1. cikk

Az (EU) 2016/1076 rendelet I. melléklete a következőkkel egészül ki a „BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG” szövegrész után:

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

1. cikk

A 481/2012/EU végrehajtási rendelet módosításai

A 481/2012/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1)   E rendelet megállapítja a 617/2009/EK rendeletben előírt, kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó éves uniós vámkontingens (a továbbiakban: a vámkontingens) kezelésére vonatkozó szabályokat. A vámkontingens-időszakot, a származási országot, a vámkontingenshez tartozó mennyiséget és a vámtételt e rendelet I. melléklete határozza meg.”

2.

A 2. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A vámkontingenst az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 49–52. cikkével, valamint 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az érkezési sorrend alapján kell kezelni. Behozatali engedély nem szükséges. (2)   A vámkontingenst a 09.2201 rendelésszám alatt, 45 000 tonna mennyiségre vonatkozó gyűjtővámkontingensként kell kezelni, amely a következőket foglalja magában: a) négy negyedéves alkontingens a 09.2202 rendelésszám alatt; b) 2020. január 1. és 2020. június 30. között két negyedéves alkontingens a 09.2203 rendelésszám alatt; c) 2020. július 1-jétől négy negyedéves alkontingens a 09.2203 rendelésszám alatt. A vámkontingensből származó kedvezmény csak az alkontingensekre utaló 09.2202, illetve 09.2203 rendelésszámra vonatkozóan benyújtott kérelem útján vehető igénybe. (*1)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).”"

3.	Az I. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 481/2012/EU végrehajtási rendelettől a 2019/2020-as kontingensév tekintetében biztosított eltérések

A 481/2012/EU végrehajtási rendelet 2. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a 2019. december 31-ig fel nem használt egyenlegeket az alábbiak szerint arányosítva hozzá kell adni a 2020. január 1-jén kezdődő negyedéves alkontingens-időszakokban rendelkezésre álló mennyiségekhez:

a)	a 09.2202 rendelésszámú kontingenshez hozzáadandó hányad: 58,89 %;

b)	a 09.2203 rendelésszámú kontingenshez hozzáadandó hányad: 41,11 %.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

MELLÉKLET

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a tagállamok által az (EU) 2019/1700 rendeletnek megfelelően a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó adatokra vonatkozó minőségjelentések részletes szabályait és azok előírt tartalmát, többek között vázolja a pontossági követelmények betartásának értékelésére szolgáló módszert.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)	„proxy-interjú”: nem azzal a személlyel folytatott interjú, akire vonatkozóan az információt kérik; a proxy-interjúra az egyes felmérésekben meghatározott, a proxy-interjú elfogadhatóságának eseteire vonatkozó konkrét szabályok alkalmazandók;

(2)

„nemválaszolás”: az adatgyűjtésre irányuló felmérés meghiúsulása a kérdőív valamennyi adateleme vagy az adatgyűjtés céljából kijelölt sokaság valamennyi egysége, vagy mindkettő tekintetében, konkrétan: a) „egységszintű nemválaszolás”: a nemválaszolás azon típusa, amikor az adatgyűjtés céljából kijelölt sokasághoz tartozó egységről nem történik adatfelvétel; b) „tételszintű nemválaszolás”: a nemválaszolás azon típusa, amikor a sokaság kijelölt egységéről a felmérés valamely változója tekintetében nem történik adatfelvétel;

(3)	„mintavételi hiba”: a teljes sokaságra vonatkozó érték és a véletlen mintából becsült érték eltérésének az a része, amely abból származik, hogy a sokaságnak csak egy részhalmazára vonatkozóan történt adatfelvétel;

(4)	„nem mintavételből származó hiba”: a felmérési becslésekben jelentkező olyan hiba, amely nem a mintavétel fluktuációjából ered;

(5)	„helyettesítés”: a válaszadók tekintetében az eredetileg a mintába kiválasztott egység helyettesítése másik egységgel, ideértve a háztartások közötti vagy azon belüli helyettesítést;

(6)	„válaszadásra megfelelő egységek”: a sokaság mintavételi keretből kiválasztott olyan egységeinek csoportja, amelyek a célsokaság részét képezik;

(7)	„válaszadásra nem megfelelő egységek”: a mintában szereplő olyan egységek, amelyek nem képezik a célsokaság részét;

(8)	„nettó minta” vagy „elért minta”: a sokaság mintavételi keretből kiválasztott olyan egységeinek csoportja (beleértve a helyettesítő egységeket is), amelyektől elegendő információt lehetett szerezni ahhoz, hogy az egység bekerüljön a felmérési becslésbe;

(9)

„bruttó minta” vagy „kezdeti minta”: a sokaság mintavételi keretből eredetileg kiválasztott egységeinek csoportja. A bruttó minta magában foglalja a válaszadásra megfelelő egységeket (a nettó mintát és azokat az egységeket, amelyek nem adtak választ), valamint a válaszadásra nem megfelelő egységeket;

(10)	„imputálás”: egy adott adatelemre vonatkozó érték megadására szolgáló eljárás, amennyiben nem áll rendelkezésre válasz.

3. cikk

Minőségjelentések

A minőségjelentéseknek a minőségre vonatkozó adatokat és metaadatokat kell tartalmazniuk, a mellékletben meghatározott minőségi kritériumoknak és statisztikai módszereknek megfelelően. Ezekben a jelentésekben azokról az esetekről is be kell számolni, amikor nem tartották be a megfelelő minőségi kritériumokat és/vagy nem alkalmazták helyesen a statisztikai fogalmakat.

4. cikk

A pontossági követelmények betartásának értékelésére szolgáló módszerek

A Bizottság (Eurostat) értékeli, hogy a tagállamok által az (EU) 2019/1700 rendelet II. melléklete alapján továbbított adatok milyen mértékben felelnek meg a pontossági követelményeknek. Amennyiben a Bizottság (Eurostat) a pontossági követelményeknek való meg nem felelést állapít meg, azt a következők figyelembevételével kell értékelni:

—	annak nagyságrendje és gyakorisága, valamint a fő mutatók minőségére, különösen az összehasonlíthatóságukra gyakorolt hatása,

—	azonnal orvosolható-e, és a tagállamok hatékony módon hajtják-e végre a szükséges korrekciókat,

—	a meg nem felelés közvetett módon – mindenekelőtt becslési módszerekkel – enyhíthető-e, és a tagállamok tesznek-e megfelelő enyhítő intézkedéseket,

—	a tagállamok milyen mértékben gyakorolnak ellenőrzést az olyan meg nem felelés fölött, amely az ellenőrzésükön kívül eső okok miatt alakulhat ki,

—	a meg nem felelés egymást követő adatgyűjtések során való tartós fennállásának mértéke,

—	van-e a Bizottság (Eurostat) által jóváhagyott korrekciós intézkedési terv, és azt hatékonyan hajtják-e végre; az említett terv értékelése során figyelembe veszik a meg nem felelés eseteinek orvoslásához szükséges időtartamot, különösen panelekre vonatkozó adatgyűjtés esetén.

5. cikk

A minőségjelentések továbbítására vonatkozó technikai standardok

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

MELLÉKLET

Minőségi kritériumok és statisztikai fogalmak

A minőségjelentésnek a minőségre vonatkozó adatokat és metaadatokat kell tartalmaznia a következő minőségi kritériumoknak és statisztikai fogalmaknak megfelelően.

A minőségjelentésnek akkor is tartalmaznia kell egy adott statisztikai fogalmat, ha az egy statisztikai művelet szempontjából nem releváns. Ebben az esetben fel kell tüntetni a „Nem alkalmazandó” megjelölést.

1.   KAPCSOLATTARTÁS

Az adatok vagy metaadatok terén illetékes kapcsolattartó személyek vagy szervezetek és kapcsolattartási adataik.

2.   STATISZTIKAI MEGJELENÍTÉS

A felhasználók számára táblázatok, ábrák vagy térképek formájában megjeleníthető, közzétett adatok leírása.

2.1.   Adatleírás

Az adatállomány fő jellemzőinek ismertetése.

2.2.   Osztályozási rendszerek

Adott esetben az adatok osztályozásának és bontásának, valamint az európai statisztikai előírásoktól vagy a nemzetközi standardoktól való eltéréseknek a felsorolása.

2.3.   Ágazati lefedettség

Az adatállomány által lefedett legfontosabb témák ismertetése.

2.4.   Statisztikai fogalmak és meghatározások, beleértve a referencia-időszakot

A standard fogalommeghatározástól eltérő valamennyi változó listája, megemlítve a használt nemzeti fogalmakat, valamint a nemzeti fogalmak és az egyes adatgyűjtések közötti különbségeket.

2.5.   Statisztikai egységek

A megfigyelési egységek leírása.

2.6.   Statisztikai sokaság

Azon statisztikai célsokaság vagy sokaságok leírása, amelyekre az adatállomány vonatkozik, vagyis az a sokaság, amelyre vonatkozóan adatot kell gyűjteni.

2.6.1.   Nem lefedett sokaság(ok)

Azon részsokaságokra (például a hajléktalanok vagy intézményekben élők) vonatkozó információ, amelyek nem képezik az adatgyűjtés tárgyát, beleértve e sokaságok leírását és legjobb mennyiségi becslését.

2.7.   Referenciaterület

Azon földrajzi terület leírása, amelyre a mért statisztikai jelenség vonatkozik: a lefedett földrajzi terület, valamint a kizárt régiók listája.

2.8.   Referencia-időszak

Azon időszak(ok) vagy időpont(ok), amely(ek)re az adott megfigyelés vonatkozik.

3.   STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZÁS

Az adatokon végzett műveletek, amelyek célja meghatározott szabályok alapján új információk szerzése.

3.1.   Forrásadatok

A nyers statisztikai adatok forrásának (például adatfelvételek, közigazgatási adatok, egyéb források) leírása. A felhasznált közigazgatási nyilvántartásokat egyértelműen ismertetni kell (forrás, elsődleges cél, esetleges hiányosságok stb).

3.1.1.   Mintavételi keret

A mintavételi keret eléréséhez vagy létrehozásához használt módszerek leírása.

3.1.2.   Mintavételi terv

A következő szempontok ismertetése:

—	A mintavételi terv típusa (rétegzett, többlépcsős, csoportos, egylépcsős, kétlépcsős)

—	Rétegzési és alrétegzési feltételek

—	A minta mérete

3.2.   Az adatgyűjtés gyakorisága

Az adatállomány gyűjtésének gyakoriságára vonatkozó információk.

3.3.   Adatgyűjtés

Az adatok összegyűjtéséhez használt módszerek (CAPI, CAWI, CATI stb.). Csatolni kell az adatgyűjtéshez használt nemzeti kérdőívet, annak angol nyelvű fordításával együtt.

3.4.   Adatok validálása

A forrásadatok és a kimeneti adatok ellenőrzésére és validálására használt eljárások leírása, beleértve annak magyarázatát, hogy e validálások eredményeit milyen módon ellenőrzik és használják fel.

3.5.   Adat-összeállítás

Az adat-összeállítási folyamat leírása (például adatszerkesztés, imputálás, súlyozás, nemválaszolás miatti kiigazítás, kalibrálás, a használt modell stb.). A súlyozás valamennyi szakaszát külön kell ismertetni: mintavételi súlyok kiszámítása, nemválaszolás miatti kiigazítás (a válaszadási arányok eltéréseinek figyelembevételével milyen módon történik a mintavételi súly korrekciója), kalibrálás (a kiigazítás szintje és a kiigazítás során használt változók, alkalmazott módszer), végleges súlyok kiszámítása.

4.   MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

A szervezeten belül a statisztikai termékek és folyamatok minőségének irányítására létrehozott rendszerek és keretek.

4.1.   Minőségbiztosítás

A szervezeten belül használt minőségbiztosítási keretrendszer és/vagy minőségirányítási rendszer (pl. EFQM, ISO 9000) leírása.

4.2.   Minőségértékelés

A statisztikai eredmények általános minőségének leírása, a standard minőségi kritériumok, így a relevancia, pontosság, megbízhatóság, időszerűség, időbeli pontosság, összehasonlíthatóság és koherencia főbb erősségeinek és minőségi hiányosságainak összefoglalásával. Megemlíthetők a minőségi szempontok és a tervezett minőségjavulás közötti kompromisszumok.

5.   RELEVANCIA

5.1.   Felhasználói igények

A felhasználók gyűjtött adatokkal kapcsolatos (bármely új) igényére vonatkozó információk (amennyiben rendelkezésre állnak).

5.2.   Felhasználói elégedettség

Az adatfelhasználók összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott adatokkal kapcsolatos elégedettségének szintjére vonatkozó információ (amennyiben rendelkezésre áll).

5.3.   Teljesség

A nem továbbított változókkal kapcsolatos meg nem felelés leírása.

6.   PONTOSSÁG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG

6.1.   Általános pontosság

Valamely adatállomány vagy tárgykör tekintetében a pontosság értékeléséhez kapcsolódó egyes elemek összefoglalása:

—	A statisztikai eredményekben előforduló véletlen hibák és rendszerhibák fő forrásainak leírása a hibák összefoglaló értékelésével együtt, különös tekintettel a fő becslésekre gyakorolt hatásra.

—	Adott esetben az adatok felülvizsgálatára vonatkozó szempontok.

6.2.   Mintavételi hiba

—	A pontossági becslések kiszámításához használt módszertan ismertetése.

—	A becslések pontosságának mérése az egyedi adatállományok technikai specifikációjának megfelelően.

—	Az (EU) 2019/1700 rendelet II. mellékletében említett fő mutatók tekintetében a standard hibák nemzeti, és – amennyiben előírt – regionális szinten (NUTS 2).

6.3.   Nem mintavételi hiba

6.3.1.   Lefedettségi hiba

A keretsokaság és a célsokaság közötti eltérés leírása.

—	A keret frissítésének gyakorisága és ütemezése.

—	A mintavételi keret, valamint a célsokaság és részsokaságok közötti ellentmondásokból eredő hibák (lefedettségi többlet, lefedettségi hiány, osztályozási hiba).

6.3.2.   Mérési hiba

Az adatgyűjtés során előforduló olyan hibák ismertetése, amelyek következtében a változók rögzített értéke eltér a tényleges értékektől.

—	A kérdőív kialakítása és a tesztelés során tett intézkedések leírása (ideértve a multimodális és/vagy többforrású adatgyűjtésből eredő hibák kezelését).

—	Az adatfelvevők képzésének ismertetése.

—	Proxy-interjúk aránya.

6.3.3.   Nemválaszolásból eredő hiba

A következők ismertetése:

—	A nem válaszoló személyek rendelkezésre álló jellemzői.

—	Egység- és tételszintű nemválaszolás aránya.

—	Helyettesítési ráták.

—	A bruttó mintaméret (eredeti mintaméret), a válaszadásra megfelelő egységek száma és a nettó mintaméret a helyettesítő egységekkel együtt (elért minta mérete).

6.3.4.   Feldolgozási hiba

A megfelelően megtervezett végrehajtási módszerek hibás végrehajtásából eredő, adatfeldolgozással kapcsolatos hibák leírása, beleértve azok végső adatgyűjtésre gyakorolt hatását is.

—	Minőség-ellenőrzések és adatfeldolgozási folyamatok leírása.

—	Imputálási eljárások leírása.

—	Imputálási arányok.

6.3.5.   A modellhez alkalmazott feltevésekből származó hiba

Adott esetben: a becslési cél meghatározásához szükséges tárgykörspecifikus modellekből eredő hiba leírása.

6.4.   Szezonális kiigazítás (adott esetben)

Az adatsorokat befolyásoló szezonális hatások eltávolítására használt statisztikai módszerek ismertetése.

6.5.   Az adatok felülvizsgálatára vonatkozó politika

A közzétett adatok átláthatóságának biztosítását célzó politikák leírása, ideértve az előzetes adatok összegyűjtést követően végzett felülvizsgálatát.

6.6.   Az adatok felülvizsgálatának gyakorlata

Tájékoztatás az adatok felülvizsgálatának gyakorlatáról.

7.   IDŐSZERŰSÉG ÉS IDŐBELI PONTOSSÁG

Információk az alábbiakról:

—	A nemzeti eredmények közzétételének időpontja.

—	A terepmunka vége és a Bizottságnak (Eurostat) történő első teljes körűen validált adatszolgáltatás között eltelt napok száma.

—	A Bizottságnak (Eurostat) történő első teljes körű adatszolgáltatás időpontja. Amennyiben az adatszolgáltatás időpontja nem felel meg az (EU) 2019/1700 rendeletben meghatározott határidőnek, meg kell indokolni a késedelmet.

8.   KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Annak leírása, hogy az adott tárgykörben megállapított követelményeket hogyan teljesítették, beleértve adott esetben a kérdőívtől és a fogalommeghatározásoktól való esetleges eltérések hatását is.

8.1.   Földrajzi összehasonlíthatóság

Az ország különböző régiói közötti esetleges összehasonlíthatósági problémák ismertetése.

8.2.   Időbeli összehasonlíthatóság

Az összehasonlítható idősorok hosszára vonatkozó információ, beleértve az idősorokban bekövetkezett esetleges törések éveit és a törések okát.

8.3.   Tárgykörök közötti koherencia

Valamennyi releváns változó esetében külső forrásokkal való összehasonlítás, amennyiben az érintett tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a külső adatok kellően megbízhatóak.

8.4.   Koherencia – évesnél gyakoribb és éves statisztikák

Adott esetben.

8.5.   Koherencia – nemzeti számlák

Adott esetben.

8.6.   Belső koherencia

A statisztikai folyamat eredményében esetleg jelentkező koherenciahiányra vonatkozó információ.

9.   HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Információk az alábbiakról:

—	A közzététel formái.

—	A módszertanra és a minőségre vonatkozó dokumentáció.

