(1)

A Bizottság 2007. november 9-én a 384/96/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke értelmében dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból (3) származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Tanács 2009. január 31-én a 91/2009/EK rendelettel (4) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

A végleges dömpingvám kivetését követően a Bizottság bizonyítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy ezeket az intézkedéseket Malajzián keresztül történő átrakodással kijátszották.

(4)

Ebből az okból a Bizottság 2010. november 28-án a 966/2010/EU rendelettel (5) vizsgálatot indított a 91/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszásának kivizsgálására.

(5)

2011. július 26-án a Tanács a 2011. július 18-i 723/2011/EU rendelettel (a továbbiakban: kijátszásellenes rendelet) (6) kiterjesztette a 91/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vámot a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemekre.

(6)

A Bizottság 2016. február 27-én hatályon kívül helyezte a 723/2011/EU rendelettel kiterjesztett 91/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot (7).

(7)

2017. november 17-én Hollandia Legfelsőbb Bírósága előzetes döntést kért a Malajziából származó kötőelemek holland importőre, az Eurobolt BV (Eurobolt) által indított belföldi peres üggyel összefüggésben. Az Eurobolt megkérdőjelezte a kijátszásellenes intézkedések érvényességét arra az alapra hivatkozva, hogy a Bizottság az akkor alkalmazandó 1225/2009/EK rendelet (8) 15. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelezettségét nem teljesítette, mivel nem küldött el minden vonatkozó információt a bizottságnak legalább 10 munkanappal a bizottság ülését megelőzően.

(8)

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést intézte a Bírósághoz, hogy a 723/2011/EU rendelet érvénytelen-e az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének fényében, amennyiben a Bizottság megállapításaira válaszul az Eurobolt által benyújtott észrevételeket mint releváns információt a szóban forgó rendelkezés alkalmazásában nem bocsátották az abban említett tanácsadó bizottság rendelkezésére legalább 10 munkanappal a bizottság ülését megelőzően (9).

(9)

Ítéletében a Bíróság megjegyezte, hogy az Eurobolt érdekelt félként nyújtotta be a szóban forgó észrevételeket a Bizottság által az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben indított vizsgálattal kapcsolatban. Ezen észrevételek célja, hogy választ adjanak a Bizottság által tett ideiglenes ténymegállapításokra (10). Ennek megfelelően ezeket az 1225/2009/EK rendelet (11) 15. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában vonatkozó információnak kellett volna minősíteni, így e rendelkezést a tekintetben megsértették, hogy az említett észrevételeket nem továbbították a tagállamok részére legkésőbb a tanácsadó bizottság ülését megelőző 10 munkanapon belül (12).

(10)

A Bíróság számára az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott azon követelmény, miszerint a bizottság ülését megelőző legkésőbb 10 munkanapon belül a tanácsadó bizottság részére meg kell küldeni az összes vonatkozó információt, az eljárás szabályszerűségére vonatkozó olyan lényeges szabálynak minősül, amelynek megsértése az érintett jogi aktus semmisségét eredményezi (13).

(11)

Az EUMSZ 266. cikkével összhangban az uniós intézmények kötelesek megtenni az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges lépéseket.

(12)

Az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy amikor a Bíróság ítélettel megsemmisít valamely dömpingellenes vámokat kivető rendeletet, vagy megállapítja egy ilyen rendelet érvénytelenségét, az ezen ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalára köteles intézménynek lehetősége van arra, hogy az említett rendelet alapjául szolgáló eljárást újból lefolytassa, még akkor is, ha ennek a lehetőségét az alkalmazandó szabályozás nem írja elő kifejezetten (14).

(13)

Ezenkívül az érintett intézménynek a megsemmisített vagy érvénytelenített jogi aktus helyébe lépő aktus elfogadása érdekében lehetősége van arra, hogy az eljárást csak abban a szakaszban indítsa újra, amelyben e szabálytalanságot elkövették, kivéve, ha a megállapított szabálytalanság a teljes eljárás jogellenességéhez vezetett (15). Ez elsősorban azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor igazgatási eljárást lezáró aktust semmisítenek meg, akkor e megsemmisítés nem feltétlenül érinti az előkészítő lépéseket, mint amilyen például a kijátszásellenes eljárás 966/2010/EU rendelettel történő megindítása.

