ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 318
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
62. évfolyam
2019. december 10.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
62. évfolyam |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/1 |
A TANÁCS (EU) 2019/2101 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. december 9.)
a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendelet 9. cikkének végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2005. július 18-án elfogadta az 1183/2005/EK rendeletet. |
|
(2) |
Az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikkében meghatározott autonóm korlátozó intézkedések felülvizsgálata nyomán az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő személyek esetében módosítani kell az indokolást, két személyt pedig törölni kell az említett mellékletben szereplő jegyzékből. |
|
(3) |
Az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletében szereplő jegyzék helyébe az e rendelet mellékletében foglalt jegyzék lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
MELLÉKLET
„Ia. MELLÉKLET
A 2b. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK JEGYZÉKE
A. Személyek
|
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel okai |
A jegyzékbe vétel dátuma |
|||||||||
|
1. |
Ilunga Kampete |
|
A köztársasági gárda parancsnokaként Ilunga Kampete-t felelősség terheli azért, mert 2016 szeptemberében Kinshasában bevetették a köztársasági gárda egységeit, amelyek aránytalan erőszak és erőszakos elnyomás alkalmazásában vettek részt. A köztársasági gárda vezetőjeként azóta is betöltött szerepe miatt felelős a köztársasági gárda tagjai által elkövetett elnyomásért és emberi jogi jogsértésekért, így például egy 2018 decemberében Lubumbashiban tartott ellenzéki gyűlés erőszakos meghiúsításáért. Következésképpen Ilunga Kampete olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
2. |
Gabriel Amisi Kumba |
|
A kongói hadsereg (FARDC) 1. védelmi körzetének korábbi parancsnoka; az FARDC erői 2016 szeptemberében Kinshasában aránytalan erőszak és erőszakos elnyomás alkalmazásában vettek részt. Gabriel Amisi Kumba 2018 júliusa óta a Kongói Fegyveres Erők (FARDC) műveleti és hírszerzési helyettes vezérkari főnöke. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Gabriel Amisi Kumba olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
3. |
Ferdinand Ilunga Luyoyo |
|
A kongói nemzeti rendőrség (PNC) Légion Nationale d’Intervention elnevezésű tömegoszlató egységének parancsnokaként Ferdinand Ilunga Luyoyót felelősség terheli a 2016 szeptemberében Kinshasában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Ferdinand Ilunga Luyoyo 2017 júliusa óta a PNC intézmények és magas rangú tisztviselők védelméért felelős egységének parancsnoka. E szerepe miatt felelősség terheli a PNC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Ferdinand Ilunga Luyoyo olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
4. |
Célestin Kanyama |
|
A Kongói Nemzeti Rendőrség (PNC) biztosaként Célestin Kanyamát felelősség terheli a 2016 szeptemberében Kinshasában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Célestin Kanyamát 2017 júliusában a nemzeti rendőrség kiképző iskoláinak főigazgatójává nevezték ki. A PNC vezető tisztviselőjeként betöltött szerepe miatt felelősség terheli a PNC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Ilyen eset volt például az, amikor rendőrtisztek 2018 októberében újságírókat félemlítettek meg és megfosztották őket szabadságuktól azt követően, hogy cikksorozat jelent meg a rendőrkadétok ellátmányának hűtlen kezeléséről és Kanyama ezredesnek az ezen eseményekben betöltött szerepéről. Következésképpen Célestin Kanyama olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
5. |
John Numbi |
|
John Numbi 2018 júliusa óta a Kongói Fegyveres Erők (FARDC) hadseregfelügyelője. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért, így például a 2019 júniusában és júliusában a közvetlen irányítása alatt álló FARDC-csapatok által illegális bányászatot folytató személyekkel szemben alkalmazott aránytalan erőszakért. Következésképpen John Numbi olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
6. |
Delphin Kahimbi |
|
Delphin Kahimbi 2018 júliusa óta hírszerzésitörzsfőnök-helyettesi pozíciót tölt be az FARDC vezérkari főnökségén belül. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Delphin Kahimbi olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|||||||||
|
7. |
Evariste Boshab |
|
Miniszterelnök-helyettesként, valamint biztonsági és belügyminiszterként 2014 decemberétől 2016 decemberéig hivatalosan Evariste Boshab felelt a rendőrség és a biztonsági szolgálatok irányításáért, valamint a tartományi kormányzók munkájának koordinálásáért. E minőségében felelősség terhelte aktivisták és az ellenzék tagjainak letartóztatásáért, valamint aránytalan erőszak alkalmazásáért, többek között a 2016 szeptembere és decembere közötti kinshasai tüntetésekre válaszul, aminek következtében a biztonsági szolgálatok nagyszámú polgári személy halálát vagy sérülését okozták. Következésképpen Evariste Boshab olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Evariste Boshab szintén szerepet játszott a Kasai régióban kialakult válság kihasználásában és elmélyítésében. Evariste Boshab továbbra is befolyással bír a régióban, különösen azóta, hogy 2019 márciusában Kasai szenátora lett. |
2017.5.29. |
|||||||||
|
8. |
Alex Kande Mupompa |
|
Alex Kande Mupompát, aki 2017 októberéig Közép-Kasai kormányzója volt, felelősség terheli a biztonsági erők és a PNC által 2016 augusztusa óta Közép-Kasaiban alkalmazott aránytalan erőszakért, erőszakos elnyomásért és az általuk elkövetett törvénytelen kivégzésekért, így például a Dibaya területén 2017 februárjában elkövetett gyilkosságokért. Következésképpen Alex Kande Mupompa olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Alex Kande Mupompa szintén szerepet játszott a Kasai régióban kialakult válság kihasználásában és elmélyítésében. 2019 októberéig a régió képviselője volt, és a régióban a Kasai tartományi kormány részét képező Congrès des alliés pour l’action au Congo (CAAC) révén továbbra is befolyással bír. |
2017.5.29. |
|||||||||
|
9. |
Jean-Claude Kazembe Musonda |
|
2017 áprilisáig Felső-Katanga kormányzójaként Jean-Claude Kazembe Musondát felelősség terhelte a biztonsági erők és a PNC által Felső-Katangában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért, így például a 2016. december 15. és 31. közötti időszakban, amikor is a biztonsági erők – és azok részeként a PNC rendőrei – által a lubumbashi tüntetésekre válaszul alkalmazott, halált okozó erőszak miatt 12 polgári személy életét vesztette, 64 polgári személy pedig megsebesült. Következésképpen Jean-Claude Kazembe Musonda olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Jean-Claude Kazembe Musonda a CONAKAT párt vezetője, amely a Joseph Kabila korábbi elnök vezette koalíció tagja. |
2017.5.29. |
|||||||||
|
10. |
Éric Ruhorimbere |
|
A 21. katonai körzet parancsnokhelyetteseként Éric Ruhorimbere 2014 szeptembere és 2018 júliusa között felelős volt az FARDC-erők általi, mindenekelőtt a Nsapu milícia tagjai, valamint nők és gyermekek elleni aránytalan erőszak alkalmazásáért, illetve az ellenük elkövetett törvénytelen kivégzésekért. Éric Ruhorimbere 2018 júliusa óta az Egyenlítőtől északra fekvő műveleti körzet parancsnoka. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Éric Ruhorimbere olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2017.5.29. |
|||||||||
|
11. |
Emmanuel Ramazani Shadari |
|
Miniszterelnök-helyettesként, valamint biztonsági és belügyminiszterként Ramanzani Shadari 2018 februárjáig hivatalosan felelt a rendőrség és a biztonsági szolgálatok irányításáért, valamint a tartományi kormányzók munkájának koordinálásáért. E minőségében felelősség terhelte aktivisták és az ellenzék tagjainak letartóztatásáért, valamint aránytalan erőszak alkalmazásáért, így például a közép-kongói Bundu Dia Kongo (BDK) mozgalom tagjaival szembeni erőszakos fellépésért, a kinshasai elnyomásért, amelyre 2017 januárjában és februárjában került sor, valamint a Kasai tartományokban alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Következésképpen e minőségében Ramazani Shadari olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Ramazani Shadari 2018 februárja óta a Parti du peuple pour la reconstruction et le développement (PPRD), azaz a Joseph Kabila korábbi elnök vezette koalíciót alkotó fő párt állandó titkára. |
2017.5.29. |
|||||||||
|
12. |
Kalev Mutondo |
|
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (ANR) 2019 februárjáig hivatalban lévő vezetőjeként Kalev Mutondo részt vett az ellenzék tagjainak, civil társadalmi aktivistáknak és más személyeknek az önkényes letartóztatásában és fogva tartásában, valamint a velük szembeni rossz bánásmód alkalmazásában, illetve felelősség terheli őt ezekért a cselekményekért. Következésképpen Kalev Mutondo olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Kalev Mutondo 2019 májusában nyilatkozatot írt alá, amelyben korábbi és jövőbeli lojalitásáról biztosította Joseph Kabilát, és biztonsági ügyekben továbbra is szorosan együttműködik vele. |
2017.5.29. |
B. Szervezetek
[…]
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2102 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. november 27.)
az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendeletnek a halasztott adók veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás kiszámításához használt információk közzététele tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Szolvencia II) (1) és különösen annak 56. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a halasztott adókra vonatkozó további elvek bevezetésével módosította az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3). E módosítások figyelembevétele érdekében ki kell igazítani az (EU) 2015/2452 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) meghatározott egyes táblákat. |
|
(2) |
Az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(3) |
Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet azon módosításait, amelyek a halasztott adók veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás kiszámításához használt információk közzétételét írják elő, 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Az e rendelettel megállapított módosítások az említett előírásokat építik be az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendeletben meghatározott megfelelő táblákba. Ezért ezt a rendeletet is az említett időponttól indokolt alkalmazni. |
|
(4) |
Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul. |
|
(5) |
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke által létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
|
2. |
A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 8.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 161., 2019.6.18., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés tekintetében alkalmazandó eljárásokra, formátumokra és adatszolgáltatási táblákra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 347., 2015.12.31., 1285. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) |
Az S.25.01.21 tábla – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát alkalmazó biztosítók esetén a következő táblázatokkal egészül ki:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2) |
Az S.25.02.21 tábla – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát és részleges belső modellt alkalmazó biztosítók esetén a következő táblázatokkal egészül ki:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(3) |
Az S.25.03.21 tábla – Szavatolótőke-szükséglet – teljes belső modellt alkalmazó vállalkozások esetén a következő táblázatokkal egészül ki:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) |
Az „S.25.01. – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát alkalmazó biztosítók esetén” szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(2) |
Az „S.25.02. – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát és részleges belső modellt alkalmazó biztosítók esetén” szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(3) |
Az „S.25.03. – Szavatolótőke-szükséglet – teljes belső modellt alkalmazó biztosítók esetén” szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
||||||||||||||||||||||||
(*1) A 2015. február 2-i EIOPA-BoS-14/177 iránymutatás a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő képességéről (https://eiopa.europa.eu/publications/eiopa-guidelines/guidelines-on-the-loss-absorbing-capacity-of-technical-provisions-and-deferred-taxes).”
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/13 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2103 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. november 27.)
a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet módosításáról és helyesbítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Szolvencia II) (1) és különösen annak 35. cikke (10) bekezdésére, 244. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére és 245. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza a biztosítók és viszontbiztosítók, valamint csoportok által a felügyelet céljára szükséges információk felügyeleti hatóságoknak történő bejelentéséhez használandó adatszolgáltatási táblákat. |
|
(2) |
Az (EU) 2018/1221 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) módosította az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet (4), hogy a biztosítókra és viszontbiztosítókra alkalmazandó prudenciális keretet hozzáigazítsa az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások bevezetéséhez. Biztosítandó, hogy a felügyeleti hatóságok a szóban forgó és egyéb értékpapírosításokra vonatkozóan is megkapják a szükséges információkat, az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendeletben meghatározott vonatkozó adatszolgáltatási táblákat az említett módosítások figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. |
|
(3) |
Az (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) módosította az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet, hogy a szavatolótőke-szükséglet kiszámításában több egyszerűsítést vezessen be. Ezek az egyszerűsítések többek között a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó áttekintés elvét érintik. Az egyszerűsítések alkalmazásának felügyelete érdekében indokolt, hogy a különböző adatszolgáltatási táblák meghatározott információkat tartalmazzanak. Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendeletben meghatározott vonatkozó adatszolgáltatási táblákat és a kapcsolódó kitöltési előírásokat az említett módosítások figyelembevétele érdekében ezért ki kell igazítani. |
|
(4) |
Az (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló rendelet többek között új követelményeket vezetett be azon információkra vonatkozóan, amelyeket a halasztott adók veszteségelnyelő képességének elismerésével kapcsolatban a rendszeres felügyeleti jelentésben és a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentésben a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a felügyeleti hatóságok általi megfelelő felügyelet, az említett információkat mennyiségi, strukturált és összehasonlítható információkkal kell kiegészíteni az adatszolgáltatási táblákban. Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendeletben meghatározott vonatkozó adatszolgáltatási táblákat ezért az említett módosítások figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. |
|
(5) |
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(6) |
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet III. mellékletében szereplő „S.25.02 – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát és részleges belső modellt alkalmazó csoportok esetén” táblához tartozó kitöltési előírások olyan hibát tartalmaznak, amely következetlen vagy félrevezető információk rendelkezésre bocsátásához vezethet. A csoportok, valamint az egyedi biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében szolgáltatandó információkra vonatkozó előírások összhangjának biztosítása érdekében az említett kitöltési előírásokat helyesbíteni kell. |
|
(7) |
Az (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott módosítások előírják a halasztott adók veszteségelnyelő képességének kiszámítására vonatkozó információk szolgáltatását. E módosításokat 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Következésképpen az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási táblák módosításai, amelyek célja az említett információs követelmények tükrözése, nem lehetnek kötelezőek 2020. január 1. előtt. Mindazonáltal fontos, hogy a halasztott adók veszteségelnyelő képességének kiszámítására vonatkozó információkat e rendelet hatálybalépésének időpontjától önkéntes alapon be lehessen nyújtani. |
|
(8) |
Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul. |
|
(9) |
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikke által létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul; |
|
2. |
a II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul; |
|
3. |
a III. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet III. melléklete e rendelet IV. mellékletének megfelelően kerül helyesbítésre.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 347., 2015.12.31., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2018/1221 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. június 1.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott értékpapírosításokra és egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításokra vonatkozó szabályozói tőkekövetelmények számítása tekintetében való módosításáról (HL L 227., 2018.9.10., 1. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2019/981 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 8.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 161., 2019.6.18., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
I. melléklet
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:|
1. |
az S.06.02.01 táblában a C0290 és a C0300 oszlop közé a következő oszlop kerül beillesztésre:
|
|
2. |
az S.25.01.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
3. |
az SR.25.01.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
4. |
az S.25.02.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
5. |
az SR.25.02.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
6. |
az S.25.03.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
7. |
az SR.25.03.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Adókulccsal kapcsolatos megközelítés
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége (LAC DT) miatti kiigazítás kiszámítása (önkéntes adatszolgáltatás 2019. december 31-ig, kötelező 2020. január 1-jétől)
|
|
8. |
az S.26.01.01 tábla a következőképpen módosul:
|
|
9. |
az S.26.01.04 tábla a következőképpen módosul:
|
|
10. |
az SR.26.01.01 tábla a következőképpen módosul:
|
|
11. |
az S.26.04.01 táblában az R0050 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
12. |
az S.26.04.04 táblában az R0050 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
13. |
az SR.26.04.01 táblában az R0050 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
14. |
az S.26.05.01 táblában az R0010 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
15. |
az S.26.05.04 táblában az R0010 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
16. |
az SR.26.05.01 táblában az R0010 sor után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
17. |
az S.26.07.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Piaci kockázat – piaci kockázatkoncentráció
Természetikatasztrófa-kockázat – egyszerűsítések
|
|
18. |
az S.26.07.04 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Piaci kockázat – piaci kockázatkoncentráció
Természetikatasztrófa-kockázat – egyszerűsítések
|
|
19. |
az SR.26.07.01 tábla a következő táblázatokkal egészül ki: „Piaci kockázat – piaci kockázatkoncentráció
Természetikatasztrófa-kockázat – egyszerűsítések
|
|
20. |
az S.27.01.01 tábla a következőképpen módosul:
|
|
21. |
az S.27.01.04 tábla a következőképpen módosul:
|
|
22. |
az SR.27.01.01 tábla a következőképpen módosul:
|
II. melléklet
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:|
1. |
az S.06.02 – Eszközök felsorolása szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
2. |
az S.08.01 – Nyitott pozíciójú származtatott termékek szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
3. |
az S.08.02 – Származtatott ügyletek szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
4. |
az S.25.01 – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát alkalmazó vállalkozások esetén szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
az S.25.02 – Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát és részleges belső modellt alkalmazó vállalkozások esetén szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6. |
az S.25.03 – Szavatolótőke-szükséglet – teljes belső modellt alkalmazó vállalkozások esetén szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
7. |
az S.26.01 – Szavatolótőke-szükséglet – Piaci kockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
8. |
az S.26.02 – Szavatolótőke-szükséglet – Partner általi nemteljesítési kockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
9. |
az S.26.03 – Szavatolótőke-szükséglet – Életbiztosítási kockázat szakaszban a táblázat R0040/C0010 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép: „Ebben a mezőben kell megadni, hogy a biztosító alkalmazott-e egyszerűsítést a törlési kockázat kiszámításakor. A következő lehetőségek egyikét kell kiválasztani:
Az 1. és 2. lehetőség alkalmazható egyidejűleg. Ha R0040/C0010 = 1, akkor R0400–R0420 tekintetében csak a C0060 és C0080 oszlopot kell kitölteni.”; |
|
10. |
az S.26.04 – Szavatolótőke-szükséglet – Egészségbiztosítási kockázat szakasz a következőképpen módosul:
|
|
11. |
az S.26.05 – Szavatolótőke-szükséglet – Nem-életbiztosítási kockázat szakaszban a táblázat R0010/C0010 sora után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
12. |
az S.26.07 – Szavatolótőke-szükséglet – Egyszerűsítések szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
13. |
az S.27.01 – Szavatolótőke-szükséglet – nem-életbiztosítási és egészségbiztosítási katasztrófakockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
14. |
az S.30.02 – A nem-életbiztosítási és az életbiztosítási ág fakultatív fedezete – részesedésre vonatkozó adatok szakaszban a táblázat C0340 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
|
15. |
az S.30.04 – Áthúzódó viszontbiztosítási program – részesedésre vonatkozó adatok szakaszban a táblázat C0240 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
|
16. |
az S.31.01 – A viszontbiztosítók részesedése (pénzügyi viszontbiztosítással és különleges célú gazdasági egységekkel együtt) szakaszban a táblázat C0220 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
|
17. |
az S.31.02 – Különleges célú gazdasági egységek szakaszban a táblázat C0280 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
(*1) EIOPA-BoS-14/177 iránymutatás (2015. február 2.) a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő képességéről (https://eiopa.europa.eu/publications/eiopa-guidelines/guidelines-on-the-loss-absorbing-capacity-of-technical-provisions-and-deferred-taxes)”;
III. melléklet
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:|
1. |
az S.06.02 – Eszközök felsorolása szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
2. |
az S.08.01 – Nyitott pozíciójú származtatott termékek szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
3. |
az S.08.02 – Származtatott ügyletek szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
4. |
az S.23.01 – Szavatoló tőke szakaszban a táblázat harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a szöveg angol nyelvű változatában a „D&A” kifejezés összes előfordulásának helyébe a „Deduction and aggregation” (Levonás és aggregálás) kifejezés lép”; |
|
5. |
az S.26.01 – Szavatolótőke-szükséglet – Piaci kockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
6. |
az S.26.02 – Szavatolótőke-szükséglet – Partner általi nemteljesítési kockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
7. |
az S.26.03 – Szavatolótőke-szükséglet – Életbiztosítási kockázat szakaszban a táblázat R0040/C0010 sora helyébe a következő szöveg lép:
|
|
8. |
az S.26.04 – Szavatolótőke-szükséglet – Egészségbiztosítási kockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
|
9. |
az S.26.05 – Szavatolótőke-szükséglet – Nem-életbiztosítási kockázat szakaszban a táblázat R0010/C0010 sora után a következő sor kerül beillesztésre:
|
|
10. |
az S.26.07 – Szavatolótőke-szükséglet – Egyszerűsítések szakaszban a táblázat a következő sorokkal egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
11. |
az S.27.01 – Szavatolótőke-szükséglet – nem-életbiztosítási és egészségbiztosítási katasztrófakockázat szakaszban a táblázat a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
12. |
az S.31.01 – A viszontbiztosítók részesedése (pénzügyi viszontbiztosítással és különleges célú gazdasági egységekkel együtt) szakaszban a táblázat C0220 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
|
13. |
az S.31.02 – Különleges célú gazdasági egységek szakaszban a táblázat C0280 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
|
14. |
az S.37.01 – Kockázatkoncentráció szakaszban a táblázat C0090 sorának harmadik oszlopában („Kitöltési előírások”) a kijelölt KHMI-k zárt listája helyébe a következő szöveg lép:
|
IV. MELLÉKLET
Az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet III. mellékletében az S.25.02. szakasz táblázatában az R0300/C0100 sor harmadik oszlopában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:
„Ezt az összeget negatív értékkel kell megadni.”.
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/74 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2104 RENDELETE
(2019. november 29.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 és az IAS 8 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. |
|
(2) |
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület a pénzügyi kimutatások felhasználóinak szánt pénzügyi információk jobb átadására irányuló Pénzügyi beszámolás kommunikációjának javítása elnevezésű projektje keretében 2018. október 31-én közzétette A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) című dokumentumot, amely a „lényegesség” fogalmának tisztázásával megkönnyíti a vállalkozások számára a lényegesség megítélését, és fokozza a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben szereplő közzétételek relevanciáját. |
|
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása és az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák nemzetközi számviteli standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elfogadási kritériumoknak. |
|
(4) |
Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosítása maga után vonja az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események, az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás és az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard módosítását is. |
|
(5) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:
|
a) |
Az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul; |
|
b) |
az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul; |
|
c) |
az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul; |
|
d) |
az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul; |
|
e) |
az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).
Melléklet
A lényegesség meghatározása
Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai
Az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosításai
A 7. bekezdés módosul azon gazdálkodó egységek esetében, amelyek alkalmazzák a 2018-ban elfogadott Az IFRS standardok fogalmi keretelvekre való hivatkozásainak módosításait, és a standard kiegészül a 139T. bekezdéssel.
Fogalmak
|
7. |
... |
Lényeges:
Az információ lényeges, ha kihagyása, téves bemutatása vagy elfedése észszerű várakozások szerint befolyásolja az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználóinak azon döntéseit, amelyeket az említett – az adott beszámolót készítő gazdálkodó egységről pénzügyi információkat nyújtó – pénzügyi kimutatások alapján hoznak.
A lényegesség az információ jellegétől vagy horderejétől, vagy mindkettőtől függ. A gazdálkodó egység értékeli, hogy az információ – akár önmagában, akár más információkkal együtt – lényeges-e a pénzügyi kimutatásai egészét tekintve.
Az információ elfedéséről akkor beszélünk, ha közlésére oly módon kerül sor, amely hasonló hatást gyakorol a pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználóira, mint az információ kihagyása vagy téves bemutatása. A lényeges információ esetleges elfedését eredményező körülmények a következő példákkal demonstrálhatók:
|
a) |
a lényeges tételre, ügyletre vagy más eseményre vonatkozó információt közzéteszik ugyan a pénzügyi kimutatásokban, de az alkalmazott nyelvezet homályos vagy nem egyértelmű; |
|
b) |
a lényeges tételre, ügyletre vagy más eseményre vonatkozó információk nem összefüggően szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban; |
|
c) |
helytelenül összesítenek egymáshoz nem hasonló tételeket, ügyleteket vagy más eseményeket; |
|
d) |
helytelenül elmulasztják egymáshoz hasonló tételek, ügyletek vagy más események összesítését; és |
|
e) |
csökken a pénzügyi kimutatások érthetősége, mivel a lényeges információkat lényegtelen információk közé rejtik, és így az elsődleges felhasználó nem tudja megállapítani, hogy mely információk lényegesek. |
Annak értékelésekor, hogy az információ észszerű várakozások szerint befolyásolja-e az adott beszámolót készítő gazdálkodó egység általános célú pénzügyi kimutatásainak elsődleges felhasználói által hozott döntéseket, a gazdálkodó egységnek egyaránt figyelembe kell vennie e felhasználók jellemzőit és saját körülményeit.
A meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és egyéb hitelezők jellemzően nem követelhetik meg a beszámolót készítő gazdálkodó egységektől, hogy az információkat közvetlenül bocsássák a rendelkezésükre, így a szükséges pénzügyi információk nagy részét az általános célú pénzügyi kimutatásokból kell beszerezniük. Következésképpen ők az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználói. A pénzügyi kimutatásokat olyan felhasználóknak készítik, akik észszerűen elvárható ismeretekkel rendelkeznek az üzleti és a gazdasági tevékenységekről, továbbá gondosan megvizsgálják és elemzik az információkat. Időnként azonban még a tájékozott és gondos felhasználóknak is tanácsadóhoz kell fordulniuk az összetett gazdasági jelenségekre vonatkozó információk megértéséhez.
...
Hatálybalépés napja
...
|
139T. |
A 2018 októberében kibocsátott A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) módosította az IAS 1 standard 7. bekezdését és az IAS 8 standard 5. bekezdését, és törölte az IAS 8 standard 6. bekezdését. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. |
Az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard módosításai
Az 5. bekezdés módosul azon gazdálkodó egységek esetében, amelyek alkalmazzák a 2018-ban elfogadott Az IFRS standardok fogalmi keretelvekre való hivatkozásainak módosításait. A 6. bekezdés törlésre kerül, és a standard kiegészül az 54H. bekezdéssel.
Fogalmak
|
5. |
...
A lényegesség fogalmát az IAS 1 standard 7. bekezdése határozza meg, és ez a standard azonos jelentéssel használja. ... |
|
6. |
[Törölve]
... |
Hatálybalépés napja
...
|
54H. |
A 2018 októberében kibocsátott A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) módosította az IAS 1 standard 7. bekezdését és az IAS 8 standard 5. bekezdését, és törölte az IAS 8 standard 6. bekezdését. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. |
Más IFRS standardok és kiadványok módosításai
Az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standard módosításai
A 21. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 23C. bekezdéssel.
A beszámolási időszak utáni nem módosító események
|
21. |
Ha a beszámolási időszak utáni nem módosító események lényegesek, közzétételük elmaradása észszerű várakozások szerint befolyásolja az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználóinak azon döntéseit, amelyeket az említett – az adott beszámolót készítő gazdálkodó egységről pénzügyi információkat nyújtó – pénzügyi kimutatások alapján hoznak. Ennek megfelelően a gazdálkodó egységnek a beszámolási időszak utáni nem módosító események minden lényeges csoportjára vonatkozóan közzé kell tennie:
... |
Hatálybalépés napja
...
|
23C. |
A 2018 októberében kibocsátott A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) módosította a 21. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza a lényegesség meghatározásának az IAS 1 standard 7. bekezdésében és az IAS 8 standard 5. és 6. bekezdésében szereplő módosításait. |
Az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás standard módosításai
A 24. bekezdés módosul, és a standard kiegészül az 58. bekezdéssel.
Lényegesség
...
|
24. |
Az IAS 1 standard meghatározza a lényeges információ fogalmát, és előírja a lényeges tételek – közöttük (például) a megszűnt tevékenységek – elkülönült közzétételét, az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard pedig előírja a számviteli becslések változásainak, a hibáknak és a számviteli politika változásainak a közzétételét. A két standard kvantitatív útmutatót nem tartalmaz a lényegességet illetően. ... |
Hatálybalépés napja
...
|
58. |
A 2018 októberében kibocsátott A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) módosította a 24. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza a lényegesség meghatározásának az IAS 1 standard 7. bekezdésében és az IAS 8 standard 5. és 6. bekezdésében szereplő módosításait. |
Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard módosításai
A 75. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 104. bekezdéssel.
Átszervezés
...
|
75. |
A vezetés vagy az igazgatóság átszervezésre vonatkozó, a beszámolási időszak végét megelőző döntése csak akkor eredményez vélelmezett kötelmet a beszámolási időszak végén, ha a gazdálkodó egység a beszámolási időszak végét megelőzően:
... |
Hatálybalépés napja
...
|
104. |
A 2018 októberében kibocsátott A lényegesség meghatározása (Az IAS 1 és az IAS 8 standard módosításai) módosította a 75. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza a lényegesség meghatározásának az IAS 1 standard 7. bekezdésében és az IAS 8 standard 5. és 6. bekezdésében szereplő módosításait. |
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/79 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2105 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. december 9.)
