2019.10.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1726 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. október 15.)

a bizonyos állományok tekintetében 2019-ben rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években tapasztalt túlhalászás miatti csökkentéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2018. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

—	az (EU) 2016/2285 tanácsi rendelet (2),

—	az (EU) 2017/1970 tanácsi rendelet (3),

—	az (EU) 2017/2360 tanácsi rendelet (4), valamint

—	az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (5).

(2)

A 2019. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

—	az (EU) 2018/1628 tanácsi rendelet (6),

—	az (EU) 2018/2025 tanácsi rendelet (7),

—	az (EU) 2018/2058 tanácsi rendelet (8), valamint

—	az (EU) 2019/124 tanácsi rendelet (9).

(3)	Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell az adott tagállam jövőbeli halászati kvótáit.

(4)	Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) és (3) bekezdése előírja, hogy a következő évre vagy évekre vonatkozó kvótacsökkentéseket az említett bekezdésekben meghatározott szorzótényezők alkalmazásával kell végrehajtani.

(5)	Egyes tagállamok túllépték a 2018. évre megállapított halászati kvótáikat. Ezért a túlhalászott állományok tekintetében helyénvaló csökkenteni a 2019-re és – adott esetben – a későbbi évekre vonatkozóan megállapított halászati kvótáikat.

(6)

Az (EU) 2018/1969 bizottsági végrehajtási rendelet (10) és az (EU) 2019/479 bizottsági végrehajtási rendelet (11) 2018 tekintetében egyes országok és egyes fajok vonatkozásában már rendelkezett a halászati kvóták csökkentéséről. Egyes tagállamok tekintetében azonban bizonyos fajokra a 2018. évre rendelkezésre álló kvótákat meghaladó csökkentést kellett volna alkalmazni, így a csökkentéseket az adott évben nem lehetett teljes mértékben végrehajtani. Annak érdekében, hogy ilyen esetekben az érintett állományra vonatkozó teljes mennyiség levonásra kerüljön, a fennmaradó mennyiségeket a 2019-es és – adott esetben – későbbi kvótacsökkentések megállapításakor figyelembe kell venni.

(7)

Azt követően, hogy az állományok elterjedési területének az (EU) 2019/124 rendeletben szereplő meghatározásai megváltoztak, a cifra rájának a 7d körzet uniós vizein (RJU/07D.) 2017-ben bekövetkezett túlhalászása miatt Belgiumra kirótt fennmaradó kvótacsökkentést a cifra rájának a 7d és a 7e körzet uniós vizein (RJU/7DE.) folytatott halászatára vonatkozóan megállapított 2019. évi kvótán kell végrehajtani.

(8)	A halászati kvótákra vonatkozó, e rendeletben előírt csökkentéseket a 185/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (12) megfelelően 2019-re alkalmazandó csökkentések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(9)	Mivel a kvóták tonnában vannak kifejezve, az egy tonna alatti mennyiségű túlhalászást nem kell figyelembe venni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az (EU) 2018/1628, az (EU) 2018/2025, az (EU) 2018/2058 és az (EU) 2019/124 rendeletben a 2019. évre megállapított halászati kvótákat az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően csökkenteni kell.

(2) Az (1) bekezdés a 185/2013/EU végrehajtási rendeletben előírt csökkentések sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/2285 rendelete (2016. december 12.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2017. és 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet módosításáról (HL L 344., 2016.12.17., 32. o.).

(3) A Tanács (EU) 2017/1970 rendelete (2017. október 27.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 281., 2017.10.31., 1. o.).

(4) A Tanács (EU) 2017/2360 rendelete (2017. december 11.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról (HL L 337., 2017.12.19., 1. o.).

(5) A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).

(6) A Tanács (EU) 2018/1628 rendelete (2018. október 30.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról, valamint az egyéb vizekben élő állomány vonatkozásában meghatározott bizonyos halászati lehetőség tekintetében az (EU) 2018/120 rendelet módosításáról (HL L 272., 2018.10.31., 1. o.).

(7) A Tanács (EU) 2018/2025 rendelete (2018. december 17.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2019. és 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 325., 2018.12.20., 7. o.).

(8) A Tanács (EU) 2018/2058 rendelete (2018. december 17.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról (HL L 329., 2018.12.27., 8. o.).

(9) A Tanács (EU) 2019/124 rendelete (2019. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról (HL L 29., 2019.1.31., 1. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2018/1969 végrehajtási rendelete (2018. december 12.) a bizonyos állományok tekintetében 2018-ban rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években tapasztalt túlhalászás miatti csökkentéséről (HL L 316., 2018.12.13., 12. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2019/479 végrehajtási rendelete (2019. március 22.) a bizonyos állományok tekintetében 2018-ban rendelkezésre álló halászati kvótáknak a más állományok korábbi években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2018/1969 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 82., 2019.3.25., 6. o.).

(12) A Bizottság 185/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 5.) a Spanyolország részére 2013-ra és a későbbi évekre odaítélt egyes halászati kvótáknak a 2009-ben bizonyos makrélakvóták tekintetében történt túlhalászás miatti csökkentéséről (HL L 62., 2013.3.6., 1. o.).

MELLÉKLET

A túlhalászott állományokra vonatkozó 2019. évi halászati kvóták csökkentése

Tag-állam	Fajkód	Területkód	Faj neve	Terület neve	2018. évi kiinduló kvóta (kg-ban)	2018. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kg-ban) (1)	2018. évi teljes kifogott mennyiség	(kg-ban)	Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított kvótafelhasználás	Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kg-ban)	Szorzó-tényező (2)	Kiegészítő szorzó-tényező (3) , (4) Az előző év(ek)ről fennmaradó csökkentések (5) (kg-ban)	2019-ben alkalmazandó csökkentések (kg-ban)
BE	RJE	7FG.	Csíkos rája	A 7f és 7e övezet uniós vizei	14 000	15 400	19 888	129,14 %	4 488	1,00	/	/	4 488
BE	RJU	07D. (6)	Cifra rája	A 7d övezet uniós vizei	2 000	969	1 394	143,86 %	425 (7)	N.A.	N.A.	2 617	2 617
DE	COD	3BC+24	Közönséges tőkehal	ICES 22–24 alkörzet	1 194 000	1 349 400	1 393 360	103,26 %	43 960	/	C (8)	/	43 960
DK	COD	3BC+24	Közönséges tőkehal	ICES 22–24 alkörzet	2 444 000	2 594 270	2 617 780	100,91 %	23 510	/	C (8)	/	23 510
ES	BET	ATLANT	Nagyszemű tonhal	Atlanti-óceán	9 791 920	9 281 920	9 756 069	105,11 %	474 149	/	C (8)	/	474 149
ES	GHL	1N2AB.	Grönlandi laposhal	Az 1 és 2 övezet norvég vizei	/	0	27 736	N.A.	27 736	1,00	A	/	41 604
ES	GHL	N3LMNO	Grönlandi laposhal	NAFO 3LMNO	4 534 000	4 496 772	4 508 020	100,25 %	11 248	/	A (8)+C (8)	/	11 248
ES	NEP	*07U16	Norvég homár	Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége	825 000	155 000	158 375	102,18 %	3 375	/	/	/	3 375
ES	RJU	9-C.	Cifra rája	Az ICES 9 övezet uniós vizei	15 000	15 000	17 067	113,78 %	2 067	1,00	/	/	2 067
ES	YFT	IOTC	Sárgaúszójú tonhal	Az IOTC illetékességi területe	45 682 000	45 354 940	44 964 373	99,14 %	– 390 567 (9)	N.A.	N.A.	2 138 460	2 138 460
EE	COD	N3M.	Közönséges tőkehal	NAFO 3M	124 000	916 170	953 232	104,05 %	37 062	/	/	/	37 062
FR	GHL	1N2AB.	Grönlandi laposhal	Az 1 és 2 övezet norvég vizei	/	0	18 084	N.A.	18 084	1,00	/	/	18 084
IE	HER	07A/MM	Hering	7a	1 826 000	1 850 311	1 979 666	106,99 %	129 355	/	/	/	129 355
IE	MAC	2CX14-	Makréla	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	69 141 000	66 541 055	66 965 925	100,64 %	424 870	/	/	/	424 870
NL	POK	2C3A4	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	110 000	210 994	265 115	125,65 %	54 121	1,00	/	/	54 121
NL	WHG	56-14	Vékonybajszú tőkehal	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	/	0	4 492	N.A.	4 492	1,00	/	/	4 492
PL	COD	3BC+24	Közönséges tőkehal	ICES 22–24 alkörzet	654 000	786 200	858 164	109,15 %	71 964	/	C (8)	32 331	104 295
PT	ALF	3X14-	Nyálkásfejű halak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	182 000	179 044	184 010	102,77 %	4 966	/	/	/	4 966
PT	BET	ATLANT	Nagyszemű tonhal	Atlanti-óceán	3 717 470	4 152 470	4 405 184	106,09 %	252 714	/	C (8)	/	252 714
PT	BFT	AE45WM	Kékúszójú tonhal	Atlanti-óceán a ny. h. 45°-tól keletre és a Földközi-tenger	470 190	437 190	450 343	103,01 %	13 153	/	C (8)	/	13 153
PT	BUM	ATLANT	Kormos marlin	Atlanti-óceán	50 440	45 428	74 337	163,64 %	28 909	1,00	A	/	43 364
PT	RJU	9-C.	Cifra rája	Az ICES 9 övezet uniós vizei	15 000	33 000	36 295	109,98 %	3 295	/	/	/	3 295
UK	COD	N1GL14	Közönséges tőkehal	A NAFO 1F övezet grönlandi vizei és az ICES 5, 12 és 14 övezet grönlandi vizei	382 000	497 520	512 187	102,95 %	14 667	/	/	/	14 667
UK	GHL	1N2AB.	Grönlandi laposhal	Az 1 és 2 övezet norvég vizei	25 000	22 000	24 434	111,06 %	2 434	1,00	/	/	2 434
UK	HER	4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53° 30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	79 381 000	84 694 795	84 739 599	100,05 %	44 804	/	/	/	44 804
UK	MAC	2CX14-	Makréla	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	190 143 000	186 253 028	189 644 893	101,82 %	3 391 865	/	A (8)	/	3 391 865
UK	POK	1N2AB.	Fekete tőkehal	Az 1 és 2 övezet norvég vizei	182 000	459 700	463 509	100,83 %	3 809	/	/	/	3 809
UK	RHG	5B67-	Észak-atlanti gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	1 510	1 510	7 588	502,52 %	6 078	1,00	/	/	6 078
UK	WHG	56-14	Vékonybajszú tőkehal	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	122 000	124 060	139 470	112,42 %	15 410	1,00	/	/	15 410

(1) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint 2017-ről 2018-ra átcsoportosított kvótáknak, valamint a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.

