ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 55

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. február 25.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 12.) a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenti irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában hivatkozott alapvető követelményeknek a mobilkészülékekről érkező segélyhívások esetén a hívó helymeghatározása céljából történő alkalmazására tekintettel való kiegészítéséről

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/321 végrehajtási rendelete (2019. február 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról és az (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

4

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/322 határozata (2019. január 31.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4)

7

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/323 határozata (2019. február 12.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2019/5)

16

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelethez ( HL L 303., 2009.11.18. )

18

 

*

Helyesbítés a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 178., 2013.6.28. )

18

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/320 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. december 12.)

a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenti irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában hivatkozott alapvető követelményeknek a mobilkészülékekről érkező segélyhívások esetén a hívó helymeghatározása céljából történő alkalmazására tekintettel való kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Ahogyan azt a 2014/53/EU irányelv (14) preambulumbekezdése kimondja, a rádióberendezések fontos szerepet játszhatnak a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférésben, a megfelelő esetekben tehát úgy kell őket megtervezni, hogy támogassák a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáféréshez szükséges funkciókat.

(2)

A Galileo-programban az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján kidolgozott rendszer egy globális navigációs műholdrendszer („GNSS”), amelyet teljes egészében az Unió birtokol és ellenőriz, és amely polgári ellenőrzés alatt álló rendkívül pontos helymeghatározó szolgáltatást nyújt. A Galileo-rendszert egyéb GNSS-rendszerekkel együttesen is lehet használni.

(3)

A 2016-ban elfogadott európai űrstratégia (3) olyan intézkedéseket jelent be, amelyek bevezetik a Galileo helymeghatározó és navigációs szolgáltatásainak használatát a mobiltelefonokban.

(4)

2017. december 5-i következtetéseiben (4) a Tanács támogatja a világűrbe telepített alkalmazások és szolgáltatások erős értékesítési piacának kialakítását, és hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedéseket, beleértve adott esetben a szabályozási intézkedéseket is, kell bevezetni az Unióban értékesített, Galileo-rendszerrel rendelkező készülékek teljes kompatibilitásának elérése érdekében, és ösztönözni kell a Galileo-rendszer befogadására alkalmas készülékek bevezetését a globális piacon.

(5)

A 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) előírja az egységes európai segélyhívószám („112”) alkalmazását az egész Unióban, és kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a vállalkozások, amelyek elektronikus kommunikációs szolgáltatást nyújtanak végfelhasználók számára a nemzeti számozási tervben szereplő szám vagy számok hívásának kezdeményezéséhez, elérhetővé tegyék a hívó helymeghatározási adatait a segélyhívásokat kezelő hatóságok számára, legalább a „112”-es egységes európai segélyhívószám esetében.

(6)

A fejlett számítástechnikai kapacitással rendelkező kézi mobiltelefonok („mobilkészülékek”) telekommunikációs rádióberendezési kategóriáját használják a leggyakrabban az Unióban az egységes európai segélyhívószám, a „112”-es hívására.

(7)

A segélyhívó szolgálatokat elérő rádióberendezés helymeghatározását tekintve a pontosság szintje kulcsszerepet játszik abban, hogy az e szolgálatokhoz igényelt hozzáférés hatékony legyen. Jelenleg a hívó helymeghatározása a mobilkészülékekről érkező segélyhívások esetében a cellaazonosító használatára épül, amely az adott mobiltelefonhoz tartozó kiszolgáló mobiltelefon-torony lefedettségi területén alapul. A mobiltelefon-torony lefedettségi területe 100 métertől több kilométerig terjed. Bizonyos esetekben, nevezetesen hegyekben, városokban és nagy épületekben ez jelentős hibákhoz vezethet a segélyhívást kezdeményező hívók helymeghatározásában.

(8)

A hívó cellaazonosítón alapuló, wifi- és GNSS-adatokkal kiegészített helymeghatározása a hívó sokkal pontosabb helymeghatározását teszi lehetővé, segítségükkel gyorsabb és hatékonyabb mentést lehet végrehajtani, valamint optimalizálni lehet a mentéseket.

