ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 200

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. július 29.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1266 végrehajtási rendelete (2019. július 24.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1267 végrehajtási rendelete (2019. július 26.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrámelektródák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

4

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1268 határozata (2019. július 3.) a Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak! elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről (az értesítés a C(2019) 4974. számú dokumentummal történt)

33

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1269 végrehajtási határozata (2019. július 26.) az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló 2014/287/EU végrehajtási határozat módosításáról ( 1 )

35

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1270 végrehajtási határozata (2019. július 26.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 5737. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

44

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1266 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. július 24.)

az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 24-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(3)  A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikkben említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 90

A Gallus domesticus fajhoz tartozó, tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva

142,5

0

AR

0207 14 10

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi darabolva, csont nélkül, fagyasztva

235,4

19

AR

206,5

28

BR

222,7

23

TH

1602 32 11

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfiból készült termékek főzés nélkül

276,1

3

BR


(1)  A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.


29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1267 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. július 26.)

a Kínai Népköztársaságból származó volfrámelektródák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban levő intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács 2007 márciusában a 260/2007/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 8101991010 és 8515908010) alá tartozó egyes volfrámelektródák behozatalára.

(2)

A végleges rendelet a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra 17,0–41,0 %-os, az összes többi Kínában működő exportáló gyártótól érkező behozatalra pedig 63,5 %-os dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) a Tanács úgy határozott, hogy az 508/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) fenntartja a hatályban lévő dömpingellenes vámot.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(4)

A Bizottság 2017. szeptember 2-án értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4) a Kínából származó volfrámelektródák behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről.

(5)

Két, együttesen az Európai Unión (a továbbiakban: Unió) belüli teljes volfrámelektróda-termelés 100 %-át képviselő uniós gyártó (a Gesellschaft für Wolfram Industrie mbH és a Plansee SE, a továbbiakban együtt: kérelmezők) 2018. február 27-én felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(6)

A kérelmezők arra alapozták kérelmüket, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2018. május 31-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6) az eljárás megindításáról (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

1.3.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(9)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.4.   Érdekelt felek

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós volfrámelektróda-importőröket és -felhasználókat, a kínai hatóságokat és a Kínában működő ismert gyártókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az együttműködésre.

(11)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását. Sem az eljárás megindításával kapcsolatos észrevétel, sem meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

1.5.   Mintavétel

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.5.1.   Mintavétel a független importőrök körében

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésre mindazokat a konkrét információkat, amelyek szükségesek a mintavétel szükségességének megállapításához és – amennyiben a mintavétel szükségesnek mutatkozik – a minta kiválasztásához.

(14)

A 46 megkeresett független importőr közül öt vállalat jelentkezett. Ezek közül kettő nem importált Kínából származó volfrámelektródákat a felülvizsgálati időszak alatt, a másik három pedig úgy nyilatkozott, hogy felhasználó, nem importőr, és csupán az egyikük kívánt érdekelt félként részt venni az eljárásban. Egy további importőr jelentkezett a vizsgálat későbbi szakaszában, ezt a Bizottság érdekelt félnek minősítette. Ennélfogva a Bizottság az importőrök körében nem végzett mintavételt.

1.5.2.   Mintavétel a kínai gyártók körében

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát a Bizottság felkérte az összes ismert kínai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további kínai exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

Három Kínában működő gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az együttműködő gyártók alacsony számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges, és az összes olyan kínai gyártót kérdőív kitöltésére kérte fel, amely korábban kitöltött mintavételi űrlapot nyújtott be.

1.6.   Felhasználók

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat a jelentkezésre és az együttműködésre. A (14) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint három felhasználó jelentkezett, de csak egyikük kívánta, hogy érdekelt félként nyilvántartásba vegyék.

1.7.   A kérdőívekre adott válaszok

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két uniós gyártónak, a mintavétel céljából jelentkező három Kínában működő gyártónak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány). A kérdőívre csak a két uniós gyártó és egy kínai vállalat, a Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd válaszolt. Korábban ez a vállalat a felülvizsgálat tárgyát képező, a (32) preambulumbekezdés meghatározása szerinti termék gyártója volt, a gyártást azonban felfüggesztette, és jelenleg kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat.

(19)

Ennélfogva sem a kínai kormány, sem pedig a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínában működő gyártói (7) – függetlenül attól, hogy exportálnak-e – nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban. A Bizottság tájékoztatta a gyártókat az együttműködés hiányának következményeiről, azonban egyetlen gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

1.8.   Ellenőrző látogatások

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

 

uniós gyártók:

Gesellschaft für Wolfram Industrie mbH, Traunstein, Németország,

Plansee SE, Reutte, Ausztria;

 

Kínában működő exportőr:

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd, Baoji, Shaanxi, Kína.

1.9.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(21)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(22)

Ezért – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából – a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben valamennyi ismert kínai gyártót felkért arra, hogy adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében kért információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt inputokról. Ezzel kapcsolatban két kínai gyártó nyújtott információt.

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett feltételezett jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság a (18) preambulumbekezdésben ismertetett módon kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte továbbá az érdekelt feleket, hogy az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban a kínai kormánytól és a Kínában működő gyártóktól nem érkezett beadvány vagy további bizonyíték.

(25)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(26)

2018. november 8-án a Bizottság feljegyzést csatolt az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: 2018. november 8-i feljegyzés), amelyben kérte az érintett felek véleményét azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasználhat. A 2018. november 8-i feljegyzés tartalmazott egy listát, amely feltüntetett minden olyan termelési tényezőt (például anyagok, energia és munkaerő), amelyet az exportáló gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasználnak. Emellett – tekintetbe véve a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek kiválasztásának kritériumait – a Bizottság szolgálatai az eljárás e szakaszában Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot nevezték meg lehetséges reprezentatív országként. A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésben jelezte továbbá, hogy a fő nyersanyag költségének meghatározásához nemzetközi referenciaértékeket szándékozik felhasználni.

(27)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeit 10 napon belül benyújtsa. A két uniós gyártótól érkeztek észrevételek. Az uniós gazdasági ágazat különösen azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint a törökországi költségek jobb alapot képeznek a mexikói, a brazíliai és az oroszországi költségeknél.

(28)

A Bizottság a két uniós gyártótól kapott észrevételekre a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokra vonatkozó második, 2019. március 6-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: 2019. március 6-i feljegyzés). A 2019. március 6-i feljegyzésben az eljárás akkori szakaszában rendelkezésre álló információk alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése értelmében a Bizottság Törökországot azonosította a legmegfelelőbb reprezentatív országként. A 2019. március 6-i feljegyzésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a munkaerő- és a villamosenergia-költségek tekintetében a Török Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat kívánja felhasználni. Emellett arra is utalt, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket nem gyártják Kínán és az Unión kívül. Ezért a Bizottság jelezte, hogy az általános előállítási költségek, az SGA-költségek és a nyereség tekintetében a két együttműködő uniós gyártótól származó nyilvánosan elérhető adatokat kívánja felhasználni. A Bizottság a nyersanyag (az ammónium-paravolframátban [APT] lévő volfrám-oxid) nettó ára tekintetében az USA Földtani Szolgálatának Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által a Platts Metals Week című kiadványban közzétett nemzetközi referenciaértéket kívánta felhasználni.

(29)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeit 10 napon belül benyújtsa, de egyetlen észrevétel sem érkezett a Bizottsághoz.

1.9.1.   Az eljárás további menete

(30)

A Bizottság 2019. május 6-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Minden fél kellő időt kapott arra, hogy e tájékoztatás kapcsán észrevételeket fogalmazzon meg, vagy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(31)

Az egyik fél olyan kérdésekre rávilágító észrevételeket nyújtott be, amelyeket már megfelelően elmagyaráz ez a rendelet. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel: a jelenleg az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 8101991010 és 8515908010) alá tartozó, nem csak egyszerűen szintereléssel előállított volfrám hegesztőelektródák, beleértve a volfrámrudakat és -pálcákat is, méretre vágva is, amelyek volfrámot legalább 94 tömegszázalékban tartalmaznak (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a hegesztésben és hasonló műveletekben használják, a semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztést, a plazmaívhegesztést és a plazmavágást is beleértve. Ezeket a műveleteket a legkülönfélébb ipari ágazatokban végzik, így az építőiparban, a hajóépítésben, az autógyártásban, a hajómérnöki tevékenységben, a vegyiparban, az atomenergia-iparban, az űrtechnikában, valamint a kőolaj- és a földgázvezetékek kapcsán. Fizikai és kémiai jellemzői, valamint a termék különböző típusainak a felhasználó szemszögéből tekintett helyettesíthetősége alapján ebben az eljárásban valamennyi volfrámelektródát egyetlen terméknek tekintünk.

2.2.   A hasonló termék

(34)

Az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket a hasonló termékkel kapcsolatban. Ezért az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a kínai belföldi piacon előállított és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ennek megfelelően ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

3.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Előzetes megjegyzések Kínával kapcsolatban

(35)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(36)

A (18) és a (19) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. A kínai gyártók nem nyújtottak be kitöltött kérdőíveket, és nem szolgáltattak adatokat az exportárakról és az exportköltségekről, a belföldi árakról és költségekről, a kapacitásokról, a termelésről, a beruházásokról stb. Hasonlóképpen sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem tettek észrevételeket a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz, így a jelentéshez sem. Ezért a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(37)

A Bizottság értesítette a kínai hatóságokat és a mintavétel céljából jelentkező két kínai gyártót az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásáról, és lehetőséget adott számukra észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely indokolta volna az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásától való eltérést.

(38)

Mindezek miatt – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan az alábbiakban bemutatott ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen pedig a kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információkon, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található statisztikai adatokon, valamint az alábbiakban megjelölt más nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapulnak.

3.2.   Dömping a felülvizsgálati időszak alatt

(39)

Az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található statisztikai adatok szerint a felülvizsgálati időszakban 45 000–50 000 kg volfrámelektróda érkezett Kínából az Unióba, ami a teljes uniós felhasználás 40–50 %-ának felelt meg. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakbeli tényleges behozatal reprezentatív volt, és ezért megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban folytatódott-e a dömping.

3.3.   Rendes érték

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.3.1.   A jelentős torzulások fennállása

3.3.1.1.   Bevezetés

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

a bérköltségek torzult volta,

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe”.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett az egyes felsorolt elemek értékeléséhez bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló gyártó gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapvető jelentőségű elemei olyan eszközöket adnak a kormányzat kezébe, amelyek segítségével az érdemben beavatkozhat a piaci folyamatokba, ami annak a jele, hogy az árak és a költségek nem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresesen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(45)

Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság támaszkodik arra a jelentésre, (8) amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen a legfontosabb termelési tényezők (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) kapcsán, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a kérelem is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(46)

Kérelmében a kérelmező utal a volfrámágazatban fennálló, a jelentésben is említett torzulásokra, köztük különösen:

a kínai kormány által a kapacitások korlátozása és a volfrám felhasználásával előállított termékek támogatása érdekében hozott intézkedésekre: a bányászati és az exportengedélyek számának korlátozására, a termelési kvótákra, valamint a bányászat és a feldolgozás más jellegű korlátozásaira,

azokra a Kínai Volfrámipari Szövetség kérése nyomán 2016-ban bejelentett tervekre, amelyek szerint nyolc nagy kínai gyártó csökkenti dúsítottvolfrámérc-termelését,

arra, hogy a volfrám szerepel az ásványi erőforrásokra vonatkozó tizenharmadik ötéves tervben, és részletesen szabályozva van,

arra, hogy a volfrám kivitele engedélyköteles, és ennek következtében a volfrámmal csak egyes állami kereskedőcégek kereskedhetnek,

az exportkvótákra, valamint

a készletfelhalmozásra.

(47)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető, a jelentésben tételesen megjelölt forrásokból, nevezetesen kínai jogszabályokból, nyilvánosan közzétett hivatalos kínai szakpolitikai dokumentumokból, nemzetközi szervezetek jelentéseiből és szakemberek tanulmányaiból/szakcikkeiből származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(48)

A (18) és a (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem fogalmaztak meg olyan észrevételeket vagy szolgáltattak olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják az ügy iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt, valamint a kérelmezők által kiegészítésül szolgáltatott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének az adott ügyre vonatkozó alkalmazása indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

3.3.1.2.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások: általános gazdasági háttér

(49)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása (9)”. Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (10)

(50)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe (11)”. Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez az ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el átfogó makrogazdasági szabályozó szerepet.

(51)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (12) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(52)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat rögzítenek. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekintetni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. A tervek kötelező volta, valamint az a körülmény, hogy az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.3.1.5. szakaszt). (13)

(53)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt). (14) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. Bár a pénzügyi rendszer e szegmensei a bankszektorhoz képest kevésbé jelentősek, intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (15)

(54)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. (16) Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének. (17)

(55)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (18)

3.3.1.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak

(56)

Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(57)

A volfrámágazatban komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Mivel a volfrámércbányászati engedélyeket többnyire állami tulajdonú vállalatok kapják, a volfrám bányászatával foglalkozó nagyobb vállalatok közül sok van állami tulajdonban. (19)

(58)

Ami az állam által gyakorolt ellenőrzést illeti, a kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az egyes vállalatok operatív döntéshozatalában. A volfrámágazatban a vállalatok feletti kormányzati ellenőrzést egyebek mellett a bányászati engedélyek, a beruházási korlátozások és az exportkorlátozások megléte jelzi. (20) Emellett a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv nagyszámú részletes célt és kvótát is rögzít. (21)

(59)

Az állam által az ágazatban gyakorolt szakpolitikai felügyeletre és irányításra vonatkozó elemzést a 3.3.1.4. és a 3.3.1.5. szakasz tartalmazza. A volfrámágazatban érvényesülő kormányzati ellenőrzésnek és irányításnak az alábbiakban ismertetett magas szintje mellett még a magántulajdonban lévő volfrámgyártók sem működhetnek piaci feltételek között.

(60)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámelektródák kínai piacát jelentős részben olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai kormányzat ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

3.3.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(61)

A kínai állam a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (22) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő sejtjei révén az állam egy másik olyan csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (23)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet. (24) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártsejt, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (25) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, így a volfrámágazatban is alapelvként érvényesülnek. A Bizottság megállapítja, hogy ezek a szabályok a volfrámelektródák gyártóira és az általuk felhasznált inputok beszállítóira is érvényesek.

(62)

Konkrétan a volfrámágazatban (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is) szoros kapcsolat van az ágazatban működő vállalatok döntéshozatali folyamatai és az állam, különösen pedig a KKP között. A volfrámgyártók a Kínai Volfrámipari Szövetségbe (China Tungsten Industry Association, a továbbiakban: CTIA) tömörülnek, amely része a Kínai Nemvasfémipari Szövetségnek. Ez utóbbi szervezet egyértelműen a kormányzat politikáját követi, amikor egyebek mellett arra buzdítja a munkavállalókat és a tagjait, hogy magukévá tegyék és érvényesítsék a „lianghui” („két ülés”) szellemét. (26) A CTIA által végrehajtott kormányzati politika torz költség- és árviszonyokat idéz elő a kínai piacon. Amikor 2016-ban nyolc nagy kínai gyártó bejelentette, hogy csökkenteni tervezi dúsítottvolfrámérc-termelését, a Kínai Volfrámipari Szövetség a gyártás visszafogására kérte tagjait, a kínai Állami Tartalékok Hivatala pedig pályázatokat hirdetett a dúsított volfrámérc felvásárlására. Mivel Kína adja a világ volfrámtermelésének 80 %-át, ez a fajta fellépés nemcsak a kínai, hanem a világpiaci volfrámárakat is befolyásolja. Másodszor: a volfrámbányászati kvóták többségén hat nagy állami tulajdonú vállalat: a China Minmetals, az Aluminium Corporation of China, a China Northern Rare Earth Group High-Tech, a Xiamen Tungsten, a China Southern Rare Earth Group és a Guangdong Rare Earth Industry Group osztozik. (27) Tehát Kínában az állam az állami tulajdonú vállalatokon keresztül közvetlenül, valamint a CTIA-n keresztül közvetetten egyaránt jelen van a volfrámágazatban.

