Az Európai Unió L 249/2019

(3) HL C 411., 2018.11.13., 1. o.

(4) HL C 357., 2018.10.4., 1. o.

(5) HL C 357., 2018.10.4., 9. o.

(2) HL C 436., 2016.11.24., 2. o.

(8) PE 422.541/Bur.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/3

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1407 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2019),

mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a „Parlament”) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát;

B.	mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 161 kérdést tartalmazó kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C.	mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása

megállapítja, hogy a Parlament 2017-ben összesen 1 909 590 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2017. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret (1) V. fejezetének 19,25 %-át tette ki, ami összességében 3,9 %-os növekedést jelentett a 2016. évi költségvetéshez képest (1 838 613 983 EUR); hangsúlyozza, hogy ez a növekedés nagymértékben meghaladja a 2017-es belga inflációs rátát, ami csak 2,65 % volt;

tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2017. december 31-én bevételként szereplő összeg 206 991 865 EUR (a 2016. évi 183 381 513 EUR-hoz képest), ebből 50 052 674 EUR címzett bevétel (a 2016. évi 30 589 787 EUR-hoz képest);

hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 69,5 %-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások), ami a Parlament kiadásai nagy részének jelentős merevségét jelzi; hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének oroszlánrésze elsősorban adminisztratív, és nem operatív jellegű, amit figyelembe kell venni;

tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a)	Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2017. évi előirányzatok:

1 909 590 000

a 2016. évi pénzügyi évről nem automatikusan áthozott összegek:

—

a 2016. évi pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

285 312 645

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2017-ben:

50 052 674

címzett bevételeknek megfelelő áthozott összegek 2016-ról:

39 595 290

Összesen:

2 284 550 609

b)	Az előirányzatok felhasználása a 2017. évi pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 209 881 836

végrehajtott kifizetések:

1 904 053 540

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

329 655 011

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

337 227 783

törölt előirányzatok:

39 823 600

c)	Költségvetési bevételek (EUR)

2017-ben beérkezett:

206 991 865

d)	2017. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 628 445 094

rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 99 %-át (1 889 574 057 EUR) lekötötték, 1 %-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 599 788 767 EUR-t tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 84,7 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,3 %-os növekedést jelent;

hangsúlyozza, hogy a 2017. évi törölt előirányzatok (17 451 943 EUR) főleg a díjazáshoz és egyéb juttatásokhoz, valamint az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz kötődtek;

megjegyzi, hogy a 2017. évi pénzügyi évben hét átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 27. és 46. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 3,01 %-át, azaz 57 402 860 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy az átcsoportosítások többsége a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, különös tekintettel a Konrad Adenauer ingatlanprojekthez kapcsolódó éves bérleti díjakra;

hangsúlyozza, hogy a „gyűjtő átcsoportosítás” nem más, mint az egyediség elvének enyhítése, és így szándékosan ellentétes a költségvetési teljesség elvével; kéri, hogy az épületek, különösen a Konrad Adenauer-épület finanszírozására vonatkozó előirányzatokat vegyék bele a költségvetési hatóság által elfogadandó éves költségvetés-tervezetbe; úgy véli, hogy a „gyűjtő” átcsoportosítások száma továbbra is nagyon magas; úgy véli, hogy a jobb költségvetési gazdálkodásnak a szükséges minimális szintre kell csökkentenie az ilyen átcsoportosításokat; hangsúlyozza, hogy a költségvetési stratégia részeként a Parlament építési politikáját kellőképpen egyértelműen kell megfogalmazni; határozottan elítéli a Parlament építési politikájának finanszírozását célzó, gyakran az utolsó pillanatban történő átcsoportosításokat; kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy bocsássa a Költségvetési Bizottság rendelkezésére az ingatlanpolitikával kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tervet és szerződést;

hangsúlyozza, hogy a költségvetés éves jellege ellenére a nagy épület- és infrastrukturális projektek miatt átvitelekre van szükség;

Az Európai Számvevőszék által a 2017. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

10.

emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60 %-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők;

11.

tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi, hogy a tizenkét számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,5 % (ez növekedést jelent a 2016. évi 0,2 %-hoz képest);

12.

tudomásul veszi a Számvevőszék 2017. évi éves jelentésében a Parlamenttel kapcsolatban foglalt konkrét megállapításokat; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a nyolc vizsgált parlamenti tranzakció közül nem kevesebb mint három esetében a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hiányosságok merültek fel, nevezetesen a kiválasztási kritériumoknak való megfelelés, a keretszerződés teljes körű betartása, valamint az utazási iroda kiválasztására vonatkozó kritérium, valamint a látógatócsoportok költségeinek visszatérítésére vonatkozó kritérium;

13.

tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztetési eljárás során adott parlamenti válaszokat; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa az illetékes bizottságot ajánlásai végrehajtásáról;

A belső ellenőr éves jelentése

14.

megállapítja, hogy 2018. november 26-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr közös, nyitott ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, és elmondta, hogy 2017-ben az alábbi tárgyakban készített jelentéseket:

—	a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések nyomon követése – 2017., I. és II. szakasz;

—	a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) felülvizsgált költségvetési nómenklatúrája;

—	újságírók meghívása a Kommunikációs Főigazgatóság szervezésében;

—	közbeszerzések és a szerződések végrehajtásának ellenőrzése a külső fordítás területén;

—	a könyvtári előfizetésekre vonatkozó beszerzési politika – Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DG EPRS);

—	a tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti személyi juttatások;

—	a decentralizált információtechnológiai (it-) tevékenységek;

15.

emlékeztet, hogy az éves tevékenységi jelentés a Parlament irányítási struktúrájának részét képezi; üdvözli és támogatja a következő intézkedéseket, amelyekről a belső ellenőr megállapodott a felelős főigazgatóságokkal:

—

az újságírók meghívásának a Kommunikációs Főigazgatóság általi szervezésének ellenőrzésére vonatkozóan az irányítási és ellenőrzési keret megerősítése annak biztosításával, hogy az újságírók részére történő visszatérítések összhangban legyenek a ténylegesen felmerülő költségekkel (pl. az utazás igazolt kezdő és záró időpontjai); a meghívásokra irányadó szabályoktól való rendszerszintű eltérések kezelése; a banki átutalással történő fizetések kötelezővé tétele az újságírók számára, beleértve a Strasbourgba való utazást is; valamint a kiválasztási folyamat irányítására és a pályázati eljárás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére irányuló intézkedések;

—

a személyzeti szabályzat szerinti egyéni jogosultságok ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzési környezet és az ellenőrzési módszertan javítása, a külföldi munkavégzési és napi ellátmányokra vonatkozó kezelési és ellenőrzési eljárások (pl. a szabályok alkalmazásának következetessége), valamint az éves átalányösszegű utazási ellátmányokra vonatkozó egyedi eljárások;

—

a külső fordítást illetően a közbeszerzések és a szerződések végrehajtásának ellenőrzésére, többek között a közbeszerzési eljárás szervezése, a kiegészítő információk időben történő közlése, az értékelés javítása, az odaítélési szempontok javítása, a külső fordítók arra való ösztönzése, hogy javítsák a fordítások minőségét többek között az utólagos kiterjesztett ellenőrzés révén, valamint a külső fordítás tényleges teljes költségeire vonatkozó számítások megbízhatóságának fokozása, különös tekintettel arra, hogy a lefordított oldalak körülbelül egyharmadát külső fordítók készítik, és ez az arány nagy valószínűséggel növekedni fog;

—

a decentralizált informatikai tevékenységek ellenőrzését illetően és azok teljes körű megvalósítása érdekében az információs és kommunikációs technológiai kezdeményezésekre elkülönített költségvetés összehangolt nyomonkövetésének megerősítése, nem csupán a projekt bizonyos szakaszaira vonatkozó jelentéstétel révén, hanem a átfogó áttekintéssel is; az IKT-kezdeményezések időben történő teljesítésének fokozott biztosítása a megállapodás szerinti szolgáltatások, az elvárt minőség és a költségvetés betartása szempontjából; a decentralizált egységek ellenőrzésének és az új szoftverváltozatok validálásának, valamint a problémamegoldási eljárások javítása; a külső szakértőket illetően fokozatos átállás a munkaidőt és eszközöket meghatározó szerződésekről a teljesítményorientált szerződésekre;

16.

megjegyzi, hogy a 2017-es nyomon követés eredményeként a 71 folyamatban lévő validált fellépés közül 34 fellépést lezártak, és a lezáratlan fellépések kockázati profilja 2017-ben is fokozatosan tovább csökkent; megjegyzi különösen, hogy a jelentős kockázatra vonatkozó, folyamatban lévő fellépések száma 26-ról 11-re csökkent, és nem voltak a legmagasabb kockázati kategóriába tartozó, lezáratlan „kritikus” fellépések; hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetési évben újonnan indított nyitott fellépések nem csökkenthetik a folyamatban lévő fellépések lezárása terén elért előrelépéseket;

A 2016. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

17.

tudomásul veszi a 2016. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2018. szeptember 17-én adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2016. évi mentesítési állásfoglalásában feltett különböző kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét;

18.

sajnálja, hogy a Parlament 2016. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában szereplő egyes ajánlásokat illetően semmilyen lépést nem tett, és hogy a mentesítési nyomon követési dokumentum nem tartalmazza ennek indokolását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban kerüljön sor a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdések megvitatására a főtitkárral a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban;

A Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

19.

tudomásul veszi a 2017. évi mentesítéssel összefüggésben a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a belső ellenőr jelenlétében 2018. november 26-án folytatott eszmecserét;

20.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése jelentős hatással volt a Parlament különböző szolgálataira, különösen a bizottságokra, a kutatási egységekre és a horizontális szolgáltatásokra; megállapítja, hogy a Parlament szervezeti egységei tényfeltáráson alapuló elemzéseket készítettek az Egyesült Királyság kilépésének saját területükhöz tartozó szakpolitikákra és jogalkotásra gyakorolt hatásának felmérésére, és hogy az idevonatkozó tanulmányok a Parlament honlapján megtalálhatók;

21.

megjegyzi, hogy a Főtitkárságon hat ideiglenes alkalmazott, a képviselőcsoportok és a független képviselők titkárságán 41 ideiglenes alkalmazott, valamint 30 szerződéses alkalmazott érintett az Egyesült Királyság azon döntése révén, hogy kilép az Európai Unióból; tudomásul veszi, hogy helyzetüket eseti alapon értékelik; üdvözli a főtitkár azon ígéretét, hogy a szerződések meghosszabbítását kizárólag az állampolgárság alapján nem fogják megtagadni; felkéri a főtitkárt, hogy alaposan vizsgálja ki az összeférhetetlenség lehetséges szerepét az esetleges átmeneti időszak érzékeny szakaszában, valamint abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem a szabályok szerint lép ki az Európai Unióból;

22.

üdvözli a Parlament Jogi Szolgálatának támogatását abban, hogy iránymutatást dolgoz ki az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos szerződéses kérdésekkel foglalkozó pénzügyi szereplők számára, valamint az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos pályázati és szerződéses dokumentációk kikötéseinek megfogalmazásában;

23.

felhívja a figyelmet az alkalmazottak számának évi 5 %-os csökkentésére irányuló célkitűzésre, ami miatt 2017-ben a Parlamentnek 60 álláshelyet kellett törölnie létszámtervéből; emlékeztet arra, hogy a Parlament és a Tanács között létrejött, a 2016-os költségvetésre vonatkozó politikai megállapodás, amely új paramétereket határozott meg a Parlament személyzete számára, valamint a 2019-ig tartó alkalmazási időszak meghosszabbítása miatt a képviselőcsoportok mentesültek e kötelezettség alól; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a költségvetési hatóságok 2017-ben további 76 álláshelyet töröltek, hogy kompenzálják a képviselőcsoportok személyzetének növekedését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a jelentős csökkentés negatív hatással lehet a Parlament teljesítményére, és a kiszolgáló személyzet túlzott munkaterheléséhez vezethet, a felelősséget pedig a képviselői irodákra hárítja;

24.

felhívja a főtitkárt és az összes felelős főigazgatóságot, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy átfogó áttekintést készítsenek a 2014-től kezdődően végrehajtott létszámcsökkentésekről, beleértve a képviselőcsoportokhoz és a más intézményekbe átmenő kollégákat is; hangsúlyozza, hogy az alkalmazottak rotációjának gyakorlata felveti azt a kérdést, hogy megfelelőek-e a munkaköri leírások; határozottan aggódik amiatt, hogy a túlzott mértékű létszámcsökkentés további adminisztratív teherrel jár a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, ami hátrányosan érinti a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek tényleges jogalkotási munkáját;

25.

hangsúlyozza, hogy a papírmentes hivatal és a digitális technológia megfelelő használata, például a plenáris ülésekkel kapcsolatos fájlokhoz is használatos digitális aláírás, a kétlépcsős ellenőrzés és az elektronikus fájlok csökkentenék az összes érintett fél adminisztratív terheit és hozzájárulnak a papírcsökkentési célkitűzések eléréséhez; felhívja a figyelmet a „papírmentes” parlamenti bizottságok valóságára, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a bizottsági titkárságoktól a képviselői irodákhoz került át minden dokumentáció nyomtatásának feladata;

26.

megjegyzi, hogy egyes kiküldetések visszatérítése nagyon késedelmes; javasolja, hogy keressenek megoldást a kiküldetések észszerű időn belül történő visszatérítésére;

27.

ismételten kéri az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az említett kiküldetések költségvetési vonzatait, továbbá megszervezését és logisztikáját;

28.

ismételten aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy még utazási költségtérítés nélkül is vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja ki ezt az állítólagos gyakorlatot, és erről az év végéig tegyen jelentést;

29.

megjegyzi, hogy a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba; felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre e szabályok értékelését; rendkívül aggasztják a források helytelen felhasználásának közelmúltbeli esetei; szilárd meggyőződése, hogy a pénzügyi hozzájárulások kifizetésére vonatkozó szabályokat a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni, hogy elkerülhető legyen, hogy a képviselők bármilyen előnyhöz jussanak; kéri az Elnökséget, hogy általánosítsa a visszatérítéseket a látogatócsoportok számlái alapján; emlékeztet kérésére, hogy töröljék az akkreditált asszisztensek csoportvezetővé történő kinevezésének lehetőségét; ismételten kéri, az akkreditált parlamenti asszisztensek csoportvezetőnek való kinevezhetőségének megszüntetését;

30.

kéri az európai képviselők által támogatott látogatói csoportok utazási költségeinek megtérítésére vonatkozó számítási rendszer felülvizsgálatát egyrészt az Unió valamennyi polgárával szemben történő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, másrészt a környezetbarát közlekedési eszközök használatának ösztönzése érdekében, tekintve, hogy a kilométeren alapuló jelenlegi mérési rendszer figyelmen kívül hagyja az Unió elszigetelt vagy természetes akadályokkal rendelkező földrajzi területeit, és nem fedezi azon távolságok költségeit, amelyek a gyorsabb és környezetbarát közlekedési eszközökkel rendelkező legközelebbi hely eléréséhez szükségesek;

31.

megjegyzi, hogy a képviselők által alkalmazott gyakornokok magánjogi szerződésben állnak az adott képviselővel, ami nem jogosítja fel őket arra, hogy a Parlament egyéb személyzetéhez vagy ösztöndíjasaival (Schuman-ösztöndíj) azonos státusszal rendelkezzenek; sajnálja, hogy a Pénzügyi Főigazgatóságon (DG FINS) nincs olyan eszköz vagy jogi keret, amely lehetővé tenné a közvetlen előlegfizetést e gyakornokok számára a kiküldetések előtt, ahogyan az egyéb személyzet esetében is történik, főként abból a megfontolásból, hogy e kiadások előleges kifizetése oly mértékű gazdasági erőfeszítést feltételez, amely megtételére a gyakornokoknak nyilvánvaló okok miatt nincs lehetőségük;

32.

emlékeztet arra, hogy az Elnökség megvizsgálta a főtitkár azon javaslatát, hogy javítsa a jelenlegi jogi keretet a képviselők által alkalmazott gyakornokok tekintetében, akik jelenleg nem rendelkeznek bizonyos biztosítékokkal, illetve a 140-nél is több megkérdezett képviselőre, akik támogatják az ifjúsági közös munkacsoport „tisztességes gyakorlat” kampányát; hangsúlyozza, hogy minden képviselőnek kötelessége, hogy a jogi kerettel összhangban megfelelő javadalmazást biztosítson gyakornoka számára; támogatja az Elnökség arra irányuló erőfeszítését, hogy átfogó és kiegyensúlyozott javaslatot dolgozzon ki, amely garantálja a képviselők előjogait, valamint a gyakornokok megfelelő díjazását és átfogó jogi biztosítékait; kéri az Elnökséget az új szabályok mihamarabbi elfogadására, amelyek az új ciklus elején lépnek hatályba; reméli, hogy a javaslat a lehető leghamarabb benyújtásra kerül;

33.

rámutat, hogy a 2017. októberi informatikai leállás jelentős zavart okozott a parlamenti tevékenységekben; megjegyzi, hogy időközben olyan cselekvési terv került bevezetésre, amely stabilabb munkamenet-folytonosságot biztosít; hangsúlyozza a gyors reagálás és a zavarok megoldásának fontosságát, különösen, ha azok akadályozzák vagy teljesen lehetetlenné teszik a jogalkotási munkát;

34.

nyugtázza az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekkel kapcsolatos két jelentés közzétételét, és az európai hozzáadott értékről szóló két jelentés lezárását 2017-ben;

35.

megjegyzi, hogy a főtitkár kérését követően valamennyi főigazgatóság irányítási eszközöket fejlesztett ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének való megfelelés érdekében; megállapítja, hogy néhány jelenlegi mennyiségi célkitűzés végrehajtása nehéz lehet a főigazgatóságokon, mivel azok a politikai ciklus időkeretéhez igazodnak; felkéri a főtitkárt, hogy vegye figyelembe ezt a tényt a teljesítményalapú költségvetés-tervezés főigazgatóságok közötti értékelése során anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a hozzáadott érték szempontját;

36.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy technikai megoldásokat dolgoztak ki azon képviselők számára, akik egyéni oldalukat a Parlament honlapján az érdekképviselőkkel folytatott megbeszélésekről szóló beszámolók közzétételére kívánják használni; megjegyzi továbbá, hogy az Elnökség jelenleg mérlegeli, hogy e megoldást kiterjessze-e annak biztosítása érdekében, hogy az információk közvetlenül elérhetők legyenek a Parlament honlapján;

37.

felhívja a Parlament igazgatását, hogy készítsen átfogó áttekintést nyújtó jelentést azokról az érdekképviselőkről és más szervezetekről, amelyek 2017-ben a Parlamentben jártak; kéri, hogy az átláthatóság maximális szintjének biztosítása érdekében ezt a jelentést évente készítsék el;

38.

kéri a Parlament vezetését, hogy adjon áttekintést a magas rangú tisztviselők 2017-es kinevezéséről; arra bátorítja a főtitkárt, hogy kezdeményezzen kiegészítő intézkedéseket az Európai Parlamentben a kinevezési eljárások átláthatóságának és egyenlőségének fokozása érdekében, figyelembe véve az európai ombudsman 488/2018/KR és 514/2018/KR egyesített ügyek következtetéseit és ajánlásait;

A Parlament földrajzi szétszórtsága – Egyetlen székhely

39.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament egyetlen székhelyének létrehozására vonatkozó ismételt felszólításai ellenére, valamint annak ellenére, hogy az uniós polgárok nem értik, az Európai Parlament miért osztja fel két székhely között tevékenységét, az Európai Tanács még meg sem kezdte a vitát arról, hogy miként lehet megfelelni a Parlament e tekintetben intézett kéréseinek; emlékeztet a Számvevőszék 2014-es elemzésére, amely szerint 114 millió EUR-s becsült éves megtakarítást eredményezhetne a Parlament tevékenységének központosítása; emlékeztet a Parlament 2013. évi állásfoglalására (2), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 156–204 millió EUR-ra becsülte; sajnálja, hogy a Parlament földrajzi felosztottságából eredő költségek akár az 1 milliárd EUR-t is elérhetik egy parlamenti ciklusban, és ellenkezését fejezi a többéves építési projektekkel kapcsolatban, amelyek célja, hogy bővítésre kerüljön a képviselők számára rendelkezésre álló irodaterület Strasbourgban és Brüsszelben; kéri ezért, hogy a közpénzek további pazarlásának megakadályozása érdekében tegyenek gyakorlati lépéseket a Parlament egyetlen székhelyének kialakítására;

40.

kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalásának (3) megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78 %-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a közvélemény negatívan ítéli meg a többes földrajzi elhelyezkedést; ismételten kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a Parlament egyetlen székhelyének meghatározására;

41.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ez a többletkiadás ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elvével; elismeri, hogy az egyetlen székhely csak a Szerződés egyhangú módosításával érhető el; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül kezdeményezze a Szerződés ezirányú módosítását és úgy véli, hogy a Szerződés e módosítása az európai adófizetők javát szolgálná mind pénzügyi, mind pedig az európai parlamenti képviselők által végzett munka minősége tekintetében; kéri ezért, hogy a közpénzek további pazarlásának megakadályozása érdekében tegyenek gyakorlati lépéseket a Parlament egyetlen székhelyének kialakítására; sajnálja, hogy a Parlament földrajzi felosztottságából eredő költségek akár az 1 milliárd EUR-t is elérhetik egy parlamenti ciklusban, és ellenkezését fejezi a többéves építési projektekkel kapcsolatban, amelyek célja, hogy bővítésre kerüljön a képviselők számára rendelkezésre álló irodaterület Strasbourgban;

42.

tudomásul veszi a Parlament évi 12 strasbourgi utazásához kapcsolódó többletköltségeit – a képviselők utazási költségei formájában –, amelyek 2017-ben a következőképpen alakultak:

Kategória	ÖSSZESEN	ÁTLAG/HÓNAP
Utazási költség	7 700 358	641 696
Napidíj	10 036 444	836 370
Távolsági pótlék	1 394 608	116 217
Időpótlék	1 994 045	166 170
Egyéb költségek	47 594	3 966
ÖSSZESEN	21 173 049	1 764 421

43.

hangsúlyozza, hogy ezen túlmenően a Thalys chartervonat költsége 2017-ben nem kevesebb mint 3 668 532 EUR volt;

44.

megjegyzi, hogy egy, az Európai Külügyi Szolgálat jövőbeli európai diplomatáinak oktatására szakosodott intézmény létrehozása példát mutathatna az Európai Parlament strasbourgi székhelyeinek felhasználására e diplomáciai intézet elhelyezésével;

Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)

45.

megjegyzi, hogy a DG COMM 2017. évi fő mutatója az, hogy a Parlament milyen óraszámban kap figyelmet a kommunikációs csatornákon; elégedetten veszi tudomásul, hogy a DG COMM a médiafigyelem szintjének mérésén túlmenően módszert dolgoz ki az összes kommunikációs csatorna gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének mérésére; felkéri a főigazgatót, hogy éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a végrehajtás első évének eredményeit;

46.

megjegyzi, hogy a stratégiai végrehajtási keret/parlamenti projektportfólió 2017–2019 közötti időszakra meghatározott hosszú távú projektjei a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak, és mindegyik arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa a „kevesebb befektetés, jobb kommunikáció” célkitűzését;

47.

tudomásul veszi a Parlament nyilvános honlapján végrehajtott jelentős technikai és szerkesztési változtatásokat, különösen a weboldal keresőoptimalizálásának tekintetében; gratulál a Kommunikációs Főigazgatóságnak az eredményekért, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a munka lassan halad, különösen a közelgő, 2019-es európai választásokra való tekintettel és a Parlament munkája iránti fokozott érdeklődés miatt; hangsúlyozza, hogy a további fejlesztések kiemelt prioritást élveznek, és kéri a folyamat felgyorsítását; hangsúlyozza, hogy a polgárok bevonásához kulcsfontossággal bír egy átlátható és hozzáférhető weboldal;

48.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament honlapján nehezen találhatók meg a parlamenti szavazások eredményei, és hogy a VoteWatch – egy kereskedelmi weboldal – sokkal praktikusabb, mivel a szavazási eredményeket könnyebb megtalálni rajta; kéri a főtitkárt, hogy építsen ki egy fejlettebb rendszert a Parlament honlapjára, nyilvántartásba véve a plenáris ülések név szerinti szavazásait, egyszerű keresési lehetőséggel ellátva az egyes képviselők szavazási magatartásának kereshetősége, és a saját csoportjaik és más csoportok tagjaival való összehasonlíthatósága érdekében;

49.

megjegyzi, hogy a média területén 2017-ben számos projektet hajtottak végre, és a Parlament internetes jelenléte tovább erősödött a multiplatformos megközelítés, az új portál és a „hírplatform” megvalósításával; elismeri továbbá a közösségi média Parlament általi használata, valamint az uniós tevékenységekről szóló tájékoztatást célzó fellépések terén elért jelentős fejlődést; megjegyzi továbbá, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek az átfogó látogatói stratégia, és – különös figyelmet fordítva az ifjúságra – a nagykövetiskola-program végrehajtása terén; hangsúlyozza, hogy az európai tudományos médiaközpontot tovább kell fejleszteni és teljes mértékben működőképessé kell tenni, további késedelem nélkül lehetővé téve ezzel a tudományos alapokon nyugvó médiatudósítást;

50.

megjegyzi, hogy 2017-ben 223 sajtószemináriumot szerveztek a tagállamokban több mint 3 076 újságíró részvételével; üdvözli ezen túlmenően, hogy 1 905 újságírót hívtak meg, hogy vegyenek részt a plenáris üléseken, a központilag szervezett sajtószemináriumokon és konferenciákon; üdvözli, hogy a DG COMM az összes lehetséges médiacsatornát felhasználta a Parlament munkájának és eredményeinek terjesztésére; ösztönzi a Főigazgatóságot, hogy fordítson kellő figyelmet a közösségi média fontosságára, valamint annak jelentős és egyre növekvő potenciáljára a polgárok elérése tekintetében;

51.

elismeri a Kommunikációs Főigazgatóság kísérleteit, hogy azokat a polgárokat is elérje, akik maguktól nem érdeklődnek a Parlament munkája iránt; ösztönzi a főtitkárt, hogy hozzon létre egy valóban interaktív kommunikációs stratégiát, amely túlmutat az olyan célcsoportokon, mint az újságírók és a diákok, és tartalmazza a felmerülő kritikus hangok összegyűjtésének és megválaszolásának eszközét;

52.

tudomásul veszi a Kommunikációs Főigazgatóság átszervezését, amely magában foglalta két új – a kampányokkal és a látogatókkal foglalkozó – igazgatóság létrehozását a 2019-es európai parlamenti választásokra vonatkozó stratégia teljes végrehajtásának biztosítása érdekében; felkéri a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy folytassa a 2019-es európai választásokat befolyásoló célzott dezinformációs kampányok elleni fellépésre irányuló átfogó stratégiával kapcsolatos munkáját; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külföldi befolyás zavarokat okozhat és alááshatja a választásokat azáltal, hogy szándékosan téves információkat terjesztenek és így befolyásolják a szavazási magatartást;

53.

megjegyzi, hogy 2017-ben az Állampolgári Tájékoztatáskérések Szolgálata (AskEP) több mint 9 200 egyéni kérdést, és 42 900 aktuális kérdésekkel kapcsolatos, látszólag összehangolt „beírási” kampányban érkező kérdést dolgozott fel; javasolja, hogy a Parlament válaszait tegyék közzé a honlapján;

54.

üdvözli az Európai Történelem Házának 2017. májusi megnyitását és a Simone Veil Parlamentárium 2017. júliusi megnyitását Strasbourgban; megjegyzi, hogy az Európai Történelem Háza május és december között 99 344 látogatót fogadott; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy megnyitása több mint egy évet késett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 99 344 látogató kevés a 4,4 millió eurós személyzeti költséghez képest; ebből 2,7 millió EUR az állandó személyzet és 1,7 millió EUR a szerződéses alkalmazottak (beleértve a biztonsági alkalmazottak költségeit) kapcsán merül fel; felkéri az Elnökséget, hogy végezzen költség-haszon elemzést;

55.

sajnálja, hogy az Európai Történelem Háza 2019 januárjában kiírt pályázati felhívásának dokumentációja nem áll rendelkezésre; komoly aggodalmának ad hangot az új pályázati kiírás követelményei kapcsán; felkéri a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a pályázati kiírás eredményéről; hangsúlyozza, hogy a pályázat eredményétől függetlenül az EXPO munkatársainak munkakörülményeit javítani kell: a munkaidőnek előre tervezhetőnek kell lennie, megfelelő mennyiségű pihenőnapot kell biztosítani, egyenruháról kell gondoskodni;

56.

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG COMM által szervezett összes tevékenység ellenére az európai polgárok továbbra is úgy érzik, hogy nem áll rendelkezésre az Unióval, illetve a Parlament eredményeivel és munkájával kapcsolatos elég információ; felhívja a DG COMM-ot, hogy folytassa erőfeszítéseit az Unió és polgárai közötti e távolság csökkentését célzó innovatív ötletek megtalálása érdekében, és tudomásul veszi a 2019-es európai választásokra javasolt intézményi kommunikációs kampányra javasolt innovatív megközelítést;

57.

kéri a Kommunikációs Főigazgatóságot annak biztosítására, hogy a 2019-es európai választások előkészítése során a köz- és magánmédia az európai parlamenti képviselők és politikai csoportok nézeteit az objektivitást és a pluralizmust biztosító módon teszik közzé;

Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái

58.

tudomásul veszi az Elnökség által 2017 novemberében elfogadott, az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak reformjára vonatkozó programot, amelynek célja a polgárok, a média és az érdekelt felek bevonása a polgárok megszólítása érdekében; kéri a kapcsolattartó irodákat annak biztosítására, hogy a polgárok ismerjék meg az európai intézmények által végzett munkát, és hogy legyenek tisztában a kapcsolattartó irodák létezésével;

59.

tudomásul veszi a 2017. évi különböző kiadási tételeket, amelyek a következők szerint oszlanak meg:

Kiadási tételek	2017. évi kiadások
általános kommunikációs tevékenységek	5 945 229 EUR
meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó kiadások	5 320 867 EUR
összes ingatlanköltség	8 874 530 EUR
biztonsági berendezések karbantartása	1 733 071,32 EUR

60.

Az ingatlanok teljes költsége az alábbiak szerint lebontva:

Bérleti díjak	5 898 724 EUR
Munkálatok	148 573 EUR
Konkrét épületüzemeltetési költségek	266 977 EUR
Takarítás és karbantartás	1 126 853 EUR
Közüzemi szolgáltatások és szolgáltatási díjak	1 433 403 EUR

61.

tudomásul veszi a kapcsolattartó irodák 2017-es fokozott kommunikációs tevékenységeit, többek között a regionális és helyi médiával való napi kapcsolattartást, a célzott közösségimédia-jelenlétet és a helyi közösség menedzsmentjét, a helyi események megvalósítását, a helyi hatóságokkal, iskolákkal és az érdekelt felekkel való kapcsolattartást; sajnálja, hogy a kérdőívben nem közöltek olyan kiadási tételeket, mint a fizetések és a kiküldetési költségek; a 2016. évi mentesítési eljárás során kapott információkat veszi alapul, amelyek szerint az EPLO személyzetének bérköltsége 23 058 210 EUR-t, a kiküldetési költségek 1 383 843 EUR-t tettek ki; feltételezi, hogy ezek az összegek nem változtak jelentősen a 2017-es költségvetési évben;

62.

elismeri a hatékony kommunikáció fontosságát a tagállamokban, de hangsúlyozza a költséghatékonyság szükségességét, és biztos benne, hogy a felülvizsgált küldetésnyilatkozat hozzájárul ehhez a célhoz; felkéri az összes érintett döntéshozó felet, hogy törekedjenek nagyobb hozzáadott értékre, különösen a működési költségek tekintetében;

63.

hangsúlyozza, hogy korszerűsíteni kell a parlamenti kapcsolattartó irodák küldetését az új kommunikációs technológiák felhasználásának optimalizálása útján, hiszen feladatuk a polgárok megfelelőbb tájékoztatása;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

64.

megjegyzi, hogy a DG PERS vezető mutatója 2017-ben a teljesítményidő; elégedetten állapítja meg, hogy az adatgyűjtés céljait és módszereit az eredmények általános pozitív értékelésével finomították; aggodalommal jegyzi meg, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére és a gyermekek parlamenti óvodába való fogadására vonatkozó eljárások javítására irányuló célkitűzések nem teljesültek, de a felmerült nehézségeket 2018-ban megoldották;

65.

hangsúlyozza, hogy emiatt az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételi eljárása problémás lehet a következő parlamenti ciklus kezdetén; kéri ezért a főtitkárt, hogy a képviselők és az asszisztensek érdekében biztosítson minden olyan technikai és személyzeti megállapodást, amely a problémák és a késedelmek, különös tekintettel a 2009-ben és 2014-ben felmerült problémák elkerüléséhez szükségesek;

66.

megjegyzi, hogy a Parlament személyzetének létszáma 2017. decemberben 9 682 fő volt, ami az állandó és ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat és az akkreditált parlamenti asszisztenseket (APA-k) is magában foglalja (a 2016. évi 9 643-hoz képest); emlékeztet arra, hogy a 2017. évi költségvetésről szóló egyeztető megállapodást követően összesen 136 álláshelyet szüntettek meg;

67.

elismeri az akkreditált parlamenti asszisztensek érzékeny helyzetét, akik megszakítás nélkül két parlamenti jogalkotási cikluson keresztül dolgoztak – de a 2014-es előrehozott választások, valamint statútumok hatálybalépésének köszönhető 2009-es első felvételi hullám késedelmei miatt nem töltötték ki szükséges tíz évet –, ezért ezek az akkreditált parlamenti asszisztensek az uniós nyugdíjpénztári rendszerre való jogosultságtól egy és két hónap között lesznek; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az Elnökség megvitatta a kérdést, és együtt dolgozik a Személyzeti Főigazgatósággal és az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőivel a megoldások megtalálása érdekében; kéri, hogy e megoldások – amennyire csak lehetséges – kerüljék el a szerződéses megállapodásaik olyan módosításait, amelyek miatt elveszíthetnék a 2009-es felvételük során megszerzett jogosultságokat;

68.

megjegyzi, hogy azok a munkatársak, akik tíz évnél kevesebbet dolgoztak az intézményeknél, nem jogosultak uniós nyugdíjra, és át kell utaltatniuk befizetéseiket egy olyan alapba, amely jellegét és a nyugdíjkorhatárt illetően megfelel a Parlament előírásainak; megjegyzi, hogy sok brit akkreditált parlamenti asszisztens nem tudta befizetését egy brit nyugdíjalaphoz átutaltatni, mivel az nem felelt meg a Parlament előírásainak; kéri a főtitkárt, hogy sürgősen foglalkozzon ezzel a kérdéssel, hogy biztosítani lehessen, hogy a személyzet minden tagja hozzáférjen nyugdíjbefizetéséhez;

69.

kéri az igazgatást, hogy a következő parlamenti ciklusban a lehető legkorábban adjon képzéseket és/vagy kiadványokat, különösen az új asszisztenseknek, tartalmazva gyakorlati/adminisztratív kérdéseket is (kiküldetési megbízás, orvosi vizsgálatok, akkreditáció, parkolómatricák, látogatócsoportok, kiállítások stb.) az őket érintő adminisztratív eljárások zavartalan működését akadályozó rendszerszintű hibák elkerülése érdekében;

70.

elismeri, hogy bizonyos tevékenységek – például az étkezdék üzemeltetése és a takarítás – esetében a Parlament előnyben részesítette a kiszervezést, és ennek következtében egyes főigazgatóságok esetében a parlamenti épületekben tartózkodó külső személyzet akár meg is haladhatja a tisztviselők számát;

71.

megjegyzi azonban, hogy az ilyen kiszervezési határozatok nem szolgálhatnak ürügyül arra, hogy mindenre külső személyzetet vegyenek igénybe;

72.

aggályosnak tartja a vendéglátóipari ágazat diverzifikációját a Parlament jelenlegi vendéglátó személyzetének folyamatos foglalkoztatására gyakorolt hatása miatt; kéri, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, hogy a Parlament jelenlegi vendéglátóipari személyzete megtarthassa munkahelyét;

73.

megjegyzi, hogy a sofőrszolgálatot 2017-ben a képviselők biztonságának javítására irányuló fő céllal házon belülre hozták; megjegyzi, hogy ez lehetővé tette a Parlament számára, hogy elvégezze a gépjárművezetők biztonsági átvilágítását a foglalkoztatás előtt, és biztosítsa személyzete folyamatos képzését és nyomon követését; elégedetten állapítja meg, hogy 2017-ben 116 sofőrt és diszpécsert vettek fel; kéri a sofőrszolgálat házon belüli megvalósításával kapcsolatos költségek részletezését;

74.

támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a sofőrszolgálatot házon belülre hozzák, és elégedett az eddigi eredményekkel; megjegyzi, hogy a sofőrszolgálat belső hatáskörbe vonásának folyamata lehetővé tette a képviselők számára nyújtott szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítását, valamint az előre nem látható sürgősségi helyzetek vagy váratlan igénynövekedések hatékony és eredményes megválaszolását; tudomásul veszi az „e-mobilitás” menetrend végrehajtását a flotta diverzifikációja, zöldebbé tétele és villamosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy Brüsszelben az Európai Parlament és a fő repülőtér és vasútállomások között közvetlen vasúti összeköttetés áll fenn, amelyet a képviselők ingyenesen használhatnak;

75.

üdvözli az alkalmi távmunka rendszerének végrehajtását a Parlament Főtitkárságán; támogatja a távmunka első évéről szóló felmérés lebonyolítását, és kéri, hogy az értékelés eredményeit osszák meg a képviselőkkel és a parlamenti szolgálatokkal; úgy véli, hogy ha az értékelés pozitív, a rendszer általánosan alkalmazható a teljes személyzetre, beleértve az akkreditált parlamenti asszisztenseket és a képviselőcsoportoknak dolgozó személyzetet;

76.

üdvözli, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is kulcsfontosságú eleme a Parlament emberierőforrás-politikájának; sajnálattal állapítja meg, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv továbbra sem került teljes körű végrehajtásra, különösen a közép- és felsővezetői pozíciókban lévő nők (40 %) 2020-ig történő képviseletét illetően;

77.

nagyon sajnálja, hogy a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2016 és 2017 között 25 %-ról (3 álláshely) 17 %-ra (2 álláshely) csökkent; megállapítja, hogy az általános helyzet nem változott 2006-hoz képest, amikor a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők aránya csak 11,1 % volt; rámutat, hogy a 2019-re vonatkozó általános célkitűzés a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nőkre vonatkozóan 30 % volt; sajnálja továbbá, hogy az igazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2006 (29,9 %) és 2017 között arányaiban nem változott (30 %, azaz 14 álláshely);

78.

rámutat, hogy a 2019-re vonatkozó általános célkitűzés az igazgatói szintű álláshelyet betöltő nőkre vonatkozóan 35 % volt; hangsúlyozza, hogy ezek az adatok nagymértékben eltérnek a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség ütemtervétől; úgy véli, hogy ez a tendencia ellentétes a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervével; kéri a főtitkárt, hogy haladéktalanul tegyen jelentést a BUDG csoportnak, a CONT, és a FEMM bizottságoknak az ütemterv figyelmen kívül hagyásának okairól; kéri az Elnökséget, hogy hajtsa végre az emelt számú női dolgozókra vonatkozó európai parlamenti követelést a saját alkalmazottai körében;

79.

üdvözli, hogy a főtitkár prioritásként kezeli a női osztályvezetők kinevezését, akik aránya 2006-os 21 %-ot közel megduplázva mintegy 40 %-ra nőtt 2018-ban;

80.

üdvözli a Parlament 2017-ben elfogadott, a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciára vonatkozó politikáját; sürgeti továbbá a Parlamentet, hogy teljeskörűen hajtsa végre a következő kezdeményezéseket a zaklatások kezelése érdekében, különös tekintettel a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek, a gyakornokok és egyéb alkalmazottak, valamint felek közötti konfliktusok és zaklatási ügyek kezelésére szolgáló megelőző és korai támogatási intézkedések kiigazítására vonatkozó frissített ütemtervre, beleértve a Parlament belső gyakorlatainak és eljárásainak külső könyvvizsgálatát, a szakértő bizalmas tanácsadók hálózatának létrehozását, a képviselők, az akkreditált parlamenti asszisztensek, a gyakornokok vagy egyéb alkalmazottak számára kötelező képzések bevezetését, a zaklatás elleni bizottságok egyetlen bizottsággá történő átalakítását, amelynek a vizsgált esettől függően változó az összetétele, és a jogi vagy egészségügyi ágazatokban történő zaklatások megelőzésével foglalkozó szakértői vannak, akik állandó tagok; valamint nyilvános nyomon követések rendszeres szervezését a FEMM bizottság által (jelentések, meghallgatások, workshopok stb.); megjegyzi, hogy a külső ellenőrzés eredményeit 2018. november elejére várták, és kéri, hogy haladéktalanul közöljék, amint azok rendelkezésre állnak; elvárja továbbá, hogy az ütemterv teljes körű és átlátható végrehajtása az elfogadott parlamenti állásfoglalással összhangban kezdődjön meg, vagy a lehető leghamarabb lépjen előre a jogalkotási ciklus vége előtt;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)

81.

megjegyzi, hogy az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság Logisztikai Igazgatósága 2017-ben 267 588 704 EUR összegű, 2016-hoz (251 599 697 EUR) képest 6 %-kal magasabb összegű kötelezettségvállalási előirányzatot tett; tisztában van azzal, hogy a brüsszeli Martens épületre vonatkozó szerződést megkötötték és a belsőépítészeti és átalakítási munkálatokat elvégezték, az Európai Történelem Házát megnyitották, a Trèves I épületet megvásárolták, és két másik székhelyet renováltak és kibővítettek; megjegyzi, hogy Luxemburgban a KAD-projekt előrehaladt, és hogy Strasbourgban 2017. áprilisban vették igénybe a Havel épületet, majd ezt követte a Simone Veil Parlamentárium megnyitása ugyanezen évben júliusában;

82.

megjegyzi, hogy az Elnökség döntése nyomán az elkövetkező években számos kapcsolattartó irodában hoznak létre Európa Házat; kéri a főtitkárt, hogy gondoskodjon arról, hogy az új kapcsolattartó irodák helyszíneinek kiválasztása alapos költség-haszon elemzést követően történjen; részletes tájékoztatást kér a munkálatok előrehaladásáról a főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében; kéri a főtitkárt, hogy a következő európai választások előtt nyújtsa be a Költségvetési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak az Elnökség által elfogadott különféle projekteket, azok indokolásait és az előirányozott költségvetéseket;

83.

tudomásul veszi a Parlament jelentős infrastruktúráját, amely a következőképpen bontható le:

Brüsszeli épületek		Luxembourgi épületek	Strasbourgi épületek
13 saját tulajdon		1 saját tulajdon	5 saját tulajdon
6 bérlemény		6 bérlemény
659 960 m2		197 873 m2	343 930 m2
A Parlament kapcsolattartó irodái
Összesen	35
saját tulajdon	11
bérlemény	24
terület	27 737 m2

84.

emlékeztet, hogy a Parlament épületeinek többségét az Eurocode-ok szerkezeti integritásra vonatkozó követelményeinek figyelembevétele nélkül tervezték és építették, mivel ezek az előírások akkoriban még nem léteztek; elismeri, hogy ez azt jelenti, hogy az ingatlanpolitika fokozatosan el fog mozdulni a megvásárlástól a felújítás és karbantartás felé;

85.

emlékeztet az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) keretében az épületek által betöltött példamutató szerepről szóló európai parlamenti nyilatkozatra, hogy az épületei a legmagasabb energiahatékonysági szabványoknak megfelelők legyenek; kéri egy koherens, hosszú távú és mélyreható felújítási stratégia kidolgozását valamennyi európai parlamenti épület tekintetében, valamint az újrafelhasználható építőanyagokra vonatkozó szabványelőírásoknak az épületek felújítási szerződéseibe való belefoglalását;

86.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség utasította a főtitkárt, hogy bízza meg a DG INLO-t építészeti pályázat kiírásával a Paul-Henri Spaak épület felújítására, a kiválasztott B (műszaki felújítás) és C opcióra (az épület újratervezése); megjegyzi, hogy a pályázat eredménye 2019-re várható; kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki átfogó tervet a becsléseken túlmutató költségekkel szemben támasztott garanciákról, és győződjön meg róla, hogy a szerződések rendelkeznek arról, hogy az Európai Parlament nem vállalja az ilyen hátrányok kockázatát; kéri továbbá a főtitkárt, hogy nyújtson be az egyes forgatókönyvek közvetett költségeiről világos tervet az Európai Parlamentnek, különösen, ha a felújítási és építési tevékenységek egy részét máshol kell elvégezni, valamint hogy határozza meg a biztonsági kockázatok kezelésének lehetőségeit egy teljesen új épület megépítésének szükségessége nélkül;

87.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a képviselői irodák bútorzatának bármilyen módosítását megfelelően indokolják meg és magyarázzák el a képviselőknek, akik ezeket a módosításokat szabadon elfogadhatják vagy elutasíthatják;

88.

elismeri az Európai Számvevőszék az uniós intézmények épületgazdálkodására vonatkozó megállapításait, és megjegyzi, hogy az Európai Parlament 55 %-ot használ irodahelyiségként és 45 %-ot tárgyalótermekre és egyéb felhasználási célokra; megjegyzi, hogy az Európai Parlament az épületeinek 84 %-át birtokolja, és hangsúlyozza, hogy ez a százalékarány a luxemburgi KAD-épület befejeztével növekedni fog;

89.

komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a KAD II épület elkészülési dátuma eredetileg 2013 volt, de a keleti építkezés jelenlegi becslések szerinti elkészülte 2019-re, a nyugatié pedig 2022-re tehető; hangsúlyozza, hogy a fejlesztői tapasztalat hiánya, és az építési munkálatok sikertelen első pályázata eredményezték ezt a jelentős késedelmet; aggodalmának ad hangot, hogy az emiatt fellépő megnövekedett bérleti szükséglet további évi 14,4 millió EUR-s, a hatéves időszakra kivetített 86 millió EUR-nyi többletköltséghez vezet;

90.

megjegyzi, hogy az eredetileg becsült, 2205. évi árakon 317,5 millió EUR-nyi költségvetés 2009-ben tervezési módosítások miatt 363 millió EUR-ra módosult; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a projekt még nem fejeződött be – bár a tervek szerint 2019-re befejeződik –, és ezért a végső ár is ismeretlen, habár a Parlament a jelenlegi, 2012. évi árakon számolt 432 millió EUR-s költségvetésen belül próbál maradni; kéri a KAD II épület befejezéséről szóló jelentés 2019. június 30-ig történő benyújtását;

91.

aggodalmát fejezi ki az építési munkák árindexének 8 %-os növekedése miatt 2012 és 2017 között, ami az építési költségek további növekedéséhez vezethet;

92.

tudomásul veszi az „e-mobilitás” menetrend végrehajtását a flotta diverzifikációja, zöldebbé tétele és villamosítása érdekében; emlékeztet a 2018 áprilisában megszavazott 2016. évi mentesítési állásfoglalásra, amely kérte az Elnökséget, hogy ne csak az elektromos személygépjárműveket tekintse környezetbarát megoldásnak, mivel aggályok merülnek fel előállításukat (többek között a szükséges erőforrások megfelelő rendelkezésre állását) és az életciklusuk végét elérő akkumulátorok ártalmatlanítását illetően is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselőket nem tájékoztatták az alternatív üzemanyagokkal – például a bioüzemanyagokkal, a szintetikus üzemanyagokkal vagy a hidrogén-üzemanyagcellákkal – kapcsolatos elemzésről; hangsúlyozza, hogy a környezetbarát járműflotta diverzifikálása csökkentené az egy szállítótól való függést, és ellensúlyozhatná az esetleges jövőbeli ellátási hiányokat;

93.

aggodalmát fejezi ki az európai parlamenti étkezdék és kávézók által generált egyszer használatos műanyag és műanyaghulladék nagy mennyisége miatt, sürgeti továbbá az adminisztrációt, hogy a következő vendéglátási pályázati felhívásában kifejezetten tiltsa meg a műanyaggal csomagolt és az egyszer használatos műanyag termékek kínálatának lehetőségét;

94.

megjegyzi az ugyanazon szolgáltató által működtetett étkezdék közötti minőségbeli különbségeket; úgy véli, hogy szorosabb nyomon követésre van szükség, és ezért kéri, hogy indítsanak felhasználói elégedettségi felmérést; üdvözli, hogy a strasbourgi étkezési szolgáltatások már a gluténérzékeny személyzet számára alkalmas élelmiszereket is biztosít, kéri, hogy más munkahelyek étkezdéit is minél hamarabb bővítsék ki a hasonló választási lehetőségekkel;

95.

megállapítja, hogy a gyakornokok Brüsszelben és Luxemburgban 0,50 EUR, Strasbourgban pedig 0,90 EUR kedvezményt kapnak valamennyi önkiszolgáló étteremben a főétkezések árából; úgy véli azonban, hogy figyelembe véve a gyakornokok fizetésének átlagos szintjét, valamint az utóbbi három évben tapasztalható magas árakat, ezek a kedvezmények nem elegendőek ahhoz, hogy akár csak minimális hatást gyakoroljanak pénzügyi helyzetükre; ismételten kéri a főtitkárt, hogy keresetükkel összhangban biztosítson kedvezményeket;

96.

üdvözli az „előzetes ellenőrzési és közbeszerzési koordinációs egység” létrehozását 2017-ben, valamint az egyes igazgatóságokhoz tartozó beszerzési egységek létrehozását; kéri, hogy az éves tevékenységi jelentés tartalmazzon külön részt az új egység tevékenységeire;

A Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság Konferencialogisztikai és -Tolmácsolási Főigazgatósággá vált.

97.

megállapítja, hogy a tolmácstisztviselők által tolmácsolási szolgáltatásokkal a tolmácsfülkében töltött idő heti átlaga 2017-re 14 órára nőtt; tudomásul veszi ezt a növekedést, mivel 2016-ban 13 óra 25 perc volt a heti tolmácsolási idő; tisztában van vele, hogy az új személyzeti szabályzattal bevezetett munkamodell a képviselők számára biztosított tolmácsolás folyamatosságát megzavaró sztrájkban kulminált; elismerését fejezi ki azon erőfeszítések kapcsán, hogy a jogalkotási munka fenntartása érdekében biztosították az alapvető tolmácsolási szolgáltatásokat;

98.

határozottan elítéli a feszültségek eszkalálódását, amely 45 perces megszakítást eredményezett a strasbourgi plenáris üléseken, és nem lát erőfeszítéseket a helyzet enyhítése érdekében; üdvözli a főtitkár által kezdeményezett megállapodást, amely a rendszeres tolmácsolási tevékenység visszaállításához vezetett;

99.

megjegyzi, hogy a Parlament konferenciaszervezésének modernizálására irányuló stratégia végrehajtása a Teremőri Osztály átcsoportosítását és a Konferenciaszervezési Főigazgatóság új igazgatóságának létrehozását eredményezte; kéri, hogy az éves tevékenységi jelentés tartalmazzon külön részt az új egység tevékenységeire, ideértve a főigazgatóság szokásos tevékenységein túlmutató konkluzív teljesítménymutatókat is;

Pénzügyi Főigazgatóság

100.

megjegyzi, hogy a főtitkár úgy határozott, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekkel és a képviselők szakmai képzésével kapcsolatos több funkciót átruház a Pénzügyi Főigazgatóságról a Személyzeti Főigazgatóságra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az átcsoportosítások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy felszámolják a 2017. évi személyzetcsökkentés által a Pénzügyi Főigazgatóságra gyakorolt negatív hatást; felszólít a képviselők, a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek utazási költségei visszatérítésének egyszerűsítésére, olyan rendszerek igénybe vételével, mint az elektronikus aláírási funkció (DISP) és a kétszakaszos ellenőrzés; elismeri, hogy ellenőrzésekre szükség van, de hangsúlyozza, hogy azok hatékonyabb és papírmentes módon is elvégezhetők;

101.

javasolja az Európai Parlament tisztviselői és egyéb alkalmazottai kiküldetéseire és szolgálati útjaira vonatkozó belső szabályzat, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címének végrehajtási intézkedései – különösen az akkreditált parlamenti asszisztensek kezelésének összehangolása a személyzeti tisztviselőkkel – alapos felülvizsgálatát.

102.

megjegyzi, hogy a Parlament új utazási irodája, amely már dolgozott a Parlamenttel, 2019. január 1-jén kezdi meg működését; üdvözli, hogy az új szerződés szigorított feltételeket tartalmazzon, különösen, ami az árazást és az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálatának mindenkori rendelkezésre állását illeti, beleértve a hétvégéket is; hangsúlyozza a hiányosságok gyors hangsúlyozására irányuló egyszerű és felhasználóbarát panasztételi mechanizmus fontosságát, amely lehetővé tenné bármely probléma gyors korrigálását; kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a képviselők egyedi igényeire, továbbá arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokra van szükségük;

103.

arra ösztönzi az új utazási irodát, hogy a Parlament munkával kapcsolatos utazásai esetében törekedjen a legversenyképesebb árak elérésére;

104.

kéri a munkaerő-felvételi eljárások egyszerűsítését és a helyi asszisztensek számára a kiküldetési és útiköltségek megtérítését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a folyamatok gyakran összetettek, hosszadalmasak és jelentős késedelmeket eredményeznek; kéri a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy kiemelten foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

105.

megjegyzi, hogy a kifizető ügynökök – amelyekkel a képviselőknek a választási országaikban kell dolgozniuk – nincsenek eléggé tisztában a Parlament belső eljárásaival; rámutat, hogy e szabályok bonyolultsága gyakran vezet hibákhoz, amelyek károsak a képviselőkre nézve; úgy véli, hogy a kifizető ügynököket képezni kell vagy kézikönyvvel kell ellátni;

Általános költségtérítés

106.

emlékeztet arra, hogy korábban a Parlament megszavazta azt az álláspontot, hogy a képviselőknek meg kell őrizniük a költségtérítéshez kapcsolódó számlákat, évente kimutatást kell készíteniük a kiadásokról, és megbízatásuk vagy hivatali idejük lejártakor vissza kell fizetniük az el nem költött összeget; emlékeztet az Elnökség azon döntésére, hogy ad hoc munkacsoportot hozzon létre a korábban elfogadott mentesítési ajánlásokat követő általános költségtérítés felhasználására vonatkozó szabályok meghatározása és közzététele céljából; sajnálja az Elnökség azon döntését, hogy figyelmen kívül hagyja a munkacsoport azon javaslatát, hogy egy külső könyvvizsgáló végezzen ellenőrzéseket az általános költségtérítés külön számláinak ellenőrzésére, és ezáltal megakadályozza az általános költségtérítés érdemi reformját; felhívja az Elnökséget, hogy azonnali hatállyal kezdjenek újra párbeszédet az általános költségtérítésről, és hogy mihamarabb jussanak megállapodásra; úgy véli, hogy az ilyen megállapodásnak közös szabályokat kell tartalmaznia a nagyobb átláthatóság és a pénzügyi elszámoltathatóság tekintetében, például:

—	annak előírása, hogy a képviselők az általános költségtérítéshez kapcsolódó összes számlát őrizzék meg;

—	a számlák éves ellenőrzéséért felelős független könyvvizsgáló felvétele és az ellenőr véleményének közzététele;

—	a képviselők kötelezése arra, hogy megbízatásuk végéig visszaadják az általános költségtérítés el nem költött részét;

107.

sürgeti az Elnökséget, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre a plenáris ülés általános költségtérítéssel kapcsolatos demokratikus akaratát; sürgeti továbbá az Elnökséget, hogy haladéktalanul újítsa meg a munkacsoportot az általános költségtérítés reformja céljából, a jobb átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság új szabályainak kidolgozásával;

108.

kéri továbbá az Elnökséget, hogy a plenáris ülésen már elfogadottakon túl az általános költségtérítéssel kapcsolatos további változtatásokat tegyen:

—	az EP belső ellenőrzésének keretében az általános költségtérítésből fedezett kiadások 5 %-os mintáján végzett ellenőrzés; a végső eredményeket bele kell foglalni az Európai Parlament által közzétett éves belsőellenőrzés-jelentésbe;

—	az európai parlamenti képviselők kiadásaik kategóriánkénti (kommunikációs költségek, irodabérlet, irodaszerek stb.) áttekintése közzétételének szükségessége;

—	a számlák éves ellenőrzéséért felelős független könyvvizsgáló felvétele és az ellenőr véleményének közzététele;

109.

emlékeztet az Elnökség európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2008. május 19-i és július 9-i határozatának 62. cikkére és az Elnökség július 5-i és október 18-i határozatára, amelyek kimondják, hogy a „folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására”, továbbá „a fel nem használt összegeket […] a képviselők visszatérítik a Parlamentnek”; kéri a főtitkárt és az Elnökséget az említett rendelkezéseket maradéktalan végrehajtásának és betartásának biztosítására;

110.

kéri továbbá, hogy a képviselők számára vezessék be azt a követelményt, hogy az általános költségtérítéshez kapcsolódó elszámolásokat külső könyvvizsgáló ellenőrizze legalább a képviselői mandátum végén; kéri továbbá a kiadások nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az Európai Parlament honlapján a képviselők ezen adatokat tartalmazó személyes oldalaira mutató linket helyeznek;

Önkéntes nyugdíjalap

111.

emlékeztet rá, hogy 1997. október 23-án a Parlament kérte az Elnökséget, hogy az kérje a Számvevőszéktől a Parlament önkéntes nyugdíjrendszerének átvilágítását, amelynek eredménye az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapjáról és nyugdíjrendszeréről szóló, 5/99. számú számvevőszéki vélemény megalkotása lett; kéri az Elnökséget, hogy az sürgősen kérje fel a Számvevőszéket, hogy 2019-ben alkosson hasonló véleményt a nyugdíjrendszerről és -alapról;

112.

emlékeztet rá, hogy a Parlament főtitkára az Elnökséghez intézett 2018. március 8-i feljegyzésében elfogadta, hogy a képviselők önkéntes nyugdíjrendszeréhez kapcsolódó nyugdíjalap „jóval a nyugdíjkötelezettségek vége előtt, akár már 2024-re kimeríti tőkéjét”; kéri ezért a főtitkárt és az Elnökséget, hogy – a képviselői statútum teljes körű tiszteletben tartása mellett – sürgősen alkossanak meg egy olyan egyértelmű tervet, amely a 2019. évi választásokat követően haladéktalanul teljesíti és vállalja a képviselők önkéntes nyugdíjrendszerével kapcsolatos kötelezettségeket és terheket;

113.

megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2017 végén 305,4 millió EUR-ra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2017 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 137 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 442,4 millió EUR volt; megjegyzi, hogy az eszközök alig fedezik az önkéntes nyugdíjalap kötelezettségvállalásainak 30 %-át;

114.

emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg és a jelenlegi fedezetet meghaladják, de megjegyzi, hogy 2017-ben az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 17,2 millió EUR volt; megjegyzi, hogy 2017 végén az alapban 661 nyugdíjas és 99 eltartott volt;

115.

rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges korai kimerülése tekintetében, mivel az alap több éven át értékesített befektetett eszközöket a nyugdíjfizetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, ugyanis az alap bevétele nem fedezi a megnövekedett nyugdíjkifizetéseket; emlékeztet arra, hogy a nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre képzett céltartalék 6,5 %-os beruházási megtérülés alapján került kiszámításra, ami már a kezdetektől fogva tarthatatlan volt;

116.

üdvözli a főtitkár ezzel összefüggésben tett javaslatait, beleértve azt a megállapodást, amely szerint a főtitkár újra megvizsgálja a 2020-as állapotot, hogy meggyőződjön arról, hogy az intézkedések kielégítően pótolták-e a biztosításmatematikai hiányt; üdvözli, hogy a főtitkár konzultált a Jogi Szolgálattal;

117.

megjegyzi, hogy a főtitkár 2018. december 10-i javaslatát követően az Elnökség két önkéntes nyugdíjrendszerre vonatkozó szabálymódosítást fogadott el, amelyek a nyugdíjkorhatár 63-ról 65-re történő megemelését, valamint 5 %-os adókulcs bevezetést támogatnak jövőbeni nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az Elnökség haladéktalanul tegyen meg minden lehetséges intézkedést az alap fenntarthatóságának javításért, az alap korai fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az Elnökség jelenlegi mandátumának lejárta előtt hozzon határozatot;

118.

kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalap jogi alapjait és lehetséges következményeit, különösen azt, hogy az Európai Parlament mint kezes jogilag és pénzügyileg fenntartható-e, mivel az önkéntes nyugdíjalap inkább luxemburgi befektetési alap, mint rendes nyugdíjpénztár; hangsúlyozza, hogy ezt a vizsgálatot egy független félnek kell elvégeznie;

119.

felhívja a főtitkárt, valamint az Elnökséget, hogy minden lehetséges módon próbálják meg a Parlament felelősségét a minimumra korlátozni, mivel az adófizetők pénzéről van szó; megállapítja, hogy az alapot 1990-ben abból a célból hozták létre, hogy a képviselők számára egy önkéntes alapú kiegészítő nyugdíjrendszert biztosítsanak; emlékeztet arra, hogy a képviselők 2009-ben bevezetett statútuma előtt már jogosultak voltak a nemzeti parlamentekben dolgozó kollégáikkal egyenértékű nyugdíjra, az olasz, a francia és a luxemburgi képviselők kivételével, akik ezért az Európai Parlament különleges nyugdíjrendszerében részesültek, amely kizárólag a fent említett három nemzetiség igényeire készült 1981-ben; ezért emlékeztet arra, hogy az önkéntes nyugdíjalap mindig is kizárólag kiegészítő nyugdíj volt;

120.

rámutat arra, hogy a tagok havi önkéntes nyugdíjalapi hozzájárulásának kétharmada – amely 2006-ban 2 236 EUR volt – már az Európai Parlament költségvetéséből került kifizetésre az alap minden tagja számára; emlékeztet arra, hogy az alaphoz mindössze két évnyi hozzájárulással a nyugdíjkorhatár elérésekor már életre szóló nyugdíjat generál; megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalapból 2018-ban kifizetett legmagasabb nyugdíj 6 262 EUR volt, az átlagos nyugdíj pedig 1 934 EUR; megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalapnak jelenleg (2018. október) 71 aktív tagja van; kéri az igazgatótanácsot, az Elnökséget és az alap tagjait, hogy etikai és gazdasági érzékükre, valamint józan észükre támaszkodva támogassák az alap hiányának korlátozására irányuló valamennyi intézkedést;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)

121.

megjegyzi, hogy a DG ITEC 2017. évi fő mutatója a felhasználók és partnerek valamennyi tevékenységi területen tanúsított igényeire való gyors és hatékony reagálóképessége; megjegyzi, hogy a reagálás, az információs pult és a telefonos ügyfélszolgálat továbbra is megfelelő, de további erőfeszítéseket kell tenni a felhasználók számára második legfontosabb szolgáltatás, a biztonságos távoli hozzáférési szolgáltatás érdekében; hangsúlyozza, hogy a reagálóképesség nem egyenlő a problémák kellő időben történő rendezésével; rámutat arra, hogy az AT4AM-hez hasonló informatikai rendszerekkel kapcsolatos problémákat első prioritásként kell kezelni;

122.

emlékeztet arra, hogy a nyitott kommunikáció világában a Parlament kulcsfontosságú stratégiai pillére az ikt-biztonság megerősítése, a képviselők, a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek parlamenti munkájának önkényes szabályokkal és követelményekkel való akadályozása nélkül; hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok valamennyi operációs rendszerre – az iOS és a Windows operációs rendszerre is – kiterjedjenek anélkül, hogy ez akadályozná az egyik vagy másik operációs rendszeren végzett munkát; hangsúlyozza, hogy a DG ITEC-nek figyelembe kell vennie az iOS megnövekedett használatát, és hogy a Windows eszközökön alapuló összes távoli szolgáltatást további késedelem nélkül elérhetővé kell tenni az iOS rendszerek számára is; üdvözli ezzel összefüggésben az informatikai rendszerek biztonságáért felelős egység 2017. januári létrehozását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nehéz magasan képzett olyan kiberbiztonsági szakértőket találni, akik a parlamenti közigazgatásban szeretnének dolgozni, mivel a piaci verseny erős;

123.

üdvözli a 2017-ben indult olyan új projekteket, mint a „From Tablet to Hybrid” és a „Mainstreaming Innovation”, mivel ezek erősítik a Parlament innovatív és digitális munkakörnyezetét; kéri, hogy nyújtsanak informatikai biztonsági képzést a képviselők, az akkreditált parlamenti asszisztensek és a személyzet számára, egyedi szükségleteikre összpontosítva;

124.

felhívja az összes érintett főigazgatóságot, hogy munkálkodjanak a papírmentes hivatalon, és használják az összes digitális szolgáltatást, például az elektronikus aláírást és a kétlépéses ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy az elektronikus formanyomtatványok csak akkor takarítanak meg időt és erőforrásokat, ha azokat nem nyomtatják ki, írják alá és küldik el egy másik hivatalnak vagy akár országnak, mint a kiküldetésvisszatérítési formanyomtatványok esetében;

125.

hangsúlyozza a strasbourgi szállítódobozok („étkezdék”) költségeit, káros kibocsátását és egészségügyi, valamint biztonsági problémáit, és azonnali eltávolításukat javasolja a rendelkezésre álló informatikai megoldások fényében, amilyen például az igény szerinti nyomtatás, a papírmentes irodai és informatikai berendezések, például táblagépek és laptopok;

126.

hangsúlyozza az Elnökség azon következtetését, hogy a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos integrált megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák az összes érintett szolgálat optimális koordinációját a vészhelyzetekre való reagálás terén, ami a DG ITEC és a DG SAFE közötti szoros együttműködést rendkívül fontossá teszi; arra ösztönzi a főigazgatóságokat, hogy tervezzenek közös tevékenységeket közép- és hosszú távon;

127.

kéri az Elnökséget, hogy a DG ITEC-kel együttműködve hozzon kockázatenyhítő intézkedéseket a parlamenti munka gördülékeny végrehajtásának a rendszer károsodása vagy áramszünet esetén történő biztosítása érdekében; hangsúlyozza a prioritást élvező szolgáltatások listájának fontosságát, hogy meghatározható legyen mely szolgáltatásokat kell mihamarabb helyreállítani, hogy számítógépes támadás esetén továbbra is működőképesek legyenek az alapszolgáltatások; kéri az Elnökséget a hosszadalmas rendszerkiesésekre vonatkozó vészhelyzeti terv elkészítésére; javasolja, hogy az adatközpontok kiszolgálói legyenek változatos helyszíneken a Parlament informatikai rendszereinek biztonsága és folytonossága fokozása érdekében;

128.

megismétli azon felhívását, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi a DG ITEC számára, hogy a DG SAFE-fel együttműködve gyors sms-üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy elérhetőségi adataik szerepeljenek a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

129.

üdvözli a Parlament biztonságának és védelmének megerősítése terén 2017-ben tett jelentős előrelépést; megállapítja, hogy létrehozták a strasbourgi és brüsszeli épületek védőhatárait, hogy a belga hatóságok a Parlamenten belül dolgozó külső cégek valamennyi munkavállalóját biztonsági átvilágításnak vetik alá, és hogy intézményközi projekt indult a Tanáccsal és a Bizottsággal egy közös raktár vonatkozásában; üdvözli a közös raktárra irányuló kezdeményezést, amely lehetővé teszi a termékek megfelelő biztonsági átvilágítását, mielőtt azok a Parlament épületeibe jutnak;

130.

emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság felé való nyitottság a Parlament egyik alapelve, és hogy a biztonság terén e szempontból fenn kell tartani az egyensúlyt;

131.

tudomásul veszi, hogy a biztonsági gyakorlatokra – például a strasbourgi ülésterem 2018. évi kiürítésére – a vészhelyzetekre való megfelelő felkészülés érdekében szükség van; hangsúlyozza, hogy a potenciálisan veszélyes helyzetek elkerülése érdekében szükség van a tanulságok levonására szolgáló megközelítésre, például arra, hogy az evakuálás során a képviselőknek, a személyzetnek és az akkreditált parlamenti asszisztenseknek ne kelljen leolvastatni belépőkártyájukat;

132.

kéri a DG SAFE biztonsági személyzetét, hogy kiürítés esetén gondosan vizsgálják át a felelősségi körükbe tartozó épület egészét annak biztosítása érdekében, hogy azt valóban kiürítik, és nyújtsanak segítséget a hallássérült vagy más fogyatékkal élő személyek számára a személyek evakuálása során; hangsúlyozza, hogy biztonsági kérdésekben és vészhelyzetekben a képviselők nem részesülhetnek kiváltságos bánásmódban, és nem szabad az Európai Parlament alkalmazottjainak típusait megkülönböztetni;

133.

megjegyzi a kommunikáció hiányát az olyan vészhelyzetekben, mint amilyen például a 2018. decemberi strasbourgi tanácsban történt; arra a következtetésre jut, hogy az eljárásokat javítani lehet, és javítani is kell; kéri, hogy vészhelyzetekben a meglévő biztonsági szabályokat vegyék szó szerint, hogy a jövőbeli vészhelyzetek esetén elkerülhető legyen az effajta bizonytalanság;

134.

kéri, hogy tisztázzák, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságban vezetői pozíciót betöltő valamennyi személy elvégzett egy biztonsági ellenőrzési eljárást;

A visszaélést bejelentő személyek védelme

135.

elismeri, hogy a visszaélések bejelentése elengedhetetlen a jogellenes tevékenységek és a jogsértések megakadályozásában; megjegyzi, hogy 2017-ben nem volt parlamenti visszaélési bejelentés, és a 2016-ban történt három eset mindegyikében akkreditált parlamenti asszisztens volt a bejelentő, akiket a saját európai parlamenti képviselőjük el is bocsátott; úgy véli, hogy a Parlament nem ösztönözi a munkatársakkal szembeni bizalmat, és nem biztosítja a szükséges jogi védelmet a jogsértést bejelenteni szándékozó akkreditált parlamenti asszisztensek számára; kéri a főtitkárt e helyzet sürgős orvosolására;

136.

hangsúlyozza a képviselők által foglalkoztatott akkreditált parlamenti asszisztensek és gyakornokok kiszolgáltatott helyzetét a visszaélést bejelentős személyek védelmére vonatkozó belső szabályok tekintetében; nagy aggodalommal veszi tudomásul a főtitkár azon kijelentését, miszerint „a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályok az akkreditált parlamenti asszisztensekre is vonatkoznak, de a Parlament nem tud foglalkoztatásvédelmet biztosítani”; sürgeti a főtitkárt, hogy alkalmazza a jogsértést bejelentő akkreditált parlamenti asszisztensek egyenrangú jogorvoslatait azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre, akik zaklatás áldozatául estek, például utólagos áthelyezés és bérkifizetés a szerződésük végéig; sürgeti a főtitkárt e helyzet haladéktalan kezelésére, és a Parlament személyzeti szabályzatából eredő jogi kötelezettségei teljesítésére, hogy védelmet biztosítson minden uniós személyzeti pozícióban a visszaélést a bejelentők számára;

137.

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az információszabadság az alapjogi chartában van rögzítve, amely meghatározza az európai intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, valamint kéri a Parlament átláthatósági szintjének külső felülvizsgálatát kulcsfontosságú nyílt kormányzati mutatók alkalmazásával, a már jelenleg is magas szintű átláthatóság növelése érdekében; emlékeztet arra, hogy a 1049/2001/EK rendelet reformja már rég időszerű; kéri az Európai Parlament igazgatását, hogy rendszeresen tegye közzé a bizottsági és plenáris szavazások eredményeit nyílt forráskódú, géppel olvasható formátumban;

Környezetbarát Parlament

138.

üdvözli, hogy a Parlament politikai szerepvállalása és a jogalkotási eljárásokban betöltött szerepe révén pozitívan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; tisztában van saját környezetre gyakorolt hatásával, amelyet az intézmény nyomon követ, és az EMAS tanúsítványa és környezetvédelmi politikája révén folyamatosan javít;

139.

üdvözli a 2030-ra és az azt követő időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politika összefüggésében az elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására irányuló további intézkedéseket; kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki a CO2-ellentételezésére irányuló további stratégiákat;

140.

elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzések iránti elkötelezettsége miatt; megállapítja, hogy 2017-ben a szerződések 40,71 %-a volt környezetbarát, 10,96 %-a valamennyire környezetbarát, 48,33 %-a pedig nem rendelkezett környezetvédelmi dimenzióval; ösztönzi a Parlamentet, hogy növelje tovább a zöld közbeszerzések kötelezettségvállalásának arányát;

141.

üdvözli az elektromos robogók kísérleti projektjét az uniós intézmények épületei közötti, munkával kapcsolatos utazásokra, vagy akár a lakóhely és a munkahely közötti ingázásra is; megjegyzi azonban, hogy a járművek teljesítménye a vártnál alacsonyabb; ösztönzi a Parlamentet annak biztosítására, hogy a szerződő fél javítsa a járművek – különösen az akkumulátort illető – teljesítményét;

142.

üdvözli a 2030-ra és az azt követő időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politika összefüggésében a kibocsátás csökkentésére és az elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására irányuló további intézkedéseket, hogy 100 %-ban karbonsemleges intézmény legyen; kéri a Parlamentet, hogy mutasson példát, és dolgozzon ki a CO2-ellentételezésre irányuló további stratégiákat;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

143.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai (5) rögzítik, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű szerződéseket, amely egyben a kötelező versenyeztetésre vonatkozó összeghatár is;

144.

megállapítja, hogy 2017-ben összesen 224 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 517 millió EUR összértékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 70 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megállapítja, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve kis mértékben csökkent, a 2016. évi 14 %-ról 2017-ben 12 %-ra, bár a mennyiség tekintetében közel 10 %-os növekedés volt megfigyelhető 2016 és 2017 között (2017-ben 70,5 millió EUR, szemben a 2016. évi 64,28 millió EUR-val);

145.

megállapítja, hogy a 2017-ben és 2016-ban odaítélt szerződések – köztük építési szerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:

A szerződés típusa	2017		2016
A szerződés típusa	Szám	Százalék (%)	Szám	Százalék (%)
Szolgáltatások	177	79	170	77
Árubeszerzés	36	16	36	16
Építési beruházás	11	5	13	6
Ingatlan	0	0	1	1
Összesen	224	100	220	100

A szerződés típusa	2017		2016
A szerződés típusa	Érték (euró)	Százalék (%)	Érték (euró)	Százalék (%)
Szolgáltatások	446 313 270	76	246 512 789	49
Árubeszerzés	133 863 942	23	155 805 940	31
Munkálatok	6 892 972	1	97 640 851	19
Ingatlan	0	0	1 583 213	1
Összesen	587 070 184	100	501 542 793	100
(A Parlament által 2017-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6. o.)

146.

megállapítja, hogy a 2017-ben és 2016-ban odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti számra és összegre való lebontása a következő:

Az eljárás típusa	2017		2016
Az eljárás típusa	Szám	Százalék (%)	Szám	Százalék (%)
Nyílt	78	35	71	32
Meghívásos	1	1	7	3
Tárgyalásos	145	64	141 (6)	64
Versenyeztetés	—	—	—	—
Kivételes	—	—	1	1
Összesen	224	100	220	100

Az eljárás típusa	2017		2016
Az eljárás típusa	Érték (EUR)	Százalék (%)	Érték (euró)	Százalék (%)
Nyílt	488 368 460	83	408 040 332	81,6
Meghívásos	28 200 000	5	29 190 756	13
Tárgyalásos	70 501 724	12	64 284 705 (7)	—
Versenyeztetés	—	—	—	—
Kivételes	—	—	27 000	—
Összesen	587 070 184	100	501 542 793	100
(Az Európai Parlament által 2017-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 8. o.)

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

147.

tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2017-ben a következőképpen használták fel:

Képviselőcsoport

2017

2016

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

(%)

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

(%)

A következő időszakra átvitt összegek

Európai Néppárt (EPP)

17 790

8 150

19 330

108,66

6 610

17 440

8 907

18 303

105,19

8 005

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D):

15 610

5 469

15 268

97,81

5 812

15 327

5 802

15 713

102,51

5 417

Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR):

6 200

2 810

6 051

97,60

2 959

6 125

2 518

5 835

95,25

2 809

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)

5 711

1 694

5 596

1 809

5 759

2 366

6 448

111,98

1 676

Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE)

4 333

1 826

4 583

105,76

1 578

4 180

1 557

3 921

93,82

1 815

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)

4 421

1 407

4 571

103,39

1 257

4 340

1 729

4 662

107,43

1 407

Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport (EFDD)

3 654

1 917

3 523

96,41

1 827

3 820

1 873

2 945

77,10

1 910

Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport (ENF)

2 719

846

2 474

1 091

3 273

765

827

25,27

846

Független képviselők

929

257

494

53,18

318

772

216

616

79,90

257

Összesen

61 367

24 394

61 890

100,85

23 261

60 996

25 733

59 059

96,82

24 142

*	valamennyi összeg ezer euróban

148.

üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső könyvvizsgálója csak korlátozás nélküli véleményeket adott ki; kiemeli, hogy ez pozitív fejlemény a 2016-os költségvetési évre vonatkozó parlamenti mentesítési eljáráshoz képest, amikor is a független külső ellenőr egy képviselőcsoport esetében korlátozó ellenőri véleményt adott ki;

149.

arra szólít fel, hogy az európai politikai pártok magáncégek általi támogatását és szponzorálását szigorúbban ellenőrizzék, illetve egyértelműen tiltsák;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

150.

megjegyzi, hogy az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot 2016-ban hozták létre a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálása, az új uniós pártok és alapítványok nyilvántartásba vétele, finanszírozásuk ellenőrzése, valamint a kötelezettségeik be nem tartása esetén szankciók kiszabása érdekében; tudomásul veszi, hogy 2017-ben vált teljes mértékben működőképessé;

151.

megjegyzi, hogy 2017-ben a hatóság nem rendelkezett erőforrásokkal, különösen emberi erőforrásokkal ahhoz, hogy el tudja végezni a ráruházott feladatokat; tudomásul veszi, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy további forrásokat biztosítanak számára a 2019. évi költségvetésben; hangsúlyozza, hogy már kezdettől fogva biztosítani kellett volna a megfelelő emberi erőforrásokat, mivel a hatóság munkája nagy jelentőséggel bír;

152.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökségnek hét esetben kellett döntést hoznia a kockázatcsökkentő intézkedések bevezetéséről az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében pénzügyi vagy adminisztratív instabilitás vagy súlyos szabálytalanságok gyanúja vagy az Unió alapját képező elvek megsértésével kapcsolatos folyamatban lévő eljárás miatt;

153.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (8):

Párt	Röv.	Saját források	EP támogatás	Összes bevétel (9)	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség
Európai Néppárt	PPE	1 548 409	8 018 034	12 118 607	85	—
Európai Szocialisták Pártja	PES	1 335 161	6 901 688	8 518 219	85	– 84 178
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért	ALDE	693 618	2 449 108	3 586 785	85	159 481
Európai Zöldek Pártja	EGP	1 006 971	1 865 999	3 064 646	73	150 000
Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége	AECR	316 291	1 439 310	1 755 601	85	– 565 789
Európai Baloldal Pártja	EL	297 363	1 342 594	1 705 284	85	1 374
Európai Demokrata Párt	PDE	106 162	532 072	638 234	85	1
EUDemokraták	EUD	—	—	—	—	—
Európai Szabad Szövetség	EFA	153 856	779 408	1 045 014	85	808
Európai Keresztény Politikai Mozgalom	ECPM	107 018	499 993	627 808	84	2 143
Európai Szövetség a Szabadságért	EAF	—	—	—	-	—
Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége	AEMN	74 076	342 788	445 568	85	6 344
Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért	MENL	127 900	525 296	775 467	85	– 20 184
Szövetség a Békéért és a Szabadságért	APF	29 775	27 055	56 830	85	22 471
Koalíció a családért és az életért	CLF	—	—	—	—	—
Összesen		5 796 602	24 723 344	34 338 065		– 327 530

154.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (10):

Alapítvány	Röv.	Kapcsolódó párt	Saját források	Végleges EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)
Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja	WMCES	PPE	1 020 598	5 042 165	6 062 764	85
Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa	FEPS	PES	915 754	4 221 134	5 136 888	85
Európai Liberális Fórum	ELF	ALDE	254 994	1 164 869	1 419 863	85
Zöld Európai Alapítvány	GEF	EGP	201 899	1 090 052	1 291 951	85
Európa Átalakítása	TE	EL	229 957	929 481	1 159 438	85
Európai Demokraták Intézete	IED	PDE	50 768	264 390	315 158	85
Maurits Coppieters Központ	CMC	EFA	90 867	365 038	455 905	85
Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért	ND	AECR	278 837	1 412 218	1 691 055	85
Európai Alapítvány a Szabadságért	EFF	EAF	—	—	—	—
Európai Keresztény Politikai Alapítvány	SALLUX	ECPM	69 056	310 164	379 220	83
Európai Identitás és Hagyományok	ITE	AEMN	43 963	212 402	256 365	85
Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért	FENL	MENL	77 400	447 972	525 372	85
Europa Terra Nostra	ETN	APF	37 791	41 428	79 219	85
Pegasus Alapítvány	FP	CLF	—	—	—	—
Összesen			3 271 884	15 501 313	18 773 197

155.

aggodalmát fejezi ki az Európai Parlament által támogatott egyesületek és amiatt, hogy az EPA egyes üzletekben kedvezményeket biztosít a képviselőknek, miközben az EPA-t „szociális és információs tevékenységek” céljából hozta létre; kéri a főtitkárt, hogy tegye elérhetővé pénzügyi elszámolásaikat és tevékenységi jelentéseiket.

(1) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(3) HL C 436., 2016.11.24., 2. o.

(4) HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(5) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6) Ez a jogi keret hiányában 2016-ban odaítélt koncessziókat is magában foglalja.

(7) Ez a jogi keret hiányában 2016-ban odaítélt koncessziókat is magában foglalja.

(8) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

(9) A költségvetési rendelet 126. cikkének 6) bekezdésével összhangban a megelőző évről áthozott összegek is beleszámítanak a bevételek teljes összegébe.

(10) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/25

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1408 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0320/2018) (2),

—	tekintettel a Tanácsnak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0096/2019),

elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/26

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1409 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0096/2019),

A.	mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az uniós polgárok előtt teljes mértékben elszámoltathatónak kell lennie az uniós intézményként rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.	mivel a nyílt és átlátható uniós adminisztráció és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme egyaránt megköveteli a nyílt és átlátható mentesítési eljárást, amelynek keretében valamennyi uniós intézmény elszámoltatható az általa végrehajtott költségvetés vonatkozásában;

C.	mivel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak mint uniós intézményeknek demokratikusan elszámoltathatónak kell lenniük az uniós polgárok felé, tekintve, hogy az Európai Unió általános költségvetésének kedvezményezettjei;

D.	mivel a Parlamentnek a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a költségvetési rendelet határozza meg;

tudomásul veszi, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Tanács és a Tanács tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tárt fel lényeges hiányosságokat;

tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetése 2017-ben összesen 561 576 000 EUR volt (2016-ban 545 054 000 EUR), 93,8 %-os globális végrehajtási aránnyal (szemben a 2016-os 93,5 %-os aránnyal);

üdvözli a pénzügyi irányítás és teljesítmény további javítására irányuló olyan erőfeszítéseket, mint például a költségvetés tervezésének központi szintű harmonizálása a többéves tevékenység- és költségvetés-tervezés (MABP) integrálása révén; megjegyzi, hogy a kiadási tervek és a költségvetési tervezet tevékenységeken alapul (projektek, programok és ismétlődő tevékenységek);

tudomásul veszi, hogy 2017-ben az Európai Tanács és a Tanács költségvetése 16,5 millió EUR-val nőtt (3 %), szemben a 2016. évi 0,6 %-os növekedéssel;

továbbra is aggódik a 2017-ről 2018-ra átvitt – különösen a bútorokhoz, műszaki berendezésekhez, szállítási és informatikai rendszerekhez kapcsolódó – előirányzatok nagyon magas összege miatt; emlékezteti a Tanácsot, hogy az átvitelek kivételt jelentenek az évenkéntiség elve alól, és azoknak a tényleges szükségleteket kell tükrözniük;

megismétli, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését külön kell választani pénzgazdálkodásuk átláthatóságának előmozdítása és a két intézmény elszámoltathatóságának javítása érdekében;

üdvözli, hogy a személyzet létszámát a 2013–2017 közötti időszakban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak (1) megfelelően 5 %-kal csökkentették; tudomásul veszi az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a létszámterv átalakítása révén észszerűsítsék a szervezetet a folyamatos igazgatási korszerűsítés részeként;

megállapítja, hogy a Tanácsnál összesen 1 629 nőt és 1 141 férfit alkalmaztak; megállapítja, hogy a felsővezetői álláshelyeknek csak 29 %-át töltötték be nők; felhívja a Tanácsot, hogy tegye meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy javítsa a nemek egyensúlyát a vezetői pozíciók tekintetében;

megjegyzi, hogy a Tanács honlapján közzéteszik a humán erőforrások áttekintését nemek és állampolgárság szerinti bontásban; megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy biztosítson részletesebb áttekintést szerződéstípusok, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban, valamint áttekintést arról, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak az előző évi adatokhoz;

10.

üdvözli a Tanács Főtitkárságáról 2017-ben távozott, volt vezető tisztviselő szakmai tevékenységére vonatkozó információkat;

11.

üdvözli a 2017. évi végleges pénzügyi kimutatásokban szereplő, a Tanács épületekre vonatkozó stratégiájával kapcsolatban feltüntetett információkat; megjegyzi, hogy 2017 júliusában a belga állam és a Tanács Főtitkársága lezárta az Európa épület végső áráról folytatott tárgyalásokat, és 312 143 710,53 EUR összegű végső árban állapodtak meg, valamint megállapodás született a Tanács épületeit körülvevő négy további földterület 4 672 944 EUR összegért történő megvásárlásáról; megjegyzi, hogy a végleges megállapodás aláírását 2018-ra tervezték; megjegyzi, hogy az Európa épületre vonatkozó végleges elszámolással kapcsolatos valamennyi összeget vagy kifizették vagy elhatárolták 2017-ben;

12.

üdvözli a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) és az ISO 14001 új változatára történő átállást, valamint a Tanács környezetvédelmi irányítási rendszerét meghatározó „2017. évi környezetvédelmi nyilatkozat” közzétételét; üdvözli a Tanácsnak a hulladékgazdálkodása javítására, az energiahatékonysága növelésére és a karbonlábnyoma csökkentésére irányuló intézkedéseit, és ösztönzi, hogy e tekintetben tegyen további erőfeszítéseket;

13.

megjegyzi, hogy a Tanács honlapján közzétették a súlyos szabálytalanságok jelentésére vonatkozó belső szabályzatot, valamint a Tanács személyzetére vonatkozó etikai és magatartási kódexet; felhívja a Tanácsot, hogy hívja fel a személyzet figyelmét ezekre a szabályokra, valamint hogy biztosítsa, hogy a személyzet minden tagját megfelelően tájékoztassák jogairól;

14.

megállapítja, hogy annak ellenére, hogy 2017. december 6-án megbízást kapott arra, hogy a Parlamenttel és a Bizottsággal megkezdje az átláthatósági nyilvántartásban való részvételéről szóló tárgyalásokat, a Tanács még mindig nem csatlakozott az átláthatósági nyilvántartáshoz; felhívja a Tanácsot, hogy kövesse nyomon a tárgyalásokat, valamint sikeresen zárja le azokat a Parlament és a Bizottság képviselőivel annak érdekében, hogy a Tanács végül csatlakozzon az átláthatósági nyilvántartáshoz;

A Tanács és a Parlament közötti jövőbeli együttműködés

15.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ismét nem adott választ a Parlament által hozzá intézett írásbeli kérdésekre, valamint hogy a Tanács főtitkára nem vett részt az éves mentesítéssel összefüggésben tartott 2018. november 27-i meghallgatáson, ami ismételten az együttműködés teljes hiányát mutatja a Tanács részéről; hangsúlyozza, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és rámutat, hogy az ellenőrzés alapvető elemeit rögzítették az elmúlt évek mentesítési állásfoglalásaiban; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament az uniós polgárok által közvetlenül választott egyetlen intézmény, és hogy a mentesítési eljárásban betöltött szerepe közvetlenül kapcsolódik a polgárok azon jogához, hogy tájékoztatást kapjanak a közpénzek elköltéséről;

16.

kiemeli, hogy a Szerződések értelmében a Parlament az Unió egyetlen mentesítésért felelős hatósága, és hogy teljes mértékben elismerve a Tanács intézményként betöltött ajánlástevő szerepét a mentesítési eljárásban, fenn kell tartani a megkülönböztetést a Parlament és a Tanács eltérő szerepében, hogy be lehessen tartani a Szerződésekben és a költségvetési rendeletben lefektetett intézményi kereteket;

17.

emlékeztet az eddigi mentesítési eljárások során visszatérően tapasztalt nehézségekre, melyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott, valamint emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2009–2016. évi pénzügyi évekre vonatkozóan megtagadta a mentesítés megadását a Tanács főtitkára számára;

18.

megjegyzi, hogy a Parlament 2018. november 9-én benyújtott egy javaslatot a két intézmény közötti együttműködési eljárásra vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Parlamentnek a Tanács mentesítésére vonatkozó eljárásról szóló javaslatára a Tanács 2018. május 2-án egy módosított javaslattal válaszolt, valamint hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2018. július 21-én elküldte a Tanács módosított javaslatára adott válaszát; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul reagáljon a Költségvetési Ellenőrző Bizottság legutóbbi javaslataira, hogy a mentesítésre vonatkozó új rendelkezéseket mielőbb alkalmazni lehessen;

19.

üdvözli, hogy a Tanács szükségesnek tartja, hogy foglalkozzon a mentesítési eljárással és nyitott arra, hogy megállapodást alakítson ki a Parlamenttel a kérdéssel kapcsolatos együttműködésről;

20.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 335. cikkének megfelelően „[…] igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”, ami azt jelenti, hogy – figyelembe véve a költségvetési rendelet 55. cikkét – az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért;

21.

hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes fejezeteire vonatkozóan.

22.

felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a mentesítésre vonatkozó ajánlásokkal kapcsolatos eljárását, hogy lehetővé tegye a mentesítés n+1. évben történő megadását; kéri a Tanácsot, hogy töltse be sajátos szerepét, és adjon mentesítési ajánlásokat a többi uniós intézmény számára.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/29

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1410 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545),

—	tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2017. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2018)457),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05824/2019 – C8-0053/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évére szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában (7);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(4) HL C 88., 2014.3.27., 1. o.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/31

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1411 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,

—	tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

A.	mivel az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításában, bár az Unió bruttó nemzeti jövedelmének csupán 1 % -át teszi ki;

B.	mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok megvalósultak-e;

A 2017. évi költségvetés végrehajtása és az elért eredmények

megállapítja, hogy 2017 volt a jelenlegi többéves pénzügyi keret végrehajtásának negyedik éve, amelynek költségvetése 159,8 milliárd eurót tett ki, beleértve hat költségvetés-módosítást, és hogy a különböző területeken az allokációk a következők voltak:

a)	75,4 milliárd EUR az intelligens és inkluzív növekedésre;

b)	58,6 milliárd EUR az európai mezőgazdasági ágazat támogatására;

c)	4,3 milliárd EUR az Unió külső határainak megerősítésére, valamint a menekültügyi válság és az irreguláris migráció kezelésére;

d)	10,7 milliárd EUR az Unión kívüli tevékenységekre;

e)	9,4 milliárd EUR az Unió intézményeinek igazgatására;

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés támogatja az uniós politikák végrehajtását és azok prioritásainak és célkitűzéseinek megvalósítását azáltal, hogy kiegészíti az ugyanezen célokra szánt tagállami forrásokat; tudomásul veszi e tekintetben a következő eredmények elérését:

a)	2017-ben a „Horizont 2020” keretprogram 8,5 milliárd EUR összegű finanszírozást nyújtott, amely további, közvetlen beruházásokat mozgósított összesen 10,6 milliárd EUR értékben és 5 000 projektet finanszírozott;

b)	2017 végéig a COSME több mint 275 000 kis- és középvállalkozásnak nyújtott finanszírozást (amelyek 50 % -a induló vállalkozás volt) 25 országban, amelyeknek – magas kockázati profiljuk miatt – nagy nehézséget okozott volna a magánfinanszírozás biztosítása;

a programok tagállamok által 2016 végéig bejelentett eredményeit illetően a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) megvalósított projektek már teljesítették a következőket:

—	84 579 vállalkozás támogatása, amelyek közül több mint 36 ezret pénzügyi eszközökkel támogatnak;

—	10 300 létrehozott munkahely, 636 új kutató foglalkoztatása;

—	41 800 háztartás jobb energiafogyasztási besorolással és a középületek esetében az éves primerenergia-felhasználás 14,9 millió kWh/év mértékű csökkenése;

—	2,7 millió személy, aki részesül az egészségügyi szolgáltatások javításának előnyeiből; 156 000 további személy, akik jobb vízellátásban részesülnek és 73 000 fő, akiknek környezetében javult a szennyvíztisztítás;

—	1 millió további háztartás fér hozzá a széles sávhoz;

d)	2016 végéig a vidékfejlesztési programok közel 45 000 mezőgazdasági üzem szerkezetátalakításához és korszerűsítéséhez járultak hozzá;

2017-ben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap több mint 7 000 további hely létrehozását támogatta a befogadóállomásokon; a kísérő nélküli kiskorúak, egy különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns csoport igényeihez igazított helyek száma a 2014-es mindössze 183 férőhelyről 2017-re 17 070 férőhelyre nőtt; 2017 végéig 1 432 612 harmadik országbeli állampolgár részesült integrációs támogatásban;

f)	az Unió több mint 2,2 milliárd EUR összegű humanitárius segélyt nyújtott 80 különböző országban; az Unió a humanitárius finanszírozás keretében több mint 50 országban több mint 4,7 millió sürgősségi ellátásra szoruló gyermek oktatását támogatta;

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

üdvözli, hogy a Számvevőszék korlátozás nélküli véleményt adott ki az Európai Unió 2017-es beszámolója megbízhatóságáról, ahogy ez 2007 óta mindig így volt, és hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az e beszámolók alapjául szolgáló 2017. évi bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

nyugtázza, hogy 2017-ben a Számvevőszék a második egymást követő évben adott ki korlátozott véleményt a beszámolók alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ami a Számvevőszék szerint jelzi, hogy az általa ellenőrzött 2017. évi kiadások jelentős részét nem jellemezte lényeges hibaszint, és hogy az uniós kiadások terén jelentkező szabálytalanságok továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak;

üdvözli a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaarány az elmúlt évekhez képesti pozitív alakulását, mivel a 2017. évi kifizetések legvalószínűbb hibaaránya minden eddiginél alacsonyabb, 2,4 % volt, ami, sajnálatosan, még mindig a 2 %-os küszöb felett van, ugyanakkor a Számvevőszék által a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan becsült legvalószínűbb hibaarányhoz képest csaknem kétharmados csökkenést mutat, ami a kifizetések tekintetében 6,9 %-os volt; ugyanakkor megjegyzi, hogy a kifizetésekben továbbra is előfordulnak hibák, mivel az ellenőrzési és felülvizsgálati rendszer csak részben eredményes;

megjegyzi, hogy amennyiben a kifizetések költségtérítés alapján történnek (ahol az Unió a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket téríti meg), a Számvevőszék által becsült hibaszint 3,7 % (2016-ban 4,8 %), míg a jogosultságalapú (bizonyos feltételek teljesítésén alapuló) kifizetések hibaaránya a 2 %-os lényegességi küszöb alatt maradt;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 100,2 milliárd EUR értékben vizsgált meg ügyleteket, amely a 2017. évi költségvetés teljes összegének kevesebb mint kétharmadát teszi ki, valamint hogy a „Természeti erőforrások” területe teszi ki a teljes ellenőrzési sokaság legnagyobb részét (57 %), míg a korábbi évekkel ellentétben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” szakterület súlya viszonylag alacsony (kb. 8 %);

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék nem vizsgálta meg a 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezet alatti kiadások hibaszintjét; úgy véli, hogy bár e fejezetek számai viszonylag alacsonyak, mégis kiemelt politikai jelentőségűek; hangsúlyozza, hogy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése alapvető fontosságú a pénzügyi tranzakciók szigorú és független értékelése, valamint az uniós források Európai Parlament általi felhasználásának jobb felügyelete érdekében, és felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentéseiben szolgáltasson adatokat az e fejezetek szerinti kifizetések hibaarányára vonatkozóan;

rámutat arra, hogy maga a Bizottság állapította meg, hogy a hibaarányra vonatkozó, 2017. évi jobb teljesítmény nagyrészt a „Természeti erőforrások” elnevezésű terület eredményeinek tudható be (1);

10.

felhívja a Számvevőszéket, hogy a jövőben jelentéseiben a halászatra vonatkozó hibaarányt a környezetvédelemtől, vidékfejlesztéstől és egészségügytől elkülönítve mutassa be, ne pedig összevontan; megjegyzi, hogy a területek efféle összekapcsolása nem teszi lehetővé a halászati politikához tartozó hibaarány megismerését; megállapítja, hogy a Számvevőszék éves jelentése nem foglalkozik kellő részletességgel a tengerügyi és halászati kérdésekkel, ami megnehezíti a pénzügyi irányítás pontos értékelését; úgy véli, hogy az átláthatóság fokozása érdekében a jövőben a Számvevőszék éves jelentésében külön lebontásban kell szerepeltetni a MARE főigazgatósággal kapcsolatos számadatokat;

11.

sajnálja, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terén – amelybe a közlekedés is tartozik – a Számvevőszék nem biztosít átfogó tájékoztatást a közlekedési ágazat vonatkozásában végrehajtott ellenőrzésekről, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tekintetében;

Bevételek

12.

megjegyzi, hogy az Unió 2017-ben 115,4 milliárd EUR saját forrással és 17,2 milliárd euro egyéb bevétellel rendelkezett, és hogy a 2016-ról áthozott többlet 6,4 milliárd EUR-t tett ki;

13.

megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék azon következtetését, hogy 2017-ben a bevételek lényeges hibától mentesek voltak, és hogy a Számvevőszék által vizsgált, bevétellel kapcsolatos rendszerek összességében véve eredményesek voltak, de a tradicionális saját forrásokra (TOR) vonatkozó egyes ellenőrzések csak részben voltak eredményesek;

14.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon véleményét, hogy javítani kell a Bizottság uniós bevételeket védő intézkedéseit annak érdekében, hogy kezelni lehessen az alulértékelt áruimporttal kapcsolatos, a tradicionális saját forrásokra ható kockázatok kezelésének és a héa-alapú saját források ellenőrzésének hiányosságait;

15.

hangot ad azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy e hiányosságok hatással lehetnek az uniós költségvetésbe befizetett tagállami hozzájárulásokra; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy:

javítsa az importforgalom figyelemmel kísérését, és ennek keretében használja ki jobban az észszerű és jogszerű adatbányászati technikákat a szokatlan történésmintáknak és az ilyen történések okainak elemzésére, valamint haladéktalanul biztosítsa, hogy rendelkezésre bocsássák a hagyományos saját források esedékes összegeit;

b)	vizsgálja felül a meglévő ellenőrzési keretet és dokumentálja jobban annak alkalmazását a harmonizált héa-alapok megállapításához alkalmazott, a héamérték súlyozott átlagára (WAR) vonatkozó tagállami számítások ellenőrzése során;

16.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Költségvetési Főigazgatóság már az egymást követő második évben alkalmazott fenntartást az Egyesült Királyság által be nem szedett hagyományos saját források értékére nézve, mivel az ország nem volt hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a textiltermékekkel és lábbelikkel kapcsolatos vámkiesés összegét;

17.

üdvözli a Bizottság által 2018. március 8-án elindított kötelezettségszegési eljárást az egyesült királyságbeli vámcsalási ügy nyomon követéseként, de – különösen az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére irányuló döntése és az ennek hatására az adatgyűjtő folyamatokra nehezedő fokozott nehézségek fényében – sajnálja, hogy a Bizottság csak több mint hét évvel azt követően indította el ezt az eljárást, hogy 2011-ben felkérte az Egyesült Királyságot, hogy határozzon meg kockázati profilokat a Kínából behozott, alulértékelt textiltermékekre és lábbelikre vonatkozóan; rámutat, hogy a más tagállamokban működő, hasonló, csalásokat elkövető hálózatok 2015 óta legalább 2,5 milliárd EUR értékű vámot nem fizettek ki; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben habozás és felesleges késedelem nélkül foglalkozzon az ilyen ügyekkel; ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a tagállamok vámhivatalai közötti nagyobb együttműködésre az uniós és nemzeti költségvetések és az uniós termékszabványok sérülésének elkerülése érdekében; információt kér a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy mely termékek kerülnek a belső piacra az uniós termékszabványoknak való megfelelés nélkül;

18.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy különböző tagállamok vámellenőrzési szintjei között diszkrepanciák vannak; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vámellenőrzés a vámunió valamennyi belépési pontján összehangolt módon folyjon, és arra kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a határigazgatási rendszer koordinált, egységes és hatékony megvalósítását, akadályozva a tagállamok közötti eltérő gyakorlatok alkalmazását, a vámellenőrzési rendszerben fellelhető hiányosságok csökkentése érdekében; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Unióban alkalmazott különböző vámellenőrzési gyakorlatokat és azok hatását a kereskedelem eltérítésére, különös tekintettel az Unió külső határainál alkalmazott vámügyi gyakorlatokra, valamint végezzen referenciavizsgálatot és gyűjtsön információkat a tagállamok vámügyi műveleteinek és eljárásainak vonatkozásában;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

19.

rámutat arra, hogy 2017-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok 99,3 %-át hajtották végre (158,7 milliárd EUR), ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a teljesített kifizetések a költségvetésben szereplőnél, valamint a 2007–2013-as többéves programozási időszak megfelelő évében teljesített összegnél is jóval alacsonyabb összeget, csupán 124,7 milliárd EUR-t tettek ki, főként abból adódóan, hogy a tagállamok a vártnál kevesebb pályázatot nyújtottak be a 2014–2020-as időszak európai strukturális és beruházási alapjainak (esb-alapok) többéves programjaira, valamint a többéves pénzügyi keret és az ágazati jogszabályok megkésett elfogadása miatt; megjegyzi, hogy ez jövőbeli kockázatokat jelenthet a költségvetés végrehajtása tekintetében, ha a programozási időszak végén nagyszámú esedékes kifizetésre kerül sor; felszólítja a Bizottságot, hogy maximálisan támogassa a tagállamokat felhasználási arányuk javításában;

20.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2017-ben a kötelezettségvállalásoknak a kifizetésekhez viszonyított magas aránya miatt 267,3 milliárd EUR összeggel rekordméretűre nőttek a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (2016-ban: 238,8 milliárd EUR), és a Számvevőszék előrejelzései szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret végére ez még ennél is magasabbra emelkedhet, ami jelentősen megnövelheti a kifizetési előirányzatok nem megfelelő szintjének kockázatát, valamint a hibakockázatot is, ami abból ered, hogy az uniós finanszírozás esetleges megvonása a források gyors felhasználására ösztönöz; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites, és hogy a növekvő kifizetési hátralék tulajdonképpen pénzügyi adósságot jelent;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes elemzést arról, hogy miért van az, hogy egyes régiók továbbra is csak kis mértékben használják fel a pénzeszközöket, valamint mérlegeljen konkrét intézkedéseket az e hiányosságok alapját képező strukturális problémák megoldására; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a helyszíni technikai segítségnyújtást az e tekintetben nehézségekkel küzdő tagállamok felvevőképességének javítása érdekében;

22.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék arról számolt be, hogy még nincs döntés arról, hogy a speciális eszközök beszámítanak-e a kifizetési előirányzatok felső határértékeibe; úgy véli, hogy ez további kockázatot jelenthet a kifizetési hátralékok felhalmozására;

23.