10.   KÖLTSÉGEK ÉS TERHEK

Adatszolgáltatói teher, valamint az adatgyűjtéssel és a statisztikai termék előállításával kapcsolatos költségek, amennyiben rendelkezésre állnak. Meg kell állapítani a háztartási adatfelvétel átlagos időtartamát. Amennyiben lehetséges és releváns, a háztartási adatfelvétel időtartamát az adatgyűjtés módja szerinti bontásban kell jelenteni.

11.   AZ ADATOK BIZALMAS KEZELÉSE

Az adatok tulajdonjogára vonatkozó információ, mely meghatározza, hogy az adat jogosulatlan közzététele milyen mértékben sérelmes vagy káros az adatforrásra vagy más érintett félre nézve.

—	Az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó elvek leírása. Az európai uniós jogszabályokon kívül az adatokra alkalmazandó, a bizalmas információk statisztikai célú kezelése szempontjából releváns rendelkezések ismertetése.

—	Adatok bizalmas kezelése – adatkezelés: a mikro- és makroadatok (beleértve a táblázatos adatokat is) kezelésére vonatkozó szabályok általános leírása, tekintettel a bizalmas információk statisztikai célú kezelésére.

12.   MEGJEGYZÉS

A minőségjelentés tartalmazhat további ismertető szöveget.

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az (EU) 2019/1700 rendelet hatálya alá tartozó, egyszerre több adatállományra vonatkozó részletek tekintetében a statisztikai sokaságok és megfigyelési egységek technikai jellemzőit, valamint a változók és a statisztikai osztályozások leírását.

2. cikk

Az adatállományok technikai jellemzőinek meghatározásához használt fogalmak

E rendelet alkalmazásában:

(1)	„lakás” vagy „lakóegység”: emberi tartózkodásra használt épület, annak egy része, egyéb helyiség vagy lakóegység, és idetartozik a „hagyományos lakások” és az „egyéb lakóegységek” 1201/2009/EK bizottsági rendelet (5) melléklete szerinti fogalma is;

(2)

„egyszemélyes magánháztartás”: olyan magánháztartás, ahol egy személy szokásosan egyedül tartózkodik egy elkülönített lakóegységben, vagy bérlőként egy lakóegység külön szobájában vagy szobáiban él, azonban a lakóegység más lakóival nem alkot közösséget többszemélyes háztartásban való részvétel céljából;

(3)	„többszemélyes magánháztartás”: olyan magánháztartás, ahol két vagy több személyből álló csoport szokásosan együtt tartózkodik egy lakóegységben vagy a lakóegység egy részében, és a jövedelmet vagy a háztartási kiadásokat megosztják a háztartás többi tagjával;

(4)	„háztartás tagja”: egy magánháztartásban szokásosan élő személy;

(5)	„családi otthon”: többszemélyes háztartás tagjai, valamint olyan személy által lakott lakóegység, aki bizonyos időt máshol tölt, de szoros kapcsolatot tart fenn a többszemélyes magánháztartás tagjaival, különösen családi kapcsolatok vagy rendszeres tartózkodás révén;

(6)	„a háztartás jövedelmének megosztása”: a magánháztartás jövedelméhez való hozzájárulás vagy a magánháztartás jövedelméből való részesülés, vagy mindkettő;

(7)

„háztartási kiadások”: a magánháztartás tagjainál azzal kapcsolatban felmerült kiadások, hogy ellátják magukat a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel. Idetartoznak a lakhatással kapcsolatos kiadások (vagyis a bérleti díj, a ház- vagy lakás rezsiköltségei és a lakásbiztosítás), valamint a mindennapi élethez kapcsolódó egyéb kiadások, köztük olyan szükségletekkel, mint az élelmiszerek, a ruházat, az egészségügyi termékek, a bútorok, a berendezések és eszközök, az ingázás és egyéb közlekedés, az egészségügyi ellátás és biztosítás, az oktatás és képzés, a szabadidős és sporttevékenységek, továbbá az üdülések;

(8)

„intézmény”: olyan jogalany vagy létesítmény, amely biztosítja személyek egy csoportjának a hosszú távú lakhatást és a mindennapi élethez szükséges feltételeket és szolgáltatásokat. Az intézmények többsége a következő kategóriákba tartozik: — kórházak, hospice-k, szanatóriumok, létesítmények fogyatékossággal élő személyek számára, pszichiátriai intézetek, idősotthonok és ápolási intézmények; — önálló lakhatást segítő létesítmények és szociális jóléti intézmények, többek között a hajléktalanok, menedékkérők vagy menekültek számára; — katonai táborok és létesítmények; — büntetés-végrehajtási intézmények, befogadó központok és előzetes letartóztatásban lévők fogva tartására szolgáló létesítmények, börtönök; — vallási intézmények; — felsőoktatási kollégiumi szállások (egyedi szabályoktól függően).

3. cikk

A statisztikai sokaságok és a megfigyelési egységek technikai jellemzői

4. cikk

A szokásos lakóhely fogalmának alkalmazásával kapcsolatos különleges esetek

5. cikk

A változók leírása és a statisztikai osztályozások

E rendelet melléklete meghatározza az egyszerre több adatállományra vonatkozó változók leírását és osztályozását.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1700 rendelet értelmében az egyszerre több adatállományra vonatkozó változók leírása és osztályozása

