(1)

A 2474/93/EGK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kerékpárok behozatalára. A kijátszás feltárását célzó vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (3) kiterjesztette egyes Kínából származó kerékpáralkatrészek behozatalára is. A 88/97/EK bizottsági rendelet (4) mentességi rendszert vezetett be egyes kerékpáralkatrészekre vonatkozóan. Azóta az eredeti intézkedéseket módosító több vizsgálatra is sor került.

(2)

A jelenleg hatályos intézkedések az 502/2013/EU tanácsi rendelettel (5) kivetett végleges dömpingellenes vámok. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 %-tól 48,5 %-ig terjed (a továbbiakban: hatályos intézkedések). A hatályos intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: előző felülvizsgálat.

(3)

Az 501/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) a Tanács az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára is kiterjesztette a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedéseket. E vizsgálat keretében ezen országok számos valódi exportáló gyártója kapott mentességet.

(4)

Az (EU) 2015/776 végrehajtási rendelettel (7) a Bizottság kiterjesztette a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedéseket a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára. E vizsgálat keretében ezen országok számos valódi exportáló gyártója kapott mentességet.

(5)

2017. december 14-én (8) az Európai Unió Bírósága helybenhagyta az Európai Unió Törvényszékének ítéletét, amely megsemmisítette a dömpingellenes intézkedéseket elrendelő rendeletet a felperest, a Giant Co. Ltd.-t, érintő részében. A Giant Co. Ltd. ezért nem tartozik az intézkedések hatálya alá, és nem terjedt ki rá a jelen vizsgálat hatálya.

(6)

Az (EU) 2018/49 végrehajtási rendelettel (9) a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően módosította a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedéseket.

(7)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (10) közzétételét követően a European Bicycle Manufacturer's Association (a továbbiakban: EBMA vagy kérelmező) kérelmet nyújtott be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján ezen intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránt. A kérelmet 2018. március 5-én nyújtották be. A kérelmező a teljes uniós kerékpárgyártás több mint 45 %-át képviselő uniós kerékpárgyártók nevében jár el. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(8)

2018. június 4-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (11) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását.

(9)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1. és 2018. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság ezenfelül hivatalosan tájékoztatta a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a következő feleket: a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat és azok érintett szövetségeit, az ismert kínai exportáló gyártókat, az ismert független uniós importőröket, az alkatrész-beszállítókat, valamint az érintettként ismert uniós felhasználók szövetségét és a kínai hatóságokat.

(11)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információt és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az eljárás megindítása előtt több mint 70 uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ez alapján ideiglenesen egy három gyártóból álló mintát választott ki, amelyet a hasonló termék Unióban történő értékesítésének és termelésének volumene tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének 22 %-át, az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőkre irányuló teljes értékesítési volumenének pedig 21 %-át tették ki a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(14)

Az ügy megindítását követően kiderült, hogy több uniós gyártó részben vagy egészben alvállalkozásba adta a termelési folyamatot bérmunkaszerződés alapján tevékenykedő harmadik fél vállalatoknak (a továbbiakban: bérgyártók). A Bizottság ezért további információkat kért a tíz legnagyobb uniós gyártótól üzleti modelljükkel és termelési volumenükkel kapcsolatban. A megkapott új információk fényében a Bizottság úgy döntött, hogy további két uniós gyártót is felvesz a mintába az EU-ban alkalmazott különböző üzleti modellek lefedése érdekében. A végső minta a 2017. évi becsült teljes termelési volumen 27 %-át és a független uniós vevőkre irányuló 2017. évi becsült teljes értékesítési volumen 26 %-át képviselte. További észrevétel nem érkezett. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság felkérte őket, hogy jelentkezzenek, és a vállalataikra vonatkozóan bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében felsorolt információkat.

(16)

Ezenfelül az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság 75, a felülvizsgálati kérelemben megnevezett importőrrel vette fel a kapcsolatot, és felkérte őket, hogy ismertessék tevékenységüket, és töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletét. Egyikük sem jelentkezett.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát a Bizottság felkérte a felülvizsgálat tárgyát képező termék összes ismert kínai gyártóját, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(18)

Hat exportáló gyártó/gyártó jelentkezett az eljárás megindítását követően, amelyek közül egy később visszalépett az együttműködéstől. A maradék öt együttműködő exportáló gyártó/gyártó közül csak kettő exportált kerékpárokat az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt.

(19)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság egy, az exportáló gyártók/gyártók három csoportjából álló reprezentatív mintát választott ki a felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék – EU-ba, illetve harmadik országokba irányuló – exportjának, valamint termelésének legnagyobb bejelentett mennyisége alapján.

(20)

Ez alapján a kínai exportáló gyártók/gyártók mintában szereplő három csoportja az öt együttműködő vállalat/vállalatcsoport teljes bejelentett termelésének és értékesítésének körülbelül 89 %-át képviseli. A mintában szereplő három csoport összességében a Kínából az EU-ba történő, a felülvizsgálati időszak alatti kerékpár-értékesítések 18 %-át és az ugyanezen időszakbeli kínai kerékpárgyártás 1 %-át képviseli.

(21)

A felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a javasolt mintával kapcsolatban. Észrevételek csak a kérelmezőtől érkeztek a Bizottsághoz. Először, a kérelmező állítása szerint a jelentkező gyártók nem kínai kerékpárgyártók, mivel tajvani vállalatokkal állnak kapcsolatban. Másodszor, a kérelmező azzal érvelt, hogy a mintában szereplő vállalatok és a jelentkező vállalatok nem tipikus kínai kerékpárgyártók, mivel nem a kínai kerékpáripar három fő központjában működnek. Harmadszor, a kérelmező azzal érvelt, hogy a mintában szereplő vállalatok és a jelentkező vállalatok nem belépő szintű kerékpárokat gyártanak. Negyedszer, a kérelmező azzal érvelt, hogy a mintában szereplő vállalatok közül kettőre nulla százalékos dömpingellenes értékvám vonatkozik.

(22)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a működés helye befolyásolná a termelési típusokat vagy a költségeket, sem pedig azt, hogy a kiválasztott vállalatok nem belépő szintű kerékpárokat gyártanak. A Bizottság ezenfelül képes volt meggyőződni arról, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók belépő szintű kerékpárokat is gyártanak.

(23)

A minta kiválasztása során továbbá a Bizottságnak az alaprendelet 17. cikkének rendelkezései alapján reprezentatív mintát kellett kiválasztania a jelentkező vállalatokból. Ezen együttműködő vállalatok esetében a Bizottság tisztázta, hogy a vállalatok tulajdoni viszonyai, helye és termékskálája ellenére a mintába felvett összes vállalat gyártott kerékpárokat Kínában a felülvizsgálati időszak alatt.

(24)

A Bizottság ezért elutasította az EBMA mintavétellel kapcsolatos észrevételeit.

(25)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő öt uniós gyártónak, a mintában szereplő három exportáló gyártónak, a kérelmezőnek és Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány). A mintában szereplő öt uniós gyártó – tíz bérgyártójukkal együtt –, a mintában szereplő három exportáló gyártó és a kérelmező válaszolt a kérdőívre.

(26)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(27)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindítása idején megfelelő rendelkezésre álló bizonyítékok mutattak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállására, a Bizottság úgy tartotta helyesnek, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint eljárást indítson.

(28)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érintett országban működő gyártókat, hogy bocsássák rendelkezésre az értesítés III. mellékletében a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált inputokra (alapanyagokra) vonatkozóan kért információkat. A mintavételi választ visszaküldő hat exportáló gyártó/gyártó benyújtotta a III. mellékletben kért információkat is.

(29)

A vizsgálatához szükséges információk beszerzése érdekében a Bizottság a kínai kormánynak is küldött egy kérdőívet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti állítólagos jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság minden érdekelt felet felkért arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának megfelelőségét illetően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban nem érkezett beadvány vagy további bizonyíték.

(31)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben azt is jelezte, hogy a hozzáférhető bizonyítékok alapján szükség lehet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország kiválasztására a torzulástól mentes árakon vagy referenciaértékeken alapuló rendes érték meghatározása érdekében.

(32)

2018. július 4-én a Bizottság közzétette az aktához kapcsolódó első feljegyzést (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzés), amelyben kikérte az érintett felek véleményét azon vonatkozó forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték megállapításához használhat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második számozatlan bekezdésével összhangban. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság a következő hat lehetséges reprezentatív országot jelölte meg: Brazília, Mexikó, Oroszország, Szerbia, Thaiföld és Törökország.

(33)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. A Bizottság egy exportáló gyártótól és egy uniós gyártótól, valamint a kérelmezőtől kapott észrevételeket, az érintett ország hatóságai viszont nem tettek észrevételeket.

(34)

A Bizottság a 2018. augusztus 9-i második feljegyzésében (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés) foglalkozott a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésre kapott észrevételekkel. A Bizottság megállapította továbbá a termelési tényezők jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy az adott szakaszban Szerbia tekinthető a leginkább megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése alapján. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(35)

2019. június 7-én a Bizottság nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján dömpingellenes vámokat kíván kivetni (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(36)

A Bizottsághoz a kérelmezőtől és a China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products-tól (Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara, a továbbiakban: CCCME) érkeztek észrevételek.

(37)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód (TARIC-kódok: 8712007091, 8712007092 és 8712007099) alá tartozó, motorral nem rendelkező kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy kerékpárok).

(38)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ágazatban változások történtek az előző felülvizsgálat óta. Több szempontból is fejlődött a technológia, főként a felhasznált nyersanyagokat illetően. Ezenkívül a piac is jelentősen megváltozott, és egyes kerékpár-kategóriák népszerűbbek lettek, jelentős piaci részesedésre téve szert. E fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy módosítja az előző felülvizsgálatban használt kerékpár-kategóriákat. Valamennyi érdekelt felet tájékoztatták e döntésről, és felkérték őket, hogy tegyenek észrevételt. Észrevétel nem érkezett.

(39)

A kerékpárokat ezért a Bizottság az alábbi fő típusokba sorolta be:

(40)

A fent meghatározott valamennyi kerékpártípusnak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői. Azokat továbbá hasonló értékesítési csatornákon keresztül adják el az uniós piacon, így például kiskereskedők, sportáruházláncok, nagybani forgalmazók és független kerékpár-kereskedők útján. A kerékpárok alapvető alkalmazása és használata azonos, ezért egyes különböző típusú modellek felcserélhetők, és versenyeznek egymással.

(41)

Ez alapján megállapítást nyert, hogy az összes kerékpártípus egyetlen terméket alkot.

(42)

A jelen hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a kínai és a reprezentatív országbeli – szerbiai – belföldi piacon előállított és értékesített kerékpárok, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében azonos, minden tekintetben megegyező termékeknek kell tekinteni.

(43)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(44)

Hat vállalat/vállalatcsoport töltötte ki a mintavételi űrlapot; e vállalatok/vállalatcsoportok egyike később visszalépett az együttműködéstől. A felülvizsgálati időszakban az öt együttműködő vállalat Unióba irányuló teljes kerékpárexportja mennyiségileg [120 000–150 000] egység volt, amely a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező, az adott időszakra a Eurostat által rögzített teljes importvolumenének 18 %-a volt. Az együttműködő vállalatok/vállalatcsoportok teljes bejelentett termelési kapacitása körülbelül egy millió egységet tett ki, ami durván a teljes becsült kínai termelési kapacitás (117 millió egység) 1 %-a.

(45)

Az együttműködés alacsony szintje miatt a 18. cikket alkalmazva a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre alapozta a kínai kerékpárpiaccal – többek között a termeléssel, a kapacitással és a szabad kapacitással – kapcsolatos ténymegállapításait.

(46)

Emellett a mintában szereplő csoportok egyike, az Ideal-csoport, sem az Unióba, sem a világ többi részébe irányuló értékesítések tekintetében nem közölte a Bizottsággal a kapcsolt kereskedő útján az első független vevő részére történő értékesítésekkel kapcsolatos értékesítési árait. A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkét alkalmazva a rendelkezésre álló legjobb tényeket használta fel e csoport exportértékesítéseinek e részét illetően.

(47)

Az Eurostat statisztikai adatai szerint a felülvizsgálati időszakban 747 313 kerékpár érkezett Kínából az Unióba, ami a teljes uniós felhasználás durván 4 %-ának felelt meg. A Bizottság ezért megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a tényleges behozatal kellően reprezentatív volt annak megvizsgálásához, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban.

(48)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének és az exportáló gyártók észrevételeinek hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(50)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(51)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében a jelentős torzulások fennállásának értékelése során figyelembe kell venni az exportáló országban a felülvizsgálat tárgyát képező terméket illetően alkalmazott árakra és a termékek költségeire ezen elemek egyike vagy több ilyen elem által gyakorolt lehetséges hatásokat. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek fennállnia. Ráadásul ugyanazok a ténybeli körülmények vehetők alapul a lista egy vagy több eleme fennállásának igazolásához. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló gyártó gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapvető jelentőségű elemei olyan eszközöket adnak a kormányzat kezébe, amelyek segítségével az érdemben beavatkozhat a piaci folyamatokba, ami annak a jele, hogy az árak és a költségek nem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(52)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(53)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést adott ki Kínáról (a továbbiakban: jelentés). (12) Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy megcáfolják a vizsgálat megindításakor a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat. Ezzel összefüggésben – az együttműködés jelen ügybeli hiányára is figyelemmel – a Bizottság a jelentésre támaszkodott, amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen a legfontosabb termelési tényezők (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) kapcsán, illetve meghatározott ágazatokban (például az alumínium-, az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(54)

A kérelem – a jelentést kiegészítve – szintén alátámasztja a fent említett, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulásokkal kapcsolatos állításokat.

(55)

A kérelmező hivatkozik egyrészt a tizenharmadik ötéves kerékpár- és elektromoskerékpár-ágazati tervben (a továbbiakban: tizenharmadik kerékpárágazati terv) foglalt rendelkezésekre. A kérelem 5.1. szakasza ismerteti e terv konkrét rendelkezéseit. A kérelmező arra is hivatkozik, hogy a kerékpárágazatban állami tulajdonú vállalatok vannak jelen (a kérelem 5.2. szakasza), valamint hogy a kisebb gyártókra nagy nyomást gyakorolva kívánják rávenni őket az egyesülésre a tizenharmadik kerékpárágazati tervben foglaltaknak megfelelően (a kérelem 5.2. szakasza).