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kifizetési előrejelzések pontosságát, és használja fel az előző programozási időszak tanulságait a kifizetések terén felhalmozódott hátralék kezelése és a következő többéves pénzügyi keretre gyakorolt negatív hatásának elkerülése érdekében, valamint hogy mutassa be a kifizetési hátralékok 2021–2027-es többéves pénzügyi keret ideje alatt történő csökkentésére vonatkozó cselekvési tervét;

24.

mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelentős mértékű hosszú lejáratú kötelezettséggel, garanciákkal és jogi kötelezettséggel átfogóan nőtt az uniós költségvetés pénzügyi kitettsége, ami a jövőben körültekintő gazdálkodást tesz szükségessé; felszólítja ezért a Bizottságot arra, hogy amikor jelentős függő kötelezettségek létrehozásával vagy a meglévő függő kötelezettségek jelentős mértékű növelésével járó jogalkotási javaslatokat tesz, csatoljon azokhoz áttekintést a költségvetést terhelő függő kötelezettségek teljes összegéről, valamint mellékelje a stresszteszt-forgatókönyvek és az azok által a költségvetésre gyakorolt lehetséges hatás elemzését;

25.

sajnálja, hogy az Unió nem tudta megfelelően kezelni sem a 2008-as pénzügyi és társadalmi-gazdasági válságot (Görögország esetében erre példák a Bizottság Görögországnak intézett legutóbbi bocsánatkérései), sem a 2015-ös menekültválságot, és nem tudott megfelelő választ adni ezekre, ami tovább mélyítette az Unióban az észak és dél, illetve kelet és nyugat közötti megosztottságot, növelte az egyenlőtlenségeket, valamint a tagállamok közötti bizalmatlanságot;

26.

ismételten kéri, hogy az Unió jövőbeli költségvetéseibe vegyenek fel egy turizmusra vonatkozó költségvetési sort a turisztikai intézkedések támogatására felhasznált uniós források átláthatóságának biztosítása érdekében;

MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

27.

rámutat arra, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítás alá tartozó „Természeti erőforrások” (2,4 %) és a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területeken (3 %) a Számvevőszék szerint előrelépés történt a hibaarány csökkentésében;

28.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Számvevőszék az előző évhez képest kevesebb kiadást ellenőrzött a 8 milliárd EUR összegű kifizetést tartalmazó „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén;

29.

rámutat, hogy 2016-hoz hasonlóan a 2017. évi becsült hibaszintben is a támogathatósági hibák (nem támogatható kiadások szerepeltetése a költségnyilatkozatokban, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások be nem tartása, illetve támogatásra nem jogosult projektek, tevékenységek vagy kezdeményezettek) játsszák a legnagyobb szerepet;

30.

felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban a kedvezményezettek által kapott összegek más uniós projektekhez képest viszonylag csekélyek, ezért a források helyes felhasználásának bizonyítása tekintetében az adminisztratív teher arányosan magasabb;

31.

rámutat a Bizottság friss tanulmányára, amely kimutatta, hogy 2014 és 2017 között az esb-alapok igazgatási szerveinek nagy többsége (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési programjainak 64 %-a, az ERFA/Kohéziós Alap operatív programjainak 73 %-a és az Európai Szociális Alap (ESZA) operatív programjainak 95 %-a) alkalmazott egyszerűsített költségelszámolási módszereket; a projekteket tekintve az egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazó projektek aránya 19 % az EMVA, 65 % az ESZA, 50 % az ERFA és 25 % a Kohéziós Alap esetében; úgy véli, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek hozzájárulhatnak a támogathatósági hibák csökkentéséhez;

32.

hangsúlyozza, hogy a jövőben is folytatni kell az uniós jogszabályok egyszerűsítését és a gazdákra és más kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentését;

33.

megállapítja, hogy különösen környezetvédelmi szempontból alapvető fontosságú az adatokhoz való hozzáférés és a megfelelő nyomon követés, hiszen bizonyos természeti erőforrások – többek között a talajminőség és a biológiai sokféleség – a hosszú távú mezőgazdasági termelékenységhez alapját képezik;

34.

megállapítja, hogy a Számvevőszék nagyon kevés – 1 %-nál is kevesebb – közbeszerzési hibát talált 2017-ben (ez 2016-ban 18 % volt), ugyanakkor megjegyzi, hogy ez azzal indokolható, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap keretében viszonylag kevés kiadást fogadtak el, amelyek esetében jellemzően nagyobb a közbeszerzési hibák előfordulásának valószínűsége; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozott, nem lanyhuló éberséggel kövessék a közbeszerzési szabályok helyes végrehajtását;

35.

szükségesnek látja a közbeszerzési eljárások és az ajánlattevőkkel való kapcsolatok további tisztázását a tagállamokban, mivel az ajánlattételi eljárások féllegális eljárásokká váltak, amelyek akadályozzák a tisztességes versenyt, és a csalásokat is elősegíthetik; üdvözli a Bizottság az „egyetlen ajánlattevő” jelenségét tárgyaló tanulmányát, valamint a CONT bizottság által megrendelt „Hiányosságok és hibák a TED adatbázisban” című részletes elemzést; aggodalommal veszi tudomásul az elemzések következtetéseit, amelyek szerint a TED-adatok minősége és megbízhatósága rendkívül problematikus, ami korlátozza a közbeszerzési adatok elemzésének analitikai értékét; kéri a tagállamokat, hogy jelentős mértékben javítsák a TED adatbázisban szereplő közbeszerzési információk közzétételének módját; kéri továbbá az egyszeri ajánlattétel rendszeres nyomon követését;

36.

teljes mértékben egyetért a Számvevőszék álláspontjával, miszerint mandátuma nem az egyes tagállamokról való jelentéstételre terjed ki, hanem az egész uniós költségvetés végrehajtásának jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési vélemény előterjesztésére;

37.

mindazonáltal felhívja a figyelmet a Bizottság szolgálatai által a rendes éves mentesítési eljárás keretében tett fenntartásokra, valamint arra, hogy minden tagállam másképpen teljesít a sokféle uniós alap felhasználása tekintetében, és hogy mindig vannak olyan területek, ahol javulásra van szükség; megállapítja, hogy e tekintetben, hogy 2017-ben fenntartásokat fogalmazott meg:

—	a DG AGRI az alábbiak tekintetében: AT, BE, BG, HR, CZ, DK, FI, FR, DE, HU, IT, PT, RO, SK, SI, ES, SE, UK;

—	a DG MARE az alábbiak tekintetében: BG, CZ, IT, NL, RO;

—	a DG REGIO az alábbiak tekintetében: BG, HR, CZ, ET, FI, FR, DE, HU, IT, LV, PL, RO, SK, SI, SE, UK;

—	a DG EMPL az alábbiak tekintetében: AT, CZ, FR, DE, HU, IT, PL, RO, SK, UK

—	a DG HOME az alábbiak tekintetében: FI, DE, GR, UK;

38.

e tekintetben megjegyzi, hogy bár a Bizottság szervezeti egységei nem fogalmaztak meg fenntartást 2017-ben IE, LUX, M, CY, LT tekintetében, 2016-ban a DG AGRI számára fenntartást fogalmaztak meg az alábbiak tekintetében: IE, LT, M, CY, a DG EMPL számára az alábbi tekintetében: CY, és a DG REGIO számára az alábbi tekintetében: IE;

39.

üdvözli a 181 kiemelt görögországi projekt végrehajtása terén elért előrehaladást:

a)	119 projektet, melyek összköltsége 7,1 milliárd EUR, lezártnak nyilvánítottak;

b)	17 projektet, melyek összköltsége 0,5 milliárd EUR, 2019. március végére kell lezárni, nemzeti alapok felhasználásával (a becslések szerint további 0,53 milliárd EUR-ra van szükség);

c)	24 projektet (0,8 milliárd EUR) tesznek át a 2014-2020 közötti időszakra, amikor további mintegy 1,1 milliárd EUR összegű finanszírozásra lesz szükség;

d)	21, körülbelül 1,1 milliárd EUR összköltségű tételt töröltek;

sikertörténetnek tekinti azt, ahogyan a Bizottság támogatta Görögországot az uniós projektek végrehajtásában és lezárásában;

40.

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament többszöri figyelmeztetése ellenére a Bizottság csak azután reagált a Cseh Köztársaság miniszterelnökének (a cseh miniszterelnök) összeférhetetlenségére, miután a Transparency International Czech Republic 2018 júniusában panaszt nyújtott be a miniszterelnök ellen; mélységesen aggódik amiatt, hogy egy 2018. november 19-i uniós jogi dokumentum rámutatott arra, hogy a Cseh Köztársaság miniszterelnöke olyan helyzetben van, amely összeférhetetlenségnek minősül, mivel befolyásolni tudja olyan uniós források felhasználását, amelyekből hozzá köthető vállalatok (2) részesültek;

41.

E tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy teljeskörűen vizsgálja ki a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségét, ahogyan azt az Európai Parlament 2018 decemberi állásfoglalásában kérte, és haladéktalanul tegyen intézkedéseket e vizsgálat eredményeinek nyomán, valamint hogy vizsgálja meg médiatulajdonosi szerepét is, és vonja le a következtetéseket az ügyben;

42.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság szervezeti egységei felkérték az uniós alapok koordinálásáért felelős nemzeti hatóságot (a Regionális Fejlesztési Minisztériumot), hogy biztosítsa az alábbi, szükséges információkat (3) a miniszterelnök holdingtársaságának tulajdonában lévő vállalatoknak juttatott finanszírozás vonatkozásában:

43.

üdvözli, hogy a cseh regionális fejlesztési miniszter a különböző, érintett irányító hatóságoktól összegyűjtötte a kért információkat, és ezeket továbbította a Bizottságnak; azt kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen intézkedést kíván tenni a helyzet legutóbbi jogi megítélésének fényében;

44.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament az előző évben kérte a Bizottságtól, hogy gyorsítsa fel a 2016. január 8-án annak érdekében indított szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, hogy részletes és pontos információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatról;

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Sikertörténetek

45.

tudomásul veszi a projektek kiválasztása terén elért eredményeket, és azt, hogy 2018 januárjáig 673 800 projektet választottak ki az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés általi támogatásra, ami 260 milliárd EUR-ttesz ki, ami a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló teljes finanszírozás 54 %-ának felel meg; megállapítja, hogy a projektkiválasztás aránya 2018 végére elérte a teljes elérhető finanszírozás 70 %-át, ami hasonló az előző időszak megfelelő szakaszában elért kiválasztási arányhoz;

46.

üdvözli, hogy a 2016 végéig a kkv-k támogatására kiválasztott 450 000 projekt közül 84 500 már befejeződött, ami hozzájárult a vállalkozások termelékenységéhez és versenyképességéhez;

47.

üdvözli továbbá, hogy 2017 végéig mintegy 5 500 projekt helyszíni kiválasztására került sor az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósításának támogatására, ami összesen 9,1 milliárd EUR összberuházásnak felel meg;

48.

elégedetten jegyzi meg, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén több mint 2 000 MW további megújulóenergia-termelési kapacitás jött létre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását pedig 2016 végéig közel 3 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentették; hangsúlyozza azonban, hogy ennél többet kell tenni a 2015. évi Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez;

49.

megjegyzi, hogy 2017 végére az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ERFA-ra alkalmazandó előzetes feltételrendszer cselekvési terveinek 99 %-a lezárult;

50.

a strukturális alapok tekintetében különösen üdvözli a Számvevőszék megelőzési intézkedésekkel és pénzügyi korrekciókkal, az előzetes feltételrendszerrel, a teljesítéshez kötött tartalékokkal és felhasználással kapcsolatos ellenőrzési munkáját;

51.

megjegyzi, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra (FEAD) meghatározott outputok és eredmények jó úton haladnak a megvalósulás felé, és az eszköz kiegészíti a szegénység felszámolására és a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket;

52.

megjegyzi, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területen a Számvevőszék által ellenőrzött 113 befejezett projekt 65 %-a rendelkezett olyan teljesítménymérési rendszerrel, amely az operatív program célkitűzéseihez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatókra épült, ami javulást jelent az előző évekhez képest; aggodalommal állapítja meg, hogy a projektek 30 %-a nem rendelkezett eredménymutatókkal vagy célkitűzésekkel, ami lehetetlenné tette annak megítélését, hogy az adott projekt mennyiben járult hozzá a program általános célkitűzéseihez;

Javítandó kritikus ügyek

53.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 217 ügyletből álló 2017. évi minta számvevőszéki tesztelése során 36 olyan hibát állapítottak meg és számszerűsítettek, amelyeket a tagállamok ellenőrző hatóságai nem tártak fel, és hogy e hibák száma és hatása hosszabb ideje fennálló hiányosságokra utal az irányító hatóságok által bejelentett kiadások szabályszerűségét illetően; sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel egyes ellenőrző hatóságok mintavételi módszerei terén; felszólítja a Bizottságot, hogy még szorosabban működjön együtt az egyes tagállamok irányító és ellenőrző hatóságaival az ilyen hibák feltárása terén, kifejezetten a leggyakoribb hibák tekintetében;

54.

sajnálja, hogy 2017-ben, ahogyan a Számvevőszék megjegyezte, a Bizottság legalább 13 különböző hibaarányt mutatott be a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakban, ami homályossá és zavarossá teszi a jelentéstételt, és megnehezíti az adatok értékelését;

55.

megjegyzi, hogy a tagállamok ellenőrzési hatóságai a strukturális alapok esetében csak a korrekciókat levonva szolgáltatnak hibaarányokat a DG REGIO-nak, ami nem ad azonnal valós képet az uniós projektek helyzetéről és a 2017. évi hibaarányról a tényleges kifizetések tekintetében;

56.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a Bizottság által teljesített kifizetések átlagos felhasználási aránya a 2016. évi 3,7 %-ról 2017-ben 16,4 %-ra nőtt, a felhasználás még alacsonyabb, mint az előző többéves pénzügyi keret megfelelő évében, amely 2010-ben 22,1 % volt;

57.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018. szeptemberben még mindig nem fejeztek be 7, előzetes feltételrendszerhez kapcsolódó cselekvési tervet, és hogy az egyik esetében az időközi kifizetések felfüggesztése mellett döntöttek, további kettő esetében pedig a döntéshozatal céljából jelenleg folyik a szolgálatok közötti konzultáció; sajnálja, hogy az előzetes feltételrendszer teljesítése adminisztratív szempontból megterhelőnek bizonyult az irányító hatóságok számára, és ez a megkésett felhasználás egyik oka; különösen értékeli a programhatóságoknak nyújtott célzott támogatást, és a végrehajtás szintjének növekedését, amely a Bizottság régiók felzárkóztatására és a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoportra irányuló kezdeményezéseinek köszönhető; kéri a Bizottságot, hogy a következő programozási időszakban biztosítsa, hogy megfelelően kezeljék az – előzetes feltételrendszer helyébe lépő – előfeltételek teljesítésével kapcsolatos hiányosságokat és problémákat;

58.

aggódik a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiadások átláthatatlansága miatt, mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt négyszer nagyobb összeg áll rendelkezésre pénzügyi eszközökre; megjegyzi, hogy 2017 végéig 24 tagállam használta a pénzügyi eszközöket és a pénzügyi eszközök számára lekötött program-hozzájárulások teljes összege közel 18,8 milliárd EUR volt (2016 végén 13,3 milliárd EUR), amelyből 14,2 milliárd EUR származott az európai strukturális és beruházási alapokból; megjegyzi továbbá, hogy e lekötött összegekből összesen 5,5 milliárd EUR–t (mintegy 29 %-ot) fizettek ki a pénzügyi eszközöknek (2016 végén 3,6 milliárd EUR-t), ebből 4,4 milliárd EUR–t az európai strukturális és beruházási alapokból; aggasztónak találja ugyanakkor, hogy három évvel a többéves pénzügyi keret kezdetét követően 1,9 milliárd EUR-t (csupán 10,1 %-ot) fizettek ki a végső kedvezményezetteknek (2016 végén 1,2 milliárd EUR-t), amelyből 1,5 milliárd EUR (10,5 %) az európai strukturális és beruházási alapokból érkezett;

59.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy részletesebb jelentéstételre van szükség a pénzügyi eszközökről, és felhívja a Bizottságot, hogy jelentősen javítsa az ezen eszközök eredményeiről szóló jelentéstételt a 2007–2013 és 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában;

60.

felszólítja a Bizottságot, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakának lezárását követően nyújtson pontos és teljeskörű tájékoztatást a megosztott irányítású pénzügyi eszközökről, feltüntetve az uniós költségvetésbe visszatérített, valamint a tagállamoknál maradó összegeket;

61.

mélységesen sajnálja, hogy a pénzügyi eszközökkel összefüggésben az ellenőrök nem tudták ellenőrizni a pénzügyi közvetítőkkel megvalósuló beruházások kiválasztását és végrehajtását, ahol számos – a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén becsült hibaszint 1 %-át kitevő – szabálytalanság történt;

62.

hangsúlyozza, hogy a becsült hibaszint a kohézió vonatkozásában tartalmazza a 2017-ben pénzügyi eszközökbe befizetett összegek számszerűsítését, ellentétben azzal, ami 2016-ban történt; emlékeztet arra, hogy mivel a 2007-2013-as időszakra vonatkozó strukturális alapok kiadásainak támogathatóságát 2017 március végére halasztották, a pénzügyi eszközökbe való, 2017 első három hónapjára vonatkozó befizetéseket figyelembe kell venni a hibaarány kiszámításakor; sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék a kifizetésekre vonatkozó egyértelmű hibaarányt csak egy keretes szövegként említette meg az éves jelentésében; felhívja a Számvevőszéket, hogy a legvalószínűbb hibaarány meghatározása során vegye figyelembe a pénzügyi hatással járó valamennyi szabálytalanságot, és egyértelműen tüntesse föl az érintett alapok százalékos arányát; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a szükséges jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy véget vessenek a strukturális alapok kiadásai támogathatóságának végrehajtási jogi aktusok révén történő meghosszabbítására vonatkozó egyoldalú döntéseknek;

63.

felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pontos és teljeskörű tájékoztatást a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret megosztott irányítású pénzügyi eszközeinek lezárásáról, beleértve az uniós költségvetésbe visszatérített végleges összegeket és a tagállamokat illető összegeket is;

64.

felszólítja a Bizottságot, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében vegye figyelembe a környezeti hatással kapcsolatos összes releváns kockázatot, és csak azokat a projekteket finanszírozza, amelyek bizonyítottan valós hozzáadott értéket teremtenek a helyi lakosság számára, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, valamint a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos és független előzetes és utólagos értékelések elvégzése;

65.

megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen (YEI) túlmenően a tagállamok csak kevés értékelést végeztek az Európai Szociális Alappal kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék az Európai Szociális Alapot annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, a Bizottságot pedig arra, hogy ösztönözze ezt;

66.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 5/2017. számú, az ifjúsági munkanélküliségről szóló különjelentésében megállapította, hogy történt ugyan valamelyes előrehaladás az ifjúsági garancia végrehajtása terén, és születtek bizonyos eredmények, ám ezek elmaradnak az ifjúsági garancia bevezetése által keltett várakozásoktól; hangsúlyozza azonban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia jelenti továbbra is az egyik leginnovatívabb és legambiciózusabb politikai választ a gazdasági válság következtében kialakult ifjúsági munkanélküliségre, ezért az uniós, nemzeti és regionális intézményeknek biztosítani kell azok folyamatos pénzügyi és politikai támogatását;

67.

hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben állapítható meg, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetését megfelelően használják-e fel, és hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végső célja – azaz a fiatal munkanélküliek fenntartható foglalkoztatásba való bevonása – teljesült-e, ha a műveleteket megbízható és összehasonlítható adatok alapján szorosan és átlátható módon figyelemmel kísérik, és ha az előrelépést nem mutató tagállamokkal ambiciózusabb módon foglalkoznak; ezért kitart amellett, hogy a tagállamoknak sürgősen javítaniuk kell a nyomon követést, a jelentéstételt és az adatok minőségét, és garantálniuk kell, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelenlegi végrehajtásával kapcsolatos megbízható és összehasonlítható adatokat időben és gyakrabban gyűjtsék össze és bocsássák rendelkezésre, mint ahogy azt az ESZA-rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti éves jelentéstételi kötelezettségük előírja; felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban vizsgálja felül az adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásait, hogy minimálisra csökkentse az eredmények túlbecsülésének kockázatát;

68.

ragaszkodik ahhoz, hogy minden szakmai gyakorlati vagy tanulószerződéses gyakorlati képzési program fizetett helyeket biztosítson, soha nem vezessen munkakörök helyettesítéséhez, és a program helye szerinti országban alkalmazandó szabályozási kerettel vagy az alkalmazandó kollektív megállapodásokkal, vagy mindkettővel összhangban lévő írásbeli, szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodáson alapuljon, valamint ahhoz, hogy e programok kövessék a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban (4) foglalt elveket;

Természeti erőforrások

Sikertörténetek

69.

üdvözli a „Természeti erőforrások” területén a hibaarány pozitív alakulását 2017-ben (2,4 %, szemben a 2016. évi 2,5 %-kal, a 2015. évi 2,9 %-kal és a 2014. évi 3,6 %-kal), valamint hogy az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) – közvetlen kifizetések”-hez rendelt mezőgazdasági költségvetés háromnegyede esetében a Számvevőszék becslései szerint a hibaarány a 2 %-os lényegességi küszöb alatt marad;

70.

üdvözli, hogy a Számvevőszék által megállapított általános hibaarány szintje nagyon szorosan kapcsolódik a KAP tekintetében a DG AGRI 2017. éves tevékenységi jelentésében szereplő általános hibaarányhoz, bizonyítva a tagállamok által az előző években végrehajtott korrekciós cselekvési tervek hatékonyságát;

71.

hangsúlyozza, hogy az EMGA közvetlen kifizetései terén elért pozitív eredmények főként az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) minőségének, valamint a földrajzi térinformatikai támogatási kérelem fokozatos bevezetésének és a mezőgazdasági termelők által benyújtott kérelmek új előzetes keresztellenőrzéseinek tudhatók be, ami a kedvezményezettek által benyújtott támogatási kérelmek elkészítéséhez szükséges idő csökkenéséhez vezetett, és várhatóan némi hibát fog megelőzni, és időt takarít meg a kérelmek feldolgozása terén;

72.

megjegyzi, hogy a kiadások háromnegyedét kitevő, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból történő közvetlen kifizetések lényeges hibától mentesek; rámutat, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jogosultságalapú közvetlen támogatások esetében az egyszerűsített földterület-támogathatósági szabályok és az eredményes előzetes kontrollrendszer (IIER) automatikus keresztellenőrzéseket tesznek lehetővé a különböző adatbázisok között; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, az éghajlat-politikai fellépéssel és a halászattal kapcsolatos más kiadási területeken a hibaszint makacsul magas; megjegyzi továbbá, hogy a vidékfejlesztési projektek szélesebb körű célkitűzéseikből fakadóan eredendően összetettebbek, hogy a másik három terület kiadásai társfinanszírozásban vagy a költségek visszatérítésében részesülnek, és hogy becslések szerint a többéves pénzügyi keret e fejezetében bekövetkező hibák mintegy kétharmadát a támogatásra nem jogosult kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások teszik ki;

73.

üdvözli, hogy a Számvevőszék 29 vidékfejlesztési beruházási projekt vizsgálatát követően megállapította, hogy 26 összhangban van a vidékfejlesztési programokban meghatározott prioritásokkal és kiemelt területekkel, valamint hogy a tagállamok megfelelő kiválasztási eljárásokat alkalmaztak; üdvözli, hogy a legtöbb esetben a kedvezményezettek a tervek szerint hajtották végre a projekteket és a tagállamok elvégezték a költségek észszerűségének ellenőrzését; úgy véli ezért, hogy az előrelépés érdekében a KAP-stratégiai tervekben a vidékfejlesztési megközelítést továbbra is teljes mértékben támogatott, jelentős alapelemként kell szerepeltetni;

74.

üdvözli, hogy a DG AGRI főigazgatója a 2017. évi éves tevékenységi jelentésében a mezőgazdasági termelők jövedelmének enyhe növekedéséről számolt be, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt 4 évben enyhe csökkenés volt tapasztalható;

75.

rámutat, hogy a pénzügyi korrekciókból és a visszafizettetésekből származó korrekciós képesség 2,10 %-ra erősödött a 2016-os 2,04 %-ról, ami 2017-ben tovább csökkentette a KAP-ot érintő kockázatot;

Javítandó kritikus kérdések

76.

megállapítja, hogy a hektáronkénti közvetlen kifizetések a mezőgazdasági üzemek méretének növekedésével csökkentek, míg az egy munkavállalóra jutó jövedelem nőtt, és hogy a Bizottság szerint az 5 hektárnál kisebb, nagyon kis mezőgazdasági üzemek a kedvezményezettek több mint felét teszik ki; aggodalommal állapítja meg, hogy a DG AGRI éves tevékenységi jelentése szerint „A 250 hektárnál nagyobb területet kezelő nagy gazdaságok a gazdaságok 1,1 %-át képviselik és a teljes mezőgazdasági földterületek 27,8 %-át kezelik, ugyanakkor az összes közvetlen támogatás 22,1 %-át kapják. A „nagy gazdaságok” többsége 250 és 500 hektár közötti”; sürgeti a Bizottságot, hogy változtasson ezen az indokolatlan és egyenlőtlen bánásmódon;

77.

megjegyzi, hogy egyes tagállamokban rohamosan nőtt az egyenlőtlenség a közvetlen kifizetések terén, főként Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban, ahol a kedvezményezettek 7 %-a részesül a közvetlen kifizetések több mint 70 %-ában, valamint Észtország, Lettország, Magyarország, Románia, Bulgária és Dánia esetében, ahol az elmúlt tíz évben a kedvezményezettek egy növekvő csoportja több mint 100 000 eurót kapott; kéri a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az említett egyenlőtlenségek orvoslására, és ezekről készítsenek jelentést;

78.

komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék folyamatosan magas hibaszintet állapít meg azokon a területeken, amelyek a „Természeti erőforrások” költségvetésének negyedét teszik ki, például az EMGA keretében a piaci intézkedésekre, a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára és a halászatra vonatkozó kiadások, a vidékfejlesztésre, a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára és a halászatra fordított kiadások terén; megjegyzi továbbá, hogy hibák fő okai a támogathatósági szabályok be nem tartása, a földterületekkel kapcsolatos pontatlan információszolgáltatás, valamint az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások be nem tartása voltak; hangsúlyozza, hogy az ilyen hibákat az egyes tagállamok irányítóhatóságainak eredményesebben kellene feltárniuk, illetve abban az esetben, ha az utólagos ellenőrzések rámutatnak ezekre a hibákra, a jövőbeni ellenőrzésekre és a helyszíni ellenőrzésekre szolgáló mintákat frissíteni kell a jobb irányítás biztosítása érdekében;

79.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa e hibák mögöttes okainak kezelése érdekében tett tagállami intézkedések hatékonyságának értékelését, és szükség esetén adjon további iránymutatást vagy nyújtson közvetlen segítséget;

80.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eljárás tényleges egyszerűsítését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében kért dokumentáció tekintetében, nem hagyva ugyanakkor figyelmen kívül az ellenőrzés és a nyomon követés elvét; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a kistermelők igazgatási támogatására;

81.

komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a DG AGRI által végzett helyszíni ellenőrzések kölcsönös megfeleltetésének eredményei aggasztóak, különösen pedig az, hogy az összes helyszíni ellenőrzés 47 %-a szankciókat eredményezett; sürgeti a Bizottságot, hogy ellenőrizze a tagállami hatóságok kiigazító intézkedéseinek végrehajtását azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem tud vagy csak részben tud egy tanúsító szerv munkájára támaszkodni;

82.

Javasolja, hogy

a)	a Számvevőszék külön tegyen közzé hibaarányokat a közvetlen kifizetések, piaci műveletek és a KAP vidékfejlesztési kiadásai tekintetében, ahogyan ezt a DG AGRI főigazgatója teszi éves tevékenységjelentésében;

b)	a Bizottság értékelje a hibák mögöttes okainak kezelése érdekében tett tagállami intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén adjon további iránymutatást;

c)	a tagállamok a vidékfejlesztés terén teljes mértékben aknázzák ki az egyszerűsített költségelszámolási módszerben rejlő lehetőségeket;

a Bizottság a jövőbeli KAP-ra vonatkozó javaslatában fogadja el, hogy jövedelemingadozási válságok esetén a mezőgazdasági üzem bevételének stabilizálása érdekében nem feltétlenül kell ugyanolyan mértékű támogatást nyújtani a nagyobb mezőgazdasági üzemek számára, mint a kisüzemeknek, mivel a nagyobb üzemek előnyükre fordíthatják a lehetséges méretgazdaságosságot, amely ellenállóbbá teszi őket;

e)	a DG AGRI határozzon meg egy új fő teljesítménycélt – mutatókkal együtt – amelynek célja a mezőgazdasági termelők közötti jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése;

f)	a Bizottság alaposabban vizsgálja meg a tanúsító szervek által végzett tranzakciótesztelés minőségét;

g)	a KAP finanszírozás legalább a jelenlegi szinteken maradjon, teljesítse azokat a feladatokat, amelyek céljából létre lett hozva, támogassa a termelőket a fenntartható életmód kialakításában, illetve biztosítsa a megfizethető, magas minőségű élelmiszer-ellátást az uniós polgárok számára;

h)	a Bizottságnak lépéseket kell tennie, hogy biztosítsa, hogy a KAP-támogatásokat mérlegelés után osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva;

83.

véleménye szerint a Bizottságnak elő kellene írnia a tagállamok számára, hogy a hibák leggyakoribb okainak kezelését célzó korrekciós intézkedéseket foglalják bele nemzeti cselekvési terveikbe;

84.

mivel az „ökologizálás” környezetvédelmi célkitűzései nem feleltek meg egyik megfogalmazott elvárásnak sem, és az adminisztratív terhek jelentős növekedésével jártak mind a mezőgazdasági termelők, mind a közigazgatás tekintetében, kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az új KAP-javaslat környezetbarát felépítése az úgynevezett ökorendszerrel jobb környezetvédelmi eredményeket érjen el azon erőfeszítéseknek köszönhetően, amelyek felülkerekednek az új javaslat megerősített feltételrendszerén;

85.

különösen emlékeztet arra, hogy a DG AGRI főigazgatója egy külső szerződő fél által végzett elemzésre hivatkozik, amely az alábbiakat állapította meg: „néhány speciális terület kivételével, összességében az ökologizálással kapcsolatos intézkedések csak kis változásokat hoztak a mezőgazdasági termelők gazdálkodási gyakorlatában. Mind a tagállamok, mind pedig a mezőgazdasági termelők esetében a környezetvédelmi prioritások helyett a fő kérdés a végrehajtások adminisztratív terheinek minimalizálása, és a hibák elkerülése volt, mivel az ellenőrzések és a végrehajtás a KAP-kifizetések csökkenéséhez vezethetnek”;

86.

kéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson strukturális adatokat a tagállamokban nyújtott közvetlen kifizetések 20 legnagyobb kedvezményezettjéről;

87.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék fiatal mezőgazdasági termelőkről és az ökologizálásról szóló 10/2017. és 21/2017. sz., erősen kritikus különjelentései – amelyek azt mutatják, hogy szinte egy kívánt eredményt sem értek el – nem jártak pénzügyi következményekkel; aggályosnak találja, hogy ezeket a szakpolitikai területeket továbbra is úgy finanszírozzák, mintha mi sem történt volna;

88.

hangsúlyozza, hogy az ETHA 2014–2020 közötti költségvetésének végrehajtása négy évvel 2014. május 15-i elfogadása után nem kielégítő, mivel 2018. októberre a megosztott irányítás keretében rendelkezésre álló 5,7 milliárd EUR-s alapnak csak 6,8 %-a került felhasználásra;

Biztonság és uniós polgárság

Sikertörténetek

89.

megjegyzi, hogy az AMIF (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) számára a 2014–2020 közötti időszakra előirányzott források 2 752 millió EUR-ról 2017 végére 5 391,5 millió EUR-ra nőttek, és hogy 2014 és 2017 között azoknak a valamely célcsoportba tartozó személyeknek a száma, akik (befogadási és menekültügyi rendszerekben) segítséget kaptak, 148 045-ről 297 083-ra nőtt, és közülük azok aránya, akik jogi segítséget kaptak, 18 395-ről (12,4 %) 56 933-ra (19,1 %) emelkedett;

90.

hangsúlyozza, hogy Uniós szinten a legfontosabb előnyt az olyan intézkedések nemzetközi jellege jelenti, mint az Európai Migrációs Hálózat, de megemlíthető az uniós szintű tehermegosztás is, amelyet különösen a sürgősségi segély és az áttelepítési mechanizmus tett lehetővé;

91.

megjegyzi, hogy az AMIF társfinanszírozásával visszatelepülők száma 2017-ben 48 250 volt, míg 2014-ben 5 904, és a nem önszántukból visszatelepülők 2014-ben az összes visszatelepülő negyedét (25 %), 2017-ben pedig a felét tették ki (50 %), míg a visszatoloncoltak száma a nem önkéntes visszatérések aránya a 2014. évi negyedről (25 %) felére (50 %) nőtt 2017-ben, továbbá jelentések szerint 2017-ben 17 736 személy települt vissza önszántából; megjegyzi továbbá, hogy nem létezik olyan fő teljesítménymutató, amely azt méri, hogy mit tesznek a leginkább védelemre szoruló – rendezett és rendezetlen jogállású – migránsok, a nők és gyermekek védelme érdekében;

Javítandó kritikus kérdések

92.

rámutat, hogy a Számvevőszék sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az AMIF és az ISF (Belső Biztonsági Alap) nemzeti programjainak a Bizottság által 2017-ben jóváhagyott beszámolói nem tettek különbséget a tagállamok által a végső kedvezményezetteknek nyújtott előfinanszírozási kifizetések (előlegek) és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítése céljából folyósított kifizetések között, és emiatt a Bizottság nem tud információt szerezni a ténylegesen elköltött összegekről;

93.

e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti AMIF- és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék, valamint 2018-tól kezdve éves tevékenységi jelentésében alaponkénti bontásban számoljon be a tényleges kiadásokról;

94.

rámutat arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap esetében a DG HOME csak olyan hibaarányt adott meg, amelyeknél már hajtottak végre pénzügyi korrekciókat, ami nem teszi egyértelművé, hogy milyen korrekciókat hajtottak végre, és hogy mi a 2017. évi tényleges kifizetési hibaarány;

95.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a túl bonyolult bürokrácia lehet az egyik oka a kötelezettségvállalási előirányzatok terén fennálló egyre nagyobb lemaradásnak, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy egyszerűsítse az AMIF és az ISF irányításában részt vevő nemzeti hatóságokra vonatkozó szabályozási követelményeket a rendelkezésre álló források gyorsabb felhasználásának megkönnyítése, valamint az AMIF- és az ISF-kiadások átláthatóságának és jobb elszámoltathatóságának javítása érdekében;

96.

rámutat arra, hogy a Számvevőszék következetlenségeket tárt fel arra vonatkozóan, ahogy a tagállamok a közintézmények által a támogatási kérelmekben szerepeltetett hozzáadottérték-adó támogathatóságát kezelték, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a tagállamoknak az AMIF/ISF végrehajtása tekintetében, különösen arra kitérve, hogy amikor közintézmények hajtanak végre uniós intézkedéseket, az uniós társfinanszírozás nem haladhatja meg a héa nélküli összes támogatható kiadás mértékét;

97.

Javasolja, hogy

a)	a Bizottság ahelyett, hogy a migrációs politikára válságkezelési ügyként tekint, határozzon meg és vezessen be egy kiegyensúlyozott és átfogó migrációs politikát, amely a szolidaritás elvén és partnerségen alapszik;

b)	a DG HOME vezessen be egy fő teljesítménymutatót a legkiszolgáltatottabb migránsok és különösen a gyermek migránsok és menekült nők és lányok helyzetére vonatkozóan a visszaélések és a csempészet megakadályozása és elkerülése érdekében;

c)	a DG HOME rendszeresen határozza meg a kifizetéskori hibaarányokat és a fennmaradó hibaarányt;

a Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap programok és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék; valamint 2018-tól kezdve éves tevékenységi jelentésében alaponkénti bontásban számoljon be a tényleges kiadásokról;

98.

komoly aggodalmának ad hangot az EASO irányításában és ellenőrzésében fellelt hiányosságok miatt; elfogadhatatlannak tartja, hogy a helyzet megoldása érdekében a Bizottság nem végezte el hatékony módon a nyomon követést és nem avatkozott be idejében; felszólítja a Bizottságot a harmadik fejezet alatt működő ügynökségek folyamatos nyomon követésére;

99.

aggodalommal tölti el, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a fejlesztésre előirányzott uniós pénzeket más célokra használják fel, mint az illegális migráció elleni küzdelemre vagy katonai akciókra;

KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

100.

rámutat arra, hogy a Számvevőszék 2017-re 4,2 %-ban állapította meg a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” alatti kiadások legmagasabb becsült hibaszintjét; megjegyzi, hogy ezeket a kiadásokat közvetlenül a Bizottság kezeli, és ezekért közvetlenül és kizárólag a Bizottság tartozik elszámolással; reméli, hogy a Bizottság elfogad egy sürgős cselekvési tervet a helyzet javítására, és minden lehetséges intézkedést végrehajt a kiadások hibaszintjének csökkentése érdekében;

101.

sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék által vizsgált 130 ügyletből 66 esetben (51 %) merült fel hiba, és kedvezményezettek által elkövetett számszerűsíthető hibáknál 17 esetben elegendő volt a Bizottság vagy a független ellenőr számára a költségtérítési kérelmekben szereplő információ (pl. hogy helytelen átváltási árfolyamot alkalmaztak vagy hogy a beszámolási időszakon kívül merültek fel költségek) ahhoz, hogy a kiadások elfogadása előtt megelőzze, illetve feltárja és kijavítsa a hibákat; hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság a rendelkezésére álló összes információt megfelelően felhasználta volna, a becsült hibaszint 1,5 százalékponttal alacsonyabb lett volna e fejezet tekintetében;

102.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a rendelkezésére álló információk felhasználásának javításáért, hogy a hibákat még a kiadások elfogadása előtt megelőzzék és korrigálják, annak érdekében, hogy visszaálljon az előző években tapasztalható hibaarány-csökkenési tendencia (2014-ben 5,6 %, 2015-ben 4,4 %, 2016-ban pedig 4,1 %);

103.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem adott meg külön hibaarányt a biztonság és az állampolgárság tekintetében, mivel a 2017. évi költségvetési kifizetések csupán kis része (2 %) kapcsolódik e területhez, de a DG HOME éves tevékenységi jelentésében a következő hibaarányokat ismertette, amelyeket ugyanakkor a Számvevőszék nem ellenőrzött:

a)	Szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése (SOLID): 2,26 %-os feltárt hibaarány és 0,75 %-os fennmaradó hibaarány;

b)	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF): 0 %-os feltárt hibaarány és 1,54 %-os fennmaradó hibaarány;

c)	Közvetlen irányítású decentralizált ügynökségek: kevesebb mint 2 %-os fennmaradó hibaarány;

104.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2017. évre nem számította ki a többéves pénzügyi keret 4. fejezete (Globális Európa) alatt elköltött uniós források hibaarányát, és az erről szóló határozatot a Számvevőszék tételes vizsgálatának csökkentésére irányuló általános stratégiája alapján hozták meg, illetve részben „mások munkájára” támaszkodik;

105.

tudomásul veszi a fennmaradó hibaarány pozitív alakulását, amelyet a DG DEVCO és a DG NEAR által megrendelt, a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok jeleznek, és megjegyzi, hogy a DG DEVCO ügyleteire vonatkozó reprezentatív fennmaradó hibaarány legvalószínűbb becslése a 2016. évi 1,67 %-hoz és a 2015. évi 2,2 %-hoz képest 1,18 %, míg a DG NEAR tranzakciói esetében a fennmaradó hibaarány 0,67 % volt;

106.

megjegyzi ugyanakkor, hogy a DG DEVCO és a DG NEAR fennmaradó hibaarányai a futó projekteknél nem vonatkoznak minden kifizetésre, hanem csak olyan lezárt szerződésekből eredő tranzakciók esetében számolták ki, ahol már minden ellenőrzést elvégeztek, minek következtében csak a 2017. évet megelőző, és nem a 2017. évi tényleges kifizetések hibaarányait elemezték;

107.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok nagyjából alkalmasak voltak a célra, habár a Számvevőszékben erős aggályok merültek fel e tanulmányok minőségével kapcsolatban;

108.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hibaarány tekintetében elért jó eredmények ellenére a 2 % feletti indikatív hibaaránnyal rendelkező egyetlen kiadási terület a „Közvetlen irányítás – vissza nem térítendő támogatások”, ahol a hibaarány 2,80 % a DG NEAR esetében, illetve 2,12 % a DG DEVCO esetében;

109.

felszólítja a DG RTD-t, hogy éves tevékenységi jelentésében tegye közzé ország-specifikus ajánlásait;

110.

kiemeli a Számvevőszéknek a köz- és magánszféra közötti partnerségekről (5) (PPP-k) szóló igen negatív megállapításait, valamint a Számvevőszék azon ajánlását, hogy „ne ösztönözzék a köz-magán társulások intenzívebb és minél szélesebb körű alkalmazását” az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe ezt az ajánlást a köz- és magánszféra közötti partnerségek olyan fejlődő országokban való kezelése során, ahol a PPP-k sikeres végrehajtása még nehezebb, mint az EU-n belül;

111.

üdvözli a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának (EaSI) három tengelye alatt 2017 folyamán elért eredményeket; felhívja a figyelmet arra, hogy az EaSI-támogatások és különösen a Progress és az európai foglalkoztatási szolgálatok hálózata (EURES) nagyon fontosak a szociális jogok európai pillérének végrehajtása szempontjából; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az EaSI mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelye keretében működő szociális vállalkozási szakterület továbbra is alulteljesít; nagyra értékeli, hogy a Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Alappal (EBA) azon kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a „szociális vállalkozás” tematikus szakasz alatti forrásokat.

Kutatás és innováció

Sikertörténetek

112.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Horizont 2020 keretében nyújtott uniós társfinanszírozással – más kutatókkal együtt – Gérard Mourou nyerte a fizikai Nobel-díjat a lézeres szemműtétet elősegítő ultrarövid, ultragyors lézersugarakkal kapcsolatos kutatásaiért, valamint hogy a Ritka Betegségek Kutatásával Foglalkozó Nemzetközi Konzorcium (IRDiRC) három évvel hamarabb érte el azt a célját, hogy 200 új terápia álljon rendelkezésre a ritka betegségek kezelésére;

113.

megjegyzi továbbá, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében a „Horizont 2020” keretprogram – életkortól vagy állampolgárságtól függetlenül – 36 000 kutatót támogatott pályafutásuk minden szakaszában, és hogy az elektronmikroszkópok optimalizálásáért a 2017. évi kémiai Nobel-díjban részesülő három kutatóból ketten részt vettek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekben és más uniós finanszírozású kutatási projektekben;

114.

üdvözli az Európai Innovációs Tanács kísérleti projektje első szakaszának 2017. októberi megindítását a „Horizont 2020” keretprogram 2018–2020 közötti időszakra szóló, 2,7 milliárd eurós finanszírozással rendelkező munkaprogramjának részeként, amelynek célja az olyan kimagasló innovátorok, induló vállalkozások, kisvállalatok és kutatók támogatása, amelyek/akik a már létező termékektől, szolgáltatásoktól vagy üzleti modellektől radikálisan eltérő, nagyszerű ötletekkel jelentkeznek és nemzetközi szinten is jelentős potenciállal rendelkeznek;

115.

megjegyzi, hogy a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egyszerűsített költségelszámolási opció használatát még inkább kiterjesszék, különösen az átalányfinanszírozás használatával;

Javítandó kritikus kérdések

116.

megjegyzi, hogy az európai innovációs eredménytábla szerint az Unió innovációs teljesítménye 2010 óta 5,8 %-kal nőtt; megjegyzi azonban, hogy nem került sor az uniós országok közötti konvergenciára; megjegyzi, hogy a következő országok a Horizont 2020 alapjainak legnagyobb kedvezményezettjei (résztvevő nettó igényelt uniós támogatása euróban): Németország 5 710 188 927,80/Egyesült Királyság 5 152 013 650,95/Franciaország 3 787 670 675,13; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kutatási alapok földrajzi eloszlására azzal a céllal, hogy ez a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében hozzájáruljon az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez az európai kutatási térségben;

117.

megjegyzi, hogy a Bizottság elismeri, hogy vannak hiányosságok a Horizont 2020 teljesítménymérési keretében, ami megnehezíti annak értékelését, hogy a program egy adott pillanatban milyen eredményeket ért el a program valamennyi célkitűzése tekintetében; reméli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a Horizont Európa programra vonatkozó javaslatok orvosolni fogják ezeket a hiányosságokat, és sajnálja, hogy a jelenlegi időszakban nem veszik figyelembe a teljesítménymérési keret javítását célzó intézkedéseket;

118.

megjegyzi, hogy az DG RTD éves tevékenységi jelentése 6 különböző hibaszázalékot említett, hármat a hetedik keretprogram, hármat pedig a Horizont 2020 tekintetében; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem segíti elő az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és azt haladéktalanul korrigálni kell; elfogadja azonban, hogy két különböző pénzügyi időszak alatt futó két különböző programról van szó;

Biztonság és uniós polgárság

Sikertörténetek

119.

emlékeztet arra, hogy a DG HOME 1 831 millió EUR-s költségvetést kezelt a migráció és 313,75 millió EUR-t a biztonság területén, és hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves finanszírozási keret eredeti 6,9 milliárd EUR-s összköltségvetését 2015 és 2017 között jelentős mértékben, 3,9 milliárd EUR-val növelték;

120.

megjegyzi, hogy növelték a DG HOME által kezelt költségvetést és személyi állományát annak érdekében, hogy meg tudjanak birkózni a migrációs válsággal és a belső biztonságot fenyegető veszélyekkel kapcsolatban végzett megnövekedett feladatokkal; ami az emberi erőforrásokat illeti, 2017 végén a DG HOME-nak 556 alkalmazottja volt, szemben a 2016. évi 480 fővel;

Javítandó kritikus kérdések

121.

aggodalommal állapítja meg, hogy a DG HOME által kezelt források végrehajtási üteme 2017 végén a teljes fennálló kötelezettségvállalások 24 %-os növekedését idézte elő, és hogy a 2017. évi jó végrehajtási arány azt tükrözi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok egy részét átvitték 2018-ra;

122.

aggodalmát fejezi ki az EASO irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt jelentős hiányosságok miatt, amelyek indokolták a jó hírnév érdekében megfogalmazott fenntartás elfogadását; hangsúlyozza azonban, hogy a DG HOME reagált az igazgatótanács együttdöntési eljárásának bevezetésével, és az EASO esetében új irányítást vezetett be a helyzet kezelése érdekében;

123.

megismétli azon kérését, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 program (REC) alatti költségvetési tételek határozzák meg a program egyes – a nemek közötti egyenlőséghez kötődő – céljaihoz rendelt forrásokat, az erre a célra szánt pénzeszközökkel kapcsolatos megfelelő elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

124.

megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Daphné egyedi célkitűzésnek annak kimutatása érdekében, hogy az Unió elkötelezett a nők és lányok elleni erőszak leküzdése iránt; felszólít e költségvetési sor forrásainak növelésére és a 2014–2020 közötti időszakban a Daphné programra szánt források csökkentésének visszafordítására; felhív a Daphné egyedi célkitűzésben foglalt támogatások tudatosítására irányuló folyamatos erőfeszítésekre, valamint olyan intézkedésekre, amelyek a célkitűzéshez kapcsolódó adminisztratív eljárásokat felhasználóbarátabbá teszik;

Globális Európa

Sikertörténetek

125.

rámutat arra, hogy az ügyletek szabályszerűségét illetően végzett számvevőszéki munka feltárta, hogy a Bizottság megerősítette ellenőrzési rendszereit, ami a korábbi megbízhatósági nyilatkozathoz képest arányaiban kevesebb hibát eredményezett;

126.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 7 projekt teljesítményét is ellenőrizte; üdvözli, hogy mind a 7 projekt releváns teljesítménymutatókat tartalmazott, és hogy a keret jól strukturált volt és teljesíthető eredményeket tartalmazott;

127.

tudomásul veszi a Számvevőszék Mianmarnak/Burmának nyújtott uniós támogatásról szóló különjelentését és a Bizottság válaszát; üdvözli e tekintetben, hogy az Unió vezető szerepet játszott a fejlesztési prioritások nehéz körülmények között és korlátozott személyzeti erőforrások mellett történő támogatásában; megjegyzi ugyanakkor, hogy az uniós támogatás csak részben bizonyult hatékonynak; támogatja a Számvevőszéket annak hangsúlyozásában, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a hazai bevételek mozgósítására, különösen a feltörekvő gazdaságokban; tekintettel a mianmari hadsereg által elkövetett dokumentált atrocitásokra, komoly aggodalmának ad hangot az uniós költségvetésből Mianmarnak nyújtott folyamatos ágazati költségvetési támogatás miatt;

128.

az európai szomszédságpolitika példáját követve és a „többért többet” elvet bevezetve a fejlesztés ösztönzőkre épülő megközelítésére szólít fel; úgy véli, hogy minél eredményesebb és gyorsabb belső reformokat hajt végre egy adott ország a demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén, annál több támogatást kell kapnia az Uniótól;

129.

hangsúlyozza a fejlődő országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság támogatását célzó finanszírozás növelésének fontosságát az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítása, a kapacitásépítés támogatása, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információkhoz való nyilvános hozzáférés elősegítése érdekében;

130.

felhívja a figyelmet az energiaszegénység fejlődő országokban tapasztalt mértékére és következményeire, valamint az Unió e típusú szegénység csökkentésére irányuló erőteljes szerepvállalására; hangsúlyozza, hogy erős és összehangolt erőfeszítésekre van szükség a kormányok és az érintett országok érdekelt felei részéről az energiaszegénység csökkentése érdekében;

Javítandó kritikus kérdések

131.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék visszatérő hibákat tárt fel az időközi kifizetések kapcsán felmerülő kiadások túlszámlázása során;

132.

ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós küldöttségvezetők által kiállított, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket (EAMR) nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése előirányozza; sajnálatosnak tartja, hogy ezeket rendszeresen bizalmasnak minősítik, miközben a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése értelmében azokat „az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket”;

133.

aggodalommal állapítja meg, hogy a szerződések a rendkívül korlátozott számú nemzeti fejlesztési ügynökségek kezében összpontosulnak, ami azzal a kockázattal jár, hogy az Unió fejlesztési politikája újból nemzeti hatáskörbe kerül, és ez ellentétes lenne az uniós külpolitika nagyobb fokú integrációját illető érdekekkel; sürgeti a Bizottságot, hogy könnyítse meg a nemzeti ügynökségek pillér-alapú értékelését illető dokumentáció kibocsátásáért felelős hatóság szóban forgó dokumentációhoz való hozzáférését, majd a nyilvánosság számára is tegye hozzáférhetővé azt; ezzel kapcsolatban aggodalommal tekint arra a torz kereskedelmi gyakorlatra, miszerint az Európai Bizottság ezeket a nemzeti szervezeteket az említett információhoz való hozzáférés korlátozására ösztönzi; felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb erősítse meg a szerződés odaítélésére és a közbeszerzésre irányuló eljárások ellenőrzési rendszerét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen bárminemű versenytorzulás e magas támogatásban részesülő, korlátozott számú nemzeti ügynökségek és egyéb, egyértelműen Európa-párti magán- és közjogi intézmények között;

134.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmányoknak vannak bizonyos korlátai, tekintettel arra, hogy tanulmányokról és nem ellenőrzésekről van szó, így nem követik a nemzetközi ellenőrzési standardokat, valamint igen korlátozott ellenőrzéseket tartalmaznak a közbeszerzéseket illetően;

135.

felhívja a DG NEAR-t és a DG DEVCO-t, hogy a fennmaradó hibaarányról szóló 2019. évi tanulmánnyal kezdődően nyújtsanak pontosabb iránymutatást a tanulmányt készítő vállalkozónak a második szintű közbeszerzések ellenőrzését illetően, valamint a tanulmányban vizsgált fennmaradó hibaarányok összességét a projektek eredendő kockázata szerint rétegezzék, és helyezzenek nagyobb súlyt a közvetlen irányítású támogatásokra, illetve kisebbet a költségvetés-támogatási ügyletekre;

136.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Belső Ellenőrzési Szolgálata által megállapított hiányosságok orvoslása érdekében, valamint megbízható és teljesen nyilvános dokumentummá alakítsa át a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést, amely megfelelően alátámasztja a küldöttségek vezetői és a DG DEVCO főigazgatója által kiadott megbízhatósági nyilatkozatot;

137.

úgy véli, hogy a külső segítségnyújtások esetében a Bizottságnak nagyobb figyelmet kellene fordítania az ENSZ Alapokmányában meghatározott emberi jogok és a jogállamiság kedvezményezett országokban történő tiszteletben tartására;

138.

aggodalmának ad hangot az összevont uniós finanszírozási lehetőségek ismertségének hiánya miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye ismertebbé, és erősítse meg a különböző eszközök egymást kiegészítő jellegét;

139.

nagyon aggasztja a bizottsági javaslatokra jellemző azon tendencia, hogy a támogatható kiadások és a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult országok fejlesztési kiadásai, valamint a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében támogatásra jogosult országok meghatározása tekintetében figyelmen kívül hagyják a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) jogilag kötelező erejű rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós kiadások jogszerűsége a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik kulcsfontosságú alapelve, és hogy a politikai megfontolások nem írhatják felül az egyértelmű jogi rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz elsősorban a szegénység elleni küzdelemre szolgáló eszköz;

140.

sajnálja, hogy 2012 óta a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának minden éves tevékenységi jelentésben fenntartást kellett kiadnia az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek szabályszerűségéről, ami komoly belső igazgatási hiányosságokra mutat rá;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

141.

megjegyzi, hogy a LIFE program 2017-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját; kiemeli, hogy a program 222 millió eurót biztosított 139 új projekt társfinanszírozására; hangsúlyozza, hogy a LIFE program keretében további erőfeszítéseket kell tenni a kifizetések késedelmének csökkentésére, mivel 2017-ben a kifizetések 5,8 %-a túllépte az előírt határidőket (3,9 % 2016-ban, 12 % 2015-ben);

142.

rámutat arra, hogy a LIFE program 2014–2015 közötti időszakra vonatkozó félidős értékelését 2017-ben tették közzé; megjegyzi, hogy mivel a legtöbb projekt még nem kezdődött meg, és kevés projekt zárult le, ez az értékelés elsősorban a LIFE program célkitűzéseinek elérése érdekében bevezetett folyamatokra összpontosított, és arra a következtetésre jutott, hogy a LIFE program uniós hozzáadott értéket biztosít, ugyanakkor rámutatott az esetleges javítási lehetőségekre; hangsúlyozza, hogy a támogatáskezelési eljárásokat, különösen a kérelmezési és jelentéstételi eljárásokat nemcsak egyszerűsíteni kell, hanem jelentősen fel is kell gyorsítani;

143.

megjegyzi, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME) való együttműködést célzó, kiszervezésről szóló határozat személyzetre vonatkozó feltételei azzal járnak, hogy a személyzeti erőforrások nagyon szűkösek a Környezetvédelmi Főigazgatóságon a LIFE programhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében, ami a főigazgatóságon belüli munkamódszerek és intézkedések további felülvizsgálatát teheti szükségessé;

144.

kiemeli, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság ellenőrzött belsőkontroll-rendszerei csak részben eredményesek, mivel néhány nagyon fontos ajánlást még kezelni kell az elfogadott cselekvési terveknek megfelelően;

145.

hangsúlyozza, hogy a DG CLIMA és a DG BUDG követi nyomon a többéves pénzügyi keretben az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 20 %-os célkitűzést, és a DG CLIMA támogatja a többi főigazgatóságot abban, hogy az éghajlati szempontokat integrálják tevékenységeikbe; sajnálatosnak tartja, hogy 2017-ben az uniós költségvetésnek csupán 19,3 %-át fordították az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre, és a becslések szerint a 2014–2020 közötti időszak átlaga csak 18,8 % lesz;

146.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG CLIMA 2017. évi éves tevékenységi jelentésében megismétlődik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) uniós nyilvántartásában a többi jelentős biztonsági hiányosság tekintetében a reputációval kapcsolatos okokból megfogalmazott fenntartás;

147.

sajnálatosnak tartja, hogy a DG SANTE átlagos fennmaradó hibaaránya az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén 2017-ben elérte a 2,5 %-ot, meghaladva a 2 %-os lényegességi küszöböt; megjegyzi, hogy ennek oka a tagállamok túlzott költségtérítési igényei, az egyik tagállam követeléseinek kezelése és ellenőrzése tekintetében végrehajtott strukturális változásokkal összefüggésben; kéri a DG SANTE-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ez a jövőben többet ne fordulhasson elő, például oly módon, hogy növelik a költségvetési rendelet által kínált egyszerűsítési intézkedések alkalmazását;

148.

kiemeli, hogy a DG SANTE 2017-ben közzétette az élelmiszerláncra vonatkozó közös pénzügyi keret (2014–2020) félidős értékelését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi keret jól működik, és hozzájárult az uniós hozzáadott érték eléréséhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a Számvevőszék ajánlásának megfelelően – azon dolgozik, hogy költséghatékonysági elemzési módszertant dolgozzon ki az élelmiszerlánc területére annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású beavatkozások jövőbeli gazdasági értékelését alaposabbá tegye;

Közlekedés és idegenforgalom

149.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság 152 projektet választott ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott összesen 2,7 milliárd EUR összegű közlekedési finanszírozásra, a teljes beruházás pedig 4,7 milliárd EUR-t tett ki, beleértve az egyéb állami és magánfinanszírozást is; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási eszköze fontos szerepet játszik a TEN-T hálózat elkészítése, az egységes európai közlekedési térség megvalósítása, a határokon átnyúló összeköttetések fejlesztése és a hiányzó összeköttetések pótlása szempontjából;

150.

felkéri a TEN-T európai koordinátorait, hogy alaposan mérjék fel az aktuális programozási időszakban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) folyosóinak környezetében befejezett projekteket és megvalósított fejlesztéseket, és tárják a Bizottság és a Parlament elé a felmérés eredményeit;

151.

felhívja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazat számára kellő időben, a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat előtt egyértelműen mutassa be az ESBA által az egyéb pénzügyi eszközökre, különös tekintettel a CEF-re, valamint a CEF hitelfinanszírozási eszköze és egyéb uniós kezdeményezések közötti koherenciára kifejtett hatások értékelését; kéri, hogy ez az értékelés nyújtson egyértelmű áttekintést a közlekedési ágazaton belüli beruházások földrajzi egyensúlyáról; emlékeztet azonban arra, hogy egy adott pénzügyi eszköz keretében elköltött pénz mennyisége nem tekinthető a teljesítményértékelés során használandó egyetlen lényeges kritériumnak; felkéri ezért a Bizottságot, hogy végezze el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények mélyrehatóbb vizsgálatát, és mérje meg hozzáadott értéküket;

152.

üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közzétett 2017. évi vegyesfinanszírozási felhívás eredményét és az erre rendelkezésre álló költségvetés 1,35 milliárd EUR-ra való növeléséről szóló határozatot, amely megerősíti az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek ezért továbbra is támogatnia kell az uniós támogatások és más finanszírozási források kombinálását lehetővé tevő fellépéseket, miközben továbbra is a vissza nem térítendő támogatások maradnak a finanszírozási fő eszközei;

153.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközei végrehajtásának bizottsági felügyeletével kapcsolatos ellenőrzése részeként megállapította, hogy a CEF keretében igen alacsony volt a pénzügyi eszközök végrehajtásának aránya, és az eredetileg a CEF pénzügyi eszközeire elkülönített költségvetés (2,43 milliárd euro) többségét áthelyezték a CEF vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó költségvetési soraiba, így csak 296 millió EUR-t hagyva a CEF pénzügyi eszközei számára 2020-ig; megjegyzi továbbá, hogy a megadott indokok egyike az volt, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközeinek és az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) a támogathatósági kritériumai nagyrészt átfedik egymást, és a potenciálisan a CEF keretében támogatható projekteket valójában az Európai Stratégiai Beruházási Alapból finanszírozták, mivel az nagyobb politikai prioritással és nagyobb hatáskörrel rendelkezik; a CEF tekintetében felhívja a Bizottságot, hogy különösen – mivel ez adott okot a legtöbb félreértésre – a kivitelezési szerződések és alvállalkozói szerződések közötti egyértelműbb különbségtétel révén gondoskodjon arról, hogy a kedvezményezettek jobban ismerjék a támogathatósági szabályokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök ne helyettesítsék, hanem egészítsék ki egymást;

154.

megjegyzi, hogy 2017 volt a CEF program ellenőrzési kampányának első éve, és hogy a CEF ellenőrzése tekintetében 2–3 további évre lesz szükség ahhoz, hogy a CEF valamennyi ágazata esetében értelmezhető hibaarány-számítást tudjanak végezni; mindazonáltal üdvözli, hogy a CEF és a TEN-T 2017-ben lezárt ellenőrzései során nagyon kevés hibát tártak fel;

155.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata jelentős hiányosságokat tárt fel a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) által a légiközlekedés-védelmi és a tengeri védelmi szakpolitika együttes nyomon követésére jelenleg használt rendszerben, és három nagyon fontos ajánlást fogalmazott meg; felhívja a DG MOVE-t, hogy teljeskörűen hajtsa végre az azonosított kockázatok kezelésére kidolgozott cselekvési tervét;

Kultúra és oktatás

156.

üdvözli az Erasmus program 30 év alatt elért eredményeit, amely 1987 óta 9 millió személyt, köztük fiatalokat, hallgatókat és a legutóbbi időben egyetemi dolgozókat vont be mobilitási tevékenységekbe; kiemeli a program erőteljes európai hozzáadott értékét, és az európai fiatalokra irányuló stratégiai beruházásként betöltött szerepét;

157.

megjegyzi, hogy az Erasmus programnak többet kell tennie annak érdekében, hogy hozzáférhető legyen a marginalizált csoportok, különösen a fogyatékossággal élő és a sajátos nevelési igényű személyek, a földrajzilag hátrányos helyzetű személyek, a korai iskolaelhagyók, a kisebbséghez tartozó személyek, a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek stb. számára;

158.

aggodalmának ad hangot az Erasmus+ Diákhitelgarancia-eszköz alacsony felhasználási aránya, valamint elégtelen földrajzi kiterjedése miatt, amely három országban bankokra, másik kettőben pedig egyetemekre korlátozódik; sürgeti a Bizottságot és az Európai Beruházási Alapot, hogy vezessenek be végrehajtási stratégiát annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az eszköz hatékonyságát 2020-ig, vagy könnyítsék meg a fel nem használt források újrafelosztását magában a programban, és tegyék lehetővé a fellépések jobb finanszírozását a különböző ágakon belül;

159.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európa a polgárokért program és a Kreatív Európa program kultúra alprogramjának sikerességi aránya még mindig alacsony (2017-ben 21 %, illetve 22 % volt); hangsúlyozza, hogy a megfelelőbb finanszírozási szint döntő fontosságú e nem kielégítő eredmények kezelése szempontjából, amelyek kontraproduktívak maga a program célkitűzései szempontjából, mivel eltántorítják a polgárokat a részvételtől;

160.

kiemeli az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) szerepét a három kulturális és oktatási program végrehajtásában: ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az EACEA belső ellenőrzési hiányosságaival kapcsolatban, amelyekre az Erasmus+ program és a Kreatív Európa program támogatásainak kezelése terén végzett ellenőrzés derített fényt; megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata hiányosságokat talált az EACEA Erasmus+-támogatásokat kezelő folyamatában; ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EACEA-nak nem lehetnek nehézségei a szükséges korrekciós intézkedések annak érdekében való bevezetésével, hogy biztosítsák a teljeskörű átláthatóságot, és garantálják, hogy a kulturális és oktatási programokat a legmagasabb színvonalon hajtják végre;

KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

161.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság szerződéseket kötött az ENSZ ügynökségeivel közel 253,5 millió EUR értékű hozzájárulásra az uniós költségvetésből – melyek közül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (119,21 millió EUR), az UNICEF (29,34 millió EUR) és az ENSZ Projektszolgáltatási Irodája (20,05 millió EUR) voltak a legnagyobb kedvezményezettek –, a Világbankkal kötött szerződések értéke pedig 174,11 millió EUR volt;

162.

tekintettel a segélyezési módokat illetően a közvetlen támogatásokról a vagyonkezelői alapokra és a vegyes finanszírozásra – beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot is – való átállásra, felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy az Európai Parlamenttel fogadjanak el intézményközi megállapodást a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusban meghatározott politikai elvek alapján az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a parlamenti vizsgálatra vonatkozóan;

163.

üdvözli a Számvevőszék 2018/35. sz. különjelentésében közzétett ajánlásait az uniós források nem kormányzati szervezetek általi felhasználása átláthatóságának javítására vonatkozóan, amelyben többek között azt ajánlja, hogy a Bizottság javítsa számviteli rendszerében a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságát, és hogy a Bizottság javítsa a nem kormányzati szervezetek által felhasznált forrásokra vonatkozóan gyűjtött információkat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi mandátum lejárta előtt hajtsa végre ezeket a javaslatokat;

164.

teljes mértékben elismeri számos kihívás összetettségét és a sokrétű és egymást kiegészítő válaszintézkedések iránti igényt, azonban kitart amellett, hogy a finanszírozási rendelkezéseknek egyértelműeknek kell lenniük, és hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat tiszteletben kell tartani;

165.

megállapítja, hogy a pénzügyi eszközök száma jelentősen megugrott, ami a közlekedési ágazatban új támogatásötvözési lehetőségeket teremt, ugyanakkor azonban megállapodások összetett hálóját fonta az uniós költségvetés köré; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek az uniós költségvetés melletti eszközök az elszámoltathatóság és átláthatóság aláásását kockáztathatják, mivel a jelentéstétel, az ellenőrzés és a nyilvános ellenőrzés nincs összehangolva; felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel, hogyan lehetne megreformálni az uniós költségvetési rendszert és különösen azt, hogyan lehetne a legjobban biztosítani, hogy az átfogó finanszírozási rendszerek ne legyenek összetettebbek annál, mint ami az uniós szakpolitikai célok eléréséhez feltétlenül szükséges, valamint hogy biztosítsák az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget;

EFSI

166.

rámutat, hogy a költségvetési hatóság 16 milliárd euróról 26 milliárd EUR-ra növelte az ESBA-garanciát, és 315 milliárd EUR-ról 500 milliárd EUR-ra emelte a megcélzott beruházási volument, továbbá 2017 végéig az EBB-csoport összesen 36,7 milliárd EUR értékben kötött szerződést (2016: 21,3 milliárd EUR);

167.

megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint az EBB-csoport által 2017 végéig aláírt ESBA-szerződések összértékének 64 %-a az alábbi hat tagállamra összpontosult: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország;

168.

sajnálatosnak tartja, hogy csak az ESBA finanszírozásának csak 20 %-a támogatott olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mivel az EBB standard portfóliója elérte a 25 %-os küszöbértéket; felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki fenntartható pénzügyi, illetve finanszírozási konstrukciókat és olyan támogató beruházási környezetet, amely tükrözi az Unió kötelezettségvállalásait és általános céljait, ezzel elősegítve az Unión belüli innovációt és gazdasági, társadalmi, illetve területi kohéziót, továbbá erősítve a beruházások szociális dimenzióját a beruházási hiány áthidalása révén a szociális ágazatban, valamint az infrastrukturális biztonság tekintetében;

169.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ESBA irányító szervei a szerződések aláírásakor vegyék figyelembe a megfelelő földrajzi egyensúly szükségességét, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az elért eredményekről;

Kutatási térség

170.

megjegyzi, hogy a kifizetések tekintetében a Bizottság 2017-ben 11,2 milliárd EUR-t fektetett a kutatás és az innováció területére (K+I), ennek 58 %-át közvetlen irányítás alatt, 42 %-át pedig megbízott szerveken keresztül, ez utóbbi 18,2 %-át (583 millió EUR) közös vállalkozásokon keresztül hajtották végre, 16,8 %-ot (540 millió EUR) pedig az Európai Beruházási Bankon (EBB) és az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül;

171.

felhívja a Bizottságot, hogy 2019 második felében tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a kutatás területén alkalmazott pénzügyi eszközök végrehajtásáról és eredményeiről;

Vagyonkezelői alapok

172.

rámutat arra, hogy a nem uniós országoknak nyújtott támogatás során egyre inkább alternatív finanszírozási modelleket alkalmaznak – például vagyonkezelői alapokat és a törökországi menekülteket támogató eszközt –, ami növeli a meglévő pénzügyi struktúrák összetettségét; azonban elismeri, hogy ezek az eszközök tették lehetővé a kihívásokkal teli körülményekre való gyors reagálást és a rugalmasságot;

173.

rámutat arra, hogy az EFA-ból, az uniós költségvetésből és más adományozóktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne érje el a szokásos kedvezményezettjeit, vagy hogy ne az eredeti célkitűzéseket, például a szegénység felszámolását és az alapvető jogok előmozdítását szolgálja;

174.

rámutat arra, hogy a vagyonkezelői alapok megnövekedett alkalmazása az uniós költségvetés jelenlegi rugalmatlanságából ered;

175.

kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett egyre gyakoribb más pénzügyi mechanizmusok alkalmazása is, azzal a kockázattal jár, hogy csökken az elszámoltathatóság és az átláthatóság említett mértéke, mivel a beszámolási, nyilvános ellenőrzési és közpénzellenőrzési mechanizmusok nincsenek összhangban egymással; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a vagyonkezelői alapok felszámolását, különösen, amelyek szükséghelyzeti mivolta nem jól igazolható, amelyek nem képesek jelentős mértékben hozzájárulást szerezni más donoroktól, és amelyeknél az alapvető jogok megsértésének kockázata fennáll, vagy olyan harmadik országbeli hatóságok is részesei, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat;

A törökországi menekülteket támogató eszköz

176.

megjegyzi, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközről szóló 27/2018 sz. különjelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy a kihívást jelentő környezetben a törökországi menekülteket támogató eszköz – próbára tevő körülmények közepette – gyorsan mozgósított 3 milliárd eurót az uniós költségvetésből és az uniós tagállamoktól a menekültválságra való gyors reagálás érdekében, de nem teljesítette teljes mértékben ennek hatékony koordinálására vonatkozó célját, illetve a megfelelő ár-érték arányt; kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Számvevőszék által a törökországi menekülteket támogató eszközre vonatkozóan tett valamennyi ajánlást, nevezetesen a készpénztámogatási projektek nyomon követése és az ezekhez kapcsolódó jelentéstétel javítását, valamint a nem kormányzati szervezetek működési környezetének javítását a török hatóságokkal együttműködésben, és hogy biztosítsa, hogy a forrásokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítsák, és ne használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a Parlamentnek a finanszírozott intézkedések jogalappal való összeegyeztethetőségéről;

177.

megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék szerint az ellenőrzött projektek hasznos segítséget nyújtottak a menekültek számára, többségük teljesítette a kitűzött outputokat, a várt végeredményeket azonban a projektek fele még nem érte el;

178.

megjegyzi, hogy az Európai Ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak többet kellene tennie azért, hogy biztosítsa, hogy az EU–Törökország nyilatkozat tiszteletben tartsa az uniós alapjogokat, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen vegye figyelembe az alapjogi szempontokat az ehhez kapcsolódó döntésekkor, többek között alapjogi hatásvizsgálatokon keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést erről az Európai Parlamentnek;

179.

sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Oknyomozó Együttműködések (EIC) egy vizsgálata kétségeket támasztott az eszköz alapjainak felhasználását illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a kérdést, és az eredményekről tájékoztassa a Parlamentet;

180.

felszólítja a DG DEVCO-t, hogy 2020-ig vizsgálja felül a közvetett irányítással végrehajtott projektek kedvezményezettjeinek nyújtott iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy – a legjobb értékarány elérése érdekében – a tervezett tevékenységeket időben végrehajtsák, és azok hozzájáruljanak a projekteredmények gyakorlati felhasználásához;

181.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék rámutat arra, hogy az „Igazgatás” fejezet kiadásait nem jellemzi lényeges hibaszint; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a hibaszint az előző évhez viszonyítva növekedett (0,55 % volt 2017-ben és 0,2 % volt 2016-ban);

182.

megjegyzi, hogy míg a Számvevőszék nem állapított meg jelentős gyengeségeket, talált olyan visszatérő területeket, amelyek javításra szorulnak;

„Nemzetközi Irányítócsoport (IMG)”

183.

megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága a Nemzetközi Irányítócsoportról (IMG) szóló ügyben hozott, 2019. január 31-i végleges és jogerős ítéletében (7) a Bizottság két alábbi döntését érvénytelenítette: 1) hogy 2015. május 8-tól nem kíván új, közvetett irányításra vonatkozó megbízási megállapodást kötni az IMG-vel, valamint 2) az IMG-től 10 millió EUR-t átcsoportosít a GIZ német közszolgáltatóhoz a Mianmar kereskedelmi politikájához nyújtott technikai segítségnyújtásról szóló szerződéshez: megjegyzi továbbá, hogy a Bíróság ítélete szerint dönteni kell a Bizottság 2015. május 8-i határozatából fakadó kár miatti az IMG-nek járó pénzügyi kártérítés összegéről, valamint el kell utasítani az előterjesztett összes csatlakozó fellebbezést;

184.

tudomásul veszi az EUB következtetését, mely szerint az OLAF által kidolgozott jogi érvelés, amelyre a Bizottság az IMG-vel kapcsolatos határozatát alapozta, téves jogalkalmazásnak minősül, mind a nemzetközi jog, mind pedig az EU költségvetési rendelete tekintetében; sajnálatosnak tartja, hogy – ahogy az EUB kifejti – az IMG-re vonatkozó vizsgálata során – az OLAF túllépte hatáskörét és nem vette figyelembe a Parlament által oly gyakran emlegetett biztosítéki kódot; e tekintetben támogat minden további intézkedést, amely arra irányul, hogy az OLAF-rendelet jelenleg folyó felülvizsgálata során meghatározzák a szükséges eljárási garanciákat és fellebbezési lehetőségeket az ilyen, a polgárok Unióba vetett bizalmát erodáló káros fellépések elkerülése érdekében;

185.

tudomásul veszi továbbá a hágai székhelyű Állandó Választott bíróság 2019. szeptember 13-i ítéletét (8), mely szerint a Bizottságnak 2 millió eurót kell fizetnie – amit a Bizottság elutasított az IMG elleni vádakra, illetve az OLAF vizsgálatára hivatkozva – az IMG által kiszámlázott, a Bizottsággal aláírt 7 közös irányú szerződéssel kapcsolatos költségek ellentételezéseként;

186.

igen sajnálatosnak tartja, hogy 2012 óta a Bizottság mentesítésére vonatkozó parlamenti eljárás során nem sikerült megállapítani az IMG ellen felhozott hamis vádakat vagy megakadályozni az IMG-nek mind anyagilag, mind pedig reputáció szempontjából okozott komoly károkat, ideértve több mint 200 munkahely elvesztését;

187.

sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a bírósági határozatokat és teljes mértékben ismerje el az IMG nemzetközi szervezeti státuszát, amelyet helytelen módon – az OLAF-fal együtt – megkérdőjelezett és kétségbe vont; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az IMG-vel szemben okozott károk helyrehozása és azok kompenzálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az IMG a nemzetközi szervezetek és a pénzügyi rendelet szerint előírt, tisztességes eljárásban vehessen részt; felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a meghozott intézkedésekről;

Igazgatás

A Bizottság főtitkárának kijelölésére szolgáló kinevezési eljárás

188.

elégedetlen a Bizottság főtitkárának kijelölésére szolgáló kinevezést követően a média és a nyilvánosság részéről megnyilvánuló, az eljárásra vonatkozó jogos aggodalmakra adott válaszaival, valamint a Bizottság magyarázataival, amelyeket az Európai Parlament plenáris ülésén folytatott vita közben, illetve írásban nyújtott be a Parlament 2018. április 18-i állásfoglalását illetően (9), amelyek kitérő, védekező és formális jogi jellegűek voltak, ami a Bizottság érzéketlenségét mutatja az iránt, hogy az európai polgárok fontosnak tartják az átlátható, tisztességes és nyílt felvételi eljárásokat;

189.

ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az ombudsman a 488/2018/KR és 514/2018/KR sz. egyesített ügyekben négy alkalommal állapított meg a hivatali visszásságot; megjegyzi, hogy az ombudsman következtetései „nagyrészt hasonlóak az Európai Parlament következtetéseihez” és amely szerint egyetért (az Európai Parlament) értékelésével, amely szerint a kettős kinevezés feszegette, és talán túl is lépte a jogszabályi kereteket; kiemeli az ombudsman Bizottságnak benyújtott ajánlását, mely szerint a főtitkárra vonatkozóan külön, független eljárást kellene kidolgoznia, amely elkülönül más vezető személyek kinevezésétől; sajnálatosnak tartja ezért, hogy a Bizottság 2018. december 3-án arcpirító választ adott az európai ombudsmannak, és szinte semmilyen belátást nem tanúsított a 11 000 oldalnyi dokumentáció vizsgálatát követően az ombudsman által felvetett kérdésekkel kapcsolatban; felhívja az új biztosi testületet és elnöküket, hogy az ombudsman megállapításai és a Parlament állásfoglalása alapján vizsgálják felül a kinevezést;

190.

figyelembe veszi, hogy Oettinger biztos 2018. szeptember 25-én intézményközi kerekasztalt szervezett a felső vezetők kiválasztásáról és kinevezéséről, bár a jelek szerint az ülés eredménytelenül zárult; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ültesse át a gyakorlatba a Bizottság integritási politikájáról szóló állásfoglalásának (29) bekezdését;

191.

felhívja a Bizottságot és az összes európai intézményt, hogy szükség esetén vizsgálják felül a kinevezési eljárásokat, különösen a vezető tisztviselők és adott esetben a kabinet tagjai esetében, valamint tegyenek további intézkedéseket az átláthatóság, a méltányosság és az esélyegyenlőség javítása érdekében a kinevezési eljárások során, az európai ombudsman megállapításai és az Európai Parlament következő, az Európai Unió intézményeinek kinevezési eljárásáról szóló tanulmánya alapján; felszólítja a Bizottságot, hogy 2019. augusztus 31-ig számoljon be az Európai Parlamentnek az elért eredményekről;

192.

kéri a főtitkár azonnali lemondását és tisztességes, teljes mértékben átlátható és nyílt pályázat kiírását ezen álláshelyre;

Európai Iskolák

193.

megjegyzi, hogy az Európai Iskolák 2017-ben 189,9 millió EUR-s hozzájárulást kaptak az uniós költségvetésből;

194.

elismeri, hogy a számvevőszéki vizsgálat nem tárt fel lényeges hibákat az Európai Iskolák 2017-re vonatkozó végleges konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, és hogy az Európai Iskolák és a főtitkári hivatal éves beszámolójukat a hivatalosan megállapított határidőn belül készítették el; megjegyzi azonban, hogy az Európai Iskolák belső ellenőrzési rendszerét tovább kell javítani ahhoz, hogy megfeleljen a Számvevőszék és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ajánlásainak;

195.

elkeserítőnek tartja, hogy több mint 15 éve nem rendelkeznek az Európai Iskolák megfelelő pénzgazdálkodási rendszerrel;

196.

továbbra is aggódik a főtitkári hivatal és a kiválasztott iskolák belső ellenőrzési rendszerei, különösen a kifizetési rendszerek, az ellenőrzési környezet és a felvételi folyamat terén tapasztalható jelentős hiányosságok miatt;

197.

megállapítja, hogy a Számvevőszék nem tudta megerősíteni, hogy az iskolák 2017. évi pénzgazdálkodása megfelelt a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírtaknak; ezért további erőfeszítéseket szorgalmaz a költségvetésen kívüli számlák kezelésével, a számviteli és belső ellenőrzési rendszerek javításával, valamint a felvételi és kifizetési eljárásokkal és a költségvetési gazdálkodás javítását célzó iránymutatások kidolgozásával kapcsolatos fennmaradó ajánlások lezárására;

198.

megismétli a Parlament azon véleményét, miszerint sürgősen szükség van az Európai Iskolák rendszerének „átfogó felülvizsgálatára” egy „irányítási, pénzügyi, szervezeti és pedagógiai kérdésekre kiterjedő reform” megfontolása érdekében, továbbá emlékeztet azon kérésére, hogy „a Bizottság évente terjesszen az e területeken elért eredményeket értékelő jelentést a Parlament elé”;

199.

elfogadhatatlannak találja, hogy a Bizottság szerint a 2014–2017 közötti időszakban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kibocsátott nyolc kritikus vagy nagyon fontos ajánlás még mindig függőben van; kéri, hogy 2019. június 30-ig szerezze be az ajánlások végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést;

A Bizottság 2016-ra vonatkozó mentesítésének nyomon követése

200.

megjegyzi, hogy a Bizottság a 2016-ra vonatkozó mentesítés nyomon követéséről szóló közleményében a Bizottság 394 ügyet gyűjtött össze, amelyeket a Parlament vetett fel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan, és 108 bekezdéshez nem szólt hozzá; kéri, hogy a Bizottság az Európai Parlament által felvetett minden kérdésre részletesen válaszoljon állásfoglalásaiban, amelyen a mentesítésről való döntései szerves részét képezik;

201.

üdvözli, hogy a Bizottság reagált a Parlament által a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések és a fő teljesítménymutatók vonatkozásában tett észrevételekre, amelyeket a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalása (10) tartalmaz, és változtatásokat hajtott végre azok javítása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság titoktartási korlátozások nélkül továbbította a külső támogatások kezeléséről szóló 2017. évi jelentéseket a Parlamentnek, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e jelentésekhez való hozzáférés valójában még nehézkesebbé vált; várakozással tekint az elé, hogy a jövőben a Parlament könnyebben hozzáférjen ezekhez a jelentésekhez;

Egyéb kérdések

202.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság még mindig nem talált megoldást a Luxemburgban dolgozó európai tisztviselők korrekciós koefficiensét illető egyre nagyobb egyenlőtlenségek problémájára, tekintve, hogy ez a különbség az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában meghatározott 5 %-os küszöbértékhez képest 2018-ra több mint háromszorosára (16,8 %) nőtt, amelynek következtében Luxemburg vonzereje csökkent, továbbá több mint 11 000 európai uniós tisztviselővel szembeni igazságtalan megkülönböztetéssel jár, arra kényszerítve több mint egyharmadukat, hogy a környező országok egyikében telepedjenek le, tovább nehezítve ezzel a határátkelőkön kialakult forgalom helyzetét; megjegyzi, hogy más, luxemburgi székhelyű intézmények már pozitív megoldásokat dolgoztak ki erre a problémára; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenlegi korrekciós együttható problémáját, és tegye meg a szükséges intézkedéseket;

203.

rámutat arra, hogy a hatásvizsgálatok a szakpolitikai ciklus elengedhetetlen részét képzik; sajnálatosnak tartja, hogy időnként a Bizottság jogalkotási javaslataiból hiányzik az átfogó hatásvizsgálat; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy néhány esetben a Bizottság nem vette figyelembe az alapvető jogokat; megismétli, hogy a hatásvizsgálatoknak bizonyítékokon kell alapulniuk, és minden esetben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapjogokatsplit törölve;

204.

sürgeti a Bizottságot, hogy – az Európai Unió Bíróságának 2000. október 3-i ítélete (Ferlini-ítélet) értelmében, az európai betegek egyenlő bánásmódjáról szóló 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) megszegése miatt – továbbá ahogyan azt 2018-ban az orvosok és fogorvosok közötti megállapodás kapcsán is tette – minél előbb tegyen panaszt a luxemburgi kórházak közötti megállapodás ellen, amelynek értelmében a Luxemburgban tartózkodó európai tisztviselők és egyéb alkalmazottak egészségügyi ellátása évi több mint kétmillió euro értékű felár felszámítása mellett történik;

205.

felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos és naprakész hatásvizsgálatot az egylégterű irodák (mint amilyen az új JMO II épület is) termelékenységre, illetve az érintett személyzet tisztességes munkahelyre és munkakörülményekre vonatkozó kilátásai tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a vizsgálat eredményeiről;

206.

hangsúlyozza, hogy a zaklatás és megfélemlítés minden formája, illetve az azok elleni küzdelem érdekében további aktív és hatékony intézkedések végrehajtására van szükség; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a megfélemlítésre és zaklatásra vonatkozó szigorúbb normákra, illetve egy etikus szervezeti kultúra megteremtésére, a Bizottságon és az uniós intézményeken belüli zaklatás valamennyi formájának megelőzése érdekében;

2014 – 2017: Hogyan járult hozzá, illetve járul hozzá a jövőben az Európai Parlament a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kialakításához a Bizottságban és a tagállamokban

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés és ellenőrzés

207.

kitart amellett, hogy az Európai Unió költségvetése megtervezésének, végrehajtásának és az elért eredmények jelentésének szakpolitikai célokat kell szolgálnia;

208.

hangsúlyozta, hogy az Európai Unió költségvetésének végrehajtása során az eredményekre, és a szélesebb körű, kedvező eredmények elérésére kell összpontosítani, és hogy az uniós költségvetés szerkezetét módosítani kell annak érdekében, hogy biztosítható legyen az előrehaladás és a teljesítmény mérése;

209.

ezzel összefüggésben ösztönözte a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az elért eredményekre, és tágabb következményekre, a teljesítményellenőrzésekre és a szakpolitikák végső hatására;

210.

hangsúlyozza, hogy minden ellenőrzésnek azokra a területekre kell összpontosítania, ahol a legvalószínűbbek a hibák, különösen a legtámogatottabb területek esetében;

211.

szorosan együttműködött a Bizottsággal annak érdekében, hogy a 318. cikk szerinti értékelő jelentést átfogó összefoglaló jelentéssé alakítsa, amelyben rögzítik a különböző szakpolitikai területeken elért eredményeket, és amelyek később az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés első részét képezték;

Az egységes belső ellenőrzési keretrendszer

212.

támogatta az „egységes ellenőrzési rendszert” a megosztott irányításba bevezető 63. cikk beillesztését a felülvizsgált költségvetési rendeletbe, hangsúlyozva, hogy a jól működő nemzeti és európai irányítási és kontrollrendszerek az egységes ellenőrzési lánc alapvető elemeit képezik; egyetért azzal, hogy az egységes ellenőrzési megközelítés lehetővé teszi a források jobb felhasználását, és hogy el kell kerülni a kettős ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén; megjegyzi, hogy a Bizottság egységes ellenőrzési stratégiája arra irányul, hogy meggyőződjön az ellenőrzések eredményeinek és az ellenőrző hatóságok által évente jelentett hibaarányoknak megbízhatóságáról, és hogy munkáját szilárd és koordinált ellenőrzési és könyvviteli keret révén nyomon kövesse; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az ellenőrző hatóságok munkájának nyomon követését és áttekintését a közös ellenőrzési rendszer és a megbízható eredmények biztosítása érdekében;

Kutatás

213.

világosabb szabályokat és az egyszerűsített költségelszámolási opció nagyobb mértékű alkalmazását – azaz a Horizont 2020 program keretében az átalányösszegű kifizetéseket – szorgalmazta;

Strukturális alapok

214.

hangsúlyozta, hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében meg kell erősíteni a nemzeti irányítási és ellenőrző hatóságok feladatait;

215.

támogatta, hogy a „visszatérítésről” (a felmerült költségek visszatérítése) térjenek át a „jogosultsági” rendszerekhez, amelyek jelentősen csökkentik a hibakockázatot;

Mezőgazdaság

216.

szorgalmazta a környezetvédelmi követelmények megerősítését, a jövedelemtámogatás igazságosabb elosztását a kis gazdaságok és a fenntartható és környezetbarát gazdálkodás számára kedvező folyamatos progresszív fizetési rendszeren keresztül, valamint a KAP sürgős és határozott vonzóbbá tételét a fiatal mezőgazdasági termelők számára;

217.

szorgalmazta a KAP környezettudatosságának növelését, „termelőbarát” jellegének megőrzése mellett;

Migráció

218.

a 2015–2018-as időszakban megnövekedett migrációs kihívásoknak való megfelelés érdekében a finanszírozás 22 milliárd EUR-ra való megkétszerezésével hozzájárult az uniós finanszírozáshoz;

219.

felszólította a tagállamokat, hogy a fejlesztési politikával és a külpolitikával összhangban kezeljék a migráció kiváltó okait;

Uniós külügyek

220.

szorgalmazta az uniós külügyek következetességét és összehangoltságát, illetve azt, hogy az EFA-t, a vagyonkezelői alapokat és a pénzügyi eszközöket a belső politikákkal összhangban kezeljék;

Igazgatás

221.

kitartott amellett, hogy felül kell vizsgálni a biztosok magatartási kódexét, amely végül 2018. január 31-én lépett hatályba;

222.

kitartott amellett, hogy felül kell vizsgálni az európai intézmények és szervek vezető tisztviselőire vonatkozó felvételi eljárásokat, és az átláthatóság, az integritás és az esélyegyenlőség érdekében minden üres álláshelyet meg kell hirdetni;

223.

folytatta a csalás elleni zéró tolerancia politikájának támogatását;

A jövőre vonatkozó ajánlások

Jelentéstétel

224.

emlékeztet arra, hogy a következő évek tekintetében a költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének c) pontja arra vonatkozó kötelezettséget határoz meg a Bizottság számára, hogy évente integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küldjön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza többek között a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő 5 évre vonatkozó előrejelzését;

225.

nyomatékosítja, hogy e jelentésben elemezni kell a kötelezettségvállalások kifizetési hátralékok méretére való hatását az adott többéves pénzügyi keret tekintetében;

226.

felhívja a Bizottságot, hogy irányítási és beszámolási céllal alakítsa ki az uniós költségvetési kiadások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi majd a menekültügyi és migrációs válsággal kapcsolatos minden finanszírozásra vonatkozó beszámolást, valamint a migrációs áramlatok és az integráció kezelésére irányuló jövőbeli uniós politikát;

227.

felteszi a kérdést, hogy a Bizottság miért két külön célkitűzés- és mutatókészletet használ a pénzgazdálkodási teljesítmény mérésére: egyrészt a Bizottság főigazgatói éves tevékenységi jelentéseikben értékelik a gazdálkodási terveikben meghatározott célkitűzések megvalósítását, másrészt a Bizottság az operatív kiadások a költségvetési tervezethez csatolt programindokolásain keresztül méri a kiadási programok teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy egy célkitűzés- és mutatókészlet alapján készítse el jelentéseit;

228.

rámutat, hogy a teljesítményinformációkat elsősorban főigazgatósági szinten használják fel a programok és szakpolitikák irányítására; aggasztónak találja, hogy mivel a napi irányítási igényeket kielégítő teljesítményinformációk nem igazodnak a Bizottság külső beszámolási kötelezettségeihez, ezért a főigazgatóságok általában nem használják fel a Bizottság fő teljesítményjelentéseit az uniós költségvetésre irányuló teljesítménymenedzsmentjük céljaira;

229.

rámutat, hogy nincs olyan előírás, hogy a főigazgatóságoknak vagy a Bizottságnak a teljesítményjelentéseikben ki kellene térniük a teljesítményinformációknak a döntéshozatalban történő felhasználására; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli teljesítményjelentések ezeket az információkat is tartalmazzák;

230.

ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éves tevékenységi jelentések nem tartalmaznak nyilatkozatot a bejelentett teljesítményadatok minőségéről, ezért az éves irányítási és teljesítményjelentés elfogadásakor a biztosok testülete általános politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés pénzügyi irányításáért, de nem a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó információkért;

231.

rámutat, hogy a Bizottság 2018. november 21-én elfogadott közleménye az Európai Bizottságon belüli irányításról nem módosítja a biztosok politikai felelőssége és a főigazgatók operatív felelőssége közötti különbségtételt, amelyet a 2000. évi igazgatási reform vezetett be; megállapítja, hogy olykor nem volt egyértelmű, hogy a „politikai felelősség” magában foglalja-e a főigazgatók felelősségét, vagy elkülönül tőle;

232.

megismétli a Számvevőszék 2017. évi ellenőrzésének megállapításait, amely szerint „a Bizottságnak jobban fel kellene használnia saját teljesítményinformációit, és a teljesítményre jobban összpontosító belső kultúrát kellene kialakítania”; következésképpen, felszólítja a Bizottságot, hogy teljes politikai ciklusába építse bele a teljesítményalapú költségvetést;

233.

helyteleníti, hogy a külső fellépések finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtásáról szóló bizottsági éves jelentést egyre többször késve teszik közzé, ami gyakorlatilag akadályozza a Parlament felügyeletét és a nyilvános elszámoltathatóságot, mivel a 2016. évi jelentést csak 2018 márciusában, a 2017. évi jelentést pedig még mindig nem tették közzé; felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2019. szeptember végéig tegye közzé a 2018. évi jelentést, és tartsa fenn ezt a menetrendet a következő években is;

234.

megjegyzi, hogy a tagállami hatóságok teljesítménymérési rendszereiben számos hiányosságot tártak fel, amelyek nagyrészt a 2007–2013-as időszakban befejezett projektekkel kapcsolatosak; felkéri a Bizottságot, hogy javítsa az általános teljesítménymérési rendszert, beleértve az eredménymutatók projektszintű jelenlétét is annak érdekében, hogy lehetővé váljon egy adott projekt konkrét operatív programokra vonatkozó célkitűzésekhez való hozzájárulásának értékelése; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályok megerősítették a beavatkozási logikát és az eredményekre helyezték a hangsúlyt;

235.

ismételten kéri a Bizottságot, hogy a számos finanszírozási forrásra tekintettel biztosítsa a projektekhez való könnyű hozzáférést egyablakos ügyintézés formájában, hogy a polgárok egyértelműen követhessék az uniós forrásokból és az ESBA-ból társfinanszírozott infrastruktúrák fejlesztéseit és finanszírozását; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve évente tegyen közzé áttekintést azokról a közlekedési és idegenforgalmi projektekről, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében az ERFA és a kohéziós alapok révén társfinanszíroznak;

236.

felszólítja a Bizottságot, hogy

optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, a következők révén:

—	az általa a különféle teljesítményjelentéseiben használt célkitűzések és mutatók számának további csökkentése, és az azokra való összpontosítás, amelyek a legjobban mérik az Unió költségvetése által elért teljesítményt;

—	a magas szintű általános célkitűzések, illetve a konkrét program- és szakpolitikai célkitűzések közötti összhang javítása;

b)	a teljesítménnyel kapcsolatos jelentés kiegyensúlyozottabbá tétele az Unió előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információk egyértelmű bemutatásával;

c)	nyilatkozat benyújtása a bejelentett teljesítményadatok minőségéről;

d)	általános politikai felelősségvállalás az éves irányítási és teljesítményjelentésben a „teljesítménnyel és eredményekkel” kapcsolatos információkért;

a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolásában – az éves irányítási és teljesítményjelentésben is – naprakész teljesítményinformációk feltüntetése a célkitűzések elérése terén elért előrehaladásról, és a célok nem teljesülése esetén minden esetben intézkedések megtétele, illetve intézkedésekre irányuló javaslatok előterjesztése;

f)	annak jelzése, hogy a döntéshozatal során hogyan használták fel az uniós költségvetésre vonatkozó teljesítménymutatókat;

intézkedések és kezdeményezések bevezetése vagy tökéletesítése a Bizottság belső kultúrájában a teljesítményre való nagyobb összpontosítás fokozása érdekében, különösen figyelembe véve a felülvizsgált költségvetési rendelet, az eredményközpontú költségvetésről szóló kezdeményezés, a folyó projektek teljesítményének jelentése és a más források által kínált lehetőségeket;

adatfeldolgozási módszerek kidolgozása a teljesítményjelentések által keletkezett hatalmas mennyiségű adat feldolgozására azzal a céllal, hogy kellő időben tisztességes és valós képet adjon az elért eredményekről; kitart amellett, hogy a teljesítményjelentéseket arra kellene használni, hogy korrekciós intézkedéseket tegyenek, ha a program célkitűzéseit nem érik el;

237.

javasolja a Számvevőszéknek, hogy éves jelentésében továbbra is szerepeljen egy, a biztonságról és a polgárságról szóló, külön fejezet, és e tekintetben mélyítse el elemzését, mivel az uniós költségvetés biztonsági és migrációs része iránti nyilvánosság és politikai érdeklődés a pénzügyi terheihez képest sokkal nagyobb;

238.

kéri a Bizottságot, hogy nyújtson áttekintést azokról az ügyekről – az Unió által finanszírozott kohéziós és vidékfejlesztési projektek esetében az –, ahol az Unió által visszatérített összeg meghaladja az adott projekttel kapcsolatban felmerült tényleges, héa nélkül számított költségeket;

239.

üdvözli a Számvevőszék az uniós fellépések teljesítményéről történő ismétlődő jelentésről szóló konzultációs iratában lévő javaslatát, miszerint évente, a következő év novemberében, közzé kell tenni egy értékelést az uniós fellépések teljesítményéről, amely részletes áttekintést ad a Bizottság által, az EUMSZ 318. cikkében említett értékelő jelentésben közzétett teljesítményinformációkról; ismételten hangsúlyozza, hogy a jelentés második részének tartalmaznia kell egy részletes áttekintést a Bizottság pénzgazdálkodásának összefoglalásáról, ahogyan ezt az éves irányítási és teljesítményjelentés második része rögzíti;

240.

emlékeztet arra, hogy a jobban a teljesítményre összpontosító vizsgálatelemzések végső célkitűzése egy globális és következetes modell bevezetése kell, hogy legyen, amely nemcsak az uniós költségvetés végrehajtásának, hanem annak értékelésén is alapul, hogy a projektnek volt-e hozzáadott értéke, illetve elérte-e az Európa 2020 stratégia helyébe lépő, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós szakpolitikai stratégia célkitűzéseit;

241.

kitart amellett, hogy a Számvevőszéknek javítania kell a koordinációt a projekt szintű teljesítményértékelések között, a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munka és a teljesítménnyel kapcsolatos fennmaradt munka tekintetében a jelentéstételen keresztül, különösen éves jelentése ágazati fejezeteiben levő különjelentések fő következtetései tekintetében; úgy véli, hogy ez hasznos a Parlament ágazati szakpolitikai bizottságai közötti rendszeres, a Számvevőszék termékeinek felhasználása során folytatott együttműködés javítása és megerősítése szempontjából;

242.

kéri a Számvevőszéket, hogy a mentesítésért felelős hatóságok számára a Számvevőszék éves jelentésében biztosítson értékelést mind a megfelelés, mind a teljesítmény tekintetében az egyes európai politikákról, fejezetenként követve a költségvetési tételeket;

243.

kitart amellett, hogy a Számvevőszék vezesse be a teljesítményellenőrzésekhez kapcsolódó ajánlásainak kibővített nyomon követését;

244.

hangsúlyozza, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget valamennyi szakpolitikai területbe integrálni kell és valamennyi területen biztosítani kell; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megvalósítására a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve annak végrehajtását, és a végrehajtás értékelését;

245.

megismétli azon kérését, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának közös eredménymutatói közé vegyék fel a nemek szerint bontott mutatókat is, kellő figyelemmel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvére;

A hibaarány kiszámítása és a jelentéstétel

246.

véleménye szerint az évek során javult a Bizottság kockázatnak kitett összegek arányának felbecsülésére használt módszertana, ám az egyes főigazgatóságok a szabálytalan kiadások szintjét nem következetes módszertan alapján határozzák meg, illetve a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései és az éves irányítási és teljesítményjelentés bonyolult terminológiát használ, amely megtévesztő lehet;

247.

megjegyzi, hogy a Bizottság szolgálatai legalább az alábbi fogalmakat használják: fennmaradó hibaarány, jelentett hibaarány, kifizetéskori hibaarány, az év során észlelt hibaarány, nettó fennmaradó hibaarány, súlyozott átlagos hibaarány, záráskori hibaszázalék vagy közös reprezentatív hibaarány;

248.

rámutat emellett arra, hogy a 2017. évi kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatnak kitett összegekkel kapcsolatos becslésüket a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák, miközben az érintett főigazgatóságok (a DG AGRI és a DG REGIO) éves tevékenységi jelentéseiből úgy tűnik, hogy problémát jelent a tagállami ellenőrzési jelentések megbízhatósága;

249.

megjegyzi, hogy a Bizottság által a 2017. évi éves és teljesítményjelentésben (AMPR) becsült, a kifizetéskor kockázatosnak minősülő teljes összeg a kiadási programokért felelős egyes szolgálatok adatain alapul, amelyek különböző számítási módszereket alkalmaznak a hibaszint kiszámítására a különböző jogi és szervezeti keretek figyelembevételével; hangsúlyozza, hogy a számítási módszerek további harmonizálása növelné a kockázatosnak minősülő bejelentett globális összeg hitelességét, elszámoltathatóságát és átláthatóságát, illetve lehetővé tenné, hogy világos képet kapjunk a 2017-es helyzetről a fennmaradó hibaarány és a kifizetéssel kapcsolatos kockázat mértéke tekintetében;

250.

aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés igen eltérő számadatokat hasonlít össze, ezért félrevezető, mivel a Számvevőszék becsült hibaszintje kifizetéskori hibaarány, a korrekciók levonása nélkül, míg a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bejelentett, kockázatosnak minősülő globális összeg a korrekciók levonása után kerül kiszámításra; ezért lehetetlennek tartja a megfelelő összehasonlítást vagy megbízható következtetések levonását; támogatja a Számvevőszéket abban, hogy a korrekciók figyelembevétele nélkül számolja ki a hibaarányokat; felhívja a Bizottságot, hogy az éves tevékenységi jelentésekben, valamint az éves irányítási és teljesítményjelentésben a korrekciók figyelembevételével, illetve a korrekciók nélkül számított hibaarányokat is tüntesse fel; nagyra értékelné, ha az összehasonlíthatósággal kapcsolatos megoldás megtalálása érdekében a Számvevőszék a korrekció után véleményt nyilváníthatna a Bizottság hibaarányáról;

251.

e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy a Számvevőszékkel jobban hangolja össze a hibaarányok kiszámítására alkalmazott módszereit, figyelembe véve a különböző igazgatási módszereket és jogalapokat, úgy, hogy összehasonlíthatóvá teszi a hibaarányokat, és egyértelműen megkülönbözteti a kockázatnak kitett összeget, az integrált pénzügyi korrekciókkal és azok nélkül is; kéri továbbá, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást az uniós költségvetésből jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését célzó korrekciós kapacitásról;

252.

ismételten aggodalmának ad hangot a Bizottság és a Számvevőszék hibák kiszámítására vonatkozó módszerei közötti különbség miatt, ami megakadályozza az általuk jelentett hibaarányok megfelelő összehasonlítását; hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bejelentett hibaarányok és a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseinek megbízható összehasonlítása érdekében a Bizottságnak a hibaarányok vizsgálatakor ugyanolyan módszertant kell alkalmaznia, mint amit a Számvevőszék alkalmaz, és e tekintetben a két intézménynek sürgősen megállapodást kell kötnie; kéri a Bizottságot, hogy az adatokat a Számvevőszék által alkalmazott módszerrel összhangban, a várt korrekciós becslésekkel együtt nyújtsa be;

253.

ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információt, amelynek révén lehetőség szerint összevethető lenne a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat; kéri a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében jelölje meg a hibaarány kiszámításakor alkalmazott korrekciós szintet, valamint a korrekció előtti eredeti hibaarányt;

254.

sajnálja, hogy a Számvevőszék nem ellenőrizte az éves irányítási és teljesítményjelentést, míg egyes éves tevékenységi jelentéseket és különösen a DG EMPL és a DG REGIO éves tevékenységi jelentéseit a Számvevőszék megvizsgálta; felhívja a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében gondosan vizsgálja meg és vizsgálja felül az éves irányítási és teljesítményjelentést;

Időben történő felhasználás és teljesítmény

255.

megjegyzi, hogy az alacsony felhasználási arány hátterében elsősorban az előző többéves pénzügyi keret késedelmes lezárása, egyes jogi aktusok késedelmes elfogadása, a jelenlegi többéves pénzügyi keretre vonatkozó új követelmények végrehajtásának nehézségei, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokban az N+2. év helyett az N+3. év alkalmazása, valamint a többéves pénzügyi keret időszakjai közötti átfedések okozta adminisztratív terhek állnak;

256.

sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság ezidáig még nem készített olyan átfogó, hosszú távú előrejelzést a következő többéves pénzügyi keretre irányuló döntéshozatal támogatására, amely maradéktalanul megfelelne az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek;

257.

megjegyzi, hogy egyes országokban továbbra is problémát jelent a források alacsony felhasználási aránya; ezért helyénvalónak tartja a „Végrehajtásjavítási munkacsoport” megtartását; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság létrehozta a „felzárkózó régiók” kezdeményezést; ezzel összefüggésben rámutat annak a veszélyére, hogy a pénzügyi időszak végére hatalmas összegű kötelezettségvállalási előirányzatok halmozódhatnak fel;

Összeférhetetlenség, jogállamiság, valamint a csalás és korrupció elleni küzdelem

258.

elítéli az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek, valamint a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdése megsértésének kockázatát, amely veszélyeztetheti az uniós költségvetés végrehajtását és alááshatja az uniós polgárok abba vetett bizalmát, hogy az uniós adófizetők pénze jó kezekben van; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós jog bármiféle megszegésére, illetve az összeférhetetlenségre vonatkozóan kettős mérce nélküli, zéró tolerancián alapuló politikát alkalmazzanak;

259.

felkéri a Bizottságot, hogy érvényesítse az Európai Parlament magyarországi helyzetről szóló 2017. május 17-i állásfoglalását (12), a Bizottság (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlásait kiegészítő (13), lengyelországi jogállamiságra vonatkozó ajánlását, és Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban 2017. december 20-án elfogadott indokolással ellátott javaslatát;

260.

emlékeztet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Elios-üggyel és a Budapest Szíve projektekkel kapcsolatban folytatott vizsgálataira, amelyek súlyos szabálytalanságokat tártak fel; az első esetben a támogatás kis részét visszafizették, míg a második esetben a magyar hatóságok pénzügyi korrekciót fogadtak el, de ez utóbbit még mindig nem hajtották végre; megjegyzi, hogy a 4-es metróval kapcsolatos tények továbbra is elbírálás alatt állnak; megjegyzi továbbá, hogy Szlovákiában az OLAF jelenleg vizsgálatot folytat feltételezett csalásokkal kapcsolatban, valamint hogy jelenleg hat, a Bizottság által folytatott, a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos megfelelőségi vizsgálat zajlik;

261.

aggodalommal emlékeztet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága Szlovákiával kapcsolatos megbízásának eredményeire, amelyek számos, az uniós alapok kezelésével kapcsolatos hiányosságra és kockázatra mutattak rá, valamint arra, hogy fennáll a szervezett bűnözés beszivárgásának veszélye is, különösen tekintettel Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolására; felszólítja a Bizottságot és az OLAF-ot, hogy vegyék komolyan a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésében megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan kövesse nyomon a helyzetet, tegye meg a szükséges intézkedéseket, és folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a nyomon követésről;

262.

felszólítja a Bizottságot, hogy egyik prioritásaként hozzon létre az összeférhetetlenség aktív elkerülésére egy egységes európai stratégiát, az előzetes és az utólagos ellenőrzés kiigazított stratégiája mellett; felhívja a Bizottságot, az OLAF-ot és a jövőbeli Európai Ügyészséget, hogy e stratégiába foglalják bele a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók védelmét egyaránt;

263.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy összeférhetetlenségre vonatkozó cselekvési terveket készítsenek és hajtsanak végre minden tagállamban, és az elért eredményekről tegyenek jelentést a Parlamentnek;

264.