(14)

A jelen ügyben a Bíróság érvénytelennek nyilvánította a 723/2011/EU rendeletet, mivel azt az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében foglalt konzultációs eljárás megsértésével fogadták el. A Bizottságnak ezért lehetősége van arra, hogy a 723/2011/EU rendelet azon szempontjait orvosolja, amelyek a megsemmisítéshez vezettek, ugyanakkor változatlanul hagyja a bírósági ítélet által nem érintett részeket (16).

(15)

A Bizottság ezért a kijátszásellenes vizsgálat újraindításáról határozott annak érdekében, hogy kiigazítsa a Bíróság által megállapított alaki jogellenességet.

(16)

A fentiek alapján a Bizottság újraindítja a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó kijátszásellenes vizsgálatot, amely a 91/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám kiterjesztéséről szóló, 2011. július 18-i 723/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet elfogadásához vezetett.

(17)

Az eljárás újbóli megindításának hatálya a Bíróság C-644/17. sz. Eurobolt ügyben hozott ítéletének végrehajtására korlátozódik. A szóban forgó ítéletben a Bíróság által megállapított alaki jogellenesség az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásból fakadó kötelezettségekhez kapcsolódik. Az eljárást eközben felváltotta a 182/2011/EU rendelet (17) 5. cikkében foglalt vizsgálóbizottsági eljárás (18).

(18)

E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy az Európai Unió jogi aktusait elvileg az elfogadásuk idején hatályos eljárási szabályokkal összhangban fogadják el. Azonban pontosan az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének az alapul szolgáló vizsgálat idején érvényes formájában való hatályon kívül helyezése miatt egy olyan eljárás, mint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint indított kijátszásellenes vizsgálat jelenlegi újraindítása – az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a 723/2011/EU rendelet elfogadásakor alkalmazandó formában történő hatályon kívül helyezésétől számítva – csak a kijátszásellenes intézkedések bevezetése céljából jelenleg hatályos bizottsági eljárás alapján bonyolítható le. (19) Az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében, amelyet az (EU) 2016/1036 rendelet (20) módosított és kodifikált, az eljárás újraindításának alkalmazásában követendő eljárás a 182/2011/EK rendelet 5. cikkében foglalt eljárás.

(19)

Mivel e konkrét esetben a Bizottság által az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint megindított vizsgálattal kapcsolatban érdekelt félként betöltött szerepében az Eurobolt által megfogalmazott észrevételekről a tanácsadó bizottságot nem tájékoztatták megfelelően, a Bizottság elemezni kívánja ezen észrevételeket (és minden további, a 2.2. szakaszban foglalt, az érintett felek által benyújtott kiegészítő információt), továbbá ezen elemzés eredményeit figyelembe veszi a bizottsághoz benyújtott javaslatban.

(20)

A Bizottság ezt követően a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás alapján – az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint – legkésőbb 14 nappal a az említett bizottság ülése előtt konzultálni fog a Bizottsággal. Ennek célja, hogy lehetővé tegye a tagállami kormányok számára, hogy megismerjék az említett észrevételekhez kapcsolódó valamennyi vonatkozó információt azért, hogy e kormányok belső és külső konzultációk útján meghatározzák álláspontjukat, hogy mindenki egyéni érdekét megvédhessék.

(21)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 20 napon belül jelentkezzenek és ismertessék álláspontjukat a vizsgálat újbóli megindításával kapcsolatban, szolgáltassanak információkat, és állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá.

(22)

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat újbóli megindításához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

(23)

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(24)

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt és leveleket, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (21) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

(25)

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja.

(26)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailen vagy a TRON.tdi platformon (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) (23) keresztül nyújtsák be, és a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékeljék. Az e-mail vagy a TRON.tdi platform használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

(27)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(28)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

(29)

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(30)

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

(31)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(32)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

(33)

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(34)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

(35)

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kezeli.

(36)

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/157639.htm.

(37)

A nemzeti vámhatóságok a vizsgálat újraindításáról szóló értesítés közzétételéig nem hozhatnak döntést az e rendelet által érintett vámok visszafizetésére és elengedésére vonatkozó kérelmekkel kapcsolatosan. A közzétételre általában az e rendelet közzétételétől számított kilenc hónapon belül kerül sor.

(38)

A Bizottság minden érdekelt felet tájékoztatni fog a későbbiekben azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az ítéletet végrehajtani szándékozik, és lehetőséget fog biztosítani számukra észrevételeik megtételére,

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2019. augusztus 20-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy bejegyzést módosít az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékben, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,