(63)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. (28)

(64)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a volfrámágazatban működő vállalatokban, valamint a pénzügyi szektorban és az inputokat előállító gazdasági ágazatokban való állami jelenlét a 3.3.1.3. szakaszban és az azt követő szakaszokban ismertetett kerettel együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

3.3.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(65)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, szinte minden gazdasági ágazatot lefednek, és kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (29)

(66)

A kínai kormány szorosan ellenőrzése alatt tartja és szabályozza a volfrámágazatot. Erről a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv és a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv mellett a volfrám bányászatát és feldolgozását, valamint a volfrámágazatban működő vállalatok export- és beruházási tevékenységét szabályozó jogszabályok is tanúskodnak.

(67)

A tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv szerint a volfrám azon 24 stratégiai ásványkincs közé tartozik, amelyek „kulcselemei az ásványi erőforrások makroszintű ellenőrzésének, felügyeletének és az azokkal való gazdálkodásnak (30)”. A terv 120 000 tonnában korlátozza a teljes volfrámérc-kitermelés éves volumenét, (31) továbbá előirányozza a bányászati tevékenység terjedelmének stabilizálását és a Jiangxi tartomány déli részén, valamint Hunan tartományban (Chenzhou) található volfrámipari létesítmények megerősítését. A terv célul tűzi ki, hogy a bányák között több mint 12 %-ot képviseljenek a közepes-nagy méretűek, továbbá előirányozza a vállalatok koncentrációjának és a piacon versenyképesnek bizonyuló nagy és közepes méretű bányák fejlesztésének biztosítását. (32)

(68)

A tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv célként fogalmazza meg „a volfrámra stb. alkalmazandó termelési korlátozások és értékvédő mechanizmusok javítását”, valamint „a volfrámágazat mennyiség-ellenőrzési mutatóinak észszerű kiigazítását és ellenőrzését (33).”

(69)

Emellett a volfrám szerepel az exportvámok, (34) az exportengedélyezési követelmények (35) és az állami kereskedés (36) hatálya alá tartozó termékek listáján. Ez a termelési kvóták szigorú ellenőrzésével és az Állami Tartalékok Hivatala birtokában lévő nagy tartalékokkal (37) együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa a Kínán belüli volfrámkínálatot.

(70)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a volfrám és a volfrám hegesztőelektródák termelése területén a kínai kormányzat által folytatott közpolitikák befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. Az intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

(71)

Továbbá a Bizottság megjegyzi, hogy bár a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése során felhasznált nyersanyagok kapcsán nem kell elemzést végeznie annak kimondásához, hogy a volfrámelektródákkal foglalkozó gazdasági ágazatban a közpolitikák befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat, megállapította, hogy Kínában a legfontosabb nyersanyag, az APT exportengedélyezés hatálya alá tartozik. (38)

(72)

Az exportengedélyezést az OECD által az ipari nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokról vezetett nyilvántartás az exportkorlátozások egy fajtájaként ismeri el. (39) Az exportengedélyezés lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy ellenőrzést gyakoroljon az exportőrök és az exportált áruk mennyisége felett, (40) és ezáltal lehetőséget ad számára arra, hogy a termékeket a belföldi piacon tartva jelentős mértékben korlátozza az exportot. Ennek következtében a kereslet növekedéséhez nem szükségképpen igazodva nő a kínálat, ami leszoríthatja a belföldi árakat. Ez torz viszonyokat idézhet elő, ugyanis közvetetten támogatást képezhet a korlátozás hatálya alá tartozó terméket inputként felhasználó belföldi gazdasági ágazat javára. (41) Az APT esetében bevezetett exportengedélyezés tehát további ösztönzést jelent az érintett kínai gazdasági ágazat számára arra nézve, hogy alacsonyabb árakon termeljen és exportáljon, hiszen így a felhasználó ágazat az érintett termék gyártásához olcsóbban jut nyersanyagokhoz. Ez kihat az érintett termék és a hasonló termék közötti versenyre, tekintettel arra, hogy ily módon a kínai gazdasági ágazat a felülvizsgálat tárgyát képező terméket olyan áron képes előállítani és exportálni, amely az exportengedélyezés miatt nem a szabadpiaci erőviszonyoknak megfelelően alakul ki.

(73)

Összességében tehát a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány egyes közpolitikái a volfrámelektródák előállításához felhasznált legfontosabb nyersanyag, az APT kapcsán is befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyok érvényesülését.

3.3.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(74)

A rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok jogszabályban biztosított jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (42)

(75)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (43) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (44) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (45)

(76)

A kínai csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok tehát láthatóan nem fejtenek ki megfelelő hatást, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása és megszerzése területén. Ezek a jogszabályok a volfrámágazatban is alkalmazandók, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportáló gyártóit is.

(77)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.3.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(78)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (46) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (47) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (48) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(79)

A fentiekben ismertetett kínai munkajogi rendszer hatálya a volfrámágazatra, azon belül pedig a volfrámelektródák előállításával foglalkozó ágazatra is kiterjed. Ennélfogva a volfrámágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és alapanyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(80)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a bérköltségek torzultnak tekinthetők.

3.3.1.8.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(81)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(82)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (49) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (50) továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (51) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (52)

(83)

Amellett, hogy létezhetnek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a kapcsolódó bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be. (53) Egyes korábbi piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításai ugyanezt a következtetést tartalmazzák. (54)

(84)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (55)

(85)

Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(86)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(87)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(88)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések megelőzése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(89)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó rendszerszintű problémák.

(90)

A volfrámágazatot illetően mind a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv, mind pedig a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv több különböző támogató intézkedést és pénzügyi támogatást irányoz elő az érintett gazdasági ágazatok, köztük a volfrámágazat számára. (56) Tekintettel arra, hogy a volfrámágazat a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv és a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv szerint egyaránt szerepel az államilag támogatott ágazatok listáján, és mivel a bankok e terveknek megfelelően strukturálják hitelpolitikájukat (lásd az (53) preambulumbekezdést), az exportáló gyártók és beszállítóik igénybe vehetik az e szakaszban ismertetett preferenciális finanszírozási forrásokat (57).

(91)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámelektródák gyártói hozzáféréssel rendelkeztek a közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozáshoz.

3.3.1.9.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(92)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások nem korlátozódnak általában a volfrámágazatra vagy azon belül a volfrám hegesztőelektródák ágazatára. Ellenkezőleg: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.3.1.1–3.3.1.5. szakaszban és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.3.1.6–3.3.1.8. szakaszban és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(93)

A volfrám hegesztőelektródák termelése során felhasznált legfontosabb nyersanyag az ammónium-paravolframát (APT). Amikor a volfrám hegesztőelektródák gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(94)

Következésképpen nemcsak a volfrám hegesztőelektródák belföldi értékesítési árai nem használhatók fel, hanem az inputköltségek (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségei) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

3.3.1.10.   Következtetés

(95)

A 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a volfrámágazatra (és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító ágazatra) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés rámutatott arra, hogy az árak és a költségek – a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány és a Kínában működő exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(96)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatban egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést, és a Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely szerint a belföldi költségek bármelyike az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében torzulástól mentesnek volna tekinthető.

3.3.2.   Reprezentatív ország

3.3.2.1.   Általános megjegyzések

(97)

A reprezentatív ország kiválasztása a következő szempontok alapján történt:

a Kínához hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz, (58)

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban, (59)

a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása az adott országban,

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(98)

A (26) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság 2018. november 8-án feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy négy lehetséges reprezentatív országot azonosított: Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot, és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy ismertessék észrevételeiket és javasoljanak további országokat.

(99)

A reprezentatív országgal kapcsolatban a 2018. november 8-i feljegyzés nyomán a Bizottsághoz az uniós gazdasági ágazattól érkezett beadvány.

(100)

Ebben az uniós gazdasági ágazat kifejtette, hogy álláspontja szerint a törökországi költségek jobb alapot képeznek a mexikói, a brazíliai és az oroszországi költségeknél. Emögött az áll, hogy e három országban a költségek különböző okok, például a magas infláció és az erős protekcionizmus miatt torzultnak tekinthetők.

(101)

Az uniós gazdasági ágazat különösen Oroszország figyelembevételét nem tartotta helyénvalónak, arra hivatkozva, hogy ott az energiaárak rendkívül torzak. Állításukat a Bizottság által az ammónium-nitrát-ügyben nemrégiben megfogalmazott ténymegállapításokkal támasztották alá (lásd az (EU) 2018/1703 bizottsági végrehajtási határozatot). Ez a felvetés azonban nem igényelt vizsgálatot, és így ebben az eljárásban nem volt szükség az oroszországi energiapiaci torzulások meglétének elemzésére, mert a Bizottság e vizsgálat céljára a (108) preambulumbekezdésben ismertetett módon Törökországot választotta megfelelő reprezentatív országként, tekintve, hogy megítélése szerint a lehetséges reprezentatív országok közül Törökország esetében állnak rendelkezésre a legrészletesebb munkaerőköltség-adatok.

3.3.2.2.   Kínához hasonló gazdasági fejlettség

(102)

A gazdasági fejlettség szintjével kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a Világbank szerint a (98) preambulumbekezdésben felsorolt országok mindegyike a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, (60) ezért ebből a szempontból egyformán alkalmas a reprezentatív országként való figyelembevételre.

3.3.2.3.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése a reprezentatív országban, valamint a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(103)

A Bizottság 2019. március 6-án feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyedül Kínában és az Unióban gyártották. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(104)

Mivel több lehetséges reprezentatív ország is volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban figyelembe vette, hogy a vonatkozó nyilvános adatok milyen mértékben hozzáférhetők a reprezentatív országban.

(105)

Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe vette a volfrámelektródák termelése során felhasznált termelési tényezők fontosságát. A legfontosabb nyersanyag, az APT mellett, amely a teljes termelési költség legnagyobb hányadát adja, a második és a harmadik legfontosabb tényező a munkaerő és a villamos energia volt. Ezért a Bizottság a négy lehetséges reprezentatív országot a munkaerő és a villamos energia költségére vonatkozó információk minősége alapján hasonlította össze.

(106)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a munkaerőköltségek területén a vizsgált lehetséges reprezentatív országok közül Törökország esetében lehetett a legrészletesebb statisztikai adatokhoz hozzáférni. A Török Statisztikai Hivatal mindegyik gazdasági tevékenységre nézve részletes munkaerőköltség-adatokat publikál. Tehát nyilvánosan hozzáférhetők a fémalapanyagok gyártása területén felmerülő munkaerőköltségek adatai. Hasonlóképpen az ipari felhasználók villamosenergia-költségeire vonatkozó adatok is hozzáférhetők voltak.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott információk és a reprezentatív országban rendelkezésre álló nyilvános adatok figyelembevételével a Bizottság a 2019. március 6-án kelt feljegyzésében Törökországot javasolta figyelembe venni reprezentatív országként, és felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

3.3.2.4.   A reprezentatív országra vonatkozó következtetés

(108)

A fenti elemzés és az ügy kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság Törökország adatait használta fel abból a célból, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározza a megfelelő reprezentatív országban érvényes munkaerő- és villamosenergia-költségeket.

3.3.3.   A rendes érték képzéséhez felhasznált adatok

(109)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(110)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében kijelentette, hogy akkor, amikor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján a rendes értéket képezte, a legfontosabb termelési tényező értékének figyelembevétele céljából nem volt lehetősége megfelelő reprezentatív országok behozatali adataira támaszkodni. Ennek az volt az oka, hogy a négy lehetséges reprezentatív ország esetében a legfontosabb nyersanyag (az ATP) HR-kódjához tartozó importárak, de más termékek importárai is rendkívüli mértékben következetlenek voltak. Emiatt a Bizottság a legfontosabb nyersanyag torzítatlan költségének megállapításához az Amerikai Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (US Geological Survey) Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által közzétett nemzetközi referenciaértékeket használta fel.

(111)

A Bizottság a munkaerő- és a villamosenergia-költségek tekintetében a Török Statisztikai Hivatal adataira támaszkodott.

3.3.4.   Termelési tényezők

(112)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások azon kezdeti listáját, amely tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát képező termék együttműködő gyártói által felhasznált összes termelési tényezőt, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is.

(113)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a felhasznált termelési tényezők meghatározásakor a kérelmezők, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletét kitöltve visszaküldő két válaszadó által szolgáltatott adatokra támaszkodott.

(114)

Az egyes termelési tényezőkkel kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(115)

A kérelmező által szolgáltatott információk összessége alapján a Bizottság a következő termelési tényezőket és vámtarifaszámokat azonosította:

1. táblázat

Termelési tényezők

Termelési tényező

HR-kód

Felhasznált adatforrás

Érték

Nyersanyagok

Ammónium-paravolframát (APT)

ex 2841 80

Az APT-ben lévő volfrám-oxid nettó ára az USA Földtani Szolgálatának Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által a Platts Metals Week című kiadványban közzétett nemzetközi referenciaérték alapján

34,81 EUR/kg

Munkaerő

Közvetlen munkaerő,

feldolgozóipari munkabérek

N. a.

Török Statisztikai Hivatal

8,15 EUR/fő/munkaóra

Energia

Villamos energia

N. a.

Török Statisztikai Hivatal

0,06 EUR/kWh

3.3.4.1.   Nyersanyagok

(116)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése során felhasznált legfontosabb nyersanyag az APT. A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy az USA Földtani Szolgálatának Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által a Platts Metals Week című kiadványban az ásványi anyagokra vonatkozóan havi gyakorisággal közzétett nemzetközi referenciaértéket (61) kívánja felhasználni.

(117)

Ahhoz, hogy felhasználható legyen a volfrámelektródák nyersanyagaként, az APT-t volfrámfémporrá kell alakítani.

(118)

Mivel a nemzetközi referenciaérték az APT árát a volfrám-oxid-tartalomra vetítve fejezi ki, és mivel az átalakítás költségeit is figyelembe kell venni, a Bizottság a referenciaértéket egyrészt egy 1,26-os szorzóval, másrészt pedig az átalakított anyag kilogrammjára vetítve +0,767 EUR/kg összeggel kiigazította. A Bizottság ezekről az uniós gazdasági ágazat által javasolt átalakítási költségekről tájékoztatta az érdekelt feleket; észrevétel ezzel összefüggésben nem érkezett.

3.3.4.2.   Munkaerő

(119)

A munkaerőköltségek tekintetében a Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy a Török Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat kívánja felhasználni. Ezen belül a Bizottság közölte, hogy a NACE Rev. 2 szerinti (62) C.24 jelű gazdasági tevékenységhez (fémalapanyag gyártása) tartozó 2016. évi, azaz a rendelkezésre álló legfrissebb feldolgozóipari munkaóraköltségeket kívánja felhasználni. (63) A Bizottság emellett azt is jelezte, hogy a konkrét értékeket az infláció figyelembevétele érdekében a Török Statisztikai Hivatal által közzétett belföldi termelőiár-index (64) segítségével megfelelő módon ki fogja igazítani. Észrevételek hiányában a Bizottság eszerint járt el.