(56)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető, a jelentésben tételesen megjelölt forrásokból, nevezetesen kínai jogszabályokból, nyilvánosan közzétett hivatalos kínai szakpolitikai dokumentumokból, nemzetközi szervezetek jelentéseiből és szakemberek tanulmányaiból/szakcikkeiből származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(57)

Amint azt a (29) preambulumbekezdés megállapítja, a kínai kormány egyáltalán nem válaszolt a megkapott kérdőívre. A kérdőívekre válaszoló exportáló gyártóktól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(58)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök a szocialista állam, vagyis a nép egésze, valamint a dolgozó emberek kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása”. (13) Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A tulajdon egyéb formái megtűrtek; a törvény ezek számára megengedi, hogy az állami tulajdonnal párhuzamosan fejlődjenek. (14)

(59)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A rendelkezés meglévő első mondatához – „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alapvető rendszere” – a módosított szöveg hozzátesz egy második mondatot, amely szerint „[a] kínai sajátosságokkal bíró szocializmus meghatározó jellemzője a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (15) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez az ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el átfogó makrogazdasági szabályozó szerepet.

(60)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg a céljait, amelyek inkább a KKP politikai programjának felelnek meg, és nem a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (16) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre, valamint a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(61)

Először is, az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. E tervek összessége ágazatok átfogó és összetett mátrixát fedi le, több szakpolitikát is felölel, és a kormányzás minden szintjén jelen van. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat rögzítenek. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell (pozitív vagy negatív) prioritásnak tekintetni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező jellege miatt, hanem azért is, mert az érintett kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben megállapított prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.3.2.5. szakaszt). (17)

(62)

Másodszor, a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor e bankoknak a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.3.2.9. szakaszt). (18) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer egyéb elemeiről, például a részvény- és kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer e részei a bankszektorhoz képest ugyan kevésbé jelentősek, intézményi berendezkedésük és tevékenységük mégsem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (19)

(63)

Harmadszor, a szabályozási környezet szintjén az állami beavatkozás több formában történhet. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. (20) A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat. (21)

(64)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákra épül, amelyek sokféle kormányzati beavatkozást tesznek lehetővé, illetve ösztönöznek. Az ilyen jelentős kormányzati beavatkozások nem férnek össze a piaci erők szabad játékával, minek következtében torzul a források piaci elvek szerinti hatékony elosztása. (22)

(65)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalkozások jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(66)

Az állami tulajdont illetően a kerékpárágazat bizonyos része továbbra is a kínai kormány állami tulajdonában van. Még ha a kínai kerékpáripar sok kis gyártóval rendkívül felaprózott is, a legfontosabb kerékpárgyártók – köztük a Flying Pidgeon és a Phoenix – állami tulajdonú vállalatok, a pontos számok mindazonáltal nem becsülhetők meg az együttműködő exportáló gyártóktól kapott információk alapján.

(67)

Ami az állam által gyakorolt ellenőrzést illeti, a kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalkozások felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes vállalkozásoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az egyes vállalkozások operatív döntéshozatalában. Az acél- és vaságazat vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket tovább részletezi a lenti 3.3.2.4. szakasz.

(68)

Az állam által az ágazatban gyakorolt szakpolitikai felügyeletre és irányításra vonatkozó elemzést a lenti 3.3.2.4. és 3.3.2.5. szakasz tartalmazza. A kerékpárágazatban érvényesülő kormányzati ellenőrzésnek és beavatkozásnak az alábbiakban ismertetett magas szintje mellett még a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között.

(69)

Az ágazat felett a kínai hatóságok által gyakorolt ellenőrzés, szakpolitikai felügyelet és irányítás a vezető ágazati iparszövetség, a China Bicycle Association (Kínai Kerékpárszövetség, a továbbiakban: CBA) célkitűzéseiből is kitűnik, mely szervezetet szoros kapcsolat fűzi a kínai kormányhoz és a KKP-hez. A CBA honlapja szerint a szövetség 650 tagot számlál, az ágazat teljes évi kibocsátási és exportvolumenének 80 %-át képviselve. A szövetség céljai a következők: az ágazat erejének koncentrálása, az ágazati ügyek intézése, az ágazat szolgálata és az ágazat fejlődésének elősegítése. (23) A CBA alapszabálya, többek között annak 2. cikke, szoros kapcsolat fennállására utal a kínai kormánnyal és a KKP-vel: „A szövetség céljai a következők: Xi Jinpingnek az új korszak kínai sajátosságú szocializmusára vonatkozó elmélete mentén és a KKP tizenkilencedik országos kongresszusának szellemében a vonatkozó nemzeti ágazati szakpolitikák maradéktalan végrehajtása, a központi közigazgatás támogatása az ágazat irányításának megerősítésében […]. A szövetség tiszteletben tartja az alkotmányt, a jogszabályokat és a hatósági rendelkezéseket, valamint a nemzeti szakpolitikákat, a szocializmus alapértékeit követve”. (24) A CBA közzétette továbbá a tizenharmadik kerékpárágazati tervet, és egyik közelmúltbeli vizsgálatában az Európai Bizottság megállapította, hogy erre azért került sor, mert a CBA-t szoros kapcsolat fűzte a kínai kormányhoz. (25)

(70)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a kerékpárok kínai piacát jelentős részben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(71)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (26) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő sejtjei révén az állam egy másik olyan csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (27)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az állami tulajdonú vállalatok üzleti döntéseit. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet. (28) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártsejt, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (29) Ezek a szabályok általánosan érvényesülnek a kínai gazdaság egészében, többek között a vas- és acélágazatban is. A Bizottság megállapítja, hogy ezek a szabályok a kerékpárgyártókra és az általuk felhasznált inputok beszállítóira is érvényesek.

(72)

Különösen a kerékpárágazatban áll fenn szoros kapcsolat az ágazatban működő vállalkozások döntéshozatali eljárásai és az állam, azon belül a KKP között. A pártszervezetek személyi szempontból számos kínai kerékpárgyártó esetében átfedésben vannak a vezető testületekkel. A Shanghai Phoenix Enterprise elnöke például 2012-től e vállalat párttitkára is egyben. (30) A Shanghai Zhonglu pártbizottságának titkárhelyettese a felügyelő bizottság tagja is volt egyúttal. (31)

(73)

Az állam jelenléte és beavatkozása a pénzügyi piacokon (lásd még az alábbi 3.3.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagok és egyéb inputok biztosítása terén szintén torzító hatással van a piacra. (32)

(74)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kerékpárágazatban működő vállalatokban, valamint a pénzügyi szektorban és az inputokat előállító gazdasági ágazatokban való állami jelenlét a 3.3.2.3. szakaszban és az azt követő szakaszokban ismertetett kerettel együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében.

(75)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, szinte minden gazdasági ágazatot lefednek, és kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Általában elmondható, hogy a kínai tervezési rendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne. (33)

(76)

A tizenharmadik ötéves terv és a Made in China 2025 stratégia kínai kormány által készített megvalósítási terve, a Könnyűipari Fejlesztési Terv (2016–2020) (a továbbiakban: könnyűipari fejlesztési terv) kulcsfontosságú iparágnak minősíti többek között a kerékpárágazatot. A könnyűipari fejlesztési terv ajánlást fogalmaz meg arra nézve is, hogy „[a] kerékpárágazatot ösztönzőkkel a könnyű, diverzifikált, divatos és intelligens termékek gyártásának irányába kell terelnünk. Fel kell gyorsítanunk a kutatást-fejlesztést, valamint a nagy szilárdságú és könnyű anyagok, az erőátviteli és a meghajtó rendszerek, az új energiaforrások, az intelligens érzékelő technológiák és a dolgok internetéhez kapcsolódó technológiák alkalmazását. A hangsúlyt a diverzifikált kerékpárfejlesztésre kell helyeznünk, olyan kerékpárok fejlesztésére, amelyek divat- és hétköznapi célokat szolgálnak, edzéshez és az erőnlét fejlesztéséhez használhatók, hosszabb távú túrakerékpározásra alkalmasak, kedvező műszaki jellemzőik megőrzése mellett összecsukhatók […].”

(77)

A könnyűipari fejlesztési tervben szerepel néhány, a kulcsfontosságú iparágak ösztönzésére irányuló konkrét szakpolitikai intézkedés is. Az intézkedések első csoportja a piaci hozzáférést bővítő reformot tartalmazza, és főként az adminisztrációs teendők egyszerűsítésére épül (megszünteti a szükségtelen jóváhagyásokat, csökkenti és egységesíti a díjakat és a jóváhagyási eljárást). Az intézkedések második csoportja a pénzügyi és adópolitikai támogatást növeli:

(78)

Az intézkedések harmadik csoportja fokozza a pénzügyi politika által nyújtott támogatást, különösen a következők tekintetében:

(79)

Könnyűipari fejlesztési tervek helyi szinten is készülnek. Ilyen például a tiencsini önkormányzat 2011–2015-ös időszakra szóló tizenkettedik ötéves könnyű- és textilipari fejlesztési terve, amely szorgalmazta, hogy hozzanak létre négy országos jelentőségű könnyűipari központot a tartományban: „Tiencsin városa országos jelentőségű kerékpárgyártó és -exportáló központot fog létesíteni. A Wuqing kerületben lévő »Kína kerékpárkirályság« ipari parkkal és a Binhai kerületben található, (elektromos) kerékpárok gyártására szakosodott ipari parkkal a központban intenzíven fejleszteni fogjuk a kerékpárok (köztük az elektromos kerékpárok), a pótalkatrészek stb. gyártását”.

(80)

Hasonlóképpen Tiencsin tizenharmadik ötéves ipari gazdaságfejlesztési terve egyértelmű célokat fogalmaz meg a kerékpár- és elektromoskerékpár-ágazat, valamint az alkatrészgyártás támogatására:

(81)

A CBA által kidolgozott tizenharmadik kerékpárágazati terv továbbá a kerékpárgyártást a „feltörekvő iparágak” közé sorolja: „a feltörekvő iparágak, úgymint az alternatív energiaforrások, az alternatív anyagok, az internet, az energiatakarékosság és a környezetvédelem, valamint az információs technológiák a nemzeti stratégia szintjére emelkedtek, ezért a hagyományos iparágak elkerülhetetlenül bekerülnek a közép- és felső kategóriás termékeket gyártók közösségébe. Különösen azután, hogy az ötödik plenáris ülés indítványozta »a közlekedés és a szállítmányozás kis szén-dioxid-kibocsátás melletti fejlesztésének elősegítését, valamint a környezetkímélő kerékpáros közlekedés ösztönzését«, a kerékpárágazat bizonyosan kihasználja majd a fejlődésre kínálkozó új történelmi lehetőségeket.”

(82)

A tizenharmadik kerékpárágazati terv a kerékpárágazat vonatkozásában 2020-ig megvalósítandó mérhető célokat határoz meg a kínai kormány számára: „az iparág egészét tekintve a küszöbértéket meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatok fő tevékenységéből származó bevétel átlagos éves növekedési rátája 2020-ra el fogja érni a 6 %-ot, összege pedig meghaladja majd a 200 milliárd RMB-t. A kerékpárok és a pótalkatrészek exportvolumene stabil marad, az elektromos kerékpárok exportja viszont jelentős mértékben növekszik majd. Tovább fog erősödni az iparág integrációja, a vezető vállalatok pedig több mint 50 %-ban járulnak majd hozzá a megtermelt mennyiséghez. Az iparág 3–5 klasztert és jellegzetes régiót fog támogatni, közösen felépíteni és fejleszteni. A közép- és felső kategóriás kerékpárok, valamint a lítiumakkumulátoros elektromos kerékpárok aránya évről évre növekedni fog.” Ezenfelül a tizenharmadik kerékpárágazati terv a márkagondozás erősítését és nemzetközi márkák kialakítására irányuló erőfeszítéseket is előirányoz.

(83)

Amint az fent bemutatást nyert, a kerékpárágazatot szorosan ellenőrzi és nagymértékben támogatja a kínai kormány. A különféle tervekben meghatározott különböző célok megvalósítása a kínai kormány kerékpárágazatba való jelentős beavatkozását igényli.

(84)

A Bizottság úgy vélte, hogy a kerékpárágazattal kapcsolatos fenti bizonyítékok összességében elegendőek annak megállapításához, hogy közpolitikák vagy intézkedések befolyásolják a kerékpár-ágazatbeli szabadpiaci erőviszonyokat.

(85)

A Bizottság mindazonáltal azt is megállapította, hogy jelentős kormányzati beavatkozás áll fenn a kerékpárgyártáshoz használt nyersanyagok terén. A kerékpárgyártáshoz használt alkatrészek többségét a kínai kormány erőteljes beavatkozásával jellemezhető nyersanyagokból (34), többek között alumíniumból és acélból (vázak, villák, kormányok, kerekek és küllők, láncok, váltók, fogaskerekek, kábelek, csomagtartók), gumiból (kerekek) és vegyszerekből (műanyag elemek és festékek) állítják elő.

(86)

Az alumíniumra például a nemvasfémágazat 2016–2020. évi fejlesztési terve (tizenharmadik nemvasfémágazati ötéves terv) vonatkozik, amely szigorú mennyiségi és minőségi célokat, valamint széles körű támogatási intézkedéseket ír elő az ágazat számára annak fejlesztése céljából. Az acélra az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum (a továbbiakban: tizenharmadik ötéves acélipari terv) vonatkozik, amely gyakorlatilag az ágazat fejlesztésének valamennyi vonatkozását lefedi, ideértve többek között a termelési kapacitási célokat, a hatékony ellátás korszerűsítését és biztosítását, az ipari szerkezetátalakítást, a pénzügyi támogatást, a mennyiségi célkitűzéseket, az acélgyárak földrajzi elhelyezkedését. A tizenharmadik petrolkémiai és vegyipari ötéves terv (2016–2020) szintén szigorúan szabályozza a vegyipari ágazatot, lefedve a kerékpáralkatrészek előállításához használt nyersanyagokat, például a gumit, a festékeket és a műanyagokat is.

