29.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/3

Levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az általános tarifális preferenciarendszer keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról

A. Az Unió levele

Tisztelt Uram!

Az Európai Unió („az Unió”) és a Svájci Államszövetség („Svájc”) mint e megállapodás Részes Felei elismerik, hogy az általános tarifális preferenciák rendszere („GSP”) vonatkozásában mindkét Fél hasonló származási szabályokat alkalmaz – a következő általános elvekkel:

a)	a származó termék fogalmának azonos kritériumokon alapuló meghatározása;

b)	a regionális származási kumulációra vonatkozó rendelkezések;

c)	rendelkezések a kumulációnak a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagokra való alkalmazására vonatkozóan;

d)	rendelkezések a nem származó anyagok általános tűréshatárára vonatkozóan;

e)	rendelkezések a kedvezményezett országból származó termékek változtatásának tilalmáról;

f)	rendelkezések a helyettesítő származási igazolások kiadásáról vagy kiállításáról;

g)	a származási igazolások kérdésében az illetékes hatóságokkal való adminisztratív együttműködés követelménye a kedvezményezett országokban.

Az Unió és Svájc elismeri, hogy a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagok bármelyik Fél GSP-rendszere kedvezményezett országának származását megszerzik, ha a szóban forgó kedvezményezett országban olyan megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, amelynek mértéke túlmegy azokon a műveleteken, amelyek a termék származó státusának megalapozása szempontjából nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekintendők. Ez az albekezdés a Norvégiából és Törökországból származó anyagokra alkalmazandó, a 15., illetve 16. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésére is figyelemmel.

Az uniós tagállamok és Svájc vámhatóságai megfelelő adminisztratív együttműködést folytatnak egymással, különösen az első albekezdésben említett anyagokra vonatkozó származási igazolások utólagos ellenőrzése céljából. Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, 1972. július 22-i megállapodáshoz kapcsolódó 3. jegyzőkönyvben szereplő, az adminisztratív együttműködésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

E bekezdés nem alkalmazandó a Vámegyüttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én Brüsszelben elfogadott egyezmény által létrehozott szervezet által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 1–24. fejezetében szereplő termékekre.

Az Unió és Svájc vállalják, hogy helyettesítő FORM A származási bizonyítványok („helyettesítő bizonyítványok”) formájában elfogadnak a másik Fél vámhatóságai által kibocsátott helyettesítő származási igazolást, valamint a másik Fél – e célból regisztrált – továbbküldői által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot.

Mindegyik Fél a saját jogszabályai szerint vizsgálhatja a helyettesítő származási igazolással érintett termékek preferenciális elbánásra való jogosultságát.

Mindegyik fél úgy rendelkezik, hogy a helyettesítő származási igazolás kiadása vagy kiállítása előtt be kell tartani az alábbi feltételeket:

a)	helyettesítő származási igazolás csak akkor adható vagy állítható ki, ha a kezdeti származási igazolást az Unióban vagy Svájcban alkalmazandó jogszabályokkal összhangban adták vagy állították ki;

kizárólag akkor, ha valamelyik Fél területén a termékeket még nem bocsátották szabad forgalomba, a származási igazolás vagy helyettesítő származási igazolás helyettesíthető egy vagy több helyettesítő származási igazolással abból a célból, hogy a kezdeti származási igazolásban szereplő termékek összességét vagy egy részét a szóban forgó Féltől a másik Félhez szállítsák;

c)	a termékek vámfelügyelet alatt maradtak a továbbküldő Félnél, és az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át (a „változtatás tilalmának elve”);

d)	ha a termékek a származási szabályok alóli, az egyik Fél által engedélyezett eltérés alapján szereztek származó státust, helyettesítő származási igazolás nem adható vagy állítható ki, ha a termékeket továbbküldik a másik Félhez;

e)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékek regionális kumuláció alkalmazása következtében szereztek származó státust;

f)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékeket a továbbküldő Fél nem részesíti preferenciális elbánásban.

A (4) bekezdés c) pontja esetében az alábbiak alkalmazandók:

a)	Ha a változtatás tilalma elvének való megfeleléssel kapcsolatban kétség merül fel, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai kérhetik a nyilatkozattevőt, hogy – bármilyen módon – bizonyítsa az említett elvnek való megfelelést.

A továbbküldő kérésére a továbbküldő Fél vámhatóságai igazolják, hogy a termékek a szóban forgó Fél területén való tartózkodásuk alatt vámfelügyelet alatt maradtak, és a Fél területén történt tárolásuk alatt a vámhatóságok semminemű módosításukra vagy más átalakításukra nem adtak engedélyt, illetve az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semmiféle műveletet nem engedélyeztek a termékek vonatkozásában.

c)	Ha a helyettesítő igazolás helyettesítő bizonyítvány, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai arra az időre nem kérhetnek igazolást arról, hogy nem történt manipulálás a termékekkel, ameddig a termékek a másik Félnél voltak.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

ha a helyettesítő származási igazolások megegyeznek az Unió és Svájc GSP-rendszerének egy kedvezményezett országában kiadott vagy kiállított kezdeti származási igazolásokkal, az uniós tagállamok és Svájc vámhatóságai megfelelően együttműködnek egymással a szóban forgó helyettesítő származási igazolások utólagos ellenőrzése céljából. A végső rendeltetési hely szerinti Fél kérésére a továbbküldő Fél vámhatóságai elindítják és nyomon követik a megfelelő kezdeti származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló eljárást;

ha a helyettesítő származási igazolás megegyezik egy olyan országban kiadott vagy kiállított kezdeti származási igazolással, amely a végső rendeltetési hely szerinti Fél GSP-rendszerének kizárólagos kedvezményezettje, a szóban forgó Fél a kezdeti származási igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló eljárást a kedvezményezett országgal együttműködve folytatja le. Az ellenőrzés alatt álló helyettesítő származási igazolással megegyező kezdeti származási igazolást, vagy az ellenőrzés alatt álló helyettesítő származási igazolással megegyező kezdeti származási igazolás másolatát a továbbküldő Fél vámhatóságai bocsátják a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai részére, hogy az utóbbiak lefolytathassák az utólagos ellenőrzési eljárást.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a)	a helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában minden esetben legyen feltüntetve annak a továbbküldési közbülső országnak a neve, ahol a bizonyítványt kiadták;

b)	a 4. rovatba legyen beírva a „Replacement certificate” vagy a „Certificat de remplacement” („Helyettesítő bizonyítvány”) szöveg, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítvány kiadásának dátuma és sorszáma;

c)	az 1. rovatban legyen feltüntve a továbbküldő neve;

d)	a 2. rovatban feltüntethető a végső címzett neve;

e)	a továbbküldött termékeknek a kezdeti igazoláson található összes adatát át kell vezetni a 3–9. rovatba;

f)	a 10. rovatban feltüntethetők a továbbküldő által kiállított számla adatai;

a helyettesítő bizonyítványt kiadó vámhivatal záradékát a 11. rovatban kell szerepeltetni. A hatóság felelőssége a helyettesítő bizonyítvány kiadására korlátozódik. A 12. rovatban szereplő, a származási országra és a végső rendeltetési országra vonatkozó adatokat a kezdeti FORM A származási bizonyítványból kell átvenni. A továbbküldő köteles a származási bizonyítványt a 12. rovatban aláírni. A 12. rovatot jóhiszeműen aláíró továbbküldő nem felelős a kezdeti FORM A származási bizonyítványon szereplő adatok pontosságáért;

a helyettesítő bizonyítvány kiadására felkért vámhatóság a kezdeti FORM A származási bizonyítványra feljegyzi a továbbított termékek tömegét, darabszámát és jellegét, és feltünteti rajta a megfelelő helyettesítő bizonyítvány sorszámát. A helyettesítő bizonyítvány iránti kérést, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítványt legalább három évig köteles megőrizni;

i)	a helyettesítő származási bizonyítványt minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy:

a továbbküldő a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton minden esetben megadja az alábbiakat:

(1)	a továbbküldött terméknek a kezdeti származási igazoláson található összes adata;

(2)	a kezdeti származási igazolás kiállításának dátuma;

(3)	a kezdeti származási igazolás adatai, adott esetben ideértve a származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő árukra alkalmazott kumulációra vonatkozó információkat is;

(4)	a továbbküldő neve, címe és regisztrált exportőri azonosító száma;

(5)	az Unión vagy Svájcon belüli címzett neve és címe;

(6)	a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának vagy a származási bizonyítvány kiadásának helye és ideje;

b)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replacement statement” vagy „Attestation de remplacement” jelölést;

c)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőrök elektronikus öntanúsítási rendszerében,nevezetesen regisztrált exportőri (REX) rendszerben regisztrált továbbküldők állítják ki, a kezdeti szállítmányban található származó termékek értékétől függetlenül;

amennyiben egy származási igazolás helyettesítésére kerül sor, a továbbküldőnek a következőket kell megadnia a kezdeti származási igazoláson:

(1)	a helyettesítő származási nyilatkozat(ok) kiállításának napja és a helyettesítő származási nyilatkozatok(on) szereplő árumennyiségek;

(2)	a továbbküldő neve és címe;

(3)	az Unión vagy Svájcon belüli címzett vagy címzettek neve és címe;

e)	a kezdeti származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replaced” vagy „Remplacé” jelölést;

f)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumát követően tizenkét hónapig érvényes;

g)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

A kezdeti származási igazolásokat és a helyettesítő származási igazolásokat a továbbküldő azon naptári év végétől számítva legalább három évig köteles megőrizni, amelyben a helyettesítő származási igazolásokat kiadták vagy kiállították.