3.3.4.3.   Villamos energia

(120)

A villamosenergia-költség tekintetében a Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy a Török Statisztikai Hivatal által sajtóközleményben közzétett, az ipari felhasználók által fizetett átlagos villamosenergia-egységárakat kívánja felhasználni. Észrevételek hiányában a Bizottság eszerint járt el.

3.3.4.4.   Általános előállítási költségek, SGA-költségek és nyereség

(121)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett az általános előállítási költségeket úgy kellett meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(122)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében mindössze két Kínán kívül működő volfrámelektróda-gyártót azonosított, tudniillik az együttműködő uniós gyártókat. Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság az általános előállítási költségek, az SGA-költségek és a nyereség meghatározása során e két gyártó adataira támaszkodott. Mivel a két uniós gyártó közül csak az egyik tette közzé pénzügyi kimutatásait az Orbis adatbázisában (65) készen felhasználható formában, a Bizottság csak e gyártó adatait használta fel.

(123)

Az általános előállítási költségek és az SGA-költségek torzulástól mentes értékének meghatározásakor a Bizottság abból indult ki, hogy az általános előállítási költségek és az SGA-költségek mekkora hányadát képezik az előállítási költségeknek az együttműködő uniós gyártó költségszerkezetében.

(124)

Pontosabban szólva a Bizottság elsőként kifejezte az együttműködő uniós gyártó tényleges általános előállítási költségét és SGA-költségeit a tényleges előállítási költség százalékában. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség és az SGA-költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az így nyert százalékot alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(125)

A nyereség tekintetében a Bizottság ugyanezen uniós gyártó pénzügyi adataiból indult ki. Pontosabban szólva a Bizottság a szóban forgó vállalatnak a 2017. március 1-jétől2018. február 28-ig tartó időszakra vonatkozó auditált pénzügyi beszámolóiban szereplő nyereségadatokat vette figyelembe.

(126)

Mindezek alapján a Bizottság az előállítási költség torzulástól mentes értékét a következő összegekkel növelte meg:

az előállítási költségekre alkalmazott, az általános előállítási költséget és az SGA-költségeket kifejező 32,06 %-os értékkel, (66) amely a nyersanyag-felhasználás, a munkaerő és az energia költségeit veszi figyelembe,

az előállítási költségek összegére alkalmazott, a nyereséget kifejező 5,58 %-os értékkel. (67)

3.3.4.5.   A rendes érték számítása

(127)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi lépésekben állapította meg.

(128)

A Bizottság elsőként megállapította a torzulástól mentes előállítási költségeket. A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a legnagyobb termelési volumennel rendelkező uniós gyártó anyag-, munkaerő- és energia-felhasználási tényezőit vette figyelembe. A felhasznált adatok a leggyakrabban használt WL15 2,4 × 175 mm jelű elektróda termelésére vonatkoztak.

(129)

A Bizottság ezt követően az 1. táblázatban jelzett torzulástól mentes egységköltségeket megszorozta a felhasználási tényezőkkel, majd az így kapott értéket a (126) preambulumbekezdésnek megfelelően megnövelte az általános előállítási költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel.

(130)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(131)

Mivel egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést, a Bizottság a rendes értéket az ország egészére vonatkozóan, nem pedig gyártónként állapította meg.

3.4.   Exportár

(132)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból nyert CIF-importár alapján határozta meg.

3.5.   Összehasonlítás

(133)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította.

(134)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitele kapcsán nem vehető igénybe héakedvezmény, a Bizottság 17 %-kal megnövelte a rendes értéket, a nemzetközi és a belföldi fuvarozás, valamint a biztosítás költségeinek figyelembevétele érdekében pedig megfelelő módon csökkentette az exportárat.

3.6.   Dömpingkülönbözet

(135)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban gyártelepi szinten összehasonlította a hasonló termék rendes értékét az exportárral.

(136)

Ennek alapján a Bizottság a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 55 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg.

(137)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott.

3.7.   A dömping folytatódásának valószínűsége az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(138)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és a nyersanyagpiaci torzulásokat.

(139)

Mivel a kínai gyártók nem tanúsítottak együttműködést, ez a vizsgálat a Bizottság rendelkezésére álló információkon, nevezetesen a kérelemben szolgáltatott információkon és más rendelkezésre álló forrásokból származó információkon, köztük az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található és a vizsgálat során az érdekelt felektől beszerzett információkon alapult.

3.7.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(140)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában az alábbi következtetés a felülvizsgálati kérelemben található, az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálat során szolgáltatott, valamint a Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd-től származó információkra támaszkodik.

(141)

A felülvizsgálati kérelem a kínai volfrámelektróda-termelési kapacitást 2 000 000 és 4 000 000 kg/év közötti értékre becsülte. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat 1 600 000 kg/év kapacitást és 63 %-os kapacitáskihasználást azonosított, amelyből körülbelül 600 000 kg/év, tehát az uniós felhasználás ötszörösének megfelelő nagyságú kihasználatlan kapacitás adódott.

(142)

A mostani vizsgálatban a mintavétellel kapcsolatban jelentkező két gyártó 17 %-os szabad kapacitásról számolt be. Ezt az arányt a kínai termelési kapacitás legvisszafogottabb becslésére alkalmazva kijelenthető, hogy a szabad kapacitás jóval nagyobb, mint a hasonló termék teljes uniós felhasználása.

(143)

Ezért megfogalmazható az a következtetés, hogy Kínában jelentős nagyságú szabad kapacitás áll rendelkezésre, amely az intézkedések hatályvesztése esetén igénybe vehető lenne az uniós piac kiszolgálására. Továbbá nincs jele annak, hogy harmadik országok piacai vagy a belföldi piac képes volna lekötni ezt a jelentős szabad kapacitást.

3.7.2.   Az uniós piac vonzereje

(144)

A kínai gyártók folyamatosan érdeklődést tanúsítanak az uniós piac iránt, és piaci részesedésüket képesek voltak 40–50 %-ra növelni. Emellett az Unió erős ipari bázisa komoly piacot képez, amely folyamatosan a teljes becsült kínai termelés több mint 10 %-ának megfelelő mennyiségre tart igényt.

(145)

A 4. és a 9. táblázat tanúsága szerint az uniós gyártók árai jóval magasabbak az importáraknál. Az uniós piac nagy vonzerejét az is megerősíti, hogy a hatályban lévő dömpingellenes vám ellenére jelentős mennyiségű behozatal érkezik Kínából az Unióba.

3.7.3.   Nyersanyagpiaci torzulások

(146)

A (71)–(73) preambulumbekezdésnek és a jelentés 12.4.1. szakaszának megfelelően a vállalatok gazdasági helyzete a nyersanyagbeszerzés feltételeitől is függ. (68) Ha tehát olyan kormányzati intézkedések érvényesülnek, amelyek a nyersanyagok belföldi felhasználásának kedveznek ahelyett, hogy a nyersanyagok allokálását a nemzetközi keresletre és kínálatra bíznák, akkor egyenlőtlen, a belföldi felhasználó ágazatoknak kedvezőbb versenyfeltételek alakulnak ki.

3.7.4.   A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(147)

Volfrámelektródát kizárólag Kínában és az Unióban gyártanak. Az elsősorban Kínában megtalálható legfontosabb nyersanyaggal kapcsolatban Kína exportkorlátozásokat alkalmaz. Az uniós piac vonzerejét, a Kínában rendelkezésre álló nagy szabad kapacitást és a folyamatosan jelentős volumenű dömpingelt behozatalt figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy valószínűséggel folytatódna a dömping.

4.   A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(148)

A felülvizsgálati időszak alatt két ismert gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Mindkét gyártó teljes körű együttműködést tanúsított a vizsgálat során. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

4.2.   Előzetes megjegyzések

(149)

A Bizottság a kárt a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, az értékesítések, a piaci részesedés, a foglalkoztatás, a termelékenység és a növekedés, valamint az árak, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a tőkebevonási képesség, a beruházások, a készletek, a beruházások megtérülése és a bérek trendjei alapján értékelte.

(150)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze két vállalatot foglal magában, a bizalmas adatok védelme érdekében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikkének megfelelően a táblázatok értéktartományok megadásával közlik.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat bizalmas adatainak védelme érdekében az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból Kína behozataláról vett információkat is értéktartományok formájában adjuk meg, mivel ezen adatok közzététele olyan szintű részletességet biztosítana, amelynek alapján azonosítani lehetne az uniós gazdasági ágazat pontos termelését és értékesítését.

4.3.   Uniós termelés és felhasználás

(152)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 35–40 tonna között alakult, ami kevesebb a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított termelésnél.

(153)

A Bizottság úgy állapította meg az uniós felhasználást, hogy az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból vett TARIC-szintű behozatali adatokat megnövelte az uniós gazdasági ágazat Unión belüli értékesítési mennyiségeivel.

(154)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználása a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (kg)

130 000 –140 000

120 000 –130 000

120 000 –130 000

100 000 –110 000

105 000 –115 000

Index (2014 = 100)

100

95

96

83

86

Forrás: Kitöltött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(155)

Az uniós felhasználás 14 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. Az évenkénti elemzés az egész időszakra nézve szinte folyamatos csökkenést mutat 2017-ig, majd 3 %-os enyhe növekedést 2017 és a felülvizsgálati időszak között.

4.4.   A Kínából érkező behozatal

4.4.1.   A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(156)

A Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján megállapította a Kínából az Unióba érkező behozatal volumenét, valamint ezen behozatal és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta a behozatal piaci részesedését.

(157)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése és volumene a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal volumene (kg)

45 000 –50 000

50 000 –55 000

50 000 –55 000

40 000 –45 000

45 000 –50 000

Index (2014 = 100)

100

103

109

87

97

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése (%)

30–40 %

40–50 %

40–50 %

40–50 %

40–50 %

Index (2014 = 100)

100

108

113

105

112

Forrás: Kitöltött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(158)

Az uniós felhasználás csökkenéséhez igazodva a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozott mennyisége 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így a felülvizsgálati időszakban a behozatal szintje 45 000–50 000 kg maradt (lásd a 3. táblázatot). E csökkenés ellenére a kínai exportőrök piaci részesedése 12 %-kal, majdnem a teljes uniós piac felére emelkedett.

(159)

A kárelemzés szempontjából fontos rámutatni, hogy a figyelembe vett időszak folyamán a vámfizetési kötelezettség ellenére is érkezett behozatal az Unióba Kínából.

4.4.2.   A Kínából érkező behozatal árai

(160)

A Bizottság a Kínai behozatalnak az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő áraival dolgozott.

(161)

A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

A Kínából érkező behozatal ára (EUR/tonna)

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Átlagos kínai importár (EUR/kg)

45–50

50–55

45–50

45–50

45–50

Index (2014 = 100)

100

108

93

93

99

Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(162)

A Kínából érkező behozatal átlagára 2015-re 8 %-kal nőtt, 2016-ban és 2017-ben csökkent és stabilizálódott, majd a felülvizsgálati időszakban csaknem a 2014-es szintre emelkedett.

(163)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal átlagára jelentősen alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és átlagos termelési költsége (amelyekről a 9. táblázat ad tájékoztatást).

4.4.3.   Áralákínálás

(164)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a két uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából érkező terméknek az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő, CIF paritáson meghatározott importárai érkeztetési árra átszámított értékeivel.

(165)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a két uniós gyártó felülvizsgálati időszak alatti átlagos árának százalékában fejezte ki.

(166)

Az összehasonlítás a Kínából érkező behozatal tekintetében 50 % feletti átlagos áralákínálást mutatott az uniós piacon a felülvizsgálati időszak alatt annak ellenére, hogy hatályban volt a két termék közötti versenykülönbségek orvosolására hivatott dömpingellenes vám.

4.5.   A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(167)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek más harmadik országokból az Unióba érkező behozatalához tartozó behozatali volumen, piaci részesedés és ár alakulását az 5. táblázat mutatja be. A volumen és az ár alakulása az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázis adatain alapul.

5. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal (kg)

60 000 –65 000

55 000 –60 000

50 000 –55 000

45 000 –50 000

45 000 –50 000

Index (2014 = 100)

100

88

85

76

75

A harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése

45–50 %

45–50 %

40–45 %

40–45 %

40–45 %

Index (2014 = 100)

100

92

88

91

87

A harmadik országokból érkező behozatal átlagára (EUR/kg)

50–55

65–70

65–70

55–60

55–60

Index (2014 = 100)

100

129

124

113

111

Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(168)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene 25 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(169)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése ugyanebben az időszakban 13 %-kal csökkent.

(170)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagos árai 11 %-kal nőttek, de (ahogy a 10. táblázat is mutatja) az uniós gazdasági ágazat árszintjeitől így is jóval elmaradtak.

(171)

Ahogy a (28) preambulumbekezdésben is szerepel, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket csak Kínában és az Unióban gyártják. Ezért igen valószínű, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal is Kínából származik.

4.6.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.6.1.   Általános megjegyzések

(172)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(173)

A kár meghatározása keretében a Bizottság a mindössze két uniós gyártó adatai alapján határozta meg a kármutatókat.

(174)

A kármutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömpingből való kilábalás, továbbá átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.6.2.   Kármutatók

4.6.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(175)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (kg)

40 000 –45 000

40 000 –45 000

35 000 –40 000

35 000 –40 000

35 000 –40 000

Index (2014 = 100)

100

101

88

94

94

Termelési kapacitás (kg)

100 000 –110 000

100 000 –110 000

100 000 –110 000

100 000 –110 000

100 000 –110 000

Index (2014 = 100)

100

100

100

100

100

Kapacitáskihasználás

35–40 %

35–40 %

35–40 %

35–40 %

35–40 %

Index (2014 = 100)

100

101

88

94

94

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(176)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 6 %-kal csökkent, igazodva az uniós felhasználás csökkenéséhez. Jelentős, 12 %-os visszaesés történt 2016-ban, de a következő évben a termelés 6 %-kal nőtt, és ezen a szintem maradt a felülvizsgálati időszak alatt.

(177)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban változatlan maradt.

(178)

A kapacitáskihasználás ingadozott a figyelembe vett időszakban. Először 1 %-kal nőtt 2014 és 2015 között, de 2016-ban 13 %-kal csökkent, majd 2017-ben újra 6 %-kal nőtt és ezen a szinten maradt. Általában elmondható, hogy a kapacitáskihasználás mindvégig alacsony volt, és a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent.

(179)

Az uniós gazdasági ágazat termelése és kapacitáskihasználása 6 %-kal csökkent az uniós felhasználás 14 %-os visszaesését követve, de a Kínából és a harmadik országokból érkező behozatal is 3 %-kal, illetve 25 %-kal csökkent.

4.6.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(180)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (kg)

15 000 –20 000

15 000 –20 000

15 000 –20 000

15 000 –20 000

15 000 –20 000

Index (2014 = 100)

100

101

100

98

96

Piaci részesedés

10–15 %

10–15 %

10–15 %

15–20 %

15–20 %

Index (2014 = 100)

100

106

105

118

111

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(181)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene a figyelembe vett időszak során 4 %-kal csökkent. A csökkenés az uniós felhasználás visszaesését követte.

(182)

Az uniós gazdasági ágazat 2014 és 2017 között képes volt piaci részesedést szerezni (+18 %), ám a felülvizsgálati időszakban 7 %-ot veszített. Összességében az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal növelte piaci részesedését.