(87)

Az acélágazatot emellett az állami tulajdonú vállalatok nagy száma jellemzi. A legfontosabb gyártók közül több is állami tulajdonú, ezek közül egyeseket (pl. Baosteel, Anshan Iron and Steel, Wuhan Iron and Steel stb.) az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum (35) példaként említ a tizenkettedik ötéves terv időszakának eredményeivel összefüggésben. Az acélágazatot szigorúan szabályozza az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum. E terv megállapítja, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve”. (36)

(88)

A nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés tizenharmadik ötéves terve (37) célként tűzte ki a csúcskategóriás acéltermék-típusokat gyártó vállalkozások támogatását. (38) A termékek megfelelő minőségét, tartósságát és megbízhatóságát ezenkívül az olyan vállalatok támogatásával tartja elérhetőnek, amelyek a tisztaacél-gyártáshoz, a precíziós hengerléshez, valamint a minőségjavításhoz kapcsolódó technológiát alkalmaznak. (39)

(89)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (40) (a továbbiakban: katalógus) az ösztönzött ágazatok közé sorolja a vas- és acélipart. Így különösen a katalógus ösztönzi „[a]z acéltermékek teljesítményének és minőségének javítását, valamint e termékek korszerűsítését szolgáló technológiák fejlesztését és alkalmazását, ideértve többek között a nagy szilárdságú, legalább 600 MPa szakítószilárdságú gépjárműkarosszéria-lemezeket, az olaj- és gázszállító vezetékek előállításához használt nagy teljesítményű csővezeték-acélt, a hajóépítéshez használt nagy szilárdságú, széles és vastag lemezeket, a hajógépészetben használt acélt, az épületek, hidak és egyéb szerkezetek építéséhez használt mérsékelt vastagságú, legalább 420 MPa szakítószilárdságú lemezeket, a nagy sebességű vasúti szállításhoz és a vasúti teherszállításhoz használt acélt, a kis vasveszteségű és magas mágneses indukciójú szilíciumacélt, a korrózió- és kopásálló acélt, az erőforrás-kímélő, korrózióálló acélötvözeteket (a korszerű ferrites korrózióálló acélt, a duplex korrózióálló acélt és a nitrogénnel stabilizált duplex korrózióálló acélt), a nagy teljesítményű alapelemek (fogaskerekek, 12,9 vagy magasabb keménységű csavarok, nagy szakítószilárdságú rugók, hosszú élettartamú csapágyak) gyártásához használt speciális acélrudakat és hengerhuzalokat, valamint a magas minőségű speciális kovácsoltacél-anyagokat (többek között a szerszám- és öntvényacélt, a korrózióálló acélt és a gépgyártáshoz használt acélt)”. A Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan a közelmúltban folytatott szubvencióellenes vizsgálat megerősítette a katalógus alkalmazhatóságát. (41)

(90)

Az alumínium szintén erőteljes állami beavatkozás tárgyát képezi Kínában. Az alumíniumágazatot először is az állami tulajdonú vállalatok túlsúlya jellemzi. A becslések szerint Kína teljes nyersalumínium-termelésének több mint 50 %-áért állami tulajdonú vállalatok felelnek. (42) Egy, a kínai nemvasfémágazatot vizsgáló friss tanulmány is azt mutatja, hogy a részesedés tekintetében az állami tulajdonú vállalatok dominálják a belföldi piacot. (43) Jóllehet az utóbbi években tapasztalható kapacitásbővülés részben a magántulajdonban álló vállalkozásoknak tulajdonítható, e kapacitásbővülés mögött általában a (helyi) kormányzat általi beavatkozás különböző formái állnak, például az illegális kapacitásbővítés tolerálása. (44) Emellett a főbb állami tulajdonú vállalatok alumíniumgyártási kapacitása is megnőtt, jóllehet kisebb mértékben. (45)

(91)

A tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv a kínai alumíniumipar által előállított terméktípusok körének fejlesztését célozza többek között az innováció támogatásával, és a vegyes tulajdonosi szerkezet gyors fejlesztését, valamint az állami tulajdonú vállalatok életképességének javítását sürgeti. Rendelkezik továbbá a nemvasfémek készletfelhalmozásának lehetőségéről, a forrásbiztonság javításáról (ideértve az alumíniumot), és konkrét mennyiségi célokat ír elő az áramfogyasztás csökkentése, az újrahasznosított alumínium gyártási célú felhasználása arányának növelése és a kapacitáskihasználás növelése kapcsán. (46)

(92)

A terv továbbá rendelkezik strukturális kiigazításokról is, amelyek szigorúbb irányítás alá vonják az új olvasztólétesítményeket, és megszüntetik az elavult kapacitást. Rendelkezik a feldolgozó létesítmények földrajzi eloszlásáról, a bauxit- és timföldforrások kihasználását növelő projektekre összpontosít, valamint érinti az áramellátás és az árképzési politika kérdését. (47)

(93)

Az alumíniumágazatot érintő további szakpolitikai dokumentum az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ipari minisztérium) által közzétett, az alumíniumágazatra vonatkozó szabványos feltételekről szóló dokumentum; a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (a továbbiakban: NDRC) által kiadott, az alumíniumágazatra vonatkozó belépési feltételekről szóló dokumentum, valamint az NRDC által kiadott, az alumíniumipar szerkezeti átalakításának felgyorsításáról szóló iránymutatások című dokumentum (48).

(94)

Az alumíniummal kapcsolatban tehát számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum létezik, ami egyértelműen mutatja, hogy a kínai kormány intenzíven beavatkozik az alumíniumágazat működésébe. (49)

(95)

Ezért tehát megállapítást nyert, hogy a kínai kormány a szabadpiaci erőviszonyokat befolyásoló számos közpolitikát alkalmaz a kerékpárok gyártására, ideértve és az ezen ágazatban használt nyersanyagokat is. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes működését.

(96)

A rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlannak tűnik arra, hogy megvalósítsa olyan elsődleges célkitűzéseit, mint a követelések és tartozások méltányos rendezése, valamint a hitelezők és adósok jogszabályban biztosított jogainak és érdekei védelme. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére. (50)

(97)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (51) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földterületek kiosztása továbbra is teljes mértékben az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például árverések előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (52) Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását. (53)

(98)

A kínai csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok tehát láthatólag nem működnek megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek kiosztása és megszerzése terén. Ezek a jogszabályok a kerékpárok tekintetében is alkalmazandók, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportáló gyártóit is. Egy korábbi vizsgálat során a Bizottság megállapította különösen, hogy az elektromoskerékpár-gyártók, mely ágazatot nagymértékben ugyanazok a szakpolitikai eszközök szabályozzák, mint a kerékpárágazatot is (például a tizenharmadik ötéves kerékpár- és elektromoskerékpár-ágazati terv), a megfelelő ellenszolgáltatásnál kevesebb összeg fejében részesültek földhasználati jogokban. (54) Más ágazatokban lefolytatott közelmúltbeli vizsgálatok szintén megerősítették a földhasználati jogok megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő biztosítását. (55)

(99)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kerékpárágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelően.

(100)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (56) A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében. (57) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak. (58) Ezek a megállapítások azt mutatják, hogy Kínában torzulnak a bérköltségek.

(101)

A jelen vizsgálat irataiban semmi nem utal arra, hogy a fentiekben ismertetett kínai munkajogi rendszer hatálya ne terjedne ki a kerékpárágazatra. Ami azt illeti, úgy tűnik, hogy a kerékpárágazatra a bérköltségek torzult volta közvetetten és közvetlenül egyaránt hatással van: közvetlenül a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása kapcsán, közvetetten pedig az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőkéhez vagy inputokhoz való hozzáférés kapcsán.

(102)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kerékpárágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a bérköltségek torzultnak tekinthetők.

(103)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése terén többféle torzulás is tapasztalható.

(104)

Egyrészt a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (59), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (60), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük. (61) Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (62).

(105)

Amellett, hogy létezhetnek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a kapcsolódó bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be (63). Egyes korábbi piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításai ugyanezt a következtetést tartalmazzák (64).

(106)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (65)

(107)

Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(108)

Másodszor, a hitelfelvétel költségeit mesterségen alacsonyan tartották a beruházások élénkítése érdekében. Ez túlzott mértékű, viszont egyre alacsonyabb megtérülésű beruházási kiadásokhoz vezetett. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(109)

Harmadszor, bár a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(110)

Kínában a hitelállomány általában vett növekedése a tőkeallokáció romló hatékonyságát mutatja, miközben nem láthatók a torzulástól mentes piaci környezetben elvárható hitelmegszorítások jelei. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(111)

Összességében, a piac liberalizációja érdekében a közelmúltban tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős rendszerszintű problémák és torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(112)

A jelen vizsgálat irataiban semmi nem utal arra, hogy a kerékpárgyártók és/vagy a nyersanyagok és egyéb inputok beszállítói ne részesülnének e pénzügyi rendszer előnyeiből. Ami azt illeti, a kerékpárgyártókra vonatkozókkal azonos szakpolitikai eszközök (lásd a (80) és (81) preambulumbekezdést) hatálya alá tartozó elektromoskerékpár-gyártókkal kapcsolatos közelmúltbeli vizsgálat kimutatta, hogy ez utóbbiak élvezték a kedvezményes hitelnyújtás (66), a kedvezményes finanszírozás és biztosítás (exporthitel-biztosítás) (67), a minősítéssel rendelkező rezidens vállalkozások között fizetett osztalék adómentességének (68), valamint a támogatási programok (69) előnyeit. A jelen vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékok emellett azt mutatják, hogy az együttműködő gyártók némelyike hitelben részesült a vizsgálati időszak alatt. Ez utóbbi támogatás és a pénzügyi rendszerben megfigyelhető, fent bemutatott, általánosságban jelentős kormányzati beavatkozás eredményeként ezért a piaci viszonyok minden szinten súlyos mértékben módosulnak.

(113)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kerékpárgyártók közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vettek igénybe.

(114)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások nem korlátozódnak valamely konkrét gazdasági ágazatra. Épp ellenkezőleg: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a fenti 3.3.2.1–3.3.2.5. szakaszban, valamint a jelentés A. részében tett megállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkről a fenti 3.3.2.6–3.3.2.8. szakaszban, valamint a jelentés B. részében közölt jellemzésre is.

(115)

A kerékpárgyártás inputok széles körét igényli. Nyilvánvalóan az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások kihatnak azokra az árakra is, amelyeket az ilyen inputokat beszerző, illetve arra szerződést kötő kerékpárgyártó fizet (és megjelenít a költségei között). Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(116)

Következésképpen nem csupán a kerékpárok belföldi értékesítési árai nem használhatók fel, de érintett valamennyi inputköltség (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb.), mivel ezek árazását is befolyásolja a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős kormányzati beavatkozás. A tőkeallokáció, a földhasználat, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok kapcsán bemutatott kormányzati beavatkozások egész Kínában megfigyelhetők. Ebből egyebek mellett az is következik, a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez érvényes az input inputjára, és így tovább.

(117)

A 3.3.2.2–3.3.2.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a kerékpárágazatra (és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító ágazatra) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés rámutatott arra, hogy az árak vagy költségek – a nyersanyag-, energia- és munkaerőköltségeket is beleértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ez alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában és a Kínában működő exportáló gyártók által e kérdésekkel kapcsolatban szolgáltatott csekély információra tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(118)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely szerint a belföldi költségek bármelyike az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében torzulástól mentesnek volna tekinthető.

(119)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azzal érvelt, hogy a Bizottság jelentős torzulásokkal kapcsolatos elemzése makroszkopikus és általános volt. A CCCME véleménye szerint egyrészt a szocialista piacgazdaság jellegénél fogva a közös piaci gazdaság jellemzőivel bíró piacgazdaság, amely teljes önállóságot biztosít a vállalkozások számára az operatív döntéshozatalban, ideértve az árképzést is. A CCCME továbbá azzal érvelt, hogy a kínai kormány makroszintű ellenőrzést gyakorol a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása érdekében, e makroszintű ellenőrzés azonban nem értelmezhető tévesen az egyes vállalatokba történő kormányzati beavatkozásként, és az nem befolyásolja a vállalatok termékeinek költségeit vagy árait.

(120)

A CCCME másrészt nem értett egyet azzal, hogy a kínai kormány erőteljesen beavatkozik az alumínium-, az acél-, a gumi- és a vegyianyag-piacon. Még ha torzulások állnak is fenn e piacokon, azok nincsenek jelen a kerékpáralkatrészek piacán, mivel ezen alkatrészekhez több lépésben fel kell dolgozni az említett nyersanyagokat, és az alkatrészek árait egyéb tényezők, mint például a kerékpárok sajátos műszaki tulajdonságai és az egyéni fogyasztói kereslet befolyásolják. Ezért az alumínium, az acél, a gumi és a vegyi anyagok piacán fennálló torzulás nincs hatással a kerékpáralkatrészek áraira.

(121)

A CCCME véleménye szerint harmadrészt a támogatás igénybevehetőségének ténye nem használható fel a piaci torzulás fennállásának bizonyítására, mert támogatások számos más, teljes mértékben piacgazdasággal rendelkező országnak tekintett országban is igénybe vehetők. A CCCME azt is megjegyzi, hogy indokolatlanok a támogatásokkal kapcsolatban az elektromos kerékpárokkal kapcsolatos ügyben (70) tett megállapítások.

(122)

Beadványában a CCCME azzal érvelt továbbá, hogy mind a kerékpárok, mind a kerékpáralkatrészek piaca állami beavatkozástól mentes szabad piac, mivel sok kerékpár- és kerékpáralkatrész-gyártó magántulajdonban álló vagy külföldi érdekeltségű vállalat. A CCCME ehhez hozzátette, hogy még ha egyes vállalatok állami tulajdonban állnak, vagy állami érdekeltségűek is, nincs olyan különbség köztük és a többi vállalat között, amely hatással lenne a kerékpárok vagy kerékpáralkatrészek áraira, mivel az összes gazdasági szereplőnek ugyanazokat a szabályokat és rendelkezéseket kell betartania, ideértve a héafizetést, az egészség- és nyugdíjbiztosítási befizetéseket stb.

(123)

A Bizottság elöljáróban megjegyezte, hogy a CCCME nem támasztotta alá állításait bármiféle olyan bizonyítékkal, amely megcáfolhatná a jelen szakaszban annak alátámasztására előadott bizonyítékokat, hogy Kínában jelentős torzulások állnak fenn általában, különösen pedig a kerékpárágazatban és az ezen ágazat részére beszállító ágazatokban. A CCCME állításai ezért nyomban teljes egészükben elutasíthatók lennének megalapozatlanként.

