ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 146

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. június 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/911 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról (Costers del Segre [OEM])

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/912 végrehajtási rendelete (2019. május 28.) az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információk formátuma, szerkezete, tartalma és éves nyilvánosságrahozatali időpontja tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 650/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság (EU) 2019/913 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) a lantán-karbonát-oktahidrát macskák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújításáról, valamint a 163/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Bayer HealthCare AG) ( 1 )

57

 

*

A Bizottság (EU) 2019/914 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény hízópulykák, tenyészpulykák és kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: HuvePharma NV) ( 1 )

60

 

*

A Bizottság (EU) 2019/915 végrehajtási rendelete (2019. június 4.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

63

 

*

A Bizottság (EU) 2019/916 végrehajtási rendelete (2019. június 4.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a közvetlen kifizetésekre alkalmazandó kiigazítási aránynak a 2019. naptári év vonatkozásában történő rögzítéséről

98

 

*

A Bizottság (EU) 2019/917 végrehajtási rendelete (2019. június 4.) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendeletének 25. cikke szerinti, a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez szükséges műszaki leírások, intézkedések és egyéb követelmények megállapításáról

100

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A tagállamok kormányai képviselőinek (EU, Euratom) 2019/918 határozata (2019. május 29.) a Törvényszék bíráinak kinevezéséről

104

 

*

A Bizottság (EU) 2019/919 végrehajtási határozata (2019. június 4.) a 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából a kedvtelési célú vízi járművekre és motoros vízi sporteszközökre vonatkozóan kidolgozott harmonizált szabványokról

106

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának 1/2019 határozata (2019. május 23.) az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedésekről szóló határozat elfogadására vonatkozó hatásköröknek az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára történő átruházásáról [2019/920]

114

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a 748/2012/EU rendeletnek a kockázatalapú megfelelőség-ellenőrzés I. mellékletbe történő felvétele és a környezetvédelmi követelmények végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/897 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 144., 2019.6.3. )

116

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

5.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/911 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 24.)

egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról (Costers del Segre [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság megvizsgálta a „Costers del Segre” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Spanyolország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be.

(2)

A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(4)

Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Costers del Segre” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 24-én.

a Bizottság részéről

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL C 38., 2019.1.31., 6. o.


5.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/912 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 28.)

az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információk formátuma, szerkezete, tartalma és éves nyilvánosságrahozatali időpontja tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 650/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 143. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 650/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza a 2013/36/EU irányelv 143. cikkének megfelelően az illetékes hatóságok által nyilvánosságra hozandó információk formátumát, szerkezetét, tartalmát és éves nyilvánosságrahozatali időpontját. Az illetékes hatóságok által az említett végrehajtási rendeletnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információkat most az intézmények prudenciális felügyeleti keretében tett változtatásokkal való összhang biztosítása érdekében aktualizálni kell.

(2)

Fontos, hogy az illetékes hatóságok által közzétett információk jó minőségűek és könnyen összehasonlíthatók legyenek. A 650/2014/EU végrehajtási rendelet 5. cikkét ezért módosítani kell annak egyértelműsítése érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak csak a felügyeletük alá tartozó intézményektől származó összesített statisztikai adatokat kell összeállítaniuk, valamint annak egyértelműsítése érdekében, hogy mely időszakra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni.

(3)

A 650/2014/EU végrehajtási rendelet I. melléklete meghatározza az egyes tagállamokban elfogadott jogszabályok, rendeletek, közigazgatási előírások és általános útmutatásokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalához használandó táblákat. Az említett mellékletet módosítani kell, hogy hasznosabb és relevánsabb információkat adjon arról, hogy az illetékes hatóságok miként látják el a felügyeletet joghatóságukban.

(4)

A 650/2014/EU végrehajtási rendelet II. melléklete meghatározza az uniós jogban biztosított választási lehetőségekkel és mérlegelési jogkörrel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalához használandó táblákat. Az említett mellékletet módosítani kell, hogy kiterjedjen az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletből (3) eredő további választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörökre. Módosítani kell továbbá azért, hogy különbséget lehessen tenni az említett választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök átmeneti vagy állandó jellege között, valamint az említett választási lehetőségeknek és mérlegelési jogköröknek egyrészről hitelintézetekre, másrészről befektetési vállalkozásokra való alkalmazása között.

(5)

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó EBH-iránymutatás (SREP) (4) végrehajtásának átláthatóbbnak kell lennie. A 650/2014/EU végrehajtási rendelet III. mellékletét ezért módosítani kell, hogy magában foglalja a likviditási megfelelés belső értékelési eljárására (ILAAP) vonatkozó felügyeleti megközelítés leírását.

(6)

El kell kerülni az átfedéseket és javítani kell az illetékes hatóságok által közzétett összesített statisztikai adatok összehasonlíthatóságát. A 650/2014/EU végrehajtási rendelet IV. mellékletét ezért módosítani kell, hogy figyelembe vegye az intézmények által az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) első része II. címe 2. fejezetének megfelelően alkalmazott prudenciális konszolidáció szintjét.

(7)

A nyilvánosságra hozott információk minőségének javítása és a szóban forgó információk érdemibb összehasonlításának lehetővé tétele érdekében a 650/2014/EU végrehajtási rendelet mellékleteiben található tábláknak részletes iránymutatást és útmutatót kell tartalmazniuk.

(8)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét.

(10)

A 650/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 650/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

(1)

Az 5. cikk második és harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóságok minden évben július 31-ig aktualizálják az említett irányelv 143. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett információkat. Ezek az információk az előző naptári évre vonatkoznak.

Az illetékes hatóságok a prudenciális felügyeletük alá tartozó intézményekre vonatkozóan rendszeresen, de legkésőbb minden év július 31-ig aktualizálják az említett irányelv 143. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett információkat, kivéve, ha a legutóbb közzétett információk nem változtak.”

(2)

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

(3)

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

(4)

A III. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

(5)

A IV. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2)  A Bizottság 650/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 4.) az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információk formátuma, szerkezete, tartalma és éves nyilvánosságrahozatali időpontja tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 185., 2014.6.25., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(4)  Iránymutatások a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra (SREP) vonatkozó közös eljárásokról és módszerekről, 2014. december 19., EBA/GL/2014/13.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


I. MELLÉKLET

SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁS

Táblajegyzék

1. rész

A 2013/36/EU irányelv átültetése a nemzeti jogba

2. rész

Modellek jóváhagyása

3. rész

Speciális hitelezési kitettségek

4. rész

Hitelkockázat-mérséklés

5. rész

Az intézményekre alkalmazott speciális nyilvánosságrahozatali követelmények

6. rész

A prudenciális követelmények alkalmazása alóli mentességek

7. rész

Befolyásoló részesedés hitelintézetben

8. rész

Szabályozói és pénzügyi adatszolgáltatás

Általános megjegyzések az I. melléklet tábláinak kitöltéséhez

Az illetékes hatóságok az általános kritériumokra és módszertanokra vonatkozó információk közzététele során nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen, konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedést, függetlenül attól, hogy az egyetlen intézményre vagy intézmények csoportjára vonatkozik-e.

1. RÉSZ

A 2013/36/EU irányelv átültetése a nemzeti jogba

 

A 2013/36/EU irányelv rendelkezéseinek átültetése

A 2013/36/EU irányelv rendelkezései

A nemzeti szövegre mutató hiperlinkek (1)

Hivatkozás(ok) a nemzeti rendelkezésekre (2)

Elérhető-e angolul? (I/N)

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

 

(nn/hh/éééé)

020

I.

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1–3. cikk

 

 

 

030

II.

Illetékes hatóságok

4–7. cikk

 

 

 

040

III.

A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférés követelményei

8–27. cikk

 

 

 

050

1.

A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférés általános követelményei

8–21. cikk

 

 

 

060

2.

Befolyásoló részesedés hitelintézetben

22–27. cikk

 

 

 

070

IV.

A befektetési vállalkozások indulótőkéje

28–32. cikk

 

 

 

080

V.

A letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések

33–46. cikk

 

 

 

090

1.

Általános elvek

33–34. cikk

 

 

 

100

2.

A hitelintézetek letelepedési joga

35–38. cikk

 

 

 

110

3.

A szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása

39. cikk

 

 

 

120

4.

A fogadó tagállam illetékes hatóságainak hatáskörei

40–46. cikk

 

 

 

130

VI.

Kapcsolatok harmadik országokkal

47–48. cikk

 

 

 

140

VII.

Prudenciális felügyelet

49–142. cikk

 

 

 

150

1.

A prudenciális felügyelet elvei

49–72. cikk

 

 

 

160

1.1.

A székhely szerinti és a fogadó tagállam hatásköre és feladatai

49–52. cikk

 

 

 

170

1.2.

Információcsere és szakmai titoktartás

53–62. cikk

 

 

 

180

1.3.

Az éves és összevont beszámolók jogi ellenőrzéséért felelős személyek feladatai

63. cikk

 

 

 

190

1.4.

Felügyeleti hatáskörök, szankcionálási hatáskörök és jogorvoslathoz való jog

64–72. cikk

 

 

 

200

2.

Felülvizsgálati eljárások

73–110. cikk

 

 

 

210

2.1.

A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

73. cikk

 

 

 

220

2.2.

Az intézmények rendszerei, eljárásai és mechanizmusai

74–96. cikk

 

 

 

230

2.3.

Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás

97–101. cikk

 

 

 

240

2.4.

Felügyeleti intézkedések és hatáskörök

102–107. cikk

 

 

 

250

2.5.

Az alkalmazás szintje

108–110. cikk

 

 

 

260

3.

Összevont alapú felügyelet

111–127. cikk

 

 

 

270

3.1.

Az összevont alapú felügyelet végzésének elvei

111–118. cikk

 

 

 

280

3.2.

Pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok és vegyes tevékenységű holdingtársaságok

119–127. cikk

 

 

 

290

4.

Tőkepufferek

128–142. cikk

 

 

 

300

4.1.

Pufferek

128–134. cikk

 

 

 

310

4.2.

Anticiklikus tőkepufferek meghatározása és kiszámítása

135–140. cikk

 

 

 

320

4.3.

Tőkefenntartási intézkedések

141–142. cikk

 

 

 

330

VIII.

Az illetékes hatóságok általi nyilvánosságra hozatal

143–144. cikk

 

 

 

340

IX.

A 2002/87/EK irányelv módosításai

150. cikk

 

 

 

350

X.

Átmeneti és záró rendelkezések

151–165. cikk

 

 

 

360

1.

A letelepedési szabadságot és a szolgáltatásnyújtás szabadságát gyakorló intézmények felügyeletére vonatkozó átmeneti rendelkezések

151–159. cikk

 

 

 

370

2.

A tőkepufferekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

160. cikk

 

 

 

380

3.

Záró rendelkezések

161–165. cikk

 

 

 


2. RÉSZ

Modellek jóváhagyása

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

 

A módszer leírása

 

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszer hitelkockázati minimális tőkekövetelmények kiszámításához történő használatának jóváhagyására vonatkozó felügyeleti megközelítés

020

Az IRB-módszer alkalmazásának jóváhagyását kérő intézmények által minimálisan benyújtandó dokumentumok

[szabad szöveg]

030

Az illetékes hatóság által végzett értékelési eljárás ismertetése (önértékelés, külső könyvvizsgálók és helyszíni vizsgálatok alkalmazása) és az értékelés során alkalmazott főbb kritériumok

[szabad szöveg]

040

Az illetékes hatóság által hozott határozatok formája és a kérelmezők tájékoztatásának módja

[szabad szöveg]

 

A belső modellen alapuló módszer (IMA-módszer) piaci kockázati minimális tőkekövetelmények kiszámításához történő használatának jóváhagyására vonatkozó felügyeleti megközelítés

050

Az IMA-módszer alkalmazásának jóváhagyását kérő intézmények által minimálisan benyújtandó dokumentumok

[szabad szöveg]

060

Az illetékes hatóság által végzett értékelési eljárás ismertetése (önértékelés, külső könyvvizsgálók és helyszíni vizsgálatok alkalmazása) és az értékelés során alkalmazott főbb kritériumok

[szabad szöveg]

070

Az illetékes hatóság által hozott határozatok formája és a kérelmezők tájékoztatásának módja

[szabad szöveg]

 

A belső modell módszer (IMM-módszer) partnerkockázati minimális tőkekövetelmények kiszámításához történő használatának jóváhagyására vonatkozó felügyeleti megközelítés

080

Az IMM-módszer alkalmazásának jóváhagyását kérő intézmények által minimálisan benyújtandó dokumentumok

[szabad szöveg]

090

Az illetékes hatóság által végzett értékelési eljárás ismertetése (önértékelés, külső könyvvizsgálók és helyszíni vizsgálatok alkalmazása) és az értékelés során alkalmazott főbb kritériumok

[szabad szöveg]

100

Az illetékes hatóság által hozott határozatok formája és a kérelmezők tájékoztatásának módja

[szabad szöveg]

 

A fejlett mérési módszer (AMA-módszer) működési kockázati minimális tőkekövetelmények kiszámításához történő használatának jóváhagyására vonatkozó felügyeleti megközelítés

110

Az AMA-módszer alkalmazásának jóváhagyását kérő intézmények által minimálisan benyújtandó dokumentumok

[szabad szöveg]

120

Az illetékes hatóság által végzett értékelési eljárás ismertetése (önértékelés, külső könyvvizsgálók és helyszíni vizsgálatok alkalmazása) és az értékelés során alkalmazott főbb kritériumok

[szabad szöveg]

130

Az illetékes hatóság által hozott határozatok formája és a kérelmezők tájékoztatásának módja

[szabad szöveg]


3. RÉSZ

Speciális hitelezési kitettségek

 

575/2013/EU rendelet

Rendelkezések

Az illetékes hatóság által nyújtandó információ

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

153. cikk (5) bekezdés

Közzétettek-e az illetékes hatóságok útmutatót arra vonatkozóan, hogy az intézményeknek hogyan kell figyelembe venniük a 153. cikk (5) bekezdésében említett tényezőket a kockázati súlyok speciális hitelezési kitettségekhez való hozzárendelésekor?

[Igen/Nem]

030

Amennyiben igen, kérjük adja meg a nemzeti útmutató elérhetőségét.

[tagállami dokumentum hivatkozása]

040

Elérhető-e a nemzeti útmutató angolul?

[Igen/Nem]


4. RÉSZ

Hitelkockázat-mérséklés

 

575/2013/EU rendelet

Rendelkezések

Leírás

Az illetékes hatóság által nyújtandó információ

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

201. cikk (2) bekezdés

Az előre rendelkezésre nem bocsátott hitelkockázati fedezet elismert nyújtóit felsoroló jegyzék vagy az ezek azonosítására vonatkozó iránymutató kritériumok közzététele

Az illetékes hatóságok kötelesek közzétenni és frissíteni az 575/2013/EU rendelet 201. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismert nyújtóinak minősülő pénzügyi vállalkozások jegyzékét vagy az ilyen elismert nyújtók azonosítására vonatkozó iránymutató kritériumokat

A pénzügyi vállalkozások jegyzéke vagy az ezek azonosítására vonatkozó iránymutató kritériumok

[szabad szöveg – megadható az illetékes hatóság megfelelő weboldalára mutató link]

030

Az alkalmazandó prudenciális követelmények leírása

Az illetékes hatóságok az elismert pénzügyi vállalkozások jegyzékével vagy az ezek azonosítására vonatkozó iránymutató kritériumokkal együtt kötelesek közzétenni az alkalmazandó prudenciális követelmények leírását

Az illetékes hatóság által alkalmazott prudenciális követelmények részletes ismertetése

[szabad szöveg]

040

227. cikk (2) bekezdés e) pont

A 0 %-os volatilitási korrekciós tényező alkalmazásának feltétele

A pénzügyi biztosítékok összetett módszere szerint az intézmények 0 %-os volatilitási korrekciós tényezőt alkalmazhatnak, ha az ügylet elszámolása az adott ügylettípushoz bizonyítottan alkalmas elszámolási rendszerben történik

Annak részletes ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen alapon tekint alkalmasnak valamely elszámolási rendszert

[szabad szöveg]

050

227. cikk (2) bekezdés f) pont

A 0 %-os volatilitási korrekciós tényező alkalmazásának feltétele

A pénzügyi biztosítékok összetett módszere szerint az intézmények 0 %-os volatilitási korrekciós tényezőt alkalmazhatnak, ha a megállapodáshoz vagy ügylethez kapcsolódó okmányok az adott értékpapírokkal kapcsolatos repoügyletek vagy értékpapír-kölcsönzési és értékpapír-kölcsönvételi ügyletek esetében előírt szabványos piaci okmányok

Annak meghatározása, hogy mely okmányok tekinthetők szabványos piaci okmányoknak

[szabad szöveg]

060

229. cikk (1) bekezdés

Ingatlanbiztosítékok értékelési elvei az IRB-módszer szerint

Az ingatlant a független értékbecslő a jelzálog-hitelbiztosítéki értéken vagy annál alacsonyabb értéken értékelheti azon tagállamokban, ahol a jogszabályi vagy rendeleti előírásokban szigorú kritériumokat határoztak meg a jelzálog-hitelbiztosítéki érték meghatározására vonatkozóan

A nemzeti előírásokban a jelzálog-hitelbiztosítéki érték meghatározása tekintetében megállapított kritériumok

[szabad szöveg]


5. RÉSZ

Az intézményekre alkalmazott speciális nyilvánosságrahozatali követelmények

 

2013/36/EU irányelv

575/2013/EU rendelet

Rendelkezés

Az illetékes hatóság által nyújtandó információ

 

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

106. cikk (1) bekezdés a) pont

 

Az illetékes hatóságok kötelezhetik az intézményeket arra, hogy az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében említett információkat évente többször nyilvánosságra hozzák, és a nyilvánosságra hozatal határidejét meghatározzák

Az intézmények által teljesítendő nyilvánosságra hozatal gyakorisága és határideje

[szabad szöveg]

030

106. cikk (1) bekezdés b) pont

 

Az illetékes hatóságok kötelezhetik az intézményeket arra, hogy a pénzügyi kimutatásoktól eltérő nyilvánosságra hozatalokra külön kommunikációs eszközt és helyszínt vegyenek igénybe

Az intézmények által használandó külön kommunikációs eszközök típusai

[szabad szöveg]

040

 

13. cikk (1) és (2) bekezdés

A jelentős leányvállalatoknak és a helyi piacukon nagy jelentőséggel bíró leányvállalatoknak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell nyilvánosságra hozniuk az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében meghatározott információkat.

Az illetékes hatóság által a leányvállalat jelentőségének meghatározására alkalmazott kritériumok

[szabad szöveg]


6. RÉSZ

A prudenciális követelmények alkalmazása alóli mentességek

 

575/2013/EU rendelet

Rendelkezések

Leírás

Az illetékes hatóság által nyújtandó információ

 

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

7. cikk (1) és (2) bekezdés

(Leányvállalatoknak egyedi alapon biztosított mentesség)

Mentesség az 575/2013/EU rendelet második–ötödik és nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

A mentesség akkor adható meg a leányvállalatnak, ha a 7. cikk (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat általi visszafizetésének jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható.

Az illetékes hatóság által annak meghatározására alkalmazott kritériumok, hogy a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs akadálya

[szabad szöveg]

030

7. cikk (3) bekezdés

(Anyaintézményeknek egyedi alapon biztosított mentesség)

Mentesség az 575/2013/EU rendelet második–ötödik és nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

A mentesség akkor adható meg az anyaintézménynek, ha a 7. cikk (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek anyaintézmény számára történő visszafizetésének jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható.

Az illetékes hatóság által annak meghatározására alkalmazott kritériumok, hogy a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs akadálya

[szabad szöveg]

040

8. cikk

(Leányvállalatoknak biztosított mentesség a likviditási követelmények alkalmazása alól)

Mentesség az 575/2013/EU rendelet hatodik részében meghatározott likviditási követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

A 8. cikk (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában akkor adható mentesség alcsoporthoz tartozó intézmények számára, ha ezek az intézmények olyan, az illetékes hatóságok követelményeinek megfelelő szerződéseket kötöttek, amelyek biztosítják közöttük a pénzeszközök szabad mozgását annak érdekében, hogy lehetővé váljon számukra egyedi és közös kötelezettségeik teljesítése, amikor azok esedékessé válnak.

Az illetékes hatóság által annak meghatározására alkalmazott kritériumok, hogy a szerződések lehetővé teszik-e a pénzeszközök szabad mozgását a likviditási alcsoporthoz tartozó intézmények között

[szabad szöveg]

050

9. cikk (1) bekezdés

(Az egyedi konszolidáció módszere)

Az anyaintézmények számára arra vonatkozóan megadott engedély, hogy a leányvállalatokat bevonják az 575/2013/EU rendelet második–ötödik és nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények kiszámításába

Az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az anyaintézmény teljeskörűen bizonyítani tudja az illetékes hatóságok számára, hogy a 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy az esedékessé vált kötelezettségeknek a követelmények kiszámításába bevont leányvállalat által az anyaintézménye számára történő visszafizetésének jelentős fizikai, gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem is várható.

Az illetékes hatóság által annak meghatározására alkalmazott kritériumok, hogy a szavatolótőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs akadálya

[szabad szöveg]

060

10. cikk

(Központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek)

Mentesség az 575/2013/EU rendelet második–nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

A tagállamok érvényben tarthatják és alkalmazhatják a mentesség alkalmazására vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben azok nem ellentétesek az 575/2013/EU rendelet vagy a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseivel

A mentesség alkalmazására vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályok/rendelkezések

[tagállami dokumentum hivatkozása]


7. RÉSZ

Befolyásoló részesedés hitelintézetben

 

2013/36/EU irányelv

A hitelintézetben részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságának és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságának értékeléséhez szükséges információk és értékelési kritériumok

Az illetékes hatóság által nyújtandó információ

 

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

23. cikk (1) bekezdés a) pont

A részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli a részesedést szerezni kívánó személy feddhetetlenségét

[szabad szöveg]

030

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli a részesedést szerezni kívánó személy szakmai kompetenciáját

[szabad szöveg]

040

A 2013/36/EU irányelv 24. cikke szerinti, illetékes hatóságok közötti együttműködési folyamat gyakorlati részletei

[szabad szöveg]

050

23. cikk (1) bekezdés b) pont

A hitelintézet üzleti tevékenységét irányító bármely vezető testületi tagnak és a felső vezetés bármely tagjának jó hírneve, szaktudása, képességei és tapasztalata

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli a vezető testületi tagok és a felső vezetés tagjainak jó hírnevét, szaktudását, képességeit és tapasztalatát

[szabad szöveg]

060

23. cikk (1) bekezdés c) pont

A részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatóságát

[szabad szöveg]

070

A 2013/36/EU irányelv 24. cikke szerinti, illetékes hatóságok közötti együttműködési folyamat gyakorlati részletei

[szabad szöveg]

080

23. cikk (1) bekezdés d) pont

A hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelése

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli, hogy a hitelintézet képes lesz-e megfelelni a prudenciális követelményeknek

[szabad szöveg]

090

23. cikk (1) bekezdés e) pont

Pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja

Annak ismertetése, hogy az illetékes hatóság milyen módon értékeli, hogy észszerűen feltételezhető-e a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás

[szabad szöveg]

100

A 2013/36/EU irányelv 24. cikke szerinti, illetékes hatóságok közötti együttműködési folyamat gyakorlati részletei

[szabad szöveg]

110

23. cikk (4) bekezdés

A bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listája

A bejelentés időpontjában a részesedést szerezni kívánó személy által nyújtandó, a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés illetékes hatóság általi értékeléséhez szükséges információk listája

[szabad szöveg]


8. RÉSZ

Szabályozói és pénzügyi adatszolgáltatás

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

A pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatás végrehajtása a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően

030

Kiterjed-e az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmény azokra az intézményekre, amelyek nem alkalmazzák az 1606/2002/EK rendelet szerinti nemzetközi számviteli standardokat?

[Igen/Nem]

040

Amennyiben igen, milyen számviteli szabályozások vonatkoznak ezekre az intézményekre?

