ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 141

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. május 28.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/833 rendelete (2019. május 20.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról ( 1 )

42

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

28.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/833 RENDELETE

(2019. május 20.)

az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Amint azt az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja, a közös halászati politika egyik célkitűzése, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása megfeleljen a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóság feltételeinek.

(2)

Az Unió a 98/392/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményét, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást, amelyek az élő tengeri erőforrások védelmére és az azokkal való gazdálkodásra vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazzák. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme céljából a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.

(3)

Az Unió részese a 3179/78/EGK tanácsi rendelettel (5) jóváhagyott, az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek (a továbbiakban: az egyezmény). Az egyezmény 2007. szeptember 28-án elfogadott módosítását a 2010/717/EU tanácsi határozat (6) hagyta jóvá.

(4)

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (a továbbiakban: a NAFO) hatásköre kiterjed a felelősségi körébe tartozó halászati erőforrások védelme érdekében hozott, jogilag kötelező erejű határozatok elfogadására. E határozatok címzettjei elsősorban a NAFO szerződő felei, de az ágazat szereplőire (például a hajóparancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak. A NAFO védelmi és végrehajtási intézkedései (a továbbiakban: a védelmi és végrehajtási intézkedések) a hatálybalépésük napjától kötelező erejűek valamennyi NAFO- szerződő félre nézve, és az Unió esetében be kell emelni az uniós joganyagba azokat az intézkedéseket, amelyek még nem szerepelnek benne.

(5)

A védelmi és végrehajtási intézkedéseket az 1386/2007/EK tanácsi rendelet (7) ültette át az uniós jogba.

(6)

A 2115/2005/EK tanácsi rendelet (8) helyreállítási tervet hozott létre a grönlandi laposhalnak a NAFO 2 alterületen és a 3KLMNO körzetekben élő állományára vonatkozóan.

(7)

A védelmi és végrehajtási intézkedéseket 2008-tól kezdődően a NAFO szerződő feleinek minden éves ülésén módosították. Ezeket az új rendelkezéseket be kell építeni az uniós joganyagba, ideértve az egyes fajokra vonatkozó védelmi intézkedésekre, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére, a tengeri és kikötői ellenőrzési eljárásokra, a hajókkal kapcsolatos követelményekre, a halászati tevékenységek nyomon követésére és a kikötő szerinti államokkal kapcsolatos kiegészítő intézkedésekre vonatkozókat.

(8)

Figyelembe véve, hogy a védelmi és végrehajtási intézkedések bizonyos rendelkezéseit a NAFO szerződő felei gyakrabban módosítják, és a jövőben azok további módosításai várhatók, a védelmi és végrehajtási intézkedésekre vonatkozó jövőbeli módosítások uniós jogba történő gyors átültetésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő tárgykörökben: a kutatóhajók tevékenységeinek felsorolása; a norvég garnéla halászatára vonatkozó intézkedések; a halászati mélységek megváltoztatása, valamint a halászati korlátozás hatálya alá tartozó vagy halászat elől elzárt területekre történő hivatkozások; a fedélzetükön 50 tonna élőtömeget meghaladó, a szabályozási területen kívül fogott teljes fogást szállító, a területre grönlandi laposhal halászatának céljával belépő, engedélyezett hajókra vonatkozó eljárások, és a grönlandi laposhal halászatának elkezdésére vonatkozó előfeltételek; az elektronikus úton történő továbbítás tartalma, a hajón szállítandó érvényes okmányok listája és a kapacitási terv tartalma; a bérleti megállapodással kapcsolatosan a hajón szállítandó dokumentáció; a hajómegfigyelési rendszer (a továbbiakban: a VMS) adatai; az elektronikus jelentéskészítésre és az értesítések tartalmára vonatkozó rendelkezések; valamint a hajóparancsnok kötelezettségei az ellenőrzés során. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (9) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(9)

A NAFO-üléseken az Uniót képviselő Bizottság évente elfogadja a védelmi és végrehajtási intézkedések tisztán technikai rendelkezéseit, különösen az információcsere formátumával és tartalmával, a tudományos terminológiával, illetve a veszélyeztetett területek lezárásával kapcsolatosakat. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia e rendeletnek a védelmi és végrehajtási intézkedések említett rendelkezéseivel és a mellékleteivel való kiegészítésére is, és fel kell hatalmazni a Bizottságot annak módosítására.

(10)

A 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(11)

Az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: az ICCAT) 2018 novemberében elfogadta a kékúszójú tonhalra vonatkozó állománygazdálkodási terv létrehozásáról szóló 18-02. sz. ajánlást, amely 2019. június 21-én lép majd hatályba. A 18-02. sz. ajánlás a kékúszójú tonhalra vonatkozó – az uniós jogban az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által végrehajtott – helyreállítási terv létrehozásáról szóló 14-04. sz. ajánlást módosító 17-07. sz. ajánlás helyébe lép. A 18-02. sz. ajánlás az (EU) 2016/1627 rendeletben foglaltaknál rugalmasabb rendelkezéseket tartalmaz.

(12)

A Bizottság 2019 első negyedévében rendeletjavaslatot szándékozik elfogadni a 18-02. sz. ajánlás végrehajtása céljából. Nem valószínű, hogy a társjogalkotók még a 18-02. sz. ajánlás hatálybalépése előtt elfogadják a rendeletet.

(13)

Az ICCAT-tal kapcsolatos kérdésekről 2018. december 11-én tartott technikai megbeszélésen a tagállamok hangot adtak azon véleményüknek, hogy legalább az említett 18-02. sz. ajánlás bizonyos, a járulékos fogásokra, a tenyésztési és halászati kapacitásokra, valamint a halászati idényekre vonatkozó rendelkezéseit végre kívánják hajtani 2019. június 21-től, annak biztosítása érdekében, hogy minden kékúszójú tonhalat halászó szereplőre egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak. Vannak továbbá olyan új, az ellenőrzésre vonatkozó megerősített rendelkezések – beleértve a tenyészeteken belüli szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, az élő halak kereskedelmét és a tenyésztési gyakorlatokat –, amelyeket a tagállamoknak az e politikával kapcsolatos megosztott hatáskör alapján szintén 2019. június 21-től kell végrehajtaniuk.

(14)

A kékúszójú tonhalra halászó uniós halászhajók és más flották közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az ICCAT-nak a 18-02. sz. ajánlásban megállapított, a járulékos fogásokra, a tenyésztési és halászati kapacitásokra, valamint a halászati idényekre irányuló intézkedéseit bele kell foglalni az (EU) 2016/1627 rendeletbe.

(15)

Az (EU) 2016/1627 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet eltérő rendelkezés hiányában a NAFO az egyezmény I. mellékletében meghatározott szabályozási területén található halászati erőforrások tekintetében végzett kereskedelmi halászati tevékenységhez használt vagy használni szándékozott uniós halászhajókra, valamint harmadik országok hajói által az egyezmény alapján uniós vizeken vagy területen végzett tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   Ezt a rendeletet a halászati ágazatban hatályban lévő rendeletekben meghatározott kötelezettségek, különösen az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint az 1005/2008/EK (12) és az 1224/2009/EK (13) tanácsi rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3)   Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az uniós kutatóhajókra nem vonatkoznak a halak kifogására, különösen a hálószembőségre, a méretbeli korlátozásokra, a lezárt területekre és az idényekre vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések korlátozásai.

2. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet a védelmi és végrehajtási intézkedések Unión belüli egységes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében megállapítja az ezen intézkedések Unió általi alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(2)   E rendelet továbbá módosítja az (EU) 2016/1627 rendelet bizonyos rendelkezéseit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „egyezmény”: az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről szóló, 1979-ben megkötött és időről időre módosított egyezmény;

2.   „az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell. Az egyezmény hatálya alá tartozó terület az egyezmény I. mellékletében felsorolt tudományos és statisztikai alterületekre, körzetekre és alkörzetekre oszlik;

3.   „szabályozási terület”: az egyezmény hatálya alá tartozó területnek a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túli része;

4.   „halászati erőforrások”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen található valamennyi hal, puhatestű és rákféle, kivéve:

a)

a nem vándorló fajokat, amelyek felett a parti államok szuverén jogokat gyakorolhatnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének 77. cikkével összhangban; valamint

b)

az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének I. mellékletében felsorolt anadrom és katadrom halállományokat, valamint a nagy távolságra vándorló fajokat, amennyiben a velük való gazdálkodás egyéb nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik;

5.   „halászati tevékenység”: halászati erőforrások begyűjtése vagy feldolgozása, halászati erőforrások vagy halászati erőforrásokból származó termékek kirakodása vagy átrakodása, vagy a halászati erőforrások begyűjtésére vonatkozó előkészület, vagy a begyűjtés támogatása, illetve az azzal kapcsolatos egyéb tevékenység a szabályozási területen, ideértve a következőket:

a)

a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása vagy kifogása;

b)

bármely olyan tevékenység, amelynek észszerűen elvárható eredménye a halászati erőforrások bármely célból történő felkutatása, kifogása vagy begyűjtése lehet; és

c)

minden olyan, tengeren végzett tevékenység, amely támogatja vagy előkészíti az e fogalommeghatározásban megjelölt tevékenységeket; nem tartoznak azonban ide a legénység egészségével és biztonságával vagy a hajó biztonságával kapcsolatos vészhelyzetekben végzett tevékenységek;

6.   „halászhajó”: bármely olyan uniós hajó, amely halászati tevékenységeket végez vagy végzett, beleértve a halfeldolgozó hajókat, továbbá az átrakodást, illetve bármely más, halászati tevékenységet előkészítő vagy halászati tevékenységgel kapcsolatos tevékenységet végző hajó, vagy kísérleti vagy felderítő halászati tevékenységet végző hajó;

7.   „kutatóhajó”: állandó jelleggel kutatási tevékenységre használt hajó, vagy olyan, rendesen halászati tevékenységeket vagy halászati támogató tevékenységet végző hajó, amelyet ideiglenesen halászati kutatásra alkalmaznak;

8.   „védelmi és végrehajtási intézkedések”: a NAFO-bizottság által elfogadott, hatályos védelmi és végrehajtási intézkedések;

9.   „halászati lehetőségek”: egy tagállam részére a szabályozási terület tekintetében hatályos uniós jogi aktus által kiosztott halászati kvóta;

10.   „EFCA”: az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal;

11.   „halászati nap”: bármely olyan naptári nap vagy töredék naptári nap, amely során a halászhajó a szabályozási terület bármely körzetében jelen van;

12.   „kikötő”: többek között a tengeri terminálok, valamint a kirakodásra, átrakodásra, csomagolásra, feldolgozásra, üzemanyag-feltöltésre vagy készletfeltöltésre szolgáló egyéb létesítmények;

13.   „nem szerződő fél hajója”: bármely hajó, amely olyan állam lobogója alatt közlekedik, amelyik a NAFO-egyezménynek nem szerződő fele vagy nem tagállam, vagy olyan hajó, amelyről gyanítható, hogy nem rendelkezik honossággal;

14.   „átrakodás”: a halászati erőforrások vagy termékek egyik hajóról a másikra, a hajó oldalánál történő áthelyezése;

15.   „vízközi vonóháló”: olyan vonóháló, amelyet nyíltvízi fajok halászatára terveztek, és amelynek semmilyen részét nem szánták a tengerfenékkel érintkezve való használatra, illetve nem használják ténylegesen így. Az alínra nem szerelhető tárcsa, orsó vagy görgő, valamint a tengerfenékkel való érintkezésre szánt egyéb tartozék, de lehet rajta kopásvédő eszköz;

16.   „veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák”: az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (a továbbiakban: a FAO) a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatásának 42. és 43. bekezdésében említett veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák;

17.   „lábnyom”, más néven „meglévő fenékhalászati területek”: a szabályozási terület azon része, ahol a fenékhalászat hagyományosan jelen van, és amelyet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 1. és 2. pontjában említett – 4. táblázatában megadott és 2. ábráján bemutatott koordináták határoznak meg;

18.   „fenékhalászati tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyek esetében a halászeszköz a halászati műveletek szokásos végzése során érintkezésbe lép vagy várhatóan érintkezésbe lép a tengerfenékkel;

19.   „feldolgozott hal”: bármely olyan tengeri élőlény, amelyet a fogás óta fizikailag megváltoztattak, beleértve a filézett, kibelezett, csomagolt, tartósított, fagyasztott, füstölt, sózott, főzött, pácolt, szárított vagy értékesítésre más módon előkészített halakat is;

20.   „felderítő fenékhalászati tevékenység”: a lábnyomon kívül, vagy a lábnyomon belül, de a halászat során alkalmazott módszer vagy technológia jelentős módosításával végzett fenékhalászati tevékenységek;

21.   „veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajai”: a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulását jelző, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének – e rendelet mellékletének 3. pontjában említett – VI. részében meghatározott fajok;

22.   „IMO-szám”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet felügyelete alatt a hajónak kiosztott hétjegyű szám;

23.   „ellenőr”: eltérő meghatározás hiányában a NAFO-egyezmény szerződő felei halászati ellenőrző szolgálatainak a VII. fejezetben említett közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerében kijelölt ellenőre;

24.   „IUU-halászat”: a FAO által elfogadott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzéséről, megakadályozásáról és felszámolásáról szóló nemzetközi cselekvési tervben ismertetett tevékenységek;

25.   „halászati út”: a halászhajónak a szabályozási területre való megérkezésétől annak elhagyásáig eltöltött ideje a fedélzeten lévő, a szabályozási területről származó teljes fogás ki- vagy átrakodásáig;

26.   „FMC”: a lobogó szerinti tagállam szárazföldön működő halászati felügyelő központja;

27.   „IUU-hajók listája”: a védelmi és végrehajtási intézkedések 52. és 53. cikkével összhangban összeállított lista;

28.   „jelentős káros hatások”: a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások 17–20. bekezdése szerinti jelentős káros hatások;

29.   „veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorelemei”: topográfiai, hidrofizikai vagy geológiai jellemzőkben meghatározott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak esetlegesen otthont adó, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének – e rendelet mellékletének 4. pontjában említett – VII. részében meghatározott elemek;

30.   „megfigyelő”: olyan személy, akit valamely tagállam vagy szerződő fél felhatalmazott arra, hogy halászhajók fedélzetén megfigyelést, monitorozást vagy információgyűjtést folytasson, és akinek valamely tagállam vagy szerződő fél igazolást adott arról, hogy felsorolt tevékenységek végzésére felhatalmazással rendelkezik.

II. FEJEZET

ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS -GAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Kutatóhajók

(1)   A kutatóhajók nem:

a)

folytathatnak kutatási tervükkel ellentétes halászati tevékenységet; vagy

b)

foghatnak a 3L körzetben a hajó lobogó szerinti tagállamának keretét meghaladó mennyiségben norvég garnélát.

(2)   Legalább tíz nappal a halászati kutatási időszak kezdete előtt a lobogó szerinti tagállam:

a)

elektronikus úton, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 5. pontjában említett – formátumban értesítést küld a Bizottságnak a lobogója alatt közlekedő minden olyan kutatóhajóról, amelynek engedélyt adott arra, hogy a szabályozási területen kutatási tevékenységet végezzen; és

b)

a Bizottság rendelkezésére bocsátja a lobogója alatt közlekedő kutatási tevékenységre engedéllyel rendelkező minden hajó kutatási tervét, megjelölve a kutatás célját és helyszínét, valamint – a kutatásban ideiglenesen részt vevő hajók tekintetében – a hajó kutatóhajóként történő használatának időpontjait.

(3)   A lobogó szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, ha bármelyik, kutatásban ideiglenesen részt vevő hajó felhagy a kutatási tevékenységgel.

(4)   A lobogó szerinti tagállam legalább tíz nappal a módosítások hatálybalépése előtt értesíti a Bizottságot a kutatási terv minden módosításáról. A kutatóhajó nyilvántartást vezet a bekövetkezett változásokról.

(5)   A kutatásban részt vevő hajók fedélzetén a kutatási terv egy példányának angol nyelven mindig elérhetőnek kell lennie.

(6)   A Bizottság legalább hét nappal a halászati időszak kezdete előtt, vagy – a kutatási terv módosítása esetén – hét nappal a kutatási terv módosításának hatálybalépése előtt továbbítja a lobogó szerinti tagállam által a (3), a (4) és az (5) bekezdéssel összhangban megadott információkat a NAFO ügyvezető titkárának.

5. cikk

A fogási és halászati erőkifejtési korlátozások

(1)   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a hatályos halászati lehetőségek szerint azonosított halállományokra alkalmazzák az összes fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátozást, és – eltérő rendelkezés hiányában – minden kvótát élősúlyban, metrikus tonnában fejeznek ki.

(2)   A tagállamok csak akkor engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak olyan halállomány halászatát, amelyből a hatályos halászati lehetőségek szerint nem részesültek kvótában (a továbbiakban: „egyéb” kvóta), amennyiben létezik ilyen kvóta, és a NAFO ügyvezető titkára nem adott értesítést halászati tilalomról.

(3)   A lobogó szerinti tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajóval a szabályozási területen fogott, a hatályos halászati lehetőségek szerint azonosított halállományok tekintetében:

a)

biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók által kifogott halmennyiséget a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományok minden faja esetében beleszámítsák az adott tagállam számára meghatározott kvótába, ideértve a járulékos fogásként a 3M körzetben kifogott álsügérmennyiséget a 3M körzetben az álsügér teljes kifogható mennyisége (a továbbiakban: a TAC) 50 %-a elérésének becsült időpontja és július 1-je között;

b)

biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók a 3M körzetben az álsügér TAC-ja 100 %-a elérésének becsült időpontja után ne tároljanak a 3M körzetben fogott álsügért, a 3M körzetben a halászati tilalom előtt fogott álsügér kivételével;

c)

a területre való minden egyes belépés előtt legkésőbb 48 órával, valamint azt követően, hogy legalább 48 órán át elkerülték az adott szabályozási területet, közlik a Bizottsággal és az EFCA-val azoknak az uniós hajóknak a nevét, amelyek az „egyéb” kvóta keretében szándékoznak halászni. Ezen értesítéshez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett fogásra vonatkozó becslést. Ezt az értesítést közzé kell tenni a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

(4)   Bármely fogás tekintetében az a faj tekintendő az adott halállományt illetően a célzott fajnak, amely a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát alkotja.

6. cikk

Halászati tilalom

(1)   Minden egyes tagállam:

a)

abban az időpontban lezárja a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományokra irányulóan a szabályozási területen végzett halászatot, amikor a rendelkezésre álló adatok szerint az adott halállomány tekintetében eléri az e tagállam számára meghatározott teljes kvótát, beleértve a halászati tilalom bevezetése előtt fogott becsült mennyiséget, a visszadobott halmennyiséget és az e tagállam lobogója alatt közlekedő hajók használatára jogosult összes hajó által kifogott, nem bejelentett becsült mennyiséget;

b)

biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók haladéktalanul felhagyjanak az esetlegesen fogást eredményező halászati tevékenységekkel, amikor a Bizottságtól a (3) bekezdéssel összhangban értesítést kap arra vonatkozóan, hogy az e tagállam számára meghatározott kvótát kimerítették. Ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a (2) bekezdéssel összhangban még nem merítette ki az adott halállományra vonatkozó kvótát, akkor az adott tagállam hajói folytathatják az említett állományra irányuló halászatot;

c)

lezárja a norvég garnéla halászatát a 3M körzetben, amikor elérik az e tagállam számára meghatározott halászati napok számát. Az egyes hajókra vonatkozó halászati napok számát a VMS 3M körzeten belüli pozícióadatai alapján határozzák meg, ahol teljes napnak tekintenek minden megkezdett napot;

d)

a (3) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt azon időponttól, amikor a bejelentett összesített fogás becsült mennyisége eléri a 3M körzetben az álsügér TAC-ja 50 %-át, a július 1-jéig tartó időszakban lezárja az álsügér célzott halászatát a 3M körzetben;

e)

azon a (3) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt időpontban, amikor a bejelentett összesített fogás becsült mennyisége eléri a 3M körzetben az álsügér TAC-ja 100 %-át, lezárja az álsügér célzott halászatát a 3M körzetben;

f)

haladéktalanul értesíti a Bizottságot az a)–e) pontban foglalt halászati tilalom időpontjáról;

g)

megtiltja a lobogója alatt közlekedő hajóknak az „egyéb” kvóta terhére a szabályozási területen egy adott halállomány tekintetében végzett célzott halászat folytatását több mint 5 nappal a NAFO ügyvezető titkára által kiadott és a Bizottság által a (3) bekezdés szerint továbbított arról szóló értesítést követően, hogy becslések szerint az adott „egyéb” kvótát az kimerítették;

h)

biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók ne kezdjenek célzott halászatba az „egyéb” kvóta terhére a szabályozási területen egy adott halállomány tekintetében a NAFO ügyvezető titkára által a (3) bekezdés szerint kiadott arról szóló értesítést követően, hogy becslések szerint az adott kvótát kimerítették;

i)

az e bekezdés szerinti halászati tilalom bevezetése után biztosítja, hogy –, kivéve, ha azt e rendelet egyébként engedélyezi – a lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén ne maradjon hal az érintett állományból.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében lezárt halászatot a NAFO ügyvezető titkárával folytatott egyeztetést követően, a Bizottság értesítésétől számított 15 napon belül újra meg lehet nyitni:

a)

ha a NAFO ügyvezető titkára megerősíti, hogy a Bizottság bizonyította, hogy az eredeti keretéből még rendelkezésre áll fennmaradó kvóta; vagy

b)

ha a NAFO egy másik szerződő fele által a halászati lehetőségekkel összhangban átruházott kvóta további keretet biztosít a halászati tilalom hatálya alá tartozó állományt illetően.

(3)   A Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamokat az (1) bekezdésben említett halászati tilalom időpontjáról.

7. cikk

A fedélzeten tárolt járulékos fogások

(1)   A hajó – beleértve a 23. cikknek megfelelően bérelt hajókat is – parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a szabályozási területen üzemelő hajó minimálisra csökkentse a hatályos halászati lehetőségei kapcsán azonosított fajok állományaiból származó járulékos fogás mennyiségét.

(2)   A hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt fajok akkor minősülnek járulékos fogásnak, ha azokat olyan körzetben fogják, ahol az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:

a)

az adott tagállam a hatályos halászati lehetőségek értelmében nem rendelkezik kvótával az említett állományra az adott körzetben;

b)

az adott állományra halászati tilalom (moratórium) van érvényben; vagy

c)

az adott állományra vonatkozó „egyéb” kvótát a Bizottság által a 6. cikkel összhangban küldött értesítést követően teljes mértékben kimerítették.

(3)   A hajó – beleértve a 23. cikknek megfelelően bérelt hajókat is – parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a hajó az alábbi maximális szintekre korlátozza a járulékos fogásnak minősülő fajok fedélzeten szállított mennyiségét:

a)

tőkehal a 3M körzetben, álsügér a 3LN körzetben, vörös lepényhal a 3NO körzetben: 1 250 kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

b)

tőkehal a 3NO körzetben: 1 000 kg vagy 4 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

c)

a halászati lehetőségek kapcsán felsorolt minden egyéb halállomány, amelyre az adott tagállam nem rendelkezik kvótával: 2 500 kg vagy 10 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

d)

ahol halászati tilalom (moratórium) van érvényben, vagy ha az adott állományra vonatkozó „egyéb” kvótát teljes mértékben kimerítették: 1 250 kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

e)

az álsügér 3M körzetben végzett célzott halászatának a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti lezárását követően: 1 250 kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

f)

a sárgafarkú lepényhal 3LNO körzetben végzett célzott halászatakor: 15 % érdes laposhal; egyéb esetekben a járulékos fogásokra vonatkozóan a d) pontban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)   A (3) bekezdésben említett határértékeket és százalékos értékeket körzetenként, a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományokból az ellenőrzés időpontjában a fedélzeten tárolt teljes fogásban található valamennyi faj tömegének százalékában, a halászati napló adatai alapján számítják ki.

(5)   A tengerfenéken élő halfajok (3) bekezdés szerinti járulékos fogásainak kiszámításakor nem kell figyelembe venni a norvéggarnéla-fogásokat a fedélzeten lévő teljes fogás mennyiségében.

8. cikk

A járulékos fogásra vonatkozó határértékek túllépése bármely fogási pozícióban

(1)   A hajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a hajó:

a)

ne folytasson célzott halászatot a 7. cikk (2) bekezdésében említett fajok tekintetében;

b)

megfeleljen az alábbi követelményeknek, amennyiben bármely, járulékos fogási korlátozás hatálya alá eső faj tömege – a norvég garnéla célzott halászatának kivételével – meghaladja a 7. cikk (3) bekezdésében bármely fogási pozícióra meghatározott határértékek közül a nagyobbat:

i.

haladéktalanul legalább 10 tengeri mérfölddel eltávolodik az előző hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyétől a következő hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyéig;

ii.

elhagyja a körzetet, és legalább 60 óráig nem tér oda vissza, amennyiben az első hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyétől az i. alpont szerinti eltávolodás után a következő fogás is meghaladja a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott járulékos fogási korlátozásokat;

iii.

azt követően, hogy legalább 60 órán át elkerülte az adott körzetet, legfeljebb 3 órán át próbahalászatot hajt végre az új halászat elkezdése előtt. Ha a fogásban járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok alkotják a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát, ez nem tekintendő az adott fajra irányuló célzott halászatnak, és a hajónak haladéktalanul pozíciót kell váltania az i. és az ii. alpontokkal összhangban; és

iv.

azonosít a b) ponttal összhangban végrehajtott minden próbahalászatot, és a halászati naplóban rögzíti a lefolytatott próbahalászat kezdő- és végpontjára vonatkozó koordinátákat.

