ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 324

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. december 13.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2019/2135 határozata (2019. november 21.) a higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciájának harmadik ülésén a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetéséről és az egyezmény A. mellékletének módosításáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

1

 

*

A Tanács (EU) 2019/2136 Határozata (2019. december 5.) az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

3

 

*

A Tanács (EU) 2019/2137 határozata (2019. december 5.) a Romániától a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

5

 

*

A Tanács (EU) 2019/2138 végrehajtási határozata (2019. december 5.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló 2007/441/EK határozat módosításáról

7

 

*

A Tanács (EU, Euratom) 2019/2139 határozata (2019. december 10.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló (EU, Euratom) 1141/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti független kiemelkedő személyek bizottsága két tagjának kinevezéséről

9

 

*

A Bizottság (EU) 2019/2140 Határozata (2019. október 21.) az SA.52194 – 2019/C (ex 2018/FC) sz. állami támogatás – Szlovák Köztársaság – Szlovákiai kiskereskedelmi forgalmi adóról (az értesítés a C(2019) 7474. számú dokumentummal történt) ( 1 )

11

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

14. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a járműveknek a biztonsági öv rögzítési pontjai tekintetében történő jóváhagyásáról [2019/2141]

14

 

*

145. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a járműveknek az ISOFIX rögzítési rendszerek, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok és az i-Size ülőhelyek tekintetében történő jóváhagyásáról [2019/2142]

47

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről szóló 1387/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 13-i (EU) 2019/999 tanácsi rendelethez ( HL L 163., 2019.6.20. )

80

 

*

Helyesbítés a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/1966 bizottsági rendelethez ( HL L 307., 2019.11.28. )

81

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/1


A TANÁCS (EU) 2019/2135 HATÁROZATA

(2019. november 21.)

a higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciájának harmadik ülésén a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetéséről és az egyezmény A. mellékletének módosításáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A higanyról szóló Minamata egyezményt (1) (a továbbiakban: az egyezmény) az Unió az (EU) 2017/939 tanácsi határozattal (2) kötötte meg, és az 2017. augusztus 16-án lépett hatályba.

(2)

Az egyezmény részes feleinek konferenciája által az első ülésén elfogadott, eljárási szabályokról szóló MC-1/1 határozat értelmében a feleknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy konszenzussal megállapodásra jussanak valamennyi érdemi kérdésben.

(3)

Az egyezmény részes felei konferenciájának 2019. november 25–29-i harmadik ülésén (COP3) a tervek szerint határozatot (a továbbiakban: javasolt határozat) fogadnak el a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetéséről és az egyezmény A. mellékletének módosításáról.

(4)

Tekintettel arra, hogy elfogadása esetén a javasolt határozat joghatással fog bírni, mivel az egyezmény részes feleinek intézkedéseket kell hozniuk az egyezmény nemzeti vagy regionális, vagy mindkét szinten történő végrehajtása érdekében, célszerű meghatározni a COP3-on az Unió nevében képviselendő álláspontot.

(5)

A javasolt határozat úgy rendelkezik, hogy 2022-től be kell tiltani a tejfogak kezelésére, valamint a tizenöt év alatti gyermekek és a várandós és szoptató nők fogainak kezelésére szánt fogászati amalgám gyártását, behozatalát és kivitelét. A javasolt határozat továbbá úgy rendelkezik, hogy ezt a tilalmat 2025-től ki kell terjeszteni minden egyéb célra szánt fogászati amalgám gyártására, behozatalára és kivitelére, kivéve akkor, ha nem állnak rendelkezésre higanymentes alternatívák. Az egyezményben foglalt tilalmak végrehajtása érdekében a javasolt határozat rendelkezik az egyezmény A. mellékletének módosításáról.

(6)

A higanyról szóló (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikkének (2) bekezdése szerint az Unióban 2018. július 1-jétől tilos fogászati amalgámot használni tejfogak, valamint a 15 év alatti gyermekek és a várandós vagy szoptató nők fogainak kezelésére; az említett rendelet 19. cikke pedig előírja, hogy a Bizottságnak értékelést kell készítenie és 2020. június 30-ig jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogászati amalgám használatának az Unióban való fokozatos, hosszú távon és lehetőleg 2030-ig történő megszüntetésének kivitelezhetőségéről.

(7)

Az (EU) 2017/852 rendelet 10. cikkének (1), (4), illetve (6) bekezdése előírja továbbá, hogy az Unióban csak előre adagolt, kapszulázott fogászati amalgám legyen használható, továbbá hogy minden olyan fogászati létesítménynek, amelyben fogászati amalgámot használnak fel vagy ahol fogászati amalgámtömést vagy ilyet tartalmazó fogakat távolítanak el, amalgám-szeparátorral kelljen rendelkeznie, valamint hogy a fogászati szakembereknek biztosítaniuk kelljen az amalgámhulladékuk – beleértve az amalgám-maradványokat és -részecskéket, valamint a fogászati amalgámmal szennyezett fogtöméseket és fogakat, vagy azok darabjait – engedélyezett hulladékgazdálkodási intézmény vagy vállalkozás általi kezelését és összegyűjtését.

(8)

Az Unió csak a COP3 által hozott olyan határozat elfogadását támogathatja, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal. Ezzel összhangban az Unió kizárólag abban az esetben támogathatja a javasolt határozatot, amennyiben annak rendelkezései a fogászati amalgámnak a tejfogak kezelésére, valamint a 15 év alatti gyermekek és a várandós vagy szoptató nők fogainak kezelésére történő használata fokozatos megszüntetésére vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. Cikk

A higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciájának harmadik ülésén (COP3) az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetéséről szóló, az uniós vívmányokkal összhangban álló határozat elfogadását.

2. Cikk

Az Unió képviselői a COP 3 fejleményei fényében a Tanács keretében való további határozathozatal nélkül, a tagállamokkal a helyszíni koordinációs megbeszélések keretében folytatott konzultáció alapján, az uniós vívmányokkal összhangban álló módon pontosíthatják az 1. cikkben említett álláspontot.

3. Cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. KOSONEN


(1)  HL L 142., 2017.6.2., 6. o.

(2)  A Tanács (EU) 2017/939 határozata (2017. május 11.) a higanyról szóló Minamata Egyezménynek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 142., 2017.6.2., 4. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.).


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/3


A TANÁCS (EU) 2019/2136 HATÁROZATA

(2019. december 5.)

az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

Az Unió a 92/580/EGK tanácsi rendelettel (1) az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás (2) (a továbbiakban: megállapodás) részes felévé és a Nemzetközi Cukorszervezet tagjává vált.

(2)

1995 óta az Unió minden alkalommal jóváhagyta a megállapodás két évvel történő meghosszabbítását. A Nemzetközi Cukortanács 2019. július 19-én tartott 55. ülésén a Bizottság a Tanács felhatalmazása alapján kifejtette a megállapodás újabb két évre szóló, 2021. december 31-ig történő meghosszabbítását támogató álláspontját.

(3)

A Nemzetközi Cukortanács 2019. július 19-én a Nemzetközi Cukorszervezet kétéves, 2021. december 31-ig tartó mehosszabbításáról határozott.

(4)

A megállapodás 8. cikke alapján a Nemzetközi Cukortanács ellátja a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges valamennyi feladatot, vagy gondoskodik ezen feladatok ellátásáról. A megállapodás 13. cikke alapján a Nemzetközi Cukortanács főszabályként minden határozatát konszenzussal hozza meg. Konszenzus hiányában a határozatokat egyszerű többséggel hozza meg, kivéve, ha a megállapodás minősített szavazást ír elő.

(5)

A megállapodás 25. cikke alapján a Nemzetközi Cukorszervezet tagjai összesen 2 000 szavazattal rendelkeznek. A Nemzetközi Cukorszervezet minden egyes tagja meghatározott számú szavazattal rendelkezik, amely a megállapodásban meghatározott kritériumokkal összhangban évente kiigazításra kerül.

(6)

Az Uniónak érdekében áll, hogy részes fele legyen egy cukorról szóló nemzetközi megállapodásnak, figyelembe véve az ágazat jelentőségét számos tagállam és az európai cukorágazat gazdaságossága számára.

(7)

Ugyanakkor a megállapodás intézményi kerete és különösen a szavazatoknak a Nemzetközi Cukorszervezet tagjai közötti megoszlása – amely az érintett tagok által fizetendő hozzájárulás összegét is meghatározza – már nem tükrözi a globális cukorpiac valós helyzetét.

(8)

A megállapodásban foglalt, a Nemzetközi Cukorszervezetbeli tagsággal kapcsolatos pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályok értelmében az Unió pénzügyi hozzájárulása 1992 óta változatlan, noha a globális cukorpiac és különösen az Unió azon belüli relatív pozíciója azóta jelentős mértékben megváltozott. Ennek következtében az Unió az elmúlt években aránytalanul nagy részt vállalt a Nemzetközi Cukorszervezet költségvetési kiadásaiból, és az e költségekhez kapcsolódó felelősségből.

(9)

Az (EU) 2017/2242 tanácsi határozat (3) felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a Nemzetközi Cukortanács keretében tárgyalásokat kezdjen a megállapodás többi részes felével a megállapodás korszerűsítése céljából, különös tekintettel arra az ellentmondásra, amely egyfelől a Nemzetközi Cukorszervezet tagjai által képviselt szavazati potenciál és pénzügyi hozzájárulás, másfelől e tagok globális cukorpiacon elfoglalt relatív pozíciója között fennáll. A felhatalmazás 2019. december 31-ig érvényes.

(10)

Az (EU) 2017/2242 határozat által adott felhatalmazás alapján a Bizottság tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Cukorszervezet tagországaival, és javaslatokat terjesztett elő a megállapodás 25. cikkének módosítására vonatkozóan. A Nemzetközi Cukortanács 2019. július 19-én úgy határozott, hogy a megállapodás részleges felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokat az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) iránymutatása alapján megnyitja a 2019. novemberében tartandó ülése előtt. A Nemzetközi Cukorszervezet több tagországának kérését követően az Nemzetközi Cukortanács úgy határozott, hogy a megállapodás 25. cikkének módosításán kívül a megállapodás más részeit, nevzetesen a Nemzetközi Cukorszervezet célkitűzéseiről és programjáról szóló területek felülvizsgálatát is a hivatalos tárgyalások tárgyává kell tenni. A Nemzetközi Cukortanács határozatának megfelelően a tárgyalásokat legkésőbb 2021. december 31-én le kell zárni.

(11)

Ezért olyan új felhatalmazásra van szükség a Tanács részéről, amely lefedi a tárgyalások megnövelt hatályát és időkeretét.

(12)

A szóban forgó tárgyalások keretében egyeztetett módosításokat a megállapodás 44. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az említett cikk alapján a Nemzetközi Cukortanács minősített szavazás útján javasolhatja a Nemzetközi Cukorszervezet tagjainak a megállapodás módosítását. Mivel az Unió a megállapodás 7. cikkének megfelelően a Nemzetközi Cukortanács tagja, részt vehet a megállapodás intézményi keretrendszerének módosítására irányuló tárgyalásokban.

(13)

Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon a Nemzetközi Cukortanácsban a megállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére, továbbá hogy tárgyalási irányelvek kerüljenek kidolgozásra, és hogy a Bizottság a tárgyalások során továbbra is a különbizottsággal egyeztessen, amelyet az (EU) 2017/2242 határozat e célból kijelölt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás módosításáról.

(2)   A tárgyalásokat a Tanácsnak az e határozat függelékében foglalt tárgyalási irányelvei alapján kell lefolytatni.

2. cikk

A tárgyalásokat az alapanyag-munkacsoporttal egyeztetve kell lefolytatni.

3. cikk

Ezt a határozatot 2021. december 31-ig kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. LINTILÄ


(1)  A Tanács 92/580/EGK határozata (1992. november 13.) az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 379., 1992.12.23., 15. o.).

(2)  1992. évi nemzetközi cukormegállapodás (HL L 379., 1992.12.23., 16. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2017/2242 határozata (2017. november 30.) az 1992. évi nemzetközi cukormegállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (HL L 322., 2017.12.7., 29. o.).


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/5


A TANÁCS (EU) 2019/2137 HATÁROZATA

(2019. december 5.)

a Romániától a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

2017 júniusában és 2018 júniusában a Tanács a Szerződés 121. cikke (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy 2016-ban és 2017-ben Romániában a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés állt fenn. A megállapított jelentős eltérések miatt a Tanács 2017. június 16-án (2) és 2018. június 22-én (3) ajánlásokat adott ki, amelyekben azt ajánlotta Románia számára, hogy hozza meg az eltérések kezeléséhez szükséges intézkedéseket. A Tanács ezt követően megállapította, hogy Románia nem tett eredményes intézkedéseket az ajánlásokra válaszul, majd 2017. december 5-én (4), illetve 2018. december 4-én (5) módosított ajánlásokat adott ki. A Tanács később megállapította, hogy Románia nem tett eredményes intézkedéseket az említett módosított ajánlásokra válaszul.

(2)

A Tanács 2019. június 14-én megállapította, hogy Romániában 2018-ban ismét a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés következett be. Ennek alapján a Tanács ajánlást (6) adott ki Románia számára arról, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája (7) 2019-ben ne haladja meg a 4,5 %-ot, 2020-ban pedig az 5,1 %-ot, ami 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) 1,0 %-át, 2020-ban pedig a GDP 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács továbbá azt is ajánlotta Romániának, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és hogy költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács 2019. október 15-i határidőt tűzött ki Románia számára, hogy jelentést tegyen a 2019. június 14-i ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2019. szeptember 25-én az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Romániában. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a román hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. november 20-án jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat nyilvánosságra hozták. A Bizottság jelentése szerint a román hatóságok csak 2022-től terveznek strukturális kiigazítást végezni, tehát nem szándékoznak a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul intézkedéseket tenni.

(4)

A román hatóságok 2019. október 15-én jelentést nyújtottak be a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről. A jelentés nem tartalmazza az egyedi költségvetési kategóriákra vonatkozó átfogó előrejelzést, sem az egyes említett intézkedések költségvetési hatását. A jelentés emiatt nem felel meg a Tanács által előírt jelentéstételi kötelezettségnek. A jelentésben a román hatóságok megerősítették, hogy 2019-re továbbra is 2,8 %-os GDP-arányos államháztartási hiány a céljuk, amely ugyanaz, mint ami a 2019. évi konvergenciaprogramban szerepel. Ha ezt az államháztartási hiánycélt elérnék, az csupán az államháztartási hiány elhanyagolható mértékű csökkenését jelentené 2018-hoz képest, annak ellenére, hogy Romániában jelentős gazdasági növekedés tapasztalható. A román hatóságok 2020-ra a GDP 2,9 %-át kitevő államháztartási hiányt tűztek ki célul, amely magasabb, mint a 2019. évi konvergenciaprogramban meghatározott, a GDP 2,7 %-ának megfelelő cél. Összességében a jelentésben ismertetett intézkedések költségvetési hatása elmarad a 2019. június 14-i tanácsi ajánlás követelményétől.

(5)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése a nettó elsődleges államháztartási kiadások 12,8 %-os növekedését vetíti előre 2019-re, ami jóval meghaladja az ajánlott 4,5 %-os rátát (az eltérés a GDP 2,5 %-ának felel meg). A strukturális egyenleg a tervek szerint a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékben romlik, szemben az ajánlásban előírt, a GDP 1,0 %-át kitevő javulással (a GDP 1,8 %-ának megfelelő eltérés). Tehát mindkét pillér az ajánlott kiigazítástól való eltérést mutat. Az átfogó értékelés megerősíti az ajánlott kiigazítástól való eltérést 2019 tekintetében.

(6)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése a nettó elsődleges államháztartási kiadások 11,1 %-os növekedését vetíti előre 2020-ra, ami jóval meghaladja az ajánlott 5,1 %-os rátát (az eltérés a GDP 1,8 %-ának felel meg). A strukturális egyenleg a tervek szerint a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékben romlik, szemben az ajánlásban előírt, a GDP 0,75 %-át kitevő javulással (a GDP 1,6 %-ának megfelelő eltérés). Tehát mindkét pillér az előírt kiigazítástól való, hasonló nagyságrendű eltérés kockázatára utal. Az átfogó értékelés megerősíti az ajánlott kiigazítástól való eltérést 2020 tekintetében.

(7)

Továbbá a Bizottság 2019. őszi előrejelzése 2019 tekintetében a GDP 3,6 %-ának, 2020 tekintetében pedig a GDP 4,4 %-ának megfelelő államháztartási hiánnyal számol, ami meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(8)

A fenti megállapításokból az a következtetés vonható le, hogy a Románia által a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedések nem kielégítőek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Románia nem tett eredményes intézkedéseket a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul.

2. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. LINTILÄ


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  A Tanács ajánlása (2017. június 16.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 216., 2017.7.6., 1. o.).

(3)  A Tanács ajánlása (2018. június 22.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 223., 2018.6.27., 3. o.).

(4)  A Tanács ajánlása (2017. december 5.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 439., 2017.12.20., 1. o.).

(5)  A Tanács ajánlása (2018. december 4.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 460., 2018.12.21., 1. o.).

(6)  A Tanács ajánlása (2019. június 14.) Románia a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 210., 2019.6.21., 1. o.).

(7)  A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, az uniós programokra fordított azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint az álláskeresési járadékokra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás négyéves időszakra van szétterítve. A diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövelést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják.


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/7


A TANÁCS (EU) 2019/2138 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. december 5.)

az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló 2007/441/EK határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2006/112/EK irányelv 168. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalanyok jogosultak az adóköteles tevékenységükhöz felhasznált termékek és szolgáltatások után fizetett hozzáadottérték-adó (héa) levonására. A héairányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül a vállalkozás vagyonát képező terméknek az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra történő felhasználása.

(2)

A 2007/441/EK tanácsi határozat (2) felhatalmazza Olaszországot arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 168. cikke szerinti héalevonási jogot 40 %-ra korlátozza egyes, nem kizárólag üzleti célra használt motoros közúti jármű bizonyos költségei után felszámított héa esetében. Az említett 40 %-os korlátozás alá eső járművek esetében Olaszország köteles mentesíteni az adóalanyokat azon kötelezettség alól, hogy a 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak tekintsék az ilyen jármű saját célra történő használatát. A 2007/441/EK határozat, amelyet több ízben is meghosszabbítottak, 2019. december 31-én hatályát veszti.

(3)

A Bizottság által 2019. április 12-én iktatott levelében Olaszország felhatalmazást kért arra, hogy a 2007/441/EK határozatban engedélyezett eltérő intézkedéseket (a továbbiakban: eltérő intézkedések) 2022. december 31-ig továbbra is alkalmazhassa.

(4)

A Bizottság 2019. május 13-án kelt levelében a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján továbbította Olaszország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2019. május 14-i keltezésű levelében értesítette Olaszországot arról, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ a rendelkezésére áll.

(5)

Olaszország a 2007/441/EK határozat 6. cikkének második albekezdésével összhangban a kérelemmel együtt benyújtott a Bizottságnak egy, a héa levonására vonatkozó jog tekintetében alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő jelentést. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Olaszország a 40 %-os korlátozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartja. Olaszország azt is fenntartja, hogy továbbra is szükség van az említett 40 %-os korlát hatálya alá tartozó gépjárművek magáncélú használatára vonatkozó héaelszámolási kötelezettségének felfüggesztésére annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés teljes és következetes legyen. Olaszország álláspontja szerint ezáltal elkerülhető a kettős adóztatás. Olaszország azt is fenntartja, hogy az említett eltérő intézkedések a héakivetésre vonatkozó eljárás egyszerűsítésének, valamint a pontatlan nyilvántartások miatti és hamis bevallások révén történő adócsalás megelőzésének szükségességével indokolhatók.

(6)

Az eltérő intézkedések időbeli hatályát az eltérő intézkedések hatásosságának és a százalékos arány megfelelő voltának értékeléséhez szükséges időtartamra kell korlátozni. Olaszországot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy 2022. december 31-ig folytathassa az eltérő intézkedések alkalmazását.

(7)

Meg kell állapítani az eltérő intézkedések időbeli hatályának bármely további, a 2022 utáni időszakra történő, Olaszország által esetlegesen szükségesnek ítélt meghosszabbítására vonatkozó kérelem benyújtásának a határidejét. Ezenfelül a 2007/441/EK határozat 6. cikkének második albekezdése alapján Olaszország számára elő kell írni, hogy az ilyen meghosszabbítási kérelemmel együtt nyújtson be egy, a héa levonására vonatkozó jog tekintetében alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő jelentést.

(8)

Az eltérő intézkedések a végső fogyasztás szintjén beszedett adó összegét elhanyagolható mértékben befolyásolják, és nem lesznek negatív hatással az Unió héából származó saját forrásaira.

(9)

A 2007/441/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/441/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az e határozatban előírt eltérő intézkedések időbeli hatályának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2022. április 1-jéig kell benyújtani a Bizottsághoz. A kérelemhez mellékelni kell egy, az e határozat alapján a héalevonási jog tekintetében alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő jelentést.”

2.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Ez a határozat 2022. december 31-én hatályát veszti.”

2. cikk

Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. LINTILÄ


(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2)  A Tanács 2007/441/EK határozata (2007. június 18.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazására történő felhatalmazásáról (HL L 165., 2007.6.27., 33. o.).


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/9


A TANÁCS (EU, Euratom) 2019/2139 HATÁROZATA

(2019. december 10.)

az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló (EU, Euratom) 1141/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti független kiemelkedő személyek bizottsága két tagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 11. cikkének (1) bekezdése létrehozza a független kiemelkedő személyek bizottságát (a továbbiakban: a bizottság).