üdvözli, hogy a Bizottság közzéteszi a biztosok érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásait; sajnálja azonban, hogy a tárgyalásokon megvitatott témákat e nyilvántartás nem tartalmazza; felszólítja a Bizottságot, hogy egészítse ki a nyilvántartást a tárgyalások témájával;

265.

megjegyzi, hogy a 2018. évi korrupcióérzékelési index szerint számos tagállam esetében nem javult a helyzet vagy akár romlott is; felszólítja a Bizottságot, hogy végre nyújtson be a Parlamentnek a 2015. évi korrupcióellenes jelentéséhez egy nyomonkövetési jelentést, amely lehetőleg évenkénti bontásban leírja a korrupcióellenes politikák helyzetét a tagállamokban, valamint az európai intézményekben;

266.

hangsúlyozza, hogy – a 2018 januárja óta hatályban lévő, a biztosokra vonatkozó magatartási kódexnek megfelelően – a korábbi biztosok mandátumuk megszűnését követően két évig nem lobbizhatnak a biztosoknál és alkalmazottaiknál saját vagy munkaadó ügyfeleik üzleti érdekében olyan ügyekben, amelyekért munkakörükben feleltek; felszólítja a Bizottságot, hogy ezt a várakozási időszakot hangolja össze az elnök esetében érvényes időszakkal, amely három év;

267.

üdvözli az ombudsman OI/3/2017/NF. számú stratégiai vizsgálatában szereplő, arra vonatkozó határozatának eredményeit és ajánlásait, hogy a Bizottság munkatársai esetében hogyan kezeli a „forgóajtó-jelenséget”; az ombudsmannal együtt arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is jó példával járjon elöl, ugyanakkor határozottabb megközelítést alkalmazzon az uniós közszolgálatból távozó, vezető tisztviselők értékelése során; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzék el az ombudsman által javasolt, javító célú intézkedéseket, illetve vezessék be az általa azonosított, megfelelő átláthatóságot biztosító intézkedéseket;

268.

hangsúlyozza, hogy az etikai bizottság által kiadott összeférhetetlenségről szóló szakvéleményeket a bizottságnak proaktív módon kell elkészítenie, különösen a szolgálatot elhagyó biztosok esetében; hangsúlyozza továbbá, hogy az etikai bizottság összetételét meg kell erősíteni nemzetközi szervezetek, például az OECD, valamint NGO-k olyan képviselői által, akik az integrációs politikák területén szakértelemmel rendelkeznek;

269.

emlékeztet arra, hogy 2018. április 18-i, a Bizottság integritási politikájáról szóló állásfoglalásában a Parlament aggodalmának adott hangot a vezető tisztségviselők kinevezési eljárásaival kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalást a Parlamenttel a Parlament állásfoglalásában megfogalmazott különböző ajánlások végrehajtásáról;

270.

mélyen aggódik az Európai Bizottság 2019. március 15-i válaszában tett nyilatkozat miatt, amelyben elismeri, hogy „a főtitkár hozzájárult a rá vonatkozó válaszok helyes megfogalmazásához annak biztosítása érdekében, hogy azok teljesek és kimerítők legyenek”, ami határozottan ellentétben áll a személyzeti szabályzat 11a. cikkével (II. cím: A tisztviselők jogai és kötelezettségei) (14)

(1) Éves irányítási és teljesítményjelentés 81. o. – „2016-hoz képest a legfontosabb változás a „Kohézió, migráció és halászat” jelentős csökkenése. E szakpolitikai területen a jelenlegi, 2014–2020 közötti időszakra szóló programok felgyorsulnak, ami természeténél fogva alacsonyabb kockázatokkal jár tekintettel az újonnan bevezetett éves záróelszámolásokra és az időközi kifizetéseknél a 10 %-os, az összes ellenőrzés és korrekciós intézkedés végrehajtásáig érvényben lévő visszatartási mechanizmusra (lásd „előrehaladás” a 2.2. szakaszban)”.

(2) Az Agrofert Holding a cseh mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat legnagyobb csoportja, a második legnagyobb a vegyészeti ágazatban, továbbá jelentős szerepet játszik az erdészetben is, a MAFRA Publishing Company tulajdonosa, amely a legnépszerűbb nyomtatott és online média – például MF DNES, Lidové noviny, iDnes – kiadója.

(3) a) az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA-ból és az EMVA-ból finanszírozott, az AGROFERT csoporthoz kapcsolódó projektek listája 2012-től, amikor a jelenlegi miniszterelnök pénzügyminiszterként bekerült a kormányba, valamint hogy a projektek még mindig futnak-e vagy már lezárultak; b) az ezeknek a vállalatoknak vagy az AGROFERT csoport más vállalatainak megítélt, már kifizetett és még kifizetendő összegek; c) azok az időszakok, amikor az összegeket megítélték és kifizették; d) hogy a projektek (adminisztratív és/vagy helyszíni) vizsgálatok tárgyát képezték-e a szóban forgó finanszírozások tekintetében, és e vizsgálatok eredményei.

(5) 9/2018. sz. különjelentés: Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(7) A Bíróság C-183/17. sz. és C-184/17. P sz. egyesített ügyekben hozott, a Törvényszék 2019. február 13-i T-381/15. sz. ügyben hozott ítéletét hatályon kívül helyező ítélete.

(8) PCA 2017-03. sz. ügy.

(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0117.

(10) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(12) HL C 307., 2018.8.30., 75. o.

(13) HL L 17., 2018.1.23., 50. o.

(14)

„A tisztviselő feladatainak ellátása során és az alábbiakban előírt esetek kivételével nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekei fűződnek, amelyek csorbíthatják függetlenségét.”

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/59

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1412 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Bizottság 2017. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében elkészített számvevőszéki különjelentésekre,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0370/2018) (2),

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (III. szakasz – Bizottság) szóló, 2019. március 26-i határozatára (5), valamint a határozat szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó állásfoglalására,

—	tekintettel a 2017-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05824/2019 – C8-0053/2019)

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0088/2019),

B.	mivel a Számvevőszék különjelentései információkat szolgáltatnak a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos aggasztó kérdésekről, ezért hasznosak a Parlament számára a mentesítési hatóságként betöltött szerepének gyakorlása tekintetében;

C.	mivel a Parlament számvevőszéki különjelentésekkel kapcsolatos észrevételei szerves részét képezik a fent említett, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság) vonatkozó mentesítésről szóló, 2019. március 26-i határozatának;

I. rész A Számvevőszék 15/2017. számú, „Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök” című különjelentése

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapításait és következtetéseit és sajnálja, hogy a Bizottság nem vette azokat figyelembe a következő programozási időszakban a megfelelő rendeletekre irányuló javaslatok elkészítésekor;

különösen sajnálja, hogy a Bizottság által a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (2021–2027) irányuló javaslatában javasolt néhány kritérium nem befolyásolja a kapcsolódó konkrét célkitűzések végrehajtását, és a Számvevőszék e tekintetben tett ajánlásával ellentétben nem javítaná lényegesen a kohéziós politika hatékonyságát és eredményességét;

emlékeztet arra, hogy a 2014–2020-as időszakra azért vezették be az előzetes feltételrendszereket, hogy az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek meglétének biztosítása révén megkönnyítsék az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtását;

azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék kétségbe vonta, hogy az előzetes feltételrendszerek tényleges változásokhoz vezettek volna a gyakorlatban, annak ellenére, hogy – a Számvevőszék véleménye szerint – keretet biztosítottak ahhoz, hogy értékelni lehessen a tagállamok kohéziós politika végrehajtására való készségét;

kiemeli, hogy amennyiben a következő programozási időszakban fenntartják az előzetes feltételrendszereket, vagy azokat más feltételekkel váltják ki, azoknak meg kell felelniük a nemzeti/regionális helyzetnek, ösztönzőorientáltnak kell lenniük és a regionális fejlesztési célkitűzések gördülékeny megvalósításához kell vezetniük, továbbá ki kell zárniuk az átfedéseket, a kétértelműséget és az eltérő értelmezési lehetőségeket;

megjegyzi, hogy az esb-alapok programjainak elfogadásakor az alkalmazandó előzetes feltételrendszerek mintegy 75 %-a teljesült, 2017 elején 86 %-a, 2018 májusában pedig 99 %-a, ami azt mutatja, hogy az előzetes feltételrendszerek teljesítése tovább tartott, mint a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendeletben tervezett időszak, és a 2016. decemberi határidőig az előzetes feltételrendszerek 15 %-a nem teljesült;

elismeri, hogy az előzetes feltételrendszerek további adminisztratív terhet jelentettek, és hogy – amint azt a Bizottság is elismerte – a 2014–2020-as időszakra szóló esb-alapok végrehajtásában mutatkozó, rögzített késedelmek egyik lehetséges okai voltak; elismeri azt is, hogy bár a Bizottság az előzetes feltételrendszerek 2016 végéig történő teljesítésének elmulasztása miatt egyetlen esetben sem függesztette fel a programok kifizetéseit, az érintett irányító hatóságok tartózkodtak kifizetési kérelmek benyújtásától, így egyfajta önfelfüggesztésre került sor, aminek következtében késett a végrehajtás és így a jelenlegi időszak negyedik évének (2017) végén az alapok végrehajtási aránya jelentősen elmaradt az előző, 2007–2013 közötti időszak megfelelő időpontjának (2010 vége) abszorpciós rátájától (17 % és 41 %), ami még inkább megkérdőjelezi az előzetes feltételrendszerek mint a kohéziós politika végrehajtása megkönnyítésének céljával bevezetett eszköz hozzáadott értékét;

a jelenlegi programozási időszak végéig hátralévő idő tekintetében kiemeli, hogy a Bizottság számára kulcsfontosságú, hogy a fennmaradó előzetes feltételrendszerek teljesítése, és a vonatkozó rendelkezések – különösen a közbeszerzésekre és az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések – gyakorlatban történő végrehajtása érdekében megadja a szükséges támogatást a tagállamoknak;

tudomásul veszi a Számvevőszék azon véleményét, hogy az eredményességi tartalék eredményességmérési keretbe való belefoglalásának célja az volt, hogy hatékonyan ösztönözze a kitűzött célok és eredmények elérését;

10.

egyetért a Számvevőszék azon véleményével, hogy a 2014–2020-as eredményességmérési keret összességében nem sokkal eredményorientáltabb, mint a korábbi időszakok hasonló intézkedései, továbbra is elsősorban a kiadásokra és a projekteredményekre összpontosít, az eredményességi tartalék felosztásának alapját képező mutatók túlnyomó többsége pedig eredménymutató (57,1 %), pénzügyi mutató (33,4 %) és a főbb végrehajtási lépésekre vonatkozó mutató (9,2 %), és sajnos csak elenyésző mértékben használ kimeneti mutatókat (0,3 %);

11.

e tekintetben megállapítja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet II. mellékletében előírtaknak megfelelően az eredménymutatók végrehajtásával kapcsolatos köztes célok részcéljainak az eredményességmérési keretben való alkalmazását csak „adott esetben” tervezték, ellentétben a támogatott szakpolitikai beavatkozásokhoz szorosan kapcsolódó teljesítménymutatók végrehajtása tekintetében kötelezően belefoglalt mérföldkövekkel;

12.

véleménye szerint az, hogy 2019-es időpontot állapítottak meg az egyes tagállamok programjai teljesítményének értékelésére, azt eredményezte, hogy a részcéljaikat teljesítő országok és régiók az időszak utolsó éve előtt nem férhettek hozzá a számukra elkülönített forrásokhoz, mivel azok az eredményességi tartalékban voltak zárolva; kéri ezért, hogy korábban is lehessen teljesítményértékelést végezni és hozzáférni az ilyen forrásokhoz;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben az eredményességi tartalék a 2020 utáni időszakban is fennmarad, javaslatát alapozza a 2014–2020 közötti időszakból levont tanulságokra és javasolja az eredményességmérési keret ennek megfelelő felülvizsgálatát annak érdekében, hogy egy eredményorientált rendszerben valódi ösztönzőket hozzon létre; ennek a rendszernek biztosítania kellene a szükséges egyensúlyt is az akadálytalan projektvégrehajtáshoz szükséges egyszerűsítés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és kontrollhoz szükséges rendelkezések között;

14.

emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika elsősorban a támogatásról és a szolidaritásról szól, és hogy az ösztönző és támogató eszközök megfelelőbbek a fegyelmi és szankcionálási újításoknál;

II. rész A Számvevőszék 19/2017. számú, „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című különjelentése

15.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a tradicionális saját források beszedésének Bizottság általi ellenőrzése során feltárt vámbevétel-kiesésről és az ezen adatok alapján végzett teljeskörű elemzésről;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a tagállamoktól lehívott és az uniós költségvetés javára beszedett vámok összegéről; úgy véli, hogy a vámellenőrzéseket szolgáló ösztönzők jelenlegi rendszere javítható;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy készítsen elemzést a tagállamoktól a kölcsönös segítségnyújtási értesítésekben kért intézkedésekről, valamint az egyenértékű eredmények elérésére irányuló fő cél megvalósításának állapotáról;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az Unió pénzügyi érdekei védelme céljából a vámügyi információcsere és együttműködés finanszírozására szolgáló. a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt működő Vám 2020 program és a Herkules III program számszerűsített eredményeit;

19.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az alacsony értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel való visszaéléseket a nem uniós országokkal folytatott elektronikus árukereskedelemre vonatkozóan;

III. rész A Számvevőszék 20/2017. számú, „Uniós finanszírozású hitelgarancia-eszközök: születtek pozitív eredmények, de a kedvezményezettek célzottabb kiválasztására és a tagállami programokkal való jobb koordinációra van szükség” című különjelentése

20.

üdvözli az Európai Számvevőszék különjelentését, az abban foglalt megállapításokat és ajánlásokat;

21.

üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta az ajánlások többségét, és azoknak megfelelően fog cselekedni;

22.

a Számvevőszékkel egyetértésben úgy véli, hogy csak akkor lehet pénzügyi eszközöket igénybe venni, ha a projekt kis mérete vagy nagy kockázata miatt, illetve azért, mert a hitelfelvevő nem tud megfelelő biztosítékot nyújtani, kereskedelmi hitelek nem állnak rendelkezésre; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant a garanciáknak a hitelkínálati oldalra, a bankok közötti versenyre és a vállalkozások innovációs tevékenységére gyakorolt hatásainak, valamint az implicit támogatás a szolgáltatók és kedvezményezettek közötti megoszlásának elemzésére.

23.

felhívja a Bizottság és a Számvevőszék figyelmét arra, hogy a hitelgarancia-eszköz és az InnovFin kkv-garanciaeszköz révén potenciálisan összesen 24,42 milliárd EUR értékű hitelportfólió keletkezhet a pénzügyi közvetítőknél, amelyekről a mentesítésért felelős hatóság a rendszer rendkívüli összetettsége és átláthatatlansága miatt nagyon kevés információval rendelkezik;

24.

megismétli a Parlament 2017. április 27-i állásfoglalásában kifejtett véleményét, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (8);

„20.

rámutat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban egyre nagyobb mértékben alkalmaztak elsősorban hitelekből, tőkeinstrumentumokból, biztosítékokból és közvetett irányítás alatti kockázat-megosztási eszközökből álló pénzügyi eszközöket, továbbá rámutat, hogy az Európai Beruházási Bank Csoport kezelte majdnem az összes közvetett irányítás alatti pénzügyi eszközt; úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ annak értékelésére, hogy ezen eszközök révén mit sikerült elérni, különös tekintettel társadalmi és környezeti hatásukra; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök kiegészíthetik, de nem válthatják fel a vissza nem térítendő támogatásokat;”

25.

emlékezteti Oettinger biztost azon szándékára, hogy a különböző árnyékköltségvetéseket hosszú távon visszahozza az uniós költségvetésbe; úgy véli, hogy ez nagyban növelné a demokratikus elszámoltathatóságot; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen közleményt a 2019 júniusáig történő kivitelezés lehetőségeiről;

IV. rész A Számvevőszék 22/2017. számú, „Választási megfigyelő missziók – Történnek erőfeszítések az ajánlások utánkövetésére, de jobb monitoringra lenne szükség” című különjelentése

26.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit, illetve ajánlásait;

27.

emlékeztet arra, hogy az EU választási megfigyelő missziói az uniós külpolitika rendkívül jól látható eszközei, egyben stratégiai parlamenti célkitűzések is, mivel a választási megfigyelő misszió fő megfigyelői tisztségét a Parlament egyik képviselője tölti be, és a missziók eszközül szolgálnak a demokratizálódás és a választások folyamatának előmozdítására;

28.

úgy véli, hogy a megfelelően, pártatlanul és objektíven végrehajtott választási megfigyelő tevékenységek kulcsfontosságú szerepet játszanak a nyilvános diplomáciában azáltal, hogy pártatlan értékelést és konstruktív ajánlásokat kínálnak, amelyeket a nemzeti érdekelt felek – köztük a civil társadalmi szervezetek – nyomon követhetnek;

29.

emlékeztet arra, hogy nincs egységes modell a téma megfelelő kezelésére, és nem szabad elfeledkezni a rugalmasságról, figyelembe véve minden fogadó ország sajátosságait;

30.

az a véleménye, hogy a választási megfigyelő misszió lehetséges ajánlásairól a jelentés véglegesítése előtt az érintettekkel folytatott közvetlen konzultáció szükségessége megkérdőjelezhető, és semmilyen körülmények között nem lehet automatikus opció a fő megfigyelő számára, tekintettel a választási megfigyelő missziók függetlenségére;

31.

az a véleménye, hogy a választási megfigyelő missziók nyomon követését tovább kell erősíteni a politikai párbeszédek során, beleértve az EP eseti küldöttségeinek részvételét is, lehetőség szerint új módszerek feltárása révén, például a választási megfigyelések folyamatát gazdagító választási párbeszédekkel, amelyek különösen elősegítik a választási folyamat tényszerű értékelését;

32.

felkéri az EKSZ-t, hogy a lehető legszorosabban kövesse nyomon a választási megfigyelő missziók ajánlásainak harmadik országokban történő hatékony végrehajtását, tiszteletben tartva az egyes országok szuverenitását, a Parlament bevonásával, valamint megfelelő technikai szakértelemmel bíró, elegendő szintű emberi erőforrás biztosításával az uniós küldöttségekből e fontos politikai feladat ellátására, ami szükséges a választási megfigyelő missziók által azonosított egyes területeken;

33.

úgy véli, hogy hasznos lenne megfontolni a fő megfigyelő bevonását a választási megfigyelő csoport felállításának korai szakaszában (különösen bizonyos tisztségek, például a politikai tanácsadó, a választási szakértő vagy a választási megfigyelő missziók helyettes vezetője kijelölésekor) azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a választási megfigyelő missziók gyors, hatékonyabb és következetesebb kiépítését;

34.

úgy véli, hogy az uniós választási megfigyelő missziók adatbázisának létrehozása ebben az összefüggésben értékes operatív lehetőség ezen uniós eszköz és folyamat hitelességének és átláthatóságának hosszú távú megerősítése érdekében;

35.

általánosságban azt kéri, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze által finanszírozott fellépések fenntarthatósága, különösen a választási megfigyelési missziók tekintetében, ahol jelentős mozgástér áll rendelkezésre a tudás helyi szereplőknek való átadásának fokozására és az ajánlások nyomon követésének javítására;

V. rész A Számvevőszék 23/2017. számú, „Egységes Szanálási Testület: Megkezdődött a munka a bankunióval kapcsolatos, kihívásokkal teli feladatot illetően, de hosszú utat kell még bejárni” című különjelentése

36.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és támogatja az abban foglalt észrevételeket és ajánlásokat;

37.

bírálja az Egységes Szanálási Testületet, amiért nem bocsátotta rendelkezésre az ellenőrzés során kért valamennyi dokumentumot; emlékezteti az ESZT-t, hogy az EUMSZ értelmében az Európai Számvevőszék teljeskörű hozzáféréssel rendelkezik az ellenőrzött szervezet említett dokumentumaihoz, az ellenőrzés igényeinek megfelelően;

38.

sajnálatosnak tartja, hogy az ESZT független működésének megkezdése óta a szükségesnél kisebb létszámmal rendelkezik; felhívja az ESZT-t, hogy gyorsítsa fel a munkaerő-felvételt, különösen a szanálási és politikai területen szakértelemmel rendelkező – többek között vezető beosztású – alkalmazottak felvétele révén;

39.

aggodalmát fejezi ki az ESZT és az Európai Központi Bank közötti jelenlegi egyetértési megállapodással kapcsolatban, amely nem biztosítja, hogy az ESZT rendszeresen és időben megkapjon valamennyi információt az EKB-tól; felhívja az ESZT-t, hogy kezdjen egyeztetéseket az EKB-val a helyzet javítása érdekében;

VI. rész A Számvevőszék 1/2018. számú, „Az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS) – ideje javítani a célzottságot” című különjelentése

40.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, annak megállapításait, és a Bizottság készségét az ajánlások végrehajtására;

41.

üdvözli, hogy egyes esetekben a JASPERS erőfeszítései nyomán előrelépés történt a tagállamok azon képességében, hogy kezeljék a projektek előkészítését, továbbá azt, hogy a projektek jó minőségűek voltak, amint azt a Bizottság gyors jóváhagyása is megerősítette;

42.

kéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy biztosítsák a program oly módon történő végrehajtását, hogy az jobb eredményeket hozzon a tagállamok igazgatási kapacitása tekintetében;

43.

megjegyzi, hogy 2006 és 2016 között a JASPERS tényleges költségei és a bizottsági pénzügyi hozzájárulás kezdetben növekedtek, ezt követően pedig körülbelül évi 30 millió EUR szinten stabilizálódtak, és ezen időszakban a Bizottság hozzájárulása 70 % és 80 % között ingadozott;

44.

úgy véli, hogy a kedvezményezetteknek megfelelő szinten részt kell venniük a JASPERS finanszírozásában;

45.

úgy véli, hogy a JASPERS feladata, vagyis az, „hogy az Unióhoz 2004-ben vagy később csatlakozott tagállamoknak független, díjmentes tanácsadást nyújtson a nagyberuházási projektek Kohéziós Alapból és Európai Regionális Fejlesztési Alapból való finanszírozását célzó, jó minőségű javaslatok készítéséhez (…)”, értelemszerűen könnyebbé kellett, hogy váljék, ahogy az új tagállamok alkalmazkodnak az uniós rendszerekhez és eljárásokhoz;

46.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék alábbi megállapításait: „VIII. „Az EBB (Európai Beruházási Bank) nem volt hajlandó tájékoztatást nyújtani tényleges költségeiről, a Bizottság pedig csak részben tudta bizonyítani az EBB által biztosított munkatársak tekintetében a JASPERS 2014-ig használt standard költségeinek életszerűségét”;

47.

ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB az Európai Számvevőszék rendelkezésére bocsásson az ellenőrzési munkájához szükséges minden releváns információt; kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az EBB e tekintetben együttműködjön a Számvevőszékkel;

VII. rész Az Európai Számvevőszék 2/2018. számú, „Az EKB banki válságkezelésének működési hatékonysága” című különjelentése

48.

üdvözli az Európai Számvevőszék különjelentését az EKB banki válságkezelésének működési hatékonyságáról, annak ajánlásait, valamint a Bizottság készségét egy kivételével valamennyi ajánlás végrehajtására;

49.

mélyen aggódik amiatt, hogy az EKB nem biztosított hozzáférést a Számvevőszéknek minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az szükségesnek ítélt feladatának elvégzéséhez, és felhívja az EKB-t ezen helyzet orvoslására;

50.

úgy véli, hogy az EKB teljeskörű együttműködése alapvetően fontos és kívánatos, és általa nőne az átláthatóság és az elszámoltathatóság;

51.

sajnálattal emlékezet arra, hogy az EKB-nak nem a Számvevőszék a fő auditora, és hogy a Számvevőszék csak az ügyvezetés működési hatékonyságának vizsgálatára jogosult (az EUMSZ-hez csatolt 4. jegyzőkönyv 27. cikke);

52.

rámutat egy nyilvánvaló intézményközi egyensúlyhiányra: míg az Európai Bíróság kiemelkedő szerepet játszik az EKB tevékenységeinek felügyeletében (4. jegyzőkönyv 35. cikk), az Európai Számvevőszék csak szerény szerepet kapott a bank pénzügyi irányításának ellenőrzésében (az ügyvezetés működési hatékonyságának vizsgálata terén), ami nem kedvez az átláthatóságnak és az elszámoltathatóságnak;

53.

ezért felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy a Szerződés következő felülvizsgálata során fejlesszék tovább a Számvevőszék EKB-val kapcsolatos szerepét;

VIII. rész A Számvevőszék 3/2018. számú, „A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ellenőrzése” című különjelentése

54.

tudomásul veszi az Európai Számvevőszéknek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló (MIP) eljárásról szóló különjelentését és a Bizottság készségét az ajánlások többségének végrehajtására;

55.

rámutat, hogy a MIP-eljárás az európai szemeszter részét képezi, amely az éves növekedési jelentéssel (AGS) és a riasztási mechanizmus keretében készült jelentéssel (AMR) kezdődik az n–1 év őszén; ha a mutatószámokat és határértékeket tartalmazó eredménytábla alapján az AMR egy bizonyos probléma felmerülésének lehetőségét jelzi, akkor az érintett tagállam tekintetében részletes felülvizsgálatra (IDR) kerül sor;

56.

megjegyzi, hogy ha az IDR eredményei alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy „makrogazdasági egyensúlyhiány” áll fenn, akkor tájékoztatja az EP-t, a Tanácsot és az eurócsoportot; a Bizottság ajánlása alapján ezután a Tanács ajánlást intézhet az érintett tagállamhoz (az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban); ezek a megelőző MIP-ajánlások az országspecifikus ajánlások részét képezik;

57.

a Számvevőszékkel együtt azt a következtetést vonja le, hogy a Tanács ajánlásai mögött politikai súlyozás áll; ez inkább szabálynak tűnik, mintsem kivételnek;

IX. rész A Számvevőszék 4/2018. számú, „A Mianmarnak (Burma) nyújtott uniós támogatás” című különjelentése

58.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit, illetve ajánlásait;

59.

elismeri a politikai helyzet nehézségeit és az EKSZ, a Bizottság szolgálatai, valamint az Európai Unió küldöttsége előtt álló operatív kihívások összetettségét, különösen Rakhine, Kachin és Shan államokban;

60.

kéri, hogy az EKSZ és a Bizottság folytassa a hosszú távú, átfogó és ambiciózus fejlesztési együttműködési program kimunkálását, bevonva abba a rendelkezésére álló összes eszközt, segítve Mianmart átfogó fejlesztési stratégiája kidolgozásában és elmélyítésében, a nemzeti eredménykeret fokozatos meghatározásában, a támogatás hatásának és tartós voltának mérésére szolgáló eszközök igénybe vételével;

61.

felhív a szakpolitikák megfelelő vegyítésére az uniós fellépés logikájában és a fő fejlesztési irányok kiválasztásában, a szükségletek rendszeres ágazati értékelése alapján, a projektek megvalósíthatósága, egymást kiegészítő volta és fenntarthatósága céljából; kéri, hogy az ország 2018-ban befejeződő stratégiai értékelésének eredményeit a lehető leghamarabb juttassák el a Parlamenthez;

62.

szükségesnek tartja azt is, hogy a támogatási programok kidolgozása és végrehajtása során gondoskodjanak – a különösen nehéz politikai és műveleti körülményekhez igazodva – megfelelő rugalmasságról a nemzeti kapacitások rendszerszerűbb megerősítése, valamint az ország valós abszorpciós képességét figyelembe vevő földrajzi megoszlás biztosítása érdekében;

63.

sajnálja, hogy a Bizottság nem határozta meg pontosabban a támogatás földrajzi-regionális prioritásait; megállapítja, hogy Rakhine állam sajátos szükségleteinek felmérésére első ízben 2017-ben sor került; véleménye szerint ezen állam esetében a specifikus felmérést az uniós küldöttségnek már megérkezésekor, 2013-ban első helyen kellett volna kezelnie;

64.

ösztönzi az állami szektor és az intézményi struktúrák kapacitásainak erősítését a felelősebb kormányzás kereteinek kialakítása érdekében, stratégiaibb támogatást juttatva az országban ellenőrzést ellátó fő intézményeknek;

65.

emlékeztet rá, hogy az „állam megerősítését” az uniós fejlesztési stratégia középpontjába kell állítani, megfelelve a gyenge feltételrendszerhez igazodó beavatkozás elveinek, azaz erősíteni kell az intézményeket, a közpénzek tekintetében pedig az átláthatóságot és a hatékonyságot, mindezt a megerősített politikai párbeszéd keretein belül;

66.

támogatja a helyi szintű együttműködés megerősítését a nemzetközi partnerekkel a többadományozós fellépések költség-haszon arányának javítása érdekében, amennyiben az adományozók közötti hatékony koordináció alapvető feltétele a támogatás megkettőzése és elaprózódása elkerülésének;

67.

sajnálja, hogy hiányosságok mutatkoztak a DG DEVCO és a DG ECHO közötti információáramlás tekintetében Rakhine és Kachin államok kapcsán; sajnálja, hogy 2016 szeptemberéig kellett várni arra, hogy a két főigazgatóság között beinduljon az információcserére vonatkozó eljárás; felhív e tekintetben a humanitárius támogatás és a fejlesztési támogatás jobb összeegyeztetésére, nagyobb hangsúlyt helyezve a sürgős segítségnyújtás, a helyreállítás és a fejlesztés közötti kapcsolatra egy állandó LRRD szolgálatközi platform révén; úgy véli, hogy minden egyes estben, amikor ez lehetséges, a DG ECHO-nak és a DG DEVCO-nak világosan meghatározott koordinációs célkitűzésekhez és koherens országstratégiához illesztett integrált megközelítéseket kell alkalmazniuk, egyidejűleg megosztva egymással a legjobb gyakorlatokat; felszólít tekintetben az LRRD-megközelítés műveletek finanszírozásába való rendszerszerű beillesztésére;

68.

kéri ezenkívül a Bizottság szolgálataitól, hogy jobban ügyeljenek a rövid távú humanitárius tevékenységek és a hosszú távú fejlesztési beavatkozások egyeztetésére és az előbbiről az utóbbira való áttérésre, valamint a koherens koordinációra nem csak a helyszíni fejlesztésben részt vevők között, hanem a nemzeti prioritások tekintetében is, építve a humanitárius és a fejlesztési támogatás közös stratégiájára és keretére;

69.

ajánlja, hogy gondoskodjanak a projektek és fellépések jobb nyomon követéséről, a tervezési és irányítási dokumentumokban megfelelőbb módon alátámasztva az elsődleges fontosságú ágazatoknak juttatott összegek indokoltságát annak érdekében, hogy adott esetben mód nyílhasson a támogatás esetleges kiigazítására a 2020-ig felmerülő új szükségletekhez mérten, egyidejűleg nagyobb láthatóságot biztosítva az Európai Unió fellépéseinek; véleménye szerint a projektek tekintetében az adományozók láthatósága és a megfelelő irányítási dokumentumok megléte fontos ahhoz, hogy az egyes hozzájárulók érdemeit elismerjék és az elszámoltathatóság követelménye érvényesüljön;

70.

sajnálja, hogy a Közös Békealap legjelentősebb vetülete nem terjed ki Rakhine államra; úgy vélekedik, hogy ezzel elszalasztottak egy igazán megfelelő alkalmat arra, hogy segítséget juttassanak ennek a különösen sérülékeny régiónak; kéri a Bizottságot, hogy az alap alkalmazási körét terjessze ki Rakhine államra;

71.

emlékeztet rá, hogy amennyiben a költségvetési támogatás a segítségnyújtás végrehajtásának egyik jelentős oldala, a Bizottságnak a többi adományozóval egyetértésben a következőket kellene tennie:

—	megfelelő támogatás juttatása a kapacitások erősítéséhez és összpontosítás a közpénzek kezelésével kapcsolatos kulcsfunkciókra, beleértve a felelősségvállalás és a korrupció elleni küzdelem mechanizmusait is;

—	a megfelelő közpénzgazdálkodás reformjára irányuló program időben történő elkészítésének támogatása;

—	adott esetben az uniós pénzeszközök veszteséggel, pazarlással és a hatékonyság hiányával szembeni védelme érdekében rövidebb távú intézkedések meghatározása;

X. rész A Számvevőszék 5/2018. számú, „A megújuló energia a fenntartható vidékfejlesztés szolgálatában: jelentős potenciális szinergiák, amelyek azonban nagyrészt kiaknázatlanok” című különjelentése

72.

felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy jövőbeli megújulóenergia-politikájuk kialakításakor vegyék figyelembe az egyes vidéki közösségek és a vidéki gazdaság sajátos körülményeit és konkrét szükségleteit, mérlegeljék a szakpolitika lehetséges pozitív és negatív hatásait, és gondoskodjanak arról, hogy a vidéki térségek méltányos szakpolitikai eredményekhez jussanak; az Európai Bizottság ennek érdekében a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki releváns mechanizmust, amelyhez a 2016-os Cork 2.0 Nyilatkozatban foglalt „1. politikai irányvonalban” előirányzott, a vidéki térségek szempontjait figyelembe vevő mechanizmus szolgálhatna kiinduló pontként;

73.

felhívja az Európai Bizottságot, hogy vezesse be ezt az eszközt a tagállamokkal az Európai Bizottságnak 2019. január 1-jéig bejelentendő integrált nemzeti energia-és éghajlat-politikai tervekről folytatott konzultáció folyamatába, és nyújtson útmutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan alkalmazzák;

74.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a társjogalkotókkal együtt alakítson ki olyan jövőbeli szakpolitikai keretet a bioenergia számára, amely kellő biztosítékot nyújt az energetikai célra használt biomassza nem fenntartható forrásból való beszerzésével szemben; a keret ismerje el és kezelje a bioenergia felhasználásának célértékek és pénzügyi támogatási rendszerek révén való ösztönzésével járó fenntarthatósági kockázatokat, és biztosítsa a társuló környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatok mérséklését;

75.

felhívja a Bizottságot annak meghatározására, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) megújulóenergia-befektetéseinek milyen haszonnal kell járniuk; hogyan kell a vidéki térségekben hozzáadott értéket teremteniük, és hogy az EMVA-nak hogyan kell kiegészítenie a meglévő uniós és nemzeti finanszírozási rendszereket anélkül, hogy egyszerűen a megújuló energiára fordítható finanszírozási források egyikévé válna és kellő prioritást kapna a vidékfejlesztés;

76.

ezzel összefüggésben felhívja az Európai Bizottságot, hogy használja fel azokat a helyes gyakorlatokat, amelyekkel a Számvevőszék ellenőrzése során találkozott (a megújuló energia értékelése a vidéki térségben, az EMVA-ból finanszírozott projektek keretében harmadik fél általi energiaszolgáltatás, megújulóenergia-projektek saját felhasználása), valamint a „Linking Renewable Energy to Rural Development” (A megújuló energia összekapcsolása a vidékfejlesztéssel) című OECD-tanulmányban leírt hasonló tapasztalatokat;

77.

ami a megújuló energiához az EMVA-ból nyújtott támogatást illeti, felhívja a tagállamokat, hogy kibővített 2019-es éves végrehajtási jelentéseikben adjanak releváns információkat a Bizottság számára a megújulóenergia-projektek eredményeiről; ezek az információk tegyék lehetővé az Európai Bizottság számára annak megismerését, hogy mennyi EMVA-kiadást fordítottak megújulóenergia-projektekre, valamint mekkora energetikai kapacitást telepítettek és mennyi energiát állítottak elő e projektek révén; felhívja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni programozási időszak előkészítése során pontosabban határozza meg a különféle mutatótípusokat;

78.

kéri az Európai Bizottságot, hogy emlékeztesse a tagállamokat a releváns kiválasztási eljárások alkalmazásának szükségességére, hogy csak olyan, életképes megújulóenergia-projektek kaphassanak támogatást, amelyek egyértelmű további haszonnal járnak a fenntartható vidékfejlesztés szempontjából;

XI. rész A Számvevőszék 6/2018. számú, „A munkavállalók szabad mozgása: az alapvető szabadság biztosítva van, de az uniós források célzottabb felhasználása elősegítené a munkavállalók mobilitását” című különjelentése

79.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, valamint felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljeskörűen és kellő időben hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait;

80.

hangsúlyozza, hogy a munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió egyik alapelve és az egységes piac egyik legnagyobb vívmánya, amely a munkaviszony mindkét fele számára előnyös, biztosítja a munkavállalók jogainak védelmét és a tagállamok munkavállalóinak állampolgársága alapján történő minden hátrányos megkülönböztetés megszüntetését a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében;

81.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a munkavállalók Unión belüli szabad és igazságos mobilitását továbbra is sok akadály gátolja, és hogy a Bizottság és a tagállamok által foganatosított intézkedések nem képesek teljes mértékben kezelni azon munkavállalók problémáit, akik egy másik tagállamban kívánnak dolgozni (a hiányosságok közé tartozik például a foglalkoztatással és a munkakörülményekkel, valamint a szociális biztonsági jogokkal kapcsolatos munkavállalói jogok nem megfelelő ismerete), továbbá hogy nem megfelelők az intézkedések annak megakadályozása érdekében sem, hogy a mobil munkavállalókat ne érje hátrányos megkülönböztetés, és jogaik hatékonyan érvényesüljenek;

82.

tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit, amelyek szerint a Bizottság eszközöket vezetett be annak érdekében, hogy az állampolgárokat tájékoztassa jogaikról, és olyan rendszereket is létrehozott, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók szabad mozgásához fűződő jog megsértésének bejelentését; aggodalmát fejezi ki azonban a Számvevőszék megállapítása miatt, miszerint a Bizottság ezen eszközök és rendszerek ellenére sem rendelkezik információkkal a munkavállalók szabad mozgásához fűződő jog megsértésének uniós szinten összesített kiterjedéséről;

83.

megjegyzi, hogy a Bizottság által a munkaerő mobilitásának támogatásaképpen rendelkezésre bocsátott eszközök egy részét a potenciális kedvezményezettek gyakran nem is ismerik, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban az állásajánlatoknak csupán töredéke szerepel az EURES foglalkoztatási mobilitási portálon; rámutat, hogy ezeket az eszközöket uniós költségvetésből finanszírozzák, és hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alatti az Európai Szociális Alap (ESZA) és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) támogatást nyújt a munkavállalói mobilitásra irányuló uniós és nemzeti szintű fellépésekhez és intézkedésekhez, ám ezt a lehetőséget nem használják ki kellő mértékben;

84.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket olyan intézkedések bevezetésére, amelyek biztosítják, hogy a meglévő eszközök teljeskörű tájékoztatást nyújtsanak az üres álláshelyekről és a munkavállalói jogokról, fokozzák a polgárok ezzel kapcsolatos tudatosságát, megismertessék az egyes eszközök kínálatát, és azok gyarapítását szem előtt tartva rendszeresen fel is mérjék a tudatosság kialakult szintjét; bátorítja e tekintetben a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a munkaerő mobilitásával összefüggő gyakorlati tudnivalók terjesztését, nevezetesen új technológiák, keresőmotorok és reklámok alkalmazásával, és nyomatékosan kéri az együttműködés megerősítését a Bizottság és a tagállamok között; kéri különösen az EURES európai foglalkoztatási mobilitási portál nemzeti hatóságait és koordinátorait, hogy aktívabban működjenek együtt a munkaadókkal az EURES és az Unió-szerte meglévő mobilitási lehetőségek népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az ESZA és az EaSI keretében finanszírozott fellépések egymást kiegészítő és támogató jellegét;

85.

osztja a Számvevőszék véleményét, amely szerint az ilyen esetek hatékony felszámolásához elengedhetetlen a munkavállalók szabad mozgását gátló meglévő hátrányos megkülönböztetés kiterjedésének és típusainak megismerése és megértése; nyomatékosan kéri ezért a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve foganatosítson intézkedéseket a hátrányos megkülönböztetés eseteinek feltárását szolgáló meglevő rendszerek hatékonyságának javítása érdekében, valamint tegyen további lépéseket a munkavállalói mobilitást gátló akadályok és megkülönböztetés megelőzése és felszámolása érdekében;

86.

hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások hordozhatóságának hiánya megfosztja a munkavállalókat bizonyos szociális jogoktól, és a munkavállalók mobilitását visszatartó erőt jelent; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg erre vonatkozó jogalkotási javaslatok előterjesztését, és támogatja ösztönzők bevezetését azon tagállamok számára, amelyek készek lennének a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának a meglévő jogi keret maradéktalan tiszteletben tartása mellett történő bevezetésére;

87.

megjegyzi, hogy az egyetemi diplomák és a szakmai képesítések kölcsönös elismerése a tagállamokban továbbra is kihívást jelent, és jelentős mértékben akadályozza a munkavállalói mobilitást; kiemeli, hogy e folyamatnak könnyűnek, megfizethetőnek és felhasználóbarátnak kell lennie mind az érintett polgárok, mind az illetékes nemzeti közigazgatási szervek számára; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását a tanácsi munkacsoportokon belüli tagállamok között, illetve adott esetben az OECD fórumain;

88.

aggodalmát fejezi ki a tagállamok által szolgáltatott, a munkavállalói mobilitásra vonatkozó adatok összehasonlíthatóságának hiánya miatt; kéri a Bizottságot, hogy adjon iránymutatásokat a tagállamoknak arról, mely adatokat milyen célból kell gyűjteni; nyomatékosan kéri továbbá, hogy a Bizottság javítsa a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését és terjesztését, különös tekintettel az utazó munkavállalók által a sajátjuktól eltérő országokban tapasztalt problémákra;

89.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkaerő-piaci mobilitási politikában kitűzött, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti, valamint az elvárások és a készségek közötti összhang megteremtésére irányuló célok még nem valósultak meg; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul használják ki az ESZA, az EaSI és az EURES által kínált lehetőségeket a munkavállalók mobilitásának előmozdítására, egyes tagállamokban és régiókban a munkanélküliség csökkentése, másutt pedig az igények és készségek közötti eltérés felszámolása vagy a munkaerőhiány megszüntetése céljával;

90.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának keretében finanszírozott, határokon átnyúló mobilitási projektekkel kapcsolatban problémák adódtak, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben meghirdetendő pályázati felhívásokban oldja meg e hiányosságokat, kötelező eredménymutatókat vezetve be, amelyek lehetővé teszik az uniós finanszírozás és a nyújtott támogatás hatásaképpen a gyakorlatban ténylegesen létrejövő hozzáadott érték mérését;

91.

tekintettel arra, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint további erőfeszítéseket kell tenni az uniós munkavállalók mobilitásának megerősítése és a meglévő akadályok leküzdése érdekében, felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2021–2027-as többéves pénzügyi keretben biztosítsanak megfelelő finanszírozást a méltányos munkavállalói mobilitáshoz, lehetővé téve az e területen meglévő eszközök folyamatos és zökkenőmentes működését; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi források céltudatosabb felhasználása, valamint a bizottsági szervek, a nemzeti hatóságok és minden érdekelt fél közötti uniós és nemzeti szintű együttműködés és együttműködés megerősítése révén biztosítsák a munkavállalók szabad mozgását megkönnyítő intézkedések és tevékenységek folytonosságát és fokozott hatékonyságát;

XII. rész A Számvevőszék 7/2018. számú, „A Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás egyelőre csak korlátozottan eredményes” című különjelentése

92.

úgy véli, hogy a 2018-as IPA-programmal kezdődően a Bizottság célzottabban juttassa el az IPA-forrásokat azokra a területekre, ahol régóta esedékesek az uniós csatlakozás (ezen belül is az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága, a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a sajtószabadság megerősítése, az összeférhetetlenség megelőzése, valamint a külső ellenőrzés és a civil társadalom megerősítése) felé való hiteles előrelépéshez szükséges reformok;

93.

kéri a Bizottságot, hogy az ágazati megközelítésről készített értékeléseinek következő frissítése során teljeskörűen foglalkozzon Törökország támogatói koordinációjának, ágazati költségvetési elemzésének és különösen teljesítményértékelési keretének valamennyi kulcselemével;

94.

tekintettel arra, hogy Törökországban a politikai helyzet romlása már most is kihat a projektek fenntarthatóságára, a Bizottság fokozza a politikai és projektfeltételek alkalmazását a következők révén:

—

a Törökországról szóló n-1. évi éves bizottsági jelentésben a jogállamisági és a kormányzati ágazat területén azonosított visszalépések orvoslása érdekében javasolja az IPA II bizottságnak az n. évi átfogó IPA II előirányzat csökkentését, beleértve adott esetben az IPA II források átirányítását vagy csökkentését;

—	2017 és 2020 végéig döntsön arról, hogy odaítéli-e a teljesítményjutalmat Törökországnak. A döntés objektíven tükrözze a bővítés felé tett előrelépést, az IPA hatékony végrehajtását és a kívánt eredmények elérését;

—

fokozatosan egyre szélesebb körben alkalmazzon közvetlen irányítást azoknak az alapvető szükségleteknek a kielégítése érdekében – ilyen különösen a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a sajtószabadság megerősítése, az összeférhetetlenség megelőzése és a civil társadalom megerősítése –, amelyek esetében hiányzik a politikai akarat;

—

az új projektek kapcsán adott esetben írjon elő minimumkövetelményekként meghatározott feltételeket a várható outputok időben történő megvalósításának előmozdítása és a fenntarthatóság ösztönzése érdekében. Ha e feltételek nem teljesülnek, az vezessen korrekciós intézkedések alkalmazásához (pl. a kifizetés felfüggesztése, a projekt törlése);

95.

sürgeti a Bizottságot, hogy a Törökországban uniós finanszírozással megvalósuló műveletek tekintetében bővítse EOM jelentéseinek hatókörét, és (adott esetben) kiinduló referenciaértékek meghatározása révén javítsa projektmutatóinak relevanciáját és megbízhatóságát.

96.

úgy véli, hogy az IPA II keretében a Bizottság alkalmazza szelektíven a közvetett irányítást, figyelembe véve az érintett források nagyságrendjét, az előkészítendő és a török hatóságok által pályázatra bocsátandó projektek összetettségét, valamint az uniós finanszírozású programok kezelésével és finanszírozásával foglalkozó ügynökség kapacitását;

XIII. rész A Számvevőszék 8/2018. számú, „A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága” című különjelentése

97.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, különös tekintettel arra, hogy kellő időben felhívja a figyelmet arra, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt további nyomonkövetési és garanciamechanizmusokra van szükség a projekt eredményei tartósságának biztosítása érdekében; ezzel kapcsolatban kiemeli a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a vizsgált operatív programokban a különböző ágazatokban működő és különböző méretű vállalkozások sajátos igényeit (piaci kudarcok) nem azonosították megfelelően, és a hosszú távú eredmények elérése nem volt prioritás;

98.

úgy véli, hogy a következő programozási időszak kohéziós politikájának kialakítása során növelni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó, a növekedésben, a fenntartható munkahelyteremtésben és az egyenlőtlenségek csökkentésében kulcsfontosságú produktív beruházások szerepét, célul tűzve ki a felfelé irányuló konvergenciát, valamint a tagállamok és régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését;

99.

megjegyzi, hogy bár számos ellenőrzött projekt betartotta a vonatkozó szabályokat, és elérte a tervezett eredményeket, nem tudta bizonyítani a projektek hatékonyságát, és hogy tartós javulást sikerült elérni;

100.

e tekintetben megállapítja, hogy a 2014–2020-as közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikke nem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a műveletek tartósságának kritériumaiként meghatározták volna eredmények elérését és azok fenntarthatóságát; ezért felhívja a figyelmet a Számvevőszék azzal kapcsolatos megállapításaira, hogy lényeges különbség van a kimenetek, illetve a projektek tartósságát is értékelő eredmények mérése között;

101.

úgy véli, hogy a termelő beruházások tényleges hozzáadott értékének biztosítása érdekében az eredmények elérését a projekt tartósságának értékelése során alapvető szempontként kell figyelembe venni; e tekintetben határozottan támogatja a Számvevőszék tartósságra vonatkozó meghatározását, mely szerint az „a projekt azon képessége, hogy hasznosságát a projekt befejezését követően hosszú ideig fenntartsa”;

102.

sajnálja, hogy a Bizottság a 2021–2027-es közös rendelkezésekről szóló rendeletre és az ERFA 2021–2027. évi rendeletére vonatkozó javaslataiban nem vette figyelembe a Számvevőszék arra vonatkozó kifejezett ajánlását, hogy egyértelműen ne csak a kimenetekre, hanem az eredmények méréséhez szükséges mutatókra is helyezzen a hangsúlyt;

103.

osztja a Számvevőszék aggodalmát a kis- és középvállalkozásokba történő befektetések tartósságának biztosítása kapcsán, tekintettel korlátozott üzleti kapacitásukra, nagy arányú sikertelenségükre és/vagy a kedvezőtlen gazdasági körülményekkel szembeni nagy kiszolgáltatottságukra; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet az érdekelt kkv-k közötti sikeres és tartós társulások előmozdításának módjaira és eszközeire, figyelembe véve mind a pozitív, mind a problémás tapasztalatokat;

104.

továbbá úgy véli, hogy a jövőbeli termelő beruházások akkor érhetnek el tartós eredményeket, ha azokat integrálják egy jövőbeli kohéziós politika részeként aktualizált átfogó ipari stratégiába; úgy véli, hogy így a produktív beruházások jelentősen hozzájárulnak a tagállamok és a régiók közötti, az ipari fejlődés szintjében mutatkozó súlyos egyenlőtlenségek leküzdéséhez a 6. és a 7. kohéziós jelentésben leírtak szerint;

105.

felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait, és nyújtson kellő időben és megfelelő iránymutatást a tagállamok számára, többek között világos és átlátható iránymutatást adva a projektek tartósságára vonatkozó kritériumok meghatározásának és alkalmazásának módjairól, valamint az összes rendelkezésre álló mechanizmus használatáról, például az operatív programok jóváhagyásáról, a nyomon követésről és az ellenőrzésről, annak érdekében, hogy ösztönözze a tagállamokat a megfelelő feladataik végrehajtására, elkerülve ugyanakkor a kedvezményezettek vagy a nemzeti hatóságok további adminisztratív terheit;

106.

összességében felszólítja a Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a projektek tartósságára a jövőbeli programozási időszak előkészítő és tárgyalási szakaszában, és hozzon létre egyértelmű keretet a prioritások és a célok meghatározására; emellett sürgeti a tagállami hatóságokat, hogy tartsák be és hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait, a Bizottsággal együttműködve vizsgálják meg a meglévő gyakorlatokat, és dolgozzanak ki közös szabályokat és eljárásokat a projekteredmények tartósságának biztosítására;

XIV. rész Az Európai Számvevőszék 9/2018. számú, „A köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg” című különjelentése

107.

úgy véli, hogy mindaddig, amíg a jelentésünkben megállapított problémák nem rendeződnek és az alábbi ajánlásokat nem hajtják sikeresen végre, a Bizottság és a tagállamok ne ösztönözzék a köz-magán társulások intenzívebb és minél szélesebb körű alkalmazását; ezen belül elsősorban tökéletesítsék az intézményi és jogi kereteket, valamint a projektirányítást, és nyújtsanak nagyobb bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy a köz-magán társulás a legelőnyösebb az értékarányosság szempontjából, illetve arra, hogy a köz-magán társulási projekteket valószínűsíthetően sikeresen fogják irányítani; hangsúlyozza, hogy a projektkockázatok helyes felmérése és feltérképezése híján a közpartner pénzügyi következményekkel is számolhat, és megnehezül a projekt célkitűzéseinek megvalósítása;

108.

a késedelmek, valamint a partnerek közötti újratárgyalások költségeinek jobb megosztása érdekében, illetve a közszférabeli partnernek tulajdonítható késedelmek és a szerződés-újratárgyalások által a köz-magán társulás közszférabeli partner által viselt végleges költségére gyakorolt pénzügyi hatások enyhítése céljából a következőket javasoljuk:

—	a tagállamok határozzanak meg és javasoljanak olyan standard szerződéses rendelkezéseket, amelyek behatárolják a közszférabeli partner által fizetendő esetleges többletköltségek összegét;

—	a tagállamok vizsgálják meg az esetleges korai szerződés-újratárgyalásokat, és győződjenek meg róla, hogy az ezekből fakadóan a közszférabeli partnerre háruló költségek kellően indokoltak-e és összhangban vannak-e az értékarányosság elvével;

109.

annak biztosítása érdekében, hogy a köz-magán társulás választása a legelőnyösebb az értékarányosság szempontjából és hogy a potenciális előnyök kiaknázhatóak legyenek, a következőket javasoljuk:

—

a tagállamok a köz-magán társulás választását megbízható összehasonlító elemzésekre (pl. PSC-elemzés) alapozzák, illetve olyan megfelelő megközelítésekre, amelyek biztosítják, hogy a köz-magán társulást csak abban az esetben választják, ha az még pesszimista forgatókönyvek szerint is a legelőnyösebbnek bizonyul az értékarányosság szempontjából;

—

a Bizottság biztosítsa, hogy a Számvevőszék teljeskörűen hozzáférjen a közbeszerzési lehetőségek közötti választás és az állami hatóságok által ahhoz kapcsolódóan végrehajtott közbeszerzések értékeléséhez szükséges információkhoz, még olyan esetekben is, amikor az uniós támogatást pénzügyi eszközökön keresztül közvetlenül nyújtják magánszervezeteknek;

110.

annak céljából, hogy a tagállamok rendelkezzenek a szükséges igazgatási kapacitással, és hogy az uniós támogatású köz-magán társulási projektek sikeres végrehajtását egyértelmű köz-magán társulási koncepciók és stratégiák segítsék, a következőket javasoljuk:

—

a tagállamok a köz-magán társulásokkal kapcsolatban dolgozzanak ki olyan egyértelmű koncepciókat és stratégiákat, amelyek világosan megszabják, hogy azoknak milyen szerepet kell betölteniük az infrastrukturális beruházási politikák terén, így azonosítva azokat az ágazatokat, amelyekben a köz-magán társulások jelentik a legalkalmasabb megoldást, illetve meghatározva a köz-magán társulások eredményes alkalmazásának lehetséges korlátait;

—

a Bizottság javasolja a jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a jövőbeli köz-magán társulásoknak nyújtott pénzügyi támogatás olyan ágazatokra összpontosuljon, amelyeket a Bizottság nagy stratégiai jelentőségűnek és a köz-magán társulások hosszú távú kötelezettségeivel összeegyeztethetőnek tekint (ilyen például a TEN-T törzshálózat);

111.

A köz-magán társulás részrehajlásból történő választása kockázatának csökkentése, az átláthatóság további növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós alapok eredményesen támogathassák a köz-magán társulásokat, a Számvevőszék a következőket javasolja:

—

a Bizottság a köz-magán társulási projekteknek nyújtott uniós támogatást kösse annak biztosításához, hogy a köz-magán társulásra értékarányossági megfontolásból esett a választás, vagyis ezt a választást nem befolyásolták indokolatlanul a költségvetési megszorításokkal vagy a projektek statisztikai kezelésével kapcsolatos megfontolások;

—

a tagállamok javítsák az átláthatóságot azzal, hogy időszakosan jegyzékeket tesznek közzé a köz-magán társulási projektekről: ezek tartalmazzanak elegendő és érdemi adatot a finanszírozott eszközökről, a jövőbeli kötelezettségvállalásokról és azok mérlegben történő kimutatásáról, ügyelve ugyanakkor a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny adatok védelmére;

—	a Bizottság az uniós programok vonatkozó szabályainak és eljárásainak egyszerűsítését célzó további intézkedések kidolgozása érdekében végezzen értékelést arról, hogy mennyiben összetettebbek a vegyes uniós finanszírozású köz-magán társulási projektek;

XV. rész Az Európai Számvevőszék 10/2018. számú, „A mezőgazdasági termelők alaptámogatási rendszere: működik ugyan, de az egyszerűsítés, a célirányosítás és a támogatások szintjének konvergenciája szempontjából nem jelentős a hatása” című különjelentésére

112.

kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a fő kontrollmechanizmusok tagállamok általi megfelelő végrehajtásáról, valamint arról, hogy a tagállamok korrigálják a BPS-jogosultságokat az olyan esetekben, ahol az értékeket jelentősen befolyásolja a vonatkozó szabályok alkalmazásának mellőzése vagy a naprakész földhasználati információk hiánya;

113.

felszólítja a Bizottságot, hogy

—	az alaptámogatási rendszer jogi keretének lehető legkövetkezetesebb értelmezése és alkalmazása érdekében vizsgálja felül és mérje fel a tagállamok közötti információterjesztésre szolgáló rendszereinek hatékonyságát;

—	vizsgálja meg egy olyan jövőbeni jogszabály lehetőségét, amely biztosítaná a közvetlen támogatási rendszerek végrehajtásával kapcsolatos alapvető információk tagállamok általi átadását;

—	tegye egyértelműbbé a Bizottság és a tanúsító szervek szerepét a BPS-jogosultságokhoz kapcsolódó hatásos fő kontrollmechanizmusok meglétének, valamint a BPS-jogosultságok központi kiszámításának ellenőrzése terén.

114.

felhívja a Bizottságot, hogy mielőtt javaslatot tenne a KAP jövőbeli kialakítására, mérje fel a mezőgazdasági termelők valamennyi csoportjának jövedelmét és elemezze jövedelemtámogatási igényeiket, az alábbiak figyelembevételével: az uniós és a nemzeti támogatások jelenlegi elosztása; a földterületek mezőgazdasági potenciálja; a főként mezőgazdasági termelés vagy fenntartás céljára szánt területek közti különbségek; a gazdálkodás költségei és életképessége; az élelmiszerekből és más mezőgazdasági terményekből, valamint a nem mezőgazdasági forrásokból származó jövedelem; a mezőgazdasági üzemek hatékonysági és versenyképességi tényezői, valamint a mezőgazdasági termelők által nyújtott közjavak értéke. A Bizottság kezdettől fogva kapcsolja össze a javasolt intézkedéseket a megfelelő operatív célkitűzésekkel és olyan kiindulási értékekkel, amelyek alapján el lehet végezni a támogatás teljesítményének összehasonlítását;

XVI. rész A Számvevőszék 11/2018. számú, „A vidékfejlesztési projektek finanszírozásának új lehetőségei: egyszerűbbek, de nem kellően eredményorientáltak” című különjelentése

115.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és támogatja annak számos észrevételét és ajánlását;

116.

sajnálja, hogy az új egyszerűsített költségelszámolási módszereket továbbra is csak a vidékfejlesztési kiadások elenyésző része esetében alkalmazzák, és hogy ezek nem erősítik e finanszírozási forrás potenciálját annak ellenére, hogy az egyszerűsítésnek ösztönöznie kellene a kedvezményezettek projektekben való szerepvállalását;

117.

sajnálja, hogy nagyon kevés mutató áll rendelkezésre annak értékelésére, hogy sikerült-e elérni ezen intézkedés céljait vagy sem;

118.

felhívja a tagállamokat, a kezdeményezetteket és szövetségeiket, hogy teljes mértékben aknázzák ki a vidékfejlesztésben az egyszerűsített költségelszámolási módszerben rejlő lehetőségeket;

119.

emlékeztet arra, hogy az egyszerűsítésnek lehetővé kell tennie az ellenőrzés megfelelő szintjeit, és egyértelműen meg kell határozni az ezért viselt felelősséget;

120.

emlékeztet arra, hogy az egyszerűsítésnek az adminisztráció és a projektgazdák számára egyaránt előnyösnek kell lennie;

XVII. rész A Számvevőszék 12/2018. számú, „Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul” című különjelentése

121.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit;

122.

üdvözli a Bizottság a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban megfogalmazott azon törekvését, hogy befektet a digitális átállás jövőjébe;

123.

elismeri a Bizottság nagy jelentőségű jogalkotási kezdeményezését a digitalizálás terén, és felhívja a figyelmet az olyan kezdeményezésekre, mint a „WiFi4EU”, amely támogatja a korszerű Wi-Fi berendezések telepítését a közösségi élet központjaiban;

124.

tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a széles sávú lefedettséget az Unióban, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sok vidéki területen továbbra sincs szélessávú hozzáférés;

125.

tudomásul veszi a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy jelentősen növelje és diverzifikálja a szélessávú kapcsolat kiépítésének finanszírozási forrásait; emlékeztet arra, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban az EU 2,74 milliárd EUR-t fektetett be, míg a jelenlegi programozási időszakban az uniós beruházások csaknem 15 milliárd EUR-t tesznek ki, ami több mint ötszörös növekedést jelent;

126.

meg van győződve arról, hogy a nagy sebességű internetkapcsolatok a digitális egységes piac alapvető elemei, amely által a tagállamok versenyelőnyhöz juthatnak gazdasági, szociális és oktatási téren; a megfelelő sebességű internetkapcsolat és hozzáférés alapvető fontosságú a mindennapi élet, az üzleti tevékenység és a nemzeti kormányok számára.

127.

hangsúlyozza, hogy a szélessávú beruházások elősegítik a társadalmi befogadás előmozdítását és az elnéptelenedés elleni küzdelmet a vidéki és elszigetelt területeken; a vidéki és a távolabbi területeken a homogén, egységes piac megteremtése érdekében kell biztosítani a szélessávú hozzáférést;

128.

üdvözli e tekintetben a felülvizsgált uniós távközlési szabályokra vonatkozó bizottsági javaslatot, amelynek célja beruházások ösztönzése, különösen az alacsony népsűrűségű, gazdaságilag kevésbé életképes területeken vagy a vidéki térségekben;

129.

egyetért a Számvevőszék ajánlásával, miszerint a tagállamoknak a 2020 utáni időszakra vonatkozóan felülvizsgált terveket kell kidolgozniuk;

130.

ezért felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy ne csak az Európa 2020 stratégiának a szélessávú hálózatokra vonatkozó célkitűzései teljesüljenek kellő időben, hanem a Bizottság „Gigabitalapú társadalom 2025” programjának célkitűzései is; valamennyi városi területen és fő szárazföldi közlekedési útvonal mentén álljon rendelkezésére megszakítatlan 5G lefedettség, és minden európai háztartásnak, a kkv-knak, a helyi közigazgatási egységeknek, a városokban és vidéken egyaránt – de különösen az elnéptelenedett vagy gyéren lakott térségekben – legyen legalább 100 Mbps letöltési sebességű, gigabites sebességre fejleszthető internetkapcsolata;

131.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy valamennyi tagállamnak felül kell vizsgálnia nemzeti szabályozó hatósága megbízatását a felülvizsgált uniós távközlési szabályozási kerettel összhangban, annak érdekében, hogy e hatóságok ajánlásaikat és korrekciós intézkedéseiket végrehajtathassák a szolgáltatókkal, és nemteljesítés esetén szankciókat szabhassanak ki rájuk;

132.

úgy véli, hogy a szélessávú szolgáltatásokhoz nyújtott pénzügyi támogatásnak a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök kiegyensúlyozott kombinációjából kell állnia, amely keretében a beruházásoknak a beavatkozási logikát kell követniük, és figyelembe kell venniük a regionális és piaci realitásokat;

133.

meg van győződve arról, hogy a szélessávú hozzáférés pénzügyi eszközökön keresztül történő támogatása elsősorban a gazdaságilag életképes régiókra és fejlett helyi piacokra összpontosul; megjegyzi, hogy a vissza nem térítendő támogatások alkalmasabbak vidéki, hegyvidéki és távoli területek esetében, ahol a magánbefektetések és a pénzügyi eszközökkel végzett műveletek eleve kockázatosabbak;

134.

osztja a Számvevőszék azon nézetét, hogy a Bizottságnak össze kell gyűjtenie és terjesztenie kell a legjobb gyakorlatokat a szélessávú szolgáltatások területén, konkrétabban a beruházások tervezésére és a projektek végrehajtására vonatkozóan;

135.

meg van győződve arról, hogy a Bizottság továbbra is tisztázni fogja a tagállamok számára a szélessávú infrastruktúrához nyújtott állami támogatás alkalmazásának mikéntjét, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a 100 Mbps sebességre és a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célok tekintetében további információkkal is szolgáljon;

XVIII. rész A Számvevőszék 13/2018. számú, „A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén” című különjelentése

136.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja annak ajánlásait, és az alábbiakban foglalja össze saját észrevételeit és ajánlásait;

137.

felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy miképpen lehetne egyszerűsíteni a radikalizálódással kapcsolatos intézkedések irányítását, például azon alapok számának csökkentésével, amelyekre ezek az intézkedések támaszkodnak, vagy a jelenleg nyolc főigazgatósága, valamint az Europol, az Eurojust és a tagállamok által végzett irányítás koncentráltabbá tétele által, a koordináció és a hatékonyság javítása érdekében;

138.

elismeri, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezés különleges kihívást jelenthet a radikalizálódás megelőzését célzó intézkedések esetében, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy például az üléseken részt vevő szakértők számának megbecslésével kapcsolatos mutatók önmagukban nem elegendők a teljesítmény méréséhez; felhívja a Bizottságot különösen annak vizsgálatára, hogy a tevékenységeiben való részvétel tekintetében miért van jelentős eltérés a tagállamok között, és hogy azokra a tevékenységekre összpontosítson, amelyek a legtöbb tagállam számára relevánsak;

139.

felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a radikalizálódással foglalkozó magas szintű bizottsági szakértői csoport időközi jelentésének nyomon követéséről a vonatkozó programok és beavatkozások értékelésének javításáról a tagállamokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban;

140.

elismeri, hogy a radikalizálódás megelőzése gyakran a helyi, azaz kerületi szintű helyzet mélyreható ismeretét teszi szükségessé, és ezeket az információkat nem általánosíthatják, mivel minden kerületnek meg lehetnek a saját kihívásai és lehetőségei; e tekintetben felhívja a figyelmet a helyi oktatási intézmények, a helyi társadalmi és jótékonysági szervezetek, a helyi hatóságok – beleértve az adott kerületbe rendelt rendőröket – fontos szerepére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy emlékezzenek erre, amikor megosztják egymással a bevált módszereket, és hogy kerüljék el a sztereotípiákat és az általánosításokat;

141.

hangsúlyozza, hogy a Bizottság valószínűleg akkor tudja a leghatékonyabban és legeredményesebben segíteni a tagállamokat a radikalizálódás megelőzésében, ha intézkedései a határokon átnyúló esetekre irányulnak, különösen, ami az interneten keresztül nyújtott tájékoztatást illeti; támogatja az Europol Európai Unió internetes tartalmakkal foglalkozó csoportjának (EU IRU) konfliktusmentesítésre irányuló eljárását, és azt a döntést, hogy az EU IRU tevékenységeit a terroristák által a lehető legtöbb követő bevonzása érdekében alkalmazott online propagandára összpontosítsák; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az EU IRU hatékonyságának felmérésére szolgáló módszereit, és vizsgálja meg, mennyi terrorista tartalmat távolítottak el az internetes cégek kizárólag az EU IRU felkérésére, anélkül, hogy ezt az efféle tartalmakkal foglalkozó nemzeti egységek, a civil társadalom vagy maguk a cégek jelezték volna, és dolgozzon ki a hatékonyságot abban a tekintetben igazoló módszereket, hogy mennyi terrorista propaganda érhető el továbbra is az interneten, például azért, mert az eltávolított propagandát egyszerűen újból feltöltik, vagy más felületeken jelenítik meg;

XIX. rész A Számvevőszék 14/2018. számú, „Az uniós vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központok: további eredményekre van szükség” című különjelentése

142.

az előadó üdvözli a Számvevőszék különjelentést, és elégedetten veszi tudomásul, hogy az ajánlások többsége tekintetében egyetértés alakult ki a Számvevőszék, a Bizottság és az EKSZ között;

143.

felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy végezzenek közös uniós elemzést az Uniót fenyegető külső CBRN-kockázatok meghatározása céljából, amelynek alapján átfogóan hajthatók végre a belső és a külső fellépések;

144.

felhívja a Bizottságot, hogy építse be a rendszerszintű kockázatfelméréseket az igényfelmérésekbe és a nemzeti cselekvési tervek módszertanába, és minden esetben reagáljon gyorsan a partnerországoknak az igényfelmérés és a nemzeti cselekvési terv véglegesítésével kapcsolatos segítségkérésére

145.

felhívja a Bizottságot, hogy növelje a regionális tevékenységek – köztük a terepgyakorlatok és az elméleti képzések – számát;

146.

felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t. hogy minden uniós külképviseleten bízza meg a kijelölt kapcsolattartókat, illetve a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) hosszú távra megbízott regionális együttműködési tisztviselőit CBRN-feladatokkal, és a CBRN-nel kapcsolatos kérdéseket építsék be a szakpolitikai, biztonsági, illetve politikai párbeszédbe;

147.

felhívja a Bizottság DG DEVCO főigazgatóságát és az EKSZ-t, hogy működjenek együtt a többi érintett bizottsági főigazgatósággal, különösen a DG NEAR-rel, valamint más adományozókkal a lehetséges szinergiák és az olyan egyéb elérhető finanszírozási források feltárása érdekében, amelyeket hatékonyabban lehetne felhasználni a CBRN-tevékenységek támogatásához;

148.

felhívja a Bizottságot, hogy a kezdeményezés átfogó célkitűzése alapján határozzon meg a projektek szintén alkalmazható konkrétabb célkitűzéseket, lehetővé téve, hogy az eredmények a projektek szintjétől egészen a nemzeti és regionális szintig, illetve átfogóan az egész kezdeményezés szintjéig mérhetőek legyenek;

149.

felhívja továbbá a Bizottságot, hogy határozzon meg végeredmény- és hatásmutatókat, amelyek segítségével a kitűzött célokhoz viszonyítva mérhető a kezdeményezés eredményessége;

150.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden releváns információ – a megfelelő hozzáférési jogosultságokkal – elérhető legyen a webalapú portálon, és a bevált gyakorlatok és az iránymutatások hozzáférhetőek legyenek a CBRN portálon;

XX. rész A Számvevőszék 15/2018. számú, „A nigeri és mali belső biztonsági erők kapacitásának megerősítése: korlátozott és lassú a haladás” című különjelentése

151.

üdvözli a Számvevőszéknek a nigeri és mali belbiztonsági erők kapacitásainak megerősítéséről szóló különjelentését, és az alábbi észrevételeket és ajánlásokat teszi;

152.

először is hangsúlyozza, hogy az e két uniós misszió telepítésében részt vevő valamennyi fél és a helyben dolgozó személyi állomány nagy erőfeszítéseket tett a belbiztonsági intézményi kapacitások strukturális és tartós megerősítése érdekében Maliban és Nigerben, mindezt egy összességében rendkívül nehéz és kritikus regionális geopolitikai környezetben, tekintetbe véve a fennálló összetett veszélyeket;

153.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a missziók személyi állománya a kirendelést megelőzően semmilyen képzésben nem részesült és semmilyen segítséget nem kapott a helyi eljárások és projektek elsajátításához; úgy véli, hogy ez a hiányos képzettség nyilvánvalóan késedelmeket idézett elő a műveletek végrehajtásában;

154.

úgy véli, hogy az EKSZ-nek és a Bizottságnak folyamatosan kiemelt figyelmet kellene fordítania a támogatási funkciókra a KBVP-missziók gyors, hatékony és egységes telepítésének megkönnyítése, valamint a telepítés előtt a teljes személyzet uniós eljárásokra és politikákra vonatkozó képzése és az operatív feladatokra vonatkozó teljeskörű iránymutatások kidolgozása érdekében (az igények felmérése, a feladatok megtervezése és nyomon követése, jelentések); úgy véli továbbá, hogy a telepített missziók működésének hatékonyabbá tétele, valamint a különböző missziók közötti tudásátadás és együttműködés elősegítése érdekében a korábbi KBVP-missziókból levont tanulságokat is fel kell használni;

155.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a személyzet biztonsága veszélybe került Nigerben, amikor hat hónapon át külön védelem nélkül szállodában kellett lakniuk és ott kellett dolgozniuk;

156.

hangsúlyozza, hogy a biztonságos munkakörnyezet elengedhetetlen a műveletek hatékony végrehajtásához és a szakképzett személyzet felvételéhez; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a missziók megbízatásának optimális végrehajtása érdekében kellő szinten tartsák fenn a biztonsággal összefüggő kiadásokat a missziók költségvetésében;

157.

újból megerősíti, hogy a jövőbeli KBVP-missziók esetében minden megfelelő finanszírozási csatornát, azaz a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt, az Európai Fejlesztési Alapot, az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért alapot és a humanitárius támogatást hatékonyan kell felhasználni a missziók politikai céljainak megvalósítása és a megfelelő pénzgazdálkodás biztosítása érdekében;

158.

ösztönzi az EKSZ és a tagállamok közötti együttműködést annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőbeli KBVP-missziók mihamarabb, és ha lehet, a missziók megbízatása időtartamának megfelelő időtartamokra rendelkezzenek a megengedett legnagyobb kapacitásukat (vagy a betölthető állások teljes számát) megközelítő szinten történő működéshez szükséges létszámmal;

159.

hangsúlyozza, hogy e két misszió nem hatékony működése volt a legfőbb akadálya az uniós fellépés megfelelő lebonyolításának; sajnálja, hogy 18 hónap kellett ahhoz, hogy az EUCAP Niger misszió jogi egységgel rendelkezzen;

160.

úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak biztosítania kell azt, hogy a jövőbeli KBVP missziók a lehető legrövidebb időn belül rendelkezzenek jogi személyiséggel és a szükséges költségvetéssel;

161.

kéri, hogy az EKSZ és a Bizottság szenteljen különös figyelmet a közbeszerzési és a humánerőforrással kapcsolatos eljárásokra annak biztosítása érdekében, hogy azok a KBVP operatív szükségleteit tükrözzék; megjegyzi, hogy a műveletek végrehajtása megsínylette a nehézkes közbeszerzési eljárásokat, amelyek alulteljesítést eredményeztek;

162.

megjegyzi, hogy nehéz betölteni az üres állásokat; emlékeztet arra, hogy az állások betöltési aránya Nigerben 72 %, Maliban pedig 77 %; arra ösztönzi az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy az uniós tagállamok személyzetének hosszabb időtartamú kiküldetésére tegyenek javaslatot a misszióknál, nagyobb arányban vegyenek igénybe szerződéses alkalmazottakat, és a potenciális alkalmazotti tartaléklisták összeállítására használható pályázati felhívásokat írjanak ki annak érdekében, hogy az állások megüresedésekor gyorsabb legyen a munkaerő-felvétel;

163.

arra ösztönzi az ESZK-t, hogy a KBVP-missziók eredményeinek jobb fenntartása érdekében biztosítsa, hogy a missziók valamennyi tevékenységének operatív tervezésekor figyelembe vegyék a fenntarthatósági szempontokat azáltal, hogy szisztematikusan értékelik a helyi igényeket és az eredmények helyi fenntartására való képességet;

164.

felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg a missziók által végrehajtott fellépések (képzés, tanácsadás vagy felszerelés biztosítása) nyomon követését azzal, hogy mutatószámok alapján rendszeresen értékeli az elért eredményeket és az érintett nemzeti hatóságok szerepvállalásának mértékét;

165.

felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy regionális szinten hangolják össze a KVBP-missziókat az egyéb uniós erőfeszítésekkel (pl az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójával (EUBAM Libya) és a Száheli G5-tel), a kétoldalú missziókkal és a hasonló célú nemzetközi erőfeszítésekkel; ezzel kapcsolatban a szinergiákat elősegítő, fokozottabb együttműködésre és koordinációra hív fel az Unió és tagállamai között;

166.

kéri, hogy az EKSZ és a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a KBVP-missziók lezárása és a vonatkozó eszközök felszámolása a lehető legjobb feltételek mellett történjen; úgy véli ezzel kapcsolatban, hogy az EKSZ-nek és a Bizottságnak közös és átfogó kivonulási stratégiát kell kidolgoznia, amely a KBVP-missziók lezárásakor egyértelműen meghatározza a szerepeket és a felelősségi köröket, és emellett mérsékli a valamely misszió lezárási eljárásával járó egyedi kockázatokat;

167.

újból megerősíti, hogy a méretgazdaságosság és a költségmegtakarítás elérése érdekében szélesebb körben javítani kell a tagállamok közötti kül- és biztonságpolitikai együttműködést; hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára kulcsfontosságú, hogy döntő módon reagálni tudjanak a biztonsággal és a migrációs áramlásokkal kapcsolatos közös problémákra egy olyan időszakban, amikor egyre nőnek és példátlanul súlyos mértéket öltenek az ilyen kihívások;

XXI. rész A Számvevőszék 16/2018. számú, „Az uniós jogszabályok utólagos felülvizsgálata: átgondolt rendszer hiányosságokkal” című különjelentése

168.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és támogatja az abban foglalt észrevételeket és ajánlásokat;

169.

tudomásul veszi, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) (IIA-BLM) hamarosan megkezdi a 2018. évi nyomonkövetési eljárását, és a magas szintű intézményközi találkozóra az év végén kerül sor;

170.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék nagyon alapos és átfogó kutatási anyagot készített (pl. helyes nagyságrendű mintavétel), amely példaként szolgálhat az IIA-BLM egyéb területein a jövőbeli elemzéshez; megjegyzi továbbá, hogy mérlegelni kell az IIA-BLM végrehajtásának nyomon követésére szolgáló további teljesítménymutatók kidolgozását;

171.

azon a véleményen van, hogy a Számvevőszék aktív részvétele előnyös hatást gyakorol az IIA-BLM-re, a nyomon követés bővítése révén; úgy véli, hogy a Számvevőszék tájékoztató dokumentumainak nagyobb mértékű felhasználása is hozzájárulhat e cél eléréséhez;

172.

tudomásul veszi, hogy a nyomon követésre és a felülvizsgálati rendelkezésekre vonatkozó, iránymutatásokkal és szövegezési rendelkezésekkel kiegészített közös intézményközi tájékoztató kidolgozása a jogalkotási ellenőrzés javulását eredményezheti, amennyiben ez nem veszélyezteti a társjogalkotók politikai választási szabadságát;

173.

megjegyzi, hogy mérlegelni lehetne az utólagos felülvizsgálatokra vonatkozó közös iránymutatások kialakítását az IIA-BLM egy jövőbeli felülvizsgálata során;

174.

tudomásul veszi egy olyan keret kialakításának fontosságát, amelyben a tagállamok az uniós jog nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják;

XXII. rész A Számvevőszék 17/2018. számú, „A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban” című különjelentése

175.

üdvözli az Európai Számvevőszék különjelentését, valamint a korábbi programozási időszakok és a jelenlegi programozási időszak közti értékes összehasonlítást, amely a tagállamok és a Bizottság előtt álló, várható jövőbeli kihívásokra összpontosít a kohéziós politika forrásainak hatékony és eredményorientált felhasználása tekintetében;

176.

nem tartja kielégítőnek a Bizottság válaszát azon ajánlás tekintetében, hogy tegyen javaslatot a legfontosabb mérföldköveket magában foglaló ütemtervre a jogszabályi keret elfogadására vonatkozóan, annak érdekében, hogy az operatív programok végrehajtása időben megkezdődjön, és felkéri a Bizottságot, hogy a programok időben történő végrehajtásához szükséges időkeretre vonatkozó értékelése alapján terjesszen elő konkrét javaslatot;

177.

egyetért a Számvevőszék azon álláspontjával, miszerint a források felhasználása fontos a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez, azonban az önmagában véve nem cél, mivel a cél inkább az, hogy eredményeket érjünk el a kohéziós szakpolitika célkitűzéseivel összhangban; szilárd meggyőződése, hogy az ár-érték arány nem csupán azt jelenti, hogy mennyit költenek el, hanem azt is, hogy mit sikerül elérni a folyósított forrásokkal;

178.

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság úgy tűnik, hogy alábecsli azt a kockázatot – amelyre a Számvevőszék is figyelmeztet –, hogy a 2014–2020-as időszakban a költségvetés végrehajtásának késedelmei lehet, hogy meg fogják haladni a 2007–2013-as időszak költségvetésének késedelmét, ami jelentős nyomást gyakorolhat a források programozási időszak végi megfelelő felhasználására, és növeli annak kockázatát, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet az ár-érték arányra és az eredmények elérésére;

179.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyja a Számvevőszék által is azonosított kockázatot, mivel a programozási időszak közepén a felhasználási szint messze elmarad a kielégítő szinttől, és kétszer alacsonyabb mint az előző időszak megfelelő időpontjában volt, valamint a felhasználás tekintetében jelentkező nyomás miatt, mivel átfedés van a jelenlegi időszak vége és a következő időszak végrehajtásának első évei között;

180.

kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő előrejelzést és értékelést minden egyes tagállamról azon kötelezettségvállalásaik felhalmozódása tekintetében, amelyekre vonatkozóan jelentkezik annak kockázata, hogy időben fel tudják-e őket használni az időszak végéig, és hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak a tagállamoknak ahhoz, hogy mérsékeljék azokat az esetleges negatív hatásokat, amelyek a rendelkezésre álló források elégtelen felhasználása miatt jelentkeznek;

181.

felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy azok az intézkedések, amelyeket annak érdekében hoznak, hogy el lehessen kerülni a kötelezettségvállalások tagállamok általi automatikus visszavonását, tartsák tiszteletben az operatív programok és a projektek kitűzött céljait és elérendő eredményeit, valamint hogy hajtsák végre a módosított operatív programok megfelelő nyomon követését és ezekről tegyenek jelentéseket;

182.

felhívja a Bizottságot, hogy saját kezdeményezésére használja fel a forrásokat technikai segítségnyújtásra, valamint hogy proaktívan segítse a tagállamokat abban, hogy felgyorsítsák a kohéziós politika forrásainak eredményorientált felhasználását;

183.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kohéziós politika végső célja az, hogy támogassa a gazdasági és a társadalmi kohéziót az Európai Unió különböző régiói és országai között, valamint hogy hozzájáruljon az Európai Unión belüli különbségek és egyenlőtlenségek csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak, a Bizottságnak és az összes érdekelt félnek ezt kell vezérelvnek tekintenie az uniós alapok végrehajtásakor és felhasználásakor;

XXIII. rész A Számvevőszék 18/2018. számú, „Teljesül-e a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának fő célkitűzése?” című különjelentése

184.

úgy véli, hogy a Számvevőszék 18/2018. számú különjelentése időszerű és fontos elemzést nyújt, amely megvizsgálja, hogy a Bizottság milyen módon hajtja végre a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágára vonatkozó rendelkezéseket abból a szempontból, hogy teljesüljön annak fő célkitűzése, azaz hogy a tagállamok sikeresen teljesítsék saját középtávú célkitűzéseiket a költségvetési egyenlegek tekintetében;

XXIV. rész A Számvevőszék 19/2018. számú, „Nagy sebességű vasút Európában: az uniós hálózat hiánya rosszul működő mozaikot eredményez” című különjelentése

185.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését;

186.

egyetért a Számvevőszék megállapításaival és véleményével;

187.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Bizottság végre fogja hajtani a Számvevőszék ajánlásait;

188.

hangsúlyozza, hogy nem sok esély van a helyzet javítására, hacsak az összes és minden egyes tagállam nem mutat erre politikai hajlandóságot;

189.

e tekintetben rámutat a TEN-T európai koordinátorok fontos szerepére;

190.

emlékeztet az európai koordinátorok mandátumára, ami a következőket foglalja magában:

—	az adott folyosó vagy horizontális prioritás munkatervének elkészítése (az érintett tagállamokkal közösen);

—	a munkaterv végrehajtásának támogatása és figyelemmel kísérése; szükség esetén a nehézségek feltárása és a megoldások fellelése;

—	a folyosóhoz tartozó fórummal (a tagállamokat és az érdekelteket összehozó konzultatív szervvel) folytatott rendszeres konzultáció;

—	ajánlások tétele a folyosó menti közlekedésfejlesztésre vagy finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan;

—	éves beszámolás az elért haladásról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak.

191.

ragaszkodik ahhoz, hogy uniós hozzáadott érték keletkezzen, ha a határokon átívelő projekteket a strukturális alapokból, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozzák; hangsúlyozza ezen finanszírozási források felhasználásának szükségességét abból a célból, hogy túl lehessen lépni a politikai és infrastrukturális akadályokon, és hogy a nagysebességű vasúthálózatok segítségével fel lehessen gyorsítani az uniós régiók területi és társadalmi-gazdasági kohéziójának kiteljesedését;

192.

emlékezteti a Bizottságot a hozzáférhető és magas színvonalú vasúti személyszállítás, illetve a gazdasági, környezeti, logisztikai és biztonsági szempontból előnyös vasúti teherszállítás Európa-szerte történő előmozdításának fontosságára;

XXV. rész A Számvevőszék 20/2018. számú, „Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatásról: újra kell gondolni a hangsúlyokat” című különjelentése

193.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit, illetve ajánlásait;

194.

tudomásul veszi, hogy az EKSZ és a Bizottság rendkívül összetett helyzettel áll szemben Afrikában, melyeket számos politikai és operatív kihívás és korlátozás jellemez számos területen, nevezetesen a főbb érdekelt felek közötti együttműködés, az intézmények finanszírozása és hiányosságai, a konfliktusokba való beavatkozással, azok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikai szándék tekintetében;

195.

tisztában van a konfliktusmegelőzés kezelésére, valamint a béke és biztonság előmozdítására rendelkezésre álló intézményi keret – az Afrikai Unió, az Afrikai Békekeret (APF), a szubregionális szervezetek, a regionális gazdasági közösségek, a konfliktusok megelőzésére, kezelésére és megoldására vonatkozó regionális mechanizmusok – összetettségével;

196.

aggodalommal állapítja meg, hogy az APSA jelentős mértékben függ külső pénzügyi forrásoktól (mivel a tagállamok kis mértékben járulnak hozzá a békealaphoz, és az APSA korlátozottan vonz további finanszírozást alternatív finanszírozási forrásokból);

197.

sajnálja, hogy az afrikai felelősségvállalás és a pénzügyi fenntarthatóság hiánya, amely nagymértékben függ az adományozóktól és a nemzetközi partnerektől, működési hiányosságokhoz vezet, különösen a személyzettel kapcsolatos kérdések, azaz az afrikai kontinensen a béke és a biztonság alapvető misszióival foglalkozó, képzett személyzet vagy katonai szakértők csekély jelenléte tekintetében;

198.

úgy véli, hogy bár az APSA uniós támogatása az ütemtervekben meghatározott stratégiai keret alapján történik, folyamatosan törekedni kell a donorok megfelelő koordinációjára;

199.

sajnálja továbbá, hogy az uniós támogatás elsősorban az alapvető működési költségekre összpontosít, hosszú távú terv nélkül; hangsúlyozza, hogy el kell mozdulni az APSA költségeinek az EU általi támogatásától, és az egyértelmű hosszú távú kilátásokat és célkitűzéseket kell támogatni, amelyek hozzájárulnak Afrika stabilitásához és – tágabb értelemben – az Afrikai Unió (AU) és az Európai Unió közötti partnerséghez;

200.

emlékeztet a kapacitásbővítési terv, illetve az AU és a szubregionális szervezetek működési kapacitása előmozdításának fontosságára, valamint az összes szereplő közötti jobb koordinációs keret létrehozására annak érdekében, hogy hosszú távon a lehető legnagyobb mértékben optimalizálni lehessen a tevékenységek koherenciáját és az uniós támogatás eredményeit;

201.

komolyan aggódik a monitoringrendszerek hiányosságai miatt azon képességek tekintetében, hogy megfelelő adatokat szolgáltatnak-e a tevékenységek eredményeiről; kéri a Bizottságot, hogy növelje az értékelési rendszer azon képességét, hogy a tevékenységek és a teljesítmény tekintetében egyértelműen kimutassa, hogy az uniós hozzájárulások leginkább kézzelfogható és pozitív hatással lehetnek a békére és a biztonságra a helyszínen;

202.

rámutat, hogy főelvként nyomonkövetési rendszert kell kidolgozni annak érdekében, hogy össze lehessen gyűjteni és elemezni lehessen a tevékenységre, a teljesítményre, a konkrét célkitűzésekre és a stratégiai célkitűzésekre vonatkozó adatokat/mutatókat az elfogadott APSA-ütemterv hatékony végrehajtásának, relevanciájának és fenntarthatóságának értékelése céljából;

203.

felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy indítsanak eredményorientált monitoringmissziót, és a lehető leghamarabb tegyenek jelentést a Parlamentnek.

XXVI. rész A Számvevőszék 21/2018. számú, „Az ERFA és az ESZA projektjeinek kiválasztása és monitoringja a 2014–2020-as időszakban továbbra is nagyrészt outputorientált” című különjelentése

204.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, valamint felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljeskörűen és kellő időben hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait;

205.

aggódik amiatt, hogy a jelenlegi programozási időszak közepén tapasztalható alacsony végrehajtási arány veszélybe sodorja az ERFA és az ESZA által támogatott területeken leginkább szükséges eredmények elérését, és így késlelteti az uniós költségvetési beruházásoknak a kohézióra és a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére gyakorolt várható hatását;

206.

ezért felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásának felgyorsításában, és erősítse meg az esb-alapok nyomon követését és teljesítményértékelését annak biztosítása érdekében, hogy ezek az alapok hozzájáruljanak a kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

207.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a jelenlegi esb-alapok teljesítménymérési keretében feltárt hiányosságok orvoslására, valamint használja fel a 2014–2020 közötti időszak tanulságait annak érdekében, hogy javítsa a következő időszakra vonatkozó teljesítménymérési keretet, valamint biztosítsa, hogy egyértelmű szabályok álljanak rendelkezésre a mutatókra, a nyomon követésre és az eredmények elérésének értékelésére;

208.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eredmények elérésére vonatkozó nyomon követés és jelentéstétel zökkenőmentes és megszakítás nélküli folyamatát az új biztosi testület felé való átmenet időszakában, valamint biztosítsa, hogy az esb-alapok eredményorientált teljesítménye a programozási időszak végén ne gyengüljön a gyorsabb abszorpció sürgetése miatt;

209.

tudomásul veszi a Bizottság válaszait, melyek szerint a 2020 utáni programozási időszakra vonatkozó jogalkotási javaslata tartalmazza az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA közös eredménymutatóinak listáját;

210.

azonban attól tart, hogy a Bizottságnak az ERFA-ra, a Kohéziós Alapra és az ESZA-ra vonatkozó jogalkotási javaslatai nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik „az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott intézkedések” alkalmazását, amint azt az „eredmény” és a „kibocsátás” költségvetési rendeletben szereplő meghatározása előírja, és amely az elérendő, és következésképpen az említett alapokból származó eredménymutatókkal mérni kívánt eredmények között szerepel;

211.

kéri a Bizottságot, hogy orvosolja ezt a hiányosságot, és biztosítsa, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban kiküszöböli a negatív hatásokat a teljesítménykeret tagállamok általi létrehozása során;

212.

mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság nem nyújtott be átfogó javaslatot a -2020 utáni uniós politikai stratégiára, amely meghatározná a következő többéves pénzügyi keret célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó részcélokat, valamint a tagállamok számára a közös uniós prioritásokhoz és egy koherensebb és összetartóbb Unió megvalósításához hozzájáruló eredmények eléréséhez szükséges iránymutatást.

XXVII. rész A Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében: Több millióan vesznek részt a mobilitási programokban és számos területen jön létre európai hozzáadott érték, a teljesítmény mérése azonban fejlesztésre szorul” című különjelentése

213.

üdvözli az Európai Számvevőszék azzal kapcsolatos megállapításait, hogy a 2014–2020-as Erasmus+ program az európai hozzáadott érték új formáit hozta létre, melyek túlmutatnak a program jogalapjában figyelembe vett hozzáadott értékeken; megállapítja, hogy az Erasmus+ program értékelési technikáinak és mutatóinak a lehetőségekhez mérten globálisaknak és minőségieknek kell lenniük, figyelembe véve az ilyen típusú hosszú távú fellépések többdimenziós jellegét;

214.

megjegyzi, hogy a „hátrányos helyzetű/kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők” fogalommeghatározása jelenleg nem harmonizált, és tagállamonként eltérő; megállapítja, hogy a közös fogalommeghatározás lehetővé tenné a program hatásának pontosabb értékelését, és szilárdabb alapot biztosítana ahhoz, hogy fokozni lehessen az ilyen résztvevők hozzáférését, valamint hogy pozitív intézkedéseket lehessen hozni támogatásuk érdekében;

215.

üdvözli, hogy az új, 2021–2027-es Erasmus programra irányuló javaslat 1. fő intézkedésében újból bevezetik a középiskolai diákok egyéni mobilitását;

216.

elismeri az online nyelvi támogatás (OLS) fontosságát; úgy véli, hogy egy ilyen eszköznek minden résztvevő számára nyitva kell állnia és a konkrét szükségleteikhez kell igazodnia, ugyanakkor helyszíni tantermi nyelvtanfolyamokkal kell kiegészülnie;

217.

üdvözli az egyszerűsített finanszírozási módszerek (egyösszegű kifizetések, átalányok és egységköltségek) bevezetését; ugyanakkor elismeri, hogy a támogatás összegét a fogadó ország vagy régió megélhetési költségeihez kell igazítani és rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számára biztosított legyen az Erasmus egyéni mobilitási programjához való méltányosabb hozzáférés;

218.

úgy véli, hogy a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők egyéni mobilitásához való hozzáférés előmozdítása érdekében meg kell fontolni az új Erasmus program 1. fő intézkedésén belüli előfinanszírozás lehetőségét;

219.

megállapítja, hogy a doktoranduszok mobilitásának hatékonyabb népszerűsítéséhez több rugalmasságra van szükség a jelenleg lehetővé tett minimum három hónapos mobilitási időszak tekintetében;

220.

elismeri, hogy a diákhitelgarancia-eszköz nem hozta meg a várt eredményeket, és tudomásul veszi annak az új, 2021–2027-es Erasmus programra vonatkozó javaslatból való törlését;

XXVIII. rész A Számvevőszék 23/2018. számú, „Légszennyezés: egészségünk védelme még mindig nem elégséges” című különjelentése

221.

úgy véli, hogy ahhoz, hogy a levegőminőség javítása érdekében eredményesebb intézkedéseket hozzon, a Bizottság:

—

ossza meg azon tagállamok bevált gyakorlatait, amelyek sikeresen ültették át a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv (10) előírásait a levegőminőségi tervükbe, többek között a nyomon követés céljából releváns információk, a levegőminőség javítására irányuló célzott, költségvetésbe állított és rövid távú intézkedések, valamint a túllépések mértékének meghatározott helyeken tervezett csökkentése kapcsán;

—	kezelje aktívan a kötelezettségszegési eljárás minden szakaszát, lerövidítve ezzel azt az időt, amely alatt az ügyeket lezárják vagy az Európai Unió Bírósága elé terjesztik;

—	segítse az Unión belüli, határokon átnyúló levegőszennyezés által leginkább érintett tagállamok együttműködését és közös tevékenységeit, többek között azt, hogy a vonatkozó intézkedéseket beépítsék a levegőminőségi tervükbe;

222.

kéri, hogy a jogalkotók elé terjesztendő javaslatának előkészítése során a Bizottság foglalkozzon a következő kérdésekkel:

—

az uniós határ- és célértékek frissítésének mérlegelése (a PM, az SO2 és az O3 tekintetében), összhangban a WHO legújabb iránymutatásával; azon alkalmak számának csökkentése, amikor a koncentrációk túlléphetik az előírásokat (a PM, az NO2, az SO2 és az O3 esetében); rövid távú határérték megszabása a PM2,5 tekintetében, valamint a PM-re vonatkozó riasztási küszöbértékek meghatározása;

—	a levegőminőségi tervek javítása, mégpedig oly módon, hogy eredményorientálttá teszik azokat, valamint előírják a végrehajtásukról való éves beszámolást és szükség esetén a frissítésüket; korlátozni kell az egyazon levegőminőségi zónára vonatkozó levegőminőségi tervek számát;

—	az ipari és közlekedési jellegű mérőállomások elhelyezésére vonatkozó követelmények pontosítása, hogy azok jobban mérjék a lakosság légszennyezésnek való legnagyobb kitettségét, valamint a mérőállomások típusonkénti (közlekedési, ipari vagy háttér jellegű) minimális számának meghatározása;

—	annak a lehetősége, hogy a Bizottság további megfigyelő pontokat írjon elő, ha ezt a légszennyezés jobb méréséhez szükségesnek tartja;

—	a hitelesített adatok jelentésére vonatkozó határidő előrehozása legalább az n+1. év június 30-ára (jelenlegi határidő: az n+1. év szeptember 30-a), és annak kifejezett előírása a tagállamok számára, hogy naprakész (valós idejű) adatokat szolgáltassanak;

—	kifejezett rendelkezések, amelyek biztosítják a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogát.

223.

a levegőminőség uniós szakpolitikákban való még jobb általános érvényesítése érdekében a Bizottság készítsen értékelést a következőkről:

—	más uniós szakpolitikák, amelyek egyes elemei károsak lehetnek a tiszta levegőre nézve, és lépjen fel annak érdekében, hogy e szakpolitikákat jobban összhangba hozza a levegőminőségi célkitűzéssel;

—	az uniós levegőminőségi célkitűzések támogatására rendelkezésre álló finanszírozás tényleges felhasználása a légszennyező kibocsátások, kiváltképp a PM-, NOX- és SOX-kibocsátások csökkentésének terén;

224.

kéri a Bizottságot, hogy a polgároknak nyújtott tájékoztatás minőségének javítása érdekében:

—	egészségügyi szakemberek segítségével azonosítsa és állítsa össze azokat a legkritikusabb információkat, amelyeket a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak a polgárok számára elérhetővé kell tenniük (ideértve az egészségügyi hatásokat és a magatartásra vonatkozó ajánlásokat);

—	támogassa a tagállamokat a bevált gyakorlatok bevezetésében a levegőminőség ügyében a polgárokkal folytatott kommunikáció és a polgárok bevonása terén;

—	tegye közzé a levegőminőségi zónák rangsorolását az egyes években elért legjobb és legrosszabb előrehaladással együtt, és ossza meg a legsikeresebb helyeken alkalmazott bevált gyakorlatokat;

—	dolgozzon ki olyan online eszközt, amelynek segítségével a polgárok beszámolhatnak a levegőminőség megsértéséről, és visszajelzést adhatnak a Bizottságnak a levegőminőséggel kapcsolatos tagállami fellépésekkel kapcsolatos kérdésekről;

—	támogassa a tagállamokat abban, hogy felhasználóbarát eszközöket fejlesszenek ki a széles nyilvánosság levegőminőségi információkhoz való hozzáférése és nyomon követése céljából (például okostelefonra írt alkalmazások és/vagy külön e célra szolgáló oldalak a közösségi médiában);

—	a tagállamokkal közösen törekedjen arra, hogy megállapodásra jussanak a levegőminőségi mutató harmonizálásáról.

XXIX. rész A Számvevőszék 24/2018. számú, „A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az innovatív megújuló energiák kereskedelmi léptékű demonstrálása az Európai Unióban: a múlt évtizedben nem sikerült elérni a kívánt eredményeket” című különjelentése

225.

üdvözli a Számvevőszék „A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az innovatív megújuló energiák kereskedelmi léptékű demonstrálása az Európai Unióban: a múlt évtizedben nem sikerült elérni a kívánt eredményeket” című különjelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit és ajánlásait;

226.

üdvözli az Európai Unió arra irányuló ambiciózus kötelezettségvállalásait, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest legalább 20 %-kal, 2030-ra pedig 40 %-kal csökkenti kibocsátásait, valamint hogy a 2014–2020 közötti költségvetési időszak során költségvetésének legalább 20 %-át éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre fordítsák;

227.

üdvözli az EU arra irányuló törekvését, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások terén; rendkívül fontosnak tartja, hogy a Bizottság folyamatosan megfelelő vezetőképességről tegyen tanúbizonyságot és kellő elkötelezettséget mutasson az éghajlatváltozással kapcsolatos ügyek iránt, hogy az elkövetkező években nemzetközi szinten is megszilárdítsa hitelességét, valamint az uniós éghajlat-változási politika és zöld diplomácia feltételeinek formálására szolgáló eszközeinek hatását;

228.

úgy véli, hogy több szinergia kialakítása szükséges a különböző uniós szervek, az érintett bizottsági szolgálatok és az ágazati partnerek között, és össze kell fogni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy kedvező környezet jöjjön létre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, innovatív, karbonszegény technológiákat alkalmazó gazdaságra való átálláshoz a beruházási feltételek és az eszközök kiigazítása, illetve fejlesztése révén;

229.

hangsúlyozza, hogy még mindig javításra szorul a Bizottság éghajlattal kapcsolatos kérdésekben illetékes szolgálatai közötti koordináció, nemcsak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében, hanem azért is, hogy az Unió továbbra is élen járhasson az éghajlatváltozás elleni küzdelemben;

230.

ismételten felszólítja a Bizottságot az új technológiák és a környezetvédelmi innovációk fejlesztéséhez kötődő tevékenységek fokozott koordinációjának kialakítására;

231.

rámutat, hogy a Bizottságnak kiváltképpen biztosítania kell a tagállamok közötti fokozott együttműködést az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák terén, hogy az Unió költségvetésének legalább 20 %-át a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalom kialakításának céljára fordíthassák;

232.

sajnálatát fejezi ki a tagállamok dekarbonizációs stratégiáinak hiánya miatt, ami bizonytalan környezetet teremt, káros hatással van a beruházási feltételekre, az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó demonstrációs projektek pénzügyi fenntarthatóságára és előrehaladására, és csak korlátozott lehetőséget kínál a források visszaszerzésére a meghiúsuló projektekből; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamok aktív részvételét az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzések elérésében;

233.

sajnálattal állapítja meg a finanszírozott projektek általánosságban alacsony életképességét és fenntarthatóságát, valamint azt, hogy nem hasznosítják a projektek kézzelfogható eredményeit;

234.