4.6.2.3.   Növekedés

(183)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése 6 %-kal csökkent, miközben az uniós felhasználás 14 %-kal, az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene pedig 4 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének a figyelembe vett időszakban megfigyelhető csökkenését az ugyanazon időszakra jellemző csökkenő felhasználás kontextusában kell értelmezni. Az Unió piaci részesedése 11 %-kal nőtt.

4.6.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(184)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatottak száma (teljes munkaidős egyenérték, a továbbiakban: tme)

40–50

40–50

40–50

40–50

40–50

Index (2014 = 100)

100

98

100

106

106

Termelékenység (kg/tme)

900–1 000

900–1 000

800–900

800–900

800–900

Index (2014 = 100)

100

103

88

88

89

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(185)

A termelés visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 6 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ez hatással volt az uniós gyártók termelékenységére, amely a vizsgált időszakban 11 %-kal csökkent.

4.6.2.5.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(186)

Az uniós gyártók által az uniós független vevőknek átlagosan felszámított értékesítési árak és az uniós gyártók termelési költségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Kilogrammonkénti átlagos értékesítési ár (EUR)

140–180

140–180

140–180

140–180

140–180

Index (2014 = 100)

100

102

101

99

97

Kilogrammonkénti átlagos termelési költség (EUR)

130–150

130–150

130–150

130–150

130–150

Index (2014 = 100)

100

101

91

98

100

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(187)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós független vevőknek átlagosan felszámított értékesítési árak ingadoztak, de összességében 3 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, míg a termelési költség viszonylag stabil maradt ugyanebben az időszakban, a 2015-ös enyhe, 1 %-os növekedést 2016-ban 10 %-os csökkenés követte.

4.6.2.6.   Munkaerőköltség

(188)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti (tme) átlagos munkaerőköltség (EUR)

52 007

55 772

52 157

54 719

52 362

Index (2014 = 100)

100

107

100

105

101

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(189)

Az uniós gazdasági ágazat egy alkalmazottra jutó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak alatt ingadozott, de összességében enyhe, 1 %-os növekedést mutatott.

4.6.2.7.   Készletek

(190)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (kg)

3 500 –4 000

3 500 –4 000

2 500 –3 000

2 300 –2 800

2 500 –3 000

Index (2014 = 100)

100

106

71

67

81

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(191)

A zárókészlet mennyisége a figyelembe vett időszak alatt ingadozott. Összességében 19 %-kal csökkent ebben az időszakban.

4.6.2.8.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(192)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nyereséget kifejezte az ugyanezen értékesítésekhez tartozó értékesítési forgalom százalékában.

(193)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2014

2015

2016

2017

Felülvizsgálati időszak

A független vevők részére történő uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

(– 10)–(– 5)

0–5

0–5

0–5

(– 5)–(0)

Index (2014 = 100)

– 100

11

50

34

– 11

Pénzforgalom (EUR)

30 000 –35 000

300 000 –350 000

400 000 –450 000

500 000 –550 000

(– 150 000 )–(– 75 000 )

Index (2014 = 100)

100

1 065

1 329

1 681

– 411

Beruházások (EUR)

220 000 –270 000

200 000 –230 000

230 000 –250 000

250 000 –275 000

410 000 –440 000

Index (2014 = 100)

100

80

92

103

163

A beruházások megtérülése

(– 15)–(– 10)

(– 5)–(0)

5–10

5–10

0–5

Index (2014 = 100)

– 100

– 23

74

64

4

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(194)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszak során ingadozott. Bár 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben javult a jövedelmezőség, a felülvizsgálati időszakra újra veszteségesbe fordult.

(195)

Az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét leíró nettó pénzforgalom 411 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben stabil szinten volt, majd meredeken csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(196)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termék terén eszközölt éves beruházások ingadoztak, de összességében 63 %-kal nőttek.

(197)

Az uniós gazdasági ágazat esetében a beruházások megtérülése, azaz az eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség 104 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, de a felülvizsgálati időszakban nagyon alacsony maradt.

4.6.3.   Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(198)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a kármutatók többsége kedvezőtlenül alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete romlott.

(199)

A hatályban lévő intézkedések mellett és a romló piaci körülmények között az Uniós gazdasági ágazat a csökkenő árai ellenére 11 %-kal tudta növelni piaci részesedését.

(200)

Az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene az uniós felhasználáséhoz hasonló kedvezőtlen tendenciát mutatott. A jövedelmezőség javult, de a felülvizsgálati időszakban még mindig negatív volt. A pénzforgalom romlott, és a felülvizsgálati időszakban negatív volt. A beruházások csökkentek a figyelembe vett időszakban. A beruházások megtérülése valamennyire javult, de a felülvizsgálati időszakban éppen csak nulla fölé került.

(201)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma és beruházásainak megtérülése pozitívan alakult a figyelembe vett időszak kezdetén. Azonban a felülvizsgálati időszakra az uniós gazdasági ágazat ismét veszteségessé vált.

(202)

Ugyanakkor a harmadik országokból érkező behozatal abszolút volumene és piaci részesedése egyaránt csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós felhasználás csökkenése ellenére a kínai behozatal piaci részesedése 4 %-kal nőtt, miközben az árai csökkentek. Bár a harmadik országokból érkező import átlagárai valamivel magasabbak voltak, mint a nagyon alacsony kínai árak, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy ezek a behozatalok valójában Kínából származtak-e, ahogy azt a (171) preambulumbekezdés is részletezi. A harmadik országokra érvényes egységár éppen csak magasabb, mint azok az árak, amelyeken a Kínából származó behozatal az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt érkezett. Emiatt függetlenül attól, hogy a harmadik országokból érkező behozatal valójában Kínából származik-e vagy sem, az uniós gazdasági ágazat romló gazdasági és pénzügyi helyzete egybeesik azzal, hogy az uniós piacon továbbra is reprezentatív mennyiségben van jelen a Kínából érkező dömpingelt behozatal, amely továbbra is jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat árai alá kínál, és ezzel tisztességtelen versenynyomást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

(203)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a kármutatók tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat továbbra is jelentős kárt szenvedett, mivel gazdasági és pénzügyi helyzete nem javult, és az ágazat nem épült fel a Bizottság által az eredeti vizsgálatban megállapított jelentős kár hatásaiból.

4.7.   A kár folytatódásának valószínűsége

(204)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingelt kínai behozatal által okozott jelentős kár folytatódna-e, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(205)

Annak meghatározása érdekében, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennállna-e a valószínűsége a kár folytatódásának, a Bizottság elemezte i. a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást; ii. az uniós piac vonzerejét; valamint iii. azt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

a)    Szabad kapacitás Kínában

(206)

Ahogy a (140)–(143) preambulumbekezdés kifejti, Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében, amely a felülvizsgálati időszak alatt nagymértékben meghaladta a teljes uniós felhasználást.

(207)

Ezenfelül a Bizottság nem azonosított olyan elemeket, amelyek arra utalnának, hogy a közeljövőben Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán jelentős mértékben nőne a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti belföldi kereslet. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belföldi kereslet nem tudná lekötni a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást.

b)    Az uniós piac vonzereje

(208)

Ahogy a (144)–(145) preambulumbekezdés kifejti, az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakban (2001–2005-ben) a kínai behozatal piaci részesedése 76,2 % volt, ami jelzi, hogy potenciálisan milyen mennyiségű behozatalra kellene számítani Kínából az intézkedések hatályvesztése esetén.

(209)

A Kínából származó behozatal a dömpingellenes vám levonása után a felülvizsgálati időszak alatt több mint 60 %-kal kínált volna alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Ez jelzi, hogy valószínűsíthetően milyen árszint mellett érkezne a kínai behozatal az Unióba az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Emiatt valószínűsíthető, hogy az uniós piacra nehezedő árnyomás az intézkedések hatályvesztése nyomán fokozódna, és ezáltal ismét kár érné az uniós gazdasági ágazatot.

(210)

Ezért a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában valószínűsíthetően mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében fokozni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni.

c)    Az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(211)

A Kínából érkező dömpingelt behozatal folyamatos uniós piaci jelenléte, valamint az alacsonyan tartott árak miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kihasználni a meglévő dömpingellenes intézkedések jelentette előnyöket, illetve nem volt képes felépülni a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból. A dömpingelt behozatal jelenléte miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta megjeleníteni költségeit az értékesítési árakban, aminek következtében jelentős mértékben romlott jövedelmezősége, olyannyira, hogy a felülvizsgálati időszakra veszteségessé vált.

(212)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat nem volna képes fenntartani az alacsony áron érkező kínai behozatallal szemben értékesítései volumeneit és piaci részesedését. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Az értékesítési volumen további csökkenése még kisebb kapacitáskihasználást és a termelési átlagköltség növekedését eredményezné. A növekvő árnyomással együtt – mivel az alákínálás intézkedések nélkül meghaladná a 60 %-ot – ez az uniós gazdasági ágazat már jelenleg is bizonytalan pénzügyi helyzetének további romlásához, végül pedig üzembezárásokhoz, majd a gazdasági ágazat eltűnéséhez vezetne Kínán kívül mindenhol.

(213)

Ebből a Bizottság az a következtetést vonta le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a kínai dömpingelt behozatal által okozott károk folytatódásához vezetne, és az uniós gazdasági ágazat már egyébként is bizonytalan helyzete valószínűleg tovább romlana.

4.8.   Következtetés

(214)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán minden valószínűség szerint jelentős mértékben megnőne a dömpingelt kínai behozatal, és annak árai messze alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése igen nagy valószínűséggel a kár folytatódását vonná maga után.

5.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(215)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(216)

A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(217)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár várható folytatódására vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(218)

A vizsgálat feltárta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén igen nagy a valószínűsége annak, hogy az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete jelentős mértékben tovább romlik. Ez az uniós gazdasági ágazat eltűnéséhez és a piac kínaiak általi monopolizálásához vezethet.

(219)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

5.2.   A független importőrök és a felhasználók érdeke

(220)

A (14) és a (17) preambulumbekezdésben jelezettek szerint csupán egy importőr és egy felhasználó kérte az érdekelt félként történő nyilvántartásba vételét, és a vizsgálat keretében egyikük sem nyújtott be észrevételeket. Az importőrök és a felhasználók együttműködésének alacsony szintje – az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításaival összhangban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az importőrök és a felhasználók előállítási költségeire gyakorolt alacsony hatásával magyarázható. Úgy tűnik, hogy a terméket egyszerű piaci árunak tekintik, és a vevők számára az ár mellett az az elsődleges szempont, hogy minden szükséges típust egy beszállítótól tudjanak beszerezni. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék nyilvánvalóan elenyésző hatást gyakorol a downstream termékek költségeire, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem gyakorolnának hátrányos hatást az importőrökre és a felhasználókra.

5.3.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(221)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

6.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(222)

A Bizottság által a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére, valamint az uniós érdekre vonatkozóan megfogalmazott következtetések alapján fenn kell tartani a Kínából származó volfrámelektródák behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket.

(223)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát a kifejezetten megjelölt konkrét jogalanyok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára alkalmazandók. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogalanyokat is – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(224)

Az ezen egyedi dömpingellenes vámtételek (például a vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követő) alkalmazására vonatkozó kérelmeket haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottsághoz (69). A kérelemnek minden releváns információt tartalmaznia kell, különös tekintettel a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek – például a névváltoztatással vagy a gyártási vagy értékesítési egységek módosulásával kapcsolatos – változására. Az indokolt esetekben a Bizottság a rendelet módosítása útján aktualizálja az egyedi vámtételek igénybevételére jogosult vállalatok jegyzékét.

(225)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (70) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(226)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 8101991010 és 8515908010) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: nem csak egyszerűen szintereléssel előállított volfrám hegesztőelektródák, beleértve a volfrámrudakat és -pálcákat is, méretre vágva is, amelyek volfrámot legalább 94 tömegszázalékban tartalmaznak.

(2)   Az alábbi vállalatok által előállított, az (1) bekezdésben meghatározott termék vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Vám

TARIC-kiegészítő kód

Shandong Weldstone Tungsten Industry Co., Ltd

17,0 %

A754

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd

41,0 %

A755

Beijing Advanced Metal Materials Co., Ltd

38,8 %

A756

Minden más vállalat

63,5 %

A999

(3)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) volfrámelektródát a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Tanács 260/2007/EK rendelete (HL L 72., 2007.3.13., 1. o.).

(3)  A Tanács 508/2013/EU végrehajtási rendelete (HL L 150., 2013.6.4., 1. o.)

(4)  HL C 292., 2017.9.2., 6. o.

(5)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o., legutóbb a 2018. május 30-i (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.) módosítva.

(6)  HL C 186., 2018.5.31., 13. o.

(7)  Gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(8)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól.

(9)  Jelentés: 2. fejezet, 6–7. o.

(10)  Jelentés: 2. fejezet, 10. o.

(11)  http://en.pkulaw.cn/display.aspx?cgid=311950&lib=law.

(12)  Jelentés: 2. fejezet, 20–21. o.

(13)  Jelentés: 3. fejezet, 41. és 73–74. o.

(14)  Jelentés: 6. fejezet, 120–121. o.

(15)  Jelentés: 6. fejezet, 122–135. o.

(16)  Jelentés: 7. fejezet, 167–168. o.

(17)  Jelentés: 8. fejezet, 169–170. és 200–201. o.

(18)  Jelentés: 2. fejezet, 15–16. o.; 4. fejezet, 50. és 84. o.; 5. fejezet, 108–109. o.

(19)  Jelentés: 13. fejezet, 322. o.

(20)  Jelentés: 12. fejezet, 298–312. o.

(21)  Jelentés: 12. fejezet, 267–282. o.

(22)  Jelentés: 5. fejezet, 100–101. o.

(23)  Jelentés: 2. fejezet, 26. o.

(24)  Jelentés: 2. fejezet, 31–32. o.

(25)  Lásd: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU

(26)  Lásd a Kínai Nemvasfémipari Szövetség internetes honlapját: http://www.chinania.org.cn/html/dangjiangongzuo/dangjianhuodong/2019/0326/34906.html (hozzáférés: 2019. március 29.).

(27)  Jelentés: 12. fejezet, 322. o.

(28)  Jelentés: 14.1–14.3. fejezet.

(29)  Jelentés: 4. fejezet, 41–42. és 83. o.

(30)  Jelentés: 12. fejezet, 268. o.

(31)  Jelentés: 12. fejezet, 271. o.

(32)  Jelentés: 12. fejezet, 273. o.

(33)  Jelentés: 12. fejezet, 279. o.

(34)  Jelentés: 12. fejezet, 306. o.

(35)  Jelentés: 12. fejezet, 310. o.

(36)  Jelentés: 12. fejezet, 311. o.

(37)  Jelentés: 12. fejezet, 316. o.

(38)  Lásd a kínai kereskedelmi minisztérium 208[2018]. sz. közleményét a következő internetcímen: http://www.mofcom.gov.cn/article/b/e/201812/20181202821970.shtml (hozzáférés: 2019. április 26.).

(39)  Lásd: jelentés, 298. o.

(40)  OECD, 2014: Export Restrictions in Raw Materials Trade: Facts, Fallacies and Better Practices (Exportkorlátozások a nyersanyag-kereskedelemben: tények, téveszmék és jobb megoldások); OECD Publishing, 2014, 26. o.

(41)  OECD, 2016: Methodological note to the Inventory of Export Restrictions on Industrial Raw Materials (Módszertani feljegyzés az ipari nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozások nyilvántartásához), OECD, 2016. március 9.