Változó neve	A változó leírása	A változó kategóriái (osztályozások) a Bizottság (Eurostat) részére történő adattovábbítás céljára
Nem	A nem olyan biológiai és fiziológiai jellemzők kombinációja, amelyek meghatározzák, hogy egy személy férfi vagy nő. Azokban az esetekben, amikor egy személy biológiai neme nem ismert, az információ helyettesíthető közigazgatási adatokból származó információkkal vagy a saját bevallás szerinti nemmel (felmérési adatok).	— Férfi — Nő
Életkor betöltött életévekben	Az életkor betöltött életévekben a személy életkora az adatgyűjtés vagy adatfelvétel referencia-időpontját megelőző utolsó születésnapján, vagyis a születés időpontja és a referencia-időpont között eltelt időtartam, a betöltött évek számában kifejezve. Ennél a változónál a következő információkat kell megadni: — Születési év — Születésnap a referencia-időpont előtt vagy után — Referencia-időpont A referencia-időpont minden egyes adatgyűjtés (tárgykör) esetében egyedi, amint azt a vonatkozó végrehajtási jogszabály meghatározza. Olyan országok esetében azonban, amelyek a háztartási felmérések integrált rendszerét alkalmazzák rögzített referenciahét mellett, a referencia-időpont a referenciahét utolsó napja.	— Születési év (4 számjegy) — Születésnap a referencia-időpont előtt (igen vagy nem) — Referencia-időpont (ÉÉÉÉ/HH/NN)
Ugyanabban a háztartásban élő partnerek	Az ugyanabban a háztartásban élő partnerek olyan személyek, akik a magánháztartáson belül tényleges életkörülményeik alapján partnernek tekintett másik személlyel élnek együtt, függetlenül attól, hogy a partnerrel fennálló kapcsolatuk jogilag megalapozott (például házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat) vagy jogilag nem megalapozott kapcsolat. A „partner” fogalma meghatározható a jogilag megalapozott (férj vagy feleség vagy bejegyzett élettárs) vagy a jogilag nem megalapozott kapcsolati állapot szerint (partner vagy élettárs).	— Jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott partnerkapcsolatban élő személy — Jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott partnerkapcsolatban nem élő személy — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Háztartás típusa	A háztartás típusát a magánháztartás összetétele határozza meg, ahol: — Az „egyedülálló szülő” az ugyanabban a magánháztartásban (jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott) partnerkapcsolatban nem élő szülő, akire a gyermek vagy gyermekek nevelésében a napi feladatok legnagyobb része hárul. — A „gyermek” vagy „gyermekek” kifejezés a háztartáson belül fiúgyermek vagy fiúgyermekek, illetve lánygyermek vagy lánygyermekek jelenlétére utal, akik lehetnek vér szerinti vagy örökbe fogadott fiú- vagy lánygyermekek, vagy mostoha fiú- vagy lánygyermekek. A „vér szerinti vagy örökbe fogadott fiú- vagy lánygyermek, vagy mostoha fiú- vagy lánygyermek” kifejezés a család olyan vér szerinti (biológiai), örökbe fogadott vagy mostohagyermek tagjára utal, függetlenül az életkortól vagy a partneri vagy kapcsolati állapottól, akinek szokásos lakóhelye a szülők legalább egyikének magánháztartásában van. Az „örökbefogadás” más szülők biológiai gyermekének sajátként való befogadása és kezelése azon ország jogszabályainak előírásai szerint, ahol az örökbe fogadott gyermek –függetlenül attól, hogy az örökbefogadóval rokoni kapcsolatban áll vagy sem – bírósági eljárás útján megkapja az örökbe fogadó szülők biológiai gyermekének jogait és jogállását. A „mostoha fiú- vagy lánygyermek” olyan helyzetre utal, amelyben egy mostohaszülő a partnere gyermekét sajátjaként kezeli az ország jogszabályaiban előírtak szerint, de nem fogadja örökbe; a nevelt gyermekek és a meny/vő nem tartozik ebbe a kategóriába. — A „pár” fogalma a háztartáson belül tényleges életkörülményeik alapján partnernek tekintett két egyént jelent, függetlenül attól, hogy a partnerrel fennálló kapcsolat jogilag megalapozott (például házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat) vagy jogilag nem megalapozott kapcsolat (együtt élő partnerek). — Egyéb típusú háztartások azok, amelyek a fenti kategóriák egyikébe sem tartoznak	— Egyszemélyes háztartás — Egyedülálló szülő, akinek legalább egy gyermeke 25 évesnél fiatalabb — Egyedülálló szülő, akinek minden gyermeke legalább 25 éves — Gyermektelen pár — Gyermekes pár, akinek legalább egy gyermeke 25 évesnél fiatalabb — Gyermekes pár, akinek minden gyermeke legalább 25 éves — Egyéb típusú háztartás — Nincs adat (1)
Fő tevékenység (önmeghatározással)	Az önmeghatározás szerinti fő tevékenység a személy saját megítélése alapján a jelenlegi legfontosabb tevékenység, amely leírja, hogy a személy saját magát leginkább miként látja. Egy személyre több tevékenységi státusz is vonatkozhat, de csak a személy saját megítélése szerint legfontosabb, a jelenlegi helyzetre vonatkozó vehető figyelembe. Előfordulhat, hogy a „kötelező sorkatonai vagy polgári szolgálat” néhány országban nem alkalmazható, ilyen esetben törölni kell.	— Foglalkoztatott — Munkanélküli — Nyugdíjas — Tartós egészségügyi problémák miatt munkavégzésre képtelen — Hallgató, tanuló — Háztartási feladatokat lát el — Kötelező sorkatonai vagy polgári szolgálatban áll (ha alkalmazandó) — Egyéb — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Teljes munkaidős vagy részmunkaidős főállás (önmeghatározással)	A változó a foglalkoztatott személy főállásában szokásos időráfordítást írja le, a személynek a főállásban szokásosan ledolgozott órákra vonatkozó saját megítélése (azaz önmeghatározása) alapján. A változó teljes munkaidős állást és részmunkaidős állást különböztet meg. Az „állás” kifejezés a foglalkoztatásra utal. A részmunkaidős állásban dolgozó személy rendszerint kevesebb órát dolgozik, mint egy hasonló, teljes munkaidős munkavállaló. A megkülönböztetés a személy által a főállásában szokásosan, egy hosszabb referencia-időszak alatt ledolgozott órák számára vonatkozik, továbbá önmeghatározott, vagyis a személy dönti el, hogy foglalkozása vagy vállalkozása keretében a főállása részmunkaidős vagy teljes munkaidős állás.	— Teljes munkaidős állás — Részmunkaidős állás — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Foglalkozási viszony a főállásban	A változó a foglalkozási viszonyok nemzetközi osztályozásán (International Classification of Status in Employment – ICSE) alapul, és a foglalkoztatott személy főállására vonatkozik, a következőknek megfelelően: — Önálló vállalkozók alkalmazottakkal – olyan személyek, akik saját vállalkozásukban, szakmai praxisukban vagy gazdaságukban dolgoznak az előállított termékekből vagy szolgáltatásokból származó nyereségszerzés céljából, és akik legalább egy másik személyt foglalkoztatnak. — Önálló vállalkozók alkalmazottak nélkül – olyan személyek, akik saját vállalkozásukban, szakmai praxisukban vagy gazdaságukban dolgoznak az előállított termékekből vagy szolgáltatásokból származó nyereségszerzés céljából, és akik nem foglalkoztatnak más személyt. — Alkalmazottak – olyan személyek, akik írásbeli vagy szóbeli szerződés alapján köz- vagy magánmunkáltatónál dolgoznak és pénzbeli vagy természetbeni fizetést kapnak. — Segítő családtagok (nem fizetett) – olyan személyek, akik a család más tagjának segítenek a gazdaság vagy más családi vállalkozás működtetésében, feltéve, hogy nem minősülnek alkalmazottnak olyan értelemben, hogy nem kaphatnak fizetést a munkájukért.	— Önálló vállalkozó alkalmazottakkal — Önálló vállalkozó alkalmazottak nélkül — Alkalmazott — Segítő családtag (nem fizetett) — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
A főállás helyi egységének gazdasági tevékenysége	A változó meghatározza azon helyi egység (vállalkozás) gazdasági ágazatát vagy tevékenységét, amelyben a foglalkoztatott személy főállása található, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE (3) Rev. 2.) által meghatározott kategóriáknak megfelelően.	A szükséges részletességi szint (1, 2 vagy 3 számjegy) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében: — NACE Rev. 2. — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Foglalkozás a főállásban	A változó a foglalkoztatott személy főállása szerinti foglalkozását határozza meg, a foglalkozások egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2008 (ISCO-08) (4) által meghatározott kategóriáknak megfelelően.	A szükséges részletességi szint (2 vagy 4 számjegy) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében: — ISCO-08 — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Iskolai végzettség	Egy egyén iskolai végzettsége az ISCED (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2011 (5)) legmagasabb, sikeresen befejezett szintje alapján. Valamely oktatási program sikeres befejezését egy, az érintett nemzeti oktatási hatóságok által hivatalosan elismert képesítés vagy más formális oktatásból eredő képesítéssel egyenértékűnek elismert képesítés tanúsítja. Azokban az országokban, ahol az oktatási programok, különösen az ISCED 1 és 2 szintjéhez tartozó programok nem vezetnek képesítéshez, ehelyett a programban való teljes részvételre és a magasabb szintű oktatáshoz való rendes hozzáférésre vonatkozó kritérium alkalmazható. A legmagasabb szint meghatározásakor az általános és a szakoktatást egyaránt figyelembe kell venni. Az „oktatási program sikeres befejezésének” fogalma jellemzően annak a helyzetnek felel meg, amikor egy tanuló vagy hallgató kurzusokon vagy órákon vesz részt, és megkapja a formális oktatási programhoz kapcsolódó záróbizonyítványt. E tekintetben az iskolai végzettség az ISCED skálán belüli sikeresen befejezett legmagasabb szintnek felel meg. Az iskolai végzettség meghatározása az ISCED alapján történik. A „Nem alkalmazandó” kategóriát az adatforrás sokaságának részét képező azon statisztikai egységek számbavételéhez kell használni, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat (például egy bizonyos életkor alatti személyek).	Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-A kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok. További kategóriák kerültek meghatározásra olyan helyzetekre, amikor a felsőfokú oktatáshoz való hozzáférésre vagy az orientációra vonatkozó információk hiányosak:
		Nem vett részt formális oktatásban, vagy a szint az ISCED 1 alatt van	0
		ISCED 1 Alapfokú oktatás	1
		ISCED 2 Alsó középfokú oktatás	2
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás	3
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás – általános	34
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	342
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	343
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel	344
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás - szakképzés	35
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	352
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	353
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel	354
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás - ismeretlen orientáció	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) – szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel	–
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) – felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül	–
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás	4
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – általános	44
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – szakképzés	45
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – ismeretlen orientáció	–
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás	5
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – általános	54
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – szakképzés	55
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – ismeretlen orientáció	–
		ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	6
		ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	7
		ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	8
		Nincs adat
		Nem alkalmazandó
Születési ország	Egy egyén születési országa a meghatározás szerint az egyén anyjának a szülés idején szokásos lakóhelye szerinti ország, az aktuális nemzeti határok szerint (és nem a születés időpontjában fennálló határok szerint). Ha nem áll rendelkezésre az anya születés idején szokásos lakóhelyére vonatkozó információ, a születés helyét kell feltüntetni. Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.	— Születési ország (SCL GEO kód) — Külföldön született, de a születési ország ismeretlen — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Fő állampolgárság szerinti ország	A változó a személy fő állampolgársága szerinti országot adja meg, amely a fogalommeghatározás szerint egy egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amely születés vagy honosítás útján szerezhető, nyilatkozat, döntés, házasságkötés vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb lehetőség útján. A két vagy több állampolgársággal rendelkező személyeket egyetlen országhoz kell besorolni, amelyet a következő fontossági sorrendet követve kell meghatározni: — jelentéstevő ország, — amennyiben a személy nem a jelentéstevő ország állampolgára: más tagállam, — amennyiben a személy nem egy tagállam állampolgára: az Unión kívüli másik ország. Egyéb esetekben (például kettős állampolgárság esetén mindkét ország az Unió tagja, de egyik sem a jelentéstevő ország) a személy dönthet arról, hogy mely állampolgárság szerinti országot kell feltüntetni, vagy ha ez az információ nem áll rendelkezésre, a jelentéstevő ország határozhatja meg, hogy melyik állampolgárság szerinti országot kell hozzárendelni. Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi. A „hontalan” kategória olyan személyre alkalmazandó, aki nem rendelkezik valamely állam elismert állampolgárságával.	— Fő állampolgárság szerinti ország (SCL GEO kód) — Hontalan — Külföldi állampolgárság, de ismeretlen ország — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Apa születési országa	A változó a személy apjának születési országát adja meg, azaz a személy apja anyjának a szüléskor szokásos lakóhelye szerinti országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), vagy ennek hiányában azt az országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), amelyben a személy apja született. Az apa születési országára vonatkozó információkat a „születési ország” változónál előírt szabályok szerint kell beszerezni. Az „apa” a „fiú- vagy lánygyermek” férfi szülője, vér szerinti (biológiai), örökbe fogadó vagy mostohaapa. Abban az esetben, ha egy személy nem csak vér szerinti (biológiai) apával, hanem például örökbe fogadó vagy mostohaapával is rendelkezik, a születési ország arra vonatkozik, aki ténylegesen felnevelte a személyt és affektív vagy jogi értelemben apaként járt el, például a férfi gyám. Azonos nemű szülőkkel rendelkező személy esetében, ha mindkét szülő nő, a változó felhasználható az egyik anya születési országának a feltüntetésére. Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.	— Apa születési országa (SCL GEO kód) — Az apa külföldön született, de az apa születési országa ismeretlen — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Anya születési országa	A változó a személy anyjának születési országát adja meg, azaz a személy anyja anyjának a szüléskor szokásos lakóhelye szerinti országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), vagy ennek hiányában azt az országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), amelyben a személy anyja született. Az anya születési országára vonatkozó információkat a „születési ország” változónál előírt szabályok szerint kell beszerezni. Az „anya” a „fiú- vagy lánygyermek” nő szülője, vér szerinti (biológiai), örökbe fogadó vagy mostohaanya. Abban az esetben, ha egy személy nem csak vér szerinti (biológiai) anyával, hanem például örökbe fogadó vagy mostohaanyával is rendelkezik, a születési ország arra vonatkozik, aki ténylegesen felnevelte a személyt és affektív vagy jogi értelemben anyaként járt el, például a nő gyám. Azonos nemű szülőkkel rendelkező személy esetében, ha mindkét szülő férfi, a változó felhasználható az egyik apa születési országának a feltüntetésére. Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.	— Anya születési országa (SCL GEO kód) — Az anya külföldön született, de az anya születési országa ismeretlen — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Lakóhely szerinti ország	A lakóhely szerinti ország az az ország, ahol a személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, az aktuális nemzeti határoknak megfelelően. Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.	— Lakóhely szerinti ország (SCL GEO kód)
Lakóhely szerinti régió	A lakóhely szerinti régió a lakóhely szerinti országon belül az a régió, ahol a személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, az 1059/2003/EK rendelet 3. cikkében és annak I. mellékletében említett statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) alapján a tagállamokra vonatkozóan meghatározottaknak megfelelően.	A részletességi szint (NUTS 1, 2 vagy 3) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében: — Lakóhely szerinti régió (NUTS kód)
Városiasodás mértéke	A változó azon terület városiasodásának mértékét adja meg, ahol személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, úgy, hogy a helyi közigazgatási egységeket (LAU) három területtípus egyikéhez sorolja: 1. „Városok” – sűrűn lakott területek, ahol a népesség legalább 50 %-a városközpontban lakik. 2. „Kisvárosok és elővárosok” – közepesen sűrűn lakott területek, ahol a népesség legalább 50 %-a városi agglomerációban lakik, de ezek nem „városok”. 3. „Vidéki térségek” – ritkán lakott területek, ahol a népesség több mint 50 %-a vidéki rácscellákban él.	— Városok — Kisvárosok és elővárosok — Vidéki térségek
Háztartástagok mátrixa	A háztartástagok mátrixa feltünteti a magánháztartás összetételét és a háztartás tagjai közötti, háztartáson belüli kapcsolatokat. A háztartástagok mátrixa a háztartás minden egyes tagja közötti kapcsolatokat tartalmazó mátrix formáját ölti, ahol minden sor és oszlop a háztartás egy tagjának felel meg, és ahol a tagok közötti kapcsolatokat az adott tagok sorának és oszlopának keresztezésében lévő mezőben megadott standard kategóriák jelzik, a következők szerint: — A „partner” fogalmát a jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott partneri vagy kapcsolati állapot szerint kell meghatározni. — A „férj” vagy „feleség” vagy „bejegyzett élettárs” fogalmát a jogi értelemben vett családi állapotnak megfelelően kell azonosítani, azaz az egyéneknek az adott ország házasságra vonatkozó törvényei (vagy szokásai) értelmében vett (törvényes) családi állapota (vagyis de jure állapota) szerint, beleértve a bejegyzett élettársakat is. Azonos nemű párok tagjai lehetnek a „férj vagy feleség vagy bejegyzett élettárs”, ha a kötelék az ország házasságra vonatkozó törvényei (vagy szokásai) szerint jött létre. — A „partner” vagy „élettárs” fogalmát a jogilag nem megalapozott kapcsolat szerint kell azonosítani, azaz az egyéneknek a háztartáson belül a tényleges életkörülményeik alapján vett partneri vagy kapcsolati állapota alapján. — „Fiúgyermek” vagy „lánygyermek”, függetlenül attól, hogy vér szerinti, vagy örökbe fogadott vagy mostoha fiúgyermek vagy lánygyermek. — A „vér szerinti vagy örökbe fogadott fiú- vagy lánygyermek”, vagy „mostoha fiú- vagy lánygyermek” kifejezés a család olyan vér szerinti (biológiai), örökbe fogadott vagy mostohagyermek tagjára utal (függetlenül az életkortól vagy a partneri vagy kapcsolati állapottól), akinek szokásos lakóhelye a szülők legalább egyikének háztartásában van. Az „örökbefogadás” más szülők biológiai gyermekének sajátként való befogadása és kezelése az ország jogszabályainak előírásai szerint. Az örökbe fogadott gyermek – függetlenül attól, hogy az örökbefogadóval kapcsolatban áll vagy sem – bírósági eljárás útján megkapja az örökbe fogadó szülők biológiai gyermekének jogait és jogállását. — A „mostoha fiú- vagy lánygyermek” olyan helyzetre utal, amelyben egy mostohaszülő a partnere gyermekét sajátjaként kezeli az ország jogszabályaiban előírtak szerint, de nem fogadja örökbe. — „Vő vagy meny” olyan személy, aki valaki gyermekének a jogi értelemben vett vagy tényleges partnere. — Az „unoka” egy személy gyermekének a gyermeke, beleértve a vér szerinti, örökbe fogadott vagy mostohagyermeket. — A „szülő” a „vér szerinti vagy örökbe fogadott fiúgyermek vagy lánygyermek” komplementer párja (vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő) vagy a „mostoha fiúgyermek vagy lánygyermek” komplementer párja (mostohaszülő). — „Anyós/após” az a személy, aki valaki partnerének a szülője (akár jogilag megalapozott, akár jogilag nem megalapozott partnerkapcsolatról van szó). — A „nagyszülő” egy személy szülőjének a szülője, beleértve a vér szerinti, örökbe fogadó vagy mostohaszülőt. — „Testvér” a biológiai, örökbe fogadott vagy mostoha fiú- vagy lánytestvérre vonatkozik. — Az „egyéb rokon” a fent felsoroltak között nem szereplő olyan egyéb rokonokra utal, mint az unokatestvér, a nagybácsi vagy nagynéni, unokahúg vagy unokaöcs stb., és beletartozik az unoka férje vagy felesége, a férj vagy feleség nagyszülője, valamint a sógor és a sógornő. — Az „egyéb nem rokon” olyan nem rokonokra utal, mint az au pair, az együtt élő barátok vagy hallgatók stb. A nevelt gyermekeket is ebbe a kategóriába kell sorolni.	Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében: — Partner — Férj vagy feleség vagy bejegyzett élettárs — Partner vagy élettárs — Fiúgyermek vagy lánygyermek — Vér szerinti vagy örökbe fogadott fiúgyermek vagy lánygyermek — Mostoha fiú- vagy lánygyermek — Vő vagy meny — Unoka — Szülő — Vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő — Mostohaszülő — Anyós/após — Nagyszülő — Testvér — Vér szerinti testvér — Mostohatestvér — Egyéb rokon — Egyéb nem rokon — Nincs adat (1)
Háztartás mérete	A háztartás méretét a magánháztartás tagjainak teljes száma határozza meg. A változó információt szolgáltat a háztartás tagjainak pontos számáról.	— A háztartás tagjainak száma összesen — Nincs adat
A lakáshasználat jogcíme	A változó olyan megállapodásra utal, amelynek értelmében egy magánháztartás egy lakóegységet teljes egészében vagy részben elfoglal, ahol: A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel” és a „tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül” kategóriákat olyan magánháztartások esetében kell használni, ahol a háztartás legalább egy tagja azon lakóegység tulajdonosa, amelyben a háztartás él, függetlenül attól, hogy a háztartás bármely más tagja a lakóegység egészének vagy egy részének bérlője-e. Egy személy akkor minősül tulajdonosnak, ha tulajdoni lappal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a házat teljes mértékben kifizették-e vagy sem. A lízingszerződés lejárta után tulajdonjogot visszaszerző személy tulajdonosnak tekintendő. A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel” kategória olyan helyzetekre vonatkozik, ahol a tulajdonosnak az adott lakóegység megvásárlásához felvett legalább egy fennálló jelzáloghitelt vagy a jelzáloghitelen keletkezett fennálló kamatot, vagy mindkettőt törlesztenie kell. A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül” kategória olyan helyzetekre vonatkozik, ahol nincs sem fennálló jelzáloghitel, sem a jelzáloghitelen keletkezett visszafizetendő kamat. Másik lakóegység (például második lakás) esetében fennálló jelzáloghitelek és/vagy lakáshitelek visszafizetése, illetve a javítási felújítási, karbantartási vagy bármely nem lakhatási célú kifizetések nem tartoznak ide. A „bérlő, piaci bérleti díj” vagy „bérlő, kedvezményes bérleti díj” kategóriát olyan háztartások esetében kell használni, amelyeknek legalább egyik tagja azon lakóegység bérlője (a lakóegységet a tulajdonostól bérli) vagy albérlője (a lakóegységet egy másik bérlőtől bérli), amelyben él, és ahol a háztartás egyik tagja sem a lakóegység tulajdonosa. A „bérlő, piaci bérleti díj” kategória olyan háztartásokra vonatkozik, amelyeknek legalább egy tagja a bérlő vagy albérlő, aki aktuális vagy piaci árú bérleti díjat fizet. A kategória akkor is alkalmazandó, ha piaci bérleti díjat fizetnek, de az részben vagy egészben megtérül lakhatási juttatásokból vagy egyéb forrásokból, beleértve a köz-, a jótékonysági vagy a magánforrásokat. A „bérlő, kedvezményes bérleti díj” kategória kedvezményes árú lakóegységben élő háztartásokra vonatkozik, vagyis ahol az ár a piaci ár alatt van (de nincs bérletidíj-mentesség), és olyan eseteket foglal magában, amelyekben az árkedvezmény a következőkből ered: a) jogszabály b) szociális lakhatási program c) magánjellegű ok d) munkáltató. A „bérlő, bérletidíjmentes” kategória a lakóegységekben bérletidíj-mentesen élő háztartásokra vonatkozik, azaz ahol nem fizetnek lakbért, és olyan eseteket foglal magában, amelyekben a bérletidíj-mentesség a következőkből ered: a) jogszabály b) szociális lakhatási program c) magánjellegű ok d) munkáltató. A „nem alkalmazandó” kategória minden olyan magánháztartásra vonatkozik, amely nem az 1201/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott hagyományos lakásban él.	— Tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül — Tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel — Bérlő, piaci bérleti díj — Bérlő, kedvezményes bérleti díj — Bérlő, bérletidíjmentes — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó
A háztartás nettó aktuális havi jövedelme	A változó egy magánháztartás aktuális nettó havi jövedelme, azaz a háztartás összes tagja által egyénileg vagy együttesen kapott jövedelem összege – beleértve a munkából és társadalmi juttatásokból származó jövedelmet, valamint az egyéb pénzbeli jövedelmet, a más háztartásoknak fizetett készpénztranszferek levonásával – az adók és a társadalombiztosítási járulékok után. A változó célja, hogy információval szolgáljon a háztartások elköltésre vagy megtakarításra havonta átlagosan rendelkezésre álló fennmaradó jövedelméről. Abban az esetben, ha a háztartás jövedelme hónapról hónapra jelentősen eltér, az aktuális háztartási jövedelmi helyzetet tükröző jellemző vagy szokásos nettó havi jövedelem becslését kell megadni. Abban az esetben, ha a havi háztartási jövedelem az év során jelentős eltéréseket mutat például idényjellegű tevékenységek esetében, az éves jövedelem havi átlagát kell megadni. Az aktuális nettó havi jövedelmet vagy a háztartás összesített nettó aktuális jövedelmeként vagy az öt ekvivalens jövedelmi csoport egyikeként kell megadni. Az öt ekvivalens jövedelmi csoport közötti határokat a változóeloszlás kvintilisei határozzák meg, és a következők szerint kerülnek megállapításra: — Az „alacsonyabb aktuális havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport” olyan háztartásoknak felel meg, amelyek ekvivalens jövedelmi szintje az első kvintilis alá esik. — Az „alacsony és közepes közötti havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport” olyan háztartásoknak felel meg, amelyek ekvivalens jövedelmi szintje az első kvintilissel egyenlő vagy annál nagyobb, de a második kvintilis alatti. — A „közepes havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport” olyan háztartásoknak felel meg, amelyek ekvivalens jövedelmi szintje a második kvintilissel egyenlő vagy annál nagyobb, de a harmadik kvintilis alatti. — A „közepes és magas közötti havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport” olyan háztartásoknak felel meg, amelyek ekvivalens jövedelmi szintje a harmadik kvintilissel egyenlő vagy annál nagyobb, de a negyedik kvintilis alatti. — A „magasabb havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport” olyan háztartásoknak felel meg, amelyek ekvivalens jövedelmi szintje a negyedik kvintilissel egyenlő vagy annál nagyobb. Az ekvivalens érték meghatározása során a háztartás méretének és összetételének tükrözése érdekében súlyokat kell alkalmazni a háztartás tagjaira, a következők szerint: 1,0 értékű súlyt kell alkalmazni a háztartás 14 éves vagy annál idősebb első tagjára, 0,5 értékű súlyt a második és minden további 14 éves vagy annál idősebb tagjára, és 0,3 értékű súlyt kell alkalmazni minden 14 évnél fiatalabb gyermekre.	— Alacsonyabb havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport — Alacsony és közepes közötti havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport — Közepes havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport — Közepes és magas közötti havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport — Magasabb havi nettó ekvivalens jövedelemmel rendelkező csoport — Nettó aktuális havi háztartási jövedelem összesen (a nemzeti pénznemben kifejezett szám) — Nincs adat (1)
A főállás állandósága	A változó különbséget tesz aközött, hogy a főállás korlátozott időtartamú-e (azaz az állás vagy a szerződés egy előre meghatározott időtartam után megszűnik), vagy nem rögzített végű, határozatlan időre szóló szerződésen alapul. A változó olyan foglakoztatott személy főállására vonatkozik, aki alkalmazottként dolgozik. Az „állás” kifejezés a foglalkoztatásra utal. Az azt meghatározó kritérium, hogy egy személy foglalkoztatott-e, minden egyes mikroadatgyűjtés esetében kontextusfüggő. Egy állás egyetlen gazdasági egység számára végzett feladatok és kötelességek csoportja. Egy személynek lehet egy vagy több állása. Alkalmazottak esetében minden egyes szerződés feladatok és kötelességek külön csoportjának, következésképpen külön állásnak tekinthető. Abban esetben, ha valakinek több állása van, a főállás az, amelyben szokásosan a legtöbb órát dolgozza, a munkaidőre vonatkozó nemzetközi statisztikai standardok meghatározása szerint. A határozott idejű szerződéssel rendelkező állás vagy egy előre meghatározott időtartam után (ismert időpontban), vagy egy olyan előre nem ismert időtartam után szűnik meg, amelyet objektív kritériumok határoznak meg, például a megbízás teljesítése vagy egy ideiglenesen helyettesített munkavállaló távollétének időtartama. Az olyan szerződéssel rendelkező állás, amelynek nincs ilyen előre meghatározott lejárata, határozatlan időre szóló állásnak minősül. Állásnak a foglalkoztatási viszonyról való szerződéses vagy informális vagy szóbeli megállapodás minősül, és nem az a várakozás, hogy a válaszadó elveszítheti az állását, az a terve, hogy otthagyja az állást, az a kívánsága, hogy az állásában maradjon vagy annak a valószínűsége, hogy tartósan az állásában maradjon.	Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében: — Határozott időre szóló munkaszerződés — — határozott időre szóló írásbeli szerződés — — határozott időre szóló szóbeli megállapodás — Határozatlan időre szóló állás — — határozatlan időre szóló írásbeli szerződés — — határozatlan időre szóló szóbeli megállapodás — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Vezetői feladatok	A változó olyan foglalkoztatott személy jelenlegi főállására vonatkozik, aki alkalmazott, és vezetői feladatokkal rendelkező és nem rendelkező alkalmazottakat különböztet meg. Egy személy akkor tekinthető úgy, hogy vezetői feladatokkal rendelkezik, ha legalább egy másik személy munkáját formálisan felügyeli. A tanulószerződéses tanulókkal és gyakornokokkal kapcsolatos feladatok nem minősülnek vezetői feladatnak, ahogy a minőség-ellenőrzés (a szolgáltatás eredményének, de nem más személy által végzett munkának az ellenőrzése) vagy a tanácsadás sem.	— Igen — Nem — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Az év, amelyben a személy jelenlegi munkáltatójánál vagy önálló vállalkozóként dolgozni kezdett	A változó a foglalkoztatott személy aktuális főállására vonatkozik, és arról az évről számol be, amelyben a személy a jelenlegi munkáltatójánál vagy jelenlegi vállalkozásában önálló vállalkozóként dolgozni kezdett.	— Az év, amelyben a személy a jelenlegi munkáltatójánál vagy önálló vállalkozóként főállásban dolgozni kezdett (4 számjeggyel kifejezve) — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
A főállás helyi egységének mérete	A változó a foglalkoztatott személy főállására vonatkozik és a helyi egységnek dolgozó személyek számáról számol be, beleértve azokat, akik az egység telephelyén dolgoznak, valamint azokat, akik azon kívül dolgoznak, de szervezetileg hozzá tartozna, és fizetésüket attól kapják. Ide tartoznak továbbá a dolgozó tulajdonosok és az egységben rendszeresen dolgozó partnerek, valamint a nem fizetett segítő családtagok, továbbá a részmunkaidős munkavállalók, akik a bérlistán szerepelnek. A bérlistán szereplő idénymunkások, tanulószerződéses tanulók, gyakornokok és bedolgozók szintén ide sorolandók. A helyi egység egy földrajzilag meghatározott helyen fekvő vállalkozás vagy annak része.	— A személyek pontos száma, ha az 1 és 9 között van — 10–19 fő — 20–49 fő — 50–249 fő — 250 fő vagy annál több — Nem tudja, de 10 főnél kevesebb — Nem tudja, de legalább 10 fő — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Korábbi munkahely	A változó információval szolgál arról, hogy egy nem foglalkoztatott személy korábban foglalkoztatott volt-e (a foglalkoztatásnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerinti definíciójával összhangban  (7)), továbbá arról, hogy a korábbi munkatapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódott-e vagy sem. Az „a személy még soha nem volt foglalkoztatva” kategória olyan személyekre vonatkozik, akiknek soha nem volt munkatapasztalata. Az „a személy csak alkalmi munkára korlátozott munkatapasztalattal rendelkezik” kategória olyan személyekre vonatkozik, akiknek van munkatapasztalata, de ez a tapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódik. E változó alkalmazásában a sorkatonaként végzett munka nem tekintendő munkatapasztalatnak. Az „a személy rendelkezik alkalmi munkán kívüli munkatapasztalattal” olyan személyekre vonatkozik, akiknek van munkatapasztalata, azon esetek kivételével, ahol ez a tapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódik.	— A személy még soha nem volt foglalkoztatva — A személy csak alkalmi munkára korlátozott munkatapasztalattal rendelkezik — A személy rendelkezik alkalmi munkán kívüli munkatapasztalattal — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Formális oktatásban és képzésben való részvétel (hallgató vagy tanulószerződéses tanuló) a referencia-időszakban	A változó egy személy formális oktatásban és képzésben való részvételét méri annak megállapításával, hogy a személy a (mikroadatgyűjtésenként meghatározandó) referencia-időszakban hallgatóként vagy tanulószerződéses tanulóként be volt-e iratkozva formális oktatási programra.	— Igen — Nem — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
A jelenlegi vagy legutóbbi formális oktatási vagy képzési tevékenység szintje	A változó az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2011 5 (ISCED-P 2011) kategóriái szerint méri azon legutóbbi formális oktatási vagy képzési tevékenység szintjét, amelyben a személy egy adott (mikroadatgyűjtésenként meghatározandó) referencia-időszak alatt részt vett.	Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-P kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok:
		ISCED 0 Kisgyermekkori nevelés	0
		ISCED 1 Alapfokú oktatás	1
		ISCED 2 Alsó középfokú oktatás	2
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás	3
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás – általános	34
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás – szakképzés	35
		ISCED 3 Felső középfokú oktatás – ismeretlen orientáció (8)	–
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás	4
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – általános	44
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – szakképzés	45
		ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – ismeretlen orientáció  (8)	–
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás	5
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – általános	54
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – szakképzés	55
		ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – ismeretlen orientáció  (8)	–
		ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	6
		ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	7
		ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás	8
		Nincs adat (1)
		Nem alkalmazandó (2)
A legmagasabb iskolai végzettség elérésének éve	A legmagasabb iskolai végzettség elérésének éve (négy számjeggyel kifejezve) A változó a legmagasabb iskolai végzettség elérésének évére vonatkozik, és olyan személyeket érint, akiknek iskolai végzettségi szintje legalább alapfokú (ISCED 1). A „Nem alkalmazandó” kategória azokra a személyekre vonatkozik, akik nem vettek részt formális oktatásban vagy iskolai végzettségi szintjük alapfokú (ISCED 1) alatti. A „Nem alkalmazandó” kategóriát továbbá az adatforrás sokaságának részét képező azon statisztikai egységek számbavételéhez kell használni, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat (például egy bizonyos életkor alatti személyek).	— A legmagasabb iskolai végzettség elérésének éve (4 számjegy) — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
A legmagasabb iskolai végzettség területe	A legalább ISCED 3 szintű iskolai végzettséggel rendelkező személyek legmagasabb iskolai végzettségének területe. A legmagasabb iskolai végzettség területe az „ISCED oktatási és képzési területek” (ISCED-F 2013)  (8) kiadványon alapul. A terület egy oktatási program vagy képesítés által lefedett széles tárgykör, ágazat vagy tartalmi terület. A „nem alkalmazandó” kategória azokra a személyekre vonatkozik, akik nem vettek részt formális oktatásban vagy iskolai végzettségi szintjük ISCED 3 alatti.	Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-F kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok  (9):
		Általános programok és képesítések	00
		Alapszintű programok és képesítések	001
		Írás, olvasás és számolás	002
		Személyes készségek és személyiségfejlesztés	003
		Pontosabban nem részletezett általános programok és képesítések	(009)
		Oktatás	01
		Oktatás	011
		Az oktatást érintő interdiszciplináris programok és képesítések	018
		Művészetek és bölcsészettudományok	02
		Művészetek	021
		Bölcsészettudományok (a nyelvek kivételével)	022
		Nyelvek	023
		A művészeteket és a bölcsészettudományokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések	028
		Pontosabban nem részletezett művészetek és bölcsészettudományok	(029)
		Társadalomtudományok, újságírás és más információszolgáltatás	03
		Társadalom- és viselkedéstudományok	031
		Újságírás és más információszolgáltatás	032
		A társadalomtudományokat, újságírást és más információszolgáltatást érintő interdiszciplináris programok és képesítések	038
		Pontosabban nem részletezett társadalomtudományok, újságírás és más információszolgáltatás	(039)
		Üzleti ismeretek, ügyvitel és jog	04
		Üzleti ismeretek és ügyvitel	041
		Jog	042
		Az üzleti ismereteket, ügyvitelt és jogot érintő interdiszciplináris programok és képesítések	048
		Pontosabban nem részletezett üzleti ismeretek, ügyvitel és jog	(049)
		Természettudományok, matematika és statisztika	05
		Biológiai és kapcsolódó tudományok	051
		Környezet	052
		Fizikai tudományok	053
		Matematika és statisztika	054
		A természettudományokat, matematikát és statisztikát érintő interdiszciplináris programok és képesítések	058
		Pontosabban nem részletezett természettudományok, matematika és statisztika	(059)
		Információs és kommunikációs technológiák (IKT)	06
		Információs és kommunikációs technológiák	061
		Az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) érintő interdiszciplináris programok és képesítések	068
		Mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismeretek	07
		Általános műszaki (mérnöki) képzés	071
		Gyártás, előállítás és feldolgozás	072
		Építészet és építőipar	073
		A mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismereteket érintő interdiszciplináris programok és képesítések	078
		Pontosabban nem részletezett mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismeretek	(079)
		Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és állatorvosi tudományok	08
		Mezőgazdaság	081
		Erdőgazdálkodás	082
		Halgazdálkodás	083
		Állatorvosi tudományok	084
		A mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halgazdálkodást és állatorvosi tudományokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések	088
		Pontosabban nem részletezett mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és állatorvosi tudományok	(089)
		Egészségügy és szociális gondoskodás	09
		Egészségügy	091
		Szociális gondoskodás	092
		Az egészségügyet és a szociális gondoskodást érintő interdiszciplináris programok és képesítések	098
		Pontosabban nem részletezett egészségügy és szociális gondoskodás	(099)
		Szolgáltatások	10
		Személyi szolgáltatások	101
		Higiéniai és munkahelyi egészségvédelmi szolgáltatások	102
		Védelmi szolgáltatások	103
		Szállítási szolgáltatások	104
		A szolgáltatásokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések	108
		Pontosabban nem részletezett szolgáltatások	(109)
		Nincs adat
		Nem alkalmazandó
A lakóhely szerinti országban való tartózkodás időtartama, befejezett években	A lakóhely szerinti országban való tartózkodás időtartama befejezett években az attól az időponttól kezdődő időintervallumot írja le, amikor a személy legutóbb létesítette szokásos lakóhelyét a jelentéstevő országban, befejezett években kifejezve, a következők egyikeként: — Ebben az országban született és soha nem élt legalább 1 évig külföldön: olyan személyekre vonatkozik, akik a jelentéstevő országban születtek, és szokásos lakóhelyük soha nem volt legalább 1 évig a jelentéstevő országtól eltérő országban. — Az országban töltött évek száma a szokásos lakóhely ebben az országban történt legutóbbi létesítése óta – egész szám, amely befejezett években adja meg az időtartamot a (mikroadatgyűjtésenként egyedi) referencia-időpont és azon időpont között, amikor a személy legutóbb létrehozta szokásos lakóhelyét.	— Ebben az országban született és soha nem élt legalább 1 évig külföldön — Az ebben az országban eltöltött évek száma (a szokásos lakóhely ebben az országban történt legutóbbi létrejötte óta) (2 számjegy) — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
A válaszadó általános egészségi állapota a saját megítélése szerint	A saját megítélés szerinti általános egészségi állapot az egyén szubjektív értékelése az egészségéről általánosságban véve (és nem a jelenlegi egészségi állapotáról vagy lehetséges átmeneti egészségügyi problémákról), beleértve az egészség különböző dimenzióit, úgymint fizikai és érzelmi működés, mentális egészség (a pszichés jólétre és a mentális zavarokra is kiterjedően), valamint biomedikai jelek és szimptómák.	— Nagyon jó — Jó — Megfelelő (se nem jó, se nem rossz) — Rossz — Nagyon rossz — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Tartós egészségügyi probléma	A „tartós egészségügyi problémák” változó az egyén szubjektív értékelése a krónikus egészségügyi problémáiról, az egészség különböző fizikai, érzelmi, viselkedési és mentális dimenzióira, a betegségekre és zavarokra, valamint a fájdalomra, a baleset és sérülés okozta megbetegedésekre vagy a veleszületett betegségekre kiterjedően. A tartós vagy krónikus betegség jellemzője, hogy állandó, és várhatóan hosszú időn át tartó felügyeletet, megfigyelést vagy gondozást igényel. Tartós betegség vagy egészségügyi probléma az, amely legalább 6 hónapon át tart (vagy ismétlődik) vagy várhatóan tartani (vagy ismétlődni) fog. Az „igen” kategória egy vagy több tartós vagy krónikus egészségügyi probléma fennállására vonatkozik, a „nem” pedig a tartós vagy krónikus egészségügyi problémák hiányára, a válaszadó megítélése alapján.	— Igen — Nem — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Tevékenységekben való korlátozottság egészségügyi probléma miatt	A változó azt méri, hogy egyéni önértékelés szerint milyen szintű az egészségügyi probléma vagy problémák (akár fizikai, mentális vagy érzelmi, beleértve az öregkorral összefüggő károsodást vagy korlátozottságot) miatt az olyan tevékenységekben való részvétel tartósan, folyamatosan (legalább 6 hónapja) fennálló korlátozottsága, amelyeket a személy egyéb esetben szokásosan végezne. Tevékenység egy feladat vagy cselekvés egyén általi végrehajtása. A tevékenységben való korlátozottság egy egyén által tapasztalt nehézség valamely tevékenység elvégzésében, a népesség körében általánosan elfogadott standard alapján értékelve, az emberek által rendszerint végzett, a munkahelyi vagy iskolai, otthoni vagy szabadidős spektrumot lefedő tevékenységekkel kapcsolatos kulturális és társadalmi elvárásokhoz viszonyítva. Az ismétlődő vagy változó egészségi problémákkal küzdő személyeknek a szokásos tevékenységeiket befolyásoló leggyakoribb helyzetre kell hivatkozniuk: — Az „erősen korlátozott” azt jelenti, hogy egy tevékenység elvégzése vagy teljesítése nem vagy csak rendkívül nehezen, és általában más emberek segítségével lehetséges. — A „korlátozott, de nem erősen” azt jelenti, hogy egy szokásos tevékenység elvégzése vagy teljesítése lehetséges, bár némi nehézséggel, viszont általában más emberek segítségére való rászorultság nélkül (vagy általában a napi segítségnél ritkábban). — Az „egyáltalán nem korlátozott” azt jelenti, hogy a szokásos tevékenységek elvégzése vagy teljesítése nehézségek nélkül lehetséges, vagy hogy az esetleges tevékenységbeli korlátozottság nem tartott tovább az elmúlt 6 hónapnál.	— Erősen korlátozott — Korlátozott, de nem erősen — Egyáltalán nem korlátozott — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó (2)
Adatfelvétel módja	A változó a válaszadótól való információgyűjtés módját adja meg. Abban az esetben, ha több módot használnak a válaszadótól való adatgyűjtéshez, a változó a leggyakrabban használt módot adja meg. A PAPI, CAPI és CATI adatfelvétel egy adatfelvevő jelenlétében történik. A CAWI önkitöltés útján történik, ahol a válaszadó a honlapon található szkriptet követi. Az „Egyéb” kategória akkor alkalmazandó, ha a többi kategória nem fedi le az alkalmazott adatfelvételi módot, például papíralapú, önkitöltés útján történő adatfelvétel (PASI) vagy nem webalapú, számítógéppel támogatott önkitöltéssel történő adatfelvétel (CASI). A „Nem alkalmazandó” kategória azon – az adatforrás sokaságának részét képező – statisztikai egységek számbavételéhez használandó, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat, például egy bizonyos életkor alatti személyek esetében, valamint abban az esetben, ha az összes információ nyilvántartásokból (például közigazgatási adatokból) származik és/vagy imputált, és nem került sor adatfelvételre.	— Papíralapú személyes interjú (PAPI) — Számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI) — Számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI) — Számítógéppel támogatott online interjú (CAWI) — Egyéb — Nem alkalmazandó
A felmérésben való részvétel jellege	A változó azt adja meg, hogy a kért információt a kijelölt válaszadó vagy más személy (helyettesítő válaszadó) szolgáltatta. A kijelölt válaszadó az egyes mikroadatgyűjtésekre vonatkozó szabályokban megjelölt személy, akit az információ rendelkezésre bocsátására kérnek. A „közvetlen részvétel” arra a helyzetre utal, amikor a kijelölt válaszadó maga bocsátja rendelkezésre a kért információt. A közvetlen részvétel magában foglalja azokat az eseteket is, amelyekben a kijelölt válaszadó egy másik személy segítségével (például fordítás, fizikai segítség útján) bocsátotta rendelkezésre a kért információt, és érvényesítette a megadott válaszokat. A „közvetett részvétel” arra a helyzetre vonatkozik, amikor a kijelölt válaszadótól kért információt harmadik személy (vagyis helyettesítő válaszadó) bocsátotta rendelkezésre anélkül, hogy azt a kijelölt válaszadó érvényesítette volna. A „Nem alkalmazandó” kategória azon – az adatforrás sokaságának részét képező – statisztikai egységek számbavételéhez használandó, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat, valamint abban az esetben, ha az összes információ nyilvántartásokból (például közigazgatási adatok) származik és/vagy imputált, és nem került sor adatfelvételre.	— Közvetlen részvétel — Közvetett részvétel — Nincs adat (1) — Nem alkalmazandó
Réteg	Az egyes megfigyelési egységeknek (személyeknek vagy háztartásoknak) megfelelő elsődleges réteg, ha a célsokaságot (vagy annak egy részét) a mintavételi terv első szakaszában rétegzik. Megadása a különböző rétegek azonosító kódjának (rétegazonosító) feltüntetésével történik. A sokaság rétegzése azt jelenti, hogy a sokaságot egymást nem átfedő részsokaságokra, úgynevezett rétegekre bontják. Ezután minden rétegen belül független mintákat választanak ki. A rögzített információ mindig az érintett statisztikai egység (személy vagy háztartás) kiválasztásának időpontjában fennálló helyzetre vonatkozik. A „rétegazonosító” kategória adja meg annak a rétegnek az azonosító kódját, amelybe az egyes megfigyelési egységek (személyek vagy háztartások) tartoznak. Rétegazonosító kódokat kell használni abban az esetben, ha a célsokaságot rétegezték, vagy ha önreprezentáló elsődleges mintavételi egységeket (PSU-kat) vettek figyelembe. A „Nem alkalmazandó” kategória alkalmazandó abban az esetben, ha a célsokaságot nem rétegezték a mintavételi eljárás első szakaszában (például amikor egyszerű véletlenszerű mintavételezéssel vagy klaszteres véletlenszerű mintavételezéssel vették a mintát), és nem vettek figyelembe önreprezentáló elsődleges mintavételi egységeket.	— Rétegazonosító — Nem alkalmazandó
Elsődleges mintavételi egység (PSU)	A változó az egyes megfigyelési egységeknek (egyén vagy háztartás) megfelelő elsődleges mintavételi egységeket (PSU) adja meg abban az esetben, ha a célsokaság klaszterekre oszlik. Megadása a klaszterek vagy PSU-k azonosító kódjának feltüntetésével történik. A sokaság abban az esetben oszlik klaszterekre (azaz diszjunkt részsokaságokra), ha a közvetlen mintaelemvétel nem lehetséges (a mintavételi keret hiánya miatt), vagy a végrehajtása túl költséges (a sokaság földrajzi eloszlása széles körű). A klaszterekből (PSU-k) ezután a mintavételi folyamat első szakaszában választanak mintát. A rögzített információ mindig az érintett egység (egyén vagy háztartás) kiválasztásának időpontjában fennálló helyzetre vonatkozik. Az „elsődleges mintavételi egység azonosítója” kategória adja meg (a kiválasztott PSU-k közül) annak a PSU-nak az azonosító kódját, amelyhez az egyes megfigyelési egységek (egyén vagy háztartás) tartoznak, abban az esetben, ha a célsokaságot a mintavétel első szakaszában klaszterekre bontották. A „Nem alkalmazandó” kategória alkalmazandó, ha a célsokaságot nem bontották klaszterekre a mintavételi eljárás első szakaszában, például amikor egyszerű véletlenszerű mintavételezéssel vagy rétegzett véletlenszerű mintavételezéssel vették a mintát.	— Elsődleges mintavételi egységek (PSU) azonosítója — Nem alkalmazandó

