(1)

2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján értesítette az Európai Tanácsot az Unióból való kilépésre irányuló szándékáról. A kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentésétől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyság tekintetében hatályukat vesztik, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag határoz a fenti időszak meghosszabbításáról.

(2)

Attól fogva, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, illetve a kilépésről rendelkező megállapodás hiányában az Egyesült Királyságból az Unió vámterületére érkező árukra belépési gyűjtő árunyilatkozat, az EU vámterületét elhagyó és az Egyesült Királyságban található rendeltetési helyre szállítandó árukra pedig indulás előtti árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége vonatkozik majd. E nyilatkozatokat olyan határidőn belül kell benyújtani, amely elegendő időt biztosít a tagállamok vámigazgatási szerveinek ahhoz, hogy megfelelő biztonsági és védelmi kockázatelemzést végezzenek az áruk érkezését, illetve az áruk indítását megelőzően anélkül, hogy ez jelentős zavart okozna a gazdasági szereplők logisztikai tevékenységében.

(3)

Jelenleg az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) értelmében az Unió vámterülete és az Északi-tenger bármely kikötője közötti árufuvarozásra egyedi határidők alkalmazandók a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, illetve az indulás előtti áruforgalmi nyilatkozatok benyújtásakor. Amint az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, ugyanezen határidőket célszerű alkalmazni az Egyesült Királyság nem az Északi-tengeren található kikötőibe érkező vagy onnan induló tengeri árfuvarozások tekintetében is. Ennek megfelelően az északi-tengeri kikötőkre vonatkozó határidőket kell alkalmazni Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint a Csatorna-szigetek és a Man-sziget valamennyi kikötőjére.

(4)

E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és e rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, amelyen a Szerződéseknek az Egyesült Királyságra, illetve az Egyesült Királyságban történő alkalmazása megszűnik, kivéve, ha az Egyesült Királysággal kötött, a kilépésről rendelkező megállapodás az említett időpontig hatályba lép,

(1)

A Consejo Regulador del Tequila (a továbbiakban: kérelmező), a mexikói joggal összhangban létrehozott testület, a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kérelmet nyújtott be a „Tequila”-nak az említett rendelet III. mellékletében történő, földrajzi árujelzőként történő lajstromozása iránt. A „Tequila” egy szeszes ital, amelyet hagyományosan a Mexikói Egyesült Államokban állítanak elő az Agave tequilana F.A.C. Weber (kék agávé) agávéfajtából kivont lé lepárlása útján.

(2)

A 110/2008/EK rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a „Tequila” elnevezés lajstromozása iránt a kérelmező által benyújtott kérelmet.

(3)

A Bizottság, miután megállapította, hogy a kérelem megfelel a 110/2008/EK rendeletnek, a „Tequila” műszaki dokumentációjának főbb előírásait a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (6) bekezdésének megfelelően a kifogásolási eljárás céljára közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(4)

A 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdésével és a 716/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a spanyolországi Unión Española del Licor és a belgiumi Vinum et Spiritus az előírt határidőn belül kifogást nyújtott be a „Tequila” elnevezés földrajzi árujelzőként történő lajstromozásával szemben. A Bizottság a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 14. cikke alapján mindkét kifogást elfogadhatónak ítélte. Az Unión de Licoristas Cataluña szintén kifogást, az Unión Española del Licor és a Vinum et Spiritus pedig további információkat nyújtott be, de ezeket a Bizottság elfogadhatatlannak ítélte a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mivel azokat nem a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdésében említett határidőn belül nyújtották be.

(5)

2017. április 4-én kelt levelében a Bizottság a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján tájékoztatta a két elfogadható kifogásról a kérelmezőt, és felkérte, hogy két hónapon belül tegye meg észrevételeit. A kérelmező 2017. június 3-án küldte meg észrevételeit az előírt határidőn belül.

(6)

A 716/2013/EU végrehajtási rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság 2017. július 31-i leveleiben közölte a kérelmező észrevételeit a kifogást emelő két féllel, akik az említett végrehajtási rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően két hónapot kaptak észrevételeik közlésére. A Bizottság 2017. szeptember 22-én kapta meg az Unión Española del Licor válaszát.

(7)