(3) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke (3) bekezdésének megfelelően, amennyiben a túlhalászás mértéke a 10 %-ot meghaladja.

(4) Az „A” azt jelzi, hogy 1,5-es kiegészítő szorzótényezőt alkalmaztak a 2016., a 2017. és a 2018. évi folyamatos túlhalászás miatt. A „C” azt jelzi, hogy 1,5-es kiegészítő szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.

(5) Az előző év(ek)ből fennmaradó mennyiségek.

(6) Az RJU/7DE jelzetű állományra vonatkozó kvótából kell levonni. (A 7d és 7e övezet uniós vizei).

(7) Az egy tonna alatti mennyiségeket figyelmen kívül hagyva.

(8) Kiegészítő szorzótényező nem alkalmazandó, mivel a túlhalászás mértéke nem haladja meg az engedélyezett kirakodás 10 %-át.

(9) A levonandó mennyiség nem csökkenthető ezzel a fel nem használt mennyiséggel, mivel a 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó az YFT/IOTC állományra.

2019.10.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/9

A TANÁCS (EU) 2019/1727 HATÁROZATA

(2019. október 7.)

az Európai Unió által a miniszteri nyilatkozattal, valamint a Bonni megállapodásra vonatkozó, a miniszteri nyilatkozathoz csatolt, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési tervvel kapcsolatban a Bonni megállapodás második miniszteri értekezletén képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésével együtt értelmezett 191. és 196. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodást (a továbbiakban: Bonni megállapodás) (1) a 84/358/EGK tanácsi határozattal (2) kötötte meg. A Bonni megállapodás 1989. szeptember 1-jén lépett hatályba. A Bonni megállapodást 1989-ben módosították; ezek a módosítások 1994. április 1-jén léptek hatályba. Az Európai Gazdasági Közösség az említett módosításokat a 93/540/EGK tanácsi határozattal (3) hagyta jóvá.

(2)

A Bonni megállapodás 2019-ben lesz 50 éves. Ebből az alkalomból a szerződő felek a szomszédos régióknak az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai olaj és más káros anyagok általi szennyezésének kezeléséért felelős kormányközi szervezetei és megfigyelői jelenlétében miniszteri nyilatkozatot (a továbbiakban: miniszteri nyilatkozat) kívánnak elfogadni a Bonni megállapodás második miniszteri értekezletén, amelyre 2019. október 11-én, Bonnban kerül sor.

(3)

Elismerve a Bonni megállapodás keretében megvalósult 50 évnyi sikeres együttműködést és felismerve az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain a tengeri tevékenységekből eredő véletlen és illegális tengeri szennyezés megelőzésére, valamint az arra való felkészülésre és reagálásra irányuló regionális együttműködés további erősítéséből származó közös előnyöket, a miniszteri nyilatkozat olyan közös jövőkép meghatározására törekszik, amely szerint az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai mentesek a hajózásból, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből eredő véletlen, elkerülhető, illetve szándékos szennyezéstől.

(4)

Az e jövőkép megvalósítása melletti szilárd elkötelezettségként a miniszteri nyilatkozat célja, hogy megerősítse a Bonni megállapodás szerződő felei által a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérése, továbbá az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengeri szennyezéssel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és reagálás javítása érdekében tett fokozott erőfeszítéseket. Ennek érdekében a szerződő felek elfogadják a Bonni megállapodásra vonatkozó, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (a továbbiakban: stratégiai cselekvési terv), amelyet a miniszteri nyilatkozathoz kell csatolni, és amely ambiciózus stratégiai célokat, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019 és 2025 közötti időszak tekintetében.

(5)	Fontos meghatározni a Bonni megállapodás második miniszteri értekezletén az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az értekezleten elfogadandó határozat joghatással fog bírni az Unióban.

(6)

Mivel az Unió a Bonni megállapodás szerződő fele, és érdekelt abban, hogy fokozza az együttműködést az Északi-tenger területének és megközelítési útvonalainak szennyezése elleni küzdelemben, helyénvaló aláírni és támogatni a miniszteri nyilatkozatot, amely jóváhagyja az ahhoz csatolt, a Bonni megállapodásra vonatkozó, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési tervet,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A második miniszteri értekezleten az Unió által képviselendő álláspont az e határozat mellékletében található miniszteri nyilatkozat és az ahhoz csatolt, a Bonni megállapodásra vonatkozó, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési terv elfogadásával való egyetértés.

A miniszteri nyilatkozat és az ahhoz csatolt, a Bonni megállapodásra vonatkozó, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési terv kisebb módosításairól a Tanács további határozata nélkül is meg lehet állapodni.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-M. HENRIKSSON

(1) HL 188., 1984.7.16., 9. o.

(2) A Tanács 84/358/EGK határozata (1984. június 28.) az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 188., 1984.7.16., 7. o.).

(3) A Tanács határozata 93/540/EGK (1993. október 18.) az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás (Bonni megállapodás) egyes módosításainak a jóváhagyásáról (HL L 263., 1993.10.22., 51. o.).

TERVEZET – Miniszteri nyilatkozat

Bonn, Németország, 2019. október 11.

MI, MINISZTEREK ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG TAGJAI, akik felelősséget viselünk az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai olaj és más káros anyagok általi szennyezésének kezeléséért, szomszédos régiók kormányközi szervezetei és megfigyelői jelenlétében 2019. október 11-én Bonnban megtartottuk a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletét;

ELISMERVE a Bonni Megállapodás égisze alatt megvalósult, 50 évre visszatekintő sikeres együttműködést és felismerve az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain a tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális tengerszennyezés megelőzésére, az arra való felkészülésre és reagálásra irányuló regionális együttműködés további erősítéséből fakadó kölcsönös előnyöket,

ÜDVÖZÖLVE Spanyolországnak a Bonni Megállapodáshoz történő csatlakozását, valamint a Franciaország és Spanyolország közötti felelősségi övezet kiigazítását, amelyet követően a Bonni Megállapodás hatálya kiterjed a Vizcayai-öbölre is;

AZZAL A CÉLLAL, hogy parti és tengeri környezetünk tengerszennyezéstől való védelmét megerősítsük az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain folytatott tevékenységekből származó szennyezéssel szemben, továbbá a szennyezés megelőzésével, a felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos együttműködésünk fokozása érdekében;

FIGYELEMBE VÉVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) a tengeri környezet és az emberi egészség védelme érdekében a globális hajózás szabályozásában betöltött szerepét, az Európai Unió integrált tengerpolitikájának kialakítását, valamint a tengerszennyezéssel és a tengeri eseményekkel kapcsolatos vonatkozó uniós jogszabályokat (1);

FOLYTATVA a nemzeti erőfeszítések (szub)regionális szintű, mindenki javát szolgáló koordinálását és figyelembe véve a szerződő felek jelentéstételi kötelezettségeit;

ALKALMAZVA az illetékes nemzetközi szervezeteken belül szabványként meghatározott, széles körben elfogadott információs rendszereket;

FIGYELEMBE VÉVE mind a tengeri szállítás, mind az egyéb tengeri tevékenységek – például a tengeri olaj- és gázkitermelés – folyamatos növekedését és azt a tényt, hogy az elmúlt években az észlelt szennyezések számának csökkenése ellenére a kockázatok sosem szűnnek meg;

ELFOGADTUK a következő együttes nyilatkozatot:

1.	Jövőképünk, hogy az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai mentesek legyenek a hajózásból, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből származó véletlen, elkerülhető és szándékos szennyezéstől.

Üdvözöljük azon IMO-szabályozásokat, amelyek a tengerszennyezés csökkenését eredményezték. Mindazonáltal az elmúlt években hozott intézkedések széles köre ellenére az olajtól eltérő anyagokkal való véletlen és illegális szennyezés továbbra is jelentős veszélyt jelent az Északi-tenger területére és megközelítési útvonalaira.

Teljes mértékben tisztában vagyunk tengeri és tengerparti környezetünk gazdasági és társadalmi értékével, és elismerjük, hogy a tengerszennyezés megelőzését, a felkészültséget és a szennyezésre való reagálást szolgáló megfelelő források költségei alacsonyak azokhoz képest, amelyeket a súlyos szennyezési események utáni helyreállítás von maga után.