úgy véli, hogy ezen a területen a siker érdekében jobban meghatározott uniós és nemzeti szintű stratégiákra van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy a kitűzött célok eléréséhez alakítson ki konkrét átfogó stratégiát, amely területorientált cselekvési terveket, köztük alapos értékeléseket, részletes intézkedéseket és eszközöket, mérési és jelentéstételi módszertant és teljesítménymutatókat is magában foglal;

235.

felhívja a Bizottságot a különböző költségvetési területek összeegyeztethetőségének általános növelésére a karbonszegény gazdaság kiépítésére irányuló programok kiegészítése érdekében; sajnálja, hogy az uniós költségvetés jelentős részéből hiányoznak a konkrét célkitűzések;

236.

felszólítja a Bizottságot arra, hogy minél előbb alakítson ki kedvező környezetet a karbonszegény gazdaságra való áttéréshez azáltal, hogy beruházási feltételeit, kiadási kereteit, továbbá innovációs és korszerűsítési eszközeit minden releváns kulcsfontosságú ágazatban ehhez igazítja;

XXX. rész A Számvevőszék 25/2018. számú, „Az árvízvédelmi irányelv: előrehaladás a kockázatok értékelése terén, a tervezés és a végrehajtás azonban javításra szorul” című különjelentése

237.

felkéri a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv (11) szerinti felügyeleti minőségében a második és későbbi ciklusok árvízkockázat-kezelési terveinek felülvizsgálatakor ellenőrizze, hogy a tagállamok számszerű és határidőhöz kötött célkitűzéseket határoztak-e meg az árvizekkel összefüggő fellépés tekintetében, ily módon lehetővé téve az e célkitűzések megvalósítása felé tett előrelépés árvízvédelmi irányelvvel összhangban történő értékelését; kéri a Bizottságot, hogy a célkitűzések meghatározása terén tapasztalt helyes gyakorlatokat ossza meg az összes tagállammal;

238.

kéri, hogy az árvízvédelmi irányelv második ciklusát illetően a Bizottság az árvízvédelmi irányelv szerinti felügyeleti minőségében értékelje és számoljon be arról, hogy a tagállamok:

—	azonosítottak-e finanszírozási forrásokat, amelyek fedezik az árvízkockázat-kezelési tervekből adódó beruházási szükségleteket, és a rendelkezésre álló finanszírozással összhangban megállapítottak-e végrehajtási menetrendet;

—	a nemzetközi vízgyűjtő kerületek árvízvédelmi intézkedéseit illetően mérlegeltek-e határokon átnyúló beruházásokat;

239.

kéri a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv szerinti felügyeleti minőségében és a megosztott irányítás keretében csak olyan árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket társfinanszírozzon, amelyeket a jövőbeli árvízkockázat-kezelési tervekkel összhangban rangsoroltak; a prioritási sorrend tagállamok általi felállítása alapuljon objektív és releváns kritériumokon, többek között:

—	jó minőségű költség-haszon elemzésen, hogy a beruházások tekintetében a legjobb ár-érték arányt érjék el, valamint

—	adott esetben a projektek határokon átnyúló hatását figyelembe vevő kritériumon;

240.

kéri a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv szerinti felügyeleti minőségében hasson oda, hogy a tagállamok által az árvízkockázat-kezelési tervekben javasolt új árvízvédelmi infrastruktúrák megfeleljenek a víz-keretirányelvnek;

241.

felszólítja a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv szerinti felügyeleti minőségében ellenőrizze, hogy a tagállamok – amikor csak uniós társfinanszírozást igényelnek – elemezték-e a jelentős zöld intézkedések végrehajtásának megvalósíthatóságát, önmagukban vagy szürke megoldásokkal együtt;

242.

kéri a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv szerinti felügyeleti minőségében ellenőrizze, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek tartalmaznak-e olyan intézkedéseket, amelyek javítják az éghajlatváltozás árvizekre gyakorolt hatására vonatkozó ismereteket és e hatások modellezését;

243.

kéri a Bizottságot, hogy az árvízvédelmi irányelv második ciklusához szükséges dokumentumok felülvizsgálata során az árvízvédelmi irányelv szerinti felügyeleti minőségében ellenőrizze, hogy a tagállamok:

—	tanulmányok és kutatás révén becslést adnak-e az éghajlatváltozás árvizekre gyakorolt hatására, és azt modellezik-e;

—

megfelelő eszközöket dolgoznak-e ki a következők jobb elemzése és előrejelzése érdekében:

a)	pluviális árvizek, ezen belül villámárvizek;

b)	az emelkedő tengerszint miatt bekövetkező tengerparti áradások;

—	amennyiben az éghajlatváltozás hatása nem számszerűsíthető, rugalmas intézkedéseket terveznek-e, hogy szükség esetén kiigazítsák a védelem szintjét;

244.

kéri a bizottságot, hogy a második ciklus árvízkockázat-kezelési terveinek felülvizsgálata során ellenőrizze, hogy a tagállamok tervbe vettek-e intézkedéseket a következők érdekében:

—	a nyilvánosság figyelmének felhívása az árvízkockázat elleni biztosítás előnyeire; valamint

—	a fedezet növelése, pl. az árvízbiztosítással kapcsolatos, köz- és a magánszektor közötti együttműködés útján;

245.

kéri a Bizottságot az árvízvédelmi irányelv szerinti felügyeleti minőségében:

—	ellenőrizze, hogy a tagállamok felhasználták-e árvízkockázat-kezelési terveiket annak értékelésére, hogy a tagállamokban mennyire megfelelő a földhasználat-tervezési szabályok kialakítása, és azokat mennyire eredményesen tartatják be az árvíz kockázatának kitett területeken; és valamint

—	terjesszen el bevált gyakorlatot és útmutatást a tagállamok körében;

XXXI. rész A Számvevőszék 26/2018. számú, „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című különjelentése

246.

tudomásul veszi a vámügyi informatikai rendszerek végrehajtására vonatkozó értékeléssel kapcsolatos számvevőszéki észrevételeket;

247.

méltatja a helyzet elemzését és a Számvevőszék következtetéseit;

248.

üdvözli a Bizottságnak szóló ajánlásokat, amelyek az EU működése szempontjából kulcsfontosságú vámügyi folyamatok korszerűsítésére irányulnak; nagyra értékeli a Vám 2020 program tanulságait figyelembe vevő megközelítést;

249.

rámutat arra, hogy a Bizottság néhány további magyarázat és az észrevételek egy része kapcsán fennálló véleménykülönbség ellenére is elfogadja az Európai Számvevőszék különjelentésében szereplő valamennyi ajánlást;

250.

rámutat arra, hogy bár a következő programra a Bizottság 950 millió EUR-t irányoz elő folyó árakon, és erről a számról egyetértés van a Parlamenttel, elengedhetetlen, hogy a végrehajtás időben, teljeskörűen és a pénzügyi korlátokon belül maradva megtörténjen;

251.

elengedhetetlen egy szilárd, többéves stratégiai terv kidolgozása, amely stratégiai keretet és mérföldköveket határoz meg az informatikai projektek koherens és hatékony irányítására; úgy véli, hogy a tervben pontosan meghatározott célkitűzéseknek, mutatóknak, ütemezésnek és a szükséges pénzügyi forrásoknak kell szerepelniük;

252.

úgy véli, hogy mivel az új többéves pénzügyi keret kezdetével számos programnak, például a csalás elleni uniós programnak, a Fiscalis és Vám programoknak, valamint az Integrált Határigazgatási Alapnak szinergiában kell fellépnie, hatásvizsgálatot kell végezni arról, hogy az elemek egyikének végrehajtásában fellépő esetleges késedelem milyen negatív hatással van az egész rendszer működésére;

253.

úgy véli, hogy teljesítményalapú költségvetés-tervezést kell végrehajtani az eredmények javítása és a program célkitűzéseinek elérése érdekében;

254.

bár a tagállamok nem használták fel a vámügyi informatikai rendszer végrehajtásával kapcsolatos kiadásaik fedezésére a vámokból visszatartott 20 %-os beszedési költségeket, a bizottság támogatja a Bizottság saját forrásokra vonatkozó azon javaslatát, hogy a beszedési költségek százalékos arányát 10 %-ra csökkentsék.

XXXII. rész A Számvevőszék 31/2018. számú, „Állatjólét az Európai Unióban: a gyakorlati végrehajtás elmarad az ambiciózus céloktól” című különjelentése

255.

kéri a Bizottságot, hogy az állatjólétre vonatkozó jövőbeni intézkedések kijelölése érdekében:

—	különös tekintettel az élő állatok szállítására, végezze el a 2012–2015. évi állatjóléti stratégia értékelését annak megállapítása céljából, hogy milyen mértékben sikerült elérni annak célkitűzéseit, és hogy alkalmazzák-e az általa kiadott iránymutatásokat;

—	határozzon meg referencia- és célmutatókat, amelyek segítségével értékelni lehet és össze lehet hasonlítani, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben teljesítik a követelményeket az értékelés által azonosított fennmaradó kockázati területeken;

—	mérlegelje, hogyan lehetne orvosolni a fenti értékelés következtetéseiben felvetett problémákat (például új stratégia vagy cselekvési terv révén, vagy az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálata útján), és tegye közzé értékelésének eredményeit;

256.

üdvözli a Számvevőszék azon következtetését, hogy az állatjólétre vonatkozó uniós intézkedések javították az állatjóléti követelményeknek való megfelelést, és ahol azokat megfelelően végrehajtották, ott egyértelmű pozitív hatás és magasabb szintű normák jelentkeztek az állatjólét tekintetében;

257.

javasolja, hogy a kockázatos területek megfelelőbb kezelése és a helyes gyakorlatok népszerűsítése érdekében a Bizottság:

—

dolgozzon ki végrehajtatási stratégiát a DG SANTE ajánlásainak nyomon követésére irányuló intézkedések megerősítésére egyrészt az ahhoz szükséges idő csökkentése érdekében, hogy az ellenőrzések kapcsán tett ajánlásai nyomán kielégítő fellépésekre kerüljön sor, másrészt a jogszabályi rendelkezések végrehajtásának kikényszerítésére, különös tekintettel a régóta hatályban lévő rendelkezésekre;

—	a tagállamokkal együtt határozza meg, hogy a TRACES rendszerben rendelkezésre álló eszközök hogyan támogathatják az élő állatok szállításával kapcsolatos ellenőrzésekre vonatkozó kockázatelemzések elkészítését, illetve terjeszthetik az ezen eszközök használatára vonatkozó iránymutatásokat;

258.

a kölcsönös megfeleltetési rendszer és az állatjólét közötti kapcsolatok megerősítése érdekében a Bizottság:

—

a kölcsönös megfeleltetésre irányuló szabályszerűségi ellenőrzései során értékelje, hogy a tagállamok hiánytalanul beszámolnak-e a hatósági ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokról, amennyiben ezeket az ellenőrzéseket ugyanazok a hatóságok végzik, mint a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzéseket – például úgy, hogy keresztellenőrzéseket végez a hatósági ellenőrzések eredményei és a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó kedvezményezettek adatbázisa között;

—	a korábbi fellépésekre építve továbbra is ossza meg a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyes gyakorlatokat, és tájékoztassa a tagállamokat a túl enyhe állatjóléti szankciórendszerek miatt pénzügyi korrekciót kiszabó határozatok alapját képező szabályszerűségi megállapításokról;

259.

a vidékfejlesztési támogatás állatjóléti célokra való eredményes felhasználásának ösztönzése érdekében a Bizottság:

—

a meglévő vidékfejlesztési programok módosításainak, illetve a 2020 utáni vidékfejlesztési programozási időszakra vonatkozó új programozási dokumentumoknak a jóváhagyásakor kérje számon a tagállamokon az állatjóléti intézkedés alkalmazását azokban az ágazatokban, ahol bizonyítottan gyakoriak a szabálytalanságok (például a sertések farokkurtítása), és ellenőrizze a hasonló kötelezettségvállalásokra kiterjedő magánrendszerekkel való esetleges átfedéseket;

—	ösztönözze az állatjóléti intézkedés kapcsán a 2020 utáni programozási időszakra létrehozandó közös értékelési és monitoringrendszerben alkalmazott kiegészítő, önkéntes eredmény- és hatásmutatókkal kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

—

a 2020 utáni programozási időszakra nézve nyújtson strukturált iránymutatást a tagállamok számára arról, mely más vidékfejlesztési intézkedéseket alkalmazhatnak az állatjóléti szabványok fejlesztésének támogatására, hogy a mezőgazdasági termelők szélesebb körű ösztönzést kapjanak az állatjólét javítására azzal a céllal, hogy teljes mértékben fel lehessen számolni a kegyetlen tenyésztési gyakorlatokat;

260.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(5) E napon elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0242 (lásd e Hivatalos Lap 31. oldalát).

(8) HL L 252., 2017.9.29., 28. o.

(9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/85

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1413 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. Évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában (11);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 2. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 209. o.

(10) HL L 343., 2013.12.19., 46. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/87

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1414 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi pénzügyi évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 11. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 213. o.

(10) HL L 341., 2013.12.18., 73. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/89

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1415 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018) 545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018) 661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018) 429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—

tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség”„Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra (11),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 2. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 229. o.

(10) HL L 341., 2013.12.18., 69. o.

(11) HL L 363., 2014.12.18., 183. o.

(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/91

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1416 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2017-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában (11);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 9. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 217. o.

(10) HL L 346., 2013.12.20., 58. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/93

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1417 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában (11) ismerteti;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 12. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 225. o.

(10) HL L 346., 2013.12.20., 54. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/95

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1418 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)429),

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(3) HL C 413., 2018.11.14., 11. o.

(5) HL C 434., 2018.11.30., 221. o.

(10) HL L 352., 2013.12.24., 65. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/97

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1419 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0318/2018) (2),

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018) 545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

—	tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2017. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2018) 457),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018) 661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018) 429),

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05824/2019 – C8-0053/2019),

—	tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0053/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

jóváhagyja az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában (8);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(7) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0243 (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/99

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1420 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0321/2018) (2),

—	tekintettel a Bíróságnak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0098/2019),

mentesítést ad a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bíróságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/100

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1421 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0098/2019),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2017. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően a Bíróság igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

megállapítja, hogy 2017-ben az előirányzatok összege 399 344 000 EUR volt (2016-ban ez az összeg 380 002 000 EUR volt), és a végrehajtási arány 98,69 % volt (2016-ban 98,23 %); megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya igen magas volt mind az 1. cím (az intézménynél dolgozó személyek), mind a 2. cím (épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek) tekintetében (98,6 % és 99,1 %), és meghaladta a 2016-os értékeket (98,1 % és 98,6 %);

megjegyzi, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt előirányzatok 22 240 120,22 EUR-t tettek ki, és ennek 86,26 %-át (19 188 159,20 EUR-t) használták fel 2017-ben, míg 2016-ban ugyanez az érték 90 % volt;

megjegyzi, hogy a 2017. évi pénzügyi évben a megállapított jogosultságok 51 677 001 EUR-t tettek ki, ami 3,6 %-kal alacsonyabb összeg, mint az 53 595 000,00 EUR-t meghaladó becsült bevételeké; megjegyzi, hogy ez az eltérés elsősorban annak tudható be, hogy a Bíróság reformjával összefüggésben a 19 új bíró közül 3-at késve neveztek ki, ami a vártnál alacsonyabb személyzeti költségeket eredményezett;

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a Bíróság 850 000 EUR-t különített el kártérítés kifizetésére, melyet a Törvényszék azért ítélt meg, mert három, 2011-ben, illetve 2013-ban lezárt ügyben nem sikerült észszerű határidőn belül határozatot hoznia;

megjegyzi, hogy a Bíróság túlbecsülte a 14. alcím („Egyéb személyzet és külső szolgáltatások”) alá tartozó különböző költségvetési tételekre vonatkozó kötelezettségvállalásait, többek között a kiküldetések esetében (162. költségvetési tétel), mivel 2017-ben 342 000 EUR-t kötött le, míg a kifizetések csak 204 795,27 EUR-t tettek ki, valamint a továbbképzések esetében (1612. költségvetési tétel), ahol 1 457 644,07 EUR-t kötött le, míg a kifizetések csak 579 000,04 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy a Bíróság a Parlament 2016. évi mentesítésről szóló jelentésében foglaltakra reagálva a 2019. évi becsléseinek elkészítése során a Bíróság tagjainak (a továbbiakban: a bírák) kiküldetéseire vonatkozó előirányzatok iránti kérelmét 299 750 euróra csökkentette; felkéri a Bíróságot, hogy továbbra is tegyen meg minden erőfeszítést a hatékony és eredményes pénzügyi tervezés biztosítása érdekében, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti jelentős eltéréseket;

tudomásul veszi, hogy az ülésekre és konferenciákra vonatkozó fejezet végleges előirányzatainak végrehajtási aránya 2017-ben 81,40 % volt, szemben a 2016. évi 95,5 %-kal; felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is törekedjen e probléma megoldására annak érdekében, hogy újra elérje legalább a 2016-os arányt az említett fejezet végleges előirányzatainak végrehajtása tekintetében;

megjegyzi, hogy miután költségvetési többlet keletkezett, 8,72 millió EUR-t csoportosítottak át a 2001. költségvetési sorba (lízingdíjak) a Bíróság épületeinek ötödik kibővítésével kapcsolatos projektre; megjegyzi, hogy az előirányzatok átcsoportosítására a költségvetési rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a költségvetési hatóság értesítését követően került sor; megállapítja, hogy a költségvetési hatóság jóváhagyásával 2007 óta teljesített, 57,3 millió eurót kitevő előzetes kifizetések lehetővé tették a 2026-ig teljesítendő lízingdíj-kifizetések költségvetési hatásának jelentős mértékű csökkentését;

10.

megjegyzi, hogy a Bíróság költségvetésének közel 75 %-át fordították a bírákhoz és a személyzethez kapcsolódó kiadásokra (1. cím), és közel 25 %-át fordították infrastrukturális kiadásokra (2. cím), különösen épületekre és információs technológiákra; üdvözli a Bíróság aziránti elkötelezettségét, hogy költségvetésének megfelelő részeiben alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés módszertanát; felhívja a Bíróságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek alkalmazásával kapcsolatos eredményekről;

11.

hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak a Bíróság költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem annak az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában is konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat kellene magában foglalnia, valamint hogy meg kell határozni releváns mutatókat az intézmény becsléseinek kialakítása érdekében; felhívja ezért a Bíróságot, hogy működése tekintetében szélesebb körben vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

12.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kapcsolódó fogalmakkal – például a legitimitással, a reagálóképességgel és az átláthatósággal – ellentétben az elszámoltathatóság mind ez idáig csekély jelentőséggel bírt a Bíróság tekintélyének kialakításában;

13.

üdvözli a Bíróság azon szándékát, hogy egyszerűsíti eljárásait az éves tevékenységi jelentésének 2019. március 31-ig történő közzététele érdekében, a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása céljából;

14.

üdvözli, hogy a Bíróság megkezdte egy integrált ügyviteli rendszer (ICMS) kidolgozására irányuló munkáját, amely az elmúlt 25 évben kifejlesztett különálló alkalmazások helyébe fog lépni, és amely tartalmazni fog egy, a teljesítménymutatók és a jelentéstételi eszközök számítógépesítésére vonatkozó elemet is;

15.

üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, miszerint az EUB-nak fontolóra kellene vennie egyéni megközelítésen és reális határidőkön alapuló, aktívabb ügykezelési eljárások elfogadását, ugyanakkor szorosan nyomon követve a munkaerő kihasználását és további adminisztratív észszerűsítési módszereket elfogadva;

16.

megjegyzi, hogy a Bíróság a teljes költségvetésének csupán 4,8 %-át fordította informatikai és távközlési célokra; hangsúlyozza a papírmentes információáramlás és dokumentáció bevezetésének fontosságát a gyors és hatékony kommunikáció biztosítása érdekében, és felhívja a Bíróságot, hogy folytassa a cél eléréséhez szükséges intézkedések megtételét; üdvözli e tekintetben az „e-Curia” alkalmazás fokozott alkalmazását, és felszólítja a Bíróságot, hogy törekedjen arra, hogy a közeljövőben valamennyi eljárási iratot az említett alkalmazáson keresztül kelljen benyújtani; üdvözli, hogy 2016 óta valamennyi tagállam használja az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült hatékonyan felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és használatának előnyeire;

17.

megjegyzi, hogy a 2017-ben a Bíróság elé került ügyek száma (1 656 ügy) meghaladta a 2016-os szintet (1 604 ügy), és hogy a 2017-ben lezárt ügyek száma továbbra is magas (1 594 ügy, a 2016-ban lezárt 1 628 ügyhöz képest); megjegyzi, hogy az eljárások átlagos időtartama a 2016. évi 16,7 hónapról 2017-ben 16,3 hónapra csökkent; üdvözli a hatékonyság javítását, amely a lezárt ügyek éves számának 29,6 %-os növekedéséhez vezetett a 2010–2017 közötti időszakban, miközben az új ügyek száma folyamatosan nőtt;

18.

arra a megállapításra jut, hogy az EUB további kedvező eredményeket érhetne el, ha fontolóra venné az aktívabb egyedi ügykezelés irányába történő elmozdulást, az egyes ügyekhez igazított határidők alkalmazását és az igénybe vett humánerőforrás tényleges felhasználásának figyelemmel kísérését; hangsúlyozza, hogy ha az átlagos ügyintézési időt alapul vevő indikatív teljesítési határidők alkalmazása helyett ilyen alapon mérnék a teljesítményt, akkor a vezetés mind a problémás esetekről, mind a jól bevált módszerekről jobban tájékozódhatna; hangsúlyozza, hogy a kapott információt fel lehetne használni a teljesítményről szóló beszámolókészítés javítására is, ami által javulna az elszámoltathatóság és átláthatóbbá válna az EUB megfelelő működése és a rendelkezésére álló erőforrások felhasználása;

19.

elismeri a Bíróság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ügykezelési teljesítményének Számvevőszék általi felülvizsgálata nyomán tett ajánlásokat (1) követve javítsa az ügyek kezelésének hatékonyságát; üdvözli, hogy a Bíróság olyan időkereteket és nyomon követési eszközöket alakított ki, amelyek kifejezetten igazodnak bizonyos eljárástípusokhoz; megjegyzi, hogy az eljárások hossza csak egy tényező a sok közül, amelyet figyelembe kell venni egy bírósági rendszer értékelése során; felhívja a Bíróságot, hogy folytassa a teljesítménye növelésére irányuló munkát a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása révén, ügyelve arra, hogy ez ne veszélyeztesse az ítéletek minőségét, hatékonyságát és függetlenségét;

20.

kiemeli, hogy az EUB-nak kifogástalan minőségű ítéleteket kell hoznia észszerű határidőn belül, míg uniós intézményként biztosítania kell azt is, hogy a rendelkezésére álló közforrásokat a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használja fel;

21.

tudomásul veszi a Bíróság 2016. évi mentesítést követően nyújtott magyarázatát, amely szerint a törvénykezési szünet nem jelenti az igazságszolgáltatási tevékenység megszakítását; megjegyzi, hogy a bírák és a kabinetek a fehér heteket olyan kiemelt időszaknak tekintik, amikor saját ügyeiken dolgozhatnak, vagyis azokon, amelyekben előadó bíróként vesznek részt;

22.

üdvözli azt a kezdeményezést, hogy a tagállamok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak részvételével létrehozzák az Európai Unió Igazságügyi Hálózatát, az uniós ítélkezési gyakorlat és a tagállami ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében;

23.

üdvözli a Bíróság által a kommunikációs tevékenységek terén elért eredményeket, amelyek célja a láthatóság és a médiajelenlét növelése, ideértve a közösségi médiában való jelenlétének növelését és az újságírók számára szervezett tájékoztató szemináriumok szervezését; ösztönzi a Bíróságot, hogy továbbra is törekedjen a különböző kommunikációs csatornák legjobb kihasználására annak érdekében, hogy a polgárok körében növelje az általa végzett munka ismertségét;

24.

megjegyzi, hogy a személyzet létszámának a 2013–2017 közötti időszakban végrehajtott 5 %-os csökkentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodással (2) összhangban történt, melynek keretében a Bíróság hozzájárulása elérte a 98 álláshelyet; megállapítja, hogy időközben 130 új álláshelyet hoztak létre tekintettel a bírák és főtanácsnokok megnövekedett számára, 7 új álláshelyet biztonsági intézkedésekkel összefüggésben, 63 új álláshelyet Horvátország csatlakozásával összefüggésben és 9 új álláshelyet az ír nyelvre történő fordítás céljából;

25.

megjegyzi, hogy a személyzet csökkenése jelentős nyomást gyakorol egyes támogató szolgálatokra; különösen aggasztónak tartja, hogy a nyelvi szolgálatoknál 64 álláshely szűnt meg, ami a teljes létszámcsökkentés mintegy 60 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy az álláshelyek megszüntetése hatással volt a belső nyelvi termelési kapacitásra, és fokozta a szabadúszó fordítókkal folytatott együttműködést;

26.

üdvözli a kisegítő konferenciatolmácsok átcsoportosításával kapcsolatos intézményközi együttműködést, ezt azonban le kellett állítani, mivel a Bíróság módosította a konferenciatolmácsolással kapcsolatos megközelítését;

27.

üdvözli az álláshelyek magas betöltöttségi arányát valamennyi szolgálatnál (közel 98 %); megjegyzi azonban, hogy a belépő szintű besorolási fokozatokban járó alacsony alapilletmény, valamint a luxemburgi karrierfejlesztési lehetőségek korlátozottsága – az ott található intézmények alacsony száma miatt – közvetlen hatással van a Bíróság felvételi eljárásaira; üdvözli egy intézményközi munkacsoport 2017. novemberi létrehozását, amely 24 ajánlást fogalmazott meg a karrierlehetőségek és a munkaerő-felvételi rugalmasság javítását, az országon belüli befogadási és letelepedési feltételek javítását, az intézmény személyzete helyi közösségekbe való integrációjának javítását, valamint a kommunikáció javítását érintően;

28.

rámutat, hogy a meglévő jogi referensek rugalmasabb elosztása pozitív hatást gyakorolhatna a Bíróság általános hatékonyságára;

29.

megállapítja, hogy a vezető beosztásban lévő nők száma egy százalékkal nőtt (2017-ben 36 %, szemben a 2016-os 35 %-kal); felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is javítsa a nemek közötti egyensúlyt a vezető pozíciókban; üdvözli a vezetői és igazgatási készségek fejlesztésére irányuló kísérleti projektet, amelynek célja különösen a nők ösztönzése a vezetői álláshelyek megpályázására; ösztönzi a Bíróságot, hogy támogassa a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló intézkedéseket a személyzete körében, tekintet nélkül az érintettek nemi hovatartozására;

30.

üdvözli a rendelkezésre álló rugalmas munkafeltételek tekintetében a teljes személyzet számára szolgálatba lépéskor nyújtott tájékoztatást, továbbá hogy ezt a tájékoztatást a hasznos információk személyzet részére készült gyűjteményében is elérhetővé tették; üdvözli a Bíróság átlátható gyakorlatait a személyzet körében előforduló kiégéses esetekkel (burnout) kapcsolatban, és arra ösztönzi a Bíróságot, hogy értékelje a szervezeten belüli munkateher-elosztást, és ellenőrizze a feladatok és az erőforrások közötti egyezést;

31.

megjegyzi, hogy 2017-ben lezárásra került egy zaklatási panasz kivizsgálása érdekében 2016-ban indított fegyelmi eljárás; üdvözli a bizalmas tanácsadók hálózata tagjainak kinevezését, akikhez pszichológiai vagy szexuális zaklatás esetén tanácsért vagy segítségért lehet fordulni; ösztönzi a Bíróságot, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben;

32.

megismétli, hogy szorosan nyomon kell követni a földrajzi egyensúlyt, azaz a személyzet állampolgárság szerinti megoszlását az adott tagállam népességének az Unió teljes lakosságához viszonyított arányában, különösen vezetői beosztásokban; újra aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bíróság 56 osztályvezetője közül csak 15, és 13 igazgatója közül mindössze 2 származik olyan tagállamból, amely 2004. május óta csatlakozott az Európai Unióhoz; megjegyzi továbbá, hogy a Bíróság személyzetének 31 %-a származik e tagállamokból; ösztönzi a Bíróságot, hogy dolgozzon ki a földrajzi eloszlás kiegyensúlyozatlanságának javítására irányuló politikát, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

33.

üdvözli, hogy a Bíróság 2016 és 2017 között 57-ről 82-re növelte a fizetett szakmai gyakornoki helyek számát; üdvözli továbbá, hogy a Bíróság további 550 000 EUR-ós összeget kért erre a célra a 2019. évi költségvetésben; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bírói kabinetekben 2017-ben 215 gyakornok még mindig nem részesült javadalmazásban; felszólítja a Bíróságot, hogy valamennyi gyakornokának biztosítson megfelelő juttatást, hogy kielégítő módon kárpótolja a gyakornokokat erőfeszítéseikért, és ne erősítse meg a gazdasági alapon történő hátrányos megkülönböztetést;

34.

megjegyzi, hogy a bírák feladataik ellátása körén kívül is használhatnak hivatali gépjárműveket, és hogy az ilyen használat költségeit teljes mértékben a felhasználó viseli; megállapítja, hogy 2017-ben az ilyen gépkocsihasználat átlagos költsége személyenként 440 EUR-t tett ki, amelyet teljes egészében levontak a bírák járandóságaiból;

35.

megjegyzi, hogy a bírósági sofőrök 26 alkalommal vittek szolgálati gépjárművet a bírák származási országába úgy, hogy az érintett nem utazott a járműben, és hogy ezen utazásokhoz kapcsolódóan 53 vendégéjszaka költségét térítették vissza a sofőrök részére; megjegyzi továbbá, hogy 22 repülőjáratot, öt vonatutat és egy hajóutat vettek igénybe a sofőrök annak érdekében, hogy a bírákat hivatalos kiküldetéseik során elkísérjék a származási országukba; hangsúlyozza, hogy a sofőröknek csak kellően indokolt esetben kellene elkísérniük a bírákat a származási országukba;

36.

megjegyzi, hogy a Bíróság honlapján közzétettek egy, a bírák külső tevékenységeit tartalmazó listát; sajnálja, hogy ez a lista nem részletezi a felsorolt események célját, időpontját, helyszínét, valamint a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket, továbbá azt, hogy azokat a Bíróság vagy egy harmadik fél fizette-e; felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is tegye közzé a bírái külső tevékenységeit tartalmazó listát, de abban térjen ki a fent említett szempontokra is;

37.

ismételten felhívja a Bíróságot, hogy tegye közzé a honlapján valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy minden bíró rövid életrajza megjelent a honlapon, ezek azonban nem tartalmaznak információt az érintettek más szervezetekben vállalt tagságáról; megjegyzi, hogy a bíráknak az új magatartási kódexszel összhangban hivatalba lépésükkor pénzügyi érdekeltségeikről nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon bíróság elnökének, amelynek tagjai; felhívja a Bíróságot, hogy tegye közzé honlapján e nyilatkozatokat;

38.

üdvözli a Bíróság tagjaira vonatkozó magatartási kódex 2017. január 1-én hatályba lépett felülvizsgált változatát, és hogy ez új szabályokat ír elő az összeférhetetlenségi esetek megelőzése és a bírák függetlenségének biztosítása érdekében;

39.

megjegyzi, hogy a Bíróság igazgatása új szabályokat készít elő a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan a személyzet tagjai számára; megismétli a Bírósághoz intézett felhívását, hogy sürgősen hozzon létre és hajtson végre szigorú kötelezettségeket e tekintetben;

40.

kéri a Bíróságot, hogy vezessen be egyértelmű és szigorú szabályokat a szponzorálásra vonatkozóan, amelyek garantálják a rendezvények egyenlő kezelését, megjegyezve, hogy a Bíróság tagadta, hogy bármilyen támogató tevékenységet végzett volna, jóllehet ő bocsátotta a Nemzetközi Európai Jogi Szövetség (FIDE) rendelkezésére azt a 12 tolmácsot, aki 10 859,05 EUR-ós díjazás ellenében tolmácsszolgálatot látott el a szervezet 2018 májusában Portugáliában tartott 18. kongresszusán;

41.

megállapítja, hogy 2017-ben nem került sor visszaélés bejelentésére; üdvözli a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó új belső szabályok 2017. évi elfogadását; felhívja a Bíróságot, hogy biztosítsa, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a jogairól, például az új alkalmazottak érkezésekor a munkába állás részeként;

42.

üdvözli a Bíróság ambiciózus környezetvédelmi célok melletti elkötelezettségét, különös tekintettel a folyamatban lévő ingatlanprojektre, és ösztönzi e célkitűzések időben történő elérését; üdvözli, hogy 2017-ben túllépték a jelentős környezeti hatással járó ajánlattételi eljárások csökkentésére vonatkozó célkitűzést; üdvözli a zöld közbeszerzéssel foglalkozó intézményközi ügyfélszolgálat létrehozását; ösztönzi a Bíróságot, hogy folytassa hulladékgazdálkodásának javítását, energiahatékonyságának növelését és szénlábnyomának csökkentését;

43.

megjegyzi, hogy a Bíróság és a Törvényszék brit tagjainak megbízatása az Egyesült Királyság Unióból való kilépése pillanatában megszűnik; megjegyzi, hogy a kilépési megállapodás és az Egyesült Királyság jogának megfelelő rendelkezései által esetlegesen előidézett jogi problémákra tekintettel rövid és középtávon növekedhet a peres ügyek száma;

44.

megjegyzi, hogy a Közszolgálati Törvényszék egy korábbi tagját a Bíróság jelenleg különleges tanácsadóként alkalmazza, különösen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos ügyekben; megjegyzi, hogy kinevezésére az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 123. cikke (2) bekezdésének megfelelően került sor;

45.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bíróság személyzetének 63 brit tagja volt, köztük 36 tisztviselő, 24 ideiglenes alkalmazott és három szerződéses alkalmazott; üdvözli a Bíróság azon szándékát, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően eseti alapon mérlegeli a brit szerződéses és ideiglenes alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását; felhívja Bíróságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek ne kerüljenek bizonytalan helyzetbe;

(1) Európai Számvevőszék, 14/2017. sz. különjelentés: Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/105

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1422 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0322/2018) (2),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2019),

mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Számvevőszéknek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/106

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1423 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2019),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső könyvvizsgáló ellenőrzi annak érdekében, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre, mint az általa ellenőrzött szervekre; megállapítja, hogy a könyvvizsgálói vélemény szerint a Számvevőszék pénzügyi kimutatásai megbízható és valós képet adnak a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről;

megállapítja, hogy a Számvevőszék 2017-ben összesen 141 240 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2016-ban 137 557 000 EUR-val), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 97,73 %-ot ért el (2016-ban 99 %-ot);

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások (1. cím), valamint az épületekkel, bútorokkal, berendezésekkel kapcsolatos, illetve egyéb működési költségek (2. cím) tekintetében használják fel; felhívja a Számvevőszéket, hogy a kifizetések tekintetében folytassa a végrehajtási arányok javítását, különösképpen a 2. cím esetében, ahol a kifizetések a végleges előirányzatok 55,75 %-át és a kötelezettségvállalások 57,13 %-át tették ki (2016-ban a kifizetési arányok 52,8 %-os, illetve 53,8 %-os szinteket értek el);

megállapítja, hogy a személyzeti kiküldetésekhez rendelt előirányzatok aránya a végleges előirányzatok 87,98 %-át tette ki (2016-ban ez 93,76 % volt); üdvözli, hogy a Számvevőszék elkötelezett amellett, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban használják fel;

üdvözli, hogy a Számvevőszék részt vesz az integrált pénzügyi és tevékenységi tervezés intézményközi projektjében, amely az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezés részeként az első lépést jelenti a teljesítményalapú költségvetés-tervezés megvalósítása felé; felhívja a Számvevőszéket, hogy a következő éves tevékenységi jelentés keretében számoljon be az elért eredményekről a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának;

üdvözli a 29 legfőbb uniós ellenőrző intézmény és a tagállamok munkájáról, illetve szerepéről tájékoztatással szolgáló „Közpénzellenőrzés az Európai Unióban” internetes portál elindítását; felhívja a Számvevőszéket, hogy az internetes portálon tegyen közzé rövid tevékenységi jelentéseket, amelyek tényszerű adatokkal szolgálnak a Számvevőszék és a legfőbb ellenőrzési intézmények által készített elemzésekről, illetve a kézzelfogható eredményekről, többek között a költség-haszon elemzésekről és a beszedett összegekről;

tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat megvizsgálta a Számvevőszék 2013–2017-es időszakra vonatkozó stratégiájának végrehajtását, valamint az Elnökségi Igazgatóság működési struktúráját többek között a szoftverlicencek használata, illetve a kockázatkezelés kérdéskörével összefüggésben; üdvözli, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat véleménye szerint az érvényben levő irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárások észszerű bizonyosságot nyújtanak a Számvevőszék céljainak elérése tekintetében;

üdvözli, hogy a Számvevőszék – az előző mentesítés keretében megfogalmazott parlamenti ajánlással összhangban – 2018. március 31-ig közzétette végleges beszámolóját; arra ösztönzi a Számvevőszéket a mentesítési eljárás optimalizálása és gyorsítása érdekében, hogy eljárásainak egyszerűsítésével gondoskodjon arról, hogy éves tevékenységi jelentése is közzétételre kerüljön március 31-ig; javasolja, hogy a Számvevőszék következő véleményeiben vizsgálja meg, hogy a mentesítési eljárást milyen mértékben lehet lerövidíteni a javasolt intézkedések jóvoltából;

sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék 2012 óta egyetlen különjelentést sem tett közzé az összeférhetetlenségek egyes uniós ügynökségeken belüli kezeléséről; sürgeti a Számvevőszéket, hogy tegyen közzé éves különjelentést az összeférhetetlenségeknek az ágazati együttműködést folytató uniós ügynökségeken – nevezetesen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen (EASA), az Európai Vegyianyag-ügynökségen (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságon (EFSA), valamint az Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) – belüli kezelésről; megjegyzi, hogy a többi uniós ügynökséghez képest az ágazati együttműködést folytató uniós ügynökségek esetében magasabb az összeférhetetlenség kockázata;

10.

méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést; üdvözli a munkaprogramnak a Parlament Bizottsági Elnökök Értekezlete előtti ismertetését, amelynek keretében a Parlament valamennyi állandó bizottsága felkérést kap arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a lehetséges ellenőrzési feladatokra vonatkozóan; üdvözli, hogy a Számvevőszék munkájára e javaslatok mintegy kétharmada hatást fog gyakorolni; megállapítja, hogy 60, Parlamentnek címzett előadást tartottak, és hogy számos kétoldalú találkozóra is sor került;

11.

megállapítja, hogy az igazgatási kiadások terén az ellenőrzési kockázat alacsony szintű, és hogy a becsült hibaarány több éve a lényegességi küszöb alatti; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ennél fogva úgy véli, hogy a vizsgált ügyletek száma elegendő ahhoz, hogy ellenőrzése tekintetében következtetéseket lehessen levonni; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az éves jelentések „Igazgatás” címet viselő, 10. fejezetében szereplő megfontolások által lefedett területek csak igen korlátozott felülvizsgálatot tesznek lehetővé az egyes intézmények igazgatási kiadásait érintő hiányosságok esetében; sajnálatosnak tartja, hogy mivel a Számvevőszék 2017. évi ellenőrzése nem terjedt ki a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság igazgatási kiadásainak vizsgálatára, az említett intézményeknek az „Igazgatás” területe kapcsán megfogalmazott 2014. évi ajánlásokhoz képest elért eredményeiről a Számvevőszék nem végzett elemzéseket; felhívja a Számvevőszéket, hogy mielőbb végezze el az említett ajánlások nyomon követését, a jövőben pedig a szóban forgó fejezetben megfogalmazott ajánlásokat gyorsabb ütemben kövesse nyomon;

12.

üdvözli a Számvevőszék más közintézményekkel és érdekeltekkel folytatott együttműködését; elismeréssel veszi tudomásul a legfőbb ellenőrzési intézmények vezetői közötti együttműködést, valamint hogy 2018-tól kezdődően közös munkaterv elfogadására kerül sor; támogatja továbbá, hogy a képzési kínáltának bővítését célzó politikájával összefüggésben a Számvevőszék partnerségi együttműködést alakított ki különböző egyetemekkel;

13.

üdvözli, hogy a Számvevőszék 2014-ben megfogalmazott ajánlásainak 92 %-át 2017 végére végrehajtották, csakúgy mint a 2017-ben kibocsátott ajánlások 53 %-át;

14.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében a Számvevőszék köteles gondoskodni arról, hogy a különjelentések megfelelő – általában 13 hónapot meg nem haladó – időtartamon belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek; megállapítja, hogy 2017-ben átlagosan 14,6 hónap telt el az ellenőrzési feladatok megkezdése és a különjelentések elfogadása között, továbbá hogy a különjelentések összeállítására célként előírt 13 hónapos időkeretet az előző évben is túllépték; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2017-ben közzétett különjelentések közül mindössze nyolc (29 %) esetében tartották be a célként kitűzött 13 hónapos határidőt; megállapítja, hogy a közzétételig számított idő átlagosan 16 hónap volt, ami mintegy két hónappal rövidebb a 2016-os időtartamnál, ennek alapján pedig felhívja a Számvevőszéket, hogy javítson teljesítményén, de anélkül, hogy veszélyeztetné a különjelentések minőségét és ajánlásainak célzott jellegét;

15.

érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék egyre nagyobb mértékben vonja be fő tevékenységébe a fordítókat, további szinergiákat teremtve ezáltal az ellenőrökkel; megjegyzi, hogy a fordítók a különjelentések és az éves jelentés megszövegezésében, valamint 38 helyszíni ellenőrzés során nyújtottak segítséget az ellenőröknek;

16.

üdvözli a Számvevőszék „Egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé” kommunikációs stratégiáját, valamint a Számvevőszéknek a láthatóság és a médiajelenlét növelését, többek között a közösségi médiában való jelenlétének növelését célzó kommunikációs tevékenységeit; üdvözli az átfogó közösségimédia-elemzések arra irányuló használatát, hogy megfelelőbb módon fel lehessen mérni, hogy milyen mértékben sikerül elérni a célcsoportokat, illetve hogy sikeresek voltak-e a médiakampányok; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy továbbra is törekedjen a különböző kommunikációs csatornák legjobb kihasználására annak érdekében, hogy az uniós polgárok körében növelje az általa végzett munka ismertségét;

17.

üdvözli, hogy a szolgálati gépjárműveknek a Számvevőszék tagjai, valamint a főtitkár általi használatáról a Számvevőszék részletes – a használatot a gépjárműveket igénybe vevők, a megtett távolságok és a kifizetett költségek szerinti bontásban bemutató – áttekintéssel szolgált a 2017. évi mentesítési eljárás keretében; megállapítja, hogy más-más rendszer alkalmazandó a kiküldetési megbízáson alapuló utazások, illetve a hivatalos feladatok ellátása közbeni egyéb – évi 10 000 km visszatérítési felső határon belüli – utazások esetében; megjegyzi továbbá, hogy minden további utazás esetében a tagok, illetve a főtitkár köteles viselni a felmerülő egyéb kapcsolódó költségeket; megjegyzi, hogy a szolgálati gépjárművek teljes használatán belül 17 %-os részarányt képvisel a nem szolgálati célokra történő igénybevétel; megállapítja, hogy – miként azt a Számvevőszék a 2017. évi mentesítési eljárás keretében kijelentette – a tagok hivatalos kiküldetései és protokolláris útjai során szolgálatot teljesítő gépkocsivezetők különböző adminisztratív feladatokat is ellátnak; felhívja a Számvevőszéket, hogy végezzen részletes elemzést a „hivatali feladatok ellátása közbeni egyéb utazások” kategóriájába tartozó utazásokról;

18.

üdvözli, hogy a 81–2016. számú határozat, amely a hivatalos feladatok ellátása közbeni utazások esetében 15 000 km-ről 10 000 km-re csökkentette a visszatérítések éves felső határát, hozzávetőlegesen 15 %-os megtakarítást eredményezett; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az adminisztráció és a dokumentáció szempontjából a jelenlegi rendszer még mindig aránytalanul nagy terhet jelent; felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen lépéseket a további egyszerűsítés érdekében, egyúttal pedig javítsa az elszámolásokra szolgáló rendszer megbízhatóságát; javasolja, hogy a megtett távolságon alapuló jelenlegi rendszer alkalmazása helyett a Számvevőszék tagjai kapjanak havi, a szolgálati gépjárműveik listaárához viszonyítva arányosan kiszámított juttatást;

19.

megjegyzi, hogy egyes szolgálati gépjárművekhez biztosítanak üzemanyagkártyákat is, amelyeket a szóban forgó gépjárművek vezetői a kiküldetések során felhasználhatnak üzemanyag-vásárláshoz, illetve az autópályadíjak kifizetéséhez; megállapítja, hogy a Számvevőszék tagjai és a főtitkár saját diplomáciai gépjárműveik tekintetében is igényelhetnek üzemanyagkártyát, de ebben az esetben az üzemanyag teljes tényleges költségét ők maguk fizetik;

20.

megállapítja, hogy a Számvevőszéknek az intézmény és a személyzet biztonságának megerősítését célzó, folyamatban lévő projektje a terv szerint haladt; megjegyzi, hogy immár működik az új biztonsági ellenőrző központ, valamint a munkatársak és látogatók számára kiépített külső akkreditációs és beléptető központ;

21.

üdvözli, hogy a Számvevőszék megszerezte a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (ESMA) szerinti hitelesítést; üdvözli a Számvevőszéknek a hulladékgazdálkodása javítására, az energiahatékonysága növelésére és a karbonlábnyoma csökkentésére irányuló intézkedéseit, és ösztönzi, hogy e tekintetben tegyen további erőfeszítéseket; üdvözli az energiaköltségek tetemes csökkenését;

22.

megjegyzi, hogy a személyzet létszámát a 2013–2017 közötti időszakban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak (1) megfelelően 5 %-kal csökkentették, és ezzel a Számvevőszék hozzájárulása összességében elérte a 45 álláshelyet; megjegyzi, hogy a 2013–2017-es időszakra megállapított célkitűzéshez képest a Számvevőszék egy álláshellyel többet szüntetett meg; megállapítja, hogy a szerződéses alkalmazottak száma ugyanezen időszakban 59-ről 73-ra emelkedett, aminek hátterében elsősorban a Számvevőszék épületeiben alkalmazott biztonsági intézkedések megerősítése állt; megállapítja, hogy a Számvevőszék az informatikai eszközök használata és a digitalizáció révén, valamint azáltal, hogy több feladat ellátását is kiszervezte a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalához, egyszerűsítette az eljárásokat a létszámleépítési célok elérése érdekében;

23.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség által kiadott ajánlások teljesítése érdekében törekszik arra, hogy ellenőrei szakmai képzéséhez évente átlagosan 40 órát (öt napot) biztosítson; megállapítja, hogy 2017-ben – az ellenőrönkénti 6,7 napos átlaggal – a célt túlteljesítették;

24.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyzet által betegszabadságként kivett napok száma a 2015-ös (687 fős személyi állományra számított) összesen 8 636 napról 2017-ben (a 677 főt tömörítő személyi állomány esetében) 10 327 napra nőtt; üdvözli, hogy a Számvevőszék az átláthatóság politikáját követi a 2017-es évben felmerült, munkavállalói kiégések száma kapcsán; felhívja a Számvevőszéket, hogy ismerje el ezt az aggasztó tendenciát, és készítsen cselekvési tervet a személyzet jóllétének javítása céljából, és ezzel fokozza az alkalmazottak jóllétének, illetve munkája és magánélete közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseit;

25.

megjegyzi, hogy a belépő szintű besorolási fokozatokban járó alacsony alapilletmény, valamint a luxemburgi szakmai előmeneteli lehetőségeknek a – Luxemburgban található intézmények alacsony száma miatti – korlátozottsága közvetlen hatással van a Számvevőszék felvételi eljárásaira; üdvözli, hogy 2017 novemberében intézményközi munkacsoportot hoztak létre, amely 24 ajánlást fogalmazott meg a karrierlehetőségek és a munkaerő-felvételi rugalmasság javítását, az országon belüli befogadási és letelepedési feltételek kedvezőbbé tételét, az intézmény személyzete helyi társadalomba való integrációjának, valamint a kommunikáció javítását érintően;

26.

üdvözli, hogy 2017-ben az ellenőrök és adminisztratív munkatársak körén belül a nők 43 %-os részarányt képviseltek, és hogy az esélyegyenlőségi politika 2013–2017-es időszakra szóló cselekvési tervével összefüggésben az előléptetési eljárások esetében elérték a nemek közötti egyensúlyt; megjegyzi, hogy az ellenőrzési kamarákban vezetői tisztséget betöltő nők aránya a 2015. évi 7 %-ról 2017-re közel 20 %-ra bővült; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2017-ben a 11 igazgatóból mindössze 2, a 29 kabinetvezetőből pedig csupán 7 volt nő; üdvözli a 2018–2020-as időszakra szóló esélyegyenlőségi cselekvési terv elfogadását, és felhívja a Számvevőszéket, hogy a vezetői testületek tekintetében folytassa a nemek közötti egyensúly javítása érdekében megkezdett munkáját;

27.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy – a 2018. május 1-jei tényállás szerint – a 28 számvevőszéki tag közül mindössze 6 volt nő; emlékeztet arra, hogy „A Számvevőszék jövőbeli szerepéről – A Számvevőszék tagjainak kinevezési eljárása: konzultáció az Európai Parlamenttel” című, 2014. február 4-i európai parlamenti állásfoglalásban (2) a Parlament hangsúlyozta a nemek közötti egyensúly számvevőszéki tagságon belüli hiányának problémáját, továbbá sürgeti a tagállamokat, hogy a jövőben betöltendő álláshelyek tekintetében aktívabban ösztönözzék a nőket a tisztségek megpályázására; megismétli, hogy a kinevezési eljárás során a Tanácsnak legalább két jelölt – egy nő és egy férfi – nevét kell a Parlament elé terjesztenie;

28.

megállapítja, hogy 2017-ben nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy zártak le zaklatási ügyet; üdvözli, hogy a Számvevőszék különböző intézkedéseket tesz – többek között képzéseket tart az új munkatársak számára – annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi zaklatással kapcsolatosan; elismeréssel nyugtázza, hogy eljárásokat és szankciókat terveznek a személyzet tagjaival és a számvevőszéki tagokkal szembeni panaszok nyomon követésére; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának eredményességét, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben;

29.

megjegyzi, hogy 2017-ben nem voltak visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetek; megjegyzi, hogy a visszaélést bejelentő – belső és külső – személyek tekintetében a Számvevőszék Jogi Szolgálata jár el mint közzétételi, tanácsadó és bejelentő szerv; megjegyzi továbbá, hogy működtetnek egy etikai tanácsadókból álló hálózatot a szabálytalanságokkal kapcsolatos információszolgáltatással összefüggő tanácsadás céljából, miként azt a Számvevőszék eljárási szabályzata is előírja; kiemeli, hogy a személyzet minden egyes tagja köteles mind a csalárd, mind a nem csalárd szabálytalanságokról jelentést tenni a Számvevőszék Jogi Szolgálatának; felhívja a Számvevőszéket, hogy a megfelelő vizsgálatok lehetővé tétele érdekében védje meg a szabálytalanságokat jelentő munkatársak személyazonosságát; felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon arról, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tájékoztatást kapjon – például az új alkalmazottaknak tartott eligazítások alkalmával – a jogairól; üdvözli a 2018 októberében közzétett számvevőszéki véleményt, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2018. április 23-án közzétett bizottsági irányelvjavaslatot követte; hangsúlyozza a személyzet körében végzett figyelemfelhívás és képzés fontosságát egy olyan pozitív és bizalmon alapuló környezet kialakításának eszközeként, ahol a visszaélések bejelentése a szervezeti kultúra elfogadott része;

30.

megjegyzi, hogy 2017-ben az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (a továbbiakban: OLAF) a Számvevőszék – szemben a 2016. évi 11-hez képest – 13 csalásgyanús, a 2016-os és 2017-es pénzügyi évekre irányuló megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek, illetve más ellenőrzési feladatok elvégzése során észlelt esetet továbbított; üdvözli a Számvevőszék és az OLAF közötti folyamatban lévő, új igazgatási megállapodásról szóló tárgyalásokat; kéri, hogy továbbra is tájékoztassák az OLAF-fal kialakított kapcsolatok alakulásáról, valamint a tervezett Európai Ügyészséggel való együttműködés előkészítéséről;

31.

sajnálatosnak tartja, hogy a számvevőszéki tagok anélkül maradhatnak távol a Számvevőszéktől, hogy kötelesek lennének indokolással szolgálni, illetve egynapos vagy többnapos szabadságot kérelmezni; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék bevezette a jelenléti ív alkalmazását a tagjelenlét számvevőszéki, kamarai és bizottsági üléseken történő rögzítése érdekében; megjegyzi, hogy a Számvevőszék minden ilyen jellegű találkozó ülésnaptárát nyilvánosságra hozza honlapján; felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítsa ki a tagok éves szabadságának, betegszabadságának, illetve egyéb okokra visszavezethető munkahelyi hiányzásának nyilvántartását szolgáló eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tagok által kivett valamennyi szabadság ténylegesen rögzítésre kerüljön; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat gyengítheti az uniós polgároknak és intézményeknek a Számvevőszékbe vetett bizalmát;

32.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 285. cikke értelmében a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és kizárólag az Unió általános érdekében járnak el; aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy jelenleg önkéntes jellegű az e kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatos nyilatkozattétel, és sürgeti a Számvevőszéket, hogy a tagok külső tevékenységeit illetően alakítson ki szigorúbb ellenőrzést, továbbá hogy gondoskodjon arról, hogy a tagok az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett érdekeltségi nyilatkozatokat nyújtsanak be; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi eljárásokat, beleértve az etikai bizottságot is, meg kell erősíteni, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség; üdvözli a Számvevőszék etikai keretrendszerének folyamatban lévő, külső szakértői értékelését, és kéri, hogy az értékelés eredményeiről folyamatosan tájékoztassák;

33.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kiküldetési megbízásokban feltüntetendő információk a múltban nem voltak kellően tág körűek, ami nem tette lehetővé a Számvevőszék számára annak értékelését, hogy a számvevőszéki tagok által tervezett tevékenység a Számvevőszék számára releváns területhez tartozott-e; felhívja a Számvevőszéket, hogy az esetleges visszaélések megelőzése érdekében ennek megfelelően bővítse ki a feltüntetendő információk körét, és a végrehajtott változtatásokról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak; megállapítja, hogy a tagok hivatalos kiküldetéseire irányadó szabályok (3) számvevőszéki felülvizsgálata nyomán a Számvevőszék negyedévente közzéteszi a tagok kiküldetéseivel kapcsolatos információkat;

34.

érdeklődéssel állapítja meg ugyanakkor, hogy a személygépkocsik és gépkocsivezetők – immár egy központi csoport által kezelt – igénybevételére vonatkozó új szabályok (4), a kiküldetési költségekre irányadó új szabályok (5), valamint a Számvevőszék tagjainak reprezentációs költségeire alkalmazandó új szabályok (6) elfogadásával, továbbá azáltal, hogy a Számvevőszék tagjainak kiküldetései kapcsán felmerülő kiadások tekintetében immár a főtitkár jár el mint megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (7),és hogy ugyanazon rendszer alkalmazandó, mint az intézmény többi munkatársa kiküldetéseinek kezelése esetében, 2016 októbere óta a Számvevőszék megkezdte az utazási költségekkel és a szolgálati gépjárművek kezelésével kapcsolatos belső kontrollok és pénzügyi eljárások megerősítését;

35.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2012–2018-as időszakra vonatkozóan határozatot hozott, mely szerint átfogó belső ellenőrzést végez minden egyes számvevőszéki tag, a főtitkár és az igazgatók esetében a kiküldetések kapcsán felmerült költségek, valamint a szolgálati gépjárművek igénybevétele tekintetében az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint az ilyen jellegű szabálytalanságokkal érintett összegek beszedése érdekében; kéri, hogy az ellenőrzés befejezését követően haladéktalanul tájékoztassák az eredményekről, és felhívja a Számvevőszéket, hogy késedelem nélkül tegyen meg minden szükséges intézkedést az esetleges, e folyamat során azonosított hiányosságok orvoslása érdekében; felhívja továbbá a Számvevőszéket, hogy nyújtsa be a megvalósult kiküldetések éves jegyzékét, amely minden egyes kiküldetés esetében feltünteti a kiküldetés időpontját, összköltségét, valamint célját;

36.

emlékeztet a 2014. február 4-i parlamenti állásfoglalásban jóváhagyott, a Számvevőszék tagjainak tagállamok és Tanács általi kinevezésére vonatkozó, ajánlásként megfogalmazott kritériumrendszerre; kiemeli, hogy a magas szintű feddhetetlenség és erkölcsösség fontos kritérium, és hogy a jelöltek nem tölthetnek be választott tisztségeket, illetve nem láthatnak el politikai pártokhoz kapcsolódó feladatokat a kinevezés időpontjától kezdődően; meglátása szerint a kiválasztási eljárás további módosításra szorul annak biztosítása érdekében, hogy a jelöltek megfelelő képzettséggel rendelkezzenek és megfeleljenek a vonatkozó feltételeknek; javasolja, hogy a számvevőszéki tagok független előzetes kiválasztási eljárásához az Európai Bíróság bíráinak előzetes kiválasztási eljárása szolgáljon mintaként;

37.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem fog jelentős hatást gyakorolni a Számvevőszék szervezeti felépítésére és emberi erőforrásaira; üdvözli a Számvevőszék azon döntését, hogy eseti alapon mérlegeli a brit ideiglenes és szerződéses alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását, és nem bocsátja el e munkatársait pusztán amiatt, hogy nem rendelkeznek tagállami állampolgársággal; felhívja a Számvevőszéket, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek számára bizonyosságot tudjon nyújtani; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék egyesült királyságbeli tagja 2019. április 1-jével kilép a szolgálati kötelékből, és hogy – a mandátum lejárata előtti nyolc hónappal történő – távozásának költségvetési vonzata mintegy 108 000 EUR-t fog kitenni.

(2) HL C 93., 2017.3.24., 6. o.

(3) A Számvevőszék tagjainak kiküldetési költségeiről szóló, 61–2017. számú 2017. december 14-i határozat.

(4) Az igazgatási bizottság 2016. október 6-án, csütörtökön tartott, 218. ülésének jegyzőkönyve, 7. pont.

(5) A Számvevőszék tagjainak kiküldetési költségeiről szóló, 61–2017. számú 2017. december 14-i határozat.

(6) A tagok reprezentációs költségeinek igazgatási szabályairól szóló, 60–2017. számú december 14-i határozat.

(7) A költségvetés végrehajtására vonatkozó belső rendelkezésekről szóló, 58–2017. számú 2017. december 14-i európai számvevőszéki határozat; a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők feladat- és felelősségi körét meghatározó alapszabályról szóló, 59–2017. számú 2017. december 14-i számvevőszéki határozat.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/111

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1424 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0327/2018) (2),

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164–167. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118. és 260–263. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2019),

mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL L 248., 2018.10.3., 128. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/112

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1425 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2019),

üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint az általános hibaarány a többéves pénzügyi keret 5. fejezetben (Igazgatás) – beleértve az Európai Külügyi Szolgálat költségvetését is – továbbra is viszonylag alacsony (2017-ben megközelítőleg 0,5 %) volt;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem állapított meg lényeges hibaszinteket az EKSZ éves tevékenységi jelentésében;

megjegyzi, hogy bármely, az EKSZ-szel kapcsolatos konkrét problémáról a Számvevőszék jelentést tett, ellentétben a korábbi évekkel;

Elismeréssel veszi tudomásul, hogy a legtöbb tekintetben végrehajtották a személyzet személyes helyzetének és adatainak időben történő frissítésére szolgáló ellenőrző rendszer javításával kapcsolatos korábbi ajánlásokat, tekintetbe véve a családi támogatások kiszámítására gyakorolt esetleges hatást; úgy véli azonban, hogy a családi támogatások kezelésével kapcsolatos, következetességre vonatkozó ellenőrzések folyamatos figyelmet igényelnek;

üdvözli az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a küldöttségek közbeszerzési eljárásait, beleértve a közbeszerzési irányítási eszköz telepítését, az alacsony és közepes értékű szerződésekre vonatkozó beszerzési terv kidolgozását, valamint a pályázati dokumentumok és képzések szabványainak kidolgozását; úgy véli, hogy a közbeszerzések terén feltárt korábbi hiányosságok és a biztonsági szolgálatok irányítása továbbra is folyamatos figyelmet és nyomon követést igényelnek;

kéri az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a küldöttségek közbeszerzési eljárásainak javítására irányuló, fent említett erőfeszítések révén elért eredményekről, különösen a PPMT (közbeszerzési irányítási eszköz) rendszer és az elektronikus közbeszerzés, valamint az eTendering eljárások eredményeiről;

megjegyzi, hogy mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozó előzetes ellenőrzések során feltárt hibák okai azonos jellegűek, nevezetesen az igazoló dokumentumok hiánya, ahogy a korábbi években is; megjegyzi, hogy az EKSZ utólagos ellenőrzése első alkalommal foglalta magában az év végi kiadásokat (2016. november–december);

megállapítja, hogy 2017-ben az összes küldöttségi iroda – beleértve az EFA küldöttségeket is – közös általános költségeit (bérleti díj, biztonság, takarítás és egyéb általános költségek) teljes egészében az EKSZ költségvetési soraiból finanszírozták, a második egymást követő évben;

megjegyzi, hogy az előirányzatok átvitele 2017-ben nőtt, és 85 911 000 EUR-t tett ki (szemben a 2016. évi 77 450 000 EUR-al); emlékeztet arra, hogy a következő évre történő átvitel kivételes esetekben és szigorú feltételek mellett valósulhat meg;

10.

megjegyzi, hogy az EKSZ teljes költségvetése a 2017. évi pénzügyi évben 660 millió EUR volt, ami 2016-hoz képest 3,75 %-os növekedést jelent;

11.

megjegyzi, hogy 54,9 millió EUR összegű hozzájárulás folyt be az Európai Fejlesztési Alaptól (EFA) és a vagyonkezelői alapoktól; a további átvitelek és a visszavont kötelezettségvállalások nyomán felszabaduló előirányzatok összesen 59,7 millió EUR-t tettek ki (beleértve a pénzügyi év címzett bevételeit is); megjegyzi, hogy 2017 végén a kötelezettségvállalások végrehajtása 52,6 millió EUR-t (88,1 %), a kifizetéseké pedig 46,5 millió EUR-t (78,0 %) tett ki; megjegyzi, hogy a fel nem használt EFA-hiteleket külső címzett bevételként a következő évre viszik át, és az előirányzatok nem csökkennek;

12.

tudomásul veszi, hogy a székhely költségvetése 236,7 millió EUR volt, amelyből 153,8 millió EUR-t (azaz 64,6 %-ot) a tisztviselők és a külső személyzet fizetésére és egyéb juttatásaira, 32,2 millió EUR-t (azaz 14 %-ot) az épületekre és az azokkal kapcsolatos költségekre, és 33 millió EUR-t (azaz 14 %-ot) a helyi informatikai rendszerekre, valamint berendezésekre és bútorokra irányoztak elő;

13.

kéri, hogy az EKSZ ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak; sürgeti az EKSZ-t, hogy küldje el a mentesítésért felelős hatóságnak a 2017-ben kötött ingatlanszerződések jegyzékét, tájékoztatva többek között a szerződések részleteiről, valamint arról, hogy mely országban és mennyi időre kötötték a szerződést, ahogyan azt a 2011-es éves tevékenységi jelentésében is tette; kéri az EKSZ-t, hogy ugyanilyen részletesen számoljon be az ingatlanszerződésekről a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében;

14.

megállapítja, hogy a küldöttségek 423,3 millió EUR-s költségvetése a következőképpen oszlott meg: 116,1 millió EUR (azaz 27,4 %) a tisztviselők javadalmazására, 165,6 millió EUR (39,1 %) az épületekkel kapcsolatos költségekre, 68,5 millió EUR (16,2 %) a külső személyzetre és a külső szolgáltatásokra, 27,9 millió EUR (6,6 %) az alkalmazottakhoz kapcsolódó egyéb kiadásokra és 45 millió EUR (10,6 %) az egyéb igazgatási kiadásokra; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 196,4 millió eurót (2016-ban 185,6 millió EUR, 2015-ben pedig 204,7 millió EUR) utalt át a Bizottság uniós küldöttségekbe kiküldött személyzetének adminisztratív költségeire, ez utóbbi felosztása a következő volt: a Bizottság V. fejezete számára 49,6 millió EUR, az operatív program igazgatási sorai számára 91,8 millió EUR, és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) és a vagyonkezelői alapok számára 55 millió EUR (2016-ban 45,4 millió EUR); megjegyzi, hogy 2017-ben a vagyonkezelői alapok első alkalommal járultak hozzá ezekhez az adminisztratív költségekhez;

15.

elismeri, hogy a küldöttségek bizottsági alkalmazottaihoz kapcsolódó műveleteket finanszírozó költségvetési sorok száma (a bizottsági költségvetés különböző fejezeteiből származó 34 különböző költségvetési sor, valamint az EFA-alapok) növeli a költségvetési gazdálkodás összetettségét; emlékeztet arra, hogy ezt a témát a 2018. április 18-i mentesítési jelentés (1) is tárgyalta, és tudomásul veszi, hogy a költségvetési tételek csökkentése révén való egyszerűsítés összetett probléma; ezért arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy továbbra is működjön együtt a Bizottsággal a költségvetési sorok egyszerűsítése érdekében, amikor csak lehetséges, a költségvetési gazdálkodás összetettségének csökkentése érdekében;

16.

megjegyzi, hogy a küldöttségvezetők 2017-ben megbízhatósági nyilatkozatot adtak ki; megállapítja, hogy a szíriai küldöttség vezetője kivételével valamennyi küldöttségvezető fenntartás nélkül nyilatkozatot nyújtott be; elismeri, hogy a szíriai küldöttséget jelenleg evakuálják, és a küldöttség jelezte, hogy cselekvési tervet dolgozott ki azon problémák enyhítésére, amelyekkel a háborús övezetben való működés miatt szembesült; megjegyzi, hogy a fenntartást az EKSZ teljes költségvetésének összegeire tekintettel nem tekinti jelentősnek;

17.

megállapítja, hogy az EKSZ 2017. évi végleges költségvetése 660 millió EUR volt, amelyet az év végi adatok alapján a kötelezettségvállalások tekintetében 99,7 %-os arányban (mint 2016-ban) és a kifizetések tekintetében pedig 86,7 %-os arányban (2016-ban 87,5 %) hajtottak végre;

18.

megjegyzi, hogy az EKSZ igazgatási költségvetésében szereplő összes átcsoportosítás értéke 14,4 millió EUR-t tett ki, amelyből a legnagyobb összeg az afgán biztonságra vonatkozó előzetes szerződés volt; megjegyzi továbbá, hogy az átcsoportosítások az EKSZ székhelyének költségvetését 5,1 millió EUR-val csökkentették, és ennek megfelelő összeggel növelték a küldöttségi költségvetést;

19.

megjegyzi, hogy a 2017. évi költségvetés-növekedés 1,3 %-át a biztonsági beruházások finanszírozására fordították a biztonsági csomag végrehajtásával összefüggésben, ami magában foglalta a regionális biztonsági tisztviselők hálózatának megerősítését és páncélozott járművek beszerzését, összhangban az EKSZ gondossági és helyszíni biztonsági kötelezettségével, továbbá a kiberbiztonsági stratégiára, valamint a személyzet biztonságával kapcsolatos folyamatos képzésre, a küldöttségek és a központok potenciális fenyegetéseire és vészhelyzeteire adott válaszlépésként; üdvözli az eddig elért eredményeket, de arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy foglalkozzon különösen az olyan fennmaradó kihívásokkal, mint például az informatikai biztonsági eszközök frissítésének szükségessége; felhívja továbbá az EKSZ-t, hogy működjön együtt a tagállamokkal egy közös megközelítés kidolgozása és a biztonsági rendszerek más intézményekkel és tagállamokkal való hatékonyabb összekapcsolása érdekében;

20.

üdvözli az EKSZ erőforrásainak és tényleges felhasználásuk elemzésére szolgáló éves felülvizsgálati mechanizmust, tekintettel az új operatív vagy politikai prioritások vagy további kihívások miatt szükségessé váló, közelgő személyzeti átcsoportosításokra;

21.

megjegyzi, hogy a belső kontrollrendszer 2017. évi felülvizsgálata kellő mértékben biztosította arról az EKSZ vezetőségét a valamennyi belső kontrollnak való megfelelés szintjét illetően; megjegyzi azonban, hogy az EKSZ belső ellenőrzési rendszerének leggyengébb három belső ellenőrzési standardja továbbra is a „személyzeti allokáció és mobilitás”, az „üzletmenet-folytonosság” és a „dokumentumkezelés”; aggodalommal állapítja meg, hogy az „üzletmenet folytonossága” – mind a megfelelés, mind a hatékonyság tekintetében – több éve problematikus, és különösen fontos a küldöttségek esetében;

22.

üdvözli, hogy a Számvevőszék 2016. évi ajánlásával összhangban a 2016. évi 83-ról 2017-ben 73-ra csökkent azon küldöttségek száma, amelyek meghaladják a személyenként legfeljebb 35 m2 maximális területet; üdvözli az IMMOGEST ingatlankezelési eszköz elindítását, valamint a belső és külső szakértők bevonását az ingatlankezelés támogatása terén, különösen a küldöttségek vonatkozásában; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa az Európai Külügyi Szolgálat épületeinek világszerte történő kezeléséről szóló számvevőszéki különjelentésben (2) foglalt ajánlások végrehajtását, amennyiben az lehetséges, észszerű és hatékony az uniós költségvetés szempontjából, és tájékoztassa a Parlamentet az elért eredményekről;

23.

üdvözli, hogy az EKSZ 7 új, az épületek közös bérlését célzó projektet hozott létre 6 különböző tagállammal, és megállapítja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a közös bérleti rendszerek iránt, amit 14 új, nem csak a tagállamokkal, hanem a FRONTEX-szel vagy az EASO-val is megkötött, közös megállapodás is tanúsít; megjegyzi, hogy a közös bérleti megállapodások hozzájárultak az épületek átlagos területének csökkentéséhez, hogy közelebb kerüljenek az előírt 35 m2/személy értékhez; úgy véli, hogy a közös bérlés költséghatékony, és üdvözli, hogy ez a megoldás támogatja az Unió és tagállamai harmadik országokkal szembeni közös képviseletét; felkéri az EKSZ-t, hogy a költségek nyomon követésének részeként terjessze ki ezeket az egyetértési megállapodásokat egyéb uniós jogalanyokra, így a KBVP-missziókra; felkéri az EKSZ-t, hogy a közös bérletek esetében vezesse be a költségek behajtásának hatékony kezelését;

24.

tudomásul veszi, hogy az EKSZ a bérlés helyett inkább az épületek küldöttségei számára való megvásárlását részesíti előnyben; kéri az EKSZ tájékoztatását bármely, átfogó, valamennyi uniós küldöttségről szóló elemzés eredményeiről annak meghatározása céljából, hogy melyik országban lenne költséghatékonyabb, ha a küldöttségek az iroda- és lakóépületeket bérlés helyett megvásárolnák; megjegyzi, hogy a saját tulajdonban lévő épületek aránya 2017-ben 18 %-ot tett ki;

25.

emlékeztet annak fontosságára, hogy a küldöttségek valamennyi területen eredményorientált támogatásban részesüljenek, és kéri az EKSZ-t, hogy számoljon be a regionális európai központtal kapcsolatos tapasztalatokról és arról, hogyan ítéli meg e keret más földrajzi területekre történő kiterjesztésének lehetőségeit; üdvözli a küldöttségek támogatása érdekében, különösen az új horizontális koordinációs osztályon keresztül tett fokozott erőfeszítéseket, amelyek hozzájárulnak a küldöttségek által végzett – különösen a nagy értékű közbeszerzésekkel kapcsolatos – feladatok általános megbízhatósági szintjének megerősítéséhez;

26.

elengedhetetlennek tartja, hogy a küldöttségek vezetőit a kiküldetést megelőző szakaszban, az ad hoc szemináriumok vagy a nagykövetek éves konferenciája alkalmával rendszeresen emlékeztessék arra, hogy – politikai funkciójukon túlmenően – kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EKSZ megbízhatósági láncának konszolidációja terén, valamint általános elszámoltathatóságukra az igazgatási kiadások és projektek portfólióinak kezelése tekintetében; úgy véli, hogy az uniós intézményben szerzett tapasztalatot előnynek kell tekinteni a küldöttségek vezetőinek kiválasztásakor;

27.

üdvözli az ellenőrzésekkel kapcsolatos, 2017-ben bevezetett új megközelítést, amely ígéretesnek mutatkozik a küldöttségek irányításának támogatását, valamint a nagyobb koherencia előmozdítását és a küldöttségek munkájának egyszerűsítését illetően;

28.

elismeri, hogy az EKSZ munkaerő-toborzásának három forrása és a küldöttségi álláshelyek a szervezet általi kezelése tekintetében nehéz feladat az emberi erőforrások kezelése és elosztása; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ az intézményközi megállapodással összhangban a 2013–2017 közötti időszakban 5 %-kal csökkentette személyzeti állományát, ami 2017 vonatkozásában a székhelyen 16, az elmúlt öt év során pedig összesen 84 álláshely megszüntetését jelenti; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átlagos munkaterhelés növekedése és a személyzet nem elégséges számban való rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák káros hatással lehetnek a személyzet tagjainak egészségére és életminőségére, valamint az intézmény hosszú távú szervezetfejlesztésére;

29.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az összes álláshely tekintetében nemek közötti arány csaknem egyensúlyba került, mivel azoknak 49,6 %-át nők töltik be; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a vezetői pozícióban lévő nők száma továbbra sem elégséges sem a csoportvezetői, sem a küldöttségvezetői álláshelyek esetében, mivel a 219 álláshelyből 57-et (26 %), az 50 felsővezetői álláshelyből pedig csak 9-et (18 %) tölt be nő; kiemeli a tanácsosok és a kirendelt nemzeti szakértők (SNE) körében tapasztalható, hasonló aránytalanságot: az előbbiek 33 %-a, az utóbbiak 23 % -a volt nő;

30.

felkéri az EKSZ-t, hogy a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködve a lehető legnagyobb mértékben javítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső- és középvezetés körében; megjegyzi, hogy a legutóbbi rotációs gyakorlat során a vezetői álláshelyekre jelentkezőknek csupán 18,28 % -a volt nő; megállapítja, hogy az EKSZ által meghirdetett egyéb álláshelyek esetében a jelentkezők körében a nők aránya a 2016. évi 39 % -ról 2017-ben 31,7 % -ra csökkent;

31.

úgy véli, hogy előrelépésre van szükség e tekintetben, és ezért felkéri az EKSZ-t, hogy azonosítsa és vizsgálja meg ennek az egyensúlytalanságnak az okait, és ezt követően lehetőség szerint finomítsa a feltételeit és felvételi politikáit annak érdekében, hogy a vezetői pozíciók tekintetében egyaránt vonzó lehetőségeket kínáljon valamennyi nem számára; ösztönzi az EKSZ-t, hogy működjön együtt a diplomáciai karriert lehetővé tevő kurzusokat kínáló nemzeti egyetemekkel az európai diplomáciai szolgálat korai szakaszban történő népszerűsítése érdekében;

32.

kéri, hogy hozzanak létre egy, a jövőbeni európai diplomaták képzésével foglalkozó intézetet, és javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét az illetékes hatóságokkal, hogy az Európai Parlament strasbourgi épülete adjon otthont ennek a diplomáciai intézménynek;

33.

üdvözli a „Szakmai előmenetel”, a „Nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség” terén működő munkacsoportok létrehozását, valamint az „Oktatási és továbbképzési keret” (LEAD) elfogadását, továbbá a „Nők és az EKSZ” hálózat és „A női vezetők mentorálási programja” létrehozását, mint az EKSZ-en belüli esélyegyenlőség javításának fontos lépéseit; tudomásul veszi a végrehajtási ütemtervet, amelyet a két munkacsoport zárójelentésének közzétételét követően fogadtak el, és kéri, hogy tájékoztassák a végrehajtás előrehaladásáról;

34.

megjegyzi, hogy mivel 2017 végéig az EKSZ AD besorolású személyzetének 32,83 %-a a tagállamokból érkezett, az EKSZ megfelel az EKSZ létrehozásáról szóló tanácsi határozatban a személyzeti összetételére vonatkozóan meghatározott aránynak, amelynek értelmében a személyzet egyharmadát a tagállamokból, a fennmaradó részét pedig az uniós intézményektől érkező alkalmazottak alkotják;

35.

megjegyzi, hogy a tagállami diplomaták az EKSZ teljes AD besorolású állományának 32,83 %-át (307 fő) tették ki a 2014-es 33,8 %-hoz képest; hangsúlyozza, hogy a küldöttségvezetőként dolgozó tagállami diplomaták száma az összes álláshely 46 %-áról 43,8 %-ra csökkent; megjegyzi, hogy a küldöttségvezetők körében a nők aránya kis mértékben, 21,9 %-ra nőtt; megjegyzi, hogy a tagállamokból érkező 60 küldöttségvezetőből csupán 10 dolgozott korábban brüsszeli álláshelyen;

36.

megismétli, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a földrajzi egyensúlyt, különösen alulreprezentáltság esetén, hogy biztosítani lehessen az egyes tagállamok arányos képviseletét a személyzet tagjai között; megjegyzi, hogy nyolc olyan esetből, amikor a személyzet aránya nem érte el az ország lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított arányát, öt olyan tagállamot érintett, amely 2004-ben csatlakozott az Unióhoz;

37.

megállapítja, hogy a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma 2017-ben enyhén nőtt, és így immár 449 (akik közül 387-en a székhelyeken, 62-en pedig a képviseleteken dolgoznak); megjegyzi, hogy a brüsszeli személyzet e kategóriájának 55 %-a (214 fő) nemzeti közigazgatásától kapta fizetését; elismeri, hogy különböző, védelmi és biztonsági kérdésekkel, valamint stratégiai kommunikációval foglalkozó speciális területeken szükség van kirendelt nemzeti szakértőkre; felhívja azonban az EKSZ-t, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó stratégiája vagy az újonnan létrehozott éves felülvizsgálati mechanizmus keretében nyújtson részletesebb előrejelzést várható szükségleteiről és a kapcsolódó szükséges készségekről a kiszámíthatóság, az esetleges összeférhetetlenségek jobb kezelése, az ilyen szerződések folyamatos gyarapodásának elkerülése, valamint a házon belüli szakértelem megerősítése érdekében; úgy véli, hogy az erős és fenntartható csapatszellem megőrzése érdekében a kirendelt nemzeti szakértők létszáma nem haladhatja meg az EKSZ teljes személyzetének egy bizonyos arányát, és kéri az EKSZ-t, hogy határozzon meg ilyen küszöbértéket;

38.

üdvözli a fizetett szakmai gyakorlatok küldöttségekben való végrehajtását, mint az EKSZ 2016. évi mentesítési állásfoglalásának pozitív nyomon követését; megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra is kínál szakmai gyakorlatokat különböző – például a hallgatók vagy gyakornok közalkalmazottak kötelező szakmai gyakorlatához kapcsolódó – rendszerek keretében, kötelező képzésük részeként; megjegyzi, hogy az átlagos pénzügyi külső támogatás 885 eurót tett ki a különböző rendszerekben részt vevő gyakornokok esetében, ami jelentősen kevesebb, mint az EKSZ programja keretében nyújtott havi 1 200 EUR juttatás; felszólítja az EKSZ-t, hogy valamennyi gyakornokának biztosítson megfelelő juttatást, hogy kielégítő módon honorálja a gyakornokok erőfeszítéseit, és elkerülje a gazdasági alapon történő hátrányos megkülönböztetés megerősítését;

39.

tudomásul veszi a Bizottsággal folytatott szolgálatközi konzultációt és a szakszervezetekkel folytatott konzultációkat a keretszabályok és a kapcsolódó szociális biztonsági rendszerek helyi alkalmazottakra vonatkozó korszerűsítése és javítása érdekében; felhívja az EKSZ-t, hogy a felülvizsgálat során biztosítson megfelelő, a nyugdíjazást követő időszakra szóló egészségbiztosítást, különösen rokkantság esetén; határozottan sürgeti az EKSZ-t, hogy biztosítsa az azonosított reformintézkedések 2018-ban történő hatálybalépését, és javítsa a helyi személyzet és szaktudásuk bevonását;

40.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2017-ben 171 közvetítési ügyet vettek nyilvántartásba (ami 2016 óta 16 % -os növekedést jelent), és ebből 60 % a küldöttségeknél fordult elő, valamint hogy ezen esetek közül 32 az év végén lezáratlan maradt; aggodalommal jegyzi meg azt is, hogy a személyzet elégedettségéről szóló felmérés során a személyzet mindössze 10,2 % -a nem értett egyet, a személyzet 6,21 % -a pedig nem teljesen értett egyet azzal az állítással, hogy „az EKSZ-en belül nem tapasztaltam zaklatást”; elismeri azonban, hogy a bejelentett esetek folyamatos növekedése inkább a bejelentési hajlandóság, mintsem a munkahelyi konfliktusok arányának növekedését tükrözi; hangsúlyozza a zaklatással szembeni zéró tolerancia és a bejelentett esetek megfelelő nyomon követésének fontosságát;

41.

üdvözli a bizalmas tanácsadók hálózatának bővítését, akiknek száma ily módon 2017-ben 13-ra emelkedett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 140 küldöttségben a tizenhárom tanácsadó közül csak ötöt foglalkoztattak; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa a küldöttségekben alkalmazott bizalmas tanácsadók számának növelését, és továbbra is hívja fel a figyelmet a zaklatásra és a pszichoszociális kockázatokra, valamint tudatosítsa e kockázatok mérséklésének, illetve kezelésének módjait;

42.

megjegyzi, hogy az EKSZ 2017-ben aktualizálta az OLAF-fal kötött igazgatási megállapodását, és megerősítette a külügyekben illetékes főigazgatóságokkal, például a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálattal (FPI), a DG NEAR-rel és a DG DEVCO-val a csalással kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést; megjegyzi, hogy az OLAF jelenleg három vizsgálatot folytat az EKSZ-ben felmerülő esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban, és kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák e vizsgálatok előrehaladásáról;

43.

üdvözli a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiküldetési költségeire vonatkozó, a 2018. január 31-én elfogadott, frissített magatartási kódexszel összhangban kéthavonta aktualizált adatok közzétételét, amely jelenleg teljes mértékben elérhető a főképviselőnek a Bizottság honlapján található internetes oldalán;

44.

megjegyzi, hogy 2017-ben 1,1 millió eurót különítettek el az EKSZ számára a „Stratégiai kommunikáció plusz” fellépés kidolgozására a félretájékoztatás elleni küzdelem és az uniós politikák pozitív hatásának kommunikálása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy az EKSZ munkájáról tájékoztassák a polgárokat, és kéri az EKSZ-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésében adjon további tájékoztatást e tekintetben végzett tevékenységeiről;

45.

úgy véli, hogy az EKSZ kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi együttműködésben a béke, a biztonság és a humán fejlődés tekintetében; ezért hangsúlyozza, hogy fontos a rendelkezésre álló szűkös erőforrások észszerű felhasználása és az Unió külső és belső fellépései következetességének és koherenciájának folyamatos javítása, valamint, hogy közös álláspontokra és összehangolt válaszlépésekre kell törekedni ahhoz, hogy az Unió e szerepében hatékony legyen; kiemeli a társadalmi diplomácia és a stratégiai kommunikáció fontosságát, amelyek az Unió külső kapcsolatainak szerves részei, és nem csupán az értékeinek és érdekeinek kommunikálására és az Unió láthatóságának fokozására szolgáló eszközként, hanem a Nyugat-Balkán és szomszédságunk külföldi befolyásolása és az Unió és tagállamai elleni stratégiai propaganda elleni fellépés eszközeként is; hangsúlyozza, hogy folyamatos és egyre nagyobb szükség van a félretájékoztatás feltárására és az adott körülményektől függő elemzés alkalmazására az Unió-ellenes propaganda ellensúlyozása érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak fokoznia kell a hatékony társadalmi diplomáciai stratégiák kialakítására irányuló erőfeszítéseit; felhívja az EKSZ, hogy folytassa a megközelítéseinek korszerűsítésére és az új készségekbe és képességekbe való beruházásra irányuló erőfeszítéseit; szükségesnek és értékesnek tartja az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportjának munkáját, és felszólít megfelelő pénzügyi és személyi erőforrásokkal való ellátására;

46.

megjegyzi, hogy az EKSZ vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy hogyan hatott az emberi erőforrásokra (122 brit nemzeti alkalmazott) az Egyesült Királyság arra vonatkozó határozata, hogy kilép az Európai Unióból, valamint hogy milyen működési kiigazításokra van szükség a székhelyen és a küldöttségeknél; üdvözli az EKSZ azon szándékát, hogy eseti alapon mérlegeli a brit szerződéses és ideiglenes alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását; felhívja az EKSZ-t, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek számára bizonyosságot tudjon nyújtani;

47.

megjegyzi, hogy a személyzeti és az infrastrukturális kiadásokra vonatkozó igazgatási kiadások szintjének kilenc hónapos időszak vonatkozásában 6,7 millió EUR-ban való, kezdeti megállapítása egy londoni küldöttség megnyitásához kapcsolódott, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válik;

48.

kéri az EKSZ-t, hogy a 2018. pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás előkészítése során a költségvetési rendelet 262. cikkével összhangban készítsen nyomonkövetési jelentést a 2017. évi mentesítés tekintetében.

(2) Számvevőszék: 07/2016. sz. különjelentés: Hogyan kezeli épületeit az Európai Külügyi Szolgálat világszerte.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/117

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1426 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0323/2018) (2),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0100/2019),

mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/118

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1427 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0100/2019),

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2017. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (az EGSZB) igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései lényegi hibától mentesek voltak;

elégedetten nyugtázza, hogy a 2017-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozó éves jelentésében (a számvevőszéki jelentés) a Számvevőszék megállapította, hogy az EGSZB tekintetében nem tárt fel jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken;

megjegyzi, hogy 2017-ben az EGSZB 133 807 338 EUR-s költségvetéssel rendelkezett (2016-ben ez az összeg 130 586 475 EUR volt), a felhasználási arány pedig 96,5 %-os, 2016-ban pedig 97,2 %-os volt; megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt előirányzatok végrehajtási szintje magasabb volt, mint 2016-ban: 2017-ben 84,9 % (7,4 millió EUR), míg 2016-ban 65,7 % volt (6,8 millió EUR);

rámutat arra, hogy az EGSZB költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, melynek jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások és egyéb fenntartási költségek teszik ki;

üdvözli az EGSZB aziránti elkötelezettségét, hogy költségvetésének megfelelő részeiben alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés módszertanát; tudomásul veszi a fő teljesítménymutatók rendszeres felülvizsgálatát, valamint ezzel összefüggésben a titkárság tevékenységeit és szervezését; kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek alkalmazásával kapcsolatos eredményekről;

ösztönzi az EGSZB-t, hogy a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása érdekében az adott pénzügyi évet követő év március 31-ig hozza nyilvánosságra éves tevékenységi jelentését és éves beszámolóját;

megjegyzi, hogy a tagok utazási költségeire és napidíjaira szolgáló előirányzatok végleges összege 2017-ben 19 819 612 EUR-ra nőtt (míg 2016-ban 19 561 194 EUR volt); üdvözli a tagok utazásainak részletes listáját, amely az éves tevékenységi jelentésben szerepel; üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az ülések hatékony tervezéséhez és a közlekedési költségek csökkentéséhez;

rámutat arra, hogy az EGSZB főként az 5 %-os létszámcsökkentés és az Európai Parlamenttel 2014-ben kötött együttműködési megállapodás végrehajtása következtében 2013 és 2017 között 727-ről 665-re, azaz 59 hellyel csökkentette a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; megjegyzi, hogy az EGSZB 2017 májusában átalakította szervezeti felépítését, különösen a humán erőforrások és a pénzügyi igazgatóságok összevonása révén;

üdvözli a Parlamenttel folytatott intézményközi igazgatási együttműködést, valamint az EGSZB és a Régiók Bizottsága közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló félidős értékelés eredményeit, amely kiemeli több intézkedés sikeres végrehajtását; tudomásul veszi, hogy az átcsoportosítási gyakorlat keretében az EGSZB már 16 álláshelyet áthelyezett a fordítási igazgatóságtól a saját szolgálataihoz, és hogy a hátralévő intézkedéseket fokozatosan teszik majd meg; tudomásul veszi, hogy az intézményközi együttműködés révén az EGSZB és a Régiók Bizottsága költségvetési megtakarításokat ért el, például 12,5 millió EUR összegben többek között az infrastruktúra, 5 millió EUR összegben az informatika, illetve 500 000 EUR összegben a biztonsági személyzet költségei terén; felhívja az EGSZB-t és a Régiók Bizottságát, hogy folytassák ezen intézményközi együttműködés javítását további megtakarítások elérése érdekében;

10.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB 2017-ben összesen 155 véleményt és jelentést fogadott el, köztük 13 feltáró véleményt az uniós elnökségek vagy a Bizottság felkérésére, 59 véleményt a Parlament és a Tanács felkérésére, 45 véleményt pedig a Bizottság felkérésére;

11.

megjegyzi, hogy a fordítási szolgáltatások terén még mindig tart az átmenet a nagyobb mértékű kiszervezés felé, mivel az együttműködési megállapodás értelmében személyzetet csoportosítottak át a Parlamentbe (2016-ban a költségvetés 16,61 %-át, 2017-ben pedig 17,10 %-át fordították kiszervezett fordításra); felhívja az EGSZB-t, hogy kövesse nyomon a fordításszervezéshez kapcsolódó azon területeket, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítania a belső ellenőrzési szolgálatnak, és ennek megfelelő tájékoztatást kér;

12.

megállapítja, hogy az igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya 3,6 % volt 2017-ben (szemben a 2016. évi 4 %-kal); arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy tartsa fenn az igénybe nem vett szolgáltatások számának csökkenésében tapasztalható pozitív tendenciát;

13.

érdeklődését fejezi ki az EGSZB Elnöksége által létrehozott, a bizottság jövőjével foglalkozó ad hoc csoport munkája iránt, amelynek célja, hogy új jövőképet dolgozzon ki az EGSZB és annak a változó Unióban betöltött szerepe tekintetében; megjegyzi, hogy a csoport 2017 júliusában benyújtotta a munkamódszerekről és a belső szervezeti formáról szóló javaslatokat tartalmazó jelentését; megjegyzi, hogy a jelentésben szereplő elképzelések fokozatosan fognak konkrét intézkedéseket eredményezni, és a következő éves tevékenységi jelentésben további tájékoztatást kér a bizottságtól;

14.

kiemeli, hogy az EGSZB-nél 2017-ben csupán 11 betöltetlen álláshely volt (az állandó álláshelyekhez kapcsolódóan) a 2015. évi 62 betöltetlen álláshelyhez képest, és üdvözli a fejlődést;

15.

üdvözli az EGSZB és a Parlament, illetve más intézmények közötti politikai párbeszéd megerősödését; tudomásul veszi, hogy az EGSZB aktívan hozzájárult az uniós politikák és jogszabályok értékelése terén folytatott intézményközi együttműködéshez a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás, valamint a „Célravezető és hatásos szabályozás program” (REFIT) keretében; ösztönzi az EGSZB-t és a Parlamentet, hogy továbbra is törekedjenek a politikai együttműködés megerősítésére;

16.

üdvözli a Parlamenttel folytatott intézményközi igazgatási együttműködést; elégedetten veszi tudomásul az Európai Parlament Kutatószolgálatával (EPRS) való együttműködést és a kommunikációs osztályok együttműködését; üdvözli, hogy az intézményközi együttműködés eredményképpen az EGSZB költségvetési megtakarításokat ért el, például 3,3 millió EUR összegben (2016. évi fizetési szintek) azáltal, hogy 36 állást helyeztek át az EPRS-hez;

17.

tudomásul veszi, hogy a Parlamenttel való együttműködés eredményeként összesen 52 véleményt fogadtak el a Parlamenttől érkező felkérésekre válaszul; az EGSZB tagjai több mint 60 ülést tartottak a Parlament előadóival és árnyékelőadóival, valamint más európai parlamenti képviselőkkel, és aktív szerepet vállaltak a Parlament több mint 42 rendezvényén, és ezzel párhuzamosan az európai parlamenti képviselők is aktívan részt vettek az EGSZB 35 jogalkotási munkával kapcsolatos ülésén; ösztönzi az EGSZB-t, hogy folytassa a munkát és fokozza az együttműködést a Parlamenttel a jogalkotási munkában;

18.

mivel az informatikai képzések intézményközi költségeit különösen 2017-ben pontatlan indikatív árak befolyásolták, e területen egy új, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötését kéri a Bizottsággal, hogy elkerülhető legyen a bizonytalanság azáltal, hogy egyetlen globális összeggel kell dolgozni minden képzésen;

19.

üdvözli az EGSZB által a láthatóság és a médiajelenlét növelését, többek között a közösségi médiában való jelenlét növelését célzó kommunikációs tevékenységek terén elért eredményeket; üdvözli a 27 tagállamban a Bizottság Európa jövőjéről szóló vitasorozatának keretében szervezett helyi vitákat, valamint egyéb kulturális eseményeket és a 221 „Going local” tevékenységet;

20.

üdvözli az információs rendszerek, az informatikai infrastruktúra és az ügyfélszolgálat hatékonysága érdekében tett erőfeszítéseket; tudomásul veszi például a személyzet értékelésére szolgáló új alkalmazás kifejlesztését, az online személyzeti útmutató kidolgozását, a fő operációs rendszerek és a jelentéstételi környezet használhatósága terén tett előrelépéseket; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága együtt költségvetésük kevesebb mint 3 %-át fordították informatikai kiadásokra, noha az informatikai projektek és berendezések éveken keresztül alulfinanszírozottak voltak; kéri az EGSZB-t, hogy készítsen középtávú stratégiát az informatikai projektjeikbe és berendezéseikbe történő beruházásokra vonatkozóan, és építse be azt a bizottság következő éves tevékenységi jelentésébe;

21.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB Elnöksége 2017. október 17-én, a Régiók Bizottságának Elnöksége pedig 2017. november 29-én jóváhagyta az ingatlanstratégiát; megállapítja, hogy az ingatlanstratégia keretet biztosít az ingatlanpolitikával kapcsolatos minden jövőbeli döntéshez, és egy sor irányadó elvet tartalmaz az ingatlanok területén; megállapítja, hogy a 2021 utáni ingatlanpolitika előkészítése érdekében több forgatókönyvet azonosítottak és vizsgáltak meg, elsőbbséget biztosítva a VMA épület folytatódó használatával számoló forgatókönyveknek; kéri, hogy tájékoztassák a VMA épület folytatódó használatával kapcsolatban a Bizottsággal zajló tárgyalásokról; ösztönzi az EGSZB-t, hogy a Régiók Bizottságával együtt végezzék el a lehetséges felújítási szükségletek felmérését, és készítsenek költségbecslést egy olyan forgatókönyvre, amely szerint a két bizottság a teljes VMA épületet átveszi;

22.

sajnálja, hogy a gazdasági szereplők alacsony számban vettek részt a bizottság által kiírt ajánlati felhívásokban; felhívja az EGSZB-t, hogy fokozottabban törekedjen a közzétételre, és csökkentse a csak egy jelölt részvételével zajló, kivételes tárgyalásos eljárások számát, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

23.

üdvözli a környezetközpontú irányítási rendszer vonatkozásában az EGSZB és a Régiók Bizottsága közötti közös együttműködés révén elért eredményeket; elégedetten veszi tudomásul a különböző területeken elért jelentős megtakarításokat, beleértve a villamosenergia-fogyasztás 11 %-os csökkentését, a gázfogyasztás 15 %-os csökkentését, a papír 11 %-os csökkentését és a hulladék 13 %-os csökkentését; üdvözli, hogy az EGSZB a Régiók Bizottságával együtt elnyerte a Brüsszel Régió által kiadott „Good Food” minősítést, amely tanúsítja, hogy a két bizottság éttermét fenntartható módon irányítják;

24.

üdvözli az EGSZB arra irányuló kezdeményezését, hogy 2016 végén felmérést indít a személyzet körében a pszichoszociális kockázatokról annak nyomon követése érdekében, hogy személyzete hogyan érzékeli a stresszel összefüggő problémákat; üdvözli ennek a kérdésnek a nyomon követését és a vezetés, illetve a személyzet tudatosságának növelését célzó fellépéseket, így például a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó, 2017 októberében megrendezett egyhetes rendezvénysorozatot; felhívja az EGSZB-t, hogy folytassa e téren tett erőfeszítéseit, figyelembe véve, hogy a hiányzási arány a 2015-ös 4 %-ról 5,5 %-ra nőtt 2017-ben, és tegyen meg minden szükséges intézkedést személyzete jóllétének biztosítása érdekében; e tekintetben megjegyzi, hogy az alkalmi távmunka aránya a 2016-os 62,5 %-ról 2017-ben 47,6 %-ra csökkent;

25.

megállapítja, hogy a vezető beosztásban lévő nők aránya enyhén nőtt: 2016-ban 37,5 %, míg 2017-ben 41,4 % volt; üdvözli az esélyegyenlőségről és a sokszínűségről szóló cselekvési tervet, amely mintegy 25 javasolt intézkedést tartalmaz; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rugalmas munkafeltételeket kérő alkalmazottak több mint 80 %-a nő volt; javasolja, hogy az EGSZB úgy alakítsa át politikáját, hogy több férfit ösztönözzön arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, különösen azzal a céllal, hogy előmozdítsák a családi életben való részvételüket;

26.

tudomásul veszi a földrajzi egyensúly terén tett erőfeszítéseket, melyek eredményeképpen az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokból (EU13) érkező vezetők aránya 2017-ben 16 %-ra nőtt, és jelenleg 18,5 %-on áll; felhívja az EGSZB-t, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy elérjék a 20 %-os célkitűzést, amely az EU13 lakosságának az uniós lakossághoz mért arányát tükrözi;

27.

üdvözli, hogy az EGSZB 2018 júliusában négy etikai tanácsadót nevezett ki a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárásról szóló, 2016. március 2-i 053/2016. sz. határozat elfogadását követően;

28.

kiemeli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az etikai és a tiszteleten alapuló közszolgálati magatartás törvényi és belső szabályainak megszilárdítása érdekében munkálkodjon; üdvözli, hogy ez a törekvés kiterjed a közösségi média, az informatikai rendszer és az adatvédelem használatára is; tudomásul veszi a személyzeti szabályzat egységes alkalmazása érdekében a Régiók Bizottságán belül dolgozó kollégákkal közösen tett erőfeszítéseket, különösen a közös szolgálatoknál dolgozó munkatársak tekintetében; felhívja az EGSZB-t, hogy rendszeresen nyújtson tájékoztatást az új, átfogó etikai és feddhetetlenségi keretrendszerről;

29.

üdvözli, hogy az EGSZB – a legutóbbi mentesítési jelentésben kérteknek megfelelően – honlapján közzétette az elnök és az alelnök érdekeltségi nyilatkozatait, e tagok egyéni profilja alatt;

30.

megjegyzi, hogy a személyzet tagjainak a személyzeti szabályzat 11. cikkével összhangban nyilatkozniuk kell a külső tevékenységekben való részvételükről is; sürgeti az EGSZB-t, hogy az európai ombudsman 1306/2014/OV sz. ügyben hozott határozatára adott válaszként haladéktalanul dolgozzon ki iránymutatásokat az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozóan;

31.

megjegyzi, hogy 2018. november 14-én az Emberi Erőforrások és Pénzügyek igazgatóját nevezték ki a főtitkári pozícióra; megjegyzi, hogy az utódja kinevezésére irányuló intézkedések közben megtartotta korábbi állását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a két funkció összeegyeztethetetlen, és sürgeti az EGSZB-t, hogy mielőbb nevezzen ki egy új humánerőforrás-igazgatót, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

32.

megjegyzi, hogy az EGSZB tagjai különböző szakmai háttérrel rendelkeznek, és különböző vezetési kultúrákhoz lehetnek hozzászokva; megjegyzi, hogy a tagok politikai tevékenységei is bizonyos vezetési feladatokat foglalnak magukban, mivel munkájukat saját személyzet és a titkárság személyzete támogatja; hangsúlyozza, hogy a tagokat meg kell ismertetni az uniós intézmények adminisztratív kultúrájának alapelveivel a munkahelyi méltóság és tisztelet biztosítása érdekében;

33.

üdvözli a bizalmi tanácsadók hálózatának munkáját, amelyet a munkahelyi zaklatás megelőzése és kezelése érdekében tesz; megjegyzi, hogy 2017-ben a hálózat 25 munkatársat látott el nem hivatalos tanácsokkal; ösztönzi az EGSZB-t, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben; tudomásul veszi a zaklatási ügyekben érintett képviselőkre vonatkozó eljárásokról és szankciókról folyó eszmecserét, és sürgeti az EGSZB-t, hogy a következő mentesítési eljárás során vezessen be erre vonatkozó szabályokat és eljárásokat;

34.

megjegyzi, hogy a Tanács még nem döntött arról, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére vonatkozó döntését követően megváltozna a bizottsági tagok és küldöttek száma; kéri az EGSZB-t, hogy nyújtson tájékoztatást a határozat közvetlen költségvetési hatásáról, legkésőbb a 2017. évi mentesítés nyomon követése során; megjegyzi továbbá, hogy az Egyesült Királyság döntésének nem lesz közvetlen következménye az EGSZB személyzetére nézve; üdvözli az Egyesült Királysággal az Unióból való kilépését követő jövőbeli kapcsolatokról jelenleg folyó eszmecserét, valamint az EGSZB azon szándékát, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a civil társadalommal.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/122

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1428 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0324/2018) (2),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0101/2019),

mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 92 E., 2004.4.16., 119. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/123

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1429 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0101/2019),

tudomásul veszi, hogy a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozó éves jelentésében (a számvevőszéki jelentés) a Számvevőszék megállapította, hogy a Régiók Bizottsága tekintetében nem tárt fel jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken;

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2017. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a Régiók Bizottsága 93 295 000 EUR jóváhagyott költségvetéssel rendelkezett (2016-ban ez az összeg 90 500 000 EUR volt), amelyből 91,5 millió EUR (2016-ban 89,4 millió EUR) kötelezettségvállalási előirányzat volt 98,0 %-os végrehajtási aránnyal (2016-ban 98,7 %), 83,9 millió EUR pedig kifizetési előirányzat, 89,9 %-os végrehajtási aránnyal;

rámutat arra, hogy a Régiók Bizottságának költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, melynek jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások és egyéb fenntartási költségek teszik ki;

felhívja a Régiók Bizottságát, hogy költségvetésének megfelelő részeiben alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés módszertanát; kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek alkalmazásával kapcsolatos eredményekről;

tudomásul veszi, hogy a kifizetések végrehajtási aránya 2017 decemberében összességében 89,9 % volt; rámutat arra, hogy a kifizetések végleges végrehajtási aránya a költségvetési ciklus végén (az átvitt összegek kifizetése után) magasabb lesz, és ideális esetben meg kell közelítenie a kötelezettségvállalások végrehajtási arányát;

rámutat arra, hogy a költségvetés végrehajtásának nyomon követésére használt analitikai eszköz, a Budget Watch segítségével központilag nyomon követik valamennyi költségvetési sor kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek végrehajtását, ami a források átcsoportosításának jobb előkészítése révén hozzájárul a költségvetés végrehajtásának optimalizálásához; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy fokozza a kifizetési előirányzatok végrehajtási arányával összefüggő erőfeszítéseit, különösen az épületekkel, bútorokkal, berendezésekkel és egyéb működési költségekkel kapcsolatos 2. cím tekintetében, ahol a kifizetések végrehajtási aránya 77,1 % volt;

ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása érdekében az adott pénzügyi évet követő év március 31-ig hozza nyilvánosságra éves tevékenységi jelentését és éves beszámolóját;

sajnálja, hogy a 2016. évi mentesítésről szóló állásfoglalás nyomon követése során a Régiók Bizottsága több pontnál az éves tevékenységi jelentésre hivatkozva csak közvetett válaszokat adott a Parlament észrevételeire; hangsúlyozza, hogy a nyomon követési jelentés alapvető fontosságú eszköz a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára annak megállapításához, hogy a Régiók Bizottsága végrehajtotta-e a Parlament ajánlásait; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy a következő nyomonkövetési jelentésbe foglalja bele a Parlament ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatos összes szükséges választ és magyarázatot;

10.

rámutat arra, hogy a Régiók Bizottsága 2013 és 2017 között főként az 5 %-os létszámcsökkentés és a Parlamenttel kötött együttműködési megállapodás végrehajtása következtében 48-cal, 537-ről 489-re csökkentette a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; üdvözli, hogy a létszámcsökkentés ellenére a Régiók Bizottságnak sikerült megerősítenie politikai munkáját azáltal, hogy több emberi erőforrást csoportosított át a támogató szolgáltatásoktól a politikai és jogalkotási tevékenységekhez kapcsolódó fő tevékenységi területekre; kéri a Régiók Bizottságát, hogy adjon tájékoztatást a munkaterhelés elosztásának szervezeten belüli feltérképezéséről a feladatok és az erőforrások közötti megfelelés ellenőrzése céljából;

11.

rámutat arra, hogy a szerződéses személyzet létszáma a 2013-as 34-ről 54-re nőtt 2017-ben, míg az ideiglenes személyzet által betöltött álláshelyek száma 2013-hoz képest 2017-re 64-ről 71-re növekedett; megállapítja, hogy az ideiglenes és szerződéses személyzet létszámának növekedése főként a brüsszeli helyzet miatti biztonsági kérdésekkel függ össze; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e növekedés részben az általános létszámcsökkentés kompenzálásának szükségességéből fakad, ami káros hatást gyakorolhat a munkaterhelés eloszlására és az intézmény hosszú távú szervezeti fejlődésére;

12.

üdvözli a világos politikai célok meghatározása iránti kötelezettségvállalást annak érdekében, hogy a többi uniós intézménnyel meglévő eredményes partnerségek megerősítése révén fokozódjon a Régiók Bizottsága szerepvállalása az uniós szakpolitikák politikai és jogalkotási ciklusaiban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a regionális és helyi hatóságok bevonását, tekintettel az uniós szakpolitikák végrehajtásában betöltött szerepükre; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy a nagyobb eredményesség elérése érdekében javítsa a koordinációt a Bizottságnál, az Európai Parlamentben és a Tanácsnál a kapcsolódó ügyekben végzett munkával azáltal, hogy véleményeit az említett intézmények menetrendjéhez igazítja;

13.

üdvözli a Régiók Bizottsága és a Parlament között politikai szinten folyó párbeszédet; megelégedéssel veszi tudomásul a Régiók Bizottsága szakbizottságai és a parlamenti bizottságok közötti párbeszédet, illetve az Európai Parlament Kutatószolgálatával folytatott együttműködést; ösztönzi a Régiók Bizottságát és a Parlamentet, hogy alakítsanak ki szisztematikusabb megközelítést ezen együttműködés tekintetében;

14.

üdvözli a Parlamenttel folytatott intézményközi igazgatási együttműködést, valamint a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló félidős értékelés eredményeit, amely kiemeli több intézkedés sikeres végrehajtását; tudomásul veszi, hogy átcsoportosítás keretében 70 fordítót helyeztek át más szervezeti egységekhez, többek között az Európai Parlament Kutatószolgálatához;

15.