Az Unión Española del Licor és a Vinum et Spiritus kifogásai a Diario Oficial de la Federaciónban 2012. december 13-án közzétett NOM-006-SCFI-2012 Hivatalos Szabványban (Alkoholos italok – Tequila – Előírások) (4) (a továbbiakban: hivatalos mexikói szabvány) rögzített és a „Tequila”-ra vonatkozó műszaki dokumentációban említett kötelező követelményekkel kapcsolatosak, amelyek az alábbiakra vonatkoznak: a) a kereskedelmi és egészségügyi tájékoztatással, valamint az engedélyezett előállítók hivatkozási számaival kapcsolatos címkézési követelmények; b) a beszállítók és palackozók közötti olyan kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó korlátozások, amelyek a bejegyzett védjegyek vagy egyéb megkülönböztető megjelölések használatának engedélyezésére vonatkoznak, és ily módon korlátozzák a palackozók lehetőségét mexikói termék beszerzésére, valamint a „Tequila” palackozás utáni forgalmazását bizonyos engedélyezett védjegyekre korlátozzák, ezáltal megakadályozva a gazdasági szereplők saját védjegye alatt konkrét engedély nélkül történő forgalmazást; c) a „Tequila” palackozására jogosult uniós gazdasági szereplők engedélyezésére vonatkozó szabályok, valamint a palackozási eljárásokra vonatkozó előírások; d) az Unió területén engedélyezett palackozókra alkalmazott ellenőrzési követelmények, valamint a hivatalos mexikói szabványban a meg nem felelés esetére előírt következmények; e) a keverékkategóriájú „Tequila” termékek (legfeljebb 49 %, az Agave tequilana F.A.C., kék agávéfajtából származó cukorétól eltérő forrásból származó, hozzáadott teljes redukálócukor-tartalom) Unión belüli ömlesztett kereskedelmének tilalma, valamint a keverékkategóriájú ömlesztett „Tequila” harmadik országokon keresztül történő beszerzésének tilalma; továbbá f) annak követelménye, hogy a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategória a Mexikói Egyesült Államokban kijelölt földrajzi területen található és az engedélyezett előállítók ellenőrzése alatt álló üzemben kell palackozni. A kifogást emelő felek véleménye szerint e követelmények kijátsszák a „Tequila” tagállamokon belüli szabad kereskedelmét és szabad versenyét, és összeegyeztethetetlenek ezekkel, valamint sértik különösen a 110/2008/EK rendelet 6. cikkét.

(8)

A kérelmező véleménye szerint a kifogásokat mint elfogadhatatlanokat el kell utasítani, mert a kifogást emelő felek nem használták a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatványt a kifogások benyújtásakor, és a kifogást emelő felek nem mutatták be, hogy a 110/2008/EK rendeletben előírt mely konkrét lajstromozási feltételek nem teljesülnek. A kérelmező állítása szerint a palackozás, értékesítés és forgalmazás ellenőrzésére szolgáló rendszer fő célja a „Tequila” nyomon követhetőségének és ezáltal eredetiségének garantálása. A kérelmező emellett kifejti, hogy bármely, ömlesztett „Tequila”-t palackozni kívánó gazdasági szereplő megteheti ezt, ha „Tequila”-palackozói jóváhagyási bizonyítványt szerez, és közös felelősségről szóló megállapodást köt a bejegyzett védjegy vagy egyéb megkülönböztető megjelölés vonatkozásában.

(9)

A kérelmező véleménye szerint továbbá a hivatalos mexikói szabvány alkalmazását megkérdőjelező észrevételek egyike sem alapoz meg a 110/2008/EK rendelet szerinti kifogást, mivel a „Tequila” megnevezés már kötelező az Unió és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött, a szeszes italok megjelölésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló, 1997. május 27-i megállapodás (a továbbiakban: 1997. évi megállapodás) (5) alapján, mely megállapodás 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió területén oltalom alatt álló „Tequila” nevet csak a Mexikói Egyesült Államok jogszabályaiban és rendelkezéseiben meghatározott feltételek szerint lehet használni.

(10)

A kifogások kérelmező által hivatkozott formáját illetően a Bizottság úgy vélte, hogy az Unión Española del Licor és a Vinum et Spiritus kifogásai elfogadhatók, mert megfelelnek a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 14. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelményeknek, mivel a kifogások az említett végrehajtási rendelet III. mellékletében foglalt „földrajzi árujelzéssel szembeni kifogást tartalmazó kérelem” elnevezésű formanyomtatványban előírt összes információt tartalmazták.

(11)

Ami a hivatalos mexikói szabványban foglalt szabályok alkalmazhatóságát illeti, mivel e szabvány egy harmadik országbeli szabályozás, a Bizottság véleménye szerint az nem rendelkezik az Unióban az ország területén kívüli közvetlen hatással. Mindazonáltal a „Tequila”-ra vonatkozó műszaki dokumentáció főbb előírásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzététele révén a hivatalos mexikói szabvány bizonyos szabályai kifejezetten említést nyernek, és ezért állítólagosan alkalmazandók az exportra szánt termékre. E szabályok körébe tartoznak az előállítási követelmények, a címkézéssel kapcsolatos rendelkezések, valamint a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategória palackozására vonatkozó szabályok, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában szereplő említett közzététel tartalmaz, illetve amelyekre e közzététel hivatkozik. Az olyan rendszer, amely lehetővé teszi valamely harmadik ország gazdasági szereplői vagy hatóságai számára, hogy valamely termék behozatalát követően az uniós jog elveivel összeegyeztethetetlen módon az egységes piac egészén megakadályozzák e termék forgalmazását, nem részesülhet oltalomban a 110/2008/EK rendelet alapján.

