ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 209

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. augusztus 9.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2019/1337 végrehajtási rendelete (2019. augusztus 8.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2019/24 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1338 rendelete (2019. augusztus 8.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet módosításáról ( 1 )

5

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1339 végrehajtási rendelete (2019. augusztus 8.) a Cidre Cotentin/Cotentin (OEM) oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára vonatkozó átmeneti időszak engedélyezéséről

8

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2019/1340 határozata (2019. augusztus 8.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről

10

 

*

A Tanács (KKBP) 2019/1341 határozata (2019. augusztus 8.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről és a (KKBP) 2019/25 határozat hatályon kívül helyezéséről

15

 

 

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK

 

*

Az Európai Gyógyszerügynökség igazgatótanácsának határozata (2019. június 12.) az érintettek bizonyos személyes adatoknak az ügynökség működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról

19

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/1


A TANÁCS (EU) 2019/1337 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. augusztus 8.)

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2019/24 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2019. január 8-án elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló (EU) 2019/24 végrehajtási rendeletet (2), amely naprakésszé teszi azon személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét (a továbbiakban: a jegyzék), akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell.

(2)

A Tanács valamennyi személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért vették fel őket a jegyzékbe.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés útján a Tanács tájékoztatta a jegyzékben szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket arról a döntéséről, hogy továbbra is szerepelteti őket a jegyzékben. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy kérhetik a Tanács indokolását a jegyzékbe vételükkel kapcsolatban, amennyiben az indokolást még nem közölték velük.

(4)

A Tanács a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően felülvizsgálta a listát. Az említett felülvizsgálat során a Tanács figyelembe vette az érintettek által benyújtott észrevételeket, valamint az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a jegyzékbe vett személyek és szervezetek nemzeti státuszára vonatkozó, naprakésszé tett információkat.

(5)

A Tanács meggyőződött arról, hogy a 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (3) 1. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok a listán szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatot hoztak arról, hogy azok a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács emellett arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)

A listát ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, az (EU) 2019/24 végrehajtási rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott listát e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az (EU) 2019/24 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN


(1)  HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2)  A Tanács (EU) 2019/24 végrehajtási rendelete (2019. január 8.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2018/1071 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 6., 2019.1.9., 2. o.).

(3)  A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).


MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK LISTÁJA

I.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

2.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

3.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

4.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (Amerikai Egyesült Államok). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai egyesült államokbeli gépjárművezetői engedély).

5.

ASADI Assadollah, született: 1971.12.22., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

6.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia).

7.

EL HAJJ, Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Szidón, Libanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Kanada).

8.

HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

9.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, Ahmed, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), született: 1963, Libanon, libanoni állampolgár.

10.

MELIAD, Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Ausztrália), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Ausztrália).

11.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

12.

ȘANLI, Dalokay (más néven Sinan), született: 1976.10.13., Pülümür (Törökország).

13.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címei: 1. Kermanshah, Irán, 2. mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán.

14.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán, Irán.

15.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomata-útlevél), kibocsátás éve: 1999. Titulus/rendfokozat: vezérőrnagy.

II.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Organisation” – „ANO” („Abu Nidal Szervezet”) (más néven: „Fatah Revolutionary Council” [„Fatah Forradalmi Tanács”], más néven: „Arab Revolutionary Brigades” [„Arab Forradalmi Brigádok”], más néven: „Black September” [„Fekete Szeptember”], más néven: „Revolutionary Organisation of Socialist Muslims” [„Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”].

2.

„Al-Aqsa Martyrs' Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.

„Al-Aqsa e.V” („Al-Aksza e.V.”).

4.

„Babbar Khalsa”.

5.

A „New People's Army-t” – „NPA-t” („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines'” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), Fülöp-szigetek.

6.

„Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security” (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

7.

„Gama'a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama'a al-Islamiyya”) („Islamic Group” – „IG” [„Iszlám Csoport”]).

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

9.

A „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”-et is magában foglaló „Hamas” („Hamász”).

10.

„Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”) (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu'llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” [magyarul az összes Hezbollah változat, illetve „Dzsihád Tanács”] {és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük az External Security Organisation [„Külső Biztonsági Szervezet”]}).

11.

„Hizbul Mujahideen” – „HM” („Hizbul Mudzsahedin”).

12.

„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Kalisztán Zindabad Erő”).

13.

„Kurdistan Workers' Party” – „PKK” („Kurd Munkáspárt”) (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

14.

„Liberation Tigers of Tamil Eelam” – „LTTE” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”).

15.

„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.

„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

17.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

18.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”) („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

19.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol”) („Revolutionary Left” [„Forradalmi Baloldal”]), más néven „Dev Sol”) („Revolutionary People's Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

21.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).


9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1338 RENDELETE

(2019. augusztus 8.)

az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK (1) irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/04/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének a), d), e) és i) pontjára, 11. cikkének (3) bekezdésére, valamint 12. cikkének (3) és (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 10/2011/EU (2) bizottsági rendelet I. melléklete megállapít egy uniós jegyzéket azokról az engedélyezett anyagokról, amelyek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező műanyag tárgyak előállítása során használhatók.

(2)

A 10/2011/EU rendelet legutóbbi módosítása óta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) tudományos véleményt tett közzé egy élelmiszerrel érintkező anyagokban használható anyag engedélyezett felhasználásairól. Annak biztosítása érdekében, hogy a 10/2011/EU rendelet tükrözze a hatóság legutóbbi megállapításait, az említett rendeletet módosítani kell.

