ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 138

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. május 24.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2019/835 határozata (2019. április 8.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről

1

 

*

A Tanács (EU) 2019/836 határozata (2019. május 13.) a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv megkötéséről

3

 

 

Jegyzőkönyv a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről

5

 

*

A Tanács (EU) 2019/837 határozata (2019. május 14.) az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

9

 

 

Megállapodás egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között ezen államoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző Európai ügynökségben való részvételéről

11

 

*

Tájékoztatás az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről

30

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/838 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról és a 415/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

31

 

*

A Bizottság (EU) 2019/839 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 7.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről szóló 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ( 1 )

70

 

*

A Bizottság (EU) 2019/840 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Kanadából származó borok behozatala tekintetében történő módosításáról és a kiskereskedőknek a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítéséről

74

 

*

A Bizottság (EU) 2019/841 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről

76

 

*

A Bizottság (EU) 2019/842 végrehajtási rendelete (2019. május 22.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

79

 

 

A Bizottság (EU) 2019/843 végrehajtási rendelete (2019. május 23.) a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harminchatodik részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról

81

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2019/844 határozata (2019. május 14.) az Európai Főügyész tisztségének betöltésére jelentkezők által a Tanácsnak benyújtott panaszokkal kapcsolatban a Tanács főtitkára által gyakorolt hatáskörökről

82

 

*

A Tanács (EU) 2019/845 határozata (2019. május 17.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodással létrehozott földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportban a munkacsoport eljárási szabályzatának elfogadására tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról

84

 

*

A Tanács (EU, Euratom) 2019/846 határozata (2019. május 21.) a Számvevőszék két tagjának kinevezéséről

89

 

*

A Bizottság (EU) 2019/847 határozata (2019. május 15.) a Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről (az értesítés a C(2019) 3800 számú dokumentummal történt)

90

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről szóló, 2013. november 12-i 2013/652/EU bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 303., 2013.11.14. )

92

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/1


A TANÁCS (EU) 2019/835 HATÁROZATA

(2019. április 8.)

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel a Horvát Köztársaság csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodást (2) (a továbbiakban: megállapodás) 2001. június 25-én írták alá Luxembourgban. A megállapodás 2004. június 1-jén lépett hatályba.

(2)

A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén az Európai Unió tagállamává vált.

(3)

A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a Horvát Köztársaságnak a megállapodáshoz való csatlakozásáról a megállapodáshoz csatolt, a tagállamok nevében egyhangúlag eljáró Tanács és az Egyiptomi Arab Köztársaság által elfogadott jegyzőkönyv útján kell megállapodni.

(4)

A Tanács 2012. szeptember 14-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az Egyiptomi Arab Köztársasággal. A tárgyalások sikeresen lezárultak.

(5)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet az (EU) 2017/768 tanácsi határozattal (3) összhangban az Unió és tagállamai nevében 2017. április 10-én Brüsszelben írták alá.

(6)

A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet a Tanács az Unió és tagállamai nevében jóváhagyja (4).

2. cikk

A Tanács elnöke az Unió és tagállamai nevében megteszi a jegyzőkönyv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értesítést annak kifejezésére, hogy az Unió és tagállamai a jegyzőkönyvet magukra nézve jogilag kötelező erejűnek ismerik el. (5)

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. április 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  2019. március 12-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 304., 2004.9.30., 39. o.

(3)  HL L 115., 2017.5.4., 1. o.

(4)  A jegyzőkönyv szövegét az aláírásáról szóló határozattal együtt a HL L 115., 2017.5.4. számában hirdették ki.

(5)  A jegyzőkönyv hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/3


A TANÁCS (EU) 2019/836 HATÁROZATA

(2019. május 13.)

a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/395 tanácsi határozatnak (2) megfelelően 2019. március 27-én aláírták a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), figyelemmel annak későbbi megkötésére.

(2)

A tagállamok, illetve Dánia illetékes hatóságai közötti rendőrségi együttműködésnek a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából történő támogatása és megerősítése érdekében az Unió fellépésére van szükség, hogy Dánia részt vehessen az Eurodac bűnüldözéssel kapcsolatos vonatkozásaiban.

(3)

A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni.

(4)

Az Egyesült Királyságot és Írországot köti a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), ezért részt vesznek e határozat elfogadásában.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyvet a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  2019. április 17-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács (EU) 2019/395 határozata (2019. március 7.) a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 71., 2019.3.13., 9. o.)

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/5


JEGYZŐKÖNYV

a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

és

A DÁN KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Dánia,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy 2005. március 10-én aláírták az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a 2005. március 10-i megállapodás);

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Unió 2013. június 26-án elfogadta a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2);

HIVATKOZVA az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvre, melynek értelmében Dánia nem vett részt a 603/2013/EU rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a 603/2013/EU rendeletben rögzített bűnüldözési célú összehasonlítási és adattovábbítási eljárások a 2005. március 10-i megállapodás értelmében nem minősülnek az Eurodac vívmányok módosításának, ezért az említett eljárások nem tartoznak a 2005. március 10-i megállapodás hatálya alá;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy jegyzőkönyv megkötése szükséges az Unió és Dánia között, hogy lehetővé váljon Dánia részvétele az Eurodac bűnüldözéssel kapcsolatos vonatkozásaiban, és hogy ezért lehetővé váljon Dánia kijelölt bűnüldöző hatóságai számára, hogy összehasonlítást kérelmezzenek a többi részt vevő ország által az Eurodac központi rendszerébe bevitt ujjnyomatadatokkal;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a 603/2013/EU rendelet Dániára történő bűnüldözési célú alkalmazásának lehetővé kell tennie a többi részt vevő ország kijelölt bűnüldöző hatóságai és az Europol számára is, hogy összehasonlítást kérelmezzenek a Dánia által az Eurodac központi rendszerébe bevitt ujjnyomatadatokkal;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a személyes adatoknak a részt vevő államok kijelölt bűnüldöző hatóságai általi, e jegyzőkönyv alapján terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából történő kezelésére az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelő nemzeti jogszabályaik által meghatározott személyesadat-védelmi szint vonatkozik;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az (EU) 2016/680 irányelv az EUMSZ harmadik részének V. címe értelmében a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősül, valamint hogy Dánia a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban 2016. október 26-án értesítette a Bizottságot, hogy nemzeti jogában végre fogja hajtani az említett irányelvet. Dániának ezért alkalmaznia kell az említett irányelvet, valamint a 603/2013/EU rendeletben szereplő, Dánia kijelölt hatóságai által a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából végzett személyesadat-kezeléssel kapcsolatos további feltételeket;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a részt vevő államok kijelölt hatóságai, valamint az Europol által a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából végzett személyesadat-kezelés tekintetében a 603/2013/EU rendeletben szereplő további feltételeket szintén alkalmazni kell;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Dánia kijelölt hatóságai számára a hozzáférés csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy a kérelmező állam nemzeti ujjnyomat-adatbázisaival és az összes többi részt vevő állam automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerével a 2008/615/IB tanácsi határozat (4) alapján elvégzett összehasonlítások nem vezettek az érintett személyazonosságának megállapításához. Ez a feltétel megköveteli a kérelmező államtól, hogy összehasonlításokat végezzen az összes többi részt vevő állam technikailag elérhető automatikus ujjnyomat-azonosító rendszereivel az említett határozat alapján, kivéve, ha a kérelmező állam igazolni tudja, hogy észszerű okok miatt feltételezhető, hogy az nem vezetne az érintett személyazonosságának megállapításához. Ilyen észszerű ok különösen akkor áll fenn, ha az adott ügy nem mutat semmilyen műveleti vagy vizsgálati kapcsolatot az adott részt vevő országgal. Ez a feltétel megköveteli az említett határozatnak a kérelmező ország általi előzetes jogi és technikai végrehajtását az ujjnyomatadatok tekintetében, mivel a fenti lépések előzetes megtétele nélkül nem engedélyezett a bűnüldözési célú Eurodac-ellenőrzés;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Eurodacban végzett keresést megelőzően Dánia kijelölt hatóságainak – az összehasonlításhoz szükséges feltételek teljesülése esetén – a Vízuminformációs Rendszerben is lekérdezést kell végezniük a 2008/633/IB tanácsi határozat (5) alapján;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférés tekintetében eszközölt valamennyi módosítás esetében a 2005. március 10-i megállapodásban előírt módosítási mechanizmust kell alkalmazni;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a jegyzőkönyv a 2005. március 10-i megállapodás részét képezi,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

1.   Dánia az ujjnyomatadatoknak az Eurodac központi rendszerében tároltakkal való, bűnüldözési célú, a 603/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének i. pontjában meghatározottak szerinti összehasonlítása tekintetében végrehajtja az említett rendeletet, és a nemzetközi jog szerint alkalmazza azt a többi részt vevő államhoz fűződő kapcsolataiban.

2.   Az Unió tagállamai – Dánia kivételével – az e cikk (1) bekezdésének értelmében részt vevő államnak tekintendők és a 603/2013/EU rendelet bűnüldözési célú hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazzák Dániára.

3.   Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc részt vevő államnak tekintendő az (1) bekezdés értelmében annyiban, amennyiben olyan, az e jegyzőkönyvhöz hasonló megállapodások alkalmazandók közöttük és az Unió között, amelyek Dániát részt vevő államként ismerik el.

2. cikk

1.   E jegyzőkönyv alkalmazása miatt az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó a személyes adatok Dánia általi kezelésére.

2.   Az (1) bekezdésen felül a 603/2013/EU rendeletben szereplő, Dánia kijelölt hatóságai által az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított célokból történő személyesadat-kezelés tekintetében a személyesadat-kezeléssel kapcsolatos további feltételek is alkalmazandók Dániára.

3. cikk

A 2006. március 8-i megállapodás módosításokkal kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáféréssel kapcsolatos valamennyi módosításra.

4. cikk

1.   Ezt a jegyzőkönyvet a Feleknek belső jogi eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

2.   Ez a jegyzőkönyv az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy a felek értesítik egymást az ehhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

3.   Ez a jegyzőkönyv nem alkalmazandó mindaddig, amíg Dánia végre nem hajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetét, és amíg le nem zárultak a 2008/616/IB tanácsi határozat (6) mellékletének 4. fejezete szerinti értékelési eljárások az ujjnyomatadatok tekintetében, Dánia vonatkozásában.

5. cikk

1.   Az egyes Felek a másik fél értesítésével elállhatnak ettől a jegyzőkönyvtől. Az említett értesítés az ilyen értesítés időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba.

2.   Ez a jegyzőkönyv hatályát veszti, amennyiben az Unió vagy Dánia eláll e jegyzőkönyvtől.

3.   Ez a jegyzőkönyv hatályát veszti, amennyiben a 2005. március 10-i megállapodás hatályát veszti.

4.   Az e jegyzőkönyvtől való elállás vagy a jegyzőkönyv felmondása nem befolyásolja a 2005. március 10-i megállapodás folyamatos alkalmazását.

6. cikk

Ez a jegyzőkönyv két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на двадесет и седми март две хиляди и деветнадесета година.

Hecho en Bruselas, el veintisiete de marzo de dos mil diecinueve.

V Bruselu dne dvacátého sedmého března dva tisíce devatenáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syvogtyvende marts to tusind og nitten.

Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten März zweitausendneunzehn.

Kahe tuhande üheksateistkümnenda aasta märtsikuu kahekümne seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι εφτά Μαρτίου δύο χιλιάδες δεκαεννέα.

Done at Brussels on the twenty-seventh day of March in the year two thousand and nineteen.

Fait à Bruxelles, le vingt-sept mars deux mille dix-neuf.

Sastavljeno u Bruxellesu dvadeset sedmog ožujka godine dvije tisuće devetnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì ventisette marzo duemiladiciannove.

Briselē, divi tūkstoši deviņpadsmitā gada divdesmit septītajā martā.

Priimta du tūkstančiai devynioliktų metų kovo dvidešimt septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkilencedik év március havának huszonhetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-sebgħa u għoxrin jum ta’ Marzu fis-sena elfejn u dsatax.

Gedaan te Brussel, zevenentwintig maart tweeduizend negentien.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego marca roku dwa tysiące dziewiętnastego.

Feito em Bruxelas, em vinte e sete de março de dois mil e dezanove.

Întocmit la Bruxelles la douăzeci și șapte martie două mii nouăsprezece.

V Bruseli dvadsiateho siedmeho marca dvetisícdevätnásť.

V Bruslju, dne sedemindvajsetega marca leta dva tisoč devetnajst.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä maaliskuuta vuonna kaksituhattayhdeksäntoista.

Som skedde i Bryssel den tjugosjunde mars år tjugohundranitton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

ЗаКралство Дания

Por el Reino de Dinamarca

Za Dánské království

For Kongeriget Danmark

Für das Königreich Dänemark

Taani Kuningriigi nimel

Για το Βασίλειο της Δανίας

For the Kingdom of Denmark

Pour le Royaume de Danemark

Za Kraljevinu Dansku

Per il Regno di Danimarca

Dānijas Karalistes vārdā –

Danijos Karalystės vardu

A Dán Királyság részéről

Għar-Renju tad-Danimarka

Voor het Koninkrijk Denemarken

W imieniu Królestwa Danii

Pelo Reino da Dinamarca

Pentru Regatul Danemarcei

Za Dánske kráľovstvo

Za Kraljevino Dansko

Tanskan kuningaskunnan puolesta

På Konungariket Danmark


(1)  HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(4)  A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(5)  A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(6)  A Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/9


A TANÁCS (EU) 2019/837 HATÁROZATA

(2019. május 14.)

az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)

Az 1077/2011/EU rendelet előírta, hogy a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). Az (EU) 2018/1549 tanácsi határozatnak (3) megfelelően a megállapodást 2018. november 8-án aláírták, figyelemmel annak megkötésére.

(4)

2018. november 14-én elfogadásra került az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4). Az (EU) 2018/1726 rendelet hatályon kívül helyezte az 1077/2011/EU rendeletet. Az (EU) 2018/1726 rendeletben meghatározottak szerint az említett rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség helyébe lép és annak jogutódja. Az (EU) 2018/1726 rendeletnek megfelelően a hatályon kívül helyezett 1077/2011/EU rendeletre való hivatkozásokat az (EU) 2018/1726 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az (EU) 2018/1726 rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(5)

Az (EU) 2018/1726 rendelet (52) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az Egyesült Királyság részt vesz az említett rendeletben, és az rá nézve kötelező. Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvnek megfelelően kérte a részvételét az (EU) 2018/1726 rendeletben, és az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően bejelentette, hogy el kívánja fogadni az (EU) 2018/1726 rendeletet. Ezért az (EU) 2018/1726 rendelet 42. cikkét az Egyesült Királyságnak és Írországnak azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy részt vesznek e határozatban. Az Egyesült Királyság és Írország ezért részt vesz e határozatban.

(6)

Az (EU) 2018/1726 rendelet (51) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Dánia nem vesz részt az említett rendeletben, és az rá nézve nem kötelező. Dánia ezért nem vesz részt e határozatban. Mivel ez a határozat az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) és a 2007/533/IB tanácsi határozattal (6) létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a 2004/512/EK tanácsi határozattal (7) létrehozott Vízuminformációs Rendszer (VIS), az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott határregisztrációs rendszer (EES), valamint az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) tekintetében a schengeni vívmányokra épül, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia az e határozatról szóló tanácsi határozatot követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás (10) 3. cikkének megfelelően Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy az Eurodac és a DubliNet tekintetében végrehajtja-e az e határozatban foglaltakat.

(7)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészt az Európai Unió, másrészt a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodást (11) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. DAEA


(1)  2019. március 13-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2018/1549 határozata (2018. október 11.) az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen államoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról (HL L 260., 2018.10.17., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(6)  A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(7)  A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(10)  HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(11)  A megállapodás hatálybalépésének dátumát az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Tanács Főtitkársága teszi közzé.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/11


MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között ezen államoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző Európai ügynökségben való részvételéről

AZ EURÓPAI UNIÓ

egyrészről, és

A NORVÉG KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Norvégia,

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG a továbbiakban: Izland,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG a továbbiakban: Svájc, és

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG, a továbbiakban: Liechtenstein,

másrészről,

tekintettel az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság által megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás);

tekintettel az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodásra (2) (a továbbiakban: az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás);

tekintettel az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásra (3) (a továbbiakban: a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás);

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásra (4) (a továbbiakban: a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás);

tekintettel az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre (5) (a továbbiakban: a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv);

tekintettel az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre (6) (a továbbiakban: a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv),

mivel:

(1)

Az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) az Európai Unió létrehozta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)

Izland és Norvégia tekintetében az 1077/2011/EU rendelet – a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és a határregisztrációs rendszer (EES) vonatkozásában – az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában az 1077/2011/EU rendelet az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás értelmében új intézkedésnek minősül.

(3)

Svájc tekintetében az 1077/2011/EU rendelet – a SIS II, a VIS és az EES vonatkozásában – a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában az 1077/2011/EU rendelet a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás értelmében új intézkedésnek minősül.

(4)

Liechtenstein tekintetében az 1077/2011/EU rendelet – a SIS II, a VIS és az EES vonatkozásában – a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában az 1077/2011/EU rendelet a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új intézkedésnek minősül.

(5)

Az 1077/2011/EU rendelet megállapítja, hogy a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.

(6)

A társulási megállapodások nem szabályozzák azt, hogy Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein milyen feltételekkel társulhat a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések további fejlesztése keretében az Európai Unió által felállított új szervek tevékenységeihez, és az ügynökséghez való társulás egyes aspektusait a társulási megállapodások szerződő felei közötti kiegészítő megállapodásban kell rendezni.

(7)

A bruttó nemzeti termékre (GNP) vonatkozó adatokat a Bizottság (Eurostat) már nem gyűjti, ezért Norvégia és Izland pénzügyi hozzájárulását a bruttó hazai termék (GDP) adatai alapján kell kiszámítani, csakúgy, mint Svájc és Liechtenstein hozzájárulását, az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodásban, valamint az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodásban foglalt GNP-re való hivatkozások ellenére,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A részvétel mértéke

Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein teljes mértékben részt vesz az ügynökségnek az 1077/2011/EU rendeletben meghatározott tevékenységeiben az e megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően.

2. cikk

Igazgatótanács

1.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az 1077/2011/EU rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében megállapítottak szerint képviselettel rendelkezik az ügynökség igazgatótanácsában.

2.   Azon információs rendszerekre korlátozva, amelyekben Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein részt vesz, szavazati joggal rendelkeznek a következők tekintetében:

a)

a tesztelésre, valamint a rendszerek és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetési igazgatással kapcsolatos műszaki előírásokra vonatkozó határozatok;

b)

a SIS II, a VIS, az Eurodac, illetve az EES technikai használatára vonatkozó képzéshez fűződő, az 1077/2011/EU rendelet 3., 4., 5., illetve 5a. cikke szerinti feladatokkal kapcsolatos határozatok, az egységes alaptanterv létrehozása kivételével;

c)

a nagyméretű IT-rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéshez fűződő, az 1077/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti feladatokkal kapcsolatos határozatok, a közös alaptanterv létrehozása kivételével;

d)

a SIS II, a VIS és az EES technikai működéséről készített jelentéseknek az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének t) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok;

e)

az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentésnek az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének u) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok;

f)

az EES fejlesztéséről készített jelentéseknek az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének sa) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok;

g)

a SIS II-vel kapcsolatos statisztikáknak az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének w) pontja szerinti közzétételére vonatkozó határozatok;

h)

az Eurodac központi rendszerének munkájára vonatkozó statisztikáknak az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének x) pontja szerinti összeállításáról szóló határozatok;

i)

az EES-sel kapcsolatos statisztikáknak az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének xa) pontja szerinti közzétételére vonatkozó határozatok;

j)

a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének az 1077/2011/EU rendelet 12. cikk (1) bekezdésének y) pontja szerinti éves közzétételére vonatkozó határozatok;

k)

az egységek jegyzékének a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 27. cikkének (2) bekezdése szerinti éves közzétételének az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének z) pontja alapján történő biztosítására vonatkozó határozatok;

l)

az illetékes hatóságoknak az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikke (2) bekezdése szerinti listájára vonatkozó határozatok, az 1077/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének za) pontja szerint;

m)

az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogalkotási aktus vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogalkotási aktus vagy intézkedés által az ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentésekre vonatkozó határozatok;

n)

az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogalkotási aktus vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogalkotási aktus vagy intézkedés által az ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos statisztikák közzétételére vonatkozó határozatok;

o)

az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogalkotási aktus vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogalkotási aktus vagy intézkedés által az ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerekben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének éves közzétételére vonatkozó határozatok.

Amennyiben az a)-o) pontban említett határozatokat a többéves vagy éves munkaprogram keretében hozzák meg, az igazgatótanács szavazási eljárásai biztosítják, hogy Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein szavazhasson.

3.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein minden olyan kérdésben véleményt nyilváníthat, amelyben nem jogosultak szavazni.

3. cikk

Tanácsadó csoportok

1.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az 1077/2011/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében megállapítottak szerint képviselettel rendelkezik az ügynökség tanácsadó csoportjaiban.

2.   Szavazati joggal rendelkeznek a tanácsadó csoportoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett határozatok tekintetében megfogalmazott véleményeit illetően.

3.   Minden olyan kérdésben véleményt nyilváníthatnak, amelyben nem jogosultak szavazni.

4. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

1.   Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az ügynökség bevételeihez való egyéni hozzájárulását azokra az információs rendszerekre kell korlátozni, amelyekben az adott állam részt vesz.