(12)

A „Tequila”-t az Unió területén oltalomban részesítő 1997. évi megállapodáshoz való viszonyt illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 110/2008/EK rendelet alapján megszerezhető oltalom az 1997. évi megállapodás által lefektetettől független, eltérő jogi rendszeren alapul. Mivel a kérelmező úgy döntött, hogy az 1997. évi megállapodás által biztosított oltalom mellett a „Tequila” földrajzi árujelző egyéni oltalma iránti kérelmet is benyújtja a 110/2008/EK rendelet alapján, egyértelművé kell tenni, hogy a két eszköz által biztosított oltalom az egyes eszközök saját szabályainak megfelelően áll fenn.

(13)

A Bizottság megvizsgálta a kifogást emelő felek és a kérelmező által felhozott érveket és előterjesztett bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Tequila” elnevezést lajstromozni kell földrajzi árujelzőként a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében az alábbi megfontolások alapján.

(14)

A (7) preambulumbekezdés a) pontjában említett címkézési követelményeket illetően a 110/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az említett rendelet II. mellékletében foglaltaknál szigorúbb további szabályokat határozhatnak meg a gyártásra, megnevezésre, kiszerelésre és címkézésre vonatkozóan, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok az uniós joggal összhangban vannak. Az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a harmadik országok hatóságai által meghatározott szabályokra is. A hivatalos mexikói szabvány és a „Tequila”-ra vonatkozó műszaki dokumentáció főbb előírásainak 9. szakasza alapján úgy tűnik, hogy a Mexikói Egyesült Államok a 110/2008/EK rendeletben meghatározottakat kiegészítő szigorúbb szabályokat ír elő minden „Tequila” termék címkézésére vonatkozóan. A kérdéses szabályok a kereskedelmi és egészségügyi tájékoztatásra, valamint az engedélyezett előállítót vagy palackozót azonosító hivatkozási számokra, nevekre és címekre vonatkoznak. E követelmények nem összeegyeztethetetlenek a címkézésre vonatkozó uniós szabályokkal, különösen pedig az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglalt címkézési szabályokkal. Annak követelménye, hogy a gazdasági szereplőket hivatkozási számmal vagy névvel és címmel kell azonosítani, indokolható az átláthatósághoz és a nyomon követhetőséghez fűződő érdekkel, és nem minősül észszerűtlen követelménynek. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a címkézési követelményekkel kapcsolatos kifogásolási okok nem megalapozottak, és azokat el kell utasítani.

(15)

A (7) preambulumbekezdés b) pontjában említett, a beszállítók és palackozók közötti kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó korlátozásokat, valamint a (7) preambulumbekezdés c) pontjában említett, az uniós palackozók engedélyezésére és az említett engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályokat a nyomon követhetőség biztosításának és a csalások megelőzésének szükségessége indokolja. A szabályok kifejezetten az exportra szánt termékek címkézésre alkalmazandók, amint azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a „Tequila” műszaki dokumentációjának főbb előírásai 9. szakaszának második bekezdése megállapítja, amely a „Tequila” kifejezés és a Mexikói Iparjogvédelmi Intézethez benyújtott, közös felelősségről szóló megállapodás szerinti bejegyzett védjegyek vagy egyéb megkülönböztető megjelölés használatára vonatkozik. A Bizottság véleménye szerint e szabályok és rendelkezések arányosak és indokoltak annyiban, amennyiben a „Tequila” kifejezés Unión belüli használatára alkalmazandók, és a kifogásolási okok nem megalapozottak, és azokat el kell utasítani.

(16)

Ami a (7) preambulumbekezdés d) pontjában említett, az Unió területén engedélyezett palackozókra alkalmazott ellenőrzési követelményeket, valamint a hivatalos mexikói szabványban a meg nem felelés esetére előírt következményeket illeti, a 110/2008/EK rendelet 22. cikke az előírásnak való megfelelésnek a termék forgalomba hozatalát megelőző – a fogyasztóknak való értékesítésre szánt „Tequila” esetében a palackozási tevékenységekre is kiterjedő – ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket határoz meg, és kifejezetten előírja, hogy a megfelelés ellenőrzését a harmadik országból származó termékek esetében a harmadik ország hatóságai, illetve egy vagy több terméktanúsító szerv biztosítja. A Bizottság megjegyzi, hogy az ellenőrzési eljárásokat és a meg nem felelés esetén teendő intézkedéseket a nyomon követhetőség biztosításának, valamint az összekeverés és az ilyen termékek esetében nehezen feltárható csalás megelőzésének szükségessége indokolja. Amennyiben a hivatalos mexikói szabvány előírja a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzését a fogyasztóknak való értékesítésre szánt „Tequila” uniós forgalomba hozatalát megelőzően, a szabályok összhangban állnak a 110/2008/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az ellenőrzési követelményekkel kapcsolatos kifogásolási okok nem megalapozottak, és azokat el kell utasítani.

(17)

A (7) preambulumbekezdés e) pontjában említett, a keverékkategóriájú „Tequila” termékek Unión belüli ömlesztett kereskedelmének állítólagos tilalmát illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a „Tequila”-ra vonatkozó műszaki dokumentációnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett főbb előírásai csak azt a konkrét szabályt részletezik, amely a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategória esetében tiltja az ömlesztett termékkel való kereskedelmet, és nem hivatkoznak az Unióba már importált keverékkategóriájú ömlesztett „Tequila” egységes piacon belüli kereskedelmének tilalmára.

