2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/3

JEGYZŐKÖNYV

az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról

Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló, 1966. május 14-én Rio de Janeiróban kötött nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei,

EMLÉKEZTETVE az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságnak az ICCAT-egyezmény módosításainak kidolgozásával megbízott munkacsoport létrehozásáról szóló ajánlására (12-10. sz. ajánlás), valamint az ennek eredményeként az e munkacsoport által kidolgozott módosítási javaslatokra,

NYUGTÁZVA az ICCAT halászatot folytató jogalanyok módosított ICCAT-egyezmény szerinti részvételéről szóló állásfoglalását (19-13. sz. állásfoglalás), valamint az ICCAT tonhalfélének és makrahalalkatúnak, illetve óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalnak minősülő halakról szóló ajánlását (19-01. sz. ajánlás), amelyek a módosításra irányuló javaslatok elválaszthatatlan részét képezik, és amelyeket a bizottság e jegyzőkönyv véglegesítésével összefüggésben fogadott el,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az egyezmény módosítására irányuló, itt meghatározott javaslatok új kötelezettségeket vonnak maguk után,

HANGSÚLYOZVA annak jelentőségét, hogy a felek elfogadásra irányuló belső eljárásukat mielőbb lezárják annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fél számára a lehető leghamarabb hatályba lépjen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Az egyezmény preambuluma a következőképpen módosul:

„A kormányok, amelyeknek megfelelően meghatalmazott képviselői aláírták ezt az egyezményt, tekintettel közös érdekükre az Atlanti-óceánban élő tonhalfélék és makrahalalkatúak, illetve az óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalak populációinak tekintetében, illetve azzal az óhajjal, hogy együttműködjenek e populációknak egy olyan szinten történő megőrzésében, amely élelmezési és egyéb célokra hosszú távú védelmüket és fenntartható hasznosításukat lehetővé teszi, elhatározták, hogy ezen erőforrások védelme érdekében egyezményt kötnek, és e célból a következőképpen állapodtak meg:”

2. Cikk

Az egyezmény II. és III. cikke a következőképpen módosul:

„II. Cikk

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem sérti az államok nemzetközi jog szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit. Az egyezményt a nemzetközi joggal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

III. Cikk

1. A szerződő felek megállapodnak az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság elnevezésű bizottság (a továbbiakban: »a bizottság«) létrehozásáról és fenntartásáról, amely megvalósítja az ebben az egyezményben meghatározott célkitűzéseket. Minden szerződő fél a bizottság tagja.

2. A bizottság minden tagját legfeljebb három küldött képviseli a bizottságban. A küldötteket szakértők és tanácsadók segíthetik.

3. Általános szabályként a bizottság konszenzussal hozza meg határozatait. Ha az egyezmény másként nem rendelkezik, az olyan esetekben, amikor nem alakul ki konszenzus, a határozatokat a bizottság jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó tagjainak kétharmados szavazati többségével kell meghozni. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. A határozatképességhez az összes bizottsági tag kétharmadának jelenléte szükséges.

4. Általános szabályként a bizottság kétévente egyszer tart rendes ülést. A bizottsági tagok többségének kérelmére, vagy a VI. cikk szerint létesített tanács döntése alapján bármikor rendkívüli ülést lehet összehívni.

5. A bizottság az első, majd az azt követő minden rendes ülésén a szerződő felek képviselői közül elnököt, első alelnököt és második alelnököt választ, akik csak egy ciklusra választhatók újra.

6. Amennyiben a bizottság másképpen nem határoz, a bizottság és segédszerveinek ülései nyilvánosak.

7. A bizottság hivatalos nyelvei az angol, a francia és a spanyol.

8. A bizottság hatáskörrel rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges eljárási és pénzügyi szabályzat elfogadására.

9. A bizottság munkájáról és megállapításairól kétévente jelentést készít a bizottság tagjainak, és bármelyik bizottsági tag kérelmére tájékoztatást nyújt az egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatos bármely kérdésről.”

3. Cikk

Az egyezmény a következő új, IV. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„IV. Cikk

A bizottság és tagjai az ezen egyezmény keretében végzett munkájuk során:

a)	a vonatkozó nemzetközileg elfogadott szabványokkal és adott esetben az ajánlott gyakorlatokkal és eljárásokkal összhangban elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmaznak a halászati gazdálkodásra;

b)	figyelembe veszik a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket;

c)	védik a tengeri környezet biodiverzitását;

d)	biztosítják a méltányosságot és az átláthatóságot a határozathozatali eljárások – ideértve a halászati lehetőségek elosztásával kapcsolatos határozathozatali eljárásokat – és egyéb tevékenységek során; valamint

teljes mértékben elismerik a bizottság fejlődő országokat képviselő tagjainak különleges szükségleteit, ideértve a nemzetközi joggal összhangban történő kapacitásépítés szükségességét annak érdekében, hogy az egyezményből adódó kötelezettségeiket teljesíteni tudják, és halászati ágazatuk fejlődjön.”

4. Cikk

Az egyezmény IV., V., VI., VII. és VIII. cikkének számozása V., VI., VII., VIII. és IX. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„V. Cikk

1. Ezen egyezményben foglalt célkitűzések végrehajtása érdekében:

A bizottság felelős a tonhalfélék és makrahalalkatúak, illetve az óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalak (a továbbiakban: ICCAT-fajok) populációi, valamint az ICCAT-fajok egyezményi területen történő halászata során kifogott egyéb halfajok tanulmányozásáért, figyelembe véve az egyéb releváns nemzetközi halászati szervezetek vagy intézkedések keretében folytatott tevékenységeket. Az ilyen tanulmányok magukban foglalják az említett fajokkal, környezetük oceanográfiájával, továbbá az állománygazdagságra ható természetes emberi tényezők hatásaival kapcsolatosan végzett kutatásokat. A bizottság az ICCAT-fajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve az ICCAT-fajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokat is tanulmányozhatja.

Amennyiben megvalósítható, a bizottság e feladatainak végrehajtása során felhasználja a bizottsági tagok és politikai alrészlegeik hivatalos szerveinek műszaki és tudományos szolgáltatásait, illetve az e szervezetektől származó információkat, valamint szükség szerint igénybe veszi bármely köz- vagy magánintézet, szervezet vagy magánszemély rendelkezésre álló szolgáltatásait és információit, és költségvetésének keretein belül, illetve az érintett bizottsági tagok együttműködésével, független kutatásokra vállalkozhat a kormányok, nemzeti intézetek vagy egyéb nemzetközi szervezetek által folytatott kutatások kiegészítése céljából.

c)	A bizottság feladata biztosítani, hogy az ilyen intézettől, szervezettől vagy személytől származó információk minősége és objektivitása megfeleljen a tudományos szabványoknak.

2. Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása magában foglalja az alábbiakat:

a)	az egyezményi terület ICCAT-fajainak jelenlegi állapotával és alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését és elemzését;

b)	az egyezményi területen élő ICCAT-fajok populációinak legalább a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten való megőrzését, illetve a fajok e hozamnak megfelelő hatékony kiaknázását biztosító intézkedésekre és módszerekre vonatkozó információk tanulmányozását és kiértékelését;

c)	a bizottság tagjai részére tanulmányok és vizsgálatok ajánlását; valamint

d)	az egyezményi területen az ICCAT-fajokra vonatkozó megállapításokat tartalmazó jelentések, illetve statisztikai, biológiai és egyéb tudományos információk közzétételét és más módon történő terjesztését.

VI. Cikk

1. A bizottságon belül létrehozásra kerül a tanács, amely a bizottság elnökéből és alelnökeiből, valamint a szerződő felek legalább négy, de legfeljebb nyolc képviselőjéből áll. A tanácsban képviselt szerződő feleket a bizottság minden egyes rendes ülésén választás útján jelöli ki. Amennyiben a szerződő felek száma meghaladja a negyvenet, a bizottság további két szerződő felet választhat a tanácsban való képviseletre. Azon szerződő feleket, amelyeknek az elnök és az alelnök az állampolgára, nem lehet a tanácsba választani. A tanácsi választások során a bizottságnak tekintetbe kell vennie a szerződő felek földrajzi, tonhalhalászati és tonhal-feldolgozási érdekeit, valamint a szerződő feleknek a tanácsbeli képviselethez való egyenlő jogát.

2. A tanács az egyezményben meghatározott vagy a bizottság által számára kijelölt feladatokat látja el, és a bizottság rendes ülései közötti időszakban legalább egyszer összeül. A bizottság ülései közötti időszakban a tanács meghozza az alkalmazottak által végrehajtandó feladatokra vonatkozó szükséges döntéseket, és kiadja az ügyvezető igazgató számára a megfelelő utasításokat. A tanács a bizottság által megállapítandó szabályoknak megfelelően hozza meg a határozatait.

VII. Cikk

Az egyezményben foglalt célkitűzések végrehajtásához a bizottság fajok, fajcsoportok vagy földrajzi területek alapján szervezett munkacsoportokat hozhat létre. Ez esetben minden munkacsoport:

a)	felelős a hatáskörébe tartozó fajok, fajcsoportok vagy földrajzi területek folyamatos megfigyeléséért és bármely egyéb vonatkozó tudományos információ gyűjtéséért;

b)	a bizottsági tagok együttes fellépésére vonatkozó, tudományos vizsgálatok eredményeivel alátámasztott ajánlásokat terjeszthet a bizottság elé; valamint

c)	javaslatokat tehet a bizottságnak a hatáskörébe tartozó fajokra, fajcsoportokra vagy földrajzi területekre vonatkozó információk megszerzéséhez szükséges tanulmányokra és vizsgálatokra, valamint a bizottsági tagok vizsgálati programjainak összehangolására.

VIII. Cikk

A bizottság ügyvezető igazgatót jelöl ki, aki a bizottság utasítása alapján jár el. Az ügyvezető igazgató a bizottság által meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően hatáskörrel rendelkezik a bizottság alkalmazottainak megválasztására és irányítására. Az ügyvezető igazgató a bizottság utasítására többek között a következő feladatokat látja el:

a)	az egyezmény V. és VII. cikke szerinti vizsgálati programok összehangolása;

b)	a bizottság általi felülvizsgálatra szánt költségvetési tervezet készítése;

c)	a pénzeszközök bizottsági költségvetéssel összhangban történő kifizetésének jóváhagyása;

d)	a bizottság pénzeszközeinek könyvelése;

e)	az egyezmény XIII. cikkében említett szervezetekkel történő együttműködés összehangolása;

f)	az egyezmény céljainak megvalósításához szükséges adatok, különösen az ICCAT-fajok aktuális és maximális fenntartható hozamára vonatkozó adatok gyűjtésének és elemzésének előkészítése; valamint

g)	a bizottság és segédszervei tudományos, ügyviteli és egyéb jelentéseinek bizottság általi jóváhagyásra történő előkészítése.

IX. Cikk

A bizottság tudományos bizonyítékokkal alátámasztott ajánlásokat készíthet, amelyek:

i.	biztosítják az egyezményi területen élő ICCAT-fajok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását azáltal, hogy e fajok állománygazdagságát legalább a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten tartják, vagy ilyen szintre helyreállítják;

ii.

előmozdítják – amennyiben szükséges – az ICCAT-fajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok védelmét, hogy az ilyen fajok populációi fenntartás vagy helyreállítás révén meghaladják azt a szintet, amely alatt szaporodásuk komoly veszélybe kerülhet.

Az ajánlások az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek szerint lépnek hatályba a bizottság tagjai számára.

A fent említett ajánlásokat:

i.	ha megfelelő munkacsoport létrehozására nem került sor, a bizottság kezdeményezésére kell elkészíteni;

ii.	a bizottság kezdeményezésére a bizottság összes tagjának legalább kétharmada jóváhagyásával kell elkészíteni, ha sor került megfelelő munkacsoport létrehozására, de az nem hagyta jóvá a javaslatot;

iii.	a megfelelő munkacsoport által jóváhagyott javaslat alapján kell elkészíteni; vagy

iv.	a megfelelő munkacsoportok által jóváhagyott javaslat alapján kell elkészíteni, ha a szóban forgó ajánlás egynél több földrajzi területre, fajra vagy fajcsoportra vonatkozik.

2. Ha a bizottság másként nem határoz az ajánlás elfogadásakor, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített ajánlások valamennyi bizottsági tag tekintetében a bizottság által a bizottság tagjainak küldött értesítés időpontját követő négy hónap elteltével lép hatályba, kivéve az e cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben. Az ajánlások semmilyen körülmények között nem léphetnek hatályba három hónapnál rövidebb idő alatt.

Amennyiben a bizottság valamely tagja a fenti (1) bekezdés b) pontjának (i) vagy (ii) alpontja szerinti ajánlás vonatkozásában, vagy a bizottság valamely, az érintett munkacsoportban is tagsággal bíró tagja a fenti (1) bekezdés b) pontjának (iii) vagy (iv) alpontja szerinti ajánlás vonatkozásában a fenti (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bizottságnál kifogást terjeszt elő az ilyen ajánlás tekintetében, az ajánlás a kifogást emelő bizottsági tagok vonatkozásában nem lép hatályba.

Ha a fenti (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bizottság tagjainak többsége kifogást terjeszt elő, az ajánlás semelyik bizottsági tagra nézve sem lép hatályba.

A fenti a) albekezdéssel összhangban kifogást előterjesztő bizottsági tag a kifogás előterjesztésével egyidejűleg írásban a bizottság rendelkezésére bocsátja az alábbiakban szereplő egy vagy több indokon alapuló kifogásának alátámasztását:

i.	az ajánlás összeegyeztethetetlen az egyezménnyel vagy a nemzetközi jog egyéb vonatkozó szabályaival;

ii.	az ajánlás formailag vagy ténylegesen indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a bizottság kifogást emelő tagjával szemben;

iii.	a bizottsági tag a gyakorlatban nem tudja betartani az intézkedést, mivel eltérő megközelítést alkalmaz az állományvédelemre és a fenntartható gazdálkodásra, vagy mert nem rendelkezik az ajánlás végrehajtásához szükséges technikai háttérrel; vagy

iv.	a kifogást emelő bizottsági tag biztonsági korlátozások miatt nincs abban a helyzetben, hogy végrehajtsa az intézkedést, vagy annak megfeleljen.

A bizottság valamennyi, e cikk alapján kifogást előterjesztő tagja, amennyire lehetséges, ismerteti a bizottsággal azokat az alternatív állományvédelmi és gazdálkodási intézkedéseket, amelyek legalább olyan hatékonyak, mint a kifogás tárgyát képező intézkedés.

4. Az ajánlás tekintetében kifogást előterjesztő bármely bizottsági tag bármikor visszavonhatja kifogását, és ekkor e bizottsági tag tekintetében az ajánlás – amennyiben az már hatályban van – azonnal hatályba lép, ellenkező esetben akkor, amikor e cikk előírásai alapján hatályba kell lépnie.

5. Az ügyvezető igazgató valamennyi bizottsági tagnak megküldi a kifogások ismertetését, valamint az e cikk szerint azokhoz fűzött magyarázatot, a kifogás visszavonása esetén pedig értesíti a bizottság valamennyi tagját az ajánlás hatálybalépésének időpontjáról.”

5. Cikk

Az egyezmény a következő új, X. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„X. Cikk

1. A bizottságon belül minden erőfeszítést meg kell tenni a viták elkerülése érdekében, a vitában részt vevő felek konzultációt folytatnak, hogy az egyezményt érintő vitákat kölcsönös egyeztetés útján, a lehető leggyorsabban rendezzék.

2. Ha a vita technikai jellegű, a vitában részt vevő felek közös megegyezéssel a bizottság által megállapítandó eljárásnak megfelelően létrehozandó ad hoc szakértői testülethez fordulhatnak. A testület tanácskozik a vitában részt vevő felekkel és törekszik a vita gyors – kötelező erejű eljárások alkalmazása nélküli – rendezésére.

3. Ha két vagy több szerződő fél között vita merül fel az egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően, minden erőfeszítést meg kell tenni a vita békés úton történő rendezése érdekében.

4. Ha a vitát nem sikerül a fenti bekezdésekben meghatározott módon rendezni, a vitában részt vevő felek közös kérelme alapján az ügyet választottbíróság elé lehet terjeszteni annak végleges és kötelező erejű rendezése érdekében. Mielőtt a vitában részt vevő felek közösen választottbírósági eljárást kérnek, meg kell állapodniuk a vita tárgyáról. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak arról, hogy az egyezmény 1. mellékletével, vagy bármely más, a vitában részt vevő felek által közösen kiválasztott eljárással összhangban választottbíróság alakuljon, és az lefolytassa az eljárást. A választottbíróság az egyezménnyel, a nemzetközi joggal és a vitában részt vevő felek által elismert, az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos vonatkozó szabványokkal összhangban hozza meg határozatait.

5. Az e cikkben meghatározott vitarendezési mechanizmusok kizárólag olyan vitás esetekben alkalmazandók, amelyek az e cikk hatálybalépését követően felmerülő bármely tevékenységre, tényállásra vagy helyzetre vonatkoznak.

6. E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti a vitában részt vevő felek azon lehetőségét, hogy az e cikkben ismertetett vitarendezés helyett más szerződések vagy nemzetközi megállapodások keretében, az adott szerződés vagy nemzetközi megállapodás követelményeinek megfelelően rendezzék vitáikat.”

6. Cikk

Az egyezmény IX., X. és XI. cikkének számozása XI., XII. és XIII. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„XI. Cikk

1. A bizottság tagjai megállapodnak abban, hogy megtesznek minden, az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedést. Minden bizottsági tag kétévente vagy a bizottság által kérelmezett más időközönként eljuttatja a bizottságnak az e célból tett intézkedésekről szóló nyilatkozatát.

2. A bizottság tagjai megállapodnak, hogy:

a)	a bizottság kérésére minden elérhető statisztikai, biológiai vagy más tudományos információt megadnak, amelyre a bizottságnak az egyezményben foglalt célok megvalósítása érdekében szüksége lehet;

b)	amennyiben hivatalos szerveik nem képesek megszerezni és megadni az említett információt, akkor lehetővé teszik a bizottság számára, hogy azt a bizottság tagjai révén, önkéntes alapon társaságoktól és egyéni halászoktól közvetlenül beszerezze.

3. A bizottság tagjai vállalják, hogy együttműködnek egymással az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges hatékony intézkedések elfogadása érdekében.

4. A bizottság tagjai vállalják, hogy felállítanak egy, az egyezményi területen alkalmazandó nemzetközi végrehajtási rendszert, amelynek hatálya alól adott esetben kivételt képeznek azok a parti tengerek és egyéb felségvizek, amelyeken a halászterületek feletti joghatóságot a nemzetközi jog értelmében valamely állam gyakorolja.

XII. Cikk

1. A bizottság minden egyes rendes ülését követően kétéves költségvetést fogad el a bizottság közös költségeinek fedezésére.

Minden bizottsági tag évente hozzájárul a bizottság költségvetéséhez, a hozzájárulás összege a bizottság pénzügyi szabályzatában rögzített modellnek megfelelően számítandó ki. A bizottság e modell kidolgozásakor figyelembe veszi többek között a bizottsági tagok bizottsági és munkacsoportbeli tagsági díjának meghatározott alapösszegét, a kifogott atlanti-óceáni tonhalfélék és makrahalalkatúak élősúlyának és az ilyen halból előállított tartósított termékek tiszta súlyának összegét, valamint a bizottsági tagok gazdasági fejlettségének szintjét.

Az évenkénti hozzájárulás meghatározását szolgáló, a pénzügyi szabályzatban rögzített modell kidolgozása vagy módosítása kizárólag a jelen levő és szavazó összes bizottsági tag egyetértésével történhet. Erről a bizottság tagjait kilencven nappal korábban tájékoztatják.

3. A tanács a bizottság ülései között tartott rendes ülésén felülvizsgálja a kétéves költségvetés második felét, és az aktuális, illetve előre látható fejlemények alapján jóváhagyhatja a teljes bizottsági költségvetés által a második évre előirányzott költségvetési összegek újraelosztását.

4. A bizottság ügyvezető igazgatója a bizottság minden tagját tájékoztatja az éves hozzájárulás rá vonatkozó mértékéről. A hozzájárulások kifizetése azon év január 1-jén esedékes, amelyre a hozzájárulást megállapították. A következő év január 1-je előtt be nem érkezett hozzájárulások hátraléknak tekintendők.

5. A kétéves költségvetéshez történő hozzájárulásokat a bizottság által meghatározott pénznemben kell befizetni.

6. Első ülésén a bizottság a működésének első évére, illetve az azt követő kétéves időszakra vonatkozó egyenlegre költségvetést hagy jóvá. E költségvetések egy-egy másolatát és az első évre megállapított hozzájárulás vonatkozó mértékéről szóló értesítést haladéktalanul eljuttatja a bizottság tagjainak.

7. A bizottságnak a kétéves időszak kezdete előtti rendes ülését megelőző legalább hatvan napon belül az ügyvezető igazgató a bizottsági tagok mindegyikének eljuttatja a kétéves költségvetés tervezetét és egy kimutatást a hozzájárulások javasolt mértékéről.

8. A bizottság felfüggesztheti bármely bizottsági tag szavazati jogát, amennyiben a hozzájárulások tekintetében fennálló hátraléka eléri vagy meghaladja a két előző évre esedékes befizetés összegét.

9. A bizottság az éves hozzájárulások beérkezését megelőző működésének finanszírozására, valamint a bizottság által meghatározott egyéb célokra működőtőke-alapot hoz létre. A bizottság meghatározza az alap szintjét, megállapítja a létrehozatalhoz szükséges előlegeket, és elfogadja az alap használatára vonatkozó szabályokat.

10. A bizottság intézkedik a bizottság számláinak éves, független könyvvizsgálatáról. Az e könyvvizsgálatokról szóló jelentéseket a bizottság vagy – azokban az években, amikor nincsen rendes bizottsági ülés – a tanács felülvizsgálja és jóváhagyja.

11. A bizottság feladatainak ellátásához az e cikk (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulásoktól eltérő támogatásokat is elfogadhat.

XIII. Cikk

1. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a bizottság és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete között munkakapcsolatot kell létrehozni. Ebből a célból a bizottság tárgyalásokat folytat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével a Szervezet Alapokmányának XIII. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából. A megállapodásnak többek között rendelkeznie kell arról, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója kijelöljön egy képviselőt, aki a bizottság és annak segédszervei valamennyi ülésén szavazati jog nélkül részt vesz.

2. A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a bizottság és más nemzetközi halászati bizottságok és tudományos szervezetek között olyan együttműködést kell létrehozni, amely segítheti a bizottság munkáját. A bizottság megállapodásokat köthet ezekkel a bizottságokkal és szervezetekkel.

3. A bizottság felkérhet bármely illetékes nemzetközi szervezetet és bármely olyan, a bizottságban tagsággal nem rendelkező kormányt, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamely szakosított intézményének, hogy a bizottság és segédszerveinek üléseire megfigyelőket küldjön.”