(3)

A Bizottság (EU) 2019/37 rendelete (3) a hatóság által kiadott két tudományos vélemény (4) (5) alapján engedélyezte a poli((R)-3-hidroxi-butirát-co-(R)-3-hidroxi-hexanoát) elnevezésű (1059. számú FCM, CAS-szám: 147398-31-0) vegyi anyag önmagában vagy más polimerekkel keverve való használatát olyan száraz, illetve szilárd élelmiszerekkel érintkezésben, amelyekhez a III. melléklet 2. táblázata az „E” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendeli. A hatóság elfogadott egy új, kedvező tudományos szakvéleményt (6), amely kiterjeszti a szóban forgó anyag önmagában vagy más polimerekkel keverve történő használatának körét az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok gyártása során. Az utóbbi véleményben a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az anyag nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó számára, ha azt önmagában vagy más polimerekkel keverve alkalmazzák bármely élelmiszerrel való, legalább 6 hónapos, legfeljebb szobahőmérséklet melletti érintkezés esetén (beleértve a forró töltést és a rövid hevítést is), feltéve, hogy az összes 1 000 Da alatti molekulasúllyal rendelkező oligomer kioldódása nem haladja meg az 5,0 mg/kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag határértéket. A hatóság következtetése a 10/2011/EU rendelet V. melléklete 2. fejezetének 2.1.4. pontjában meghatározottak szerint a hosszú távon (legalább 6 hónap vagy annál hosszabb időszak), legfeljebb szobahőmérsékleten tárolt élelmiszerek esetében a legrosszabb forgatókönyv szerinti kioldódási vizsgálati feltételekre épül. Az említett rendelet V. mellékletének 2. fejezete 2.1.5. pontja rendelkezéseinek megfelelően ezek a legrosszabb forgatókönyv szerinti kioldódási vizsgálati feltételek a 6 hónaposnál rövidebb, legfeljebb szobahőmérséklet melletti érintkezési körülményekre is vonatkoznak. Ezért szintén nem jelent biztonsági kockázatot ennek az anyagnak az önmagában vagy más polimerekkel keverve történő alkalmazása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok gyártása során 6 hónaposnál rövidebb, legfeljebb szobahőmérséklet melletti érintkezési körülmények esetében, beleértve a forró töltést vagy a rövid hevítést is, feltéve, hogy az 1 000 Da alatti molekulasúllyal rendelkező oligomerek kioldódása nem haladja meg az 5,0 mg/kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag határértéket. Ezen túlmenően a hatóság a véleményben azt is megerősítette, hogy az 1059. számú FCM anyagra vonatkozó korábbi engedély szerinti, a krotonsav bomlástermékére vonatkozó 0,05 mg/kg élelmiszer-specifikus kioldódási határérték e kiterjesztett használat esetén is alkalmazandó. A 10/2011/EU rendelet I. melléklete 1. pontjának 1. táblázatában az erre az anyagra vonatkozó bejegyzésnek ezért magában kell foglalnia ezen anyagnak minden élelmiszerrel, minden feltétel melletti felhasználását a táblázat 10. oszlopában.

(4)

A 1059. számú FCM anyag e rendelet szerinti engedélyezése megköveteli, hogy az összes 1 000 Da alatti molekulasúllyal rendelkező oligomer kioldódása ne haladja meg az 5,0 mg/kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag határértéket. Mivel az oligomerek kioldódási határértékének meghatározására szolgáló analitikai módszerek összetettek, e módszerek leírása nem feltétlenül áll az illetékes hatóságok rendelkezésére. Az adott leírás nélkül az illetékes hatóság nem tudja ellenőrizni, hogy az oligomerek anyagból vagy tárgyból történő kioldódása megfelel-e ezen oligomerek kioldódási határértékének. Ezért az ilyen vegyi anyagot tartalmazó anyagokat vagy kész árucikkeket piacra bocsátó vállalkozókat kötelezni kell arra, hogy a 10/2011/EU rendelet 16. cikkében említett igazoló dokumentációba foglalják bele a módszer leírását, valamint, amennyiben a módszer azt megkívánja, egy kalibrációs mintát is.

(5)

A 10/2011/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 10/2011/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az e rendelet hatálybalépése előtt a 10/2011/EU rendeletnek megfelelően az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak 2020. augusztus 29-ig forgalomba hozhatók, és a készletek kimerüléséig forgalomban maradhatnak.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(2)  A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/37 rendelete (2019. január 10.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet módosításáról és helyesbítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 88. o.).

(4)  EFSA Journal 2016; 14(5):4464.

(5)  EFSA Journal 2018;16(7):5326.

(6)  EFSA Journal 2019; 17(1):5551.


MELLÉKLET

A 11/2011/EU rendelet I. melléklete 1. Táblázatában az 1059. számú FCM anyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„1059

 

147398-31-0

Poli((R)-3-hidroxi-butirát-co-(R)-3-hidroxi-hexanoát)

nem

igen

nem

 

(35)

Csak önmagában vagy más polimerekkel keverve használható bármely élelmiszer és legfeljebb 6 hónapos és/vagy 6 hónaposnál hosszabb, legfeljebb szobahőmérséklet melletti érintkezési körülmények esetén, beleértve a forró töltést vagy a rövid hevítést is. Az 1 000 Da-nál kisebb molekulasúllyal rendelkező oligomerek kioldódása nem haladhatja meg a 0,05 mg/kg élelmiszer határértéket.

(23)”


9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1339 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. augusztus 8.)

a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” (OEM) oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára vonatkozó átmeneti időszak engedélyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottsághoz 2016. november 16-án beérkezett levelükben a francia hatóságok közölték, hogy a Cidrerie de la Brique nevű vállalkozás (23, route de la Brique, 50700 Saint-Joseph), amely több mint öt éve folyamatosan, jogszerűen forgalmazta az érintett terméket „Cidre Cotentin”/„Cotentin” elnevezéssel, felszólalással élt a nemzeti felszólalási eljárás során. Az említett vállalkozás esetében teljesülnek az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, ezért a francia hatóságok kérelmezték, hogy az Európai Bizottság biztosítson számára egy 2020. június 30-ig tartó átmeneti időszakot.

(2)

A Bizottság az (EU) 2018/939 bizottsági végrehajtási rendelet (2) útján anélkül jegyezte be a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” (OEM) elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába, hogy biztosította volna a Cidrerie de la Brique vállalkozás számára a francia hatóságok által kért, a 15. cikk (1) bekezdése szerinti átmeneti időszakot. Az (EU) 2018/939 végrehajtási rendelet 2018. július 23-án lépett hatályba.