(18)

A keverékkategóriájú ömlesztett „Tequila” harmadik országokon keresztül történő beszerzésének azon követelményből eredő állítólagos tilalmát illetően, hogy a Mexikói Iparjogvédelmi Intézethez benyújtandó, közös felelősségről szóló megállapodást kell kötni az ömlesztett termékkel való ellátásra vonatkozóan, valamint a nyomon követhetőség biztosításának és a csalás megelőzésének szükségességére tekintettel a Bizottság véleménye szerint indokolt előírni, hogy az ömlesztett termék csak a származási ország előállítóitól szerezhető be az Unión kívülről. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az ömlesztett termékre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos kifogásolási okok nem megalapozottak, és azokat el kell utasítani.

(19)

Ami azt a kifogást illeti, hogy a (7) preambulumbekezdés f) pontjában említett, a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategóriára alkalmazandó, a körülhatárolt földrajzi területen belüli kötelező palackozásra vonatkozó követelmény nincs összhangban az uniós joggal, meg kell állapítani, hogy a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 10. cikkével összhangban a szeszes ital körülhatárolt földrajzi területen belüli palackozását érintő minden korlátozást meg kell indokolni a műszaki dokumentációban, mivel e korlátozások potenciálisan korlátozzák az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesülését az egységes piacon belül. Az uniós jog nem alkalmazható annak megállapítására, hogy valamely harmadik ország korlátozhatja-e vagy sem a palackozást saját területén belül, alkalmazandó azonban az ömlesztett termékek Unión belüli újrapalackozására vagy palackozására vonatkozó korlátozások megakadályozására, ha ezen ömlesztett termékeket harmadik országból exportálták az Unióba. Ezek a korlátozások csak akkor megengedhetők, ha szükséges, arányos és megfelelő intézkedést jelentenek a földrajzi árujelző jó hírnevének megőrzése céljából (7).

(20)

A műszaki dokumentáció főbb előírásainak 7. szakaszában a kérelmező azt állítja, hogy a palackozási korlátozás célja az összetettebb érzékszervi jellemzők megőrzése, mely jellemzőkre az ömlesztett szállítás veszélyt jelenthet, mivel az Agave tequilana F.A.C. (kék agávé) agávéfajtából kinyert cukortól eltérő cukrok hozzáadására nem került sor. A kérelmező emellett az állítja, hogy a palackozási korlátozás másik oka a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” hírnevének megőrzése, mely hírnév alapvetően a különleges jellemzőkön és általánosabban a termék minőségén alapul, amely másfelől a helyi engedélyezett előállítók szaktudásából ered, és amelyet veszélyeztethet az összekeverés és a nehezen feltárható csalás kockázata. A szóban forgó követelményt annak korlátozó hatása ellenére az uniós joggal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, ha bizonyítást nyer, hogy az szükséges és arányos, valamint alkalmas a „Tequila” mexikói megjelölés által az ügyfelek körében kétségbevonhatatlanul élvezett tekintélyes hírnév fenntartására. A műszaki dokumentációban foglalt információk alapján a palackozási korlátozás a „Tequila” egyetlen kategóriájára korlátozódik, miközben nem akadályozza a keverékkategóriájú ömlesztett „Tequila” (amelynek a nyersanyagtól eltérő forrásból származó cukortartalma legfeljebb 49 %) Unióba történő behozatalát, mely kategóriára az említett korlátozás nem vonatkozik. A korlátozás területi hatálya a „Tequila” tekintetében egy öt mexikói államra kiterjedő körülhatárolt földrajzi területre korlátozódik. A kérelmező által előterjesztett bizonyítékok alapján e korlátozás indokolt a termék összetételével és a fogyasztók körében élvezett hírnevével kapcsolatos garancia fenntartásával arányos és arra megfelelő intézkedésként. Ezenkívül nem voltak azonosíthatók az ellenőrzés megfelelő szintjének biztosítására alkalmas kevésbé korlátozó intézkedések. Ezért a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategória kötelező palackozására vonatkozó korlátozás szükséges indokolása összeegyeztethető a 716/2013/EU végrehajtási rendelet 10. cikkével.

(21)

A fenti okok miatt a Bizottság úgy véli, hogy a „Tequila” földrajzi árujelzőnek a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében történő lajstromozásával szemben emelt kifogásban a 100 %-ban agávéból készült „Tequila” kategóriára vonatkozó, a körülhatárolt földrajzi területen belüli kötelező palackozással kapcsolatban szolgáltatott okok nem megalapozottak, és azokat el kell utasítani.

(22)

A fentiekre tekintettel és a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (8) bekezdésének megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a „Tequila” földrajzi árujelzőként való lajstromozása iránti kérelem megfelel az említett rendeletben rögzített feltételeknek. A „Tequila” elnevezést ezért földrajzi árujelzőként oltalomban kell részesíteni és lajstromozni kell a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében.