2.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a SIS II és a VIS tekintetében a saját GDP-lének a többi részt vevő állam GDP-jéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a GNP-re hivatkozik.

3.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az EES tekintetében a saját GDP-jének a többi részt vevő állam GDP-jéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a GNP-re hivatkozik.

4.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – az Eurodac tekintetében – az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az ügynökség bevételéhez az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban.

5.   Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a DubliNet tekintetében a saját GDP-jének a többi részt vevő állam GDP-jéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésétől, amely a GNP-re hivatkozik.

6.   Ami az ügynökség költségvetésének 1. és 2. címét illeti, a (2) és (4) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2012. december 1-jétől esedékes, azaz amely napon az ügynökség megkezdte tevékenységét. Az (5) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2014. július 31-jétől esedékes, amely napon a DubliNet üzemeltetési igazgatásának technikai támogatását átadták az ügynökségnek. Az (3) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2017. december 29-jétől esedékes, amely naptól az ügynökség felelős az EES fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. A pénzügyi hozzájárulásokat az e megállapodás hatálybalépését követő naptól kell fizetni, beleértve a 2012. december 1-je és a hatálybalépés időpontja közötti időszakra esedékes összegeket is.

Ami az ügynökség költségvetésének 3. címét illeti, a (2) és (4) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2012. december 1-jétől esedékes és fizetendő, az (5) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2014. július 31-től, az (3) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás pedig 2017. december 29-től esedékes és fizetendő a vonatkozó társulási megállapodások és a társulási jegyzőkönyv alapján.

7.   Amennyiben az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogalkotási aktus vagy intézkedés kibővíti az ügynökség megbízatását azáltal, hogy megbízza egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésével és/vagy üzemeltetési igazgatásával, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a saját GDP-jének a többi részt vevő állam GDP-jéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a GNP-re hivatkozik.

8.   Amennyiben az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogalkotási aktus vagy intézkedés kibővíti az ügynökség megbízatását azáltal, hogy megbízza egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésével és/vagy üzemeltetési igazgatásával, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a saját GDP-jének a többi részt vevő állam GDP-jéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésének második albekezdésétől, amely a GNP-re hivatkozik.

9.   Amennyiben Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein más uniós finanszírozási eszközök révén már hozzájárult egy nagyméretű informatikai rendszer fejlesztéséhez vagy üzemeltetési igazgatásához, vagy ha egy nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését és/vagy üzemeltetési igazgatását díjakból vagy egyéb címzett bevételekből finanszírozzák, a Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein által az ügynökségnek nyújtott megfelelő hozzájárulásokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

5. cikk

Jogállás

Az ügynökség Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és ezekben az államokban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Ennek megfelelően ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

6. cikk

Felelősség

Az ügynökség felelősségét az 1077/2011/EU rendelet 24. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szabályozza.

7. cikk

Az Európai Unió Bírósága

Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein elismeri az Európai Unió Bíróságának az ügynökségre vonatkozó, az 1077/2011/EU rendelet 24. cikke (2) és (4) bekezdésében előírt hatáskörét.

8. cikk

Kiváltságok és mentességek

Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az ügynökségre és személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvből származó, a II. mellékletben meghatározott kiváltságokra és mentességekre vonatkozó szabályokat, valamint az ügynökség személyzeti ügyeivel kapcsolatos, az említett jegyzőkönyv alapján elfogadott szabályokat alkalmazza.

9. cikk

Az ügynökség személyzete

1.   Az 1077/2011/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével és 37. cikkével összhangban, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, az Európai Unió intézményei által e személyzeti szabályzatok alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok, valamint az ügynökség által az 1077/2011/EU rendelet 20. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási szabályok alkalmazandók az ügynökség személyzeti tagjaként felvett norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokra.

2.   Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve, az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokat az ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja, a személyzet kiválasztására és alkalmazására vonatkozó, az ügynökség által elfogadott hatályos szabályok alapján.

3.   Az 1077/2011/EU rendelet 20. cikkének (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokra.

4.   A norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokat azonban nem lehet az ügynökség ügyvezető igazgatójaként kinevezni.

10. cikk

Kirendelt tisztviselők és szakértők

A kirendelt tisztviselők és szakértők tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)

az ügynökség által kifizetett javadalmazás, juttatások és egyéb kifizetések mentesek a nemzeti adók alól;

b)

mindaddig, amíg azon ország szociális biztonsági rendszeréhez tartoznak, amelyből őket az ügynökséghez kiküldték, mentesülnek az ügynökség fogadó országának társadalombiztosítási szervezeteinek nyújtott kötelező hozzájárulások alól. Következésképpen az említett időszakban nem tartoznak az ügynökség azon fogadó országa szociális biztonsági szabályainak hatálya alá, amelyben dolgoznak, kivéve, ha önkéntesen csatlakoznak az adott ország társadalombiztosítási rendszeréhez.

E pont rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a kirendelt szakértők háztartásának részét képező családtagokra, kivéve, ha őket az ügynökségtől eltérő munkaadó alkalmazza, vagy az ügynökség valamely fogadó országában társadalombiztosítási ellátásokban részesülnek.

11. cikk

A csalás elleni küzdelem

1.   Ami Norvégiát illeti, az 1077/2011/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni, és az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket.

Az OLAF és a Számvevőszék megfelelő időben tájékoztatja a nemzeti számvevőszéket (Riksrevisjonen) helyszíni vizsgálatok vagy ellenőrzések végzésére irányuló szándékáról, amely vizsgálatokat és ellenőrzéseket – amennyiben a norvég hatóságok úgy kívánják – a Riksrevisjonennel közösen is végezhetik.

2.   Ami Izlandot illeti, az 1077/2011/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni, és az OLAF és a Számvevőszék gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket.

Az OLAF és a Számvevőszék kellő időben tájékoztatja a Ríkisendurskoðun-t a helyszíni ellenőrzésre vagy ellenőrzésre irányuló szándékáról, amelyet az izlandi hatóságok kérésére a Ríkisendurskoðun-nal közösen végezhetnek el.

3.   Svájcot illetően az 1077/2011/EU rendeletnek az Európai Unió által Svájcban végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 35. cikke tekintetében az ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza.

4.   Liechtensteint illetően az 1077/2011/EU rendeletnek az Európai Unió által Liechtensteinben végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 35. cikke tekintetében az ügynökség tevékenységeinek liechtensteini résztvevőit érintő rendelkezéseket a IV. melléklet tartalmazza.

12. cikk

Vitarendezés

1.   E megállapodás alkalmazása körüli vita esetében a kérdés vitatott ügyként hivatalosan felkerül a miniszteri szintű vegyes bizottság napirendjére.

2.   A vegyes bizottságnak attól az időponttól számított kilencven nap áll rendelkezésére a vita rendezésére, amelyen a vitát a napirendre felvették.

3.   Amennyiben a vegyes bizottság a (2) bekezdésben említett 90 napos határidőn belül nem képes a Schengennel kapcsolatos vitát rendezni, további 30 nap áll rendelkezésére annak végleges rendezésére. Amennyiben a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, a vita által érintett állam vonatkozásában e megállapodás a 30 napos határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.

4.   Amennyiben a közös/vegyes bizottság a (2) bekezdésben említett 90 napos határidőn belül nem képes az Eurodac-kal kapcsolatos vitát rendezni, további 90 nap áll rendelkezésére a vita végleges rendezésére. Amennyiben a közös/vegyes bizottság nem hozott határozatot ezen időszak végén, e megállapodást a vita által érintett állam tekintetében az adott időszak utolsó napjának végén megszűntnek kell tekinteni.

13. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei e megállapodás szerves részét képezik.

14. cikk

Hatálybalépés

1.   Ennek a megállapodásnak a letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

2.   Az Európai Unió, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein saját eljárásának megfelelően jóváhagyja ezt a megállapodást.

3.   E megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Unió és e megállapodás legalább egy másik szerződő felének jóváhagyása szükséges.

4.   E megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba bármely szerződő fél vonatkozásában, hogy az adott fél letétbe helyezte jóváhagyási okmányát a letéteményesnél.

15. cikk

Érvényesség és megszűnés

1.   E megállapodás határozatlan időre jön létre.

2.   Izland és Norvégia tekintetében e megállapodás az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás Izland vagy Norvégia általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve az említett megállapodás 8. cikkének (4) bekezdésében, 11. cikkének (3) bekezdésében vagy a 16. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás megszűnik vagy azt felmondják az említett megállapodás 4. cikkének (7) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében vagy a 15. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban.

Az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 17. cikkében említett megállapodás az e megállapodás megszűnésének következményeire is kiterjed.

3.   Svájc tekintetében e megállapodás a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás Svájc általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve az említett megállapodás 7. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (3) bekezdésében vagy 17. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás megszűnik vagy azt felmondják az említett megállapodás 4. cikkének (7) bekezdésében, 7. cikkének (3) bekezdésében vagy 16. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban.

4.   Liechtenstein tekintetében e megállapodás a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv Liechtenstein általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve az említett jegyzőkönyv 3. cikke vagy az 5. cikkének (4) bekezdésében, 11. cikkének (1) bekezdésében vagy 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv megszűnik vagy azt felmondják a jegyzőkönyv 3. cikkében vagy az 5. cikkének (4) bekezdésében, 11. cikkének (1) bekezdésében vagy 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásokkal összhangban.

5.   Ez a megállapodás egyetlen eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, izlandi és norvég nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на осми ноември две хиляди и осемнадесета година.

Hecho en Bruselas, el ocho de noviembre de dos mil dieciocho.

V Bruselu dne osmého listopadu dva tisíce osmnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den ottende november to tusind og atten.

Geschehen zu Brüssel am achten November zweitausendachtzehn.

Kahe tuhande kaheksateistkümnenda aasta novembrikuu kaheksandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις οκτώ Νοεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαοκτώ.

Done at Brussels on the eighth day of November in the year two thousand and eighteen.

Fait à Bruxelles, le huit novembre deux mille dix-huit.

Sastavljeno u Bruxellesu osmog studenoga godine dvije tisuće osamnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì otto novembre duemiladiciotto.

Briselē, divi tūkstoši astoņpadsmitā gada astotajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai aštuonioliktų metų lapkričio aštuntą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év november havának nyolcadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tmien jum ta' Novembru fis-sena elfejn u tmintax.

Gedaan te Brussel, acht november tweeduizend achttien.

Sporządzono w Brukseli dnia ósmego listopada roku dwa tysiące osiemnastego.

Feito em Bruxelas, em oito de novembro de dois mil e dezoito.

Întocmit la Bruxelles la opt noiembrie două mii optsprezece.

V Bruseli ôsmeho novembra dvetisícosemnásť.

V Bruslju, dne osmega novembra leta dva tisoč osemnajst.

Tehty Brysselissä kahdeksantena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattakahdeksantoista.

Som skedde i Bryssel den åttonde november år tjugohundraarton.

Utferdiget i Brussel, den åttende november totusenogatten.

Gjört í Brussel hinn áttunda dag nóvembermánaðar árið tvö þúsund og átján.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image 1

For Kongeriket Norge

Image 2

Fyrir Ísland

Image 3

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione Svizzera

Image 4

Für das Fürstentum Liechtenstein

Image 5


(1)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(2)  HL L 93., 2001.4.3., 40. o.

(3)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(4)  HL L 53., 2008.2.27., 5. o.

(5)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(6)  HL L 160., 2011.6.18., 39. o.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.), amelyet legutóbb a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.) módosított.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A HOZZÁJÁRULÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK KÉPLETE

1.

Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein pénzügyi hozzájárulását az ügynökségnek az 1077/2011/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett bevételeihez a következőképpen kell kiszámítani:

3. cím

1.1.

A SIS II, a VIS, az Eurodac és az EES vagy az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogalkotási aktus vagy intézkedés által az ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek tekintetében minden egyes társult ország GDP-jének – az n + 1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, a fent említett rendszerekre vonatkozóan az n. évben végrehajtott kifizetések teljes összegével az egyes társult országok hozzájárulásának megszerzése érdekében.

1.2.

Az Eurodac tekintetében az egyes társult országok hozzájárulása a költségvetési évre vonatkozó megfelelő költségvetési előirányzatok rögzített százalékos arányának éves összegéből áll (Liechtenstein esetében 0,071 %, Norvégia esetében 4,995 %, Izland esetében 0,1 %, Svájc esetében pedig 7,286 %). Az egyes társult országok hozzájárulását az n + 1. évben számítják ki, és azt úgy kapjuk meg, hogy a rögzített százalékot megszorozzák az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, az n. évben végrehajtott összes kifizetéssel.

1.3.

A DubliNet és az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogalkotási aktus vagy intézkedés által az Üügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek tekintetében minden egyes társult ország GDP-jének – az n+1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, a fent említett rendszerekre vonatkozóan az n. évben végrehajtott kifizetések teljes összegével az egyes társult országok hozzájárulásának megszerzése érdekében.

1. és 2. cím

1.4.

Az egyes társult országoknak az ügynökségi költségvetés 1. és 2. címéhez való, az 1.1., 1.2. és 1.3. bekezdésben említett rendszerekre vonatkozó hozzájárulását úgy kapjuk meg, hogy minden egyes társult ország GDP-jének – az n + 1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az n. évben végrehajtott, az ügynökségi költségvetés 1. és 2. címéhez tartozó, az 1.1., 1.2. és 1.3. bekezdésben említett rendszerekre vonatkozó összes kifizetéssel.

1.5.

Amennyiben az ügynökségre bízott valamely további nagyméretű IT-rendszerben a társult országok nem vennének részt, a társult országok 1. és 2. címhez való hozzájárulásának kiszámítását ennek megfelelően felül kell vizsgálni.

2.

A pénzügyi hozzájárulás euróban fizetendő.

3.

Minden társult ország a terhelési értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül fizeti be pénzügyi hozzájárulását. A hozzájárulás késedelmes befizetése a hátralékos összegre vonatkozó, az esedékességi naptól számított késedelmi kamat fizetését vonja maga után. A kamatláb az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő lejárta szerinti hónap első napján hatályos kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt értéke.

4.

Az egyes társult országok pénzügyi hozzájárulását e melléklettel összhangban kiigazítják, amennyiben az Európai Unió által nyújtott, az Európai Unió általános költségvetésében szereplő pénzügyi hozzájárulást módosítják a (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 44. cikkével összhangban.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


II. MELLÉKLET

KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

1.

Az ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás és a kisajátítás alól. Az ügynökség vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2.

Az ügynökség irattárai sérthetetlenek.

3.

Az ügynökség, az ügynökség követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

Az ügynökség számára hivatalos használatra Norvégiából, Izlandból, Svájcból vagy Liechtensteinből exportált áruk és szolgáltatások nem tartoznak semmilyen közvetett vám vagy adó hatálya alá.

Az ügynökség számára Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben hivatalos felhasználásra nyújtott áruk és szolgáltatások esetében a héamentességet visszatérítés vagy elengedés révén kell biztosítani.

Az ügynökség számára Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben hivatalos felhasználásra nyújtott áruk esetében a jövedékiadó-mentességet visszatérítés vagy elengedés révén kell biztosítani.

Az ügynökség által Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben fizetendő bármely egyéb közvetett adót vissza kell téríteni vagy el kell engedni.

A visszatérítési kérelmeket főszabályként három hónapon belül kell feldolgozni.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

A Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben a héa, a jövedéki adó és az egyéb közvetett adók alóli mentesség szabályait e melléklet függelékei határozzák meg. Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein értesíti az Európai Bizottságot és az ügynökséget a vonatkozó függelékek bármely módosításáról. Az ilyen értesítést lehetőség szerint a módosítások hatálybalépése előtt két hónappal kell megtenni. Az Európai Bizottság tájékoztatja az Unió tagállamait a módosításokról.

4.

Az ügynökség a saját hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében mentességet élvez minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve, ha ez az említett ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett történik.

Az ügynökség saját kiadványai tekintetében szintén mentességet élvez minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

5.

Az ügynökség a hivatalos kapcsolattartás és összes dokumentumának továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezi, amelyben az egyes társult országok a diplomáciai képviseleteket részesítik.

Az ügynökség hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

6.

Az ügynökség munkájában részt vevő tagállami képviselők, továbbá Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein képviselői, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

7.

Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein területén, továbbá állampolgárságuktól függetlenül az ügynökség személyzetének tagjai az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (1) 1. cikke értelmében:

(a)

a Szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió Bíróságának az ügynökség és személyzetének tagjai közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket;

(b)

a valuta- vagy devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik.

8.

Az ügynökség személyzetének tagjai az ügynökség által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni az Unió javára az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

Az ügynökség személyzetének tagjai az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 2. cikk értelmében az ügynökség által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében mentesülnek a nemzeti, szövetségi, kantonális, regionális, önkormányzati és helyi adókötelezettség alól. Svájc esetében ezt a mentességet nemzeti jogának elvevel összhangban kell megadni.

Az ügynökség személyzetének tagjai nem kötelesek a norvég, izlandi, svájci vagy liechtensteini szociális biztonsági rendszer tagjai lenni, feltéve, hogy az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szociális biztonsági ellátások rendszere már kiterjed rájuk. Az ügynökség tagjai háztartásának részét képező családtagok az Európai Unió közös betegségbiztosítási rendszerének hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy nem alkalmazza őket az ügynökségtől eltérő másik munkaadó, és nem részesülnek társadalombiztosítási ellátásban valamely uniós tagállamban, illetve Norvégiában, Izlandon, Svájcban vagy Liechtensteinben.

9.

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein és az Unió tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében az ügynökség személyzetének tagjait, akik – kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – az ügynökség szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja az Uniónak, illetve ez az ország Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e rendelkezésben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti uniós tagállam területén található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól; az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

Az előző két bekezdés alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

10.

Az ügynökség személyzetének tagjai és egyéb alkalmazottainak kizárólag az ügynökség érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Az ügynökség ügyvezető igazgatója köteles a személyzet valamely tagja számára biztosított mentelmi jogot visszavonni minden olyan esetben, amikor az ilyen mentesség akadályozná az igazságszolgáltatást, továbbá amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesség visszavonása nem ellentétes az ügynökség vagy az Unió érdekeivel.

11.

Az ügynökség e melléklet alkalmazásában együttműködik az érintett társult országok vagy Unió tagállamainak illetékes hatóságaival.

(1)  A Tanács 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelete (1969. március 25.) az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról (HL L 74., 1969.3.27., 1 o.), amelyet legutóbb a 2008. november 27-i 371/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 121., 2009.5.15., 1. o.) módosított.

II. melléklet 1. függeléke

Norvégia:

A héa alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg.

A héa-visszatérítés a norvég formanyomtatványnak a Norvég Adóhivatal (Skatt Øst) főosztályánál történő bemutatása ellenében adható meg. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított három hónap.

A jövedéki adók és egyéb közvetett adók alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a héa-visszatérítés tekintetében.

II. melléklet 2. függeléke

Izland:

A héa alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg.

A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 36,400 izlandi korona (adóval együtt).

A héa-visszatérítés az izlandi formanyomtatványnak az izlandi állami adóigazgatóságon (Ríkisskattstjóri) történő bemutatása ellenében adható meg. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított három hónap.

A jövedéki adók és egyéb közvetett adók alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a héa-visszatérítés tekintetében.

II. melléklet 3. függeléke

Svájc:

A héa, jövedéki adó és bármely egyéb közvetett adó alóli mentesség elengedés formájában valósul meg az e célra rendelkezésre bocsátott svájci nyomtatványok az árubeszállítónak vagy szolgáltatónak történő bemutatása alapján.

A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).

II. melléklet 4. függeléke

Liechtenstein:

A héa, jövedéki adó és bármely egyéb közvetett adó alóli mentesség elengedés formájában valósul meg az e célra rendelkezésre bocsátott liechtensteini nyomtatványok az árubeszállítónak vagy szolgáltatónak történő bemutatása alapján.

A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).


III. MELLÉKLET

AZ ÜGYNÖKSÉG TEVÉKENYSÉGEINEK SVÁJCI RÉSZTVEVŐIT ÉRINTŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. cikk

Közvetlen tájékoztatás

Az ügynökség és az Európai Bizottság közvetlenül kommunikál minden svájci székhellyel rendelkező és az ügynökség tevékenységében szerződő félként, az ügynökség programjaiban részvevőként, az ügynökség vagy az Unió költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai Bizottsághoz és az ügynökséghez küldhetnek minden olyan fontos információt és dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.

2. cikk

Ellenőrzések

1.   Összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel (1), az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel és az e megállapodásban említett egyéb eszközökkel a svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok rendelkezhetnek az ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői vagy az ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt más személyek által a kedvezményezettek és alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzésekről.

2.   Az ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve az ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. Ezt a hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.

3.   Az Európai Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai Bizottságot.

4.   Az ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.

5.   A svájci Szövetségi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt előzetesen tájékoztatni kell a Svájc területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának.

3. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1.   E megállapodás keretében az Európai Bizottság (az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (2) és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott feltételek szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet Svájc területén annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

2.   A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és hajtja végre; ezeket a hatóságokat – annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak – az ellenőrzések és a vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról kellő időben értesíteni kell. Ennek érdekében a svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

3.   Ha az érintett svájci hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF velük közösen is elvégezheti.

4.   Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-vizsgálóknak, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.

5.   Az OLAF minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kinevezett egyéb svájci illetékes hatóságokat. Az OLAF az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságokat.

4. cikk

Tájékoztatás és konzultáció

1.   E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és az uniós hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak egymással.

2.   Az illetékes svájci hatóságok késedelem nélkül értesítik az ügynökséget és a Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazásában létrejött szerződések vagy megállapodások létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomásukra jutott minden tényről vagy gyanúról.

