ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 267

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. október 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Tanács (EU) 2019/1740 határozata (2019. október 18.) az Európai Központi Bank elnökének kinevezéséről

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1741 Végrehajtási Határozata (2019. szeptember 23.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jelentéstétel céljából végzendő tagállami adatszolgáltatás formátumának és gyakoriságának meghatározásáról (az értesítés a C(2019) 6745. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

3

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1742 végrehajtási határozata (2019. október 17.) a díjszámítási körzetekben alkalmazott egységdíjaknak a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek való megfeleléséről (az értesítés a C(2019) 7333. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

9

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1743 határozata (2019. október 15.) a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról (átdolgozás) (EKB/2019/31)

12

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendelethez ( HL L 262., 2019.10.15. )

15

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/1


AZ EURÓPAI TANÁCS (EU) 2019/1740 HATÁROZATA

(2019. október 18.)

az Európai Központi Bank elnökének kinevezéséről

AZ EURÓPAI TANÁCS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 283. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Tanácsának ajánlására (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

tekintettel az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának véleményére (3),

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank elnökének, az Európai Tanács 2011/386/EU határozatával (4) kinevezett Mario DRAGHI-nak a hivatali ideje 2019. október 31-én lejár és az Európai Központi Bank élére ezért új elnököt kell kinevezni.

(2)

Az Európai Tanács Christine LAGARDE-ot kívánja kinevezni, aki az Európai Tanács véleménye szerint a Szerződés 283. cikkének (2) bekezdésében foglalt valamennyi követelményt teljesíti,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Tanács 2019. november 1-jei hatállyal, nyolcéves hivatali időre Christine LAGARDE-ot nevezi ki az Európai Központi Bank elnökévé.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 18-én.

az Európai Tanács részéről

az elnök

D. TUSK


(1)  HL C 235., 2019.7.12., 1. o.

(2)  A 2019. szeptember 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL C 258., 2019.8.1., 2. o.

(4)  Az Európai Tanács 2011/386/EU határozata (2011. június 24.) az Európai Központi Bank elnökének kinevezéséről (HL L 173., 2011.7.1., 8. o.).


21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1741 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. szeptember 23.)

az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jelentéstétel céljából végzendő tagállami adatszolgáltatás formátumának és gyakoriságának meghatározásáról

(az értesítés a C(2019) 6745. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 166/2006/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) 7. cikkével összhangban a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak a nagy ipari létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátásokról és -szállításokról. A Bizottság ezeket az adatokat a nyilvánosan elérhető elektronikus Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásban (a továbbiakban: E-PRTR) állítja össze, hogy megkönnyítse a nyilvánosság részvételét a környezeti döntéshozatalban és a környezetszennyezés csökkentésében.

(2)

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti jelentéstétellel való összhang javítása érdekében, amelynek a formátumát, gyakoriságát és tartalmát az (EU) 2018/1135 bizottsági végrehajtási határozat (3) állapította meg, a rendeletet módosította az (EU) 2019/1010 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: módosítás) annak érdekében, hogy végrehajtási hatásköröket ruházzon a Bizottságra a rendelet alapján rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása, valamint az említett rendeletben jelenleg meghatározott jelentéstételi formátum eltörlése érdekében.

(3)

A módosítás hangsúlyozta annak kiemelt fontosságát, hogy az uniós polgárok gyorsan hozzáférhessenek a környezeti információkhoz, valamint annak szükségességét, hogy a tagállamok és a Bizottság a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az adatokat. A módosítás azt is megállapította, hogy a tagállami adatszolgáltatást legkésőbb az év végétől számított 11 hónapon belül teljesíteni kell, továbbá azt tűzte ki célul, hogy az információk az év végétől számított három hónapon belül rendelkezésre álljanak, amit többek között a rendelet szerinti végrehajtási jogi aktus révén lehet elérni.