7. Cikk

Az egyezmény XII. cikkének számozása XIV. cikkre változik. E cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„2. Ezen egyezmény hatálybalépésének időpontját követő tíz év elteltével bármely szerződő fél bármely év – beleértve a tizedik évet is – december 31-ével felmondhatja az egyezményt az előző év december 31-én vagy azt megelőzően az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójának küldött, a felmondásról szóló írásbeli értesítéssel.”

8. Cikk

Az egyezmény XIII. cikkének számozása XV. cikkre változik. E cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„1.

a)	Bármely szerződő fél, vagy maga a bizottság kezdeményezésére a bizottság javasolhatja az egyezmény módosítását. Az ilyen javaslatokat konszenzussal kell megtenni.
b)	Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója valamennyi szerződő fél részére továbbítja a javasolt módosítás szövegének hitelesített másolatát.
c)	Az új kötelezettségeket nem tartalmazó módosítások a szerződő felek háromnegyede által történt elfogadást követő harmincadik napon lépnek hatályba valamennyi szerződő fél vonatkozásában.
d)	Az új kötelezettségeket tartalmazó módosítások az azt elfogadó szerződő felek vonatkozásában a szerződő felek háromnegyede által történt elfogadást követő kilencvenedik napon, míg az egyes fennmaradó szerződő felek számára a módosítás általuk történő elfogadásával lép hatályba. Az egy vagy több szerződő fél által új kötelezettséget tartalmazó módosításnak tekintett módosítást új kötelezettséget tartalmazó módosításnak kell tekinteni, és a hatálybalépés ennek megfelelően történik.
e)	Azon kormány vonatkozásában, amelyik azután válik ennek az egyezménynek a szerződő felévé, hogy e cikk rendelkezései alapján egy módosítást elfogadásra előterjesztettek, a módosított egyezmény alkalmazandó, amint az említett módosítás hatályba lép.”

9. Cikk

Az egyezmény a következő új, XVI. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„XVI. Cikk

A mellékletek ezen egyezmény elválaszthatatlan részét képezik, és az egyezményre történő hivatkozás magában foglalja a mellékletekre történő hivatkozást.”

10. Cikk

Az egyezmény XIV., XV. és XVI. cikkének számozása XVII., XVIII. és XIX. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„XVII. Cikk

1. Ezt az egyezményt bármely olyan kormány aláírhatja, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy az Egyesült Nemzetek bármely szakosított intézményének. Az a kormány, amelyik ezt az egyezményt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2. Az egyezményt az aláíró országoknak alkotmányuknak megfelelően meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál kell letétbe helyezni.

3. Az egyezmény hét kormány megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésével lép hatályba, a megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot ezt követően letétbe helyező kormányok tekintetében pedig azok okiratának letétbe helyezésekor lép hatályba.

4. Ezt az egyezményt bármely, az egyezmény által szabályozott ügyekben hatáskörrel – beleértve ezen ügyek tekintetében a szerződéskötési jogkört – felruházott állam által létrehozott kormányközi gazdasági integrációs szervezet aláírhatja, illetve csatlakozhat hozzá.

5. A hivatalos megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésével a (4) bekezdésben említett bármely szervezet szerződő féllé válik, amelyet az egyezmény tekintetében ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint a többi szerződő felet. Az egyezmény szövegében a XI. cikk (4) bekezdésében az »állam« kifejezésre, illetve a preambulumban és a XV. cikk (1) bekezdésében a »kormány« kifejezésre történő hivatkozást ily módon kell értelmezni.

6. Amennyiben egy, a (4) bekezdésben említett szervezet válik az egyezményt aláíró szerződő féllé, e szervezet tagállamai és az ahhoz a jövőben csatlakozó tagállamok megszűnnek az egyezmény részesei lenni; ezen államok e célból írásban értesítik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatóját.

XVIII. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója a XVII. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi kormányt és az ugyanezen cikk (4) bekezdésében említett valamennyi szervezetet tájékoztatja a megerősítő, jóváhagyó, hivatalos megerősítő, illetve csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, az egyezmény hatálybalépéséről, a módosításra irányuló javaslatokról és a módosítások elfogadásáról szóló értesítésekről, illetve a módosítások hatálybalépéséről, valamint a visszavonásra vonatkozó értesítésekről.

XIX. Cikk

Az egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál helyezik letétbe, aki a XVII. cikk (1) bekezdésében említett kormányok, valamint ugyanezen cikk (4) bekezdésében említett szervezetek részére elküldi annak hitelesített másolatát.”

11. Cikk

Az egyezmény két melléklettel egészül ki, amelyek szövege a következő:

„1. MELLÉKLET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

A X. cikk (4) bekezdésében említett választottbíróság három választottbíróból áll, akik az alábbiak szerint nevezhetők ki:

A vitában részt vevő egyik fél értesíti a másik felet választottbírója személyéről, majd az értesített fél negyven napon belül a másik fél tudomására hozza a második választottbíró személyét. Ha a vita több mint két bizottsági tag között merül fel, a közös érdekeltséggel rendelkező felek közösen jelölnek ki egy választottbírót. A második választottbíró kijelölését követő hatvan napon belül a vitában részt vevő felek kijelölik a harmadik választottbírót is, aki nem lehet azonos állampolgárságú sem a vitában érintett bizottsági tagokkal, sem a már kijelölt két választottbíróval. A harmadik választottbíró elnököl a választottbíróság felett.

Ha a második választottbírót az előírt határidőn belül nem nevezik ki, vagy ha a felek az előírt határidőn belül nem tudnak megegyezni a harmadik választottbíró személyéről, a szóban forgó választottbírókat a vitában részt vevő felek kérésére a bizottság elnöke jelölheti ki az erre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

A választottbíróság többséggel hozza meg határozatait, tagjai nem tartózkodhatnak a szavazástól.

A választottbíróság határozata végleges és a vitában részt vevő felekre nézve kötelező. A vitában részt vevő felek késedelem nélkül végrehajtják a határozatot. A választottbíróság a vitában részt vevő bármely fél kérelmére értelmezést fűzhet határozatához.

2. MELLÉKLET

HALÁSZATOT FOLYTATÓ JOGALANYOK

Az egyezmény 2019. november 18-án elfogadott módosításainak hatálybalépését követően kizárólag azok a halászatot folytató jogalanyok vállalhatnak a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott elkötelezettséget arra, hogy betartják az ezen egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak, amelyek 2013. július 10-ig a bizottság által megállapított eljárásnak megfelelően együttműködő státuszt kaptak, amint azt az e melléklettel egyidejűleg elfogadott, 19/13. sz. állásfoglalás is tükrözi. Ez a kötelezettségvállalás a nyilatkozat kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba. A halászatot folytató jogalanyok az ilyen kötelezettségvállalást a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli értesítés révén vonhatják vissza. A kötelezettségvállalás visszavonása az értesítés kézhezvételének dátuma után egy évvel lép hatályba, kivéve ha az értesítés ennél későbbi dátumot jelöl meg.

Abban az esetben, ha az egyezmény a későbbiekben a XV. cikknek megfelelően módosul, az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató jogalanyok a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott elkötelezettséget vállalhatnak arra, hogy betartják a módosított egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak. Az ilyen, halászatot folytató jogalanyok által vállalt kötelezettség a XV. cikkben említett dátumoktól kezdődően, vagy az e bekezdésben említett írásbeli nyilatkozat kézhezvételének napján lép hatályba (a későbbi időpont a mérvadó).

Az ügyvezető igazgató értesíti a szerződő feleket az ilyen kötelezettségvállalásokról vagy értesítésekről; az ilyen értesítéseket a szerződő felek rendelkezésére bocsátja; megküldi a szerződő felek értesítéseit a halászatot folytató jogalanynak, ideértve a megerősítő, jóváhagyó, csatlakozási, illetve az egyezmény és módosításai hatálybalépésére vonatkozó értesítéseket; és biztonságosan megőriz a halászatot folytató jogalanyok és az ügyvezető igazgató között továbbított minden ilyen dokumentumot.

Az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató azon jogalanyok, amelyek az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott, a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják az egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak, részt vehetnek a bizottság munkájában – ideértve a döntéshozatalt is –, és értelemszerűen ugyanazok, az egyezmény III., V., VII., IX., XI., XII. és XIII. cikkében rögzített jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a bizottság tagjaira.

Ha egy felmerülő vitában az (1) bekezdésben említett, az egyezményben foglalt feltételek betartására e mellékletnek megfelelően kötelezettséget vállaló, halászatot folytató jogalany az egyik fél, és a vitát nem lehet kölcsönös egyeztetés útján rendezni, a vitában részt vevő felek kölcsönös egyetértésével a vitás ügyet ad hoc szakértői testület elé lehet utalni, vagy azt követően, hogy a felek megállapodtak a vita tárgyáról, az ügyet választottbíróság elé lehet terjeszteni annak végleges és kötelező érvényű rendezése érdekében.

Az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató jogalanyok részvételére vonatkozóan ebben a mellékletben előírt rendelkezések csak ezen egyezmény alkalmazásában érvényesek.

Azok a nem szerződő felek, gazdálkodó egységek és halászatot folytató jogalanyok, amelyek 2013. július 10. után szereznek együttműködő státuszt, e melléklet alkalmazásában nem tekintendők halászatot folytató jogalanyoknak, és ebből adódóan nem ugyanazok, az egyezmény III., V., VII., IX., XI., XII. és XIII. cikkében rögzített jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a bizottság tagjaira.

”

12. Cikk

A jegyzőkönyv eredeti szövegét, amelynek angol, francia és spanyol nyelvű változata egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál kell letétbe helyezni. A jegyzőkönyvet 2019. november 20-án Palma de Mallorcában, majd ezt követően 2020. november 20-ig Rómában lehet aláírni. Az egyezmény azon szerződő felei, amelyek nem írják alá e jegyzőkönyvet, bármikor letétbe helyezhetik jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okirataikat. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója az egyezmény valamennyi szerződő fele részére továbbítja a jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

13. Cikk

A jegyzőkönyv az azt elfogadó szerződő felek vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a szerződő felek háromnegyede az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójánál letétbe helyezte jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratát, míg az egyezmény egyes fennmaradó szerződő felei számára a jegyzőkönyv általuk történő jóváhagyásával, megerősítésével vagy elfogadásával lép hatályba. Amennyiben valamely kormány azt követően válik ennek az egyezménynek a szerződő felévé, hogy a fenti 12. cikk alapján a jegyzőkönyvet megnyitják aláírásra, úgy tekintendő, hogy az adott kormány elfogadta a jegyzőkönyvet.

14. Cikk

Miután az egyezmény szerződő feleinek háromnegyede az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójánál letétbe helyezte jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratát, és a jegyzőkönyv hatályba lép, az egyezmény azon szerződő felei, amelyek nem helyezték letétbe jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratukat, továbbra is a bizottság tagjai maradnak. Arra az időszakra, amíg a jegyzőkönyv az egyezmény valamennyi szerződő fele tekintetében hatályba lép, a bizottság intézkedéseket fogad el rendezett működésének biztosítása érdekében. Az egyezmény azon szerződő felei, amelyek vonatkozásában még nem lépett hatályba a jegyzőkönyv, dönthetnek a módosítások ideiglenes végrehajtása mellett, és erről értesíthetik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatóját.

Kelt Palma de Mallorcában, 2019. november 20-án.

2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/14

A TANÁCS (EU) 2019/2026 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 21.)

a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 397. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2006/112/EK irányelvet az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelv (2) módosította, többek között kiterjesztette a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások alkalmazási körét valamennyi szolgáltatástípusra, valamint a termékek Közösségen belüli távértékesítésére és a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére. Az (EU) 2017/2455 irányelv továbbá bizonyos rendelkezéseket vezetett be azon adóalanyok tekintetében, amelyek termékek vagy szolgáltatások más adóalanyok által történő értékesítését, illetve nyújtását segítik elő elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által.

(2)	A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (3) meghatározott ezen különös szabályozások alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket az alkalmazási körük kiterjesztését követően aktualizálni kell.

(3)

A 2006/112/EK irányelvben a „termékek Közösségen belüli távértékesítése” és „a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése” fogalommeghatározások kiterjednek azokra a termékértékesítésekre is, amelyek esetében a terméket az értékesítő közvetett részvételével adják fel vagy fuvarozzák el a beszerzőhöz. Ezért az említett fogalommeghatározásoknak a tagállamokban való helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára a jogbiztonság növelése érdekében tisztázni kell, és meg kell határozni, hogy ebben az összefüggésben mi a „közvetett” kifejezés jelentése.

(4)

A Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyokra vonatkozó rendelkezések tagállamokbeli egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alanyai és az említett előírásokat érvényesítő adóhatóságok számára a jogbiztonság növelése érdekében pontosítani kell az „elősegít” kifejezés meghatározását, valamint tisztázni kell, hogy milyen esetben nem tekintendő úgy, hogy egy adóalany elektronikus felület használata által elősegíti termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását.

(5)

A héaszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni azt az időpontot, amikor a beszerző által teljesített fizetés elfogadottnak tekinthető, annak megállapítása érdekében, hogy melyik adómegállapítási időszakban kell bevallani az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalany, illetve a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozást alkalmazó adóalany által történő értékesítést.

(6)

Meg kell határozni az elektronikus felület használata által a Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyok nyilvántartásában tárolandó információk típusát. Ennek során figyelembe kell venni az említett adóalanyok rendelkezésére álló információk jellegét, azok jelentőségét az adóhatóságok számára, valamint azt a követelményt, hogy a könyvelésnek és a nyilvántartás-vezetésnek arányosnak kell lennie, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított jogokkal és kötelezettségekkel összhangban.

(7)

A Közösségben bizonyos termékek értékesítését elektronikus felület használata által elősegítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy ő kapta meg és ő maga értékesítette a termékeket, és ez az adóalany az ezen értékesítéseket terhelő héa megfizetésére kötelezett személy. Fontos figyelembe venni, hogy az ilyen adóalany esetleg az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítők által megadott információk pontosságára támaszkodik az esedékes héa helyes bevallása és megfizetése tekintetében. Ezért indokolt előírni, hogy az ilyen adóalany, ha a részére adott információ helytelen, nem köteles megfizetni az említett értékesítések tekintetében bevallott és megfizetett héát meghaladó héaösszeget, amennyiben bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy a részére adott információ helytelen. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentesítsék ezeket az adóalanyokat a további héakötelezettség alól, amennyiben jóhiszeműen jártak el.

(8)

Az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalanyokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, helyénvaló mentesíteni ezen adóalanyokat az eladó és a beszerző jogállásának bizonyítása alól. Ezért bizonyos megdönthető vélelmeket kell felállítani, amelyek alapján az elektronikus felületen keresztül termékeket értékesítőket adóalanynak, míg beszerzőiket nem adóalanynak kell tekinteni.

(9)

A kétségek elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy az import szabályozást alkalmazó adóalany nevében és javára eljáró közvetítő részére megállapított azonosító szám engedélynek minősül, amely feljogosítja őt a közvetítőként való eljárásra, és azt a közvetítő nem használhatja a saját maga által teljesített adóköteles ügyleteket terhelő héa bevallásához.

(10)

A tagállamok nem tartják célszerűnek azt a rendelkezést, amely a valamely különös szabályozás alkalmazását önként megszüntető adóalanyt két naptári negyedéven keresztül kizárja az adott különös szabályozás újbóli alkalmazásából, illetve az további terheket róhat az érintett adóalanyokra. A szóban forgó rendelkezést ezért el kell hagyni.

(11)

A valamely különös szabályozás keretében benyújtott korábbi héabevallás helyesbítésének módjával kapcsolatos változás informatikai hatásának korlátozása érdekében célszerű előírni, hogy az adott bevallás módosítása útján kell helyesbíteni az azon időpontot megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkozó héabevallást, amikortól a tagállamoknak az (EU) 2017/2455 irányelv 2. és 3. cikkének való megfeleléshez szükséges nemzeti intézkedéseket alkalmazniuk kell. Emellett, mivel 2021. január 1-jétől a korábbi héabevallások helyesbítését valamely későbbi adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban kell benyújtani, a különös szabályozásból kizárt adóalanyok későbbi bevallásban nem tudnak majd benyújtani helyesbítést. Ebből következően meg kell állapítani, hogy az említett helyesbítéseket közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.

(12)

Mivel a szolgáltatás igénybevevőjének nevét a különös szabályozást alkalmazó adóalanynak csak akkor kell nyilvántartani, ha az rendelkezésére áll, és az nem szükséges azon tagállam meghatározásához, amelyben a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás adóztatandó, továbbá adatvédelmi aggályokat is felvethet, a szolgáltatás igénybevevőjének nevét a továbbiakban nem kell szerepeltetni a különös szabályozást alkalmazó adóalany által vezetett nyilvántartásban. A különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés ellenőrzésének elősegítése érdekében azonban a termékek és a küldemények visszaküldésével vagy az ügyletazonosítókkal kapcsolatos információkat szerepeltetni kell az adóalanyok által vezetett nyilvántartásban.

(13)

Egyrészt az import héa bevallásával és megfizetésével kapcsolatos különös szabályozások, másrészt a vámfizetésre vonatkozó halasztott fizetést lehetővé tévő és a terméket vám elé állító személy kötelezettségeire vonatkozó vámrendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében, továbbá az import héa az említett szabályozások alkalmazása melletti megfelelő megfizetésének garantálása céljából tisztázni kell, hogy az import héa különös szabályozások szerinti havi megfizetésére elő lehet írni a vámjog alapján a vámfizetésre vonatkozó halasztott fizetés engedélyezésére alkalmazandó rendes feltételeket is. Továbbá azt is le kell szögezni, hogy a különös szabályozások alkalmazása nem kötelezi a tagállamokat annak előírására, hogy a terméket vám elé állító személynek meghatalmazással kell rendelkeznie a címzettől arra, hogy a megbízásából vám elé állítsa a terméket.

(14)	A 282/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 282/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A IV. fejezet a következőképpen módosul:

a)	a IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK (A 2006/112/EK IRÁNYELV IV. CÍME) 1.szakasz 2.Termékértékesítés 3.(A 2006/112/EK irányelv 14–19. cikke) ”;

a rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„5a. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában különösen a következő esetekben kell úgy tekinteni, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ideértve azt is, amikor ez az értékesítő közvetett részvételével történt:

a)	ha az értékesítő a termék feladását vagy fuvarozását harmadik félnek alvállalkozásba adja, aki a terméket eljuttatja a vevőnek;

b)	ha a terméket harmadik fél adja fel vagy fuvarozza el, de a terméknek a vevő részére történő eljuttatásáért részben vagy teljeskörűen az értékesítő felel;

c)	ha az értékesítő számlázza ki és szedi be a fuvarozási díjat a vevőtől, és továbbítja azt egy harmadik félnek, aki megszervezi a termék feladását vagy fuvarozását;

d)	ha az értékesítő bármilyen módon előmozdítja a harmadik fél kézbesítési szolgáltatásait a vevő felé, létrehozza a vevő és a harmadik fél közötti kapcsolatot, vagy más módon átadja a harmadik félnek a termék vevő részére történő eljuttatásához szükséges információkat.

Nem tekinthető azonban úgy, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ha a terméket maga a vevő fuvarozza el, vagy a vevő szervezi meg a termék harmadik fél általi szállítását, és az értékesítő sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék feladásában és fuvarozásában, illetve nem nyújt annak megszervezéséhez segítséget.

5b. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi az elektronikus felületen keresztül termékeket eladásra kínáló értékesítő és a vevő közötti kapcsolatfelvételt, melynek következtében a terméket az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik.

Az adóalanyok azonban nem segítik elő termékek értékesítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vonatkozó feltételeket;

b)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő felé történő felszámításának engedélyezésében;

c)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy eljuttatásában.

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikke nem alkalmazandó a kizárólag az alábbi tevékenységek bármelyikét végző adóalanyra:

a)	fizetések feldolgozása a termékértékesítés tekintetében;

b)	termékek listázása vagy reklámozása;

c)	az értékesítésben való további részvétel nélkül a vevő átirányítása vagy átvitele termékeket eladásra kínáló más elektronikus felületre.

5c. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az az adóalany, aki úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, nem kötelezhető az említett értékesítések tekintetében általa bevallott és megfizetett héát meghaladó héaösszeg megfizetésére, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a)	az adóalany az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítők vagy egyéb harmadik felek által megadott információkra támaszkodik az adott értékesítést terhelő héa helyes bevallása és megfizetése tekintetében;

b)	az a) pontban említett információk helytelenek;

c)	az adóalany bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy ez az információ helytelen.

5d. cikk

Annak az adóalanynak, aki a 2006/112/EK irányelv 14a. cikke értelmében úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, amennyiben az alábbiak ellenkezőjéről nincs tudomása:

a)	az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő személyt adóalanynak kell tekintenie;

b)	a terméket megvásárló személyt nem adóalanynak kell tekintenie.”;

c)	a rendelet szövege a 6. cikk előtt a következő címmel egészül ki: „2. Szakasz Szolgáltatásnyújtás (A 2006/112/EK irányelv 24–29. cikke)”

2.	A 14. cikket el kell hagyni;

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„VA. FEJEZET

ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS ÉS AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE

(A 2006/112/EK IRÁNYELV VI. CÍME)

41a. cikk

A 2006/112/EK irányelv 66a. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor a terméket elektronikus felületen keresztül értékesítő vagy a megbízásából eljáró személy megkapja a fizetési visszaigazolást, a fizetési jóváhagyási üzenetet vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását, függetlenül attól, hogy a pénz tényleges kifizetésére mikor kerül sor, a legkorábbi időpontot figyelembe véve.”

A X. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„1b. szakasz

Az adó nyilvántartása

(A 2006/112/EK irányelv 241–249. cikke)

54b. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi az elektronikus felületen keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat eladásra kínáló értékesítő, illetve szolgáltató és a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője közötti kapcsolatfelvételt, melynek következtében a terméket vagy a szolgáltatást az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik, illetve nyújtják.

Az „elősegít” kifejezés azonban nem terjed ki a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket;

b)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő vagy igénybevevő felé történő felszámításának engedélyezésében;

c)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy eljuttatásában, illetve a szolgáltatás nyújtásában.

(2) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az adóalany kizárólag az alábbi tevékenységek bármelyikét végzi:

a)	fizetések feldolgozása a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében;

b)	termékek vagy szolgáltatások listázása vagy reklámozása;

c)	a termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban való további részvétel nélkül a termék vevőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének átirányítása vagy átvitele a terméket vagy szolgáltatást felkínáló más elektronikus felületre.