(3)

2019. április 10-i és 12-i e-mailjükben a francia hatóságok részletesen igazolták, hogy a Cidrerie de la Brique vállalkozás esetében teljesülnek az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti átmeneti időszak biztosításához szükséges feltételek, és ismételten felkérték a Bizottságot az említett átmeneti időszak biztosítására.

(4)

A szóban forgó, a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásában meghatározott körülhatárolt területen letelepedett vállalkozás nem alkalmazza az eredetmegjelöléshez tartozó termékleírást, következésképpen a fent említett eredetmegjelölés használata esetén megsértené az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdését.

(5)

A Cidrerie de la Brique vállalkozásról megállapítást nyert tehát, hogy teljesíti az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon feltételeket, amelyek alapján a bejegyzést követő átmeneti időszakban jogszerűen használhatja a kereskedelmi megnevezést. Indokolt engedélyezni a vállalkozás számára, hogy a 2020. június 30-ig tartó átmeneti időszakban használja a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” (OEM) oltalom alatt álló elnevezést.

(6)

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó név 2018. július 23., vagyis a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” (OEM) elnevezés bejegyzéséről szóló (EU) 2018/939 végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontja óta oltalom alatt áll, az oltalom alatt álló elnevezés használatára vonatkozó engedély hatályát visszamenőlegesen ki kell terjeszteni úgy, hogy az az említett időpontban kezdődjön.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság engedélyezi a Cidrerie de la Brique vállalkozás (23, route de la Brique, 50700 Saint-Joseph) számára, hogy a 2020. június 30-ig tartó átmeneti időszakban használja a „Cidre Cotentin”/„Cotentin” (OEM) bejegyzett elnevezést.

Ez az átmeneti időszak visszamenőleges hatállyal, 2018. július 23-tól alkalmazandó.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2018/939 végrehajtási rendelete (2018. június 26.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Cidre Cotentin”/„Cotentin” [OEM]) (HL L 166., 2018.7.3., 3. o.).


HATÁROZATOK

9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/10


A TANÁCS (KKBP) 2019/1340 HATÁROZATA

(2019. augusztus 8.)

az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 19-én elfogadta a (KKBP) 2015/77 határozatot (1), amellyel Lars-Gunnar WIGEMARK-ot nevezte ki az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2019. augusztus 31-én lejár.

(2)

Johann SATTLER-t kell kinevezni az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjévé a 2019. szeptember 1-jétől2021. augusztus 31-ig tartó időszakra.

(3)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács a 2019. szeptember 1-jétől2021. augusztus 31-ig terjedő időszakra Johann SATTLER-t nevezi ki az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjévé. A Tanács a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése alapján, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslatára dönthet az EUKK megbízatásának idő előtti megszüntetéséről.

2. cikk

Szakpolitikai célkitűzések

(1)   Az EUKK megbízatásának az Unió Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos következő szakpolitikai célkitűzésein kell alapulnia:

a)

folyamatos előrehaladás a stabilizációs és társulási folyamatban;

b)

olyan stabil, életképes, békés, több etnikumot magában foglaló és egységes Bosznia-Hercegovina létrejöttének biztosítása, amely békésen együttműködik szomszédaival; valamint

c)

annak biztosítása, hogy Bosznia-Hercegovina visszafordíthatatlanul haladjon az uniós tagság megszerzése felé, a Bizottság Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelméről szóló véleményének közzétételét követően.

(2)   Az Unió emellett továbbra is támogatni fogja az általános keretmegállapodás a békéért végrehajtását Bosznia-Hercegovinában.

3. cikk

Megbízatás

A szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

felajánlja az Unió tanácsait és közreműködését a politikai folyamat előmozdításához, különösen a különböző kormányzati szintek közötti párbeszéd előmozdításával;

b)

biztosítja az uniós fellépés következetességét és egységességét;

c)

elősegíti az előrehaladást a politikai, a gazdasági és az uniós prioritások terén, különösen az uniós ügyek koordinációs mechanizmusával kapcsolatos további munka ösztönzésével és az európai reformprogram folyamatos végrehajtásával;

d)

támogatja az európai normákkal összhangban lévő nemzeti erőfeszítéseket a választási eredmények érvényre juttathatóságának biztosítása érdekében;

e)

figyelemmel kíséri a bosznia-hercegovinai kormányzat valamennyi szintjén a végrehajtó és a jogalkotó hatóságok munkáját és tanácsot ad számukra, továbbá kapcsolatot tart fenn a bosznia-hercegovinai hatóságokkal és politikai pártokkal;

f)

gondoskodik a jogállamiság és a biztonsági ágazat reformja terén folytatott különböző tevékenységekkel kapcsolatos uniós erőfeszítések végrehajtásáról, elősegíti az Unió átfogó koordinációját, és helyi politikai iránymutatást nyújt a politikai reform támogatására, a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló, az Unió által vezetett erőfeszítésekre vonatkozóan, továbbá ennek összefüggésében szükség szerint értékeléseket készít és tanácsot ad a főképviselő és a Bizottság számára;

g)

támogatást nyújt a bosznia-hercegovinai büntető igazságszolgáltatás és a rendőrség közötti kapcsolat megerősítéséhez és hatékonyabbá tételéhez, valamint azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek célja az igazságügyi intézmények – különösen az igazságügyről folytatott strukturált párbeszéd – hatékonyságának és pártatlanságának a megerősítése;

h)

a katonai parancsnoki lánc sérelme nélkül politikai iránymutatást nyújt az uniós erők parancsnokának a helyi politikai vonatkozású katonai kérdésekről, különös tekintettel a kockázatos műveletekre, valamint a helyi hatóságokkal és a helyi médiával való kapcsolatokra; olyan politikai intézkedések esetében, amelyek kihatással lehetnek a biztonsági helyzetre, előzetesen egyeztet az uniós erők parancsnokával, valamint koordinációt folytat a helyi hatóságokhoz és a többi nemzetközi szervezethez eljuttatandó üzenetek egységességénekvonatkozásában; hozzájárul az EUFOR/ALTHAIA stratégiai felülvizsgálatáról folytatott egyeztetésekhez;

i)