a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját. |
|
(2) |
A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően egyes tagállamok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: EASA) a lista frissítése szempontjából releváns információkat juttattak el a Bizottsághoz. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. Ezek alapján a lista frissítésre szorul. |
|
(3) |
A Bizottság közvetlenül vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül értesítette az összes érintett légi fuvarozót azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján döntés születhet az Unión belüli működési tilalom rájuk való alkalmazásáról vagy a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletében található listán szereplő légi fuvarozó kapcsán alkalmazott működési tilalom feltételeinek módosításáról. |
|
(4) |
A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek a tagállamok által átadott dokumentumokba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 2111/2005/EK rendelettel létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: Repülésbiztonsági Bizottság). |
|
(5) |
A Bizottság tájékoztatta a Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet (3) keretében megnyitott, Belarusz, a Dominikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Indonézia, Moldova, Oroszország és Örményország illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös konzultációkról. A Bizottság emellett tájékoztatta a Repülésbiztonsági Bizottságot Angola, Irak, a Kirgiz Köztársaság, Kongó Brazzaville, Malajzia, Nepál, Türkmenisztán és Venezuela repülésbiztonsági helyzetéről. |
|
(6) |
Az EASA tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a 452/2014/EU bizottsági rendelet (4) rendelkezései alapján kiadott, harmadik országbeli üzemben tartókra (a továbbiakban: TCO-k) vonatkozó engedélyek kezdeti értékelése és folyamatos nyomon követése céljából elvégzett műszaki értékelésekről. |
|
(7) |
Az EASA a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló program (a továbbiakban: SAFA) keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és a Repülésbiztonsági Bizottságnak. |
|
(8) |
Az EASA tájékoztatta továbbá a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a 474/2006/EK rendelet szerinti tilalom alá tartozó harmadik országokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Az EASA tájékoztatást adott a harmadik országok polgári repülési hatóságai igazgatási és műszaki képességének javítását célzó és a hatályos nemzetközi polgári repülési biztonsági előírások be nem tartásának kiküszöbölésére irányuló további technikai segítségnyújtási és együttműködési tervekről, illetve az ilyen irányú kérelmekről. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az EASA-val egyeztetve kétoldalú kapcsolatfelvétel keretében reagáljanak. E tekintetben a Bizottság ismételten jelezte annak fontosságát, hogy a nemzetközi légiközlekedési közösség – elsősorban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) „Segítségnyújtási partnerség a biztonságos légi közlekedés megvalósulásáért” nevű eszközén keresztül – értesüljön az Unió és tagállamai által harmadik országoknak biztosított technikai segítségnyújtásról, amely a repülésbiztonság javítását szolgálja világszerte. |
|
(9) |
Az Eurocontrol tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a SAFA-ra és a TCO-kra vonatkozó riasztórendszerek státuszával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról. |
Uniós légi fuvarozók
|
(10) |
Az uniós légi fuvarozók légi járművein végzett földi ellenőrzésekből és az EASA szabványosítási vizsgálataiból származó adatok EASA általi elemzése, valamint a nemzeti légiközlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján több tagállam végrehajtási intézkedéseket hozott, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot. Bulgária a Bulgáriában engedélyezett légi fuvarozók tekintetében meghozott intézkedésekről tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot. |
|
(11) |
A tagállamok megerősítették, hogy készen állnak a szükséges módon fellépni, amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a vonatkozó biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn. |
Örményország légi fuvarozói
|
(12) |
Örményországi légi fuvarozók eddig nem szerepeltek a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében. |
|
(13) |
2019 júliusában a TCO engedélyezési eljárás részeként az EASA helyszíni látogatást tett Örményország Polgári Repülési Bizottságánál (a továbbiakban: CAC) és két légi fuvarozónál, a Taron Avia LLC-nél és az Atlantis European Airways-nél. |
|
(14) |
A látogatást követően az EASA arra a következtetésre jutott, hogy a CAC nem követte szisztematikusan a megállapított engedélyezési eljárást e légi fuvarozók üzembentartási előírásainak aktualizálása során. A CAC továbbá nem tudott biztosítékot nyújtani arra vonatkozóan, hogy szisztematikusan értékeli az általa engedélyezett légi fuvarozók repülésbiztonsági menedzsmentrendszereit, folyamatos légialkalmassági rendszereit és karbantartó szervezeteit. A CAC emellett nem rendelkezett kapacitással annak megállapításához, hogy a légi fuvarozók jelentős mértékben megszegték-e a nemzetközi biztonsági előírásokat. |
|
(15) |
Az EASA által a TCO engedélyezési eljárás során tett megállapítások nyomán a Bizottság 2019. október 11-i levelében tájékoztatta a CAC-ot az Örményországban bejegyzett légi fuvarozókkal kapcsolatos bizonyos biztonsági aggályokról, és felkérte a CAC-ot és a Taron Avia LLC légi fuvarozót, hogy a 2111/2005/EK rendelet 7. cikkének megfelelően vegyenek részt egy meghallgatáson a Repülésbiztonsági Bizottság előtt. |
|
(16) |
2019. november 7-én a Bizottság, az EASA és a CAC képviselői technikai ülést tartottak Brüsszelben. Az ülés során a CAC beszámolt felügyeleti tevékenységeiről, ezen belül is az átszervezésre, a műszaki szakemberek felvételére és képzésére, valamint a felügyeleti képességeinek fejlesztésére irányuló terveiről. A CAC tájékoztatta a Bizottságot, hogy az EASA Taron Avia LLC-re vonatkozó 2019. júliusi TCO-megállapításainak eredményeként a CAC 2019. november 7-én úgy határozott, hogy visszavonja a szóban forgó légi fuvarozó üzembentartási engedélyét (AOC). Tekintettel arra, hogy ennek eredményeképp a Taron Avia LLC beszüntette működését, a továbbiakban nem volt szükséges meghívni a légi fuvarozót a Repülésbiztonsági Bizottság előtti meghallgatásra. |
|
(17) |
A jelenleg rendelkezésre álló információk, köztük a TCO-k EASA által végzett értékelésének eredményei, továbbá a SAFA-programon belül a tagállamok által végzett földi ellenőrzések, valamint a CAC által szolgáltatott információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy a CAC-nak tovább kell fejlesztenie felügyeleti kapacitását azon légi fuvarozók tekintetében, amelyek tekintetében engedélyezési és felügyeleti hatásköre van. |
|
(18) |
A Repülésbiztonsági Bizottság előtt 2019. november 20-án tartott meghallgatáson a CAC ismertette szervezeti felépítését, valamint a légialkalmassági osztály és a járatüzemeltetési osztály személyzetére vonatkozó részleteket. A CAC részletesen beszámolt az Örményországban bejegyzett számos légi fuvarozó tekintetében hozott intézkedésekről, az ellenőrök képzéséről és annak jövőbeli változásairól, ideértve az új ellenőrök felvételére vonatkozó terveket is. A Bizottság hangsúlyozta azon elvárását, hogy a többi polgári repülési hatósághoz hasonlóan a CAC csak akkor adjon ki üzembentartási engedélyeket és lajstromozzon légi járműveket, ha teljes mértékben képes azok felügyeletére. |
|
(19) |
Ezen túlmenően a CAC kiemelte, hogy az Európai Unió és tagállamai, valamint Örményország között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás megkötésének és végrehajtásának eredményeként a tervek szerint közeledni fog az uniós szabályozási kerethez. |
|
(20) |
A meghallgatás során a CAC vállalta, hogy folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot felügyeleti tevékenységeiről és az örményországi polgárirepülés-biztonság további javítása érdekében tett intézkedéseiről, különösen Örményország nemzeti légiközlekedés-biztonsági programjának továbbfejlesztéséről és végrehajtásáról. |
|
(21) |
A Bizottság az EASA segítségével és a tagállamok támogatásával uniós helyszíni értékelő látogatást kíván végezni Örményországban annak ellenőrzése céljából, hogy a légi fuvarozók CAC által végzett engedélyezése és felügyelete a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelően zajlott-e le. A helyszíni értékelő látogatás a CAC-ra és a kiválasztott örményországi légi fuvarozókra fog összpontosítani. |
|
(22) |
Jóllehet a különböző azonosított hiányosságokat ki kell javítani, azok nem tekinthetők olyan természetűnek, amely indokolná Örményország légi fuvarozóinak a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe történő felvételét. |
|
(23) |
A jelenleg elérhető információk alapján, a 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumokkal összhangban tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját az örményországi légi fuvarozók vonatkozásában a jelenlegi állás szerint nem indokolt módosítani. |
|
(24) |
Az Örményországban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az Örményországban engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(25) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
Belarusz légi fuvarozói
|
(26) |
Belarusz légi fuvarozók eddig nem szerepeltek a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében. |
|
(27) |
2018. szeptember 17-én, az EASA által a TCO engedélyezési eljárás keretében feltárt biztonsági hiányosságok miatt a Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján konzultációkat kezdett Belarusz Légiközlekedési Hivatalával (a továbbiakban: AD-BLR). |
|
(28) |
A Repülésbiztonsági Bizottság előtt 2019. április 3-án tartott meghallgatást követően a Repülésbiztonsági Bizottság elismerte az AD-BLR által a nemzetközi biztonsági előírások végrehajtása terén elért eredményeket, ugyanakkor úgy határozott, hogy az AD-BLR-nek tovább kell fejlesztenie biztonságfelügyeleti képességét. |
|
(29) |
2019. november 5-én a Bizottság, az EASA és az AD-BLR képviselői technikai ülést tartottak. Az ülés célja az AD-BLR által végrehajtott korrekciós intézkedési terv, valamint azon kapcsolódó intézkedések felülvizsgálata volt, amelyeket az AD-BLR annak érdekében hozott, hogy biztonságfelügyeleti rendszere ténylegesen megfeleljen a nemzetközi biztonsági előírásoknak. Az ülésen kiderült, hogy az AD-BLR-nek további felvilágosítást kell nyújtania a Bizottság számára bizonyos meghozott intézkedésekről. A Bizottság ezt a kiegészítő információt 2019. november 14-én megkapta. |
|
(30) |
A Bizottság felkérte továbbá az AD-BLR-t, hogy a 2019. márciusi uniós helyszíni értékelő látogatás során azonosított biztonsági hiányosságok okfeltáró elemzésének elmélyítése révén vizsgálja felül a korrekciós intézkedési tervet annak érdekében, hogy azt 2020 első negyedévében egy következő, Brüsszelben tartandó technikai ülésen meg lehessen vitatni. |
|
(31) |
A Bizottság 2019. november 20-án jelentést tett a Repülésbiztonsági Bizottságnak az AD-BLR által szolgáltatott információkról, nevezetesen a légiközlekedési ágazatért felelős felügyelőség létrehozása terén elért eredményekről, a minőségügyi osztály létrehozásáról, az AD-BLR által engedélyezett légi fuvarozók újbóli engedélyezésére irányuló program állásáról, valamint a felügyeleti program javítása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság arról is tájékoztatta a Repülésbiztonsági Bizottságot, hogy a belarusz polgári légiközlekedési helyzet továbbra is alapos vizsgálat tárgyát képezi. |
|
(32) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumokkal összhangban tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját a belarusz légi fuvarozók vonatkozásában a jelenlegi állás szerint nem indokolt módosítani. |
|
(33) |
A Belaruszban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a Belaruszban engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(34) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
A Dominikai Köztársaság légi fuvarozói
|
(35) |
A dominikai köztársasági légi fuvarozók eddig nem szerepeltek a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében. |
|
(36) |
2019. április 15-én, az EASA által a TCO engedélyezési eljárás keretében feltárt biztonsági hiányosságok miatt és a SAFA-program keretében végzett földi ellenőrzések elemzése alapján a Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján konzultációkat kezdett az Instituto Dominicano de Aviación Civil-lel (a továbbiakban: IDAC). |
|
(37) |
2019. október 10-én a Bizottság, az EASA, egy tagállam képviselője és az IDAC képviselői technikai ülést tartottak. Ezen az ülésen az IDAC általános tájékoztatást nyújtott a Bizottságnak a Dominikai Köztársaság légiközlekedési ágazatáról, a felügyeleti tevékenységekhez rendelkezésre álló személyzetről és e tevékenységek végzésének módjáról. Megvitatták továbbá azokat a nehézségeket, amelyekkel egyes légi fuvarozók szembesültek a TCO engedélyezési eljárás során, főként biztonsági hiányosságok miatt, valamint a SAFA keretében végzett földi ellenőrzések során tett megállapításokat. Az IDAC tájékoztatta a Bizottságot, hogy korrekciós intézkedések vannak folyamatban az EASA által azonosított biztonsági hiányosságok alapvető okainak kezelése érdekében. Az IDAC beszámolt a személyzet képzésével kapcsolatos, folyamatban lévő intézkedésekről. |
|
(38) |
A szóban forgó ülésen az IDAC a Dominikai Köztársaság nemzeti légiközlekedés-biztonsági programjának végrehajtási szintjéről is tájékoztatást adott. Bízva abban, hogy tevékenységeit a nemzetközi biztonsági előírásokkal teljes összhangban végzi, az IDAC felkérte az Uniót, hogy tegyen helyszíni értékelő látogatást. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Repülésbiztonsági Bizottság következő ülése előtt uniós helyszíni értékelő látogatást kell tenni. |
|
(39) |
Jóllehet a Bizottság és az EASA különböző hiányosságokat tárt fel a dokumentumokból és a technikai ülésen szerzett információk elemzése során, ezek természete nem indokolja a Dominikai Köztársaság légi fuvarozóinak felvételét a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe. |
|
(40) |
A jelenleg elérhető információk alapján, a 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumokkal összhangban tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját a dominikai köztársasági légi fuvarozók vonatkozásában a jelenlegi állás szerint nem indokolt módosítani. |
|
(41) |
A Dominikai Köztársaságban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a Dominikai Köztársaságban engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(42) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
Egyenlítői-Guinea légi fuvarozói
|
(43) |
2006-ban az Egyenlítői-Guineában engedélyezett valamennyi légi fuvarozó szerepelt a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében. |
|
(44) |
2017 októberében uniós helyszíni értékelő látogatásra került sor Egyenlítői-Guineában, amelynek során értékelték az Autoridad Aeronáutica de Guinea Ecuatorial (a továbbiakban: AAGE) légiközlekedési hatóság munkáját. Az Egyenlítői-Guineában engedélyezett két aktív légi fuvarozónál, a CEIBA Intercontinental-nál és a Cronos Airlines-nál is látogatást tettek. Az uniós helyszíni értékelő látogatás megállapította, hogy további javításokra van szükség ahhoz, hogy a biztonságfelügyeleti rendszer a nemzetközi biztonsági előírások legutóbbi módosításai tekintetében naprakész legyen. E célból az AAGE korrekciós intézkedési tervet dolgozott ki. |
|
(45) |
2018 decemberében az AAGE kifejezte a Bizottságnak azon szándékát, hogy újraindítsa a párbeszédet a 474/2006/EK rendelet A. mellékletének az Egyenlítői-Guineában engedélyezett valamennyi légi fuvarozó tekintetében történő módosításáról. 2019. február 12-én a Bizottság levelet küldött az AAGE-nek, amelyben részletes jelentést kért a korrekciós intézkedési terv végrehajtásáról, valamint egyéb releváns információkat az AAGE által a biztonsági hiányosságok kezelése terén elért eredményekről. Az AAGE 2019. július 11. és augusztus 20. között hiányos információkat nyújtott be, ezért a Bizottság 2019. szeptember 10-én tájékoztatta az AAGE-t a szolgáltatott információk hiányos voltáról. 2019. szeptember 17-én és 2019. október 28-án az AAGE további információkat küldött a CEIBA Intercontinental-ról és a Cronos Airlines-ról, valamint az AAGE szervezetéről, személyzetéről és felügyeleti tevékenységeiről. |
|
(46) |
2019. november 6-án az EASA arra a következtetésre jutott, hogy minden kért dokumentumot benyújtottak, és az ily módon rendelkezésre álló információk javulást mutatnak az AAGE biztonságfelügyeleti rendszerén belüli felügyeleti tevékenységek terén, ideértve a két kereskedelmi légi fuvarozóra, a CEIBA Intercontinental-ra és a Cronos Airlines-ra irányuló megerősített felügyeleti tevékenységeket is. Az EASA azonban azt is megállapította, hogy továbbra is aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az AAGE képes-e fenntartható módon orvosolni a hiányosságokat. |
|
(47) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumokkal összhangban tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját Egyenlítői-Guinea légi fuvarozói vonatkozásában a jelenlegi állás szerint nem indokolt módosítani. |
|
(48) |
Az Egyenlítői-Guineában engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az Egyenlítői-Guineában engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
Gabon légi fuvarozói
|
(49) |
2008-ban (6) valamennyi Gabonban engedélyezett légi fuvarozó szerepelt a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében, a Gabon Airlines és az Afrijet kivételével, amelyek az említett rendelet B. mellékletében szerepeltek. |
|
(50) |
Folytatódtak a Bizottság és Gabon illetékes hatósága, az Agence Nationale de l’Aviation Civil (a továbbiakban: ANAC Gabon) közötti konzultációk az ANAC Gabon által a repülésbiztonsági felügyeleti rendszer nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelése terén elért haladás nyomon követése céljából. |
|
(51) |
A 2019. januári ICAO-ellenőrzés arra a következtetésre jutott, hogy az ANAC Gabon 72,6 %-os arányt ért el a nemzetközi biztonsági előírások tényleges végrehajtása terén, ami a 2016-ban elért 26,1 %-os arányhoz képest növekedést jelent. |
|
(52) |
2019. október 14. és 18. között uniós helyszíni értékelő látogatásra került sor Gabonban az ANAC Gabon irodáiban és a jelenleg engedélyezett két légi fuvarozó, az Afrijet Business Service és a Solenta Aviation Gabon telephelyén. |
|
(53) |
A látogatás során az ANAC Gabon bizonyította, hogy az elmúlt években jelentős előrehaladást ért el, nevezetesen, hogy képes egy szilárd szabályozási rendszer fenntartására és alkalmazására. Úgy tűnik, hogy amikor az ICAO előírásainak és ajánlott gyakorlatainak új módosításait elfogadják, a nemzeti szabályozásokat rendszeresen naprakésszé teszik. Az ANAC Gabon bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy jól működő eljárást hozott létre a személyzet felvételére és képzésére. A személyzet jól képzett és motivált, bár a tapasztalatszerzés továbbra is kihívást jelent. Az ANAC Gabonnak biztosítania kell a tevékenységeihez szükséges kompetenciák hatékony kezelését. Az ANAC Gabon bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy a légi fuvarozók engedélyezése az ICAO eljárása szerint történik, és valamennyi tevékenység megfelelően dokumentálásra kerül. A bizonyítékok arra is utalnak, hogy az ANAC Gabon rendelkezik a gaboni légiközlekedési tevékenységek felügyeletéhez és az azonosított biztonsági hiányosságok kezeléséhez szükséges képességekkel. |
|
(54) |
A Gabonban jelenleg engedélyezett két légi fuvarozónál tett látogatásokból arra a következtetésre jutottak, hogy mindkettő ellenőrzi a folyamatos légialkalmasságot, és az alkalmazandó nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő műveleteket végez. Az egyéb tevékenységek mintavétele során azonban feltártak néhány olyan, kisebb hiányosságot, amelyek egyike sincs közvetlen hatással a légi közlekedés biztonságára. |
|
(55) |
2019. november 20-án a Bizottság és a Repülésbiztonsági Bizottság meghallgatta az ANAC Gabont, valamint az Afrijet Business Service és a Solenta Aviation Gabon légi fuvarozókat. |
|
(56) |
A meghallgatás során az ANAC Gabon tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a Gabonban engedélyezett légi fuvarozók biztonságfelügyeletének garantálására létrehozott rendszerről. A hatóság kifejtette, hogy a nemzetközi biztonsági előírások hatékony végrehajtása terén elért előrehaladás – amint azt a 2019. évi ICAO-ellenőrzés is igazolta – a 2012 óta hozott intézkedések eredménye. Az ANAC Gabon – hangsúlyozva a folyamatos javulás iránti elkötelezettségét – tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a 2019. októberi uniós helyszíni értékelő látogatás eredményeire válaszul kidolgozott korrekciós intézkedési terv végrehajtásáról. Ez magában foglalja a jövőre nézve meghatározott stratégiai célkitűzéseket, mint például a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program létrehozását, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítását, valamint a nemzetközi biztonsági előírások hatékony végrehajtásának további javítását. Ezek mind pozitív fejlemények. A gaboni polgári légiközlekedési tevékenység várható növekedése azonban szükségessé teszi, hogy az ANAC Gabon egyedi enyhítő intézkedéseket fogadjon el, különösen a szervezet létszámát és a szükséges szakértelem szintjét illetően. |
|
(57) |
A meghallgatás során az Afrijet Business Service ismertette szervezeti felépítését, jelenlegi flottáját és útvonalfejlesztési terveit, valamint repülésbiztonsági menedzsmentrendszerének kulcsfontosságú elemeit, a veszélyazonosítási és kockázatcsökkentési folyamatot is beleértve. |
|
(58) |
A Solenta Aviation Gabon ismertette szervezeti felépítését, jelenlegi flottáját és útvonalfejlesztési terveit, valamint repülésbiztonsági menedzsmentrendszerének kulcsfontosságú elemeit, a veszélyazonosítási és kockázatcsökkentési folyamatot is beleértve. Hangsúlyozta, hogy elkötelezett biztonsági teljesítményének folyamatos javítása mellett, melynek alátámasztására kiemelte a műveleteinek, a személyzete irányításának, valamint a biztonságos üzemeltetést szavatoló biztonságirányítási eljárásainak az összetettségét. Hozzátette, hogy ezeket a műveleteket az ANAC Gabon szorosan figyelemmel kíséri. |
|
(59) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. és B. mellékletéből törölni kell az összes Gabonban engedélyezett légi fuvarozót. |
|
(60) |
A Gabonban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a Gabonban engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(61) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
Indonézia légi fuvarozói
|
(62) |
2018 júniusában az összes indonéz légi fuvarozó törlésre került az (EU) 2018/871 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) módosított 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből. Az indonéziai biztonságfelügyeleti rendszer további nyomon követése érdekében a Bizottság és az indonéziai Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság (a továbbiakban: indonéziai DGCA) folytatta a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti konzultációkat. Ezzel összefüggésben 2019. szeptember 27-i levelében az indonéziai DGCA információkat szolgáltatott és naprakész tájékoztatást nyújtott a 2019 márciusa és szeptembere közötti időszakra vonatkozó biztonságfelügyeleti tevékenységekről. A korrekciós intézkedési tervnek a 2018. márciusi uniós helyszíni értékelő látogatás eredményeként történt naprakésszé tétele mellett az indonéziai DGCA által szolgáltatott információk kiterjedtek az üzembentartási engedélyek birtokosait, a nyilvántartásba vett légi járműveket, a baleseteket, a súlyos repülőeseményeket és a légi közlekedési eseményeket, valamint az indonéziai DGCA által hozott végrehajtási intézkedéseket tartalmazó jegyzék aktualizálására is. |
|
(63) |
Az indonéziai DGCA a 2017-ben végzett ICAO-koordinált hitelesítési missziót (ICVM) követően hozott korrekciós intézkedések állásáról is tájékoztatta a Bizottságot, ami folyamatos javulást mutat, különösen a légialkalmasság területén. |
|
(64) |
A Bizottság a kapott információk és dokumentumok vizsgálatát követően úgy véli, hogy a korrekciós intézkedési tervre, a súlyos repülőeseményekre és a végrehajtási intézkedésekre vonatkozóan adott magyarázatok többsége megfelelő. Ezért a korrekciós intézkedési terv megállapításai közül több is lezártnak tekintendő, és a lezárás javasolt új időpontjai elfogadásra kerültek. |
|
(65) |
2019. október 29-én kiadták a Lion Air JT610 járatának balesetéről szóló végleges jelentést. Indonézia folyamatos nyomonkövetési tevékenységének részeként a Bizottság fel fogja kérni az indonéziai DGCA-t arra, hogy továbbra is bocsássa rendelkezésre a kapcsolódó információkat, különös tekintettel a jelentésben foglalt biztonsági ajánlások nyomon követésére. |
|
(66) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumokkal összhangban tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját az indonéziai légi fuvarozók vonatkozásában a jelenlegi állás szerint nem indokolt módosítani. |
|
(67) |
Az Indonéziában engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az Indonéziában engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(68) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
Moldova légi fuvarozói
|
(69) |
2019 áprilisában (8) az Air Moldova, a Fly One és az Aerotranscargo kivételével valamennyi Moldovában engedélyezett légi fuvarozóra teljes működési tilalom vonatkozott, elsősorban azért, mert a Moldovai Polgári Légiközlekedési Hatóság (a továbbiakban: CAAM) nem tudta végrehajtani és érvényesíteni az alkalmazandó nemzetközi biztonsági előírásokat. |
|
(70) |
A nemzetközi biztonsági előírások végrehajtásának alacsony szintjét a 2019 februárjában tett uniós helyszíni értékelő látogatás alkalmával állapították meg, melynek során számos észrevétel merült fel a CAAM szabályozásával, eljárásaival és gyakorlatával kapcsolatban. |
|
(71) |
2019. október 24-én technikai ülésre került sor a Bizottság, az EASA, egy tagállam és a CAAM képviselőinek a részvételével. A CAAM az ülés során tájékoztatást nyújtott a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő és a moldovai biztonságfelügyeleti rendszer javítását célzó nemzeti jogszabályi keret kidolgozása érdekében tett intézkedésekről, beleértve a hatóságon belüli szigorúbb minőségbiztosítási funkció alkalmazása érdekében tett lépéseket is. |
|
(72) |
A CAAM tájékoztatást nyújtott továbbá a hatóság új irányítási kézikönyvéről, a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program hiányelemzési ellenőrzőlistájáról, a nemzeti légiközlekedés-biztonsági politikáról, valamint a moldovai légi fuvarozók repülésbiztonsági menedzsmentrendszere megvalósításának állásáról. A CAAM emellett arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Moldovában bejegyzett légi fuvarozóknál végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeként négy üzembentartási engedélyt felfüggesztettek, amelyek közül kettőt visszaállítottak, kettőt – nevezetesen a CA Î.M „TANDEM AERO” SRL és a CA „OSCAR JET” SRL engedélyét – pedig visszavontak. |
|
(73) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell a CA Î.M „TANDEM AERO” SRL és a CA „OSCAR JET” SRL légi fuvarozót. |
|
(74) |
A Moldovában engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének a 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a Moldovában engedélyezett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
|
(75) |
Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedések meghozatalára kényszerülhet. |
Oroszország légi fuvarozói
|
(76) |
A Bizottság, az EASA és a tagállamok illetékes hatóságai továbbra is szoros figyelemmel kísérték az Oroszországban engedélyezett és az Unióban járatokat működtető légi fuvarozók biztonsági teljesítményét, többek között a 965/2012/EU rendelet szerint előre sorolva az egyes orosz légi fuvarozók tekintetében elvégzendő földi ellenőrzéseket. |
|
(77) |
2019. október 25-én a Bizottság, az EASA és egy tagállam képviselői találkoztak az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (a továbbiakban: FATA) képviselőivel azért, hogy felülvizsgálják az Oroszországban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményét a (2019. március 19. és október 4. közötti időszakban tartott) földi ellenőrzésekről szóló jelentések alapján, valamint, hogy azonosítsák azokat az eseteket, ahol a FATA-nak meg kell erősítenie felügyeleti tevékenységeit. |
|
(78) |
Az Oroszországban engedélyezett légi fuvarozók SAFA keretében végzett földi ellenőrzésének felülvizsgálata nem tárt fel jelentős vagy visszatérő biztonsági hiányosságokat. Az ülés során a FATA tájékoztatta a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket annak biztosítása érdekében hoztak, hogy az Oroszországban engedélyezett légi fuvarozók megfeleljenek az ICAO által meghatározott angol nyelvismereti követelményeknek. |
|
(79) |
A jelenleg rendelkezésre álló – többek között az ülés során a FATA által nyújtott – információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi állás szerint a FATA rendelkezik a biztonsági hiányosságok kezeléséhez szükséges képességekkel és szándékkal. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az orosz légügyi hatóságoknak vagy az Oroszországban engedélyezett légi fuvarozóknak nem kell megjelenniük a Repülésbiztonsági Bizottság előtti meghallgatáson. |
|
(80) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt oroszországi légi fuvarozókat felvenni. |
|
(81) |
A tagállamoknak – a földi ellenőrzések fontossági sorrendjét a 965/2012/EU rendelet szerint megállapítva – továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az oroszországi légi fuvarozók ténylegesen betartják-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokat. |
|
(82) |
Amennyiben ezek az ellenőrzések azt jelzik, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság működési tilalmat alkalmazhat az érintett oroszországi engedélyezett légi fuvarozókra, és felveheti azokat a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletébe. |
|
(83) |
A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(84) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2111/2005/EK rendelettel létrehozott Repülésbiztonsági Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az A. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép. |
|
2. |
A B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Adina VĂLEAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.
(2) A Bizottság 474/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).
(3) A Bizottság 473/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.).
(4) A Bizottság 452/2014/EU rendelete (2014. április 29.) a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.).
(5) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
(6) A Bizottság 715/2008/EK rendelete (2008. július 24.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 197., 2008.7.25., 36. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2018/871 végrehajtási rendelete (2018. június 14.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2018.6.15., 5. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2019/618 végrehajtási rendelete (2019. április 15.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 106., 2019.4.17., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A 474/2006/EK rendelet A. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:
„A. MELLÉKLET
AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI TILALOM ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (A KIVÉTELEK FELTÜNTETÉSÉVEL) (1)
|
A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér) |
Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma |
Hárombetűs ICAO-kód |
Az üzemeltető illetősége szerinti állam |
|
AVIOR AIRLINES |
ROI-RNR-011 |
ROI |
Venezuela |
|
BLUE WING AIRLINES |
SRBWA-01/2002 |
BWI |
Suriname |
|
IRAN ASEMAN AIRLINES |
FS-102 |
IRC |
Iráni Iszlám Köztársaság |
|
IRAQI AIRWAYS |
001 |
IAW |
Irak |
|
MED-VIEW AIRLINE |
MVA/AOC/10-12/05 |
MEV |
Nigéria |
|
AIR ZIMBABWE (PVT) LTD |
177/04 |
AZW |
Zimbabwe |
|
A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Afgán Iszlám Köztársaság |
|
ARIANA AFGHAN AIRLINES |
AOC 009 |
AFG |
Afgán Iszlám Köztársaság |
|
KAM AIR |
AOC 001 |
KMF |
Afgán Iszlám Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó – a TAAG Angola Airlines és a Heli Malongo kivételével –, beleértve a következőket: |
|
|
Angolai Köztársaság |
|
AEROJET |
AO-008/11-07/17 TEJ |
TEJ |
Angolai Köztársaság |
|
GUICANGO |
AO-009/11-06/17 YYY |
Nem ismert |
Angolai Köztársaság |
|
AIR JET |
AO-006/11-08/18 MBC |
MBC |
Angolai Köztársaság |
|
BESTFLYA AIRCRAFT MANAGEMENT |
AO-015/15-06/17YYY |
Nem ismert |
Angolai Köztársaság |
|
HELIANG |
AO 007/11-08/18 YYY |
Nem ismert |
Angolai Köztársaság |
|
SJL |
AO-014/13-08/18YYY |
Nem ismert |
Angolai Köztársaság |
|
SONAIR |
AO-002/11-08/17 SOR |
SOR |
Angolai Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért a Kongói Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kongói Köztársaság |
|
AERO SERVICE |
RAC06-002 |
RSR |
Kongói Köztársaság |
|
CANADIAN AIRWAYS CONGO |
RAC06-012 |
Nem ismert |
Kongói Köztársaság |
|
EMERAUDE |
RAC06-008 |
Nem ismert |
Kongói Köztársaság |
|
EQUAFLIGHT SERVICES |
RAC 06-003 |
EKA |
Kongói Köztársaság |
|
EQUAJET |
RAC06-007 |
EKJ |
Kongói Köztársaság |
|
EQUATORIAL CONGO AIRLINES S.A. |
RAC 06-014 |
Nem ismert |
Kongói Köztársaság |
|
MISTRAL AVIATION |
RAC06-011 |
Nem ismert |
Kongói Köztársaság |
|
TRANS AIR CONGO |
RAC 06-001 |
TSG |
Kongói Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
AIR FAST CONGO |
409/CAB/MIN/TVC/0112/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
AIR KASAI |
409/CAB/MIN/TVC/0053/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
AIR KATANGA |
409/CAB/MIN/TVC/0056/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
AIR TROPIQUES |
409/CAB/MIN/TVC/00625/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
BLUE AIRLINES |
106/CAB/MIN/TVC/2012 |
BUL |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
BLUE SKY |
409/CAB/MIN/TVC/0028/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
BUSY BEE CONGO |
409/CAB/MIN/TVC/0064/2010 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
COMPAGNIE AFRICAINE D’AVIATION (CAA) |
409/CAB/MIN/TVC/0050/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
CONGO AIRWAYS |
019/CAB/MIN/TVC/2015 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
DAKOTA SPRL |
409/CAB/MIN/TVC/071/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
DOREN AIR CONGO |
102/CAB/MIN/TVC/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
GOMAIR |
409/CAB/MIN/TVC/011/2010 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
KIN AVIA |
409/CAB/MIN/TVC/0059/2010 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
KORONGO AIRLINES |
409/CAB/MIN/TVC/001/2011 |
KGO |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
MALU AVIATION |
098/CAB/MIN/TVC/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
MANGO AIRLINES |
409/CAB/MIN/TVC/009/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
SERVE AIR |
004/CAB/MIN/TVC/2015 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
SERVICES AIR |
103/CAB/MIN/TVC/2012 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
SWALA AVIATION |
409/CAB/MIN/TVC/0084/2010 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
TRANSAIR CARGO SERVICES |
409/CAB/MIN/TVC/073/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
WILL AIRLIFT |
409/CAB/MIN/TVC/0247/2011 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
|
A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt: |
|
|
Dzsibuti |
|
DAALLO AIRLINES |
Nem ismert |
DAO |
Dzsibuti |
|
A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Egyenlítői-Guinea |
|
CEIBA INTERCONTINENTAL |
2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS |
CEL |
Egyenlítői-Guinea |
|
CRONOS AIRLINES |
2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS |
Nem ismert |
Egyenlítői-Guinea |
|
A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Eritrea |
|
ERITREAN AIRLINES |
AOC No 004 |
ERT |
Eritrea |
|
NASAIR ERITREA |
AOC No 005 |
NAS |
Eritrea |
|
A szabályozási felügyeletért a Kirgiz Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kirgiz Köztársaság |
|
AIR BISHKEK (korábban EASTOK AVIA) |
15 |
EAA |
Kirgiz Köztársaság |
|
AIR MANAS |
17 |
MBB |
Kirgiz Köztársaság |
|
AVIA TRAFFIC COMPANY |
23 |
AVJ |
Kirgiz Köztársaság |
|
CENTRAL ASIAN AVIATION SERVICES (CAAS) |
13 |
CBK |
Kirgiz Köztársaság |
|
HELI SKY |
47 |
HAC |
Kirgiz Köztársaság |
|
AIR KYRGYZSTAN |
03 |
LYN |
Kirgiz Köztársaság |
|
MANAS AIRWAYS |
42 |
BAM |
Kirgiz Köztársaság |
|
S GROUP INTERNATIONAL (korábban S GROUP AVIATION) |
45 |
IND |
Kirgiz Köztársaság |
|
SKY BISHKEK |
43 |
BIS |
Kirgiz Köztársaság |
|
SKY KG AIRLINES |
41 |
KGK |
Kirgiz Köztársaság |
|
SKY WAY AIR |
39 |
SAB |
Kirgiz Köztársaság |
|
TEZ JET |
46 |
TEZ |
Kirgiz Köztársaság |
|
VALOR AIR |
07 |
VAC |
Kirgiz Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó |
|
|
Libéria |
|
A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Líbia |
|
AFRIQIYAH AIRWAYS |
007/01 |
AAW |
Líbia |
|
AIR LIBYA |
004/01 |
TLR |
Líbia |
|
BURAQ AIR |
002/01 |
BRQ |
Líbia |
|
GHADAMES AIR TRANSPORT |
012/05 |
GHT |
Líbia |
|
GLOBAL AVIATION AND SERVICES |
008/05 |
GAK |
Líbia |
|
LIBYAN AIRLINES |
001/01 |
LAA |
Líbia |
|
PETRO AIR |
025/08 |
PEO |
Líbia |
|
A szabályozási felügyeletért Moldovában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó – az Air Moldova, a Fly One és az Aerotranscargo kivételével –, beleértve a következőket: |
|
|
Moldovai Köztársaság |
|
Î.M „VALAN ICC” SRL |
MD009 |
VLN |
Moldovai Köztársaság |
|
CA „AIM AIR” SRL |
MD015 |
AAM |
Moldovai Köztársaság |
|
CA „AIR STORK” SRL |
MD018 |
MSB |
Moldovai Köztársaság |
|
Î M „MEGAVIATION” SRL |
MD019 |
ARM |
Moldovai Köztársaság |
|
CA „PECOTOX-AIR” SRL |
MD020 |
PXA |
Moldovai Köztársaság |
|
CA „TERRA AVIA” SRL |
MD022 |
TVR |
Moldovai Köztársaság |
|
CA „FLY PRO” SRL |
MD023 |
PVV |
Moldovai Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Nepáli Köztársaság |
|
AIR DYNASTY HELI. S. |
035/2001 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
AIR KASTHAMANDAP |
051/2009 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
BUDDHA AIR |
014/1996 |
BHA |
Nepáli Köztársaság |
|
FISHTAIL AIR |
017/2001 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
GOMA AIR |
064/2010 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
HIMALAYA AIRLINES |
084/2015 |
HIM |
Nepáli Köztársaság |
|
MAKALU AIR |
057A/2009 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
MANANG AIR PVT LTD |
082/2014 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
MOUNTAIN HELICOPTERS |
055/2009 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
MUKTINATH AIRLINES |
081/2013 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
NEPAL AIRLINES CORPORATION |
003/2000 |
RNA |
Nepáli Köztársaság |
|
SAURYA AIRLINES |
083/2014 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
SHREE AIRLINES |
030/2002 |
SHA |
Nepáli Köztársaság |
|
SIMRIK AIR |
034/2000 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
SIMRIK AIRLINES |
052/2009 |
RMK |
Nepáli Köztársaság |
|
SITA AIR |
033/2000 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
TARA AIR |
053/2009 |
Nem ismert |
Nepáli Köztársaság |
|
YETI AIRLINES DOMESTIC |
037/2004 |
NYT |
Nepáli Köztársaság |
|
A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
São Tomé és Príncipe |
|
AFRICA’S CONNECTION |
10/AOC/2008 |
ACH |
São Tomé és Príncipe |
|
STP AIRWAYS |
03/AOC/2006 |
STP |
São Tomé és Príncipe |
|
A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Sierra Leone |
|
AIR RUM, LTD |
Nem ismert |
RUM |
Sierra Leone |
|
DESTINY AIR SERVICES, LTD |
Nem ismert |
DTY |
Sierra Leone |
|
HEAVYLIFT CARGO |
Nem ismert |
Nem ismert |
Sierra Leone |
|
ORANGE AIR SIERRA LEONE LTD |
Nem ismert |
ORJ |
Sierra Leone |
|
PARAMOUNT AIRLINES, LTD |
Nem ismert |
PRR |
Sierra Leone |
|
SEVEN FOUR EIGHT AIR SERVICES LTD |
Nem ismert |
SVT |
Sierra Leone |
|
TEEBAH AIRWAYS |
Nem ismert |
Nem ismert |
Sierra Leone |
|
A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Szudáni Köztársaság |
|
ALFA AIRLINES SD |
54 |
AAJ |
Szudáni Köztársaság |
|
BADR AIRLINES |
35 |
BDR |
Szudáni Köztársaság |
|
BLUE BIRD AVIATION |
11 |
BLB |
Szudáni Köztársaság |
|
ELDINDER AVIATION |
8 |
DND |
Szudáni Köztársaság |
|
GREEN FLAG AVIATION |
17 |
Nem ismert |
Szudáni Köztársaság |
|
HELEJETIC AIR |
57 |
HJT |
Szudáni Köztársaság |
|
KATA AIR TRANSPORT |
9 |
KTV |
Szudáni Köztársaság |
|
KUSH AVIATION CO. |
60 |
KUH |
Szudáni Köztársaság |
|
NOVA AIRWAYS |
46 |
NOV |
Szudáni Köztársaság |
|
SUDAN AIRWAYS CO. |
1 |
SUD |
Szudáni Köztársaság |
|
SUN AIR |
51 |
SNR |
Szudáni Köztársaság |
|
TARCO AIR |
56 |
TRQ |
Szudáni Köztársaság |
(1) Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem tartozó fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.
