(1)

A közvetlen külföldi befektetések hozzájárulnak az Unió növekedéséhez azáltal, hogy javítják versenyképességét, munkahelyeket teremtenek, méretgazdaságosságot eredményeznek, tőkét, technológiát, innovációt és szakértelmet vonzanak, valamint új piacokat nyitnak meg az uniós export számára. Előmozdítják az európai beruházási terv célkitűzéseit, valamint más uniós projektekhez és programokhoz is hozzájárulnak.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Ezenfelül az Unió és a tagállamok egy nyitott befektetési környezettel rendelkeznek, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rögzít, továbbá az Unió és a tagállamok közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségei is előirányozzák azt.

(3)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások alapján az Unió és a tagállamok a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a biztonsággal vagy a közrenddel kapcsolatos indokok alapján, bizonyos előírások betartása mellett. Az e rendelet által létrehozott keret az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik. Az Unión kívülre irányuló befektetésekkel és a harmadik országok piacaira való belépéssel más kereskedelem- és beruházáspolitikai eszközök foglalkoznak.

(4)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az EUMSZ 65. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint eltérést alkalmazzanak a tőke szabad mozgása tekintetében. Több tagállam is bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek alapján közbiztonsági vagy közrendi okokból korlátozhatják az ilyen tőkemozgásokat. Az említett intézkedések a tagállamoknak a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos célkitűzéseit és aggályait tükrözik, és számos, hatályukat és az alkalmazott eljárásokat tekintve eltérő mechanizmusokat eredményezhetnek. A jövőben ilyen mechanizmusokat bevezetni kívánó tagállamok figyelembe vehetik a már meglévő mechanizmusok működését, illetve a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat.

(5)

Jelenleg nem létezik uniós szintű átfogó keret a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítására, az Unió fő kereskedelmi partnerei azonban már kidolgoztak ilyen kereteket.

(6)

A közvetlen külföldi befektetések a közös kereskedelempolitika területének részét képezik. Az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban a közös kereskedelempolitika az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7)

Fontos garantálni a jogbiztonságot a biztonsági vagy közrendi okokból történő tagállami átvilágítási mechanizmusok esetében, valamint biztosítani az egész Unióra kiterjedő koordinációt és együttműködést a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása során. Ez a közös keret nem sérti a tagállamoknak az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó kizárólagos feladatkörét. Ezenkívül nem sérti a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek az EUMSZ 346. cikkével összhangban történő védelmét.

(8)

A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló, valamint együttműködési keret célja, hogy eszközökkel lássa el tagállamokat és a Bizottságot a biztonságot vagy a közrendet veszélyeztető kockázatok átfogó módon történő kezeléséhez, valamint a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, az ahhoz szükséges rugalmasság megőrzése mellett, hogy a tagállamok egyedi helyzetüket és nemzeti jellegzetességeiket figyelembe véve hajtsák végre a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítását. Továbbra is az érintett tagállamok kizárólagos feladatkörébe tartozik az arra vonatkozó döntés, hogy létrehoznak-e átvilágítási mechanizmust vagy át kívánnak-e világítani egy-egy konkrét közvetlen külföldi befektetést.

(9)

E rendelet hatályának ki kell terjednie mindazon befektetések széles körére, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn harmadik országbeli befektetők – köztük állami szervek – és a tagállamokban gazdasági tevékenységet végző vállalkozások között. E rendelet hatálya azonban nem terjedhet ki a portfólióbefektetésekre.

(10)

Az átvilágítási mechanizmussal rendelkező tagállamoknak az uniós joggal összhangban meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést átvilágítási mechanizmusaik, valamint átvilágítási határozataik kijátszásának megelőzésére. Ennek ki kell terjednie az olyan befektetésekre, amelyek a gazdasági realitásokat nem tükröző mesterséges manőverek útján az Unión belülről érkeznek az átvizsgálási mechanizmusok és az átvilágítási határozatok kijátszása céljából, és amelyek esetében a befektető végső soron egy harmadik országbeli természetes személy vagy vállalkozás tulajdonában vagy irányítása alatt áll. Ez nem sérti a letelepedésnek és a tőkemozgásnak az EUMSZ-ben rögzített szabadságát.

