közös álláspontok és közös intézkedések tervezeteit készítsék elő.

(2)   Minden albizottság az 55. cikk (1) bekezdésében említett személyekből és minden egyes tagállam érintett hatáskörrel rendelkező hatósága mindenkori személyzetének egy magas rangú képviselőjéből áll.

(3)   Minden albizottság elnököt választ az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselői közül, aki egyúttal megfigyelői szerepet tölt be a vegyes bizottságban.

(4)   Az 56. cikk alkalmazásában létre kell hozni a vegyes bizottság pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottságát.

(5)   A vegyes bizottság nyilvánosságra hozza a honlapján az összes létrehozott albizottságot, ideértve a megbízatásukat és a tagjaik listáját, az albizottságban ellátott feladataikkal együtt.”

48.

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Létrejön az EFH-k fellebbviteli tanácsa.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A fellebbviteli tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik nagyrabecsült személyek, akik az uniós jog területén igazolt szaktudással és kellően magas szintű nemzetközi szakmai gyakorlattal rendelkeznek a banki, biztosítási, foglalkoztatói nyugdíj és értékpapírpiaci területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén, nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy más nemzeti, illetve uniós intézmények vagy szervek jelenlegi alkalmazottai, valamint a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport és a foglalkoztatói-nyugdíj érdekképviseleti csoport tagjai közé. A tagok és a póttagok valamely tagállam állampolgárai, és az Unió legalább két hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkeznek. A fellebbviteli tanács megfelelő jogi szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy jogi szaktanácsadást biztosítson a Hatóság hatáskörei gyakorlásának jogszerűségével, többek között arányosságával kapcsolatban.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A fellebbviteli tanács két tagját és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett nyilvános pályázati felhívást követően egy, a Bizottság által javasolt szűkített listáról a Hatóság igazgatótanácsa nevezi ki, a felügyeleti tanáccsal folytatott konzultációt követően.

Az Európai Parlament a szűkített lista kézhezvételét követően felkérheti a tag- és a póttagjelölteket, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre.

Az Európai Parlament felkérheti a fellebbviteli tanács tagjait, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre, kivéve az olyan nyilatkozatok, kérdések vagy válaszok esetében, amelyek a fellebbviteli tanács által eldöntött vagy nála függőben lévő egyedi ügyekhez kapcsolódnak.”

49.

Az 59. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Sem a fellebbviteli tanács tagjai, sem a Hatóság operatív és titkársági támogatást nyújtó személyzete nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásban, ha az bármely személyes érdeküket érinti, ha korábban az eljárás egyik felének képviseletét látták el, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában.”

50.

A 60. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A fellebbezést indokolással együtt írásban kell benyújtani a Hatósághoz, attól a naptól számított három hónapon belül, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó határozatról, vagy – ha értesítésre nem került sor – a határozat Hatóság általi közzétételének napjától számított három hónapon belül.

A fellebbviteli tanács a benyújtástól számított három hónapon belül határoz a fellebbezésről.”

51.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„60a. cikk

A Hatóság hatáskörtúllépése

Bármely természetes vagy jogi személy indokolással ellátott tanácsot küldhet a Bizottságnak, ha az említett személy úgy véli, hogy a Hatóság a 16. és a 16b. cikk alapján eljárva túllépte hatáskörét, ideértve, amikor nem tartotta be az 1. cikk (5) bekezdésében említett arányosság elvét, és hogy ez az említett személyt közvetlenül és személyében érinti.”

52.

A 62. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*34) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 70. cikkével összhangban európai szervként működő Hatóság bevételei különösen a következők bármilyen kombinációjából állnak:

(*34)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).”;"

b)

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a tagállamok vagy megfigyelők önkéntes hozzájárulásai;

e)

a kiadványokért, képzésekért, valamint a Hatóság által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásért felszámított, megállapodás szerinti díjak, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat egy vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezetten kérte.”;

c)

a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamoknak vagy megfigyelőknek az első albekezdés d) pontjában említett önkéntes hozzájárulásai nem fogadhatók el, ha elfogadásuk megkérdőjelezné a Hatóság függetlenségét és pártatlanságát. A hatáskörrel rendelkező hatóságok által a Hatóságra ruházott feladatok költségei ellentételezésének minősülő önkéntes hozzájárulások nem tekintendők olyannak, mint amelyek megkérdőjelezik a Hatóság függetlenségét.”

53.