összehangolja és végrehajtja az Uniónak a bosznia-hercegovinai lakosságot célzó, az uniós kérdéseket érintő uniós kommunikációs törekvéseit;

j)

előmozdítja az uniós integrációs folyamatot célzott nyilvános diplomácia és uniós tájékoztatási tevékenységek révén, amelyek célja annak biztosítása, hogy a bosznia-hercegovinai lakosság szélesebb körben megismerje és támogassa az Unióval kapcsolatos ügyeket, e tevékenységekbe a civil társadalom helyi szereplőit is bevonva;

k)

hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának kialakításához és megszilárdításához Bosznia-Hercegovinában, az EU emberi jogi politikájával és az EU emberi jogi iránymutatásaival összhangban;

l)

párbeszédet folytat az illetékes bosznia-hercegovinai hatóságokkal a büntetőtörvényszékek fennmaradó feladatainak ellátására szolgáló nemzetközi mechanizmussal való teljes körű együttműködésükről;

m)

az uniós integrációs folyamattal összhangban tanáccsal segíti, támogatja, elősegíti és figyelemmel kíséri a szükséges alkotmányos és a vonatkozó jogalkotási változtatásokról folytatott politikai párbeszédet;

n)

szoros kapcsolatot tart fenn és szoros egyeztetést folytat a bosznia-hercegovinai ENSZ-főképviselővel és az országban tevékenykedő egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel; ezzel összefüggésben tájékoztatja a Tanácsot az országban való nemzetközi jelenlét, így például a bosznia-hercegovinai ENSZ-főképviselő Hivatala tekintetében folytatott helyszíni megbeszélésekről;

o)

szükség szerint tanácsot ad a főképviselőnek azon természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan, akikkel, illetve amelyekkel szemben a bosznia-hercegovinai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedéseket alkalmazhatnak;

p)

az alkalmazandó parancsnoki lánc sérelme nélkül elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszköz összehangoltan kerüljön alkalmazásra az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatás végrehajtásáért a főképviselő felügyelete alatt.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és az EUKK számára elsődleges kapcsolattartó a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK-nak szorosan együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2019. szeptember 1-jétől2021. augusztus 31-ig terjedő időszakra 13 700 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek az EUKK által kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül az EUKK által vásárolt áruk esetében nem alkalmazandók az árukra vonatkozó származási szabályok.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát kell, hogy képezze. Az EUKK-nak minden kiadással el kell számolnia a Bizottság felé.

6. cikk

A csapat létrehozása és összetétele

(1)   Az EUKK megbízatása és a hozzá kapcsolódóan rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel a csapat létrehozásáért. A csapatnak rendelkeznie kell többek között a megbízatás keretében szükséges konkrét szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos szakértelemmel. Az EUKK-nak folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanácsot és a Bizottságot a csapat összetételéről.

(2)   A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek olyan alkalmazottak kirendelésére, akik az EUKK munkáját segítik. Az ilyen kirendelt alkalmazottak javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagjának a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ igazgatási fennhatósága alatt kell maradnia, és az EUKK megbízatásának érdekében kell végezniük feladataikat és kell eljárniuk.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete tagjai feladatainak elvégzéséhez, illetve zökkenőmentes működéséhez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó felekkel kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK-nak és az EUKK csapata tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Az esettől függően az uniós küldöttség és/vagy a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK-nak – a Szerződés V. címe alapján az Unión kívül műveleti képesség keretében telepített személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és az illetékességi területen fennálló biztonsági helyzettel összhangban, a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meg kell tennie minden észszerűen megvalósítható intézkedést, különösen az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján olyan konkrét biztonsági terv kidolgozása, amely tartalmaz többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az említett területen belüli biztonságos mozgását, valamint a biztonsági események kezelését, továbbá a misszió tekintetében tartalmaz egy vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervet is;

b)

annak biztosítása, hogy az Unión kívülre telepített teljes személyi állomány az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázati biztosítással rendelkezzen;

c)

annak biztosítása, hogy csapatának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – beleértve a helyi szerződéses személyzetet is– az illetékességi terület EKSZ általi kockázati besorolásán alapuló megfelelő biztonsági képzésben részesüljön az említett területre való érkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett elfogadott ajánlásokat végrehajtsák, valamint ezek végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről – az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében – írásbeli jelentéseket nyújtsanak be a Tanács, a főképviselő és a Bizottság számára.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főképviselő és a PBB részére. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az EUKK-nak hozzá kell járulnia az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elő kell segítenie annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetesen alkalmazzák. Az EUKK tevékenységeit össze kell hangolni a Bizottság, valamint adott esetben a térségben aktív többi EUKK tevékenységeivel. Az EUKK-nak rendszeresen tájékoztatnia kell a tagállami missziókat és az Unió küldöttségeit.

(2)   A helyszínen szoros kapcsolatot kell fenntartania az Unió régióbeli küldöttségeinek vezetőivel és a tagállami missziók vezetőivel. Az uniós küldöttségek és a tagállami missziók vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK-nak a helyszínen tevékenykedő nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot kell tartania és mindenekelőtt szoros együttműködést kell folytatnia a bosznia-hercegovinai ENSZ-főképviselővel.

(3)   Az Unió válságkezelési műveleteinek támogatása érdekében az EUKK-nak – a helyszínen jelen lévő más uniós szereplőkkel együtt – javítania kell az információk ezen uniós szereplők általi terjesztését és megosztását a magas szintű együttes helyzetfelismerés és -értékelés céljából.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK-nak és az EUKK személyzetének segítséget kell nyújtaniuk a korábbi bosznia-hercegovinai EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek kezeléséhez, és e célból adminisztratív segítségnyújtást és hozzáférést kell biztosítaniuk a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását és az Uniónak a térségben történő egyéb hozzájárulásaival való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK-nak minden év október végéig az elért eredményekről szóló jelentést, május végéig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést kell benyújtania a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2019. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN


(1)  A Tanács (KKBP) 2015/77 határozata (2015. január 19.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 13., 2015.1.20., 7. o.).