(11)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megvizsgálják egy külföldi befektető tulajdonosi szerkezetében vagy fő jellemzőiben bekövetkező jelentős változásokból eredő, a biztonságot vagy a közrendet veszélyeztető kockázatokat.

(12)

Helyénvaló e rendelet tagállamok és Bizottság általi alkalmazását segítő útmutatásként meghatározni azon tényezők jegyzékét, amelyek figyelembe vehetők annak eldöntésekor, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatással lesz-e a biztonságra vagy a közrendre. Az említett jegyzék egyúttal javítani fogja a tagállamok átvilágítási mechanizmusainak átláthatóságát azon befektetők számára, akik vagy amelyek az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetést terveznek vagy valósítottak meg. A biztonságra vagy a közrendre esetlegesen hatást gyakorló tényezők jegyzékének nem kimerítő jellegűnek kell maradnia.

(13)

Annak eldöntésekor, hogy egy közvetlen külföldi befektetés esetlegesen hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni minden releváns tényező figyelembevételét, beleértve a kritikus infrastruktúrákra és technológiákra (köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiákra), valamint a biztonság vagy a közrend fenntartása szempontjából alapvetően fontos inputokra gyakorolt hatásokat, amely inputok zavara, meghibásodása, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást váltana ki egy tagállamban vagy az Unióban. E tekintetben a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni továbbá a közvetlen külföldi befektetések hátterének és körülményeinek, így különösen annak a figyelembevételét, hogy egy adott külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten – például jelentős finanszírozás eredményeként, ideértve a támogatásokat is – egy harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll-e, vagy állami külföldi befektetési projekteket vagy programokat valósít-e meg.

(14)

A tagállamok vagy adott esetben a Bizottság figyelembe vehetik a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó, gazdasági szereplőktől, civil társadalmi szervezetektől vagy szociális partnerektől – például szakszervezetektől – érkező releváns információkat is.

(15)

Helyénvaló rögzíteni a közvetlen külföldi befektetések valamely tagállam általi átvilágítására vonatkozó keret lényeges elemeit, hogy a befektetők, a Bizottság és a többi tagállam megérthessék a befektetések átvilágításának várható módját. Az említett elemeknek magukban kell foglalniuk legalább az átvilágítás tekintetében irányadó határidőket és a külföldi befektetők számára az átvilágítási határozatokkal szembeni jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Az átvilágítási mechanizmusokhoz kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és megkülönböztetésmentesen kell kezelniük a harmadik országokat.

(16)

Létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti együttműködést és az egymásnak nyújtott támogatást olyan esetekben, amikor az egyik tagállamban eszközölt közvetlen külföldi befektetés hatással lehet más tagállamokban a biztonságra vagy a közrendre. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket nyújtsanak be egy másik tagállamnak az utóbbi területén tervezett vagy megvalósult ilyen befektetésekkel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az említett tagállam rendelkezik-e átvilágítási mechanizmussal, vagy az adott befektetést átvilágítják-e. A tagállamok által előterjesztett információkéréseket, válaszokat és észrevételeket továbbítani kell a Bizottságnak is. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben – az EUMSZ 288. cikkének értelmében – véleményt intézzen azon tagállamhoz, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Bizottságtól véleményt vagy más tagállamoktól észrevételt kérjenek egy, a területükön megvalósuló közvetlen külföldi befektetésről.

(17)

Amennyiben egy tagállam észrevételeket kap más tagállamoktól vagy véleményt a Bizottságtól, megfelelően figyelembe kell vennie ezeket az észrevételeket vagy véleményt adott esetben a nemzeti joga értelmében rendelkezésre álló intézkedéseken keresztül vagy az átfogó szakpolitikai döntéshozatalában, az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított lojális együttműködési kötelezettségével összhangban.

Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekre vagy az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó végső döntés továbbra is azon tagállam kizárólagos feladatkörébe tartozik, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(18)

Az együttműködési mechanizmus kizárólag a biztonság vagy a közrend védelme céljából alkalmazható. Ezen okból kifolyólag a tagállamoknak kellően meg kell indokolniuk a másik tagállamba irányuló konkrét közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó információkéréseket, valamint az említett tagállamnak címzett bármely észrevételt. Ugyanezen követelmények vonatkoznak azon esetekre is, amikor a Bizottság információt kér egy konkrét közvetlen külföldi befektetésről vagy véleményt bocsát ki egy tagállam számára. Az említett követelményeknek való megfelelés akkor is fontos, amikor egy tagállam befektetője harmadik országok befektetőivel versenyez egy másik tagállamban történő befektetés megvalósításáért, például eszközök megszerzéséért.

