17.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 130/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/787 RENDELETE

(2019. április 17.)

a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) sikeresnek bizonyult a szeszipar szabályozásában. A legújabb tapasztalatok és a technológiai innováció, a piaci fejlemények és a növekvő fogyasztói elvárások fényében azonban naprakésszé kell tenni a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó szabályokat, valamint felül kell vizsgálni a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módjait és oltalmát.

(2)

A szeszes italokra alkalmazandó szabályoknak hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a tájékoztatási aszimmetria felszámolásához, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk azt a hírnevet, amelyet az uniós szeszes italok az Unión belül és a világpiacon szereztek azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná.

(3)

A szeszes italok az uniós mezőgazdasági ágazat egyik jelentős felvevőpiaca, és a szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik ezen ágazathoz. Ez a kapcsolat meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége, biztonsága és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari ágazattal.

(4)	A szeszes italokra alkalmazandó szabályok az agrár-élelmiszeripar számára meghatározott általános szabályokhoz képest külön kategóriába tartoznak, és figyelembe kell venniük a különböző tagállamokban alkalmazott hagyományos gyártási módszereket is.

(5)

E rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan, és nem sértheti az uniós hivatalos nyelvek és ábécék sokszínűségét. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok előírt nevének az élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatára vonatkozóan is.

(6)	A fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos gyakorlatoknak való megfelelés érdekében indokolt előírni, hogy a szeszes italok gyártása során felhasznált etil-alkohol és desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(7)

A fogyasztók érdekében e rendeletet az uniós piacon forgalmazott valamennyi szeszes italra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országokban gyártották-e. Az Unióban gyártott szeszes italok hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében e rendelet az Unióban kivitel céljára előállított szeszes italokra is alkalmazandó.

(8)

A szeszes italok és a rájuk alkalmazott technikai követelmények meghatározása, valamint a szeszes italok különböző kategóriákba sorolása továbbra is a hagyományos gyakorlatok szem előtt tartásával kell, hogy történjen. Emellett konkrét szabályokat kell megállapítani bizonyos, a kategórialistán nem szereplő szeszes italokra vonatkozóan.

(9)

Az 1333/2008/EK (4) és az 1334/2008/EK (5) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a szeszes italokra is. Szükség van azonban kizárólag a szeszes italokra alkalmazandó, színezékekre és aromákra vonatkozó további szabályok megállapítására. További szabályokat kell megállapítani az aromák, a színezékek és egyéb engedélyezett összetevők hígítására és oldására vonatkozóan is, amelyeknek csak az alkoholtartalmú italok gyártására kell vonatkozniuk.

(10)	Az uniós piacon forgalomba hozott szeszes italok esetében feltüntetendő előírt nevekre vonatkozóan szabályokat kell megállapítani az ilyen előírt nevek Unió-szerte harmonizált módon történő feltüntetése, valamint a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás átláthatóságának biztosítása érdekében.

(11)

Tekintettel a szeszipar fontosságára és összetettségére, helyénvaló a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó konkrét szabályok megállapítása, különös tekintettel az előírt név, a földrajzi árujelzők, az összetett kifejezések és az utalások használatára a leírásban, a megjelenítésben és a jelölésben.

(12)

Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) alkalmazni kell a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére, kivéve, ahol erről e rendelet máshogy rendelkezik. E tekintetben a szeszipar fontossága és összetettsége folytán, helyénvaló e rendeletben a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó, az 1169/2011/EU rendelet rendelkezésein túlmenő konkrét szabályokat megállapítani. Az említett konkrét szabályoknak továbbá meg kell akadályozniuk a „szeszes ital” kifejezés és a szeszes italok előírt neveinek visszaélésszerű használatát azon termékek tekintetében, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben megállapított meghatározásoknak és követelményeknek.

(13)

Az összetett kifejezések és az utalások egységes tagállami használatának biztosítása érdekében, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és ezáltal megtévesztésük elkerülése érdekében meg kell állapítani a szeszes italok és egyéb élelmiszerek megjelenítése során való használatukra vonatkozó rendelkezéseket. E rendelkezések további célja az e vonatkozásban használt szeszes italok hírnevének védelme.

(14)	Annak érdekében, hogy megfelelő információk álljanak a fogyasztók rendelkezésére, rendelkezéseket kell megállapítani a keverékeknek vagy elegyeknek minősülő szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozóan.

(15)

Bár fontos biztosítani azt, hogy a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetett érlelési idő vagy az ital kora általában csak a legfiatalabb alkohol-összetevőre utaljon, a tagállamok hagyományos érlelési eljárásainak figyelembevétele érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén lehetővé kell tenni az ezen általános szabálytól való eltérést és a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat a „criaderas y solera” rendszer vagy „solera e criaderas” rendszer néven ismert hagyományos dinamikus érlelési eljárás felhasználásával előállított brandyk vonatkozásában.

(16)

A jogbiztonság és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a nyersanyagok nevének vagy a mellékneveknek használata bizonyos szeszes italok előírt nevében nem kell, hogy kizárja az ilyen nyersanyagok nevének vagy mellékneveknek a használatát egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során. Ugyanezen okokból a német „-geist” szó használata a szeszes italok egy kategóriájának előírt neveként nem kell, hogy kizárja e szó használatát egyéb szeszes italok előírt nevének vagy egyéb alkoholtartalmú italok elnevezésének kiegészítő fantázianeveként, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(17)

A fogyasztók számára nyújtott megfelelő tájékoztatás és a minőségi gyártási módszerek javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy bármely szeszes ital előírt neve kiegészíthető legyen a „száraz” vagy a „dry” kifejezéssel, azaz e kifejezéssel vagy az adott tagállam nyelvére vagy nyelveire lefordítva vagy az e rendeletben dőlt betűvel jelzett kifejezéssel, nem lefordítva, amennyiben az adott szeszes italt nem édesítették. Ugyanakkor, összhangban azzal az elvvel, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, annak ellenére, hogy minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel, ez a szabály nem vonatkozik azokra a szeszes italokra, amelyek e rendelet alapján nem lehet édesíteni, még az íz lekerekítése érdekében sem, különösen a whisky vagy a whiskey esetében. Ez a szabályt nem alkalmazandó továbbá a gin, a desztillált gin és a London gin esetében sem, amelyekre továbbra is az édesítésre és a jelölésre vonatkozó külön szabályok alkalmazandóak. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a likőröket, különösen a karcos, a fanyar, a kesernyés, a savanyú vagy a citrus ízzel jellemzetteket – függetlenül az édesítésük fokától – a „száraz” vagy a „dry” jelzővel lehessen ellátni. Az ilyen jelölés valószínűleg nem téveszti meg a fogyasztót, mivel a likőröknek minimális cukortartalommal kell rendelkezniük. Ennek megfelelően a likőrök esetében a „száraz” vagy a „dry” kifejezés nem érthető úgy, hogy arra utalna, hogy a szeszes italt nem édesítették.

(18)

A vodka előállításához használt nyersanyagokkal kapcsolatos fogyasztói elvárások – különösen a hagyományosan vodkagyártó tagállamokban való – figyelembevétele céljából a gabonaféléktől vagy burgonyáktól vagy mindkettőtől eltérő, mezőgazdasági eredetű nyersanyagokból előállított vodka esetében megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a felhasznált nyersanyagokról.

(19)	Az érlelésre és a jelölésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazásának biztosítása és ellenőrzése, valamint a csalás elleni küzdelem érdekében kötelezővé kell tenni bármely szeszes ital előírt neve és érlelési ideje feltüntetését az elektronikus adminisztratív dokumentumokban.

(20)

Bizonyos esetekben az élelmiszer-vállalkozók jelezni kívánják a szeszes italok eredetének helyét a földrajzi árujelzőkön és a védjegyeken kívül annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Ezért konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az eredet helyének feltüntetésére vonatkozóan a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Továbbá az 1169/2011/EU rendeletben megállapított azon kötelezettség, amely szerint az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét kell feltüntetni, nem alkalmazandó a szeszes italok esetében, még akkor sem, ha a szeszes ital elsődleges összetevőjének származási országa vagy eredetének helye nem azonos az adott szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetett eredet helyével.

(21)	Bizonyos szeszes italok hírnevének védelme érdekében rendelkezéseket kell megállapítani a kiviteli célú szeszes italok előírt nevei fordításának, átírásának és átbetűzésének szabályozására.

(22)	E rendelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében létre kell hozni a szeszes italok, illetve a szeszes italok előállítása során felhasznált etil-alkohol elemzésének uniós referencia-módszereit.

(23)

Továbbra is meg kell tiltani a szeszes italok tárolóedényeinek zárószerkezetét fedő ólomalapú kupakok és ólomalapú fóliák használatát a szennyeződés, különösen az ilyen kupakokkal és fóliákkal történő véletlen érintkezés okozta szennyeződés, valamint az ilyen kupakokból és fóliákból származó ólomtartalmú hulladék okozta környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

(24)

A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT-egyezmény), beleértve annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkét is, amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal (7) kerültek jóváhagyásra. E jogi keretek között a földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében az oltalomnak vonatkoznia kell az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott, hanem különleges vámeljárásoknak – úgy mint árutovábbítással, tárolással, speciális felhasználással vagy feldolgozással kapcsolatos eljárásoknak – alávetett árukra is.

(25)	Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. A földrajzi árujelzőket a Bizottságnak be kell jegyeznie.

(26)

Az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell állapítani az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását. A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt állnak, és bekerülnek az elektronikus nyilvántartásba. A Bizottságnak a 110/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban kell elvégeznie a III. melléklet szerinti földrajzi árujelzők ellenőrzését.

(27)

Az élelmiszer, a bor és az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőire alkalmazandó szabályokkal való összhang érdekében a földrajzi árujelzőként bejegyzett szeszes ital sajátosságait meghatározó dokumentáció nevét „műszaki dokumentációról”„termékleírásra” kell módosítani. A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében benyújtott műszaki dokumentációkat termékleírásoknak kell tekinteni.

(28)

A védjegyek és a szeszes italok földrajzi árujelzői közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni az elutasítás, az érvénytelenítés és a párhuzamos használat kritériumaival összefüggésben. Ezen egyértelművé tétel nem érintheti a földrajzi árujelzőkkel rendelkezők által nemzeti szinten szerzett jogokat vagy a tagállamok által az uniós védelmi rendszernek az 1576/89/EGK tanácsi rendelet (9) értelmében való létrehozása előtti időszakban megkötött nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogokat.

(29)

A szeszipar hírnevének és értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas színvonal fenntartása. A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy ezt a színvonalat az e rendeletnek való megfelelés révén fenntartják. A Bizottság számára e rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy megosszák egymással a releváns információkat.

(30)

A minőségpolitika alkalmazása során és különösen a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének megvalósítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhassanak.

(31)

Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmát illetően a gyártók és az élelmiszer-vállalkozók jogos érdekeinek védelme céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a szeszes italokra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények módosítása és az azoktól való eltérés; az új édesítőtermékek engedélyezése; a brandy érlelési idejének vagy korának feltüntetésére vonatkozó eltérések és az érlelési folyamatot felügyelő testületek nyilvános nyilvántartásának létrehozása; a szeszes italok földrajzi árujelzői elektronikus nyilvántartásának létrehozása és e nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok; valamely földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmekre és az előzetes nemzeti eljárásokra vonatkozó további feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálatok, a felszólalási eljárások és a földrajzi árujelzők törlése; a termékleírások módosítására vonatkozó eljárás feltételei és követelményei, valamint a leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó bizonyos meghatározások és szabályok módosításai és az azoktól való eltérések. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor (10). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele, valamint a neveknek földrajzi árujelzőként való bejegyzésére vonatkozó határozatok tekintetében, amennyiben nincs felszólalás, vagy nincs elfogadható, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat, illetve, ha mégis van elfogadható, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat, és sikerült megállapodást elérni.

(33)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan: az új édesítőtermékek használata; a tagállamok által az érlelési eljárások felügyeletére kinevezett testületekkel kapcsolatban nyújtandó tájékoztatás; a származási ország vagy az eredet helyének megjelölése a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén; az uniós szimbólum használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében; az etil-alkohol, a mezőgazdasági eredetű desztillátumok és a szeszes italok elemzésének uniós referencia-módszereire vonatkozó részletes technikai szabályok; a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszak engedélyezése és ezen időszakok meghosszabbítása; a kérelmek elutasítása, amennyiben a bejegyzési feltételek nem teljesültek már a felszólalási eljárás céljából történő közzétételt megelőzően; a felszólalási eljárás céljából közzétett földrajzi árujelzők bejegyzése vagy elutasítása, amennyiben egy felszólalás került benyújtásra és nem született megállapodás; valamely termékleírás uniós módosításainak jóváhagyása vagy elutasítása; valamely földrajzi árujelző bejegyzésének törlése iránti kérelem jóváhagyása vagy elutasítása; a termékleírás formai követelményei és azon információkra vonatkozó intézkedések, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell; a földrajzi árujelzők iránti kérelmekre, a rájuk vonatkozó felszólalásokra, a módosítások iránti kérelmekre, a módosításokra vonatkozó tájékoztatásra és a törlési eljárásra vonatkozó eljárások, formai követelmények és az említettek benyújtása; a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok;; valamint az e rendelet alkalmazásához szükséges információcsere. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(34)

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (12) végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges volt rendelkezni a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) mellékletében a szeszes italok tekintetében szereplő névleges mennyiségektől való eltérésről annak lehetővé tétele érdekében, hogy a lepárlóüst használatával készült, Japánban palackozott, egyszer párolt sócsú a hagyományos japán palackméretekkel kerüljön az Unió piacára. Ezt az eltérést az (EU) 2018/1670 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) vezette be, és az továbbra is alkalmazandó.

(35)	A 110/2008/EK rendelet szükséges módosításainak jellegét és mértékét figyelembe véve, új jogi keretre van szükség a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében. A 110/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(36)

Az érintett gyártók vagy érdekelt felek arra irányuló jogos érdekeinek védelme érdekében, hogy élhessenek az egységes dokumentumoknak az új jogi keret révén szerzett ismertségéből származó előnyökkel, lehetővé kell tenni, hogy a 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos egységes dokumentumokat az érintett tagállamok kérésére közzétegyék.

(37)

mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok növelik a vállalkozók védelmét, azok két héttel a jelen rendelet hatálybalépését követően alkalmazandóak. Azonban rendelkezni kell arról, hogy a 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében megfelelő intézkedések történjenek.

(38)	A nem a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében rendelkezni kell annak biztosításáról, hogy a 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében elegendő idő álljon rendelkezésre.

(39)	A meglévő szeszesital-készletek további forgalmazását azok kimerüléséig lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazásának kezdőnapjait követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ÉS A SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg:

—	a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára,

—	az alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkoholra és desztillátumokra, és

—	a szeszes italok előírt nevének használatára a szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítésére és jelölésére.

(2) E rendelet alkalmazandó az (1) bekezdésben említett, az Unió piacán forgalmazott termékekre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított termékekre.

(3) Ami a földrajzi árujelzők oltalmát illeti, e rendelet III. fejezete az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is alkalmazandó.

2. cikk

A szeszes italok meghatározása és a rájuk vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a „szeszes ital” olyan alkoholtartalmú ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)	emberi fogyasztásra készült;

b)	különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c)	az I. melléklet 39. kategóriája követelményeinek megfelelő azon szeszes italok kivételével, amelyek alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék;

a következő eljárások egyikével készült:

közvetlenül a következő módszerek egyikének vagy kombinációjának felhasználásával:

—	erjesztett termékek aromák vagy ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy azok nélkül történő lepárlása,

—	növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

—

a következők egyikének vagy kombinációjának mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

—	az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált aromák,

—	az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált színezékek,

—	az 1333/2008/EK és az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált egyéb engedélyezett adalékanyagok,

—	édesítőtermékek,

—	egyéb mezőgazdasági termékek,

—	élelmiszerek; vagy

ii.

a következők egyikének vagy kombinációjának hozzáadásával:

—	egyéb szeszes italok,

—	mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,

—	mezőgazdasági eredetű desztillátumok,

—	egyéb élelmiszerek;

e)	nem tartozik a 2203, a 2204, a 2205, a 2206 és a 2207 KN-kód alá;

amennyiben ezek gyártása során desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított víz kerül hozzáadásra:

i.	a felhasznált víz minősége megfelel a 98/83/EK tanácsi rendeletnek (15) és a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (16); és

ii.	a szeszes ital alkoholtartalma a víz hozzáadása után továbbra is megfelel az e cikk c) pontjában előírt, vagy az I. mellékletben a vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt, térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalomnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„előírt név”: az a név amely alatt a szeszes italt az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének n) pontja értelmében forgalomba hozzák;

„összetett kifejezés”: az alkoholtartalmú italok leírásának, megjelenítésének és jelölésének vonatkozásában vagy az I. mellékletben meghatározott szeszes italok valamely kategóriájának előírt nevében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital földrajzi árujelzőjének és a következők egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:

a)	egy vagy több, valamely alkoholtartalmú italtól eltérő és az adott szeszes ital I. melléklet szerinti előállításához fel nem használt élelmiszer elnevezése vagy ezen elnevezésekből képzett melléknevek;

b)	a „likőr” vagy a „tejszínlikőr” kifejezés;

„utalás”: közvetlen vagy közvetett hivatkozás egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriáiba tartozó előírt névre vagy szeszes italok egy vagy több földrajzi árujelzőjére – kivéve az összetett kifejezésekben vagy egy a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett, összetevőket tartalmazó felsorolásban szereplő hivatkozásokat – a következők leírásában, megjelenítésén és jelölésén:

a)	szeszes italtól eltérő élelmiszerek; vagy

b)	szeszes ital, amely megfelel az I. melléklet 33–40. kategóriájára vonatkozó követelményeknek;

4.	„földrajzi árujelző”: olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben az adott szeszes ital minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

5.	„termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie, és amelyre a 110/2008/EK rendelet „műszaki dokumentációként” utalt;

6.	„csoportosulás”: az adott szeszes itallal foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül;

7.	„köznevesült elnevezés”: olyan szeszesital-név, amely köznévvé vált, és amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, az Unióban egy szeszes ital szokásosan használt elnevezésévé vált;

8.	„látómező”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott látómező;

„keverés” egy, az I. melléklet valamely szeszesital-kategóriájába tartozó, vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes ital összekeverése a következők egyikével vagy közülük többel:

a)	egyéb, olyan szeszes italok, amelyek nem tartoznak az I. mellékletben foglalt ugyanazon szeszesital-kategóriába;

b)	mezőgazdasági eredetű desztillátumok;

c)	mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;

10.	„keverék”: olyan szeszes ital, amelyet keveréssel állítottak elő;

11.

„elegyítés”: két vagy több, azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelyek összetételében csak kisebb olyan eltérések vannak, amelyek a következő tényezők közül egynek vagy többnek a függvényei:

a)	a gyártási módszer;

b)	az alkalmazott lepárlókészülékek;

c)	az érlelés időtartama;

d)	a gyártás földrajzi helye;

az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszesital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok;

12.	„elegy”: olyan szeszes ital, amelyet elegyítéssel állítottak elő.

4. cikk

Technikai meghatározások és követelmények

E rendelet alkalmazásában a következő technikai meghatározásokat és követelmények alkalmazandók:

1. „leírás”: a szeszes ital jelölésén, megjelenítésén és csomagolásán, a szeszesital-szállítmányt kísérő dokumentumokon, a kereskedelmi okmányokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint a szeszes ital reklámozása során használt kifejezések;

2. „megjelenítés”: a címkén és a csomagoláson feltüntetett, valamint egy termékre vonatkozó reklám és eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú, továbbá a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezések;

3. „jelölés”: egy termékre vonatkozó bármilyen szó, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet a terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

4. „címke”: valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt bármilyen felirat, jelölés, jel, képi vagy egyéb leíró jellegű anyag;

5. „csomagolás”: a szeszes italok szállítása vagy értékesítése során használt védőcsomagolások, kartondobozok, ládák, tárolóedények és üvegek;

6. „lepárlás”: olyan termikus szétválasztási eljárás, amely bizonyos érzékszervi tulajdonságok elérésére vagy magasabb alkoholtartalom vagy mindkettő elérésére irányuló egy vagy több szétválasztási szakaszból áll, függetlenül attól, hogy ezekre a szakaszokra a használt lepárló berendezésben rendes nyomás alatt vagy vákuumban kerül-e sor; magában foglalja továbbá mind az egyszeres, mind a többszörös lepárlást vagy az újbóli lepárlást;

7. „mezőgazdasági eredetű desztillátum”: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből, azok alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, és amely nem rendelkezik az etil-alkohol tulajdonságaival, valamint továbbra is felismerhető benne a felhasznált nyersanyagok aromája és íze;

8. „édesítés”: egy vagy több édesítőtermék felhasználása a szeszes italok gyártása során;

9. „édesítőtermékek” a következők:

a)	félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat és invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelv (17) mellékletének A. részében meghatározottak szerint;

b)	finomított szőlőmust-sűrítmény, sűrített szőlőmust és friss szőlőmust;

c)	égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy egyéb kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d)	méz a 2001/110/EK tanácsi irányelv (18) I. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint;

e)	szentjánoskenyér-szirup;

f)	bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.

10. „alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz; az ilyen hozzáadás nem foglalja magában az alkohol színezékek, aromák valamint egyéb, a szeszes italok gyártása során engedélyezett összetevők hígítására vagy feloldására történő felhasználását;

11. „érlelés”: a szeszes ital megfelelő tartályokban való tárolása meghatározott időszakon keresztül annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szeszes ital olyan természetes reakcióknak legyen kitéve, amelyek az adott szeszes italt különleges jellemzőkkel ruházzák fel;

12. „ízesítés”: egy vagy több aroma vagy ízesítő élelmiszer felhasználása a szeszes italok gyártása során, a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával: hozzáadás, infúzió, kivonatolás, alkoholos erjesztés vagy az alkohol lepárlás a fent meghatározott aromák vagy ízesítő élelmiszerek jelenlétében;

13. „aromák”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromák;

14. „aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyag;

15. „természetes aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyag;

16. „aromakészítmény”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmény;

17. „egyéb aroma”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott egyéb aroma;

18. „ízesítő élelmiszer”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 2. cikkében meghatározott élelmiszer, amelyet a szeszes italok előállítása során azok ízesítésének fő céljával használnak;

19. „színezés”: egy vagy több színezék felhasználása egy szeszes ital gyártása során;

20. „színezékek”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontja szerint meghatározott színezékek;

21. „karamell”: az E 150a, az E 150b, az E 150c vagy az E 150d e-számoknak megfelelő élelmiszer-adalékanyag, amely többé-kevésbé markánsan barna, színezés céljára használt termékekkel kapcsolatos, az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete B. részében említettek szerint; nem azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely cukrok hevítésével készül és ízesítési célból használják;

22. „egyéb engedélyezett összetevők”: az 1334/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-adalékanyagok, valamint az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, színezékektől különböző élelmiszer-adalékanyagok;

23. „alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: egy termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva;

24. „illóanyag-tartalom”: az etil-alkoholon és metanolon kívüli többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag lepárlással állítanak elő.

5. cikk

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol meghatározása és a rá vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan folyadék, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)	kizárólag a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékből nyerték;

b)	az előállítása során felhasznált nyersanyagok ízén kívül más íz nem érezhető rajta;

c)	minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

a maradvány felső határértéke nem haladja meg a következőket:

i.	összes savtartalom (ecetsavban kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

ii.	észtertartalom (etil-acetátban kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3;

iii.	aldehidtartalom (acetaldehidben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iv.	magasabb rendű alkoholok (metil-2-propanol-1-ben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

v.	metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi.	szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

vii.	nitrogéntartalmú illékony bázisok (nitrogénben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1;

viii.

furfurol: nem kimutatható.

6. cikk

Az alkoholtartalmú italokban felhasznált etil-alkohol vagy desztillátumok

(1) A szeszes italok gyártása során használt etil-alkohol és desztillátumok a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(2) A színezékek, aromák vagy egyéb, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy az I. melléklet 1–14. kategóriájába tartozó szeszes ital lehet. A színezékek, aromák vagy egyéb engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol csak az e célból feltétlenül szükséges mennyiségben használható fel.

(3) Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus eredetű alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb, nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

7. cikk

A szeszes italok kategóriái

(1) A szeszes italokat az e cikkben megállapított általános szabályok és az I. mellékletben megállapított konkrét szabályok szerint kell kategóriákba sorolni.

(2) Az I. melléklet 1–14. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)	alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek és kizárólag az I. melléklet szerinti megfelelő szeszesital-kategória tekintetében előírt nyersanyagból;

b)	nem tartalmazhatnak sem hígított, sem nem hígított hozzáadott alkoholt;

c)	nem ízesíthetők;

d)	kizárólag karamellel színezhetők, amely kizárólag ezen szeszes italok színének módosításához használható fel;

e)	nem édesíthetők, kivéve, ha ez a termék végső ízének lekerekítése érdekében történik; az édesítőtermékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg az I. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket;

f)	nem tartalmaznak egyéb járulékos anyagot az alkohol előállításához használt nyersanyagok egész, feldolgozatlan darabjain kívül, amelyeket elsősorban díszítés céljára használnak.

(3) Az I. melléklet 15–44. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)	a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b)	tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c)	tartalmazhatnak aromaanyagokat, természetes aromaanyagokat, aromakészítményeket és ízesítő élelmiszereket;

d)	színezhetők;

e)	édesíthetők.

(4) A II. mellékletben megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az I. mellékletben meghatározott kategóriákra megállapított konkrét szabályoknak nem megfelelő egyéb szeszes italok:

a)	a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból vagy bármely élelmiszerből, vagy mindkettőből előállíthatók;

b)	tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c)	ízesíthetők;

d)	színezhetők;

e)	édesíthetők.

8. cikk

Átruházott és végrehajtási hatáskörök

(1) Ha Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően az e rendeletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben megállapított technikai meghatározások és követelmények módosítására vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett minden egyes technikai meghatározásra és követelményre vonatkozóan.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben foglalt rendelkezésektől, az I. mellékletben foglalt, a szeszes italok kategóriáira vonatkozó követelményektől, valamint a II. mellékletben meghatározott, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések megállapítására vonatkozóan.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására vonatkozóan, hogy a szeszes italok gyártása során a 4. cikk (9) bekezdésének a)–e) pontjában említett termékekhez hasonló hatású milyen egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok engedélyezettek édesítőtermékként az Unióban.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén olyan egyéges szabályokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett, a szeszes italok gyártása során édesítőtermékként engedélyezett egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok felhasználására vonatkozóan, amelyek különösen a megfelelő édesítő átváltási együtthatókat határozzák meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK LEÍRÁSA, MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE, A SZESZES ITALOK ELNEVEZÉSÉNEK HASZNÁLATA AZ EGYÉB ÉLELMISZEREK MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE SORÁN

9. cikk

Megjelenítés és jelölés

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az uniós piacon forgalmazott szeszes italoknak meg kell felelniük az 1169/2011/EU rendeletben előírt megjelenítésre és jelölésre vonatkozó követelményeknek.

10. cikk

A szeszes italok előírt neve

(1) A szeszes ital elnevezése megegyezik annak előírt nevével.

A szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén szerepelnie kell az előírt névnek.

Az előírt nevet a szeszes ital címkéjén tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(2) Az I. mellékletben foglalt szeszesital-kategóriák követelményeinek megfelelő szeszes italok tekintetében az adott kategória elnevezését használják előírt nevükként, kivéve amikor az adott kategória lehetővé teszi egy másik előírt név használatát.

(3) Az I. mellékletben foglalt szeszes italok bármelyik kategóriájára megállapított követelményeknek meg nem felelő szeszes italok előírt neve „szeszes ital”.

(4) Az a szeszes ital, amelyik az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái közül egynél több követelményeinek is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében az I. melléklet szerinti egy vagy több előírt név alatt is forgalmazható.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a szeszes ital előírt neve:

a)	kiegészíthető vagy helyettesíthető a III. fejezetben említett földrajzi árujelzővel. Ebben az esetben a földrajzi árujelző tovább kiegészíthető bármely, a vonatkozó termékleírás által engedélyezett kifejezéssel, feltéve, hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével; és

b)	helyettesíthető a „likőr” vagy a „tejszínlikőr” kifejezést tartalmazó összetett kifejezéssel is, amennyiben a végtermék megfelel az I. melléklet 33. kategóriája követelményeinek.

(6) Az 1169/2011/EU rendelet és az e rendelet I. mellékletében a szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül a szeszes ital előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

a)	az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név vagy földrajzi hivatkozás, amelyben a szeszes italt forgalomba hozzák, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

b)	az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos elnevezés, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

c)	a 11. és a 12. cikknek megfelelő összetett kifejezés vagy utalás;

d)	az „elegy”, az „elegyítés” vagy az „elegyített” kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt elegyítéssel állították elő;

e)	a „keverék”, a „kevert” vagy a „kevert szeszes ital” kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt keveréssel állították elő; vagy

a „száraz” vagy a „dry” kifejezés, kivéve azokat a szeszes italokat, amelyek az I. melléklet 2. kategóriája szerinti követelményeknek felelnek meg, az I. melléklet 20–22. kategóriájában megállapított különös követelmények sérelme nélkül, és feltéve, hogy a szeszes italt nem édesítették még az íz lekerekítése érdekében sem. E pont első részétől eltérve a „száraz” vagy a „dry” kifejezés kiegészítheti azon szeszes italok előírt nevét, amelyek megfelelnek a 33. kategória követelményeinek, és amelyeket ezért édesítettek.

(7) A 11. és a 12. cikknek, valamint a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül tilos az e cikk (2) bekezdésében említett előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket használni az I. mellékletben foglalt vonatkozó kategória vagy a vonatkozó földrajzi árujelző követelményeit nem teljesítő bármely ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Ez a tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ilyen előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket olyan szavakkal vagy mondatokkal együtt alkalmazzák, mint a „hasonló”, „típusú”, „jellegű”, „készített”, „ízű” vagy bármely más hasonló kifejezéssel.

A 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül valamely szeszes italt utánzó aromák, illetve azok italoktól eltérő élelmiszerek előállítása során való felhasználása esetében a megjelenítés és a jelölés során is használhatók az e cikk (2) bekezdésében említett előírt nevekre való hivatkozások, feltéve, hogy az ilyen előírt nevek az „ízű” kifejezéssel vagy bármely más hasonló kifejezéssel egészülnek ki. Földrajzi árujelzők nem használhatók az ilyen aromák leírásához.

11. cikk

Összetett kifejezések

(1) Az alkoholtartalmú italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái alatt szereplő előírt név vagy a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelző összetett kifejezésben való használata a következő feltételek mellett engedélyezett:

a)	az alkoholtartalmú ital gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben említett szeszes italból származik, kivéve az adott alkoholtartalmú ital gyártásához felhasznált aromákban, színezékekben vagy egyéb engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt; és

b)	a szeszes italt nem csak víz hozzáadásával hígították, így annak alkoholtartalma nem éri el az I. mellékletben foglalt vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt minimális alkoholtartalom-szintet.

(2) A 10. cikkben meghatározott előírt nevek sérelme nélkül az „alkohol”, a „szesz”, az „ital”, a „szeszes ital” és a „víz” kifejezések nem alkothatják egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés részét.

(3) Az alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezéseket:

a)	azonos típusú, méretű és színű betűkkel kell feltüntetni;

b)	nem szakíthatja meg semmilyen szöveg vagy képi elem, amely nem alkotja részüket; és

c)	nem lehet nagyobb méretű betűkkel feltüntetni, mint az alkoholtartalmú ital elnevezésének betűmérete.

12. cikk

Utalások

(1) Az alkoholtartalmú italtól eltérő élelmiszer megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy az élelmiszer gyártása során felhasznált alkohol kizárólag az utalás szerinti szeszes italból vagy szeszes italokból származik, kivéve, ami az adott élelmiszer előállításához felhasznált aromákban, színezékekben vagy más engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt illeti.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve és az 1308/2013/EU (20) és a 251/2014/EU (21) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a szeszes italoktól eltérő alkoholtartalmú italok megjelenítésén és jelölésén az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy:

a)	a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik; és

b)	az egyes alkoholos összetevők arányát az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében legalább egyszer feltüntetik. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(3) Az e cikk (1) bekezdésétől és a 13. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre történő utalást engedélyezni kell az említett melléklet 33–40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital leírásában, megjelenítésében és jelölésében, feltéve, hogy:

a)	a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik;

b)	az egyes alkoholos összetevők arányát legalább egyszer feltüntetik az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával; és

c)	a „tejszínlikőr” kifejezés nem szerepel egy, az I. melléklet 33–40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital előírt nevében, vagy a szeszes ital vagy szeszes italok utalásban említett előírt nevében.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett utalások:

a)	nem szerepelhetnek az alkoholtartalmú ital elnevezésével megegyező sorban; és

b)	betűmérete nem lehet nagyobb az alkoholos ital elnevezésének betűméreténél, összetett kifejezések használatakor pedig betűmérete nem lehet nagyobb, mint az ilyen összetett kifejezéseknél használt betűméret fele a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban.

13. cikk

További leírásra, megjelenítésre és jelölésre vonatkozó szabályok

(1) A szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése csak akkor hivatkozhat az adott szeszes ital előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumok előállításához felhasznált nyersanyagokra, amennyiben az adott etil-alkoholt vagy ezeket a desztillátumokat kizárólag ezekből a nyersanyagokból nyerték. Ebben az esetben a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy a mezőgazdasági eredetű desztillátum valamennyi típusát a tiszta alkohol mennyisége szerinti csökkenő sorrendben kell megemlíteni.

(2) A (10) bekezdésben említett előírt neveket az élelmiszerek összetevőit tartalmazó listába is fel lehet venni, feltéve, hogy a lista összhangban van az 1169/2011/EU rendelet 18–22. cikkével.

(3) A keverékek és az elegyek esetében az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy többkategóriája alatt szereplő előírt nevek vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelző csak a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben megjelenő alkoholtartalmú összetevők listáján tüntethető fel.

Az első albekezdéseben említett esetben alkoholtartalmú összetevők listáját a 10. cikk (6) bekezdésének d) és e) pontjában említett kifejezések legalább egyikének kell kísérnie. Mind az alkoholtartalmú összetevők listáját, mind a kísérő kifejezést a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben, azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

Ez a bekezdés nem vonatkozik az ugyanazon földrajzi árujelzőhöz tartozó szeszes italokból készült elegyekre, illetve azokra az elegyekre, amelyekben a szeszes italok egyike sem tartozik földrajzi árujelzőhöz.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy keverék megfelel az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egyik kategóriájára vonatkozó követelményeknek, akkor az adott szeszes ital a vonatkozó kategória alatt szereplő előírt nevet viseli.

Az első albekezdésben említett esetben a keverék leírása, megjelenítése és jelölése tartalmazhatja az I. mellékletben meghatározott előírt neveket vagy a keverés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy e neveket:

a)	kizárólag a keverékben lévő alkohol-összetevők listáján tüntetik fel azonos típusú és színű egységes betűkkel, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele; és

b)	legalább egyszer a keverék előírt nevével azonos látómezőben tüntetik fel.

(5) Az egyes szeszes italok előírt neveként használt növényi alapanyagok nevének használata nem érinti e növényi alapanyagok nevének egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatát. Az ilyen nyersanyagok nevét fel lehet használni egyéb szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(6) A szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a szeszes ital legfiatalabb alkohol-összetevőjére vonatkozik, és minden esetben feltéve, hogy a szeszes ital érlelési folyamatának minden művelete valamely tagállam adóügyi felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát nyújtó felügyelet mellett történt. A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.

(7) A szeszes ital előírt nevét fel kell tüntetni a 684/2009/EK bizottsági rendeletben (22) említett elektronikus adminisztratív dokumentumban. Ha a szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetik az érlelési időt vagy az ital korát, akkor ennek szerepelnie kell az adminisztratív dokumentumban is.

14. cikk

Az eredet helyének feltüntetése

(1) Ha egy szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése feltünteti a szeszes ital földrajzi árujelzőtől vagy márkától eltérő eredetének helyét, ennek arra a helyre vagy régióra kell utalnia, ahol az előállítási folyamat azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellegét és lényeges végleges minőségét.