(2)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/15


A TANÁCS (KKBP) 2019/1341 HATÁROZATA

(2019. augusztus 8.)

a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről és a (KKBP) 2019/25 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A Tanács 2019. január 8-án elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának (a továbbiakban: a lista) naprakésszé tételéről szóló (KKBP) 2019/25 határozatot (2).

(3)

A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésének megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni a listán szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket, így biztosítandó, hogy csak indokolt esetben maradjanak jegyzékbe véve.

(4)

Ez a határozat tartalmazza annak a felülvizsgálatnak az eredményét, amelyet a Tanács azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

(5)

A Tanács meggyőződött arról, hogy a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok a listán szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatot hoztak arról, hogy azok a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács emellett arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, a továbbiakban is az említett közös álláspontban meghatározott különös korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)

A listát ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, a (KKBP) 2019/25 határozatot pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A (KKBP) 2019/25 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN


(1)  A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2019/25 határozata (2019. január 8.) a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának módosításáról és naprakésszé tételéről és a (KKBP) 2018/1084 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 6., 2019.1.9., 6. o.).


MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK LISTÁJA

I.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

2.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

3.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

4.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (Amerikai Egyesült Államok). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai egyesült államokbeli gépjárművezetői engedély).

5.

ASADI Assadollah, született: 1971.12.22., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

6.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia).

7.

EL HAJJ, Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Szidón, Libanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Kanada).

8.

HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

9.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, Ahmed, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), született: 1963, Libanon, libanoni állampolgár.

10.

MELIAD, Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Ausztrália), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Ausztrália).

11.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

12.

ȘANLI, Dalokay (más néven Sinan), született: 1976.10.13., Pülümür (Törökország).

13.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címei: 1. Kermanshah, Irán, 2. mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán.

14.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán, Irán.

15.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomata-útlevél), kibocsátás éve: 1999. Titulus/rendfokozat: vezérőrnagy.

II.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Organisation” – „ANO” („Abu Nidal Szervezet”) (más néven: „Fatah Revolutionary Council” [„Fatah Forradalmi Tanács”], más néven: „Arab Revolutionary Brigades” [„Arab Forradalmi Brigádok”], más néven: „Black September” [„Fekete Szeptember”], más néven: „Revolutionary Organisation of Socialist Muslims” [„Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”].

2.

„Al-Aqsa Martyrs' Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.

„Al-Aqsa e.V” („Al-Aksza e.V.”).

4.

„Babbar Khalsa”.

5.

A „New People's Army-t” – „NPA-t” („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines'” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), Fülöp-szigetek.

6.

„Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security” (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

7.

„Gama'a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama'a al-Islamiyya”) („Islamic Group” – „IG” [„Iszlám Csoport”]).

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

9.

A „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”-et is magában foglaló „Hamas” („Hamász”).

10.

„Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”) (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu'llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” [magyarul az összes Hezbollah változat, illetve „Dzsihád Tanács”] {és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük az External Security Organisation [„Külső Biztonsági Szervezet”]}).

11.

„Hizbul Mujahideen” – „HM” („Hizbul Mudzsahedin”).

12.

„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Kalisztán Zindabad Erő”).

13.

„Kurdistan Workers' Party” – „PKK” („Kurd Munkáspárt”) (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

14.

„Liberation Tigers of Tamil Eelam” – „LTTE” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”).

15.

„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.

„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

17.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

18.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”) („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

19.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol”) („Revolutionary Left” [„Forradalmi Baloldal”]), más néven „Dev Sol”) („Revolutionary People's Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

21.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK

9.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/19


AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓTANÁCSÁNAK HATÁROZATA

(2019. június 12.)

az érintettek bizonyos személyes adatoknak az ügynökség működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendeletre (2),

tekintettel az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és különösen annak IX. melléklete 2. cikkének (3) bekezdésére és 30. cikkére, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekre,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályaira (3),

tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2018. december 18-án kiadott iránymutatására és az adatvédelmi biztos (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdése céljából történő értesítésére,

miután konzultált a személyzeti bizottsággal,

mivel:

(1)

A 726/2004/EK európai parlemnti és tanácsi rendelettel (4) létrejött az Európai Gyógyszerügynökség („EMA” vagy „ügynökség”) abból a célból, hogy koordinálja a gyógyszerek értékelése, felügyelete és farmakovigilanciája érdekében a tagállamok által rendelkezésére bocsátott, meglévő tudományos forrásokat;

(2)

Az ügynökség igazgatási vizsgálatokat és fegyelmi eljárásokat folytat le, összhangban az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben rögzített szabályokkal, az ügynökség az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységeket is végezhet (a 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében), vizsgálhat visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyeket, foglalkozhat (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárásokkal, belső és külső panaszok kezelésével, belső ellenőrzések végzésével, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatokkal és az ügynökségen belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatokkal;

(3)

Az ügynökség a személyes adatok különböző kategóriáit kezeli, úgymint személyazonosító adatok, elérhetőségek és szakmai adatok. A felelős adatkezelő az Európai Gyógyszerügynökséget képviselő ügyvezető igazgató. Az ügynökségen belül az e határozat által érintett tevékenységek céljából az Igazgatási és Vállalatirányítási Egység vezetőjét hatalmazták fel, hogy adatkezelőként járjon el (e határozat tekintetében a továbbiakban: adatkezelő). Amennyiben az igazgatási vizsgálat vagy a fegyelmi eljárás az Igazgatási és Vállalatirányítási Egység vezetőjét érinti, a vonatkozó vizsgálat vagy eljárás tekintetében az ügyvezetőigazgató-helyettes látja el az adatkezelő feladatait. A személyes adatokat elektronikus fájlban és papíralapú formában tárolják. A papíralapú dokumentumokat zárt szekrényben őrzik, amelyhez kizárólag olyan alkalmazottak férnek hozzá, akik számára a felső vezetés engedélyt adott. Az elektronikus fájlokat biztonságos elektronikus környezetben tárolják, amely megtervezése és fenntartása biztosítja, hogy megelőzzék a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést olyan belső vagy külső partnerek számára, akik nem jogosultak az ilyen adatokhoz való hozzáférésre;

(4)

A kezelt személyes adatokat az EMA igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályai 13. cikkének megfelelően őrzik meg, ahogyan ezt e határozat 2. cikkének (3) bekezdése ismerteti;

(5)

A belső szabályokra vonatkozó jelen határozatot az ügynökség által az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az ügynökségen belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok céljából végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell. A határozatot a fent említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások ideje alatt és az eljárások kimenetelének nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre egyaránt alkalmazni kell.