üdvözli, hogy több szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megtárgyalására és aláírására került sor a Bizottsággal;

16.

üdvözli a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló félidős értékelés eredményeit, amely kiemeli, hogy sikeresen egyszerűsítették az irányítási és igazgatási struktúrát; üdvözli, hogy jól működik az együttműködés a saját és a közös szervezeti egységek között például az informatikai szolgáltatások, az EMAS vagy az üléstermek használata területén; tudomásul veszi, hogy ezeken a működési területeken a megtakarítások messze meghaladják a koordinációra fordított forrásokat;

17.

üdvözli a fordítóosztályok közös irányításával kapcsolatos kísérleti projekt előzetes értékelésének pozitív eredményeit; bátorítja a Régiók Bizottságát, hogy fejlessze tovább ezt az együttműködést újabb szinergiák kialakítása céljából;

18.

megállapítja, hogy a fordítási mennyiség 5–10 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzés a 2016-ban elért 4,6 %-os csökkenés ellenére nem teljesült 2017-ben; üdvözli a Régiók Bizottságának kötelezettségvállalását arra, hogy 2018-ban további lépéseket tesz a fordítási mennyiség kezelhető szintjének elérésére, és arra buzdítja a Régiók Bizottságát, hogy hajtson végre további racionalizálási intézkedéseket, köztük informatikai fejlesztéseket;

19.

rámutat az 1420. jogcím (a fordítószolgálatnak nyújtott kisegítő szolgáltatások) alacsony költségvetési végrehajtási arányára, amely a kötelezettségvállalások tekintetében 55 %, kifizetések terén pedig 45 %; rámutat arra, hogy a Régiók Bizottsága számára a fordítási költségek összesen 27 231 105 EUR-t tettek ki, amelyből 2 376 591 EUR-t fordítottak kiszervezett fordításokra; megállapítja, hogy 2017-ben a kiszervezés a teljes fordítási költség 17,1 %-át tette ki; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy fejezze be fordítóosztályai átalakítását a legalább 20 %-os kiszervezési arányra vonatkozó célkitűzés mielőbbi elérése érdekében;

20.

rámutat arra, hogy tagok utazási kiadásaira fordított összeg 2017-ben 8 882 955 EUR volt;

21.

tudomásul veszi a tagok által meglátogatott események 2017. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő felsorolását; sajnálja, hogy ez a felsorolás a 2016. évi mentesítéshez készült kérdőív megválaszolása során átadott felsorolásnál kevésbé részletes; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy e mentesítés nyomon követése során bocsásson rendelkezésre egy részletesebb felsorolást, amely konkrétabb tájékoztatást tartalmaz a részt vevő tagokról, az események címéről, helyszínéről, időpontjáról és költségeiről; felszólítja a Régiók Bizottságát, hogy következő éves tevékenységi jelentésébe iktasson be egy ilyen felsorolást 2018. vonatkozásában;

22.

tudomásul veszi, hogy a 2017–2018 közötti időszakra a Régiók Bizottsága évente 15 akta és tanulmány megjelentetését határozta meg célként, és aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben a kiadványok száma 9 volt, míg 2016-ban 12; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges erőfeszítéseket a kiadványokkal kapcsolatos célkitűzések teljesítése érdekében, és kéri a helyzet nyomon követését a 2017. évi mentesítés nyomon követési dokumentumában;

23.

üdvözli a Régiók Bizottsága által a láthatóság és a médiajelenlét növelését, többek között a közösségi médiában való jelenlét növelését célzó kommunikációs tevékenységek terén elért eredményeket; különösen üdvözli a polgárok Unió jövőjéről zajló vitában való szerepvállalásának előmozdítására irányuló „Gondolkodjunk Európáról!” kezdeményezést, valamint az ezzel összefüggésben megvalósult 180 civil párbeszédet; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy javítsa együttműködését a többi uniós intézménnyel a közös kommunikációs kampányokban és más kezdeményezésekben;

24.

tudomásul veszi, hogy az emberi erőforrásokra vonatkozó szabályozói keret nagyszabású felülvizsgálatát követően aktualizáltak egyes rendelkezéseket a rugalmas munkaidő, a szülői szabadság és az éves utazási költségek vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy 2017 márciusában készenléti szolgálatra és váltott műszakokra vonatkozó rendszert vezettek be; üdvözli, hogy különösen új döntéshozatali munkafolyamatok révén erőfeszítésekre került sor az emberi erőforrásokkal kapcsolatos folyamatok további egyszerűsítése érdekében; tudomásul veszi az első emberi erőforrásokról szóló éves belső jelentés közzétételét;

25.

üdvözli a jóllétre, az egészségre és a hiányzások kezelésére vonatkozó átfogó politikát, amelyet az orvosi szolgálattal és a munkakörülményekkel foglalkozó szolgálattal együttműködésben tovább konszolidáltak; megállapítja, hogy a hiányzási arányt szorosan nyomon követik, a megelőzésre, az ellenőrzésre, valamint a tartós betegszabadságot követő sikeres reintegrációra összpontosítva; megállapítja, hogy az évek során csökkent a hiányzási arány (a 2015-ös 4,86 %-ról 2016-ban 4,60 %-ra, 2017-ben pedig 4,50 %-ra); üdvözli a Régiók Bizottsága átláthatóságát a személyzet „kiégésben” szenvedő tagjai tekintetében, és üdvözli a Régiók Bizottsága által 2018-ban kezdeményezett munkateher-értékelést, amely feltérképezi a munkateher eloszlását a szervezeten belül, és ellenőrzi a feladatok és az erőforrások közötti megfelelést; tájékoztatást kér ezen értékelés eredményeiről;

26.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők aránya nem javult jelentős mértékben a középvezetők körében 2017-ben, és körülbelül 38 %-ot tett ki (a 2015-ös 37 %-hoz és a 2016-os 33 %-hoz képest); határozottan sajnálja, hogy egy felső vezetői pozíciót betöltő nő 2017-es távozásával a felső vezetői pozíciókban a 2016-os 33 %-ról 2017-re 25 %-ra tovább csökkent a nők aránya; üdvözli a Régiók Bizottsága által a helyzet javítására hozott átfogó intézkedéseket, többek között egy új funkcionális irányítási rendszer létrehozását, amelynek célja többek között, hogy növelje a formális vezetői feladatok elvégzésére törekvő nők számát; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy jelentős mértékben javítsa teljesítményét e tekintetben, és számoljon be a mentesítési hatóságnak az eredményekről;

27.

megállapítja, hogy a vezetői pozíciók 13,3 %-át töltötték be olyan állampolgárok, akik az Unióhoz 2004 után csatlakozott tagállamokból érkeztek (EU13); felhívja a Régiók Bizottságát, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a földrajzi kiegyensúlyozottság javítására a vezetői pozíciók tekintetében, hogy elérjék a 20 %-os célkitűzést, amely az EU13 lakosságának az uniós lakossághoz mért arányát tükrözi;

28.

üdvözli a Régiók Bizottsága által a munkahelyi környezetben való zaklatás aktív megelőzésére hozott intézkedéseket, például a zaklatásellenes politikáról tartott rendszeres képzést, valamint a bizalmas tanácsadók munkáját; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a Régiók Bizottsága nem rendelkezik a tagjait érintő zaklatási ügyekre vonatkozó belső panasztételi mechanizmussal és szankciókkal; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy végezze el a tagokra vonatkozó magatartási kódex és a belső eljárási szabályzat e tekintetben történő aktualizálását, és erről tegyen jelentést a mentesítési hatóságnak;

29.

üdvözli a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által 2017-ben elfogadott hosszú távú ingatlanstratégiát; megállapítja, hogy az ingatlanstratégia keretet biztosít az ingatlanpolitikával kapcsolatos bármilyen jövőbeli döntéshez, és egy sor irányadó elvet tartalmaz az ingatlanok területén; megállapítja, hogy a 2021 utáni ingatlanpolitika előkészítése érdekében több forgatókönyvet azonosítottak és vizsgáltak meg, elsőbbséget biztosítva a VMA épület folytatódó használatával számoló forgatókönyveknek; kéri, hogy tájékoztassák a VMA épület folytatódó használatával kapcsolatban a Bizottsággal zajló tárgyalásokról; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal együtt végezzék el a lehetséges felújítási szükségletek felmérését, és készítsenek költségbecslést egy olyan forgatókönyvre, amely szerint a két bizottság a teljes VMA épületet átveszi;

30.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Régiók Bizottsága regionális és helyi hatóságok számára szervezett online képzése (MOOC) előfizetőinek száma 5 %-kal, aktivitási aránya pedig 5 százalékponttal nőtt a brüsszeli terrortámadások miatti 2016-os alacsony adatokhoz képest; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a látogatók száma 2017-ben 14 %-kal nőtt;

31.

üdvözli a környezetközpontú irányítási rendszer vonatkozásában a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti közös együttműködés révén elért jó eredményeket; üdvözli a Régiók Bizottsága energiafogyasztásának javítását célzó intézkedéseket, valamint a környezetvédelmi kritériumok beillesztését a pályázati felhívások többségébe; tudomásul veszi, hogy az EMAS-szolgálattal 27 környezetvédelmi kritériumokhoz kapcsolódó pályázati eljárás esetén konzultáltak; üdvözli, hogy a Régiók Bizottsága az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal együtt elnyerte a Brüsszel Régió által kiadott „Good Food” minősítést, amely tanúsítja, hogy a két bizottság éttermét fenntartható módon irányítják;

32.

tudomásul veszi, hogy a Régiók Bizottsága továbbra is várja az OLAF végleges jelentését arról a visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyről, amelyet 2016 októberében jeleztek az OLAF-nak; kéri a Régiók Bizottságát, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a jelentés megállapításait és kimenetelét, és számoljon be a mentesítési hatóságnak az ügy kimeneteléről és a nyomon követési intézkedésekről;

33.

tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2018. október 23-i ítéletét (1) egy korábbi belső ellenőr által a Régiók Bizottsága ellen indított ügyben; tudomásul veszi, hogy az ítélet megsemmisíti a Régiók Bizottsága 2014. december 2-i határozatát, amely jóváhagyta a második rokkantsági bizottság megállapítását, amely szerint a volt belső ellenőr rokkantsága nem foglalkozási eredetű volt; tudomásul veszi, hogy a Bíróság ítéletében úgy vélte, hogy a rokkantsági bizottság értékelésének indokolása elégtelen volt, és értékelési módszertana hibát tartalmazott; tudomásul veszi, hogy a Bíróság 5 000 EUR összegű kártérítés megfizetésére kötelezte a Régiók Bizottságát, elutasította azonban a volt belső ellenőr további 20 000 EUR kártérítés iránti kérelmét;

34.

sürgeti a Régiók Bizottságát, hogy mielőbb tegyen eleget a Bíróság ítéletének, és hozza meg a határozat nyomán szükséges valamennyi intézkedést; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy mindkét fél érdekében vizsgálja meg az ügy egyezség útján való rendezésének lehetőségét a volt belső ellenőrrel, és kéri, hogy a Parlament kapjon rendszeresen tájékoztatást erről az ügyről;

35.

tudomásul veszi, hogy 2018. január 31-én a volt belső ellenőr a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a Régiók Bizottsága a személyzeti szabályzat 22. cikkének b) pontja szerint hivatalosan elismerje őt jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személyként; tudomásul veszi továbbá, hogy a volt belső ellenőr a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2018. augusztus 23-i keltezéssel panaszt nyújtott be a kinevezésre jogosult hatósághoz, miután a Régiók Bizottsága 2018. május 24-én elutasította jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személyként való elismerését;

36.

megállapítja, hogy a Régiók Bizottsága megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs jogalap a volt belső ellenőr jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személyként való elismerésére; sajnálattal állapítja meg, hogy ez a következtetés ellentétes a Parlamentnek az európai szabályozási ügynökségek keretszabályára vonatkozó bizottsági közleményről szóló 2004. január 13-i állásfoglalásában is megerősített álláspontjával, amely szerint a volt belső ellenőr jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személy (2); ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy a tényállás szerinti időpontban rendelkezésre álló megfelelő jogalap hiánya ellenére fontolja meg a belső ellenőr jogállásának szimbolikus elismerését;

37.

közvetítést szorgalmaz a Régiók Bizottsága volt belső ellenőre és a Régiók Bizottsága között a folyamatban lévő jogvita mindkét fél érdekében, egyezség útján történő rendezése céljából; rámutat arra, hogy a közvetítésnek foglalkoznia kell a volt belső ellenőr mint jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személy jogállásának kérdésével (amit a Parlament 2004-es állásfoglalásában elismert), továbbá azzal, hogy az EU érdekében járt el azzal, hogy a visszaéléseket jelentette az uniós intézményeknek;

38.

tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésről szóló döntésének pénzügyi hatása a tagságnak az Egyesült Királyság számára biztosított 24 hellyel való csökkenése miatt a Régiók Bizottsága becslése szerint 2019-ben 373 666 EUR, 2020-ban pedig 576 559 EUR lesz; üdvözli egy olyan csoport felállítását, amelynek feladata, hogy gondolkodjon az Egyesült Királyság regionális és helyi hatóságaival való szoros kapcsolat fenntartásán az ország Unióból való kilépését követően.

(1) A Törvényszék (második tanács) 2018. október 23-i Robert McCoy kontra Régiók Bizottsága ítélete, T-567/16, ECLI:EU:T:2018:708.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/127

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1430 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai ombudsman

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018) 521 – C8-0325/2018) (2),

—	tekintettel az európai ombudsmannak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0099/2019),

mentesítést ad az európai ombudsman számára 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai ombudsmannak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/128

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1431 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VIII. szakasz – Európai ombudsman,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0099/2019),

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokkal és az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) beszerzéseivel kapcsolatosan ellenőrzött területek vonatkozásában;

hangsúlyozza, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék megállapította, hogy a 2017. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az ombudsman igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

megjegyzi, hogy az ombudsman költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, melynek jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások és egyéb fenntartási költségek teszik ki; megállapítja, hogy a költségvetés összege 2017-ben 10 905 441 EUR-t tett ki (2016-ban 10 658 951 EUR-t);

üdvözli az ombudsman annak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy valamennyi rendelkezésre álló forrást eredményorientált módon költsenek el, és üdvözli, hogy figyelembe veszi számos olyan mérés és statisztikai adat eredményeit, amelyek közvetlenül befolyásolják a hivatal munkáját; megjegyzi, hogy a „2019 irányában” stratégia részeként elfogadott fő teljesítménymutatók tekintetében intézkedéseket hoztak az eredmények fokozása érdekében a folyamatos felülvizsgálat, a folyamatok egyszerűsítése és a munka nyomon követése révén; megjegyzi azonban, hogy az általános megfelelés fő teljesítménymutatója csak 85 %-os volt, és elmaradt a 90 %-os céltól; ösztönzi az ombudsmant, hogy e tekintetben továbbra is javítsa teljesítményét;

megállapítja, hogy az összes előirányzat 93,91 %-át lekötötték (2016-ban ez az arány 95,40 % volt) és 86,20 %-át kifizették (2016-ban 85,89 %-át), 93,9 %-os végrehajtási arány mellett (szemben a 2016. évi 95,40 %-kal);

üdvözli az ombudsman azon döntését, hogy a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása céljából éves tevékenységi jelentését március 31-ig közzéteszi;

megállapítja, hogy a végrehajtási arány 2017-ben bekövetkezett csökkenése nagyrészt az Európai Iskolák költségvetési sorának alacsony felhasználására vezethető vissza; üdvözli az új költségvetési előirányzatot, amelynek célja a különböző munkahelyekre való utazáshoz a tömegközlekedés igénybevételéhez nyújtott támogatások rendszerének finanszírozása;

emlékeztet rá, hogy az ombudsman alapokmányának legutóbbi felülvizsgálatára 2008-ban került sor (1); rámutat, hogy a Parlament több alkalommal felszólított ezen alapokmány naprakésszé tételére az új realitások és kihívások fényében; különösen hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ombudsman hatáskörét az uniós dokumentumokhoz való hozzáféréssel, az Európai Unió Bírósága ítéleteiben foglaltak teljesítésének elmulasztásával, a visszaélést bejelentő személyek védelmével és a zaklatással kapcsolatos ügyekben (2);

hangsúlyozza az ombudsman szerepét a jó kormányzás, az átláthatóság és az uniós intézményeken belüli összeférhetetlenségek elkerülése terén; üdvözli, hogy az ombudsman 2017-ben négy stratégiai vizsgálatot zárt le, négy újat indított, és nyolc stratégiai kezdeményezést indított; elismeri e munka fontosságát annak ösztönzése szempontjából, hogy az uniós intézmények, szervek és hivatalok a lehető leginkább nyitottak, elszámoltathatóak, etikusak és a polgárok felé válaszra készek legyenek;

10.

örömmel veszi tudomásul, hogy az ombudsman 3 álláshellyel hozzájárulva teljesítette az intézményközi megállapodásban foglalt 5 %-os személyiállomány-csökkentést; megjegyzi azonban, hogy ugyanakkor a szerződéses alkalmazottak száma 8-ról 15-re, a fizetett gyakornokok száma pedig ötről kilencre emelkedett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e növekedés az általános létszámcsökkentés kompenzálásának szükségességéből fakad, ami káros hatást gyakorolhat a munkaterhelés eloszlására és az intézmény hosszú távú szervezeti fejlődésére;

11.

megállapítja, hogy a panaszok száma 20 %-kal, a 2016. évi 1 839-ről 2017-ben 2 216-ra növekedett; megállapítja, hogy az ombudsman összesen 433 vizsgálatot indított panaszok alapján (2016-ban 245-öt), és 348 ilyen vizsgálatot zárt le (2016-ban 291-et); megjegyzi, hogy ez a növekedés többek között azoknak az új végrehajtási rendelkezéseknek tudható be, amelyeknek megfelelően számos olyan esetet, amely korábban „nem volt ok a vizsgálathoz” minősítést kapott volna, jelenleg olyan vizsgálatokként zártak le, amelyekben „nem állapítottak meg hivatali visszásságot”; hangsúlyozza, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panaszok számának folyamatos növekedése miatt az ombudsmani hivatal munkaterhelése túlságosan megnövekedett; kéri, hogy a probléma kezelése érdekében növeljék az ombudsman költségvetését;

12.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben az új panaszok száma összesen 2 181 volt, amelyek közül 751 tartozott az ombudsman megbízatásának körébe, szemben a 2016-ban beérkezett 1 880 panasszal, amelyek közül 711 tartozott a megbízatás körébe; következésképpen megállapítja, hogy a megbízatás körébe tartozó panaszok száma 5,5 %-kal nőtt;

13.

örömmel állapítja meg, hogy az egy-egy panaszra fordított idő a 2013. évi 86 napról 2017-ben 64 napra csökkent; örömmel állapítja meg továbbá, hogy az egy-egy vizsgálatra fordított idő a 2013. évi 369 napról 2017-ben 266 napra csökkent;

14.

üdvözli az ombudsman arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy javítsa ügykezelése hatékonyságát és eredményességét; elégedetten veszi tudomásul e tekintetben, hogy a „hatékonyság” (KPI 7) fő teljesítménymutatójának eredményei mind meghaladták a célszámokat; üdvözli ezenfelül a dokumentum-hozzáférési panaszokkal kapcsolatos gyorsított eljárás alkalmazását;

15.

üdvözli az elsősorban a kiadványok előállításához kapcsolódó fordítási költségek csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket; örömmel állapítja meg, hogy a fordítási költségek 11 %-kal csökkentek a 2016. évi 293 000 EUR-ról 2017-ben 263 000 EUR-ra; tudomásul veszi, hogy az ombudsman éves tevékenységi jelentése elismeri, hogy olyan küszöbértéket sikerült elérni, amelynél alacsonyabbat a jövőben nehéz lesz teljesíteni; ezért arra ösztönzi az ombudsmant, hogy körültekintően, de továbbra is tegyen a fordítási költségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket anélkül, hogy ezek veszélyeztetnék a fordítások és publikációk készítésének jó működését;

16.

megjegyzi, hogy az ombudsman strasbourgi irodái új helyre költöztek a HAV épületben;

17.

üdvözli az ombudsman által a láthatóság és a médiajelenlét növelését, többek között a közösségi médiában való jelenlét növelését célzó kommunikációs tevékenységek terén elért eredményeket, ideszámítva a 22 790 Twitter-említést és az immár 19 200 követő számának 16 %-os emelkedését; örömmel állapítja meg, hogy az ombudsman felhasználóbarátabbá tétel céljából átalakította honlapját, és külső megbízott igazolta, hogy a honlap megfelel a Web Akadálymentesítési Útmutatónak; üdvözli továbbá, hogy az ombudsman 2017-ben odaítélte az első gondos ügyintézésért járó díjat, amely a közigazgatásban alkalmazott bevált gyakorlatok elismerése és a nyilvánosság figyelmének felhívása céljából jött létre;

18.

üdvözli a Bizottság honlapjainak és online eszközeinek hozzáférhetőségére vonatkozó stratégiai vizsgálatot; kéri, hogy tájékoztassák a vizsgálat eredményéről, és arra ösztönzi az ombudsmant, hogy más uniós szervekkel és intézményekkel ossza meg végső ajánlásait;

19.

üdvözli, hogy a legtöbb tekintetben végrehajtották a személyzet – családi támogatások kiszámítására esetlegesen hatással lévő – személyes helyzetére vonatkozó adatok időben történő frissítésére szolgáló ellenőrző rendszer javításával kapcsolatos számvevőszéki ajánlásokat;

20.

üdvözli a vezetői szinten, ahol a középvezetők 50 %-a nő, valamint a tisztviselői szinten megvalósuló nemek közötti egyensúlyt; arra ösztönzi az európai ombudsmant, hogy tartsa fenn ezt a tendenciát; üdvözli továbbá a humánerőforrás-politikai keret elfogadását, amely keret foglalkozik a nemek közötti egyensúllyal, a fogyatékossággal élők felvételével és integrálásával, valamint a sokszínűséggel kapcsolatos politikával; megjegyzi, hogy az ombudsman részt vesz az uniós intézményeken belüli nemek közötti egyensúllyal foglalkozó Intercopec munkacsoportban;

21.

ismételten arra ösztönzi az ombudsmant, hogy a közép- és hosszú távon törekedjen a vezetői beosztások földrajzi egyensúlyának megvalósítására, és biztosítsa, hogy az összes tagállam arányos képviselettel rendelkezzen a személyzet tagjai között;

22.

üdvözli az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a személyzet számára a munka és a magánélet közötti egyensúlyt; megjegyzi, hogy 2017-től a rugalmas munkaidő rendszere lett az összes alkalmazottra, köztük a gyakornokokra is érvényes rendes munkarend; megjegyzi továbbá, hogy a személyzet 83 aktív tagjából 2017-ben összesen 58-an éltek a távmunka lehetőségével; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is törekedjen a példaértékű és innovatív szerepre minden személyzeti ügyben, tekintettel az uniós intézményeken belüli etikai kérdésekkel és munkakörülményekkel kapcsolatos szerepére;

23.

megjegyzi, hogy 2017-ben az ombudsman hivatalában nem fordult elő zaklatási ügy; üdvözli a zaklatás megelőzésére és a zaklatástól való védelemre vonatkozó politika elfogadását, valamint a személyzet valamennyi tagja, köztük a vezetők számára tervezett képzési programot; üdvözli továbbá az ombudsman hivatalának személyzetére vonatkozó etikai és magatartási útmutató, valamint a helyes vezetési gyakorlat belső chartájának elfogadását; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben, kéri továbbá az ombudsmant, hogy erről a következő évi tevékenységi jelentésében tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

24.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a „forgóajtó-jelenség” kérdésével az etikai és magatartási útmutató is foglalkozik; felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy ezen iránymutatásokat ténylegesen alkalmazzák, és kéri az ombudsmant, hogy erről következő éves tevékenységi jelentésében számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

25.

örömmel veszi tudomásul, hogy lezárult az európai adatvédelmi biztos által a harmadik felek személyes adatainak panaszokkal összefüggő és vizsgálatok során történő kezelésére vonatkozó eljárással kapcsolatban benyújtott panasz; tudomásul veszi, hogy az európai adatvédelmi biztos elégedett volt a felülvizsgálattal és az ajánlások végrehajtásával;

26.

megállapítja, hogy 2017-ben nem volt visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügy; megállapítja, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó képzést szerveztek a személyzet valamennyi tagja számára; felhívja az ombudsmant, hogy biztosítsa, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a jogairól, például az új alkalmazottak érkezésekor a munkába állás részeként; üdvözli az ombudsman arra vonatkozó reflexióját, hogy szükség van-e részéről proaktívabb munkára a visszaélések bejelentésére vonatkozó, az uniós intézményeknél, szerveknél és ügynökségeknél jelenleg alkalmazott szabályokkal és politikákkal kapcsolatban; felhívja az ombudsmant, hogy továbbra is járjon elöl jó példával;

(1) : Az Európai Parlament 2008/587/EK, Euratom határozata (2008. június 18.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról (HL L 189., 2008.7.17., 25. o.).

(2) Lásd különösen az Európai Parlament 2019. február 12-i állásfoglalását az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló tervezetről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0080).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/131

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1432 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)521 – C8-0326/2018) (2),

—	tekintettel az Európai adatvédelmi biztosnak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0116/2019),

mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára az európai adatvédelmi biztos 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 357., 2018.10.4., 315. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/132

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1433 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IX. szakasz – európai adatvédelmi biztos,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0116/2019),

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2017. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az európai adatvédelmi biztos igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében az európai adatvédelmi biztos tekintetében nem tárt fel lényeges hiányosságokat az adatvédelmi biztos emberi erőforrásokkal és közbeszerzési tevékenységeivel kapcsolatban ellenőrzött területeken;

sajnálja azonban, hogy az európai adatvédelmi biztos éves tevékenységi jelentése szerint a Számvevőszék csak egyetlen kifizetést vizsgált meg 2017-ben; úgy véli, hogy még ha az európai adatvédelmi biztos nem is egy decentralizált uniós ügynökség és költségvetése az uniós költségvetés igen kis százalékát képviseli is, 2018-tól kezdődően a Számvevőszéknek mindazonáltal megfelelően meg kell vizsgálnia az európai adatvédelmi biztos ügyleteinek jogszerűségét és szabályszerűségét, mivel az átláthatóság létfontosságú ezen uniós szerv megfelelő működéséhez; ezért kéri, hogy a Számvevőszék adjon ki külön éves tevékenységi jelentést e fontos uniós szerv éves beszámolójáról;

megjegyzi, hogy 2017-ben az adatvédelmi biztos összesen 11 324 735 EUR-s költségvetéssel rendelkezett, ami 21,93 %-os növekedést jelentett a 2016. évi költségvetéshez képest, és hogy a költségvetés végrehajtása a 2017-es kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 10 075 534 EUR-t tett ki; aggodalommal állapítja meg, hogy a végrehajtási arány a 2015-ös 94,66 %-ról és a 2016. évi 91,93 %-ról 2017-ben a rendelkezésre álló előirányzatok 89 %-ára csökkent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok tekintetében a költségvetés végrehajtása 9 368 686,15 EUR-t tett ki, ami a rendelkezésre álló előirányzatok 77 %-ának felel meg; e tekintetben kiemeli az I. és a III. címet, amelyek az előirányzatok 88,24 % és 73,10 %-át teszik ki; felhívja az adatvédelmi biztost, hogy fokozza erőfeszítéseit és költségvetési becsléseit körültekintően határozza meg;

megjegyzi, hogy az adatvédelmi biztos költségvetését erősen befolyásolta két jelentős jogszabályi változás (az általános adatvédelmi rendelet (1) és a rendőrségi és igazságügyi ágazatban alkalmazandó adatvédelmi irányelv (2)); megjegyzi, hogy a kiegészítő források nagy részét az újonnan felállított Európai Adatvédelmi Testület titkárságának létrehozása érdekében bocsátották az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére;

tudomásul veszi az adatvédelmi biztos folyamatban lévő munkáját a teljesítményalapú költségvetés-tervezési eljárások bevezetése terén, és felszólít ezen elvek gyors végrehajtására; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos értékelte fő teljesítménymutatóit, hogy azok figyelembe vegyék az európai adatvédelmi biztos 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiáján alapuló új célkitűzéseket és prioritásokat; üdvözli, hogy a stratégia jó úton halad, és a fő teljesítménymutatók többségének értékei elérik vagy meghaladják a kitűzött célokat;

megjegyzi, hogy az adatvédelmi biztos költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, melynek jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások és egyéb fenntartási költségek teszik ki;

üdvözli az adatvédelmi biztos azon döntését, hogy a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása céljából éves tevékenységi jelentését március 31-ig közzéteszi;

hangsúlyozza, hogy az adatvédelmi biztos egyre fontosabb szerepet tölt be az európai adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok uniós intézményekben és szervekben való végrehajtásának biztosításában; üdvözli az adatvédelmi biztos tevékenységeit, többek között az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos uniós javaslatokról szóló vélemények számának növekedését, az uniós intézményeknek az új adatvédelmi szabályokra való felkészüléshez nyújtott támogatást, az első EU–USA adatvédelmi pajzs közös felülvizsgálatában való részvételt és az Europol felügyeletét; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy a hatékony és összehangolt felügyelet biztosítása érdekében továbbra is legyen szorosan kapcsolatban a tagállamok nemzeti adatvédelmi hatóságaival, és működjön együtt az új jogi keret előkészítése során;

10.

üdvözli, hogy az adatvédelmi biztos 5 %-os létszámcsökkentést hajtott végre a létszámtervében, és megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek e tekintetben nem volt további megjegyzése;

11.

üdvözli, hogy az adatvédelmi biztos a legutóbbi mentesítési határozatban megfogalmazott kérésnek megfelelően részletesen beszámolt hivatala tagjainak kiküldetéseiről;

12.

üdvözli az intézményközi együttműködést, amint azt például az európai adatvédelmi biztos és más uniós intézmények közötti szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, a Bizottság pénzügyi, számviteli és költségvetési támogatása, illetve a különböző intézményközi ajánlati felhívásokban való részvétel is bizonyítja, különösen az informatika és az igazgatás területén;

13.

üdvözli az éves tevékenységi jelentésben szereplő diagramokat, amelyek részletes tájékoztatást adnak a személyzet és a tagok kiküldetéseinek számáról, átlagos időtartamáról és átlagos költségéről; tudomásul veszi a 2016. évi mentesítésről szóló jelentésben kért, a beszerzésekről szóló összehasonlító táblázat beillesztését;

14.

sajnálja, hogy az adatvédelmi biztos nem rendelkezik automatikus rendszerrel a humán erőforrásokkal kapcsolatos információk kinyerésére; ösztönzi az adatvédelmi biztost, hogy érjen el gyors megállapodást a Bizottsággal a SYSPER informatikai eszköznek a humánerőforrás-gazdálkodásához történő kiigazításával kapcsolatban;

15.

üdvözli a polgárok és az érdekelt felek fokozott tájékoztatását, valamint a közösségi médiaplatformokon a követők folyamatos növekedését; üdvözli továbbá az adatvédelmi biztos új honlapjának 2017. márciusban történt elindítását;

16.

megjegyzi, hogy további munkaterületet biztosítottak az európai adatvédelmi biztos számára, hogy meg tudjon birkózni az egyre nagyobb létszámú személyzettel és az Európai Adatvédelmi Testület létrehozásával;

17.

üdvözli a vezetői pozícióban lévő nők magas arányát és az intézményen belüli, a nemek közötti egyensúlyt biztosító intézkedéseket; megjegyzi azonban, hogy a teljes személyzetnek csak 32 %-a volt férfi; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyensúly és az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló intézkedésekből minden nemnek részesülnie kell;

18.

üdvözli a bizalmas tanácsadó munkáját és az európai adatvédelmi biztos személyzete zaklatással kapcsolatos tudatosságának növelésére irányuló intézkedéseket; ösztönzi az adatvédelmi biztost, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben;

19.

megjegyzi, hogy a személyzet 80 tagja összesen 16 különböző tagállamból származik; felhívja az adatvédelmi biztost, hogy törekedjen az összes tagállam arányos képviseletére a személyzet tagjai között;

20.

megjegyzi, hogy a „forgóajtó-jelenség” kérdésével a biztos hivatalának magatartási kódexe foglalkozik; üdvözli, hogy az adatvédelmi biztos hivatala tagjainak önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai elérhetők az intézmény honlapján; ösztönzi az adatvédelmi biztost, hogy biztosítsa tevékenységeinek átláthatóságát és a bevált gyakorlatokat ossza meg más uniós intézményekkel;

21.

üdvözli a belső ellenőrzési intézkedésekről rendelkezésre álló információkat; üdvözli a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásainak nyomon követését, amelyek a 2016-os éves belső ellenőrzés eredményeként születtek, és hogy a három függőben lévő ajánlás hamarosan lezárul;

22.

üdvözli az adatvédelmi biztos etikai keretét, amely a felügyelőkre és a titkárság valamennyi tagjára vonatkozik a többi uniós intézménnyel és más érdekelt féllel fenntartott kapcsolataikban; üdvözli, hogy hivatalosan létrehozták az európai adatvédelmi biztos etikai tisztviselőjének álláshelyét; ösztönzi az adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a magatartási kódexet hozzáigazítsa az új tendenciákhoz és a bevált gyakorlatokhoz;

23.

sajnálja, hogy nem áll rendelkezésre információ az adatvédelmi biztos által a 2017. évi mentesítéssel összefüggésben a visszaélések bejelentésére vonatkozóan biztosított belső eljárásokról; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a szükséges eljárások meglétét és azt, hogy az intézményi bizalmi kultúra kiépítése érdekében a személyzet minden tagja kapjon megfelelő tájékoztatást jogairól;

24.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése semmilyen közvetlen hatást nem gyakorol az európai adatvédelmi biztos pénzügyi, humánerőforrás- vagy szervezeti felépítésére; üdvözli az adatvédelmi biztos azon döntését, hogy továbbra is megtartja mind a négy brit alkalmazottját.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/135

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1434 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2018)519 – C8-0328/2018),

—	tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2018)475),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—

tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2017. pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásokra (05368/2019 – C8-0064/2019, 05369/2019 – C8-0065/2019, 05370/2019 – C8-0066/2019, 05371/2019 – C8-0067/2019),

—	tekintettel a Bizottság által a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2018)545),

—

tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak benyújtott 2017. december 15-i, „Félidős felülvizsgálati jelentés a külső finanszírozási eszközökről” című jelentésére (COM(2017)720) és az ezt kísérő, „A fejlesztési együttműködési eszköz értékelése” (SWD(2017)600) és „A tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap értékelése” (SWD(2017)601) című bizottsági szolgálati munkadokumentumokra,

—	tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a Bizottság által külső szakértői csoporttól megrendelt külső értékelésére (2017. júniusi végső jelentés),

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra (4),

—	tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”) (5),

—	tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás (6) 33. cikkére,

—

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás (7) 32. cikkére,

—

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás (8) 11. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás (9) 11. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat (10) 74. cikkére,

—	tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére,

—	tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére,

—	tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet (13) 48. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0107/2019),

mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 357., 2018.10.4., 323. o.

(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13) HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/137

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1435 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0107/2019),

A.	mivel a Bizottság teljes mértékben támogatja az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) kezelését és viseli a végső felelősséget mind az EFA-műveletek jogszerűségéért és szabályszerűségéért, mind pedig az EFA pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért;

B.	mivel az EFA-ból származó fejlesztési támogatást ténylegesen 79 országban hajtják végre annak ellenére, hogy a politikai és gazdasági-társadalmi feltételek gyakran bonyolultak, instabilak és kockázatokkal járnak;

C.	mivel döntő fontosságú annak biztosítása, hogy a fejlesztési támogatást az EUMSZ 208. cikkében rögzített eredeti céljával összhangban használják fel, megfelelően figyelembe véve a segélyezési és fejlesztési hatékonysággal kapcsolatos elveket;

D.	mivel számos uniós szakpolitikát ugyanabban az országban vagy több országban hajtanak végre, ahol az eltérő megfontolások és célkitűzések ellentmondhatnak egymásnak;

E.	mivel az EFA állandó vezérelvei a csökkentés elsődleges célkitűzésével való összhang növelése, hosszú távon pedig a szegénység felszámolása, valamint a teljesítményre és a látható fellépésekre helyezett nagyobb hangsúly;

F.	mivel az EFA segélyezési módozatait illetően figyelembe kell venni a partnerországok eltérő fejlettségi szintjét, különösen azon partnerországok esetében, amelyek alacsonyból közepes jövedelmű besorolásba léptek elő;

G.	mivel a fenntartható fejlődés előfeltétele a politikák átlátható, inkluzív és hatékony, részvételen alapuló kidolgozása, amely tiszteletben tartja az emberi jogi elveket;

H.	mivel a hatékony előfeltétel-rendszer és a rendszeres ellenőrzések kulcsfontosságúak az EFA eredményessége, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodása szempontjából;

I.	mivel a Parlament nem vesz részt az EFA-források megállapításában és elosztásában, más fejlesztési eszközöktől eltérően;

Megbízhatósági nyilatkozat

A 2017. évi pénzügyi végrehajtást illető főbb megállapítások

megállapítja, hogy 2017 végén az EFA-kötelezettségvállalások összege elérte a 6 218 millió EUR-t, amely a 2017 októberében felülvizsgált éves cél (azaz 6 510 millió EUR) 95 %-ának felel meg, míg az EFA-kifizetések összege 2017. december 31-én4 256 millió EUR-t tett ki, amely a 2017 októberében felülvizsgált éves cél (azaz 6 510 millió EUR) 98,89 %-os végrehajtási arányát jelenti; tudomásul veszi, hogy a fent említett EFA-kötelezettségvállalások és -kifizetések mellett az Európai Beruházási Bank (EBB) összes kötelezettségvállalása 2017-ben elérte a 667 millió EUR-t, kifizetései pedig a 456 millió EUR-t;

megállapítja, hogy az Egyesült Királyság részesedése a tizedik EFA 14,82 %-ának és a tizenegyedik EFA 14,68 %-ának felel meg; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság szoros kapcsolatot tartsanak fenn az utóbbinak az Európai Unióból való kilépését követően az EFA és a fejlesztési támogatás kapcsán, és tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a következő programozási időszakban 26 %-kal növeljék a VI. fejezetet (amely a korábbi IV. fejezetet és az EFA-t foglalja magában);

üdvözli a Bizottság Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatósága (DG DEVCO) arra irányuló rendszeres erőfeszítéseit, hogy csökkentse a régi előfinanszírozások, a régi elköltetlen kötelezettségvállalások és a régi lejárt szerződések szintjét, 25 %-os célkitűzés mellett; megállapítja, hogy ezt a célkitűzést túlteljesítették, mivel a régi EFA-előfinanszírozások 32,58 %-kal (a DG DEVCO teljes felelősségi körét tekintve 37,6 %-kal), a régi elköltetlen EFA-kötelezettségvállalások pedig 37,63 %-kal csökkentek; megjegyzi továbbá, hogy a régi lejárt EFA-szerződések esetében nem sikerült csökkenést elérni, hiszen ezek részaránya 18,75 % a kitűzött 15 %-os célhoz képest; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint az EFA régi lejárt szerződésekre vonatkozó lezárási folyamata igen összetett, és e visszatérő probléma kezelésére új, célzott eljárás kerül bevezetésre;

felkéri a DG DEVCO-t, hogy vegye fontolóra jelenlegi fő teljesítménymutatóinak finomítását vagy akár kiigazítását, többek között az uniós vagyonkezelői alapokba (Békou Vagyonkezelői Alap, Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért) fizetett előzetes hozzájárulások időbeli alakulásának jobb nyomon követése érdekében;

A beszámoló megbízhatósága

üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA-nak a 2017. évre vonatkozó végleges éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és az EFA-k pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek, valamint a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, illetve az alapok tárgyévi műveleteinek eredményét, pénzforgalmát és a nettó eszközérték változásait;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a 2017. évi beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott elutasító véleménye miatt, amely szerint a beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket lényeges hibák befolyásolják;

sajnálja, hogy a DG DEVCO-nak 2012 óta minden éves tevékenységi jelentésben fenntartást kellett kiadnia az alapul szolgáló tranzakciók szabályszerűségéről, ami súlyos belső irányítási hiányosságokra utal;

aggasztónak tartja, hogy a Számvevőszék éves jelentésében szereplő becslés szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA beszámolójának alapjául szolgáló kiadások hibaaránya 4,5 % a 2016. évi 3,3 %-hoz, a 2014. és 2015. évi 3,8 %-hoz, a 2013. évi 3,4 %-hoz és a 2012. évi 3 %-hoz képest;

10.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék fizetési műveletekkel kapcsolatos mintavételének eredményét illetően, amely szerint a kifizetések 29 %-a (az ellenőrzött 128 kifizetésből 37) hibát tartalmazott; sajnálatosnak tartja, hogy 2017-ben ismét a korábbi években tapasztaltakhoz hasonló hibatípusok fordultak elő, azaz a fel nem merült kiadások (42 %), az alapvető igazoló dokumentumok hiánya (29 %) és a közbeszerzési szabályok súlyos figyelmen kívül hagyása (12 %); sajnálatosnak tartja, hogy a számszerűsíthető hibákat tartalmazó 30 fizetési művelet 33 %-a előzetes ellenőrzéseket követően engedélyezett végleges tranzakció volt;

11.

sajnálatosnak tartja, hogy a további hibák a korábbi évekhez hasonlóan programbecslésekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal, valamint a mind nemzetközi szervezetek, mind tagállami együttműködési hivatalok által kezelt hozzájárulási megállapodásokkal függtek össze; megismétli aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi szervezetek által végrehajtott, több donor által finanszírozott projektekben és a költségvetés-támogatási tevékenységek során alkalmazott „feltételezéses megközelítés” korlátozza a Számvevőszék ellenőrzési hatókörét; üdvözli ugyanakkor a Bizottság által 2018-ban megvalósított előrelépéseket, többek között a költségvizsgálatokra vonatkozó feladatmeghatározás és a programbecslések keretében megvalósuló ellenőrzések megerősítésére irányuló menetrend elfogadását; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább azon feltételezését, miszerint úgy tekinti, hogy az uniós támogathatósági kritériumokat betartották mindaddig, amíg az összevont összeg elegendő támogatható kiadást tartalmaz az uniós hozzájárulás összegének fedezéséhez; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan foglalkozzon a szerződések kezelése, a kiválasztási eljárások, a dokumentumok kezelése és a közbeszerzési rendszer területén felmerülő hiányosságokkal;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy e megállapításokra válaszul készítsen részletes magyarázatot, és terjesszen egyértelmű tervet a Parlament elé, amelyben felvázolja a súlyosan aggasztó helyzet orvoslásához szükséges lépéseket;

13.

aggasztónak tartja, hogy 2017-ben ismét előfordultak olyan esetek, amikor elköltetlen előfinanszírozási összegek visszafizetését tévesen működési bevételként rögzítették, ugyanakkor a 2017. évi korrekciók összege 5,1 millió EUR-ra emelkedett (szemben a 2016. évi 3,1 millió EUR-val);

A felelősségvállalási lánc hatékonysága (és megbízhatósága)

Felügyeleti szempontok

14.

úgy véli, hogy a felelősségvállalási keret különböző építőelemeinek javítását összehangolt módon kell megvalósítani; megismétli, hogy olyan következetes felügyeleti stratégiát kell fenntartani, amely egyensúlyt biztosít a teljesítménnyel kapcsolatos megfelelőségi rendelkezések, célértékek és a hozzáadott értékre vonatkozó megbízható kritériumok betartása, valamint a partnerországok felvevőképessége között, amelyeknek megfelelően tükröződniük kell a különböző támogatási műveletek és segélyezési módozatok kezelésében;

15.

tudomásul veszi a Bizottság előzetes ellenőrzési rendszerének visszatérő gyengeségeit, és ismét felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az egyes előzetes ellenőrzéseknél tapasztalt kudarc elkerülésére; megjegyzi ugyanakkor, hogy a Számvevőszék hangsúlyozta, hogy egyes hibák esetében a Bizottság informatikai rendszerei révén elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy a hibákat a kifizetés teljesítése előtt kiküszöbölje, észlelje és javítsa, és ebben az esetben a becsült hibaarány 1,8 százalékponttal alacsonyabb lett volna; úgy véli, hogy a költségvizsgálatoknak a Bizottság által elfogadott új feladatmeghatározásban foglalt új koncepciója hasznos módszer az ellenőrzési rendszer végrehajtási hiányosságainak orvoslására;

16.

tudomásul veszi a 2017-ben a DG DEVCO által a fennmaradó hibaarányra vonatkozó hatodik elemzésében alkalmazott kevésbé óvatos megközelítést, nevezetesen a hibák számítása és extrapolációja kapcsán, aminek oka az volt, hogy a 2017. évi éves felülvizsgálat igen kevés helyszíni ellenőrzést és közbeszerzési eljárásokra vonatkozó vizsgálatot tartalmazott, és ez fenntartás kiadását eredményezte a közvetlen irányítású támogatások (82,96 millió EUR kockáztatott érték) esetében; elismeri a becsült hibaarány 2 %-os lényegességi küszöb alá való csökkentésére irányuló eddigi kitartó erőfeszítéseket; hangsúlyozza azonban, hogy e cél elérése nem vezethet a műveletek szabályosságával és jogszerűségével kapcsolatos tisztánlátás csökkenéséhez, amely akadályozná az eredmények több éven keresztül történő összehasonlítását is; felhívja az összes érdekelt felet, hogy kerüljék a becsült hibaarány értékelésére szolgáló eltérő módszertanok alkalmazását, hogy ezáltal hiteles képet nyújtsanak a helyzetről, valamint növeljék a megbízhatóságot és a méltányosságot mind az elvégzett ellenőrzési munka, mind pedig az általános kontrollrendszerek esetében;

Kockázatkezelés

17.

emlékeztet arra, hogy a jelentős (külső, pénzügyi és operatív) kockázati tényezők rendszeres nyomon követése és megfelelő számszerűsítése fontos előfeltétel a megfelelő pénzgazdálkodás, a kiadások eredményessége, valamint az uniós beavatkozások hitelességének, fenntarthatóságának és hírnevének javítása szempontjából; ösztönzi a DG DEVCO-t, hogy a kockázatok és a pénzügyi volumen függvényében finomítsa tovább folyamatait, és az eltérő fejlettségi szint, valamint az országok kockázati profilja és irányítási keretrendszere alapján igazítsa ki a feltételrendszert;

18.

hangsúlyozza, hogy a DG DEVCO kockázati térképét, illetve mátrixát rendszeresen fejleszteni kell az Unió eszköztárában található támogatási eszközök és konstrukciók újonnan megjelenő formáinak megfelelően, amelyek közé tartozik a vegyes finanszírozás, a célzott vagyonkezelői alapok, valamint a más nemzetközi intézményekkel vagy multilaterális fejlesztési bankokkal kialakított pénzügyi partnerségek;

Értékelési és jelentéstételi szempontok

19.

felkéri a DG DEVCO-t, hogy jelentősen javítsa nyomonkövetési, értékelési és teljesítményjelentési intézkedéseit annak biztosítása érdekében, hogy a különböző teljesítményrendszerekben meghatározott kulcsfontosságú mutatókat szisztematikusan nyomon kövessék, továbbá, hogy kellő időben megbízható és átfogó információkat nyújtsanak a politikai döntéshozók részére; szorgalmazza a hosszú távú értékelést, ideértve az adatgyűjtést, a kutatásokat és az elemzést a kulcsfontosságú mutatók javítása érdekében; úgy véli, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása káros a nyilvános elszámoltathatóság szempontjából;

20.

úgy véli, hogy a kritikus helyzetek felmerülése vagy tartós fennállása esetén az EOM eszközt proaktívan és gyorsabb módon kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell hozni, és tervezési szinten strukturálisan értékelni kell a hiányosságok jellegét; rámutat, hogy elengedhetetlen, hogy a Parlament és a költségvetési ellenőrző hatóság világos képet kapjon az Unió fő fejlesztési célkitűzései megvalósulásának valós mértékéről;

21.

úgy véli, hogy az uniós küldöttségek külső támogatások kezeléséről szóló jelentései hasznos vállalati jelentéstételi eszközt jelentenek, amely hozzájárul a megbízhatóság megteremtéséhez és a teljesítmény méréséhez minden egyes uniós küldöttség esetében; megállapítja, hogy a végrehajtási problémákkal járó projektek aránya a 2016. évi 31,1 %-ról (3 151 folyamatban lévő projektből 980) 2017-ben 23,8 %-ra csökkent (4 444 folyamatban lévő projektből 1 059); aggasztónak tartja azonban, hogy a végrehajtási nehézségekkel küzdő jelenlegi projektek 27 %-a esetében a fő okok a végrehajtó partnerek alacsony vélt kapacitása vagy teljesítménye, az érdekelt felek alacsony fokú érdeklődése és elkötelezettsége vagy a partnerek által nyújtott elégtelen társfinanszírozás, amely tényezőket a politikai párbeszéd és a donorkoordináció korai szakaszában fel kell ismerni;

Az EFA fejlesztési támogatás végrehajtása

A tizenegyedik EFA értékelése

22.

tudomásul veszi a tizenegyedik EFA értékelésének azon megállapítását, miszerint i. „fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Fejlesztési Alapnak olyan programoknak kell megfelelnie, amelyek eltérítik elsődleges céljától, a szegénység csökkentésétől, ami nehezen összeegyeztethető az Európai Fejlesztési Alap alapvető értékeivel, és veszélyezteti eredményességét” és ii. „a konzultációk ellenére csak ritkán veszik figyelembe a kormányok [és a társadalmi szervezetek] véleményét a programok kiválasztásánál (néhány jelentős kivétellel, mint például a csendes-óceáni térségben)”, valamint „a 11. Európai Fejlesztési Alap programjainak készítésekor ezért felülről építkező megközelítést alkalmaztak a koncentráció elvének érvényesítésére a Cotonoui Megállapodásban lefektetett partnerségi elv rovására”; sajnálja, hogy a Bizottság eddig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta ezeket a megállapításokat; ugyanakkor a békeépítést és a migráció kiváltó okainak kezelését a fenntartható fejlődés alapvető szempontjainak tekinti;

23.

megállapítja továbbá, hogy a tizenegyedik EFA értékelése szerint 2017 áprilisáig az EFA-tartalékból közel 500 millió EUR-t folyósítottak a bizottsági Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága támogatására, közel 500 millió EUR-t különítettek el az egyes országoknak nyújtott sürgősségi támogatás céljára, és 1,5 milliárd EUR-t folyósítottak az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért számára; mivel az EFA az új Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz is hozzájárul;

A külső finanszírozási eszközök végrehajtásának félidős felülvizsgálata

24.

üdvözli, hogy az értékelés alapján az EFA célkitűzései a megtervezésének idején nagymértékben relevánsak voltak a politikai prioritások szempontjából, továbbá általánosságban megfelelt rendeltetési céljának és összhangban állt a fenntartható fejlesztési célok értékeivel és célkitűzéseivel;

25.

üdvözli, hogy néhány olyan országban, ahol az EFA keretében földrajzi programok működnek, az elmúlt tíz évben előrelépés történt a szegénység mérséklésében, valamint az emberi és gazdasági fejlődés terén; megállapítja, hogy más országok helyzete továbbra is kritikus; megelégedéssel nyugtázza, hogy az EFA prioritásai összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok értékeivel és célkitűzéseivel;

26.

hangsúlyozza, hogy az Unió rövid távú belső érdekei nem jelenthetik fejlesztési menetrendjének egyedüli motorját, és hogy a segélyhatékonysági alapelveket teljeskörűen alkalmazni kell a fejlesztési együttműködés valamennyi formája esetében;

27.

felhívja a DG DEVCO-t, hogy mérlegelje az EFA irányítására vonatkozó alábbi pontokat az EFA eredményességének, hatékonyságának és hozzáadott értékének biztosítása érdekében:

—	az EFA-finanszírozás kiegészítő jellegének, az uniós eszköztár koherenciájának és a más külső támogatási eszközökkel fennálló szinergiáknak a jobb bemutatása;

—	a szabályszerűség és elszámoltathatóság legmagasabb szintjének biztosítása az EFA által finanszírozott fellépések eredményei tekintetében;

—	ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy részletezze a beavatkozásai mögött álló logikai keretrendszert, különösen az EFA által finanszírozott műveletek várható hosszú távú hatásainak és fenntarthatóságának jobb bemutatása érdekében;

—	a következő éves tevékenységi jelentés kiegészítése egy, a tizenegyedik EFA tevékenységeinek hatására vonatkozó strukturált értékeléssel, amely kiemelt figyelmet fordít az emberi jogokra és az elért környezeti eredményekre;

—	úgy véli, hogy az eddigieknél is szisztematikusabb megközelítésre van szükség az uniós támogatásokból finanszírozott tevékenységek kommunikációja terén az EU láthatóságának növelése, valamint a támogatási lánc egészében az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése érdekében;

—	a partnerség szellemének erősítése a programért és annak végrehajtásáért való demokratikus felelősségvállalás kialakítása révén, biztosítva ugyanakkor az EFA alapvető értékeinek és elveinek tiszteletben tartását;

28.

úgy véli, hogy az EFA-n keresztül finanszírozott infrastrukturális projektek esetében alapvető fontosságú egy független előzetes értékelés, amely figyelembe veszi a projektek szociális és környezeti hatását, valamint hozzáadott értékét; úgy véli, hogy a finanszírozási döntéseket megfelelő költség-haszon elemzés birtokában kell meghozni, és olyan projektek számára kell finanszírozást megítélni, amelyek megvalósítása környezeti, pénzügyi vagy szociális szempontból fenntartható;

29.

kiemeli a köz- és magánszféra közötti partnerségekről (PPP-k) az Európai Számvevőszék által (1) tett igen negatív megállapításokat, valamint a Számvevőszék azon ajánlását, hogy „ne ösztönözzék a köz-magán társulások intenzívebb és minél szélesebb körű alkalmazását” az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe ezt az ajánlást a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlődő országokban történő alkalmazása vonatkozásában, ahol a PPP-k sikeres végrehajtása még nehezebb, mint az Unión belül;

30.

komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban az éhezés világszerte egyre nagyobb méreteket öltött, és napjainkban több mint 820 millió ember szenved krónikus alultápláltságban, ugyanakkor az Unió és tagállamai által az élelmezés- és táplálkozásbiztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás aránya a 2014. évi 8 %-ról 2016-ban 6 %-ra csökkent, a Bizottság által kezelt eszközök keretében az élelmezésbiztonságra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások pedig jelentősen csökkentek 2017-ben;

31.

újólag megerősíti, hogy határozott fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság beterjesztett, az EFA-bizottság pedig elfogadott 2017-ben egy Eritreára vonatkozó nemzeti indikatív programot és egy éves cselekvési programot, miközben nem rendelkeztek meggyőző bizonyítékkal a tekintetben, hogy Eritreában reformokat vezettek volna be az emberi jogi helyzetet illetően, vagy javították volna azt; emlékeztet a Bizottság és a főképviselő azon kötelezettségvállalására, hogy rendszeresen tájékoztatják a Parlamentet e tekintetben;

32.

33.

34.

tekintettel a segélyezési módokat illetően a közvetlen támogatásokról a vagyonkezelői alapokra és a vegyes finanszírozásra – beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot is – való átállásra, felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EBB-t, hogy a Parlamenttel fogadjanak el intézményközi megállapodást a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusban meghatározott politikai elvek alapján az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a parlamenti vizsgálatra vonatkozóan;

35.

határozottan megismétli a Parlamentnek a Tanácshoz és a tagállamokhoz intézett azon kérését, hogy a demokratikus ellenőrzés megerősítése céljából hajtsák végre az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a Parlament visszatérő kérésének eleget téve beemeli az EFA-t az Unió költségvetésébe; kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet a Cotonoui Megállapodás 2020 utáni felváltásával kapcsolatos viták állásáról;

36.

üdvözli a Cotonoui Megállapodást követő megállapodásra irányuló tárgyalások folyamatát az AKCS-EU keret fenntartása érdekében;

Az EFA és az új kapcsolat kezelése

37.

elismeri, hogy az EFA nagy nyomással néz szembe, mivel egyre több politikai jellegű igénynek kell megfelelnie, ideértve a biztonságot, a migrációt és a határigazgatást, amelyeket nehéz összhangba hozni az EFA alapvető értékeivel és az Unió fejlesztési és együttműködési politikájának elveivel, nevezetesen az EUMSZ 208. cikke értelmében a szegénység felszámolásával; megállapítja, hogy az új kapcsolat kezelése veszélyezteti a fejlesztési politika általános egyensúlyát;

38.

megállapítja, hogy az új kapcsolat kezelése veszélyezteti a fejlesztési politika általános egyensúlyát; azon a véleményen van, hogy az egymást követő válsághelyzetekre adott szükséghelyzeti reagálásnak holisztikus megközelítést kell követnie; emlékeztet arra, hogy a szakpolitikában a koherencia elvének tiszteletben tartása kiemelkedő jelentőségű az európai fejlesztési segélyből részesülő országok stabilitása szempontjából;

A költségvetésen kívüli pénzügyi eszközök kezelése (az uniós vagyonkezelői alapokhoz való EFA-hozzájárulások)

39.

tudomásul veszi, hogy az uniós vagyonkezelői alapok keretében tett felajánlások teljes összege eddig 4,09 milliárd EUR, amelyhez a fő hozzájárulás az EFA-ból származott 3 milliárd EUR értékben, míg a tagállamok és más donorok 442,7 millió EUR-t ajánlottak fel; tudomásul veszi, hogy a Békou Vagyonkezelői Alap keretében 2017-ben közel 240 millió EUR összegű felajánlás történt, amelyből 113 millió EUR az EFA-ból származott, 65,9 millió EUR pedig a tagállamoktól és más donoroktól;

40.

emlékeztet a számvevőszéki különjelentésnek a Békou Vagyonkezelői Alapra vonatkozó főbb megállapításaira, köztük arra, hogy az alap felépítése megfelelő volt a Közép-afrikai Köztársaság vonatkozásában, és hogy hatása pozitív volt; hangsúlyozza, hogy ezt az értékelést nagymértékben megerősítették a Fejlesztési Bizottság 2018 februárjában a Közép-afrikai Köztársaságba látogató eseti küldöttségének megállapításai, valamint a küldöttség azon következtetése is, hogy „az alap megfelelő módon képes kezelni a rehabilitáció, a megélhetés biztosítása és a hosszabb távú fejlesztés között váltakozó szükségleteket”; emlékeztet arra, hogy az alapot az Európai Unió 60 hónapos időtartamra szóló, 2019 júliusában lejáró szükséghelyzeti alapjaként hozták létre, amelynek meghosszabbítása hasznosnak tűnik, de ehhez a Parlament egyetértése szükséges;

41.

hangsúlyozza a klasszikus fejlesztési célkitűzésektől, például a szegénység felszámolásának célkitűzésétől való eltérés kockázatát, elismerve ugyanakkor, hogy ebben lehetőségek is rejlenek, például a fejlesztési célok gyorsabb végrehajtása vagy a nemzetközi válságra való gyors reagálás lehetősége;

42.

tudomásul veszi az Európai Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (EUTF) eredményeit; emlékeztet azonban arra, hogy az EUTF fejlesztési költségvetési sorokból származó forrásait nem szabad a migránsok jogait veszélyeztető biztonsági intézkedésekre fordítani; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztési együttműködés fő célkitűzésének a szegénység felszámolásának és a fenntartható fejlődésnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy az EUTF projektjeinek integrálniuk kell az emberi jogokat a programozás alapjaiba, és hozzá kell járulniuk az emberi jogoknak az érintett országokban történő érvényesítéséhez; határozottan javasolja a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdítását az EUTF programjaiban, valamint a legkiszolgáltatottabbak – köztük a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek – védelmét;

43.

megállapítja, hogy az Európai Számvevőszék (2) és a tizenegyedik EFA félidős értékelésének szerzői számos aggályt fogalmaztak meg az EUTF végrehajtását illetően:

—	a projektek végrehajtását illetően az EUTF-nek csak korlátozott hatása volt a folyamat felgyorsítására a hagyományos fejlesztési támogatáshoz képest;

—	aggodalmak az EUTF projektjeinek várható eredményessége és fenntarthatósága felől, valamint afelől, hogy az Unió szorosan figyelemmel tudja-e kísérni a végrehajtásukat;

—	az Észak-Afrikára és Afrika szarvára vonatkozó pénzügyi keretek nem rendelkeznek dokumentált kritériumokkal a projektjavaslatok kiválasztását illetően;

—	súlyos hibák merültek fel a teljesítmény mérését illetően;

—	nincs egyedi kockázatértékelési keret;

úgy véli, hogy ezen megállapítások tükrében az EUTF hozzáadott értéke erősen megkérdőjelezhető;

44.

úgy véli, hogy az operatív irányítás és a szakpolitikák kialakítása során elegendő helyi szintű felelősségvállalást és partneri részvételt kell biztosítani, elkerülendő a túl centralizált működési módot, amelyben a donoroknak juttatnak kiemelt szerepet, következetesen tiszteletben tartva ugyanakkor az eredményorientált gazdálkodás elvét;

45.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy megfelelő figyelmet kell fordítani a donorok koordinálásának, nyomon követésének és értékelésének rendszerszintű kérdésére egy rendszerszintűbb megközelítés révén, a vagyonkezelői alapok hatékonyságának garantálása érdekében;

Költségvetés-támogatás a partnerországoknak

46.

megjegyzi, hogy az EFA által 2017-ben finanszírozott költségvetés-támogatás összege 860,2 millió EUR volt, amelyből 703,1 millió EUR új kötelezettségvállalás volt (54 országra kiterjedően, 102 költségvetés-támogatási szerződéssel); megjegyzi, hogy a TOT-k esetében az EFA-kifizetések összege 2017-ben 57,7 millió EUR-t tett ki (11 ország számára, 15 költségvetés-támogatási szerződéssel); megállapítja, hogy 2017-ben a DG DEVCO leállította a költségvetés-támogatást két AKCS-országban, az egyikben az államháztartási gazdálkodás végrehajtásában való előrelépés hiánya, a másikban pedig a stabilitásorientált makrogazdasági politika és az államháztartási gazdálkodás átláthatóságának hiánya miatt;

47.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az általános költségvetési rendelet 236. cikkének rendelkezései és a tizenegyedik EFA-ra alkalmazandó javasolt pénzügyi szabályzat 36. cikke közötti összhangot a harmadik országoknak nyújtandó költségvetés-támogatás felhasználására vonatkozó feltételek tekintetében; megjegyzi, hogy a tizenegyedik EFA-ra vonatkozó javasolt pénzügyi szabályzat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az általános költségvetési rendeletben, mégpedig azt, hogy a költségvetés-támogatás célja az Unió és az AKCS-országok vagy a TOT-k közötti szerződéses partnerség erősítése, többek között a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés támogatása és a szegénység felszámolása érdekében, ez utóbbi pedig nehézségeket okozhat az EFA szabályainak alkalmazása során;

48.

felhívja a Bizottságot, hogy részletezze és tisztázza azon rugalmassági vagy értelmezési mozgástér pontos mértékét és jelentését, amelyet annak értékelése során alkalmaz, hogy teljesültek-e a partnerországoknak történő folyósításhoz szükséges általános támogathatósági feltételek az úgynevezett „differenciálás és a támogathatóság dinamikus megközelítése” tekintetében; aggodalmát fejezi ki az átutalt támogatások végső felhasználása és a nyomon követhetőség hiánya miatt az uniós alapoknak a partnerország költségvetési forrásaival való összevonását követően;

49.

úgy véli, hogy a költségvetés-támogatásnak ágazati szinten kell támogatnia a konkrét problémák megoldását, és azt szükség szerint ki kell egészítenie a kapcsolódó technikai segítségnyújtással;

50.

továbbra is aggodalommal tölti el az átutalt pénzeszközök végső felhasználása és e felhasználás nyomon követhetőségének esetleges hiánya az állami szektor gyenge, instabil vagy helytelen pénzügyi gazdálkodása esetében; felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési stratégia által érintett összes kormányzati területen támogatni kell a csalás és a korrupció elleni küzdelmet; hangsúlyozza, hogy továbbra is jelentős a források elsikkasztásának kockázata, és hogy a korrupció és a csalás a közpénzek kezelésének területével függ össze;

51.

sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg jobban és értékelje egyértelműen az egyes esetekben elérendő fejlesztési eredményeket, és mindenekelőtt erősítse meg azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek a kedvezményezett országokban figyelemmel kísérik a korrupció helyzetét, az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot és a demokráciát; mélységes aggodalmának ad hangot a költségvetés-támogatás esetleges felhasználása kapcsán olyan országokban, ahol nincs demokratikus felügyelet, vagy azért, mert nincs működő parlamentáris demokrácia, és a civil társadalom és a média nem szabad, vagy azért, mert a felügyeleti szerveknek nincs erre kapacitásuk;

52.

üdvözli, hogy a Bizottság reaktív és következetes megközelítést alkalmazva 2017-ben és 2018-ban felfüggesztette két ország költségvetés-támogatását, mivel a támogathatósági kritériumok többé nem teljesültek; véleménye szerint a Bizottságnak folytatnia kell a konstruktív párbeszédet ezekkel az országokkal, és fel kell kínálnia a költségvetés-támogatás újraindításának lehetőségét, amennyiben az érintett országok végrehajtják a költségvetés-támogatási programban foglalt szükséges reformokat;

53.

rámutat, hogy erősíteni kell a megfelelő nyomonkövetési eszközöket, amelyekkel értékelhető, hogy a költségvetés-támogatás hogyan járult hozzá a belföldi bevételek hatékonyabb mozgósításához és a kapcsolódó reformokhoz; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-támogatási jelentéseiben nyújtson rendszeres tájékoztatást arról, hogy a költségvetés-támogatási szerződéseket hogyan használják fel a belföldi bevételek mozgósítására; megismétli azonban, hogy szigorúan nyomon kell követni az adókikerüléssel, az adókijátszással és az illegális pénzáramlással kapcsolatos kockázatokat;

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

54.

megállapítja, hogy a nemzetközi szervezetek által 2017-ben végrehajtott, több donor által finanszírozott projekteknek nyújtott EFA-kifizetések 812 millió EUR-t tettek ki;

55.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság szerződéseket kötött az ENSZ ügynökségeivel több mint 411 millió EUR értékű hozzájárulásra az EFA-ból – melyek közül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (166,33 millió EUR), a FAO (152,86 millió EUR) és az UNICEF (98,44 millió EUR) voltak a legnagyobb kedvezményezettek –, a Világbankkal kötött szerződések értéke pedig 92 millió EUR volt;

56.

megállapítja, hogy a DG DEVCO nem követi nyomon szisztematikusan a nemzetközi pénzügyi szervezetek működési teljesítményét és a vegyesfinanszírozási műveletek főbb szempontjait; felhívja a DG DEVCO-t, hogy javítsa a nemzetközi pénzügyi szervezetek által benyújtott jelentések minőségét, megfelelőségét és időszerűségét; ösztönzi a nemzetközi intézményeket – különösen a társfinanszírozott és a több donor által finanszírozott kezdeményezések esetében –, hogy az eredmények kezelésére használt keretrendszerüket közelítsék az Unióéhoz;

57.

megismétli, hogy a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek és a társadalmi szervezetek által végrehajtott projektekkel kapcsolatos adatok teljes körű átláthatóságát és hozzáférhetőségét, valamint az ellenőrzésre és a nyomon követésre vonatkozó egyértelmű szabályokat;

58.

üdvözli az Európai Számvevőszék 2018/35. sz. különjelentésében közzétett ajánlásait az uniós források nem kormányzati szervezetek általi felhasználása átláthatóságának javítására vonatkozóan, amelyekben többek között azt ajánlja, hogy a Bizottság javítsa számviteli rendszerében a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságát, és hogy a Bizottság javítsa a nem kormányzati szervezetek által felhasznált forrásokra vonatkozóan gyűjtött információk minőségét; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi mandátum lejárta előtt hajtsa végre ezeket a javaslatokat;

Afrikai Békekeret

59.

sajnálja, hogy a külső finanszírozási eszközök félidős felülvizsgálata nem terjedt ki az Afrikai Békekeretre (APF), amelyet 2011 óta nem értékeltek megfelelően;

60.

felhívja a DG DEVCO-t, hogy a 2017. évi éves tevékenységi jelentésében foglalt, az Afrikai Békekerettel kapcsolatos fenntartásának megfelelően szigorúan ellenőrizze, hogy eredményesen végrehajtják-e mind a pénzügyi kockázatok, mind pedig a szabálytalan és jogszerűtlen kifizetések kockázatának mérséklésére bevezetett korrekciós intézkedéseket; ismételten felhívja a Bizottságot arra, hogy az EFA jogszerűtlen és szabálytalan kiadásokkal szembeni védelme céljából folytassa a pilléren alapuló értékelés keretében tett erőfeszítéseit az Afrikai Békekeret irányítási és operatív monitoringrendszerének megerősítése érdekében;

61.

kiemeli a Számvevőszék alábbi negatív megállapításait az afrikai biztonsághoz nyújtott uniós támogatást illetően, amelyet gyakran az EFA-ból finanszíroznak:

—	a nigeri és mali belbiztonsági erők kapacitásának megerősítése lassú, és súlyos aggodalmak merülnek fel a felelősségvállalást és a fenntarthatóságot illetően (3);

—	az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet számára nyújtott uniós támogatás gyenge hatást ért el (4).

hangsúlyozza továbbá annak komoly veszélyét, hogy az Afrikai Békekeret révén az AMISOM misszióban részt vevő burundi katonák számára nyújtott uniós támogatás közvetve az uniós szankciókkal sújtott burundi rezsimet finanszírozza; emlékeztet arra, hogy a DG DEVCO éveken keresztül fenntartásokat fogalmazott meg az Afrikai Békekeret támogatására nyújtott kiadásait illetően;

Európai Fenntartható Fejlődési Alap

62.

tudomásul veszi ezen új beruházási eszköz közelmúltbeli elindítását a külső beruházási terv részeként annak érdekében, hogy további tőkeáttételi kapacitást biztosítson a magánszektor fejlesztési partnerségekbe történő befektetéseinek vonzása révén; úgy véli, hogy kellő figyelmet kell fordítani az addicionalitásra, valamint az irányítása során alkalmazott kritériumokra is annak elkerülése érdekében, hogy a fejlesztési finanszírozást a magánbefektetők irányába térítsék el, illetve saját érdekek vagy nyereségszerzés céljára használják fel;

Az EBB AKCS-beruházási kerete

63.

elismeri az EBB által az AKCS-országokban felállított prioritásokat, nevezetesen a fenntartható fejlesztési célok, az éghajlat-politika, az európai gazdaságdiplomácia és az ellenálló képesség támogatását; megjegyzi, hogy 2017-ben 39 projektet kezdeményeztek az AKCS-beruházási keret alapján összesen 1,5 milliárd EUR összegben, amelyből 549 millió EUR-t a helyi magánszektor fejlesztésére, 952 millió EUR-t pedig a társadalmi és gazdasági infrastruktúrára fordítottak;

64.

rámutat az alapos előzetes és utólagos értékelés elvégzésének fontosságára annak érdekében, hogy meg lehessen győződni a projektek fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok valódi hozzáadott értéket biztosítanak gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben; megismétli, hogy semmilyen formában nem nyújtható támogatás a rendkívül szennyező technológiákkal kapcsolatos projektekhez;

65.

felszólít a potenciális helyi szereplők és közvetítők alapos vizsgálatára e szereplők és közvetítők azonosítása és kiválasztása során; felhívja az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a tevékenységei által érintett helyi közösségek és polgárok véleményét megfelelően kikérjék, és hogy független, hatékony panasztételi eljáráshoz férhessenek hozzá;

66.

szorgalmazza az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program Európán kívüli országokra, különösen a fejlődő országokra való kiterjesztését, a szükséges pénzügyi források biztosítása mellett;

67.

kiemeli a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának rendkívüli fontosságát, és szorgalmazza különösen olyan helyi megoldások kialakítását, amelyek segítik a finanszírozás hozzáférhetőbbé tételét, valamint a mikrohitelezés és a garanciarendszerek további erősítését;

68.

elismeri, hogy nincs olyan ország, amely anélkül fejlődött, hogy bővítette volna kereskedelmi kapcsolatait szomszédjaival és a világ többi részével; továbbra is ösztönzi a kereskedelmi tevékenységek támogatására szolgáló finanszírozást annak érdekében, hogy a fejlődő országok jelentősebb mértékben vehessenek részt a globális értékláncokban a jövőben; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a digitális összeköttetés növekvő fontosságát annak érdekében, hogy a fejlődő országok kiegyensúlyozottabban részesülhessenek a globalizáció előnyeiből;

69.

hangsúlyozza a tiszta víz biztosításának és további szennyvízkezelő létesítmények építésének fontosságát;

70.

felhívja a figyelmet az energiaszegénység fejlődő országokban tapasztalt mértékére és következményeire, valamint az Unió e típusú szegénység csökkentésére irányuló erőteljes szerepvállalására; hangsúlyozza, hogy komoly és összehangolt erőfeszítésekre van szükség az érintett országok kormányai és érdekelt felei részéről az energiaszegénység csökkentése érdekében.

(1) 9/2018. sz. különjelentés: Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg

(2) 32/2018. sz. különjelentés: „Az Európai Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért kellően rugalmas, de nem elég célirányos eszköz”

(3) 15/2018. sz. különjelentés: A nigeri és mali belső biztonsági erők kapacitásának megerősítése: korlátozott és lassú a haladás

(4) 20/2018. sz. különjelentés: Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatás: újra kell gondolni a hangsúlyokat

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/146

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1436 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2018)519 – C8-0328/2018),

—	tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2018)475),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—

—	tekintettel a Bizottság által a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2018)0545),

—

—	tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a Bizottság által külső szakértői csoporttól megrendelt külső értékelésére (2017. júniusi végső jelentés),

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra (4),

—	tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”) (5),

—	tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás (6) 33. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat (10) 74. cikkére,

—	tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére,

—	tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére,

—	tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet (13) 48. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0107/2019),

jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 357., 2018.10.4., 315. o.

(2) HL C 357., 2018.10.4., 323. o.

(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13) HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/148

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1437 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0095/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 24. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2019),

mentesítést ad az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 33. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 33. o.

(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(1) HL C 84/42., 2017.03.17., 202. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/149

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1438 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 13 272 160 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 16,38 %-os csökkenést jelent, és oka főként a bevételeknek a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló (REMIT) rendelethez kapcsolódó csökkenése; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98,72 %-os volt, amivel az ügynökség megvalósította a tervezett célkitűzését, és ami a 2016. évhez képest 0,61 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 75,81 %-os volt, ami az előző évhez képest 15,87 %-os növekedést jelent;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 122 606,52 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 2,03 %-ának felel meg, ami számottevő, 7,77 %-os csökkenést mutat a 2016. évhez viszonyítva;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség bizonyos mérőszámokat fő teljesítménymutatóként használ a tevékenységeiből származó hozzáadott érték értékelésére, különösen az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint az iránymutatások hatásának becslése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából;

elismeri, hogy az ügynökség összességében teljesítette munkaprogramját a rendelkezésre álló erőforrások terén mutatkozó jelentős kihívások ellenére;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség sikeresen végrehajtotta a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletet, és hogy 2017 volt az első év, amelyről teljes körű adatok állnak rendelkezésre az említett rendelet fő elemeinek 2016. évi végrehajtása óta; megjegyzi továbbá, hogy 2017-ben az ügynökség nagy jelentőségű mérföldkőhöz érkezett, hiszen valamennyi villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatot és iránymutatást elfogadott, és tevékenységeinek hangsúlya a már elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának támogatására és figyelemmel kísérésére tevődött át;

üdvözli, hogy az ügynökség kiszervezte a számviteli szolgáltatásokat a Bizottsághoz, és megosztja erőforrásait más ügynökségekkel a humánerőforrás-gazdálkodás, az információs és kommunikációs technológiák kezelése, a költségvetési és pénzgazdálkodás, a közbeszerzés, valamint a létesítménykezelés területén;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 92,65 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 68-ból (szemben a 2016. évi 69 engedélyezett álláshellyel) 63 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 21 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben az ügynökség emberi erőforrásait és költségvetését érintő korlátok miatt felmerült a késedelmek kockázata, továbbá szükségessé vált a célkitűzések újbóli rangsorolása és bizonyos jelentések és vélemények hatókörének korlátozása; úgy véli, hogy az ügynökség feladat- és szerepkörének bármilyen bővítése megköveteli erőforrásainak és személyzetének megfelelő növelését;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly, mivel a hat felső vezetői álláshelyből ötöt férfiak töltöttek be, egyet pedig nő; felkéri az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket a nemek közötti egyensúly felső vezetésén belüli javítása érdekében;

10.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a Bizottságnak a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló határozatmintáját; elismeri, hogy az ügynökség képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

11.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy az álláshirdetéseket a nyilvánosságuk növelése érdekében tegyék közzé az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján is; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a kilenc álláshirdetés közül négyet már közzétettek az EPSO honlapján; megérti az ügynökség fordítási költségekkel kapcsolatos aggályait;

Közbeszerzés

12.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által elindított egyik eszközt sem, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.

tudomásul veszi az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács egy tagja összeférhetetlenség lehetőségének felmerülése miatt 2017 októberében lemondott;

14.

üdvözli az ügynökség tevékenységeinek átláthatóbbá tétele érdekében tett további lépéseket, mégpedig azt, hogy tájékoztatást nyújtanak az ügynökség munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, nevezetesen az igazgató lobbistákkal tartott találkozóiról, valamint azt is, hogy ez a tájékoztatás 2018 januárja óta elérhető az ügynökség honlapján;

Belsőkontroll-rendszerek

15.

megjegyzi, hogy 2017-ben elvégezték az ügynökség 16 belsőkontroll-standardja hatékonyságának értékelését; méltányolja, hogy 2017-ben nem találtak jelentős vagy lényeges hiányosságokat az ügynökség belsőkontroll-standardjai tekintetében;

16.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a REMIT-re vonatkozó biztonsági mentéseket ugyanazon a helyen tárolják, mint az eredeti adatokat, ami nagyobb katasztrófák esetén komoly kockázatot jelent az üzletmenet folytonosságára nézve; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a katasztrófa utáni adat-helyreállítási telephely újbóli létrehozásához további pénzügyi forrásokra lenne szükség;

17.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016-ban teljes körű kockázatértékelést végzett, többek között az informatika területén, és ennek eredményeként az ügynökségre vonatkozóan új stratégiai ellenőrzési terv készült a 2017–2019 közötti időszakra, és meghatározták a következő tervezési időszak ellenőrzési témaköreit; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

18.

megjegyzi, hogy az IAS elvégezte az ügynökség humánerőforrás-gazdálkodási funkciójának ellenőrzését; aggodalommal állapítja meg, hogy egy kritikus ajánlás a kidolgozott iránymutatások hiányára mutatott rá a személyzetfelvétel terén a potenciális csalási esetek bejelentésére és kezelésére, valamint azok kimenetelére vonatkozóan; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a szóban forgó kockázat mérséklése érdekében tett intézkedésekről;

Egyéb megjegyzések

19.

aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökség nem végzett átfogó elemzést arról, milyen valószínű hatással lesz az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntése a szervezeti felépítésére, műveleteire és elszámolására; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség válasza alapján erre az elemzésre 2018-ban sor került; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének hatásáról és a szükséges intézkedésekről;

20.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (2).

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/152

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1439 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0095/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 24. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2019),

jóváhagyja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 33. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 33. o.

(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 38. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/153

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1440 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (BEREC) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a testület válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0096/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 28. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0114/2019),

mentesítést ad az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának igazgatója számára a hivatal 2017-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 38. o.

(5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(6) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 189. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/155

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1441 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0114/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (a továbbiakban: a hivatal) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 4 246 000 EUR volt, ami megegyezik a 2016-os összeggel; mivel a hivatal költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképp a költségvetés végrehajtási aránya 99,94 % volt, ami 2016-hoz képest 3,74 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,92 %-os volt, ami 2016-hoz képest 9,73 %-os jelentős növekedést jelent;

megállapítja a Számvevőszék jelentéséből, hogy a hivatal fordítást kért az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjától (CdT) a személyzeti tartaléklisták létrehozására kiírt négy pályázati felhívás kapcsán; megjegyzi, hogy tekintettel arra, hogy a létszámterv már teljes volt, a Számvevőszék megállapította, hogy a fordítás iránti kérelem nem volt indokolt; megállapítja, hogy a hivatal válasza szerint a kérelmet azért nyújtották be, mert a hivatal vezetősége kérte a munkakörök 75 %-át lefedő tartaléklisták létrehozását azzal a céllal, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya ne haladja meg a 15 %-ot a személyzet nagyfokú fluktuációjával járó kockázatok enyhítése érdekében;

Átvitelek törlése

elismeri, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 20 412 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 4,76 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 2,53 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására;

tudomásul veszi, hogy a hivatal felülvizsgálta stratégiáját, figyelembe véve a piac alakulását és a technológiai fejlődést az elektronikus hírközlés új környezetéhez való alkalmazkodás, valamint a nyílt internet és az összekapcsoltság megőrzése érdekében;

aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal nem oszt meg erőforrásokat más ügynökségekkel; kéri a hivatalt, hogy vizsgálja meg a szolgáltatások megosztására kínálkozó lehetőségeket, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről;

tudomásul veszi, hogy a hivatal számviteli részlegeit kiszervezte a Bizottságnak; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentéséből, hogy bár ez jelentősen módosította a hivatal eljárásait és számviteli rendszerét, 2013 óta nem értékelték újra; tudomásul veszi a hivatal válaszát, amely szerint az újraértékelés folyamatban van; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren történő fejleményekről;

üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a hivatal létrehozásáról szóló rendeletbe építsenek be egy ötévente végrehajtandó kötelező külső teljesítményértékelést;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv 100 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 14-ből (szemben a 2016. évi 15 engedélyezett álláshellyel) 14 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 9 szerződéses alkalmazott és 4 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2017-ben;

10.

aggodalommal állapítja meg, hogy az 5 %-os létszámcsökkentés megvalósításáról szóló, 2017. december 21-én megjelent európai számvevőszéki jelentés szerint a hivatalt negatívan érintette a lehető legmagasabb, 12,5 %-os létszámcsökkentési arány, jóllehet az (EU) 2015/2120 rendelet további feladatokat ruházott a hivatalra

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hivatal felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly, mivel a 29 igazgatótestületi tagból 24 férfi, és mindössze 5 nő; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

12.

tudomásul veszi, hogy a hivatal elfogadott egy, a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló határozatot, és ezzel lehetővé tette bizalmas tanácsadási képzések szervezését;

13.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2017-ben a hivatal alkalmazásában átlagosan eltöltött idő csak 2,7 év volt, ami magas személyzeti fluktuációt vont maga után; tudomásul veszi, hogy a hivatal nehezen tud szakembereket vonzani, többek között a fogadó ország alacsony bérkorrekciós együtthatója miatt (74,9 %); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években az uniós költségvetés keretében engedélyezett álláshelyek számának csökkenése, valamint a hivatalra háruló többletfeladatok növelték a hivatal személyzetének leterheltségét; megállapítja, hogy ez a helyzet kockázatot jelent a hivatal munkaprogramjainak végrehajtására nézve; tudomásul veszi, hogy a hivatal vezetése enyhítő intézkedések bevezetésén dolgozik, és felszólítja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóság előtt az e téren elért haladásról;

Közbeszerzés

14.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén a hivatal még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megállapítja, hogy a hivatal válasza szerint ezeket 2018 végéig tervezik végrehajtani; kéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése és az átláthatóság

15.

tudomásul veszi a hivatalnak az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; ugyanakkor aggodalommal mutat rá, hogy nem teszi közzé a honlapján az igazgatótanácsi tagok önéletrajzait; kéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben meghozott intézkedésekről;

16.

sajnálja, hogy a hivatal 2017. december 31-én nem rendelkezett a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokkal; azonban tudomásul veszi, hogy ezeket a hivatal 2018 végéig tervezi elfogadni; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezek bevezetéséről;

Belső kontroll

17.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hivatal 2017-ben saját hatáskörben elvégezte belső kontrollrendszereinek értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy azokat ténylegesen végrehajtották;

Egyéb megjegyzések

18.

megjegyzi, hogy a többi ügynökségtől eltérően a hivatal nem végzett átfogó elemzést az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének várható hatásáról a szervezete, a tevékenységei és könyvelése tekintetében; kéri a hivatalt, hogy vegye fontolóra egy ilyen elemzés elvégzését, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről;

19.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/158

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1442 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a testület válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0096/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0114/2019),

jóváhagyja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 38. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 38. o.

(5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(6) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 205. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/159

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1443 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0074/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2695/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0122/2019),

mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 205. o.

(5) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(1) HL C 415., 2017.12.5., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/160

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1444 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0122/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetése 49 429 100 EUR volt, ami 2016-hoz képest 2,27 %-os csökkentést jelent; mivel a központ költségvetésének 88,93 %-a intézmények, más ügynökségek és szervek közvetlen hozzájárulásaiból származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017-es pénzügyi évről szóló éves beszámolóiról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a 2017-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 93,12 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,75 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,40 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,21 %-os növekedést jelent;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg a 2017-re való átvitelek törlésének viszonylag magas szintjét, elérve a 317 986,20 EUR-t, ami az átvitt teljes összeg 8,76 %-ának felel meg, annak ellenére, hogy 2016-hoz képest 1,34 %-os csökkenés tapasztalható;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy a központ bemeneti és kimeneti mutatókat használ fő teljesítménymutatókként, hogy értékelje tevékenységeinek eredményeit, és több mutatót, hogy javítsa költségvetési gazdálkodását; felkéri a központot, hogy fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat tevékenységei eredményének és hatásának értékelésére, annak érdekében, hogy minőségi tanácsot kapjon arra vonatkozóan, hogy miként lehet több hozzáadott értéket biztosítani a központ teljesítménye számára, és javítani a központ üzleti modelljét;

megjegyzi, hogy a központ megkezdte a programok és tevékenységek előzetes értékelésének felülvizsgálatát a Bizottság által nyújtott iránymutatással összhangban, valamint hogy a központ munkaprogramjaiban már rendelkezésre állnak a bemeneti és kimeneti mutatók;

megállapítja, hogy a központ módosított munkaprogramjának végrehajtási aránya 2017-ben 87,7 %-os volt;

megelégedéssel nyugtázza a dokumentumok fordítására vonatkozó új árképzési struktúra hatását, ami 3,2 millió EUR megtakarítást jelentett a központ ügyfelei számára 2017-ben, míg a központ bevételei az új árstruktúra hatásának ellenére stabilak maradtak 2017-ben;

üdvözli a luxembourgi II. Európai Iskolával (EEL2) aláírt együttműködési megállapodást, amelynek révén 2017 végén a központ portfóliójában 65 ügyfél szerepelt;

megelégedéssel nyugtázza, hogy a központ két intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy az uniós ügynökségek hálózata révén megoszthassa forrásait más ügynökségekkel a feladatok közötti átfedésekről: a megosztott szolgáltatások katalógusát, amely felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az ügynökségek megoszthatnak, valamint egy közös közbeszerzési portált, amelyen az ügynökségek közbeszerzési terveit osztják meg;

üdvözli, hogy az európai ombudsman 2017-ben elismerte a központ által az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA) együtt a többnyelvűségnek a termékeibe való bevonására tett erőfeszítéseket az ombudsman jó közigazgatásért adományozott díjával a „Kiválóság a polgár-/fogyasztóközpontú szolgáltatások nyújtásában” kategóriában közösen kidolgozott újító projektjükért, amely megkönnyíti a többnyelvű weboldalak fordításának kezelését;

10.

üdvözli, hogy a központ az uniós intézmények rendelkezésére bocsátotta az IATE (Európai interaktív terminológia) új változatát, biztosítva, hogy az intézményközi terminológiai adatbázis lépést tartson az innovációval;

11.

üdvözli a központ üzleti modelljének 2017-ben elvégzett külső értékelését; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a végleges értékelés eredményéről;

Személyzeti politika

12.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv betöltöttsége 96,9 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 195 álláshelyből (szemben a 2016. évi 197 engedélyezett álláshellyel) 189-et kinevezett tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott töltött be; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2017-ben 26 szerződéses alkalmazott dolgozott;

13.

ragaszkodik személyzete, valamint közép- és felső vezetése megfelelő földrajzi megoszlásához;

14.

megjegyzi, hogy a központ elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát;

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén a központ még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; felhívja a központot, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

megjegyzi, hogy az igazgatótanácsának mérete (körülbelül 130 tag és póttag) miatt felmerülő irányítási problémák miatt a központ úgy döntött, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat önéletrajzok nélkül teszi közzé; megjegyzi, hogy az igazgató önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül a központ igazgatója és igazgatótanácsa felügyelete alá kerül; üdvözli a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében már megtett lépéseket;

18.

megjegyzi, hogy bár a központ finanszírozása nem díjakból történik, a központ igazgatótanácsában képviselt ügyfeleitől kapott bevételektől függ, és hogy ezért fennáll az összeférhetetlenség kockázata a központ termékeinek árképzése tekintetében, ami azzal lenne megoldható, ha a Bizottság szedné be a díjakat a központ ügyfeleitől, és így a központ finanszírozása elsősorban az uniós költségvetésből történne; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázat enyhítése érdekében tett intézkedésekről;

Belsőkontroll-rendszerek

19.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2017-ben helyszíni kockázatértékelést végzett a központ valamennyi operatív és támogató tevékenységére kiterjedően; megjegyzi, hogy a kockázatértékelést követően a Belső Ellenőrzési Szolgálat stratégiai belső ellenőrzési tervet készített a 2018–2020 közötti időszakra, melyet az igazgatótanács jóváhagyott;

20.

tudomásul veszi, hogy az üzletmenetfolytonosság-menedzsmentre vonatkozó ellenőrzés, valamint a dokumentumfordítási munkafolyamat irányítására vonatkozó ellenőrzés nyomán tett ajánlások nyomon követése arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi ajánlást megfelelően és hatékonyan végrehajtották;

Egyéb megjegyzések

21.

újólag megerősíti az Európai Unión belüli, az EU demokratikus rendszere megfelelő működésének egyik alapvető előfeltételét képező többnyelvűség iránti erőteljes elkötelezettségét; rámutat a Fordítóközpont szerepére a magas színvonalú fordítási és nyelvi szolgáltatások nyújtásában;

22.

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint több ügynökség és szerv is egyre nagyobb mértékben használ fel más megoldásokat a központ fordítási szolgáltatásai helyett, ami azt jelenti, hogy a központ kapacitása kihasználatlan, hogy a rendszerek megkettőzése áll fenn, és hogy a központ üzleti modelljének és folytonosságának fennmaradása veszélybe kerülhet; felkéri a központot és a Bizottságot, hogy proaktív módon vegye fontolóra e kérdés megoldását és üzleti modelljének javítását e kockázatok mérséklése érdekében;

23.

sajnálja, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2018. április 26-án úgy határozott, hogy felmondja a központtal kötött fordítási megállapodást, annak ellenére, hogy az EUIPO-t létrehozó (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 148. cikkének értelmében jogi kötelezettsége, hogy igénybe vegye a központ szolgáltatásait; tudomásul veszi a központ által 2018. július 6-án a Törvényszék előtt indított jogi eljárást; felhívja a központot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a jogi eljárással kapcsolatos fejleményekről;

24.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/163

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1445 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0074/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2695/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0122/2019),

jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 205. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 205. o.

(5) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 43. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/164

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1446 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0068/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12a. cikkére,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedepof) létrehozásáról, és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6)

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0119/2019),

mentesítést ad az Európai Szakképzésfejlesztési Központ ügyvezető igazgatója számára a központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 43. o.

(5) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/165

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1447 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0119/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a továbbiakban: a központ) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 17 869 389 euró volt, ami 2016-hoz képest enyhe, 0,84 %-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,95 %-os szintet ért el, ami 2016-hoz képest 0,04 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,66 % volt, ami az előző évhez képest 4,89 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 52 767 eurót tett ki, ami 2016-hoz képest 2,31 %-os növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 5,06 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a központ példaértékű teljesítménymutatóként használ, amely méri a tevékenységeiből származó hozzáadott értéket a projektek, a tevékenység és a szervezet szintjén, továbbá költségvetési gazdálkodásának javítása céljából;

nagyra értékeli a központ folyamatos kiváló munkáját, a kutatásokat, elemzéseket és technikai tanácsadást, amelyek célja az egész életen át tartó tanulásra és a szakképzésre vonatkozó uniós szakpolitikák kidolgozásának támogatása, és hangsúlyozza e célból, hogy fontos biztosítani a megfelelő személyzetet és pénzügyi forrásokat, lehetővé téve ezzel az ügynökség számára feladatainak végrehajtását;

üdvözli különösen azt, hogy a központ a kompetenciák és a készségek fejlesztésére összpontosít – különösen az alacsony képzettségű személyek körében –, a munkaerőpiaci integráció célkitűzésének szakképzés, munkaalapú tanulás és tanulószerződéses gyakorlati képzés révén történő támogatása érdekében, továbbá üdvözli az Erasmus+ programhoz, az Új európai készségfejlesztési programhoz, az Europasshoz és a készségkörképhez való hozzájárulását, melynek sikerült elérnie elsődleges célcsoportjait, a politikai döntéshozókat és a szakértőket;

üdvözli a központ kezdeményezését a digitalizációs munka egy új területével kapcsolatban, és még inkább üdvözli a központ által elindított CareersNet hálózatot, mely a kutatás, a pályaorientáció és a karrierfejlesztés új hálózata;

üdvözli a központ arra irányuló kezdeményezését, hogy megerősítse az egész életen át tartó pályaorientációval és a pályafutás-fejlesztéssel kapcsolatos munkáját egy kutatási és együttműködési hálózat létrehozásával ezen a területen, valamint olyan eszközök kidolgozásával, amelyek révén a munkaerőpiaci információk útmutatóba illeszthetők;

megjegyzi, hogy a központ szorosan együttműködik az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) és az Eurofounddal (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért), amely együttműködést együttműködési megállapodásokkal tettek hivatalossá; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a központ és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi számukra a konferencialétesítmények és a tárhely megosztását, más szinergiák mellett; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a központ a szociális politikákkal foglalkozó négy ügynökség egyike; ennek kapcsán csalódottságának ad hangot a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által elért eredmények kapcsán, mivel továbbra is várat magára az egymással összefüggésben álló szakpolitikai területekre összpontosító ügynökségek összevonására vagy együttes elhelyezésére vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozása; felkéri a központot, hogy a szociálpolitikával foglalkozó három másik ügynökséggel együttműködve vizsgálja meg az egyesülési lehetőségeket;

tudomásul veszi, hogy a központ a mentesítő hatóság észrevételei és megjegyzései alapján intézkedéseket hozott a 2016. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban, hogy tovább javítsa a központ műveleteit;

10.

megjegyzi, hogy pénzügyi szabályokban előírtak szerint a központot külső értékelésnek vetették alá a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozóan; megjegyzi, hogy az értékelésről szóló zárójelentést a Parlament 2018-ban kapja meg; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv 93,48 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 92-ből (szemben a 2016. évi 94 engedélyezett álláshellyel) 86 kinevezett állandó és ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 26 szerződéses alkalmazott és négy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a központnál 2017-ben;

12.

tudomásul veszi, hogy a központ emberi erőforrásokkal foglalkozó szolgálatának vezetője 2017 áprilisában távozott, valamint hogy a központ jogtanácsosa is távozott, ami többletmunkát hárított a fennmaradó személyzetre; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az idevonatkozó fejleményekről;

13.

megjegyzi, hogy a központ „méltóság a munka világában” politikával rendelkezik, és hogy 2017-ben a munkahelyi méltóságra és a zaklatás megelőzésére vonatkozó kötelező képzést vezetette be, továbbá hogy a témában munkaértekezleteket tartottak és tanácsadói készségeket tanítottak;

14.

sajnálattal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a vezetői pozíciókra meghirdetett két felvételi eljárás szabálytalannak minősült; tudomásul veszi a központ erre vonatkozó válaszát, és arra számít, hogy ezt az aggályt megfelelően kezelik; sürgeti a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről;

15.

sajnálattal állapítja meg, hogy a felvételi eljárások átláthatósága nem mindig biztosított teljes mértékben; üdvözli ezért a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosságuk növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján is; tudomásul veszi a központ válaszát, amely szerint már közzétesz bizonyos állásajánlatokat az EPSO-nál, és hogy az összes álláshirdetés uniós nyelveken történő közzététele jelentősen megnövelné a költségeket;

Közbeszerzés

16.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén a központ még mindig nem alkalmazta a Bizottság által elindított egyik eszközt sem, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; tudomásul veszi a központ jelentéséből, hogy 2018 végén tervezi végrehajtani a szükséges elektronikus intézkedéseket; felszólítja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

17.

tudomásul veszi a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalommal mutat rá azonban arra, hogy a központ honlapján nem teszi közzé felső vezetésének önéletrajzait, és hogy a központ felső vezetése, a belső szakértők és az asszisztensek csak úgy nyilatkoznak a potenciális összeférhetetlenségekről, ahogyan azt a központ 2014 óta fennálló, az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikája előírja; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

18.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy a központ hozza nyilvánosságra az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyveit;

19.

megismétli, hogy megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő mechanizmust, amely segítséget nyújtana a bejelentést tevő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot, összhangban a jelenleg zajló intézményközi tárgyalások tárgyát képező, az uniós jog megsértését jelentő személyek védelméről szóló irányelvre irányuló javaslattal (2018/0106 (COD));

Belső ellenőrzés

20.

tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) a 2017–2019. évi stratégiai ellenőrzési terve alapján ellenőrizte a központ internetes szolgáltatásait az Europass, a „készségkörkép”, a „mobilitási eredménytábla” és az európai képesítési keretrendszer weboldalaira összpontosítva; üdvözli, hogy a központ belső ellenőrzési rendszerének kialakítása és működése ezen eszközök tekintetében hatékonynak és eredményesnek bizonyult;

21.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló 2019. március 26-i állásfoglalására (2).

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/168

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1448 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0068/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12a. cikkére,

—	tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedepof) létrehozásáról, és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6)

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0119/2019),

jóváhagyja az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2017. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 43. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 43. o.

(5) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 112. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/169

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1449 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0084/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 20. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0121/2019),

mentesítést ad az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 112. o.

(5) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

(1) HL C 258/01., 2017.8.8., 4. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/170

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1450 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0121/2019),

mivel a bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (a továbbiakban: az ügynökség) 2017-es pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 10 524 359 EUR volt, ami 2016-hoz képest 2,26 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017-es pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően a költségvetés végrehajtási aránya 97,09 %-os volt, ami 1,14 %-os emelkedést jelent 2016-hoz képest; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84,02 %-os volt, ami az előző évhez képest 5,17 %-os növekedést jelent;

Átvitelek törlése

sajnálattal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a nagymértékűnek tekinthető 189 154 EUR-t, ami 2016-hoz képest enyhe – 1,44 %-os – csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 12,81 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elégedetten nyugtázza, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat használ a képzési tevékenységeinek és azok hatásának – különösen a résztvevők elégedettségi szintjének – értékelésére annak érdekében, hogy értékelje az általuk nyújtott hozzáadott értéket, és teljesítménymutatókat alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

megjegyzi, hogy az ügynökség új, kibővített megbízatása keretében történő működéshez szükséges előkészületekre vonatkozó változáskezelési tervét 83 %-os mértékben hajtották végre; megjegyzi, hogy az ügynökség képzési tevékenységein részt vevők 93 %-a úgy nyilatkozott, hogy legalább elégedett a képzéssel, és hogy az ügynökség befejezte az EU és a közel-keleti és észak-afrikai régió közötti, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos képzési partnerségi program végrehajtását;

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség szorosan együttműködik a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek hálózatával és az azt alkotó kilenc ügynökséggel; megjegyzi, hogy megosztják egymással bizonyos képzéseiket és közösen is szerveznek tanfolyamokat;

üdvözli az ügynökség kötelezettségvállalását, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kiadott, „A képzési tevékenységek szükségleteinek felmérése, tervezése és költségvetési tervezése” című jelentése nyomán; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökség teljesítse kötelezettségvállalását;

megjegyzi, hogy a 2016 januárjában lezárt ötéves időszakos külső értékelés 17 ajánlást adott ki, amelyekre vonatkozóan az ügynökség 2018 végéig tervezi az összes korrekciós intézkedés végrehajtását; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások nyomán tett intézkedésekről;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség messze van az Europoltól, ami aláássa annak lehetőségét, hogy szinergiákat találjon e rendőrségi ügyekre szakosodott társügynökséggel; felhívja az ügynökséget, hogy készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára, amelyben felvázolja az Europollal való együttműködésének lehetséges akadályait, valamint az e kihívások leküzdése érdekében tett és teendő intézkedéseket;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,77 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 31-ből (szemben a 2016. évi 28 engedélyezett álláshellyel) 30 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 16 szerződéses alkalmazott és 6 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

10.

üdvözli, hogy az ügynökség webes szemináriumokat szervezett a bűnüldöző szervek tisztviselői részére a gyűlölet-bűncselekmények és a nemi alapú erőszak különböző megjelenési formáinak felderítése és nyomozása kapcsán kialakult bevett gyakorlatokról, és tudatosságfokozó képzést szervezett a roma közösségek és az LMBTI-személyek által tapasztalt kihívásokról (pl. túl erős vagy túl gyenge rendőri fellépés, a rendőri erőkbe vetett bizalom hiánya) és arról, hogy ezeket a kérdéseket hogyan lehet kezelni a bűnüldözési szervek szintjén; felszólít az alapvető jogok terén nyújtott képzések és a rendőri erők azokkal való megismertetésének folytatására;

11.

felhívja az ügynökséget, hogy tanterveibe és képzéseibe ahol csak lehet még inkább foglalja bele a radikalizálódás, a fajgyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre irányuló fontos szempontokat; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki konkrét képzést a büntetőeljárás során a gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról;

12.

tudomásul veszi, hogy a ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megjegyzi, hogy ez lehetővé teszi az információk megosztását és a képzést, valamint a bizalmas tanácsadást;

13.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságból Magyarországra történő áthelyezése következtében és a személyzeti fizetésekre alkalmazott alacsonyabb korrekciós együttható miatt a személyzet fluktuációja magas és a földrajzi kiegyensúlyozottság nem mindig biztosított, mivel a fogadó országtól eltérő tagállamokból érkező jelentkezők száma csökkent; aggodalommal állapítja meg, hogy a személyzet egyes tagjai az áthelyezés tekintetében függőben lévő jogvitában állnak; megjegyzi, hogy több intézkedés is született e jelenség enyhítésére; aggodalommal mutat rá arra, hogy ez kihatással lehet a működés folytonosságára, valamint arra, hogy az ügynökség képes-e a tevékenységek végrehajtására; felhívja az ügynökséget, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a fenti ügyben történt bármilyen fejleményről;

14.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy fontos és hasznos lenne az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján közzétenni, mivel ezek az információk növelik az átláthatóságot és a nyilvánosságot, valamint lehetővé teszik, hogy a polgárok összességében lássák a különböző uniós intézmények és ügynökségek által közzétett hirdetéseket; kéri tehát, hogy az ügynökség az EPSO honlapján is tegye közzé összes álláshirdetését; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vegyen fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy csökkentsék az álláshirdetések ügynökségekre gyakorolt pénzügyi terhét, többek között az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával (CdT) kötött eseti keret létrehozásával;

15.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az EPSO honlapján; megérti az ügynökség válaszát az ilyesfajta közzététellel járó magas fordítási költségekre vonatkozóan; nyugtázza továbbá az ügynökség azon szándékát, hogy valamennyi álláshirdetését közzéteszi az uniós ügynökségek hálózata által kidolgozott ügynökségközi állásportálon;

Közbeszerzés

16.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által bevezetett valamennyi olyan eszközt, melyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere (e-közbeszerzés) tekintetében; megállapítja, hogy az ügynökség válasza szerint folyamatban vannak az elektronikus benyújtás végrehajtását előkészítő intézkedések; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért haladásról;

17.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2016 decemberében az ügynökség négyéves, 1,6 millió EUR értékű keretszerződést írt alá ideiglenes alkalmazottak rendelkezésre bocsátásáról egy gazdasági szereplővel, melynek kiválasztása kizárólag az ár alapján történt, a minőségi kritériumok figyelembevétele nélkül; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint úgy vélte, hogy a minőségi szempontok szerepeltek a műszaki leírásban, és hogy a korábbi tapasztalatok és a nemzeti sajátosságok alapján döntöttek egyetlen szerződés odaítélése mellett;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

18.