(2)   Norvég garnéla célzott halászatakor az (1) bekezdés b) pontjának i. és ii. alpontjában említett eltávolodás akkor alkalmazandó, ha a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt, tengerfenéken élő halfajok teljes kifogott mennyisége bármely fogási pozícióban meghaladja az 5 %-ot a 3M körzetben vagy a 2,5 %-ot a 3L körzetben.

(3)   Ha az adott halászat tekintetében szabályszerű szemméretű hálóval rájára célzott halászatot folytató hajó esetében első alkalommal fordul elő, hogy egy fogásban a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó faj alkotja a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát, az ilyen fogás nem tekintendő szándékosnak, de a hajónak haladéktalanul el kell távolodnia az e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(4)   A bármely fogási pozícióban fogott járulékos fogások százalékarányát az adott fogási pozícióban halászott teljes fogásban található valamennyi, a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt állomány tömegének százalékában kell kiszámítani.

9. cikk

Norvég garnéla

(1)   E cikk alkalmazásában a 3M körzetbe beletartozik a 3L körzetnek a védelmi és végrehajtási intézkedések 1. táblázatában megadott pontokat összekötő vonalak által határolt és 1(1) ábráján bemutatott része az e rendelet mellékletének 6. pontjában említettek szerint.

(2)   Az ugyanazon a halászati úton norvég garnélára és más fajokra halászó hajó jelentést küld a Bizottságnak, hogy jelezze a halászat megváltoztatását. A halászati napok számát ennek megfelelően kell kiszámítani.

(3)   Az e cikkben rögzített halászati napok nem ruházhatók át a NAFO szerződő felei között. A NAFO egyik szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajó csak a 23. cikkel összhangban használhatja fel a NAFO egy másik szerződő felének halászati napjait.

(4)   A 3M körzetben a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 7. pontjában említett – 2. táblázatában megadott és 1(2) ábráján bemutatott területen nem halászhat norvég garnélára egyetlen hajó sem június 1-jén 00:01 (UTC) és december 31-én 24:00 (UTC) között.

(5)   A 3L körzetben a norvég garnélarák halászata 200 m-nél nagyobb mélységben történik. A szabályozási területen folytatott halászatot a védelmi és végrehajtási intézkedések 3. táblázatában megadott koordináták által határolt vonaltól keletre található, az intézkedésekhez tartozó 1(3) ábrán bemutatott területre kell korlátozni az e rendelet mellékletének 8. pontjában említettek szerint.

(6)   Minden olyan hajó, amely a 3L körzetben norvég garnélára halászott, vagy annak nevében eljáró képviselői, legalább 24 órával korábban értesítést küldenek az illetékes kikötőhatóságnak a becsült érkezési időre és a norvég garnéla fedélzeten lévő becsült mennyiségére vonatkozóan, körzetenkénti bontásban.

10. cikk

Grönlandi laposhal

(1)   A következő intézkedések a grönlandi laposhal halászatával a 2 alterületen és a 3KLMNO körzetben foglalkozó, 24 méteres vagy nagyobb teljes hosszúságú hajókra vonatkoznak:

a)

minden egyes tagállam szétosztja a grönlandi laposhalra vonatkozó kvótáját az engedélyezett hajói között;

b)

az engedélyezett hajók csak a NAFO valamely szerződő felének kijelölt kikötőiben rakodhatják ki a grönlandi laposhalat. Ebből a célból valamennyi tagállam kijelöl a területén egy vagy több olyan kikötőt, ahol az engedélyezett hajók grönlandi laposhalat rakodhatnak ki;

c)

minden tagállam megküldi a Bizottságnak az így kijelölt mindegyik kikötő nevét. A lista minden későbbi módosítását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 20 nappal el kell küldeni az előző helyett. A Bizottság közzéteszi az információkat a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán;

d)

minden engedélyezett hajó vagy az annak nevében eljáró képviselő a megérkezés becsült időpontja előtt legalább 48 órával értesítést küld a kikötő illetékes halászati ellenőrző hatóságának a becsült érkezési időre, a grönlandi laposhal fedélzeten lévő teljes becsült mennyiségére és azon körzetre vagy körzetekre vonatkozóan, ahol a fogás történt;

e)

minden tagállam ellenőrzi a grönlandi laposhal minden, az adott tagállam kikötőjében végrehajtott kirakodását, a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 9. pontjában említett – formátumban elkészíti az ellenőrzési jelentést, amelyet az ellenőrzés befejezésének időpontjától számított 12 munkanapon belül elküld a Bizottságnak, és arról egy másolatot továbbít az EFCA-nak. A jelentésben rögzíteni és részletezni kell e rendelet előírásait illetően a kikötői ellenőrzés során észlelt jogsértéseket. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött halászhajó aktuális útja során a tengeren észlelt jogsértésekre vonatkozó összes releváns információt. A Bizottság közzéteszi az információkat a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

(2)   A fedélzetükön 50 tonna élőtömeget meghaladó, a szabályozási területen kívül fogott teljes fogást szállító, a területre grönlandi laposhal halászatának céljával belépő, engedélyezett hajókra a következő eljárások vonatkoznak:

a)

a hajó parancsnoka köteles legalább 72 órával a hajónak a szabályozási területre történő belépését megelőzően e-mailben vagy faxon értesíteni a NAFO ügyvezető titkárát a fedélzeten lévő fogás mennyiségéről, azon földrajzi helyről (szélesség/hosszúság), ahol a hajó parancsnoka a halászat megkezdését tervezi, a megjelölt pontra való megérkezés becsült idejéről, valamint a halászhajó elérhetőségi adatairól (például rádióhívójel, műholdas telefon vagy e-mail-cím);

b)

ha egy ellenőrhajó a grönlandi laposhalra irányuló halászat megkezdése előtt ellenőrizni kíván egy halászhajót, az adott halászhajóval és a NAFO ügyvezető titkárával közölnie kell az ellenőrzésre kijelölt hely koordinátáit; az ellenőrzés helyszíne nem lehet 60 tengeri mérfölddel távolabb attól a ponttól, ahol a hajó a hajó parancsnokának becslése szerint megkezdi a halászatot; az ellenőrhajó köteles a szabályozási területen esetleg üzemelő többi ellenőrhajót is ennek megfelelően értesíteni.

c)

a b) ponttal összhangban értesített halászhajó köteles:

i.

a kijelölt ellenőrzési helyszínre hajózni; és

ii.

gondoskodni arról, hogy a szabályozási területre történő belépéskor a fedélzeten lévő fogásra vonatkozó tárolási terv megfeleljen a 25. cikk (5) bekezdésében foglalt előírásoknak, valamint hogy a tervet kérésre az ellenőrök rendelkezésére bocsássák;

d)

a halászhajó az e cikk értelmében végzett ellenőrzés előtt csak akkor kezdheti meg a halászatot, ha

i.

az a) ponttal összhangban továbbított értesítésének elküldésétől számított 72 órán belül nem kap értesítést; vagy

ii.

az ellenőrhajó nem kezdte meg a halászhajó ellenőrzését 3 órával ez utóbbinak az ellenőrzési helyszínre történő megérkezése után.

(3)   Tilos grönlandi laposhalat olyan nem szerződő fél hajójából kirakodni, amely a szabályozási területen halászati tevékenységet végzett.

11. cikk

Tintahal

Tilos a tintahal halászata a 3. és a 4. alterületen január 1-jén 00:01 (UTC) és június 30-án 24:00 (UTC) között.

12. cikk

A cápák védelme és az azokkal való gazdálkodás

(1)   A tagállamok a 25. cikkben foglalt, a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó jelentéstételi eljárásnak megfelelően jelentést tesznek a cápafogásokról, beleértve a rendelkezésre álló múltbeli adatokat is.

(2)   Valamennyi, grönlandi cápát is magában foglaló megfigyelt fogás esetében a megfigyelőknek fogásonként vagy hálónként rögzíteniük kell a grönlandi cápák számát, becsült tömegét és mért hosszát (becsült hosszát, ha a hossz mérésére nincs lehetőség), valamint minden egyes grönlandi cápa nemét, továbbá állapotát a kifogáskor (élő, elpusztult vagy ismeretlen).

(3)   Tilos:

a)

a cápauszonyok hajófedélzeten történő leválasztása;

b)

a cápatestről teljesen leválasztott uszonyok hajófedélzeten történő tartása, valamint át- és kirakodása.

(4)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a fedélzeti tárolás megkönnyítése érdekében a cápauszonyok részben átmetszhetők és a testre ráhajlíthatók.

(5)   Egyetlen halászhajó sem végezheti az e cikk megsértésével begyűjtött uszonyok hajófedélzeten történő szállítását, át- és kirakodását.

(6)   Nem cápákat célzó halászat esetén minden tagállam arra ösztönzi a lobogója alatt közlekedő hajókat, hogy az élelmiszerként vagy megélhetés céljára felhasználni nem kívánt cápákat, különösen a fiatal egyedeket élve engedje el.

(7)   A tagállamok, amennyiben lehetséges, kötelesek:

a)

a cápák védelme érdekében szelektívebb halászeszközök azonosítására irányuló kutatást végezni;

b)

kutatást végezni a legfontosabb cápafajok főbb biológiai és ökológiai paramétereiről, életszakaszairól, viselkedési jellemzőiről és vándorlási mintáiról, valamint az esetleges feltérképezési, ellési és ivadéknevelő területek azonosításáról.

(8)   A tagállamok a NAFO ügyvezető titkárához való továbbítás céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ilyen kutatás eredményeit.

13. cikk

Hálószembőség

(1)   E cikk alkalmazásában a hálószembőséget a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 10. pontjában említett – III.A mellékletében foglaltak szerint, az 517/2008/EK bizottsági rendeletben (15) meghatározott mérőeszközök használatával kell mérni.

(2)   A hajók nem használhatnak az alább az egyes fajokra megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat:

a)

40 mm a norvég garnéla és garnélák (PRA) halászata esetében;

b)

60 mm a sebeskalmár (SQI) halászata esetében;

c)

280 mm a zsákvégen és 220 mm a vonóháló összes többi részén a rája (SKA) halászata esetében;

d)

130 mm minden egyéb, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 11. pontjában említett – I.C mellékletében felsorolt tengerfenéken élő halfaj halászata esetében;

e)

100 mm a Sebastes mentella (mélyvízi vörös álsügér, REB) 2. alterületen és az 1F és 3K körzetben folytatott halászata esetében; és

f)

90 mm az álsügér (RED) 3O, 3M és 3LN körzetben vízközi vonóhálóval folytatott halászata esetében.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett fajok tekintetében célzott halászatot folytató, fedélzetükön az említett bekezdésben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat szállító hajóknak az ilyen hálókat biztonságosan fel kell tekerniük és el kell rakniuk, és biztosítaniuk kell, hogy ilyen halászat során azok közvetlen használatra ne álljanak rendelkezésre.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett fajoktól eltérő fajok tekintetében célzott halászatot folytató hajók számára engedélyezett a szabályozott fajoknak az említett bekezdésben meghatározottnál kisebb szembőségű hálókkal végzett halászata, feltéve, hogy teljesülnek a járulékos fogásra vonatkozóan a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított követelmények.

14. cikk

Tartozékok használata és a halászfelszerelés jelölése

(1)   Merevítő kötél, osztó brágakötél vagy zsákvég abban az esetben használható a vonóhálókon, ha ezek a tartozékok semmilyen módon nem korlátozzák az engedélyezett hálószembőséget vagy szűkítik a hálószemek nyílásait.

(2)   A halászhajók nem használhatnak olyan módszert vagy eszközt, amely akadályt képez a háló szemeiben vagy csökkenti azok méretét. A zsákvég felső oldalához ugyanakkor kapcsolhatók olyan, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 12. pontjában említett – III.B mellékletében (Engedélyezett felső kopásvédők, garnélahalászatra szolgáló vonóhálók kampós láncai) ismertetett eszközök, amelyek nem képeznek akadályt a zsákvég szemeiben, beleértve a toldásokat is. A zsákvég rongálódásának megakadályozása vagy minimalizálása érdekében a zsákvég alsó oldalához vászon, hálódarab vagy más anyag rögzíthető.

(3)   A 3L vagy a 3M körzetben norvég garnélára halászó hajók csak olyan szelektáló ablakot vagy rácsot használhatnak, ahol a rácsok közötti távolság legfeljebb 22 mm. A 3L körzetben norvég garnélára halászó hajókat legalább 72 cm-es hosszúságú kampós lánccal is fel kell szerelni, amelynek hosszát a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 12. pontjában említett – III.B mellékletében foglaltak szerint határozzák meg.

(4)   A 18. cikk (1) bekezdésében említett területek halászatakor csak vízközi vonóháló használható.

(5)   Egyetlen halászhajó sem:

a)

használhat olyan halászeszközöket, amelyeket nem jelöltek meg az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak, különösen az észak-atlanti halászati tevékenységekről szóló, 1967. évi egyezménynek megfelelően; vagy

b)

vehet igénybe jelölőbóját vagy a felszínen lebegő hasonló eszközt a rögzített halászfelszerelés helyzetének jelzésére, ha a hajó nyilvántartási száma azon nincs feltüntetve.

15. cikk

Elveszített vagy hátrahagyott halászeszközök, és a halászeszközök összegyűjtése

(1)   A szabályozási területen halászatot folytató hajó parancsnoka:

a)

köteles a halászhajó fedélzetén tartani olyan felszerelést, amely az elveszített halászeszközök kiemelésére szolgál;

b)

amennyiben elveszik a halászeszköz vagy annak egy része, köteles a lehető leghamarabb kísérletet tenni annak kiemelésére; és

c)

kizárólag biztonsági okokból hagyhat szándékosan hátra halászeszközt.

(2)   Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka 24 órán belül köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállamot a következőkről:

a)

a hajó neve és hívójele;

b)

az elveszített eszköz típusa;

c)

az elveszített eszköz mennyisége;

d)

az eszköz elveszítésének időpontja;

e)

az eszköz elveszítésének helye; és

f)

az elveszített eszköz kiemelése érdekében a hajón végrehajtott intézkedések.

(3)   Elveszített eszköz kiemelése után a hajó parancsnoka 24 órán belül köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállamot a következőkről:

a)

az eszközt kiemelő hajó neve és hívójele;

b)

az eszközt elveszítő hajó neve és hívójele (amennyiben ismert);

c)

a kiemelt eszköz típusa;

d)

a kiemelt eszköz mennyisége;

e)

az eszköz kiemelésének időpontja; és

f)

az eszköz kiemelésének helye.

(4)   A tagállam a NAFO ügyvezető titkárához való továbbítás céljából haladéktalanul értesíti a Bizottságot a (2) és a (3) bekezdés szerinti információkról.

16. cikk

A legkisebb kifogható halméretre vonatkozó követelmények

(1)   Egyetlen hajó sem tarthat a fedélzetén a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 13. pontjában említett – I.D mellékletének értelmében meghatározott minimális méretnél kisebb halat; az ilyen halat azonnal vissza kell engedni a tengerbe.

(2)   Minden olyan feldolgozott halat, amely nem éri el a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 13. pontjában említett – I.D mellékletében az adott fajra megállapított megfelelő hosszúságot, az e fajra meghatározott legkisebb kifogható méret alatti halból származónak kell tekinteni.

(3)   Ha a méreten aluli halak mennyisége egy fogási pozícióban meghaladja a fogás egyedek számában kifejezett teljes mennyiségének 10 %-át, a hajónak a következő pozíció elfoglalása előtt legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző fogási pozíciótól.

III. FEJEZET

A SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN TALÁLHATÓ VESZÉLYEZTETETT TENGERI ÖKOSZISZTÉMÁK FENÉKHALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKKEL SZEMBENI VÉDELME

17. cikk

Lábnyomtérkép (meglévő fenékhalászati területek)

A szabályozási területen meglévő, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 2. pontjában említett – 2. ábráján bemutatott térkép szerinti fenékhalászati területeket nyugatról a kanadai kizárólagos gazdasági övezet, keletről a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 1. pontjában említett – 4. táblázatában megadott koordináták határolják.

18. cikk

A fenékhalászati tevékenységek területi korlátozásai

(1)   2020. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 14. pontjában említett – 3. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 15. pontjában említett – 5. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott területeken.

(2)   2020. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 16. pontjában említett – 4. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 17. pontjában említett – 6. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott 3O körzet területén.

(3)   2020. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 18. pontjában említett – 5. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 19. pontjában említett – 7. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott 1–13. területen.

(4)   2018. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 18. pontjában említett – 5. ábráján bemutatott és – e rendelet mellékletének 19. pontjában említett – 7. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott 14. területen.

19. cikk

Felderítő fenékhalászati tevékenységek

(1)   A felderítő fenékhalászati tevékenységeket a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 20. pontjában említett – felderítési szabályzattal összhangban végrehajtott előzetes felderítésnek kell megelőznie.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói felderítő fenékhalászati tevékenységben kívánnak részt venni, értékelés céljából kötelesek:

a)

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, felderítő fenékhalászat megvalósítására vonatkozó – e rendelet mellékletének 21. pontjában említett – szándéknyilatkozatot a 20. cikk (1) bekezdésében előírt értékeléssel együtt eljuttatni a Bizottsághoz;

b)

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a felderítő fenékhalászati útra vonatkozó – e rendelet mellékletének 22. pontjában említett – jelentést a felderítő fenékhalászati tevékenység befejezését követő két hónapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(3)   A hajó parancsnoka:

a)

csak azután kezdheti meg a felderítő fenékhalászati tevékenységet, hogy a NAFO-bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedésekkel összhangban arra engedélyt kapott, megelőzve ezáltal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra a felderítő fenékhalászati tevékenységek által gyakorolt jelentős káros hatásokat;

b)

köteles tudományos megfigyelőt biztosítani a fedélzeten a felderítő fenékhalászati tevékenység időtartama alatt.

20. cikk

A tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek előzetes értékelése

(1)   Az a tagállam, amely felderítő fenékhalászati tevékenységben tervez részt venni, az erre vonatkozó indítvány alátámasztásául előzetes értékelést nyújt be a lobogója alatt közlekedő hajók által a fenékhalászati tevékenység során a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra kifejtett ismert és vélelmezett hatásokról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett előzetes értékelést:

a)

a NAFO Tudományos Tanácsa júniusi ülésének megnyitása előtt legalább egy héttel el kell küldeni a Bizottságnak;

b)

a tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek értékelése céljából a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletében foglalt – e rendelet mellékletének 23. pontjában említett – tartalmi elemek szerint kell összeállítani.

21. cikk

Veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak felfedezése

(1)   A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak felfedezése azt jelenti, hogy a fogás hálónként (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) meghaladja a 7 kg tengeri tollkorall és/vagy 60 kg egyéb élő korall és/vagy 300 kg szivacs küszöbértéket.

(2)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő és a szabályozási területen fenékhalászati tevékenységeket folytató hajók parancsnokaitól megkövetelik, hogy határozzák meg a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak kifogott mennyiségét, amennyiben a halászati műveletek során a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VI. része szerinti veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák – e rendelet mellékletének 3. pontjában említett – indikátorfajainak bizonyítékára bukkannak.

(3)   Amennyiben a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak a (2) bekezdés szerinti halászati művelet során (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) fogott mennyisége meghaladja az (1) bekezdésben megadott küszöbértéket, a hajóparancsnok köteles:

a)

késedelem nélkül jelenteni a felfedezést a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, közölve a hajó által megadott helyet, amely vagy a hálóvontatás/horogsor-kihelyezés végpontja, vagy más olyan hely, amely a felfedezés helyéhez a legközelebb található, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezett indikátorfajait, továbbá azok mennyiségét kilogrammban kifejezve; és

b)

beszüntetni a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre eltávolodni a hálóvontatás/horogsor-kihelyezés végpontjától abba az irányba, amelyben a legkisebb annak a valószínűsége, hogy ismét veszélyeztetett tengeri ökoszisztémával találkoznak. A hajó parancsnokának az összes rendelkezésre álló információforrás alapján a legjobb belátása szerint kell döntenie.

(4)   A tagállamok megkövetelik, hogy a lábnyomon kívüli területen a 19. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban kiküldött, megfelelő tudományos szakértelemmel rendelkező megfigyelőt alkalmazzanak, aki:

a)

azonosítja a korallokat, a szivacsokat és más szervezeteket a lehető legalacsonyabb rendszertani szintig, és ehhez a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 24. pontjában említett – felderítő halászati adatgyűjtési formanyomtatványt alkalmazza; és

b)

az ilyen azonosítás eredményeit a hajóparancsnoknak átadja az e cikk (2) bekezdésében foglalt mennyiségi meghatározás elősegítése érdekében.

(5)   Minden egyes tagállam:

a)

haladéktalanul továbbítja a hajó parancsnoka által közölt felfedezési információkat a Bizottság részére, amennyiben a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak a halászati művelet során (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) fogott mennyisége meghaladja az (1) bekezdésben megadott küszöbértéket;

b)

azonnal figyelmeztetést küld a felfedezésről a lobogója alatt közlekedő minden halászhajó részére; valamint

c)

lehetőség szerint két mérföldes sugárban ideiglenesen lezárja a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák lábnyomon kívüli jelentett helyét a Bizottság által tett bejelentést követően.

A Bizottság a NAFO által küldött értesítést követően újra megnyithatja az ideiglenesen lezárt területeket.

IV. FEJEZET

A HAJÓKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ÉS A HAJÓBÉRLÉS

22. cikk

A hajókkal kapcsolatos követelmények

(1)   A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

a)

a lobogójuk alatt közlekedő minden olyan hajót tartalmazó, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C1 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 25. pontjában említett – formátumban összeállított listát, amelynek engedélyt adhatnak arra, hogy a szabályozási területen halászati tevékenységet végezzen (a továbbiakban: az értesítésben szereplő hajók);

b)

késedelem nélkül, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C2 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 26. pontjában említett – formátumban az értesítésben szereplő hajók listájáról törölt hajókat.

(2)   Halászhajó csak akkor folytathat halászati tevékenységet a szabályozási területen, ha:

a)

szerepel az értesítésben szereplő hajók listáján;

b)

rendelkezik IMO-számmal; és

c)

a lobogó szerinti tagállam engedélyt bocsátott ki részére ilyen halászati tevékenységek végzésére (a továbbiakban: engedélyezett hajó).

(3)   Egyetlen tagállam sem engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak halászati tevékenység végzését a szabályozási területen, ha nem képes eredményesen teljesíteni a lobogó szerinti államra vonatkozó kötelezettségeit az ilyen hajók tekintetében.

(4)   Valamennyi tagállam oly módon kezeli az engedélyezett hajók számát és azok halászati erőkifejtését, hogy kellőképpen figyelembe vegye a szabályozási területen az említett tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségeket.

(5)   A tagállamok elektronikus formában továbbítják a Bizottsághoz a következőket:

a)

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C3 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 27. pontjában említett – formátumban, és a naptári év halászati tevékenységeinek megkezdése előtt legalább 40 nappal az értesítésben szereplő hajók listáján lévő minden olyan hajó külön engedélyét, amelynek engedélyt adtak a szabályozási területen folytatott halászati tevékenység végzésére;

Minden engedély tartalmazza különösen az érvényesség kezdetének és végének időpontját, valamint azon fajokat, amelyek célzott halászata megengedett, kivéve, ha a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 27. pontjában említett – II.C3 melléklete értelmében mentesítést élveznek. Amennyiben a hajó a hatályos halászati lehetőségek kapcsán említett szabályozott fajok halászatát kívánja végezni, az azonosítás arra az állományra vonatkozik, ahol a szabályozott faj az érintett területhez tartozik;

b)

az engedély visszavonása vagy tartalmának bármely módosítása esetén – amennyiben a visszavonás vagy a módosítás az érvényességi idő alatt történik – az engedély felfüggesztéséről szóló értesítést haladéktalanul, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C4 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 28. pontjában említett – formátumban;

c)

a felfüggesztett engedély visszaállításáról szóló értesítést, amelyet az a) pontban meghatározott eljárás szerint továbbítanak.

(6)   Minden tagállam biztosítja, hogy az engedély érvényességének időtartama megegyezzen a (10) és a (11) bekezdésben említett kapacitási terv tanúsításával kapcsolatos tanúsítási időszakkal.

(7)   Valamennyi halászhajót nemzetközileg elismert normák, például a FAO által a halászhajók megjelölése és azonosítása tekintetében jóváhagyott alapvető előírások szerinti, könnyen azonosítható jelölésekkel kell ellátni.

(8)   Halászhajó csak akkor üzemelhet a szabályozási területen, ha a fedélzetén rendelkezésre állnak a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott aktuális, érvényes okmányok, amelyek a hajóra vonatkozó adatok közül legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a)

a hajó neve, ha alkalmazható;

b)

annak a kikötőnek vagy körzetnek a betűi, ahol a hajót lajstromba vették, ha alkalmazható;

c)

a hajó lajstromszáma;

d)

az IMO-szám;

e)

a hajó nemzetközi rádióhívójele, ha alkalmazható;

f)

a tulajdonos(ok) neve és címe, és amennyiben van(nak), a hajóbérlő(k);

g)

a hajó teljes hossza;

h)

a hajómotor teljesítménye;

i)

a (10) bekezdésben említett kapacitási terv; és

j)

a becsült fagyasztókapacitás vagy a hűtési rendszer tanúsítása.

(9)   Halászhajó csak akkor üzemelhet a szabályozási területen, ha a fedélzetén rendelkezésre áll az illetékes hatóság által igazolt vagy a lobogó szerinti tagállam által jóváhagyott pontos, naprakész kapacitási terv.