A 63., a 64. és a 65. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)   Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a Hatóság következő három pénzügyi évre vonatkozó egységes programozási dokumentumának ideiglenes tervezetét annak éves és többéves programozása alapján, szerepeltetve abban a becsült bevételeket és kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó információkat, és ezt a létszámtervvel együtt megküldi az igazgatótanácsnak és a felügyeleti tanácsnak.

(2)   Az igazgatótanács által jóváhagyott tervezet alapján a felügyeleti tanács elfogadja a következő három pénzügyi évre vonatkozó egységes programozási dokumentum tervezetét.

(3)   Az egységes programozási dokumentumot az igazgatótanács január 31-ig megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek.

(4)   A Bizottság az egységes programozási dokumentumot figyelembe véve az Unió költségvetés-tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt előzetes irányszámokat, valamint azon kiegyensúlyozó hozzájárulás összegét, amely az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban az Unió általános költségvetését terheli.

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a Hatóság létszámtervét. Az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a Hatóságnak fizetendő kiegyensúlyozó hozzájárulásra szánt költségvetési előirányzatot.

(6)   A Hatóság költségvetését a felügyeleti tanács fogadja el. A Hatóság költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A Hatóság költségvetését szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(7)   Az igazgatótanács indokolatlan késedelem nélkül értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak költségvetésének finanszírozására, különösen az ingatlanprojektekről, például épületek bérbevételéről vagy megvásárlásáról.

(8)   A költségvetési rendelet 266. és 267. cikkének sérelme nélkül az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges minden olyan projekthez, amely jelentős pénzügyi vagy hosszú távú hatást gyakorolhat a Hatóság költségvetésének finanszírozására, különösen ingatlanprojektek, például épületek bérbevétele vagy megvétele esetében, ideértve a megszüntetési záradékokat is.

64. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az ügyvezető igazgató engedélyezési tisztviselői feladatokat lát el, és végrehajtja a Hatóság éves költségvetését.

(2)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót. A 70. cikk nem zárja ki, hogy a Hatóság a Számvevőszék hatáskörébe tartozó bármely információt a Számvevőszék kérésére a Számvevőszék rendelkezésére bocsásson.

(3)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig konszolidációs célból megküldi a kért számviteli információkat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az e tisztviselő által megállapított módon és formátumban.

(4)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést is megküldi a felügyeleti tanács tagjainak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(5)   Miután beérkeztek hozzá a Hatóság előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet 246. cikkével összhangban tett észrevételek, a Hatóság számvitelért felelős tisztviselője összeállítja a Hatóság végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót megküldi a felügyeleti tanácsnak, amely véleményezi e beszámolót.

(6)   A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót a felügyeleti tanács véleményével együtt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője minden év június 15-ig egy jelentéscsomagot is megküld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az e tisztviselő által konszolidációs célból megállapított egységes formátumban.

(7)   A végleges beszámolót a következő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)   Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig megküldi a Számvevőszéknek annak észrevételeire adott válaszát, és e válaszról másolatot küld az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak.

(9)   Az ügyvezető igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére és összhangban a költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden szükséges tájékoztatást megad a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó zárszámadási eljárás zökkenőmentes lebonyolításához.

(10)   Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15. napja előtt megadja a Hatóság számára a mentesítést az N. pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

(11)   A Hatóság indokolással ellátott véleményt ad ki az Európai Parlament álláspontjáról, valamint az Európai Parlament által a zárszámadási eljárásban tett bármely egyéb észrevételről.

65. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A szóban forgó szabályok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől (*35), kivéve, ha a Hatóság sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

(*35)  A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).”"

54.

A 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   »A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (*36) korlátozás nélkül alkalmazandó a Hatóságra csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából.

(*36)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).«"

55.

A 70. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(1)   A felügyeleti tanács tagjaira és a Hatóság személyzetének minden tagjára, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az EUMSZ 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.«;

b)

a (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

»Az e cikk (1) bekezdésében és az e bekezdés első albekezdésében előírt kötelezettség nem zárja ki, hogy a Hatóság és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ezt az információt az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok érvényesítésére, valamint különösen a határozatok elfogadására irányuló jogi eljárásokhoz felhasználják.«;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(2a)   Az igazgatótanács és a felügyeleti tanács biztosítja, hogy a Hatóság feladataival kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve, tartósan vagy alkalmilag szolgáltatást nyújtó személyekre – beleértve a tisztviselőket, valamint az igazgatótanács és a felügyeleti tanács által erre felhatalmazott vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok által erre kijelölt más személyeket is – az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakkal egyenértékű szakmai titoktartási követelmények legyenek alkalmazandók.