(42)  Jelentés: 6. fejezet, 138–149. o.

(43)  Jelentés: 9. fejezet, 216. o.

(44)  Jelentés: 9. fejezet, 213–215. o.

(45)  Jelentés: 9. fejezet, 209–211. o.

(46)  Jelentés: 13. fejezet, 332–337. o.

(47)  Jelentés: 13. fejezet, 336. o.

(48)  Jelentés: 13. fejezet, 337–341. o.

(49)  Jelentés: 6. fejezet, 114–117. o.

(50)  Jelentés: 6. fejezet, 119. o.

(51)  Jelentés: 6. fejezet, 120. o.

(52)  Jelentés: 6. fejezete, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(53)  Jelentés: uo.

(54)  Jelentés: 14. fejezet, 362–363. o., amely az EU által végzett piacvédelmi vizsgálatok (a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek, valamint a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek) mellett az ausztrál, a kanadai, az indiai és az USA-beli hatóságok piacvédelmi vizsgálataira is hivatkozik.

(55)  Jelentés: 6. fejezet, 127. o., különösen az IMF becslése kapcsán.

(56)  Jelentés: 12. fejezet, 274. és 281–282. o.

(57)  Jelentés: 6. fejezet, 120. o.

(58)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv): https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(59)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségi szintű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(60)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv): https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(61)  https://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/tungsten/

(62)  A NACE-kódok a következő internetcímen tekinthetők meg:http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/index/nace_all.html

(63)  A munkaerőköltségek a következő internetcímen tekinthetők meghttp://www.turkstat.gov.tr/PreIstatistikTablo.do?istab_id=2088

(64)  A belföldi feldolgozóipari termelőiár-index éves változását ismertető sajtóközlemény a következő internetcímen olvasható:http://www.turkstat.gov.tr/PreTabloArama.do?metod=search&araType=hb_x

(65)  Az Orbis (Bureau Van Dijk) egy, a vállalati információk területén működő globális adatszolgáltató: www.bvdinfo.com

(66)  Lásd a 2019. március 6-i feljegyzés 2. mellékletét.

(67)  Lásd a 2019. március 6-i feljegyzés 2. mellékletét.

(68)  Az exportkorlátozások és az árak közötti összefüggésről bővebben lásd a jelentés 12.4.1. szakaszát (298–299. o.).

(69)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, B-1049 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(70)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


HATÁROZATOK

29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/33


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1268 HATÁROZATA

(2019. július 3.)

a „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről

(az értesítés a C(2019) 4974. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

A „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!” (Let's put an end to the era of plastic in Europe) elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés tárgya a következő: „Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy az egyszer használatos műanyagok teljeskörű európai betiltása céljából vizsgálja felül az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásáról szóló irányelvet.”

(2)

A javasolt polgári kezdeményezés céljai a következők: „Az Európai Unió már május 10-én túllépte a források felhasználásának azt a szintjét, amely még elviselhető bolygónk számára. Jóllehet számos tudományos jelentés hangsúlyozza a sürgős fellépés szükségességét, Európa mégsem változtat gyökeresen a modelljén. A műanyaghelyzet azt mutatja, hogy makacsul kerüljük a tényekkel való szembenézést, tekintet nélkül környezetünk szükségleteire. Ezért azt sürgetjük, hogy 2027-re tiltsanak be minden műanyag csomagolóanyagot és palackot, hogy megkezdődhessenek az erőforrásaink korlátainak tiszteletben tartására irányuló konkrét intézkedések.”

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább javítja az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja: minden polgárnak joga van ahhoz, hogy európai polgári kezdeményezés révén részt vegyen az Unió demokratikus életében.

(4)

Ezért a polgárok részvételének ösztönzése és az Unió elérhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárások és feltételek világosak, egyszerűek, felhasználóbarátak és a polgári kezdeményezés jellegével arányosak legyenek.

(5)

Az EUMSZ 191. cikke (1) bekezdésével együtt értelmezett 192. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatokat terjesszen elő olyan lépések tekintetében, amelyek a következő célkitűzések megvalósítására irányulnak: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

(6)

A fenti okokból a javasolt polgári kezdeményezés a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

(7)

Ezen túlmenően a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozták a polgári bizottságot és kijelölték a kapcsolattartó személyeket, továbbá a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeivel.

(8)

A „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezést ezért nyilvántartásba kell venni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételre kerül.

2. cikk

Ez a határozat 2019. július 26-án lép hatályba.

3. cikk

E határozat címzettjei a „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés szervezői (a polgári bizottság tagjai), akiket kapcsolattartóként Daniela PLATSCH és Alice BUSTIN képvisel.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 3-án.

a Bizottság részéről

Frans TIMMERMANS

első alelnök


(1)  HL L 65., 2011.3.11., 1. o.


29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/35


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1269 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. július 26.)

az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló 2014/287/EU végrehajtási határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 12. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjára,

mivel:

(1)

A 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) megállapítja az európai referenciahálózatoknak és azok tagjainak a létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumokat. Az említett határozat 6. cikke a tagállamokat egy tagállami képviselőkből álló olyan testület létrehozására kéri fel, amely dönt a hálózatra és azok tagságára, valamint a hálózat megszüntetésére irányuló javaslatok jóváhagyásáról. A tagállamok felállították a tagállamok képviselőiből álló testületet, amely ezt követően 2016 decemberében jóváhagyott 23 európai referenciahálózatot (ERH-t), 2017 februárjában pedig egy továbbit. Valamennyi hálózat 2017-ben kezdte meg tevékenységét.

(2)

Az európai referenciahálózatok hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok képviselőiből álló testületnek az információ- és tapasztalatcsere fórumává kell válnia, hogy ennek révén előmozdítsa az európai referenciahálózatok fejlesztését, iránymutatást nyújtson a hálózatoknak és a tagállamoknak, valamint tanácsadással segítse a Bizottságot a hálózatok létrehozásával kapcsolatos kérdésekben. A tapasztalatok megosztásának előmozdítása érdekében, valamint egy olyan folyamat elősegítése céljából, amely összhangban áll az egészségügyi adatok egyéb, határon átnyúló cseréjével, a testületnek szorosan együtt kell működnie az e-egészségügyi hálózattal, hogy lehetőség szerint közös megközelítéseket, adatstruktúrákat és iránymutatásokat dolgozzanak ki, amelyek megkönnyítik a különböző szolgáltatásokhoz való átlátható hozzáférést és összehangolják az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályokat. A testületnek elő kell mozdítania emellett az egyéb releváns uniós fórumokkal (mint például az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoporttal) folytatott párbeszédet a közös érdeklődésre számot tartó területeken.

(3)

A jelenlegi 24 európai referenciahálózat eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes hálózatok hatékony működésének biztosítása érdekében a hálózat tagjainak szorosan együtt kell működniük feladataik ellátása során, mint például a betegekkel kapcsolatos egészségügyi diagnosztikai és kezelési adatok hatékony és biztonságos megosztása, a tudományos kutatási tevékenységekhez való hozzájárulás és az egészségügyi iránymutatások kidolgozása terén. A szoros együttműködés feltétele az egyes hálózatok tagjai közötti kölcsönös bizalom, valamint az egyes tagok szakértelmének és kompetenciájának, az általuk nyújtott klinikai ellátás minőségének, valamint a tagok 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (3) II. mellékletének 2. pontjában előírtak szerinti konkrét humán és strukturális erőforrásainak és felszereléseinek a kölcsönös elismerése.

(4)

A kölcsönös bizalom és elismerés szintúgy fontos akkor is, amikor további egészségügyi szolgáltatók kívánnak csatlakozni egy meglévő hálózathoz, mivel a felek jelentik a hálózaton belül létrejövő jövőbeni együttműködés megfelelő előfeltételének garanciáját. Ezért amennyiben annak a hálózatnak a felügyelőbizottsága, amelyhez az egészségügyi szolgáltató csatlakozni kíván, kedvező véleményt ad ki a tagsági kérelemről azt követően, hogy a hálózat a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletének 2. pontjában meghatározott kritériumok és feltételek alapján szakmai vizsgálatot végzett, ezt a véleményt mellékelni kell a kérelemhez, hogy rendelkezésre álljon a kérelem Bizottság által kijelölt független értékelő testület általi értékelésekor. Annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltató kifejthesse a hálózat felügyelőbizottsága által kiadott véleménnyel kapcsolatos álláspontját, lehetővé kell tenni számára, hogy a vélemény kézhezvételétől számított egy hónapon belül észrevételeket nyújtson be a véleménytervezettel kapcsolatban.

(5)

A véleménytervezet és a végleges vélemény tekintetében észszerű határidőket kell megállapítani a hálózat felügyelőbizottsága számára. Ennek megfelelően a végleges vélemény elkészítésére alapesetben négy hónapot kell biztosítani. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató észrevételeket nyújt be a hálózat felügyelőbizottságának véleménytervezetével kapcsolatban, a végleges vélemény benyújtására rendelkezésre álló négyhónapos határidőt egy hónappal meg kell hosszabbítani, hogy a hálózat felügyelőbizottsága figyelembe vehesse a kapott észrevételeket. A jogbiztonság érdekében, amennyiben a hálózat felügyelőbizottsága a kitűzött határidőn belül nem küldi el a véleménytervezetet, vagy nem készíti el a végleges véleményt, a végleges véleményt kedvezőnek kell tekinteni.

(6)

Amennyiben annak a hálózatnak a felügyelőbizottsága, amelyhez a kérelmező csatlakozni szándékozik, kedvezőtlen véleményt ad ki a tagság iránti kérelemre vonatkozóan, miközben azt az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti tagállam írásbeli nyilatkozat útján kedvező elbírásában részesítette, a létesítmény helye szerinti tagállam a tagállamok képviselőiből álló testülettől kérhet egy arra vonatkozó döntést, hogy a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletének 2. pontjában meghatározott kritériumok és feltételek alapján a kérelem ennek ellenére benyújtható-e a Bizottsághoz.

(7)

Az európai referenciahálózatokban résztvevő egészségügyi szakembereknek a ritka vagy kis prevalenciájú, komplex betegségek diagnosztizálásában és az ilyen betegségben szenvedő betegek határon átnyúló kezelésének támogatásában való segítése érdekében, valamint az ilyen betegségekkel kapcsolatos tudományos kutatás megkönnyítése céljából a Bizottság kidolgozta az európai referenciahálózatok klinikai betegmenedzsment rendszerét, hogy elősegítse az európai referenciahálózatok létrehozását és működését, a 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint.

(8)

A rendszer célja, hogy közös infrastruktúrát biztosítson az európai referenciahálózatok egészségügyi szakemberei számára a ritka vagy kis prevalenciájú, komplex betegségben szenvedő betegek diagnosztikai vizsgálatához és kezeléshez. Meg kell teremtenie az ilyen betegségekkel kapcsolatos információk és szakértelem európai referenciahálózatokon belüli megosztásának leghatékonyabb eszközeit.

(9)

A klinikai betegmenedzsment rendszernek ezért biztonságos informatikai infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely közös felületet biztosít az európai referenciahálózatok, a kapcsolódó partnerek (4), illetve a vendégfelhasználók (az európai referenciahálózatok klinikai betegmenedzsment rendszeréhez való hozzáférésre jogosult egészségügyi szolgáltatók) számára, amelyen keresztül a hálózat tagjai információt cserélhetnek adott betegekről azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket, és a releváns információk megosztása révén elősegítsék a tagállamok közötti hatékony egészségügyi együttműködést.

(10)

Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a betegek személyes adatainak az európai referenciahálózatokban részt vevő egészségügyi szolgáltatók közötti elektronikus megosztására egy hatékony és biztonságos környezetet használjanak a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében említett célok teljesítéséhez, az említett információcserére kizárólag a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül és a betegek kifejezett hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az egészségügyi szolgáltatók felelnek azon adatok biztonságáért, amelyeket a klinikai betegmenedzsment rendszerbe történő bevitel céljából e rendszeren kívül kezelnek, úgymint azon adatok biztonságáért is, amelyeket nem a klinikai betegmenedzsment rendszerbe történő bevitel céljából, de a rendszerhez kapcsolódóan feldolgoznak (például a hozzájárulási nyilatkozatok), továbbá nekik kell garantálniuk az általuk a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül letöltött és e rendszeren kívül feldolgozott adatok biztonságát is.

(11)

A klinikai betegmenedzsment rendszerben a ritka vagy kis prevalenciájú, komplex betegségben szenvedő betegekre vonatkozóan érzékeny adatok is feldolgozásra kerülnek. Ezen adatok feldolgozása kizárólag a betegségek diagnosztizálásának és a betegek kezelésének a megkönnyítését szolgálja, valamint az adatoknak a ritka és kis prevalenciájú, komplex betegségek – tudományos kutatási, klinikai vagy egészségügyi szakpolitikai célból felállított – nyilvántartásaiba vagy egyéb adatbázisaiba való bevitelét, továbbá a tudományos kutatási kezdeményezések esetleges résztvevőivel való kapcsolatfelvételt. Az európai referenciahálózatokon belül működő egészségügyi szolgáltatók számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a betegek adatait fel tudják dolgozni a klinikai betegmenedzsment rendszerben azt követően, hogy megkapták a betegek konkrét, szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulását adataik három lehetséges felhasználása vonatkozásában (adataik diagnosztikai és kezelési tanácsadás céljából történő orvosi értékelése; az adatoknak a ritka betegségekre vonatkozó nyilvántartásokba vagy a ritka, kis prevalenciájú, komplex betegségek adatbázisaiba történő bevitele; valamint a betegek tudományos kutatási kezdeményezésekben való részvétel érdekében való esetleges megkeresése). A hozzájárulást mindhárom célra külön-külön kell megadni. E határozatban meg kell állapítania az ilyen adatoknak a klinikai betegmenedzsment rendszerben történő kezelésére vonatkozó célokat és biztosítékokat. A Bizottságnak mindenekelőtt minden egyes hálózat vonatkozásában meg kell határoznia a klinikai betegmenedzsment rendszer általános jellemzőit, biztosítania kell és fenn kell tartania az ehhez szükséges biztonságos informatikai infrastruktúrát, és garantálnia kell a rendszer technikai működését és biztonságát. Az adatminimalizálás elvével összhangban a Bizottság csak olyan személyes adatokat dolgozhat fel, amelyek az egyes hálózatok vonatkozásában feltétlenül szükségesek a klinikai betegmenedzsment rendszerhez kapcsolódó adminisztráció biztosításához, ezért a betegek európai referenciahálózatokon keresztül megosztott egészségügyi adataihoz csak abban az esetben férhet hozzá, ha erre a közös adatkezelőként rá háruló kötelezettségei teljesítéséhez feltétlenül szükség van.

(12)

Ez a végrehajtási határozat kizárólag a klinikai betegmenedzsment rendszeren belül feldolgozott személyes adatoknak – kiváltképpen az európai referenciahálózatokon belüli kapcsolattartási adatoknak és egészségügyi adatoknak – a kezelésére alkalmazandó.

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének (5) 26. cikke, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 28. cikke kötelezettségként írja elő, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos műveleteket végző közös adatkezelőknek átlátható módon kell meghatározniuk az említett rendeletekben foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos felelősségi körök megoszlását. Rendelkeznek továbbá arról a lehetőségről is, hogy e felelősségi köröket az adatkezelőkre alkalmazandó uniós vagy a tagállami jog határozza meg.