54c. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalanynak az alábbi nyilvántartásokat kell vezetnie azon termékértékesítések tekintetében, amelyek esetében a 2006/112/EK irányelv 14a. cikkével összhangban úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, vagy azon szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyek esetében e rendelet 9a. cikkével összhangban az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás nyújtásában részt vevő adóalanyként úgy tekintendő, mint aki saját nevében jár el:

a)	e rendelet 63c. cikkében meghatározott nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott valamely különös szabályozás alkalmazását választotta;

b)	a 2006/112/EK irányelv 242. cikkében meghatározott nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott egyik különös szabályozás alkalmazását sem választotta.

(2) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalany által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia az (1) bekezdésben említettektől eltérő termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról:

azon termékértékesítő, illetve szolgáltatásnyújtó neve, postai címe, valamint elektronikus címe vagy weboldala, akinek vagy amelynek a termékértékesítését, illetve szolgáltatásnyújtását az elektronikus felület használata által elősegítették, és amennyiben rendelkezésre áll:

i.	a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó héaazonosító száma vagy nemzeti adószáma;

ii.	a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó bankszámlaszáma vagy virtuálisszámla-száma;

b)	a termék leírása, értéke, a feladott vagy elfuvarozott termék érkezési helye az értékesítés időpontjával és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszámmal vagy az egyedi ügyletazonosító számmal együtt;

c)	a szolgáltatás leírása, értéke, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megállapítására szolgáló információ, továbbá a szolgáltatásnyújtás időpontja és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító szám.”;

A XI. fejezet 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„2. szakasz

A nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó vagy termékek távértékesítését végző vagy egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások

(A 2006/112/EK irányelv 358–369x. cikke)

1. alszakasz

Fogalommeghatározások

57a. cikk

E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	»nem uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 2. szakaszában megállapított, a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;

»uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában megállapított, a termékek Közösségen belüli távértékesítésére, az értékesítést elősegítő elektronikus felület használata által valamely tagállamban végzett termékértékesítésre és a Közösség területén, de nem a fogyasztás szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;

3.	» import szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 4. szakaszában megállapított, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás;

4.	»különös szabályozások«: a »nem uniós szabályozás«, az »uniós szabályozás« vagy a » import szabályozás«, a szövegösszefüggés szerint;

»adóalany«: a 2006/112/EK irányelv 359. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték a nem uniós szabályozás alkalmazását, a 2006/112/EK irányelv 369b. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték az uniós szabályozás alkalmazását, vagy a 2006/112/EK irányelv 369 m. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték az import szabályozás alkalmazását;

6.	»közvetítő«: a 2006/112/EK irányelv 369 l. cikke második bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy.

2. alszakasz

Az uniós szabályozás alkalmazása

57b. cikk

(törölve)

3. alszakasz

Az uniós szabályozás hatálya

57c. cikk

Az uniós szabályozás nem alkalmazandó az azon tagállamban nyújtott szolgáltatásokra, amelyben az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Ezen szolgáltatások nyújtását az említett tagállam illetékes adóhatóságai részére a 2006/112/EK irányelv 250. cikke szerinti héabevallásban kell bevallani.

4. alszakasz

Adóazonosítás

57d. cikk

(1) Amennyiben az adóalany az azonosítót kiadó tagállamot arról tájékoztatja, hogy a nem uniós vagy az uniós szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás a következő naptári negyedév első napjától alkalmazandó.

Amennyiben azonban az említett időpontot megelőzően kerül sor először azon termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amelyre az uniós vagy nem uniós szabályozás vonatkozhat, a különös szabályozás az első termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, feltéve, hogy az adóalany legkésőbb az említett első termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást követő hónap tizedik napján bejelenti az adott különleges szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megkezdését az azonosítót kiadó tagállamnak.

(2) Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő arról tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot, hogy az import szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás attól a naptól alkalmazandó, amikor a 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapították az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára az import szabályozás alkalmazásához szükséges egyedi héaazonosító számot.

57e. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 214. és 215. cikkével összhangban héaazonosító számával azonosítja az uniós szabályozást alkalmazó adóalanyokat.

A 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (2) bekezdése szerint a közvetítő számára megállapított egyedi azonosító szám feljogosítja a közvetítőt az import szabályozást alkalmazó adóalany megbízásából történő eljárásra. A közvetítő azonban nem használhatja ezt a számot az adóztatandó ügyleteket terhelő héa bevallásához.

57f. cikk

(1) Amennyiben az uniós szabályozást alkalmazó adóalany már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369a. cikkének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározás feltételeit, az a tagállam, amely az adóazonosítóját kiadta, megszűnik az azonosítót kiadó tagállam lenni.

Amennyiben az adóalany továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van. Amennyiben a termékértékesítés tekintetében uniós szabályozást alkalmazó adóalany nem telepedett le a Közösségben, azt a tagállamot kell megjelölnie új azonosítót kiadó tagállamként, ahonnan feladják vagy elfuvarozzák a termékeket.

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van, vagy amikortól az adóalany már nem az említett tagállamból adja fel vagy fuvarozza el a termékeket.

(2) Amennyiben az import szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369 l. cikke második bekezdése 3. pontjának b)–e) alpontjában szereplő feltételeket, az a tagállam, amely az adóalany vagy a közvetítő adóazonosítóját kiadta, megszűnik az azonosítót kiadó tagállam lenni.

Amennyiben az adóalany vagy a közvetítő továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van.

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany vagy a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van.

57 g. cikk

(1) A nem uniós vagy az uniós szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a különös szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is teljesít olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely az említett szabályozás hatálya alá tartozhat. Az azt megelőző naptári negyedév vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő naptári negyedév első napjával lép hatályba.

A megszüntetés hatályossá válásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő valamennyi héakötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé kell teljesíteni.

(2) Az import szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is végzi-e harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítését. Az azt megelőző hónap vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő hónap első napjával lép hatályba, és az adóalany a továbbiakban nem alkalmazhatja a szabályozást az ettől a naptól teljesített termékértékesítésére, illetve szolgáltatásnyújtásra.

5. alszakasz

Bejelentési kötelezettségek

57h. cikk

(1) Az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek legkésőbb a tevékenység megszüntetését vagy a változást követő hónap tizedik napján, elektronikus úton tájékoztatnia kell az azonosítót kiadó tagállamot az alábbiakról:

a)	a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének megszüntetése;

b)	a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységében bekövetkező olyan változások, amelyek következtében már nem teljesíti a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeket;

c)	az azonosítót kiadó tagállamnak bejelentett információkban bekövetkezett változások.

(2) Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam az 57f. cikkel összhangban megváltozik, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő – legkésőbb a változást követő hónap tizedik napján – tájékoztatja a változásról mindkét érintett tagállamot. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó új tagállam számára megadja ugyanazon nyilvántartási adatokat, amelyeket az adóalany akkor köteles megadni, amikor először alkalmazza a különös szabályozást.

6. alszakasz

Kizárás

58. cikk

(1) Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369e. cikkében a kizárásra vonatkozóan vagy a 2006/112/EK irányelv 363. cikkében vagy a 369r. cikkének (1) és (3) bekezdésében az azonosítási nyilvántartásból való törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam kizárja az adóalanyt az adott szabályozásból.

Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult kizárni az adóalanyt valamely különös szabályozásból.

Az azonosítót kiadó tagállam a kizárásról vagy törlésről szóló döntését a rendelkezésre álló információkra alapozza, beleértve a többi tagállam által közölt információkat is.

(2) Az adóalanynak a nem uniós vagy az uniós szabályozásból való kizárása azt a napot követő naptári negyedév első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta. Amennyiben azonban a kizárás oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek, illetve a feladás vagy a fuvarozás kiindulási helyének a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos.

(3) Az adóalanynak az import szabályozásból való kizárása azt a napot követő hónap első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:

a)	ha a kizárás oka a gazdasági tevékenysége székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos;

b)	ha a kizárás oka az e különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a kizárás azon napot követő napon lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével az import szabályozás alkalmazásához megállapított egyedi héaazonosító szám a kizárást megelőzően értékesített termék importjához szükséges időtartamig, de legfeljebb a kizárástól számított két hónapig érvényes marad.

(5) Amennyiben a közvetítő teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369r. cikkének (2) bekezdésében a törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt törli az azonosítási nyilvántartásból, valamint az adott közvetítő által képviselt adóalanyokat kizárja az import szabályozásból.

Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult törölni a közvetítőt az azonosítási nyilvántartásból.

Az azonosítót kiadó tagállam a törlésről szóló döntését a rendelkezésre álló információkra alapozza, beleértve a többi tagállam által közölt információkat is.

A közvetítőnek az azonosítási nyilvántartásból való törlése azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:

a)	ha a törlés oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a törlés e változtatás időpontjától hatályos;

b)	ha a közvetítő törlésének oka az import szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a törlés azon napot követő napon lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta.

58a. cikk

Amennyiben a különös szabályozás valamelyikét alkalmazó adóalany két évig a fogyasztás szerinti egyetlen tagállamban sem teljesített a szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, úgy kell tekinteni, hogy adóköteles tevékenysége a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének b) pontja, 369e. cikkének b) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének b) pontja, illetve 369r. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében megszűnt. Ez a megszűnés nem akadálya annak, hogy a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének újrakezdése esetén az adóalany különös szabályozást alkalmazzon.

58b. cikk

(1) Amennyiben az adóalanyt valamely különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt kizárják az érintett szabályozásból, az adóalany valamennyi tagállamban és valamennyi különös szabályozás alkalmazásából kizártnak tekintendő azon bevallási időszakot követő két évig, amelyben kizárták a szabályozásból.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó az import szabályozás esetében, ha a kizárás oka az volt, hogy az adóalany megbízásából eljáró közvetítő rendszeresen nem tartotta be az előírásokat.

Amennyiben a közvetítőt az import szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt törölték az azonosítási nyilvántartásból, a nyilvántartásából való törlés hónapját követően két évig nem járhat el közvetítőként.

(2) Legalább a következő esetekben úgy kell tekinteni, hogy az adóalany vagy a közvetítő a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének d) pontja, 369e. cikkének d) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 369r. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 369r. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében rendszeresen nem tartja be a valamely különös szabályozásra vonatkozó előírásokat:

amennyiben az azonosítót kiadó tagállam három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan a 60a. cikk szerinti figyelmeztetést küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és a héabevallást a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem nyújtotta be;

amennyiben az azonosítót kiadó tagállam három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan a 63a. cikk szerinti figyelmeztetést küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül nem fizette be a bevallott héa teljes összegét egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem, kivéve, ha a fennmaradó be nem fizetett összeg az egyes bevallási időszakok vonatkozásában kevesebb, mint 100 EUR;

amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam kérésére és az azonosítót kiadó tagállam által ezt követően küldött figyelmeztetést követően egy hónappal sem bocsátotta elektronikus úton rendelkezésre a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkében említett nyilvántartást.

58c. cikk

Amennyiben az adóalanyt kizárják a nem uniós vagy az uniós szabályozásból, az adóalany a kizárás hatályossá válásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő, héával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé teljesíti.

7. alszakasz

Héabevallás

59. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke értelmében vett minden bevallási időszak önálló bevallási időszak.

(2) Amennyiben az 57d. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a nem uniós vagy az uniós szabályozás az első termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, az adóalanynak külön héabevallást kell benyújtania arra a naptári negyedévre vonatkozóan, amelyben az első szolgáltatást nyújtotta vagy az első termékértékesítést végezte.

(3) Amennyiben egy adóalanyt valamely bevallási időszak folyamán a nem uniós és az uniós különös szabályozás keretében nyilvántartásba vettek, akkor héabevallást kell benyújtania, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket az azonosítót kiadó tagállam részére mindegyik szabályozás keretében, az adott szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások és az érintett időszak tekintetében.

(4) Amennyiben az azonosítót kiadó tagállamnak az 57f. cikk szerinti megváltoztatása az adott bevallási időszak első napját követően történik, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek mind az előző, mind az új azonosítót kiadó tagállam számára be kell nyújtania héabevallást, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket külön-külön az azon időszakok során értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyek alatt a tagállamok az azonosítót kiadó tagállamoknak minősültek.

59a. cikk

Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany egy adott bevallási időszakban egyetlen fogyasztás szerinti tagállamban sem teljesít a különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, és a korábbi bevallásokkal kapcsolatban nem kell benyújtani helyesbítést, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek olyan héabevallást kell benyújtania, amelyből kiderül, hogy az említett időszak során nem történt termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás (nullás héabevallás).

60. cikk

A különös szabályozás szerinti héabevallásban szereplő összeg nem kerekíthető sem lefelé, sem felfelé a legközelebbi egész pénzegységre. A héa pontos összegét kell bevallani és befizetni.

60a. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton figyelmezteti a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás benyújtását elmulasztó adóalanyokat vagy a megbízásukból eljáró közvetítőket a bevallás benyújtására vonatkozó kötelezettségükre. Az azonosítót kiadó tagállam a bevallás benyújtása esedékességének napját követő tizedik napon figyelmeztetést küld meg, és tájékoztatja a többi tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.

Bármely ezt követő figyelmeztetés, illetve a héa megállapítása és behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik.

A fogyasztás szerinti tagállam által megküldött figyelmeztetések vagy megtett lépések ellenére az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek a héabevallásokat az azonosítót kiadó tagállam számára kell benyújtania.

61. cikk

(1) A 2020. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag az adott bevallás módosítása révén kerülhet sor, későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén nem.

A 2021. évi első bevallási időszakra és az azt követő időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak.

Ez nem érinti azonban a fogyasztás szerinti tagállamnak az adómegállapításra és a módosításokra vonatkozó szabályait.

61a. cikk

(1) Az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek a záró héabevallást és az elkésett korábbi bevallásokat, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely az adott megszüntetés, kizárás vagy változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:

a)	az adóalany megszünteti valamely különös szabályozás alkalmazását;

b)	az adóalanyt kizárták a különös szabályozások valamelyikének igénybevételére jogosult adóalanyok köréből;

c)	az adóalany az 57f. cikkel összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.

A záró héabevallás benyújtását követően a záró héabevallással vagy a korábbi bevallásokkal kapcsolatos valamennyi helyesbítést közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.

(2) A közvetítőnek valamennyi általa képviselt adóalany tekintetében a záró héabevallást, valamint az elkésett korábbi bevallásokat, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely a törlés vagy a változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:

a)	a közvetítőt törölték az azonosítási nyilvántartásból;

b)	az 57f. cikk (2) bekezdésével összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.

7a. alszakasz

Import szabályozás – adóztatandó tényállás

61b. cikk

A 2006/112/EK irányelv 369n. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor az import szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró személy megkapja a fizetési visszaigazolást, fizetési jóváhagyási üzenetet vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását, függetlenül attól, hogy a pénz tényleges kifizetésére mikor kerül sor, a legkorábbi időpontot figyelembe véve.

8. alszakasz

Pénznem

61c. cikk

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, előírja, hogy a héabevallás a saját nemzeti pénznemében készüljön, ezen előírás valamennyi, különös szabályozást alkalmazó adóalany héabevallására alkalmazandó.

9. alszakasz

Adófizetés

62. cikk

A 63a. cikk harmadik albekezdése és a 63b. cikk sérelme nélkül, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam részére teljesíti a befizetéseket.

Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikke szerint befizetett héa összegének az említett irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján benyújtott héabevalláshoz kell kapcsolódnia. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által befizetett összeget kizárólag ehhez a bevalláshoz kapcsolódóan lehet később módosítani, és azt nem lehet egy másik bevalláshoz kapcsolni, vagy egy későbbi bevallásban módosítani. Minden egyes befizetés esetében meg kell adni a kapcsolódó bevallás hivatkozási számát.

63. cikk

Ha az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás alapján fizetendő összegnél magasabb összeget szedett be, a többletet közvetlenül az érintett adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek téríti vissza.

Ha az azonosítót kiadó tagállam egy később hibásnak bizonyuló héabevallásra tekintettel részesült befizetésben, és az érintett tagállam az összeget már elosztotta a fogyasztás szerinti tagállamok között, akkor e fogyasztás szerinti tagállamok az esetleges többletből rájuk eső részt közvetlenül térítik vissza az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek.

Amennyiben azonban a többletfizetések a 2018. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkoznak, az azonosítót kiadó tagállam a 904/2010/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének megfelelően visszatartott összeg arányos részét téríti vissza, a fogyasztás szerinti tagállam pedig a többletfizetés és az azonosítót kiadó tagállam általi visszatérítés összegének különbözetét téríti vissza.

A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a visszatérített összegekről.

63a. cikk

Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján héabevallást nyújt be, befizetés azonban nem történik, vagy a befizetés összege kevesebb, mint a bevallásban szereplő összeg, az azonosítót kiadó tagállam azon napot követő tizedik napon, amelyen a fizetést legkésőbb teljesíteni kellett volna, a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikkével összhangban elektronikus úton figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásából eljáró közvetítőt a fennálló héatartozásra.

Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.

Minden ezt követő figyelmeztetés és a héa behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik. Amennyiben az ilyen jellegű további figyelmeztetéseket a fogyasztás szerinti tagállam küldte meg, a héát e tagállam részére kell teljesíteni.

A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.

63b. cikk

Amennyiben a héabevallást nem nyújtották be, vagy a héabevallást későn nyújtották be, vagy az hiányos vagy hibás, továbbá ha a héabefizetés késedelmes, a fogyasztás szerinti tagállam hatáskörébe tartozik a kamat, a bírság és az egyéb díjak kiszámítása és kivetése. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az ilyen kamatokat, büntetéseket és más díjakat közvetlenül a fogyasztás szerinti tagállamnak teljesíti.

10. alszakasz

Nyilvántartás

63c. cikk

(1) Az adóalany által vezetett nyilvántartásnak – annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369. és 369k. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön –, az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik, illetve a szolgáltatást nyújtják;

b)	a szolgáltatások típusa vagy az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;

c)	a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja;

d)	az adóalap, a pénznem megadásával;

e)	az adóalap esetleges későbbi növekedése vagy csökkenése;

f)	az alkalmazott héamérték;

g)	a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;

h)	a kapott fizetések összege és időpontja;

i)	a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítése előtt kapott előlegek;

j)	amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;

k)	szolgáltatások esetében az igénybevevő letelepedési helyének, illetve állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének meghatározására szolgáló információ, termékek esetében a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;

l)	a termék lehetséges visszaküldésének bizonyítéka, ideértve az adóalapot és az alkalmazott héamértéket.

(2) Annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369x. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik;

b)	az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;

c)	a termékértékesítés teljesítésének időpontja;

d)	az adóalap, a pénznem megadásával;

e)	az adóalap esetleges későbbi növekedése vagy csökkenése;

f)	az alkalmazott héamérték;

g)	a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;

h)	a kapott fizetések összege és időpontja;

i)	amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;

j)	a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;

k)	a termék esetleges visszaküldésének bizonyítéka, ideértve az adóalapot és az alkalmazott héamértéket;

l)	a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító;

m)	az egyedi küldeményazonosító, amennyiben az adóalany közvetlenül részt vesz a szállításban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek oly módon kell nyilvántartania, hogy az késedelem nélkül és minden egyes értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás tekintetében elektronikus úton rendelkezésre bocsátható legyen.

Ha az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek kérésre elektronikus úton be kell nyújtania a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkében említett nyilvántartást, és azt a kéréstől számított 20 napon belül nem nyújtja be, az azonosítót kiadó tagállam figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásából eljáró közvetítőt a nyilvántartás benyújtásának kötelezettségére. Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.”.

A XI. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„3. szakasz

Az import héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások

(A 2006/112/EK irányelv 369y-369zb. cikke)

63d. cikk

Az import héának a 2006/112/EK irányelv XII. címének 7. fejezetében meghatározott bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozásokkal összhangban, az import héa havi megfizetésének alkalmazására vonatkozhatnak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) összhangban vonatkozhatnak a vám megfizetésének halasztására alkalmazandó feltételek.

A különös szabályozások alkalmazásának céljából a tagállamok teljesítettnek tekinthetik „a terméknek a címzett megbízásából történő vám elé állítása” feltételét, amennyiben a terméket vám elé állító személy kinyilvánítja azon szándékát, hogy alkalmazni kívánja a különös szabályozást, valamint hogy beszedi a címzettől a héát.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).”."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A tagállamok mindazonáltal lehetővé teszik, hogy az adóalanyok és a megbízásukból eljáró közvetítők a különös szabályozások keretében történő nyilvántartásba vétel céljából 2020. október 1-jétől benyújthassák a 2006/112/EK irányelv 360., 369c. vagy 369o. cikkében előírt információkat.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. KOSONEN

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.).

(3) A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2028 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 29.)

az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendeletnek a külső hitelminősítő intézetek hitelkockázati hitelminősítéseit az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfeleltető hozzárendelési táblázatok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/1799 bizottsági végrehajtási rendelet (2) III. melléklete a külső hitelminősítő intézetek (KHMI-k) által kibocsátott hitelkockázati hitelminősítéseket megfelelteti az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott hitelminőségi besorolásoknak (hozzárendelés).

(2)

Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet III. mellékletének az (EU) 2018/634 bizottsági végrehajtási rendelet (3) általi legutóbbi módosításait követően az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet III. mellékletében található egyes hozzárendelések esetében megváltoztak a hitelminősítéseket alátámasztó mennyiségi és minőségi tényezők. Ezen túlmenően egyes KHMI-k új piaci szegmensekre is kiterjesztették a hitelminősítéseiket, ami új minősítési skálákat és új hitelminősítési típusokat eredményezett. Következésképpen az érintett KHMI-k hozzárendeléseit aktualizálni kell.

(3)

Az (EU) 2018/634 végrehajtási rendelet elfogadása óta egy további hitelminősítő intézetet vettek nyilvántartásba az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően. Mivel az 575/2013/EU rendelet 136. cikkének (1) bekezdése minden KHMI esetében előírja a hozzárendelés meghatározását, a szóban forgó újonnan nyilvántartásba vett KHMI tekintetében is szükség van a hozzárendelés elvégzésére. Az újonnan nyilvántartásba vett külső hitelminősítő intézet által alkalmazott hitelminősítések ugyanazon a módszertanon alapulnak, mint amelyet anyavállalata, egy harmadik országbeli KHMI alkalmaz, amelyre vonatkozóan az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet III. melléklete már megállapította a hozzárendelést. Ebben a konkrét esetben ezért indokolt, hogy az újonnan nyilvántartásba vett KHMI-re vonatkozó hozzárendelés megfeleljen az adott harmadik országbeli KHMI tekintetében meghatározott hozzárendelésnek.

(4)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (az európai felügyeleti hatóságok) által együttesen a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(5)

Az európai felügyeleti hatóságok nyilvános konzultációt folytattak a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét.