[szabad szöveg]

050

Amennyiben igen, milyen szinten kell teljesíteni az adatszolgáltatást? (egyedi/konszolidált/szubkonszolidált)

[szabad szöveg]

060

Kiterjed-e az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmény a hitelintézetektől és befektetési vállalkozásoktól eltérő pénzügyi szervezetekre?

[Igen/Nem]

070

Amennyiben igen, milyen típusú pénzügyi szervezetekre (pl. pénzügyi vállalkozások) vonatkoznak ezek az adatszolgáltatási követelmények?

[szabad szöveg]

080

Amennyiben igen, mérlegfőösszegük szerint milyen méretűek ezek a pénzügyi szervezetek (egyedi alapon)?

[szabad szöveg]

090

Az illetékes hatóságnak történő adatszolgáltatás az XBRL standard használatával történik-e?

[Igen/Nem]

100

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatás végrehajtása a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően

110

Kiterjed-e az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelmény a hitelintézetektől és befektetési vállalkozásoktól eltérő pénzügyi szervezetekre?

[Igen/Nem]

120

Amennyiben igen, milyen számviteli szabályozások vonatkoznak ezekre a pénzügyi szervezetekre?

[szabad szöveg]

130

Amennyiben igen, milyen típusú pénzügyi szervezetekre (pl. pénzügyi vállalkozások) vonatkoznak ezek az adatszolgáltatási követelmények?

[szabad szöveg]

140

Amennyiben igen, mérlegfőösszegük szerint milyen méretűek ezek a pénzügyi szervezetek (egyedi alapon)?

[szabad szöveg]

150

Az illetékes hatóságnak történő adatszolgáltatás az XBRL standard használatával történik-e?

[Igen/Nem]


(1)  A szóban forgó uniós rendelkezést átültető nemzeti szöveget tartalmazó honlapra mutató hiperhivatkozás(ok).

(2)  A nemzeti rendelkezésekre való részletes hivatkozások, például a vonatkozó cím, fejezet, bekezdés stb.


II. MELLÉKLET

VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRÖK

Táblajegyzék

1. rész

A 2013/36/EU irányelvben, az 575/2013/EU rendeletben és a likviditásfedezeti követelményekről szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök

2. rész

A 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott átmeneti választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök

3. rész

A javadalmazás változó elemei (a 2013/36/EU irányelv 94. cikke)

Az illetékes hatóságok nem hozhatnak nyilvánosságra konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedéseket vagy határozatokat. Az illetékes hatóságok az általános kritériumokra és módszertanokra vonatkozó információk közzététele során nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen, konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedést, függetlenül attól, hogy az egyetlen intézményre vagy intézmények csoportjára vonatkozik-e.

1. RÉSZ

A 2013/36/EU irányelvben, az 575/2013/EU rendeletben és a likviditásfedezeti követelményekről szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök

 

2013/36/EU irányelv

575/2013/EU rendelet

A likviditásfedezeti követelményekről szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet

Címzett

Alkalmazási kör

Megnevezés

A választási lehetőség vagy mérlegelési jogkör leírása

Éltek vele (Igen/Nem/NA) (1)

Nemzeti szöveg (2)

Hivatkozás(ok) (3)

Elérhető-e angolul? (Igen/Nem)

Részletek / Megjegyzések

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

 

020

9. cikk (2) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Mentesség a betétek vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő gyűjtésének személyekre és nem hitelintézeti vállalkozásokra vonatkozó tilalma alól

A betétek vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő gyűjtésére irányuló üzletszerű tevékenység személyekre és nem hitelintézeti vállalkozásokra vonatkozó tilalma nem alkalmazandó tagállamra vagy annak regionális vagy helyi hatóságaira, illetve olyan nemzetközi szervezetekre, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, valamint olyan esetekre, amelyeket nemzeti vagy uniós jog kifejezetten szabályoz, feltéve, hogy a szóban forgó tevékenységek a betétesek és a befektetők védelmét szolgáló szabályozás és ellenőrzés alá tartoznak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

030

12. cikk (3) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Indulótőke

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azok a hitelintézetek, amelyek nem felelnek meg az elkülönített szavatoló tőkére vonatkozó feltételeknek, de 1979. december 15-én már működtek, tovább folytathatják üzleti tevékenységüket.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

040

12. cikk (3) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Indulótőke

Azokat a hitelintézeteket, amelyek esetében a tagállamok a 2013/36/EU irányelv 12. cikkének (3) bekezdése alapján úgy döntöttek, hogy folytathatják üzleti tevékenységüket, a tagállamok mentesíthetik a 2013/36/EU irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében foglalt követelmények teljesítése alól.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

050

12. cikk (4) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Indulótőke

A tagállamoknak jogukban áll engedélyt adni adott hitelintézeti kategóriák számára, amelyeknek indulótőkéje nem éri el az 5 millió EUR-t, amennyiben az indulótőke nem kevesebb, mint 1 millió EUR és az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az EBH-t azon indokairól, amelyek alapján él ezzel a lehetőséggel.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

060

21. cikk (1) bekezdés

 

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek mentessége

Az illetékes hatóságok a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket mentesíthetik a 2013/36/EU irányelv 10. és 12. cikkében, valamint 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények alól.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

070

29. cikk (3) bekezdés

 

 

Tagállamok

Befektetési vállalkozások

A befektetési vállalkozások meghatározott típusainak indulótőkéje

A tagállamok az indulótőke minimumösszegét 125 000 EUR-ról 50 000 EUR-ra csökkenthetik, ha a vállalkozás nem jogosult az ügyfelek pénzével vagy értékpapírjaival rendelkezni, saját számlára ügyleteket kötni, vagy jegyzési garanciavállalást végezni a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

080

32. cikk (1) bekezdés

 

 

Tagállamok

Befektetési vállalkozások

A befektetési vállalkozások indulótőkéje – szerzett jogok

A tagállamok továbbra is engedélyezhetik az 1995. december 31-én vagy az előtt már létező olyan befektetési vállalkozásokat és a 2013/36/EU irányelv 30. cikkének hatálya alá tartozó olyan vállalkozásokat, amelyek szavatoló tőkéje kevesebb, mint az indulótőkének az említett irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében, 29. cikkének (1) vagy (3) bekezdésében és 30. cikkében meghatározott mértéke.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

090

40. cikk

 

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

A fogadó tagállamok illetékes hatóságai felé teljesítendő adatszolgáltatási követelmények

A fogadó tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatási, statisztikai vagy felügyeleti célból előírhatják, hogy minden hitelintézet, amely a területükön fiókteleppel rendelkezik, rendszeresen adatszolgáltatást teljesítsen a fogadó tagállamban folytatott tevékenységeiről, különösen annak érdekében, hogy értékelhessék, egy adott fióktelep a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (1) bekezdése szerint jelentősnek minősül-e.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

100

129. cikk (2) bekezdés

 

 

Tagállamok

Befektetési vállalkozások

Mentesség a kis és közepes méretű befektetési vállalkozások számára a tőkefenntartási puffer kötelező tartása alól

A tagállamok a 129. cikk (1) bekezdésétől eltérve mentesíthetik a kis és közepes méretű befektetési vállalkozásokat az említett bekezdésben foglalt követelmény teljesítése alól, amennyiben ez nem veszélyezteti a tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitását.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

110

130. cikk (2) bekezdés

 

 

Tagállamok

Befektetési vállalkozások

Mentesség a kis és közepes méretű befektetési vállalkozások számára az anticiklikus tőkepuffer kötelező tartása alól

A tagállamok a 130. cikk (1) bekezdésétől eltérve mentesíthetik a kis és közepes méretű befektetési vállalkozásokat az említett bekezdésben foglalt követelmény teljesítése alól, amennyiben ez nem veszélyezteti a tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitását.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

120

133. cikk (18) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Rendszerkockázati tőkepuffer kötelező tartása

A tagállamok valamennyi kitettségre alkalmazhatnak rendszerkockázati tőkepuffert.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

130

134. cikk (1) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A rendszerkockázati tőkepufferráta elismerése

Más tagállamok elismerhetik a 133. cikk szerint megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát, és ezt a pufferrátát alkalmazhatják a belföldön engedélyezett intézményekre a pufferrátát megállapító tagállamban található kitettségek tekintetében.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

140

152. cikk, első bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

A fogadó tagállamok illetékes hatóságai felé teljesítendő adatszolgáltatási követelmények

A fogadó tagállamok illetékes hatóságai statisztikai célokból előírhatják, hogy minden hitelintézet, amely a területükön fiókteleppel rendelkezik, rendszeresen adatszolgáltatást teljesítsen a fogadó tagállamban folytatott tevékenységeiről.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

150

152. cikk, második bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek

A fogadó tagállamok illetékes hatóságai felé teljesítendő adatszolgáltatási követelmények

A fogadó tagállamok előírhatják, hogy a más tagállamokból származó hitelintézetek fióktelepei bocsássák rendelkezésre ugyanazokat az információkat, mint amelyeket ugyanebből a célból a nemzeti hitelintézetektől igényelnek.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

160

160. cikk (6) bekezdés

 

 

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A tőkepufferekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A tagállamok a 160. cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározottnál rövidebb átmeneti időszakot is meghatározhatnak a tőkepufferekre. A rövidebb időszakot más tagállamok is elismerhetik.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

170

 

4. cikk (2) bekezdés

 

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A közvetett ingatlantulajdon kezelése

A tagállamok, illetve illetékes hatóságaik engedélyezhetik az egyenértékű közvetett ingatlantulajdont megtestesítő részesedések közvetlen ingatlantulajdonként való kezelését, feltéve, hogy a közvetett tulajdont a tagállam nemzeti joga külön szabályozza, és hogy annak biztosítékként való felhasználása esetén egyenértékű védelmet biztosít a hitelezők számára.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

180

 

6. cikk (4) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Befektetési vállalkozások

A követelmények alkalmazása egyedi alapon

Az 508. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés elkészültéig az illetékes hatóságok felmenthetik a befektetési vállalkozásokat a hatodik részben (likviditás) megállapított kötelezettségeknek való megfelelés alól, figyelembe véve a befektetési vállalkozás tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

190

 

24. cikk (2) bekezdés

 

 

 

Adatszolgáltatás és az IFRS kötelező alkalmazása

Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az intézmények az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését, valamint a szavatolótőke megállapítását az 1606/2002/EK rendelet alapján alkalmazandó nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően végezzék el.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

200

 

89. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés kockázati súlyozása és tiltása

Az illetékes hatóságok a következő követelményeket alkalmazzák az intézmények (1) és (2) bekezdésben említett befolyásoló részesedéseire:

az e rendelet harmadik részében előírt tőkekövetelmény kiszámításához az intézményeknek 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazniuk a következők közül a nagyobbra:

i.

az (1) bekezdésben említett, a szavatolótőke számítása során figyelembe vehető tőke 15 %-át meghaladó befolyásoló részesedések összege;

ii.

a befolyásoló részesedéseknek a (2) bekezdésben említett, az intézmény szavatolótőke számítása során figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át meghaladó teljes összege;

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

201

 

89. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés kockázati súlyozása és tiltása

Az illetékes hatóságok a következő követelményeket alkalmazzák az intézmények (1) és (2) bekezdésben említett befolyásoló részesedéseire:

az illetékes hatóságok megtiltják az intézményeknek, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett olyan befolyásoló részesedéssel rendelkezzenek, amelynek összege meghaladja a szavatolótőke számítása során figyelembe vehető tőkének az említett bekezdésekben meghatározott százalékát.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

210

 

95. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Befektetési vállalkozások

Befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan korlátozott engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelmények

A befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan korlátozott engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások számára az illetékes hatóságok megállapíthatnak olyan szavatolótőke-követelményt, mint amely a 2006/49/EK irányelvet és a 2006/48/EK irányelvet átültető, 2013. december 31-én hatályban lévő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően lenne kötelező az említett vállalkozásokra nézve.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

220

 

99. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

A szavatolótőke-követelményre és pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatás

Az illetékes hatóságok előírhatják azon hitelintézetek számára, amelyek e rendelet 24. cikke (2) bekezdése értelmében az 1606/2002/EK rendelet alapján alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokat alkalmazzák az összevont alapon számított szavatolótőkéről való adatszolgáltatásra, hogy az e cikk (2) bekezdésében említettek szerint szintén szolgáltassanak adatot a pénzügyi információkról.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

230

 

124. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségre alkalmazott kockázati súlyok és kritériumok

Az illetékes hatóságok pénzügyi stabilitási megfontolások alapján indokolt esetben meghatározhatnak a 125. cikk (2) bekezdésében és a 126. cikk (2) bekezdésében meghatározottaknál magasabb kockázati súlyt vagy szigorúbb kritériumokat is.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

240

 

129. cikk (1) bekezdés

 

 

 

Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek

Az illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően részben eltekinthetnek az első albekezdés c) pontjának alkalmazásától és engedélyezhetik a kibocsátó intézmény fennálló fedezett kötvényállománya névértékének legfeljebb 10 %-áig a 2. hitelminőségi besorolást, feltéve, hogy az első albekezdés c) pontjában említett 1. hitelminőségi besorolás előírás alkalmazása bizonyíthatóan jelentős koncentrációs problémákhoz vezethet az érintett tagállamokban.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

250

 

164. cikk (5) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) minimumértékei az ingatlannal fedezett kitettségeknél

Az illetékes hatóságoknak a 101. cikk értelmében gyűjtött adatok alapján, valamint figyelembe véve az ingatlanpiac jövőbeli alakulását és bármely egyéb releváns mutatót, rendszeresen, és legalább évente értékelniük kell, hogy a területükön elhelyezkedő lakó-, illetve kereskedelmi ingatlanokkal biztosított kitettségekre vonatkozó, az e cikk (4) bekezdésében említett minimális LGD-értékek megfelelőek-e. Az illetékes hatóságok pénzügyi stabilitási megfontolások alapján indokolt esetben a területükön elhelyezkedő ingatlanokkal biztosított kitettségek vonatkozásában magasabb minimumot is meghatározhatnak a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értékre.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

260

 

178. cikk (1) bekezdés b) pont

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az ügyfél nemteljesítése

Az illetékes hatóságok a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó, lakóingatlannal vagy kkv kereskedelmi ingatlanával biztosított kitettségek esetében, valamint a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek esetében a 90 napos időtartamot 180 nappal helyettesíthetik.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

270

 

284. cikk (4) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Kitettségérték

Az illetékes hatóságok az 1,4-nél magasabb α értéket írhatnak elő, vagy engedélyezhetik az intézmények számára, hogy a 284. cikk (9) bekezdésével összhangban saját becsléseiket használják.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

280

 

284. cikk (9) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Kitettségérték

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy saját becsléseik szerinti alfa-értéket alkalmazzanak

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

290

 

327. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Nettósítás az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója között

Az illetékes hatóságok elfogadhatnak olyan módszert, amelynek értelmében egy adott átváltható értékpapír átváltásának valószínűsége figyelembe vehető, vagy előírhatnak olyan szavatolótőke-követelményt, amely fedezi az átváltással járó esetleges veszteségeket.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

300

 

395. cikk (1) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek intézményekkel szembeni kitettség esetén

Intézményekkel szembeni kitettség esetén az illetékes hatóságok 150 000 000 EUR-nál alacsonyabb határértéket is megállapíthatnak a nagykockázat-vállalásokra.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

310

 

400. cikk (2) bekezdés a) pont, 493. cikk (3) bekezdés a) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő fedezett kötvényeket.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

320

 

400. cikk (2) bekezdés b) pont, 493. cikk (3) bekezdés b) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan eszköztételeket, amelyek egy tagállam regionális kormányzataival vagy helyi hatóságaival szembeni követeléseket testesítenek meg.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

330

 

400. cikk (2) bekezdés c) pont, 493. cikk (3) bekezdés c) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az intézménynek az anyavállalatával vagy saját leányvállalataival szembeni kitettségeit.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

340

 

400. cikk (2) bekezdés d) pont, 493. cikk (3) bekezdés d) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan regionális vagy központi hitelintézetekkel szembeni kitettségeket, amelyekkel a hitelintézet hálózati kapcsolatban áll, és amelyek a hálózaton belül a készpénz-elszámolási műveletekért felelősek.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

350

 

400. cikk (2) bekezdés e) pont, 493. cikk (3) bekezdés e) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan hitelintézetek hitelintézetekkel szemben fennálló kitettségeit, amely intézetek egyike nem versenyfeltételek mellett működik, és meghatározott gazdasági ágazatok ösztönzése céljából jogalkotási programok vagy az alapszabálya keretében – valamilyen állami felvigyázás és a hitelek felhasználási céljainak korlátozása mellett – hiteleket nyújt vagy garantál, feltéve, hogy a vonatkozó kitettségek ilyen, a kedvezményezetteknek hitelintézeteken keresztül biztosított hitelekből vagy e hitelek garanciáiból erednek.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

360

 

400. cikk (2) bekezdés f) pont, 493. cikk (3) bekezdés f) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az intézményekkel szemben fennálló kitettségeket, feltéve hogy ezek a kitettségek nem képezik részét a szóban forgó intézmények szavatoló tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig állnak fenn és nem valamely jelentős kereskedési pénznemben denomináltak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

370

 

400. cikk (2) bekezdés g) pont, 493. cikk (3) bekezdés g) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a központi bankokkal szembeni kitettségeket, amelyek az említett központi bankoknál kötelező tartalékok formájában állnak fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

380

 

400. cikk (2) bekezdés h) pont, 493. cikk (3) bekezdés h) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a központi kormányzatokkal szembeni azon kitettségeket, amelyek törvényben előírt likviditási követelmények teljesítése érdekében tartott, továbbá nemzeti pénznemben denominált és finanszírozott állampapírok formáját öltik, ha az érintett központi kormányzatok az illetékes hatóságok által kiválasztott külső hitelminősítő intézet szerint befektetési fokozatúak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

390

 

400. cikk (2) bekezdés i) pont, 493. cikk (3) bekezdés i) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az I. mellékletben említett közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli okmányos meghitelezések és közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli le nem hívott hitelkeretek 50 %-át, valamint az illetékes hatóságok egyetértésének függvényében a hitelgaranciáktól eltérő jogi vagy szabályozási alappal rendelkező olyan garanciák 80 %-át, amelyeket a kölcsönös garanciarendszerek nyújtanak hitelintézeti jogállású tagjaiknak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

400

 

400. cikk (2) bekezdés j) pont, 493. cikk (3) bekezdés j) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a jogi előírás által megkövetelt garanciákat, amelyeket akkor vesznek igénybe, ha a jelzálogkölcsön felvevője számára a jelzálog végleges telekkönyvi bejegyzését megelőzően folyósítanak jelzálogkötvények kibocsátásával finanszírozott jelzáloghitelt, feltéve, hogy a garanciát nem használják fel a kockázat csökkentésére a kockázattal súlyozott kitettségértékek számításánál.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

410

 

400. cikk (2) bekezdés k) pont, 493. cikk (3) bekezdés k) pont

 

Illetékes hatóságok

Illetékes hatóságok

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az elismert tőzsdével szembeni követeléseket és más kitettségeket megtestesítő eszköztételeket.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

420

 

412. cikk (5) bekezdés

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmény

A tagállamok a likviditási követelmények területén fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket azt megelőzően, hogy a 460. cikknek megfelelően az Unióban kötelező likviditásfedezeti minimumkövetelmények megállapítására és teljes körű bevezetésére kerülne sor.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

430

 

412. cikk (5) bekezdés

 

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmény

A tagállamok vagy az illetékes hatóságok előírhatják a tagállami szinten engedélyezett intézmények vagy azok valamely alcsoportja számára, hogy a kötelező likviditásfedezeti minimumkövetelményeknek a 460. cikkel összhangban történő, teljes körű és 100 %-os szinten való bevezetéséig is tartsanak be egy magasabb, legfeljebb 100 %-os likviditásfedezeti követelményt.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

440

 

413. cikk (3) bekezdés

 

Tagállamok

Hitelintézetek

Stabil forrásellátottsági követelmény

A tagállamok a stabil forrásellátottsági követelmények területén fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket azt megelőzően, hogy az 510. cikknek megfelelően az Unióban kötelező nettó stabil forrásellátottsági minimumkövetelmények megállapítására és bevezetésére kerülne sor.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

450

 

415. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditási adatszolgáltatási követelmények

A kötelező likviditási követelmények teljes körű bevezetéséig az illetékes hatóságok folytathatják az adatgyűjtést a meglévő nemzeti likviditási standardoknak való megfelelés monitoringját szolgáló eszközökkel.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

460

 

420. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditáskiáramlási arány

Az illetékes hatóságok a 429. cikkben és az 1. mellékletben említett, mérlegen kívüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékek esetében legfeljebb 5 %-os kiáramlási arányt alkalmazhatnak.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

470

 

467. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált veszteség átmeneti kezelése

A 467. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok azokban az esetekben, amikor 2014. január 1-jét megelőzően ilyen eljárást alkalmaztak, engedélyezhetik az intézmények számára, hogy egyetlen szavatolótőke-elembe se foglalják bele a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségeken nem realizált nyereségeket vagy veszteségeket, amelyek az EU által jóváhagyott IAS 39 nemzetközi számviteli standard szerint az „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

480

 

467. cikk (3) bekezdés, második albekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált veszteség átmeneti kezelése

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik a 467. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában rögzített tartományokon belül az alkalmazandó százalékos arányt.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

490

 

468. cikk (2) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált nyereség átmeneti kezelése

Amennyiben a 467. cikk alapján az intézményeknek elsődleges alapvető tőkéjük számításakor a valós értéken értékelt nem realizált veszteséget figyelembe kell venniük, akkor az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézményeknek, hogy a számítás során a valós értéken értékelt nem realizált nyereségük 100 %-át figyelembe vegyék.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

500

 

468. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált nyereség átmeneti kezelése

Az illetékes hatóságok a 468. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában rögzített tartományokon belül meghatározzák és közzéteszik azt a százalékos arányt, amely megadja, hogy a nem realizált nyereség mekkora része van kivonva az elsődleges alapvető tőkéből.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

510

 

471. cikk (1) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása alól

A 49. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 2014. január 1-től2022. december 31-ig tartó időszak alatt az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy ne vonják le a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedésüket, amennyiben a 471. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

520

 

473. cikk (1) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Módosítások bevezetése az IAS 19 nemzetközi számviteli standardba

A 481. cikktől eltérve a 2014. január 1-től2018. december 31-ig tartó időszak alatt az illetékes hatóságok engedélyezhetik azoknak az intézményeknek, amelyek a beszámolójukat az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében rögzített eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően készítik el, hogy az elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadják a 473. cikk (2), illetve (3) bekezdése szerinti alkalmazandó összeg és a 473. cikk (4) bekezdése szerinti tényező szorzatát.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

530

 

478. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való átmeneti levonások

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik a 478. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített tartományokon belüli, alkalmazandó százalékos arányt az alábbi levonások mindegyike vonatkozásában:

a)

a 36. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontja alapján előírt egyedi levonások, kivéve a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseket;

b)

a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint a 36. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett tételeknek a 48. cikk értelmében levonandó aggregált összege;

c)

az 56. cikk b)–d) pontja alapján előírt levonások;

d)

a 66. cikk b)–d) pontja alapján előírt levonások.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

540

 

479. cikk (4) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A kisebbségi részesedésnek nem minősülő instrumentumok és tételek átmeneti figyelembevétele a konszolidált elsődleges alapvető tőkében

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik az alkalmazandó százalékos arányt a 479. cikk (3) bekezdésében rögzített tartományokon belül.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

550

 

480. cikk (3) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A kisebbségi részesedések és a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek átmeneti figyelembevétele

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik az alkalmazandó tényezőt a 480. cikk (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

560

 

481. cikk (5) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

További átmeneti szűrők és levonások

Az illetékes hatóságok a 481. cikk (1) és (2) bekezdésében említett minden egyes szűrő és levonás tekintetében meghatározzák és közzéteszik az említett cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített tartományokon belül az alkalmazandó százalékos arányokat.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

570

 

486. cikk (6) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkébe, a kiegészítő alapvető tőkébe, valamint a járulékos tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik az alkalmazandó százalékos arányt a 486. cikk (5) bekezdésében rögzített tartományokon belül.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

580

 

495. cikk (1) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A részvénykitettségek átmeneti kezelése a belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) szerint

A harmadik rész 3. fejezetétől eltérve az illetékes hatóságok 2017. december 31-ig mentességet adhatnak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása alól az intézményeknél, valamint az adott tagállambeli intézmények unióbeli leányvállalatainál 2007. december 31-én lévő részvénykitettségek bizonyos kategóriái tekintetében.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

590

 

496. cikk (1) bekezdés

 

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A fedezett kötvények formájában fennálló kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény számítására vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az illetékes hatóságok 2017. december 31-ig részben vagy teljes egészében eltekinthetnek a francia Fonds Communs de Créances által vagy a Fonds Communs de Créances-szal egyenrangú értékpapírosító szervezetek által kibocsátott előre sorolt részjegyekre vonatkozó, a 129. cikk (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti 10 %-os felső határ alkalmazásától, feltéve, hogy a 496. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

600

 

 

10. cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmények – Likvid eszközök

A hitelintézet központi banknál elhelyezett likviditási tartaléka elismerhető 1. szintű eszközként, feltéve, hogy az stresszidőszak során lehívható. Az illetékes hatóság és az EKB vagy a központi bank közötti megállapodásban kell rögzíteni, hogy e cikk alkalmazásában mely célokra hívhatók le a központi banki tartalékok.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

610

 

 

10. cikk (2) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmények – Likvid eszközök

Az (1) bekezdés f) pontjában említett rendkívül magas minőségű fedezett kötvények piaci értékére legalább 7 %-os haircutot kell alkalmazni. A többi 1. szintű eszköz értékére – a kollektív befektetési formák részvényei és befektetési jegyei vonatkozásában a 15. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak kivételével – nem kell haircutot alkalmazni.