II. MELLÉKLET
A 474/2006/EK rendelet B. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:
„B. MELLÉKLET
AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (1)
|
A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér) |
Az üzembentartási engedély (AOC) száma |
Hárombetűs ICAO-kód |
Az üzemeltető illetősége szerinti állam |
A korlátozás alá eső légi jármű típusa |
A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma |
Lajstromozó állam |
|
AIR SERVICE COMORES |
06-819/TA-15/DGACM |
KMD |
Comore-szigetek |
A teljes flotta, kivéve: LET 410 UVP. |
A teljes flotta, kivéve: D6-CAM (851336). |
Comore-szigetek |
|
IRAN AIR |
FS100 |
IRA |
Iráni Iszlám Köztársaság |
Valamennyi Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi jármű. |
A Fokker F100 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; a Boeing B747 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint. |
Iráni Iszlám Köztársaság |
|
AIR KORYO |
GAC-AOC/KOR-01 |
KOR |
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
A teljes flotta, kivéve: 2 TU-204 típusú légi jármű. |
A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633. |
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
(1) A B. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.
HATÁROZATOK
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/96 |
A TANÁCS (EU) 2019/2106 HATÁROZATA
(2019. november 21.)
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. és II. mellékletének módosítása tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az (EU) 2017/2240 tanácsi határozatnak (2) megfelelően 2017. november 23-án aláírták. |
|
(2) |
A megállapodást az (EU) 2018/219 tanácsi határozattal (3) megkötötték. Az említett határozat 2. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió jóváhagyó okiratáról csak akkor küldhető értesítés, ha a Svájci Államszövetség hatályba léptette azokat az előírt szabályokat, amelyek a légiközlekedést kiterjesztik a svájci ETS-be [helyesen: ha a Svájci Államszövetség hatályba léptette az EST-jének a légi közlekedésre való kiterjesztéséhez szükséges szabályokat] és a megállapodás I. mellékletének B részét ennek megfelelően módosították. |
|
(3) |
A megállapodás 13. cikke (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottság határozhat a megállapodás mellékleteinek módosításáról. |
|
(4) |
A vegyes bizottság a 2019. december 5-i ülésén határozatot tervez elfogadni a megállapodás I. és II. mellékletének módosításáról. |
|
(5) |
Helyénvaló meghatározni az Unió által a vegyes bizottságban a megállapodás I. és II. mellékletének módosítása tekintetében képviselendő álláspontot, mivel a módosított mellékletek kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve. |
|
(6) |
Amint a vegyes bizottság módosítja a megállapodás I. és II. mellékletét a vonatkozó jogalkotási fejlemények – köztük a svájci ETS-nek a légi közlekedésre való kiterjesztéséhez szükséges releváns svájci jogszabályok – figyelembevétele érdekében, úgy tekintendő, hogy a megállapodásnak az összekapcsolásra vonatkozó feltételei teljesülnek, és ezért az Uniónak értesítést kell küldenie a Svájci Államszövetségnek jóváhagyó okiratáról, |
|
(7) |
Ezért a vegyes bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. Cikk
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság második ülésén a megállapodás I. és II. mellékletének módosítása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell az említett mellékleteknek a vegyes bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetének függelékében szereplő módosításainak a vegyes bizottság általi elfogadását.
Az említett mellékletek kisebb technikai módosításairól a vegyes bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.
2. Cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
H. KOSONEN
(1) HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(2) A Tanács (EU) 2017/2240 határozata (2017. november 10.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 322., 2017.12.7., 1. o.).
(3) A Tanács (EU) 2018/219 határozata (2018. január 23.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 43., 2018.2.16., 1. o.).
TERVEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2019 SZ. HATÁROZATA
(…)
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás I. és II. mellékletének módosításáról
A VEGYES BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 13. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A megállapodás 11–13. cikkét a megállapodás 2017. november 23-i aláírása óta ideiglenesen alkalmazzák. |
|
(2) |
A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottság módosíthatja a megállapodás mellékleteit. |
|
(3) |
Az e határozat függeléke tartalmazza a megállapodás I. és II. mellékletének módosításait, amelyek naprakésszé teszik az eredeti I. és II. melléklet 2015-ben elfogadott megfelelő pontjait. A függelék emellett egy átmeneti megoldást is tartalmaz az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tételére. |
|
(4) |
A megállapodás I. mellékletének B. részével összhangban az Uniónak az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) módosított 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (3) 25a. cikkének értelmében ki kell vonnia az EU ETS hatálya alól a Svájc területén található repülőterekről érkező légi járatokat. Ez nem érinti a légijármű-üzemeltetőknek az 2003/87/EK irányelv I. mellékletén alapuló EU ETS általi lefedettségét, amely úgy rendelkezik, hogy az 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kategóriája magában foglalja az összes olyan légi járatot, amely egy tagállam területén található repülőtérre érkezik vagy onnan indul. |
|
(5) |
A megállapodás 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban a megállapodás I. melléklete felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy az EU ETS és a svájci ETS jelenlegi összeegyeztethetősége a 2021 és 2030-közötti kereskedelmi időszakban is megmaradjon. Biztosítani kell, hogy a megállapodás I. mellékletének felülvizsgálata ne ássa alá az Unió és Svájc saját kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését. A kibocsátásáthelyezést és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását el kell kerülni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás I. és II. melléklete helyébe e határozat függelékében szereplő I. és II. melléklet lép.
2. cikk
Ez a határozat a megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba.
Kelt …,
a vegyes bizottság részéről
Titkár az Európai Unió részéről
az elnök
titkár Svájc részéről
(1) HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
FÜGGELÉK
I. MELLÉKLET
ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK
A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok
Ezt a szakaszt a megállapodás 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban azért kell felülvizsgálni, hogy a svájci kormány javaslatának megfelelően az EU ETS és a svájci ETS a 2021 és 2030 közötti kereskedelmi időszakban is kompatibilis maradjon. A vegyes bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a megállapodás e részének felülvizsgálata ne ássa alá a felek saját kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését. El kell kerülni a kibocsátásáthelyezést és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását.
|
|
Alapvető kritériumok |
Az EU ETS-ben |
A svájci ETS-ben |
||||||||||
|
1. |
Kötelező részvétel az ETS-ben |
Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátó létesítmények számára |
Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és ÜHG-kat kibocsátó létesítmények számára |
||||||||||
|
2. |
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
|
3. |
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott ÜHG-kra: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
|
4. |
Az ETS keretében olyan felső határértéket kell meghatározni, amely legalább olyan szigorú, mint a következő jogi aktusokban meghatározott: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. Az évi 1,74 %-os lineáris csökkentési tényező 2021-től évi 2,2 %-ra emelkedik, és az (EU) 2015/1814 határozattal összhangban az e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő rendelkezések szerint az összes ágazatra alkalmazandó. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. A lineáris csökkentési tényező 2020-ig évi 1,74 %. |
||||||||||
|
5. |
Piaci stabilitási mechanizmus |
2015-ben az EU bevezette a piaci stabilizációs tartalékot (EU) 2015/1814 határozat, amelynek működését az (EU) 2018/410 irányelvmegerősítette. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. A svájci jogszabályok előírják az árverésre kerülő mennyiségek csökkentését, amennyiben gazdasági okokból jelentősen megnő a piacon a kibocsátási egységek száma. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy megfelelő mértékben hozzájáruljanak a piac stabilitásához. |
||||||||||
|
6. |
Az ETS piacfelügyeleti szintjének legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottnak: |
|
|
||||||||||
|
|
|
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. A svájci pénzügyi piaci szabályozás nem határozza meg a kibocsátási egységek jogi jellegét. A kibocsátási egységek nem minősülnek például értékpapírnak a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényben, ezért nem lehet kereskedni velük a szabályozott kereskedési helyszíneken. Mivel a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak, a svájci értékpapír-szabályozás nem vonatkozik a tőzsdén kívül, másodlagos piacokon forgalmazott kibocsátási egységekre. |
||||||||||
|
|
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
A pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény értelmében a származtatott ügyletek értékpapírnak minősülnek. Ide tartoznak azok a származtatott termékek is, amelyeknek kibocsátási egységek az alaptermékei. A nem pénzügyi szerződő felek és a pénzügyi szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. |
||||||||||
|
7. |
A piaci felügyelettel kapcsolatos együttműködés |
A felek megfelelő együttműködési megállapodásokat kötnek a piaci felügyelettel kapcsolatban. Ezek az együttműködési megállapodások az információcserére és a saját piacfelügyeleti rendszerükből eredő kötelezettségek érvényesítésére vonatkoznak. A felek tájékoztatják a vegyes bizottságot minden ilyen megállapodásról. |
|||||||||||
|
8. |
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottaknak: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
|
9. |
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. Az említett rendelkezések csupán a nemzetközi jóváírások 2020-ig történő igénybevételéről rendelkeznek. |
||||||||||
|
10. |
Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. A 2013 és 2020 közötti időszakban a kibocsátási egységek legfeljebb öt százalékát el kell különíteni az új belépők számára. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy érvényteleníteni kell. Ennek érdekében a ETS-nek meg kell felelnie legalább a következőkben foglalt feltételeknek: |
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. Az ingyenes kiosztások nem haladják meg az EU ETS keretében különböző létesítményeknek kiosztott kibocsátási egységek szintjét. |
||||||||||
|
|
|
(az EU ETS keretében a 2013 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényező meghatározására vonatkozó számítások), |
|
||||||||||
|
|
|
(a 2015–2020-as időszakra vonatkozó CO2-kibocsátás-áthelyezési jegyzék), |
|
||||||||||
|
|
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
|
||||||||||
|
11. |
Az ETS-nek büntetéseket kell előírnia a következő jogi aktusokban meghatározottakkal megegyező körülmények és nagyságrendek esetére: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
|
12. |
Az ETS-ben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
|
13. |
Az ETS-ben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||
B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok
|
|
Alapvető kritériumok |
Az EU esetében |
Svájc esetében |
||||||||||||
|
1. |
Kötelező részvétel az ETS-ben |
Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően. |
Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően. |
||||||||||||
|
2. |
A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok, valamint a repüléseknek tulajdonított kibocsátások lefedettsége az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint: |
e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően. |
1. A lefedettség alkalmazási köre A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT területén található repülőterekről indulók kivételével. Az ETS alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – mint például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS tekintetében. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki. |
||||||||||||
|
|
|
2020. január 1-jétől Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekről a Svájc területén található repülőterekre közlekedő légi járatok az EU ETS hatálya alá tartoznak, míg a Svájc területén található repülőterekről az EGT területén található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében kikerülnek az EU ETS hatálya alól. |
2. A lefedettség korlátozása Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:
|
||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
|
Ezek a lefedettségi korlátozásokról az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
3. |
A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje |
A két fél ezzel a melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását. |
|||||||||||||
|
4. |
Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége) |
A 2003/87/EK irányelv 3. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. A 2003/87/EK irányelv 3. cikke eredetileg az alábbiak szerint osztotta ki a kibocsátási egységeket:
A kiosztást a 421/2014/EU rendelet módosította, így az ingyenes kibocsátási egységek kiosztása a leadási kötelezettség csökkenésével arányosan csökkent (a 2003/87/EK irányelv 28a. cikkének (2) bekezdése). Az (EU) 2017/2392 rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változata 2023-ig meghosszabbította ezt a megközelítést, és 2021. január 1-jétől a 2,2 % -os lineáris csökkentési tényezőt alkalmazza. |
A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani:
Ez a kiosztás a megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható. |
||||||||||||
|
|
|
|
2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat. 2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
5. |
Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén |
e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően. |
Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
6. |
Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére |
e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően. |
A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018, Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal. Erről a külön tartalékalapról, az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
7. |
A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. Az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység. |
A referenciaérték nem lehet magasabb az EU ETS-ben alkalmazottnál. 2020-ig az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység. Erről a referenciaértékről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
8. |
Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára |
e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően. A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan kiigazításokat kell végezni a 2003/87/EK irányelv 25a. cikkének |
A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat meg kell szorozni az alkalmazandó referenciaértékkel. Erről az ingyenes kiosztásról az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
9. |
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottaknak: |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
10. |
A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
A nemzetközi jóváírások felhasználása 2020-ig a hitelesített kibocsátások 1,5 %-a. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
11. |
Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan |
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében. A légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban 2020-ig a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
12. |
Nyomon követés és jelentéstétel |
|
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
|
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
|
||||||||||||
|
13. |
Hitelesítés és akkreditáció |
|
A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
|
|
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
|
||||||||||||
|
14. |
Igazgatás |
A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatoknak Svájc és az uniós (EGT-) tagállamok által történő ellátása vonatkozásában. |
A szén-dioxid-rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően Svájc a következő légijármű-üzemeltetők tekintetében felelős az igazgatásáért:
|
||||||||||||
|
|
|
A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) illetékes hatóságai felelősek a feladatkörükbe utalt, légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása). Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról. |
Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájc feladatkörébe utalt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása). A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról. |
||||||||||||
|
|
|
Ennek keretében az Európai Bizottság gondoskodik az ingyenesen kiosztható uniós kibocsátásiegység-mennyiségnek a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő átadásáról. A Bázel–Mulhouse–Freiburg EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetén, amely nem vonja maga után a 2003/87/EK irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti az említett megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást. |
Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek az ingyenes kiosztható svájci kibocsátásiegység-mennyiséget. Erről az alábbiak rendelkeznek:
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. |
||||||||||||
|
15. |
A kibocsátási egységek leadása |
Amikor az EU (EGK) tagállamok illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk. |
Amikor Svájc illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk. |
||||||||||||
|
16. |
Jogérvényesítés |
A felek saját ETS-ük rendelkezéseit érvényesítik mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé. |
|||||||||||||
|
17. |
A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő besorolása |
A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is. E megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz besorolt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a besorolás évében április 30-a után és a besorolás évében augusztus 1-jét megelőzően látja el. A két fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában. Egy légijármű-üzemeltető besorolása nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont). |
|||||||||||||
|
18. |
A végrehajtás módozatai |
A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka és az együttműködés megszervezéséhez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást. |
|||||||||||||
|
19. |
Az Eurocontrol által nyújtott támogatás |
E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-szel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását. |
|||||||||||||
C. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok
Az egyes felek ETS-ének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyek megfelelnek a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak.
A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok:
A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a felek a következő biztonsági mechanizmusokat alkalmazzák:
|
Alapvető kritériumok |
||
|
A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség. |
||
|
Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak. |
||
|
A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek kell jóváhagynia (a 4 szem elve): |
||
|
||
|
||
|
Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban. |
||
|
Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében legalább 24 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között. |
||
|
A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (például PC, hálózat stb.) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről. |
||
|
A 2020. évi kibocsátásokat csak a 2013 és 2020 közötti időszakban kiadott kibocsátási egységekkel lehet fedezni. |
A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:
|
Alapvető kritériumok |
||
|
Üzemeltetői számla nyitása |
||
|
Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság által kitöltött, az üzemeltetői számla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény beazonosításához és a megfelelő létesítményazonosítóhoz. |
||
|
Légijármű-üzemeltetői számla nyitása |
||
|
Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóságok által igazgatott légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője által kitöltött kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni, a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT-) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait. |
||
|
Személyi számla/közönséges ügyfélszámla nyitása |
||
|
A személyi számla vagy közönséges ügyfélszámla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni. A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket: |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
Meghatalmazott képviselők/számlaképviselők |
||
|
Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a számlatulajdonos jelöl ki. A számlatulajdonos nevében az ügyleteket és más folyamatokat a meghatalmazott képviselők/számlaképviselők kezdeményezik. A meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőre vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani: |
||
|
||
|
||
|
||
|
Okiratok ellenőrzése |
||
|
A személyi számla/közönséges ügyfélszámla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként másolatban szolgáltatott okiratok valódiságát igazolni kell. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg az igénylés időpontját. |
||
|
A számla megnyitásának vagy aktualizálásának, illetve a számlaképviselő/meghatalmazott képviselő kijelölésének megtagadása: |
||
|
A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számlanyitást vagy a fiók frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani: |
||
|
||
|
||
|
||
|
A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata |
||
|
A számlatulajdonosoknak haladéktalanul jelenteniük kell a számla vagy a felhasználó adatainak változását a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva. |
||
|
A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő legalább háromévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére. |
||
|
A számlához való hozzáférés felfüggesztése. |
||
|
Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármelyik, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, vagy ha e rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető. |
||
|
Titoktartás és az információk közzététele |
||
|
Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található valamennyi adatot – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozó adatokat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni. |
||
|
Az érintett közintézmények kérésére az ilyen bizalmas adatok csak abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a kérés jogszerű cél elérésére irányul, indokolt, szükséges és arányos, csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, és más súlyos bűncselekményhez, piacbefolyásoláshoz vagy uniós, EGT-tagállami vagy svájci nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódó vizsgálati, nyomozati, felelősségrevonási, vádeljárási, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyeleti célú tevékenységek elvégzése, valamint az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítása szempontjából. |
D. Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok
A kibocsátási egységeknek a felek ETS-ében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ennek megfelelően kell végezniük az árveréseket.
|
|
Alapvető kritériumok |
||||||||
|
1. |
Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetésmentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy a nemzeti közbeszerzési jogszabályok alapján. |
||||||||
|
2. |
Az árverést végző jogalanynak engedéllyel kell rendelkeznie e tevékenység végzéséhez, és gondoskodnia kell a működése során szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják az esetleges összeférhetetlenségek potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében. |
||||||||
|
3. |
Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését. |
||||||||
|
4. |
Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit – beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket – az árverések megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni. |
||||||||
|
5. |
A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési elszámolóárak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami az árverések hiányosságaira utalna. Az előző mondatban említett eltérés meghatározásának módszeréről értesíteni kell a piacfelügyeleti feladatokat ellátó illetékes hatóságokat. |
||||||||
|
6. |
Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt – beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt – nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes árverések eredményeit észszerű időn belül mihamarabb közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni. |
||||||||
|
7. |
Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ilyen szabályok és eljárások legalább olyan szigorúak legyenek, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Ennek keretében az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat. |
||||||||
|
8. |
Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges jogi hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék:
A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a felügyelet legalább olyan szigorúak legyen, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet. |
Svájc – a közbeszerzési szabályokkal összhangban – arra törekszik, hogy a kibocsátási egységeinek árverezésére magánszektorbeli jogalanyt vegyen igénybe.
Amíg nem kerül sor szerződéskötésre egy ilyen szervezettel, és feltéve, hogy az egy éven belül árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma nem ér el egy bizonyos rögzített küszöbértéket, Svájc továbbra is alkalmazhatja az árverések tekintetében a jelenlegi gyakorlatát, nevezetesen a FOEN által végzett árveréseket, az alább felsorolt feltételek mellett:
|
1. |
A küszöbérték 1 000 000 kibocsátási egység, beleértve a légiközlekedési tevékenységek tekintetében árverésre bocsátandó kibocsátási egységeket is. |
|
2. |
Az 1–8. kritérium az 1. és a 2. kritérium kivételével alkalmazandók, míg az 5. kritérium utolsó mondata, a 7. és a 8. kritérium csak a lehetséges mértékben alkalmazandó a FOEN-re. |
Az alapvető kritériumot a következő rendelkezéssel együtt kell alkalmazni: a svájci kibocsátási egységek árverésein a megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott árverési gyakorlat szerinti ajánlattételi jogosultságot az EGT összes olyan jogalanya számára biztosítani kell, amely az EU-n belüli árveréseken jogosult ajánlatot tenni.
Svájc az árverések lebonyolításával megbízhat olyan szervezeteket, amelyek az EGT területén találhatók.
II. MELLÉKLETE
KAPCSOLÁSTECHNIKAI SZABVÁNYOK
Az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében egy átmeneti megoldást kell bevezetni 2020 májusában vagy azt követően a lehető leghamarabb. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti átmeneti kapcsolatot a lehető leghamarabb állandóra cseréljék.
A kapcsolástechnikai szabványok (Linking Technical Standard – LTS) a következőket határozzák meg:
|
— |
a kommunikációs kapcsolat architektúráját |
|
— |
az adatátvitel biztonságát |
|
— |
a funkciók listáját (tranzakciók, egyeztetés stb.) |
|
— |
a webszolgáltatások meghatározását |
|
— |
az adatnaplózási követelményeket |
|
— |
az operatív intézkedéseket (telefonos ügyfélszolgálat, támogatás) |
|
— |
a kommunikáció-aktiválási tervet és a tesztelési eljárást |
|
— |
a biztonsági tesztelési eljárást. |
Az LTS-ek előírják, hogy a jegyzékkezelőknek/tisztviselőknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az SSTL és az EUTL, valamint a kapcsolat a hét minden napján napi 24 órában működjön, továbbá, hogy az SSTL, az EUTL és a kapcsolat működésének bármilyen jellegű megszakításai a minimumra korlátozódjanak.
Az LTS-ek előírják, hogy az SSTL és az EUTL közötti kommunikáció a webszolgáltatási üzeneteknek a következő technológiákon (1) alapuló biztonságos cseréjéből áll:
|
— |
egyszerű objektumelérési protokollt (SOAP) vagy azzal egyenértékű protokollt használó webszolgáltatások |
|
— |
hardveralapú virtuális magánhálózat (VPN) |
|
— |
XML (bővíthető jelölőnyelv) |
|
— |
digitális aláírás, valamint |
|
— |
hálózati idő protokollok (Network Time Protocol). |
Az LTS-ek további biztonsági követelményeket határoznak meg a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az EUTL számára, amelyeket egy „biztonságkezelési tervben” kell dokumentálni. Az LTS-ek különösen a következőket határozzák meg:
|
— |
ha felmerül a gyanú, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék vagy az EUTL biztonsága veszélybe került, a felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, és felfüggesztik az SSTL és az EUTL közötti kapcsolatot |
|
— |
a biztonsági szabályok megsértése esetén a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információt haladéktalanul megosztják egymással. Amennyiben a technikai részletek rendelkezésre állnak, az eseményt (dátum, ok, hatás, megoldások) bemutató jelentést a biztonság megsértését követő 24 órán belül meg kell osztani a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő között. |
Az LTS-ekben előírt biztonsági tesztelési eljárást az SSTL és az EUTL közötti kommunikációs kapcsolat létrehozása, illetve az SSTL vagy az EUTL új változatának vagy kiadásának esedékessége előtt el kell végezni.
Az LTS-ek két tesztelési környezetet biztosítanak a gyártási környezet mellett: a projektgazda környezetet és az elfogadási környezetet.
A felek a svájci jegyzékkezelőn és az uniós központi tisztviselőn keresztül bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy rendszereik független biztonsági értékelését az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményekkel összhangban a megelőző tizenkét hónapban elvégezték. Az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően a szoftver minden jelentősebb új kiadásán biztonsági tesztelést és különösen behatolási tesztelést kell végezni. A szoftverfejlesztő vagy a szoftverfejlesztő alvállalkozója nem végezheti el a behatolási tesztelést.
(1) E technológiákat jelenleg az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, valamint a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv közötti kapcsolat létrehozására használják.”
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/117 |
A TANÁCS (EU) 2019/2107 HATÁROZATA
(2019. november 28.)
az Európai Unió által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsában a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. függeléke („Egyszerűsítések”) 9. fejezetének az utasnyilvántartási adatokra vonatkozó szabványok és ajánlott eljárások tekintetében történő felülvizsgálatával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 16. cikkének (2) bekezdésére és a 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény), amely a nemzetközi légi közlekedést szabályozza, 1947. április 4-én lépett hatályba. Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO). |
|
(2) |
Az Unió tagállamai a Chicagói Egyezmény szerződő felei és ICAO-tagállamok, míg az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO testületekben, többek között a Közgyűlésben és más technikai testületekben. |
|
(3) |
A Chicagói Egyezmény 54. cikkének l) pontja értelmében az ICAO Tanácsa nemzetközi szabványokat és ajánlott eljárásokat fogadhat el. |
|
(4) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2017. december 21-i 2396 (2017) sz. határozata (a továbbiakban: a 2396 [2017] sz. ENSZ BT-határozat) arra kötelezi az ENSZ-tagállamokat, hogy az ICAO-szabványok és ajánlott eljárások támogatása érdekében fejlesszék az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) gyűjtésére, kezelésére és elemzésére való képességüket, továbbá biztosítsák, hogy a PNR-adatok megosztásra kerüljenek az összes illetékes nemzeti hatósággal és e hatóságok felhasználják azokat az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett a terrorista bűncselekmények és az azzal kapcsolatos utazások megelőzése, felderítése és nyomozása céljából. |
|
(5) |
A 2396 (2017) sz. ENSZ BT-határozat sürgeti továbbá, hogy az ICAO működjön együtt az ENSZ tagállamaival a PNR-adatok gyűjtésére, felhasználására, kezelésére és védelmére vonatkozó szabványok kidolgozása érdekében. |
|
(6) |
Az utasnyilvántartási adatállományra vonatkozó szabványok és ajánlott eljárások a Chicagói Egyezmény 9. függeléke („Egyszerűsítések”) 9. fejezetének A. és D. részében találhatók. Ezeket a szabványokat és ajánlott eljárásokat további iránymutatások egészítik ki, nevezetesen az ICAO 9944. sz. dokumentuma, amely a PNR-adatokról szóló iránymutatásokat tartalmazza. |
|
(7) |
2019 márciusában az ICAO Légiközlekedési Bizottsága (ATC) az ICAO egyszerűsítési munkabizottságában részt vevő tagállamok szakértőiből álló munkacsoportot hozott létre abból a célból, hogy az a 2396 (2017) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban megvizsgálja a PNR-adatok gyűjtésére, felhasználására, kezelésére és védelmére vonatkozó új szabványokra és ajánlott eljárásokra irányuló javaslatokat (a továbbiakban: a munkacsoport). Az Unió számos tagállama képviselteti magát a munkacsoportban. A Bizottság megfigyelőként vesz részt a munkacsoportban. |
|
(8) |
Az ICAO Közgyűlésének 40. ülésszakára 2019. szeptember 24. és október 4. között került sor. A Közgyűlés eredményei meghatározzák az ICAO következő évekre vonatkozó politikai irányvonalát, esetlegesen a PNR-adatokra vonatkozó új szabványok és ajánlott eljárások elfogadása tekintetében is. |
|
(9) |
A Tanács 2019. szeptember 16-án az ICAO Közgyűlésének 40. ülésszakán benyújtandó tájékoztató dokumentumot hagyott jóvá a PNR-adatok gyűjtésére, felhasználására, kezelésére és védelmére vonatkozó szabványokról és elvekről (a továbbiakban: a tájékoztató dokumentum). A tájékoztató dokumentumot Finnország nyújtotta be az ICAO Közgyűlésnek az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Polgári Repülési Konferencia többi tagállama nevében. |
|
(10) |
A tájékoztató dokumentum meghatározza az Unió azon alapelvekre vonatkozó álláspontját, amelyek betartása elősegítené a PNR-adatoknak a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából történő kezelése során a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogokra vonatkozó alkotmányos és szabályozási követelmények tiszteletben tartását. Az ICAO felkérést kapott arra, hogy ezen elveket építse be a PNR-re vonatkozó bármely jövőbeni szabványba, valamint a PNR-ről szóló (felülvizsgált) ICAO-iránymutatásba (9944. sz. dokumentum). |
|
(11) |
Az Unió közös szabályokat fogadott el a PNR-adatokra vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1), amelynek alkalmazási köre nagymértékben átfedi a tervezett szabványok és ajánlott eljárások által lefedett területet. A PNR-adatoknak a légi fuvarozók által a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében a tagállamok számára történő továbbításával összefüggésben az (EU) 2016/681 irányelv magában foglalja különösen a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó szabályrendszert. |
|
(12) |
Jelenleg két nemzetközi megállapodás van hatályban az Unió és harmadik országok, nevezetesen Ausztrália (2) és az Egyesült Államok (3) között a PNR-adatok kezeléséről és továbbításáról. 2017. július 26-án az Európai Unió Bírósága véleményt adott ki az Unió és Kanada közötti, 2014. június 25-én aláírt tervezett megállapodásról (4) (a továbbiakban: az 1/15 sz. vélemény). |
|
(13) |
Helyénvaló meghatározni az ICAO Tanácsában az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a PNR-adatok területét érintő jövőbeli szabványok és ajánlott eljárások és különösen a Chicagói Egyezmény 9. függeléke („Egyszerűsítések”) 9. fejezetének módosításai meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jog, különösen az (EU) 2016/681 irányelv és a PNR-adatokról szóló meglévő nemzetközi megállapodások tartalmát. A lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettséggel összhangban az Unió tagállamainak meg kell védeniük ezt az álláspontot az ICAO-n belül a szabványok és ajánlott gyakorlatok kidolgozásával kapcsolatban végzett munka során. |
|
(14) |
A mellékletben meghatározott uniós álláspont az adatvédelemre és a PNR-adatokra vonatkozó alkalmazandó uniós jogi kerettel, nevezetesen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5), az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) és az (EU) 2016/681 irányelvvel, valamint a Szerződéssel és az Európa Unió Alapjogi Chartájával összhangban került meghatározásra, ezeknek az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatában, különösen az 1/15 számú véleményben foglalt értelmezése szerint. |
|
(15) |
Az Unió álláspontját az ICAO Tanácsban tagsággal rendelkező tagállamoknak együttesen eljárva kell képviselniük. |
|
(16) |
Az (EU) 2016/681 irányelv az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, így azok részt vesznek e határozat elfogadásában. |
|
(17) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) Tanácsában a Chicagói Egyezmény 9. függeléke („Egyszerűsítések”) 9. fejezetének az utasnyilvántartási adatokra vonatkozó szabványok és ajánlott eljárások tekintetében történő felülvizsgálatával kapcsolatban képviselendő álláspontot e határozat melléklete határozza meg.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az ICAO Tanácsnak.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
T. HARAKKA
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).