Azonos szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók azokra a megfigyelőkre is, akik részt vesznek az igazgatótanács és a felügyeleti tanács ülésein, és közreműködnek a Hatóság tevékenységeiben.«;

d)

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Hatóság e rendelettel és más, a pénzügyi intézményekre alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban információt cseréljen a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

Erre az információra az (1) és a (2) bekezdésben megjelölt szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak. A Hatóság belső eljárási szabályzatában meghatározza az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

(4)   A Hatóság alkalmazza az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatot (*37).

(*37)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).«"

56.

A 71. cikk helyébe a következő szöveg lép:

»71. cikk

Adatvédelem

Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet alapján fennálló, sem a Hatóságnak a feladatai ellátása során végrehajtott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*38) alapján fennálló kötelezettségeit.

(*38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).«"

57.

A 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

»(2)   Az igazgatótanács gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.«

58.

A 74. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

»A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam között az igazgatótanács jóváhagyását követően megkötött székhely-megállapodásban kell meghatározni.«

59.

A 76. cikk helyébe a következő szöveg lép:

»76. cikk

Kapcsolat az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságával

A Hatóságot az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága (CEIOPS) jogutódjának kell tekinteni. A CEIOPS valamennyi eszköze és forrása, valamint minden folyamatban lévő ügylete legkésőbb a Hatóság létrehozásának időpontjáig bezárólag automatikusan a Hatóságra száll. A CEIOPS összeállítja azt a kimutatást, amely tartalmazza az eszközök és források zárómérlegét az átszállás időpontjában. Ezt a kimutatást a CEIOPS és a Bizottság ellenőrzi és hagyja jóvá.«

60.

A 81. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

»(1)   2021. december 31-ig, és azt követően minden harmadik évben a Bizottság általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben megállapított eljárásokról. A jelentés többek között értékeli:«;

ii.

az a) pont bevezető mondata és i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

»a)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti gyakorlatainak hatékonyságát és az e gyakorlatok közötti konvergenciát;

i.

a hatáskörrel rendelkező hatóságok függetlenségét és a vállalatirányítással egyenértékű standardok közötti konvergenciát;«

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

»fa)

a vegyes bizottság működését.«;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(2a)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett általános jelentés részeként – az érintett hatóságokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – átfogó értékelést végez a 9a. cikk alkalmazásáról.«

3. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosításai

Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(2)   A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 97/9/EK, a 98/26/EK, a 2001/34/EK, a 2002/47/EK, a 2003/71/EK, a 2004/109/EK és a 2009/65/EK irányelv, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*39), az 1060/2009/EK rendelet, a 2014/65/EU európai parlamenti ás tanácsi irányelv (*40) és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*41), továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra vagy a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési vállalkozásokra és az ezek felügyeletét ellátó hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2002/87/EK irányelv és a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, beleértve az ezeken alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is – a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el.

A Hatóság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*42) és az 1093/2010/EU rendelettel összhangban hozzájárul az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*43) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos munkájához. A Hatóság az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (9) bekezdésével összhangban dönt az egyetértéséről.

(3)   A Hatóság eljár a pénzügyi piaci szereplők tevékenységi területén olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok közvetlenül nem vonatkoznak, ideértve a vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdéseket, figyelembe véve a fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási tényezők integrációját is, amennyiben az ilyen intézkedések az említett jogi aktusok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításához szükségesek. A Hatóság ezen túlmenően a nyilvános vételi ajánlatok, az elszámolási és kiegyenlítési kérdések, valamint a származtatott pénzügyi eszközök területén is megfelelő intézkedéseket hoz.

(*39)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)."

(*40)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)."

(*41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.)."

(*42)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)."

(*43)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).«;"

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(3a)   E rendelet a Hatóságra engedélyezési vagy felügyeleti feladatokat és megfelelő hatásköröket ruházó más uniós jogi aktusok sérelme nélkül alkalmazandó.«;

c)

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés a következőképpen módosul:

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

»(5)   A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság saját hatáskörén belül hozzájárul a következőkhöz:«;

az e) és az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

»e)

a befektetési és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;

f)

az ügyfél- és befektetővédelem fokozása;«

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

»g)

a belső piacon a felügyeleti konvergencia fokozása.«;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»E célok érdekében a Hatóság hozzájárul az e cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, megerősíti a felügyeleti konvergenciát, és a 16a. cikkel összhangban véleményeket bocsát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére.«;

iii.