(9)

Nyolc tagállamban és egyes harmadik országokban már alkalmaznak a GNSS-helymeghatározáson alapuló, a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldásokat.

(10)

A 112-es alapú fedélzeti segélyhívó rendszerek tekintetében az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) már megköveteli, hogy az ezekben a rendszerekben található vevőkészülékek kompatibilisek legyenek a Galileo- és EGNOS-rendszerek helymeghatározó szolgáltatásaival.

(11)

A fenti okból kifolyólag a mobilkészülékeknek emellett bele kell tartozniuk a rádióberendezések azon kategóriájába, amely támogatja a 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában hivatkozott segélyhívó szolgálathoz való hozzáférést biztosító funkciót. Az új mobilkészülékek segélyhívás esetén képeseknek kell lenniük hozzáférést nyújtani a wifi- és GNSS-helymeghatározási adatokhoz, a helymeghatározó funkciónak pedig kompatibilisnek kell lennie és együtt kell működnie a Galileo-program által nyújtott szolgáltatásokkal.

(12)

A 2014/53/EU irányelv az alapvető követelmények megfogalmazására korlátozódik. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítése érdekében az irányelv előírja az olyan rádióberendezések megfelelésének vélelmét, amelyek megfelelnek a 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint elfogadott önkéntesen harmonizált szabványoknak a fenti követelmények részletes műszaki előírásainak kifejezése tekintetében.

(13)

Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) azt a feladatot kapta, hogy a 2014/53/EU irányelv 3. cikke végrehajtásának támogatására dolgozzon ki harmonizált szabványokat a rádióberendezésekre vonatkozóan (M/536) (8).

(14)

A gazdasági szereplőknek elegendő időt kell adni, hogy elvégezzék a szükséges átalakításokat a piacra szánt mobilkészülékeken. A rendelet egyik részét sem lehet úgy értelmezni, hogy az megakadályozza a gazdasági szereplőket abban, hogy teljesítsék a rendeletben foglaltakat annak hatálybalépésétől.

(15)

A fenti rendeletben meghatározott intézkedések előkészítési munkálata alatt a Bizottság megfelelő konzultációkat folytatott, a szakértői konzultációkat is beleértve, valamint konzultált az űrpolitikával foglalkozó szakértői csoporttal annak 2017. november 14-i és 2018. március 14-i ülésein,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott alapvető követelmények alkalmazandók az adatkezelési és -tárolási kapacitások területén a számítógépekéhez hasonló funkciókkal rendelkező kézi mobiltelefonokra.

(2)   Az (1) bekezdésnek való megfelelést a wifi-adatok és a legalább az 1285/2013/EU rendeletben hivatkozott Galileo-rendszerrel kompatibilis és kölcsönösen átjárható globális navigációs műholdrendszerekből származó adatok vételére és feldolgozására, valamint ezen adatoknak a segélyhívások továbbítására való elérhetővé tételére szolgáló technikai megoldásokon keresztül biztosított.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. március 17-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 153., 2014.5.22., 62. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Űrstratégia Európa számára (COM (2016)705 final).

(4)  A Tanács 2017. december 5-i következtetései „A Galileo- és EGNOS-programok félidős felülvizsgálata és az Európai GNSS Ügynökség teljesítménye” (15435/17) című dokumentumról.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/758 rendelete (2015. április 29.) a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(8)  A Bizottság 2015. augusztus 4-i végrehajtási határozata (C(2015) 5376 final) az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek szóló, a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatását célzó, a rádióberendezések szabványosítására irányuló kérelemről.


25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/321 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. február 18.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról és az (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni egyes árucikkek besorolásáról.

(2)

Az (EU) 2017/1232 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) egy gömbgrafitos öntöttvasból (alakítható öntöttvas, EN-GJS-500–7) készült cikket a 7325 99 10 KN-kód alá, temperöntvényből készült más öntött áruként sorolták be.