(10)   A kapacitási tervnek:

a)

a haltároló hely rajzát vagy leírását kell magában foglalnia, beleértve az egyes haltároló helyek köbméterben kifejezett tárolási kapacitását, a rajzon pedig a hajó hosszirányú metszetét kell ábrázolni, beleértve minden olyan fedélzet tervét, amelyen haltároló hely található, valamint a fagyasztók helyét;

b)

mutatnia kell különösen az ajtók, a nyílások és a haltároló helyekbe való belépési pontok helyét, a válaszfalak jelölésével;

c)

jeleznie kell a haltároló tartályok (hűtött tengervíztartályok) fő méreteit, és 10 centiméteres osztásközökkel kell jeleznie minden tartály köbméterben kifejezett kalibrálását; és

d)

a rajzon egyértelműen fel kell tüntetnie a valós méretarányt.

(11)   Minden tagállam biztosítja, hogy engedélyezett hajói kapacitási terveinek megfelelőségét az illetékes hatóság kétévente igazolja.

23. cikk

Bérleti megállapodások

(1)   E cikk alkalmazásában a „bérbe vevő szerződő fél” kifejezés a védelmi és végrehajtási intézkedések I.A és I.B mellékletében jelzett keretet birtokoló szerződő félre, vagy a halászati lehetőségekre meghatározott keretet birtokló tagállamra utal, a „lobogó szerinti tagállam” kifejezés pedig azt a tagállamot jelenti, amelyben a bérelt hajót lajstromozták.

(2)   A bérbe vevő szerződő fél halászati keretének egészét vagy egy részét akkor lehet a tagállam lobogója alatt közlekedő, engedélyezett bérelt hajóval (a továbbiakban: a bérelt hajó) begyűjteni, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a lobogó szerinti tagállam írásban hozzájárult a bérleti megállapodáshoz;

b)

a bérleti megállapodás az adott naptári évben egy halászhajóra korlátozódik lobogó szerinti tagállamonként;

c)

a bérleti megállapodás szerinti halászati műveletek összesített időtartama az adott naptári évben nem haladja meg a hat hónapot; és

d)

a bérelt hajót nem azonosították korábban IUU-halászatot folytató hajóként.

(3)   A bérleti megállapodás értelmében bérelt hajó által zsákmányolt valamennyi fogást és járulékos fogást a bérbe vevő szerződő félnek kell tulajdonítani.

(4)   A lobogó szerinti tagállam a bérleti megállapodás szerinti halászati műveletek végrehajtása során nem engedélyezi a bérelt hajó számára a lobogó szerinti tagállam keretének terhére vagy másik bérléssel egyidejűleg történő halászatot.

(5)   Nem végezhető tengeri átrakodás a bérbe vevő szerződő fél olyan előzetes engedélye nélkül, amely biztosítja, hogy az átrakodást a fedélzeten tartózkodó megfigyelő felügyelete mellett hajtsák végre.

(6)   A lobogó szerinti tagállam a bérleti megállapodás kezdete előtt írásban értesíti a Bizottságot arról, hogy jóváhagyta a bérleti megállapodást.

(7)   A lobogó szerinti tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a következő események bármelyikének bekövetkezésekor:

a)

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek megkezdése;

b)

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek felfüggesztése;

c)

a bérleti megállapodás értelmében folytatott, majd felfüggesztett halászati műveletek újrakezdése;

d)

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek befejezése.

(8)   A lobogó szerinti tagállam elkülönített nyilvántartást vezet a lobogója alatt közlekedő hajó egyes bérbeadásaiból származó fogások és járulékos fogások adatairól, és azokról jelentést küld a bérbe vevő szerződő félnek és a Bizottságnak.

(9)   A bérelt hajón mindig rendelkezésre kell állnia az alábbi dokumentumoknak:

a)

a hajó neve, a lobogó szerinti állambeli lajstromszám, az IMO-szám és a lobogó szerinti állam;

b)

a hajó előző neve és lobogó szerinti állama, ha alkalmazható;

c)

a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe;

d)

a bérleti megállapodás, valamint a bérbe vevő szerződő fél által a bérelt hajó vonatkozásában kiállított bármilyen halászati engedély vagy engedély másolata; és

e)

a hajó részére meghatározott keret.

V. FEJEZET

A HALÁSZAT NYOMON KÖVETÉSE

24. cikk

Termékcímkézési követelmények

(1)   A szabályozási területen fogott minden fajt oly módon kell címkézni feldolgozáskor, hogy minden egyes faj és termékkategória azonosítható legyen. Minden faj címkéjén fel kell tüntetni a rá vonatkozó alábbi adatokat:

a)

a halászhajó neve;

b)

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében felsorolt – e rendelet mellékletének 11. pontjában említett – fajok esetében a hárombetűs kód;

c)

norvég garnéla esetében a fogás időpontja;

d)

a szabályozási terület és a körzet, ahol a halászatot végezték; és

e)

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.K mellékletében felsorolt – e rendelet mellékletének 29. pontjában említett – termékkiszerelési kód.

(2)   A címkét biztonságos módon kell a csomagoláson rögzíteni, bélyegezni vagy feltüntetni a tároláskor, és a címke méretének lehetővé kell tennie, hogy az ellenőrök azt a szokásos munkamenetük során is el tudják olvasni.

(3)   A címkén lévő tintajelölésnek a háttérfelülettől elütő színűnek kell lennie.

(4)   Minden csomagolási egységen csak egy adat szerepelhet az alábbiak tekintetében:

a)

termékkiszerelési kategória;

b)

fogási körzet;

c)

a fogás időpontja (norvég garnéla esetében); és

d)

halfaj.

25. cikk

A fogás nyomon követése

(1)   A fogás nyomon követésének céljából minden halászhajónak halászati naplóval, termelési naplóval és tárolási tervvel kell rendelkeznie a szabályozási területen végzett halászati tevékenységek nyilvántartására.

(2)   Minden halászhajónak halászati naplót kell vezetnie, amelyet legalább 12 hónapig és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 30. pontjában említett – II.A mellékletével összhangban a fedélzeten tartanak, és amelyben:

a)

pontosan nyilvántartják ahhoz a legkisebb földrajzi területhez tartozó minden egyes hálóvontatás/horogsor-kihelyezés során zsákmányolt fogást, amelyre kvótát osztottak ki;

b)

jelzik az egyes hálóvontatások/horogsor-kihelyezések során zsákmányolt fogás kezelési formáit, beleértve az aktuális halászati út során a fedélzeten tartott, visszaengedett, kirakodott vagy átrakodott egyes készletek élőtömeg-kilogrammban kifejezett mennyiségét.

(3)   Minden halászhajónak termelési naplót kell vezetnie, amelyet legalább 12 hónapig a fedélzeten tartanak, és amelyben:

a)

minden fajra és minden terméktípusra vonatkozóan külön feljegyezik a kilogrammban kifejezett előző napi, 00:01-től (UTC) 24:00-ig (UTC) számított összesített termelésüket;

b)

összevetik az egyes fajok és terméktípusok termelését azzal a legkisebb földrajzi területtel, amelyre kvótát osztottak ki;

c)

felsorolják az egyes terméktípusok termelési tömegének élőtömegre történő átszámításához a halászati napló kitöltése során használt átváltási tényezőket;

d)

minden egyes bejegyzést megjelölnek a 24. cikkel összhangban.

(4)   Minden halászhajó a hajó parancsnokának biztonsági és navigációs felelősségét is figyelembe véve elkülönítetten tárolja a szabályozási területen belüli fogást az e területen kívül ejtett fogásoktól, és az ilyen fogásokat jól látható módon elkülöníti, például műanyag fólia, rétegelt lemez vagy háló segítségével.

(5)   Minden halászhajónak tárolási tervet kell vezetnie, amely:

a)

egyértelműen bemutatja:

i.

minden halfaj helyét az egyes halraktárakban és azok terméktömeg-kilogrammban kifejezett mennyiségét;

ii.

a 3L körzetben és a 3M körzetben fogott garnélarák elhelyezkedését a tárolóterekben, ideértve a garnélarák mennyiségét körzetenként, kilogrammban kifejezve;

iii.

az egyes halraktárakban tárolt termékeket felülnézetben;

b)

naponta aktualizálásra kerül az előző – 00:01-től (UTC) 24:00-ig (UTC) számított – nap adataival; és

c)

minden fogásnak a hajóból történő teljes kirakodásáig a fedélzeten marad.

(6)   Minden halászhajónak elektronikus úton továbbítania kell az alábbiakra vonatkozó jelentéseket az FMC-je részére, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.D és II.F mellékletében az egyes jelentéstípusokra meghatározott – e rendelet mellékletének 31., illetve 32. pontjában említett – formátumban és tartalommal:

a)

fogás belépéskor (COE): a fogás fajonkénti mennyisége a fedélzeten a szabályozási területre történő belépéskor, legalább hat órával a hajó belépését megelőzően továbbítva;

b)

fogás kilépéskor (COX): a fogás fajonkénti mennyisége a fedélzeten a szabályozási terület elhagyásakor, legalább hat órával a hajó kilépését megelőzően továbbítva;

c)

fogási jelentés (CAT): a hajón tartott fogás mennyisége és a visszaengedett mennyiség, fajonként és körzetenként, a jelentéstétel napját megelőző napra vonatkozóan, a fogás nélküli napokat is jelentve, naponta 12:00 (UTC) előtt továbbítva; a nulla mennyiséget a kifogott és visszaengedett fajokra vonatkozóan az MZZ (meg nem határozott tengeri hal) hárombetűs kód használatával és a mennyiség rovatban a „0” beírásával kell jelenteni az alábbi példa szerint: (//CA/MZZ 0/és//RJ/MZZ 0/);

d)

„fedélzeten tartott fogás” jelentés (COB): a 3L körzetben a norvég garnélára halászó hajók esetében a 3L körzetbe való belépés vagy onnan való kilépés előtt, egy órával a 3L körzet határának átlépése előtt továbbítva;

e)

átrakodás (TRA):

i.

a rakodó hajó által legalább huszonnégy órával az átrakodás előtt továbbítva; és

ii.

a fogadó hajó által legkésőbb egy órával az átrakodás után továbbítva;

f)

„kirakodási kikötői” jelentés (POR): a fogadó hajó által legalább huszonnégy órával a kirakodás előtt továbbítva.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében felsorolt fajok esetében – a cápákat kivéve – a 100 kilogrammot el nem érő teljes élőtömegű, fedélzeten található fogásokat az MZZ (meg nem határozott tengeri hal) hárombetűs kód használatával is lehet jelenteni. A cápákat minden esetben faj szintjén, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében foglalt megfelelő hárombetűs kóddal kell jelenteni, vagy ha a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C melléklete nem tartalmazza az adott kódot, a FAO-nak a fajok halászati statisztikai célokra vonatkozó ASFIS listájában foglalt kóddal, amennyire lehetséges. Ha a fajokra lebontott jelentéskészítés nem lehetséges, a cápákat a nagy cápák (SHX) vagy a tüskéscápák (DGX) kategóriába megfelelően besorolva és a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 11. pontjában említett – hárombetűs kódok szerint kell jelenteni. A fogásonként vagy hálónként kifogott minden egyes cápa becsült tömegét is rögzíteni kell.

(7)   A (6) bekezdésben említett jelentések a védelmi és végrehajtási intézkedések II.F mellékletének 8. pontjában meghatározott – e rendelet mellékletének 32. pontjában említett – formátumú visszavonási jelentés révén visszavonhatók. Amennyiben a jelentések bármelyike korrekciót igényel, a visszavonási jelentés után haladéktalanul, az e cikkben megadott határidőn belül új jelentést kell küldeni.

A lobogó szerinti állam FMC-je késedelem nélkül közli a Bizottsággal a lobogója alatt közlekedő hajó általi jelentés-visszavonás elfogadását.

(8)   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy az FMC-je a (6) bekezdés szerinti jelentéseket az érkezést követően azonnal elektronikusan továbbítsa a NAFO ügyvezető titkárának a védelmi és végrehajtási intézkedések II.D mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 31. pontjában említett – formátumban, és arról egy másolatot továbbítson a Bizottságnak és az EFCA-nak.

(9)   Minden egyes tagállam:

a)

előzetes jelentést tesz havi fogásairól fajonként és állományterületenként, valamint a 3M körzetben folytatott norvéggarnéla-halászat havi halászati napjairól, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e kvótával vagy a halászati erőkifejtésre vonatkozó kerettel az érintett állományokra; e jelentéseket a fogás naptári hónapjának végét követő 20 napon belül továbbítja a Bizottság részére;

b)

gondoskodik arról, hogy a halászati út befejezését követő 60 napon belül, XML nyelven (bővíthető jelölőnyelven) vagy Microsoft Excel formátumban továbbítsák a Bizottság részére a naplóadatokat, amelyek a vonatkozó adatok közül legalább a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 33. pontjában említett – II.N mellékletében meghatározott információkat tartalmazzák.

26. cikk

Hajómegfigyelési rendszer (VMS)

(1)   A szabályozási területen üzemelő valamennyi halászhajót fel kell szerelni egy olyan műholdas megfigyelő eszközzel, amely képes a következő VMS-adatokat tartalmazó pozícióadatokat legalább óránként egyszer folyamatosan és automatikusan továbbítani a szárazföldön működő FMC részére:

a)

a hajó azonosító jele;

b)

a hajó legutóbbi helyzete, szélességi és hosszúsági fok szerint, legfeljebb 500 méter hibahatárral és 99 %-os megbízhatósági intervallummal;

c)

a pozíció rögzítésének napja és ideje (UTC); és

d)

a hajó útvonala/haladási iránya és sebessége.

(2)   Minden tagállam biztosítja, hogy az FMC-je:

a)

megkapja az (1) bekezdésben említett pozícióadatokat, és azokat a következő hárombetűs kóddal rögzítse:

i.

„ENT”: a szabályozási területre való belépést követően továbbított első VMS-helyzetmeghatározás;

ii.

„POS”: a szabályozási területen tartózkodó hajó által ezt követően továbbított minden VMS-helyzetmeghatározás; és

iii.

„EXI”: a szabályozási területet elhagyó hajóról érkező első VMS-helyzetmeghatározás;

b)

fel legyen szerelve az automatikus adatfeldolgozáshoz és az elektronikus adatátvitelhez szükséges számítógépes hardverrel és szoftverrel, valamint biztonsági mentési és adat-visszaállítási eljárásokat alkalmazzon, és számítógép által olvasható formátumban nyilvántartsa a halászhajóktól kapott adatokat, amelyeket legalább három évig megőriz; és

c)

haladéktalanul közölje a Bizottsággal és az EFCA-val az FMC nevét, címét, telefonszámát, telexszámát, e-mail-címét vagy telefaxszámát, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat.

(3)   Minden tagállam fedezi a VMS-ével kapcsolatos valamennyi költséget.

(4)   Amennyiben egy ellenőr olyan halászhajót figyel meg a szabályozási területen, amely vonatkozásában nem kapta meg az (1), a (2) vagy a (8) bekezdés szerinti adatokat, erről értesítenie kell a hajóparancsnokot és a Bizottságot.

(5)   A tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnoka vagy halászhajó tulajdonosa vagy annak képviselője tájékoztatást kapjon arról, ha a hajó műholdas nyomkövető eszköze hibásnak vagy működésképtelennek tűnik.

(6)   Ha a műholdas nyomkövető eszköz meghibásodik, a hajó parancsnokának az ilyen meghibásodást követő egy hónapon belül gondoskodnia kell annak megjavításáról vagy kicseréléséről, vagy ha a halászati út egy hónapnál hosszabb ideig tart, arról, hogy a javítást vagy a cserét a hajó következő kikötőbe történő belépése után elvégezzék.

(7)   A halászhajó nem indulhat halászati útra, ha hibás a műholdas nyomkövető eszköze.

(8)   A hibás műholdas nyomkövető eszközzel üzemelő halászhajónak legalább 4 óránként továbbítania kell a VMS-pozícióadatokat a lobogó szerinti tagállam halászati FMC-jének egyéb rendelkezésre álló kommunikációs eszköz, különösen műholdas eszköz, e-mail, rádióüzenet, telefax vagy telex útján.

(9)   A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy:

a)

az FMC-je a lehető leghamarabb, de legkésőbb a beérkezésüktől számított 24 órán belül továbbítsa a VMS-pozícióadatokat a NAFO ügyvezető titkárának, és arról egy másolatot továbbítson a Bizottságnak és az EFCA-nak, továbbá engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak, hogy a VMS-pozícióadatokat műholdas eszköz, e-mail, rádióüzenet, telefax vagy telex útján közvetlenül a NAFO ügyvezető titkárának küldjék; és

b)

a NAFO ügyvezető titkárának küldött VMS-pozícióadatok összhangban legyenek a védelmi és végrehajtási intézkedések II.E mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 34. pontjában említett – adatcsere-formátummal, amelyet a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletének 31. pontjában említett II.D melléklete tovább pontosít.

(10)   A NAFO VMS-adatait a tagállamok felhasználhatják kutatási-mentési műveletekhez vagy tengeri biztonsági célokból.

VI. FEJEZET

MEGFIGYELŐI PROGRAM

27. cikk

Megfigyelői program

(1)   A megfigyelőknek függetleneknek és pártatlanoknak kell lenniük, továbbá rendelkezniük kell az e cikkben meghatározott feladataik és követelmények teljesítéséhez szükséges képzéssel, ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. A megfigyelőknek a feladataikat részrehajlás nélkül, állampolgárságtól és hajólobogótól függetlenül kell ellátniuk, és a szabályozási területen halászatot folytató hajók halászati tevékenységéhez kapcsolódóan nem érheti őket illetéktelen befolyás és nem részesülhetnek indokolatlan előnyökben.

(2)   A (3) bekezdésben meghatározott kivétel sérelme nélkül a szabályozási területen halászati tevékenységet végző valamennyi hajót mindenkor legalább egy megfigyelőnek kell kísérnie a megfigyelői programra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban. A halászhajók csak akkor kezdhetik meg a halászati tevékenységet, ha a megfigyelő már a hajó fedélzetén van. Ha olyan esetben, amikor az kötelező, a hajó nem visz magával megfigyelőt, ez súlyos jogsértésnek minősül.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, és amennyiben a NAFO nem kért nagyobb megfigyelői lefedettséget, a tagállam lehetővé teheti a lobogója alatt közlekedő halászhajók számára, hogy a szabályozási területen évente végrehajtott halászati utaknak, illetve az általuk a szabályozási területen töltött napoknak kevesebb mint 100 %-a, de legalább 25 %-a esetében legyen megfigyelő a fedélzeten, feltéve, hogy a lobogó szerinti tagállam a megfigyelő nélküli hajók esetében:

a)

biztosítja, hogy az érintett hajók olyan területeken folytassanak bizonyos fajokra vonatkozó célzott halászatot, amelyeken várhatóan elhanyagolhatók lesznek a járulékos fogások;

b)

biztosítja, hogy az érintett hajók eleget tegyenek a valós idejű jelentéstételre vonatkozó összes követelménynek;

c)

a nemzeti megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti eljárásoknak megfelelően, kockázatértékelést követően fizikailag ellenőrzi vagy egyéb megfelelő módon értékeli az érintett hajók által a tagállam kikötőiben kirakodott összes fogást. Ha megállapításra és megerősítésre kerül e rendelet megsértése, a lobogó szerinti tagállam ellenőrzési jelentést készít a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott, e rendelet mellékletének 9. pontjában említett nyomtatvány használatával, és azt a jogsértés megerősítését követően a lehető leghamarabb továbbítja a Bizottságnak;

d)

a halászati út előtt a lehető legkorábban továbbítja a Bizottságnak a következő információkat:

i.

a hajó nevét, IMO-számát és nemzetközi rádióhívójelét;

ii.

a 100 %-os lefedettségtől való eltérésről szóló döntést indokoló tényezőket;

e)

minden év február 15-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan, amelyben az összes releváns halászati tevékenységet illetően összehasonlítja a megfigyelő jelenlétében végrehajtott halászati utak és a megfigyelő nélkül végrehajtott halászati utak eredményeit. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1-jéig továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának.

(4)   Azokban az esetekben, amikor egy ellenőr jogsértésről szóló értesítést küld egy olyan halászhajónak, amelyen az értesítés időpontjában nem tartózkodik megfigyelő –, kivéve, ha a (3) bekezdéssel összhangban nem tartózkodik képviselő a fedélzeten –, a jogsértést a 35. cikk (1) bekezdése alkalmazásában súlyos jogsértésnek kell tekinteni, és a lobogó szerinti tagállamnak – amennyiben nem kötelezi a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban a halászhajót arra, hogy haladéktalanul fusson be kikötőbe – késedelem nélkül megfigyelőt kell küldenie a halászhajóra.

(5)   Az egyes tagállamok:

a)

minden évben, mielőtt a lobogójuk alatt közlekedő hajók megkezdenék a halászatot a szabályozási területen, megküldik a Bizottságnak azon megfigyelők aktualizált (a neveket és adott esetben az azonosító számokat tartalmazó) jegyzékét, akiket a tagállam lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen működő hajókra kívánnak kiküldeni;

b)

kötelezik a lobogójuk alatt közlekedő hajókat arra, hogy a megfigyelői programmal összhangban magukkal vigyenek egy olyan megfigyelőt, aki szerepel az a) pontban említett jegyzékben;

c)

amennyire lehetséges, biztosítják, hogy egy adott megfigyelő ne kerüljön két egymást követő halászati út alkalmával ugyanarra a hajóra;

d)

biztosítják, hogy a megfigyelőknél önálló kétirányú kommunikációra alkalmas kommunikációs eszköz legyen, amikor a tengeren tartózkodnak;

e)

megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy lobogójuk alatt közlekedő hajókon a vonatkozó nemzetközi normákkal és iránymutatásokkal összhangban biztonságosak legyenek a munkakörülmények, és a megfigyelői feladatok ellátása során biztosítva legyen a megfigyelők védelme, biztonsága és jólléte;

f)

biztosítják, hogy a megfigyelők a halászati út során a halászati tevékenységre vonatkozóan gyűjtött összes adatot és információt – többek között a fényképeket és a videókat – az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban kezeljék.

(6)   Ha egy megfigyelő megfigyelői jelentést küld egy tagállamnak a lobogója alatt közlekedő valamely hajót illetően a védelmi és végrehajtási intézkedések megsértéséről vagy egy incidensről, ideértve az akadályozás, a megfélemlítés és az illetéktelen befolyásolás esetét, illetve azt is, amikor a megfigyelőt más módon akadályozzák feladatainak ellátásában, a tagállam:

a)

az alkalmazandó titoktartási követelményeknek megfelelően maximális érzékenységgel és diszkrécióval kezeli a jelentést;

b)

értékeli a megfigyelői jelentésben megállapított megfelelési hiányosságokat és megtesz minden, általa megfelelőnek vélt utókövetési intézkedést;

c)

jelentést készít az utókövetési intézkedésekről, és azt megküldi a Bizottságnak.

(7)   Az egyes tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a)

legalább 24 órával a megfigyelőnek a halászhajóra való beszállása előtt a halászhajó nevét és nemzetközi rádióhívójelét, a megfigyelő nevével (és adott esetben) azonosító számával együtt;

b)

a (11) bekezdés e) pontjában említett napi megfigyelői jelentést elektronikus formában, annak kézhezvételét követően haladéktalanul;

c)

a teljes halászati útra vonatkozó, a (11) bekezdésben említett megfigyelői úti jelentést, a hajónak a kikötőbe való beérkezését követő 20 napon belül;

d)

az előző naptári évre vonatkozó, az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek a tagállam általi teljesítéséről szóló jelentést, minden év február 15-ig.

(8)   Ha egy halászhajó egy másik tagállamnak vagy a NAFO más szerződő felének megfigyelőjét viszi magával, e megfigyelőnek a hajó lobogója szerinti tagállamnak kell jelentést tennie.

(9)   Egy olyan halászhajó esetében, amelynek kötelező lenne megfigyelőt magával vinnie, de ezt nem teszi meg, a lobogó szerinti tagállam lehetővé teheti bármely egyéb részes fél számára, hogy megfigyelőt küldjön a hajóra.

(10)   Ha egy megfigyelői küldetés során megállapításra kerül, hogy a megfigyelőt súlyos kockázat fenyegeti, a lobogó szerinti tagállam lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a megfigyelő elhagyja a hajót, kivéve, ha a kockázat megszűnt, illetve addig, amíg a kockázat meg nem szűnik.

(11)   A hajókra kiküldött megfigyelők legalább a következő feladatokat látják el:

a)

minden egyes fogásra/hálóra vonatkozóan rögzítik a védelmi és végrehajtási intézkedések II.M mellékletében szereplő, e rendelet mellékletének 35. pontjában említett formátumban (megfigyelői úti jelentés) a következőket:

i.

az összes fogás fajonkénti mennyisége, beleértve a visszadobott halmennyiséget és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó, a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek az e rendelet melléklete 3. pontjában hivatkozott I.E. mellékletének VI. részében említett indikátorfajokat is:

ahogyan az a hajó halászati és termelési naplóiban rögzítésre került;

ahogyan azt a megfigyelő függetlenül megbecsülte.