(2) HL L 186., 2012.7.14., 4. o.
(3) HL L 215., 2012.8.11., 5. o.
(4) A Bíróság (nagytanács) 1/15 sz. véleménye, 2017. július 26., ECLI:EU:C:2017:592.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZET TANÁCSÁBAN A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY 9. FÜGGELÉKE („EGYSZERŰSÍTÉSEK”) 9. FEJEZETÉNEK AZ UTASNYILVÁNTARTÁSI ADATOKRA VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS AJÁNLOTT ELJÁRÁSOK TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
Általános elvek
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tevékenységeinek keretében a Chicagói Egyezmény 9. függeléke („Egyszerűsítések”) 9. fejezetének az utasnyilvántartási (PNR) adatok szabványok és ajánlott eljárások kidolgozásával járó felülvizsgálata tekintetében az Unió tagállamai az Unió érdekében együttesen eljárva:
|
a) |
az Unió PNR-politikája keretében kitűzött célokkal összhangban, különösen a biztonság garantálása, a személyek életének és biztonságának védelme, valamint az alapvető jogok, különösen a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog teljeskörű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében járnak el; |
|
b) |
az ICAO-tagállamok körében felhívják a figyelmet a PNR-adatok továbbítására vonatkozó uniós szabványokra és elvekre, amelyek a vonatkozó uniós jogból és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából erednek; |
|
c) |
a jogbiztonság, az alapvető jogok tiszteletben tartása és a légi fuvarozókra háruló kötelezettségek egyszerűsítése érdekében előmozdítják az olyan többoldalú megoldások kidolgozását, amelyek a PNR-adatoknak a légitársaságok által a bűnüldöző hatóságok számára történő továbbítása során megfelelnek az alapvető jogoknak; |
|
d) |
előmozdítják a PNR-adatok és ezen adatoknak az ICAO-tagállamokban történő kezelése során kapott eredmények cseréjét, amennyiben ezt a terrorista bűncselekmények vagy súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében szükségesnek ítélik, az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; |
|
e) |
a 2396 (2017) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban továbbra is támogatják a PNR-adatok gyűjtésére, felhasználására, kezelésére és védelmére vonatkozó ICAO-szabványok kidolgozását; |
|
f) |
továbbra is támogatják, hogy az ICAO-szabványok és ajánlott eljárások támogatása érdekében minden ICAO-tagállam fejlessze az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) gyűjtésére, kezelésére és elemzésére való képességét, továbbá biztosítsa, hogy a PNR-adatok megosztásra kerüljenek az ICAO-tagállamok összes illetékes nemzeti hatóságával és e hatóságok felhasználják azokat az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett a terrorista bűncselekmények és az azokhoz kapcsolódó utazások megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, a 2396 (2017) sz. ENSZ BT- határozatában foglalt követelményeknek megfelelően; |
|
g) |
háttéranyagként használják „APNR adatainak gyűjtésére, felhasználására, kezelésére és védelmére vonatkozó előírások és elvek” című tájékoztatót (A40-WP/530. sz. dokumentum), amelyet Finnország az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Polgári Repülési Konferencia többi tagállama nevében benyújtott az ICAO Közgyűlésének 40. ülésszakára; |
|
h) |
előmozdítják egy olyan környezet kialakítását, amelyben a nemzetközi légi közlekedés nyitott, liberalizált és globális piacon tud fejlődni és folyamatosan bővülni, a védelmi szint veszélyeztetése nélkül, a megfelelő biztosítékok bevezetése mellett. |
Irányvonalak
Az Unió tagállamai az Unió érdekében együttesen eljárva támogatják az alábbi szabványok és elvek beépítését az ICAO bármely PNR-adatokkal kapcsolatos jövőbeni szabványába és ajánlott eljárásába:
|
1. |
A PNR-adatok továbbításának módozatai tekintetében:
|
|
2. |
A PNR-adatok kezelésének módozatai tekintetében:
|
|
3. |
A személyes adatok védelme tekintetében:
|
|
4. |
A PNR-adatok bűnüldöző hatóságok közötti megosztása tekintetében:
|
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/123 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2108 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásával összhangban a biológiai biztonság és védelem Latin-Amerikában való megerősítésének támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az e fegyverek elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedések listáját. Ezeket az intézkedéseket mind az Unióban, mind a harmadik országokban meg kell hozni. |
|
(2) |
Az Unió aktívan végrehajtja ezt a stratégiát, és érvényre juttatja a stratégia III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, elsősorban a multilaterális intézmények által végrehajtott konkrét projektek támogatására szolgáló pénzügyi források biztosításával, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni intézkedések széles köréhez szükséges technikai segítségnyújtásnak és szakértelemnek az államok részére történő biztosításával, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) szerepének megerősítésével. |
|
(3) |
Az ENSZ BT 2004. április 28-án elfogadta az 1540 (2004) sz. határozatot (a továbbiakban: az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat), az első olyan nemzetközi jogi eszközt, amely átfogó és egységes módon foglalkozik a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, valamint a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó anyagok kérdésével. Az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat valamennyi állam számára jogilag kötelező erejű kötelezettségeket állapított meg, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák a nem állami szereplőket abban, illetve visszatartsák őket attól, hogy ilyen fegyverekhez és a fegyverekhez kapcsolódó anyagokhoz jussanak. Az ENSZ BT arról is határozott, hogy az államoknak olyan nemzeti ellenőrzések létrehozását célzó, hatékony intézkedéseket kell hozniuk és végrehajtaniuk, amelyekkel megelőzhető a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, többek között a kapcsolódó anyagokra vonatkozó megfelelő ellenőrzések kialakítása révén. |
|
(4) |
A Tanács 2017. május 11-én elfogadta az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának támogatásáról szóló (KKBP) 2017/809 határozatot (1). A (KKBP) 2017/809 határozat alapján végzett tevékenységek technikai végrehajtása az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalának (UNODA) feladata, amit az UNODA az érintett regionális nemzetközi szervezetekkel – különösen az Amerikai Államok Szervezetével (a továbbiakban: OAS) – együttműködésben hajt végre. |
|
(5) |
Az ENSZ főtitkára „Közös jövőnk biztosítása” című, 2018. május 24-én előterjesztett leszerelési programjában hangsúlyozta, hogy „a biológiai fegyverek mindennemű használatának megakadályozása érdekében folytatnunk kell intézményeink megerősítését, többek között a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény végrehajtásának megerősítése révén, és biztosítanunk kell, hogy megfelelő választ tudjunk adni abban az esetben is, ha a megelőzés kudarcot vall”, továbbá hogy „hozzá kell járulni egy olyan keret kialakításához, amely biztosítja, hogy biológiai fegyverek bevetése esetén összehangolt nemzetközi válaszlépéseket tudjunk tenni”. |
|
(6) |
A Tanács 2019. január 21-én elfogadta a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek (a továbbiakban: BTWC) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2019/97 határozatot (2). |
|
(7) |
Az OAS két projektjavaslatot dolgozott ki azzal a céllal, hogy Latin-Amerikában megerősítsék az általános biológiai biztonságot és védelmet. |
|
(8) |
Az e határozat alapján végrehajtandó projektek igazgatásával és irányításával az OAS Amerikaközi Terrorizmus Elleni Bizottságának (a továbbiakban: CICTE) titkárságát kell megbízni. |
|
(9) |
Az OAS/CICTE titkárságának biztosítania kell a hatékony együttműködést az olyan érdekelt nemzetközi szervezetekkel és testületekkel, mint a BTWC végrehajtást támogató egysége, az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott ENSZ BT-bizottság, az Állategészségügyi Világszervezet, valamint a Partnerség a tömegpusztító fegyverek és anyagok elterjedése ellen. Az OAS/CICTE-nek a fentiek mellett biztosítania kell az e határozat alapján végrehajtott projektek tekintetében a kiegészítő jelleget és a szinergiákat az idevágó, befejezett és folyamatban lévő projektekkel és az egyes uniós tagállamok által támogatott latin-amerikai tevékenységekkel, valamint az egyéb, uniós támogatással működő programokkal, így többek között a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközzel, valamint az uniós vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó kiválósági központokkal, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A béke és a biztonság, valamint a hatékony multilateralizmus globális és regionális szintű előmozdítása céljából az Unió törekszik az alábbi célok elérésére:
|
— |
a biológiai biztonságra és a biológiai védelemre vonatkozó jogszabályi és szabályozási keret javítása a kedvezményezett országokban, olyan megfelelő és hatékony jogszabályok elfogadása és végrehajtása révén, amelyek a nem állami szereplők számára megtiltják biológiai fegyverek és azok hordozóeszközei – különösen terrorizmus céljából történő – előállítását, megszerzését, birtoklását, kifejlesztését, szállítását, átadását és bevetését, |
|
— |
a biológiai biztonság és a biológiai védelem javítása a kedvezményezett országokban az érintett ágazatok szereplőinek tájékoztatása révén, többek között a biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozását célzó hatékony nemzeti intézkedések végrehajtásával. |
(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió az alábbi projekteket hajtja végre:
|
— |
technikai és jogalkotási támogatás a biológiai biztonságra és biológiai védelemre vonatkozó szabályok megerősítése és a nemzetközi előírásokkal való harmonizációjuk biztosítása, valamint a regionális együttműködés előmozdítása és fokozása érdekében, |
|
— |
a biológiai biztonsági és biológiai védelmi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, oktatás és képzés biztosítása. |
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekteket az OAS/CICTE titkársága hajtja végre. A Titkárság e feladatát a főképviselő felügyelete alatt látja el. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az OAS/CICTE titkárságával.
(3) A projektek részletes leírását e határozat melléklete tartalmazza.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 2 738 708,98 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.
(3) A (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból finanszírozási megállapodást köt az OAS/CICTE titkárságával. E megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az OAS/CICTE titkárságának biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát a hozzájárulás mértékének megfelelően.
(4) A Bizottság törekszik a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodásnak az e határozat hatálybalépését követő mielőbbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
A főképviselő az OAS/CICTE titkársága által készített rendszeres jelentések alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követően 36 hónappal, vagy amennyiben az elfogadása időpontját követően hat hónap alatt nem kerül sor finanszírozási megállapodás megkötésére, az elfogadása időpontját követően hat hónappal hatályát veszti.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2017/809 határozata (2017. május 11.) a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának támogatásáról (HL L 121., 2017.5.12., 39. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2019/97 határozata (2019. január 21.) a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 19., 2016.1.22., 11. o.).
MELLÉKLET
A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ÉS HORDOZÓESZKÖZEIK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 1540 (2004) SZ. ENSZ BT-HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZHANGBAN A BIOLÓGIAI BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM LATIN-AMERIKÁBAN VALÓ MEGERŐSÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ PROJEKTEK
1. Bevezetés és célok
1.1. Bevezetés
A biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény 1975-ben lépett hatályba, és azt Latin-Amerikában és a karibi térségben egy ország (Haiti) kivételével valamennyi ország ratifikálta. Több mint negyven év elteltével azonban ugyanezen országok közül sok nem rendelkezik a BWC teljes körű végrehajtásához szükséges nemzeti jogi és szabályozási kerettel. Az említett egyezmény többek között bizonyos biológiai biztonsági előírásokat határoz meg az olyan bakteriológiai és egyéb biológiai fenyegetések csökkentése érdekében, amelyek káros hatással lehetnek a földi életre.
Az e fenyegetésekkel szembeni küzdelem keretében tett erőfeszítések előmozdítása érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004-ben elfogadta az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozatot (a továbbiakban: 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat). Ez a határozat előírja, hogy minden államnak hatékony intézkedéseket kell hoznia és végrehajtania olyan belföldi ellenőrzések kialakítása céljából, amelyek a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedésének megelőzésére irányulnak. Az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat operatív 3a. bekezdése értelmében ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kapcsolódó anyagok megfelelő ellenőrzését, és ennek érdekében olyan megfelelő és hatékony intézkedéseket kell hozni és fenntartani, amelyek lehetővé teszik az ilyen termékek számontartását és biztonságának garantálását az előállítás, a használat, a tárolás, illetve a szállítás során.
Az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság ötévente átfogóan áttekinti a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyeket az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeik végrehajtása céljából tettek. A 2016. évi átfogó áttekintés záródokumentuma néhány fontos következtetést foglal magában. Először is – a dokumentum szerint – noha az államok némi előrelépést tettek az érzékeny anyagok biztonságának garantálása és védelme terén, e területeken továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. Másodszor, a bizottság megállapította, hogy a biológiai fegyverekhez kapcsolódó anyagok számontartása és biztonságának garantálása elmarad a nukleáris és vegyi fegyverekhez kapcsolódó anyagok védelmétől. Harmadszor, a bizottság megállapította, hogy 2011 óta nem történt előrelépés az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozatban szorgalmazott intézkedések tagállami végrehajtásában. Ennek eredményeként a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az államoknak sürgősen intézkedéseket kell hozniuk a biológiai fegyverekhez kapcsolódó anyagok számontartása és biztonságának garantálása érdekében.
Ha olyan esemény történne, amelynek során egy kórokozó biológiai anyag bekerül az OAS régiójába és ott esetleg elterjed – függetlenül attól, hogy ezt olyan szereplő idézi-e elő, amely kárt akar okozni egy adott lakosságnak, vagy az eseményre természetes úton kerülne sor –, az jelentős emberi, gazdasági és politikai kárt okozhat a régióban. E potenciális fenyegetés fényében az OAS igyekezett növelni a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos tudatosságot és kapacitást az amerikai kontinensen. 2009 óta például az Amerikaközi Terrorizmus Elleni Bizottság (a továbbiakban: OAS/CICTE) a titkárságán (a továbbiakban: titkárság) keresztül több olyan nemzeti gyakorlatot tartott, amelyek biológiai események válságkezelésére irányultak, és amelyek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a biológiai biztonsági fenyegetésekre, valamint hogy egy asztalhoz ültessék a különböző ügynökségek és szervezetek tisztviselőit és képviselőit annak érdekében, hogy felmérjék, miként tudnak koordináltan reagálni a biológiai eseményekre. Ezen túlmenően az OAS néhány tagállama kifejezetten kérte a titkárság segítségét a nemzeti biológiai veszélyhelyzet-elhárítási tervek kidolgozásához vagy frissítéséhez.
Noha ezek, illetve azok az egyéb erőfeszítések, amelyek a biológiai eseményekre való felkészültség és reagálási képességek javítását célozzák, jelentős eredményeket hoztak, az OAS számos tagállama továbbra sem kellően elkötelezett a biológiai biztonság és a biológiai védelem mellett, és nem ruház abba be. Ezt tükrözi a biológiai események hatékony észleléséhez és az azokra való reagáláshoz szükséges infrastruktúra, kapacitás és jogi keretek hiánya. A H1N1-járvány 2009-es globális kitörésével összefüggő magas és aránytalan halálozási arány az amerikai kontinensen rávilágít a fent említett sebezhetőségekre, és rámutat arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a biológiai biztonságra és a biológiai védelemre. Például feltételezhetően több ember halt meg az amerikai kontinensen a 2009-es H1N1 sertésinfluenza miatt, mint a világ többi részén.
A régióbeli kormányok biológiai biztonság és biológiai védelem iránti elkötelezettségének hiánya több tényező kombinációjából ered, amibe beletartoznak a következők: a politikai döntéshozók hiányos ismeretei a nagyszabású biológiai események által jelentett fenyegetésről és az azokkal járó potenciális költségekről; a nemzeti szinten rendelkezésre álló szűkös forrásokért versengő biztonsági prioritások; valamint a biológiai eseményekre irányuló integrált nemzeti felkészültségi és reagálási képesség kialakításával járó belső kihívások. Ezek a kihívások rávilágítanak arra, hogy a biológiai eseményeket illetően összehangolt reagálásra van szükség az OAS-régióban. A reagálásban nemzeti és helyi szinten több szereplőnek kell részt vennie, beleértve a kormányzati minisztériumokat (egészségügy, mezőgazdaság, biztonság, igazságügy, védelem, hírszerzés, közlekedés, külügyek, nemzetközi kereskedelem, gazdaság, tudomány és technológia stb.), a bűnüldöző hatóságokat és más elsődleges beavatkozókat, a magánszektorbeli szervezeteket (különösen az ipart és a tudományos élet szereplőit), valamint a civil társadalmat.
1.2. Célok
A CICTE célja, hogy az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban e hároméves projekt révén javítsa a biológiai biztonságot és a biológiai védelmet a kedvezményezett országokban, különösen a biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozását célzó hatékony intézkedések kidolgozása és végrehajtása révén.
A technikai segítségnyújtás és a projekt általános célját támogató tagállamokkal való együttműködés a következő fő célkitűzéseken alapul:
|
— |
a kedvezményezett országokban a biológiai biztonsági és biológiai védelmi előírások megerősítése, |
|
— |
a biológiai biztonságra és biológiai védelemre vonatkozó jogi és szabályozási keretek megerősítése és harmonizálása a meglévő nemzetközi előírásokkal, |
|
— |
a közös munka és az együttműködés erősítése különösen az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat szerinti szakértői értékelések révén. |
|
— |
a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos továbbképzés elősegítése. |
2. Végrehajtó ügynökség kiválasztása és koordináció az egyéb releváns finanszírozási kezdeményezésekkel
2.1. Végrehajtó ügynökség – az Amerikai Államok Szervezete (OAS)
Az OAS 2005 óta aktívan támogatja a tagállamok nonproliferációs erőfeszítéseit az amerikai kontinensen. 2010-ben a CICTE titkársága külön megbízást kapott az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását elősegítő program kidolgozására. Következésképpen stratégiai partnerség jött létre az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA), az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság szakértői csoportja és az OAS/CICTE titkársága között abból a célból, hogy technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési kísérleti projektet indítsanak az amerikai kontinensen annak érdekében, hogy elősegítsék a tagállamoknak az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat hatálya alá tartozó különböző területek végrehajtására irányuló erőfeszítéseit.
Az OAS/CICTE egyik fő célja az volt, hogy együttműködjön azokkal az országokkal, amelyeknek a kormányai teljes mértékben elkötelezettek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelmi (a továbbiakban: CBRN) anyagok fizikai védelme és számontartása mellett ezen államok nonproliferációs erőfeszítéseinek részeként. Egy másik cél az volt, hogy segítséget nyújtsanak a kedvezményezett államoknak az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásához azáltal, meghatározzák a konkrét szükségleteket és kihívásokat ahhoz, hogy testre lehessen szabni a jogalkotási segítségnyújtást és azokat a specializált kapacitásépítési tevékenységeket, amelyek célja, hogy megerősítsék a tagállamokban a CBRN-anyagok nem állami szereplők általi felhasználásának megelőzésére irányuló keretet.
Az OAS által biztosított regionális keret komparatív előnyt jelent a fenyegetések transznacionális jellege miatt, amelyek szükségszerűen azzal járnak, hogy a szomszédos országoknak együtt kell működniük egymással e kihívások leküzdéséhez. A CICTE e kérdésekkel kapcsolatos regionális megközelítése biztosítani fogja a következetességet annak érdekében, hogy az erőfeszítések ne fedjék át egymást, és egyúttal maximalizálni lehessen a hatékonyságot. E tekintetben az OAS az amerikai kontinens első számú regionális szervezeteként egyedülálló helyzetben van a féltekén ahhoz, hogy hatékony legyen a nemzeti kapcsolattartó pontok meglévő hálózatának, a régióban meglévő kiterjedt jelenlétének és azon képességének köszönhetően, hogy a helyszínen együtt tud működni a javasolt kedvezményezett országokkal.
Általánosabban, az OAS/CICTE szorosan együttműködött számos OAS-tagállam kormányával, és fontos eredményeket ért el a biológiai biztonság és a biológiai védelem területén. Az OAS/CICTE például különböző módokon segítette a tagállamokat, így például:
|
— |
az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat szerinti nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és a jogi és szabályozási keretek megerősítése révén, |
|
— |
a nukleáris, radiológiai, vegyi és biológiai anyagok kereskedelmének és csempészésének megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló kapacitásépítés révén, |
|
— |
a hatékony gyakorlatok cseréjének előmozdítása a szakértői értékelési módszer alkalmazása révén, és |
|
— |
a regionális és szubregionális együttműködés területeinek meghatározása érdekében a politikai szintű koordináció elősegítése révén. |
2.2. Koordináció egyéb releváns finanszírozási kezdeményezésekkel
Általános gyakorlatként az OAS/CICTE koordinálja tevékenységeit más olyan ügynökségekkel és szervezetekkel, amelyek ugyanazon és különböző adományozó kormányoktól és nemzetközi szervektől egyaránt finanszírozásban részesülnek. Az e projekt keretében javasolt tevékenységekhez kapcsolódó munkához az Európai Uniótól támogatásban részesülő szervezetek esetében az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA), az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság és annak szakértői csoportja, valamint a biológiai fegyverekről szóló egyezmény végrehajtását támogató egység (BWC-ISU) közvetlenül releváns a projekt szempontjából, és érdemes megjegyezni, hogy az OAS/CICTE már jelenleg is szorosan együttműködik velük. Az ezekkel a szervekkel való koordinációt az OAS székhelyén működő irányítócsoport végzi majd annak biztosítása érdekében, hogy minden erőfeszítés kiegészítse egymást, és el lehessen kerülni az átfedéseket, a projekttevékenységeket pedig össze fogják hangolni az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat és a biológiai fegyverekről szóló egyezmény szerinti kötelezettségekkel.
E tekintetben az OAS/CICTE úgy véli, hogy a projekt egyértelműen összhangban van a biológiai fegyverekről szóló egyezmény Európai Unión kívüli végrehajtásának támogatásáról szóló 2019. évi európai tanácsi határozattal (a továbbiakban: a határozat). A javasolt projekt előmozdítaná a határozatot azáltal, hogy segítene csökkenteni a biológiai és toxinfegyverek elterjedésével kapcsolatos fenyegetést a régióban. Ennek során a projekt figyelembe venné az élettudományok gyors fejlődését annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen fenyegetések elleni kormányzati jogi és szabályozási keretek megfeleljenek a jelenlegi nemzetközi előírásoknak. Ennek eredményeként a projekt segítene biztosítani, hogy az OAS-tagállamok megfelelően felkészültek legyenek az esetlegesen felmerülő fenyegetésekre való gyors reagálásra.
A szakpolitika-fejlesztést illetően az OAS/CICTE a rendszeres ülései és az OAS Állandó Tanácsának félgömbi biztonsággal foglalkozó bizottsága révén folytatja majd a munkát ezen a területen.
E javaslat fő célja a biológiai biztonság és a biológiai védelem javítása a kedvezményezett országokban az érintett ágazatokban tevékenykedő szereplők tudatosságának növelésével és kapacitásépítésével, az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban, beleértve a biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozását célzó hatékony nemzeti intézkedések végrehajtását is. Ezek az erőfeszítések a biológiai biztonság és a biológiai védelem területén a köz- és a magánszektorban az élettudományokkal foglalkozó szakembereket, valamint a politikai döntéshozókat és a jogalkotókat célozzák. A tevékenységek magukban foglalják a kedvezményezett országokban az élettudományokkal foglalkozó szakemberek számára szervezett képzéseket, valamint egy online képzés kidolgozását, hogy még több kedvezményezettet érjenek el a régióban. Az OAS/CICTE stratégiai partnereinkkel koordinálva végzi majd ezeket a tevékenységeket, és – a módszertanra vonatkozó részben foglaltak szerint – az OAS rövid távú támogatásra is szerződést köthet (szakértők, oktatók és kutatók megbízása tekintetében), és együtt fog működni partnereivel ezeken a területeken (ideértve a BWC-ISU-t, az UNODA-t, az OIE-t és az Európai Uniót), valamint a tudományos körökkel annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet megfeleljen valamennyi műszaki követelménynek, beleértve – amennyiben lehetséges – az említett szervezetek által vezetett szakértői jegyzékek igénybevételét.
3. A projekt leírása
3.1. Leírás
Javaslatunk célja a biológiai biztonság és a biológiai védelem javítása a kedvezményezett országokban, összhangban az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozattal, valamint a kedvezményezett államok azon képességének további növelése, hogy hatékonyan előre jelezzék a biológiai anyagokkal kapcsolatos, akár ember által okozott, akár természetben előforduló nagyszabású eseményeket és azokra hatékonyan reagáljanak. A projekt az OAS tagállamai közötti ügynökségközi és nemzetközi együttműködés és információmegosztás javítását is szolgálná a biológiai eseményekre való felkészülés és reagálás érdekében. A projekt célja továbbá, hogy orvosolja a néhány célországban jelenleg fennálló jogalkotási hiányosságokat, és kiegészítse a biológiai fegyverekről szóló egyezmény végrehajtására irányuló erőfeszítéseket.
A projekt összefogja az OAS-tagállamok legfeljebb nyolc felelős nemzeti hatóságát, a magánszektor és a civil társadalom megfelelő képviselőit, valamint szakképzett nemzetközi szakértőket, hogy feltérképezzék, milyen lépéseket lehet tenni a biológiai biztonság és a biológiai védelem javítása érdekében ezekben az államokban, illetve tágabb értelemben az OAS régiójában. A projekt kétirányú megközelítést alkalmaz, amely nemzeti és szubregionális tevékenységeket egyaránt magában foglal. A projekt arra fog törekedni, hogy kiaknázza a titkárságnak az amerikai kontinensen e kérdésekkel kapcsolatban szerzett korábbi tapasztalatait, valamint a kapcsolatok és partnerek jól kiépített hálózatát (különösen a közszférában). A nemzeti szintű erőfeszítések középpontjában az egyes OAS-tagállamokkal való együttműködés áll majd a nemzeti kapacitások megerősítése, jogszabályok és szabályozások megszövegezése, valamint az operatív képességek megerősítését célzó országspecifikus cselekvési tervek kidolgozása érdekében.
Regionális szinten a kapacitásépítési tevékenységek az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, valamint a regionális megközelítés strukturális, lényegi és funkcionális paramétereinek meghatározására fognak összpontosítani.
A projekt célja továbbá, hogy elősegítse az elmúlt években kidolgozott „szakértői értékelési” folyamatot, amelynek keretében az államok önként vállalják, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy felmérjék kölcsönös erősségeiket és gyengeségeiket az 1540. sz. határozat szerinti kötelezettségek végrehajtása terén, valamint hogy azonosítják a folyamatos kétoldalú együttműködés hatékony gyakorlatait és területeit. A Chile és Kolumbia (2017), a Dominikai Köztársaság és Panama (2019), valamint legutóbb Paraguay és Uruguay (2019) között a közelmúltban lezajlott, az 1540. sz. határozat szerinti sikeres szakértői értékelést követően konkrét nyomonkövetési segítségnyújtási és együttműködési tevékenységeket javaslunk e három országcsoport számára. Ennek keretében arra törekszünk, hogy nyomon kövessük az ezen államok között a szakértői értékelési folyamat során kialakult szoros kétoldalú kapcsolatokat, és tovább erősítsük ezen országok elkötelezettségét az 1540. sz. határozat szerinti együttműködésnek a kezdeti szakértői értékelési folyamatokon túli folytatása iránt. Javasoljuk emellett további szakértői értékelési gyakorlatok előmozdítását a régióban, kiemelt figyelmet fordítva a biológiai biztonságra és a biológiai védelemre azon országok esetében, amelyek még nem végeztek ilyen gyakorlatokat, mint például Mexikó és esetlegesen más régióbeli partnerek. Végezetül arra törekszünk, hogy felülvizsgáljuk a meglévő szakértői értékelési folyamatokat az országok közötti folyamatos együttműködés előmozdítása és fokozása, a legjobb gyakorlatok előmozdítása, valamint a szakmai (az államok által benyújtott végleges jelentéseken felüli) dokumentumok közzétételével kapcsolatos gyakorlat előmozdítása érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az e fórumokon elért eredményeket.
3.2. Módszertan
3.2.1. Szervezeti felépítés
Ezt a projektet az OAS/CICTE hajtja végre az OAS-tagállamokkal való koordinációban és az OAS-tagállamok támogatásával. Az OAS/CICTE projektirányító csoportja a személyzet három tagjából és egy az OAS Washington DC-ben lévő székhelyén dolgozó adminisztratív/pénzügyi asszisztensből fog állni, és az a végrehajtandó konkrét tevékenységektől függően külső szerződéses személyzettel koordinálva, a CICTE ügyvezető titkárának általános felügyelete és irányítása mellett végzi majd munkáját.
A külső szerződéses személyzet tagja lesz egy jogi szakértő, aki a projekt jogalkotási segítségnyújtási részét fogja végrehajtani. A magas szinten specializált képzések és feladatok megvalósításához az OAS rövid távú támogatási szerződést is köthet (szakértők, oktatók és kutatók megbízása tekintetében) más szakmai partnerszervezetek szakértői jegyzékeinek felhasználásával, beleértve a BWC-ISU-t, az UNODA-t, az OIE-t és az Európai Uniót.
Kezdetben az OAS/CICTE programirányító csoportja közvetlenül egyeztet majd azon tagállamok nemzeti hatóságaival, amelyek korábban támogatást kértek az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatban. Az OAS számos esetben rendelkezik olyan együttműködési megállapodásokkal, amelyek az 1540. sz. határozat végrehajtási területein segítik a tagállamokat, és amelyek a technikai segítségnyújtás alapját fogják képezni.
3.2.2. Technikai megközelítés
A biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos szabályozás megerősítésére irányuló jogalkotási és technikai segítségnyújtás iránti kérelmek esetében egy jogi szakértőnek el kell majd végeznie a meglévő jogszabályok és rendelkezések első értékelését és elemzését a projektirányítási csoporttal és a kedvezményezett országok releváns hatóságaival koordinálva, mégpedig jogalkotási és technikai segítségnyújtási missziók keretében, a konkrét hiányosságok és az országprioritások azonosítása érdekében. Ezen értékelés alapján az e projektből közvetlen támogatásban részesülő, a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos jogszabályok és szabályozások javítását célzó és mielőbb végrehajtandó konkrét intézkedések a következők lehetnek:
|
— |
a kedvezményezett országok meglévő jogszabályainak és szabályozásainak elemzése a konkrét hiányosságok azonosítása érdekében, |
|
— |
exportellenőrzési jegyzék összeállítása és elfogadása, |
|
— |
a biológiai fenyegetésekre való reagálásra vonatkozó nemzeti cselekvési terv kidolgozása és elfogadása, |
|
— |
a biológiai anyagok véletlen vagy szándékos terjesztésével szembeni védelemre, azok megfelelő és biztonságos tárolására és szállítására – az intézményen belüli védelmet is beleértve – vonatkozó nemzeti iránymutatások kidolgozása. |
A regionális együttműködés előmozdítását és fokozását célzó tevékenységek a következőket foglalnák magukban:
|
— |
utánkövető kapacitásépítési és együttműködési tevékenységek kialakítása a régió azon országai számára, amelyek az 1540. sz. határozat végrehajtásával kapcsolatban szakértői értékeléseket végeztek, |
|
— |
további szakértői értékelések, határozott hangsúlyt helyezve a biológiai biztonságra és a biológiai védelemre, |
|
— |
a szakértői értékeléssel kapcsolatos tevékenységekről szóló szakmai dokumentumok összeállítása és közzététele. |
A javaslatnak a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos tájékoztatási, oktatási és képzési, a technikai és jogalkotási segítségnyújtással, valamint a regionális együttműködéssel párhuzamosan megvalósítandó eleme tekintetében minden egyes kedvezményezett országban képzést fognak szervezni. Ezeket a képzéseket az OAS/CICTE vezetősége fogja koordinálni, és nemzetközi szakértők fogják lebonyolítani. E képzések célja a kapacitásépítés és a kedvezményezett országok különböző tudományos intézményeiből érkező oktatók olyan csoportjának létrehozása, amelynek tagjai képesek lesznek terjeszteni a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos elvekre, a legjobb laboratóriumi gyakorlatokra, valamint a laboratóriumokban és kutatóintézetekben alkalmazott biológiai kockázatkezelési technikákra és módszerekre vonatkozó ismereteket.
Az OAS/CICTE tudományos dolgozókkal és kutatókkal fog együttműködni egy olyan online tanfolyam kidolgozása érdekében, amely hozzájárul a biológiai biztonsággal, a biológiai védelemmel és a bioetikával kapcsolatos ismereteknek az élettudományok terén tevékeny tudományos dolgozók, tanárok, diákok és kutatók, valamint más érdekelt felek körében történő további terjesztéséhez és a tudatosság növeléséhez.
Ezen túlmenően a politikai döntéshozók, a parlamenti képviselők és az iparág a javaslatban szereplő technikai és jogalkotási segítségnyújtási missziók, valamint regionális és szubregionális tevékenységek során tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet fog folytatni a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel, az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozattal és a biológiai biztonságról szóló egyezmény végrehajtásával kapcsolatban.