(3)

Az (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet szerinti besorolás a Kombinált Nómenklatúrában a 7307 19 10 KN-kódhoz fűzött magyarázó megjegyzéseken alapult, amelyek meghatározták a temperöntvényt, és e megjegyzések szerint a „temperöntvény” kifejezés magában foglalta a gömbgrafitos öntöttvasat.

(4)

A Bíróság a C-397/17. és C-398/17. sz. Profit Europe (4) egyesített ügyekben hozott ítéletében kimondta, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntött csőszerelvényeket a 7307 19 90 KN-kód alá kell besorolni.

(5)

A Bíróság határozatát arra a megállapításra alapozta, miszerint a gömbgrafitos öntöttvas és a temperöntvényvas összetételük és gyártási módszerük tekintetében különbözik egymástól, és még ha a gömbgrafitos öntöttvasnak a jellemzői hasonlóak is a temperöntvényhez (EN-GJM), az öntöttvas (EN-GJS) osztályozáson belül nem alkot külön kategóriát.

(6)

A Bíróság e tekintetben arra a következtetésre jutott, hogy az említett magyarázó megjegyzések – annak megjelölésével, hogy a „temperöntvény kifejezésbe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is” – a „temperöntvény” fogalmát az öntöttvas egy további olyan kategóriájára is kiterjesztik, és ezért figyelmen kívül kell hagyni.

(7)

A Bíróság ítélete értelemszerűen alkalmazandó az (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó termékre, mivel a termék megfelel az EN GJS-500-7 szabványnak és a temperöntvényként való besorolása a Kombinált Nómenklatúra 7307 19 10 KN-kódhoz tartozó magyarázó megjegyzések szövegén alapult, amelyről a Bíróság megállapította, hogy módosítja a Kombinált Nómenklatúra 7307 19 10 vámtarifaszámát.

(8)

A (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó árucikkek besorolása ezért nincs összhangban a Bíróság C-397/17. és C-398/17. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletével.

(9)

A 2017/1232/EU végrehajtási rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni és helyébe egy új jogszabálynak kell lépnie.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának (1) oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat (2) oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 18-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/1232 végrehajtási rendelete (2017. július 3.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 177., 2017.7.8., 23. o.).

(4)  A Bíróság 2018. július 12-i ítélete, Profit Europe, C-397/17 és C-398/17, EU:C:2018:564.


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Kör formájú termék, melynek átmérője körülbelül 500 mm, tömege körülbelül 23 kg. Gömbgrafitos öntöttvasból készült (alakítható öntöttvas, EN-GJS-500-7). Korrózióvédelem céljából a terméket fekete bitumennel festik be.

A termék az EN 124 szabvány (gépjárművek és gyalogosok által használt területeken való használatra szánt víznyelőtetők és búvónyílástetők) szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik és csatornafedélként használatos (például esővízcsatornákhoz).

Lásd a képet (1)

7325 99 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 7325 , a 7325 99 és a 7325 99 90 KN-kód szövege határozza meg.

Az áru nem temperöntvényből készült más öntött áruként a 7325 10 00 KN-kód alá tehát nem sorolható be, mivel a nem temperötvényből készült csőszerelvény nyomóerő hatására nem deformálódik, míg a gömbgrafitos öntöttvas húzófeszültség hatására deformálódik, valamint nyomóerő hatására is alakítható. Ezért a gömbgrafitos öntöttvas nem tekinthető nem temperötvény csőszerelvénynek (lásd analógia útján: a C-397/17. és C-398/17. sz. Profit Europe egyesített ügyekben 2018. július 12-én hozott ítélet, EU:C:2018:564).