Az olyan fogások esetében, amelyekre vonatkozóan nem lehetséges független megfigyelői becslést adni, a vonatkozó adatmezőket üresen kell hagyni, és ezt a „megjegyzések” mezőben fel kell tüntetni;

ii.

a különböző forrásokból származó fogási adatok között esetlegesen azonosított eltérések;

iii.

a halászeszköz típusa, szembősége és tartozékai;

iv.

a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok;

v.

a földrajzi koordináták, a halászeszköz merítésének mélysége;

vi.

vonóhálós halászat esetén a háló kivetésének befejeződése és a háló kiemelésének megkezdése között eltelt idő. Minden egyéb esetben a hálókivetés kezdetének időpontja és a hálókiemelés befejeződésének időpontja;

b)

monitorozzák a hajóra vonatkozó, a 25. cikkben említett tárolási terv betartását, és rögzítik a megfigyelői jelentésben a tervtől való esetleges eltéréseket;

c)

rögzítik a VMS működésének általuk észlelt esetleges megszakadását, illetve e rendszer esetleges illetéktelen befolyásolását;

d)

a hajó berendezésein kizárólag a hajó parancsnokának hozzájárulásával végezhetnek beállításokat;

e)

függetlenül attól, hogy a hajó éppen halászatot folytat-e vagy sem, naponta 12:00 (UTC) előtt, körzetenkénti bontásban továbbítják a megfigyelői jelentést a lobogó szerinti tagállam FMC-jének, összhangban a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek az e rendelet mellékletének 36. pontjában említett II.G mellékletével;

f)

ellátják a NAFO által számukra előirányzott – többek között tudományos célokat szolgáló – feladatokat;

g)

a megfigyelői jelentést számítógép által olvasható formában, lehetőség szerint az általuk készített kapcsolódó képeket mellékletként csatolva nyújtják be:

i.

a szabályozási terület elhagyását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hajónak a lobogó szerinti tagállam kikötőjébe való beérkezésekor;

ii.

közvetlenül a kikötőbe érkezést követően, a helyi kikötői ellenőrző hatóság részére, amennyiben kikötői ellenőrzésre kerül sor;

h)

az ellenőrök rendelkezésére állnak a tengeren vagy a hajó beérkezését követően végrehajtott olyan ellenőrzések során, amelyek célja a hajó halászati tevékenységének ellenőrzése;

i)

az e rendeletnek való meg nem felelés eseteit illetően:

i.

az önálló kétirányú kommunikációra alkalmas kommunikációs eszközön keresztül haladéktalanul jelentik a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságának e rendelet megsértésének eseteit, ideértve többek között az akadályozás, a megfélemlítés és az illetéktelen befolyásolás esetét, illetve azt is, amikor a megfigyelőt más módon akadályozzák feladatainak ellátásában; valamint

ii.

részletes – többek között releváns képeket és videofelvételeket is tartalmazó – fájlokat készítenek és őriznek meg a rendelet megsértésének eseteihez kapcsolódó körülményekről és információkról, és azokat az első adandó alkalommal, de legkésőbb a hajónak a kikötőbe való beérkezésekor továbbítják a lobogó szerinti tagállam FMC-jének.

(12)   A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajó parancsnokának:

a)

együtt kell működnie a megfigyelővel, és minden szükséges segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a megfigyelő elláthassa feladatait. Ezen együttműködésnek magában kell foglalnia azt is, hogy a megfigyelő szükség esetén hozzáférhessen a fedélzeten tartott fogásokhoz, ideértve az olyan fogásokat is, amelyeket a hajóról esetleg vissza kívánnak dobni a tengerbe;

b)

legalább olyan színvonalú étkezést és elszállásolást kell biztosítania a megfigyelő számára, mint amilyenben a hajó tisztjei részesülnek. Ha a tiszti szintű elszállásolás nem lehetséges, a megfigyelő részére a tiszti szintű elszállásolás színvonalához a lehető legközelebb álló, de legalább a legénységnek járó elszállásolás színvonalával azonos színvonalú elszállásolást kell biztosítani;

c)

biztosítania kell a megfigyelő bejutását a hajó összes olyan üzemi területére, amelyhez feladatai ellátásához a megfigyelőnek hozzá kell férnie, beleértve a hajó rakterét/raktereit, parancsnoki hídját, hulladékfeldolgozó berendezéseit, valamint navigációs és kommunikációs berendezéseit;

d)

a megfigyelőt feladatai teljesítése közben tilos akadályoznia, fenyegetnie, zavarnia, befolyásolnia, megvesztegetnie vagy megvesztegetését megkísérelnie;

e)

a fedélzeten végzett valamennyi vészhelyzeti gyakorlatba be kell vonnia a megfigyelőt; valamint

f)

értesítenie kell a megfigyelőt, amennyiben egy ellenőrző fél jelezte, hogy fel kíván szállni a hajóra.

(13)   Ha a NAFO más szerződő felével vagy egyéb, lobogó szerinti tagállammal kötött megállapodás másképpen nem rendelkezik, minden tagállam maga fedezi az általa megbízott megfigyelő javadalmazásának költségeit. A lobogó szerinti tagállam a (14) bekezdés sérelme nélkül lehetővé teheti a halászati vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak a megfigyelők javadalmazásának költségeihez.

(14)   A megfigyelőknek egyetlen, a szabályozási területen halászatot folytató hajóban sem lehetnek pénzügyi vagy más érdekeltségeik, és javadalmazásukat úgy kell biztosítani, hogy az tanúsítsa a megfigyelőknek a szabályozási területen halászatot folytató hajóktól való függetlenségét.

(15)   A tagállamok által a (3) bekezdés c) és d) pontjával, az (5) bekezdés a) pontjával, a (6) bekezdés c) pontjával és a (7) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információkat a Bizottság vagy az általa kijelölt szervezet részére kell megküldeni, amely biztosítja ezen információknak a NAFO ügyvezető titkára részére – a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán történő közzététel céljából – történő haladéktalan továbbítását.

VII. FEJEZET

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI RENDSZER

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EFCA koordinálja az Unió ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeit. E célból az érintett tagállamokkal együttműködve közös operatív ellenőrzési és felügyeleti programokat (a továbbiakban: a rendszer) hozhat létre. A szabályozási területen halászó hajókkal rendelkező tagállamok elfogadják a rendszer végrehajtásának megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azon időszakok és övezetek vonatkozásában, amelyekben e forrásokat használni kívánják.

(2)   Az ellenőrzést és felügyeletet a tagállamok által kijelölt és az EFCA-hoz a rendszeren keresztül bejelentett ellenőrök hajtják végre.

(3)   A tagállamok a Bizottsággal és az EFCA-val együttműködve közös megegyezés alapján olyan ellenőröket és EFCA-koordinátorokat is alkalmazhatnak, akiket az EFCA a NAFO más szerződő felének ellenőrhajójához jelölt ki a rendszerben.

(4)   Amennyiben bármely időpontban több mint 15 tagállami halászhajó van jelen a szabályozási területen, az EFCA és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez idő alatt:

a)

ellenőr vagy más illetékes hatóság legyen jelen a szabályozási területen; vagy

b)

illetékes hatóság legyen jelen az egyezmény hatálya alá tartozó területtel szomszédos, a NAFO szerződő feléhez tartozó területen;

c)

a tagállamok késedelem nélkül reagáljanak a szabályozási területen tartózkodó, lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által küldött minden jogsértési értesítésre.

(5)   A rendszerben részt vevő tagállamok a szabályozási területre való belépéskor minden ellenőrhajónak megadják az előző tíznapos időszakban tett megfigyelések és a fedélzetre beszállók jegyzékét, beleértve az időpontot, a földrajzi koordinátákat és minden egyéb vonatkozó információt.

(6)   A rendszerben részt vevő minden tagállam a Bizottsággal és az EFCA-val együttműködve gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen tevékenykedő minden ellenőrhajó a tevékenységük koordinálásához szükséges információk átadása érdekében biztonságos, lehetőség szerint napi kapcsolatot tartson fenn a szabályozási területen tevékenykedő többi ellenőrhajóval.

(7)   A kutatóhajót látogató ellenőrök feljegyzik a hajó állapotát, és az ellenőrzési eljárást az arról való megbizonyosodásra korlátozzák, hogy a hajó a kutatási tervnek megfelelő tevékenységet végez. Ha az ellenőrök alapos okkal feltételezik, hogy a hajó a kutatási tervének nem megfelelő tevékenységeket folytat, haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az EFCA-t.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy ellenőreik a szabályozási területen halászó hajókat méltányosan és egyenlő módon kezeljék, és ennek érdekében a NAFO egyik szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajón sem végeznek aránytalanul nagy számú ellenőrzést. Az ellenőreik által a NAFO más szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajókon lefolytatott ellenőrzések számának bármely negyedéves időszakot tekintve – amennyire csak lehetséges – tükröznie kell, hogy az adott hajó milyen arányban részesül a szabályozási terület teljes halászati tevékenységéből, többek között a fogások és halászati napok számát tekintve. Az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor az ellenőrök figyelembe vehetik bármely halászhajó halászati gyakorlatát és az előírásoknak való megfelelőség terén addig tanúsított teljesítményt.

(9)   Azt az esetet kivéve, amikor a tagállam a lobogója alatt közlekedő halászhajót ellenőriz nemzeti jogszabályai értelmében, a tagállam a rendszerben való részvétel során biztosítja, hogy a rendszerhez rendelt ellenőrök és ellenőrgyakornokok:

a)

továbbra is operatív ellenőrzése alatt álljanak;

b)

végrehajtsák a rendszerre vonatkozó rendelkezéseket;

c)

a fedélzetre ne vigyenek fegyvert;

d)

tartózkodjanak az uniós vizekre vonatkozó jogszabályok és előírások érvényesítésétől;

e)

betartsák az ellenőrzött hajó és annak legénysége biztonságára vonatkozó, általánosan elfogadott nemzetközi előírásokat, eljárásokat és gyakorlatot;

f)

ne zavarják a halászati tevékenységeket és a halászati termékek tárolását, és – amennyire lehetséges – tartózkodjanak a fedélzeten szállított fogás minőségét veszélyeztető cselekményektől; és

g)

a szállítótartályokat olyan módon nyissák fel, amely megkönnyíti a gyors újbóli lezárást, újracsomagolást és végső tárolást.

(10)   Az e fejezetben említett összes ellenőrzési, felügyeleti és vizsgálati jelentést, valamint a kapcsolódó képeket és bizonyítékokat a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 37. pontjában említett – II.B mellékletének megfelelően bizalmasan kell kezelni.

29. cikk

Az értesítésre vonatkozó követelmények

(1)   A tagállamok az alábbi információkat minden évben legkésőbb november 1-jéig megküldik az EFCA-nak (és másolatban a Bizottságnak), amely közzéteszi az információkat a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán:

a)

annak az illetékes hatóságnak az elérhetőségi adatai, amelyet a szabályozási területen észlelt jogsértés azonnali bejelentésekor értesíteni kell, és az ezen információkban esetlegesen bekövetkező, legalább 15 nappal a változás hatálybalépése előtt jelentendő változások;

b)

a rendszerhez kijelölt ellenőrök és ellenőrgyakornokok neve, valamint az ellenőrhajók neve, rádióhívójele és kommunikációs elérhetőségi adatai. Az így közölt adatok változásairól – amennyire lehetséges – a tagállam legalább 60 nappal korábban értesítést küld.

(2)   A tagállam a rendszerben való részvétel során biztosítja, hogy az EFCA előzetes értesítést kapjon az így kijelölt ellenőrhajó által végzett minden járőrözés dátumáról, valamint kezdő és záró időpontjáról.

30. cikk

Felügyeleti eljárás

(1)   Amennyiben az ellenőr a szabályozási területen a NAFO valamely szerződő felének lobogója alatt közlekedő olyan halászhajót észlel, amelyről okkal gyanítja, hogy megsérti e rendelet előírásait, de az azonnali vizsgálat nem megoldható, az ellenőr köteles:

a)

kitölteni a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A melléklete szerinti felügyeleti jelentési formanyomtatványt, amelyet e rendelet mellékletének 38. pontja említ. Ha az ellenőr végzett becslést a fogás térfogatára vagy összetételére vonatkozóan, a felügyeleti jelentésnek tartalmaznia kell a fogás összetételére vonatkozó összes lényeges információt, és meg kell neveznie a térfogatbecslésre alkalmazott módszert;

b)

fényképeket készíteni a hajóról, továbbá rögzíteni a fényképek készítésének helyét, dátumát és időpontját; és

c)

elektronikus úton haladéktalanul továbbítani a felügyeleti jelentést és a fényképeket az illetékes hatóságnak.

(2)   A tagállam illetékes hatósága az ilyen felügyeleti jelentés kézhezvételekor köteles késedelem nélkül:

a)

továbbítani a felügyeleti jelentést az EFCA-nak, amely közzéteszi azt a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán a hajó lobogója szerinti szerződő félnek való továbbítás céljából;

b)

továbbítani a fényképek másolatát az EFCA-nak, amely továbbítja azokat a hajó lobogója szerinti szerződő félnek vagy a lobogó szerinti tagállamnak, ha az nem egyezik meg az ellenőrző tagállammal;

c)

biztosítani a bizonyítékok biztonságát és későbbi ellenőrzések érdekében történő megőrzését.

(3)   A tagállam illetékes hatóságának a tagállam lobogója alatt közlekedő hajóra vonatkozó felügyeleti jelentés kézhezvételekor el kell végeznie a megfelelő utókövetési intézkedések meghatározásához esetlegesen szükséges ilyen ellenőrzéseket.

(4)   A vizsgálati jelentést a tagállamok elküldik az EFCA-nak, amely azt közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán és megküldi a Bizottságnak.

31. cikk

Fedélzetre lépési és ellenőrzési eljárások szerződő felek számára

A rendszer keretében végzett ellenőrzések során a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ellenőreik:

a)

a hajó fedélzetére lépés előtt nemzetközi jelkódex használatával rádión értesítsék a halászhajót az ellenőrhajó nevéről;

b)

az ellenőrhajókra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajókra kitűzzék a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.E mellékletében meghatározott jelzőlobogót, amelyet e rendelet mellékletének 39. pontja említ;

c)

gondoskodjanak arról, hogy az ellenőrhajó a halászhajótól biztonságos távolságban manőverezik a fedélzetre lépés során;

d)

ne szólítsák fel a halászhajót megállásra vagy irányváltoztatásra a halászeszközök húzásakor, kivetésekor vagy behúzásakor;

e)

az ellenőrzést végző csoportok létszámát maximum négy főre korlátozzák, beleértve a csapatot csak tanulás céljából kísérő ellenőrzési gyakornokokat. Amennyiben az ellenőrt ellenőrzési gyakornok kíséri, az ellenőr a fedélzetre lépéskor a gyakornok személyazonosságát közli a hajó parancsnokával. A gyakornok tevékenységei az engedéllyel rendelkező ellenőrök által végzett ellenőrzés megfigyelésére korlátozódnak, és semmilyen módon nem zavarhatják a halászhajó tevékenységeit;

f)

fedélzetre lépéskor bemutassák a hajó parancsnokénak a NAFO ügyvezető titkára által a védelmi és végrehajtási intézkedések 32 cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint kiállított NAFO személyazonossági okmányokat;

g)

biztosítsák, hogy az ellenőrzés ne haladja meg a négy órát vagy azt az időszakot, amíg a hálót és a fogást bevonják és megvizsgálják, attól függően, hogy melyik a hosszabb, kivéve

i.

jogsértés esetében; vagy

ii.

amikor az ellenőr becslése szerint a fedélzeten szállított fogás mennyisége eltér a halászati naplóban feljegyezett fogás mennyiségétől, amely esetben az ellenőr további egy órára korlátozza az ellenőrzést a számítások és eljárások ellenőrzése, valamint a szabályozási területen fogott fogás kiszámításához használt vonatkozó dokumentumok és a hajó fedélzetén lévő fogások újbóli megvizsgálása érdekében;

h)

összegyűjtsék a megfigyelő által rendelkezésre bocsátott, a rendeletnek való megfelelés megállapításához használt releváns információkat.

32. cikk

A hajó parancsnokának kötelezettségei az ellenőrzés során

A hajó parancsnoka megteszi az ellenőrzés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, amelynek érdekében:

a)

biztosítja, hogy ha egy ellenőrhajó jelezte, hogy ellenőrzést kíván indítani, a behúzásra váró bármely hálót az ellenőrhajó jelzése után legalább 30 percig ne vegyék fel a fedélzetre;

b)

ellenőrhajó kérésére és a rendes tengerészgyakorlat mértékéig megkönnyíti az ellenőrök fedélzetre szállását;

c)

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.G mellékletében foglaltaknak megfelelően hajólétrát biztosít az e rendelet mellékletének 40. pontjában említettek szerint;

d)

olyan révkalauz-felvonót biztosít, amely alkalmas a biztonságos használatra, ideértve a fedélzet és a felvonó közötti biztonságos megközelíthetőséget;

e)

az ellenőrök számára hozzáférhetővé tesz minden olyan lényeges területet, fedélzetet és helyiséget, feldolgozott és feldolgozatlan fogásokat, hálókat és más eszközöket, berendezéseket, valamint bármely olyan releváns dokumentumot, amelyet az ellenőrök az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükségesnek tartanak;

f)

feljegyzi és kérésre az ellenőr rendelkezésére bocsátja a 8. cikk (1) bekezdése b) pontja iii. alpontjával összhangban végrehajtott minden próbahalászat kezdő- és végpontjára vonatkozó koordinátákat;

g)

az ellenőr kérésére hozzáférést biztosít a lajstromozási dokumentumokhoz, a halak tárolására szolgáló helyiségek tervrajzaihoz vagy leírásaihoz, a termelési naplókhoz és tárolási tervekhez, valamint minden észszerű segítséget megad ahhoz, hogy az ellenőrök megbizonyosodhassanak arról, hogy a tárolás megfelel a tárolási terveknek;

h)

tartózkodik attól, hogy az ellenőrök és a megfigyelő kommunikációjába beavatkozzon, amibe az ellenőrök és a megfigyelők feladatainak elvégzéséhez szükséges titoktartás tiszteletben tartása is beletartozik;

i)

megkönnyíti a feldolgozott halból történő, ellenőrök általi, a faj DNS-elemzés útján történő beazonosítására irányuló mintavételt;

j)

megteszi az ellenőr által felhelyezett plombák és a fedélzeten maradó bizonyítékok épségének megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, amennyiben a lobogó szerinti állam nem rendelkezik ettől eltérően;

k)

a bizonyítékok tartósságának biztosítása érdekében, plombák elhelyezése és/vagy bizonyítékok rögzítése esetén, aláírja az ellenőrzési jelentés plombák elhelyezésének tudomásulvételéről szóló rovatát;

l)

beszünteti a halászatot, amennyiben az ellenőr a 35. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint erre felszólítja;

m)

kérésre lehetővé teszi a hajó kommunikációs berendezésének használatát és biztosítja a kezelőt az ellenőr üzeneteinek kiküldéséhez és fogadásához;

n)

az ellenőr kérésére eltávolítja a halászati eszközök e rendelet alapján nem engedélyezettnek tűnő bármely részét;

o)

ha az ellenőr bejegyzést írt a hajónaplókba, az ellenőr rendelkezésére bocsát egy másolatot minden olyan oldalról, ahol ilyen bejegyzés megjelenik, és az ellenőrök kérésére minden egyes oldalt ellát aláírásával, ezzel igazolva annak hitelességét; és

p)

amennyiben a halászat beszüntetésére szólították fel, a halászatot nem kezdi újra addig, amíg:

i.

az ellenőr be nem fejezte az ellenőrzést és nem rögzítette a bizonyítékokat; és

ii.

a hajó parancsnoka a k) pontban említett ellenőrzési jelentés megfelelő rovatát alá nem írta.

33. cikk

Ellenőrzési jelentés és nyomon követés

(1)   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy ellenőrei minden egyes ellenőrzésre vonatkozóan elkészítsék az e rendelet mellékletének 41. pontjában említett ellenőrzési jelentést (a továbbiakban: az ellenőrzési jelentés) a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B mellékletében meghatározott formában.

(2)   Az ellenőrzési jelentés céljából:

a)

a halászati út akkor tekintendő aktuális halászati útnak, ha az ellenőrzött hajó fedélzetén az út során a szabályozási területen zsákmányolt fogás található;

b)

a termelési naplóban és a halászati naplóban lévő bejegyzések összehasonlításakor az ellenőröknek a termelési tömeget a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (16) XIII., XIV. és XV. mellékletében meghatározott átváltási tényezőknek megfelelően élőtömegre kell átváltaniuk; az uniós halászhajók esetében azon fajok és kiszerelések tekintetében, amelyek nem tartoznak az említett mellékletek hatálya alá, a hajó parancsnoka által egyéb esetekben használt átváltási tényezőket kell alkalmazni;

c)

az ellenőrök kötelesek:

i.

az aktuális halászati útra vonatkozóan a hajónapló bejegyzéseiből fajonként és körzetenként összegezni a hajó szabályozási területen zsákmányolt fogásait;

ii.

az ellenőrzési jelentés 12. pontjában feljegyezni az összegzést, és az ellenőrzési jelentés 14.1. pontjában feljegyezni a bejegyzett fogások és a fedélzeten lévő fogással kapcsolatos becsléseik közötti eltérést;

iii.

az ellenőrzés befejezése után aláírni az ellenőrzési jelentést és bemutatni azt a hajó parancsnokának aláírás és észrevételek tétele érdekében, és minden olyan tanúnak, aki nyilatkozatot szeretne tenni;

iv.

haladéktalanul értesíteni illetékes hatóságukat, és 24 órán belül vagy a lehető legrövidebb időn belül továbbítani az információkat és fényképeket; valamint

v.

a jelentés egy példányát átadni a hajó parancsnokának, és az ellenőrzési jelentés megfelelő rovatában megfelelően feljegyezni, ha a hajó parancsnoka visszautasította a kézhezvétel elismerését.

(3)   Az ellenőrzést végző tagállam:

a)

lehetőség szerint az ellenőrzést követő 20 napon belül elküldi az EFCA-nak a tengeri ellenőrzési jelentést a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán történő közzététel céljából;

b)

ha az ellenőr jogsértésről szóló értesítést küld, végrehajtja a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

(4)   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a NAFO-ellenőrök által készített ellenőrzési és felügyeleti jelentéseket ugyanolyan bizonyítéknak tekintsék a tények meghatározásakor, mint a saját ellenőreik által készített ellenőrzési és felügyeleti jelentéseket.

(5)   A tagállamok együttműködnek a rendszer alapján a NAFO-ellenőr által benyújtott jelentés folytatásaként kezdeményezett bírósági vagy egyéb eljárások elősegítése érdekében.

34. cikk

Jogsértési eljárások

(1)   Az ellenőrzést végző tagállam gondoskodik arról, hogy ellenőrei e rendelet megsértésének észlelésekor:

a)

az ellenőrzési jelentésben feljegyezzék a jogsértést;

b)

az ellenőrzött hajó halászati naplójában vagy más megfelelő dokumentumban bejegyezzék és aláírják a megállapítást, a bejegyzés tartalmazza az időpontot, a földrajzi koordinátákat és a megállapított jogsértés jellegét, és felkérjék a hajó parancsnokát, hogy minden ilyen oldal aláírásával tanúsítsa annak valódiságát;

c)

fényképet készítsenek minden olyan felszerelésről, fogásról vagy egyéb bizonyítékról, amelyet az ellenőr lényegesnek tart a jogsértéssel kapcsolatban;

d)

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.F mellékletében meghatározottak szerinti – e rendelet mellékletének 42. pontjában említett – NAFO ellenőrzési plombát helyezzenek fel, és ezt a tényt, valamint a plombák sorszámát feljegyezzék az ellenőrzési jelentésben;

e)

felkérjék a hajó parancsnokát, hogy:

i.

a bizonyítékok tartósságának biztosítása érdekében írja alá az ellenőrzési jelentés plombák elhelyezésének tudomásulvételéről szóló rovatát; és

ii.

írásban nyilatkozzon az ellenőrzési jelentés megfelelő rovatában;

f)

felkérjék a hajó parancsnokát, hogy távolítsa el a halászati eszközök e rendelet alapján nem engedélyezettnek tűnő részeit; valamint

g)

amennyiben megvalósítható, értesítsék a megfigyelőt a jogsértésről.

(2)   Az ellenőrzést végző tagállam:

a)

a jogsértés észlelésétől számított 24 órán belül továbbítja az ellenőrei által jelentett jogsértésről szóló írásos értesítést a Bizottságnak és az EFCA-nak, amely továbbítja azt a lobogó szerinti állam szerződő fél vagy tagállam illetékes hatóságának, ha az nem egyezik meg az ellenőrzést végző tagállammal, valamint a NAFO ügyvezető titkárának. Az írásos értesítésnek tartalmaznia kell a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 41. pontjában említett – ellenőrzési jelentés 15. pontjában rögzített információkat; hivatkozik a vonatkozó intézkedésekre és részletesen ismerteti azokat az indokokat, amelyeken a jogsértés vádja alapul, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokat; és amennyiben lehetséges mellékletként tartalmazza a felszerelésről, fogásról vagy egyéb bizonyítékról az e cikk (1) bekezdése szerint a jogsértéssel kapcsolatosan készített fényképeket;

b)

az ellenőrhajó kikötőbe történő visszatérését követő öt napon belül továbbítja az ellenőrzési jelentést a Bizottságnak és az EFCA-nak;

az EFCA az ellenőrzési jelentést PDF formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

(3)   A lobogó szerinti tagállam a 36. cikk rendelkezéseivel összhangban hajtja végre a jogsértés nyomon követését.

