(1)

2007 áprilisában a 452/2007/EK rendelettel a Tanács 9,9–38,1 % arányú végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára (2); 2010 decemberében az alaprendelet 5. cikke szerinti új vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálatok) az 1243/2010/EU rendelettel (3) a Tanács a Since Hardware (Guangzhou) Co – egy kínai vasalódeszka-exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

2010 januárjában az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 77/2010/EU végrehajtási rendelettel (4) a Tanács módosította az intézkedéseket.

(3)

2010 márciusában az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a 270/2010/EU végrehajtási rendelettel (5) a Tanács módosította az intézkedéseket.

(4)

2010 szeptemberében a 805/2010/EU rendelettel (6) a Tanács a Foshan Shunde Yongjian Housewares and Hardware Co. Ltd, Foshan – egy kínai vasalódeszka-exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság C-141/08 P. sz. ügyben hozott ítéletével (7) összhangban.

(5)

A 987/2012/EU végrehajtási rendelettel (8) a Tanács 2012 októberében a Kínai Népköztársaságból származó, a Zhejiang Harmonic Hardware Products Co. Ltd. – egy kínai vasalódeszka-exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság T-274/07. sz. ügyben hozott ítéletével (9) összhangban.

(6)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 11. cikk (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a Tanács 2013 júliusában a 695/2013/EU végrehajtási rendelettel (10) újabb öt évvel meghosszabbította a Kínából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó intézkedéseket, és hatályon kívül helyezte az Ukrajnából származó vasalódeszkákra vonatkozó intézkedéseket.

(7)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (11) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem) érkezett.

(8)

A kérelmet 2018. április 20-án nyújtotta be három uniós gyártó (a Colombo New Scal S.p.A, a Rörets Polska Sp. Z.o.o. és a Vale Mill (Rochdale) Ltd, a továbbiakban: kérelmezők), amelyek termelése a vasalódeszkák teljes uniós termelésének több mint 50 %-át teszi ki.

(9)

A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(10)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2018. július 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (12) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megindítását.

(11)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(13)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta négy olyan uniós gyártóból állt, amelyek a rendelkezésre álló időn belül észszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív uniós értékesítési és termelési volumennel rendelkeztek a felülvizsgálati időszakban. E négy vállalkozás a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumenének több mint 55 %-át adta. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(16)

Egy az előzetes mintában nem szereplő uniós gyártó jelezte, hogy támogatja az ideiglenes mintavételt. További észrevétel nem érkezett, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(17)

A mintában szereplő uniós gyártók egyike végül nem küldött vissza kitöltött kérdőívet, ennélfogva el kellett távolítani az uniós gyártók mintájából. A fennmaradó uniós gyártók a teljes uniós termelési és értékesítési volumen több mint 50 %-át adták, így a minta az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan továbbra is reprezentatívnak minősült.

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek és bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat.

(19)

A független uniós importőrök egyike sem működött együtt.

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert kínai exportőrt és gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(21)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül egyetlen kínai exportáló vagy gyártó sem adta át a kért információkat, vagy működött együtt.

(22)

A Bizottság értesítette a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy a kínai exportőrök és gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni, és ennek megfelelően a kínai exportőrök és gyártók tekintetében a rendelkezésre álló tényekre fogja alapozni a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatos a megállapításait.

(23)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak, valamint a mintában szereplő négy uniós gyártónak. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre. A mintában szereplő uniós gyártók közül három küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(24)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártók:

(25)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság megindította a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri az érintett országban működő valamennyi gyártót, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára az értesítés III. mellékletében kért adatokat.

(26)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív. Az előírt határidőn belül nem nyújtottak be az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében kért adatot, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságára vonatkozó álláspontot sem.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(28)

2018. szeptember -án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: a 2018. szeptember 6-i feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vasalódeszkák előállításához. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság a következő három lehetséges reprezentatív országot jelölte meg: Brazília, Szerbia és Törökország.

(29)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz a kérelmezők egyikétől érkeztek észrevételek.

(30)

A Bizottság a (105)–(106) preambulumbekezdésben kifejtett módon a kérelmezőtől kapott észrevételekre a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokra vonatkozó második, 2018. október 26-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: az október 26-i feljegyzés). A 2018. október 26-i feljegyzésben a Bizottság megállapította a termelési tényezők jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy az adott szakaszban Törökország tekinthető a leginkább megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

(31)

A Bizottság 2019. július 4-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(32)

Nem érkezett a Bizottság megállapításait vitató észrevétel.

(33)

A hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 3924 90 00, ex 4421 99 99, ex 7323 93 00, ex 7323 99 00, ex 8516 79 70 és ex 8516 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 3924900010, 4421999910, 7323930010, 7323990010, 8516797010 és 8516900051) alá tartozó, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, beleértve az ujjafát és az alaptartozékokat, vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot is (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(34)

A jelenlegi felülvizsgálat az eredeti vizsgálatok megállapításaival egyezően megerősítette, hogy a Kínában és a reprezentatív országban gyártott és azok belföldi piacán értékesített vasalódeszkák, valamint az uniós gyártók által előállított és az uniós piacon értékesített vasalódeszkák alapvető fizikai és műszaki jellemzői megegyeznek, valamint alapvető felhasználási területeik is azonosak.

(35)

Ezek a termékek ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(36)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(37)

Egyetlen kínai exportőr vagy gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Nem nyújtottak be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokkal kapcsolatos információt, illetve az ilyen információt alátámasztó bizonyítékot. Ugyanígy az exportáló gyártók egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(38)

A kínai kormány nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, továbbá nem tett észrevételt a kérelmezőtől származó és az ügy irataiban foglalt bizonyítékokra, ideértve azokat, amelyek a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban (a továbbiakban: a jelentés) (13) szerepelnek.

(39)

A Bizottság 2018. július 27-én értesítette a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy a kínai exportőrök és gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a megállapításait. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt fél számára, ezért felkérte azt, hogy tegye meg észrevételeit. A Kínai Népköztársaság képviselete nem tett észrevételt.

(40)

Ennek alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a felülvizsgálati kérelemben foglalt információk, valamint az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottsággal közölt adatokon alapuló statisztikák (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) és a kínai vámhatóságok hivatalos adatbázisából származó kiviteli adatokon alapuló statisztikák (a továbbiakban: a kínai adatbázis) szolgáltak. A Bizottság emellett egyéb nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlasz (14) (a továbbiakban: GTA) és az Orbis Bureau van Dijk (15) (a továbbiakban: Orbis) adatbázisaiból származó adatokat is felhasznált.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(43)

A 4.2. pontban bővebben kifejtett módon a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint azt, hogy fennállnak-e a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások, többek között az előbbi rendelkezésben nem teljeskörűen felsorolt elemek figyelembevételével kell értékelni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében a jelentős torzulások fennállásának értékelése során figyelembe kell venni az exportáló országban a felülvizsgálat tárgyát képező terméket illetően alkalmazott árakra és a termékek költségeire ezen elemek egyike vagy több ilyen elem által gyakorolt hatásokat. Ugyanis, mivel ez a lista nem kumulatív, nem minden elemre kell tekintettel lenni a jelentős torzulás megállapításához. Ráadásul ugyanazok a ténybeli körülmények vehetők alapul a lista egy vagy több eleme fennállásának igazolásához. Ugyanakkor a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulásokkal kapcsolatos következtetéseket a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lehet levonni. A torzulások fennállásának átfogó értékelésekor figyelembe vehető az exportáló ország általános háttere és helyzete is, különösen akkor, ha a Kína alkotmányát és teljes jogrendszerét megalapozó „szocialista piacgazdaság” eszméje kiterjedt hatásköröket biztosít a kormánynak a gazdasági beavatkozásra, amelynek révén az árak és a költségek nem a szabadpiaci erőviszonyoknak megfelelően alakulnak.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(47)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra a vizsgálat megindításakor, hogy megcáfolják a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat. Erre vonatkozóan a Bizottság előzőleg elkészítette a jelentését. A jelentés rámutatott a gazdaság számos szintjén meglévő számottevő kormányzati beavatkozásokra, többek között a termelés számos kulcsfontosságú tényezőjét (például a földterületeket, az energiát, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt), valamint egyes ágazatokat (például az acélipart és a vegyipart) érintő konkrét torzulásokra. A megindítási szakaszban a jelentés bekerült a vizsgálat iratai közé.

(48)

A kérelmező kérelme ezenkívül – a jelentéssel összhangban – alátámasztotta az előzőekben említett, a 2. cikk (6a) bekezdés b) pontjának értelmében vett, különösen az acélágazatot érintő jelentős torzulások fennállására vonatkozó állításokat, főként ara tekintettel, hogy a kérelmező szerint az acél a vasalódeszka-gyártóknál felmerült előállítási költségek legalább 40 %-át az acél teszi ki.

(49)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló bizonyítékok, ezen belül a nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodó jelentésben foglalt bizonyítékok alapján végezte el. Az elemzés kiterjedt a kínai gazdaság egészében végrehajtott jelentős kormányzati beavatkozások vizsgálatára, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék szempontjából releváns ágazat konkrét piaci helyzetére.

(50)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő bizonyítékokat.