3.2.3. Nemi dimenzió
Az OAS/CICTE – az 1540. sz. határozattal kapcsolatos programja révén – fontos szerepet játszik a tagállamoknak az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását és a proliferáció elleni küzdelmet, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó kapacitásépítésének támogatásában. Mindezen eredmények hozzájárulnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, és kiegészítik az OAS-tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a globális leszerelés és a nonproliferációs rendszer hatálya alá tartozó területeken releváns eszközöket hajtsanak végre.
Az OAS/CICTE biztosítani fogja a nemek közötti egyenlőséget a munkaerő-felvételi folyamatban, hogy segítse a projekt kedvezményezett országait, és arra fogja ösztönözni a kedvezményezett országokat, hogy érdemben vonják be a nőket a projekt valamennyi szakaszába. Minden esetben különös erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a nemi dimenzió is érvényesüljön, és hogy a nőket a megvitatott témák középpontjába helyezzék.
3.2.4. Külső koordináció
A régióban a nemzeti hatóságokkal folytatott koordináción és együttműködésen túl az OAS más intézményekkel és szervezetekkel is koordinálni fog, illetve együttműködést fog folytatni a projekt végrehajtása során. Az alább felsorolt szervezetek képesek lehetnek arra, hogy támogatást biztosítsanak konkrét kérdésekben, valamint hogy segítsék népszerűsíteni a kezdeményezést a régióban:
|
— |
az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA), beleértve a Biológiaifegyver-tilalmi Egyezmény végrehajtását támogató egységet, |
|
— |
a Biztonsági Tanácsnak az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága és annak szakértői csoportja, |
|
— |
az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), |
|
— |
az Egészségügyi Világszervezet (WHO), beleértve a Pánamerikai Egészségügyi Szervezetet (PAHO), |
|
— |
civil társadalmi szervezetek, a tudományos élet és a magánszektor azon szervezetei, amelyek célkitűzései összhangban vannak e javaslat célkitűzéseivel, beleértve a következőket: Sandia National Laboratory; Subcomisión de Bioseguridad y Bioscustodia de la Asociación Argentina de Microbiología; James Martin Center CNS; Asociación Latinoamericana de Biocontención y Biocustodia. |
3.3. A projekt célkitűzései és a kapcsolódó tevékenységek
1. célkitűzés: A biológiai biztonsági és biológiai védelmi normák megerősítése a kedvezményezett országokban.
Támogató tevékenységek
|
— |
1.1. tevékenység: technikai segítségnyújtási misszió végrehajtása az egyes országokban a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel foglalkozó ügynökségekkel, a szükségletek felmérése és értékelő jelentés készítése érdekében. |
|
— |
1.2. tevékenység: képzések szervezése a következő két területen (az egyiken vagy mindkettőn) a felmerülő igények és a rendelkezésre álló források figyelembe vételével: exportellenőrzési jegyzék elfogadása vagy a biológiai fenyegetésekre való reagálásra vonatkozó nemzeti cselekvési terv elfogadása. Értékelő jelentés benyújtása. |
|
— |
1.3. tevékenység: a biológiai anyagok véletlen vagy szándékos terjesztésével szembeni védelemre, illetve az ilyen anyagok megfelelő és biztonságos tárolására és szállítására – az intézményen belüli védelmet is beleértve – vonatkozó nemzeti iránymutatások kidolgozása. |
Várt eredmények
|
— |
Ajánlásokat tartalmazó értékelő jelentés kidolgozása az egyes országok és ügynökségek számára. |
|
— |
Az országok szükségleteinek megfelelően összeállított exportellenőrzési jegyzék. |
|
— |
A biológiai fenyegetésekre és véletlen eseményekre való reagálásra, valamint a biztonságos tárolásra és szállításra vonatkozó nemzeti cselekvési tervről és/vagy iránymutatásokról szóló értékelő jelentés az egyes országokra vonatkozóan. |
2. célkitűzés: A biológiai biztonságra és biológiai védelemre vonatkozó jogi és szabályozási keretek megerősítése és összehangolása a meglévő nemzetközi előírásokkal.
Támogató tevékenységek
|
— |
2.1. tevékenység: a meglévő jogszabályi és szabályozási keretek felülvizsgálata az egyes kedvezményezett országokban a hiányosságok és a kiemelt területek azonosítása érdekében. |
|
— |
2.2. tevékenység: jogalkotási támogatás nyújtása szükség szerint, beleértve az exportellenőrzési jegyzékek és/vagy nemzeti cselekvési tervek végrehajtásához szükséges jogszabályok és szabályozás kidolgozását is. |
|
— |
2.3. tevékenység: a legjobb laboratóriumi gyakorlatokra, a laboratóriumokban és kutatóintézetekben alkalmazott biológiaikockázat-kezelési technikákra és módszerekre vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentum összeállítása és közzététele, valamint annak terjesztése az érdekelt felek körében a bevált gyakorlatok megismertetése érdekében. |
Várt eredmények
|
— |
Országonként legalább egy jogalkotási segítségnyújtási misszió végrehajtása az exportellenőrzési jegyzék összeállításához és/vagy a nemzeti cselekvési terv kidolgozásához és/vagy vonatkozó jogszabály-/szabályozástervezetek kidolgozásához nyújtott támogatás céljából. |
|
— |
Több komponensből álló (tudományos, technikai, a különböző módszereket bemutató) legjobb laboratóriumi gyakorlatok közzététele. |
3. célkitűzés: A közös munka és az együttműködés erősítése különösen az 1540. sz. határozat szerinti szakértői értékelések révén.
Támogató tevékenységek
|
— |
3.1. tevékenység: legfeljebb három új szakértői értékelés elkészültének támogatása, melyek nagy hangsúlyt helyeznek a biológiai biztonságra és a biológiai védelemre. |
|
— |
3.2. tevékenység: három kétoldalú munkaértekezlet lebonyolítása az 1540. sz. határozat végrehajtáshoz kapcsolódóan a régióban már elvégzett szakértői értékelési gyakorlatok nyomon követése céljából. |
|
— |
3.3. tevékenység: A szakértői értékeléssel kapcsolatos tevékenységekről szóló szakmai dokumentumok összeállítása és közzététele. |
|
— |
3.4. tevékenység: A biológiai biztonságról és biológiai védelemről szóló regionális konferencia szervezése többek között a koordináció hatékonyabbá tétele és az információmegosztás előmozdítása érdekében. |
|
— |
3.5. tevékenység: Regionális konferencia szervezése az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának helyzetéről az amerikai kontinensen. |
Várt eredmények
|
— |
A szakértői értékelések elkészítésének elősegítése hat kedvezményezett ország esetében. |
|
— |
A Chile/Kolumbia, a Dominikai Köztársaság/Panama és a Paraguay/Uruguay számára készített és közzétett szakértői értékelés nyomon követéséről szóló jelentés összeállítása. |
|
— |
A kedvezményezett országokban a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel foglalkozó ügynökségek közötti koordináció intenzívebbé tétele. |
4. célkitűzés: a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos továbbképzés elősegítése.
Támogató tevékenységek
|
— |
4.1. tevékenység: a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel foglalkozó oktatók hálózatának létrehozása minden kedvezményezett országban. |
|
— |
4.2. tevékenység: olyan, tudósoknak szóló képzési modul megtervezése és kidolgozása, amely a kutatásaik során használt anyagokkal és berendezésekkel való esetleges visszaélés kockázatának csökkentésére irányul. |
|
— |
4.3. tevékenység: Koordináció a területen tevékenykedő nemzeti képzési intézményekkel annak érdekében, hogy ösztönözzék a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos moduloknak és/vagy anyagoknak a felsőfokú tantervekbe való felvételét, beleértve az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény végrehajtását is. |
|
— |
4.4. tevékenység: Legfeljebb nyolc képzés szervezése és lebonyolítása a biológiai biztonságról és a biológiai védelemről (kedvezményezett országonként egy képzés). |
Várt eredmények
|
— |
A biológiai védelemmel és biológiai biztonsággal foglalkozó oktatók és szakértők hálózatának létrehozása minden országban. |
|
— |
Nyílt online tanfolyamok létrehozása és hat tanfolyam megtartása. |
|
— |
A biológiai védelemmel és biológiai biztonsággal foglalkozó ügynökségek tudósainak képzése a kedvezményezett országokban. |
4. Kedvezményezettek
Az 1–4. célkitűzés közvetlen kedvezményezettjei a kedvezményezett országok biológiai biztonságért és biológiai védelemért felelős nemzeti intézményei és hatóságai (a kapott forrásoktól függően legfeljebb nyolc állam: Argentína, Chile, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Panama, Paraguay és Uruguay). Az online kurzus létrehozásával és ezeknek a témáknak a felsőoktatási tantervekbe való beépítésével a kedvezményezettek még szélesebb köre érhető el.
5. Az Európai Unió láthatósága
Az OAS/CICTE biztosítani fogja, hogy minden egyes projekttevékenység során több módon is felhívják a nyilvánosság figyelmét az Unió által a projekthez biztosított pénzügyi támogatásra. Az Unió által biztosított támogatásra sajtóközleményekben, a közösségi médiában, valamint a nagy médiafigyelmet élvező rendezvények kapcsán hírügynökségeknek adott interjúkban is fel kell hívni a figyelmet. A kedvezményezett országok részére adományozott minden berendezést, nyomtatott anyagot, illetve számítógépes szoftvert olyan módon kell megjelölni, hogy abból kiderüljön: azokat az Európai Unió finanszírozta. Az Unió láthatóságát biztosítandó a projekt személyzetének szolgálati ruházatát (a sapkát, az overallt és az egyenruhát) az Unió logójával és/vagy az uniós lobogó emblémájával kell ellátni. Az OAS-nek a projekthez és a támogatott programokhoz kapcsolódó weboldalain és kiadványain megfelelően és láthatóan fel kell hívni a figyelmet az Unió által biztosított támogatásra.
6. Időtartam
A projekt végrehajtásának tervezett időtartama 36 hónap.
7. Általános felépítés
A projekt technikai végrehajtását az OAS/CICTE fogja végezni az 1540. sz. határozat végrehajtásához kötődő, már működő programján keresztül.
8. Partnerek
Az OAS/CICTE a projektet a kedvezményezett országok nemzeti hatóságaival partnerségben, a stratégiai partnerekkel együttműködésben hajtja végre.
9. Jelentéstétel
Negyedévente az elért eredményekről szóló szöveges jelentés és pénzügyi beszámoló benyújtására kerül majd sor, hogy megfelelő és időben történő nyomon követést és értékelést lehessen végezni, az OAS/CICTE pedig szoros kapcsolatot tart majd fenn a donorral.
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/134 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2109 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2010. december 20-án elfogadta a Kongói Demokratikus Köztársasággal (KDK) szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozatot (1). |
|
(2) |
A KDK-ban a választási folyamat akadályozása és az emberi jogok ehhez kapcsolódó megsértése miatt a Tanács 2016. december 12-én elfogadta a (KKBP) 2016/2231 határozatot (2), amely módosítja a 2010/788/KKBP határozatot. A (KKBP) 2016/2231 határozat többek között autonóm korlátozó intézkedéseket vezetett be a 2010/788/KKBP határozat 3. cikkének (2) bekezdésében. |
|
(3) |
A 2010/788/KKBP határozat 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2020. december 12-ig meg kell újítani, és két személyt törölni kell a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletében szereplő jegyzékből. |
|
(4) |
A II. mellékletben jegyzékbe vett bizonyos személyek esetében módosítani kell az indokolásokat. |
|
(5) |
Ezenfelül a 2010/788/KKBP határozatba be kell illeszteni egy arra vonatkozó rendelkezést, hogy a Tanács és a főképviselő az említett határozat alapján rájuk ruházott feladatok elvégzése érdekében személyesadat-kezelést végezhet. |
|
(6) |
A 2010/788/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2010/788/KKBP határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
A következő cikk kerül beillesztésre: „8a. cikk (1) A Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) személyes adatokat kezelhet az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése, különösen:
(2) A Tanács és a főképviselő kizárólag az I. és a II. melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, az e személyek büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletekre és az e személyeket érintő biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat. (3) E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 3. cikke 8. pontjának értelmében vett „adatkezelőnek” minősül annak biztosítása érdekében, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”" |
|
2. |
A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
|
|
3. |
A 2010/788/KKBP határozat II. mellékletében szereplő jegyzék helyébe az e határozat mellékletében foglalt jegyzék lép. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács 2010/788/KKBP határozata (2010. december 20.) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2008/369/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 336., 2010.12.21., 30. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2016/2231 határozata (2016. december 12.) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat módosításáról (HL L 336 I., 2016.12.12., 7. o.).
MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK ÉS SZERVEZETEK JEGYZÉKE
A. Személyek
|
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel okai |
A jegyzékbe vétel dátuma |
|
1. |
Ilunga Kampete |
más néven: Gaston Hughes Ilunga Kampete; más néven: Hugues Raston Ilunga Kampete. Születési ideje: 1964.11.24. Születési helye: Lubumbashi (KDK). Katonai személyazonosító igazolványának száma: 1-64-86-22311-29. Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 69, avenue Nyangwile, Kinsuka Mimosas, Kinshasa/Ngaliema, KDK. Neme: férfi |
A köztársasági gárda parancsnokaként Ilunga Kampete-t felelősség terheli azért, mert 2016 szeptemberében Kinshasában bevetették a köztársasági gárda egységeit, amelyek aránytalan erőszak és erőszakos elnyomás alkalmazásában vettek részt. A köztársasági gárda vezetőjeként azóta is betöltött szerepe miatt felelős a köztársasági gárda tagjai által elkövetett elnyomásért és emberi jogi jogsértésekért, így például egy 2018 decemberében Lubumbashiban tartott ellenzéki gyűlés erőszakos meghiúsításáért. Következésképpen Ilunga Kampete olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
2. |
Gabriel Amisi Kumba |
más néven: Gabriel Amisi Nkumba; „Tango Fort”; „Tango Four”. Születési ideje: 1964.5.28. Születési helye: Malela (KDK). Katonai személyazonosító igazolványának száma: 1-64-87-77512-30. Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 22, avenue Mbenseke, Ma Campagne, Kinshasa/Ngaliema, KDK. Neme: férfi |
A kongói hadsereg (FARDC) 1. védelmi körzetének korábbi parancsnoka; az FARDC erői 2016 szeptemberében Kinshasában aránytalan erőszak és erőszakos elnyomás alkalmazásában vettek részt. Gabriel Amisi Kumba 2018 júliusa óta a Kongói Fegyveres Erők (FARDC) műveleti és hírszerzési helyettes vezérkari főnöke. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Gabriel Amisi Kumba olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
3. |
Ferdinand Ilunga Luyoyo |
Születési ideje: 1973.3.8. Születési helye: Lubumbashi (KDK). Útlevélszáma: OB0260335 (érvényes 2011.4.15.-től 2016.4.14.-ig). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 2, avenue des Orangers, Kinshasa/Gombe, KDK. Neme: férfi |
A kongói nemzeti rendőrség (PNC) Légion Nationale d'Intervention elnevezésű tömegoszlató egységének parancsnokaként Ferdinand Ilunga Luyoyót felelősség terheli a 2016 szeptemberében Kinshasában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Ferdinand Ilunga Luyoyo 2017 júliusa óta a PNC intézmények és magas rangú tisztviselők védelméért felelős egységének parancsnoka. E szerepe miatt felelősség terheli a PNC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Ferdinand Ilunga Luyoyo olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
4. |
Célestin Kanyama |
más néven: Kanyama Tshisiku Celestin; Kanyama Celestin Cishiku Antoine; Kanyama Cishiku Bilolo Célestin; Esprit de mort. Születési ideje: 1960.10.4. Születési helye: Kananga (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Útlevélszáma: OB0637580 (érvényes 2014.5.20.-tól 2019.5.19.-ig). Schengeni vízumot kapott, amelynek száma: 011518403, kiállítási dátuma: 2016.7.2. Lakcíme: 56, avenue Usika, Kinshasa/Gombe, KDK. Neme: férfi |
A Kongói Nemzeti Rendőrség (PNC) biztosaként Célestin Kanyamát felelősség terheli a 2016 szeptemberében Kinshasában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Célestin Kanyamát 2017 júliusában a nemzeti rendőrség kiképző iskoláinak főigazgatójává nevezték ki. A PNC vezető tisztviselőjeként betöltött szerepe miatt felelősség terheli a PNC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Ilyen eset volt például az, amikor rendőrtisztek 2018 októberében újságírókat félemlítettek meg és megfosztották őket szabadságuktól azt követően, hogy cikksorozat jelent meg a rendőrkadétok ellátmányának hűtlen kezeléséről és Kanyama ezredesnek az ezen eseményekben betöltött szerepéről. Következésképpen Célestin Kanyama olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
5. |
John Numbi |
más néven: John Numbi Banza Tambo; John Numbi Banza Ntambo; Tambo Numbi. Születési ideje: 1962.8.16. Születési helye: Jadotville-Likasi-Kolwezi (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 5, avenue Oranger, Kinshasa/Gombe, KDK. Neme: férfi |
John Numbi 2018 júliusa óta a Kongói Fegyveres Erők (FARDC) hadseregfelügyelője. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért, így például a 2019 júniusában és júliusában a közvetlen irányítása alatt álló FARDC-csapatok által illegális bányászatot folytató személyekkel szemben alkalmazott aránytalan erőszakért. Következésképpen John Numbi olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
6. |
Delphin Kahimbi |
más néven: Delphin Kahimbi Kasagwe; Delphin Kayimbi Demba Kasangwe; Delphin Kahimbi Kasangwe; Delphin Kahimbi Demba Kasangwe; Delphin Kasagwe Kahimbi. Születési ideje: 1969.1.15. (vagy: 1969.7.15.). Születési helye: Kiniezire/Goma (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Diplomata-útlevél száma: DB0006669 (érvényes 2013.11.13-tól 2018.11.12-ig). Lakcíme: 1, 14eme rue, Quartier Industriel, Linete, Kinshasa, KDK. Neme: férfi |
Delphin Kahimbi 2018 júliusa óta hírszerzésitörzsfőnök-helyettesi pozíciót tölt be az FARDC vezérkari főnökségén belül. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Delphin Kahimbi olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2016.12.12. |
|
7. |
Evariste Boshab |
más néven: Evariste Boshab Mabub Ma Bileng Születési ideje: 1956.1.12. Születési helye: Tete Kalamba (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Diplomata-útlevél száma: DP0000003 (érvényes 2015.12.21-től 2020.12.20-ig). Schengeni vízuma 2017.1.5.-én lejárt. Lakcíme: 3, avenue du Rail, Kinshasa/Gombe, KDK. Neme: férfi |
Miniszterelnök-helyettesként, valamint biztonsági és belügyminiszterként 2014 decemberétől 2016 decemberéig hivatalosan Evariste Boshab felelt a rendőrség és a biztonsági szolgálatok irányításáért, valamint a tartományi kormányzók munkájának koordinálásáért. E minőségében felelősség terhelte aktivisták és az ellenzék tagjainak letartóztatásáért, valamint aránytalan erőszak alkalmazásáért, többek között a 2016 szeptembere és decembere közötti kinshasai tüntetésekre válaszul, aminek következtében a biztonsági szolgálatok nagyszámú polgári személy halálát vagy sérülését okozták. Következésképpen Evariste Boshab olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Evariste Boshab szintén szerepet játszott a Kasai régióban kialakult válság kihasználásában és elmélyítésében. Evariste Boshab továbbra is befolyással bír a régióban, különösen azóta, hogy 2019 márciusában Kasai szenátora lett. |
2017.5.29. |
|
8. |
Alex Kande Mupompa |
más néven: Alexandre Kande Mupomba; Kande-Mupompa. Születési ideje: 1950.9.23. Születési helye: Kananga (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági és belga. KDK útlevelének száma: OP0024910 (érvényes 2016.3.21-től 2021.3.20-ig). Lakcímei: Messidorlaan 217/25, 1180 Uccle, Belgium 1, avenue Bumba, Kinshasa/Ngaliema, KDK Neme: férfi |
Alex Kande Mupompát, aki 2017 októberéig Közép-Kasai kormányzója volt, felelősség terheli a biztonsági erők és a PNC által 2016 augusztusa óta Közép-Kasaiban alkalmazott aránytalan erőszakért, erőszakos elnyomásért és az általuk elkövetett törvénytelen kivégzésekért, így például a Dibaya területén 2017 februárjában elkövetett gyilkosságokért. Következésképpen Alex Kande Mupompa olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Alex Kande Mupompa szintén szerepet játszott a Kasai régióban kialakult válság kihasználásában és elmélyítésében. 2019 októberéig a régió képviselője volt, és a régióban a Kasai tartományi kormány részét képező Congrès des alliés pour l’action au Congo (CAAC) révén továbbra is befolyással bír. |
2017.5.29. |
|
9. |
Jean-Claude Kazembe Musonda |
Születési ideje: 1963.5.17. Születési helye: Kashobwe (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 7891, avenue Lubembe, Quartier Lido, Lubumbashi, Haut-Katanga, KDK. Neme: férfi |
2017 áprilisáig Felső-Katanga kormányzójaként Jean-Claude Kazembe Musondát felelősség terhelte a biztonsági erők és a PNC által Felső-Katangában alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért, így például a 2016. december 15. és 31. közötti időszakban, amikor is a biztonsági erők – és azok részeként a PNC rendőrei – által a lubumbashi tüntetésekre válaszul alkalmazott, halált okozó erőszak miatt 12 polgári személy életét vesztette, 64 polgári személy pedig megsebesült. Következésképpen Jean-Claude Kazembe Musonda olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Jean-Claude Kazembe Musonda a CONAKAT párt vezetője, amely a Joseph Kabila korábbi elnök vezette koalíció tagja. |
2017.5.29. |
|
10. |
Éric Ruhorimbere |
más néven: Eric Ruhorimbere Ruhanga; Tango Two; Tango Deux. Születési ideje: 1969.7.16. Születési helye: Minembwe (KDK). Katonai személyazonosító igazolványának száma: 1-69-09-51400-64. Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. KDK útlevelének száma: OB0814241. Lakcíme: Mbujimayi, Kasai Province, KDK. Neme: férfi |
A 21. katonai körzet parancsnokhelyetteseként Éric Ruhorimbere 2014 szeptembere és 2018 júliusa között felelős volt az FARDC-erők általi, mindenekelőtt a Nsapu milícia tagjai, valamint nők és gyermekek elleni aránytalan erőszak alkalmazásáért, illetve az ellenük elkövetett törvénytelen kivégzésekért. Éric Ruhorimbere 2018 júliusa óta az Egyenlítőtől északra fekvő műveleti körzet parancsnoka. E szerepe miatt felelősség terheli az FARDC által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértésekért. Következésképpen Éric Ruhorimbere olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. |
2017.5.29. |
|
11. |
Emmanuel Ramazani Shadari |
más néven: Emmanuel Ramazani Shadari Mulanda; Shadary. Születési ideje: 1960.11.29. Születési helye: Kasongo (KDK). Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Lakcíme: 28, avenue Ntela, Mont Ngafula, Kinshasa, KDK. Neme: férfi |
Miniszterelnök-helyettesként, valamint biztonsági és belügyminiszterként Ramanzani Shadari 2018 februárjáig hivatalosan felelt a rendőrség és a biztonsági szolgálatok irányításáért, valamint a tartományi kormányzók munkájának koordinálásáért. E minőségében felelősség terhelte aktivisták és az ellenzék tagjainak letartóztatásáért, valamint aránytalan erőszak alkalmazásáért, így például a közép-kongói Bundu Dia Kongo (BDK) mozgalom tagjaival szembeni erőszakos fellépésért, a kinshasai elnyomásért, amelyre 2017 januárjában és februárjában került sor, valamint a Kasai tartományokban alkalmazott aránytalan erőszakért és erőszakos elnyomásért. Következésképpen e minőségében Ramazani Shadari olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Ramazani Shadari 2018 februárja óta a Parti du peuple pour la reconstruction et le développement (PPRD), azaz a Joseph Kabila korábbi elnök vezette koalíciót alkotó fő párt állandó titkára. |
2017.5.29. |
|
12. |
Kalev Mutondo |
más néven: Kalev Katanga Mutondo, Kalev Motono, Kalev Mutundo, Kalev Mutoid, Kalev Mutombo, Kalev Mutond, Kalev Mutondo Katanga, Kalev Mutund. Születési ideje: 1957.3.3. Állampolgársága: kongói demokratikus köztársasági. Útlevélszám: DB0004470 (érvényes 2012.6.8-tól 2017.6.7-ig). Lakcíme: 24, avenue Ma Campagne, Kinshasa, KDK. Neme: férfi |
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (ANR) 2019 februárjáig hivatalban lévő vezetőjeként Kalev Mutondo részt vett az ellenzék tagjainak, civil társadalmi aktivistáknak és más személyeknek az önkényes letartóztatásában és fogva tartásában, valamint a velük szembeni rossz bánásmód alkalmazásában, illetve felelősség terheli őt ezekért a cselekményekért. Következésképpen Kalev Mutondo olyan cselekmények tervezésében, irányításában, illetve elkövetésében vett részt a KDK-ban, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek. Kalev Mutondo 2019 májusában nyilatkozatot írt alá, amelyben korábbi és jövőbeli lojalitásáról biztosította Joseph Kabilát, és biztonsági ügyekben továbbra is szorosan együttműködik vele. |
2017.5.29. |
B. Szervezetek
[…]
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/141 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2110 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziójáról (EUAM RCA)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. október 15-én, a Közép-afrikai Köztársaságról szóló következtetésekben hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a különböző eszközein keresztül folytatnia kell fellépését annak elősegítése érdekében, hogy az ország visszataláljon a stabilitás, a béke és a fejlődés útjára, és hogy meg tudjon felelni a tartós béke és megbékélés iránt a közép-afrikai lakosság egésze részéről megnyilvánuló törekvéseknek. |
|
(2) |
2019. február 6-án a Közép-afrikai Köztársaság kormánya és a fegyveres csoportok inkluzív megállapodást írtak alá a békéről és a megbékélésről. |
|
(3) |
A Közép-afrikai Köztársaság elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett 2019. július 12-i levelében polgári misszió telepítését kérte a Közép-afrikai Köztársaságban a biztonsági ágazat folyamatban lévő reformjának előmozdítása, valamint az ország belső biztonsági erőinek átszervezéséhez és telepítéséhez való hozzájárulás érdekében. |
|
(4) |
A Tanács 2019. november 21-én válságkezelési koncepciót hagyott jóvá egy lehetséges közép-afrikai köztársasági, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe illeszkedő polgári tanácsadó misszióra vonatkozóan. |
|
(5) |
A missziót a jóváhagyott válságkezelési koncepciónak megfelelően kell létrehozni. Egy központi egységnek meg kell tennie az ahhoz szükséges előkészületeket, hogy a misszió elérhesse kezdeti műveleti képességét. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a missziót a Tanácsnak legkésőbb 2020 tavaszán el kell indítania. |
|
(6) |
A Tanács, valamint a főképviselő felelőssége mellett a Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) kell politikai ellenőrzést gyakorolnia a misszió felett, biztosítania kell a misszió stratégiai irányítását, és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 38. cikkének harmadik bekezdésével összhangban meg kell hoznia a vonatkozó határozatokat. |
|
(7) |
A misszióba be kell vonni az ügyeleti szolgálatot. |
|
(8) |
E misszió végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenységének az EUSZ 21. cikkében meghatározott célkitűzései elérését, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A misszió
Az Unió európai uniós polgári tanácsadó KBVP-missziót hoz létre a Közép-afrikai Köztársaságban a biztonsági ágazat reformjának támogatása céljából (EUAM RCA).
2. cikk
Megbízatás
(1) Az EUAM RCA stratégiai céljai a következők:
|
(a) |
a Közép-afrikai Köztársaság Belügy- és Közbiztonsági Minisztériumán belüli, szabályokon alapuló kormányzási és irányítási kapacitások kiépítésének támogatása valamennyi releváns tervezési kategória kialakítása, megvalósítása, kiépítése és nyomon követése terén; |
|
(b) |
támogatás nyújtása a Közép-afrikai Köztársaság belső biztonsági erőinek fenntartható átalakításához, valamint hatékony operatív működéséhez és telepítéséhez; |
|
(c) |
szoros koordináció révén segítségnyújtás a Közép-afrikai Köztársaság belső biztonsági erői számára nyújtott integrált támogatás kialakításához, biztosítva a fellépések egységességét és az erőfeszítések egymást kiegészítő jellegét az érintett szereplőkkel; |
|
(d) |
átfogó helyzetkép kialakítása célzott analitikai kapacitás révén, többek között olyan területeken, mint a stratégiai kommunikáció és a politikai-biztonsági fejlemények. |
(2) Az említett célkitűzések elérése érdekében az EUAM RCA-nak a Tanács által 2019.november 21-én jóváhagyott válságkezelési koncepciónak és a műveleti tervezési dokumentumoknak megfelelően kell működnie. Szakaszos, méretezhető és moduláris megközelítés keretében az EUAM RCA-nak stratégiai szintű tanácsadást kell nyújtania a Közép-afrikai Köztársaság Belügy- és Közbiztonsági Minisztériuma, valamint belső biztonsági erői számára annak érdekében, hogy – nemzeti felelősségvállalás mellett és az EU közép-afrikai köztársasági küldöttségével, az EUTM RCA-val (1), a MINUSCA-val, az UNPOL-lal, az Afrikai Unióval és más nemzetközi érdekelt felekkel szorosan koordinálva – támogassa azok koherensebb biztonsági szolgáltatóvá történő fenntartható átalakítását.
(3) Az EUAM RCA-nak elő kell mozdítania a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok érvényesülését, valamint a polgári lakosság védelmét, a nemek közötti egyenlőséget és a Közép-afrikai Köztársaság belső biztonsági erői általi, mindenekelőtt az etnikai származáson vagy vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetésnek a tilalmát.
3. cikk
A parancsnoki lánc és a misszió felépítése
(1) Az EUAM RCA válságkezelési műveletként egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.
(2) Az EUAM RCA székhelye Banguiban található.
(3) Az EUAM RCA felépítését a tervezési dokumentumoknak megfelelően kell meghatározni.
4. cikk
Polgári műveleti parancsnok
(1) A Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat igazgatója az EUAM RCA polgári műveleti parancsnoka. A Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak a polgári műveleti parancsnok rendelkezésére kell állnia az EUAM RCA tervezése és lebonyolítása során.
(2) A polgári műveleti parancsnok – a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a főképviselő) átfogó felügyelete alatt – stratégiai szintű vezetést és irányítást gyakorol az EUAM RCA felett.
(3) A polgári műveleti parancsnoknak a műveletek kivitelezése tekintetében biztosítania kell a Tanács és a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtását, többek között a szükség szerint a misszióvezetőnek adott stratégiai szintű utasítások, valamint a számára biztosított tanácsadás és technikai támogatás révén.
(4) A polgári műveleti parancsnoknak a főképviselőn keresztül be kell számolnia a Tanácsnak.
(5) A teljes kirendelt személyi állomány a kirendelő állam nemzeti hatóságai – annak nemzeti szabályozásával összhangban –, vagy az Unió érintett intézménye, vagy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) teljes körű irányítása alatt marad. Az említett hatóságok a személyi állományuk operatív irányítását a polgári műveleti parancsnokra ruházzák át.
(6) A polgári műveleti parancsnok általános felelőssége biztosítani, hogy az Unió gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön.
(7) A polgári műveleti parancsnok és az Unió közép-afrikai köztársasági küldöttségének vezetője szükség esetén konzultál egymással.
5. cikk
Misszióvezető
(1) A misszióvezető felelős az EUAM RCA-ért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését. A misszióvezető közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak tartozik felelősséggel és az ő utasításainak megfelelően jár el.
(2) Az EUAM RCA-t a misszióvezető képviseli a felelősségi körébe tartozó területen.
(3) A misszióvezető látja el az EUAM RCA-hoz kapcsolódó igazgatási és logisztikai feladatokat, ideértve az EUAM RCA rendelkezésére bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal és információkkal kapcsolatos feladatokat is. A misszióvezető – általános felelőssége mellett – átruházhat a személyzeti és a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítás feladatokat az EUAM RCA állományának tagjaira.
(4) A misszióvezető látja el az EUAM RCA személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos feladatokat. A személyzet kirendelt tagjait illetően fegyelmi intézkedést a kirendelő tagállamok nemzeti hatóságai – a nemzeti szabályozással összhangban –, az Unió érintett intézménye, vagy az EKSZ hozhat.
(5) A misszióvezető biztosítja az EUAM RCA misszió megfelelő láthatóságát.
(6) A parancsnoki lánc sérelme nélkül az Unió közép-afrikai köztársasági küldöttségének vezetője helyi politikai iránymutatást nyújt a misszióvezetőnek.
6. cikk
Személyi állomány
(1) Az EUAM RCA személyi állományát elsősorban a tagállamok, az uniós intézmények, illetve az EKSZ által kirendelt személyi állomány alkotja. Minden tagállam, uniós intézmény, illetve az EKSZ maga viseli az általa kiküldött személyi állománnyal kapcsolatos költségeket, beleértve a telepítés helyszínére történő utazás, valamint az onnan történő elutazás költségeit, az illetményeket, az orvosi ellátást és – a napidíjak kivételével – a juttatásokat.