35. cikk

További eljárások súlyos jogsértés esetén

(1)   Az alábbi jogsértések mindegyike az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének értelmében vett súlyos jogsértésnek minősül:

a)

az „egyéb” kvóta terhére végzett halászat a Bizottság előzetes értesítése nélkül, az 5. cikket megsértve;

b)

az „egyéb” kvóta terhére végzett halászat több mint öt munkanappal a halászat lezárását követően, az 5. cikket megsértve;

c)

moratórium vagy más halászati tilalom hatálya alá eső állomány célzott halászata, a 6. cikket megsértve;

d)

azon időpontot követően egy adott állományra vagy fajra irányulóan végzett halászat, amikor a lobogó szerinti tagállam értesítette a Bizottságot a halászat lezárásáról, a 6. cikket megsértve;

e)

lezárt területen folytatott halászat, a 9. cikk (5) bekezdését és a 11. cikket megsértve;

f)

fenékhalászati eszközzel fenékhalászati tevékenységek elől elzárt területen folytatott halászat, a III. fejezetet megsértve;

g)

nem engedélyezett szembőségű háló használata, a 13. cikket megsértve;

h)

érvényes engedély nélküli halászat;

i)

eltérő fogási adatok feljegyzése, a 25. cikket megsértve;

j)

a műholdas nyomkövető rendszer szállításának elmulasztása vagy működésének zavarása, a 26. cikket megsértve;

k)

a fogásra vonatkozó üzenetek továbbításának elmulasztása, a 10. cikk (3) bekezdését vagy a 25. cikket megsértve;

l)

az ellenőr vagy megfigyelő akadályozása, megfélemlítése, zavarása vagy feladataik teljesítésének egyéb módon történő megakadályozása, vagy bármilyen egyéb típusú közvetett nyomásgyakorlás;

m)

jogsértés elkövetése megfigyelőt nem alkalmazó hajón;

n)

a vizsgálathoz tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése, beleértve a plombák feltörését vagy meghamisítását vagy a plombált területekre történő belépést;

o)

olyan hamisított dokumentumok bemutatása vagy hamis információ szolgáltatása az ellenőrnek, amely megakadályozná a súlyos jogsértés észlelését;

p)

kirakodás, átrakodás vagy más kikötői szolgáltatások igénybevétele:

i.

nem a 39. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kijelölt kikötőben; vagy

ii.

a kikötő szerinti államnak a 39. cikk (6) bekezdésében említett engedélye nélkül;

q)

a 41. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések be nem tartása;

r)

ha olyan esetben, amikor az kötelező, a hajó nem visz magával megfigyelőt.

(2)   Amennyiben megállapítják, hogy egy hajó súlyos jogsértést követte el, az ellenőrök kötelesek:

a)

minden szükséges lépést megtenni a bizonyítékok biztonsága és megőrzése érdekében, beleértve adott esetben a hajó rakterének és/vagy halászeszközének a következő ellenőrzésig történő leplombálását;

b)

felszólítani a hajó parancsnokát minden olyan halászati tevékenység beszüntetésére, amely súlyos jogsértésnek bizonyul; valamint

c)

haladéktalanul értesíteni illetékes hatóságukat, és 24 órán belül továbbítani részére az információkat és adott esetben a fényképeket. Az említett információkat fogadó illetékes hatóságnak a 34. cikkel összhangban értesítenie kell a lobogó szerinti állam szerződő felet vagy tagállamot, ha az nem egyezik meg az ellenőrzést végző tagállammal.

(3)   A lobogó szerinti tagállam, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó súlyos jogsértést követ el:

a)

késedelem nélküli visszaigazolja a kapcsolódó információk és képek kézhezvételét;

b)

biztosítja, hogy az ellenőrzött hajó további értesítésig ne kezdje újra a halászatot;

c)

a rendelkezésre álló információk és anyagok alapján áttekinti az esetet és 72 órán belül felszólítja a halászhajót, hogy a felügyelete alatt végrehajtandó teljes ellenőrzés elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe, amennyiben az alábbi súlyos jogsértések valamelyike nyilvánvalóvá vált:

i.

moratórium hatálya alá eső állomány célzott halászata,

ii.

a 6. cikk értelmében halászati tilalom hatálya alá eső állomány célzott halászata,

iii.

eltérő fogási adatok feljegyzése, a 25. cikket megsértve; vagy

iv.

ugyanazon súlyos jogsértés megismétlődése 6 hónapon belül.

(4)   Amennyiben a súlyos jogsértés eltérő fogási adatok feljegyzését foglalja magában, el kell végezni a fedélzeten tárolt teljes fogás fajonkénti és körzetenkénti fizikai ellenőrzését és számbavételét.

(5)   E cikk alkalmazásában az eltérő fogási adatok feljegyzése alatt azt kell érteni, ha a fedélzeten tárolt feldolgozott fogásnak az ellenőr által becsült fajonkénti vagy teljes mennyisége és a termelési naplóba bejegyzett adatok közötti eltérés legalább 10 tonna vagy 20 %, a kettő közül a nagyobbik mennyiség, a termelési naplóban szereplő adatok százalékában számítva.

(6)   A lobogó szerinti tagállam beleegyezésével és amennyiben a kikötő szerinti állam NAFO szerződő fél nem ugyanaz, mint az ellenőr tagállama, akkor az említett, kikötő szerinti NAFO szerződő fél vagy kikötő szerinti tagállam ellenőrei részt vehetnek a fogás teljes ellenőrzésében és számbavételében.

(7)   Amennyiben a (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, a lobogó szerinti tagállam vagy:

a)

megengedi a hajónak a halászat újrakezdését. Ilyen esetekben a lobogó szerinti tagállam a jogsértési értesítéstől számított legkésőbb két napon belül írásos igazolást állít ki a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a hajót miért nem irányították kikötőbe. A Bizottság ezt az igazolást továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának; vagy

b)

felszólítja a hajót, hogy a felügyelete alatt végrehajtandó teljes fizikai ellenőrzés elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe.

(8)   Amennyiben a lobogó szerinti tagállam kikötőbe irányítja az ellenőrzött hajót, ellenőrök szállhatnak fel vagy azok a fedélzeten maradhatnak a kikötő felé vezető úton, feltéve, hogy a lobogó szerinti tagállam nem szólítja fel az ellenőröket a hajó elhagyására.

36. cikk

Jogsértések nyomon követése

(1)   Amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó jogsértést követ el, a tagállam:

a)

a lehető legrövidebb időn belül teljesen, szükség szerint fizikailag is ellenőrzi a halászhajót;

b)

együttműködik az ellenőrzést végző NAFO szerződő féllel vagy az ellenőrzést végző tagállammal, ha az nem egyezik meg a lobogó szerinti tagállammal, hogy olyan formában őrizzék meg a bizonyítékokat és a visszakövetési rendszert, amely elősegíti a jogszabályai szerinti eljárást;

c)

nemzeti jogi szabályozásával összhangban haladéktalanul elindítja a bírósági vagy közigazgatási eljárást a hajóért felelős személyekkel szemben; és

d)

gondoskodik arról, hogy a jogsértésre kiszabható szankciók elegendő súlyúak legyenek az előírások betartásának biztosítására, a további jogsértésektől vagy a jogsértések ismétlésétől való visszatartásra, és megfosszák a jogsértőket a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől.

(2)   Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett bírósági és közigazgatási intézkedések és szankciók – a cselekmény súlyosságától függően és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően – nem kizárólagosan a következőket foglalják magukban:

a)

pénzbírság;

b)

a hajó, tiltott halászeszköz és fogás lefoglalása;

c)

a halászati engedély felfüggesztése vagy visszavonása; és

d)

a halászati kvóta csökkentése vagy visszavonása.

(3)   A lobogó szerinti tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogsértési értesítéseket úgy kezeljék, mintha azokat a saját ellenőreik küldték volna.

(4)   A lobogó szerinti tagállam és a kikötő szerinti tagállam haladéktalanul megküldi a Bizottságnak:

a)

az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett bírósági és közigazgatási intézkedésekről és szankciókról szóló tájékoztatást;

b)

a lehető leghamarabb, de minden esetben a súlyos jogsértés bekövetkezésétől számított négy hónapon belül jelentést a vizsgálat előrehaladásáról, amelyben minden, a jogsértéssel kapcsolatban elfogadott vagy kezdeményezett intézkedést ismertet; és

c)

a vizsgálat lezárását követően a vizsgálat eredményeiről szóló újabb jelentést.

37. cikk

Tagállami jelentések az ellenőrzéssel, felügyelettel és jogsértésekkel kapcsolatosan

(1)   Az egyes tagállamok minden év február 1-jéig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és az EFCA-nak, amely a rendszerrel összhangban az alábbi információkat tartalmazza:

a)

az előző naptári évben az adott tagállam vagy más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő halászhajókon általa végzett ellenőrzések száma;

b)

azoknak a halászhajóknak a neve, amelyekkel kapcsolatosan az adott tagállam ellenőrei jogsértési értesítést állítottak ki, beleértve az ellenőrzés időpontját, helyét és a jogsértés jellegét;

c)

az őrjáraton lévő felügyelő légi járművek által repült órák száma, az ilyen légi járművek által tett megfigyelések száma, valamint az általuk továbbított felügyeleti jelentések száma, beleértve a megfigyelés dátumát, időpontját és helyét;

d)

az előző évben az adott tagállam által megtett intézkedések, beleértve a végrehajtott bírósági és közigazgatási intézkedések vagy kiszabott szankciók vonatkozó feltételeinek leírását (például a pénzbírság mértékét, az elkobzott halak és/vagy eszköz értékét, az írásbeli figyelmeztetéseket) az alábbiak vonatkozásában:

i.

az adott tagállam lobogója alatt közlekedő hajókkal kapcsolatosan ellenőr által feltárt minden jogsértés; és

ii.

az adott tagállam által kapott minden felügyeleti jelentés.

Minden év március 1-jéig a Bizottság továbbítja az első albekezdésben említett információkat a NAFO ügyvezető titkárának.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jelentések ismertetik az ügy aktuális állását. A tagállam mindaddig felsorolja az ilyen jogsértéseket későbbi jelentéseiben, amíg a jogsértés végeredményéről be nem tud számolni.

(3)   A tagállam kellően részletes magyarázatot ad minden olyan jogsértésről, amelynek ügyében semmilyen intézkedést nem tett, vagy amelyre nem szabtak ki büntetést.

VIII. FEJEZET

MÁS SZERZŐDŐ FÉL LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HAJÓKNAK A KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAM ÁLTALI ELLENŐRZÉSE

38. cikk

Hatály

E fejezet a más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen halászati tevékenységeket végző halászhajók által tagállamok kikötőjében végzett kirakodásra, átrakodásra vagy az általuk történő kikötőhasználatra alkalmazandó. Ez a fejezet a szabályozási területen belül olyan fogásokat vagy ilyen fogásokból származó olyan halászati termékeket szállító hajókra alkalmazandó, amelyeket kikötőben korábban még nem rakodtak ki vagy át.

39. cikk

A kikötő szerinti tagállam feladatai

(1)   A kikötő szerinti tagállam megadja a Bizottságnak és az EFCA-nak azon kijelölt kikötők listáját, amelyekbe a halászhajók behajózhatnak kirakodás, átrakodás és/vagy kikötői szolgáltatások céljából, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy minden egyes kijelölt kikötőnek elegendő kapacitása legyen az e fejezet szerinti ellenőrzések elvégzéséhez. A Bizottság a kijelölt kikötők listáját PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán. A lista minden későbbi módosítását a változás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal közzé kell tenni az előző helyett.

(2)   A kikötő szerinti tagállam meghatározza a kérelem benyújtásának legkésőbbi határidejét. A kérelem benyújtásának határideje az érkezés becsült ideje előtti három munkanap. A kikötő szerinti tagállam a Bizottsággal egyetértésben más határidőt is megszabhat a kérelem benyújtására, tekintettel többek között a fogásból készített termék típusára vagy a halászati terület és a kikötői közötti távolságra. A kikötő szerinti tagállam a kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó információt a Bizottság rendelkezésre bocsátja, amely azt PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

(3)   A kikötő szerinti tagállam kijelöli az illetékes hatóságot, amely kapcsolattartó pontként működik a 41. cikk szerinti kérelmek fogadására, a 40. cikk (2) bekezdése szerinti visszaigazolások fogadására és az e cikk (6) bekezdése szerinti engedélyek kiadására. A kikötő szerinti tagállam az illetékes hatóság nevét és elérhetőségi adatait a Bizottság rendelkezésére bocsátja, amely azt PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelmények nem vonatkoznak arra az esetre, amikor az Unió nem engedélyezi más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak a kirakodást, átrakodást vagy a kikötő használatát.

(5)   A kikötő szerinti tagállam haladéktalanul továbbítja a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében említett formanyomtatvány egy példányát a hajó lobogója szerinti NAFO szerződő fél számára, illetve átrakodási műveletben részt vett hajó esetében az átadó hajók lobogója szerinti NAFO szerződő fél számára.

(6)   A halászhajó csak a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes engedélyével hajózhat be a kikötőbe. A ki- vagy átrakodást, vagy egyéb kikötői szolgáltatások igénybevételét csak akkor engedélyezik, ha a 40 cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolás megérkezik a lobogó szerinti NAFO szerződő féltől.

(7)   A (6) bekezdéstől eltérve a kikötő szerinti tagállam az e bekezdés szerinti visszaigazolás hiányában is engedélyt adhat a teljes vagy részleges kirakodásra, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

az érintett halfogást az illetékes hatóság felügyelete alatt álló raktárban tárolják;

b)

az ilyen halakat csak a (6) bekezdésben említett visszaigazolás kézhezvétele után lehet értékesíteni, átrakodni, feldolgozni vagy elszállítani;

c)

amennyiben a kirakodási műveletek befejezésének időpontjától számított 14 napon belül nem érkezik meg a visszaigazolás, a kikötő szerinti tagállam a nemzeti szabályoknak megfelelően a halat lefoglalhatja és rendelkezhet vele.

(8)   A kikötő szerinti tagállam késedelem nélkül értesíti a hajó parancsnokát arról, hogy engedélyezi-e a kikötőbe való behajózást, vagy ha a hajó már a kikötőben van, a ki- vagy átrakodást vagy a kikötő használatát. Ha a hajó engedélyt kap a behajózásra, a tagállam a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott és az e rendelet mellékletének 43. pontjában említett nyomtatvány másolatát – a megfelelően kitöltött C résszel együtt – visszaküldi a hajó parancsnokának. Ezt a másolatot a Bizottságnak is haladéktalanul megküldi, amely azt haladéktalanul közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán. Az engedély megtagadása esetén a kikötő szerinti tagállam a lobogó szerinti NAFO szerződő felet is értesíti.

(9)   A 41. cikk (2) bekezdésében említett előzetes kérelmezési nyomtatvány visszavonása esetén a kikötő szerinti tagállam megküldi a Bizottságnak a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló visszavont nyomtatványt, amely azt közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán, és a lobogó szerinti NAFO szerződő fél részére történő automatikus továbbítás céljából.

(10)   Amennyiben a helyreállítási terv eltérően nem rendelkezik, a kikötő szerinti tagállam minden beszámolási évben az összes kirakodás vagy átrakodás legalább 15 %-át ellenőrzi. Az ellenőrzés tárgyát képező hajók kiválasztásakor a kikötő szerinti tagállam előnyben részesíti:

a)

azokat a hajókat, amelyek esetében az e fejezettel vagy e rendelet más rendelkezésével összhangban már megtagadták a kikötőbe való behajózást vagy annak használatát; valamint

b)

más NAFO szerződő felek, államok vagy regionális halászati gazdálkodási szervezetek meghatározott hajók ellenőrzésére vonatkozó kérelmeit.

(11)   Az ellenőrzéseket a kikötő szerinti tagállam felhatalmazott ellenőrei végzik a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 44. pontjában említett – IV.H melléklete szerint, akik a személyazonossági okmányokat az ellenőrzés előtt bemutatják a hajóparancsnoknak.

(12)   A kikötő szerinti tagállam beleegyezésével a Bizottság más NAFO szerződő fél ellenőreit is meghívhatja saját ellenőreik kísérésére és az ellenőrzés megfigyelésére.

(13)   A kikötői ellenőrzés során a halászati erőforrások ki- vagy átrakodásának teljes folyamatát nyomon kell követni. Az ilyen ellenőrzések során a kikötő szerinti tagállam ellenőre legalább:

a)

keresztellenőrzést végez, melyben a fajonként ténylegesen ki- vagy átrakodott mennyiségeket összehasonlítja:

i.

a naplóban fajonként rögzített mennyiségekkel;

ii.

a fogási és tevékenységi jelentésekkel; és

iii.

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatványban a fogásra vonatkozóan közölt minden információval;

b)

ellenőrzi és feljegyzi a kirakodás vagy átrakodás után a fogásból a hajó fedélzetén maradó mennyiséget, fajonkénti bontásban;

c)

ellenőrzi a VII. fejezet rendelkezései alapján elvégzett ellenőrzésekből származó információkat;

d)

ellenőrzi a fedélzeten lévő hálókat, és feljegyzi azok szembőségének méretét;

e)

ellenőrzi, hogy a halak mérete megfelel-e a minimális méretre vonatkozó követelményeknek;

f)

adott esetben ellenőrzi, hogy a fajok pontosan vannak-e feltüntetve a fogási nyilatkozatban.

(14)   A kikötő szerinti tagállam, amennyiben lehetséges, kommunikál a hajó parancsnokával vagy magas beosztású tisztjeivel, valamint a megfigyelővel, és ahol lehetséges és szükséges, biztosítja, hogy az ellenőrt tolmács kísérje.

(15)   A kikötő szerinti tagállam lehetőség szerint mindent megtesz a halászhajók indokolatlan feltartóztatásának elkerülése érdekében, illetve annak biztosítására, hogy a halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, valamint, hogy a fogott hal minősége szükségtelenül ne romoljon.

(16)   Minden egyes ellenőrzést dokumentálni kell a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéshez alkalmazandó, a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott és e rendelet mellékletének 9. pontjában említett nyomtatvány (PSC 3) kitöltésével. A kikötő szerinti állam általi ellenőrzésről szóló jelentés véglegesítésére és kezelésére irányuló folyamat a következőket foglalja magában:

a)

az ellenőrök azonosítják és részletezik az e rendelet előírásait illetően a kikötői ellenőrzés során észlelt jogsértéseket. Részletesen meghatározzák az ellenőrzött halászhajó aktuális útja során a tengeren észlelt jogsértésekre vonatkozó összes releváns információt;

b)

az ellenőrök feltüntethetik a lényegesnek ítélt észrevételeket;

c)

a hajó parancsnoka számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy észrevételt, illetve ellenvetést fűzzön a jelentéshez, valamint adott esetben felvegye a kapcsolatot a lobogó szerinti állam érintett hatóságaival, különösen akkor, ha a hajó parancsnoka számára komoly nehézségeket okoz a jelentés tartalmának értelmezése;

d)

az ellenőrök aláírják a jelentést és felkérik a hajó parancsnokát a jelentés aláírására. A hajó parancsnokának a jelentésen szereplő aláírása csak annak elismeréséül szolgál, hogy a jelentés másolatát kézhez kapta;

e)

a hajó parancsnoka másolatot kap a jelentésből, amely tartalmazza az ellenőrzés eredményét, beleértve a további lehetséges intézkedéseket is.

(17)   A kikötő szerinti tagállam késedelem nélkül megküldi a kikötő szerinti állam általi ellenőrzésről szóló jelentés másolatát a Bizottságnak és az EFCA-nak. A Bizottság a kikötő szerinti állam általi ellenőrzésről szóló jelentést PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán, a lobogó szerinti NAFO szerződő fél, valamint az ellenőrzött halászhajóra fogást átrakodó hajó lobogó szerinti államának részére történő automatikus továbbítás céljából.

40. cikk

A lobogó szerinti tagállam feladatai

(1)   A tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnoka teljesítse a rá vonatkozóan a 41. cikkben meghatározott kötelezettségeket.

(2)   A ki- vagy átrakodni, illetve egyéb kikötői szolgáltatásokat igénybe venni szándékozó vagy a kikötőn kívül átrakodásban részt vevő hajó tagállama a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a 39. cikk (5) bekezdése szerint továbbított, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatvány egy példányának – a megfelelően kitöltött B résszel együtt – történő visszaküldésével visszaigazolja, hogy:

a)

a halfogást bejelentő halászhajó elegendő kvótával rendelkezett a bejelentett fajok halászatára;

b)

a fedélzeten tárolt hal mennyiségét a szabályoknak megfelelően fajonkénti bontásban bejelentették, és azt figyelembe vették az adott esetben alkalmazandó fogási vagy erőkifejtési korlátozás kiszámításakor;

c)

a halfogást bejelentő halászhajó a bejelentett területre vonatkozóan rendelkezett halászati engedéllyel; és

d)

VMS-adatok alapján ellenőrizték, hogy a hajó a bejelentett fogás származási helyeként megadott területen tartózkodott.

(3)   A tagállam megküldi a Bizottságnak a kijelölt illetékes hatóság elérhetőségi adatait, amely kapcsolattartó pontként működik a 39. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmek fogadása és a 39. cikk (6) bekezdése szerinti visszaigazolások kiadása tekintetében. A Bizottság ezt az információt PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

41. cikk

A hajó parancsnokának kötelezettségei

(1)   A kikötőbe behajózni szándékozó bármely halászhajó parancsnokának vagy képviselőjének a 39. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési határidőt betartva be kell nyújtania a behajózási kérelmet a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak. A kérelemhez csatolni kell a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatványt az alábbiak szerint megfelelően kitöltve:

a)

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L.A mellékletében foglalt, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló PSC 1 nyomtatványt kell kitölteni, ha a hajó saját fogásának szállítását, kirakodását vagy átrakodását végzi; és

b)

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L.B mellékletében foglalt, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló PSC 2 nyomtatványt kell kitölteni, ha a hajó átrakodási műveletben vett részt. Minden egyes átadó hajó tekintetében külön formanyomtatványt kell kitölteni;

c)

a PSC 1 és a PSC 2 nyomtatványt egyaránt ki kell tölteni azokban az esetekben, amikor a hajó saját fogásának szállítását, kirakodását, átrakodását végzi vagy fogás átrakodásában fogadó hajóként vett részt.

(2)   A hajó parancsnoka vagy a képviselő a használni kívánt kikötő illetékes hatóságának értesítésével visszavonhatja az előzetes kérelmet. A kérelemhez csatolni kell a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – eredeti nyomtatvány másolatát, amelyen keresztben fel kell tüntetni az „érvénytelen” szót.

(3)   A hajó parancsnoka nem kezdheti meg a ki- vagy átrakodási műveletet, illetve nem vehet igénybe egyéb kikötői szolgáltatásokat, amíg egy tagállam illetékes hatóságától erre nem kapott engedélyt, illetve a PSC 1 vagy a PSC 2 nyomtatványon feltüntetett becsült érkezési idő előtt. A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságának külön engedélyével azonban a ki- vagy átrakodási művelet, valamint az egyéb kikötői szolgáltatások igénybevétele a becsült érkezési idő előtt is megkezdhető.

(4)   A hajó parancsnoka köteles:

a)

együttműködni és segítséget nyújtani a halászhajó ezen eljárásoknak megfelelően végzett ellenőrzésében, és a kikötő szerinti állam ellenőreit feladataik ellátása közben nem akadályozhatja, nem félemlítheti meg és nem zavarhatja;

b)

hozzáférést biztosítani minden területhez, fedélzethez, helyiséghez, fogáshoz, hálóhoz vagy egyéb halászeszközhöz és felszereléshez, és megadni a kikötő szerinti állam ellenőrei által kért minden információt, ideértve a vonatkozó dokumentumok másolatát is.

42. cikk

A kikötői ellenőrzés során észlelt jogsértések

Azokban az esetekben, amikor a hajó kikötői ellenőrzése során jogsértést észlelnek, a 34–37. cikk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. cikk

Titoktartás

Az e fejezetben említett összes ellenőrzési és vizsgálati jelentést, valamint a kapcsolódó képeket vagy bizonyítékokat, valamint formanyomtatványokat a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletének 37. pontjában említett II.B mellékletében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályokkal összhangban a tagállamok, az illetékes hatóságok, az ágazati szereplők, a hajók parancsnokai és a legénység tagjai bizalmasan kezelik.

IX. FEJEZET

A NEM SZERZŐDŐ FÉL

44. cikk

IUU-halászat vélelme

A nem szerződő fél hajójával kapcsolatban vélelmezni kell, hogy az e rendelet hatékonyságát aláásva IUU-halászatot végez, amennyiben:

a)

azt a szabályozási területen halászati tevékenységek végzése közben észlelték vagy más módon azonosították;

b)

az a szabályozási területen halászati tevékenységek végzése közben észlelt vagy azonosított más, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajóval átrakodási műveletben vett részt; és/vagy

c)

szerepel az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (17) (a továbbiakban: a NEAFC) IUU-listáján.

45. cikk

Nem szerződő fél hajójának észlelése és ellenőrzése a szabályozási területen

Amennyiben a közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer értelmében felhatalmazott, a szabályozási területen ellenőrzési és/vagy felügyeleti tevékenységet végző tagállamok bármelyike a szabályozási területen halászati tevékenységet végző, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajót észlel vagy azonosít, a tagállam:

a)

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 38. pontjában említett – felügyeleti jelentési formanyomtatványt használva haladéktalanul továbbítja az információt a Bizottságnak;

b)

megkísérli tájékoztatni a hajó parancsnokát, hogy feltételezik, hogy a hajó IUU-halászatban vesz részt, valamint hogy ezt az információt továbbítani fogják minden szerződő félnek, a kapcsolódó regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek és a hajó lobogó szerinti államának;

c)

adott esetben engedélyt kér a hajó parancsnokától arra, hogy ellenőrzés céljából a hajó fedélzetére lépjenek; és

d)

abban az esetben, ha a hajó parancsnoka beleegyezik az ellenőrzésbe:

i.

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 41. pontjában említett – ellenőrzésijelentés-formanyomtatványt használva haladéktalanul továbbítja az ellenőr megállapításait a Bizottságnak; és

ii.

az ellenőrzési jelentés egy példányát továbbítja a hajó parancsnokának.