(23)

A 110/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a szeszes italokkal foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A 686/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) és az 1141/2010/EU bizottsági rendelet (3) egyes, növényvédő szerekben található hatóanyagok értékelésére az Egyesült Királyságot jelölte ki referens tagállamnak.

(2)

2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján értesítette az Európai Tanácsot az Unióból való kilépésre irányuló szándékáról. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével, vagyis 2019. március 30-tól a Szerződések alkalmazandósága az Egyesült Királyságra vonatkozóan megszűnik, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag ennek a határidőnek a meghosszabbításáról határoz.

(3)

A tárgyalók által elfogadott és az Európai Tanács által jóváhagyott, kilépésről rendelkező megállapodás tervezete (az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke) olyan szabályozást tartalmaz, amely lehetővé teszi az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazását az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban azon időpontot követően, hogy a Szerződések alkalmazandósága az Egyesült Királyságra vonatkozóan megszűnik. Amennyiben a megállapodás hatályba lép, a növényvédő szerekre vonatkozó uniós jogszabályok a megállapodásnak megfelelően alkalmazandók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak alatt, majd ezen időszak elteltével alkalmazandóságuk megszűnik. Mindazonáltal, még ha az EU és az Egyesült Királyság ratifikálja is a kilépésről rendelkező megállapodást, az Egyesült Királyság a kockázatértékelések, vizsgálatok, jóváhagyások vagy engedélyezések tekintetében az átmeneti időszakban nem járhat el vezető hatóságként sem uniós szinten, sem pedig a tagállamok szintjén együttesen eljárva, ahogy arról többek között az 1107/2009/EK rendelet is rendelkezik.

(4)

Ezért más tagállamokat kell kijelölni azon hatóanyagok értékelésére, amelyek esetében az Egyesült Királyság a referens tagállam, és amelyek jóváhagyásának megújításáról 2019. március 30. előtt várhatóan nem fog döntés születni. Az érintett hatóanyagok az 1-metil-ciklopropén, a famoxadon, a mankozeb, a metiokarb, a metoxifenozid, a pirimikarb, a pirimifosz-metil és a tiakloprid.

(5)

A kijelöléskor figyelembe kell venni, hogy biztosítva legyen a felelősségi körök és a munka kiegyensúlyozott megoszlása a tagállamok között.

(6)

mivel az érintett hatóanyagok értékelése már előrehaladott állapotban van, és várhatóan már nem igényel nagy munkaráfordítást, az értékelésekhez nem szükséges társreferens tagállamot kijelölni.

(7)

A 686/2012/EU végrehajtási rendeletet és az 1141/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Ezt a rendeletet 2019. március 30-tól kell alkalmazni. Abban az esetben azonban, ha az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdésében említett kétéves időszakot meghosszabbítják, ezt a rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, hogy lejárt a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazandósága az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban, mivel az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (4) 4. cikkének (3) bekezdése szerint ha egy jogi aktus alkalmazásának megszűnésére egy adott időpontot határoztak meg, az az erre az időpontra eső nap utolsó órájának befejeződésekor következnek be.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Egyesült Királysághoz 2016. február 29-én egy, az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett a BASF Agro B.V. vállalattól a mefentriflukonazol hatóanyag jóváhagyására vonatkozóan.

(2)

Az 1107/2009/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyság mint referens tagállam 2016. március 30-án értesítette a kérelmezőt, a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a kérelem elfogadhatóságáról.

(3)

A referens tagállam 2017. április 25-én értékelőjelentés-tervezetet nyújtott be a Bizottsághoz és megküldte annak egy példányát a Hatóságnak, amely jelentésben értékelte, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak.

(4)

A Hatóság eleget tett az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak. A referens tagállam a kiegészítő információkról készített értékelést egy aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában 2018. február 1-jén benyújtotta a Hatósághoz.

(5)

A Hatóság 2018. július 5-én tájékoztatta a kérelmezőt, a tagállamokat és a Bizottságot az arra vonatkozó következtetéséről (2), hogy a mefentriflukonazol hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetéseit.

(6)

A 2018. november 10. óta alkalmazandó (EU) 2018/605 bizottsági rendelet (3) által bevezetett, az endokrin károsító tulajdonságok azonosítására szolgáló új kritériumokat illetően, valamint az endokrin károsító anyagok azonosítására szolgáló közös útmutató (4) alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínűsíthető, hogy a mefentriflukonazol ösztrogén, androgén hatásmechanizmusú, valamint pajzsmirigyhormon- vagy szteroidhormon-termelést befolyásoló endokrin károsító anyag lenne. Továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékok és az endokrin károsító anyagok azonosítására szolgáló közös útmutató alapján valószínűtlen, hogy a mefentriflukonazol a halak endokrin rendszerét károsítaná, mivel minden vonatkozó vizsgálati eljárást elvégeztek. A Bizottság szerint ezért a mefentriflukonazol nem tekinthető endokrin károsító tulajdonságú anyagnak.

(7)

A Bizottság 2018. december 12-én a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztette a mefentriflukonazol hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentést, és 2019. január 25-én benyújtotta a mefentriflukonazol jóváhagyásáról szóló rendelettervezetet.