(6)	Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet módosítása

Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet III. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelete (2016. október 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 136. cikke (1) bekezdésének és 136. cikke (3) bekezdésének megfelelően a külső hitelminősítő intézetek hitelkockázati hitelminősítéseinek hozzárendelése tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 275., 2016.10.12., 3. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2018/634 végrehajtási rendelete (2018. április 24.) az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendeletnek a külső hitelminősítő intézetek hitelkockázati hitelminősítéseit az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfeleltető hozzárendelési táblázatok tekintetében történő módosításáról (HL L 105., 2018.4.25., 14. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

Hozzárendelési táblázatok a 16. cikk alkalmazásában

Hitelminőségi besorolás	1	2	3	4	5	6
ACRA Europe, a.s (korábban European Rating Agency, a.s.)
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Globális rövid távú minősítési skála	S1		S2	S3, S4, NS
AM Best Europe Rating Services
Hosszú távú kibocsátói hitelminősítési skála	aaa, aa+, aa, aa-	a+, a, a-	bbb+, bbb, bbb-	bb+, bb, bb-	b+, b, b-	ccc+, ccc, ccc-, cc, c, d, e, f, s
Hosszú távú kibocsátási minősítési skála	aaa, aa+, aa, aa-	a+, a, a-	bbb+, bbb, bbb-	bb+, bb, bb-	b+, b, b-	ccc+, ccc, ccc-, cc, c, d, s
Pénzügyierő-minősítési skála	A++, A+	A, A-	B++, B+	B, B-	C++, C+	C, C-, D, E, F, S
Rövid távú kibocsátói minősítési skála	AMB-1+	AMB-1-	AMB-2, AMB-3	AMB- 4, d, e, f, s
Rövid távú kibocsátási minősítési skála	AMB-1+	AMB-1-	AMB-2, AMB-3	AMB- 4, d, s
ARC Ratings S.A.
Közép- és hosszú távú kibocsátói minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Közép- és hosszú távú kibocsátási minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú kibocsátói minősítési skála	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
Rövid távú kibocsátási minősítési skála	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
ASSEKURATA Assekuranz Rating-Agentur GmbH
Hosszú távú hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC/C, D
Rövid távú vállalati minősítési skála	A++	A		B, C, D
Axesor Risk Management SL
Globális minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D, E
Banque de France
Globális hosszú távú kibocsátói hitelminősítési skála	3++	3+, 3	4+	4, 5+	5, 6	7, 8, 9, P
BCRA – Credit Rating Agency AD
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Globális rövid távú minősítési skála	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
Nyugdíjbiztosító hosszú távú minősítési skálája	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Nyugdíjbiztosító rövid távú minősítési skálája	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
Nyugdíjalap hosszú távú minősítési skálája	AAA pf, AA pf	A pf	BBB pf	BB pf	B pf	C pf
Garanciaalap hosszú távú minősítési skálája	AAA, AA	A	BBB	BB	B	C, D
Garanciaalap rövid távú minősítési skálája	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
Capital Intelligence Ratings Ltd
Nemzetközi hosszú távú kibocsátói minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	C, RS, SD, D
Nemzetközi hosszú távú kibocsátási minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Nemzetközi hosszú távú biztosítói pénzügyierő-minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	C, RS, SD, D
Nemzetközi rövid távú kibocsátói minősítési skála	A1+	A1	A2, A3	B, C, RS, SD, D
Nemzetközi rövid távú kibocsátási minősítési skála	A1+	A1	A2, A3	B, C, D
Nemzetközi hosszú távú biztosítói pénzügyierő-minősítési skála	A1+	A1	A2, A3	B, C, RS, SD, D
Cerved Rating Agency S.p.A.
Hosszú távú vállalati minősítési skála	A1.1, A1.2, A1.3	A2.1, A2.2, A3.1	B1.1, B1.2	B2.1, B2.2	C1.1	C1.2, C2.1
Creditreform Rating AG
Hosszú távú kibocsátói minősítési skála	AAA, AA	A		BBB	BB	B, C, SD, D
Hosszú távú kibocsátási minősítési skála	AAA, AA	A		BBB	BB	B, C, D
Rövid távú minősítési skála	L1	L2		L3, NEL, D
CRIF Ratings S.r.l.
Hosszú távú kibocsátói minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D1S, D
Hosszú távú kibocsátási minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, DS
Rövid távú kibocsátói minősítési skála	IG-1		IG-2	SIG-1, SIG-2, SIG-3, SIG-4
Rövid távú kibocsátási minősítési skála	IG-1		IG-2	SIG-1, SIG-2, SIG-3, SIG-4
Dagong Europe Credit Rating Srl
Hosszú távú hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú hitelminősítési skála	A-1		A-2, A-3	B, C, D
DBRS Ratings
Hosszú távú kötelezettségminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Kereskedelmi értékpapírokra és rövid távú adósságra vonatkozó minősítési skála	R-1 H, R-1 M	R-1 L	R-2, R-3	R-4, R-5, D
Pénzügyierő-minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, R
Egan-Jones Ratings Co.
Hosszú távú hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú hitelminősítési skála	A-1+	A-1	A-2	A-3, B, C, D
Euler Hermes Rating GmbH
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, SD, D
EuroRating Sp. z o.o.
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Fitch Ratings
Hosszú távú kibocsátói nemteljesítés-minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, RD, D
Vállalati pénzügyi kötelezettségek – Hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C
Nemzetközi hosszú távú biztosítói pénzügyierő-minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C
Származtatott ügyletben részt vevő partner minősítési skálája	AAA dcr, AA dcr	A dcr	BBB dcr	BB dcr	B dcr	CCC dcr, CC dcr, C dcr
Rövid távú minősítési skála	F1+	F1	F2, F3	B, C, RD, D
Rövid távú biztosítói pénzügyierő-minősítési skála	F1+	F1	F2, F3	B, C
GBB-Rating Gesellschaft für Bonitätsbeurteilung GmbH
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA		A, BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
HR Ratings de México, S.A. de C.V.
Globális hosszú távú minősítési skála	HR AAA(G)/HR AA(G)	HR A(G)	HR BBB(G)	HR BB(G)	HR B(G)	HR C(G)/HR D(G)
Globális rövid távú minősítési skála	HR+1(G)/HR1(G)	HR2(G)	HR3(G)	HR4(G), HR5(G), HR D(G)
ICAP Group S.A
Globális hosszú távú minősítési skála		AA, A	BB, B	C, D	E, F	G, H
INC Rating Sp. z o.o.
Hosszú távú kibocsátói hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Japan Credit Rating Agency Ltd
Hosszú távú kibocsátói minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, LD, D
Hosszú távú kibocsátási minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú kibocsátói minősítési skála	J-1+	J-1	J-2	J-3, NJ, LD, D
Rövid távú kibocsátási hitelminősítési skála	J-1+	J-1	J-2	J-3, NJ, D
Kroll Bond Rating Agency
Hosszú távú hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú hitelminősítési skála	K1+	K1	K2, K3	B, C, D
Kroll Bond Rating Agency Europe
Hosszú távú hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú hitelminősítési skála	K1+	K1	K2, K3	B, C, D
modeFinance S.r.l.
Globális hosszú távú minősítési skála	A1, A2	A3	B1	B2	B3	C1, C2, C3, D
Moody’s Investors Service
Globális hosszú távú minősítési skála	Aaa, Aa	A	Baa	Ba	B	Caa, Ca, C
Globális rövid távú minősítési skála	P-1	P-2	P-3	NP
QIVALIO SAS (korábban Spread Research)
Globális hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Globális rövid távú minősítési skála	SR0		SR1, SR2	SR3, SR4, SR5, SRD
Rating-Agentur Expert RA GmbH
Nemzetközi hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D, E
Nemzetközi megbízhatósági minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D, E
Scope Ratings GmbH
Hosszú távú minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Rövid távú minősítési skála	S-1+	S-1	S-2	S-3, S-4
S&P Global Ratings Europe Limited
Hosszú távú kibocsátói hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, R, SD/D
Hosszú távú kibocsátási hitelminősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D
Biztosítói pénzügyierő-minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, SD/D, R
Közepes piaci vállalatok értékelésén alapuló minősítési skála		MM1	MM2	MM3, MM4	MM5, MM6	MM7, MM8, MMD
Rövid távú kibocsátói hitelminősítési skála	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, R, SD/D
Rövid távú kibocsátási hitelminősítési skála	A-1+	A-1	A-2, A-3	B, C, D
The Economist Intelligence Unit Ltd
Szuverén sávos minősítési skála	AAA, AA	A	BBB	BB	B	CCC, CC, C, D

”

2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/41

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2029 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 29.)

a „CVAS Disinfectant product based on Pésiopan-2-ol” egyedi biocid termék uniós engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 44. cikke (5) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

2016. június 29-én a CVAS Development GmbH nevében eljáró SCC GmbH az 528/2012/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be egy, az említett rendelet V. melléklete szerinti 2. és 4. terméktípusba tartozó, „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” nevet viselő egyedi biocid termék engedélyezése iránt, amelyhez írásbeli megerősítést mellékelt arról, hogy az illetékes német hatóság vállalta a kérelem értékelését. A kérelem BC-DH025620-60 ügyszámon került bejegyzésre a biocid termékek nyilvántartásába.

(2)	A „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” termék propán-2-olt tartalmaz hatóanyagként, amely szerepel az engedélyezett hatóanyagoknak az 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jegyzékében.

(3)	2018. augusztus 17-én az értékelő illetékes hatóság az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta értékelési jelentését, valamint értékelésének következtetéseit az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség).

(4)

2019. március 25-én az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz véleményét (2), a „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” biocid termék jellemzői összefoglalójának tervezetét (a továbbiakban: a termék jellemzőinek összefoglalója) és az egyedi biocid termékre vonatkozó végső értékelési jelentést. Véleményében az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének r) pontja szerinti „egyedi biocid termék”, amelyre az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésével összhangban uniós engedély adható, és amely – feltéve, hogy megfelel a termék jellemzői összefoglalójának tervezetében foglaltaknak – teljesíti a rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(5)	2019. június 3-án az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió valamennyi hivatalos nyelvén benyújtotta a Bizottsághoz a termék jellemzői összefoglalójának tervezetét.

(6)	A Bizottság egyetért az Ügynökség véleményével, ezért úgy ítéli meg, hogy helyénvaló uniós engedélyt adni a „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” tekintetében.

(7)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A CVAS Development GmbH EU-0020461-0000 engedélyszámon uniós engedélyt kap a „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” egyedi biocid terméknek a biocid termék jellemzőinek a mellékletben szereplő összefoglalójával összhangban történő forgalmazására és felhasználására.

Az uniós engedély 2019. december 24-től 2029. november 30-ig érvényes.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2) Az ECHA 2019. február 28-i véleménye a „CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol” uniós engedélyezéséről (ECHA/BPC/222/2019).

MELLÉKLET

A biocid termék jellemzőinek összefoglalója

CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol

2. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek (Fertőtlenítőszerek)

4. terméktípus – Élelmiszer és takarmány közelében használt termékek (Fertőtlenítőszerek)

Engedélyszám: EU-0020461-0000

R4BP eszközszám: EU-0020461-0000

1. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

1.1. A termék kereskedelmi neve(i)

Kereskedelmi név

CVAS Disinfectant product based on Propan-2-ol

calgonit DS 622

R 3000 SCHNELLDESINFEKTION

IPADES 70

Alpha Septin

Blu-Sept

Disinfect home

Schnell Des

Disinfect Rapid

Bakt-Ex Pur

Bakt-Ex Rapid

ROTIE-DES quick

Bactazol I

Dezynfektator

EOSSAN-Desinfektionsspray-Fluid

FS-7-Spray

Gartengeräte Hygiene Spray

NeudoClean Hygiene Spray

1.2. Engedélyes

Az engedélyes neve és címe	Név	CVAS Development GmbH
	Cím	Dr. Albert Reimann Str. 16a, 68526, Ladenburg, Németország
Engedélyszám	EU-0020461-0000
R4BP eszközszám	EU-0020461-0000
Az engedélyezés dátuma	2019. december 24.
Az engedély léjáratának dátuma	2029. november 30.

1.3. A termék gyártója (gyártói)

A gyártó neve	Brenntag GmbH
A gyártó címe	Messeallee 11, 45131 Essen Németország
Gyártási helyek	Am Nordseekai 22, 73207 Plochingen Németország

A gyártó neve	Calvatis GmbH
A gyártó címe	Dr. Albert Reimann Str. 16a, 68526 Ladenburg Németország
Gyártási helyek	Dr. Albert Reimann Str. 16a, 68526 Ladenburg Németország

A gyártó neve	Arthur Schopf Hygiene GmbH & Co. KG
A gyártó címe	Pfaffensteinstr. 1, 83115 Neubeuern Németország
Gyártási helyek	Pfaffensteinstr. 1, 83115 Neubeuern Németország

1.4. A hatóanyag(ok) gyártója/gyártói

Hatóanyag	Propán-2-ol
A gyártó neve	Shell Nederland Raffinaderij B.V.
A gyártó címe	Vondelingenweg 601, 3196 KK, Vodelingenenplaat Rotterdam Hollandia
Gyártási helyek	Vondelingenweg 601, 3196 KK, Vodelingenenplaat Rotterdam Hollandia

Hatóanyag	Propán-2-ol
A gyártó neve	ExxonMobil
A gyártó címe	4999 Scenic Highway, LA 70897 Baton Rouge, Louisana Egyesült Államok
Gyártási helyek	4999 Scenic Highway, LA 70897 Baton Rouge, Louisana Egyesült Államok

Hatóanyag	Propán-2-ol
A gyártó neve	INEOS Solvents Germany GmbH
A gyártó címe	Römerstraße 733, 47443 Moers Németország
Gyártási helyek	Römerstraße 733, 47443 Moers Németország

2. A TERMÉK ÖSSZETÉTELE ÉS A FORMULÁCIÓ TÍPUSA

2.1. A termék minőségi és mennyiségi összetétele

Triviális név	IUPAC-név	Funkció	CAS-szám	EK-szám	Tartalom (%)
Propán-2-ol		Hatóanyag	67-63-0	200-661-7	61,25

2.2. Az előállítás típusa

Bármilyen más folyadék (használatra kész)

3. FIGYELMEZTETŐ ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MONDATOK

Figyelmeztető mondatok

Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.

Súlyos szemirritációt okoz.

Álmosságot vagy szédülést okozhat.

Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.

Gyermekektől elzárva tartandó.

Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás.

Az edény szorosan lezárva tartandó.

Kerülje a gőzök belélegzését.

A használatot követően a(z) kezeket-t alaposan meg kell mosni.

Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.

Szemvédő használata kötelező.

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni.A bőrt le kell öblíteni vízzel.

BELÉLEGZÉS ESETÉN:Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ.

Ha a szemirritáció nem múlik el:Orvosi ellátást kell kérni.

Tűz esetén:Oltásra alkoholnak ellenálló hab használandó.

Jól szellőző helyen tárolandó.Hűvös helyen tartandó.

Elzárva tárolandó.

A tartalom elhelyezése hulladékként: helyi szabályozásoknak megfelelően.

4. ENGEDÉLYEZETT FELHASZNÁLÁS(OK)

4.1. A felhasználás leírása

1. táblázat

# 1 – Felhasználás #1 – Kisebb felületek fertőtlenítése 2. terméktípusban – lakossági felhasználás használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Baktérium

Élesztőgomba

Felhasználási terület

Beltéri

Nem porózus felületek fertőtlenítése háztartási területeken.

Az alkalmazás módja(i)

Permetezés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel)

Permetezés és törlés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel) és törlés

Öntés és törlés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

40-50 mL/m2

Felhasználói kör

Lakossági (nem foglalkozásszerű)

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

1.	Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) palack: 250 – 1000 mL

2.	Porlasztópumpával vagy szórópisztoly fejjel rendelkező HDPE palack: 250 – 1000 mL

4.1.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

Adagolási mennyiség:

•	Szórópisztoly: 20 szórásnyi 0,5 m2-enként.

•	Pumpás spray: 3 sugárnyi 100 cm2-enként.

•	Palack: egy adagolókupaknyi m2-enként.

4.1.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

Lásd 5.2

4.1.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd 5.3

4.1.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd 5.4

4.1.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd az 5.5

4.2. A felhasználás leírása

2. táblázat

# 2 – Felhasználás #2 – Kisebb felületek fertőtlenítése 2. terméktípusban – foglalkozásszerű felhasználás használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Baktérium

Élesztőgomba

Felhasználási terület

Beltéri

Nem porózus felületek fertőtlenítése az iparban, kisvállalatoknál, intézményekben és háztartásokban.

Az alkalmazás módja(i)

Permetezés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel)

Permetezés és törlés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel) és törlés

Öntés és törlés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

40-50 mL/m2

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

1.	HDPE palack: 250 – 1000 mL

2.	Porlasztópumpával, vagy szórópisztoly fejjel rendelkező HDPE palack: 250 – 1000 mL

3.	Köztes ömlesztettáru-tartály HDPE: 720 L

4.	Acél, cink bevonatú és festésű hordó: 200 – 220 L

5.	HDPE doboz: 5 – 50 L

4.2.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

Lásd 5.1

4.2.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

1.	A következő személyes kockázatcsökkentési intézkedés élelmiszerfeldolgozó gépek fertőtlenítéséhez és újratöltési műveletekhez alkalmazható ha azokat nem lehet helyettesíteni műszaki és/vagy szervezési intézkedésekkel: A termék kezelése közben szemvédő viselése javasolt.

2.	A termék kizárólag kisebb felületek fertőtlenítésére alkalmazható.

4.2.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd 5.3

4.2.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd 5.4

4.2.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd 5.5

4.3. A felhasználás leírása

3. táblázat

# 3 – Felhasználás #3 – Kisebb felületek fertőtlenítése 4. terméktípusban – lakossági felhasználás használata

Terméktípus

04. terméktípus – Élelmiszer és takarmány közelében használt termékek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Baktérium

Élesztőgomba

Felhasználási terület

Beltéri

Nem porózus felületek fertőtlenítése konyhákban.

Kertészeti felszerelések fertőtlenítése kizárólag humán higiéniai célokra.

Az alkalmazás módja(i)

Permetezés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel)

Permetezés és törlés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel) és törlés

Öntés és törlés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

40-50 mL/m2

Felhasználói kör

Lakossági (nem foglalkozásszerű)

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

1.	HDPE palack: 250 – 1000 mL

2.	Porlasztópumpával vagy szórópisztoly fejjel rendelkező HDPE palack: 250 – 1000 mL

4.3.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

1.	Szobahőmérsékleten (20 ± 2 °C) történő használatra.

Adagolási mennyiség:

•	Szórópisztoly: 20 szórásnyi 0,5 m2-enként.

•	Pumpás spray: 3 sugárnyi 100 cm2-enként.

•	Palack: egy adagolókupaknyi m2-enként.

3.	Kertészeti felszerelések fertőtlenítése kizárólag humán higiéniai célokra.

4.	Kertészeti felszerelések fertőtlenítése csak beltérben.

4.3.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

Lásd 5.2

4.3.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd 5.3

4.3.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd 5.4

4.3.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd 5.3

4.4. A felhasználás leírása

4. táblázat

# 4 – Felhasználás #4 – Kisebb felületek fertőtlenítése 4. terméktípusban – foglalkozásszerű felhasználás használata

Terméktípus

04. terméktípus – Élelmiszer és takarmány közelében használt termékek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Baktérium

Élesztőgomba

Felhasználási terület

Beltéri

Nem porózus felületek fertőtlenítése étkezdékben vagy konyhákban, élelmiszerfeldolgozó iparban (ideértve a sörfőzdéket is).

Kertészeti felszerelések fertőtlenítése kizárólag humán higiéniai célokra.

Az alkalmazás módja(i)

Permetezés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel)

Permetezés és törlés

Permetezés (szórópisztollyal vagy pumpás spray-vel) és törlés

Öntés és törlés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

40-50 mL/m2

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

1.	HDPE palack: 250 – 1000 mL

2.	Porlasztópumpával, vagy szórópisztoly fejjel rendelkező HDPE palack: 250 – 1000 mL

3.	HDPE IBC: 720 L

4.	Acél, cink bevonatú és festésű hordó: 200 – 220 L

5.	HDPE doboz: 5 – 50 L

4.4.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

1.	Szobahőmérsékleten (20 ± 2 °C) történő használatra.

2.	Kertészeti felszerelések fertőtlenítése kizárólag humán higiéniai célokra.

3.	Kertészeti felszerelések fertőtlenítése csak beltérben.

4.4.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

1.	Gondoskodjon megfelelő szellőzésről (ipari szellőzés vagy ablakok és ajtók nyitva tartása).

2.	A terméket kizárólag kisebb felületek fertőtlenítésére alkalmazható.

3.	A következő személyes kockázatcsökkentési intézkedés élelmiszerfeldolgozó gépek fertőtlenítéséhez és újratöltési műveletekhez alkalmazható, ha azokat nem lehet helyettesíteni műszaki és/vagy szervezési intézkedésekkel: A termék kezelése közben szemvédő viselése javasolt.

4.4.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd 5.3

4.4.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd 5.4

4.4.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd 5.5

5. ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI UTASÍTÁS (1)

5.1. Használati utasítások

1.	Előzetesen megtisztított felületen kell alkalmazni.

2.	A terméket hígítás nélkül, permetezéssel vigye fel a fertőtlenítendő felületre. Teljesen nedvesítse meg a felületet, majd várjon legalább 15 percet, hogy a szer kifejtse hatását.

3.	Permetezéssel/öntéssel vigye fel a felületre a hígítatlan fertőtlenítőszert és egy erre a célra alkalmas törlőkendővel alaposan és egyenletesen törölje át a kezelendő felületet. Teljesen nedvesítse meg a felületet, majd várjon legalább 5 percet, hogy a szer kifejtse hatását.

4.	Ne alkalmazzon 50 mL/m2-nél többet a termékből.

5.	A használt törlőkendőket helyezze zárt hulladéktároló edénybe.

6.	Kizárólag lakossági felhasználók számára: A terméket naponta 4-nél több alkalommal ne használja.

5.2. Kockázatcsökkentő intézkedések

1.	Gyermekektől és kisállatoktól elzárva tartandó.

2.	Kerülje a termék szembe kerülését.

3.	Ne használja kisgyermekek jelenlétében.

4.	Tartsa távol a gyermekeket és a kisállatokat azoktól a helyiségektől, ahol fertőtlenítés zajlik. Mielőtt a gyermekek bemennek a kezelt helyiségekbe, megfelelően szellőztessen ki.

5.	Újratöltéshez használjon tölcsért.

5.3. Várható közvetlen vagy közvetett hatások részletes leírása, az elsősegélynyújtási előírások és a környezetvédelmi óvintézkedések

Elsősegély:

1.	BELÉGZÉSKOR: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

2.	SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN: Óvatosan öblítse ki a nyitott szemet. Adott esetben távolítsa el a kontaktlencsét, amennyiben az könnyen megoldható, majd folytassa az öblögetést a szem öblítésére szolgáló folyadékkal vagy vízzel.