(4)

A jelenlegi jelentéstételi gyakorlatok és információtechnológia rendeltetése biztosítani az adatok minőségét mind a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokban, mind pedig az E-PRTR-ben. Az a célkitűzés, hogy az E-PRTR-információkat korábban elérhetővé tegyék a nyilvánosság számára, még inkább elő fogja mozdítani, hogy a jelentett információk jó minőségűek legyenek. Mivel ez a célkitűzés fokozatos megközelítést és gondos előkészítést igényel, beleértve az új jelentéstételi módszerek tesztelését és új jelentéstételi eszközök kifejlesztését különösen a jelentett adatok hitelesítése és minőség-ellenőrzése céljából, a jelentéstételi határidőket az információtechnológia fejlődésének, a kísérleti tesztelés eredményeinek és a tagállamok bevált gyakorlatainak fényében felül kell vizsgálni.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a rendelet 19. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok a mellékletben meghatározott információkat az e jelentéstétel céljából kidolgozandó egyedi elektronikus formátumban nyújtják be.

A mellékletben meghatározott információkat először a 2019. évre vonatkozóan kell benyújtani, kivéve, ha az említett melléklet másként rendelkezik.

A melléklet 1–4. szakaszában meghatározott adminisztratív információkat legkésőbb a következő jelentéstételi év szeptember 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.

A melléklet 5–10. szakaszában meghatározott tematikus információkat legkésőbb a következő jelentéstételi év november 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.

2. cikk

Ezt a határozatot legkésőbb 2024. december 31-ig felül kell vizsgálni annak értékelése céljából, hogy megvalósítható-e az E-PRTR-adatok korábbi nyilvános hozzáférhetősége mint célkitűzés irányába való továbblépés. Az említett felülvizsgálat keretében a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek információt kell cserélniük a bevált nemzeti gyakorlatokról, valamint a korábbi jelentéstételt lehetővé tevő elérhető technikákról és eszközökről.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 23-án.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 33., 2006.2.4., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2018/1135 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról való jelentéstétel céljából a tagállamok által benyújtandó információk típusának és formátumának, valamint a jelentéstétel gyakoriságának meghatározásáról (HL L 205., 2018.8.14., 40. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1010 rendelete (2019. június 5.) a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 170., 2019.6.25., 115. o.).


MELLÉKLET

A 166/2006/EK rendelet szerinti jelentéstétel céljából végzendő tagállami adatszolgáltatás formátumának és gyakoriságának meghatározása

Megjegyzés:

A tagállamok megjelölhetik azokat az információkat, amelyeket bizalmasnak tekintenek, megadva azokat az okokat, amelyek indokolják, hogy a Bizottság ne tegye azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

A. Adminisztratív információk

1.

A bejelentő azonosítója

Típus

Formátum

1.1.

Országazonosító

Annak az országnak az azonosítója, ahol a jelentésben szereplő létesítmény található.

1.2.

Jelentéstételi év

A jelentés tárgyát képező naptári év.

2.

A létesítmény azonosítása  (1),  (2)

Típus

Formátum

2.1.

inspireId

A létesítménynek a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (3) követelményei szerinti egyedi azonosítója.

2.2.

thematicId  (4)

Tematikus objektumazonosító.

2.3.

Kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti azonosító

Amennyiben a létesítmény – teljes egészében vagy részben – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (5) hatálya alá tartozik, az irányelv szerinti jelentéstételhez használt azonosító.

2.4.

A létesítmény neve

A létesítmény hivatalos megnevezése, a megjelölésére használt tulajdonnév vagy hagyományos megnevezés.

2.5.

Az anyavállalat neve

Az anyavállalat az a társaság, amely a létesítményt üzemeltető társaságot tulajdonolja vagy ellenőrzi (például úgy, hogy a társaság részvénytőkéjének több mint 50 %-át birtokolja, vagy a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik) – lásd a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet  (6).

2.6.

cím

A létesítmény postacíme, amelyet a házszám, az utcanév, a település neve, az irányítószám és az ország neve határoz meg.

2.7.

Geometria

Földrajzi szélesség és hosszúság (koordináták a létesítmény megközelítő középpontjának meghatározásához), az ETRS89 (2D)-EPSG:4258 koordináta-referenciarendszerre való hivatkozással, 5 tizedesjegy pontossággal.