(124)

A Bizottság mindenesetre emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállásának értékelése során figyelembe kell venni az exportáló országban az érintett terméket illetően alkalmazott árakra és a termékek költségeire az említett pontban foglaltak közül egy vagy több elem által gyakorolt lehetséges hatásokat. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes, arra vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni, hogy az említett elemek lehetséges hatásokat gyakorolnak az árakra és a költségekre. A Bizottság megjegyezte, hogy a CCCME maga is elismerte, hogy a kínai kormány ellenőrzést gyakorol a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása érdekében. Amint azt a 3.3.2.1–3.3.2.9. szakasz részletesen kifejti, a kínai kormány intervencionista magatartása közvetlen és közvetett hatással van a vállalkozások költségszerkezetére és a végső árakra. A kínai kormány kerékpárágazatba történő beavatkozásának mértéke nyilvánvalóvá teszi, hogy legalább lehetséges hatások érték a kerékpárok és/vagy a kerékpáralkatrészek piacát.

(125)

A nyersanyagpiaci torzulásokat illetően a Bizottság több példával is szolgált a 3.3.2.5. szakaszban az e piacokon történő konkrét állami beavatkozásokra a jelentős torzulások fennállását bizonyítandó. A Bizottság újból megjegyezte, hogy a CCCME nem bizonyította ennek ellenkezőjét. A Bizottság rámutatott továbbá arra, hogy az ártorzító elemek alumínium-, acél-, gumi- és vegyianyag-piacokon való jelenléte azzal jár, hogy ezen ártorzulások legalább potenciálisan kihatnak az említett nyersanyagokból előállított feldolgozott kerékpáralkatrészekkel való ellátásra, és ily módon hatást gyakorolnak a kerékpárok áraira vagy költségeire. Azon állításon kívül, hogy a nem vitatott nyersanyagpiaci torzulások nem gyakorolnak hatásokat a feldolgozó ágazatra, a CCCME semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy a kerékpárágazatra nincsenek hatással e torzulások.

(126)

A CCCME támogatásokkal kapcsolatos állítását illetően a Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatások igénybevehetősége csak egy a gazdaságban fennálló ár-és költségtorzulások számos mutatója közül, mivel a támogatások közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy lehetséges hatást gyakorolnak a költségekre és az árakra, amelyek rendszerint csökkennek a kedvezményezett vállalkozások és/vagy ügyfeleik számára. Az olyan támogatások, mint egy adott ágazatban a földhasználati jogok megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő biztosítása vagy a kedvezményes hitelnyújtás és finanszírozás igénybevehetősége, csökkentik a gyártó költségeit, és ezért hatással vannak termékeinek termelési költségeire és/vagy áraira. (71) A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az a tény, hogy a CCCME indokolatlannak véli az elektromos kerékpárokkal kapcsolatos ügyben tett megállapításokat, csekély jelentőséggel bír, mivel a támogatások földhasználati jogok biztosítása és kedvezményes hitelnyújtás terén való igénybevehetőségét számos közelmúltbeli vizsgálat következetesen megerősítette nem csupán az elektromos kerékpárokkal összefüggésben, hanem a kínai gazdaság egészét illetően is (lásd a (98) preambulumbekezdést). A CCCME azon érve, hogy a vállalkozások más gazdaságokban is részesülhetnek támogatásban, nem bír jelentőséggel a jelen vizsgálat szempontjából, amely a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai helyzetével, nem pedig általánosságban a támogatások más országokbeli helyzetével foglalkozik.

(127)

Végezetül ami azt az érvet illeti, hogy sok kerékpárgyártó magántulajdonban áll, és Kínában az összes vállalatra szabadpiaci feltételek vonatkoznak, és mind a magántulajdonban álló vállalkozásokra, mind az állami tulajdonú vállalatokra ugyanazok a szabályok alkalmazandók, a Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának a gazdaságban fennálló jelentős torzulásokra utaló elemei közül az egyik az a tény, hogy „a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak”. Amint azt a (66) preambulumbekezdés kifejti, megfelelő piaci adatok hiányában nem lehetett megállapítani az állami tulajdonú vállalatok és a magántulajdonban álló kínai kerékpárgyártók pontos arányát. Még ha azonban az állami tulajdonú vállalatok nincsenek is túlsúlyban egy adott ágazatban, az állami tulajdon csak egy a jelentős torzulások mutatói közül. Az állami ellenőrzés és szakpolitikai felügyelet vagy irányítás a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt további mutatók, és mivel ezek jelentős mértékben jelen vannak a kerékpárágazatban (lásd a 3.3.2.3. szakaszt), a Bizottság megállapította, hogy Kínában a kerékpárágazat egészében jelentős torzulások állnak fenn. Másrészt az a tény, hogy mind az állami tulajdonban, mind a magántulajdonban álló vállalkozásokra ugyanazok a szabályok és rendelkezések vonatkoznak többek között a héafizetés, az egészség- és nyugdíjbiztosítási befizetések stb. terén, nem zárja ki, hogy e vállalkozások mindegyike a költségeikre és áraikra hatást gyakorló jelentős torzulások által jellemzett környezetben működik.

(128)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a CCCME jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos állításait.

(129)

A reprezentatív ország kiválasztása az alábbi kritériumok szerint történt:

(130)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy négy lehetséges reprezentatív országot azonosított: Brazíliát, Mexikót, Oroszországot, Szerbiát, Thaiföldet és Törökországot, és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek észrevételt, és javasoljanak további országokat. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy Szerbia lett a megfelelő reprezentatív ország.

(131)

Brazíliát, Mexikót, Oroszországot, Szerbiát, Thaiföldet és Törökországot a Világbank Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szintű országoknak tekinti, vagyis azok mindegyike „közepes jövedelmű országnak (felső sáv)” minősül a bruttó nemzeti jövedelem alapján.

(132)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésre tett észrevételeiben a kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban Brazíliában bekövetkezett súlyos gazdasági válság hatással lehet a kerékpáralkatrészek behozatalára, és rontotta a kerékpárgyártók belföldi piacon nyújtott teljesítményét.

(133)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a Brazíliába történő behozatalt hatások érték volna, sem pedig azt, hogy a brazíliai gyártók belföldi teljesítményének romlása rendszerszintű lett volna. A Bizottság elismerte ugyan, hogy az egyetlen olyan kerékpárgyártó vállalat üzemi nyeresége, amelyről ismert, hogy nyilvánosan hozzáférhető adatokkal rendelkezik, negatív lett, e megállapítást nem tudta az ország egészére extrapolálni.

(134)

A Bizottság a 3.3.3.2. szakaszban azonosított hat ország mindegyikét illetően megállapította, hogy számos gyártó állít elő outputot a kerékpárgyártással kapcsolatos 3092 NACE-kód (az Unió gazdasági tevékenységeinek nómenklatúrája) alatt (74).

(135)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésre tett észrevételeiben a kérelmező rámutatott arra, hogy Oroszországban az energiával kapcsolatos támogatások vehetők igénybe, és ezek hatást gyakorolhatnak a kerékpárgyártásban használt energiaigényes anyagok – például az alumínium – előállítására.

(136)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező nem támasztotta alá bizonyítékokkal e támogatásokat, sem pedig azok kerékpárgyártásra gyakorolt lényeges hatását. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(137)

A kérelmező állítása szerint a szerb gyártók (körülbelül 30 %-ban) az Unióból, (körülbelül 30 %-ban) Kínából, (körülbelül 30 %-ban) más ázsiai országokból és (körülbelül 10 %-ban) belföldről, a török gyártók pedig (körülbelül 15 %-ban) az Unióból, (körülbelül 30 %-ban) Kínából, (körülbelül 30 %-ban) más ázsiai országokból, (körülbelül 20 %-ban) belföldről és (körülbelül 5 %-ban) más országokból szerzik be a kerékpáralkatrészeket.

(138)

A Bizottság ellenőrizte és megerősítette ezeket az információkat a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisa (75) alapján, és azokat diverzifikált ellátási forrásokkal rendelkező, nyitott piacokra utaló jeleknek tekintette.

(139)

A kérelmező megjegyezte, hogy az Unió megemelte a kerékpárok Thaiföldről történő behozatalára vonatkozó vámokat (a GSP által biztosított kedvezmények 2015. évi visszavonásával (76)), ami az Unióba történő thaiföldi kerékpárkivitel visszaesését eredményezte. A kérelmező állítása szerint ez jelenős hatást gyakorolt a többnyire az Unióba exportáló thaiföldi gyártók teljesítményére. A kérelmező állítása szerint továbbá a thaiföldi gyártók veszteségessé váltak. A kérelmező mindazonáltal nem szolgált adatokkal sem a thaiföldi gyártók jövedelmezőségére, sem az exportjuk nagyságára vonatkozóan.

(140)

A Bizottság megállapította, hogy a július 4-i feljegyzésben felsorolt két thaiföldi gyártó jövedelmezősége 2016-ban pozitív volt. A Bizottság a Thaiföldön kerékpárgyártással másodlagos üzleti tevékenységként (3092 másodlagos NACE-kód) foglalkozó vállalatokat is megvizsgálta, és megállapította, hogy azon 93 vállalat közül, amelynek eredménykimutatása 2017-ben vagy 2016-ban megtalálható volt az Orbis-adatbázisban, 76 volt nyereséges (77). A Bizottság ezért elutasította a fenti állítást.

(141)

A Bizottság továbbá a (130) preambulumbekezdésben azonosított hat ország mindegyike esetében ellenőrizte a nyilvános adatok (és különösen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok) elérhetőségét.

(142)

A Bizottság olyan nyilvánosan elérthető pénzügyi adatokkal rendelkező kerékpárgyártókat keresett, amelyek felhasználhatók az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához. Amint azt a termelési tényezőkre vonatkozó első és második feljegyzés megállapítja, a Bizottság az Orbis-adatbázisra (78) támaszkodott az adatok forrásaként, és 3092 elsődleges NACE-kódú vállalatokat választott ki annak érdekében, hogy az elemzést olyan gyártókra korlátozza, amelyek esetében a kerékpár jelenti a legfontosabb tevékenységet. A Bizottság ezenfelül olyan vállalatokra korlátozta a kutatást, amelyek nyilvánosan elérhető eredménykimutatással rendelkeznek a legutóbbi időszak (2016 és 2017) vonatkozásában. Ez egy brazíliai vállalatra, huszonkilenc oroszországi vállalatra és hat szerbiai vállalatra szűkítette le a kutatást. A Bizottság aztán kiválasztotta a nyereséges vállalatokat. Ennek nyomán kizárta az egyetlen brazíliai vállalatot és tíz oroszországi vállalatot, amelyek jövedelmezősége 2016-ban és 2017-ben negatív volt.

(143)

A Bizottság végezetül megállapította, hogy a hat szerbiai vállalat esetében rendelkezésre álltak 2017-re vonatkozó, nyilvános elérhető adatok, míg a fennmaradó tizenkilenc oroszországi vállalat esetében csak 2016-ig álltak rendelkezésre nyilvánosan elérhető adatok. Mivel a felülvizsgálati időszak a 2017-es év utolsó három negyedévét és a 2018-as év első negyedévét foglalja magában, a Bizottság úgy vélte, hogy Szerbia megfelelő reprezentatív ország.

(144)

A Bizottság ezért a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésében valamennyi érdekelt felet tájékoztatta arról, hogy Szerbiát kívánja megfelelő reprezentatív országként használni, ha arra a következtetésre jut, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszer alkalmazásának összes feltétele teljesül. Valamennyi fenti tényezőre és a felek észrevételeire tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy véglegesen Szerbiát választja ki megfelelő reprezentatív országként, és az alábbi hat, olyan nyilvánosan elérthető pénzügyi adatokkal rendelkező vállalatot választotta ki, amelyek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdésével összhangban felhasználhatók az SGA-költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához:

(145)

Miután megállapítást nyert, hogy az említett tényezők alapján Szerbia megfelelő reprezentatív ország, nem kellett értékelni a szociális védelem és a környezetvédelem szintjét az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének második felével összhangban.

(146)

A fenti elemzés alapján Szerbia maradéktalanul teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként. Így különösen, Szerbia számottevő mennyiségben gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és esetében teljeskörű adatok állnak rendelkezésre minden termelési tényezőről, az SGA-költségekről, valamint a nyereségről.

(147)

A Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben ismertetett módszer alapján képezte a rendes értéket, és abba a (144) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően belefoglalta a hat szerbiai vállalat SGA-költségeit és nyereségét az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának negyedik bekezdésével összhangban.

(148)

A Bizottság emellett egy, az általános előállítási költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt a rendes értékbe az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából. Ezen értéket a Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által közölt előállítási költségeken felüli általános előállítási költségeknek a 3.3.8. szakaszban ismertetett módszerrel meghatározott, torzulástól mentes előállítási költségekhez (amelyek az alapanyag, munkaerő-, energia- és vízfelhasználást foglalják magukban) viszonyított arányát felhasználva becsülte meg.

(149)

A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező torzulástól mentes költségét. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés közzétételét követően mindazonáltal a Bizottság megállapította, hogy a GTA által a felülvizsgálati időszak vonatkozásában a kerékpáralkatrészek Szerbiába történő behozataláról közölt információk hiányosak voltak. A Bizottság ezért az Eurostat adatait használta fel az alapanyag- (79), az energia- és a földgázköltségek (80), a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala adataiból a Bloomberg által készített kivonatot a vízköltségek (81), valamint a (144) preambulumbekezdésben felsorolt hat szerbiai vállalat pénzügyi adatait az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(150)

A 3.3.5. szakaszban kifejtetteknek megfelelően az általános előállítási költségeket hozzáadták az SGA-költségekhez és a nyereséghez, és azokat az együttműködő exportáló gyártók által közölt előállítási költségeken felüli általános előállítási költségek torzulástól mentes előállítási költségekhez viszonyított arányára alapozták.

(151)

A termelési tényezőkre vonatkozó első és második feljegyzés révén a Bizottság megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások azon kezdeti listáját, amely tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói által felhasznált összes termelési tényezőt, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is.

(152)

A Bizottság a kérelmező által szolgáltatott adatokra, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletére a hat eredeti kínai együttműködő gyártó (82) által adott válaszokra támaszkodott a kerékpártermelési tényezők teljes listájának megállapítása céljából.

(153)

A kínai és szerbiai nómenklatúra összehasonlíthatósága érdekében a Bizottság a kérelmező és a kínai együttműködő gyártók által szolgáltatott információk alapján minden egyes termelési tényező esetében azonosította a Harmonizált Rendszer (a továbbiakban: HR) szerinti megfelelő, hat számjegyű kódot (hat számjegyű) HR-alszám-szinten. Kína, Szerbia és az Unió egyaránt használja a Harmonizált Rendszert, vámtarifakódjaik ezért megegyeznek.