3.	Rosszullét esetén forduljon a TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

4.	Ha a szemirritáció nem múlik el, orvosi ellátást kell kérni.

5.4. A termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

A kezelés végén a helyi előírásoknak megfelelően ártalmatlanítsa a fel nem használt terméket és a csomagolást.

5.5. A termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Hűvös (30 C°-ot nem meghaladó hőmérsékleten) és fagymentes helyen tárolja.

Felhasználhatósági időtartam: 24 hónap.

6. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük vegye figyelembe a propán-2-ol (CAS-szám: 67-63-0) hatóanyagra vonatkozó 129,28 mg/m3-es európai referencia-értéket, amely a termék kockázatértékelésénél is alkalmazásra került.

(1) Az e szakasz szerinti használati utasítás, kockázatenyhítési intézkedések és egyéb használati utasítások érvényesek bármely engedélyezett felhasználás vonatkozásában.

2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/60

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2031 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 12.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az élelmiszer-, ital- és tejipar tekintetében történő meghatározásáról

( az értesítés a C(2019) 7989. számú dokumentummal történt )

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott és a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2018. november 27-én megosztotta a Bizottsággal az élelmiszer-, ital- és tejiparra vonatkozó BAT-referenciadokumentumok javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető (3).

(3)	Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az élelmiszer-, ital- és tejipar tekintetében alkalmazandó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 12-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).

(3) https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/d00a6ea2-6a30-46fc-8064-16200f9fe7f6?p=1&n=10&sort=modified_DESC

Melléklet

AZ ÉLELMISZER-, ITAL- ÉS TEJIPARRA VONATKOZÓ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:

—

6.4. b)

Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból:

i.	kizárólag állati eredetű nyersanyagok (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett;

ii.	kizárólag növényi eredetű nyersanyagok 300 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett vagy 600 tonna késztermék/nap kapacitás felett, amennyiben a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő napot meg nem haladó időtartamon át üzemel;

iii.

állati és növényi eredetű nyersanyagok, kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi tonna/napban kifejezett gyártókapacitás mellett:

—	75 tonna késztermék/nap, amennyiben „A” legalább 10; vagy vagy

—	egyéb esetekben [300 – (22,5 × A)]

ahol „A” a késztermék gyártókapacitásában foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti (tömegszázalékban).

A csomagolás nem képezi részét a termék össztömegének.

Az ebben az alpontban foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej.

—

6.4. c)

Kizárólag tej kezelése és feldolgozása napi 200 tonna beérkezett tejmennyiség felett (éves átlag).

—

6.11.

A 91/271/EGK tanácsi irányelv (1) hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.4. b) vagy c) pontjában meghatározott tevékenységekből származik.

Ezek a BAT-következtetések a következőkre is kiterjednek:

—	a különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, ha a szennyező anyagok nagy része a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.4. b) vagy 6.4. c) pontjában meghatározott tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá;

—	etanol előállítása olyan létesítményben, amelyre a 2010/75/EU irányelv I. melléklete 6.4. b) pontjának ii. alpontja szerinti tevékenységi leírás vonatkozik, vagy az ilyen létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

—

forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ez a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozhat;

—	állati melléktermékekből származó elsődleges termékek előállítása, például olvasztás és zsírolvasztás, halliszt és halolaj előállítása, vérfeldolgozás és zselatingyártás. Ez a vágóhidakkal és az állati eredetű melléktermékek ágazataival (SA) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	A nagytestű állatok szabványos darabolása és a baromfii darabolása. Ez a vágóhidakkal és az állati eredetű melléktermékek ágazataival (SA) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat.

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

—	nagy tüzelőberendezések (LCP);

—	vágóhidak és állati melléktermékekkel foglalkozó iparágak (SA);

—	közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW);

—	nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok gyártása (LVOC);

—	hulladékkezelés (WT);

—	cement, mész és magnézium-oxid előállítása (CLM);

—	az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM);

—	gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM);

—	tárolásból származó kibocsátások (EFS);

—	energiahatékonyság (ENE);

—	ipari hűtőrendszerek (ICS).

Ezek a BAT-következtetések a más vonatkozó – például a higiéniával, illetve az élelmiszer-/takarmánybiztonsággal kapcsolatos – jogszabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Használt kifejezés

Meghatározás

Biokémiai oxigénigény (BOIn)

A szerves anyag n nap alatt történő biokémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség (n általában 5 vagy 7). A BOI a biológiailag lebontható szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül.

Kémiai oxigénigény (KOI)

A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Por

Az összes (levegőben) szálló por.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Hexán

Hat szénatomból álló alkán, C6H14 kémiai képlettel.

Hektoliter (100 liter).

Új üzem

A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje.

NOX

A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) együtt, NO2-ban kifejezve.

Maradékanyag

A jelen dokumentum hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak.

SOX

A kén-dioxid (SO2), a kén-trioxid (SO3) és a kénsav aeroszolok összege, SO2-ban kifejezve.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő területek, például:

—	lakónegyedek;

—	emberi tevékenységek végzésére használat területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy gondozóintézmények).

Összes nitrogén (TN)

A N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4–N), a nitriteket (NO2–N), a nitrátokat (NO3–N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában.

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

A teljes szervesszén-tartalom C-ként kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet.

Összes foszfor (TP)

A P-ként kifejezett összes foszfor az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött foszforvegyületet foglalja magában.

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

Az összes illékony szerves vegyület C-ként kifejezve (a levegőben).

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) koncentrációszintekre a kibocsátott anyagok egységnyi térfogatú hulladékgázhoz viszonyított tömegeként kifejezve értendők, normál körülmények között, azaz 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz esetében mérve, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül, és mg/Nm3 mértékegységben kifejezve.

A kibocsátási koncentrációnak a referencia-oxigénszintre való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni:

ahol:

ER:	:	kibocsátási koncentráció az OR: referencia-oxigénszinten;
OR:	:	referencia-oxigénszint térf.%-ban;
EM:	:	a mért kibocsátási koncentráció;
OM:	:	mért oxigénszint térf.%-ban.

A légköri kibocsátások BAT-AEL-értékeihez kapcsolódó átlagolási időszakok vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározás alkalmazandó.

Átlagolási időszak	Meghatározás
A mintavételi időszakban mért átlagérték	Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (3).

Két vagy több forrásból (pl. szárítókból vagy kemencékből) származó hulladékgázok közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a BAT-AEL a kéményből származó kombinált kibocsátásra vonatkozik.

Fajlagos hexánveszteségek

A fajlagos hexánveszteségekkel kapcsolatos elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) éves átlagokra vonatkoznak, és a következő egyenlet segítségével kerülnek kiszámításra:

ahol:

a hexánveszteség a létesítmény által az egyes mag- vagy babfajtákhoz felhasznált hexán teljes mennyisége, kg/év mértékegységben kifejezve;

a nyersanyag az egyes megtisztított magvak vagy bab teljes feldolgozott mennyisége, tonna/év mértékegységben kifejezve.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációra értendők.

A koncentrációként kifejezett BAT-AEL-értékek napi átlagértékekre, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákra vonatkoznak. Időarányos egyesített minták is alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása. Megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében lehetőség van pontminták vételére is.

A teljes szervesszén-tartalom (TOC), a kémiai oxigénigény (KOI), az összes nitrogén (TN) és az összes foszfor (TP) esetében az e BAT-következtetésekben (lásd: 1. táblázat) meghatározott kibocsátáscsökkentési hatékonyság kiszámítása a szennyvízkezelő üzem belépő és kilépő szennyvízterhelése alapján történik.

Egyéb környezetiteljesítmény-szintek

Fajlagos szennyvízkibocsátás

A fajlagos szennyvízkibocsátáshoz kapcsolódó indikatív környezetiteljesítmény-szintek az éves átlagokra vonatkoznak, és a következő egyenlet segítségével kerülnek kiszámításra:

a.tifhol:

A szennyvízkibocsátás a szóban forgó specifikus folyamatok által a termelési időszakban kibocsátott szennyvíz teljes mennyisége (közvetlen kibocsátás, közvetett kibocsátás és/vagy kijuttatás), m3/év egységben kifejezve, a külön kibocsátott hűtővíz és elfolyó víz nélkül.

A tevékenységi ráta az adott ágazattól függően a feldolgozott termékek vagy alapanyagok teljes mennyisége, tonna/évben vagy hl/évben kifejezve. A csomagolás nem képezi részét a termék tömegének. A nyersanyag az élelmiszer vagy takarmány előállítása céljából az üzembe belépő, kezelt vagy feldolgozott anyag.

Fajlagos energiafogyasztás

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek az éves átlagokra vonatkoznak, és a következő egyenlet segítségével kerülnek kiszámításra:

ahol:

A végső energiafogyasztás az érintett specifikus folyamatok által a termelési időszak alatt (hő- és villamos energia formájában) elfogyasztott energia teljes mennyisége, MWh/év mértékegységben kifejezve.

1. ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1.1. Környezetközpontú irányítási rendszerek

BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó BAT olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:

i.	elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, valamint a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében;

ii.

olyan elemzés, amely magában foglalja a szervezet hátterének meghatározását, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak azonosítását, a létesítmény esetleges környezeti (vagy emberi egészséggel kapcsolatos) kockázatához kapcsolódó jellemzők azonosítását, valamint a környezettel kapcsolatos hatályos jogi követelmények meghatározását;

iii.	olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja;

iv.	a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók létrehozása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását;

v.	a szükséges eljárások és fellépések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében;

vi.	a struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása a környezeti tényezőkkel és célkitűzésekkel kapcsolatban, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása;

vii.	a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén);

viii.

belső és külső kommunikáció;

ix.	a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása;

x.	a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és fenntartása;

xi.	hatékony műveleti tervezés és folyamatellenőrzés;

xii.	megfelelő karbantartási programok végrehajtása;

xiii.

veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a szükséghelyzetek megelőzését és/vagy (környezeti) hatásainak enyhítését is;

xiv.	az (új) létesítmény vagy annak egy része (újra)tervezése során a környezeti hatásainak figyelembevétele annak teljes élettartama során, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is;

xv.	nyomonkövetési és mérési program végrehajtása, amennyiben szükséges; ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringjáról szóló referenciajelentésben található információ;

xvi.	ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása;

xvii.

(amennyiben alkalmazandó) időszakos független belső ellenőrzés vagy időszakos független külső ellenőrzés annak érdekében, hogy meghatározzák, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn azt;

xviii.

a meg nem felelések okainak értékelése, a meg nem felelésre válaszul hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának felülvizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések;

xix.	az EMS-nek és folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának időszakos felülvizsgálata a felső vezetés részéről;

xx.	a tisztább technológiák fejlesztésének követése és figyelembevétele.

Kifejezetten az élelmiszer-, ital- és tejágazat tekintetében az elérhető legjobb technika (BAT) a következő elemeknek az EMS-be történő beépítése:

i.	zajszennyezés elleni intézkedési terv (lásd: BAT 13);

ii.	bűzszennyezés elleni intézkedési terv (lásd: BAT 15);

iii.	a víz-, energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a szennyvíz- és hulladékgázáramok nyilvántartása (lásd: BAT 2);

iv.	energiahatékonysági terv (lásd BAT 6a).

Megjegyzés

Az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer.

Alkalmazhatóság

Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

BAT 2. Az erőforrás-hatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a környezetközpontú irányítási rendszer részeként (lásd: BAT 1) a víz-, energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a szennyvíz- és hulladékgázáramok nyilvántartásának létrehozása, fenntartása és rendszeres felülvizsgálata (jelentős változás esetén is), amely magában foglalja az alábbi jellemzők mindegyikét:

Az élelmiszer- és italgyártási, valamint tejtermelési folyamatok bemutatása, beleértve a következőket:

a)	a kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák;

b)	a kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz-/hulladékgáz-tisztítási eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve.

II.	A vízfogyasztással és -használattal kapcsolatos információk (pl. folyamatábrák és vízre vonatkozó anyagmérlegek), valamint a vízfogyasztás és a szennyvízmennyiség csökkentését célzó intézkedések meghatározása (lásd: BAT 7).

III.

A szennyvízáramok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)	az áram átlagos értékei és változásai, pH-értéke, valamint hőmérséklete;

b)	a releváns szennyező anyagok/paraméterek (pl. TOC vagy KOI, nitrogénvegyületek, foszfor, klorid, vezetőképesség) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai.

IV.

A hulladékgázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)	az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete;

b)	a releváns szennyező anyagok/paraméterek (pl. por, TVOC, CO, NOX, SOX) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai;

c)	olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a hulladékgáz-tisztító rendszert vagy az üzembiztonságot (pl. oxigén, vízgőz, por).

V.	Az energiafogyasztásra és -felhasználásra, a felhasznált nyersanyagok mennyiségére, valamint a keletkező maradékanyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk, valamint az erőforrás-hatékonyság folyamatos javítására irányuló intézkedések meghatározása (lásd például BAT 6 és BAT 10).

VI.

Megfelelő nyomonkövetési stratégia meghatározása és végrehajtása az erőforrás-hatékonyság növelése céljából, figyelembe véve az energia-, víz- és nyersanyag-felhasználást. A nyomon követés magában foglalhatja a közvetlen méréseket, a számításokat vagy a megfelelő gyakorisággal történő adatrögzítést. A nyomon követés a megfelelő szinten zajlik (pl. a folyamat vagy az üzem/létesítmény szintjén).

Alkalmazhatóság

A nyilvántartás részletességégének szintje általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.2. Nyomon követés

BAT 3. A szennyvízáramok nyilvántartásában meghatározott releváns, vízbe történő kibocsátások (lásd: BAT 2) vonatkozásában alkalmazandó BAT a folyamat főbb paramétereinek (pl. a szennyvízáram, a pH-érték és a hőmérséklet folyamatos nyomon követése) a kulcsfontosságú helyeken (pl. az előkezelés bemeneti és/vagy kimeneti pontján, az utolsó kezelés belépési helyén, valamint azon a ponton, ahol a kibocsátás elhagyja a létesítményt) történő ellenőrzését jelenti.

BAT 4. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazandó BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.

Anyag/paraméter	Szabvány(ok)	Az ellenőrzés minimális gyakorisága (5)	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Kémiai oxigénigény (KOI) (6) (7)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Naponta egyszer (8)	BAT 12
Összes nitrogén (TN) (6)	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1)
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (6) (7)	EN 1484
Összes foszfor (TP) (6)	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 6878, EN ISO 15681-1 és -2, EN ISO 11885)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (6)	EN 872
Biokémiai oxigénigény (BODn) (6)	EN 1899-1	Havonta egyszer
Klorid (Cl-)	Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-1, EN ISO 15682)	Havonta egyszer	–

BAT 5. Az elérhető legjobb technika a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal.

Anyag/paraméter	Szektor	Specifikus eljárás	Szabvány(ok)	Az ellenőrzés minimális gyakorisága (9)	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Por	Állati takarmányok	Zöldtakarmány szárítása	EN 13284-1	Háromhavonta egyszer (10)	BAT 17
		Őrlés és a pellet hűtése takarmánykeverék-előállítás során		Évente egyszer	BAT 17
		Hobbiállat-szárazeledel extrudálása		Évente egyszer	BAT 17
	Főzés	Maláta és adalékok kezelése és feldolgozása		Évente egyszer	BAT 20
	Tejipari létesítmények	Szárítási folyamatok		Évente egyszer	BAT 23
	Gabonaőrlés	Gabonafélék tisztítása és őrlése		Évente egyszer	BAT 28
	Olajos magvak feldolgozása és növényi olaj finomítása	A magvak kezelése és előkészítése, a liszt szárítása és hűtése		Évente egyszer	BAT 31
	Keményítőgyártás	Keményítő, fehérje és rost szárítása		Évente egyszer	BAT 34
	Cukorgyártás	A cukorrépapép szárítása		Havonta egyszer (10)	BAT 36
PM2.5 és PM10	Cukorgyártás	A cukorrépapép szárítása	EN ISO 23210	Évente egyszer	BAT 36
TVOC	Halak, kagylók és rákok feldolgozása	Füstölőkamrák	EN 12619	Évente egyszer	BAT 26
	Húsfeldolgozás	Füstölőkamrák			BAT 29
	Olajos magvak feldolgozása és növényi olaj finomítása (11)	–			–
	Cukorgyártás	A cukorrépapép magas hőmérsékleten történő szárítása		Évente egyszer	–
NOX	Húsfeldolgozás (12)	Füstölőkamrák	EN 14792	Évente egyszer	–
NOX	Cukorgyártás	A cukorrépapép magas hőmérsékleten történő szárítása	EN 14792
CO	Húsfeldolgozás (12)	Füstölőkamrák	EN 15058
CO	Cukorgyártás	A cukorrépapép magas hőmérsékleten történő szárítása	EN 15058
SOX	Cukorgyártás	A cukorrépapép szárítása földgáz használata nélkül	EN 14791	Évente kétszer (10)	BAT 37

1.3. Energiahatékonyság

BAT 6. A hatékony energiafelhasználás érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6a., valamint az alábbi, b. pontban szereplő közös technikák megfelelő kombinációjának használata.

Technika

Leírás

Energiahatékonysági terv

Az energiahatékonysági terv a környezetközpontú irányítási rendszer részeként (lásd: BAT 1) magában foglalja a tevékenység(ek) fajlagos energiafogyasztásának meghatározását és kiszámítását, a főbb éves teljesítménymutatók (pl. fajlagos energiafogyasztás) kidolgozását, valamint adott időszakokra vonatkozó fejlődési célkitűzések és kapcsolódó tevékenységek megtervezését. A terv a létesítmény sajátosságaihoz igazodik.

Közös technikák alkalmazása

A közös technikák közé tartoznak az alábbiak:

—	az égő szabályozása és ellenőrzése;

—	kapcsolt energiatermelés;

—	energiahatékony motorok;

—	hővisszanyerés hőcserélőkkel és/vagy hőszivattyúkkal(a gőz mechanikus újrasűrítését is beleértve);

—	világítás;

—	a lefúvatás minimalizálása a kazánból;

—	a gőzelosztó rendszerek optimalizálása;

—	a tápvíz előmelegítése (többek között tápvíz-előmelegítők használatával);

—	folyamatellenőrző rendszerek;

—	a sűrített levegős rendszer szivárgásának csökkentése;

—	a hőveszteség csökkentése hőszigeteléssel;

—	változtatható sebességű meghajtás;

—	növelt hatású bepárló alkalmazása;

—	napenergia-hasznosítás.

Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 2–13. fejezetei tartalmazzák.

1.4. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

BAT 7. A vízfogyasztás és a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 7a. és az alábbi b–k. technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
Közös technikák
a	A víz újrahasznosítása és/vagy újrafelhasználása	A vízáramok újrafeldolgozása és/vagy újrafelhasználása (előzetes vízkezeléssel vagy anélkül), pl. tisztítás, mosás, hűtés vagy maga a folyamat céljára.	A higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelmények miatt nem minden esetben alkalmazható.
b	A vízáramlás optimalizálása	Vezérlőberendezések, pl. fotocellák, áramlásmérő szelepek, hőszabályozó szelepek használata a vízáramlás automatikus beállításához.
c	A vízfúvókák és a tömlők optimalizálása	Megfelelő számú és elhelyezésű fúvóka használata; a víz nyomásának beállítása.
d	Vízáramok elkülönítése	A kezelést nem igénylő vízáramokat (pl. szennyeződésmentes hűtővíz vagy szennyeződésmentes elfolyó víz) el kell különíteni az olyan szennyvíztől, amelynek kezelésen kell átesnie, így lehetővé téve a nem szennyezett víz újrahasznosítását.	Lehetséges, hogy a nem szennyezett esővíz elkülönítése nem alkalmazható a meglévő szennyvízgyűjtőrendszerek esetében.
Tisztítási műveletekhez kapcsolódó technikák
e	Száraz tisztítás	A lehető legtöbb maradékanyag eltávolítása a nyersanyagokról és a berendezésekről azok folyadékokkal történő tisztítása előtt, pl. sűrített levegővel, vákuumrendszerekkel vagy hálófedelű felfogóedényekkel.	Általánosan alkalmazható.
f	Ipari csőgörényrendszer vezetékekhez	Indító állomásokból, fogadó állomásokból, sűrített levegős berendezésből csőspirálból („csőgörény”, pl. műanyag vagy jégkása) álló rendszer használata a csövek tisztítására. Egysoros szelepek teszik lehetővé, hogy a csőgörény keresztülhaladjon a csővezetékrendszeren, és elválassza a terméket és az öblítővizet.	Általánosan alkalmazható.
g	Magas nyomású tisztítás	Vízpermetezés a tisztítandó felületre, 15 bar és 150 bar közötti nyomás mellett.	Az egészségvédelmi és biztonsági követelmények miatt nem minden esetben alkalmazható.
h	A vegyianyag-adagolás és a vízfelhasználás optimalizálása a helyszíni tisztítási környezetben (CIP-tisztítás).	A CIP-tisztítás tervezésének optimalizálása és a turbiditás, a vezetőképesség, a hőmérséklet és/vagy a pH-érték mérése a meleg víz és a vegyi anyagok optimális mennyiségben történő adagolása céljából.	Általánosan alkalmazható.
i	Kisnyomású hab- és/vagy géltisztítás	Kisnyomású hab és/vagy gél használata a falak, padlók és/vagy berendezések felületeinek tisztítására.
j	Berendezések és feldolgozási területek optimalizált tervezése és építése.	A berendezések és a feldolgozási területek olyan tervezése és kialakítása, amely megkönnyíti a tisztítást. A tervezési és építési követelmények optimalizálásakor a higiéniai követelmények figyelembevétele.
k	A berendezések mielőbbi tisztítása	A berendezések használata után a lehető legrövidebb időn belül tisztítást kell végezni a hulladékok keményedésének megakadályozása érdekében.

A vízfelhasználás csökkentésére irányuló további ágazatspecifikus technikák e BAT-következtetések 6.1. szakaszában találhatók.

1.5. Káros anyagok

BAT 8. A káros anyagok – pl. tisztításra vagy fertőtlenítésre történő – használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	A tisztító vegyi anyagok és/vagy a fertőtlenítőszerek megfelelő kiválasztása	A vízi környezetre káros tisztító vegyi anyagok és/vagy fertőtlenítőszerek – különösen a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (víz-keretirányelv) (13) szerinti elsőbbségi anyagok – használatának elkerülése vagy minimalizálása. Az anyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni a higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeket.
b	Helyszíni tisztítási (CIP) vegyi anyagok újrafelhasználása	A CIP során a tisztító vegyi anyagok összegyűjtése és újrafelhasználása. A tisztító vegyi anyagok újrafelhasználása során figyelembe kell venni a higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeket.
c	Száraz tisztítás	Lásd: BAT 7e.
d	Berendezések és feldolgozási területek optimalizált tervezése és építése.	Lásd: BAT 7j.