(2) Az 1169/2011/EU rendeletben említettek szerint a szeszes italokra vonatkozóan nem kötelező feltüntetni az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét.

15. cikk

A szeszes italok elnevezésében alkalmazott nyelv

(1) Az I. és a II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a földrajzi árujelzőket sem a szeszes italok címkéjén, sem leírásában és megjelenítésén nem kell lefordítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az Unióban gyártott és exportra szánt szeszes italok esetében az (1) bekezdésben említett kifejezéseket és a földrajzi árujelzőket fordítások, átírások vagy átbetűzések kísérhetik, feltéve, hogy ezek a kifejezések és földrajzi árujelzők az eredeti nyelven nincsenek elrejtve.

16. cikk

Uniós szimbólum használata a földrajzi árujelzők esetében

Az 1151/2012/EU rendelet 12. cikkének (7) bekezdése értelmében létrehozott, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők uniós szimbóluma használható azon szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, amelyek elnevezése földrajzi árujelző.

17. cikk

Ólomalapú kupakok és ólomalapú fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy ólomalapú fóliával bevont záró elemmel látnak el.

18. cikk

Uniós elemzési referencia-módszerek

(1) Ha mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt, mezőgazdasági eredetű desztillátumokat vagy szeszes italokat elemezni kell annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e ennek a rendeletnek, az ilyen elemzésnek meg kell felelnie a kémiai és fizikai összetételük és érzékszervi tulajdonságaik meghatározására szolgáló uniós elemzési referencia-módszereknek.

A laboratórium vezetőjének felelősségére más elemzési módszerek is megengedettek, feltéve, hogy a módszerek pontossága, megismételhetősége és reprodukálhatósága legalább azonos a vonatkozó uniós elemzési referencia-módszerekével.

(2) Ha az adott szeszes italban található anyagok kimutatására és mennyiségi meghatározására nem állapítanak meg uniós elemzési módszereket, a következő módszerek közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

a)	olyan elemzési módszerek, amelyeket nemzetközileg elismert eljárások által validáltak, és amelyek különösen megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének (23) III. mellékletében megállapított kritériumoknak;

b)	a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlott szabványainak megfelelő elemzési módszerek;

c)	a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elismert és közzétett elemzési módszerek; vagy

az a), b) vagy c) pontban említett módszerek hiányában a pontossága, megismételhetősége és megbízhatósága miatt a következő:

—	az érintett tagállam által jóváhagyott elemzési módszer,

—	szükség esetén bármely más, megfelelő elemzési módszer.

19. cikk

Átruházott hatáskörök

(1) A Bizottság a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt, a tagállamokban a brandy esetében alkalmazott, „criaderas y solera” rendszer vagy „solera e criaderas” rendszer néven ismert, hagyományos dinamikus érlelési folyamat figyelembevétele érdekében a következőkre vonatkozóan:

a)	az említett brandy leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén az érlelési időre vagy az ital korára vonatkozó előírások tekintetében a 13. cikk (6) bekezdésétől való eltérések megállapítása; és

b)	az említett brandyre vonatkozó megfelelő ellenőrzési mechanizmusok létrehozása.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk (6) bekezdésében előírt érlelési eljárásokat felügyelő, a tagállamok által kijelölt szerveket felsoroló nyilvános lista létrehozására vonatkozóan.

20. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat:

a)	a 13. cikk (6) bekezdésének megfelelően az érlelési eljárások felügyeletére kijelölt szervek tekintetében a tagállamok általi közleményekhez szükséges szabályokat;

b)	a 14. cikkben említett származási országnak vagy eredet helyének a szeszes italok leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén történő feltüntetésére vonatkozó egységes szabályokat;

c)	a 16. cikkben említett uniós szimbólum szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén történő használatára vonatkozó szabályokat;

d)	a 18. cikkben említett uniós elemzési referencia-módszerekre vonatkozó részletes technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

21. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

(1) Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.

(2) Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó olyan termékek esetében, amelyek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;

bármilyen visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy a szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, amikor e termékeket összetevőként használják;

c)	bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó, a termék leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén elhelyezett hamis vagy megtévesztő jelölés, amely a termék származását illetően hamis benyomást kelthet;

d)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3) Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.

(4) A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is vonatkoznak.

22. cikk

Termékleírás

(1) Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására hagyományosan használtak vagy használnak, az eredeti írásmódot alkalmazva, valamint latin betűs átírással, ha az eredeti írásmód nem latin betűs;

b)	a szeszes ital kategóriája vagy a „szeszes ital” kifejezés, amennyiben a szeszes ital nem felel meg a szeszes italok kategóriáira vonatkozó, az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

c)	a szeszes ital jellemzőinek leírása, beleértve – adott esetben – azon nyersanyagokat, amelyekből előállítják, valamint a termék főbb fizikai, kémiai vagy érzékszervi jellemzőit, továbbá a terméket az ugyanazon kategórián belüli szeszes italoktól megkülönböztető különleges jellemzőket;

d)	az f) pontban említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

e)	a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben az autentikus és egységes helyi gyártási módszerek leírása;

f)	a szeszes ital adott minősége, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti kapcsolatot tanúsító adatok;

g)	az illetékes hatóságok neve és címe vagy azon ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben azok rendelkezésre állnak –, amelyek a termékleírásban foglalt előírások betartását a 38. cikknek megfelelően ellenőrzik, valamint ezen hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h)	az érintett földrajzi árujelzőre vonatkozó bármilyen egyedi jelölési szabály.

A csomagolásra vonatkozó követelményeket adott esetben a termékleírás tartalmazza annak indoklásával együtt, hogy – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós jogot is figyelembe véve – a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak miért kell a meghatározott földrajzi területen történnie.

(2) A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében 2019. június 8. előtt benyújtott műszaki dokumentációk az e cikk értelmében vett termékleírásoknak minősülnek.

23. cikk

A földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem tartalma

(1) A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti, a 24. cikk (5) vagy (8) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a kérelmező csoportosulás és az illetékes hatóságok neve és címe, vagy azon ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben azok rendelkezésre állnak –, amelyek a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrzik.

b)	a 22. cikkben meghatározott termékleírás;

a következőket tartalmazó egységes dokumentum:

a termékleírás főbb pontjai, ideértve az oltalomban részesítendő elnevezést is, a szeszes ital kategóriáját vagy a „szeszes ital” kifejezést, a gyártási módszert, a szeszes ital jellemzőinek leírását, a földrajzi terület tömör meghatározását és adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó konkrét szabályokat;

ii.	a szeszes ital és földrajzi eredete közötti, a 3. cikk 4. pontjában említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy a gyártási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek leírása.

A 24. cikk (8) bekezdésében említett kérelmeknek továbbá a termékleírás közzétételére való hivatkozást, valamint bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a termék neve a származási országban oltalom alatt áll.

(2) A 24. cikk (7) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentum;

c)	a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő követelményeknek;

d)	a termékleírás közzétételére való hivatkozás.

24. cikk

A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelem

(1) A földrajzi árujelzőknek az e fejezet szerinti bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyezésre javasolt elnevezéssel ellátott szeszes itallal dolgoznak.

(2) Egy tagállam által kijelölt hatóság akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha az érintett termelők számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt nem tudnak csoportosulást létrehozni. Ilyen esetben a 23. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak meg kell adnia ezeket az indokokat.

(3) Egyetlen természetes vagy jogi személy akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a)	az érintett személy az egyetlen olyan gyártó, aki kérelmet szándékozik benyújtani; és

a meghatározott földrajzi terület olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nyilvánvalóan eltérnek a szomszédos területekétől, a szeszes ital jellemzői eltérnek a szomszédos területeken termelt szeszes italokétól, vagy a szeszes ital egyértelműen a földrajzi eredetének tulajdonítható különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzővel rendelkezik.

(4) Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

Ha közös kérelem kerül benyújtásra, azt – miután konzultált valamennyi érintett hatósággal és kérelmező csoportosulással – vagy egy érintett tagállamnak vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország hatóságain keresztül. A közös kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 23. cikkben megállapított követelményeket.

Közös kérelmek esetében a kapcsolódó nemzeti felszólalási eljárásokat valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(5) Ha a kérelem valamely tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek.

(6) Az (5) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja az (5) bekezdésben említett kérelem megfelelő közzétételét, és észszerű határidőt állapít meg, amelyen belül bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a tagállam területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a 28. cikkben említett kritériumokkal összhangban megvizsgálja minden beérkezett felszólalás elfogadhatóságát.

(7) Ha a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ebben az esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik, illetve amelyek a (6) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták az említett termékeket és használták az érintett elnevezéseket. A tagállamoknak bármilyen olyan nemzeti bírósági eljárásról is tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely befolyásolhatja a bejegyzési eljárást.

A tagállam gondoskodik arról, hogy amennyiben az első albekezdés értelmében kedvező határozatott hozott, ezt a határozatot közzétegye, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személynek, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, lehetősége legyen jogorvoslattal élni.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

A tagállam gondoskodik továbbá a termékleírás azon változatának megfelelő közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(8) Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.

(9) Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

25. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

(1) A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e fejezet alapján.

(2) Ez a nemzeti oltalom az e fejezet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

(3) Ha az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4) A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

26. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 24. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem indokolt-e, megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek, és hogy figyelembe vették-e a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli érdekelt felek érdekeit. E vizsgálat a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumon alapul, annak ellenőrzéséből áll, hogy a kérelem nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, és időtartama általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Azonban ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját. A lista azon tagállam vagy harmadik ország nevét is tartalmazza, amelyből a kérelem érkezett.

(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben megállapított követelmények teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást.

27. cikk

Felszólalási eljárás

(1) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatósága, vagy egy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a harmadik ország területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy letelepedett, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, az adott személy lakóhelye vagy letelepedése szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

A felszólalásnak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelem sértheti az e fejezet követelményeit.

Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv részére.

(2) Ha a felszólalás Bizottsághoz történő benyújtását követő két hónapon belül indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújtanak be, a Bizottság ellenőrzi ezen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát.

(3) Egy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság felhívja a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy legfeljebb három hónapos határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat. E határidő számítása attól a naptól kezdődik, amikor az érdekelt felek elektronikus úton megkapják a felhívást.

A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az említett információkat a Bizottság részére is át kell adni.

Ha az érdekelt felek között megállapodás születik, azon tagállam vagy harmadik ország hatóságai, ahol a kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot minden olyan tényezőről, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, ideértve a kérelmező és azon tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok vagy más természetes vagy jogi személy véleményét is, akik, illetve amelyek felszólalást nyújtottak be.

Akár született megállapodás, akár nem, a Bizottságot a konzultációk lezárásától számított egy hónapon belül értesíteni kell.

A kérelmező kérésére a Bizottság e három hónapos időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(4) Ha az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációk eredményeképpen a 26. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosultak, a Bizottság újra elvégzi a 26. cikkben említett vizsgálatot.

(5) A Bizottsághoz az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően eljuttatott felszólalást, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és a kapcsolódó dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

28. cikk

A felszólalás indokai

(1) A 27. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett cikkben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és bizonyítják a következőket:

a)	a javasolt földrajzi árujelző nem felel meg a 3. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásnak, vagy a 22. cikkben említett követelményeknek;

b)	a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése ellentétes lenne a 34. vagy a 35. cikk rendelkezéseivel;

c)	a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek a 26. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak; vagy

d)	a 31. és a 32.cikkben említett követelményeknek való meg nem felelés.

(2) A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

29. cikk

A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszakok

(1) Legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan szeszes italok esetében, amelyek elnevezése ellentétes a 21. cikk (2) bekezdésével, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha a 24. cikk (6) bekezdésében vagy a 27. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat bizonyítja, hogy az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné a következők létét:

a)	egy, a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel teljesen azonos elnevezés, vagy egy olyan összetett név, amelynek valamely tagja azonos a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel; vagy

b)	egyéb olyan, a bejegyeztetni kívánt elnevezéshez hasonló elnevezések, amelyek a 26. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott szeszes italokat jelölnek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A 36. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben biztosított átmeneti időszak legfeljebb 15 éves meghosszabbítása vagy a további használat legfeljebb 15 évre szóló engedélyezése céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:

a)	az (1) bekezdésben említett megnevezést az oltalom iránti kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b)	az (1) bekezdésben említett megnevezés használatának célja sohasem irányult a bejegyzett földrajzi árujelző hírnevének kihasználására; és

c)	nem tévesztette, illetve nem is téveszthette meg a fogyasztót a termék tényleges származását illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

30. cikk

A bejegyzésről szóló határozat

(1) Ha a Bizottság az 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a javasolt földrajzi árujelző bejegyzésének feltételei nem teljesültek, tájékoztatja az érintett kérelmező tagországot vagy harmadik országot az elutasítás indokairól, és az adott országnak két hónapot biztosít az észrevételek benyújtására. Ha a Bizottsághoz nem érkeznek észrevételek, vagy ha a kapott észrevételek ellenére továbbra is úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktus révén elutasítja a kérelmet, kivéve, ha a kérelmet visszavonják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a Bizottsághoz az 27. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzésére vonatkozóan.

(3) Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor a 27. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem lényegi jellegűek; vagy

b)	amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A bejegyzési aktus megadja a földrajzi árujelzőnek a 21. cikkben említett oltalmat.

31. cikk

A termékleírás módosítása

(1) Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2) A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolhatók:

a)	uniós szintű felszólalási eljáráshoz kötött uniós módosítások;

b)	tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő standard módosítások.

(3) Egy módosítás akkor tekintendő uniós módosításnak, ha:

a)	megváltoztatja az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelző nevét vagy neve egy részét;

b)	megváltoztatja a szeszes ital előírt nevét vagy kategóriáját;

c)	azt kockáztatja, hogy megszűnik a szeszes ital azon minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője, amely lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható; vagy

d)	további korlátozásokat von maga után a termék forgalmazásának tekintetében.

Bármely egyéb módosítás standard módosításnak tekintendő.

A standard módosítás egyúttal ideiglenes módosításnak tekintendő, ha a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben átmenetileg megváltoztatja a termékleírást.

(4) Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 24. és a 26–30. cikkben meghatározott eljárást. A harmadik országok vagy harmadik országbeli gyártók által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a kért módosítás megfelel az adott harmadik országban a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak.

(5) A standard módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelynek területén az érintett termék földrajzi területe található. Harmadik országokat illetően a módosítások jóváhagyása az érintett harmadik országban alkalmazandó jog szerint történik.

(6) A módosítás iránti kérelem vizsgálata során csak a javasolt módosítással kell foglalkozni.

32. cikk

Törlés

(1) A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti a következő esetek bármelyikében:

a)	ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosított;

b)	ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.

A törlési eljárás során értelemszerűen a 24., a 26., a 27., a 28. és a 30. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság a bejegyzett földrajzi árujelzéssel forgalmazott szeszes ital előállítóinak kérésére végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adott bejegyzés törlésére.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultál a tagállam hatóságaival, a harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli gyártóval, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték.

(4) Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

A szeszes italok földrajzi árujelzőinek nyilvántartása

(1) A Bizottság 2021. június 8-ig e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 46. cikkel összhangban a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakészen tartott elektronikus nyilvántartásának létrehozására vonatkozóan (a továbbiakban: a nyilvántartás).

(2) A földrajzi árujelző nevét annak eredeti írásmódjával kell bejegyezni. Ha az eredeti írásmód nem latin betűs, annak latin betűs átírását vagy átbetűzését is be kell jegyezni az elnevezés eredeti írásmódjával együtt.

Az e fejezet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt az egységes dokumentumokhoz és tartalmazza a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást is.

A 2019. június 8. előtt bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében foglalt műszaki dokumentáció fő előírásaihoz.

A Bizottság a 46. cikkel összhangban e bekezdést kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a nyilvántartás formájával és tartalmával kapcsolatos további részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3) A nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italok földrajzi árujelzői is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.

34. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

(1) Ha olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2) Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3) A bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző a gyakorlatban kellően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(4) A szeszes italoknak az e rendelet 21. cikkében említett földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom nem érinti a termékeknek az 1308/2013/EU és a 251/2014/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.

35. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának meghatározott indokai

(1) Köznevesült elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott elnevezés köznevesült-e vagy nem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)	az Unióban és különösen a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)	a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2) Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amely – figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét – a szeszes ital tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

(3) Egy elnevezés csak akkor élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, ha azok az előállítási szakaszok, amelyek megadják a szeszes ital azon minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét, amelyek lényegében földrajzi eredetének tulajdoníthatók, a meghatározott földrajzi területen történnek.

36. cikk

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat

(1) El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy bejegyzését, amelynek használata a 21. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több helyzet valamelyikének felel meg vagy felelne meg.

(2) Az olyan védjegynek a 21. cikk (2) bekezdése szerinti egy vagy több helyzet valamelyikének megfelelő használata, amelyet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek bejegyzésre, jegyeztek be vagy – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – szereztek meg az Unió területén történő jóhiszemű használattal, folytatódhat és megújítható a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) vagy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti törlési vagy megszűnési okok.

37. cikk

A meglévő bejegyzett földrajzi árujelzők

A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében nyilvántartásba vett, és ezért e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartásba.

38. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1) A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italokat előállító gazdasági szereplők jegyzékét.

(2) Az e rendelet értelmében bejegyzett, az Unióból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a 22. cikkben említett termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

a)	a 43. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b)	a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szervek.

Ha egy tagállam a 24. cikk (2) bekezdését alkalmazza, a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az említett bekezdés szerint csoportosulásnak tekintett szervektől eltérő hatóságnak kell biztosítania.

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogától eltérve – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselhetik.

(3) Az e rendelet értelmében bejegyzett, harmadik országból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően a következők végzik:

a)	a harmadik ország által kijelölt illetékes állami hatóság; vagy

b)	terméktanúsító szerv.

(4) A tagállamok közzéteszik a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

A Bizottság közzéteszi a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett ellenőrző szerveknek és a (3) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az ISO/IEC 17065:2012 európai szabványnak vagy annak bármely jövőbeli alkalmazandó felülvizsgálatának vagy módosított változatának, és azzal összhangban kell akkreditálni őket.

(6) A (2) és a (3) bekezdésben említett azon illetékes hatóságoknak, amelyek az ezen rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrzik, tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

39. cikk

Az elnevezések piaci forgalomban való használatának felügyelete

(1) A tagállamok kockázatelemzés alapján ellenőrzik az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők piaci használatát, és az e fejezetben foglalt követelmények megsértése esetén megtesznek minden szükséges intézkedést.

(2) A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított vagy forgalmazott olyan termékek vagy szolgáltatások elnevezésének jogellenes használatát, amelyekre e rendelet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkoznak.

Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek az említett lépések meghozataláért felelősek.

Ezeknek a hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 43. cikknek megfelelően kijelölt, az elnevezések piaci használatának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi e hatóságok nevét és címét.

40. cikk

Eljárások és követelmények, valamint az ellenőrzési tevékenységek tervezése és jelentése

(1) A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 38. és 39. cikkében előírt ellenőrzésekre.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a többéves nemzeti ellenőrzési tervekben a 882/2004/EK rendelet 41–43. cikkével összhangban.

(3) A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia az adott rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.

41. cikk

Átruházott hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további követendő feltételek meghatározására vonatkozóan, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület egynél több országot foglal magában, a következőkkel kapcsolatban:

a)	a földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelem a 23. és a 24. cikkben említettek szerint; és

b)	az előzetes nemzeti eljárások a 24. cikkben említettek szerint, a Bizottság által végzett vizsgálatok, a felszólalási eljárás és a földrajzi árujelzők törlése.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 31. cikkben említett termékleírásokat érintő uniós módosításokra és a standard – ideértve az ideiglenes módosításokat is – módosításokra irányuló eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítására vonatkozóan.

42. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a)	a 22. cikkben említett termékleírás formai követelményei és azon információkra vonatkozó intézkedések, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell a 22. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említetteknek megfelelően;

b)	a felszólalások formai követelményeivel és benyújtásával kapcsolatos eljárások a 27. és a 28. cikkben említetteknek megfelelően;

c)	az uniós módosítások iránti kérelmek formai követelményei és benyújtása, valamint a standard és az ideiglenes módosításokra vonatkozó közlemények a 31. cikk (4) és (5) bekezdésében említetteknek megfelelően;

d)	a törlési eljárás rendje és formai követelményei a 32. cikkben említetteknek megfelelően, valamint a törlés iránti kérelmek benyújtása; és

e)	a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is a 38. cikkben említetteknek megfelelően.

(2) A Bizottság 2021. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 23. és a 24. cikkben említett kérelmekkel – ideértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is – kapcsolatos eljárásokra, formai követelményekre és azok benyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3) Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK, INFORMÁCIÓCSERE, TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOK

43. cikk

A szeszes italok ellenőrzése

(1) A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságokat.

(2) A Bizottság biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

Információcsere

(1) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(2) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

Tagállami jogszabályok

(1) A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a nyilvántartásban felsorolt földrajzi árujelzőkre vagy az új földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a gyártásra, a leírásra, a megjelenítésre és a jelölésre vonatkozóan az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő, egyéb tagállamban vagy harmadik országban előállított szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

V. FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Hatáskör-átruházás és végrehajtási rendelkezések

46. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság 2019. május 24-től hétéves időtartamra felhatalmazást kap a 4., a 8. és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) A Bizottság 2019. május 24-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 33. és a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4) A Bizottság 2019. május 24-től hatéves időtartamra felhatalmazást kap az 50. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(5) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(6) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(7) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(8) A 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

47. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1576/89/EGK rendelettel létrehozott, szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

2. SZAKASZ

Eltérés, átmeneti és záró rendelkezések

48. cikk

Eltérés a 2007/45/EK irányelv névleges mennyiségekre vonatkozó követelményeitől

A 2007/45/EK irányelv 3. cikkétől, valamint az említett irányelv melléklete 1. szakaszának hatodik sorától eltérve a lepárlóüst használatával készült és Japánban palackozott, egyszer lepárolt sócsú (26) az uniós piacon 720 ml-es és 1 800 ml-es névleges mennyiségekben hozható forgalomba.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 50. cikk sérelme nélkül a 110/2008/EK rendelet 2021. május 25-ével hatályát veszti. Az említett rendelet III. fejezete azonban 2019. június 8-ával veszti hatályát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a)	a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése továbbra is alkalmazandó 2021. május 25-ig;

a 110/2008/EK rendelet 20. cikke és – a Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (27) egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül – az említett végrehajtási rendelet 9. cikke továbbra is alkalmazandó az említett végrehajtási rendelet 9. cikkében előírt eljárások befejezéséig, de minden esetben legfeljebb 2021. május 25-ig; és

c)	a 110/2008/EK rendelet III. melléklete továbbra is alkalmazandó az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartás létrehozásáig.

(3) A 110/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

50. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Az e rendelet követelményeit nem, de a 110/2008/EK rendelet követelményeit teljesítő és 2021. május 25. előtt készült szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve azokat a szeszes italokat, amelyek leírása, megjelenítése vagy jelölése nem felel meg e rendelet 21. és 36. cikkének, de megfelel a 110/2008/EK rendelet 16. és 23. cikkének, és amelyeket 2019. június 8. előtt címkéztek, a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(3) 2025. május 25-ig a Bizottság a 46. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 3. cikk (2), (3), (9), (10), (11) és (12) bekezdésének, a 10. cikk (6) és (7) bekezdésének, a 11., a 12. és a 13. cikknek a módosítására vagy e rendelet kiegészítésére vonatkozóan, ezen intézkedésektől eltérve.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a piaci körülményekből adódó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság az első albekezdésben említett rendelkezésekben foglalt minden egyes meghatározás, műszaki meghatározás és követelmény tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

(4) A 2019. június 8-án függőben lévő bejegyzés, módosítás és törlés iránti kérelmekre e rendelet 22–26., 31. és 32. cikke nem alkalmazandó. Az ilyen kérelmekre és a törlés iránti kérelmekre a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése, 18. és 21. cikke továbbra is alkalmazandó.

Az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók azon bejegyzés iránti kérelmekre vagy módosítás iránti kérelmekre, amelyek tekintetében a műszaki dokumentáció fő előírásait vagy a módosítás iránti kérelmet az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából 2019. június 8-ig közzétették. A 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdése e kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

A felszólalási eljárásra vonatkozó, az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett rendelkezések nem vonatkoznak a 2019. június 8-án függőben lévő törlés iránti kérelemre. A 110/2008/EK rendelet 18. cikke e törlés iránti kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

(5) Az e rendelet III. fejezete alapján nyilvántartásba vett azon földrajzi árujelzők tekintetében, amelyek vonatkozásában a bejegyzés iránti kérelmek függőben voltak a kérelmekkel kapcsolatos, a 23. cikkben említettek szerinti eljárásokról, formai követelményekről és azok benyújtásáról szóló részletes szabályokat megállapító, az e rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontjában, a nyilvántartás közvetlen hozzáférést biztosíthat a műszaki dokumentáció fő előírásaihoz a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(6) A 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzők tekintetében a Bizottság tagállami kérésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az adott tagállam által benyújtott egységes dokumentumot. Az említett közzétételt a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak kell kísérnie, és nem követheti felszólalási eljárás.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendelet 2021. május 25-től alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 16. cikk, a 20. cikk c) pontja, a 21., a 22. és a 23. cikk, a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 24. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése, a 24. cikk (8) és (9) bekezdése, a 25–42. cikk, a 46. és a 47. cikk, az 50. cikk (1), (4) és (6) bekezdése, az I. melléklet 39. pontjának d) alpontja és 40. pontjának d) alpontja, valamint a 3. cikkben megadott, e rendelkezésekhez kapcsolódó meghatározások 2019. június 8-tól alkalmazandók.

(3) A 46. cikkel összhangban elfogadott, a 8., a 19. és az 50. cikkben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 47. cikkel összhangban elfogadott, a 8. cikk (4) bekezdésében, valamint a 20., a 43. és a 44. cikkben előírt végrehajtási jogi aktusok 2021. május 25-től nem alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 209., 2017.6.30., 54. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(7) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(9) A Tanács 1576/89/EGK rendelete (1989. május 29.) a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) HL L 330., 2018.12.27., 3. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1670 rendelete (2018. október 23.) a 110/2008/EK rendeletnek a lepárlóüst használatával készült és Japánban palackozott, egyszer párolt sócsú Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó névleges mennyiségek tekintetében történő módosításáról (HL L 284., 2018.11.12., 1. o.).

(15) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(18) A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(22) A Bizottság 684/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 197., 2009.7.29., 24. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23. 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(26) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2-D. mellékletében említettek szerint.

(27) A Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 25.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 201., 2013.7.26., 21. o.).

I. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1. Rum

a rum olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy szirup, vagy magának a cukornád levének alkoholos erjesztésével nyernek, amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek.

b)	A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A rum nem ízesíthető.

e)	A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A rum a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

Az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők esetében a rum előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

a „traditionnel” vagy „tradicional” kifejezéssel, feltéve, hogy az említett rum:

—	90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyag alkoholos erjesztésével kerül előállításra, és

—	illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és

—	nem édesített.

ii.

a „mezőgazdasági” kifejezéssel, feltéve, hogy szóban forgó rum megfelel az i. pontban foglalt követelményeknek, és azt kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztését követő lepárlással állították elő. A „mezőgazdasági” kifejezés kizárólag Franciaország tengerentúli megyéi vagy Madeira autonóm régió földrajzi árujelzői esetében használható.

E pont nem érinti a „mezőgazdasági”, „traditionnel” vagy „tradicional” kifejezés bármilyen olyan termékkel kapcsolatos használatát, amely nem tartozik ebbe a kategóriába, a rá vonatkozó saját különös kritériumokkal összhangban.

2. Whisky vagy whiskey

A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a következő gyártási műveletek mindegyikének elvégzésével állítanak elő:

a nem malátázott egész gabonaszemeket tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlása, amelyet:

—	a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

—	élesztő segítségével erjesztettek;

ii.	minden egyes lepárlás 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagból nyert aromával és ízzel;

iii.	a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelése, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi az i., a ii. és a iii. alpontban említett gyártási eljárásból nyert színt, aromát és ízt.

b)	A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A whisky vagy whiskey még az íz lekerekítése érdekében sem édesíthető vagy ízesíthető, és a szín módosításához használt karamellen (E150a) kívül egyéb adalékanyagot nem tartalmazhat.

e)	A „whisky” vagy „whiskey” előírt neve csak akkor egészíthető ki a „single malt” kifejezéssel, ha csak malátázott árpából párolták le egyetlen lepárlóhelyen.

3. Gabonapárlat

a)	A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b)	A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A gabonapárlat nem ízesíthető.

e)	A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A gabonapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

Egy gabonapárlat abban az esetben viselheti a „gabonabrandy” előírt nevet, ha egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásából készült úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb lett, és rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

h)	A „gabonapárlat” vagy „gabonabrandy” előírt névben a „gabona” szó helyett szerepelhet a szeszes ital előállítása során kizárólagosan használt gabona neve is.

4. Borpárlat

A borpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	kizárólag borból, desztilláláshoz felerősített borból állítanak elő lepárlással, vagy a borpárlat lepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii.	illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A borpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)	Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve, hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt érlelési időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

h)	E rendelet nem érinti a „Branntwein” kifejezés használatát az „essig” kifejezéssel kombinálva az ecet megjelenítésén és jelölésén.

5. Brandy vagy Weinbrand

A Brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	borpárlatból állítják elő, amelyhez hozzáadható borpárlat, feltéve, hogy az 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlat és nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii.

legalább a következő időtartamig érlelik:

—	tölgyfahordóban legalább 1 évig, ha a tölgyfahordó térfogata legalább 1 000 liter, vagy

—	tölgyfahordóban legalább 6 hónapig, ha a tölgyfahordó térfogata kisebb mint 1 000 liter;

iii.	illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A Brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A Brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A Brandy vagy Weinbrand a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 35 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

6. Törkölypárlat vagy törköly

A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után, és mindkét következő feltétel teljesül:

—	minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

—	az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii.	a szőlőtörkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii.	a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv.	illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A törkölypárlat vagy törköly a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

7. Gyümölcstörköly-párlat

A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

kizárólag a szőlőtörkölytől eltérő gyümölcstörköly erjesztésével és lepárlásával állítják elő, és mindkét következő feltétel teljesül;

—	minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

—	az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii.	illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	maximális metanoltartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e)	A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A gyümölcstörköly-párlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

A gyümölcstörköly-párlat előírt neve a gyümölcs nevéből és az azt követő „törkölypárlat” szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” előírt nevet kell használni, amely kiegészíthető az egyes gyümölcsök nevével a felhasznált mennyiség csökkenő sorrendjében.

8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy

A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a „korinthoszi fekete” vagy az „alexandriai muskotály” szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével állítanak elő, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagokból nyert aromával és ízzel.

b)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

9. Gyümölcspárlat

A gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	kizárólag magos vagy mag nélküli friss és húsos gyümölcsök, többek között banán, vagy az ilyen gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy zöldségekből készült must alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítik;

ii.	minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat a lepárolt nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

iii.	illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

A gyümölcspárlatok maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, kivéve:

a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

—	alma (Malus domestica Borkh.),

—	kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

—	szilva (Prunus domestica L.),

—	szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

—	mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

—	őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch),

—	körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”) kivételével,

—	vadszeder (Rubus sect. Rubus),

—	málna (Rubus idaeus L.).

ii.

a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

—	birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

—	borókabogyó (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.),

—	vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”),

—	fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

—	piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

—	csipkebogyó (Rosa canina L.),

—	fekete bodza (Sambucus nigra L.),

—	madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

—	kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

—	barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz).

c)	A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d)	A gyümölcspárlat nem színezhető.

e)	E kategória d) pontjától eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a legalább egy éve fával érintkezve érlelt gyümölcspárlat színezőanyagaként karamell használható.

f)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

g)	A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

h)	A gyümölcspárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

A gyümölcspárlat előírt neve „párlat”, a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével kiegészítve. Bolgár, cseh, görög, horvát, lengyel, román, szlovák és szlovén nyelven az előírt név a gyümölcs, a bogyótermés vagy a zöldség nevének toldalékkal kiegészített változatából is állhat.

Alternatív megoldásként:

i.	az első bekezdésben említett előírt név lehet „wasser” is, a gyümölcs nevének feltüntetésével; vagy

ii.

a következő előírt nevek használhatók a következő esetekben:

—	„kirsch” a cseresznyepárlatra (Prunus avium (L.) L.),

—	„plum”, „quetsch” vagy „slivovitz” a szilvapárlatra (Prunus domestica L.),

—	„mirabelle” a mirabellszilva-párlatra (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

—	„fruit of arbutus” a faepergyümölcs-párlatra (Arbutus unedo L.),

—	„Golden Delicious” az almapárlatra (Malus domestica var. „Golden Delicious”),

—	„Obstler” bogyóterméssel vagy anélkül gyümölcsökből előállított gyümölcspárlat, feltéve, hogy a cefre legalább 85 % -át különböző fajtájú almából, körtéből vagy mindkettőből nyerik.

A „Williams” vagy „vilmoskörte” név csak az olyan körtepárlat forgalomba hozatalához használható, amelyet kizárólag vilmoskörtéből készítettek.

Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető azon előírt nevek valamelyike, amelyek nem tartalmazzák az e pontban említett „párlat” szót, akkor a leírásnak, a megjelenítésnek és a jelölésnek tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen magyarázat egészíthet ki.

Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket a következő előírt néven kell forgalomba hozni:

—	a kizárólag gyümölcs vagy bogyótermés vagy mindkettő lepárlásával előállított szeszes italok esetében „gyümölcspárlat”, vagy

—	a kizárólag zöldségek lepárlásával előállított szeszes italok esetében „zöldségpárlat”, vagy

—	a gyümölcsök, bogyótermések és zöldségek együttes lepárlásával előállított szeszes italok esetében „zöldség- és gyümölcspárlat”.

Az előírt név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

10. Almaborpárlat, körteborpárlat, valamint almabor- és körteborpárlat

Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:

i.	kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a párlat a gyümölcsökből nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

ii.	illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	maximális metanoltartalmuk 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 15 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

Az előírt név:

—	a kizárólag almabor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „almaborpárlat”,

—	a kizárólag körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „körteborpárlat”, vagy

—	az almabor és körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „almabor- és körteborpárlat”.

11. Mézpárlat

A mézpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítják elő;

ii.	86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolják le, hogy a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b)	A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A mézpárlat nem ízesíthető.

e)	A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A mézpárlat az íz lekerekítése céljából kizárólag mézzel édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett méznél többet.

12. Hefebrand vagy seprőpárlat

a)	A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor, sör vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)	A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e)	A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A Hefebrand vagy seprőpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)	A „Hefebrand” vagy „seprőpárlat” előírt nevet ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyagok nevével.

13. Sörpárlat

a)	A sörpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és a keletkező párlat rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b)	A sörpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A sörpárlat nem ízesíthető.

e)	A sörpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A sörpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

14. Topinambur vagy csicsókapárlat

a)	A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)	A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e)	A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A Topinambur vagy csicsókapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

15. Vodka

A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

—	burgonyából, gabonafélékből vagy mindkettőből, vagy

—	egyéb mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik.

A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt további lepárlás vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés vagy mindkettő követheti, ideértve az aktív szénnel történő kezelést is.

A mezőgazdasági eredetű, vodka előállítására használt etil-alkohol a maradvány felső határértékének meg kell felelnie az 5. cikk d) pontjában meghatározott szinteknek, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Kizárólag olyan természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d)	A vodka nem színezhető.

e)	A vodka a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 8 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén jól láthatóan fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki. Ezt a megjelölést az előírt névvel megegyező látómezőben kell feltüntetni.

g)	Az előírt név bármely tagállamban „vodka” lehet.

16. Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével) olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

a következőképpen készült:

—

a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök, bogyótermések vagy diófélék kivonatolásával, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből, bogyótermésből vagy dióféléből vagy ezek kombinációjából származó párlatnak vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs, bogyótermés vagy dióféle 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával,

—	amelyet lepárlás követ; minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik;

ii.

a következő gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy diófélékből állítják elő:

—	berkenye (Aronia Medik. nom cons.),

—	fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa (Michx.) Elliott),

—	szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.),

—	citrusfélék (Citrus spp.),

—	mogyoró (Corylus avellana L.),

—	mámorka (Empetrum nigrum L.),

—	szamóca (Fragaria spp.),

—	homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

—	magyal (Ilex aquifolium és Ilex cassine L.),

—	húsos som (Cornus mas),

—	dió (Juglans regia L.),

—	banán (Musa spp.),

—	mirtusz (Myrtus communis L.),

—	fügekaktusz (Opuntia ficus-indica (L.) Mill.),

—	marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

—	zelnicemeggy (Prunus padus L.),

—	kökény (Prunus spinosa L.),

—	fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

—	fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

—	piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

—	egres (Ribes uva-crispa L. syn. Ribes grossularia),

—	csipkebogyó (Rosa canina L.),

—	sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

—	törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

—	vadszeder (Rubus sect. Rubus),

—	málna (Rubus idaeus L.),

—	fekete bodza (Sambucus nigra L.),

—	madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

—	kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

—	barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

—	ambarella (Spondias dulcis Parkinson),

—	mombinszilva (Spondias mombin L.),

—	cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

—	tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

—	fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

—	vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

b)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem ízesíthető.

d)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem színezhető.

A d) ponttól eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a kivonatolással és lepárlással nyert, legalább egy éve fával érintkezve érlelt párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) színezőanyagaként karamell használható.

f)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésben vagy a jelölésben, illetve üvegek esetén az elülső címkén.

17. Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyótermések vagy zöldségek, diófélék, egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom vagy gombák mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással állítanak elő.

b)	A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem ízesíthető.

d)	A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem színezhető.

e)	A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

f)	Egyéb szeszes italok és alkoholtartalmú italok előírt nevét kiegészítheti a gyümölcstől, a növénytől vagy egyéb nyersanyagtól eltérő egyéb kifejezés által megelőzött -geist kifejezés, feltéve, hogy a megjelenítés ezen módja nem megtévesztő a fogyasztó számára.

18. Tárnicspárlat

a)	A tárnicspárlat olyan tárnicsdesztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b)	A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19. Borókaízesítésű szeszes ital

a)	A borókaízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)	A borókaízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

Aromaanyagok, aromakészítmények, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények részei, illetve ezek kombinációi használhatók kiegészítésként a borókabogyók mellett, azonban a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőknek kell lenniük.

d)	A borókaízesítésű szeszes ital viselheti a Wacholder vagy genebra előírt nevet.

20. Gin

a)	A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)	A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A gin előállítása során kizárólag olyan aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók, amelyek biztosítják, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

d)	A „gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt.

21. Desztillált gin

A desztillált gin a következők egyike:

i.	olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) és egyéb természetes növényekkel együtt végzett desztillálásával állítanak elő, feltéve, hogy a borókaíz dominál;

ii.	az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinációja; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő is felhasználhatók.

b)	A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az olyan gin, amelyet esszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával állítanak elő, nem tekintendő desztillált ginnek.

d)	A „desztillált gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőszert.

22. London gin

A London gin olyan desztillált gin, amely a következő követelményeknek felel meg:

kizárólag olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból állítják elő, amelynek maximális metanoltartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, és amelynek ízét kizárólag a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak valamennyi felhasznált természetes növény jelenlétében végzett desztillálásával nyerik;

ii.	az így kapott desztillátum legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii.	ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak meg kell felelnie az 5. cikkben megállapított követelményeknek, de a maximális metanoltartalma nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	nem színezhető;

v.	a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt;

vi.	az i., a iii és az v. pontban említett összetevőkön és vízen kívül nem tartalmaz semmilyen egyéb összetevőt.

b)	A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A London gin kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt.

23. Köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel

a)	A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b)	A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)	Aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominálnia kell.

24. Akvavit vagy aquavit

a)	Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- vagy kapormag- vagy mindkettő ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával állítanak elő és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b)	Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Kiegészítésként felhasználhatók természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő, azonban az italok ízét főként a kömény (Carum carvi L.) vagy a kapor (Anethum graveolens L.) vagy mindkettő magja adja, esszenciális olajok használata tilos.

d)	Az ízben nem dominálhatnak egyértelműen a keserű anyagok; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 gramm/100 ml lehet.

25. Ánizsízesítésű szeszes ital

Az ánizsízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), vagy ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.), illetve az e növényekben találhatókkal megegyező főbb aromaanyagokat tartalmazó egyéb növények természetes kivonatával való ízesítésével állítanak elő a következő eljárások valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával:

i.	kivonatolás vagy lepárlás vagy mindkettő;

ii.	az alkohol lepárlása az előzőekben leírt növények magvainak vagy egyéb részeinek jelenlétében;

iii.	ánizsízű növények természetes desztillált kivonatának hozzáadása.

b)	Az ánizsízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	Az ánizsízesítésű szeszes ital kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)	Használható egyéb természetes növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26. Pastis

A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünök” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glicirrizinsav is, amelynek alsó, illetve felső határértéke 0,05 gramm, illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b)	A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)	A pastis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)	A pastis invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma kevesebb mint 100 gramm literenként, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5 gramm, illetve 2 gramm literenként.

27. Pastis de Marseille

a)	A Pastis de Marseille olyan pastis, amelynek erőteljes ánizsíze van és anetol-tartalma 1,9–2,1 gramm literenként.

b)	A Pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c)	A Pastis de Marseille kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

28. Anis vagy janeževec

a)	Az anis vagy janeževec olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes ízét kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.), csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.), illetve ezek kombinációjából nyerik.

b)	Az anis vagy janeževec minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Az anis vagy janeževec kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

29. Desztillált anis

A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b)	A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	A desztillált anis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

30. Keserű ízű szeszes ital vagy bitter

a)	A keserű ízű szeszes ital vagy bitter olyan szeszes ital, amelyben a keserű íz dominál, és amelyet mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumnak vagy mindkettőnek aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.

b)	A keserű ízű szeszes ital vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A keserű ízű szeszes italokat vagy bittereket„keserű” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül, ezen kifejezések szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatának sérelme nélkül.

d)	A c) ponttól eltérve a „keserű” vagy „bitter” kifejezés keserű ízű likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén használható.

31. Ízesített vodka

a)	Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a vodka előállításához használt nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b)	Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d)	Az ízesített vodka édesítése esetén a végtermék nem tartalmazhat literenként 100 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

e)	Az ízesített vodka előírt neve lehet bármilyen domináns íznek a „vodka” szóval kombinált neve is. A „vodka” kifejezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a „vodka” kifejezéssel.

32. Kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán

a)	A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán olyan szeszes ital, amelyben a kökény íz dominál, és amelyet kökény (Prunus spinosa) mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal történő kivonatolásával állítanak elő, természetes ánizskivonat vagy ánizspárlat vagy mindkettő hozzáadásával.

b)	A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)	A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán előállításához a végtermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökényt használták fel.

d)	A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma a végtermékben literenként 80 és 250 gramm között van.

e)	A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosítja.

A „pacharán” kifejezés csak akkor használható előírt névként, ha a termék Spanyolországban készült. Ha az ital Spanyolországon kívül készült, a „pacharán” kifejezést csak a „kökényízesítésű szeszes ital” előírt név kiegészítéseként lehet használni, feltéve, hogy azt a következő szavak követik: „előállítás helye: …”, amelyet az előállító tagállam vagy harmadik ország neve követ.

33. Likőr

A likőr olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve:

—	az olyan cseresznye- vagy meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye- vagy meggypárlatból származik, 70 gramm literenként,

—	olyan likőrök, amelyeket kizárólag tárnicssal vagy hasonló növénnyel vagy ürömmel ízesítenek, 80 gramm literenként,

—	minden egyéb esetben 100 gramm literenként;

ii.	mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinációjának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

b)	A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

A likőr előállítása során aromaanyagok és aromakészítmények használhatók.

A következő likőrök azonban kizárólag ízesítő élelmiszerekkel, aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthetők:

gyümölcslikőrök:

—	ananász (Ananas),

—	citrusfélék (Citrus L.),

—	homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

—	faeper (Morus alba, Morus rubra),

—	meggy (Prunus cerasus),

—	cseresznye (Prunus avium),

—	fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

—	sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

—	törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

—	málna (Rubus idaeus L.),

—	tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

—	fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

—	vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

ii.

növényi likőrök:

—	üröm (Artemisia genepi),

—	tárnics (Gentiana L.),

—	menta (Mentha L.),

—	ánizs (Pimpinella anisum L.).

Az előírt név bármely tagállamban lehet „liqueur”, és:

—	meggy vagy cseresznye (Prunus cerasus vagy Prunus avium) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírtnév lehet „guignolet” vagy „češnjevec” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

—	meggy (Prunus cerasus) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírt név lehet „ginja”, „ginjinha” vagy „višnjevec” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

—	azon likőrök esetében, amelyeknél az alkoholtartalom kizárólag rumból származik, az előírt név lehet „punch au rhum” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

—

a 3. cikk (2) bekezdésének, a 10. cikk (5) bekezdése b) pontjának és a 11. cikknek a sérelme nélkül a tejet vagy tejterméket tartalmazó likőrök esetében az előírt név lehet „tejszínlikőr”, kiegészítve azon nyersanyag nevével, amely a likőr domináns ízét adja, a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül.

Az Unióban előállított likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumot a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

—	prune brandy,

—	orange brandy,

—	apricot brandy,

—	cherry brandy,

—	solbaerrom, vagy feketeribizli-rum.

Az ebben a pontban említett likőrök leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni, valamint a „likőr” kifejezést az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűtípusától nem kisebb betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a megjelölt szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a „likőr” szóval azonos látómezőben, vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével, vagy a „mezőgazdasági alkohol” kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a „…-ból/-ből készült”, illetve a „…felhasználásával készült” kifejezés.

A 11. cikk, a 12. cikk és a 13. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a „likőr” előírt név kiegészíthető annak az ízesítőnek vagy élelmiszernek a nevével, amely a szeszes ital domináns ízét adja, feltéve, hogy a szeszes ital ízét olyan ízesítő élelmiszerekből, aromakészítményekből vagy természetes aromaanyagokból nyerik, amelyre az ízesítő vagy élelmiszer neve hivatkozik, és amelyet ízesítő anyagok csak szükség esetén egészítenek ki az adott nyersanyag ízének megerősítése érdekében.

34. Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy más felhasznált nyersanyag nevével)

a)	A Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb olyan felhasznált nyersanyag nevével) olyan likőr, amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b)	A crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d)	A felhasznált nyersanyag nem lehet tejtermék.

e)	Az előírt névben használt gyümölcsnek vagy egyéb felhasznált nyersanyagnak olyan gyümölcsnek vagy nyersanyagnak kell lennie, amely az adott szeszes ital domináns ízét adja.

f)	Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

g)	A „crème de cassis” előírt név csak feketeribiszkével előállított olyan likőrökre használható, amelyek édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve több mint 400 gramm literenként.

35. Sloe gin

a)	A sloe gin olyan likőr, amelyet a kökény ginben történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b)	A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)	A sloe gin előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

36. Sambuca

A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	ánizs (Pimpinella anisum L.), csillagánizs (Illicium verum L.) vagy egyéb aromanövények párlatát tartalmazza;

ii.	invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma minimum 350 gramm literenként;

iii.	természetes anetoltartalma legalább 1 gramm literenkéntés legfeljebb 2 gramm literenként.

b)	A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d)	A sambuca nem színezhető.

e)	Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

37. Maraschino, marrasquino vagy maraskino

A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg a marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének vagy cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal való kivonatolásával vagy a marascacseresznye párlatával állítanak elő, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b)	A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c)	A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d)	A maraschino, marrasquino vagy maraskino nem színezhető.

e)	Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

38. Nocino vagy orehovec

a)	A nocino vagy orehovec olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával vagy kivonatolásával és lepárlásával nyerik, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 100 gramm literenként.

b)	A nocino vagy orehovec minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)	A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino vagy orehovec esetében is alkalmazandók.

d)	Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

39. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat – függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem – olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként. Ha a Gallus gallus fajtájú tyúkétól eltérő tojást használnak, ezt meg kell jelölni a címkén.

b)	A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

c)	A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során tejtermékek felhasználhatók.

40. Tojásos likőr

A tojásos likőr – függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem – olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b)	A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A tojásos likőr előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	A tojásos likőr előállítása során tejtermékek felhasználhatók.

41. Mistrà

A mistrà olyan színtelen, ánizzsal vagy természetes anetollal ízesített szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	legalább 1 gramm literenként és legfeljebb 2 gramm literenként anetoltartalommal rendelkezik;

ii.	aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii.	nem édesített.

b)	A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c)	A mistrà kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)	A mistrà nem színezhető.

42. Väkevä glögi vagy Spritglögg

A väkevä glögi vagy spritglögg olyan szeszes ital, amelyet borral vagy bortermékekkel és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol szegfűszeg- vagy fahéjaromával vagy mindkettővel való ízesítésével készítenek a következő módszerek egyikével vagy ezek kombinációjával:

i.	kivonatolás vagy lepárlás;

ii.	az alkohol desztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenlétében;

iii.	természetes szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása.

b)	A väkevä glögi vagy spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A väkevä glögi vagy spritglögg csak aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy egyéb aromákkal ízesíthető, azonban az a) pontban meghatározott fűszerek ízének kell dominálnia.

d)	A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

43. Berenburg vagy Beerenburg

A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii.	gyümölcsök, növények vagy azok részeinek kivonatolásával készül;

iii.	tárnicsgyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) egy speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv.	színe a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v.	invertcukorban kifejezve legfeljebb literenként 20 gramm édesítőtermék-tartalomig édesíthető.

b)	A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)	A Berenburg vagy Beerenburg kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

44. Méznektár vagy mézsör

a)	A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mindkettő olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b)	A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c)	A mézsör vagy méznektár kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető, feltéve, hogy a méz íze dominál.

d)	A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

II. MELLÉKLET

BIZONYOS SZESZES ITALOKRA VONATKOZÓ KONKRÉT SZABÁLYOK

1. A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve „szeszes ital”. Ha a Rum-Verschnitt-et Németországon kívül hozzák forgalomba, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2. A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott, a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adásával olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 70 %-ának szilvapárlatból kell származnia. E termék előírt neve „szeszes ital”. Ez kiegészíthető a „slivovice” névvel, amennyiben az az elülső címkén, ugyanabban a látómezőben kerül feltüntetésre. Ha a slivovice forgalmazására a Cseh Köztársaságon kívül kerül sor, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti az I. melléklet 9. kategóriájába tartozó gyümölcspárlatok előírt nevének használatát.

3. A Guignolet Kirsch Franciaországban gyártott, guignolet és kirsch keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében a tisztaalkohol-tartalom legalább 3 %-ának kirsch-ből kell származnia. A „guignolet” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a „kirsch” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve „likőr”. Alkohol-összetételében fel kell tüntetni a guignolet-ből és a kirsch-ből származó tiszta alkoholnak a guignolet kirsch összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát.

III. MELLÉKLET

DINAMIKUS VAGY „CRIADERAS Y SOLERA” VAGY „SOLERA E CRIADERAS” ÉRLELÉSI ELJÁRÁS

A dinamikus vagy „criaderas y solera” vagy „solera e criaderas” érlelési eljárás abból áll, hogy rendszeres időközönként kivesznek egy-egy adagot az egyes, egy érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókban és tartályokban tárolt brandyből, és a mennyiséget az eggyel korábbi érlelési fokozatból kivett brandyvel töltik fel.

Fogalommeghatározások

„érlelési fokozat”: az azonos érettségi szintű brandyt tartalmazó tölgyfahordók és tartályok egyes csoportjai, amelyeken keresztül a brandy az érlelési eljárás során végigmegy. Minden egyes fokozat neve „criadera”, a brandy kivételét megelőző utolsó fokozatot kivéve, amelynek neve „solera”.

„kivétel”: a brandy adott részmennyiségének egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból való kivétele, a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókba és tartályokba való hozzáadása, vagy a solera esetében a brandy szállítása érdekében.

„feltöltés”: egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból származó, adott mennyiségű brandy, amelyet a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordók és tartályok tartalmához adnak hozzá és elegyítenek azzal.

„átlagos kor”: az érlelési eljáráson áteső teljes brandykészlet forgásának megfelelő időszak, amely az összes érlelési fokozat által magában foglalt brandy teljes mennyiségének, valamint az utolsó fokozatban (solera) kivont brandy mennyiségének a hányadosa, egy évben.

A solera fokozatban kivont brandy átlagos kora a következő képlet segítségével számítható ki: t = Vt/Ve ahol:

—	„t” az években kifejezett átlagos kor,

—	„Vt” az érlelési rendszerben jelen lévő készlet teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve,

—	„Ve” a szállítás céljára egy év alatt kivont termék teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve.

Az 1 000 liternél kisebb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell, hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számának kétszeresével vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább hat hónapos vagy annál több legyen.

Az 1 000 liternél nagyobb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számával vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább egy éves vagy annál több legyen.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

E rendelet	A 110/2008/EK rendelet
1. cikk, (1) és (2) bekezdés	1. cikk, (1) és (2) bekezdés
2. cikk, a)–d) pont	2. cikk, (1) és (3) bekezdés
2. cikk, e) pont	2. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, f) pont	I. melléklet, 6. pont
3. cikk, (1) bekezdés	8. cikk,
3. cikk, (2) és (3) bekezdés	10. cikk
3. cikk, (4) bekezdés	15. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (5) bekezdés	—
3. cikk, (6) bekezdés	—
3. cikk, (7) bekezdés	15. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
3. cikk, (8) bekezdés	—
3. cikk, (9) és (10) bekezdés	11. cikk, (2) bekezdés és I. melléklet, 4. pont
3. cikk, (11) és (12) bekezdés	I. melléklet, 7. pont
4. cikk, (1) bekezdés	7. cikk és I. melléklet, 14. pont
4. cikk, (2) bekezdés	7. cikk és I. melléklet, 15. pont
4. cikk, (3) bekezdés	7. cikk és I. melléklet, 16. pont
4. cikk, (4) bekezdés	—
4. cikk, (5) bekezdés	I. melléklet, 17. pont
4. cikk, (6) bekezdés	—
4. cikk, (7) bekezdés	I. melléklet, 2. pont
4. cikk, (8) bekezdés	I. melléklet, 3. pont
4. cikk, (9) bekezdés	I. melléklet, 3. pont
4. cikk, (10) bekezdés	I. melléklet, 5. pont)
4. cikk, (11) bekezdés	I. melléklet, 8. pont
4. cikk, (12) bekezdés	I. melléklet, 9. pont
4. cikk, (13) bekezdés	—
4. cikk, (14) bekezdés	—
4. cikk, (15) bekezdés	—
4. cikk, (16) bekezdés	—
4. cikk, (17) bekezdés	—
4. cikk, (18) bekezdés	—
4. cikk, (19) és (20) bekezdés	I. melléklet, 10. pont
4. cikk, (21) bekezdés	—
4. cikk, (22) bekezdés	—
4. cikk, (23) bekezdés	I. melléklet, 11. pont
4. cikk, (24) bekezdés	I. melléklet, 12. pont
5. cikk	I. melléklet, 1. pont
6. cikk, (1) bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	3. cikk, (3) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	3. cikk, (4) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés	4. cikk
7. cikk, (2) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	5. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (4) bekezdés	5. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (1) bekezdés	26. cikk
8. cikk, (2) bekezdés	1. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés	—
8. cikk, (4) bekezdés	—
9. cikk	—
10. cikk, (1) bekezdés	—
10. cikk, (2) bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés
10. cikk, (3) bekezdés	9. cikk, (2) bekezdés
10. cikk, (4) bekezdés	9. cikk, (3) bekezdés
10. cikk, (5) bekezdés	9. cikk, (5) és (6) bekezdés
10. cikk, (6) bekezdés, a)–c) pont, e) és f) pont	—
10. cikk, (6) bekezdés, d) pont	12. cikk, (2) bekezdés
10. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés	9. cikk, (4) és (7) bekezdés
10. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés	—
11. cikk, (1) bekezdés	10. cikk, (1) és (2) bekezdés
11. cikk, (2) és (3) bekezdés	—
12. cikk, (1) bekezdés	10. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	—
13. cikk, (1) bekezdés	12. cikk, (1) bekezdés
13. cikk, (2) bekezdés	9. cikk, (9) bekezdés
13. cikk, (3) bekezdés, első és második albekezdés	11. cikk, (4) bekezdés
13. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés	11. cikk, (5) bekezdés
13. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés	—
13. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés	11. cikk, (3) bekezdés
13. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	11. cikk, (4) bekezdés
13. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés	11. cikk, (5) bekezdés
13. cikk, (5) bekezdés	—
13. cikk, (6) bekezdés	12. cikk, (3) bekezdés
13. cikk, (7) bekezdés	—
14. cikk, (1) bekezdés	I. melléklet, 13. pont
14. cikk, (2) bekezdés	—
15. cikk, (1) bekezdés	14. cikk, (2) bekezdés
15. cikk, (2) bekezdés	—
16. cikk	—
17. cikk	13. cikk
18. cikk	—
19. cikk, (1) bekezdés	12. cikk, (3) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés	—
20. cikk, a) pont	—
20. cikk, b) pont	28. cikk, (2) bekezdés
20. cikk, c) pont	—
20. cikk, d) pont	—
21. cikk, (1) bekezdés	—
21. cikk, (2) bekezdés	16. cikk
21. cikk, (3) bekezdés	15. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
21. cikk, (4) bekezdés	—
22. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	17. cikk, (4) bekezdés
22. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	—
22. cikk, (2) bekezdés	—
23. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg és a), b) és c) pont	—
23. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	17. cikk, (3) bekezdés
23. cikk, (2) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, második mondat
24. cikk, (1)-(4) bekezdés	—
24. cikk, (5), (6) és (7) bekezdés	17. cikk, (2) bekezdés
24. cikk, (8) bekezdés	17. cikk, (3) bekezdés
24. cikk, (9) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, első mondat
25. cikk	—
26. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	17. cikk, (5) bekezdés
26. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	—
26. cikk, (2) bekezdés	17. cikk, (6) bekezdés
27. cikk, (1) bekezdés	17. cikk, (7) bekezdés, első mondat
27. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	—
27. cikk, (5) bekezdés	17. cikk, (7) bekezdés, második mondat
28. cikk	—
29. cikk	—
30. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	17. cikk, (8) bekezdés, első mondat
30. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés	17. cikk, (8) bekezdés, második mondat
30. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	—
31. cikk	21. cikk
32. cikk	18. cikk,
33. cikk, (1) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
33. cikk, (2) és (3) bekezdés	—
34. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	19. cikk
34. cikk, (4) bekezdés	—
35. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	15. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
35. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	—
35. cikk, (2) bekezdés	23. cikk, (3) bekezdés
35. cikk, (3) bekezdés	—
36. cikk, (1) bekezdés	23. cikk, (1) bekezdés
36. cikk, (2) bekezdés	23. cikk, (2) bekezdés
37. cikk	—
38. cikk, (1) bekezdés	—
38. cikk, (2) bekezdés	22. cikk, (1) bekezdés
38. cikk, (3) bekezdés	22. cikk, (2) bekezdés
38. cikk, (4) bekezdés	—
38. cikk, (5) bekezdés	22. cikk, (3) bekezdés
38. cikk, (6) bekezdés	22. cikk, (4) bekezdés
39. cikk, (1) bekezdés	—
39. cikk, (2) és (3) bekezdés	—
40. cikk	—
41. cikk	—
42. cikk	—
43. cikk, (1) bekezdés	24. cikk, (1) bekezdés
43. cikk, (2) bekezdés	24. cikk, (3) bekezdés
44. cikk, (1) bekezdés	24. cikk, (2) bekezdés
44. cikk, (2) bekezdés	—
45. cikk	6. cikk
46. cikk	—
47. cikk	25. cikk
48. cikk	—
49. cikk	29. cikk
50. cikk	28. cikk
51. cikk	30. cikk
I. melléklet, 1.-31. kategória	II. melléklet, 1–31. kategória
I. melléklet, 32. kategória	II. melléklet, 37a. kategória
I. melléklet, 33. kategória	II. melléklet, 32. kategória
I. melléklet, 34. kategória	II. melléklet, 33. kategória
I. melléklet, 35. kategória	II. melléklet, 37. kategória
I. melléklet, 36. kategória	II. melléklet, 38. kategória
I. melléklet, 37. kategória	II. melléklet, 39. kategória
I. melléklet, 38. kategória	II. melléklet, 40. kategória
I. melléklet, 39. kategória	II. melléklet, 41. kategória
I. melléklet, 40. kategória	II. melléklet, 42. kategória
I. melléklet, 41. kategória	II. melléklet, 43. kategória
I. melléklet, 42. kategória	II. melléklet, 44. kategória
I. melléklet, 43. kategória	II. melléklet, 45. kategória
I. melléklet, 44. kategória	II. melléklet, 46. kategória
II. melléklet	II. melléklet, az „Egyéb szeszes italok” című rész
III. melléklet	—
IV. melléklet	—

17.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 130/55

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/788 RENDELETE

(2019. április 17.)

az európai polgári kezdeményezésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) létrehozza az uniós polgárság intézményét. Az uniós polgároknak (a továbbiakban: a polgárok) joguk van arra, hogy közvetlenül forduljanak a Bizottsághoz olyan kéréssel, amelyben a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslat beterjesztésére hívják fel a Bizottságot, hasonlóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikke értelmében az Európai Parlamentet, valamint az EUMSZ 241. cikke értelmében a Tanácsot megillető joghoz. Az európai polgári kezdeményezés tehát hozzájárul az Unió demokratikus működésének javításához a polgároknak az Unió demokratikus és politikai életében való részvétele révén. Amint az az EUSZ 11. cikkének és az EUMSZ 24. cikkének szerkezetéből kitűnik, az európai polgári kezdeményezést olyan egyéb eszközök összefüggésében kell vizsgálni, amelyek révén a polgárok bizonyos kérdésekre felhívhatják az uniós intézmények figyelmét, és amelyek különösen az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszédből, az érintett felekkel folytatott konzultációkból, a petíciókból és az ombudsmanhoz benyújtott kérelmekből állnak.

(2)	A 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), amelyet a 1197/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) egészített ki, meghatározta az európai polgári kezdeményezés szabályait és eljárásrendjét.

(3)

A 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról szóló 2015. március 31-i jelentésében a Bizottság az említett rendelet végrehajtása során felmerült számos kihívást sorolt fel, és kötelezettséget vállalt arra, hogy behatóbban megvizsgálja e problémáknak az európai polgári kezdeményezés hatékonyságára gyakorolt hatását, valamint hogy törekedni fog az európai polgári kezdeményezés működésének javítására.

(4)

Az Európai Parlament az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. október 28-i állásfoglalásában (6) és a 2017. június 26-i saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéstervezetében (7) felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 211/2011/EU rendeletet és az 1179/2011/EU végrehajtási rendeletet.

(5)

E rendelet célja, hogy az európai polgári kezdeményezést a szervezők és a támogatók számára hozzáférhetőbbé, kevésbé terhessé és könnyebben használhatóvá tegye, és megerősítse annak nyomon követését, ezáltal elősegítve a polgári kezdeményezésben mint a vita ösztönzését szolgáló eszközben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását. Elő kell segítenie továbbá a lehető legtöbb polgár részvételét az Unió demokratikus döntéshozatali folyamatában.

(6)

E célok elérése érdekében biztosítani kell, hogy az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos eljárások és feltételek hatékonyak, átláthatóak, világosak, egyszerűek, felhasználóbarátak, a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetőek és az eszköz jellegével arányosak legyenek. Észszerű egyensúlyt kell teremteniük továbbá a jogok és a kötelezettségek között, és biztosítaniuk kell, hogy az érvényes kezdeményezéseket a Bizottság megfelelő módon megvizsgálja és reagáljon rájuk.

(7)

Helyénvaló meghatározni a polgári kezdeményezés támogatásához szükséges alsó korhatárt. E korhatárnak célszerű megegyeznie az európai parlamenti választásokon való részvétel korhatárával. Elősegítendő a fiatal polgárok részvételét az Unió demokratikus életében és ezáltal az európai polgári kezdeményezésben mint a részvételi demokrácia eszközében rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását, lehetővé kell tenni azon tagállamok számára, amelyek azt helyénvalónak tartják, hogy a kezdeményezés támogatásához szükséges alsó korhatárt 16 évben állapítsák meg; és e tagállamoknak erről a Bizottságot értesíteniük kell. A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az európai polgári kezdeményezés működését, többek között a kezdeményezések támogatásának alsó korhatára tekintetében. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy nemzeti jogukkal összhangban vegyék fontolóra az alsó korhatár 16 évben való megállapítását.

(8)

Az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a polgári kezdeményezés uniós érdeket képviseljen – ugyanakkor könnyen használható eszköz legyen –, a tagállamok egynegyedében kell meghatározni azon tagállamok legalacsonyabb számát, amelyek állampolgárai közül a kezdeményezést aláíró polgároknak ki kell kerülniük.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kezdeményezés reprezentatív legyen és a kezdeményezés polgárok általi támogatására vonatkozó feltételek hasonlóak legyenek, helyénvaló megállapítani az egyes tagállamokból származó aláírók legalacsonyabb számát is. A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb számának csökkenően arányosnak kell lennie, és meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma és az összes európai parlamenti képviselő száma szorzatának.

(11)

Az európai polgári kezdeményezések inkluzívabbá és láthatóbbá tétele érdekében a szervezők saját promóciós és kommunikációs tevékenységeikre használhatják az Unió intézményeinek hivatalos nyelveitől eltérő azon nyelveket, amelyek – a tagállamok alkotmányos rendjével összhangban – hivatalos nyelveknek minősülnek területük egészén vagy egy részén.

(12)

Jóllehet az e rendelet alkalmazásában kezelt személyes adatok különleges adatokat is magukban foglalhatnak, tekintettel az európai polgári kezdeményezésnek a részvételi demokrácia eszközeként betöltött szerepére, a kezdeményezések támogatásának céljára indokolt megkövetelni személyes adatok megadását és indokolt azok kezelése abban a mértékben, amely szükséges a támogató nyilatkozatoknak a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történő ellenőrzéséhez.

(13)

Az európai polgári kezdeményezés hozzáférhetőbbé tétele érdekében a Bizottságnak tájékoztatást, segítségnyújtást és gyakorlati támogatást kell biztosítania a polgárok és a szervezői csoportok számára, különösen a rendelet azon vonatkozásaival kapcsolatban, amelyek hatáskörébe tartoznak. E tájékoztatás és segítségnyújtás megerősítése érdekében a Bizottságnak online együttműködési platformot kell rendelkezésre bocsátania, amely e célra szolgáló vitafórumot és független támogatást biztosít, valamint tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújt az európai polgári kezdeményezésről. A platformnak nyitva kell állnia az európai polgári kezdeményezések szervezésében tapasztalattal rendelkező polgárok, szervezői csoportok, szervezetek és külső szakértők előtt. A platformnak a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(14)

Annak érdekében, hogy a szervezői csoportok az eljárás során végig kezelhessék kezdeményezésüket, a Bizottságnak online nyilvántartást (a továbbiakban: a nyilvántartás) kell rendelkezésre bocsátania az európai polgári kezdeményezéshez. A tudatosság növelése és kezdeményezésekkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében a nyilvántartás része lesz egy nyilvános weboldal, amely átfogó tájékoztatást nyújt az európai polgári kezdeményezésről általában, valamint naprakész információkat az egyes kezdeményezésekről, státuszukról és a szervezői csoport által benyújtott adatok alapján a bejelentett támogatási és finanszírozási forrásokról.

(15)

A polgárokhoz való közelség biztosítása és az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében a tagállamoknak területükön egy vagy több kapcsolattartó pontot kell létrehozniuk, amely tájékoztatást és segítséget nyújt a polgárok számára az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. Ennek a tájékoztatásnak és segítségnek különösen e rendelet azon vonatkozásaira kell összpontosulnia, amelyeknek végrehajtása a tagállamok nemzeti hatóságainak hatáskörébe tartozik, vagy amelyek az alkalmazandó nemzeti jogot érintik, és amelyek tekintetében ebből adódóan leginkább az említett hatóságok tudnak tájékoztatást és segítséget nyújtani a polgároknak és a szervezői csoportoknak. A tagállamoknak adott esetben szinergiákra kell törekedniük a hasonló nemzeti eszközök használatát támogató szolgálatokkal. A Bizottságnak, beleértve a tagállamokban működő képviseleteit is, szoros együttműködést kell biztosítania a nemzeti kapcsolattartó pontokkal ezekkel a tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységekkel kapcsolatban, ideértve adott esetben az uniós szintű kommunikációs tevékenységeket is.

(16)

A polgári kezdeményezések sikeres elindítása és kezelése érdekében szükség van a szervezeti struktúra minimális szintjére. E struktúrának egy legalább hét különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személyekből álló szervezői csoport formáját kell öltenie, az egész Uniót érintő ügyek felvetésének ösztönzése és az ezekről való gondolkodás előmozdítása érdekében. Az átláthatóság, valamint a zökkenőmentes és hatékony kommunikáció érdekében a szervezői csoportnak képviselőt kell kijelölnie, aki az egész eljárás során kapcsolatot tart fent a szervezői csoport és az uniós intézmények között. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kezdeményezés kezelésére a szervezői csoport a nemzeti joggal összhangban jogi személyt hozzon létre. E jogi személy e rendelet alkalmazásában szervezői csoportnak minősül.

(17)

Míg a személyes adatok kezelésével összefüggésben a felelősséget és a szankciókat továbbra is az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szabályozza, a szervezői csoport az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban egyetemlegesen kell, hogy feleljen minden olyan kárért, amelyet tagjai jogellenes cselekmények révén, a kezdeményezés szervezése során szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okoznak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e rendelet megsértése esetén a szervezői csoportra megfelelő szankciók legyenek alkalmazandók.

(18)

A kezdeményezések koherenciájának és átláthatóságának biztosítása és annak elkerülése érdekében, hogy olyan kezdeményezéshez gyűjtsenek aláírásokat, amely a Szerződésekben és ezen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg, az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezéseket a támogató nyilatkozatok polgároktól történő összegyűjtésének megkezdése előtt a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba vétel során a Bizottságnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania az EUMSZ 296. cikkének második bekezdésében foglalt indokolási kötelezettséget, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézéshez való jog általános elveit.

(19)

Az európai polgári kezdeményezés hatékonnyá és hozzáférhetőbbé tétele érdekében és figyelembe véve, hogy az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos eljárásoknak és feltételeknek világosnak, egyszerűnek, felhasználóbarátnak és arányosnak kell lenniük, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legtöbb kezdeményezést nyilvántartásba vegyék, helyénvaló részlegesen nyilvántartásba venni a kezdeményezést, amennyiben az csak egy részében vagy részeiben felel meg a nyilvántartásba vétel tekintetében e rendeletben meghatározott követelményeknek. A kezdeményezés akkor vehető részlegesen nyilvántartásba, ha annak egy része – beleértve annak fő célkitűzéseit – nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, és egyben minden egyéb nyilvántartásba vételi követelmény teljesül. A részleges nyilvántartásba vétel hatóköre tekintetében biztosítani kell az egyértelműséget és az átláthatóságot, és a potenciális aláírókat tájékoztatni kell arról, hogy a nyilvántartásba vétel a kezdeményezés mely részeire terjed ki, valamint arról a tényről, hogy a támogató nyilatkozatokat csak a kezdeményezés nyilvántartásba vett részeinek a vonatkozásában gyűjtik. A Bizottságnak megfelelő részletességgel tájékoztatnia kell a szervezői csoportot arról, hogy miért döntött a kezdeményezés nyilvántartásba vételének elutasításáról vagy csupán részleges nyilvántartásba vételéről, valamint a rendelkezésére álló valamennyi bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségről.

(20)

Támogató nyilatkozatok csak meghatározott időszakon belül gyűjthetők. Annak biztosítása érdekében, hogy a kezdeményezések időszerűek maradjanak, és szem előtt tartva a támogató nyilatkozatok az Unió egészére kiterjedő gyűjtésének összetett jellegét, ez az időszak nem lehet hosszabb a gyűjtési időszak szervezői csoport által meghatározott kezdőnapjától számított 12 hónapnál. A szervezői csoport számára lehetővé kell tenni, hogy a kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított hat hónapon belül maga válassza meg a gyűjtési időszak kezdőnapját. A szervezői csoportnak legkésőbb 10 munkanappal a választott kezdőnap előtt értesítenie kell a Bizottságot e kezdőnapról. A nemzeti hatóságokkal folytatott koordináció biztosítása érdekében célszerű, hogy a Bizottság tájékoztassa a tagállamokat a szervezői csoport által közölt dátumról.