---

(1)  A „Nincs adat” kategóriát nemválaszolás esetében kell használni, például ha a válaszadó nem tudja a választ vagy megtagadja a válaszadást.

(2)  A „Nem alkalmazandó” kategóriát egy meghatározott változó hatókörén kívüli esetekben kell használni, azaz az adott változóhoz tartozó szűrő alkalmazása következtében, továbbá azon – az adatforrás sokaságának részét képező – statisztikai egységek számbavételéhez is használandó, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat, például egy bizonyos életkor alatti személyek esetében.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(4)  http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1978984/6037342/ISCO-08.pdf (angol nyelvű változat, francia és német nyelven is elérhető)

(5)  http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/international-standard-classification-of-education-isced-2011-en.pdf (angol és francia nyelven elérhető)

(6)  http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/nomenclatures/index.cfm?TargetUrl=LST_NOM_DTL&StrNom=CL_GEO&StrLanguageCode=EN&IntPcKey=&StrLayoutCode=HIERARCHIC (angol, francia és német nyelven elérhető)

(7)  Személyek, akik soha nem rendelkeztek olyan munkatapasztalattal, ahol legalább heti egy órában fizetésért vagy nyereségért dolgoztak.

(8)  http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/isced-fields-of-education-and-training-2013-en.pdf (angol és francia nyelven elérhető)

(9)  A (009), (029), (039), (049), (059), (079), (089), (099), (109) kódok nem ISCED kódok.

1. cikk

A „Pan Galego”/„Pan Gallego” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Cordero Manchego” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Riso del Delta del Po” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Bleu du Vercors-Sassenage” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

MELLÉKLET

---

(1)  A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.»

1. cikk

Az (EU) 2019/1882 bizottsági végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében a 2019. december 17-én véget érő részidőszakban benyújtott pályázatok esetében az olívaolajra vonatkozó magántárolási támogatás maximális összege:

a)	az extraszűz olívaolaj esetében 0,00 EUR/tonna/nap;

b)	a szűz olívaolaj esetében 1,10 EUR/tonna/nap;

c)	a lampante olívaolaj esetében 1,10 EUR/tonna/nap.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság Christoph BUIK-ot nevezi ki az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziója (EUAM Irak) misszióvezetőjévé a 2020. január 1-jétől 2020. április 17-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság Paulo SOARES-t nevezi ki az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziójának (EUAM RCA) misszióvezetőjévé a 2019. december 9-től 2020. december 8-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2019. december 9-től kell alkalmazni.

1. cikk

Az Európai Tanács a következő személyeket az Európai Központi Bank Igazgatósága tagjaivá nevezi ki, 2020. január 1-jén kezdődő nyolcéves hivatali időre:

—	Fabio PANETTA,

—	Isabel SCHNABEL.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

MELLÉKLET

PROJEKT A TILTOTT HAGYOMÁNYOS FEGYVEREKRE ÉS AZOK LŐSZEREIRE VONATKOZÓ, AZ ILYEN FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK ILLETÉKTELEN KEZEKBE JUTÁSA ÉS TILTOTT TRANSZFERE KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ GLOBÁLIS JELENTÉSI RENDSZER TÁMOGATÁSÁHOZ

(„iTrace IV”)

1.   A KKBP-támogatás háttere és indokolása

1.1.

Ez a határozat azon egymást követő tanácsi határozatokra épül, amelyekkel a jogalkotó küzdeni kíván az ellen a destabilizáló hatás ellen, amelyet a hagyományos fegyverek és azok lőszereinek illetéktelen kezekbe jutása és kereskedelme okoz konfliktus sújtotta területeken, és ezen belül is különösen a 2013/698/KKBP, a (KKBP) 2015/1908, és a (KKBP) 2017/2283 tanácsi határozatra, amelyekkel a Tanács létrehozta, illetve megerősítette a hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozó globális jelentési rendszert, az iTrace-t. A hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelem révén történő elterjedése az egyik olyan fő tényező, amely aláássa az államok stabilitását és elmélyíti a konfliktusokat, és amely ennélfogva súlyosan veszélyezteti a békét és a biztonságot. Amint azt a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia is kimondja, a tiltott tűzfegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek továbbra is hozzájárulnak az instabilitáshoz és erőszakhoz az Unióban, az Unió közvetlen szomszédságában és a világ többi részén. A tiltott kézi fegyverek elősegítik a globális terrorizmust és konfliktusokat, továbbá akadályozzák az Unió fejlesztési, válságkezelési, humanitárius és stabilizációs erőfeszítéseit az Unió szomszédságában található országok egy részében és Afrika egyes részein. Az Unión belül a tiltott tűzfegyverek egyértelműen hatást gyakorolnak a belső biztonságra, mert elősegítik a szervezett bűnözést, és eszközöket biztosítanak a terroristáknak ahhoz, hogy támadásokat hajtsanak végre európai földön. Az iTrace projekt afganisztáni, iraki, jemeni, líbiai, szíriai és ukrajnai végrehajtása során a közelmúltban feltárt tények, valamint az Unió külső határainak közelében dúló egyéb konfliktusok megerősítették a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia keretében megfogalmazott állításokat. A (KKBP) 2015/1908 határozat keretében elvégzett tevékenységek megszilárdították az iTrace által a konfliktusokon belüli fegyverhasználatot nyomon követő globális kezdeményezésként betöltött szerepet. Az iTrace projekt végrehajtására több mint 40, konfliktusok által sújtott államban kerül sor, többek között Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, valamint Dél- és Kelet-Ázsiában. Az iTrace projekt révén létrejött a világ legnagyobb olyan nyilvános adatbázisa, amely az illetéktelen kezekbe jutott hagyományos fegyvereket és azok lőszereit veszi nyilvántartásba annak érdekében, hogy segítse az államokat az illetéktelen kezekbe jutás problémájának észlelésére és megoldására irányuló törekvéseikben, összhangban a 2008/944/KKBP közös álláspont hetedik kritériuma és a Fegyverkereskedelmi Szerződés 11. cikke szerinti kötelezettségekkel. Az iTrace pontos jelentéstételt ír elő az Unió biztonságára nézve fenyegetést jelentő fegyveres lázadócsoportok és terrorista erők, többek között az „al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén” elnevezésű szervezet és a Dáis/Iszlám Állam kezébe jutó fegyverekről és lőszerekről, és bizalmas és gyors figyelmeztetést biztosít a tagállamok exportellenőrzési hatóságai részére arról, ha fennáll a kockázata annak, hogy a fegyverek és lőszerek a kivitelt követően illetéktelen kezekbe jutnak; alapvető fontosságú információkat továbbít valós időben a konfliktus sújtotta térségekben működő uniós képviseletek és tagállami diplomáciai képviseletek számára a fegyverkereskedelemmel és a konfliktusok dinamikájával kapcsolatban. A globális hírmédia kiegyensúlyozott és felelősségteljes szerepvállalása révén tájékoztatást biztosít a fegyverzet-ellenőrzéssel és az illetéktelen kezekbe jutás akadályozását célzó intézkedésekkel kapcsolatban.

1.2.

Mindazonáltal az iTrace projekthez folyamatosan futnak be olyan kérések a tagállamok részéről, hogy a projekt keretében egyrészt tartsanak közvetlen, személyes tájékoztatókat a fegyverkiviteli engedélyekkel foglalkozó nemzeti hatóságok számára (többek között a fővárosokban tett gyakori látogatások keretében), másrészt pedig hogy kétoldalú keretek között biztosítsanak szélesebb körű erőforrásokat a fegyverkivitel ellenőrzésének területével foglalkozó tagállami szakpolitikai döntéshozók számára. E határozat célja ezért az, hogy folytatódjon és intenzívebbé váljon a (KKBP) 2017/2283 határozat alapján létrehozott projekt keretében folyó munka, és ezáltal az Unió szakpolitikai döntéshozói, fegyverzet-ellenőrzési szakértői és fegyverkivitel-ellenőrzéssel foglalkozó tisztviselői számára továbbra is olyan, szisztematikusan összeállított, releváns információk álljanak rendelkezésre, amelyek segítik őket abban, hogy a hagyományos fegyverek és azok lőszereinek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott terjesztése ellen hatékony, bizonyítékokon alapuló stratégiákat dolgozhassanak ki a nemzetközi és a regionális biztonság javítása érdekében. A határozat tehát továbbra is segíteni fogja az említetteteket abban, hogy egy sikeres, reagálásorientált stratégiát megfelelő megelőző intézkedésekkel kombináljanak, és ezáltal felvegyék a küzdelmet az illegális kereslet és kínálat ellen, valamint biztosítsák a harmadik országokban a hagyományos fegyverek hatékony ellenőrzését.

1.3.

A határozat rendelkezései értelmében a fegyverekre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető iTrace globális jelentési rendszert folyamatosan karban kell tartani és tovább kell fejleszteni. A (KKBP) 2017/2283 határozatban felsorolt projekteket meg kell erősíteni a következők révén: 1) gyakoribbá kell tenni az olyan missziókat, amelyek a konfliktus sújtotta térségekbe irányuló tiltott hagyományosfegyver-szállítmányokkal kapcsolatban gyűjtenek adatokat, és meg kell hosszabbítani e missziók időtartamát; 2) testre szabott támogatási csomagokat kell biztosítani a tagállamok számára, amelyek a következőket foglalják magukban: közvetlen egyeztetések, egyedi adatok és jelentések, 24 órás ügyfélszolgálat, valamint szállítás utáni ellenőrzések; és 3) képzést és mentorálást kell biztosítani a konfliktus sújtotta államok nemzeti hatóságai számára, így segítve őket az illetékességükbe tartozó területeken talált vagy lefoglalt tiltott hagyományos fegyverek nyomon követésében, az illetéktelen kezekbe jutás elleni fellépéshez szükséges kapacitások kialakításában, az nemzetközi nyomonkövetési egyezmény (ITI) keretébe tartozó nyomonkövetési kapacitásokat is beleértve, valamint javítva a fegyverkészlet-kezelést – a nyilvántartást is ideértve –, továbbá fokozva az iTrace-adatok gyűjtését.

2.   Általános célkitűzések

A 4. pontban leírt fellépés tovább segíti majd a nemzetközi közösséget abban, hogy küzdjön az ellen a destabilizáló hatás ellen, amelyet a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott kereskedelme okoz. A fellépés révén a szakpolitikai döntéshozók, a fegyverzet-ellenőrzési szakértők és a fegyverkivitel-ellenőrzéssel foglalkozó tisztviselők számára továbbra is olyan releváns információk állnak majd rendelkezésre, amelyek segítik őket abban, hogy a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott terjesztése ellen hatékony, bizonyítékokon alapuló stratégiákat dolgozhassanak ki a nemzetközi és a regionális biztonság javítása érdekében. Ezen belül is a fellépés révén:

a)

konkrét információk fognak rendelkezésre állni a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutására és tiltott kereskedelmére vonatkozóan, így segítve a 2008/944/KKBP közös álláspont, a Fegyverkereskedelmi Szerződés, az ENSZ cselekvési program és az ITI tényleges végrehajtását;

b)	tagállamok olyan testre szabott támogatásban fognak részesülni, amely segíti őket az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának felmérésében és mérséklésében;

c)

ismertté fognak válni olyan útvonalak és szervezetek, amelyek érintettek a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek konfliktus sújtotta régiókba, illetve nemzetközi terrorszervezetek részére történő eljuttatásában, valamint bizonyítékok fognak rendelkezésre állni a tiltott kereskedelemben részt vevő csoportokra és egyénekre vonatkozóan, segítve ezáltal a nemzeti jogi eljárások lefolytatását;

d)

erősödni fog az ENSZ érintett szervei, missziói és egyéb nemzetközi szervezetek között a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek nyomon követésének területén folyó együttműködés, valamint közvetlenül rendelkezésre állnak majd a már meglévő nyomonkövetési mechanizmusokat segítő információk. Ilyen mechanizmus például az INTERPOL tiltottfegyver-nyilvántartása és visszakövetési rendszere (iARMS), de itt említhető az EUROPOL is, amely 2019-ben az információmegosztás területére vonatkozó egyetértési megállapodást kötött a Conflict Armament Research nevű szervezettel (CAR);

e)

releváns információk fognak rendelkezésre állni ahhoz, hogy azonosítani lehessen azokat a területeket, amelyeken kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás ahhoz, hogy hatékonyan lehessen felvenni a küzdelmet a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott kereskedelme ellen. Itt említendő például a készletek biztonságával és/vagy a határigazgatással kapcsolatos projektek finanszírozása; valamint

f)

rendelkezésre fog állni egy olyan mechanizmus, amely segíti a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának nyomon követését, és különösen az átadott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának felderítését, valamint segíti a kormányokat abban, hogy a hagyományos fegyverek kivitelét megelőzően felmérjék, mekkora a kockázata annak, hogy a fegyverek illetéktelen kezekbe jutnak, és mindenekelőtt annak, hogy a fegyvereket a célországon belül vagy nem kívánatos feltételek melletti újrakivitel során juttatják illetéktelen kezekbe.

3.   A projekt hosszú távú fenntarthatósága és eredményei

A fellépés tartós keretet biztosít majd a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott terjesztésének hosszú távú nyomon követéséhez. Várhatóan jelentősen bővíti majd a fegyverekkel kapcsolatos meglévő információk körét és nagymértékben támogatni fogja a hagyományos fegyverekre vonatkozó hatékony fegyverzet-ellenőrzési és fegyverkivitel-ellenőrzési politikák célirányos kidolgozását. Ezen belül is a projekt:

a)	hozzájárul majd az iTrace információkezelési rendszer további feltöltéséhez. Ez a rendszer biztosítani fogja a tiltott hagyományos fegyverekre vonatkozó adatok hosszú távú gyűjtését és elemzését;

b)

a hagyományos fegyverek ellenőrzésének területével foglalkozó szakpolitikai döntéshozók és szakemberek számára eszközt biztosít ahhoz, hogy hatékonyabb stratégiákat alakíthassanak ki, valamint meghatározhassák a segítségnyújtás és az együttműködés szempontjából kiemelt területeket, például azáltal, hogy azonosítja a létrehozandó vagy megerősítendő szubregionális vagy regionális együttműködési, koordinációs és információmegosztási mechanizmusokat, a nem biztonságos nemzeti készleteket, a nem megfelelő készletgazdálkodást, az illegális átadási útvonalakat, a határellenőrzések hiányosságait és az elégtelen bűnüldözési kapacitásokat;

c)	beépített rugalmassággal rendelkezik majd a szakpolitikai szempontból releváns információk gyűjtésére, függetlenül attól, hogy a szakpolitikai követelmények gyorsan változnak;

d)	számottevően javítani fogja a nemzetközi fegyverzetmegfigyeléssel foglalkozó szervezetek és személyek hatékonyságát azáltal, hogy folyamatosan bővülő körű információmegosztási mechanizmust biztosít; valamint

e)	konfliktus sújtotta államokban kialakítja majd az ahhoz szükséges tartós nemzeti kapacitásokat, hogy ezek az államok azonosítani tudják és nyomon tudják követni a tiltott hagyományos fegyvereket, és hatékonyabban tudjanak részt venni nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési és bűnüldözési folyamatokban.

4.   A fellépés leírása

4.1.   1. projekt: Konfliktus sújtotta államok nemzeti hatóságainak képzése és mentorálása fegyverazonosítás és nemzetközi nyomon követés témájában.

4.1.1.   A projekt célja

Az iTrace képzési és mentorálási programjai olyan módszereket és készségeket biztosítanak konfliktus sújtotta államok nemzeti hatóságai részére, amelyek az öndiagnózishoz és a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutása problémájának a kezeléséhez szükségesek. A képzés célja, hogy növelje a tiltott hagyományos fegyverek azonosításához és nyomon követéséhez szükséges kapacitást, amely gyakran teljességgel hiányzik, míg a mentorálás lehetővé teszi az iTrace projekt személyzete számára, hogy valós időben azonosítsák a kritikus kapacitáshiányokat, és azonnal testre szabhassák a felszámolásukra irányuló megoldásokat. A képzési és mentorálási programok emellett megszilárdítják az iTrace projekt és a nemzeti hatóságok közötti kapcsolatokat, ezáltal lehetővé téve azt, hogy az iTrace helyszíni vizsgálatokat végző csoportjai nagyobb mértékben hozzáférhessenek a lefoglalt vagy visszaszerzett hagyományos fegyverekhez, ami szélesítené az iTrace által végzett adatgyűjtési, adatelemzési és jelentési tevékenységek teljes spektrumát.

4.1.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

Az iTrace képzési és mentorálási programjai a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiában szereplő fellépésekhez kapcsolódnak, nevezetesen a konfliktus sújtotta övezetekben a tiltott kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek nyomon követéséhez és az eredetük megállapításához szükséges nemzeti kapacitások támogatásához, valamint közvetlenül és közvetett módon egyaránt bővítik a tagállamok által támogatott fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések széles körét. A közvetlen hatások között említhető a nemzeti bűnüldöző hatóságok segítése a tiltott kézi- és könnyűfegyvereknek a nemzetközi nyomonkövetési egyezménnyel összhangban történő nyomon követésében, a nyomon követett fegyverekre vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges nemzeti kapacitás növelése a 16. sz. fenntartható fejlődési célhoz tartozó 16.4.2. sz. mutató keretei között, valamint a tagállamok által kezdeményezett fegyver- és lőszerkezelési programok támogatása. A közvetett hatások közé tartozik a helyszínen gyűjtött információk visszacsatolása a rendszerbe, így például a tagállamok figyelmeztetése az illetéktelen kezekbe jutás partnerországokban észlelt kockázatairól, valamint a nemzeti készletekből megvalósuló illetéktelen kezekbe jutás észlelése és ezen információ továbbítása a PSSM-mel foglalkozó, az Unió által támogatott programok számára.