(2)

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 11. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bizottság hat tagból áll, akik közül kettőt az Európai Parlament, kettőt a Tanács és kettőt a Bizottság jelöl ki. A bizottság tagságát legkésőbb minden európai parlamenti választás utáni első európai parlamenti ülés végét követő hat hónapon belül meg kell újítani. A tagok megbízatása nem megújítható,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Tanács a bizottság hivatali idejére a következő személyeket nevezi ki a bizottság tagjaivá:

Algis KRUPAVIČIUS,

Christian WALDHOFF.

(2)   A kinevezéshez minden egyes kinevezendő tagnak alá kell írnia a függetlenségére és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó, e határozat mellékletében szereplő nyilatkozatot.

2. cikk

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN


(1)  HL L 317., 2014.11.4., 1. o.


MELLÉKLET

NYILATKOZAT A FÜGGETLENSÉGRŐL ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG HIÁNYÁRÓL

Alulírott ……………………….. kijelentem, hogy tudomásul vettem az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdését, és a független kiemelkedő személyek bizottságának tagjaként rám háruló feladatokat teljes függetlenségben és az említett rendeletben foglalt szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett fogom ellátni.

Egyetlen intézménytől, kormánytól, bármely egyéb szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől sem kérek és nem fogadok el utasításokat. Tartózkodni fogok minden olyan cselekedettől, amely a feladataim jellegével összeegyeztethetetlen.

Kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint nem áll fenn esetemben összeférhetetlenség. Összeférhetetlenség áll fenn abban az esetben, ha a független kiemelkedő személyek bizottságának tagjaként rám háruló feladatok pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy személyes okokból, politikai, nemzeti, világnézeti vagy vallási hovatartozással kapcsolatos okokból, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a végső kedvezményezettel közös érdek miatt sérül.

Így különösen kijelentem, hogy nem vagyok tagja sem az Európai Parlamentnek, sem a Tanácsnak, sem a Bizottságnak. Nem rendelkezem választáson elnyert megbízatással. Nem vagyok az Európai Unió tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja. Nem vagyok és soha nem is voltam európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány alkalmazottja.

Kelt …,

[DÁTUM +

a független kiemelkedő személyek

bizottságába kinevezendő tag

ALÁÍRÁSA]


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2140 HATÁROZATA

(2019. október 21.)

az SA.52194 – 2019/C (ex 2018/FC) sz. állami támogatás – Szlovák Köztársaság – Szlovákiai kiskereskedelmi forgalmi adóról

(az értesítés a C(2019) 7474. számú dokumentummal történt)

(Csak a szlovák nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

2018. december 13-án a Szlovák Parlament elfogadta a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadóról szóló törvényt (a továbbiakban: kiskereskedelmi adóról szóló törvény) (1), mely a végső fogyasztóknak élelmiszert értékesítő kiskereskedők forgalmára vezetett be adót (a továbbiakban: kiskereskedelmi adó). A kiskereskedelmi adóról szóló törvény 2019. január 1-jén lépett hatályba. Adófizetési kötelezettség először a 2019. január – március közötti időszakban keletkezett, az adót 2019. április végéig kellett megfizetni.

(2)

A Bizottság a hozzá 2018 októbere óta beérkezett piaci információk alapján értesült a kiskereskedelmi adóról. 2018. december 21-én a Bizottsághoz panasz érkezett, amely szerint a kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerinti adómentességek bizonyos kiskereskedőknek nyújtott állami támogatásnak minősülnek.

(3)

2019. január 11-én a Bizottság szolgálatai levelet küldtek a Szlovák Köztársaságnak, melyben további információt kértek a kiskereskedelmi adóról. 2019. január 22-én a Bizottság szolgálatai továbbították a panaszt a Szlovák Köztársaságnak észrevételezésre.

(4)

2019. február 7-én a Bizottság kézhez kapta a Szlovák Köztársaságnak a Bizottság 2019. január 11-én kelt levelére adott válaszát, valamint a panasszal kapcsolatos észrevételeit.

(5)

2019. február 13-án a Bizottság szolgálatai levelet küldtek a Szlovák Köztársaságnak, melyben ismertették a kérdéssel kapcsolatos előzetes álláspontjukat, és tájékoztatták a Szlovák Köztársaságot arról, hogy a Bizottság fontolóra vette az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdése szerinti felfüggesztő rendelkezés kiadását, továbbá lehetőséget biztosítottak észrevételek megtételére.

(6)

2019. március 5-én a Szlovák Köztársaság benyújtotta válaszát a Bizottság 2019. február 13-án kelt levelére.

(7)

2019. április 2-án kelt levelében a Bizottság értesítette a Szlovák Köztársaságot arról, hogy a kiskereskedelmi adóról szóló törvénnyel bevezetett intézkedés tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló határozat). A Bizottság emellett az (EU) 2015/1589 rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban felszólította Szlovákiát az intézkedés azonnali felfüggesztésére.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(9)

2019. május 13-án kelt levelében a Szlovák Köztársaság észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt hatályon kívül helyezte.

(10)

A Szlovák Köztársaság által 2019. május 13-án benyújtott információkat követően a Bizottság szolgálatai 2019. május 29-én levelet küldtek a Szlovák Köztársaságnak, melyben további információkat kértek a kiskereskedelmi adóról szóló törvény jogi státuszáról. A Szlovák Köztársaság 2019. június 10-én nyújtotta be válaszát a Bizottságnak.

(11)

A Bizottság nem kapott észrevételeket az érdekelt felektől az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyában.

2.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(12)

A kiskereskedelmi adóról szóló törvénnyel bevezetett adó fő jellemzői:

a)

2,5 % mértékű adó fizetendő az élelmiszereket értékesítő kiskereskedők teljes forgalma után (ideértve a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítéséből származó forgalmat is),

b)

amennyiben a forgalmuk legalább 25 %-a végső fogyasztóknak történő élelmiszer-értékesítésből származik,

c)

amennyiben a szlovákiai járások legalább 15 %-ában működnek,

d)

a franchise-tagok és a kereskedelmi szövetségek tagjai különálló adózóként kezelendők a kiskereskedelmi adó alkalmazási feltételeinek teljesítése tekintetében,

e)

a következő kiskereskedők mentesülnek az adó alól:

(1)

a 651/2014/EU rendeletben (4) meghatározott kis- és középvállalkozások,

(2)

tömegétkeztetést folytató létesítmények,

(3)

élelmiszergyártó (vagy élelmiszergyártók kapcsolt vállalkozásaként működő) kiskereskedők, amelyek nettó forgalmának legalább 80 %-a az általuk gyártott élelmiszer végső fogyasztóknak történő értékesítéséből származik,

(4)

kiskereskedők, amelyek forgalmának legalább 80 %-a azonos kategóriába tartozó élelmiszer értékesítéséből származik,

(5)

kiskereskedők, amelyek esetében az esedékes adó összege negyedévenként nem haladja meg az 5 000 EUR-t,

f)

az adóalap nem tartalmazza a következő területeken működő kiskereskedelmi egységek nettó árbevételét:

(1)

a legkevésbé fejlett szlovákiai járásokban működő, legfeljebb 10 alkalmazottal rendelkező kiskereskedelmi egységek,

(2)

végső fogyasztóknak élelmiszert értékesítő, legfeljebb három élelmiszerüzlettel rendelkező települések.

(13)

A kiskereskedelmi adóról szóló törvény értelmében a kiskereskedelmi adóból származó nettó bevételt a Mezőgazdasági Minisztérium a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat támogatására használja fel. A nettó bevétel a) a kiskereskedelmi adóból származó bevétel és b) a kiskereskedelmi adó levonása miatti társaságiadó-csökkenés összege közötti különbség.

3.   A TÖRVÉNY HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

(14)

2019. május 13-án kelt levelében a Szlovák Köztársaság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt hatályon kívül helyezte a 2019. április 9-i 88/2019. sz. törvénnyel (a továbbiakban: hatályon kívül helyező törvény) (lásd a fenti (9) preambulumbekezdést). Ezért a Szlovák Köztársaság álláspontja szerint a Bizottság által lefolytatott hivatalos vizsgálat már nem releváns.

(15)

A Bizottság részletesebb információk iránti megkeresését tartalmazó levélre adott, 2019. június 10-én kelt válaszában a Szlovák Köztársaság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kiskereskedelmi adóról szóló törvény hatályon kívül helyezése nem visszaható hatállyal történt, mert a Szlovák Köztársaságban a jogállamiság egyik alapelve tiltja az adójogszabályok visszaható hatályát. A hatályon kívül helyező törvény 2019. április 9-én lépett hatályba, és ettől az időponttól a kiskereskedelmi adóról szóló törvény hatályát vesztette.

(16)

Továbbá, a Bizottság szolgálatainak megkeresésére a Szlovák Köztársaság arról adott tájékoztatást, hogy nem terheli kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettség azokat az adóalanyokat, amelyek a hatályon kívül helyezett, kiskereskedelmi adóról szóló törvény értelmében adókötelesek voltak abban az időszakban, amikor a törvény hatályban volt, és a Szlovák Köztársaság nem volt jogosult a kiskereskedelmi adó megfizettetésére. Végezetül a Szlovák Köztársaság megerősítette, hogy egyetlen adóalany sem fizetett kiskereskedelmi adót.

(17)

A Szlovák Köztársaság által benyújtott információk szerint a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt hatályon kívül helyezték és nem eredményezett adófizetést vagy adófizetési kötelezettséget abban az időszakban, amelyben hatályban volt.

(18)

Tekintettel a kiskereskedelmi adóról szóló törvény Szlovák Köztársaság általi hatályon kívül helyezésére, az említett törvénnyel bevezetett támogatási intézkedéssel kapcsolatban indított hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalanná vált.

4.   KÖVETKEZTETÉS

(19)

A kiskereskedelmi adóról szóló törvény Szlovák Köztársaság általi hatályon kívül helyezése miatt tárgytalanná vált az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése alapján indított eljárás, ezért azt le kell zárni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tekintettel a kiskereskedelmi adóról szóló törvény Szlovák Köztársaság általi hatályon kívül helyezésére, a kiskereskedelmi adóról szóló törvénnyel bevezetett támogatási intézkedéssel kapcsolatban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése alapján 2019. április 2-án indított hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalanná vált, és ezért lezárásra kerül.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovák Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 21-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  A később módosított 2018. december 13-i 385/2018. sz. törvény a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadóról és a jövedelemadóról szóló 595/2003. sz. törvény módosításairól.

(2)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(3)  HL C 194., 2019.6.7., 11. o.

(4)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/14


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

14. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a járműveknek a biztonsági öv rögzítési pontjai tekintetében történő jóváhagyásáról [2019/2141]

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 09. módosítássorozat – Hatálybalépés időpontja: 2018. december 29.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.   Alkalmazási kör

2.   Fogalommeghatározások

3.   Jóváhagyási kérelem

4.   Jóváhagyás

5.   Előírások

6.   Vizsgálatok

7.   A biztonsági öv rögzítési pontjainak ellenőrzése statikus vizsgálat alatt és után

8.   Járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

9.   A gyártás megfelelősége

10.   Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.   Használati utasítás

12.   A gyártás végleges leállítása

13.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

14.   Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1.   Értesítés

2.   A jóváhagyási jel elrendezése

3.   A biztonsági öv tényleges rögzítési pontjainak helyzete

4.   Eljárás a H pont helyének és a gépjárműben utazó személy törzse különböző ülőhelyeken bezárt tényleges dőlésszögének meghatározására

5.   Húzókészülék

6.   A rögzítési pontok legkisebb száma és az alsó rögzítési pontok helyzete

7.   Dinamikus vizsgálat a biztonsági öv rögzítési pontjaihoz használt statikus szilárdsági vizsgálat alternatívájaként

8.   A próbabábu előírt jellemzői

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az alábbiakra vonatkozik:

M és N kategóriájú járművek (1) menetirányba vagy hátrafelé vagy oldalra néző ülésein helyet foglaló felnőtt utasok biztonsági öveinek rögzítési pontjai tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„jármű jóváhagyása”: meghatározott típusú biztonsági övhöz való rögzítési pontokkal ellátott járműtípus jóváhagyása;

2.2.

„járműtípus”: olyan kategóriájú gépjárművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a jármű- vagy ülésszerkezetek mérete, alakja és anyaga, amelyekhez a biztonsági öv rögzítési pontjait hozzáerősítik, ha a rögzítési pontok szilárdságának dinamikus vizsgálata során az utasbiztonsági rendszer bármely összetevőjének – különösen a terheléskorlátozó funkciónak – a biztonsági öv rögzítési pontjaira ható erőkkel kapcsolatos jellemzői sem különböznek;

2.3.

„biztonsági öv rögzítési pontjai”: a jármű- vagy ülésszerkezet, illetve a jármű bármely más részei, amelyekhez a biztonsági öv csatlakozását erősítik;

2.4.

„tényleges rögzítési pont”: az a pont, amelyet megállapodás szerint arra használnak, hogy meghatározzák az 5.4. szakaszban említett azon szöget, amelyet a biztonsági öv egyes elemei az övet használó személlyel bezárnak, vagyis az a pont, amelyhez a biztonsági övet erősítenék, hogy az ugyanúgy feküdjön föl, mint az öv viselése közben. Ez a pont esetleg egybeeshet a biztonsági öv tényleges rögzítési pontjával is a rögzítési pont biztonsági övhöz csatlakozó részének kialakításától függően;

2.4.1.

Például abban az esetben:

2.4.1.1.

ha a jármű- vagy ülésszerkezetre erősített hevederterelőt alkalmaznak, akkor a biztonsági öv tényleges rögzítési pontjának a hevederterelő középpontját kell tekinteni azon a helyen, ahol a heveder a terelőből az övet használó irányában kilép; és

2.4.1.2.

ha a biztonsági öv hevederterelő közbeiktatása nélkül egyenesen vezet használójától a jármű- vagy ülésszerkezethez erősített övvisszahúzóhoz, akkor a biztonsági öv tényleges rögzítési pontjának azt a pontot kell tekinteni, ahol a hevedert felcsévélő orsó tengelye és a heveder középvonalán átmenő sík egymást metszi;

2.5.

„padló”: a jármű felépítményének az a része, amely a jármű oldalfalait alul összeköti. Ilyen értelemben a padló magában foglalja a merevítőbordákat, a sajtolt profilokat és minden egyéb, pl. a padló alatt elhelyezkedő hossz- és kereszttartót;

2.6.

„ülés”: olyan szerkezet a kárpitozásával együtt, amely a jármű szerkezetével egy egységet alkot, vagy attól különálló, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A fogalom mind egyedi ülésekre, mind pedig az üléspadok egy személy számára szolgáló részére vonatkozik;

2.6.1.

„első utasülés”: az az ülés, ahol a szóban forgó ülés „legelső H pontja” a jármű vezetőjének „R pontján” átmenő függőleges keresztsíkban vagy az előtt van;

2.6.2.

„menetirányba néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű eleje felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10°-nál vagy –10°-nál kisebb szöget zár be;

2.6.3.

„hátrafelé néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű hátulja felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 -nál vagy –10°-nál kisebb szöget zár be;

2.6.4.

„oldalra néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű oldala felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával 90° (± 10°)-ot zár be;

2.7.

„üléscsoport”: padszerű, osztatlan ülés, illetve olyan különálló ülések, amelyek egymás mellett helyezkednek el (vagyis az egyik ülés első rögzítési pontjai egy vonalban vannak a másik ülés hátsó rögzítési pontjaival, vagy azok előtt helyezkednek el, és egy vonalban vannak ugyanezen másik ülés első rögzítési pontjaival, vagy azok mögött helyezkednek el), és egy vagy több felnőtt személy elhelyezkedésére szolgálnak;

2.8.

„üléspad”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet;

2.9.

„ülés típusa”: olyan üléskategória, amelyben az ülések az alábbi lényeges jellemzőik tekintetében nem különböznek egymástól:

2.9.1.

az ülésszerkezet alakja, mérete és anyagai;

2.9.2.

a beállító rendszerek és valamennyi reteszelő rendszer típusa és mérete;

2.9.3.

a biztonsági öv ülésen lévő rögzítési pontjainak, az ülés rögzítési pontjainak és a járműszerkezet érintett részeinek típusa és mérete;

2.10.

„ülésrögzítő pont”: olyan rendszer, amellyel az ülésszerelvény a jármű szerkezetéhez – beleértve a jármű szerkezetének érintett részeit is – van rögzítve;

2.11.

„beállító rendszer”: az a berendezés, amellyel az ülés vagy annak részei az ülésben helyet foglaló utas testalkatának megfelelő helyzetbe állíthatók. Ez a berendezés különösen a következőket teszi lehetővé:

2.11.1.

hosszirányú elmozdítás;

2.11.2.

függőleges elmozdítás;

2.11.3.

szögben történő elmozdítás;

2.12.

„elmozdító rendszer”: olyan szerkezet, amelynek segítségével az ülés vagy annak egy része közbenső rögzített helyzet nélkül elmozdítható és/vagy elfordítható abból a célból, hogy ez megkönnyítse az utasok számára az adott ülés mögötti tér megközelítését;

2.13.

„reteszelő rendszer”: olyan szerkezet, amely biztosítja, hogy az ülés és annak részei használati helyzetben maradjanak, és magában foglalja azt a szerkezetet is, amely reteszeli mind az üléstámlát az üléshez viszonyítva, mind pedig az ülést a járműhöz viszonyítva;

2.14.

„referenciazóna”: a H pontra szimmetrikus, egymástól 400 mm távolságra levő két olyan függőleges hosszirányú sík közötti tér, amelyeket a fejforma függőlegesből vízszintesbe forgatásával határoznak meg, a 21. számú előírás 1. mellékletében szereplő leírás szerint. A berendezést a 21. számú előírás említett mellékletében ismertetett módon kell beállítani úgy, hogy a legnagyobb hosszúsága 840 mm legyen;

2.15.

„mellkasterhelés-csökkentő funkció”: a biztonsági öv és/vagy az ülés és/vagy a jármű bármely olyan része, amellyel a járműben ülő személy mellkasára ütközés esetén ható visszatartó erők nagyságának korlátozását érik el.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.

Valamely járműtípusra vonatkozóan a biztonsági öv rögzítési pontjai tekintetében történő jóváhagyásra irányuló kérelmet a jármű gyártója vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

a járműszerkezet megfelelő méretarányú rajzai, amelyeken fel van tüntetve a biztonsági öv rögzítési pontjainak és (adott esetben) a tényleges rögzítési pontoknak a helye, valamint a biztonsági öv rögzítési pontjait ábrázoló részletes rajzok;

3.2.2.

azon szerkezeti anyagok jellemzői, amelyek befolyásolhatják a biztonsági öv rögzítési pontjainak szilárdságát;

3.2.3.

a biztonsági öv rögzítési pontjainak műszaki leírása;

3.2.4.

az ülésszerkezethez rögzített biztonsági öv rögzítési pontjainak esetében:

3.2.4.1.

a járműtípus részletes leírása az ülések, az ülésrögzítő pontok, valamint a beállító és reteszelő rendszerek szempontjából;

3.2.4.2.

megfelelő méretarányú és kellően részletezett rajzok az ülésekről, azoknak a járműhöz való rögzítéséről, valamint a beállító és reteszelő rendszerekről;

3.2.5.

bizonyíték arra, hogy a biztonsági öv vagy az utasbiztonsági rendszer a rögzítési pontok jóváhagyási vizsgálatakor megfelel a 16. számú ENSZ-előírásnak abban az esetben is, amikor a személygépkocsi gyártója az alternatív dinamikus szilárdsági vizsgálatot választja.

3.3.

A gyártó választása szerint vagy egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő járműpéldányt, vagy a műszaki szolgálat által a biztonsági öv rögzítési pontjainak vizsgálata szempontjából lényegesnek tartott járműrészeket át kell adni a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Ha az ezen előírás szerinti jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az előírás vonatkozó követelményeinek, a járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 08. módosítássorozatnak megfelelően 08). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több, a fenti 2.2. szakasz szerinti járműtípushoz.

4.3.

Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.

ezen előírás száma a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán;

4.4.3.

egy „E” betű az előírás számának jobb oldalán, a 7. mellékletben ismertetett dinamikus vizsgálat szerinti típusjóváhagyás esetében.

4.5.

Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az összes olyan előírás számát és kiegészítő jeleit, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.

A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.

Ezen előírás 2. mellékletében a jóváhagyási jel elrendezésére láthatók példák.

5.   ELŐÍRÁSOK

5.1.

Meghatározások (lásd a 3. mellékletet)

5.1.1.

A H pont az ezen előírás 4. mellékletének 2.3. szakaszában említett vonatkoztatási pont, amelyet az említett mellékletben megállapított eljárással kell meghatározni.

5.1.1.1.

A H’ pont az 5.1.1. szakaszban meghatározott, H pontnak megfelelő vonatkoztatási pont, amelyet minden olyan szokásos helyzetre meg kell határozni, amelyben az ülést használják.

5.1.1.2.

Az R pont az ülés ezen előírás 4. mellékletének 2.4. szakaszában meghatározott vonatkoztatási pontja.

5.1.2.

A háromdimenziós koordinátarendszert ezen előírás 4. mellékletének 2. függeléke határozza meg.

5.1.3.

Az L1 és az L2 pont a biztonsági öv alsó tényleges rögzítési pontjai.

5.1.4.

A C pont az R pont felett függőlegesen 450 mm-re található. Ha azonban az 5.1.6. szakaszban meghatározott S távolság legalább 280 mm, és ha a gyártó az 5.4.3.3. szakaszban előírt BR = 260 mm +0,8 S alternatív képletet választja, akkor a C és R közötti függőleges távolságnak 500 mm-nek kell lennie.

5.1.5.

Az α1, illetve az α2 szög egy vízszintes sík és az ülés függőleges hosszirányú középsíkjára merőleges, valamint az R ponton és az L1 és az L2 ponton átmenő síkok által bezárt szög.

Ha az ülés állítható, ennek a követelménynek a jármű gyártója által megadott valamennyi szokásos vezetési vagy utazási helyzet H pontja esetében teljesülnie kell.