10.

A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés módjára vonatkozó, meghatározandó szabályok szerint megosztják a REX rendszer költségeit a Felek illetékes hatóságai között.

11.

A Felek az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, közöttük felmerülő nézeteltéréseket kizárólag egymással folytatott kétoldalú tárgyalások útján rendezik. Ha a nézeteltérések érinthetik Norvégia és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük.

12.

A Felek kölcsönös megállapodással írásban bármikor módosíthatják ezt a megállapodást. Az egyik Fél kérésére mindkét Fél konzultál egymással a megállapodás lehetséges módosításairól. Ha a módosítások érinthetik Norvégia és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük. A módosítások a kölcsönösen elfogadott napon lépnek hatályba, amikor mindkét Fél értesítette a másikat a hatálybalépéshez szükséges belső követelményeinek teljesüléséről.

13.

Bármelyik fél felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, ha annak megfelelő működésével kapcsolatban komoly kétségei merülnek fel – feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

14.

Bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást, feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

15.

A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Norvégiából származó anyagokra, ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Norvégiával, és tájékoztatták egymást e feltétel teljesítéséről.

16.

A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Törökországból származó anyagokra (1), ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Törökországgal, és e feltétel teljesítéséről tájékoztatták egymást.

17.

A Svájc és Törökország közötti megállapodás e megállapodás 2. bekezdése első albekezdése szerinti hatálybalépésétől kezdődően – továbbá a Törökország által tanúsított viszonosság függvényében – mindegyik fél rendelkezhet úgy, hogy a Törökországból származó anyagot tartalmazó, GSP-kedvezményezett országban kétoldalú kumuláció keretében feldolgozott termékek helyettesítő származási igazolása a Felek országában kiadható vagy kiállítható.

18.

Ez a megállapodás egy kölcsönösen elfogadott napon lép hatályba, miután az Unió és Svájc értesítette egymást az elfogadáshoz szükséges belső eljárásaik befejezéséről. A szóban forgó naptól kezdődően a megállapodás a levélváltás formájában kötött, 2000. december 14-án aláírt a Közösség és az Általános Preferenciális Rendszer keretében preferenciális tarifális kedvezményeket nyújtó EFTA-tagországok (Norvégia és Svájc) közötti, a Norvégiából vagy Svájcból származó terméket tartalmazó áruknak a Közösség vámterületére érkezésekor a Közösségből származó terméket tartalmazó árukkal azonos módon való kezelésének biztosításáról szóló megállapodás (2) helyébe lép.

Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért a fentiekkel.

Megtiszteltetés számomra azt javasolni, hogy amennyiben a fentiek elfogadhatók az Ön Kormánya számára, úgy ez a levél és a megerősítés együtt megállapodást hozzon létre az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Съставено в Брюксел на

Hecho en Bruselas, el

V Bruselu dne

Udfærdiget i Bruxelles, den

Geschehen zu Brüssel am

Brüssel,

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις

Done at Brussels,

Fait à Bruxelles, le

Sastavljeno u Bruxellesu

Fatto a Bruxelles, addì

Briselē,

Priimta Briuselyje,

Kelt Brüsszelben,

Magħmul fi Brussell,

Gedaan te Brussel,

Sporządzono w Brukseli, dnia

Feito em Bruxelas,

Întocmit la Bruxelles,

V Bruseli

V Bruslju,

Tehty Brysselissä

Utfärdat i Bryssel den

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

B. A Svájci Államszövetség levele

Tisztelt Hölgyem!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„1.

Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc) mint e megállapodás Részes Felei elismerik, hogy az általános tarifális preferenciák rendszere („GSP”) vonatkozásában mindkét Fél hasonló származási szabályokat alkalmaz – a következő általános elvekkel:

a)	a származó termék fogalmának azonos kritériumokon alapuló meghatározása;

b)	a regionális származási kumulációra vonatkozó rendelkezések;

c)	rendelkezések a kumulációnak a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagokra való alkalmazására vonatkozóan;

d)	rendelkezések a nem származó anyagok általános tűréshatárára vonatkozóan;

e)	rendelkezések a kedvezményezett országból származó termékek változtatásának tilalmáról;

f)	rendelkezések a helyettesítő származási igazolások kiadásáról vagy kiállításáról;

g)	a származási igazolások kérdésében az illetékes hatóságokkal való adminisztratív együttműködés követelménye a kedvezményezett országokban.

Mindegyik Fél a saját jogszabályai szerint vizsgálhatja a helyettesítő származási igazolással érintett termékek preferenciális elbánásra való jogosultságát.

Mindegyik fél úgy rendelkezik, hogy a helyettesítő származási igazolás kiadása vagy kiállítása előtt be kell tartani az alábbi feltételeket:

a)	helyettesítő származási igazolás csak akkor adható vagy állítható ki, ha a kezdeti származási igazolást az Unióban vagy Svájcban alkalmazandó jogszabályokkal összhangban adták vagy állították ki;

c)	a termékek vámfelügyelet alatt maradtak a továbbküldő Félnél, és az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át (a „változtatás tilalmának elve”);

d)	ha a termékek a származási szabályok alóli, az egyik Fél által engedélyezett eltérés alapján szereztek származó státust, helyettesítő származási igazolás nem adható vagy állítható ki, ha a termékeket továbbküldik a másik Félhez;

e)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékek regionális kumuláció alkalmazása következtében szereztek származó státust;

f)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékeket a továbbküldő Fél nem részesíti preferenciális elbánásban.

A (4) bekezdés c) pontja esetében az alábbiak alkalmazandók:

a)	Ha a változtatás tilalma elvének való megfeleléssel kapcsolatban kétség merül fel, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai kérhetik a nyilatkozattevőt, hogy – bármilyen módon – bizonyítsa az említett elvnek való megfelelést.

c)	Ha a helyettesítő igazolás helyettesítő bizonyítvány, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai arra az időre nem kérhetnek igazolást arról, hogy nem történt manipulálás a termékekkel, ameddig a termékek a másik Félnél voltak.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a)	a helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában minden esetben legyen feltüntetve annak a továbbküldési közbülső országnak a neve, ahol a bizonyítványt kiadták;

b)	a 4. rovatba legyen beírva a „Replacement certificate” vagy a „Certificat de remplacement” („Helyettesítő bizonyítvány”) szöveg, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítvány kiadásának dátuma és sorszáma;

c)	az 1. rovatban legyen feltüntve a továbbküldő neve;

d)	a 2. rovatban feltüntethető a végső címzett neve;

e)	a továbbküldött termékeknek a kezdeti igazoláson található összes adatát át kell vezetni a 3–9. rovatba;

f)	a 10. rovatban feltüntethetők a továbbküldő által kiállított számla adatai;

i)	a helyettesítő származási bizonyítványt minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy:

a továbbküldő a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton minden esetben megadja az alábbiakat:

(1)	a továbbküldött terméknek a kezdeti származási igazoláson található összes adata;

(2)	a kezdeti származási igazolás kiállításának dátuma;

(3)	a kezdeti származási igazolás adatai, adott esetben ideértve a származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő árukra alkalmazott kumulációra vonatkozó információkat is;

(4)	a regisztrált exportőr neve, címe és regisztrált exportőri azonosító száma;

(5)	az Unión vagy Svájcon belüli címzett neve és címe;

(6)	a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának vagy a származási bizonyítvány kiadásának helye és ideje;

b)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replacement statement” vagy „Attestation de remplacement” jelölést;

c)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőrök elektronikus öntanúsítási rendszerében, nevezetesen regisztrált exportőri (REX) rendszerben regisztrált továbbküldők állítják ki, a kezdeti szállítmányban található származó termékek értékétől függetlenül;

amennyiben egy származási igazolás helyettesítésére kerül sor, a továbbküldőnek a következőket kell megadnia a kezdeti származási igazoláson:

(1)	a helyettesítő származási nyilatkozat(ok) kiállításának napját és a helyettesítő származási nyilatkozatok(on) szereplő árumennyiségeket;

(2)	a továbbküldő nevét és címét;

(3)	az Unión vagy Svájcon belüli címzett vagy címzettek nevét és címét;

e)	a kezdeti származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replaced” vagy „Remplacé” jelölést;

f)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumát követően tizenkét hónapig érvényes;

g)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

9.	A kezdeti származási igazolásokat és a helyettesítő származási igazolásokat a továbbküldő azon naptári év végétől számítva legalább három évig köteles megőrizni, amelyben a helyettesítő származási igazolásokat kiadták vagy kiállították.

10.	A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés módjára vonatkozó, meghatározandó szabályok szerint megosztják a REX rendszer költségeit a Felek illetékes hatóságai között.

11.	A Felek az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, közöttük felmerülő nézeteltéréseket kizárólag egymással folytatott kétoldalú tárgyalások útján rendezik. Ha a nézeteltérések érinthetik Norvégia és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük.

12.

13.	Bármelyik fél felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, ha annak megfelelő működésével kapcsolatban komoly kétségei merülnek fel – feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

14.	Bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást, feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

15.	A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Norvégiából származó anyagokra, ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Norvégiával, és tájékoztatták egymást e feltétel teljesítéséről.

16.	A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Törökországból származó anyagokra (3), ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Törökországgal, és e feltétel teljesítéséről tájékoztatták egymást.