(2) A tagállamoknak, az uniós intézményeknek, illetve az EKSZ-nek a feladata, hogy választ adjanak az állomány tagjai részéről vagy velük összefüggésben, a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő követelésekre, valamint hogy adott esetben eljárást indítsanak az adott személlyel szemben.
(3) Az EUAM RCA szükség esetén szerződéses alapon alkalmazhat nemzetközi és helyi személyzetet, amennyiben a szükséges feladatokat a tagállamok által kirendelt személyi állomány nem tudja ellátni. Kivételesen, kellően indokolt esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelően képzett jelentkező a tagállamokból, a részt vevő harmadik államok állampolgárai is felvehetők szerződéses alapon.
(4) A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EUAM RCA és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.
7. cikk
Az EUAM RCA és személyi állományának jogállása
Az EUAM RCA-nak és a misszió személyi állományának jogállását – beleértve adott esetben az EUAM RCA feladatainak végrehajtásához és zavartalan működéséhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és további garanciákat is – az EUSZ 37. cikkével összhangban, az EUMSZ 218. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően megkötött megállapodásban kell meghatározni.
8. cikk
Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás
(1) A Tanács és a főképviselő felelőssége mellett az EUAM RCA politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását a PBB gyakorolja. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy e célból az EUSZ 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően meghozza a vonatkozó határozatokat. Ez a felhatalmazás a misszióvezetőnek a főképviselő javaslata alapján történő kinevezésére és a műveleti terv (OPLAN) módosítására vonatkozó hatáskörre is vonatkozik. Az EUAM RCA céljaival és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg. A PBB-nek a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatát ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(2) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.
(3) A polgári műveleti parancsnok és a misszióvezető rendszeresen és szükség szerint jelentést tesz a PBB részére a hatáskörébe tartozó kérdésekről.
9. cikk
Harmadik államok részvétele
(1) Az Unió döntéshozatali autonómiájának és egységes intézményi keretének sérelme nélkül harmadik államok felkérést kaphatnak az EUAM RCA-ban való közreműködésre, feltéve hogy viselik az általuk kirendelt személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve az illetményeket, a teljes körű biztosítást, a napidíjakat, valamint a Közép-afrikai Köztársaságba való utazás és az onnan történő visszautazás költségeit is, továbbá megfelelő módon hozzájárulnak az EUAM RCA misszió működési költségeihez.
(2) Az EUAM RCA-hoz hozzájáruló harmadik államokat az EUAM RCA napi irányítását illetően a tagállamokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
(3) A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy meghozza a megfelelő határozatokat a javasolt hozzájárulások elfogadásáról, és létrehozza a hozzájáruló felek bizottságát.
(4) A harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályokat az EUSZ 37. cikke szerint kötött megállapodásokban, valamint szükség szerint további technikai megállapodásokban kell meghatározni. Amennyiben az Unió és egy harmadik állam uniós válságkezelési műveletekben való részvételre vonatkozó keretmegállapodást köt, illetve kötött, az adott megállapodás rendelkezései alkalmazandók az EUAM RCA vonatkozásában is.
10. cikk
Biztonság
(1) A polgári műveleti parancsnok a 4. cikkel összhangban irányítja a biztonsági intézkedéseknek a misszióvezető általi tervezését, valamint biztosítja azok megfelelő és eredményes végrehajtását az EUAM RCA keretében.
(2) A misszióvezető felel az EUAM RCA biztonságáért, valamint az EUAM RCA tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért, az EUSZ V. címe és az azt támogató jogi eszközök alapján az Unión kívül operatív jelleggel alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikával összhangban.
(3) A misszióvezető munkáját a misszió biztonságáért felelős tisztviselő segíti, aki a misszióvezető közvetlen beosztottja, és aki az EKSZ-szel is szoros munkakapcsolatot tart fenn.
(4) Az EUAM RCA személyi állománya szolgálatba lépése előtt – a műveleti tervvel összhangban – kötelező biztonsági képzésen vesz részt. A személyi állomány ezenkívül a misszió biztonságáért felelős tisztviselő által szervezett rendszeres helyszíni frissítő képzéseken is részt vesz.
(5) A misszióvezető a 2013/488/EU tanácsi határozattal (2) összhangban biztosítja az EU-minősített adatok védelmét.
11. cikk
Ügyeleti szolgálat
Az EUAM RCA-ba be kell vonni az ügyeleti szolgálatot.
12. cikk
Jogi rendelkezések
Az EUAM RCA e határozat végrehajtása érdekében szolgáltatásokat és árukat szerezhet be, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.
13. cikk
Pénzügyi rendelkezések
(1) Az EUAM RCA-val kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg az e határozat hatálybalépését követő hat hónapra 7 100 000 EUR. Az ezt követő időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt.
(2) Valamennyi kiadást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek az EUAM RCA keretében kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül az EUAM RCA keretében beszerzett áruk esetében nem kell alkalmazni az áruk származására vonatkozó szabályt. Az EUAM RCA – a Bizottság jóváhagyásától függően – technikai megállapodásokat köthet tagállamokkal, a fogadó állammal, a részt vevő harmadik államokkal és egyéb nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, a szolgáltatásoknak és a helyiségeknek az EUAM RCA számára való biztosításáról.
(3) Az EUAM RCA felel a költségvetése végrehajtásáért. Az EUAM RCA e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal. A pénzügyi rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a 3., 4. és 5. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint az EUAM RCA operatív követelményeit.
(4) Az EUAM RCA a Bizottsággal kötött megállapodás keretében végzett pénzügyi tevékenységeiről teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik a Bizottságnak, amely felügyeli az EUAM RCA tevékenységét.
(5) Az EUAM RCA-val kapcsolatos költségek e határozat elfogadásának napjától kezdve számolhatók el.
14. cikk
Az uniós válaszlépések közötti összhang és koordináció
(1) A főképviselő biztosítja, hogy e határozat végrehajtása összhangban legyen az Unió külső tevékenységének egészével, ideértve az Unió fejlesztési programjait is.
(2) A parancsnoki lánc sérelme nélkül a misszióvezető a közép-afrikai köztársasági uniós fellépés következetességének biztosítása érdekében az Unió bangui küldöttségével szoros együttműködésben végzi tevékenységét.
(3) A misszióvezető szorosan együttműködik az EUTM RCA-val, a MINUSCA-val, az UNPOL-lal, az Afrikai Unióval és adott esetben más nemzetközi szereplőkkel.
15. cikk
Információk átadása
(1) A főképviselő felhatalmazást kap arra, hogy az EUAM RCA céljára készült EU-minősített adatokat „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” szintig az e határozathoz csatlakozó harmadik államok részére – szükség szerint, az EUAM RCA igényeinek megfelelően, a 2013/488/EU határozattal összhangban – átadja.
(2) Különleges és azonnali operatív igény esetén a főképviselő a 2013/488/EU határozatnak megfelelően „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig jogosult a fogadó állam részére is átadni az EUAM RCA céljaira létrehozott EU-minősített adatokat. E célból a főképviselő megállapodást köt a fogadó állam illetékes hatóságaival.
(3) A főképviselő felhatalmazást kap arra, hogy az e határozathoz csatlakozó harmadik államok részére az EUAM RCA-val kapcsolatos tanácsi tanácskozásokra vonatkozó, nem minősített, a Tanács eljárási szabályzata (3) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó uniós dokumentumokat átadja.
(4) A főképviselő a 2013/488/EU határozat VI. melléklete VII. szakaszának értelmében az (1)–(3) bekezdésben említett jogköröket, valamint a (2) bekezdésben említett megállapodások megkötésére vonatkozó hatáskörét átruházhatja a felügyelete alatt álló más személyekre, a polgári műveleti parancsnokra és a misszióvezetőre.
16. cikk
Az EUAM RCA elindítása
(1) A misszió a Tanács határozatával indul az EUAM RCA polgári műveleti parancsnoka által javasolt időpontban, amint a misszió elérte kezdeti műveleti képességét.
(2) Az EUAM RCA központi egysége megteszi az ahhoz szükséges előkészületeket, hogy az EUAM RCA elérhesse kezdeti műveleti képességét.
17. cikk
Hatálybalépés és időtartam
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat két évvel az EUAM RCA elindítását követően hatályát veszti.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) Az Európai Uniónak az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló, 2016. április 19-i (KKBP) 2016/610 tanácsi határozattal (HL L 104., 2016.4.20., 21. o.) létrehozott közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA).
(2) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).
(3) A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/147 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2111 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
a SEESAC által a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentette veszély csökkentése céljából Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. november 19-én elfogadta a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégiát „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” címmel (a továbbiakban: a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia). |
|
(2) |
A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia emlékeztet arra, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt, különösen Délkelet-Európában, de a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felhalmozásának mértéke, a nem megfelelő tárolási körülmények, a széles körben elterjedt tiltott fegyverbirtoklás és a végrehajtási hiányosságok továbbra is korlátozzák a tűzfegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló erőfeszítések eredményességét a Nyugat-Balkán egyes részein, ami hatással van az említett térség, valamint az Unió biztonságára. |
|
(3) |
A Londonban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozón, 2018. július 10-én elfogadták a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni, 2024-re megvalósítandó fenntartható megoldásról szóló ütemtervet (a továbbiakban: az ütemterv). |
|
(4) |
A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia kimondja, hogy az Unió tovább támogatja a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a kézi- és könnyűfegyverekre irányuló ellenőrzési tevékenységét, és figyelembe veszi majd az olyan regionális kezdeményezéseket, mint az ütemterv. |
|
(5) |
A nyugat-balkáni partnerek által az ütemtervben meghatározott célok összhangban állnak az Uniónak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével szembeni küzdelmet célzó törekvéseivel. Az ENSZ Főtitkára a „Közös jövőnk biztosítása” című, 2018. évi leszerelési programjában külön felszólított a hagyományos fegyverek túlzott felhalmozásának és tiltott kereskedelmének kezelésére, valamint a kézifegyverekkel kapcsolatos országszintű megközelítések támogatására. |
|
(6) |
Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) megerősíti, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem számos fenntartható fejlődési cél eléréséhez szükséges, ideértve többek között a békével, az igazságszolgáltatással és az erős intézményekkel, a szegénység csökkentésével, a gazdasági növekedéssel, az egészséggel, a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a biztonságos városokkal kapcsolatos célokat. Következésképpen a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend 16. sz. fenntartható fejlesztési céljának 16.4. sz. célkitűzése keretében az összes ENSZ tagállam elkötelezte magát amellett, hogy jelentős mértékben csökkentse a pénz és a fegyverek tiltott forgalmát. |
|
(7) |
A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló cselekvési program végrehajtásában elért előrehaladást áttekintő harmadik felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ 2018. június 30-án záródokumentumot fogadott el, amelyben az ENSZ tagállamok megújították elkötelezettségüket a kézi- és könnyűfegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megelőzése és az ellene való küzdelem mellett. A dokumentumban az ENSZ tagállamok újólag megerősítették, hogy készen állnak a nemzetközi együttműködésre és arra, hogy a koordináció, az egyeztetések, az információcsere és az operatív együttműködés javítása révén erősítsék a regionális együttműködést, az érintett regionális és szubregionális szervezeteket, valamint a bűnüldözési, a határellenőrzési és a kiviteli és behozatali engedélyezésért felelős hatóságokat is bevonva a folyamatokba. |
|
(8) |
Az ezen határozat által támogatott projekt célja, hogy elmélyítse és kiegészítse az Unió által a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséhez biztosított uniós segítségnyújtást. Ezidáig az említett segítséget az Unió a SEESAC nyugat-balkáni térségben végzett munkáját támogató tanácsi határozatok – azaz a 2004/791/KKBP, a 2010/179/KKBP, a 2013/730/KKBP és a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat (1) (2) (3) (4) – révén nyújtotta, hozzájárulva a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv és az ütemterv céljainak megvalósításához, amelyet a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat (5) is támogat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című, a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia végrehajtása céljából az e határozat által támogatott és a mellékletben foglalt projekt átfogó célja az, hogy a Délkelet-Európából, Belaruszból és Ukrajnából származó tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentette veszély elleni küzdelem révén további hozzájárulást nyújtson a délkelet-európai térség és az Unió biztonságának a javításához.
(2) A projekt más regionális kezdeményezéseket is figyelembe vesz, így mindenekelőtt a nyugat-balkáni ütemtervet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkáját, valamint az Európai Bizottság által a délkelet-európai térségben végzett, a fegyverzet-ellenőrzéshez és a tiltott fegyverkereskedelemhez kapcsolódó releváns tevékenységeket is, konkrét céljai pedig a következők:
|
— |
hozzájárulás a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén folytatott megerősített regionális együttműködéshez, tudáscseréhez és információmegosztáshoz, |
|
— |
további támogatás nyújtása a kézi- és könnyűfegyverekre, tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályi és szabályozási keret kialakításához, valamint e keretnek az uniós kerettel való harmonizációjához és a Délkelet-Európán belüli egységesítéséhez, |
|
— |
a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos, tényeken alapuló döntéshozatal támogatásának folytatása, a nők és a férfiak szükségleteit egyaránt figyelembe véve, |
|
— |
a nyugat-balkáni határőrszolgálatok és bűnügyi rendőrségi szolgálatok kapacitásának növelése a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és birtoklása elleni küzdelem területén, |
|
— |
infrastruktúrabiztonsági frissítések, a felesleges készletek csökkentése és képzések révén a készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások javítása, |
|
— |
a „Tűzfegyverek” profillal foglalkozó elemzőcsoportok Délkelet-Európában való létrehozásával kapcsolatos jelenleg folyó munka továbbvitele. |
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikkben említett projekt technikai végrehajtását a SEESAC végzi, szükség esetén koordinálva az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) tűzfegyverekre vonatkozó cselekvési tervének végrehajtási vezetőjével.
(3) A SEESAC e feladatát a főképviselő felelőssége mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP), amely a SEESAC nevében jár el.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben említett uniós finanszírozású projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 11 819 605,20 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.
(3) Az (2) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli.
(4) E célból a Bizottság megköti a szükséges megállapodást a SEESAC nevében eljáró UNDP-vel. Az említett megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a SEESAC-nak biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.
(5) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően igyekszik mihamarabb megkötni a (4) bekezdésben említett megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről és az említett megállapodás megkötésének időpontjáról.
(6) A projekt részletes ismertetését e határozat melléklete tartalmazza.
4. cikk
(1) A főképviselő a SEESAC által készített rendszeres negyedéves beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról.
(2) A Bizottság jelentést tesz az 1. cikkben említett projekt pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat a 3. cikk (4) bekezdésében említett megállapodás megkötésének időpontját követően 48 hónappal hatályát veszti. Amennyiben azonban a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül nem kerül sor ilyen megállapodás megkötésére, a határozat a hat hónap elteltével hatályát veszti.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács 2004/791/KKBP határozata (2004. november 22.) az Európai Uniónak Délkelet-Európában a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek destabilizáló felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez történő hozzájárulása tekintetében a 2002/589/KKBP együttes fellépés végrehajtásáról szóló 2002/842/KKBP határozat meghosszabbításáról és módosításáról (HL L 348., 2004.11.24., 46. o.).
(2) A Tanács 2010/179/KKBP határozata (2010. március 11.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által a Nyugat-Balkánon végzett fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 80., 2010.3.26., 48. o.).
(3) A Tanács 2013/730/KKBP határozata (2013. december 9.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L332., 2013.12.11., 19. o.).
(4) A Tanács (KKBP) 2016/2356 határozata (2016. december 19.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról HL L 348., 2016.12.21., 60. o.).
(5) A Tanács (KKBP) 2018/1788 határozata (2018. november 19.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról (HL L293., 2018.11.20., 11. o.).
MELLÉKLET
A tiltott kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek által Délkelet-Európában jelentett veszély csökkentését támogató projekt
1. Bevezetés és célok
Az elmúlt években jelentős eredmények születtek Délkelet-Európában a fegyverzet-ellenőrzés megerősítése és a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelem területén, nem utolsósorban a folyamatos uniós támogatásnak köszönhetően. A délkelet-európai régió mindazonáltal továbbra is problematikus területnek számít, és azt a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című, 2018. november 19-i uniós stratégia (a továbbiakban: a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia) kiemelt területként határozta meg. A tiltott tűzfegyverek egyértelműen hatást gyakorolnak a belső és a külső biztonságra, mivel elősegítik a szervezett bűnözést és a terrorcselekmények elkövetését a délkelet-európai régióban és az Unióban. Éppen ezért a fegyvertranszferre, -használatra, és -tartásra, valamint a fegyverek készletfelhalmozására vonatkozó erőteljes és hatékony ellenőrzési mechanizmusok kialakítása jelentős hozzájárulást jelent a regionális, az európai és a globális békéhez és biztonsághoz.
A 2018. július 10-én, Londonban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozón elfogadták a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni, 2024-re megvalósítandó fenntartható megoldásról szóló ütemtervet (a továbbiakban: az ütemterv), melynek célja a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének területén még fennálló kihívások kezelése, a hatóságok további támogatása e kihívások kezelésében, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és jogellenes használata elleni küzdelem iránti elkötelezettség megerősítése. Az ütemtervben a fegyverzet-ellenőrzés összes funkcionális területét lefedő hét cél került meghatározásra, és az ütemterv a Nyugat-Balkánt biztonságosabb régióként és a biztonság exportőreként vetíti előre, ahol az uniós és más nemzetközi előírásokkal teljes mértékben harmonizált átfogó és fenntartható mechanizmusok vannak érvényben a tűzfegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok jogellenes birtoklásának és használatának, valamint az ezekkel való tiltott kereskedelemnek az azonosítása, megelőzése, büntetőeljárás alá vonása és visszaszorítása érdekében. Az Unió 2018-ban tanácsi határozatot fogadott el az ütemterv végrehajtásának támogatásáról (a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat (1)).
A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv (a továbbiakban: a regionális végrehajtási terv) végrehajtó ágaként támogatta az ütemterv kidolgozását. A (KKBP) 2018/1788 határozat megbízta a SEESAC-ot az ütemterv végrehajtásának koordinálásával és nyomon követésével. Az intézmények, nemzetközi szervezetek és támogatók közötti, az ütemterv keretében zajló koordináció elsősorban az elért eredmények számbavételére és az információcserére összpontosító hivatalos regionális ütemterv-koordinációs találkozók, valamint a helyi ütemterv-koordinációs találkozókhoz nyújtott szakértői és technikai támogatás révén biztosított. Az ütemterv végrehajtását olyan féléves nyomonkövetési és értékelési jelentések elkészítésével szavatolják, amelyek az ütemtervnek a közösen jóváhagyott fő teljesítménymutatókon alapuló végrehajtásával kapcsolatos eredményeket, kihívásokat és igényeket dokumentálják. Ezenfelül a SEESAC az ütemterv végrehajtásának támogatására létrehozott többszereplős vagyonkezelői alap (MPTF) titkársági feladatait is ellátja. A SEESAC szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), az Európai Bizottsággal (a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal, valamint az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságával), az Europollal, az Európai Multidiszciplináris Platformmal a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az INTERPOL-lal, a NATO-val, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), valamint a délkelet-európai leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységeket támogató egyéb érintett támogatókkal és nemzetközi szervezetekkel.
E fellépés átfogó célja az, hogy a Délkelet-Európából, Belaruszból és Ukrajnából származó tiltott kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek jelentette fenyegetés elleni küzdelem révén további hozzájárulást nyújtson a délkelet-európai régió és az Unió biztonságának a javításához. Végrehajtása ezért el fogja mélyíteni és ki fogja egészíteni a legutóbbi idevágó tanácsi határozatok (2) (3) (4) (a 2010/179/KKBP, a 2013/730/KKBP és a 2019. december 29-én hatályát vesztő (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat) útján a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséhez biztosított uniós segítségnyújtást. Emellett a regionális végrehajtási tervnek és az ütemtervben foglalt céloknak a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat által támogatott teljesítéséhez is hozzá fog járulni.
A fellépés továbbá hozzá fog járulni a következőkhöz: a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén folytatott regionális együttműködés, tudáscsere és információmegosztás megerősítése; a kézi- és könnyűfegyverekre, tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályi és szabályozási keret kidolgozásának és az uniós kerettel való összehangolásának, valamint a Délkelet-Európán belüli egységesítésének a további támogatása; a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos, tényeken alapuló döntéshozatal támogatásának folytatása, a nők és a férfiak szükségleteit egyaránt figyelembe véve; a nyugat-balkáni határőrszolgálatok és bűnügyi rendőrségi szolgálatok kapacitásának növelése a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és birtoklása elleni küzdelem területén; a készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások javítása infrastruktúrabiztonsági frissítések, a felesleges készletek csökkentése és képzések révén; valamint a „Tűzfegyverek” profillal foglalkozó elemzőcsoportok Délkelet-Európában való létrehozásával kapcsolatos jelenleg folyó munka továbbvitele.
Tágabb értelemben a projekt hozzá fog járulni az európai és a globális békéhez és biztonsághoz, valamint ezzel egyidejűleg fokozni fogja a régió stabilitását a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) keretében, illetve a más érintett nemzetközi partnerekkel és kezdeményezésekkel partnerségben végzett munka révén.
A fellépés közvetlenül hozzá fog járulni az Unió biztonsági stratégiájának, a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiának, a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklusnak (EMPACT Firearms), a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek, a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programnak, a nemzetközi nyomonkövetési egyezménynek, az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének, az ENSZ Biztonsági Tanácsa nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325 (2000) sz. határozatának, valamint az ENSZ leszerelési programjának a végrehajtásához, és erősíteni fogja mindenekelőtt a regionális együttműködést a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek terjedése jelentette fenyegetés elleni küzdelem terén. A projekt keretében elért eredmények közvetlenül elő fogják mozdítani a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend békés és igazságos társadalmakra vonatkozó 16. fenntartható fejlődési céljának, különösen a 16.1. (az erőszak valamennyi formájának és a halálozási rátának a jelentős csökkentése mindenütt) és a 16.4. célkitűzésnek (a fegyverek tiltott forgalmának jelentős csökkentése), valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. célnak a megvalósítását is. Ezen túlmenően a projekt támogatni fogja a Bizottság azon cselekvési tervének a végrehajtását, amely a tűzfegyverek és robbanóanyagok Unión belüli tiltott kereskedelme ellen irányul.
A projekt keretében konkrétan a következőkre kerül majd sor:
|
— |
hozzájárulás a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén folytatott regionális együttműködés, tudáscsere és információmegosztás megerősítéséhez, |
|
— |
a nyugat-balkáni határőrszolgálatok és bűnügyi rendőrségi szolgálatok kapacitásépítésének támogatása a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és birtoklása elleni küzdelem területén, |
|
— |
a készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások további növelésének a támogatása. |
2. A végrehajtó ügynökség kiválasztása és az egyéb releváns finanszírozási kezdeményezésekkel való koordináció
A SEESAC az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjának (UNDP) és az RCC közös kezdeményezése, és mint ilyen a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos délkelet-európai tevékenységek kapcsolattartó pontja. A regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként a SEESAC 2002 óta együttműködik délkelet-európai érdekelt felekkel a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó holisztikus megközelítés megvalósításán, és ennek keretében széles körű tevékenységeket folytat, beleértve a következőket: a regionális stratégiai és operatív együttműködés elősegítése, a szakpolitika-fejlesztés és az intézmények kapacitásbővítésének támogatása, figyelemfelkeltő, valamint a kézi- és könnyűfegyverek begyűjtését célzó kampányok, készletkezelés, a felesleges készletek csökkentése, a jelöléssel és a nyomon követéssel kapcsolatos képességek fokozása, valamint a fegyverkivitel szigorúbb ellenőrzése. Ennek következtében a SEESAC egyedülálló képességre és tapasztalatra tett szert a több érdekelt fél bevonásával megvalósuló regionális beavatkozások terén – egy olyan közegben, amelyet a délkelet-európai régión belüli partnerek hasonló politikai és gazdasági körülményei jellemeznek –, biztosítva a fellépéseiben való nemzeti és regionális szerepvállalást és azok hosszú távú fenntarthatóságát, és egyben elsődleges regionális hatósággá vált a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén.
A SEESAC kétoldalú és többoldalú kommunikációs csatornákat működtet valamennyi érintett szereplővel és szervezettel. E tekintetben a SEESEAC továbbra is a kézi- és könnyűfegyverek regionális irányítócsoportjának titkárságaként működik. Emellett a SEESAC látja el a készletcsökkentés regionális megközelítésére (RASR) irányuló kezdeményezés titkársági feladatait is, valamint őt nevezték ki az MPTF titkárságává is. A SEESAC részt vesz továbbá a kézi- és könnyűfegyverekkel és aknamentesítési intézkedésekkel kapcsolatban a NATO, az Unió, az EBESZ, az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) és a SEESAC között tartott koordinációs értekezleteken, amelyek a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló tevékenységek nem hivatalos koordinációs mechanizmusaként szolgálnak. A SEESAC rendszeresen hozzájárul a releváns regionális fórumok tevékenységeihez, így például az EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri találkozókhoz, a NATO-nak a kézi- és könnyűfegyverekről szóló strukturális információcsere-folyamatához vagy a délkelet-európai védelmi miniszteri folyamathoz (SEDM). A SEESAC továbbra is kiterjedt hálózatot tart fenn az olyan szervezetekkel való hivatalos és nem hivatalos partnerségek révén, mint például a fegyverzet-ellenőrzés felügyeletét és végrehajtását támogató regionális központ (RACVIAC) biztonsági együttműködési központja vagy az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fóruma. Rendszeres koordinációs értekezletekre, valamint információcserére kerül sor más ENSZ-ügynökségekkel – így például az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) és az UNODA-val – a kézifegyverekkel kapcsolatos tevékenységek ENSZ által létrehozott koordinációs mechanizmusa (CASA) révén, valamint más formációkban is. A SEESAC tehát a biztonsági ágazat reformjával összefüggő kérdések széles körét felölelő regionális központként és kapcsolattartó pontként szolgál, különös figyelmet szentelve a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére és a készletkezelésre. A SEESAC egyrészt szoros kapcsolatot tart fenn az érintett uniós szereplőkkel, elsősorban az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságával (DG NEAR), a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal (DG HOME), az Europollal és az INTERPOL-lal, a FRONTEX-el, továbbá az Unió irányítása alatt megvalósuló olyan kezdeményezésekkel, mint például az EMPACT tűzfegyverekkel foglalkozó projektje, valamint az európai tűzfegyverszakértők munkacsoportja, másrészt pedig támogatást biztosít számukra. Ez lehetővé teszi a délkelet-európai partnerek hatékonyabb tájékoztatását.
A belgrádi székhelyű SEESAC jelenleg Délkelet-Európa egészében tevékenykedik: Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban (*1), a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban, az Észak-macedón Köztársaságban és Szerbiában tevékenységeket folytat, Belarusz és Ukrajna számára pedig korlátozott mértékű támogatást biztosít. A múltban Bulgáriában, Horvátországban és Romániában is tevékenykedett. A regionális szerepvállalás az RCC-n és a regionális irányítócsoporton keresztül valósul meg, ahol az összes délkelet-európai ország képviselteti magát, és ahol az országok stratégiai iránymutatást adnak, kezdeményezéseket tesznek, valamint támogatási kérelmeket nyújtanak be.
A SEESAC élen járt egy, a közös problémák regionális kezdeményezések keretében történő kezelésére épülő megközelítés kidolgozásában, amely megközelítés látványos eredményekhez vezetett Délkelet-Európában, nemcsak az elengedhetetlen információmegosztás és az általa keltett egészséges regionális verseny ösztönzése miatt, hanem mert a holisztikus végrehajtási mód révén nemzeti és regionális szinten konzisztens és könnyen mérhető eredmények elérését segíti elő.
A SEESAC az uniós finanszírozású korábbi projektjei keretében a tervezett tevékenységek igen nagy részét megvalósította, és tartós eredményeket ért el a projektjeiben és a tevékenységeiben való nemzeti szintű szerepvállalás kialakításával és előmozdításával, valamint a regionális koordinációnak, a tapasztalatszerzésnek, a legjobb gyakorlatok megosztásának és a regionális kutatásnak az ösztönzésével. A kézi- és könnyűfegyverek kérdésével kapcsolatos szakértelme, valamint a regionális ügyek és az érintett érdekelt felek mélyreható ismerete okán a SEESAC a legalkalmasabb végrehajtó partner e konkrét fellépés tekintetében.
3. A projekt ismertetése
A projekt új szakasza a 2004/791/KKBP, a 2010/179/KKBP, a 2013/730/KKBP és a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat (5) keretében elért eredményekre fog épülni, és a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat keretében folyamatban lévő tevékenységeket kiegészítő módon fog megvalósulni. A kézi- és könnyűfegyverek által a délkelet-európai régióban jelentett fenyegetés leküzdését célzó holisztikus megközelítést fenntartva három fő területre fog összpontosítani.
E három terület a stratégiai és szakpolitikai szintet, valamint az operatív szempontokat érinti, így közvetlenül segíti a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének valamennyi szintjét, előtérbe helyezve a következőket: a regionális együttműködés, tudáscsere és információmegosztás megerősítése; a nyugat-balkáni határőrszolgálatok és bűnügyi rendőrségi szolgálatok kapacitásának növelése a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és birtoklása elleni küzdelem területén; valamint a készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások javítása infrastruktúrabiztonsági frissítések, a felesleges készletek csökkentése és képzések révén.
A projekt konkrét eredményei a következők lesznek:
|
— |
megerősített regionális együttműködés, tudáscsere és információmegosztás a fegyverzet-ellenőrzés terén, |
|
— |
a Nyugat-Balkánon nagyobb kapacitások állnak majd rendelkezésre a határőrszolgálatok és bűnügyi rendőrségi szolgálatok számára a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és birtoklása elleni küzdelem területén, |
|
— |
a készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások javulása infrastruktúrabiztonsági frissítések, a felesleges készletek csökkentése és képzések nyomán. |
A projekt stratégiájának alapja az az egyedi megközelítés, melyet a SEESAC a délkelet-európai térségben a bizalom és az együttműködés előmozdításával mint a konkrét és mérhető, átalakulást jelentő változások előfeltételével kapcsolatban alkalmaz. Regionális szinten különösen a SEESAC által elősegített, a politikai döntéshozók és az operatív szinten tevékenykedő szakemberek bevonásával zajló különböző együttműködési folyamatok bizonyultak alapvető fontosságú tényezőnek a tudástranszfert, valamint a szakértelem és az információk megosztását elősegítő és versengő környezet biztosításában. Ez nemcsak a kapacitások növekedését segítette elő a délkelet-európai régióban, hanem – ami még ennél is fontosabb – hozzájárult a bizalomépítéshez és ahhoz, hogy közvetlen együttműködés alakuljon ki az intézmények és az egyéni szakértők körében, ami többek között lehetővé tette az ütemterv kidolgozását. Emellett a regionális együttműködést előtérbe helyező megközelítés átláthatóbbá és hatékonyabbá tette a délkelet-európai régiónak a fegyverkereskedelem ellenőrzésére irányuló tevékenységeit, ami azt eredményezte, hogy a délkelet-európai országok a fegyvertranszferrel kapcsolatos jelentéstételt illetően világviszonylatban a legátláthatóbb jelentéstételt alkalmazó országok közé tartoznak. Következésképpen a projekt keretében folytatódni fog a mérhető eredmények elérése szempontjából alapvető fontosságú regionális együttműködés előmozdítása.
A projekt földrajzi hatálya Délkelet-Európára terjed ki, a projekt közvetlen kedvezményezettjei pedig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, a Moldovai Köztársaság, az Észak-macedón Köztársaság és Koszovó (*2) érintett hatóságai. Emellett a projekt egyik törekvése lesz az is, hogy a Nyugat-Balkánon 2002 óta megszerzett tudás és tapasztalatok, illetve kidolgozott legjobb gyakorlatok átadásába való bevonásuk révén további támogatást nyújtsanak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén hasonló kihívásokkal küzdő kelet-európai országoknak, nevezetesen Ukrajnának és Belarusznak.
3.1. A regionális együttműködés előmozdítása és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének területén, fokozottan hozzájárulva ezáltal a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelem útján történő elterjedése által jelentett veszély mérsékléséhez
Az első komponens célja fokozott hozzájárulás a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó, tényeken alapuló szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához szükséges kapacitás további megerősítéséhez és a megközelítések egységesítéséhez a következők révén: regionális együttműködés a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok és a délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózat (SEEFEN) stratégiai és operatív szintjein, információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása, az adatgyűjtési és -elemzési kapacitások növelése, a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretek összehangolása és egységesítése, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjának következetes beépítése a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó szakpolitikákba. Mindez elő fogja segíteni az ütemterv 1., 2. és 3. céljának a megvalósítását.