Azon esetek, amelyekben a magasabb haircutokat egy teljes eszközosztályra állapították meg (a likviditásfedezeti követelményekről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletben minden eszközre egyedi és differenciált haircut vonatkozik) (például minden 1. szintű fedezett kötvény stb.).

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

620

 

 

12. cikk (1) bekezdés c) pont i. alpont

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmények – 2B. szintű eszközök

A részvények a 2B. szintű eszközökhöz tartozhatnak, feltéve, hogy valamely tagállam vagy harmadik ország valamely olyan jelentős tőzsdeindexének részét alkotják, amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy adott harmadik ország érintett állami hatósága ilyennek ismer el.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

630

 

 

12. cikk (3) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmények – 2B. szintű eszközök

Azon hitelintézetek esetében, amelyek alapító okiratukkal összhangban vallási szokásból eredő okokból nem tarthatnak kamatozó eszközt, az illetékes hatóság engedélyezheti az e cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjától való eltérést, feltéve, hogy bizonyítható az e követelményeket teljesítő nem kamatozó eszközök elégtelen rendelkezésre állása, és az érintett nem kamatozó eszközök megfelelően likvidek a magánpiacokon.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 

640

 

 

24. cikk (6) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmények – Stabil betétek kiáramlásai a 3 %-os arány alkalmazására jogosult harmadik országban

A hitelintézet számára illetékes hatósága engedélyezheti, hogy 3 %-os szorzót alkalmazzon harmadik országbeli, az (1) bekezdésben említett rendszerrel egyenértékű betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó lakossági betétek összegére, ha a harmadik országban engedélyezett ez a kezelésmód.

[Igen/Nem/NA]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

 


2. RÉSZ

A 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott átmeneti választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök

 

2013/36/EU irányelv

575/2013/EU rendelet

Címzett

Alkalmazási kör

Megnevezés

A választási lehetőség vagy mérlegelési jogkör leírása

Az alkalmazás éve(i) és az érték %-ban (adott esetben)

Éltek vele (Igen/Nem/NA)

Nemzeti szöveg

Hivatkozások

Elérhető-e angolul? (I/N)

Részletek / Megjegyzések

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

 

011

160. cikk (6) bekezdés

 

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A tőkepufferekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A tagállamok a 160. cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározottnál rövidebb átmeneti időszakot is meghatározhatnak a tőkepufferekre. A rövidebb időszakot más tagállamok is elismerhetik.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

012

 

493. cikk (3) bekezdés a) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő fedezett kötvényeket.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

013

 

493. cikk (3) bekezdés b) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan eszköztételeket, amelyek egy tagállam regionális kormányzataival vagy helyi hatóságaival szembeni követeléseket testesítenek meg.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

014

 

493. cikk (3) bekezdés c) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az intézménynek az anyavállalatával vagy saját leányvállalataival szembeni kitettségeit.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

015

 

493. cikk (3) bekezdés d) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan regionális vagy központi hitelintézetekkel szembeni kitettségeket, amelyekkel a hitelintézet hálózati kapcsolatban áll, és amelyek a hálózaton belül a készpénz-elszámolási műveletekért felelősek.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

016

 

493. cikk (3) bekezdés e) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az olyan hitelintézetek hitelintézetekkel szemben fennálló kitettségeit, amely intézetek egyike nem versenyfeltételek mellett működik, és meghatározott gazdasági ágazatok ösztönzése céljából jogalkotási programok vagy az alapszabálya keretében – valamilyen állami felvigyázás és a hitelek felhasználási céljainak korlátozása mellett – hiteleket nyújt vagy garantál, feltéve, hogy a vonatkozó kitettségek ilyen, a kedvezményezetteknek hitelintézeteken keresztül biztosított hitelekből vagy e hitelek garanciáiból erednek.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

017

 

493. cikk (3) bekezdés f) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az intézményekkel szemben fennálló kitettségeket, feltéve hogy ezek a kitettségek nem képezik részét a szóban forgó intézmények szavatoló tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig állnak fenn és nem valamely jelentős kereskedési pénznemben denomináltak.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

018

 

493. cikk (3) bekezdés g) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a központi bankokkal szembeni kitettségeket, amelyek az említett központi bankoknál kötelező tartalékok formájában állnak fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

019

 

493. cikk (3) bekezdés h) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a központi kormányzatokkal szembeni azon kitettségeket, amelyek törvényben előírt likviditási követelmények teljesítése érdekében tartott, továbbá nemzeti pénznemben denominált és finanszírozott állampapírok formáját öltik, ha az érintett központi kormányzatok az illetékes hatóságok által kiválasztott külső hitelminősítő intézet szerint befektetési fokozatúak.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

020

 

493. cikk (3) bekezdés i) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az I. mellékletben említett közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli okmányos meghitelezések és közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli le nem hívott hitelkeretek 50 %-át, valamint az illetékes hatóságok egyetértésének függvényében a hitelgaranciáktól eltérő jogi vagy szabályozási alappal rendelkező olyan garanciák 80 %-át, amelyeket a kölcsönös garanciarendszerek nyújtanak hitelintézeti jogállású tagjaiknak.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

021

 

493. cikk (3) bekezdés j) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a jogi előírás által megkövetelt garanciákat, amelyeket akkor vesznek igénybe, ha a jelzálogkölcsön felvevője számára a jelzálog végleges telekkönyvi bejegyzését megelőzően folyósítanak jelzálogkötvények kibocsátásával finanszírozott jelzáloghitelt, feltéve, hogy a garanciát nem használják fel a kockázat csökkentésére a kockázattal súlyozott kitettségértékek számításánál.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

022

 

493. cikk (3) bekezdés k) pont

Tagállamok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség vagy részleges mentesség a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek alól

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik az elismert tőzsdével szembeni követeléseket és más kitettségeket megtestesítő eszköztételeket.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

023

 

412. cikk (5) bekezdés

Tagállamok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmény

A tagállamok a likviditási követelmények területén fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket azt megelőzően, hogy a 460. cikknek megfelelően az Unióban kötelező likviditásfedezeti minimumkövetelmények megállapítására és teljes körű bevezetésére kerülne sor.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

024

 

412. cikk (5) bekezdés

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditásfedezeti követelmény

A tagállamok vagy az illetékes hatóságok előírhatják a tagállami szinten engedélyezett intézmények vagy azok valamely alcsoportja számára, hogy a kötelező likviditásfedezeti minimumkövetelményeknek a 460. cikkel összhangban történő, teljes körű és 100 %-os szinten való bevezetéséig is tartsanak be egy magasabb, legfeljebb 100 %-os likviditásfedezeti követelményt.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

025

 

413. cikk (3) bekezdés

Tagállamok

Hitelintézetek

Stabil forrásellátottsági követelmény

A tagállamok a stabil forrásellátottsági követelmények területén fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket azt megelőzően, hogy az 510. cikknek megfelelően az Unióban kötelező nettó stabil forrásellátottsági minimumkövetelmények megállapítására és bevezetésére kerülne sor.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

026

 

415. cikk (3) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek

Likviditási adatszolgáltatási követelmények

A kötelező likviditási követelmények teljes körű bevezetéséig az illetékes hatóságok folytathatják az adatgyűjtést a meglévő nemzeti likviditási standardoknak való megfelelés monitoringját szolgáló eszközökkel.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

027

 

467. cikk (2) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált veszteség átmeneti kezelése

A 467. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok azokban az esetekben, amikor 2014. január 1-jét megelőzően ilyen eljárást alkalmaztak, engedélyezhetik az intézmények számára, hogy egyetlen szavatolótőke-elembe se foglalják bele a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségeken nem realizált nyereségeket vagy veszteségeket, amelyek az EU által jóváhagyott IAS 39 nemzetközi számviteli standard szerint az „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

028

 

467. cikk (3) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált veszteség átmeneti kezelése

A 467. cikk (1) bekezdése szerint az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során a nem realizált veszteségek figyelembevételére alkalmazandó százalékos arány (az említett cikk (2) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

029

2015 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

030

2016 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

031

2017 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

032

 

468. cikk (2) bekezdés második albekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált nyereség átmeneti kezelése

Amennyiben a 467. cikk alapján az intézményeknek elsődleges alapvető tőkéjük számításakor a valós értéken értékelt nem realizált veszteséget figyelembe kell venniük, akkor az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézményeknek, hogy a számítás során a valós értéken értékelt nem realizált nyereségük 100 %-át figyelembe vegyék.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

033

 

468. cikk (3) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A valós értéken értékelt nem realizált nyereség átmeneti kezelése

Az illetékes hatóságok a 468. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában rögzített tartományokon belül meghatározzák és közzéteszik azt a százalékos arányt, amely megadja, hogy a nem realizált nyereség mekkora része van kivonva az elsődleges alapvető tőkéből.

2015 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

034

2016 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

035

2017 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

036

 

471. cikk (1) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása alól

A 49. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 2014. január 1-től2022. december 31-ig tartó időszak alatt az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy ne vonják le a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedésüket, amennyiben a 471. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

037

 

473. cikk (1) bekezdés

Illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Módosítások bevezetése az IAS 19 nemzetközi számviteli standardba

A 481. cikktől eltérve a 2014. január 1-től2018. december 31-ig tartó időszak alatt az illetékes hatóságok engedélyezhetik azoknak az intézményeknek, amelyek a beszámolójukat az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében rögzített eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően készítik el, hogy az elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadják a 473. cikk (2), illetve (3) bekezdése szerinti alkalmazandó összeg és a 473. cikk (4) bekezdése szerinti tényező szorzatát.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

038

 

478. cikk (2) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A 2014. január 1. előtt már létező halasztott adóköveteléseknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből levonandó összege

Az alkalmazandó százalékos arány, amennyiben alternatív százalékos arányt alkalmaznak (a 478. cikk (2) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (0 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

039

2015 (10 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

040

2016 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

041

2017 (30 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

042

2018 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

043

2019 (50 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

044

2020 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

045

2021 (70 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

046

2022 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

047

2023 (90 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

048

 

478. cikk (3) bekezdés a) pont

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való átmeneti levonások

Az illetékes hatóságok meghatároznak és közzétesznek egy alkalmazandó százalékos arányt a 478. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül a) a 36. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontja alapján előírt egyedi levonásokra vonatkozóan, kivéve a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseket;

2014 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

049

2015 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

050

2016 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

051

2017 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

052

 

478. cikk (3) bekezdés b) pont

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való átmeneti levonások

Az illetékes hatóságok meghatároznak és közzétesznek egy alkalmazandó százalékos arányt a 478. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül b) a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint a 36. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett tételeknek a 48. cikk értelmében levonandó aggregált összegére vonatkozóan;

2014 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

053

2015 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

054

2016 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

055

2017 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

056

 

478. cikk (3) bekezdés c) pont

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való átmeneti levonások

Az illetékes hatóságok meghatároznak és közzétesznek egy alkalmazandó százalékos arányt a 478. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül c) az 56. cikk b)–d) pontja alapján előírt levonások mindegyikére vonatkozóan;

2014 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

057

2015 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

058

2016 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

059

2017 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

060

 

478. cikk (3) bekezdés d) pont

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való átmeneti levonások

Az illetékes hatóságok meghatároznak és közzétesznek egy alkalmazandó százalékos arányt a 478. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül d) a 66. cikk b)–d) pontja alapján előírt levonások mindegyikére vonatkozóan.

2014 (20 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

061

2015 (40 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

062

2016 (60 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

063

2017 (80 %–100 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

064

 

479. cikk (4) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A kisebbségi részesedésnek nem minősülő instrumentumok és tételek átmeneti figyelembevétele a konszolidált elsődleges alapvető tőkében

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik az alkalmazandó százalékos arányt a 479. cikk (3) bekezdésében rögzített tartományokon belül.

2014 (0 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

065

2015 (0 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

066

2016 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

067

2017 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

068

 

480. cikk (3) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A kisebbségi részesedések és a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek átmeneti figyelembevétele

Az illetékes hatóságok meghatározzák és közzéteszik az alkalmazandó tényezőt a 480. cikk (2) bekezdésében rögzített tartományokon belül.

2014 (0,2–1,0)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

069

2015 (0,4–1,0)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

070

2016 (0,6–1,0)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

071

2017 (0,8–1,0)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

072

 

481. cikk (1) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

 

Az alkalmazandó százalékos arány, amennyiben egységes százalékos arányt alkalmaznak (a 481. cikk (3) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (0 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

073

2015 (0 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

074

2016 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

075

2017 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

076

 

481. cikk (5) bekezdés

 

 

További átmeneti szűrők és levonások

Az illetékes hatóságok a 481. cikk (1) és (2) bekezdésében említett minden egyes szűrő és levonás tekintetében meghatározzák és közzéteszik az említett cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített tartományokon belül az alkalmazandó százalékos arányokat.

2014 (0 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

077

2015 (0 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

078

2016 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

079

2017 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

080

 

486. cikk (6) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Az elsődleges alapvető tőkébe, a kiegészítő alapvető tőkébe, valamint a járulékos tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok

Az elsődleges alapvető tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok megállapításához a 486. cikk (2) bekezdése szerint alkalmazandó százalékos arány (az említett cikk (5) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (60 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

081

2015 (40 %–70 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

082

2016 (20 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

083

2017 (0 %–50 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

084

2018 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

085

2019 (0 %–30 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

086

2020 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

087

2021 (0 %–10 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

088

A kiegészítő alapvető tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok megállapításához a 486. cikk (3) bekezdése szerint alkalmazandó százalékos arány (az említett cikk (5) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (60 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

089

2015 (40 %–70 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

090

2016 (20 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

091

2017 (0 %–50 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

092

2018 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

093

2019 (0 %–30 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

094

2020 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

095

2021 (0 %–10 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

096

A járulékos tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok megállapításához a 486. cikk (4) bekezdése szerint alkalmazandó százalékos arány (az említett cikk (5) bekezdésében rögzített tartományokon belüli százalékos arány)

2014 (60 %–80 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

097

2015 (40 %–70 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

098

2016 (20 %–60 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

099

2017 (0 %–50 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

100

2018 (0 %–40 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

101

2019 (0 %–30 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

102

2020 (0 %–20 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

103

2021 (0 %–10 %)

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

104

 

495. cikk (1) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A részvénykitettségek átmeneti kezelése a belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) szerint

A harmadik rész 3. fejezetétől eltérve az illetékes hatóságok 2017. december 31-ig mentességet adhatnak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása alól az intézményeknél, valamint az adott tagállambeli intézmények unióbeli leányvállalatainál 2007. december 31-én lévő részvénykitettségek bizonyos kategóriái tekintetében.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

105

 

496. cikk (1) bekezdés

 

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A fedezett kötvények formájában fennálló kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény számítására vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az illetékes hatóságok 2017. december 31-ig részben vagy teljes egészében eltekinthetnek a francia Fonds Communs de Créances által vagy a Fonds Communs de Créances-szal egyenrangú értékpapírosító szervezetek által kibocsátott előre sorolt részjegyekre vonatkozó, a 129. cikk (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti 10 %-os felső határ alkalmazásától, feltéve, hogy a 496. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

[Év]

[Igen/Nem/NA]]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 


3. RÉSZ

A javadalmazás változó elemei (a 2013/36/EU irányelv 94. cikke)

 

2013/36/EU irányelv

Címzett

Alkalmazási kör

Rendelkezések

Nyilvánosságra hozandó információ

Éltek vele (Igen/Nem/NA)

Hivatkozások

Elérhető-e angolul? (I/N)

Részletek / Megjegyzések

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

 

020

94. cikk (1) bekezdés g) pont i. alpont

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti maximális arány (a javadalmazás változó összetevőjének és rögzített összetevőjének hányadosaként számított, a nemzeti jogban rögzített %)

[Érték %-ban]

[Igen/Nem]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

030

94. cikk (1) bekezdés g) pont ii. alpont

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti arány azon maximális szintje, amelyhez az intézmény részvényeseinek, tulajdonosainak vagy tagjainak jóváhagyása szükséges (a javadalmazás változó összetevőjének és rögzített összetevőjének hányadosaként számított, a nemzeti jogban rögzített %)

[Érték %-ban]

[Igen/Nem]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

040

94. cikk (1) bekezdés g) pont iii. alpont

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A teljes változó javadalmazás azon maximális része, amelyre a diszkontráta alkalmazható (a teljes változó javadalmazás %-a)

[Érték %-ban]

[Igen/Nem]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 

050

94. cikk (1) bekezdés l) pont

Tagállamok vagy illetékes hatóságok

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A változó javadalmazás biztosításának céljára használható eszközök típusaira és kialakítására vonatkozó korlátozások vagy az ilyen eszközökre vonatkozó tiltások leírása.

[Szabad szöveg/érték]

[Igen/Nem]

Kötelező, ha igen

Kötelező, ha igen

 


(1)  Az „Igen” azt jelenti, hogy az érintett választási lehetőség vagy mérlegelési jogkör gyakorlására jogosult illetékes hatóság vagy tagállam élt azzal.

A „Nem” azt jelenti, hogy az érintett választási lehetőség vagy mérlegelési jogkör gyakorlására jogosult illetékes hatóság vagy tagállam nem élt azzal.

A „NA” (nem alkalmazható) azt jelenti, hogy a választási lehetőség gyakorlása nem lehetséges, vagy nem létezik a mérlegelési jogkör.

(2)  A nemzeti jogszabálybeli rendelkezés szövege.

(3)  Hivatkozás a nemzeti jogszabályban és a szóban forgó uniós rendelkezést átültető nemzeti szöveget tartalmazó honlapra mutató hiperhivatkozás(ok).


III. MELLÉKLET

Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP)  (1)

010

A táblában feltüntetett információk legutóbbi aktualizálásának dátuma

(nn/hh/éééé)

020

A SREP alkalmazási köre

(CRD 108–110. cikk)

Az illetékes hatóság által a SREP alkalmazási körére vonatkozóan alkalmazott megközelítés ismertetése, amely többek között a következőkre terjed ki:

milyen típusú intézmények tartoznak a SREP alkalmazási körébe, illetve melyek vannak kizárva, különösen, ha az alkalmazási kör eltér az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározottól;

annak általános áttekintése, hogy az illetékes hatóság miként alkalmazza az arányosság elvét a SREP alkalmazási körének és a különböző SREP-elemek értékelési gyakoriságának mérlegelésekor (2).

[szabad szöveg, vagy az útmutatóra vonatkozó hivatkozás, illetve hiperhivatkozás]

030

SREP-elemek értékelése

(CRD 74–96. cikk)

Az illetékes hatóság által az egyes SREP-elemek értékelésére vonatkozóan alkalmazott megközelítés ismertetése (a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra (SREP) vonatkozó közös eljárásokról és módszerekről szóló EBH-iránymutatásokban említettek szerint – EBA/GL/2014/13), amely többek között a következőkre terjed ki:

a SREP-elemek értékelésére alkalmazott értékelési folyamat és módszerek általános áttekintése, beleértve a következőket: (1) üzletimodell-elemzés, (2) belső irányítás és intézményi kontrollmechanizmusok értékelése, (3) a tőkekockázatok értékelése, és (4) a likviditási és a finanszírozási kockázatok értékelése;

annak általános áttekintése, hogy az illetékes hatóság miként veszi figyelembe az arányosság elvét az egyes SREP-elemek értékelésekor, többek között hogyan alkalmazta az intézmények kategorizálását (3).

[szabad szöveg, vagy az útmutatóra vonatkozó hivatkozás, illetve hiperhivatkozás]

040

Az ICAAP és ILAAP felülvizsgálata és értékelése

(CRD 73., 86., 97., 98. és 103. cikk)

Az illetékes hatóság által a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának (ICAAP) és a likviditási megfelelés belső értékelési eljárásának (ILAAP) a SREP részeként történő felülvizsgálatára és értékelésére – és különösen a kiegészítő szavatolótőke- és a mennyiségi likviditási követelmények meghatározását szolgáló ICAAP és ILAAP tőke- és likviditásszámítások megbízhatóságának értékelésére – vonatkozóan alkalmazott megközelítés ismertetése, amely többek között a következőkre terjed ki (4):

az intézményeknél végrehajtott ICAAP és ILAAP felülvizsgálatához az illetékes hatóság által alkalmazott módszertan áttekintése;

az ICAAP-pal és ILAAP-pal kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó illetékes hatósági követelményekre vonatkozó információk/hivatkozás, különösen arra kiterjedően, hogy mely információkat kell benyújtani;

arra vonatkozó információ, hogy az intézmény köteles-e elvégezni az ICAAP és ILAAP független felülvizsgálatát.

[szabad szöveg, vagy az útmutatóra vonatkozó hivatkozás, illetve hiperhivatkozás]

050

Átfogó SREP értékelés és felügyeleti intézkedések

(CRD 102. és 104. cikk)

Az illetékes hatóság által az átfogó SREP-értékelésre vonatkozóan alkalmazott megközelítés (összefoglaló) és az átfogó SREP-értékelés alapján alkalmazott felügyeleti intézkedések ismertetése (5).

Annak ismertetése, hogy a SREP-eredmények hogyan kapcsolódnak a 2014/59/EU irányelv 27. cikke szerinti korai beavatkozási intézkedésekhez, valamint az említett irányelv 32. cikke szerinti azon feltételek megállapításához, amelyek teljesülésétől függően az intézmény úgy tekinthető, hogy csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut (6).

[szabad szöveg, vagy az útmutatóra vonatkozó hivatkozás, illetve hiperhivatkozás]


(1)  Az illetékes hatóságok közzéteszik a 020–040. sorban és – az átfogó értékeléshez – a 050. sorban használt kritériumokat és módszertanokat. A magyarázatként közzéteendő információk típusát a második oszlop ismerteti.

(2)  A SREP alkalmazási körét mind az intézmény szintjén, mind annak saját forrásai tekintetében figyelembe kell venni.

Az illetékes hatóságnak el kell magyaráznia, hogy milyen megközelítést alkalmaz az intézmények különböző kategóriákba való besorolásához a SREP céljára, ismertetve a mennyiségi és minőségi kritériumok használatát, valamint hogy az ilyen kategorizálás miként hat a pénzügyi stabilitásra vagy más általános felügyeleti célkitűzésre.

Az illetékes hatóságnak azt is el kell magyaráznia, hogy a kategorizálás gyakorlati megvalósításával miként tudja biztosítani a SREP-értékelésekben való legalább minimális szintű szerepvállalását, és ehhez ismertetnie kell azt is, hogy az egyes intézménykategóriák esetében milyen gyakran kerül sor az összes SREP-elem értékelésére.