(8)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(9)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata és különösen azoknak a felhasználásoknak a tekintetében, amelyeket megvizsgáltak és a felülvizsgálati jelentésben részletesen ismertettek, megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek.

(10)

Ezért a mefentriflukonazolt indokolt jóváhagyni.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki való figyelemmel azonban bizonyos feltételeket és korlátozásokat elő kell írni. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(12)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás 2018. augusztus 20-i lezárultát követően az (EU) 2018/1192 bizottsági végrehajtási határozat (2) a 2018. augusztus 21-től kezdődő hat hónapos időszakra megerősített felügyelet alá vonta Görögországot.

(2)

Görögországnak az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi támogatási programja (a továbbiakban: a program) keretében végrehajtott jelentős számú intézkedésre építve középtávon folytatnia kell a kulcsfontosságú intézményi és strukturális reformokat azok megvalósulásának és teljeskörű eredményességének biztosítása érdekében. E célból Görögország az eurócsoporton belül kötelezettséget vállalt a program keretében elfogadott valamennyi kulcsfontosságú reform folytatására és befejezésére, valamint az említett program és annak elődprogramjai keretében elfogadott fontos reformok célkitűzéseinek biztosítására.

(3)

Görögország kötelezettséget vállalt arra is, hogy egyedi intézkedéseket hajt végre a költségvetési és fiskális-strukturális szakpolitikák, a szociális jólét, a pénzügyi stabilitás, a munkaerő- és termékpiacok, a privatizáció és a közigazgatás területén. Az eurócsoport 2018. június 22-i nyilatkozatának mellékletében foglalt egyedi intézkedések hozzájárulnak a görögországi gazdasági nehézségek potenciális forrásainak kezeléséhez.

(4)

2010 óta Görögország jelentős összegű pénzügyi támogatást kapott, amelynek következtében az euróövezeti tagállamokkal, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel és az Európai Stabilitási Mechanizmussal szemben fennálló kötelezettségei összesen 243 700 millió EUR-t tesznek ki. Görögország kedvező feltételek mellett pénzügyi támogatást kapott európai partnereitől, és 2012-ben, majd az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében 2017-ben egyedi intézkedéseket fogadtak el az adósság fenntarthatóbb alapokra helyezése érdekében. 2018. június 22-én az eurócsoport politikai megállapodásra jutott arról, hogy az államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében további intézkedéseket hajt végre. Az intézkedések magukban foglalják a súlyozott átlagos lejáratok további 10 évvel történő meghosszabbítását, a kamatfizetés és a tőketörlesztés további 10 évvel történő elhalasztását, valamint az adósságra vonatkozó egyéb intézkedések végrehajtását. Az eurócsoport félévente dönthet két kiegészítő intézkedésről (az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz állampapír-visszavásárlásra folyósított szeletére vonatkozóan a kamatfelár 2018-tól kezdődő megszüntetéséről, valamint az euróövezeti nemzeti bankok által a nettó pénzügyi eszközökről szóló megállapodás és az értékpapír-piaci program keretében tartott görög államkötvényekből eredő jövedelemnek megfelelő összegek transzferének visszaállításáról) annak függvényében, hogy Görögország a megerősített felügyelet keretében kedvező értékelést kap-e a program nyomán tett szakpolitikai kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozóan.

(5)

Görögország államháztartási egyenlege 2016 óta pozitív. Görögország 2018-ban valószínűleg elérte a bruttó hazai termék 3,5 %-ának megfelelő elsődleges többletként meghatározott célt, és az előrejelzések szerint középtávon is megfelel annak. A külső nettó hitelnyújtás 2015-ben pozitív lett, és ezt követően csak csekély mértékű hiányt mutatott. Folytatódott a gazdasági fellendülés, a becslések szerint a 2018. évi növekedés 2,0 %-os volt, a munkanélküliség pedig csökkenő pályán van. Görögország a pénzügyi támogatási programok keretében az üzleti környezet és a versenyképesség javítására irányuló átfogó strukturális reformprogramot indított el, és 2018 augusztusa óta további intézkedéseket tett e téren.

(6)

Görögország azonban az említett reformok ellenére továbbra is jelentős fennmaradó egyensúlyhiánnyal és sebezhetőséggel küzd. Amint azt a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. és 4. cikke szerinti, a riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentésben is megállapította, Görögország nehézségekkel küzd. A becslések szerint az államadósság 2018 harmadik negyedévének végén a bruttó hazai termék 182,8 %-a volt, ami az Unióban a legmagasabb. Emellett a 2017-ben a bruttó hazai termék – 140,5 %-ának megfelelő nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is magas, és a folyó fizetési mérleg – annak ellenére, hogy megközelíti az egyensúlyi állapotot – még mindig nem elegendő ahhoz, hogy támogassa a nagy nettó nemzetközi befektetési pozíció prudens szintre történő, kielégítő ütemű csökkentését. Habár folytatódott a munkanélküliségi ráta csökkenése a 2013. évi 27,9 %-os csúcsértékről, 2018 októberében még mindig 18,6 %-on állt. Emellett nagyon magas maradt a tartós munkanélküliség (2018 harmadik negyedévében 13,5 %) és az ifjúsági munkanélküliség (2018 novemberében 39,1 %). Változatlanul szükség van az üzleti környezet és az igazságszolgáltatási rendszer jelentős fejlesztésére, mivel Görögország továbbra is messze elmarad a legjobban teljesítők mögött a vezető komparatív gazdasági teljesítménymutatók strukturális összetevőinek több területén (például az igazságügyi határozathozatalhoz szükséges időtartam, a szerződések érvényesítése, az ingatlan-nyilvántartás, a fizetésképtelenségi eljárások stb.).