4.1.3.   Projekttevékenységek

A CAR 2018-ban létrehozta a technikai támogató egységet (TSU), amelynek feladata, hogy képzési és mentorálási tevékenységeket biztosítson azon, konfliktus sújtotta államok nemzeti hatóságai részére, amelyekben az iTrace projekt végrehajtásra kerül. Az említett képzési és mentorálási tevékenységek célja, hogy széles körben fellendítsék az illetéktelen kezekbe jutás ellen irányuló nemzeti kezdeményezéseket, mégpedig azáltal, hogy instrukciókat és kapacitásfejlesztést biztosítanak a hagyományos fegyverek nyomon követéséhez, valamint a lefoglalt és a begyűjtött tiltott hagyományos fegyvereknek az ITI által kidolgozott eljárások szerinti jelöléséhez és nyilvántartásához, továbbá az olyan PSSM-értékelésekhez kapcsolódóan, amelyek arra szolgálnak, hogy azonosítsák az illetéktelen kezekbe jutás kockázatát és azt a kockázat forrásánál kezeljék. A CAR a fent felsorolt tevékenységek teljes köréhez kapcsolódóan igényfelmérésen alapuló szakmai képzést fog biztosítani helyi partnerek és – szükség esetén – a béketámogató feladatokat ellátó személyzet részére, az ENSZ és az EU misszióit, valamint az ENSZ szankciófelügyeleti csoportjait/bizottságait is beleértve. E tekintetben az iTrace projekt a továbbiakban is közvetlenül a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiában foglalt idevágó fellépéshez fog kapcsolódni, amely arra szólít fel, hogy az EU támogassa „a fegyverembargók ellenőrzésével foglalkozó ENSZ-bizottságok munkáját”, valamint vizsgálja meg, „hogyan javítható e bizottságoknak az illetéktelen kezekbe jutással, valamint a tiltott tűzfegyverekkel, illetve kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos megállapításaihoz való hozzáférés a fegyverkivitel ellenőrzése céljából”. Az iTrace projekt keretében biztosított képzés a CAR által 2014 óta kínált olyan szolgáltatások körére fog épülni, amelyek kritikus jelentőségűnek bizonyultak a helyi partnerek támogatásában konfliktus sújtotta államokban, az ENSZ-bizottságok munkájának segítésében, valamint abban is, hogy nagyobb mértékű hozzáférés legyen biztosított az iTrace helyszíni vizsgálatokat végző csoportjai részére. A projekt személyzetének tagjai a projekt helyszíni vizsgálatokat végző csoportjainak és a technikai támogató egységnek a tagjai közül fognak kikerülni, akik fokozatosan egyre inkább technikai jellegű instrukciókat adnak majd a következőkre tekintettel:

a)	bevezetés a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos adatok gyűjtésébe, konkrét esetekre hivatkozva;

b)	a hagyományos fegyverek azonosításának és hatékony dokumentálásának alapvető technikái;

c)	a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó eljárási standardok és a bizonyítékokra vonatkozó felügyeleti lánc;

d)	a nagy hatókörű, regionális és nemzetközi vizsgálatok követelményei;

e)	a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtása; a partnerországok érintett hatóságai adott esetben képzésben fognak részesülni a nyomonkövetési kérelmek kezdeményezéséhez kapcsolódóan és ösztönözni fogják őket ilyen kérelmek kezdeményezésére;

f)	nemzetközi fegyver-nyomonkövetés és fegyver-nyomonkövetési rendszerek (mindenekelőtt az Interpol és az Europol);

g)	az óriási méretű adathalmazok és a trendelemzés alkalmazása; valamint

h)	a (nemzetközi) technikai segítségnyújtás és a bűnüldözési beavatkozás lehetőségei.

Az említett a tevékenységekre az iTrace keretében folytatott helyszíni vizsgálatokkal párhuzamosan kerül majd sor, a nemzeti kormányzati hatóságokkal folytatott közös vizsgálati (mentorálási) tevékenységeket is beleértve.

4.1.4.   A projekt eredményei

A projekt:

a)

arra fogja ösztönözni a nemzeti hatóságokat, hogy biztosítsák az iTrace helyszíni vizsgálócsoportok szélesebb körű igénybevételének lehetőségét, válaszul arra, hogy az iTrace csoportjai több alkalommal is felkérést kaptak technikai segítségnyújtásra és arra, hogy járuljanak hozzá a közös vizsgálati kapacitáshoz. Ezáltal az iTrace keretében folytatott adatgyűjtés is fokozódni fog;

b)

konkrét kapacitásépítési segítségnyújtást fog biztosítani olyan nemzeti kormányok számára, amelyek bár súlyos következményeket szenvednek el a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutása miatt, nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel azonosíthatnák és jelenthetnék az illetéktelen kezekbe jutott hagyományos fegyvereket. Az ilyen jellegű segítségnyújtás gyakran mintegy prekurzorszerepet tölt be a hatékonyabb nemzeti hagyományosfegyverkészlet-kezelés megvalósításában, és ily módon támogatja a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek, az ITT-nek, az ENSZ cselekvési programjának és a 16.4.2. fenntartható fejlődési célnak a végrehajtását, a fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek programozását, valamint a kapcsolattartást az érintett nemzetközi bűnüldöző szervekkel, köztük az Interpollal (iARMS) és az Europollal;

c)

segíteni fogja a párbeszéd elmélyítését, mégpedig mindenekelőtt azáltal, hogy meghatározza más uniós támogatású kezdeményezések, mint például az uniós missziók által a fogadó országok kormányaival folytatott kapcsolattartás, és újonnan induló kezdeményezések, mint például a fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek programozása, ezen belül is például az uniós támogatású készletkezelési projektek, kulcsfontosságú érdekelt feleit.

4.1.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

A projekt keretében legfeljebb negyven, képzési és mentorálási célú helyszíni látogatásra fog sor kerülni. Az ismétlődő látogatások mindenekelőtt arra irányulnak majd, hogy segítsék a nemzeti hatóságokat a nyomonkövetési kapacitások kiépítésében.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.1.6.   A projekt kedvezményezettjei

Az iTrace képzési és mentorálási tevékenységei közvetlen előnyökkel járnak majd a konfliktus sújtotta államok nemzeti érdekelt felei számára, a bűnüldöző szerveket és az ügyészeket is beleértve. A program közvetett támogatást fog kínálni az uniós finanszírozású és más fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezésekkel folytatott nemzeti párbeszédekhez, ösztönözve a nemzetközi nyomonkövetési mechanizmusoknak (például az Interpol iARMS rendszerének és az Europolnak) az alkalmazását, valamint előmozdítva az együttműködést az uniós támogatású készletkezelési projektekkel és más, a kézi és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló projektekkel.

4.2.   2. projekt: Az iTrace rendszernek a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe juttatására és tiltott kereskedelmére vonatkozó, valós idejű, dokumentumalapú bizonyítékokkal és egyéb releváns információkkal való további feltöltéséhez szükséges kiterjedtebb helyszíni vizsgálatok.

4.2.1.   A projekt célja

A projekt keretében növelni fogjuk azoknak a helyszíni kutatásoknak a gyakoriságát és időtartamát, amelyek a konfliktus sújtotta területeken forgalomban lévő hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek felderítésére irányulnak. A projekt keretében prioritásként fogjuk kezelni a tagállamok szempontjából különös aggodalomra okot adó országokat, így például Afganisztánt, Dél-Szudánt, Irakot, Jement, Líbiát, Malit, Szíriát, Szomáliát és Ukrajnát. Ezek a helyszíni vizsgálatok konkrét bizonyítékkal szolgálnak majd a lázadócsoportok és terrorista erők kezébe juttatott hagyományos fegyverekről, amelyekről a külső megfigyelők (többek között a fegyvereket exportáló tagállamok) máskülönben nem szereznének tudomást. A CAR a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó uniós munkacsoport (COARM) előzetes jóváhagyását fogja kérni, mielőtt jelentős szerepvállalásba kezdene mindazon országokban, amelyekben korábban nem folytattak az iTrace keretében helyszíni vizsgálatokat, illetve iTrace-képzéseket és mentori programokat.

A CAR új technológiákat és fejlett forenzikus módszereket alkalmazva számos helyszíni tevékenységet fog folytatni, ideértve a fejlett fotódokumentációt, a forenzikus nyomok kiaknázását, valamint az eltávolított megjelölések helyreállítását. A CAR bebizonyította, hogy ezek a módszerek nyomon követhető információkat tárnak fel a korábban nyomon követhetetlen fegyvereken, lőszereken és kapcsolódó felszereléseken, ami lehetővé teszi azt, hogy olyan tiltott felszerelések egyre szélesebb körére vonatkozóan lehessen vizsgálatot folytatni, amelyekről a származási hely elfedése céljából eltávolították az azonosító információkat.

Az ebből származó adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagállamok mindegyike jobban megértse, hogyan történik a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatása és a tiltott fegyvertranszfer, illetve hogy ezek elfedéséhez a fegyverkereskedők milyen módszereket alkalmaznak, és lényegesen javítani fogja a tagállamoknak a tiltott kereskedelem megakadályozására alkalmas kapacitásait.

4.2.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

Az iTrace helyszíni vizsgálatai dinamikus viszonyítási alapként szolgálnak a konfliktus sújtotta államokban illetéktelen kezekbe jutott hagyományos fegyvereket illetően. E vizsgálatokat alapul véve folyamatosan mérhető a 2008/944/KKBP közös álláspont és azon fegyverzet-ellenőrzési megállapodások hatékonysága, amelyek mellett a tagállamok kötelezettséget vállaltak, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés, az ENSZ cselekvési programja, valamint a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia. A konfliktus sújtotta területeken alkalmazott fegyverek alapos dokumentálása emellett kiindulópontként szolgál a hagyományos fegyverek hivatalos nyomon követéséhez, valamint a konfliktusok finanszírozásával és a fegyverszállítási hálózatokkal kapcsolatos átfogó vizsgálatokhoz is.

4.2.3.   Projekttevékenységek

E projekt keretében a következő tevékenységekre fog sor kerülni:

a)	szakképzett fegyverszakértők kiküldése a konfliktus sújtotta államokból gyűjtött, tiltott hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek helyszíni elemzése céljából;

b)

a hagyományos fegyverekre, az azokhoz szükséges lőszerekre és felhasználóikra vonatkozó, dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékok elemzése, áttekintése és ellenőrzése, beleértve többek között az alábbiakat: a fegyverekkel, alkatrészeikkel, valamint belső és külső jelöléseikkel kapcsolatos fotódokumentáció, a forenzikus nyomok kiaknázása és az eltávolított megjelölések helyreállítása; a csomagolás; a kapcsolódó szállítási dokumentáció a helyszíni vizsgálatok eredményeivel (felhasználók, szállítók és szállítási útvonalak) együtt;

c)	minden összegyűjtött és áttekintett bizonyíték feltöltése az iTrace információkezelési rendszerbe, majd ellenőrzésüket követően az iTrace online kartográfiai portálra;

d)	helyi partnerek azonosítása és támogatása annak érdekében, hogy a javasolt fellépés időtartama alatt és az után is tartósan biztosított legyen az iTrace céljait szolgáló adatgyűjtés;

e)

további kapcsolattartás a tagállamok kormányaival a nemzeti kapcsolattartók és egy koordinációs mechanizmus előzetes meghatározása céljából, a CAR által végzett vizsgálatok körének pontos meghatározása, valamint annak érdekében, hogy még a CAR vizsgálatainak megkezdése előtt ki lehessen küszöbölni az esetleges összeférhetetlenségeket.

A projekt végrehajtása fokozatosan fog történni, az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt.

4.2.4.   A projekt eredményei

A projekt keretében:

a)	a helyszínen dokumentálják a konfliktus sújtotta régiókban illetéktelen kezekbe juttatott vagy illegálisan értékesített hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozó fizikai bizonyítékokat;

b)

a CAR és a CAR-ral állandó információmegosztási megállapodásban álló szervezetek és adott esetben más szervezetek által az illetéktelen kezekbe juttatott vagy illegálisan értékesített hagyományos fegyverekről és azok lőszereiről a régiók mindegyikében gyűjtött bizonyítékok alapján kivizsgálják és dokumentálják a tiltott fegyverkereskedelem eseteit;

c)

konkrét vizuális és fizikai bizonyítékokkal szolgálnak az illetéktelen kezekbe juttatott vagy illegálisan értékesített hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozóan, ideértve az egyes tételekről, sorozatszámokról, gyári jelölésekről, dobozokról, csomagolási listákról, szállítási dokumentumokról és végfelhasználói dokumentációról készült fényképeket, valamint a forenzikus nyomok kiaknázása és az eltávolított megjelölések helyreállítása során szerzett információkat;

d)

szöveges beszámolókat készítenek a tiltott tevékenységekről, többek között a szállítási útvonalakról, a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásában vagy a tiltott fegyvertranszferben érintett szereplőkről, pénzügyi és támogató hálózatokról, valamint értékelik a tiltott tevékenységeket elősegítő tényezőket (például a készletek nem hatékony kezelése, az elégtelen biztonsági szint, valamint a szándékos, államilag szervezett tiltott szállítói hálózatok);

e)	az előbbiekben említett bizonyítékokat feltöltik az iTrace információkezelési rendszerbe, majd ellenőrzésüket követően az online kartográfiai portálra, hogy azokat teljeskörűen nyilvánossá tegyék, illetve biztonságos asztali és mobil platformokon keresztül megosztják az uniós tagállamokkal.

4.2.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

Az iTrace információkezelési rendszerbe és online kartográfiai portálra feltöltendő bizonyítékok gyűjtése céljából a hároméves időtartam alatt legfeljebb 75 helyszíni kiküldetést kell megvalósítani (beleértve szükség esetén a meghosszabbított kiküldetéseket is).

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.2.6.   A projekt kedvezményezettjei

Az iTrace továbbra is egyre átfogóbb információkat nyújt elsősorban kifejezetten az uniós tagállamok fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó nemzeti szakpolitikai döntéshozói és a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságai, valamint az uniós intézmények, ügynökségek és missziók számára. Ezek az uniós kedvezményezettek továbbá az iTrace által szolgáltatott biztonságos asztali és mobil platformokon keresztül hozzáféréssel rendelkeznek majd bizalmas információkhoz.

A nyilvános információk továbbra is hozzáférhetők lesznek az összes uniós kedvezményezett, valamint a nem uniós kedvezményezettek – mint például a harmadik országokban található, fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozók és fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok –, a nem kormányzati kutatószervezetek, az érdekképviseleti szervezetek, továbbá a nemzetközi híradási médiumok számára.

4.3.   3. projekt: Testre szabott támogatás a tagállamok fegyverkivitelt ellenőrző hatóságai és fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozói számára.

4.3.1.   A projekt célja

A projekt állandó kétoldalú támogatást biztosít a tagállamok számára, beleértve a személyes látogatásokat és a testre szabott jelentéstételt is, amely az egyes tagállamok szempontjából érdekes konkrét fegyverzet-ellenőrzési területekhez és információs igényekhez lesz igazítva. A tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságai által szolgáltatott információkat kellően tiszteletben kell tartani és bizalmasan kell kezelni. Emellett a CAR továbbra is kapcsolatban marad a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó, számos harmadik országbeli nemzeti hatósággal is. Ezek a kapcsolatok támogatják a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítések több, rendkívül fontos területét, továbbá megerősítik az illetéktelen kezekbe jutás akadályozását célzó nemzetközi intézkedéseket, köztük az alábbiakat:

a)	részletes adatok és bizonyítékok szolgáltatása a kiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára arról, ha fegyverek és lőszerek dokumentáltan illetéktelen kezekbe jutottak; és

b)	a tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó nemzeti hatóságainak hivatalos megkeresésére a szállítást/a célba juttatást követő ellenőrzésekre irányuló kapacitás támogatása vagy szolgáltatása az uniós tagállamok számára.

4.3.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

Az iTrace projekt keretében tevékenykedő csoportnak a tagállamok fővárosaiban tett rendszeres látogatásai lehetővé teszik érzékeny témák (pl. a fegyvereknek és lőszereknek a kivitelt követően történő illetéktelen kezekbe jutása) kétoldalú megvitatását, lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy közvetlenül hozzájáruljanak az iTrace kialakításához és annak eredményeihez (a vizsgálatok iránya és hatálya, valamint a jelentéstétel típusai), továbbá segítik a bizalomépítő intézkedések kialakítását (pl. az iTrace keretében biztosított „előzetes értesítési” és a „válaszadási jogot” érintő eljárások). Rendkívül fontos, hogy a tagállamoknak az iTrace keretében való tájékoztatása fórumot teremt azoknak a nemzeti kihívásoknak és lehetőségeknek a gyakran árnyalt megvitatásához, amelyek a 2008/944/KKBP közös álláspont hetedik kritériumával, valamint a Fegyverkereskedelmi Szerződés 11. cikke szerinti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatosak. A korábbi (I., II. és III.) iTrace projekt keretében szervezett tájékoztató látogatások rendkívül fontosak voltak a tagállamok információs szükségleteinek megértéséhez, legyen szó általános tájékoztatásról (pl. „hogyan értékelik a valamely adott fegyveres konfliktusban érintett helyszínre bejutó fegyverekkel kapcsolatos fenyegetést”) vagy konkrétan az iTrace projekthez kapcsolódó tájékoztatásról (pl. „szükségünk van egy olyan dashboardra, amely azonnal figyelmeztetést küld nekünk minden olyan hazai gyártású fegyverről, amelyet az iTrace projekt keretében a helyszínen tevékenykedő csoportok dokumentáltak”).