(3)  Beleértve az értékelésekhez használt olyan munkaeszközöket, mint a helyszíni ellenőrzések és a helyszínen kívüli vizsgálatok, minőségi és mennyiségi kritériumok és statisztikai adatok. Javasolt feltüntetni a weboldalon lévő esetleges útmutatókra mutató hiperhivatkozásokat.

(4)  Az illetékes hatóságoknak azt is el kell magyarázniuk, hogy az ICAAP és az ILAAP értékelését hogyan fedik le a SREP-kategóriák alapján a szerepvállalás minimumszintjére vonatkozó, arányosság céljából alkalmazott modellek, valamint hogyan alkalmazzák az arányosságot az ICAAP-pal és ILAAP-pal szembeni felügyeleti elvárások meghatározásához, feltüntetve mindenekelőtt az ICAAP-ra és ILAAP-ra vonatkozóan az illetékes hatóságok által adott esetben kibocsátott iránymutatásokat vagy minimumkövetelményeket.

(5)  Az illetékes hatóságok által az átfogó SREP-értékeléshez való eljutáshoz és az értékelés intézményekkel való közléséhez alkalmazott megközelítés. Az illetékes hatóságok által végzett átfogó értékelés a 020–040. sorban említett összes elem felülvizsgálatán, továbbá az intézményre vonatkozó minden olyan egyéb lényeges információn alapul, amelyet az illetékes hatóság megszerezhet.

(6)  Az illetékes hatóságok közzétehetik azon szabályzatokat is, amelyek iránymutatást nyújtanak a felügyeleti intézkedések (a CRD 102. és 104. cikke értelmében) és a korai beavatkozási intézkedések (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 27. cikke értelmében) meghozatalára vonatkozó döntéseikhez, amikor egy intézmény értékelése során felügyeleti beavatkozást megkívánó gyengeségeket vagy hiányosságokat állapítanak meg. Az ilyen közzétételek magukban foglalhatják belső iránymutatások vagy az általános felügyeleti gyakorlatokat bemutató egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozását. Mindazonáltal a titoktartás elvének tiszteletben tartása érdekében nem kell közzétenni az egyedi intézményekre vonatkozó döntéseket.

Az illetékes hatóságok továbbá információkat adhatnak meg arról, hogy milyen következményekkel jár, ha egy intézmény megsérti a vonatkozó jogi rendelkezéseket vagy nem felel meg a SREP eredményei alapján elrendelt felügyeleti vagy korai beavatkozási intézkedéseknek, azaz felsorolhatják a meglévő jogérvényesítési eljárásokat (adott esetben).


IV. MELLÉKLET

ÖSSZESÍTETT STATISZTIKAI ADATOK

Táblajegyzék

1. rész

Az illetékes hatóság által szolgáltatandó konszolidált adatok

2. rész

Hitelkockázattal kapcsolatos adatok

3. rész

Piaci kockázattal kapcsolatos adatok

4. rész

Működési kockázattal kapcsolatos adatok

5. rész

Felügyeleti intézkedésekkel és közigazgatási szankciókkal kapcsolatos adatok

6. rész

Mentességekkel kapcsolatos adatok

Általános megjegyzések a IV. melléklet tábláinak kitöltéséhez

Az illetékes hatóságok nem hozhatnak nyilvánosságra konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedéseket vagy határozatokat. Az illetékes hatóságok az általános kritériumokra és módszertanokra vonatkozó információk közzététele során nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen, konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedést, függetlenül attól, hogy az egyetlen intézményre vagy intézmények csoportjára vonatkozik-e.

A numerikus mezők csak számokat tartalmazhatnak. Nemzeti pénznemek nem tüntethetők fel. A használt pénznem az euró, az euróövezeten kívüli tagállamoknak pedig át kell váltaniuk nemzeti pénznemüket euróba az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában, vagyis a tárgyév utolsó napján érvényes EKB-árfolyamok használatával, millióban kifejezett összegek közzététele esetén egy tizedesjegy pontossággal.

A pénzösszegeket millió euróban kell megadni (a továbbiakban: millió EUR).

A százalékarányokat két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

Ha bizonyos adatokat nem tesznek közzé, ennek okait az EBH-nómenklatúra használatával kell megadni: N/A (nem elérhető) vagy C (bizalmas).

Az adatokat összesítve kell közzétenni, az egyes hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások azonosítása nélkül.

Az 1–4. részben hivatkozásul megadtuk a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti COREP-táblák megfelelő mezőit is, ahol lehetett.

Az illetékes hatóságok az XXXX. évtől kezdődően konszolidált alapon kötelesek gyűjteni az adatokat. Ez biztosítani fogja a gyűjtött információk összhangját.

E melléklet tábláit az adatszolgáltatási célú konszolidáció itt meghatározott körével összefüggésben kell értelmezni. A hatékony adatgyűjtés biztosítása érdekében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó információkat elkülönítve kell megadni, de mindkét esetben a konszolidáció azonos szintjét kell alkalmazni.

A megadott adatok koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében az EKB kizárólag összesített statisztikai adatokat tesz közzé azon felügyelt szervezetekre vonatkozóan, amelyek esetében közvetlen felügyeletet végez és gyakorol a közzététel vonatkozási időpontjában, míg az illetékes nemzeti hatóságok csak az EKB által nem közvetlenül felügyelt hitelintézetekre vonatkozóan tesznek közzé összesített statisztikai adatokat.

Az adatokat csak a CRD hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében kell összeállítani. A CRD hatálya alá nem tartozó befektetési vállalkozások ki vannak zárva az adatgyűjtésből.

1. RÉSZ

Az illetékes hatóság által szolgáltatandó konszolidált adatok (XXXX. év)

 

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

 

Hitelintézetek száma és mérete

 

 

010

Hitelintézetek száma

 

[érték]

020

Eszközök összesen a joghatóság szintjén (millió EUR) (1)

 

[érték]

030

Eszközök összesen a joghatóság szintjén (1) a GDP %-ában (2)

 

[érték]

 

Külföldi hitelintézetek száma és mérete  (3)

 

 

040

Harmadik országból

Fióktelepek száma (4)

 

[érték]

050

Fióktelepek eszközei összesen (millió EUR)

 

[érték]

060

Leányvállalatok száma (5)

 

[érték]

070

Leányvállalatok eszközei összesen (millió EUR)

 

[érték]

 

Hitelintézetek összes tőkéje és tőkekövetelménye

 

 

080

Elsődleges alapvető tőke (CET 1) összesen a teljes tőke %-ában (6)

CA1 (020. sor / 010. sor)

[érték]

090

Kiegészítő alapvető tőke (AT 1) összesen a teljes tőke %-ában (7)

CA1 (530. sor / 010. sor)

[érték]

100

Járulékos tőke (T2) összesen a teljes tőke %-ában (8)

CA1 (750. sor / 010. sor)

[érték]

110

Tőkekövetelmények összesen (millió EUR) (9)

CA2 (010. sor) * 8 %

[érték]

120

Teljestőke-megfelelési mutató (%) (10)

CA3 (050. sor)

[érték]

 

Befektetési vállalkozások száma és mérete

 

 

130

Befektetési vállalkozások száma

 

[érték]

140

Eszközök összesen (millió EUR) (1)

 

[érték]

150

Eszközök összesen a GDP %-ában

 

[érték]

 

Befektetési vállalkozások összes tőkéje és tőkekövetelménye

 

 

160

Elsődleges alapvető tőke (CET 1) összesen a teljes tőke %-ában (6)

CA1 (020. sor / 010. sor)

[érték]

170

Kiegészítő alapvető tőke (AT 1) összesen a teljes tőke %-ában (7)

CA1 (530. sor / 010. sor)

[érték]

180

Járulékos tőke (T2) összesen a teljes tőke %-ában (8)

CA1 (750. sor / 010. sor)

[érték]

190

Tőkekövetelmények összesen (millió EUR) (9)

CA2 (010. sor) *8 %

[érték]

200

Teljestőke-megfelelési mutató (%) (10)

CA3 (050. sor)

[érték]


2. RÉSZ

Hitelkockázattal kapcsolatos adatok (XXXX. év)

 

Hitelkockázati adatok

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

 

Hitelintézetek: Hitelkockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

010

Hitelintézetek: a hitelkockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (11)

CA2 (040. sor) / (010. sor)

[érték]

020

Hitelintézetek: módszer szerinti bontás

%, az összes hitelintézet száma alapján  (12)

Sztenderd módszer (SA)

 

[érték]

030

IRB-módszer, amennyiben sem saját LGD-becslést, sem konverziós tényezőket nem használnak

 

[érték]

040

IRB-módszer LGD-becslések és/vagy konverziós tényezők használata esetén

 

[érték]

050

%, a hitelkockázat teljes szavatolótőke-követelménye alapján

SA

CA2 (050. sor) / (040. sor)

[érték]

060

IRB-módszer, amennyiben sem saját LGD-becslést, sem konverziós tényezőket nem használnak

CR IRB, alap IRB (010. sor, 260. oszlop) / CA2 (040. sor)

[érték]

070

IRB-módszer LGD-becslések és/vagy konverziós tényezők használata esetén

CR IRB, fejlett IRB (010. sor, 260. oszlop) / CA2 (040. sor)

[érték]

080

Hitelintézetek: IRB kitettségi osztály szerinti bontás

%, a teljes IRB kockázattal súlyozott kitettségérték alapján

IRB-módszer, amennyiben sem saját LGD-becslést, sem konverziós tényezőket nem használnak

CA2 (250. sor / 240. sor)

[érték]

090

Központi kormányzatok és központi bankok

CA2 (260. sor / 240. sor)

[érték]

100

Intézmények

CA2 (270. sor / 240. sor)

[érték]

110

Vállalkozások – kkv

CA2 (280. sor / 240. sor)

[érték]

120

Vállalkozások – speciális hitelezés

CA2 (290. sor / 240. sor)

[érték]

130

Vállalkozások – egyéb

CA2 (300. sor / 240. sor)

[érték]

140

IRB-módszer LGD-becslések és/vagy konverziós tényezők használata esetén

CA2 (310. sor / 240. sor)

[érték]

150

Központi kormányzatok és központi bankok

CA2 (320. sor / 240. sor)

[érték]

160

Intézmények

CA2 (330. sor / 240. sor)

[érték]

170

Vállalkozások – kkv

CA2 (340. sor / 240. sor)

[érték]

180

Vállalkozások – speciális hitelezés

CA2 (350. sor / 240. sor)

[érték]

190

Vállalkozások – egyéb

CA2 (360. sor / 240. sor)

[érték]

200

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

CA2 (370. sor / 240. sor)

[érték]

210

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

CA2 (380. sor / 240. sor)

[érték]

220

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

CA2 (390. sor / 240. sor)

[érték]

230

Lakosság – egyéb kkv

CA2 (400. sor / 240. sor)

[érték]

240

Lakosság – egyéb nem kkv

CA2 (410. sor / 240. sor)

[érték]

250

Részvényjellegű kitettségek (IRB)

CA2 (420. sor / 240. sor)

[érték]

260

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

CA2 (430. sor / 240. sor)

[érték]

270

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

CA2 (450. sor / 240. sor)

[érték]

 

Hitelkockázati adatok

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

280

Hitelintézetek: Hitelkockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

290

Hitelintézetek: SA kitettségi osztály szerinti bontás*

%, a teljes SA kockázattal súlyozott kitettségérték alapján

Központi kormányzatok vagy központi bankok

CA2 (070. sor / 050. sor)

[érték]

300

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

CA2 (080. sor / 050. sor)

[érték]

310

Közszektorbeli intézmények

CA2 (090. sor / 050. sor)

[érték]

320

Multilaterális fejlesztési bankok

CA2 (100. sor / 050. sor)

[érték]

330

Nemzetközi szervezetek

CA2 (110. sor / 050. sor)

[érték]

340

Intézmények

CA2 (120. sor / 050. sor)

[érték]

350

Vállalkozások

CA2 (130. sor / 050. sor)

[érték]

360

Lakosság

CA2 (140. sor / 050. sor)

[érték]

370

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

CA2 (150. sor / 050. sor)

[érték]

380

Nemteljesítő kitettségek

CA2 (160. sor / 050. sor)

[érték]

390

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

CA2 (170. sor / 050. sor)

[érték]

400

Fedezett kötvények

CA2 (180. sor / 050. sor)

[érték]

410

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

CA2 (190. sor / 050. sor)

[érték]

420

Kollektív befektetési formák

CA2 (200. sor / 050. sor)

[érték]

430

Részvényjellegű kitettségek

CA2 (210. sor / 050. sor)

[érték]

440

Egyéb tételek

CA2 (211. sor / 050. sor)

[érték]

450

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

CA2 (220. sor / 050. sor)

[érték]

460

Hitelintézetek: Hitelkockázat-mérséklési (CRM) módszer szerinti bontás

%, az összes hitelintézet száma alapján  (13)

Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere

 

[érték]

470

Pénzügyi biztosítékok összetett módszere

 

[érték]

 

Befektetési vállalkozások: Hitelkockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

480

Befektetési vállalkozások: a hitelkockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (14)

CA2 (040. sor) / (010. sor)

[érték]

490

Befektetési vállalkozások: módszer szerinti bontás

%, az összes befektetési vállalkozás száma alapján  (12)

SA

 

[érték]

500

IRB

 

[érték]

510

%, a hitelkockázat teljes szavatolótőke-követelménye alapján  (15)

SA

CA2 (050. sor) / (040. sor)

[érték]

520

IRB

CA2 (240. sor) / (040. sor)

[érték]

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírosításra vonatkozó további információk (millió EUR)

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

 

Hitelintézetek: kezdeményező

 

 

530

A mérlegen belül és mérlegen kívül kezdeményezett értékpapírosítási kitettségek teljes összege

CR SEC SA (030. sor, 010. oszlop) + CR SEC IRB (030. sor, 010. oszlop)

[érték]

540

A mérlegen belüli és mérlegen kívüli visszatartott értékpapírosítási pozíciók teljes összege (értékpapírosítási pozíciók – eredeti kitettség a konverziós tényezők előtt)

CR SEC SA (030. sor, 050. oszlop) + CR SEC IRB (030. sor, 050. oszlop)

[érték]

 

 

 

 

 

 

 

Ingatlannal fedezett hitelezésből fakadó kitettségek és veszteségek (millió EUR) (16)

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

550

Lakóingatlan biztosítékként való felhasználása

Lakóingatlannal fedezett kitettségek összege  (17)

CR IP Losses (010. sor, 050. oszlop)

[érték]

560

A referenciaarányokig történő hitelezésből származó veszteségek összege  (18)

CR IP Losses (010. sor, 010. oszlop)

[érték]

570

ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan  (19)

CR IP Losses (010. sor, 020. oszlop)

[érték]

580

A teljes veszteség összege  (20)

CR IP Losses (010. sor, 030. oszlop)

[érték]

590

ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan  (19)

CR IP Losses (010. sor, 040. oszlop)

[érték]

600

Kereskedelmi ingatlan biztosítékként való felhasználása

Kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségek összege  (17)

CR IP Losses (020. sor, 050. oszlop)

[érték]

610

A referenciaarányokig történő hitelezésből származó veszteségek összege  (18)

CR IP Losses (020. sor, 010. oszlop)

[érték]

620

ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan  (19)

CR IP Losses (020. sor, 020. oszlop)

[érték]

630

A teljes veszteség összege  (20)

CR IP Losses (020. sor, 030. oszlop)

[érték]

640

ebből: jelzálog-hitelbiztosítéki értéken értékelt ingatlan  (19)

CR IP Losses (020. sor, 040. oszlop)

[érték]


3. RÉSZ

Piaci kockázattal kapcsolatos adatok  (21) (XXXX. év)

 

Piaci kockázattal kapcsolatos adatok

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

 

Hitelintézetek: A piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

010

Hitelintézetek: a piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (22)

CA2 (520. sor) / (010. sor)

[érték]

020

Hitelintézetek: módszer szerinti bontás

%, az összes hitelintézet száma alapján  (23)

Sztenderd módszer

 

[érték]

030

Belső modellek

 

[érték]

040

%, a teljes piaci kockázati szavatolótőke-követelmény alapján

Sztenderd módszer

CA2 (530. sor) / (520. sor)

[érték]

050

Belső modellek

CA2 (580. sor) / (520. sor)

[érték]

 

Befektetési vállalkozások: A piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

060

Befektetési vállalkozások: a piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (22)

CA2 (520. sor) / (010. sor)

[érték]

070

Befektetési vállalkozások: módszer szerinti bontás

%, az összes befektetési vállalkozás száma alapján  (23)

Sztenderd módszer

 

[érték]

080

Belső modellek

 

[érték]

090

%, a teljes piaci kockázati szavatolótőke-követelmény alapján

Sztenderd módszer

CA2 (530. sor) / (520. sor)

[érték]

100

Belső modellek

CA2 (580. sor) / (520. sor)

[érték]


4. RÉSZ

Működési kockázattal kapcsolatos adatok (XXXX. év)

 

Működési kockázattal kapcsolatos adatok

Hivatkozás a COREP-táblára

Adatok

 

Hitelintézetek: A működési kockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

010

Hitelintézetek: a működési kockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (24)

CA2 (590. sor) / (010. sor)

[érték]

020

Hitelintézetek: módszer szerinti bontás

%, az összes hitelintézet száma alapján  (25)

Alapmutató módszere (BIA)

 

[érték]

030

Sztenderd módszer (TSA) /

Alternatív sztenderd módszer (ASA)

 

[érték]

040

Fejlett mérési módszer (AMA)

 

[érték]

050

%, a teljes működési kockázati szavatolótőke-követelmény alapján

BIA

CA2 (600. sor) / (590. sor)

[érték]

060

TSA/ASA

CA2 (610. sor) / (590. sor)

[érték]

070

AMA

CA2 (620. sor) / (590. sor)

[érték]

 

Hitelintézetek: Működési kockázat miatti veszteségek

 

 

080

Hitelintézetek: teljes bruttó veszteség

Bruttó veszteség összesen a teljes bruttó jövedelem %-ában  (26)

OPR részletes (920. sor, 080. oszlop) / OPR ((összeg (010–130. sor), 030. oszlop)

[érték]

 

Befektetési vállalkozások: A működési kockázat szavatolótőke-követelménye

 

 

090

Befektetési vállalkozások: a működési kockázat szavatolótőke-követelménye

a teljes szavatolótőke-követelmény %-ában  (24)

CA2 (590. sor) / (010. sor)

[érték]

100

Befektetési vállalkozások: módszer szerinti bontás

%, az összes befektetési vállalkozás száma alapján  (25)

BIA

 

[érték]

110

TSA/ASA

 

[érték]

120

AMA

 

[érték]

130

%, a teljes működési kockázati szavatolótőke-követelmény alapján

BIA

CA2 (600. sor) / (590. sor)

[érték]

140

TSA/ASA

CA2 (610. sor) / (590. sor)

[érték]

150

AMA

CA2 (620. sor) / (590. sor)

[érték]

 

Befektetési vállalkozások: Működési kockázat miatti veszteségek

 

 

160

Befektetési vállalkozások: teljes bruttó veszteség

Bruttó veszteség összesen a teljes bruttó jövedelem %-ában  (26)

OPR részletes (920. sor, 080. oszlop) / OPR ((összeg (010–130. sor), 030. oszlop)

[érték]


5. RÉSZ

Felügyeleti intézkedésekkel és közigazgatási szankciókkal kapcsolatos adatok  (27) (XXXX. év)

 

Felügyeleti intézkedések

Adatok

 

Hitelintézetek

 

010

A 102. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tett felügyeleti intézkedések

A 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett felügyeleti intézkedések teljes száma:

[érték]

011

a minimális tőkekövetelményeket meghaladó szavatolótőke tartása [104. cikk, (1) bekezdés a) pont]

[érték]

012

az irányítási rendszereknek és a belső tőke irányításának megerősítése [104. cikk, (1) bekezdés b) pont]

[érték]

013

a felügyeleti követelményeknek való megfelelés helyreállítására irányuló terv benyújtása [104. cikk, (1) bekezdés c) pont]

[érték]

014

különleges tartalékképzési szabályzat vagy eszközkezelés alkalmazása [104. cikk, (1) bekezdés d) pont]

[érték]

015

az üzletvitel vagy az üzleti tevékenységek szigorúbb feltételekhez kötése / korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés e) pont]

[érték]

016

az intézmények tevékenységeiben, termékeiben és rendszereiben rejlő kockázat csökkentése [104. cikk, (1) bekezdés f) pont]

[érték]

017

a javadalmazás változó összetevőjének korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés g) pont]

[érték]

018

a nettó profit felhasználása a szavatolótőke megerősítésére [104. cikk, (1) bekezdés h) pont]

[érték]

019

osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása [104. cikk, (1) bekezdés i) pont]

[érték]

020

kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés j) pont]

[érték]

021

egyedi likviditási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés k) pont]

[érték]

022

kiegészítő információközlés előírása [104. cikk, (1) bekezdés l) pont]

[érték]

023

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (1) bekezdésében fel nem sorolt) végrehajtott felügyeleti intézkedések száma és jellege

[érték]

024

A 2013/36/EU irányelv 102. cikke (1) bekezdése b) pontjának és az irányelv, valamint az 575/2013/EU rendelet egyéb rendelkezéseinek megfelelően tett felügyeleti intézkedések

A 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett felügyeleti intézkedések teljes száma:

[érték]

025

a minimális tőkekövetelményeket meghaladó szavatolótőke tartása [104. cikk, (1) bekezdés a) pont]

[érték]

026

az irányítási rendszereknek és a belső tőke irányításának megerősítése [104. cikk, (1) bekezdés b) pont]

[érték]

027

a felügyeleti követelményeknek való megfelelés helyreállítására irányuló terv benyújtása [104. cikk, (1) bekezdés c) pont]

[érték]

028

különleges tartalékképzési szabályzat vagy eszközkezelés alkalmazása [104. cikk, (1) bekezdés d) pont]

[érték]

029

az üzletvitel vagy az üzleti tevékenységek szigorúbb feltételekhez kötése / korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés e) pont]

[érték]

030

az intézmények tevékenységeiben, termékeiben és rendszereiben rejlő kockázat csökkentése [104. cikk, (1) bekezdés f) pont]

[érték]

031

a javadalmazás változó összetevőjének korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés g) pont]

[érték]

032

a nettó profit felhasználása a szavatolótőke megerősítésére [104. cikk, (1) bekezdés h) pont]

[érték]

033

osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása [104. cikk, (1) bekezdés i) pont]

[érték]

034

kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés j) pont]

[érték]

035

egyedi likviditási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés k) pont]

[érték]

036

kiegészítő információközlés előírása [104. cikk, (1) bekezdés l) pont]

[érték]

037

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (1) bekezdésében fel nem sorolt) végrehajtott felügyeleti intézkedések száma és jellege

[érték]

 

 

 

 

 

Felügyeleti intézkedések

Adatok

 

Befektetési vállalkozások

 

037

A 102. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tett felügyeleti intézkedések

A 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett felügyeleti intézkedések teljes száma:

[érték]

038

a minimális tőkekövetelményeket meghaladó szavatolótőke tartása [104. cikk, (1) bekezdés a) pont]

[érték]

039

az irányítási rendszereknek és a belső tőke irányításának megerősítése [104. cikk, (1) bekezdés b) pont]

[érték]

040

a felügyeleti követelményeknek való megfelelés helyreállítására irányuló terv benyújtása [104. cikk, (1) bekezdés c) pont]

[érték]

041

különleges tartalékképzési szabályzat vagy eszközkezelés alkalmazása [104. cikk, (1) bekezdés d) pont]

[érték]

042

az üzletvitel vagy az üzleti tevékenységek szigorúbb feltételekhez kötése / korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés e) pont]

[érték]

043

az intézmények tevékenységeiben, termékeiben és rendszereiben rejlő kockázat csökkentése [104. cikk, (1) bekezdés f) pont]

[érték]

044

a javadalmazás változó összetevőjének korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés g) pont]

[érték]

045

a nettó profit felhasználása a szavatolótőke megerősítésére [104. cikk, (1) bekezdés h) pont]