(51)

A kínai gazdasági rendszer alapja az ún. „szocialista piacgazdaság” eszméje. A kínai alkotmányban rögzített gondolat meghatározza Kína gazdaságirányítását. Alapelve, hogy „a termelőeszközök a szocialista állam, vagyis nép egésze, valamint a dolgozó emberek kollektív tulajdonában vannak”. E felfogás szerint az állami tulajdonú gazdaság „a nemzetgazdaság vezető ereje”, az állam feladata pedig, hogy „biztosítsa annak konszolidációját és növekedését” (16). Ebből eredően a kínai gazdaság általános berendezkedése nemcsak hogy megengedi, de kifejezetten meg is követeli a számottevő kormányzati beavatkozásokat. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg. Ennek ékes példája a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti stádiumára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A szabályozás megtűri az egyéb tulajdoni formákat is: a törvény engedi az állami tulajdonnal párhuzamos fejlődésüket (17).

(52)

Ezenkívül a kínai jog szerint a kínai szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai jellemzőkkel bíró szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe.” (18) Ez szemlélteti, hogy a KKP megkérdőjelezetlen és folyamatosan növekvő irányítást gyakorol Kína gazdasági rendszere fölött. A kínai rendszertől elválaszthatatlan vezető szerep és ellenőrzés jelentős mértékben túllépi az olyan országokban szokásos mértéket, ahol a kormányok általános makrogazdasági irányítást gyakorolnak, amelynek keretein belül a szabadpiaci erőviszonyok érvényesülnek.

(53)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg a céljait, amelyek inkább a KKP politikai programjának felelnek meg, és nem a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (19). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek: kiterjednek az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre, valamint a szabályozási környezet szintjére.

(54)

Először is az általános igazgatási ellenőrzés szintjén a kínai gazdaság irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. E tervek összessége az ágazatok és horizontális szakpolitikák átfogó és összetett mátrixára kiterjedően a kormányzat minden szintjén megjelenik. A tartományi szintű tervek részletesek, míg a nemzeti tervek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok támogatását szolgáló eszközöket, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek jelenleg is konkrét kimeneti célokat rögzítenek, ami a korábbi tervezési ciklusok általános jellemzője volt. A tervek alapján a kormányzati prioritásoknak megfelelően egyedi ipari ágazatokat és/vagy projekteket választanak ki pozitív vagy negatív prioritásként, amelyekhez konkrét fejlesztési célokat rendelnek (ipari korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.2.2.5. szakaszt) (20).

(55)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.2.2.8. szakaszt) (21). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer egyéb elemeiről, pl. a részvény- és kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer e bankszektoron kívüli részeinek intézményi berendezkedése és tevékenysége nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (22).

(56)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén a gazdaságra irányuló állami beavatkozások sokféle formát öltenek. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. E célok jellege azonban nem nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (23). Ugyanígy a beruházások terén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és nagyságrendjét. A beruházások átvilágítása, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközök az iparpolitikai célok támogatásában, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásában, valamint a belföldi ipar megerősítésében (24).

(57)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alaptételekre épül, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. Az ilyen jelentős mértékű kormányzati beavatkozások ellentétesek a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva torzítják az erőforrások piaci elveknek megfelelő elosztását (25).

(58)

Kínában a gazdaság jelentős részét képviselik azok a vállalkozások, amelyek az állam tulajdonában vannak, illetve az állam ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(59)

A vasalódeszka-ágazaton belüli állami tulajdont illetően – ahogyan ezt az előző hatályvesztési felülvizsgálat is megállapította – Kínában potenciálisan magas a vasalódeszka-gyártók száma. Mivel a kínai kormány nem nyújtott be információt az ágazattal kapcsolatban, továbbá tekintettel az ágazat széttagolt jellegére, az ágazaton belüli tulajdonviszonyokat illetően nehezen fogalmazhatók meg általános következtetések. A kérelmező beadványa szerint azonban a felülvizsgálat tárgyát képező termék inputágazatait illetően megállapítható, hogy a vasalódeszka-gyártóknál felmerülő előállítási költségek 40-60 %-át a felhasznált acél teszi ki. Ennélfogva az acélárak jelentős költségtényezőnek számítanak a vasalódeszkák gyártási folyamatában. Amint azt a Bizottság a jelentésében megállapította, az acélágazatban jelentős mértékű a kínai állam tulajdonosi szerepe. A legfontosabb gyártók közül több is állami tulajdonú, ezek közül egyeseket (pl. Baosteel, Anshan Iron and Steel, Wuhan Iron and Steel stb.) az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum (26) példaként említ a 12. ötéves terv időszakának eredményeivel összefüggésben. Míg az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között szereplő öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban. (27) A vasalódeszkák alapvető alkotóelemének előállításában tehát jelentős mértékű állami tulajdon, következésképpen pedig állami beavatkozás érvényesül.

(60)

Az állami ellenőrzést illetően a kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítják folyamatos befolyásukat az állami tulajdonú vállalatok felett, ideértve a vasalódeszkákat és azok összetevőit gyártó vállalatokat is. Az állam (és sok tekintetben a KKP is) nem csupán az általános gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazásában és az egyes vállalatoknál történő végrehajtásának felügyeletében játszik tevékeny szerepet, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen a vállalatok operatív döntéshozatalában, ezáltal pedig bizonyos mértékű ellenőrzést gyakorol a kínai vállalkozások felett (28). A vasalódeszka-gyártás ágazatában, valamint annak inputágazataiban a vállalatok feletti állami ellenőrzés meglétére utaló elemeket a 3.2.2.4. szakasz mutatja be részletesebben. Ezenkívül a vasalódeszkák gyártásához felhasznált egyik alapvető összetevő, a teljes előállítási költség 25-30 %-át kitevő hegesztett acélcsövek vonatkozásában a Bizottság előzőleg megállapította, hogy olyan esetekben is állami beavatkozás történik, amikor a gyártó vállalatokban nincs vagy csak részben van állami tulajdon, aminek az eredményeképpen az üzleti döntéseket nem a piac jelzéseire reagálva hozzák meg (29). A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy jelentős állami beavatkozás áll fenn a hegesztett acélcsövek kínai ágazatában, amely nagymértékben a vasalódeszka-gyártókat látja el, és hatással van azok költségeire.

(61)

Az állam által a vasalódeszka-gyártási ágazatban, valamint annak fő inputágazatában, az acélágazatban gyakorolt szakpolitikai felügyeletre és irányításra vonatkozó elemzést a 3.2.2.4. és a 3.2.2.5. szakasz tartalmazza. Az ezekben az ágazatokban érvényesülő kormányzati ellenőrzésnek és beavatkozásnak az említett szakaszokban ismertetett magas szintje mellett még a magántulajdonban lévő vasalódeszka-gyártók sem működhetnek piaci viszonyok között.

(62)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vasalódeszka-piacot, valamint annak legfontosabb beszállítói piacát jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában, vagy annak ellenőrzése, vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak. A Bizottság ezenkívül azt a következtetést is levonta, hogy a vasalódeszkák alapvető acél összetevőinek piacát jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a hatóságok tulajdonában, vagy azok ellenőrzése, vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(63)

A kínai állam a vállalatokon belüli állami jelenlét révén is képes beavatkozni az árak és a költségek alakulásába. Így különösen a KKP állami és magántulajdonú vállalatokba egyaránt beépülő sejtjei révén az állam fontos csatornához jut az üzleti döntések befolyásolásában. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (legalább három, a KKP alkotmányában meghatározott taggal (30)), amelynek tevékenységéhez az adott vállalatnak kell biztosítania a körülményeket. Úgy tűnik, korábban nem tartották be minden esetben, illetve érvényesítették szigorúan ezt az előírást. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (31). 2017. évi értesülések szerint a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működik pártsejt, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerülnek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (32). Ezek a szabályok a kínai gazdaság egészére kiterjedően, annak valamennyi ágazatában, így a vasalódeszka-gyártási ágazatban is alapelvként érvényesülnek. Megállapítható tehát, hogy a szabályok a vasalódeszka-gyártókra, valamint azok inputágazataira is vonatkoznak.

(64)

Például a KKP-struktúrák személyi összetétele átfedést mutat a vezető testülettel legalább egy vasalódeszka-gyártó, a Since Hardware (Guangzhou) Co. Ltd. esetében, amely a saját állítása szerint termelés és exporttevékenység tekintetében egyaránt „piacvezető szerepet” tölt be (33). A Bizottság megállapította, hogy a vállalat igazgatósági elnöke és ügyvezető igazgatója tagsággal rendelkezik Kanton város népi politikai tanácsadó bizottságában, valamint Kanton város Huadu kerülete népi politikai tanácsadó bizottságának állandó bizottságában is (34).

(65)

A felsorolt tényezők közvetlenül arra utalnak, hogy kormányzati beavatkozás valósul meg például a KKP jelenléte és érintettsége révén, és a kínai kormány beavatkozik a vasalódeszka-gyártás áraiba és költségeibe.

(66)

Az állam jelenléte és beavatkozása a pénzügyi piacokon (lásd még az alábbi 3.2.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagok és egyéb inputok biztosítása terén szintén torzító hatással van a piacra (35). Így különösen a vasalódeszkák acél összetevőit illetően a Bizottság utóbbi vizsgálatai szoros kapcsolatok meglétét állapították meg a kínai acéltermék-gyártók és az állam, elsősorban a KKP döntéshozatali folyamatai között (36).

(67)

Mindezek alapján, továbbá az együttműködés és a fenti előzetes megállapítás ellenkezőjét alátámasztó információk hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai vállalatokban, többek között a vasalódeszka-gyártási ágazat vállalataiban, valamint a pénzügyi és az egyéb inputágazatokban az állam jelenléte a 3.2.2.3. és az azt követő szakaszokban ismertetett kerettel együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy beavatkozzon az árak és a költségek tekintetében.