Továbbá az áru temperöntvényből készült más öntött áruként a 7325 99 10 KN-kód alá tehát sem sorolható be, mivel a gömbgrafitos öntöttvasból és a temperöntvényből készült termékek összetételüket és gyártási módszerüket tekintve különböznek. Még akkor is, ha a gömbgrafitos öntöttvasnak a jellemzői hasonlóak a temperöntvényéhez (EN-GJM), az öntöttvas (EN-GJS) osztályozáson belül külön kategóriát képvisel (lásd analógia útján a C-397/17. és C-398/17. sz. Profit Europe, egyesített ügyekben, 2018. július 12-én hozott ítéletet).

Az árut tehát a 7325 99 90 KN-kód alá, más vasból készült más áruként kell besorolni.

Image 1

(1)  A kép csupán tájékoztató jellegű.


HATÁROZATOK

25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/7


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/322 HATÁROZATA

(2019. január 31.)

a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára, 4. cikkének (3) bekezdésére és 9. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (2) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének keretén belül az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos feladata a hitelintézetek felügyelete a felügyeleti standardok következetes alkalmazásának biztosítása, a pénzügyi stabilitás elősegítése és az azonos versenyfeltételek biztosítása céljából.

(2)

Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint az EKB-nak alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezeket az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat.

(3)

Az 1024/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB rendelkezik az 1024/2013/EU rendeletben előírt hatáskörökkel és kötelezettségekkel és mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyekkel az illetékes hatóságok a vonatkozó uniós jog alapján rendelkeznek. Az EKB hatásköre kiterjed a nemzeti jogban biztosított azon felügyeleti hatáskörök gyakorlására, amelyeket az uniós jog kifejezetten nem ír elő, mindaddig, amíg az ilyen hatáskörök az EKB feladatai közé tartoznak az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke szerint és támogatják a felügyeleti funkciót. Az EKB-nak illetékes hatóságként minden évben jelentős számú, a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörökkel kapcsolatos határozatot kell elfogadnia.

(4)

A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az ilyen határozatok meghozatalával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatra van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (3).

(5)

A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni.

(6)

Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) meghatározza a felügyeleti vonatkozású hatáskör-átruházási határozatok elfogadásakor követendő eljárást, és azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskör átruházható. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljesen kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(7)

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat elfogadásának e határozatban megállapított kritériumai nem teljesülnek, a határozatokat az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat (4) 13g. cikkében részletesen szabályozott kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Emellett szintén a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni, ha a szervezeti egységek vezetőinek az értékelés összetettsége miatt aggályaik vannak a nemzeti hatáskörök szerinti határozatokra vonatkozó értékelési kritériumok teljesülésével kapcsolatban.

(8)

Az EKB felügyeleti határozatai az 1024/2013/EU rendelet 24. cikke értelmében adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik, amelyet részletesebben az EKB/2014/16 határozat (5) szabályoz. Ilyen adminisztratív felülvizsgálat esetében a felügyeleti testületnek figyelembe kell vennie a felülvizsgálati testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint történő elfogadásra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „nemzeti hatáskörök szerinti határozatok”: az EKB nemzeti jogban biztosított azon felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával hozott határozatok, amelyeket az uniós jog kifejezetten nem ír elő;

2.   „részesedésszerzés”: valamely másik szervezet vonatkozásában tőkében vagy szavazati jogokban való közvetlen vagy közvetett részesedés megszerzése, ideértve az új szervezet létrehozatalával való szerzést is, amely eltér a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 22. cikke szerinti befolyásoló részesedés megszerzésétől;

3.   „egyesülés”: a) az a folyamat, amelynek révén egy vagy több társaság a felszámolással történő vagy felszámolás nélküli megszűnésének időpontjában minden eszközét és forrását egy meglévő vagy új társaságra ruházza, a másik meglévő vagy új társaság tőkéjéből részvényeseinek biztosított részesedés ellenében; vagy b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint egyesülésnek minősül;

4.   „kiválás”: a) az a folyamat, amelynek révén egy vagy több társaság eszközeinek és forrásainak részét leválasztva olyan új társaságot alapít, amely ezen eszközökkel és forrásokkal rendelkezik; vagy b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint kiválásnak minősül;