[érték]

046

osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása [104. cikk, (1) bekezdés i) pont]

[érték]

047

kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés j) pont]

[érték]

048

egyedi likviditási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés k) pont]

[érték]

049

kiegészítő információközlés előírása [104. cikk, (1) bekezdés l) pont]

[érték]

050

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (1) bekezdésében fel nem sorolt) végrehajtott felügyeleti intézkedések száma és jellege

[érték]

051

A 2013/36/EU irányelv 102. cikke (1) bekezdése b) pontjának és az irányelv, valamint az 575/2013/EU rendelet egyéb rendelkezéseinek megfelelően tett felügyeleti intézkedések

A 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett felügyeleti intézkedések teljes száma:

[érték]

052

a minimális tőkekövetelményeket meghaladó szavatolótőke tartása [104. cikk, (1) bekezdés a) pont]

[érték]

053

az irányítási rendszereknek és a belső tőke irányításának megerősítése [104. cikk, (1) bekezdés b) pont]

[érték]

054

a felügyeleti követelményeknek való megfelelés helyreállítására irányuló terv benyújtása [104. cikk, (1) bekezdés c) pont]

[érték]

055

különleges tartalékképzési szabályzat vagy eszközkezelés alkalmazása [104. cikk, (1) bekezdés d) pont]

[érték]

056

az üzletvitel vagy az üzleti tevékenységek szigorúbb feltételekhez kötése / korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés e) pont]

[érték]

057

az intézmények tevékenységeiben, termékeiben és rendszereiben rejlő kockázat csökkentése [104. cikk, (1) bekezdés f) pont]

[érték]

058

a javadalmazás változó összetevőjének korlátozása [104. cikk, (1) bekezdés g) pont]

[érték]

059

a nettó profit felhasználása a szavatolótőke megerősítésére [104. cikk, (1) bekezdés h) pont]

[érték]

060

osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása [104. cikk, (1) bekezdés i) pont]

[érték]

061

kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés j) pont]

[érték]

062

egyedi likviditási követelmények előírása [104. cikk, (1) bekezdés k) pont]

[érték]

063

kiegészítő információközlés előírása [104. cikk, (1) bekezdés l) pont]

[érték]

064

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (1) bekezdésében fel nem sorolt) végrehajtott felügyeleti intézkedések száma és jellege

[érték]

 

 

 

 

 

Közigazgatási szankciók (28)

Adatok

 

Hitelintézetek

 

065

Közigazgatási szankciók (az engedélyezési követelmények és a befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó követelmények megsértése esetén)

A 2013/36/EU irányelv 66. cikke (2) bekezdése szerinti, összes alkalmazott közigazgatási szankció száma:

[érték]

066

nyilvános nyilatkozat, amely azonosítja a felelős természetes vagy jogi személyt, valamint a jogsértés természetét [66. cikk, (2) bekezdés a) pont]

[érték]

067

végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől [66. cikk, (2) bekezdés b) pont]

[érték]

068

természetes vagy jogi személyre kivetett közigazgatási pénzbírság [66. cikk, (2) bekezdés c)–e) pont]

[érték]

069

részvényesek szavazati jogának felfüggesztése [66. cikk, (2) bekezdés f) pont]

[érték]

070

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 66. cikkének (2) bekezdésében fel nem sorolt) alkalmazott közigazgatási szankciók száma és jellege

[szabad szöveg]

071

Közigazgatási szankciók (a 2013/36/EU irányelv vagy az 575/2013/EU rendelet által előírt követelmények egyéb megsértése miatt)

A 2013/36/EU irányelv 67. cikke (2) bekezdése szerinti, összes alkalmazott közigazgatási szankció száma:

[érték]

072

nyilvános nyilatkozat, amely azonosítja a felelős természetes vagy jogi személyt, valamint a jogsértés természetét [67. cikk, (2) bekezdés a) pont]

[érték]

073

végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől [67. cikk, (2) bekezdés b) pont]

[érték]

074

a hitelintézet engedélyének visszavonása [67. cikk, (2) bekezdés c) pont]

[érték]

075

természetes személynek a hitelintézetben ellátott funkciók gyakorlásától való ideiglenes eltiltása [67. cikk, (2) bekezdés d) pont]

[érték]

076

természetes vagy jogi személyre kivetett közigazgatási pénzbírság [67. cikk, (2) bekezdés e)–g) pont]

[érték]

077

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 67. cikkének (2) bekezdésében fel nem sorolt) alkalmazott közigazgatási szankciók száma és jellege

[szabad szöveg]

 

Befektetési vállalkozások

 

078

Közigazgatási szankciók (az engedélyezési követelmények és a befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó követelmények megsértése esetén)

A 2013/36/EU irányelv 66. cikke (2) bekezdése szerinti, összes alkalmazott közigazgatási szankció száma:

[érték]

079

nyilvános nyilatkozat, amely azonosítja a felelős természetes vagy jogi személyt, valamint a jogsértés természetét [66. cikk, (2) bekezdés a) pont]

[érték]

080

végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől [66. cikk, (2) bekezdés b) pont]

[érték]

081

jogi személyre kivetett közigazgatási pénzbírság [66. cikk, (2) bekezdés c)–e) pont]

[érték]

082

részvényesek szavazati jogának felfüggesztése [66. cikk, (2) bekezdés f) pont]

[érték]

083

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 66. cikkének (2) bekezdésében fel nem sorolt) alkalmazott közigazgatási szankciók száma és jellege

[érték]

084

Közigazgatási szankciók (a 2013/36/EU irányelv vagy az 575/2013/EU rendelet által előírt követelmények egyéb megsértése miatt)

A 2013/36/EU irányelv 66. cikke (2) bekezdése szerinti, összes alkalmazott közigazgatási szankció száma:

[érték]

085

nyilvános nyilatkozat, amely azonosítja a felelős természetes vagy jogi személyt, valamint a jogsértés természetét [67. cikk, (2) bekezdés a) pont]

[érték]

086

végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől [67. cikk, (2) bekezdés b) pont]

[érték]

087

a befektetési vállalkozás engedélyének visszavonása [67. cikk, (2) bekezdés c) pont]

[érték]

088

természetes személynek a befektetési vállalkozásban ellátott funkciók gyakorlásától való ideiglenes eltiltása [67. cikk, (2) bekezdés d) pont]

[érték]

089

természetes vagy jogi személyre kivetett közigazgatási pénzbírság [67. cikk, (2) bekezdés e)–g) pont]

[érték]

090

Egyéb (a 2013/36/EU irányelv 67. cikkének (2) bekezdésében fel nem sorolt) alkalmazott közigazgatási szankciók száma és jellege

[szabad szöveg]

Az illetékes hatóságok nem hozhatnak nyilvánosságra konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedéseket vagy határozatokat. Az illetékes hatóságok az általános kritériumokra és módszertanokra vonatkozó információk közzététele során nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen, konkrét intézményekre irányuló felügyeleti intézkedést, függetlenül attól, hogy az egyetlen intézményre vagy intézmények csoportjára vonatkozik-e.


6. RÉSZ

A mentességekkel kapcsolatos adatok  (29) (XXXX. év)

 

Mentesség az 575/2013/EU rendelet második–ötödik, hetedik és nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

 

Jogi hivatkozás az 575/2013/EU rendeletben

7. cikk (1) és (2) bekezdés

(Leányvállalatoknak biztosított mentesség) (30)

7. cikk (3) bekezdés

(Anyaintézményeknek biztosított mentesség)

010

Megadott mentességek száma összesen

[érték]

[érték]

011

Azon anyaintézményeknek biztosított mentességek száma, amelyek harmadik országban létesített leányvállalatokkal rendelkeznek vagy részesedésük van harmadik országban létesített leányvállalatban

N/A

[érték]

012

Harmadik országokban létesített leányvállalatok konszolidált szavatolótőkéjének teljes összege (millió EUR)

N/A

[érték]

013

Harmadik országokban létesített leányvállalatokban tartott teljes konszolidált szavatolótőke aránya (%)

N/A

[érték]

014

Harmadik országban létesített leányvállalatokra jutó konszolidált szavatolótőke-követelmény aránya (%)

N/A

[érték]

 

Az anyaintézmények számára arra vonatkozóan megadott engedély, hogy a leányvállalatokat bevonják az 575/2013/EU rendelet második–ötödik és nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények kiszámításába

 

Jogi hivatkozás az 575/2013/EU rendeletben

9. cikk (1) bekezdés

(Az egyedi konszolidáció módszere)

015

Megadott engedélyek száma összesen

[érték]

016

Harmadik országban létesített leányvállalatnak az anyaintézményre vonatkozó tőkekövetelmény kiszámításába való bevonásához az anyaintézmények számára adott engedélyek száma

[érték]

017

Harmadik országokban létesített leányvállalatok konszolidált szavatolótőkéjének teljes összege (millió EUR)

[érték]

018

Harmadik országokban létesített leányvállalatokban tartott teljes konszolidált szavatolótőke aránya (%)

[érték]

019

Harmadik országban létesített leányvállalatokra jutó konszolidált szavatolótőke-követelmény aránya (%)

[érték]

 

Mentesség az 575/2013/EU rendelet hatodik részében meghatározott likviditási követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

 

Jogi hivatkozás az 575/2013/EU rendeletben

8. cikk

(Leányvállalatoknak biztosított mentesség a likviditási követelmények alkalmazása alól)

020

Megadott mentességek száma összesen

[érték]

021

A 8. cikk (2) bekezdése szerint biztosított mentességek száma, amennyiben az egyetlen likviditási alcsoportba tartozó intézményeket ugyanabban a tagállamban engedélyezték

[érték]

022

A 8. cikk (1) bekezdése szerint biztosított mentességek száma, amennyiben az egyetlen likviditási alcsoportba tartozó intézményeket különböző tagállamokban engedélyezték

[érték]

023

A 8. cikk (3) bekezdése szerint biztosított mentességek száma olyan intézmények számára, amelyek ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagjai

[érték]

 

Mentesség az 575/2013/EU rendelet második–nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelmények egyedi alapon történő alkalmazása alól

 

Jogi hivatkozás az 575/2013/EU rendeletben

10. cikk

(Központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek)

024

Megadott mentességek száma összesen

[érték]

025

Központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet számára megadott mentességek száma

[érték]

026

Központi szerv számára megadott mentességek száma

[érték]


(1)  Az összes eszközre vonatkozó számadat az illetékes nemzeti hatóságok tekintetében az ország teljes eszközértéke, csak a 020. és 030. sor esetében, míg az EKB tekintetében a jelentős intézmények teljes eszközértéke az egységes felügyeleti mechanizmus egészére vonatkozóan.

(2)  GDP piaci áron; javasolt forrás – Eurostat/EKB.

(3)  EGT-országok nélkül.

(4)  A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott fióktelepek száma. Egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet által egyazon országban létesített valamennyi telephely egyetlen fióktelepnek tekintendő.

(5)  A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott leányvállalatok száma. Egy leányvállalat bármely leányvállalatát azon anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, amely ezen vállalkozások élén áll.

(6)  A CRR 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőke és a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában és 72. cikkében meghatározott szavatolótőke aránya, százalékban (%) kifejezve.

(7)  A CRR 61. cikkében meghatározott kiegészítő alapvető tőke és a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában és 72. cikkében meghatározott szavatolótőke aránya, százalékban (%) kifejezve.

(8)  A CRR 71. cikkében meghatározott járulékos tőke és a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában és 72. cikkében meghatározott szavatolótőke aránya, százalékban (%) kifejezve.

(9)  A CRR 92. cikkének (3) bekezdésében, 95., 96. és 98. cikkében meghatározottak szerinti teljes kockázati kitettségérték 8 %-a.

(10)  A szavatolótőke és a teljes kockázati kitettségérték aránya, a CRR 92. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint, százalékban (%) kifejezve.

(11)  A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározottak szerinti hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények és a CRR 92. cikkének (3) bekezdésében, 95., 96. és 98. cikkében meghatározottak szerinti teljes szavatolótőke aránya.

(12)  Amennyiben az intézmény egynél több módszert használ, az intézményt minden egyes módszerbe be kell számítani. Így a három módszernél feltüntetett százalékarányok összege magasabb lehet, mint 100 %.

(13)  Azon kivételes esetekben, amikor az intézmény egynél több módszert használ, az intézményt minden egyes módszerbe be kell számítani. Így a feltüntetett százalékarányok összege magasabb lehet, mint 100 %.

(14)  A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározottak szerinti hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények és a CRR 92. cikkének (3) bekezdésében, 95., 96. és 98. cikkében meghatározottak szerinti teljes szavatolótőke aránya.

(15)  Az SA- és az IRB-módszert alkalmazó befektetési vállalkozások szavatolótőke-követelményeinek a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározottak szerinti hitelkockázatra vonatkozó teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított százalékos aránya.

(16)  A becsült veszteségek összegét az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban kell megadni.

(17)  A CRR 101. cikke (1) bekezdésének c), illetve f) pontjában meghatározottak szerint; a 4. cikk (1) bekezdésének 74. és 76. pontja szerinti piaci érték és jelzálog-hitelbiztosítéki érték; csak a CRR 124. cikkének (1) bekezdése szerint teljes mértékben fedezettként kezelt kitettségrészre;

(18)  A CRR 101. cikke (1) bekezdésének a), illetve d) pontjában meghatározottak szerint; a 4. cikk (1) bekezdésének 74. és 76. pontja szerinti piaci érték és jelzálog-hitelbiztosítéki érték.

(19)  Ha a biztosíték értékét jelzálog-hitelbiztosítéki értékként számították ki.

(20)  A CRR 101. cikke (1) bekezdésének b), illetve e) pontjában meghatározottak szerint; a 4. cikk (1) bekezdésének 74. és 76. pontja szerinti piaci érték és jelzálog-hitelbiztosítéki érték.

(21)  A táblában minden intézményre vonatkozóan meg kell adni információkat, nem csak a piaci kockázati pozícióval rendelkezők esetében.

(22)  A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és c) pontjának i. és iii. alpontjában, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott pozíciókockázatra, devizaárfolyam-kockázatra és árukockázatra vonatkozó teljes kockázati kitettségérték és a CRR 92. cikkének (3) bekezdésében, 95., 96. és 98. cikkében meghatározottak szerinti teljes kockázati kitettségérték aránya (%-ban).

(23)  Amennyiben az intézmény egynél több módszert használ, az intézményt minden egyes módszerbe be kell számítani. Így a feltüntetett százalékarányok összege magasabb lehet, mint 100 %, de alacsonyabb is, mint 100 %, mivel a kis kereskedési portfólióval rendelkező szervezetek nem kötelesek piaci kockázatot meghatározni.

(24)  A CRR 92. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti működési kockázatra vonatkozó teljes kockázati kitettségérték és a CRR 92. cikkének (3) bekezdésében, 95., 96. és 98. cikkében meghatározottak szerinti teljes kockázati kitettségérték aránya (%-ban).

(25)  Amennyiben az intézmény egynél több módszert használ, az intézményt minden egyes módszerbe be kell számítani. Így a feltüntetett százalékarányok összege magasabb lehet, mint 100 %, de alacsonyabb is, mint 100 %, mivel bizonyos befektetési vállalkozások nem kötelesek működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kiszámítani.

(26)  Csak az AMA vagy TSA/ASA módszert használó szervezetek tekintetében; az összes üzletágra vonatkozó teljes veszteségösszeg és a TSA/ASA és AMA alá tartozó banki tevékenységekre vonatkozó tavalyi releváns mutató összegének aránya (%-ban).

(27)  Az információkat a határozat dátuma alapján kell feltüntetni.

A nemzeti szabályozásoknak, valamint az illetékes hatóságok felügyeleti gyakorlatainak és megközelítéseinek eltérései miatt előfordulhat, hogy az ebben a táblában feltüntetett adatok nem teszik lehetővé a joghatóságok közötti érdemi összehasonlítást. E különbségek körültekintő figyelembevétele nélkül bármely következtetés félrevezető lehet.

(28)  Az illetékes hatóságok által kiszabott közigazgatási szankciók. Az illetékes hatóságoknak minden olyan közigazgatási szankciót, amely esetében joghatóságukban nincs fellebbezési lehetőség, a közzététel vonatkozási időpontja szerint kell feltüntetniük. Az olyan tagállamok illetékes hatóságainak, ahol engedélyezett a nem jogerős közigazgatási szankciók közzététele, az ilyen közigazgatási szankciókat is fel kell tüntetniük, kivéve, ha a közigazgatási szankciót jogorvoslattal érvénytelenítik.

(29)  Az illetékes hatóságnak a mentességgel kapcsolatos gyakorlatokra vonatkozó információkat az általa kiadott, még érvényes vagy hatályban lévő mentességek teljes száma alapján kell feltüntetnie. Információkat csak a mentességet kapott szervezetekről kell szolgáltatni. Ha nem elérhető az információ, azaz nem része a szokásos adatszolgáltatásnak, akkor „N/A” jelölést kell feltüntetni.

(30)  A mentességek számának meghatározásához azon intézmények számát kell alapul venni, amelyek megkapták a mentességet.


5.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/57


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/913 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

a lantán-karbonát-oktahidrát macskák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújításáról, valamint a 163/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Bayer HealthCare AG)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

A lantán-karbonát-oktahidrát macskák takarmány-adalékanyagaként történő felhasználását a 163/2008/EK bizottsági rendelet (2) engedélyezte 10 évre.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének megfelelően az említett engedély jogosultja kérelmet nyújtott be a lantán-karbonát-oktahidrát macskák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. november 29-i véleményében (3) azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján az adalékanyag megfelel az engedélyezés feltételeinek.

(5)

A lantán-karbonát-oktahidrát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagra megadott engedélyt az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint meg kell újítani.

(6)

A lantán-karbonát-oktahidrát takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének az e rendelet mellékletében megállapított feltételek szerinti megújítása következtében a 163/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagra megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

A 163/2008/EK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 163/2008/EK rendelete (2008. február 22.) a lantán-karbonát-oktahidrát (Lantharenol) készítmény takarmányadalékként való engedélyezéséről (HL L 50., 2008.2.23., 3. o.).

(3)  EFSA Journal 2018;16(12):5542.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg/kg adalékanyag a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok (a foszfor vizelettel történő kiválasztásának csökkenése)

4d1

Bayer HealthCare AG

Lantán-karbonát-oktahidrát

Az adalékanyag összetétele

Lantán-karbonát-oktahidrát készítmény

Legalább 85 % lantán-karbonát-oktahidrát hatóanyagot tartalmaz

A hatóanyag jellemzése

Lantán-karbonát-oktahidrát

La2(CO3)3*8H2O

CAS-szám: 6487-39-4

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban található karbonát mennyiségének meghatározására:

Közösségi módszer (152/2009/EK rendelet – III-O. melléklet)

A takarmány-adalékanyagban és a takarmányokban található lantán-karbonát-oktahidrát mennyiségének meghatározására:

Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES)

Macskák

1 500

7 500

1.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet felszámolni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

3.

Az adalékanyag használati utasításában fel kell tüntetni a következőket:

„kerülje a magas foszfortartalmú takarmánnyal való egyidejű alkalmazást.”

2029. június 25.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


5.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/60


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/914 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény hízópulykák, tenyészpulykák és kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: HuvePharma NV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény hízópulykák, tenyészpulykák és kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény takarmány-adalékanyagként való alkalmazását az (EU) 2017/1904 bizottsági végrehajtási rendelet (2) a brojlercsirkék és tojójércék esetében tíz évre engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. november 28-i véleményében (3) megállapította, hogy a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati egészségre, sem a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy az adalékanyag potenciális légzőszervi szenzibilizálónak minősül, és nem lehet következtetést levonni az adalékanyag szem- vagy bőrszenzibilizáló, illetve -irritáló hatására vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az adalékanyag a hízópulykák esetében az ajánlott adagban hatékony lehet a takarmánybevitel-súlygyarapodás aránya tekintetében, és hogy ez a következtetés a tenyészpulykákra és a kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajokra is kiterjeszthető. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/1904 végrehajtási rendelete (2017. október 18.) a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény brojlercsirkék és tojójércék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Huvepharma NV) (HL L 269., 2017.10.19., 27. o.).

(3)  EFSA Journal 2019;17(1):5536.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1828

HuvePharma NV

Bacillus licheniformis DSM 28710

Az adalékanyag összetétele

Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény, amely legalább az alábbit tartalmazza:

3,2 × 109 CFU/g adalékanyag

szilárd formában

A hatóanyag jellemzése

A Bacillus licheniformis DSM 28710 csíraképes spórái

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban, az előkeverékben és a takarmányban található Bacillus licheniformis DSM 28710 számlálására:

lemezkenéses módszer (EN 15784)

A Bacillus licheniformis DSM 28710 azonosítására:

Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Hízópulykák

Tenyészpulykák

Kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajok

1,6 × 109

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Használata a következő engedélyezett kokcidiosztatikumok valamelyikét tartalmazó, pulykáknak szánt takarmányban engedélyezett: diklazuril, halofuginon, robenidin, lasalocid, maduramicin vagy monenzin.

3.

Használata a következő engedélyezett kokcidiosztatikumok valamelyikét tartalmazó, kevésbé jelentős hízó- és tojóbaromfifajoknak szánt takarmányban engedélyezett: diklazuril vagy lasalocid.

4.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és megfelelő szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a bőrön, belélegzésen és szemen keresztüli expozíciót e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket megfelelő egyéni védőeszközzel kell használni.

2029. június 25.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


5.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/63


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/915 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. június 4.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Hatályos intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács 2013 márciusában a 217/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok alá tartozó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára.

(2)

A végleges rendelet a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra 14,2–15,6 %-os, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra 14,6 %-os, az összes többi Kínában működő exportáló gyártóra pedig 35,6 %-os dömpingellenes vámot vetett ki.

1.2.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(3)

A Bizottság 2017. június 14-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Kínából származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről. (3)

(4)

Nyolc, az egyes alumíniumfólia-tekercsek Európai Unióban (a továbbiakban: Unió) folyó gyártásának több mint 40 %-át képviselő uniós gyártó (ALEURO Converting Sp. Z o.o., CeDo Sp. z o.o., Cuki Cofresco SpA, Fora Folienfabrik GmbH, ITS BV, Rul-Let A/S, SPHERE SA és Wrapex Ltd, a továbbiakban együtt: kérelmezők) 2017. december 14-én felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmezők arra alapozták kérelmüket, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(6)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2018. március 13-án értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4) az eljárás megindításáról (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

1.3.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(8)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.4.   Érdekelt felek

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós gyártókat és azok szövetségeit, az egyes alumíniumfólia-tekercsek ismert uniós importőreit, a kínai hatóságokat és a Kínában működő ismert exportáló gyártókat, és felkérte őket az együttműködésre.

(10)

Minden érdekelt félnek lehetősége volt arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, valamint arra, hogy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás lehetőségét. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

1.5.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.5.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(13)

A mintát a Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a mintát a hasonló termék gyártásának a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív volumene alapján választotta ki.

(14)

Az ideiglenesen kiválasztott minta három uniós gyártóból állt, amelyek az együttműködő uniós gyártók teljes termelési volumenének mintegy 66 %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban, és csak a Sphere SA vállalattól kapott észrevételeket, amelyek annak megerősítését kérték, hogy kizárólag a Sphere France SAS gyártó vállalat kerül be a mintába. A minta tehát az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak minősült.

1.5.2.   Mintavétel a független importőrök körében

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket és képviseleti szervezeteiket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésre mindazokat a konkrét információkat, amelyek szükségesek a mintavétel szükségességének megállapításához és – amennyiben a mintavétel szükségesnek mutatkozik – a minta kiválasztásához.

(16)

Egyetlen független sem importőr nyújtotta be a kért információkat, és nem egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Egy vállalat adta azt a választ, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek sem importőre, sem felhasználója.

1.5.3.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte Kína Európai Unió melletti képviseletét együttműködésre, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Kínai gyártók négy csoportja nyújtott be kitöltött mintavételi űrlapot. A válaszok alacsony számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges, és kérdőív kitöltésére kérte fel az összes olyan kínai gyártót, amely korábban kitöltött mintavételi űrlapot nyújtott be.