(7)

A bankszektor továbbra is megfelelően tőkésített, de a nyereségesség alacsony szintje és a nemteljesítő kitettségek nagy állománya miatt még mindig kihívásokkal néz szembe, az állammal fennálló kapcsolata pedig továbbra is szoros. 2018. szeptember végén a nemteljesítő kitettségek állománya még mindig nagyon magas volt: 84,7 milliárd EUR, azaz a mérlegen belüli összes kitettség 46,7 %-a. Görögország a program keretében kulcsfontosságú reformokat fogadott el, és célja rövid távon további eszközök kidolgozása a nemteljesítő kitettségek állományának rendezéséhez, hogy lehetővé váljon a bankok mérlegének megtisztítása. Ettől függetlenül folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a nemteljesítő kitettségek arányát fenntartható szintre hozzák, és lehetővé tegyék a pénzügyi intézmények számára, hogy mindenkor teljesítsék közvetítői és kockázatkezelési feladataikat.

(8)

Miután Görögország 2010 óta nem jutott hitelhez a pénzügyi piacokon, 2017 júliusától kezdve államkötvények kibocsátásával megkezdte a piaci hozzáférés visszanyerését. Görögország 2019 januárjában sikeres – a programból történő kilépés óta az első – kötvénykibocsátást hajtott végre. Mindazonáltal Görögország hitelfelvételi feltételei a külső gazdasági kockázatokkal, valamint a reformok végrehajtásának középtávon való fenntartásával kapcsolatos belső problémákkal összefüggésben továbbra is sérülékenyek.

(9)

A Bizottság 2018. november 21-én tette közzé Görögországra vonatkozó első értékelését a megerősített felügyelet keretében. A Bizottság által végrehajtott, és közleményében figyelembe vett értékelés ismertette a Görögország által az eurócsoportban tett általános és egyedi reformvállalások kapcsán elért eredményeket, és megállapította, hogy történt előrelépés a reformok végrehajtása terén, de további erőfeszítésekre van szükség az ország reformvállalásainak teljesítéséhez (4).

(10)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy még mindig fennállnak azok a feltételek, amelyek indokolják a 472/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti megerősített felügyelet bevezetését. Mindenekelőtt Görögország pénzügyi stabilitása tekintetében továbbra is kockázatokkal szembesül, amelyek – amennyiben realizálódnak – kedvezőtlen továbbgyűrűző hatást gyakorolhatnak más euróövezeti tagállamokra. A továbbgyűrűző hatások közvetett módon is bekövetkezhetnek: befolyásolhatják a befektetők bizalmát és így a többi euróövezeti tagállam és bankjaik refinanszírozási költségeit.

(11)

Ezért középtávon Görögországnak folytatnia kell a nehézségek forrásainak vagy potenciális forrásainak kezelésére irányuló intézkedések elfogadását, valamint a strukturális reformok végrehajtását a szilárd és fenntartható gazdasági fellendülés támogatásához, a több tényezőből eredő örökölt hatások enyhítése céljából. E tényezők közé tartozik a válság alatti súlyos és elhúzódó visszaesés, Görögország adósságterhének nagysága, pénzügyi szektorának sebezhetősége, a pénzügyi szektor és a görög államháztartás közötti folyamatos és viszonylag erős – többek között állami tulajdonlásból eredő – kapcsolatok, annak veszélye, hogy a súlyos nehézségek átterjednek más tagállamok említett szektorainak bármelyikére, valamint az euróövezeti tagállamok görög állammal szembeni kitettsége.

(12)

A fennmaradó kockázatok kezelése és az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése érdekében szükségesnek és helyénvalónak tűnik meghosszabbítani Görögországnak a 472/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti megerősített felügyeletét.

(13)

A Bizottság 2019. február 14-én kelt levelével lehetőséget adott Görögországnak arra, hogy kifejtse álláspontját az értékeléssel kapcsolatban. 2019. február 15-i válaszában Görögország nagy vonalakban egyetértett az ország előtt álló gazdasági kihívások bizottsági értékelésével, amely a megerősített felügyelet meghosszabbításának alapját képezi.

(14)

Görögország továbbra is részesül az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott strukturálisreform-támogató program keretében a reformok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott technikai támogatásban, beleértve a kulcsfontosságú reformok folytatását és befejezését a megerősített felügyelet alatt nyomon követett szakpolitikai kötelezettségvállalásokkal összhangban.