BAT 9. Az ózonkárosító anyagok és a nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok hűtéssel és fagyasztással történő kibocsátásainak megelőzése érdekében alkalmazandó BAT az ózonlebontó potenciál nélküli és alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek használata.

Leírás

A megfelelő hűtőközegek közé tartozik a víz, a szén-dioxid és az ammónia.

1.6. Erőforrás-hatékonyság

BAT 10. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Anaerob rothasztás	A biológiailag lebomló maradékanyagok mikroorganizmusok általi kezelése oxigén nélkül, ami biogázt és fermentációs maradékot eredményez. A biogáz üzemanyagként történő használata, például gázmotorokban vagy kazánokban. A fermentációs maradék felhasználható pl. talajjavító szerként.	A maradékanyagok mennyisége és/vagy jellege miatt nem minden esetben alkalmazható.
b	A maradékanyagok felhasználása	A maradékanyagok felhasználása, például állati takarmányként.	A jogi követelmények miatt nem minden esetben alkalmazható.
c	A maradékanyagok elkülönítése	A maradékanyagok elkülönítése, pl. pontosan elhelyezett fröccsenésvédők, ernyők, terelők, felfogóedények, csepegtetőtálcák és vályúk alkalmazásával.	Általánosan alkalmazható.
d	Maradékanyagok pasztörizálóból történő visszanyerése és újrafelhasználása	A pasztörizálóból visszanyert maradékanyagokat vissza kell táplálni a keverőegységhez, és nyersanyagként újra fel kell használni.	Csak folyékony élelmiszerek esetében alkalmazható.
e	Foszfor visszanyerése struvitként	Lásd: BAT 12 g.	Csak a magas (pl. 50 mg/l feletti) összfoszfortartalmú szennyvízáramokra alkalmazható, jelentős áramok esetében.
f	Szennyvíz felhasználása a talajon történő szétterítésére	Megfelelő kezelés után a szennyvíz felhasználható szennyvízterítésre a tápanyagtartalom és/vagy a víz hasznosítása céljából.	Csak bizonyított agronómiai előnyök, alacsony szennyezettségi szint esetén, valamint akkor alkalmazható, ha bizonyítottan nem gyakorol negatív hatást a környezetre (pl. a talajra, a talajvízre és a felszíni vízre). Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a létesítménnyel szomszédos földterületek korlátozott rendelkezésre állása. Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a talaj- és a helyi éghajlati viszonyok (pl. nedves vagy fagyott mezők), illetve a jogszabályok.

Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 3.3., 4.3. és 5.1. szakasza ismerteti.

1.7. Vízbe történő kibocsátások

BAT 11. A vízbe történő ellenőrizetlen kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható BAT a megfelelő tárolási pufferkapacitás biztosítása a szennyvíz tekintetében.

Leírás

A megfelelő tárolási pufferkapacitás meghatározása kockázatértékelés útján történik (figyelembe véve a szennyező anyag(ok) jellegét, ezeknek a szennyező anyagoknak a további szennyvízkezelésre, a fogadó környezetre stb. gyakorolt hatását).

A szennyvíz csak megfelelő intézkedések (pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás) végrehajtása után bocsátható ki ebből az ideiglenes tárolóból.

Alkalmazhatóság

Meglévő létesítményeknél a technika helyhiány és/vagy a szennyvízgyűjtő rendszer kialakítása miatt nem minden esetben alkalmazható.

BAT 12. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

	Technika (14)	Jellemző szennyező anyagok	Alkalmazhatóság
Előzetes, elsődleges és általános kezelés
a	Kiegyenlítés	Minden szennyező anyag	Általánosan alkalmazható.
b	Semlegesítés	Savak, lúgok
c	Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, olaj-/zsírfogóval vagy előülepítő tartállyal	Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír
Aerob és/vagy anaerob kezelés (másodlagos kezelés)
d	Aerob és/vagy anaerob kezelés (másodlagos kezelés), pl. eleveniszapos eljárás, aerob tó, feláramló anaerob iszaptakarós (UASB) eljárás, kontakt anaerob eljárás, membrán-bioreaktor	Biológiailag lebontható szerves vegyületek	Általánosan alkalmazható.
Nitrogéneltávolítás
e	Nitrifikáció és/vagy denitrifikáció	Összes nitrogén, ammónium/ammónia	Magas (pl. 10 g/l feletti) kloridkoncentrációk mellett a nitrifikáció nem minden esetben alkalmazható. A nitrifikáció nem minden esetben alkalmazható, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony (pl. 12 °C alatti).
f	Részleges nitrifikáció – anaerob ammóniumoxidáció	Összes nitrogén, ammónium/ammónia	Nem minden esetben alkalmazható, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony.
A foszfor visszanyerése és/vagy eltávolítása
g	A foszfor visszanyerése struvitként	Összes foszfor	Csak a magas (pl. 50 mg/l feletti) összfoszfortartalmú szennyvízáramokra alkalmazható, jelentős áramok esetében.
h	Kicsapatás		Általánosan alkalmazható.
i	Fokozott biológiai foszforeltávolítás		Általánosan alkalmazható.
A szilárd anyagok végső eltávolítása
j	Koagulálás és flokkulálás	Lebegő szilárd részecskék	Általánosan alkalmazható.
k	Ülepítés
l	Szűrés (pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés)
m	Flotálás

A vízbe történő kibocsátásra vonatkozó, az 1. táblázatban szereplő, a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a fogadó víztestbe kerülő közvetlen kibocsátásokra vonatkoznak.

A BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás a létesítményből kilép.

1. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetlen kibocsátásokra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	BAT-AEL (15) (16) (napi átlag)
Kémiai oxigénigény (KOI) (17) (18)	25–100 mg/l (19)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	4–50 mg/l (20)
Összes nitrogén (TN)	2–20 mg/l (21) (22)
Összes foszfor (TP)	0,2–2 mg/l (23)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 4.

1.8. Zaj

BAT 13. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy olyan zajkezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

—	intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

—	a zajkibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat;

—	az azonosított, zajjal kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

—	zajcsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében.

Alkalmazhatóság

A BAT 13 csak olyan esetekben alkalmazható, ahol az érzékeny területeken zajártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 14. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével, épületek zajvédő falként történő használatával, valamint az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezésével csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések vagy az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható.

Operatív intézkedések

Az alábbiak tartoznak ide:

i.	a berendezések fokozott ellenőrzése és karbantartása;

ii.	lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása;

iii.	a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése;

iv.	amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése;

v.	zajenyhítési intézkedések pl. karbantartási tevékenységek során.

Általánosan alkalmazható.

Alacsony zajszintű berendezések

Ez magában foglalja az alacsony zajszintű kompresszorok, szivattyúk és ventilátorok használatát.

A zaj szabályozására szolgáló berendezések

Ide tartoznak a következők:

i.	zajcsökkentők;

ii.	a berendezések szigetelése;

iii.	a zajos berendezések körülzárása;

iv.	az épületek hangszigetelése.

Helyhiány miatt meglévő üzemekben nem minden esetben alkalmazható.

Zajcsökkentés

Akadályok (pl. védőfalak, töltések és épületek) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé.

Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható.

1.9. Bűz

BAT 15. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy olyan szagkezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

—	intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

—	a bűzkibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat. Ez kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével;

—	az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

—	megelőzési és csökkentési intézkedési terv a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására.

Alkalmazhatóság

ABAT 15 csak olyan esetekben alkalmazható, ahol az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

2. A TAKARMÁNYOKRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a takarmányokra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

2.1. Energiahatékonyság

2.1.1. Takarmánykeverék/hobbiállat-eledel

Az energiahatékonyság növelésére irányuló általános technikákat e BAT-következtetések 1.3. szakasza tartalmazza. Az indikatív környezeti teljesítményszinteket az alábbi táblázat mutatja be.

2. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Termék	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Takarmánykeverék	MWh/tonna termék	0,01–0,10 (1) (2) (3)
Száraz hobbiállat-eledel		0,39–0,50
Nedves hobbiállat-eledel		0,33–0,85

2.1.2. Zöldtakarmány

BAT 16. A zöldtakarmány-feldolgozás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Előszárított takarmány felhasználása	Előszárított takarmány felhasználása (pl. sima előszárítással).	Nem alkalmazható a nedves eljárás esetében.
b	A szárítóból származó hulladékgáz újrahasznosítása	Hulladékgáz befecskendezése a ciklonból a szárító égőjébe.	Általánosan alkalmazható.
c	Hulladékhő felhasználása előszárításhoz	A magas hőmérsékletű szárítók által kibocsátott gőz hőjének használata a zöldtakarmány egy részének vagy egészének előszárítására.	Általánosan alkalmazható.

2.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

A vízfogyasztás és a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkentése érdekében alkalmazandó általános technikák e BAT-következtetések 1.4. szakaszában szerepelnek. Az indikatív környezeti teljesítményszintet az alábbi táblázat mutatja be.

3. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszint

Termék

Mértékegység

Fajlagos szennyvízkibocsátás

(éves átlag)

Nedves hobbiállat-eledel

m3/tonna termék

1,3–2,4

2.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 17. A levegőbe történő irányított porkibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Zsákos szűrő	Lásd: 14.2. szakasz.	Nem minden esetben alkalmazható a ragadós por csökkentésére.
b.	Ciklon	Lásd: 14.2. szakasz.	Általánosan alkalmazható.

4. táblázat

A takarmánykeverék-előállítás során őrlésből és pellethűtésből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Specifikus eljárás	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)
			Új üzemek	Meglévő üzemek
Por	Őrlés	mg/Nm3	< 2–5	< 2–10
	Pellethűtés		< 2–20

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

3. A SÖRFŐZÉSRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az ebben a szakaszban ismertetett BAT-következtetések a sörfőzésre vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

3.1. Energiahatékonyság

BAT 18. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Becefrézés magasabb hőmérsékleten	A gabona becefrézése körülbelül 60 °C hőmérsékleten, ami csökkenti a hideg víz használatát.	Nem minden esetlen alkalmazható a termékspecifikációk miatt.
b	A párolgási arány csökkenése a cefrelé főzése közben	A párolgási arány 10 %-ról körülbelül 4 %-ra csökkenthető óránként (pl. kétfázisú főzőrendszerek, dinamikus kisnyomáson történő főzés révén).
c	A töménysör-gyártás mértékének növelése	Koncentrált cefrelé előállítása, ami csökkenti annak volumenét, és ezáltal energiát takarít meg.

5. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Mértékegység

Fajlagos energiafogyasztás

(éves átlag)

MWh/hl termék

0,02–0,05

3.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

6. táblázat:

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszint

Mértékegység

Fajlagos szennyvízkibocsátás

(éves átlag)

m3/hl termékek

0,15–0,50

3.3. Hulladék

BAT 19. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi két technika közül az egyik vagy mindkettő használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	Élesztő visszanyerése és (újra)felhasználása az erjesztést követően	Az erjedés után az élesztő összegyűjtése és részleges újrafelhasználása az erjedési folyamatban és/vagy további felhasználása többféle célra, például takarmányként, a gyógyszeriparban, élelmiszer-összetevőként, anaerob szennyvíztisztító üzemben biogáz-előállítására.
b	Természetes szűrőanyag visszanyerése és (újra)felhasználása	A vegyi, enzimes vagy termikus kezelés után a természetes szűrőanyag (pl. kovaföld) a szűrési folyamatban részlegesen újrafelhasználható lehet. A természetes szűrőanyagokat pl. talajjavító szerként is fel lehet használni.

3.4. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 20. A levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a zsákos szűrő, illetve mind ciklon, mind zsákos szűrő alkalmazása.

Leírás

Lásd: 14.2. szakasz.

7. táblázat

A maláta és adalékok kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-ek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)

Új üzemek

Meglévő üzemek

Por

mg/Nm3

< 2–5

< 2–10

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

4. A TEJFELDOLGOZÓKRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a tejfeldolgozókra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

4.1. Energiahatékonyság

BAT 21. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	Részleges tejhomogenizálás	A tejszín homogenizálása a zsírszegény tej kis hányadával együtt. A homogenizátor mérete jelentősen csökkenthető, ami energiamegtakarításhoz vezet.
b	Energiahatékony homogenizátor	A homogenizálás üzemi nyomása az optimalizált kialakítással csökken, és így a rendszer működtetéséhez szükséges villamos energia mennyisége is csökken.
c	Folyamatos pasztörizálók használata	Átfolyásos hőcserélők használata (pl. csöves, lemezbordás és keretes). A pasztörizálási idő sokkal rövidebb, mint a szakaszos rendszereknél.
d	Regeneratív hőcsere a pasztörizálás során	A pasztörizálási szakaszt elhagyó meleg tej használata a bejövő tej előmelegítésre.
e	A tej ultramagas hőmérsékleten történő (UHT) feldolgozása köztes pasztörizálás nélkül	Az UHT-tej nyers tejből egy lépésben történő előállítása, ezáltal megtakarítva a pasztörizáláshoz szükséges energiát.
f	Többlépcsős szárítás a tejporgyártás során	A porlasztásos szárítási eljárás egyirányú szárítóval (pl. fluidágyas szárítóval) kombinálva történő alkalmazása.
g	A jeges víz előhűtése	Jeges víz használata esetén a visszatérő jeges víz előhűtése (pl. lemezbordás hőcserélővel) a fogadó jégvíztartályban spirális párologtatóval végzett végső hűtés előtt.

8. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Fő termék (a termelés legalább 80 %-a)	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Piacra szánt tej	MWh/a nyersanyagok tonnája	0,1–0,6
Sajt		0,10–0,22 (1)
Por		0,2–0,5
Fermentált tej		0,2–1,6

4.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

9. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszintek

Fő termék (a termelés legalább 80 %-a)	Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
Piacra szánt tej	m3/a nyersanyagok tonnája	0,3–3,0
Sajt		0,75–2,5
Por		1,2–2,7

4.3. Hulladék

BAT 22. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
Centrifugák használatához kapcsolódó technikák
a	A centrifugák optimalizált működtetése	A centrifugák specifikációiknak megfelelő működtetése a visszautasított termék mennyiségének minimálisra csökkentése érdekében.
A vajtermeléshez kapcsolódó technikák
b	A tejszínmelegítő zsírszegény tejjel vagy vízzel történő átmosása	A tisztítási műveletek előtt a tejszínmelegítő átmosása zsírszegény tejjel vagy vízzel, amely azután visszanyerhető és újra felhasználható.
A fagylaltgyártáshoz kapcsolódó technikák
c	A fagylalt folyamatos fagyasztása	A fagylalt folyamatos fagyasztása optimalizált indítási eljárásokkal és szabályozókörökkel, amelyek csökkentik a leállások gyakoriságát.
Sajtgyártáshoz kapcsolódó technikák
d	A savanyú savó képződésének minimalizálása	A savanyú típusú sajtok (pl. túró, mozzarella) gyártásából származó savó lehető leggyorsabb feldolgozása a tejsavképződés csökkentése érdekében.
e	A tejsavó visszanyerése és felhasználása	A tejsavó visszanyerése (szükség esetén olyan technikák alkalmazásával, mint a párologtatás vagy a membránszűrés) és felhasználása pl. tejsavópor, demineralizált tejsavópor, tejsavófehérje-koncentrátumok vagy laktóz előállítására. A tejsavó és a tejsavókoncentrátumok takarmányként vagy biogázüzemben szénforrásként is felhasználhatók.

4.4. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 23. A szárításból származó, levegőbe történő irányított porkibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Zsákos szűrő	Lásd: 14.2. szakasz.	Nem minden esetben alkalmazható a ragadós por csökkentésére.
b	Ciklon		Általánosan alkalmazható.
c	Nedvesmosó		Általánosan alkalmazható.

10. táblázat

A szárításból származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)
Por	mg/Nm3	< 2–10 (1)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

5. AZ ETANOLTERMELÉSRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az ebben a szakaszban ismertetett BAT-következtetések az etanoltermelésre vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

5.1. Hulladék

BAT 24. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az élesztő erjesztést követően történő visszanyerése és (újra)felhasználása.

Leírás

Lásd: BAT 19a. A takarmányozására használt cefréből élesztő nem nyerhető vissza.

6. A HALAK, KAGYLÓK ÉS RÁKOK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a halak, a kagylók és a rákok feldolgozására vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

6.1. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

BAT 25. A vízfogyasztás és a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 7-ben ismertetett technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	A zsír és a zsigerek vákuummal történő eltávolítása	Víz helyett vákuumszívás alkalmazása a hal zsírjának és zsigereinek eltávolítására.
b	Zsír, zsigerek, bőr és filé száraz szállítása.	Víz helyett szállítószalagok használata.

6.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 26. A halfüstölésből származó szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	Bioszűrő	A hulladékgázáramot szerves anyagból (pl. tőzeg, hanga, gyökérfa, kéreg, komposzt, puhafa vagy ezek különböző kombinációi) vagy inert anyagból (pl. agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, és annak szerves (valamint bizonyos szervetlen) összetevőit az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok szén-dioxiddá, vízzé, egyéb metabolitokká és biomasszává alakítanak.
b	Termikus oxidáció	Lásd: 14.2. szakasz.
c	Nem termikus plazmakezelés	Lásd: 14.2. szakasz.
d	Nedvesmosó	Lásd: 14.2. szakasz. Az elektrosztatikus porleválasztó általánosan alkalmazott előkezelési lépés.
e	Tisztított füst használata	A tisztított elsődleges füstkondenzátumból származó füst használata a termék füstölőkamrában történő füstölésére.

11. táblázat

A füstölőkamrából származó TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)
TVOC	mg/Nm3	15–50 (1) (2)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

7. A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGÁGAZATRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

7.1. Energiahatékonyság

BAT 27. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és a gyümölcsök és zöldségek mélyfagyasztás előtti hűtése megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Leírás

A gyümölcsök és zöldségek hőmérsékletét hideg vízzel vagy hűtőlevegővel való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján körülbelül 4 °C-ra kell csökkenteni, mielőtt a fagyasztóalagútba kerülnek. A vizet el lehet távolítani az élelmiszertől, majd a hűtési folyamat során újrafelhasználás céljából össze lehet gyűjteni.

12. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Burgonya feldolgozása (a keményítőgyártás kivételével)	MWh/tonna termék	1,0–2,1 (1)
Paradicsom feldolgozása	MWh/tonna termék	0,15–2,4 (2) (3)

7.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

13. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
Burgonya feldolgozása (a keményítőgyártás kivételével)	m3/tonna termék	4,0–6,0 (1)
Paradicsom feldolgozása, ha a víz-újrahasznosítás lehetséges	m3/tonna termék	8,0–10,0 (2)

8. A GABONAŐRLÉSRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a gabonaőrlésre vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

8.1. Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság növelésére irányuló általános technikákat e BAT-következtetések 1.3. pontja tartalmazza. Az indikatív környezeti teljesítményszintet az alábbi táblázat mutatja be.

14. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
MWh/tonna termék	0,05–0,13

8.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 28. A levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a zsákos szűrő használata.

Leírás

Lásd: 14.2. szakasz.

15. táblázat

A gabonaőrlésből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)
Por	mg/Nm3	< 2–5

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

9. A HÚSFELDOLGOZÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a húsfeldolgozásra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

9.1. Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság növelésére irányuló általános technikákat e BAT-következtetések 1.3. szakasza tartalmazza. Az indikatív környezeti teljesítményszintet az alábbi táblázat mutatja be.

16. táblázat:

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Mértékegység

Fajlagos energiafogyasztás

(éves átlag)

MWh/a nyersanyagok tonnája

0,25–2,6 (1) (2)

9.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

17. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszint

Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
m3/a nyersanyagok tonnája	1,5–8,0 (1)

9.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 29. A húsfüstölésből származó szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	Adszorpció	Szerves vegyületek eltávolítása a hulladékgázáramból szilárd felületen történő visszatartással (jellemzően aktív szénnel).
b	Termikus oxidáció	Lásd: 14.2. szakasz.
c	Nedvesmosó	Lásd: 14.2. szakasz. Az elektrosztatikus porleválasztó használata általánosan alkalmazott előkezelési lépés.
d	Tisztított füst használata	A tisztított elsődleges füstkondenzátumból származó füst használata a termék füstölőkamrában történő füstölésére.

18. táblázat

A füstölőkamrából származó TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-ek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)

TVOC

mg/Nm3

3–50 (1) (2)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

10. AZ OLAJOSMAG-FELDOLGOZÁSRA ÉS NÖVÉNYIOLAJ-FINOMÍTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések az olajos magvak feldolgozására és a növényi olaj finomítására vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

10.1. Energiahatékonyság

BAT 30. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és a segédvákuum-létrehozás megfelelő kombinációját foglalja magában.

Leírás

Az olajszárításhoz, az olaj gáztalanításához vagy az olaj oxidációjának minimalizálásához használt segédvákuum előállítása szivattyúkkal, gőzinjektorokkal stb. A vákuum csökkenti a folyamat e lépéseihez szükséges hőenergia-mennyiséget.

19. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Repcemag és/vagy napraforgómag integrált zúzása és finomítása	MWh/tonna előállított olaj	0,45–1,05
Szójabab integrált zúzása és finomítása		0,65–1,65
Önálló finomítás		0,1–0,45

10.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

20. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
Repcemag és/vagy napraforgómag integrált zúzása és finomítása	m3/tonna előállított olaj	0,15–0,75
Szójabab integrált zúzása és finomítása		0,8–1,9
Önálló finomítás		0,15–0,9

10.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 31. A levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Zsákos szűrő	Lásd: 14.2. szakasz.	Nem minden esetben alkalmazható a ragadós por csökkentésére.
b	Ciklon		Általánosan alkalmazható.
c	Nedvesmosó		Általánosan alkalmazható.

21. táblázat

A magok kezeléséből és előkészítéséből, valamint a liszt szárításából és hűtéséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-ek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)

Új üzemek

Meglévő üzemek

Por

mg/Nm3

< 2–5 (41)

< 2–10 (41)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

10.4. Hexánveszteségek

BAT 32. Az olajosmag-feldolgozásból és az olajfinomításból származó hexánveszteség csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az összes alábbi technika használatát foglalja magában.

Technika		Leírás
a	Liszt és gőz ellenáramoltatása az oldószermentesítőben	A hexán eltávolítása a hexántartalmú lisztből oldószermentesítőben, ellenáramú gőzbefúvással.
b	Elpárologtatás az olaj/hexán keverékből	A hexán eltávolítása az olaj/hexán keverékből párologtatók használatával. Az oldószermentesítőből (gőz-hexán keverékből) származó gőzök a párologtatás első fázisában hőenergiát biztosítanak.
c	Kondenzálás és ásványolaj-nedvesmosó kombinációja	A hexángőz kondenzálása harmatpont alatti hőmérsékletre történő hűtéssel. A nem kondenzált hexán mosófolyadékként ásványi olajat használó mosóban szívódik fel későbbi visszanyerés céljából.
d	Gravitációs fáziselválasztás kombinálása desztillálással	A nem oldott hexán gravitációs fáziselválasztóval történő eltávolítása a vizes fázisból. A maradék hexán desztillálása a vizes fázis körülbelül 80–95 °C-ra történő hevítésével történik.