1.5.4.   Felhasználók

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket a jelentkezésre és az együttműködésre. Egyetlen uniós felhasználó vagy felhasználói szervezet sem jelentkezett.

1.5.5.   Kérdőívek és ellenőrző látogatások

(20)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett három uniós gyártónak. A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint a kérdőíveket kínai gyártók négy csoportjának is megküldte.

(21)

A mintában szereplő három uniós gyártó benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Azonban egyetlen olyan kínai gyártó sem nyújtott be kitöltött kérdőívet, amely korábban kitöltött mintavételi űrlapot nyújtott be. A Bizottság az exportáló gyártókat tájékoztatta az együttműködés hiányának következményeiről, azonban egyetlen exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

(22)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő uniós gyártók telephelyén került sor:

CeDo Sp. z o.o., Kąty Wrocławskie, Lengyelország,

ITS BV, Apeldoorn, Hollandia,

SPHERE SA, Párizs, Franciaország.

1.6.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti rendes érték meghatározását célzó eljárás

(23)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindítása idején megfelelő rendelkezésre álló bizonyítékok mutattak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállására, a Bizottság úgy tartotta helyesnek, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése szerint eljárást indítson.

(24)

Ezért – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének végső alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából – a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben valamennyi kínai exportáló gyártót felhívott arra, hogy adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében kért információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt inputokról. Ezzel kapcsolatban kínai gyártók négy csoportja nyújtott információt.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet is küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(26)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság minden érdekelt felet felszólított arra, hogy ismertessék álláspontjaikat, információkat nyújtsanak be és alátámasztó bizonyítékkal szolgáljanak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának megfelelőségével kapcsolatban az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül. Ezzel kapcsolatban a kínai kormánytól és az exportáló gyártóktól nem érkezett beadvány vagy további bizonyíték.

(27)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben azt is jelezte, hogy a hozzáférhető bizonyítékok alapján szükség lehet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország kiválasztására a torzulástól mentes árakon vagy referenciaértékeken alapuló rendes érték meghatározása érdekében.

(28)

2018. április 19-án a Bizottság közzétette az aktához kapcsolódó első feljegyzést (a továbbiakban: 2018. április 19-i feljegyzés), amelyben kikérte az érintett felek véleményét azon releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték meghatározásához használhat. A 2018. április 19-i feljegyzésben a Bizottság megadott egy listát, amely tartalmazott valamennyi olyan termelési tényezőt (például anyagot, energiát és munkaerőt), amelyet az exportáló gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használnak. Emellett – tekintetbe véve a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek kiválasztására vonatkozó kritériumokat – a Bizottság ebben a szakaszban Törökországot nevezte meg potenciális reprezentatív országként. A Bizottság emellett azt is jelezte, hogy azonosított egy gyártót (a Sedat Tahir A.S. vállalatot), amelynek pénzügyi kimutatásai nyilvánosan hozzáférhetők voltak és amely a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását a potenciális reprezentatív országban végezte.

(29)

A Bizottság valamennyi érdekelt fél részére lehetőséget adott arra, hogy 10 napon belül benyújtsa észrevételeit, ám ilyen észrevételek nem érkeztek.

(30)

A rendes érték meghatározásának forrásairól szóló második, 2018. október 3-i feljegyzésben (a továbbiakban: 2018. október 3-i feljegyzés) a Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országnak tekinteni, megerősítette a konkrét vámkódokat és a termelési tényezők esetében használandó adatbázisokat, és megerősítette a Sedat Tahir A.S. török vállalathoz kapcsolódó értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és nyereségre vonatkozó adatokat, amelyeket adott esetben a rendes érték képzéséhez kívánt használni.

(31)

A Bizottság valamennyi érdekelt fél részére lehetőséget adott arra, hogy 10 napon belül benyújtsa észrevételeit, ám ilyen észrevételek nem érkeztek.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel: a jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok (TARIC-kódok: 7607111110 és 7607191010) alá tartozó, legalább 0,007 mm, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, legfeljebb 10 kg tömegű könnyű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék általában csomagolásra és egyéb háztartási/vendéglátási célokra használt fogyasztási cikk (a továbbiakban: háztartási alumíniumfólia).

2.2.   A hasonló termék

(34)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínában előállított és az Unióba exportált termék, a reprezentatív országban (Törökországban) előállított termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, továbbá az alapvető felhasználási területei is megegyeznek. A hasonló termék meghatározása kapcsán egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt.

(35)

A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

2.3.   A termékkört érintő észrevételek

(36)

A Bizottsághoz a termékkörrel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

3.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Előzetes megjegyzések

(37)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(38)

A (21) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Az exportáló gyártók tehát nem nyújtottak be a kérdőívekre adott válaszokat (azaz többek között az exportárakra és -költségekre, a belföldi árakra és költségekre, a kapacitásra, a termelésre, a beruházásra stb. vonatkozó adatokat). A kínai kormány és az exportáló gyártók sem nyújtottak be bizonyítékokat az ügyiratok – ideértve a Kínai Népköztársaságban tapasztalható jelentős torzulásokról szóló, piacvédelmi vizsgálatokat célzó bizottsági szolgálati munkadokumentum (5) (a továbbiakban: Jelentés) és a kérelmezők által benyújtott további bizonyítékok – kapcsán, amelyek azt mutatják, hogy az árakat és költségek terén jelentős kormányzati beavatkozások vannak. Ebből adódóan a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(39)

A Bizottság értesítette a (18) preambulumbekezdésben említett kínai hatóságokat és exportáló gyártókat az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásáról, és lehetőséget adott számukra észrevételeik benyújtására. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek. Ennek megfelelően az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatos alábbi megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, különös tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban szereplő adatokra, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban/az Eurostatban hozzáférhető statisztikai adatokra.

3.2.   A behozatali dömping folytatódása a felülvizsgálati időszak alatt

(40)

A felülvizsgálati időszak vonatkozásában az Eurostat statisztikai adatai azt mutatják, hogy folytatódott a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba történő behozatala. A teljes mennyiség 1 519 tonnát tett ki, ami a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós fogyasztás 1,8 %-a volt. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatok esetében ez a szint nem szokatlanul alacsony, mivel logikusan várható, hogy a dömpingelt behozatal káros hatásainak ellensúlyozását célzó hatásos intézkedések a korábbi veszélyes mértékű dömpingelt szinthez képest csökkentik a behozatalt. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal volumene az összes behozatal 22,9 %-át teszi ki. Emellett – ahogy azt a (165) preambulumbekezdés is említi – a dömpingnek a felülvizsgálati időszakban harmadik országokban érvényesített exportárak alapján történő kiszámítása a dömping hasonló mértékére mutat. Ez megerősíti az EU-ba a felülvizsgálati időszakban érkező behozatali volumen alapján levont következtetéseket. A Bizottság ezért megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a tényleges behozatal reprezentatív volt, és emiatt megvizsgálta, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban.

3.3.   Rendes érték

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „a rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „abban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni” és „a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Az alábbiakban található részletesebb ismertetés szerint a Bizottság a jelen vizsgálat során azt a következtetést fogalmazta meg, hogy – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján és tekintettel a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása helyénvaló.

3.3.1.   Jelentős torzulások fennállása

3.3.1.1.   Bevezetés

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „jelentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

a bérköltségek torzult volta,

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja előírja, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.

(45)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításakor a vizsgálati aktában található bizonyítékokat megcáfolják vagy kiegészítsék, illetve megjegyzéseket fűzzenek hozzá. Ez az akta tartalmazta a kérelmezőktől származó állításokat és bizonyítékokat, amelyek a kínai alumíniumpiacon tapasztalható jelentős torzulások fennállásához kapcsolódtak. Az akta a Bizottság által összeállított Jelentés egy példányát is tartalmazta, amely azt mutatta, hogy a gazdaság számos szintjén kerül sor jelentős kormányzati beavatkozásra, ideértve a termelés számos főbb tényezőjének (például a földterületnek, az energiának, a tőkének, a nyersanyagoknak és a munkaerőnek) és a konkrét ágazatoknak (például az alumíniumágazatnak) a specifikus torzulásait. A Jelentés az eljárás megindítási szakaszában került bele a vizsgálati aktába.

(46)

Tehát az aktához kapcsolódóan elérhető bizonyítékok alapján – ideértve a Jelentésben szereplő bizonyítékokat is – a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja azt, hogy helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árakat és költségeket alkalmazni, tekintettel arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások állnak fenn. Az elemzés vizsgálta a gazdaságban általában megfigyelhető jelentős kormányzati beavatkozásokat, valamint az érintett ágazatra (vagyis az alumíniumágazatra) jellemző konkrét piaci helyzetet, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(47)

Ahogy a (25)–(26) preambulumbekezdésben szerepel, sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem nyújtottak be észrevételeket, illetve az alátámasztást vagy cáfolatot szolgáló bizonyítékokat a Jelentést is tartalmazó vizsgálati aktával kapcsolatban meglévő bizonyítékok, valamint a kérelmezők által benyújtott további bizonyítékok kapcsán a jelentős torzulások fennállásának és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének jelen ügyben történő alkalmazása helyénvalóságának vonatkozásában.

3.3.1.2.   A kérelmezők állításai és az állításokat alátámasztó bizonyítékok

(48)

A kérelem tartalmazott bizonyos, a jelentős torzulásokkal kapcsolatos állításokat alátámasztó és a Jelentést kiegészítő releváns bizonyítékokat.

(49)

Először is, a kérelmezők a kérelem III A.1.a. szakaszában jelezték, hogy a Bizottság az eredeti rendelet (6) elfogadásához vezető vizsgálat során már megjegyezte, hogy „a feldolgozási lánc magasabb szintjén használt alapvető nyersanyag, az alumínium ára torzított” és hogy „[az] alumíniumfólia-óriástekercs – mint köztes nyersanyag – árának torzulását is megállapították.”

(50)

Ezzel kapcsolatban az eredeti rendelet elfogadásához vezető vizsgálat során a Bizottság először is megjegyezte, hogy a nyersalumínium teszi ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési költségének körülbelül 60–70 %-át, tehát a nyersalumínium a termelés fő költségtényezője. Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy az alumínium kínai piaci ára (az úgynevezett SHFE-ár) (7) jelentős mértékben eltér a londoni fémtőzsde árától (LME-ár), (8) vagyis a globális referenciaártól. Harmadszor, a Bizottság mérlegelte, hogy a helyzet „egy sor állami indíttatású tényező[nek] és a belföldi piacon számos eszközzel végrehajtott jelentős állami beavatkozás[nak]” tulajdonítható. (9) A fentiek alapján a Bizottság az eredeti rendeletben arra a következtetésre jutott, hogy e tényezők ahhoz vezettek, hogy a nyersalumínium és a feldolgozott alumíniumtermékek kínai árai az állami beavatkozás eredményeképpen alakulnak ki, és függetlenek a nemzetközi piacok áringadozásaitól.

(51)

Másodszor, a kérelmezők a felülvizsgálati kérelem III. A.1.b. szakaszában – hivatkozva a Jelentésben foglalt bizonyítékokra – jelezték, hogy továbbra is fennállnak a Bizottság által az eredeti rendeletben kiemelt torzulások. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a kínai nemvasfémágazatban tapasztalható piaci torzulásokra a német nemvasfémágazati szövetség, a WV Metalle számára készített 2017. április 24-i jelentés (a továbbiakban: WV Metalle-jelentés) is kitér (a kérelem 5. melléklete). A WV Metalle-jelentés különösen azt erősítette meg, hogy a nemvasfémágazat központi eleme a kormányzati tervezés, amely a stratégiai feltörekvő ágazatokat érintő kezdeményezés (a Made in China 2025 elnevezésű terv) és egyéb magas szintű programok kontextusában történik. Ez azt mutatja, hogy a kínai kormány közvetlenül beavatkozik a gyártási folyamathoz kapcsolódó tőke, munkaerő, földterület, nyersanyagok és alapvető inputok árazásába.

(52)

A kérelmezők szerint a WV Metalle-jelentés emellett azt is jelzi, hogy a hitel-tőke konverziót érintő jelenlegi kezdeményezés nem piacvezérelt, hogy a nemvasfémágazat rendszeresen nagyvonalú pénzügyi és nem pénzügyi támogatásban részesült és részesül, hogy a kínai nemvasfémágazat jelentős támogatásokat (többek között elsősorban az állami tulajdonú vállalatoknak adott, a villamos energiához kapcsolódó támogatást) kapott, valamint hogy a kínai kormány szigorúan kontrollálja a nemvasfémágazat termékeinek volumenét és árait (többek között kiviteli vámokkal, kvótákkal, engedélyekkel, kiviteli korlátozásokkal, előmozdító támogatásokkal, adókkal és adó-visszatérítésekkel).

(53)

Harmadszor, a kérelmezők a kérelem 6. mellékletében jelezték, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által a Kínából származó bizonyos alumíniumtermékekre kivetett kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatban tett előzetes megállapításai szerint Kínában a belföldi alumíniumfelhasználás 37 %-áért állami tulajdonú vállalatok felelnek, és hogy a kínai kormány 30 %-os exportvámot vet ki a nyersalumíniumra, ami torzulásokat okoz a feldolgozott alumíniumtermékek kínai belföldi piacán. 2018. március 5-én az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megerősítette a végleges megállapításban szereplő előzetes ténymegállapításokat.

(54)

A kérelmezők továbbá azt is figyelembe vették, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megállapította, hogy a kínai alumíniumfólia-gyártók többféle kiegyenlíthető támogatásban részesültek, és ezért a kérelmezők úgy vélték, hogy a kínai alumíniumpiacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt állnak, hogy a közpolitikák hatással vannak a kínai alumíniumpiacon a szabadpiaci erőviszonyokra, illetve torzítják azokat, és hogy a kínai gyártók hozzáférnek a közpolitikai célkitűzéseket végrehajtó intézmények által nyújtott finanszírozáshoz, és működésük más szempontból sem független az államtól. Ez állítólagosan torzítja az SHFE-árakat.

3.3.1.3.   A Kínai Népköztársaság belföldi áraira és költségeire ható jelentős torzulások

(55)

A kínai gazdasági rendszernek már az alapja (vagyis az úgynevezett „szocialista piacgazdaság”) is ellentmondásban van a piaci erők szabad játékának koncepciójával. A kínai gazdasági kormányzást meghatározó koncepciót a kínai alkotmány tartalmazza. A rendszer alapelve, hogy „a termelés eszközei szocialista állami tulajdonban – azaz a nép egészének tulajdonában – állnak, és a munkások közösen birtokolják azokat”. Az állam tulajdonú gazdaságot „a nemzetgazdaság irányító erejének” tekintik, és az államnak megvan a felhatalmazása arra, hogy a nemzetgazdaság „konszolidációját és növekedését biztosítsa (10)”. Ennek következtében a kínai gazdaság egészének felépítése nem csak hogy lehetővé teszi azt, hogy a kormány lényegi beavatkozásokat eszközöljön a gazdaság területén, hanem kifejezetten fel is hatalmazza a kormány e beavatkozásokra. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbségét az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. A kínai tulajdonjog kiváló példa erre az ok-okozati viszonyra: a szocializmus első szakaszára hivatkozva felhatalmazza az államot arra, hogy fenntartsa azt az alapvető pénzügyi rendszert, amely az állami tulajdonnak domináns szerepet biztosít. A tulajdon egyéb formái megtűrtek; a törvény ezek számára megengedi, hogy az állami tulajdonnal párhuzamosan fejlődjenek. (11)

(56)

Emellett a vonatkozó kínai jogszabályok szerint a szocialista piacgazdaságot a kínai kommunista párt (a továbbiakban: KKP) vezetése alatt kell fejleszteni. A kínai állam és a KKP szerkezete minden szinten (jogi, intézményi és személyes szinten) összefonódik, és ezzel olyan felépítmény alakul ki, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP még hangsúlyosabb vezető szerepet kapott, amelyet az alkotmány szövegének 1. cikke erősít meg újra. A rendelkezés meglévő első mondatához – „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alapvető rendszere” – a módosított szöveg hozzátesz egy második mondatot, amely szerint „[a] kínai sajátosságokkal bíró szocializmus meghatározó jellemzője a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe. (12)” Ez szemlélteti, hogy a KKP megkérdőjelezetlen és folyamatosan növekvő irányítást gyakorol Kína gazdasági rendszere fölött. Ez az irányítás a kínai rendszer jellegéből adódik, és nagy mértékben túlmutat azon a helyzeten, amely azokban az országokban megszokott, ahol a kormány széleskörű makrogazdasági kontrollt gyakorol a szabadpiaci erőviszonyok megnyilvánulásának keretein belül.

(57)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát folytat, amelynek célja a KKP politikai programjával egybevágó célkitűzések megvalósítása, ahelyett, hogy a szabadpiacra jellemző gazdasági körülményeket tükrözné. (13) A kínai hatóságok sokféle intervenciós eszközt alkalmaznak, ideértve az ipari tervezést, a pénzügyi rendszert és a szabályozási környezet különböző aspektusait.

(58)

Először is, az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. E tervek összessége ágazatok átfogó és összetett mátrixát fedi le, több szakpolitikát is felölel, és a kormányzás minden szintjén jelen van. A tartományi szintű tervek általában igen részletesek, míg a nemzeti tervek valamivel általánosabb célokat határoznak meg. A tervek előírják azt is, hogy az érintett ágazatok/szektorok támogatását milyen eszközökkel kell elvégezni, valamint meghatározzák, hogy a célokat mennyi időn belül kell megvalósítani. Egyes tervek továbbra is tartalmaznak konkrét célszámokat, ami a korábbi tervezési ciklusokban is megszokott gyakorlat volt. E tervek szerint az adott (pozitív vagy negatív) kormányzati prioritásoknak megfelelően egy adott ipari ágazat és/vagy projekt kerül kiválasztásra, majd konkrét fejlesztési célokat rendelnek hozzájuk (ipari fejlesztés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – függetlenül attól, hogy magán vagy állami tulajdonú szereplők – üzleti tevékenységeiket a tervrendszer által meghatározott viszonyokhoz kell igazítaniuk, aminek nem csak az az oka, hogy a tervek formálisan kötelező jellegűek. Döntő fontosságú, hogy az illetékes kínai hatóságok a kormányzat minden szintjén tartják magukat a tervrendszerhez, és ennek megfelelően élnek jogköreikkel, és arra kényszerítve ezzel a gazdasági szereplőket, hogy a tervekben előírt prioritásoknak megfeleljenek (lásd még a 3.3.1.5. pontot). (14)

(59)

Másodszor, a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. E bankoknak hitelezési politikájuk kidolgozása és végrehajtása során az adott projekt gazdasági előnyeinek elsődleges felmérése helyett a kormány iparpolitikai célkitűzéseihez kell alkalmazkodniuk (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt). (15) Ugyanez áll a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvénypiacokra, az államkötvénypiacokra, a magántőkepiacokra stb. Bár a pénzügyi ágazat e részei a bankszektorhoz képest kevésbé jelentősek, intézményi és működési szempontból úgy épülnek fel, hogy nem a pénzügyi piacok hatékony működésének javítását célozzák, hanem az állam és a KKP általi irányítás és beavatkozás biztosítását. (16)

(60)

Harmadszor, a szabályozási környezet szintjén az állami beavatkozás több formában történhet. A közbeszerzési szabályokat például rendszeresen használják a gazdasági hatékonyságtól eltérő politikai célok elérésére, ami aláássa a területen a piaci alapelvek működését. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nem nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. (17) A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat. (18)

(61)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákra épül, amelyek sokféle kormányzati beavatkozást tesznek lehetővé, illetve ösztönöznek. Az ilyen lényeges kormányzati beavatkozások nem férnek össze a piaci erők szabad játékával, aminek következtében a források piaci elvek szerinti hatékony elosztása torzul. (19)

3.3.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt állnak

(62)

Az állami tulajdon kínai gazdasági modellre jellemző, fent leírt dominanciája mellett az állami tulajdonú vállalatok a kínai gazdaság jelentős részét képviselik. A kormány és a KKP fenntartja azokat a struktúrákat, amelyek a állami tulajdonú vállalatok fölötti befolyásuk fenntartását biztosítják. Az állampárt aktívan alakítja és ellenőrzi az általános gazdaságpolitikák egyes állami tulajdonú vállalatok általi végrehajtását, emellett jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok működési döntéshozásában. Ez általában úgy valósul meg, hogy a káderek mozognak a kormányhatóságok és az állami tulajdonú vállalatok között, a párt tagjai jelen vannak az állami tulajdonú vállalatok vezetőségi testületeiben, pártsejtek működnek a vállalatokban (lásd még a 3.3.1.4. szakaszt), illetve további eszköz a vállalati struktúrák alakítása az állami tulajdonú vállalatok ágazatában. (20) Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, amely több gazdasági előnyt is magában foglal, különös tekintettel a versennyel szembeni védelemre és a releváns inputokhoz (többek között a finanszírozáshoz) való hozzáférésre. (21)

(63)

Ezzel kapcsolatban az OECD egy 2019 januárjában közzétett tanulmánya (a továbbiakban: OECD-tanulmány) (22) említést tesz az alumíniumágazatban működő állami tulajdonú vállalatokról, amelyek a szabályozó hatóságnak benyújtott dokumentumaikban kifejezetten hangsúlyozzák vonatkozó iparpolitikáikat és azt, hogy az állami tulajdon hogyan válik kormányzati támogatássá. Ezen belül az egyik állami tulajdonú vállalat a 2016-os kötvényprospektusában megemlíti, hogy egyike az 52 kiemelt állami tulajdonú vállalatnak, hogy kulcsszerepet játszik a villamosenergia-ágazati szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, valamint hogy a kínai kormánytól átfogó és fenntartható támogatást kap. Egy másik állami tulajdonú vállalat 2017-es kötvényprospektusában feltüntette, hogy az érintett tartományi kormány jelentős befolyást képes gyakorolni a csoportra. (23)

(64)

Ez azért is fontos, mert Kína a világ legnagyobb alumíniumgyártója, és a legnagyobb gyártók között több nagy állami tulajdonú vállalatok is találhatók. A becslések szerint Kína teljes nyersalumínium-termelésének több mint 50 %-áért állami tulajdonú vállalatok felelnek. (24) Egy, a kínai nemvasfémágazatot vizsgáló friss tanulmány is azt mutatja, hogy a részesedés tekintetében az állami tulajdonú vállalatok dominálják a belföldi piacot. (25) Jóllehet az utóbbi években tapasztalható kapacitásbővülés részben a magántulajdonban álló vállalkozásoknak tulajdonítható, e kapacitásbővülés mögött általában a (helyi) kormányzat általi beavatkozás különböző formái állnak, például az illegális kapacitásbővítés tolerálása. (26) Emellett a főbb állami tulajdonú vállalat alumíniumgyártási kapacitása is megnőtt, jóllehet kisebb mértékben. (27)

(65)

Mivel a kormány intenzíven beavatkozik az alumíniumiparba és mivel az ágazatban nagy az állami tulajdonú vállalatok részesedése, a magántulajdonú alumíniumgyártók sem tudnak piaci feltételek között működni. Tulajdonképpen az alumíniumágazatban működő állami tulajdonú és a magántulajdonban álló vállalkozások egyaránt ki vannak téve a 3.3.1.5. szakaszban tárgyalt szakpolitikai felügyeletnek és irányításnak.

(66)

Az érintett termék (háztartási alumíniumfólia) termelésének állam általi ellenőrzése, illetve az annak kapcsán végrehajtott beavatkozások a leírt általános keretben történik. A Bizottság számára hozzáférhető információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék számos nagy gyártója állami tulajdonban van. A rendelkezésre álló bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy a kínai alumíniumfólia-gyártók a kínai kormány tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt állnak, azaz nem a piaci elvek szerint működnek.