17.

18.

Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért a fentiekkel.

Van szerencsém tájékoztatni arról, hogy Kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Kérem, Asszonyom, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Geschehen zu Brüssel am

Fait à Bruxelles, le

Fatto a Bruxelles, addì

Съставено в Брюксел на

Hecho en Bruselas, el

V Bruselu dne

Udfærdiget i Bruxelles, den

Brüssel,

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις

Done at Brussels,

Sastavljeno u Bruxellesu

Briselē,

Priimta Briuselyje,

Kelt Brüsszelben,

Magħmul fi Brussell,

Gedaan te Brussel,

Sporządzono w Brukseli, dnia

Feito em Bruxelas,

Întocmit la Bruxelles,

V Bruseli

V Bruslju,

Tehty Brysselissä

Utfärdat i Bryssel den

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione Svizzera

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Za Švicarsku Konfederaciju

Šveices Konfederācijas vārdā –

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Svizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

För Schweiziska edsförbundet

(1) Az Unió ezt a feltételt a Bizottságtól származó értesítésnek a 2454/93/EGK rendelet 85. cikke szerinti közzétételével teljesítette, végrehajtva a Közösségi Vámkódex azon rendelkezéseit, amelyek az említett cikkel létrehozott kétoldalú kumulációs rendszert Törökországra is kiterjesztik (HL C 134., 2016.4.15., 1. o.).

(2) HL L 38., 2001.2.8., 25. o.

(3) Az Unió ezt a feltételt a Bizottságtól származó értesítésnek a 2454/93/EGK rendelet 85. cikke szerinti közzétételével teljesítette, végrehajtva a Közösségi Vámkódex azon rendelkezéseit, amelyek az említett cikkel létrehozott kétoldalú kumulációs rendszert Törökországra is kiterjesztik (HL C 134., 2016.4.15., 1. o.).

(4) HL L 38., 2001.2.8., 25. o.

29.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/133 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 28.)

az (EU) 2015/640 rendeletnek egyes új kiegészítő légialkalmassági előírások bevezetése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 216/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésének h) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/640 bizottsági rendelet (2) kiegészítő légialkalmassági előírásokat határoz meg az olyan légi járművek tekintetében, amelyek terve már rendelkezik tanúsítással. E kiegészítő légialkalmassági előírások a folyamatos légi alkalmasság fenntartását és a biztonság növelését szolgálják. Bevezetésüket az indokolja, hogy azokban az esetekben, amikor az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) aktualizálja az általa az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (3) bekezdése alapján kiállított légialkalmassági előírásokat, hogy azok továbbra is megfeleljenek rendeltetésüknek, az olyan légi járműveknek, amelyek terve már rendelkezik tanúsítással, a gyártás és az üzemeltetés során nem kell megfelelniük a légialkalmassági előírások aktualizált változatának.

(2)

Az európai légi közlekedés biztonsága és a környezetvédelmi követelmények magas szintjének fenntartása érdekében ezért célszerű lehet előírni a légi járművek számára az egyes olyan kiegészítő légialkalmassági követelményeknek való megfelelést, amelyeket az Ügynökség a terv tanúsításakor nem írt elő, mivel akkor még nem szerepeltek a vonatkozó légialkalmassági előírásban. Az (EU) 2015/640 rendelet e módosítása a légialkalmassági előírások három fejleményét érinti.

(3)

Először is, 1989-ben a Társult Légügyi Hatóság (JAA) olyan új tervezési szabványokat vezetett be a nagy repülőgépek utas- és légiutas-kísérő üléseire vonatkozó dinamikai feltételekre vonatkozóan, amelyek javították az utasok védelmét. E szabványok célja az volt, hogy kényszerleszállás esetén csökkentsék a sérülések vagy halálesetek kockázatát. Az Ügynökség átültette ezeket a nagy repülőgépekre vonatkozó légialkalmassági előírásokba (CS-25), ám csak azokra a nagy repülőgépekre vonatkoznak, amelyek terveinek tanúsítását 1989 után kérelmezték. Tekintettel arra az eshetőségre, hogy egyes nagy repülőgépek nem felelnek meg e szabványoknak, helyénvaló kiegészítő légialkalmassági előírásokat bevezetni. Figyelembe véve a nagy repülőgépekkel végzett műveletek jellegét és kockázatait, ugyanakkor szem előtt tartva a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének az Unióban történő fenntartását, a Bizottság arányosnak és költséghatékonynak tartja, ha a szóban forgó kiegészítő légialkalmassági előírások bevezetése kizárólag az Ügynökség által már korábban tanúsított tervek alapján újonnan gyártott nagy repülőgépeket érinti. Az említett kiegészítő légialkalmassági előírásokat nem célszerű alkalmazni a pilótafülke személyzeti üléseire és a nem menetrend szerint közlekedő, igény szerinti kereskedelmi légi fuvarozási műveletekben részt vevő, alacsony ülésszámú repülőgépek üléseire, mivel az nem lenne arányosnak vagy költséghatékonynak tekinthető.

(4)

Másodszor, 2009-ben az Ügynökség új tűzveszélyességi szabványokkal egészítette ki a nagy repülőgépekre vonatkozó légialkalmassági előírásokat (CS-25, 6. sz. módosítás) a géptörzsbe beépített, a lángok terjedésével és behatolásával szemben ellenállóbb hő- és zajszigetelő anyagok tekintetében. Ezek az új tűzveszélyességi szabványok csak azokra a nagy repülőgépekre vonatkoznak, amelyek terveinek tanúsítását 2009 után kérelmezték. Tekintettel arra az eshetőségre, hogy egyes nagy repülőgépek nem felelnek meg e szabványoknak, helyénvaló kiegészítő légialkalmassági előírásokat bevezetni. Figyelembe véve a nagy repülőgépekkel végzett műveletek jellegét és kockázatait, ugyanakkor szem előtt tartva a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének az Unióban történő fenntartását, a Bizottság arányosnak és költséghatékonynak tartja, ha a szóban forgó, a lángok repülőgépen való elterjedésének kockázatát csökkentő kiegészítő légialkalmassági előírások bevezetése kizárólag az Ügynökség által már korábban tanúsított tervek alapján újonnan gyártott nagy repülőgépeket érinti. E kiegészítő légialkalmassági előírásokat azokra a már üzemben lévő nagy repülőgépekre is alkalmazni kell, amelyek hő- vagy hangszigetelő anyagait újakra cserélik. Végezetül a lángok repülőgépbe történő, baleset utáni behatolására vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokat célszerű a legalább 20 fős utaskapacitással rendelkező nagy repülőgépek esetében is bevezetni, és csak az Ügynökség által már tanúsított tervek alapján újonnan gyártott repülőgépekre alkalmazni.

(5)

Harmadszor, a tűzoltó berendezésekben használt halon környezeti hatásának fokozatos enyhítése érdekében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) az ICAO 6. mellékletét módosító új szabványokat adott ki, amelyek 2011. december 15-től alkalmazandók. Az említett szabványoknak való megfelelés érdekében célszerű kiegészítő légialkalmassági előírásokat bevezetni azon újonnan gyártott nagy repülőgépek és nagy helikopterek számára, amelyek terveit az Ügynökség olyan légialkalmassági előírások alapján tanúsította, amelyek engedélyezték a halon oltóanyagként történő használatát.

(6)	Az (EU) 2015/640 bizottsági rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések az Ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott véleményeken alapulnak.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/640 rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)	a b) pont helyébe a következő szöveg lép: „b) »nagy repülőgép«: olyan repülőgép, amelynek engedélyezési feltételei között szerepel a „CS-25” nagy repülőgépekre vonatkozó engedélyezési előírásnak vagy ezzel egyenértékű előírásnak való megfelelés;”;

a szöveg a következő c) és d) ponttal egészül ki:

„c) »nagy helikopter«: olyan helikopter, amelynek engedélyezési feltételei között szerepel a »CS-29« nagy forgószárnyas légi járművekre vonatkozó engedélyezési előírásnak vagy ezzel egyenértékű előírásnak való megfelelés;

d) »alacsony ülésszámú repülőgép«: olyan repülőgép, amely a következő maximális utasülésszám-konfigurációval rendelkezik:

(1)	legfeljebb 19 ülés; vagy

(2)

a típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgép maximális utasülőhely-kapacitásának legfeljebb egyharmada, a típusalkalmassági bizonyítvány adatlapján (TCDS) szereplő adatoknak megfelelően, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)	a gurulás, felszállás vagy leszállás közben elfoglalható, jóváhagyott utasülések teljes száma nem haladja meg fedélzetenként a 100-at;

a gurulás, felszállás vagy leszállás közben a maximális utasülésszám-konfiguráció az egyes vészkijáratpárok (vagy bármely két zsákutca jellegű rész) között bármely zónában nem haladja meg az adott területet határoló vészkijáratpárhoz engedélyezett teljes utasülésszám egyharmadát (a repülőgép alkalmazandó tanúsítási alapja szerint az egyes vészkijáratpárok esetében alkalmazandó engedélyezett utasülésszám alapján). A zónák szerinti korlátozásnak való megfelelés megállapítása céljából azon repülőgépek esetében, amelyek deaktivált vészkijáratokkal rendelkeznek, úgy kell tekinteni, mintha valamennyi vészkijárat működne.”

2.	Az I. melléklet (26. rész) e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/640 rendelete (2015. április 23.) az adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokról és a 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 106., 2015.4.24., 18. o.).

MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a tartalomjegyzék helyébe a következő szöveg lép:

„TARTALOM

A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

26.10 Illetékes hatóság

26.20 Ideiglenesen működésképtelen berendezés

26.30 A megfelelés bizonyítása

B. ALRÉSZ – NAGY REPÜLŐGÉPEK

26.50 Ülések, fekhelyek, biztonsági övek és hevederek

26.60 Kényszerleszállás – dinamikai feltételek

26.100 A vészkijáratok elhelyezkedése

26.105 Hozzáférés a vészkijáratokhoz

26.110 A vészkijáratok jelzései

26.120 Belső vészvilágítás és a vészvilágítás működése

26.150 Az utastér berendezése

26.155 A csomagtér burkolatának éghetősége

26.156 Hő- és hangszigetelő anyagok

26.160 A mosdók tűzvédelme

26.170 Tűzoltó készülékek

26.200 Figyelmeztető hangjelzés a futóműre vonatkozóan

26.250 A pilótafülke ajtaját működtető rendszerek – egy fő cselekvőképtelenné válása

C. ALRÉSZ – NAGY HELIKOPTEREK

26.400 Tűzoltó készülékek”;

a szöveg a következő 26.60 ponttal egészül ki:

„26.60 Kényszerleszállás – dinamikai feltételek

Az 1958. január 1-jén vagy az után típusalkalmassági bizonyítványt kapott, kereskedelmi légi fuvarozásban használt nagy repülőgépek üzemben tartóinak, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2021. február 18-án vagy az után állították ki, minden, a gurulás, felszállás vagy leszállás idején elfoglalható, jóváhagyott üléstípusterv esetében bizonyítaniuk kell, hogy az ülésen helyet foglaló személy védelme biztosított, amikor ki van téve a kényszerleszállás körülményeiből adódó terheléseknek. A bizonyítás a következő módok egyikén valósulhat meg:

a)	sikeresen elvégzett dinamikai tesztek;

b)	a hasonló üléstípustervek dinamikai tesztjén alapuló, egyenértékű biztonsági eredményeket adó racionális elemzés.

Az első bekezdésben előírt kötelezettség nem vonatkozik a következő ülésekre:

a)	a pilótafülke személyzeti ülései,

b)	alacsony ülésszámú, kizárólag nem menetrend szerinti kereskedelmi légi szállítási műveletekben részt vevő repülőgépek ülései.”;

a szöveg a következő 26.156 ponttal egészül ki:

„26.156 Hő- és hangszigetelő anyagok

Az 1958. január 1-jén vagy az után típusalkalmassági bizonyítványt kapott, kereskedelmi légi fuvarozásban használt nagy repülőgépek üzemben tartóinak biztosítaniuk kell, hogy:

az olyan repülőgépek esetében, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2021. február 18. előtt állították ki, és amelyek hő- vagy hangszigetelő anyagait 2021. február 18-án vagy az után újakra cserélik, az új anyagok olyan lángterjedésgátló tulajdonsággal rendelkeznek, amely megakadályozza a lángok repülőgépen belüli terjedését, illetve csökkenti ennek kockázatát;

az olyan repülőgépek esetében, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2021. február 18-án vagy az után állították ki, a hő- vagy hangszigetelő anyagok olyan lángterjedésgátló ellenállással rendelkeznek, amely megakadályozza, illetve csökkenti a lángok repülőgépen belüli elterjedésének kockázatát;

az olyan repülőgépek esetében, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2021. február 18-án vagy az után állították ki, és amelyek utasszállító kapacitása legalább 20 fő, a repülőgép alsó felébe beépített hő- vagy hangszigetelő anyagok (ideértve az azokat a géptörzshöz erősítő anyagokat is) olyan lángterjedésgátló ellenállással rendelkeznek, amely megakadályozza, illetve csökkenti a lángok repülőgépbe való behatolásának kockázatát baleset során, és biztosítja a túléléshez szükséges körülményeket az utastérben annak kiürítéséig.”;

a szöveg a következő 26.170 ponttal egészül ki:

„26.170 Tűzoltó készülékek

A nagy repülőgépek üzemben tartói biztosítják, hogy az alábbi tűzoltó készülékek ne halon oltóanyaggal üzemeljenek:

a)	az egyes mosdók kéztörlők, papírhulladék vagy egyéb hulladék tárolására szolgáló edényeinek beépített tűzoltó készülékei azon nagy repülőgépeken, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2020. február 18-án vagy az után állították ki;

b)	hordozható tűzoltó készülékek azon nagy repülőgépeken, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2019. május 18-án vagy az után állították ki;”

a melléklet a következő C. alrésszel egészül ki:

„C. ALRÉSZ – NAGY HELIKOPTEREK

26.400 Tűzoltó készülékek

A nagy helikopterek üzemben tartói biztosítják, hogy az alábbi tűzoltó készülékek ne halon oltóanyaggal üzemeljenek:

a)	az egyes mosdók kéztörlők, papírhulladék vagy egyéb hulladék tárolására szolgáló edényeinek beépített tűzoltó készülékei azon nagy helikopterekben, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2020. február 18-án vagy az után állították ki;

b)	hordozható tűzoltó készülékek azon nagy helikopterekben, amelyek első egyedi légialkalmassági bizonyítványát 2019. május 18-án vagy az után állították ki.”

29.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/19

A TANÁCS (EU) 2019/134 HATÁROZATA

(2019. január 21.)

az Európai Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az említett megállapodás IX. mellékletéről, amely a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

(3)	A 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)	Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Ezért az EGT Vegyes Bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosítására vonatkozóan az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspont az EGT Vegyes Bizottság határozatának az e határozathoz csatolt tervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG ... HATÁROZATA

(…)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)

A HL L 349., 2016.12.21., 8. o. által helyesbített, az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)	Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás IX. melléklete a következőképpen módosul:

A 16b. pont (98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és a 31ba. pont (2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„–	32014 R 0909: Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.), helyesbítve: HL L 349., 2016.12.21., 8. o.”

A 29f. pont (236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) a következővel egészül ki:

„, az alábbi módosítással:

—	32014 R 0909: Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.), helyesbítve: HL L 349., 2016.12.21., 8. o.”

A szöveg a 31bea. pont (594/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet) után a következő ponttal egészül ki:

„31bf.

32014 R 0909: Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.), helyesbítve: HL L 349., 2016.12.21., 8. o.

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

A megállapodás 1. jegyzőkönyvének rendelkezései ellenére és e megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a »tagállam(ok)« és a »hatáskörrel rendelkező hatóságok« kifejezések úgy értendők, hogy a rendeletben szereplő jelentésük mellett az EFTA-államokat és azok hatáskörrel rendelkező hatóságait is magukban foglalják.

b)	A »KBER tagjaira« vagy a »központi bankokra« való hivatkozások – a rendeletbeli értelmezésen túlmenően – az EFTA-államok nemzeti központi bankjait is magukban foglalják.

Liechtenstein lehetővé teheti, hogy a liechtensteini pénzügyi közvetítők számára a 25. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásokat már nyújtó vagy Liechtensteinben már fióktelepet létesített harmadik országbeli központi értéktárak a... -i…/… EGT vegyes bizottsági határozat [e határozat] hatálybalépésétől számított legfeljebb 5 éven keresztül folytathassák a 25. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtását.

d)	Az 1. cikk (3) bekezdésében az »uniós jog« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodás« szövegrész lép.

e)	A 12. cikk (3) bekezdésében az »uniós pénznemek« szövegrész helyébe az », az EGT-megállapodás szerződő feleinek hivatalos pénznemei« szövegrész lép.

f)	A 13. cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a szöveg az »érintett hatóságok« szövegrész után az », az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrésszel egészül ki.

g)	A 19. cikk (3) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, a 49. cikk (4) bekezdésében, az 52. cikk (2) bekezdésében és az 53. cikk (3) bekezdésében az »ESMA, amely« szövegrész helyébe az »ESMA (…). Az ESMA, vagy adott esetben az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrészt kell beilleszteni.

A 24. cikk (5) bekezdésében:

i.	az első és második albekezdésben a szöveg az »ESMA« szó után az »és az EFTA-állam tekintetében az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrésszel egészül ki;

ii.	a harmadik albekezdésben az »ESMA (…), amely« szövegrész helyébe az »ESMA (…). Az ESMA, vagy adott esetben az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrész lép.

i)	A 34. cikk (8) bekezdésében az »uniós versenyszabályok« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodás alapján alkalmazandó versenyszabályok« szövegrész lép.

j)	A 38. cikk (5) bekezdésében a »2014. szeptember 17. napján« szövegrész helyébe a »…-i …/… EGT vegyes bizottsági határozat [e határozat] hatálybalépésének napján« szövegrész lép.

k)	A 49. cikk (1) bekezdésében az EFTA-államok tekintetében a »2014. december 18-ig« szövegrész helyébe a »…-i …/… EGT vegyes bizottsági határozat [e határozat] hatálybalépésétől számított három hónapon belül« szövegrész lép.