(6)

A belső szabályokra vonatkozó jelen határozatot az ügynökség által az igazgatási vizsgálatain kívül más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, a tagállamok illetékes hatóságai és nemzetközi szervezetek számára azok adatkezelési műveleteinek védelme érdekében nyújtott támogatáshoz és együttműködéshez kapcsolódó tevékenységekre is alkalmazni kell; valamint az uniós intézményekkel és szervekkel folytatott együttműködéssel, és számukra igazgatási vizsgálatokkal és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos információk átadásával összefüggő tevékenységekre. E célból az ügynökségnek konzultálnia kell ezekkel az intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel, hatóságokkal és szervezetekkel a korlátozások megfelelő indokairól és a korlátozások szükségességéről és arányosságáról;

(7)

Az ügynökségnek meg kell indokolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és mennyiben tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát;

(8)

Ennek keretében az ügynökségnek a fenti eljárások során a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania az érintettek alapvető jogait, különösen, de nem kizárólag, ami az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt hozzáférési jogot, helyesbítéshez való jogot és törléshez való jogot és illeti;

(9)

Az ügynökség ugyanakkor kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak és eljárásainak, más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében elhalassza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogainak teljesítését;

(10)

Az ügynökség tehát elhalaszthatja a tájékoztatást saját igazgatási vizsgálatainak és fegyelmi eljárásainak védelme érdekében, más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme érdekében, valamint az eljárásokban érintett informátorok és más személyek személyazonosságának védelme érdekében, beleértve a visszaélést bejelentő személyeket és a tanúkat, akik együttműködése nem járhat számukra negatív következményekkel. Az EMA igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályai 5. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a személyzet összes olyan tagját tájékoztatni kell, akik személyesen érintettek lehetnek egy vizsgálatban, kivéve, ha ez hátráltatná a vizsgálatot. Ez az érintettek jogainak korlátozását jelenti, különös tekintettel az (EU) 2018/1725 rendelet 14–21. cikkére, valamint 35. és 36. cikkére. Ezért ugyanezen rendelet 25. cikkével összhangban belső szabályokat kell hozni annak biztosítására, hogy az ilyen korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, és egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek tekinthető;

(11)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az adatkezelő az érintett számára a korlátozás alkalmazásának okairól nyújtott tájékoztatást elhalaszthatja vagy megtagadhatja, ha a tájékoztatás bármilyen módon ellehetetlenítené a korlátozás célját. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintettnek az (EU) 2018/1725 rendelet 16. és 35. cikke szerinti, tájékoztatáshoz való jogát csak addig korlátozzák, amíg a halasztás okai fennállnak, az ügynökségnek rendszeresen felül kell vizsgálnia az álláspontját.

(12)

Amennyiben más érintettek jogait korlátozzák, az adatkezelőnek eseti alapon értékelnie kell, hogy a korlátozásról való tájékoztatás ellehetetlenítené-e annak célját;

(13)

Az arányosság elvével összhangban az ügynökségnek rendszeresen (körülbelül félévente) ellenőriznie kell, hogy fennállnak-e még egy adott korlátozást indokoló feltételek. Ennek megfelelően, az ügynökségnek meg kell szüntetnie a korlátozást, amennyiben az azt alátámasztó feltételek már nem állnak fenn;

(14)

Az ügynökségnek konzultálnia kell az adatvédelmi tisztviselővel a tájékoztatás elhalasztásakor, vagy amikor egyéb módon korlátozza az érintettek jogait, valamint akkor is, amikor a feltételeket értékeli annak megállapítására, hogy a korlátozás még indokolt-e,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a határozat az azon feltételekkel kapcsolatos szabályokat rögzíti, amelyek mellett az ügynökség az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások keretében, az OLAF 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében történő értesítésekor az (EU) 883/2013 rendelet 25. cikke értelmében korlátozhatja a 14–21., 35. és 36. cikkben, valamint – amennyiben annak rendelkezései megfelelnek a 14–21. cikkben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek – a 4. cikkben foglalt jogok alkalmazását.

(2)   Ez a határozat az ügynökség által az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése (a 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében), visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az ügynökségen belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok céljából végzett valamennyi személyesadat-kezelési műveletre vonatkozik.

A határozatot az ügynökség által az igazgatási vizsgálatain kívül más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, a tagállamok illetékes hatóságai és nemzetközi szervezetek számára, azok adatkezelési műveleteinek védelme érdekében nyújtott támogatáshoz és együttműködéshez kapcsolódó tevékenységekre is alkalmazni kell.

A határozat vonatozik továbbá az uniós intézményekkel és szervekkel folytatott együttműködéssel, és számukra igazgatási vizsgálatokkal és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos információk átadásával összefüggő tevékenységekre, amikor erre a tájékoztatásra a címzettnek azért van szüksége, hogy értékelje egy hivatalos vizsgálat vagy eljárás indításának indokoltságát.

(3)   Az ügynökség a személyes adatok különböző kategóriáit kezeli, úgymint személyazonosító adatok, elérhetőségek és szakmai adatok. Az érintett adatkategóriák lehetnek tényszerű adatok (például igazgatási adatok, telefonszám, magáncím, elektronikus kommunikáció és forgalmi adat) és/vagy véleményen alapuló adatok (például értékelési jelentések, vizsgálatok indítása, előzetes vizsgálatokról szóló jelentések, tanúvallomások és vizsgálati meghallgatások felvételei/jegyzőkönyvei, az alkalmazottak szociális tevékenységei és viselkedése, az érintett alkalmazottak képességeivel és hatékonyságával kapcsolatos észrevételek stb.)