üdvözli, hogy az ügynökség 2017-ben kiigazított csalásellenes stratégiát fogadott el; sajnálattal állapítja meg, hogy az ügynökség 2017. december 31-ig nem vezette be és hajtotta végre a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatot; megjegyzi azonban, hogy az ügynökségre vonatkozó egyedi belső szabályokat várhatóan 2018 végéig elfogadják; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezek végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

19.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség Budapestre való költözése 2014-ben és megbízatásának 2016. évi felülvizsgálata az ügynökség számviteli eljárásainak módosítását eredményezte, amelyeket 2013. óta nem validáltak újra; nyugtázza az ügynökség válaszát, amely szerint az újravalidálás jelenleg a Költségvetési Főigazgatóságon belül viták és tervezés tárgya;

20.

megjegyzi, hogy 2017 februárjában az ügynökség sikeresen teljesítette az ügynökség irányítási rendszerének ISO 9001:2015 szerinti tanúsítását annak érdekében, hogy javítsa és látványosabban igazolja a minőség iránti elkötelezettségét;

21.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a többi ügynökségtől eltérően a CEPOL nem végzett átfogó elemzést az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének várható hatásáról a szervezete, tevékenységei és könyvelése tekintetében; az ügynökség válaszából tudomásul veszi, hogy a megfelelő kockázatokat nem hivatalosan alacsonynak értékelték; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a potenciális kockázatok enyhítésének előkészítését célzó formálisabb elemzés elvégzése érdekében tett intézkedésekről;

22.

tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; rámutat, hogy az ügynökségnek nincs kibocsátáskompenzációs rendszere, de elismeri, hogy vizsgálja egy ilyen rendszer bevezetésének lehetőségét, és hogy az ügynökség arra ösztönzi személyzetét, hogy a kibocsátások csökkentése érdekében vegye igénybe a tömegközlekedést;

23.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/173

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1451 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0084/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 20. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0121/2019),

jóváhagyja az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 112. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 112. o.

(5) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 46. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/174

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1452 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) (EASA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0079/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 60. cikkére,

—

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 121. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0120/2019),

mentesítést ad az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 46. o.

(5) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(6) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 229. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/176

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1453 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0120/2019),

mivel a bevételi és kiadási mérlegkimutatás (1) szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 191 611 843 EUR volt, ami 2016-hoz képest 0,92 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetéséből 34 870 000 EUR az uniós költségvetésből, és 101 397 000 EUR díjakból és járulékokból származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elégedetten nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2016. évi pénzügyi évvel megegyező 99 %-os volt; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 93,75 %-os volt, ami 2016-hoz képest 2,55 %-os növekedést jelent;

aggodalommal jegyzi meg, hogy a korábbi években a számvevőszéki jelentés ismétlődő megállapításai szerint az ágazati finanszírozású tevékenységek 2016-ban 7 600 000 EUR-s hiánnyal zárultak, a költségvetési eredmények évről évre ingadoznak, és az ügynökség 52 000 000 EUR összegű többletet halmozott fel ebből a tevékenységi kategóriából; emlékeztet arra, hogy az ügynökség alapító rendelete előírja, hogy a beszedett ágazati díjaknak elegendőnek kell lenniük az ügynökség vonatkozó tanúsítási tevékenységekkel kapcsolatos költségeinek fedezésére, így felhalmozott többletről nem rendelkezik; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a folyamatban lévő korrekciós intézkedésekről és arról, hogy miként tervezi a jövőben az ilyen többlet elkerülését;

az ügynökség tájékoztatása alapján elismeri, hogy az ügynökség módosítani szándékozik mind a pénzügyi szabályzatát, mind a díjakra és költségekre vonatkozó szabályzatát (2), hogy hivatalosabb formába öntse a felhalmozott többlet kezelését; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az 2018-ban megkezdte a felülvizsgálatot, és hogy a díjakra és költségekre vonatkozó felülvizsgált szabályzat a tervek szerint 2020. január 1-én lép hatályba; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e felülvizsgálat végrehajtásáról, többek között az esetleges többlet kezelését pontosító rendelkezésekről;

Átvitelek törlése

megjegyzi, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 239 829 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 1,07 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 2,6 %-ának felel meg;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az ügynökség számos fő teljesítménymutatót alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére, költségvetésének javítására és rendszeresen értékeli szabályai és szabványeljárásai relevanciáját;

megjegyzi, hogy 2017-ben az ügynökséget a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ellenőrizte; elégedetten veszi tudomásul, hogy bár a hivatalos eredmények közzététele még nem történt meg, a kezdeti információk arra engednek következtetni, hogy az ügynökség a világ legfőbb légügyi hatóságai közé tartozik;

tudomásul veszi, hogy az ügynökség elindította az európai stratégiai koordinációs platformot és az Európai Kiberbiztonsági Központot, valamint a „Data4Safety” kezdeményezés első szakaszát, amelynek célja az európai technológiák és a piacvezető szerep támogatása a polgári légi közlekedésben a big data technológiákkal kapcsolatos európai know-how megerősítése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a polgári és katonai légi közlekedés biztonsága közötti együttműködésről megállapodásokat írt alá Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal;

megjegyzi, hogy az (EU) 2018/1139 rendelet 2018. szeptember 11-én lépett hatályba, magában foglalva egy új, drónokra vonatkozó szakaszt és az ügynökség új mandátumát, amely újradefiniálja hatásköreit; megjegyzi továbbá, hogy ez a rendelet felhatalmazza az ügynökséget, hogy felajánlja a Bizottságnak a különféle méretű, többek között a kisméretű drónok szabályozására vonatkozó technikai szakértelmet;

megjegyzi, hogy 2017-ben az ügynökség jelentős mértékű növekedést tapasztalt az elkülönített projektek irányítása terén, amelyek teljes összege 11 300 000 EUR volt (2016-ban 7 300 000 EUR); üdvözli, hogy e projektek célja a nemzeti és regionális légiközlekedési hatóságok szabályozási és felügyeleti képességeinek javítása világszerte, valamint a globális légi közlekedés biztonságának fokozása és az uniós normák előmozdítása érdekében a kutatási projektekhez való hozzájárulás;

10.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a többek között a konfliktusövezetekben a polgári légi közlekedésre leselkedő veszélyekkel, a környezetvédelmi kérdésekkel, valamint a drónok tanúsításával és regisztrálásával kapcsolatos új, illetve kibővült feladatok ellátásához szükséges forrásokat;

11.

üdvözli, hogy az ügynökség aktív szerepet játszik a Horizont 2020 program ajánlattételi felhívásaiban; sürgeti az ügynökséget, hogy továbbra is maradjon aktív a kutatás és a fejlesztés területén;

12.

megjegyzi, hogy az ügynökség az uniós szervezetek számára kidolgozott módszertannal összhangban végezte el éves kockázatértékelését; megjegyzi, hogy a lehetséges kockázatok azonosítása mellett nem merült fel jelentős kockázat 2017-ben;

13.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség forrásokat oszt meg más ügynökségekkel – többek között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával, az Európai Képzési Alapítvánnyal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal – az egymást átfedő feladatokra a felmérések, az e-tanulás és a felhőalapú szolgáltatások terén;

Személyzeti politika

14.

megjegyzi, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 678-ból (beleértve az 5 támogatott álláshelyet) (szemben a 2016. évi 676 engedélyezett álláshellyel) 673 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy a felülvizsgált alaprendelet elfogadásának elmaradása miatt az 5 támogatott álláshelyet nem töltötték be 2017-ben; megállapítja, hogy ezen felül 80 szerződéses alkalmazott és 18 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

15.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly (mind az 5 posztot férfi tölti be), és a 29 igazgatótanácsi tisztségből 25-öt férfi, 4-et pedig nő tölt be; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát; felkéri továbbá az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket a felső vezetésen belüli nemek közötti egyensúly javítása érdekében;

16.

tudomásul veszi, hogy a ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; elismeri, hogy az ügynökség tájékoztatókat szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

17.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján is; tudomásul veszi, hogy az ügynökség munkanyelve az angol, és megjegyzi, hogy az ügynökség az ügynökségek hálózata által létrehozott ügynökségközi fórumot használja fel az álláshirdetések közzétételére;

Közbeszerzés

18.

a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség úgy döntött, hogy összesen 22 000 000 EUR értékben keretszerződéseket köt három vállalkozóval informatikai szolgáltatások beszerzésére; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint ilyen helyzetben a kiválasztott vállalkozók közül versenyeljárással kell meghatározni, kivel kötik meg az egyes adásvételi szerződéseket; üdvözli az ügynökség válaszát, amely szerint nagyobb figyelmet fog fordítani a versenyeljárások újbóli megnyitására a verseny fokozása érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások nyomán tett intézkedésekről;

19.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség néhányat már alkalmaz a Bizottság által elindított eszközökből, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés, de e-számlázás nem) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

20.

az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2017-ben felülvizsgálta a „Pártatlanság és függetlenség: az összeférhetetlenség megelőzése és enyhítése” elnevezésű politikáját az érdekeltségi nyilatkozatok kitöltésének, felülvizsgálatának és frissítésének összes munkatársra való kiterjesztése érdekében; megjegyzi, hogy az ügynökség szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat által készített, az összeférhetetlenség megelőzéséről és mérsékléséről szóló ellenőrzési jelentés közzététele 2019 áprilisában várható; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az összeférhetetlenség megelőzésére és mérséklésére szolgáló jelenlegi rendszerének 2018–2019. évi átfogó felülvizsgálatáról és a Bizottság ajánlásainak végrehajtásáról; üdvözli az ügynökség visszaélések bejelentésére vonatkozó új iránymutatásait;

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség bevételének 70 %-a díjakból tevődik össze; tudomásul veszi az ügynökség azon véleményét, hogy az a tény, hogy a kérelmezők díjat fizetnek, nem feltétlenül jelent összeférhetetlenséget; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az annak biztosítása érdekében tett intézkedésekről, hogy a díjakból származó finanszírozás ne vezessen összeférhetetlenséghez;

22.

üdvözli az ügynökség tevékenységeinek átláthatóbbá tétele érdekében tett további lépéseket, amelyek értelmében tájékoztatást nyújtanak az ügynökség munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, valamint azt, hogy ezek az ügynökség honlapján elérhetők;

23.

ösztönzi az ügynökséget, hogy biztosítsa a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentését követően az ügynökség igazgatósága teljesítette a Számvevőszék kérését azzal, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt 2019. januártól igazgatási szempontból közvetlenül az ügynökség igazgatója, funkcionális szempontból pedig igazgatótanácsa felügyeli; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

Belsőkontroll-rendszerek

24.

megjegyzi, hogy 2017-ben a belső ellenőrzési szolgálat kockázatértékelést végzett a következő (2018–2020) ellenőrzési ciklus kidolgozásának támogatására;

25.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg 2017-ben négy ellenőrzési megbízhatósági kötelezettséget teljesített annak értékelésére, hogy betartották-e a vonatkozó rendeleteket, teljesítették-e a folyamat célkitűzéseit, és megfelelően csökkentették-e a főbb kockázatokat; elégedetten állapítja meg, hogy ez a megbízhatósági szint minden egyes felülvizsgálat során adott volt, és hogy ajánlásokat tettek az ellenőrzési környezet vagy a folyamatok általános hatékonyságának további javítására; tudomásul veszi továbbá, hogy a 2016-ban elvégzett ellenőrzések nyomon követése során a fennmaradó kockázatokat jelentős mértékben, elfogadható szintre csökkentették, és a végső intézkedéssel együtt – melynek lezárását 2018 közepére időzítették – a folyamatban lévő valamennyi intézkedést végrehajtották;

26.

megjegyzi, hogy az ügynökség irányítási standardjainak a legújabb ISO szabványok és az új belső ellenőrzési keretrendszer alapján végzett éves értékelése arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség irányítási rendszere megfelel az irányítási standardoknak a menedzsment és a folyamatok szintjén kialakított megbízható monitoringrendszernek köszönhetően;

27.

(2) A Bizottság 319/2014/EU rendelete (2014. március 27.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 93., 2014.3.28., 58. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/180

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1454 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0079/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0120/2019),

jóváhagyja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 46. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 46. o.

(5) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(6) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/182

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1455 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0098/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

elhalasztja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.

(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(1) HL C 415/09., 2017.12.5., 36. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/183

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1456 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 86 795 482 EUR volt, ami 2016-hoz képest 32,78 %-os növekedést jelent; mivel ez a növekedés a hivatal megbízatásának kiterjesztésével járó, új feladatokhoz kapcsolódott; mivel a hivatal költségvetésén belül 75 376 000 EUR az uniós költségvetésből, a fennmaradó rész pedig a társult országok hozzájárulásaiból és egyéb bevételekből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, továbbá elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerzett az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; mivel azonban a Számvevőszék a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító véleményt megalapozó megállapítást tett, ami azt jelenti, hogy a 2017. december 31-én lezárult évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi;

A 2016. évi mentesítés nyomon követése

emlékeztet az Európai Parlament 2018. október 24-i határozatára (2), amelyben megtagadta a mentesítés megadását a hivatal ügyvezető igazgatója számára a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan; ezzel összefüggésben tudomásul veszi üdvözli a hivatal igazgatótanácsa és az új ideiglenes ügyvezető igazgató által időközben hozott korrekciós intézkedéseket; hangsúlyozza azonban, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetést a hivatal előző vezetésének felügyelete alatt hajtották végre;

emlékeztet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálat eredményeire, melyről az OLAF egy 2018. november 20-án tartott zárt ülésen tájékoztatta a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát;

sajnálatosnak tartja az OLAF által feltárt szabálytalanságokat, amelyek a közbeszerzési eljárások megsértésével, uniós pénzeszközök hűtlen kezelésével, visszaélésekkel, az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó ügyekben pozícióval való visszaélésekkel, az adatvédelmi szabályok megsértésével, zaklatással és az alkalmazottakkal szembeni nem megfelelő magatartással kapcsolatosak; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot az OLAF által javasolt intézkedések nyomon követéséről;

elismeri a hivatal tevékenységeinek jellegéből és a 2015-ös, 2016-os és 2017-es migrációs beáramlás okozta rendkívüli operatív kihívásokból adódó jelentős kockázatokat; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy ezeket a kockázatokat nem enyhítették szilárd irányítási struktúra és eredményes kontrollmechanizmusok révén;

A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító vélemény alapja

sajnálatosnak tartja, hogy – amint a Számvevőszék jelentése megállapítja – a kifizetések jelentős mértékben és szisztematikusan ütköztek a hivatal pénzügyi szabályzatával, valamint más alkalmazandó szabályokkal és rendelkezésekkel, ami elsősorban a kifizetés alapját képező közbeszerzési és személyzeti felvételi eljárásokra vezethető vissza; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a szabálysértések módszeres volta a belső kontrollrendszer elégtelenségére enged következtetni; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a nem megfelelő kifizetésekkel kapcsolatos hibák összesített szintje eléri a 7,7 millió EUR-t, illetve a hivatal 2017-ben teljesített összes kifizetésének 10,3 %-át, de ennél magasabb is lehet;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 96,88 %-os volt, ami 2016-hoz képest 2,25 %-os csökkenést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,03 %-os volt, ami 2016-hoz képest 5,79 %-os emelkedést jelent; megjegyzi, hogy a hivatal 29 %-os arányban hajtotta végre a társult országok hozzájárulásait, és 96 %-os arányban a működési kiadásokhoz nyújtott támogatásokat; felkéri a hivatalt, hogy teljes mértékben hajtsa végre ezt az összeget;

aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal jelentős mértékben függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges források, elsősorban a szakértők, akiket a tagállamok, főként Görögország és Olaszország bocsátanak rendelkezésre, ahogyan azt a Számvevőszék 6/2017. számú, „Az EU válasza a menekültválságra: a hotspot-rendszer” című különjelentése is említette;

Átvitelek törlése

sajnálatosnak tartja, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 341 190 EUR-t, ami 2016-hoz képest 0,82 %-os emelkedést mutatva az átvitt teljes összeg 11,68 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy a hivatal aktív szerepet játszik a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatában, támogatva a szorosabb együttműködést és a fokozott szinergiákat a szóban forgó szakpolitikai területen tevékenykedő ügynökségek között; tudomásul veszi továbbá a közös EASO-Frontex igazgatótanács 2017–2018-ra vonatkozó megújított együttműködési stratégiáját, valamint azt, hogy a hotspotok migrációkezelést támogató csoportjaira és az adatmegosztásra helyezik a hangsúlyt;

10.

megjegyzi, hogy a hivatal minőségi fő teljesítménymutatókat alkalmaz annak bemutatására, hogy milyen hatást fejt ki a hivatal által a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása céljából nyújtott támogatás, valamint további fő teljesítménymutatókat használ költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

Személyzeti politika

11.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása csak 80,65 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 155-ből (szemben a 2016. évi 91 engedélyezett álláshellyel) 125 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 68 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2017-ben; megjegyzi, hogy a létszámtervben nem szerepel állandó személyzet, és hogy a hivatal ideiglenes tisztviselőket és szerződéses alkalmazottakat foglalkoztat, továbbá sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy tegye lehetővé állandó személyzet felvételét;

12.

sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017 végétől hatványozottan romlott a hivatal humánerőforrás-helyzete: ami a hivatal irányítását illeti, a 10 egységvezetői állásból 4, a 27 részlegvezetői álláshelyből pedig 18 volt betöltetlen; sürgeti a hivatalt, hogy minden üres álláshelyet hirdessen meg; megállapítja továbbá, hogy az adminisztratív területen a 4 egységvezetői állásból 3, a 10 részlegvezetői álláshelyből pedig 5 volt betöltetlen; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez jelentős irányítási kihívásokat jelent a hivatal számára, továbbá komoly kockázatot jelent a hivatal működésének jelenlegi szinten történő folytatására nézve; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal az ismételt próbálkozások ellenére sem tudott elegendő személyzetet felvenni vagy megtartani 2017-ben; elismeri a hivatal válasza alapján, hogy a hivatal foglalkozik a személyzet elégedettségének fokozásával, és intézkedéseket hoz a személyzeti fluktuáció csökkentése érdekében, például rugalmas munkafeltételek bevezetése révén, többek között az alacsony máltai korrekciós együttható ellensúlyozása céljából; felhívja a hivatalt, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázatok kezelésére tett lépéseiről; sürgeti a hivatalt, hogy biztosítson elsőbbséget a középvezetői posztok magasan képzett főállású alkalmazottakkal való betöltésének, a többi új munkatárs képzése érdekében;

13.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017-ben a személyzettel kapcsolatos kifizetések összege 13,5 millió EUR volt; sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék a 14 vizsgált felvételi eljárásból 4 esetében súlyos hiányosságokat tárt fel; hangsúlyozza, hogy például bizonyos, igazgatási tisztviselők felvételére irányuló felvételi eljárások nem feleltek meg a meghirdetett besorolási fokozatnak, és hogy egy eljárás esetében a hivatal nem dokumentálta megfelelően a pályázók megfelelőségének ellenőrzését;

14.

megjegyzi, hogy 2017-ben a hivatal fokozott mértékben volt jelen Olaszországban, mivel ott további támogatásra volt szükség mobil csapatok alkalmazása formájában, illetve a római segélyszolgálatnál; megjegyzi továbbá, hogy a nicosiai menekültügyi szolgálat épületében operatív irodát nyitottak, és egy állandó kapcsolattartót neveztek ki Nicosiába, összhangban a Ciprusnak szóló speciális támogatási terv módosításával;

15.

megjegyzi, hogy a hivatal belső folyamatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy átvegye a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatot, és fel fogja állítani a bizalmi személyek hálózatát; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szakpolitika végrehajtásáról;

Közbeszerzés

16.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a közbeszerzési eljárások száma jelentős mértékben nőtt, a 2015-ös 87-ről 2017-ben 140-re, és hogy a kifizetések száma 225 %-kal nőtt a 2015-ös 2 578-ról 2017-ben 8 381-re; üdvözli, hogy a hivatal 2017-ben jelentős előrelépést ért el a késedelmes kifizetések arányának csökkentése terén; megjegyzi, hogy a késedelmes kifizetések teljes aránya a 2017. januári 65 %-os adatról 2017 decemberére 9,5 %-ra csökkent, és hogy e pozitív tendencia 2018-ban is folytatódott, hiszen továbbra is 10 % alatt maradt a késedelmes kifizetések aránya;

17.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017-ben a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések összege 7,7 millió EUR volt; emlékeztet, hogy a Számvevőszék a 2016-os ellenőrzése során ezt a szerződést szabálytalannak ítélte; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal ennek ellenére 2017-ben 4,8 millió EUR-t fizetett ki e szabálytalan szerződés keretében; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tervezett korrekciós intézkedésekről;

18.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Számvevőszék a 2016. évi ellenőrzése során szabálytalannak talált egy 4 millió EUR értékű, utazási szolgáltatásokra irányuló szerződést; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal ennek ellenére 2017-ben 1,5 millió EUR-t fizetett ki e szabálytalan szerződés keretében; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tervezett korrekciós intézkedésekről;

19.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos, több millió EUR értékű szerződések megkötése előtt nem végzett megfelelő igényfelmérést és nem értékelte az alternatív megoldásokat; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a szerződések nyomon követése nem volt megfelelő, és ez jelentős pénzügyi és az intézmény jó hírével kapcsolatos kockázatoknak tette ki a hivatalt; elismeri, hogy a hivatal belső vizsgálatot folytat ezzel kapcsolatban; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a vizsgálat eredményéről és a kockázatok enyhítése érdekében hozott intézkedésekről;

20.

elégedetten állapítja meg, hogy a hivatal lépéseket tett a közbeszerzésekben érintett szervezeti egységeinek megerősítése érdekében azzal, hogy vezető beosztású és kiegészítő támogató személyzetet helyezett ezekbe a szervezeti egységekbe, és intézkedéseket hozott a közbeszerzési eljárások megerősítése érdekében, többek között 2018. január 1-től bevezette az összes 135 000 EUR feletti bejegyzések szisztematikus ellenőrzését;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.

a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az 2018-ban megkezdte a visszaélések bejelentéséről szóló bizottsági határozat végrehajtását és gyakorlati útmutatót dolgozott ki az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére, valamint szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; felhívja az hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések végrehajtásáról;

22.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal a honlapján közzéteszi ugyan az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait, de nem teszi közzé a felső vezetés érdekeltségi nyilatkozatait; kéri a hivatalt, hogy tegye közzé a hiányzó dokumentumokat, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

23.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal nem végzi el a jogi szolgáltatások megfelelő ellenőrzését sem annak biztosítására, hogy azok kizárólag a hivatal, ne pedig különféle egyéni érdekek védelmét szolgálják; sajnálatosnak tartja, hogy nem mindig eredményesek az összeférhetetlenség elleni védelmet szolgáló eljárások sem; a hivatal válasza alapján megállapítja, hogy továbbra is belső vizsgálatok zajlanak ennek kapcsán, felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot e vizsgálatok eredményeiről, és arról, hogy milyen intézkedések születtek a kockázatok csökkentése érdekében;

Belső kontrollrendszerek

24.

sajnálatosnak tartja, hogy a migrációs válság támasztotta működési kihívást 2017-ben nem enyhítette sem szilárd irányítási struktúra, sem eredményes belső kontrollrendszerek; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az igazgatótanács nem hozott létre belső ellenőrző részleget a hivatalon belül, és a görögországi és olaszországi műveletek kapcsán semmiféle belső ellenőrzést nem végeztek; sajnálatosnak tartja, hogy 2017 végéig az igazgatótanács csak korlátozott mértékben felügyelte a pénzgazdálkodást;

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a belső ellenőrzések hiánya számos esetben eredményezett jelentős szabálytalanságokat a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal, a személyzeti kiadásokkal, a bérlésekkel és azokhoz kapcsolódó munkákkal, valamint az utazási költségekkel kapcsolatos és egyéb kifizetések tekintetében;

26.

sajnálatosnak tartja, hogy 2017-ben a 15 belső ellenőrzési standard közül 8-at kritikus belső ellenőrzési hiányosságok jellemeztek, és hogy a többit is mérsékelt hiányosságok jellemzik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2017 folyamán a hivatal nem ellenőrizte rendszeresen a belső ellenőrzési rendszerek végrehajtását;

27.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2017-ben közzétette a felülvizsgált belső ellenőrzési szabványokat, és azokat az igazgatótanács a 2017. novemberi ülésén elfogadta; megjegyzi, hogy az új szabványok 2018-ban kezdték alkalmazni, és hogy a hivatal mutatókat dolgozott ki az új szabványok végrehajtásának időbeli nyomon követésére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak belső kontrollal kapcsolatos új normák végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

28.

elismeri ugyanakkor a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyan és gyorsan orvosolja a Számvevőszék által azonosított hiányosságokat; felhívja a hivatalt, hogy rendszeresen számoljon be az Európai Parlamentnek ezen intézkedések hatékonyságáról és végrehajtásának előrehaladásáról, melyek célja a Számvevőszék által azonosított kulcsfontosságú hiányosságok kezelése; felhívja a hivatalt, hogy szolgáljon részletes magyarázattal az Európai Parlamentnek arról, hogy miért van eltérés a jelenleg rendelkezésre álló források, a tervezett de még nem elérhető források, illetve a még nem tervezett, de a hivatal küldetésének teljesítése érdekében ténylegesen szükséges források között;

29.

sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal a 2018. július 1-jei határidőig nem tett közzé a 2017-re vonatkozó éves tevékenységi jelentését, ahogyan azt a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (3) előírja; megjegyzi, hogy a jelentést 2019. január 10-én elfogadta az igazgatótanács;

30.

megjegyzi, hogy 2016. május 4-én a Bizottság új rendeletre irányuló javaslatot terjesztett be, amely a hivatal teljes jogú ügynökséggé való átalakítását javasolta, és hogy a KEMR reformjáról szóló vitát követően a Bizottság 2018. szeptember 12-én javasolta a rendelet módosítását;

31.

emlékeztet arra, hogy a hivatal azon néhány uniós ügynökség közé tartozik, amelyek több városban is rendelkeznek székhellyel; aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal több helyszínen is bérleti szerződéseket kötött anélkül, hogy megfelelő helyi piaci elemzést végzett volna; kiemeli például, hogy Leszboszon a hivatal az igényeinek megfelelően átalakíttatta az irodahelyiségeit és 0,7 millió EUR értékű építési szerződést fogadott el, ami az éves bérleti díj többszörösének felel meg, és jelentős pénzügyi kockázatot jelent, hiszen bérelt helyiségekbe való jelentős befektetésről van szó; felszólítja a hivatalt, hogy vizsgálja felül a bérleti és építési szerződéseit, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a pénzügyi és működési kockázatok csökkentése érdekében hozott intézkedésekről;

32.

tudomásul veszi, hogy a hivatal módosította máltai bérleti szerződését, és 2016 második felében az általa jelenleg elfoglalt épület egy további blokkjára is kiterjesztette irodái területét; hangsúlyozza, hogy a felelősségi körök és feladatok növekedésének következtében 2020 végére a személyzet számát 500 fővel kell növelni, ami jelentős igényt teremt még több irodahelyiség iránt; ismét felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e növekedés várható költségvetési vonzatairól és az igények kielégítése érdekében tervezett intézkedésekről; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal 2017-ben nem tudott megállapodásra jutni a Transport Malta vállalattal, a hivatal székhelyének otthon adó épület tulajdonosával az épületen belüli további helyiségek bérléséről, és hogy ez közvetlen hatást gyakorolt a bérleti és egyéb kapcsolódó költségekre, például a karbantartási és biztonsági kiadásokra; megjegyzi, hogy a bérleti szerződést 2018. október 9-én aláírták;

33.

üdvözli az új ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését, aki 2018. június 6-án lépett hivatalba; elismeri, hogy az új vezetés elkötelezett az ambiciózus reformok mellett, és melegen üdvözli ezzel összefüggésben az igazgatótanács által támogatott irányítási cselekvési tervet, amely egy sor mérhető célkitűzést és elérendő eredményt javasol azzal a céllal, hogy meg lehessen erősíteni a hivatal belső irányítását, újjá lehessen építeni a belső kapacitásokat, és vissza lehessen szerezni a hivatalba vetett bizalmat; felkéri az új vezetést, hogy folytassa a határozott és átlátható erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a hivatal irányítási struktúrája és kapcsolódó eljárásai elszámoltathatóbbá, megbízhatóbbá és hatékonyabbá váljanak, továbbá emlékezteti a hivatalt, hogy biztosítson teljes átláthatóságot az igazgatótanácsában zajló eljárásokat és folyamatokat illetően annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani az alkalmazottak bizalmát és biztonságérzetét; felkéri továbbá az új vezetést, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az új irányítási cselekvési terv végrehajtásáról;

34.

aggodalommal állapítja meg, hogy éveken át senki sem ismerte fel a volt ügyvezető igazgató megdöbbentő magatartását; sajnálatosnak tartja, hogy az elfogadhatatlan magatartás ilyen sokáig maradt titokban; sajnálatosnak tartja, hogy a felelős ellenőrző szervek nem tudták felfedni a különféle szabálytalanságokat; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon korai reagálási mechanizmust az ilyen helytelen magatartásformákra;

35.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0406.

(3) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/188

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1457 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0098/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

elhalasztja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló határozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.

(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 51. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/189

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1458 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Bankhatóság (EBH) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0092/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2019),

mentesítést ad az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 51. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(1) HL C 108/52., 2018.3.22., 248. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/190

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1459 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 38 419 554 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 5,28 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (14 543 000 EUR, azaz 38 %) hozzájárulásából, valamint a tagállamok és a megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak (23 876 555 EUR, azaz 62 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék a hatóság 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 95,90 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,85 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,27 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,41 %-os csökkenést jelent;

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, ezért végre kell hajtani költségvetése és alkalmazottai belső átcsoportosítását; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a források elosztása vonatkozásában biztosítani kell a megfelelő rangsorolást;

Átvitelek törlése

elismeri, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 76 566 EUR került törlésre, és ez a teljes átvitt összeg 2,6 %-ának felel meg, ami számottevő, 7,13 %-os csökkenést mutat a 2016. évhez viszonyítva;

Teljesítmény

megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság tevékenységei eredményeinek értékelésére – amennyire a hatóság ezen eredmények ellenőrzésére vonatkozó korlátai lehetővé teszik – és költségvetési gazdálkodásának javítására 14 fő teljesítménymutatót alkalmaz;

megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság a munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően dolgozta ki a szabályozási termékeket, és a hatóság szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásaiban szereplő valamennyi célt teljesítette;

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja az Európai Parlament és a Tanács által lefektetett szabályozási keretből eredő valamennyi feladat teljes körű és határidőn belüli ellátását – teljesítenie kell az Európai Parlament és a Tanács által rábízott feladatokat és megbízatást, és e feladatok megbízatásának keretén belül kell maradnia, hogy megvalósítsa az erőforrások optimális felhasználását és a célkitűzéseket; felhívja a hatóságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék ajánlásainak megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak kiemelt figyelmet kell fordítania az arányosság elvére megbízatásának teljesítése során; kiemeli, hogy különösen 2. és 3. szintű intézkedések megfogalmazásakor figyelmet kell fordítani a nemzeti pénzügyi piacok egyedi jellemzőire;

megállapítja, hogy a hatóság közelmúltbeli stressztesztje erősen vitatható eredményeket hozott; felszólítja a hatóságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Központi Bankot és a Bizottságot, hogy használjanak következetes módszereket, forgatókönyveket és feltételezéseket a stressztesztek meghatározásakor, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék az eredmények potenciális torzulását;

megjegyzi, hogy a három európai felügyeleti hatóság külső értékelésére 2017-ben került sor; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a külső értékelésben megállapított hiányosságok kezelése érdekében (a hatóság által) megtett intézkedésekről;

10.

hangsúlyozza, hogy több forrást kell elkülöníteni a pénzmosás elleni feladatokra, hogy a hatóság el tudja végezni a nemzeti intézményekre irányuló felügyeleti funkcióit és vizsgálatait; sürgeti a hatóságot annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok, valamint a hitel- és pénzintézetek hatékonyan és következetesen alkalmazzák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni európai jogszabályokat; kéri a hatóságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatást az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) együttműködve arra vonatkozóan, hogy miként lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kockázatokat integrálni a prudenciális felügyeletbe; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó felügyeleti hatáskört a banki ágazatról terjesszék ki a pénzügyi ágazat egészére, ezzel átadva neki a vezető szerepet a vonatkozó feladatokat és felügyeleti hatáskörök tekintetében; ebben az összefüggésben üdvözli továbbá a visszaélések bejelentésére vonatkozó politika elfogadását, és hangsúlyozza, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak hasonló politikákat kell elfogadniuk;

11.

arra kéri a hatóságot, hogy folytasson vizsgálatot az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex tekintetében, hogy fel lehessen mérni a pénzügyi piacok integritását és a nemzeti költségvetéseket fenyegető potenciális veszélyeket, meg lehessen állapítani az ilyen rendszerekben részt vevő szereplők jellegét és nagyságrendjét, meg lehessen állapítani, hogy sor került-e a nemzeti vagy az uniós jog megsértésére, értékelni lehessen a tagállami pénzügyi felügyelők fellépéseit, és megfelelő ajánlásokat lehessen tenni az érintett illetékes hatóságok számára a reformokkal és a fellépésekkel kapcsolatban;

12.

üdvözli, hogy a hatóság közös gyakorlatokat és sablonokat alkalmaz az ESMA-val és az EIOPA-val, melyekkel rendszeres üléseket is tart és vegyes bizottságot alkot;

Személyzeti politika

13.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el, az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 134 ideiglenes alkalmazottal (szemben a 2016. évi 127 engedélyezett álláshellyel); megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2017-ben 41 szerződéses alkalmazott és 15 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

14.

tudomásul veszi, hogy a hatóság 2017 áprilisában elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát;

15.

emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntését követően a hatóság Londonból Párizsba költözik; aggodalommal állapítja meg, hogy ez a költözés kihatott a személyzet felvételére, 2017-ben ugyanis nőtt a felmondások száma; elismeri, hogy a hatóság tíz álláshirdetést tett közzé egy tartaléklista létrehozása céljából, melyet a felmondásokat követően megüresedett álláshelyek betöltésére használnak majd fel;

16.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján, valamint a hatóság honlapján is;

Közbeszerzés

17.

elégedetten állapítja meg, hogy a hatóság számos, a Bizottság főigazgatóságaival és más ügynökségekkel közös intézményközi közbeszerzési eljárásban részt vesz;

18.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint öt ellenőrzött nyílt közbeszerzési eljárás közül négyben nem volt kielégítő a gazdaságilag legelőnyösebb megoldás kiválasztására irányuló eljárás; tudomásul veszi a hatóság válaszát és érvelését; felkéri a hatóságot, hogy a közbeszerzések gazdaságosságának javítása érdekében találjon kiegyensúlyozottabb megközelítést a minőséggel és az árral kapcsolatos kritériumok tekintetében;

19.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén a hatóság még mindig nem alkalmazta minden eljárása esetében a Bizottság által elindított valamennyi olyan eszközt, melynek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere (e-közbeszerzés) tekintetében; megállapítja, hogy a hatóságtól kapott információk szerint a hatóság 2018 augusztusában bevezette az elektronikus benyújtást; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fennmaradó eszközök bevezetése tekintetében elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

20.

elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy a hatóság további lépéseket tesz tevékenységeinek átláthatóbbá tételére azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a hatóság munkatársai és a külső érdekelt felek között létrejött találkozókról, és azokat közzéteszi honlapján;

21.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság csalás elleni stratégiát dolgozott ki a 2015 és 2017 közötti időszakra; megállapítja, hogy a hatóság által végzett csaláskockázat-értékelés szerint a kockázat alacsony és közepes közötti, és hogy tizenhárom forgatókönyv esetében a kockázat lényegesnek vagy jelentősnek tekinthető; megjegyzi, hogy az említett értékelést követően javasolt belső ellenőrzések, informatikai biztonsági szabványok és egyéb intézkedések célja a kockázatok mérséklése; felszólítja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren történő fejleményekről;

22.

úgy véli, hogy munkája végzésekor és különösen a végrehajtási jogszabályok kidolgozásakor a hatóságnak rendszeresen és átfogóan tájékoztatnia kell tevékenységeiről az Európai Parlamentet és a Tanácsot; hangsúlyozza, hogy feladatainak jellegéből adódóan a hatóságnak átláthatónak kell lennie, nem csupán az Európai Parlament és a Tanács, hanem az összes uniós polgár számára is;

Egyéb megjegyzések

23.

kiemeli, hogy a hatóság bevétele csökkenni fog az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése következtében, és hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozási megoldásokat kell találni, melyek lehetővé teszik a hatóság számára megbízatása következetes, független és hatékony végrehajtását;

24.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésre irányuló döntése következtében a hatóság székhelyét 2019 elején Párizsba (Franciaország) helyezik át; megállapítja, hogy a hatóság beszámolójában szerepel a kapcsolódó költségekre irányuló, 6,7 millió EUR összegű tartalék, valamint a jövőbeni (még a londoni irodára ütemezett) szerződéses kifizetésekre fennmaradó 11,2 millió EUR; megállapítja, hogy az épületekkel kapcsolatos költségek magukban foglalják többek között a londoni irodák bérleti díjának és rezsijének a bérleti szerződés 2020 végi lejártáig történő további fizetését, a hatóság azonban ezeket a költségeket a tulajdonos által biztosított, bérleti díjtól mentes időszak tőkésítésével, valamint a francia kormánytól kapott hozzájárulás felhasználásával kívánja fedezni annak biztosítása érdekében, hogy a hatóság 2019-ben és 2020-ban csak egy iroda bérleti díját és rezsijét fizesse;

25.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/193

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1460 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0092/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2019),

jóváhagyja az Európai Bankhatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 51. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 51. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 128. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/194

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1461 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0081/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0134/2019),

mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 128. o.

(5) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 213. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/195

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1462 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0134/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: a központ) 2017-es pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 58 042 653 EUR volt, ami 2016-hoz képest enyhe, 0,35 %-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetésének 97,80 %-a az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,78 % volt, ami 2016-hoz képest 1,76 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 81,71 %-os volt, ami az előző évhez képest 2,45 %-os növekedést jelent;

emlékeztet arra, hogy uniós ügynökségként a központ költségvetése euróban van megadva; ugyanakkor a központ székhelye az euróövezeten kívül (Svédországban) található, tehát sok kiadása svéd koronában (SEK) van; továbbá a központ az átváltási árfolyamok ingadozásának is ki van téve, mivel egyrészt bankszámlái pénzneme a svéd korona, másrészt bizonyos műveleteket egyéb külföldi pénznemben bonyolít le;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 953 754 EUR-t, ami 2016-hoz képest 3,11 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 8,73 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a központ számos fő teljesítménymutatót is használ a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, valamint a 2015. március 13-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban (2) szereplő fő teljesítménymutatók listáját is többek között költségvetése kezelésének javítása érdekében;

tudomásul veszi, hogy a központ véglegesítette betegségfelügyeleti rendszereinek újratervezési ütemtervét, az egészségügyre az Unióban leselkedő újabb veszélyekre vonatkozóan értékeléseket tett közzé és továbbra is támogatta az európai mikrobiológiai laboratóriumok kapacitásainak ellenőrzését;

emlékeztet, hogy a központ küldetése a fertőző betegségek által az emberi egészségre jelentett aktuális és várható veszélyek felismerése, felmérése és a róluk szóló tájékoztatás; hangsúlyozza, hogy a központ 2017-ben 59 hivatalos tudományos felkérésre reagált, ebből 35 a Parlamenttől érkezett, és összesen 210 jelentést tett közzé (2016-ban 158-at), köztük 38 gyors kockázatértékelést, melyek új betegségek jelentette európai fenyegetésekkel foglalkoztak, továbbá 78 felügyeleti jelentést;

megjegyzi, hogy a központ az EPHESUS projektet is elindította, melynek célja az Unió/EGT közegészségügyi ágazata valamennyi fertőző betegségeket felügyelő rendszerének értékelése, és elkezdte betegségmegelőzési programjainak értékelését is;

üdvözli, hogy a központ előtérbe helyezte azokat a tevékenységeket, amelyek az uniós antimikrobiális rezisztencia és a védőoltásokkal szembeni növekvő bizalmatlanság fenyegetéseinek kezelésével foglalkoztak;

megelégedéssel nyugtázza, hogy a központ megosztja a bevált gyakorlatokat, és rendszeresen együttműködik más ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az Európai Gyógyszerügynökséggel és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával; elismeri továbbá, hogy a központ a más ügynökségek által szervezett intézményközi közbeszerzésekben vesz részt; hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is elő kell mozdítania az egyéb uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést és párbeszédet kell folytatnia az érdekelt felekkel és a polgárokkal;

10.

megjegyzi, hogy a 2013–2017 közötti időszakra vonatkozó külső értékelésre 2018–2019-ben kerül majd sor; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ennek eredményéről;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 91,21 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 182-ből (szemben a 2016. évi 186 engedélyezett álláshellyel) 166 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2017-ben 97 szerződéses alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

12.

tudomásul veszi, hogy a központ elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megállapítja, hogy a politika bizalmas tanácsadást és képzéseket is kínál; megjegyzi, hogy 2017-ben két zaklatási ügyet jelentettek és vizsgáltak ki;

Közbeszerzés

13.

elismeri, hogy a Bizottság Informatikai Főigazgatósága (DG DIGIT) e-PRIOR alkalmazásán alapuló elektronikus munkafolyamatok használata a közbeszerzések nyomon követésének javulásán túl javította a központ közbeszerzési eljárásait; tudomásul veszi továbbá, hogy a központ 2017-ben 316 közbeszerzési eljárást folytatott le;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

megállapítja, hogy a központ igazgatójának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján; aggodalommal állapítja meg, hogy az igazgatótanács és a tanácsadó fórum néhány néhány tagjának érdekeltségi nyilatkozata és önéletrajza hiányzik; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért intézkedésekről;

15.

tudomásul veszi az központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy a központ szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal 2017-ben további intézkedés nélkül lezárt egy visszaéléssel kapcsolatos ügyet; megjegyzi, hogy 2017-ben hat lehetséges összeférhetetlenséget tártak fel és vizsgáltak meg, amelyek közül egy összeférhetetlenséget állapítottak meg, amelynek következtében egy személyt arra szólítottak fel, hogy tartózkodjon egy adott napirendi pont megvitatásától;

Belsőkontroll-rendszerek

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben az ellenőrzések mellőzésének és a megállapított folyamatoktól és eljárásoktól való eltérések száma 26 volt, ami 2016-hoz képest 14-gyel kevesebb; elismeri, hogy az ellenőrzések mellőzése számának csökkentése érdekében cselekvési tervet fogadtak el; felszólítja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott korrekciós intézkedések eredményeiről;

17.

megjegyzi, hogy a gyógyszeriparral tartott találkozókra vonatkozó belső eljárás mellett az egyetértési megállapodások és együttműködési megállapodások harmadik felekkel való megkötésére vonatkozó belső eljárás kidolgozása is folyamatban van; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Egyéb megjegyzések

18.

megjegyzi, hogy a központ 2016. júliusban aláírta az új helyszínére vonatkozó új bérleti szerződést, amely 2018. február végén lépett hatályba, és hogy az új bérleti szerződés időtartama 15 év; megállapítja, hogy a központ 2018 áprilisában elfoglalta új irodáit;

19.

(2) Bizottsági szolgálati munkadokumentum (2015. március 13.): „Iránymutatások a decentralizált uniós ügynökségek igazgatói számára a fő teljesítménymutatókról”, SWD(2015)0062.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/198

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1463 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0081/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0134/2019),

jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 128. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 128. o.

(5) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 56. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/199

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1464 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0088/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 97. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0125/2019),

mentesítést ad az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 56. o.

(5) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(1) HL C 415., 2017.12.5., 12. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/200

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1465 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0125/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017-es pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 110 530 554 EUR volt, ami 2016-hoz képest enyhe, 0,28 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség 69 340 298 EUR uniós támogatásban részesült (a teljes költségvetés 62,7 %-a); mivel az ügynökség költségvetésének fennmaradó része díjakból és illetékekből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeri, hogy a 2017-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98 %-os volt, ami 2016-hoz képest 1 %-os emelkedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87 %-os volt, ami 2016-hoz képest 1 %-os emelkedést jelent;

hangsúlyozza, hogy az ügynökség részben önfinanszírozású, és a vegyi anyagok regisztrációját kérelmező vállalatoktól a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet értelmében díjat szed be; megállapítja, hogy az alkalmazandó díjak a vállalatok méretétől és a regisztrált vegyi anyagok mennyiségétől függenek; a Számvevőszék jelentése szerint az első, 2009-ben történt regisztrációk óta a vállalatoknak mintegy 30 %-a jelentkezett mikro-, kis-, illetve középvállalkozásként (kkv-ként); aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy az ügynökség hatékony utólagos ellenőrzési rendszerének köszönhetően az ügynökség megállapította, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k mintegy 55 %-a helytelenül határozta meg méretét, ami alacsonyabb díjakat eredményezett; helyesli az ügynökség által hozott intézkedéseket, melyek keretében rendkívül magas összegben, 16,4 millió EUR értékben állított ki díjkorrekciós számlákat; sürgeti továbbá a nemzeti végrehajtó hatóságokat, hogy erősítsék meg a vállalatok által bejelentett mennyiségek ellenőrzésére szolgáló rendszereket, valamint hogy teljes körűen és hatékonyan hajtsák végre a vegyi anyagokra vonatkozó rendeletek végrehajtására vonatkozó stratégiákat és minimumkövetelményeket; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak erőfeszítéseiről és elért eredményeiről, csökkentése a jelentős ellenőrzési hátralékot, és hajtsa végre a díjkorrekciókat;

elismeri az ügynökség előtt álló, a díjbevételek helyességének ellenőrzésével kapcsolatos kihívásokat, különös tekintettel a kkv-kra vonatkozó jogszabályok által előírt jelentős díjcsökkentésekre; e tekintetben üdvözli az ügynökség proaktív megközelítését, de emlékeztet arra, hogy a jogszabályokban nem szerepel az ügynökség egyik fő feladataként minden egyes nyilvántartott méretének utólagos pénzügyi ellenőrzése, és hogy az ügynökség nem rendelkezik személyzettel e pénzügyi tevékenység elvégzésére; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ügynökség megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen ahhoz, hogy időben elvégezze a díjbevételeinek hatékony és arányos ellenőrzését;

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint mivel a vegyi anyagok regisztrációjának REACH-rendelet szerinti harmadik határideje 2018-ban lejár, a díjakból és illetékekből származó bevételek 2019-től kezdve várhatóan csökkenni fognak, és műveleteinek finanszírozásához az Ügynökség nagyobb mértékben fog függeni az uniós költségvetéstől; tudomásul veszi azonban, hogy az ügynökség – válasza szerint – alternatív javaslatokat tett a Bizottságnak, és hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az ügynökség finanszírozásának biztosítása érdekében felméri az alternatív lehetőségeket; felkéri az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kérdéssel kapcsolatos fejleményekről;

megjegyzi, hogy az ipar által fizetett díjak évről évre jelentősen változnak, ami megnehezíti a költségvetési tervezést, és hogy egy bizonyos rendelethez kapcsolódóan fizetett díjakat csak az ügynökség költségvetésének adott szakaszában lehet használni, ami a költségvetés egyik részében többletet, más részeiben pedig hiányt eredményezhet; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az ügynökség által végrehajtott rendeletekkel kapcsolatos tevékenységek kiegyensúlyozottabb finanszírozásának biztosításához;

Átvitelek törlése

elismeri, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 361 031 EUR-t, ami 2016-hoz képest 5,23 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 2,64 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elismeri, hogy az ügynökség alkalmazza a fő teljesítménymutatókat (KPI-ket), és ezenkívül új hatékonysági teljesítménymutatókat is bevezetett, valamint javította a munkateherre vonatkozó KPI-ket, hogy javítsa az egyes tevékenységeknek az eredmények, az erőforrások, a teljesítmény és a hatékonyság szempontjából történő felügyeletét; tudomásul veszi, hogy az ügynökség költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében bizonyos költségvetési tételeket fő teljesítménymutatóként használ; felkéri az ügynökséget, hogy az általános teljesítményirányítási rendszer felülvizsgálata során dolgozzon ki több eredményre és hatásra összpontosító KPI-t, értékelve az ügynökség tevékenységei által biztosított hozzáadott értéket; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

elismeri, hogy az ügynökség az egyes területeken tapasztalható kockázatok és korlátok ellenére 79-ből 70 KPI-célt elért, és folytatta az engedélyezési kérelmek javító intézkedéseinek, valamint integrált szabályozási stratégiájának végrehajtását;

emlékeztet arra, hogy az ügynökség a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a költségvetési rendelet) 185. cikkével összhangban konszolidált szerv, és vezető szerepet tölt be a szabályozó hatóságok között a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak az emberi egészség és a környezet, valamint az innováció és a versenyképesség javára történő végrehajtásában; megjegyzi, hogy az ügynökség segít a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelésben, előmozdítja a vegyi anyagok biztonságos felhasználását, tájékoztatást nyújt a vegyi anyagokról és foglalkozik az aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal;

10.

megjegyzi, hogy 2017-ben megközelítőleg 15 900 regisztrálási dokumentáció érkezett be (melyekből 8 500 esetében állapítottak meg díjat), ami 2016-hoz képest 48,6 %-os növekedést jelent; hangsúlyozza, hogy a regisztrációs tevékenység e növekedése közvetlenül összefügg a REACH szerinti legutóbbi, 2018. június 1-jei regisztrációs határidővel;

11.

elismeréssel jegyzi meg, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlegét megosztja az Európai GNSS Ügynökséggel, és az ügynökségközi hálózat égisze alatt, valamint a számos ügynökséggel kötött egyetértési megállapodások révén szorosan együttműködik más ügynökségekkel, többek között a szolgáltatások megosztása terén;

12.

a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökségek többségétől eltérően az ügynökség alapító rendelete nem írja elő kifejezetten a tevékenységeinek időszakos külső értékelését, pedig ez lényeges eleme a teljesítményértékelésnek; arra ösztönzi az ügynökséget, hogy legalább ötévente végeztessen külső értékelést;

Személyzeti politika

13.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,52 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 460-ból (szemben a 2016. évi 455 engedélyezett álláshellyel) 444 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 119 szerződéses alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

14.

megállapítja, hogy az ügynökség zaklatásellenes politikával és ahhoz kapcsolódó iránymutatásokkal rendelkezik; elismeri, hogy képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

15.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosságuk növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján is; tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló javaslatát, hogy az EPSO támogassa az uniós ügynökségek hálózata által kidolgozott ügynökségközi állásportált is;

16.

megjegyzi, hogy bár a 2018. évi regisztrációs határidő volt a bevezetett anyagok REACH-nyilvántartásba történő felvételének utolsó határideje, az ügynökség regisztrációs tevékenysége várhatóan magas szinten marad e stratégia hátralévő szakasza során; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség jövőbeni irányára vonatkozó stratégiai elemzést követően az ügynökség azonosított bizonyos már létező tevékenységi területeket, amelyek tekintetében növekedésre számít, és számos olyan új feladatot, amelyeket az ügynökség felvállalhat; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a személyzeti kapacitáshiányt;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

17.

az ügynökség szerint 2017-ben a költségvetésben szereplő díjbevételek a teljes bevétel 35 %-át képviselik; elismeri, hogy az ügynökség példamutató rendszert alkalmaz az összeférhetetlenségek ellenőrzésére és megelőzésére, valamint hogy az ügynökség véleménye szerint a hozott intézkedések következtében nem áll fenn ilyen összeférhetetlenségek veszélye, egyrészt a díjak költségfedezési célja, másrészt a vélemények kidolgozásában részt vevő ügynökségi személyzetnek a függetlenség biztosítását célzó rendszeres értékelése miatt; megállapítja, hogy az ügynökség üdvözölné azt a megoldást, ha a Bizottság az ügynökség nevében beszedné a díjakat, ez ugyanis megkönnyítené az ügynökség pénzgazdálkodását és hozzájárulna a hiányosságok kockázatának csökkentéséhez;

18.

elismeri az ügynökség már meglévő intézkedéseit és jelenleg zajló erőfeszítéseit az átláthatóság biztosítása, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében; az ügynökség szerint a teljes átláthatóság biztosítása érdekében a felső vezetés érdekcsoportokkal folytatott valamennyi ülését nyilvántartásba veszik és közzéteszik az ügynökség honlapján;

Belső ellenőrzés

19.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) kockázatértékelést végzett, és elkészítette az IAS 2018–2020-ra vonatkozó stratégiai ellenőrzési tervét, valamint 2017 októberében előzetes interjúkat készített egy, az összeférhetetlenségeket és az etikát vizsgáló ellenőrzéssel kapcsolatosan; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményeiről, valamint az ajánlások nyomán hozott valamennyi intézkedésről;

Egyéb megjegyzések

20.

megállapítja, hogy az új épület kiválasztását és a bérleti szerződés 2017-ben történt aláírását követően 2020 januárjában az ügynökség kész átköltözni új, Helsinkiben található munkahelyszínére; megállapítja, hogy a költözés oka a jelenlegi épület részleges működési zavara, különös tekintettel a jelenlegi épületekben felmerülő levegőminőségi problémákra;

21.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/203

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1466 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0088/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0125/2019),

jóváhagyja az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 56. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 56. o.

(5) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 103. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/204

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1467 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0072/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0127/2019),

mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 103. o.

(5) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

(1) HL C 360., 2017.10.24., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/205

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1468 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0127/2019),

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 70 430 306 EUR volt, ami 2016-hoz képest 39,44 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés az ügynökség jövőbeli szerepéhez és az ahhoz rendelt új feladatokhoz kapcsolódik; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből (59,19 %), valamint egyedi megállapodások, nevezetesen a Kopernikusz és az európai humán biomonitoring programok (40,80 %) keretében nyújtott hozzájárulásokból származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elégedetten nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2016. évi pénzügyi évvel megegyező 99,97 %-os volt; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,04 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,78 %-os enyhe csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

sajnálattal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegek törlése magas szintet ért el, 443 566 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 5,16 %-os, jelentős növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 10,55 %-ának felelt meg;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, és hogy az ügynökség 2017-ben javította minőségirányítását azáltal, hogy a 2019–2021 közötti időszakra vonatkozó fő teljesítménymutatókat meghatározó átfogó teljesítménymenedzsment-struktúrát fejlesztett ki; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség kiegyensúlyozott eredménytáblát alkalmaz a költségvetési gazdálkodás javításának mérésére;

elismeri, hogy igazgatótanácsa szerint az ügynökség kielégítő eredményeket ért el a 2017. évi munkaprogramban meghatározott célok tekintetében; megjegyzi azonban, hogy bizonyos tevékenységek teljesítésére számos körülmény – például korlátozott személyzeti erőforrások vagy a bemeneti adatok szolgáltatásában történt késések – miatt nem kerülhetett sor; tudomásul veszi, hogy az ügynökség folytatta a hatékony együttműködést az európai környezeti információs és megfigyelőhálózattal (Eionet), és továbbra is részt vett többek között a Környezetvédelmi Tudományos Közösségben, az EEA és a tudományos bizottság közös, az EGT kiemelt területeiről tartott szemináriumain, valamint az EEAkadémiában; kitart amellett, hogy az ügynökség számára elkülönített jövőbeli források mértékétől vagy a jelenlegi feladatok megszüntetésétől függ, hogy az képes lesz-e reagálni a szakpolitikai változásokra;

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem oszt meg erőforrásokat a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatokra; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség folyamatosan együttműködik a Bizottsággal a téren, hogy meghatározza az érintett bizottsági szervezeti egységekkel (pl. a Környezetvédelmi Főigazgatósággal, az Éghajlatpolitikai Főigazgatósággal, a Közös Kutatóközponttal és az Eurostattal) megosztandó feladatokat, és megegyezzen a feladatok megosztásáról; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

megjegyzi, hogy a Bizottság 2016-ban megkezdte az ügynökség és az Eionet külső értékelését; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről;

elismerésének ad hangot az ügynökség színvonalas, 2017-es kiadványaival, többek között az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságról szóló jelentéssel, az európai levegőminőségi mutatóval és a környezeti mutatókról szóló 2017. évi jelentéssel kapcsolatban;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv betöltöttsége 99,21 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 127 álláshelyből (szemben a 2016. évi 130 engedélyezett álláshellyel) 126-ot töltött be kinevezett tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott; megjegyzi, hogy ezen felül 66 szerződéses alkalmazott és 20 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy mivel a 8 felső vezetői álláshelyből 7 álláshelyet férfiak töltenek be és 1 álláshelyet nő, az ügynökség felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; felkéri az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket a nemek közötti egyensúly felső vezetésén belüli javítása érdekében;

10.

tudomásul veszi, hogy a ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; tudomásul veszi, hogy az ügynökség e-oktatási tanfolyamokat kínál, és kérte, hogy a személyzet tagjai körében tegyenek közzé pályázati felhívást bizalmi tanácsadói pozícióra;

11.

aggodalommal jegyzi meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség által szervezett felvételi eljárások számos hiányosságot mutattak, ami az átláthatóság hiányához és a jelöltekkel szembeni potenciális egyenlőtlen bánásmódhoz vezetett; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy a megállapított hiányosságok fényében az ügynökség fejleszteni kívánja a felvételi eljárásokat; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

12.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; megérti az ügynökség fordítási költségekkel kapcsolatos aggodalmait; tudomásul veszi továbbá az ügynökség azon szándékát, hogy valamennyi álláshirdetését közzé teszi az ügynökségek hálózata által kidolgozott ügynökségközi állásportálon;

Közbeszerzés

13.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy több közbeszerzési eljárás során tártak fel hiányosságokat, többek között azt, hogy az ügynökség által a különböző ajánlati felhívásokra alkalmazott ajánlattételi dokumentáció nem állapított meg minimumkövetelményeket a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó kiválasztási kritériumok tekintetében; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy ezeket a követelményeket 2017-ben módosították;

14.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által bevezetett összes eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; tudomásul veszi az ügynökség válaszából, hogy az ügynökség bizonyos eljárások esetében bevezette az elektronikus számlázást és az e-közbeszerzést, és jelenleg folyamatban van annak valamennyi eljárására történő kiterjesztése; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

15.

16.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül az ügynökség ügyvezető igazgatójának és igazgatótanácsának felügyelete alá helyezik; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség véleménye szerint a számvitelért felelős tisztviselő funkcionális függetlensége már biztosított;

Belsőkontroll-rendszerek

17.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által 2015-ben végzett ellenőrzés szerint, amelynek kapcsán néhány ajánlás továbbra is lezáratlan, az ügynökségnek az ügynökség napi működése során adat- és információkezelési rendszert kell bevezetnie, továbbá naprakésszé kell tennie és végre kell hajtania az informatikai stratégiát, amelynek összhangban kell állnia az új informatikai technológiákkal és az új többéves munkaprogrammal; kéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért intézkedésekről;

18.

megjegyzi, hogy az igazgatótanács megkezdte az ügynökség két irányító testületének felülvizsgálatát, amely várhatóan 2018 végéig lezárul;

További megjegyzések

19.

megállapítja, hogy az igazgatótanács egyetért az ügynökség és az Eionet javasolt jövőbeli szerepével az energiaunió, az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követése és bejelentése, valamint a környezetvédelmi jelentéstétel egyszerűsítésére irányuló bizottsági intézkedések terén, továbbá üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy további erőforrásokat bocsásson rendelkezésre szerződéses alkalmazottak, illetve az ügynökségnek az új feladatok ellátására biztosított pénzügyi támogatások révén;

20.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/208

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1469 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0072/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0127/2019),

jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 103. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 103. o.

(5) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 109. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/209

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1470 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0087/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0133/2019),

mentesítést ad az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 109. o.

(5) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 158. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/210

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1471 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0133/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 17 113 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest 71,70 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés főként a III. címhez (működési költségvetés) kapcsolódik, és 295 %-os növekedés szolgál a hivatal által bérelt eszközök további bővítésére (az új európai parti őrségi feladatok miatt); mivel a hivatal költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.	mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,9 % volt, ami 2016-hoz képest 0,7 %-os csökkenést jelent; sajnálattal állapítja meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 73,8 %-os volt, ami 2016-hoz képest 14,7 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte az 53 595 EUR-t, ami 2016-hoz képest 0,5 %-os növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 5,22 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal többféle fő teljesítménymutatót alkalmaz többéves stratégiai célkitűzéseinek támogatása érdekében, valamint a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából;

megjegyzi, hogy a hivatal tevékenységeinek 93 %-át hajtotta végre időben, és hogy éves kommunikációs stratégiai tervének 90 %-át végrehajtotta;

elégedetten állapítja meg, hogy a hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség háromoldalú együttműködési megállapodást fogadott el, amely meghatározza az említett ügynökségek közötti együttműködést, illetve a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködést; felszólítja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az együttműködéssel kapcsolatos jövőbeni tervekről és fejleményekről;

egyetért azzal, hogy a 2016-os ellenőrzések magas szintjének fenntartása kihívást jelentő teljesítmény volt az európai parti őrség feladataival kapcsolatos együttműködés keretében;

rámutat, hogy az uniós migrációs politika és különösen a parti őrségi feladatok általános fejlesztésének részeként az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása új ellenőrzési és fokozottabb együttműködési feladatokkal jár a hivatal számára, ami magasabb szintű finanszírozást, valamint több műszaki és humánerőforrást igényel;

rámutat, hogy elegendő forrást kell biztosítani a hivatal számára, hogy új művelettípusokat végezhessen az embercsempész-útvonalak megszüntetése érdekében, valamint azért, hogy a hajózási adatszolgáltatási rendszereiben rendelkezésre álló adatokat fel tudja használni a migránsokat szállító hajók észlelésére;

mindazonáltal ragaszkodik az alapvető ellenőrzési tevékenységek kiemelt fontosságához a kirakodási kötelezettség végrehajtásával összefüggésben;

10.

megjegyzi, hogy 2017. június 20-án bemutatták a hivatal második, a 2012–2016 közötti időszakot lefedő ötéves független külső értékelésének eredményeit; elégedetten állapítja meg, hogy a jelentés valamennyi értékelési kritérium tekintetében megerősíti a hivatal pozitív teljesítményét;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv 96,72 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 61-ből (szemben a 2016. évi 51 engedélyezett álláshellyel) 59 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 8 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2017-ben; megjegyzi, hogy az alapító rendelet módosításának következtében a hivatal az új feladatokkal összefüggésben 13 álláshelyet kapott, amiből hárommal az ügynökségek újrafoglalkoztatási alapjához járultak hozzá;

12.

megjegyzi, hogy a hivatal elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát, továbbá hogy 2017-ben felhívást tett közzé a bizalmi tanácsadói feladatok ellátása céljából, és a képzések 2018-ban befejeződtek;

13.

felkéri a hivatalt, hogy erősítse meg a nemek közötti egyensúllyal foglalkozó politikáját annak érdekében, hogy változtasson a terület szakértői csapatára hagyományosan jellemző férfi dominancián: annak ellenére, hogy többségében nők dolgoznak az ügyvezető igazgató felügyelete alatt, illetve az informatikai és az erőforrásokért felelős osztályon, az AD8-as vagy magasabb besorolási fokozatban lévő alkalmazottaknak csak 22 %-a nő;

Közbeszerzés

14.

kiemeli, hogy 2017-ben a fő közbeszerzési tevékenység egy nyílt tengeri halászati járőrhajó bérlésére irányuló nyílt eljárás volt (20 millió EUR), amely sikeresen lezárult, és keretszerződés aláírásához vezetett;

15.

elégedetten állapítja meg, hogy az uniós ügynökségek közös közbeszerzési erőfeszítéseire irányuló célkitűzésnek megfelelően a hivatal 2017-ben elindította az első intézményközi nyílt ajánlati felhívását, amelyhez két másik ügynökség is csatlakozott; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a közös közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos jövőbeni fejleményekről;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

16.

tudomásul veszi a hivatal által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; elégedetten állapítja meg, hogy nem dolgozhatnak egyedi szerződés keretében olyan szakértők, akik nem írnak alá érdekeltségi nyilatkozatot, és hogy a hivatal rendszeresen ellenőrzi a nyilatkozatok benyújtását;

Belső kontrollrendszerek

17.

üdvözli, hogy a hivatal kialakította és végrehajtotta a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat valamennyi ellenőrzési ajánlásának központi monitoringját, hogy azokat egységesíteni és monitorozni lehessen, és javuljon a megfelelő cselekvési tervek nyomon követése;

Egyéb megjegyzések

18.

tudomásul veszi a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; kiemeli azonban, hogy a hivatal nem hozott további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából;

19.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/212

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1472 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0087/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0133/2019),

jóváhagyja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 109. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 109. o.

(5) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 132. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/213

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1473 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra, (05825/2019 – C8-0080/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 44. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0128/2019),

mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 132. o.

(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) HL C 311/3., 2017.9.19., 9. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/214

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1474 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0128/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (2) szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 79 558 730,31 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 0,08 %-os növekedést jelent; mivel a hatóság költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a hatóság 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („számvevőszéki jelentés”) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,98 %-os szintet ért el, ami 2016-hoz képest 0,02 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,31 %-os volt, ami 2016-hez képest 2,65 %-os növekedést jelent;

megismétli a hatóság számára az uniós költségvetésben elkülönített pénzügyi előirányzatok ismétlődően alacsony szintje miatti aggodalmát;

sajnálja, hogy az egyre több feladathoz egyre kevesebb erőforrás párosul, ami egyes projektek végrehajtása tekintetében jelentős késedelmeket eredményezett;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 291 011,86 EUR-t, ami 2016-hoz képest 2,31 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 3,55 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hatóság tevékenységei jóvoltából teremtett hozzáadott érték méréséhez több, hatásokra és eredményekre vonatkozó fő teljesítménymutatót is bevezetett az átfogó, teljesítményalapú irányítási megközelítésébe; megjegyzi ezenfelül, hogy hatóság egyéb fő teljesítménymutatókat is alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

tudomásul veszi, hogy 2017 volt a hatóság 2020-ig tartó időszakra szóló stratégiája és a hatóság munkájában részt vevő szakemberek függetlenségének biztosítására létrehozott új politika végrehajtásának első éve; örömmel veszi tudomásul, hogy a hatóság teljesítménye kielégítő volt, a 65 közül mindössze 9 mutató jelzett mérsékelt és kettő jelentős eltérést;

üdvözli, hogy a hatóság hozzájárult az uniós élelmiszer- és takarmánylánc biztonságához, és jelentős erőfeszítéseket tett e téren azáltal, hogy az uniós kockázatkezelőket az élelmiszerlánccal kapcsolatban átfogó, független és naprakész tudományos tanácsokkal látta el, és hogy a nyilvánosság számára egyértelmű tájékoztatást nyújtott tevékenységéről és az annak alapjául szolgáló információkról, továbbá hogy együttműködött az érdekelt felekkel és intézményi partnerekkel az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerbe vetett bizalom és a koherencia előmozdítása érdekében;

úgy véli, hogy a hatóságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a közvéleményre, és el kell köteleznie magát a nyitottság és az átláthatóság mellett;

hangsúlyozza, hogy a hatóság 779 kérdést zárt le tudományos vélemény, technikai jelentés és egyéb támogató kiadvány révén;

10.

megjegyzi, hogy a hatóság külső értékelése 2017-ben megkezdődött, az eredmények pedig 2018-ban elérhetővé váltak; felhívja hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés következtetéseiről, valamint az esetleges ajánlások nyomán hozott intézkedésekről;

11.

elismeréssel állapítja meg, hogy a hatóság az adatgyűjtés, -elemzés és adatbázisok, valamint a tudományos értékelés terén közös erőforrásokat használ és közös tevékenységeket végez az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal;

Személyzeti politika

12.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,28 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 323 álláshelyből (szemben a 2016. évi 330 engedélyezett álláshellyel) 311 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2017-ben 120 szerződéses alkalmazott és 12 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

13.

tudomásul veszi, hogy hatóság elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát; elismeréssel állapítja meg, hogy a hatóság képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben két hivatalos panaszt nyújtottak be, kérve a zaklatással kapcsolatos hivatalos eljárás megindítását; tudomásul veszi a hatóság azon következtetését, hogy nem állt rendelkezésre bizonyíték, amely az igazgatási vizsgálat elindításához szükséges;

Közbeszerzés

15.

a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság a nyílt ajánlati felhívásban részt vevő kilenc ügynökség nevében három többlépcsős keretszerződést ítélt oda; tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, miszerint az olyan keretszerződések, amelyek esetében minden egyedi szerződés megkötésekor újra meg kell nyitni a versenyt, az értékarányosság szempontjából megfelelőbbek, mint a többlépcsős keretszerződések, amennyiben a konkrétan nyújtandó szolgáltatások a pályázati felhívás közzétételekor még nem ismertek; tudomásul veszi a hatóság indokolását, és válaszából megállapítja, hogy a hatóság véleménye szerint a többlépcsős mechanizmus jobban megfelel az egyedi keretszerződés hosszú távú jellegének;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

16.

elismeri a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli a hatóság nemrég hozott döntését a visszaélést bejelentő személyek védelmére és személyazonosságuk titkosságára vonatkozó iránymutatásokat lefektető szabályok végrehajtásáról; örömmel veszi tudomásul, hogy a hatóság aktualizálta a függetlenségre vonatkozó szabályzatát, amelyet az érdekeltekkel és a nyilvánossággal folytatott konzultációt követően 2017-ben fogadott el, és amelynek célja, hogy az előző szabályzatra építve biztosítsa, hogy a hatóság képes legyen helyes egyensúlyt teremteni a tudományos közösségből a megfelelő szakértelem vonzása, ugyanakkor tevékenységeinek az illetéktelen befolyás elleni védelme között; üdvözli az összeférhetetlenség meghatározásának módosítását amely a hatóság új függetlenségi szabályzatának keretében került elfogadásra; üdvözli továbbá, hogy a hatóság honlapján közzétették az igazgatótanács tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozatait; sajnálja, hogy az önéletrajzaikat egyelőre nem tették közzé; elismeréssel állapítja meg, hogy a hatóság 2018 júliusától az egymással ütköző érdekek kezelésére vonatkozó szabályokat vezetett be, amelyek az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó 2014. évi szabályok helyébe léptek;

17.

megjegyzi, hogy az Európai Parlament éves mentesítési jelentéseiben többször is felszólította a hatóságot, hogy vezessen be kétéves visszavonulási időszakot, ami megakadályozná, hogy a hatóság által ellenőrzött anyagokat előállító vállalkozásokhoz pénzügyi érdekeltségek révén kapcsolódó szakértők a hatóság tudományos paneljeinek vagy munkacsoportjainak tagjai lehessenek;

18.

meggyőződése, hogy kellő költségvetést és forrásokat kell a hatóság számára elkülöníteni annak biztosítására, hogy független, összeférhetetlenségben nem érintett szakértőket tudjon felvenni;

19.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság elkötelezte magát arra, hogy éves jelentést fogad el a függetlenséggel kapcsolatos tevékenységekről, amelyet mellékletként összevont éves jelentéséhez csatol, és amelyben ismerteti az auditok, valamint a megfelelőségi és valósághűségi ellenőrzések megállapításait;

20.

üdvözli, hogy a tagállami szakértőknek immár nyilvános érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk a hatósághoz; ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóság ellenőrizze és hozza nyilvánosságra ezeket a nyilatkozatokat;

21.

a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül a hatóság ügyvezető igazgatója és igazgatótanácsa felügyelete alá kerül; a hatóság válasza szerint már hivatalosan léteznek azok a követelmények, amelyek a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét biztosítják;

22.

emlékeztet a Parlament 2019. január 16-i állásfoglalásában szereplő ajánlásokra a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról, és különösen az állásfoglalásban a hatósághoz intézett felhívásra, hogy: javítsa a kockázatokkal kapcsolatos kommunikációját a nyilvánosság megfelelő, érthető és könnyen hozzáférhető tájékoztatása érdekében; rendszeresen aktualizálja útmutatóit az összes érintett terület legfrissebb fejleményeivel összhangban, a felszíni vizekben, a talajban, a szélben és a porban található hatóanyagok, készítmények és keverékek szermaradék-határértékei rövid- és hosszú távú hatásainak értékelése céljából; tegye felhasználóbarátabbá a honlapján nyújtott tájékoztatást, és könnyítse meg az adatbányászatot; publikálja szakvéleményeit tudományos szakfolyóiratokban annak érdekében, hogy fokozza a konstruktív párbeszédet, és több nemzeti szakértőt és tudóst ösztönözzön és bátorítson az ügynökség munkájában való részvételre;

23.

megjegyzi, hogy európai parlamenti képviselők egy csoportja pert indított a hatóság ellen, mert korlátozta a dokumentumokhoz való hozzáférést a „glifozát” ügyben; felhívja a hatóságot, hogy teljes körűen és további késlekedés nélkül hajtsa végre az Európai Unió Bíróságának 2019. március 7-i ítéletét;

Belső kontrollrendszerek

24.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a hatóság felülvizsgálta kockázatkezelési folyamatát annak biztosítása érdekében, hogy minden kockázatra kiterjedjen, továbbá hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal módszertana és iránymutatása szerint elvégzett belső kockázatértékelést követően csalás elleni stratégiát dolgozott ki;

25.

megállapítja, hogy a hatóság a jogi kötelezettségekkel összhangban arányos ellenőrzési megközelítés formájában utólagos pénzügyi ellenőrzési stratégiát hajtott végre, továbbá meghatározta a bizonyosságirányítási rendszert, és az elveken alapuló megközelítés szempontjainak megfelelően felülvizsgálta belső ellenőrzési keretét;

26.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata felülvizsgálta a cselekvési terv végrehajtását, amely terv az említett szolgálatnak a hatóság informatikai irányításának naprakésszé tételére vonatkozó ajánlása nyomán jött létre, e felülvizsgálat során pedig megállapítást nyert, hogy valamennyi ellenőrzési ajánlást megfelelően és ténylegesen végrehajtottak;

27.

a számvevőszéki jelentés szerint a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést bocsátott ki „The process for Evaluation of Regulated Products: Assessment Phase in Pesticides Authorisation” (A szabályozott termékek értékelési folyamata: a peszticidengedélyezés értékelési szakasza) címmel, amelyben két nagyon fontos megállapítást tett; megjegyzi, hogy a hatóság jelenleg készíti az ennek megfelelő cselekvési tervet; felkéri a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e cselekvési terv végrehajtásáról;

28.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0023.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/217

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1475 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra, (05825/2019 – C8-0080/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 44. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0128/2019),

jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 132. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 132. o.

(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 136. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/218

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1476 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0091/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0150/2019),

mentesítést ad a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatója számára az intézet 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 136. o.

(5) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 148. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/219

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1477 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0150/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az intézet) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 7 722 898 EUR volt, ami 2016-hoz képest 1,24 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

tudomásul veszi, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98,92 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,5 %-os, csekély mértékű növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 80,95 %-os volt, ami az előző évhez képest 8,12 %-os, érzékelhető növekedést jelent; megállapítja, hogy a differenciált előirányzatok előnyeinek és hátrányainak elemzését követően az intézet úgy döntött, hogy nem alkalmazza azokat műveletei többéves jellegének kezelésére; felszólítja az intézetet, hogy kísérje továbbra is figyelemmel a fennálló a helyzetet, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Átvitelek törlése

üdvözli, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 34 865 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 0,07 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 1,79 %-ának felel meg;

Teljesítmény

emlékeztet arra, hogy az intézetet azért hozták létre, hogy hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az Unióban és erősítse azt, többek között a nemek közötti egyenlőségnek az összes lényeges uniós politikában és a kapcsolódó nemzeti politikákban történő érvényesítése, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságának növelése révén, és üdvözli, hogy a munkát több területre összpontosították, magas színvonalú és jól látható eredményekkel, anélkül, hogy szem elől tévesztették volna a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését;

üdvözli, hogy az intézet bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz az operatív célkitűzésekkel, illetve a pénzügyi és humán erőforrások kezelésével kapcsolatban a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére és költségvetési gazdálkodásának javítására;

elégedetten veszi tudomásul, hogy az intézet 2017-ben hatékonyan végrehajtotta a munkaprogramját, és teljesítette az egységes programozási dokumentum tevékenységeinek 98,75 % -át; megjegyzi továbbá, hogy az intézet közzétette a nemek közötti egyenlőség mutatójának harmadik kiadását, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség Unión belüli alakulásának nyomon követése;

üdvözli, hogy az intézet kommunikációs tevékenységeinek hatóköre jelentősen növekedett 2017-ben, a kiadványai pedig pozitív visszajelzéseket kaptak a felhasználóktól, ami hozzájárult a nemek közötti egyenlőség üzenetének terjesztéséhez és az Unió polgárok körében való tudatosításának növeléséhez;

értékeli az intézet által a digitalizáció terén végzett munkát, és üdvözli a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, a nemek közötti bérszakadékra és nyugdíjszakadékra összpontosító projektjét, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő parlamenti eszköz kidolgozását;

üdvözli az intézet és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság közötti folyamatos együttműködést, és üdvözli az intézet hozzájárulását a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság folyamatos erőfeszítéseihez, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről szóló tanulmány és annak előmozdítása, valamint az emberkereskedelem nemi szempontjai terén; üdvözli e tekintetben különösen az EIGE-nek az emberkereskedelem elleni irányelvhez és az áldozatok jogairól szóló irányelvhez a nemi dimenzióra tekintettel nyújtott hozzájárulását;

támogatja az intézet munkáját, amely tanulmányok és kutatások révén lehetővé teszi, hogy a FEMM bizottság megkapja a munkája megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlen adatokat hivatalos, magas minőségű, ideológiai befolyástól mentes adatok szolgáltatásával;

10.

üdvözli az intézet részvételét az európai bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatában, és az ahhoz a nemi szempontok terén való értékes hozzájárulását;

11.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az intézet 2017-ben proaktív módon más ügynökségekkel közös tevékenységet kezdeményezett, amely a zaklatás megelőzéséről szóló képzéseket és tapasztalatmegosztással foglalkozó műhelyeket foglalt magában; megjegyzi továbbá, hogy az intézet támogatta az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet abban, hogy műveletei során érvényesítse a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és hozzájárult egy közös kiadványhoz az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért;

12.

megjegyzi, hogy az intézet a 2015. évi külső értékelés néhány ajánlása tekintetében haladást ért el; üdvözli az intézet azon erőfeszítéseit, hogy projektek által irányított szervezetté váljon, ami növelni fogja a belső szinergiákat, és előmozdítja az egységek közötti tudásmegosztást; értékeli, hogy az intézet elkezdte az ajánlásokkal foglalkozó cselekvési terv végrehajtását, és felszólítja az intézetet, hogy továbbra is folytassa az irányítás és a hatékonyság javításának folyamatát;

Személyzeti politika

13.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,30 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 27-ből (szemben a 2016. évi 28 engedélyezett álláshellyel) 26 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy ezen felül 15 szerződéses alkalmazott és 4 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az intézetnél 2017-ben;

14.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az intézet felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly, mivel a 32 igazgatótestületi tagból 26 nő, 6 férfi; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz, a tagállamokhoz és egyéb érintett felekhez, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

15.

megjegyzi, hogy Vilnius Város Kerületi Bírósága 2019. február 21-én ítéletet hozott az intézet öt korábbi ideiglenes dolgozója által az intézet számára ideiglenes alkalmazottakat közvetítő ügynökséggel szemben az egyenlőtlen javadalmazás tárgyában indított ügyben; sajnálja, hogy az ideiglenes alkalmazottak kevesebb díjazásban részesültek, mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány; az intézet tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az intézet alkalmazandó szabályai szerint az ideiglenes alkalmazottak nem végezhetik el a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány tagjainak valamennyi feladatát; megjegyzi, hogy az eset ronthatja az intézmény hírnevét; felkéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy az ideiglenes munkaerőt közvetítő ügynökség milyen intézkedéseket hozott a Vilnius Város Kerületi Bíróságának ítélete nyomán, illetve az ilyen kockázatok jövőbeni csökkentése érdekében;

16.

tudomásul veszi, hogy az intézetben a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó szabályzat van érvényben; tudomásul veszi, hogy az intézet képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

17.

tudomásul veszi, hogy az intézet nyomon követte az ügynökség női munkavállalóit és gyakornokait érintő szexuális zaklatással kapcsolatos jelentéseket; kiemeli, hogy az ügynökségnek elöl kell járnia a szexuális zaklatás elleni küzdelemben, valamint a személyzet összes tagja biztonságának és méltóságának szavatolásában; támogatja az intézetet a szexuális zaklatással kapcsolatos zéró tolerancia politikájának végrehajtásában;

18.

tudomásul veszi a bírósági ítéletet, amelyben a litván bíróság megállapította, hogy a Manpower megsértette a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó, a litván munka törvénykönyve 75. cikkében rögzített egyenlő díjazás elvét; mély aggodalmának ad hangot az intézetben dolgozó kölcsönmunkaerő munkafeltételei miatt; sürgeti az igazgatót, hogy vállaljon sokkal aktívabb szerepet annak biztosításában, hogy az intézet jobb javadalmazást nyújtson a kölcsönmunkaerő számára; sürgősen kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az ajánlattételi követelményekről;

19.

üdvözli továbbá a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján is közzétegyék; az intézet válasza alapján megállapítja, hogy a pénzügyi megszorításokon túl úgy véli, hogy az általa jelenleg használt csatornák biztosítják a megfelelő átláthatóságot és nyilvánosságot;

Közbeszerzés

20.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az intézetet eredménytelen pályázók beperelték, összesen 700 000 EUR összegű (az intézet éves költségvetésének 9 %-át kitevő) kártérítést és az odaítélésről szóló határozat megsemmisítését követelve; megállapítja, hogy az intézet már megkezdte a felkészülést a potenciális veszteségek pénzügyi kezelésére; az intézet válasza alapján tudomásul veszi, hogy a végleges bírósági határozattól függetlenül ki fogja igazítani a közbeszerzési eljárásokat; felszólítja az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

21.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az intézet pályázati eljárást indított és zárt le utazási szolgáltatások nyújtása céljából anélkül, hogy gondoskodott volna a legjobb ár-érték arányról; tudomásul veszi az intézet válaszából, hogy belső kontrollmechanizmusokkal rendelkezik a kiválasztott beszállító által nyújtott szolgáltatások árainak ellenőrzésére és kontrolljára; megjegyzi továbbá, hogy az intézet nem szándékozik megújítani ezt a szerződést, hanem részt kíván venni egy, a Bizottság által szervezett közös közbeszerzési eljárásban; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

22.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén az intézet még mindig nem alkalmazta a Bizottság által bevezetett azon eszközöket, amelyek célja egy egységes megoldás érvényesítése a közbeszerzési eljárásokban részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere (e-közbeszerzés) tekintetében; tudomásul veszi az intézet válaszából, hogy az intézet az elektronikus benyújtást és az elektronikus számlázást a Bizottság által 2018 végéig meghatározott ütemezés szerint hajtja végre; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

23.

tudomásul veszi az intézménynek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalommal mutat rá azonban arra, hogy bár az intézet honlapján közzéteszi az igazgató önéletrajzát, a felső vezetését azonban nem; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett lépésekről;

Belső ellenőrzés

24.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrzést végzett az érdekeltekkel való kapcsolattartás és külső kommunikáció terén, és az ellenőrzés kimutatta, hogy e területeken a belső kontrollok megfelelőek voltak; megjegyzi, hogy az IAS három, „fontos” minősítésű ajánlásának kezelése érdekében cselekvési terv került kidolgozásra, amelyet 2018 végéig végre kell hajtani; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a három ajánlás végrehajtásáról;

25.

tudomásul veszi az intézet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; megjegyzi, hogy az intézetben nincsenek érvényben konkrét intézkedések a CO2-kibocsátás ellentételezésére vagy csökkentésére, de tudomásul veszi, hogy az intézet ösztönzi munkatársait a tömegközlekedés vagy kerékpár használatára a munkába járás során;

26.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/222

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1478 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0091/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0150/2019),

jóváhagyja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2017. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 136. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 136. o.

(5) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 61. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/223

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1479 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0093/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0137/2019),

mentesítést ad az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 61. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(1) HL C 84/37., 2017.3.17., 179. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/224

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1480 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0137/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 23 999 257 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 10,28 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (8 946 404 EUR, azaz 37 %) hozzájárulásából, valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak (15 052 852 EUR, azaz 63 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel állapítja meg, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,79 %-os volt, amivel a hatóság megvalósította a tervezett célkitűzését, és ami a 2016. évhez képest 0,11 %-os emelkedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,09 % volt, ami a 2016. évhez képest 0,88 %-os enyhe csökkenést jelent;

tudomásul veszi a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy végrehajtsa költségvetésének és alkalmazottainak belső átcsoportosítását, mivel a hatóság munkaterhelése a szabályozási feladatokról fokozatosan áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a források elosztása vonatkozásában biztosítani kell a megfelelő rangsorolást;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 127 694 eurót, ami az átvitt teljes összeg 5,47 %-ának felel meg, a 2016. évi arányhoz hasonlóan;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hatóság 13 stratégiai szintű célkitűzést határozott meg fő teljesítménymutatókkal (KPI) mérve, amelyek három operatív stratégiai célkitűzése között oszlanak meg a tevékenységei által biztosított hozzáadott érték értékelése és a költségvetés kezelésének javítása érdekében, a belsőleg használt egyéb mutatók mellett;

megjegyzi, hogy a hatóság nyolc fő teljesítménymutató tekintetében teljesítette a kitűzött célt; elismeri, hogy közel volt a fennmaradó öt fő teljesítménymutató eléréséhez, amelyek némelyike meglehetősen ambiciózus volt, és nem sok hiányzott az elérésükhöz;

hangsúlyozza, hogy a hatóság alapvető feladata, hogy hozzájáruljon magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok meghatározásához, a jogilag kötelező erejű uniós előírások következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását az illetékes hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét;

kiemeli a hatóság szerepét a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti és adott esetben a nemzetközi felügyeletet ellátó intézményekkel történő koordináció elősegítésében és előmozdításában;

megjegyzi azonban, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság korlátokba ütközött a felügyeleti rendszer felépítése, az erőforrások szűkössége és bizonyos esetekben az illetékes nemzeti hatóságok által biztosított elégtelen támogatás és együttműködés miatt; rámutat, hogy a felügyeleti konvergencia elérése érdekében még sok tennivaló áll az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, a jogalkotók és az illetékes nemzeti hatóságok előtt;

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljes körű és határidőn belüli ellátását – teljesítenie kell az Európai Parlament és a Tanács által rábízott feladatokat és megbízatást, és e feladatokkal kapcsolatos megbízatását nem lépheti túl; felhívja a hatóságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék ajánlásainak megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

10.

11.

12.

13.

üdvözli, hogy a hatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti feladata összefüggésében a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikát fogadott el, és hangsúlyozza, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak hasonló politikákat kell elfogadniuk;

14.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán és közös közbeszerzéseken keresztül proaktív módon azonosítja a hatékonyság és a szinergiák lehetőségeit más ügynökségekkel, különösen az EBH-val és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal („ESMA”); kéri a hatóságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatást az EBH-val és az ESMA-val közösen arra vonatkozóan, hogy miként lehet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggő kockázatokat integrálni a prudenciális felügyeletbe;

15.

kifejezetten üdvözli a hatóság átszervezését, amelynek célja többek között a költségmegtakarítás és a hatékonyság növelése a szervezeti egységei közötti koordináció összeolvasztásával vagy bővítésével, a gördülő költségvetési előrejelzési folyamat bevezetésével vagy új pénzügyi folyamatok végrehajtásával;

16.

megjegyzi, hogy a hatóság a Bizottság által biztosított Sysper rendszerrel váltja fel a jelenlegi elektronikus emberierőforrás-gazdálkodási rendszerét; tudomásul veszi, hogy a hatóság lehetővé fogja tenni a szervezet számára, hogy profitáljon az alacsonyabb költségekből, a szinergiákból és a hatékonyságból; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért konkrét eredményekről;

17.

megjegyzi emellett, hogy a Bíróság szerint különösen nehéz feladat a hatóság számára a hangsúly áthelyezése a szabályozásról a felügyeletre a felügyeleti feladatokra rendelkezésre álló szűkös források (a hatóság személyzetének 14 %-a) miatt, különösen a határokon átnyúló vállalkozások és a belső modellek felügyelete tekintetében;

18.

mindazonáltal megállapítja, hogy a Számvevőszék értékelése nagyon rövid, és kevés javaslatot tartalmaz a hatóság hatékonyabb pénzügyi gazdálkodására vonatkozóan; felhívja a hatóságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék ajánlásainak megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

19.

Személyzeti politika

20.

tudomásul veszi, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,01 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 101-ből, szemben a 2016. évi 93 engedélyezett álláshellyel, 100 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2017-ben 34 szerződéses alkalmazott és 17 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

21.

tudomásul veszi, hogy a hatóság elfogadott egy a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát;

22.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; tudomásul veszi a hatóság válaszát az ilyesfajta közzététel által kiváltott magas fordítási költségekre vonatkozóan;

Közbeszerzés

23.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hatóság az egyik első uniós ügynökség, amely elektronikus közbeszerzési megoldásra irányuló projektet indított; üdvözli, hogy a megoldás hatékonyabb és átláthatóbb beszerzési folyamatot eredményez, amely mind a hatóság, mind pedig a lehetséges beszállítói számára előnyökkel jár;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

24.

elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy a hatóság honlapján közzéteszi a külső érdekelt felekkel tartott találkozók jegyzékét;

25.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül a hatóság igazgatója és igazgatótanácsa felügyelete alá kerül; megelégedéssel veszi tudomásul a függetlenség megerősítése érdekében már megtett intézkedéseket;

26.

tudomásul veszi, hogy 2017 elején egy, a hatóság személyzetéhez rendelt etikai tisztviselőt neveztek ki, amely támogatja az etikai tisztviselő feladatának megerősítését; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Belső kontrollrendszerek

27.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett a hatóság stressztesztje során az irányítási ellenőrzések hatékonyságának értékelése céljából; kéri a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményeiről;

28.

üdvözli, hogy a hatóság a folyamatok és konvergenciák két új felügyeleti osztályát vezette be annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a felügyeletre;

Egyéb megjegyzések

29.

megjegyzi, hogy a hatóság bevételei a jövőben csökkenhetnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntése következtében; megjegyzi, hogy e ténnyel kapcsolatban egyéb kockázatokat jelent a szerződések folytonossága és a határokon átnyúló bankcsoportokra vonatkozó uniós felügyeleti megközelítések következetessége; felhívja a hatóságot, hogy továbbra is figyeljen oda e kockázatokra, és készüljön fel azok enyhítésére;

30.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/227

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1481 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0093/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0137/2019),

jóváhagyja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 61. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 61. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 64. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/228

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1482 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0097/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0152/2019),

mentesítést ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ideiglenes igazgatója számára az intézet 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 64. o.

(5) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(1) HL C 166/14., 2017.5.24., 14. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/229

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1483 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0152/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: „intézet”) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 338 465 181 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 15,20 %-os növekedést jelent, ami főként az intézetnek juttatott, a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) közötti elosztásra szánt támogatások növekedésének tudható be; mivel az Unió hozzájárulása az intézet 2017. évi költségvetéséhez összesen 315 147 801,58 EUR-t tett ki;

mivel a Számvevőszék az intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 91,23 %-os volt, ami a 2016. évhez képest 3,8 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy ez az alacsony szám a támogatások kötelezettségvállalási előirányzatainak alacsony végrehajtási arányával van összefüggésben; tudomásul veszi, hogy az intézet a jövőben a végrehajtási arány növelése érdekében törekedni fog a költségvetési folyamatok javítására; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 99,5 %-os volt, ami a 2016. évhez képest enyhe, 0,36 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a végrehajtási arány alacsony volt a Sysper humánerőforrás-kezelésre történő bevezetésének előre nem látható késedelme és az egyéb karbantartási költségek túlbecslése miatt; kiemelten felhívja az intézet figyelmét arra, hogy javítsa a végrehajtást ezen a területen;

a számvevőszéki jelentés alapján aggodalommal állapítja meg, hogy a tudományos és innovációs társulások (TIT) nem használták fel teljes mértékben az intézet által odaítélt támogatásokat, elsősorban az üzleti tervek hiányos végrehajtása miatt; az intézet válasza alapján tudomásul veszi, hogy az úgy szeretné rendezni ezt a kérdést, hogy a 2020 utáni időszakban igyekszik többéves támogatási megállapodásokat kötni a TIT-ekkel; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett lépésekről;

a számvevőszéki jelentés alapján aggodalommal állapítja meg, hogy több TIT esetében is nőtt az egységes visszatérítési ráta annak ellenére, hogy a kitűzött cél a TIT-ek saját finanszírozási források megtalálására és az intézettől való függetlenedésre való ösztönzése lett volna; tudomásul veszi az intézet válaszát, amely szerint az egységes visszatérítési ráták kiigazítása összhangban áll az alkalmazandó jogalappal, és amely szerint egyes TIT-ek képesek forrásaik jelentős hányadát maguk előteremteni;

sajnálattal állapítja meg, hogy két TIT-hez az eredeti üzleti terv és a számukra juttatott támogatások módosításával adtak hozzá bizonyos tevékenységeket, ami ellentétes a költségvetési rendelet alkalmazási szabályaival, mert sérti a TIT-ekkel szembeni egyenlő bánásmód elvét; az intézet válasza alapján tudomásul veszi, hogy az nem így tekint az esetre, mivel a feladatok TIT-ekhez való hozzáadásának lehetősége létezik, és a támogatások változásai nem jelentősek (3,9 % és 0,6 %);

elégedetten nyugtázza, hogy a 2016. évi támogatások külső szolgáltató általi utólagos ellenőrzése során a feltárt hibaarány 0,98 % volt, a fennmaradó hibaarány pedig 0,95 %, amely jóval a 2 %-os lényegességi szint alatt van.

Átvitelek törlése

sajnálattal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 95 721 eurót tett ki, ami a 2016. évhez képest jelentős, 5,33 %-os növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 16,26 %-ának felel meg; aggodalommal állapítja meg, hogy ez a magas összeg elsősorban annak tudható be, hogy a TIT-ek nem tudják felhasználni az átvitt támogatásokat;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az intézet használ bizonyos fő teljesítménymutatókat a TIT-ek teljesítményének mérésére, valamint használja a Horizont 2020 fő teljesítménymutatóit saját teljesítményének mérésére a TIT-ek irányítása terén, továbbá használja az egységes programozási dokumentumban meghatározott mutatókat egyéb operatív tevékenységek mérésére; megjegyzi ezenfelül, hogy az intézet további fő teljesítménymutatókat is alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

örömmel veszi tudomásul, hogy az intézet az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével közös közbeszerzési eljárásokat vezetett be, és közös személyzeti kiválasztási bizottságokat hozott létre, kihasználva, hogy mindkettejük székhelye Budapesten van;

megjegyzi, hogy 2017-ben külső értékelést készítettek a 2010 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan a TIT-ek első hullámának hatásáról, irányításáról, eljárásairól és pénzügyi fenntarthatóságuk felé tett előrelépésekről, 2018 folyamán pedig az intézet lezárja ezt a felülvizsgálatot; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen felülvizsgálat következtetéseiről;

Személyzeti politika

10.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv betöltöttsége 92,68 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 41-ből (szemben a 2016. évi 39 engedélyezett álláshellyel) 38 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 20 szerződéses alkalmazott és két kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a intézetnél 2017-ben; nyomatékosan felhívja az intézetet, hogy tartózkodjon az ideiglenes szerződések túlzott alkalmazásától;

11.

tudomásul veszi, hogy az intézet a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó szabályzatot fogadott el; tudomásul veszi, hogy az intézet részt vett az ügynökségek közötti bizalmi tanácsadók számára meghirdetett szándéknyilatkozati felhívásban;

12.

tudomásul veszi, hogy az intézet strukturális munkaerőhiányban szenved, amint azt a Számvevőszék 4/2016. számú különjelentése is megerősíti; sajnálja, hogy az intézet saját személyi állományának jelentős növelésére vonatkozó kérését a Bizottság elutasította; felkéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fenti ügy fejleményeiről;

13.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az intézet alapszabálya szerint az ideiglenes alkalmazottaknak legfeljebb öt évre szóló szerződést kínálhat, amelyet további öt évre lehet meghosszabbítani, és mivel a személyzet fontos tagjai közül 2020-ban többen kitöltik a maximális 20 évet, aggályos, hogy emiatt az intézet működésének folyamatossága csorbát szenvedhet; az intézet válasza alapján nyugtázza, hogy az tudatában van a problémának, és ezért levélben is kérte a Bizottság jogi véleményét; felhívja az intézetet, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a fenti ügy fejleményeiről;

14.

a számvevőszéki jelentés alapján sajnálattal állapítja meg, hogy az intézet jelenlegi ideiglenes igazgatóját 2014-ben nevezték ki, és tisztségét azóta is ad interim tölti be; rámutat, hogy ez a gyakorlat sérti a személyzeti szabályzatot, amely legfeljebb egy évben határozza meg ezt az időtartamot; sajnálattal veszi tudomásul, hogy az új igazgató kinevezésére irányuló, 2016-ban indított kiválasztási eljárás sikertelennek bizonyult; tudomásul veszi, hogy 2018. júniusban újabb álláshirdetést tettek közzé; sürgeti az intézetet, hogy az ideiglenes igazgatót további késedelem nélkül váltsa fel új igazgatóval; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a kiválasztási eljárás eredményéről;

15.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; tudomásul veszi az intézet válaszát az ilyesfajta közzététel magas fordítási költségeire vonatkozóan;

Közbeszerzés

16.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az intézet még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; az intézet válaszából tudomásul veszi, hogy az tervezi az elektronikus pályáztatási és benyújtási eszközök használatát, és az ezt előkészítő intézkedések megtétele már folyamatban van. felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a szükséges eszközök végrehajtásáról;

17.

sajnálattal veszi tudomásul a problémát, amellyel már a 2016. évi számvevőszéki jelentés is foglalkozott, amikor jelentős hiányosságokat állapított meg a jogi személyiségű TIT-ek közbeszerzési eljárásaiban, amelyek magas kockázatú területnek minősültek, ideértve olyan szabálytalanságokat is, mint a szerződések közvetlen odaítélése, az eredeti szerződések jelentős meghosszabbítása vagy az idő, volumen, minőség és ár tekintetében nem korlátozott szerződések, ami miatt 2016-ban a szabálytalan közbeszerzési eljárások értéke 2 200 000 euróra rúgott; örömmel veszi tudomásul a probléma elhárítása érdekében az intézet által tett intézkedéseket és ajánlásokat; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a jogi személyiségű TIT-ekre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

18.

tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; tudomásul veszi, hogy 2017-ben több összeférhetetlenségi ügyet azonosítottak és értékeltek, és hogy megfelelő intézkedéseket hoztak; megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal 2017-ben két csalásgyanús esetet ejtett, és 2016-ból egy ügy maradt lezáratlanul;

Belsőkontroll-rendszerek

19.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata véglegesítette a a támogatási szerződések monitoringjának ellenőrzését, és megállapította, hogy a keret megfelelő, a végrehajtást azonban javítani kell; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a TIT-ek intézet általi felülvizsgálata nem éves jelentéseiken alapult, és hogy az intézet nem számolt szisztematikusan bizonyos kockázatokkal, nem foglalkozott részletesen az összes irányítási követelménnyel, és nem adott visszajelzést a TIT-ek második hullámának a jó kormányzásról; rámutat továbbá arra, hogy bár a 2016. évi munkaprogramban szerepel, az intézet mégsem bocsátott ki jelentést a TIT-ek jó kormányzásával kapcsolatban;

20.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2014., 2015. és 2016. évi, a finanszírozási feltételekkel, a közfinanszírozással, a támogatásokkal és a magánforrásokkal kapcsolatos megjegyzései tekintetében fennmaradó kérdések és a folyamatban lévő korrekciós intézkedések nagy számát; felhívja az intézetet, hogy a lehető leghamarabb zárja le a korrekciós intézkedéseket, és végrehajtásukról tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

21.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben két, az ellenőrzések megkerülésével vagy a megállapított folyamatoktól és eljárásoktól való eltéréssel kapcsolatos kivételekről szóló jelentést (5 318 720 EUR becsült értékben) és öt meg nem felelési eseményt (2 250 EUR becsült értékben) regisztráltak; az intézet tájékoztatása alapján elismeri azonban, hogy valamennyi eseményt értékelték, és korrekciós intézkedéseket hoztak;

Egyéb megjegyzések

22.

megjegyzi, hogy a Bizottság által az intézet számára a pénzügyi önállóság elérésére meghatározott eredeti határidő 2010 volt; tudomásul veszi hogy a Bizottság végül 2017 decemberében adott teljes körű pénzügyi önállóságot az intézetnek, mivel akkorra teljesítette a belsőkontroll-standardokat;

23.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében hivatkozik az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (2).

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/232

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1484 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0097/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0152/2019),

jóváhagyja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 64. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 64. o.

(5) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 141. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/233

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1485 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0075/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 68. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0135/2019),

mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 141. o.

(5) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 420., 2017.12.7., 3. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/234

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1486 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0135/2019),

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 331 266 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest 41 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség egy díjakból finanszírozott ügynökség, és a 2017. évi bevételek 86 %-a a gyógyszeripar által a nyújtott szolgáltatásokért kifizetett díjakból, 12 %-a pedig az uniós költségvetésből származott;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 92,92 %-os volt, ami 2016-hoz képest 3,38 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 76,62 %-os volt, ami 2016-hoz képest 5,73 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

sajnálatosnak tartja, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 4 350 908 eurót, ami 2016-hoz képest jelentős, 5,65 %-os emelkedést mutatva az átvitt teljes összeg 10,11 %-ának felel meg; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az átvitt előirányzatok teljes mértékű felhasználásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről, hogy el lehessen kerülni a jelentős források visszavonását;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy az ügynökség több fő teljesítménymutatót is alkalmaz, például operatív, az igazgatásra/irányításra és a kommunikációra/az érdekelt felekre vonatkozó mutatók ötvözetét, hogy így mérje munkaterhelését, munkaprogramjának végrehajtását, valamint az érdekelt felek elégedettségét, többek között annak érdekében, hogy felmérje a tevékenységei által nyújtott hozzáadott értéket, valamint hogy az ügynökség költségvetés-tervezési és nyomon követési módszereket alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2017 novemberében bevezette a gyógyszerek feltételezett mellékhatásainak jelentésére használt EudraVigilance információs rendszer új, továbbfejlesztett változatát;

megismétli, hogy az ügynökség az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete révén kulcsfontosságú szerepet tölt be a közegészségügy és az állategészségügy védelme és előmozdítása területén;

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntését követően és egyéb külső körülmények miatt az ügynökség tevékenységeinek egy része késésben van, vagy azokat elhalasztották;

kiemeli, hogy 2017-ben az ügynökség 110 új (92 emberi felhasználású és 18 állatgyógyászati felhasználású) gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének megadását javasolta, melyek közül 42 új (35 emberi felhasználású és 7 állatgyógyászati felhasználású) hatóanyag volt;

üdvözli, hogy 2017-ben az ügynökség kommunikációs tervet hajtott végre, megerősítve az együttműködést az illetékes nemzeti hatóságokkal, a betegekkel és a fogyasztókkal, valamint az egészségügyi dolgozók szervezeteivel;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség a közös tudományos eredmények terén együttműködik más ügynökségekkel, valamint támogatásokat és tudományos adatokat oszt meg; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség hivatalosan is együttműködik öt fő partnerügynökségével;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa elfogadta a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves munkatervet, amely támogatja az európai gyógyszerszabályozási hálózatra vonatkozó közös stratégia végrehajtását, valamint felvázolja az elkövetkező évekre vonatkozó kulcsfontosságú kezdeményezéseket és tevékenységeket;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,82 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 596-ból (szemben a 2016. évi 602 engedélyezett álláshellyel) 583 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 147 szerződéses alkalmazott és 36 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben; megállapítja, hogy a személyi jellegű ráfordítások 10 millió euróval nőttek; felkéri az ügynökséget, hogy szolgáljon átfogó jelentéssel e kiadásokról; sürgeti az ügynökséget, hogy ne helyettesítse az állandó személyzetet nagyobb költségvonzattal járó, szerződéses alkalmazottakkal;

12.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát; tudomásul veszi, hogy az ügynökség intézményközi pályázati felhívást követően létrehozta a bizalmi személyek rendszerét, és kinevezett egy, a zaklatások megelőzésével foglalkozó koordinátort;

13.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség és a Számvevőszék jelentése szerint annak ellenére, hogy az ügynökség jelentős új feladatokat kapott, létszámtervét nem növelték 2017-ben, és ennek következtében az érintett területeken jelentős mértékben külső szakértőkre kell támaszkodnia; üdvözli, hogy az ügynökség igazgatótanácsát szóban arról tájékoztatta az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság képviselője, hogy helyt adtak az ügynökség arra irányuló kérelmének, hogy 2019-ben felvegyen 40 szerződéses alkalmazottat határozott idejű munkaszerződéssel; üdvözli az ügynökség által a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében már meghozott intézkedéseket, és felszólítja az ügynökséget, hogy a helyzet javítása érdekében hozott további döntésekről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

14.

Közbeszerzés

15.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén az ügynökség még mindig nem vezette be a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzésben) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megállapítja, hogy az ügynökség válasza szerint a egyetértési megállapodást írt alá a Bizottsággal az elektronikus benyújtáshoz való hozzáférésről és annak alkalmazásáról; felhívja az ügynökséget, hogy vezessen be minden szükséges eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

16.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség ügyfelei – a gyógyszeripar – az ügynökség általi értékelés lefolytatásáért fizet, nem pedig annak eredményéért; tudomásul veszi az ügynökség állítását, mely szerint ajánlásait független módon dolgozza ki és ezért nem áll fenn összeférhetetlenség, azonban az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kockázatokat megfelelően figyelembe veszik, megelőzik és mérséklik;

17.