(14)

A 2014/287/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2018. szeptember 13-án nyilvánított véleményt.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2011/24/EU irányelv 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/287/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Fogalommeghatározások

E végrehajtási határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „az európai referenciahálózat koordinátora”: egy európai referenciahálózat tagja által a hálózat koordinátorának kijelölt, a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat (3) preambulumbekezdése és 4. cikke szerinti koordináló tagnak választott személy;

b)   „a hálózat felügyelőbizottsága”: a hálózat irányításáért felelős szervezet, amely a hálózat minden egyes tagja által delegált képviselőkből áll, a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat (3) preambulumbekezdésben és I. melléklete 1. b) pontjának ii. alpontjában említettek szerint;

c)   „kapcsolódó partner”: egy társult nemzeti központ, együttműködő nemzeti központ és nemzeti koordinációs központ, a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat (14) preambulumbekezdésében és I. melléklete 7. c) alpontjában említettek, valamint a tagállamok képviselőiből álló testület 2017. október 10-i nyilatkozata szerint;

d)   „vendégfelhasználó”: olyan egészségügyi szolgáltató, amely nem minősül tagnak vagy kapcsolódó partnernek, és az illetékes európai referenciahálózat koordinátorának jóváhagyását követően korlátozott időtartamra jogosult arra, hogy a klinikai betegmenedzsment rendszerben nyilvántartásba vegyen betegeket és részt vegyen az e betegek kapcsán felállított külön testületben, illetve szakértőként egy adott másik testületben.”

2.

A 8. cikk a következő (4), (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülnek, annak a hálózatnak a felügyelőbizottsága, amelyhez az egészségügyi szolgáltató csatlakozni kíván, a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletének 2. pontjában meghatározott kritériumok és feltételek alapján a hálózat által elvégzett szakmai vizsgálatot követően véleményt bocsát ki a tagsági kérelemről.

(5)   A(4) bekezdésben említett vélemény kiadása előtt az onnan számított három hónapon belül, hogy a Bizottság megerősítette a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesülését, a hálózat felügyelőbizottsága véleménytervezetet küld a kérelmező egészségügyi szolgáltatónak, amely a véleménytervezet kézhezvételét követő egy hónapon belül észrevételeket nyújthat be arra vonatkozóan a hálózathoz. Amennyiben a hálózat felügyelőbizottsága nem kap észrevételt a tervezettel kapcsolatban, a tagság iránti kérelemmel kapcsolatos végső véleményének kiadására négy hónap áll rendelkezésére attól számítva, hogy a Bizottság megerősítette a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését.

Amennyiben észrevételek érkeznek, a hálózat felügyelőbizottságának a tagság iránti kérelemmel kapcsolatos végső vélemény kiadására öt hónap áll rendelkezésére attól számítva, hogy a Bizottság megerősítette a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését. Az észrevételek beérkeztét követően a hálózat felügyelőbizottságának át kell dolgoznia a véleményét, kifejtve benne, hogy az észrevételek indokolják-e az értékelés módosítását. Amennyiben a hálózat felügyelőbizottsága a kitűzött határidőn belül nem küldi el a véleménytervezetet, vagy nem készíti el a végleges véleményt, a végleges véleményt kedvezőnek kell tekinteni.

(6)   Amennyiben a hálózat felügyelőbizottsága kedvezőtlen véleményt ad ki, a létesítmény helye szerinti tagállam kérésére a tagállamok képviselőiből álló testület a kérelemnek a 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletének 2. pontjában meghatározott kritériumok és feltételek alapján történő újraértékelését követően dönthet úgy, hogy kedvező véleményt ad ki a kérelemről. Ezt a kedvező véleményt csatolni kell a kérelemhez.”

3.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha a hálózat felügyelőbizottsága a 8. cikk (5) vagy (6) bekezdésének megfelelően kedvező véleményt ad ki, a Bizottság kinevez egy testületet a véleményhez kapcsolódó tagsági kérelem elbírálására.”

4.

A IV. fejezet a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A tagállamok közötti információ- és tapasztalatcsere

A tagállamok feladata, hogy információ- és tapasztalatcserét folytassanak a tagállamok képviselőiből álló testületen belül, hogy ennek révén előmozdítsák az európai referenciahálózatok fejlesztését, iránymutatást nyújtsanak a hálózatoknak és a tagállamoknak, valamint tanácsadóként segítsék a Bizottságot a hálózatok létrehozásával kapcsolatos kérdésekben.”

5.

A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A klinikai betegmenedzsment rendszer

(1)   A Bizottság az európai referenciahálózatokon belül létrehozza a klinikai betegmenedzsment rendszert a betegek személyes adatainak – a klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosult – egészségügyi szolgáltatók közötti elektronikus megosztása céljából.

(2)   A klinikai betegmenedzsment rendszer egy betegadatok megosztására és tárolására szolgáló, valamint az egyes betegek eseteinek az európai referenciahálózatokon belüli valós idejű és időben történő megvitatására szolgáló, a Bizottság által rendelkezésre bocsátott biztonságos informatikai eszközből áll.

(3)   Az I. melléklettel összhangban rendelkeznie kell többek között egy képmegtekintővel, adatszolgáltatási képességgel, vámadatkészletekkel, valamint megfelelő adatvédelmi biztosítékokkal.”

6.

A szöveg a következő 16b. cikkel egészül ki:

„16b. cikk

A klinikai betegmenedzsment rendszerben feldolgozásra kerülő személyes adatok

(1)   A betegek személyes adatai (név, nem, születési hely és idő, valamint a diagnózis és a kezelés céljából szükséges egyéb személyes adatok) az európai referenciahálózatokon belül kizárólag a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül kerülnek megosztásra és feldolgozásra. Az adatkezelés kizárólag a betegdokumentációk diagnosztikai és kezelési célú orvosi elbírálásával kapcsolatos gördülékenyebb együttműködést szolgálhatja, valamint az adatoknak a ritka és kis prevalenciájú, komplex betegségek tudományos kutatási, klinikai vagy egészségügyi szakpolitikai célból felállított nyilvántartásaiba vagy egyéb adatbázisaiba való bevitelét, továbbá a tudományos kutatási kezdeményezések esetleges résztvevőivel való kapcsolatfelvételt. Az adatkezelésre a IV. melléklettel összhangban kapott hozzájárulás alapján kerülhet sor.

(2)   A Bizottság adatkezelőnek minősül a hozzáférési jogok kezelésével kapcsolatos személyes adatok feldolgozása tekintetében, és ezeket az adatokat az egészségügyi szolgáltatók által felhasználóként azonosított és az adott európai referenciahálózat által felhatalmazott személyek kifejezett hozzájárulása alapján kezeli, amennyiben szükséges, annak biztosítása céljából hogy:

a)

e személyek hozzáférési jogokat kapjanak,

b)

e személyek tudják gyakorolni jogaikat és teljesíteni kötelezettségeiket, és

c)

a Bizottság mint adatkezelő eleget tudjon tenni kötelezettségeinek.

(3)   A Bizottság a betegekkel kapcsolatosan kizárólag a közös adatkezelőként rá háruló kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges személyes adatokhoz férhet hozzá.

(4)   A betegek klinikai betegmenedzsment rendszerben tárolt személyes adataihoz csak olyan személyek kaphatnak hozzáférést, akik erre az európai referenciahálózatoktól felhatalmazást kaptak és a személyzet azon kategóriáihoz és az egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó azon egyéb személyekhez tartoznak, akik a klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosultak.

(5)   A beteg nevét, valamint születési helyét és annak pontos időpontját a klinikai betegmenedzsment rendszerben titkosítani, illetve álnevesíteni kell. A diagnózis és a kezelés céljából szükséges egyéb személyes adatokat szintén álnevesíteni kell. A klinikai betegmenedzsment rendszer felhasználói – panelbeszélgetések és betegdossziék értékelése céljából – más egészségügyi szolgáltatók adataihoz kizárólag álnevesített formában férhetnek hozzá.

(6)   A Bizottság garantálja a személyes adatok továbbításának és tárolásának biztonságosságát.

(7)   A klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosult egészségügyi szolgáltatók törölhetik azokat az adatokat, amelyekre a továbbiakban már nincs szükség. A betegek személyes adatai csak a betegellátáshoz, a betegségek diagnosztizálásához vagy az európai referenciahálózat keretében történő betegellátás biztosításához szükséges ideig őrizhetők meg. A klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosult egészségügyi szolgáltatóknak legalább tizenöt évente felül kell vizsgálniuk az általuk kezelt adatok megőrzésének szükségét.

(8)   A klinikai betegmenedzsment rendszerben tárolt személyes adatok feldolgozásának biztonságosságát a Bizottság és a klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosult egészségügyi szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik, elemzik és értékelik.”

7.

A szöveg a következő 16c. cikkel egészül ki:

„16c. cikk

A betegek klinikai betegmenedzsment rendszer keretében kezelt személyes adataira vonatkozó közös adatkezelés

(1)   A klinikai betegmenedzsment rendszerben betegadatok kezelését végző egészségügyi szolgáltatók és a Bizottság közös adatkezelőknek minősülnek ezen adatoknak a klinikai betegmenedzsment rendszerben történő kezelésével kapcsolatban.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a felelősség a III. mellékletben foglaltak szerint oszlik meg a közös adatkezelők között.

(3)   A közös adatkezelők mindegyikének meg kell felelnie a rá vonatkozó releváns uniós és nemzeti jogszabályoknak.”

8.

A határozat egy III. melléklettel egészül ki, melynek szövegét e határozat I. melléklete tartalmazza.

9.

A határozat egy IV. melléklettel egészül ki, melynek szövegét e határozat II. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

(2)  A Bizottság 2014/287/EU végrehajtási határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról (HL L 147., 2014.5.17., 79. o.).

(3)  A Bizottság 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatokra és az azokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározásáról (HL L 147., 2014.5.17., 71. o.).

(4)  A 2014/286/EU felhatalmazáson alapuló határozat (14) preambulumbekezdésében és I. melléklete 7. pontjának c) alpontjában, valamint a tagállamok képviselőiből álló testület 2017. október 10-i nyilatkozatában foglaltak szerint (elérhető a következő internetes címen: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ern/docs/boms_affiliated_partners_en.pdf).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).


I. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

A FELELŐSSÉGI KÖRÖK KÖZÖS ADATKEZELŐK KÖZTI MEGOSZTÁSA

1.

A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

i.

a klinikai betegmenedzsment rendszer létrehozása, működtetése és a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció;

ii.

szükség esetén az ahhoz szükséges technikai eszközök biztosítása az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy a betegek a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül jogaikat gyakorolni tudják az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően, valamint amennyiben az alkalmazandó jogszabályok előírják, az érintettek kérelmeinek fogadása és megválaszolása;

iii.

annak biztosítása, hogy a klinikai betegmenedzsment rendszer megfeleljen a bizottsági kommunikációs és információs rendszerekre vonatkozó követelményeknek (1);

iv.

azon technikai eszközök meghatározása és kialakítása, amelyek révén a betegek – az (EU) 2018/1725 rendelet összhangban – gyakorolni tudják az őket megillető jogokat;

v.

az egészségügyi szolgáltatók tájékoztatása a klinikai betegmenedzsment rendszeren belüli adatvédelmi incidensekről;

vi.

a személyes adatokat tartalmazó adatállományoknak a klinikai betegmenedzsment rendszerből történő exportálása a személyesadat-feldolgozó cseréje esetén;

vii.

a klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó személyzet azon kategóriáinak és az ilyen szolgáltatókhoz kapcsolódó egyéb olyan személyeknek az azonosítása, amelyek/akik számára hozzáférés engedélyezhető a klinikai betegmenedzsment rendszerhez;

viii.

annak biztosítása, hogy a betegek neve és születési helye (kivéve, ha az a diagnózis és a kezelés céljából szükséges), valamint születésének pontos időpontja titkosítva és álnevesítve szerepeljen a klinikai betegmenedzsment rendszerben, valamint hogy a diagnózis és a kezelés céljából szükséges egyéb személyes adatok álnevesítve legyenek;

ix.

a betegek személyes adatainak a klinikai betegmenedzsment rendszerben történő biztonságos és bizalmas kezelését garantáló megfelelő biztosítékok kialakítása.

2.

A klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók felelőssége az alábbiakra terjed ki:

i.

azon betegek kiválasztása, akik személyes adatait a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül kezelik;

ii.

a kifejezett, tájékoztatáson alapuló, önkéntes és konkrét hozzájárulás(ok) összegyűjtése és megőrzése azon betegek vonatkozásában, akiknek az adatait a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül kezelik, a hozzájárulási nyilatkozatra vonatkozóan a IV. mellékletben meghatározott kötelező minimumkövetelményekkel összhangban;

iii.

a kapcsolattartó szerepének betöltése a hozzá tartozó betegek esetében, többek között akkor, amikor e betegek jogaikat gyakorolják, továbbá a betegek vagy képviselőik kérelmeinek megválaszolása, valamint annak biztosítása, hogy azok a betegek, akiknek az adatait a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül feldolgozzák, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban gyakorolhassák az őket megillető jogokat, szükség esetén a Bizottság által a 1. pont ii. alpontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott technikai eszközök használata révén;

iv.

legalább tizenöt évente annak felülvizsgálata, hogy szükség van-e a betegek adott személyes adatainak a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül történő kezelésére;

v.

a betegekkel kapcsolatos azon személyes adatok biztonságos és bizalmas kezelésének a garantálása, amelyeket az egészségügyi szolgáltatók a klinikai betegmenedzsment rendszerbe történő bevitel céljából vagy a klinikai betegmenedzsment rendszerhez kapcsolódóan az említett rendszeren kívül dolgoznak fel;

vi.

a Bizottság, az illetékes felügyeleti hatóságok és szükség esetén a betegek tájékoztatása a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül kezelt betegadatokkal kapcsolatos adatvédelmi incidensekről az (EU) 2016/679 rendelet 33. és 34. cikke szerint, vagy a Bizottság kérésére;

vii.

annak a személyzetnek és a kapcsolódó egyéb olyan személyeknek az e melléklet 1. pontjának vii. alpontjában említett hozzáférési kritériumok alapján történő azonosítása, amely/akik számára hozzáférést kell engedélyezni a betegek klinikai betegmenedzsment rendszerben tárolt személyes adataihoz, valamint a Bizottság erre vonatkozó tájékoztatása;

viii.

annak biztosítása, hogy azon személyzetük és a hozzájuk kapcsolódó más olyan személyek, akik a klinikai betegmenedzsment rendszer keretében hozzáféréssel rendelkeznek a betegek személyes adataihoz, megfelelő képzésben részesüljenek, garanciaként arra, hogy feladataikat a személyes adatok védelmére alkalmazandó szabályokkal összhangban végezzék, továbbá annak biztosítása, hogy említettek az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerinti szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozzanak.


(1)  A Bizottság (EU, Euratom) 2017/46 határozata (2017. január 10.) az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról (HL L 6., 2017.1.11., 40. o.), valamint a Bizottság 2017. december 13-i határozata a Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról szóló (EU, Euratom) 2017/46 határozat 3., 5., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 14. és 15. cikkére vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (C(2017) 8841 final).


II. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A klinikai betegmenedzsment rendszerhez való hozzáférésre jogosult egészségügyi szolgáltatók által biztosítandó hozzájárulási nyilatkozatra vonatkozó kötelező minimumkövetelmények

1.