22. táblázat

Az olajosmag-feldolgozásból és az olajfinomításból származó hexánveszteségekre vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

A feldolgozott magvak vagy babszemek típusa

Mértékegység

BAT-AEL-ek

(éves átlag)

Hexánveszteségek

Szójabab

kg/tonna feldolgozott mag vagy bab

0,3–0,55

Repcemag és napraforgómag

0,2–0,7

11. A FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCSBŐL ÉS ZÖLDSÉGBŐL KÉSZÜLT ÜDÍTŐITALOKRA ÉS NEKTÁRRA/GYÜMÖLCSLÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések feldolgozott gyümölcsből és zöldségből készült üdítőitalokra és nektárra/gyümölcslére vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

11.1. Energiahatékonyság

BAT 33. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Egyetlen pasztörizáló használata a nektár-/gyümölcslé-előállításhoz	Két külön pasztörizáló helyett egy berendezés használata a gyümölcslé és a pép pasztörizálására	A pép részecskemérete miatt nem minden esetben alkalmazható.
b	Hidraulikus cukorszállítás	A cukrot vízáramban szállítják a termelési folyamatba. Mivel a cukor egy része már a szállítás során feloldódik, kevesebb energiára van szükség a cukor oldásához.	Általánosan alkalmazható.
c	Energiahatékony homogenizátor használata a nektár-/gyümölcslégyártáshoz	Lásd: BAT 21b.	Általánosan alkalmazható.

23. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Mértékegység

Fajlagos energiafogyasztás

(éves átlag)

MWh/hl termék

0,01–0,035

11.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

24. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszint

Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
m3/hl termékek	0,08–0,20

12. A KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a keményítőgyártásra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

12.1. Energiahatékonyság

25. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Burgonyafeldolgozás kizárólag természetes keményítő előállítására	MWh/a nyersanyagok tonnája (42)	0,08–0,14
Kukorica- és/vagy búzafeldolgozás természetes keményítő módosított és/vagy hidrolizált keményítővel kombinálva történő előállítására	MWh/a nyersanyagok tonnája (42)	0,65–1,25 (43)

12.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

26. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
Burgonyafeldolgozás kizárólag természetes keményítő előállítására	m3/a nyersanyagok tonnája (44)	0,4–1,15
Kukorica- és/vagy búzafeldolgozás természetes keményítő módosított és/vagy hidrolizált keményítővel kombinálva történő előállítására	m3/a nyersanyagok tonnája (44)	1,1–3,9 (45)

12.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 34. A keményítő-, fehérje- és rostszárításból származó, levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Zsákos szűrő	Lásd: 14.2. szakasz.	Nem minden esetben alkalmazható a ragadós por csökkentésére.
b	Ciklon		Általánosan alkalmazható.
c	Nedvesmosó		Általánosan alkalmazható.

27. táblázat

A keményítő-, fehérje- és rostszárításból származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)
		Új üzemek	Meglévő üzemek
Por	mg/Nm3	< 2–5 (46)	< 2–10 (46)

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

13. A CUKORGYÁRTÁSRA VONATKOZÓ BAT KÖVETKEZTETÉSEK

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések a cukorgyártásra vonatkoznak. Ezeket az 1. szakaszban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

13.1. Energiahatékonyság

BAT 35. Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a BAT 6-ban ismertetett technikák és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	A cukorrépapép préselése	A cukorrépapép préselése jellemzően 25–32 %-os szárazanyag-tartalom eléréséig történik.	Általánosan alkalmazható.
b	A cukorrépapép közvetett szárítása (gőzszárítás)	A cukorrépapép túlhevített gőz alkalmazásával történő szárítása.	Nem minden esetben alkalmazható a meglévő üzemekre az energetikai létesítmények teljes átalakításának szükségessége miatt.
c	A cukorrépapép napenergiával történő szárítása	Napenergia használata a cukorrépapép szárítására.	A helyi éghajlati viszonyok és/vagy helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható.
d	A forró gázok újrahasznosítása	A forró gázok (pl. a szárítóból, kazánból vagy kapcsolt energiatermelő létesítményből származó hulladékgázok) újrahasznosítása.	Általánosan alkalmazható.
e	A cukorrépapép alacsony hőmérsékleten történő (elő)szárítása	A cukorrépapép szárítógázzal (pl. levegővel vagy forró gázzal) történő közvetlen (elő)szárítása.	Általánosan alkalmazható.

28. táblázat

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív környezeti teljesítményszintek

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos energiafogyasztás (éves átlag)
Cukorrépa-feldolgozás	MWh/tonna cukorrépa	0,15–0,40 (47)

13.2. Vízfogyasztás és szennyvízkibocsátás

29. táblázat

A fajlagos szennyvízkibocsátásra vonatkozó indikatív környezeti teljesítményszint

Specifikus eljárás	Mértékegység	Fajlagos szennyvízkibocsátás (éves átlag)
Cukorrépa-feldolgozás	m3/tonna cukorrépa	0,5–1,0

13.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 36. A cukorrépapép szárításából származó, levegőbe történő irányított porkibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Gáznemű tüzelőanyagok használata	Lásd: 14.2. szakasz.	A gáznemű tüzelőanyagok hozzáférhetőségének korlátai miatt nem minden esetben alkalmazható.
b	Ciklon		Általánosan alkalmazható.
c	Nedvesmosó		Általánosan alkalmazható.
d	A cukorrépapép közvetett szárítása (gőzszárítás)	Lásd: BAT 35b.	Nem minden esetben alkalmazható a meglévő üzemekre az energetikai létesítmények teljes átalakításának szükségessége miatt.
e	A cukorrépapép napenergiával történő szárítása	Lásd: BAT 35c.	A helyi éghajlati viszonyok és/vagy helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható.
f	A cukorrépapép alacsony hőmérsékleten történő (elő)szárítása	Lásd: BAT 35e.	Általánosan alkalmazható.

30. táblázat

A pornak a cukorrépapép magas (500 °C feletti) hőmérsékletű szárítása során a levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-ek (a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)	Referencia-oxigénszint (OR)	Referencia-gázállapot
Por	mg/Nm3	5–100	16 térf.%	A víztartalomra vonatkozó korrekció hiánya

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

BAT 37. A cukorrépapép magas (500 °C feletti) hőmérsékletű szárítása során a levegőbe történő irányított NOX-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a	Földgáz használata	–	A földgáz rendelkezésre állásával kapcsolatos korlátok miatt nem minden esetben alkalmazható.
b	Nedvesmosó	Lásd a 14.2. szakaszt.	Általánosan alkalmazható.
c	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok használata	–	Csak akkor alkalmazandó, ha földgáz nem áll rendelkezésre.

31. táblázat

A cukorrépapép magas (500 °C feletti) hőmérsékletű, földgáz használata nélkül történő szárítása során a levegőbe történő irányított SOx-kibocsátásra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-ek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték) (48)

Referencia-oxigénszint (OR)

Referencia-gázállapot

SOX

mg/Nm3

30–100

16 térf.%

A víztartalomra vonatkozó korrekció hiánya

A kapcsolódó nyomon követés leírását lásd itt: BAT 5.

14. A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

14.1. Vízbe történő kibocsátások

Technika	Leírás
Eleveniszapos eljárás	Biológiai folyamat, amelyben a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és levegőztetésük mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető tartályba helyezik.
Aerob tó	A szennyvíz biológiai kezelésére szolgáló sekély földmedencék, amelyek tartalmát időszakosan elkeverik, hogy az oxigén légköri diffúzió útján bejuthasson a folyadékba.
Kontakt anaerob eljárás	Anaerob folyamat, amelyben a szennyvíz újrahasznosított iszappal keveredik, majd lezárt reaktorban bomlik el. A víz/iszap keverék elválasztása külsőleg történik.
Kicsapatás	A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. A foszfor kicsapásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak.
Koagulálás és flokkulálás	A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek.
Kiegyenlítés	Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.
Fokozott biológiai foszforeltávolítás	Aerob és anaerob kezelés kombinációja a polifoszfát-megkötő mikroorganizmusoknak az eleveniszapon belüli baktériumközösségben való szelektív dúsítása céljából. Ezek a mikroorganizmusok a normál növekedéshez szükségesnél több foszfort vesznek fel.
Szűrés	Egy porózus közegen való átirányítás (pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés) révén a szilárd anyagoknak a szennyvíztől való elválasztása.
Flotálás	A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.
Membrán-bioreaktor	Az eleveniszap-tisztítás és a membránszűrés kombinációja. Két változatát alkalmazzák: a) külső visszaforgatás az eleveniszap-tartály és a membránmodul között; és b) a membránmodul bemerítése a levegőztetett eleveniszap-tartályba, ahol a szennyvizet átszűrik egy üreges szálakból álló membránon, a biomassza pedig a tartályban marad.
Semlegesítés	A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH-érték növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), a pH-érték csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), hidrogén-kloridot (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása.
Nitrifikáció és/vagy denitrifikáció	Kétlépéses folyamat, amelyet jellemzően a biológiai szennyvíztisztítás részeként alkalmaznak. Az első lépés az aerob nitrifikáció, amelynek során a mikroorganizmusok az ammóniumot (NH4 +) oxidáció révén köztes termékként nitritté (NO2 -), majd nitráttá alakítják (NO3 -). A következő, oxigén nélküli lépés a denitrifikáció, amelynek során a mikroorganizmusok nitrogéngázzá redukálják a nitrátot.
Részleges nitrifikáció – aerob ammónium-oxidáció	Az ammóniát és a nitritet anaerob körülmények között nitrogéngázzá átalakító biológiai folyamat. A szennyvíztisztítás során az anaerob oxidációt részleges nitrifikáció előzi meg, amely az ammónium (NH4 +) körülbelül felét nitritté (NO2 -) alakítja.
Foszfor visszanyerése struvitként	A foszfort struvit (magnézium-ammónium-foszfát) formájában kicsapatással nyerik vissza.
Ülepítés	A lebegő részecskék elkülönítése gravitációs ülepítéssel.
Feláramló anaerob iszaptakaró (UASB)	Anaerob folyamat, amelyben a szennyvíz a reaktor alján jut be, ahonnan felfelé folyik be egy biológiai úton képződött szemcsékből vagy részecskékből álló iszaptakarón keresztül. A szennyvízfázis olyan ülepítőkádba kerül át, ahol a szilárd tartalom elkülönül; a gázok gyűjtése a reaktor tetején található kupolákban történik.

14.2. Levegőbe történő kibocsátások

Technika	Leírás
Zsákos szűrő	A zsákos szűrők, más néven szövetbetétes szűrők finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A zsákos szűrőkhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek.
Ciklon	Centrifugális erőn alapuló porszabályzó rendszer, amelyben a nehezebb részecskék elkülönítésre kerülnek a vivőgáztól.
Nem termikus plazmakezelés	Kibocsátáscsökkentő technika, amely plazmának, azaz olyan ionizált gáznak a hulladékgázban erős elektromos mező használatával történő létrehozásán alapul, amely pozitív ionokból és szabad elektronokból tevődik össze olyan arányban, amely összességében nagyjából nem eredményez elektromos töltést. A plazma szerves és szervetlen vegyületeket oxidál.
Termikus oxidáció	A hulladékgázáramban lévő éghető gázok és szagosító anyagok oxidációja a következő eljárással: a szennyező anyag-keverék felfűtése égetőkamrában levegővel vagy oxigénnel a keverék öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a keverék teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.
Gáznemű tüzelőanyagok használata	Szilárd tüzelőanyag (pl. szén) égetéséről gázhalmazállapotú tüzelőanyag (például földgáz, biogáz) égetésére való átállás, amely kevésbé ártalmas a kibocsátások tekintetében (pl. alacsony kéntartalom, alacsony hamutartalom vagy jobb hamuminőség).
Nedvesmosó	Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gázáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből.

(1) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).

(3) Minden olyan paraméter esetében, amelynél a 30 percig tartó mintavétel/mérés a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások miatt nem megfelelő, a célnak jobban megfelelő mérési időszak alkalmazható.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(5) Ellenőrzés csak akkor történik, ha a szóban forgó anyagot a BAT 2-nél említett nyilvántartás lényegesként tartja számon a szennyvízáramban.

(6) Ellenőrzést csak akkor végeznek, ha a fogadó víztestbe közvetlen kibocsátás történik.

(7) A teljes szervesszén-tartalom és a kémiai oxigénigény ellenőrzése egymás alternatívái. Az előnyben részesített megoldás a teljes szervesszén-tartalom ellenőrzése, mert ennek során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.

(8) Ha a kibocsátási szintek bizonyítottan kellően stabilak, alacsonyabb – de mindenképpen havonta legalább egyszeri – ellenőrzési gyakoriságot is el lehet fogadni.

(9) A méréseket rendes üzemi körülmények között a legmagasabb várható kibocsátási értékek mellett kell elvégezni.

(10) Ha a kibocsátási szintek bizonyítottan kellően stabilak, alacsonyabb – de mindenképpen évente legalább egyszeri – ellenőrzési gyakoriságot is el lehet fogadni

(11) A mérést kétnapos időszakban kell elvégezni.

(12) Az ellenőrzés csak akkor alkalmazandó, ha utánégetőt használnak.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(14) A technikák leírását lásd a 14.1. szakaszban.

(15) A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a gabonaőrlésből, a zöldtakarmány-feldolgozásból és a hobbiállat-szárazeledel, valamint a takarmánykeverék előállításából származó kibocsátásokra.

(16) A BAT-AEL-ek nem minden esetben vonatkoznak a citromsav vagy az élesztő előállítására.

(17) A biokémiai oxigénigényre (BOI) nem vonatkozik BAT-AEL. Tájékoztatásul: a biológiai szennyvíztisztítást végző üzemekből kilépő szennyvíz éves átlagos BOI5-szintje általában ≤ 20 mg/l.

(18) A KOI-ra vonatkozó BAT-AEL-érték helyettesíthető a TOC-ra vonatkozó BAT-AEL-értékkel. A KOI és a TOC közötti korreláció meghatározása eseti alapon történik. A TOC-ra vonatkozó BAT-AEL figyelembevétele az előnyben részesített megoldás, mivel a TOC nyomon követése során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.

(19) A tartomány felső határértéke:

—	125 mg/l a tejfeldolgozók esetében;

—	120 mg/l a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó létesítmények esetében;

—	200 mg/l az olajosmag-feldolgozó és növényiolaj-finomító létesítmények esetében;

—	185 mg/l a keményítőgyártó létesítmények esetében;

—	155 mg/l a cukoripari létesítmények esetében;

napi átlagként, csak akkor, ha a csökkentési hatékonyság éves átlagban vagy a termelési időszak átlagában legalább 95 %.

(20) A tartomány alsó határát jellemzően szűrés (pl. homokszűrés, mikroszűrés, membrán-bioreaktor) alkalmazásával lehet elérni, felső határát pedig jellemzően akkor érik el, ha csak ülepítést alkalmaznak.

(21) A tartomány felső határa csak akkor 30 mg/l napi átlagban, ha a csökkentési hatékonyság legalább 80 % éves átlagban vagy a termelési időszak átlagában.

(22) A BAT-AEL-ek nem minden esetben alkalmazhatók, ha a szennyvíz hőmérséklete tartósan alacsony (pl. 12 °C alatti).

(23) A tartomány felső határértéke:

—	4 mg/l a módosított és/vagy hidrolizált keményítőt előállító tejfeldolgozók és keményítőgyártó létesítmények esetében;

—	5 mg/l a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó létesítmények esetében;

—	10 mg/l az olajosmag-feldolgozó és szappanalapanyag-szétválasztást végző növényiolaj-finomító létesítmények esetében;

napi átlagként, csak akkor, ha a csökkentési hatékonyság éves átlagban vagy a termelési időszak átlagában legalább 95 %.

(24) Az értéktartomány alsó határa pelletálás nélkül teljesíthető.

(25) A fajlagos energiafogyasztási szint nem minden esetben alkalmazható, ha hal és más vízi állat kerül felhasználásra nyersanyagként.

(26) A tartomány felső határa 0,12 MWh/tonna termék a hideg éghajlaton található létesítmények esetében és/vagy ha hőkezelést alkalmaznak a Salmonella-mentesítésre.

(27) A fajlagos energiafogyasztási szint nem minden esetben alkalmazható a tejtől eltérő nyersanyagok használata esetén.

(28) A tartomány felső határa 20 mg/Nm3 a demineralizált tejsavópor, a kazein és a laktóz szárítása esetében.

(29) Az értéktartomány alsó határát jellemzően termikus oxidáció alkalmazásával lehet elérni.

(30) A BAT-AEL nem alkalmazható, ha a TVOC-kibocsátás 500 g/óra alatt marad.

(31) A fajlagos energiafogyasztási szint nem minden esetben vonatkozik a burgonyapehely és -por előállítására.

(32) A tartomány alsó határa jellemzően a hámozott paradicsom előállításához kapcsolódik.

(33) A tartomány felső határa jellemzően a paradicsompor és -koncentrátum előállításához kapcsolódik.

(34) A fajlagos szennyvízkibocsátási szint nem minden esetben vonatkozik a burgonyapehely és -por előállítására.

(35) A fajlagos szennyvízkibocsátási szint nem minden esetben vonatkozik a paradicsompor előállítására.

(36) A fajlagos energiafogyasztási szint nem minden esetben vonatkozik a készételek és a levesek előállítására.

(37) A tartomány felső határa nem minden esetben alkalmazható főtt termékek magas aránya esetében.

(38) A fajlagos szennyvízkibocsátási szint nem vonatkozik a közvetlen vízhűtést alkalmazó folyamatokra, valamint a készételek és a levesek előállítására.

(39) Az értéktartomány alsó határa jellemzően adszorpció vagy termikus oxidáció alkalmazásával teljesíthető.

(40) A BAT-AEL nem alkalmazható, ha a TVOC-kibocsátás 500 g/óra alatt marad.

(41) A tartomány felső határa 20 mg/Nm3 a liszt szárítása és hűtése esetében.

(42) A nyersanyagok mennyisége bruttó tonnatartalomra vonatkozik.

(43) A fajlagos energiafogyasztási szint nem vonatkozik a poliolok előállítására.

(44) A nyersanyagok mennyisége bruttó tonnatartalomra vonatkozik.

(45) A fajlagos szennyvízkibocsátási szint nem vonatkozik a poliolok előállítására.

(46) Abban az esetben, ha nem alkalmazható zsákos szűrő, az értéktartomány felső határa 20 mg/Nm3.

(47) A tartomány felső határa magában foglalhatja a mészégető kemencék és a szárítók energiafogyasztását

(48) Ha kizárólag biomasszát használnak tüzelőanyagként, a kibocsátási szintek várhatóan a tartomány alsó végén helyezkednek el.

2019.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/94

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2032 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 26.)

a Fusarium circinatum Nirenberg & O’Donnell (korábban Gibberella circinata) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról és a 2007/433/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2019) 8359. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatára,

mivel:

(1)	A Bizottság a 2007/433/EK határozatával (2) ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket állapított meg a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell 1998 Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányulóan.

(2)

A Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell 1998 és a Fusarium circinatum Nirenberg & O’Donnell 1998 ugyanazon pleomorf gombafaj két elnevezése, az egyik a teleomorf (ivaros), a másik az anamorf (ivartalan) stádiumának jelzésére. A legújabb tudományos konszenzussal (3) összhangban a szervezet tipizálására 2013-tól a „Fusarium circinatum Nirenberg & O’Donnell 1998” elnevezést kell használni.

(3)	A Fusarium circinatum Nienberg & O’Donnell 1998 (a továbbiakban: meghatározott szervezet) 2019 márciusa óta szerepel a 2000/29/EK irányelv (4) I. melléklete A. részének II. szakaszában.

(4)

A meghatározott szervezet jelen van Portugáliában és Spanyolországban, és főként csemetekertekben és erdőkben fordul elő, de magánkertekben is. E tagállamok nemzeti intézkedéseket fogadtak el az ellenőrzés és a mentesítés tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák az említett szervezet további behurcolását és területükön belüli elterjedését.

(5)	2010-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményt tett közzé a Fusarium circinatum Unió területére vonatkozó kockázatértékeléséről, amelyben értékelte a kockázatkezelési lehetőségeket is (5).

(6)	A meghatározott szervezet elsősorban a Pinus nemzetséghez és a Pseudotsuga menziesii fajhoz tartozó növényekkel (a továbbiakban: meghatározott növények) hozható összefüggésbe.

(7)

A tagállamok által a 2007/433/EK határozat alapján benyújtott éves felmérésekből és az EFSA tudományos véleményéből az következik, hogy a meghatározott szervezet már jelen van az Unió egyes részein. Ugyanakkor – figyelembe véve többek között az ökológiai-éghajlati adatokat, a potenciális gazdák megoszlását és a meghatározott szervezet igen nagy megtelepedési potenciálját – úgy tűnik, hogy a jelenleg fertőzött terület lényegesen kisebb, mint a veszélyeztetett terület.

(8)

Ezért helyénvaló aktualizálni a meghatározott szervezettel szembeni intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell az Unió területén a meghatározott szervezet időben történő észlelését és jelenléte esetén a kiirtását, valamint követelményeket kell előírni a körülhatárolt területekről származó növények (beleértve az ültetésre szánt vetőmagokat és a vetőmagokat tartalmazó tobozokat), meghatározott formájú faáru és fából készült csomagolóanyagok Unión belüli szállítására vonatkozóan. Ezek az intézkedések szükségesek a meghatározott szervezet Unión belüli megtelepedésével és elterjedésével szembeni proaktív megközelítés biztosításához.

(9)

A meghatározott szervezet világméretű eloszlása nem egyértelmű. A rendelkezésre álló információk alapján azonban az említett szervezet előfordulása nem ismert az európai harmadik országokban. Ezen túlmenően a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghatározott szervezetet nem az ezen országokból származó meghatározott növények (beleértve az ültetésre szánt vetőmagokat és a vetőmagokat tartalmazó tobozokat), faanyag, hántolt fakéreg és fából készült csomagolóanyag kereskedelmén keresztül hozták be az Unióba.

(10)

Ezért intézkedéseket kell elfogadni a kizárólag nem európai harmadik országokból származó meghatározott növények (beleértve az ültetésre szánt vetőmagokat és a vetőmagokat tartalmazó tobozokat is), valamint faanyag, hántolt fakéreg és fából készült csomagolóanyag Unióba történő behozatalára vonatkozóan. Ezen intézkedéseknek ki kell terjedniük az említett áruk behozatalához megkövetelt növényegészségügyi bizonyítványra, valamint a behozatalkor végzett hatósági ellenőrzésekre. Ezeknek az intézkedéseknek a tűlevelűek (Pinales) fájából készült faáru meghatározott formáira és a fájukból készült csomagolóanyagokra is vonatkozniuk kell, mivel azokon megtelepedhet a meghatározott szervezet.