Az 55. cikkben:

i.	az (5) és (6) bekezdésben az »uniós jog« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodás« szövegrész lép;

ii.	a (6) bekezdésben a szöveg az »ESMA« szó után a »vagy adott esetben az EFTA Felügyeleti Hatóság« szövegrésszel egészül ki.

m)	Az 58. cikk (3) bekezdésében és a 69. cikk (1) bekezdésében az EFTA-államok tekintetében a »2014. december 16-ig« szövegrész helyébe a »…-i …/… EGT vegyes bizottsági határozat [e határozat] hatálybalépésétől számított három hónapon belül« szövegrész lép.

n)	A 61. cikk (1) bekezdésében az EFTA-államok tekintetében a »2016. szeptember 18-ig« szövegrész helyébe a »…-i …/… EGT vegyes bizottsági határozat [e határozat] hatálybalépésétől számított egy éven belül« szövegrész lép.

o)	A 69. cikk (2) és (5) bekezdésében az EFTA-államok tekintetében a szöveg a »hatálybalépésétől« szövegrész után az »az EGT-ben« szövegrésszel egészül ki.

A 76. cikkben az EFTA-államok tekintetében:

i.	a (4), (5) és (6) bekezdésben a »hatálybalépésétől« szövegrész előtt az »aktust tartalmazó EGT vegyes bizottsági határozat« szövegrésszel egészül ki;

ii.	az (5) bekezdésben a »2017. június 13.« szövegrész helyébe az »a 2014/65/EU irányelvet és a 600/2014/EU rendeletet tartalmazó EGT vegyes bizottsági határozat hatálybalépésétől számított hatodik hónapon belül« szöveg lép;

iii.	a (7) bekezdésben a »2017. január 3.« szövegrész helyébe a »e jogi aktusoknak az EGT területén való alkalmazandósága« szövegrész lép.”

2. cikk

A HL L 349., 2016.12.21., 8. o. által helyesbített 909/2014/EU rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.

3. cikk

Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1).

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság titkárai

(1) HL L 257., 2014.8.28., 1. o.

(*1) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

29.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/25

A TANÁCS (EU) 2019/136 HATÁROZATA

(2019. január 28.)

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás által létrehozott bor munkacsoportban a Japánból származó borászati termékeknek az Európai Unióba irányuló importjára vonatkozó tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványokra és az öntanúsításra vonatkozó módozatokra tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2018/1907 (2) tanácsi határozattal kötötte meg. A határozat 2019. február 1-jén lép hatályba.

(2)

A megállapodás 2.28. cikkének 1. bekezdése értelmében a Japán jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően hitelesített tanúsítvány – ideértve az illetékes japán hatóság által felhatalmazott termelő által kiállított öntanúsítványt is – elegendő bizonyítékul szolgál annak igazolására, hogy teljesülnek a Japánból származó borászati termékeknek az Európai Unióba irányuló importjára és az ott történő értékesítésére vonatkozó, a megállapodás 2.25., a 2.26. vagy a 2.27. cikkében hivatkozott előírások.

(3)	A megállapodás 2.28. cikkének 2. bekezdése értelmében a bor munkacsoport határozat útján fogadja el az említett cikk 1. bekezdése végrehajtásának módozatait, különös tekintettel az alkalmazandó formanyomtatványokra, és a tanúsítványon feltüntetendő információkra.

(4)	A megállapodás 2.35. cikkének 2(a) albekezdése úgy rendelkezik, hogy az öntanúsításra vonatkozó módozatokat a bor munkacsoport fogadja el.

(5)	A megállapodás 2.35. cikkének 3. bekezdése értelmében a bor munkacsoport első ülését a megállapodás hatálybalépésének napján tartja.

(6)

A bor munkacsoport 2019. február 1-jei első ülésén elfogadja a Japánból származó borászati termékeknek az Unióba irányuló importjára vonatkozó tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványokról és az öntanúsításra vonatkozó módozatokról szóló határozatot a megállapodás hatékony végrehajtásának lehetővé tétele és ezáltal a Japánból származó borászati termékek behozatalának egyszerűsítése érdekében. A tervezett formák és az öntanúsításra vonatkozó tervezett módozatok összhangban vannak azokkal az uniós szakpolitikákkal, amelyek a kereskedelem elősegítésére és a csalás megelőzése terén folytatott együttműködésre irányulnak az Unióval megállapodást kötött harmadik országokkal.

(7)	Helyénvaló meghatározni a bor munkacsoportban az Unió által képviselendő álláspontot.

(8)	Ezért a borászati munkacsoportban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A bor munkacsoport első ülésén az Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt határozattervezeten alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 28-án.

Tanács részéről

az elnök

P. DAEA

(1) HL L 330., 2018.12.27., 3. o.

(2) A Tanács (EU) 2018/1907 határozata (2018. december 20.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 330., 2018.12.27., 1. o.).

TERVEZET

AZ EU–JAPÁN BOR MUNKACSOPORT 1/2019 SZ. HATÁROZATA

(…)

a Japánból származó borászati termékeknek az Európai Unióba irányuló importjára vonatkozó tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványok és az öntanúsításra vonatkozó módozatok elfogadásáról

A BOR MUNKACSOPORT,

tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra és különösen annak 2.28. és 2.35. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 2019. február 1-jén lép hatályba.

(2)	A megállapodás 22.4. cikke létrehozza a – többek között a megállapodás C. szakaszának és 2-E. mellékletének hatékony végrehajtásáért és működéséért felelős – bor munkacsoportot.

(3)

(4)	A megállapodás 2.28. cikkének 2 a) albekezdése értelmében a tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványokat és a tanúsítványon feltüntetendő információkat a megállapodás 22.4. cikke alapján létrehozott bor munkacsoport határozatával kell elfogadni.

(5)	A megállapodás 2.35. cikkének 2(a) albekezdése értelmében az öntanúsításra vonatkozó módozatokat a bor munkacsoport fogadja el,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Japán jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően hitelesített tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványt e határozat I. melléklete tartalmazza.

(2) Az illetékes japán hatóság által felhatalmazott termelők által kiállított öntanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványt e határozat II. melléklete tartalmazza.

(3) Az illetékes japán hatóság által felhatalmazott termelők által végzett öntanúsításra vonatkozó módozatokat e határozat III. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

a bor munkacsoport részéről

[…]

I. MELLÉKLET

Szövege kép

A NATIONAL RESEARCH INSTITUTE OF BREWING (NRIB) ÁLTAL KIÁLLÍTOTT, A JAPÁNBÓL SZÁRMAZÓ BORÁSZATI TERMÉKEKNEK AZ EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ IMPORTJÁRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNYMINTA (1)

1. Exportőr (teljes név és cím)

Kibocsátó harmadik ország: JAPÁN

Egyszerűsített VI 1 sorszám (2):

OKMÁNY BOR, SZŐLŐLÉ VAGY SZŐLŐMUST EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ IMPORTJÁHOZ

2. Címzett (név és cím)

3. Vámbélyegző (csak az EU-n belüli hivatalos használatra)

4. Szállítóeszköz és szállítási adatok (3)

5. A kirakodás helye (ha eltér a 2. rovatban feltüntetett helytől)

6. Az importált termék leírása (4)

7. Mennyiség l-ben/hl-ben/kg-ban

8. Tárolóedények száma (5)

9. Tanúsítvány

A termelő neve és címe:

Az illetékes hatóság teljes neve és címe: Hely és dátum:

National Research Institute of Brewing

Japán pénzügyminisztériumának felügyelete alatt

3–7–1, Kagamiyama, Higashihiroshima, Hirosima, Japán

Az illetékes hatóság bélyegzője:

Az illetékes hatóság tisztviselőjének aláírása, neve és beosztása:

(1) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2.28. cikkével összhangban

(2) Ez az NRIB által a tételhez rendelt nyomonkövetési szám.

(3) Beírandó: az EU-ba való belépés helyéig történő szállítás módja; határozza meg a szállítás módját (hajó, légi stb.); adja meg a hajó nevét stb.

(4) Adja meg az alábbi információkat:

— kereskedelmi megnevezés, ahogy az a címkén szerepel (mint például a termelő és a borvidék neve, a márkanév stb.);

— a származási ország neve: [„Japán” beírandó];

— adott esetben a földrajzi árujelző neve;

— térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom;

— a termék színe (csupán a következők egyikét jelölje meg: „vörös”, „rozé”, „rózsaszín” vagy „fehér”);

— a Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód).

(5) Tárolóedényen a 60 liternél kevesebb bort tartalmazó tárolóeszköz értendő. A tárolóedények száma adott esetben megegyezhet a palackok számával.

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Szövege kép

A JAPÁNBÓL SZÁRMAZÓ BORÁSZATI TERMÉKEKNEK AZ EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ IMPORTJÁRA VONATKOZÓ ÖNTANÚSÍTÁSI TANÚSÍTVÁNYMINTA (1)

1. Exportőr (teljes név és cím)

Kibocsátó harmadik ország: JAPÁN

Egyszerűsített VI 1 sorszám (2):

OKMÁNY BOR, SZŐLŐLÉ VAGY SZŐLŐMUST EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ IMPORTJÁHOZ

2. Címzett (név és cím)

3. Vámbélyegző (csak az EU-n belüli hivatalos használatra)

4. Szállítóeszköz és szállítási adatok (3)

5. A kirakodás helye (ha eltér a 2. rovatban feltüntetett helytől)

6. Az importált termék leírása (4)

7. Mennyiség l-ben/hl-ben/kg-ban

8. Tárolóedények száma (5)

9. Tanúsítvány

„A fent leírt terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják, és megfelel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2. fejezetének C. szakaszában engedélyezett meghatározásoknak és borászati eljárásoknak. A terméket olyan termelő állította elő, aki a Japán Nemzeti Adóhatóság [National Tax Agency of Japan] által biztosított egyéni bortermelői engedéllyel, valamint a National Research Institute of Brewing (NRIB) által az öntanúsításra vonatkozóan megadott egyéni engedéllyel rendelkezik. A termelő az NRIB felügyelete és ellenőrzése alatt áll.”