(68)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel, és célokat tűz ki a központi és helyi kormányzatok számára. A vonatkozó tervek a kormányzat valamennyi szintjén elkészülnek, és szinte teljeskörűen lefedik a gazdasági ágazatokat. A tervezési eszközök kötelező erejű célkitűzéseket rögzítenek, az egyes igazgatási szintek hatóságai pedig figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer eredményeként az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy más okból politikailag fontosnak tartott ágazatokba irányulnak ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erőviszonyok határoznák meg (37).

(69)

A Bizottság megállapította, hogy bár ágazatspecifikus közpolitika és/vagy a vasalódeszka-gyártást közvetlenül érintő szakpolitikai dokumentum nem ismert, a vasalódeszka-gyártás az általános központi tervdokumentumok hatálya alá tartozik, ahogyan ezt a kínai vasalódeszka-ágazatról készített piaci tanulmány is megerősítette. (38) Ez utóbbi tanulmány kifejezetten a 13. központi ötéves terv teljesítésével összefüggésben elemzi az ágazat alakulását.

(70)

Ezenkívül a kérelmező beadványa szerint a vasalódeszkák előállítási költségeinek 40-60 %-a a vasalódeszka-gyártás során felhasznált különféle acélipari inputokból származik. Emellett az egyéb nyersanyagok, köztük a vegyipari inputok (habanyagok, műanyagok, festékek, bevonatok) és a textilipari inputok (pamutszövet) is befolyásolják a vasalódeszka-gyártás költségszerkezetét és árazását. E tekintetben a Bizottság jelentős kormányzati beavatkozást állapított meg a vasalódeszka-gyártáshoz felhasznált nyersanyagok terén. (39) A fellelt közpolitikai dokumentumok és intézkedések rendkívül nagy száma befolyásolhatja a piaci erőviszonyok alakulását az említett nyersanyagok piacán, ezáltal pedig érintheti a vasalódeszkák összetevőinek árát, továbbá a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítási költségeit is.

(71)

Például az acélra az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum (a továbbiakban: tizenharmadik ötéves acélipari terv) vonatkozik, amely gyakorlatilag az ágazat fejlesztésének valamennyi vonatkozását lefedi, ideértve többek között a termelési kapacitási célokat, a hatékony ellátás korszerűsítését és biztosítását, az ipari szerkezetátalakítást, a pénzügyi támogatást, a mennyiségi célkitűzéseket, az acélgyárak földrajzi elhelyezkedését. A tizenharmadik petrolkémiai és vegyipari ötéves terv (2016–2020) szintén szigorúan szabályozza a vegyipari ágazatot, lefedve a kerékpáralkatrészek előállításához használt nyersanyagokat, például a gumit, a festékeket és a műanyagokat is.

(72)

Emellett az acélágazatot az állami tulajdonú vállalatok nagymértékű jelenléte jellemzi (lásd az (59) preambulumbekezdést). Az acélágazatot szigorúan szabályozza az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum. A terv megállapítja, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (40).

(73)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (41) (a továbbiakban: a katalógus) az ösztönzött ágazatok közé sorolja a vas- és acélipart. Így különösen a katalógus ösztönzi „az acéltermékek teljesítményének és minőségének javítását, valamint e termékek korszerűsítését szolgáló technológiák fejlesztését és alkalmazását, ideértve többek között a nagy szilárdságú, legalább 600 MPa szakítószilárdságú gépjárműkarosszéria-lemezeket, az olaj- és gázszállító vezetékek előállításához használt nagy teljesítményű csővezeték-acélt, a hajóépítéshez használt, nagy szilárdságú, széles és vastag lemezeket, a hajógépészetben használt acélt, az épületek, hidak és egyéb szerkezetek építéséhez használt mérsékelt vastagságú, legalább 420 MPa szakítószilárdságú lemezeket, a nagy sebességű vasúti szállításhoz és a vasúti teherszállításhoz használt acélt, a kis vasveszteségű és magas mágneses indukciójú szilíciumacélt, a korrózió- és kopásálló acélt, az erőforrás-kímélő, korrózióálló acélötvözeteket (a korszerű ferrites korrózióálló acélt, a duplex korrózióálló acélt és a nitrogénnel stabilizált duplex korrózióálló acélt), a nagy teljesítményű alapelemek (fogaskerekek, 12,9 vagy magasabb keménységű csavarok, nagy szakítószilárdságú rugók, hosszú élettartamú csapágyak) gyártásához használt speciális acélrudakat és hengerhuzalokat, valamint a magas minőségű speciális kovácsoltacél-anyagokat (többek között a szerszám- és öntvényacélt, a korrózióálló acélt és a gépgyártáshoz használt acélt)”. A Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan a közelmúltban folytatott szubvencióellenes vizsgálat megerősítette a katalógus alkalmazhatóságát (42).

(74)

Szintén erőteljes állami beavatkozás érvényesül a kínai vegyipari ágazatban. Egyrészt jellemző az állami tulajdonú vállalatok uralkodó szerepe. Kínában a legnagyobb vegyipari vállalatok között vannak állami tulajdonban lévők, a vegyipari vállalatok összes eszközein belül pedig jelentős arányt képvisel az állami tulajdon (43). Másrészt az állam számos terv- és szabályozási dokumentum útján gyakorol ellenőrzést a vegyipari ágazat felett, amelyeket az egymást követő jogalkotó és igazgatási szervek adnak ki a kormányzat minden szintjén. E tervintézkedések mindegyikét a különböző igazgatási szinteken mérlegelés alapján, szabályozottan és módszeresen, folyamatos kormányzati felülvizsgálat mellett hajtják végre (44).

(75)

A Bizottság jelentése a vegyipari ágazat irányításának átfogó tervdokumentumaként a tizenharmadik petrolkémiai és vegyipari ötéves tervet (2016–2020) jelöli meg, amelyet az Ipari és Informatikai Minisztérium 2016. október 18-án adott ki. A dokumentum a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozóan szabja meg a petrolkémiai és vegyipari ágazat fejlődési irányait a 13. nemzeti ötéves terv és a „Made in China 2025” stratégia rendelkezéseivel összhangban. Fejlesztési célkitűzések meghatározása és a termelési célértékekre vonatkozó utasítások megfogalmazása mellett a terv állami ellenőrzés alá vonja a termelési kapacitást és a vállalati döntéshozatalt is (45). A terv hatálya alá tartozó termékek között megtalálható a vasalódeszkák előállításához felhasznált számos input, így különösen a festékek, valamint az epoxi, illetve poliészterkeverékek formájában alkalmazott bevonatképző anyagok (46). Hasonlóképpen ez utóbbi termékek piacát az állam tartományi szinten is irányítja, például Hebei tartományban a tartomány petrolkémiai ágazatának fejlesztésére vonatkozó 13. ötéves terv révén, amely az egyes részágazatokra vonatkozóan meghatározza a fejlesztési modelleket, amelyek a festékekre és poliészterekre is kiterjedően a kapacitásirányítást is magukban foglalják. (47)

(76)

A vasalódeszkák gyártásában felhasznált további input, a pamutszövetek piacát a kínai állam ugyancsak tervdokumentumok, nevezetesen a textilipar fejlesztésére vonatkozó átfogó 13. ötéves terv útján irányítja. A tervben megfogalmazott szakpolitikai célkitűzések közé tartozik „a gyapotbehozatali kvóták jobb kezelése; a kvóták nagyobb arányú kihasználása; a textilipari vállalkozások jó minőségű gyapot iránti keresletének kielégítése; a gyapottartalékok minimális ára, valamint a bel- és külföldi azonnali piaci árak közötti kapcsolat kialakítása, a pamuttartalékok felhasználásának gyorsítása; a gyapothoz kapcsolódó árképzési mechanizmus, célzott ártámogatási politika, valamint kereskedelemvédelmi intézkedések folyamatos fejlesztése” (48). Ugyanezek a szakpolitikai irányok jelennek meg az ágazati iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokban, nevezetesen a gyapotszövetipar fejlesztésére vonatkozó 13. ötéves tervben is, amelyet a Kínai Gyapotszövetipari Szövetség adott ki. A terv meghatározza különösen a gyapotágazat 2020-ra vonatkozó fejlesztési céljait, ezen belül az értékesítés, a jövedelmezőség és az export növekedési arányait, valamint a termelési célértékeket (49). Ugyanezen terv utasításai között szerepel „a piacszabályozás megerősítése […] az állam által az érintett ágazatok fejlesztésére vonatkozóan kiadott iránymutatások alapján”, nevezetesen […] „a feldolgozóipari szabályozás gyapottextil-termeléssel összehangolt módosítása”, illetve „a vonatkozó, az állam által kiadott és módosított ágazati katalógusokkal való összhang biztosítása” útján (50).

(77)

A fent említett tervdokumentumok arra engednek következtetni, hogy a kínai kormány nem csupán magában a vasalódeszka-ágazatban, hanem a vasalódeszkák fő összetevőit alkotó inputok túlnyomó többsége esetében is a szakpolitikai eszközök és irányelvek széles körét alkalmazva irányítja a piac fejlesztését, többek között a piac összetételéhez és szerkezetátalakításához, a nyersanyagokhoz, a kapacitásgazdálkodáshoz, a termékskálához, a korszerűsítéshez stb. kapcsolódóan. A felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az említett ágazatok fejlesztését és működését annak valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi. (51) A kínai kormány politikájának horderejét és az abból eredő torzulásokat világosan szemlélteti a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája, amely a kínai acél- és vegyipari ágazatot érinti (52). Ezek a torzulások viszont a fő összetevők áraira hatva torzítják a vasalódeszkák előállítási költségeit, amelyek ennélfogva nem tekinthetők piaci alapúnak.