(21)

Annak érdekében, hogy európai polgári kezdeményezést a szervezők és a polgárok számára hozzáférhetőbbé, kevésbé terhessé és könnyebben használhatóvá tegye, a Bizottságnak a támogató nyilatkozatok online gyűjtésére központi rendszert kell létrehoznia és működtetnie. Ezt a rendszert ingyenesen a szervezői csoportok rendelkezésre kell bocsátani, és annak rendelkeznie kell az online gyűjtés lehetővé tételéhez szükséges műszaki jellemzőkkel, ideértve a tárhelyszolgáltatást és a szoftvert is, valamint azokat a hozzáférhetőségi jellemzőket, amelyek biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő polgárok is támogathassák a kezdeményezéseket. A rendszert az (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozatnak (9) megfelelően kell létrehozni és működtetni.

(22)

A polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy kizárólag az e rendelet III. mellékletében meghatározott személyes adatok megadásával online vagy nyomtatott formátumban támogathassák a kezdeményezéseket. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy a III. melléklet A. vagy B. részében kívánnak-e szerepelni. Az európai polgári kezdeményezés központi online gyűjtési rendszerét használó polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti bejelentett elektronikus azonosítás vagy elektronikus aláírás használatával online formában támogathassák a kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak az említett rendelet keretében létre kell hozniuk a szükséges műszaki jellemzőket. A támogató nyilatkozatot minden polgár csak egyszer írhatja alá.

(23)

A központi online gyűjtési rendszerre való áttérés elősegítése érdekében a szervezői csoportok számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját online gyűjtési rendszert hozzanak létre, és az e rendelettel összhangban a 2022. december 31-ig nyilvántartásba vett kezdeményezésekhez ezen keresztül gyűjtsék a támogató nyilatkozatokat. A szervezői csoport minden egyes kezdeményezéshez egyetlen egyedi online gyűjtési rendszert kell, hogy használjon. A szervezői csoport által létrehozott és működtetett egyedi online gyűjtési rendszernek megfelelő műszaki és biztonsági jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják, hogy az adatokat az eljárás teljes időtartama alatt biztonságos módon gyűjtsék, tárolják és továbbítsák. E célból a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben részletes technikai előírásokat kell meghatároznia az egyedi online gyűjtési rendszerek tekintetében. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot kérjen az uniós intézményeket a hálózatbiztonsággal és az információs rendszerek biztonságával kapcsolatos intézkedések kidolgozása és végrehajtása terén támogató Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségtől (ENISA).

(24)

Helyénvaló, hogy a tagállamok a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdése előtt ellenőrizzék, hogy a szervezői csoport által létrehozott egyedi online gyűjtési rendszer megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek, és egy olyan dokumentumot bocsássanak ki, amely a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdése előtt hitelesíti ezt a megfelelést. Az egyedi online gyűjtési rendszert azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kell hitelesítenie, amelyben az egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül gyűjtött adatokat tárolják. A nemzeti felügyeleti hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamoknak ki kell jelölniük a rendszerek hitelesítésére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük hatáskörrel rendelkező hatóságaik által kibocsátott hitelesítéseket.

(25)

Amennyiben a kezdeményezés kellő számú támogató nyilatkozatot kapott az aláíróktól, minden egyes tagállam maga felel a saját állampolgárai által aláírt támogató nyilatkozatok ellenőrzéséért és hitelesítéséért annak megállapítása érdekében, hogy sikerült-e elérni az európai polgári kezdeményezés támogatására jogosult aláírók előírt legalacsonyabb számát. A tagállamok adminisztratív terheinek mérséklése érdekében az ellenőrzéseket megfelelő vizsgálatok alapján kell elvégezni, amelyek véletlenszerű mintavételen is alapulhatnak. A tagállamoknak egy olyan dokumentumot kell kibocsátaniuk, amely hitelesíti a beérkezett érvényes támogató nyilatkozatok számát.

(26)

A szervezői csoport számára biztosítani kell a jogot, hogy részvétel erősítése és a kezdeményezés által felvetett kérdések nyilvános vitájának előmozdítása érdekében a megkövetelt számú aláíró által támogatott és az e rendelet egyéb követelményeinek is megfelelő kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtását követően uniós szintű nyilvános meghallgatáson mutassa be a kezdeményezést. Az Európai Parlament a kezdeményezésnek a Bizottsághoz való benyújtásától számított három hónapon belül nyilvános meghallgatást kell, hogy szervezzen. Az Európai Parlamentnek biztosítania kell az érintett érdekelt felek – ideértve a civil társadalmat, a szociális partnereket és a szakértőket is – érdekeinek kiegyensúlyozott képviseletét. A Bizottságnak megfelelő szinten képviseltetnie kell magát. A Tanácsnak, az Unió egyéb intézményeinek és tanácsadó testületeinek, valamint az érdekelt feleknek is lehetőséget kell biztosítani a nyilvános meghallgatáson való részvételre, az inkluzív jelleg biztosítása és a közérdeklődés fokozása érdekében.

(27)

Az Európai Parlamentnek – mint az az intézmény, amelyben a polgárok közvetlenül képviseltetik magukat uniós szinten – jogot kell biztosítani arra, hogy a benyújtást és a nyilvános meghallgatást követően értékelje az érvényes kezdeményezés támogatottságát. Az Európai Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy értékelje a Bizottságnak a kezdeményezésre válaszul hozott és a közleményben felvázolt intézkedéseit.

(28)

Az Unió demokratikus életében való hatékony polgári részvétel biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az érvényes kezdeményezéseket, és válaszolnia kell azokra. A Bizottságnak ezért a kezdeményezés kézhezvételét követő hat hónapon belül meg kell határoznia a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, valamint az általa meghozni szándékolt intézkedéseket. A Bizottságnak világosan, érthetően és részletesen indokolnia kell a tervezett intézkedéseit, beleértve azt, hogy a kezdeményezésre válaszul benyújt-e uniós jogi aktusra irányuló javaslatot, és hasonlóképpen meg kell indokolnia azt is, ha nem tervez semmilyen intézkedést. A Bizottságnak a kezdeményezések vizsgálatakor a megfelelő ügyintézésnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében fogalt általános elvei szerint kell eljárnia.

(29)

A szervezői csoportnak annak érdekében, hogy biztosítsa támogatásának és finanszírozásának átláthatóságát, a kezdeményezéséhez hozzájáruló támogatási és finanszírozási forrásokról rendszeresen naprakésszé tett és részletes tájékoztatást kell adnia a kezdeményezés nyilvántartásba vétele és a Bizottságnak történő benyújtása közötti időszakban. Ezt a tájékoztatást közzé kell tenni a nyilvántartásban és az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó nyilvános weboldalon. A szervezői csoport által benyújtott finanszírozási és támogatási forrásokról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szponzoronként 500 EUR-t meghaladó pénzügyi támogatásra vonatkozó információkat, valamint a szervezői csoportot önkéntesen segítő szervezetekre vonatkozó információt, ha a támogatás gazdaságilag nem számszerűsíthető. Azon intézmények, különösen azon szervezetek számára, amelyek a Szerződések értelmében hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához, lehetőséget kell biztosítani a kezdeményezések finanszírozására és támogatására, amennyiben azt az e rendeletben meghatározott eljárásoknak és feltételeknek megfelelően és teljes átláthatóság mellett végzik.

(30)

A teljes átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak a nyilvántartáson belül és az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon hozzáférhetővé kell tennie egy kapcsolatfelvételi űrlapot, amely révén a polgárok panaszt tehetnek a szervezői csoportok által bejelentett finanszírozási és támogatási forrásokra vonatkozó információk teljességével és helyességével kapcsolatban. A Bizottságnak jogot kell biztosítani arra, hogy a szervezői csoporttól bekérje a panasszal kapcsolatos összes további információt, és szükség esetén naprakésszé tegye a nyilvántartásban szereplő, a bejelentett finanszírozási és támogatási forrásokra vonatkozó információkat.

(31)

A személyes adatok e rendelet értelmében történő kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó. E tekintetben a jogbiztonság érdekében helyénvaló világossá tenni, hogy a szervezői csoport képviselője, vagy adott esetben a kezdeményezés kezelése céljából létrehozott jogi személy és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatoknak a támogató nyilatkozatok, az e-mail-címek és a kezdeményezések szponzorai adatainak gyűjtésekor, valamint a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és hitelesítése céljából végzett kezelésével összefüggésben az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősülnek, továbbá helyénvaló meghatározni azt a leghosszabb időtartamot, ameddig a kezdeményezés céljából gyűjtött személyes adatok megőrizhetők. Adatkezelői minőségükben a szervezői csoport képviselőjének, vagy adott esetben a kezdeményezés kezelése céljából létrehozott jogi személynek és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak meg kell tenniük mindazokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek az (EU) 2016/679 rendeletben előírt és különösen az adatkezelés jogszerűségével, az adatkezelési tevékenységek biztonságával, az információszolgáltatással és az érintettek jogaival kapcsolatos kötelezettségeknek való megfeleléshez szükségesek.

(32)

A személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet értelmében történő kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alkalmazandó. Helyénvaló világossá tenni, hogy a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősül a személyes adatoknak a nyilvántartásban, az online együttműködési platformon és a központi online gyűjtési rendszerben való kezelésével, valamint az e-mail-címek gyűjtésével összefüggésben. A Bizottságnak e rendelettel összhangban létre kell hoznia és működtetnie kell a központi online gyűjtési rendszert, amely lehetővé teszi a szervezői csoportok számára, hogy a kezdeményezéseikhez online gyűjtsék a támogató nyilatkozatokat. A Bizottságot és a szervezői csoport képviselőjét, vagy adott esetben a kezdeményezés kezelése céljából létrehozott jogi személyt a személyes adatoknak a központi online gyűjtési rendszerben való kezelésével összefüggésben az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett közös adatkezelőknek kell tekinteni.

(33)

Az Unió politikai életében való aktív polgári részvétel előmozdításához való hozzájárulás érdekében a Bizottságnak fel kell hívnia a közvélemény figyelmét az európai polgári kezdeményezésre, különösen a digitális technológiák és a közösségi média felhasználásával, valamint az uniós polgárság és a polgárok jogainak előmozdítására irányuló fellépések keretében. Az Európai Parlamentnek hozzá kell járulnia a Bizottság kommunikációs tevékenységeihez.

(34)

Az aláírókkal való kommunikáció megkönnyítése és a kezdeményezésre válaszul történő fellépésekkel kapcsolatos későbbi tájékoztatásuk céljából a Bizottság és a szervezői csoport számára lehetővé kell tenni, hogy az adatvédelmi szabályokkal összhangban gyűjtsék az aláírók e-mail-címét. Az e-mail-címek megadása nem tehető kötelezővé, és ahhoz az aláíró kifejezett hozzájárulása szükséges. Az e-mail-címek nem gyűjthetők a támogató nyilatkozatok formanyomtatványán, és a potenciális aláírókat tájékoztatni kell arról, hogy az e-mail-címük begyűjtéséhez való hozzájárulásuk nem feltétele az arra vonatkozó joguknak, hogy támogassák a kezdeményezést.

(35)

E rendeletnek a jövőbeli igényekhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen az online gyűjtési rendszerek technikai előírásainak e rendeletnek megfelelő megállapítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(37)

Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló az Unió demokratikus életében való hatékony polgári részvétel fokozása, mint alapvető cél elérése érdekében megállapítani az uniós polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályokat. Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)	Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket.

(39)	A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 211/2011/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(40)	Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. december 19-én hivatalos észrevételeket tett,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be a Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezés vagy a kezdeményezés).

2. cikk

Az európai polgári kezdeményezés támogatására vonatkozó jog

(1) Minden olyan uniós polgárnak, aki elérte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort, joga van arra, hogy e rendelettel összhangban támogató nyilatkozat aláírásával európai polgári kezdeményezést támogasson.

A tagállamok nemzeti jogukkal összhangban a kezdeményezés támogatására jogosító alsó korhatárt meghatározhatják 16 éves korban, és ebben az esetben tájékoztatják erről a Bizottságot.

(2) Az alkalmazandó joggal összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek gyakorolhassák a kezdeményezések támogatásához való jogukat, és más polgárokkal egyenlő alapon hozzáférhessenek a kezdeményezésekre vonatkozó valamennyi releváns információforráshoz.

3. cikk

Az aláírók számára vonatkozó előírás

(1) A kezdeményezés érvényes, amennyiben:

a)	azt legalább a tagállamok egynegyedében legalább egymillió, a 2. cikk (1) bekezdése szerinti uniós polgár (a továbbiakban: az aláírók) támogatja; valamint

a kezdeményezés nyilvántartásba vételekor az aláírók száma a tagállamok legalább egynegyedében eléri az I. mellékletben meghatározott legalacsonyabb számot, amely megfelel a kezdeményezés nyilvántartásba vételekor az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma és az Európai Parlament összes képviselője száma szorzatának.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az aláírót az állampolgársága szerinti tagállamhoz kell számolni, függetlenül attól, hogy a támogató nyilatkozatot az aláíró hol írta alá.

4. cikk

A Bizottság és a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és segítség

(1) A Bizottság az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban könnyen elérhető és átfogó tájékoztatást és segítséget nyújt a polgároknak és a szervezői csoportoknak, beleértve azt, hogy az információ és segítség megfelelő forrásához irányítja őket.

A Bizottság az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén nyilvános, online és nyomtatott formában útmutatót tesz közzé az európai polgári kezdeményezésről.

(2) A Bizottság ingyenesen hozzáérhetővé teszi az európai polgári kezdeményezés online együttműködési platformját.

A platform gyakorlati és jogi tanácsokat nyújt, továbbá vitafórumként szolgál az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban a polgárok, a szervezői csoportok, az érdekelt felek, a nem kormányzati szervezetek, a szakértők, valamint az Unió részt venni kívánó egyéb intézményei és szervei körében az információk és a bevált gyakorlatok cseréjére.

A platformnak a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetőnek kell lennie.

A platform működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió általános költségvetése fedezi.

(3) A Bizottság online nyilvántartást bocsát rendelkezésre, amelyben a szervezői csoportok az eljárás egésze során kezelhetik kezdeményezésüket.

A nyilvántartás része egy nyilvános weboldal, amely tájékoztatást nyújt egyrészt az európai polgári kezdeményezésről általában, másrészt az egyes konkrét kezdeményezésekről és azok státuszáról.

A szervezői csoport által benyújtott információk hozzáférhetővé tétele révén a Bizottság rendszeresen naprakésszé teszi a nyilvántartást.

(4) Azt követően, hogy a Bizottság a 6. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette a kezdeményezést, a kezdeményezés tartalmát, beleértve annak mellékletét, a II. mellékletben meghatározott korlátokon belül lefordítja az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során való, e rendeletnek megfelelő felhasználás céljából.

A szervezői csoport emellett lefordíthatja a kezdeményezésről szóló további információkat, és adott esetben a II. mellékletben említett és a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jogiaktus-tervezetet az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvére. E fordítások a szervezői csoport felelősségi körébe tartoznak. A szervezői csoport által készített fordítások tartalmának meg kell felelnie a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott kezdeményezés tartalmának.

A Bizottság gondoskodik a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információk és az e bekezdéssel összhangban benyújtott fordítások közzétételéről a nyilvántartásban és az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon.

(5) A Bizottság a támogató nyilatkozatok hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságokhoz való, a 12. cikk szerinti továbbítása céljából fájlcserélő szolgáltatást fejleszt ki, amelyet ingyenesen bocsát a szervezői csoportok rendelkezésére.

(6) Minden tagállam létrehoz egy vagy több kapcsolattartó pontot, amely az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban ingyenes tájékoztatás és segítség nyújtásával támogatja a szervezői csoportokat.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Szervezői csoport

(1) Bármely kezdeményezést legalább hét természetes személyből álló csoportnak (a továbbiakban: szervezői csoport) kell előkészítenie és kezelnie. Az európai parlamenti képviselők nem számítanak bele ebbe a legalacsonyabb létszámba.

(2) A szervezői csoport tagjai csak az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort elért uniós polgárok lehetnek, akiknek a kezdeményezés nyilvántartásba vétele idején legalább hét különböző tagállamban kell lakóhellyel rendelkezniük.

A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően minden kezdeményezés vonatkozásában közzéteszi a nyilvántartásban a szervezői csoport valamennyi tagjának nevét.

(3) A szervezői csoport tagjai közül két személyt – egy képviselőt és egy helyettest – jelöl ki, akik az eljárás teljes időtartama alatt kapcsolattartó szerepet töltenek be a szervezői csoport és az uniós intézmények között, és akiket felhatalmaznak arra, hogy eljárjanak a szervezői csoport nevében (a továbbiakban: a kapcsolattartó személyek).

A szervezői csoport emellett legfeljebb két további természetes személyt is kijelölhet tagjai közül vagy tagjain kívülről, akiket felhatalmaznak arra, hogy a kapcsolattartó személyek nevében eljárva az eljárás teljes időtartama alatt kapcsolatot tartsanak az uniós intézményekkel.

(4) A szervezői csoport tájékoztatja a Bizottságot az eljárás teljes időtartama alatt az összetételét érintő minden változásról, és megfelelő módon igazolja az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését. A szervezői csoport összetételét érintő változásokat tükrözni kell a támogató nyilatkozatok formanyomtatványaiban, és a szervezői csoport aktuális és korábbi tagjainak neve az eljárás teljes időtartama alatt elérhető kell, hogy maradjon a nyilvántartásban.

(5) A szervezői csoport képviselője mint az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének (2) bekezdése szerinti adatkezelő felelősségének sérelme nélkül, a szervezői csoport tagjai az alkalmazandó nemzeti jog szerint egyetemlegesen felelősek a kezdeményezés szervezése során szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett jogellenes cselekmények révén okozott minden kárért.

(6) Az (EU) 2016/679 rendelet 84. cikke szerinti szankciók sérelme nélkül, a tagállamok a nemzeti joggal összhangban biztosítják, hogy a szervezői csoport tagjaira hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók legyenek alkalmazandók e rendelet megsértése és különösen az alábbiak esetén:

a)	hamis nyilatkozatok;

b)	adatok csalárd felhasználása.

(7) Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogával összhangban jogi személyt hoztak létre kifejezetten egy adott kezdeményezés kezelése céljából, úgy az esettől függően e cikk (5) és (6) bekezdése, a 6. cikk (2) és (4)–(7) bekezdése, a 7–19. cikk és a II–VII. melléklet alkalmazásában ez a jogi személy minősül szervezői csoportnak vagy adott esetben annak tagjainak, feltéve, hogy a szervezői csoport képviselőként kijelölt tagját felhatalmazták arra, hogy a jogi személy nevében eljárjon.

6. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1) Támogató nyilatkozat csak a kezdeményezés Bizottság általi nyilvántartásba vételét követően gyűjthető.

(2) A szervezői csoport a nyilvántartáson keresztül nyújtja be a nyilvántartásba vételi kérelmet a Bizottsághoz.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezői csoport:

a)	közli a II. mellékletben említett információkat az Unió intézményeinek egyik hivatalos nyelvén;

b)	közli azt a hét tagot, akit számításba kell venni az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a szervezői csoport több mint hét tagból áll;

c)	adott esetben közli, hogy az 5. cikk (7) bekezdése szerint egy jogi személyt hoztak létre.

Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az annak benyújtását követő két hónapon belül határoz.

(3) A Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben:

a)	a szervezői csoport megfelelő módon igazolta, hogy teljesíti az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket, és az 5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően kijelölte a kapcsolattartó személyeket;

b)	az 5. cikk (7) bekezdésében említett esetben a jogi személyt kifejezetten a kezdeményezés kezelése céljából hozták létre, és a szervezői csoportnak a jogi személy képviselőjeként kijelölt tagját felhatalmazták arra, hogy a jogi személy nevében eljárjon;

c)	a kezdeményezés egyetlen része sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő;

d)	a kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű;

e)	a kezdeményezés nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUMSZ 2. cikkében foglalt értékeivel, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal.

Annak meghatározása céljából, hogy teljesülnek-e az e bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott követelmények, a Bizottság értékeli a szervezői csoport által a (2) bekezdéssel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt követelmények bármelyike nem teljesül, a Bizottság a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül elutasítja a kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

(4) Amennyiben a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a), b), d) és e) pontjában meghatározott követelmények teljesülnek, de a (3) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott követelmény nem teljesül, a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül indokolással ellátott értékelésben tájékoztatja erről a szervezői csoportot.

Ebben az esetben a szervezői csoport a Bizottság értékelését figyelembe véve módosíthatja a kezdeményezést annak érdekében, hogy az megfeleljen a (3) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek, vagy fenntarthatja vagy visszavonhatja az eredeti kezdeményezést. A szervezői csoport a Bizottság indokolással ellátott értékelésének kézhezvételétől számított két hónapon belül értesíti a Bizottságot a választott lehetőségről, és adott esetben benyújtja módosításait az eredeti kezdeményezéshez.

Ha a szervezői csoport módosítja vagy fenntartja eredeti kezdeményezését e bekezdés második albekezdésével összhangban, a Bizottság:

a)	nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben az megfelel a (3) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek;

b)	részlegesen nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben annak egy része – beleértve annak fő célkitűzéseit is – nyilvánvalóan nem esik a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő;

c)	minden más esetben elutasítja a kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

A Bizottság a szervezői csoport által közölt, e bekezdés második albekezdésében említett információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz a kérelemről.

(5) A Bizottság a nyilvántartásban közzéteszi azokat a kezdeményezéseket, amelyeket nyilvántartásba vett.

Amennyiben a Bizottság részlegesen veszi nyilvántartásba a kezdeményezést, a nyilvántartásban közzéteszi, hogy a kezdeményezés mely részét vette nyilvántartásba.

Ilyen esetben a szervezői csoport biztosítja, hogy a potenciális aláírók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a kezdeményezés mely részét vették nyilvántartásba, továbbá arról, hogy a támogató nyilatkozatokat csak a nyilvántartásba vett rész vonatkozásában gyűjtik.

(6) A Bizottság egyedi nyilvántartási számot rendel a nyilvántartásba vett kezdeményezéshez, és erről tájékoztatja a szervezői csoportot.

(7) Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően elutasítja a kezdeményezést vagy azt csak részlegesen veszi nyilvántartásba, indokolja döntését, és erről tájékoztatja a szervezői csoportot. A Bizottság tájékoztatja a szervezői csoportot a rendelkezésére álló valamennyi bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségről.

A Bizottság a nyilvántartásban és az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon közzéteszi a javasolt polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételéről e cikkel összhangban hozott valamennyi határozatát.

(8) A kezdeményezés nyilvántartásba vételéről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát.

7. cikk

A kezdeményezés visszavonása

Azt megelőzően, hogy a kezdeményezést a 13. cikk szerint benyújtaná a Bizottságnak, a szervezői csoport bármikor visszavonhatja a 6. cikkel összhangban nyilvántartásba vett kezdeményezést. Az ilyen visszavonást közzé kell tenni a nyilvántartásban.

8. cikk

A gyűjtési időszak

(1) Támogató nyilatkozatok a szervezői csoport által választott időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamon belül gyűjthetők (a továbbiakban: a gyűjtési időszak), a 11. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül. A szervezői csoport által választott időpont legfeljebb hat hónappal követheti a kezdeményezés 6. cikk szerinti nyilvántartásba vételét.

A szervezői csoport legkésőbb a választott időpontot megelőzően 10 munkanappal értesíti a Bizottságot a választott időpontról.

Amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak során a 12 hónapos időszak vége előtt le kívánja zárni a támogató nyilatkozatok gyűjtését, úgy szándékáról a gyűjtési időszak lezárásának választott új időpontja előtt legalább tíz munkanappal értesíti a Bizottságot.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az első albekezdésben említett időpontról.

(2) A Bizottság a nyilvántartásban feltünteti a gyűjtési időszak kezdő- és zárónapját.

(3) A gyűjtési időszak lejártának napján a Bizottság megszünteti a 10. cikk szerinti központi online gyűjtési rendszer működését, és a szervezői csoport megszünteti a 11. cikk szerinti egyedi online gyűjtési rendszer működését.

9. cikk

A támogató nyilatkozatok gyűjtésére vonatkozó eljárás

(1) A támogató nyilatkozatok online vagy nyomtatott formátumban írhatók alá.

(2) A támogató nyilatkozatok gyűjtéséhez csak a III. mellékletben meghatározott mintáknak megfelelő formanyomtatványok használhatók.

A szervezői csoportnak a III. mellékletben meghatározott módon a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdését megelőzően ki kell töltenie a formanyomtatványokat. A formanyomtatványokon megadott információknak egyezniük kell a nyilvántartásban szereplő információkkal.

Amennyiben a szervezői csoport a támogató nyilatkozatokat a 10. cikkben említett központi online gyűjtési rendszeren keresztül online kívánja gyűjteni, a Bizottság felelős a III. melléklet szerinti megfelelő formanyomtatványok rendelkezésre bocsátásáért.

Amennyiben a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően a kezdeményezést részlegesen vették nyilvántartásba, ezt a III. mellékletben meghatározott formanyomtatványoknak és a központi online gyűjtési rendszernek vagy adott esetben az egyedi online gyűjtési rendszernek tükröznie kell. A támogató nyilatkozatok formanyomtatványai az online vagy a nyomtatott formátumban történő gyűjtés céljára kiigazíthatók.

Amennyiben a polgárok az e rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően a 910/2014/EU rendelet szerinti bejelentett elektronikus azonosítás használatával a 10. cikkben említett központi online gyűjtési rendszeren keresztül online támogatják a kezdeményezést, a III. melléklet nem alkalmazandó. A polgárok megadják az állampolgárságukat, és a tagállamok elfogadják az (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendelet (15) szerinti, a természetes személyek esetén megadandó minimális adatokat.

(3) A támogató nyilatkozat aláírója csak a III. mellékletben meghatározott személyes adatokat köteles megadni.

(4) A tagállamok 2019. június 30. előtt közlik a Bizottsággal, hogy a III. melléklet A. részében vagy B. részében kívánnak szerepelni. A III. melléklet B. részében szerepelni kívánó tagállamok közlik, hogy mely személyi azonosító számot, illetve milyen típusú személyazonosító (okmány) számát kérik megadni.

A Bizottság 2020. január 1-jéig a nyilvántartásban közzéteszi a III. melléklet szerinti formanyomtatványokat.

A III. melléklet valamely részében szereplő tagállamok kérhetik a Bizottságtól, hogy a III. melléklet másik részébe sorolja át őket. A Bizottsághoz e kérelmet legalább hat hónappal az új formanyomtatványok alkalmazásának megkezdését megelőzően be kell nyújtani.

(5) Az aláíróktól származó nyomtatott formátumú támogató nyilatkozatok gyűjtéséért a szervezői csoport felel.

(6) Egy adott kezdeményezés támogató nyilatkozatát bármely személy csak egyszer írhatja alá.

(7) A szervezői csoport a nyilvántartásban való közzététel céljából a gyűjtési időszak folyamán legalább kéthavonta értesíti a Bizottságot az egyes tagállamokban összegyűjtött támogató nyilatkozatok végleges számáról, a gyűjtési időszak végét követően pedig három hónapon belül értesíti a Bizottságot az összegyűlt támogató nyilatkozatok végleges számáról.

Amennyiben a támogató nyilatkozatok száma nem éri el a szükséges számot, vagy amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak végét követő három hónapon belül nem küld választ, úgy a Bizottság lezárja a kezdeményezést, és erről értesítést tesz közzé a nyilvántartásban.

10. cikk

Központi online gyűjtési rendszer

(1) A támogató nyilatkozatok online gyűjtése érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2017/46 határozattal összhangban 2020. január 1-jéig létrehozza, és ezen időponttól kezdve működteti a központi online gyűjtési rendszert.

A központi online gyűjtési rendszer létrehozásának és működtetésének költségeit az Európai Unió általános költségvetése fedezi. A központi online gyűjtési rendszer használata ingyenes.

A központi online gyűjtési rendszert fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetővé kell tenni.

A központi online gyűjtési rendszeren keresztül begyűjtött adatokat a Bizottság által e célra rendelkezésre bocsátott szervereken kell tárolni.

A központi online gyűjtési rendszerben lehetővé kell tenni a nyomtatott formátumban gyűjtött támogató nyilatkozatok feltöltését.

(2) A Bizottság a 8. cikkben meghatározott gyűjtési időszak alatt minden kezdeményezés esetében biztosítja a támogató nyilatkozatok központi online gyűjtési rendszerben történő gyűjtésének lehetőségét.

(3) A szervezői csoportnak legkésőbb a gyűjtési időszak kezdete előtt 10 munkanappal tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy használni kívánja-e a központi online gyűjtési rendszert, és hogy fel kívánja-e tölteni a nyomtatott formátumban gyűjtött támogató nyilatkozatokat.

Amennyiben a szervezői csoport fel kívánja tölteni a nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatokat, valamennyi ilyen támogató nyilatkozatot legkésőbb a gyűjtési időszak végét követő két hónapon belül feltölt, és erről értesíti a Bizottságot.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy:

a)	a polgárok a 910/2014/EU rendelet szerinti bejelentett elektronikus azonosítás használatával vagy a támogató nyilatkozatnak az említett rendelet szerinti elektronikus aláírással való ellátásával online támogathassák a kezdeményezéseket;

b)	elismerik a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2015/1501 végrehajtási rendelet keretében kidolgozott európai bizottsági e-IDAS Node-ot.

(5) A Bizottság konzultál az érdekelt felekkel a központi online gyűjtési rendszer további fejleményeiről és fejlesztéséről, figyelembe véve javaslataikat és aggályaikat.

11. cikk

Az egyedi online gyűjtési rendszer

(1) Amennyiben a szervezői csoport nem használja a központi online gyűjtési rendszert, a támogató nyilatkozatokat egy másik egyéni online gyűjtési rendszeren keresztül (a továbbiakban: az egyedi online gyűjtési rendszer) gyűjtheti online módon több tagállamban vagy az összes tagállamban.

Az egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül begyűjtött adatokat valamely tagállam területén kell tárolni.

(2) A szervezői csoport biztosítja, hogy az egyedi online gyűjtési rendszer a gyűjtési időszak teljes időtartama során megfeleljen az e cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) A szervezői csoport a kezdeményezés nyilvántartásba vétele után, de még a gyűjtési időszak kezdete előtt, a nemzeti felügyeleti hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet VI. fejezete szerinti hatáskörének sérelme nélkül felkéri annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelyben az egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül gyűjtött adatokat tárolni fogják, annak igazolására, hogy a rendszer megfelel az e cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az egyedi online gyűjtési rendszer megfelel ez e cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, a hatáskörrel rendelkező hatóság erről a kérelemtől számított egy hónapon belül a IV. mellékletben meghatározott mintának megfelelő igazolást állít ki. A szervezői csoport az egyedi online gyűjtési rendszerhez használt weboldalon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezen igazolás másolatát.

A tagállamok elismerik a más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által kibocsátott igazolásokat.

(4) Az egyedi online gyűjtési rendszereknek megfelelő biztonsági és műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük, amelyek a gyűjtési időszak teljes időtartama alatt biztosítják, hogy:

a)	csak természetes személyek írhatnak alá támogató nyilatkozatot;

b)	a kezdeményezésről közölt információk megfelelnek a nyilvántartásban közzétett információknak;

c)	az aláíróktól a III. mellékletnek megfelelően gyűjtenek adatokat;

d)	az aláírók által megadott adatokat biztonságos módon gyűjtik és tárolják.

(5) A Bizottság 2020. január 1-jéig végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (4) bekezdésének végrehajtását célzó technikai előírások megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett technikai előírások kidolgozása során a Bizottság tanácsot kérhet az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségtől (ENISA).

(6) Amennyiben a támogató nyilatkozatokat egyedi online gyűjtési rendszereken keresztül gyűjtik, a gyűjtési időszak csak azt követően kezdődhet, hogy az adott egyedi online gyűjtési rendszer tekintetében kibocsátották a (3) bekezdésben említett igazolást.

(7) Ez a cikk csak a 6. cikkel összhangban 2022. december 31-ig nyilvántartásba vett kezdeményezésekre alkalmazandó.

12. cikk

A támogató nyilatkozatok tagállami ellenőrzése és igazolása

(1) Minden tagállam ellenőrzi és igazolja (a továbbiakban: a felelős tagállam), hogy a saját állampolgárai által aláírt támogató nyilatkozatok megfelelnek e rendelet rendelkezéseinek.

(2) A szervezői csoport a gyűjtési időszak végétől számított három hónapon belül és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül benyújtja az online vagy nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatokat a felelős tagállam 20. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

A szervezői csoport csak abban az esetben nyújtja be a támogató nyilatkozatokat a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, amennyiben az aláírók száma elérte a 3. cikkben meghatározott legalacsonyabb számot.

A támogató nyilatkozatokat a felelős tagállam minden hatáskörrel rendelkező hatóságához csak egyszer kell benyújtani, az V. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával.

Az online gyűjtött támogató nyilatkozatokat a Bizottság által nyilvánosan elérhetővé tett, elektronikus sablonnak megfelelően kell benyújtani.

A nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatokat és az egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül online gyűjtött támogató nyilatkozatokat külön kell benyújtani.

(3) A központi online gyűjtési rendszerben online gyűjtött, valamint a nyomtatott formátumban gyűjtött és a 10. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerint feltöltött támogató nyilatkozatokat a Bizottság benyújtja a felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amint a szervezői csoport az V. mellékletben foglalt formanyomtatványt e cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtotta a felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

Amennyiben a szervezői csoport egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül gyűjtött támogató nyilatkozatokat, felkérheti a Bizottságot arra, hogy ezeket a támogató nyilatkozatokat nyújtsa be a felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

A támogató nyilatkozatokat a Bizottság e cikk (2) bekezdésének második–negyedik albekezdésével összhangban, a 4. cikk (5) bekezdésében említett uniós fájlcserélő szolgáltatás használatával továbbítja a felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a támogató nyilatkozatok kézhezvételétől számított három hónapon belül a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban megfelelő ellenőrzéseknek vetik alá a benyújtott támogató nyilatkozatokat, mely ellenőrzések véletlenszerű mintavételen is alapulhatnak.

Amennyiben külön nyújtanak be online és nyomtatott formátumban gyűjtött támogató nyilatkozatokat, az említett időszak attól az időponttól számítandó, amikor a hatáskörrel rendelkező hatósághoz az összes támogató nyilatkozat beérkezett.

A nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatok ellenőrzéséhez nem szükséges az aláírások hitelesítése.

(5) Az elvégzett ellenőrzés alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság igazolja az adott tagállam tekintetében az érvényes támogató nyilatkozatok számát. Az igazolást a VI. mellékletben meghatározott minta használatával, ingyenesen kell a szervezői csoport rendelkezésére bocsátani.

Az igazolásban fel kell tüntetni a nyomtatott formában és az online gyűjtött, érvényes támogató nyilatkozatok számát, köztük a nyomtatott formában gyűjtött és a 10. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerint feltöltött támogató nyilatkozatok számát.

13. cikk

A Bizottsághoz történő benyújtás

A szervezői csoport a 12. cikk (5) bekezdése szerinti utolsó igazolás kézhezvételét követő három hónapon belül benyújtja a kezdeményezést a Bizottsághoz.

A szervezői csoport a 12. cikk (5) bekezdésében említett igazolások nyomtatott vagy elektronikus formátumú másolatával együtt a VII. mellékletben meghatározott, kitöltött formanyomtatványt is benyújtja a Bizottsághoz.

A VII. mellékletben meghatározott formanyomtatványt a Bizottság nyilvánosságra hozza a nyilvántartásban.

14. cikk

Közzététel és nyilvános meghallgatás

(1) Amennyiben a Bizottsághoz érvényes kezdeményezést juttatnak el, amelyre vonatkozóan a 8. és a 12. cikknek megfelelően összegyűjtötték és igazolták a támogató nyilatkozatokat, a Bizottság késedelem nélkül értesítést tesz közzé erről a nyilvántartásban, és a kezdeményezést megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(2) A szervezői csoportnak a kezdeményezés benyújtását követő három hónapon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az Európai Parlament által tartott nyilvános meghallgatás keretében bemutassa a kezdeményezést.