46. cikk

A nem szerződő felek hajóinak kikötőbe való befutása és ellenőrzése

(1)   A nem szerződő felek hajóinak parancsnokai a 41. cikk rendelkezéseivel összhangban engedélyt kérnek a kikötőbe való behajózásra a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságától.

(2)   A kikötő szerinti tagállam:

a)

haladéktalanul továbbítja a 41. cikk szerint fogadott információkat a hajó lobogója szerinti államnak és a Bizottságnak;

b)

visszautasítja a nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutását, amennyiben:

i.

a hajó parancsnoka nem teljesítette a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket; vagy

ii.

a lobogó szerinti állam nem igazolta vissza a hajó halászati tevékenységeit a 40. cikk (2) bekezdésével összhangban;

c)

tájékoztatja a hajó parancsnokát vagy a képviselőt, a hajó lobogó szerinti államát és a Bizottságot a nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutásának, az átrakodott fogás kirakodásának vagy egyéb kikötőhasználatának a megtagadásáról;

d)

csak akkor vonja vissza a kikötőbe befutás megtagadását, ha a kikötő szerinti állam megállapítja, hogy elengedő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a befutás megtagadása alaptalan vagy téves volt, vagy annak indoka már nem áll fenn;

e)

tájékoztatja a hajó parancsnokát vagy a képviselőt, a hajó lobogó szerinti államát és a Bizottságot, hogy visszavonta az adott, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutásának, az átrakodott fogás kirakodásának vagy egyéb kikötőhasználatának a megtagadását;

f)

azokban az esetekben, amikor engedélyezi a befutást, gondoskodik arról, hogy a hajót megfelelően felhatalmazott, e rendelet előírásait ismerő tisztviselők ellenőrizzék, és az ellenőrzés a 39. cikk (11)–(17) bekezdésével összhangban történjen; és

g)

haladéktalanul megküldi a Bizottságnak az ellenőrzési jelentést és a megtett további intézkedések ismertetését.

(3)   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó csak akkor vehessen részt kirakodásban, átrakodásban vagy más kikötőhasználatban, ha azt megfelelően felhatalmazott, e rendelet előírásait ismerő tisztviselői ellenőrizték, és a hajó parancsnoka kijelenti, hogy a fedélzeten lévő, az egyezmény hatálya alá tartozó halfajokat a szabályozási területen kívül vagy a rendeletnek megfelelően gyűjtötték be.

47. cikk

Az ideiglenes IUU-hajólista

(1)   A tagállamok által a 42. és a 44. cikkel összhangban benyújtott információkon túl, a tagállamok késedelem nélkül továbbíthatnak a Bizottságnak bármely olyan információt, amely segítheti a szabályozási területen esetlegesen IUU-halászatot végző, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajók azonosítását.

(2)   Amennyiben valamely szerződő fél kifogásolja a NEAFC IUU-listáján szereplő valamely hajónak a NAFO IUU-hajólistájára történő felvételét vagy onnan való törlését, az ilyen hajót a NAFO ügyvezető titkára felveszi az ideiglenes IUU-hajólistára.

48. cikk

Az IUU-hajók listáján szereplő hajókkal szembeni intézkedések

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az IUU-halászat megakadályozására, megelőzésére és felszámolására az IUU-hajók listáján szerelő bármely hajót illetően, amelynek keretében:

a)

megtiltják a lobogójuk alatt közlekedő minden hajónak, hogy – a vis maior esetét kivéve – ilyen hajóval halászati tevékenységben vegyen részt, beleértve többek között a közös halászati műveleteket;

b)

megtiltják az ilyen hajó részére áru, üzemanyag biztosítását vagy más szolgáltatás nyújtását;

c)

megtiltják az ilyen hajónak a kikötőbe befutást, vagy ha a hajó már a kikötőben van, a vis maior vagy vészhelyzet esetét kivéve a kikötő ellenőrzés vagy megfelelő érvényesítési intézkedések megtétele céljából való használatát;

d)

megtiltják a legénység összetételének megváltoztatását, kivéve vis maior esetén;

e)

nem engedélyezik az ilyen hajóknak a nemzeti joghatóságuk alá tartozó vizekben történő halászatot;

f)

megtiltják az ilyen hajók bérbe adását;

g)

nem jogosítják fel az ilyen hajókat lobogójuk használatára;

h)

megtiltják az ilyen hajók fedélzetéről származó vagy ilyen hajókhoz visszavezethető halfogás kirakodását vagy importálását;

i)

arra ösztönzik az importőröket, fuvarozókat és más érintett ágazatok szereplőit, hogy ilyen hajókkal ne folytassanak tárgyalásokat átrakodásról; valamint

j)

az ilyen hajóra vonatkozó információkat összegyűjtik és kicserélik más szerződő felekkel, nem szerződő felekkel és egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel az ilyen hajókról származó halakra vagy halászati termékekre vonatkozó hamis import- vagy exportbizonyítványok használatának kimutatása, megakadályozása és megelőzése céljából.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Titoktartás

Az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tagállamok biztosítják a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 4. cikk (6) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja, a 10. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (4) bekezdése, a 22. cikk (1), (5) és (6) bekezdése, a 23. cikk (6) bekezdése, a 25. cikk (8) bekezdése, a 26. cikk (9) bekezdése, a 27. cikk (3), (5), (6), (7) és (15) bekezdése, a 29. cikk (1) és (2) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdése, a 36. cikk (4) bekezdése, a 37. cikk (1) bekezdése és a 39. cikk (8) bekezdése értelmében a NAFO-tól kapott vagy annak megküldött elektronikus jelentések és üzenetek bizalmas kezelését.

50. cikk

Módosítási eljárás

(1)   A Bizottság 2019. december 18-ig, az 51. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletében említett rendelkezéseivel és mellékleteivel egészíti ki ezt a rendeletet. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus későbbi módosítása céljából.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a NAFO által elfogadott, az Unióra és tagállamaira nézve kötelező intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében a következők tekintetében módosítsa ezt a rendeletet:

a)

a kutatóhajók 4. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeinek felsorolása;

b)

a norvég garnéla halászati területeivel kapcsolatosan a 9. cikkben megállapított intézkedések; a vonatkozó jelentéstétel, a halászati tevékenységek megváltoztatása, a halászati mélységek, valamint a halászati korlátozás hatálya alá tartozó vagy halászat elől elzárt területekre történő hivatkozások;

c)

a fedélzetükön 50 tonna élőtömeget meghaladó teljes fogást szállító, a szabályozási területre grönlandi laposhal halászatának céljával belépő hajókra vonatkozó eljárások az értesítések tartalmára vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában megállapítottak, és a halászat megkezdésének feltételeire vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjában megállapítottak tekintetében;

d)

az elektronikus úton történő továbbítás 22. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalma, a 22. cikk (8) bekezdésével összhangban a hajón szállítandó érvényes okmányok listája, és a kapacitási terv 22. cikk (10) bekezdése szerinti tartalma;

e)

a bérelt hajón szállítandó dokumentáció a 23. cikk (9) bekezdésének megfelelően;

f)

a 26. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint folyamatos és automatikus adattovábbítás révén továbbítandó VMS-adatok, valamint az FMC a 26. cikk (2) és (9) bekezdése szerinti feladatai;

g)

a megfigyelői lefedettség 27. cikk (3) bekezdése szerinti százalékos aránya, a tagállamok 27. cikk (7) bekezdése szerinti jelentéstétele, a megfigyelő 27. cikk (11) bekezdése szerinti feladatai, és a hajó parancsnokának a 27. cikk (12) bekezdése szerinti feladatai;

h)

a hajó parancsnokának a 32. cikk szerinti kötelezettségei az ellenőrzés során.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban álló módosításokat szigorúan a védelmi és végrehajtási intézkedések módosításainak uniós jogba történő átültetésére kell korlátozni.

51. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 50. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. június 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK rendelet hatályát veszti.

53. cikk

Az (EU) 2016/1627 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1627 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„27.   »nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajó«: 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

28.   »erszényes kerítőháló«: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását.”

2.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Éves halászati kapacitásgazdálkodási tervek

(1)   Minden tagállam éves halászati kapacitásgazdálkodási tervet készít a halászhajók számának kiigazítása céljából, mégpedig annak bizonyítása érdekében, hogy a halászati kapacitás arányos a hajók részére az érintett időszakban kiosztott halászati lehetőségekkel.

(2)   A tagállamok az SCRS által javasolt és az ICCAT által 2009-ben elfogadott paraméterek felhasználásával kiigazítják a halászati kapacitást.

A tagállamok ágazati kvótákat oszthatnak ki a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező kis méretű part menti hajók számára, és ezt feltüntetik halászati terveikben. Emellett az említett flotta kvótafelhasználásának szoros monitorozására szolgáló további intézkedéseket is felveszik nyomonkövetési, ellenőrzési és vizsgálati terveikbe. A tagállamok az (1) bekezdésben említett paramétereket alkalmazva eltérő számú hajót is engedélyezhetnek halászati lehetőségeik teljes kimerítése céljából.

(3)   Portugália és Spanyolország ágazati kvótákat oszthat ki az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizekben csalival halászó hajók számára. Az idevágó éves terveikben egyértelműen meg kell határozni az ágazati kvótákat, valamint a felhasználásuk monitorozására szolgáló további intézkedéseket.

(4)   Amikor a tagállamok a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban ágazati kvótákat osztanak ki, nem alkalmazandó az SCRS által 2009-ben meghatározott, 5 tonnás minimumkvóta-követelmény.

(5)   Az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozó halászati kapacitás kiigazításának mértéke nem haladhatja meg a 2018. évi halászatikapacitás-referenciaérték legfeljebb 20 %-os növekedését.

(6)   A tagállamok a 2019–2020-as időszakban olyan számú, kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdát engedélyezhetnek, amely lehetővé teszi halászati lehetőségeik teljes kimerítését.”

3.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Éves tenyésztésszervezési tervek

(1)   A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz az e cikk szerinti éves tenyésztésszervezési tervet.

(2)   A Bizottság összegyűjti a terveket, és belefoglalja őket az uniós tervbe. A Bizottság az adott tervet minden év február 15-ig az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából megküldi az ICCAT titkárságának.

(3)   Az éves tenyésztésszervezési tervben minden tagállam bizonyítja, hogy a teljes bemeneti kapacitás és a teljes tenyésztési kapacitás arányos a tenyésztési célra rendelkezésre álló kékúszójú tonhal becsült mennyiségével.

(4)   A tagállamok a tonhaltenyésztési kapacitásukat azon tenyésztési összkapacitásra korlátozzák, amelyet 2018-ban bejelentettek az ICCAT »kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartásában«, illetve amelyeket 2018-ban engedélyeztek és bejelentettek az ICCAT-nak.

(5)   A valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT »kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartása« szerint a 2005., 2006., 2007. vagy 2008. évben telepített egyedek számára korlátozódik.

(6)   Ha egy adott tagállamnak növelnie kell az egy vagy több halgazdaságába telepíthető, kifogott vadon élő tonhal maximális számát, ennek a növekedésnek arányosnak kell lennie az adott tagállam részére kiosztott halászati lehetőségekkel, az élő kékúszójú tonhalak importját is beleértve.

(7)   A halgazdaság szerinti tagállamok biztosítják, hogy a hízlalási időszak alatti növekedési ráták megállapítására irányuló próbahalászattal az SCRS által megbízott tudósok az SCRS által a felismerhető halegyedek monitorozására kidolgozott szabványos protokollal összhangban részt vehessenek próbahalászaton és – a protokollban előírtak szerint – segítséget kapjanak a próbahalászat elvégzéséhez.”

4.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Halászati idények

(1)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a május 26. és július 1. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Adriai-tengeren az Adriai-tengerben (a FAO 37.2.1 halászati területen) tenyésztett hal esetében július 15-ig folytatódhat.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy adott tagállam bizonyítani tudja, hogy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halászó erszényes kerítőhálós fogóhajóinak egy része a Beaufort-skála szerinti 5-ös vagy annál nagyobb fokozatú szélerősség következtében az év során nem tudta kihasználni rendes halászati napjait, az adott tagállam az érintett hajók esetében legfeljebb 10 elveszített napot átvihet az adott év július 11-ig.

(4)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a január 1. és május 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal nagy méretű nyílt vízi horogsoros fogóhajókkal történő halászata.

(5)   A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóktól és a nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajóktól eltérő hajókat tartalmazó flottáik részére az éves halászati terveikben határozzák meg a halászati idényt.”

5.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Járulékos fogások

(1)   Kvótái keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, és erről éves halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.

(2)   Az egyes halászati utak végén a kékúszójú tonhal járulékos fogásainak szintje nem haladhatja meg a fedélzeten található teljes fogásmennyiség 20 %-át. Az éves halászati tervben egyértelműen meg kell határozni az említett járulékos fogásoknak a fedélzeten található teljes fogásmennyiséghez viszonyított szintjének a kiszámításához használt módszertant. A járulékos fogások szintje tömegben vagy egyedszámban számítható ki. Az egyedszámalapú kiszámítás kizárólag az ICCAT által szabályozott tonhalakra és tonhalfélékre alkalmazandó. A kis méretű part menti hajókból álló flotta esetében a járulékos fogások engedélyezett szintje éves alapon is kiszámítható.

(3)   Az elpusztult kékúszójú tonhalak fedélzeten tartott vagy visszadobott járulékos fogásainak teljes mennyiségét le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, valamint fel kell jegyezni és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)   A kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok esetében az érintett járulékos fogásokat a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira – az EUMSZ-szel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban – létrehozott uniós külön kvótából kell levonni.

(5)   Ha a halászhajót vagy csapdát üzemeltető érintett tagállam számára kiosztott kvótát már kimerítették, a kékúszójú tonhal fogása nem engedélyezett, és a tagállamok meghozzák a kékúszójú tonhal egyedei visszaengedésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Tilos az elpusztult kékúszójú tonhal feldolgozása és kereskedelmi hasznosítása, és minden fogást nyilvántartásba kell venni. A tagállamok az ilyen fogásokra vonatkozó információkat évente megküldik a Bizottságnak, amely ezeket az információkat továbbítja az ICCAT titkárságának.

(6)   Az aktív kékúszójútonhal-halászatot nem folytató hajóknak a kékúszójú tonhal fedélzeten tartott bármilyen mennyiségét egyértelműen el kell különíteniük a többi fajtól, hogy az ellenőrző hatóságok ellenőrizni tudják az e cikknek való megfelelést. Az adott járulékos fogások értékesíthetők, amennyiben azokat elektronikus BCD kíséri.”

54. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 53. cikket 2019. június 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  2019. január 23-i vélemény.

(2)  Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. május 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5)  A Tanács 3179/78/EGK rendelete (1978. december 28.) az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről (HL L 378., 1978.12.30., 1. o.).

(6)  A Tanács 2010/717/EU határozata (2010. november 8.) az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításainak az Európai Unió nevében történő elfogadásáról (HL L 321., 2010.12.7., 1. o.).

(7)  A Tanács 1386/2007/EK rendelete (2007. október 22.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 318., 2007.12.5., 1. o.).

(8)  A Tanács 2115/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról (HL L 340., 2005.12.23., 3. o.).

(9)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(12)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(13)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(15)  A Bizottság 517/2008/EK rendelete (2008. június 10.) a 850/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a halászhálók szembőségének meghatározására és fonalvastagságának vizsgálatára irányadó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 151., 2008.6.11., 5. o.).

(16)  A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(17)  Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt 1980. november 18-án Londonban írták alá, és az 1982. március 17-én lépett hatályba. Az Európai Közösség 1981. július 13-án csatlakozott az egyezményhez (HL L 227., 1981.8.12., 22. o.).


MELLÉKLET

1.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 4. táblázata, amelyet a 3. cikk 17. pontja és a 17. cikk említ;

2.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 2. ábrája, amelyet a 3. cikk 17. pontja és a 17. cikk említ;

3.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VI. része, amelyet a 3. cikk 21. pontja, a 21. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk (11) bekezdése a) pontjának i. alpontja említ;

4.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VII. része, amelyet a 3. cikk 29. pontja említ;

5.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C melléklete szerinti formátum, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja említ;

6.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 1. táblázata és 1(1) ábrája, amelyeket a 9. cikk (1) bekezdése említ;

7.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 2. táblázata és 1(2) ábrája, amelyeket a 9. cikk (4) bekezdése említ;

8.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 3. táblázata és 1(3) ábrája, amelyeket a 9. cikk (5) bekezdése említ;

9.

A védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C melléklete szerinti formátum, amelyet a 10. cikk (1) bekezdésének e) pontja, a 27. cikk (3) bekezdésének c) pontja és a 39. cikk (16) bekezdése említ;

10.

A védelmi és végrehajtási intézkedések III.A melléklete, amelyet a 13. cikk (1) bekezdése említ;

11.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.C melléklete, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésének d) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 25. cikk (6) bekezdésének második albekezdése említ;

12.

A védelmi és végrehajtási intézkedések III.B melléklete, amelyet a 14. cikk (2) és (3) bekezdése említ;

13.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.D melléklete, amelyet a 16. cikk (1) és (2) bekezdése említ;

14.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 3. ábrája, amelyet a 18. cikk (1) bekezdése említ;

15.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 5. táblázata, amelyet a 18. cikk (1) bekezdése említ;

16.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 4. ábrája, amelyet a 18. cikk (2) bekezdése említ;

17.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 6. táblázata, amelyet a 18. cikk (2) bekezdése említ;

18.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 5. ábrája, amelyet a 18. cikk (3) és (4) bekezdése említ;

19.

A védelmi és végrehajtási intézkedések 7. táblázata, amelyet a 18. cikk (3) és (4) bekezdése említ;

20.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti felderítési szabályzat, amelyet a 19. cikk (1) bekezdése említ;

21.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, felderítő fenékhalászat megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozat, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésének a) pontja említ;

22.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a felderítő fenékhalászati útra vonatkozó jelentés, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontja említ;

23.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek értékelésének elemei, amelyeket a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontja említ;

24.

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti felderítő halászati adatgyűjtési formanyomtatvány, amelyet a 21. cikk (4) bekezdésének a) pontja említ;

25.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C1 melléklete szerinti hajólista-formátum, amelyet a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja említ;

26.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C2 melléklete szerinti, a hajólistáról történő törlésre szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja említ;

27.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C3 melléklete szerinti, az egyes hajók külön engedélyezésére szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontja említ;

28.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C4 melléklete szerinti, engedély felfüggesztésére szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (5) bekezdésének b) pontja említ;

29.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.K melléklete szerinti termékkiszerelési kódok jegyzéke, amelyet a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontja említ;

30.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.A melléklete szerinti halászatinapló-minta, amelyet a 25. cikk (2) bekezdése említ;

31.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.D melléklete szerinti, fogási jelentéshez alkalmazandó formátum, amelyet a 25. cikk (6) és (8) bekezdése, valamint a 26. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

32.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.F melléklete szerinti, fogási jelentés visszavonásához alkalmazandó formátum, amelyet a 25. cikk (6) és (7) bekezdése említ;

33.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.N melléklete, amelyet a 25. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

34.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.E melléklete szerinti adatcsere-formátum, amelyet a 26. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

35.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.M melléklete szerinti megfigyelői jelentés, amelyet a 27. cikk (11) bekezdésének a) pontja említ;

36.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.G melléklete szerinti, a megfigyelő által naponta elküldött jelentés, amelyet a 27. cikk (11) bekezdésének e) pontja említ;

37.

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.B melléklete szerinti titoktartási szabályok, amelyeket a 28. cikk (10) bekezdése és a 43. cikk említ;

38.

A védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A melléklete szerinti felügyeleti jelentési formanyomtatvány, amelyet a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 45. cikk a) pontja említ;

39.

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.E melléklete szerinti jelzőlobogókép, amelyet a 31. cikk b) pontja említ;

40.

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.G melléklete szerinti, hajólétra biztosítására vonatkozó szabályok, amelyeket a 32. cikk c) pontja említ;

41.

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti ellenőrzési jelentés, amelyet a 33. cikk (1) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 45. cikk d) pontja említ;

42.

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.F melléklete szerinti NAFO ellenőrzési plomba, amelyet a 34. cikk (1) bekezdésének d) pontja említ;

43.

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L melléklete szerinti, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló nyomtatvány, amelyet a 39. cikk (8) bekezdése és a 39. cikk (13) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, a 40. cikk (2) bekezdése, valamint a 41. cikk (1) és (2) bekezdése említ;

44.

a védelmi és végrehajtási intézkedések ellenőrzésekről szóló IV.H melléklete, amelyet a 39. cikk (11) bekezdése említ.


28.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/42


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/834 RENDELETE

(2019. május 20.)

a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4)2012. augusztus 16-án hatályba lépett. Az abban foglalt előírások, nevezetesen a szabványos, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása, a letéti követelmények, valamint a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos működési kockázat csökkentésére vonatkozó követelmények, a származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, a központi szerződő felekre vonatkozó követelmények és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények hozzájárulnak a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növelik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, továbbá csökkentik a partnerkockázatot és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó működési kockázatot.

(2)

A 648/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó egyes területek egyszerűsítése és az e területekkel kapcsolatos arányosabb megközelítés összhangban van a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás elnevezésű programjával, amely kiemeli a költségek csökkentésének és az egyszerűsítésnek a szükségességét annak érdekében, hogy az uniós politikák a leghatékonyabb módon érjék el céljaikat, és különösen a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére irányul. Ez az egyszerűsítés és arányosabb megközelítés azonban nem érintheti a pénzügyi stabilitás előmozdítására, valamint a rendszerszintű kockázatok csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzést, melyet a G20-ak vezetői 2009. szeptember 26-i pittsburghi nyilatkozatukban fogalmaztak meg.

(3)

A hatékony és ellenállóképes kereskedés utáni rendszerek és a biztosítéki piacok a jól működő tőkepiaci unió lényeges elemei, és elmélyítik a beruházásoknak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak a Bizottság politikai prioritásaival összhangban történő támogatására irányuló erőfeszítéseket.

(4)

2015-ben és 2016-ban a Bizottság két nyilvános konzultációt tartott a 648/2012/EU rendelet alkalmazásáról. A Bizottság az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatban az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságtól (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA), az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettől (ERKT) és a Központi Bankok Európai Rendszerétől (KBER) is kapott információkat. E nyilvános konzultációkból kiderült, hogy az érdekelt felek támogatják a 648/2012/EU rendelet célkitűzéseit, és hogy nincs szükség a rendelet jelentősebb felülvizsgálatára. A Bizottság 2016. november 23-án a 648/2012/EU rendelettel összhangban általános jelentést fogadott el. Bár a 648/2012/EU rendeletnek még nem minden rendelkezése volt teljes mértékben alkalmazandó, és ezért a rendelet átfogó értékelésére nem kerülhetett sor, az említett jelentésben a Bizottság meghatározta azokat a területeket, amelyek tekintetében célzott intézkedésekre volt szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 648/2012/EU rendelet célkitűzései arányosabb, hatékonyabb és eredményesebb módon teljesüljenek.

(5)

A 648/2012/EU rendeletnek minden olyan pénzügyi szerződő félre ki kell terjednie, amely a pénzügyi rendszer tekintetében jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthet. A pénzügyi szerződő fél fogalommeghatározását ezért módosítani kell.

(6)

A vállalkozások által rendszerint létrehozott munkavállalói részvényvásárlási programok keretében a személyek az adott vállalkozásnak vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozásnak a részvényeiből – közvetlenül vagy közvetve – jegyezhetnek, vásárolhatnak, kaphatnak vagy tulajdonolhatnak, feltéve hogy ez a program legalább az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás munkavállalóinak vagy korábbi munkavállalóinak, illetve az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás vezető testülete tagjainak vagy korábbi tagjainak kedvez. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. június 8-i bizottsági közlemény a munkavállalói részvényvásárlási programokkal kapcsolatos intézkedéseket azok közé a lehetséges intézkedések közé sorolja, amelyek a lakossági befektetés előmozdításához hozzájárulva erősíthetik a tőkepiaci uniót. Ezért és az arányosság elvével összhangban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), valamint az olyan alternatív befektetési alap (ABA), amelyet kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hoztak létre, nem minősül pénzügyi szerződő félnek.

(7)

Bizonyos pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacát érintő tevékenysége túl alacsony volumenű ahhoz, hogy nagymértékű rendszerszintű kockázatot jelentsen a pénzügyi rendszerre nézve, valamint ahhoz, hogy a központi elszámolás gazdaságilag életképes legyen. Ezeket az – általában kis pénzügyi szerződő félnek nevezett – szerződő feleket mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól, azonban ezeknek a szerződő feleknek a rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelmény hatálya alá kell tartozniuk. Ugyanakkor ha a pénzügyi szerződő fél által felvett, a csoport szintjén számított pozíció meghaladja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legalább egy kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, az elszámolási kötelezettség a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriájára vonatkozik, tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára és a pénzügyi rendszer lehetséges rendszerszintű kockázatára, amely felmerülhet, ha ezeket a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket nem központilag számolnák el. A pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói már nem lépik túl a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(8)

A nem pénzügyi szerződő felek kevésbé összekapcsoltak, mint a pénzügyi szerződő felek. Továbbá, tevékenységük alapvetően a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csupán valamely kategóriájára összpontosul. Tevékenységük ezért kisebb rendszerszintű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer számára, mint a pénzügyi szerződő felek tevékenysége. Ezért korlátozni kell azon nem pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettségének hatályát, amelyek úgy döntenek, hogy 12 havonta számítják ki az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozíciójukat. Ezen nem pénzügyi szerződő felekre csak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriái tekintetében kell elszámolási kötelezettségnek vonatkoznia, amelyek túllépik az elszámolási értékhatárt. A nem pénzügyi szerződő felekre ugyanakkor fenn kell tartani a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelményt, amennyiben túllépik az elszámolási értékhatárok bármelyikét Azokra a nem pénzügyi szerződő felekre, amelyek úgy döntenek, hogy nem számítják ki az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozícióikat, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriája tekintetében vonatkoznia kell az elszámolási kötelezettségnek. A nem pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriája tekintetében már nem lépik túl az elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriája tekintetében meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(9)

A pénzügyi piacokon bekövetkező fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA-nak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az elszámolási értékhatárokat, és adott esetben azokat naprakésszé kell tennie. Ezt az időszakos felülvizsgálatot egy jelentésnek kell kísérnie.