5.   „harmadik ország vagy terület”: az Európai Gazdasági Térségen kívüli ország vagy terület;

6.   „kapcsolt fél”: természetes személy, aki kapcsolt viszonyban áll valamely hitelintézettel, vagy annak közeli hozzátartozója, vagy jogi személy, amely kapcsolt viszonyban áll valamely hitelintézettel a vonatkozó nemzeti jog szerint;

7.   „SREP határozat”: az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke alapján, a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében vett éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást követően elfogadott határozat;

8.   „likviditásfedezeti ráta”: az (EU) 2015/61 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (7) 4. cikkében meghatározott ráta;

9.   „egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardok”: olyan, harmadik ország vagy terület által alkalmazott felügyeleti és szabályozási követelmények vagy rendelkezések, amelyeket az Európai Bizottság az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 107. cikkének (4) bekezdésével és 114. cikkének (7) bekezdésével összhangban az Unióban alkalmazottakkal egyenértékűnek ismert el. A vonatkozó harmadik országok és területek jegyzékét a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (9) I. és IV. melléklete tartalmazza;

10.   „hatáskör-átruházási határozat” és „felhatalmazáson alapuló határozat”: jelentésük megegyezik az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 3. cikkének 2., illetve 4. pontjában meghatározottakkal;

11.   „szervezeti egységek vezetői”: az EKB szervezeti egységeinek azon vezetői, akikre a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásra kerül;

12.   „kifogásról való lemondáson alapuló eljárás”: az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat 13g. cikkében részletesen szabályozott eljárás;

13.   „elutasító határozat”: olyan határozat, amely nem vagy nem teljes mértékben adja meg a jelentős felügyelt szervezet által kért engedélyt. A kiegészítő rendelkezéseket, így feltételeket vagy kötelezettségeket tartalmazó határozat elutasító határozatnak minősül, kivéve, ha e kiegészítő rendelkezések a) biztosítják, hogy a felügyelt szervezet eleget tegyen a vonatkozó nemzeti jog követelményeinek, és e rendelkezésekről írásban megállapodtak, vagy b) csupán megismételnek egy vagy több fennálló követelményt, amelyet az intézménynek a nemzeti jog vonatkozó rendelkezése alapján teljesítenie kell, vagy információkat kérnek egy vagy több ilyen követelmény teljesítésével kapcsolatban;

14.   „jelentős felügyelt szervezet”: a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (10) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezet;

15.   „fióktelep”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott fióktelep;

16.   „képviseleti iroda”: olyan iroda, amely előmozdítja vagy támogatja valamely felügyelt szervezet tevékenységeit, de nem végez hitelintézeti tevékenységet;

17.   „nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatások”: adminisztratív szolgáltatások, ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások, követelésbehajtás, elektronikus aláírás vagy más hasonló, a hitelintézet tevékenységével összefüggő szolgáltatás;

18.   „EKB útmutató”: a Kormányzótanács által a felügyeleti testület javaslata alapján elfogadott és az EKB honlapján közzétett bármely dokumentum, amely útmutatást nyújt az EKB jogi követelményekre vonatkozó értelmezéséről.

2. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a határozat meghatározza a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatáskörök EKB szervezeti egységek vezetőire való átruházásának kritériumait.

(2)   A döntéshozatali hatáskörök átruházása nem sérti a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása céljából végzendő felügyeleti értékelést.

3. cikk

A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör átruházása

(1)   Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által az EKB szervezeti egységeinek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört a következők tekintetében: a) részesedésszerzések; b) eszközök vagy források szerzése; c) részesedések értékesítése; d) eszközök vagy források értékesítése; e) egyesülések; f) kiválások; g) harmadik országokban vagy területeken végzett műveletek; h) kiszervezés; i) alapító okiratok módosítása; j) külső könyvvizsgálók kijelölése; k) kapcsolt feleknek történő hitelnyújtás.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti hatáskörök szerinti határozatok csak akkor fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha teljesülnek a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának 4-14. cikkben meghatározott vonatkozó kritériumai.