2.8.

Vízgyűjtő kerület

Vízfolyás vízgyűjtő kerületéhez rendelt azonosító kód és/vagy név.

2.9.

Funkció

A létesítményben végzett tevékenységek. A funkciót a létesítmény NACE-kódokkal kifejezett tevékenységei írják le.

2.10.

Az Európai PRTR I. melléklete szerinti tevékenységek

A létesítményben végzett, I. melléklet szerinti tevékenységek, feltüntetve a főtevékenységet és az összes többi tevékenységet.

2.11.

Állapot

A létesítmény működési állapota.

2.12.

Termelési volumen  (7),  (8)

 

2.13.

Az éves üzemidő órában  (9)

Nem kötelező.

2.14.

Az alkalmazottak létszáma  (10)

Nem kötelező.

2.15.

Weboldal címe

A létesítmény vagy az anyavállalat weboldalának címe, ahol megtekinthető a létesítmény vagy az anyavállalat környezetvédelmi jelentése vagy EMAS-nyilatkozata.

2.16.

Megjegyzések

Bármely más releváns információ. Nem kötelező.

3.

Információk a létesítmény tekintetében az európai PRTR-ért felelős illetékes hatóságról

Típus

Formátum

3.1.

Az illetékes hatóság megnevezése

 

3.2.

Az illetékes hatóság címe

A postacím, amelyet a házszám, az utcanév, a település neve, az irányítószám és az ország neve határoz meg.

3.3.

Az illetékes hatóság e-mail-címe

 

3.4.

Az illetékes hatóság telefonszáma

 

4.

Információk abban az esetben, ha az E-PRTR-be tartozó létesítmény egy „termelési telephely”  (11) része, vagy megegyezik azzal

Típus

Formátum

4.1.

inspireId

A termelési telephelynek a 2007/2/EK irányelv követelményei szerinti egyedi azonosítója.

4.2.

thematicId  (12)

A termelési telephely tematikus objektumazonosítója.

4.3.

Geometria

Földrajzi szélesség és hosszúság (koordináták a termelési telephely megközelítő középpontjának meghatározásához), az ETRS89 (2D)-EPSG:4258 koordináta-referenciarendszerre való hivatkozással, 5 tizedesjegy pontossággal.

4.4.

A termelési telephely neve

A termelési telephely hivatalos megnevezése, a megjelölésére használt tulajdonnév vagy hagyományos megnevezés.

B. Tematikus információk

5.

A levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó adatok – minden olyan szennyező anyagra vonatkozóan, amely meghaladja a 166/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

5.1.

Szennyező anyag megnevezése

A 166/2006/EK rendelet II. mellékletével összhangban.

5.2.

Összes tömegkibocsátás

A szennyező anyag összes forrásból, összes kibocsátással kibocsátott össztömege a létesítményben (kg/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

5.3.

Véletlenszerű tömegkibocsátás

Az „összes tömegkibocsátás” balesetekből származó része (kg/év).

6.

A vízbe történő kibocsátásra vonatkozó adatok – minden olyan szennyező anyagra vonatkozóan, amely meghaladja a 166/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

6.1.

Szennyező anyag megnevezése

A 166/2006/EK rendelet II. mellékletével összhangban.

6.2.

Összes tömegkibocsátás

A szennyező anyag összes forrásból, összes kibocsátással kibocsátott össztömege a létesítményben (kg/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

6.3.

Véletlenszerű tömegkibocsátás

Az „összes tömegkibocsátás” balesetekből származó része (kg/év).

7.

A földbe történő kibocsátásra vonatkozó adatok – minden olyan szennyező anyagra vonatkozóan, amely meghaladja a 166/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

7.1.

Szennyező anyag megnevezése

A 166/2006/EK rendelet II. mellékletével összhangban.

7.2.

Összes tömegkibocsátás

A szennyező anyag összes forrásból, összes kibocsátással kibocsátott össztömege a létesítményben (kg/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

7.3.

Véletlenszerű tömegkibocsátás

Az „összes tömegkibocsátás” balesetekből származó része (kg/év).

8.

Telephelyről történő elszállítás szennyvíztisztítás céljából – minden olyan szennyező anyagra vonatkozóan, amely meghaladja a 166/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

8.1.

Szennyező anyag megnevezése

A 166/2006/EK rendelet II. mellékletével összhangban.

8.2.

Elszállított összes tömeg

A szennyező anyagnak a létesítményből az összes szállítással elszállított össztömege (kg/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

9.

Veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása – amennyiben meghaladja a 166/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

9.1.

Az országon belül, hasznosításra (R)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

9.2.

Az országon belül, ártalmatlanításra (D)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

9.3.

Más országokba, hasznosításra (R)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

A hasznosító neve és címe.

A szállítmányt befogadó tényleges hasznosítási telephely címe.

9.4.

Más országokba, ártalmatlanításra (D)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

Az ártalmatlanító neve és címe.

A szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási telephely címe.

10.

Nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása – amennyiben meghaladja a 166/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket

Típus

Formátum

10.1.

Hasznosításra (R)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.

10.2.

Ártalmatlanításra (D)

Az elszállított összes tömeg (tonna/év).

A mennyiségi meghatározásra alkalmazott módszer: mért (adja meg az analitikai módszert); számított (adja meg a módszert); becsült.


(1)  Ez a 2007/2/EK irányelv téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 1089/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. október 21-i 1253/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 331., 2013.12.10., 1. o.) IV. mellékletének 8.2.1. pontjában meghatározott „termelő létesítmény” – vagyis „ugyanazon a telephelyen ugyanazon természetes vagy jogi személy által működtetett egy vagy több berendezés, amelyet adott termelés céljából vagy ipari célra terveztek, építettek vagy helyeztek működésbe, ideértve minden infrastruktúrát, felszerelést és anyagot” –, amely a 166/2006/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(2)  Amennyiben a létesítmény a 2010/75/EU irányelv hatálya alá is tartozik, ezen információk megadásának jogalapja az (EU) 2018/1135 végrehajtási határozat.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(4)  E mező multiplicitása az INSPIRE keretében 0-1, ezért nem kötelező mező.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(7)  A 2019-es és a 2020-as jelentéstételi évre vonatkozóan nem kötelező. A 2021-es jelentéstételi évtől kezdődően kötelező a jelentéstétel mindazokban az ágazatokban, amelyekben a Bizottság mértékegységeket és mérőszámokat állapított meg a jelentéstétel céljából.

(8)  Az Európai PRTR-en keresztül nem teszik közzé az egyes adatpontokat, ami nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló hatályos uniós jogszabályokat.

(9)  Lásd a 7. lábjegyzetet (fent).

(10)  Lásd a 7. lábjegyzetet (fent).

(11)  Ez az 1253/2013/EU rendelet IV. mellékletének 8.2.4. pontjában meghatározott „termelési telephely” – vagyis „meghatározott földrajzi helyen lévő teljes földterület, amelyen a termelő létesítmény volt, van vagy az elképzelések szerint lesz. Ide értendő minden infrastruktúra, felszerelés és anyag” –, amely a 166/2006/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(12)  E mező multiplicitása az INSPIRE keretében 0-1.


21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/9


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1742 végrehajtási határozata

(2019. október 17.)

a díjszámítási körzetekben alkalmazott egységdíjaknak a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek való megfeleléséről

(az értesítés a C(2019) 7333. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („léginavigációs-szolgálati rendelet”) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére;

tekintettel a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára,

mivel:

(1)

A 391/2013/EU végrehajtási rendelet a léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan közös díjszámítási rendszert hoz létre. A közös díjszámítási rendszer alapvető szerepet tölt be az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikkében és a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (4) meghatározott teljesítményrendszer célkitűzéseinek megvalósításában.

(2)

A 2014/132/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) uniós szintű teljesítménycélokat tűz ki, köztük a 2015–2019-es időszakot magában foglaló második referencia-időszak tekintetében egy, az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó – az ilyen szolgáltatásnyújtás megállapított egységköltségeiben kifejezett – költséghatékonysági célt.

(3)

A 391/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának értelmében a Bizottságnak értékelnie kell a díjszámítási körzetekben alkalmazott egységdíjakat, amelyeket a tagállamoknak az említett rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kellett benyújtaniuk a Bizottsághoz. Az értékelés azt hivatott megállapítani, hogy a szóban forgó egységdíjak megfelelnek-e a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek.

(4)

A tagállamok által 2018. június 1-jéig és 2018. november 1-jéig rendelkezésére bocsátott adatok és egyéb információk alapján a Bizottság – az Eurocontrol teljesítmény-felülvizsgálati szervének és Központi Útvonal-használati Díjirodájának segítségével – elvégezte a 2019-es egységdíjak értékelését. Értékelésében a Bizottság figyelembe vette a kapott magyarázatokat, valamint az útvonali szolgálatokra vonatkozó 2019-es, a tagállamok által kiigazított egységdíjakat is.

(5)

2018. december 21-én Görögország, Olaszország, Ciprus és Málta a BlueMed funkcionális légtérblokk tagjaiként benyújtották a funkcionális légtérblokknak a korrekciós intézkedések alapján további felülvizsgálat alá vont teljesítménycéljait, melyeket a Bizottság ezt követően értékelt. A „kapacitás” fő teljesítményterületet illetően a Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. mellékletének 4. pontjában meghatározott valamennyi kritérium alapján értékelte az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késésekkel kapcsolatos, további felülvizsgálat alá vont célok összhangját. Az értékelés kimutatta, hogy az említett, további felülvizsgálat alá vont célok összhangban vannak a megfelelő uniós szintű teljesítménycélokkal. A Bizottság erről értesítette az érintett tagállamokat. Ezért Olaszországot is értesíteni kell arról, hogy a 2018-as egységdíj megfelel a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek.

(6)

A Bizottság biztosítékokat kapott a görög hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy a 2017. és 2018. évi egységdíjakban foglalt megállapított költségek megfelelnek a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek. Görögországot értesíteni kell arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a görögországi útvonali díjszámítási körzetben alkalmazott 2017-es és 2018-as egységdíjak megfelelnek a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek.

(7)

A Bizottság a 391/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően azt is megállapította, hogy a Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság által a 2019. évre vonatkozóan benyújtott, útvonali díjszámítási körzetekben alkalmazott egységdíjak megfelelnek a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek. Az említett tagállamokat értesíteni kell erről a megállapításról.

(8)

Azon megállapítás, miszerint a díjszámítási körzetekben alkalmazott egységdíjak megfelelnek a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek, illetve az erről szóló értesítés nem érinti az 550/2004/EK rendelet 16. cikke szerinti, jelenleg zajló felülvizsgálatot és vizsgálatokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében meghatározott útvonali díjszámítási körzetekben alkalmazott 2019-es egységdíjak megfelelnek a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek.

2. cikk

Az olaszországi útvonali díjszámítási körzetben alkalmazott 2018-as (79,98 EUR) egységdíj megfelel a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek. A görögországi útvonali díjszámítási körzetben alkalmazott 2017-es (29,95 EUR) és 2018-as (31,47 EUR) egységdíj megfelel a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendeletnek.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 17-én.

a Bizottság részéről

Violeta BULC

a Bizottság tagja


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(2)  A Bizottság 2013. május 3-i 391/2013/EU végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 31. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról (keretrendelet) (HL L 96., 2004.3.31., 1. o.).

(4)  A Bizottság 390/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 3.) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2014/132/EU végrehajtási határozata (2014. március 11.) a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak és riasztási küszöbértékeinek a 2015–2019. évi második referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról (HL L 71., 2014.3.12., 20. o.).


MELLÉKLET

2019. évi útvonali egységdíjak

 

Díjszámítási körzet

2019. évi útvonali egységdíj nemzeti pénznemben  (1)

1.

Belgium–Luxemburg

67,55

2.

Bulgária

61,17

3.

Csehország

1029,20

4.

Dánia

425,18

5.

Németország

63,63

6.

Észtország

29,17

7.

Írország

28,12

8.

Görögország

30,45

9.

Spanyolország: Kanári-szigetek

49,82

10.

Spanyolország kontinentális része

61,19

11.

Franciaország

60,81

12.

Horvátország

313,27

13.

Olaszország

77,96

14.

Ciprus

31,84

15.

Lettország

27,02

16.

Litvánia

42,75

17.

Magyarország

9765,46

18.

Málta

22,37

19.

Hollandia

56,77

20.

Ausztria

67,74

21.

Lengyelország

175,02

22.

Portugália

24,68

23.

Románia

140,60

24.

Szlovénia

59,51

25.

Szlovákia

49,69

26.

Finnország

49,88

27.

Svédország

530,55

28.

Egyesült Királyság

52,00


(1)  Ezek az egységdíjak nem tartalmazzák a 391/2013/EU végrehajtási rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett, a számlázási és beszedési költségek fedezésére szolgáló adminisztrációs egységdíjat, mely azon államokra alkalmazandó, amelyek részes felei az Eurocontrol útvonal-használati díjakról szóló multilaterális megállapodásának.


21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/12


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1743 HATÁROZATA

(2019. október 15.)

a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról (átdolgozás) (EKB/2019/31)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére és 17–19. cikkére,

mivel:

(1)

Az EKB/2014/23 határozat (1) jelentős mértékben módosult. (2) Mivel további módosításokra van szükség, az említett határozatot az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Kormányzótanács kiigazíthatja az intézmények többlet tartalékállománya egészének vagy részének díjazását. 2019. szeptember 12-én a Kormányzótanács elhatározta a többlettartalék díjazására vonatkozó kétszintű rendszer bevezetését, amely az intézmények többlet likviditásállományának, azaz a kötelező tartalékot meghaladó tartalékállománynak egy részét mentesíti a betéti rendelkezésre állásra vonatkozó kamatláb szerinti negatív kamat alól. Különösen, a Kormányzótanács döntött arról, hogy mentesíti az intézmények kötelező tartalékának többszörösét. A Kormányzótanács döntött arról, hogy az intézmények többlet tartalékállománya mentesítés alá eső részének kiszámításához használt, az intézmények kötelező tartalékára alkalmazott kezdeti m szorzó értéke hat minden figyelembe vehető intézmény tekintetében, és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kezdeti kamatlábat nulla százalékban határozza meg. Ezt az m szorzót és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatlábat a Kormányzótanács idővel módosíthatja.

(3)

A többlettartalék díjazására vonatkozó kétszintű rendszer bevezetéséről szóló döntés a monetáris politika banki alapú transzmissziójának támogatását célozza, megőrizve mindeközben a negatív kamatlábaknak az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalra és az Európai Központi Bank (EKB) által kitűzött célhoz továbbra is tartósan közelítő inflációra gyakorolt támogató hatását. A kétszintű rendszer biztosítja, hogy a negatív kamatok intézményeknél felmerülő költsége nem ütközik a zavartalan, elsősorban banki alapú monetáris transzmisszióval az euroövezetben,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A többlet tartalékállományok kamatozása

(1)   Az 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (3) 2. cikkének hatálya alá tartozó intézmények olyan tartalékállománya, amely meghaladja a 2531/98/EK tanácsi rendelet (4) és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) által előírt kötelező tartalékot (a továbbiakban: többlettartalék), a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamata közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatozik.

(2)   Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerint az intézmény tartalékszámláján tartott többlet tartalékállománynak a legfeljebb az intézmény kötelező tartalékának többszöröséig (a továbbiakban: mentesíthető rész) terjedő része mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kamatozási szabály alól. A mentesíthető rész kiszámításához használt m szorzót és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatlábat a Kormányzótanács határozza meg, majd közzéteszik az EKB honlapján. Eltérő rendelkezés hiányában az m szorzó és/vagy a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatláb bármely módosítása a Kormányzótanács döntésének bejelentését követő tartalékolási időszaktól alkalmazandó. A többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részét az intézmény tartalékszámlájának átlagos naptári napvégi egyenlege alapján kell meghatározni a tartalékolási időszak vonatkozásában, az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerint. Az eurorendszernél betéti rendelkezésre állás keretében tartott állományok nem tekintendők többlet tartaléknak.

(3)   A többlettartalék mentesített és nem mentesített állományai tekintetében esedékes vagy kapott kamatot le kell vonni az érintett intézmény tartalékszámlájának megterhelésével vagy adott esetben ki kell fizetni, a kamatszámítással érintett tartalékolási időszak végét követő második NKB-munkanapon.

(4)   A kötelező tartalékot az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. vagy 11. cikke alapján közvetítőn keresztül képző intézmények esetében a mentesíthető rész kiszámítása e bekezdés szerint történik. A mentesíthető rész kiszámításához használt m szorzót arra az összevont kötelező tartalékra kell alkalmazni, amelyet az érintett közvetítő intézmény saját nevében és valamennyi olyan intézmény nevében kezel, amelynek kötelező tartalékát az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. vagy 11. cikke alapján kezeli. A többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatláb csak az érintett közvetítő 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerinti tartalékszámláján képzett többlettartalékra alkalmazandó.

2. cikk

Az EKB-nál tartott egyes betétek kamatozása

Az EKB/2003/14 határozattal (5), az EKB/2010/31 határozattal (6) és az EKB/2010/17 határozattal (7) összhangban az EKB-nál fenntartott számlák továbbra is a betéti rendelkezésre állás kamatával kamatoznak. Amennyiben azonban e számlákon azon időpontot megelőzően kell betétet tartani, hogy az adott mechanizmusra alkalmazandó jogi vagy szerződéses szabályokkal összhangban fizetést kellene teljesíteni, az ilyen betétek az ezen előzetes időszak alatt a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamata közül a magasabbnak megfelelő mértéken kamatoznak.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az EKB/2014/23 határozat ezennel hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 2019 hetedik tartalékolási időszakától alkalmazandó, 2019. október 30-ával kezdődően.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. október 15-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Az EKB/2014/23 határozata (2014. június 5.) a betétek, egyenlegek és többlet tartalékállományok díjazásáról (HL L 168., 2014.6.7., 115. o.).

(2)  Lásd az I. mellékletet.

(3)  Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).

(4)  A Tanács 2531/98/EK rendelete (1998. november 23.) a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról (HL L 318., 1998.11.27., 1. o.).

(5)  Az EKB/2003/14 határozat (2003. november 7.) az Európai Közösség által a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus keretében végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek kezeléséről (HL L 297., 2003.11.15., 35. o.).

(6)  Az EKB/2010/31 határozat (2010. december 20.) az azon tagállamoknak nyújtandó EFSF-hitelekkel kapcsolatos fizetések feldolgozására szóló számlák megnyitásáról, amelyek pénzneme az euro (Hl L 10., 2011.1.14., 7. o.).

(7)  Az EKB/2010/17 határozat (2010. október 14.) az Unió által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében végzett forrásbevonási és hitelezési műveletek nyilvántartásáról (HL L 275., 2010.10.20., 10. o.).


I. melléklet

A hatályon kívül helyezett határozat és módosítása

Az EKB/2014/23 határozat

HL L 168., 2014.6.7., 115. o.

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/509 határozata (EKB/2015/9)

HL L 91., 2015.4.2., 1. o.


II. melléklet

Megfelelési táblázat

EKB/2014/23 határozat

Ez a határozat

1. cikk

2. cikk

1. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

2. cikk

3. cikk

6. cikk

4. cikk

I. melléklet

II. melléklet


Helyesbítések

21.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/15


Helyesbítés a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 262., 2019. október 15 .)

Az 1. oldalon, az (1) lábjegyzetben:

a követkető szövegrész::

„(1) Lásd e Hivatalos Lap 1716. oldalát.”,

helyesen:

„(1) Lásd e Hivatalos Lap 58. oldalát.”;