E komponens keretében – a regionális szintű hálózatépítést előmozdító sikeres megközelítésre építve – folytatódni fog a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok közötti regionális együttműködés előmozdítása, mégpedig rendszeres regionális találkozók szervezésével, információcserével, adatgyűjtési tevékenységekkel, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges kapacitás növelésére irányuló tevékenységekkel. A fegyvertranszferek átláthatósága azáltal is növekedni fog, hogy a fegyvertranszferekre vonatkozó regionális információcsere folyamata részben beépül a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok együttműködési folyamatába, de az átláthatóságot a délkelet-európai fegyvertranszferek átláthatóságának fenntartásához biztosított támogatás is fokozni fogja. Ezen túlmenően ez a komponens a Délkelet-Európában szerzett szakértelem más régiók számára történő átadását is előirányozza, hogy ezáltal más területeken zajló uniós fellépéseket is támogatni lehessen. Végezetül ez a komponens technikai támogatást biztosít majd célirányos és kérésen alapuló, a vonatkozó szakpolitika szempontjából releváns kutatások, valamint a szakpolitikai döntéshozók számára biztosított tájékoztatások formájában.
Tekintettel ezenfelül az Unió felé irányuló tiltott tűzfegyver-kereskedelemnek, valamint a tűzfegyverek szervezett bűnözéshez és terrorizmushoz kötődő bűncselekmények során történő használatának kockázatára, az ebből származó fenyegetéssel szembeni küzdelem elengedhetetlen eleme az információgyűjtésre és -megosztásra szolgáló megbízható rendszerek és mechanizmusok kifejlesztése. A délkelet-európai régióban hosszú ideje folytatott munkája, főként a 2013/730/KKBP és a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat sikeres végrehajtása – többek között a SEEFEN létrehozása és támogatása – révén a SEESAC élen jár ezen erőfeszítésekben: az együttműködési folyamatok elindítójaként egyúttal folyamatosan dolgozik azon, hogy növelje a bűnüldöző hatóságok jelölésre, nyomon követésre és nyilvántartásra fordítható kapacitását, többek között technikai segítség nyújtásával, illetve nyilvántartási rendszerek létrehozásának és bővítésének támogatásával. Ez a komponens így az elmúlt időszakban lefektetett alapokra fog építeni a SEEFEN további megerősítése révén, valamint azáltal, hogy e hálózatot a délkelet-európai bűnüldöző hatóságok közötti fokozott együttműködés platformjaként használja a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével szembeni küzdelem során. A SEEFEN minden tevékenységét szorosan koordinálni fogja az Europollal, az EMPACT-tal, az európai tűzfegyverszakértők csoportjával, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal, az INTERPOL-lal, az Eurojusttal, a Frontex-szel és más, idevágó tevékenységet folytató szereplőkkel, valamint hozzá fog járulni ezen szervezetek erőfeszítéseihez.
Végezetül a komponens célja lesz az is, hogy kezelje a kézi- és könnyűfegyverek és tűzfegyverek nyugat-balkáni ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb jogszabályi és szabályozási keret iránti egyértelmű és sürgős igényt annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen szabályozni a fegyverzet-ellenőrzést és elő lehessen segíteni a kapcsolódó fenyegetésekre való reagálást. Ez következésképpen lehetővé fogja tenni a nyugat-balkáni országok fegyverzet-ellenőrzési törvényei és eljárásai közötti kompatibilitást, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és tűzfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos eljárások és gyakorlatok egységesítését. Ez az egységesítés lehetővé tenné, hogy elháruljanak az akadályok a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási hatóságok közötti közvetlen együttműködés, az információcsere, továbbá a közös vagy párhuzamos nyomozások folytatása elől. Ezenkívül, mivel Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének szabályozására irányuló jogszabályi és szakpolitikai keretekben gyakorta nem fordítanak teljes körű figyelmet a nemi dimenzióra és nem is kezelik azt megfelelő módon – ezáltal csökkentve a fegyverzet-ellenőrzési erőfeszítések abbéli hatékonyságát, hogy biztonságot teremtsenek minden polgár számára, függetlenül attól, hogy nőkről, férfiakról, lányokról vagy fiúkról van szó –, a projekt hozzá fog járulni a nemi dimenziónak a fegyverzet-ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokba történő szélesebb körű beépítéséhez is. A projekt – a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat végrehajtásának keretében nyújtott támogatásra építve – ezt a következők révén fogja tenni: testre szabott nemzeti és regionális tematikus munkaértekezletek megtervezése; a regionális fegyvertörvény-gyűjtemény aktualizálása, továbbá a projekt kedvezményezettjeinél a jogi keretnek a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában történő átvilágítása annak biztosítása érdekében, hogy a fegyverzet-ellenőrzés szabályozására vonatkozó szakpolitikákban megjelenjenek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolatok.
A projekt a regionális együttműködés elősegítését, valamint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének területén a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatását konkrétan a következők révén tervezi megvalósítani:
|
— |
a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó délkelet-európai bizottságok (évente kétszer megrendezendő) regionális találkozói, amelyek középpontjában a fegyverzet-ellenőrzésre vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos információcsere, tudásmegosztás és e szakpolitikák egységesítése áll, |
|
— |
a SEEFEN (évente kétszer megrendezendő) regionális találkozói, amelyek középpontjában a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén folytatott operatív információcsere és határokon átnyúló együttműködés áll, |
|
— |
kérésre technikai tanácsadás és szakértelem biztosítása a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó délkelet-európai bizottságok, valamint a SEEFEN részére a szakpolitika kialakításának, megtervezésének, elfogadásának és végrehajtásának javítása érdekében, |
|
— |
kérésre támogatás nyújtása a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok összehangolásához a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos uniós jogszabályoknak megfelelő releváns módosítások bevezetése és a délkelet-európai régióban való egységesítés érdekében (2022–2023), |
|
— |
támogatás a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó regionális felmérésben megfogalmazott ajánlásokon alapuló, a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó adatgyűjtéshez és -elemzéshez, |
|
— |
a fegyvereserőszak-nyomonkövetési platform fenntartása és a délkelet-európai fegyveres erőszakról szóló összefoglaló rendszeres közzététele, ami lehetővé teszi a tendenciák észlelését, |
|
— |
a nemek közötti egyenlőség szempontjának további beépítése a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó politikai döntéshozatalba, |
|
— |
szakértelem átadása Belarusz és Ukrajna számára annak elősegítésével, hogy a két ország részt vehessen egyes hivatalos találkozókon, valamint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére szolgáló eszközök alkalmazásában, |
|
— |
az online információcsere-platform fenntartása, valamint annak fejlesztése a vonatkozó szakpolitika szempontjából releváns, kérés alapján biztosított tudástermékek kidolgozása révén. |
Projekteredmények/végrehajtási mutatók:
|
— |
akár nyolc regionális találkozó megszervezése a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok számára, |
|
— |
a SEEFEN akár nyolc (évente két) regionális találkozójának megszervezése, amelyek célja a bűnüldöző szervek tűzfegyver-szakértői közötti hálózatépítés és információcsere, |
|
— |
a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságokban és a SEEFEN-ben részt vevő tagok kapacitásainak megerősítése célzott képzések, valamint technikai és tanácsadói támogatás segítségével, |
|
— |
az információcserének, a tudástranszfernek és a megközelítések egységesítésének lehetővé tétele, |
|
— |
akár tíz tematikus munkaértekezlet megszervezése a kedvezményezettek számára a jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolásának és a délkelet-európai régión belüli egységesítésének a támogatására, |
|
— |
jogalkotási és szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos szakértelem biztosítása az uniós szabályozási kerettel és normákkal való összehangolás céljából, |
|
— |
a fegyveres erőszak tekintetében a délkelet-európai régióban megfigyelhető tendenciákról szóló havi összefoglalók közzététele, |
|
— |
a hatóságoktól érkező adatok gyűjtésének, elemzésének és terjesztésének biztosítása a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó regionális felmérésben megfogalmazott ajánlások alapján, |
|
— |
a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítése a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó politikai döntéshozatalba, |
|
— |
a moldovai köztársasági fegyver-nyilvántartási rendszer továbbfejlesztése, |
|
— |
tudáscsere és információmegosztás elősegítése a belarusz és ukrán hatóságokkal. |
3.2. További támogatás a bűnüldöző és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára a fegyverek és a robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó kapacitásaik fejlesztéséhez.
A második komponens célja biztosítani a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemhez szükséges támogatást a célzott bűnüldöző szervek eljárásainak, eszközeinek és képzésének javítása révén, összhangban az ütemterv 3. céljával, amely a tűzfegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok tiltott forgalmának 2024-ig történő jelentős mértékű csökkentését írja elő.
Ez a komponens támogatja a regionális hatóságok kapacitásépítését mind a megelőző, mind pedig az elnyomó tevékenységek folytatása terén annak érdekében, hogy sikeresen azonosítsák és meghiúsítsák a tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal való, a területükről kiinduló vagy azon keresztül megvalósuló tiltott kereskedelmet, és küzdjenek e kereskedelem ellen. Az európai biztonsági stratégia kiemelt intézkedésként azonosította a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet. Szorgalmazta továbbá a jogi keret felülvizsgálatát és a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem megerősítését. A tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének forrásai sokfélék, ezért továbbra is kritikus jelentőséggel bír a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiában meghatározott, külső határokon végzett ellenőrzés, valamint rendőrségi és vámügyi együttműködés. Az illegális kereskedőhálózatok azonosítása, tevékenységük megzavarása és megakadályozása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a terroristák és a bűnözők tűzfegyverekhez jussanak az illegális piacokon, az Unió és tagállamai a délkelet-európai régió szintjén elő fogják segíteni a bűnüldözési kapacitások megerősítését, többek között a fegyverek illegális finanszírozásának és szállításának megakadályozásával, valamint a határőrség, a vámhatóság és a kikötői hatóságok szerepének fokozásával. A fegyverkereskedelem határokon átnyúló jellege miatt különösen fontos támogatást nyújtani a szomszédos országoknak is.
Az országok közötti megerősített ellenőrzés a tűzfegyverek, az alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a robbanóanyagok tiltott nyugat-balkáni kereskedelme és forgalma elleni küzdelemre vonatkozó átfogó megközelítés egyik központi követelménye. A hatékony határellenőrzés nem csupán visszatartó erővel bír a bűnözés valamennyi fajtájával szemben, hanem egyben bizalomépítő intézkedés is. A szigorú és hatékony határellenőrzés képezi minden hosszú távú nemzeti és regionális biztonsági program alapját. A (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat alapján sor került a joghatóságok határvédelmi szolgálatai kapacitásainak előzetes felmérésére, amelynek középpontjában elsősorban a határőrség igazgatási és technikai kapacitásai álltak. Az általános kapacitásokat meg kell erősíteni, hogy eredményesen vissza lehessen szorítani a fegyverek, a lőszereik és a robbanóanyagok tiltott, határokon átnyúló kereskedelmét. Az említett előzetes felmérés rámutatott különösen arra, hogy Bosznia-Hercegovina kivételével nem folyik célzott képzés a tűzfegyverek határon történő felderítését illetően; a határőr-szolgálatok csupán korlátozott eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy felderítést végezzenek a határállomásokon és a zöldhatáron. Ráadásul a fegyvereket egyre gyakrabban új anyagokból készítik, és sem a fémdetektorok, sem pedig a puskapor kiszimatolására betanított kutyák nem észlelik őket.
Az e komponens keretében nyújtott támogatás középpontjában a standard operatív eljárások kidolgozása, valamint a határvédelmi szolgálatok és a bűnügyi rendőrség olyan eszközökkel való ellátására irányuló közbeszerzések állnak, amelyek lehetővé teszik a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és jogellenes birtoklásának visszaszorítását. Sor kerül majd továbbá a joghatóságok szintjén szervezett tematikus képzésekre, valamint regionális munkaértekezletekre is. A javasolt tevékenységek kiegészítik a SEEFEN munkáját, és szoros koordinációban kerülnek megvalósításra a Délkelet-Európában jelenleg is zajló más, uniós támogatással megvalósuló fellépésekkel, elsősorban a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklussal és konkrétan az EMPACT tűzfegyverekkel kapcsolatos programjának operatív cselekvési terveivel, valamint az Europol, a Frontex és az INTERPOL tevékenységeivel.
Ez a következők segítségével fog megtörténni:
|
— |
a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges eszközök és képzés biztosítása a határigazgatás számára Albánia, Koszovó (*3), Montenegró, Szerbia és az Észak-macedón Köztársaság határrendészeti hatóságainak támogatása céljából, |
|
— |
a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges eszközök és képzés biztosítása a bűnügyi rendőrség számára Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (****), Montenegró, Szerbia és az Észak-macedón Köztársaság bűnüldöző hatóságainak támogatása céljából. |
Projekteredmények/végrehajtási mutatók:
|
— |
határvédelmi szolgálatonként akár hat standard operatív eljárás kidolgozása, |
|
— |
a tiltott fegyverkereskedelem visszaszorítására szolgáló eszközök beszerzése és az eszközhasználatot ismertető képzés nyújtása, |
|
— |
határvédelmi szolgálatonként akár hat tematikus képzés megszervezése, |
|
— |
határvédelmi szolgálatonként akár négy regionális munkaértekezlet megszervezése, |
|
— |
joghatóságonként akár hat kidolgozott bűnüldözési standard operatív eljárás, |
|
— |
eszközök beszerzése a bűnügyi rendőrség számára és az eszközhasználatot ismertető képzés nyújtása, |
|
— |
joghatóságonként akár hat tematikus képzés megszervezése a bűnügyi rendőrség részére, |
|
— |
akár négy regionális munkaértekezlet megszervezése a bűnügyi rendőrség részére. |
3.3. A készletek fizikai biztonságának szavatolásához és a készletkezeléshez szükséges kapacitások javítása infrastruktúrabiztonsági frissítések, a felesleges készletek csökkentése és képzések révén
Az elterjedés kockázatának csökkentése a fegyver- és lőszerkészletek biztonságának növelése révén, valamint a kézi- és könnyűfegyverek felesleges készleteinek csökkentése által.
A harmadik komponens célja, hogy támogatást nyújtson a belügyi és rendőri hatóságok számára a kiemelt tároló létesítmények biztonsági infrastruktúrájának és standard operatív eljárásainak további javításához, ezek elégtelensége miatt ugyanis továbbra is jelentős a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek lopásának vagy illegális terjedésének kockázata. Ez a komponens a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozaton alapul, és összhangban áll az ütemterv 6., illetve 7. céljával, azaz egyrészről a felesleges készletek módszeres csökkentésére és a lefoglalt kézi- és könnyűfegyverek és lőszerek módszeres megsemmisítésére, másrészről a tűzfegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok elterjedése és illetéktelen kezekbe jutása kockázatának jelentős csökkentésére irányuló céllal. A SEESAC sikeresen alkalmazza azt a kettős megközelítést, amely egyrészt a tároló létesítmények biztonságosságának javítására, másrészt a készletkezeléssel megbízott személyzet kapacitásainak fejlesztésére irányul. E kettős megközelítésnek köszönhetően jelentősen szigorodtak a biztonsági előírások és csökkentek a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek nem kívánt elterjedésével összefüggő kockázatok. A kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek fizikai biztonságára és kezelésére vonatkozó átfogó megközelítéssel összhangban a SEESAC a felesleges készletek csökkentésével ötvözve kibővítette e megközelítést, tovább csökkentve ezáltal az elterjedés kockázatát.
A projekt tovább fogja növelni a délkelet-európai fegyver- és lőszerraktárak biztonságosságát azáltal, hogy további célirányos, a nemzetközi legjobb gyakorlatoknak és normáknak megfelelő technikai és infrastrukturális támogatást biztosít. Annak ellenére, hogy a 2013/730/KKBP tanácsi határozatnak köszönhetően jelentősen javult a katonai tároló létesítmények biztonságossága, a SEESAC problémás területként jelölte meg a rendőrségi és a belügyminisztériumi készleteket, egyrészt a készletek őrzésére alkalmas kapacitás hiánya, másrészt a nem megfelelő nyilvántartási és készletkezelési képességek, harmadrészt pedig a rendszerek összetettebb volta miatt, amibe a formációban használt fegyverek és az elkobzott tűzfegyverek is beletartoznak. A projekt infrastruktúrabiztonsági frissítések révén támogatást nyújt majd a kézi- és könnyűfegyverek rendőrségi/belügyminisztériumi készleteinek, illetve bizonyítékok tárolására szolgáló létesítmények és raktárak biztonságosságának javításához. Elsőbbséget élveznek a helyi rendőrőrsök bizonyítékok tárolásra szolgáló raktárai, mivel egyrészről fennáll a fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának veszélye, másrészről pedig több veszélyes anyag nem megfelelő körülmények között történő együttes tárolása közbiztonsági kockázatot rejt magában. A projekt támogatást nyújt továbbá a felesleges vagy elkobzott kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek csökkentéséhez, ezzel is mérsékelve tiltott elterjedésük kockázatát.
Főbb tervezett tevékenységek:
|
— |
a kézi- és könnyűfegyverek rendőrségi/belügyminisztériumi készleteinek, valamint bizonyítékok tárolására szolgáló létesítmények és raktárak fokozott biztonságosságának támogatása infrastruktúrabiztonsági frissítések révén, |
|
— |
a felesleges és/vagy elkobzott kézi- és könnyűfegyverek megsemmisítésének támogatása, |
|
— |
regionális tematikus munkaértekezletek szervezése a fegyver- és lőszerkészlet-kezelés területén, |
|
— |
az érintett állami intézmények ellenőrzési rendszerek létrehozására alkalmas kapacitásainak megerősítése. |
Projekteredmények/végrehajtási mutatók:
|
— |
egy központi tároló létesítmény biztonságosságának javulása, a nemzetközi szabványokkal és legjobb gyakorlatokkal összhangban, |
|
— |
akár 18, bizonyítékok tárolására szolgáló raktár biztonságosságának javulása, |
|
— |
összesen akár 12 000 darab hagyományos fegyver megsemmisítése, |
|
— |
összesen akár 22 000 darab lőszer megsemmisítése, |
|
— |
akár három megszervezett tematikus munkaértekezlet. |
4. Kedvezményezettek
A projekt közvetlen kedvezményezettjei a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős délkelet-európai hatóságok lesznek. Az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (*4), a Moldovai Köztársaság, Montenegró, a Szerb Köztársaság és az Észak-macedón Köztársaság belügyi hatóságai, rendőrszolgálatai, határőrszolgálatai, bűnügyi nyomozói, ügyészei és vámhatóságai javát szolgálja majd a regionális együttműködés révén az egységesítést előmozdító információcsere és tudásmegosztás, a kapacitásfejlesztés, a hatékonyabb eljárások, valamint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése területén a szakpolitikai, operatív és műszaki fejlesztésekhez szükséges célzott, speciális eszközök biztosítása. Végezetül a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok, valamint a Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős más intézmények képzésben fognak részesülni, lehetőségük lesz a birtokukban lévő információkat megosztani, valamit regionális együttműködésben vehetnek részt. Ezenkívül a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével megbízott legfontosabb belarusz és ukrán intézmények jobb ismereteket szerezhetnek arról, milyen veszélyt jelent a tűzfegyverek tiltott kereskedelme, valamint célzott tudástranszfer kedvezményezettjei lesznek.
A javasolt tevékenységek teljes mértékben összhangban vannak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos nemzeti prioritásokkal, valamint az ütemtervvel, és azokat a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságok jóváhagyták, tanúsítva ezzel közreműködési szándékukat és a projekteredmények elérése iránti elkötelezettségüket.
A projekt szintén előnyökkel jár a kézi- és könnyűfegyverek széles körű elterjedtségéből eredő kockázatoknak kitett délkelet- és kelet-európai országok, illetve az Unió lakossága számára, mégpedig az említett kockázat csökkenésének köszönhetően.
5. Az Unió láthatósága
A SEESAC megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az Unió a fellépés finanszírozója. Ezen intézkedések végrehajtására a Bizottság által készített, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerül sor. A SEESAC ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a projekt okainak, a projekthez nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.
Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenységek alkalmazási köre és jellege is meglehetősen széles skálán mozog, többféle promóciós eszközt is igénybe kell venni, így például a következőket: hagyományos média, weboldalak, közösségi média, tájékoztatási és promóciós anyagok, beleértve az infografikákat, a szórólapokat, a hírleveleket, a sajtóközleményeket, valamit – esettől függően – egyéb megoldásokat is. A kiadványokon, a nyilvános rendezvényeken, a kampányok során, valamint a projekt keretében beszerzett eszközökön és építési munkákon is megfelelően fel kell tüntetni a támogató kilétét. A tájékoztatás hatásának a különböző nemzeti kormányok és a lakosság, a nemzetközi közösség, valamint a helyi és a nemzetközi média körében végzett figyelemfelhívás révén történő további erősítése érdekében a projekt valamennyi célcsoportját a megfelelő nyelven kell megszólítani. Különös figyelmet kell fordítani az új médiára és az online jelenlétre.
6. Időtartam
A 2013/730/KKBP, a (KKBP) 2016/2356 és a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján, valamint figyelembe véve a projekt regionális alkalmazási körét, a kedvezményezettek számát, továbbá a tervezett tevékenységek számát és összetettségét, a végrehajtásra rendelkezésre álló időkeret 48 hónap.
7. Általános felépítés
E fellépés technikai végrehajtására az UNDP kapott megbízást, amely a SEESAC – a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény utódjaként az UNDP és az RCC megbízása keretében működő regionális kezdeményezés – nevében jár el. A regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként a SEESAC a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében kapcsolattartó pontként működik a délkelet-európai régióban, elősegítve többek között az ütemterv végrehajtásának a koordinálását.
A SEESAC nevében eljáró UNDP általános felelősségi körébe tartozik a projekttevékenységek végrehajtása, és a projekt végrehajtása tekintetében elszámolási kötelezettsége van. A projekt időtartama négy év (48 hónap).
8. Partnerek
A SEESAC közvetlenül fogja végrehajtani a fellépést, szoros együttműködésben a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságokkal, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (*5), a Moldovai Köztársaság, Montenegró, a Szerb Köztársaság és az Észak-macedón Köztársaság belügyi hatóságaival és rendőri szolgálataival, továbbá Ukrajna és Belarusz megfelelő intézményeivel. Más intézmények is intenzíven részt fognak venni a végrehajtásban, összhangban a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének több érdekelt felet bevonó, már kialakult átfogó megközelítésével.
(1) A Tanács (KKBP) 2018/1788 határozata (2018. november 19.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról (HL L 293., 2018.11.20., 11. o.).
(2) A Tanács 2010/179/KKBP határozata (2010. március 11.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által a Nyugat-Balkánon végzett fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 80., 2010.3.26., 48. o.).
(3) A Tanács 2013/730/KKBP határozata (2013. december 9.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 332., 2013.12.11., 19. o.).
(4) A Tanács (KKBP) 2016/2356 határozata (2016. december 19.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 348., 2016.12.21., 60. o.).
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(5) A Tanács 2004/791/KKBP határozata (2004. november 22.) az Európai Uniónak Délkelet-Európában a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek destabilizáló felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez történő hozzájárulása tekintetében a 2002/589/KKBP együttes fellépés végrehajtásáról szóló 2002/842/KKBP határozat meghosszabbításáról és módosításáról (HL L 348., 2004.11.24., 46. o.).
(*2) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(*3) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(*4) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(*5) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/159 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2112 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2118 (2013) sz. Határozatának és az OPCW Végrehajtó Tanácsa szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló EC-M-33/Dec 1 határozata folytatódó végrehajtásának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2017/2303 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2017. december 12-én elfogadta a (KKBP) 2017/2303 határozatot (1). |
|
(2) |
A (KKBP) 2017/2303 határozat úgy rendelkezik, hogy az 1. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységeket a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követő 12 hónapon belül végre kell hajtani. |
|
(3) |
A Tanács 2018. december 10-én elfogadta a (KKBP) 2018/1943 határozatot (2), amely 12 hónappal meghosszabbította a (KKBP) 2017/2303 határozat végrehajtási időszakát. |
|
(4) |
A (KKBP) 2017/2303 határozat által támogatott projekt technikai végrehajtásáért felelős Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (a továbbiakban: az OPCW) 2019. június 24-én az Unió engedélyét kérte a (KKBP) 2017/2303 határozat végrehajtási időszakának 24 hónappal, összesen 48 hónapra történő meghosszabbításához. |
|
(5) |
A (KKBP) 2017/2303 határozat végrehajtási időszakának ezen újabb meghosszabbítása lehetővé teszi az OPCW számára, hogy a határozat hatályvesztésének az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontját követően is folytassa a határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységek végrehajtását, és elérje az említett tevékenységek tervezett céljait, beleértve az OPCW arra irányuló kapacitásának növelését, hogy megoldást találjon a vegyifegyverhasználat jelentette fenyegetésre. |
|
(6) |
A (KKBP) 2017/2303 határozat kért módosítása a határozat 5. cikkének (2) bekezdését, valamint az említett határozatnak a projekt időtartamára történő hivatkozást tartalmazó melléklete 8. pontját érinti, amely szövegrészeket módosítani kell. |
|
(7) |
A (KKBP) 2017/2303 határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységek további folytatása nem jár külön erőforrások igénybevételével, amint ezt az OPCW a 2019. június 24-i kérésében kifejezetten jelezte. |
|
(8) |
Következésképpen a (KKBP) 2017/2303 határozatot – az időtartam meghosszabbításával – módosítani kell, hogy az említett határozat 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt tevékenységek végrehajtását folytatni lehessen, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2017/2303 határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Ez a határozat 48 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett, a Bizottság és az OPCW közötti finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után hatályát veszti, vagy a hatálybalépését követő hat hónap elteltével veszíti hatályát abban az esetben, ha ezen időpontig nem kerül sor az említett finanszírozási megállapodás megkötésére.” |
|
2. |
A melléklet 8. pontja helyébe a következő szöveg lép: „Becsült időtartam A projekt tervezett időtartama 48 hónap.” |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2017/2303 határozata (2017. december 12.) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2118 (2013) sz. határozatának és az OPCW Végrehajtó Tanácsa szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló EC-M-33/Dec 1 határozata folytatódó végrehajtásának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 329., 2017.12.13., 55. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2018/1943 határozata (2018. december 10.) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2118 (2013) sz. határozatának és az OPCW Végrehajtó Tanácsa szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló EC-M-33/Dec 1 határozata folytatódó végrehajtásának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2017/2303 határozat módosításáról (HL L 314., 2018.12.11., 58. o.).
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/161 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/2113 HATÁROZATA
(2019. december 9.)
a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról szóló (KKBP) 2016/2356 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2016. december 19-én elfogadta a (KKBP) 2016/2356 határozatot (1). |
|
(2) |
A (KKBP) 2016/2356 határozat úgy rendelkezik, hogy az 1. cikkében említett tevékenységeket a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követő 36 hónapon belül kell végrehajtani. |
|
(3) |
2019. november 13-án az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) nevében eljárva az Unió engedélyét kérte a (KKBP) 2016/2356 határozat végrehajtási időszakának öt hónappal történő meghosszabbításához. |
|
(4) |
A (KKBP) 2016/2356 határozat kért módosítása annak 5. cikke (2) bekezdését, valamint az említett határozat mellékletének 6. pontját érinti, ahol a projekt időtartamára vonatkozó hivatkozást módosítani kell. |
|
(5) |
A (KKBP) 2016/2356 határozat 1. cikkében említett tevékenységek további folytatása nem jár külön erőforrások igénybevételével, amint ezt az UNDP a SEESAC nevében 2019. november 13-án benyújtott kérésében kifejezetten jelezte, |
|
(6) |
Következésképpen a (KKBP) 2016/2356 határozatot az időtartam megfelelő meghosszabbításával módosítani kell, hogy az említett határozat 1. cikkében megnevezett tevékenységek végrehajtását folytatni lehessen, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2016/2356 határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodás megkötésének időpontját követően 41 hónappal, illetve, amennyiben ezalatt az idő alatt nem kerül sor a megállapodás megkötésére, a hatálybalépésének napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.” |
|
2. |
A melléklet 6. pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2016/2356 határozata (2016. december 19.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 348., 2016.12.21., 60. o.).
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/163 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2114 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. december 6.)
az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról
(az értesítés a C(2019) 8891. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2019/1994 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis Lengyelországban észlelt előfordulásait követően. |
|
(2) |
Az (EU) 2019/1994 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban és Litvániában fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának újabb eseteire. Az említett betegség közelmúltbeli előfordulásait követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett két tagállam esetében újra értékelték és aktualizálták a regionalizációt. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell. |
|
(3) |
2019 novemberében egy esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték Litvánia Mažeikiai járásában, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely az említett melléklet I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az említett határozat mellékletének II. részében felsorolt egyik terület közvetlen közelében elhelyezkedő, az afrikai sertéspestis előfordulásának legutóbbi esete által érintett területét az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni. |
|
(4) |
Ezenkívül Lengyelország esetében 2019. november végén több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország Lubuskie régiójában, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezeket az afrikai sertéspestis által érintett területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem immár a II. részében kell feltüntetni. |
|
(5) |
2019. november végén több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország żyrardowski, białostocki és biłgorajski járásában is, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva, de olyan területek közvetlen közelében találhatók, amelyek az említett melléklet I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezen, a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az említett határozat mellékletének II. részében felsorolt területek közvetlen közelében elhelyezkedő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni. |
|
(6) |
Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Litvánia és Lengyelország esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(7) |
Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen. |
|
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 6-án.
a Bizottság részéről
Sztella KIRIAKIDÉSZ
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.
(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2019/1994 végrehajtási határozata (2019. november 28.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 308., 2019.11.29., 112. o.).