3.3.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(67)

A kínai állam – amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok fölötti tulajdona révén gyakorol irányítást a gazdaság fölött – olyan helyzetben van, amely lehetővé teszi számára, hogy a vállalatokban való jelenlétén keresztül beavatkozott az árakba és a költségekbe. A tulajdonjogi viszonyok megnyilvánulásának tekinthető az, hogy a kínai jog előírásai szerint az illetékes állami hatóságok kinevezhetik és visszahívhatják az állami tulajdonú vállalatok felsővezetőit, (28) míg az állami tulajdonú és a magántulajdonban álló vállalkozásokban működő KKP-sejtek egy másik olyan csatornát jelentenek, amelyek keresztül az állam be tud avatkozni az üzleti döntésekbe. A kínai társasági jog értelmében minden vállalatnál létre kell hozni egy KKP-szervezetet (amely a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagból áll (29)), és a vállalatnak biztosítania kell a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket. Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. A KKP azonban legalább 2016 óta politikai alapelvnek tekinti, hogy az állami tulajdonú vállalatok üzleti döntései fölötti irányítását megerősítse. A KKP a beszámolók szerint a magánvállalkozásokra is nyomást gyakorol, hogy azok a „hazafiságot” helyezzék előtérbe és engedelmeskedjenek a pártfegyelemnek. (30) A jelentések szerint 2017-ben a körülbelül 1,86 millió magántulajdonban álló vállalat 70 %-ában működtek pártsejtek, és a KKP-szervezeteken egyre nagyobb volt a nyomás, hogy az adott vállalaton belül az üzleti kérdésekben a végső döntést ők hozzák meg. (31) Ezek a szabályok érvényesülnek általában a kínai gazdaságban, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóit és e gyártók inputjainak beszállítóit.

(68)

Az alábbi példa jól szemlélteti, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik az alumíniumágazat működésébe.

(69)

2017-ben egy állami tulajdonú kínai alumíniumgyártó, a China Aluminium International Engineering Corporation Limited (a továbbiakban: Chalieco) módosította alapszabályát, nagyobb teret adva a pártsejteknek a vállalaton belül. A dokumentumba egy teljes új fejezetet illesztett be a pártbizottságról, amelyben a 113. cikk szövege a következő: „A fontos vállalati kérdésekkel kapcsolatos döntések során az igazgatóság előzetesen konzultál a vállalat pártbizottságáva.l (32)” Emellett az Aluminum Corporation of China (a továbbiakban: Chalco) 2017. évi éves jelentésében (33) kijelenti, hogy több igazgatója, felügyelője és felsővezetője – ideértve az elnök-vezérigazgatót és a felügyelő bizottság elnökét is – KKP-tag.

(70)

A pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyag- és input-beszállításban tapasztalható állami jelenlét és beavatkozás további torzító hatást gyakorol a piacra. Tehát az, hogy az állam jelen van a vállalatokban (többek között az állami tulajdonú vállalatokban) az alumíniumágazatban és egyéb ágazatokban (többek között a pénzügyi és az inputágazatokban), lehetővé teszi a kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében.

3.3.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(71)

A kínai gazdaság irányítását erősen meghatározza az az összetett tervezési rendszer, amely előírja azokat a prioritásokat és célokat, amelyekre a központi és a helyi kormányzati szerveknek fókuszálniuk kell. Valamennyi kormányzati szinten léteznek ilyen tervek, amelyek gyakorlatilag az összes gazdasági ágazatot lefedik; a tervezési eszközökkel meghatározott célkitűzések kötelező jellegűek, és a hatóságok a közigazgatás minden szintjén nyomon követik a tervek alacsonyabb kormányzati szintek általi végrehajtását. Általában elmondható, hogy a kínai tervezési rendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne. (34)

(72)

A kormány például kulcsszerepet játszik a kínai alumíniumágazat fejlesztésében (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is). Az alumíniummal kapcsolatban számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum létezik, ami egyértelműen mutatja a kínai kormány általi intenzív beavatkozást. Ezekkel és a többi eszközzel a kormány az alumíniumágazat fejlődésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusát irányítja és kontrollálja.

(73)

Ezek az alumíniumágazatot érintő szakpolitikák és célkitűzések jelentős közvetlen vagy közvetett hatással vannak a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési költségeire.

(74)

Bár a tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (35) nem tartalmaz az alumíniummal kapcsolatos konkrét rendelkezéseket, általában véve a nemvasfémágazat vonatkozásában a nemzetközi termelési kapacitás és a berendezésgyártás terén folytatott együttműködést támogató stratégiát ír elő. E célok elérése érdekében a terv megerősíti, hogy elő fogja mozdítani az adózáshoz, a pénzügyekhez, a biztosításhoz, a beruházási és a finanszírozási platformokhoz, valamint a kockázatértékelési platformokhoz kapcsolódó támogató rendszerek működését. (36)

(75)

A kapcsolódó ágazati terv, a nemvasfémágazat fejlesztési terve (2016–2020, a továbbiakban: Terv) konkrét szakpolitikákat és célokat határoz meg, amelyeket a kormány a nemvasfémágazat több szegmensében (37) (többek között az alumíniumágazatban) kíván elérni.

(76)

A terv a kínai alumíniumipar által előállított terméktípusok körének fejlesztését célozza többek között az innováció támogatásával, és a vegyes tulajdonosi szerkezet gyors fejlesztését, valamint az állami tulajdonú vállalatok életképességének javítását sürgeti. Rendelkezik továbbá a nemvasfémek készletfelhalmozásának lehetőségéről, a forrásbiztonság javításáról (ideértve az alumíniumot), és konkrét mennyiségi célokat ír elő az áramfogyasztás csökkentése, az újrahasznosított alumínium gyártási célú felhasználása arányának növelése és a kapacitáskihasználás növelése kapcsán. (38)

(77)

A terv továbbá rendelkezik strukturális kiigazításokról is, amelyek szigorúbb irányítás alá vonják az új olvasztólétesítményeket és megszüntetik az elavult kapacitást. Rendelkezik a feldolgozó létesítmények földrajzi eloszlásáról, a bauxit- és timföldforrások kihasználását növelő projektekre összpontosít, valamint érinti az áramellátás és az árképzési politika kérdését. (39)

(78)

A terv – a maga széleskörű intézkedéseivel és szakpolitikáival – a nemvasfémipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009-es terv folytatásának tekinthető, amelyet azzal a céllal fogadtak el, hogy a pénzügyi válság nemvasfémágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait enyhítse. A tervben előírt kiemelt célkitűzések többek között a termelési volumen kontrollját, a szerkezetátalakítást, a nyersanyag-beszerzést, az exportadó-politikát, a forrásbiztonságot, a készletfelhalmozást, a technológiai innovációt, a pénzügyi politikát és tervezést, valamint a végrehajtást érintik. (40)

(79)

Az alumíniumágazatot érintő további szakpolitikai dokumentum az alumíniumágazatra vonatkozó szabványos feltételekről szóló dokumentum, amelyet az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ipari minisztérium) 2013. július 18-án tett közzé a szerkezeti kiigazítás felgyorsítása és az alumíniumolvasztási kapacitások rendezetlen bővülésének visszaszorítása érdekében. A szabványos feltételekről szóló dokumentum az új üzemek vonatkozásában minimális termelési mennyiséget, az importált és a belföldön beszerzett bauxit és timföld kapcsán minőségi szabványokat, valamint ellátásbiztonságot vezet be. A szabványos feltételekről szóló dokumentum azt mutatja, hogy az ipari minisztérium felel az alumíniumipar szabványosításáért és irányításáért, valamint az alumíniumiparban működésre jogosult vállalatok jegyzékének közzétételéért. (41)

(80)

Emellett a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (a továbbiakban: NDRC) által 2007 októberében kiadott és hivatalosan 2016-ig hatályban lévő, az alumíniumágazatra vonatkozó belépési feltételekről szóló dokumentum fő célkitűzése az alumíniumipar fejlesztésének előmozdítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése volt. (42)

(81)

Végezetül, az NRDC által 2006 áprilisában kiadott, az alumíniumipar szerkezeti átalakításának felgyorsításáról szóló iránymutatások című dokumentum (a továbbiakban: szerkezetátalakítási iránymutatások) (43) a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából alapvető terméknek tekinti az alumíniumot.

(82)

A szerkezetátalakítási iránymutatások kimondják, hogy az államtanács által elfogadott iparfejlesztési szakpolitika végrehajtása során bizonyos területeken egyedi célkitűzéseket kell megvalósítani. A következő területekről van szó:

a koncentráció előmozdítása az iparágban,

pénzügyi tőkéhez való hozzáférés (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt),

az iparág szervezése,

az elektrolitikus alumínium kivitelének szigorú ellenőrzése, valamint

az elavult kapacitások megszüntetése.

(83)

Az iparág szervezése és az elavult kapacitások megszüntetése kapcsán a szerkezetátalakítási iránymutatásokban meghatározott célkitűzéseket az újabb szakpolitikák is átvették. Ilyen többek között a Terv, amely arra ösztönzi a nemvasfémipari vállalkozásokat, hogy beszerzési és feldolgozóipari szövetségeket alakítsanak ki, mozdítsák elő az ágazaton belüli és az ágazatközi szerkezetátalakítást, növeljék a koncentráció mértékét az ágazatban, és erősítsék meg az üzleti integrációt és az ismételt folyamatszervezést (lásd még a (74)–(76) preambulumbekezdést).

(84)

Az alumíniummal kapcsolatban tehát számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum létezik, ami egyértelműen mutatja, hogy a kínai kormány intenzíven beavatkozik az alumíniumágazat működésébe. (44) Ezekkel és a többi eszközzel a kormány az ágazat fejlődésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusát kontrollálja.

(85)

A terveken túl a kormány többek között a kivitelhez kapcsolódó intézkedésekkel is (ideértve az alumínium különböző nyersanyagait érintő kiviteli vámokat, kiviteli kvótákat, exportteljesítmény- követelményeket és a minimális exportárakra vonatkozó követelményeket) beavatkozik az ágazat működésébe.

(86)

A kínai kormány továbbá megpróbálja visszaszorítani a nyersalumínium és inputjai kivitelét, amellyel az a célja, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő alumíniumtermékeket támogassa. Ezt a célt szolgálja az, hogy a feldolgozott alumíniumtermékek esetében teljes vagy részleges héa-visszatérítést vezetett be, amihez a nyersalumínium esetében hiányos héa-visszatérítés és exportadó társult. (45)

(87)

Emellett megállapítást nyert az is, hogy a legfontosabb inputok (például az energia és a villamos energia) árát is befolyásolják a különféle kormányzati beavatkozások. (46) A piac torzulásához vezető kormányzati beavatkozások egyéb típusai közé sorolható az Állami Tartalékiroda bevonásával alkalmazott készletfelhalmozási szakpolitika és a Sanghaji Határidős Tőzsde szerepe. (47) Emellett több piacvédelmi vizsgálat is megállapította, hogy a kínai kormány rendszeresen foganatosít az alumíniumgyártókat célzó különböző típusú állami támogatási intézkedéseket. (48) A kínai kormány alumíniumágazatban végrehajtott széles körű beavatkozása kapacitásfelesleget okozott, (49) ami kétségtelenül a lehető legegyértelműbben szemlélteti, hogy a kínai kormány szakpolitikái és az abból eredő torzulások milyen következményekkel járnak.

(88)

Az OECD-tanulmány emellett további, az alumíniumágazatban működő piaci erőkre ható kormányzati támogatásokat is feltárt. Az ilyen támogatás tipikus formája az inputok – különösen az villamos energia (50) és a primer timföld – piaci ár alatti áron történő értékesítése. (51) Az OECD-tanulmány leírja továbbá, hogy a kínai kormány alumíniumágazathoz kapcsolódó célkitűzései hogyan jelennek meg a tartományi és helyi szintű iparpolitikákban és egyedi intézkedésekben, ideértve többek között a tőkeinjekciókat, az ásványkincseket érintő elsődleges birtoklási jogokat, a kormányzati támogatásokat és az adókedvezményeket. (52)

(89)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelését és a termeléséhez felhasznált nyersanyagokat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes működését.

3.3.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik francia bekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(90)

A kínai csődeljárási rendszer szemmel láthatólag alkalmatlan arra, hogy főbb céljait – többek között a követelések és az adósságok méltányos rendezését, valamint a hitelezők és az adósok jogainak és érdekeinek védelmét – megvalósítsa. Ez láthatólag onnan ered, hogy bár a kínai csődeljárási jogszabályok formálisan a többi ország csődeljárási jogáéhoz hasonló elveken alapulnak, a kínai rendszerre jellemző a végrehajtás rendszerszintű hiányossága. A csődeljárások száma közismerten alacsony az ország gazdaságának méretéhez képest, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásokra több hiányosság is jellemző, ami gyakorlatilag eltántorítja az érintetteket a csőd bejelentésétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére. (53)

(91)

Kínában a magántulajdon rendszerének hiányosságai különösen egyértelműen mutatkoznak meg a földtulajdon és a földhasználati jogok kapcsán. (54) Minden föld az állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földterületek kiosztása továbbra is teljes mértékben az államtól függ. Vannak olyan jogi rendelkezések, amelyek célja a földhasználati jogok piaci áron történő, átlátható kiosztásának biztosítása többek között ajánlattételi eljárások bevezetésével. Azonban e rendelkezéseket rendszeresen nem hajtják végre; bizonyos vásárlók a földterületüket ingyenesen vagy a piaci árak alatti áron szerzik meg. (55) Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását. (56)

(92)

A kínai csődeljárási jog és tulajdonjog tehát láthatólag nem működik megfelelően, aminek következtében torzulások állnak be a fizetésképtelen vállalatok felszínen tartása során, valamint a földterületek Kínában történő elosztása és megszerzése kapcsán. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy mindez az alumíniumágazatra – és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező termékre – is teljes mértékben érvényes.

(93)

Ezt a megállapítást alátámasztja az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által a Kínából származó bizonyos alumíniumfóliákra kivetett kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatban tett ideiglenes megállapítása, amely vizsgálat a hozzáférhető hátrányos tények felhasználásával azt találta, hogy amikor a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kevesebb összeg fejében biztosít földet, az a módosított 1930. évi vámtörvény 771(5)(D) szakasza szerinti pénzügyi hozzájárulásnak minősül. (57)

3.3.1.8.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik francia bekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(94)

Kínában nincs lehetőség a piaci alapú bérek rendszerének teljeskörű kialakulására, mivel a dolgozók és a munkáltatók szervezkedési joguk gyakorlásában akadályozva vannak. Kína a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) több alapvető fontosságú egyezményét nem erősítette meg, különös tekintettel az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyalást érintő egyezményekre. (58) A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a dolgozók jogainak védelmében. (59) A kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely egy adott közigazgatási terület helyi lakosainak teljeskörű szociális biztonsági és egyéb juttatásokhoz való hozzáférését korlátozza. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő dolgozók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő dolgozókhoz képest alacsonyabb bért kapnak. (60) Ezek a megállapítások azt mutatják, hogy Kínában torzulnak a bérköltségek.

(95)

A Bizottsághoz nem érkezett olyan bizonyíték, amely azt mutatná, hogy az alumíniumágazatot (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) ne érintené a fent leírt kínai munkajogi rendszer. Az alumíniumágazatra a bérköltségek torzult volta tehát közvetetten és közvetlenül egyaránt hatással van: közvetetten a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása kapcsán, közvetetten pedig a tőkéhez való hozzáférés, valamint a Kínában hasonló munkaügyi rendszerben működő vállalatoktól származó inputokhoz való hozzáférés kapcsán.

3.3.1.9.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik francia bekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(96)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése terén többféle torzulás is tapasztalható.

(97)

Először is, a kínai pénzügyi rendszerre jellemző az állami tulajdonban álló bankok erős piaci pozíciója, (61) ami azt jelenti, hogy a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés biztosítása során nem az adott projekt gazdasági életképességét veszik figyelembe, hanem más kritériumokkal dolgoznak. A nem pénzügyi területen működő állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nem csak a tulajdonlás révén, hanem a személyes kapcsolatok miatt is kapcsolódnak az államhoz (az állami tulajdonú nagy pénzügyi intézmények felsővezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (62) és – megint csak a nem pénzügyi területen működő állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen végrehajtják a kormány által kidolgozott közpolitikákat. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük. (63) Ezt a jelenséget erősítik további érvényben lévő szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket. (64)

(98)

Annak elismerése mellett, hogy több jogi rendelkezés hivatkozik a szokásos banki eljárások és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásának szükségességére, azaz többek között arra, hogy meg kell vizsgálni a hitelfelvevő hitelképességét, megemlítendő, hogy egyértelmű bizonyítékok (többek között a piacvédelmi vizsgálatok megállapításai) mutatnak arra, hogy ezek a rendelkezések csak másodlagos szerepet játszanak a különböző jogi eszközök alkalmazása során.

(99)

Emellett a kötvény- és hitelminősítések sok esetben különböző okok miatt torzulnak, többek között azért, mert a kockázatértékelést befolyásolja az, hogy a kínai kormány mekkora stratégiai jelentőséget tulajdonít az adott vállalatnak, és hogy milyen erősek a kormány által nyújtott esetleges implicit garanciák. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan megfelelnek az alacsonyabb nemzetközi minősítéseknek.

(100)

Ezt a jelenséget erősítik további érvényben lévő szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket. (65) Az alumíniumágazatban a szerkezetátalakítási iránymutatások a hitelnyújtást azon vállalatok részére engedélyezik, amelyek megfelelnek a vonatkozó állami iparpolitikáknak. (66) A tőkeallokáció terén eszközölt ilyen jellegű beavatkozások oda vezetnek, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező nagy magánvállalatok és a kulcsfontosságú ágazatokban működő vállalatok esetében a hitelnyújtás nem objektív szempontok alapján történik, ami azt mutatja, hogy a tőke hozzáférhetősége és költsége nem azonos az összes piaci szereplő számára. Bizonyítékok támasztják alá, hogy az állami tulajdonú vállalatok az alumíniumágazatban is különleges elbánásban részesülnek a bankok részéről a hitelek kamatlábai, mennyisége és feltételei kapcsán, ami versenyelőnyhöz juttatja az állami tulajdonú vállalatokat. (67)

(101)

Másodszor, a beruházás növekedésének ösztönzése érdekében a hitelfelvételi költségeket mesterségesen alacsonyan tartották. Ennek következtében a tőkeberuházás még nagyobb méreteket öltött, miközben a beruházások megtérülése egyre alacsonyabb fokú. Ezt szemlélteti, hogy az állami szektorban a közelmúltban a jövedelmezőség hirtelen és nagymértékű csökkenése ellenére nőtt a vállalati tőkeáttétel mértéke, ami arra utal, hogy a bankrendszerben működő mechanizmusok nem állnak összhangban a szokásos kereskedelmi reakciókkal.

(102)

Ezzel kapcsolatban az OECD-tanulmány nem hivatalos bizonyítékokra hivatkozik, amelyek szerint egyes kínai alumíniumgyártók kedvezményes feltételek mellett jutottak finanszírozáshoz, úgy, hogy a finanszírozás költségei szemmel láthatólag nem állnak összefüggésben a vállalati tőkeáttétel adott szintjével. A tanulmány szerint az egyik állami tulajdonban álló alumíniumgyártó 2016-os kötvényprospektusában explicite kijelenti, hogy jelentős mértékű pénzügyi támogatást kap kínai fejlesztési bankoktól a referenciaérték alatti kamatlábak mellett. Egy másik állami tulajdonban álló gyártó 2017-es kötvényprospektusa szintén hivatkozik arra, hogy a vállalat szoros kapcsolatban áll a kínai bankokkal, ideértve a fejlesztési bankokat is, amelyek alacsony költségű finanszírozási forrásokat tettek elérhetővé a vállalat számára. Az OECD-tanulmány ezzel kapcsolatban azt a következtetést vonja le, hogy bár számos oka lehet annak, hogy e cégek esetében alacsony a kamatláb, a kedvezőtlen pénzügyi mutatók és az alacsony kamatlábak közötti ellentét mégis azt mutathatja, hogy e hitelfelvevők esetében esetleg alulárazták a kockázatot. (68)

(103)

Harmadszor, bár a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. A referenciaértéken vagy az alatt nyújtott hitelek aránya továbbra is az összes hitelezés 45 %-át teszi ki, és a célzott hitelek alkalmazása is szemmel láthatólag intenzívebbé vált, mivel ennek aránya 2015 óta a romló gazdasági körülmények ellenére is jelentős mértékben emelkedett. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazáshoz, majd ennek következtében a tőke túlzott használatához vezetnek.

(104)

Kínában a hitelállomány általában vett növekedése a tőkeallokáció romló hatékonyságát mutatja, miközben nem láthatók a torzulástól mentes piaci környezetben elvárható hitelmegszorítások jelei. Ennek következtében az utóbbi években gyorsan nőtt a nem teljesítő hitelek száma. A kínai kormány a kockázatot jelentő adósság növekedésére reagálva a nem teljesítés elkerülése mellett döntött. Emiatt a behajthatatlan követelések problémáját az adósság megújításával kezelték (aminek következtében úgynevezett zombivállalatok jöttek létre) vagy a hitel – többek között összeolvadással vagy hitel-tőke konverzióval történő – átruházásával próbálták megoldani, ami nem feltétlenül szüntette meg az adóssággal kapcsolatos általános problémát vagy kezelte annak kiváltó okait.

(105)

Összességében, a piac liberalizációja érdekében a közelmúltban tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős rendszerszintű problémák és torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(106)

Nem került benyújtásra olyan bizonyíték, amely azt támasztotta volna alá, hogy az alumíniumágazatot (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) ne érintenék a pénzügyi rendszerben megfigyelhető, fent leírt kormányzati beavatkozások. Ennek következtében a pénzügyi rendszerben megfigyelhető jelentős kormányzati beavatkozások oda vezetnek, hogy a piaci viszonyok minden szinten súlyos mértékben módosulnak.

3.3.1.10.   A leírt torzulások rendszerszintű jellege

(107)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Jelentésben leírt torzulások nem korlátozódnak az általában vett alumíniumágazatra vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre. Épp ellenkezőleg, a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínai rendszer 3.3.1.1–3.3.1.5. szakaszban és a Jelentés I. részében leírt sajátosságai az egész országra és valamennyi gazdasági ágazatra jellemzők. Ugyanez áll a termelési tényezőknek a 3.3.1.6– 3.3.1.8. szakaszban és a Jelentés II. részében szerelő leírására is.

(108)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához többféle inputra van szükség. A vizsgálati akta nem tartalmaz olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy ezen inputok beszerzése nem Kínában történik. Amikor a kínai alumíniumfólia-gyártók beszerzik ezeket az inputokat vagy azokkal kapcsolatban szerződnek, az általuk fizetett (és költségként feltüntetett) árak egyértelműen ki vannak téve a fent említett rendszerszintű torzulások hatásának. Például az inputok beszállítói a torzulások hatásainak kitett munkaerőt alkalmaznak; a Kínában működő beszállítók a pénzügyi szektor/tőkeallokáció kapcsán tapasztalható torzulások által érintett pénzt tudnak kölcsönözni; e beszállítókra a földhasználat költségeit torzító földhasználatijog-rendszer vonatkozik; és mindenekelőtt olyan tervezési rendszer vonatkozik rájuk, amely a kormányzás és az ágazatok minden szintjén érvényesül, így a gyártási folyamatra közvetlen és közvetett hatással van.

(109)

Emiatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék kapcsán nem csak a belföldi értékesítési árak nem használhatók, hanem egyúttal minden inputköltséget (ideértve a nyersanyagok, az energia, a földhasználat, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) is befolyásolják az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások, mivel az árképzést jelentős mértékű kormányzati beavatkozás befolyásolja (ahogy azt a Jelentés I. és II. része leírja). A tőkeallokáció, a földhasználat, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok kapcsán leírt kormányzati beavatkozások egész Kínában megfigyelhetők. Ez azt jelenti, hogy például egy olyan input, amelyet Kínában állítottak elő több termelési tényező kombinálásával, nagy valószínűséggel ki van téve az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulásoknak. A Bizottság nem kapott olyan bizonyítékot, amely e megállapítást kétségbe vonta volna, illetve nem talált olyan bizonyítékot, amely ennek ellenkezőjére utalt volna. Ugyanez érvényes az input inputjára, és így tovább. A jelen vizsgálat során a kínai kormány és az exportáló gyártók nem nyújtottak be az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékot vagy érvet.