(78)

Összefoglalva: a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány olyan közpolitikákat alkalmaz, amelyek befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat a vasalódeszka-gyártási ágazatban, különösen azáltal, hogy a vasalódeszkák összetevőit előállító ágazatokban befolyásolja a szabadpiaci erőviszonyok alakulását.

(79)

A rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa olyan elsődleges célkitűzéseit, mint a követelések és tartozások méltányos rendezése, valamint a hitelezők és adósok jogszabályban biztosított jogainak és érdekei védelme. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (53)

(80)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (54) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterület kollektív, a városi földterület állami tulajdonban van). Kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek célja – például az ajánlattételi eljárások bevezetésével – annak biztosítása, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon és piaci áron történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (55) A hatóságok emellett a földterületek kiosztásakor gyakran törekszenek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (56)

(81)

Ahogy a kínai gazdaság más ágazatai is, a vasalódeszka-ágazat az általános kínai csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hatálya alátartozik. Ennek hatására a vasalódeszka-ágazat sem mentes azoktól a fentről lefelé irányuló torzulásoktól, amelyeket a csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése okoz. Ezenkívül egy korábbi vizsgálat feltárta, hogy a földhasználati jogokkal kapcsolatos műveletek során az állam okozta torzulások lépnek fel (57). A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amelyek alapján e megállapítások megkérdőjelezhetők lennének. Ennek alapján a Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődeljárási és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat eredményez Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartásakor, valamint a kínai földterületek használati jogának kiosztásakor.

(82)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számos alapvető egyezményét, így különösen azokat, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyalásra vonatkoznak (58). A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. E szervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében való közreműködése pedig továbbra is kezdetleges. (59) Ezenfelül a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartások nyilvántartásba vételi rendszere, amely a társadalombiztosítási és egyéb juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi elérhetővé teljeskörűen. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (60) A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(83)

Az ismertetett kínai munkajogi rendszer kiterjed a vasalódeszka-gyártási ágazatra, valamint az alapvető inputok beszállítóira, így az acél-, a vegyipari és a textilágazatra is. A vasalódeszka-ágazatot ennélfogva a bérköltségek torzulása közvetlenül (mivel a munkaerőköltség a vasalódeszka előállítási költségének 15-35 %-a) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke vagy nyersanyagok felhasználásakor) is érinti.

(84)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vasalódeszka-gyártási ágazatban, valamint a vasalódeszkák alapvető összetevőit előállító ágazatokban a bérköltségek torzultak.

(85)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(86)

Először is a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (61), amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. Az állami tulajdonú nem pénzügyi vállalatokhoz hasonlóan a bankok nem csupán tulajdoni jogviszony, hanem személyes kapcsolatok keretében is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (62), továbbá ugyancsak az állami tulajdonú nem pénzügyi vállalatokhoz hasonlóan a bankok rendszeresen hajtanak végre a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedéseket. Ennek során a bankok az erre vonatkozó egyértelmű jogszabályi kötelezettség teljesítésével üzleti tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végzik. (63) Mindezt egyéb meglévő szabályok fokozzák, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzöttként kijelölt vagy egyéb szempontból fontosnak tartott ágazatokhoz irányítják. (64)

(87)

Ismert ugyan, hogy különböző jogszabályi rendelkezések említik a normális banki viselkedés és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásának, például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségét, megdönthetetlen bizonyítékok, köztük a piacvédelmi vizsgálatok során tett ténymegállapítások támasztják alá azt, hogy az ilyen rendelkezések szerepe másodlagos a különféle jogi eszközök alkalmazása során.

(88)

Ezenkívül a kötvény- és hitelminősítések gyakran torzulnak különféle okokból, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések rendszerszerűen a rosszabb nemzetközi minősítéseknek feleltethetők meg.

(89)

Következésképpen a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező magánvállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatok felé tolódik el, ez pedig azt jelzi, hogy a tőke elérhetősége és költsége nem minden piaci szereplő számára azonos.

(90)

Másodszor: a hitelfelvétel költségeit mesterségen alacsonyan tartották a beruházások élénkítése érdekében. Ez túlzott mértékű, viszont egyre alacsonyabb megtérülésű beruházási kiadásokhoz vezetett. A folyamatot szemlélteti, hogy a vállalati tőkeáttétel az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt az állami szektorban, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a normális kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(91)

Harmadszor: bár a névleges kamatlábak liberalizációja 2015 októberében megvalósult, az árjelzéseket a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok alakítják. Sőt, a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás aránya továbbra is a teljes kihelyezett állomány 45 %-ának felel meg, a célzott hitelezés alkalmazása pedig a jelek szerint egyre hangsúlyosabb, mivel aránya a romló gazdasági körülmények ellenére határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(92)

A kínai hitelezés általános bővülése a tőkeallokáció hatékonyságának romlására utal, ugyanakkor nem érzékelhetők a hitelfeltételek olyan szigorításának jelei, amelyre torzulásoktól mentes piaci környezetben lehetne számítani. Mindennek eredményeképpen az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelállomány. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami ún. „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(93)

Lényegében a piac liberalizációja érdekében legutóbb tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak azok a rendszerszintű problémák, amelyek az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből adódnak.

(94)

A bemutatott pénzügyi rendszer révén egyaránt előnyhöz jutnak a vasalódeszka-gyártók, valamint a számukra nyersanyagot és egyéb inputokat beszállítók is. A vizsgálat voltaképpen nem tárt fel olyan körülményt, amely alapján megállapítható lenne, hogy a vasalódeszka-ágazatra olyan eltérő szabályok vonatkoznak, amelyekre a pénzügyi rendszert érő általános és jelentős általános állami beavatkozás nem terjed ki. A rendszer a végtermék és az inputok előállításának minden szintjén súlyosan érinti a piaci viszonyokat.

(95)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai vasalódeszka-gyártók olyan finanszírozást vehettek igénybe, amelyet közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények nyújtottak.

(96)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.2.2–3.2.2.5. szakaszban, valamint a jelentés A. részében tett megállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkről a 3.2.2.6–3.2.2.8. szakaszban, valamint a jelentés B. részében közölt jellemzésre is.

(97)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a vasalódeszka előállítása inputok széles körét igényli. Nyilvánvalóan az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások kihatnak azokra az árakra is, amelyeket a vasalódeszka előállításához ilyen inputot beszerző, illetve arra szerződést kötő gyártó fizet, és megjelenít a költségei között. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan idegen forrást vonhatnak be, amelyeket szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai. A jelenlegi vizsgálat ugyancsak nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely ennek ellenkezőjére utalna.

(98)

Következésképpen nem csupán a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árai nem használhatók fel, de érintett valamennyi inputköltség (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb.), mivel ezek árazását is befolyásolja a jelentés A. és B. részében bemutatott számottevő kormányzati beavatkozás. Sőt, a tőke, a földterületek, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok elosztásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína egészében érvényesül. Ebből például az adódik, hogy a Kínában többféle termelési tényező felhasználásával előállított inputra is jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(99)

A 3.2.2.2.–3.2.2.9. szakaszban közölt elemzés, amely többek között vizsgálja az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a vasalódeszka-gyártó ágazatra (és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező termékre) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékokat, rámutatott, hogy az árak, illetve költségek – a nyersanyag-, energia- és munkaerőköltségeket is beleértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának értelmében vett jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ez alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(100)

A Bizottság ezért a rendes értéket számtanilag képezte a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján, vagyis ebben az esetben egy megfelelő reprezentatív ország vonatkozó előállítási és értékesítési költségei alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően, a következő szakaszban foglaltak szerint.

(101)

A reprezentatív ország kiválasztása a következő szempontok alapján történt:

(102)

A (28) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a 2018. szeptember 6-i feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy három lehetséges reprezentatív országot határozott meg: Brazíliát, Szerbiát és Törökországot, majd felkérte az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek észrevételt, és javasoljanak további országokat. Csak egy kérelmező nyújtott be észrevételeket, amelyekben támogatta Törökország kiválasztását, miközben érveket sorakoztatott fel Brazília és Szerbia kiválasztása ellen. Más ország kiválasztására irányuló javaslat nem fogalmazódott meg.

(103)

Brazília, Szerbia és Törökország gazdasági fejlettsége egyaránt Kínáéhoz hasonlónak tekinthető, azaz a Világbank osztályozási rendszerében mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(104)

A világon kevés országban állítják elő a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A rendelkezésre álló adatok, így különösen a GTA és az Orbis adatainak elemzését követően a Bizottság Brazíliát, Szerbiát és Törökországot határozta meg lehetséges reprezentatív országként a jelenlegi vizsgálathoz.

(105)

Az egyik kérelmező észrevételeket nyújtott be, amelyek szerint Brazíliában és Szerbiában a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése és belföldi felhasználása nem jelentős. A kérelmező azzal érvelt, hogy az említett országok gyártói Kínából vásárolják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, hogy kiegészítsék saját termelésüket.

(106)

Ezen állításokra reagálva a Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező nem támasztotta alá bizonyítékokkal az említett országok termelési szintjének meghatározását, és nem vonultatott fel arra vonatkozó érveket sem, hogy e szint miért nem tekinthető jelentősnek. Az ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékok hiányában a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megerősítette, hogy a három országban gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, ezért elutasította az állítást.