5. cikk

Titoktartás

Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a svájci jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet.

Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban, akiknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.

6. cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

A svájci büntetőjogi jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül az ügynökség vagy az Európai Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (4) összhangban igazgatási intézkedéseket hozhat és szankciókat szabhat ki.

7. cikk

Behajtás és végrehajtási eljárás

Az ügynökség vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Svájcban A végrehajtási végzést a svájci kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti az ügynökséget vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a svájci eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

Az Európai Unió Bíróságának választottbírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatóak.


(1)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30. ) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(2)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(4)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).


IV. MELLÉKLET

AZ ÜGYNÖKSÉG TEVÉKENYSÉGEINEK LIECHTENSTEINI RÉSZTVEVŐIT ÉRINTŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. cikk

Közvetlen tájékoztatás

Az ügynökség és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll minden liechtensteini székhellyel rendelkező és az ügynökség tevékenységében szerződő félként, az ügynökség programjaiban részvevőként, az ügynökség vagy az Unió költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai Bizottsághoz és az ügynökséghez küldhetnek minden olyan fontos információt és dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.

2. cikk

Ellenőrzések

1.   Összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel és az e megállapodásban említett egyéb eszközökkel a liechtensteini székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok rendelkezhetnek az ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői vagy az ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt más személyek által a kedvezményezettek és alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzésekről.

2.   Az ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve az ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. Ezt a hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.

3.   Az Európai Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai Bizottságot.

4.   Az ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.

5.   A Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt előzetesen tájékoztatni kell a Liechtenstein területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának.

3. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1.   E megállapodás keretében az Európai Bizottság (az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott feltételek szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet Liechtenstein területén annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

2.   A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal vagy a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kijelölt más illetékes liechtensteini hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a liechtensteini illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

3.   Ha az érintett liechtensteini hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF velük közösen is elvégezheti.

4.   Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a liechtensteini hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-vizsgálóknak, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.

5.   Az OLAF minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt vagy a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kinevezett egyéb liechtensteini illetékes hatóságokat. Az OLAF az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságokat.

4. cikk

Tájékoztatás és konzultáció

1.   E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes liechtensteini és az uniós hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak egymással.

2.   Az illetékes liechtensteini hatóság késedelem nélkül értesíti az ügynökséget és az Európai Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazása szerint létrejött szerződés vagy megállapodás létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomására jutott minden tényről vagy gyanúról.

5. cikk

Titoktartás

Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a liechtensteini jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Liechtensteinben, akiknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.

6. cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

A liechtensteini büntetőjogi jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül az ügynökség vagy az Európai Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel és a 2988/95/EK, Euratom rendelettel összhangban igazgatási intézkedéseket hozhat és szankciókat szabhat ki.

7. cikk

Behajtás és végrehajtási eljárás

Az ügynökség vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Liechtensteinben. A végrehajtási végzést a liechtensteini kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti az ügynökséget vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a liechtensteini eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

Az Európai Unió Bíróságának választottbírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatóak.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/30


Tájékoztatás az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről

Mivel a fent említett jegyzőkönyv (1) hatálybalépéséhez szükséges eljárások 2019. május 13-án lezárultak, a jegyzőkönyv – a 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően – 2019. június 1-jén hatályba lép.


(1)  Jegyzőkönyv a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről (lásd e Hivatalos Lap 5. oldalát).


RENDELETEK

24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/31


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/838 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. február 20.)

a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról és a 415/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

Frissíteni és pontosítani kell a 415/2007/EK bizottsági rendeletben (2) előírt, a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokat, tekintettel az alkalmazásuk kapcsán szerzett tapasztalatokra, valamint a technológiai fejlődésre és az alapul szolgáló nemzetközi szabványok frissítéseire.

(2)

A hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokat a 2005/44/EK irányelv II. mellékletében előírt műszaki elvek alapján kell meghatározni.

(3)

A 2005/44/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a műszaki előírások meghatározása során megfelelően figyelembe kell venni a nemzetközi szervezetek által kidolgozott előírásokat. Biztosítani kell a folytonosságot az egyéb modális forgalomirányítási szolgáltatásokkal, különösen a tengeri hajóforgalom-irányítási és információs szolgáltatásokkal.

(4)

A belvízi közlekedés hatékonyságának javítása érdekében ki kell bővíteni a műszaki előírásokat, hogy tartalmazzák a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerek alkalmazásspecifikus üzeneteivel kapcsolatos rendelkezéseket.

(5)

A hajózás biztonságának javítása érdekében ki kell bővíteni a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokat, hogy tartalmazzák a belvízi közlekedésben alkalmazott, navigációt segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket.

(6)

Ez a rendelet nem sértheti a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) rendelkezéseit.

(7)

A 2005/44/EK irányelv 12. cikkének (2) bekezdése szerint a műszaki előírásoknak rögtön a kihirdetésük után hatályba kell lépniük, a tagállamoknak pedig legkésőbb az előírások hatálybalépésétől számított 12 hónap elteltével alkalmazniuk kell azokat.

(8)

A 415/2007/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2005/44/EK irányelv 11. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A belvízi közlekedésben alkalmazott hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokat e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

A 415/2007/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. június 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 255., 2005.9.30., 152. o.

(2)  Az Európai Bizottság 415/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 105., 2007.4.23., 35. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).


MELLÉKLET

A belvízi hajózásban alkalmazott standard hajó-helyzetmegállapítás és –nyomonkövetés

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Általános rendelkezések 37

1.1.

Bevezetés 37

1.2.

Hivatkozások 37

1.3.

Fogalommeghatározások 38

1.4.

Hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető szolgáltatások és a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó minimumkövetelmények 40

2.

A belvízi közlekedés hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető funkciói 41

2.1.

Bevezetés 41

2.2.

Navigáció 41

2.2.1.

Középtávra előretekintő navigáció 41

2.2.2.

Rövid távra előretekintő navigáció 41

2.2.3.

Igen rövid távra előretekintő navigáció 42

2.3.

Hajóforgalom-irányítás 42

2.3.1.

Hajóforgalmi szolgáltatások 42

2.3.1.1.

Információs szolgáltatás 42

2.3.1.2.

Navigációt segítő szolgáltatás 42

2.3.1.3.

Forgalomszervezési szolgáltatás 42

2.3.2.

Zsilipek működtetése és üzemének tervezése 43

2.3.2.1.

Hosszú távú zsilipüzem-tervezés 43

2.3.2.2.

Középtávú zsilipüzem-tervezés 43

2.3.2.3.

Zsilipek működtetése 43

2.3.3.

Hidak működtetése és üzemének tervezése 43

2.3.3.1.

Középtávú hídüzemtervezés 43

2.3.3.2.

Rövid távú hídüzemtervezés 44

2.3.3.3.

Hidak működtetése 44

2.4.

Vészhelyzet-elhárítás 44

2.5.

Szállításszervezés 44

2.5.1.

Útitervkészítés 44

2.5.2.

Közlekedéslogisztika 44

2.5.3.

Intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés 44

2.5.4.

Fuvarbonyolítás és flottairányítás 45

2.6.

Rendészet 45

2.7.

Víziút- és kikötőhasználati díjak 45

2.8.

Információigények 45

3.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-re vonatkozó műszaki előírások 46

3.1.

Bevezetés 46

3.2.

Tárgykör 47

3.3.

Követelmények 48

3.3.1.

Általános követelmények 48

3.3.2.

Információtartalom 48

3.3.2.1.

Statikus hajóinformációk 49

3.3.2.2.

Dinamikus hajóinformációk 49

3.3.2.3.

Az úttal összefüggő hajóinformációk 50

3.3.2.4.

A hajón tartózkodók létszáma 50

3.3.2.5.

A biztonsággal kapcsolatos üzenetek 50

3.3.3.

Az információszolgáltatás gyakorisága 50

3.3.4.

Technológiai platform 52

3.3.5.

Kompatibilitás az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomásokkal 52

3.3.6.

Egyedi azonosító 52

3.3.7.

Alkalmazásra vonatkozó követelmények 52

3.3.8.

Típusjóváhagyás 52

3.4.

Módosított protokollok a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomáshoz 52

3.4.1.

3.2 táblázat Pozíciójelentés 52

3.4.2.

Statikus és az úttal összefüggő hajóadatok (5. számú üzenet) 54

3.4.3.

Csoporthoz rendelt parancs (23. számú üzenet) 57

3.5.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzenetek 57

3.5.1.

További, a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzenetek 57

3.5.2.

Alkalmazásazonosító a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS alkalmazásspecifikus üzeneteihez 57

3.5.3.

Az alkalmazásspecifikus üzeneteken keresztül közvetített információtartalom 57

3.5.3.1.

A belvízi hajó statikus és az úttal összefüggő adatai (FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet) 57

3.5.3.2.

A hajón tartózkodók létszáma (FI 55 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet) 58

4.

AIS-sel ellátott egyéb mobil állomások a belvízi közlekedésben 59

4.1.

Bevezetés 59

4.2.

Az AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomásokra vonatkozó általános követelmények a belvízi közlekedésben 60

5.

Az AIS navigációs segédeszközei a belvízi közlekedésben 60

5.1.

Bevezetés 60

5.2.

21. számú üzenet alkalmazása: AtoN jelentés 60

5.3.

21. számú üzenet kiterjesztése kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott navigációs segédeszközök típusával 64

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.   Bevezetés

A hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírások a kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek által kidolgozott előírásokon, azaz a belvízi közlekedés, a tengerhajózás vagy más kapcsolódó területek már meglévő szabványain és műszaki előírásain alapulnak.

Mivel a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszereket alkalmazzák vegyes forgalmú területeken, többek között belvízi és tengerhajózási környezetben is, például tengeri kikötőkben és part menti területeken, e rendszereknek illeszkedniük kell a SOLAS-egyezmény V. fejezetében említett, az automatikus azonosító rendszer (AIS) A. osztályú mobil állomásaihoz.

Ha a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló (EU) 2016/1148 irányelv (1) szerinti alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, az irányelv rendelkezései alkalmazandók.

1.2.   Hivatkozások

E mellékletben a következő nemzetközi megállapodások, ajánlások, szabványok és iránymutatások megemlítésére kerül sor:

A kiadvány címe

Szervezet

Kiadás időpontja

Nemzetközi Hajózási Szövetség (PIANC): A folyami információs szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatások és ajánlások

PIANC

2011

Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO): „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS), V. fejezet – A hajózás biztonsága, 1974, módosítva

IMO

1974

Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)

MSC.74(69), 3. melléklet: „Ajánlás a fedélzeti hajóazonosító rendszerek (AIS) működésére vonatkozó előírásokra”, 1998

IMO

1998

A.915(22) sz. IMO-határozat: „Átdolgozott tengerpolitika és egy jövőbeni globális navigációs műholdrendszerrel (GNSS) szemben támasztott követelmények”, 2002

IMO

2002

A.1106 (29) sz. IMO-határozat: A fedélzeti hajóazonosító rendszer működtetésére vonatkozó átdolgozott iránymutatások, 2015

IMO

2015

A Nemzetközi Távközlési Unió ITU-R M.585. sz. ajánlása: „Az azonosító adatok elosztása és felhasználása a tengeri mozgószolgálatban”, 2015

ITU

2015

A Nemzetközi Távközlési Unió ITU-R M.1371. sz. ajánlása: „A tengerhajózás számára kijelölt URH-sávban működő, időosztásos, többszörös hozzáférésű univerzális fedélzeti hajóazonosító rendszer műszaki jellemzői”

ITU

2014

A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)

61993-2. sz. nemzetközi szabványa: „Tengeri navigációs és rádió-távközlési berendezések és rendszerek. Automatikus azonosító rendszerek (AIS),

2. rész: Az univerzális automatikus azonosító rendszer (AIS) A. osztályú fedélzeti berendezése”

IEC

2018

IEC 61162. sz. nemzetközi szabványsorozat: „Tengeri navigációs és rádió-távközlési berendezések, rendszerek. Digitális interfészek”:

1. rész: Egy adatforrás, több adatfeldolgozó; 2. rész: Egy adatforrás, több adatfeldolgozó, nagy sebességű átvitel

IEC

1. rész: 2016

2. rész: 1998

Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)

62287. sz. nemzetközi szabványsorozat, Tengeri navigációs és rádió-távközlési berendezések és rendszerek. Az automatikus azonosító rendszer (AIS) B. osztályú fedélzeti berendezése

1. rész: Vivőérzékelő, időosztásos többszörös hozzáférési (CSTDMA-) eljárások;

2. rész: Önszerveződő, időosztásos többszörös hozzáférési (SOTDMA-) eljárások

IEC

2017

A Tengerészeti Rádiónavigációs Szolgáltatások Bizottságának (RTCM) ajánlott szabványai a növelt pontosságú GNSS-szolgáltatásokhoz

RTCM

2010

28. sz. ENSZ EGB-ajánlás: „Szállításieszköz-típusok kódjai”

ENSZ EGB

2010

1.3.   Fogalommeghatározások

E mellékletben a következő fogalommeghatározások szerepelnek:

a)

Automatikus azonosító rendszer

Automatikus azonosító rendszer (AIS)

„Automatikus hajóazonosító rendszer (AIS)”: olyan automatikus kommunikációs és azonosító rendszer, amelynek célja a hajóforgalmi szolgáltatások (VTS), a hajózási adatszolgáltatás, a hajók közötti és a hajóról szárazföldre irányuló műveletek hatékony működésének támogatásával a hajózás biztonságának javítása.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS

„A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS”: a belvízi közlekedésben történő felhasználásra szánt AIS, amely a (tengeri közlekedésben alkalmazott) AIS-sel kölcsönösen átjárható, és amit műszakilag a (tengeri közlekedésben alkalmazott) AIS módosítása és kibővítése tett lehetővé.

Helyzetmegállapítás és nyomon követés

„Helyzetmegállapítás és nyomon követés”: az a folyamat, amelynek során egy hálózaton keresztül ellenőrzik és rögzítik egy hajórakomány korábbi és aktuális hollétét, miközben az különböző rakománykezelőket érintve az úti célja felé halad. A nyomon követés a rakomány korábbi helyzetének visszakeresésére vonatkozik, a helyzetmegállapítás pedig a következő állomásra.

Útvonal

„Útvonal”: az egyik pozíciótól a másikig követett vagy követendő út.

b)

Szolgáltatások

Folyami információs szolgáltatások (RIS)

„Folyami információs szolgáltatások (RIS)”: a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 3. cikkének a) pontja szerint nyújtott szolgáltatások.

Hajóforgalom-irányítás (VTM)

„Hajóforgalom-irányítás (VTM)”: a hajózás biztonságának, védelmének és hatékonyságának fokozására, valamint a tengeri környezet védelmére szolgáló harmonizált intézkedések és szolgáltatások funkcionális kerete.

Hajóforgalmi szolgáltatások (VTS)

„Hajóforgalmi szolgáltatások (VTS)”: a 414/2007/EK bizottsági rendelet (3) mellékletének 2.5. pontja szerinti szolgáltatások.

Navigációs tájékoztatás

„Navigációs tájékoztatás”: a hajóparancsnoknak a fedélzeti döntéshozatal támogatása érdekében nyújtott tájékoztatás.

Taktikai forgalmi információk (TTI)

„Taktikai forgalmi információk”: olyan információk, amelyek befolyásolják az azonnali navigációs döntéseket az adott forgalmi helyzetben és a közvetlen földrajzi környezetben. A taktikai forgalmi információkat taktikai forgalmi látkép készítéséhez használják.

Stratégiai forgalmi információk (STI)

„Stratégiai forgalmi információk”: olyan információk, amelyek a RIS-felhasználók közép- és hosszú távú döntéseit befolyásolják. A stratégiai forgalmi információkat stratégiai forgalmi látkép készítéséhez használják.

Hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés (VTT)

„Hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés”: a 414/2007/EK rendelet mellékletének 2.12. pontja szerinti funkció.

Tengeri mobilszolgáltatás-azonosító (MMSI)

„Tengeri mobilszolgáltatás-azonosító (MMSI)”: kilenc számjegyből álló számsor, melyet a hajó, állomások, parti állomások és csoport hívások egyedi azonosítása céljából rádió útján továbbítanak.

Elektronikus nemzetközi adatszolgáltatás (ERI)

„Elektronikus nemzetközi adatszolgáltatás (ERI)”: a 2005/44/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kialakított műszaki iránymutatások és előírások.

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS)

„A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS)”: a 2005/44/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kialakított műszaki iránymutatások és előírások.

Szereplők

Hajóparancsnok

„Hajóparancsnok”: a hajó fedélzetén parancsnoki szerepet betöltő személy, aki jogosult meghozni a navigáció és a hajó irányítása körébe tartozó valamennyi döntést. Az angol „shipmaster”„boatmaster” és „skipper” kifejezések egyenértékűnek tekintendők.

A hajó vezetője

„A hajó vezetője”: az a személy, aki a hajóparancsnok útitervben foglalt utasításainak megfelelően a hajót irányítja.

A RIS-ért felelős illetékes hatóság

„A RIS-ért felelős illetékes hatóság”: a 2005/44/EK irányelv 8. cikkének megfelelően a tagállamok által kijelölt hatóság.

RIS-üzemeltető

„RIS-üzemeltető”: az a személy, aki a RIS-szolgáltatások nyújtásával összefüggésben egy vagy több feladatot ellát.

RIS-felhasználók

„RIS-felhasználók”: a 2005/44/EK irányelv 3. cikkének g) pontjában meghatározott különböző felhasználói csoportok.

1.4.   Hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető szolgáltatások és a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó minimumkövetelmények

A hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerek a következő szolgáltatásokat tudják támogatni:

navigáció,

forgalmi információk,

forgalomirányítás,

vészhelyzet-elhárítás,

szállításszervezés,

rendészet,

víziút- és kikötőhasználati díjak,

hajóút-információs szolgáltatások,

statisztika.

Ez nem érinti a 414/2007/EK rendeletnek az említett szolgáltatásokra alkalmazandó rendelkezéseit.

A hajó-helyzetmegállapítás és -nyomonkövetés legfontosabb információi a hajó azonosító adataival és pozíciójával kapcsolatosak. A hajó-helyzetmegállapításnak és -nyomonkövetésnek legalább a következő információkat kell automatikusan és szabályos időközönként megadnia a többi hajónak és a szárazföldi állomásoknak, feltéve, hogy ezek a hajók, illetve szárazföldi állomások megfelelő felszereléssel rendelkeznek.

egyedi hajóazonosító szám: egyedi európai hajóazonosító szám (ENI)/a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél nyilvántartott szám (IMO-szám),

a hajó neve,

a hajó hívójele,

navigációs állapot,

a hajó vagy a kötelék típusa,

a hajó vagy a kötelék méretei,

merülés,

a veszélyes rakomány feltüntetése (a kék kúpok száma az ADN-nek megfelelően),

rakodási állapot (terhelt/terheletlen),

úti cél,

várható érkezési idő (ETA) az úti célban,

a hajón tartózkodók létszáma,

pozíció (+ minőségi információ),

sebesség (+ minőségi információ),

mederhez viszonyított útirány (COG) (+ minőségi információ),

orrirány (HDG) (+ minőségi információ),

fordulási sebesség (ROT),

kék jelzés,

helyzetmeghatározás időbélyegzője.

Ezek a minimumkövetelmények mutatják a felhasználói igényeket és a belvízi közlekedésben alkalmazott hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekhez szükséges adatokat.

A hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszer úgy van kialakítva, hogy elég rugalmas legyen további, jövőbeni követelményekkel való kiegészítéshez.

2.   A BELVÍZI KÖZLEKEDÉS HAJÓ-HELYZETMEGÁLLAPÍTÓ ÉS -NYOMONKÖVETŐ FUNKCIÓI

2.1.   Bevezetés

Ez a szakasz a RIS különböző szolgáltatáskategóriáira vonatkozó hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési információkkal kapcsolatos követelményeket határozza meg. Felsorolja az egyes szolgáltatáskategóriákra vonatkozó követelményeket, feltünteti a felhasználói csoportokat, továbbá a hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési információk felhasználását.

A hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési információkkal kapcsolatos igényeket az e szakasz végén található 2.1. táblázat tartalmazza.

2.2.   Navigáció

A hajó-helyzetmegállapítás és -nyomonkövetés felhasználható a fedélzeti navigációban. A fő felhasználói csoportot a hajóvezetők alkotják.

A navigáció folyamata három részre osztható:

a)

középtávra előretekintő navigáció,

b)

rövid távra előretekintő navigáció,

c)

igen rövid távra előretekintő navigáció.

Az egyes részekben a felhasználók igényei eltérőek.

2.2.1.   Középtávra előretekintő navigáció

A középtávra előretekintő navigáció a navigációnak az a része, amelynek során a hajós – néhány percre, de akár egy órára előre gondolkozva – megfigyeli és értékeli a forgalmi helyzetet, és megfontolja, hol érdemes találkozni másik hajókkal, elhaladni mellettük vagy megelőzni őket.

Ehhez jellemzően olyan forgalmi látképre van szükség, amely olyan, takarásban lévő objektumokról is tájékoztat, amelyek kívül esnek a fedélzeti radar hatókörén.

A frissítés gyakorisága a feladattól függ, és a hajó által elfoglalt forgalmi helyzetnek megfelelően különböző lehet.

2.2.2.   Rövid távra előretekintő navigáció

A rövid távra előretekintő navigáció a navigációs folyamat döntéshozatali része. A forgalmi információk ilyenkor a konkrét forgalmi helyzet szempontjából játszanak szerepet, ideértve szükség esetén az összeütközés megelőzését célzó intézkedéseket is. Ez a funkció az adott hajó közvetlen közelében tartózkodó hajók figyelését jelenti.