3.3.1.11.   Következtetés

(110)

A 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban ismertetett elemzés, amely az általában vett gazdaságban és az alumíniumágazatban (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) megfigyelhető kínai beavatkozással kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték vizsgálatát magában foglalja, kimutatta, hogy az árak vagy költségek (ideértve a nyersanyagok, az energia és a munkaerő költségeit) nem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, mivel az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős kormányzati beavatkozásnak vannak kitéve. Ezen az alapon (valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiánya mellett) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben nem helyénvaló a belföldi árak felhasználása a rendes érték meghatározásához.

(111)

Ezért a Bizottság a rendes értéket kizárólag a torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző termelési és értékesítési költségek alapján képezte, vagyis jelen esetben a megfelelő reprezentatív országra jellemző megfelelő előállítási és értékesítési költségek alapján, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint, ahogy azt a következő szakasz kifejti. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a mintavételi űrlapok benyújtása után egyetlen exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során, és nem nyújtottak be olyan kijelentést, amely szerint bizonyos belföldi költségek az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának harmadik francia bekezdése szerinti torzulástól mentesek lennének.

3.3.2.   Reprezentatív ország

3.3.2.1.   Általános megjegyzések

(112)

Az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése szerint a rendes érték képzése egy megfelelő reprezentatív országra jellemző termelési és értékesítési költségek alapján történt.

(113)

A reprezentatív ország kiválasztása az alábbi kritériumok szerint történt:

a gazdasági fejlettség Kínáéhoz hasonló szintje. Erre a célra a Bizottság olyan országokat választott ki, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonlít Kínáéhoz,

a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása az adott országban, (69)

a releváns nyilvános adatok elérhetősége az adott országban,

ha több potenciális reprezentatív ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(114)

Ahogy a (28)–(29) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság a 2018. április 19-i feljegyzésében tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy csak Törökországot azonosította lehetséges reprezentatív országként, és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket és javasoljanak más országokat. Ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(115)

Ahogy a (30)–(31) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság 2018. október 3-i feljegyzésében megerősítette szándékát, hogy Törökországot kívánja potenciális reprezentatív országnak tekinteni, és észrevételeket kért. Ezzel kapcsolatban sem érkezett észrevétel.

3.3.2.2.   A gazdasági fejlettség Kínáéhoz hasonló szintje

(116)

Törökországot a Világbank a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű országnak tekinti, azaz a bruttó nemzeti jövedelem (a továbbiakban: GNI) alapján Kínához hasonlóan a közepes jövedelmű országok felső sávjába sorolja. (70)

3.3.2.3.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása a reprezentatív országban

(117)

A Bizottság 2018. április 19-i feljegyzésében jelezte, hogy azonosította a felülvizsgálat tárgyát képező termék egy törökországi gyártóját, a Sedat Tahir A.Ș. vállalatot. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket, és javasoljanak az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának első francia bekezdésében felsorolt kritériumokat teljesítő egyéb reprezentatív országokban működő egyéb gyártókat. Nem érkezett észrevétel a reprezentatív ország megfelelőségével kapcsolatosan, illetve nem érkezett javaslat, amely Törökországon kívüli reprezentatív országot jelölt volna meg.

3.3.2.4.   A releváns nyilvános adatok elérhetősége a reprezentatív országban

(118)

A Bizottság 2018. április 19-i feljegyzésében jelezte, hogy a fő input nyersanyag (vagyis a 10 kg-ot meghaladó tömegű óriástekercsben kiszerelt alumíniumfólia) és a felülvizsgálat tárgyát képező termék (vagyis a legfeljebb 10 kg tömegű könnyű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia) ugyanazon HR-kódok (a 7607 11 és a 7607 19) alá tartozik. Az inputanyagok helyes azonosítása érdekében a rendes érték megfelelő kiszámítása szempontjából csak azok az országok tekinthetők megfelelő reprezentatív országnak, amelyek a fő inputanyagot megkülönböztetik a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől. Ebben a szakaszban mérlegelésre került, hogy csak Törökországban sorolják a fő inputanyagot a felülvizsgálat tárgyát képező termékétől eltérő kód alá, és csak itt érhetők el teljeskörű nyilvános adatok.

(119)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket Törökország megfelelőségével kapcsolatban többek között a fenti kritériumok szerint. Észrevétel nem érkezett.

a)   A termelési tényezőkre vonatkozó adatok

(120)

Törökország vonatkozásában a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt főbb nyersanyagokhoz kapcsolódó behozatali adatok könnyen elérhetők voltak a Globális Kereskedelmi Atlaszban, míg az egyéb fontosabb termelési tényezőkkel kapcsolatos adatok (például a munkaerőköltség és a villamosenergia-költségek) könnyen beszerezhetők a török statisztikai intézet weboldaláról.

b)   Pénzügyi adatok (általános gyártási költségek, SGA-költségek és nyereség)

(121)

A vizsgálat során fény derült arra, hogy a 2017-es évre a Sedat Tahir A.Ș. török gyártó pénzügyi adatai nyilvánosan hozzáférhetők.

3.3.2.5.   Következtetés

(122)

Az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése szerint a cél, hogy a potenciális reprezentatív országban megtalálható legyen azoknak a vonatkozó torzulástól mentes termelési tényezőknek mindegyike (vagy a lehető legtöbbje), amelyeket az együttműködő kínai gyártók használnak, valamint az általános gyártási költségek, SGA-költségek és nyereség torzulástól mentes összegeinek mindegyike (vagy lehető legtöbbje).

(123)

A fenti elemzés szerint Törökország megfelelt az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának első francia bekezdésében előírt minden olyan kritériumnak, amely ahhoz szükséges, hogy megfelelő reprezentatív országnak lehessen tekinteni. Ezen belül Törökországban folyik a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése, és minden termelési tényező, az általános gyártási költségek, az SGA-költségek és a nyereség kapcsán teljeskörű adatok érhetők el.

(124)

Miután megállapításra került, hogy Törökország a jelen ügyben megfelelő reprezentatív ország, nem volt szükség a törökországi szociális védelem és környezetvédelem szintjének további elemzésére.

3.3.3.   Általános gyártási költségek, SGA-költségek és nyereség

(125)

Az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának negyedik bekezdése szerint „a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(126)

Ahogy azt a (28)–(31) preambulumbekezdés is említi, a Bizottság emellett azt is jelezte, hogy azonosított egy gyártót (a Sedat Tahir A.S. vállalatot), amelynek pénzügyi kimutatásai nyilvánosan hozzáférhetők voltak és amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a leendő reprezentatív országban gyártotta. Jelezte továbbá azt is, hogy a rendes érték képzése céljából az SGA és a nyereség százalékos értékének megállapításához a Sedat Tahir A.Ș. 2017. évi eredménykimutatását kívánja használni. A meghatározott tíznapos határidőn belül nem érkeztek észrevételek.

(127)

A Sedat Tahir A.Ș. elérhető eredménykimutatása nem azonosította külön az általános gyártási költségeket, ezért a Bizottság úgy ítélte, hogy azokat az értékesített áruk költsége vagy előállítási költség részének kell tekinteni.

(128)

A Bizottság ezután a Sedat Tahir A.Ș. 2017. évi eredménykimutatásának adatait használta az előállítási költségek SGA-költségeinek és a nyereség százalékos értékének megállapításához, amelyeket a képzett rendes érték megállapítása céljából a számtanilag képzett előállítási költségre alkalmazott.

3.3.4.   A torzulástól mentes költségek megállapításához használt források

(129)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és „a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(130)

A Bizottság 2018. április 19-i feljegyzésében kijelentette, hogy a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) adatbázisát kívánja felhasználni az alábbi 1. táblázatban azonosított első öt inputnyersanyag torzulástól mentes költségeinek megállapításához. A Bizottság emellett azt is kijelentette, hogy a török statisztikai intézet adatait kívánja a munkaerőköltség és a villamosenergia-kiadások forrásaként felhasználni. Kijelentette továbbá, hogy az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség észszerű összegének megállapításához az Orbis adatbázist használja majd a nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi kimutatások forrásaként.

3.3.4.1.   A termelési tényezők

(131)

Ahogy a (28) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság 2018. április 19-i feljegyzésében összeállította a termelési tényezők és azon török források kezdeti jegyzékét, amelyeket az összes termelési tényező – például a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt anyagok, energia és munkaerő – esetében kívánt használni.

(132)

Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság a termelési költség megállapításához a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt különböző termelési tényezők fogyasztási mennyiségét megszerezte az egyik nagy uniós gyártótól, majd a (130)–(144) preambulumbekezdésben hivatkozott különböző forrásokból beszerzett török egységköltségekre alkalmazta azokat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt különböző termelési tényezők kapcsán. Az eredeti vizsgálat nyomán rendelkezésre álló információk alapján a kínai exportáló gyártók gyártási folyamata és a felhasznált anyagok szemmel láthatólag azonosak a szóban forgó uniós gyártók által leírt folyamattal.

(133)

Az érdekelt felek által benyújtott információk összességének, valamint az egyik kérelmező telephelyén tett ellenőrző látogatás eredményeinek fényében az alábbi termelési tényezők, HR-kódok és adott esetben 12 számjegyű török vámtarifakódok kerültek azonosításra.

1. táblázat

TERMELÉSI TÉNYEZŐ

Vámtarifakód

Behozatali egységérték

Alumíniumfólia alátét nélkül, hengerelve, de tovább nem megmunkálva (óriástekercs)

7607 11 19 00 11

7607 11 19 00 12

3,83 EUR/kg

Egy tekercshez használt színes doboz/kartondoboz

4819 20

3,20 EUR/kg

Papírhüvely

4822 90

1,25 EUR/kg

24 tekercs csomagolására alkalmas külső tok

4819 20

3,20 EUR/kg

Munkaerőköltség (közvetett és közvetlen munkaerőköltség)

Bérek a gyártó gazdasági ágazatban

[tárgytalan]

8,15 EUR/óra/alkalmazott

Villamos energia

[tárgytalan]

0,06 EUR/kWh

3.3.4.2.   Anyagok

(134)

Az alumíniumfólia kapcsán a kérelmezők jelezték, hogy az általában felhasznált nyersanyag a 7607 11 HR-kód alá tartozó alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált alumíniumfólia. Ezt megerősítette a négy kínai gyártó közül az a kettő, amely válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletére. Az egyik kérelmező továbbá azt az információt adta, hogy az óriástekercsek 12 számjegyű török vámtarifakódja 7607 11 19 00 11 és 7607 11 19 00 12. A kínai gyártóktól érkező további információk és a többi érdekelt féltől érkező észrevételek hiányában a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes érték képzéséhez az említett 12 számjegyű vámtarifakódokat használja fel.

(135)

A kérelmezők jelezték, hogy az egy tekercshez használt színes doboz/kartondoboz HR-kódja 4819 10, míg az egyik kínai gyártó szerint a HR-kód 4819 20. A 4819 10 HR-kód a „doboz … hullámpapírból vagy -kartonból” elnevezésű terméket, míg a 4819 20 kód a „…doboz …, a hullámpapírból vagy -kartonból készültek kivételével” elnevezésű terméket jelöli. Mivel a szóban forgó ládák nem hullámpapírból vagy -kartonból készülnek, a Bizottság úgy határozott, hogy a 4819 20 HR-kódot vizsgálja meg. A Bizottság az adott HR-kódon belül részletesen megvizsgálta a török nómenklatúrát, de pontosabb megfelelő termékmegnevezést nem azonosított. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a rendes érték képzése keretében az említett hat számjegyű HR-kódot használja fel e termelésiköltség-elem költségének meghatározásához.

(136)

A papírhüvely kapcsán a kérelmezők ugyanazt a HR-kódot (4819 10) adták meg, mint a színes doboz/kartondoboz esetében. A termékmegnevezést áttekintve a Bizottság megállapította, hogy a terméket a 4822 90 HR-kód alá, „más kartoncséveként” kell besorolni. A Bizottság az adott HR-kódon belül részletesen megvizsgálta a török nómenklatúrát, de pontosabb megfelelő termékmegnevezést nem azonosított. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a rendes érték képzése keretében a hat számjegyű 4822 90 HR-kódot használja fel e termelésiköltség-elem költségének meghatározásához.

(137)

Az egyik kérelmező azt a tájékoztatást adta, hogy termelési tényezőnek kell tekinteni a 24 alumíniumfólia-tekercs csomagolására használt külső tokot is. A termékmegnevezést áttekintve a Bizottság megállapította, hogy a terméket szintén a 4819 20 HR-kód alá kell besorolni. A Bizottság az adott HR-kódon belül részletesen megvizsgálta a török nómenklatúrát, de pontosabb megfelelő termékmegnevezést nem azonosított. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a rendes érték képzése keretében a hat számjegyű 4819 20 HR-kódot használja fel e termelésiköltség-elem költségének meghatározásához.

(138)

Az alumíniumfólia esetében a Bizottság a 7607 11 19 00 11 és a 7607 11 19 00 12 török vámtarifakódra kiszámította a 2017-ben a Kínán kívül a világ többi országából Törökországba érkezett behozatal euróban megadott behozatali értékét és kilogrammban megadott mennyiségét. E számadatok alapján a Bizottság ezután EUR/kg-ban kiszámította az alumíniumfólia-óriástekercsek súlyozott átlagos behozatali értékét, amelyet később a termelési költségen belül az érintett nyersanyag költségeként kívánt felhasználni.

(139)

A színes doboz/kartondoboz és a külső tok esetében a Bizottság a 4819 20 HR-kódra kiszámította a 2017-ben a Kínán kívül a világ többi országából Törökországba érkezett behozatal euróban megadott behozatali értékét és kilogrammban megadott mennyiségét. E számadatok alapján a Bizottság ezután EUR/kg-ban kiszámította a színes dobozok/kartondobozok és a külső tokok súlyozott átlagos behozatali értékét, amelyet később a termelési költségen belül az érintett nyersanyagok költségeként kívánt felhasználni.

(140)

A papírhüvely esetében Bizottság a 4822 90 HR-kódra kiszámította a 2017-ben a Kínán kívül a világ többi országából Törökországba érkezett behozatal euróban megadott értékét és kilogrammban megadott mennyiségét. E számadatok alapján a Bizottság ezután EUR/kg-ban kiszámította a papírhüvelyek súlyozott átlagos behozatali értékét, amelyet később a termelési költségeken belül az érintett nyersanyag költségeként kívánt felhasználni.

(141)

Az alumíniumfólia-törmelék kapcsán megjegyzendő, hogy az egyik kérelmező szerint a hulladék mennyisége nullának tekinthető, és ezért a törmelék előállításának képzett költségéhez nem szükséges értéket rendelni. Észrevételek hiányában a Bizottság úgy határozott, hogy ezt a megközelítést alkalmazza.

(142)

A nyersanyagok exportáló gyártók felé a nyersanyagok gyártelepre történő kiszállítása után érvényesített, torzulástól mentes árának megállapítása érdekében a Bizottság mérlegelte, hogy helyénvaló-e a reprezentatív ország (Törökország) importvámját és az anyagok belföldi fuvarozásának költségeit hozzáadni az importárhoz. A Bizottság megállapította, hogy Törökország a fő nyersanyag (óriástekercsben kiszerelt alumíniumfólia) behozatalára importvámot csak Kína esetében alkalmazott, ahonnan a legtöbb behozatal érkezett. Mivel egyetlen kínai gyártó sem működött együtt, az anyagok belföldi fuvarozása kapcsán nem áll rendelkezésre könnyen elérhető információ. Azonban – ahogy azt a (153) preambulumbekezdés is leírja – már az ilyen importvámokhoz és fuvarozási költségekhez nem igazított rendes érték is az exportértékesítés igen intenzív dömpingjét mutatja. Emiatt az anyagok belföldi fuvarozási költségeinek és az importvámoknak a vizsgálata (amelynek következtében a rendes értéket felfelé kellett volna igazítani ezekhez a költségekhez) csak a rendes érték – és ezáltal a dömpingkülönbözet – növekedéséhez vezetett volna. A fentiekre tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a jelen esetben az importvámhoz és a belföldi fuvarozási költségekhez igazítsa a nyersanyagok árait.

3.3.4.3.   Munkaerő

(143)

A munkaerőköltségek kapcsán a Bizottság 2018. október 3-i feljegyzésében jelezte, hogy a török statisztikai intézet által közzétett adatokat kívánja használni. Ezen belül a Bizottság jelezte, hogy a feldolgozóipar 2016. évi munkaórára vetített munkaerőköltségét kívánja felhasználni a fémalapanyag gyártása (71) esetében (amely a NACE Rev. 2. szerint (72) a C.24-es gazdasági tevékenység), mely statisztikák a legfrissebb elérhető adatok. (73) Jelezte továbbá azt is, hogy az értékeket megfelelően az inflációhoz igazítják a török statisztikai intézet által közzétett belföldi termelői árindex (74) felhasználásával. Észrevételek hiányában a Bizottság ezt a megközelítést alkalmazta.

3.3.4.4.   Villamos energia

(144)

A villamos energia költségeinek kapcsán – a kínai felhasználás szintjére vonatkozó információk hiányában – a Bizottság 2018. október 3-i feljegyzésében jelezte, hogy a villamos energia ipari felhasználókra érvényes átlagos egységárát kívánja használni, amelyet a török statisztikai intézet által kiadott sajtóközlemény tartalmaz. (75) Észrevételek hiányában a Bizottság ezt a megközelítést alkalmazta.

3.3.5.   Számítások

(145)

A képzett rendes érték megállapítása érdekében a Bizottság a következő két lépést tette.

(146)

A Bizottság először a torzulástól mentes előállítási költséget állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság ezután az egyik kérelmező gyártási folyamatában az anyagok, a munkaerő és az energia kapcsán megfigyelt felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban (Törökországban) megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel.

(147)

Másodszor, a Bizottság Sedat Tahir A.Ș. általános gyártási költségeit, SGA-költségekeit és nyereségét a fent meghatározott előállítási költségekre alkalmazta. Ezek meghatározása a Sedat Tahir A.Ș. 2017. évi éves jelentése alapján történt.

(148)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint gyártelepi szinten terméktípusok szerinti bontásban megállapította a rendes értéket. Tekintettel arra, hogy egyetlen exportáló gyártó sem működött együtt, a rendes érték meghatározása országos szinten, nem pedig exportálókra és gyártókra lebontva történt.

3.4.   Exportár

(149)

Ahogy a (21) preambulumbekezdés is említi, a Bizottság a kérdőívre nem kapott választ a Kínában működő gyártóktól. A Bizottság ezért az Eurostat importstatisztikái (a továbbiakban: COMEXT) alapján a háztartási alumíniumfólia minden típusa esetében meghatározta az exportárak súlyozott átlagát.

3.5.   Összehasonlítás

(150)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi szinten hasonlította össze egymással.

(151)

Ott, ahol azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Ennek keretében a rendes értéket a nem visszaigényelhető héaköltségek miatt 2 %-kal megnövelte, az exportárat pedig a nemzetközi fuvarozási, biztosítási és belföldi szállítási költségek miatt 1–3 %-kal csökkentette.

3.6.   Dömpingkülönbözet

(152)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék súlyozott átlagos rendes értékét az Unióba érkező teljes kivitel figyelembevételével kiszámított súlyozott átlagos árral.

(153)

Ennek alapján a Bizottság a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 150 %-nál nagyobb dömpingkülönbözetet állapított meg. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

3.7.   A dömping folytatódásának valószínűsége az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(154)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása.

(155)

Tekintettel a kínai gyártók együttműködésének hiányára, e vizsgálat a Bizottság számára hozzáférhető információkon – vagyis a felülvizsgálati kérelemben megadott információkon, más független hozzáférhető forrásokból (például hivatalos importstatisztikákból) származó információkon, valamint az érdekelt felektől a vizsgálat során szerezett információkon – alapult.

(156)

A Bizottság – annak érdekében, hogy megvizsgálja a behozatal valószínű alakulását az intézkedések hatályvesztése esetén – elemezte a Kínára jellemző szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét.

3.7.1.   Szabad kapacitás Kínában

(157)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők felhívták a figyelmet arra, hogy az alumíniumfólia-óriástekercseket egyszerűen csak fel kell vágni a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához, így az alumíniumfólia-óriástekercsek kapcsán Kínában megmutatkozó kapacitásfelesleg a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez kapcsolódó kapacitásfelesleg meghatározása szempontjából is releváns.

(158)

Ahogy a felülvizsgálati kérelem is említi, a Bizottság 2015. december 17-i – a végleges dömpingellenes vámot a hatályvesztési felülvizsgálatot követően az alumíniumfólia-óriástekercsekre is kiterjesztő (76) – végrehajtási rendeletének becslése szerint az alumíniumfóliák valamennyi típusát tekintve a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás 450 000 tonnával haladja meg a kínai teljes belföldi felhasználást. E becslés szerint e termelési kapacitás a 2014-es 2,5 millió tonnáról 2018-ra 2,8 millió tonnára emelkedik, míg a belföldi felhasználás növekedése valószínűsíthetően nem lesz elegendő ahhoz, hogy felvegye ez a megnövekedett kapacitást. (77) A felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználásának mértéke körülbelül 85 600 tonna.

(159)

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága a kínai exportőröktől és gyártóktól érkezett válaszok alapján készült, az alumíniumfólia-óriástekercsekkel kapcsolatos dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatok végleges megállapításában azt az előrejelzést adta, hogy az alumíniumfóliák kapcsán Kínában mutatkozó szabad kapacitás 161 233 tonna lesz 2017-ben és 157 305 tonna 2018-ban, (78) ami jelentős mértékben meghaladja az uniós keresletet.

(160)

A kitöltött mintavételi űrlapokat benyújtó négy kínai gyártói csoporttól kapott válaszok megerősítették, hogy ezek a gyártók átlagosan 25 %-os szabad kapacitással rendelkeznek.

(161)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy Kínában jelentős kapacitásfelesleg alakult ki, és emiatt nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a behozatali volumenek jelentősen megnőnek, és fokozottabb árnyomást fejtenek ki.

(162)

A kérelmezők által ebben a tekintetben átadott információkat egyetlen érdekelt fél sem vitatta. A Bizottság nem tárt fel olyan bizonyítékot, amely ellentmondott volna ezeknek az információknak.

3.7.2.   Az uniós piac vonzereje

(163)

Annak érdekében, hogy megállapítsa a behozatal valószínűsíthető alakulását az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából.

(164)

E tekintetben az exportárakra vonatkozó kínai statisztikák nem használhatók fel érdemben, mivel Kínában a nyersanyag és a késztermék ugyanazon HR-kód alatt van nyilvántartva.

(165)

Azonban a kínai gyártók által kitöltött mintavételi űrlapok azt mutatják, hogy ezek a gyártók a hatályban levő intézkedések ellenére átlagosan magasabb árakat számítanak fel az uniós piacon, mint bármely más harmadik ország piacán vagy a belföldi piacon. Az uniós piacon felszámított árak átlagosan 5–10 %-kal magasabbak voltak, mint a bármely más harmadik országban felszámított árak, és átlagosan 20–25 %-kal magasabbak, mint a belföldi piacon felszámított árak.

(166)

Ahogyan arra a felülvizsgálati kérelem is utal, Törökország 2014-ben, India pedig 2017-ben dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából származó alumíniumfóliák behozatalára. A háztartási alumíniumfóliára vonatkozó uniós intézkedések hatályvesztése esetén az egyéb piacokra érkező behozatal elleni intézkedések megléte és az uniós piacnak az árak szempontjából vett vonzereje miatt az értékesítés igen nagy valószínűséggel az uniós piac felé terelődne.

(167)

Tekintettel az Kínából kiinduló kivitelnek az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában jellemző volumenére és piaci részesedésére (12 994 tonna, 13,4 %) és arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt is folytatódott a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitele Kínából az uniós piacra (1 519 tonna, 1,8 %), a Bizottság indokoltnak látja annak megállapítását, hogy az uniós piac vonzó a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói számára.

(168)

Ennek következtében az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó behozatal valószínűsíthetően jelentős mértékben növekedne, és dömpingárakon valósulna meg.

3.7.3.   A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(169)

A fentiek, különösen pedig a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározott dömpi