(154)

A kérelmező és a kínai együttműködő gyártók által szolgáltatott információk összessége alapján a Bizottság a következő termelési tényezőket és – adott esetben – HR-kódokat azonosította:

1. táblázat

(155)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése szerinti, torzulástól mentes, a gyártó gyártelepi árán számított alapanyagárak megállapításához a Bizottság a reprezentatív ország importárait használta fel a kínai együttműködő gyártók által használt minden egyes anyag tekintetében.

(156)

A rendes érték megállapításához a Bizottság módszerének megfelelően a Szerbiába importált termelési tényezőkre és anyagokra vonatkozó importvámokat, valamint a belföldi fuvarozási költségeket hozzá kell adni ezen importárakhoz. Ez magasabb rendes értéket eredményez, mivel az importvámok tovább növelik a kerékpáralkatrészek importárait. Ennélfogva a dömpingkülönbözet is nő. A (178) preambulumbekezdésben szereplő megállapításra, valamint a jelen hatályvesztési felülvizsgálat jellegére tekintettel, mely felülvizsgálat annak megállapítására összpontosít, hogy folytatódott-e a dömping a felülvizsgálati időszakban, nem pedig e dömping pontos nagyságának megállapítására, a Bizottság úgy döntött, hogy felesleges kiigazítást végezni az importvámok és a belföldi fuvarozás tekintetében.

(157)

Az ILO statisztikái a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan információkat tartalmaztak a szerbiai feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és a Szerbiában teljesített heti munkaidővel kapcsolatban. A teljes személyi állomány felülvizsgálati időszakra eső munkabérét közlő Ideal esetében a Bizottság extrapoláció útján megállapította az egyéni havi átlagbért, és az ILO szerinti havi átlagbérrel váltotta fel azt. A személyi órabért közlő Oyama esetében a Bizottság először az ILO heti munkaidőre vonatkozó adatai alapján extrapoláció útján megállapította a havi munkaidőt, majd a havi átlagbért elosztotta az átlagos munkaidővel, megkapva ily módon az átlagos órabért, amelyet végül a vállalat által szolgáltatott információ felváltására használt fel.

(158)

A nem háztartási fogyasztók és különösen a középvállalkozások esetében alkalmazott villamosenergia- és földgázárak könnyen megismerhetőek voltak az Eurostat Szerbiára vonatkozó 2017. évi adataiból (83). A villamos energia ára euro/kWh-ban, a gáz ára pedig euro/gigajoule-ban állt rendelkezésre. Az utóbbi rögzített átváltási arány mellett váltható át a kínai együttműködő gyártók által gázfogyasztásuk bejelentésére használt köbméterre.

(159)

A víz árának meghatározásához használt adatok a Bloomberg vízellátással kapcsolatos szerbiai fogyasztóiár-indexre vonatkozó adatbázisából származtak, 2019 januárjára 269,1 RSD összegű vízárat jelezve.

(160)

A képzett rendes érték megállapítása érdekében a Bizottság a következő két lépést tette.

(161)

A Bizottság először a torzulástól mentes előállítási költségeket állapította meg. Ehhez a Bizottság minden egyes termelési tényező felhasználási tényezőjét megszorozta a termelési tényezők torzulástól mentes egységköltségével. Az alapanyagok, a munkaerő, az energia és a víz felhasználási tényezőit az együttműködő exportáló gyártók bocsátották rendelkezésre. A torzulástól mentes egységköltségek a reprezentatív országban megfigyelt egységköltségek voltak.

(162)

Másodszor, a Bizottság megállapította az általános előállítási költségeket. E költségeket a Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által közölt előállítási költségeken felüli általános előállítási költségeknek a 3.3.6. szakaszban ismertetett módszerrel meghatározott, torzulástól mentes előállítási költségekhez (amelyek az alapanyag, munkaerő-, energia- és vízfelhasználást foglalják magukban) viszonyított arányát felhasználva számította ki.

(163)

Harmadszor, az előzőek szerint meghatározott előállítási költségeket a Bizottság kiigazította hat szerbiai vállalat (Capriolo, Planet bike, Venera bike, Kripton, Crossbike és Cassini Wheels) átlagos SGA-költségeivel és nyereségével. A Bizottság az említett tételeket az említett vállalatok 2017. évi éves beszámolójáról nyilvánosan elérhető információk (84) alapján határozta meg az alábbi százalékos arányok formájában:

(164)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. A Bizottság különböző rendes értéket határozott meg minden egyes exportáló gyártó vonatkozásában.

(165)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azzal érvelt, hogy a torzulástól mentes rendes érték meghatározása során a Bizottság nem használta fel az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatokat. A CCCME azzal érvelt, hogy mivel Kínát már nem tekintik nem piacgazdaságú országnak, az energiaköltségekhez, az általános előállítási költségekhez, az SGA-költségekhez és a nyereséghez hasonló tényezők nem helyettesíthetők referenciaértékekkel. A CCCME emellett azzal érvelt, hogy egyéb termelési tényezők, mint például a karbonból készült vázak, szintén nem helyettesíthetők, mivel az e vázakban használt karbont nem említették Kínában jelentős torzulásokkal érintett anyagként.

(166)

A Bizottság megjegyezte, hogy azon állítás, amely szerint a torzulástól mentes rendes érték meghatározása során nem használta fel az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatokat, tényszerűen pontatlan. Amint azt a (150) és (161) preambulumbekezdés megállapítja, a Bizottság felhasználta az alapanyagok, a munkaerő, az energia és a víz felhasználási tényezőit, valamint az általános előállítási költségek arányát, amelyek mindegyikét az együttműködő exportáló gyártók közölték, és azokat a Bizottság is ellenőrizte.

(167)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a CCCME azon érve sem bír jelentőséggel, hogy Kínát már nem tekintik nem piacgazdaságú országnak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az új dömpingellenes szabályozás (2) preambulumbekezdése egyértelműen megállapítja, hogy „[e] rendelet nem érinti annak megállapítását, hogy valamely WTO-tag piacgazdasággal rendelkezik-e vagy sem, illetve nem sértheti az azon jegyzőkönyvekben és egyéb eszközökben meghatározott kikötéseket és feltételeket sem, amelyekkel összhangban az országok csatlakoztak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményhez”. (87) Mivel az új dömpingellenes szabályozás már nem tesz különbséget a piacgazdasággal rendelkező és a nem piacgazdasággal rendelkező országok között, a CCCME ezen érve nem rendelkezik a jelen vizsgálatra alkalmazható jogalappal. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését eseti alapon kell alkalmazni, az exportáló országgal kapcsolatban rendelkezésre álló összes bizonyítékra figyelemmel.

(168)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében jelentős piaci torzulások fennállása esetén nem helyénvaló a belföldi költségek és árak alkalmazása, és ezért a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni. Az említett rendelkezés értelmében emellett a rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Ezzel összefüggésben a belföldi költségek kizárólag abban az esetben használhatók fel, ha – különösen az érdekelt felek által a 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtott – pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy e költségek torzulástól mentesek. A CCCME nem terjesztett elő semmilyen, erre vonatkozó bizonyítékot.

(169)

A Bizottság végezetül azt is megjegyezte, hogy a mintában szereplő három együttműködő kínai gyártó egyike sem állította, hogy a termelési tényezők bármelyikének beszerzésére torzulástól mentes értéken került volna sor.

(170)

Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(171)

A mintában szereplő, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba értékesítő két kínai gyártó/gyártói csoport egy közvetlenül független vevőknek, a másik pedig kapcsolt kereskedők útján értékesített.

(172)

Az exportáló gyártók vagy közvetlenül uniós független vevők részére, vagy kereskedő útján exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Így az exportárat az Unióba exportra értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(173)

Amint azt a (46) preambulumbekezdés megállapítja, a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok egyike sem az Unióba, sem a világ többi részébe irányuló értékesítések tekintetében nem közölte a Bizottsággal a kapcsolt kereskedő útján az első független vevő részére történő értékesítésekkel kapcsolatos értékesítési árait. A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tényeket felhasználva csak azokat az ügyleteket vette figyelembe az ezen exportáló gyártói csoporttal kapcsolatos exportár megállapítása szempontjából, amelyek esetében azonosítható volt a független vevővel szemben alkalmazott ár.

(174)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és a gyártelepi paritáson számított exportárat.

(175)

Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította az exportárat az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításra került sor a belföldi fuvarozási költségek, az anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a hitelköltségek és a bankköltségek tekintetében.

(176)

Az egyik exportáló gyártó tekintetében továbbá a Bizottság kiigazította az exportárat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának megfelelően, levonva a kereskedő útján történő eladások utáni jutalékokat. A jutalékokat a Bizottság a kereskedő SGA-költségei és egy észszerű haszonkulcs alapján számította ki. A nyereség tekintetében elvégzett kiigazítás során a Bizottság a vámok jelenlegi mértékét meghatározó vizsgálat során megállapított szintet használta fel.

(177)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(178)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve 2,56 % volt az Ideal és 49,82 % az Oyama esetében.

(179)

A Bizottság a nem együttműködő exportáló gyártók tekintetében is kiszámította a dömpingkülönbözetek átlagát. A Kína részéről tanúsított együttműködés – 3.2. szakaszban taglalt – alacsony szintje miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(180)

Először is a rendes érték megállapításához a Bizottság a két együttműködő exportáló gyártó/gyártói csoport esetében megállapított rendes értékek átlagát használta fel.

(181)

Másodszor, az exportár megállapításához a Bizottság az Eurostat adatait használta fel a két együttműködő exportáló gyártó exportjainak levonását követen. Az összehasonlításhoz a Bizottság a gyártelepi szinthez igazította az exportárat a két együttműködő exportáló gyártót érintő átlagos ellenőrzött kiigazítások – többek között a fuvarozási költségek – felhasználásával.

(182)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve 206 % volt. E dömpingkülönbözet – amint az a (156) preambulumbekezdésben megállapítást nyer – nagyobb lenne, ha az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított rendes értéket kiigazították volna a belföldi fuvarozási költségek és a Szerbiába történő behozatalt terhelő vámok tekintetében.

(183)

Alternatívaképpen, az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló összes legjobb tény felhasználása érdekében, a Bizottság kiszámította a dömpingkülönbözetet a kérelemben feltüntetett átlagos képzett rendes érték felhasználásával. Ez Törökországon mint reprezentatív országon alapult. Annak ellenére, hogy ezen alternatív rendes érték csak a főbb termelési tényezőket (15–20 a kerékpártípusoktól függően) tartalmazta, az eredményként kapott dömpingkülönbözet 86 % volt.

(184)

Ezért nem kétséges, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(185)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(186)

A Bizottság az alábbi elemek vizsgálatával vizsgálta meg a dömping folytatódásának valószínűségét: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(187)

A China Bicycles Association adatai szerint a teljes kerékpár-kibocsátás 2017-ben 80 millió darab volt.

(188)

Az öt együttműködő vállalat továbbá 38 % és 96 % közötti kapacitáskihasználási arányt (vagyis a súlyozott átlag 68 %) jelzett a felülvizsgálati időszakot illetően. A kismértékű együttműködés miatt az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tényeket felhasználva a Bizottság a teljes kapacitást 117 millió kerékpárra becsülte (88). Ez alapján a kínai ipar szabad kapacitása körülbelül 37 millió kerékpár, ami a teljes uniós felhasználás (18 millió darab) több mint kétszerese.

(189)

Emellett, amint azt az 502/2013/EU tanácsi rendelet (89) megállapította, a vizsgálat pedig megerősítette, a kerékpárgyártás lényegében egy összeszerelési művelet, amely könnyedén növelhető a személyzet számának növelésével. A kínai gyártók ezért gyorsan képesek új kapacitásokat létrehozni a személyzet bővítésével.

(190)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy kerékpárokat állítsanak elő az Unióba való exportra.

(191)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azzal érvelt, hogy a Bizottság durván becsülte meg a kínai ipar szabad kapacitását, és becslését nem támasztotta alá bizonyítékokkal.

(192)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kína részéről tanúsított együttműködés alacsony szintje miatt az alaprendelet 18. cikkét alkalmazta a szabad kapacitás megbecslésére. Ezenfelül – amint azt a (187) és (188) preambulumbekezdés kifejti – a Bizottság a China Bicycle Association által a teljes kibocsátásról szolgáltatott számadatokra alapozta becslését. A CCCME ezenfelül egy állításon kívül semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá azon állítását, hogy a Bizottság hibásan számította ki a kínai szabad kapacitást. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(193)

Az uniós piac vonzerejét alátámasztó első elem a kínai gyártók által az uniós piacra történő értékesítés során a más exportpiacokra történő értékesítéshez képest tanúsított eltérő árképzési magatartás, A felülvizsgálati időszakban a teljes kínai kerékpárexport (90) körülbelül 58 millió darabot tett ki, mely mennyiségből 15 millió darabot (a teljes kínai kerékpárexport 26 %-át) az USA-ba értékesítettek. Az USA esetében alkalmazott átlagos kínai exportár 50 EUR/darab, amely alacsonyabb mint az EU esetében alkalmazott ár (64 EUR/darab), és lényegesen alacsonyabb, mint az uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakban alkalmazott átlagos értékesítési ár (129 EUR/darab). Ezenfelül a kínai kerékpárok USA-ba történő behozatalára 2019. január 1-jétől a U.S. Trade Act (az USA kereskedelmi törvénye) 301. szakasza alapján kivetett 10 %-os kiegészítő értékvám (91) valószínűleg jelentős hatással lesz az említett országba irányuló kínai kerékpárexportra. Emellett 2019. május 10-én az USA 25 %-ra növelte a kiegészítő értékvámot (92). Az USA-ba irányuló kínai kerékpárexportra gyakorolt hatás tehát várhatóan még jelentősebb lesz. A meglévő intézkedések hatályvesztése esetén ezért az Unió vonzóbbá válna a kínai kerékpárok jelenlegi legnagyobb piacánál.

(194)

Az Unió összességében vonzó az árak szempontjából a kínai kerékpárgyártók számára. A kínai exportőrök 149 olyan országban értékesítettek (kerékpárjaik teljes exportértéke 71 %-ának megfelelő értékben), amelyben az árak átlagosan alacsonyabbak voltak, mint az Unióban. Csak 24 országban értékesítettek (kerékpárjaik teljes exportértéke 25 %-ának megfelelő értékben) olyan árakon, amelyek átlagosan magasabbak voltak, mint az Unióban.