(107)

A három lehetséges reprezentatív ország termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(108)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett az általános előállítási költségeket úgy kell meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák. A Bizottság ezért megvizsgálta, hogy az említett három országban vannak-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek olyan gyártói, amelyekről nyilvánosan hozzáférhetők a felülvizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatok.

(109)

A válogatás az Orbis segítségével készült. Mivel a vasalódeszkák előállítása általában nem főtevékenység, a válogatás több NACE-kód (70) meghatározásával és felhasználásával történt:

Ezek a kódok olyan vasalódeszka-gyártókhoz kapcsolódnak, amelyekről a Bizottság a felülvizsgálati kérelemből, valamint az (1)–(6) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során szerzett tudomást.

(110)

A fenti vizsgálat eredményeként a vasalódeszkát gyártó, és a Kínai Népköztársaságéhoz hasonló gazdasági fejlettségű országok köréből (Argentína, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Malajzia, Mexikó, Peru, Oroszország, Szerbia, Dél-Afrika, Thaiföld és Törökország) 433 olyan működő vállalkozást sikerült azonosítani, amelyekről rendelkezésére állnak a felülvizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatok. A rendelkezésre álló információk alapján csak az alábbi öt vállalkozásról volt megállapítható, hogy gyárt vasalódeszkát:

1. táblázat

A vállalkozások felsorolása

(111)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a felsorolásra vonatkozóan észrevételt tegyenek, és azt kiegészítsék egy esetlegesen reprezentatív országban található, a számukra ismert olyan más vállalatokkal, amelyek adatai nyilvánosan hozzáférhetők. A kiválasztott vállalkozások felsorolására vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(112)

A Bizottság elemzése kimutatta, hogy a szerbiai vállalat csak két vasalódeszka-modellt értékesít, a brazíliai vállalatok pedig a vasalódeszkák mellett sok más terméket is értékesítenek, amelyek valószínűleg az árbevételük, valamint értékesítési, általános és igazgatási költségeik (SGA-költségeik) nagyobb hányadát teszik ki. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az e vállalatokra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok nem tükrözik megfelelően a vasalódeszka-értékesítés költségeit.

(113)

Ezzel szemben a Bizottság megállapította, hogy a török vállalatok a vasalódeszkák széles körét értékesítik, viszont az egyéb előállított termékeik köre szűkebb, ezért úgy ítélte meg, hogy az e vállalatokra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok valószínűleg pontosabbak lesznek a vasalódeszkák gyártása és értékesítése tekintetében, ugyanakkor helytállóbbak is az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegére vonatkozó helyettesítő adatok megállapításakor.

(114)

A fentiek alapján Törökország maradéktalanul teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként. 2018. október 26-i feljegyzésében a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országként figyelembe venni, és felkérte a feleket észrevételeik megtételére. Nem érkezett észrevétel.

(115)

Ebből adódóan a Bizottság Törökország adatait, továbbá a

török vállalatok adatait használta fel ahhoz, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapítsa a megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségeket.

(116)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának második bekezdése szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az általános előállítási költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(117)

Az általános előállítási költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló adatokat használta fel. Ezért a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az általános előállítási költségek (71) százalékban kifejezve mekkora részt képviselnek a teljes előállítási költségen belül. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártott modelltől függően az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(118)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a két török vállalat 2017. évi pénzügyi adataira támaszkodott.

(119)

A Bizottság a két vállalat 2017. évi SGA-költségeire és nyereségére vonatkozóan az Orbis adatbázisában szereplő adatok súlyozott átlagát vette figyelembe.

(120)

A 2018. október 26-i feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes érték az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a nyersanyagokhoz kapcsolódó termelési tényezők torzulástól mentes költségét. A Bizottság az SGA-költségek, a nyereség és az általános költségek megállapításához a Török Statisztikai Intézet munkaügyi adatait, valamint a (115) preambulumbekezdésben megjelölt két török vállalatra vonatkozóan az Orbis adatbázisában rendelkezésre álló pénzügyi adatokat használta fel.

(121)

A rendes érték az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megállapításához a Bizottság elemezte a termelési tényezőkről rendelkezésre álló adatokat, majd úgy határozott, hogy az alábbi forrásokat és értékeket veszi figyelembe:

2. táblázat

A vasalódeszka termelési tényezői

(122)

A vasalódeszka általában kemény, keskeny, sík felületű, hőálló burkolattal védett és gyakran összecsukható lábakkal ellátott eszköz, amely ruhadarabok és ágynemű vasalására szolgál. A jelenlegi vizsgálatban a felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározása szerint a vasalódeszka gőzelszívó, fűtő- vagy fújófunkcióval ellátott felülettel, valamint ujjafával és egyéb tartozékokkal rendelkezhet. A vasalódeszka elsődleges nyersanyaga a fém, elsősorban az acél (fémlemez, cső, huzal). A vasalódeszka előállításához felhasznált egyéb nyersanyagok közé tartoznak a festékek/bevonatképző anyagok, a műanyag alkatrészek, a habanyagok és a szövetek.

(123)

A költségszerkezet a gyártott deszka típusától függően változó, például a csúcsminőségű deszkák a belépő szintűekhez képest eltérő anyagfajtákat tartalmaznak. A Bizottság a felülvizsgálati kérelem alapján határozta meg a vasalódeszkák előállításához felhasznált termelési tényezőket. Az előzőekben említetteknek megfelelően e tekintetben egyetlen fél sem nyújtott be észrevételt. Valamennyi nyersanyag esetében a torzulástól mentes egy egységre jutó érték meghatározása a Kínán kívül az összes harmadik országból a reprezentatív országba irányuló behozatal átlagos importára alapján történt, a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a GTA adatbázisban rögzített adatok felhasználásával. A Bizottság az országban fennálló, a fenti 4.2. szakaszban megállapított jelentős torzulásokra tekintettel a számításban nem vette figyelembe a Kínából érkező behozatalt.

(124)

A rendes érték megállapításához a Bizottság módszerének megfelelően a Törökországba importált termelési tényezőkre és anyagokra vonatkozó importvámokat, valamint a belföldi fuvarozási költségeket hozzá kell adni ezen importárakhoz. Ez magasabb rendes értéket eredményez, mivel az importvámok tovább növelik a termelési tényezők importárait. Ebből még magasabb dömpingkülönbözet adódna. A (137)–(138) preambulumbekezdésben szereplő megállapításra, valamint arra tekintettel, hogy jellegénél fogva e hatályvesztési felülvizsgálat annak megállapítására összpontosít, hogy folytatódott-e a dömping a felülvizsgálati időszakban, nem pedig e dömping pontos nagyságának megállapítására, a Bizottság úgy határozott, hogy felesleges kiigazítást végezni az importvámok és a belföldi fuvarozás tekintetében.

(125)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a rendelkezésre álló legfrissebb (2016. évi) statisztikákat (72) használta fel több olyan, NACE Rev. 2. kóddal jelölt feldolgozóipari ágazatban alkalmazott átlagos órabérek tekintetében (ezek konkrétan a 25., 27. és 32. kódokkal jelölt ágazatok, a béradatok csak két számjegyű kódok szintjén állnak rendelkezésre), amelyek vasalódeszkát gyártó ágazatként határozhatók meg.

(126)

A 2016. évi átlagos havi értéket az infláció tekintetében kiigazította a Török Statisztikai Intézet által közzétett belföldi termelői árindex (73) alapján.

(127)

A felülvizsgálati kérelem szerint a gyártási folyamat során felhasznált energia (villamos energia és földgáz) mennyisége elhanyagolható. Mivel a vizsgálat nem tárt fel az állításnak ellentmondó körülményt, a Bizottság azt elfogadta, és a jelenlegi vizsgálatban elhanyagolhatónak tekintette az energiaköltségeket.

(128)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi két lépésben állapította meg.

(129)

A Bizottság először a torzulástól mentes előállítási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a vasalódeszkák három – belépő szintű és csúcskategóriás – modelljének előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Törökországban megfigyelt, torzulásoktól mentes egységköltségekkel.

(130)

A második lépésben a (117) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság az előzőek szerint meghatározott előállítási költségeket kiigazította az általános előállítási költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. Ezeket a (115) preambulumbekezdés szerinti két török vállalat 2017. évi pénzügyi adatai és a felülvizsgálati kérelemben szereplő kérelmezői becslések alapján határozta meg. A Bizottság a következő tételekkel egészítette ki a torzulástól mentes előállítási költséget:

(131)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. A kínai gyártók/exportőrök együttműködésének hiányában nem volt megállapítható, hogy a vasalódeszkák mely modelljeit gyártották Kínában. A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokra hagyatkozott. E célból a kérelmezők három, belépő szintű és csúcskategóriás vasalódeszka-modellt jelöltek meg. A Bizottság a rendes értéket e modellekre vonatkozóan határozta meg.

(132)

mivel a kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt, a Bizottság az ország egészére vonatkozóan állapította meg a rendes értéket.

(133)

Az együttműködés hiánya miatt az exportárak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján történt (lásd a (40) preambulumbekezdést). A (6) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan a Bizottság az exportárak megállapításához a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatokat használta fel.

(134)

mivel a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban a behozatali volumen kg-ban szerepel, a Bizottság a (6) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési felülvizsgálat során kialakított átváltási kulcs segítségével darabra (egységre) alakította át az adatokat.