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetésmentes és átlátható módon, az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el és adott esetben tiszteletben tartja az arányosság elvét. A Hatóság elszámoltatható és feddhetetlenül jár el, valamint biztosítja, hogy minden érdekelttel méltányosan bánjanak.«;

iv.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

»A Hatóság tevékenységeinek és intézkedéseinek, különösen az iránymutatásoknak, az ajánlásoknak, a véleményeknek, a kérdéseknek és válaszoknak, a szabályozási standardtervezeteknek, valamint a végrehajtási standardtervezeteknek a tartalma és a formája teljes mértékben tiszteletben tartja e rendelet és a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok alkalmazandó jogi rendelkezéseit. Amennyiben az említett rendelkezések alapján lehetséges és releváns, a Hatóság ilyen tevékenységei és intézkedései az arányosság elvével összhangban kellően figyelembe veszik a Hatóság tevékenységei és intézkedései által érintett pénzügyi piaci szereplő, vállalkozás, más alany működésével vagy egy pénzügyi tevékenységgel együtt járó kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét.«;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(6)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy bizottságot, amely tanácsot ad a Hatóságnak azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazandó szabályoknak teljeskörűen megfelelve hogyan vegyék figyelembe a tevékenységei és az intézkedései az ágazatban jellemző sajátos különbségeket, amelyek a kockázatok jellegéből, mértékéből és összetettségéből, az üzleti modellekből és gyakorlatból, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretéből adódnak, amennyiben ezek a tényezők relevánsak az adott szabályok keretében.«

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(1)   A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: PFER). A PFER fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi ágazatra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, valamint hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a pénzügyi szolgáltatások ügyfeleinek hatékony és megfelelő védelmét.«;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(4)   A PFER tagjai az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk egymás közötti, valamint a Hatóságtól az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felé történő megosztásának biztosítása terén.«;

c)

az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

»Az e rendeletben foglalt, felügyeletre történő hivatkozások – a nemzeti hatáskörök sérelme nélkül – magukban foglalják a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján végzendő összes releváns tevékenységet.«

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

»3. cikk

A hatóságok elszámoltathatósága

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament és a Tanács felé.

(2)   Az EUMSZ 226. cikkével összhangban a Hatóság teljes mértékben együttműködik az Európai Parlamenttel az említett cikk szerint lefolytatott bármely vizsgálat során.

(3)   A felügyeleti tanács éves jelentést fogad el a Hatóság tevékenységéről – ideértve az elnök feladatainak ellátását is –, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.

(4)   Az Európai Parlament kérésére az elnök részt vesz az Európai Parlament által a Hatóság teljesítményével kapcsolatban tartott meghallgatáson. Minden évben legalább egy meghallgatást kell tartani. Az elnök nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre.

(5)   Az elnök kérésre, a (4) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a Hatóság tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

(6)   A jelentésnek a 11–18. cikkben, valamint a 20. és a 33. cikkben említett információkon kívül tartalmaznia kell az Európai Parlament által eseti alapon kért valamennyi releváns információt is.

(7)   Az Európai Parlament vagy a Tanács által a Hatósághoz intézett bármely kérdésre a Hatóság az annak kézhezvételétől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol.

(8)   Az elnök kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével, alelnökeivel és koordinátoraival. Minden résztvevőnek tiszteletben kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit.

(9)   A nemzetközi fórumokon való részvételből eredő titoktartási kötelezettségeinek sérelme nélkül a Hatóság kérésre tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy hogyan járul hozzá az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez az ilyen nemzetközi fórumokon.«

4.

A 4. cikk 3. pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

»ii.

a 2002/65/EK irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési vállalkozások megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;«.

5.