Az engedéllyel rendelkező termelő neve, címe és nyilvántartási száma/engedélyszáma:

Az illetékes hatóság teljes neve és címe: Hely és dátum:

National Research Institute of Brewing

Japán pénzügyminisztériumának felügyelete alatt

3–7–1, Kagamiyama, Higashihiroshima, Hirosima, Japán

Az engedéllyel rendelkező termelő bélyegzője: Az engedéllyel rendelkező termelő aláírása:

(1) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2.28. cikkével összhangban.

(2) Ez a National Research Institute of Brewing (NRIB) által a tételhez rendelt nyomonkövetési szám.

(3) Beírandó: az EU-ba való belépés helyéig történő szállítás módja; határozza meg a szállítás módját (hajó, légi stb.); adja meg a hajó nevét stb.

(4) Adja meg az alábbi információkat:

— kereskedelmi megnevezés, ahogy az a címkén szerepel (mint például a termelő és a borvidék neve, a márkanév stb.);

— a származási ország neve: [„Japán” beírandó];

— adott esetben a földrajzi árujelző neve;

— térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom;

— a termék színe (csupán a következők egyikét jelölje meg: „vörös”, „rozé”, „rózsaszín” vagy „fehér”);

— a Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód).

(5) Tárolóedényen a 60 liternél kevesebb bort tartalmazó tárolóeszköz értendő. A tárolóedények száma adott esetben megegyezhet a palackok számával.

Szövege kép

III. MELLÉKLET

Az öntanúsításra vonatkozó módozatok

A Japán pénzügyminisztériumának felügyelete alatt álló National Research Institute of Brewing

a)	egyénileg jelöli ki azokat a japán termelőket, akik engedélyt kapnak az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2.28. cikkében említett öntanúsítvány kiállítására;

b)	felügyeli és ellenőrzi az engedéllyel rendelkező termelőket; valamint

értesíti az Európai Uniót:

—	évente kétszer, januárban és júliusban az engedéllyel rendelkező termelők nevéről és címéről a hivatalos nyilvántartási számukkal együtt; és

—	késedelem nélkül az engedéllyel rendelkező termelők nevének vagy címének valamennyi változásáról, illetve az engedéllyel rendelkező termelő engedélyének visszavonásáról.

Az Európai Unió késedelem nélkül közzéteszi és aktualizálja a „Harmadik országok illetékes hatóságai, kijelölt laboratóriumai, valamint az EU-ba irányuló borimportra vonatkozó VI-1 okmányok kiállítására feljogosított bortermelők és feldolgozók” című jegyzékben felsorolt, engedéllyel rendelkező termelők nevét és címét. Ez a jegyzék az Európai Bizottság hivatalos honlapján érhető el:

ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/wine/lists/06.pdf

29.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/137 HATÁROZATA

(2019. január 23.)

az eurorendszer egységes piaci infrastruktúra kapuja (ESMIG) telekommunikációs szolgáltatóinak kiválasztásáról (EKB/2019/2)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 12.1. cikkére, valamint 17., 18. és 22. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer egységes piaci infrastruktúra kapuja (ESMIG) azon T2-T2S konszolidációs projekt részeként létrehozandó technikai összetevő, amely összevonja a közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplőknek az eurorendszer által biztosított valamennyi piaci infrastruktúrához való hozzáférését. Az ESMIG e résztvevőknek egyetlen műszaki struktúrát biztosít a TARGET2 (T2), ideértve a TARGET azonnali fizetési kiegyenlítési (TIPS) szolgáltatást, a TARGET2-Securities (T2S), az eurorendszer fedezetkezelési rendszere (ECMS) és esetleges más eurorendszerbeli piaci infrastruktúra szolgáltatások és alkalmazások eléréséhez.

(2)

A 2018. április 23-24. között tartott ülésén a Piaci Infrastruktúra Testület úgy határozott, hogy a Deutsche Bundesbank, a Banco de España, a Banque de France és a Banca d'Italia (a továbbiakban: szolgáltató NKB-k) megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy legfeljebb három telekommunikációs szolgáltatót lehessen kiválasztani az ESMIG-hez való csatlakoztatási szolgáltatások nyújtására, illetve hogy a Banca d'Italia vezeti majd le a kiválasztási eljárást.

(3)

Az ülésen a Piaci Infrastruktúra Testület úgy határozott továbbá, hogy a Banca d'Italia látja el az eurorendszer gyakorlati feladatait a kiválasztási eljárás folyamán. Arról is határozott, hogy a Piaci Infrastruktúra Testület feladata lesz a választótestület tagjainak kijelölése, mivel az eurorendszer központi bankjai lesznek felelősek a kiválasztási követelmények meghatározásáért és a választótestület kiválasztási követelmények alapján hozott döntésének eredményéért. A Banca d'Italia lesz felelős a kiválasztási eljárás megfelelő lefolytatásáért, valamint a kiválasztási eljárással kapcsolatos egyedi felelőssége elválik a szolgáltató NKB-knak a 2. szint–3. szint közötti megállapodások alapján fennálló felelősségétől.

(4)

A kiválasztási eljárás célja az, hogy telekommunikációs szolgáltatókat bízzanak meg az előre meghatározott csatlakoztatási szolgáltatások olyan csoportjával, amelynek alapján az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók megtervezik, létrehozzák, átadják és üzemeltetik a közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplők és az eurorendszer piaci infrastruktúrái között üzleti információk biztonságos cseréjére szolgáló csatlakoztatási megoldásokat az ESMIG útján.

(5)	Az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárása a felhatalmazott központi bank székhelye szerinti tagállam nemzeti jogába átültetett 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozik.

(6)	A Kormányzótanács kijelölte a Banca d'Italiát az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárásának lefolytatására.

(7)	A Banca d'Italia elfogadta a kijelölést, és megerősítette hajlandóságát az ezzel a határozattal összhangban történő eljárásra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „Piaci Infrastruktúra Testület”: az az irányító testület, amelynek feladata a Kormányzótanács támogatása annak biztosítása révén, hogy a készpénz-kiegyenlítés, értékpapír-kiegyenlítés és fedezetkezelés területén az eurorendszer piaci infrastruktúráit és platformjait a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Szerződésben rögzített célkitűzéseivel, a KBER üzleti igényeivel, a technológiai fejlődéssel, valamint a mindenkori szabályozói és felvigyázói követelményekkel összhangban tartsák fenn és fejlesszék tovább;

b) „ESMIG telekommunikációs szolgáltató”: olyan telekommunikációs szolgáltató, amely koncessziós szerződést írt alá csatlakoztatási szolgáltatások nyújtására;

c) „csatlakoztatási szolgáltatások”: az ESMIG-hez való olyan közvetlen telekommunikációs csatlakozás, amelyet egy közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplő igényel egy ESMIG telekommunikációs szolgáltatótól abból a célból, hogy igénybe vehesse az eurorendszerbeli piaci infrastruktúra szolgáltatásokat vagy azokkal kapcsolatos feladatokat végezhessen;

d) „koncesszió”: az eurorendszerbeli központi bankok által valamely telekommunikációs szolgáltatóra átruházott jog, amely alapján a közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplők számára előre meghatározott csatlakoztatási szolgáltatások csoportját nyújtja, amelynek alapján az ESMIG telekommunikációs szolgáltató megtervezi, létrehozza, átadja és üzemelteti a közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplők és az eurorendszerbeli piaci infrastruktúrák között, elektronikus adatok biztonságos cseréjére szolgáló csatlakoztatási megoldásokat az ESMIG útján;

e) „választótestület”: három szakértőből álló testület, amely a felhatalmazott központi bank két képviselőjéből (ideértve az elnököt is), valamint egy eurorendszerbeli központi bank egy képviselőjéből áll, akik mindegyikét a Piaci Infrastruktúra Testület jelöli és hivatalosan a felhatalmazott központi bank nevezi ki;

f) „eurorendszerbeli központi bank”: az Európai Központi Bank (EKB), vagy valamely olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

g) „2. szint–3. szint közötti megállapodás”: az a szolgáltatási és üzemeltetési megállapodás, amelyet a Piaci Infrastruktúra Testület és a szolgáltató NKB-k tárgyalnak meg, a Kormányzótanács hagy jóvá, és azt követően az eurorendszerbeli központi bankok és a szolgáltató NKB-k írnak alá. A megállapodásnak tartalmaznia kell a további részleteket a szolgáltató NKB-k, a Piaci Infrastruktúra Testület és az eurorendszerbeli központi bankok feladatai és felelőssége vonatkozásában;

h) „közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplő”: olyan jogalany, amely jogosult eurorendszerbeli piaci infrastruktúrával elektronikus adatok cseréjére;

i) „felhatalmazott központi bank”: olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro, amelyet a Kormányzótanács kijelöl az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárásnak lefolytatására, és amelyet az eurorendszerbeli központi bankok felhatalmaztak a kiválasztott résztvevőkkel kötendő koncessziós szerződések eurorendszerbeli központi bankok nevében és érdekében történő aláírására;