Az Európai Parlament a nyilvános meghallgatást saját épületében tartja.

A nyilvános meghallgatáson a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát.

A Tanácsnak, az Unió egyéb intézményeinek és tanácsadó testületeinek, a nemzeti parlamenteknek, valamint a civil társadalomnak is lehetőséget kell biztosítani a nyilvános meghallgatáson való részvételre.

Az Európai Parlament biztosítja a releváns köz- és magánérdekek kiegyensúlyozott képviseletét.

(3) A nyilvános meghallgatást követően az Európai Parlament értékeli a kezdeményezés politikai támogatottságát.

15. cikk

Bizottság általi vizsgálat

(1) A Bizottság a kezdeményezés benyújtását követő egy hónapon belül, a 13. cikkel összhangban megfelelő szinten fogadja a szervezői csoportot, lehetővé téve, hogy az részletesen elmagyarázza a kezdeményezés célkitűzéseit.

(2) A Bizottság a kezdeményezés 14. cikk (1) bekezdése szerinti közzétételét követő hat hónapon belül és a 14. cikk (2) bekezdése szerinti nyilvános meghallgatás után közleményben ismerteti a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben az általa meghozni szándékolt intézkedéseket, és azok – vagy azok elmaradásának – okait.

Amennyiben a Bizottság a kezdeményezésre válaszul intézkedéseket kíván tenni, ideértve adott esetben uniós jogi aktusra irányuló egy vagy több javaslat elfogadását, a közleményben meghatározza az intézkedések tervezett ütemezését is.

A közleményről értesíteni kell a szervezői csoportot, továbbá az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, valamint a közleményt közzé kell tenni.

(3) A Bizottság és a szervezői csoport a 18. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja az aláírókat a kezdeményezésre adott válaszról.

A Bizottság a nyilvántartásban és az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon közzéteszi a kezdeményezésre válaszul elfogadott közleményben meghatározott intézkedések végrehajtásáról szóló naprakész információkat.

16. cikk

A sikeres polgári kezdeményezések Európai Parlament általi nyomon követése

Az Európai Parlament értékeli azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett közleménye alapján hozott..

III. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Átláthatóság

(1) A szervezői csoport a nyilvántartásban való közzététel céljából és adott esetben a kampánya weboldalán egyértelmű, pontos és átfogó tájékoztatást nyújt a kezdeményezés számára biztosított, szponzoronként 500 EUR pénzösszeget meghaladó finanszírozás forrásairól.

A finanszírozás és a támogatás bejelentett forrásainak – beleértve a szponzorokat is– és a megfelelő összegeknek egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük.

A szervezői csoportnak továbbá tájékoztatást kell nyújtania az őt önkéntes alapon segítő szervezetekről is, amennyiben a támogatás gazdaságilag nem számszerűsíthető.

Ezt a tájékoztatást a kezdeményezés nyilvántartásba vételének időpontjától a kezdeményezés Bizottságnak történő, 13. cikk szerinti benyújtásáig tartó időszakban legalább kéthavonta naprakésszé kell tenni. Ezt a tájékoztatást a Bizottság egyértelmű és hozzáférhető módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban és az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon.

(2) A Bizottság jogosult további tájékoztatást és magyarázatot kérni a szervezői csoporttól az e rendelettel összhangban bejelentett finanszírozási és támogatási forrásokkal kapcsolatban.

(3) A Bizottság a polgárok számára lehetővé teszi, hogy panaszt tegyenek a szervezői csoportok által bejelentett finanszírozási és támogatási forrásokra vonatkozó információk teljességével és helyességével kapcsolatban, és e célból a nyilvántartáson belül, valamint az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalon hozzáférhetővé tesz egy, a panasz benyújtására szolgáló kapcsolatfelvételi űrlapot.

A Bizottság a szervezői csoporttól bekérheti az e bekezdésnek megfelelően beérkezett panaszokkal kapcsolatos összes további információt, és szükség esetén naprakésszé teheti a nyilvántartásban szereplő, a bejelentett finanszírozási és támogatási forrásokra vonatkozó információkat.

18. cikk

Kommunikáció

(1) A Bizottság kommunikációs tevékenységek és információs kampányok révén elősegíti az európai polgári kezdeményezés intézménye, célkitűzése és működése ismertségének fokozását, ezáltal is hozzájárulva a polgároknak az Unió politikai életében való aktív részvételének előmozdításához.

Az Európai Parlament hozzájárul a Bizottság kommunikációs tevékenységeihez.

(2) Az érintett kezdeményezéssel kapcsolatos kommunikációs és információs tevékenységek céljából és az aláíró kifejezett hozzájárulásával a szervezői csoport vagy a Bizottság begyűjtheti az aláíró e-mail-címét.

A potenciális aláírókat tájékoztatni kell arról, hogy e-mail-címük begyűjtéséhez való hozzájárulás nem feltétele az arra vonatkozó joguknak, hogy támogassák a kezdeményezést.

(3) E-mail-cím nem gyűjthető a támogató nyilatkozat formanyomtatványain. E-mail-cím azonban a támogató nyilatkozattal egy időben is gyűjthető, amennyiben ezeket külön dolgozzák fel.

19. cikk

A személyes adatok védelme

(1) A szervezői csoport képviselője a személyes adatoknak a támogató nyilatkozatok, az e-mail-címek és a kezdeményezések szponzoraira vonatkozó adatok gyűjtésekor végzett kezelésével összefüggésben az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősül. Amennyiben az e rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett jogi személyt hoznak létre, az adatkezelő ez a jogi személy.

(2) Az e rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságok a személyes adatoknak a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és igazolása céljából végzett kezelésével összefüggésben az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősülnek.

(3) A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősül a személyes adatoknak a nyilvántartásban, az online együttműködési platformon, az e rendelet 10. cikkében említett központi online gyűjtési rendszerben való kezelésével, valamint az e-mail-címek gyűjtésével összefüggésben.

(4) A támogató nyilatkozatokban megadott személyes adatok a 9–11. cikk szerinti biztonságos gyűjtéshez és tároláshoz szükséges műveletek céljára, a tagállamokhoz való benyújtás céljára, a 12. cikk szerinti ellenőrzés és igazolás céljára és a szükséges minőségi ellenőrzések és statisztikai elemzések céljára gyűjthetők.

(5) A szervezői csoport, illetve esettől függően a Bizottság legkésőbb a kezdeményezés Bizottsághoz való, 13. cikk szerinti benyújtását követő egy hónapon belül vagy – amennyiben ez korábbi – a gyűjtési időszak kezdetétől számított 21 hónapon belül megsemmisíti az összes támogató nyilatkozatot és azok esetleges másolatait. Amennyiben azonban a kezdeményezést a gyűjtési időszak kezdetét követően visszavonják, a támogató nyilatkozatokat és azok esetleges másolatait legkésőbb a 7. cikkben említett visszavonást követő egy hónapon belül kell megsemmisíteni.

(6) A hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a 12. cikk (5) bekezdése szerinti igazolás kiadását követő három hónapon belül megsemmisíti az összes támogató nyilatkozatot és azok esetleges másolatait.

(7) Az adott kezdeményezéssel kapcsolatban gyűjtött támogató nyilatkozatok és azok másolatai az (5) és (6) bekezdésben meghatározott határidőkön túl is megőrizhetők, amennyiben az érintett kezdeményezéssel kapcsolatos jogi vagy közigazgatási eljárásokhoz erre szükség van. Ezeket a dokumentumokat legkésőbb az említett eljárások jogerős határozattal való lezárását követő egy hónapon belül meg kell semmisíteni.

(8) A Bizottság és a szervezői csoport a kezdeményezés visszavonása esetén a visszavonást követő egy hónapon belül, más esetben a gyűjtési időszak végét vagy a kezdeményezés Bizottságnak való benyújtását követő 12 hónapon belül megsemmisíti a 18. cikk (2) bekezdése szerint gyűjtött e-mail-címeket tartalmazó nyilvántartásokat. Amennyiben azonban a 15. cikk (2) bekezdése szerinti közleményében a Bizottság általa meghozni szándékolt intézkedéseket határoz meg, az e-mail-címeket tartalmazó nyilvántartásokat legkésőbb a közlemény közzétételét követő három éven belül kell megsemmisíteni.

(9) Az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaik sérelme nélkül a szervezői csoport tagjai kérhetik, hogy személyes adataikat az érintett kezdeményezés nyilvántartásba vételét követő két év elteltével távolítsák el a nyilvántartásból.

20. cikk

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai

(1) A 11. cikk alkalmazásában minden tagállam kijelöl egy vagy több, a 11. cikk (3) bekezdésében említett igazolás kiállításáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(2) A 12. cikk alkalmazásában minden tagállam kijelöl egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely felel a támogató nyilatkozatok ellenőrzésének összehangolásáért és a 12. cikk (5) bekezdésében említett igazolások kiállításáért.

(3) A tagállamok 2020. január 1-jéig továbbítják a Bizottságnak az (1) és a (2) bekezdés alapján kijelölt hatóságok nevét és címét. Az adatokban bekövetkező esetleges változásokról tájékoztatják a Bizottságot.

A Bizottság az (1) és a (2) bekezdés szerint kijelölt hatóságok nevét és címét nyilvánosságra hozza a nyilvántartásban.

21. cikk

Tájékoztatás a nemzeti rendelkezésekről

(1) 2020. január 1-jéig a tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet végrehajtása céljából elfogadott rendelkezéseket.

(2) A Bizottság e rendelkezéseket az (1) bekezdés szerinti tagállami közlés nyelvén közzéteszi a nyilvántartásban.

IV. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

22. cikk

Bizottsági eljárás

(1) E rendelet 11. cikkének (5) bekezdése végrehajtásában a Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa e rendelet mellékleteit az e rendeletben foglalt, a mellékletek szempontjából releváns rendelkezések hatályán belül.

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. június 6-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az európai polgári kezdeményezés működését, és legkésőbb 2024. január 1-ig, valamint azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Ezeknek a jelentéseknek ki kell terjedniük az európai polgári kezdeményezés támogatásának a tagállamokban megszabott alsó korhatárára is. A jelentéseket közzé kell tenni.

26. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 211/2011/EU rendelet 2020. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

27. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 211/2011/EU rendelet 5–9. cikkét 2020. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kell azokra az európai polgári kezdeményezésekre, amelyeket 2020. január 1. előtt nyilvántartásba vettek.

28. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk, a 11. cikk (5) bekezdése és a 20–24. cikk mindazonáltal e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 237., 2018.7.6., 74. o.

(2) HL C 247., 2018.7.13., 62. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

(5) A Bizottság 1179/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 17.) az online gyűjtési rendszerekre vonatkozó technikai előírásoknak a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő megállapításáról (HL L 301., 2011.11.18., 3. o.).

(6) HL C 355., 2017.10.20., 17. o.

(7) 2017/2024(INL).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU, Euratom) 2017/46 határozata (2017. január 10.) az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról (HL L 6., 2017.1.11., 40. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2015/1501 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 8.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről (HL L 235., 2015.9.9., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMONKÉNT SZÜKSÉGES ALÁÍRÓK LEGALACSONYABB SZÁMA

Belgium	15 771
Bulgária	12 767
Csehország	15 771
Dánia	9 763
Németország	72 096
Észtország	4 506
Írország	8 261
Görögország	15 771
Spanyolország	40 554
Franciaország	55 574
Horvátország	8 261
Olaszország	54 823
Ciprus	4 506
Lettország	6 008
Litvánia	8 261
Luxemburg	4 506
Magyarország	15 771
Málta	4 506
Hollandia	19 526
Ausztria	13 518
Lengyelország	38 301
Portugália	15 771
Románia	24 032
Szlovénia	6 008
Szlovákia	9 763
Finnország	9 763
Svédország	15 020
Egyesült Királyság	54 823

II. MELLÉKLET

A KEZDEMÉNYEZÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

A kezdeményezés címe, legfeljebb 100 karakter terjedelemben; (*1)

A Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó kezdeményezés célkitűzései, szóközök nélkül legfeljebb 1 100 karakter terjedelemben; (nyelvenként kiigazított átlag (*1));

A szervezői csoport mellékletet nyújthat be a kezdeményezés tárgyával, célkitűzéseivel és hátterével kapcsolatban, szóközök nélkül legfeljebb 5 000 karakter terjedelemben; (nyelvenként kiigazított átlag (*1));

A szervezői csoport további információkat is megadhat a kezdeményezés tárgyával, célkitűzéseivel és hátterével kapcsolatban. Ha úgy kívánja, benyújthat egy jogi aktusra irányuló tervezetet is;

A Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezői csoport megítélése szerint a javasolt fellépéssel kapcsolatosak.

A szervezői csoport hét különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező hét tagjának teljes neve, postacíme, állampolgársága és születési ideje, feltüntetve különösen a képviselő és a helyettes nevét, valamint e-mail-címét és telefonszámát (1).

Amennyiben a képviselő és/vagy annak helyettese nem tartozik az első albekezdésben említett hét tag közé, a képviselő és/vagy helyettesének teljes neve, postacíme, állampolgársága, születési ideje, e-mail-címe és telefonszáma.

A 4. pontban említett hét tag, és amennyiben a képviselő és a helyettese nem tartozik az említett hét tag közé, a képviselő és helyettese teljes nevét, postacímét, állampolgárságát és születési idejét igazoló dokumentumok.

A szervezői csoport többi tagjának neve.

Az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (7) bekezdése szerinti helyzetben adott esetben a kifejezetten az adott kezdeményezés kezelése céljából a tagállami jogszabályoknak megfelelően létrehozott jogi személy létrehozását igazoló dokumentumok, valamint az azt igazoló dokumentumok, hogy a szervezői csoportnak a jogi személy képviselőjeként kijelölt tagját felhatalmazták arra, hogy a jogi személy nevében eljárjon.

A kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásai a nyilvántartásba vétel időpontjában.

(*1) A Bizottság valamennyi nyilvántartásba vett kezdeményezés esetében biztosítja ezen elemeknek az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvére történő lefordítását.

(1) A Bizottság online nyilvántartásában kizárólag a szervezői csoport tagjainak teljes neve, a képviselő lakóhelyének országa vagy adott esetben a jogi személy neve és székhelyének országa, a kapcsolattartó személyek e-mail-címe és a támogatási és finanszírozási forrásokkal kapcsolatos információk közzétételére kerül sor. Az érintetteknek jogukban áll, hogy sajátos helyzetükkel összefüggő kényszerítő erejű jogos érdekből tiltakozzanak a személyes adataik közzététele ellen.

III. MELLÉKLET

TÁMOGATÓ NYILATKOZAT FORMANYOMTATVÁNYA – A. rész (1)

(személyazonosító szám/személyazonosító okmány számának megadását nem kérő tagállamok számára)

E formanyomtatvány minden mezője kötelezően kitöltendő.

A SZERVEZŐI CSOPORTNAK KELL ELŐRE KITÖLTENIE:

E formanyomtatvány minden aláírója a következő tagállam állampolgára:

Kérjük, hogy listánként csak egy tagállamot jelöljön meg.

Nyilvántartási szám az Európai Bizottságnál:

A gyűjtési időszak kezdő- és zárónapja:

A kezdeményezés internetcíme az Európai Bizottság nyilvántartásában:

A kezdeményezés címe:

A kezdeményezés célkitűzései:

A nyilvántartásba vett kapcsolattartó személyek neve és e-mail-címe:

[Az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (7) bekezdése szerinti helyzetben adott esetben emellett a jogi személy neve és székhelyének országa]:

A kezdeményezés weboldala (ha van ilyen):

AZ ALÁÍRÓKNAK KELL KITÖLTENIÜK NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL:

„Kijelentem, hogy fent megadott adataim a valóságnak megfelelnek, és ezt a kezdeményezést eddig még nem támogattam.”

UTÓNÉV/UTÓNEVEK TELJES FORMÁBAN

CSALÁDI NÉV/NEVEK

LAKÓHELY (2)

(utca, házszám, irányítószám, város, ország)

SZÜLETÉSI IDŐ

DÁTUM

ALÁÍRÁS (3)

Adatvédelmi nyilatkozat (4) a nyomtatott formában vagy egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül gyűjtött támogató nyilatkozatok esetében:

Az (EU) 2016/679 rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) összhangban az e formanyomtatványon megadott személyes adatait kizárólag a kezdeményezés támogatására használják fel és kizárólag ellenőrzés és igazolás céljából bocsátják az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére. Ön ezen kezdeményezés szervezői csoportjától kérheti a személyes adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését, valamint kezelésük korlátozását.

Az Ön adatait a szervezői csoport a kezdeményezésnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásától számított legfeljebb egy hónapig, vagy a gyűjtési időszak kezdetétől számított legfeljebb 21 hónapig tárolják, attól függően, hogy melyik következik be korábban. Közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az adatok e határidőkön túl is megőrizhetők, legfeljebb az eljárás lezárultát követő egy hónapig.

Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, Ön jogosult arra, hogy bármikor panaszt tegyen valamely adatvédelmi hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha megítélése szerint jogellenesen kezelik az adatait.

A kezdeményezés szervezői csoportjának képviselője, vagy adott esetben az általa létrehozott jogi személy az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelők, akikkel az e formanyomtatványon megadott adatok segítségével lehet felvenni a kapcsolatot.

Az adatvédelmi tisztviselő (ha van ilyen) elérhetőségei hozzáférhetők e kezdeményezésnek az Európai Bizottság nyilvántartásában szereplő internetes oldalán, az e formanyomtatvány 4. pontjában megadottak szerint.

Az Ön személyes adatait fogadó és kezelő nemzeti hatóságok elérhetőségei, valamint a nemzeti adatvédelmi hatóságok kapcsolattartási adatai megtalálhatók az alábbi címen: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/data-protection?lg=hu.

Adatvédelmi nyilatkozat a központi online gyűjtési rendszeren keresztül online gyűjtött támogató nyilatkozatok esetében:

Az (EU) 2018/1725 rendelettel, valamint az (EU) 2016/679 rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) összhangban az Ön e formanyomtatványon megadott személyes adatait kizárólag a kezdeményezés támogatására használják fel, és kizárólag ellenőrzés és igazolás céljából bocsátják az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére. Ön az Európai Bizottságtól és ezen kezdeményezés szervezői csoportjának képviselőitől vagy adott esetben az általa létrehozott jogi személytől kérheti a személyes adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését, valamint kezelésük korlátozását.

Az Ön adatait a szervezők a kezdeményezésnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásától számított legfeljebb egy hónapig, vagy a gyűjtési időszak kezdetétől számított legfeljebb 21 hónapig tárolja az Európai Bizottság, attól függően, hogy melyik következik be korábban. Közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az adatok e határidőkön túl is megőrizhetők, legfeljebb az eljárás lezárultát követő egy hónapig.

Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, Ön jogosult arra, hogy bármikor panaszt tegyen valamely adatvédelmi biztosnál vagy valamely adatvédelmi hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha megítélése szerint jogellenesen kezelik az adatait.

Az Európai Bizottság, valamint a kezdeményezés szervezői csoportjának képviselője, vagy adott esetben az általa létrehozott jogi személy az (EU) 2018/1725 rendelet és az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelők, akikkel az e formanyomtatványon megadott adatok segítségével lehet felvenni a kapcsolatot.

A szervezői csoport adatvédelmi tisztviselőjének (ha van ilyen) elérhetőségei hozzáférhetők e kezdeményezésnek az Európai Bizottság nyilvántartásában szereplő internetes oldalán, az e formanyomtatvány 4. pontjában megadottak szerint.

Az Európai Bizottság, az Ön személyes adatait fogadó és kezelő nemzeti hatóság, az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok adatvédelmi tisztviselőjének elérhetőségeit megtalálja az Európai Bizottság nyilvántartásának weboldalán: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/data-protection?lg=hu

TÁMOGATÓ NYILATKOZAT FORMANYOMTATVÁNYA – B. rész (5)

(személyazonosító szám részét/személyazonosító okmány számának részét kérő tagállamok számára)

E formanyomtatvány minden mezője kötelezően kitöltendő.

A SZERVEZŐI CSOPORTNAK KELL ELŐRE KITÖLTENIE:

E formanyomtatvány minden aláírója a következő tagállam állampolgára:

Kérjük, hogy listánként csak egy tagállamot jelöljön meg.

Lásd az Európai Bizottságnak az európai polgári kezdeményezésről szóló nyilvános weboldalán azon személyazonosító számokat/személyi azonosító okmányok számát, amelyek egyikét meg kell adni.

Nyilvántartási szám az Európai Bizottságnál:

A gyűjtési időszak kezdő- és zárónapja:

A kezdeményezés internetcíme az Európai Bizottság nyilvántartásában:

A kezdeményezés címe:

A kezdeményezés célkitűzései:

A nyilvántartásba vett kapcsolattartó személyek neve és e-mail-címe:

[Az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (7) bekezdése szerinti helyzetben adott esetben emellett a jogi személy neve és székhelyének országa]:

A kezdeményezés weboldala (ha van ilyen):

AZ ALÁÍRÓKNAK KELL KITÖLTENIÜK NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL:

„Kijelentem, hogy fent megadott adataim a valóságnak megfelelnek, és ezt a kezdeményezést eddig még nem támogattam.”

UTÓNÉV/UTÓNEVEK TELJES FORMÁBAN	CSALÁDI NÉV/NEVEK	SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ SZÁM/SZEMÉLYAZONOSÍTÓ OKMÁNY SZÁMÁNAK UTOLSÓ NÉGY KARAKTERE	SZEMÉLYAZONOSÍTÓ SZÁM VAGY DOKUMENTUM TÍPUSA	DÁTUM	ALÁÍRÁS (6)

Adatvédelmi nyilatkozat (7) a nyomtatott formában vagy egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül gyűjtött támogató nyilatkozatok esetében:

Az (EU) 2016/679 rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) összhangban az e formanyomtatványon megadott személyes adatait kizárólag a kezdeményezés támogatására használják fel, és kizárólag ellenőrzés és igazolás céljából bocsátják az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére. Ön ezen kezdeményezés szervezői csoportjától kérheti a személyes adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését, valamint kezelésük korlátozását

Az Ön adatait a szervezői csoport a kezdeményezésnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásától számított legfeljebb egy hónapig, vagy a gyűjtési időszak kezdetétől számított legfeljebb 21 hónapig tárolja, attól függően, hogy melyik következik be korábban. Közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az adatok e határidőkön túl is megőrizhetők, legfeljebb az eljárás lezárultát követő egy hónapig.

A kezdeményezés szervezői csoportjának képviselője, vagy adott esetben az általuk létrehozott jogi személy az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelők, akikkel az e formanyomtatványon megadott adatok segítségével lehet felvenni a kapcsolatot.

Az Ön személyes adatait fogadó és kezelő nemzeti hatóság elérhetőségei, valamint a nemzeti adatvédelmi hatóságok kapcsolattartási adatai megtalálhatók az alábbi címen: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/data-protection?lg=hu

Adatvédelmi nyilatkozat a központi online gyűjtési rendszeren keresztül online gyűjtött támogató nyilatkozatok esetében:

(1) A formanyomtatványt egy lapra kell kinyomtatni. A szervezői csoport használhat mindkét oldalon nyomtatott lapot is. A nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatok központi online gyűjtési rendszerbe történő feltöltése céljából az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott kódot kell használni.

(2) Az ország területén kívül élő német állampolgárok kizárólag abban az esetben, ha a jelenlegi állandó lakcímüket regisztráltatták az illetékes német diplomáciai külképviseleten.

(3) Az aláírás nem kötelező, amennyiben a formanyomtatványt az (EU) 2019/788 rendelet 10. cikkében említett központi online gyűjtési rendszeren vagy az említett rendelet 11. cikkében említett egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül nyújtják be.

(4) A megadott adatvédelmi nyilatkozatok közül a gyűjtés módjától függően csak az egyik használandó.

(5) A formanyomtatványt egy lapra kell kinyomtatni. A szervezői csoportok használhatnak mindkét oldalon nyomtatott lapot is. A nyomtatott formában gyűjtött támogató nyilatkozatok központi online gyűjtési rendszerbe történő feltöltése céljából az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott kódot kell használni.

(6) Az aláírás nem kötelező, amennyiben a formanyomtatványt az (EU) 2019/788 rendelet 10. cikkében említett központi online gyűjtési rendszeren vagy az említett rendelet 11. cikkében említett egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül nyújtják be.

(7) A megadott adatvédelmi nyilatkozatok közül a gyűjtés módjától függően csak az egyik használandó.

IV. MELLÉKLET

IGAZOLÁS AZ ONLINE GYŰJTÉSI RENDSZERNEK AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL SZÓLÓ, 2019. ÁPRILIS 17-I (EU) 2019/788 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉSÉRŐL

A (… (tagállam neve)) … (a hatáskörrel rendelkező hatóság neve) igazolja, hogy a … (a javasolt polgári kezdeményezés címe) című, … (a kezdeményezés nyilvántartási száma) nyilvántartási számú kezdeményezést támogató nyilatkozatok gyűjtésére használt egyedi online gyűjtési rendszer (… (weboldal címe)) megfelel az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

Dátum, aláírás és a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos bélyegzője:

V. MELLÉKLET

A TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ TAGÁLLAMI HATÓSÁGOKHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNY

A kapcsolattartó személyek (a szervezői csoport képviselője és helyettese) vagy a kezdeményezést kezelő jogi személy és képviselője teljes neve, postacíme és e-mail-címe:

A kezdeményezés címe:

Bizottsági nyilvántartási szám:

A nyilvántartásba vétel időpontja:

A (tagállam neve) állampolgárságú aláírók száma:

Az összegyűjtött támogató nyilatkozatok teljes száma:

Azon tagállamok száma, ahol a nyilatkozatok száma elérte a küszöbértéket:

Mellékletek:

(Mellékelje az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező aláíróktól származó valamennyi támogató nyilatkozatot.

Szükség esetén mellékelje az egyedi online gyűjtési rendszernek az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelőségét tanúsító igazolást.)

Kijelentem, hogy az e formanyomtatványon megadott információk a valóságnak megfelelnek, és a támogató nyilatkozatok gyűjtése az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkével összhangban történt.

10.

Dátum és a kapcsolattartó személyek egyikének (képviselő/helyettes (1)) vagy a jogi személy képviselőjének aláírása:

(1) A nem kívánt rész törlendő.

VI. MELLÉKLET

IGAZOLÁS A […] (TAGÁLLAM NEVE) VONATKOZÁSÁBAN ÖSSZEGYŰJTÖTT ÉRVÉNYES TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK SZÁMÁRÓL

A (… (tagállam neve)) … (a hatáskörrel rendelkező hatóság neve) az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke által előírt szükséges ellenőrzések végrehajtását követően igazolja, hogy a(z) … (a kezdeményezés nyilvántartási száma) számon nyilvántartásba vett kezdeményezést támogató nyilatkozatok közül az említett rendelet rendelkezései szerint … számú érvényes.

Dátum, aláírás és hivatalos bélyegző

VII. MELLÉKLET

A KEZDEMÉNYEZÉS EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNY

A kezdeményezés címe:

Bizottsági nyilvántartási szám:

A nyilvántartásba vétel időpontja:

Az összegyűjtött érvényes támogató nyilatkozatok száma (legalább egymillió):

Az igazolt aláírók száma tagállamonként

Aláírók száma

ÖSSZESEN

Aláírók száma

A kapcsolattartó személyek (a szervezői csoport képviselője vagy helyettese) (1) vagy a kezdeményezést kezelő jogi személy és képviselője teljes neve, postacíme és e-mail-címe.

Tüntesse fel a kezdeményezéshez nyújtott támogatás és finanszírozás valamennyi forrását, beleértve a benyújtás időpontjában rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegét is:

Kijelentem, hogy az e formanyomtatványban megadott információk a valóságnak megfelelnek, és az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott minden vonatkozó eljárás és feltétel teljesült.

Dátum és a kapcsolattartó személyek egyikének (képviselő/helyettes (2)) vagy a jogi személy képviselőjének aláírása:

Mellékletek: (Mellékelje valamennyi igazolást)

(1) A Bizottság online nyilvántartásában kizárólag a szervezői csoport tagjainak teljes nevét, a képviselő lakóhelyének országa vagy adott esetben a jogi személy neve és székhelyének országa, a kapcsolattartó személyek e-mail-címe és a támogatási és finanszírozási forrásokkal kapcsolatos információk közzétételére kerül sor. Az érintetteknek jogukban áll, hogy sajátos helyzetükkel összefüggő kényszerítő erejű jogos indokból tiltakozzanak személyes adataik közzététele ellen.

(2) A nem kívánt rész törlendő.

17.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 130/92

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/790 IRÁNYELVE

(2019. április 17.)

a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) rendelkezik a belső piac létrehozásáról és a belső piaci verseny torzulását akadályozó rendszer bevezetéséről. E célok elérését várhatóan elősegíti a tagállamok szerzői jogi és szomszédos jogi szabályainak további összehangolása.

(2)

A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek hozzájárulnak a belső piac működéséhez, magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, megkönnyítik a jogok tisztázását, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez, és a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, a kreativitást, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni a belső piac széttöredezését. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.

(3)

A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és más védelem alatt álló teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. A vonatkozó jogszabályoknak időtállónak kell lenniük annak érdekében, hogy ne korlátozzák a technológiai fejlődést. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című, 2015. december 9-i közleményében is megfogalmazta, a hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul, megőrizve ugyanakkor a szerzői és szomszédos jogok magas szintű védelmét. Ez az irányelv bizonyos szerzői jogi és szomszédos jogi kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek különösen, de nem kizárólag a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények terjesztését és az audiovizuális művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatáson keresztüli hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. Olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a közkinccsé vált tartalom használatát. A szerzői jogok szempontjából jól működő és méltányos piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, a szerzők és az előadóművészek szerződései átláthatóságára, illetve a szerzők és az előadóművészek díjazására vonatkozóan, továbbá létre kell hozni a szerzők és előadóművészek kizárólagos alapon átruházott jogai visszavonására szolgáló mechanizmust.

(4)	Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK (4), a 2000/31/EK (5), a 2001/29/EK (6), a 2006/115/EK (7), a 2009/24/EK (8), a 2012/28/EU (9) és a 2014/26/EU (10) európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt szabályokon alapul, és kiegészíti azokat.

(5)

A kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturális örökség védelme területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó létező uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 96/9/EK, a 2001/29/EK és a 2009/24/EK irányelvben foglalt kivételek és korlátozások opcionális jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az új felhasználási módok fényében át kell értékelni az uniós jogban létező, a tudományos kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturális örökség védelme szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat. Szöveg- és adatbányászati technológiákra, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre, és a kulturális örökség megőrzésére vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni. Az uniós jogban létező kivételeket és korlátozásokat továbbra is alkalmazni kell, többek között a szöveg- és adatbányászatra, az oktatásra és a megőrzési tevékenységekre is, amennyiben azok nem korlátozzák az ezen irányelvben foglalt kötelező erejű kivételek vagy korlátozások hatályát, amelyeket a tagállamoknak nemzeti jogukban végre kell hajtaniuk. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(6)

Az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások méltányos egyensúlyt hivatottak biztosítani egyrészről a szerzők és más jogosultak, másrészről a felhasználók jogai és érdekei között. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.

(7)

A műszaki intézkedések 2001/29/EK irányelvben előírt védelme továbbra is elengedhetetlen az uniós jog alapján a szerzőket és egyéb jogosultakat megillető jogok védelméhez és tényleges gyakorlásához. Ezt a védelmet változatlanul fenn kell tartani, de egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy a műszaki intézkedések alkalmazása ne akadályozza meg az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások érvényesülését. A jogosultak számára lehetővé kell tenni, hogy ennek érdekében önkéntes intézkedéseket hozzanak. A jogosultak számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon megválasszák, hogy melyek azok a megfelelő eszközök, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások kedvezményezettjei számára, hogy azokkal éljenek. Önkéntes intézkedések hiányában a tagállamoknak a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerint kell megtenniük a megfelelő intézkedéseket, beleértve azokat az eseteket is, amikor a műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket lekérhető szolgáltatásokon keresztül teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(8)

Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. A szöveg- és adatbányászat nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé új ismeretek megszerzése és új tendenciák felfedezése érdekében. A szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van azonban a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal támogathatja az innovációt. Ezek a technológiák az egyetemeknek és más kutatóhelyeknek kedveznek, továbbá a kulturális örökségvédelmi intézményeknek, mivel utóbbiak esetében szintén előfordulhat, hogy fő tevékenységeikkel összefüggésben kutatásokat végeznek. Az Unióban viszont az ilyen szervezetek és intézmények jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi védelem, vagy az adatbázisok sui generis jogának védelme, vagy mindkét védelem alatt álló cselekményeket, különösen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözését, az adatbázis tartalmának kimásolását vagy mindkettőt is magában foglalhatja, ami például akkor történik, amikor az adatokat a szöveg- és adatbányászat során normalizálják. Ha nem alkalmazandó kivétel vagy korlátozás, e cselekmények végrehajtásához a jogosultak engedélyére van szükség.

(9)

A szöveg- és adatbányászat végezhető a szerzői jogi védelem alatt nem álló puszta tények vagy adatok vonatkozásában is, és ilyen esetben a szerzői jogi szabályozás értelmében nincs szükség engedélyre. Előfordulhat olyan szöveg- és adatbányászat is, amely nem jár többszörözési cselekménnyel, vagy amely esetében a többszörözési cselekmény a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivétel hatálya alá tartozik, amely kivételt változatlanul alkalmazni kell az olyan szöveg- és adatbányászati technikákra, amelyek nem járnak a kivétel hatályán kívül eső másolatkészítéssel.

(10)

Az uniós jog rendelkezik bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételekről és korlátozásokról, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban opcionálisak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, hacsak nem születnek intézkedések a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására.

(11)

A szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság felszámolása érdekében az egyetemek és a kutatóhelyek, valamint a kulturális örökségvédelmi intézmények számára kötelező erejű kivételről kell rendelkezni a kizárólagos többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. A jelenlegi uniós kutatáspolitikával összhangban, amely ösztönzi az egyetemek és kutatási intézmények magánszektorral való együttműködését, a kutatóhelyekre akkor is kell, hogy vonatkozzon az említett kivétel, amikor kutatási tevékenységeiket a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében végzik. Míg a kutatóhelyeknek és a kulturális örökségvédelmi intézményeknek továbbra is az említett kivétel kedvezményezettjeinek kell maradniuk, lehetővé kell tenni számukra, hogy magánszektorbeli partnereikre hagyatkozzanak a szöveg- és adatbányászat – többek között technológiai eszközeik használatával történő – elvégzése tekintetében.

(12)

Az Unió-szerte működő kutatóhelyek különféle szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak. A „tudományos kutatás” fogalmát ezen irányelv értelmében akként kell értelmezni, hogy az kiterjed mind a természettudományokra, mind a bölcsészettudományokra. E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kutatóhely fogalmát illetően. Ide kell, hogy tartozzanak például az egyetemek vagy más felsőoktatási intézmények és azok könyvtárai mellett az olyan szervezetek is, mint a kutatóintézetek és a kutatást végző kórházak. A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek. E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések. Ezen irányelv alkalmazásában azonban nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett vállalkozások olyan döntő befolyást gyakorolnak, ami lehetővé teszi e vállalkozások számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a strukturális felépítésből – például részvényesi vagy tagi minőségükön keresztül – adódóan, aminek köszönhetően kedvezőbben férhetnek hozzá a kutatás eredményeihez.

(13)

A kulturális örökségvédelmi intézmények fogalma alatt a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárakat és múzeumokat – függetlenül az állandó gyűjteményükben tartott művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusától –, továbbá a levéltárakat és a mozgóképörökség- vagy hangzóörökség-védelmi intézményeket kell érteni. A kulturális örökségvédelmi intézmények fogalma emellett magában kell, hogy foglalja többek között a nemzeti könyvtárakat és a nemzeti levéltárakat, valamint – az archívumaik és a nyilvánosan hozzáférhető könyvtáraik tekintetében – az oktatási intézményeket, a kutatóhelyeket és a közszolgálati műsorszolgáltató szervezeteket is.