A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

»A Hatóság székhelyének helye nem befolyásolja a Hatóság feladatainak és hatásköreinek végrehajtását, irányítási struktúrájának megszervezését, fő szervezeti egységeinek működését, illetve tevékenységeinek fő finanszírozását, ugyanakkor adott esetben lehetővé teszi a Hatóság fő tevékenységeihez nem kapcsolódó adminisztratív támogató szolgáltatások és létesítménykezelési szolgáltatások uniós ügynökségekkel történő megosztását.«

6.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

»a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és más intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén;«

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

»aa)

az uniós pénzügyi piaci szereplők felügyeletére vonatkozó, naprakész uniós felügyeleti kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek legjobb felügyeleti gyakorlatokat, valamint magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, és amely figyelembe veszi többek között az üzleti gyakorlatok és üzleti modellek változásait, valamint a pénzügyi piaci szereplők és a piacok méretét;«

iii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

»b)

hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a felügyeleti függetlenség elősegítése és nyomon követése, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi piaci szereplők hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;«

iv.

az e)–h) pont helyébe a következő szöveg lép:

»e)

a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatát, és – ezzel összefüggésben – iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, valamint azonosítja a legjobb gyakorlatokat;

f)

a hatáskörébe tartozó területen nyomon követi és értékeli a piaci fejleményeket, beleértve adott esetben különösen az innovatív pénzügyi szolgáltatások tendenciáival kapcsolatos fejleményeket, kellően figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos fejleményeket;

g)

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos információk megszerzése érdekében piacelemzést végez;

h)

elősegíti adott esetben a fogyasztók és a befektetők védelmét, különösen a határokon átnyúló helyzetekkel összefüggésben megmutatkozó hiányosságok tekintetében, és figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat;«

v.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

»ia)

hozzájárul egy közös uniós pénzügyi adatstratégia kialakításához;«

vi.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

»ka)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett összes jogalkotási aktusra vonatkozóan közzétesz és rendszeresen naprakésszé tesz a honlapján minden szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardot, iránymutatást, ajánlást, valamint kérdést és választ, többek között a folyamatban lévő munkára vonatkozó aktuális áttekintéseket, továbbá a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadásának tervezett ütemezését.«;

vii.

az l) pontot el kell hagyni;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(1a)   Feladatainak e rendelettel összhangban történő elvégzése során a Hatóság:

a)

minden rendelkezésre álló hatáskörét felhasználja;

b)

megfelelően szem előtt tartva a pénzügyi piaci szereplők biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló célt, teljes mértékben figyelembe veszi a pénzügyi piaci szereplők különböző fajtáinak, valamint üzleti modelljeinek és méretének sokféleségét; és

c)

figyelembe veszi a technológiai innovációt, az innovatív és fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációját.«;

c)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

»ca)

ajánlásokat bocsát ki a 29a. cikkben meghatározottak szerint;«

»da)

figyelmeztetéseket bocsát ki a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban;«

ii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

»g)

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 16a. cikkben előírtaknak megfelelően;«

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

»ga)

válaszokat ad a kérdésekre a 16b. cikkben megállapítottak szerint;

gb)

intézkedéseket hoz a 9a. cikkel összhangban;«

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

»(3)   Az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzése és a (2) bekezdésben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Hatóság a jogalkotási keret alapján és annak határain belül jár el és adott esetben megfelelő figyelmet fordít az arányosság, valamint a minőségi jogalkotás elvére, ideértve az e rendelettel összhangban elvégzett költség-haszon elemzés eredményeit is.

A 10., a 15., a 16. és a 16a. cikkben említett nyilvános konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, inkluzív megközelítést és a válaszadásra észszerűen elegendő időt biztosítva minden érdekelt fél számára. A Hatóság közzéteszi az érdekelt felektől kapott válaszok összefoglalóját, valamint egy áttekintést arról, hogy a szabályozástechnikai és a végrehajtás-technikai standardok tervezetének elkészítésekor miként kerültek felhasználásra a konzultációk során gyűjtött információk és álláspontok.«

7.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

»a)

gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról, például a lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek költségeinek és díjainak alakulásáról a tagállamokban;«

ii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

»aa)

mélyreható tematikus felülvizsgálatokat végez a piaci magatartásról, és közös értelmezést alakít ki a piaci gyakorlatokról a lehetséges problémák azonosítása és hatásuk elemzése érdekében;

ab)

lakossági kockázati mutatókat dolgoz ki a fogyasztói és befektetői károk lehetséges okainak időben történő azonosítására;«