A pillanatnyi forgalmi információkat folyamatosan, de legalább 10 másodpercenként kell megadni. Egyes útvonalakon a hatóságok konkrét frissítési gyakoriságot írhatnak elő (ez legfeljebb 2 másodperc lehet).

2.2.3.   Igen rövid távra előretekintő navigáció

Az igen rövid távra előretekintő navigáció a navigációs folyamat operatív része. Tartalmát tekintve az előzetesen meghozott döntések azonnali végrehajtását és hatásainak ellenőrzését jelenti. Ebben a helyzetben elsősorban az adott hajóra vonatkozó információkat kell ismerni: például a hajó relatív pozícióját, relatív sebességét. Ebben a részben rendkívül pontos információk szükségesek.

Ennélfogva az igen rövid távra előretekintő navigáció esetében a helyzetmegállapítási és nyomonkövetési információk nem használhatók.

2.3.   Hajóforgalom-irányítás

A hajóforgalom-irányítás legalább a következő elemekből áll:

a)

hajóforgalmi szolgáltatások,

b)

zsilipek működtetése és üzemének tervezése,

c)

hidak működtetése és üzemének tervezése.

2.3.1.   Hajóforgalmi szolgáltatások

A hajóforgalmi szolgáltatások a következő szolgáltatásokból állnak:

a)

információs szolgáltatás,

b)

navigációt segítő szolgáltatás,

c)

forgalomszervezési szolgáltatás.

A hajóforgalmi szolgáltatások felhasználói csoportjait a VTS-üzemeltetők és a hajóvezetők alkotják.

A forgalmi információkkal kapcsolatos felhasználói igényeket a 2.3.1.1–2.3.1.3. pont mutatja be.

2.3.1.1.   Információs szolgáltatás

Az információs szolgáltatás olyan tájékoztatást jelent, amelyre meghatározott időpontokban és meghatározott időközönként, illetőleg a VTS által szükségesnek ítélt időpontokban vagy a hajó kérésére, sugárzott üzenet formájában kerül sor, és a többi hajó pozíciójáról, azonosító adatairól és szándékairól, a vízi út állapotáról, az időjárási viszonyokról, a veszélyes helyzetekről és minden olyan más tényezőről tartalmazhat információkat, amely a hajó útját befolyásolhatja.

Az információs szolgáltatás nyújtásához áttekintéssel kell rendelkezni a hálózaton vagy a hajóút adott szakaszán történő forgalomról.

Ha a területen való biztonságos és biztos áthaladáshoz szükséges, az illetékes hatóság előzetesen meghatározhatja a frissítési gyakoriságot.

2.3.1.2.   Navigációt segítő szolgáltatás

A navigációt segítő szolgáltatás kedvezőtlen forgalmi vagy meteorológiai viszonyok között tájékoztatást ad, illetve meghibásodás vagy hibás működés esetén segítséget nyújt a hajó vezetőjének. A szolgáltatásra általában a hajó kérésére vagy a VTS által szükségesnek ítélt időpontban kerül sor.

A VTS-üzemeltető akkor tud a hajó vezetőjének személyre szabott információkat adni, ha naprakész, részletes forgalmi látképpel rendelkezik.

A pillanatnyi forgalmi információkat folyamatosan kell megadni (3 másodpercenként, csaknem valós időben vagy az illetékes hatóság által előírt eltérő frissítési gyakoriságnak megfelelően).

A többi információnak a VTS-üzemeltető kérésére, illetve különleges alkalmakkor kell rendelkezésre állnia.

2.3.1.3.   Forgalomszervezési szolgáltatás

A forgalomszervezési szolgáltatás a forgalom operatív irányítását, valamint a hajómozgások tervezését jelenti a zsúfoltság és a veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében és különösen fontos szerepet játszik nagy forgalomsűrűség idején, illetőleg akkor, ha a forgalmat különleges szállítmányok mozgása befolyásolhatja. A szolgáltatás keretében a VTS-területen belül forgalomelszámoltató vagy forgalomtervezési rendszer hívható életre és működtethető, amelyen belül gondoskodni lehet a forgalom fontosság szerinti rangsorolásáról, a térkiosztásról (például kikötőhelyekről, zsiliphelyről, hajózási útvonalakról), a VTS-területen belüli mozgások kötelező bejelentéséről, a követendő útirányról, a sebességkorlátozásokról, illetőleg minden más olyan beavatkozásról, amelyet a VTS-hatóság szükségesnek ítél.

2.3.2.   Zsilipek működtetése és üzemének tervezése

A hosszú és a középtávú zsilipüzem-tervezés, valamint a zsilipműködtetés folyamatát a 2.3.2.1–2.3.2.3. pont ismerteti. A fő felhasználói csoportokat a zsilipüzemeltetők, a hajóvezetők, a hajóparancsnokok és a hajózási üzemeltetési vezetők alkotják.

2.3.2.1.   Hosszú távú zsilipüzem-tervezés

A hosszú távú zsilipüzem-tervezés a zsilip üzemének a következő néhány órára, legfeljebb a következő egy napra történő tervezését jelenti.

Ebben az esetben a forgalmi információk a zsilipeknél érvényes várakozási és átjutási idők megbízhatóságának növelését szolgálják – ezeket a mennyiségeket eredetileg statisztikai kimutatásokból nyerik.

A várható érkezési idő (ETA) értékét kérésre kell rendelkezésre bocsátani, illetve akkor, ha az eredetileg megállapított ETA-tól az illetékes hatóság által engedélyezett tűrésnél nagyobb mértékben eltér. A szükséges érkezési időt (RTA) az ETA-ra vonatkozó bejelentésre válaszul közlik, vagy azt a zsilipről küldhetik a zsilipelési idő tervezéséhez.

2.3.2.2.   Középtávú zsilipüzem-tervezés

A középtávú zsilipüzem-tervezés a zsilip üzemének a következő 2–4 ciklusra történő tervezését jelenti.

Ebben az esetben a forgalmi információk a beérkező hajók zsilipüzemciklusokhoz rendelését szolgálják, és ennek a tervnek az alapján történik a hajóvezetők értesítése az RTA-ról.

Az ETA értékét kérésre kell rendelkezésre bocsátani, illetve akkor, ha az eredetileg megállapított ETA-tól az illetékes hatóság által engedélyezett tűrésnél nagyobb mértékben eltér. A többi információt egyszer, az első kapcsolatfelvételkor vagy kérésre kell megadni. Az RTA-t az ETA-ra vonatkozó bejelentésre válaszul közlik, illetve azt elküldhetik a zsilipről a zsilipelési idő tervezéséhez.

2.3.2.3.   Zsilipek működtetése

A zsilipműködtetési szakaszban kerül sor magára a zsilipelésre.

A pillanatnyi forgalmi információkat folyamatosan vagy más, az illetékes hatóság által előzetesen előírt frissítési gyakoriságnak megfelelően kell megadni.

A hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési információk pontossága nem teszi lehetővé nagy pontosságú alkalmazások használatát, például a zsilipkapuk zárását.

2.3.3.   Hidak működtetése és üzemének tervezése

A közép- és a rövid távú hídüzemtervezés, valamint a hídműködtetés folyamatát a 2.3.3.1–2.3.3.3. pont ismerteti. A fő felhasználói csoportokat a hídüzemeltetők, a hajóvezetők, a hajóparancsnokok és a hajózási üzemeltetési vezetők alkotják.

2.3.3.1.   Középtávú hídüzemtervezés

A híd üzemének középtávú tervezése a forgalom lefolyásának optimalizálását jelenti azzal a céllal, hogy a hidakat időben nyithassák ki az áthaladó hajóknak (zöldhullám). A tervezés időhorizontja a helyi körülményektől függően 15 perc és 2 óra között változhat.

Az ETA értékét és a pozícióra vonatkozó adatot kérésre kell rendelkezésre bocsátani, illetve akkor, ha a frissített ETA és az eredetileg megállapított ETA közötti eltérés meghaladja az illetékes hatóság által előzetesen előírt értéket. A többi információt egyszer, az első kapcsolatfelvételkor vagy kérésre kell megadni. Az RTA-t az ETA-ra vonatkozó bejelentésre válaszul közlik, vagy azt a hídról küldhetik az áthaladási idő tervezéséhez.

2.3.3.2.   Rövid távú hídüzemtervezés

A híd üzemének rövid távú tervezése a hídnyitás stratégiájára vonatkozó döntéseket jelenti.

A pozícióra, a sebességre és a haladási irányra vonatkozó pillanatnyi forgalmi információkat kérésre vagy az illetékes hatóság által előzetesen előírt frissítési gyakoriságnak megfelelően, például 5 percenként kell megadni. Az ETA értékét és a pozícióra vonatkozó adatot kérésre kell rendelkezésre bocsátani, illetve akkor, ha a frissített ETA és az eredetileg megállapított ETA közötti eltérés meghaladja az illetékes hatóság által előzetesen előírt értéket. A többi információt egyszer, az első kapcsolatfelvételkor vagy kérésre kell megadni. Az RTA-t az ETA-ra vonatkozó bejelentésre válaszul közlik, vagy azt a hídról küldhetik az áthaladási idő tervezéséhez.

2.3.3.3.   Hidak működtetése

Ebben a szakaszban kerül sor a híd megnyitására és a hajók áthaladására.

A pillanatnyi forgalmi információkat folyamatosan vagy más, az illetékes hatóság által előzetesen előírt frissítési gyakoriságnak megfelelően kell megadni.

A hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési információk pontossága nem teszi lehetővé nagy pontosságú alkalmazások használatát, például a híd nyitását vagy zárását.

2.4.   Vészhelyzet-elhárítás

A vészhelyzet-elhárítás ebben az összefüggésben követő intézkedésekre: a balesetek nyomán kialakult helyzet rendezésére és a vészhelyzeti segítségnyújtásra összpontosít. A fő felhasználói csoportokat a vészhelyzet-elhárítási központok dolgozói, a VTS-üzemeltetők, a hajóvezetők, a hajóparancsnokok és az illetékes hatóságok alkotják.

Baleset esetén a forgalmi információk automatikusan nyújthatók, vagy a felelős szervezet kéri a szükséges információt.

2.5.   Szállításszervezés

A szállításszervezés a következő négy tevékenységet öleli fel:

a)

útitervkészítés,

b)

közlekedéslogisztika,

c)

kikötő- és terminálüzemeltetés,

d)

fuvarbonyolítás és flottairányítás.

A fő felhasználói csoportok a következők: hajóparancsnokok, árufuvarozási ügynökök, hajózási üzemeltetési vezetők, feladók, címzettek, szállítmányozók, kikötői hatóságok, terminálüzemeltetők, zsilipüzemeltetők és hídüzemeltetők.

2.5.1.   Útitervkészítés

Az útitervkészítés ebben az összefüggésben az út közben történő tervezést jelenti. Az út során a hajóparancsnok időről időre ellenőrzi az eredeti útitervet.

2.5.2.   Közlekedéslogisztika

A közlekedéslogisztika a közlekedés szervezéséből, tervezéséből, végrehajtásából és ellenőrzéséből áll.

A hajótulajdonos vagy a logisztikában közreműködő szereplők kérésére minden fogalmi információt meg kell adni.

2.5.3.   Intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés

Az intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés a kikötőkben és a terminálokon rendelkezésre álló erőforrások tervezését jelenti.

A forgalmi információkat a terminál, illetve a kikötő üzemeltetőjének kérésére vagy az általa előre meghatározott helyzetekben automatikusan kell nyújtani.

2.5.4.   Fuvarbonyolítás és flottairányítás

A fuvarbonyolítás és a flottairányítás a hajók igénybevételének optimális tervezését, a rakományok rendezését és a fuvarozás elvégzését jelenti.

A forgalmi információkat vagy a hajós, illetve a hajótulajdonos kérésére, vagy pedig előre meghatározott helyzetekben kell megadni.

2.6.   Rendészet

A rendészeti szervek tevékenységével kapcsolatos információszolgáltatás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos szolgáltatásokra, a határt átlépő személyforgalom ellenőrzésére és a vámügyekre korlátozódik. A fő felhasználói csoportok a következők: vámhatóság, illetékes hatóságok, hajóparancsnokok.

A forgalmi információkat a megfelelő hatóságokhoz kell eljuttatni. A forgalmi információk eljuttatása a felelős hatóság döntése alapján történhet kérésre, előre meghatározott pontokban vagy előre meghatározott körülmények fennállása esetén.

2.7.   Víziút- és kikötőhasználati díjak

Az Unióban több helyütt díjat kell fizetni a vízi utak és a kikötők igénybevételéért. A fő felhasználói csoportok a következők: Illetékes hatóságok, hajóparancsnokok, hajózási üzemeltetési vezetők, a vízi útért felelős hatóságok és kikötői hatóságok.

A forgalmi információk megadása a vízi útért vagy a kikötőért felelős hatóság döntése alapján történhet kérésre vagy előre meghatározott pontokban.

2.8.   Információigények

A 2.1 táblázat áttekintést ad a különböző szolgáltatók információigényeiről.

2.1 táblázat

Az információigények áttekintése

 

Azonosító adatok

Név

Hívójel

Navigációs állapot

Típus

Méretek

Merülés

Veszélyes rakomány

Rakodási állapot

Úti cél

ETA az úti célban

Személyek száma

Pozíció és idő

Sebesség

Útirány/haladási irány

Orrirány

Fordulási sebesség

Kék jelzés

Egyéb információ

Navigáció – középtávon

X

X

 

X

X

X

 

X

X

X

 

 

X

X

X

 

 

X

 

Navigáció – rövid távon

X

X

 

X

X

X

 

X

X

X

 

 

X

X

X

X

 

X

 

Navigáció – igen rövid távon

A hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés által jelenleg nem teljesített követelmények

VTM – VTS szolgáltatásai

X

X

 

X

X

X

X

X

X

X

 

X

X

X

X

 

 

X

 

VTM – zsilipműködtetés

X

X

 

X

X

 

X

X

 

 

 

 

X

 

X

 

 

 

Magasság

VTM – zsilipüzem-tervezés

X

X

 

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

a segítő rendezőhajók száma, magasság, ETA/RTA

VTM – hídműködtetés

X

X

 

 

X

X

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

Magasság

VTM – hídüzem-tervezés

X

X

 

X

X

X

 

 

 

 

 

 

X

X

X

 

 

 

Magasság, ETA/RTA

Vészhelyzet-elhárítás

X

X

 

 

X

 

 

X

X

X

 

X

X

 

X

 

 

 

 

TM – útiterv készítése

X

X

 

 

 

X

X

 

X

X

 

 

X

X

 

 

 

 

Magasság, ETA/RTA

TM – közlekedéslogisztika

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

X

 

X

 

X

 

 

 

 

TM – kikötő- és terminálüzemeltetés

X

X

 

X

X

X

 

X

X

 

 

 

X

 

X

 

 

 

ETA/RTA

TM – fuvarbonyolítás és flottairányítás

X

X

 

X

 

 

X

 

X

X

 

 

X

 

X

 

 

 

ETA/RTA

Rendészet

X

X

 

X

X

 

 

X

 

X

X

X

X

 

X

 

 

 

 

Víziút- és kikötőhasználati díjak

X

X

 

 

X

X

X

 

 

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

3.   A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT AIS-RE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

3.1.   Bevezetés

A tengeri közlekedésben az IMO bevezette az automatikus hajóazonosító rendszert (AIS): 2004 végétől minden olyan tengerjáró hajót fel kell szerelni A. osztályú mobil AIS-állomásokkal, amely nemzetközi forgalomban vesz részt és a SOLAS-egyezmény V. fejezetének hatálya alá tartozik.

A 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) létrehozza a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszert a veszélyes vagy szennyező árukat szállító, az AIS-t hajózási adatszolgáltatás és hajómegfigyelés céljából alkalmazó tengerjáró hajók számára.

Az AIS alkalmas az automatikus hajóazonosításra, valamint a hajó-helyzetmegállapításra és nyomon követésre a belvízi közlekedésben. A biztonsággal összefüggő alkalmazások szempontjából különösen az AIS valós idejű működése és a világszerte elismert szabványok és iránymutatások megléte fontos.

A belvízi közlekedés speciális igényeiből és az AIS-ből kiindulva a belvízi közlekedésben alkalmazandó AIS-re vonatkozóan olyan műszaki előírásokat kell kidolgozni, amelyek teljes mértékben illeszkednek egyrészről a tengeri közlekedésben alkalmazott AIS-hez, másrészről a belvízi közlekedésre vonatkozó meglévő szabványokhoz és műszaki előírásokhoz.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS és a tengeri közlekedésben alkalmazott AIS kompatibilitása folytán a vegyes forgalmú területeken a tengerjáró és a belvízi hajók közvetlenül tudnak egymással adatokat cserélni.

Az AIS:

az IMO által a tengeri közlekedés biztonságának előmozdítása érdekében létrehozott rendszer; a SOLAS-egyezmény V. fejezetének megfelelően minden hajóra vonatkozó kötelező jellegű előírás,

egyaránt lehetővé teszi az információáramlást közvetlenül a hajók között, a hajókról a szárazföldre és a szárazföldről a hajókra,

biztonsági rendszer, amelyre szigorú rendelkezésreállási, folyamatossági és megbízhatósági követelmények vonatkoznak,

a hajók egymás közötti közvetlen adatcseréje folytán valós idejű rendszerként működik,

önállóan, önszerveződő módon, központi állomás nélkül működik. Nem igényel központi vezérlő infrastruktúrát,

a SOLAS-egyezmény V. fejezetének megfelelően nemzetközi szabványokon és eljárásokon alapul,

olyan, típusjóváhagyás hatálya alá tartozó rendszer, amely a minősítési eljárást követően növeli a hajózás biztonságát,

globálisan interoperábilis.

Ez a szakasz meghatározza mindazokat a műszaki követelményeket, valamint az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomások azon módosításait és bővítéseit, amelyek szükségesek a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás belvízi közlekedésben való alkalmazásához.

3.2.   Tárgykör

Az automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) olyan, rádiótechnológián alapuló fedélzeti adatkezelő rendszer, amely lehetővé teszi a statikus, a dinamikus és az úttal összefüggő hajóadatoknak a rendszerrel felszerelt hajók közötti, valamint a rendszerrel felszerelt hajók és a szárazföldi állomások közötti cseréjét. A fedélzeti AIS-állomások rendszeres időközönként, sugárzott üzenet formájában közzéteszik a hajó azonosító adatait, pozícióját és egyéb adatait. Ezek alapján a vételkörzeten belül elhelyezkedő fedélzeti és szárazföldi AIS-állomások megfelelő megjelenítő rendszer, például radar vagy a 909/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) szerinti, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) igénybevételével automatikusan felismerik, beazonosítják és követik a rendszerrel felszerelt hajókat. Az AIS a hajók közötti adatcsere, a felügyelet (VTS), a hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés, valamint a vészhelyzet-elhárítási támogatás révén növelik a hajózás biztonságát.

Az AIS mobil állomások következő típusai különböztethetők meg:

a)

A. osztályú mobil állomások, amelyeket a SOLAS-egyezmény V. fejezetében előírt adatszolgáltatási követelmények hatálya alá tartozó tengerjáró hajókon kötelező alkalmazni;

b)

a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás, amely az URH-adatkapcsolat szintjén A. osztályú funkcionalitással rendelkezik, ugyanakkor más funkciók tekintetében attól eltér, és amely belvízi hajókon alkalmazandó;

c)

B. osztályú, korlátozott funkcionalitású SO/CS mobil állomások, amelyek olyan hajókon alkalmazhatók, amely nem tartoznak az A. osztályú vagy a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények hatálya alá;

d)

AIS-sel ellátott szárazföldi állomások, többek között bázisállomások és erősítőállomások.

A következő üzemmódok különböztethetők meg:

a)

hajó–hajó üzemmód: minden AIS-sel felszerelt hajó képes statikus és dinamikus információkat fogadni minden más, a vételkörzetben lévő, AIS-sel felszerelt hajótól;

b)

hajó–szárazföld üzemmód: az AIS-sel felszerelt hajók adatait a RIS-központhoz kapcsolódó, AIS-sel ellátott szárazföldi állomások is fogadják, amiből kiindulva forgalmi látképek (taktikai forgalmi látkép és/vagy stratégiai forgalmi látkép) állíthatók elő;

c)

szárazföld–hajó üzemmód: a szárazföld a hajóknak az úttal és a biztonsággal összefüggő adatokat továbbíthatja.

Az AIS fő jellemzője az önszerveződő időosztásos többszörös hozzáférésen (SOTDMA) alapuló autonóm működés, azaz hogy nincs szükség szervezési feladatokat ellátó központi állomásra. A rádióprotokoll úgy van kialakítva, hogy a hajókon elhelyezkedő állomások a kapcsolat-hozzáférési paraméterek cseréje révén autonóm, önszerveződő módon működnek. Az idő 1 perces keretekre, keretenként és frekvenciacsatornánként 2 250 időrésre oszlik, és a szinkronizálás a GNSS UTC felhasználásával történik. Minden résztvevő maga szervezi a frekvenciacsatornához való hozzáférését: a többi állomás jövőbeli igényeinek figyelembevételével maga választ a szabad időrések közül. Az időrések kiosztásához nincs szükség központi vezérlő infrastruktúrára.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS mobil állomásai általában a következő összetevőkből állnak:

a)

URH-adóvevő (1 adó, 2 vevő);

b)

GNSS-vevő;

c)

adatfeldolgozó egység.