(14)

A kutatóhelyeknek és a kulturális örökségvédelmi intézményeknek – beleértve az azokhoz kapcsolódó személyeket is – az általuk jogszerűen hozzáférhető tartalmak tekintetében a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos kivétel hatálya alá kell tartozniuk. A jogszerű hozzáférést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a tartalomhoz való hozzáférést nyílt hozzáférés alapján, vagy a jogosultak és a kutatóhelyek vagy kulturális örökségvédelmi intézmények közötti szerződéses megállapodásokon keresztül (például előfizetésekkel), vagy más jogszerű módokon. Például a kutatóhelyek vagy a kulturális örökségvédelmi intézmények által fizetett előfizetések esetében a hozzájuk kapcsolódó és ezen előfizetések alá tartozó személyeket jogszerű hozzáféréssel rendelkezőnek kell tekinteni. A jogszerű hozzáférés magában kell, hogy foglalja az online szabadon elérhető tartalmakhoz való hozzáférést is.

(15)

Előfordulhat, hogy a kutatóhelyeknek és a kulturális örökségvédelmi intézményeknek bizonyos esetekben – például a tudományos kutatási eredmények utólagos ellenőrzése céljából – meg kell őrizniük a szöveg- és adatbányászat céljából biztosított kivétel keretében készített másolatokat. Ilyen esetekben a másolatokat biztonságos környezetben kell tárolni. A tagállamok az érdekelt felekkel folytatott egyeztetéseket követően nemzeti szinten további különös rendelkezésekről határozhatnak a másolatok megőrzésére vonatkozóan, beleértve az ilyen másolatok megőrzésével megbízott megbízható szervezetek kijelölésének lehetőségét is. Annak érdekében, hogy a kivétel alkalmazását indokolatlanul ne korlátozzák, e rendelkezéseknek arányosnak kell lenniük, és a másolatok biztonságos megőrzéséhez és a jogosulatlan felhasználás megelőzéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. A szöveg- és adatbányászattól eltérő tudományos kutatás – például tudományos szakértői értékelés és közös kutatás – céljára való felhasználás adott esetben továbbra is a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétel vagy korlátozás hatálya alá kell, hogy tartozzon.

(16)

A műveiket vagy más védelem alatt álló teljesítményeiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a rendszerük vagy adatbázisuk biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerül. Ezeket az intézkedéseket például annak biztosítására lehetne felhasználni, hogy csak a jogszerű hozzáféréssel rendelkező személyek férhessenek hozzá a jogosultak adataihoz, többek között IP-cím-érvényesítéssel vagy felhasználóhitelesítéssel. Az ilyen intézkedéseknek a felmerülő kockázatokkal arányosaknak kell maradniuk, nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását.

(17)

A kivétel jellegére és hatályára tekintettel, amely a tudományos kutatást végző szervezetekre korlátozódik, az e kivétel által a jogosultaknak okozott esetleges kár minimális lenne. A tagállamok ezért nem rendelkezhetnek a jogosultak díjazásáról az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételeken alapuló felhasználásért.

(18)

A tudományos kutatásban betöltött jelentős szerepükön túl a szöveg- és adatbányászati technikákat mind magánszervezetek, mind közjogi szervezetek széles körben alkalmazzák nagy mennyiségű adatok elemzésére, különböző területeken és különböző célokból, többek között kormányzati szolgáltatások, összetett üzleti döntések, valamint új alkalmazások vagy technológiák kifejlesztése céljából. A jogosultaknak továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy műveiknek és más védelem alatt álló teljesítményeiknek az ezen irányelvben foglalt, a tudományos kutatási céllal végzett szöveg- és adatbányászatra vonatkozó kötelező erejű kivétel, valamint a 2001/29/EK irányelvben foglalt létező kivételek és korlátozások hatályán kívül eső felhasználását engedélyezzék. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szöveg- és adatbányászat felhasználói jogbizonytalansággal szembesülhetnek azzal kapcsolatban, hogy a szöveg- és adatbányászat céljából végzett többszörözést és kimásolást szabad-e jogszerűen hozzáfért műveken vagy más védelem alatt álló teljesítményeken elvégezni, különösen akkor, ha a technikai eljárás céljából végzett többszörözés vagy kimásolás adott esetben nem felel meg az időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt létező kivétel valamennyi feltételének. Annak érdekében, hogy ezekben az esetekben fokozódjon a jogbiztonság, és az innováció ösztönzést kapjon a magánszektorban is, ennek az irányelvnek bizonyos feltételek mellett kivételt vagy korlátozást kell előírnia a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözésére és kimásolására vonatkozóan szöveg- és adatbányászat céljából, és lehetővé kell tennie, hogy a másolatok a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig megőrizhetők legyenek.

E kivétel vagy korlátozás csak akkor kell, hogy alkalmazandó legyen, ha a műhöz vagy más védelem alatt álló teljesítményhez a kedvezményezett jogszerűen fért hozzá, beleértve azt az esetet is, amikor azt az interneten a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették, és amennyiben a jogosultak nem tartják fenn megfelelő módon a jogokat a szöveg- és adatbányászat céljából végzett többszörözésre és kimásolásra Az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében az említett jogok fenntartása csak géppel olvasható módszer használata esetén tekinthető megfelelőnek, beleértve a metaadatokat és a weboldal vagy szolgáltatás feltételeit is. A jogok szöveg- és adatbányászat céljából való fenntartása nem érintheti az egyéb felhasználásokat. Más esetekben helyénvaló lehet a jogokat más módon, például szerződéses megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat útján fenntartani. A jogosultak számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy intézkedéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy fenntartásaikat tiszteletben tartsák. Ez a kivétel vagy korlátozás érintetlenül kell, hogy hagyja az ebben az irányelvben foglalt, tudományos kutatási céllal végzett szöveg- és adatbányászatra vonatkozó kötelező erejű kivételt, valamint az időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt létező kivételt.

(19)

A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy kivételt vagy korlátozást vezessenek be a művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés joga alól, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel azon joga alól, amely esetben a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását. Digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra és a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási intézmények teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket digitális – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységeikhez.

(20)

Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan előnyös lesz a tagállamokban elismert, többek között az alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatásban közreműködő minden oktatási intézmény számára. A kivétel vagy korlátozás csak olyan mértékben alkalmazandó, amennyiben a felhasználásokat az adott oktatási tevékenység nem kereskedelmi jellegű célja indokolja. Az oktatási intézmény szervezeti felépítése és finanszírozásának módja nem lehet döntő tényező a tevékenység nem kereskedelmi jellegének megállapítása szempontjából.

(21)

Az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából ezen irányelvben foglalt kivételnek vagy korlátozásnak a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények digitális felhasználási módjaira, az oktatás – többek között az oktatási tevékenységek – támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A számítógépi programnak a kivétel vagy korlátozás értelmében megengedett terjesztése a számítógépi programok digitális továbbítására kell, hogy korlátozódjon. A szemléltetés fogalma a legtöbb esetben ezért csak a művek részeinek vagy kivonatainak használatára vonatkozna, ami nem helyettesítheti az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagok vásárlását. A kivétel vagy korlátozás végrehajtása során a tagállamok a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények különböző típusai tekintetében kiegyensúlyozott módon meghatározhatják, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények mekkora hányada használható fel az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából. A kivétel vagy a korlátozás alapján megengedett felhasználást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen.

(22)

Az ezen irányelvben foglalt, kizárólag oktatási szemléltetési célú felhasználásra vonatkozó kivétel vagy korlátozás alapján a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve az oktatási intézmény helyiségein kívül – például múzeumban, könyvtárban vagy egyéb kulturális örökségvédelmi intézményben – megvalósuló vizsgákat, illetve oktatási tevékenységet is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának ki kell terjednie a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények mind az osztálytermekben, mind más helyszíneken digitális módon – például elektronikus táblák vagy az internethez kapcsolható digitális eszközök segítségével – történő felhasználására, valamint a biztonságos elektronikus környezetek révén – például online tanfolyamokkal vagy egy adott tanfolyamot kiegészítő tananyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban – távolról végzett felhasználásra. A biztonságos elektronikus környezet fogalma alatt olyan digitális oktatási és tanulási környezetet kell érteni, amelyhez a hozzáférés az oktatási intézmény tanáraira és a tanulási programban megfelelő hitelesítési eljárások révén – így különösen jelszó-alapú hitelesítéssel – részt vevő tanulókra vagy hallgatókra korlátozódik.

(23)

Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel vagy korlátozás végrehajtásán vagy további felhasználási módokra vonatkozó felhasználási szerződéseken alapuló intézkedések, amelyek a művek és más védelem alatt álló teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtást szolgáló szabályozás azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok számára például továbbra is lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának tiszteletben kell tartania a szerzők és előadóművészek személyhez fűződő jogait. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, meglévő intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében a tagállamok dönthetnek különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel vagy korlátozás alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő felhasználási engedélyek rendelkezésre állásától teszik függővé. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy amennyiben a felhasználási engedélyek csak részben vonatkoznak a kivétel vagy korlátozás értelmében megengedett felhasználásokra, minden egyéb felhasználásra továbbra is vonatkozzon a kivétel vagy a korlátozás.

A tagállamok ezzel a mechanizmussal például elsőbbséget biztosíthatnak az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra, vagy a kottákra vonatkozó felhasználási engedélyeknek. Annak elkerülése érdekében, hogy az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel az, hogy a kivétel alkalmazása a felhasználási engedélyek rendelkezésre állásától függ, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és más védelem alatt álló teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. Az ilyen engedélyezési rendszereknek meg kell felelniük az oktatási intézmények igényeinek. A meglévő engedélyezési rendszerek láthatóságának biztosítására szolgáló tájékoztatási eszközöket is ki lehetne fejleszteni. Az ilyen rendszerek például közös jogkezelésen vagy kiterjesztett közös jogkezelésen alapulhatnának, annak elkerülése érdekében, hogy az oktatási intézményeknek egyenként kelljen tárgyalniuk a jogosultakkal. A jogbiztonság biztosítása érdekében a tagállamoknak pontosan meg kell határozniuk, hogy e kivétel keretében az oktatási intézmény milyen feltételek mellett használhatja fel a védelem alatt álló műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket, illetve fordítva, mikor kell engedélyezési rendszer szerint eljárnia.

(24)

A tagállamok számára továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy előírhassák, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesüljenek az ezen irányelvben foglalt oktatási szemléltetésre vonatkozó kivétel vagy korlátozás hatálya alá tartozó műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük digitális felhasználásáért. A méltányos díjazás szintjének meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni többek között a tagállamok oktatási célkitűzéseit és a jogosultakat érő kárt. Azoknak a tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy méltányos díjazásról gondoskodnak, ösztönözniük kell olyan rendszerek alkalmazását, amelyek nem teremtenek adminisztratív terhet az oktatási intézmények számára.

(25)

A kulturális örökségvédelmi intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. Előfordulhat, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmény gyűjteményében lévő mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy kötelező erejű kivételről kell rendelkezni a többszörözési jog alól az ilyen intézmények általi megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében.

(26)

A tagállamokban a kulturális örökségvédelmi intézmények által megőrzés céljából végrehajtott többszörözési cselekményeket illetően létező különböző megközelítések akadályozzák a belső piacon ezen intézmények határokon átnyúló együttműködését, a megőrzési módszerek egymás közti megosztását, valamint a határokon átnyúló megőrzési hálózatok általuk történő létrehozását, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. Ez negatív hatással lehet a kulturális örökség megőrzésére.

(27)

A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökségvédelmi intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás, az eredeti hordozóanyagok romlása miatt vagy az ilyen művek és más védelem alatt álló teljesítmények biztosítása céljából többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon, kellő számban, és olyan mértékben, amelyre a megőrzés céljából szükség van. A kulturális örökségvédelmi intézmények által a művek és más védelem alatt álló teljesítmények tartós gyűjteményükben történő megőrzésétől eltérő célból végzett többszörözése továbbra is a jogosultak engedélyéhez kötött, kivéve, ha ezt az uniós jog által előírt más kivételek vagy korlátozások lehetővé teszik.

(28)

A kulturális örökségvédelmi intézmények nem feltétlenül rendelkeznek technikai eszközökkel vagy szakértelemmel a gyűjteményeik megőrzéséhez szükséges tevékenységek elvégzéséhez, különösen a digitális környezetben, ezért e célból más kulturális intézmények és harmadik felek segítségét is igénybe vehetik. Az ezen irányelvben foglalt, megőrzési célra vonatkozó kivétel keretében a kulturális örökségvédelmi intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a másolatkészítéshez a nevükben és a felelősségi körükben eljáró harmadik felekre hagyatkozzanak, beleértve a más tagállamban székhellyel rendelkező feleket is.

(29)

Ezen irányelv alkalmazásában a művek és más védelem alatt álló teljesítmények akkor képezik a kulturális örökségvédelmi intézmény gyűjteményének állandó részét, ha az ilyen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények példányai ezen intézmények tulajdonában vagy állandó jelleggel birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása, felhasználási szerződés, kötelespéldány biztosításának kötelezettsége vagy állandó letétkezelési megállapodások alapján.

(30)

A kulturális örökségvédelmi intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani az olyan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények– többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez, amelyek ezen irányelv alkalmazásában kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek minősülnek. A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények gyűjteményeinek sajátos jellemzői, csakúgy mint a tömeges digitalizálási projektekbe bevont művek és más teljesítmények nagy száma miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes engedélyének beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sosem szánták őket kereskedelmi célra, vagy hogy soha nem kerültek kereskedelmi hasznosításra. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökségvédelmi intézmények állandó gyűjteményében lévő, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos felhasználásait.

(31)

Minden tagállam rendelkezésére kell állnia olyan jogi mechanizmusoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a releváns és kellően reprezentatív közös jogkezelő szervezetek által kulturális örökségvédelmi intézmények számára adott, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos felhasználásaira vonatkozó engedélyek azon jogosultak jogaira is vonatkozzanak, amelyek e tekintetben nem bíztak meg egy reprezentatív közös jogkezelő szervezetet. Ez az irányelv lehetővé kell, hogy tegye, hogy az ilyen felhasználási engedélyek hatálya valamennyi tagállamra kiterjedjen.

(32)

Előfordulhat, hogy az ezen irányelv által bevezetett, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények közös jogkezelésben történő engedélyezésére vonatkozó rendelkezések nem jelentenek megoldást minden olyan esetre, amikor a kulturális örökségvédelmi intézmények nehézségekbe ütköznek az összes, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásához szükséges engedély jogosultaktól történő megszerzése során. Ilyen eset lehet például az, amikor a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos típusa esetében nincs közös jogkezelési gyakorlat, vagy amikor az érintett közös jogkezelő szervezet az érintett jogosultak és jogok kategóriája tekintetében nem kellően reprezentatív jellegű. Ilyen esetekben a kulturális örökségvédelmi intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a gyűjteményük állandó részét képező műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket valamennyi tagállamban online hozzáférhetővé tegyék a szerzői jogi és szomszédos jogi harmonizált kivétel vagy korlátozás alapján. Fontos, hogy e kivétel vagy korlátozás alapján csak akkor kerüljön sor felhasználásra, ha bizonyos feltételek teljesülnek, különösen az engedélyezési megoldások rendelkezésre állása tekintetében. Az engedély feltételeiről szóló megállapodás hiánya nem értelmezendő az engedélyezési megoldások elérhetőségének hiányaként.

(33)

A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott kereteken belül rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően választhatják ki a konkrét engedélyezési mechanizmust – mint például a kiterjesztett közös jogkezelést vagy a képviselet vélelmét –, amelyet a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználása céljából hoznak létre. A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban is, hogy hogyan határozzák meg a közös jogkezelő szervezetek kellően reprezentatív jellegére vonatkozó követelményeket, feltéve, hogy ez az adott típusú művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények olyan jogosultjainak jelentős számán alapul, akik felhatalmazást adtak az adott felhasználási mód engedélyezésére. A tagállamok szabadon állapíthatnak meg konkrét szabályokat azokra az esetekre, amikor egynél több közös jogkezelő szervezet minősül reprezentatívnak az adott művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében, például együttesen megadott engedélyek vagy az érintett szervezetek közötti megállapodás előírásával.

(34)

Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. A 2014/26/EU irányelv ilyen rendszerről rendelkezik, amely rendszer különösen a felelősségteljes irányításra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat tartalmaz, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában.

(35)

Megfelelő biztosítékokat kell nyújtani valamennyi jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy kizárják az engedélyezési mechanizmusok, valamint az ezen irányelv által a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása tekintetében bevezetett kivétel vagy korlátozás alkalmazását valamennyi művükre vagy más védelem alatt álló teljesítményükre vonatkozóan, az összes engedélyre vagy a kivétel vagy korlátozás hatálya alá eső összes felhasználásra vonatkozóan, egyes művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozóan, vagy meghatározott engedélyekre vagy a kivétel vagy a korlátozás hatálya alá eső meghatározott felhasználásokra vonatkozóan, bármikor az engedély vagy a kivétel vagy korlátozás hatálya alá eső felhasználások időtartama előtt vagy alatt. Az ezen engedélyezési mechanizmusokat szabályozó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökségvédelmi intézmények számára. Fontos, hogy amikor a jogosult kizárja az ilyen mechanizmusok vagy ilyen kivétel vagy korlátozás alkalmazását egy vagy több műre vagy más védelem alatt álló teljesítményre vonatkozóan, minden folyamatban lévő felhasználás észszerű időn belül megszűnjön, és ha közös jogkezelésben adott engedély alapján kerül sor a felhasználásra, akkor a közös jogkezelő szervezet a tájékoztatását követően ne adjon ki a kérdéses felhasználásokra vonatkozó engedélyeket. A jogosultak általi ilyen jellegű kizárás nem érintheti azon jogukat, hogy az engedély hatálya alá tartozó műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük tényleges felhasználása után díjazásban részesüljenek.

(36)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy meghatározzák, ki felelős azért, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedélyezése és azok felhasználása megfeleljen az ebben az irányelvben meghatározott feltételeknek, és azért, hogy az érintett felek megfeleljenek az említett engedélyek feltételeinek.

(37)

A kulturális örökségvédelmi intézmények gyűjteményében lévő művek és más védelem alatt álló teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvben foglalt engedélyezési mechanizmusok, valamint kivétel vagy korlátozás a különféle művek és más védelem alatt álló teljesítmények, így fényképek, számítógépi programok, hangfelvételek, audiovizuális művek és egyedi műalkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek, akkor is, ha azok soha nem kerültek kereskedelmi forgalomba. A kereskedelmi forgalomba soha nem került művek lehetnek poszterek, szórólapok, frontújságok vagy amatőr audiovizuális művek, valamint kiadatlan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények, az egyéb alkalmazandó jogi korlátozások, például a személyhez fűződő jogokra vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül. Ha egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény hozzáférhető valamilyen egyéb változatban – például irodalmi művek esetén későbbi kiadásban vagy filmművészeti alkotások esetén alternatív vágásban – vagy egyéb megjelenési formában – például ugyanazon mű digitális és nyomtatott formátumban –, akkor az nem tekinthető kereskedelmi forgalomban nem kapható műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek. Ezzel szemben az átdolgozások, például irodalmi művek egyéb nyelvi verziói vagy audiovizuális feldolgozása kereskedelmi forgalomban való rendelkezésre állása nem zárja ki, hogy egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egy adott nyelven kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak minősüljön. A különböző típusú művek és más védelem alatt álló teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározni az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan, például meg kell szabni, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény első kereskedelmi forgalomba kerülésétől számítva mennyi időnek kell eltelnie. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok az ilyen követelmények és eljárások meghatározása során egyeztessenek a jogosultakkal, a kulturális örökségvédelmi intézményekkel és a közös jogkezelő szervezetekkel.

(38)

Annak meghatározásakor, hogy egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak minősül-e, észszerű erőfeszítést kell tenni annak felmérése érdekében, hogy a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság rendelkezésére áll-e, figyelembe véve az adott műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek, vagy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesének jellemzőit. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon határozhassák meg, hogy ki tartozik felelősséggel az észszerű erőfeszítés megtételéért. Az észszerű erőfeszítés nem kell, hogy idővel megismételt intézkedést foglaljon magában, de magában kell foglalnia minden olyan könnyen hozzáférhető bizonyíték figyelembevételét, amely a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények szokásos kereskedelmi csatornákon keresztüli várható hozzáférhetőségéről tanúskodik. A művek egyenkénti értékelését csak akkor kell megkövetelni, ha ez a releváns információk rendelkezésre állása, a kereskedelmi hozzáférhetőség valószínűsége és a várható tranzakciós költségek fényében észszerűnek tűnik. A mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény hozzáférhetőségének ellenőrzését általában a kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye szerinti tagállamban kell elvégezni, kivéve, ha a határokon átnyúló ellenőrzés észszerűnek tekinthető, például ha könnyen hozzáférhető információ áll rendelkezésre arról, hogy egy irodalmi mű valamely nyelvi változatát először egy másik tagállamban tették közzé. Annak meghatározása, hogy bizonyos művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttese kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak minősül-e, számos esetben arányos mechanizmussal, például mintavétellel megállapítható. Egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény korlátozott, például használt cikkeket áruló üzletben való hozzáférhetősége, illetve annak elméleti lehetősége, hogy beszerezhető egy műre vagy más védelem alatt álló teljesítményre vonatkozó engedély, nem tekinthető a nyilvánosság számára való, a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztüli hozzáférhetőségnek.

(39)

A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok, valamint kivétel vagy korlátozás ne terjedjenek ki kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesére, amennyiben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy ezek elsősorban harmadik országok műveiből vagy más védelem alatt álló teljesítményeiből állnak, kivéve, ha az érintett közös jogkezelő szervezet kellően reprezentatív a szóban forgó harmadik ország tekintetében, például képviseleti megállapodás útján. Ez az értékelés elvégezhető azon bizonyítékok alapján, amelyek a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kereskedelmi forgalomban nem kapható voltának meghatározása érdekében tett észszerű erőfeszítést követően állnak rendelkezésre, és nem szükséges további bizonyítékokat keresni. A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények származásának egyenkénti értékelésére csak akkor van szükség, ha az a kereskedelmi hozzáférhetőség meghatározásához szükséges észszerű erőfeszítés megtételéhez is szükséges.

(40)

A szerződő kulturális örökségvédelmi intézmények és közös jogkezelő szervezetek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon állapodhassanak meg az engedély területi hatályáról – beleértve annak lehetőségét, hogy az valamennyi tagállamra kiterjedjen –, a felhasználási díjról, valamint a megengedett felhasználási módokról. Az ilyen engedély hatálya alá tartozó felhasználások nem irányulhatnak nyereségszerzésre, ideértve azt az esetet is, amikor a kulturális örökségvédelmi intézmény másolatokat terjeszt, például egy kiállításról szóló promóciós anyag esetében. Ugyanakkor mivel a kulturális örökségvédelmi intézmények gyűjteményeinek digitalizálása jelentős beruházást igényelhet, az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények fedezzék az engedély költségeit, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásokat.

(41)

Megfelelő módon közzé kell tenni a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek a kulturális örökségvédelmi intézmények által ezen irányelv alapján történő folyamatban lévő és jövőbeli felhasználásával, valamint a műveikre és más védelem alatt álló teljesítményükre szóló engedélyek vagy a kivétel vagy korlátozás alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat, az engedély vagy adott esetben a kivétel vagy korlátozás alapján történő felhasználást megelőzően és annak során egyaránt. Ez a közzététel különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik. Ezért helyénvaló rendelkezni egy egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról az Unió számára, hogy ezek az információk a felhasználás megkezdése előtt észszerű idővel nyilvánosságra hozhatók legyenek. E portálnak meg kell könnyítenie annak lehetőségét, hogy a jogosultak műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük tekintetében kizárják az engedélyek, vagy a kivételek vagy korlátozások alkalmazását. A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemben, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni.

Az információknak a portálon történő közzététele mellett eseti alapon további megfelelő közzétételi intézkedésekre is szükség lehet az érintett jogosultak figyelmének felhívása érdekében, például további kommunikációs csatornák igénybevételével a szélesebb nyilvánosság elérése érdekében. A további közzétételi intézkedések szükségességének, jellegének és földrajzi hatályának a releváns kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények jellemzőitől, az engedélyek feltételeitől vagy a kivétel vagy korlátozás hatálya alá tartozó felhasználás típusától, valamint a tagállamokban követett létező gyakorlatoktól kell függenie. A közzétételi intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük, az egyes jogosultak egyéni tájékoztatásának szükségessége nélkül.

(42)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó, ebben az irányelvben meghatározott engedélyezési mechanizmusok relevánsak legyenek és jól működjenek, hogy a jogosultak megfelelő védelemben részesüljenek, hogy az engedélyeket megfelelő nyilvánosságot kapjanak, valamint hogy a jogbiztonság biztosított legyen a közös jogkezelő szervezetek reprezentatív jellege és a művek besorolása tekintetében, a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az érdekelt felekkel folytatott, ágazatspecifikus párbeszédet.

(43)

A kulturális örökségvédelmi intézmények állandó gyűjteményének részét képező, kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó jogok közös jogkezelésben történő engedélyezésének megkönnyítésére irányulóan ebben az irányelvben rögzített intézkedések nem érinthetik e műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek az uniós jog által előírt kivételek vagy korlátozások, illetve egyéb, kiterjesztett hatályú engedélyek értelmében történő felhasználását, amennyiben az ilyen engedély nem azon alapul, hogy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kereskedelmi forgalomban nem kapható műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek minősülnek. Ezek az intézkedések nem érinthetik továbbá a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a közös jogkezelő szervezetek és a kulturális örökségvédelmi intézményektől eltérő felhasználók közötti engedélyek alapján történő felhasználására vonatkozó nemzeti mechanizmusokat.

(44)

A kiterjesztett hatályú közös jogkezelés lehetővé teszi, hogy egy közös jogkezelő szervezet a jogosultak nevében közös engedélyező testületként engedélyt bocsásson ki, függetlenül attól, hogy a jogosultak megbízták-e ezzel a szervezetet. A mechanizmusokra épülő rendszerek, mint a kiterjesztett közös jogkezelés, a jogszabályon alapuló megbízás vagy a képviselet vélelmezése, számos tagállamban jól bevált gyakorlatnak minősülnek, és különböző területeken is alkalmazhatók lehetnek. A valamennyi fél számára jól működő szerzői jogi kerethez szükséges, hogy arányos jogi mechanizmusok álljanak rendelkezésre a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedélyezéséhez. A tagállamok számára ezért biztosítani kell, hogy olyan megoldásokra támaszkodhassanak, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy bizonyos felhasználási típusok esetében potenciálisan nagyszámú műre és más védelem alatt álló teljesítményre vonatkozóan adjanak ki felhasználási engedélyeket, és hogy az ilyen felhasználási engedélyekből származó bevételt felosszák a jogosultak között a 2014/26/EU irányelvvel összhangban.

(45)

Bizonyos felhasználások jellege, illetve az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények gyakran rendkívül nagy száma miatt az egyes érintett jogosultaktól a felhasználási engedélyek egyéni megszerzésének tranzakciós költsége elriasztóan magas. Ennek eredményeként a hatékony közös engedélyezési mechanizmusok nélkül nem valószínű, hogy sor kerülhet az érintett területeken az ahhoz szükséges valamennyi engedélyezési ügylet lebonyolítására, hogy lehetővé váljon e művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása. A közös jogkezelő szervezetek általi, kiterjesztett közös jogkezelés és a hasonló mechanizmusok lehetővé tehetik megállapodások megkötését ezeken a területeken, ahol a jogosultak megbízásán alapuló közös jogkezelés nem nyújt kimerítő megoldást az összes felhasználandó mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tekintetében. Az ilyen mechanizmusok a jogosultak által egyénileg adott megbízáson alapuló közös jogkezelést egészítik ki azáltal, hogy bizonyos esetekben teljeskörű jogbiztonságot nyújtanak a felhasználók számára. Egyúttal lehetőséget biztosítanak a jogosultak számára, hogy élvezzék műveik jogszerű felhasználásának előnyeit.

(46)

Tekintettel arra, hogy a digitális korban egyre nő a rugalmas engedélyezési rendszerek jelentősége, valamint tekintettel az ilyen megoldások egyre terjedő használatára, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan engedélyezési mechanizmusokról rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy önkéntes alapon felhasználási szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy valamennyi jogosult megbízta-e ezzel az érintett szervezetet. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti hagyományaikkal, gyakorlataikkal vagy körülményeikkel összhangban tartsák fenn vagy vezessék be az ilyen mechanizmusokat, az ezen irányelvben előírt biztosítékok mellett, valamint az uniós joggal és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban. E mechanizmusok csak az érintett tagállam területén lehetnek hatályosak, hacsak az uniós jog másként nem rendelkezik. A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban a tekintetben, hogy kiválaszthassák azt a fajta mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó engedélyezést olyan jogosultak jogaira is kiterjesszék, amelyek nem bízták meg a megállapodást megkötő szervezetet, feltéve, hogy ez a mechanizmus megfelel az uniós jognak, beleértve a közös jogkezelésre vonatkozóan a 2014/26/EU irányelvben meghatározott szabályokat is. Az ilyen mechanizmusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a 2014/26/EU irányelv 7. cikke alkalmazandó legyen az olyan jogosultakra is, amelyek nem tagjai a megállapodást kötő szervezetnek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös jogkezelést, jogszabályon alapuló megbízást és a képviselet vélelmét. Ezen irányelvnek a közös jogkezelésre vonatkozó rendelkezései nem érinthetik a tagállamok meglévő, arra irányuló lehetőségeit, hogy kötelező közös jogkezelést vagy egyéb, kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmust alkalmazzanak, például olyat, mint amilyen a 93/83/EGK tanácsi irányelv (12) 3. cikkében is szerepel.

(47)

Fontos, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusokat csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való egyenkénti beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet – vagyis a valamennyi érintett jogosultra kiterjedő engedély – létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen. Az ilyen mechanizmusoknak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk a jogosultak, köztük azon jogosultak tekintetében is, akik nem tagjai közös jogkezelő szervezetnek. Így különösen az a puszta tény, hogy az érintett jogosultak nem rendelkeznek az engedélyt kérelmező felhasználó tagállamának állampolgárságával, lakóhellyel vagy székhellyel az engedélyt kérelmező felhasználó tagállamában, önmagában nem jelenti azt, hogy a jogtisztázás annyira körülményes és nehezen kivitelezhető lenne, hogy az indokolná ilyen mechanizmusok alkalmazását. Ugyanilyen fontos, hogy az engedélyezett felhasználás ne befolyásolja hátrányosan a vonatkozó jogok gazdasági értékét, és ne fossza meg a jogosultakat jelentős kereskedelmi előnyöktől.

(48)

Ezen túlmenően a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő, megkülönböztetésmentesen alkalmazandó biztosítékok álljanak rendelkezésre azon jogosultak jogos érdekeinek védelmére, akik nem bíztak meg engedélyt kínáló szervezetet. A mechanizmusok kiterjesztett hatályának igazolása érdekében e szervezetnek – a jogosultaktól kapott megbízások alapján – kellően reprezentatívnak kell lennie a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azon típusai, illetve azon jogok tekintetében, amelyek az engedély tárgyát képezik. A tagállamoknak kell meghatározniuk az említett szervezetek kellő reprezentativitására vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a szervezet által kezelt jogok típusát, a szervezet azon képességét, hogy hatékonyan kezelje a jogokat, azt a kreatív ágazatot, amelyben tevékenykedik, valamint azt, hogy a szervezet az adott típusú művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében jelentős számú olyan jogosultat lefed-e, akik megbízást adtak az adott típusú felhasználás engedélyezésére, összhangban a 2014/26/EU irányelvvel. A jogbiztonság, valamint a mechanizmusok iránti bizalom biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy döntsenek arról, hogy kit terhel a felelősség a felhasználási szerződéssel engedélyezett felhasználási módok tekintetében. Garantálni kell az egyenlő bánásmódot valamennyi olyan jogosult számára, akiknek a műveit az engedély alapján felhasználják, különösen az engedélyezésre és a díjazás elosztására vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében. A közzétételi intézkedéseknek az engedély teljes időtartama alatt hatékonyaknak kell lenniük, nem róhatnak aránytalan terheket a felhasználókra, a közös jogkezelő szervezetekre vagy a jogosultakra, továbbá nem tehető szükségessé az egyes jogosultak egyéni tájékoztatása.

Annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak könnyen visszanyerhessék a műveik feletti ellenőrzést, illetve hogy megakadályozhassák műveik olyan felhasználását, amely sérti érdekeiket, elengedhetetlen, hogy a jogosultaknak lehetősége legyen arra, hogy kizárják az ilyen mechanizmusok alkalmazását műveikre vagy más védelem alatt álló teljesítményükre minden felhasználás, mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tekintetében, vagy bizonyos felhasználások, művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében, akár a felhasználási szerződés megkötése előtt és az engedély időtartama alatt is. Az ilyen esetekben a folyamatban lévő felhasználásokat észszerű időn belül meg kell szüntetni. A jogosultak általi ilyen jellegű kizárás nem érintheti azon jogukat, hogy az engedély hatálya alá tartozó művük vagy más védelem alatt álló teljesítményük tényleges felhasználása után díjazásban részesüljenek. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a jogosultak védelme érdekében további intézkedésekre van szükség. Ilyen intézkedés lehet például a közös jogkezelő szervezetek és más érdekelt felek közötti, uniós szintű információcsere ösztönzése, hogy felhívják a figyelmet ezekre a mechanizmusokra és a jogosultak azon lehetőségére, hogy kizárják műveiket vagy más védelem alatt álló teljesítményeiket e mechanizmusokból.

(49)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok eredményeként kiadott engedélyek célját és hatályát, valamint a lehetséges felhasználásokat mindig gondosan és egyértelműen meghatározzák a jogszabályokban, vagy ha az alapul szolgáló jogszabály általános rendelkezés, az ilyen általános rendelkezések eredményeként alkalmazott engedélyezési gyakorlatban vagy a megadott engedélyekben. Az engedély ilyen mechanizmusok szerinti működtetésének lehetőségét ezenkívül azokra a közös jogkezelő szervezetekre kell korlátozni, amelyek a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

(50)

Tekintettel arra, hogy a tagállamokban eltérőek a kiterjesztett hatályú közös jogkezeléssel kapcsolatos hagyományok és tapasztalatok, valamint arra, hogy azok a jogosultak állampolgárságától vagy lakóhely szerinti tagállamától függetlenül alkalmazandóak, fontos biztosítani az ilyen mechanizmusok gyakorlati működésével kapcsolatos uniós szintű átláthatóságot és párbeszédet, többek között a jogosultak számára nyújtott biztosítékok, az ilyen mechanizmusok hatékonysága és használhatósága, valamint azoknak az olyan jogosultakra gyakorolt hatása tekintetében, akik nem tagjai közös jogkezelő szervezeteknek, vagy akik másik tagállam állampolgárai vagy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra gyakorolt hatás kapcsán, ideértve azt is, hogy szükség lehet olyan szabályok megállapítására, amelyek révén e mechanizmusok határokon átnyúló hatással bírhatnak a belső piacon. Az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen közzé kell tennie az ilyen mechanizmusok ezen irányelv szerinti alkalmazására vonatkozó információkat. Az ilyen mechanizmusokat bevezető tagállamoknak ezért tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről és azok gyakorlati alkalmazásáról, beleértve az általános rendelkezések alapján bevezetett engedélyezések hatályát és típusait, az engedélyezés mértékét és az érintett közös jogkezelő szervezeteket. Ezeket az információkat meg kell vitatni a tagállamokkal a 2001/29/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságban. A Bizottságnak jelentést kell közzétennie az ilyen mechanizmusok Unión belüli alkalmazásáról és arról, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az engedélyezésre és a jogosultakra, a kulturális tartalmak terjesztésére, a szerzői és szomszédos jogok közös kezelése területén a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, illetve a versenyre.