MELLÉKLET
A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:
„MELLÉKLET
I. RÉSZ
1. Belgium
Belgiumban a következő területek:
Luxemburg tartományban:
|
— |
a területet az óramutató járása szerint a következők határolják: |
|
— |
Frontière avec la France, |
|
— |
Rue Mersinhat, |
|
— |
La N818jusque son intersection avec la N83, |
|
— |
La N83 jusque son intersection avec la N884, |
|
— |
La N884 jusque son intersection avec la N824, |
|
— |
La N824 jusque son intersection avec Le Routeux, |
|
— |
Le Routeux, |
|
— |
Rue d’Orgéo, |
|
— |
Rue de la Vierre, |
|
— |
Rue du Bout-d’en-Bas, |
|
— |
Rue Sous l’Eglise, |
|
— |
Rue Notre-Dame, |
|
— |
Rue du Centre, |
|
— |
La N845 jusque son intersection avec la N85, |
|
— |
La N85 jusque son intersection avec la N40, |
|
— |
La N40 jusque son intersection avec la N802, |
|
— |
La N802 jusque son intersection avec la N825, |
|
— |
La N825 jusque son intersection avec la E25-E411, |
|
— |
La E25-E411jusque son intersection avec la N40, |
|
— |
N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle, |
|
— |
Rue du Tombois, |
|
— |
Rue Du Pierroy, |
|
— |
Rue Saint-Orban, |
|
— |
Rue Saint-Aubain, |
|
— |
Rue des Cottages, |
|
— |
Rue de Relune, |
|
— |
Rue de Rulune, |
|
— |
Route de l’Ermitage, |
|
— |
N87: Route de Habay, |
|
— |
Chemin des Ecoliers, |
|
— |
Le Routy, |
|
— |
Rue Burgknapp, |
|
— |
Rue de la Halte, |
|
— |
Rue du Centre, |
|
— |
Rue de l’Eglise, |
|
— |
Rue du Marquisat, |
|
— |
Rue de la Carrière, |
|
— |
Rue de la Lorraine, |
|
— |
Rue du Beynert, |
|
— |
Millewée, |
|
— |
Rue du Tram, |
|
— |
Millewée, |
|
— |
N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg, |
|
— |
Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg, |
|
— |
Frontière avec la France, |
|
— |
La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy, |
|
— |
La N871 jusque son intersection avec la N88, |
|
— |
La N88 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour, |
|
— |
La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N811, |
|
— |
La N811 jusque son intersection avec la N88, |
|
— |
La N88 jusque son intersection avecla N883 au niveau d’Aubange, |
|
— |
La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d’Aubange, |
|
— |
La N81 jusque son intersection avec la E25-E411, |
|
— |
La E25-E411 jusque son intersection avec la N40, |
|
— |
La N40 jusque son intersection avec la rue du Fet, |
|
— |
Rue du Fet, |
|
— |
Rue de l’Accord jusque son intersection avec la rue de la Gaume, |
|
— |
Rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue des Bruyères, |
|
— |
Rue des Bruyères, |
|
— |
Rue de Neufchâteau, |
|
— |
Rue de la Motte, |
|
— |
La N894 jusque son intersection avec laN85, |
|
— |
La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France. |
2. Észtország
Észtországban a következő területek:
|
— |
Hiiu maakond. |
3. Magyarország
Magyarországon a következő területek:
|
— |
Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 950950, 950960, 950970, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 951950, 952050, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 952750, 952850, 953270, 953350, 953450, 953510, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Bács-Kiskun megye 601650, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Budapest: 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe, |
|
— |
Csongrád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 404650, 404750, 405450, 405550, 405650, 405750, 405850, 406450, 406550, 406650 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Hajdú-Bihar megye 900750, 901250, 901260, 901270, 901350, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 902450, 902550, 902650, 902660, 902670, 902750, 903650, 903750, 903850, 903950, 903960, 904050, 904060, 904150, 904250, 904350, 904950, 904960, 905050, 905060, 905070, 905080, 905150, 905250 és 905260 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Heves megye 702550, 703360, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, és 705350 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 751250, 751260, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Komárom-Esztergom megye 252460, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350 és 253450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Nógrád megye 552010, 552150, 552250, 552350, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 571050, 571150, 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573350, 573360, 573450, 573850, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576950, 577050, 577150, 577250, 577350, 577450, 577950, 578850, 578950, 579250, 579550, 579650, 579750, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855350, 855450, 855550, 855650, 855660 és 855850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe. |
4. Lettország
Lettországban a következő területek:
|
— |
Alsungas novads, |
|
— |
Kuldīgas novada Gudenieku pagasts, |
|
— |
Pāvilostas novads, |
|
— |
Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, |
|
— |
Ventspils novada Jūrkalnes pagasts, |
|
— |
Grobiņas novads, |
|
— |
Rucavas novada Dunikas pagasts. |
5. Litvánia
Litvániában a következő területek:
|
— |
Klaipėdos rajono savivaldybės: Agluonėnų, Priekulės, Veiviržėnų, Judrėnų, Endriejavo ir Vėžaičių seniūnijos, |
|
— |
Plungės rajono savivaldybės: Alsėdžių, Babrungo, Kulių, Nausodžio, Paukštakių, Platelių, Plungės miesto, Šateikių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos, |
|
— |
Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Lenkimų, Mosėdžio, Notėnų, Skuodo, Skuodo miesto, Šačių seniūnijos. |
6. Lengyelország
Lengyelországban a következő területek:
w województwie warmińsko-mazurskim:
|
— |
gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim, |
|
— |
gminy Janowiec Kościelny, Janowo i Kozłowo w powiecie nidzickim, |
|
— |
powiat działdowski, |
|
— |
gminy Łukta, Miłomłyn, Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim, |
|
— |
gminy Kisielice, Susz, Iława z miastem Iława, Lubawa z miastem Lubawa, w powiecie iławskim, |
w województwie podlaskim:
|
— |
gminy Kulesze Kościelne, Szepietowo, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim, |
|
— |
gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim, |
|
— |
powiat zambrowski, |
w województwie mazowieckim:
|
— |
powiat ostrołęcki, |
|
— |
powiat miejski Ostrołęka, |
|
— |
gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim, |
|
— |
powiat miejski Płock, |
|
— |
powiat sierpecki, |
|
— |
powiat żuromiński, |
|
— |
gminy Andrzejewo, Brok, Małkinia Górna, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Zaręby Kościelne i Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka w powiecie ostrowskim, |
|
— |
gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim, |
|
— |
powiat przasnyski, |
|
— |
powiat makowski, |
|
— |
gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim, |
|
— |
gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim, |
|
— |
gminy Błędów, Nowe Miasto nad Pilicą i Mogielnica w powiecie grójeckim, |
|
— |
gminy Wyśmierzyce, Radzanów i część gminy Stara Błotnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie białobrzeskim, |
|
— |
gminy Iłża, Kowala, Przytyk, Skaryszew, Wierzbica, Wolanów, Zakrzew i część gminy Jedlińsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie radomskim, |
|
— |
powiat miejski Radom, |
|
— |
powiat szydłowiecki, |
|
— |
powiat przysuski, |
|
— |
gmina Kazanów w powiecie zwoleńskim, |
|
— |
gminy Ciepielów, Chotcza, Lipsko, Rzeczniów i Sienno w powiecie lipskim, |
|
— |
powiat gostyniński, |
w województwie lubelskim:
|
— |
gminy Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Konopnica i Wojciechów w powiecie lubelskim, |
|
— |
gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Wilkołaz, Zakrzówek i część gminy Urzędów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 833 w powiecie kraśnickim, |
|
— |
gminy Batorz i Potok Wielki w powiecie janowskim, |
w województwie podkarpackim:
|
— |
gminy Wielkie Oczy i Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim, |
|
— |
gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, część gminy Wiązownica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 i gmina wiejska Jarosław w powiecie jarosławskim, |
|
— |
gminy Bojanów, Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim, |
|
— |
powiat tarnobrzeski, |
|
— |
powiat przeworski, |
|
— |
powiat łańcucki, |
|
— |
gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i Sokołów Małopolski w powiecie rzeszowskim, |
|
— |
powiat kolbuszowski, |
w województwie świętokrzyskim:
|
— |
gminy Lipnik, Opatów, Wojciechowice, Sadowie i część gminy Ożarów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim, |
|
— |
powiat sandomierski, |
|
— |
gmina Brody w powiecie starachowickim, |
|
— |
powiat ostrowiecki, |
w województwie łódzkim:
|
— |
gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i Nieborów w powiecie łowickim, |
|
— |
gminy Biała Rawska, Rawa Mazowiecka, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim, |
|
— |
gminy Bolimów, Godzianów, Kowiesy, Maków, Nowy Kawęczyn i Skierniewice w powiecie skierniewickim, |
|
— |
powiat miejski Skierniewice, |
w województwie pomorskim:
|
— |
powiat nowodworski, |
|
— |
gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim, |
|
— |
gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim, |
|
— |
powiat gdański, |
|
— |
Miasto Gdańsk, |
|
— |
powiat tczewski, |
|
— |
powiat kwidzyński, |
w województwie lubuskim:
|
— |
gminy Szlichtyngowa i Wschowa w powiecie wschowskim, |
|
— |
gminy Iłowa, Wymiarki, miasto Gozdnica, miasto Żagań, część gminy Szprotawa położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie żagańskim, część gminy Żagań położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, część gminy Małomice położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie żagańskim, |
|
— |
gminy Brody, Lipinki Łużyckie, Przewóz, Trzebiel, Tuplice, część gminy Lubsko połozona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 287, część gminy Żary położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, miasto Łęknica i miasto Żary w powiecie żarskim; |
|
— |
gminy Bytnica, Krosno Odrzańskie, Maszewo i Gubin z miastem Gubin w powiecie krośnieńskim, |
|
— |
gminy Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel, |
|
— |
gmina Skąpe, część gminy Zbąszynek położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Szczaniec położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim, |
w województwie dolnośląskim:
|
— |
gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim, |
|
— |
gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim, |
|
— |
gminy, Pęcław, Jerzmanowa, część gminy wiejskiej Głogów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 i miasta Głogów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim, |
|
— |
gminy Chocianów, Grębocice, Radwanice, Przemków i część gminy Polkowice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 331 w powiecie polkowickim, |
|
— |
gmina Niechlów w powiecie górowskim. |
w województwie wielkopolskim:
|
— |
gmina Wijewo i Włoszakowice w powiecie leszczyńskim, |
|
— |
powiat wolsztyński, |
|
— |
gmina Zbąszyń w powiecie nowotomyskim, |
|
— |
gminy Rakoniewice i Wielichowo w powiecie grodziskim. |
7. Románia
Romániában a következő területek:
|
— |
Județul Suceava. |
8. Szlovákia
Szlovákiában a következő területek:
|
— |
the whole district of Vranov nad Topľou, |
|
— |
the whole district of Humenné, |
|
— |
the whole district of Snina, |
|
— |
the whole district of Sobrance, |
|
— |
the whole district of Košice-mesto, |
|
— |
in the district of Michalovce, the whole municipalities of Tušice, Moravany, Pozdišovce, Michalovce, Zalužice, Lúčky, Závadka, Hnojné, Poruba pod Vihorlatom, Jovsa, Kusín, Klokočov, Kaluža, Vinné, Trnava pri Laborci, Oreské, Staré, Zbudza, Petrovce nad Laborcom, Lesné, Suché, Rakovec nad Ondavou, Nacina Ves, Voľa, Pusté Čemerné and Strážske, |
|
— |
in the district of Košice - okolie, the whole municipalities not included in Part II. |
9. Görögország
Görögországban a következő területek:
|
— |
in the regional unit of Drama:
|
|
— |
in the regional unit of Xanthi:
|
|
— |
in the regional unit of Rodopi:
|
|
— |
in the regional unit of Evros:
|
|
— |
in the regional unit of Serres:
|
II. RÉSZ
1. Belgium
Belgiumban a következő területek:
Luxemburg tartományban:
|
— |
a területet az óramutató járása szerint a következők határolják: |
|
— |
La frontière avec la France au niveau de Florenville, |
|
— |
La N85 jusque son intersection avec la N894au niveau de Florenville, |
|
— |
La N894 jusque son intersection avec larue de la Motte, |
|
— |
La rue de la Motte jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau, |
|
— |
La rue de Neufchâteau, |
|
— |
La rue des Bruyères jusque son intersection avec la rue de la Gaume, |
|
— |
La rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue de l’Accord, |
|
— |
La rue de l’Accord, |
|
— |
La rue du Fet, |
|
— |
La N40 jusque son intersection avec la E25-E411, |
|
— |
La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler, |
|
— |
La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d’Aubange, |
|
— |
La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d’Aubange, |
|
— |
La N88 jusque son intersection avec la N811, |
|
— |
La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour, |
|
— |
La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88, |
|
— |
La N88 jusque son intersection avec la N871, |
|
— |
La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy, |
|
— |
La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France. |
2. Bulgária
Bulgáriában a következő területek:
|
— |
the whole region of Haskovo, |
|
— |
the whole region of Yambol, |
|
— |
the whole region of Sliven, |
|
— |
the whole region of Stara Zagora, |
|
— |
the whole region of Gabrovo, |
|
— |
the whole region of Pernik, |
|
— |
the whole region of Kyustendil, |
|
— |
the whole region of Dobrich, |
|
— |
the whole region of Plovdiv, |
|
— |
the whole region of Pazardzhik, |
|
— |
the whole region of Smolyan, |
|
— |
the whole region of Burgas excluding the areas in Part III, |
|
— |
the whole region of Veliko Tarnovo excluding the areas in Part III, |
|
— |
the whole region of Shumen excluding the areas in Part III, |
|
— |
the whole region of Varna excluding the areas in Part III. |
3. Észtország
Észtországban a következő területek:
|
— |
Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond). |
4. Magyarország
Magyarországon a következő területek:
|
— |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651100, 651200, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652100, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100,653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655400, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658310, 658401, 658402, 658403, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670, 901850, 900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901450, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903250, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550 és 904650, 904750, 904760, 904850, 904860, 905350, 905360, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703350, 703370, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704850, 704950, 705050, 705150,705250, 705450,705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Jász-Nagykun-Szolnok megye 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 7151850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821,552360 és 552960 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Pest megye 570950, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe, |
|
— |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 855250, 855460, 855750, 855950, 855960, 856051, 856150, 856250, 856260, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857050, 857150, 857350, 857450, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250, 857550, 850650, 850850, 851851 és 851852 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe. |
5. Lettország
Lettországban a következő területek:
|
— |
Ādažu novads, |
|
— |
Aizputes novads, |
|
— |
Aglonas novads, |
|
— |
Aizkraukles novads, |
|
— |
Aknīstes novads, |
|
— |
Alojas novads, |
|
— |
Alūksnes novads, |
|
— |
Amatas novads, |
|
— |
Apes novads, |
|
— |
Auces novads, |
|
— |
Babītes novads, |
|
— |
Baldones novads, |
|
— |
Baltinavas novads, |
|
— |
Balvu novads, |
|
— |
Bauskas novads, |
|
— |
Beverīnas novads, |
|
— |
Brocēnu novads, |
|
— |
Burtnieku novads, |
|
— |
Carnikavas novads, |
|
— |
Cēsu novads, |
|
— |
Cesvaines novads, |
|
— |
Ciblas novads, |
|
— |
Dagdas novads, |
|
— |
Daugavpils novads, |
|
— |
Dobeles novads, |
|
— |
Dundagas novads, |
|
— |
Durbes novads, |
|
— |
Engures novads, |
|
— |
Ērgļu novads, |
|
— |
Garkalnes novads, |
|
— |
Gulbenes novads, |
|
— |
Iecavas novads, |
|
— |
Ikšķiles novads, |
|
— |
Ilūkstes novads, |
|
— |
Inčukalna novads, |
|
— |
Jaunjelgavas novads, |
|
— |
Jaunpiebalgas novads, |
|
— |
Jaunpils novads, |
|
— |
Jēkabpils novads, |
|
— |
Jelgavas novads, |
|
— |
Kandavas novads, |
|
— |
Kārsavas novads, |
|
— |
Ķeguma novads, |
|
— |
Ķekavas novads, |
|
— |
Kocēnu novads, |
|
— |
Kokneses novads, |
|
— |
Krāslavas novads, |
|
— |
Krimuldas novads, |
|
— |
Krustpils novads, |
|
— |
Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta, |
|
— |
Lielvārdes novads, |
|
— |
Līgatnes novads, |
|
— |
Limbažu novads, |
|
— |
Līvānu novads, |
|
— |
Lubānas novads, |
|
— |
Ludzas novads, |
|
— |
Madonas novads, |
|
— |
Mālpils novads, |
|
— |
Mārupes novads, |
|
— |
Mazsalacas novads, |
|
— |
Mērsraga novads, |
|
— |
Naukšēnu novads, |
|
— |
Neretas novads, |
|
— |
Ogres novads, |
|
— |
Olaines novads, |
|
— |
Ozolnieku novads, |
|
— |
Pārgaujas novads, |
|
— |
Pļaviņu novads, |
|
— |
Preiļu novads, |
|
— |
Priekules novads, |
|
— |
Priekuļu novads, |
|
— |
Raunas novads, |
|
— |
republikas pilsēta Daugavpils, |
|
— |
republikas pilsēta Jelgava, |
|
— |
republikas pilsēta Jēkabpils, |
|
— |
republikas pilsēta Jūrmala, |
|
— |
republikas pilsēta Rēzekne, |
|
— |
republikas pilsēta Valmiera, |
|
— |
Rēzeknes novads, |
|
— |
Riebiņu novads, |
|
— |
Rojas novads, |
|
— |
Ropažu novads, |
|
— |
Rugāju novads, |
|
— |
Rundāles novads, |
|
— |
Rūjienas novads, |
|
— |
Salacgrīvas novads, |
|
— |
Salas novads, |
|
— |
Salaspils novads, |
|
— |
Saldus novads, |
|
— |
Saulkrastu novads, |
|
— |
Sējas novads, |
|
— |
Siguldas novads, |
|
— |
Skrīveru novads, |
|
— |
Skrundas novads, |
|
— |
Smiltenes novads, |
|
— |
Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, |
|
— |
Strenču novads, |
|
— |
Talsu novads, |
|
— |
Tērvetes novads, |
|
— |
Tukuma novads, |
|
— |
Vaiņodes novads, |
|
— |
Valkas novads, |
|
— |
Varakļānu novads, |
|
— |
Vārkavas novads, |
|
— |
Vecpiebalgas novads, |
|
— |
Vecumnieku novads, |
|
— |
Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta, |
|
— |
Viesītes novads, |
|
— |
Viļakas novads, |
|
— |
Viļānu novads, |
|
— |
Zilupes novads. |
6. Litvánia
Litvániában a következő területek:
|
— |
Alytaus miesto savivaldybė, |
|
— |
Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Alovės, Butrimonių, Daugų, Nemunaičio, Pivašiūnų, Punios, Raitininkų seniūnijos, |
|
— |
Anykščių rajono savivaldybė, |
|
— |
Akmenės rajono savivaldybė, |
|
— |
Biržų miesto savivaldybė, |
|
— |
Biržų rajono savivaldybė, |
|
— |
Druskininkų savivaldybė, |
|
— |
Elektrėnų savivaldybė, |
|
— |
Ignalinos rajono savivaldybė, |
|
— |
Jonavos rajono savivaldybė, |
|
— |
Joniškio rajono savivaldybė, |
|
— |
Jurbarko rajono savivaldybė, |
|
— |
Kaišiadorių rajono savivaldybė, |
|
— |
Kalvarijos savivaldybė, |
|
— |
Kauno miesto savivaldybė, |
|
— |
Kauno rajono savivaldybė: Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos ir Vilkijos seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907, |
|
— |
Kelmės rajono savivaldybė, |
|
— |
Kėdainių rajono savivaldybė, |
|
— |
Kupiškio rajono savivaldybė, |
|
— |
Lazdijų rajono savivaldybė, |
|
— |
Marijampolės savivaldybė: Degučių, Marijampolės, Mokolų, Liudvinavo ir Narto seniūnijos, |
|
— |
Mažeikių rajono savivaldybė, |
|
— |
Molėtų rajono savivaldybė, |
|
— |
Pagėgių savivaldybė, |
|
— |
Pakruojo rajono savivaldybė, |
|
— |
Panevėžio rajono savivaldybė, |
|
— |
Panevėžio miesto savivaldybė, |
|
— |
Pasvalio rajono savivaldybė, |
|
— |
Radviliškio rajono savivaldybė, |
|
— |
Rietavo savivaldybė, |
|
— |
Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos, |
|
— |
Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų ir Stalgėnų seniūnijos, |
|
— |
Raseinių rajono savivaldybė, |
|
— |
Rokiškio rajono savivaldybė, |
|
— |
Skuodo rajono savivaldybės: Barstyčių ir Ylakių seniūnijos, |
|
— |
Šakių rajono savivaldybė, |
|
— |
Šalčininkų rajono savivaldybė, |
|
— |
Šiaulių miesto savivaldybė, |
|
— |
Šiaulių rajono savivaldybė, |
|
— |
Šilutės rajono savivaldybė, |
|
— |
Širvintų rajono savivaldybė, |
|
— |
Šilalės rajono savivaldybė, |
|
— |
Švenčionių rajono savivaldybė, |
|
— |
Tauragės rajono savivaldybė, |
|
— |
Telšių rajono savivaldybė, |
|
— |
Trakų rajono savivaldybė, |
|
— |
Ukmergės rajono savivaldybė, |
|
— |
Utenos rajono savivaldybė, |
|
— |
Varėnos rajono savivaldybė, |
|
— |
Vilniaus miesto savivaldybė, |
|
— |
Vilniaus rajono savivaldybė, |
|
— |
Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos, |
|
— |
Visagino savivaldybė, |
|
— |
Zarasų rajono savivaldybė. |
7. Lengyelország
Lengyelországban a következő területek:
w województwie warmińsko-mazurskim:
|
— |
gminy Kalinowo, Prostki i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim, |
|
— |
gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Milejewo, Młynary, Markusy, Rychliki i Tolkmicko w powiecie elbląskim, |
|
— |
powiat miejski Elbląg, |
|
— |
powiat gołdapski, |
|
— |
gmina Wieliczki w powiecie oleckim, |
|
— |
powiat piski, |
|
— |
gmina Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie w powiecie bartoszyckim, |
|
— |
gminy Biskupiec, Gietrzwałd, Jonkowo, Purda, Stawiguda, Świątki, Olsztynek i miasto Olsztyn oraz część gminy Barczewo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim, |
|
— |
gmina Miłakowo, część gminy Małdyty położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga i część gminy Morąg położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim, |
|
— |
część gminy Ryn położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową łączącą miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim, |
|
— |
gminy Braniewo i miasto Braniewo, Frombork, Lelkowo, Pieniężno, Płoskinia oraz część gminy Wilczęta położona na pólnoc od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim, |
|
— |
gmina Reszel, część gminy Kętrzyn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn, na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy oraz na zachód i na południe od zachodniej i południowej granicy miasta Kętrzyn, miasto Kętrzyn i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim, |
|
— |
gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim, |
|
— |
gmina Nidzica w powiecie nidzickim, |
|
— |
gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim, |
|
— |
powiat mrągowski, |
|
— |
gmina Zalewo w powiecie iławskim, |
w województwie podlaskim:
|
— |
gminy Rudka, Brańsk z miastem Brańsk, i część gminy Boćki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim, |
|
— |
powiat grajewski, |
|
— |
powiat moniecki, |
|
— |
powiat sejneński, |
|
— |
gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wiznaw powiecie łomżyńskim, |
|
— |
powiat miejski Łomża, |
|
— |
gminy Dziadkowice, Grodzisk, Mielnik, Nurzec-Stacja i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim, |
|
— |
gminy Białowieża, Czyże, Narew, Narewka, Hajnówka z miastem Hajnówka i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim, |
|
— |
gminy Klukowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim, |
|
— |
powiat kolneński z miastem Kolno, |
|
— |
gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady, Choroszcz i część gminy Poświętne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim, |
|
— |
powiat suwalski, |
|
— |
powiat miejski Suwałki, |
|
— |
powiat augustowski, |
|
— |
powiat sokólski, |
|
— |
powiat miejski Białystok, |
w województwie mazowieckim:
|
— |
powiat siedlecki, |
|
— |
powiat miejski Siedlce, |
|
— |
gminy Bielany, Ceranów, Kosów Lacki, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim, |
|
— |
powiat węgrowski, |
|
— |
powiat łosicki, |
|
— |
gminy Grudusk, Opinogóra Górna, Gołymin-Ośrodek i część gminy Glinojeck położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim, |
|
— |
powiat sochaczewski, |
|
— |
gminy Policzna, Przyłęk, Tczów i Zwoleń w powiecie zwoleńskim, |
|
— |
gminy Garbatka – Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim, |
|
— |
gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim, |
|
— |
gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki i część gminy Jedlińsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie radomskim, |
|
— |
gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim, |
|
— |
powiat nowodworski, |
|
— |
powiat płoński, |
|
— |
gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim, |
|
— |
powiat wołomiński, |
|
— |
część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim, |
|
— |
gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły w powiecie garwolińskim, |
|
— |
gmina Boguty – Pianki w powiecie ostrowskim, |
|
— |
gminy Stupsk, Wiśniewo i część gminy Strzegowo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim, |
|
— |
powiat otwocki, |
|
— |
powiat warszawski zachodni, |
|
— |
powiat legionowski, |
|
— |
powiat piaseczyński, |
|
— |
powiat pruszkowski, |
|
— |
gminy Belsk Duży, Goszczyn, Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim, |
|
— |
powiat grodziski, |
|
— |
powiat żyrardowski, |
|
— |
gminy Białobrzegi, Promna i część gminy Stara Błotnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie białobrzeskim, |
|
— |
powiat miejski Warszawa, |
w województwie lubelskim:
|
— |
powiat bialski, |
|
— |
powiat miejski Biała Podlaska, |
|
— |
gminy Aleksandrów, Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny i Tarnogród, część gminy Frampol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Tereszpol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 858, część gminy Turobin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim, |
|
— |
gminy Chrzanów, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce i Dzwola w powiecie janowskim, |
|
— |
powiat puławski, |
|
— |
powiat rycki, |
|
— |
gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim, |
|
— |
gminy Bychawa, Jabłonna, Krzczonów, Garbów Strzyżewice, Wysokie i Zakrzew w powiecie lubelskim, |
|
— |
gminy Rybczewice i Piaski w powiecie świdnickim, |
|
— |
gmina Fajsławice, część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim, |
|
— |
powiat hrubieszowski, |
|
— |
gminy Krynice, Rachanie, Tarnawatka, Łaszczów, Telatyn, Tyszowce i Ulhówek w powiecie tomaszowskim, |
|
— |
część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim, |
|
— |
gmina Adamów, Miączyn, Sitno, Komarów-Osada, Krasnobród, Łabunie, Zamość, Grabowiec, część gminy Zwierzyniec położona na południowy-wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 858 i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim, |
|
— |
powiat miejski Zamość, |
|
— |
gminy Annopol, Dzierzkowice, Gościeradów i część gminy Urzędów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 833 w powiecie kraśnickim, |
|
— |
powiat opolski, |
w województwie podkarpackim:
|
— |
gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim, |
|
— |
gminy Horyniec-Zdrój, Cieszanów, Oleszyce i Stary Dzików w powiecie lubaczowskim, |
|
— |
gminy Adamówka i Sieniawa w powiecie przeworskim, |
|
— |
część gminy Wiązownica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 w powiecie jarosławskim, |
|
— |
gmina Kamień w powiecie rzeszowskim, |
|
— |
powiat leżajski, |
|
— |
powiat niżański, |
w województwie pomorskim:
|
— |
gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim, |
|
— |
gmina Stare Pole w powiecie malborskim, |
w województwie świętokrzyskim:
|
— |
gmina Tarłów i część gminy Ożarów polożona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim, |
w województwie lubuskim:
|
— |
gmina Sława w powiecie wschowskim, |
|
— |
gminy Bobrowice i Dąbie w powiecie krośnieńskim, |
|
— |
powiay nowosolski, |
|
— |
powiat zielonogórski, |
|
— |
powiat miejski Zielona Góra, |
|
— |
gmina Jasień, część gminy Lubsko połozona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 287 i część gminy wiejskiej Żary położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie żarskim; |
|
— |
gminy Brzeźnica, Niegosławice, część gminy Żagań położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, część gminy Małomice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 i część gminy Szprotawa położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie żagańskim, |
|
— |
część gminy Zbąszynek położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Szczaniec położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim, |
w województwie dolnośląskim:
|
— |
gmina Kotla, Żukowice, część gminy wiejskiej Głogów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, część miasta Głogów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim, |
|
— |
gmina Gaworzyce w powiecie polkowickim. |
8. Szlovákia
Szlovákiában a következő területek:
|
— |
in the district of Košice – okolie, the whole municipalities of Ďurkov, Kalša, Košický Klečenov, Nový Salaš, Rákoš, Ruskov, Skároš, Slančík, Slanec, Slanská Huta, Slanské Nové Mesto, Svinica and Trstené pri Hornáde. |
9. Románia
Romániában a következő területek:
|
— |
Judeţul Bistrița-Năsăud. |
III. RÉSZ
1. Bulgária
Bulgáriában a következő területek:
|
— |
the whole region of Kardzhali, |
|
— |
the whole region of Blagoevgrad, |
|
— |
the whole region of Montana, |
|
— |
the whole region of Ruse, |
|
— |
the whole region of Razgrad, |
|
— |
the whole region of Silistra, |
|
— |
the whole region of Pleven, |
|
— |
the whole region of Vratza, |
|
— |
the whole region of Vidin, |
|
— |
the whole region of Targovishte, |
|
— |
the whole region of Lovech, |
|
— |
the whole region of Sofia city, |
|
— |
the whole region of Sofia Province, |
|
— |
in the region of Shumen:
|
|
— |
in the region of Varna:
|
|
— |
in the region of Veliko Tarnovo:
|
|
— |
in Burgas region:
|
2. Litvánia
Litvániában a következő területek:
|
— |
Alytaus rajono savivaldybė: Simno, Krokialaukio ir Miroslavo seniūnijos, |
|
— |
Birštono savivaldybė, |
|
— |
Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Čekiškės, Ežerėlio, Kačerginės, Kulautuvos, Raudondvario, Ringaudų ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907, |
|
— |
Kazlų Rudos savivaldybė, |
|
— |
Marijampolės savivaldybė: Gudelių, Igliaukos, Sasnavos ir Šunskų seniūnijos, |
|
— |
Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos, |
|
— |
Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos. |
3. Lengyelország
Lengyelországban a következő területek:
w województwie warmińsko-mazurskim:
|
— |
Gminy Bisztynek, Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim, |
|
— |
gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim, |
|
— |
gminy Srokowo, Barciany, część gminy Kętrzyn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim, |
|
— |
gmina Stare Juchy w powiecie ełckim, |
|
— |
część gminy Wilczęta położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim, |
|
— |
część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga, część gminy Małdyty położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim, |
|
— |
gminy Godkowo i Pasłęk w powiecie elbląskim, |
|
— |
gminy Kowale Oleckie, Olecko i Świętajno w powiecie oleckim, |
|
— |
powiat węgorzewski, |
|
— |
gminy Kruklanki, Wydminy, Miłki, Giżycko z miastem Giżycko i część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim, |
|
— |
gminy Jeziorany, Kolno, Dywity, Dobre Miasto i część gminy Barczewo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim, |
w województwie podlaskim:
|
— |
gminy Orla, Wyszki, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski i część gminy Boćki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim, |
|
— |
gminy Łapy, Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, część gminy Poświętne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim, |
|
— |
gminy Kleszczele, Czeremcha i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim, |
|
— |
gminy Perlejewo, Drohiczyn i Milejczyce w powiecie siemiatyckim, |
|
— |
gmina Ciechanowiec w powiecie wysokomazowieckim, |
w województwie mazowieckim:
|
— |
gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew i część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia dorzeki Wisły w powiecie garwolińskim, |
|
— |
powiat miński, |
|
— |
gminy Jabłonna Lacka, Sabnie i Sterdyń w powiecie sokołowskim, |
|
— |
gminy Ojrzeń, Sońsk, Regimin, Ciechanów z miastem Ciechanów i część gminy Glinojeck położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim, |
|
— |
część gminy Strzegowo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim, |
|
— |
gmina Nur w powiecie ostrowskim, |
|
— |
gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim, |
|
— |
gmina Stromiec w powiecie białobrzeskim, |
w województwie lubelskim:
|
— |
gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Susiec, Tomaszów Lubelski i miasto Tomaszów Lubelski w powiecie tomaszowskim, |
|
— |
gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim, |
|
— |
powiat miejski Chełm, |
|
— |
gminy Izbica, Gorzków, Rudnik, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17, część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim, |
|
— |
gmina Stary Zamość, Radecznica, Szczebrzeszyn, Sułów, Nielisz, część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843, część gminy Zwierzyniec położona na północny-zachód od linii wyznaczonej przez droge nr 858 powiecie zamojskim, |
|
— |
część gminy Frampol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Tereszpol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 858, część gminy Turobin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim, |
|
— |
gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim, |
|
— |
powiat łęczyński, |
|
— |
gmina Trawniki w powiecie świdnickim, |
|
— |
gminy Adamów, Krzywda, Serokomla, Wojcieszków w powiecie łukowskim, |
|
— |
powiat parczewski, |
|
— |
powiat radzyński, |
|
— |
powiat lubartowski, |
|
— |
gminy Głusk, Jastków, Niemce i Wólka w powiecie lubelskim, |
|
— |
gminy Mełgiew i miasto Świdnik w powiecie świdnickim, |
|
— |
powiat miejski Lublin, |
w województwie podkarpackim:
|
— |
gmina Narol w powiecie lubaczowskim. |
4. Románia
Romániában a következő területek:
|
— |
Zona orașului București, |
|
— |
Județul Constanța, |
|
— |
Județul Satu Mare, |
|
— |
Județul Tulcea, |
|
— |
Județul Bacău, |
|
— |
Județul Bihor, |
|
— |
Județul Brăila, |
|
— |
Județul Buzău, |
|
— |
Județul Călărași, |
|
— |
Județul Dâmbovița, |
|
— |
Județul Galați, |
|
— |
Județul Giurgiu, |
|
— |
Județul Ialomița, |
|
— |
Județul Ilfov, |
|
— |
Județul Prahova, |
|
— |
Județul Sălaj, |
|
— |
Județul Vaslui, |
|
— |
Județul Vrancea, |
|
— |
Județul Teleorman, |
|
— |
Judeţul Mehedinţi, |
|
— |
Județul Gorj, |
|
— |
Județul Argeș, |
|
— |
Judeţul Olt, |
|
— |
Judeţul Dolj, |
|
— |
Județul Arad, |
|
— |
Județul Timiș, |
|
— |
Județul Covasna, |
|
— |
Județul Brașov, |
|
— |
Județul Botoșani, |
|
— |
Județul Vâlcea, |
|
— |
Județul Iași, |
|
— |
Județul Hunedoara, |
|
— |
Județul Alba, |
|
— |
Județul Sibiu, |
|
— |
Județul Caraș-Severin, |
|
— |
Județul Neamț, |
|
— |
Județul Harghita, |
|
— |
Județul Mureș, |
|
— |
Județul Cluj, |
|
— |
Judeţului Maramureş. |
5. Szlovákia
Szlovákiában a következő területek:
|
— |
the whole district of Trebisov, |
|
— |
in the district of Michalovce, the whole municipalities of the district not already included in Part I. |
IV. RÉSZ
Olaszország
Olaszországban a következő területek:
|
— |
tutto il territorio della Sardegna. |
Helyesbítések
|
10.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 318/185 |
Helyesbítés az építési termékekre vonatkozó, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/451 bizottsági végrehajtási határozathoz
(Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77., 2019. március 20.)
1. Az I. mellékletben, a 82. oldalon, a táblázat negyedik oszlopában, ‘A párhuzamos hatályosság időszakának kezdete (éééé.hh.nn.)’ fejléc alatt, az 1–6. számhoz tartozó bejegyzésben:
a következő szövegrész:
„2019.yy.xx.”
helyesen:
„2019.3.20.”.
2. Az I. mellékletben, a 82. oldalon, a táblázat ötödik oszlopában, „A párhuzamos hatályosság időszakának vége (éééé.hh.nn.)” fejléc alatt, a 3–6. számhoz tartozó bejegyzésben:‘’
a következő szövegrész:
„2020.yy.xx.”
helyesen:
„2020.3.20.”.