(3)   A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a nemzeti jog előírja a hitelintézetek stratégiai intézkedéseinek felügyeleti jóváhagyását, vagy ha az értékelés összetettsége megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(4)   A döntéshozatali hatáskörök átruházása vonatkozik mind a felügyeleti határozatok elfogadására, mind a pozitív értékelések EKB általi jóváhagyására, amennyiben a nemzeti jog nem írja elő felügyeleti határozat elfogadását.

(5)   Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.

(6)   Amennyiben a határozat nem hozható meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, azt a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. cikk

A részesedésszerzésre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A hitelintézetekben vagy nem hitelintézetekben való részesedés jelentős felügyelt szervezet általi megszerzésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a megszerzést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

a megszerző jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát;

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel;

c)

az ügylet célját képező szervezet az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában található, vagy valamely olyan harmadik országban vagy területen, amely egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardokkal rendelkezik.

(2)   A részesedésszerzés értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

5. cikk

Az eszközök vagy források szerzésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A hitelintézetek vagy nem hitelintézetek eszközei vagy forrásai jelentős felügyelt szervezet általi megszerzésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a megszerzést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát; továbbá

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel;

c)

a megszerzett eszközök és források értéke nem haladja meg a megszerző jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 25 %-át egyedi szinten.

(2)   Az eszközök vagy források megszerzésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

6. cikk

A részesedések értékesítésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A részesedések jelentős felügyelt szervezet általi értékesítésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

az értékesítést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

az értékesítő jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát; továbbá

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel.

(2)   A részesedések értékesítésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

7. cikk

Az eszközök vagy források értékesítésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   Az eszközök vagy források jelentős felügyelt szervezet általi értékesítésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

az értékesítést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát; továbbá

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel;

c)

az értékesített eszközök vagy források értéke nem haladja meg az értékesítő jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 25 %-át egyedi szinten.

(2)   Az eszközök vagy források értékesítésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

8. cikk

Az egyesülésekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A legalább egy jelentős felügyelt szervezetet érintő egyesülések jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

az egyesülést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát; továbbá

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel;

c)

a jelentős felügyelt szervezet egyesülésből fakadó irányítási struktúrája nem ad okot felügyeleti aggodalmakra.

(2)   A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében:

(a)

egy jelentős felügyelt szervezet és valamely olyan más szervezet egyesülése, amely nem tartozik a jelentős felügyelt szervezet csoportjához; vagy

(b)

ugyanazon csoporthoz tartozó jelentős felügyelt szervezetek határokon átnyúló egyesülései.

(3)   Az egyesülések értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

9. cikk

A kiválásokra vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A legalább egy jelentős felügyelt szervezetet érintő kiválások jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a kiválást követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint meg is fogja haladni az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét; továbbá

ii.

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad;

b)

a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:

i.

a likviditásfedezeti ráta 110 % felett marad, és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt likviditási követelmények felett, ha azok meghaladják az előírt minimális likviditásfedezeti rátát; továbbá

ii.

összevont alapon a likviditásfedezeti ráta nem csökken 50 %-nál többel;

c)

a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek kiválásból fakadó irányítási struktúrája nem ad okot felügyeleti aggodalmakra.

(2)   A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében:

a)

olyan más szervezet létrejöttét eredményező kiválások, amely nem tartozik a jelentős felügyelt szervezet csoportjához; vagy

b)

olyan kiválások, amelyek eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet székhelye szerintitől eltérő országban vagy területen jön létre szervezet.