5.1.6.

Az S a biztonsági öv felső tényleges rögzítési pontjai és az alábbiak szerint meghatározott, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos P referenciasík közötti távolság mm-ben:

5.1.6.1.

amennyiben az ülőhelyet jól meghatározza az ülés alakja, a P sík ennek az ülésnek a középsíkja;

5.1.6.2.

jól meghatározott helyzet hiányában:

5.1.6.2.1.

a vezetőülés esetében a P sík egy, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos, az – állítható kormánykerék esetében középső állásban lévő – kormánykerék pereme síkjának középvonalán áthaladó függőleges sík.

5.1.6.2.2.

az első külső utas esetében a P sík szimmetrikus a vezető P síkjával;

5.1.6.2.3.

a hátsó külső ülőhely esetében a P sík a gyártó által meghatározott sík azzal a feltétellel, hogy a P sík és a jármű hosszirányú középsíkja közötti A távolság tekintetében az alábbi feltételeknek teljesülniük kell:

A

legalább 200 mm, ha az üléspad kialakítása csak két személynek biztosít helyet,

A

legalább 300 mm, ha az üléspad kialakítása két személynél többnek biztosít helyet.

5.2.

Általános előírások

5.2.1.

A biztonsági öv rögzítéseit úgy kell tervezni, gyártani és elhelyezni, hogy:

5.2.1.1.

lehetővé tegyék a megfelelő biztonsági öv beszerelését. Az első külső pozíciókban a biztonsági öv rögzítési pontjainak megfelelőnek kell lenniük a beépített övvisszahúzóval és hevedercsévélővel rendelkező biztonsági övekhez, különös tekintettel a biztonsági öv rögzítési pontjainak szilárdsági jellemzőire, kivéve, ha a gyártó olyan más típusú biztonsági övvel felszerelt járművet szállít, amely beépített övvisszahúzókkal rendelkezik. Amennyiben a biztonsági öv rögzítései csak meghatározott típusú biztonsági övekkel alkalmazhatók, azok típusát fel kell tüntetni a fenti 4.3. szakaszban szereplő nyomtatványon;

5.2.1.2.

megfelelő viselés esetén a legkisebbre csökkentsék a biztonsági öv megcsúszásának veszélyét;

5.2.1.3.

a legkisebbre csökkentsék a biztonsági övnek a jármű, illetve az ülés éles és merev alkatrészeivel történő érintkezése miatt bekövetkező sérülésének veszélyét;

5.2.1.4.

a jármű – rendeltetésszerű üzemben – megfeleljen az előírás követelményeinek;

5.2.1.5.

a személyek járműbe történő beszállásának lehetővé tétele és a viselők védelme céljából különböző helyzetet felvevő biztonságiöv-rögzítések esetében ezen előírás követelményei a biztonsági öv rögzítéseinek azon helyzetére vonatkoznak, amelyben tényleges védelmet nyújtanak.

5.3.

A biztonságiöv-rögzítési pontok legkisebb száma

5.3.1.

Minden M és N kategóriájú járművet (kivéve azokat az M2 és M3 kategóriájú járműveket, amelyek az I. vagy az A osztályba tartoznak1) fel kell szerelni az ezen előírás követelményeinek megfelelő biztonságiöv-rögzítési pontokkal.

Amennyiben az I. vagy az A osztályba tartozó1 M2 vagy M3 kategóriájú járművek fel vannak szerelve biztonságiöv-rögzítési pontokkal, a szóban forgó rögzítései pontoknak meg kell felelniük ezen előírás követelményeinek.

5.3.1.1.

A 16. számú előírás szerint S típusú övként (övvisszahúzóval vagy anélkül) jóváhagyott hámrendszer rögzítési pontjainak meg kell felelniük a 14. számú előírás követelményeinek, de az ágyéköv felszerelésére szolgáló kiegészítő rögzítési pont vagy pontok (szerelvény), mentesül(nek) ezen előírás szilárdsági és elhelyezési követelményei alól.

5.3.2.

Minden menetirányba, hátrafelé és oldalra néző ülőhelynél a biztonsági övek rögzítési pontjainak minimális mennyiségét a 6. melléklet határozza meg.

5.3.3.

Az N1 kategóriájú járművek elsőtől eltérő külső, a 6. mellékletben ismertetett és Ø jelölésű ülőhelyeinél két alsó rögzítési pont is megengedett, amennyiben az ülés és a jármű legközelebbi oldalfala között olyan átjáró van, amely az utasok számára lehetővé teszi a jármű más részeinek megközelítését.

Az ülés és az oldalfal közötti területet átjárónak kell tekinteni, amennyiben az R pont helyzetében és a jármű hosszirányú középsíkjára merőlegesen mért távolság – zárt ajtóknál – az oldalfal és az ülés középvonalán átmenő hosszirányú függőleges sík között 500 mm-nél nagyobb.

5.3.4.

A 6. mellékletben ábrázolt és * jelölésű első középső ülőhelyeknél két rögzítési pont megfelelő, ha a szélvédő kívül van a 21. számú előírás 1. mellékletében meghatározott referenciazónán; ha a referenciazónán belül van, három rögzítési pont szükséges.

A biztonsági öv rögzítési pontjainak szempontjából a szélvédő akkor része a referenciazónának, ha statikus érintkezésbe kerülhet a 21. számú előírás 1. mellékletében leírt vizsgálóberendezéssel.

5.3.5.

A 6. mellékletben jelölésű minden ülőhelynél három rögzítési pontnak kell lennie. Két rögzítési pont akkor lehet, ha a következő feltételek közül egy teljesül:

5.3.5.1.

a 80. számú előírás 1. függeléke 3.5. szakaszának megfelelő jármű egy ülése vagy más része közvetlenül elöl van, vagy

5.3.5.2.

a jármű egyetlen része sincs a referenciazónában, vagy nem lehet a referenciazónában, amikor a jármű mozog, vagy

5.3.5.3.

az említett referenciazónán belül a jármű részei teljesítik a 80. számú előírás 6. függelékében meghatározott energiaelnyelési követelményeket.

5.3.5.4.

Az 5.3.5.1–5.3.5.3. szakasz követelményei nem vonatkoznak a vezetőülésre.

5.3.6.

A csak a jármű álló helyzetében használatos ülések, valamint minden olyan jármű ülései esetében, amelyekre az 5.3.1–5.3.4. szakasz nem vonatkozik, biztonságiöv-rögzítési pont megléte nem kötelező. Ha azonban a járművet az ilyen üléseknél is felszerelték rögzítési pontokkal, ezeknek a rögzítési pontoknak is meg kell felelniük ezen előírás követelményeinek. A kizárólag a fogyatékkal élő személyek biztonsági övéhez vagy a 02. módosítássorozattal módosított 107. számú előírás 8. melléklete szerinti egyéb biztonsági rendszerekhez való rögzítési pontoknak nem kell megfelelniük ezen előírás követelményeinek.

5.3.7.

Kétszintes gépjármű felső szintjén a középső első ülőhelyre vonatkozó követelmények vonatkoznak a szélső első ülőhelyekre is.

5.3.8.

Elfordítható vagy más irányba helyezhető ülések esetében – álló helyzetű járműnél – az 5.3.1. szakasz követelményeit csak azokra az irányokra kell alkalmazni, amelyeket a közúton haladó jármű esetében ezen előírással összhangban a rendeltetésszerű használatra meghatároznak. Az adatközlő lapon fel kell tüntetni egy erre utaló megjegyzést.

5.4.

A biztonsági öv rögzítési pontjainak helyzete (lásd a 3. melléklet 1. ábráját)

5.4.1.

Általános tudnivalók

5.4.1.1.

Bármely biztonsági öv rögzítési pontjai elhelyezhetők teljes egészében vagy a jármű felépítményén, vagy az ülés szerkezetén vagy a jármű bármely más részén, illetve szétoszthatók e részek között.

5.4.1.2.

Bármely biztonsági öv rögzítése használható két egymás mellett található biztonsági öv végpontjának a csatlakoztatására, amennyiben megfelelnek a vizsgálatra vonatkozó előírásoknak.

5.4.2.

A biztonsági öv alsó tényleges rögzítési pontjainak helyzete

5.4.2.1.

Első ülések, M1 járműkategória

Az M1 kategóriájú gépjárművekben az α1 szögnek (nem a csat felőli oldalon) 30–80 fok között, míg az α2 szögnek (a csat felőli oldalon) 45–80 fok között kell lennie. Mindkét szögre vonatkozó követelmény az első ülések összes szokásos utazási helyzetére érvényes. Amennyiben az α1 és α2 szög legalább egyike minden szokásos használati helyzetben állandó (pl. az üléshez rögzített rögzítési pont esetében), akkor annak értéke 60° ± 10° kell, hogy legyen. A 20°-os szögnél kisebb üléstámla-dőlésszögű, beállító rendszerrel rendelkező állítható ülések esetében (lásd a 3. melléklet 1. ábráját) az α1 szög a fent megállapított minimális érték (30°) alatt lehet, feltéve, hogy bármely szokásos használati helyzetben nem kisebb 20°-nál.

5.4.2.2.

Hátsó ülések, M1 járműkategória

Az M1 kategóriájú gépjárművek esetében a hátsó ülések α1 és α2 szöge értékének a 30–80 fok közötti tartományban kell lennie. Amennyiben a hátsó ülések állíthatók, a fenti értékek minden szokásos utazási helyzetre érvényesek.

5.4.2.3.

Első ülések, M1-től eltérő járműkategóriák

Az M1-től eltérő kategóriájú gépjárművek esetében az α1 és az α2 szög értékének az első ülések minden szokásos utazási helyzetében 30 és 80 fok között kell lennie. A 3,5 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömegű járművek első üléseinek esetében az α1 és α2 szögeknek legalább az egyike minden szokásos használati helyzetben állandó, értékének 60° ± 10°-nak kell lennie (pl. üléshez rögzített rögzítési pont).

5.4.2.4.

Hátsó ülések és különleges első vagy hátsó ülések, M1-től eltérő járműkategóriák

Az M1-től eltérő járműkategóriákban:

a)

üléspadok esetében,

b)

a beállító rendszerrel ellátott, 20°-nál kisebb dőlésszögű háttámlával rendelkező állítható (első vagy hátsó) ülések esetében (lásd a 3. melléklet 1. ábráját), és

c)

egyéb hátsó ülések esetében,

az α1 és az α2 szög értékének 20° és 80° között kell lennie az ülés minden szokásos használati helyzetében. A 3,5 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömegű járművek első üléseinek esetében az α1 és α2 szögeknek legalább az egyike minden szokásos használati helyzetben állandó, értékének 60° ± 10°-nak kell lennie (pl. üléshez rögzített rögzítési pont).

Az M2 és M3 kategóriájú járművek nem első ülései esetében az α1 és α2 szög 45° és 90° között kell, hogy legyen minden szokásos használati helyzetben.

5.4.2.5.

A jármű függőleges hosszirányú középsíkjával párhuzamos és ugyanazon biztonsági öv L1 és L2 alsó tényleges rögzítési pontja közül az egyiken, de nem ugyanazon áthaladó két függőleges sík közötti távolságnak legalább 350 mm-nek kell lennie. Oldalra néző ülések esetében az ülés függőleges hosszirányú középsíkjával párhuzamos és ugyanazon biztonsági öv L1 és L2 alsó tényleges rögzítési pontja közül az egyiken, de nem ugyanazon áthaladó két függőleges sík közötti távolságnak legalább 350 mm-nek kell lennie. Amennyiben az M1 és N1 kategóriájú járművek hátsó üléssora csak egy középső ülőhelyet foglal magában, a fent említett távolság a szóban forgó középső ülőhely esetében legalább 240 mm, amennyiben a középső hátsó ülést nem lehet felcserélni a jármű más ülésével. Az ülés hosszirányú középsíkja áthalad az L1 és L2 pont között, és legalább 120 mm távolságban van ezektől a pontoktól.

5.4.3.

A biztonsági öv felső tényleges rögzítési pontjainak helyzete (lásd a 3. mellékletet)

5.4.3.1.

Ha hevederterelőt vagy hasonló olyan szerkezetet alkalmaznak, amely befolyásolja a felső tényleges rögzítési pont helyzetét, e helyzetet a szokásos módon kell meghatározni, figyelembe véve a rögzítési pontnak azt a helyzetét, amikor a heveder hosszirányú középvonala azon a J1 ponton halad át, amelyet az R pontból egymást követően az alábbi három szakasz határoz meg:

RZ

:

a törzsvonalnak az R ponttól felfelé mért, 530 mm hosszú szakasza,

ZX

:

a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges, a Z ponttól a rögzítési pont irányába mért, 120 mm hosszú szakasz;

XJ1

:

az RZ és ZX szakasz által meghatározott síkra az X pontban merőleges, attól előre mért, 60 mm hosszú szakasz.

A J2 pont a J1 ponttal az említett ülésre helyezett próbabábunak az 5.1.2. szakaszban ismertetett törzsvonalán átmenő függőleges hosszirányú síkra szimmetrikus.

Ha kétajtós kialakítást alkalmaznak mind az első, mind a hátsó ülések megközelítéséhez, és a felső rögzítési pont a „B” oszlopon található, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozza se a járműbe való beszállást, sem pedig a járműből való kiszállást.

5.4.3.2.

A tényleges felső rögzítési pontnak az FN sík alatt kell elhelyezkednie, amely merőleges az ülés hosszirányú középsíkjára, és 65° szöget zár be a törzs vonalával. Ez a szög hátsó ülések esetében 60°-ra csökkenthető. Az FN síknak úgy kell elhelyezkednie, hogy a törzs vonalát a D pontban metssze, úgy, hogy DR = 315 mm +1,8 S. Ha azonban S ≤ 200 mm, akkor DR = 675 mm.

5.4.3.3.

A tényleges felső rögzítési pont az ülés hosszirányú középsíkjára merőleges és a B pontban a törzsvonalat 120 fokban metsző FK sík mögött kell, hogy legyen úgy, hogy BR = 260 mm + S. Amennyiben S ≥ 280 mm, a gyártó használhatja a BR = 260 mm +0,8 S összefüggést is.

5.4.3.4.

Az S értéke nem lehet kisebb 140 mm-nél.

5.4.3.5.

A felső tényleges rögzítési pontot az R ponton átmenő és a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges függőleges sík mögött kell elhelyezni, a 3. melléklet szerint.

5.4.3.6.

A felső tényleges rögzítési pontnak az 5.1.4. szakaszban meghatározott C ponton átmenő vízszintes sík felett kell lennie.

5.4.3.6.1.

Az 5.4.3.6. szakasz követelményei ellenére megengedett, hogy az M2 és M3 kategóriájú járművek utasüléseinek tényleges felső rögzítési pontját az előírt érték alá lehessen beállítani feltéve, hogy teljesülnek a következő követelmények:

a)

a biztonsági övön vagy ülésen tartósan jelölni kell a tényleges felső rögzítési pont azon helyzetét, amelytől kezdve teljesül az 5.4.3.6. szakaszban a felső rögzítési pont magasságára vonatkozóan előírt minimumérték. Ennek a jelölésnek egyértelműen jeleznie kell a felhasználó számára, hogy a rögzítési pont mettől van olyan helyzetben, amely alkalmas egy átlagos termetű felnőtt általi használatra;

b)

a tényleges felső rögzítési pontot úgy kell kialakítani, hogy a magassága az öv ülő helyzetben lévő viselője számára könnyen hozzáférhető, továbbá kényelmesen és könnyen használható kézi beállító berendezéssel beállítható legyen;

c)

a tényleges felső rögzítési pontot úgy kell kialakítani, hogy lehetetlenné tegye a rögzítési pont véletlen felfelé mozdítását, ami csökkentené az eszköz hatékonyságát a rendeltetésszerű használat során;

d)

a gyártónak a jármű kézikönyvében egyértelmű iránymutatást kell adnia az ilyen rendszerek beállítására vonatkozóan, valamint tanácsot arra nézve, hogy megfelelők-e, és ha igen, milyen korlátozásokkal megfelelők alacsony utasok általi használatra.

Abban az esetben azonban, ha a vállmagasságnak megfelelő beállítást lehetővé tevő szerkezet nem kapcsolódik közvetlenül sem a járműszerkezethez, sem az ülésszerkezethez, hanem egy rugalmas vállmagasság-beállító szerkezet révén valósul meg:

e)

a fenti a) és d) pontban említett követelményeknek továbbra is teljesülniük kell a 14. számú előírás szerinti típusjóváhagyási eljárás keretében a beszerelésre kerülő utasbiztonsági rendszer használata révén;

f)

igazolni kell, hogy a biztonsági öv a rugalmas vállmagasság-beállító szerkezettel együtt megfelel a 16. számú előírás utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó követelményeinek; a b) és a c) pontban foglalt követelményeket a 16. számú előírás 8.3. szakasza szerint kell teljesíteni.

5.4.3.7.

Az 5.4.3.1. szakaszban meghatározott felső rögzítési ponton kívül más felső tényleges rögzítési pontok is lehetnek abban az esetben, ha azok az alábbi feltételek egyikét teljesítik:

5.4.3.7.1.

A kiegészítő rögzítési pontoknak eleget kell tenniük az 5.4.3.1–5.4.3.6. szakaszok követelményeinek.

5.4.3.7.2.

A kiegészítő rögzítési pontok szerszámok nélkül használhatók, megfelelnek az 5.4.3.5. és 5.4.3.6. szakasz követelményeinek, és azon területek egyikén kell lenniük, amelyet úgy határozunk meg, hogy az ezen előírás 3. mellékletének 1. ábráján bemutatott területet függőleges irányban lefelé vagy felfelé 80 mm-re elmozdítjuk.

5.4.3.7.3.

A hámöv részére készült rögzítési pont(ok) megfelel(nek) az 5.4.3.6. szakasz követelményeinek, ha a referenciaegyenesen átmenő keresztirányú sík mögött van(nak), és a következők szerint helyezkedik (helyezkednek) el:

5.4.3.7.3.1.

egy rögzítési pont esetén annak a két lapszögnek a közös területén, amelyeket az 5.4.3.1. szakaszban meghatározott J1 és J2 ponton átmenő függőlegesek határolnak, és amelyek vízszintes metszete ezen előírás 3. mellékletének 2. ábráján látható;

5.4.3.7.3.2.

két rögzítési pont esetén a fentiekben meghatározott két lapszög bármelyikének területén, amennyiben a rögzítési pont legfeljebb 50 mm-re van a másik rögzítési pontnak a kérdéses ülés 5.1.6. szakaszban meghatározott P síkjára merőleges tükörképének helyzetétől.

5.5.

Menetes rögzítőfuratok méretei

5.5.1.

A rögzítési pontnak 7/16 hüvelykes (20 UNF 2B) menetes furatméretűnek kell lennie.

5.5.2.

Ha a gyártó építi be a biztonsági övet a járműbe, és ezek a kérdéses ülésekre előírt valamennyi rögzítési ponthoz csatlakoztatva vannak, ezeknek a rögzítési pontoknak nem kell megfelelniük az 5.5.1. szakasz követelményének, ha megfelelnek ezen előírás összes többi követelményének. Ezenfelül az 5.5.1. szakaszban megállapított követelmény nem alkalmazandó azokra a kiegészítő rögzítési pontokra, amelyek megfelelnek az 5.4.3.7.3. szakasz követelményének.

5.5.3.

A biztonsági övnek a rögzítési pont károsodása nélkül eltávolíthatónak kell lennie.

6.   VIZSGÁLATOK

6.1.

Általános feltételek a biztonsági övek rögzítési pontjainak vizsgálatához

6.1.1.

A 6.2. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével és a gyártó kérésére:

6.1.1.1.

a vizsgálatok végrehajthatók vagy a jármű vázán, vagy a készre szerelt járművön;

6.1.1.2.

a vizsgálatok egy üléshez vagy üléscsoporthoz kapcsolódó rögzítési pontokra korlátozhatók abban az esetben, ha:

a)

az érintett rögzítési pontok szerkezeti jellemzői más ülésekhez vagy üléscsoportokhoz kapcsolódó rögzítési pontok jellemzőivel megegyeznek; és

b)

az ilyen rögzítési pontok részben vagy egészben az ülésre vagy üléscsoportra vannak szerelve, ha az ülés vagy üléscsoport szerkezeti jellemzői megegyeznek a többi ülés vagy üléscsoport szerkezeti jellemzőivel;

6.1.1.3.

az ablakok és ajtók megléte, illetve nyitott vagy zárt állapota nem meghatározó;

6.1.1.4.

minden olyan szerelvény felszerelhető, amely általában a jármű tartozéka, és növeli a jármű szilárdságát.

6.1.2.

Az üléseket a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat belátása szerint kell beszerelni, és abba a vezetési vagy használati helyzetbe kell állítani, amely a rendszer szilárdsága szempontjából a legkedvezőtlenebb. Az ülések helyzetét a jelentésben fel kell tüntetni. Az üléstámlát, ha dőlésszöge állítható, a gyártó előírásainak megfelelően kell reteszelni, vagy – ilyen előírás hiányában – olyan helyzetben, amely a lehető legjobban megközelíti az M1 és az N1 kategóriájú járművek esetében a 25°-os tényleges üléstámla-dőlésszöget, illetve az összes többi kategóriájú jármű esetében a 15°-os üléstámla-dőlésszöget.

6.2.

A jármű rögzítése a biztonsági öv rögzítési pontjainak a vizsgálatához

6.2.1.

A vizsgálat során a jármű rögzítésére alkalmazott módszer nem növelheti a biztonságiöv-rögzítési pontok és azok környékének szilárdságát, és nem csökkentheti a járműszerkezet szokásos alakváltozását sem.

6.2.2.

A járművet rögzítő berendezést kielégítőnek kell tekinteni abban az esetben, ha az a karosszériára annak teljes szélességében semmilyen befolyással nincs, és ha a járművet vagy annak szerkezetét a vizsgálatra kerülő rögzítési pont előtt legalább 500 mm távolságban rögzítik, és ettől a rögzítési ponttól legalább 300 mm távolságra hátul rögzítik.