(10)

Az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött, egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásának követelménye jogbizonytalanságot és működési nehézségeket okoz, miközben korlátozott előnyökkel jár. E követelmény további költségeket és terheket okoz az említett ügyletek szerződő felei számára, és befolyásolhatja a piac zavartalan működését is, anélkül, hogy a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazása jelentősen javulna, vagy a piaci szereplők számára egyenlő feltételeket teremtene. Ezt a követelményt ezért el kell hagyni.

(11)

Azok a szerződő felek, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, nehézségekbe ütköznek a központi elszámolás – akár klíringtag ügyfeleként, akár közvetett elszámolási megállapodások révén történő – igénybevétele során. Ennélfogva a klíringtagokat és a klíringtagok azon ügyfeleit, amelyek elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül más szerződő felek részére, vagy közvetett módon azáltal, hogy lehetővé teszik saját ügyfeleik számára ezen szolgáltatások nyújtását más szerződő felek részére, kötelezni kell arra, hogy ezt tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételek mellett tegyék. Annak ellenére, hogy ez a követelmény nem vezethet árszabályozáshoz, illetve nem keletkeztethet szerződéskötési kötelezettséget, a klíringtagok és az ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a kínált elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat, mint például a partnerkockázatokat.

(12)

A központi szerződő felek engedélyeinek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó információk nem feltétlenül sorolják fel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes olyan kategóriáját, amelynek elszámolása a központi szerződő fél számára engedélyezett. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA teljesíteni tudja az elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatait és kötelességeit, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az ESMA-t minden olyan esetben, amikor egy központi szerződő fél arról tájékoztatja őket, hogy a központi szerződő félnek szándékában áll megkezdeni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy olyan kategóriájának elszámolását, amely a meglévő engedélyének hatálya alá tartozik.

(13)

Bizonyos kivételes helyzetekben lehetővé kell tenni az elszámolási kötelezettség ideiglenes felfüggesztését. Az ilyen felfüggesztésnek lehetségesnek kell lennie, ha már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáit az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonták. Ez az eset állhat fenn, ha bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriái alkalmatlanná válnak a kötelező központi elszámolás alá vonásra, vagy amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriái tekintetében lényeges változás történt e feltételek egyikében. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének lehetségesnek kell lennie abban az esetben is, ha a központi szerződő fél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozóan többé már nem kínál elszámolási szolgáltatást, és más központi szerződő felek nem tudják elég gyorsan átvenni az adott elszámolási szolgáltatásokat. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését akkor is lehetővé kell tenni, ha ezt az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető komoly veszély elkerülése érdekében szükségesnek vélik. A pénzügyi stabilitás biztosítása és a piaci zavar elkerülése érdekében az ESMA-nak – a G20-ak célkitűzéseinek szem előtt tartása mellett – biztosítania kell, hogy ha helyénvaló az elszámolási kötelezettség törlése, akkor ezt a törlést az elszámolási kötelezettség felfüggesztése alatt kezdeményezzék, és úgy, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vonatkozó szabályozástechnikai standardok módosítására.

(14)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megállapított azon kötelezettség, hogy a szerződő feleknek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott ügyletekkel kereskedési helyszíneken kell kereskedniük, az említett rendeletben részletezett, a kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárással összhangban akkor lép életbe, amikor a származtatott ügyletek egy kategóriáját az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítanak. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése megakadályozhatja a szerződő feleket abban, hogy teljesíteni tudják a kereskedési kötelezettséget. Következésképpen, ha az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérték, és úgy ítélik meg, hogy lényeges változás történt a kereskedési kötelezettségre vonatkozó feltételekben, az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a 600/2014/EU rendelet helyett a 648/2012/EU rendelet alapján javaslatot tegyen a kereskedési kötelezettség egyidejű felfüggesztésére.

(15)

A korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstétel nehézkesnek bizonyult, mivel a 648/2012/EU rendelet hatálybalépése előtt nem kellett jelenteni bizonyos olyan részleteket, amelyeket most viszont kötelező jelenteni. Ez a jelentéstétel terén mutatkozó magas hibaarányához, valamint a jelentett adatok gyenge minőségéhez vezetett, miközben az ezen szerződésekre vonatkozó jelentéstételi teher továbbra is jelentős maradt. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket a korábbi adatokat a jövőben sem fogják felhasználni. Ezenkívül a korábbi szerződések bejelentésére vonatkozó határidő hatálybalépésének időpontjáig e szerződések közül több is lejár, és ezekkel együtt a velük járó kitettségek és kockázatok is megszűnnek. Ezért a korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget el kell hagyni.

(16)

A nem pénzügyi szerződő feleket magukban foglaló csoporton belüli ügyletek az összes tőzsdén kívüli származtatott szerződések viszonylag kis hányadát képviselik, és azokat elsősorban csoporton belüli fedezeti ügyletek esetében alkalmazzák. Ezért ezek az ügyletek nem járulnak hozzá számottevően a rendszerszintű kockázathoz és az összekapcsoltsághoz, ugyanakkor az ilyen ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség jelentős költségeket és terheket ró a nem pénzügyi szerződő felekre. Ezért azokat a csoporton belüli szerződő felek közötti ügyleteket, amelyek esetében a szerződő felek legalább egyike nem pénzügyi szerződő fél, mentesíteni kell a jelentéstételi kötelezettség alól, tekintet nélkül arra, hogy hol található a nem pénzügyi szerződő fél székhelye.

(17)

2017-ben a Bizottság célravezetőségi vizsgálatot indított a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatásról. A vizsgálat célja, hogy ténybeli adatokat gyűjtsön az uniós adatszolgáltatási keretrendszer következetességéről, koherenciájáról, eredményességéről és hatékonyságáról. Ezek fényében alaposabban elemezni kell, hogy miként lehet elkerülni a jelentéstételek közötti szükségtelen átfedéseket, illetve a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel csökkentésének vagy egyszerűsítésének lehetőségét, az időben való jelentéstétel szükségességének, valamint a 648/2012/EU rendelet és a 600/2014/EU rendelet értelmében elfogadott jogi aktusoknak és intézkedéseknek figyelembevételével. Különösen, ebben az elemzésben meg kell vizsgálni a bejelentett adatok körét, az adatok illetékes hatóságok számára való hozzáférhetőségét, valamint a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi lánc – indokolatlan információveszteség nélküli – további egyszerűsítését célzó intézkedéseket, mindenekelőtt az olyan nem pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek nem tartoznak az elszámolási kötelezettség hatálya alá. A 648/2012/EU rendelet által, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel működésének javítását, illetve terheinek csökkentését célzó, e rendeletben bevezetett intézkedések eredményességére és hatékonyságára vonatkozó általánosabb értékelést akkor célszerű elvégezni, ha e rendelet alkalmazása terén elegendő tapasztalat és adat gyűlt össze, különösen a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségét és elérhetőségét, valamint az adatszolgáltatás átruházásának elterjedtségét és végrehajtását illetően.

(18)

Az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi terheinek csökkentése érdekében alapesetben kizárólag a pénzügyi szerződő félnek kell felelnie és jogi felelősséggel tartoznia azért, hogy saját maga és az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek nevében egyaránt jelentést tegyen az adott szerződő felek által megkötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, valamint hogy gondoskodjon a bejelentett adatok pontosságáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatokkal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia azokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokat, amelyek tekintetében észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő felek számára azonban lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint maguk jelentsék be a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket. Ezekben az esetekben a nem pénzügyi szerződő félnek erről tájékoztatnia kell a pénzügyi szerződő felet, valamint neki kell felelnie és jogi felelősséggel tartoznia az érintett adatok bejelentéséért és pontosságának biztosításáért.

(19)

Azt is meg kell határozni, hogy ki felel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért azokban az esetekben, amikor az egyik vagy mindkét fél ÁÉKBV vagy ABA. Ezért meg kell határozni, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társasága felel és tartozik jogi felelősséggel az említett ÁÉKBV által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ÁÉKBV nevében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Hasonlóképpen az ABA kezelője felel és tartozik jogi felelősséggel az említett ABA által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ABA nevében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért.

(20)

A kockázatcsökkentési technikák Unión belüli következetlen alkalmazásának elkerülése érdekében, amely abból adódhat, hogy a szerződő felek biztosítékainak kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét igénylő, belső modellek használatán alapuló kockázatkezelési eljárások összetettek, a felügyeleti hatóságoknak az ilyen kockázatkezelési eljárásokat vagy azok bármely jelentős módosítását még azok alkalmazását megelőzően jóvá kell hagyniuk.

(21)

A nemzetközi szabályozási konvergencia szükségessége, valamint a nem pénzügyi szerződő felek és kis pénzügyi szerződő felek árfolyamkockázatból eredő kitettségei csökkentésének szükségessége miatt különös kockázatkezelési eljárásokat kell előírni a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek és a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek tekintetében. Sajátos kockázati profiljuk miatt helyénvaló a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek változó letéteinek kötelező cseréjét a rendszer szempontjából legjelentősebbnek tekintett felekre korlátozni, a rendszerszintű kockázat felhalmozódásának megakadályozása és a nemzetközi szabályozási eltérések elkerülése érdekében. A nemzetközi szabályozási konvergenciát a származtatott ügyletek más kategóriáira vonatkozó kockázatkezelési eljárások tekintetében is biztosítani kell.

(22)

A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások közé tartoznak például az olyan szolgáltatások, mint a portfóliótömörítés. A portfóliótömörítés nem tartozik a 600/2014/EU rendeletben rögzített kereskedési kötelezettség hatálya alá. Annak érdekében, hogy a 648/2012/EU rendeletet – amennyiben az szükséges és célszerű – összehangolják a 600/2014/EU rendelettel, figyelembe véve mindeközben a két rendelet közötti különbségeket, az elszámolási kötelezettség megkerülésének lehetőségét, valamint azt, hogy a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások milyen mértékben mérséklik vagy csökkentik a kockázatokat, a Bizottságnak az ESMA-val és az ERKT-vel együttműködésben fel kell mérnie, hogy melyek azok a kereskedések, amelyek a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból számaznak, amelyeket – ha van ilyen – mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól.

(23)

Az alapletét átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése, valamint a központi szerződő felek attól való visszatartása érdekében, hogy olyan módon módosítsák alapletétmodelljüket, amely prociklikusnak tűnhet, a központi szerződő feleknek klíringtagjaik rendelkezésére kell bocsátaniuk az alapletéti követelmények szimulálásához szükséges eszközöket, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk az általuk alkalmazott alapletétmodellekről készült részletes áttekintést. Ez összhangban van a Fizetési és Piaci Infrastruktúrabizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének döntéshozó szerve által közzétett nemzetközi standardokkal, különösen a 2012. decemberében nyilvánosságra hozott közzétételi kerettel és a 2015-ben közzétett, a központi szerződő feleket érintő mennyiségi közzétételekre vonatkozó standardokkal, amelyek a klíringtagok központi szerződő félben való bármilyen részesedésével járó kockázatok és költségek pontos megértésének elősegítése, valamint a központi szerződő felek piaci szereplőkkel szembeni átláthatóságának növelése szempontjából relevánsak.

(24)

A tagállamok fizetésképtelenségi nemzeti jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő felek azon képességét, hogy egy klíringtag fizetésképtelensége esetén kellő jogbiztonsággal ruházzák át az ügyfél pozícióit, vagy közvetlenül az ügyfeleknek fizessék ki a felszámolásból származó bevételt a gyűjtőszámlán vagy egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök esetében. Az elszámolás ösztönzése és az ahhoz való hozzáférés javítása érdekében a tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő feleket abban, hogy a 648/2012/EU rendelettel összhangban kövessék a nemteljesítési eljárásokat a gyűjtőszámlán vagy a klíringtagnál és a központi szerződő félnél egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök és pozíciók vonatkozásában. Közvetett elszámolási megállapodások megkötése esetén azonban a közvetett ügyfeleknek továbbra is azzal egyenértékű védelmet kell élvezniük, mint amilyent a 648/2012/EU rendeletben megállapított, az elkülönítésre és hordozhatóságra vonatkozó szabályok, illetve nemteljesítési eljárások írnak elő.

(25)

Az ESMA által a közvetlen felügyelete alá tartozó kereskedési adattárakra kiszabható pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és kellően visszatartó erejűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ESMA felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát, és növeljék a származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát. A 648/2012/EU rendeletben eredetileg meghatározott pénzbírságok összegének visszatartó ereje – a kereskedési adattárak jelenlegi árbevételét tekintve – nem bizonyult megfelelőnek, ami adott esetben korlátozhatja az ESMA említett rendelet szerinti felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát a kereskedési adattárakkal kapcsolatban. A pénzbírságok alapösszegének felső határát ezért növelni kell.

(26)

A harmadik országbeli hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az uniós kereskedési adattáraknak jelentett adatokhoz, amennyiben a harmadik ország teljesíti az ezen adatok kezelését garantáló bizonyos feltételeket, és amennyiben a harmadik ország jogilag kötelező erejű és érvényesíthető kötelezettséget ír elő, amely biztosítja az uniós hatóságok számára az adott harmadik ország kereskedési adattárainak jelentett adatokhoz való közvetlen hozzáférést.

(27)

Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) lehetővé teszi azon kereskedési adattárak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, amelyeket a 648/2012/EU rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szolgáltatásaikra is. Hasonló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást kell életbe léptetni az olyan kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére is, amelyeket az (EU) 2015/2365 rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni a származtatott ügyletekre vonatkozó szolgáltatásokra is.

(28)

A kereskedési adattárak által hozzáférhetővé tett adatok nem megfelelő minősége és átláthatósága megnehezíti az ezekhez az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező jogalanyok számára, hogy az ilyen adatokat felhasználják a származtatott ügyletek piacainak nyomon követéséhez, és megakadályozza, hogy a szabályozó hatóságok és a felügyeleti hatóságok kellő időben azonosítsák a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Az adatok minőségének és átláthatóságának javítása, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek az (EU) 2015/2365 és a 600/2014/EU rendeletben foglalt jelentéstételi kötelezettségekhez való hozzáigazítása érdekében szükség van a jelentéstételi szabályok és követelmények további harmonizációjára, különösen az adatstandardok, a formátumok, a módszerek és a jelentéstételi megállapodások, valamint azon eljárások további harmonizációjára, amelyeket a kereskedési adattárak a bejelentett adatoknak a teljesség és a pontosság tekintetében való érvényesítésére, valamint azon eljárások harmonizációjára, amelyeket más kereskedési adattárak adataival való adategyeztetésre alkalmaznak. Ezenfelül a kereskedési adattáraknak kérelemre, észszerű kereskedelmi feltételek mellett hozzáférést kell biztosítaniuk az adatot nem szolgáltató szerződő felek számára a nevükben bejelentett valamennyi adathoz.

(29)

A kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások tekintetében a 648/2012/EU rendelet versenykörnyezetet hozott létre. A szerződő feleknek ezért képeseknek kell lenniük azon kereskedési adattár kiválasztására, amely részére jelentést kívánnak tenni, továbbá képeseknek kell lenniük arra is, hogy kereskedési adattárat váltsanak, amennyiben így döntenek. Az ilyen váltás megkönnyítése és az adatok folyamatos és ismétlődések nélküli rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a kereskedési adattáraknak megfelelő politikákat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy a bejelentett adatokat szabályosan át lehessen adni más kereskedési adattárak részére, amennyiben ezt olyan szerződő fél kérelmezi, amely jelentéstételi kötelezettség alá tartozik.

(30)

A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre mindaddig, amíg a központi szerződő felek nem dolgoznak ki megfelelő technikai megoldást a nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra. Mivel még nem dolgoztak ki olyan életképes megoldást, amely elősegítené a nyugdíjkonstrukció-rendszerekben való részvétel tekintetében a központi elszámolást, az említett átmeneti időszak alkalmazását legalább további két évvel meg kell hosszabbítani. A végső cél azonban továbbra is a központi elszámolás marad, figyelembe véve, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci fejlemények lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy az említett időszakon belül megfelelő technikai megoldásokat dolgozzanak ki. A Bizottságnak az ESMA, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: az EIOPA) és az ERKT támogatásával nyomon kell követnie a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által a nyugdíjkonstrukció-rendszerek központi elszámolásban való részvételét elősegítő életképes megoldások felé tett előrelépést, és jelentést kell készítenie erről. A jelentésnek ki kell terjednie a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó megoldásokra és kapcsolódó költségekre is, és figyelembe kell vennie az olyan szabályozási és piaci fejleményeket, mint például az elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő fél típusának változásai. Azon fejlemények figyelembevétele érdekében, amelyeket e rendelet elfogadásakor még nem lehetett előre látni a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezt az átmeneti időszakot – a kiterjesztés szükségességének értékelését követően – kétszer, alkalmanként egy évre meghosszabbítsa.

(31)

Az az átmeneti időszak, amely alatt a nyugdíjkonstrukció-rendszerek mentesültek az elszámolási kötelezettség alól, 2018. augusztus 16-án lejárt. A jogbiztonság és a folyamatosság érdekében, a 2018. augusztus 17-től2019. június 16-ig terjedő időszakban kötött, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó átmeneti időszakot visszamenőleges hatállyal szükséges alkalmazni.

(32)

A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében indokolt fontolóra venni, hogy a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget milyen mértékben szükséges és célszerű összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az e rendelet szerinti változásaival, különösen azon jogalanyok körét illetően, amelyek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. A különböző típusú szerződő felek általi elszámolás szintjére, az elszámolásnak a szerződő felek minden egyes típusán belüli megoszlására, valamint az elszámolási szolgáltatások elérhetőségére e rendelet által gyakorolt hatások általánosabb értékelését, beleértve azt is, hogy az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtásával kapcsolatos, az e módosító rendelet szerinti változások mennyire hatékonyan segítik elő az elszámoláshoz való hozzáférést, akkor kell elvégezni, amikor e rendelet alkalmazásáról már elegendő tapasztalat és adat áll rendelkezésre.

(33)

Az azzal kapcsolatos következetes harmonizáció biztosítása érdekében, hogy az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek mikor tekinthetők tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak, valamint annak érdekében, hogy a piaci szereplőknek további idő állhasson rendelkezésére a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó, bizonyos feltételek mellett történő elszámolási megoldások kidolgozására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el egyrészt azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők, másrészről azon átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozóan, amely során az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, különös tekintettel az elszámolási kötelezettség és a kereskedési kötelezettség felfüggesztésére, valamint az illetékes harmadik országbeli hatóságoknak az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban található információkhoz való közvetlen hozzáférésére, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak haladéktalanul alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bizonyos kategóriáira vonatkozó elszámolási kötelezettség és kereskedési kötelezettség felfüggesztése céljából, mivel gyors döntésre van szükség, amely biztosítja a jogbiztonságot a felfüggesztési eljárás végeredményével kapcsolatban, és ezért ez kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból szükséges.

(35)

A kockázatcsökkentési technikákra, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére és a jelentéstételi követelményekre vonatkozó szabályok következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EBH vagy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az olyan kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására irányuló felügyeleti eljárások, amelyek előírják a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét; az (EU) 2015/2365 rendelet alapján már nyilvántartásba vett kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló egyszerűsített kérelem részletei; a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások; azon eljárások, amelyeket a kereskedési adattár a jelentéstételi követelmények bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany általi betartásának ellenőrzésére, valamint a jelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére alkalmaz; azon feltételek, megállapodások és előírt dokumentáció, amelynek alapján a kereskedési adattárakhoz hozzáférést biztosítanak bizonyos jogalanyoknak. A Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(36)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a származtatott ügyletek különböző kategóriái tekintetében bejelentendő információk adatstandardjaira, a jelentéstétel módjaira és szabályaira, valamint az (EU) 2015/2365 rendelet értelmében már nyilvántartásba vett kereskedési adattár nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló kérelem formátumára vonatkozóan. A Bizottságnak ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(37)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen annak biztosítását, hogy a szabályok arányosak legyenek, ne vezessenek szükségtelen adminisztratív terhekhez vagy megfelelési költségekhez, ne kockáztassák a pénzügyi stabilitást, illetve növeljék a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

E rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását el kell halasztani valamennyi alapvető végrehajtási intézkedés kidolgozása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők megtegyék az előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges lépéseket.

(39)

A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.   »pénzügyi szerződő fél«:

a)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*1) összhangban engedélyezett befektetési vállalkozás;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*2) összhangban engedélyezett hitelintézet;

c)

a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*3) összhangban engedélyezett biztosító vagy viszontbiztosító;

d)

a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett ÁÉKBV, illetve adott esetben az azt kezelő alapkezelő társaság, kivéve, ha az adott ÁÉKBV-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre;

e)

az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*4) 6. cikkének 1. pontjában meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (IORP);

f)

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vagy az Unióban letelepedett vagy pedig az említett irányelvvel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) által kezelt alternatív befektetési alap (ABA), kivéve, ha az adott ABA-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre, vagy ha az ABA a 2011/61/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett különleges értékpapírosítási célú gazdasági egység, és adott esetben az azt kezelő, az Unióban letelepedett ABAK;

g)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) összhangban engedélyezett központi értéktár.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.);"

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.);"

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.);"

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.);"

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).”"

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosul:

i.

az i–iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„i.

két pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;

ii.

egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél és egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél között;

iii.

két nem pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;

iv.

egyrészről egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél és másrészről egy harmadik országban székhellyel rendelkező olyan jogalany között, amely elszámolási kötelezettség alá tartozna, ha az Unióban telepedett volna le;”;

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

amelyek megkötésének vagy megújításának időpontja az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napjára vagy az utánra esik, feltéve, hogy a megkötés vagy a megújítás időpontjában mindkét szerződő fél teljesíti az a) pontban meghatározott feltételeket;”;

b)

a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A közvetlenül vagy közvetetten elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak és ügyfeleknek, habár nem kötelesek szerződést kötni, az említett szolgáltatásokat tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel kell nyújtaniuk. Az említett klíringtagoknak és ügyfeleknek meg kell hozniuk az összeférhetetlenségek – különösen a kereskedési egység és az elszámolási egység közötti, az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható nyújtását kedvezőtlenül befolyásolni képes összeférhetetlenségek – felismerését, megelőzését, kezelését és nyomon követését szolgáló minden észszerű intézkedést. Ilyen intézkedéseket kell hozni abban az esetben is, ha a kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, különböző jogi személyek nyújtják.

A klíringtagok, illetve az ügyfelek jogosultak ellenőrizni a kínált elszámolási szolgáltatással kapcsolatos kockázatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban, az alábbi szempontok alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítése érdekében azoknak a feltételeknek a részletes meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az e bekezdés első albekezdésében említett kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők:

a)

a tisztességességre és átláthatóságra vonatkozó követelmények a díjak, az árak és az árengedmények, valamint az árjegyzékre vonatkozó egyéb általános szerződéses feltételek tekintetében, az egyes partnerekkel kötött egyedi szerződéses megállapodásokra vonatkozó titoktartás sérelme nélkül;

b)

tényezők, amelyek olyan észszerűnek tekinthető kereskedelmi feltételeket jelentenek, amelyekkel biztosítható, hogy elfogulatlan és észszerű szerződéses megállapodások jöjjenek létre;

c)

követelmények, amelyek a költségekre és a kockázatokra figyelemmel megkönnyítik az elszámolási szolgáltatások tisztességes és megkülönböztetésmentes biztosítását annak érdekében, hogy a felszámított árak a költségekhez, a kockázatokhoz és az előnyökhöz viszonyítottan arányosak legyenek; és

d)

a klíringtaggal vagy az ügyféllel szembeni, az általa kínált elszámolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatkezelési kritériumok.”

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek

(1)   A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában.

Amennyiben a pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye meghaladja a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott bármely elszámolási értékhatárt, a pénzügyi szerződő fél:

a)

az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;

b)

az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül megköti az elszámolási megállapodást; és

c)

bármilyen olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletek viszonylatában, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá tartozó bármilyen kategóriába tartoznak, és amelyek megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül.

(2)   Annak a pénzügyi szerződő félnek, amely 2019. június 17-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban ilyen elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és addig kell folytatnia az elszámolást, amíg az érintett illetékes hatóság számára az adott pénzügyi szerződő fél nem bizonyítja, hogy az aggregált hónapvégi átlagos pozíciója az elmúlt 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie bizonyítani az érintett illetékes hatóság számára, hogy az elmúlt 12 hónapra vonatkozó aggregált hónapvégi átlagos pozíció kiszámítása nem vezet az említett pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.

(3)   Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor a pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie valamennyi saját maga vagy a csoportjához tartozó egyéb jogalanyok által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet.

Az első albekezdésben foglaltak ellenére az ÁÉKBV-k és az ABA-k esetében az (1) bekezdésben említett pozíciók az alap szintjén számítandók.

Az olyan ÁÉKBV-t kezelő alapkezelő társaságoknak, amelyek egynél több ÁÉKBV-t kezelnek, és azoknak az ABAK-oknak, amelyek egynél több ABA-t kezelnek, az érintett illetékes hatóság számára képeseknek kell lenniük azt bizonyítani, hogy a pozícióknak az alap szintjén történő kiszámítása nem vezet:

a)

az általuk kezelt alapok pozícióinak vagy az alapkezelő pozícióinak szisztematikus alulbecsléséhez; és

b)

az elszámolási kötelezettség megkerüléséhez.