j) „eurorendszerbeli piaci infrastruktúra szolgáltatások”: az eurorendszerbeli központi bankok piaci infrastruktúrái által nyújtott szolgáltatások, amelyek magukban foglalják a TARGET szolgáltatásokat (ideértve a T2 szolgáltatást, a TARGET azonnali fizetési kiegyenlítési (TIPS) szolgáltatást és a TARGET2-Securities (T2S) szolgáltatást), az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS) és az eurorendszerbeli piaci infrastruktúrák által nyújtandó más szolgáltatásokat, platformokat és alkalmazásokat a készpénz-kiegyenlítés, értékpapír-kiegyenlítés és fedezetkezelés területén;

k) „koncessziós szerződés”: a felhatalmazott központi bank székhelye szerinti tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó olyan megállapodás, amelyet a Piaci Infrastruktúra Testület javasol és a Kormányzótanács hagy jóvá, és amely meghatározza az eurorendszerbeli központi bankok és az adott ESMIG telekommunikációs szolgáltató kölcsönös jogait és kötelezettségeit;

l) „kiválasztott résztvevő”: az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárásában az a résztvevő, amelynek odaítélték a koncessziós szerződést;

m) „hirdetmény”: a kiválasztási eljárásnak a felhatalmazott központi bank által a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban közzéteendő hirdetménye;

n) „odaítélési szabályok”: a kiválasztási eljárásra irányadó, a közzéteendő kiválasztási intézkedések részét képező részletes szabályok;

o) „kiválasztási intézkedések”: az odaítélés bejelentése, a hirdetmény, valamint az odaítélési szabályok, illetve azok mellékletei és függelékei;

p) „hálózatelfogadási teszt”: az ESMIG telekommunikációs szolgáltató által a koncessziós szerződés aláírását követően elvégzendő teszt, amelynek célja az általa ajánlott megoldás alapvető funkcionális, ellenálló képességi és biztonsági követelményeknek való megfelelőségének igazolása;

q) „éles bekapcsolás napja”: az a nap, amelyen az első eurorendszerbeli piaci infrastruktúra megkezdi a csatlakoztatási szolgáltatások rendes használatát.

2. cikk

A felhatalmazott központi bank

(1) A Banca d'Italia a Kormányzótanács által arra kijelölt eurorendszerbeli központi bank, hogy lefolytassa az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárását és aláírja a kiválasztott résztvevőkkel kötendő koncessziós szerződéseket e határozattal összhangban.

(2) A felhatalmazott központi bank az eurorendszerbeli központi bankok érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

a)	megtervezi a kiválasztási eljárást, és megszövegezi a kiválasztási intézkedéseket és valamennyi vonatkozó dokumentációt a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban;

saját nevében és javára és az eurorendszerbeli központi bankok javára lefolytatja az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárását a választótestülettel teljes mértékben együttműködve, rendelkezésre bocsátva az annak biztosításához szükséges anyagi és humánerőforrásokat, hogy a kiválasztási eljárás megfeleljen a székhelye szerinti tagállam nemzeti jogának; és

c)	a választótestület döntésének megfelelően aláírja a koncessziós szerződéseket az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók teljes létszámával, ami egyidejűleg háromnál több nem lehet a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban;

d)	képviseli az eurorendszerbeli központi bankokat az ESMIG telekommunikációs szolgáltatókkal és harmadik felekkel szemben, és kezeli a koncessziós szerződéseket a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban.

3. cikk

Kiválasztási és odaítélési feltételek

(1) A felhatalmazott központi bank az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók kiválasztási eljárását a 2014/23/EU irányelv felhatalmazott központi bank székhelye szerinti tagállam nemzeti jogába való átültetésének megfelelően folytatja le. Az ESMIG telekommunikációs szolgáltatók teljes száma egyidejűleg nem haladhatja meg a hármat.

(2) A kiválasztási eljárás lefolytatása során a felhatalmazott központi bank különösen a következő feltételeket tartja be:

a)	a felhatalmazott központi bank a koncessziók odaítélése tekintetében nyilvános eljárást folytat le, amelyen bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be;

b)	valamennyi kiválasztási intézkedést az eurorendszerbeli központi bankok és a felhatalmazott központi bank együttesen készíti elő, és azokat a Piaci Infrastruktúra Testület hagyja jóvá;

az ESMIG telekommunikációs szolgáltatókat a közvetlenül csatlakoztatott piaci szereplők számára nyújtandó szolgáltatások standard csomagjáért felszámított, lehető legalacsonyabb ár alapján kell kiválasztani, a Piaci Infrastruktúra Testület által jóváhagyott modell alapján; valamennyi kiválasztási intézkedést angol nyelven kell közzétenni. A felhatalmazott központi bank a hirdetményt saját hivatalos nyelvén is közzéteheti. A kiválasztási eljárás résztvevői ajánlataikat és valamennyi alátámasztó dokumentációt angol nyelven nyújtják be;

d)	a felhatalmazott központi bank feltünteti a hirdetményben, hogy a kiválasztási eljárást saját nevében, illetve saját és az eurorendszerbeli központi bankok érdekében folytatja le;

a felhatalmazott központi bank a hirdetményt legalább az alábbi lapokban közzéteszi: a) az Európai Unió Hivatalos Lapja; b) a felhatalmazott bank székhelye szerinti tagállam nemzeti hivatalos lapja; c) két nemzeti újság; valamint d) a Financial Times és a The Economist. A kiválasztási intézkedéseket a felhatalmazott központi bank honlapján kell közzétenni. A hirdetményt az EKB honlapján is közzé kell tenni a felhatalmazott központi bank honlapjára mutató linkkel együtt annak érdekében, hogy elérhető legyen valamennyi kiválasztási intézkedés;

f)	a felhatalmazott központi bank válaszol a kiválasztási eljárásban az olyan felvilágosítás iránti kérelmekre, amelyeket a hirdetményben meghatározott e-mail címre küldtek. A felhatalmazott központi bank és az EKB minden általános érdekű választ közzétesz a saját honlapján;

g)	a választótestület tagjait a Piaci Infrastruktúra Testület jelöli, és azokat a felhatalmazott központi bank nevezi ki hivatalosan, az ajánlattételi időszak vége után azonnal;

h)	a választótestület tagjai kötelesek a Piaci Infrastruktúra Testület által jóváhagyott összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírására;

i)	a felhatalmazott központi bank végzi el a kiválasztási eljárás gyakorlati feladatait;

a választótestület többek között megvizsgálja az adminisztratív dokumentációt, illetve dönt a részvételi követelményeknek nem megfelelő résztvevők kiválasztási eljárásból való kizárásáról. A választótestület a kiválasztási intézkedésekben meghatározott szabályok szerint értékeli a kirívóan alacsony árú ajánlatokat. A választótestület a kiválasztási eljárásból nem kizárt résztvevőket a gazdasági ajánlataik szerinti növekvő sorrendbe rangsorolja;

k)	a felhatalmazott központi bank hivatalosan tájékoztatja a résztvevőket a választótestület valamennyi döntéséről, biztonságos és gyors írásbeli kommunikációs eszközök használatával.

(3) Miután a választótestület a (3) bekezdés j) pontjával összhangban rangsorolta a résztvevőket (odaítélési javaslat), a felhatalmazott központi bank saját felelősségére elvégez egy belső megfelelőségi ellenőrzést annak igazolására, hogy a kiválasztási eljárás megfelelően zajlott-e le. Ezen ellenőrzés sikeres befejezését követően a felhatalmazott központi bank dönt a végső odaítélésről és ellenőrzi, hogy minden kiválasztott résztvevő megfelel-e a részvételi követelményeknek, illetve hogy nyilatkozataik valósak-e. Amennyiben a megfelelőségi ellenőrzés sikertelen, a végső odaítélést el kell halasztani, és a felhatalmazott központi bank minden annak biztosításához szükséges intézkedést megtesz a székhelye szerinti tagállam nemzeti joga alapján, hogy a szabálytalanságot orvosolja és hogy új megfelelőségi ellenőrzésre kerüljön sor és azt sikeresen befejezzék. A felhatalmazott központi bank, mint a székhelye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti szerződő fél függetlenségének sérelme nélkül konzultálhat a Piaci Infrastruktúra Testülettel a szabálytalanságok megszüntetésével összefüggő politikai kérdésekről.

(4) A kiválasztási eljárásból eredő valamennyi jog és kötelezettség tekintetében a felhatalmazott központi bank a saját nevében, illetve a saját és az eurorendszerbeli központi bankok érdekében jár el. A felhatalmazott központi bank jelentést tesz a Piaci Infrastruktúra Testületnek a kiválasztási eljárás helyzetéről, és az őt mint a székhelye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti szerződő felet megillető függetlenség sérelme nélkül konzultál a Piaci Infrastruktúra Testülettel a projekttervet hátrányosan érintő bármely esemény felmerülésekor.

(5) A felhatalmazott központi bank viseli a kiválasztási eljárás során felmerült saját költségeit.

4. cikk

Koncessziós szerződés

(1) Miután a felhatalmazott központi bank a fenti feltételeknek megfelelően lezárta a kiválasztási és odaítélési eljárásokat, a felhatalmazott központi bank megtesz minden szükséges előkészítő intézkedést annak érdekében, hogy az eurorendszerbeli központi bankok nevében és érdekében meg tudja kötni a koncessziós szerződést a kiválasztott résztvevőkkel. Ebből a célból az eurorendszerbeli központi bankok felhatalmazzák a felhatalmazott központi bankot a koncessziós szerződés aláírására, az eurorendszerbeli központi bankok nevében és javára történő eljárásról szóló külön meghatalmazás alapján (nyilvános megbízás).