(135)

Tekintettel továbbá arra, hogy az árakat az adatbázis költség, biztosítás és fuvardíj (CIF) paritáson tünteti fel, a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő becslések alapján levonta a Kína és az uniós határ közötti szállítási költség összegét.

(136)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az Unióba irányuló export gyártelepi paritáson számított, az előzőekben meghatározott árát.

(137)

A megállapított dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 43 %-tól 67 %-ig terjedtek.

(138)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping folytatódott a felülvizsgálati időszakban

(139)

A felülvizsgálati időszak alatti dömpingre vonatkozó ténymegállapítás mellett a Bizottság azt is elemezte, hogy valószínűsíthető-e az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére a dömping folytatódása.

(140)

A kínai gyártók/exportőrök együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, vagyis a (6) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálat (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálat) megállapításaira, a felülvizsgálati kérelemben közölt információkra, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisra, valamint a kínai adatbázisra alapozta az értékelését. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás, a más harmadik országokba irányuló kínai export árai, valamint az uniós piac vonzereje.

(141)

Az együttműködés hiánya miatt egyetlen kínai exportőr/gyártó sem nyújtott információt a tényleges kínai termelési kapacitással kapcsolatban. A vasalódeszkákkal kapcsolatban nincsenek továbbá nyilvánosan hozzáférhető információk, például statisztikák vagy piaci tanulmányok sem, ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a megállapításoknak rendelkezésre álló információként a kérelemben megadott információkra és az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításaira kellett hagyatkozniuk.

(142)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást 8 millió darab körülire becsülte, amely a 2009. évi uniós felhasználás mintegy 80 %-át tette ki, és amely közel 100 %-ban lefedné a jelenlegi felülvizsgálati időszak uniós felhasználását (8,3 millió darab, lásd a (158) preambulumbekezdést). Ugyanakkor a Kínából az USA-ba importált azonos termékre vonatkozóan az Egyesült Államok hatóságai által végzett (74) és 2016. március 8-án dömpingellenes intézkedések ismételt, 2021-ig tartó bevezetésével zárult (75) hatályvesztési felülvizsgálat (a továbbiakban: az USA-beli hatályvesztési felülvizsgálat) szerint a kínai termelési kapacitás 2009 óta nőtt, ami arra enged következtetni, hogy a kínai termelési kapacitás a felülvizsgálati időszakban meg is haladta az azonos időszaki uniós felhasználást.

(143)

Ezenkívül az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai alapján a kínai gyártók könnyen telepíthetnek további termelési kapacitást, mivel a gyártási folyamat elsősorban munkaerő-alapú. Ráadásul a kínai vasalódeszka-gyártók más fémtermékeket is gyártanak olyan gyártósorokon, amelyek egyszerűen használhatók vasalódeszka előállításához is. Ez lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy növeljék a vasalódeszka-termelést azáltal, hogy a meglévő gyártósorok termelését a kereslet függvényében módosítják. Mivel az ilyen kapacitásnövelés nem igényel jelentős beruházásokat vagy szaktudást, a különböző termékek közötti váltás egyszerű. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely rontaná e megállapítások helytállóságát.

(144)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában jelentős termelési kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek a legalább az uniós felhasználás közel 100 %-át lefedik, és könnyen tovább növelhetők.

(145)

mivel a kínai exportőrök/gyártók nem működtek együtt, a Bizottságnak a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva kellett megállapítania a Kínából más harmadik országok piacaira irányuló export árait. Egyéb, megbízhatóbb információk hiányában a Bizottság a kínai adatbázisból származó exportadatokat használta fel. Bár a vasalódeszkák mellett számos más háztartási terméket is magukban foglalnak, a Bizottság ezeket a nyolc számjegyű „vámtarifaszámok” szintjén gyűjtött adatokat tekintette a rendelkezésre álló legészszerűbb referenciaértéknek, amelyek érdemi támpontot adnak a más harmadik országok exportpiacain lehetséges árszintekre vonatkozóan.

(146)

A kínai adatbázis felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatai szerint Kína három fő exportpiaca volumen tekintetében ekkor az Egyesült Államok, az EU és Japán volt. Az USA és az EU egyaránt nagy piacok, ezzel szemben Japán számottevően kisebb. Az árakat tekintve az Unióba irányuló export átlagos egységára magasabb volt, mint az USA esetében, és hasonló volt Japánba irányuló exportéhoz.

(147)

A (138) preambulumbekezdésben megállapított módon a kínai exportőrök/gyártók a felülvizsgálati időszakban is dömpingáron exportáltak az uniós piacra. Az, hogy az egyéb fő exportpiacokra irányuló kínai kivitel árai hasonlók (76) vagy alacsonyabbak (77) az Unióba irányuló export árainál, arra enged következtetni, hogy a kínai exportőrök/gyártók más harmadik országok piacain is hasonló exportmagatartást tanúsítanak. Ezt látszik megerősíteni az USA-beli hatályvesztési felülvizsgálat, amelyet követően a hatóságok meghosszabbították a Kínából az Egyesült Államokba érkező vasalódeszka-behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket.

(148)

A kínai export elemzése rámutatott, hogy a hatályban levő dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós piac továbbra is az egyik legfontosabb exportpiac a kínai vasalódeszka-gyártók számára. A más piacokra irányuló kínai export árai átlagosan alacsonyabbak az Unióba irányuló export árainál. Ez arra utal, hogy az EU piaca jövedelmezőbb, ezért vonzó a kínai export számára. Japán esetében a statisztikák sokkal kisebb piacról árulkodnak, ahol a kínai export az utóbbi években nem növekedett jelentősen. A japán piacon mutatkozó korlátozott keresletre tekintettel nem valószínű, hogy a Japánba irányuló kínai export jelentősen növekedni fog.

(149)

Ezt alátámasztja az, hogy a felülvizsgálati időszakban Kína piaci részesedése a hatályban levő dömpingellenes intézkedések ellenére is 11 % volt (lásd a (160) preambulumbekezdést). Ez a behozatal mintegy 80 %-ban attól a kínai vállalattól érkezik, amelyre a legalacsonyabb egyedi dömpingellenes vámtétel vonatkozik. Ez egyértelműen jelzi, hogy az EU továbbra is vonzó piac a kínai vasalódeszka-gyártók számára, akárcsak azt, hogy a Kínából érkező behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg növekedni fog.

(150)

Az USA-beli hatályvesztési felülvizsgálat keretében a (142) preambulumbekezdésben említett módon az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma 2016 márciusában értesítést tett közzé (78) a Kínából érkező vasalódeszka-behozatalra kivetett dömpingellenes vámintézkedések további öt évig, azaz 2021-ig való meghosszabbításáról. Az Unióban alkalmazott 42,3 %-kal szemben a minden más vállalatra vonatkozó dömpingellenes vám mértéke 157,68 % (79). A felülvizsgálat során az amerikai hatóságok megállapították, hogy noha a Kínából az USA-ba irányuló vasalódeszka-behozatal továbbra is fennállt, az intézkedések mérséklő hatást fejtettek ki (a volumen a 2012. évi 1,1 millióhoz képest 2014-ben 0,43 millió darab volt), és nem valószínű, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozna.

(151)

mivel az amerikai piac gyakorlatilag bezárult a kínai gyártók előtt, igen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai vasalódeszka-gyártók az Unióba irányítanák át vagy folytatnák az oda irányuló kivitelüket, akárcsak az, hogy az ilyen kivitel dömpingáron valósulna meg.

(152)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EU vonzó piac a kínai export számára.

(153)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás, a kapacitás számottevő költség nélküli bővítési lehetősége, a más harmadik országokba irányuló kínai export árai, valamint az uniós piac kínai exportőrökre/gyártókra gyakorolt vonzereje alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(154)

A felülvizsgálati időszakban az Unióban 10 ismert gyártó gyártotta a hasonló terméket. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(155)

A felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a Bizottság 5,2 millió darabban állapította meg a teljes uniós termelés mennyiségét. A Bizottság ezt az értéket a kérelmező által közölt és a mintában szereplő vállalkozások ellenőrzött adataival egybevetett adatokra alapozta.

(156)

Az uniós felhasználás megállapítása a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis behozatali volumenre vonatkozó adatain, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte az értékesítési volumeneket, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártóktól származó, ellenőrzött információkra tekintettel szükség szerint módosított.

(157)

A (133) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a Bizottság a Kínából érkező behozatali volument az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. E célból a Kínából érkező behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rögzített adatok alapján állapította meg.

(158)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

3. táblázat

Az uniós felhasználás

(159)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 5 %-kal nőtt. A növekedésre 2014–2015 között került sor, a felhasználás ezt követően nem változott.

(160)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba irányuló behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

4. táblázat

A Kínából érkező behozatal és piaci részesedése

(161)

A behozatal 2014–2016 között 53 %-kal visszaesett, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 54 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszak alatt összességében 27 %-kal csökkent. A kínai behozatal piaci részesedése azonos trendet követett: a 2014. évi 15,8 %-ról 2016-ban 7,1 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 3,8 százalékponttal növekedve 10,9 %-ot ért el. A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal összességében 31 %-kal visszaesett, ennek ellenére továbbra is jelentős maradt.

(162)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányából adódóan a Kínából származó behozatal átlagárait az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, azaz az Eurostat 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisában szereplő információk alapján, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során kialakított átváltási kulcs segítségével kellett megállapítani. Ez alapján az importárak kezdetben, 2014–2015 között 20 %-kal emelkedtek, majd a 2014. évi szintre csökkentek. A felülvizsgálati időszakban kialakult átlagár 8,7 EUR/darab volt.