Az IMO, az ITU és az IEC definíciójának megfelelő, a belvízi hajózásban való felhasználásra ajánlott univerzális fedélzeti AIS önszerveződő időosztásos többszörös hozzáférést (SOTDMA) alkalmaz a tengerhajózás számára kijelölt URH-sávban. Az AIS a nemzetközileg kijelölt AIS 1 (161,975 MHz) és AIS 2 (162,025 MHz) URH-frekvencián működik, és a tengerhajózás számára kijelölt más mobil URH-sávra is átkapcsolható.

A belvízi közlekedés speciális igényeiből kiindulva a belvízi közlekedésben alkalmazandó AIS-t úgy kell kialakítani, hogy teljes mértékben illeszkedjen a tengeri közlekedésben alkalmazott AIS-hez.

A belvízi közlekedésben alkalmazott hajó-helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszereknek illeszkedniük kell az IMO meghatározása szerinti, AIS-sel ellátott A. osztályú mobil állomásokhoz. Ennek megfelelően a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzeneteknek a következő típusú információkat kell szolgáltatniuk:

a)

statikus információk, úgymint a hivatalos hajószám, a hajó hívójele, neve, típusa;

b)

dinamikus információk, úgymint a hajó pozíciója a pontosság megjelölésével, az adatok integritásának állapota;

c)

az útra vonatkozó információk, úgymint a hajókötelék hossza és szélessége, a veszélyes rakomány adatai;

d)

a belvízi közlekedéssel összefüggő sajátos adatokat, úgymint az ADN-ben előírt kék kúpok/fények száma vagy a zsiliphez/hídhoz/terminálra/határra való megérkezés várható időpontja (ETA).

Mozgásban lévő hajók esetében a taktikai szintű dinamikus információk frissítési gyakoriságának 2 és 10 másodperc között kell lennie. Horgonyzó hajók esetében az információkat ajánlatos néhány percenként frissíteni, vagy a frissítést az információk változásához igazítani.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás nem váltja ki, csupán támogatja a többi navigációs szolgáltatást, például a radaros célkövetést vagy a VTS-t. A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás további adatokat nyújt a navigációs tájékoztatáshoz: többletértéke a forgalom felügyeletében, valamint az AIS-sel felszerelt hajók nyomon követésében rejlik. A belső (nem korrigált) GNSS-t használó, belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásról származó pozícióadatok pontossága jellemzően nagyobb 10 méternél. A DGNSS használatával, tengeri bója differencia-korrigáló szolgáltatás, 17. számú AIS-üzenet vagy EGNOS (SBAS) által korrigált pozíció pontossága általában 5 méter alatt van. Eltérő jellemzőik folytán a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás és a radar kiegészítik egymást.

3.3.   Követelmények

3.3.1.   Általános követelmények

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás a SOLAS-egyezménynek megfelelő, AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomáson alapul.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásnak el kell látnia az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomás főbb funkcióit, ugyanakkor figyelembe kell vennie a belvízi hajózás különleges igényeit is.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-nek kompatibilisnek kell lennie a tengeri közlekedésben alkalmazott AIS-sel, és lehetővé kell tennie, hogy a vegyes forgalmú területeken a tengeri és a belvízi hajók közvetlenül cserélhessenek egymással adatokat.

A 3.3–3.5. pontban meghatározott követelmények a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-ben való felhasználás érdekében kiegészítik AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomásokra előírt követelményeket.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás kialakításánál figyelembe kell venni „A hajó-helyzetmegállapítási és -nyomonkövetési szabványra vonatkozó műszaki pontosítások”-at.

Az adatküldés alapértelmezetten magas adóteljesítményen történik, és kizárólag az illetékes hatóság utasítására lehet alacsony teljesítményt beállítani.

3.3.2.   Információtartalom

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomást általában csak a helyzetmegállapítást és a nyomon követést szolgáló, illetve a biztonsággal kapcsolatos adatok továbbítására szabad igénybe venni.

A 3.3.2.1–3.3.2.5. pontban meghatározott információtartalom a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásról külső alkalmazás igénybevétele nélkül küldhető el.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS üzeneteinek a következő információkat kell tartalmazniuk (a csillaggal [*] jelölt információk a belvízi hajók esetében más kezelést igényelnek, mint a tengerjáró hajók esetében):

3.3.2.1.   Statikus hajóinformációk

A belvízi hajókra vonatkozó statikus hajóinformációknak lehetőség szerint ugyanazokat a paramétereket kell tartalmazniuk és ugyanazt a felépítést kell követniük, mint az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomások esetében. Ha lehetséges, a belvízi és a tengeri paraméterek közötti átváltásoknak automatikusan kell történniük. A nem használt mezőket „ismeretlen” értékre kell beállítani.

A rendszert bővíteni kell a csak a belvízi közlekedésre jellemző statikus hajóinformációkkal.

A statikus hajóinformációkat a hajó autonóm módon vagy kérésre, sugárzott üzenet formájában továbbítja.

A felhasználó azonosítója (MMSI)

minden üzenetben

A hajó neve

5. számú AIS-üzenet

A hajó hívójele

5. számú AIS-üzenet

IMO-szám

5. számú AIS-üzenet (belvízi hajó esetében nincs)

A hajó/kötelék és a rakomány típusa*

5. számú AIS-üzenet + FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Teljes hossz (deciméter pontossággal)*

5. számú AIS-üzenet + FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Teljes szélesség (deciméter pontossággal)*

5. számú AIS-üzenet + FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Egyedi európai hajóazonosító szám (ENI)

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

A hajó közölt pozíció referenciapontja (az antenna helyzete)*

5. számú AIS-üzenet

3.3.2.2.   Dinamikus hajóinformációk

A belvízi hajókra vonatkozó dinamikus hajóinformációknak lehetőség szerint ugyanazokat a paramétereket kell tartalmazniuk és ugyanazt a felépítést kell követniük, mint az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomások esetében. A nem használt mezőket „ismeretlen” értékre kell beállítani.

A rendszert bővíteni kell a csak a belvízi közlekedésre jellemző dinamikus hajóinformációkkal.

A dinamikus hajóinformációkat a hajó autonóm módon vagy kérésre, sugárzott üzenet formájában továbbítja.

Pozíció a Világszintű Geodéziai Rendszer (1984) (WGS 84) szerint

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Mederhez viszonyított sebesség (SOG)

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Útirány (COG)

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Orrirány (HDG)

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Fordulási sebesség (ROT)

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Pozíció pontossága (GNSS/DGNSS)

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Az elektronikus hajó-helyzetmegállapító készülék aktuális ideje

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

Navigációs állapot

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

A kék jelzés állapota*

1., 2. és 3. számú AIS-üzenet

A sebességadat minősége

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Az útirányadat minősége

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Az orrirányadat minősége

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

3.3.2.3.   Az úttal összefüggő hajóinformációk

A belvízi hajókra vonatkozó, az úttal összefüggő hajóinformációknak lehetőség szerint ugyanazokat a paramétereket kell tartalmazniuk és ugyanazt a felépítést kell követniük, mint az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomások esetében. A nem használt mezőket „ismeretlen” értékre kell beállítani.

A rendszert bővíteni kell azokkal az úttal összefüggő hajóinformációkkal, amelyek csak a belvízi közlekedésre jellemzőek.

Az úttal összefüggő hajóinformációkat a hajó autonóm módon vagy kérésre, sugárzott üzenet formájában továbbítja.

Úti cél (ISRS-helynévkód)

5. számú AIS-üzenet

A veszélyes rakomány kategóriája

5. számú AIS-üzenet

ETA

5. számú AIS-üzenet

Aktuális legnagyobb statikus merülés*

5. számú AIS-üzenet + FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

A veszélyes rakomány feltüntetése

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

Terhelt/terheletlen hajó

FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

3.3.2.4.   A hajón tartózkodók létszáma

A hajón tartózkodók létszámát vagy sugárzott üzenetként, vagy címzett üzenetként, kérésre vagy egy adott esemény bekövetkeztekor kell továbbítani a hajóról a szárazföldre.

A hajón szolgálatot teljesítő hajósok létszáma

FI 55 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

A hajón tartózkodó utasok létszáma

FI 55 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

A hajón tartózkodó segédszemélyzet létszáma

FI 55 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet

3.3.2.5.   A biztonsággal kapcsolatos üzenetek

A biztonsággal kapcsolatos üzenetek (azaz szöveges üzenetek) szükség esetén, sugárzott vagy célzott üzenetként kerülnek továbbításra.

Biztonsággal kapcsolatos címzett üzenetek

12. számú AIS-üzenet

Biztonsággal kapcsolatos sugárzott üzenetek

14. számú AIS-üzenet

3.3.3.   Az információszolgáltatás gyakorisága

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzenetekkel összefüggő különböző típusú információkat különböző gyakorisággal kell továbbítani.

Belvízi utakon mozgásban lévő hajók esetében a dinamikus információk továbbítási gyakoriságának az autonóm üzemmód és a parancs üzemmód között átválthatónak kell lennie. A parancs üzemmódban akár 2 másodperces gyakorisággal is lehet frissíteni. Az adatszolgáltatásnak az AIS bázisállomásról (csoporthoz rendelt parancs esetében 23. számú AIS-üzenettel, vagy egyedi parancs esetében 16. számú üzenettel), valamint hajóra telepített külső rendszerekről a B. függelékben meghatározott IEC 61162 interfészen keresztül kiadott paranccsal átkapcsolhatónak kell lennie.

A statikus és az úttal összefüggő információkat 6 percenként, kérésre, vagy az adatok változásához igazítva kell szolgáltatni.

A következő információszolgáltatási gyakoriságokat kell alkalmazni:

Statikus hajóinformációk:

6 percenként, kérésre, vagy az adatok változása esetén

Dinamikus hajóinformációk:

A navigációs állapottól és a hajó üzemmódjától (vagy autonóm (alapértelmezett), vagy parancs üzemmód) függően, a 3.1. táblázat szerint

Az úttal összefüggő hajóinformációk:

6 percenként, kérésre, vagy az adatok változása esetén

A hajón tartózkodók létszáma:

Szükség szerint vagy kérésre

A biztonsággal kapcsolatos üzenetek:

Szükség szerint

Alkalmazásspecifikus üzenetek:

Szükség szerint (az illetékes hatóság határozza meg)


3.1 táblázat

Dinamikus hajóinformációk frissítési gyakorisága

A hajó dinamikus jellemzője

Névleges frissítési gyakoriság

A hajó horgonyoz, illetve horgonyzási manőver közben legfeljebb 3 csomó sebességgel halad

3 perc (6)

A hajó horgonyoz, illetve horgonyozási manőver közben 3 csomónál gyorsabban halad

10 másodperc (6)

A hajó autonóm üzemmódban van, 0–14 csomó sebességgel halad

10 másodperc (6)

A hajó autonóm üzemmódban van, 0–14 csomó sebességgel halad és irányt változtat

3 1/3 másodperc (6)

A hajó autonóm üzemmódban van, 14–23 csomó sebességgel halad

6 másodperc (6)

A hajó autonóm üzemmódban van, 14–23 csomó sebességgel halad és irányt változtat

2 másodperc

A hajó autonóm üzemmódban van, és 23 csomónál gyorsabban halad

2 másodperc

A hajó autonóm üzemmódban van, 23 csomónál gyorsabban halad és irányt változtat

2 másodperc

A hajó parancs üzemmódban van (7)

2 és 10 másodperc között

3.3.4.   Technológiai platform

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás platformja az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomás.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomás műszakilag ugyanazokon az előírásokon alapul, mint az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomás (ITU-R M.1371. sz. ajánlás és IEC 61993-2. sz. nemzetközi szabvány).

3.3.5.   Kompatibilitás az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomásokkal

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomásokkal, valamint képesnek kell lenniük fogadni és feldolgozni egyrészt valamennyi AIS-üzenetet (az ITU-R M.1371. sz. ajánlásnak, valamint az ITU-R M.1371. sz. ajánláshoz a Tengeri Navigációsegítő és Világítótorony-fenntartó Hatóságok Nemzetközi Szervezete (IALA) által kiadott műszaki pontosításoknak megfelelően), másrészt a 3.4 pontban meghatározott üzeneteket.

3.3.6.   Egyedi azonosító

A tengeri hajókkal való kompatibilitás érdekében a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásokhoz egyedi állomásazonosítóként (rádiókészülék-azonosítóként) a tengeri mobilszolgáltatás-azonosító számot (MMSI) kell alkalmazni.

3.3.7.   Alkalmazásra vonatkozó követelmények

A 3.3.2 pontban említett információkat közvetlenül a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásba kell bevinni, ott kell tárolni és megjeleníteni.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásnak képesnek kell lennie arra is, hogy belső memóriájában tárolja a csak a belvízi közlekedésre jellemző statikus adatokat, hogy az információk a tápellátás megszűnése után is rendelkezésre álljanak.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS információtartalom Minimumbillentyűzet és megjelenítő (MKD) számára végzett szükséges konverzióját (például csomóról km/h-ra), vagy az MKD eszközbe bevitt és ott megjelenített, a belvízi hajótípusokra vonatkozó információt a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS mobil állomáson belül kell kezelni.

Az alkalmazásspecifikus üzeneteket külső alkalmazás révén kell bevinni/megjeleníteni, a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS ASM DAC = 200 FI = 10 (Belvízi hajók statikus és az úttal összefüggő adatai) és DAC = 200 FI = 55 (A belvízi hajón tartózkodók létszáma) kivételével, amelyek közvetlenül a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásban jelennek meg.

A csak a belvízi közlekedésre jellemző adatok AIS-transzponderbe történő programozásához a B. függelék határozza meg a digitálisinterfész-mondatokat.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásnak legalább egy olyan külső interfészt kell tartalmaznia, amelyen keresztül bevihetők a DGNSS-ből származó korrekciós és integritásadatok a DGNSS-re vonatkozó RTCM SC 104 rendelkezései szerint.

3.3.8.   Típusjóváhagyás

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásnak típusjóváhagyással kell rendelkeznie az említett műszaki előírásoknak való megfelelésről.

3.4.   Módosított protokollok a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomáshoz

Az ITU-R M.1371. sz. ajánlás alakulása következtében számos paraméter esetében lehetséges új állapotjelző kódok alkalmazása. Ez nem árt az AIS működésének, de el nem ismert állapotjelző kódok megjelenítéséhez vezethet a szabvány korábbi módosításain alapuló berendezésekben.

3.4.1.   3.2 táblázat Pozíciójelentés

3.2 táblázat

Pozíciójelentés

Paraméter

Bitszám

Leírás

Üzenetazonosító

6

Az üzenet azonosítója: 1, 2 vagy 3

Ismétlésmutató

2

Az ismétlő ezzel jelzi, hogy az üzenet eddig hányszor ismétlődött.

0–3; Alapértelmezés = 0; 3 = nem szükséges több ismétlés

Felhasználóazonosító (MMSI)

30

MMSI-szám

Navigációs állapot

4

0 = halad, járó motorral; 1 = horgonyoz; 2 = manőver képtelen; 3 = korlátozott manőverképességű; 4 = merülése miatt korlátozott manőverképességű; 5 = kikötve vesztegel; 6 = megfeneklett;

7 = halászatot folytat; 8 = halad, járó vitorla (under way sailing);

9 = jövőbeni módosításra fenntartva a nagy sebességű vízi járművek számára;

10 = jövőbeni módosításra fenntartva a WIG (Vízfelszín felett nagy sebességgel szárnyon haladó) járművek számára;

11 = gépi meghajtású tolató vontatóhajó (regionális felhasználás) (8)

12 = gépi meghajtású toló vagy oldalsó vontatóhajó (regionális felhasználás) (8)

13 = jövőbeni felhasználásra fenntartva; 14 = AIS-SART (aktív);

15 = nem definiált = alapértelmezés (az AIS által is használt)

Fordulási sebesség (ROT AIS)

8

0–+126 = jobbra fordul 708 fok/perc sebességgel vagy gyorsabban

0––126 = balra fordul 708 fok/perc sebességgel vagy gyorsabban

0 és 708 fok/perc közötti értékek számítása: ROTAIS = 4,733 SQRT(ROTérzékelő) fok/perc, ahol ROTérzékelő a külső fordulásisebesség-kijelző által jelzett fordulási sebesség. A ROTAIS-t a legközelebbi egész értékre kerekítik.

+ 127 = jobbra fordul 5 fok/30 másodperc sebességnél gyorsabban (ismeretlen)

– 127 = balra fordul 5 fok/30 másodperc sebességnél gyorsabban (ismeretlen)

– 128 (80 hex) = ismeretlen = alapértelmezés.

ROT-adatok nem szerezhetők a mederhez viszonyított útirányra (COG) vonatkozó információkból

Mederhez viszonyított sebesség

10

Mederhez viszonyított sebesség 1/10 csomós lépcsőkben (0–102,2 csomó)

1 023 = ismeretlen; 1 022 = 102,2 csomó vagy nagyobb (9)

Pozíció pontossága

1

A pozíciópontosság-jelzőt az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerint kell meghatározni

1 = nagy (< 10 m)

0 = csekély (> 10 m)

0 = alapértelmezés

Földrajzi hosszúság

28

Hosszúság 1/10 000 percben (± 180 fok, kelet pozitív (bináris komplementerként), nyugat negatív (bináris komplementerként),

181 fok (6791AC0 hex) = ismeretlen = alapértelmezés))

Földrajzi szélesség

27

Szélesség 1/10 000 percben (± 90 fok, észak pozitív (bináris komplementerként), dél negatív (bináris komplementerként), 91 fok (3412140 hex)) = ismeretlen = alapértelmezés)

Mederhez viszonyított útirány

12

Mederhez viszonyított útirány 1/10o-ban (0–3 599 ). 3 600 (E10 hex)

= ismeretlen = alapértelmezés;

a 3 601 –4 095 értékeket nem szabad használni

Valós orrirány

9

Fok (0–359) (511 = ismeretlen = alapértelmezés)

Időbélyeg

6

UTC szerinti másodperc az üzenet az elektronikus pozíciójelző rendszer (EPFS) általi létrehozásakor (0–59; 60 = időbélyeg nem áll rendelkezésre = alapértelmezés; 61 = az elektronikus pozíciójelző rendszer kézi bevitel üzemmódban van, 62 = az elektronikus pozíciójelző rendszer becslés üzemmódban van, 63 = a pozíciójelző rendszer nem működik)

Speciális manőverjelzés: kék jelzés

2

Használ-e a hajó kék jelzést: (10)

0 = ismeretlen = alapértelmezés;

1 = nem végez speciális manővert = nem használ kék jelzést

2 = speciális manővert végez = kék jelzést használ

igen,

3 = nem használatos

Tartalék

3

Használaton kívül. Nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva.

RAIM-jelzőbit

1

Az elektronikus pozíciójelző RAIM-jelzőbitje (RAIM = vevő autonóm integritás-ellenőrzője); 0 = a RAIM nincs használatban = alapértelmezés; 1 = a RAIM használatban van. A RAIM-jelzőbitet az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerint kell meghatározni

Kommunikáció állapota

19

A kommunikációs állapotot az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerint kell meghatározni

Összesen

168

1 időrésnek megfelelő helyet foglal el

3.4.2.   Statikus és az úttal összefüggő hajóadatok (5. számú üzenet)

3.3 táblázat

A statikus és a dinamikus hajóadatok jelentése

Paraméter

Bitszám

Leírás

Üzenetazonosító

6

Az üzenet azonosítója: 5

Ismétlésmutató

2

Az ismétlő ezzel jelzi, hogy az üzenet eddig hányszor ismétlődött. 0–3 Alapértelmezés = 0; 3 = nem szükséges több ismétlés

Felhasználóazonosító (MMSI)

30

MMSI-szám

AIS-verziójelző

2

0 = az állomás az ITU-R M.1371-1. sz. ajánlásnak felel meg;

1 = az állomás az ITU-R M.1371-3. sz. (vagy későbbi) ajánlásnak felel meg,

2 = az állomás az ITU-R M.1371-5. sz. (vagy későbbi) ajánlásnak felel meg,

3 = az állomás majdani kiadásoknak felel meg

IMO-szám

30

0 = ismeretlen = alapértelmezés – nem alkalmazandó kutató-mentő légi járműre

0000000001–0000999999 = használaton kívül

0001000000–0009999999 = érvényes IMO-szám;

0010000000–1073741823 = a lobogó szerinti állam hivatalos száma. (11)

Hívójel

42

7 darab 6 bites ASCII-karakter, „@@@@@@@” = ismeretlen = alapértelmezés.

Hordozó hajóhoz kapcsolódó járműveknek egy „A” karaktert kell használniuk, amit a hordozó hajó MMSI-számának utolsó 6 számjegye követ. E vízi járművek közé tartoznak a vontatott hajók, készenléti mentőcsónakok, segédhajók, mentőcsónakok és mentőtutajok

Név

120

Legfeljebb 20 darab 6 bites ASCII-karakter, az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerint;

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@ = ismeretlen = alapértelmezés Kutató-mentő (SAR) légi jármű esetében ezt „SAR AIRCRAFT NNNNNNN”-ként kell beállítani, ahol az NNNNNNN a légi jármű lajstromszámának felel meg

A hajó és a rakomány típusa

8

0 = ismeretlen vagy nem hajóról van szó = alapértelmezés;

1–99 = az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerint; (12)

100–199 = regionális felhasználásra fenntartva;

200–255 = jövőbeni felhasználásra fenntartva.

Kutató-mentő légi járművekre nem alkalmazandó

A hajó/kötelék teljes mérete és a pozíció referenciapontja

30

A közölt pozíció referenciapontja; Egyben a hajó méreteit is jelzi méterben (lásd: ITU-R M.1371. sz. ajánlás).