(195)

Az Unióba történő kivitel tehát vonzóbb lenne a kínai exportőrök számára, mint a többi ország többségébe irányuló, kivitelük túlnyomó részét képviselő kivitel.

(196)

Az uniós piac vonzerejét alátámasztó második elem a kínai kerékpárokkal szemben az exportpiacok nagy részén alkalmazott piacvédelmi és egyéb importkorlátozó intézkedések fennállása. Ilyen intézkedések állnak fenn Mexikóban és Argentínában. A felülvizsgálati időszakban ezen országokba irányult a mintában szereplő exportáló gyártók által a világ többi részébe exportált teljes mennyiség 4 %-a és a teljes kínai export 1 %-a (93).

(197)

Amint azt a (193) preambulumbekezdés megállapítja, a kínai kerékpárok USA-ba történő behozatalára 2019. január 1-jétől kivetett 10 %-os kiegészítő értékvám jelentős hatással lesz a kínai kerékpárexportra. Ugyanis a mintában szereplő exportáló gyártók esetében egyedül az USA-ba irányul a világ többi részébe exportált mennyiség 58 %-a és a teljes kínai export 26 %-a. Az USA-ba irányuló kínai kerékpárexport már 2019 első negyedévében 54 %-kal alacsonyabb (vagy mintegy 1,4 millió darabbal kisebb) volt, mint 2018 első negyedévében. A hatás várhatóan még nagyobb lesz, miután az USA úgy döntött, hogy 2019. május 10-én 25 %-ra növeli a kiegészítő értékvámot (94).

(198)

Ezek a kínai kerékpárok legnagyobb exportpiacán fennálló kiegészítő vámok az uniós piacon meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése mellett valószínűleg a kínai kivitelnek az USA-ból az Unióba történő átirányításával járna.

(199)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azzal érvelt, hogy a Bizottság nem terjesztett elő bizonyítékot annak bizonyítására, hogy a kínai szabad kapacitás az uniós piacot veszi célba.

(200)

A Bizottság megjegyezte, hogy nem azt állította, hogy a szabad kapacitás az uniós piacot veszi célba, hanem azt, hogy valószínűleg így történne az intézkedések hatályvesztése esetén. A (193)–(198) preambulumbekezdésben a Bizottság több olyan körülményt is felsorolt, amely határozottan ennek valószínűségére utal. A CCCME e körülmények egyikét sem vitatta.

(201)

Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(202)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna a dömping.

(203)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra.

(204)

A Bizottság arra vonatkozó bizonyítékokat is feltárt, hogy a dömping valószínűleg folytatódik az intézkedések hatályvesztése esetén. A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában. Ezenfelül a kínai exportáló gyártók harmadik országok piacain tanúsított árképzési magatartása, amely azt mutatja, hogy az e piacok többségére vonatkozó exportárak alacsonyabbak az Unióra vonatkozó exportáraknál, az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló dömping folytatódásának valószínűségére utal. Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy más piacokat, különösen az USA-t továbbra is kereskedelmi intézkedések védik, azt jelezte, hogy a kínai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel azzal járna, hogy a kerékpárok behozatala dömpingáron történne Kínából az Unióba, méghozzá nagyobb mennyiségben.

(205)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna.

(206)

A felülvizsgálati időszakban több mint 400 ismert gyártó gyártott kerékpárt az Unióban. Amint azt a (14) preambulumbekezdés megállapítja, néhányuk részben vagy egészben alvállalkozásba adta a termelési folyamatot bérmunkaszerződés alapján tevékenykedő harmadik fél vállalatoknak (a továbbiakban: bérgyártók). A 400 gyártó és a bérgyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”. Az uniós gazdasági ágazat egy része elektromos kerékpárokat is gyárt bizonyos mértékben a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez is használt termelő berendezések felhasználásával.

(207)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés becslések szerint 11,2 millió darab volt. Ez a szám a Confederation of the European Bicycle Industry (Európai Kerékpár-ágazati Szövetség, a továbbiakban: CONEBI) által gyűjtött adatokon alapul.

(208)

A Bizottság a kérelmező és a CONEBI által benyújtott információk alapján becsülte meg az uniós felhasználást.

(209)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(210)

Az uniós felhasználás 5 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban 18,3 millió darabra csökkent. A felhasználás visszaesését főként az elektromos kerékpárok piacának ezzel párhuzamos bővülése magyarázza; e piac 1 139 000 darabról 1 982 269 darabra bővült 2014 januárja és 2017 szeptembere között (95).

(211)

A Bizottság a behozatal volumenét és az árakat az Eurostat TARIC-szintű behozatali statisztikái alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedésének megállapításához aztán a Bizottság a behozatali volument összehasonlította a 2. táblázat szerinti uniós felhasználással.

(212)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(213)

A kínai behozatal volumene alacsony és az előző felülvizsgálat szerinti szinthez közeli maradt. A tendencia – 51 %-os növekedés a figyelembe vett időszakban – mindazonáltal az uniós piac iránt tanúsított érdeklődés újjáéledésére utal.

(214)

A felhasználás visszaesése és a behozatali volumen növekedése együtt a piaci részesedés 2,6 %-ról (2014) 4,1 %-ra (felülvizsgálati időszak) történő növekedését eredményezték.

(215)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Importárak

(216)

A kínai behozatal ára 64 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az Eurostat adatain alapuló importárak nem veszik figyelembe a különböző terméktípusokat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék különböző típusai közötti árkülönbségeket. A kínai exportőrök részéről tanúsított – a (45) preambulumbekezdésben taglalt – kismértékű együttműködés miatt mindazonáltal a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(217)

Ez alapján a Bizottság összehasonlította az együttműködő uniós gyártók független uniós piaci vevőknek történő értékesítéskor érvényesített átlagos értékesítési árait a Kínából érkező behozatal átlagáraival. A behozatalok több mint 80 %-ának (az összes behozatal a két együttműködő kínai exportáló gyártó általi behozatalok kivételével) árai tekintetében megállapítást nyert, hogy azok 19,1 %-kal alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak. A hatályban lévő dömpingellenes vámok levonásával az alákínálási különbözet 43,0 % lett.

(218)

A két együttműködő kínai exportáló gyártót illetően a Bizottság eredetiberendezés-gyártói (a továbbiakban: OEM) árszinten végezte el az összehasonlítást, mivel mindkét gyártó kizárólag OEM-modelleket exportált az uniós piacra. A két exportőr egyike esetében szintén megállapítást nyert az alákínálás, amelynek mértéke 6,4 % volt.

(219)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak a következőképpen alakultak:

5. táblázat

A Kína kivételével az összes többi országból érkező behozatalokkal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak

(220)

A figyelembe vett időszakban 15 %-kal csökkent az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene. Piaci részesedésük 38,3 %-ról 34,1 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban.

(221)

A harmadik országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importárak rendszeresen magasabbak voltak a Kínából érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importáraknál a felülvizsgálati időszakban. A különbség 92 és 142 EUR/darab között volt a figyelembe vett időszakban.

(222)

A harmadik országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importárak rendszeresen magasabbak voltak az uniós gyártóknak a (250) preambulumbekezdésben foglalt 12. táblázatban jelzett árainál. Az évtől függően a különbség 30 és 58 EUR/darab között volt.

(223)

A (3) és (4) preambulumbekezdésben említett, a kijátszás feltárását célzó vizsgálatokat követően dömpingellenes intézkedések hatálya alá került egyéb országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

6. táblázat

A dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó egyéb országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak

(224)

A figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkent a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene.

(225)

A teljes piaci részesedés hasonló tendenciát követve 17,3 %-ról 16,9 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban, mivel Kambodzsa kivételével minden ország vesztett piaci részesedéséből.

(226)

Az átlagos importár 105-ről 130 EUR/darabra nőtt a figyelembe vett időszakban.

(227)

Meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó egyéb országokból érkező behozatalok túlnyomó többsége valódi gyártóktól származott, amelyek mentesültek az intézkedések kiterjesztése alól (96).

(228)

A dömpingellenes vámok hatálya alá nem tartozó egyéb országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

7. táblázat

A dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó egyéb országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak

(229)

A dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó egyéb országokból érkező behozatal 22 %-kal csökkent. Volumen szempontjából az első három ország Tajvan, Banglades és Thaiföld volt.

(230)

Ezen országok piaci részesedése következésképpen 21 %-ról 17,3 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban. A Tajvanról és Thaiföldről érkező behozatalok piaci részesedése 3, illetve 1,8 százalékponttal csökkent, míg a Bangladesből érkező behozatal piaci részesedése 1,1 százalékponttal nőtt.

(231)

A figyelembe vett időszakban a dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó egyéb országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importárak magasabbak voltak, mint az átlagos kínai importárak. Az intézkedések hatálya alá nem tartozó egyéb országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos importárak 78 és 320 EUR/darab között mozogtak.

(232)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata kiterjedt mindazoknak a gazdasági tényezőknek és mutatóknak az értékelésére, amelyek a figyelembe vett időszakban befolyásolták az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(233)

A Bizottság a (13) és (14) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott. A kár megállapításához a Bizottság makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat különböztetett meg.

(234)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a dömpingkülönbözetek nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a kérelmező és a CONEBI által szolgáltatott információkon alapult.

(235)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési ár és költség, munkaerőköltség, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség) elemzésére a mintába felvett uniós gyártók szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(236)

A Bizottság szükségesnek tekintette egyes mikrogazdasági mutatók (munkaerőköltség, beruházások és a beruházások megtérülése) további elemzését arra tekintettel, hogy – amint azt a (206) preambulumbekezdés megállapítja – egyes kerékpárgyártók bérgyártóknak adtak alvállalkozásba egyes termelési folyamatokat. Ezen értékelésre a figyelembe vett időszakban bérmunkaszerződés alapján a mintában szereplő uniós gyártók közül két gyártó javára tevékenykedő bérgyártók szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, termelési volumen szempontjából az öt legnagyobb bérgyártónál végzett helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(237)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult:

8. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(238)

Egy 2015-ös fellendülést követően a termelés fokozatosan visszaesett, és a felülvizsgálati időszakban a 2014-esnél némileg alacsonyabb szintre, mégpedig 11,2 millió kerékpárra csökkent. A kapacitás hasonló tendenciát követve először nőtt, majd csökkent, de a figyelembe vett időszakban összességében 2 %-os növekedést könyvelt el. A kapacitáskihasználás ennélfogva 2,9 százalékponttal 74,1 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(239)

A kapacitás a kerékpároknak azt az elméleti számát mutatja, amely a rendelkezésre álló gyártósorokon előállítható. A kapacitás növelhető újabb műszakoknak a piaci kereslettől, valamint a személyzet és alkatrészek rendelkezésre állásától függő bevezetésével. Emellett ugyanazok a gyártósorok elektromos kerékpárok előállítására is felhasználhatók további költségek nélkül. E paraméterek rugalmasságára tekintettel a kapacitás és a kapacitáskihasználás mutatóit kellő körültekintéssel kell elemezni, és azoknak nem tulajdonítható túlzott jelentőség a kárelemzés során.

(240)

Az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítése és a felhasználással összefüggő piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(241)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése körülbelül 11,3 millió kerékpárral stabil maradt a figyelembe vett időszak során.

(242)

A felhasználásnak a (209) preambulumbekezdésben foglalt 2. táblázatban bemutatott megcsappanása miatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2,6 százalékponttal 61,8 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(243)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(244)

A figyelembe vett időszakban 17 %-kal nőtt a foglalkoztatás, míg a termelékenység ellentétes tendenciát követett. A termelékenység csökkenését részben az magyarázza, hogy egyes uniós gyártók visszatelepítették az Unióba bizonyos alkatrészek gyártását, vagy egyes folyamatokat, például a festést, saját tevékenységükbe integráltak. Tehát a termelési volumen növelése nélkül növelték alkalmazottaik létszámát. A termelékenység ezért csökkenő tendenciát mutatott. Az előző felülvizsgálat során a Bizottság alacsonyabb szintű foglalkoztatást állapított meg. A fenti táblázatban a közölt foglalkoztatási számok az EBMA által szolgáltatott legutóbbi frissített adatokon alapulnak, és a kerékpárgyártásban közvetlenül és közvetetten felhasznált teljes munkaerőt magukban foglalják.

(245)

mivel értékesítései stabilak maradtak, miközben a felhasználás visszaesett a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazatnak sikerült megszilárdítania helyzetét a piacon, ami a piaci részesedés (2,6 százalékpontos) növekedésével járt a figyelembe vett időszakban.

(246)

A dömping – amint azt a fenti 3. szakasz kifejti – jelentős mértékben folytatódott a felülvizsgálati időszakban, és a kínai exportáló gyártók árai továbbra is jelentős mértékben alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak.

(247)

A Kínából érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal és a tényleges dömpingkülönbözetek együttes hatása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljesen felépülni a korábbi dömping hatása alól.

(248)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(249)

A zárókészletek fokozatosan 15 %-kal nőttek 2014 és 2017 között. A termelési volumenhez viszonyítva nem mutatnak jelentős növekedést a 2014–2017-es időszakban. Mivel a kerékpár szezonális termék, az uniós gazdasági ágazatnak növelnie kell készleteinek szintjét az értékesítési időszakot megelőzően. Ez tükröződik a felülvizsgálati időszakban, ahol a felülvizsgálati időszak vége egybeesik az értékesítési időszak kezdetével a készletek szintjének jelentős növekedését eredményezve.

(250)

A független uniós vevőknek történő értékesítések átlagos értékesítési egységára és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos termelési egységköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Értékesítési ár és költség az Unióban

(251)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak sikerült 9 %-kal növelnie átlagos értékesítési árait. Az átlagos termelési költség 3 %-kal némileg nőtt.

(252)

A mintában szereplő öt uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Átlagos munkaerőköltség

(253)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 33 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. E mutatóra főként a Bulgáriában bekövetkezett jelentős mértékű munkabér-növekedés volt hatással, ahol a mintában szereplő egyik vállalat működik. A munkabérek közel 50 %-kal nőttek e tagállamban a figyelembe vett időszakban (97).