(11)	A jogbiztonság érdekében a 2007/433/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.	„meghatározott szervezet”: a Fusarium circinatum Nirenberg & O’Donnell 1998;

2.	„meghatározott növény”: a Pinus L. nemzetséghez és a Pseudotsuga menziesii (Mirbel) Franco fajokhoz tartozó növény;

„termőhely”:

a)	különálló termesztési vagy gazdálkodási egységként működő bármely terület vagy területek összessége; vagy

b)	a meghatározott növények vetőmagjainak előállítására vagy betakarítására kijelölt faállomány;

„fából készült csomagolóanyag”: fából készült csomagolóanyag csomagolóládák, dobozok, rekeszek, hordók és hasonló csomagolóanyagok formájában, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok, raklapkeretek, alátétfa, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen használják-e vagy sem a különféle tárgyak szállításánál, kivéve a 6 mm vagy annál kisebb vastagságú nyersfát, a ragasztóval, hővel és nyomással vagy ezek kombinációjával előállított feldolgozott fát, valamint a faáru alátámasztására szolgáló olyan alátéteket, amelyek ugyanolyan típusú és minőségű fából készültek, mint a szállítmányban lévő fa, és amelyek ugyanazoknak az uniós növényegészségügyi követelményeknek felelnek meg, mint a szállítmányban lévő fa.

2. cikk

Intézkedés a meghatározott szervezet kimutatása vagy feltételezett jelenléte esetén

(1) Bármely személy, aki azt gyanítja, vagy tudomást szerez arról, hogy a meghatározott szervezet jelen van, köteles azonnal értesíteni a felelős hivatalos szervet, és annak rendelkezésére bocsátani minden vonatkozó információt a meghatározott szervezet tényleges vagy feltételezett jelenlétéről.

(2) A felelős hivatalos szerv azonnal hivatalosan rögzíti ezt az információt.

(3) Amennyiben a felelős hivatalos szervet a meghatározott szervezet tényleges vagy feltételezett jelenlétéről tájékoztatták, minden szükséges intézkedést megtesz a tényleges vagy feltételezett jelenlét megerősítése érdekében.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden olyan személyt, akinek olyan növény, növényi termék vagy a meghatározott növényekből vagy tűlevelűkből (Pinales) származó faanyag van az ellenőrzése alatt, amely a meghatározott szervezettel fertőzött lehet, azonnal tájékoztassanak a meghatározott szervezet tényleges vagy feltételezett jelenlétéről, valamint a meghozandó intézkedésekről.

3. cikk

A tagállamok területén a meghatározott szervezet jelenlétének kimutatására végzett felmérések

(1) A tagállamok éves felméréseket végeznek területükön a meghatározott szervezet jelenlétének kimutatása érdekében. E felméréseket nem kell elvégezni ott, ahol egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt a meghatározott szervezet nem tud megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

(2) A felméréseknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	vagy a felelős hivatalos szerv végzi, vagy a felelős hivatalos szerv hatósági felügyelete mellett végzik azokat;

b)	vizuális vizsgálatból, valamint a meghatározott szervezettel való fertőzöttség gyanúja esetén mintavételből és laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséből állnak;

c)	azokra megalapozott tudományos és szakmai elvek alapján, az éven belül olyan megfelelő időpontokban kerül sor, amikor vizuális vizsgálattal, mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal ki lehet mutatni a meghatározott szervezetet.

4. cikk

A körülhatárolt területek kialakítása

(1) Ha a meghatározott szervezet jelenléte megerősítést nyer, az érintett tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul körülhatárol egy területet.

(2) A körülhatárolt terület a következőkből áll:

a)	fertőzött körzet, amelyben megerősítették a meghatározott szervezet jelenlétét, és amely magában foglal minden olyan növényt, amelyről ismert, hogy fertőzött, vagy a lehetséges fertőzés jeleit vagy tüneteit mutatja, vagy a meghatározott szervezettel fertőzött lehet vagy fertőződhet; valamint

b)	a fertőzött körzetet körülvevő pufferzóna, amelynek határa legalább 1 km-rel a fertőzött körzet határán kívül helyezkedik el.

Amennyiben több pufferzóna fedi egymást, vagy ezek földrajzilag közel vannak egymáshoz, szélesebb elhatárolt területet kell meghatározni, amely magában foglalja az érintett elhatárolt területeket és a köztük fekvő területeket is.

A fertőzött körzet és a pufferzóna pontos körülhatárolása megalapozott tudományos elveken, a meghatározott szervezet biológiai jellemzőin, a fertőzöttség mértékén, valamint a meghatározott növények adott területen történő eloszlásán alapul.

(3) Amennyiben a meghatározott szervezet jelenlétének tényét a pufferzónában is megerősítik, a fertőzött körzet és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően azonnal felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.

(4) Amennyiben a meghatározott szervezetet egy körülhatárolt területen a (3) cikkben említett felmérések két egymást követő éven át nem mutatják ki, a körülhatárolás megszüntethető. Ebben az esetben az érintett tagállam értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a körülhatárolás megszüntetéséről.

(5) Amennyiben a növényegészségügyi kockázatnak a (2), (3) vagy (4) bekezdés szerinti alakulása indokolja, a tagállamok kiigazítják a körülhatárolt területet. E kiigazításról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérve az érintett tagállam határozhat úgy, hogy nem alakít ki körülhatárolt területet, ha bizonyíték van arra, hogy a meghatározott szervezet jelenlétét elszigetelten észlelték, és e szervezet nem telepedett meg, valamint a meghatározott szervezet terjedése nem lehetséges azon feltételek miatt, amelyek között a meghatározott növényeket termesztették vagy a meghatározott növényekből illetve tűlevelűekből származó faanyagot, hántolt fakérget vagy fából készült csomagolóanyagot tárolták.

(7) A (6) bekezdésben említett esetben az érintett tagállamok:

a)	azonnali intézkedéseket tesznek a meghatározott szervezet gyors felszámolásának biztosítására és terjedése lehetőségének kizárására, valamint minden fertőzött anyag megsemmisítésére;

legalább két éven keresztül rendszeres és megfelelő felmérést végeznek annak megállapítására, hogy más növények is megfertőződtek-e azokon a növényeken kívül, amelyeken elsőként kimutatták a meghatározott szervezet jelenlétét. E felméréseket a fertőzött körzetet körülvevő zónában kell elvégeznie, amelynek határa legalább 1 km-rel a fertőzött körzet határán kívül helyezkedik el;

meghoznak minden egyéb olyan intézkedést, amely – figyelemmel a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó (ISPM) 9. számú nemzetközi szabványra (6), valamint az ISPM 14. számú szabványban (7) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva – hozzájárulhat a meghatározott szervezet felszámolásához;

d)	tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy mely indoklás alapján nem alakítanak ki körülhatárolt területet, valamint a b) pontban említett felmérés eredményeiről, amint azok hozzáférhetővé válnak.

5. cikk

Felszámolást célzó intézkedések a körülhatárolt területen.

(1) Az érintett tagállam a következő intézkedéseket alkalmazza a körülhatárolt területen:

a)	azonnal eltávolítja azokat a növényeket, amelyekről ismert, hogy a meghatározott szervezet által fertőzöttek, és azokat a növényeket, amelyek az említett szervezet általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják vagy amelyek az említett szervezet által gyaníthatóan fertőzöttek;

b)	a fertőzött növények körüli 100 m-es sugarú körön belül eltávolítja a meghatározott növényeket;

c)	bármely egyéb intézkedést megtesz, amely – figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, valamint az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva – hozzájárulhat a meghatározott szervezet teljes felszámolásához.

Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában az eltávolításnak magában kell foglalnia a növények megsemmisítését, a gallértól legalább az első 50 cm-en belül a gyökerek eltávolítását és biztonságos ártalmatlanítását, valamint a kéregtörmelék eltávolítását és biztonságos ártalmatlanítását.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell eltávolítani azokat a meghatározott növényeket, amelyekből a 3. cikk alkalmazásában történt mintavétel és vizsgálat során megállapították, hogy nem fertőzöttek a meghatározott szervezettel.

(3) Az érintett tagállam elvégzi a megfelelő vizsgálatokat a fertőzés eredetének megállapítása érdekében. Visszakeresi a meghatározott növények, valamint az érintett fertőzéssel kapcsolatba hozott, a meghatározott növényekből vagy tűlevelűekből (Pinales) származó faanyag és hántolt fakéreg útját – többek között akkor is, ha a szállításukra a körülhatárolt terület létrehozása előtt került sor. E vizsgálatok eredményeit közölni kell azokkal a tagállamokkal, amelyekből az érintett növények származnak, és azokkal a tagállamokkal, amelyekbe az említett növényeket elszállították.

6. cikk

A meghatározott növények Unión belüli szállítása

(1) Az ültetésre szánt meghatározott növények csak növényútlevél kíséretében szállíthatók az Unió területén belül.

Ezt a növényútlevelet az ültetésre szánt meghatározott növények tekintetében állítják ki, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)	egész életciklusuk alatt vagy az Unióba való behozataluk óta körülhatárolt területen kívüli termőhelyen termesztették őket;

olyan termőhelyről származnak, amelyben, valamint amelynek legalább 1 km-es körzetében a szállítást megelőző két éven belül a hivatalos éves vizsgálatok során nem észlelték a meghatározott szervezet által okozott tüneteket, és a növényeket a szállítás előtt minden egyes tétel esetében reprezentatív minta alapján megvizsgálták, és a meghatározott szervezettől mentesnek találták.

(2) A meghatározott növények, az ültetésre szánt növények kivételével, csak növényútlevél kíséretében szállíthatók a fertőzött körzetből a pufferzónába, illetve a körülhatárolt területről az Unió területének más részébe.

Ez a növényútlevél csak akkor állítható ki, ha az érintett meghatározott növények olyan termőhelyről származnak, amelyben, valamint amelynek legalább 1 km-es körzetében a szállítást megelőző két éven belül a hivatalos éves vizsgálatok során nem észlelték a meghatározott szervezet által okozott tüneteket, és a növényeket a szállítás előtt minden egyes tétel esetében reprezentatív minta alapján megvizsgálták, és a meghatározott szervezettől mentesnek találták.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve nem szükséges növényútlevél az ültetésre szánt meghatározott növények bármely olyan személy részére történő szállításához, aki olyan célból jár el, amely kívül esik szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén, és aki e növényeket saját használatra szerzi be.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eltérés azonban nem vonatkozik a fertőzött körzetből a pufferzónába és a körülhatárolt területről az Unió területének más részébe történő szállításokra.

7. cikk

Egyes faanyagok és hántolt fakéreg elszállítása a körülhatárolt területről

(1) A következő anyagok csak növényútlevél kíséretében szállíthatók a fertőzött körzetből a pufferzónába, illetve a körülhatárolt területről az Unió területének más részébe.

a)	a meghatározott növények fája, a fából készült csomagolóanyagok kivételével;

b)	tűlevelűek (Pinales) fája fadarabok, szemcsék, fűrészpor, forgács, fahulladék vagy más fatörmelék formájában, amelyet részben vagy egészben e tűlevelűekből nyertek; valamint

c)	tűlevelűek (Pinales) hántolt fakérge.

Az említett növényútlevél csak akkor állítható ki, ha az említett anyag a faprofil egészében legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, megszakítás nélkül minimum 30 percen át tartó megfelelő hőkezelésen ment keresztül.

(2) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban kezelendő faanyag csak a következő feltételekkel szállítható el a körülhatárolt területről:

a)	a körülhatárolt területen belül nem áll rendelkezésre megfelelő kezelő létesítmény;

b)	a kezelést a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi olyan kezelő létesítményben végzik, amely képes ilyen kezelés elvégzésére; valamint

c)	a szállításra hatósági ellenőrzés mellett és olyan zárt járművekben kerül sor, amelyek biztosítják, hogy a fa nem szóródhat ki, és hogy a meghatározott szervezet nem terjedhet el.

8. cikk

A fából készült csomagolóanyag elszállítása a körülhatárolt területről

A tűlevelűek fája, fából készült csomagolóanyag formájában csak akkor szállítható a fertőzött körzetből a pufferzónába, illetve a körülhatárolt területről az Unió területének más részébe, ha a következő feltételek összessége teljesül:

a)	az ISPM 15. számú szabványban (8) meghatározottak szerint kérgezett fából készült;

b)	elvégezték rajta az ISPM 15. szabvány I. mellékletében meghatározott jóváhagyott kezelések egyikét;

c)	az ISPM 15. szabvány II. mellékletében meghatározott olyan jelzés látható rajta, amely arra utal, hogy a fa csomagolóanyagot az e szabvány szerint jóváhagyott növényegészségügyi kezelésnek vetették alá.

9. cikk

A meghatározott növények Unióba történő behozatala

A meghatározott növények csak abban az esetben hozhatók be nem európai harmadik országból az Unió területére, ha azokat a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában említett, a „Kiegészítő nyilatkozat” bejegyzés szerinti alábbi nyilatkozatok egyikét tartalmazó bizonyítvány kíséri:

a)	a növényeket egész életciklusuk alatt olyan országban termesztették, amelyekről ismert, hogy a meghatározott szervezet ott nem fordul elő;

b)	egész életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szolgálat a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezettől mentes területnek nyilvánított;

olyan termőhelyről származnak, amelyben, valamint amelynek legalább 1 km-es körzetében a szállítást megelőző két éven belül a hivatalos vizsgálatok során nem észlelték a meghatározott szervezet által okozott tüneteket, és a növényekből közvetlenül a szállítás előtt minden egyes tétel esetében reprezentatív minta alapján mintát vettek, azt megvizsgálták, és e vizsgálatok során a meghatározott szervezettől mentesnek találták.

10. cikk

Egyes faanyagok és hántolt kéreg Unióba történő behozatala

(1) A nem európai harmadik országokból származó, meghatározott növények faanyaga – fadarabok, szemcsék, fűrészpor, forgács, fahulladék vagy más fatörmelék kivételével – és az egészben vagy részben e növényekből nyert hántolt fakéreg, a fából készült csomagolóanyag kivételével csak a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában említett bizonyítvány kíséretében hozható be az Unió területére.

(2) E bizonyítvány „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában fel kell tüntetni a következő állítások egyikét:

a)	a faanyag vagy hántolt fakéreg olyan országból származik, amelyet az érintett ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezet előfordulásától mentes országnak nyilvánított;

b)	olyan területről származik, amelyet az érintett ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezet előfordulásától mentes területnek nyilvánított;

c)	a faprofil egészében legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, megszakítás nélkül minimum 30 percen át tartó megfelelő hőkezelésen ment keresztül; a hőkezelést „HT” jelzéssel igazolni kell a faanyagon vagy bármely csomagolóanyagon, a mindenkori használatnak megfelelően, valamint a bizonyítványon.

(3) A nem európai harmadik országokból származó tűlevelűek (Pinales) faanyaga fadarabok, szemcsék, fűrészpor, forgács, fahulladék vagy más fatörmelék, valamint egészben vagy részben e növényekből nyert hántolt fakéreg formájában, csak a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában említett bizonyítvány kíséretében hozható be az Unió területére.

(4) E bizonyítvány „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában fel kell tüntetni a következő állítások egyikét:

a)	a faanyag vagy hántolt fakéreg olyan országból származik, amelyet az érintett ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezet előfordulásától mentes országnak nyilvánított;

b)	a faanyag vagy hántolt fakéreg olyan területről származik, amelyet az érintett ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezet előfordulásától mentes területnek nyilvánított;

c)	a faprofil egészében legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, megszakítás nélkül minimum 30 percen át tartó megfelelő hőkezelésen ment keresztül; a hőkezelést „HT” jelzéssel igazolni kell a faanyagon vagy bármely csomagolóanyagon, a mindenkori használatnak megfelelően.

11. cikk

A nem európai harmadik országokból származó meghatározott növények, valamint egyes faanyagok és hántolt kéreg hivatalos ellenőrzése az Unió területére történő behozatalkor

(1) A meghatározott növényeknek, a meghatározott növények fájának – kivéve fából készült csomagolóanyag formájában –, valamint tűlevelűek (Pinales) fájának egészben vagy részben e tűlevelűekből előállított faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék formájában lévő minden szállítmányát, amelyeket olyan nem európai harmadik országból hoznak be az Unióba, ahol tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet, az Unióba való beléptetés helyén vagy a rendeltetési helyén alapos hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, amelyet a 2004/103/EK bizottsági irányelv (9) 1. cikkének megfelelően hoztak létre.

(2) Ezek a hatósági ellenőrzések vizuális vizsgálatot, valamint – adott esetben – a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok tételéből történő mintavételt és vizsgálatot foglalnak magukban a meghatározott szervezet hiányának megerősítése céljából.

12. cikk

Megfelelés

A tagállamok hatályon kívül helyezik vagy módosítják a területüknek a meghatározott szervezet behurcolása és elterjedése elleni védelme érdekében elfogadott intézkedéseiket, hogy megfeleljenek e határozat rendelkezéseinek. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/433/EK határozat hatályát veszti.

14. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 26-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2) A Bizottság 2007/433/EK határozata (2007. június 18.) a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzésére irányuló ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről (HL L 161., 2007.6.22., 66. o.).

(3) Turland, N. J., et al. (eds.) 2018: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017 (Az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrája, elfogadta 2017. júliusában a 19. Nemzetközi Botanikai Kongresszus, Shenzen, Kína). Regnum Vegetabile 159. Glashütten: Koeltz Botanical Books. DOI https://doi.org/10.12705/Code.2018

(4) A Bizottság (EU) 2019/523 végrehajtási irányelve (2019. március 21.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv I–V. mellékletének módosításáról (HL L 86., 2019.3.28., 41. o.).

(5) Az EFSA növény-egészségüggyel foglalkozó testülete: Risk assessment of Gibberella circinata for the EU territory and identification and evaluation of risk management options. (A Gibberella circinata uniós területre vonatkozó kockázatértékelése, valamint a kockázatkezelési lehetőségek azonosítása és értékelése.) EFSA Journal 2010; 8(6):1620. doi:10.2903/j.efsa.2010.1620.

(6) ISPM 9. számú szabvány: Guidelines for pest eradication programmes (Iránymutatások a károsítók felszámolását célzó programokra) Elérhető: https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms/#614.

(7) ISPM 14. számú szabvány: The use of integrated measures in a systems approach for pest risk management. (Integrált intézkedések alkalmazása a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló rendszerekben.) Elérhető: https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms/#614.

(8) ISPM 15. számú szabvány: Regulation of wood packaging material in international trade (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó iránymutatások).

(9) A Bizottság 2004/103/EK irányelve (2004. október 7.) a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk azonosítási és növényegészségügyi ellenőrzéséről, amelyet a Közösségbe való beléptetés helyétől eltérő vagy ahhoz közeli helyszínen is le lehet folytatni, valamint az ezen vizsgálatokra jellemző körülmények meghatározásáról (HL L 313., 2004.10.12., 16. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 313

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. december 4.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2019/2025 Határozata (2019. november 18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	1
	*	Jegyzőkönyv az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2019/2026 Végrehajtási Rendelete (2019. november 21.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról	14
	*	A Bizottság (EU) 2019/2027 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a 2305/2003/EK, a 969/2006/EK és az 1067/2008/EK rendelettől, az (EU) 2015/2081 és az (EU) 2017/2200 végrehajtási rendelettől, az 1964/2006/EK rendelettől, a 480/2012/EU végrehajtási rendelettől, valamint az 1918/2006/EK rendelettől a gabonafélékre, a rizsre és az olívaolajra vonatkozó vámkontingensekhez kapcsolódó 2020. évi behozatali engedélyek benyújtási és kibocsátási határidejének tekintetében való eltérésről	28
	*	A Bizottság (EU) 2019/2028 végrehajtási rendelete (2019. november 29.) az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendeletnek a külső hitelminősítő intézetek hitelkockázati hitelminősítéseit az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfeleltető hozzárendelési táblázatok tekintetében történő módosításáról ( 1 )	34
	*	A Bizottság (EU) 2019/2029 Végrehajtási Rendelete (2019. november 29.) a CVAS Disinfectant product based on Pésiopan-2-ol egyedi biocid termék uniós engedélyezéséről ( 1 )	41
	*	A Bizottság (EU) 2019/2030 Végrehajtási Rendelete (2019. november 29.) a Pal IPA Product Family biocidtermék-család uniós engedélyezéséről ( 1 )	51
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2019/2031 végrehajtási határozata (2019. november 12.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az élelmiszer-, ital- és tejipar tekintetében történő meghatározásáról ( az értesítés a C(2019) 7989. számú dokumentummal történt ) ( 1 )	60
	*	A Bizottság (EU) 2019/2032 végrehajtási határozata (2019. november 26.) a Fusarium circinatum Nirenberg & O’Donnell (korábban Gibberella circinata) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról és a 2007/433/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2019) 8359. számú dokumentummal történt)	94

A gabonafélék behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka	A kibocsátás időpontja
2020. április 3., péntek, brüsszeli idő szerint 13 órától április 10., péntek, brüsszeli idő szerint 13 óráig	A 2020. április 20., hétfőt követő első munkanap

A rizs behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka	A kibocsátás időpontja
2020. április 3., péntek, brüsszeli idő szerint 13 órától április 10., péntek, brüsszeli idő szerint 13 óráig	A 2020. április 20., hétfőt követő első munkanap

Az olívaolaj behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka	A kibocsátás időpontja
2020. április 6., hétfő vagy 7., kedd	Az április 17., pénteket követő első munkanap
2020. május 18., hétfő vagy 19., kedd	A május 28., csütörtököt követő első munkanap

Az engedélyes neve és címe	Név	Pal Hygiene Products Limited
	Cím	Unit 5B & Unit 5H Fingal Bay Business Park, K32 NY57, Balbriggan, Co. Dublin, Ireland
Engedélyszám	EU-0020463-0000
R4BP eszközszám	EU-0020463-0000
Az engedélyezés dátuma	2019. december 24.
Az engedély léjáratának dátuma	2029. november 30.

A gyártó neve	Pal International Limited
A gyártó címe	Bilton Way, LE17 4JA Lutterworth, Leicestershire Egyesült Királyság
Gyártási helyek	Bilton Way, LE17 4JA Lutterworth, Leicestershire Egyesült Királyság

Kereskedelmi név	Medipal Alcohol Disinfectant Wipes Pal Tech Precision 70 % IPA Wipes Pal TX IPA Surface Disinfectant Wipes
Engedélyszám	EU-0020463-0001 1-1
Triviális név	IUPAC-név	Funkció	CAS-szám	EK-szám	Tartalom (%)
Propán-2-ol		Hatóanyag	67-63-0	200-661-7	62,9


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.