A hozzájárulási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv által létrehozott európai referenciahálózatokkal (ERH-kkal) kapcsolatosan ezek jogalapját, fogalmát és célját, valamint az adatkezelés jogszerűségét. Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tájékoztatást kell nyújtania a konkrét adatfeldolgozási műveletekről és az érintett vonatkozó jogairól. A hálózatok kapcsán ki kell fejtenie, hogy azok tagjai különleges szaktudással rendelkező egészségügyi szolgáltatók, továbbá hogy a hálózatok célja az egészségügyi szakemberek együttműködésének lehetővé tétele a ritka vagy kis prevalenciájú, komplex betegségekben szenvedő, illetve rendkívül specializált egészségügyi ellátást igénylő betegek támogatása érdekében.

2.

A hozzájárulási nyilatkozatban fel kell kérni a beteget, hogy adja kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy személyes adatait megosszák egy vagy több európai referenciahálózattal azon kizárólagos céllal, hogy elősegítsék a megfelelő diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférését és a magas színvonalú egészségügyi ellátását. E célból a nyilatkozatban ismertetni kell, hogy:

a)

hozzájárulás esetén a beteg személyes adatait a klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók az alábbi feltételek tiszteletben tartása mellett dolgozzák fel:

i.

A beteg neve, valamint születési helye és születésének pontos időpontja nem megosztott adatként kerül be a rendszerbe; a beteg az azonosító adatai helyett egy egyedi azonosítóval fog szerepelni, amely alapján az egészségügyi szolgáltatón kívül más személy nem tudja azonosítani (álnevesítés).

ii.

Kizárólag a diagnózis és a kezelés szempontjából releváns adatok kerülnek megosztásra; ezek közé tartozhat a születésre és a tartózkodási helyre vonatkozó területmegjelölés, a nem, a születési év és hónap, az orvosi felvételek, a laboratóriumi jelentések, valamint a biológiai minta adatai. Szerepelhetnek köztük a beteget korábban gondozó, más egészségügyi szakemberek által megírt levelek és jelentések is.

iii.

A betegadatok megosztása a klinikai betegmenedzsment rendszeren keresztül történik, amely egy biztonságos elektronikus információs rendszer.

iv.

A betegek adataihoz kizárólag olyan egészségügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó olyan egyéb személyek férhetnek hozzá, akik a hálózatok betegadataihoz való hozzáférésre jogosultak, és akiket szakmai titoktartási kötelezettség köt.

v.

Azok az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó azon egyéb személyek, akik a betegadatokhoz való hozzáférésre jogosultak, lekérdezéseket végezhetnek a klinikai betegmenedzsment rendszerben, és jelentéseket készíthetnek a hasonló betegesetek azonosítása céljából.

b)

ha egy beteg nem adja hozzájárulását, az semmilyen módon nem lehet hatással a beteg adott egészségügyi szolgáltató általi gondozására.

3.

A hozzájárulási nyilatkozat rákérdezhet arra is, hogy a beteg hozzájárul-e továbbá ahhoz, hogy a rá vonatkozó adatokat betáplálják a ritka és kis prevalenciájú, komplex betegségek tudományos kutatási, klinikai vagy egészségügyi szakpolitikai célból felállított nyilvántartásaiba vagy egyéb adatbázisaiba. Amennyiben a hozzájárulási nyilatkozatban szerepel egy az előbbi célra adandó hozzájárulás megadására vonatkozó kérés is, abban ismertetni kell a ritka betegségek nyilvántartásainak vagy adatbázisainak fogalmát és célját, és ki kell fejteni, hogy:

a)

hozzájárulás esetén a beteg személyes adatait a klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók az alábbi feltételek tiszteletben tartása mellett dolgozzák fel:

i.

Kizárólag a beteg egészségi állapota szempontjából releváns adatok kerülnek megosztásra.

ii.

Azok az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó azon egyéb személyek, akik a betegadatokhoz való hozzáférésre jogosultak, lekérdezéseket végezhetnek a klinikai betegmenedzsment rendszerben, és jelentéseket készíthetnek a hasonló betegesetek azonosítása céljából.

b)

ha egy beteg nem adja hozzájárulását, az semmilyen módon nem lehet hatással a beteg egészségügyi szolgáltató általi gondozására, továbbá nem befolyásolhatja a beteg kérésére a hálózat által számára nyújtott diagnosztikai és kezelési tanácsadást.

4.

A hozzájárulási nyilatkozat rákérdezhet arra is, hogy a beteg hozzájárul-e továbbá ahhoz, hogy a hálózat valamely tagja felvegye vele a kapcsolatot, ha úgy véli, hogy a beteg alkalmas lehet egy tudományos kutatási kezdeményezésben, egy konkrét tudományos kutatási projektben vagy egy tudományos kutatási projekt bizonyos részeiben való részvételre. Amennyiben a hozzájárulási nyilatkozatban szerepel egy az előbbi célra adandó hozzájárulás megadására vonatkozó kérés is, abban egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben a beteg a jelen szakaszban hozzájárulását adja a tudományos kutatási célból történő megkereséséhez, azzal még nem járult hozzá adatainak egy konkrét tudományos kutatási kezdeményezés keretében történő felhasználásához, és hozzájárulása nem jelenti azt sem, hogy mindenféleképpen fel fogják venni vele a kapcsolatot a fent említett célból, vagy hogy valamely konkrét tudományos kutatási projektben részt fog venni, továbbá ki kell fejteni, hogy:

a)

hozzájárulás esetén a beteg személyes adatait a klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók az alábbi feltételek tiszteletben tartása mellett dolgozzák fel:

i.

Azok az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatókhoz kapcsolódó azon egyéb személyek, akik a betegadatokhoz való hozzáférésre jogosultak, lekérdezéseket végezhetnek a klinikai betegmenedzsment rendszerben, és jelentéseket készíthetnek a tudományos kutatásban való részvételre alkalmas betegek azonosítása céljából.

ii.

Amennyiben az a betegség, amelyben egy adott beteg szenved, egy bizonyos tudományos kutatási projekt szempontjából relevánsnak minősül, felveszik vele a kapcsolatot e tudományos kutatási projekt kapcsán, hogy hozzájárulását kérjék adatainak ehhez a konkrét tudományos kutatási projekthez való felhasználásához.

b)

ha egy beteg nem adja hozzájárulását, az semmilyen módon nem lehet hatással a beteg egészségügyi szolgáltató általi gondozására, továbbá nem befolyásolhatja a beteg kérésére a hálózat által számára nyújtott diagnosztikai és kezelési tanácsadást.

5.

A hozzájárulási nyilatkozatban ismertetni kell a beteggel a személyes adatainak megosztáshoz történő adott hozzájárulásával/hozzájárulásaival kapcsolatos jogát, és tájékoztatni kell különösen arról, hogy:

a)

bármely nyilatkozat esetében jogában áll ahhoz hozzájárulni, vagy azt elutasítani, és döntése nem lesz hatással a gondozására;

b)

a korábban megadott hozzájárulást bármikor visszavonhatja;

c)

jogában áll tudni, hogy mely adatait osztják meg a hálózatban, jogában áll hozzáférni a róla tárolt adatokhoz, és jogában áll az esetleges hibák kijavítását kérni;

d)

kérheti személyes adatainak zárolását vagy törlését, és joga van az adathordozhatósághoz.

6.

A hozzájárulási nyilatkozatban tájékoztatni kell a beteget arról, hogy az egészségügyi szolgáltató csak a beteg által adott hozzájárulás céljából szükséges ideig őrzi meg a személyes adatokat, és legalább tizenöt évente felülvizsgálja, hogy szükség van-e a beteg adott személyes adatainak a klinikai betegmenedzsment rendszerben történő tárolására.

7.

A hozzájárulási nyilatkozatban tájékoztatni kell a beteget az adatkezelők személyéről és elérhetőségéről, egyértelműen meghatározva, hogy betegjogai gyakorlásakor kapcsolattartóként a klinikai betegmenedzsment rendszerhez hozzáférési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatójához fordulhat, továbbá fel kell tüntetni benne az adatvédelmi tisztviselők elérhetőségét és adott esetben az adatvédelemhez kapcsolódóan rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, továbbá meg kell adni a nemzeti adatvédelmi hatóság kapcsolattartási adatait.

8.

A hozzájárulási nyilatkozatban egymástól elkülönítve, valamint konkrét, kifejezett és egyértelmű módon kell rögzíteni az egyes egyedi hozzájárulásokat az adatmegosztás három különböző formája tekintetében, az alábbiak szerint:

a)

a hozzájárulás megerősítését egy félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján kell jelezni, például egy erre vonatkozó négyzetet bejelölésével és a nyilatkozat aláírásával;

b)

a nyilatkozaton mindkét lehetőségnek (a hozzájárulás megadásának és megtagadásának is) szerepelnie kell.


29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/44


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1270 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. július 26.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2019) 5737. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2019/1247 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis Lengyelországban, Bulgáriában és Litvániában észlelt előfordulását követően.

(2)

Az (EU) 2019/1247 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Bulgáriában, Lengyelországban és Litvániában fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő és házisertésekben való előfordulásának további eseteire, amelyeket szintén fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(3)

2019 júliusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a bulgáriai Rusze megyében, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Bulgáriának az afrikai sertéspestis által érintett említett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(4)

2019 júliusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték a bulgáriai Szilisztra megyében, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően ezt az afrikai sertéspestis által érintett bulgáriai területet a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(5)

2019 júliusában három esetben az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a lengyelországi lubartowski, ciechanowski és sokołowski körzetben, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően ezeket az afrikai sertéspestis által érintett lengyelországi területeket a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(6)

2019 júliusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a litvániai Alytus megyében, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően ezt az afrikai sertéspestis által érintett litvániai területet a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Bulgária, Lengyelország és Litvánia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 26-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2019/1247 végrehajtási határozata (2019. július 19.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 194., 2019.7.22., 27. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

the area is delimited clockwise by:

Frontière avec la France,

Rue Mersinhat,

La N818 jusque son intersection avec la N83,

La N83 jusque son intersection avec la N884,

La N884 jusque son intersection avec la N824,

La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

Le Routeux,

Rue d'Orgéo,

Rue de la Vierre,

Rue du Bout-d'en-Bas,

Rue Sous l'Eglise,

Rue Notre-Dame,

Rue du Centre,

La N845 jusque son intersection avec la N85,

La N85 jusque son intersection avec la N40,

La N40 jusque son intersection avec la N802,

La N802 jusque son intersection avec la N825,

La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411jusque son intersection avec la N40,

N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

Rue du Tombois,

Rue Du Pierroy,

Rue Saint-Orban,

Rue Saint-Aubain,

Rue des Cottages,

Rue de Relune,

Rue de Rulune,

Route de l'Ermitage,

N87: Route de Habay,

Chemin des Ecoliers,

Le Routy,

Rue Burgknapp,

Rue de la Halte,

Rue du Centre,

Rue de l'Eglise,

Rue du Marquisat,

Rue de la Carrière,

Rue de la Lorraine,

Rue du Beynert,

Millewée,

Rue du Tram,

Millewée,

N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

Frontière avec la France,

La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

La N871 jusque son intersection avec la N88,

La N88 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N811,

La N811 jusque son intersection avec la N88,

La N88 jusque son intersection avecla N883 au niveau d'Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d'Aubange,

La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411 jusque son intersection avec la N40,

La N40 jusque son intersection avec la rue du Fet,

Rue du Fet,

Rue de l'Accord jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

Rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue des Bruyères,

Rue des Bruyères,

Rue de Neufchâteau,

Rue de la Motte,

La N894 jusque son intersection avec la N85,

La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Yambol,

the whole region of Sliven,

the whole region of Vidin,

in the region of Sofia District:

the whole municipality of Dragoman,

the whole municipality of Svoge,

the whole municipality of Botevgrad,

the whole municipality of Etropole,

the whole region of Lovech excluding the areas in Part III,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

3.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

4.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 651100, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100, 653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658201, 658202 és 658403kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye900750, 901250, 901260, 901270, 901350, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902550, 902650, 902660, 902670, 902750, 903250, 903650, 903750, 903850, 904350, 904750, 904760, 904850, 904860, 905360, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Heves megye702550, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, és 705350kódszámúvadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950, 751150, 752150 és755550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye 552010, 552150, 552250, 552350, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572250, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360, 573450, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855350, 855450, 855550, 855650, 855660és 855850kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novada Cīravas pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa 1192, Lažas pagasta daļa uz ziemeļrietumiem no autoceļa 1199 un uz ziemeļiem no Padures autoceļa,

Alsungas novads,

Durbes novada Dunalkas pagasta daļa uz rietumiem no autoceļiem P112, 1193 un 1192, un Tadaiķu pagasts,

Kuldīgas novada Gudenieku pagasts,

Pāvilostas novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

Grobiņas novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts.

6.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 2128 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2106, Liolių, Pakražančio seniūnijos, Tytuvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, ir Vaiguvos seniūnijos,

Pagėgių savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė,

Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnujų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

Rietavo savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė: Juknaičių, Kintų, Šilutės ir Usėnų seniūnijos,

Tauragės rajono savivaldybė: Lauksargių, Skaudvilės, Tauragės, Mažonų, Tauragės miesto ir Žygaičių seniūnijos.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Ruciane – Nida w powiecie piskim,

część gminy Ryn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

gminy Mikołajki, Piecki, część gminy wiejskiej Mrągowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim,

gminy Dźwierzuty, Pasym, Rozogi i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

gminy Gronowo Elbląskie, Markusy, Rychliki, część gminy Elbląg położona na zachódod zachodniej granicy powiatu miejskiego Elbląg i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 22 i część gminy Tolkmicko niewymieniona w części II załącznika w powiecie elbląskim oraz strefa wód przybrzeżnych Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej,

gminy Gietrzwałd, Purda, Stawiguda, Jonkowo, Świątki i miasto Olsztyn w powiecie olsztyńskim,

gminy Łukta, Miłakowo, Małdyty, Miłomłyn i Morąg w powiecie ostródzkim,

gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Rudka, Wyszki, część gminy Brańsk położona na północ od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk i miasto Brańsk w powiecie bielskim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

powiat zambrowski,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat płocki,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Boguty – Pianki, Brok, Małkinia Górna, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Zaręby Kościelne i Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka w powiecie ostrowskim,

gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, Radzanów, Stupsk, Szreńsk, Szydłowo, Wieczfnia Kościelna, Wiśniewo i część gminy Strzegowo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówkai Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Garbatka Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stara Błotnica, Wyśmierzyce i Radzanów w powiecie białobrzeskim,

gminy Jedlińsk, Jastrzębia i Pionki z miastem Pionki w powiecie radomskim,

gminy Iłów, Nowa Sucha, Rybno, część gminy Teresin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim,

gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim,

w województwie lubelskim:

gminy Nowodwór, Ryki, Ułęż i miasto Dęblin w powiecie ryckim,

gmina Janowiec i część gminy wiejskiej Puławy położona na zachód od rzeki Wisły w powiecie puławskim,

gminy Bełżyce, Borzechów, Bychawa, Niedrzwica Duża, Konopnica, Strzyżewice, Wysokie, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

gminy Adamów, Miączyn, Radecznica, Sitno, Komarów-Osada, Krasnobród, Łabunie, Sułów, Szczebrzeszyn, Zamość, Zwierzyniec i Radecznica w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

gminy Chodel, Karczmiska, Łaziska, Opole Lubelskie, Poniatowa i Wilków w powiecie opolskim,

gmina Żółkiewka w powiecie krasnostawskim,

gminy Krynice, Rachanie i Tarnawatka w powiecie tomaszowskim,

gminy Aleksandrów, Józefów, Łukowa, Obsza, Tereszpol, Turobin, Frampol, Goraj w powiecie biłgorajskim,

gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Urzędów, Wilkołaz i Zakrzówek w powiecie kraśnickim,

gminy Modliborzyce, Potok Wielki, Chrzanów i Batorz w powiecie janowskim;

w województwie podkarpackim:

gminy Cieszanów, Oleszyce, Stary Dzików, Wielki Oczy i Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki i Wiązownica w powiecie jarosławskim,

gminy Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim,

gmina Gorzyce w powiecie tarnobrzeskim;

w województwie świętokrzyskim:

gminy Tarłów i Ożarów w powiecie opatowskim,

gminy Dwikozy, Zawichost i miasto Sandomierz w powiecie sandomierskim.