(254)

A Bizottság emellett a figyelembe vett időszakban a mintában szereplő öt gyártónak dolgozó bérgyártók átlagos munkaerőköltségét is elemezte. E költség a következőképpen alakult:

14. táblázat

A bérgyártók átlagos munkaerőköltsége

(255)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(256)

A jövedelmezőség és a pénzforgalom a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

15. táblázat

Jövedelmezőség

(257)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a mintában szereplő uniós gyártóknak sikerült növelniük jövedelmezőségüket. Miután 2015-ben 5 %-ra nőtt, a jövedelmezőség fokozatosan 2,8 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt a figyelembe vett időszakban, nyereségszintje az előző felülvizsgálat során meghatározott (8 %-os) nyereségcél alatt maradt.

(258)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A mutató a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

16. táblázat

Pénzforgalom

(259)

A pénzforgalom alakulása főként az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségének alakulását tükrözi. A felülvizsgálati időszakban fennálló pénzforgalmi helyzetet főként a (249) preambulumbekezdésben elemzett jelentős mértékű készletnövekedés magyarázza.

(260)

Az uniós gazdasági ágazat esetében a következőképpen alakultak a beruházások és a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban:

17. táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése

(261)

A beruházások a 2014–2016-os időszakban jelentős mértékben, 87 %-kal nőttek. 2017-től kezdve a jövedelmezőség tendenciáját követve a beruházások visszaestek. A figyelembe vett időszakban a beruházások összességében 32 %-kal csökkentek.

(262)

Az uniós gyártók számos beruházást valósítottak meg a gyártósorok korszerűsítésével és automatizálásával kapcsolatban. Egyes vállalatok a tárolóhelyek növelésével is optimalizálták kapacitásukat.

(263)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése részben a jövedelmezőség tendenciáját követte azzal, hogy 2015-ben jelentősen nőtt, mielőtt fokozatosan csökkenni kezdett volna, de továbbra is a 2014-es szint felett maradt.

(264)

A Bizottság a bérgyártók esetében is elemezte a beruházásokat és a beruházások megtérülését. Ezek a következőképpen alakultak:

18. táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése a bérgyártók esetében

(265)

A bérgyártók rendszeres beruházásokat hajtottak végre a figyelembe vett időszakban. A tendencia a beruházások 20 %-os növekedését mutatja a figyelembe vett időszakban.

(266)

A beruházások új gyártósorokat, a meglévő gyártósorok automatizálását és egyes részek Unióba történő visszatelepítését foglalták magukban.

(267)

A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése 23 % és 31 % között ingadozott, és összességében enyhe növekedést mutat a 2014-es 26 %-ról a felülvizsgálati időszakbeli 27 %-ra.

(268)

A jövedelmezőség és a pénzforgalom általános javulása pozitív hatást gyakorolt a uniós gyártók és bérgyártóik tőkebevonási képességére, mivel többségük saját forrásaira támaszkodott tevékenységeik és beruházásaik finanszírozása során. Egyes vállalatok az európai vagy nemzeti fejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket is kihasználták, míg mások bankhitelt vettek igénybe.

(269)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete makroszinten viszonylag stabil volt a figyelembe vett időszakban, amely alatt az uniós kerékpárágazat átalakuláson megy keresztül az uniós elektromoskerékpár-piac fokozatos növekedése miatt. Míg a felhasználás visszaesett a figyelembe vett időszakban, addig az értékesítési és termelési volumenek stabilak maradtak, lehetővé téve ezzel az uniós gazdasági ágazat számára piaci részesedésének növelését.

(270)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a gazdasági ágazat helyzete mikroszinten javult a figyelembe vett időszakban a költségek áraknál kisebb növekedése miatt, ami nagyobb jövedelmezőséghez vezetett, valamint a beruházások miatt is, amelyek kezdenek megtérülni. Az elért nyereség mindazonáltal az eredeti vizsgálat keretében meghatározott nyereségcél alatt maradt a figyelembe vett időszak egészében. A bérgyártók helyzete hasonló.

(271)

A fentiek fényében azt a következtetést lehet levonni, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős hátrányt a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikke értelmében.

(272)

Mindazonáltal még ha stabilizálódott is az uniós gazdasági ágazat helyzete, az még mindig törékeny, mint azt a figyelembe vett időszakban elért nyereség mutatja.

(273)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az EBMA azt állította, hogy a Bizottság – különösen a dokkoló nélküli kerékpármegosztó kerékpárok Kínából történő behozatalát és annak az uniós gazdasági ágazat helyzetére a 2016-tól a felülvizsgálati időszakig terjedő időszakban gyakorolt hatását illetően – nem vette figyelembe a teljes piaci helyzetet az uniós gazdasági ágazat teljesítményének elemzése során. Az EBMA emellett azt állította, hogy a foglalkoztatás és termelékenység (243) és (244) preambulumbekezdésben szereplő elemzése félreérthető lehet.

(274)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 4.5. szakasz szerinti makrogazdasági mutatókat a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén és minden terméktípusra vonatkozóan, összességében értékelte. Nem támasztották alá konkrét bizonyítékokkal a dokkoló nélküli kerékpármegosztó kerékpárok behozatala és az e mutatók romlása közötti kapcsolatot, amely indokolttá tehetne egy különös terméktípus-elemzést. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata továbbá a 2014-től a felülvizsgálati időszakig terjedő időszakra terjedt ki, mely időszak alatt egyes mutatók javulást mutattak. A kínai behozatal szintjét és tendenciáját illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a (213) preambulumbekezdésben már elemezte és jelezte az érdeklődés újjáéledését.

(275)

A foglalkoztatást és termelékenységet illetően a Bizottság megjegyezte, hogy nincs mód félreértésre, mivel a (243) és (244) preambulumbekezdésben már részletesen elemezte a foglalkoztatási adatokat, a megfigyelt termelékenységi tendenciát és e tendencia okait. A teljes alkalmazotti létszám növekedhetett ugyan, de sok alkalmazottat bizonyos tevékenységek, például egyes részek gyártása vagy a festés Unióba történő visszatelepítése miatt vettek fel. A kerékpárgyártás volumene nem nőtt tehát azonos mértékben, a termelékenység pedig csökkenő tendenciát mutatott.

(276)

A Bizottság ezért az EBMA mindkét állítását elutasította.

(277)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME szintén azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi kár hatásaiból, ami az intézkedések megszüntetését indokolja.

(278)

A Bizottság megismételte a (269)–(272) preambulumbekezdés megállapításait, amelyekben ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig törékeny. Ezt többek között a figyelembe vett időszakban elért nyereség mutatja, amely az eredeti vizsgálat keretében meghatározott és a jelen vizsgálat keretében nem módosítható nyereségcél alatt maradt.

(279)

A Bizottság ennek megfelelően elutasította a CCCME állítását.

(280)

mivel az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős hátrányt a felülvizsgálati időszak alatt, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a kínai behozatal által okozott jelentős kár megismétlődésének.

(281)

Annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, a Bizottság a következő elemeket vizsgálta meg: a) a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje dömpingellenes intézkedések hiányában, b) az uniós piac vonzereje, c) termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában, valamint d) egyéb harmadik országokban a kerékpárok Kínából érkező behozatalára vonatkozóan bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedések megléte.

(282)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal dömpingárakon valósult meg (lásd a (185) preambulumbekezdést), és fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódik a dömping (lásd a (202) preambulumbekezdést).

(283)

Amint azt a (215)–(218) preambulumbekezdés kifejti, a kínai importárak jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt voltak a figyelembe vett időszakban hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére. Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci átlagos értékesítési ára a felülvizsgálati időszakban 129 EUR/darab, míg a Kínából érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importár ennek csaknem a fele, 77 EUR/darab volt. Ez alapján megállapítást nyert, hogy az EU-ba irányuló kínai kerékpárexport az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak alákínáló, kárt okozó dömpingárakon valósulna meg.

(284)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy a kínai importárak és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai közötti különbség okai az összehasonlított termékek közötti különbségek, nem pedig a kárt okozó dömpingelt importárak voltak, és hogy a Bizottság nem végzett terméktípusokon alapuló ár-összehasonlítást. A CCCME emellett azt állította, hogy még ha az intézkedések hatályukat vesztik is, a kínai exportőrök fenn tudják tartani a jelenlegi árszintet, és nem fognak az Unióba kárt okozó dömpingáron exportálni kerékpárokat.

(285)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kínai exportőrök részéről tanúsított kismértékű együttműködés miatt nem lehetett terméktípusokon alapuló ár-összehasonlítást végezni. A Bizottság a kárt minden terméktípusra vonatkozóan, összességében értékelte, és nem részesítette előnyben a csúcskategóriás típusokat. Ezt az uniós gyártók körében végzett mintavétel biztosította, a Bizottsághoz pedig nem érkezett az uniós gyártók kiválasztásával kapcsolatos észrevétel. A gyártók kiválasztására a legnagyobb reprezentatív értékesítési és termelési volumen alapján került sor, és a gyártók termelése ezért minden terméktípust lefedett, nem pedig csak a csúcskategóriás típusokat. A második állítást illetően a Bizottság emlékeztetett a (185) preambulumbekezdésre és arra, hogy a kínai exportőröktől érkező dömping már megállapítást nyert a felülvizsgálati időszakban.

(286)

A Bizottság ezért a CCCME mindkét állítását elutasította.

(287)

Az uniós piac vonzó annak mérete és árai szempontjából. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk (98) szerint az uniós piac kereslet szempontjából világviszonylatban a legnagyobb piac.

(288)

Amint azt a (193) preambulumbekezdés kifejtette, megállapítást nyert, hogy az uniós piac vonzó az árak szempontjából, mivel EU-ra vonatkozó exportárak átlagosan magasabbak a más országokra vonatkozó exportáraknál.

(289)

A kínai exportstatisztikákból szintén az derül ki, hogy a Kína fő exportpiacaira, vagyis az USA-ra, Indonéziára és Japánra vonatkozó kínai exportárak (50 EUR/darab) átlagosan alacsonyabbak voltak az EU-ra vonatkozó exportáraknál (64 EUR/darab) a felülvizsgálati időszakban.

(290)

Az uniós piac vonzerejét a Kínából érkező behozatal tendenciája is alátámasztja, amely a hatályban lévő intézkedések ellenére jelentős (51 %-os) növekedést mutat a figyelembe vett időszak tekintetében.

(291)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy még ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik is, a kínai exportőrök nehezen tudják rövid távon visszaszerezni uniós ügyfeleiket. Ezenfelül a más országokban létrehozott hálózat, a csökkenő uniós kereslet és a felépült uniós gyártókkal való verseny visszatartó hatással lenne a kínai exportőrökre.

(292)

A Bizottság emlékeztetett a (212) preambulumbekezdésben szereplő megállapításokra, különösen arra, hogy 27 hónapon belül (2016 és a felülvizsgálati időszak között) 59 %-kal nőtt a kínai behozatal. A (3) és (4) preambulumbekezdésben említett kijátszásra irányuló gyakorlatok emellett megerősítik, hogy a kínai exportőrök továbbra is nagy érdeklődést tanúsítanak az uniós piac iránt, és meglehetősen gyorsan képesek behatolni arra.

(293)

A Bizottság ezért elutasította a CCCMC ezen állítását.

(294)

Amint azt a (187)–(190) preambulumbekezdés kifejti, a kínai kerékpárgyártási kapacitást a Bizottság körültekintően 117 millió darabban állapította meg a felülvizsgálati időszak tekintetében. A 80 millió darabos termelési volumen alapján tehát 37 millió kerékpár volt a rendelkezésre álló szabad kapacitás a felülvizsgálati időszakban. E kapacitás kétszeresen is elegendő lenne az uniós piaci felhasználás lefedéséhez.

(295)

Ezenkívül, mint azt a China Bicycle Association is megerősítette, a kínai exportáló gyártók alapvetően exportorientáltak, évente ugyanis termelésük 75 %-át exportálják (99).

(296)

Ez alapján megállapítást nyert, hogy a kínai exportáló gyártók exportorientáltak, és elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésükre az EU-ba irányuló kivitelük jelentős növeléséhez az intézkedések hatályvesztése esetén.

(297)

Amint azt a (196) preambulumbekezdés megállapítja, több kereskedelmi akadály is fennáll Kína fő kerékpárexport-piacainak némelyikén, például Argentínában és Mexikóban, ahol dömpingellenes intézkedések vannak hatályban.

(298)

Ezenkívül, amint azt a (197) preambulumbekezdés megállapítja, a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó, USA-beli értékvám növelése (25 %) kevésbé vonzóvá tette az USA piacát.

(299)

Az uniós piac (287) és (290) preambulumbekezdésben említett vonzerején felül az ezen exportpiacokon Kínára vonatkozóan fennálló korlátozások is arra utalnak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Kína valószínűleg célba venné az uniós piacot.

(300)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingárakon valósult meg, és hogy semmi nem utal e dömpinggyakorlatok jövőbeli megszűnésére.

(301)

Az intézkedések hatályvesztése esetén továbbá észszerűen várható, hogy az uniós piac vonzereje, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás és a kereskedelmi akadályok más piacokon való fennállása miatt jelentősen növekedni fog az uniós gazdasági ágazat értékesítési árának alákínáló, kárt okozó dömpingárakon megvalósított, EU-ba irányuló behozatal.

(302)

Ez esetben az EU-ba irányuló kínai kivitel rohamosan piaci részesedést szerezne az uniós gazdasági ágazattól, amely értékesítési volumenének azonnali visszaesésével és állandó egységköltségeinek növekedésével szembesülne.

(303)

Egyes értékesítési láncok árérzékenységére és a kínai behozatal valószínűsíthető árszintjére tekintettel továbbá az uniós gazdasági ágazat valószínűleg árainak csökkentésére kényszerülne piaci részesedésének megóvása érdekében. Az állandó költségek növekedése és az értékesítési árak csökkenése együtt azonnali negatív hatással járna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, amely a figyelembe vett időszak során mindvégig messze elmaradt a nyereségcéltól. Az uniós gazdasági ágazat ennélfogva veszteségessé válna, az uniós gazdasági ágazat általános gazdasági helyzetét negatív hatások érnék, és megismétlődne a jelentős kár.

(304)

Az ipari kapcsolatok miatt a bérgyártók helyzetét szintén negatív hatások érnék a termelési volumen csökkenésével és az állandó költségek növekedésével. Hosszú távon az uniós gazdasági ágazat egészének tevékenysége veszélybe kerülne számos előállítási helyszín bezárásához vezetve.