6.2.3.

Célszerű a járművázat olyan bakokra fektetni, amelyek megközelítőleg egy vonalban vannak a keréktengelyekkel, vagy ha ez nem lehetséges, a felfüggesztés csatlakozási pontjaival.

6.2.4.

Ha az ezen előírás 6.2.1–6.2.3. szakaszában előírtaktól eltérő vizsgálati módszert alkalmaznak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.

6.3.

A biztonságiöv-rögzítési pontok vizsgálatának általános feltételei

6.3.1.

Ugyanazon üléscsoport összes biztonságiöv-rögzítési pontját egyidejűleg kell vizsgálni. Ha azonban fennáll annak a kockázata, hogy az ülések és/vagy rögzítési pontok nem szimmetrikus terhelése meghibásodáshoz vezethet, további vizsgálatokat is lehet végezni nem szimmetrikus terheléssel.

6.3.2.

A húzóerőt a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos síkban, a vízszintes sík felett 10° ± 5° szögben kell kifejteni.

A célterhelés 10 százalékának megfelelő előterhelést kell alkalmazni ± 30 százalékos tűréssel; a terhelést a megfelelő célterhelés 100 százalékára kell növelni.

6.3.3.

A teljes terhelést a lehető leggyorsabban el kell érni, miközben a terhelés alkalmazása legfeljebb 60 másodpercig tarthat.

A gyártó azonban kérheti a terhelés 4 másodpercen belül való elérését is.

A biztonsági öv rögzítési pontjainak legalább 0,2 másodpercig ki kell bírniuk az előírt terhelést.

6.3.4.

A lenti 6.4. szakaszban meghatározott vizsgálatok során használandó húzókészülékek az 5. mellékletben láthatók. Az 5. melléklet 1. ábráján bemutatott eszközöket az üléspárnára kell helyezni, és – amennyiben lehetséges – az öv hevederét szorosra húzva körülöttük, ezzel egyidejűleg vissza kell őket nyomni az üléstámlába. Az 5. melléklet 2. ábráján látható eszközt a helyére kell tenni, az övhevedert az eszközre kell illeszteni, majd szorosra kell húzni. A vizsgálati eszköz megfelelő elhelyezéséhez minimálisan szükséges terhelésnél nagyobb előterhelés nem érheti a biztonsági öv rögzítési pontjait a művelet alatt.

Az egyes ülőhelyeknél használt 254 mm-es vagy 406 mm-es húzókészüléknek olyannak kell lennie, hogy szélessége a lehető legközelebb álljon az alsó rögzítési pontok közötti távolsághoz.

A húzókészüléket úgy kell elhelyezni, hogy el lehessen kerülni a hevedervizsgálat közbeni minden olyan kölcsönös behatást, amely hátrányosan érintené a terhelést és a terhelés eloszlását.

6.3.5.

A felső biztonságiöv-rögzítési ponttal rendelkező ülések rögzítési pontjait az alábbi feltételek mellett kell vizsgálni:

6.3.5.1.

Első külső ülések:

A biztonsági öv rögzítési pontjait a 6.4.1. szakaszban előírt vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során az erőhatást a hárompontos biztonsági öv geometriáját visszaadó olyan szerkezettel kell átvinni, amely a felső biztonságiöv-rögzítési pontban hevedercsévélővel vagy -terelővel ellátott övvisszahúzóval van ellátva. Ha a rögzítési pontok száma nagyobb annál, mint amelyet az 5.3. szakasz előír, ezeket a rögzítési pontokat a 6.4.5. szakaszban előírt vizsgálatnak kell alávetni, amelyek során a terhelést olyan szerkezettel kell átadni a rögzítési pontokra, amely megvalósítja azon biztonsági öv típusának a geometriáját, amelyet a rögzítési ponthoz kívánnak csatlakoztatni.

6.3.5.1.1.

Ha övvisszahúzó nem csatlakozik az előírt oldalsó alsó rögzítési ponthoz, vagy ha az övvisszahúzó a felső biztonságiöv-rögzítési ponthoz van erősítve, az alsó rögzítési pontokat is alá kell vetni a 6.4.3. szakaszban előírt vizsgálatnak.

6.3.5.1.2.

A fenti esetben – a gyártó kívánságára – a 6.4.1. és 6.4.3. szakaszban előírt vizsgálatokat két különböző szerkezeten is el lehet végezni.

6.3.5.2.

Hátsó külső ülések és minden középső ülés:

A biztonságiöv-rögzítési pontokat a 6.4.2. szakaszban előírt vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során az erőhatást övvisszahúzó nélküli hárompontos biztonsági öv geometriáját megjelenítő készülékkel kell átvinni a rögzítési pontokra, valamint a 6.4.3. szakaszban előírt vizsgálatnak, amelyben az erőhatást a medenceöv geometriáját reprodukáló készülékkel kell átvinni a két alsó rögzítési pontra. A gyártó kérésére ezt a két vizsgálatot két különböző szerkezeten is el lehet végezni.

6.3.5.3.

Ha a gyártó a járművet biztonsági övvel szállítja, a megfelelő biztonságiöv-rögzítési pontokat – a gyártó kérésére – csak olyan vizsgálatnak kell alávetni, amelyben az erőhatást olyan típusú öv geometriáját visszaadó készülékkel kell átvinni, amelyet ezekhez a rögzítési pontokhoz csatlakoztatnak.

6.3.6.

Ha a szélső és középső ülésekre nincs előírva felső rögzítési pont, akkor az alsó biztonságiöv-rögzítési pontokat kell alávetni a 6.4.3. szakaszban előírt vizsgálatnak, amely során az erőhatást a rögzítési pontokra a medenceöv geometriáját visszaadó készülékkel kell átadni.

6.3.7.

Ha a járművet olyan szerelvények befogadására tervezték, amelyek csigák stb. közbeiktatása nélkül nem teszik lehetővé hevederek közvetlen csatlakoztatását a biztonságiöv-rögzítési pontokhoz, vagy az 5.3. szakaszban említett biztonsági öv-rögzítési pontok mellett kiegészítő rögzítési pontok is szükségesek, akkor a biztonsági övet vagy a biztonsági öv felszereléséhez tartozó csigákat, huzalokat stb. ilyen készülékkel kell csatlakoztatni a jármű biztonsági öv-rögzítési pontjaihoz, és a rögzítési pontokat a 6.4. szakaszban előírtak szerint kell megvizsgálni.

6.3.8.

Az ezen előírás 6.3. szakaszában előírtaktól eltérő vizsgálati módszer is alkalmazható, de annak egyenértékűségét bizonyítani kell.

6.4.

A biztonságiöv-rögzítési pontok vizsgálatának különös feltételei

6.4.1.

A felső biztonsági öv-rögzítési pontnál hevedercsévélővel vagy -terelővel ellátott övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

6.4.1.1.

A felső biztonsági öv-rögzítési ponthoz a húzókészülék által kifejtett erő közvetítésére különleges heveder- vagy huzalcsévélőt vagy -terelőt, vagy a gyártó által szállított hevedercsévélőt vagy -terelőt kell beszerelni.

6.4.1.2.

1 350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell kifejteni ugyanazon biztonsági öv rögzítési pontjaihoz csatlakoztatott húzókészülékre (lásd az 5. melléklet 2. ábráját) a biztonsági öv felső törzshevederének geometriáját megjelenítő szerkezet alkalmazásával. Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében a vizsgálati terhelésnek 675 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 450 ± 20 daN-nak.

6.4.1.3.

Ezzel egyidejűleg 1 350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelésnek kell kitenni a biztonsági öv két alsó rögzítési pontjához csatlakoztatott húzókészüléket (lásd az 5. melléklet 1. ábráját). Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében a vizsgálati terhelésnek 675 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 450 ± 20 daN-nak.

6.4.2.

Vizsgálat övvisszahúzó nélküli vagy felső rögzítési pontos övvisszahúzóval ellátott hárompontos biztonsági öv elrendezés esetében

6.4.2.1.

1 350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelésnek kell alávetni a biztonsági öv felső rögzítési pontjához és ugyanazon biztonsági öv szemközti, alsó rögzítési pontjaihoz csatlakoztatott húzókészüléket (lásd az 5. melléklet 2. ábráját), a felső rögzítési ponthoz rögzített övvisszahúzóval, amennyiben a gyártó azt rendelkezésre bocsátotta. Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében a vizsgálati terhelésnek 675 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 450 ± 20 daN-nak.

6.4.2.2.

Ezzel egyidejűleg 1 350 daN ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv alsó rögzítési pontjaihoz csatlakoztatott húzókészülékre (lásd az 5. melléklet 1. ábráját). Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében a vizsgálati terhelésnek 675 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 450 ± 20 daN-nak.

6.4.3.

A medenceöv vizsgálati elrendezése

2 225 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell alkalmazni a biztonsági öv két alsó rögzítési pontjához csatlakoztatott húzókészüléken (lásd az 5. melléklet 1. ábráját). Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében a vizsgálati terhelésnek 1 110 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 740 ± 20 daN-nak.

6.4.4.

A teljes mértékben az ülés szerkezetében lévő vagy a jármű szerkezete és az ülés szerkezete között elosztott biztonságiöv-rögzítési pontok vizsgálata

6.4.4.1.

A fenti 6.4.1., 6.4.2. és 6.4.3. szakaszban előírt vizsgálatnak a helyzetre alkalmazott elvégzésével egyidejűleg mindegyik ülést vagy üléscsoportot az alábbi erőhatásnak kell alávetni:

6.4.4.2.

A fenti 6.4.1., 6.4.2. és 6.4.3. szakaszban jelzett erőhatást a teljes ülés tömege hússzorosának megfelelő erővel kell megnövelni. A tehetetlenségi terhelést az ülésre vagy az ülés olyan megfelelő részeire kell kifejteni, amelyek megfelelnek az adott ülés tömege által az ülés rögzítési pontjaira gyakorolt fizikai hatásnak. Az alkalmazott kiegészítő terhelést vagy terheléseket és a terhelés eloszlását a gyártó határozza meg, és a műszaki szolgálat fogadja el.

Az M2 és N2 kategóriájú járművek esetében ez az erő a teljes ülés tömegének tízszerese; az M3 és N3 kategória esetében ez a teljes ülés tömegének 6,6-szorosa.

6.4.5.

Különleges típusú biztonsági öv vizsgálati elrendezése

6.4.5.1.

Az ilyen biztonsági öv rögzítési pontjaihoz csatlakoztatott húzókészülékre (lásd az 5. melléklet 2. ábráját) 1 350 ± 20 daN vizsgálati terhelést kell kifejteni a felső törzsheveder vagy hevederek geometriáját megjelenítő készülék alkalmazásával.

6.4.5.2.

Ezzel egyidejűleg 1 350 ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítési pontjához csatlakoztatott húzókészülékre (lásd az 5. melléklet 3. ábráját).

6.4.5.3.

Az M1 és N1 kategóriától eltérő kategóriájú járművek esetében ennek a vizsgálati terhelésnek 675 ± 20 daN-nak kell lennie, az M3 és az N3 kategóriájú járművek esetében pedig 450 ± 20 daN-nak.

6.4.6.

Hátrafelé néző ülések vizsgálata

6.4.6.1.

A rögzítési pontokat a 6.4.1., a 6.4.2. vagy a 6.4.3. szakaszban előírt, megfelelő erővel kell vizsgálni. A vizsgálati terhelésnek minden esetben az M3 vagy N3 kategóriájú járművekre előírt terhelésnek kell megfelelnie.

6.4.6.2.

A vizsgálati terhelést a kérdéses ülőhelyhez viszonyítva előre kell irányítani a 6.3. szakaszban előírt eljárás szerint.

6.4.7.

Oldalra néző ülések vizsgálata

6.4.7.1.

A rögzítési pontokat a 6.4.3. szakaszban az M3 kategóriájú járművek esetében előírt erővel kell vizsgálni.

6.4.7.2.

A vizsgálati terhelést a járműhöz viszonyítva előre kell irányítani a 6.3. szakaszban előírt eljárás szerint. Amennyiben az oldalra néző ülések egy alapszerkezeten egy csoportban találhatók, a csoportban minden egyes ülőhely biztonsági övének rögzítési pontjait külön kell vizsgálni. Ezenkívül el kell végezni az alapszerkezet vizsgálatát a 6.4.8. szakaszban leírtak szerint.

6.4.7.3.

Az oldalra néző ülések vizsgálatához átalakított húzókészülék az 5. melléklet 1b. ábráján látható.

6.4.8.

Oldalra néző ülések alapszerkezetének vizsgálata

6.4.8.1.

Az oldalra néző üléseknek vagy oldalra néző ülések csoportjának alapszerkezetét a 6.4.3. szakaszban az M3 kategóriájú járművek esetében előírt erővel kell vizsgálni.

6.4.8.2.

A vizsgálati terhelést a járműhöz viszonyítva előre kell irányítani a 6.3. szakaszban előírt eljárás szerint. Amennyiben az oldalra néző ülések egy csoportban találhatók, az alapszerkezetet a csoport valamennyi ülőhelye esetében egyszerre kell vizsgálni.

6.4.8.3.

A 6.4.3. és a 6.4.4. szakaszban előírt erők támadáspontjának a lehető legközelebb kell esnie az egyes ülőhelyek H pontjához, és az egyes ülőhelyek megfelelő H pontján áthaladó vízszintes sík és függőleges keresztirányú sík által meghatározott egyenesre kell esnie.

6.5.

A 7. melléklet 1. szakaszában ismertetett üléscsoportok esetében a 7. melléklet dinamikai vizsgálata a személygépkocsi gyártójának választása szerint végezhető el, a 6.3. és 6.4. szakaszban előírt statikus vizsgálat alternatívájaként.

7.   A BIZTONSÁGI ÖV RÖGZÍTÉSI PONTJAINAK ELLENŐRZÉSE STATIKUS VIZSGÁLAT ALATT ÉS UTÁN

7.1.

Minden rögzítési pontnak meg kell felelnie a 6.3. és a 6.4. szakaszban előírt vizsgálaton. A rögzítés vagy a környező terület maradandó alakváltozása – beleértve a részleges szakadást és törést is – a szükséges erő meghatározott ideig való elviselése esetén nem jelenti a vizsgálatnak való meg nem felelést. A vizsgálat alatt az 5.4.2.5. szakaszban a tényleges alsó biztonságiöv-rögzítési pontok, az 5.4.3.6. szakaszban pedig a tényleges felső biztonságiöv-rögzítési pontok vonatkozásában meghatározott legkisebb térközöket tekintetbe kell venni.

7.1.1.

A 2,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó, M1 kategóriájú járművek esetében, ha a biztonsági öv felső rögzítési pontja az ülés szerkezetéhez van rögzítve, a biztonsági öv tényleges felső rögzítési pontja a vizsgálat alatt nem kerülhet az említett ülés R pontján és C pontján átmenő keresztirányú sík elé (lásd ezen előírás 3. mellékletének 1. ábráját).

A fent említett járművektől eltérő járműveknél a biztonsági öv tényleges felső rögzítési pontja a vizsgálat alatt nem kerülhet a 10°-os szögben előrehajló és az ülés R pontján átmenő keresztirányú sík elé.

A tényleges felső rögzítési pont legnagyobb elmozdulását a vizsgálat alatt mérni kell.

Ha a tényleges felső rögzítési pont elmozdulása meghaladja a fent említett határt, a gyártónak a műszaki szolgálat számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy ez nem veszélyezteti a bennülőket. Például a 94. számú előírás szerinti vizsgálati eljárást vagy megfelelő impulzust keltő ütközőkocsis vizsgálatot kell elvégezni annak bizonyítására, hogy elegendő tér marad a túléléshez.

7.2.

Az olyan járművekben, ahol ilyen szerkezeteket használnak, az elmozdító és reteszelő berendezéseknek a vonóerő megszüntetést követően kézzel működtethetőnek kell maradniuk, hogy az üléseken helyet foglaló összes személy elhagyhassa a járművet.

7.3.

Vizsgálat után a rögzítési pontok és a vizsgálat alatti terhelést viselő szerkezetek minden károsodását fel kell jegyezni.

7.4.

Ettől eltérve, az M3 kategóriájú és a 3,5 tonnát meg nem haladó tömegű M2 kategóriájú járművek egy vagy több ülésére szerelt, a 80. számú előírás követelményeinek megfelelő felső rögzítési pontoknak nem kell megfelelniük a 7.1. szakaszban említett, az 5.4.3.6. szakasznak való megfelelésre vonatkozó követelményeknek.

8.   JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

8.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a típusjóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

8.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

8.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

8.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban meghatározott eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.3.

A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

9.1.

Az ennek az előírásnak megfelelő jóváhagyási jellel ellátott valamennyi járműnek meg kell felelnie annak a járműtípusnak, amelyet a biztonsági övek rögzítési pontjainak jellemzőit befolyásoló részletekre tekintettel hagytak jóvá.

9.2.

A fenti 9.1. szakaszban előírt gyártásmegfelelőséget elegendő számú, ezen előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott, a sorozatgyártásból véletlenszerűen kiválasztott jármű vizsgálatával kell ellenőrizni.

9.3.

Az említett ellenőrzéseket általános szabályként a méretek levételére kell korlátozni. Szükség esetén azonban a járművet alá kell vetni a 6. szakaszban leírt – a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat által kiválasztott – más vizsgálatnak is.

10.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1.

A járműtípusra ezen előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 9.1. szakaszban megállapított követelmények, vagy ha a biztonsági övek rögzítési pontjai nem feleltek meg a fenti 9. szakaszban előírt ellenőrző vizsgálatokon.

10.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11.   HASZNÁLATI UTASÍTÁS

A nemzeti hatóságok megkövetelhetik az általuk nyilvántartásba vett járművek gyártóitól, hogy a jármű üzemeltetési utasításában világosan közöljék a következőket:

11.1.

hol vannak a biztonsági öv rögzítési pontjai; és

11.2.

milyen típusú biztonsági övekhez valók a rögzítési pontok (lásd az 1. melléklet 5. szakaszát).

12.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott biztonságiöv-rögzítési pont típusának gyártását, erről tájékoztatnia kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által megadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

14.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14.1.

A 06. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az EGB-jóváhagyásoknak a 06. módosítássorozattal módosított ezen előírás alapján történő kiadását.

14.2.

Az előírás 06. módosítássorozatának hatálybalépését követő 2 év elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak EGB-típusjóváhagyást, amennyiben a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 06. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

14.3.

Az ezen előírás 06. módosítássorozatának hatálybalépését követő 7 év elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 06. módosítássorozattal módosított előírás szerint adtak meg. Az ezen előírás 06. módosítássorozata által nem érintett járműkategóriák jóváhagyásai azonban érvényesek maradnak, és a szerződő felek továbbra is elfogadják ezeket.

14.4.

A fenti 7.1.1. szakasz által nem érintett járművek esetében az ezen előírás 04. módosítássorozata szerint megadott jóváhagyások érvényben maradnak.

14.5.

Az ezen előírás 05. módosítássorozatának 4. kiegészítése által nem érintett járművek esetében a meglevő jóváhagyások érvényben maradnak, amennyiben ezeket a 05. módosítássorozatnak megfelelően adták ki a 3. kiegészítéssel bezárólag.

14.6.

A 05. módosítássorozat 5. kiegészítésének hivatalos hatálybalépésétől kezdve az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyásoknak a 05. módosítássorozat 5. kiegészítésével módosított előírás alapján történő megadását.

14.7.

Az ezen előírás 05. módosítássorozatának 5. kiegészítése által nem érintett járművek esetében a meglevő jóváhagyások érvényben maradnak, amennyiben ezeket a 05. módosítássorozatnak megfelelően adták ki a 3. kiegészítéssel bezárólag.

14.8.

2005. február 20-tól az M1 kategóriájú járművek esetében az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak jóváhagyást, amennyiben a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 05. módosítássorozat 5. kiegészítésével módosított ezen előírás követelményeinek.

14.9.

2007. február 20-tól az M1 kategóriájú járművek esetében az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 05. módosítássorozatának 5. kiegészítésével módosított ezen előírás szerint adtak meg.

14.10.

2006. július 16-tól az N kategóriájú járművek esetében az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak ki jóváhagyást, amennyiben a járműtípus megfelel a 05. módosítássorozat 5. kiegészítésével módosított ezen előírás követelményeinek.

14.11.

2008. július 16-tól az N kategóriájú járművek esetében az előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 05. módosítássorozatának 5. kiegészítésével módosított ezen előírás szerint adtak ki.

14.12.

A 07. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyásoknak a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás alapján történő megadását.

14.13.

A 07. módosítássorozat hatálybalépését követő 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a járműtípusokra adhatnak jóváhagyást, amelyek megfelelnek a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

14.14.

A 07. módosítássorozat hatálybalépését követő 36 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint adtak meg.

14.15.

A 14.13. és a 14.14. szakasz ellenére az előírás előző módosítássorozata alapján jóváhagyott azon járműkategóriák jóváhagyásai, amelyeket a 07. módosítássorozat nem érint, érvényesek maradnak, és az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is elfogadják ezeket.

14.16.

Amennyiben a megállapodáshoz való csatlakozásuk idején nemzeti előírásaik nem tartalmaztak olyan követelményeket, amelyek a lehajtható ülésekhez is előírták a biztonságiöv-rögzítési pontok kötelező felszerelését, a szerződő felek nemzeti jóváhagyás céljára továbbra is elfogadhatják az ilyen övrögzítési pontok fel nem szerelését, ebben az esetben azonban ezeknek a buszkategóriáknak nem lehet típusjóváhagyást adni ezen előírás alapján.

14.17.

A 07. módosítássorozat 2. kiegészítésének hivatalos hatálybalépésétől kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a típusjóváhagyásoknak a 07. módosítássorozat 2. kiegészítésével módosított előírás alapján történő megadását.

14.18.

A 07. módosítássorozat 2. kiegészítésének hivatalos hatálybalépését követő 12 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a járműtípusokra adhatnak jóváhagyást, amelyek megfelelnek a 07. módosítássorozat 2. kiegészítésével módosított ezen előírás követelményeinek.

14.19.

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek akkor sem utasíthatják el a jóváhagyások kiterjesztését, ha a 07. módosítássorozat 2. kiegészítésének követelményei nem teljesülnek.

14.20.

A 08. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 08. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti típusjóváhagyás megadását vagy elfogadását.

14.21.

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a meglévő járműtípusokra megadott jóváhagyások kiterjesztését az eredeti jóváhagyás időpontjában érvényes rendelkezések alapján.

14.22.

Azon szerződő felek, amelyek a 08. módosítássorozat hatálybalépését követően kezdik el alkalmazni ezen előírást, nem kötelesek elfogadni azokat a típusjóváhagyásokat, amelyeket bármelyik előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint adtak meg.

14.23.

A 09. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 09. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti ENSZ-típusjóváhagyás megadását vagy elfogadását.

14.24.

2019. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem kötelesek elfogadni az előző módosítássorozat alapján első alkalommal 2019. szeptember 1-je után kiadott ENSZ-típusjóváhagyásokat.

14.25.

2025. szeptember 1-jéig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek kötelesek elfogadni az előző módosítássorozat alapján első alkalommal 2019. szeptember 1-je előtt kiadott ENSZ-típusjóváhagyásokat.

14.26.

2025. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem kötelesek elfogadni az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint megadott típusjóváhagyásokat.

14.27.

Függetlenül a fenti átmeneti rendelkezésektől, azok a szerződő felek, amelyek ezt az előírást a legújabb módosítássorozat hatálybalépésének napja után kezdik el alkalmazni, nem kötelesek elfogadni az olyan ENSZ-típusjóváhagyásokat, amelyeket ezen előírás valamely előző módosítássorozata szerint adtak meg/csak a 09. módosítássorozattal módosított előírás szerint megadott ENSZ-típusjóváhagyást kötelesek elfogadni.

14.28.

A 14.26. szakasz rendelkezései ellenére az ENSZ-előírást alkalmazó szerződő felek a 09. módosítássorozattal bevezetett módosítások által nem érintett járművek/járműrendszerek esetében továbbra is elfogadják az előző módosítássorozattal módosított ENSZ-előírás szerint megadott ENSZ-típusjóváhagyásokat.

14.29.

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás bármely előző módosítássorozata szerinti ENSZ-típusjóváhagyás megadását vagy kiterjesztését.

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint.

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 3. mellékletében találhatók: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

Image 1 Image 2


2. melléklet

A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE

A minta

(lásd az ezen előírás 4.4. szakaszát.)

Image 3

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a biztonsági övek rögzítési pontjainak tekintetében Hollandiában (E4) a 092439 számon hagyták jóvá a 14. számú ENSZ-előírás alapján. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyás idején a 14. számú ENSZ-előírás már tartalmazta a 09. módosítássorozatot.

B minta

(lásd az ezen előírás 4.5. szakaszát.)

Image 4

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 14. és a 24. számú  (1)* ENSZ-előírás alapján. (Az utóbbi előírás esetében a helyesbített elnyelési tényező 1,30 m–1). A jóváhagyási számok azt jelzik, hogy a jóváhagyás idején a 14. számú ENSZ-előírás már tartalmazta a 09. módosítássorozatot, a 24. számú ENSZ-előírás pedig a 03. módosítássorozatot.


(1)  A második szám csupán példaként szolgál.


3. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ÖV TÉNYLEGES RÖGZÍTÉSI PONTJAINAK HELYZETE

(A rajz szerinti példán a felső rögzítési pont a járműkarosszéria oldallemezéhez van rögzítve)

Image 5

1.

Minimum 240 mm az M1 és N1 járműkategóriák középső hátsó ülőhelyei esetében

Image 6


4. MELLÉKLET

Eljárás a H pont helyének és a gépjárműben utazó személy törzse különböző ülőhelyeken bezárt tényleges dőlésszögének meghatározására (1)

1. függelék – A háromdimenziós H pont-vizsgáló eszköz leírása(1)

2. függelék – A háromdimenziós koordinátarendszer(1)

3. függelék – Az ülőhelyekre vonatkozó referenciaadatok(1)


(1)  Az eljárás leírása a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 1. mellékletében szerepel.


5. MELLÉKLET

HÚZÓKÉSZÜLÉK

Image 7

Minden méret milliméterben (mm) értendő.

Image 8

Image 9

Image 10

Minden méret mm-ben értendő

A heveder rögzítéséhez a vállöv-húzókészülék módosítható két perem és/vagy néhány csap hozzáadásával a heveder vizsgálat közbeni lecsúszásának megakadályozása érdekében.

Image 11

Minden méret mm-ben értendő


6. MELLÉKLET

A RÖGZÍTÉSI PONTOK LEGKISEBB SZÁMA ÉS AZ ALSÓ RÖGZÍTÉSI PONTOK HELYZETE

Jármű-kategória

Menetirányba néző ülőhelyek

Hátrafelé néző

Oldalra néző

Külső

Középső

 

 

 

Elülső oldal

Egyéb

Elülső oldal

Egyéb

 

 

M1

3

3

3

3

2

M2 ≤ 3,5 tonna

3

3

3

3

2

M2 > 3,5 tonna

3

Image 12

3 vagy 2

Image 13

3 vagy 2

Image 14

3 vagy 2

Image 15

2

M3

3

Image 16

3 vagy 2

Image 17

3 vagy 2

Image 18

3 vagy 2

Image 19

2

2

N1

3

3 vagy 2 Ø

3 vagy 2 *

2

2

N2 és3

3

2

3 vagy 2 *

2

2

Jelmagyarázat:

2

:

két alsó rögzítési pont, amely B típusú biztonsági öv elhelyezését teszi lehetővé, vagy Br, Br3, Br4 m vagy Br4Nm típusú biztonsági öv elhelyezését, amennyiben az a járművek kialakítására vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalás (R.E.3) 13. mellékletének 1. függeléke szerint szükséges.

3

:

két alsó és egy felső rögzítési pont, amely lehetővé teszi A típusú hárompontos biztonsági öv elhelyezését, vagy Ar., Ar4 m. vagy Ar4Nm. típusú biztonsági öv elhelyezését, amennyiben az a járművek kialakítására vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalás (R.E.3) 13. mellékletének 1. függeléke szerint szükséges.

Ø

:

az 5.3.3. szakaszra utal (két rögzítési pont megengedett, ha az ülés utasfolyosón belül van).

*

:

az 5.3.4. szakaszra utal (két rögzítési pont megengedett, ha a szélvédő a referenciazónán kívül van).

Image 20

:

az 5.3.5. szakaszra utal (két rögzítési pont megengedett, ha semmi nincs a referenciazónában).

Image 21

:

az 5.3.7. szakaszra utal (emeletes jármű emeletére vonatkozó különleges rendelkezés).


1. FÜGGELÉK

AZ ALSÓ RÖGZÍTÉSI PONTOK HELYZETE – KIZÁRÓLAG A SZÖGET ÉRINTŐ ELŐÍRÁSOK

Ülés

M1

Az M1-en kívül a többi

Első*

csat felőli oldal (α2)

45°–80°

30°–80°

nem a csat felőli oldal (α1)

30°–80°

30°–80°

állandó szög

50°–70°

50°–70°

üléspad – csat felőli oldal (α2)

45°–80°

20°–80°

üléspad – nem a csat felőli oldal (α1)

30°–80°

20°–80°

állítható ülés < 20° üléstámla dőlésszöggel

45°–80° (α2)*

20°–80°(α1)*

20°–80°

Hátsó ≠

 

30°–80°

20°–80° Ψ

Lehajtható

Nem szükséges biztonságiöv-rögzítési pont.

Amennyiben a rögzítési pontot beépítették, a szög értékére vonatkozó követelményeket lásd az „Első” és a „Hátsó” sorban.

Jelmagyarázat:

:

kívül és középen.

*

:

nem állandó szögnél lásd az 5.4.2.1. szakaszt.

Ψ

:

45°–90° az M2 és M3 osztályok járműveiben lévő üléseknél.


7. MELLÉKLET

DINAMIKUS VIZSGÁLAT A BIZTONSÁGI ÖV RÖGZÍTÉSI PONTJAIHOZ HASZNÁLT STATIKUS SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLAT ALTERNATÍVÁJAKÉNT

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a melléklet egy dinamikus szános vizsgálatot ír le, amely az ezen előírás 6.3. és 6.4. szakaszában előírt, a biztonsági öv rögzítési pontjaihoz használt statikus szilárdsági vizsgálat alternatívájaként végezhető el.

Ezt az alternatívát a személygépkocsi gyártójának kérésére alkalmazhatják üléscsoportok esetében, ha az ülőhelyeket olyan hárompontos biztonsági övekkel látták el, amelyek mellkasterhelés-csökkentő funkcióval rendelkeznek, és ha az üléscsoport kiegészítésként olyan ülőhelyet is tartalmaz, amelyhez felső rögzítési pontot is elhelyeztek az ülés szerkezetén.

2.   ELŐÍRÁSOK

2.1.

Az e melléklet 3. szakaszában előírt dinamikus vizsgálatban a rögzítési pont vagy az azt körülvevő terület nem törhet el. A terheléshatároló szerkezet működéséhez szükséges programozott törés azonban megengedett.

Az ezen előírás 5.4.2.5. szakaszában meghatározott tényleges alsó rögzítési pontoknál és az ezen előírás 5.4.3.6. szakaszában meghatározott tényleges felső rögzítési pontoknál tiszteletben kell tartani a legkisebb térközöket, figyelembe véve adott esetben a következő 2.1.1. szakasz előírásait.

2.1.1.

A 2,5 tonna megengedett össztömegnél nem nagyobb M1 kategóriájú járműveknél a felső biztonságiöv-rögzítési pont – ha az ülés szerkezetéhez rögzítik – nem mozdulhat előre az R ponton és a szóban fogó ülés C pontján átmenő keresztirányú sík elé (lásd az ezen előírás 3. mellékletének 1. ábráját).

A fent említett járművektől eltérő járműveknél a felső biztonságiöv-rögzítési pont nem mozdulhat előre a 10°-ban előre hajló és az ülés R pontján átmenő keresztirányú sík elé.

2.2.

Az olyan járművekben, ahol ilyen szerkezeteket használnak, az elmozdító és reteszelő berendezéseknek a vizsgálat végét követően kézzel működtethetőnek kell maradniuk, hogy az üléseken helyet foglaló összes személy elhagyhassa a járművet.

2.3.

A jármű kezelési és karbantartási utasítása tartalmazza, hogy mindegyik biztonsági övet csak a meghatározott ülőhelyhez jóváhagyott biztonsági övvel cserélhetik ki, és – különösen – meg kell jelölni azokat az ülőhelyeket, amelyeket csak terheléshatárolóval ellátott megfelelő biztonsági övvel szerelhetnek fel.

3.   A DINAMIKUS VIZSGÁLAT FELTÉTELEI

3.1.

Általános feltételek

Az ezen előírás 6.1. szakaszában ismertetett általános feltételeket kell alkalmazni az e mellékletben leírt vizsgálatra is.

3.2.

Felszerelés és előkészítés

3.2.1.

Szán

A szánt úgy kell kialakítani, hogy ne mutasson maradandó alakváltozást a vizsgálat után. A vizsgálatot úgy kell lebonyolítani, hogy az ütközés pillanatában az eltérés ne legyen több 5°-osnál függőleges irányban, és 2°-osnál vízszintes irányban.

3.2.2.

A járműszerkezet rögzítése

Az ülésrögzítő pontok és a biztonsági öv rögzítési pontjainak szempontjából a jármű szilárdságához lényegesnek tekintett járműszerkezeti részt a szánhoz kell rögzíteni az ezen előírás 6.2. szakaszában leírt elrendezés szerint.

3.2.3.

Utasbiztonsági rendszerek

3.2.3.1.

Az utasbiztonsági rendszereket (a teljes üléseket, a biztonsági övek csatlakozásait és a terheléshatároló szerelvényeket) a sorozatgyártású járművekre vonatkozó előírások szerint kell felszerelni.

A vizsgált üléssel szembenéző járműkörnyezet (műszerfal, ülés stb. a vizsgált üléstől függően) felszerelhető a vizsgálószánra. Ha van első légzsák, azt üzemen kívül kell helyezni.

3.2.3.2.

A személygépkocsi gyártójának kérésére – megegyezve a vizsgálatért felelős műszaki szolgálattal – a biztonsági rendszer egyes, a teljes üléstől, a biztonsági öv csatlakozásaitól és a terheléskorlátozó szerkezet részeitől eltérő elemeit nem szükséges felszerelni a vizsgálószánra. Ezek olyan, egyenértékű vagy kevésbé merev részekkel helyettesíthetők, amelyek mérete illeszkedik a jármű belső szerelvényeinek méretéhez, amennyiben a vizsgált kialakítás legalább olyan kedvezőtlen, mint a sorozatgyártású kialakítás, figyelemmel az ülés és a biztonsági öv rögzítési pontjaira ható erőkre.

3.2.3.3.

Az üléseket az ezen előírás 6.1.2. szakaszában előírt módon kell beállítani, a vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat választása szerinti olyan használati helyzetbe, amely a rögzítési pontok szilárdsága szempontjából a legkedvezőtlenebb feltételeket adja, és összeegyeztethető a próbabábuk járműben történő elhelyezésével.

3.2.4.

Próbabábuk

Próbabábut – amelynek méreteit és tömegét a 8. melléklet határozza meg – kell helyezni mindegyik ülésre, majd be kell kötni a jármű biztonsági övével.

Nincs szükség a próbabábu műszerezésére.

3.3.

Vizsgálat

3.3.1.

A szánt úgy kell meghajtani, hogy – a vizsgálat alatt – sebességváltozása 50 km/h legyen. A szán lassulása a 16. számú előírás 8. mellékletében meghatározott folyosón belül kell, hogy legyen.

3.3.2.

Adott esetben a kiegészítő utasbiztonsági szerkezetek működtetését (előfeszítő szerkezetek stb., a légzsák kivételével) a személygépkocsi gyártójának előírásai szerint kell bekapcsolni.

3.3.3.

Ellenőrizni kell, hogy a biztonsági öv rögzítési pontjainak elmozdulása nem haladja-e meg az e melléklet 2.1. és 2.1.1. szakaszában előírt határértékeket.

8. MELLÉKLET

A PRÓBABÁBU ELŐÍRT JELLEMZŐI (*1)

Tömeg

97,5 ± 5 kg

Egyenes ülési magasság

965 mm

Csípő szélessége (ülve)

415 mm

Csípő kerülete (ülve)

1200 mm

Derék kerülete (ülve)

1080 mm

A mellkas mélysége

265 mm

A mellkas kerülete

1130 mm

Váll magassága

680 mm

A hosszméretek tűrései

±5 százalék

Megjegyzés:a méreteket magyarázó vázlatot az alábbi ábra mutatja.

Image 22


(*1)  A 4/03 Ausztrál Tervezési Szabályzatban (ADR) és a 208. számú Szövetségi Gépjármű-biztonsági Szabványban (FMVSS) leírt készülékek egyenértékűnek tekintendők.


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/47


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

145. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a járműveknek az ISOFIX rögzítési rendszerek, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok és az i-Size ülőhelyek tekintetében történő jóváhagyásáról [2019/2142]

A hatálybalépés időpontja: 2018. július 19.

Ez a dokumentum kizárólag dokumentációs eszközként szolgál. A hiteles és jogilag kötelező érvényű szöveg a következő: ECE/TRANS/WP.29/2017/133.

Tartalomjegyzék

Előírás

1.   

Alkalmazási kör

2.   

Fogalommeghatározások

3.   

Jóváhagyási kérelem

4.   

Jóváhagyás

5.   

Előírások

6.   

Vizsgálatok

7.   

Járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

8.   

A gyártás megfelelősége

9.   

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.   

A gyártás végleges leállítása

11.   

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

Mellékletek

1.   

Értesítés

2.   

A jóváhagyási jel elrendezése

3.   

Eljárás a H pont és a járműben utazó személy törzsének a különböző ülőhelyeken bezárt tényleges dőlésszöge meghatározására

 

1. függelék – A háromdimenziós H-pontvizsgáló eszköz (háromdimenziós H próbabábu) leírása

 

2. függelék – A háromdimenziós koordinátarendszer

 

3. függelék – Az ülőhelyekre vonatkozó referenciaadatok

4.   

ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok

5.   

i-Size ülőhely

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az alábbiakra vonatkozik:

a)

M1 kategóriájú járművek gyermekbiztonsági rendszerek ISOFIX rögzítési rendszerei és ISOFIX felső hevederrögzítési pontjai tekintetében. Az ISOFIX rögzítési pontokkal rendelkező, egyéb kategóriájú járműveknek is meg kell felelniük ezen előírás rendelkezéseinek;

b)

valamennyi járműkategória az i-Size ülőhelyei tekintetében, amennyiben a jármű gyártója meghatároz ilyet.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„jármű jóváhagyása”: járműtípusnak az ISOFIX rögzítési rendszerek, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontjai, valamint adott esetben az i-Size ülőhelyek tekintetében történő jóváhagyása;

2.2.

„járműtípus”: olyan kategóriájú gépjárművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a jármű- vagy ülésszerkezetek mérete, alakja és anyaga, amelyekhez az ISOFIX rögzítési rendszereket és az esetleges ISOFIX felső hevederrögzítési pontokat hozzáerősítik, ha a rögzítési pontok szilárdságának dinamikus vizsgálata során, valamint i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlójának szilárdságának statikus vizsgálata során az utasbiztonsági rendszer bármely összetevőjének – különösen a terheléskorlátozó funkciónak – a rögzítési pontra ható erőkkel kapcsolatos jellemzői sem különböznek;

2.3.

„padló”: a jármű felépítményének az a része, amely a jármű oldalfalait alul összeköti. Ilyen értelemben a padló magában foglalja a merevítőbordákat, a sajtolt profilokat és minden egyéb, pl. a padló alatt elhelyezkedő hossz- és kereszttartót;

2.4.

„ülés”: olyan szerkezet a kárpitozásával együtt, amely a jármű szerkezetével egy egységet alkot, vagy attól különálló, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A fogalom mind egyedi ülésekre, mind pedig az üléspadok egy személy számára szolgáló részére vonatkozik;

2.5.

„első utasülés”: az az ülés, ahol a szóban forgó ülés „legelső H pontja” a jármű vezetőjének „R pontján” átmenő függőleges keresztsíkban vagy az előtt van;

2.6.

„üléscsoport”: padszerű, osztatlan ülés, illetve olyan különálló ülések, amelyek egymás mellett helyezkednek el (vagyis az egyik ülés első rögzítési pontjai egy vonalban vannak a másik ülés hátsó rögzítési pontjaival, vagy azok előtt helyezkednek el, és egy vonalban vannak ugyanezen másik ülés első rögzítési pontjaival, vagy azok mögött helyezkednek el), és egy vagy több felnőtt személy elhelyezkedésére szolgálnak;

2.7.

„üléspad”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet;

2.8.

„ISOFIX”: a gyermekbiztonsági rendszerek járműhöz való erősítésére szolgáló olyan rendszer, amelynek két, a járműhöz erősített merev rögzítési pontja, a gyermekbiztonsági rendszeren két megfelelő merev csatlakozása és egy olyan eszköze van, amellyel a gyermekbiztonsági rendszer elfordulási terét korlátozza;

2.9.

„ISOFIX hely”: olyan hely, amely lehetővé teszi a következők elhelyezését:

a)

vagy a 44. számú ENSZ-előírás szerinti, menetirányba néző, univerzális ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

b)

vagy a 44. számú ENSZ-előírás szerinti, menetirányba néző, féluniverzális ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

c)

vagy a 44. számú ENSZ-előírás szerinti, hátrafelé néző, féluniverzális ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

d)

vagy a 44. számú ENSZ-előírás szerinti, oldalra néző, féluniverzális ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

e)

vagy különleges járműhöz való, a 44. számú ENSZ-előírás szerinti ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

f)

vagy a 129. számú ENSZ-előírás szerinti, az egybeépített osztályba tartozó i-Size gyermekbiztonsági rendszer;

g)

vagy különleges járműhöz való, a 129. számú ENSZ-előírás szerinti ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer;

2.10.

„alsó ISOFIX rögzítési pont”: 6 mm átmérőjű, merev, kör keresztmetszetű vízszintes rúd, amely a járműből vagy az ülés szerkezetéből úgy nyúlik ki, hogy befogadja és megtartsa az ISOFIX csatlakozóelemekkel rendelkező ISOFIX gyermekbiztonsági rendszert;

2.11.

„ISOFIX rögzítési rendszer”: két ISOFIX alsó rögzítési pontból álló rendszer, amelyhez egy elfordulásgátló szerkezettel összekapcsolt ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer erősíthető;

2.12.

„ISOFIX csatlakozóelem”: a két olyan összekötőelem egyike, amely teljesíti a 44. számú ENSZ-előírás vagy a 129. számú ENSZ-előírás követelményeit, az ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer szerkezetéből nyúlik ki, és illeszkedik az ISOFIX alsó rögzítési pontjához;

2.13.

„ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer”: a 44. számú ENSZ-előírás vagy a 129. számú ENSZ-előírás követelményeinek megfelelő olyan rendszer, amelyet ISOFIX rögzítési rendszerhez kell erősíteni;

2.14.