Hangsúlyozzuk a hatékony tengeri vészhelyzeti megelőzés, felkészültség és reagálás fontosságát. Megerősítjük elkötelezettségünket a Bonni Megállapodás égisze alatti aktív együttműködés iránt a katasztrófaelhárítási rendszerek tervezése, az e rendszerekkel kapcsolatos képzések és az operatív tesztelés terén, ideértve közös operatív válaszintézkedések végrehajtását is. Elismerjük a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) révén és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) való koordináció keretében megvalósuló átfogó európai együttműködés fontosságát.

Üdvözöljük az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain működő, a hajózásra, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre és egyéb tengeri tevékenységekre kiterjedő légi és műholdas megfigyelés jól bevált rendszerét mint a lehetséges szennyezések észlelésének és a tengeri illegális kibocsátások visszaszorításának, valamint a MARPOL-egyezmény szerinti kötelezettségvállalásaink végrehajtásának fontos eszközét.

Üdvözöljük a távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) nemzeti és regionális használatát, amelyek új szolgáltatások a tengerfelügyelet, a tengeri közlekedésből származó légköri kibocsátások nyomon követése és a szennyezésre való reagálás terén, valamint arra ösztönözzük a szerződő feleket, hogy osszák meg egymással a nemzeti RPAS-rendszereikkel, valamint a végrehajtási gyakorlatokban betöltött szerepükkel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat.

Megerősítjük a nemzeti repülési programok és a közös műveletek – például a koordinált kiterjesztett szennyezéscsökkentési műveletek (Coordinated Extended Pollution Control Operation, CEPCO) – folytatására vonatkozó kötelezettségvállalásunkat, és üdvözöljük az EMSA által a CleanSeaNet révén biztosított műholdképes szolgáltatást mint a szennyezésre való megfelelőbb felkészültséget és a szennyezés megelőzését segítő eszközt.

Üdvözöljük a Bonni Megállapodás használati útmutatóinak és szabályzatainak – többek között a szennyezés elleni fellépésről szóló kézikönyvnek és a Bonni Megállapodás olajszennyezéssel kapcsolatos szabályozásának – folyamatos aktualizálását, amelyek egyedülálló információforrásokat biztosítanak a szennyezés megelőzéséhez, a felkészültséghez és a reagáláshoz, és amelyeket világszerte elismerés övez az olajszennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény (OPRC) és a veszélyes és káros anyagok általi szennyezés tárgyában az egyezményhez fűzött jegyzőkönyv (HNS) keretében.

Újból megerősítjük elkötelezettségünket a Bonni Megállapodás tengeri eseményekre vonatkozó közös válaszadási terveinek (azaz a DENGERNETH-terv, a MANCHEPLAN-terv, a NORBRIT-terv, valamint a négyoldalú cselekvési terv) fenntartása és naprakésszé tétele iránt, amelyek fontos eszközt biztosítanak ahhoz, hogy a határokon átnyúló reagálási tevékenységek közvetlenül az esemény után elkezdődhessenek, függetlenül attól, hogy a szennyezés mely nemzeti felelősségi övezetből indult ki.

10.

Elismerve a veszélyes és káros anyagok növekvő szállításából, a nagyobb hajókból, az önvezető hajókból, az új üzemanyagokból, a tartósan nagy forgalomsűrűségből, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből származó változó kockázatokat, megállapítjuk, hogy fontos fenntartani a források megfelelő egyensúlyát az Északi-tenger területére és megközelítési útvonalaira irányuló hatékony szennyezésmegelőzés és szennyezésre való reagálás biztosítása érdekében. Egyetértünk azzal, hogy a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó területen a reagálási képességek további fejlesztésének a nemzeti és közös kockázatértékeléseken kell alapulnia.

11.

Megerősítjük a levegőminőséget befolyásoló tengerszennyezés megelőzésére irányuló közös elkötelezettségünket a nemzetközi tengerszennyezési szabályoknak és szabványoknak – a gazdasági szereplők számára is egyenlő versenyfeltételek biztosító – végrehajtása és érvényesítése terén való együttműködés és közös hozzájárulás révén. Ismételten hangsúlyozzuk az SOx-kibocsátás-ellenőrzési területek alacsony kéntartalomra vonatkozó követelményeit (2015-től a maximális kéntartalom 0,10 %-a) tükröző (EU) 2016/802 irányelv (2) végrehajtásának sikerességét, és ismételten felhívjuk a figyelmet a legutóbbi IMO-kötelezettségvállalásokra, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. melléklete szerinti, a kéntartalomra vonatkozó globális határérték (2020-tól 0,50 %) következetes végrehajtásának biztosítására irányulnak. E követelmények – többek között az északi-tengeri SOx-kibocsátás-ellenőrzési területen történő – összehangolt és szilárd végrehajtási rendszere, valamint a hajók EU-szerte magas szintű megfelelési aránya a part menti régiók és városok kén-dioxid-szennyezésének jelentős csökkenését eredményezte. Üdvözöljük arra irányuló közös kötelezettségvállalásunkat, hogy közösen hozzájáruljunk a MARPOL-egyezmény VI. melléklete végrehajtásának ellenőrzéséhez, valamint azt, hogy 2021-től hatályossá válik az Északi-tenger NOx-kibocsátás-ellenőrzési területté (NECA) minősítése. A szerződő felek fenntartják a jogot arra, hogy szabadon megválaszthassák a felügyeleti intézkedésekben való részvételük módját.

12.

Elismerjük, hogy az olyan rendelkezések, mint például az Északi-tengernek a MARPOL-egyezmény I. és V. melléklete értelmében különleges területté való nyilvánítása, kizárólag megfelelő érvényre juttatás esetén lesznek hatékonyak. Ebben az összefüggésben üdvözöljük az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózat sikeres munkáját a szennyezési szabályok és szabványok érvényesítésének előmozdítása terén, és egyetértünk abban, hogy folytatódjon a hálózattal a MARPOL-egyezmény valamennyi vonatkozó mellékletének érvényesítésére vonatkozó együttműködés.

13.

Megerősítjük a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló (módosított) 2005/35/EK irányelv3 megfelelő végrehajtása és érvényesítése iránti elkötelezettségünket, különös tekintettel a nyomonkövetési és végrehajtási együttműködésre, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésére és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó hatékony szankciókra, ideértve a büntetőjogi szankciókat is.

14.	Üdvözöljük, hogy a Tanács és az Európai Parlament elfogadta a kikötői fogadólétesítményekről szóló felülvizsgált irányelvet3, és kötelezettséget vállalunk az információcserére és az együttműködésre a hulladékok tengerbe történő jogellenes kibocsátásának megelőzése érdekében.

15.

Üdvözöljük„A füstgáztisztító rendszerekből származó folyékony szennyező anyagok vízbe történő kibocsátására vonatkozó szabályok és iránymutatások értékelése és összehangolása (beleértve a feltételeket és a területeket is)” (Evaluation and harmonization of rules and guidance on the discharge of liquid effluents from EGCS into waters, including conditions and areas) című új IMO-kiadvány elfogadását, amely fontos eszköz a gázmosók/füstgáztisztító rendszerek (EGCS) által kibocsátott mosóvíz tengeri környezetre gyakorolt hatásainak jobb megértéséhez.

16.

Hangsúlyozzuk, hogy összehangolt kutatási és fejlesztési programokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szennyezés elleni intézkedések végrehajtására a rendelkezésre álló legjobb technika és eszközök alkalmazásával kerüljön sor a meglévő és a jövőben felmerülő kihívások kezelése során, amilyen például az olyan új üzemanyagok bevezetése és fokozott használata, amelyeket a szigorúbb kibocsátási előírásoknak való megfelelés érdekében fejlesztettek ki, és amelyek innovatív reagálási technikákat tesznek szükségessé. Újból megerősítjük, hogy a döntéshozatali folyamatokat a legjobb rendelkezésre álló ismereteknek, módszereknek és támogató eszközöknek kell alátámasztaniuk. Tudomásul vesszük a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiai cselekvési terv keretében azonosított kutatási és fejlesztési prioritásokat.

17.

Tudomásul vesszük a tengerpolitikai irányítás integrált megközelítéseinek kidolgozását és az érintett tengeri ágazatokkal és szervekkel való együttműködésünk megerősítésének fontosságát a tengereink átfogóbb irányítása felé való elmozdulás érdekében, azzal a céllal, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló uniós keretirányelvvel (3) összhangban megvalósuljon a tengervizek jó környezeti állapota.

18.

Üdvözöljük a hajókról származó műanyag hulladékok kezelésére vonatkozó IMO cselekvési tervet, amelynek célja, hogy megerősítse a meglévő szabályozásokat, és új támogató intézkedéseket vezessen be a tengeri környezetben előforduló műanyagok által a tengeri környezetben okozott jelentős probléma kezelésére.

19.

Megerősítjük az iránti elkötelezettségünket, hogy együttműködjünk más illetékes nemzetközi és regionális szervezetekkel és szervekkel, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO), az OSPAR-bizottsággal és a HELSINKI Bizottsággal, a lisszaboni megállapodással, a Koppenhágai Megállapodással, a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Veszélyhelyzet-elhárítási Központtal (REMPEC), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Északi-sarkvidéki Tanáccsal a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint közös céljaink elérése érdekében.