üdvözli, hogy az ügynökség az informatikai tanácsadók számára is előírja, hogy egyéni érdekeltségi nyilatkozatokat és titoktartási kötelezettségvállalásokat tegyenek megbízatásuk kezdetén;

18.

tudomásul veszi az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben az ügynökség 25 esetben kapott visszaéléssel kapcsolatos bejelentést külső forrásból, melyből 15-öt még 2017-ben lezárt, 10 azonban még mindig folyamatban van; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

19.

kiemeli, hogy nem indítottak bizalommal való visszaélés esetén alkalmazandó eljárást az igazgatótanács tagjai, a tudományos bizottság tagjai vagy szakértők ellen, és hogy a személyzet tagjaival szemben sem észleltek összeférhetetlenséget 2017-ben;

20.

megállapítja, hogy az ügynökség találkozik külső érdekelt felekkel, és rendelkezik az érdekelt felekkel való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokkal, továbbá hogy honlapján közzéteszi az „érdekképviselőkkel” folytatott találkozók jegyzőkönyveit; megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség a Bizottsággal konzultálva átláthatósági intézkedéseket is magában foglaló keretet dolgozott ki az érdekelt felekkel folytatott kapcsolatok kezelésére;

21.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül az ügynökség ügyvezető igazgatója és igazgatótanácsa felügyelete alá kerül; megjegyzi, hogy az ügynökség válaszában leszögezte, hogy bár elégedett a jelenlegi keret által biztosított függetlenség szintjével, mérlegelni fogja, milyen változtatásokat lehetne bevezetni; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; tudomásul veszi továbbá az ügynökségtől kapott tájékoztatást, mely szerint az ügynökség 2018 márciusában megkezdte számviteli rendszereinek újravalidálását;

22.

üdvözli, hogy az európai ombudsman vizsgálatot indított a gyógyszergyártókkal való, a gyógyszereik uniós forgalombahozatali engedélyezésének kérelmezése előtti kapcsolattartásra alkalmazandó ügynökségi szabályok kapcsán, és üdvözli, hogy valamennyi érdekelt fél számára lehetőséget biztosítanak a szóban forgó kérdéskörrel kapcsolatos észrevételeik ismertetésére, különösen azért, mert az ügynökségnek 14 millió euróval nőtt a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos díjakból és illetékekből származó jövedelme;

23.

az ügynökség tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a kérelem benyújtása előtti ülések hozzájárulnak a gyógyszerek fejlesztéséhez; megjegyzi, hogy a kérelem benyújtása előtti üléseken, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának (CHMP) szakértői mind tanácsadói, mind értékelői szerepet betöltenek a forgalombahozatali engedély iránti kérelmek vonatkozásában; felhívja az ügynökséget, hogy legalább a kérelmek benyújtását megelőzően végzett tevékenységek jegyzékét tegye közzé, miután a forgalombahozatali engedély kiadása megtörtént;

Belső ellenőrzés

24.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett a farmakovigilanciai díjakról szóló rendelet (2) ügynökség általi végrehajtásáról, és arra a következtetésre jutott, hogy bár az irányítás és a belső ellenőrzési rendszer kialakítása megfelelő, jelentős hiányosság tapasztalható a farmakovigilanciai díjakból származó bevételek és a kapcsolódó költségek közötti folyamatos deficit ügynökség általi kezelése tekintetében, és erre vonatkozóan „nagyon fontos” ajánlást dolgoztak ki; megjegyzi, hogy az ügynökség cselekvési tervet készített, amely magában foglalja a jelenlegi díj- és javadalmazási rendszer Bizottság általi folyamatos értékelését; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások nyomán tett korrekciós intézkedésekről;

Egyéb megjegyzések

25.

megállapítja, hogy a Számvevőszék a két londoni székhelyű ügynökségre nézve figyelemfelhívó megjegyzést tett az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ügynökség székhelye 2019 elején Amszterdamba kerül át, és hogy az ügynökség beszámolója a kapcsolódó költségekre 18 600 000 eurót irányoz elő; sajnálja, hogy a londoni irodák bérleti szerződése 2039-ig tartó bérleti időszakról rendelkezik, felmondási lehetőségről ugyanakkor nem; mélységesen sajnálja, hogy a beszámolóhoz fűzött megjegyzések szerint 489 000 000 euró összegű fennmaradó bérleti díjat kell megfizetni 2039-ig, és ebből legfeljebb 465 000 000 euró, vagyis az Ügynökség Amszterdamba való költözésének tervezett időpontját követő bérleti időszaknak megfelelő összeg függő kötelezettség; sürgeti az ügynökséget és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kedvezőtlen bérleti megállapodás pénzügyi, adminisztratív és operatív hatásainak minimalizálása érdekében, és tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

26.

megjegyzi, hogy Anglia és Wales legfelsőbb bírósága (High Court of Justice of England and Wales) 2019. február 20-án ítéletet hozott a Canary Wharf Group által az ügynökség ellen indított, az ügynökség londoni irodáinak bérleti szerződésével kapcsolatos ügyben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bíróság ítélete szerint a brexit és annak következményei nem indokolták a szerződés felmondását, elismerve ugyan, hogy a szerződés 2011-es megkötésekor a felek nem láthatták előre a brexit bekövetkeztét; megállapítja ugyanakkor, hogy az ítélet megerősíti annak lehetőségét, hogy az ügynökség a tulajdonos beleegyezésével bérbe adja vagy átruházza a londoni irodákat; bátorítja az ügynökséget, hogy vizsgálja meg ezt a lehetőséget, hogy még 2019 első felében kielégítő megoldást találjon;

27.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a működéssel és az áthelyezésre való felkészültséggel foglalkozó munkacsoportot hozott létre annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség megtegye az ahhoz szükséges lépéseket, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését és az ügynökség Hollandiába történő áthelyezését követően is zavartalanul folytathassa tevékenységét; megelégedéssel nyugtázza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntését követően és az ügynökség adatközpontjainak áthelyezésére irányuló előkészületek keretében az ügynökség 2017-ben számos lépést tett az Amszterdamba való áthelyezés érdekében, többek között hatásvizsgálatot készített, személyzeti felméréseket végzett, valamint célzott munkaerő-felvételi és kiválasztási stratégiát dolgozott ki;

28.

hangsúlyozza, hogy az ügynökség szerint jelentős forrásokat kell átcsoportosítani az áthelyezéssel kapcsolatos feladatok ellátására, és az emberi erőforrások hiánya megnehezítheti az ügynökség számára alapvető és jogalkotási feladatainak ellátását; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

29.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 658/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról (HL L 189., 2014.6.27., 112. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/238

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1487 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0075/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0135/2019),

jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 141. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 141. o.

(5) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 149. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/239

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1488 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0071/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0139/2019),

mentesítést ad a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója számára a központ 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 149. o.

(5) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(1) HL C 25., 2018.1.24., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/240

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1489 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0139/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 15 828 389 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 2,64 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 100 %-os volt, ami 2016-hoz képest kisebb, 0,05 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 94,70 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,94 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 18 245 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 3,90 %-ának felel meg, ami 0,15 %-os növekedést mutat a 2016. évhez viszonyítva;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a központ 68 éves céljának megvalósulását 50 – nyolc stratégiai célkitűzésbe sorolt – fő teljesítménymutató segítségével méri a tevékenységeiből származó hozzáadott érték értékelése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából;

elismeri, hogy a központ a 2017-re kitűzött éves célok 90 %-át elérte, és sikeresen végrehajtotta a 2025-re szóló stratégiájának első évre vonatkozó szakaszát;

elismeréssel nyugtázza, hogy a központ szinergiákat alakított ki az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a vállalati és támogatási szolgáltatások, valamint a Lisszabonban található közös helyszínek kezelése terén; tudomásul veszi, hogy más uniós ügynökségekkel operatív szinergiák jöttek létre a bel- és igazságügy és az egészségügy területén;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93,51 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 77-ből (szemben a 2016. évi 79 engedélyezett álláshellyel) 72 kinevezett tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2017-ben 29 szerződéses alkalmazott és 1 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

megállapítja, hogy a központnál a méltóságon és a tiszteleten alapuló munkahelyi kultúra kialakítására és fenntartására vonatkozó általános rendelkezések vannak érvényben a zaklatás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében; elismeri, hogy ez megteremti a bizalmas tanácsadás hátterét;

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján is; megállapítja, hogy a központ – válasza alapján – elkötelezett amellett, hogy értékelje ezen intézkedés költség-haszon arányát, továbbá tervezi, hogy valamennyi jövőbeni álláshirdetését közzéteszi az uniós ügynökségek hálózata által fejlesztett ügynökségközi állásfórumon;

Közbeszerzés

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a központ közbeszerzési tervet léptetett érvénybe, amelyet valamennyi osztály szoros együttműködésével sikeresen végrehajtott;

10.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén a központ még mindig nem alkalmazta a Bizottság által elindított egyik eszközt sem, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megállapítja, hogy a központ – válasza alapján – létrehozta az „e-számlázáshoz” szükséges eszközöket, és tervezi az „e-közbeszerzés” és az „e-benyújtás” 2018 októberétől történő igénybevételéhez szükséges előkészítő műveleteket a vonatkozó jogi keretnek megfelelően; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

11.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül a központ igazgatójának és igazgatótanácsának felügyelete alá kerül; megjegyzi, hogy a központ válasza alapján úgy véli, hogy a jelenlegi szervezeti felépítés nem volt hatással a számvitelért felelős tisztviselők függetlenségére; megállapítja továbbá, hogy a központ ennek ellenére készen áll a Számvevőszék ajánlásának alkalmazására;

Belsőkontroll-rendszerek

12.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) kiemelte, hogy fontos lenne elemezni az adatgyűjtési, validálási és minőségbiztosítási folyamatok iránti igényeket és felülvizsgálni a központ adatminőség-irányítási keretét és annak a központ 2025-re szóló stratégiájával való összhangját; tudomásul veszi, hogy a központ 2017 decemberében cselekvési tervet fogadott el ezen ajánlások alkalmazása érdekében; kéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

13.

sajnálattal állapítja meg, hogy a „Költségvetés és nyomon követés” témakörben végzett, 2013. évi IAS-ellenőrzésben szereplő egyik, „fontos” besorolású ajánlást még mindig nem hajtották végre teljeskörűen; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az informatikai projektek irányítására vonatkozó, 2015. évi IAS-ellenőrzésben szereplő több ajánlás végrehajtása csak részben történt meg és még mindig folyamatban van; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ajánlások végrehajtásáról;

14.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/242

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1490 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0071/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0139/2019),

jóváhagyja a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 149. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 149. o.

(5) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 75. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/243

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1491 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0078/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 19. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2019),

mentesítést ad az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 75. o.

(5) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 225. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/244

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1492 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2019),

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 86 276 654,33 EUR volt, ami 2016-hoz képest 22,87 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés főként az ügynökség kibővített megbízatásához kapcsolódott; mivel az ügynökség költségvetése teljes mértékben az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,04 % volt, ami 2016-hoz képest 0,03 %-os enyhe csökkenést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 96,25 % volt, ami 1,55 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

mély sajnálattal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegek törlése magas szintet ért el, 792 182 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 12,12 %-os, jelentős növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 23,30 %-ának felelt meg;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség több fő teljesítménymutatót alkalmaz éves munkaprogramja végrehajtásának mérésére, és hogy az ügynökség értékelése jelenti a tevékenységei révén elért hozzáadott érték értékelésének elsődleges eszközét; elismeri az ügynökség konstruktív megközelítését, amely hangsúlyt helyez a többéves és az éves stratégiai célkitűzésekre, valamint e célkitűzések elérésének megfelelő értékelésére egyaránt; tudomásul veszi, hogy költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében az ügynökség csak a költségvetési végrehajtási arányt használja fő teljesítménymutatóként;

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség sikeresen végrehajtotta a megbízatása bővítésével összefüggő műveleteket, és megszilárdította a látogatásokkal és szemlékkel kapcsolatos minőségi rendszerét;

megjegyzi, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az ügynökség által kifejlesztett magas színvonalú információs rendszerek és adatbázisok iránt a harmadik országok részéről, hogy megvizsgálják az ügynökség ismereteinek és – ennek kiterjesztéseként – az uniós normák és megoldások földrajzi dimenzión túlmutató exportálásában rejlő lehetőségeket, az ügynökség erőforrásainak és az Unió érdekeinek megőrzése mellett;

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség szinergiákat alakított ki a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával a vállalati és támogatási szolgáltatások, valamint a Lisszabonban található közös helyszínek kezelése terén; megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség az európai parti őrséggel kapcsolatos feladatok terén együttműködik az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel;

üdvözli, hogy az eredményesség és a hatékonyság, valamint a költségek csökkentése érdekében az ügynökség szinergiák kialakítására törekszik más uniós ügynökségekkel; üdvözli és ösztönzi, hogy az ügynökség a migrációs stratégia támogatása érdekében e kereten belül együttműködik más uniós ügynökségekkel, és hogy például egyre több szolgáltatást nyújt a Frontex számára; ösztönzi, hogy a menekültügyi válság kapcsán az ügynökség működjön együtt más uniós ügynökségekkel, akkor is, ha a megbízatásán kívül eső alapvetően fontos fellépésekről van szó, úgymint segítségnyújtás a menekültügyi válság terén szakértelem, valamint operatív és személyzeti támogatás formájában;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) műveleteinek késedelmei költségvetési módosítást eredményeztek, amely magában foglalta az uniós támogatás csökkentését a 2017-ben fel nem használt összeg mértékében, amely a parti őrséggel összefüggő feladatokkal kapcsolatos együttműködéshez kapcsolódott; üdvözli ugyanakkor az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy e projekteken keresztül operatív szolgáltatásokat, elemzéseket, szakértelmet és technikai támogatást nyújtson a Bizottságnak, a tagállamoknak és a tengeri ágazatban működő felhasználóknak; ezért arra ösztönzi az ügynökséget, hogy fokozza erőfeszítéseit az RPAS-műveletekhez kapcsolódó szervezeti, technikai, jogi és szerződéses problémák megoldása érdekében;

felszólítja az ügynökséget, hogy maximálisan használja ki az RPAS lehetséges felhasználási módjait; rámutat az RPAS többfunkciós jellegére, és arra, hogy számos olyan tevékenységhez felhasználható, amelyek magukban foglalják a hajókat és a vészhelyzetbe került embereket, a tengeri szennyezés, köztük az olajszennyezés és a hulladékok nyomon követését és felderítését, valamint mérettől függetlenül valamennyi hajó és tevékenysége – beleértve a potenciálisan illegális tevékenységeket is (pl. illegális halászat, kábítószer-kereskedelem, illegális migráció stb.) – általános azonosítását és nyomon követését;

10.

kiemeli, hogy az ügynökség szakértelme és házon belüli képességei lehetőséget adnak arra, hogy kiszélesítse tevékenységét, és átfogóbb szolgáltatásokat nyújtson, ezzel hozzájárulva az uniós szabályozási keret és a biztonsági és környezeti normák kiterjesztéséhez;

11.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben sor került az ügynökség alapító rendelete végrehajtásának független külső értékelésére; megelégedéssel nyugtázza, hogy az értékelés eredménye pozitív volt, és megállapította, hogy összességében az EMSA minden területen és minden érdekelt fél számára hozzáadott értéket nyújt;

Személyzeti politika

12.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,58 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 212-ből (szemben a 2016. évi 202 engedélyezett álláshellyel) 205 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy ezen felül 44 szerződéses alkalmazott és 19 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2017-ben;

13.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség igazgatási tanácsában nem valósult meg a nemek közötti egyensúly, mivel az 56 igazgatótanácsi tagból 46 férfi, és mindössze 10 nő; tudomásul veszi az ügynökség azon közlését, hogy az igazgatási tanács tagjainak kinevezése a Bizottság és a tagállamok hatáskörébe tartozik; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát, és folyamatban van a bizalmas tanácsadók kinevezése és képzése;

15.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; tudomásul veszi az ügynökség válaszát az ilyesfajta közzététel által kiváltott magas fordítási költségekre vonatkozóan;

Közbeszerzés

16.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által bevezetett összes olyan eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere (e-közbeszerzés) tekintetében; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint az ügynökség 2018 elejétől bevezette az e-közbeszerzési modulokat;

17.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a szoftverlicencek beszerzésére felkért vállalkozó felé kibocsátott beszállítói számlákat sem; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint figyelmeztetni fogják a projektfelelősöket ezen árak ellenőrzésére, és felkérik majd az ajánlatkérő szervet, hogy kérje a vállalkozót az árakra vonatkozó információk közlésére; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fenti üggyel kapcsolatos fejleményekről;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

18.

19.

megállapítja, hogy 2017-ben nem jelentettek be egyetlen összeférhetetlenségi esetet sem; üdvözli az erőteljes belső ellenőrzést, amelynek célja, hogy a személyzet valamennyi tagja tisztában legyen az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségekkel;

Belsőkontroll-rendszerek

20.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett az ügynökség projektekből finanszírozott fellépéseivel kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség ezzel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési rendszerei általában megfelelően vannak kialakítva, és végrehajtásuk hatékony és eredményes; némi aggodalommal mutat rá arra, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat három ajánlást fogalmazott meg, amelyek közül az ügynökség csak egyet fogadott el annak ellenére, hogy a két elutasított ajánlás minősítése „nagyon fontos” volt; tudomásul veszi az ügynökség elutasításhoz fűzött indokolását, amelyben kérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki horizontális iránymutatást a projektekből finanszírozott fellépésekkel és az ügynökségek projektekből finanszírozott fellépésekkel összefüggő költségeinek kiszámításával kapcsolatban;

21.

megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrizte az ügynökség emberi erőforrásokkal kapcsolatos gazdálkodását és kontrollrendszereit, és megállapította, hogy azok megfelelőek, és képesek az ügynökség stratégiai célkitűzéseinek támogatására; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat három „fontos” és két „kívánatos” besorolású ajánlást fogalmazott meg, amelyeket az ügynökség elfogadott, és cselekvési terveket dolgozott ki ezekre a fejlesztési igények kezelése céljából; felhívja a ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a meghozott intézkedések alakulásáról;

22.

megjegyzi, hogy a kockázatkezelési politikával összhangban a kockázat-nyilvántartást 2017-ben frissítették, és ez az frissítés nem jelzett olyan kritikus kockázatot, amely miatt szükséges lenne a formális fenntartás szerepeltetése az engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhatósági nyilatkozatában; megjegyzi továbbá, hogy a korábban azonosított kockázatok közül egyik sem jelentkezett 2017-ben;

Egyéb megjegyzések

23.

tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló előzetes erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; kiemeli azonban, hogy az ügynökség nem hozott további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából;

24.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/247

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1493 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0078/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 19. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2019),

jóváhagyja az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 75. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 75. o.

(5) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 79. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/248

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1494 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0082/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0129/2019),

mentesítést ad az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 79. o.

(5) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(1) HL C 116/05., 2018.3.28., 20. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/249

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1495 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0129/2019),

mivel a bevételekről és kiadásokról készült kimutatások (1) szerint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 11 175 224,40 EUR volt, ami 2016-hoz képest 1,28 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 99,99 % volt, ami 2016-hoz képest 1,52 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,19 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,99 %-os enyhe csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 90 916 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 3,67 %-os növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 9,39 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség alkalmaz bizonyos fő teljesítménymutatókat az ügynökség tevékenységei révén elért hozzáadott érték értékelése, valamint költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében, az operatív célok elérésének értékelésére inkább minőségi mutatókat, az igazgatási célokra vonatkozóan pedig inkább mennyiségi mutatókat használva; megjegyzi továbbá, hogy a hatásmutatók szerint az ügynökség eredményei meghaladják a 2017. évi munkaprogramban meghatározott célokat, melyeket az ENISA 2016–2020-as időszakra vonatkozó stratégiája alapján határoztak meg; felkéri az ügynökséget, hogy fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat tevékenységei végeredményének és hatásának jobb értékelésére annak érdekében, hogy tanácsot kapjon arra vonatkozóan, miként lehet több hozzáadott értéket biztosítani az ügynökség outputjai esetében;

elismeréssel nyugtázza, hogy az ügynökség 2017-ben elindította azt a folyamatot, amellyel segít a tagállamoknak az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtásában (2), valamint hogy számos tagállam hatóságaival együttműködve összeállított egy, az adatvédelmi incidensek súlyosságának értékelését segítő eszközt annak érdekében, hogy kialakítson egy uniós szintű koherens keretet;

megjegyzi továbbá, hogy 2017-ben az ENISA megkapta az európai ombudsman gondos ügyintézésért járó díját az innováció és az átalakulás területén elért kiváló teljesítményéért;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írt alá, amely egyéb szinergiák mellett lehetővé teszi számukra konferenciák tartására szolgáló létesítmények és tárolásra alkalmas helyek megosztását;

megállapítja, hogy a Bizottság megbízásából 2017-ben tanulmány készült az ügynökség 2013 és 2016 közötti teljesítményének külső értékeléséről; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen tanulmány eredményeiről, valamint az esetleges ajánlások nyomán hozott valamennyi intézkedésről;

Személyzeti politika

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 87,5 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 48 ideiglenes alkalmazotti helyen (szemben a 2016. évi 48 engedélyezett álláshellyel) 42 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 29 szerződéses alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő is dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

tudomásul veszi, hogy a ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; elismeri, hogy az ügynökség képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

10.

tudomásul veszi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy 2016-ban az ügynökség további nyolc munkatársat helyezett át Athénba, így az irákliói munkatársak száma 14-re csökkent; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint 2017 végén ezt a számot tovább csökkentették, 11 munkatársra; rávilágít arra, hogy a Számvevőszék 2013-as jelentése szerint a költségek tovább csökkenhetnének, ha a teljes személyzet egy helyen tevékenykedne; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e helyzet kezelése érdekében lehetséges intézkedésekről;

11.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség számára nehéz megfelelő szakképzett személyzetet toborozni, vonzani és megtartani, főképpen a felajánlott munkahelyek jellege miatt (szerződéses alkalmazotti helyek), valamint az ügynökség görögországi alkalmazottainak fizetésére érvényes, alacsony korrekciós együttható miatt;

12.

13.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy amint azt a Számvevőszék is kiemelte, nem megfelelően hajtották végre az átadási folyamatot az ügynökség számvitelért felelős új tisztviselőjét illetően, különösen nem adtak át a számvitelért felelős új tisztviselőnek átadási jelentést; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy informális megbeszélésekre került sor a tudás átadása érdekében, valamint hogy az ügynökség korrekciós intézkedéseket fog végrehajtani annak érdekében, hogy a jövőben biztosítsa a megfelelő átadást az új személyzet számára; felszólítja a ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a korrekciós intézkedések végrehajtásáról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy csak az ügynökség ügyvezető igazgatójának, valamint igazgatótanácsa elnökének önéletrajzát tették közzé az ügynökség honlapján, valamint hogy az ügynökség csak az ügyvezető igazgató összeférhetetlenségi nyilatkozatát teszi közzé honlapján, a többi vezető tisztviselőét azonban nem; felhívja az ügynökséget, hogy az igazgatótanács valamennyi tagjának önéletrajzát és a felső vezetés valamennyi tagjának összeférhetetlenségi nyilatkozatát tegye közzé, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről;

Egyéb megjegyzések

15.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a legtöbb ügynökségtől eltérően az ügynökség nem végzett átfogó elemzést az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének várható hatásáról a szervezete, a tevékenységei és a könyvelése tekintetében; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség e tekintetben felülvizsgálta bizonyos lényeges belső folyamatait; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az esetlegesen felmerülő kockázatok mérséklése érdekében tett intézkedésekről;

16.

tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló mérsékelt erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; kiemeli, hogy az ügynökség nem hozott további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése érdekében;

17.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/251

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1496 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0082/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0129/2019),

jóváhagyja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 79. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 79. o.

(5) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 83. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/252

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1497 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) (ERA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0083/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 39. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 65. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0158/2019),

mentesítést ad az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 83. o.

(5) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

(6) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 96. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/254

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1498 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0158/2019),

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 30 732 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest 11,57 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Vasúti Ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 99,99 % volt, ami 2016-hoz képest 0,79 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,3 %-os volt, ami 2016-hoz képest 4,27 %-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy az ügynökségről szóló új, 2016 júniusában hatályba lépett alapító rendelet rendelkezéseivel összhangban az ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos új hatásköreiért díjat számítson fel; megállapítja, hogy bevezettek a tanúsítványok, engedélyek és jóváhagyások kiadására vonatkozó díjszabási rendszert, azzal a céllal, hogy az 2019-ben teljes körűen működni fog, és azzal a követelménnyel, hogy bevezetnek egy új erőforrásrendszert és belső eljárásokat az ügynökségen belül annak biztosítása érdekében, hogy azonosítsák és nyomon kövessék a jogszabályban meghatározott és díjköteles feladatokat; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett új rendszer bevezetéséről;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 69 473 EUR-t, ami 2016-hoz képest 1,12 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 3,4 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség egy 24 vasúti mutatót magában foglaló, kiterjedt mutatórendszert használ négy operatív tevékenység esetében fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelése céljából, valamint egyéb mutatókat költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

kiemeli az ügynökség szerepét az európai vasúti rendszer biztonságának és átjárhatóságának biztosításában, valamint a vasút más közlekedési módokkal való versenyképességének javítása terén azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív és technikai akadályokat, ösztönzi a piacra lépést és biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a közpénzek hatékonyabb elköltését a vasúti tömegközlekedési szolgáltatásokra, valamint az infrastruktúra jobb irányítását; támogatja az Európai Bizottságnak a biztonsági teljesítmény tekintetében világelső európai vasúti rendszert célul kitűző elképzelését;

üdvözli az ügynökség által az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztésének, tesztelésének és megvalósításának nyomon követése, valamint az egyes ERTMS-projektek értékelése során játszott szerepet; megjegyzi továbbá, hogy a 4. vasúti csomag egy olyan technikai pillért foglal magában, amely új feladatok bevezetésével erősíti az ügynökség szerepét az uniós keret egységes végrehajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy felelősségi körének bővülésével az ügynökségnek meg kell adni a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat új és további feladatainak eredményes és hatékony végrehajtásához;

emlékeztet arra, hogy az ERTMS kulcsfontosságú az egységes európai vasúti térség létrehozásához; hangsúlyozza ezért, hogy kiemelt fontosságú az ERTMS fejlesztésének és alkalmazásának optimalizált összehangolása, amely egy egységes, átlátható, stabil, megfizethető és interoperábilis ERTMS-rendszert biztosít Európa-szerte;

tudomásul veszi, hogy az ügynökség teljesítette kitűzött célját, és az esetek 95 %-ában időben kiadta jelentéseit, tanácsait és véleményeit; rámutat, hogy az ügynökség nem érte el azt a kitűzött célját, hogy a pénzügyi és humánerőforrás-tervezés használatával az összes output 90 %-át teljesítse, mivel az outputoknak csak 67 %-át minősítették teljes mértékben teljesítettnek, míg 18 %-át részben teljesítettként kategorizálták;

üdvözli az ügynökség Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott együttműködését, amelynek keretében megosztották számviteli szolgáltatásaikat és részt vettek egy közös pályázati felhívásban;

10.

támogatja az ügynökséget az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) a közös biztonsági kultúra kialakítása érdekében folytatott fokozott együttműködés előmozdítása terén;

11.

üdvözli, hogy az ügynökség integrált irányítási rendszere (IMS) megkapta az ISO 9001 szerinti tanúsítványt, amely az ügynökség teljesítménye folyamatos javulásának független elismerése;

Személyzeti politika

12.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 92,09 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 139 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (szemben a 2016. évi 135 engedélyezett álláshellyel) 128-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 34 szerződéses alkalmazott és 2 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

13.

megállapítja, hogy a személyzettel kapcsolatos éves összehasonlító teljesítményértékelés eredményei a 2016. évihez hasonlóak, az adminisztratív feladatokra beosztott személyzet aránya 18 %, az operatív feladatokra beosztott személyzet aránya pedig 69,5 %, amely kismértékben (0,5 %) csökkent a 2016. évi 70 %-hoz képest, míg az ellenőrzési és pénzügyi feladatokra beosztott személyzet aránya 12 % körül maradt;

14.

megállapítja, hogy az ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát, figyelemfelhívó képzéseket tart személyzete és vezetősége számára, valamint támogatja a bizalmi tanácsadókat; rámutat, hogy 2017-ben az ügynökségnél viszonylag magas volt az állítólagos zaklatási esetek száma: 12 ilyen esetet jelentettek, ezek közül azonban egyet sem vizsgáltak ki; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a helyzet orvoslására tett intézkedésekről;

15.

felhívja az ügynökséget, hogy vegye figyelembe és tegye meg a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017-re vonatkozó, az emberi erőforrásokkal és a képességkezeléssel kapcsolatos ajánlásaival összefüggő valamennyi szükséges intézkedést; üdvözli, hogy 2018. januárban elfogadták az ügynökség helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexét, amely tartalmazza az összeférhetetlenség megelőzését célzó valamennyi intézkedést;

Közbeszerzés

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017-ben 29 kivételt és 7 meg nem felelési eseményt rögzítettek, ami 2016-hoz képest növekedés jelent; tudomásul veszi, hogy az ügynökség e tekintetben azonosította az aggodalomra okot adó legfőbb területeket; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ilyen esetek számának jövőbeli csökkentése érdekében tett intézkedésekről;

17.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az egyik ellenőrzött kifizetés esetében az ügynökség versenyeljárás és előzetes piackutatás nélkül vásárolt informatikai szolgáltatásokat a vállalkozón keresztül; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint a szerződést a szerződéses rendelkezéseknek megfelelően alkalmazták;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

18.

megjegyzi, hogy az ügynökség honlapján közzétette az igazgatótanácsi tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát és önéletrajzát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség csak akkor várja el vezető tisztviselőitől, hogy összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltsenek ki és írjanak alá, ha bírálóbizottságban vesznek részt; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fenti ügy kezelése érdekében tett intézkedésekről;

19.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az ügynökség folytatta a csalás elleni stratégiájában meghatározott cselekvési terv végrehajtását; megjegyzi, hogy az ügynökség egy olyan esetet továbbított az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz kivizsgálásra, amely esetében csalás gyanúja merült fel, valamint hogy a hivatal hivatalosan úgy döntött, vizsgálatot indít az esetben; sürgeti a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a vizsgálat eredményéről;

20.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség még mindig nem alakította ki a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályzatát, annak ellenére, hogy azokat 2018 végéig el akarták fogadni; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

Belsőkontroll-rendszerek

21.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzés megfelelőségének és hatékonyságának az Európai Unió Vasúti Ügynöksége irányítási standardjai alapján végzett értékelésének előzetes eredményei fényében úgy tekinthető, hogy az ügynökség ellenőrzési rendszere egészében véve a céloknak megfelelően működik és kellőképpen enyhíti az ügynökség célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatban felmerülő fő kockázatokat;

22.

támogatja a Számvevőszék azon véleményét, miszerint a feladatok elkülönítésének elve értelmében az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő egymást kölcsönösen kizáró funkciók; bízik abban, hogy az ügynökség a folyamatban lévő átszervezése során kezelni fogja ezt a problémát; sürgeti az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről;

Egyéb megjegyzések

23.

megjegyzi, hogy az átmeneti időszak végére (2019. június 16.) az ügynökség átalakul, és ahelyett, hogy pusztán a szakpolitikák előkészítése és terjesztése lenne a feladata, olyan hatósággá válik, amely közvetlenül az ipar javára tevékenykedik, ami a biztonsági tanúsítványok és a vasúti járművek engedélyezését illeti; ösztönzi az ügynökség vezetését, hogy továbbra is összpontosítson a negyedik vasúti csomag technikai pillére szerinti új feladatok előkészítésére, és javasolja, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás élvezzen kiemelt prioritást; tudomásul veszi a bejelentett szervezetek ellenőrzése, valamint az egyablakos ügyintézési rendszer keretében elfogadott előkészítő határozatok és a nemzeti biztonsági hatóságok teljesítményének és döntéshozatalának nyomon követésére szolgáló politika terén elért előrehaladást; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az annak érdekében tett intézkedésekről, hogy ez az átalakulás sikeres és előnyös legyen, valamint a költségek csökkentésével járjon;

24.

sajnálja, hogy a francia hatóságokkal folytatott számos egyeztetést követően sem sikerült aláírni az ügynökség székhely-megállapodását az ügynökségről szóló rendelet 71. cikkének megfelelően; sajnálja továbbá, hogy az igazgatótanácsnak 2017-ben nem sikerült egyhangúlag elfogadni az ügynökség nyelvhasználatról szóló végrehajtási szabályait, ami külön költségekhez és késedelmekhez vezetett, például a munkaerő-felvétel során; sajnálja, hogy az ügynökség továbbra is két helyszínen működik; felhívja az ügynökséget, hogy az összes tevékenységét helyezze át a székhelyére, és csak innen működjön;

25.

az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése, valamint annak az ügynökség személyzetére gyakorolt potenciális hatása tekintetében az Egyesült Királyság vasúti ágazatával folytatott intenzív eszmecsere megerősítette, hogy az ország érdeke azt kívánja meg, hogy az „európai rendszerben” maradjon;

26.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/257

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1499 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0083/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 39. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 65. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0158/2019),

jóváhagyja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 83. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 83. o.

(5) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

(6) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 87. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/258

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1500 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0094/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0141/2019),

mentesítést ad az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 87. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(1) HL C 154., 2018.5.2., 3. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/259

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1501 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0141/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 42 076 719 EUR volt, ami 2016-hoz képest 6,37 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (11 019 552 EUR, azaz 26,19 %), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak (18 584 866 EUR, azaz 44,17 %) hozzájárulásaiból, valamint a felügyelt szervezetek díjbefizetéseiből (11 831 781 EUR, azaz 28,12 %) finanszírozzák;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 100 % volt, ami 2016-hoz képest 0,03 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,76 %-os volt, ami az előző évhez képest 2,47 %-os növekedést jelent;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 164 310 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 3,51 %-ának felel meg, ami 3,65 %-os csökkenést jelent a 2016-os évhez viszonyítva;

Teljesítmény

tudomásul veszi, hogy a hatóság többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására;

megjegyzi, hogy a hatóság elvégezte az éves munkaprogramjában szereplő tevékenységek 90 %-át;

elismeri, hogy a hatóság feladata az uniós belső pénzügyi piacok működésének javítása a szabályozás és a felügyelet magas és egyenletes szintjének, valamint hatékonyságának biztosítása révén, a pénzügyi rendszerek integritásának és stabilitásának előmozdítása, valamint a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése a pénzügyi rendszer stabilitásának és eredményességének fenntartása érdekében;

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, ezért végre kell hajtani költségvetése és alkalmazottai átcsoportosítását; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a források elosztása tekintetében megfelelő rangsorolást kell biztosítani;

10.

úgy véli, hogy a hatóság eszköztárának esetleges bővülését megfelelő észszerűsítési intézkedéseknek kell kísérniük;

11.

arra kéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és az Európai Bankhatóságot, hogy folytassanak vizsgálatot az osztalékarbitrázs kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex tekintetében, hogy fel lehessen mérni a pénzügyi piacok integritását és a nemzeti költségvetéseket fenyegető potenciális veszélyeket, meg lehessen határozni az ilyen rendszerekben részt vevő szereplők jellegét és nagyságrendjét, meg lehessen állapítani, hogy sor került-e a nemzeti vagy az uniós jog megsértésére, értékelni lehessen a tagállami pénzügyi felügyelők fellépéseit, és megfelelő ajánlásokat lehessen tenni az érintett illetékes hatóságok számára a reformokkal és a fellépésekkel kapcsolatban;

12.

hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni, foglalkozni kell a meglévő, pénzmosás elleni hatáskörök kérdésével, valamint gyors eszmecserét kell biztosítani az Európai Bankhatósággal a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kérdésében; kéri a hatóságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatást az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) együttműködve arra vonatkozóan, hogy miként lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kockázatokat integrálni a prudenciális felügyeletbe;

13.

üdvözli, hogy a hatóság az Európai Bankhatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal együtt tagja annak a vegyes bizottságnak, amely azon dolgozik, hogy biztosítsa az ágazatok közötti összhangot, valamint a közös álláspontok kialakítását a pénzügyi konglomerátumok felügyelete és egyéb, több ágazatot érintő kérdések terén, és hogy közös számvitelért felelős tisztviselője van az Európai Unió Vasúti Ügynökségével;

14.

Személyzeti politika

15.

tudomásul veszi, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,33 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 150-ből (szemben a 2016. évi 140 engedélyezett álláshellyel) 146 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2017-ben 55 szerződéses alkalmazott és 23 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

16.

megjegyzi, hogy a hatóság személyzeti fluktuációja 6,5 % volt, amely megfelel a hatóság azon célkitűzésének, hogy az kevesebb, mint 10 %-ot tegyen ki, és amely az előző évhez képest 1,5 %-os csökkenést jelent;

17.

18.

tudomásul veszi, hogy a hatóság a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát fogadott el;

Közbeszerzés

19.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hatóság sikeresen bonyolított le egy uniós szintű, ügynökségek közötti nyílt közbeszerzési eljárást az online nyelvtanulásra, ezzel online tanulási platformot biztosítva a személyzet számára az európai nyelvekből; megjegyzi, hogy harminc uniós ügynökség csatlakozott ehhez az eljáráshoz;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

20.

elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli továbbá, hogy a hatóság közzéteszi a külső érdekelt felekkel tartott találkozók jegyzékét;

21.

üdvözli, hogy a hatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti feladata összefüggésében a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásokat fogadott el és hangsúlyozza, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak hasonló politikákat kell elfogadniuk;

22.

megjegyzi, hogy a hatóság költségvetésének 28 %-a az általa felügyelt szervezetektől befolyó díjakból származott; elégedetten veszi tudomásul, hogy intézkedéseket hajtottak végre az összeférhetetlenségek mérséklése érdekében, és hogy ezeket a struktúrákat és folyamatokat ellenőrizték; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az annak érdekében tett intézkedésekről, hogy ne forduljon elő összeférhetetlenség; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság szedné be a díjakat, az nem lenne hatékony, mivel a hatóság már rendelkezik a díjak megállapítására és a beszedésre vonatkozó megfelelő struktúrákkal és eljárásokkal, és a hatóság úgy véli, hogy az eljárás dinamikus és technikai jellege miatt az különleges szakértelmet igényel;

23.

Belsőkontroll-rendszerek

24.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrzést végzett a nemzeti illetékes hatóságok szakértői értékelésére vonatkozóan, és arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatok általában megfelelőek, hatékonyak és eredményesek; megjegyzi, hogy az IAS négy ajánlást adott ki, amelyek közül egyet sem minősítettek kritikusnak vagy nagyon fontosnak; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások végrehajtása érdekében tett intézkedésekről;

Egyéb megjegyzések

25.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés értelmében az Egyesült Királyság kilépése hatással lehet a hatóság tevékenységeire, mivel a legfontosabb felügyelt szervezetek jelenleg ott működnek; megjegyzi, hogy a hatóság bevételei a jövőben csökkenhetnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntése következtében; felhívja a hatóságot, hogy kövesse figyelemmel a helyzetet, készüljön fel minden lehetséges kockázat mérséklésére, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a folyamat fejleményeiről;

26.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/262

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1502 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0094/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0141/2019),

jóváhagyja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 87. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 87. o.

(5) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 184. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/263

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1503 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra, (05825/2019 – C8-0077/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 17. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0131/2019),

mentesítést ad az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára az alapítvány 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 184. o.

(5) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 28. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/264

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1504 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0131/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Képzési Alapítvány (a továbbiakban: az alapítvány) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 20 144 089 EUR volt, ami 2016-hoz képest 3,62 %-os csökkenést jelent; mivel az alapítvány költségvetése szinte teljes mértékben az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elégedetten állapítja meg, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,93 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,06 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 97,97 % volt, ami az előző évhez képest 0,31 %-os növekedést jelent;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy az alapítvány 2016-ról 2017-re való átviteleinek törlési aránya 42 925 EUR volt, ami továbbra is az átvitt teljes összeg 9,16 %-ának felel meg, annak ellenére, hogy 2016-hoz képest jelentős, 8,42 %-os csökkenés volt tapasztalható;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy az alapítvány egyes termelékenységi és minőségi mutatók mellett más fő teljesítménymutatókat is alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására;

üdvözli, hogy az alapítvány támogatja és kiegészíti a külső politikákat, nevezetesen a bővítési és a szomszédsági politikát, valamint az Unió külpolitikai eszközeit; üdvözli az alapítvány hozzájárulását a politikai párbeszédhez kapcsolódó kétoldalú külső segítségnyújtáshoz és az uniós jelentéstételi folyamatokhoz; tudomásul veszi arra irányuló hajlandóságát, hogy nagyobb szerepet vállal a harmadik országoknak nyújtott uniós támogatások részét képező szakképzési kérdésekben, és arra ösztönzi az alapítványt, hogy álljon készen az uniós segélyezés támogatására a szakképzési reform globális megerősítése érdekében;

elismeri az alapítvány azon munkáját, hogy az Európai Unió külkapcsolati politikájával összefüggésben támogatja az Unió partnerországait a humán tőkéjükben rejlő lehetőségek kiaknázásában, az oktatási, képzési és munkaerőpiaci rendszerek reformja révén; üdvözli az alapítvány tevékenységeit a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás elősegítése terén, melyek célja, hogy támogassák a partnerországokat polgáraik foglalkoztathatóságának és foglalkoztatási kilátásainak javításában;

üdvözli az alapítvány által az uniós tagjelölt országoknak olyan területeken nyújtott támogatást, mint például a munkaalapú tanulás, a szakképzésben dolgozó tanárok folyamatos szakmai továbbképzése, valamint a vállalkozói ismeretek oktatása; támogatja az alapítvány nyugat-balkáni erőfeszítéseit, amelyek célja a képesítések és a képesítési rendszerek korszerűsítése; elismeri a különböző szintű nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása és végrehajtása terén elért előrehaladást, valamint az informális és a nem formális tanulás érvényesítését (VINFIL); üdvözli az alapítvány „Tracking vocational graduates in the EU candidate countries” (A szakképzésben végzettek nyomon követése az uniós tagjelölt országokban) című jelentését; ösztönzi a keleti partnerség országaiban az alapítvány további munkáját a szakképző intézmények, a felszereltség és az eredmények minőségének javításához kapcsolódó regionális és országspecifikus tevékenységekben;

üdvözli a Közép-Ázsiában végzett tevékenységeket és támogatást az uniós technikai segítségnyújtás és a költségvetési támogatás ezen országokban történő nyomon követése, valamint a közép-ázsiai oktatási platformmal (CAEP) összehangolt regionális együttműködés előmozdítása tekintetében; támogatja Közép-Ázsia folyamatos szerepvállalását a rendszerszintű politikaelemzésben és a torinói folyamaton keresztül a szakképzés terén elért előrehaladás nyomon követésében.

megjegyzi, hogy a határidőn belül történt 88 %-os teljesítés aránnyal az alapítvány tevékenysége 93 %-os teljesítési arányt ért el, és elindította a szakképzés minőségéről szóló fórumot, továbbá 14-ből 13 fő teljesítménymutatóban el tudta érni a kitűzött célokat;

üdvözli az alapítványnak az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvánnyal, valamint az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal közös szakpolitikai területeken folytatott együttműködésről szóló megállapodásait és éves cselekvési terveit; nagyra értékeli, hogy az alapítvány a dolgozói elkötelezettségre vonatkozó felmérések elvégzésére irányuló ügynökségközi szerződés vezetője lett;

Személyzeti politika

10.

tudomásul veszi, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,6 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 88-ból (szemben a 2016. évi 90 engedélyezett álláshellyel) 85 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztatott; megjegyzi, hogy ezen felül az alapítványnál 2017-ben 40 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

11.

hangsúlyozza a megfelelő személyzet és pénzügyi erőforrások biztosításának fontosságát, lehetővé téve az alapítvány számára feladatai végrehajtását;

12.

megjegyzi, hogy az alapítványnál több zaklatás elleni intézkedés van érvényben, és hogy valamennyi új munkatárs a bizalmi tanácsadók által tartott tájékoztató ülésen vesz részt;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.

tudomásul veszi az alapítványnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az alapítvány jogi tanácsadóját az etikai és integritási ügyekben illetékes levelezővé történő kinevezésével a visszaélést bejelentő személyek számára létrehoztak egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet; megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal kapcsolattartójának és az ombudsman kapcsolattartójának feladatát az etikai és integritási ügyekben illetékes levelező feladatával ötvözve egy olyan központi csatornát alakítottak ki, amelynek segítségével a személyzet a függetlenség és a titoktartás biztosítása mellett bejelentheti a visszaéléseket;

14.

üdvözli, hogy az alapítvány kötelező bevezető képzés formájában az online csalással szembeni, kötelező figyelemfelhívó kampányt indított a meglévő, valamint az új alkalmazottak körében;

Belsőkontroll-rendszerek

15.

megjegyzi, hogy az alapítvány 2017-ben felülvizsgálta belső kontrollrendszerét, és hogy az igazgatótanács elfogadta a belső ellenőrzési alapelveket; tudomásul veszi, hogy az értékelés a 16 hatályos belsőkontroll-standardon alapult, és ennek eredményeként a 16-ból 10 belsőkontroll-standard esetében állapították csak meg, hogy „enyhe javításra” szorul, míg a belsőkontroll-standardok egyike esetében sem állapították meg, hogy „jelentős javításra” szorul vagy hogy „rendszer nélküli”; felhívja az alapítványt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot helyzet javítása érdekében tett intézkedésekről;

16.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata elvégezte a szakképzés előrehaladásának ellenőrzését, és az ellenőrzés négy ajánlást eredményezett, amelyek közül hármat „fontosnak”, egyet pedig „kívánatosnak” jelöl meg; megjegyzi, hogy az alapítvány ezért kidolgozott egy 2018-ban végrehajtandó cselekvési tervet; tudomásul veszi, hogy az alapítvány nem rendelkezik a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2017 előtt kiadott nem teljesített, le nem zárt ellenőrzési ajánlással;

Egyéb megjegyzések

17.

üdvözli, hogy az alapítvány szerint sikerült leküzdeni a Villa Gualino-beli helyszínnel kapcsolatos aggodalmakat, és hogy az aktuális létesítményben való jelenlétük az előrelátható jövőre biztosított;

18.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/267

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1505 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra, (05825/2019 – C8-0077/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 17. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0131/2019),

jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 184. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 184. o.

(5) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 153. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/268

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1506 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (jelenleg: a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0099/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 33. cikkére,

—

tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 47. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0145/2019),

mentesítést ad a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 153. o.

(5) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(6) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 270. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/270

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1507 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (jelenleg: a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0145/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017-es pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 155 801 818 EUR volt, ami 2016-hoz képest jelentős, 89,38 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés a 2018. december 11-én hatályba lépett (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti további ügynökségi feladatokkal állt összefüggésben; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya elérte a 100 %-ot, ami 2016-hoz képest 2,1 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91,53 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,68 %-os növekedést jelent;

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség ugyan 2016-ban kifizette az új strasbourgi épülete építési munkálataiért felszámított teljes összeget, a munkálatok még mindig nem zárultak le abból adódóan, hogy a vállalkozó nem tudta vállalásait teljesíteni, és mindössze a munkák 70 %-át fedik le az elfogadott munkákról szóló jelentések; elismeri, hogy a vállalkozó felé teljesítendő előzetes kifizetéseket bankgarancia fedezi, amelyet a munkálatok elfogadásakor, fokozatosan szabadítanak fel; megjegyzi, hogy a vállalkozó pénzügyi követelést nyújtott be, és bírósági pert indított az ügynökséggel szemben; megjegyzi, hogy az ügynökség állítása szerint az ügynökség ellenkérelmet terjesztett a strasbourgi közigazgatási bíróság elé, és hogy e bíróság egyelőre nem hozta meg határozatát; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a strasbourgi közigazgatási bíróság jogerős határozatáról;

Átvitelek törlése

sajnálatosnak tartja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 658 000 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 12,20 %-ának felel meg, ami markáns, 7,11 %-os növekedést jelent a 2016-os évhez viszonyítva;

Teljesítmény

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség a tevékenységei jóvoltából teremtett hozzáadott érték méréséhez több fő teljesítménymutatót is alkalmaz például a rendszerteljesítmény, a biztonság területén, valamint az ügyfelek elégedettségi szintje kapcsán, költségvetési gazdálkodásának javításához pedig további más fő teljesítménymutatókat is felhasznál;

üdvözli, hogy az ügynökség folyamatosan együttműködik a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatával, nevezetesen az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, és hogy az ügynökség e kör tagjainak mindegyikével kialakította a bevált gyakorlatok példáinak megosztását;

megjegyzi, hogy az ügynökséget 2016-ban külső értékelés keretében vizsgálták, amely amellett, hogy arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség hatékony módon teljesíti megbízatását, konkrét javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként javíthatók az ügynökség műveletei, továbbá meghatározta a megbízatás kibővítésére esetlegesen rendelkezésre álló lehetőségeket; megjegyzi, hogy az ügynökség 2017-ben végrehajtotta a szóban forgó ajánlások alkalmazását célzó cselekvési tervet; megjegyzi továbbá azt is, hogy a Bizottság figyelembe vette a ténymegállapításokat az ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus reformjára irányuló azon javaslatában, amelynek nyomán elfogadásra került az (EU) 2018/1726 rendelet;

hangsúlyozza az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport végleges jelentésének fontosságát, és üdvözli az Unió információs rendszerei közötti, rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel, valamint menekültüggyel és migrációval, illetve határellenőrzéssel és vízumokkal kapcsolatos interoperabilitásról szóló rendeletekre irányuló bizottsági javaslatokat;

aggodalommal állapítja meg egyfelől, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség jelenleg három különálló, nem integrált nagyméretű IT-rendszert üzemeltet, ami megakadályozhatja, hogy az ügynökség e három rendszer tekintetében méretgazdaságosságot érjen el, illetve közöttük szinergiákat alakítson ki, másfelől pedig, hogy az elkövetkezendő években számos további IT-rendszer üzemeltetésével fog várhatóan bővülni az ügynökség megbízatása; üdvözli a Számvevőszék arra irányuló javaslatát, hogy az ügynökség készítsen részletes költség-haszon elemzést az általa üzemeltetett informatikai rendszerek jövőbeni fejlesztési stratégiájáról szóló megbeszélések megkönnyítéséhez; megjegyzi, hogy az ügynökség válaszában jelezte, hogy az interoperábilis IT-rendszerek jövőbeli felépítésével kapcsolatos tisztán látás érdekében tanulmányt készít; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a szóban forgó tanulmány eredményeiről, valamint a tervbe vett korrekciós intézkedésekről;

megjegyzi, hogy 2017 novemberében az igazgatótanács elfogadta az ügynökség 2018–2022 közötti időszakra szóló hosszú távú, az ügynökség jövőbeli fejlődési irányát kijelölő, aktualizált stratégiáját, amelynek végrehajtása a várakozások szerint további javulást fog hozni az ügynökség teljesítménye tekintetében;

Személyzeti politika

10.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 87,02 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 131-ből (szemben a 2016. évi 118 engedélyezett álláshellyel) 114 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; elismeri, hogy a 131 ideiglenes alkalmazottra engedélyezett keret, valamint a 114 kinevezett ideiglenes alkalmazottból álló állomány közötti különbséget az indokolja, hogy az álláshelyek számát a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) átdolgozására tekintettel előzetesen kettővel megemelték, illetve hogy 14 álláshelyet biztosítottak az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében, amelyek betöltéséhez viszont az ügynökség csak a rendelet 2017. december 29-i hatálybalépését követően kezdhette meg a munkaerő-felvételt; megelégedéssel nyugtázza, hogy 2017 végéig sor került a műveleti információkkal foglalkozó osztály osztályvezetői tisztségére vonatkozó állásajánlat továbbítására, amelyet el is fogadtak; megjegyzi, hogy ezen felül 32 szerződéses alkalmazott és hét kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

11.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadta a Bizottságnak a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló határozatmintáját; elismeri, hogy az ügynökség elektronikus tananyagokat tett elérhetővé, valamint felhívást tett közzé a bizalmi tanácsadói álláshelyek betöltésére;

12.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség igazgatótanácsában nem valósult meg a nemek közötti egyensúly, mivel az 52 igazgatótanácsi tagból 46 férfi, és mindössze 6 nő; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz, a tagállamokhoz és egyéb érintett felekhez, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

13.

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a személyzet szerény létszáma jelentős kockázatot jelent az ügynökségi műveletek folytonosságára nézve, különös tekintettel arra, hogy az Alkalmazásirányítási és Karbantartási Egység vezetője töltötte be ideiglenes jelleggel az Operatív Részleg, valamint az Operatív és Infrastruktúraügyi Egység vezetőjének tisztségét is, azaz egyazon személy foglalta el az Operatív Részleg három legmagasabb szintű vezetői pozícióját; elismeri, hogy az ügynökség 2017 során annak ellenére tett sikeresen eleget megbízatásának, hogy az ügynökségen belüli operatív és horizontális funkciók erőforráshiánnyal küzdöttek; támogatja az ügynökségnek a személyzet megtartására és fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli e tekintetben az ügynökség intézkedését, amely révén a személyzet egy másik tagját nevezi ki az Operatív és Infrastruktúraügyi Egység ideiglenes vezetőjének; sürgeti az ügynökséget, hogy minden további késedelem nélkül töltse be az összes álláshelyet állandó alkalmazottakkal;

14.

felhívja az ügynökséget, hogy folytassa erőfeszítéseit az ügynökségen belüli személyzet megtartása és fejlesztése érdekében; üdvözli azt, ahogy az ügynökség 2017-ben a jelentősen megnövekedett munkaterhet kezelte, a szakértők erőteljes fluktuációja ellenére;

15.

Közbeszerzés

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség több közepes értékű közbeszerzési eljárás esetében is nehézségekbe ütközött a tekintetben, hogy megfelelő versenyt alakítson ki, és hogy az ügynökséghez az egyes érintett eljárások alkalmával mindössze egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

17.

sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata komoly hiányosságokat tárt fel az ügynökség közbeszerzési eljárásait vizsgáló ellenőrzése során, és többek között két „nagyon fontos” – a szerződési értékek becslésével, illetve a kulcsfontosságú kontrollokkal összefüggő – problémát, valamint három további, „fontos” besorolású problémát azonosított; elismeri, hogy számos hiányosság azzal áll összefüggésben, hogy a Pénzügyi és Közbeszerzési Osztály, különösképpen pedig a közbeszerzési terület nem rendelkezik kellő létszámú személyi állománnyal; megjegyzi, hogy az ügynökség cselekvési tervet készített az ellenőrzés ténymegállapításainak figyelembevétele, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat által megfogalmazott ajánlások alkalmazása érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a szóban forgó hiányosságok mérséklése érdekében tett intézkedésekről;

18.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség széles körben alkalmaz külső vállalkozókat, és az IT-projektek fejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos munkák 90 %-át az ügynökség külső vállalkozókkal együttesen hajtja végre; aggodalommal állapítja meg, hogy – bár az ügynökség az IT-projektek valamennyi szakaszát ellenőrzi – az érzékeny jellegű informatikai rendszerek fejlesztésének ily mértékű kiszervezése magában rejti a külső vállalkozók túlzott mértékű bevonásának, illetve a külső vállalkozóktól való túlzott függőség komoly kockázatát; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint az ügynökség személyi állományának jelentős bővítése esetén lehetne a szóban forgó rendszerek kialakítását teljes mértékben az ügynökségen belül tartani, illetve szerényebb mértékűre csökkenteni a feladatok kiszervezését, és hogy a feladatkörök megfelelő elkülönítése érdekében a minőségbiztosításba bevont vállalkozók nem vesznek részt a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását támogató, külső felek általi szolgáltatásnyújtásban; felhívja az ügynökséget, hogy ezért saját forrásai jobb felhasználásával korlátozza a külső vállalkozóktól való függést, és alakítson ki a külső vállalkozók igénybevételének korlátozására alkalmas stratégiát;

19.

kéri az ügynökséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az informatikai rendszerekre vonatkozó érzékeny információkhoz vagy az e rendszerek által kezelt adatokhoz hozzáférő vállalkozókat jogi értelemben szigorú titoktartási szabályok kössék, és követelje meg, hogy e vállalkozók az ezen információkhoz való hozzáférés időpontjában hivatalos nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezzenek; kéri az ügynökséget annak biztosítására, hogy a vállalkozókat ne kössék olyan harmadik országbeli jogszabályok, amelyek miatt összeütközésbe kerülhetnek az ügynökség által meghatározott titoktartási rendelkezésekkel;

20.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végéig az ügynökség még mindig nem vezette be az összes olyan, a Bizottság által létrehozott eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; megjegyzi, hogy az ügynökségtől kapott információk szerint egyes eljárások esetében az ügynökség immár bevezette az e-számlázást és az e-pályáztatást, de az e-benyújtás bevezetése továbbra is várat magára; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be valamennyi szükséges eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

21.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség kizárólag az ügyvezető igazgató önéletrajzát tette a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, és sem az igazgatótanácsi tagok, sem pedig általában a vezető tisztséget ellátó személyzet tagjainak önéletrajzát nem teszi közzé; felhívja az ügynökséget, hogy az igazgatótanács és a vezetőség valamennyi tagjának önéletrajzát tegye közzé, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről; ösztönzi az ügynökséget, hogy alkalmazza az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) függetlenségi politikáját mint bevált gyakorlatot, valamint az esetleges összeférhetetlenségek nyomon követésére és megelőzésére szolgáló példaértékű rendszert;

22.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a korábbi felhívások ellenére az ügynökség sem igazgatótanácsa tagjainak, sem pedig általában a vezetőség tagjainak, illetve ügyvezető igazgatójának érdekeltségi nyilatkozatait nem teszi közzé; szorgalmazza olyan érdekeltségi nyilatkozatok közzétételét, amelyek felsorolnak valamennyi, egyéb szervezetben fennálló tagságot; hangsúlyozza, hogy nem az igazgatótanácsi tagok, a vezetőségi tagok vagy az ügyvezető igazgató feladata annak megállapítása, hogy nem áll fenn velük szemben összeférhetetlenség, hanem egy semleges testületnek kell értékelnie az összeférhetetlenség fennállását;

Belső kontrollrendszerek

23.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én az ügynökségnek 23 „nagyon fontos” minősítésű nyitott ellenőrzési ajánlása volt, köztük kilenc közelmúltban kiadott, három olyan, amelynek határideje már lejárt, továbbá négy jelenleg is folyamatban lévő; megjegyzi, hogy egyetlen „kritikus” ajánlás sem volt lezáratlan; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzési ajánlások végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

24.

tudomásul veszi az ügynökségnek az üzemeltetési feladatai ellátására szolgáló strasbourgi (Franciaország) helyszínének újjáépítését, valamint az ügynökség székhelyéül szolgáló új épület építését Tallinnban (Észtország); megállapítja, hogy az ügynökség emellett rendelkezik Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) egy tartalék központtal, Brüsszelben (Belgium) pedig egy összekötő irodával; aggodalommal állapítja meg, hogy az új strasbourgi épületekbe történő átköltözés jelentős késedelmet szenvedett, és hogy az érintett vállalkozó több mulasztást is elkövetett;

25.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/274

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1508 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0099/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 33. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0145/2019),

jóváhagyja a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 153. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 153. o.

(5) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(6) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 90. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/276

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1509 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0073/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0138/2019),

mentesítést ad az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 90. o.

(5) HL L 216., 1994.8.20., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.

(1) HL C 248., 2017.7.29., 3. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/277

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1510 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0138/2019),

mivel – bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint – az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 15 656 308 EUR volt, ami 2016-hoz képest 6,10 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 96,03 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,28 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; üdvözli továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,23 %-os volt, ami az előző évhez képest csak csekély, 1,88 %-os növekedést jelent;

Átvitt előirányzatok törlése

elismeri, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt törölt összeg 194 467,98 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 1,17 %-os növekedést mutatva az átvitt teljes összeg 4,93 %-ának felel meg; megjegyzi továbbá, hogy a II. cím esetében a 2017-ről 2018-ra való nem tervezett átvitelek szintje 200 000 EUR-al viszonylag magas volt, és főként a belső irodaterület-átszervezéshez kapcsolódott;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy az ügynökség bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz teljesítményének mérésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; elégedetten veszi tudomásul továbbá, hogy az ügynökség 2018-ban tervezi egy felülvizsgált teljesítményirányítási keret bevezetését, amelynek célja, hogy sokatmondóbb teljesítménymutatókat biztosítson az ügynökség tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték jobb felmérése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e keret végrehajtásáról;

megjegyzi, hogy – bár az ügynökség jól teljesített a rendelkezésre álló források felhasználása terén – a webes kommunikációhoz és a munkaprogram teljesítéséhez kapcsolódó elemek valamivel elmaradtak a kitűzött céloktól;

támogatja az ügynökség munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tevékenységeit és elemzéseit, amelyek hozzájárulnak az egészséges és biztonságos munkahelyek Unión belüli előmozdítását célzó uniós politikához, és hangsúlyozza e célból annak fontosságát, hogy biztosítsák a megfelelő személyzetet és pénzügyi forrásokat, lehetővé téve ezzel az ügynökség számára feladatainak végrehajtását;

üdvözli, hogy az ügynökség határozottan elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy minden munkavállaló ugyanazokat a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogokat élvezze, tekintet nélkül a vállalkozás méretére, a szerződés jellegére vagy a munkaviszonyra;

nagyra értékeli, hogy az ügynökség folyamatosan támogatja a közepes, kis- és mikrovállalkozásokat olyan gyakorlati eszközök és iránymutatások formájában, amelyek lehetővé teszik számukra a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) jogszabályok betartását; üdvözli az „Egészséges munkahelyek minden életkorban” elnevezésű projekt lezárását, amely biztonságos és egészséges munkakörülményeket mozdít elő a teljes életpálya időtartama alatt;

megállapítja, hogy 2017-ben három külső értékelés zárult le: a 2014–2020-as többéves stratégiai program félidős értékelése, a minden életkorban biztosított biztonságosabb és egészségesebb munka utólagos értékelése és a vállalkozások új és újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos II. európai felmérésének utólagos értékelése; elismeri, hogy mindegyikük pozitív eredményt ért el, és a megfogalmazott ajánlásokat már végrehajtották;

üdvözli, hogy az európai ombudsman 2017-ben elismerte az ügynökség által az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) és az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával (CdT) együtt a többnyelvűségnek a termékeibe való bevonására tett erőfeszítéseket azzal, hogy a „Kiválóság a polgár-/fogyasztóközpontú szolgáltatások nyújtásában” kategóriában az ombudsman jó közigazgatásért odaítélt díját adományozta számukra közösen kidolgozott újító projektjükért, amely megkönnyíti a többnyelvű weboldalak fordításának kezelését;

10.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség proaktívan megosztja a feladatokat más ügynökségekkel az olyan területeken, mint például a biztonság, a létesítménykezelés vagy a banki szolgáltatások, és azt tervezi, hogy a jövőben tovább fokozza az együttműködést; kiemeli a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás terén tevékenykedő ügynökségek, különösen ezen ügynökség, az Eurofound, a Cedefop és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) közötti jó együttműködés fontosságát;

Személyzeti politika

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv 97,5 %-ban be volt töltve: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 40 ideiglenes alkalmazott (szemben a 2016. évi 41 engedélyezett álláshellyel) helyén 39 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezenfelül a ügynökségnél 2017-ben 24 szerződéses alkalmazott dolgozott;

12.

nagyra értékeli, hogy az ügynökség a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát fogadott el; aggodalommal állapítja meg, hogy 2016-ban egy zaklatási vizsgálatot indítottak, amely 2017-ben zárult le; sajnálja, hogy az eredmény a személyzeti szabályzat 12a. cikke (3) bekezdésének megsértését mutatta; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy milyen fegyelmi intézkedéseket hozott és milyen intézkedéseket tervez az ilyen kockázatok jövőbeli csökkentése érdekében;

Közbeszerzés

13.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által bevezetett egyik eszközt sem, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy vezessen be minden szükséges eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

14.

üdvözli, hogy az ügynökség 2018 novemberében sikeresen elindította első e-közbeszerzését;

15.

aggodalommal állapítja meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az ügynökség keretszerződést írt alá a 2014 és 2017 közötti időszakra informatikai tanácsadási szolgáltatások nyújtására, amelyek árát a projektekre fordított idő alapján határozták meg, és nem a teljesítéshez kapcsolódóan, és amelyek esetében az ügynökség korlátozott ellenőrzési lehetőségekkel rendelkezik, mivel például 2016-ban a szolgáltatások felét nem az épületében nyújtották; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban tett intézkedésekről;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

16.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; az ügynökség tájékoztatása alapján nyugtázza továbbá, hogy az ügynökség el kívánja fogadni a visszaélések bejelentésére vonatkozó azon határozatmintát, amelyhez a Bizottság előzetes hozzájárulását adta (2);

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül az ügynökség igazgatójának és igazgatótanácsának felügyelete alá helyezik; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ebben az irányban tett lépésekről; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ezen ajánlására reagálva az ügynökség jelenleg készíti elő a döntést arról, hogy az irányító testület kiszervezze-e a számvitelért felelős tisztviselő álláshelyét a Költségvetési Főigazgatósághoz;

18.

felszólítja az ügynökséget, hogy használja ki az új alapító rendeletet a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségének további erősítésére szolgáló lehetőségként;

Egyéb megjegyzések

19.

megjegyzi, hogy az ügynökség elemzést végzett az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre irányuló döntésének a szervezete, tevékenységei és elszámolásai tekintetében várható hatásáról; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett elemzés eredményéről;

20.

(2) A Bizottság 2018. február 27-i C(2018) 1362 határozata.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/280

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1511 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0073/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére,

—	tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0138/2019),

jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 90. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 90. o.

(5) HL L 216., 1994.8.20., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 188. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/281

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1512 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0089/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (5) és különösen annak 8. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0132/2019),

mentesítést ad az Euratom Ellátási Ügynökség megbízott főigazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Euratom Ellátási Ügynökség megbízott főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 188. o.

(5) HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/282

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1513 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0132/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 123 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest enyhe, 1,6 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 98,88 %-os volt, ami 2016-hoz képest 4,54 %-os növekedést jelent; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 74,64 %-os volt, ami 2016-hoz képest 11,48 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

üdvözli, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 37 528 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 2,07 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 1,44 %-ának felel meg;

Teljesítmény

az ügynökség közlése alapján tudomásul veszi, hogy 2017-ben 320 ügyletet, többek között szerződéseket, módosításokat és értesítéseket dolgozott fel, és jogszabályban meghatározott megbízatásának megfelelően továbbra is felelősséget vállalt az Unió közös nukleáris ellátási politikájáért a nukleáris anyagok ellátásbiztonságának biztosítása érdekében; elismeri az ügynökség által az ellátási források diverzifikálására tett folyamatos erőfeszítéseke;

Személyzeti politika

tudomásul veszi, hogy 2017 végén – 2016-hoz hasonlóan – az ügynökség személyzete a létszámtervben engedélyezett 25-höz képest 17 főből állt, akik mindannyian a Bizottság tisztviselői voltak;

Egyéb megjegyzések

rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság jelezte szándékát, hogy kilép az Unióból, az Európai Atomenergia-közösséget is beleértve; megállapítja, hogy a kilépés napjától az Egyesült Királyság kizárólagos felelősséget visel mindazon nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséért, amelyek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben meglévő tagságából és azon különböző nemzetközi szerződésekből és egyezményekből erednek, amelyeknek részes fele; megállapítja különösen, hogy az Egyesült Királyságnak létre kell hoznia a nukleáris biztosítékok saját rendszerét, és kétoldalú nukleáris együttműködési megállapodásokat kell megtárgyalnia a jelenleg az Euratom-szerződések hatálya alá tartozó különböző országokkal; felszólítja az ügynökséget, hogy tartsa szem előtt a helyzetet, és tájékoztassa naprakész módon a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/283

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1514 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0089/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére,

—

—	tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (5) és különösen annak 8. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0132/2019),

jóváhagyja az Euratom Ellátási Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Euratom Ellátási Ügynökség megbízott főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 188. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 188. o.

(5) HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/284

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1515 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0069/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 16. cikkére,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0143/2019),

mentesítést ad az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ügyvezető igazgatója számára az alapítvány 2017. pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 94. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 94. o.

(5) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 207. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/285

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1516 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0143/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: az alapítvány) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 20 480 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest 1,49 %-os csökkenést jelent; mivel az alapítvány költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az alapítvány 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2016-os pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 80,7 %-os volt, ami 2016-hoz képest 4,1 %-os csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

üdvözli, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése 37 528 EUR-t tett ki, ami 2016-hoz képest 3,7 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 1,2 %-ának felel meg;

Teljesítmény

elégedetten veszi tudomásul, hogy az alapítvány alkalmaz bizonyos fő teljesítménymutatókat, amelyeket beépített a teljesítmény-ellenőrzési rendszerébe, amely a fő teljesítménymutatókon kívül „mérőszámokból” (a működési folyamatokra vonatkozó egyéb mutatókból), valamint minőségi vizsgálatból és értékelésből áll, az alapítvány tevékenységei révén nyújtott hozzáadott érték – többek között a végeredmények és a hatások – értékelése, valamint az alapítvány költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

elismeri, hogy a munkaprogram 2017-re tervezett eredményei tekintetében 90 %-os teljesítményt ért el (39 tervezett eredmény közül 35-öt teljesítettek), míg négy outputot előre nem látható események miatt el kellett halasztani, és ezek teljesítését az új tervek szerint 2018 elejére tették át, valamint hogy az alapítvány 194 szakpolitika-fejlesztéssel kapcsolatos uniós szintű rendezvényhez járult hozzá (ezek 49 %-a kiemelt uniós szintű esemény volt);

nagyra értékeli, hogy az alapítvány által az ismeretek bővítése és terjesztése terén végzett kiváló munka hozzájárult a jobb élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és megteremtéséhez az Unióban; elismeri az alapítvány által a szakpolitika kidolgozásában játszott aktív szerepet, valamint a folyamatban lévő uniós kezdeményezésekhez – például a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz, a szociális védelemhez való hozzáféréshez és a munkakörülmények javításához – információval való hozzájárulás terén betöltött tevékeny szerepet; üdvözli az alapítvány életminőséggel kapcsolatos tendenciákra vonatkozó elemzését és szakpolitikai hozzájárulását, az életminőségről szóló negyedik európai felmérés áttekintő jelentésében tárgyalt változó társadalmi és gazdasági profil összefüggésben;

elismeri, hogy az alapítvány előrelépést ért el négyéves programja végrehajtását illetően, amely négy konkrét, kiemelt szakpolitikai területet jelölt ki az alapítvány jövőbeli munkaprogramjával kapcsolatban;

megelégedéssel nyugtázza, hogy az alapítvány folytatta az együttműködést más uniós ügynökségekkel, és végrehajtotta az éves tervekben szereplő azon intézkedéseket, amelyekről az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA), az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével, az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (Cedefop) megállapodott, valamint hogy a Cedefoppal együttműködésben folytatta a negyedik európai vállalati felmérés előkészületeit, továbbá a felmérés költségeinek megosztását; tudomásul veszi, hogy az alapítvány nyolc résztvevő ügynökséggel értékelési és visszajelzési szolgáltatásokra vonatkozó, ügynökségek közötti új keretszerződést kezdeményezett;

megállapítja, hogy az alapítvány a Cedefoppal, az EU-OSHA-val és az Európai Képzési Alapítvánnyal együtt tárgyát képezte a 2012–2016 közötti időszakot felölelő, több ügynökségre kiterjedő külső értékelésnek, amely az ügynökségek munkájának értékelésére összpontosított annak relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét figyelembe véve, továbbá a négy ügynökség jövőjére; felhívja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a végleges jelentés eredményeiről, különös tekintettel az alapítvány által nyújtott uniós hozzáadott értékre vonatkozó értékelésre, valamint az alapítvány jövőjével kapcsolatos elképzelésekre;

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság új alapító rendeletre vonatkozó javaslata tartalmazza az arra vonatkozó kötelezettséget, hogy ötévente külső értékelést kell végeztetni;

Személyzeti politika

10.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,70 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 93 tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott álláshelyből (szemben a 2016. évi 95 engedélyezett álláshellyel) 89-et töltött be kinevezett tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott; megjegyzi, hogy ezen felül az alapítványnál 2017-ben 10 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő is dolgozott;

11.

üdvözli a 2017 decemberében elvégzett munkaügyi átvilágítás eredményeit, amelyből az derült ki, hogy évről évre viszonylag magas szintű a stabilitás;

12.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben az alapítvány elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát, valamint hogy az alapítványnál működik egy, a méltósággal és a tisztelettel foglalkozó program;

13.

a számvevőszéki jelentésből megállapítja, hogy az új uniós személyzeti szabályzatra való 2005. évi áttéréssel összefüggésben harminc alkalmazottat alulfizettek vagy túlfizettek a 2005-től 2014-ig tartó időszakban; megállapítja, hogy az alapítvány korrigálta az összes alulfizetést, de a túlfizetéseket nem fogja visszafizettetni; megjegyzi, hogy sor került a bérszámfejtési eljárások teljes körű értékelésére, valamint hogy már tettek intézkedéseket, de az ügy még mindig nem zárult le; felhívja az alapítványt, hogy tegyen további erőfeszítéseket a kérdés megoldására, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért eredményekről;

Közbeszerzés

14.

megjegyzi, hogy az alapítvány közbeszerzésekkel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottsága 2017-ben megvizsgált 30 ügyiratot; megjegyzi továbbá, hogy a tanácsadó bizottság ezenkívül évente utólagosan ellenőriz véletlenszerűen kiválasztott alacsony értékű odaítélt szerződéseket; üdvözli, hogy a tanácsadó bizottság általánosságban elégedett volt azzal, ahogyan az alapítvány 2017-ben megfelelt a közbeszerzési eljárásoknak;

15.

megállapítja a számvevőszéki jelentésből, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által elindított egyik olyan eszközt sem, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessen be a közbeszerzési eljárásokban részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere (e-közbeszerzés) tekintetében; az alapítvány válasza alapján tudomásul veszi, hogy egyes eszközöket azóta már bevezettek; felhívja az alapítványt, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

tudomásul veszi az alapítványnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; nagyra értékeli, hogy 2017-ben az alapítvány saját etikai kódexet vezetett be, és hogy elkötelezte magát amellett, hogy értesítse a mentesítésért felelős hatóságot valamennyi állítólagos vagy tényleges összeférhetetlenségi esetről;

17.

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül az alapítvány ügyvezető igazgatójának és igazgatótanácsának felügyelete alá kerül; üdvözli a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében már megtett lépéseket;

Belső kontrollrendszerek

18.

elismeri, hogy az alapítvány kiigazította belsőkontroll-keretét, a belső kontrollrendszer teljesítményének figyelemmel kísérésére összpontosítva, annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen az alapítvány környezetének;

19.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy véglegesítették a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által a projektmenedzsmentre vonatkozóan tett megállapítások kezelésére irányuló cselekvési terv végrehajtását, és bevezették az összes elfogadott fellépést;

20.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az alapítvány és az IAS megállapodott abban, hogy 2018-ban teljesítmény-ellenőrzést végeznek „A tevékenységek fontosság szerinti rangsorolása és az erőforrások elosztása” címmel; felszólítja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett ellenőrzés eredményeiről;

Egyéb megjegyzések

21.

tudomásul veszi az alapítvány arra irányuló előzetes erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; kiemeli azonban, hogy az alapítvány nem vezetett be további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából;

22.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/288

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1517 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0069/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 16. cikkére,

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0143/2019),

jóváhagyja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 94. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 94. o.

(5) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(6) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 161. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/289

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1518 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Eurojust számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0076/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) létrehozásáról és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0155/2019),

mentesítést ad az Eurojust adminisztratív igazgatója számára az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 161. o.

(5) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(6) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.

(1) HL C 279., 2018.8.8., 9. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/290

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1519 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0155/2019),

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 48 689 237 EUR volt, ami a 2016. évhez képest 11,83 %-os növekedést jelent; mivel a költségvetés növekedése főként abból ered, hogy az Eurojust új épületbe költözött; mivel az Eurojust költségvetése teljes egészében az Unió költségvetéséből származik;

mivel a Számvevőszék az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Eurojust éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 99,97 %-os volt, amely kismértékű, 0,08 %-os növekedést jelent a 2016. évhez viszonyítva, és magában foglalja az új épületre elkülönített 11 130 000 EUR-t; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,95 %-os volt, ami 2016-hoz képest 3,53 %-os növekedést jelent;

üdvözli, hogy a Számvevőszék nem tett észrevételeket az Eurojust 2017-es költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; örvendetesnek tartja, hogy a Számvevőszék előző évekre kiadott ajánlásainak nagy részét már végrehajtották;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 234 228 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 2,96 %-ának felel meg, ami 2,64 %-os csökkenést jelent a 2016. évhez viszonyítva;

külön kiemeli, hogy a Számvevőszék szerint 2017-től az előző (2016-os) évről a folyó (2017-es) évre átvitt kötelezettségvállalási előirányzatok szintje a II. cím (Támogató tevékenységek kiadásai) esetében már nem túl magas;

Teljesítmény

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Eurojust költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében bizonyos mennyiségi és minőségi fő teljesítménymutatókat használ az éves tevékenységeivel kapcsolatos célkitűzések elérésének mérésére, amelyek magukban foglalják a hatásra és az eredményre vonatkozó, valamint a technikai és működési mutatókat; elismeri az Eurojust arra irányuló erőfeszítéseit, hogy erősítse teljesítményértékelési keretét annak érdekében, hogy tartalmasabb információkat szolgáltasson, amelyek jobban tükrözik stratégiai célkitűzéseinek elérését és segítenek értékelni a tevékenységeiből származó hozzáadott értéket;

megállapítja, hogy az Eurojust mélyreható átszervezést hajtott végre igazgatása terén, amelynek keretében több erőforrást biztosítottak az operatív munka fokozottabb támogatására, ami szinergiákat és hatékonyságnövekedést eredményezett; megjegyzi, hogy e növekedés a költségvetés és a kifizetések magas végrehajtási arányában is megmutatkozott;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2017-ben az Eurojust hozzájárult a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) és más igazságügyi és belügyi partnerszervezetek terrorizmus elleni projektjeihez, továbbá részt vett két, az Europollal közös közbeszerzési eljárásban; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Eurojust olyan közbeszerzési stratégiát szándékozik kidolgozni, amelynek célja a hatóság- és intézményközi közös közbeszerzési eljárások előnyeinek további kihasználása; erőteljesen ösztönzi az Eurojustot, hogy a bel- és igazságügy területén továbbra is dolgozzon ki együttműködési projekteket a többi uniós intézménnyel, szervvel, hivatallal és ügynökséggel;

emlékeztet az Eurojust jelentőségére és hozzáadott értékére a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén egész Európában, és különösen a közös nyomozócsoportok finanszírozásában játszott szerepére; üdvözli e tekintetben az Eurojust és az Europol közötti, nemrégiben megkötött új egyetértési megállapodást (2), amely meghatározza a két ügynökség által a közös nyomozócsoportok tevékenységeihez nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó kritériumokat és feltételeket;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,2 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 208-ból (szemben a 2016. évi 203 engedélyezett álláshellyel) 202 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül az Eurojustnál 2017-ben 21 szerződéses alkalmazott és 17 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

10.

elégedetten állapítja meg, hogy az Eurojust a zaklatás megelőzésére vonatkozó politikát fogadott el, képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

11.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében az Eurojust tegye közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; megérti az Eurojust fordítási költségekkel kapcsolatos aggodalmait;

12.

ösztönzi az Eurojustot, hogy mérlegelje egy alapvető jogokra vonatkozó stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottainak kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; az alapvető jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés feltárását és bejelentését szavatoló mechanizmusok kialakítását, amelyek egyúttal azt is biztosítják, hogy az Eurojust főbb szervei gyorsan tudomást szerezzenek az ilyen jellegű jogsértések kockázatáról; az alapvető jogokat érintő fenyegetések haladéktalan elhárítása, valamint az alapjogi politika szervezeten belüli folyamatos fejlesztése érdekében az alapjogi tisztviselői tisztség létrehozását adott esetben, amely tisztviselő – a többi alkalmazottal szembeni bizonyos fokú függetlenség biztosítása érdekében – az igazgatótanácsnak tartozna közvetlen jelentéstételi kötelezettséggel; rendszeres párbeszéd kialakítását a civil társadalmi szervezetekkel és az érintett nemzetközi szervezetekkel az alapjogi kérdésekről; az alapjogok betartásának alapfeltételként történő meghatározását azon együttműködések esetében, amelyeket az Eurojust külső szereplőkkel – különösen a nemzeti közigazgatások operatív szintű együttműködésben részt vevő tagjaival – alakít ki;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.

elismeri az Eurojustnak az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; sajnálatosnak tartja az Eurojust által folytatott azon politikát, hogy az adminisztratív igazgató és az igazgatótanács tagjai esetében az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat teszi közzé, nem pedig az érdekeltségi nyilatkozatokat; az „érdekeltségi nyilatkozatok” nyilvánosságra hozatalát kéri;

14.

megállapítja, hogy a Bizottság 2018. júniusi mintaszabályai alapján az Eurojust elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályait; kéri, hogy az Eurojust nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2017. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat miként kezelték; hangsúlyozza a személyzet körében végzett figyelemfelhívás és képzés fontosságát egy olyan pozitív és bizalmon alapuló környezet kialakításának eszközeként, ahol a visszaélések bejelentése a szervezeti kultúra elfogadott része;

15.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2017. végén még mindig lezáratlan volt a Számvevőszék 2010-ben kiadott azon ajánlása, amelyben az adminisztratív igazgató és az Eurojust testülete közötti szerep- és felelősségmegosztás meghatározásának újragondolását javasolták annak érdekében, hogy megszüntessék az alapító határozatból (3) eredő átfedéseket a felelősségi körök terén; elismeri, hogy e kérdés kezelését az Eurojust nem tudja befolyásolni, de a társjogalkotók az Eurojust megbízatásának felülvizsgálata során megvizsgálták azt; üdvözli az (EU) 2018/1727 rendelet (4) Európai Parlament és Tanács általi elfogadását, és arra számít, hogy ezekre a kérdésekre megoldást jelent az abban foglalt új struktúra, valamint a szerepek és felelősségi körök, többek között az új felügyelőtestület kijelölése;

Belsőkontroll-rendszerek

16.

megállapítja, hogy 2017-ben az Eurojust a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlása alapján elmozdította számviteli alkalmazottait a költségvetési, pénzügyi és beszerzési osztályról függetlenségük növelése érdekében; továbbá megállapítja, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt – a számviteli iroda vezetőjeként – az Eurojust testülete nevezi ki;

Egyéb megjegyzések

17.

elismeri, hogy az Eurojust 2017 júniusában sikeresen – a működés bármilyen kiesése nélkül – átköltözött új épületébe, és valamennyi szükséges pénzügyi, biztonsági, jogi és egyéb gyakorlati intézkedést időben megtettek; megállapítja, hogy az új épületet érintő, 2017-re tervezett beruházásokkal kapcsolatban 11 130 000 EUR került lekötésre, és 2017. december 31-ig8 790 000 EUR-t (79 %) fizettek ki; felhívja az Eurojustot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

18.

(2) Egyetértési megállapodás az Europol és az Eurojust között a közös vizsgálócsoportok tevékenységeire vonatkozó szabályok és pénzügyi támogatási feltételek közös kialakításáról, aláírva 2018. június 1-jén.

(3) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról, valamint a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/293

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1520 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Eurojust számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0076/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 36. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) létrehozásáról és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0155/2019),

jóváhagyja az Eurojust 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 161. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 161. o.

(5) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(6) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 165. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/294

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1521 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) (2017. május 1-je előtt: Európai Rendőrségi Hivatal) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Europol válaszával (1) együtt,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Europol számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0090/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 43. cikkére,

—

tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 60. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0154/2019),

mentesítést ad a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatója számára az Europol 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 165. o.

(5) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(6) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 245. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/296

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1522 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0154/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (a továbbiakban: Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 119 234 720 EUR volt, ami 2016-hoz képest 14,35 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés az ügynökség megbízatásának kiterjesztésével járó további feladatoknak tulajdonítható; mivel az Europol költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Europol éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya magas, 99,72 %-os szintet ért el, ami 2016-hoz képest 0,03 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,01 %-os volt, ami 2016-hoz képest 1,97 %-os csökkenést jelez;

megjegyzi, hogy az Europolra vonatkozó növekedési előrejelzés alapján 2023-tól egy további állandó épületre is szükség lesz; felkéri az Europolt, hogy a többletköltségeket illetően körültekintő módon járjon el;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 834 972 EUR-t, ami 2016-hoz képest markáns – 6,35 %-os – csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 9,08 %-ának felel meg;

Teljesítmény

megelégedéssel nyugtázza, hogy teljesítményét az Europol 33 fő teljesítménymutató, 36 további teljesítménymutató segítségével, valamint a munkaprogramjában tervezett, mintegy 140 konkrét intézkedés végrehajtásával követte nyomon, azzal együtt, hogy a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolásra szolgáló keret általánosságban az Europol tevékenységei által teremtett hozzáadott érték értékelésére, illetve költségvetési gazdálkodásának javítására összpontosított;

megállapítja, hogy a teljesítménymutatókhoz rendelt célok 78 %-át az Europol teljesítette (2016-ban ez az arány 86 % volt), és hogy a 2017. évi munkaprogramban szereplő intézkedések 80 %-ának végrehajtása terén előrehaladást ért el (2016-ban ez 76 % volt);

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2017 májusában alkalmazandóvá vált az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), amelynek jóvoltából az Europol immár megerősített mandátummal rendelkezik ahhoz, hogy eredményesen fellépjen a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus jelentette, folyamatosan változó, Unión belüli és kívüli fenyegetésekkel szemben;

kéri az Europolt, hogy szolgáltasson több információt a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egységének (EU IRU) feladatairól és költségvetési vonatkozásairól, amely a költségvetésben külön nem szerepel, de a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) részét képezi; emlékeztet arra, hogy az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése utal az online szolgáltatók terrorizmussal kapcsolatos internetes tartalmakra vonatkozó tájékoztatására, míg az Europol az ágazattal szoros együttműködésben ténylegesen támogatja az illetékes hatóságok általi vizsgálatokat; tájékoztatást kér különösen a terrorista internetes tartalmak feltárt és bejelentett eseteivel kapcsolatos nyomon követésről, többek között a tagállamok illetékes hatóságainak kérésére;

emlékeztet az Europol jelentőségére és hozzáadott értékére a szervezett bűnözés elleni, európai dimenziójú küzdelem terén, és különösen a közös nyomozócsoportok finanszírozásában játszott szerepére; üdvözli e tekintetben az Europol és az Eurojust közötti, nemrégiben megkötött új egyetértési megállapodást (3), amely meghatározza a két ügynökség által a közös nyomozócsoportok tevékenységeihez nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó kritériumokat és feltételeket;

elismeréssel veszi tudomásul, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a nemzeti hatóságok mellett az Europol is részt vállal a biztonsági feladatok ellátásában; megjegyzi továbbá, hogy az Europol más, Hollandiában működő uniós ügynökségekkel közösen vett igénybe jogi tanácsadási szolgáltatásokat, valamint számos intézmény- és ügynökségközi közbeszerzési eljáráshoz is csatlakozott; ösztönzi az Europolt, hogy a bel- és igazságügy területén fejlessze tovább együttműködését a többi uniós intézménnyel, szervvel és hivatallal;

10.

hangsúlyozza, hogy az Europol a bel- és igazságüggyel foglalkozó kilenc uniós ügynökség egyike; csalódottságának ad hangot a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által elért eredmények kapcsán, mivel továbbra is várat magára az egymással összefüggésben álló szakpolitikai területekre összpontosító ügynökségek összevonására vagy együttes elhelyezésére vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozása; felkéri az Europolt, hogy a bel- és igazságüggyel foglalkozó nyolc másik uniós ügynökséggel együttműködve vizsgálja meg az egyesülési lehetőségeket;

Személyzeti politika

11.

megjegyzi, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,27 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 550-ből (szemben a 2016. évi 505 engedélyezett álláshellyel) 535 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 159 szerződéses alkalmazott és 71 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az Europolnál 2017-ben; sürgeti az Europolt, hogy ne hagyatkozzon túlzott mértékben a szerződéses alkalmazottakra, és az állandó személyzetet ne helyettesítse nagyobb költségvonzattal járó, szerződéses alkalmazottakkal;

12.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sem az Europol felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly – tekintve, hogy a 151 álláshelyből a férfiak 133-at, a nők pedig 18-at töltenek be –, sem az 53 tagot számláló igazgatótanácson belül, ahol a női tagok száma 11; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát; felkéri továbbá az Europolt, hogy hozzon intézkedéseket a felső vezetésen belüli nemek közötti egyensúly javítása érdekében;

13.

tudomásul veszi, hogy az Europol a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát fogadott el; elismeréssel állapítja meg, hogy az Europol képzéseket szervezett, és megteremtette a bizalmas tanácsadás hátterét;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2017 folyamán négy hivatalos, szexuális zaklatással és nem megfelelő magatartással kapcsolatos eljárást indítottak igazgatási vizsgálatok keretében; megjegyzi, hogy az igazgatási vizsgálatokat az Europol – adott esetben – fegyelmi intézkedések életbe léptetésével gyorsan lezárta, továbbá hogy lépéseket kezdeményezett a kérdés megoldására, és egyetlen eset sem került bíróság elé; megállapítja, hogy szexuális zaklatással összefüggő vádak alapján 2018-ban az Europolon belül nem indítottak igazgatási vizsgálatot; felszólítja az Europolt, hogy a nem megfelelő viselkedés tekintetében tegyen meg minden tőle telhetőt a strukturális hiányosságok elkerülésére, hogy lehetőség se legyen ilyen cselekedetek elkövetésére;

15.

üdvözli továbbá a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján is; megérti az Europol fordítási költségekkel kapcsolatos aggályait;

16.

ösztönzi az Europolt, hogy vegye fontolóra alapjogi stratégia elfogadását; az alapvető jogokra vonatkozó hivatkozás beillesztését a személyzet feladatait, valamint a személyzetnek szóló képzéseket meghatározó magatartási kódexbe; az alapvető jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés feltárását és bejelentését szavatoló mechanizmusok kialakítását, amelyek egyúttal azt is biztosítják, hogy az Europol főbb szervei gyorsan tudomást szerezzenek az ilyen jellegű jogsértések kockázatáról; az alapvető jogokat érintő fenyegetések haladéktalan elhárítása, valamint az alapjogi politika szervezeten belüli folyamatos fejlesztése érdekében az alapjogi tisztviselői tisztség létrehozását adott esetben, amely tisztviselő – a többi alkalmazottal szembeni bizonyos fokú függetlenség biztosítása érdekében – az igazgatótanácsnak tartozna közvetlen jelentéstételi kötelezettséggel; rendszeres párbeszéd kialakítását a civil társadalmi szervezetekkel és az érintett nemzetközi szervezetekkel az alapjogi kérdésekről; az alapjogok betartásának alapfeltételként történő meghatározását azon együttműködések esetében, amelyeket az Europol külső szereplőkkel – különösen a nemzeti közigazgatások operatív szintű együttműködésben részt vevő tagjaival – alakít ki;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

17.

tudomásul veszi az Europolnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; az Europol 2017-ben feltárt négy, potenciális összeférhetetlenségi ügyben való proaktív fellépését; megállapítja, hogy az Europol az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó, nem pedig érdekeltségi nyilatkozatokat tett közzé; elismeri azonban, hogy az Europol javaslata alapján az igazgatótanács 2018 októberében elfogadta az érdekeltségi nyilatkozatokhoz alkalmazandó új nyilatkozatmintát; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezt az új nyilatkozatmintát az igazgatótanács valamennyi tagja, továbbá az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettesek esetében is alkalmazzák; mindazonáltal megjegyzi, hogy még nem minden nyilatkozatot frissítettek az új minta szerint; felhívja az Europolt, hogy e tekintetben késlekedés nélkül járjon el, illetve tegye közzé az új nyilatkozatokat;

Belső kontroll

18.

megállapítja, hogy 2016-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett a közbeszerzések tekintetében, valamint hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017-ben közzétette a közbeszerzésekről szóló végleges ellenőrzési jelentését, amely három „fontosnak” minősített ajánlást tartalmazott; megjegyzi, hogy az Europol 2017-ben cselekvési tervet dolgozott ki, és az említett ajánlások végrehajtásáról 2018 augusztusában jelentést tett a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak; megjegyzi továbbá azt is, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat a szervezeten belüli eljárások teljes körének kockázatértékelését elvégezte, és egyetlen eljárási területet sem sorolt a „fokozottabb kockázatcsökkentést” igénylő területek közé;

19.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(3) Egyetértési megállapodás az Europol és az Eurojust között a közös nyomozócsoportok tevékenységeire vonatkozó szabályok és pénzügyi támogatási feltételek közös kialakításáról, aláírva 2018. június 1-jén.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/299

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1523 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) (2017. május 1-je előtt: Európai Rendőrségi Hivatal) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Europol válaszával (1) együtt,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Europol számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0090/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 43. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0154/2019),

jóváhagyja a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 165. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 165. o.

(5) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(6) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 169. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/300

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1524 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0070/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0136/2019),

mentesítést ad az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 169. o.

(5) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(1) HL C 116., 2018.3.28., 17. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/301

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1525 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0136/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 22 852 250 EUR volt, ami 2016-hoz képest 5,78 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2016-os pénzügyi évvel megegyező 100 %-os volt; aggodalommal állapítja meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,11 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,1 %-os enyhe csökkenést jelent;

Átvitelek törlése

megállapítja, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt összegekből 117 566 EUR törlésre került, és ez a teljes átvitt összeg 2,05 %-ának felel meg, ami 1,22 %-os csökkenést jelent 2016-hoz viszonyítva;

Teljesítmény

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség teljesítménymérési keretének részeként 31 fő teljesítménymutatót (KPI-t) alkalmaz tevékenységei eredményeinek és hatásának értékeléséhez és további öt KPI-t költségvetési gazdálkodásának javításához;

üdvözli, hogy a közös politikai célkitűzések elérése érdekében az ügynökség együttműködik más ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével, a Bűnüldözési Képzés Európai Ügynökségével és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal;

ösztönzi az ügynökséget, hogy fokozza együttműködését a nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével annak érdekében, hogy lehetőség szerint szinergiákat tudjon találni és ki tudja használni azokat;

megállapítja, hogy az ügynökség második külső értékelésére 2017-ben került sor; elégedetten nyugtázza, hogy az eredmények összességében kedvezőek; tudomásul veszi az ügynökség igazgatótanácsa által a Bizottságnak előterjesztett ajánlásokat;

megjegyzi, hogy a Bizottság először kérte az ügynökséget, hogy értékelje egy uniós jogi eszköz alapvető jogokra gyakorolt hatását; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség képzési modult dolgozott ki a nemzeti hatóságok számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának (továbbiakban: a Charta) való megfelelés előmozdítása érdekében;

kiemeli az ügynökség tanulmányainak és véleményeinek értékét az uniós jogszabályok kidolgozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére kifejtse véleményét a jogalkotási javaslatokról, valamint hogy hatáskörének ki kell terjednie a Charta értelmében védett jogok minden területére, beleértve a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyeket is; sajnálja, hogy az ügynökség jelenlegi megbízatása bizonyos tematikus területeken korlátozza az intézkedések meghozatalára és tanulmányok készítésére vonatkozó lehetőségeit; javasolja, hogy ezeket a tematikus területeket is foglalják bele az új többéves pénzügyi keretbe;

üdvözli, hogy az ügynökség a második európai uniós kisebbségek és diszkriminációs felmérés keretében folytatta a kisebbségek uniós helyzetével kapcsolatos kutatását; e tekintetben különösen üdvözli az afrikai származású emberek által az Unióban tapasztalt megkülönböztetésről szóló legutóbbi tematikus jelentés közzétételét; üdvözli továbbá a fiatal romák oktatásból munkába való átmenetéről szóló tanulmány közzétételét;

10.

üdvözli, hogy az ügynökség folytatta a romák unióbeli helyzetéről szóló kutatását, és ezzel hozzájárult az Unió és a tagállamok befogadást célzó stratégiái és kapcsolódó szakpolitikái hatékonyságának és hiányosságainak nyomon követéséhez; különösen üdvözli az ügynökség kutatáson alapuló politikai ajánlásait a cigányellenesség elleni sikeres harccal és a romák befogadásáért folyó küzdelemmel összefüggésben;

11.

üdvözli az ügynökség gyermekek jogaival kapcsolatos kötelezettségvállalását, amelyet az Unióban a büntetőeljárásban és a polgári eljárásokban való részvétel alsó korhatáráról, a menekültügyi eljárásban a gyermekek korértékeléséről és ujjlenyomatvételéről, valamint az EU-n belüli gyermekszegénységről szóló tanulmányok révén folytatott.

Személyzeti politika

12.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,22 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 72-ből (szemben a 2016. évi 74 engedélyezett álláshellyel) 70 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztatott; megállapítja, hogy ezen felül 30 szerződéses alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

13.

tudomásul veszi, hogy a ügynökség elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megállapítja, hogy bizalmas tanácsadást és képzéseket is kínál; megjegyzi, hogy 2017-ben két helytelen magatartásra vonatkozó állítást vizsgáltak ki, amelyeket 2018-ban lezártak;

Közbeszerzés

14.

sajnálja, hogy mindez további igazgatási kiadást jelentett az ügynökség számára, és bár a projektek ütemezésére is kihatott, nem okozott késedelmet a projektek végrehajtási időszakában; megjegyzi, hogy az ügynökség intézkedéseket hozott a jövőbeli sikertelen közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében; tudomásul veszi az ügynökség további finanszírozásra irányuló kérelmét, de rámutat arra, hogy a költségvetési megszorítások soha nem vezethetnek sikertelen közbeszerzési eljárásokhoz; ezért kéri az ügynökséget, hogy végezzen megfelelő piackutatást a tanulmányokra vonatkozó ajánlati felhívások közzététele előtt, és továbbra is javítsa közbeszerzési eljárásainak hatékonyságát;

15.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017 végéig az ügynökség még mindig nem vezette be az összes olyan, a Bizottság által indított eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét és -tárolást szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; megjegyzi, hogy az ügynökség azt állítja, hogy már rendelkezik néhány eszközzel, és hogy 2019 elejére bevezeti a fennmaradó eszközöket; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a szükséges eszközök végrehajtásáról;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

16.

elismeri az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az ügynökség azt állítja, hogy 2017-ben számos potenciális és vélt összeférhetetlenséget kivizsgált és enyhített, és egyik sem vezetett tényleges konfliktusokhoz;

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét azáltal, hogy közvetlenül az ügynökség igazgatója és igazgatótanácsa felügyelete alá kerül; üdvözli, hogy az átszervezésnek 2018 végéig le kell bonyolódnia; felszólítja a ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az átszervezés végrehajtásáról;

18.

megjegyzi, hogy az elmúlt években két bírósági eljárás indult az ügynökség ellen a szabálytalan módon történő munkaerő-felvétellel kapcsolatos határozatokra vonatkozó állítások kapcsán; tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Törvényszéke mindkét ügyet elutasította, és elrendelte, hogy a felperesek fizessék meg a költségeket; tudomásul veszi a sajtóban a Közszolgálati Törvényszék egy korábbi készenléti ideiglenes bírája tanácsadási szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatban megjelent, összeférhetetlenségre utaló állításokat; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az esetleges összeférhetetlenségi kockázatok mérséklése érdekében tett intézkedésekről;

Belsőkontroll-rendszerek

19.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett az ügynökségnél az irányítás és az etika tekintetében, és hogy a Bizottság nevében elvégezték az ügynökség 2013–2017 közötti teljesítményének külső értékelését; elismeri, hogy az ügynökség cselekvési terveket dolgozott ki a fejlesztésre szoruló bármely terület kezelésére;

20.

üdvözli a Számvevőszék 2016-os, az engedélyezésre jogosult tisztviselők hivatalos megbízási vagy közvetett megbízási folyamatának javítására vonatkozó ajánlásának lezárását;

Egyéb megjegyzések

21.

tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; kiemeli azonban, hogy az ügynökség nem hozott további konkrét intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából;

22.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254 (lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/304

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1526 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0070/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0136/2019),

jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 169. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 169. o.

(5) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 173. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/305

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1527 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0085/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 76. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0153/2019),

mentesítést ad az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 173. o.

(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(1) HL C 108., 2018.3.22., 112. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/307

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1528 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0153/2019),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 280 560 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest 20,54 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés az ügynökség 2017-es megbízatásának jelentős bővüléséhez kapcsolódott, válaszul az Uniót sújtó migrációs válságra; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 97,63 %-os volt, ami 2016-hoz képest 0,27 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; aggodalommal állapítja meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya alacsony (66,42 %-os) volt, ami 2016-hoz képest 0,35 %-os enyhe növekedést jelent;

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ügynökség 2017. évi eredeti költségvetésében szerepelt egy 8 800 000 EUR-s kötelező műveleti tartalék is gyors határvédelmi intervenciók és visszatérési intervenciók finanszírozására; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 3 800 000 EUR-t csoportosított át a tartalékból az operatív költségvetésbe az egyéb tevékenységek finanszírozására; aggodalommal jegyzi meg, hogy e két átcsoportosítás egyike sincs összhangban az ügynökség pénzügyi szabályzatával; tudomásul veszi az ügynökség válaszából, hogy álláspontja szerint a jogalkotónak kell tisztáznia a tartalékból történő átcsoportosítások végrehajtását; felhívja az ügynökséget, hogy a jövőben kerülje el az ilyen nem megfelelő fellépéseket, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak, hogy milyen pontosítást tart szükségesnek az ügynökség;

Átvitelek törlése

sajnálatát fejezi ki a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlésének 11 125 174 EUR-t elérő magas szinte miatt, amely az átvitt teljes összeghez képest 2016-hoz hasonló – 14,96 %-os – arányt képvisel; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az átvitt előirányzatok teljes mértékű felhasználásának biztosítását célzó intézkedésekről, hogy ne kerüljön sor az előző évekhez hasonlatos jelentős forrás-visszavonásokra;

Teljesítmény

elégedettséggel jegyzi meg, hogy az ügynökség különböző fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2019-ben e mutatók felülvizsgálatára készül; felkéri az ügynökséget, hogy a költségvetési gazdálkodás javítása érdekében fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat, különösen figyelembe véve megbízatásának kibővítését és a folyamatosan növekvő költségvetést, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben elért eredményekről; aggodalmának ad hangot a költségvetés azon részével kapcsolatban, amelyet az ügynökség nem tudott felhasználni;

emlékeztet arra, hogy a migráció és a menekültügy 2015. évi uniós helyzetére válaszul 2016-ban jelentősen kiszélesítették az ügynökség megbízatását annak érdekében, hogy az ügynökség jobban tudja kezelni az EU külső határain felmerülő igényeket és kihívásokat; hangsúlyozza, hogy 2017-ben még folyamatban volt a rendszereknek és eljárásoknak az ügynökség új megbízatása szerinti kiigazítása, amelyet 2016-ban módosítottak az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2);

sajnálja, hogy az ügynökség operatív programjainak többsége nem rendelkezik mennyiségi célokkal, a közös műveletek pedig konkrét célértékekkel; aggodalommal állapítja meg, hogy ez – az együttműködő országok általi elégtelen dokumentációval együtt – hosszú távon akadályozhatja a közös műveletek hatékonyságának utólagos értékelését; felhívja az ügynökséget, hogy tűzzön ki releváns stratégiai célokat támogatási tevékenységeihez és hozzon létre hatékony eredményorientált monitoring- és jelentési rendszereket releváns és mérhető fő teljesítménymutatókkal;

megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2017. júniusban jóváhagyta az ügynökség struktúráinak átszervezését, amely hatással volt az erőforrások elosztására; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen új szervezeti struktúráról;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy valamennyi tagállam és schengeni társult ország legalább egy közös műveletben részt vett, és hogy 26 – 2016-hoz képes kettővel több – tagállam szervezőként vagy résztvevőként részt vállalt az ügynökség által koordinált és társfinanszírozott visszatérési műveletekben;

üdvözli, hogy az ügynökség előmozdítja az ügynökségek közötti együttműködést, különösen a partvédelmi feladatok ellátása terén, de a vámügyi és bűnüldözési együttműködés terén is, annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a többcélú műveletek nyújtotta előnyöket, amelyek az integrált határigazgatás fontos elemei;

10.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség együttműködik más ügynökségekkel, többek között a munkaerő-felvétel, az ingatlanprojektek és biztonsági tanácsadók tekintetében, valamint az ügynökség a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével, az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal közös székházban működik a regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoportok keretében Olaszországban és Görögországban;

11.

sürgeti az ügynökséget, hogy dolgozzon ki átfogó üzletmenet-folytonossági tervet

Személyzeti politika

12.

sajnálatosnak tartja, hogy 2017. december 31-én a létszámtervben szereplő álláshelyek betöltöttsége csak 74,43 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 352-ből (szemben a 2016. évi 275 engedélyezett álláshellyel) 262 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megjegyzi, hogy ezen felül 139 szerződéses alkalmazott és 113 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben;

13.

ismét aggodalommal veszi tudomásul a nemek közötti egyensúly eltolódását az ügynökség igazgatótanácsában; emlékeztet arra, hogy a tagállamok feladata az igazgatótanácsi tagok kinevezése; felhívja a tagállamokat a nemek közötti egyenlőség biztosítására, amikor tagot jelölnek az ügynökség igazgatótanácsába; felhívja az ügynökséget, hogy proaktív módon emlékeztesse a tagállamokat a nemek közötti egyensúly fontosságára; rámutat arra, hogy kívánatos lenne olyan intézkedéseket hozni, amelyek a személyzet összetételének földrajzi kiegyensúlyozását célozzák;

14.

megjegyzi, hogy 2017 volt az (EU) 2016/1624 rendelet elfogadását követő ötéves növekedési terv második éve, amely jelentős mértékben növelte az ügynökség költségvetésének és személyzetének erőforrásait; megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a megbízatás kibővítésének következményeként az ügynökség személyi állománya a 2016. évi 365-ről több mint a kétszeresére, 1 000 főre fog nőni 2020-ra; megjegyzi továbbá, hogy a tervezett személyiállomány-növekedés további irodaterületeket igényel; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a személyzet egyre növekvő létszáma jelentette kihívás kezelése érdekében tett intézkedésekről, valamint folyamatosan tájékoztassa az új székhely megépítésével kapcsolatos további lépésekről, beleértve a pénzügyi számításokat is;

15.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökségnek nehézséget okoz megfelelő profilú munkatársakat találni, gyakran az alacsony bérkorrekciós együttható mértéke (66,7 %) miatt; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a Bizottsággal a lehetséges enyhítő intézkedésekről folytatott megbeszélések eredményéről, valamint az új személyzet bevonása érdekében más lehetséges intézkedésekre irányuló terveiről, különös tekintettel az ügynökség kibővített mandátumára és a munkaerő-felvétel növelésére; felhívja az ügynökséget, hogy további késedelem nélkül nevezzen ki új alapjogi tisztviselőt annak biztosítása érdekében, hogy haladéktalanul foglalkozzanak az alapvető jogokat veszélyeztető kérdésekkel, és hogy a szervezeten belül folyamatosan erősítsék az alapjogi politikát;

16.

mélységesen sajnálja, hogy a Parlament ismételt felhívásai és az ügynökség személyi állományának jelentős bővítése ellenére az alapjogi tisztviselő még mindig nem rendelkezik megfelelő emberi erőforrásokkal, és ezért egyértelműen akadályozva van az (EU) 2016/1624 rendelet által ráruházott feladatok megfelelő elvégzésében; sürgeti az ügynökséget, hogy lássa el megfelelő forrásokkal és személyzettel alapjogi tisztviselőjét, különösen a panaszkezelési mechanizmus bevezetése és az ügynökség alapvető jogok ellenőrzésével és védelmének biztosításával kapcsolatos stratégiájának további fejlesztése és megvalósítása érdekében;

17.