(3)   A kiválás értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

10. cikk

A harmadik országokban vagy területeken végzett műveletekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A fióktelep jelentős felügyelt szervezet általi, harmadik országban vagy területen való létrehozatalának jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a fióktelep egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardokkal rendelkező harmadik országban vagy területen létesül;

b)

a fióktelep műveletek programjában becsült teljes eszközállománya nem haladja meg a jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 10 %-át; továbbá

c)

a fióktelep olyan tranzakciókat végez, amelyeket elsősorban a fióktelep székhelye szerinti harmadik országban vagy területen hajtanak végre.

(2)   A jelentős felügyelt szervezetek következő műveleteire vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni:

a)

fióktelep bezárása;

b)

fióktelep struktúrák változásai;

c)

képviseleti iroda nyitása vagy bezárása; továbbá

d)

banki szolgáltatások harmadik országban vagy területen történő nyújtása fióktelep vagy leányvállalat formájában való fizikai jelenlét kialakítása nélkül,

kivéve, ha a vonatkozó műveleteket az (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (11) mellékletének jegyzékében szereplő országban végzik.

(3)   A harmadik országokban vagy területeken végzett műveletek értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

11. cikk

A kiszervezésre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A tevékenységek jelentős felügyelt szervezet általi kiszervezésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)

a szolgáltató a jelentős felügyelt szervezet csoportjának részét képezi (csoporton belüli kiszervezés) és székhelye az Unióban van; vagy

b)

a szolgáltató az Unióban letelepedett felügyelt szervezet és engedéllyel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatások végzésére; vagy

c)

a kiszervezés nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatásokat érint és a szolgáltató székhelye az Unióban vagy az Európai Gazdasági Térségben található.

(2)   A projektek kiszervezésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

12. cikk

Az alapító okiratok módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A valamely jelentős felügyelt szervezet alapító okirata módosításainak jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni a következő esetekben:

a)

tisztán formális módosítások, a név- és címváltozásokat is ideértve;

b)

jogalkotási vagy szabályozói jellegű törvényi kötelezettségek egyszerű átültetését szolgáló módosítások;

c)

bírósági vagy közigazgatási határozatot végrehajtó vagy az EKB kérésére megvalósuló módosítások;

d)

a jelentős felügyelt szervezet alaptőkéjét érintő módosítások, ha a kapcsolódó szavatolótőkéről szóló határozat (például a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítése vagy a szavatolótőke csökkentése tárgyában) ugyancsak felhatalmazáson alapul;

e)

valamely leányvállalat alapító okiratának az anyavállalata alapító okiratával való összehangolása, ha utóbbi módosításait az EKB már jóváhagyta.

(2)   Az alapító okiratok módosításának értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

13. cikk

A külső könyvvizsgálók kijelölésére vagy megváltoztatására vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A jelentős felügyelt szervezet külső könyvvizsgálóinak kijelölésére vagy megváltoztatására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha az ilyen határozatok a vonatkozó nemzeti jog szerint az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke szerinti prudenciális felügyelet gyakorlásának minősülnek.

(2)   A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében: a) külső könyvvizsgáló illetékes felügyeleti hatóság által kijelölt másik külső könyvvizsgálóval való helyettesítésére vonatkozó határozatok, vagy b) külső könyvvizsgáló illetékes felügyeleti hatóság útmutatására történő kijelölésére vonatkozó határozatok.

(3)   A külső könyvvizsgálók megfelelőségének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

14. cikk

A kapcsolt feleknek történő hitelnyújtásra vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1)   A jelentős felügyelt szervezet által kapcsolt feleknek történő hitelnyújtás jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a jelentős felügyelt szervezet kapcsolt felet érintő összes kitettsége nem haladja meg az 5 millió eurót; és

b)

a hitelnyújtás feltételei nem kedvezőbbek a nem kapcsolt fél ügyfeleknek való hitelnyújtásra irányadó feltételeknél, vagy legalább hasonlóak a jelentős felügyelt szervezet kapcsolt feleinek nem minősülő alkalmazottakkal való, azonos fajtájú műveletekre irányadóakhoz.