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

»e)

hozzájárul az egyenlő versenyfeltételekhez a belső piacon, ahol a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb használói méltányos hozzáféréssel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez;

f)

adott esetben összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok próbavásárlási tevékenységeit.«;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(2)   A Hatóság nyomon követi az új és a már fennálló pénzügyi tevékenységeket, és iránymutatásokat és ajánlásokat fogadhat el a piacok biztonságának és megbízhatóságának, valamint a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának és hatékonyságának elősegítése érdekében.«;

c)

a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(4)   A Hatóság saját szerves részeként létrehoz egy az összes érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot és fogyasztóvédelmi hatóságot összefogó fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs bizottságot annak érdekében, hogy fokozza a fogyasztóvédelmet, és koordinált megközelítést alakítson ki az új vagy innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, valamint tanáccsal szolgáljon a Hatóságnak, amelyet az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjeszt. A Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*44) létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel, hogy elkerülje az átfedéseket, a következetlenségeket és a jogbizonytalanságot az adatvédelem területén. A Hatóság a nemzeti adatvédelmi hatóságokat is meghívhatja megfigyelőként a bizottságba.

(5)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított esetekben és feltételek mellett, vagy amennyiben az vészhelyzet miatt szükségessé válik a 18. cikkel összhangban és az abban megállapított feltételek szerint, a Hatóság ideiglenesen betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos olyan pénzügyi termékek, eszközök vagy tevékenységek forgalomba hozását, terjesztését vagy értékesítését, amelyek jelentős pénzügyi károkat okozhatnak az ügyfeleknek vagy a fogyasztóknak, vagy amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

A Hatóság megfelelő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az első albekezdésben említett határozatot. Legalább két egymást követő meghosszabbítás után és az ügyfelekre vagy a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján a Hatóság dönthet a betiltás éves meghosszabbításáról.

Bármely tagállam kérheti, hogy a Hatóság vizsgálja felül határozatát. Ebben az esetben a Hatóság a 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoz arról, hogy fenntartja-e az említett határozatot.

A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, az ilyen betiltás vagy korlátozás elfogadásának elősegítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(*44)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).«"

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

»9a. cikk

Intézkedés mellőzéséről szóló levelek

(1)   A Hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket csak azon kivételes körülmények között hozza meg, amikor úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok, vagy az az említett jogalkotási aktusokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok bármelyikének alkalmazása jelentős problémákat vethet fel a következő okok egyike folytán:

a)

a Hatóság úgy véli, hogy az ilyen jogi aktusban foglalt rendelkezések közvetlenül ellentétesek lehetnek egy másik releváns jogi aktussal;

b)

ha a jogi aktus az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok egyike, az adott jogi aktust kiegészítő vagy pontosító felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok hiánya jogos kételyeket vetne fel a jogalkotási aktusból eredő jogi következményekkel vagy annak megfelelő alkalmazásával kapcsolatban;

c)

a 16. cikkben említett iránymutatások és ajánlások hiánya gyakorlati nehézségeket okozna az érintett jogalkotási aktus alkalmazásával kapcsolatban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben a Hatóság részletes írásbeli beszámolót küld meg a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a Bizottságnak a szerinte fennálló problémákról.

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a Hatóság véleményt nyújt be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a Hatóság megítélése szerint a problémához kapcsolódó sürgősségről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben a Hatóság, amint lehet, értékeli a 16. cikk szerinti releváns iránymutatások vagy ajánlások elfogadásának szükségességét.

A Hatóság gyorsan jár el, különösen azzal a céllal, hogy amikor csak lehet, hozzájáruljon az (1) bekezdésben említett problémák megelőzéséhez.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett esetekben szükséges, valamint a (2) bekezdésben említett lépéseket követően az új intézkedések elfogadásáig és alkalmazásáig a Hatóság véleményeket bocsát ki az (1) bekezdésben említett jogi aktusok konkrét rendelkezéseire vonatkozóan, hogy előmozdítsa a következetes, hatékony és eredményes felügyeleti és végrehajtási gyakorlatokat, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazását.

(4)   Ha a Hatóság a – különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól – kapott információk alapján úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok bármelyike vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok bármelyike jelentős kivételes problémákat vet fel a piaci bizalommal, az ügyfél- vagy befektetővédelemmel, a pénzügyi piacok vagy árupiacok rendes működésével és integritásával vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitásával kapcsolatban, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság részére indokolatlan késedelem nélkül részletes írásbeli beszámolót küld meg a szerinte fennálló problémákról. A Hatóság véleményt nyújthat be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat, illetve új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a probléma sürgősségéről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.«

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.