18.

megjegyzi, hogy az ügynökség a zaklatási ügyek kezelésére szolgáló intézkedésként használja a Frontex operatív tevékenységeiben részt vevő valamennyi személyre vonatkozó magatartási kódexet és a bizalmas jelentéstételt;

19.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy 2017-ben az ügynökség folytatta a külső kiválasztási eljárásokkal kapcsolatos szabálytalan alkalmazotti felvételt, a személyzeti szabályzatban előírt maximális besorolási fokozatnál magasabb AST besorolású jelölteket nevezve ki; rámutat, hogy e tekintetben 2017-ben két felvételt szabálytalannak ítéltek meg (2016-ban 14-et); tudomásul veszi az ügynökség indokolását a felvételekkel kapcsolatban, és elismeri, hogy 2017. március óta az ügynökség nem nevezett ki AST4-nél magasabb besorolású külső jelölteket;

Közbeszerzés

20.

elismeri, hogy az ügynökség ugyanakkor 2017-ben teljes pénzügyi rendszerét felülvizsgálja az egyszerűsítés érdekében, így a támogatásokról szolgáltatási szerződésekre tér át, és bevezeti az átalányfinanszírozást; felhívja a ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az új rendszer végrehajtásáról;

21.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017 végéig az ügynökség még mindig nem vezette be az összes olyan, a Bizottság által indított eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét és -tárolást szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; megjegyzi, hogy az ügynökség egyes eljárások esetében bevezette az e-számlázást és az e-közbeszerzést, az e-benyújtást azonban nem; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

22.

tudomásul veszi az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; az ügynökség tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ügynökség elkészítette a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzat tervezetét, de a Bizottság tanácsára a bizottsági modellhatározatot fogja végrehajtani, amint azt az ügynökségek kézhez kapják; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e határozat végrehajtásáról, valamint további késedelem nélkül fogadja el a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikáját;

23.

emlékeztet, hogy az (EU) 2016/1624 rendeletben jelentősen módosították az ügynökség nyilvánosság felé való elszámoltathatóságának részeként a tájékoztatásról és kommunikációról szóló rendelkezéseket, amelyek értelmében az ügynökségnek átláthatóbbnak kell lennie a tevékenységeit illetően; sajnálja, hogy az ügynökség még mindig nem teljesíti ezen új szabályokat, és felhívja azok késedelem nélküli végrehajtására;

Belsőkontroll-rendszerek

24.

a Számvevőszék jelentéséből megállapítja, hogy az ügynökség készpénzállománya 2016 és 2017 között jelentős mértékben, 123 000 000 EUR-ról 167 000 000 EUR-ra emelkedett; megjegyzi, hogy 2017-ben az ügynökség nem végzett utólagos ellenőrzést a támogatási kiadások megtérítésére vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ügynökség szerint a megtérítés előtt végzett előzetes ellenőrzések javultak és mióta az előzetes ellenőrzések által lefedett tranzakciók száma elért egy bizonyos szintet, megfelelő bizonyossággal szolgálnak; rámutat azonban, hogy – amint arról a Számvevőszék 2014 óta következetesen beszámolt és 2017-ben is megerősített – az együttműködő országok által igényelt kiadások bizonylatai gyakran elégtelenek; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a szóban forgó kockázatok mérséklése érdekében tett intézkedésekről;

25.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség felülvizsgálta belső ellenőrzési keretét, és a korábbi megfelelésen alapuló megközelítést kockázatokon alapuló megközelítésre változtatta; tudomásul veszi, hogy a felülvizsgált belső ellenőrzési keretet 2017. novemberben elfogadták, és azt követően létrehozták a Frontex fejlesztési naplóját;

26.

tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy az ügynökség finanszírozta az izlandi parti őrségnek egy repülőgép görögországi bevetéséhez nyújtott támogatást, és hogy az Izland által igényelt kiadások visszatérítését megelőzően az ügynökség a bejelentett kiadások egyik kategóriája tekintetében bizonyítékként kérte a számlákat; sajnálja, hogy bár a számlákat nem nyújtották be, az ügynökség mintegy 440 000 EUR-t térített vissza, ami azt mutatja, hogy az előzetes ellenőrzés nem volt hatékony; tudomásul veszi az ügynökség azon megállapítását, hogy az óránkénti karbantartási költség becslése elegendő alapot nyújt a kiadások jóváhagyásához;

27.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség még mindig nem rendelkezik az igazgatótanács által jóváhagyott üzletmenet-folytonossági tervvel; felhívja az ügynökséget, hogy tegye meg egy ilyen terv elfogadásához szükséges intézkedéseket, és az elfogadásról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

28.

kéri az ügynökség igazgatótanácsát, hogy fogadjon el a szolgáltatási szintre vonatkozó egyértelmű megállapodásokat helyszíni katasztrófák esetén tevékenységei folyamatosságának biztosítása érdekében, valamint kapcsolódó informatikai helyreállítási célokat és a legnagyobb megengedhető adatvesztést a legkritikusabb rendszerei és alkalmazásai tekintetében; kéri az ügynökséget, hogy dolgozza ki a támogató terveket, gyakorolja azokat megfelelően és a vizsgálati eredményeket az igazgatótanács felelős módon hagyja jóvá;

Egyéb megjegyzések

29.

megjegyzi, hogy az ügynökség és a lengyel kormány közötti székhely-megállapodás 2017. november 1-jén lépett hatályba; megállapítja, hogy ez az ügynökség több folyamatára is kihat, amelyek jelentős következményekkel járnak a munkakörülményekre és az irányítási létesítményekre nézve; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a létrejött projektekről, különösen az új székházépület építéséről és egy varsói Európai Iskola létrehozásáról;

30.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/311

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1529 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0085/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0153/2019),

jóváhagyja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 173. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 173. o.

(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 98. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/312

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1530 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai GNSS Ügynökség (GSA) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0086/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0142/2019),

mentesítést ad az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 434., 2018.11.30., 98. o.

(5) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(1) HL C 84., 2017.3.17., 127. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/313

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1531 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0142/2019),

mivel a bevételi és kiadási mérlegkimutatás (1) szerint az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetéséhez nyújtott uniós hozzájárulás 28 467 648 EUR volt, ami 2016-hoz képest 2,13 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2016-os pénzügyi évvel megegyező 100 %-os volt; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,20 %-os volt, ami 2016-hoz képest 3,78 %-os emelkedést jelent;

megállapítja, hogy az ügynökség az alapköltségvetése mellett 2017-ben továbbra is nagy összegű átruházott költségvetést kezelt az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo hatáskör-átruházási megállapodás módosításainak aláírását követően; tudomásul veszi, hogy 2017-ben összesen 416 000 000 EUR összegű átruházott költségvetést kötöttek le és 638 000 000 EUR-t fizettek ki;

Átvitelek törlése

aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 270 961 EUR-t, ami 2016-hoz képest enyhe – 1,15 %-os – csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 5,30 %-ának felel meg;

Teljesítmény

üdvözli, hogy az ügynökség bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére és költségvetésének javítására;

megjegyzi, hogy a szolgáltatásnyújtásnak a Galileo szolgáltatás üzemeltetője részére történő átadása befejeződött, és hogy a Galileo első felhasználói közgyűlésére 2017-ben került sor Madridban;

üdvözli, hogy az ügynökség számviteli szolgáltatásait kiszervezte a Bizottsághoz, és hogy más ügynökségekkel megosztja az üzletmenetfolytonosság-menedzsmenttel és a belső ellenőrzési részleggel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását;

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Bizottság megbízásából 2017-ben félidős értékelés készült a Galileo és az EGNOS programról, valamint az ügynökség 2014 és 2016 közötti teljesítményéről; felszólítja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása 91,38 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 116-ból (szemben a 2016. évi 113 engedélyezett álláshellyel) 106 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak; megállapítja, hogy ezen felül 55 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2017-ben; megállapítja, hogy az ügynökség kibővített hatáskörének támogatása érdekében az alkalmazottak számának növelése felé vezető első lépésként új ideiglenes alkalmazottakat vettek fel azzal a céllal, hogy az ügynökség számára biztosítsák az előttük álló kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő erőforrásokat;

10.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mivel a 12 felső vezetői álláshelyből 10 álláshelyet férfiak töltenek be és 2 álláshelyet nők, az ügynökség felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; kéri, hogy az ügynökség hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy felső vezetőségében jobb legyen a nemek közötti egyensúly;

11.

üdvözli a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; megérti az ügynökség fordítási költségekkel kapcsolatos aggályait; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség új munkahelyi kiküldetési eszközöket vezetett be, széles körben hirdet a közösségi médiában, és javítja a foglalkoztatási lehetőségek weboldalát;

Közbeszerzés

12.

tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség 2016. december 15-én1 500 000 000 EUR értékű keretszerződést írt alá a Galileo műholdas rendszer 2017 és 2027 közötti hasznosítására; továbbá tudomásul veszi, hogy a szerződést közbeszerzési eljárás útján ítélték oda; rámutat arra, hogy az egyik érintett ajánlattevő jogi eljárást indított, kifogásolva a közbeszerzési eljárás eredményét; tudomásul veszi, hogy a keretszerződés odaítélésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás, valamint az összes kapcsolódó egyedi szerződés és jövőbeni kifizetés jogszerűségéről és szabályszerűségéről a Bíróság ítélete fog dönteni; rámutat, hogy az ügynökség a 2017. évi pénzügyi kimutatásokban közzétette az erről szóló információkat és azokhoz magyarázatot is fűzött, hozzátéve, hogy 2017-ben a keretszerződés értelmében 49 000 000 EUR kifizetésére került sor (ez az összeg a 2017. évi – a hatáskör-átruházási megállapodások értelmében kapott összegeket is tartalmazó – költségvetés 7 %-ának felel meg); felhívja az ügynökséget, hogy készüljön fel minden lehetséges pénzügyi vagy működési kockázat mérséklésére, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a folyamat fejleményeiről;

13.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított eszközöket, hogy egységes megoldást vezessen be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megállapítja, hogy az ügynökség jelenleg tesz lépéseket az „e-benyújtás” modul használatához; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

megállapítja, hogy egy korábbi bizottsági tisztviselő az Active Senior Initiative (aktív idősek kezdeményezés) keretében tanácsadói szerepet tölt be anélkül, hogy az ügynökségtől bérezést kapna;

15.

megállapítja, hogy az ügynökség szerint az érdekeltségi nyilatkozatokat és a felső vezetés rövid életrajzait is közzétette honlapján; sajnálja azonban, hogy az igazgatótanácsi tagok önéletrajzait nem teszik közzé; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett lépésekről;

16.

megállapítja, hogy az ügynökség 2018. júniusban elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső politikát, miután megkapta a Bizottság jóváhagyását;

Egyéb megjegyzések

17.

megállapítja, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntését követően a Galileo számára fontos döntés született a másodlagos Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) Swanwickból Madridba történő áthelyezéséről, és hogy ezzel egyidejűleg az ügynökség szorosan együttműködött a francia hatóságokkal a Saint-Germain-en-Laye-ben a fő GSMC korszerűsítése és jövőbeli bővítése tekintetében;

18.

üdvözli az ügynökség elkötelezettségét és együttműködését a Bizottsággal az olyan negatív operatív vagy pénzügyi hatások minimalizálása érdekében, amelyek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntéséből fakadhatnak; megállapítja, hogy 2017-ben az ügynökség létrehozta az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntése által érintett szerződések és támogatások jegyzékét a lehetséges következmények elemzésével, és jelenleg enyhítő intézkedésekről tárgyal az érintett szerződő felekkel; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a tárgyalások és az elvégzett elemzés eredményéről;

19.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0254. Lásd e Hivatalos Lap 361. oldalát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/316

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1532 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0086/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0142/2019),

jóváhagyja az Európai GNSS Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 434., 2018.11.30., 98. o.

(2) HL C 434., 2018.11.30., 98. o.

(5) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/317

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1533 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0103/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 71. cikkére,

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2019),

mentesítést ad a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/318

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1534 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2019),

mivel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: közös vállalkozás) az 560/2014/EU tanácsi rendelet köz- és magánszféra közötti partnerségként hozta létre 10 éves időtartamra azzal a céllal, hogy összehozza az összes érdekelt felet és hozzájáruljon ahhoz, hogy az Unió kulcsszereplővé váljon a fejlett bioalapú termékek és bioüzemanyagok kutatása, demonstrálása és piaci alkalmazása terén;

mivel a közös vállalkozás irányító testülete 2014. október 14-i határozatával elfogadott pénzügyi szabályzatának 38. és 43. cikke értelmében a közös vállalkozásnak saját éves beszámolót kell készítenie és elfogadnia, és a beszámoló elkészítése az irányító testülete által kinevezett számvitelért felelős tisztviselő kötelessége;

C.	mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a bioalapú iparágak konzorciuma (BIC) által képviselt ágazati partnerek;

Általános megjegyzések

megjegyzi, hogy az Európai Unió a közös vállalkozás tevékenységeihez legfeljebb 975 000 000 EUR-val járul hozzá a Horizont 2020 program költségvetéséből; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás ágazati tagjainak legalább 2 730 000 000 EUR forrást kell biztosítaniuk a közös vállalkozás működésének időszaka alatt, beleértve a közös vállalkozás operatív tevékenységeihez nyújtandó legalább 975 000 000 EUR természetbeni és pénzbeli hozzájárulást, valamint a közös vállalkozás munkatervén kívüli kiegészítő tevékenységek végrehajtásához történő, legalább 1 755 000 000 EUR természetbeni hozzájárulást;

megjegyzi, hogy 2017 végén a 2017. évi pályázati felhívás kapcsán kiválasztott 82 javaslatból 17 volt a támogatási megállapodás előkészítésének szakaszában; megjegyzi továbbá, hogy 2017 elejére a közös vállalkozás programja összesen 82 folyamatban lévő projektet fog tartalmazni, 30 ország összesen 932 résztvevőjével, melyek támogatási összértéke 414 000 000 EUR lesz;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás célkitűzései nem kezelhetők hagyományos uniós eszközökkel; megállapítja, hogy a közös vállalkozás strukturáló hatással járt, összehozva az ágazatokat és szereplőket új értékláncok kiépítése érdekében, és a bioalapú iparágaknak szóló innovációk fejlesztésére irányuló, egyre nagyobb beruházásokat mozgósított;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból hűen és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2017. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

nyugtázza, hogy a közös vállalkozás éves beszámolója szerint a végleges 2017. évi költségvetés készen áll a végrehajtásra és 92 900 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 91 600 000 EUR kifizetési előirányzatot tartalmaz, melyek végrehajtási aránya 97 %, illetve 95 % volt;

megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatokat elsősorban a 2016-os pályázati felhívások nyomán kötött támogatási szerződések előfinanszírozására használták fel;

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 költségvetéséből a közös vállalkozás számára előirányzott 1 186 750 000 EUR-ból – beleértve 975 000 000 EUR operatív és igazgatási költséget és az ágazati tagok hozzájárulását az igazgatási költségekhez (29 250 000 EUR) és az operatív költségekhez (182 500 000 EUR) – a közös vállalkozás 2017 végéig 509 800 000 EUR összegre (42,96 %) vállalt kötelezettséget és 172 200 000 EUR összegű (az előirányzott források 14,51 %-ának megfelelő) kifizetést teljesített az első ütemhez tartozó projektek végrehajtása kapcsán;

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás operatív tevékenységeire és igazgatási költségeire befizetendő, 975 000 000 EUR összegű hozzájárulásból az ágazati tagok csak 26 000 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulást jelentettek az operatív tevékenységekhez, a közös vállalkozás igazgatási költségei tekintetében pedig az irányító testület 5 800 000 EUR összegű tagi pénzbeli hozzájárulást validált; felszólítja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a teljesített természetbeni hozzájárulásokról és kifizetésekről;

sajnálja, hogy az ágazat tagjai által a közös vállalkozás operatív költségeihez nyújtandó, legalább 182 500 000 EUR pénzbeli hozzájárulás összegéből 2017 végéig csak 800 000 EUR-t fizettek ki, aminek következtében a Bizottság felfüggesztett 50 000 000 EUR összeget a pénzbeli hozzájárulásából; megállapítja, hogy jelentős annak a kockázata, hogy a közös vállalkozás programjának végéig nem érik el a minimális összeget; tudomásul veszi, hogy a Bizottság a közös vállalkozásnak nyújtott uniós hozzájárulást 140 000 000 EUR-val csökkentette, amelynek továbbra is lehetővé kellene tennie a következetes 2020. évi felhívást a közös vállalkozás 2024. évi stratégiai célkitűzéseinek elérése érdekében; üdvözli, hogy 2018. januárban elfogadták az 560/2014/EU módosított rendeletet, amely lehetővé teszi a magánszektor számára a programszint feletti, projektszintű pénzügyi hozzájárulást; hangsúlyozza, hogy a természetbeni hozzájárulások terén pozitív tendencia figyelhető meg az operatív tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások terén, amelyek várhatóan 61 %-kal emelkednek a 2018. évi pályázati felhívásban (a becsült 45 000 000 EUR helyett 72 500 000 EUR);

Teljesítmény

10.

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás rendelkezésre álló konkrét fő teljesítménymutatóit megfelelőnek találták; üdvözli, hogy 2017-ben a 8 fő teljesítménymutató célértékei közül 7-et túlléptek;

11.

megjegyzi, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási és működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal;

12.

aggodalommal veszi tudomásul a tőkeáttételi hatás 2017. év végi 2,077-es értékét, ami az elvártnál alacsonyabb; felszólítja a közös vállalkozást, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy teljesítse a 2,80-os tőkeáttételi célt a 2014–2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan;

13.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás pályázati felhívásai teljes mértékben nyitva állnak minden érdekelt fél részvétele előtt; üdvözli, hogy a közös vállalkozás a saját rendezvényein, ülésein és weboldalán keresztül nagy erőfeszítéseket tesz célkitűzéseinek és eredményeinek, valamint az uniós érdekelt feleknek szóló felhívásainak ismertetése terén;

14.

tudomásul veszi, hogy a szakértők megerősítik, hogy a közös vállalkozás megfelelő szintre emelte a legkiválóbb uniós szereplők részvételét a kiválasztott értékláncok területein;

15.

üdvözli, hogy minden ajánlattételi felhívást a vonatkozó munkatervek alapján tettek közzé és zártak le, valamint hogy a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő és a kifizetéshez szükséges idő tekintetében elért eredmények jóval a kitűzött célok alatt maradtak;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

16.

megjegyzi, hogy 2017 végére a közös vállalkozás személyzete majdnem teljes volt, a személyzeti létszámtervben a közös vállalkozás számára kiosztott összesen 22 álláshelyből 20 volt betöltve; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017-ben 2 ideiglenes alkalmazottat és 2 szerződéses alkalmazottat vett fel; megjegyzi továbbá, hogy a további munkateher kezelése érdekében a Bizottság engedélyezte, hogy a közös vállalkozás a létszámterven belül egy pozíciót kettéválasszon egy alacsonyabb besorolási fokozattal rendelkező ideiglenes alkalmazotti állásra és egy további szerződéses alkalmazotti állásra; tudomásul veszi, hogy ez az intézkedés még mindig az irányító testület jóváhagyására vár;

Belső ellenőrzés

17.

megjegyzi, hogy 2017 novemberében a Belső Ellenőrzési Szolgálat elvégezte „A belsőkontroll-standardok (ICS) végrehajtásának korlátozott mértékű felülvizsgálata a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásban” című ellenőrzéshez kapcsolódó helyszíni vizsgálatokat; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményéről;

18.

megjegyzi, hogy a programiroda önértékelést végzett belsőkontroll-standardjaival kapcsolatban annak érdekében, hogy értékelje a belsőkontroll-standardok végrehajtásának jelenlegi szintjét, és megvizsgálja azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet belső ellenőrzési keretét magasabb érettségi fokra lehessen léptetni; megjegyzi, hogy a következtetés szerint a közös vállalkozás megfelelő érettségi szinttel rendelkezik a belsőkontroll-standardok végrehajtása tekintetében, és az ezekre vonatkozó cselekvési tervet frissítették;

19.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék jelentéséből, hogy még mindig vannak olyan belsőkontroll-standardok, amelyek végrehajtásra várnak, mint például a 8. (Folyamatok és eljárások), a 10. (Üzletmenet-folytonosság) és a 11. belsőkontroll-standard (Dokumentumkezelés);

20.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben a közös vállalkozás – a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálatával (CAS) közösen – első alkalommal megkezdte egy, a Horizont 2020 program időközi kifizetési kérelmeiből álló véletlenszerű kockázatalapú minta utólagos ellenőrzését; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményéről;

21.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a fennmaradó hibaarány a Horizont 2020 keretprogram esetében nem éri el a lényegességi küszöböt, 1,44 %-ot tesz ki;

22.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti tevékenységeinek Bizottság általi időközi értékelését elvégezték, cselekvési tervet készítettek a felvetett ajánlások kezelésére, ilyenek például az új értékláncok előmozdítása új szereplők bevonásával, további nemzeti és regionális biogazdasági stratégiák ösztönzése a tagállamokban, a Bizottsággal való jobb koordináció a kettős finanszírozás elkerülése érdekében, a lehető legmagasabb szintre emelve az ágazat lehetséges pénzügyi és természetbeni hozzájárulásait stb.; megjegyzi, hogy számos intézkedést már végrehajtottak;

Jogi keret

23.

nagyra értékeli, hogy 2017-ben az emberierőforrás-gazdálkodási osztály tovább erősítette a jogi keretet, különös figyelmet fordítva a közös vállalkozásra vonatkozó bizottsági végrehajtási szabályok alkalmazására; e tekintetben üdvözli, hogy az irányító testület 2017-ben hét új végrehajtási szabályt fogadott el;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

24.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás hat másik közös vállalkozással együtt közös kötelezettségvállalási felhívást tett közzé legfeljebb hét bizalmi személy kiválasztására, akik létrehozzák a bizalmi személyek hálózatát.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/321

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1535 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0103/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 71. cikkére,

—	tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2019),

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 18. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/322

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1536 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0102/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0095/2019),

mentesítést ad a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 18. o.

(4) HL L 193, 2018.7.30., 1. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14.,18. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/323

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1537 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0095/2019),

A.	mivel a közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését;

B.	mivel az 558/2014/EU rendelettel (1) létrehozott Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás (a „közös vállalkozás”) 2014. június 27-i hatállyal a Horizont 2020 keretprogram keretében a Tiszta Égbolt közös vállalkozás helyébe lépett;

C.	mivel a közös vállalkozás fő célkitűzései a repüléstechnika környezeti hatásának nagymértékű csökkentése és az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének javítása; mivel a közös vállalkozás időtartamát 2024. december 31-ig meghosszabbították;

D.	mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint az „integrált technológiademonstrációs rendszerek” (ITD), az innovatív légijármű-fejlesztési platformok (IADP) és a transzverzális területek vezetői és az egyes ITD-k társult tagjai;

E.	mivel a közös vállalkozás tevékenységeinek második szakaszához az Unió legfeljebb 1 755 000 000 EUR-val járul hozzá, amelyet a Horizont 2020 költségvetéséből fizet;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a közös vállalkozás 2017. december 31-ével záruló évre vonatkozó, 2017. évi éves beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, a gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0102/2019), a nettó eszközállomány tárgyévi változásait, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően;

tudomásul veszi, hogy a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásról készített jelentésében („számvevőszéki jelentés”) a Számvevőszék jelezte, hogy az éves beszámoló alapjául szolgáló ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2017. évi végleges költségvetése 313 429 392 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 243 503 223 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott;

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,6 %-os (2016-ban 97,5 %), a kifizetési előirányzatoké pedig 98,5 %-os volt (2016-ban 87,9 %);

A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram keretében

megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram keretében finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt, összesen 817 200 000 EUR-ból (beleértve az Uniótól származó 800 000 000 EUR pénzbeli hozzájárulást, a magánszektorbeli tagok által az igazgatási költségekhez nyújtott 14 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulást, valamint a hetedik keretprogram előfinanszírozott forrásai után kapott 2 300 000 EUR kamatot) a közös vállalkozásnak 2017 végéig 815 200 000 EUR összegű kötelezettségvállalása (99,75 %) és 815 100 000 EUR összegű kifizetése (99,74 %) volt; megjegyzi, hogy az Unió 800 000 000 EUR összegű pénzbeli hozzájárulást nyújtott; üdvözli, hogy a Tiszta Égbolt az első olyan európai közös vállalkozás, amely sikeresen lezárta a hetedik keretprogramot;

tudomásul veszi, hogy 2017 végéig az igazgatótanács 594 100 000 EUR összegben validált egyéb tagoktól érkezett természetbeni hozzájárulást, valamint hogy más tagok igazgatási költségekhez nyújtott pénzbeli hozzájárulása 14 900 000 EUR volt;

A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében

megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretében finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt 1 794 000 000 EUR-ból (beleértve az Uniótól származó 1 755 000 000 EUR pénzbeli hozzájárulást és a magánszektorbeli tagok által nyújtott 39 000 000 EUR pénzbeli hozzájárulást) a közös vállalkozás 1 009 600 000 EUR értékben vállalt kötelezettséget, és 493 000 000 EUR-t fizetett ki;

megállapítja, hogy 2017 végéig az igazgatótanács 54 000 000 EUR összegben validált természetbeni hozzájárulást, és további 211 600 000 EUR összegről számoltak be; megjegyzi továbbá, hogy az igazgatási költségekhez az ágazati tagok 9 500 000 EUR készpénzzel járultak hozzá;

Pályázati felhívások

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017-ben két pályázati felhívást indított, az összesen beérkező 265 ajánlatból 263 támogatható volt, és 73 ajánlatot választott ki finanszírozásra;

10.

örömmel veszi tudomásul a Tiszta Égbolt program sikeres lezárását, amelynek keretében 2017-ben összesen 28 jelentős (földi és légi tesztelésű) demonstrációs rendszer készült el, és kiválasztotta az összes kiemelt partnerét, és megvalósította a program partnereinek hozzáadását, 497-re emelve ezzel a résztvevők teljes számát;

11.

megelégedéssel jegyzi meg, hogy a kiemelt partnerekre vonatkozó végleges pályázati felhívással a program 245 magánszektorbeli tagra bővült (köztük azok részt vevő leányvállalataival), amelyek közül 192-t a kiemelt partnerekre vonatkozó pályázati felhívásokon keresztül választottak ki;

Teljesítmény

12.

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; sajnálja, hogy a projektek jellege miatt még nem áll rendelkezésre a fő teljesítménymutatók harmadik csoportja; tudomásul veszi, hogy a szakértők további nyomon követési tevékenységet és elemzést tesznek szükségessé, egyértelmű különbséget téve az egyes évek végén ténylegesen elért fő teljesítménymutatók és a tervezett fő teljesítménymutatók között;

13.

14.

üdvözli a 2016. évi tőkeáttételi hatás 1,55-ös időközi értékét, ami az egész 2014–2020-as időszak során meghaladja a megcélzott tőkeáttételi hatást;

15.

üdvözli, hogy minden ajánlattételi felhívást a vonatkozó munkatervek alapján tettek közzé és zártak le, valamint hogy a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő és a kifizetési idő tekintetében elért eredmények jóval a kitűzött célok alatt maradtak;

Kulcsfontosságú kontrollok és felügyeleti rendszerek

16.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat, a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetéseinek, valamint a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek kedvezményezettjeinél utólagos ellenőrzéseket vezetett be, míg a Bizottság az utólagos ellenőrzésekért felel;

17.

megjegyzi, hogy az utólagos ellenőrzésekre nézve a közös vállalkozás jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány a hetedik keretprogram projektjei esetében 1,40 %, a Horizont 2020 projektek esetében pedig 1,6 % volt, amely a lényegességi szint alatt van;

Csalás elleni stratégia

18.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017-ben úgy döntött, hogy a kettős finanszírozás megelőzésére és felderítésére irányuló intézkedésekre összpontosít, ami egy célzott személyzeti felmérést követő, csalás elleni kockázatértékelés eredménye;

Belső ellenőrzés

19.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak a közös vállalkozás 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozó záróértékelése, valamint a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakot lefedő félidős értékelése megtörtént, az igazgatótanács elfogadta a cselekvési tervet, amelynek keretében már több intézkedést is kezdeményeztek;

20.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat véglegesített egy a közös tevékenységek teljesítménymenedzsmentjére vonatkozó ellenőrzést; megjegyzi, hogy az ellenőrzés két „nagyon fontos” kérdést azonosított a stratégiai célkitűzések megvalósításának és a közös vállalkozás tevékenységei hatásának mérése terén; sajnálattal állapítja meg, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat nem adott ki belső ellenőrzési jelentést a 2017. évre vonatkozóan az előző évi ellenőrzésekből és kockázatértékelésekből eredő elfogadott fellépések végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

21.

üdvözli a nemzeti és regionális programok és a közös vállalkozás közötti szinergiákkal foglalkozó munkacsoport létrehozását 2017-ben azzal a céllal, hogy feltárja az együttműködési területeket, és hozzájáruljon a közös vállalkozás cselekvési tervéhez és az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiákkal kapcsolatos tevékenységekhez, valamint a tagállamokkal és a régiókkal folytatott együttműködéshez.

22.

üdvözli a közös vállalkozás digitális stratégiájának 2017. évi megerősítését a weboldalán és a közösségimédia-csatornáin, valamint más tevékenységeket, amelyek a Tiszta Égbolt 2 program ismertségének megerősítéséhez vezetnek, és üdvözli továbbá az érdekelt felekkel való szorosabb együttműködést;

Humánerőforrás

23.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017. december 31-én 39 főt foglalkoztatott; megjegyzi, hogy 2017-ben a közös vállalkozás 2 álláshely betöltésére indított felvételi eljárást.

(1) A Tanács 558/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 77. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/326

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1538 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	a Számvevőszéknek a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0102/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0095/2019),

jóváhagyja a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 18. o.

(4) HL L 193, 2018.7.30., 1. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/327

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1539 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0107/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0102/2019),

mentesítést ad az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

(1) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/328

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1540 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0102/2019),

mivel az ECSEL Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés közös vállalkozása (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014. június 7-én jött létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkében értelmében vett közös vállalkozásként azzal a céllal, hogy 2024. december 31-ig megvalósuljon a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek (ECSEL) közös technológiai kezdeményezés;

B.	mivel a közös vállalkozás 2014 júniusában az 561/2014/EU tanácsi rendelettel (1) jött létre abból a célból, hogy az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozások helyébe lépjen és jogutódjuk legyen;

mivel a közös vállalkozás külön háromoldalú megközelítésen alapszik, és a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és az önkéntes alapon a Horizont 2020 programhoz társult országok (a továbbiakban: részt vevő államok), valamint az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatában működő uniós társaságokat és más szervezeteket képviselő magánszektorbeli tagegyesületek (a továbbiakban: magánszektorbeli tagok); mivel a közös vállalkozásnak nyitva kell állnia új tagok előtt;

D.	mivel a közös vállalkozás elsődleges célja annak elősegítése, hogy az Unió elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó ágazata megerősödjön és globálisan versenyképessé váljon, a magánberuházások vonzása érdekében a tagállamok összehangolt stratégiáira építve;

E.	mivel a Horizont 2020 teljes időszakában a közös vállalkozáshoz való hozzájárulás az Unió részéről 1 184 874 000 EUR, a részt vevő államoktól 1 170 000 000 EUR és a magánszektorbeli tagoktól 1 657 500 000 EUR;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a közös vállalkozás éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból hűen és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2017. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 183 900 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatból és 290 100 000 EUR összegű kifizetési előirányzatból állt; megjegyzi ezenkívül, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 98 %-os, illetve 83 %-os volt;

elismeri, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki az elszámolások alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amelyek a közös vállalkozás jogelődjeitől, az Artemis és az ENIAC közös vállalkozásoktól átvett projektek eredményei; felkéri a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül azt a módszertant, amely újból és újból korlátozott véleményeket eredményez e visszatérő kérdés miatt, amelyet a hetedik keretprogram projektjeinek lezárultáig nem lehet megoldani;

tudomásul veszi a közös vállalkozás költségvetési és számviteli modelljének háromoldalú jellegéből fakadó összetettségét; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás üdvözölné a számvitel és a könyvvizsgálat további egyszerűsítését és észszerűsítését;

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 költségvetéséből a közös vállalkozás számára előirányzott 1 204 700 000 EUR-ból, amely tartalmazza az ágazati tagoknak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez való 19 700 000 EUR-s pénzbeli hozzájárulását, a közös vállalkozás 2017 végéig 455 000 000 EUR összegre vállalt kötelezettséget és 314 000 000 EUR összegű (az előirányzott források 31,81 %-ának megfelelő) kifizetést teljesített, amelyek legnagyobb része a Horizont 2020 első üteméhez tartozó projektek részére teljesített előfinanszírozási kifizetés volt;

megjegyzi, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás tevékenységeire befizetendő, 1 657 500 000 EUR összegű hozzájárulásokból 2017 végéig a közös vállalkozás becslése szerint a tagok 421 000 000 EUR természetbeni hozzájárulást teljesítettek, míg az uniós pénzbeli hozzájárulás 377 000 000 EUR volt;

Teljesítmény

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; megjegyzi, hogy a fő teljesítménymutatók harmadik csomagjának céljai közül a legtöbb már teljesült;

megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal;

10.

üdvözli a 2017. évi tőkeáttételi hatás 3,0-ás értékét, amely meghaladja az egész 2014–2020-as időszakra megcélzott tőkeáttételi hatást;

11.

elégedetten veszi tudomásul, hogy azzal, hogy az összes ajánlattételi felhívást nyilvánosságra hozta, a közös vállalkozás jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy átlátható legyen;

12.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás a szakterületén egész Európában erős helyzetben van, és képes arra, hogy létrehozza a megfelelő érdekelt felek összekapcsolt rendszerét; tudomásul veszi, hogy a szakértők megerősítik, hogy a közös vállalkozás a legkiválóbb európai szereplőket foglalkoztatja a félvezetők és rendszerek területén; felhívja az ECSEL-t, hogy több kkv-t vonjon be;

13.

Közbeszerzés

14.

sajnálattal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentős hiányosságokat tárt fel az igazgatási szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárások irányítása terén; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszából, hogy a költségvetéssel, a közbeszerzéssel és a szerződésekkel foglalkozó asszisztenst jelöltek ki e probléma kezelésére;

Belső kontrollrendszerek

15.

üdvözli, hogy az ECSEL közös vállalkozás lépéseket tett a nemzeti finanszírozó hatóságok által végrehajtott utólagos ellenőrzések értékelésére és írásos nyilatkozatokat szerzett be a nemzeti finanszírozó hatóságoktól, amelyben azok kijelentik, hogy nemzeti eljárásaik észszerű bizonyosságot nyújtottak a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

16.

elégedetten állapítja meg, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok által alkalmazott módszerek és eljárások eltéréseivel kapcsolatos kérdések a Horizont 2020 programhoz tartozó projektek végrehajtása szempontjából már nem lényegesek, mivel ezek utólagos ellenőrzéseit vagy a közös vállalkozás vagy a Bizottság végzi el; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 program közös utólagos ellenőrzési tervének rendelkezéseivel összhangban a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódóan mostanáig már 17 utólagos ellenőrzést hajtottak végre;

17.

sajnálattal állapítja meg, hogy a közös vállalkozás ezenfelül 2017-ben esetenként nem dokumentálta megfelelően kivétel-nyilvántartásában a kontrollok vezetőség általi figyelmen kívül hagyásával járó eseteket, illetve a bevett folyamatoktól és eljárásoktól való eltéréseket; a közös vállalkozás válaszai alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás intézkedéseket hozott e kérdés kezelésére, például elrendelte a 8. belső ellenőrzési standard felülvizsgálatát, megjegyzi, hogy a közös vállalkozás rendelkezik a kivételek nyilvántartásával, valamint, hogy 2018-ban a személyzet képzésben részesült;

18.

megjegyzi, hogy a Bizottság elvégezte az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozás 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó záró értékelését, valamint a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakra kiterjedő félidős értékelését; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás cselekvési tervet készített és fogadott el ezen értékelések ajánlásainak kezelésére, és egyes intézkedéseket már meg is kezdett;

Belső ellenőrzés

19.

megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata teljesítményirányítási ellenőrzést végzett, és kérte, hogy a közös vállalkozás dolgozzon ki cselekvési tervet az említett jelentésben foglalt ajánlások kezelésére (2); megjegyzi, hogy a közös vállalkozás irányító testülete 2018. áprilisban cselekvési tervet fogadott el;

Humánerőforrás-gazdálkodás

20.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017. december 31-én 29 főt foglalkoztatott, ugyanannyit, mint az azt megelőző évben; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás betöltött egy kommunikációs álláshelyet és meghirdetett két álláshelyet, egyet a belső ellenőrzés és az ellenőrzés-irányítás, egy másikat pedig az igazgatási és pénzügyi vezetés területén, továbbá egy kirendelt nemzeti szakértői álláshelyet is;

21.

üdvözli, hogy a szervezet felépítésének a prioritásokhoz és a szakértelem iránti igényekhez való igazítása érdekében a közös vállalkozás szervezeti felépítését 2017. június 1-jén frissítették.

(2) Éves tevékenységi jelentés, 51. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/331

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1541 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0107/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0102/2019),

jóváhagyja az ECSEL közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 48. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/332

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1542 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0105/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 71. cikkére,

—	tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2019),

jóváhagyja a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 50. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 48. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/333

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1543 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2019),

mivel az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: FCH) 2008 májusában hozta létre az 521/2008/EK tanácsi rendelet (1) a köz- és magánszféra közötti partnerségként a 2017. december 31-ével lezáruló időszakra, hogy a piaci alkalmazások fejlesztésére összpontosítson, és ezáltal elősegítse az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további ipari erőfeszítéseket; mivel az 521/2008/EK rendeletet az 559/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezte (2);

B.	mivel az 559/2014/EU rendelet 2014 májusában létrehozta a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozást (a továbbiakban: FCH2), amely átveszi az FCH helyét a 2024. december 31-ig tartó időszakra;

C.	mivel az FCH tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiával Foglalkozó Közös Technológiai Kezdeményezés Ipari Csoport és az N.ERGHY Kutatási Csoport;

mivel az FCH2 tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, a New Energy World Industry Grouping AISBL ipari csoport (a továbbiakban: ipari csoport), melyet 2016-ban átneveztek Hydrogen Europe-ra és a New European Research Grouping on Fuel Cells and Hydrogen AISBL kutatási csoport (a továbbiakban: kutatási csoport);

E.	mivel az Európai Unió az első szakaszban legfeljebb 470 000 000 EUR-val járul hozzá a hetedik keretprogramból az FCH2 tevékenységeinek végrehajtásához; mivel a többi tagnak legalább az uniós hozzájárulással egyenlő mértékű hozzájárulást kell biztosítania;

mivel az FCH2-ben a Horizont 2020 keretprogramból a maximális uniós hozzájárulás 665 000 000 EUR, és az ipari és a kutatási csoport tagjainak legalább 380 000 000 EUR forrást kell biztosítaniuk, többek között a Horizont 2020 keretprogram FCH2 által finanszírozott projektjeihez biztosított természetbeni hozzájárulások, a közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeihez nyújtandó legalább 285 000 000 EUR természetbeni hozzájárulás, valamint az igazgatási költségekhez történő pénzbeli hozzájárulás révén;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a Számvevőszék által az FCH2 2017. évi éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból hűen és pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az FCH2 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; megállapítja továbbá, hogy az FCH2 számviteli szabályai a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak;

megjegyzi, hogy az FCH2 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 127 800 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 198 600 000 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 71,95 %-kal nőttek, amelyeket főként a 2016. és 2017. évi pályázati felhívások előfinanszírozására használtak fel;

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok költségvetésének végrehajtása 96 %-os, illetve 89 %-os volt;

A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram keretében

megjegyzi, hogy az FCH tevékenységeire szánt 490 000 000 EUR-ból (beleértve az Uniótól származó 470 000 000 EUR pénzbeli hozzájárulást és az egyéb tagok 20 000 000 EUR-s igazgatási költségeit) 2017 végéig az FCH2 481 700 000 EUR összegű kötelezettségvállalást tett, és 418 500 000 EUR összegű kifizetést teljesített; rámutat, hogy a hetedik keretprogram folyamatban lévő projektjeire vonatkozó kifizetési terv szerint 2018-ban további 25 700 000 EUR-t, a következő években pedig 17 400 000 EUR-t fognak kifizetni, ami az előrejelzések szerint az FCH teljes költségvetésének 94,3 % át teszi ki;

megállapítja, hogy az ipari és a kutatási csoport tagjai által az FCH operatív tevékenységeire befizetendő, 470 000 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulásból az igazgatótanács 2017 végéig 396 200 000 EUR összegű hozzájárulást validált; rámutat, hogy 2017 végéig az operatív tevékenységekhez 55 800 000 EUR összegű kiegészítő természetbeni hozzájárulás nyújtását jelentették be az FCH2-nek, kiemeli, hogy emiatt 2017 végén az ipari csoport és a kutatási csoport tagjainak a közös vállalkozáshoz való teljes hozzájárulása 452 000 000 EUR volt, szemben a 405 800 000 EUR összegű uniós hozzájárulással;

A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 költségvetéséből származó 684 000 000 EUR-ból (beleértve az Uniótól származó 665 000 000 EUR pénzbeli hozzájárulást és az ágazati és kutatási tagok igazgatási költségekre szánt 19 000 000 EUR-s pénzbeli hozzájárulásait) az FCH2 407 200 000 EUR összegű (59,53 %) kötelezettségvállalást tett, és 223 300 000 EUR összegű kifizetést teljesített;

Egyéb kérdések

megjegyzi, hogy 2017 végéig az ipari és kutatási csoport tagjai az 1 300 000 EUR értékű operatív tevékenységekhez 25 100 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulás nyújtását jelentették be, amelyből az FCH2 igazgatótanácsa 600 000 EUR összeget validált;

tudomásul veszi, hogy az Uniótól származó pénzbeli hozzájárulás 2017 végén 234 300 000 EUR volt;

megállapítja, hogy a hetedik keretprogram esetében 2017 végéig az időközi és elsősorban végleges időszaki jelentések alapján 46 kifizetésre került sor összesen 27 100 000 EUR értékben; megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya (a kifizetési előirányzatok tekintetében) 73,8 % volt (szemben a 2016. évi 73,7 %-kal);

10.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 esetében a kifizetési előirányzatok tekintetében 40 előfinanszírozási kifizetésre került sor a 2016-os és 2017-es pályázati felhívás projektjeivel kapcsolatban, 8 kifizetésre tanulmányokkal és 2-re a közös kutatóközponttal kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy a költségvetés végrehajtási aránya (a kifizetések tekintetében) 93,3 %-os szintet ért el (szemben a 2016. évi 98 %-kal); megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében a költségvetés végrehajtása – az előző évi 78,6 %-hoz képest – elérte a 99,8 %-ot, mivel a 2017-es felhívás tartaléklistájáról két további projektet felvételéről született döntés;

11.

megjegyzi, hogy az FCH2 a 2018-ra vonatkozó negyedik kiegészítő cselekvési tervet, amely 250 160 000 EUR értékű hitelesíthető kiegészítő tevékenységeket is tartalmaz, 2017. decemberben fogadta el; megjegyzi, hogy az FCH2 olyan módszertant dolgozott ki, amely jelentős ellenőrzéseket ír elő a kiegészítő tevékenységek összegyűjtésére, jelentésére és tanúsítására vonatkozóan, és amely egy modell ellenőrzési programot és a független külső könyvvizsgálók tanúsításához szükséges audittanúsítványt is magában foglal;

Teljesítmény

12.

üdvözli az FCH2 irányító testülete által jóváhagyott, a többéves munkaprogram kiegészítésében foglalt, technikai és gazdasági jellegű fő teljesítménymutatók felülvizsgálatát; megállapítja, hogy a 2017. évi fő teljesítménymutatók nagy része teljesült, a folyamatban lévő projektek pedig jó úton haladnak afelé, hogy elérjék a 2017-re és az azt követő időszakra kitűzött célokat;

13.

megjegyzi, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási és működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami az FCH2 meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal;

14.

üdvözli a 2017. évi tőkeáttételi hatás 1,95-os értékét, ami az egész 2014–2020-es időszak során meghaladja a megcélzott tőkeáttételi hatást;

15.

tudomásul veszi, hogy a szakértők megállapították, hogy az FCH2 pályázati felhívásaiban számos világszínvonalú autógyártó, illetve vezető energiaipari vállalat és közműszolgáltató vesz részt, illetve a legfontosabb újítók is képviseltetve vannak; tudomásul veszi továbbá az ipar bevonását a program tervezésébe és végrehajtásába; megállapítja, hogy a szakértők azt javasolják, hogy a végfelhasználók és a fogyasztók nagyobb részvétele révén erősítsék meg az értékláncon alapuló szemléletet;

16.

Belső ellenőrzés

17.

megállapítja, hogy 2017-ben az FCH2 egy intézkedés kivételével véglegesítette az összes olyan cselekvési terv végrehajtását, amelyek azon ajánlások végrehajtását célozták, amelyeket a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2016-ban, a teljesítménymenedzsmentre vonatkozóan végrehajtott ellenőrzések során fogalmaztak meg; tudomásul veszi, hogy 2017-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat új ellenőrzést végzett a Bizottság Központi Támogatási Központjával való egyeztetés, valamint eszközeinek és szolgáltatásainak az FCH2-ben történő végrehajtása tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy 2017. december 7-én az FCH2 megkapta az IAS ezen ellenőrzésről szóló végleges ellenőrzési jelentését, amely három ajánlást fogalmazott meg; üdvözli, hogy az FCH2 az összes ajánlással egyetértett, és 2018. január 15-én cselekvési tervet küldött a Belső Ellenőrzési Szolgálat számára, amelyet a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2018. januárban fogadott el;

18.

megjegyzi, hogy a hetedik keretprogam esetében az utólagos ellenőrzési erőfeszítéseket 16 új ellenőrzés elindításával, valamint egy külső könyvvizsgáló céggel kötött kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretszerződést felhasználva hajtották végre; megállapítja, hogy a fennmaradó hibaarány 2 % alatt volt; megállapítja, hogy 2017-ben 11 új ellenőrzést indítottak a Horizont 2020 tekintetében; felhívja az FCH2-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett ellenőrzések eredményéről;

19.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak az FCH 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozó záróértékelése, valamint a Horizont 2020 keretében működő FCH2 2014 és 2016 közötti időszakot lefedő félidős értékelése megtörtént, az igazgatótanács elfogadta a cselekvési tervet, amelynek keretében már több intézkedést is kezdeményeztek azzal a reménnyel, hogy a program nagy részét 2018 és 2019 között lezárják, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a tervek szerint néhány intézkedést a következő programozási időszak során hajtanak végre;

Belsőkontroll-rendszerek

20.

üdvözli, hogy az FCH2 pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat, a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetéseinek, valamint a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek kedvezményezettjeinél utólagos ellenőrzéseket vezetett be, míg a Bizottság az utólagos ellenőrzésekért felel; üdvözli, hogy 2017 végén az utólagos ellenőrzések fennmaradó hibaaránya 1,13 % volt, ami a Számvevőszék szerint nem éri el a lényegességi küszöböt;

21.

üdvözli, hogy az FCH2 2017. novemberben elfogadta a személyi állomány és a szervek összeférhetetlenségének megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat;

22.

tudomásul veszi, hogy 2017-ben az FHC2 – a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálatával (CAS) közösen – első alkalommal megkezdte egy, a „Horizont 2020” program időközi kifizetési kérelmeiből álló véletlenszerű kockázatalapú minta utólagos ellenőrzését; felhívja az FCH2-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményeiről.

23.

megjegyzi, hogy 2017. december 31-én az FCH 2 által betöltött összes álláshely száma 26 volt, a munkatársak 11 különböző tagállamot képviseltek;

24.

üdvözli a 2017-ben szervezett számos kommunikációs tevékenységet, amelyek még inkább hozzájárultak az FCH 2 fokozott ismertségéhez;

(1) A Tanács 521/2008/EK rendelete (2008. május 30.) az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 153., 2008.6.12., 1. o.).

(2) A Tanács 559/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 108. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/336

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1544 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0105/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 71. cikkére,

—	tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2019),

jóváhagyja a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 50. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 57. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/337

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1545 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás („IMI 2 közös vállalkozás”) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az IMI 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az IMI 2 közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0104/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel az IMI 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0104/2019),

mentesítést ad az IMI 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára az IMI 2 közös vállalkozás 2017-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az IMI 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 59. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 57. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/338

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1546 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0104/2019),

mivel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozást (a továbbiakban: IMI közös vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre 10 éves időszakra annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a gyógyszerfejlesztés folyamatának hatékonysága és eredményessége, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson;

mivel az 557/2014/EU tanácsi rendelet (1) 2014. májusi elfogadását követően 2014 júniusában az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás (a továbbiakban: IMI 2 közös vállalkozás) az IMI közös vállalkozás helyébe lépett azzal a céllal, hogy véglegesítse a hetedik keretprogram kutatási tevékenységeit, és 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás működésének időszakát;

C.	mivel az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (a továbbiakban: EFPIA) a közös vállalkozás alapító tagjai;

mivel az IMI közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt – a hetedik keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 1 000 000 000 EUR-val járul hozzá, és az alapító tagoknak egyenlő mértékben kell hozzájárulniuk a működési költségekhez, egyenként a teljes uniós finanszírozás 4 %-át meg nem haladó összeggel;

mivel az IMI 2 közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt a Horizont 2020 költségvetéséből legfeljebb 1 638 000 000 EUR-val járul hozzá, és a Bizottság kivételével a tagoknak kell biztosítaniuk a folyó költségek 50 %-át, továbbá a működési költségekhez pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulást, vagy mindkettőt kell biztosítaniuk, az Unió pénzügyi hozzájárulásával egyenlő mértékben;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az IMI 2 közös vállalkozás 2017. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az IMI 2 közös vállalkozás 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait, illetve a közszektor nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapul;

tudomásul veszi a számvevőszéki hitelesítő véleményt az IMI 2 közös vállalkozás 2017. évre vonatkozó beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók minden anyagi szempontból jogszerű és szabályszerű mivoltáról;

megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram és a „Horizont 2020” program rendelkezésére álló végleges 2017. évi költségvetés 322 396 498 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 206 372 367 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megállapítja, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 97,07 % volt (a 2016. évi arányhoz képest 2,99 % növekedés);

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kifizetési előirányzatok négy egymást követő évben is 75 % alatt voltak, és 2017-ben 71,96 %-ot tettek ki; tudomásul veszi, hogy ezen alacsony felhasználási arány oka elsősorban az antimikrobiális rezisztenciával és az ebolával foglalkozó programok egyes nagy és összetett projektjei keretében végrehajtandó klinikai vizsgálatok számának csökkentése, illetve azok elhalasztása, valamint a „Horizont 2020” keretében kiírt pályázatok támogatási szerződéseinek késedelmes megkötése volt; felkéri az IMI 2 közös vállalkozást, hogy terjesszen aktualizált információt a mentesítésért felelős hatóság elé, és javítsa a következő évi eljárás kifizetési előirányzatait;

üdvözli azt a tényt, hogy a kifizetések száma 9,33 %-kal (75-ről 82 %-ra) nőtt; rámutat arra, hogy az IMI és az IMI 2 közös vállalkozás projektjei részére már kifizetett előfinanszírozással szemben elszámolt költségek emelkedése miatt csökkent a kifizetett összeg (az elszámolások 189 %-kal, 20 347 000 EUR-ról 58 846 343 EUR-ra emelkedtek);

elismeri a kifizetési előirányzatok előrejelzésére szolgáló folyamatban rejlő korlátokat; sajnálattal állapítja meg, hogy ezek a korlátok hiányosságokhoz vezetnek a kifizetési előirányzatok tervezése és nyomon követése tekintetében, melyek következtében 2017 végéhez közeledve 78 700 000 EUR-nyi felhasználatlan kifizetési előirányzat maradt meg a korábbi évekről; üdvözli az IMI 2 közös vállalkozás által bevezetett korrekciós intézkedéseket a költségvetés sorozatos túltervezésének megállítására; megállapítja, hogy az IMI 2 közös vállalkozás igazgatótanácsa úgy határozott, hogy az adott év műveleti kifizetési előirányzatait 56 000 000 EUR-val, valamint a korábbi évekből származó halmozott többletet 25 800 000 EUR-val csökkenti;

tudomásul veszi, hogy a hetedik keretprogram költségvetéséből az IMI közös vállalkozás számára előirányzott 1 000 000 000 EUR összegből az IMI 2 közös vállalkozás 2017 végéig 966 060 000 EUR összegre vállalt kötelezettséget és 719 978 000 EUR összegű kifizetést teljesített; észrevételezi, hogy a 246 082 000 EUR összegű (25,47 %) fennmaradó kifizetések magas szintjének elsődleges oka a hetedik keretprogramhoz kapcsolódó tevékenységek megkezdésének késedelme volt az IMI közös vállalkozás első éveiben;

megjegyzi, hogy az ágazat képviselői által az IMI közös vállalkozás tevékenységeire befizetendő, 1 000 000 000 EUR összegű hozzájárulásból 2017 végéig az IMI 2 közös vállalkozás 551 800 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulást validált (529 900 000 EUR természetbeni és 21 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulást); rámutat, hogy az IMI 2 közös vállalkozás tagjai további 153 000 000 EUR összegű validálatlan természetbeni hozzájárulásról számoltak be; kiemeli, hogy ennek következtében 2017 végéig az ágazati tagok által nyújtott természetbeni és pénzbeli hozzájárulás értéke összesen 705 100 000 EUR, míg az IMI közös vállalkozás által a hetedik keretprogram tevékenységeihez nyújtott uniós pénzbeli hozzájárulások összege 827 200 000 EUR volt;

megjegyzi, hogy a „Horizont 2020” költségvetéséből az IMI közös vállalkozás számára előirányzott 1 680 000 000 EUR összegből a közös vállalkozás 2017 végéig 819 010 000 EUR összegre (50 %) vállalt kötelezettséget és 179 650 000 EUR összegű (az előirányzott források 10,97 %-ának és a lekötött források 21,93 %-ának megfelelő) kifizetést teljesített 13 pályázati felhívás végrehajtása kapcsán; tudomásul veszi, hogy a kifizetések alacsony szintjét egyrészt a „Horizont 2020” támogatási szerződések ágazati partnerekkel történő megkötéséhez a projektkonzorciumok számára szükséges idő okozta, ami késlelteti az IMI közös vállalkozás előfinanszírozását az adott évben, másrészt a projektek gyakran öt évre kiterjedő időtartama, amelynek köszönhetően a kifizetések nagy részére 2020 után kerül sor;

10.

megjegyzi, hogy az ágazat képviselői és társult partnereik által az IMI 2 közös vállalkozás tevékenységeire adandó, 1 638 000 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulásból az ügyvezető igazgató 82 500 000 EUR összeget validált, további 50 300 000 EUR összegről pedig 2017 végéig számoltak be; ezenkívül megállapítja, hogy az ügyvezető igazgató az ágazati tagoktól 7 600 000 EUR pénzbeli hozzájárulást validált; megjegyzi továbbá, hogy ennek következtében 2017 végéig az ágazat képviselői által az IMI 2 közös vállalkozás „Horizont 2020” tevékenységeire juttatott hozzájárulások teljes összege 140 400 000 EUR összeget tett ki, az Unió pénzbeli hozzájárulása pedig 157 300 000 EUR volt; kiemeli, hogy a programok végrehajtásának e szakaszában 40 „Horizont 2020” projekt részére 391 000 000 EUR összegű uniós alap és 381 000 000 EUR összegű ágazati természetbeni hozzájárulás van elkülönítve (és e projektek közül 2017 végén 37 még nem zárult le);

11.

megállapítja, hogy 2017. december 31-én az IMI 2 közös vállalkozás teljes személyzete 49 álláshelyet töltött be, 8-cal többet, mint az előző évben;

Teljesítmény

12.

üdvözli, hogy a „Horizont 2020” keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; sajnálja az IMI közös vállalkozás számára a program egészének időtartamára külön meghatározott egyes fő teljesítménymutatók teljesítése terén tapasztalható lassú előrehaladást (a 2017. évre kitűzött teljesítménymutatók harmadik csoportjának kevesebb mint 60 %-át teljesítették); üdvözli az IMI 2 közös vállalkozás igazgatótanácsának arra irányuló döntését, hogy jóváhagyja az IMI közös vállalkozás számára külön meghatározott fő teljesítménymutatók egy új, a program célkitűzéseihez jobban hozzáigazított csoportját;

13.

megjegyzi, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami az IMI 2 közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal;

14.

üdvözli, hogy a 2016. évi tőkeáttételi hatás 0,96-os időközi értéke majdnem elérte az egész 2014–2020-es időszak tekintetében megcélzott tőkeáttételi hatást;

15.

megállapítja, hogy az IMI 2 közös vállalkozás felhívásai számos módon nyitva állnak új résztvevők előtt is; megjegyzi ugyanakkor, hogy a társult partnerek részvétele az IMI 2 közös vállalkozásról szóló rendeletben meghatározott célkitűzések tekintetében még mindig alacsony, és azt a fennmaradó években fokozni kell;

16.

üdvözli, hogy minden ajánlattételi felhívást a vonatkozó munkatervek alapján tettek közzé és zártak le, valamint hogy a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő és a kifizetési idő tekintetében elért eredmények jóval a kitűzött célok alatt maradtak;

17.

üdvözli az arra irányuló stratégiát, hogy a kkv-kat bevonják az IMI közös vállalkozás kedvezményezetti körébe, ezzel hozzájárulva egy értéklánc kialakításához; üdvözli továbbá a betegképviseleti szervezetek bevonását; elismeri, hogy 2017 végén az IMI közös vállalkozás projektjeinek körülbelül 50 %-ában vettek részt valamilyen módon betegképviseleti szervezetek;

Csalás elleni stratégia

18.

megjegyzi, hogy az IMI 2 közös vállalkozásnak van a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság csalás elleni stratégiájával összehangolt, saját csalás elleni stratégiája; üdvözli, hogy 2017-ben nem továbbítottak új ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF); megjegyzi ugyanakkor, hogy két tájékoztatás iránti kérelem érkezett be az OLAF-tól, egy olyan, amelyben nem volt szükség intézkedésekre, valamint egy másik, amellyel kapcsolatban az IMI 2 közös vállalkozás visszafizettetési eljárást indított;

Belső ellenőrzés

19.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2017. februárban közzétette végleges ellenőrzési jelentését a „Horizont 2020” IMI 2 közös vállalkozásra vonatkozó támogatási eljárásáról; kiemeli, hogy ajánlásában az IAS azt javasolta az IMI 2 közös vállalkozás számára, hogy adjon magyarázatot a tanácsadó szervei által tett fellépésekre és többek között a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetségével (EFPIA) való kapcsolatukra, nyújtson tájékoztatást az EFPIA képviselőinek szerepéről és fellépéseiről, valamint gondoskodjon arról, hogy még a távértékelés megkezdése előtt minden értékelő aláírja saját érdekeltségi nyilatkozatát;

20.

üdvözli, hogy az IMI 2 közös vállalkozás cselekvési tervet készített, és hogy 2017 végéig mind a négy ajánlást végrehajtotta;

21.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás 2017 novemberében cselekvési tervet dolgozott ki, melybe számos végrehajtandó fellépést beépített, és ezek közül néhányat már el is indítottak, például a webináriumok fejlesztését, a kkv-k részvételét stb.

Belső ellenőrzési rendszerek

22.

elismeri, hogy az IMI 2 közös vállalkozás megbízható, pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintéseken alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be; megállapítja, hogy a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetései kapcsán a közös vállalkozás utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezetteknél, míg a „Horizont 2020” projektek költségnyilatkozatait illetően a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálata felelős az utólagos ellenőrzésekért; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzésekre nézve a közös vállalkozás 2017. évi éves jelentésében szereplő hibaarány a hetedik keretprogram projektjei esetében 1,29 %, a „Horizont 2020” projektek esetében pedig 0,81 % volt.

23.

üdvözli, hogy 2017-ben az IMI 2 közös vállalkozás a vállalkozóknak járó adminisztratív kifizetések késedelmeit 34 %-ról 11,1 %-ra, a projektek kedvezményezettjeinek járó köztes kifizetések futamidejét pedig 94 napról 65 napra csökkentette; tudomásul veszi e tekintetben, hogy a kedvezményezettek által viselt kiadások után a végleges kifizetésekre átlagosan 52 nap alatt került sor;

24.

megállapítja, hogy a Bizottság 2017-ben lezárta az IMI 2 közös vállalkozás (2008 és 2016 közötti) tevékenységeinek végleges értékelését és a „Horizont 2020”-hoz kapcsolódó (2014 és 2016 közötti) tevékenységek időközi értékelését, kedvező értékelést adott és négy ajánlást tett, melyekkel kapcsolatban cselekvési terveket dolgoztak ki;

25.

megállapítja, hogy a Bizottság Közös Támogatási Központja 2017 végéig nem készült el a „Horizont 2020” támogatáskezelési és monitoringeszközöknek azon egyedi fejlesztéseivel, amelyek az IMI 2 közös vállalkozás természetbeni hozzájárulásaival kapcsolatos beszámoláshoz és azok feldolgozásához szükségesek; felszólítja az IMI 2 közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezekről az eredményekről;

26.

üdvözli a 2017-ben indított új weboldalt, amely egyrészt az IMI közös vállalkozás legfőbb érdekelt feleinek javaslatait, másrészt saját kommunikációs célkitűzéseit tükrözi, és amely hozzájárul a közös vállalkozás láthatóságának javításához.

(1) A Tanács 557/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 54. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/342

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1547 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás („IMI 2 közös vállalkozás”) 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek az IMI 2 közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az IMI 2 közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0104/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel az IMI 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0104/2019),

jóváhagyja az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 59. o.

(5) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 36. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/343

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1548 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0100/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 70. cikkére,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (5) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2019),

mentesítést ad a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója számára a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 36. o.

(5) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 36. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/344

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1549 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2019),

A.	mivel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a közös vállalkozás) a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal (1), 2007 márciusában hozták létre 35 éves időtartamra;

B.	mivel a közös vállalkozás tagjai a Bizottság által képviselt Euratom, az Euratom tagállamai és harmadik országok, melyek együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal a szabályozott magfúzió terén;

C.	mivel a közös vállalkozás célja, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekthez, hajtsa végre az Euratom és Japán közötti szélesebb körű megközelítést, és készítsen elő egy demonstrációs fúziós reaktort;

D.	mivel a közös vállalkozás 2008 márciusában kezdte meg önálló működését;

Általános megjegyzések

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból áttekinthetően, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait;

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2017. pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója alapjául szolgáló ügyletek minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás felelős az Unió hozzájárulásáért az ITER-projekthez, és hogy a költségvetés felső korlátját – 6 600 000 000 EUR – 2020-g tartani kell; megjegyzi, hogy ez az összeg nem tartalmazza a Bizottság által 2010-ben az esetleges kockázatok fedezésére javasolt 663 000 000 EUR-t;

megjegyzi, hogy az ITER Szervezetének Tanácsa (az ITER Tanács) 2016 novemberében jóváhagyta az ITER-projekt új alapkoncepcióját annak hatóköre, ütemezése és költségei tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy jóváhagyták az „Első plazma” és a „Deutérium-trícium” műveletek átfogó ütemtervét; megjegyzi, hogy az új ITER projekt-alapkoncepció elfogadását követően a közös vállalkozás új ütemtervet készített és újraszámította a közös vállalkozás által a projekt kiépítési szakaszához való hozzájárulás előzetes becsült összköltségét;

hangot ad amiatti folyamatos aggodalmának, hogy az eredetileg tervezetthez képest jelenleg mintegy 15 éves késéssel számolnak a teljes kiépítési szakasz becsült befejezési dátumát illetően; tudomásul veszi, hogy az ITER-projekt 2017 végén az „Első plazma” elnevezésű projekt „teljes építési területe” 50 %-ának teljesítéséről számolt be; tudomásul veszi, hogy az ITER Tanács által elfogadott új ütemterv négy szakaszból álló megközelítést tartalmaz, amelyben 2025 decemberét tűzték ki a projekt kiépítési szakasza első stratégiai mérföldkövének megvalósítására („Első plazma”) és 2035 decemberét a teljes kiépítési szakasz becsült befejezési dátumául; elismeri, hogy az új szakaszos megközelítés célja, hogy a projekt végrehajtását jobban összehangolják az ITER Szervezete összes tagjának prioritásaival és korlátozásaival;

nyugtázza a Számvevőszék jelentésének ama megállapítását, hogy a közös vállalkozás irányító testülete előtt 2016 decemberében bemutatott eredmények alapján várhatóan további finanszírozásra lesz szükség a 2020 utáni kiépítési szakaszban a már lekötött (2008-as árakon) 5 400 000 000 EUR-n túlmenően, ami 82 %-os növekedést jelent az elfogadott 6 600 000 000 EUR-s (2008-as árakon) költségvetéshez képest; megismétli, hogy a Tanács által 2010-ben elfogadott 6 600 000 000 EUR-s összeg a közös vállalkozás számára felső korlátként szolgál a 2020-ig történő kiadások tekintetében; elismeri, hogy az ITER-projekt befejezéséhez szükséges további finanszírozásnak tartalmaznia kell a jövőbeni többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásait is;

kiemeli, hogy a kiépítési szakaszon kívül a közös vállalkozásnak hozzá kell majd járulnia az ITER műveleti szakaszhoz, valamint az azt követő ITER deaktiválási és leszerelési szakaszhoz is; tudomásul veszi, hogy a deaktiválási és leszerelési szakaszhoz való hozzájárulás becsült összege 95 540 000 EUR (2001-es árakon), illetve 180 200 000 EUR (2001-es árakon); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2035 utáni működési szakaszhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást még nem becsülték meg; felhívja a közös vállalkozást, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezze el a 2035 utáni működési szakasz költségbecslését;

hangsúlyozza, hogy a Bizottság 2017. június 14-i, „Az EU hozzájárulása az ITER projekt reformjához” című közleményében azt javasolta, hogy az ütemtervet illetően legfeljebb 24 hónapos tartalék, illetve költségvetés szempontjából pedig 10–20 %-os tartalék lenne megfelelő; megjegyzi továbbá, hogy a 6 000 000 000 EUR-s költségvetési korlát betartása érdekében tett intézkedések között volt az „Első plazma” szempontjából nem kulcsfontosságú összetevők beszerzésének és telepítésének elhalasztása is; nagyon aggódik amiatt, hogy még ha történtek is biztató lépések az ITER-projekt kiépítési szakasza igazgatásának és ellenőrzésének javítása érdekében, továbbra is fennáll a kockázat, hogy még az új javasolt alapkoncepcióhoz képest is tovább nőnek a költségek és a projekt végrehajtását érintő késedelmek; felhívja a közös vállalkozást és a projekt valamennyi résztvevőjét, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az összes lehetséges kockázat azonosítása és elemzése érdekében, és dolgozzanak ki cselekvési tervet, amely a brexit hatásának további elemzését is tartalmazza;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2017-es költségvetés 588 916 058 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 864 914 263 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 99,9 %-os, illetve 96,3 %-os volt (2016-ban 99,8 % és 98,1 %);

10.

sajnálja, hogy a költségvetés-tervezési folyamat súlyos hiányosságai és egyes szerződések végrehajtásának felgyorsulása miatt a közös vállalkozásnak végül 832 600 000 EUR kifizetési előirányzatra volt szüksége 2017-ben, míg a 2017. februárban jóváhagyott kezdeti összeg 548 600 000 EUR-t tett ki; sajnálattal állapítja meg, hogy a közös vállalkozás becslése szerint a 2018. évi költségvetésben mintegy 150 000 000 EUR összegű a hiány a kifizetési előirányzatok vonatkozásában; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszából, hogy az Euratom további kifizetési előirányzatokat biztosított, és hogy a kifizetési előrejelző rendszert teljesen újratervezték és integrálták;

11.

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló 588 916 058 EUR 96,5 %-át közvetlen egyedi kötelezettségvállalások révén használták fel (2016-ban 99,7 %);

12.

tudomásul veszi a 2017. évi költségvetés szinte teljes végrehajtását és az automatikus átviteleket;

13.

megjegyzi, hogy a költségvetési eredménykimutatás egyenlegének összege 2017-ben 17 236 192 EUR volt (2016-ban 5 880 000 EUR);

Teljesítmény

14.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás teljesítménye méréséhez technikai és nem technikai jellegű, valamint fő teljesítménymutatókat alkalmaz; üdvözli, hogy 2017-ben a közös vállalkozás az ITER Tanács kilenc tervezett mérföldkövéből hetet teljesített; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ITER-projekt átfogó szintjén az ITER Tanács 32 mérföldkövéből 30 teljesült;

15.

megjegyzi, hogy az elmúlt években javult a menetrendek tartalma, szerkezete és ezért megbízhatósága és hatékonysága;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

megjegyzi, hogy 2017-ben a közös vállalkozás irányító testülete folytatta a csalás elleni stratégia közbeszerzési részének végrehajtását; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a beszerzési csalásra vonatkozó saját kockázatmutatói – azaz figyelmeztető jelzések – alapján ellenőrző listát fogadott el, amely a csalás elleni informatikai eszköz kifejlesztésének előfeltételét képezi, és azt belsőleg fejlesztette ki; tudomásul veszi, hogy az ellenőrző lista használatát most vezetik be a közös vállalkozás belső eljárásaiba, más közbeszerzési módosításokkal együtt; megjegyzi, hogy az új alkalmazottak etikai és feddhetetlenségi képzésben részesültek;

Személyzeti felvételi eljárás

17.

sajnálattal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentős hiányosságokat tárt fel a kulcspozíciókban lévő vezetők felvételével kapcsolatban; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért bármely javulásról;

Belsőkontroll-rendszerek

18.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás nem követte folyamatosan nyomon a felsővezetők által tett érdekeltségi nyilatkozatokat; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért bármely javulásról;

19.

megállapítja, hogy 2018-ban az Európai Unió Törvényszéke – a munkaerő-felvételi eljárás szabálytalanságára hivatkozva – semmisnek nyilvánította a közös vállalkozás két 2015. évi felvételi határozatát; a közös vállalkozás válaszából tudomásul veszi, hogy fellebbezett e megsemmisítések ellen, és hogy az európai ombudsman ezekben az esetekben a közös vállalkozás javára döntött;

20.

sajnálattal állapítja meg, hogy a belső kommunikációs stratégiák jelentős hiányosságai nem biztosították a megfelelő információk terjesztését a leszerelési szakasz becsült költségeiről a szervezeten belül, és ezért a közös vállalkozás nem tette közzé az előző évek számláiban az e kötelezettségre vonatkozó elszámolást; tudomásul veszi, hogy a 2017. december 31-ig rendelkezésre bocsátott előirányzatok összege a becslések szerint 85 200 000 EUR volt;

Operatív közbeszerzések és támogatások

21.

megjegyzi, hogy 2017 folyamán 83 operatív közbeszerzési eljárás indult, és 69 operatív közbeszerzési szerződés megkötésére került sor.

(1) A Tanács 2007/198/Euratom határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER közös vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/347

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2019/1550 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0100/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet (4) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 70. cikkére,

—	tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (5) és különösen 5. cikke, (3) bekezdésére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2019),

jóváhagyja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 36. o.

(5) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

(1) HL C 452., 2018.12.14., 66. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/348

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1551 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0101/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 4b. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0118/2019),

mentesítést ad a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(2) HL C 452., 2018.12.14., 68. o.

(5) HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

(1) HL L 192., 2014.7.1., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/349

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1552 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0118/2019),

A.	mivel a SESAR közös vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2007 februárjában jött létre annak érdekében, hogy irányítsa az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási programot (SESAR), amelynek célja az uniós légiforgalmi szolgáltatások korszerűsítése;

B.	mivel a 721/2014/EU tanácsi rendelet (1) elfogadását követően a SESAR 2. program 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás élettartamát;

C.	mivel a közös vállalkozást a köz- és a magánszféra közötti partnerségnek tervezték, melynek alapító tagjai az Unió és az Eurocontrol;

mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó SESAR 2. program kiépítési szakaszának 585 000 000 EUR összegű uniós hozzájárulását a Horizont 2020 keretprogram finanszírozza; mivel az új Horizont 2020 tagsági megállapodások alapján az Eurocontrol hozzájárulása várhatóan mintegy 500 000 000 EUR lesz, és a többi légi közlekedési ágazati partner hozzájárulása 720 700 000 EUR körül fog alakulni, és ennek mintegy 90 %-a természetbeni hozzájárulás lesz az Eurocontrol és a többi tag részéről;

megállapítja, hogy a közös vállalkozás költségvetését két részre lebontva nyújtotta be: ezek (1) a SESAR 1 és (2) a SESAR 2020 voltak; megállapítja továbbá, hogy a SESAR 1-et a TEN-T program és a hetedik kutatási keretprogram társfinanszírozta, és hogy a SESAR 2020-at a Horizont 2020 keretprogram társfinanszírozza;

Általános megjegyzések

megállapítja, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2017. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) szerint a beszámoló minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2017. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait;

elismeri, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

megállapítja, hogy 2017 végén a közös vállalkozás négy különböző finanszírozási forrásból működött; tudomásul veszi a közös vállalkozás működését szabályozó, alkalmazandó jogi keretek sokféleségét, melyek mindegyike saját sablonokat és kötelezettségeket ír elő, és elismeri e modell magas fokú összetettségét;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a közös vállalkozás összes kifizetési előirányzatai 2017-ben 191 813 383 EUR-t tettek ki (2016: 157 152 638 EUR), 213 022 000 EUR összegű (2016: 162 851 972 EUR) címzett bevételt és átvitt előirányzatot beleértve; megállapítja, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok 113 346 265 EUR-t tettek ki (2016-ban: 99 073 761 EUR), 130 944 000 EUR összegű (2016: 101 407 854 EUR) címzett bevételt és átvitt előirányzatot beleértve;

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 80,24, illetve 67,97 %-os volt (2016-ban 95,7, illetve 63,2 %);

megjegyzi, hogy a SESAR 1 kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya 11 %, illetve 68 % volt, és ezt az alacsony arányt egy előre nem látható, körülbelül 17 millió EUR értékű címzett bevétel okozott, és hogy 2016 decemberében a SESAR 1 programot hivatalosan lezárták, és az utolsó kifizetésre 2017 decemberében került sor, miután a közös vállalkozás 2017 végéig elegendő finanszírozást biztosított a hetedik keretprogram számára a SESAR 1 ágazati tagjaitól származó, készpénzben fizetett többlethozzájárulások visszatérítésére, valamint a hetedik keretprogram folyamatban lévő projektjeivel kapcsolatban felmerült késedelmes, de még indokolt költségigénylések kifizetésére;

megállapítja, hogy a SESAR 2020 esetében a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92, illetve 68 % volt, és az utóbbi alacsonyabb végrehajtási arányát főként az ágazati tagok által irányított Horizont 2020 projektek végrehajtásának késedelme, valamint a meglehetősen óvatos, a pénzügyi végrehajtásra vonatkozó éves hatáskör-átruházási megállapodások késedelmes beérkezésének kockázatát is figyelembe vevő költségvetés-tervezés okozta;

megállapítja, hogy a 2016. évi ellenőrzés részeként 15 tag vonatkozásában 476 költségelszámolást ellenőriztek, ami 120 000 000 EUR-t vagy a 884 000 000 EUR értékű összes igényelt költség 14 %-át tette ki, és hogy a fennmaradó hibaarány 1,09 % volt;

A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram és a TEN-T keretében

megállapítja, hogy a SESAR 1 tevékenységeire szánt 892 800 000 EUR teljes operatív és igazgatási költségvetésből 2017 végére a közös vállalkozás 853 000 000 EUR értékben vállalt kötelezettségeket, és 801 000 000 EUR összegű kifizetést teljesített (a rendelkezésre álló költségvetés 89,7 %-a);

10.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás operatív és igazgatási tevékenységeinek ellátására szánt, más tagok által teljesített 1 254 500 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulásból (670 200 000 EUR az Eurocontroltól és 584 300 000 EUR a légforgalmi ágazat tagjaitól) 2017 végéig a közös vállalkozás 1 099 900 000 EUR összegű hozzájárulást hagyott jóvá (560 700 000 EUR az Eurocontroltól és 539 200 000 EUR a légiforgalmi ágazattól);

11.

megállapítja, hogy 2017 végén az Európai Uniótól származó pénzbeli hozzájárulások összesített értéke 633 900 000 EUR-t tett ki, míg a teljes természetbeni és pénzbeli hozzájárulás összege az Eurocontroltól 560 700 000 EUR, a légiforgalmi ágazat tagjaitól pedig 539 200 000 EUR volt;

12.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017-ben végrehajtotta a SESAR 1 pénzügyi és adminisztratív lezárását; tudomásul veszi, hogy 2017-ben a SESAR 1 37 millió EUR-t kapott az Uniótól a közös vállalkozás tagjai felé fennálló, a 2017-ben kapott és felülvizsgált pénzügyi kimutatásokban szereplő kötelezettségei fedezésére, valamint a valószínű további ellenőrzések biztosításának, a közös vállalkozás elleni lehetséges jogi lépések és a tagok pénzbeli hozzájárulási többletei visszatérítésének fedezésére; megállapítja továbbá, hogy az Eurocontrol részéről 25,9 millió EUR-t validáltak pénzbeli hozzájárulásként, melyből 13,4 millió EUR-t 2016-ra, amely azonban technikai okok miatt a 2017-es költségvetés részét képezte, és további 12,5 millió EUR-t 2017-re; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 16,8 millió EUR kivételes bevételhez is jutott, elsősorban a tagokhoz kapcsolódó behajtások révén; üdvözli, hogy a 23,1 millió EUR-nyi fennmaradó készpénzpénz-többlet és a 38,6 millió EUR-nyi kifizetési előirányzat elegendő a SESAR 1 valamennyi kötelezettségének teljesítéséhez és lezárásához;

A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében

13.

megállapítja, hogy a Horizont 2020 költségvetéséből a SESAR 2020 program végrehajtására előirányzott 639 800 000 EUR összegből a közös vállalkozás 2017 végéig 236 700 000 EUR összegre vállalt kötelezettséget, és 112 300 000 EUR összegű kifizetést teljesített; megállapítja továbbá, hogy a kifizetések főleg a SESAR 2020 projektek első és második hullámának előfinanszírozására szolgáltak;

14.

megállapítja, hogy a többi tag a közös vállalkozás SESAR 2020 programhoz kapcsolódó operatív tevékenységeihez legalább 825 900 000 EUR értékű természetbeni és pénzbeli hozzájárulást vállalt (az Eurocontrol mintegy 500 000 000 EUR értékben, a légiforgalmi ágazat pedig 325 900 000 EUR becsült értékben); megállapítja továbbá, hogy 2017 végéig a többi tag 97 300 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulást jelentett be, de ezek még nem kerültek érvényesítésre;

15.

üdvözli, hogy a 2017-es költségvetés 2. szakasza most először tartalmazza a SESAR 2020 működési költségeit és a hozzá kapcsolódó természetbeni hozzájárulásokat; megjegyzi, hogy a SESAR 2020 75,5 millió EUR-t kapott az Uniótól 2017. évi és 2018 első hónapjaiban fennálló kötelezettségeinek fedezésére, továbbá 6,7 millió EUR-t az Eurocontroltól pénzbeli hozzájárulásként a működési költségekre;

16.

megállapítja, hogy 2017 végére a Bizottság közös Horizont 2020 támogatáskezelési és monitoring eszközei nem végeztek azokkal az egyedi fejlesztésekkel, amelyek szükségesek a közös vállalkozás természetbeni hozzájárulásainak feldolgozásához.

17.

megjegyzi, hogy 2017 végéig a közös vállalkozás operatív tevékenységeihez nyújtott halmozott uniós készpénzhozzájárulások 132 900 000 EUR-t tettek ki, a légiforgalmi ágazat és az Eurocontrol hozzájárulása pedig 104 000 000 EUR-t tett ki;

18.

megjegyzi, hogy a SESAR 2020 első ellenőrzései azt mutatják, hogy a hibák száma és szintje a Horizont 2020-ban bevezetett egyszerűsítéseknek és a fő kedvezményezettek nagyobb tapasztalatának köszönhetően alacsonyabb;

Teljesítmény

19.

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; sajnálja, hogy a projektek kiforratlansága miatt még nem áll rendelkezésre információ a fő teljesítménymutatók harmadik csoportjáról; megjegyzi azonban, hogy a fő teljesítménymutatók azt mutatják, hogy a célkitűzések összességében teljesültek; tudomásul veszi, hogy a szakértők további nyomon követési tevékenységet és elemzést tesznek szükségessé, egyértelmű különbséget téve az egyes évek végén ténylegesen elért fő teljesítménymutatók és a tervezett fő teljesítménymutatók között;

20.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumban ismertetett fő szakpolitikai és operatív célkitűzéseit teljesítette;

21.

üdvözli a SESAR által közzétett, a pilóta nélküli légi járművek biztonságos európai üzemeltetésének biztosítására irányuló ütemtervet; úgy véli, hogy a pilóta nélküli légi járművek európai légtérbe történő biztonságos integrálásához több innovációra, köztük a légiforgalmi szolgáltatásokhoz (ATM) kapcsolódó technológiai újításokra van szükség; érdeklődéssel veszi tudomásul a pilóta nélküli légi járművek európai piaca 2050-ig történő fejlődésének áttekintését, az Európa és globális versenyképessége számára abban rejlő hatalmas potenciált, valamint az elkövetkező 5–10 évben e potenciál kiaknázása érdekében meghozandó intézkedéseket, úgymint a kutatási és fejlesztési támogatásokat, amelyeket egy olyan uniós szintű ökoszisztéma bevezetésével lehet megvalósítani, amely magában foglalja mind a szabályozási keretet, mind a technológiát, és összefogja a köz- és magánszféra kulcsfontosságú érdekeltjeit, az uniós finanszírozás szintjének növelését eredményezve, ami különösen az ágazatban működő kkv-k tevékenységét serkentené;

22.

megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási és működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal;

23.

aggodalommal veszi tudomásul a tőkeáttételi hatás 0,56-os időközi értékét a 2017. év végén; felszólítja a közös vállalkozást, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy teljesítse a 0,85-ös becsült tőkeáttételi célt a 2014–2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan;

24.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy a szakértők megjegyzik, hogy a hetedik keretprogram keretében a közös vállalkozás működésével összehasonlítva már nagyobb a hangsúly az érdekelt felek teljes körének az európai légiforgalmi szolgáltatási (ATM főterv) főterv megvalósításába történő fokozott bevonásán;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

25.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2017. december 31-én 40 fős személyzetet alkalmazott (2016-ban: 44);

26.

tudomásul veszi az emberi erőforrások terén folytatott 2017-es teljesítmény-összehasonlítási vizsgálat eredményeit: 60 % operatív álláshely, 30 % adminisztratív álláshely és 10 % meghatározás nélküli álláshely;

27.

emlékeztet arra, hogy a közös vállalkozás nyolc közbeszerzési eljárást indított, és ezek 14 keretszerződéshez és közvetlen szolgáltatási szerződéshez vezetett; megállapítja, hogy a közös vállalkozás 29 egyedi szerződést és 13 módosítást nyújtott be, ezzel a 2017-ben befejezett közbeszerzési tevékenységek teljes összege meghaladja a 5 540 000 EUR-t;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

28.

megjegyzi, hogy 2017 során tíz ellenőrzést hajtott végre egy másik külső könyvvizsgáló cég és egy ellenőrzés esetében a Költségvetési Főigazgatóság keretszerződését kellett felhasználni a közös vállalkozás keretszerződése által érintett három vállalat azonosított összeférhetetlensége miatt; tudomásul veszi, hogy kilenc ellenőrzést az alapszabályban meghatározott könyvvizsgáló végzett; megállapítja, hogy a közös vállalkozás felülvizsgált keretszerződéssel rendelkezik három külső könyvvizsgáló céggel, és az ellenőrzési tevékenységet kizárólag ezek a cégek látják el; kiemeli, hogy az elvégzett ellenőrzések során semmilyen olyan lényegi kérdést nem tártak fel, amely az igazgatótanács figyelmét igényelné;

Belsőkontroll-rendszerek

29.

elégedettséggel üdvözli, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezettekre nézve;

30.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás továbbra is többoldalú megközelítést alkalmazott a kockázatok hatékony felmérése, kezelése és csökkentése céljából, és elvárja, hogy a közös vállalkozás figyelmet fordítson az ATM-főtervben és a SESAR 2020-ban azonosított kritikus üzleti kockázatokra;

31.

sajnálja, hogy a külső ellenőr hiányosságokat tapasztalt a közös vállalkozás pénzügyi ellenőrzési folyamataiban, amelyek főként az összetett pénzügyi szabályozási keretnek, a kulcsfontosságú pénzügyi személyzet közelmúltbeli távozásának és a pénzügyi szervezeti egység túlterheltségének tudható be;

Belső ellenőrzés

32.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiájában leírtak szerint a SESAR 1 vonatkozásában a könyvvizsgálás alapvetően befejeződött azután, hogy hét tagnál 20 ellenőrzést terveztek, melyek közül 2017 folyamán 18-at zártak le a negyedik ellenőrzési ciklus keretében; üdvözli, hogy 2017-ben 0,36 %-os volt a fennmaradó hibaarány;

33.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozó időközi értékelése megtörtént; megállapítja, hogy a közös vállalkozás igazgatótanácsa 2018 májusában cselekvési tervet fogadott el, amely számos, más elkezdett tevékenységet tartalmaz;

34.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016 októberében ellenőrizte a H2020 támogatási folyamatokat; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat öt ajánlást adott ki, amelyek közül az egyik „nagyon fontos” minősítést kapott; megjegyzi továbbá, hogy részletes cselekvési tervet dolgoztak ki, és hogy 2017 végére az 5 ajánlásból 4-re vonatkozó cselekvési tervet végrehajtották; felszólítja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a fennmaradó ajánlás végrehajtásáról;

35.

megjegyzi, hogy 2017. októberben a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett a közös vállalkozásnak a Közös Támogatási Központtal (CSC) való koordinációval összefüggő irányítási, kockázatkezelési és belső ellenőrzési folyamatai, valamint a CSC-eszközök és -szolgáltatások végrehajtása tekintetében; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat három ajánlást tett; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ajánlások végrehajtásáról;

Egyéb kérdések

36.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2017-ben elvégezte a SESAR 1 program (2007–2016) végleges értékelését, amely azt mutatja, hogy a közös vállalkozás teljesíti célkitűzéseit, segít leküzdeni a széttagoltságot és megteremti a kutatási célok folytonosságát; megállapítja, hogy a Bizottság által a SESAR 2020-ról (2014–2016) végzett végső időközi értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az Unió, a magánszektor és a tagállamok közötti kutatási partnerségek jó úton haladnak céljaik elérése felé; üdvözli, hogy elfogadtak egy cselekvési tervet, amely az említett értékelésekben megfogalmazott ajánlásokkal foglalkozik;

37.

rámutat, hogy az uniós légtérgazdálkodás továbbra is szétaprózódott, és hogy az egységes európai égbolt koncepcióját még nem sikerült megvalósítani; ismételten rámutat a SESAR alapvető szerepére a kutatás összehangolásában és SESAR projekten belüli végrehajtásában, valamint a projekt célkitűzéseinek megvalósításában;

38.

felhívja a SESAR-t és a Bizottságot, hogy értékeljék a SESAR program eredményeit, különösen az interoperabilitás biztosítása és az egységes európai égbolt megvalósulása érdekében tett lépések tekintetében;

39.

megállapítja, hogy 2017-ben a Számvevőszék különjelentést tett közzé az egységes európai égbolt kezdeményezésről; sajnálja, hogy e jelentés együtt a Bizottság záróértékelésével felhívta a figyelmet az ATM-főterv végrehajtását érintő késedelmekre és arra, hogy a közös vállalkozás jogszabályban meghatározott fenntartási időszaka nincsen összhangban az általa végrehajtandó munkák tervezett időtartamával. megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék hangsúlyozza, hogy az ATM főterv végrehajtását illetően a közös vállalkozásnak meg kell erősítenie elszámoltathatóságát.

40.

megjegyzi, hogy az ellenőrök tizenhat SESAR-projektből vettek mintát, melyeket öt különböző országban ellenőriztek, és amelyek a SESAR különböző érdekelt feleit érintették; felszólítja a közös vállalkozást, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a különjelentés ajánlásait és tegye meg a szükséges intézkedéseket;

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/354

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1553 HATÁROZATA

(2019. március 26)

a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0101/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

—	tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 4b. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6),

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0118/2019),

jóváhagyja a SESAR közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(1) HL C 452., 2018.12.14., 66. o.

(2) HL C 452., 2018.12.14., 68. o.

(5) HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/355

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1554 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0106/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0163/2019),

mentesítést ad a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan,

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/356

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1555 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. március 26.)

a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0163/2019),

A.	mivel a Shift2Rail közös vállalkozást (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014 júniusában hozta létre tíz éves időtartamra a 642/2014/EU tanácsi rendelet (1);

mivel alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint különböző vasúti ágazati partnerek (a fő érdekelt felek, többek között vasútiberendezés-gyártók, vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők és kutatóközpontok), és a közös vállalkozásban társult tagként más szervezetek is részt vehetnek;

mivel a közös vállalkozás célkitűzései a következők: a) az egységes európai vasúti térség létrehozása; b) az európai vasúti rendszer vonzerejének és versenyképességének fokozása és innovatív technológiáinak és megoldásainak továbbfejlesztése; c) a közúti szállításról a vasúti szállításra való áttérés elősegítése; és d) az európai vasúti ágazat világpiaci vezető szerepének megőrzése;

D.	hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat e kulcsfontosságú célkitűzések eredményes és hatékony elérése érdekében;

E.	mivel a közös vállalkozás 2016 májusában kezdte meg önálló működését;

Általános megjegyzések

elismeri, hogy a közös vállalkozás 2017. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentés (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait;

megjegyzi, hogy az Európai Unió a közös vállalkozás tevékenységeihez legfeljebb 450 000 000 EUR-val járul hozzá a Horizont 2020 program költségvetéséből; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás ágazati tagjainak legalább 470 000 000 EUR forrást kell biztosítaniuk, beleértve a közös vállalkozás operatív és adminisztratív tevékenységeinek költségeihez nyújtandó legalább 350 000 000 EUR természetbeni és pénzbeli hozzájárulást, valamint a közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeihez történő, legalább 120 000 000 EUR természetbeni hozzájárulást;

emlékeztet rá, hogy a kutatás és az innováció nem a folyamatirányítás egyszerű szabályát alkalmazó elszigetelt folyamat; ezért hangsúlyozza, hogy igen fontos annak meghatározása, hogy a kutatási és innovációs projektek közül melyek képesek innovatív megoldásokat kínálni a piac számára; kiemeli, hogy a közös vállalkozás létrehozásáról szóló rendelet és az alapszabály módosításai nagyon fontosak lesznek a következő közös vállalkozás következő fejlesztése szempontjából, a hatékonyság fokozása érdekében; hangsúlyozza különösen, hogy tervbe kell venni a többéves finanszírozás elvének alkalmazását, és rugalmas menetrendet kell elfogadni a javasolt projektek közzétételére vonatkozóan;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2017. évi költségvetés 68 600 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 44 100 000 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 94 %-os, illetve 79 %-os volt, ami alacsony szintet jelent, különösen a kifizetési előirányzatok esetében; megjegyzi továbbá, hogy 2017-ban az S2R közös vállalkozás által teljesített kifizetések többsége a 2017. évi pályázati felhívások keretében kiválasztott Horizont 2020 projektekkel kapcsolatos előfinanszírozási kifizetés volt; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás korábbi években fel nem használt kifizetési előirányzatainak összege mintegy 7,6 millió EUR volt; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás válasza szerint a Bizottság kifizetéseinek időzítése miatt a teljes összeget 2018 első negyedévére vonatkozónak tekintették;

megállapítja, hogy 2017 végéig a közös vállalkozás 411 500 000 EUR-ból (beleértve a maximális uniós pénzbeli hozzájárulást, valamint az ágazati tagok által a közös vállalkozás igazgatási költségeire befizetett, 13 500 000 EUR pénzbeli hozzájárulást) 158 800 000 EUR értékben tett kötelezettségvállalásokat és 78 600 000 EUR összegű (az előirányzott források 19,1 %-ának megfelelő) kifizetést teljesített az első ütemhez tartozó projektek végrehajtása kapcsán; ebből kitűnik, hogy a közös vállalkozás eleddig – többéves munkaprogramjával összhangban – a kutatási és innovációs programjára rendelkezésre álló összeg 39 %-ának végrehajtására kötött egymással összefüggő többéves támogatási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket;

elismeri, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás operatív és igazgatási költségeire befizetendő, 350 000 000 EUR összegű hozzájárulásból 2017 végéig – azaz négy hónappal azután, hogy a közös vállalkozás elindította első Horizont 2020 projektjeit – az ágazati tagok (bevallásuk szerint) 34 900 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulást nyújtottak az operatív tevékenységekhez, amelyből 3 000 000 EUR került validálásra; megjegyzi, hogy az igazgatótanács ezenfelül 4 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulást validált a közös vállalkozás igazgatási költségeihez;

sajnálja, hogy a 2018. január 31-i határidőig egyetlen másik tag sem volt abban a helyzetben, hogy a 2017-es természetbeni operatív hozzájárulásokkal (IKOP) és más természetbeni tevékenységi hozzájárulásokkal (IKAA) kapcsolatos költségeit igazolja; megjegyzi, hogy a 2017-es természetbeni operatív hozzájárulások becsült összege 21,3 millió EUR volt, ami pozitív tendenciát mutatott a szokásos programirányítási S-görbével összhangban; elégedett azzal, hogy a többi tag által 2017 végén bejelentett más természetbeni tevékenységi hozzájárulások kumulatív összege 130 millió EUR volt, ami meghaladja a közös vállalkozásról szóló rendelet szerint megállapított 120 millió EUR minimumösszeget;

megállapítja, hogy 2017 végére az ágazati tagoktól származó hozzájárulások teljes összege 169 800 000 EUR, az Unió pénzbeli hozzájárulása pedig 83 200 000 EUR volt;

10.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2017-ben 17 támogatási megállapodást írt alá a 2017. évi felhívások alapján, és hogy a felhívásokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek értéke 110 900 000 EUR-t tesz ki, ami legfeljebb 60 100 000 EUR-s társfinanszírozást tesz szükségessé a közös vállalkozás részéről;

11.

megjegyzi továbbá, hogy az Uniótól eltérő alapító tagok és a társult tagok megállapodtak abban, hogy társfinanszírozás iránti kérelmüket a teljes projektköltségek 44,44 %-ára korlátozzák, ami a Horizont 2020 program esetében a legalacsonyabb átfogó arány; üdvözli, hogy 120 kkv vett részt a 2017-es pályázati felhívásban és 50 kkv részesült finanszírozásban (25 %);

Teljesítmény

12.

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében már nem jelent problémát az, hogy nincsenek megállapított fő teljesítménymutatók; sajnálja, hogy a projektek jellege miatt még nem áll rendelkezésre a fő teljesítménymutatók harmadik csoportja; tudomásul veszi, hogy a szakértők további nyomonkövetési tevékenységet és elemzést tesznek szükségessé, egyértelmű különbséget téve az egyes évek végén ténylegesen elért fő teljesítménymutatók és a tervezett fő teljesítménymutatók között;

13.

14.

aggodalommal veszi tudomásul a tőkeáttételi hatás 0,9-es időközi értékét a 2016. év végén; felszólítja a közös vállalkozást, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy teljesítse az 1,18-os tőkeáttételi célt a 2014–2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan;

15.

tudomásul veszi, hogy a szakértők megemlítik, hogy a közös vállalkozás máris hozzájárult ahhoz, hogy folytonosságot és közös jövőképet alakítsanak ki a vasúttal kapcsolatos kutatás számára a vasúti közösségen belül; üdvözli, hogy a közös vállalkozás emellett hozzájárult az olyan szereplők közötti bizalom kiépítéséhez, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük arra, hogy a kereskedelmi helyzeten kívül megosszák egymással ötleteiket és közös érdekeiket; megjegyzi, hogy idővel meg kell erősíteni a vasúttársaságok jelenlétét a közös vállalkozásban;

16.

megjegyzi, hogy a szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közös vállalkozást „zártkörű üzletnek” tekintik, ami részben történelmi okokra vezethető vissza, amelyek továbbra is az emberek gondolkodásának részét képezik; felhívja a közös vállalkozást, hogy foglalkozzon ezzel, valamint a fejlődés és a bizalom kiépítésével, különösen a jövőbeli innovációs témák és új partnerek kiválasztására irányuló nyílt eljárások révén;

Személyzeti felvételi eljárás

17.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2017-ben hét alkalmazottat vett fel a személyzeti létszámtervének megfelelően: egy jogi tisztviselőt, egy igazgatási és pénzügyi asszisztenst, egy operatív és támogatási tisztviselőt, valamint négy programigazgatót;

18.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás személyi állománya 2017 végén 20 főből állt, a személyzeti létszámterv által előírt 23 helyett;

Belsőkontroll-rendszerek

19.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló, megbízható előzetes ellenőrzési eljárásokat vezetett be, míg a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: Közös Ellenőrzési Szolgálat) a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek utólagos ellenőrzéséért felel; megjegyzi továbbá, hogy a 2017 végi helyzet azt mutatta, hogy a legfontosabb belsőkontroll-standardokat összességében végrehajtották, és csak néhány intézkedés maradt; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e standardok végrehajtásáról;

20.

üdvözli a közös vállalkozás hajlandóságát, hogy 2018-ban az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére tesz kísérletet az átalányösszegű támogatás kísérleti projekt végrehajtása révén egy zárt program ellenőrzési keretében;

21.

tudomásul veszi, hogy a Horizont 2020 program fennmaradó hibaaránya a Számvevőszék szerint a lényegességi küszöb alatt maradt, azaz 1,44 %-ot tett ki, bár az ellenőrzési jelentéstervezetek alapján az volt várható, hogy a hibaarány 2,24 % körül fog alakulni;

22.

megjegyzi, hogy a 2017-ben végzett utólagos ellenőrzésekhez a közös vállalkozás reprezentatív mintáját 15 részesedésben határozták meg, amelyek 1,3 millió EUR-t tettek ki a közös vállalkozás validált társfinanszírozásában; sajnálja, hogy a közös vállalkozás reprezentatív mintáján végzett ellenőrzésekkel kapcsolatban nem állapítottak meg külön hibaarányt;

23.

elismeri, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat látja el a közös vállalkozás belső ellenőri feladatait, és e tekintetben közvetlenül az igazgatótanácsnak és az ügyvezető igazgatónak tartozik felelősséggel; megjegyzi, hogy az első ellenőrzési feladat a közös vállalkozás kockázati profiljának kidolgozása volt egy hároméves belső ellenőrzési munkaterv kialakítása érdekében; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017–2019 közötti időszakra szóló stratégiai belső ellenőrzési tervét 2017 júniusában mutatták be, és azt évente felülvizsgálják;

24.

megállapítja, hogy 2017-ben a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás – a Közös Ellenőrzési Szolgálattal (CAS) közösen – első alkalommal megkezdte egy, a Horizont 2020 program időközi kifizetési kérelmeiből álló véletlenszerű kockázatalapú minta utólagos ellenőrzését; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ellenőrzés eredményéről;

25.

sajnálattal állapítja meg, hogy 2017 végére a Bizottság közös Horizont 2020 támogatáskezelési és monitoring eszközei nem végeztek azokkal az egyedi fejlesztésekkel, amelyek szükségesek a közös vállalkozás természetbeni hozzájárulásainak feldolgozásához; felhívja a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e fejleményekről;

26.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozó időközi értékelése megtörtént; megjegyzi, hogy a cselekvési tervet elkészítették, és az igazgatótanács 2018 júniusában elfogadta azt; megjegyzi, hogy már kezdeményeztek bizonyos intézkedéseket, és figyelembe veszi, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretprogramban nem fognak minden ajánlást érinteni;

Operatív közbeszerzések és támogatások

27.

megállapítja, hogy néhány minőségi hiányosság volt megfigyelhető a közös vállalkozás kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos nyílt eljárása esetében, amelynek négy évre vonatkozó becsült költségvetése 1 200 000 EUR volt; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás válasza szerint a közös vállalkozás úgy döntött, hogy nem határoz meg minimális pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy ne akadályozza a kkv-ket a pályázaton való részvételben;

Egyéb kérdések

28.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás létrehozta saját csalás elleni stratégiáját és cselekvési tervét, korrekciós intézkedésként a Számvevőszék által a 2016-os mentesítés keretében tett főbb észrevételekre;

29.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás szabályokat fogadott el az összeférhetetlenségről tagjai, szervei, személyzete és kirendelt állománya, valamint igazgatótanácsa tagjai tekintetében, és a Horizont 2020 stratégiát kiegészítő, személyre szabott csalás elleni stratégiát dolgozott ki, amely magában foglalja kockázatainak és lehetőségeinek elemzését is;

30.

hangsúlyozza a közös vállalkozás és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) közötti együttműködés fontosságát; üdvözli az ERA részvételét a közös vállalkozás igazgatótanácsának ülésein és a többéves cselekvési tervet kidolgozó csoportokban; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás értékelte az ERA-ból érkező kutatási és innovációs kérelmeket az egymást átfedő tevékenységek elkerülése érdekében.

31.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás más uniós programokkal és alapokkal – pl. az Európai Parlament „a kiválósághoz vezető út” elnevezésű kísérleti projektjével – is szinergiákat alakított ki, és üdvözli az együttműködést más releváns projektekkel, például a SESAR vagy a Rail Baltica projekttel;

32.

üdvözli a közös vállalkozás online láthatóságának növelése érdekében végzett tevékenységeket; tudomásul veszi a honlap átalakítását, a kéthavonta megjelenő hírlevél bevezetését, a látogatók számának növekedését, a közösségi médiabeli követőket és a sajtóvisszhangot;

33.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás a Horizont 2020 stratégiát kiegészítő, testre szabott csalás elleni stratégiát vezetett be, amely magában foglalja a kockázatok és lehetőségek értékelését is.

(1) A Tanács 642/2014/EU rendelete (2014. június 16.) a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 177., 2014.6.17., 9. o.).

27.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/360

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/1556 HATÁROZATA

(2019. március 26.)

a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—	tekintettel a Számvevőszéknek a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

—	tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05827/2019 – C8-0106/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

—

—	tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére,

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0163/2019),

jóváhagyja a Shift2Rail közös vállalkozás 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását,

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE

(5) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.