(15)

A Bizottság a megerősített felügyelet megvalósítása érdekében szorosan együttműködik az Európai Stabilitási Mechanizmussal annak korai előrejelző rendszere keretében,

(1)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. A szóban forgó cikk meghatározza azokat az eljárási jogokat, amelyek megilletik az igazgatási eljárásokban mindazokat az érdekelt feleket, akik érdekét az adott eljárás érinti.

(2)

Az érdekelt feleket megillető eljárási jogok hatékony gyakorlásának, valamint a kereskedelmi eljárások részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül történő lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottság 2007-ben létrehozta a meghallgató tisztviselő intézményét. A meghallgató tisztviselő feladatait 2007-től 2012-ig a Kereskedelmi Főigazgatóság egy, a piacvédelmi kérdésekben jártas tisztviselője látta el.

(3)

A Bizottság elnöke a meghallgató tisztviselő intézményének megerősítése, valamint a kereskedelmi eljárások átláthatóságának és tisztességes jellegének megerősítése érdekében 2012-ben elfogadta a 2012/199/EU határozatot. (2) Az eddigi tapasztalatok, a jogi környezetben – különösen az (EU) 2016/1036 (3) és az (EU) 2016/1037 (4) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghallgató tisztviselő feladataira vonatkozó utalásaiból fakadóan – bekövetkezett változások, valamint a szigorúbb eljárási kötöttségek figyelembevétele érdekében a határozat helyett újat kell elfogadni.

(4)

A meghallgató tisztviselő feladatait független, a kereskedelmi eljárásokban jártas személynek kell ellátnia. A meghallgató tisztviselőt a Bizottságnak kell kineveznie az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott szabályokkal összhangban. E szabályok szerint mérlegelhető olyan személyek kinevezése is, akik nem a Bizottság tisztviselői.

(5)

Annak érdekében, hogy függetlensége maradéktalanul biztosítva legyen, a meghallgató tisztviselőnek – kizárólag igazgatási célból – a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja mellett kell ellátnia feladatát.

(6)

A meghallgató tisztviselő fő feladataként azt kell meghatározni, hogy tanácsokat adjon a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának és a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató), biztosítsa az eljárási jogok érvényesülését, döntsön az iratbetekintési kérelmekről, döntsön a dokumentumok bizalmas kezeléséről, és felülvizsgálja a Bizottság felelős szolgálatainak a határidők meghosszabbításával kapcsolatos állásfoglalásait. A meghallgató tisztviselőnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a jogiaktus-tervezetek és a javaslatok elkészítése során kellően figyelembevételre kerüljön a tárgyhoz tartozó valamennyi tény, az érintett felek szempontjából kedvező és kedvezőtlen tényeket egyaránt ideértve.

(7)

A meghallgató tisztviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy az érdekelt felek az eljárás során olyan lehetőségeket kapjanak a tényekre vonatkozó bizonyítékok bemutatására és érdekeik védelmére, amelyek lehetővé teszik számukra a védelemhez való joguk lehető leghatékonyabb módon történő gyakorlását.

(8)

A meghallgató tisztviselőnek úgy kell közreműködnie az eljárásokban, hogy az eljárás időkereteinek figyelembevételével a közreműködés nyomán szükséges intézkedések megtehetők legyenek.

(9)

Meg kell határozni, hogy a meghallgató tisztviselő hogyan és milyen körülmények között működhet közre az eljárásokban, és szabályozni kell e közreműködés megszervezését, lefolytatását és az annak nyomán szükséges intézkedéseket.

(10)

A meghallgató tisztviselő döntési hatáskörének az ügy irataiba való betekintést, a titoktartást és a határidőket érintő kérdések tekintetében további eljárási garanciákat kell biztosítania a kereskedelmi eljárásokban érintett felek számára, ugyanakkor azonban nem gátolhatja az eljárások rendezett körülmények között történő lefolytatását és határidőn belüli lezárását.

(11)

A meghallgató tisztviselő által készített jelentéseknek biztosítaniuk kell, hogy a meghallgató tisztviselő által kezelt főbb kérdések és a meghallgató tisztviselő által megfogalmazott ajánlások a döntéshozók tudomására jussanak, és ezáltal további garanciát biztosítsanak a kereskedelmi eljárásokban érintett felek jogainak tiszteletben tartására. Emellett a meghallgató tisztviselő éves jelentéseinek tájékoztatniuk kell a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a nyilvánosságot a meghallgató tisztviselő tevékenységének legfontosabb elemeiről.

(12)

A személyes adatok kezelése során a meghallgató tisztviselőnek az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerint kell eljárnia.

(13)

Ez a határozat nem érintheti a Bizottság dokumentumaihoz hozzáférést engedélyező vagy tiltó általános szabályok érvényesülését,

(1)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. március 21-i (EU) 2017/492 bizottsági rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)

Az EGT-megállapodás VI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A HL L 349., 2016.12.21., 8. o. által helyesbített, az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)

Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)

Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

2.

3.

4.

5.

6.