(51)

Az egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatások döntő szerepet játszhatnak az európai audiovizuális művek Unión belüli terjesztésében. Az ilyen, elsősorban európai művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztüli hozzáférhetősége azonban továbbra is korlátozott. Előfordulhat, hogy az e művek online felhasználásáról szóló megállapodásokat a jogok engedélyezésével kapcsolatos problémák miatt nehéz megkötni. Ilyen problémák fordulhatnak elő például akkor, ha a jogok adott földrajzi területen belüli jogosultja gazdaságilag nem kellően ösztönzött egy mű online hasznosításában, és nem engedélyezi vagy visszatartja az online jogokat, ami ahhoz vezethet, hogy az audiovizuális művek az egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatások keretében nem érhetők el. Egyéb problémák is felmerülhetnek. a felhasználási intervallumokkal kapcsolatban.

(52)

Az audiovizuális művekhez fűződő jogok online egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatások számára történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy rendelkezzenek egy olyan tárgyalási mechanizmusról, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek igénybe vegyék egy pártatlan szerv, vagy egy vagy több közvetítő segítségét. E célból a tagállamok új szervet hozhatnak létre, vagy olyan meglévő szervet vehetnek igénybe, amely megfelel az ezen irányelvben megállapított feltételeknek. A tagállamok egy vagy több illetékes szervet vagy közvetítőt is kijelölhetnek. A szervnek vagy a közvetítőknek megbeszéléseket kell folytatniuk a felekkel, valamint szakmai, pártatlan és külső tanácsadással kell segíteniük őket a tárgyalások során. Ha a tárgyalásban különböző tagállamokból származó felek érintettek, és e felek úgy döntenek, hogy igénybe veszik a tárgyalási mechanizmust, akkor e feleknek előzetesen meg kell állapodniuk az illetékes tagállamról. A szerv vagy a közvetítők találkozhatnak a felekkel, hogy megkönnyítsék a tárgyalások megkezdését, vagy a tárgyalások során könnyíthetik meg a megállapodás megkötését. Az e tárgyalási mechanizmusban való részvételnek és a megállapodások későbbi megkötésének önkéntesnek kell lennie, és nem érintheti a felek szerződési szabadságát. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a tárgyalási mechanizmus konkrét működéséről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, valamint a költségviselésről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási mechanizmus hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és pénzügyi terhek arányosak maradjanak. A tagállamoknak – anélkül, hogy ez kötelezettséget jelentene számukra – ösztönözniük kell a képviseleti szervezetek közötti párbeszédet.

(53)

Egy mű védelmi idejének eltelte azzal jár, hogy a mű közkinccsé válik, és lejárnak az uniós szerzői jogi szabályozás szerint a műhöz kapcsolódó jogok. A képzőművészet területén a közkinccsé vált művek hiteles reprodukcióinak forgalmazása hozzájárul a kultúra terjesztéséhez és előmozdításához, valamint a kulturális örökséghez való hozzáféréshez. A digitális környezetben e reprodukciók szerzői vagy szomszédos jogok révén történő védelme összeegyeztethetetlen a művek szerzői jogi védelmének lejártával. Ezen túlmenően az ilyen reprodukciók védelmére vonatkozó nemzeti szerzői jogi jogszabályok közötti különbségek jogbizonytalansághoz vezetnek, és hatással vannak a közkinccsé vált művek határokon átnyúló terjesztésére. A közkinccsé vált képzőművészeti alkotások bizonyos reprodukciói ezért nem részesülhetnek szerzői vagy szomszédos jogi védelemben. Mindez nem akadályozhatja meg azt, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények reprodukciókat, például képeslapokat értékesítsenek.

(54)

A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. Az online sajtókiadványok széles körű hozzáférhetősége új online szolgáltatások, például hírgyűjtő portálok vagy a médiafigyelő szolgáltatások megjelenését eredményezte, amelyek esetében a sajtókiadványok újrafelhasználása üzleti modelljük fontos részét képezi, és bevételi forrást jelent. A sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának e szolgáltatások nyújtói számára történő engedélyezését illetően, ami megnehezíti számukra beruházásaik megtérülését. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése hiányában az engedélyezés, valamint a sajtókiadványokra vonatkozó, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásra vonatkozó jogok érvényesítése gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben.

(55)

A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele és ezáltal a megbízható információk rendelkezésre állásának előmozdítása érdekében. Ezért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat, ami nem érinti a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi, magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására alkalmazandó, az uniós jogban meglévő szerzői jogi szabályokat, ideértve a sajtókiadványok ilyen felhasználók általi online megosztását is. E védelmet azáltal kell eredményesen garantálni, hogy az uniós jogba bevezetésre kerül a valamely tagállamban letelepedett kiadók sajtókiadványainak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében vett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog. A sajtókiadványokra ezen irányelvben meghatározott jogi védelem az olyan, valamely tagállamban letelepedett kiadókat illeti meg, amelyeknek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unión belül van.

A sajtókiadványok kiadójának fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az ezen irányelv értelmében vett sajtókiadványokat közzétevő szolgáltatókra, például hírszolgáltatókra vagy hírügynökségekre.

(56)

Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy az kizárólag a bármely tömegtájékoztatási eszközben, többek között papíron, az uniós jog értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak tekintett gazdasági tevékenység keretében közzétett, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. A fogalom magában kell, hogy foglalja a sajtókiadványok közül például a napilapokat, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratokat, ideértve az előfizetésen alapuló folyóiratokat is, valamint az internetes híroldalakat. A sajtókiadványok főleg irodalmi műveket tartalmaznak, de egyre gyakrabban szerepelnek bennük más jellegű művek és más védelem alatt álló teljesítmények, különösen fényképek és videofelvételek. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. A védelem továbbá nem vonatkozik az olyan weboldalakra, például blogokra sem, amelyek olyan tevékenység keretében nyújtanak tájékoztatást, amelyet nem egy szolgáltató – például egy hírszolgáltató – kezdeményezése, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése keretében végeznek.

(57)

Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóit megillető jogoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználási módok tekintetében ugyanolyan terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. A sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogok nem terjedhetnek ki a hiperhivatkozási cselekményekre. Nem terjedhetnek ki továbbá a sajtókiadványokban közzétett puszta tényekre sem. Emellett az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóit megillető jogokra ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt, a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozó kivételt is.

(58)

A sajtókiadványok információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználása jelentheti a teljes kiadványok vagy cikkek felhasználását vagy csak a sajtókiadványok bizonyos részeinek felhasználását is. A sajtókiadványok egyes részeinek ilyen felhasználása is gazdasági jelentőséget kapott. Ugyanakkor a sajtókiadványokból származó egyes szavak vagy nagyon rövid részletek információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználása nem feltétlenül ássa alá a sajtókiadványok kiadói által a tartalom előállítása során eszközölt beruházásokat. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a sajtókiadványokból származó egyes szavak vagy nagyon rövid részletek felhasználása ne tartozzon az ezen irányelvben meghatározott jogok hatálya alá. Tekintettel arra, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók rendkívül nagy mennyiségben gyűjtenek össze és használnak fel sajtókiadványokat, fontos, hogy a nagyon rövid részletek kizárása úgy legyen értelmezve, hogy az ne befolyásolja az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényesülését.

(59)

A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba foglalt művekhez és más védelem alatt álló teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azokat belefoglalták. A sajtókiadványok kiadói ezért a szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben, illetve ugyanazon művek és más védelem alatt álló teljesítmények más jogosult felhasználóival szemben nem hivatkozhatnak a számukra ezen irányelv alapján biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. A sajtókiadványokba foglalt művek szerzői megfelelő részesedésre jogosultak azon bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználásáért. Ez nem érinti a munkaviszonnyal összefüggésben a tulajdonjogra vagy a jogok gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak.

(60)

A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványok és zenei kiadványok kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén, ideértve a reprográfia tekintetében a tagállamokban meglévő megfelelő nemzeti rendszereket is, vagy nyilvános haszonkölcsönzési rendszerek esetén. Az ilyen kivételek vagy korlátozások szerinti felhasználásért járó díjazást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében ezen irányelv lehetővé teszi, hogy azok a tagállamok, amelyek már meglévő mechanizmusokkal rendelkeznek a díjazás szerzők és a kiadók közötti megosztására, megtartsák azokat. Ez különösen fontos azon tagállamok számára, amelyek már 2015. november 12. előtt is rendelkeztek ilyen díjazásmegosztó mechanizmussal annak ellenére, hogy más tagállamokban a díjazást nem osztják meg, és az a nemzeti kulturális politikáknak megfelelően kizárólag a szerzőket illeti meg. Bár ezen irányelv valamennyi tagállam számára megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazandó, tiszteletben kell tartania e terület hagyományait, és azokat a tagállamokat, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen díjazásmegosztó rendszerrel, nem szabad annak bevezetésére kötelezni. Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok jelenlegi vagy jövőbeli rendelkezéseit a nyilvános haszonkölcsönzés keretében történő díjazás tekintetében.

Ezen irányelvnek ezenkívül érintetlenül kell hagynia a jogok kezelésével és a díjazási jogokkal kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket is, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak. Minden tagállamnak meg kell engedni, de nem szabad kötelezővé tenni annak előírását, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy azok gyakorlását számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által nekik okozott kár megtérítésére, például a szerzőket és a kiadókat közösen képviselő közös jogkezelő szervezetek révén, akkor a kiadók jogosultak részesedést kapni ebből az ellentételezésből. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon határozhassák meg, hogy hogyan mentesítik a kiadókat az ellentételezés vagy a díjazás iránti igény alátámasztása tekintetében rájuk háruló terhek alól, valamint hogy nemzeti rendszereikkel összhangban megállapítsák az ilyen ellentételezés vagy díjazás szerzők és kiadók közötti megosztásának feltételeit.

(61)

Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat nagy mennyiségben hozzáférhetővé tevő online tartalommegosztó szolgáltatások a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Az online szolgáltatások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására. Azonban amellett, hogy lehetővé teszik a változatosságot és a tartalomhoz való egyszerű hozzáférést, kihívásokat is teremtenek a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmaknak a jogosultak előzetes engedélye nélküli feltöltése esetén. Jogbizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtói a szerzői jog tekintetében releváns tevékenységet valósítanak-e meg, és hogy kell-e engedélyt kérniük a jogosultaktól az olyan felhasználóik által feltöltött tartalom tekintetében, akik a feltöltött tartalom tekintetében nem rendelkeznek megfelelő jogokkal, az uniós jogban meghatározott kivételek és korlátozások alkalmazásának sérelme nélkül. Ez a bizonytalanság kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználásra kerülnek-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő díjazásban részesüljenek érte. Fontos tehát előmozdítani a jogosultak és az online tartalommegosztó szolgáltatók közötti engedélyezési piac fejlődését. Ezeknek az engedélyezési megállapodásoknak méltányosnak kell lenniük, és észszerű egyensúlyt kell fenntartaniuk mindkét fél között. A jogosultaknak megfelelő díjazást kell kapniuk műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználásáért. Ugyanakkor mivel a szerződési szabadságot e rendelkezések nem érinthetik, a jogosultak nem kötelezhetők arra, hogy engedélyt adjanak vagy felhasználási szerződést kössenek.

(62)

Egyes információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat arra terveztek, hogy szokásos használatuk keretében hozzáférést biztosítsanak a felhasználóik által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez. Az online tartalommegosztó szolgáltató ezen irányelv szerinti meghatározásának csak azokat az online szolgáltatásokat kell megcéloznia, amelyek fontos szerepet játszanak az online tartalompiacon azáltal, hogy ugyanazért a közönségért más online tartalommegosztó, például online audio- és videoközvetítési szolgáltatásokkal versenyeznek. Ezen irányelv hatálya alá azok a szolgáltatások tartoznak, amelyek legfontosabb vagy egyik legfontosabb célja a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak nagy mennyiségének tárolása, illetve annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók feltöltsék és megosszák ezeket, abból a célból, hogy abból akár közvetlenül vagy közvetve hasznot szerezzenek azzal, hogy egy nagyobb közönség kiszolgálása érdekében összerendezik és promotálják azokat, többek között kategorizálással és célzott promóció alkalmazásával. Az ilyen szolgáltatások nem foglalhatják magukban azokat a szolgáltatásokat, amelyek fő célja nem az, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára nagy mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló tartalom feltöltését és megosztását abból a célból, hogy e tevékenységből hasznot szerezzen. Ez utóbbi szolgáltatások körébe tartoznak például az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében vett elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint a vállalkozások közötti felhőalapú szolgáltatások, továbbá azon felhőalapú szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy saját használatukra tartalmakat töltsenek fel, például a tárhelyszolgáltatások, vagy az olyan online piacterek, amelyek fő tevékenysége az online kiskereskedelem, ahelyett hogy hozzáférést biztosítanának szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz.

Nem tartoznak az online tartalommegosztó szolgáltató meghatározásába továbbá az olyan szolgáltatások nyújtói, mint például a nyílt forráskódú számítógépi programok fejlesztésével és megosztásával foglalkozó platformok, a nonprofit tudományos vagy oktatási adatbázisok, valamint a nonprofit online enciklopédiák. Végezetül a szerzői jogi védelem magas szintjének biztosítása érdekében az ezen irányelvben foglalt, felelősség alóli mentesülésre vonatkozó mechanizmus nem alkalmazandó az olyan szolgáltatókra, amelyek fő célja a szerzői jogi kalózkodásban való részvétel vagy annak elősegítése.

(63)

Annak felmérése, hogy egy online tartalommegosztó szolgáltató nagy mennyiségű szerzői jogi védelem alá tartozó tartalmat tárol-e és biztosít-e azokhoz hozzáférést, eseti alapon kell, hogy történjen, és figyelembe kell, hogy vegye az olyan tényezőket, mint például a szolgáltatás közönsége és a szolgáltatások felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alá tartozó tartalmakat tartalmazó fájlok száma.

(64)

Helyénvaló ezen irányelvben egyértelművé tenni, hogy amennyiben az online tartalommegosztó szolgáltató a felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára, ezzel a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel cselekményét valósítja meg. Következésképpen az online tartalommegosztó szolgáltatóknak engedélyt kell szerezniük az érintett jogosultaktól, többek között felhasználási szerződés útján. Ez nem érinti a nyilvánossághoz közvetítésnek vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételnek az uniós jog szerint egyébként alkalmazandó fogalmát, és nem érinti a 2001/29/EK irányelv 3. cikke (1) és (2) bekezdésének esetleges alkalmazását a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat felhasználó egyéb szolgáltatókra.

(65)

Ha online tartalommegosztó szolgáltatók az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint felelősséggel tartoznak a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel cselekményéért, a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az ezen irányelvnek a védelem alatt álló tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi használatára vonatkozó rendelkezéséből eredő felelősségre. Ez nem érintheti a 2000/31/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének e szolgáltatókra való alkalmazását az ezen irányelv hatályán kívül eső célból.

(66)

Figyelembe véve, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatók nem az általuk, hanem a felhasználóik által feltöltött tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést, indokolt ezen irányelv alkalmazásában külön felelősségi mechanizmust előírni azokra az esetekre, amikor nem került sor engedélyezésre. Ez nem érintheti a szerzői jogi jogsértések miatti felelősségtől eltérő esetekben a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló jogorvoslatokat, valamint azt a lehetőséget, hogy a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok az uniós joggal összhangban a jogsértéstől eltiltó határozatokat bocsássanak ki. Így különösen az az egyedi rendszer, amely azokra a 10 millió EUR alatti éves forgalommal rendelkező új online tartalommegosztó szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek esetében az egyedi látogatók átlagos havi száma az Unióban nem haladja meg az 5 millió főt, nem befolyásolhatja az uniós és nemzeti jog szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Amennyiben a szolgáltatók nem kaptak engedélyt, akkor minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően annak elkerülésére, hogy szolgáltatásaikon keresztül az érintett jogosultak által meghatározott, nem engedélyezett művek és más védelem alatt álló teljesítmények elérhetők legyenek. Ennek érdekében a jogosultaknak meg kell adniuk a szolgáltatók számára a lényeges és szükséges információkat, figyelembe véve más védelem alatt álló tényezők mellett a jogosultak méretét, valamint műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik típusát. Az online tartalommegosztó szolgáltatóknak a jogosultakkal együttműködésben tett lépései nem vezethetnek a nem jogsértő tartalmakhoz való hozzáférés megakadályozásához, többek között az olyan művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények esetében, amelyek felhasználása felhasználási szerződés vagy szerzői jogi vagy szomszédos jogi kivétel vagy korlátozás hatálya alá esik. Az ilyen szolgáltatók által tett lépések ezért nem érinthetik azokat a felhasználókat, akik az online tartalommegosztó szolgáltatásokat annak érdekében veszik igénybe, hogy e szolgáltatásokon keresztül jogszerűen töltsenek fel és érjenek el információkat.

Az ezen irányelvben megállapított kötelezettségek nem vezethetnek ahhoz sem, hogy a tagállamok általános nyomonkövetési kötelezettséget írjanak elő. Annak értékelésekor, hogy az online tartalommegosztó szolgáltató a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően megtett-e minden tőle telhetőt, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltató minden olyan intézkedést meghozott-e, amelyet egy gondos piaci szereplő meghozna annak érdekében, hogy elérje, hogy a honlapján ne legyen lehetséges a nem engedélyezett művekhez vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez való hozzáférés, figyelembe véve a legjobb ágazati gyakorlatokat és az összes releváns tényező és fejlemény fényében tett lépések hatékonyságát, valamint az arányosság elvét. Ezen értékelés céljából több tényezőt is figyelembe kell venni, mint például a szolgáltatás méretét, a különböző típusú tartalmak hozzáférhetőségét megakadályozó meglévő eszközök technikai állásának alakulását, beleértve a lehetséges jövőbeli fejlesztéseket is, és az ilyen eszközök szolgáltatásoknak okozott költségeit. A nem engedélyezett, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak hozzáférhetőségének megakadályozására a tartalom típusától függően különböző eszközök lehetnek megfelelőek és arányosak, és ezért nem lehet kizárni, hogy bizonyos esetekben a nem engedélyezett tartalom hozzáférhetősége csak a jogosultaktól jövő értesítéssel kerülhető el. A szolgáltatók által tett minden lépésnek hatékonynak kell lennie a kitűzött célok tekintetében, de nem lépheti túl a nem engedélyezett művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetőségének megakadályozására és megszakítására irányuló cél teljesítéséhez szükséges mértéket.

Amennyiben az ezen irányelvben előírtak szerint a jogosultakkal együttműködésben tett legjobb erőfeszítések ellenére nem engedélyezett művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetővé válnak, az online tartalommegosztó szolgáltatóknak felelősséggel kell tartozniuk azon konkrét művek és más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében, amelyekre vonatkozóan megkapták a jogosultaktól a lényeges és szükséges információkat, kivéve, ha e szolgáltatók bizonyítják, hogy a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek.

Ezen túlmenően amennyiben az online tartalommegosztó szolgáltatásokon keresztül konkrét, nem engedélyezett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények válnak elérhetővé, többek között függetlenül attól, hogy minden erőfeszítést megtettek-e, és attól, hogy a jogosultak előzetesen megadták-e a lényeges és szükséges információkat, az online tartalommegosztó szolgáltatóknak felelősséggel kell tartozniuk a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények nyilvánossághoz való közvetítésének jogosulatlan cselekményeiért, amennyiben a megfelelően indokolt értesítés kézhezvételét követően nem intézkednek haladéktalanul az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy honlapjaikról történő eltávolítása érdekében. Az ilyen online tartalommegosztó szolgáltatókat akkor is felelősségre kell vonni, ha nem tudják bizonyítani, hogy minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy a jogosultak által e célból szolgáltatott lényeges és szükséges információk alapján megakadályozzák konkrét, nem engedélyezett művek jövőbeli feltöltését.

Amennyiben a jogosultak nem adják meg az online tartalommegosztó szolgáltatók számára a konkrét művükre vagy más védelem alatt álló teljesítményükre vonatkozó lényeges és szükséges információkat, vagy ha a jogosultak nem küldenek a konkrét, nem engedélyezett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására vonatkozó értesítést, és ennek következtében e szolgáltatók nem tudnak a szakmai gondosság magas szintű normáinak megfelelően minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy elkerüljék a nem engedélyezett tartalmak hozzáférhetőségét szolgáltatásaikon keresztül, akkor a szolgáltatók nem tehetők felelőssé az ilyen azonosítatlan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények nem engedélyezett nyilvánossághoz közvetítésért, illetve nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéért.

(67)

A 2014/26/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan ez az irányelv szabályokat állapít meg az új online szolgáltatásokra vonatkozóan. Az ezen irányelvben foglalt szabályok célja azon induló innovatív vállalkozások sajátos helyzetének figyelembevétele, amelyek új üzleti modellek kidolgozása érdekében használják a felhasználók feltöltéseit. A kis forgalommal és közönséggel rendelkező új szolgáltatókra alkalmazandó különös rendszernek a valóban új üzleti vállalkozások javát kell szolgálnia, és ezért három évvel szolgáltatásaiknak az Unióban való első online elérhetővé válását követően meg kell szüntetni e rendszer alkalmazását. Nem helyénvaló, ha olyan intézkedések révén, amelyek célja e rendszer előnyeinek az első három éven túlra történő kiterjesztése, visszaélnek az e rendszer adta lehetőséggel. E rendszer nem vonatkozhat különösen olyan újonnan létrehozott vagy új néven nyújtott szolgáltatásokra, amelyek egy olyan, már létező online tartalommegosztó szolgáltató tevékenységét folytatják, amely nem tudott részesülni vagy már nem részesül e rendszer előnyeiből.

(68)

Az online tartalommegosztó szolgáltatóknak átláthatóvá kell tenniük a jogosultak számára az együttműködés keretében tett lépéseket. Mivel az online tartalommegosztó szolgáltatók különböző intézkedéseket tehetnek, a jogosultakat azok kérésére megfelelően tájékoztatniuk kell a meghozott intézkedések típusáról és végrehajtásuk módjáról. Az ilyen információknak elég konkrétaknak kell lenniük ahhoz, hogy megfelelő átláthatóságot biztosítsanak a jogosultak számára, anélkül, hogy ez érintené az online tartalommegosztó szolgáltatók üzleti titkait. A szolgáltatók azonban nem kötelezhetők arra, hogy részletes és egyedi tájékoztatást nyújtsanak a jogosultaknak minden egyes azonosított műről vagy más védelem alatt álló teljesítményről. Ez nem érintheti azokat a szerződéses megállapodásokat, amelyek a szolgáltatók és a jogosultak közötti megállapodások létrejötte esetén nyújtandó tájékoztatásra vonatkozóan esetleg konkrétabb rendelkezéseket tartalmaznak.

(69)

Amennyiben az online tartalommegosztó szolgáltató – többek között felhasználási szerződések révén – engedélyt szerez a szolgáltatás felhasználói által feltöltött tartalomnak a szolgáltatásán keresztül történő felhasználására, az engedélynek ki kell terjednie azokra a szerzői jog szempontjából releváns cselekményekre, amelyek a szolgáltatónak megadott engedély hatálya alatt a felhasználók által feltöltött tartalmakkal kapcsolatosak, de csak azokban az esetekben, amikor a felhasználók nem kereskedelmi célból járnak el, például nyereségszerzési cél nélkül osztják meg tartalmaikat, vagy ha a feltöltéseikből származó bevétel nem jelentős a felhasználók szerzői jogi szempontból releváns azon cselekményeihez viszonyítva, amelyekre ilyen engedéllyel rendelkeznek. Amennyiben a jogosultak kifejezetten felhatalmazzák a felhasználókat arra, hogy feltöltsék és hozzáférhetővé tegyék a műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket valamely online tartalommegosztó szolgáltatáson keresztül, a szolgáltató általi nyilvánossághoz közvetítés a jogosult által megadott engedély hatályán belül engedélyezett. Nem vélelmezhető azonban az online tartalommegosztó szolgáltatók javára az, hogy felhasználóik minden vonatkozó felhasználási engedélyt megszereztek.

(70)

Az online tartalommegosztó szolgáltatók által a jogosultakkal együttműködésben hozott intézkedések nem érinthetik a szerzői jogra vonatkozó kivételek és korlátozások alkalmazását, különösen azokét, amelyek garantálják a felhasználók szabad véleménynyilvánítását. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a felhasználók által szövegidézés, kritika, ismertetés, karikatúra, paródia vagy utánzat céljára készített tartalmat feltöltsék és hozzáférhetővé tegyék. Ez különösen fontos az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt alapvető jogok – különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a művészet szabadsága –, valamint a tulajdonhoz, többek között a szellemi tulajdonhoz való jog közötti egyensúly megteremtése érdekében. E kivételeket és korlátozásokat ezért kötelezővé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók Unió-szerte egységes védelemben részesüljenek. Fontos biztosítani, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatók az említett célú felhasználások támogatása érdekében hatékony panasztételi és jogorvoslati mechanizmust működtessenek.

Az online tartalommegosztó szolgáltatóknak olyan hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat is életbe kell léptetniük, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy panaszt tegyenek a feltöltéseikkel kapcsolatban tett lépések miatt különösen akkor, ha a hozzáférhetetlenné tett vagy eltávolított feltöltés tekintetében élhetnének valamely szerzői jogi kivétel vagy korlátozás lehetőségével. Az ilyen mechanizmusok keretében benyújtott panaszt indokolatlan késedelem nélkül fel kell dolgozni, és azt emberi felülvizsgálatnak kell alávetni. Amikor a jogosultak arra kérik a szolgáltatókat, hogy lépjenek fel a felhasználók általi feltöltések ellen például úgy, hogy a feltöltött tartalmat hozzáférhetetlenné teszik vagy eltávolítják, a jogosultaknak kellően meg kell indokolniuk kérelmüket. Továbbá az együttműködés – a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (15) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban történő azonosítás és személyesadat-adatkezelés kivételével – nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához és a személyes adatok kezeléséhez. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a jogviták rendezése érdekében a felhasználók számára peren kívüli jogorvoslati mechanizmusok álljanak rendelkezésre. E mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a viták pártatlan rendezését. A felhasználók számára lehetővé kell tenni a bíróság vagy más illetékes igazságügyi hatóság előtti eljárásindítást a szerzői jogi és szomszédos jogi kivétel vagy korlátozás alkalmazásának elbírálása céljából.

(71)

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően a lehető leghamarabb párbeszédet szervez az érdekelt felek között az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés követelményének egységes alkalmazása és a szakmai gondosság megfelelő ágazati normái tekintetében a bevált gyakorlatok meghatározása érdekében. E célból a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett érdekelt felekkel, köztük a felhasználói szervezetekkel és a technológiai szolgáltatókkal, és figyelembe kell vennie a piaci fejleményeket. A felhasználói szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az online tartalommegosztó szolgáltatók által a tartalom online kezelése érdekében végzett tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz is.

(72)

A szerzők és előadóművészek általában gyengébb szerződéses helyzetben vannak, amikor díjazás ellenében történő felhasználás céljából engedélyt adnak, illetve jogaikat átruházzák, többek között saját társaságaikon keresztül, és e természetes személyeknek szükségük van az ezen irányelv által biztosított védelemre ahhoz, hogy teljes mértékben élhessenek az uniós jog szerint harmonizált jogokkal. Ez a védelem iránti igény nem merül fel abban az esetben, ha a szerződéses partner végfelhasználóként jár el, és ő maga nem hasznosítja magát a művet vagy az előadást, ami többek között egyes munkaszerződések esetében fordulhat elő.

(73)

A szerzők és az előadóművészek díjazásának megfelelőnek és arányosnak kell lennie az engedélyezett vagy átruházott jogok tényleges vagy potenciális gazdasági értékéhez képest, figyelemmel a szerző vagy az előadóművész teljes műhöz vagy más védelem alatt álló teljesítményhez való hozzájárulására, valamint az eset minden egyéb körülményére, például a piaci gyakorlatokra vagy a mű tényleges felhasználására. Az átalányösszegű kifizetés is minősülhet arányos díjazásnak, de az nem lehet főszabály. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve az átalányösszegű díjazás alkalmazására vonatkozó konkrét eseteket határozzanak meg. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint hajtsák végre a megfelelő és arányos díjazás elvét különböző meglévő vagy újonnan bevezetett mechanizmusok révén, amelyek magukban foglalhatnak kollektív tárgyalásokat és egyéb mechanizmusokat is, feltéve, hogy ezek a mechanizmusok összhangban vannak az alkalmazandó uniós joggal.

(74)

A szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez információkra van szükségük. Ez különösen igaz akkor, ha természetes személyek díjazás ellenében adnak engedélyt a hasznosításra, vagy ruházzák át jogaikat. Ez az igény nem merül fel, ha a felhasználás megszűnt, vagy amikor a szerző, illetve az előadóművész díjazás kikötése nélkül adott engedélyt a nagyközönségnek.

(75)

mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért információkra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott díjazáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy azok jogutódjai megfelelő és pontos információkat osszanak meg velük, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó díjazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. Az információknak naprakészeknek kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a friss adatokhoz való hozzáférést, a mű vagy az előadás felhasználása szempontjából relevánsnak kell lenniük, és átfogóknak kell lenniük olyan módon, hogy kitérjenek az ügy szempontjából releváns összes bevételi forrásra, beleértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. Mindaddig, amíg a felhasználás folyamatban van, a szerzők és az előadóművészek szerződéses partnereinek az adott ágazatban megfelelő rendszerességgel, de legalább évente tájékoztatniuk kell a szerzőket és az előadóművészeket a felhasználás minden módjáról és a világszerte szerzett valamennyi releváns bevételről rendelkezésükre álló információkról. Az információt a szerző vagy előadóművész számára érthető módon kell nyújtani, és annak lehetővé kell tennie a szóban forgó jogok gazdasági értékének hatékony értékelését. Az átláthatósági kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha az érintett jogok szerzői jogi szempontból relevánsak. A szerzők és előadóművészek műveik és előadásaik felhasználásáról való tájékoztatásához szükséges személyes adatainak – például az elérhetőségek és a díjazással kapcsolatos információknak – a kezelését az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kell elvégezni.

(76)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szerzők és az előadóművészek szabályszerűen megkapják a felhasználással kapcsolatos információkat azokban az esetekben is, amikor a jogokat továbbengedélyezés keretében továbbadták más, e jogokat gyakorló felek számára, ez az irányelv feljogosítja a szerzőket és az előadóművészeket, hogy további releváns információkat kérjenek a jogok gyakorlásáról olyan esetekben, amikor az elsődleges szerződéses partner megadta számukra a rendelkezésére álló információkat, de az nem elegendő ahhoz, hogy felmérjék jogaik gazdasági értékét. E kérelemmel lehet közvetlenül a továbbengedélyezés keretében jogosítotthoz fordulni vagy a szerzők és előadóművészek szerződéses partnereihez. A szerzők és az előadóművészek és szerződéses partnereik megállapodhatnak abban, hogy a megosztott információkat bizalmasan kezelik, de a szerzők és az előadóművészek számára mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felhasználják a megosztott információkat az ezen irányelv szerinti jogaik gyakorlása céljából. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós joggal összhangban további intézkedéseket írjanak elő az átláthatóság szerzők és előadóművészek számára történő biztosítása érdekében.

(77)

Az ezen irányelvben foglalt átláthatósági kötelezettség teljesítésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a különböző tartalomágazatok – mint például a zeneipar, az audiovizuális ágazat és a kiadói ágazat – sajátosságait, és az ilyen ágazatspecifikus kötelezettségek meghatározásakor valamennyi érdekelt felet be kell vonni. Adott esetben figyelembe kell venni a szerzők és előadóművészek teljes műhöz vagy teljesítményhez való hozzájárulásának jelentőségét is. A kollektív tárgyalás lehetőségét is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekelt felek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. E megállapodásoknak a szerzők és az előadóművészek számára az ezen irányelvben előírt minimumkövetelményekkel azonos vagy azoknál magasabb szintű átláthatóságot kell biztosítaniuk. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettséghez való igazításának elősegítése érdekében átmeneti időszakról kell rendelkezni. Az átláthatósági kötelezettséget nem szükséges alkalmazni a jogosultak és a közös jogkezelő szervezetek, a független jogkezelő szervezetek vagy a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó egyéb szervezetek között létrejött megállapodásokra, mivel ezek a szervezetek a 2014/26/EU irányelv 18. cikke értelmében már átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartoznak. A 2014/26/EU irányelv 18. cikke azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek egynél több jogosult érdekében és közös javára szerzői vagy szomszédos jogokat kezelnek. A jogosultak és a saját érdekükben eljáró szerződéses partnereik között létrejött, egyedileg megtárgyalt megállapodások azonban az ezen irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettség hatálya alá tartoznak.

(78)

Az uniós szinten harmonizált jogok gyakorlásáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, kevés alkalmat kínálva a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket abban az esetben, amikor a jogok gazdasági értéke az eredetileg becsült értéknél számottevően nagyobbnak bizonyul. Ezért a tagállamokban a szerződésekre alkalmazandó jog sérelme nélkül a díjazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, amikor az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott díjazás a műnek vagy az előadás felvételének a szerző vagy az előadóművész szerződéses partnere általi későbbi felhasználásából származó, releváns bevételekhez képest egyértelműen aránytalanul alacsony. Annak megállapítása során, hogy a díjazás aránytalanul alacsony-e, figyelembe kell venni az eset szempontjából lényeges összes bevételt, ideértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, többek között a szerző vagy az előadóművész közreműködését, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és díjazási gyakorlatait, továbbá azt, hogy a szerződés kollektív szerződésen alapul-e. Az uniós joggal összhangban a szerzőknek és az előadóművészeknek a nemzeti jog szerinti megfelelő megbízatással rendelkező képviselői számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy segítséget nyújtsanak egy vagy több szerzőnek vagy előadóművésznek a szerződéseik kiigazítása iránti kérelmében, figyelembe véve adott esetben más szerzők vagy előadóművészek érdekeit is. E képviselőknek ameddig csak lehetséges, meg kell védeniük a képviselt szerzők és előadóművészek személyazonosságát.

Ha a felek nem tudnak megállapodni a díjazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. Ez a mechanizmus nem alkalmazandó a 2014/26/EU irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meghatározott szervezetek vagy a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó más szervezetek által kötött szerződésekre.

(79)

A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők a szerzők, előadóművészek vagy a nevükben eljáró képviselők átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igényei. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy új szervet vagy mechanizmust hozzanak létre, vagy olyan meglévő szervet vagy mechanizmust vegyenek igénybe, amely megfelel az ezen irányelvben megállapított feltételeknek, függetlenül attól, hogy a szerv vagy mechanizmus ágazati szabályok által vezérelt vagy közjogi státusszal rendelkezik, ideértve azt is, ha a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer részét képezi. A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy hogyan kell elosztani a vitarendezési eljárás költségeit. Ez az alternatív vitarendezési eljárás nem érintheti a felek azon jogát, hogy jogaik érvényesítése és védelme érdekében bírósághoz forduljanak.

(80)

Amikor a szerzők és előadóművészek engedélyezik vagy átruházzák jogaikat, arra számítanak, hogy műveik vagy előadásaik felhasználásra kerülnek. Előfordulhat azonban, hogy az engedélyezett vagy átruházott művek vagy előadások felhasználására egyáltalán nem kerül sor. Ha ezeket a jogokat kizárólagos módon ruházták át, a szerzők és előadóművészek nem fordulhatnak másik partnerhez műveik vagy előadásaik felhasználása céljából. Ilyen esetekben egy észszerű időtartam letelte után a szerzők és előadóművészek számára biztosítani kell, hogy élhessenek a jogok visszavonására szolgáló mechanizmus nyújtotta lehetőséggel, amelynek segítségével jogaikat más személy részére átruházhatják, illetve engedélyezhetik. Mivel a művek vagy előadások felhasználása ágazattól függően eltérő lehet, nemzeti szinten egyedi rendelkezések határozhatók meg az ágazatok – például az audiovizuális ágazat –, illetve a művek vagy előadások sajátosságainak figyelembevétele céljából, különösen a visszavonási jog gyakorlására vonatkozó határidő megállapítása érdekében. A felhasználási engedély és az átruházás jogosultjai jogos érdekeinek védelme és a visszaélések megelőzése érdekében és figyelembe véve, hogy egy mű vagy előadás tényleges felhasználásához bizonyos időre van szükség, a szerzők és az előadóművészek bizonyos eljárási követelményeknek eleget téve és az engedélyezési vagy átruházási megállapodás megkötését követően csak bizonyos idő elteltével gyakorolhatják visszavonási jogukat. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabályozzák a több mint egy szerző vagy előadóművész közreműködésével létrejött művek vagy előadások esetében a visszavonási jog gyakorlását, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét.