Kutató-mentő légi járművek esetében az illetékes hatóság dönthet e mező kitöltéséről. Ha kitöltik, fel kell tüntetni a légi jármű legnagyobb méreteit. Alapértelmezettként A = B = C = D „0”-t kell megadni (13)  (14)  (15)

Az elektronikus hajó-helyzetmegállapító készülék típusa

4

0 = nincs megadva (alapértelmezés),

1 = GPS,

2 = GLONASS,

3 = GPS és GLONASS együtt,

4 = Loran-C,

5 = Chayka,

6 = integrált navigációs rendszer,

7 = geodéziai úton bemért,

8 = Galileo

9–14 = használaton kívül

15 = belső GNSS

ETA

20

ETA; az UTC szerint, HHNNÓÓPP formátumban:

19–16. bit: hónap; 1–12; 0 = ismeretlen = alapértelmezés;

15–11. bit: nap; 1–31; 0 = ismeretlen = alapértelmezés;

10–6. bit: óra; 0–23; 24 = ismeretlen = alapértelmezés;

5–0. bit: perc; 0–59; 60 = ismeretlen = alapértelmezés

Kutató-mentő légi járművek esetében az illetékes hatóság dönthet e mező kitöltéséről.

Aktuális legnagyobb statikus merülés

8

1/10 m-ben; 255 = 25,5 m merülés vagy nagyobb; 0 = ismeretlen = alapértelmezés (16)

Úti cél

120

Legfeljebb 20 darab 6 bites ASCII-karakter, @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@ = ismeretlen. (17)

Adatterminál-berendezés (DTE)

1

Az adatterminál készen áll (0 = elérhető, 1 = nem érhető el = alapértelmezés)

Tartalék

1

Tartalék. Használaton kívül. Nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

Összesen

424

2 időrésnek megfelelő helyet foglal el

3.1. ábra

A közölt pozíció referenciapontja és a hajó/konvoj teljes mérete

Image 6

 

Bitszám

Bit mezők

Távolság (m)

 

A

9

21–29. bit

0–511

511 = 511 m vagy több

A közölt pozíció referenciapontja

B

9

12–20. bit

0–511

511 = 511 m vagy több

C

6

6–11. bit

0–63

63 = 63 m vagy több

D

6

0–5. bit

0–63

63 = 63 m vagy több

L = A + B

A belvízi közlekedésben alkalmazott FI 10 üzenetben meghatározva

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásnál használt teljes méret

W = C + D

A méret az orrirányra vonatkozóan közölt adatnak megfelelően értendő.

A közölt pozíció referenciapontja nem áll rendelkezésre, de a hajó/konvoj méretei igen: A = C = 0 és B ≠ 0 és D ≠ 0.

Sem a közölt pozíció referenciapontja, sem a hajó/konvoj méretére vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. A = B = C = D = 0 (= alapértelmezés).

Az üzenettáblázat használatához, A = legszignifikánsabb mező. D = legkevésbé szignifikáns mező.

3.4.3.   Csoporthoz rendelt parancs (23. számú üzenet)

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásoknak szóló csoporthoz rendelt parancs esetén „6 = belvízi utak” állomástípus 23. számú üzenetet kell alkalmazni.

3.5.   A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzenetek

3.5.1.   További, a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-üzenetek

Az információigényeknek megfelelve specifikus belvízi közlekedésben alkalmazott AIS üzeneteket határoztak meg. A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott állomásba közvetlenül feltöltött információtartalom mellett a mobil állomás alkalmazásspecifikus üzenetek révén további információkat továbbíthat. Ezen információtartalom kezeléséhez rendszerint egy külső alkalmazást, például a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-t kell igénybe venni.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS alkalmazásspecifikus üzenetei a folyami bizottság vagy az illetékes hatóságok hatáskörébe tartoznak.

3.5.2.   Alkalmazásazonosító a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS alkalmazásspecifikus üzeneteihez

Az alkalmazásspecifikus üzenetek az ITU-R M.1371. sz. ajánlás szerinti az AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomások alkotta keretből (üzenetazonosító, ismétlésmutató, forrásazonosító, célazonosító), az alkalmazásazonosítóból (AI = DAC + FI) és (változó, felülről behatárolt hosszúságú) adattartalomból állnak.

A 16 bites alkalmazásazonosító (AI = DAC + FI) összetevői:

a)

a 10 bites célterületkód (DAC): nemzetközi (DAC = 1) vagy regionális (DAC > 1),

b)

a 6 bites funkcióazonosító (FI), amely 64 egyedi alkalmazásspecifikus üzenetet tesz lehetővé.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS harmonizált európai alkalmazásspecifikus üzeneteiben DAC = 200.

Ezenkívül a helyi alkalmazásspecifikus üzenetek, pl. berepülőpilóták esetében nemzeti (regionális) DAC használható. Mindazonáltal kifejezetten ajánlott elkerülni a regionális alkalmazásspecifikus üzenetek használatát.

3.5.3.   Az alkalmazásspecifikus üzeneteken keresztül közvetített információtartalom

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS alkalmazásspecifikus üzeneteit DAC = 200 FI = 10 (A belvízi hajó statikus és az úttal összefüggő adatai) és DAC = 200 FI = 55 (A belvízi hajón tartózkodók létszáma) közvetlenül töltik fel a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásba (lásd: 3.5.3.1 és 3.5.3.2 pont).

3.5.3.1.   A belvízi hajó statikus és az úttal összefüggő adatai (FI 10 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet)

Ezt az üzenetet csak a belvízi hajók használják arra a célra, hogy az 5. számú üzeneten túlmenően, sugárzott üzenet formájában statikus és az útra vonatkozó hajóadatokat szolgáltassanak. Ezt az üzenetet a 8. számú bináris üzenettel, az 5. számú üzenetet követően mielőbb kell kibocsátani (az AIS működéséhez).

3.4 táblázat

A belvízi hajók adatainak jelentése

 

Paraméter

Bitszám

Leírás

Üzenetazonosító

6

Az üzenet azonosítója: 8, mindig 8

Ismétlésmutató

2

Az ismétlő ezzel jelzi, hogy az üzenet eddig hányszor ismétlődött.

0–3 Alapértelmezés = 0; 3 = nem szükséges több ismétlés

Forrásazonosító

30

MMSI-szám

Tartalék

2

Használaton kívül, nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

Bináris adatok

Alkalmazásazonosító

16

DAC = 200, FI = 10

Egyedi európai hajóazonosító szám (ENI)

48

8 darab 6 bites ASCII-karakter

00000000 = ENI nincs kiosztva = alapértelmezés;

Hajó/kötelék hossza

13

1–8 000 (a többi értéket nem szabad használni) a hajó/kötelék hossza 1/10 m-ben; 0 = alapértelmezés

Hajó/kötelék szélessége

10

1–1 000 (a többi értéket nem szabad használni), a hajó/kötelék szélessége 1/10 m-ben; 0 = alapértelmezés

Hajó vagy kötelék típusa

14

Numerikus hajó- és köteléktípus a C. függelék szerint

0 = ismeretlen = alapértelmezés

A veszélyes rakomány feltüntetése

3

0–3 = kék kúpok/fények száma; 4 = „B” lobogó, 5 = alapértelmezés = ismeretlen

Aktuális legnagyobb statikus merülés

11

1–2 000 (a többi értéket nem szabad használni) merülés 1/100 m-ben; 0 = alapértelmezés = ismeretlen

Terhelt/terheletlen

2

1 = terhelt; 2 = terheletlen; 0 = ismeretlen = alapértelmezés; 3-as érték nem használható

A sebességadat minősége

1

1 = jó; 0 = gyenge/GNSS = alapértelmezés (*1)

Az útirányadat minősége

1

1 = jó; 0 = gyenge/GNSS = alapértelmezés (*1)

Az orrirányadat minősége

1

1 = jó; 0 = gyenge = alapértelmezés (*1)

Tartalék

8

Használaton kívül, nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

 

Összesen

168

1 időrésnek megfelelő helyet foglal el

3.5.3.2.   A hajón tartózkodók létszáma (FI 55 belvízi közlekedésben alkalmazott üzenet)

Ezt az üzenetet csak belvízi hajók küldhetik azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjanak a fedélzeten tartózkodók (utasok, hajósok, segédszemélyzet) létszámáról. Az üzenetet a 6. számú bináris üzenettel kell elküldeni, lehetőség szerint valamilyen esemény bekövetkeztekor vagy kérésre, az IAI 2. sz. bináris funkcióüzenettel.

3.5 táblázat

A hajón tartózkodók létszámának jelentése

 

Paraméter

Bit

Leírás

Üzenetazonosító

6

Az üzenet azonosítója: 6, mindig 6

Ismétlésmutató

2

Az ismétlő ezzel jelzi, hogy az üzenet eddig hányszor ismétlődött.

0–3; Alapértelmezés = 0; 3 = nem szükséges több ismétlés

Forrásazonosító

30

A forrásállomás MMSI-je

Sorozatszám

2

0–3

Célazonosító

30

A célállomás MMSI-je

Ismétlésjelző bit

1

Az ismétlésjelző bitet akkor kell 1 értékre állítani, ha a hajó az üzenetet ismételten küldi. 0 = nem megismételt üzenet = alapértelmezés;

1 = megismételt üzenet

Tartalék

1

Használaton kívül, nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

Bináris adatok

Alkalmazásazonosító

16

DAC = 200, FI = 55

A hajón szolgálatot teljesítő hajósok létszáma

8

0–254 fő; 255 = ismeretlen = alapértelmezés

A hajón tartózkodó utasok létszáma

13

0–8 190 fő; 8 191 = ismeretlen = alapértelmezés

A hajón tartózkodó segédszemélyzet létszáma

8

0–254 fő; 255 = ismeretlen = alapértelmezés

Tartalék

51

Használaton kívül, nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

 

Összesen

168

1 időrésnek megfelelő helyet foglal el

4.   AIS-SEL ELLÁTOTT EGYÉB MOBIL ÁLLOMÁSOK A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN

4.1.   Bevezetés

Azon hajók, amelyek nem kötelesek belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomást működtetni, alkalmazhatnak AIS-sel ellátott egyéb mobil állomást. A következő mobil állomások használhatók:

a)

a 2014/90/EU bizottsági irányelv (18) 35. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelő, AIS-sel ellátott, A. osztályú mobil állomás;

b)

A 4.2 pontnak megfelelő, AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomás.

Az ilyen állomások belvízi közlekedésben való alkalmazásáról az adott területen a hajózásért felelős illetékes hatóság dönt.

Ha az említett állomásokat önkéntes alapon használják, a hajóparancsnoknak folyamatosan frissítenie kell a manuálisan bevitt AIS-adatokat. Az AIS-en keresztül nem továbbítható téves adat.

4.2.   Az AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomásokra vonatkozó általános követelmények a belvízi közlekedésben

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásokhoz képest az AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomások kevesebb funkcióval rendelkeznek. A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásokhoz viszonyítva az AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomás által küldött üzenetek a továbbítás során alacsonyabb prioritást kapnak.

Az uniós jogi aktusokban, különösen az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) és a 2005/53/EK bizottsági határozatban (20) előírt követelményeken túl az uniós belvízi utakon közlekedő hajókon elhelyezett, AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomásoknak teljesíteniük kell a következőkben meghatározott követelményeket:

a)

ITU-R M.1371. sz. ajánlás;

b)

IEC 62287. sz. nemzetközi szabvány (a DSC csatornakezelés is).

Megjegyzés:

Az adott területen a hajózásért felelős illetékes hatóság feladata, hogy az engedély megadása, az MMSI-szám kiosztása előtt, például az adott, AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomás típusjóváhagyása révén meggyőződjön arról, hogy az AIS-sel ellátott, B. osztályú mobil állomás megfelel a szabványoknak és a második albekezdésben felsorolt követelményeknek.

5.   AZ AIS NAVIGÁCIÓS SEGÉDESZKÖZEI A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN

5.1.   Bevezetés

A navigációs segítség (vagy navigációs segédeszköz, vagy AtoN) olyan jelzés, amely támogatást nyújt a navigáció során. Ezek a segédeszközök magukban foglalják a világítótornyok, bóják, ködjelzők és nappali, meg nem világított jelzőtáblák számára biztosított jelzéseket. A navigációs segédeszközök típusainak felsorolását az 5.2. táblázat tartalmazza.

Az AIS-technológia lehetővé teszi a navigációs segédeszközökkel kapcsolatos információk dinamikus továbbítását.

A belvízi közlekedésben történő felhasználás céljából a tengeri közlekedésben alkalmazott AIS AtoN jelentést (21. számú üzenet) ki kell bővíteni, hogy figyelembe vegye a belvízi hajózási jelzésrendszer sajátosságait.

A tengeri közlekedésben alkalmazott AIS AtoN jelentés az IALA hajózási jelzésrendszerén alapul. A belvízi közlekedés vonatkozásában az AIS AtoN jelentésnek figyelembe kell vennie az 5. szakaszban ismertetett, a belvízi közlekedésben alkalmazott európai AtoN-rendszert.

Az AIS AtoN jelentés továbbítja az AtoN pozícióját és jelentését, valamint az arra vonatkozó információt, hogy az adott bója a szükséges pozícióban van vagy sem.

5.2.   21. számú üzenet alkalmazása: AtoN jelentés

A belvízi utakon való alkalmazás céljából az ITU-R M.1371. sz. ajánlásban meghatározott AIS AtoN jelentés (21. számú üzenet) használatos. Az AtoN belvízi közlekedésben alkalmazott további európai típusait az „AtoN státusz” bitek használatával kódolják.

5.1 táblázat

AIS AtoN jelentés

Paraméter

Bitszám

Leírás

Üzenetazonosító

6

Az üzenet azonosítója: 21

Ismétlésmutató

2

Az ismétlő ezzel jelzi, hogy az üzenet eddig hányszor ismétlődött.

0–3; Alapértelmezés = 0; 3 = nem szükséges több ismétlés

Azonosító

30

MMSI-szám (az RR 19. cikke és az ITU-R M.585. sz. ajánlás szerint)

Navigációs segédeszközök típusa

5

0 = ismeretlen = alapértelmezés; vö. az IALA által kialakított ide vonatkozó meghatározással Lásd: Figure 5-1 (21)

Navigációs segédeszközök megnevezése

120

Legfeljebb 20 darab 6 bites ASCII-karakter, a 47. táblázat szerint „@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@” = ismeretlen = alapértelmezés

Az AtoN megnevezése kiterjeszthető a lenti „Navigációs segédeszközök megnevezése kiterjesztés” paraméterrel

Pozíció pontossága (PA)

1

1 = nagy (≤ 10 m) 0 = csekély (> 10 m) 0 = alapértelmezés A PA jelzőbitjét az ITU-R M.1371. sz. ajánlásban szereplő, „A pozícióadatok pontosságának megállapítása” táblázat szerint kell meghatározni

Földrajzi hosszúság

28

Hosszúság 1/10 000 percben, az AtoN pozíciója (± 180 fok, kelet pozitív, nyugat negatív) 181 fok (6791AC0 hex) = ismeretlen = alapértelmezés)

Földrajzi szélesség

27

Szélesség 1/10 000 percben, AtoN (± 90 fok, észak pozitív, dél negatív), 91 fok (3412140 hex) = ismeretlen = alapértelmezés

Méret/pozícióreferencia

30

A közölt pozíció referenciapontja; adott esetben megadja az AtoN méretét is (m) (lásd: 5.1. ábra) (22)

Az elektronikus hajó-helyzetmegállapító készülék típusa

4

0 = nincs megadva (alapértelmezett)

1 = GPS

2 = GLONASS

3 = kombinált GPS/GLONASS

4 = Loran-C

5 = Chayka

6 = integrált navigációs rendszer

7 = geodéziai úton bemért Rögzített AtoN és virtuális AtoN esetében a korábbi tényleges pozíciót kell alkalmazni. A pontos pozíció segíti abbéli feladatában, mint radar referencia célpont

8 = Galileo

9–14 = használaton kívül

15 = belső GNSS

Időbélyeg

6

UTC szerinti másodperc az üzenet EPFS általi létrehozásakor (0–59 vagy 60) ha időbélyeg nem áll rendelkezésre, ami egyúttal az alapértelmezett érték, vagy 61, ha a pozíciójelző rendszer kézi bevitel módban van vagy 62, ha az elektronikus pozíciójelző rendszer becslés üzemmódban van, vagy 63 ha pozíciójelző rendszer nem működik)

Pozíciótól való eltérés jelző

1

Kizárólag úszó AtoN számára 0 = pozícióban; 1 = pozíción kívül

1. megjegyzés: Ezt a zászlót csak akkor tekintheti a fogadó állomás érvényesnek, ha az AtoN úszó segédeszköz, és az időbélyeg 59 vagy kisebb. Úszó AtoN esetében a védő zóna paramétereket a felszereléskor kell beállítani

AtoN státusza

8

Fenntartva az AtoN státusz megjelöléséhez

00000000 = alapértelmezett (23)

RAIM-jelzőbit

1

Az elektronikus pozíciójelző RAIM-jelzőbitje (RAIM = vevő autonóm integritás-ellenőrzője), 0 = a RAIM nincs használatban = alapértelmezés; 1 = a RAIM használatban van; lásd: az ITU-R M.1371. sz. ajánlásban szereplő, „A pozícióadatok pontosságának megállapítása” táblázat

Virtuális AtoN zászló

1

0 = alapértelmezett = valós AtoN a feltüntetett pozícióban; 1 = virtuális AtoN, fizikailag nem létezik (24)

Hozzárendelt mód zászló

1

0 = az állomás autonóm és folyamatos üzemmódban van = alapértelmezett 1 = az állomás parancs üzemmódban van

Tartalék

1

Tartalék. Használaton kívül. Nullát kell megadni. Későbbi használatra fenntartva

Navigációs segédeszközök megnevezése kiterjesztés

0, 6, 12, 18, 24, 30, 36, ... 84

Ennek a 2 időrést elfoglaló üzenetre vonatkozó, legfeljebb 14 darab további 6 bites ASCII-karakterből álló paraméternek a végéhez hozzákapcsolható a „Navigációs segédeszközök megnevezése” paraméter, ha az AtoN megnevezéséhez nincs szükség 20-nál több karakterre. Ezt a paramétert ki kell hagyni, ha az AtoN megnevezéséhez nincs szükség 20-nál több karakterre. Csak a szükséges számú karaktert kell továbbítani, azaz nem kell használni @ karaktert

Tartalék

0, 2, 4 vagy 6

Tartalék. Csak akkor kell alkalmazni, amikor használatban van a „Navigációs segédeszközök megnevezése kiterjesztés”. Nullát kell megadni. A szabad bitek számát a bájt határokat figyelembe véve módosítani kell.

Összesen

272–360

2 időrésnek megfelelő helyet foglal el

5. ábra-1

Tengerészeti navigációs segédeszköz közölt pozíció referenciapontja, vagy a navigációs segédeszköz mérete

Image 7

 

Bitek száma

Bit mezők

Távolság (m)

A

9

21–29. bit

0–511

511 – 511 m vagy több

B

9

12–20. bit

0–511

511 – 511 m vagy több

C

6

6–11. bit

0–63

63 – 63 m vagy több

D

6

0–5. bit

0–63

63 – 63 m vagy több

Nincs szükség változtatásokra az üzenetben, ha a navigációs segédeszköz típusa a jelenlegi IALA navigációs segédeszköz típusok (az 5.2 táblázat alapján) között szerepel.

5.2 táblázat

A navigációs segédeszközök típusai

Kód

Meghatározás tengeri közlekedés

 

0

Alapértelmezett, navigációs segédeszköz típusa nincs meghatározva

 

1

Referenciapont

 

2

RACON

 

3

Vízen lévő rögzített szerkezetek, pl. olaj fúrótornyok és szélerőművek.

(1. megjegyzés– Ez a kód olyan akadályt jelöl, amelyet elláttak navigációt segítő AIS-állomással)

 

4

Hajóroncsot jelölő sürgősségi bója

Rögzített AtoN

5

Fényjelzés szektorok nélkül

6

Fényjelzés szektorokkal

7

Elülső vezetőfény

8

Hátsó vezetőfény

9

Jelzőfény, északi irány

10

Jelzőfény, keleti irány

11

Jelzőfény, déli irány

12

Jelzőfény, nyugati irány

13

Jelzőfény, bal oldal

14

Jelzőfény, jobb oldal

15

Jelzőfény, preferált csatorna bal oldal

16

Jelzőfény, preferált csatorna jobb oldal

17

Jelzőfény, elkülönült veszély

18

Jelzőfény, biztonságos víz

19

Jelzőfény, egyedi jelzés

Úszó navigációs segédeszköz

20

Kardinális jelzés észak

21

Kardinális jelzés kelet

22

Kardinális jelzés dél

23

Kardinális jelzés nyugat

24

Bal oldali jelzés

25

Jobb oldali jelzés

26

Preferált csatorna bal oldal

27

Preferált csatorna jobb oldal

28

Elkülönült veszély

29

Biztonságos víz

30

Egyedi jelzés

31

Könnyű hajó/LANBY/állványzatok

1. megjegyzés – A fentebb felsorolt navigációs segédeszköz típusok az IALA Tengerészeti Bója Rendszeren alapulnak adott esetekben.

2. megjegyzés – Félreértésre adhat okot, hogy egy segédeszköz kivilágítottnak minősül, vagy nem. Az illetékes hatóságok használhatják az üzenet regionális/helyi előírását ennek jelzésére.

5.3.   21. számú üzenet kiterjesztése kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott navigációs segédeszközök típusával

A 21. számú üzenet kiterjesztésében az „AtoN státusza” paramétermezőt használják a kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott AtoN típus megjelöléséhez.