(19)

Ezenkívül a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az EUMSZ 288. cikke értelmében véleményt bocsásson ki az uniós érdekű projektekre vagy programokra biztonsági vagy közrendi okokból valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ez eszközt adna a Bizottságnak az olyan projektek és programok védelméhez, amelyek az Unió egészét szolgálják, és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. Ilyennek tekintendők különösen a jelentős uniós finanszírozásban részesülő, valamint a kritikus infrastruktúrákkal, a kritikus technológiákkal vagy a kritikus inputokkal kapcsolatos uniós jog által létrehozott projektek és programok. Az említett uniós érdekű projekteket és programokat ebben a rendeletben fel kell sorolni. A valamely tagállamnak címzett véleményt egyidejűleg meg kell küldeni a többi tagállam számára is.

A tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük a Bizottságtól kapott véleményt adott esetben a nemzeti joguk értelmében rendelkezésre álló intézkedéseken keresztül vagy az átfogó szakpolitikai döntéshozatalukban, és az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdés szerinti lojális együttműködési kötelezettségükkel összhangban meg kell indokolniuk a Bizottság számára, ha nem követik az említett véleményt. Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekre vagy az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó végső döntés továbbra is azon tagállam kizárólagos feladatkörébe tartozik, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(20)

Az uniós érdekű projektekkel és programokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós érdekű projektek vagy programok e rendelet mellékletében foglalt jegyzékének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (4) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(21)

Annak érdekében, hogy nagyobb fokú kiszámíthatóságot biztosítsanak a befektetők számára, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek, a Bizottságnak pedig arra, hogy véleményt bocsásson ki az átvilágítás alatt nem álló, megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről, az azok megvalósulását követő 15 hónapon belül. Az együttműködési mechanizmus nem alkalmazandó a 2019. április 10. előtt megvalósult közvetlen külföldi befektetésekre.

(22)

A tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak átvilágítási mechanizmusaikat és azok valamennyi módosítását, valamint évente jelentést kell tenniük átvilágítási mechanizmusaik alkalmazásáról, ideértve a közvetlen külföldi befektetések engedélyezésére, megtiltására, illetve feltételekhez vagy kockázatenyhítő intézkedésekhez kötésére vonatkozó határozatokat, valamint az uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó határozatokat is. Valamennyi tagállamnak jelentést kell tennie a rendelkezésére álló információk alapján a területén megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről. A tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk minőségének és összehasonlíthatóságának javítása, valamint a bejelentési és jelentéstételi kötelezettségek betartásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak szabványos űrlapokat kell rendelkezésre bocsátania, figyelembe véve többek között adott esetben az Eurostatnak történő adatszolgáltatáshoz használt űrlapokat.

(23)

Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának biztosítása érdekében fontos az is, hogy valamennyi tagállamban biztosítsák az információk és a koordináció minimális szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó közvetlen külföldi befektetések tekintetében. A tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az információkat az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetések és kérésre más közvetlen külföldi befektetések tekintetében is. A releváns információknak ki kell terjedniük például a külföldi befektető tulajdonosi szerkezetére és a tervezett vagy megvalósult befektetés finanszírozására, beleértve a harmadik országok által nyújtott támogatásokra vonatkozó információkat is, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy pontos, átfogó és megbízható információkat nyújtsanak.

(24)

Egy tagállam kérésére, ahol közvetlen külföldi befektetést terveznek vagy valósítottak meg, a külföldi befektetőnek vagy az érintett vállalkozásnak a kért információkat rendelkezésre kell bocsátania. Kivételes körülmények esetén, amennyiben egy tagállam a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudja megszerezni az ilyen információkat, haladéktalanul értesítenie kell az érintett tagállamokat vagy a Bizottságot. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az együttműködési mechanizmus keretében más tagállamok az észrevételeiket, illetve a Bizottság a véleményét a rendelkezésükre álló információk alapján bocsássák ki.

(25)

A kért információ rendelkezésre bocsátása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot és az uniós jognak megfelelő nemzeti jogot.