5. táblázat

Importárak

(163)

A felülvizsgálati időszakban alatt jellemző áralákínálás megállapításához a Bizottság összehasonlította a mintába felvett uniós gyártók uniós piaci független vevőknek felszámított, a gyártelepi árszintre kiigazított (azaz az Unión belüli szállítási költségek nélküli, és az engedmények és kedvezmények levonását követően érvényes) értékesítési árainak súlyozott átlagát a (162) preambulumbekezdésben megállapított, CIF alapon számított, majd a behozatali és dömpingellenes vámok összegével kiegészített importárak súlyozott átlagával.

(164)

Az összehasonlítás rámutatott, hogy a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakban elért árbevétele százalékos arányában kifejezve a Kínából érkező behozatal közel 2,3 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. A hatályban lévő dömpingellenes vám levonásával az alákínálási különbözet 19,4 % lett.

(165)

A harmadik országokból érkező, intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal megállapítása a (156) preambulumbekezdésben ismertetett módon a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján történt.

6. táblázat

Harmadik országokból érkező, intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal

(166)

A harmadik országokból érkező, intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal teljes volumene a figyelembe vett időszakban 28 %-kal nőtt. A harmadik országokból érkező, intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal teljes volumene a felülvizsgálati időszakban mintegy 2,8 millió darabot tett ki, ez 32,9 %-os piaci részesedésnek felel meg. E behozatal nagy része Ukrajnából és Törökországból érkezett. Az Ukrajnából érkező behozatal 2014–2016 között 0,7 millió darabról 1,0 millió darabra nőtt, a felülvizsgálati időszakban pedig megmaradt ezen a szinten. A Törökországból érkező behozatal először 2014–2016 között 0,9 millió darabról 1,3 millió darabra nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 1,0 millió darabra csökkent. Az Indiából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt (körülbelül 0,5-0,6 millió darabot tett ki). Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene alacsony volt, a figyelembe vett időszakban 0,1 millió darabról 0,2 millió darabra nőtt. A felülvizsgálati időszakban ezzel Ukrajna piaci részesedése 3 százalékpontos növekedéssel 12 %-ra, Törökországé 1,1 százalékpontos növekedéssel 11,9 %-ra nőtt, míg Indiáé a 2014. évi 6,6 %-ról 6,1 %-ra csökkent. Az egyéb harmadik országok piaci részesedése 0,7 %-ról 2,9 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(167)

Az Ukrajnából érkező behozatal átlagára a 2014. évi 11,3 EUR/darabról 10,5 EUR/darabra csökkent a felülvizsgálati időszakban. Ugyanebben az időszakban a Törökországból érkező behozatal átlagára kismértékben, 10,5 EUR/darabról 10,7 EUR/darabra emelkedett. Az Indiából érkező behozatal átlagára jelentősebb mértékben, a 2014. évi 7,9 EUR/darabról 11,0 EUR/darabra nőtt a felülvizsgálati időszakban. Az egyéb harmadik országokból érkező teljes behozatal súlyozott átlagára viszonylag stabil maradt, a 2014. évi 10,4 EUR/darabról 10,8 EUR/darabra emelkedett a felülvizsgálati időszakban.

(168)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(169)

A károkozás elemzése céljából a következő két szinten került sor kármutatók meghatározására:

(170)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(171)

A figyelembe vett időszakban, a teljes uniós termelés stabil maradt, míg a kapacitás 4 százalékponttal nőtt. A termelési kapacitás szerény növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy automatizálás és kisebb léptékű fejlesztések révén megszűntek a gyártási folyamat bizonyos szűk keresztmetszetei. A figyelembe vett időszakban ennek eredményeként a kapacitáskihasználás kismértékben, 72 %-ról 69 %-ra csökkent, ami tükrözi a kapacitás növekedését és az állandó termelési volument.

(172)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján állapította meg. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte a kapott információkat, amelyeket a mintában szereplő három uniós gyártótól származó, ellenőrzött információkra tekintettel szükség szerint módosított.

(173)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

8. táblázat

Értékesítési volumen

(174)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése a 2014–2016 közötti enyhe növekedést követően a felülvizsgálati időszakban stabilizálódott. A figyelembe vett időszak alatt összességében 4 %-kal nőtt.

(175)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 57,0 %-ról 56,1 %-ra csökkent. Ez annak az eredménye, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítése valamelyest kisebb mértékben (4 %-kal) bővült, mint az uniós felhasználás, amely a (158) preambulumbekezdésben ismertetett módon 5 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

9. táblázat

Piaci részesedés

(176)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(177)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás kismértékben ingadozott, összességében 2 %-kal csökkent. Konkrétabban 2014 és 2015 között emelkedett, ugyanakkor 2015-től a felülvizsgálati időszak végéig kismértékben csökkent. A termelékenység – egy alkalmazott éves termelésében (darab) mérve – ugyancsak enyhén ingadozott, összességében 2 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az alkalmazottak létszámát és termelékenységet két fő tényező befolyásolta: egyrészt a gyártási folyamat vertikális integrációja, másrészt az automatizálás. Míg az előbbi növelte a foglalkoztatást, az utóbbi csökkentette az alkalmazotti létszámot, ami összességében viszonylag stabil, csupán kis ingadozásokkal kísért foglalkoztatást eredményezett. E tényezők együttes hatására nőtt a termelékenység.

(178)

A (158) és (159) preambulumbekezdésben kifejtett módon 2014 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal nőtt az uniós felhasználás. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseinek volumene 4 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 1 %-kal csökkent. Ugyanabban az időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése stabil maradt, míg a foglalkoztatás kismértékben csökkent (2 %-kal, lásd a (177) preambulumbekezdést). Mindez arra enged következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat csupán szerény növekedésre volt képes, amely a figyelembe vett időszakban elmaradt a piac növekedési ütemétől.

(179)

A jelentős mértékű dömping a felülvizsgálati időszakban is folytatódott. A kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszakban is az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak.

(180)

Ugyanakkor a Kínából érkező behozatal szintje továbbra is jelentős maradt, piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 10,9 % volt. Ezért a Kínából az Unióba érkező behozatal dömpingkülönbözetének tényleges nagysága által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(181)

A mintában szereplő uniós gyártók uniós független vevők részére történt értékesítéseinek átlagos értékesítési egységárai és előállítási költségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban.

11. táblázat

Értékesítési ár és előállítási költség

(182)

A figyelembe vett időszakban az átlagár 6 %-kal csökkent. Ez a csökkenés bizonyos mértékig azt a piaci változást tükrözte, amelynek során a diszkontáruházak növelték piaci részesedésüket a hagyományos szupermarketekhez képest, ami fokozott nyomást gyakorolt az árakra.

(183)

A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség 3 %-kal csökkent a hatékonyságot növelő automatizálás és fokozott vertikális integráció eredményeként. Az értékesítési árak azonban a költségekhez képest valamelyest nagyobb mértékben csökkentek, ami a 14. táblázatban bemutatott módon kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét 2014 és a felülvizsgálati időszak között.

(184)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

12. táblázat

Munkaerőköltség

(185)

A figyelembe vett időszakban az átlagbérek ingadoztak, de összességében stabilak maradtak. A figyelembe vett időszakban 1 %-os növekedést mutattak.

(186)

A zárókészletek volumene a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

13. táblázat

Készletek

(187)

A készletek szintje a figyelembe vett időszakban csökkent, a felülvizsgálati időszakban a 2014. évi szintnél 32 %-kal volt alacsonyabb.

(188)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(189)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a 2014. évi 6,3 %-ról fokozatosan csökkent, a felülvizsgálati időszakban 3,6 %-ot ért el. Jövedelmezősége ellenére a figyelembe vett időszakban a realizált nyereség szintje elmaradt az eredeti vizsgálatban az ágazatra vonatkozóan megfelelőnek tekintett 7,0 %-os nyereségcéltól.

(190)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom eleinte, 2014–2015 között javult. Ezt követően, 2015-től a felülvizsgálati időszakig a jövedelmezőséggel párhuzamosan romlott. A beruházások szintje a 2014–2015 közötti visszaesést követően emelkedett, ami a figyelembe vett időszakban összességében 55 %-os növekedést eredményezett. A beruházások jelentős része a vertikális integráció és az automatizálás fokozására irányult az előállítási költség csökkentése érdekében. A mindössze 4 %-os kapacitásbővülés a hatékonyságnövekedés eredménye volt (lásd a (170) és (171) preambulumbekezdést).

(191)

2014 és a felülvizsgálati időszak között a beruházások megtérülése (vagyis a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség) jövedelmezőségnek megfelelő mértékben esett vissza.

(192)

A makrogazdasági mutatók elemzése azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete nem változott lényegesen a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat termelése, piaci részesedése és foglalkoztatása gyakorlatilag nem változott, míg az értékesítési volumenek szerényen, és az uniós gazdasági ágazatnál is kisebb mértékben növekedtek. Másrészt egyes releváns mikrogazdasági mutatók, például a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése, romlottak. A vertikális integráció és az automatizálás terén végrehajtott beruházásoknak köszönhetően az uniós gazdasági ágazat kismértékben javította termelékenységét és csökkentette termelési egységköltségét.