4.3.3.   Projekttevékenységek

E projekt keretében a következő tevékenységekre fog sor kerülni:

a)	Az iTrace projekt keretében tevékenykedő csoportok többszöri látogatása a tagállamok fővárosaiban az érintett hatóságoknál, aminek keretében tájékoztatást nyújtanak a fegyverek illetéktelen kezekbe jutása elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekről, és beszámolnak a vizsgálataikról;

b)

a 24 órás ügyfélszolgálat továbbfolytatása, amelynek célja az azonnali tanácsadás a fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutása elleni küzdelemmel kapcsolatban, illetve a harmadik felektől származó ellenőrizetlen jelentésekből eredő, a sajtóban megjelenő esetleges negatív állítások tekintetében;

c)

a tagállamok fegyverkiviteli engedélyekkel foglalkozó nemzeti hatóságai számára az iTrace információkezelési rendszerből titkosított adatok továbbítására szolgáló online dashboardok fenntartása, azoknak a feleknek a figyelmeztető jelzésekkel való megjelölése, akik a múltban hagyományos fegyvereket illetéktelen kezekbe juttattak, profilalkotás a magas kockázatot jelentő célországokról, valamint valós idejű jelentés az adott országban gyártott fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásáról; továbbá

d)

a tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságaitól származó hivatalos megkeresés alapján az iTrace helyszíni vizsgálatokat végző csoportjai részéről támogatás nyújtása a célba juttatást követő végfelhasználás ellenőrzéséhez (ellenőrzés), illetve ilyen ellenőrzések elvégzése az uniós tagállamok számára.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.3.4.   A projekt eredményei

A projekt keretében:

a)	kérésre segítséget nyújtanak a tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságai számára ahhoz, hogy feltárják azokat az eseteket, amikor a fegyverek a kivitelt követően illetéktelen kezekbe jutottak;

b)

olyan információt szolgáltatnak, amelyek elősegítik, hogy a tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságai a kiviteli engedélyek megadását megelőzően a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásával kapcsolatban kockázatértékelés készíthessenek, a 2008/944/KKBP közös állásponttal és a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel összhangban;

c)	kérésre a szállítást követő ellenőrzési kapacitást biztosítanak a tagállamok fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságai számára;

d)

a fegyverek illetéktelen kezekbe jutásával és tiltott kereskedelmével kapcsolatos tendenciákra vonatkozó valós idejű információk révén támogatják a tagállamok fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozóit a nemzetközi szakpolitikai folyamatokban vállalt nemzeti kötelezettségük teljesítésében; továbbá

e)	adott esetben és kérésre segítséget nyújtanak a tagállamok nemzeti bűnüldöző hatóságai számára a nyomozásokhoz.

4.3.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

A testre szabott asztali és mobil dashboardok fenntartása, amelyek az iTrace rendszeren belül a tagállamok nemzeti hatóságai számára biztonságos partíciókból információkat továbbítanak. Az iTrace projekt személyzetének tagjaiból álló ügyfélszolgálat, amely teljes körű támogatást nyújt a tagállamok fegyverkivitelt ellenőrző hatóságai és fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozói számára. Kérésre legfeljebb 45 látogatás tagállamok fővárosaiban.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.3.6.   A projekt kedvezményezettjei

Minden érdekelt tagállam, kérésre a fővárosokban tett látogatások, illetve a szállítás utáni ellenőrző missziók lebonyolítása révén.

4.4.   4. projekt: Az érdekeltek tájékoztatása és nemzetközi koordináció

4.4.1.   A projekt célja

A projekt arra hivatott, hogy a nemzetközi és nemzeti szakpolitikai döntéshozók, a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértők és a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára bemutassa az iTrace rendszer előnyeit. Tájékoztatási kezdeményezések kidolgozására is sor kerül továbbá az információcsere még hatékonyabb koordinálása, valamint annak érdekében, hogy tartós partnerségeket lehessen kialakítani azokkal a személyekkel és szervezetekkel, akik és amelyek az iTrace rendszerbe bevihető információkat tudnak generálni.

4.4.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

A projekt során számos konferencia és rendezvény alkalmával, valamint különböző folyamatok keretében fognak tájékoztatást adni az iTrace projektnek nyújtott uniós támogatásról, továbbá bemutatják, milyen szerepet játszik a projekt a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezéseket támogató konkrét információk biztosításában. Az eddigi (I., II. és III.) iTrace projektek jól szemléltették, hogy a nemzetközi tájékoztatás kulcsszerepet játszik egyrészről a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos nemzetközi stratégia formálásában, másrészről pedig annak biztosításában, hogy a harmadik államok számára lehetőség nyíljon az iTrace projekttel és általában az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezésekkel folytatott együttműködésre.

4.4.3.   Projekttevékenységek

A projekt keretében az alábbi tevékenységekre kerül sor, kellően ügyelve az egyéb kezdeményezésekkel (például a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekkel) való átfedések elkerülésére:

a)

az iTrace projekt személyzete tájékoztatókat tart azon vonatkozó nemzetközi konferenciákon, amelyek a hagyományos fegyverek tiltott kereskedelmének különböző aspektusaival foglalkoznak. A személyzet által tartott tájékoztatók célja az iTrace bemutatása, különös hangsúlyt helyezve a következőkre: 1. a rendszer konkrét előnyei a Fegyverkereskedelmi Szerződés, az ENSZ cselekvési program és a más releváns nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának nyomon követéséhez nyújtott segítség szempontjából; 2. hasznossága a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosítása szempontjából; valamint 3. hasznossága kockázatértékelési profilalkotási mechanizmusként a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára;

b)

az iTrace projekt személyzete által tartott tájékoztatók a nemzeti kormányok és a békefenntartó műveletek számára. A személyzet által tartott tájékoztatók célja az, hogy bemutassák az iTrace-t a missziók releváns részlegeinek, ösztönözzék és továbbfejlesszék az olyan hivatalos információmegosztási megállapodásokat, amelyek révén az iTrace-rendszerbe feltölthető információk generálhatók, valamint segítsék a szakpolitikai döntéshozókat a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosításában.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.4.4.   A projekt eredményei

A projekt keretében:

a)

demonstrálják az iTrace hasznosságát, valamint a fegyverek illetéktelen kezekbe jutásával kapcsolatos adatok dokumentálásának, összegyűjtésének és megosztásának koncepcióját olyan nemzeti és nemzetközi szakpolitikai döntéshozók számára, akik a hagyományos fegyverek ellenőrzésére és a fegyverkivitel ellenőrzése vonatkozó megállapodások (a Fegyverkereskedelmi Szerződés, az ENSZ cselekvési program és más vonatkozó nemzetközi eszközök) végrehajtásán, illetve végrehajtásának támogatásán munkálkodnak;

b)

olyan releváns információkat biztosítanak, amelyek segítik a szakpolitikai döntéshozókat és a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértőket a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosításában és az ezen fegyverek illetéktelen kezekbe jutása elleni küzdelmet hatékonyan szolgáló stratégiák kidolgozásában;

c)	mélyreható információkat nyújtanak a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára az iTrace-ről és annak a kockázatértékelés szempontjából vett hasznosságáról, valamint lehetőséget biztosítanak a további visszajelzésre és a rendszer javítására;

d)	lehetővé teszik a nemzeti kormányok és az ENSZ békefenntartó és szankcióellenőrzési műveletei közötti információmegosztást, ideértve az iTrace segítségével végrehajtott adatkezelést és -elemzést is;

e)	elősegítik a hálózatépítést a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó, a hagyományos fegyverek és lőszereik illetéktelen kezekbe juttatásának és tiltott kereskedelmének helyszíni kivizsgálásában részt vevő szakértők egyre bővülő körében;

f)

még inkább tudatosítják a nyilvánosság körében azt, hogy a hagyományos fegyverek és lőszereik nyomon követése eszközt kínál a Fegyverkereskedelmi Szerződés, az ENSZ cselekvési program, továbbá más nemzetközi és regionális fegyverzet-ellenőrzési és fegyverkivitel-ellenőrzési eszközök végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez.

4.4.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

Az iTrace személyzetének részvételével tartott legfeljebb 30, tájékoztatási céllal megrendezett konferencia. Minden konferencián sor kerül az iTrace bemutatására. A konferenciák napirendje és rövid összefoglalása a negyedéves szöveges beszámolókban szerepel majd.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.4.6.   A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.2.6. pontban található, amely azonos e projekt kedvezményezettjeinek listájával.

4.5.   5. projekt: iTrace szakpolitikai jelentések

4.5.1.   A projekt célja

A projekt keretében jelentések készítése kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekről a helyszíni vizsgálatok során generált és az iTrace rendszerbe feltöltött adatok alapján. A jelentések célja felhívni a figyelmet a nemzetközi aggodalomra okot adó konkrét kérdésekre, többek között a hagyományos fegyverek és lőszereik tiltott kereskedelmének fontosabb mintáira, az illegálisan értékesített hagyományos fegyverek és lőszereik regionális eloszlására, valamint a kiemelt nemzetközi figyelmet érdemlő területekre.

4.5.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

Az iTrace szakpolitikai jelentések a nemzetközi figyelmet az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések átfogó jellegére, valamint a tagállamok azon kötelezettségvállalásaira irányítják, melyek szerint a tagállamok orvosolni fogják a hagyományos fegyverek és lőszereik illetéktelen kezekbe jutásának problémáját. 2013 óta a világ számos vezető médiaorgánuma részletesen beszámolt ezekről a jelentésekről, ami egyes kormányokat, parlamenti képviselőket és civil társadalmi szereplőket nemzeti szinten is tettekre sarkallt. Mivel az iTrace jelentésekben egyértelműen feltüntetik azt is, ha a tiltott hagyományos fegyverek az Unióból származnak, e jelentések a tagállamok fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos haladó nézeteinek bizonyítékául szolgálnak. Ez kétségtelenül ösztönzi az átláthatóságot, valamint az EU globális stratégiájában szereplő felhívással összhangban a multilaterális lefegyverzési, nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési szerződések és rendszerek egyetemessé tételét, illetve azt, hogy minél több ország csatlakozzon ezekhez („a példamutatás elve”).

4.5.3.   Projekttevékenységek

Legfeljebb 20 iTrace szakpolitikai jelentés összeállítását, felülvizsgálatát, szerkesztését és közzétételét – többek között nyomtatott példányok terjesztését – eredményező, mélyreható elemzés.

4.5.4.   A projekt eredményei

A projekt keretében:

a)	legfeljebb 20 jelentés készül, melyek mindegyike egy-egy különálló, nemzetközi aggodalomra okot adó kérdéssel foglalkozik;

b)	gondoskodnak arról, hogy minden tagállam megkapja az iTrace keretében készült szakpolitikai jelentéseket;

c)	célzott tájékoztatási stratégiát dolgoznak ki a lehető legnagyobb globális lefedettség biztosítása érdekében;

d)

biztosítják a fellépés tartós láthatóságát a szakpolitikai fórumon és a nemzetközi híradási médiában, többek között a következők révén: a tiltott hagyományos fegyverekre vonatkozó, aktualitással bíró információk közzététele; szakpolitikai szempontból releváns elemzés készítése az aktuális fegyverzet-ellenőrzési folyamatok támogatása céljából; valamint a jelentések olyan módon történő elkészítése, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben felkeltsék a nemzetközi híradási média érdeklődését.

4.5.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

Legfeljebb 20, nyilvánosan hozzáférhető online iTrace szakpolitikai jelentés, melyek elkészítésére a javasolt fellépés időtartama alatt kerül sor.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.5.6.   A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.2.6. pontban található, amely azonos e projekt kedvezményezettjeinek listájával.

4.6.   6. projekt: A tiltott hagyományos fegyverek és lőszereik nyomon követése és megerősített vizsgálatok

4.6.1.   A projekt célja

A projekt keretében folytatódik a tiltott hagyományos fegyverekre és lőszereikre vonatkozó hivatalos nyomonkövetési kérelmek nemzeti kormányok részére történő megküldésének gyakorlata, az e kérelmekre adott válaszok pedig átfogó információval szolgálnak a kapcsolódó szállítói láncokról, és kiderül belőlük, hogy e fegyverek és lőszerek hol és milyen körülmények között jutottak jogosulatlan felhasználók kezébe. E tevékenységek célja, hogy eseti alapon és az exportáló államok – elsősorban a tagállamok fegyverkivitel-ellenőrző hatóságainak – segítségével meghatározzák a hagyományos fegyverek és lőszereik illetéktelen kezekbe juttatásának mechanizmusait. A nyomon követés részletes információkkal szolgál a tiltott hagyományos fegyvereket szállító hálózatokról, segítségével azonosíthatók a végfelhasználói megállapodásokat sértő illegális fegyvertranszferek esetei, és a nyomonkövetési információk jelzik, ha valahol megsértik valamely uniós vagy ENSZ-fegyverembargót, illetve figyelmeztetik a tagállamokat, ha a fegyverek a kivitelt követően illetéktelen kezekbe kerülnek. A legfontosabb, hogy mivel a nyomonkövetési információkat maguk a nemzeti kormányok biztosítják, a nyomonkövetési folyamat alapul szolgál a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz.

4.6.2.   Az uniós fegyverzet-ellenőrzési kezdeményezések számára jelentett előnyök

A nyomonkövetési kérelmekkel lehetőség nyílt arra, hogy az iTrace projekt információkkal támogassa a tagállami (és nem uniós) különböző bűnüldözési beavatkozásokat – így például a hagyományos fegyverek és lőszereik, valamint kapcsolódó felszerelések tiltott kereskedelmében részt vevő személyek büntetőeljárás alá vonását és elítélését.

A nyomonkövetési kérelmek egyúttal felhívják a tagállamok figyelmét arra, ha a fegyverek a kivitelt követően illetéktelen kezekbe jutnak, továbbá alapvető információkkal szolgálnak a fegyverkiviteli engedélyekkel kapcsolatos hatékony kockázatértékeléshez. Ily módon az iTrace közvetlenül olyan információkkal szolgál, amelyek segítik a tagállamokat a 2008/944/KKBP közös álláspont hetedik kritériumának, valamint a Fegyverkereskedelmi Szerződés 11. cikkének a végrehajtásában. A nyomonkövetési folyamat során kapott információk a jogosulatlan végfelhasználókat, a hagyományos fegyvereket illetéktelen kezekbe juttató személyeket, a szállítói lánc illegális résztvevőit és az illegális finanszírozókat is azonosítják, létfontosságú adatokat szolgáltatva ezzel a tagállamok részére a fegyverkivitelhez kapcsolódó kockázati profilalkotáshoz.

4.6.3.   Projekttevékenységek

Nyomonkövetési kérelmek rendszeres küldése, valamint az ezekhez kapcsolódó kommunikáció és vizsgálatok lebonyolítása a projekt teljes időtartama alatt.

4.6.4.   A projekt eredményei

A projekt keretében:

a)

soha nem látott pontossággal nyomon követik a konfliktus sújtotta területeken található tiltott hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek útját. A CAR belső standard operatív eljárásainak tökéletesítése – amelyre az iTrace III ideje alatt, a tagállamokkal folytatott kiterjedt konzultációt követően került sor –, biztosítani fogja, hogy a nemzeti kormányok még a közzétételt megelőzően felülvizsgálják a CAR nyomonkövetési egysége által gyűjtött információkat, amelyek így a konfliktusokban használt, nyomon követett fegyverekre vonatkozó, világviszonylatban legnagyobb adattár részét képezik majd;

b)

az újonnan létrejött megerősített vizsgálati egység a tiltott hagyományos fegyverek és lőszereik nyomon követéséből származó információkat felhasználva – a szállítói láncok feltérképezésével – pontosabban meg fogja tudni határozni, hogy „ki, mit, mikor, miért és hogyan” tett a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatása érdekében, ehhez pedig a vizsgálatot elsősorban három pillér mentén, azaz az emberi hálózatok, a tiltott fegyverek finanszírozása és a szállítási logisztika területén végzi. A megerősített vizsgálati egység világszerte végezhet majd tevékenységet, és munkája során nem nyilvános vallomások, pénzügyi információk, valamint dokumentumok megszerzésére törekszik majd a konfliktus sújtotta területeken belül és azokon kívül egyaránt; valamint

c)

végezetül, a megerősített vizsgálati egység egy sor új lehetőséget biztosít majd a szakpolitikai döntéshozók számára a hagyományos fegyverek és lőszereik tiltott transzfere, valamint a kapcsolódó pénzügyi és logisztikai háttérhálózatok jelentette probléma kezeléséhez. E célból a fegyverembargóhoz és a közvetlen exportellenőrzéshez hasonló intézkedéseket „a hálózatok tevékenységének megzavarását” célzó lehetőségekkel egészíti ki, a banki átvilágítástól a szállítókonténerek átvizsgálásán keresztül a kereskedelemben részt vevő közvetítők figyelmeztető jelzésekkel való megjelöléséig.

4.6.5.   Projekt-végrehajtási mutatók

A nyomonkövetési kérelmek mennyiségét és eredményességét a fellépés teljes időtartama alatt gördülő alapon nyilvántartják és értékelik.

A projekt végrehajtására az iTrace projekt teljes hároméves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.6.6.   A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.2.6. pontban található, amely azonos e projekt kedvezményezettjeinek listájával.

5.   Helyszínek

Az 1., 2. és 6. projekt keretében a hagyományos fegyverek szakértőinek széles körét kell majd telepíteni a konfliktus által sújtott régiókba. Ezen telepítések értékelése eseti alapon fog történni, tekintettel az információk biztonságosságára, hozzáférhetőségére és rendelkezésre állására. A CAR már sok érintett országgal felvette a kapcsolatot, illetve több ilyen országban már projekteket is végrehajt. A 3. projekt végrehajtása tagállamok fővárosaiban történik (a tagállamok igényeitől függően egyéb, országon belüli utazásokkal). A 4. projekt végrehajtása nemzetközi konferenciák keretében, a nemzeti kormányokkal és érintett szervezetekkel összehangolva történik majd világszerte, a projekt lehető legnagyobb mértékű láthatóságának biztosítása érdekében. Az 5. projekt megvalósítására Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban kerül sor.