(2)   A kapcsolt félnek történő hitelnyújtás értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.

15. cikk

Átmeneti rendelkezés

Ez a határozat nem alkalmazandó azokra az esetekre, amelyekben a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. január 31-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(3)  Lásd például: a Bíróság 1986. szeptember 23-i AKZO Chemie BV és AKZO Chemie UK Ltd kontra Bizottság ítélete, 5/85, ECLI:EU:C:1986:328, 37. pont, és a 2005. május 26-i Carmine Salvatore Tralli kontra EKB ítélete, C301/02, ECLI:EU:C:2005:306, 59. pont.

(4)  EKB/2004/2 határozat (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(5)  EKB/2014/16 határozat (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).

(10)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.).


25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/16


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/323 HATÁROZATA

(2019. február 12.)

a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2019/5)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 11.6. cikkére,

tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (1) és különösen annak 4. és 5. cikkére,

tekintettel a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló, 2019. január 31-i (EU) 2019/322 európai központi banki határozatra (EKB/2019/4) (2) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozatra (3) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) által felügyeleti feladatai ellátása során meghozandó jelentős számú határozat kezelésére meghatározott felhatalmazáson alapuló határozatok meghozatalára vonatkozó eljárás került kialakításra.

(2)

A hatáskör-átruházási határozat az Igazgatóság azon határozatának elfogadásakor lép hatályba, amellyel kijelöli egy vagy több szervezeti egység vezetőjét határozatoknak hatáskör-átruházási határozat alapján történő elfogadására.

(3)

A szervezeti egységek vezetőinek kijelölése során az Igazgatóságnak figyelemmel kell lennie a hatáskör-átruházási határozat fontosságára és azon címzettek számára, akiknek a felhatalmazáson alapuló határozatokat meg kell küldeni.

(4)

A felügyeleti testület elnökével konzultációra került sor azon szervezeti egységek vezetőit illetően, akikre a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozatok meghozatalára irányuló hatáskört át kell ruházni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében felhatalmazáson alapuló határozatok

Az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) szerinti felhatalmazáson alapuló határozatokat a következő szervezeti egységek vezetőinek egyike fogadja el:

a)

a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet I. Főigazgatóság látja el;

b)

a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Mikroprudenciális Felügyelet II. Főigazgatóság látja el; vagy

c)

a főigazgató távollétében a helyettes főigazgató.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. február 12-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 7. oldalát.

(3)  HL L 80., 2004.3.18., 33. o.


Helyesbítések

25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/18


Helyesbítés az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 303., 2009. november 18. )

A 21. oldalon, az I. mellékletben, az I. fejezetben, a 3. táblázatban, a 4. oszlop (Alkalmazási feltételek) első sorának

szövege:

„Sertés, menyétfélék, csincsillák, baromfi,, kacsa és liba.”,

helyesen:

„Sertés, menyétfélék, csincsillák, baromfi a kacsák és a libák kivételével.”.


25.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/18


Helyesbítés a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 178., 2013. június 28. )

A 11. oldalon, a 15. cikkben

a következő szövegrész:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktussal elfogadhatja azon területek és harmadik országok jegyzékét, amelyek igazolták, hogy az I. melléklet A. részében felsorolt fajba tartozó, …”

helyesen:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktussal elfogadhatja azon területek és harmadik országok jegyzékét, amelyek igazolták, hogy az I. melléklet B. részében felsorolt fajba tartozó, …”.

A 14. oldalon, a 27. cikkben

a következő szövegrész:

„A 25. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a 22. cikknek megfelelően kiállított azonosító okmánnyal rendelkező, az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok egyik tagállamból egy másikba történő, nem kereskedelmi célú mozgását, amennyiben:”

helyesen:

„A 25. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezik a 22. cikknek megfelelően kiállított azonosító okmánnyal rendelkező, az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok területükre történő, nem kereskedelmi célú mozgását, amennyiben:”.