(4)   Az érintettek, akik a határozat hatálya alá tartozhatnak az ügynökség jelenlegi és egykori alkalmazottai, azaz (egykori) alkalmazottak, tisztségviselők/tisztviselők, kihelyezett nemzeti szakértők és gyakornokok, valamint az ügynökséggel kapcsolatban álló (egykori) szerződéses felek.

(5)   A határozatban rögzített feltételek függvényében a korlátozások az alábbi jogokra vonatkozhatnak: információszolgáltatás és az érintettek tájékoztatása adatvédelmi incidensről az (EU) 2018/1725 rendelet 16. és 35. cikke értelmében; az érintett hozzáférési joga az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikke értelmében; helyesbítési jog, törlési jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, valamint a helyesbítéshez vagy törléshez kapcsolódó értesítési kötelezettség az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkének, 19. cikke (1) bekezdésének, illetve 20. és 21. cikkének értelmében.

2. cikk

Az adatkezelők és a garanciák meghatározása

(1)   A felelős adatkezelő az Európai Gyógyszerügynökséget képviselő ügyvezető igazgató. Az ügynökségen belül az e határozat által érintett tevékenységek céljából az Igazgatási és Vállalatirányítási Egység vezetőjét hatalmazták fel, hogy adatkezelőként járjon el. Amennyiben az igazgatási vizsgálat vagy a fegyelmi eljárás az Igazgatási és Vállalatirányítási Egység vezetőjét érinti, a vonatkozó vizsgálat vagy eljárás tekintetében az ügyvezetőigazgató-helyettes látja el az adatkezelő feladatait.

(2)   A személyes adatokat elektronikus fájlban és/vagy nyomtatott formában tárolják. Az adatvédelmi incidens, adatok kiszivárgása és a jogosulatlan közlés megakadályozására bevezetett garanciák a következők:

a)

A papíralapú dokumentumokat zárt szekrényben őrzik, amelyhez a szükséges ismeret elve alapján kizárólag arra felhatalmazott alkalmazottak férnek hozzá. A megfelelő garanciák biztosítása érdekében kialakították az épület biztonsági rendszerét, a belső iratkezelési politikát, a személyzet képzését és az auditokat is.

b)

Az elektronikus fájlokat biztonságos elektronikus környezetben tárolják, amely megtervezése és fenntartása biztosítja azt, hogy megelőzzék a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést olyan belső vagy külső partnerek számára, akik nem jogosultak az ilyen adatok hozzáférésére.

c)

A kinevezett vizsgálókra és/vagy az igazgatási vizsgálatban vagy fegyelmi eljárásban bármely, más módon érintett személyekre a titoktartás és a szakmai titoktartás tekintetében alkalmazandó, az EMA igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályai, valamint a személyzeti szabályzat és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által megkövetelt szigorú szabályok magas szintű védelmet biztosítanak az adatkezelésben érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok ellen.

d)

Az adattakarékosság elvével összhangban az ügynökség csak a feldolgozás céljainak érdekében szükséges, megfelelő, releváns és a feldolgozás céljaira korlátozódó személyes adatokat gyűjti össze és dolgozza fel. További garanciákat alkalmaznak, amennyiben személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van szó, valamint ha büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatok kezeléséről vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekről van szó.

(3)   Alkalmazandó tárolási és megőrzési időszakok:

a)

Az EMA igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályainak 13. cikke értelmében, amennyiben az alkalmazott ellen nem emelnek vádat, vagy vádat emelnek, de nem indítanak fegyelmi eljárást, az igazgatási vizsgálati eljárás papíralapú és elektronikus formában meglévő dokumentumait, valamint ugyanezen végrehajtási szabályok 5. cikke értelmében az alkalmazott számára írt, és a személyi aktájában őrzött eredeti értesítés másolatát 5 évig őrzik meg attól az időponttól kezdődően, amikor döntést hoznak arról, hogy nem emelnek vádat, vagy nincs szükség fegyelmi eljárásra. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az alkalmazott személyi aktájába a személyzeti szabályzat IX. melléklete 1. cikkének (3) bekezdése és az EME igazgatási vizsgálatokra és fegyelmi eljárásokra vonatkozó, 2012. június 8-i végrehajtási szabályai 5. cikkének (5) bekezdése értelmében a saját kérésére beillesztett határozat esetében. Az ilyen határozatot kizárólag az érintett alkalmazott kérésére távolítják el a személyes aktából.

b)

Amennyiben az alkalmazott ellen vádat emelnek, a papíralapú és elektronikus dokumentumokat, valamint az alkalmazott számára írt eredeti értesítés személyi aktában őrzött másolatát 10 évig őrzik meg attól az időponttól kezdődően, hogy döntés születik a fegyelmi eljárásról. Kivételes esetekben, amennyiben az ügynökség érdekében áll az igazgatási vizsgálattal kapcsolatos iratok megőrzése a 10 év eltelte után, a 10 év lejárta előtt hat hónappal indokolással ellátott határozatot hoznak, és azt közlik az érintett alkalmazottal. Az indokolással ellátott határozat rögzíti, hogy még meddig őrzik meg az igazgatási vizsgálattal kapcsolatos iratokat. Ilyen esetekben az alkalmazott személyi aktájában őrzött értesítést is megőrzik.

(4)   Az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok közé tartozhatnak az érintett magánkommunikációja bizalmas jellegének tiszteletben tartásához, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogot érintő kockázatok. E kockázatokat ellensúlyozzák az e határozat szerinti korlátozások alkalmazását alátámasztó indokokkal és célokkal. Ezt az ellensúlyozást megfelelően dokumentálják és eseti alapon alkalmazzák, annak biztosítása érdekében, hogy csak szükség esetén, és arányosan alkalmazzanak korlátozást, az e határozatban rögzített szabályok szerint.