„statikus terhelőerőt kifejtő berendezés (SFAD)”: olyan vizsgálókészülék, amelyet a jármű ISOFIX rögzítési rendszereire rögzítenek, és amelynek segítségével a statikus vizsgálatban az említett rendszerek szilárdságát, valamint azt ellenőrzik, hogy a járműszerkezet vagy ülésszerkezet alkalmas-e az elfordulás megakadályozására. Az alsó rögzítési pontokhoz és a felső hevederekhez való vizsgálókészüléket és az i-Size ülőhelyeknek a járműpadló szilárdsága tekintetében való értékeléséhez használt SFADSL (kitámasztóláb)-at a 4. melléklet 1. és 2. ábrája ismerteti. Ilyen SFADSL-re az 5. melléklet 3. ábráján látható példa;

2.15.

„elfordulásgátló szerkezet”:

a)

az ISOFIX univerzális gyermekbiztonsági rendszer elfordulásgátló szerkezete az ISOFIX felső hevederből áll;

b)

az ISOFIX féluniverzális gyermekbiztonsági rendszer elfordulásgátló szerkezete állhat egy felső hevederből, a jármű műszerfalából vagy a frontális ütközés során a biztonsági rendszer elfordulását korlátozó kitámasztólábból;

c)

az i-Size gyermekbiztonsági rendszer elfordulásgátló szerkezete állhat egy felső hevederből vagy a frontális ütközés során a biztonsági rendszer elfordulását korlátozó kitámasztólábból;

d)

az ISOFIX, illetve i-Size univerzális és féluniverzális gyermekbiztonsági rendszerek szempontjából a jármű ülése önmagában nem minősül elfordulásgátló szerkezetnek;

2.16.

„ISOFIX felső hevederrögzítési pont”: meghatározott helyű olyan eszköz, például rúd, amelynek kialakítása lehetővé teszi az ISOFIX felső heveder csatjának befogadását, hogy a visszatartó erőt átvigye a jármű szerkezetére;

2.17.

„ISOFIX felső hevedercsatlakozó”: az a szerkezet, amelyet az ISOFIX felső hevederrögzítési ponthoz kell csatlakoztatni;

2.18.

„ISOFIX felső hevederhorog”: olyan ISOFIX felső hevedercsatlakozó, amelyet jellemzően egy ISOFIX felső hevedernek egy ISOFIX felső hevederrögzítési ponthoz való rögzítésére használnak, ezen előírás 4. mellékletének 3. ábrája szerint;

2.19.

„ISOFIX felső heveder”: az a szövetszalag (vagy annak megfelelője), amely az ISOFIX gyermekbiztonsági rendszer tetejétől az ISOFIX felsőheveder-rögzítési pontig terjed, és amelyet szabályozó szerkezettel, feszülésmentesítő szerkezettel és egy ISOFIX felsőheveder-csatlakozóval láttak el;

2.20.

„vezetőszerkezet”: az ISOFIX gyermekbiztonsági rendszert beszerelő személyt segíti azzal, hogy az ISOFIX gyermekbiztonsági rendszeren levő ISOFIX csatlakoztatóelemeket fizikailag a helyes elrendezésben az ISOFIX alsó rögzítési pontokhoz vezeti, megkönnyítve azok bekapcsolását;

2.21.

„gyermekbiztonsági készülék”: a 16. számú ENSZ-előírás 17. melléklete 2. függelékének 4. szakaszában meghatározott ISOFIX méretosztályok burkológörbéinek valamelyike szerinti készülék, amely méretosztályok méreteit az előbb említett 4. szakasz 1–7. ábrája adja meg. A gyermekbiztonsági készülékeket (CRF) a 16. számú ENSZ-előírás szerint annak megállapítására használják, hogy milyen méretosztályú ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek burkológörbéi helyezhetők el a jármű ISOFIX helyein. Az egyik gyermekbiztonsági készüléket, a 16. számú ENSZ-előírásban (a 17. melléklet 2. függelékében) ismertetett, úgynevezett ISO/F2-t vagy ISO/F2X-et ebben az előírásban az ISOFIX rögzítési rendszer helyének és hozzáférhetőségének ellenőrzésére használják;

2.22.

„kitámasztótalp méretezési térfogata”: az ezen előírás 5. mellékletének 1. és 2. ábráján ábrázolt azon térfogat, amelyen belül a 129. számú ENSZ-előírásban meghatározott i-Size gyermekbiztonsági rendszer kitámasztótalpa nyugszik, és ezért metszi a jármű padlóját;

2.23.

„járműpadló érintkezési felülete”: a járműpadló felszínének (beleértve a kárpitozást, a szőnyeget, a habszivacsot stb.) és a kitámasztótalp méretezési térfogatának a metszete, amely úgy van kialakítva, hogy ellenálljon a 129. számú ENSZ-előírásban meghatározott i-Size gyermekbiztonsági rendszer kitámasztólába által kifejtett erőknek;

2.24.

„i-Size ülőhely”: a jármű gyártója által meghatározott olyan ülőhely, amely úgy van kialakítva, hogy azon el lehessen helyezni az i-Size gyermekbiztonsági rendszereket, és amely megfelel az ezen előírásban meghatározott követelményeknek.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.

Egy járműtípusnak az ISOFIX rögzítési rendszer, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok és adott esetben az i-Size ülőhelyek tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártója vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

a járműszerkezet megfelelő méretarányú rajzait, amelyeken fel van tüntetve az ISOFIX rögzítési rendszereknek és az ISOFIX felső heveder (ha van) rögzítési pontjainak a helye és i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlójának érintkezési felülete, valamint az ISOFIX rögzítési rendszereket (ha vannak) és az ISOFIX felső hevederrögzítési pontokat (ha vannak) ábrázoló részletes rajzokat és azoknak a pontoknak a rajzait, amelyekhez ezek csatlakoznak;

3.2.2.

azon szerkezeti anyagok jellemzőit, amelyek befolyásolhatják az ISOFIX rögzítési rendszerek és – ha vannak – az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok, valamint i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlója érintkezési felületének szilárdságát;

3.2.3.

az ISOFIX rögzítési rendszerek és adott esetben az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok műszaki leírását;

3.2.4.

abban az esetben, ha az ISOFIX rögzítési rendszerek és az esetleges ISOFIX felső hevederrögzítési pontok az ülésszerkezethez vannak erősítve:

3.2.4.1.

a járműtípus részletes leírását az ülések, az ülésrögzítések és a beállító és reteszelő rendszerek szempontjából;

3.2.4.2.

megfelelő méretarányú és kellően részletezett rajzokat az ülésekről, azoknak a járműhöz való rögzítéséről, valamint beállító és reteszelő rendszerekről.

3.3.

A gyártó választása szerint vagy egy, a jóváhagyandó típust jól képviselő járművet, vagy a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat által az ISOFIX rögzítési rendszerek és adott esetben az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok, valamint i-Size ülőhelyek esetében a járműpadló érintkezési felületének vizsgálata szempontjából lényegesnek tartott járműrészeket át kell adni a műszaki szolgálatnak.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Ha az ezen előírás szerinti jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel ezen előírás vonatkozó követelményeinek, a járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több, a fenti 2.2. szakasz szerinti járműtípushoz.

4.3.

Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (1);

4.4.2.

ezen előírás száma a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.

Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az összes olyan előírás számát és kiegészítő jeleit, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.

A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.

Ezen előírás 2. mellékletében a jóváhagyási jel elrendezésére láthatók példák.

5.   ELŐÍRÁSOK

5.1.

Fogalommeghatározások

5.1.1.

A H pont az ezen előírás 3. mellékletében említett vonatkoztatási pont, amelyet az említett mellékletben megállapított eljárással kell meghatározni.

5.1.1.1.

A H’ pont az 5.1.1. szakaszban meghatározott H pontnak megfelelő vonatkoztatási pont, amelyet minden olyan szokásos helyzetre meg kell határozni, amelyben az ülést használják.

5.1.1.2.

Az R pont az ülés ezen előírás 3. mellékletének 3. függelékében meghatározott vonatkoztatási pontja.

5.1.2.

A háromdimenziós koordinátarendszert ezen előírás 3. mellékletének 2. függeléke határozza meg.

5.2.

Általános előírások

5.2.1.

Az ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerekhez szánt valamennyi beépített vagy beépíteni kívánt ISOFIX rögzítési rendszert és ISOFIX felső hevederrögzítési pontot, valamint i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlójának érintkezési felületét úgy kell megtervezni, kialakítani és elhelyezni, hogy:

5.2.1.1.

valamennyi ISOFIX rögzítési rendszer és felső hevederrögzítési pont, valamint az i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlójának érintkezési felülete tegye lehetővé, hogy a jármű – rendeltetésszerű használat mellett – megfeleljen ezen előírás rendelkezéseinek.

Minden olyan ISOFIX rögzítési rendszernek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontnak, amely bármely gépjárműbe beszerelhető, ezen előírás rendelkezéseinek is meg kell felelnie. Ebből következően az ilyen rögzítési pont ismertetésének szerepelnie kell a típusjóváhagyás iránti kérelemben;

5.2.1.2.

az ISOFIX rögzítési rendszer és az ISOFIX felső hevederrögzítési pont ellenállása a 44. számú ENSZ-előírásban meghatározott 0, 0+ és 1 tömegcsoportba tartozó valamennyi ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerhez megfelelő legyen;

5.2.1.3.

az ISOFIX rögzítési rendszer, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok, valamint az i-Size ülőhelyek esetében a jármű padlójának érintkezési felülete a 129. számú ENSZ-előírás szerinti, az egybeépített osztályba tartozó i-Size gyermekbiztonsági rendszerhez legyen tervezve.

5.2.2.

Az ISOFIX rögzítési rendszer, a rendszer kivitele és beállítása:

5.2.2.1.

Valamennyi ISOFIX rögzítési rendszernek olyan 6 mm ±0,1 mm átmérőjű, keresztirányú vízszintes merev rúdból (rudakból) kell állnia, amely(ek) két, 25 mm-es minimális tényleges hosszúságú zónát fed(nek) le ugyanazon a tengelyen, a 4. melléklet 4. ábráján meghatározott módon.

5.2.2.2.

A jármű ülőhelyére beépített valamennyi ISOFIX rögzítési rendszert – vízszintesen és a rúd középpontjáig mérve – legalább 120 mm-re kell elhelyezni a tervezési H pont mögött az ezen előírás 4. mellékletében meghatározott módon.

5.2.2.3.

A járműbe beépített valamennyi ISOFIX rögzítési rendszer esetében tudni kell rögzíteni a 16. számú ENSZ-előírásban (17. melléklet, 2. függelék) ismertetett és a jármű gyártója által meghatározott „ISO/F2” vagy „ISO/F2X” ISOFIX gyermekbiztonsági készüléket.

Az i-Size ülőhelyeken el kell férniük a 16. számú ENSZ-előírásban (17. melléklet, 2. függelék) meghatározott „ISO/F2X” és „ISO/R2” ISOFIX gyermekbiztonsági készülékeknek a kitámasztóláb méretezési térfogatával együtt. Ezenkívül az i-Size ülőhelyeken el kell férniük a 16. számú ENSZ-előírásban (17. melléklet, 5. függelék) meghatározott „ISO/B2” méretosztályba tartozó gyermekbiztonsági készülékeknek.

5.2.2.4.

Az 5.2.2.3. szakasz szerint a jármű gyártója által meghatározott ISOFIX gyermekbiztonsági készülék alsó felülete elhelyezkedési szögeinek a szögeket a járműnek az ezen előírás 3. mellékletének 2. függelékében meghatározott referenciasíkjaihoz mérve a következő határokon belül kell lenniük:

a)

az Y tengely körül: 15° ± 10°;

b)

az X tengely körül: 0° ± 5°;

c)

a Z tengely körül: 0° ± 10°.

Az i-Size ülőhelyek esetében – amennyiben az 5.2.2.4. szakaszban meghatározott határértékeket nem lépik túl – megengedhető, hogy a kitámasztótalp méretezési térfogatának megfelelő legkisebb kitámasztóláb-hosszúság nagyobb elfordulási szöget eredményezzen, mint amekkora a jármű üléséből vagy szerkezetéből egyébként kényszerűen következne. Az ISOFIX gyermekbiztonsági készüléket a nagyobb elfordulási szög mellett is be kell tudni szerelni. Ez a szakasz nem vonatkozik az ISO/B2 méretű gyermekbiztonsági készülékekre.

5.2.2.5.

Az ISOFIX rögzítési rendszernek állandóan a helyén vagy tárolási állapotban kell lennie. Tárolható rögzítési pontok esetében az ISOFIX rögzítési rendszerre vonatkozó követelményeknek használatra kész helyzetben kell teljesülniük.

5.2.2.6.

Valamennyi ISOFIX alsó rögzítési pont rúdjának (használatra kész állapotban) vagy mindegyik állandóan felszerelt vezetőszerkezetnek láthatónak kell lennie – az ülés párnájának vagy támlájának összenyomása nélkül –, a rudat vagy a vezetőszerkezetet a rúd közepén vagy a vezetőszerkezeten átmenő függőleges hosszirányú síkból olyan egyenes mentén nézve, amely a vízszintes sík fölött 30 fokos szöget zár be.

A fenti követelmény alternatívájaként a járművet mindegyik rúd vagy vezetőszerkezet mellett állandó jelöléssel kell ellátni. Ez a jelölés – a gyártó választása szerint – az alábbiak valamelyike:

5.2.2.6.1.

legalább a 4. melléklet 12. ábráján látható, legalább 13 mm átmérőjű kör, amelyben a következő feltételeknek megfelelő piktogram található:

a)

a piktogramnak kontrasztosan el kell különülnie a kör hátterétől;

b)

a piktogramot a rendszer rúdjaihoz közel kell elhelyezni;

5.2.2.6.2.

az „ISOFIX” szó legalább 6 mm magas nagybetűkkel.

5.2.2.7.

Az 5.2.2.6. szakasz követelményei nem vonatkoznak az i-Size ülőhelyre. Az i-Size ülőhelyeket az 5.2.4.1. szakaszban leírtak szerint kell jelölni.

5.2.3.

Az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok, kivitelük és beállításuk:

 

A személygépkocsi gyártójának kérésére az 5.2.3.1. és az 5.2.3.2. szakaszban leírt módszerek egyaránt alkalmazhatók.

 

Az 5.2.3.1. szakaszban leírt módszer csak akkor alkalmazható, ha az ISOFIX hely a jármű ülésén helyezkedik el.

5.2.3.1.

Az 5.2.3.3. és az 5.2.3.4. szakasz alapján mindegyik ISOFIX felső hevederrögzítési pontnak az a része, amelynek kialakítása az ISOFIX felső hevedercsatlakozójához való kapcsolódást teszi lehetővé, legfeljebb 2 000 mm távolságban helyezkedhet el a váll vonatkoztatási pontjától, és annak a kijelölt ülőhelynek a satírozott zónáján belül kell lennie, amelyhez azt felszerelik, a 4. melléklet 6–10. ábráján bemutatott módon, utalva az SAE J 826 (1995. július) szabványban leírt és a 4. melléklet 5. ábráján bemutatott sablonra, a következő feltételek szerint:

5.2.3.1.1.

a sablon H pontja a teljesen lent és teljesen hátra állított ülés egyetlen tervezési H pontjában helyezkedik el, kivéve, ha a sablon oldalirányban félúton helyezik el a két ISOFIX alsó rögzítési pont között;

5.2.3.1.2.

a sablon törzsvonala ugyanolyan szögben helyezkedik el a keresztirányú függőleges síkhoz viszonyítva, mint az ülés háttámlája a leghátsó egyenes helyzetében; és

5.2.3.1.3.

a sablont a függőleges hosszirányú síkban úgy helyezik el, hogy az magában foglalja a sablon H pontját.

5.2.3.2.

Az ISOFIX felső hevederrögzítési pont zónája a 16. számú ENSZ-előírásban (17. melléklet, 2. függelék, 2. ábra) meghatározott „ISO/F2” készülék segítségével olyan ISOFIX helyen is elhelyezhető, amelyet a 4. melléklet 11. ábrája szerinti ISOFIX alsó rögzítési pontokkal láttak el.

Az ülőhely az ülés leghátsó és ugyanakkor legalsó helyzetében kell, hogy legyen egyenes üléstámlával, illetve a gyártó javaslatának megfelelően.

Oldalnézetben az ISOFIX felső hevederrögzítési pontjának az „ISO/F2” készülék hátsó felülete mögött kell elhelyezkednie.

Az „ISO/F2” készülék hátsó felülete és az üléstámla tetején 50 Shore A-nál keményebb utolsó merev pontot magában foglaló vízszintes vonal (4. melléklet, 11. ábra, 3. hivatkozás) metszéspontja határozza meg a 4. vonatkoztatási pontot (4. melléklet, 11. ábra) az „ISO/F2” készülék középvonalában. Ennél a vonatkoztatási pontnál a vízszintes vonal felett legfeljebb 45°-os szög határozza meg a felső hevederrögzítési pont zónájának felső határát.

A 4. vonatkoztatási pontnál (4. melléklet, 11. ábra) felülnézetben hátrafelé és oldalirányban egy legfeljebb 90°-os szög, hátulról nézve pedig egy legfeljebb 40°-os szög határoz meg két teret, amelyek behatárolják az ISOFIX felső heveder rögzítési zónáját.

Az ISOFIX felső heveder (5) kiinduló pontja az „ISO/F2” készüléknek az „ISO/F2” készülék vízszintes felülete (1) felett 550 mm távolságra, az „ISO/F2” készülék középvonalában (6) levő síkkal való metszésében helyezkedik el.

Továbbá az ISOFIX felső hevederrögzítési pont több mint 200 mm-re, de legfeljebb 2 000 mm-re lehet az ISOFIX felső heveder kiinduló pontjától az „ISO/F2” készülék hátsó oldalán, az ülés háttámláján, az ISOFIX felső heveder rögzítési pontjáig áthúzott hevederen mérve.

5.2.3.3.

A járműben az ISOFIX felső hevederrögzítési pontnak az a része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy kapcsolódjon az ISOFIX felső hevedercsatlakozóval, az 5.2.3.1. vagy 5.2.3.2. szakaszban említett satírozott zónákon kívül is elhelyezkedhet, ha elhelyezkedése a zónán belül nem megfelelő és a járművet felszerelték olyan terelőszerkezettel, amely:

5.2.3.3.1.

biztosítja, hogy az ISOFIX felső heveder betöltse feladatát, mintha a rögzítési pontnak az a része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy kapcsolódjon az ISOFIX felső hevederrögzítési ponthoz, a satírozott zónán belül helyezkedne el; és

5.2.3.3.2.

nem merev szövött anyagú terelőszerkezet vagy készenléti terelőszerkezet esetében legalább 65 mm-re a törzs vonala mögött van, vagy rögzített merev terelőszerkezet esetében legalább 100 mm-re; és

5.2.3.3.3.

amikor a rendeltetésszerű beszerelés után megvizsgálják, a készülék elég erős ahhoz, hogy az ISOFIX felső hevederrögzítési pontjával elviselje az ezen előírás 6.2. szakaszában említett terhelést.

5.2.3.4.

A hevederrögzítési pont az üléstámlába süllyeszthető, amennyiben nem a jármű ülése háttámlájának felső részében a hevedert beburkoló zónába esik.

5.2.3.5.

A felső ISOFIX hevederrögzítési pont méretezésének lehetővé kell tennie a 3. ábrán jellemzett ISOFIX hevederhorog beerősítését.

Minden ISOFIX felső hevederrögzítési pont körül akkora térnek kell lennie, amely lehetővé teszi a bekapcsolást és kikapcsolást.

Az ISOFIX rögzítési rendszerek mögött található valamennyi olyan rögzítési pontot, amely ISOFIX felsőheveder-horog vagy ISOFIX felsőheveder-csatlakozó csatlakoztatására használható, úgy kell kialakítani, hogy a következők közül egy vagy több intézkedéssel meg lehessen akadályozni azok nem rendeltetésszerű használatát:

a)

az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok zónájában minden rögzítési pontot ISOFIX felső hevederrögzítési pontként alakítanak ki; vagy

b)

csak az ISOFIX felső hevederrögzítési pontokat jelölik a 4. melléklet 13. ábráján látható jelek valamelyikével vagy annak tükörképével; vagy

c)

az ilyen rögzítési pontokat nem a fenti a) vagy b) pontnak megfelelően jelölik, és egyértelműen feltüntetik, hogy ezeket a rögzítési pontokat nem szabad az ISOFIX rögzítési rendszerrel együtt használni.

Minden burkolattal fedett ISOFIX felső hevederrögzítési pont esetében a burkolatnak azonosíthatónak kell lennie például a 4. melléklet 13. ábráján megállapított jelek egyikével vagy a jelek egyikének tükörképével; a burkolatnak szerszám használata nélkül eltávolíthatónak kell lennie.

5.2.4.

Az i-Size ülőhelyekre vonatkozó követelmények

A jármű gyártója által meghatározott valamennyi i-Size ülőhelynek meg kell felelnie az 5.2.1–5.2.4.3. szakaszban meghatározott követelményeknek.

5.2.4.1.

Jelölések

Valamennyi i-Size ülőhelyet állandó jelöléssel kell ellátni az adott ülőhely ISOFIX alsó rögzítési rendszere (rúd vagy vezetőszerkezet) mellett.

Jelölésként legalább az 5. melléklet 4. ábráján látható jelet kell alkalmazni, amely egy legalább 13 mm oldalú, piktogramot tartalmazó négyzet, és amely megfelel a következő feltételeknek:

a)

a piktogramnak kontrasztosan el kell különülnie a négyzet hátterétől;

b)

a piktogramot a rendszer rúdjaihoz közel kell elhelyezni.

5.2.4.2.

Az i-Size kitámasztólábhoz csatlakoztatott i-Size ülőhelyekre vonatkozó geometriai követelmények

Az 5.2.2. és az 5.2.3. szakaszban meghatározott követelményeken kívül azt is ellenőrizni kell, hogy a jármű padlójának felszíne (beleértve a kárpitozást, a szőnyeget, a habszivacsot stb.) valóban metszi mindkét, a kitámasztótalp méretezési térfogatát x és y irányban határoló felületet az ezen előírás 5. mellékletének 1. és 2. ábráján ismertetett módon.

A kitámasztótalp méretezési térfogatát a következő síkok határolják (lásd még az ezen előírás 5. mellékletének 1. és 2. ábráját):

a)

széltében az adott ülőhelybe beszerelt gyermekbiztonsági készülék hosszirányú középsíkjával párhuzamos és attól, annak két oldalán 100-100 mm-re elhelyezkedő két sík; és

b)

hosszában a gyermekbiztonsági készülék alsó felülete által alkotott síkra és a gyermekbiztonsági készülék hosszirányú középsíkjára merőleges, az ISOFIX alsó rögzítési pontok középvonalán áthaladó és a CRF alsó felületére merőleges síktól 585 mm-re, illetve 695 mm-re található két sík; és

c)

magasságban a gyermekbiztonsági rendszer alsó felületével párhuzamos, az alatt 270 mm-re, illetve 525 mm-re található két sík.

A fenti geometriai vizsgálathoz használt elfordulási szöget az 5.2.2.4. szakasz szerint kell mérni.

Az e követelménynek való megfelelés fizikai vizsgálattal, számítógépes szimulációval vagy rajzokkal egyaránt bizonyítható.

5.2.4.3.

A jármű padlójának szilárdságára vonatkozó követelmények i-Size ülőhelyek esetében

A járműpadló teljes érintkezési felületének (lásd az 5. melléklet 1. és 2. ábráját) elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon a 6.2.4.5. szakasz szerinti vizsgálat során fellépő terheléseknek.

5.3.

A biztosítandó ISOFIX helyek minimális száma:

5.3.1.

Minden M1 kategóriájú járművet legalább két, ezen előírás követelményeinek megfelelő ISOFIX hellyel kell ellátni.

Az ISOFIX helyekből legalább kettőt egy ISOFIX rögzítési rendszerrel és egy ISOFIX felső hevederrögzítési ponttal is el kell látni.

A 16. számú ENSZ-előírásban meghatározott, minden ISOFIX helyre beszerelhető ISOFIX készülékek típusát és számát a 16. számú előírás határozza meg.

5.3.2.

Az 5.3.1. szakaszban foglaltak ellenére, ha a jármű csak egy üléssorral rendelkezik, ISOFIX hely nem szükséges.

5.3.3.

Az 5.3.1. szakaszban foglaltak ellenére a két ISOFIX rendszerből legalább egynek a második üléssorban kell elhelyezkednie.

5.3.4.

Az 5.3.1. szakaszban foglaltak ellenére az M1 kategóriájú járművek elég, ha csak egy ISOFIX rendszerrel rendelkeznek az olyan járművek esetében, amelyek:

a)

legfeljebb két utasajtóval rendelkeznek; és

b)

olyan hátsó kijelölt ülőhellyel rendelkeznek, amely esetében az átvitel és/vagy a felfüggesztés alkatrészei miatt nem lehet az 5.2.2. szakasz előírásainak megfelelő ISOFIX rögzítési pontokat beépíteni; és

c)

fajlagos motorteljesítménymutatójuk (PMR) meghaladja a 140-et az 51. számú ENSZ-előírásban foglalt fogalommeghatározások és a fajlagos motorteljesítmény-mutató (PMR) következő képlete szerint:

PMR = (Pn/mt) × 1000 kg/kW

ahol:

Pn: legnagyobb (névleges) motorteljesítmény kW-ban (2)

mro: menetkész jármű tömege kg-ban kifejezve

mt = mro (M1 kategóriájú járművek esetében)

és

d)

olyan motorral rendelkeznek, amelynek legnagyobb (névleges) motorteljesítménye meghaladja a 200 kW értéket2.

Az ilyen járműveknek csak egy ISOFIX rögzítési rendszerrel és egy ISOFIX felső hevederrögzítési ponttal kell rendelkezniük a kijelölt első ülőhelyen, légzsákkiiktató szerkezettel (ha az ülőhely légzsákkal van felszerelve) és figyelmeztető címkével együtt, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a második üléssorban nincs ISOFIX rendszer.

5.3.5.

Ha ISOFIX rögzítési rendszert helyeztek el első légzsákkal védett első ülőhelynél, akkor légzsákkiiktató szerkezetet kell beépíteni.

5.3.6.

Az 5.3.1. szakaszban foglaltak ellenére, integrált „beépített” gyermekbiztonsági rendszer(ek) esetében az ISOFIX helyek száma legalább kettő, mínusz a 0 vagy 0+ vagy 1 tömegcsoportba tartozó integrált „beépített” gyermekbiztonsági rendszer(ek) száma.

5.3.7.

A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) 2.9.1.5. szakaszában meghatározott, több mint egy üléssorral rendelkező lehajtható tetejű járműveket legalább két ISOFIX alsó rögzítési ponttal kell ellátni. Abban az esetben, ha ISOFIX felső hevederrögzítési pont van ilyen járművön, a felső hevederrögzítési pontnak meg kell felelnie ezen előírás megfelelő rendelkezéseinek.

5.3.8.

Ha a jármű üléssoronként csak egy ülőhellyel rendelkezik, ülőhelyenként csak egy ISOFIX hely szükséges. Abban az esetben, ha ISOFIX felső hevederrögzítési pont van ilyen járművön, a felső hevederrögzítési pontnak meg kell felelnie ezen előírás megfelelő rendelkezéseinek. Ha azonban még a legkisebb (a 16. számú ENSZ-előírás 17. mellékletének 2. függelékében megadott meghatározás szerinti) menetirányba néző ISOFIX készüléket sem lehet beszerelni az utasülőhelyre, akkor nem írható elő ISOFIX hely, feltéve, hogy meghatároztak gyermekbiztonsági rendszert az adott járműre vonatkozóan.

5.3.9.

Az 5.3.1. szakaszban foglaltak ellenére az ISOFIX helyek nem kötelezőek a mentőautókban és a halottszállító kocsikban, valamint a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők számára készült járművekben.

5.3.10.

Az 5.3.1–5.3.4. szakaszban foglaltak ellenére egy vagy több kötelező ISOFIX hely helyettesíthető i-Size ülőhellyel.

6.   VIZSGÁLATOK

6.1.

A jármű rögzítése az ISOFIX rögzítési pontoknak a vizsgálatához

6.1.1.

A vizsgálat során a jármű rögzítésére alkalmazott módszer nem növelheti az ISOFIX rögzítési pontok és azok környékének szilárdságát, és nem csökkentheti a járműszerkezet szokásos alakváltozását sem.

6.1.2.

A járművet rögzítő berendezést kielégítőnek kell tekinteni abban az esetben, ha az a karosszériára annak teljes szélességében semmilyen befolyással nincs, és ha a járművet vagy annak szerkezetét a vizsgálatra kerülő rögzítési pont előtt legalább 500 mm távolságban rögzítik, és ettől a rögzítési ponttól legalább 300 mm távolságra hátul rögzítik.

6.1.3.

Célszerű a járművázat olyan bakokra fektetni, amelyek megközelítőleg egy vonalban vannak a keréktengelyekkel, vagy ha ez nem lehetséges, a felfüggesztés csatlakozási pontjaival.

6.1.4.

Ha az ezen előírás 6.1.1–6.1.3. szakaszában előírtaktól eltérő vizsgálati módszert alkalmaznak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.

6.2.

A statikus vizsgálatra vonatkozó követelmények

6.2.1.

A statikus terhelőerőt kifejtő berendezésen (SFAD) az ISOFIX rögzítési rendszer szilárdságát a jól felszerelt ISOFIX felerősítésére kifejtett erővel vizsgálják, amint azt a 6.2.4.3. szakasz előírja.

Az ISOFIX felső hevederrögzítési pont esetében a 6.2.4.4. szakaszban előírt kiegészítő vizsgálat elvégzése szükséges.

i-Size ülőhely esetében további vizsgálatot kell végezni a kitámasztólábon a 6.2.4.5. szakaszban leírtak szerint.

Ugyanabban az üléssorban minden egyidejűleg használható ISOFIX helyet és/vagy i-Size ülőhelyet egyszerre kell megvizsgálni.

6.2.2.

A vizsgálatot vagy teljesen kész járművön, vagy a jármű megfelelő részein kell úgy elvégezni, hogy az tükrözze a jármű szerkezetének szilárdságát és merevségét.

Az ablakok és ajtók megléte, illetve nyitott vagy zárt állapota nem meghatározó.

Valamennyi szokásos és a jármű szerkezetéhez tartozó szerelvény felszerelhető.

A vizsgálat egy üléshez vagy üléscsoporthoz kapcsolódó ISOFIX helyre vagy i-Size ülőhelyre korlátozható abban az esetben, ha:

a)

az érintett ISOFIX hely vagy i-Size ülőhely ugyanolyan szerkezeti jellemzőkkel rendelkezik, mint a többi ülés vagy üléscsoport ISOFIX helye vagy i-Size ülőhelye; és

b)

amennyiben az ISOFIX helyeket vagy i-Size ülőhelyeket részlegesen vagy teljesen az ülésen vagy az üléscsoporton alakították ki, az ülés vagy az üléscsoport vagy i-Size ülőhelyek esetében a padló szerkezeti jellemzőinek meg kell egyezniük a többi ülés vagy üléscsoport szerkezeti jellemzőivel.

6.2.3.

Ha az ülés és a fejtámla állítható, akkor ezeket olyan helyzetben kell megvizsgálni, amelyet a műszaki szolgálat határozott meg azon a korlátozott tartományon belül, amelyet a személygépkocsi gyártója a 16. számú ENSZ-előírás 17. melléklete 3. függelékének megfelelően írt elő.

6.2.4.

Erők, irányok és elmozdulási határok

6.2.4.1.

Az SFAD alsó első keresztrúdjának közepére 135 N ± 15 N erőt kell kifejteni az SFAD hátra irányuló kinyúlása hosszirányú helyzetének olyan módon való beállítása érdekében, hogy az SFAD és tartója közötti minden lazaság és feszülés megszűnjön.

6.2.4.2.

A statikus terhelőerőt kifejtő berendezésre (SFAD) az 1. táblázat szerinti, előre mutató irányú és szögű erőt kell kifejteni.

1. táblázat

A vizsgálóerők irányai

Előre

0° ± 5°

8 kN ±0,25 kN

Ferdén

75° ± 5° (egyenesen előre mindkét oldalon, illetve ha van a legkedvezőtlenebb esetnek megfelelő oldal, akkor azon az oldalon, vagy ha mindkét oldal szimmetrikus, akkor csak egy oldalon)

5 kN ±0,25 kN

Ezeknek a vizsgálatoknak mindegyikét különböző szerkezeteken kell elvégezni, amennyiben a gyártó így kéri.

Az előre irányuló erőket kezdetben a vízszintes felett 10° ± 5° szögben kell kifejteni. A ferde erőket vízszintesen 0° ± 5° szögben kell kifejteni. A 4. melléklet 2. ábráján jelzett, előírt X terhelési pontban 500 N ± 25 N előterhelést kell alkalmazni. A teljes terhelést a lehető leggyorsabban el kell érni, miközben a terhelés alkalmazása legfeljebb 30 másodpercig tarthat. A gyártó azonban kérheti a terhelés 2 másodpercen belül való elérését is. A kifejtett erőt legalább 0,2 s-ig fenn kell tartani.

Valamennyi mérést az ISO 6487 szabvány szerinti 60 Hz-es CFC-vel, vagy ezzel egyenértékű módszerrel kell elvégezni.

6.2.4.3.

Csak ISOFIX rögzítési rendszerek vizsgálatakor:

6.2.4.3.1.

Vizsgálat előre ható erővel:

Az SFAD X pontjának vízszintes hosszirányú elmozdulása (előterhelés után) a 8 kN ±0,25 kN erő kifejtése alatt legfeljebb 125 mm lehet, és a szükséges erő meghatározott ideig való elviselése esetén a maradandó alakváltozás – ideértve az alsó ISOFIX rögzítési pont vagy a környező terület részleges törését vagy repedését is – nem jelenti a vizsgálatnak való meg nem felelést.

6.2.4.3.2.

Vizsgálat ferdén ható erővel:

Az SFAD X pontjának az erő irányába való elmozdulása (előterhelés után) az 5 kN ±0,25 kN erő kifejtése alatt legfeljebb 125 mm lehet, és a szükséges erő meghatározott ideig való elviselése esetén a maradandó alakváltozás – ideértve az alsó ISOFIX rögzítési pont vagy a környező terület részleges törését vagy repedését is – nem jelenti a vizsgálatnak való meg nem felelést.

6.2.4.4.

ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pont vizsgálata:

50 N ± 5 N feszítő előterhelést kell kifejteni az SFAD és a felső hevederrögzítési pont között. Az X pont vízszintes elmozdulása (előterhelés után) a 8 kN ±0,25 kN erő kifejtése alatt legfeljebb 125 mm lehet, és a szükséges erő meghatározott ideig való elviselése esetén a maradandó alakváltozás – ideértve az alsó ISOFIX rögzítési pont, a felső hevederrögzítési pont vagy a környező terület részleges törését vagy repedését is – nem jelenti a vizsgálatnak való meg nem felelést.

6.2.4.5.

i-Size ülőhelyek vizsgálata:

A 6.2.4.3. és 6.2.4.4. szakaszban meghatározott vizsgálatokon túl egy olyan módosított, statikus terhelőerőt kifejtő berendezéssel is vizsgálatot kell végezni, amely egy statikus terhelőerőt kifejtő berendezésből (SFAD) és egy kitámasztóláb-vizsgáló szondából áll az 5. melléklet 3. ábrája szerint. A kitámasztóláb-vizsgáló eszközt az 5.2.4.2. szakaszban meghatározottak szerint hosszában és széltében be kell állítani a járműpadló érintkezési felületének értékeléséhez (lásd még az ezen előírás 5. mellékletének 1. és 2. ábráját). A kitámasztóláb-vizsgáló eszköz magasságát úgy kell beállítani, hogy a kitámasztóláb-vizsgáló eszköz talpa érintkezzen a jármű padlójának felszínével. Növekményes magasságállítás esetében az első olyan fokozatot kell választani, amelynél a talp stabilan nyugszik a padlón; ha a kitámasztóláb-vizsgáló eszköz magasságát fokozatmentesen lehet állítani, az SFAD elfordulási szögét 1,5 +/– 0,5 fokos lépésekben kell növelni a kitámasztóláb-vizsgáló eszköz magasságállításának megfelelően.

Az SFAD X pontjának vízszintes elmozdulása (előterhelés után) a 8 kN ±0,25 kN erő kifejtése alatt legfeljebb 125 mm lehet, és a szükséges erő meghatározott ideig való elviselése esetén a maradandó alakváltozás – ideértve az alsó ISOFIX rögzítési pont, a járműpadló érintkezési felülete vagy a környező terület részleges törését vagy repedését is – nem jelenti a vizsgálatnak való meg nem felelést.

2. táblázat

Elmozdulási határok

Erő iránya

SFAD X pontjának maximális elmozdulása

Előre

125 mm hosszirányban

Ferdén

125 mm erőirányban

6.2.5.

Kiegészítő erők

6.2.5.1.

Ülés tehetetlenségi ereje

Olyan beszerelési hely esetében, ahol a terhelés nem közvetlenül a járműszerkezetre, hanem a jármű ülésére nehezedik, a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ülésrögzítő pont szilárdsága a járműszerkezethez képest megfelelően biztosítva legyen. Ebben a vizsgálatban az ülés megfelelő részeinek hússzoros tömegével egyenlő erőt kell kifejteni vízszintesen és hosszirányban az üléshez vagy a megfelelő ülésrészhez viszonyítva előre, a kérdéses ülés tömegének az ülésrögzítő pontra gyakorolt fizikai hatásának megfelelően. Az alkalmazott kiegészítő terhelést vagy terheléseket és a terhelés eloszlását a gyártó határozza meg, és a műszaki szolgálat fogadja el.

A gyártó kérésére kiegészítő terhelés fejthető ki az SFAD X pontjára a fent leírt statikus vizsgálat során.

Ha a felső hevederrögzítési pont a járműülésbe van építve, ezt a vizsgálatot az ISOFIX felső hevederével kell elvégezni.

Törés nem fordulhat elő, és a 2. táblázat elmozdulási követelményeinek teljesülniük kell.

Megjegyzés: ezt a vizsgálatot nem kell elvégezni, amennyiben a jármű biztonságiöv-rendszerének valamely rögzítési pontja a jármű ülésszerkezetének szerves részét képezi, és a járműülést már megvizsgálták és jóváhagyták annak tekintetében, hogy megfelel-e az ebben az előírásban a felnőtt utasbiztonsági rendszerekkel kapcsolatban megkövetelt terhelési vizsgálatoknak.

7.   JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

7.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

7.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban meghatározott eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

7.3.

A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

8.1.

Az ennek az előírásnak megfelelő jóváhagyási jellel ellátott valamennyi járműnek meg kell felelnie annak a járműtípusnak, amelyet az ISOFIX rögzítési rendszer és az ISOFIX felső hevederrögzítési pont jellemzőit befolyásoló részletekre tekintettel hagytak jóvá.

8.2.

A fenti 8.1. szakaszban előírt gyártásmegfelelőséget elegendő számú, ezen előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott, a sorozatgyártásból véletlenszerűen kiválasztott jármű vizsgálatával kell ellenőrizni.

8.3.

Az előbb említett ellenőrzéseket általános szabályként a méretek levételére kell korlátozni. Szükség esetén azonban a járművet alá kell vetni a 6. szakaszban leírt – a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat által kiválasztott – más vizsgálatnak is.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.

A járműtípusra ezen előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 8.1. szakaszban megállapított követelmények, vagy ha az ISOFIX rögzítési rendszer és az ISOFIX felső hevederrögzítési pont nem felelt meg a fenti 8. szakaszban előírt ellenőrző vizsgálatokon.

9.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott ISOFIX rögzítési rendszer és ISOFIX felső hevederrögzítési pont típusának gyártását, erről tájékoztatnia kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által megadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.


(1)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 3. mellékletében találhatók – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)  „(névleges) motorteljesítmény”: a motor kW-ban (ENSZ EGB) kifejezett, és a 85. számú ENSZ-előírás szerint az ENSZ EGB módszerével mért teljesítménye;


1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

Image 23

Image 24


2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE

A minta

(lásd az ezen előírás 4.4. szakaszát.)

Image 25

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust az ISOFIX rögzítési rendszerek, az ISOFIX felső hevederrögzítési pontok és az i-Size ülőhelyek tekintetében Franciaországban (E2) a 001424 számon hagyták jóvá a 145. számú ENSZ-előírás alapján. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 145. számú ENSZ-előírás szerint adták meg.

B minta

(lásd az ezen előírás 4.5. szakaszát.)

Image 26

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 145. és a 11. számú (1) ENSZ-előírás alapján. A jóváhagyási számok azt jelzik, hogy a jóváhagyás idején a 145. számú ENSZ-előírás eredeti változatlan formájában volt hatályos, a 11. számú ENSZ-előírás pedig már tartalmazta a 02. módosítássorozatot.


(1)  A második szám csupán példaként szolgál.


3. MELLÉKLET

ELJÁRÁS A H PONT ÉS A JÁRMŰBEN UTAZÓ SZEMÉLY TÖRZSÉNEK A KÜLÖNBÖZŐ ÜLŐHELYEKEN BEZÁRT TÉNYLEGES DŐLÉSSZÖGE MEGHATÁROZÁSÁRA (1)

1. függelék

A háromdimenziós H-pontvizsgáló eszköz (háromdimenziós H próbabábu) leírása (1)

2. függelék

A háromdimenziós koordinátarendszer (1)

3. függelék

Az ülőhelyekre vonatkozó referenciaadatok (1)


(1)  Az eljárás leírása a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 1. mellékletében és annak 1., 2. és 3. függelékében szerepel.


4. MELLÉKLET

ISOFIX RÖGZÍTÉSI RENDSZEREK ÉS ISOFIX FELSŐ HEVEDERRÖGZÍTÉSI PONTOK

Image 27

A méretek milliméterben értendők.

Image 28

Magyarázat

1.

Felső hevederrögzítési pont

2.

Csuklós szerkezetű csatlakozó az alábbiakban ismertetett merevségi vizsgálathoz

Az SFAD merevsége: amikor a merev bekötő ruda(ka)t az SFAD első kereszttagjához rögzítik, amelyet olyan merev rúd támaszt meg, amelyet hosszirányú csapszeg tart középen 25 mm-re az SFAD alapja alatt (lehetővé téve az SFAD alapjának elhajlását és elfordulását), az X pont mozgása semmilyen irányban nem lehet nagyobb 2 mm-nél az ezen előírás 6.2.4.2. szakaszának 1. táblázata szerinti erők kifejtése esetén. Az ISOFIX rögzítési rendszer minden alakváltozását ki kell zárni a mérésekből.

Image 29

Image 30

Image 31

Image 32

Megjegyzés: a méretek milliméterben értendők.

A méretek milliméterben értendők.

Image 33

Magyarázat

1.

Hátszög

2.

A törzsvonal vonatkoztatási síkjának és a padlólemeznek a metszéspontja

3.

A törzsvonal vonatkoztatási síkja

4.

H pont

5.

V pont

6.

R pont

7.

W pont

8.

Függőleges hosszirányú sík

9.

Heveder hossza a burkolat körül a V ponttól: 250 mm

10.

Heveder hossza a burkolat körül a W ponttól: 200 mm

11.

Keresztmetszet az M sík mentén

12.

Keresztmetszet az R sík mentén

13.

A vonal a jármű jellemző padlólemezének az előírt zónán belüli felületét jelképezi

Megjegyzések:

1.

A felső hevederrögzítési pont része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy összekapcsolódjon a satírozott zónában levő hevederhoroggal.

2.

R pont: a váll vonatkoztatási pontja.

3.