(193)

Ugyanakkor változott a piaci helyzet is, nevezetesen a diszkontáruházak fontosabb szerephez jutottak a felülvizsgálat tárgyát képező termék forgalmazásában. Ezáltal fokozódott az árakra nehezedő nyomás. Ez a jelentős piaci részesedéssel bíró és a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló dömpingelt kínai behozatal miatti nyomással együttesen rontotta az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét, amelynek árai az előállítási költségekhez képest nagyobb mértékben estek.

(194)

A fentiek arra engednek következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete nem romlott drasztikusan, továbbá a kínai behozatalra vonatkozó intézkedések bizonyos mértékig eredményesek voltak. Így különösen megakadályozták azt, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős arányban veszítsen piaci részesedéséből. A piaci részesedés nyilvánvaló stabilizálódása és a költségcsökkentő erőfeszítések ellenére azonban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban csökkent, és elmaradt a 7 %-os nyereségcéltól. Ez alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat ugyan nem szenvedett jelentős kárt, azonban helyzete továbbra is instabil.

(195)

A (192)–(194) preambulumbekezdésben körvonalazott megállapításokra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll-e a kár megismétlődésének valószínűsége. Ennek érdekében a következő elemeket vizsgálta: a Kínában meglévő termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a kínai exportáló gyártóknak az árak területén más harmadik országok piacain tanúsított magatartását, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióban várható árszinteket, valamint a jövőbeli behozatal hatását az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(196)

A fenti (140) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően arra tekintettel, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az elemzés az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapult. E tekintetben a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisra, a kínai adatbázisra, valamint a (142) preambulumbekezdésben említett USA-beli hatályvesztési felülvizsgálat keretében közzétett megállapításokra (80) támaszkodott.

(197)

Ahogyan ezt a (142)–(144) preambulumbekezdés megállapítja, a kínai termelési kapacitás jelentős, legalább az uniós felhasználás közel 100 %-ának megfelelő. Jelentős beruházások nélkül is könnyen növelhető a piac alakulásától függően.

(198)

A (148)–(152) preambulumbekezdésben említettek szerint az EU a kínai vasalódeszkák egyik fő exportpiaca. Ez rövid távon várhatóan nem változik, mivel Kína másik fő exportpiaca, az Egyesült Államok legalább 2021-ig magas dömpingellenes vámokat alkalmaz a vasalódeszkák kínai kivitelére. A jelenlegi vizsgálat azt is megállapította, hogy az uniós piac az árak szempontjából vonzó a kínai vasalódeszka-gyártók számára. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók valószínűleg nagy mennyiségben és dömpingáron folytatják az uniós piacra irányuló kivitelüket.

(199)

A Bizottság megvizsgálta az Unióba irányuló kínai behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű árszintjét. E tekintetben úgy ítélte meg, hogy észszerű támpontot nyújt az Unióba irányuló export dömpingellenes vám nélküli árszintje, valamint a többi fő exportpiacra irányuló kivitel árszintje. Mivel a kínai exportőrök/gyártók egyike sem működött együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban, valamint a kínai adatbázisban szereplő adatokra támaszkodott az elemzés során.

(200)

A felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók uniós piacra irányuló kivitelének dömpingellenes vám nélküli átlagára lényegesen alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon érvényesített árhoz képest, amiből 19,4 %-os alákínálási különbözet adódott. Valójában a dömpingellenes vám nélküli kínai importárak (8,7 EUR/darab) az egyéb harmadik országokból az EU piacára irányuló behozatal árainál (10,5-12,7 EUR/darab) is alacsonyabbak voltak.

(201)

Ami a Kína többi fő exportpiacára, azaz a Japánba és az Egyesült Államokba irányuló kínai export árait illeti, azok vagy hasonlóak, vagy még alacsonyabbak voltak, mint az Unióba irányuló export (147) preambulumbekezdésben megállapított árai.

(202)

Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező behozatal jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési árai alá kínáló árszinteken valósulna meg.

(203)

A fenti megfontolások alapján az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat a kínai behozatal érdemi növekedésével szembesülne, amely ráadásul jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá is kínálna. Figyelembe véve a jelenlegi piaci fejleményeket, különösen a diszkontáruházak árcsökkentő hatással járó térnyerését, az ilyen behozatal tovább fokozná az uniós piacra nehezedő árnyomást.

(204)

Ha az uniós gazdasági ágazat ebben a helyzetben a jelenlegi árszint fenntartásával próbálná megőrizni a jövedelmezőségét, akkor valószínű, hogy még növekvő felhasználás esetén is gyorsan veszítene értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből. A Kínából származó vasalódeszkák ugyanis minőség tekintetében azonosak az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített vasalódeszkákkal, ennélfogva e termékek tökéletesen felcserélhetők. Az értékesítési volumen csökkenése alacsonyabb kapacitáskihasználáshoz és a termelési átlagköltségek növekedéséhez vezetne. Ezzel viszont egyrészt romlana az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete, másrészt csökkenne a jövedelmezősége is, amely eleve elmaradt a nyereségcéltól, és már a figyelembe vett időszakban is csökkenő tendenciát mutatott.

(205)

Ha viszont az uniós gazdasági ágazat a behozatal alacsony árszintjéhez igazodva próbálná megtartani értékesítési volumenét és piaci részesedését, akkor olyan árszinten kellene értékesítenie, amely nem fedezi az egységköltségeket, így az ágazat hamarosan veszteségessé válna. Ez más pénzügyi mutatók és az általános pénzügyi helyzet további romlásához vezetne. A felülvizsgálati időszakban elért jövedelmezőség szintje eleve elmaradt a kitűzött nyereségcéltól, ezért a jövedelmezőség további romlása gyorsan gyengítené az uniós gazdasági ágazatot, veszélyeztetné a figyelembe vett időszakban végrehajtott beruházásokat, és az ágazat károsodásához vezetne.

(206)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező vasalódeszka-behozatalra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(207)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és más felek érdekeinek – felmérésén alapult.

(208)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az előző vizsgálatokban az intézkedések elfogadása vagy fenntartása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleg indokolatlanul hátrányos hatását is.

(209)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(210)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra ((203)–(206) preambulumbekezdés). Az intézkedések fenntartása viszont lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy még inkább felépüljön a dömpingelt behozatal okozta korábbi károk hatásaiból, élvezhesse a figyelembe vett időszakban végrehajtott beruházásokból származó előnyöket, és alkalmazkodjon a piaci változásokhoz azáltal, hogy további erőfeszítéseket tesz a termelékenysége javítására, valamint annak érdekében, hogy kiaknázhassa egy olyan uniós piacban rejlő lehetőségeket, amelyet nem érintenek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.

(211)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(212)

A vizsgálatban független importőrök nem működtek együtt. A többi potenciális érdekelt fél egyike sem jelentkezett a vizsgálat során. A korábbi vizsgálatok során az uniós érdek elemzéséből nem derült ki, hogy az intézkedések negatív hatással lennének az importőrökre és más érdekelt felekre. Ezenkívül a dömpingellenes vám hatálya alá nem tartozó egyéb országokból érkező behozatal piaci részesedése 33 %, ami biztosítja a versenyt és a beszerzési források közötti választási lehetőséget a piacon. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy nincs azt alátámasztó bizonyíték, hogy a hatályos intézkedések számottevően befolyásolnák a felülvizsgálat tárgyát képező termék importőreit vagy az egyéb érdekelt feleket.

(213)

Az előző vizsgálathoz hasonlóan nem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban a végfelhasználók érdekeit képviselő fél, például fogyasztói szövetség. Mivel a felhasználók a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során sem működtek együtt, a Bizottság úgy vélte, hogy az előző vizsgálatban tett megállapításai továbbra is érvényesek, és az intézkedések fenntartása nem gyakorolna indokolatlan hatást a felhasználókra, például a háztartásokra.

(214)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(215)

A fentiekből az következik, hogy a Kínából származó vasalódeszkák behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően fenn kell tartani.

(216)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat megváltoztatja a nevét, egyedi dömpingellenes vámtételek folytatólagos alkalmazását kérheti. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (81). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(217)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (82) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(218)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Tanács 2015. július 31-én elfogadta a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozatot (1).

(2)

A Tanács 2019. április 1-jén elfogadta a (KKBP) 2019/539 határozatot (2).

(3)

A líbiai helyzet súlyosságára és folytatódó instabilitására tekintettel a korlátozó intézkedéseket három személy vonatkozásában további hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(4)

A (KKBP) 2015/1333 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2000/258/EK határozat a franciaországi Nancy-ban működő Agence française de sécurité sanitaire des aliments laboratóriumot (a továbbiakban: AFSSA) jelöli meg a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős intézetként. Az AFSSA a későbbiekben beleolvadt az Agence nationale de sécurité sanitaire de l’alimentation, de l’environnement et du travail (ANSES) francia nemzeti ügynökségbe.

(2)

A 2000/258/EK határozat többek között előírja az ANSES számára azon harmadik országokban működő laboratóriumok értékelését, amelyek a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok elvégzésének engedélyezését kérték.

(3)

Ukrajna illetékes hatósága a kijevi „NeoVetlab Ukraine Ltd.” laboratórium engedélyezésére vonatkozó kérelmet nyújtott be; az ANSES e laboratórium vonatkozásában 2018. szeptember 14-én kedvező értékelési jelentést készített, majd nyújtott be a Bizottsághoz.

(4)

A kijevi „NeoVetlab Ukraine Ltd.” laboratórium számára ezért engedélyezni kell a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatok végzését kutyákon, macskákon és görényeken.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,