(2) A koncessziós szerződés aláírását követően az ESMIG telekommunikációs szolgáltató elvégzi a hálózatelfogadási tesztet. Amennyiben az ESMIG telekommunikációs szolgáltató nem hajtja végre sikeresen a hálózatelfogadási tesztet, a koncessziós szerződés megszűnik. Ilyen helyzetben a felhatalmazott központi bank a kiválasztási eljárás azon résztvevőjének ítéli oda a koncessziót, amely a rangsorban a kiválasztott résztvevő után következik, az eredeti koncessziós szerződés feltételeivel azonos feltételek mellett és azon ajánlat alapján, amelyet a rangsorban következő résztvevő benyújtott a kiválasztási eljárás során.

(3) A következő bekezdések sérelme nélkül a kiválasztási eljárásban odaítélt koncesszió az éles bekapcsolás napjától számított tíz évig tart annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ESMIG telekommunikációs szolgáltató számára megtérüljenek a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetések, és a befektetett tőke hozamot tudjon termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

(4) Amennyiben egy ESMIG telekommunikációs szolgáltatóval kötött koncessziós szerződés az eredeti időtartama előtt, de a sikeres hálózatelfogadási tesztet követően szűnik meg, a Piaci Infrastruktúra Testület mérlegelése alapján vagy nem ítél oda helyettesítő koncessziós szerződést, felajánlja azt a kiválasztási eljárás azon résztvevőjének, amely a rangsorban a kiválasztott résztvevő után következik, vagy ha a rangsor nem teszi lehetővé az előző választási lehetőséget, új koncessziós szerződést ítél oda egy másik telekommunikációs szolgáltatónak a felhatalmazott központi bank által lefolytatandó, új kiválasztási eljárást követően. Az új koncessziós szerződés időtartama tíz év.

(5) A felhatalmazott központi bank az eurorendszerbeli központi bankokat jogosult képviselni az ESMIG telekommunikációs szolgáltatókkal és harmadik felekkel szemben a csatlakoztatási szolgáltatások tekintetében, valamint folyamatosan jogosult a koncessziós szerződések kezelésére az eurorendszerbeli központi bankok nevében és érdekében; többek között az eurorendszerbeli központi bankok jogainak és kötelezettségeinek bírósági eljárások során is történő érvényesítésével, többek között szerződésszegés, kártérítés, felmondás, illetve a szerződés megtámadása vagy más módosításai esetében. A felhatalmazott központi bank ezekről beszámol a Piaci Infrastruktúra Testületnek, és annak utasításai szerint jár el.

(6) A felhatalmazott központi bank megtesz minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az eurorendszerbeli központi bankok és adott esetben a felhatalmazott központi bank teljesíteni tudja a koncessziós szerződéssel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit, valamint ezekről beszámol a Piaci Infrastruktúra Testületnek, és annak kapcsolódó utasításai szerint jár el.

(7) A felhatalmazott központi bank fogadja a koncessziós szerződéssel kapcsolatos valamennyi értesítést, nyilatkozatot és fizetési meghagyást (beleértve a jogi kézbesítéseket) annak érdekében, hogy teljesíteni tudja az eurorendszerbeli központi bankok és adott esetben a felhatalmazott központi bank koncessziós szerződéssel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit.

(8) Az 5. cikk sérelme nélkül az eurorendszerbeli központi bankok megtérítik a felhatalmazott központi banknak a koncessziós szerződések (5)–(7) bekezdés szerinti kezelésével és nyomon követésével kapcsolatban felmerült valamennyi észszerű költségét.

5. cikk

Kompenzációs követelések

(1) A felhatalmazott központi bank korlátlanul felelős az eurorendszerbeli központi bankok irányában az e határozat szerinti jogainak és kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos csalás vagy szándékos kötelezettségszegés eredményeképpen keletkező veszteségért vagy kárért. Felel egyben az eurorendszerbeli központi bankok irányában az e határozat szerinti kötelezettségeinek teljesítése során súlyos gondatlansággal okozott bármely veszteségért vagy kárért, amely esetben felelőssége naptári évenként 2 000 000 EUR összegre korlátozódik.

(2) Amennyiben a felhatalmazott központi bank az e határozat szerinti feladatainak teljesítése során csalással vagy szándékos gondatlansággal harmadik személynek veszteséget vagy kárt okoz, a felhatalmazott központi bank felel az e harmadik fél számára fizetendő kártérítésért.

(3) Amennyiben a felhatalmazott központi bank az e határozat szerinti feladatainak teljesítése során súlyos vagy egyszerű gondatlansággal harmadik személynek veszteséget vagy kárt okoz, a felhatalmazott központi bank felel e harmadik fél számára fizetendő kártérítésért. Az eurorendszerbeli központi bankok megtérítenek a felhatalmazott központi bank számára minden olyan kompenzációt, amely meghaladja az évenkénti 2 000 000 EUR-ban korlátozott összeget bírósági ítélet vagy a felhatalmazott központi bank és bármely harmadik fél közötti egyezség alapján, amennyiben az egyezséget a Piaci Infrastruktúra Testület előzetesen jóváhagyta.

(4) Az eurorendszerbeli központi bankok teljes mértékben és haladéktalanul megtérítik a felhatalmazott központi bank számára az olyan, harmadik felek számára fizetett bármely kompenzációt, amely a következők eredménye: a) részvételi követelmények és odaítélési feltételek; b) a választótestület részvételi követelményeken és odaítélési feltételeken alapuló döntése; c) a választótestület helytelen eljárása, kivéve, ha az a felhatalmazott központi bank írásbeli utasításával összhangban járt el, illetve ha nem kapott előzetesen megfelelő írásbeli tanácsot a felhatalmazott központi banktól az érintett kérdés tekintetében, feltéve, hogy ezt a tanácsot megfelelő időben előre, írásban kérte; d) a felhatalmazott központi bank hatókörén kívüli döntés vagy esemény, beleértve azokat, amelyek hatással lehetnek az odaítélt koncesszió érvényességére.

(5) A felhatalmazott központi bank számára az eurorendszerbeli központi bankok nem térítik meg a harmadik feleknek fizetett olyan kompenzációkat, amelyek az annak felelősségi körébe eső működésből vagy egyéb eljárási intézkedésből keletkeznek, kivéve, amennyiben a felhatalmazott központi bank a 3. cikk (5) bekezdése szerint saját tanácsával szemben a Piaci Infrastruktúra Testület utasításai szerint járt el.

(6) Amennyiben harmadik fél keresetet nyújt be a kiválasztási eljárással kapcsolatos olyan cselekményre vagy mulasztásra vonatkozóan, amelyért az eurorendszerbeli központi bankok kizárólagos felelősséget vállaltak, az eurorendszerbeli központi bankok a felhatalmazott központi bankkal való konzultációt követően utasítják azt intézkedések (például külső jogi tanácsadó vagy annak belső jogi szolgálata általi képviselet biztosítása) időben való megtételére. Miután az ilyen eljárások menetéről döntés született, az eurorendszerbeli központi bankok viselik az ilyen keresetből származó perköltséget és díjakat.

(7) Az eurorendszerbeli központi bankok teljes felelősséget vállalnak a választótestület tagjainak a kiválasztási eljárással kapcsolatos cselekményeiért vagy mulasztásaiért.

(8) Amennyiben harmadik fél által benyújtott kereset a kiválasztási eljárással kapcsolatos olyan cselekedetre vagy mulasztásra vonatkozik, amelyért a felhatalmazott központi bank kizárólagos felelősséget vállal, a felhatalmazott központi bank teljes mértékben együttműködik az eurorendszerbeli központi bankokkal az általa teendő intézkedésekben (például külső jogi tanácsadó vagy annak belső jogi szolgálata általi képviselet biztosítása), és őt terhelik az ebből származó költségek.

(9) Amennyiben az eurorendszerbeli központi bankok és a felhatalmazott központi bank együttesen felelősek harmadik fél veszteségeiért vagy káráért, a költségek azonos mértékben terhelik őket.

6. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a feladatmeghatározás az éles bekapcsolás napjától számított tíz évig hatályos.

(2) A feladatmeghatározás lejárta nem érinti az adott koncessziós szerződések érvényességét.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2019. január 25-én lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. január 23-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 25

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. január 29.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2019/131 határozata (2018. október 15.) az általános tarifális preferenciarendszerének keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról szóló, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről	1
	*	Levélváltás formájában létrejött megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az általános tarifális preferenciarendszer keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2019/132 végrehajtási rendelete (2019. január 28.) a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendelet végrehajtásáról	12
	*	A Bizottság (EU) 2019/133 végrehajtási rendelete (2019. január 28.) az (EU) 2015/640 rendeletnek egyes új kiegészítő légialkalmassági előírások bevezetése tekintetében történő módosításáról	14
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/134 határozata (2019. január 21.) az Európai Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontról ( 1 )	19
	*	A Tanács (KKBP) 2019/135 határozata (2019. január 28.) a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról	23
	*	A Tanács (EU) 2019/136 határozata (2019. január 28.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás által létrehozott bor munkacsoportban a Japánból származó borászati termékeknek az Európai Unióba irányuló importjára vonatkozó tanúsítványokra alkalmazandó formanyomtatványokra és az öntanúsításra vonatkozó módozatokra tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról	25
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/137 határozata (2019. január 23.) az eurorendszer egységes piaci infrastruktúra kapuja (ESMIG) telekommunikációs szolgáltatóinak kiválasztásáról (EKB/2019/2)	34


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.