A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.”

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha egy illetékes hatóság a 14. vagy a 15. cikk alapján engedélyezte valamely központi szerződő fél részére a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriájának elszámolását, vagy ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriája, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni, a 14. vagy a 15. cikkel összhangban megadott meglévő engedély hatálya alá tartozik, akkor az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell az ESMA-t az említett engedélyről, illetve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriájáról, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni.”;

b)

a (2) bekezdés c) pontját el kell hagyni.

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés e) pontját el kell hagyni;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben a központi szerződő fél már nem rendelkezik e rendelettel összhangban engedéllyel, vagy elismerése megszűnt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájának elszámolása tekintetében, az ESMA-nak haladéktalanul törölnie kell a központi szerződő felet a közérdekű nyilvántartásból a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek említett kategóriája tekintetében.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése

(1)   Az ESMA kérheti, hogy a Bizottság függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő felek adott típusára vonatkozóan, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében és az 5. cikk (5) bekezdésében említett kritériumokkal összhangban már nem alkalmasak a központi elszámolásra;

b)

valamely központi szerződő fél valószínűleg megszünteti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak elszámolását, és egyetlen másik központi szerződő fél sem lesz képes a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak megszakítás nélküli elszámolására;

c)

az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak zökkenőmentes működését fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái vagy a szerződő felek adott típusa tekintetében az elszámolási kötelezettség felfüggesztésére van szükség, és a felfüggesztés e célokhoz mérten arányos.

Az ESMA-nak az első albekezdés c) pontja alkalmazásában az első albekezdésben említett kérelmet megelőzően konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal.

Az első albekezdésben említett kérelemben igazolni kell az ott meghatározott feltételek legalább egyikének a teljesülését.

Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében említett, az érvénybe lépő kereskedési kötelezettségre vonatkozó kritériumok lényeges változásának minősül, az e bekezdés első albekezdésében említett kérelemben az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését is kérelmezheti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriáinak vonatkozásában, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérte.

(2)   A klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, továbbá a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságok az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett kérhetik az ESMA-tól, hogy nyújtson be elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmet a Bizottsághoz. Az illetékes hatóságnak a kérelmeket meg kell indokolnia, és igazolnia kell, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül.

Az ESMA-nak az e bekezdés első albekezdésében említett, az illetékes hatóság által benyújtott kérelem kézhezvételének időpontjától számított 48 órán belül, az illetékes hatóság által közölt indokolás és bizonyítékok alapján vagy kérnie kell a Bizottságtól a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését, vagy el kell utasítania az első bekezdés első albekezdésében említett kérelmet. Az ESMA-nak tájékoztatnia kell ez érintett illetékes hatóságot erről a döntéséről. Az illetékes hatóság kérelmének elutasítása esetén az ESMA-nak e döntését ezért írásban meg kell indokolnia.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmeket nem lehet nyilvánosságra hozni.

(4)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül, az ESMA által benyújtott indokok és bizonyítékok alapján vagy végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti az (1) bekezdésben említett, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettséget, vagy elutasítja a kért felfüggesztést. Amennyiben a Bizottság elutasítja a kért felfüggesztést, ezt írásban megindokolja az ESMA-nak. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot és továbbítja nekik az ESMA-nak adott indokokat. Az ilyen információkat nem lehet nyilvánosságra hozni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Amennyiben az ESMA e cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban azt kérelmezi, az elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes konkrét kategóriái tekintetében felfüggesztő végrehajtási jogi aktus egyúttal a 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettséget is felfüggesztheti ugyanazon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének hatálya kiterjed.

(6)   A az elszámolási kötelezettség, továbbá adott esetben a kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről az ESMA-t értesíteni kell, és a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság honlapján, valamint a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(7)   Az elszámolási kötelezettség (4) bekezdésben említett felfüggesztése a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra érvényes.

A kereskedési kötelezettség (5) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra érvényes.

(8)   Amennyiben a felfüggesztést indokoló tényezők továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdésben említett felfüggesztést, ám a felfüggesztés teljes időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A felfüggesztés bármilyen meghosszabbítását a (6) bekezdéssel összhangban közzé kell tenni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az ESMA-nak az e cikk (7) bekezdésében említett felfüggesztési, illetve az első bekezdés első albekezdésében említett meghosszabbítási időszak lejárta előtt kellő időben véleményt kell kibocsátania a Bizottság számára arról, hogy a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak-e. Az ESMA-nak az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazásában konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal. Az ESMA-nak e vélemény egy példányát el kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja továbbá a kereskedési kötelezettségnek az (7) bekezdésben említett felfüggesztését is.

A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra érvényes, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.”

7.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A szerződő felek és a központi szerződő felek – az e cikk (1a)–(1f) bekezdésével összhangban – az 55. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vagy a 77. cikkel összhangban elismert kereskedési adattárnak bejelentik az általuk megkötött minden származtatott ügyletnek, illetve az ügyletek minden módosításának és lezárásának az adatait is. Az adatokat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni.

A jelentéstételi kötelezettség azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek:

a)

megkötésére 2014. február 12. előtt kerül sor, és amelyek az adott időpontban még nem lezártak;

b)

megkötésére 2014. február 12-én vagy azt követően került sor.

A 3. cikktől eltérve, a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik az ugyanazon csoporton belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, vagy nem pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, feltéve, hogy:

a)

mindkét szerződő fél teljeskörűen szerepel ugyanabban a konszolidált éves beszámolóban;

b)

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázatellenőrzési eljárások vonatkoznak; és

c)

az anyavállalat nem pénzügyi szerződő fél.

A szerződő felek kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságaikat a harmadik albekezdésben említett mentesség alkalmazására irányuló szándékukról. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített illetékes hatóság sem jelzi, hogy véleménye szerint nem teljesülnek a harmadik albekezdésben említett feltételek.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   A 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket nem teljesítő nem pénzügyi szerződő féllel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak mind a két szerződő fél nevében történő bejelentéséért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért kizárólag a pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel.

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes adattal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia a pénzügyi szerződő félnek a köztük létrejött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait, amelyekről észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő fél felel ezen adatok pontosságának biztosításáért.

Az első albekezdéstől eltérve, a fentiek ellenére azok a nem pénzügyi szerződő felek, amelyek már beruháztak egy jelentéstételi rendszer létrehozásába, dönthetnek úgy, hogy maguk jelentik a pénzügyi szerződő felekkel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik adatait valamely kereskedési adattárnak. Ebben az esetben a nem pénzügyi szerződő fél az említett adatok jelentését megelőzően köteles tájékoztatni döntéséről azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyekkel tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket köt. Ebben a helyzetben a nem pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel az említett adatokra vonatkozó jelentéstételért, valamint az adatok pontosságának biztosításáért.

Olyan nem pénzügyi szerződő fél, amelyik nem teljesíti a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket, valamint olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet köt harmadik országban székhellyel rendelkező jogalannyal, nem kötelezhető az e cikk szerinti jelentéstételre, és nem tartozik jogi felelősséggel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért vagy az ilyen adatok pontosságának biztosításáért, amennyiben:

a)

ez említett harmadik országbeli jogalany pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le;

b)

a jelentéstételre vonatkozó azon jogi szabályozást, amely hatálya alá tartozik a harmadik országbeli jogalany, a 13. cikk értelmében egyenértékűnek nyilvánították; és

c)

a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél a jelentéstételre vonatkozó, e harmadik ország jogi szabályozása értelmében bejelentette az érintett információkat egy olyan kereskedési adattárnak, amelyre olyan jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, melynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.

(1b)   Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben egy ÁÉKBV a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ÁÉKBV alapkezelő társaságának feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1c)   Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben valamely releváns ABA a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ABA kezelőjének feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1d)   Az olyan, a nemzeti joggal összhangban jogi személyiséggel nem rendelkező, engedélyezett jogalany, amely egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányításáért felel és a nevében jár el, felel és tartozik jogi felelősséggel azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokra vonatkozó jelentéstételekért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért, amelyekben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szerződő fél.

(1e)   Az olyan szerződő feleknek és központi szerződő feleknek, amelyek kötelesek bejelenteni a származtatott ügyletek adatait, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen adatokat helyesen és csak egyszer jelentsék be.

(1f)   Az olyan szerződő felek és központi szerződő felek, amelyek az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, a jelentéstételi kötelezettséget átruházhatják.”;

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az (1) és a (3) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak – a KBER-rel szorosan együttműködve – ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

a)

a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardok és formátumok, amelyek legalább a következőket tartalmazzák:

i.

globális jogiszemély-azonosítók (LEI-kódok);

ii.

nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN-ek);

iii.

egyedi ügyletazonosítók (UTI-k);

b)

a jelentéstételre vonatkozó módszerek és intézkedések;

c)

a jelentések gyakorisága;

d)

a származtatott ügyletek bejelentésének határideje.

E végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy globális szinten elfogadott standardokat, valamint azok összhangját az (EU) 2015/2365 rendelet (*6) 4. cikkében és a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében meghatározott adatszolgáltatási, illetve ügyjelentési kötelezettségekkel.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozóan.

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).”"

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező nem pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában.

Amennyiben a nem pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy vagy több kategóriája tekintetében meghaladja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárokat, e nem pénzügyi szerződő fél:

a)

haladéktalanul értesíti az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;

b)

megköti az elszámolási megállapodást az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül;

c)

a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül minden olyan tőzsdén kívül származtatott ügylet viszonylatában, amely megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, és amely vagy azokhoz az eszközosztályokhoz tartozik, amelyek tekintetében a számítás eredménye meghaladja elszámolási értékhatárokat, vagy – ha a nem pénzügyi szerződő fél nem számította ki pozícióit – azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bármilyen kategóriájába tartozik, amelyek elszámolási kötelezettség alá tartoznak.

(2)   Annak a nem pénzügyi szerződő félnek, amely 2019. június 17-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban e kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és mindaddig folytatnia kell az elszámolást, ameddig a nem pénzügyi szerződő fél az érintett illetékes hatóságnak nem bizonyítja, hogy aggregált hónapvégi átlagos pozíciója a megelőző 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg az e cikk (4) bekezdése b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A nem pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie igazolni az érintett illetékes hatóság számára, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló aggregált hónapvégi átlagos pozíciójának a megelőző 12 hónap vonatkozásában történő kiszámítása nem vezet a pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.”;

c)

a (4) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESMA-nak az ERKT-vel és más illetékes hatóságokkal való konzultációt követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az első albekezdés b) pontjában említett elszámolási értékhatárokat, és ha szükséges – különös tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára – a szabályozástechnikai standardok módosítását kell javasolnia e bekezdéssel összhangban.

A rendszeres felülvizsgálatról az ESMA-nak jelentést kell készítenie.”

9.

A 11. cikk (15) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a (3) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát is;”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„aa)

az említett kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására szolgáló felügyeleti eljárások;”

b)

a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az európai felügyeleti hatóságoknak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket – az első albekezdés aa) pontjában említettek kivételével – 2018. július 18-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

Az első albekezdés aa) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH-nak kell benyújtania a Bizottsághoz, az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködésben, 2020. június 18-ig.”

10.

A 38. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6)   A központi szerződő félnek a klíringtagok rendelkezésére kell bocsátania egy szimulációs eszközt, amely lehetővé teszi számukra a központi szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását. Az eszközhöz csak biztonságos hozzáféréssel szabad hozzáférést biztosítani, és a szimuláció eredményei nem kötelező erejűek.

(7)   A központi szerződő félnek tájékoztatnia kell a klíringtagokat az általa alkalmazott alapletétmodellekről. E tájékoztatásnak:

a)

világosan ismertetnie kell az alapletétmodell kialakítását és működésének módját;

b)

világosan ismertetnie kell az alapletétmodell főbb feltételezéseit és korlátait, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az említett feltevések már nem érvényesek;

c)

dokumentáltnak kell lennie.”

11.

A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(11)   A tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg, hogy valamely központi szerződő fél a 48. cikk (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban járjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében említett számlákon nyilvántartott eszközök és pozíciók tekintetében.”

12.

Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 55. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kereskedési adattár köteles benyújtani az ESMA-hoz a következők egyikét:

a)

a nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

b)

a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem, amennyiben a kereskedési adattárat az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete alapján már nyilvántartásba vették.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

a)

a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem részletei;

b)

a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett egyszerűsített kérelem részletei.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

a)

a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem formátuma;

b)

a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelem formátuma.

Az első albekezdés b) pontjára figyelemmel az ESMA-nak egyszerűsített formátumot kell kidolgoznia.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

13.

A 62. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélyére van szükségük, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.”

14.

A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 61. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben, telkén vagy ingatlanában. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2)   Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek beléphetnek olyan jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, telkére, illetve ingatlanába, amelyek az ESMA vizsgálati határozatával érintettek, valamint rendelkeznek a 62. cikk (1) bekezdésében említett összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelységet, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.”;

b)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz arra van szükség, hogy a nemzeti szabályokkal összhangban valamely igazságszolgáltatási hatóság egy nemzeti illetékes hatóságnak engedélyt adjon, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.”

15.

A 64. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

„(4)   Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a (3) bekezdésben említett megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.”;

b)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Az ESMA-nak vizsgálat és esetlegesen a büntetőeljárás megindítása céljából az illetékes hatóságok elé kell terjesztenie az ügyeket, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az alkalmazandó jog értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szabhat ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.”

16.

A 65. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban a „20 000 EUR” szövegrész helyébe a „200 000 EUR” szövegrész lép;

b)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az I. melléklet I. szakaszának a), b) és d)–k) pontjában, valamint az I. melléklet II. szakaszának a), b) és h) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 100 000 EUR.”;

c)

a szöveg a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

az I. melléklet IV. szakaszában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 10 000 EUR.”

17.

A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 73. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozatok és a 66. cikk szerinti időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozatok meghozatala előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a megállapításaival kapcsolatos meghallgatásra. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

Az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a 73. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett határozatokra akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése, illetve a pénzügyi piacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és zavartalan működését, többek között a kereskedési adattárnak szolgáltatott adatok stabilitását és pontosságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.”

18.

A 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kereskedési adattárakra kiszabott bármilyen díj összegének fedeznie kell az ESMA nyilvántartásba vételi és felügyeleti tevékenységeivel kapcsolatban felmerült összes észszerű adminisztratív költséget, és annak arányosnak kell lennie az érintett kereskedési adattár árbevételével, valamint az ESMA nyilvántartásba vételi és az ellátott felügyeleti jogkör típusával.”

19.

A szöveg a következő 76a. cikkel egészül ki:

„76a. cikk

Kölcsönös közvetlen hozzáférés az adatokhoz

(1)   Amennyiben a feladataik ellátásához szükséges, azon harmadik országok illetékes hatóságai számára, amelyekben egy vagy több kereskedési adattár székhelye található, közvetlen hozzáférést kell biztosítani az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban lévő információkhoz, feltéve hogy a Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban elfogadta az ezt lehetővé tevő végrehajtási jogi aktust.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági kérelem benyújtása esetén a Bizottság a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy annak a harmadik országnak a jogi kerete, amelynek hatósága a megkereséssel élt, megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:

a)

az adott harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak megfelelő engedéllyel rendelkeznek;

b)

az adott harmadik országban folyamatosan biztosított a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és kötelezettségeik hatékony betartatása;

c)

léteznek szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét, és amelyek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékűek;

d)

az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárakra jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, amelynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.”

20.

A 78. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(9)   A kereskedési adattár köteles kidolgozni a következő eljárásokat és politikákat:

a)

a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetésre vonatkozó eljárások;

b)

a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére vonatkozó eljárások;

c)

az adatoknak a 9. cikkben említett szerződő felek vagy központi szerződő felek kérésére vagy egyéb szükséges okból más kereskedési adattárak felé történő szabályos átadására vonatkozó politikák.

(10)   E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiak meghatározására:

a)

a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások;

b)

a kereskedési adattár által annak ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárások, hogy a bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany megfelel-e a jelentéstételi követelményeknek, továbbá hogy a 9. cikk értelmében bejelentett adatok teljesek és pontosak-e.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadás révén kiegészítse ezt a rendeletet.”

21.

A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   A kereskedési adattárnak a 9. cikk (1a)–(1d) bekezdése értelmében a származtatott ügyleteik adatainak bejelentésére nem kötelezett szerződő felek, valamint a 9. cikk (1a) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a jelentéstételi kötelezettségeiket átruházó szerződő felek és központi szerződő felek kérelemére rendelkezésre kell bocsátania a nevükben bejelentett információkat.”

22.

A 81. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

„q)

annak a harmadik országnak az illetékes hatóságai, amelynek tekintetében a 76a. cikk értelmében végrehajtási jogi aktust fogadtak el;”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak – a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően – ki kell dolgoznia a következők meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

a)

az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban közzéteendő vagy rendelkezésre bocsátandó információk;

b)

az (1) bekezdésben említett információk közzétételének gyakorisága;

c)

az adatok kereskedési adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához, valamint a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára az információkhoz való hozzáféréshez szükséges működési standardok;

d)

azok a feltételek, szabályok és szükséges dokumentumok, amelyek alapján a kereskedési adattárak hozzáférést biztosítanak a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett információk közzététele ne fedje fel egyetlen ügylet egyetlen szerződő felének kilétét sem.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”

23.

A 82. cikk (2)–(6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottságnak az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultációt kezdeményez az ESMA-val és konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 1. cikk (6) bekezdése, a 4. cikk (3a) bekezdése, a 64. cikk (7) bekezdése, a 70. cikk, a 72. cikk (3) bekezdése és a 85. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

24.

A 85. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság 2024. június 18-ig értékeli e rendelet alkalmazását és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az ESMA-nak 2023. június 17-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a következőkről:

a)

az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*7) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek általi elszámolás szintjére gyakorolt hatása, valamint az elszámolás megoszlása a szerződő felek minden egyes típusán belül, különösen az olyan pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, és tekintettel a 10. cikk (4) bekezdésében említett elszámolási értékhatárok megfelelőségére;

b)

az (EU) 2019/834 rendeletnek a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségére és hozzáférhetőségére, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátott információk minőségére gyakorolt hatása;

c)

a jelentéstételi keretrendszer változásai, ideértve a 9. cikk (1a) bekezdésében foglalt jelentéstétel átruházásának () bevezetését és végrehajtását is, és különösen ezek hatása az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felekre nehezedő jelentéstételi teherre;

d)

az elszámolási szolgáltatások elérhetősége, és mindenekelőtt az, hogy az elszámolási szolgáltatások közvetetten vagy közvetlenül, a 4. cikk (3a) bekezdésében említett tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtására irányuló kötelezettség hatékonyan segítette-e elő az elszámoláshoz való hozzáférést.”;

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).”;"

c)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság 2020. június 18-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést készít, amelyben értékeli, hogy kidolgoztak-e a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó életképes technikai megoldásokat, valamint hogy szükség van-e az említett életképes technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre.

Az ESMA-nak az EIOPA-val, az EBH-val és az ERKT-val együttműködve 2019. december 18-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:

a)

megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban, mégpedig számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra révén, beleértve azt is, hogy e megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek ezek lehetséges jogi és egyéb következményei;

b)

a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tevékenységének volumene és jellege az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán, eszközosztályonként, valamint a pénzügyi rendszerhez kapcsolódó bármely rendszerszintű kockázat;

c)

az elszámolási kötelezettség nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi teljesítésének a befektetési stratégiájukat érintő következményei, beleértve a számlapénzben és nem számlapénzben történő eszközallokációjuk esetleges eltolódását;

d)

a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatároknak a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre gyakorolt hatásai;

e)

az egyéb jogi előírásoknak az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek közötti költségkülönbözeteire gyakorolt hatása, ideértve az el nem számolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket, valamint a tőkeáttételi mutatónak az 575/2013/EU rendelettel összhangban elvégzett számítását is;

f)

szükség van-e további intézkedésekre a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó elszámolási megoldás elősegítése érdekében.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a 89. cikk (1) bekezdésében említett kétéves időszak két alkalommal, minden egyes alkalommal egy évvel történő meghosszabbítására vonatkozóan, ha arra a következtetésre jut, hogy nem dolgoztak ki életképes technikai megoldást, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolásának kedvezőtlen hatása változatlan marad a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására.

A központi szerződő feleknek, a klíringtagoknak és a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy közreműködjenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő elszámolását megkönnyítő életképes technikai megoldások kidolgozásában.

A Bizottság szakértői csoportot hoz létre, amely a központi szerződő felek, a klíringtagok, a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és az ilyen életképes technikai megoldásokban érintett más felek képviselőiből áll, hogy nyomon kövesse erőfeszítéseiket, és értékelje a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő – többek között a számlapénzben és nem számlapénzben, biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtást – megkönnyítő, életképes technikai megoldások kidolgozása terén elért eredményeket. A szakértői csoport legalább hathavonta összeül. A Bizottság az első albekezdés szerinti jelentésének elkészítésekor figyelembe veszi a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által tett erőfeszítéseket.

(3)   A Bizottság 2020. december 18-ig jelentést készít, amelyben értékeli a következőket:

a)

a 600/2014/EU rendelet 26. cikke és az e rendelet szerinti ügyletjelentési kötelezettség nem eredményez-e kettős ügyletjelentési kötelezettséget a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, és hogy a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételt lehet-e minden szerződő fél számára indokolatlan információvesztés nélkül csökkenteni vagy egyszerűsíteni;

b)

szükséges és helyénvaló-e összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget és a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásait, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

c)

az olyan kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól, figyelembe véve azt, hogy ezek a szolgáltatások milyen mértékben csökkentik a kockázatot, mindenekelőtt a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, valamint az elszámolási kötelezettség említett ügyleteken keresztül történő megkerülésének lehetőségét és a központi elszámolástól való esetleges eltántorítást.

A Bizottság az első albekezdésben említett jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az ESMA-nak 2020. május 18-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak. A jelentésben értékelnie kell a következőket:

a)

a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve az e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi követelmények közötti összhang, mind a bejelentendő származtatott ügyletek adatait, mind az adatokhoz való, érintett jogalanyok általi hozzáférést, továbbá ezen követelmények összehangolhatóságát illetően;

b)

a jelentéstételi lánc további egyszerűsítésének megvalósíthatósága minden szerződő fél vonatkozásában, beleértve az összes közvetett ügyfelet is, figyelemmel az időben történő jelentéstétel szükségességére és e rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a 600/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedésekre;

c)

a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettség összehangolása a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásaival, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

d)

az ERKT-vel együttműködésben azt, hogy azon kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említettelszámolási kötelezettség alól. E jelentésnek:

i.

meg kell vizsgálnia a portfólió-tömörítést és egyéb olyan nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek a származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát a portfóliók piaci kockázatainak változtatása, például az ügyletek kiegyensúlyozása nélkül csökkentik;

ii.

ki kell fejtenie az említett kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások céljait és működését is, azt, hogy ezek milyen mértékben csökkentik a kockázatokat, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, továbbá meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e az ilyen ügyletek elszámolása, vagy hogy mentesüljenek-e ezek az elszámolás alól, a rendszerszintű kockázat kezelése érdekében; és

iii.

értékelnie kell, hogy az elszámolási kötelezettség alóli mentesítés milyen mértékben eredményezheti a központi elszámolás gyengülését, és azt, hogy a szerződő felek kijátsszák az elszámolási kötelezettséget;

e)

a 47. cikkel összhangban magas likviditásúnak és minimális piaci- és hitelkockázatúnak tekintett pénzügyi eszközök listája kibővíthető-e, és hogy ez a lista tartalmazhat-e az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*8) összhangban engedélyezett egy vagy több pénzpiaci alapot.

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).”"

25.

A 86. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az említett rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.”

26.

A 89. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség 2021. június 18-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódnak.

A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik továbbá az e bekezdés első albekezdésében említett olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyeket a nyugdíjkonstrukció-rendszerek a 2018. augusztus 17-től2019. június 16-ig terjedő időszakban kötöttek.”

27.

Az I. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésének napjától kell alkalmazni a következők kivételével:

a)

az e rendelet 1. cikke (10) és (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 648/2012/EU rendelet 38. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint a 39. cikkének (11) bekezdése vonatkozásában 2019. december 18-tól kell alkalmazni;

b)

az e rendelet 1. cikke (7) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (1a)–(1d) bekezdése vonatkozásában 2020. június 18-tól kell alkalmazni;

c)

az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket és az e rendelet 1. cikkének (20) bekezdését a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (3a) bekezdése, valamint 78. cikkének (9) és (10) bekezdése vonatkozásában 2021. június 18-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 385., 2017.11.15., 10. o.

(2)  HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. május 14-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(11)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).


MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1.

Az I. szakasz a következő pontokkal egészül ki:

„i)

a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének a) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetés céljára;

j)

a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére;

k)

a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének c) pontját azáltal, hogy nem alakít ki megfelelő szabályokat az adatok más kereskedési adattárakhoz való rendezett továbbítására, amennyiben ezt a 9. cikkben említett szerződő felek és központi szerződő felek kérik, vagy amennyiben egyéb okból szükséges.”

2.

A IV. szakasz a következő ponttal egészül ki:

„d)

a kereskedési adattár megsérti az 55. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az ESMA-t megfelelő időben a nyilvántartásba vételének feltételeiben bekövetkezett bármilyen lényeges változásokról.”