3. cikk

Korlátozások

(1)   Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése értelmében korlátozások csak az alábbiak védelmében alkalmazhatók:

a)

bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

b)

az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos érdeke, beleértve a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

c)

az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

d)

a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

e)

az a)–c) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység.

f)

az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

(2)   A fenti (1) bekezdésben ismertetett célok egyedi alkalmazásaként az ügynökség az alábbi körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatok tekintetében:

a)

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy ez utóbbi rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozhatják;

b)

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

c)

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztethetné az ügynökség – feladatainak végzése során – harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését.

Mielőtt az első albekezdés a) és b) pontjában említett korlátozások alkalmazására sor kerül, az ügynökség konzultál az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha egyértelmű az ügynökség számára, hogy a korlátozás alkalmazásáról a nevezett pontokban említett valamelyik jogi aktus rendelkezik.

(3)   A korlátozásoknak minden esetben szükségesnek és arányosnak kell lenniük egy demokratikus társadalomban, és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(4)   A jelenlegi szabályok alapján szükségességi és arányossági vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot elszámoltathatósági okokból – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálják.

(5)   A korlátozásokat megfelelően nyomon követik, és legalább félévente felülvizsgálják annak értékelésére, hogy még fennállnak-e az egy adott korlátozást indokoló feltételek.

(6)   A korlátozásokat feloldják, amint már nem állnak fenn az azokat indokoló feltételek, például amennyiben az érintett jogainak gyakorlása (pl. tájékoztatás az adatkezelésről, hozzáférés az aktához) már nem sodorná veszélybe az adott vizsgálat vagy eljárás céljainak megvalósítását.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatása és felülvizsgálat

(1)   Az adatkezelő (az ügynökség nevében) indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét minden esetben, amikor e határozattal összhangban korlátozza az érintettek jogait, és hozzáférést biztosít a feljegyzésekhez és a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésével kapcsolatos dokumentációhoz (beleértve minden mögöttes ténybeli és jogi elemet tartalmazó dokumentumot). Ez a kötelezettség a korlátozás minden további felülvizsgálata esetén is fennáll.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő írásban kérheti az adatkezelőt, hogy vizsgálja felül a korlátozások alkalmazását. Az ügynökség írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselővel folytatott információcserét az egész eljárás során írásban rögzítik és dokumentálják.

5. cikk

Az érintettek részére történő információszolgáltatás korlátozása

(1)   Az ügynökség az igazgatási vizsgálatokhoz és a fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó, az intranet hálózatán közzétett adatvédelmi nyilatkozatba belefoglalja az e jogok lehetséges korlátozásával kapcsolatos tájékoztatást. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy a korlátozás adott esetben mely jogokra vonatkozik, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2)   Emellett az ügynökség indokolatlan késedelem nélkül, írásban, a következő bekezdések sérelme nélkül személyesen tájékoztatja az érintetteket a jelenlegi vagy jövőbeni korlátozásokkal kapcsolatos jogaikról.

(3)   Amennyiben az ügynökség e határozat értelmében teljes egészében vagy részben korlátozza az érintettek részére történő információszolgáltatást, feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését is beleértve. Ebből a célból a feljegyzés rögzíti, hogy az információszolgáltatás miként veszélyeztetné az adott vizsgálat vagy eljárás céljait, vagy érintené hátrányosan mások jogait és szabadságait. A feljegyzést és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátják.

(4)   A (3) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az alátámasztására szolgáló indokok fennállnak. Amennyiben a korlátozás indokai már nem állnak fenn, az ügynökség megadja a vonatkozó tájékoztatást és közli a korlátozás indokait az érintettel. Az érintettek kérdéseikkel az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

(5)   Ezzel egyidejűleg az ügynökség tájékoztatja az érintettet arról a lehetőségről, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán.

(6)   Az ügynökség az elfogadásától számított hathavonként, valamint a vonatkozó eljárás végén felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását.

6. cikk

Az érintettek hozzáférési jogának korlátozása

(1)   Ha az érintett egy vagy több konkrét esettel vagy egy konkrét adatkezelési művelettel összefüggésben kezelt személyes adataihoz kér hozzáférést az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban, az ügynökség a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(2)   Ha az ügynökség teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett hozzáférési jogot, megteszi a következő lépéseket:

a)

a kérésre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és annak fő okairól, olyan mértékben, hogy ne veszélyeztesse az adott vizsgálat vagy eljárás céljait, valamint arról a lehetőségről, hogy az érintett panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán;

b)

feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését; e célból a feljegyzés rögzíti, hogy a hozzáférés miként veszélyeztetné az adott vizsgálat vagy eljárás céljait, vagy érintené hátrányosan mások jogait és szabadságait.

Az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett feljegyzést és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátják. Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

7. cikk

A helyesbítési jog, a törlési jog és az adatkezelés korlátozásához való jog korlátozása

Ha az ügynökség teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésében, 20. cikke (1) bekezdésében, illetve 21. cikkében említett helyesbítési, törlési jogot, illetve az adatkezelés korlátozásához való jogot, megteszi az e határozat 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépéseket, és a 6. cikk (3) bekezdése szerint dokumentálja ezt a nyilvántartásban.

8. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1)   Ha az ügynökség korlátozza az érintett – az (EU) 2018/1725 rendelet 35. cikkében említett – adatvédelmi incidensről való tájékoztatását, e határozat 5. cikkének (3)–(6) bekezdése szerint feljegyzésben dokumentálja és nyilvántartásban rögzíti a korlátozás okait.

(2)   Ha az ügynökség korlátozza az érintett – az (EU) 2018/1725 rendelet 36. cikkében említett – elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez való jogát, e határozat 5. cikkének (3)–(6) bekezdése szerint feljegyzésben dokumentálja és nyilvántartásban rögzíti a korlátozás okait.

9. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Amszterdamban, 2019. június 12-én.

Christa WIRTHUMER-HOCHE

az EMA Igazgatótanácsának elnöke


(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 248., 2013.9.18., 1. o.

(3)  Doc. ref. 7.20/08.

(4)  Az Európai Parlament és Tanács 726/2004/EK rendelet (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról, 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről és 2001/83/EK irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).