A fentiekre tekintettel és a jövőkép megvalósítása melletti szilárd elkötelezettséggel tanúsítjuk a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérésére és az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengerszennyezés hatékonyabb megelőzésére, az arra való készültségre és reagálásra irányuló erőfeszítéseket, és ELFOGADTUK a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (lásd az 1. mellékletet), amely ambiciózus stratégiai célkitűzéseket, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan.

(1) Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Norvégia hozzájárulása egyenértékű nemzeti jogszabályok és olyan uniós jogszabályok alapján történik, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként kötelezők rá nézve.

(2) A Bizottság jelentése az (EU) 2016/802 irányelvben meghatározott, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozó szabványok végrehajtásáról és a nekik való megfelelésről, COM(2018) 188 final, 2018.4.16.

(3) Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Norvégia hozzájárulása egyenértékű nemzeti jogszabályok és olyan uniós jogszabályok alapján történik, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként kötelezők rá nézve.

A Bonni Megállapodás stratégiai cselekvési terve

2019–2025

Bevezetés

A Bonni Megállapodás alapvető feladata a regionális együttműködés az Északi-tenger területén a hajókról és a tengeri létesítményekről származó tengerszennyezés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén; a tengeri szennyezés észlelésének és leküzdésének támogatása; a környezet megtisztítása tengeri katasztrófák és szennyezési bűncselekmények után. Ezek az eredmények a Bonni Megállapodás 50 éves fennállása alatt elvégzett tudományos, technikai és operatív munkának köszönhetők. A Bonni Megállapodás szerződő felei az együttműködésük révén nagy szakértelmet szereztek a tengeri környezetet fenyegető veszélyek kezelése terén, és a szerződő felek együttműködése, valamint a nemzetközi közösség bevonása révén készek megfelelni az új kihívásoknak.

A Bonni Megállapodás a kormányok által a szennyezési események kezelésére létrehozott legrégebbi regionális megállapodás. A megállapodás az a mechanizmus, amelynek keretében az északi-tengeri államok és az Európai Unió együttműködnek egymással annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak a tengeri katasztrófák, hajók és az északi-tengeri területeken működő tengeri létesítmények által okozott krónikus szennyezés elleni küzdelemben. A megállapodást 1969-ben nyolc, az Északi-tengerrel határos állam – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia és Svédország – írta alá, nem sokkal azután, hogy 1967-ben Cornwall közelében a „Torrey Canyon” nevű olajszállító tartályhajó balesete következtében 117 000 tonna olaj ömlött a tengerbe – ez volt a Nyugat-Európát érintő első jelentős olajszennyezési katasztrófa. A Bonni Megállapodás aktiválására azonban csak az 1970-es évek végén került sor, két másik jelentős szennyezési eseményt – az „Ekofisk” 1977. évi és az „Amoco Cadiz” 1978. évi balesetét – követően. A mai napig hatékonyan működő megállapodást 1983-ban kiterjesztették az egyéb káros anyagokra, 1987-ben pedig a felügyelet terén folytatott együttműködésre. 2010-ben további bővítésre került sor: Írország is csatlakozott a megállapodáshoz, és a megállapodást kiterjesztették az ír vizekre, valamint a kapcsolódó norvég és brit vizekre.

Bár az európai vizeken véletlenül bekövetkező olajszennyezések száma általában csökkent, rendszertelen időközökben továbbra is előfordulnak jelentős (vagyis 20 000 tonnát meghaladó mennyiségű) véletlen olajszennyezések. Jóllehet az óceánba évről évre bejutó olaj leginkább a szárazföldi kibocsátásra vezethető vissza, a véletlen olajszennyezés továbbra is jelentős forrás, amely világszerte minden évben az óceánba kerülő olaj 10–15 %-át teszi ki.

A 2019–2025-re vonatkozó cselekvési terv célja a Bonni Megállapodás végrehajtásának elősegítése annak érdekében, hogy általánosságban hozzájáruljon a tengerszennyezés megelőzéséhez, és választ adjon az olyan jövőbeli kihívásokra, mint például az energia és a természeti erőforrások piacának elkerülhetetlen paradigmaváltása, a 2015-ös Párizsi Megállapodás keretében azonosított környezeti kihívások, valamint az esetlegesen egyéb tengeri kockázatokhoz vezető tengeri területrendezésre nehezedő nyomás. Tekintettel ezekre a fejleményekre és az európai vizekben az elmúlt 30 évben történt olajszennyezések látványos csökkenésére, az olajszennyezés-elhárító szolgálatoknak az olajon kívül a tengerszennyezés minden egyéb mérhető és tisztítható típusára is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A GYELV elemzés szerint a Bonni Megállapodás előtt álló egyik legfontosabb új kihívás az ökoszisztémákat és a part menti, nagy népsűrűségű területeken élő polgárok egészségét érintő légszennyezés lesz (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete).

A 2019–2025-re vonatkozó stratégiai cselekvési tervet a szerződő felek az alábbiak révén hajtják végre:

—	felelősségi övezeteik felügyelete a tengerszennyezés veszélyei és a tenger feletti kapcsolódó légtér szennyezése tekintetében, ideértve a légi és műholdas felügyelet összehangolását;

—	egymás értesítése az ilyen veszélyekről;

—	közös operatív megközelítések elfogadása, hogy ezáltal a felek egymásra támaszkodhassanak a megelőzéshez és a szennyezésmentesítéshez szükséges szabványok megállapítása során;

—	közös és összehangolt operatív megközelítések elfogadása a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének való megfelelés ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozóan;

—	kölcsönös segítségnyújtás (kérés esetén) a reagálási műveletek során;

—	a kutatási és fejlesztési eredmények, valamint a bevált módszerek megosztása;

—	közös gyakorlatok végrehajtása.

Jövőkép

A Bonni Megállapodásban felvázolt jövőkép a következő:

A hajózásból és más tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális szennyezéstől mentes, tiszta vizű Északi-tenger

Az Északi-tenger területe változatos és termékeny ökoszisztémáknak ad otthont, és alapvetően fontos szerepet tölt be emberek millióinak mindennapi életében. A világ legforgalmasabb hajózási útvonalai közül több is az Északi-tenger területén halad át. A Bonni Megállapodás jövőképe ezért az, hogy a gyakorlatban a lehető legkisebbre csökkenjen a hajózásból és egyéb tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális szennyezés veszélye.

E jövőkép megvalósításához a Bonni Megállapodás keretében a következő stratégiai célokról született megegyezés:

(a)

a tengerhasznosítási ágazatban felmerülő, a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó tengeri környezetet érintő problémák azonosítása és kezelése;

az elérhető legjobb technikák (BAT) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP) alapján a tengeri környezetet fenyegető kockázatok csökkentésére kínálkozó lehetőségek azonosítása és értékelése;

új nyomonkövetési megközelítések azonosítása és értékelése az elérhető legjobb technikák és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében;

megfelelő válaszreakció kidolgozása az OTSOPA ajánlásainak figyelembevételével a tengeri környezetet érintő, újonnan azonosított kockázatok tekintetében; valamint

a BE AWARE I. és II. projekt teljes mértékű kiaknázása a leghatékonyabb jövőbeli kockázatcsökkentési és reagálási intézkedések azonosítása érdekében.

Stratégiai cél

A. Az illegális és véletlen szennyezés megelőzése, együttműködés és a tengerszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabályok és szabványok közös érvényesítése révén, ideértve a MARPOL-egyezmény mellékleteinek betartását is

Az elmúlt években hozott intézkedések széles köre ellenére az illegális és a véletlen szennyezés továbbra is jelentős veszélyt jelent az Északi-tenger területére. Az intézkedések hatékony és eredményes végrehajtásának terén folytatott együttműködés a tengeri környezet védelmének fontos eszköze.

A tengerszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabályozások a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi – 1978-ban aktualizált – nemzetközi egyezményből (MARPOL-egyezmény) származnak. A MARPOL-egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) dolgozta ki, célja pedig az, hogy megelőzze és a lehető legkisebbre csökkentse a hajókról származó – akár véletlenül, akár rutinműveletek során bekövetkező – szennyezést az alábbi hat, tengerszennyezésre vonatkozó műszaki melléklettel, lásd: I. melléklet: A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei, I–VI. melléklet

I. melléklet – Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

II. melléklet – Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok által okozott szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályok

III. melléklet – Ártalmas anyagoknak a tengeren csomagolt formában történő szállítása által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

IV. melléklet – A hajók szennyvize által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

V. melléklet – A hajókról származó hulladék által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

VI. melléklet – A hajók okozta levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

Közös és összehangolt operatív megközelítéseket kell kialakítani a szabályok betartásának ellenőrzésére a MARPOL-egyezmény mellékletei egységes és következetes végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása és különösen a MARPOL-egyezmény VI. melléklete alapján az Északi tengernek a kén és a nitrogén-oxidok vonatkozásában kibocsátás-ellenőrzési területté való minősítésének végrehajtása és érvényesítése érdekében, emellett tekintettel a kibocsátás-ellenőrzési területeken kívül közlekedő hajókra vonatkozó, a kéntartalomra előírt globális határérték 2020-ban esedékes hatálybalépésére is.

B. Hatékony veszélyhelyzeti felkészültség elősegítése és kialakítása

C. Az optimális reagálási kapacitások megszervezése

A tengerbiztonság növelésére irányuló erőfeszítések ellenére mindig fenn fog állni az események kockázata. A tengeri közlekedés növekedése, valamint a veszélyes és az ártalmas rakományok növekvő mennyisége egyre nagyobb kockázatot jelent a tengeri környezetre nézve. A szerződő felek már jelentős forrásokat fordítottak a megfelelő reagálási kapacitásokra. A hatékonyság további – nem utolsósorban pénzügyi értelemben vett – javítása érdekében a reagálási képességek további fejlesztésének kockázatelemzésen, hiányelemzésen, valamint regionális és szubregionális megközelítéseken kell alapulnia. Összehangolt kutatási és fejlesztési programokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szennyezés elleni intézkedések végrehajtására a rendelkezésre álló legjobb technika és eszközök alkalmazásával kerüljön sor.

E stratégiai célok megvalósításához a Bonni Megállapodás keretében a következő operatív célkitűzésekről született megegyezés:

Operatív célkitűzések:

Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó operatív célkitűzések:

A.I.	A hajózási és tengeri tevékenységek megfelelő felügyeletének megvalósítása az Északi-tenger területén, valamint a Bonni Megállapodás szerinti felelősségi övezetekben végzett megfigyelésekről szóló hatékony jelentéstétel biztosítása;

A.II.

A vezetőség és a légi személyzet számára naprakész információk biztosítása a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó területen a szennyezéselhárító repülések megtervezéséről és végrehajtásáról;

A.III.

A MARPOL-egyezmény mellékletei betartásának ellenőrzése során alkalmazott közös operatív megközelítések biztosítása;

A.IV.

Szennyezési események esetén hatékony bizonyítékgyűjtés biztosítása, valamint a tengerszennyezési szabályoknak és szabványoknak az Északi-tenger területén történő érvényesítése tekintetében a nyomozókkal és az ügyészekkel folytatott szoros együttműködés biztosítása;

A.V.	A nyilvánosság és a szakértők tájékoztatása az illegális és a véletlen szennyezések megelőzéséről, valamint az ilyen információk terjesztése.

A „B.” stratégiai cél (felkészültség) végrehajtásához kapcsolódó operatív célkitűzések:

B.I.	Egységes álláspont kidolgozása a tengeri veszélyhelyzetekre való megfelelő reagálás tekintetében, valamint a nemzeti rendkívüli intézkedési szabályozások és stratégiák ismeretének biztosítása;

B.II.

A szükséghelyzetekre reagáló személyzet megfelelő szintű továbbképzésének és a szerződő felek szennyezéselhárító egységei közötti együttműködésnek a biztosítása, valamint a hatékony multinacionális szennyezéselhárítási műveletekre való felkészültség előmozdítása;

B.III.

Annak biztosítása, hogy a szerződő felek által választott válaszintézkedés megfelelően biztosítsa a tengeri környezet védelmét, és hogy a prioritások meghatározása a legmegfelelőbb módon történjen;

B.IV.

Együttműködés más nemzetközi és európai szervezetekkel, valamint a szomszédos tengeri régiókkal a szinergiák azonosítása és az átfedések elkerülése érdekében.

A „C” stratégiai cél (reagálás) végrehajtásához kapcsolódó operatív célkitűzések: C.I.A bevált módszerek kialakításának előmozdítása érdekében annak biztosítása, hogy a szerződő felek tisztában legyenek azzal, hogy a többiek milyen módon reagálnak az eseményekre;

C.I.	A bevált módszerek kialakításának előmozdítása érdekében annak biztosítása, hogy a szerződő felek tisztában legyenek azzal, hogy a többiek milyen módon reagálnak az eseményekre;

C.II.

A szennyezési események közös operatív megközelítésének fenntartása és naprakészen tartása, valamint a megfelelő reagálási stratégiák kialakításának és közös értelmezésének előmozdítása;

C.III.

A reagálási technológiákra, berendezésekre és egyéb operatív eszközökre vonatkozó koordinált kutatási és fejlesztési programok előmozdítása;

C.IV.

Annak biztosítása, hogy a szubregionális kockázatértékelések alapján a reagálási munka céljára biztosított források megfelelő része az Atlanti-óceán északkeleti térségében álljon rendelkezésre.

Intézkedések

A jövőkép, a stratégiai célok és az operatív célkitűzések megvalósítása érdekében a Bonni Megállapodás stratégiai cselekvési terve konkrét, mérhető intézkedéseket és reális célkitűzéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszakra vonatkozóan, segítve a szerződő feleket abban, hogy kijelöljék munkájuk irányát és hangsúlyának meghatározását. A stratégiai cselekvési terv elismeri, hogy fenn kell tartani a jól bevált rendszereket, és folytatni kell a munkát a megállapodás operatív jellegének megőrzéséhez. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ezen erőfeszítések fokozására és új irányok kialakítására.

A Bonni Megállapodás keretében a következő intézkedésekről született megegyezés:

Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó intézkedések:

A.1.

Légi és műholdas felügyeleti műveletek végrehajtása, ideértve a nemzeti légi járatokat, regionális járatokat, „Tour d’horizon” (átfogó) repüléseket, CEPCO/SuperCEPCO járatokat is, amelyek célja az olaj- és egyéb káros anyagok általi szennyezés felderítése, kivizsgálása, az erre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése és nyomon követése;

A.2.	Olyan hatékony standard jelentési rendszer fenntartása, amely az észlelt szennyezésről szóló jelentés benyújtásához alkalmazandó a Bonni Megállapodás keretében, valamint a hajók által okozott szennyezésről szóló 2005/35/EK irányelv keretében a Bizottság számára, továbbá az IMO-nak;

A.3.

Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve a műholdas felvételek optimális kihasználása, valamint az Északi-tengeri államok számára rendelkezésre bocsátott, a nagy magasságban repülő pszeudoműholdak és a távirányítású légijármű-rendszerek területén történt legújabb fejleményekre való válaszadás, továbbá az Északi-tenger egész területén harmonizált rendszer létrehozása a szennyezési események felderítésének javítása érdekében;

A.4.	A MARPOL-egyezmény V. mellékletével kapcsolatos bűncselekmények felderítésére és a jogérvényesítésre irányuló együttműködés megerősítése; V

A.5.

A MARPOL-egyezmény VI. mellékletével kapcsolatos bűncselekmények felderítésére és a jogérvényesítésre irányuló együttműködés megerősítése, többek között a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés jelenlegi rendszere révén, valamint a megfelelés nyomon követésére és a jogérvényesítési intézkedések eredményeinek közös információs rendszerekben (pl. THETIS-EU) való megosztására irányuló fejlett eszközök alkalmazásával;

A.6.	A légiforgalmi műveletek kézikönyve és a BAOAC-atlasz fenntartása és aktualizálása;

A.7.	Az északi-tengeri olajszennyezési bűncselekményekről szóló kézikönyv karbantartása és aktualizálása az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben;

A.8.	Együttműködés az OSINET-en keresztül az olajszennyezés azonosítása terén, ideértve a laboratóriumok közötti kalibrálási gyakorlatokat és az olajszennyezés azonosítására szolgáló módszerek továbbfejlesztését;

A.9.

A nyomozókkal és az ügyészekkel való együttműködés megerősítése:

a)	2022-ig – az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben a tengerszennyezési bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek nyilvánosságra hozatali lehetőségeinek meghatározása;

b)	2025-ig – az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben olyan eljárások kidolgozása, amelyek révén az érintett hajózási társaságokra és hajóüzemeltető társaságokra vonatkozó környezetvédelmi nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhetővé tehető;

A.10.

Az IMO-val való kapcsolattartás annak meghatározása érdekében, hogy a Bonni Megállapodás hogyan járulhat hozzá a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének betartásához, figyelembe véve a kéntartalomra vonatkozó globális határérték 2020-as végrehajtásával kapcsolatos legújabb IMO-fejleményeket (pl. a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzési rendszer megerősítése, valamint a 0,50 % feletti kéntartalmú tüzelőanyagok belső égésű motorokban való felhasználási célú szállításának betiltása);

A.11.

Az IMO-MEPC keretében támogatási folyamat a MARPOL-egyezmény II. mellékletének a nagy viszkozitású és megszilárdulásra hajlamos anyagokra vonatkozó kibocsátási feltételek tekintetében való felülvizsgálata érdekében;

A.12.

A Bonni Megállapodás weboldalának karbantartása és naprakészen tartása, valamint elektronikus kiadványok (használati útmutatók, kézikönyvek és jelentések) terjesztése;

A.13.

A BE-AWARE projektek megelőző intézkedéseire vonatkozó ajánlások támogatása/előmozdítása.

A „B” stratégiai célhoz (felkészültség) kapcsolódó intézkedések:

B.1.	A Bonni Megállapodás szennyezés elleni fellépésről szóló kézikönyve fejezeteinek karbantartása és aktualizálása annak érdekében, hogy az megfeleljen a szükségleteknek;

B.2.	A potenciálisan szennyező hajóroncsokkal kapcsolatos információcsere elősegítése és a nemzeti adatbázisok fejlesztésének előmozdítása;

B.3.	Regionális és szubregionális operatív gyakorlatok és képzések tervezése és végrehajtása;

B.4.	A nemzeti környezetvédelmi tanácsadási rendszerek és a kapcsolódó információcsere fejlesztésének előmozdítása;

B.5.

A más regionális és nemzetközi szervezetekkel – különösen az uniós polgári védelmi mechanizmussal, az EMSA-val, az Északi-sarkvidéki Tanáccsal, a Helsinki Bizottsággal, az IMO-val, az OSPAR-bizottsággal, a lisszaboni megállapodással és a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Veszélyhelyzet-elhárítási Központtal (REMPEC) – való információcsere fenntartása titkárságközi értekezleteken való részvétel révén és adott esetben az e szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése, például a HNS-egyezmény reagálásról szóló használati útmutatója közös fejlesztésének tekintetében;

B.6.	Az OSPAR-bizottsággal és a tengeri környezetnek a szennyezéssel és a tengeri létesítményekkel szembeni védelmével foglalkozó egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése;

B.7.	A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával (HNS) kapcsolatos stratégia kialakítása más nemzetközi szervezetekkel (például HELCOM/EMSA/CTG) való együttműködés céljából, az OPRC-elveknek a HNS területén történő végrehajtása érdekében;

B.8.	Kapcsolattartás az IMO-val annak meghatározása érdekében, hogy a Bonni Megállapodás miként járulhat fokozottan hozzá az OPRC–HNS-jegyzőkönyv nemzetközi végrehajtásának megerősítéséhez;

B.9.	Környezeti kockázatelemezés alapján a reagálási kapacitás fejlesztésének folytatása annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a változó tengeri kockázatokkal.

A „C” stratégiai célhoz (reagálás) kapcsolódó intézkedések:

C.1.	A szennyezési események jelentési rendszerének fenntartása és a levont tanulságok azonosítása;

C.2.	A tengeri eseményekre vonatkozó közös reagálási tervek (DENGERNETH-terv, MANCHEPLAN-terv, a négyoldalú cselekvési terv, NORBRIT-terv [a Vizcayai-öbölre vonatkozó terv]) fenntartása és naprakésszé tétele;

C.3.	A vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó válaszintézkedésekkel kapcsolatos közös megközelítés kidolgozásának erősítése, beleértve a bevált módszerek azonosítását és a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó válaszintézkedésekkel kapcsolatos munka nyilvánosság felé történő kommunikálását;

C.4.	Az offshore szélparkokban a szennyezésre való reagálás nyomán azonosított és levont tanulságok;

C.5.	A part menti válaszintézkedésekkel való kapcsolatok és koordináció előmozdítása;

C.6.

A reagálási technológiákra, berendezésekre és egyéb operatív eszközökre vonatkozó kutatás-fejlesztés és információcsere előmozdítása, különösen a következők tekintetében: integrált felügyeleti érzékelők, az éjszaka, a rossz látási viszonyok és a rossz időjárási körülmények között bekövetkező balesetekkel kapcsolatos reagálási technológiák, a tengeren elvesztett konténerek észlelése és begyűjtése, a nehézolajjal összefüggésben bekövetkező és a vegyi balesetek, valamint az újgenerációs üzemanyagokkal kapcsolatos balesetek;

C.7.	A közös kutatási prioritásokkal kapcsolatos kutatás előmozdítása: 2019–2022-ig közös kutatási javaslat kidolgozása az újgenerációs üzemanyagokra vonatkozóan;

C.8.	A nemzeti kockázatértékelési rendszerekre vonatkozó információk cseréjének előmozdítása, többek között a vészvontatás tekintetében.

Feladat

1. kiegészítés: Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó 1–18. feladat:

Feladat	Stratégiai fellépés	Leírás	Céldátum	Irányítás	Előrehaladás	Állapot

1	A.1.	Légi és műholdas felügyeleti műveletek végrehajtása – ideértve a nemzeti légi járatokat, regionális járatokat, „Tour d’horizon” (átfogó) repüléseket, CEPCO/SuperCEPCO járatokat is –, amelyek célja az olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezés felderítése, kivizsgálása, az erre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése és nyomon követése, figyelembe véve a stratégiai felügyeleti szükségleteket.	Az év során végzett tevékenységek	Polgári védelem		Folyamatban van
2	A.1.	A légi felügyelet hatókörének és hatékonyságának fenntartása és a felügyeleti igények stratégiai elemzése, többek között a megfigyelt olajszennyezésekre és egyéb anyagokra vonatkozó meglévő adatok értékelése alapján.		Polgári védelem	CleanSeaNet – EMSA Halászat – Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (uniós ügynökség) NL – a polgári védelemmel együtt feladatgazda NL – tervezet megírása és küldöttségvezetőknek való továbbítása BE – MARPOL-egyezmény VI. melléklete
3	A.3. A.4. A.5.	A felügyeleti műveletekre vonatkozó minimumajánlások kidolgozásának mérlegelése a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az elvárt eredmények (MARPOL-egyezmény VI. melléklete, távirányítású légijármű-rendszerek).		EU (a tengeri felügyelet egyszerűsítésének lehetőségei, pl. a halászat és a szennyezés szempontjából) BE – társirányító (VI. melléklet) EU – drónok	A MARPOL-egyezmény VI. mellékletével kapcsolatos megbeszélések kezdete az OTSOPA 19. értekezletén. Az EMSA megkezdte a távirányított légijármű-rendszerek üzemeltetését.	Folyamatban van
4	A.2.	A nyomon követésre és a jelentéstételre szolgáló hatékony szabvány fenntartása, felhasználva a feltárt szennyezésnek a Bonni Megállapodás keretében való bejelentésére szolgáló megfelelő rendszert.	Szükség esetén végzett tevékenységek	Polgári védelem		Folyamatban van
5	A.3.	Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve a műholdas felvételek optimális kihasználása, például a CleanSeaNet révén, a lehetséges szennyezésekre vonatkozó első figyelmeztető jelzés légi felügyelet révén történő nyomon követése érdekében. és	Szükség esetén végzett tevékenységek	Polgári védelem		Folyamatban van
6	A.3.	A nagy magasságban repülő pszeudoműholdakkal (HAPS és a távirányítású légijármű-rendszerrel (RPAS) kapcsolatos fejleményekre vonatkozó jelentéstétel és az azokkal kapcsolatos reagálás.	Szükség esetén végzett tevékenységek	Polgári védelem	EU/EMSA – HAPS & RPAS	Folyamatban van

8	A.13.	A forgalomelválasztó rendszerek végrehajtásának támogatása/előmozdítása, valamint a kockázatcsökkentési intézkedésekért felelős hatóságok figyelmének felhívása egyéb BE-AWARE ajánlásokra a következők vonatkozásában: hajóforgalmi szolgáltatások, valamint automatikus azonosító rendszer a szélerőműparkokban és az e-hajózás területén.	Folyamatban van	Polgári védelem	Írországban, Norvégiában és Hollandiában műhelytalálkozókra került sor	A végrehajtásért különböző nemzeti szervezeti egységek felelősek.
9	A.6. B.I.	A légiforgalmi műveletek kézikönyvének karbantartása és aktualizálása.	Évente az OTSOPA értekezletén	Norvégia és polgári védelem		Folyamatban van
10	A.6. B.I.	A Bonni Megállapodás olajszennyezéssel kapcsolatos szabályozása (BAAOAC) internetes verziójának karbantartása (ideértve a fényképes atlaszt) a repülőszemélyzet és a szakértők számára – a Bonni Megállapodás honlapjának továbbfejlesztése részeként.	Szükség esetén végzett tevékenységek	FR és polgári védelem		Folyamatban van
11	A.4. A.5. A.10.	A MARPOL-egyezmény mellékleteivel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére és a jogérvényesítésre irányuló együttműködés megerősítése és kiterjesztése, valamint a jogérvényesítéshez való hozzájárulás és az IMO-val való kapcsolattartás terén folytatott együttműködés megerősítése és kiterjesztése.	Folyamatban van	Polgári védelem/az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózat/titkárság		Folyamatban van
12	A.5. A.10.	A nitrogén-oxidok és kén-oxidok kibocsátására előírt szabályok nyomon követésére szolgáló közös műszaki stratégia és operatív megközelítés kidolgozásának mérlegelése.		BE, DK (megerősítendő), FR NL? EMSA (megerősítendő)		Új
13	A.7. A.9.	Az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal (SNS) való együttműködés megerősítése és közös fellépés a következő területeken: a) az északi-tengeri olajszennyezési bűncselekményekről szóló kézikönyv karbantartása és aktualizálása; b) műhelytalálkozók szervezése a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban; c) ahol szükséges, segítségnyújtás az ítéletek nyilvánosságra hozatala során és környezetvédelmi nyilvántartás vezetése a hajózási társaságok vonatkozásában.		NL/titkárság	Lehetséges szemináriumtémák 2019–2025 között: HNS-egyezmény Tengeri hulladék	Folyamatban van
14	A.8.	Az OSINET tevékenységeinek folytatása az alábbiak érdekében: a) az érintett laboratóriumok olajszennyezés-felderítő vizsgálatokkal kapcsolatos ismereteinek és tapasztalatainak javítása, többek között a laboratóriumok közötti kalibrálási gyakorlatokon keresztül; és b) naprakész analitikai eljárások és referenciamódszerek karbantartása és kifejlesztése, beleértve az olaj tengeri mintavételét is		DE/OSINET		Folyamatban van
15	A.12. B.1.	A Bonni Megállapodás weboldalának karbantartása és naprakészen tartása, valamint elektronikus kiadványok (használati útmutatók, kézikönyvek és jelentések) terjesztése.	Szükség esetén végzett tevékenység	Titkárság/polgári védelem	A titkárság vizsgálja meg a határozatokkal/intézkedésekkel kapcsolatos források megőrzésének lehetőségét.	Folyamatban van

17.	A.2.	A bejelentésekre vonatkozó meglévő ajánlások felülvizsgálata és szükség esetén megfelelő kiigazítások.	Szükség esetén végzett tevékenység	Polgári védelem		Új
18	A.12.	A Bonni Megállapodás kommunikációs stratégiájának végrehajtása.		Titkárság		Folyamatban van

A „B” stratégiai célhoz (felkészültség) kapcsolódó 19–30. feladat:

Feladat	Stratégiai fellépés	Leírás	Céldátum	Irányítás	Előrehaladás	Állapot
19	B.1. A.12.	A Bonni Megállapodás szennyezés elleni fellépésről szóló kézikönyve különböző fejezeteinek karbantartása és aktualizálása	Szükség esetén végzett tevékenység	Polgári védelem és titkárság		Folyamatban van
20	B.2.	A potenciálisan szennyező hajóroncsokra vonatkozó információk cseréjének folytatása (a kiürítés módszerei, kockázatértékelés stb.).	Szükség esetén végzett tevékenység	Polgári védelem		Folyamatban van
21	B.4. B.5.	A fogadó ország nyújtotta támogatásról szóló uniós iránymutatások alapján a nemzetközi segítségnyújtás fogadásával/nyújtásával/továbbításával kapcsolatos felkészültség erősítése	Folyamatban van	Polgári védelem és EU		Folyamatban van
22	B.3.	Regionális és szubregionális operatív gyakorlatok és képzések tervezése és végrehajtása, figyelembe véve a stratégiai szükségleteket.		Polgári védelem		Folyamatban van
23	B.3.	Közös operatív szennyezéselhárítási gyakorlatok (BONNEX DELTA) szervezése a regionális stratégiai képzési igények figyelembevételével.		Polgári védelem közös cselekvési terv (JAP) alapján		Folyamatban van
24	B.3.	Kalibrált közös gyakorlatok rendszerének kialakítása a szennyezések elleni küzdelem terén megvalósuló együttműködés tesztelése és az azzal kapcsolatos képzés céljából.	Folyamatban van	DK	DK rendelkezik katonai szakértelemmel, amelyet felhasznál a gyakorlatok támogatására.
25	B.4	A nemzeti környezetvédelmi tanácsadási rendszerek és a kapcsolódó információcsere fejlesztésének előmozdítása. (Szubregionális szintű) együttműködési eszközök létrehozásának mérlegelése	OTSOPA 2020	UK		Folyamatban van
26	B.5 B.7 B.8	A REMPEC-kel és a HELCOM-mal folytatott együttműködés megerősítése közös HNS-reagálási kézikönyv kidolgozása tekintetében		Titkárság, FR,		Új
27	B.6.	Az OSPAR-bizottsággal, a regionális megállapodásokkal és más, a tengeri környezet hajózásból, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből származó szennyezéssel szembeni védelmében érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése, figyelembe véve a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvből és a víz-keretirányelvből eredő kötelezettségeket (1)		Titkárság, BE és NL; polgári védelem (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtásával kapcsolatos információcsere)	A titkárság felveszi a kapcsolatot az OSPAR-ral a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv D8. számú, a jelentős mértékű akut szennyezés nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kötelezettség tekintetében, és jelentést tesz a 2020. évi OTSOPA számára BONN 19: a Bonni Megállapodás és a HELCOM legfontosabb ülésein való kölcsönös részvétel mérlegelése. (vö. BAAP 2016–2019, A.3.3.)	Új

29	B.9.	a BE-AWARE 2030 projekt tendenciaelemzése. Az eredmények értékelése és nyomon követése.	Folyamatban van	NL és polgári védelem		Új
30	B.9.	Információ- és tapasztalatcsere a következők terén: a hajók növekvő mérete, megújuló energia, a tengeri olaj- és gázipar, LNG-tüzelőanyagok és kikötői bővítések, önvezető hajók és radioaktív anyagok.		Polgári védelem		Új

A „C” stratégiai célhoz (reagálás) kapcsolódó 31–40. feladat:

Feladat

Stratégiai fellépés

Leírás

Céldátum

Irányítás

Előrehaladás

Állapot

C.1.

C.4.

Információcsere az eseményekkel kapcsolatos tanulságok vonatkozásában, beleértve a szélerőműparkokban és a menedékhelyeken bekövetkezett eseményeket, továbbá a szennyezési eseményeket követő hulladékgazdálkodás vonatkozásában.

OTSOPA

BONN

Polgári védelem

Folyamatban van

C.1.

C.5.

A szennyezési események jelentésére szolgáló hatékony bejelentési rendszer fenntartása, valamint a segítségnyújtásra vonatkozó kérelmek és felajánlások kezelése az Európai Bizottság tengerszennyezési közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszerének (CECIS) felhasználásával.

Folyamatban van

EU, NO, DK

6 hónapos projekt két munkaértekezlettel és kilenc ország bevonásával.

Folyamatban van

C.2.

A tengeri eseményekre vonatkozó közös reagálási tervek (DENGERNETH-terv [DE], MANCHEPLAN-terv [UK és FR], a négyoldalú cselekvési terv [BE], NORBRIT-terv [UK és NO], UK és IR egyetértési megállapodása, [a Vizcayai-öbölre vonatkozó terv]) kidolgozása, karbantartása és naprakésszé tétele.

Szükség esetén végzett tevékenység

Érintett polgári védelem

Folyamatban van

C.3.

A vadon élő növényekre és állatokra vonatkozó nemzeti reagálási rendszerekkel kapcsolatos információcsere fenntartása

Folyamatban van

– FR, SE és polgári védelem

Folyamatban van

C.7.

C.6.

Az újgenerációs üzemanyagok vonatkozásában a kutatás-fejlesztés és az információcsere ösztönzése és lehetőség szerint megvalósítása.

NO és projektpartnerek

Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO) 2019-es pályázati felhívása

Folyamatban van

C.7.

C.6.

Reagálás és felkészültség az újgenerációs üzemanyagok területén

NO és projektpartnerek

A 35. pontra érkezett válaszok alapján

C.6.

Információcsere és a szennyezési események további kutatásának ösztönzése, beleértve a következőket: :

•	az éjszaka, a rossz látási viszonyok és a rossz időjárási körülmények között bekövetkező balesetek;

•	nehézolajjal összefüggésben bekövetkező és vegyi balesetek, lehetőség szerint külső finanszírozású projekteken keresztül;

•	reagálási technológiák, berendezések és egyéb operatív eszközök, különösen a következők tekintetében: integrált felügyeleti érzékelők, az olajszennyezés terjedésének modellezése, döntéshozatali támogatási eszközök és reagálási technológiák.

Polgári védelem

Folyamatban van

C.6.

A veszélyes és ártalmas anyagok regionális kockázatértékelésére irányuló projektjavaslat megvitatása és kidolgozása.

Polgári védelem és titkárság

Folyamatban van

C.6.

A veszélyes és ártalmas anyagokkal kapcsolatos kutatás folytatásának előmozdítása, többek között a következő területeken: a veszélyes és ártalmas anyagokkal kapcsolatos reagálási technológiák, a veszélyes és ártalmas anyagok tulajdonságainak és viselkedésének nem szabványos körülmények között történő vizsgálata, valamint a fejlett döntéstámogató eszközök továbbfejlesztése és validálása.

Polgári védelem

Folyamatban van

C.8.

A nemzeti kockázatértékelési rendszerekre vonatkozó információcsere, többek között a vészvontatás tekintetében.

Szükség esetén végzett tevékenységek

Polgári védelem

Új

I. melléklet

A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei

A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei, I–VI. melléklet és 1. jegyzőkönyv

A MARPOL-egyezmény a véletlen szennyezés megelőzését, valamint a rutinműveletekből származó szennyezés megelőzését célzó szabályozásokat foglal magában, amelyeket hat műszaki melléklet részletez.

(a) I. melléklet – Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. –276(70) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány [IOPP] „B” kiegészítő nyomtatványát érintő módosítások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. –266(68) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a 12. szabály módosításai –az olajmaradékhoz használt tartályok [szennyvíziszap])

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. –265(68) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. mellékletének a sarkvidéki szabályzat környezettel kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosítása)

A MARPOL-egyezmény I. mellékletének módosítása – hatálybalépés: 2016. március 1. –256(67) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (A 43. szabály módosítása – az Antarktiszi területen történő olajhasználatra vagy -szállításra vonatkozó különleges követelmények)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –248(66) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény 1. mellékletének módosításai a stabilitási eszköz kötelező szállítási követelményei tekintetében) –MEPC 66/21/Corr.1

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –246(66) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. január 1. –238(65) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. és II. mellékletének az elismert szervezetekről szóló szabályzata [RO-szabályzat] alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2014. október 1. –235(65) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti, az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány „A” és „B” kiegészítő nyomtatványát érintő módosítások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. –216(63) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. –190(60) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (észak-amerikai kibocsátás-ellenőrzési terület)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. –189(60) MEPC-határozat

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. január 1. –187(59) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. melléklete 1., 12., 13., 17. és 38. szabályának módosításai, az IOPP-bizonyítvány és az olajnapló I. és II. részének kiegészítései)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. január 1. –186(59) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. mellékletének új 8. fejezettel való kiegészítése és az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány „B” kiegészítő nyomtatványát érintő kapcsolódó módosítások).

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2008. december 1. –164(56) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (befogadó létesítmények a speciális területeken kívül és szennyvízkibocsátás)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2007. augusztus 1. –141(54) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az 1. szabály módosításai, a 12A. szabály kiegészítése, az IOPP-bizonyítvány kapcsolódó módosításai és a MARPOL-egyezmény felülvizsgált I. mellékletében foglalt 21. szabály módosításai)

A MARPOL-egyezmény I. mellékletének szövege –2007. január 1.– 117(52) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált I. melléklete)

(b) II. melléklet – Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok által okozott szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény II. mellékletének módosítása – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. –270(69) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény II. mellékletének módosításai – felülvizsgált GESAMP veszélyértékelési eljárás)

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. –265(68) MEPC-határozat

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. –246(66) MEPC-határozat

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. január 1. –238(65) MEPC-határozat

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. –216(63) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

A MARPOL-egyezmény II. mellékletének szövege – 2007. január 1. –118(52) (módosított) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált II. melléklete)

A II. melléklet 11. szabályával bevezetett, a vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat (IBC) – 1986. július 1-jén vagy azt követően épített tartályhajók –119(52) MEPC-határozat

A veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat módosításai

225(64) MEPC-határozat A 17., 18. és 19. fejezet módosításai, hatálybalépés: 2014. június 1.

BLG.1/Circ.19 A módosított IBC-szabályzat 2004. évi elfogadása óta besorolt vagy újra besorolt termékek

BLG.1 Circ.19/Corr.1 A módosított IBC-szabályzat 2004. évi elfogadása óta besorolt vagy újra besorolt termékek

A II. melléklet 11. szabályával bevezetett, a vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat (IBC) – 1986. július 1-je előtt épített tartályhajók –144(54) MEPC-határozat

A veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó szabályzat módosításai

(c) III. melléklet – Ártalmas anyagoknak a tengeren csomagolt formában történő szállítása által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének módosítása – (A csomagolt káros anyagok azonosítására szolgáló kritériumokról szóló függelék módosítása), hatálybalépés: 2016. március 1. –257(67) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosítása

A III. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –246(66) MEPC-határozat

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének szövege – 2014. január 1. – 193(61) MEPC-határozat

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének szövege – 2010. január 1. – 156(55) MEPC-határozat

(d) IV. melléklet – A hajók szennyvize által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. – 274(69) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény IV. mellékletének módosításai – Balti-tengeri különleges terület és az ISPP-bizonyítvány nyomtatványa)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017 január 1. – 265(68) MEPC-határozat

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –246(66) MEPC-határozat

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. –216(63) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. –200(62) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (különleges területekre vonatkozó rendelkezések és a Balti-tengernek MARPOL-egyezmény IV. melléklete szerinti, különleges területté való minősítése)

MEPC 62/24/Corr.1 – a 200(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2008. december 1. –164(56) MEPC-határozat

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2007. augusztus 1. –143(54) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978.évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény IV. mellékletének a 13. szabállyal való kiegészítése)

A MARPOL-egyezmény IV. mellékletének szövege—2005. augusztus 1.—115(51) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált IV. melléklete)

(e) V. melléklet – A hajókról származó hulladék által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének szövege–1988. december 31.

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. –277(70) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – a tengeri környezetre ártalmas anyagok és a hulladék-nyilvántartási könyvre vonatkozó formai követelmények)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. –265(68) MEPC-határozat

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –246(66) MEPC-határozat

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. –216(63) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. –201(62) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978-as jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált V. melléklete)

MEPC 62/24/Corr.1 – a 201(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2005. augusztus 1. –116(51) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. melléklete függelékének módosításai)

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2002. március 1. –89(45) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. melléklete)

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 1997. január 1. –65(37) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az V. melléklet 2. szabályának módosításai és új 9. szabály)

(f) VI. melléklet – A hajók okozta levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2019. január 1. –286(71) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a Balti-tenger és az Északi-tenger NOx-kibocsátás-ellenőrzési területté minősítése és a tartálytér szállítójegyének módosítása érvényre juttatása érdekében)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. –278(70) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének módosításai – a hajók fűtőolaj-fogyasztására vonatkozó adatgyűjtő rendszer)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. –271(69) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának módosításai – a III. szintű NOx-kibocsátás-ellenőrzési területeknek való operatív megfelelésre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek)

A MARPOL-egyezmény VI. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2016. március 1. –258(67) MEPC-határozat

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. –247(66) MEPC-határozat

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. március 1. –251(66) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény 2., 13., 19. és 20. szabálya és a MARPOL-egyezmény VI. melléklete szerinti IAPP-tanúsítvány kiegészítésének módosítása, valamint a NOx műszaki előírás 2008 szerinti vegyes üzemű motorok tanúsítása)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. –217(63) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete értelmében a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális rendelkezések, valamint a szelektív redukciós katalizátorrendszerekkel felszerelt tengeri dízelmotoroknak a NOx műszaki előírás 2008 szerinti tanúsítása)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. –203(62) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a hajók energiahatékonyságára vonatkozó szabályokkal való kiegészítés)

MEPC 62/24/Corr.1 – a 203(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. –202(62) MEPC-határozat

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a Karib-tenger kibocsátás-ellenőrzési területté való minősítése)

MEPC 62/24/Corr.1 – a 202(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2012. február 1. –194(61) MEPC-határozat

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. –190(60) MEPC-határozat

A MARPOL-egyezmény VI. mellékletének szövege—2010. július 1.—176(58) MEPC-határozat

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 263

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. október 16.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1725 végrehajtási rendelete (2019. október 9.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről Telemea de Sibiu (OFJ)	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/1726 Végrehajtási Rendelete (2019. október 15.) a bizonyos állományok tekintetében 2019-ben rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években tapasztalt túlhalászás miatti csökkentéséről	3
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1727 határozata (2019. október 7.) az Európai Unió által a miniszteri nyilatkozattal, valamint a Bonni megállapodásra vonatkozó, a miniszteri nyilatkozathoz csatolt, 2019 és 2025 közötti stratégiai cselekvési tervvel kapcsolatban a Bonni megállapodás második miniszteri értekezletén képviselendő álláspontról	9
	*	A Bizottság (EU) 2019/1728 végrehajtási határozata (2019. október 15.) a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából a játékokra vonatkozóan kidolgozott harmonizált szabványokról	32
	*	A Bizottság (EU) 2019/1729 végrehajtási határozata (2019. október 15.) a megfelelőségértékelésre vonatkozóan a 765/2008/EK és az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat referenciarendelkezéseit tartalmazó uniós jogi aktusoknak a támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról ( 1 )	36

Szám	A szabvány hivatkozása
1.	EN 71-1:2014+A1:2018 Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok
2.	EN 71-2:2011+A1:2014 Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság
3.	EN 71-3:2019 Gyermekjátékszerek biztonsága. 3. rész: Bizonyos elemek migrálása
4.	EN 71-4:2013 Gyermekjátékszerek biztonsága. 4. rész: Kísérletezőkészletek kémiai és hasonló kísérletekhez
5.	EN 71-5:2015 Gyermekjátékszerek biztonsága. 5. rész: Kémiai játék(készletek) a kísérletezőkészletek kivételével
1.	EN 71-7:2014+A2:2018 Gyermekjátékszerek biztonsága. 7. rész: Ujjal felvihető festékek. Követelmények és vizsgálati módszerek Megjegyzés: Az engedélyezett climbazol tartósítószer esetében (e szabvány B. melléklete B.1. táblázatának 22. bejegyzése) a megfelelőség vélelme a 0,2 %-os (nem 0,5 %-os) megengedett maximális koncentráció erejéig alkalmazandó. Ez a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) „ADDENDUM to the Opinion on Climbazole (P64) ref. SCCS/1506/13” (KIEGÉSZÍTÉS a climbazolról szóló véleményhez (P64), referenciaszám: SCCS/1506/13) dokumentumán alapul, amely a szabványnak a CEN által történő közzétételét követően került elfogadásra. https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_212.pdf
2.	EN 71-8:2018 Gyermekjátékszerek biztonsága. 8. rész: Tevékenységet igénylő gyermekjátékszerek otthoni használatra
3.	EN 71-12:2013 Gyermekjátékszerek biztonsága. 12. rész: N-nitrozaminok és N-nitrozálható anyagok
4.	EN 71-13:2014 Gyermekjátékszerek biztonsága. 13. rész: Szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készletek és ízlelésen alapuló játékok
5.	EN 71-14:2018 Gyermekjátékszerek biztonsága. 14. rész: Trambulinok otthoni használatra
6.	EN 62115:2005 Villamos játékok. Biztonság IEC 62115:2003 (Módosítva) + A1:2004 EN 62115:2005/A11:2012/AC:2013 EN 62115:2005/A11:2012 EN 62115:2005/A12:2015 EN 62115:2005/A2:2011/AC:2011 EN 62115:2005/A2:2011 IEC 62115:2003/A2:2010 (Módosítva)

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
1.	EN 71-3:2013+A3:2018 Gyermekjátékszerek biztonsága. 3. rész: Bizonyos elemek migrálása	2020. április 15.
2.	EN 71-14:2014+A1:2017 Gyermekjátékszerek biztonsága. 14. rész: Trambulinok otthoni használatra	2020. január 22.

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról szóló, 2018. november 5-i (EU) 2018/1832 bizottsági rendelethez ( HL L 301., 2018.11.27. )	41


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.