8.   Románia

Romániában a következő területek:

Județul Alba,

Județul Cluj,

Județul Harghita,

Județul Hunedoara,

Județul Iași cu restul comunelor care nu sunt incluse in partea II,

Județul Neamț,

Restul județului Mehedinți care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

Comuna Garla Mare,

Hinova,

Burila Mare,

Gruia,

Pristol,

Dubova,

Municipiul Drobeta Turnu Severin,

Eselnița,

Salcia,

Devesel,

Svinița,

Gogoșu,

Simian,

Orșova,

Obârșia Closani,

Baia de Aramă,

Bala,

Florești,

Broșteni,

Corcova,

Isverna,

Balta,

Podeni,

Cireșu,

Ilovița,

Ponoarele,

Ilovăț,

Patulele,

Jiana,

Iyvoru Bârzii,

Malovat,

Bălvănești,

Breznița Ocol,

Godeanu,

Padina Mare,

Corlățel,

Vânju Mare,

Vânjuleț,

Obârșia de Câmp,

Vânători,

Vladaia,

Punghina,

Cujmir,

Oprișor,

Dârvari,

Căzănești,

Husnicioara,

Poroina Mare,

Prunișor,

Tămna,

Livezile,

Rogova,

Voloiac,

Sisești,

Sovarna,

Bălăcița,

Județul Gorj,

Județul Suceava,

Județul Mureș,

Județul Sibiu,

Județul Caraș-Severin.

II. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

the area is delimited clockwise by:

La frontière avec la France au niveau de Florenville,

La N85 jusque son intersection avec la N894au niveau de Florenville,

La N894 jusque son intersection avec larue de la Motte,

La rue de la Motte jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

La rue de Neufchâteau,

La rue des Bruyères jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

La rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue de l'Accord,

La rue de l'Accord,

La rue du Fet,

La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d'Aubange,

La N88 jusque son intersection avec la N811,

La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

La N88 jusque son intersection avec la N871,

La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Varna,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Shumen.

3.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150,705250, 705450,705510 és 705610kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 855250, 855460, 855750, 855950, 855960, 856051, 856150, 856250, 856260, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857050, 857150, 857350, 857450, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250 és 857550, továbbá 850650, 850850, 851851 és 851852 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821,552360 és 552960 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651200, 652100, 655400, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 658100, 658310, 658401, 658402, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670, 901850,900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901450, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550, 904650kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Kalvenes pagasts pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa A9,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novada Blīdenes pagasts, Remtes pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa 1154 un P109,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novada Durbes pagasta daļa uz dienvidiem no dzelzceļa līnijas Jelgava-Liepāja,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novada Novadnieku, Kursīšu, Zvārdes, Pampāļu, Šķēdes, Nīgrandes, Zaņas, Ezeres, Rubas, Jaunauces un Vadakstes pagasts,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novads,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

6.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Alovės, Butrimonių, Daugų, Nemunaičio, Pivašiūnų, Punios, Raitininkų seniūnijos,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė: Ventos ir Papilės seniūnijos,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė: Kepalių, Kriukų, Saugėlaukio ir Satkūnų seniūnijos,

Jurbarko rajono savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė: Akmenynų, Liubavo, Kalvarijos seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 131 ir į pietus nuo kelio Nr. 200 ir Sangrūdos seniūnijos,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Babtų, Batniavos, Čekiškės, Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vandžiogalos, Vilkijos ir Vilkijos apylinkių seniūnijos,

Kelmės rajono savivaldybė: Tytuvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio, Kukečių dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 2128 ir į rytus nuo kelio Nr. 2106, ir Šaukėnų seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė: Būdviečio, Kapčiamieščio, Kučiūnų ir Noragėlių seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė: Degučių, Mokolų ir Narto seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybė: Šerkšnėnų, Sedos ir Židikų seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų, Šiluvos,Kalnujų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Šakių rajono savivaldybė: Barzdų, Griškabūdžio, Kidulių, Kudirkos Naumiesčio, Lekėčių, Sintautų, Slavikų. Sudargo, Žvirgždaičių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 140 ir į pietvakarius nuo kelio Nr. 137

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė: Šiaulių kaimiškoji seniūnija,

Šilutės rajono savivaldybė: Rusnės seniūnija,

Širvintų rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė: Batakių ir Gaurės seniūnijos,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė:Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk, część gminy Elbląg położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 22 oraz na południe i na południowy wschód od granicy powiatu miejskiego Elbląg, i część obszaru lądowego gminy Tolkmicko położona na południe od linii brzegowej Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej do granicy z gminą wiejską Elbląg w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

gmina Wieliczki w powiecie oleckim,

gminy Orzysz, Biała Piska i Pisz w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie i Bisztynek w powiecie bartoszyckim,

gminy Kolno, Jeziorany, Barczewo, Biskupiec, Dywity i Dobre Miasto w powiecie olsztyńskim,

powiat braniewski,

gmina Reszel, część gminy Kętrzyn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn, na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy oraz na zachód i na południe od zachodniej i południowej granicy miasta Kętrzyn, miasto Kętrzyn i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński, Lubomino, Orneta i część gminy Kiwity położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

gmina Sorkwity i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim;

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wiznaw powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Dziadkowice, Grodzisk, Mielnik, Nurzec-Stacja i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

gminy Białowieża, Czyże, Narew, Narewka, Hajnówka z miastem Hajnówka i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

gminy Kobylin-Borzymy i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

miasto Bielsk Podlaski, część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 biegnącą od południowo-zachodniej granicy gminy do granicy miasta Bielsk Podlaski, na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Bielsk Podlaski oraz na północ i północny zachód od granicy miasta Bielsk Podlaski, część gminy Boćki położona na zachód od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 i część gminy Brańsk położona na południe od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk w powiecie bielskim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok;

w województwie mazowieckim:

gminy Korczew, Kotuń, Paprotnia, Przesmyki, Wodynie, Skórzec, Mokobody, Mordy, Siedlce, Suchożebry i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Kosów Lacki, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat węgrowski,

powiat łosicki,

gminy Grudusk, Opinogóra Górna, Gołymin-Ośrodek i część gminy Glinojeck położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim,

gminy Brochów, Młodzieszyn, część gminy Teresin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

powiat nowodworski,

powiat płoński,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gminy Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warkaw powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

gmina Stromiec w powiecie białobrzeskim,

powiat miejski Warszawa;

w województwie lubelskim:

gminy Janów Podlaski, Kodeń, Tuczna, Leśna Podlaska, Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Markuszów, Nałęczów, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Żyrzyn, Baranów, część gminy wiejskiej Puławy położona na wschód od rzeki Wisły i miasto Puławy w powiecie puławskim,

gminy Kłoczew i Stężyca w powiecie ryckim;

gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Jabłonna, Krzczonów i Garbów w powiecie lubelskim,

gminy Rybczewice i Piaski w powiecie świdnickim,

gminy Fajsławice i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Werbkowice i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

Łaszczów, Telatyn, Tyszowce i Ulhówek w powiecie tomaszowskim,

część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

gmina Grabowiec i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

gminy Annopol, Dzierzkowice i Gościeradów w powiecie kraśnickim,

gmina Józefów nad Wisłą w powiecie opolskim,

w województwie podkarpackim:

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim,

gmina Horyniec-Zdrój w powiecie lubaczowskim.

8.   Románia

Romániában a következő területek:

Restul județului Maramureș care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

Comuna Vișeu de Sus,

Comuna Moisei,

Comuna Borșa,

Comuna Oarța de Jos,

Comuna Suciu de Sus,

Comuna Coroieni,

Comuna Târgu Lăpuș,

Comuna Vima Mică,

Comuna Boiu Mare,

Comuna Valea Chioarului,

Comuna Ulmeni,

Comuna Băsești,

Comuna Baia Mare,

Comuna Tăuții Magherăuș,

Comuna Cicărlău,

Comuna Seini,

Comuna Ardusat,

Comuna Farcasa,

Comuna Salsig,

Comuna Asuaju de Sus,

Comuna Băița de sub Codru,

Comuna Bicaz,

Comuna Grosi,

Comuna Recea,

Comuna Baia Sprie,

Comuna Sisesti,

Comuna Cernesti,

Copalnic Mănăstur,

Comuna Dumbrăvița,

Comuna Cupseni,

Comuna Șomcuța Mare,

Comuna Sacaleșeni,

Comuna Remetea Chioarului,

Comuna Mireșu Mare,

Comuna Ariniș,

Județul Bistrița-Năsăud,

Județul Iași cu următoarele comune:

Bivolari,

Trifești,

Probota,

Movileni,

Țigănași,

Popricani,

Victoria,

Golăești,

Aroneanu,

Iași,

Rediu,

Miroslava,

Bârnova,

Ciurea,

Mogosești,

Grajduri,

Scânteia,

Scheia,

Dobrovăț,

Schitu Duca,

Tuțora,

Tomești,

Bosia,

Prisăcani,

Osoi,

Costuleni,

Răducăneni,

Dolhești,

Gorban,

Ciortești,

Moșna,

Cozmești,

Grozești,

Holboca.

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Montana,

the whole region of Ruse,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Silistra,

the whole region of Pleven,

the whole region of Vratza,

the whole region of Targovishte,

in the region of Lovech:

within municipality of Lovech:

Bahovitsa,

Vladinya,

Goran,

Devetaki,

Doyrentsi,

Drenov,

Yoglav,

Lisets,

Slavyani,

Slatina,

Smochan,

within municipality of Lukovit:

Bezhanovo,

Dermantsi,

Karlukovo,

Lukovit,

Petrevene,

Todorichene,

Aglen,

within municipality of Ugarchin:

Dragana,

Katunets,

in the region of Veliko Tarnovo:

the whole municipality of Svishtov,

the whole municipality of Pavlikeni

the whole municipality of Polski Trambesh

the whole municipality of Strajitsa,

in Burgas region:

the whole municipality of Burgas,

the whole municipality of Kameno,

the whole municipality of Malko Tarnovo,

the whole municipality of Primorsko,

the whole municipality of Sozopol,

the whole municipality of Sredets,

the whole municipality of Tsarevo.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novada Aizputes pagasts, Cīravas pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa 1192, Kazdangas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa A9, Lažas pagasta dienvidaustrumu daļa un pagasta daļa uz dienvidaustrumiem no autoceļa 1199 un uz dienvidiem no Padures autoceļa, Aizputes pilsēta,

Durbes novada Vecpils pagasts, Durbes pagasta daļa uz ziemeļiem no dzelzceļa līnijas Jelgava-Liepāja, Dunalkas pagasta daļa uz austrumiem no autoceļiem P112, 1193 un 1192, Durbes pilsēta,

Brocēnu novada Cieceres un Gaiķu pagasts, Remtes pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa 1154 un P109, Brocēnu pilsēta,

Saldus novada Saldus, Zirņu, Lutriņu un Jaunlutriņu pagasts, Saldus pilsēta.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Akmenės rajono savivaldybė: Akmenės, Kruopių, Naujosios Akmenės kaimiškoji ir Naujosios Akmenės miesto seniūnijos,

Alytaus rajono savivaldybė: Simno sen, Krokialaukio ir Miroslavo seniūnijos,

Birštono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė:Gaižaičių, Gataučių, Joniškio, Rudiškių, Skaistgirio, Žagarės seniūnijos,

Kalvarijos savivaldybė: Kalvarijos seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 131 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 200,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Ežerėlio, Kačerginės, Ringaudų ir Zapyškio seniūnijos,

Kazlų Rudos savivaldybė: Antanavo, Kazlų Rudos, Jankų ir Plutiškių seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė: Krosnos, Lazdijų miesto, Lazdijų, Seirijų, Šeštokų, Šventežerio ir Veisiejų seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė: Gudelių, Igliaukos, Liudvinavo, Marijampolės,Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė: Gelgaudiškio ir Plokščių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 140 ir į šiaurės rytus nuo kelio Nr. 137,

Šiaulių rajono savivaldybės: Bubių, Ginkūnų, Gruzdžių, Kairių, Kuršėnų kaimiškoji, Kuršėnų miesto, Kužių, Meškuičių, Raudėnų ir Šakynos seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė: Gelgaudiškio ir Plokščių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 140 ir į šiaurės rytus nuo kelio Nr. 137,

Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

część gminy Kiwity położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

gminy Srokowo, Barciany, część gminy Kętrzyn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gmina Stare Juchy w powiecie ełckim,

gminy Kowale Oleckie, Olecko i Świętajno w powiecie oleckim,

powiat węgorzewski,

gminy Kruklanki, Wydminy, Miłki, Giżycko z miastem Giżycko i część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

w województwie podlaskim:

gmina Orla, część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 biegnącą od południowo-zachodniej granicy gminy do granicy miasta Bielsk Podlaski i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Bielsk Podlaski i część gminy Boćki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim,

gminy Kleszczele, Czeremcha i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

gminy Perlejewo, Drohiczyn i Milejczyce w powiecie siemiatyckim,

gmina Ciechanowiec w powiecie wysokomazowieckim,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice i Wiśniew w powiecie siedleckim,

gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew i część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia dorzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

powiat miński,

gminy Jabłonna Lacka, Sabnie i Sterdyń w powiecie sokołowskim,

gminy Ojrzeń, Sońsk, Regimin, Ciechanów z miastem Ciechanów i część gminy Glinojeck położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim,

część gminy Strzegowo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim,

gmina Nur w powiecie ostrowskim,

w województwie lubelskim:

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Susiec, Tomaszów Lubelski i miasto Tomaszów Lubelski w powiecie tomaszowskim,

gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gminy Izbica, Gorzków, Rudnik, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gmina Stary Zamość, Nielisz i część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

powiat łęczyński,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Sławatycze, Sosnówka i Wisznice w powiecie bialskim,

gminy Adamów, Krzywda, Serokomla, Wojcieszków i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków, a następnie na północ, zachód, południe i wschód od linii stanowiącej północną, zachodnią, południową i wschodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 806 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

powiat parczewski,

powiat radzyński,

powiat lubartowski,

gminy Horodło, Uchanie, Niedźwiada i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 biegnącą od zachodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów do granicy miasta Hrubieszów oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy miasta Hrubieszów do wschodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gminy Głusk, Jastków, Niemce i Wólka w powiecie lubelskim,

gminy Mełgiew i miasto Świdnik w powiecie świdnickim,

powiat miejski Lublin,

w województwie podkarpackim:

gmina Narol w powiecie lubaczowskim.

5.   Románia

Romániában a következő területek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Partea din județul Maramureș cu următoarele delimitări:

Comuna Petrova,

Comuna Bistra,

Comuna Repedea,

Comuna Poienile de sub Munte,

Comuna Vișeu e Jos,

Comuna Ruscova,

Comuna Leordina,

Comuna Rozavlea,

Comuna Strâmtura,

Comuna Bârsana,

Comuna Rona de Sus,

Comuna Rona de Jos,

Comuna Bocoiu Mare,

Comuna Sighetu Marmației,

Comuna Sarasau,