Az „AtoN státusz” paramétermezőt nyolc oldalba rendezték, ahol a 0 oldalazonosító az 0 = alapértelmezett, az 1–3 oldalazonosító regionális használatra, a 4–7 oldalazonosító pedig nemzetközi használatra szolgál. Az AtoN státusz paramétermező első három bitje jelöli az oldalazonosítót, a fennmaradó 5 bit tartalmazza az oldalhoz tartozó információkat.

Azt a régiót, amelyben az 1–3 oldalazonosító alkalmazandó, tengeri azonosítási jelzőszámok határozzák meg az információt továbbító AIS AtoN állomás MMSI-számán belül. Tehát az AtoN státusz mezőben szereplő 5 információs bitkód csak ebben az adott régióban alkalmazandó.

Ami az uniós belvízi utakat illeti, az „AtoN státusza” mező 1 oldalazonosítója tartalmazza a kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott AtoN-típusok felsorolását.

A 21. számú üzenetben a kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott AtoN-típus megjelöléséhez két lépés szükséges. Először a 21. számú üzenetben az „AtoN típusa” paramétert a következőképpen kell beállítani: „0 = alapértelmezés, az AtoN típusa nincs meghatározva”. Második lépésben az „AtoN státusz” paraméternél meg kell adni az 1 oldalazonosítót és a kimondottan a belvízi közlekedésben alkalmazott AtoN-típus megfelelő kódját, a következőképpen:

21. számú üzenet – AtoN státusz:

Bitek:

Image 8

Image 9

LSB

kód:

Oldalazonosító

AtoN típusa (0-31)

 


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről, HL L 194., 2016.7.19., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.).

(3)  A Bizottság 414/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozó műszaki iránymutatásokról (HL L 105., 2007.4.23., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

(5)  A Bizottság 909/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 10.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 258., 2013.9.28., 1. o.).

(6)  Ha egy mobil állomás úgy érzékeli, hogy szemaforszerepet tölt be (vö. ITU-R M.1371. sz. ajánlás, 2. melléklet, 3.1.1.4. szakasz), akkor az információszolgáltatás gyakoriságát 2 másodpercre növeli (vö. ITU-R M.1371. sz. ajánlás, 2. melléklet, 3.1.3.3.2. szakasz).

(7)  Szükség esetén az illetékes hatóság kapcsolja be.

(8)  E rendelet alkalmazásában nem alkalmazandó az Unióban.

(9)  A csomóban megadott értéket külső fedélzeti eszközzel kell km/h-ra átszámítani.

(10)  Csak akkor kell kiértékelni, ha az üzenet belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásról származik, és az információ automatikusan áll elő (közvetlen kapcsolatban).

(11)  Belvízi hajók esetében 0 értéket kell megadni.

(12)  Belvízi hajók esetében a legközelebbi hajótípust kell megadni (a C. függelék szerint).

(13)  Kötelék esetében a befoglaló téglalap méreteit kell megadni.

(14)  Belvízi hajók esetében felfelé kell deciméterre kerekíteni.

(15)  A referenciapont-adat jelentését az SSD interfész-mondat „Forrásazonosító” mező értéke határozza meg. Ha a forrásazonosító értéke „AI”, akkor a referenciapont-pozícióadat a belső referenciapontra vonatkozik, és ekként kell tárolni. A forrásazonosító eltérő értéke esetén a referenciapont-adat külső referenciapontra vonatkozik.

(16)  Belvízi hajók esetében felfelé kell centiméterre kerekíteni.

(17)  A RIS index részét képező ISRS helynévkódokat az Európai Bizottság által működtetett európai referenciaadat-kezelő rendszerből (ERDMS) kell származtatni.

(*1)  0 értéket kell megadni, ha a transzponderhez nem kapcsolódik típusjóváhagyással rendelkező érzékelő (például giroszkóp).

(18)  A Bizottság 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről (HL L 91., 1999.4.7., 10. o.).

(20)  A Bizottság 2005/53/EK határozata (2005. január 25.) az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) történő felhasználásra szánt rádióberendezésekre való alkalmazásáról (HL L 22., 2005.1.26., 14. o.).

(21)  Belvízi AtoN típus kód közlés esetében ezt a mezőt (AtoN típusa) 0 = nincs megadva értékre kell beállítani

(22)  AtoN esetében a Figure 5-1 használatakor az alábbiakra kell figyelni:

Rögzített AtoN, virtuális AtoN és vízben lévő szerkezetek esetében az A méretből származtatott iránynak a valódi észak felé kell mutatnia.

A 2x2 méternél nagyobb úszó segédeszközök esetében az AtoN méretét mindig egy becsült körként kell megadni, vagyis a méreteknek mindig meg kell felelniük a következőnek: A = B = C = D ≠ 0. (Ez abból a tényből fakad, hogy az úszó AtoN irányát nem közlik. A közölt pozíció referenciapontja a kör közepén van.)

A = B = C = D = 1 olyan (rögzített vagy úszó) tárgyakat jelöl, amelyek legfeljebb 2 × 2 méteresek. (A közölt pozíció referenciapontja a kör közepén van.)

Nem rögzített úszó tengeri szerkezeteket, pl. állványzatokat 31-es típusként kell kezelni az 5.2 táblázat szerint. Ezeknek a szerkezeteknek a „Méret/pozíció referenciapontja” paraméterét a fenti 1. megjegyzés alapján kell meghatározni.

Az 5.2 táblázat szerinti 3-as típusú, vízben lévő rögzített struktúráknak a „Méret/pozíció referenciapontja” paraméterét a fenti 1. megjegyzés alapján kell meghatározni. Ennélfogva a vízben lévő valamennyi AtoN és szerkezet méreteinek meghatározása ugyanolyan módon történik, és az adott méreteket a 21. számú üzenet tartalmazza.

(23)  A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS AtoN jelentés esetében ez a mező a belvízi közlekedésben alkalmazott AtoN típusának a 001. oldal felhasználásával történő feltüntetésére szolgál.

(24)  Virtuális AtoN-információk továbbításakor, azaz amikor a virtuális/pszeudo AtoN „Target Flag” beállítása egy (1), a méreteket a következőképpen kell megadni: A = B=C = D = 0 (alapértelmezés). Akkor is ez a helyzet, ha „referenciapontra” vonatkozó információkat továbbítanak

A. függelék

RÖVIDÍTÉSEK

AI

Alkalmazásazonosító

AIS

Automatikus azonosító rendszer

ADN

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás

ASCII

Az információcserére szolgáló szabványos amerikai kódtábla

ASM

Alkalmazásspecifikus üzenet

AtoN

Navigációs segédeszközök

DAC

Célterületkód

DGNSS

Növelt pontosságú GNSS

FI

Funkcióazonosító

GLONASS

Globális navigációs műholdrendszer (orosz)

GNSS

Globális műholdas navigációs rendszer

GPS

Globális helymeghatározó rendszer

HDG

Orrirány

IAI

Nemzetközi alkalmazásazonosító

ID

Azonosító

ITU

Nemzetközi Távközlési Unió

MMSI

Tengeri mobilszolgáltatás-azonosító az ITU-R M585 ajánlás szerint

ROT

Fordulási sebesség

B. osztályú SO/CS

Vagy vivőérzékelő időosztásos többszörös hozzáférési (CSTDMA) technológiával működő, B. osztályú mobil állomások („CO”), vagy önszerveződő időosztásos többszörös hozzáférési (SOTDMA) technológiával működő, B. osztályú mobil állomások („SO”)

SOLAS

„Életbiztonság a tengeren”

SQRT

Négyzetgyök

UTC

Összehangolt világidő

URH

Ultrarövidhullám

VTS

Hajóforgalmi szolgáltatások

B. függelék

DIGITÁLISINTERFÉSZ-MONDATOK A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT AIS-HEZ

B.1   Beviteli mondatok

Az AIS soros digitális interfésze jelenleg az IEC 61162 szerinti mondatokat támogatja. A digitálisinterfész-mondatok részletes leírása az IEC 61162-ben található.

Ezen túlmenően a következő digitálisinterfész-mondatokat határozták meg a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomáshoz.

B.2   A belvízi közlekedés statikus hajóadatai

Ez a mondat teszi lehetővé azon beállítások megváltoztatását, amelyekre nem vonatkozik SSD és VSD mondat.

$PIWWSSD,cccccccc,xxxx,x.x,x.x,x,x,x,x.x,x.x,x.x,x.x*hh<CR><LF>

mező 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Mező

Formátum

Leírás

1

cccccccc

ENI-szám

2

xxxx

a belvízi hajó típusa a C. FÜGGELÉK szerint

3

x.x

a hajó hossza 0–800 méter

4

x.x

a hajó szélessége 0–100 méter

5

x

a sebességadat minősége: 1 = jó vagy 0 = gyenge.

6

x

az útirányadat minősége: 1 = jó vagy 0 = gyenge.

7

x

az orrirányadat minősége: 1 = jó vagy 0 = gyenge.

8

x.x

A belső referenciapozícióra vonatkozó B érték (a tathoz viszonyított távolság referenciapontja)

9

x.x

A belső referenciapozícióra vonatkozó C érték (a bal oldalhoz viszonyított távolság referenciapontja)

10

x.x

A külső referenciapozícióra vonatkozó B érték (a tathoz viszonyított távolság referenciapontja)

11

x.x

A külső referenciapozícióra vonatkozó C érték (a bal oldalhoz viszonyított távolság referenciapontja)

B.3   A belvízi közlekedés útadatai

Ez a mondat a belvízi közlekedés körében az úttal összefüggő hajóadatoknak a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-sel ellátott mobil állomásba való bevitelét teszi lehetővé. A belvízi közlekedés körében az úttal összefüggő adatok megadásához a $PIWWIVD mondatot alkalmazzuk a következő tartalommal:

$PIWWIVD,x,x,x,x.x,x.x,x,xxx,xxxx,xxx,x.x,x.x,x.x,x.x*hh<CR><LF>

mező 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Mező

Formátum

Leírás

1

x

az ITU-R M.1371. sz. ajánlás, az adatszolgáltatási gyakoriságokat előíró 23. számú üzenet szerint, alapértelmezés: 0

2

x

kék kúpok száma: 0–3, 4 = „B” lobogó, 5 = alapértelmezés = ismeretlen

3

x

0 = ismeretlen = alapértelmezés; 1 = terhelt; 2 = terheletlen; a többi értéket nem szabad használni

4

x.x

a hajó statikus merülése: 0–20,00 méter; 0 = ismeretlen = alapértelmezés; a többi értéket nem szabad használni

5

x.x

a hajó magassága: 0–40,00 méter; 0 = ismeretlen = alapértelmezés; a többi értéket nem szabad használni

6

x

a segítő rendezőhajók száma: 0–6; 7 = alapértelmezés = ismeretlen; a többi értéket nem szabad használni

7

xxx

a hajón szolgálatot teljesítő hajósok létszáma: 0–254; 255 = ismeretlen = alapértelmezés; a többi értéket nem szabad használni

8

xxxx

a hajón tartózkodó utasok létszáma: 0–8 190 ; 8 191 = ismeretlen = alapértelmezés; a többi értéket nem szabad használni

9

xxx

a hajón tartózkodó segédszemélyzet létszáma: 0–254; 255 = ismeretlen = alapértelmezés; a többi értéket nem szabad használni

10

x.x

A kötelék kiterjedése a hajó orra felé (méterben, deciméterben = dm-ben megadva)

11

x.x

A kötelék kiterjedése a tat felé (méterben, deciméterben = dm-ben megadva)

12

x.x

A kötelék kiterjedése bal oldalra (méterben, deciméterben = dm-ben megadva)

13

x.x

A kötelék kiterjedése jobb oldalra (méterben, deciméterben = dm-ben megadva)

Érvénytelen mezők esetén a megfelelő konfigurációs beállítás nem változtatható meg.

C. függelék

A BELVÍZI HAJÓK ÉS KÖTELÉKEK TÍPUSAI

Ez a megfelelési táblázat a „Szállítóeszköz-típusok kódjai” 28. sz. ENSZ EGB-ajánlást és „A tengerhajózás számára kijelölt URH-sávban működő, időosztásos, többszörös hozzáférésű univerzális fedélzeti hajóazonosító rendszer műszaki jellemzői” ITU-R M.1371 sz. ajánlásban meghatározott, tengerjáróhajó-típusokat veszi alapul.

Hajó vagy kötelék típusa

tengerjáró hajó típusa

kód

hajó neve

1. számjegy

2. számjegy

8000

Hajó, típusa ismeretlen

9

9

8010

Önjáró teherhajó

7

9

8020

Önjáró tartályhajó

8

9

8021

Önjáró tartályhajó, folyékony rakomány, N típus

8

0

8022

Önjáró tartályhajó, folyékony rakomány, C típus

8

0

8023

Folyékonyként szállítandó száraz rakományt (pl. cement) szállító önjáró tartályhajó

8

9

8030

Konténerszállító hajó

7

9

8040

Gázszállító tartályhajó

8

0

8050

Vontatásra alkalmas önjáró teherhajó

7

9

8060

Vontatásra alkalmas önjáró tartályhajó

8

9

8070

Mellévett alakzatban közlekedő teherhajók

7

9

8080

Mellévett alakzatban közlekedő tartályhajó

8

9

8090

Egy vagy több teherszállító hajóból álló tolt kötelék

7

9

8100

Egy vagy több tartályhajóból álló tolt kötelék

8

9

8110

Teherhajókat vontató hajó

7

9

8120

Tartályhajókat vontató hajó

8

9

8130

Teherhajókat kötelékben vontató hajó

3

1

8140

Teherhajókat/tartályhajókat kötelékben vontató hajó

3

1

8150

Teherszállító bárka

9

9

8160

Tartálybárka

9

9

8161

Tartálybárka, folyékony rakomány, N típus

9

0

8162

Tartálybárka, folyékony rakomány, C típus

9

0

8163

Folyékonyként szállítandó száraz rakományt (pl. cement) szállító tartálybárka

9

9

8170

Konténerszállító bárka

8

9

8180

Gázszállító tartálybárka

9

0

8210

Tolóhajó, egy teherszállító bárkával

7

9

8220

Tolóhajó, két teherszállító bárkával

7

9

8230)

Tolóhajó, három teherszállító bárkával

7

9

8240

Tolóhajó, négy teherszállító bárkával

7

9

8250

Tolóhajó, öt teherszállító bárkával

7

9

8260

Tolóhajó, hat teherszállító bárkával

7

9

8270

Tolóhajó, hét teherszállító bárkával

7

9

8280

Tolóhajó, nyolc teherszállító bárkával

7

9

8290

Tolóhajó, kilenc vagy több teherszállító bárkával

7

9

8310

Tolóhajó, egy gázszállító bárkával/tartálybárkával

8

0

8320

Tolóhajó, két bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8330

Tolóhajó, három bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8340

Tolóhajó, négy bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8350

Tolóhajó, öt bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8360

Tolóhajó, hat bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8370

Tolóhajó, hét bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8380

Tolóhajó, nyolc bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8390

Tolóhajó, kilenc vagy több bárkával, amelyekből legalább egy tartálybárka vagy gázszállító bárka

8

0

8400

Vontatóhajó (magányosan közlekedő)

5

2

8410

Vontatóhajó, egy vagy több vontatmánnyal

3

1

8420

Előfogatot adó vontatóhajó

3

1

8430

Tolóhajó (magányosan közlekedő)

9

9

8440

Utasszállító hajó, komp, kórházhajó, kabinos személyhajó

6

9

8441

Komp

6

9

8442

Kórházhajó

5

8

8443

Kabinos személyhajó

6

9

8444

Termes személyhajó

6

9

8445

Egynapos utazásra alkalmas, nagy sebességű hajó

6

9

8446

Egynapos utazásra alkalmas szárnyashajó

6

9

8447

Vitorlás üdülőhajó

6

9

8448

Vitorlás termes személyhajó

6

9

8450

Kiszolgáló hajó, hatósági hajó, kikötői szolgálatot ellátó hajó

9

9

8451

Kiszolgáló hajó

9

9

8452

Hatósági hajó

5

5

8453

Kikötői szolgálatot ellátó hajó

9

9

8454

Navigációs megfigyelő hajó

9

9

8460

Hajó, úszó munkagép, úszódaru, kábelfektető, kotróhajó

3

3

8470

Egyéb vontatott úszó létesítmények

9

9

8480

Halászhajó

3

0

8490

Ellátóhajó

9

9

8500

Vegyi anyagot szállító tartálybárka

8

0

8510

Egyéb, meg nem határozott úszó létesítmények

9

9

1500

Tengeri áruszállító hajó

7

9

1510

Konténerszállító tengeri hajó

7

9

1520

Ömlesztettáru-szállító tengeri hajó

7

9

1530

Tartályhajó

8

0

1540

Cseppfolyósítottgáz-szállító tartályhajó

8

0

1850

Tengeri kedvtelési célú hajó (20 méternél hosszabb)

3

7

1900

Gyorsjáratú hajó

4

9

1910

Szárnyas hajó

4

9

1920

Gyorsjáratú katamarán hajó

4

9


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/70


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/839 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 7.)

a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről szóló 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke második bekezdésére és 9. cikkére,

mivel:

(1)

Az 540/2014/EU rendelet meghatározza az M (személyszállító járművek) és N (áruszállító járművek) kategóriájú új járműveknek a zajszint tekintetében történő EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket. A rendelet továbbá intézkedéseket állapít meg a csendes közúti járművekbe szerelt, a veszélyeztetett úthasználók figyelmeztetésére szolgáló hangjelző rendszerekre (AVAS) vonatkozóan.

(2)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete szerinti, a járműveknek a megengedett zajszint tekintetében történő EU-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatközlő lapot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze a hangjelző rendszerekre vonatkozó részletes követelményeket.

(3)

Miután az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum 171. ülésén elfogadták a csendes közúti járművek jóváhagyásáról szóló 138. számú ENSZ EGB-előírás 01. módosítássorozatát, a hangjelző rendszer szüneteltetésére vonatkozó tilalom bevezetése érdekében felül kell vizsgálni az 540/2014/EU rendelet VIII. mellékletét.

(4)

Az 540/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Figyelembe véve, hogy ez a rendelet olyan kiigazítást tartalmaz, amely tükrözi a hangjelző rendszer szüneteltetési funkciójára vonatkozóan az 1958. évi megállapodás értelmében már alkalmazandó követelményeket, és bevezeti a 2019. évtől kezdődő alkalmazáshoz szükséges átmeneti rendelkezéseket, a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 540/2014/EU rendelet I. és VIII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 158., 2014.5.27., 131. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).


MELLÉKLET

Az 540/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 1. függeléke a következőképpen módosul:

a)

a 12.8. pontot el kell hagyni;

b)

a szöveg a következő 12.9. ponttal egészül ki:

„12.9.   Hangjelző rendszer

12.9.1.   A járműtípusnak a 138. számú ENSZ EGB-előírás szerint a zajkibocsátás tekintetében megadott jóváhagyási száma (1)

vagy

12.9.2.   Teljes hivatkozás a hangjelző rendszernek az 540/2014/EU rendelet szerint mért zajkibocsátási szintjére (1)”.

2.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az I. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„I. szakasz

Ez a melléklet a hibrid elektromos és a tisztán elektromos (HEV és EV) járművekhez használható hangjelző rendszerrel (AVAS) kapcsolatos intézkedéseket állapítja meg.

I.1.   Az I.2.a), az I.2.b), az I.3.a) és az I.3.b) ponttól függetlenül a II. szakasz rendelkezései vonatkoznak a következő járművekbe szerelt hangjelző rendszerekre:

a)

valamennyi, 2019. július 1-je előtt jóváhagyott járműtípus;

b)

az a) pontban említett típuson alapuló valamennyi, 2021. július 1-je előtt nyilvántartásba vett új jármű.

I.2.   Az I.3.a) és az I.3.b) ponttól függetlenül a III. szakasz rendelkezései vonatkoznak a következő járművekbe szerelt hangjelző rendszerekre:

a)

valamennyi, 2019. július 1-je előtt jóváhagyott járműtípus, amennyiben a gyártó így dönt;

b)

az a) pontban említett típuson alapuló valamennyi új jármű;

c)

valamennyi, 2019. július 1-jén vagy az után és 2021. szeptember 1-je előtt jóváhagyott járműtípus;

d)

a c) pontban említett típuson alapuló valamennyi, 2023. szeptember 1-je előtt nyilvántartásba vett új jármű.

I.3.   A IV. szakasz rendelkezései vonatkoznak a következő járművekbe szerelt hangjelző rendszerekre:

a)

valamennyi, 2021. szeptember 1-je előtt jóváhagyott járműtípus, amennyiben a gyártó így dönt;

b)

az a) pontban említett típuson alapuló valamennyi új jármű;

c)

valamennyi, 2021. szeptember 1-jén vagy azt követően jóváhagyott járműtípus;

d)

a c) pontban említett típuson alapuló valamennyi új jármű;

e)

valamennyi, 2023. szeptember 1-jén vagy azt követően nyilvántartásba vett új jármű.”;

b)

a szöveg a következő IV. szakasszal egészül ki:

„IV. szakasz

A III.2.b) pont kivételével a III. szakasz rendelkezéseit alkalmazni kell. Ezenkívül az alábbiakat kell alkalmazni:

Kapcsoló

Minden olyan mechanizmusnak, amely lehetővé teszi a járművezető számára a hangjelző rendszer működésének leállítását („szüneteltetési funkció”), meg kell felelnie a 138. számú ENSZ EGB-előírás 01. módosítássorozattal módosított eredeti változata 1. kiegészítésének 6.2.6. szakaszában foglalt követelményeknek (HL L 204., 2017.8.5., 112. o.).”