(81)

Az ezen irányelvben foglalt, az átláthatóságra, a szerződéskiigazítási mechanizmusokra és az alternatív vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek kötelező erejűeknek kell lenniük, e rendelkezésektől nem lehet eltérni sem a szerzők, az előadóművészek és a szerződéses partnereik között létrejött szerződésekben, sem az említett partnerek és harmadik felek közötti megállapodásokban, például titoktartási megállapodásokban. Következésképpen az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 3. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni oly módon, hogy amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi egyéb lényeges tényállási elem egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, a felek valamely nem tagállam jogára vonatkozó jogválasztása nem sértheti az ezen irányelvben foglalt, az átláthatóságra, a szerződéskiigazítási mechanizmusokra és az alternatív vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek az eljáró bíróság szerinti tagállamban átültetett formában való alkalmazását.

(82)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza, hogy az uniós szerzői jogi jog értelmében kizárólagos jogokkal rendelkező jogosultjak engedélyezzék műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük ingyenes felhasználását, többek között nem kizárólagos, ingyenes felhasználási engedélyek bármely felhasználó javára történő megadása révén.

(83)

mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az uniós szerzői jogi keret bizonyos elemeinek korszerűsítését a technológiai fejlődés és a védelem alatt álló tartalom belső piacon belüli új terjesztési csatornáinak figyelembevételével – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél léptéke, hatásai és a határokon átnyúló vetülete miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(84)	Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen a Chartában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt az irányelvet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(85)

A személyes adatoknak az ezen irányelv keretében történő minden kezelése során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, a Charta 7. és 8. cikke szerinti jogot, és az ilyen adatkezelésnek meg kell felelnie a 2002/58/EK irányelvnek és az (EU) 2016/679 rendeletnek.

(86)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (18) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Ez az irányelv – különösen a védelem alatt álló tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével – meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásához.

(2) A 24. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2000/31/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

„kutatóhely”: egyetem, beleértve annak könyvtárát is, kutatóintézet vagy egyéb olyan jogalany, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet folytat:

a)	nonprofit alapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy

b)	valamely tagállam által elismert közérdekű célért;

úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett döntő befolyást gyakorló vállalkozás;

2.	„szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amely digitális formában lévő szövegeket és adatokat elemez információk, többek között, de nem kizárólag mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása céljából;

3.	„kulturális örökségvédelmi intézmény”: nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy múzeum, illetve levéltár, vagy mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmény;

„sajtókiadvány” főleg újságírói jellegű irodalmi művekből álló gyűjtemény, amely azonban tartalmazhat egyéb műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket is, és amely egyben:

a)	egy azonos cím alatt megjelenő időszakos kiadvány vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példánya;

b)	célja a nyilvánosság tájékoztatása hírekről vagy más témákról; valamint

c)	valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben.

A tudományos vagy akadémiai céllal kiadott időszaki kiadványok, például a tudományos folyóiratok ezen irányelv alkalmazásában nem minősülnek sajtókiadványnak;

5.	„az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

„online tartalommegosztó szolgáltató”: olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amelynek fő vagy egyik fő célja a felhasználói által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tárolása és ahhoz hozzáférés biztosítása a nyilvánosság számára, amely műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket nyereségszerzési céllal összerendezi és promotálja.

Ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak a nonprofit online enciklopédiák, a nonprofit oktatási és tudományos adatbázisok, a nyílt forráskódú számítógépi programokat fejlesztő, illetve megosztó platformok, az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói, az online piacterek és a vállalkozások közötti felhőalapú szolgáltatások, továbbá azon felhőalapú szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy saját használatukra tartalmakat töltsenek fel.

II. CÍM

A KIVÉTELEK ÉS KORLÁTOZÁSOK DIGITÁLIS ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KÖRNYEZETHEZ VALÓ IGAZÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

3. cikk

Tudományos kutatási céllal végzett szöveg- és adatbányászat

(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek és kulturális örökségvédelmi intézményeknek, amelyek a számukra jogszerűen hozzáférhető műveken vagy más védelem alatt álló teljesítményeken tudományos kutatás céljából végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és kimásolást hajtanak végre.

(2) A művek és más védelem alatt álló teljesítmények (1) bekezdésnek megfelelően készített másolatait megfelelő biztonsági szinten kell tárolni, és tudományos kutatás céljából – beleértve a kutatási eredmények ellenőrzését is – meg lehet őrizni.

(3) A jogosultak a műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, valamint a kulturális örökségvédelmi intézményeket, hogy közösen fogadjanak el bevált gyakorlatokat a (2) és a (3) bekezdésben említett kötelezettség és intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

4. cikk

Kivétel vagy korlátozás szöveg- és adatbányászat esetén

(1) A tagállamok rendelkeznek a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alóli kivételről vagy e jogok korlátozásáról a jogszerűen hozzáférhető műveken vagy más védelem alatt álló teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászat céljából végrehajtott többszörözéshez és kimásoláshoz.

(2) Az (1) bekezdés értelmében végzett többszörözés vagy kimásolás a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig megőrizhető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétel vagy korlátozás abban az esetben alkalmazandó, ha a jogosultak megfelelő módon – például az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében géppel olvasható módszerek révén – nem zárták kifejezetten ki az ugyanazon bekezdésben említett művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását.

(4) Ez a cikk nem érinti ezen irányelv 3. cikkének alkalmazását.

5. cikk

Művek és más védelem alatt álló teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása

(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a), b), d) és e) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és más védelem alatt álló teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem kereskedelmi cél által indokolt mértékben, feltéve, hogy e felhasználás:

a)	valamely oktatási intézmény felelősségi körében annak helyiségeiben vagy más helyszínen, vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus környezeten belül történik; valamint

b)	a forrás feltüntetése – beleértve a szerző nevét is – kíséri, amennyiben ez lehetséges.

(2) A 7. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel vagy korlátozás nem alkalmazandó, vagy hogy nem alkalmazandó a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények meghatározott felhasználására vagy típusára, például az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra és kottákra, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményekre vonatkozó, az oktatási létesítmények szükségleteihez és sajátosságaihoz igazított, megfelelő felhasználási engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon.

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek az e bekezdés első albekezdésében foglalt lehetőséggel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményekre szóló felhasználási engedélyek megfelelő módon hozzáférhetőek és ismertek legyenek.

(3) A műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek az e cikk alapján elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus környezetben történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesüljenek a műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik (1) bekezdés szerinti felhasználásáért.

6. cikk

A kulturális örökség megőrzése

A tagállamok kivételt biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művekről és más védelem alatt álló teljesítményekről azok megőrzésének céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek.

7. cikk

Közös rendelkezések

(1) A 3., az 5. és a 6. cikkben meghatározott kivételekkel ellentétes szerződéses rendelkezések nem érvényesíthetők.

(2) A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdését alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra. A 2001/29/EK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének első, harmadik és ötödik albekezdését alkalmazni kell ezen irányelv 3–6. cikkére.

III. CÍM

AZ ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATOK FEJLESZTÉSÉRE ÉS A TARTALMAK SZÉLESEBB KÖRBEN VALÓ HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

1. FEJEZET

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények

8. cikk

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználása

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásával összhangban nem kereskedelmi célra szóló, nem kizárólagos engedélyt adhasson kulturális örökségvédelmi intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözésére, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, függetlenül attól, hogy az engedély hatálya alá tartozó valamennyi jogosult megbízta-e a közös jogkezelő szervezetet, feltéve, hogy:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján a jogosultak kellően reprezentatív képviseletét látja el a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusai, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; és

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben.

(2) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a), b), d) és e) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a kulturális örökségvédelmi intézményeknek azon kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények nem kereskedelmi célból történő elérhetővé tételét, amelyek állandó jelleggel gyűjteményük részét képezik, feltéve, hogy:

a)	a szerző vagy más azonosítható jogosult neve feltüntetésre kerül, amennyiben ez lehetséges; és

b)	e műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket nem kereskedelmi weboldalakon teszik elérhetővé.

(3) A tagállamok előírják, hogy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás csak azokra a művekre és más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozik, amelyek tekintetében nincs olyan közös jogkezelő szervezet, amely megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek.

(4) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a jogosultak akár általánosságban, akár konkrét esetben bármikor, könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési mechanizmusból vagy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás alkalmazásából, akár az engedély megadása vagy az érintett felhasználás megkezdése után is.

(5) Egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény akkor minősül kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak, ha a nyilvánosság számára való hozzáférhetőség megállapítására tett észszerű erőfeszítések alapján jóhiszeműen vélelmezhető, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egésze a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.

A tagállamok egyedi követelményeket, például időhatárt írhatnak elő a művek és más védelem alatt álló teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének, illetve a (2) bekezdés szerinti kivétel vagy korlátozás szerinti felhasználhatóságának megállapításához. E követelmények nem léphetik túl a szükséges és észszerű mértéket, és nem zárhatják ki annak lehetőségét, hogy művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesét kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak nyilvánítsák, ha észszerűen feltételezhető, hogy az összes mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény kereskedelmi forgalomban nem kapható mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény.

(6) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kell kérni, amely reprezentatívnak minősül abban a tagállamban, ahol a kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye található.

(7) E cikk nem alkalmazandó a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesére, amennyiben az (5) bekezdésben említett észszerű erőfeszítések alapján bizonyíték van arra, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttese túlnyomórészt a következőkből áll:

a)	olyan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények – a filmművészeti és audiovizuális művek kivételével –, amelyeket első alkalommal valamely harmadik országban adtak ki, vagy kiadás hiányában először ott sugároztak;

b)	olyan filmművészeti vagy audiovizuális művek, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely harmadik országban található; vagy

c)	harmadik országok állampolgárainak művei és más védelem alatt álló teljesítményei, amennyiben az a) és a b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg tagállam vagy harmadik ország.

Az (1) bekezdéstől eltérve ez a cikk alkalmazandó, ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés a) pontja értelmében kellően reprezentatív az érintett harmadik ország jogosultjait illetően.

9. cikk

Határokon átnyúló felhasználás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk szerint megadott felhasználási engedélyek lehetővé tehessék, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmény a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket bármely tagállamban felhasználja.

(2) A műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alapján történő felhasználása csak a felhasználást végző kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye szerinti tagállamban minősül megtörténtnek.

10. cikk

Közzétételi intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint megadott felhasználási engedély hatálya alá tartozó, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alapján felhasznált, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, a kulturális örökségvédelmi intézményektől, közös jogkezelő szervezetektől vagy érintett hatóságoktól származó, továbbá a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségekkel kapcsolatos információk, valamint – amint rendelkezésre állnak és amennyiben lényegesek –, az engedély részes feleire, a hatálya alá tartozó területekre és a felhasználásokra vonatkozó információk legalább hat hónappal a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználási engedéllyel, vagy a kivétellel vagy korlátozással összhangban történő terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele előtt folyamatosan, könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek legyenek egy egységes, nyilvános online portálon.

A portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.

(2) A tagállamok előírják, hogy amennyiben az a jogosultak általános tájékozottsága szempontjából szükséges, megfelelő további közzétételi intézkedésekre kerüljön sor a közös jogkezelő szervezeteknek a művek és más védelem alatt álló teljesítmények 8. cikkel összhangban történő engedélyezésének lehetősége, a megadott engedélyek, a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások, valamint a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségek tekintetében.

Az e bekezdés első albekezdésben említett megfelelő közzétételi intézkedéseket abban a tagállamban kell meghozni, amelyben a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az engedélyt kérik, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások esetében a kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye szerinti tagállamban. Ha bizonyíték – például a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eredete – utal arra, hogy a jogosultak tájékozottsága más tagállamokban vagy harmadik országokban hatékonyabban növelhető, e közzétételi intézkedések hatályának e tagállamokra és harmadik országokra is ki kell terjednie.

11. cikk

Az érdekeltek közötti párbeszéd

A tagállamok a 8. cikk (5) bekezdése szerinti egyedi követelmények meghatározása előtt konzultációt folytatnak az egyes ágazatok jogosultjaival, közös jogkezelő szervezeteivel és a kulturális örökségvédelmi intézményeivel, és ösztönzik, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek, többek között a közös jogkezelő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, valamint az e fejezetben említett, a jogosultak védelmét szolgáló biztosítékok hatékonyságának biztosítása céljából.

2. FEJEZET

A közös engedélyezést megkönnyítő intézkedések

12. cikk

Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés

(1) A tagállamok a területükön való felhasználás tekintetében, az e cikkben előírt biztosítékok mellett rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben valamely, a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásaival összhangban felhasználási szerződést köt művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználására:

a)	e szerződés kiterjeszthető legyen azon jogosultak jogaira is, akik átruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás útján nem bízták meg a közös jogkezelő szervezetet a képviseletükkel; vagy

b)	e szerződés tekintetében a szervezet jogszabályon alapuló megbízással rendelkezzen, vagy vélelmezendő legyen, hogy azon jogosultakat is képviseli, akik nem bízták meg megfelelően a szervezetet.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezési mechanizmust csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen, és biztosítják, hogy ezen engedélyezési mechanizmus védje a jogosultak jogos érdekeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a következő biztosítékokról:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján az érintett tagállam vonatkozásában kellően reprezentatív a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusainak jogosultjai tekintetében, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed;

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód, többek között az engedély feltételeivel kapcsolatban;

c)	azok a jogosultak, akik nem adtak megbízást az engedélyt adó szervezetnek, bármikor könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az e cikkel összhangban létrehozott engedélyezési mechanizmusból; és

a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedély szerinti felhasználását megelőző észszerű időponttól kezdődően megfelelő közzétételi intézkedésekre kerül sor annak érdekében, hogy tájékoztassák a jogosultakat arról a lehetőségről, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását a közös jogkezelő szervezet engedélyezheti, az e cikkel összhangban történő engedélyezésről, valamint a jogosultakat megillető, a c) pontban említett lehetőségekről. A közzétételi intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük az egyes jogosultak egyéni tájékoztatásának szükségessége nélkül.

(4) E cikk nem érinti a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok az uniós jog egyéb rendelkezéseivel – többek között kivételeket vagy korlátozásokat megengedő rendelkezésekkel – összhangban történő alkalmazását.

E cikk nem alkalmazandó a kötelező közös jogkezelésre.

Az e cikkben foglalt engedélyezési mechanizmusra a 2014/26/EU irányelv 7. cikke alkalmazandó.

(5) Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában e cikkel összhangban engedélyezési mechanizmusról rendelkezik, a tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezések hatályáról, az e rendelkezések alapján bevezethető engedélyek céljairól és típusairól, az említett engedélyezési mechanizmussal összhangban engedélyeket kibocsátó szervezetek elérhetőségéről, továbbá az engedélyezésre és a jogosultak rendelkezésére álló, a (3) bekezdés c) pontjában említett lehetőségekre vonatkozó információk beszerzésének módjairól. A Bizottság közzéteszi ezt az információt.

(6) Az e cikk (5) bekezdése szerint beérkezett információk és a 2001/29/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságon belüli tárgyalások alapján a Bizottság 2021. április 10-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok Unión belüli alkalmazásáról, azok engedélyezésre és a jogosultakra – köztük az engedélyeket adó szervezetben tagsággal nem rendelkező, vagy valamely másik tagállam állampolgárának vagy valamely másik tagállamban lakóhellyel rendelkezőnek minősülő jogosultakra – gyakorolt hatásáról, a kulturális tartalmak terjesztésének megkönnyítése tekintetében mutatott hatékonyságáról, valamint a belső piacra, többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a versenyre gyakorolt hatásáról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni, többek között e nemzeti mechanizmusok határokon átnyúló hatásai tekintetében.

3. FEJEZET

Audiovizuális művek hozzáférhetősége és elérhetősége egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztül

13. cikk

Tárgyalási mechanizmus

A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokban történő hozzáférhetővé tételéről szóló megállapodás megkötése során a felek pártatlan szerv vagy közvetítők segítségét vehessék igénybe, ha a jogok gyakorlásának engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. A tagállam által az e cikk céljára létrehozott vagy kijelölt pártatlan szervnek és a közvetítőknek segítséget kell nyújtaniuk a feleknek a tárgyalások során, valamint – adott esetben akár a feleknek előterjesztett javaslatok útján – elő kell mozdítaniuk a felek közötti megállapodás megkötését.

A tagállamok legkésőbb 2021. június 7-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdésben említett szervről vagy közvetítőkről. Amennyiben a tagállamok a közvetítői eljárás mellett döntenek, a Bizottságnak küldött értesítésnek tartalmaznia kell legalább a megbízott közvetítőkre vonatkozó érdemi információk elérhetőségének helyét, amennyiben az rendelkezésre áll.

4. FEJEZET

Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások

14. cikk

Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy ha valamely képzőművészeti alkotás védelmi ideje lejárt, az adott mű többszörözésének eredményeként létrejött példány ne tartozzon a szerzői jog vagy szomszédos jogok hatálya alá, kivéve, ha a többszörözés eredményeként létrejött példány eredeti abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása.

IV. CÍM

A SZERZŐI JOGOK SZEMPONTJÁBÓL JÓL MŰKÖDŐ PIAC MEGTEREMTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. FEJEZET

Kiadványokhoz fűződő jogok

15. cikk

Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően

(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok valamely tagállamban letelepedett kiadói számára a sajtókiadványaiknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásához.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására.

Az első albekezdés értelmében nyújtott védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem érintik az uniós jog értelmében a szerzőket és egyéb jogosultakat a sajtókiadványba foglalt művek és más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megillető jogokat, és semmilyen módon nem hatnak ki e jogokra. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az említett szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben és különösen e jogok nem foszthatják meg az említett szerzőket és egyéb jogosultakat attól a joguktól, hogy műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azokat belefoglalták.

Amennyiben valamely művet vagy más védelem alatt álló teljesítményt nem kizárólagos engedély alapján foglalnak bele valamely sajtókiadványba, az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az egyéb, engedéllyel rendelkező felhasználók általi felhasználás megtiltása céljából. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni olyan művek vagy egyéb más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának megtiltása céljából, amelyek védelme lejárt.

(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét, a 2012/28/EU irányelvet és az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében foglalt jogokra.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogok a sajtókiadvány kiadásától számított két év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a sajtókiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől kell számítani.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2019. június 6. előtt megjelentetett sajtókiadványokra.

(5) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a sajtókiadványba foglalt művek szerzői megfelelő mértékben részesüljenek azokból a bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói sajtókiadványaik felhasználásáért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak.

16. cikk

Méltányos díjazás követelése

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy valamely joga tekintetében egy kiadónak felhasználási engedélyt adott, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés a kiadó számára megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó díjazásból részesedésre legyen jogosult.

Az első bekezdés nem érinti a tagállamok haszonkölcsönzési jogokra vonatkozó hatályos és jövőbeli rendelkezéseit.

2. FEJEZET

A védelem alatt álló tartalmak online szolgáltatások általi felhasználásának bizonyos módjai

17. cikk

Védelem alatt álló tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi használata

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ezen irányelv alkalmazásában az online tartalommegosztó szolgáltató nyilvánossághoz való közvetítést vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósít meg, ha a felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára.

Az online tartalommegosztó szolgáltatónak ezért a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett jogosultaktól engedélyt kell szereznie, például felhasználási szerződés megkötése révén, annak érdekében, hogy a műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ha az online tartalommegosztó szolgáltató – például felhasználási szerződés megkötése révén – engedélyt szerzett, ennek az engedélynek ki kell terjednie a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások felhasználói által végzett cselekményekre is, amennyiben e felhasználók nem kereskedelmi alapon járnak el, vagy ha tevékenységük nem termel jelentős bevételt.

(3) Ha az online tartalommegosztó szolgáltató az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint a nyilvánossághoz való közvetítést, vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósít meg, a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében megállapított felelősségkorlátozás nem alkalmazandó az e cikk hatálya alá tartozó helyzetekre.

E bekezdés első albekezdése nem érinti a 2000/31/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének az említett szolgáltatókra való esetleges alkalmazását az ezen irányelv hatályán kívül eső célokból.

(4) Engedély hiányában az online tartalommegosztó szolgáltatók felelősséggel tartoznak a szerzői jogi védelem alatt álló művek és más védelem alatt álló teljesítmények engedély nélküli nyilvánossághoz közvetítéséért – ideértve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt –, kivéve, ha a szolgáltatók bizonyítják, hogy:

a)	minden tőlük telhetőt megtettek az engedély megszerzése érdekében, és

a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek annak biztosítása érdekében, hogy azon konkrét műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan a jogosultak megadták a szolgáltatóknak a lényeges és szükséges információkat, elérhetetlenné tegyék; továbbá minden esetben

a jogosultak megfelelően indokolt értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedtek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy honlapjaikról történő eltávolítása érdekében, valamint a b) pontnak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek azok jövőbeli feltöltésének megakadályozására.

(5) Annak megállapítása során, hogy a szolgáltató eleget tett-e a (4) bekezdés szerinti kötelezettségeinek, valamint az arányosság elvére való tekintettel többek között az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)	a szolgáltatás típusa, közönsége és mérete, valamint a szolgáltatás felhasználói által feltöltött művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusa; és

b)	a megfelelő és hatékony eszközök rendelkezésre állása, és azoknak a szolgáltatókat terhelő költségei.

(6) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy azon új online tartalommegosztó szolgáltatók esetében, amelyek szolgáltatásai az Unióban kevesebb mint három éve elérhetők a nyilvánosság számára, és amelyeknek a 2003/361/EK bizottsági ajánlással (20) összhangban kiszámított éves forgalma nem éri el a 10 millió EUR-t, a (4) bekezdésben meghatározott felelősségi rendszer szerinti feltételek a (4) bekezdés a) pontjának való megfelelésre és arra korlátozódnak, hogy a megfelelően indokolt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedjenek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy ezen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények honlapjaikról történő eltávolítása érdekében.

Amennyiben e szolgáltatók egyedi látogatóinak havi átlagos száma az előző naptári év alapján számítva meghaladja az 5 milliót, akkor a szolgáltatóknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az értesítés tárgyát képező azon művek és más védelem alatt álló teljesítmények további feltöltésének megelőzése érdekében, amelyekre vonatkozóan a jogosultak megadták a lényeges és szükséges információkat.

(7) Az online tartalommegosztó szolgáltatók és jogosultak közötti együttműködés nem eredményezheti a felhasználók által feltöltött azon művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetőségének megakadályozását, amelyek nem sértik a szerzői és szomszédos jogokat, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények valamely kivétel vagy korlátozás hatálya alá tartoznak.

A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók minden egyes tagállamban a következő létező kivételek és korlátozások bármelyikére támaszkodhassanak a felhasználók által előállított tartalom online tartalommegosztó szolgáltatásokra való feltöltése és hozzáférhetővé tétele során:

a)	idézés, kritika, ismertetés;

b)	karikatúra, paródia vagy utánzat készítésének céljára történő felhasználás.

(8) E cikk alkalmazása nem vezethet általános nyomonkövetési kötelezettséghez.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatóknak a jogosultak számára azok kérésére megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a (4) bekezdésben említett együttműködési gyakorlataik működéséről, illetve amennyiben a szolgáltatók és a jogosultak között felhasználási szerződések születnek, az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó tartalmak felhasználásáról.

(9) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatóknak hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati mechanizmust kell bevezetniük, amely a szolgáltatás felhasználóinak rendelkezésére áll az általuk feltöltött művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tételével vagy eltávolításával kapcsolatos viták esetén.

Amennyiben a jogosultak konkrét műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik hozzáférhetetlenné tételét vagy ezen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eltávolítását kérik, kérelmüket megfelelően indokolniuk kell. Az első albekezdésben foglalt mechanizmus keretében benyújtott panaszokat indokolatlan késedelem nélkül fel kell dolgozni, és a feltöltött tartalmak hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására vonatkozó döntéseket emberi felülvizsgálatnak kell alávetni. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a viták rendezéséhez rendelkezésre álljanak peren kívüli jogorvoslati mechanizmusok. E mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a viták pártatlan módon történő rendezését, és nem foszthatják meg a felhasználót a nemzeti jog értelmében őt megillető jogi védelemtől, a felhasználók hatékony bírósági jogorvoslatok igénybevételéhez való jogának sérelme nélkül. A tagállamok biztosítják különösen, hogy a felhasználók a szerzői jogi és szomszédos jogi kivétel vagy korlátozás alkalmazásának elbírálása céljából bírósághoz vagy más illetékes igazságügyi hatósághoz fordulhassanak.

Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti a jogszerű felhasználást, többek között az uniós jogban foglalt kivételek vagy korlátozások szerinti felhasználást, és – a 2002/58/EK irányelvvel és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban történő azonosítás és személyesadat-kezelés kivételével – nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához, valamint a személyes adatok kezeléséhez.

Az online tartalommegosztó szolgáltatóknak felhasználási feltételeikben tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy a műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket az uniós jogban foglalt szerzői jogi és szomszédos jogi, kivételek vagy korlátozások szerint felhasználhatják.

(10) A Bizottság 2019. június 6-tól a tagállamokkal együttműködve párbeszédet szervez az érdekelt felekkel az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés bevált gyakorlatainak megvitatása céljából. A Bizottság az online tartalommegosztó szolgáltatókkal, a jogosultakkal, a felhasználói szervezetekkel és más érintett érdekelt felekkel konzultálva és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd eredményeit figyelembe véve iránymutatást ad ki e cikk alkalmazására, különösen a (4) bekezdésben említett együttműködésre vonatkozóan. A bevált gyakorlatok megvitatása során különös figyelmet kell fordítani többek között az alapvető jogok egyensúlyára és a kivételek és korlátozások használatára. Az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd céljából a felhasználói szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az online tartalommegosztó szolgáltatók (4) bekezdéssel kapcsolatos gyakorlatainak működésére vonatkozóan a szolgáltatóktól kapott megfelelő információkhoz.

3. FEJEZET

Méltányos díjazás a szerzők és előadóművészek felhasználási szerződéseiben

18. cikk

A megfelelő és arányos díjazás elve

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szerzők és előadóművészek műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználása céljából kizárólagos jogaik gyakorlását másnak engedélyezik vagy azokat másra átruházzák, megfelelő és arányos díjazásra legyenek jogosultak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elv nemzeti jogba történő átültetése során a tagállamok szabadon alkalmazhatnak különböző mechanizmusokat, figyelembe véve a szerződési szabadság elvét, valamint a jogok és érdekek közötti méltányos egyensúlyt.

19. cikk

Átláthatósági kötelezettség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek műveik, illetve előadásaik felhasználásáról – különösen a felhasználási módokról, valamennyi keletkezett bevételről és a fizetendő díjazásról – rendszeresen, legalább évente egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve naprakész, érdemi és átfogó tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azok gyakorlását engedélyezték, vagy azok jogutódjaitól.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett jogok továbbengedélyezése esetén a szerzők és előadóművészek vagy képviselőik kérésre további tájékoztatást kapjanak a továbbengedélyezés keretében jogosított személyektől, amennyiben az elsődleges szerződéses partnerük nem rendelkezik az (1) bekezdés értelmében szükséges valamennyi információval.

Az e további tájékoztatásra irányuló kérés esetén a szerzők és előadóművészek elsődleges szerződéses partnerének információt kell szolgáltatnia az e továbbengedélyezés keretében jogosítottak kilétéről.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdés szerinti, továbbengedélyezés keretében jogosítottakhoz intézett kéréseket közvetlenül vagy közvetetten, a szerző vagy előadóművész szerződéses partnerén keresztül kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak, és minden ágazatban a magas szintű átláthatóság biztosítása szempontjából hatékonynak kell lennie. A tagállamok előírhatják, hogy azokban a kellően indokolt esetekben, amikor az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalan mértéket öltene a mű vagy előadás felhasználásából származó bevételhez képest, a kötelezettség az ilyen esetekben észszerűen elvárható információ típusaira és szintjére korlátozódjék.

(4) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős, kivéve, ha a szerző vagy előadóművész alátámasztja, hogy a 20. cikk (1) bekezdése szerinti jogainak gyakorlásához szüksége van az információkra, és azokat e célból kéri.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó vagy azon alapuló megállapodásokra a vonatkozó kollektív szerződés átláthatósági szabályai alkalmazandók, feltéve, hogy azok megfelelnek az (1)–(4) bekezdésben előírt kritériumoknak.

(6) Amennyiben 2014/26/EU irányelv 18. cikke alkalmazandó, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem alkalmazandó az említett irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meghatározott szervezetek vagy az említett irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó más szervezetek által kötött megállapodásokra.

20. cikk

Szerződéskiigazítási mechanizmus

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben foglalthoz hasonló mechanizmusról rendelkező, alkalmazandó kollektív szerződés hiányában a szerzők és az előadóművészek vagy képviselőik jogosultak legyenek további megfelelő és méltányos díjazást követelni attól a féltől, akivel a jogok gyakorlásáról szerződést kötöttek, illetve azok jogutódjaitól, amennyiben az eredetileg kialkudott díjazás aránytalanul alacsonynak bizonyul a művek vagy előadások felhasználásából származó valamennyi későbbi bevételhez képest.

(2) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 2014/26/EU irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meghatározott szervezetek vagy a már az említett irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó más szervezetek által kötött megállapodásokra.

21. cikk

Alternatív vitarendezési eljárás

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 19. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 20. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek képviseleti szervezetei egy vagy több szerző vagy előadóművész kifejezett kérésére ilyen eljárásokat kezdeményezhessenek.

22. cikk

A visszavonás joga

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha valamely szerző vagy előadóművész kizárólagosan jelleggel engedélyezte vagy ruházta át a művén vagy más védelem alatt álló teljesítményén fennálló jogai gyakorlását, akkor a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény felhasználásának hiányában a szerzőnek vagy előadóművésznek jogában álljon részben vagy teljes egészében visszavonni a jogok engedélyezését vagy átruházását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmusra vonatkozó különös rendelkezésekről a nemzeti jogban lehet rendelkezni, figyelembe véve a következőket:

a)	a különböző ágazatok sajátosságai és a művek és előadások különböző típusai; valamint

amennyiben a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egynél több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jött létre, az egyes hozzájárulások viszonylagos jelentősége és a visszavonási mechanizmus egyes szerzők vagy előadóművészek általi gyakorlása által érintett valamennyi szerző és előadóművész jogos érdekei.

A tagállamok a visszavonási mechanizmus alkalmazásából kizárhatnak olyan műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket, amelyek több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jönnek létre.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a visszavonási mechanizmust csak egy meghatározott időkereten belül lehet gyakorolni, amennyiben ezt a korlátozást az ágazatnak, illetve az érintett mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény típusának sajátosságai indokolják.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szerzők vagy előadóművészek a jogok engedélyezésének vagy átruházásának visszavonása helyett dönthetnek a szerződés kizárólagosságának megszüntetéséről.

(3) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdésben foglalt visszavonást csak a felhasználási vagy jogátruházási szerződés megkötését követő észszerű időtartam letelte után lehet gyakorolni. A szerzőnek vagy előadóművésznek értesítenie kell azt a személyt, akinek a jogokat engedélyezte vagy akire azokat átruházta, és megfelelő határidőt kell megszabnia, ameddig az engedélyezett vagy átruházott jogok gyakorlására sor kerülhet. E határidő lejártát követően a szerző vagy előadóművész az engedély vagy a jogátruházás visszavonása helyett dönthet úgy is, hogy megszünteti a szerződés kizárólagosságát.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogok gyakorlásának elmaradása túlnyomórészt olyan körülményeknek tudható be, amelyek esetében észszerűen elvárható, hogy a szerző vagy az előadóművész orvosolni tudja őket.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmustól eltérő szerződéses rendelkezés csak akkor legyen érvényesíthető, ha az kollektív szerződésen alapul.

23. cikk

Közös rendelkezések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 19., a 20. és a 21. cikkben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést akadályozó szerződéses rendelkezéseket a szerzőkkel és előadóművészekkel szemben ne lehessen érvényesíteni.

(2) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy ezen irányelv 18–22. cikke ne legyen alkalmazandó a számítógépi programoknak a 2009/24/EK irányelv 2. cikkének értelmében vett szerzőire.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításai

1. A 96/9/EK irányelv a következőképpen módosul:

a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a forrás megjelölésével és a nem kereskedelmi cél által indokolt mértékben, kizárólag oktatás szemléltetése vagy tudományos kutatás céljából történő felhasználás esetében, az (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*1) foglalt kivételek és korlátozás sérelme nélkül;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).”"

a 9. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az oktatás szemléltetése vagy tudományos kutatás céljából történő kimásolás esetében a forrás megjelölésével, és a nem kereskedelmi cél által indokolt mértékben, az (EU) 2019/790 irányelvben foglalt kivételek és korlátozás sérelme nélkül;”.

2. A 2001/29/EK irányelv a következőképpen módosul:

az 5. cikk (2) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények vagy múzeumok, valamint az archívumok által végzett egyes többszörözési cselekmények tekintetében, amelyek közvetlenül vagy közvetve sem irányulnak kereskedelmi vagy gazdasági célra, az (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*2) foglalt kivételek és korlátozások sérelme nélkül;

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).”."

az 5. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

kizárólag oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás céljából végzett felhasználás, amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is –, és az elérni kívánt nem kereskedelmi cél által indokolt terjedelemben, az (EU) 2019/790 irányelvben foglalt kivételek és korlátozások sérelme nélkül;”

a 12. cikk (4) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„e)	az (EU) 2019/790 irányelv átültetése által a belső piac működésére gyakorolt hatások vizsgálata és az átültetési nehézségek kiemelése;

f)	a jogszabályokban és az ítélkezési gyakorlatban végbement jelentős fejleményekkel, valamint a tagállamok által az (EU) 2019/790 irányelv végrehajtására tett intézkedések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információk cseréjének elősegítése;

g)	az (EU) 2019/790 irányelv alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő egyéb kérdések megvitatása.”

25. cikk

A más irányelvekben foglalt kivételekhez és korlátozásokhoz való viszony

A tagállamok az ezen irányelvben foglalt kivételek vagy korlátozások hatálya alá tartozó felhasználások vagy területek tekintetében elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivételekkel és korlátozásokkal összeegyeztethető, szélesebb körű rendelkezéseket.

26. cikk

Időbeli hatály

(1) Ezt az irányelvet valamennyi olyan mű és más védelem alatt álló teljesítmény vonatkozásában alkalmazni kell, amely 2021. június 7-én vagy azt követően a nemzeti szerzői jog alapján védelemben részesül.

(2) Ezen irányelv alkalmazása nem érinti a 2021. június 7. előtt végzett cselekményeket és szerzett jogokat.

27. cikk

Átmeneti rendelkezés

A szerzők és az előadóművészek jogainak engedélyezéséről vagy átruházásáról szóló megállapodásokra 2022. június 7-től alkalmazandó a 19. cikkben foglalt átláthatósági kötelezettség.

28. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatok ezen irányelv keretében történő kezelését a 2002/58/EK irányelvvel és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni.

29. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2021. június 7-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

30. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkorábban 2026. június 7-én felülvizsgálja ezt az irányelvet, és a fő megállapításairól jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé.

A Bizottság 2024. június 7-ig értékeli a 17. cikkben foglalt különös felelősségi rendszer hatását, amely a 17. cikk (6) bekezdése alapján azokra az online tartalommegosztó szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek éves forgalma nem éri el a 10 millió EUR összeget és amelyek szolgáltatásai az Unióban kevesebb mint három éve érhetők el a nyilvánosság számára, és adott esetben az értékelés következtetéseivel összhangban intézkedéseket hoz.

(2) A tagállamok az Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

31. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

32. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 125., 2017.4.21., 27. o.

(2) HL C 207., 2017.6.30., 80. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 15-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. április 19-i 386/2012/EU rendelete a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (HL L 129., 2012.5.16., 1. o.).

(12) A Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról (HL L 248., 1993.10.6., 15. o.)

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).

(18) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1564 irányelve (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 242., 2017.9.20., 6. o.).

(20) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 130

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. május 17.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/788 rendelete (2019. április 17.) az európai polgári kezdeményezésről ( 1 )	55
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/789 irányelve (2019. április 17.) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	82
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról ( 1 )	92


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.