6.   Időtartam

A projektek becsült teljes időtartama 36 hónap.

7.   Végrehajtási szerv és uniós láthatóság

A CAR a helyi védelmi és biztonsági erőkkel, békefenntartó vagy béketámogató személyzettel és a biztonsági területen megbízatással rendelkező egyéb szereplőkkel együttműködő, helyszíni vizsgálatokat végző kis csoportokat telepít. Amikor ezek az erők/missziók tiltott fegyvereket vagy bizonyítékgyűjtési helyszíneket védenek, a CAR-csoportok minden rendelkezésre álló bizonyítékot összegyűjtenek ezekkel és a felhasználói csoportjaikkal kapcsolatban. Ezt követően a CAR nyomon követ minden egyedileg azonosítható tételt, és nagy hatókörű vizsgálatokat indít a békét és a stabilitást veszélyeztető felek részére történő tiltott transzferekről, a szállítói láncokról, illetve az ilyen felek támogatásáról.

A CAR a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó nemzeti hatóságokkal együttműködve rekonstruálja a fegyvereknek a fegyveres konfliktusokhoz történő szállításáért felelős szállítói láncokat, feltárva az illegális tevékenységeket és azokat az eseteket, amikor a legális piacokról fegyvereket juttatnak az illegális piacokra. A CAR a begyűjtött információkat nyilvántartja a fegyverek globális nyomon követésére szolgáló iTrace rendszerben, amely a konfliktus sújtotta területeken felhasznált fegyverekre, azok lőszereire és a kapcsolódó felszerelésekre vonatkozó több mint 500 000 bejegyzéssel a világ legnagyobb, ilyen adatokat tartalmazó adatbázisa.

A CAR ezt az információt a következőkre használja fel: a) a tagállamok figyelmeztetése a hagyományos fegyverek és lőszereik illetéktelen kezekbe kerüléséről és b) a fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutása elleni küzdelemre irányuló, célzott kezdeményezések lehetővé tétele többek között felülvizsgált kivitel-ellenőrzési intézkedések és nemzetközi diplomáciai fellépések révén.

Ezzel a módszerrel a tapasztalatok szerint szinte azonnal feltárható a fegyverek illetéktelen kezekbe jutása, a CAR helyszíni csoportjai ugyanis még a konfliktus sújtotta területeken való jelenlétük során tájékoztatták a tagállamokat az illetéktelen kezekbe került fegyverekről, például amikor Moszulban (Irak) folytattak helyszíni vizsgálatot. Néhány esetben a CARS csoportjai két hónapon belül azt követően felfedezték az illegális fegyvertranszfereket, hogy a fegyverek elhagyták a gyárat.

A (KKBP) 2017/2283 határozat támogatta a CAR-t a 2013/698/KKBP határozattal létrehozott és a (KKBP) 2015/1908 határozattal megújított iTrace projekt folytatásában és kiterjesztésében. Az iTrace I., II. és III-ként ismert projektek közvetlen támogatást nyújtottak az EU fegyverkiviteli engedélyekkel foglalkozó hatóságai és a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozói számára, és a projektek révén az iTrace világszerte egyértelműen a konfliktusokban felhasznált fegyverek nyomon követésére szolgáló egyik jelentős kezdeményezéssé vált.

Emellett 2015. december 2-án a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni uniós cselekvési terv az iTrace használatának kiterjesztését szorgalmazta, és azt javasolta, hogy bármely olyan nemzeti bűnüldöző hatóság, amely fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutását észleli, vesse össze a feltárt tényeket az iTrace-ben tárolt adatokkal. A CAR 2019-ben egyetértési megállapodást kötött az Europollal arról, hogy segítséget nyújt e tevékenységek végrehajtásában. A CAR ezen túlmenően iTrace-adatokat szolgáltatott az Interpol iARMS rendszere számára és segítette az Interpolt abban, hogy azonosítsa az iARMS rendszerbe a tagállamok által feltöltött fegyvereket.

A CAR megfelelő intézkedéseket fog tenni annak a ténynek népszerűsítésére, hogy a projektet az Unió finanszírozta. Ezek az intézkedések az Európai Bizottság által kidolgozott és közzétett, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra.

A CAR így biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve e határozat okainak, az e határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.

8.   Módszertan és a nemzeti kormányzati partnerek számára nyújtott biztosítékok

Az iTrace fellépés során biztosítani kell a politikailag kiegyensúlyozott jelentéstételt. A CAR legfontosabb alapelveivel összhangban a fellépés keretében jelentést kell tenni a konfliktus sújtotta államokban a CAR helyszíni vizsgálatokat végző csoportjai által dokumentált tiltott hagyományos fegyverekről és az azokhoz szükséges lőszerekről, függetlenül azok típusától és származási helyétől, valamint az e fegyvereket birtokló fél politikai hovatartozásától. A CAR tisztában van azzal, hogy azoknak a tagállamoknak a fegyverkivitelét, amelyek az átláthatóság érdekében nyilvánosságra hoznak bizonyos információkat, a nyilvánosság fokozottabb mértékben ellenőrizheti. A CAR ezért a lehető legnagyobb mértékben:

a)	elismeri a nyilvános adatszolgáltatásában azokat a tagállamokat, amelyek a nyilvánosság számára való átláthatóság biztosítása érdekében információkat bocsátottak az iTrace fellépés rendelkezésére, és

b)	gondoskodik arról, hogy az iTrace a nyilvános adatszolgáltatásában világosan megkülönböztesse az a) pontban említett tagállamokat azoktól az államoktól, amelyek következetesen nem segítik információszolgáltatás révén az iTrace keretében végzett vizsgálatokat.

8.1.   A műveletek áttekinthetősége

A CAR a COARM előzetes jóváhagyását fogja kérni, mielőtt jelentős szerepvállalásba kezdene mindazon országokban, amelyekben korábban nem folytattak az iTrace keretében helyszíni vizsgálatokat, illetve iTrace képzéseket és mentori programokat. Minden ilyen kérelemben nagy vonalakban fel kell vázolni a CAR vizsgálatainak célját, valamint ismertetni kell az adott ország tekintetében alkalmazni tervezett módszereket. E határozat elfogadásának időpontjában a következő országokban működtek már korábban iTrace programok: Afganisztán; Bahrein; Benin; Burkina Faso; Csád; Dél-Szudán; Egyesült Arab Emírségek; Egyiptom; Elefántcsontpart; Etiópia; Fülöp-szigetek; Gambia; Ghána; India; Irak; Izrael; Jemen; Jordánia; Kenya; Kongói Demokratikus Köztársaság; Közép-afrikai Köztársaság; Libanon; Líbia; Mali; Marokkó; Mauritánia; Mianmar; Nepál; Niger; Nigéria; Szaúd-Arábia; Szenegál; Szíria; Szomália; Szudán; Törökország; Tunézia; Uganda; és Ukrajna.

8.2.   Az adatközlés tekintetében tapasztalható aszimmetria enyhítése

A CAR tudatában van annak, hogy a nemzeti kormányok által a nyomonkövetési kérelmekre adott válaszban – amely a válaszadás megtagadásától a teljes körű nyilvánosságra hozatalig és a transzferre vonatkozó dokumentumok benyújtásáig terjedhet – szolgáltatott adatok mennyisége tekintetében tapasztalható eltérések azt eredményezhetik, hogy a tagállamok eltérő mértékben válnak átláthatóvá a nyilvánosság számára. A CAR törekszik arra, hogy a következők révén enyhítse az adatközlés tekintetében az iTrace által végzett jelentési tevékenységekben annak nyomán esetlegesen kialakuló aszimmetriát, hogy a nyomonkövetési kérelmekre adott válaszok között a fent említett eltérések tapasztalhatók:

a)

az iTrace fellépés keretében bejelentett valamennyi olyan esetet, amelyben a tagállamok átlátható módon válaszoltak a nyomonkövetési kérelmekre, olyan bevezető szöveggel látja el, amely adott esetben kifejezetten és kétséget kizáróan megerősíti az adott nyomonkövetési kérelmek tárgyát képező transzferek jogszerűségét;

b)

az iTrace fellépés keretében bejelentett valamennyi olyan esetet, amelyben az államok nem válaszoltak a nyomonkövetési kérelmekre, olyan bevezető szöveggel látja el, amely kifejezetten leszögezi, hogy „a nyomonkövetési kérelemre adott válasz hiányában a CAR nem tud véleményt nyilvánítani a szóban forgó transzfer jogszerűségéről” (ezt nem lehet majd alkalmazni azokra az esetekre, amikor a tagállamok konkrét nyomonkövetési kérelmekre adott válaszukban megindokolták, hogy miért nem tudnak azonnal vagy teljeskörűen válaszolni); és

c)

rendszeresen beszámol az Európai Külügyi Szolgálatnak minden olyan esetről, amikor a CAR a nyomonkövetési kérelem kézhezvételét követő 28 napon belül nem kapott visszaigazolást az államoktól arra vonatkozóan, hogy nyomonkövetési kérelmet kaptak. A CAR nyilvántartást fog vezetni a nyomonkövetési kérelmek kézhezvételére vonatkozó, levél, fax, e-mail vagy telefonhívás formájában kapott valamennyi visszaigazolásról.

8.3.   A nyomon követés folyamata

Teljes mértékben a tagállamokra van bízva, hogy az exportellenőrzésre és a bizalmas adatkezelésre vonatkozó nemzeti jogszabályaiknak megfelelően eldöntsék, hogy milyen módon válaszolnak a CAR által az iTrace projekt keretében benyújtott nyomonkövetési kérelmekre.

A CAR eleinte a kormányok állandó New York-i ENSZ-képviseletének küldi a nyomonkövetési kérelmeket elektronikus úton, eközben azonban, adminisztratív okokból, arra ösztöni a nemzeti kormányokat, hogy a fővárosukban jelöljenek ki kapcsolattartó pontot az iTrace fellépéssel történő jövőbeli kapcsolattartás céljából.

A nyomon követés folyamata a CAR 02.02 belső standard operatív eljárásai szerint történik, és a következő lépésekből áll:

a)	az adatrögzítéskor a hagyományos fegyverek és lőszereik nyomon követésével megbízott, helyszíni vizsgálatokat végző csoportok az adott fegyvereket, illetve lőszereket olyan jelöléssel látják el a fegyverekre vonatkozó, iTrace globális jelentési rendszerben, hogy azokat nyomon kell követni;

b)	a CAR nyomonkövetési egysége megvizsgálja a helyszínen gyűjtött valamennyi egyéb adatot, és a CAR elemző egységével közösen benyújt minden, általa relevánsnak tartott további nyomonkövetési kérelmet;

c)

a nyomon követésre kijelölt tételek tekintetében a rendszer automatikusan elvégzi a következőket: i. valamennyi tételhez hozzárendel egy-egy nyomonkövetésikérelem-számot; ii. az ugyanazon országból származó, egy vagy több tételre vonatkozó nyomonkövetési kérelmekből összeállít egy nyomonkövetési kommunikációt; és iii. valamennyi nyomonkövetési kommunikációt ellátja referenciaszámmal;

d)	a nyomonkövetési kérelmek elküldésével kezdetét veszi a – például a tagállamokban végrehajtandó – nemzeti eljárások lefolytatására rendelkezésre álló 28 napos várakozási idő. E várakozási idő alatt a CAR termékeiben tilos a tétel közzététele vagy az arra való hivatkozás;

e)	ha a 28 napos várakozási idő leteltéig a nyomonkövetési egység nem kap választ a nyomonkövetési kérelemre, emlékeztetőt küldhet (e-mail vagy telefonhívás útján; valamennyi kommunikációról feljegyzést kell vezetni). Az emlékeztetővel nem kezdődik újabb 28 napos időszak;

f)

ha a nyomonkövetési egység választ kap valamely nyomonkövetési kérelemre, erről értesíti az illetékeseket, akik a nyomonkövetési egységgel együtt megvitatják a kapott választ és döntenek a követendő eljárásról (pl. a válaszadó fél megválaszolta-e a CAR kérdéseit? Szükség van-e arra, hogy a CAR további intézkedéseket hozzon vagy pontosítást kérjen? Elküldheti-e a CAR a válaszadás jogával kapcsolatos értesítést?);

g)

amikor megkapja valamennyi kért pontosítást, a nyomonkövetési egység összeállítja a válaszadás jogával kapcsolatos értesítést. Ez röviden összefoglalja a CAR kérelmére válaszul benyújtott információkat és fenntartásokat fogalmaz meg a hiányzó vagy a nem meggyőző információkkal kapcsolatban. A szövegnek szó szerint kell szerepelnie az iTrace-ben és a CAR egyéb termékeiben, és a lehető legkimerítőbben kell tartalmaznia a válaszadó által a nyomonkövetési kérelem kapcsán nyújtott információkat. A nyomonkövetési egység felülvizsgálat céljából továbbítja a szöveg tervezetét a nyomon követés kérelmezéséért felelős csoportnak. E csoport a szöveg kézhezvételekor írásbeli értesítést küld a nyomonkövetési egységnek, a nyomonkövetési egység pedig elküldi a válaszadás jogával kapcsolatos értesítést;

h)	a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés elküldésével kezdetét veszi egy újabb 28 napos várakozási idő, amely alatt a CAR felkérésére a válaszadó fél kiegészítéseket vagy módosításokat javasolhat a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés szövegét illetően;

i)

ha a válaszadó fél módosításokat javasol a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés szövegét illetően, a CAR módosítja a szöveget és újból elküldi az értesítést. Minden alkalommal, amikor a nyomonkövetési egység újból elküldi az értesítést, újabb 28 napos várakozási idő veszi kezdetét. Ezt a folyamatot addig lehet ismételni, amíg a CAR megítélése szerint véget nem ér a konstruktív eszmecsere. A CAR nem kötelezhető arra, hogy a végtelenségig elfogadja a válaszadás jogával kapcsolatos értesítésre vonatkozó módosításokat;

j)

a válaszadás jogával kapcsolatos folyamat akkor ér véget, ha az érintett kormány arról értesíti a CAR-t, hogy a szöveg elfogadható a számára, vagy pedig ha a CAR úgy ítéli meg, hogy az érintett kormány által javasolt további módosítások nem indokoltak vagy feleslegesek. Ha a kormány kijelenti, hogy nem ért egyet a CAR-ral, a CAR pedig úgy ítéli meg, hogy a felvetések nem indokoltak vagy feleslegesek, a CAR-nak a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés szövegében említenie kell a kifogásokat;

k)	abban az esetben, ha zajlik a válaszadás jogával kapcsolatos folyamat és hamarosan sor kerül a közzétételre, a „szöveg lezárását” megelőzően két héttel a CAR közli a válaszadó féllel, hogy a szöveg lezárásának időpontját követően a szövegbe nem fognak bevezetésre kerülni további módosítások;

l)

amikor a nyomonkövetési egység valamennyi módosítást és kiegészítést beépítette a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés szövegébe, felülvizsgálat céljából továbbítja a szöveg tervezetét a nyomon követés kérelmezéséért felelős csoportnak. E csoport a szöveg kézhezvételekor írásbeli értesítést küld a nyomonkövetési egységnek. A jóváhagyást követően a szöveg „lezárásra” kerül, és a válaszadás jogával kapcsolatos értesítés szövegébe nem lehet további módosításokat bevezetni. A továbbiakban ennek a szövegnek szó szerint kell szerepelnie a CAR valamennyi, erre az esetre hivatkozó nyilvános vagy nem nyilvános termékében. Elengedhetetlen ezért, hogy a válaszadás jogával kapcsolatos értesítések elküldését megelőzően a nyomonkövetési egység és az érintett csoportok teljes egészében megállapodjanak a pontos szövegről; és

m)	ha valamely kormány a CAR nyomonkövetési kérelmeire adott válaszában azonosítja a szállítói lánc következő elemét, a CAR új nyomonkövetési kérelmet küld az adott félnek, a nyomonkövetési folyamat pedig újraindul az a) ponttól.

8.4.   Előzetes értesítés

A CAR előzetes értesítést küld az iTrace által közzétett dokumentumokban lényeges hivatkozással szereplő valamennyi félnek. Erre hivatalos kommunikáció formájában kerül sor, amelyet a soron következő dokumentum szerzője készít és amelyet a nyomonkövetési egység küld el. Az előzetes értesítés ismerteti egyrészt, hogy a jelentés szerint milyen kapcsolat áll fenn a kormány és a másik említett szervezet között, másrészt pedig az adott ügyet, célja pedig a következők biztosítása:

a)	a CAR kellő gondossággal jár el a termékeiben szervezeteket illetően szereplő állítások vagy utalások kapcsán; és

b)	a CAR jelentéseiben foglalt információk pontosak és tisztességesek.

Az előzetes értesítések elküldését követően 28 napos várakozási idő veszi kezdetét, amely alatt a CAR felkérésére a címzettek ellenőrzik az értesítésben szereplő információk pontosságát és adott esetben kifogást emelnek. E 28 napos időszakban a CAR termékeiben tilos a tétel közzététele vagy az arra való hivatkozás.

9.   Jelentéstétel

A CAR negyedévente szöveges jelentést készít. E jelentéseknek egyebek mellett valamennyi projekt tekintetében részletes információkat kell tartalmazniuk a jelentéstételi időszak folyamán végrehajtott tevékenységekről, a dátumokat és a nemzeti intézményeket is beleértve. A jelentésekben említeni kell továbbá azt is, hogy az iTRACE hány alkalommal konzultált a tagállamokkal.

A kutatási tevékenységek földrajzi hatálya, a megállapítások mennyisége és kategóriája, valamint az eredetük elérhető lesz online, az iTRACE valós idejű dashboardján.

1. cikk

A 2014/512/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.