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/74


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/840 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 12.)

az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Kanadából származó borok behozatala tekintetében történő módosításáról és a kiskereskedőknek a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke a) pontjára és 147. cikke (3) bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) az importált borászati termékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátásához szükséges kísérőokmányok tekintetében megállapítja a 1308/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(2)

Az Európai Unió és Kanada közötti, a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: a megállapodás) 23. cikke úgy rendelkezik, hogy a megállapodás VI. mellékletében felsorolt illetékes szervek egyikének felügyelete és ellenőrzése mellett előállított, Kanadából származó borok az uniós szabályok szerinti egyszerűsített tanúsítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően hozhatók be. Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikke értelmében a harmadik országbeli bortermelők kiállíthatják és aláírhatják a tanúsítási okmányt, feltéve, hogy egyéni engedélyt kaptak a szóban forgó harmadik országok illetékes szerveitől, és azok felügyelete alatt állnak. A megállapodás 23. cikkének végrehajtása érdekében az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell oly módon, hogy tartalmazzon egy, az említett rendelet 26. cikkében meghatározott egyszerűsített eljárásnak a Kanadából származó borok Unióba történő behozatalára történő alkalmazását lehetővé tevő rendelkezést.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdése értelmében azok a természetes és jogi személyek, akik kereskedelmi tevékenységük során borágazati termékeket tartanak, kötelesek nyilvántartást vezetni az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról. Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet mentességeket határoz meg e kötelezettség alól a gazdasági szereplők egyes kategóriái tekintetében. E mentességek célja, hogy a borászati termékeket kis mennyiségben értékesítő vagy készleten tartó gazdasági szereplőkre ne nehezedjen aránytalanul nagy adminisztratív teher. Ugyanakkor a mentesség nem terjed ki azokra a kiskereskedőkre, akiknek üzleti tevékenysége értelemszerűen magában foglalja a bor és must kis mennyiségben történő értékesítését.

(4)

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet által hatályon kívül helyezett 436/2009/EK bizottsági rendelet (4) mentességet biztosított a kiskereskedők számára a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól. A bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésének kötelezettsége jelentős adminisztratív terhet jelent a kiskereskedők számára, miközben a kiskereskedőkre vonatkozó mentesség visszaállítása nem akadályozza meg a borászati termékek megfelelő nyomonkövetését. Ezért helyénvaló módosítani az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletet annak érdekében, hogy mentességet biztosítson a kiskereskedők számára a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól.

(5)

mivel ez a rendelet visszaállítja a korábban a 436/2009/EK rendelet alapján biztosított mentességet, el kell kerülni, hogy a kiskereskedők kötelesek legyenek bevételezési és kiadási nyilvántartást vezetni az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépése és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban. Ezért, valamint a jogbiztonság érdekében a mentességet az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésétől kezdődően visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 28. cikk (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

kiskereskedők.”;

2.

A VII. melléklet IV. részének B. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„B.

A 26. cikkben említett harmadik országok jegyzéke:

Ausztrália

Kanada

Chile

Amerikai Egyesült Államok.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 1. pontja 2018. március 3-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(2)  A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).

(3)  Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által módosított és abba belefoglalt, az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló 2003. szeptember 16-i megállapodás (a továbbiakban: a 2003. évi borokról és szeszes italokról szóló megállapodás) (HL L 11., 2017.1.14., 23. o.).

(4)  A Bizottság 436/2009/EK rendelete (2009. május 26.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 128., 2009.5.27., 15. o.).


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/76


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/841 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 14.)

a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7., 62., 156., 160., 212. és 253. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) német nyelvű változata hibát tartalmaz az 1. cikk 21. pontjában szereplő, a személyes használatra szolgáló árukra vonatkozó fogalommeghatározásban, így megváltoztatja a fogalommeghatározás alkalmazási körét.

(2)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet szlovák nyelvi változata 128. cikkének (2) bekezdésébe az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) hibát vezetett be az uniós vámjogi státussal rendelkező áruk értéke tekintetében, így a rendelkezés a szándékolttal ellentétes értelmű.

(3)

A (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet olasz nyelvi változata hibát tartalmaz a 226. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hibát tartalmaz az abban említett munkavállaló tekintetében.

(4)

A (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet észt nyelvi változata hibát tartalmaz a 226. cikk (3) bekezdésének bevezető mondatában, így a rendelkezés a szándékolttal ellentétes értelmű.

(5)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet dán, holland, finn, francia, görög, német és spanyol nyelvű változata hibát tartalmaz a 22–01. mellékletben az abban felsorolt áruk tekintetében.

(6)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet dán, holland, észt, finn, francia, német, görög, olasz, szlovák és spanyol nyelvű változatát ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(a magyar változatot nem érinti)

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/79


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/842 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 22.)

az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 22-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(3)  A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikkben említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 90

A Gallus domesticus fajhoz tartozó, tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva

120,2

0

AR

0207 14 10

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi darabolva, csont nélkül, fagyasztva

255,6

13

AR

207,8

28

BR

219,7

24

TH

1602 32 11

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfiból készült termékek főzés nélkül

276,2

3

BR


(1)  A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/81


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/843 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 23.)

a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harminchatodik részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 32. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)

A harminchatodik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott, sovány tejpor értékesítésére irányuló harminchatodik részleges pályázati felhívás tekintetében – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2019. május 21-én járt le – a minimális eladási ár 167,50 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 23-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 206., 2016.7.30., 71. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (2016. november 25.) a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárás megindításáról (HL L 321., 2016.11.29., 45. o.).


HATÁROZATOK

24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/82


A TANÁCS (EU) 2019/844 HATÁROZATA

(2019. május 14.)

az Európai Főügyész tisztségének betöltésére jelentkezők által a Tanácsnak benyújtott panaszokkal kapcsolatban a Tanács főtitkára által gyakorolt hatáskörökről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2018. július 13-i (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatáról szóló (EU) 2018/1696 tanácsi végrehajtási határozatra (1) és különösen az annak mellékletében foglalt VI.1. és VII.1. szabályra,

tekintettel a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (2) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekre (személyzeti szabályzat) és különösen annak 2. cikkére, valamint 90. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1696 végrehajtási határozat (a továbbiakban: a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzata) mellékletében foglalt VI.1. szabály alapján azok a jelentkezők, akiket kizárnak az Európai Főügyész kinevezésére irányuló kiválasztási eljárásból, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében panaszt nyújthatnak be a Tanácshoz.

(2)

A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatának VII.1. szabálya alapján azok a jelentkezők, akik nem kerülnek fel az előválogatott jelölteknek az Európai Főügyész kinevezése céljából a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által összeállított listájára, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében panaszt nyújthatnak be a Tanácshoz.

(3)

A személyzeti szabályzat 2. cikke előírja, hogy minden intézménynek meg kell határoznia, hogy szervezetén belül ki gyakorolja a személyzeti szabályzat által ráruházott hatásköröket, többek között a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 240. cikkének (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a Tanács munkáját a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti.

(5)

A kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatának VI.1. és VII.1. szabálya alapján az Európai Főügyész kinevezésére irányuló kiválasztási eljárásban a jelentkezők által a Tanácshoz benyújtott panaszokkal kapcsolatos hatásköreit a Tanács főtitkárának kell gyakorolnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kinevezésre jogosult hatóságra a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatának VI.1. és VII.1. szabálya alapján az azon jelentkezők által, akiket kizártak a kiválasztási eljárásból, illetve akik nem kerültek fel az előválogatott jelölteknek az Európai Főügyész kinevezése céljából a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által összeállított listájára, a Tanácshoz benyújtott panaszokkal kapcsolatosan ruházott hatásköröket a Tanács nevében és felelősségére a Tanács főtitkára gyakorolja.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. DAEA


(1)  HL L 282., 2018.11.12., 8. o.

(2)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/84


A TANÁCS (EU) 2019/845 HATÁROZATA

(2019. május 17.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodással létrehozott földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportban a munkacsoport eljárási szabályzatának elfogadására tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2015/2169 tanácsi határozat (2) révén kötötte meg. A megállapodás 2015. december 13-án lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 15.3. cikkének (1) bekezdése létrehozza a megállapodás 15.1. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Kereskedelmi Bizottság felügyelete mellett működő, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportot.

(3)

A Kereskedelmi Bizottságnak az EU–Korea Kereskedelmi Bizottság 1. sz. határozatával (3) elfogadott eljárási szabályzata 15. cikkének (4) bekezdése értelmében minden munkacsoport maga határozhatja meg eljárási szabályzatát, amelyről jelentést kell tennie a Kereskedelmi Bizottságnak.

(4)

Meg kell határozni a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport eljárási szabályzatát.

(5)

Helyénvaló meghatározni a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportban a munkacsoport eljárási szabályzatára tekintettel az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az eljárási szabályzat kötelező lesz az Unióra nézve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportban a munkacsoport eljárási szabályzatára tekintettel az Unió által képviselendő álláspont a munkacsoport e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI


(1)  HL L 127., 2011.5.14., 6. o.

(2)  A Tanács (EU) 2015/2169 határozata (2015. október 1.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről (HL L 307., 2015.11.25., 2. o.).

(3)  Az EU–Korea Kereskedelmi Bizottság 1. sz. határozata (2011. december 23.) a Kereskedelmi Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról [2013/110/EU] (HL L 58., 2013.3.1., 9. o.).


AZ EU-KOREA FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐKKEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT 1/2019. sz. HATÁROZATA

(….)

eljárási szabályzatának elfogadásáról

AZ EU-KOREA FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐKKEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás),

tekintettel az EU–Korea Kereskedelmi Bizottságnak a Kereskedelmi Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. december 23-i 1. sz. határozatára [2013/110/EU] (2) és különösen annak melléklete 15. cikkének (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Kereskedelmi Bizottságnak az EU–Korea Kereskedelmi Bizottság 1. sz. határozatával elfogadott eljárási szabályzata 15. cikkének (4) bekezdése értelmében minden szakbizottság és munkacsoport maga határozhatja meg eljárási szabályzatát, amelyről jelentést kell tennie a Kereskedelmi Bizottságnak.

(2)

Meg kell határozni a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport eljárási szabályzatát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport elfogadja a mellékletben szereplő eljárási szabályzatát.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …,

a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport részéről

csoportvezető

egységvezető

a Koreai Köztársaság Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma

az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága

a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport társelnöke

a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport társelnöke


(1)  HL L 127., 2011.5.14., 6. o.

(2)  HL L 58., 2013.3.1., 9. o.

MELLÉKLET

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐKKEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Összetétel és elnökség

(1)   Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 15.3. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján létrehozott, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport ellátja a megállapodás 10.25. cikkében előírt feladatait.

(2)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport egyrészről a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea), másrészről az Európai Unió képviselőiből áll.

(3)   A megállapodás 15.3. cikkének (3) bekezdése értelmében a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportban a társelnöki tisztet Korea és az Európai Unió képviselői látják el.

(4)   Mindegyik társelnök átruházhatja társelnöki feladatait vagy azok egy részét egy kinevezett helyettesre, amely esetben a továbbiakban a társelnökre való hivatkozások a kinevezett helyettesre is vonatkoznak.

(5)   Mindegyik társelnök a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoporttal kapcsolatos összes kérdésben eljáró kapcsolattartó pontot jelöl ki. Ezek a kapcsolattartó pontok közösen felelnek a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport titkársági feladatainak ellátásáért.

2. cikk

Ülések

A megállapodás 10.25. cikkének (2) bekezdése értelmében az ülések helyszíne a Felek között váltakozik. A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport üléseinek időpontjáról, helyszínéről és módjáról – amely videokonferencia is lehet – a Felek kölcsönösen, de legkésőbb a Felek egyikének kérelmét követő 90 napon belül megállapodnak.

3. cikk

Levelezés

(1)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport társelnökeihez címzett leveleket a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport tagjai közötti köröztetés céljából továbbítani kell a kapcsolattartó pontokhoz.

(2)   A levelezés bármilyen írásbeli formában folytatható, beleértve az elektronikus leveleket is.

(3)   A Kereskedelmi Bizottság eljárási szabályzatának 15. cikke értelmében a Kereskedelmi Bizottságot tájékoztatni kell a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport által kijelölt kapcsolattartó pontokról. A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport kapcsolattartó pontjai közötti, a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos minden levelezést, dokumentumot és közleményt – az elektronikus leveleket is ideértve – egyidejűleg továbbítani kell a Kereskedelmi Bizottság Titkárságának, az Európai Unió koreai köztársasági küldöttségének és a Koreai Köztársaság Európai Unió mellett működő diplomáciai képviseletének.

4. cikk

Az ülések napirendje

(1)   A kapcsolattartó pontok minden ülés előtt összeállítják az ülés ideiglenes napirendjét. Az ideiglenes napirendet és a vonatkozó dokumentumokat legkésőbb az ülés előtt 15 nappal el kell juttatni a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport tagjainak, beleértve a munkacsoport társelnökeit is. Az ideiglenes napirend a megállapodás 10.25. cikkének hatálya alá tartozó bármilyen pontot tartalmazhat.

(2)   A Felek legkésőbb az ülés előtt 21 nappal kérhetik, hogy valamely, a megállapodás 10.25. cikkének hatálya alá tartozó pont felkerüljön a napirendre. Ezeket a pontokat fel kell venni a napirendre.

(3)   Az ideiglenes napirend utolsó változatát legkésőbb az ülés előtt öt nappal meg kell küldeni a társelnököknek.

(4)   A napirendet a társelnökök minden ülés elején egyhangúlag elfogadják. Mindkét társelnök egyetértése esetén az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is fel lehet venni a napirendre.

5. cikk

Kérelem a megállapodás 10-A. vagy 10-B. mellékletének módosítása iránt

(1)   A Felek bármelyike társelnöke által aláírt levélben kérheti egy egyedi földrajzi árujelzőnek a megállapodás 10-A. vagy 10-B. mellékletébe való felvételét vagy onnan való törlését.

(2)   A megállapodás 10.25. cikkének (1) bekezdése és 10.25. cikkének (3) bekezdése értelmében a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport konszenzussal határozhat az Európai Unió vagy Korea egyedi földrajzi árujelzőinek a 10-A. és a 10-B. melléklethez azok módosítása útján való – a megállapodásban említett megfelelő eljárás lefolytatását követő – hozzáadásáról. A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport konszenzussal dönthet arról is, hogy a 10.21. cikk (4) bekezdésével, a 10.24. cikkel és a 10.25. cikkel összhangban javasolja, hogy a Kereskedelmi Bizottság hozzon végleges döntést egy adott földrajzi árujelző hozzáadásáról vagy törléséről.

(3)   A 15.3. cikk (5) bekezdésének értelmében a Kereskedelmi Bizottság átvállalhatja a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport feladatait, és határozhat a 10-A. és a 10-B. melléklet módosításáról. Továbbá a 15.5. cikk (2) bekezdésének értelmében a Kereskedelmi Bizottság dönthet a 10-A. és a 10-B. melléklet módosításától, a Felek pedig a határozatot vonatkozó jogi követelményeik és eljárásaik szerint fogadhatják el.

(4)   A Felek a 10-A. és a 10-B. melléklet módosításával kapcsolatos döntésük során gondoskodnak mindkét Fél földrajzi árujelzőkkel összefüggő érdekeinek kellő figyelembevételéről.

6. cikk

Határozatok és ajánlások

(1)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport a megállapodás 10.25. cikkének megfelelően ajánlásait és határozatait konszenzussal fogadja el.

(2)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport a megállapodás 10.25. cikkének értelmében elfogadott, a társelnökök aláírásával ellátott ajánlásait a Felekhez címezi.

(3)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport által a megállapodás 10.25. cikkének értelmében elfogadott határozatok tartalmazzák a társelnökök aláírását. Mindegyik határozat rendelkezik a hatálybalépésének időpontjáról.

(4)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport határozatain és ajánlásain szerepelnie kell egy sorszámnak, az elfogadás időpontjának és a tárgya megjelölésnek.

7. cikk

Írásbeli eljárás

(1)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport határozatai és ajánlásai mindkét Fél egyetértése esetén írásbeli eljárás útján is elfogadhatók. Az írásbeli eljárás a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport társelnökei közötti jegyzékváltást jelenti.

(2)   Az írásbeli eljárás alkalmazását javasoló Fél társelnöke benyújtja az ajánlás vagy határozat tervezetét a másik Fél társelnökének, ez utóbbi pedig válaszában jelzi, hogy elfogadja-e az ajánlás- vagy határozattervezetet. A másik Fél társelnöke módosításokat javasolhat vagy gondolkodási időt kérhet. A tervezet elfogadása esetén azt a 6. cikkel összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   A kapcsolattartó pontok az ülést követő 21 napon belül elkészítik az ülés jegyzőkönyvének tervezetét. A jegyzőkönyvtervezet tartalmazza az elfogadott ajánlásokat és határozatokat, valamint az egyéb levont következtetéseket.

(2)   Az ülést követő 28 napon vagy a Felek által közösen kitűzött határidőn belül mindkét Fél írásban jóváhagyja a jegyzőkönyvet. A jóváhagyást követően a társelnökök a jegyzőkönyv két eredeti példányát aláírásukkal látják el. A társelnökök megőrzik a jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát.

9. cikk

Jelentések

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport tevékenységéről a Kereskedelmi Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesz a Kereskedelmi Bizottságnak a megállapodás 15.3. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

10. cikk

Költségek

(1)   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport ülésein való részvételéhez kapcsolódóan felmerülő költségeit mindegyik Fél maga viseli.

(2)   Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos költségeket az ülést rendező Fél viseli.

11. cikk

Nyilvánosság és bizalmas jelleg

(1)   Amennyiben a társelnökök másként nem határoznak, a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport ülései nem nyilvánosak.

(2)   Ha valamelyik Fél a törvényei vagy jogszabályai szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoporthoz, a másik Fél a megállapodás 15.1. cikke (7) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően köteles az információt bizalmasan kezelni.

(3)   A Felek dönthetnek úgy, hogy a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport határozatait és ajánlásait hivatalos lapjukban közzéteszik.


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/89


A TANÁCS (EU, Euratom) 2019/846 HATÁROZATA

(2019. május 21.)

a Számvevőszék két tagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 286. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel Románia és a Horvát Köztársaság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményeire (1),

mivel:

(1)

George PUFAN megbízatása 2019. június 30-án lejár.

(2)

Neven MATES megbízatása 2019. július 14-én lejár.

(3)

Ezért ki kell nevezni a Számvevőszék két új tagját,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a következő személyeket a Számvevőszék tagjaivá nevezi ki:

a)

Viorel ȘTEFAN a 2019. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra;

b)

Ivana MALETIĆ a 2019. július 15. és 2025. július 14. közötti időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  A 2019. április 16-i vélemények (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).


24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/90


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/847 HATÁROZATA

(2019. május 15.)

a „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről

(az értesítés a C(2019) 3800 számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

A „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” (Rettet die Bienen! Schutz der Artenvielfalt und Verbesserung der Lebensräume von Insekten in Europa) elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés tárgya a következő: „Ökoszisztémánk és az élelmezésbiztonság fenntartásához szükségünk van rovarokra. A Bizottságnak jogszabályokat kell elfogadnia a rovarok élőhelyeinek megőrzésére és javítására, amelyek a környezet sértetlenségét jelzik.”

(2)

A javasolt polgári kezdeményezés céljai a következők: „Az élet természeti alapjainak igazolható javítása érdekében kötelező célokra van szükség: a biológiai sokféleség elősegítésének a KAP általános céljává tétele; a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentése, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltása és a támogathatósági kritériumok megreformálása; a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése; a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése (pl. Natura 2000 hálózat); a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása (pl. víz-keretirányelv); a kutatás és az ellenőrzés fokozása, az oktatás javítása.”

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább javítja az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja: minden polgárnak joga van ahhoz, hogy európai polgári kezdeményezés révén részt vegyen az Unió demokratikus életében.

(4)

Ezért a polgárok részvételének ösztönzése és az Unió elérhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárások és feltételek világosak, egyszerűek, felhasználóbarátak és a polgári kezdeményezés jellegével arányosak legyenek.

(5)

A Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusok fogadhatók el:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdése alapján a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása és a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezések tekintetében,

az EUMSZ 114. cikke alapján a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése tekintetében, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése,

az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján azon állat- és növényegészségügyi intézkedések terén, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,

az EUMSZ 182. cikkének (1) bekezdése alapján a kutatás és a technológiai fejlesztés területén az Unió valamennyi tevékenységét felölelő többéves keretprogram elfogadása tekintetében,

az EUMSZ 191. cikke (1) bekezdésének első és harmadik franciabekezdésével együtt értelmezett 192. cikkének (1) bekezdése alapján olyan lépések tekintetében, amelyek a következő célkitűzések megvalósítására irányulnak: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, illetve a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosítása.

(6)

A fenti okokból a javasolt polgári kezdeményezés a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

(7)

Ezen túlmenően a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozták a polgári bizottságot és kijelölték a kapcsolattartó személyeket, továbbá a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeivel.

(8)

A „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezést ezért nyilvántartásba kell venni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételre kerül.

2. cikk

Ez a határozat 2019. május 27-én lép hatályba.

3. cikk

E határozat címzettjei a „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés szervezői (a polgári bizottság tagjai), akiket kapcsolattartó személyként Manuela RIPA és Clara BORASIO képvisel.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 15-én.

a Bizottság részéről

Frans TIMMERMANS

első alelnök


(1)  HL L 65., 2011.3.11., 1. o.


Helyesbítések

24.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/92


Helyesbítés a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről szóló, 2013. november 12-i 2013/652/EU bizottsági végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 303., 2013. november 14. )

A 31. oldalon a melléklet A. része 1. pontja a) alpontjának iii) alpontjában:

a következő szövegrész:

„… levágott brojler és hízópulyka;”

helyesen:

„… hasított hízósertés;”.