V pont: V vonatkoztatási pont, a H ponttól 350 mm függőlegesen felfelé és 175 mm vízszintesen hátrafelé.

4.

W pont: W vonatkoztatási pont, az R ponttól 50 mm függőlegesen lefelé és 50 mm vízszintesen hátrafelé.

5.

M sík: M vonatkoztatási sík, 1 000 mm vízszintesen hátrafelé az R ponttól.

6.

A zóna legelső felületeit két körbeburkoló vonallal végigsöpörve állítják elő kinyúló területükön a zóna első részében. A körbeburkoló vonalak képviselik a tipikus felső heveder minimálisan beállítható hosszát, amely vagy a CRS (W pont) tetejétől vagy a CRS (V pont) támlájának aljától terjed ki.

A méretek milliméterben értendők.

Image 34

Magyarázat

1.

V pont

2.

R pont

3.

W pont

4.

Heveder hossza a burkolat körül a V ponttól: 250 mm

5.

Függőleges hosszirányú sík

6.

Heveder hossza a burkolat körül a W ponttól: 200 mm

7.

A hosszúság körüli burkolat íve

8.

H pont

Megjegyzések:

1.

A felső hevederrögzítési pont része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy összekapcsolódjon a satírozott zónában levő hevederhoroggal.

2.

R pont: a váll vonatkoztatási pontja.

3.

V pont: V vonatkoztatási pont, a H ponttól 350 mm függőlegesen felfelé és 175 mm vízszintesen hátrafelé.

4.

W pont: W vonatkoztatási pont, az R ponttól 50 mm függőlegesen lefelé és 50 mm vízszintesen hátrafelé.

5.

M sík: M vonatkoztatási sík, 1 000 mm vízszintesen hátrafelé az R ponttól.

6.

A zóna legelső felületeit két körbeburkoló vonallal végigsöpörve állítják elő kinyúló területükön a zóna első részében. A körbeburkoló vonalak képviselik a tipikus felső heveder minimálisan beállítható hosszát, amely vagy a CRS (W pont) tetejétől vagy a CRS (V pont) támlájának aljától terjed ki.

(Keresztmetszet az R sík mentén)

A méretek milliméterben értendők.

Image 35

Magyarázat

1.

Középsík

2.

V pont

3.

R pont

4.

W pont

5.

Függőleges hosszirányú sík

Megjegyzések:

1.

A felső hevederrögzítési pont része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy összekapcsolódjon a satírozott zónában levő hevederhoroggal

2.

R pont: a váll vonatkoztatási pontja.

3.

V pont: V vonatkoztatási pont, a H ponttól 350 mm függőlegesen felfelé és 175 mm vízszintesen hátrafelé.

4.

W pont: W vonatkoztatási pont, az R ponttól 50 mm függőlegesen lefelé és 50 mm vízszintesen hátrafelé.

Image 36

Magyarázat

1.

V pont

2.

W pont

3.

R pont

4.

Középsík

5.

Terület nézete a törzs referenciasíkja mentén

Megjegyzések:

1.

A felső hevederrögzítési pont része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy összekapcsolódjon a satírozott zónában levő hevederhoroggal.

2.

R pont: a váll vonatkoztatási pontja.

3.

V pont: V vonatkoztatási pont, a H ponttól 350 mm függőlegesen felfelé és 175 mm vízszintesen hátrafelé.

4.

W pont: W vonatkoztatási pont, az R ponttól 50 mm függőlegesen lefelé és 50 mm vízszintesen hátrafelé.

Image 37

Magyarázat

1.

H pont

2.

V pont

3.

W pont

4.

R pont

5.

45°-os sík

6.

Keresztmetszet az R sík mentén

7.

Padlólemez felülete

8.

Zóna első széle

Megjegyzések:

1.

A felső hevederrögzítési pont része, amelyet úgy alakítottak ki, hogy összekapcsolódjon a satírozott zónában levő hevederhoroggal.

2.

R pont: a váll vonatkoztatási pontja.

A méretek milliméterben értendők.

Image 38

1.

Az „ISO/F2” (B) készülék vízszintes felülete

2.

Az „ISO/F2” (B) készülék hátsó felülete

3.

Az ülés hátát érintő vízszintes vonal (utolsó merev pontjának merevsége > 50 Shore A)

4.

A 2 és 3 metszéspontja

5.

A heveder vonatkoztatási pontja

6.

Az „ISO/F2” (B) készülék középvonala

7.

Felső heveder

8.

A rögzítési zóna határai

Image 39

Megjegyzések:

1.

Nem méretarányos rajz.

2.

A jel tükörképként is megjelenhet.

3.

A jel színét a gyártó választja meg.

Image 40

Megjegyzések:

1.

Méretek mm-ben.

2.

Nem méretarányos rajz.

3.

A jelnek jól kivehetőnek kell lennie, vagy kontrasztos színek, vagy a megfelelő felületi kiemelés révén, amennyiben ragasztva vagy domborítva van.

5. MELLÉKLET

i-SIZE ÜLŐHELY

Méretek mm-ben

Image 41

Magyarázat:

1.

Gyermekbiztonsági készülék (CRF)

2.

Alsó ISOFIX rögzítési pontok rúdja

3.

A CRF hosszirányú középsíkja

4.

A kitámasztótalp méretezési térfogata

5.

A jármű padlójának érintkezési felülete

Megjegyzés: Nem méretarányos rajz.

Méretek mm-ben

Image 42

Magyarázat:

1.

Gyermekbiztonsági készülék (CRF)

2.

Alsó ISOFIX rögzítési pontok rúdja

3.

A kijelölt ülőhelyre behelyezett gyermekbiztonsági készülék alsó felülete által alkotott sík

4.

Az alsó rögzítési pont rúdján áthaladó, valamint a gyermekbiztonsági készülék hosszirányú középsíkjára és a kijelölt ülőhelyre behelyezett gyermekbiztonsági készülék alsó felülete által alkotott síkra egyaránt merőleges sík

5.

A kitámasztótalp méretezési térfogata, amelybe a jármű padlójának bele kell esnie. Ez a térfogat annak a tartománynak felel meg, amelyen belül az i-Size gyermekbiztonsági rendszer kitámasztólábát hosszában és magasságban be lehet állítani.

6.

A jármű padlója

Megjegyzés: Nem méretarányos rajz.

Méretek mm-ben

Image 43

Magyarázat:

1.

Kitámasztóláb-vizsgáló eszköz

2.

Kitámasztótalp

3.

SFAD (az ezen előírás 4. mellékletében meghatározottak szerint)

Megjegyzések:

1.

Nem méretarányos rajz.

2.

A kitámasztóláb-vizsgáló eszköznek:

a)

az egyes i-Size ülőhelyekre meghatározott, a járműpadló érintkezési felületének egészén lehetővé kell tennie a vizsgálat elvégzését;

b)

mereven a statikus terhelőerőt kifejtő készülékhez (SFAD) kell lennie rögzítve, hogy az SFAD-ra ható erők közvetlenül keltsenek a jármű padlójára ható vizsgálati erőket anélkül, hogy a kitámasztóláb-vizsgáló eszközben fellépő csillapítás vagy az eszköz alakváltozása miatt csökkennének a reaktív vizsgálati erők.

3.

A kitámasztótalpnak egy olyan hengerből kell állnia, amely 80 mm széles, átmérője 30 mm és az élek mindkét oldalon 2,5 mm-es sugárral le vannak kerekítve.

4.

Növekményes magasságállítás esetében a beállítási fokozatok közötti távolság nem haladhatja meg a 20 mm-t.

Image 44

Megjegyzések:

1.

Nem méretarányos rajz.

2.

A jel színét a gyártó választja meg.

Helyesbítések

13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/80


Helyesbítés az egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről szóló 1387/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 13-i (EU) 2019/999 tanácsi rendelethez

(Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 163., 2019. június 20.)

A 34. oldalon, a II. mellékletben:

a következő szövegrész:

„Az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő táblázat az annak első oszlopában feltüntetett KN-kódok sorrendjét követve kiegészül a következő sorokkal:”

helyesen:

„Az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő táblázat az annak első és második oszlopában feltüntetett KN- és TARIC-kódok sorrendjét követve kiegészül a következő sorokkal:”.


13.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/81


Helyesbítés a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/1966 bizottsági rendelethez

(Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 307., 2019. november 28.)

A 19. oldalon, az I. és II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

1.   

Az 1223/2009/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Kémiai név/INN

CAS-szám

EC-szám

a

b

c

d

»1612

Foszmet (ISO); S-[(1,3-dioxo-1,3-dihidro-2H-izoindol-2-il)metil] O,O-dimetil-ditiofoszfát;

O,O-dimetil-ftálimidometil-S-ditiofoszfát

732-11-6

211-987-4

1613

Kálium-permanganát

7722-64-7

231-760-3

1614

2-Benzil-2-dimetilamino-4′-morfolinobutirofenon

119313-12-1

404-360-3

1615

Kizalofop-p-tefuril (ISO);

(+/–)tetrahidro-furfuril-(R)-2-[4-(6-klór-kinoxalin-2-

iloxi)feniloxi]-propionát

200509-41-7

414-200-4

1616

Propikonazol (ISO); (2RS,4RS;2RS,4SR)-1-{[2-(2,4-diklórfenil)-4-propil-1,3-dioxolán-2-il]metil}-1H-1,4-triazol

60207-90-1

262-104-4

1617

Pinoxadén (ISO); 8-(2,6-dietil-4-metilfenil)-7-oxo-1,2,4,5-tetrahidro-7H-pirazolo[1,2-d][1,4,5]oxadiazepin-9-il-2,2-dimetil-propanoát

243973-20-8

635-361-9

1618

Tetrametrin (ISO);

(1,3-dioxo-1,3,4,5,6,7-hexahidro-2H-izoindol-2-il)metil-2,2-dimetil-3-(2-metilprop-1-en-1-il)ciklopropánkarboxilát

7696-12-0

231-711-6

1619

(1,3,4,5,6,7-Hexahidro-1,3-dioxo-2H-izoindol-2-il)metil-(1R-transz)-2,2-dimetil-3-(2-metilprop-1-enil)ciklopropánkarboxilát

1166-46-7

214-619-0

1620

Spirodiklofen (ISO);

3-(2,4-diklórfenil)-2-oxo-1-oxaspiro[4.5]dec-3-én-4-il-2,2-dimetilbutirát

148477-71-8

604-636-5

1621

1-[2-(2-aminobutoxi)etoxi]but-2-ilamin és 1-({[2-(2-aminobutoxi)etoxi]metil}propoxi)but-2-ilamin keveréke

897393-42-9

447-920-2

1622

1-Vinilimidazol

1072-63-5

214-012-0

1623

Amiszulbróm (ISO) 3-(3-bróm-6-fluor-2-metilindol-1-ilszulfonil)-N,N-dimetil-1H-1,2,4-triazol-1-szulfonamid

348635-87-0

672-776-4«

2.   

Az 1223/2009/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

A 98. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

»98

Benzoesav, 2-hidroxi- (*1)

Salicylic acid

69-72-7

200-712-3

a)

Leöblítendő hajápolási termékek

a)

3,0 %

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható..

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható. (*2)

b)

Egyéb termékek, kivéve testápoló, szemhéjfesték, szempillaspirál, szemceruza, ajakrúzs, golyós dezodor

b)

2,0 %

Nem használható olyan alkalmazásokban, amelyek a belélegzés lehetősége miatt a végfelhasználó tüdejét érő expozícióhoz vezethetnek.

 

Szájápolási termékekben nem használható.

Nem a termékben lévő mikroorganizmusok kifejlődésének megakadályozására. E célt jól láthatóan fel kell tüntetni a terméken

3.   

Az 1223/2009/EK rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

A 3. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Feltételek

Az alkalmazási feltételek és figyelmeztetések szövege

Kémiai név/INN

Az összetevők glosszáriumában szereplő közhasználatú név

CAS-szám

EC-szám

A termék típusa, testrészek

Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben

Egyéb

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

»3

Szalicilsav (*3) és sói

Salicylic acid

69-72-7

200-712-3

 

0,5 % (sav)

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható.

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható (*4)

Szájápolási termékekben nem használható.

Nem használható olyan alkalmazásokban, amelyek a belélegzés lehetősége miatt a végfelhasználó tüdejét érő expozícióhoz vezethetnek.

Calcium salicylate, Magnesium salicylate, MEA-salicylate, Sodium salicylate, Potassium salicylate, TEA-salicylate

824-35-1, 18917-89-0, 59866-70-5, 54-21-7, 578-36-9, 2174-16-5

212-525-4, 242-669-3, 261-963-2, 200-198-0, 209-421-6, 218-531-3

 

0,5 % (sav)

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható, samponok kivételével.

3 év alatti gyermekeknek szánt termékekben nem használható (*5)

„II. MELLÉKLET

1.   

A 1223/2009/EK rendelet II. melléklete a következőképpen kerül helyesbítésre:

a)

A 395. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Kémiai név/INN

CAS-szám

EC-szám

»395

Hidroxi-8-kinolin és szulfátja, a bisz(8-hidroxikinolin)-szulfát, kivéve a III. melléklet 51. bejegyzésében szereplő felhasználásokhoz

148-24-3

134-31-6

205-711-1

205-137-1«

b)

Az 1396. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Kémiai név/INN

CAS-szám

EC-szám

a

b

c

d

»1396

Borátok, tetraborátok, oktaborátok, valamint bórsav sói és észterei, beleértve a következőket:

 

 

Dinátrium-oktaborát, vízmentes [1]

12008-41-21 [1]

234-541-0 [1]

Dinátrium-oktaborát-tetrahidrát [2]

12280-03-42 [2]

234-541-0 [2]

2-Amino-etanol, bórsavval alkotott monoészter [3]

10377-81-83 [3]

233-829-3 [3]

2-Hidroxipropil-ammónium-dihidrogénortoborát [4]

68003-13-44 [4]

268-109-8 [4]

Káliumborát, bórsav, káliumsó [5]

12712-38-85 [5]

603-184-6 [5]

Trioktil-dodecil-borát [6]

– [6]

– [6]

Cink-borát [7]

1332-07-6 [7]

215-566-6 [7]

Nátrium-borát, dinátrium-tetraborát, vízmentes; bórsav, nátriumsó [8]

1330-43-4 [8]

215-540-4 [8]

Tetrabór-dinátrium-heptaoxid, hidrát [9]

12267-73-1 [9]

235-541-3 [9]

Ortobórsav, nátriumsó [10]

13840-56-7 [10]

237-560-2 [10]

Dinátrium-tetraborát-dekahidrát; bórax-dekahidrát [11]

1303-96-4 [11]

215-540-4 [11]

Dinátrium-tetraborát-pentahidrát; bórax-pentahidrát [12]

12179-04-3 [12]

215-540-4 [12]«

c)

Az 1507. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Kémiai név/INN

CAS-szám

EC-szám

»1507

Diamino-toluol, metilfenilén-diamin, technikai termék – elegy: [4-metil-m-fenilén-diamin és 2-metil-m-fenilén-diamin]

_

d)

A melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Kémiai név/INN

CAS-szám

EC-szám

a

b

c

d

»1624

Pirimikarb (ISO); 2-(dimetilamino)-5,6-dimetil-pirimidin-4-il dimetil-karbamát

23103-98-2

245-430-1

1625

1,2-Diklórpropán; propilén-diklorid

78-87-5

201-152-2

1626

Fenol, dodecil-, elágazó [1];

121158-58-5 [1]

310-154-3 [1]

Fenol, 2-dodecil-, elágazó [2];

1801269-80-6 [2]

- [2]

Fenol, 3-dodecil-, elágazó [3];

1801269-77-1 [3]

- [3]

Fenol, 4-dodecil-, elágazó [4];

210555-94-5 [4]

640-104-9 [4]

Fenol, (tetrapropenil) származékok [5]

74499-35-7 [5]

616-100-8 [5]

1627

Kumatetralil (ISO); 4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)kumarin

5836-29-3

227-424-0

1628

Difenakum (ISO); 3-(3-bifenil-4-il-1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)-4-hidroxikumarin

56073-07-5

259-978-4

1629

Brodifakum (ISO); 4-hidroxi-3-(3-(4′-bróm-4-bifenilil)-1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)kumarin

56073-10-0

259-980-5

1630

Flokumafen (ISO); a következők reakciótömege: cisz-4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-3-(4-(4-trifluormetilbenziloxi)fenil)-1-naftil)kumarin és transz-4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-3-(4-(4-trifluormetilbenziloxi)fenil)-1-naftil)kumarin

90035-08-8

421-960-0

1631

Acetoklór (ISO) 2-klór-N-(etoximetil)-N-(2-etil-6-metilfenil)acetamid

34256-82-1

251-899-3

1632

Jellemző összetételű e-üveg mikroszálak

1633

Jellemző összetételű üveg mikroszálak

1634

Bromadiolon (ISO); 3-[3-(4'-bromobifenil4-il)-3-hidroxi-1-fenilpropil]-4-hidroxi-2H-kromén-2-on

28772-56-7

249-205-9

1635

Difetialon (ISO); 3-[3-(4′-bromobifenil-4-il)-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-il]4-hidroxi-2H-1-benzotiopirán-2-on

104653-34-1

600-594-7

1636

Perfluornonán-1-oik sav [1]

375-95-1 [1]

206-801-3 [1]

valamint nátrium- [2]

21049-39-8 [2]

- [2]

és ammónium- [3] sói

4149-60-4 [3]

- [3]

1637

Diciklohexil-ftalát

84-61-7

201-545-9

1638

3,7-Dimetilokta-2,6-diénnitril

5146-66-7

225-918-0

1639

Bupirimát (ISO); 5-butil-2-etil-amino-6-metil-pirimidin-4-il-dimetil-szulfamát

41483-43-6

255-391-2

1640

Triflumizol (ISO) (1E)-N-[4-klór-2-(trifluormetil)fenil]-1-(1H-imidazol-1-il)-2-propoxi-etánimin

68694-11-1

604-708-8

1641

tert-Butil hidroperoxid

75-91-2

200-915-7«

2.   

Az 1223/2009/EK rendelet III. melléklete a következőképpen kerül helyesbítésre:

a)

A 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

Hiv.

szám

Az anyag azonosítása

Korlátozások

Az alkalmazási feltételek és figyelmeztetések szövege

Kémiai név/INN-termék

Az összetevők glosszáriumában szereplő közhasználatú név

CAS-szám

EC-szám

A termék típusa, testrészek

Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben

Egyéb

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

»9

Metil-fenilén-diaminok, N-szubsztituált származékaik és azok sói (1), kivéve az e melléklet 9a. és 9b. hivatkozási száma alatt szereplő anyagokat, valamint a II. melléklet 364., 413., 1144., 1310., 1313. és 1507. hivatkozási számai alatt felsorolt anyagokat

 

 

 

Oxidáló hajfestékek/hajszínezők összetevője

 

a)

Általános használat

a)

A címkén fel kell tüntetni:

a keverési arányt.

Image 45A hajszínezők súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.

Kérjük, olvassa el és kövesse az utasításokat!

A termék használata 16 éves kor alatt nem ajánlott.

Az ideiglenes ’fekete henna’ tetoválás növelheti az allergia kialakulásának veszélyét.

Ne használjon hajfestéket/hajszínezőt, ha:

arcán kiütés van, vagy fejbőre érzékeny, irritált és sérült,

hajfestés után korábban bármilyen reakciót észlelt,

ideiglenes ’fekete henna’ tetoválás után korábban bármilyen reakciót észlelt.

Fenilén-diamint (toluol-diamint) tartalmaz.

Szempilla- és szemöldökfestésre nem használható.’

b)

Szakmai felhasználás

b)

A címkén fel kell tüntetni:

a) és b) esetében:

Oxidatív körülmények között összekeverve a hajra alkalmazott maximális koncentráció nem haladhatja meg az 5 %-ot (szabad bázisra számítva)

a keverési arányt.

’Kizárólag szakipari felhasználásra. A hajfestékek súlyos allergiás reakciót válthatnak ki.

Kérjük, olvassa el és kövesse az utasításokat!

A termék használata 16 éves kor alatt nem ajánlott.

Az ideiglenes ’fekete henna’ tetoválás növelheti az allergia kialakulásának veszélyét.

Ne használjon hajfestéket/hajszínezőt, ha:

arcán kiütés van, vagy fejbőre érzékeny, irritált és sérült,

hajfestés után korábban bármilyen reakciót észlelt,

ideiglenes ’fekete henna’ tetoválás után korábban bármilyen reakciót észlelt.

Fenilén-diamint (toluol-diamint) tartalmaz.

Védőkesztyű használata kötelező!’«

b)

A szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

Hivatkozási szám

Az anyag azonosítása

Korlátozások

Az alkalmazási feltételek és figyelmeztetések szövege

Kémiai név/INN

Az összetevők glosszáriumában szereplő közhasználatú név

CAS-szám

EC-szám

A termék típusa, testrészek

Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben

Egyéb

a

b

c

d

e

f

g

h

i

»51

Bisz(8-hidroxikinolinium)-szulfát

Oxyqui-noline sulphate

134-31-6

205-137-1

A hidrogén-peroxid stabilizálója leöblítésre kerülő hajápolási termékekben.

(0,3 %-os bázissal)

 

 

A hidrogén-peroxid stabilizálója leöblítésre nem kerülő hajápolási termékekben.

(0,03 %-os bázissal)«


(*1)  Tartósítószerként történő használatra, lásd: V. melléklet 3. sz.

(*2)  Kizárólag azoknál a termékeknél, amelyek 3 év alatti gyermekek esetében is használhatók.«

(*3)  Nem tartósítószerként történő használatra, lásd III. melléklet, 98. sz.

(*4)  Kizárólag azoknál a termékeknél, amelyek 3 év alatti gyermekek esetében is használhatók.

(*5)  Kizárólag azoknál a termékeknél, amelyek 3 év alatti gyermekek esetében is használhatók, és amelyek tartósan érintkeznek a bőrrel.«