(26)

A tagállami és uniós szintű kommunikációt és együttműködést az egyes tagállamokban és a Bizottságban az e rendelet végrehajtásának céljára létrehozott kapcsolattartó pontok útján kell fokozni.

(27)

A tagállamok és a Bizottság által létrehozott kapcsolattartó pontokat megfelelően kell elhelyezni az egyes közigazgatásokban, és azoknak rendelkezniük kell a koordinációs mechanizmus keretében felmerülő feladataik ellátásához és a bizalmas információk megfelelő kezelésének biztosításához szükséges képzett személyzettel és hatáskörrel.

(28)

Az átfogó és hatékony szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását a 2017. november 29-i bizottsági határozattal (5) létrehozott, az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó és a tagállamok képviselőiből álló, bizottsági szakértői munkacsoportnak kell támogatnia. Az említett csoportnak különösen a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdéseket kell megvitatnia, meg kell osztania a bevált gyakorlatokat és a tapasztalatokat, valamint véleményt kell cserélnie a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos fejleményekről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekről kikérje a csoport tanácsát. A Bizottságnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultálnia kell a szakértői csoporttal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetéről.

(29)

A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy működjenek együtt a hasonló nézeteket valló harmadik országok felelős hatóságaival a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdésekről. E közigazgatási együttműködés célja a közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágítására, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet szerinti együttműködésre vonatkozó keret hatékonyságának megerősítése kell, hogy legyen. A Bizottság számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy figyelemmel kísérje a harmadik országok átvilágítási mechanizmusaival kapcsolatos fejleményeket.

(30)

A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas adatok védelmének biztosítására, összhangban különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal (6), az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (7) és az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodással (8). Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet visszaminősíteni vagy azok minősítését feloldani (9). A nem minősített érzékeny információkat vagy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információkat a hatóságoknak ennek megfelelően kell kezelniük.

(31)

A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályoknak. A személyes adatoknak a tagállami kapcsolattartó pontok vagy más tagállami szervezetek általi kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban kell végezni. A személyes adatok Bizottság általi kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban kell végezni.

(32)

Többek között a valamennyi tagállam által benyújtott éves jelentések alapján és az említett jelentésekben szereplő egyes információk bizalmas jellegének kellő tiszteletben tartásával a Bizottságnak éves jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, és azt be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A nagyobb átláthatóság érdekében a jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(33)

Az Európai Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghívja a Bizottságot az illetékes bizottságának egyik ülésére, hogy a Bizottság ismertesse és elmagyarázza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdéseket.

(34)

A Bizottságnak 2023. október 12-ig és azt követően ötévente értékelnie kell e rendelet működését és eredményességét, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésben ki kell térni annak vizsgálatára, hogy szükség van-e e rendelet módosítására. Amennyiben a jelentés e rendelet módosítására tesz javaslatot, a jelentést jogalkotási javaslat kísérheti.

(35)

E rendelet Unió és tagállamok általi végrehajtásának összhangban kell állnia a biztonsági és közrendi okokon alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó releváns követelményekkel, amelyeket a WTO-egyezmények és különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (12) (GATS) XIV. cikkének a) pontja és XIVa. cikke tartalmaznak. E rendelet végrehajtásának összhangban kell továbbá állnia az uniós joggal és a más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei, illetve az olyan kereskedelmi és beruházási szabályozási kerettel, amelyhez az Unió vagy a tagállamok csatlakoztak.

(36)

Amennyiben egy közvetlen külföldi befektetés a 139/2004/EK tanácsi rendelet (13) hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet alkalmazása nem érinti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését konzisztens módon kell alkalmazni. Amennyiben az említett két rendelet alkalmazási köre átfedi egymást, úgy az e rendelet 1. cikkében foglalt átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik bekezdése értelmében vett jogos érdekek fogalmát koherens módon kell értelmezni, az ilyen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül.

(37)

Ez a rendelet nem érinti a pénzügyi szektorban a befolyásoló részesedés szerzésének prudenciális értékelésére vonatkozó uniós szabályokat, amely egy konkrét célt szolgáló, különálló eljárás (14).

(38)

E rendelet összhangban áll az ágazatspecifikus uniós jogban meghatározott bejelentési és átvilágítási eljárásokkal, és nem sérti azokat,