(305)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a valószínűsége a Kínából érkező behozatal által okozott kár megismétlődésének.

(306)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével.

(307)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során az intézkedések elfogadását a Bizottság nem tekintette ellentétesnek az Unió érdekével.

(308)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(309)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(310)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is instabil. Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana, rövid távon újból veszteségeket, hosszú távon pedig a teljes gazdasági ágazat fokozatos megszűnését eredményezve.

(311)

A (14) preambulumbekezdésben említettek szerint emlékeztetni kell arra, hogy a termelés jelentős részét bérgyártóknak adták alvállalkozásba, amelyek jelentős beruházásokat fordítottak a felülvizsgálat tárgyát képező termékre a figyelembe vett időszak alatt. Tekintettel arra, hogy a bérgyártók erősen függnek üzleti partnereik tevékenységi szintjétől, helyzetüket szintén negatív hatások érnék az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(312)

Ez alapján megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja, mivel lehetővé teszi piaci helyzetének további stabilizálását és a foglalkoztatás biztosítását. Az intézkedések fenntartása révén az uniós gazdasági ágazat kiaknázhatná a figyelembe vett időszakban megvalósított jelentős beruházásokból származó előnyöket is jövőbeli fejlődésének biztosítása érdekében.

(313)

2019 januárjában a Bizottság az (EU) 2019/72 végrehajtási rendelettel (100) és az (EU) 2019/73 végrehajtási rendelettel (101) kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Kínából származó elektromos kerékpárok behozatalára.

(314)

Amint azt a (206) preambulumbekezdés megállapítja, az uniós gazdasági ágazat egy része az elektromoskerékpár-gyártásban is részt vesz, amelyhez nagyrészt ugyanazokat a munkagépeket, munkaerőt és összeszerelő gépsorokat használják fel, mint a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez. E tekintetben a hagyományos kerékpárgyártás és az értékesítés volumenének az intézkedések hatályon kívül helyezését követő bárminemű csökkenése negatív dominóhatást fejtene ki az elektromos kerékpárokkal kapcsolatos uniós tevékenységre. Az állandó költségeket kisebb termelési volumenre kellene fordítani, ami megnövelné a költségeket, és negatív hatást gyakorolna az összefonódó gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére.

(315)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy a kínai kerékpárok nem fogják elárasztani az Uniót, és hogy kétségtelenül nőni fog a teljes kerékpár- és elektromoskerékpár-gyártás. A CCCME szerint semmiképpen nem fog előfordulni az a lehetőség, hogy az állandó költségeket kisebb termelési volumenre kell fordítani.

(316)

A fenti (301) és (302) preambulumbekezdésben a Bizottság már elemezte a kínai behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén várható alakulását és a kerékpárgyártásra gyakorolt kiterjedt negatív hatást. Figyelembe véve, hogy az elektromoskerékpár-gyártás meglehetősen korlátozott (2016-ban tízszer kisebb mértékű volt, mint a hagyományos kerékpárok gyártása), nem valószínű, hogy az elektromoskerékpár-gyártás bővülése ellensúlyozni tudná az állandó költségekre a hagyományos kerékpárok gyártásának visszaesése által gyakorolt negatív hatásokat.

(317)

A Bizottság ezért elutasította a CCCME állítását.

(318)

A hagyományos és elektromos kerékpárok közötti hasonlóság miatt továbbá a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése az elektromos kerékpárok hagyományos kerékpárként történő hamis bejelentését ösztönözné az EU-ba történő behozatalkor, az elektromos kerékpárokra alkalmazandó intézkedésekkel kapcsolatos visszaéléshez vezetve. Ilyen körülmények között az elektromos kerékpárokra vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatékonysága komoly veszélybe kerülne, és az uniós elektromoskerékpár-ágazatot negatív hatások érnék.

(319)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy a hagyományos és elektromos kerékpárok egymástól teljesen eltérő termékek, és az elektromos kerékpárok ára rendszerint jóval magasabb a hagyományos kerékpárok áránál. A tagállamok vámhatóságai ezért könnyen meg tudják különböztetni a két terméket, minélfogva aligha lesz lehetőség hamis vám-árunyilatkozatok benyújtására.

(320)

A Bizottság megjegyzi, hogy az elektromos kerékpárok nagymértékben hasonlítanak a hagyományos kerékpárokhoz alkatrészeik és áruk szempontjából. A fő különbség a motor és az akkumulátor, amelyek később is felszerelhetők. Ezért valószínűnek tekinthető, hogy hamis vám-árunyilatkozatok benyújtására kerülne sor. Az a tény, hogy az ágazatban – amint az az (1), (3) és (4) preambulumbekezdésben megállapítást nyer – hosszú múltra tekint vissza a dömpingellenes vámokkal kapcsolatos intézkedések kijátszása, még inkább alátámasztja ezt a következtetést.

(321)

A Bizottság ezért elutasította a fenti állítást.

(322)

Következésképpen megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében hatályban lévő intézkedések fenntartása az elektromoskerékpár-gyártók érdekét is szolgálná.

(323)

Egy – az EBMA és a CONEBI által közösen elvégzett – friss kutatás (102) szerint 2018-ban több mint 400 vállalat gyártott kerékpáralkatrészeket és -alkotóelemeket mind hagyományos, mind elektromos kerékpárokhoz 20 különböző tagállamban. E vállalatok összesen több mint 22 000 főt foglalkoztattak.

(324)

Emlékeztetni kell arra, hogy – amint azt az (1) preambulumbekezdés kifejti – a kijátszás feltárását célzó vizsgálatot követően a dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztették egyes Kínából származó kerékpáralkatrészek behozatalára is. Az említett vizsgálatot követően mentességi rendszert vezettek be a helyi kerékpáralkatrész-gyártás oly módon történő ösztönzésére, hogy a felhasznált kerékpár-alkatrészekben az összérték 60 %-a alatti szintre korlátozták a kínai tartalmat. A kerékpárgyártók tehát ösztönözve vannak arra, hogy Kínán kívül és jelentős mértékben helyben szerezzék be alkatrészeiket, ami egyúttal rövid szállítási időt is biztosít, és a gyártók készletszintjét is csökkenti. Következésképpen a kerékpáralkatrész-gyártók számára is előnyös a meglévő intézkedések kiterjesztése a lényeges kerékpár-alkatrészekre.

(325)

A figyelembe vett időszak alatt továbbá az alkatrész-beszállítók jelentős erőfeszítéseket tettek az alkatrészek és alkotóelemek gyártásának EU-ba történő „visszatelepítésére”, a kutatás-fejlesztésbe és munkagépekbe való jelentős befektetések révén. E befektetések egyedi jellegére, valamint a két gazdasági ágazat közötti hosszan tartó kapcsolatra tekintettel a kerékpáralkatrész-ágazat fenntarthatósága szorosan összefügg egy életképes uniós kerékpárágazat fennállásával. Az uniós kerékpárágazat termelési és értékesítési volumenének bárminemű csökkenése káros hatással járna a kerékpáralkatrész-ágazatra.

(326)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy az intézkedések hatályvesztése nem fog negatív következményekkel járni a kerékpáralkatrészek gyártóira nézve, mivel nem fog visszaesni az uniós kerékpárágazat termelési és értékesítési volumene. Ezenfelül az alkatrészeket elektromos kerékpárok – bővülő – előállítására fogják felhasználni.

(327)

A Bizottság megismételte a (316) preambulumbekezdésben említett érveket. Az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg kiterjedt negatív hatással járna a kerékpárgyártásra, amely nem ellensúlyozható az elektromoskerékpár-gyártás bővítésével. A kerékpáralkatrész-ágazat szorosan kapcsolódik, és ezért azonnali hatások fogják érni.

(328)

Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(329)

Ez alapján megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós kerékpáralkatrész-ágazat szintén negatív következményekkel szembesülne. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése a kerékpáralkatrész-ágazat érdekét szolgálná.

(330)

Amint azt a (15) és (16) preambulumbekezdés megállapítja, a Bizottság felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, és közvetlenül felvette a kapcsolatot 75 importőrrel. Akárcsak az utolsó felülvizsgálat alkalmával, egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt bármilyen módon a vizsgálatban.

(331)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatalok megakadályozása, hanem a tisztességes kereskedelem visszaállítása és annak biztosítása, hogy a behozatal ne kárt okozó dömpingárakon történjen.

(332)

A vizsgálat megállapította, hogy a behozatali volumen egy jelentős – a felülvizsgálati időszakban 17 %-on felüli piaci részesedést kitevő – része dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból származott. Az intézkedések hatálya alá tartozó egyéb országokból érkező behozatalok – a felülvizsgálati időszakban 15 %-on felüli piaci részesedést kitevő – többsége továbbá, amint azt a (227) preambulumbekezdés megállapítja, valódi gyártóktól származott, amelyek mentesültek az intézkedések kiterjesztése alól. Ezért, mivel az intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatalok a felülvizsgálati időszakban 32 %-on felüli piaci részesedést tettek ki, a Bizottság úgy tekintette, hogy az importőrök továbbra is számos országból szerezhetnek be kerékpárokat.

(333)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a importőrök helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(334)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításai szerint az intézkedések hatása nem lesz jelentős a felhasználókra/fogyasztókra nézve.

(335)

A kerékpáros szervezeteket és szövetségeket képviselő European Cyclists' Federation (Európai Kerékpárosok Szövetsége, a továbbiakban: ECF) és a svédországi Cykelfrämjandet kerékpáros szervezet támogatásukat fejezték ki az intézkedések fenntartásával kapcsolatban. Állításuk szerint a kerékpárosok számára előnyös a kiváló minőségi és biztonsági színvonalú termékek beszerzése, míg a nagyon olcsó kerékpárok nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, és elveszik a kedvet a kerékpárhasználattól, mivel kényelmetlenek, megbízhatatlanok és nincsenek felszerelve a mindennapi használathoz szükséges tartozékokkal. Állításuk szerint továbbá a fogyasztó a minőséget részesíti előnyben az árral szemben, és az alacsony árú és minőségű kerékpárok rossz hatással vannak a kerékpározás élményére, és veszélyeztetik a kerékpáros biztonságát.

(336)

A dömpingellenes vámok fogyasztói árra gyakorolt hatását nem tartották jelentősnek, mivel egyes kínai gyártókra nulla százalékos vám vonatkozik, miközben más beszerzési források is léteznek és jelen vannak az uniós piacon. Az uniós kerékpárgyártók többsége továbbá a mentességi rendszer hatálya alatt működik, amely alapján a Kínából vámmentesen importálható lényeges kerékpáralkatrészek aránya a felhasznált alkatrészek összértékének legfeljebb 60 %-a lehet. Ez az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a piaci versenyt is fokozza az EU-ban gyártott kerékpárok és az importált kerékpárok között.

(337)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CCCME azt állította, hogy a kerékpárok beszerzési költsége nőtt az uniós fogyasztók számára, és az alacsony jövedelműek nem tudnak kerékpárt vásárolni a dömpingellenes intézkedések miatt. A CCCME véleménye szerint a dömpingellenes intézkedések jellegüknél fogva a kisebbségben lévő csúcskategóriás gyártók érdekeit védik a környezetvédelem és a közegészség feláldozása árán.

(338)

A Bizottság megjegyezte, hogy az intézkedések fenntartása növelte a beszállítók és következésképpen az árak sokféleségét. Amint azt a (223) és (228) preambulumbekezdésben foglalt 6. és 7. táblázat bemutatja, a más országokból érkező behozatalokkal kapcsolatos átlagos importárak gyakran alacsonyabbak voltak a Kínából érkező behozatalokkal kapcsolatos importáraknál. Az uniós fogyasztókra tehát nem voltak negatív hatással az intézkedések.

(339)

A CCCME második állítását illetően a Bizottság megismételte a (268) preambulumbekezdésben szereplő válaszát, és hivatkozott a (250) preambulumbekezdésben foglalt 12. táblázatra, amely szerint az átlagos értékesítési ár 118 és 129 EUR/darab között mozgott az Unióban, és semmiképpen nem tekinthető egy csúcskategóriás kerékpár irányárának.

(340)

A Bizottság mindkét állítást elutasította.

(341)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak negatív hatással a felhasználók helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(342)

Az uniós kerékpárágazatot körülbelül 400 vállalat, főként kis- és középvállalkozások alkotják, és több mint 20 000 főt foglalkoztatott közvetlenül az uniós piacon a felülvizsgálati időszakban. Az IndustriAll European Trade Union (IndustriAll Európai Szakszervezet) – egy különböző ágazatokban dolgozó fizikai foglalkozású és nem fizikai foglalkozású munkavállalókat képviselő független szakszervezetek alkotta szövetség – támogatását fejezte ki az intézkedések fenntartásával kapcsolatban. Állítása szerint az intézkedések megerősítik e gazdasági ágazat növekedését, amely – teljes egészében – várhatóan 200 000 főt foglalkoztat majd 5 éven belül. Állítása szerint továbbá az intézkedések lehetővé teszik a gazdasági ágazat számára, hogy kezelje a kerékpárok okos kerékpárokká történő átalakításával vagy a kerékpárokat illetően a körforgásos gazdaság (újrafeldolgozás, újrafelhasználás, újragyártás) megszervezésével kapcsolatos stratégiai kihívásokat.

(343)

A 25 európai iparszövetséget tömörítő AEGIS Europe szintén támogatását fejezte ki az intézkedésekkel kapcsolatban, azt állítva, hogy az intézkedések egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, és kezelik a nemzetközi kereskedelem színterén egy állam által irányított, kereskedelemtorzító gazdasági modell által előidézett piaci torzulásokat.

(344)

Az uniós érdeket illetően rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(345)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a Kínából származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A beadványokat és észrevételeket a Bizottság megfelelő módon figyelembe vette.

(346)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kínából származó kerékpárok behozatalára az (EU) 2018/49 végrehajtási rendelettel módosított 502/2013/EU tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket, valamint azok 501/2013/EU végrehajtási rendelettel és (EU) 2015/776 végrehajtási rendelettel elrendelt kiterjesztéseit fenn kell tartani.

(347)

Az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkező változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz (103) kell intézni, és a kérelemhez mellékelni kell minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó minden olyan tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártást és az értékesítést végző jogalanyokban bekövetkezett változással függenek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalkozások listájának aktualizálásával megfelelően módosítják.

(348)

Tekintettel a 2018/1046 rendelet (104) 109. cikkére, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni.

(349)

[…Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével.