ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 20

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. január 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/98 végrehajtási rendelete (2019. január 21.) a sovány tejpor felvásárlására vonatkozó pályázati eljárásnak a 2019. március 1-jétőlszeptember 30-ig tartó intervenciós időszak tekintetében történő megnyitásáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/99 végrehajtási rendelete (2019. január 22.) az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalával összefüggő újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatnak a hatályban lévő intézkedések módosítása nélküli megszüntetéséről

3

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/100 végrehajtási határozata (2019. január 22.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 615. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

8

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

Az EU–Ukrajna Vámügyekkel Foglalkozó Albizottság 1/2018 sz. határozata (2018. november 21.) az EU–Ukrajna társulási megállapodáshoz csatolt, a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv felváltásáról [2019/101]

40

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/98 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 21.)

a sovány tejpor felvásárlására vonatkozó pályázati eljárásnak a 2019. március 1-jétőlszeptember 30-ig tartó intervenciós időszak tekintetében történő megnyitásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendeletre (3) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 12. cikke értelmében állami intervencióra a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig van lehetőség.

(2)

Az 1370/2013/EU rendelet előírja, hogy a sovány tejpor rögzített árú felvásárlására alkalmazandó mennyiségi korlátozást a 2019. évre nulla tonnában kell megállapítani.

(3)

Az 1370/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének értelmében sovány tejpor felvásárlására irányuló pályázati eljárást kell megnyitni a 2019. évi állami intervenciós időszak kezdő időpontjától.

(4)

Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet II. címe II. fejezetének 3. szakasza meghatározza a pályázati eljárás útján történő felvásárlás szabályait.

(5)

Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban meg kell jelölni azt a határidőt, amelyen belül a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az elfogadható pályázatokról.

(6)

Az adminisztráció hatékonysága érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok ezeket az értesítéseket az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4) és az (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendeletnek (5) megfelelő információs rendszereken keresztül juttassák el a Bizottsághoz,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A pályázati eljárás megnyitása

A sovány tejpor intervenciós felvásárlására pályázati eljárás kerül megnyitásra a 2019. március 1-jétőlszeptember 30-ig tartó időszakban az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet II. címe II. fejezetének 3. szakaszában és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

2. cikk

A pályázatok benyújtása

(1)   A benyújtási időszakok minden hónap harmadik keddjén, (brüsszeli idő szerint) délelőtt 11 órakor érnek véget. Augusztus hónapban azonban a pályázatokat a hónap negyedik keddjén, (brüsszeli idő szerint) délelőtt 11 óráig kell benyújtani.

Amennyiben kedd munkaszüneti napra esik, a határidő az előző munkanapon (brüsszeli idő szerint) 11 órakor jár le.

(2)   Az ajánlatokat a tagállamok által jóváhagyott kifizető ügynökségekhez kell benyújtani (6).

3. cikk

A Bizottság értesítése

Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt értesítést (brüsszeli idő szerint) 16 óráig kell megtenni a pályázatok benyújtási határidejének az e rendelet 2. cikkében említett napján, az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendeletnek megfelelően.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(3)  HL L 206., 2016.7.30., 71. o.

(4)  A Bizottság (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 100. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint számos bizottsági rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 171., 2017.7.4., 113. o.).

(6)  A kifizető ügynökségek címe az Európai Bizottság alábbi weboldalán érhető el: http://ec.europa.eu/agriculture/milk/policy-instruments/index_en.htm


23.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/99 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 22.)

az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalával összefüggő újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatnak a hatályban lévő intézkedések módosítása nélküli megszüntetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 12. cikkére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban levő intézkedések

(1)

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket az (EU) 2016/1369 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított, az (EU) 2016/388 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja.

(2)

Az érintett termék emellett az (EU) 2016/387 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) kivetett végleges kiegyenlítő vám hatálya alá is tartozik. A mostani újbóli vizsgálatnak azonban a kiegyenlítő vám nem tárgya.

1.2.   Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat iránti kérelem

(3)

A Bizottsághoz újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat iránti kérelem érkezett az alaprendelet 12. cikke alapján a hatályban levő dömpingellenes intézkedések tekintetében.

(4)

A kérelmet 2018. március 16-án nyújtotta be négy uniós gyártó: a Saint-Gobain PAM, a Saint-Gobain PAM Deutschland GmbH, a Saint-Gobain PAM España S.A. és a Duktus (Production) GmbH (a továbbiakban együtt: kérelmező), amelyek termelése az alakítható öntöttvasból készült csövek teljes uniós termelésének több mint 90 %-át teszi ki.

(5)

A kérelmező elegendő bizonyítékkal szolgált a dömpingellenes vizsgálat újbóli megindításához. A kérelmező állítása szerint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta az Unióban a független vevők felé felszámított viszonteladói árak a dömpingellenes vám kivetése nyomán csökkentek, és ez megakadályozta a hatályban lévő intézkedések szándékolt javító hatásának érvényesülését. A kérelemben található bizonyítékok arra utaltak, hogy a viszonteladói árak csökkenése nem magyarázható más tényezőkkel, például a nyersanyagárak változásával.

1.3.   A dömpingellenes vizsgálat újbóli megindítása

(6)

A Bizottság 2018. április 30-án értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a dömpingellenes vizsgálat újbóli megindításáról (5) (a továbbiakban: a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés).

(7)

Az újbóli vizsgálat a Jindal Saw Limited vállalatra (a továbbiakban: Jindal) és a vele kapcsolatban álló vállalatokra, valamint az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet 1. cikke értelmében vett „minden más vállalatra” kivetett, jelenleg is alkalmazandó 14,1 %-os dömpingellenes vámra irányult.

1.4.   Érdekelt felek

(8)

A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az újbóli vizsgálatban való részvétel érdekében lépjenek vele kapcsolatba. Emellett a Bizottság külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert érintett exportáló gyártókat és importőröket, valamint az érintett ország hatóságait az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint arra, hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A Jindal kérte és lehetőséget kapott arra, hogy a Bizottság előtt meghallgatáson vegyen részt.

1.5.   Az exportáló gyártókra vonatkozó újbóli vizsgálat

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött a Jindalnak és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak, és felkérte a többi exportáló gyártót, hogy a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek.

(11)

Egy indiai exportáló gyártó, az Electrosteel Castings Limited jelentkezett a határidőn belül, de nem volt érintett a vizsgálatban, mert az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet 1. cikke alapján nem tartozik a végleges dömpingellenes vám hatálya alá.

(12)

Két további indiai exportáló gyártó, az Electrotherm (India) Ltd és a Tata Metaliks Limited a határidő után jelentkezett. Ezek a vállalatok az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti „minden más vállalatra” alkalmazandó vámtétel hatálya alá tartoznak, amely az eredeti vizsgálat keretében a Jindal esetében megállapított 14,1 %-os egyedi dömpingellenes vám szintjén került kivetésre. A két vállalat az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka alatt elhanyagolható volumenben értékesített az Unióba. Tekintettel arra, hogy ezek a vállalatok késve jelentkeztek, a Bizottság nem küldött nekik kérdőívet.

1.6.   Mintavétel a független importőrök körében

(13)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyetlen független importőr sem jelentkezett.

1.7.   A kérdőívekre adott válaszok

(14)

A Bizottság kérdőívet küldött a Jindalnak, amelyre az válaszolt.

1.8.   Ellenőrző látogatások

(15)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott az újbóli vizsgálathoz. Az alaprendelet 16. cikke alapján a következő vállalat telephelyén került sor ellenőrző látogatásra: Jindal Saw Italia SpA, Trieszt, Olaszország (a továbbiakban: Jindal Italia). A Jindal Italia az egyetlen olyan vállalat az Unióban, amely kapcsolatban áll a Jindallal (lásd a 3.1. szakaszt).

1.9.   Az érdekelt felek tájékoztatása

(16)

A Bizottság 2018. október 24-én valamennyi érdekelt félnek megküldött egy tájékoztatót, amelyben bemutatta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján javasolta az újbóli vizsgálat megszüntetését. Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak arról, hogy a tájékoztatással kapcsolatban milyen határidőn belül tehetnek észrevételeket. A tájékoztatásra két jogalany reagált: a kérelmező és a Jindal. A kérelmező kérte és lehetőséget kapott arra, hogy a Bizottság előtt meghallgatáson vegyen részt. A Bizottság az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

1.10.   Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatban érintett időszakok

(17)

Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartott (a továbbiakban: az újbóli vizsgálat vizsgálati időszaka). Az érintett időszak 2016. április 1-jétől2018. március 31-ig tartott. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka).

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK

(18)

Az érintett termék: az Indiából származó, jelenleg az ex 7303 00 10 és ex 7303 00 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7303001010, 7303009010) alá tartozó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek, az alakítható öntöttvasból készült, belső és külső bevonat nélküli csövek (szigetelés nélküli csövek) kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

3.   TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSOK

(19)

Az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az eredeti intézkedések bevezetése óta csökkentek-e az exportárak, illetve bekövetkezett-e változás, illetőleg kellő mértékű változás az Unióban az érintett termék viszonteladói áraiban vagy későbbi eladási áraiban. Ezt követően, amennyiben megállapítást nyer, hogy az intézkedésnek elő kellett volna idéznie az árak megváltozását, a korábban az alaprendelet 3. cikkével összhangban megállapított kár elhárítása érdekében az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének megfelelően újra kell értékelni, és a dömpingkülönbözeteket az újraértékelt exportárak figyelembevételével újra kell számítani.

3.1.   Változások a Jindal üzleti modelljében és uniós értékesítésében

(20)

Az intézkedések bevezetése után a Jindal uniós értékesítései az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest mintegy 90 %-kal visszaestek. A Jindal jelenlegi [2 000 tonna alatti] uniós értékesítési volumene [0,5 %-nál kisebb] részarányt képvisel az uniós felhasználáson belül.

(21)

Emellett az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta változások is bekövetkeztek a Jindal értékesítési struktúrájában. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában a Jindal az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Olaszországban rendelkezett vele kapcsolatban álló vállalatokkal, míg az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakára ezek közül csak az olaszországi vállalat maradt meg. A Jindal uniós értékesítéseinek túlnyomó részét a Jindal Italia bonyolítja, a közvetlen export csupán korlátozott volument jelent.

(22)

Továbbá az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában a Jindal sokkal kevesebb vevőt szolgált ki ([a vevők száma az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest kevesebb mint a felére csökkent]) sokkal kevesebb tagállamban ([az érintett tagállamok száma az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest kevesebb mint a felére csökkent]), mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. A Jindal emellett sokkal kevesebb terméktípust is értékesített (a termékkódok alapján): [a terméktípusok száma az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest kevesebb mint a felére csökkent].

3.2.   Az árak alakulásának elemzése

(23)

Akkor, amikor azt vizsgálja, hogy csökkentek-e az exportárak, a Bizottság általában meghatározza az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában az egyes vizsgált exportáló gyártók által felszámított exportárakat, és ezeket összehasonlítja az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakára vonatkozóan meghatározott, nekik megfelelő exportárakkal. Azonban a (21) preambulumbekezdésben ismertetett körülmény miatt, nevezetesen hogy közvetlen export keretében csekély volumen került értékesítésre, a Jindal által közvetlen export keretében az Unióban független vevőknek felszámított exportárak összehasonlítása nem szolgált volna értékelhető eredménnyel. Mivel az árak elemzésének az első független vevőnek felszámított áron kell alapulnia, és mivel a Jindallal kapcsolatban álló spanyolországi és egyesült királyságbeli vállalatok már nem léteznek, a Bizottság a vizsgálatát kizárólag a Jindal Italia által az első független vevőnek felszámított viszonteladói árra alapozta.

(24)

A vizsgált volumenek csekély volta és a terméktípusoknak a 3.1. szakaszban említett változásai miatt a termékkódonkénti összehasonlítás nem lett volna reprezentatív, és az ennek alapján elvégzett vizsgálat nem szolgált volna értékelhető eredménnyel.

(25)

Előzetes elemzésként a Bizottság elvégzett egy összehasonlítást a Jindal Italia által az első független vevőnek felszámított kilogrammonkénti értékesítési árak terméktípusonkénti súlyozott átlagaival. Ennek alapján megállapította, hogy a Jindal által felszámított viszonteladói ár az újbóli vizsgálat vizsgálati időszaka és az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka között átlagosan [több mint 10 %-kal] nőtt, ami [több mint 80 %-a] a 14,1 %-os dömpingellenes vámnak.

(26)

Emellett a Jindal által az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában végrehajtott értékesítések egy része olyan árakon alapult, amelyeket pályázati felhívások keretében, az intézkedések bevezetése előtt rögzítettek. Ezen értékesítések esetében nem várható el az értékesítési ár változása, ezért az árak összehasonlítása csak korlátozott mértékben releváns.

(27)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező több észrevételt is tett. Először: a kérelmező előadta, hogy a Bizottságnak három külső tényezőt is figyelembe kellene vennie, nevezetesen a 8,7 %-os kiegyenlítő vámot, a 3,2 %-os szerződéses vámot, valamint az indiai rúpia és az euro közötti átváltási árfolyamot.

(28)

A kiegyenlítő vámmal kapcsolatban a kérelmező elmagyarázta, hogy a viszonteladói ár legfeljebb 8,7 %-os növekedését elsősorban a kiegyenlítő vámnak kell betudni. A Bizottság megjegyezte, hogy az újbóli vizsgálat a dömpingellenes vám állítólagos visszanyerésének vizsgálatára korlátozódik. Ettől függetlenül a mostani vizsgálat ténymegállapításai azt jelzik, hogy a Jindal Italia árai a 2016-ban kivetett kiegyenlítő vám szintjénél nagyobb mértékben növekedtek. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(29)

A szerződéses vámmal kapcsolatban a kérelmező rámutatott, hogy az érintett termék szerződéses vámja az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka és az újbóli vizsgálat vizsgálati időszaka között 0 %-ról 3,2 %-ra nőtt. Az általános vámkedvezmény-rendszernek a 73. árucsoportba tartozó termékeket, így az érintett terméket is magában foglaló S-15a kategóriájába tartozó termékek szerződéses vámtétele jelenleg valóban 3,2 %. A kérelmező szerint ezt a változást a viszonteladói ár növekedésének értékelésekor figyelembe kell venni. A Bizottság megerősítette, hogy az érdekelt feleknek a tájékoztatás keretében megküldött elemzés a szóban forgó vámot már figyelembe veszi. A Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a szerződéses vám növekedésének figyelembevétele nélkül a megállapított árnövekedés nagyobb lett volna. Mivel az elegendő mértékű árnövekedéssel kapcsolatos ténymegállapításokat egyik módszer sem változtatná meg, a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a most vizsgált esetben a szerződéses vám növekedését figyelembe kell-e venni az ár-összehasonlításban.

(30)

Az átváltási árfolyammal kapcsolatban a kérelmező azt állította, hogy figyelembe kellett volna venni az euro és az indiai rúpia közötti átváltási árfolyam megváltozását. Érvelése szerint mivel az indiai rúpia értéke nőtt az euróhoz képest, az árak tekintetében az indiai exportnak csökkent a versenyképessége. A Bizottság álláspontja szerint az átváltási árfolyamok megváltozása megfontolásra érdemes szempont lehet olyan esetekben, amikor a számlázás külföldi valutában történik. A most vizsgált esetben azonban az összehasonlítás olyan viszonteladói áron alapult, amelyet mind az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, mind pedig az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában euróban számláztak, tehát az árnövekedés összegének nagyságára vonatkozó becslés alapját egyetlen valuta képezte. Ebből következően indokolatlan volna bármiféle kiigazítást végezni az indiai rúpia és az euro közötti átváltási árfolyam megváltozása miatt, ezért a Bizottság a kérést elutasította.

(31)

Másodszor: a kérelmező felvetette, hogy nem lehet azt mondani, hogy a pályázati felhíváson alapuló értékesítések nem reprezentatívak, ezért azokat is figyelembe kell venni. A Bizottság elmagyarázta, hogy ezeket az értékesítéseket nem hagyta figyelmen kívül, amikor összehasonlította az árakat (lásd a (26) preambulumbekezdést).

(32)

Harmadszor: a kérelmező előadta, hogy ahhoz, hogy jelentős mértékűnek legyen tekinthető, a viszonteladói ár változásának legalább akkorának kellett volna lennie, mint a kivetett vám szintje. A Bizottság elmagyarázta, hogy az értékelést eseti alapon kell elvégezni, és jogi szempontból a visszanyerés megállapításának nem az a kritériuma, hogy az árváltozás jelentős legyen, hanem hogy a viszonteladói ár megváltozásának mértéke ne legyen nulla vagy olyan kellően alacsony érték, amely még azt jelzi, hogy a dömpingellenes vám hatása nem érvényesült. A most vizsgált esetben a Bizottság azt állapította meg, hogy a 10 %-nál nagyobb árnövekedés nem tekinthető ilyen kellően alacsony értéknek.

(33)

Negyedszer: a kérelmező arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Jindal Italia által a Jindal egyesült arab emírségekbeli üzeméből vagy máshonnan behozott termékeket, és ezáltal győződjön meg arról, hogy ezek a termékek nem Indiából származtak, sem másként nem lettek helytelenül besorolva. A Bizottság megjegyezte, hogy ez a kérés inkább a kijátszás gyanúját veti fel, amely nem tárgya az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatnak.

(34)

Ötödször: a kérelmező előadta, hogy a Bizottságnak a Jindal Italia által az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában felszámított viszonteladói árat nemcsak a Jindal Italia által az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában felszámított viszonteladói árral kellett volna összehasonlítania, hanem a Jindal korábbi spanyolországi és egyesült királyságbeli leányvállalatai által az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában felszámított viszonteladói árral is. A kérelmező szerint azért kellett volna így eljárni, mert a dömpingellenes vám a Jindal összes értékesítésére kiterjed.

(35)

A Bizottság álláspontja szerint ez az összehasonlítás nem volna helyénvaló és nem szolgálna értékelhető eredménnyel, különösen azért, mert az értékesített termékkör összetétele, a szállítási feltételek és a számlázás pénzneme eltérő volt. Ezért fenntartotta azt az álláspontját, hogy az ár-összehasonlításhoz kizárólag a Jindal Italia értékesítései adhattak megfelelő viszonyítási alapot. Mindazonáltal a teljesség kedvéért a Bizottság elvégzett egy szimulációt, amelyben összehasonlította a Jindal Italia által az újbóli vizsgálat vizsgálati időszakában felszámított viszonteladói árat a Jindal összes leányvállalata által az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában felszámított viszonteladói árral. A szimuláció azt mutatta, hogy az átlagos viszonteladói ár még nagyobb mértékben ([több mint 13 %-kal]) nőtt az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka és az újbóli vizsgálat vizsgálati időszaka között. Tehát ez az elemzés – korlátozott relevanciája ellenére – újabb érvet jelent a Bizottságnak a mostani újbóli vizsgálat keretében megfogalmazott következtetése mellett.

(36)

Végezetül: a kérelmező a Jindal közvetlen uniós értékesítéseiről érdeklődött. A Bizottság elmagyarázta, hogy a volumenek nem voltak jelentősnek tekinthetők ([kevesebb mint 300 tonna]), és az értékesítés eltérő szállítási feltételek mellett történt, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. Ezért az összehasonlítás nem szolgált volna értékelhető eredménnyel. Ebből a megfontolásból a Bizottság ezeket az értékesítéseket kizárta az ár-összehasonlításból.

3.3.   Következtetés

(37)

A korlátozott volumenek és az összehasonlíthatóság hiánya miatt a Bizottság a Jindal esetében nem tudott meggyőző és részletes ár-összehasonlítást végezni. Mindazonáltal, ahogyan azt a (25) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság megállapította, hogy a Jindal Italia által alkalmazott viszonteladói ár az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest általában véve nőtt, tehát az intézkedések az árak pozitív irányú, a vám nagyságához hasonló mértékű megváltozását eredményezték. Továbbá a volumenek jelentős csökkenése alapján a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatásai nem gyengültek.

(38)

Együttműködés hiányában és a jelenlegi újbóli vizsgálat tárgyát képező többi indiai exportáló gyártó elhanyagolható értékesítési volumeneire (az uniós felhasználás [kevesebb mint 0,1 %-a]) való tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fenti ténymegállapítások „minden más vállalat” esetében is helytállóak. Emellett a Bizottság megállapította, hogy a kis volumenek miatt és a jelenlegi újbóli vizsgálat tárgyát képező többi indiai exportáló gyártó értékesítési csatornáira vonatkozó információk hiányában a „minden más vállalat” tekintetében rendelkezésre álló statisztikai adatok nem voltak értékelhetőnek tekinthetők. Mindazonáltal indikatív jelleggel a Bizottság megállapította, hogy az elhanyagolható értékesítési volumenekről az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti behozatali adatbázisban összegyűjtött adatok a „minden más vállalat” esetében olyan átlagárat jeleztek, amely hasonló volt a Jindal átlagárához.

(39)

Mindezek miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedéseknek a Jindal és az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti „minden más vállalat” esetében egyaránt volt hatásuk.

(40)

E ténymegállapítások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy szükségtelen elvégezni a vám újraszámítását.

4.   AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS KÖVETKEZTETÉS

(41)

A Bizottság az 1.9. szakaszban foglaltaknak megfelelően tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján meg kívánta szüntetni az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot. A Bizottság az észrevételeket elemezte, és szükség szerint figyelembe vette.

(42)

A fentiekben ismertetett megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések módosítása nélkül meg kell szüntetni.

(43)

Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalával összefüggésben az (EU) 2016/1036 rendelet 12. cikke alapján indított újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések módosítása nélkül megszünteti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/1369 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 11.) az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet módosításáról szóló (HL L 217., 2016.8.12., 4. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/388 végrehajtási rendelete (2016. március 17.) Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 73., 2016.3.18., 53. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2016/387 végrehajtási rendelete (2016. március 17.) Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 73., 2016.3.18., 1. o.).

(5)  HL C 151., 2018.4.30., 57. o.


HATÁROZATOK

23.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/100 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. január 22.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2019) 615. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2018/2015 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis közelmúltbeli, Lettországban, Litvániában és Romániában észlelt előfordulásait követően.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti terjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációkban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegség Unión belüli járványügyi helyzetének közelmúltbeli alakulása, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye, az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, az EFSA 2017. november 8-án közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, valamint az EFSA 2018. november 29-én közzétett, az Európai Unióban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése (6) is alátámasztotta.

(3)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (7) meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket. A 2002/60/EK irányelv 9. cikke különösen előírja egy védőkörzet és egy megfigyelési körzet létrehozását, miután egy gazdaságban a sertésekkel kapcsolatban hivatalosan megállapították az afrikai sertéspestis diagnózisát, az említett irányelv 10. és 11. cikke pedig meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a védő- és megfigyelési körzetekben meg kell tenni a betegség elterjedésének megelőzése érdekében. Továbbá a 2002/60/EK irányelv 15. cikke rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a sertéspestist vadon élő sertésekben állapították meg, beleértve a gazdaságok megfigyelés alá helyezését a meghatározott fertőzött területen. A közelmúlt tapasztalatai alapján a 2002/60/EK irányelvben meghatározott intézkedések – különösen a fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó intézkedések – hatékonynak bizonyulnak a betegség terjedése elleni védekezésben.

(4)

Figyelembe véve a tagállamokban a 2002/60/EK irányelvvel és különösen az annak 10. cikke (4) bekezdése b) pontjában, 10. cikke (5) bekezdésében és 15. cikkében megállapítottakkal összhangban alkalmazott intézkedések hatékonyságát, valamint az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, az afrikai sertéspestisre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekkel összhangban, a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében felsorolt egyes lengyelországi területeket immár az említett melléklet II. részében kell feltüntetni, tekintettel a fertőzött gazdaságok végső tisztításának és fertőtlenítésének időpontjától számított három hónapos időszak lejártára. Mivel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. része azokat a területeket sorolja fel, ahol a járványügyi helyzet még alakulóban van és igen dinamikusan változik, az említett részben felsorolt területek bármilyen módosításakor különös figyelmet kell fordítani a környező területekre gyakorolt hatásra.

(5)

Továbbá 2018 novemberében néhány esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték a bulgáriai Dobrics régióban. Az említett esetekre válaszul elfogadásra került az (EU) 2018/1698 bizottsági végrehajtási határozat (8). Az (EU) 2018/1698 végrehajtási határozat 2019. február 10-ig alkalmazandó, és úgy rendelkezik, hogy a Bulgária által kijelölt fertőzött területnek – ahol a 2002/60/EK irányelv 15. cikkében meghatározott intézkedések alkalmazandók – magában kell foglalnia legalább az említett végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területeket.

(6)

Az afrikai sertéspestis előfordulásának említett bulgáriai esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Bulgária Dobrics régióját ezentúl a melléklet II. részében kell felsorolni.

(7)

Az (EU) 2018/2015 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban, Magyarországon és Belgiumban is fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának további eseteire, amelyeket szintén fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(8)

2018 decemberében több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország Elbląski és Rycki járásában a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeken. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(9)

Továbbá 2018 decemberében több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország Kętrzyński, Sochaczewski, Garwoliński, Giżycki, Lidzbarski, Bielski és Suwalski járásában a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területek közvetlen közelében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(10)

2018 decemberében több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Magyarországon Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területek közvetlen közelében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Magyarországnak az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(11)

2018 decemberében és 2019 januárjában több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Belgium Luxemburg tartományában a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeken és az I. részben felsorolt területek közvetlen közelében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Belgiumnak az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(12)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Belgium, Bulgária, Magyarország és Lengyelország esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 22-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2018/2015 végrehajtási határozata (2018. december 17.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 322., 2018.12.18., 57. o.).

(6)  EFSA Journal 2015;13(7):4163; EFSA Journal 2017;15(3):4732; EFSA Journal 2017;15(11):5068; EFSA Journal 2018;16(11):5494.

(7)  A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2018/1698 végrehajtási határozata (2018. november 9.) az afrikai sertéspestis belgiumi előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről (HL L 282., 2018.11.12., 15. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

the area is delimited clockwise by:

the border with France,

Rue Mersinhat,

N818,

N83: Le Buisson des Cailles,

Rue des Sources,

Rue Antoine,

Rue de la Cure,

Rue du Breux,

Rue Blondiau,

Nouvelle Chiyue,

Rue de Martué,

Rue du Chêne,

Rue des Aubépines,

N85: Rue des Iles,

N894: Rue de Chiny, Rue de la Fontenelle, Rue du Millénaire, Rue de la Goulette, Pont saint Nicolas, Rue des Combattants, Rue du Pré au bois,

N801: Rue Notre-Dame,

N894: Rue des Combattants, Rue des Tilleuls, Naleumont, Rue de Rindchay, Rue de la Distillerie,

N40: Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

Rue du Tombois,

Rue Du Pierroy,

Rue Saint-Orban,

Rue Saint-Aubain,

Rue des Cottages,

Rue de Relune,

Rue de Rulune,

Route de l'Ermitage,

N87: Route de Habay,

Chemin des Ecoliers,

Le Routy,

Rue Burgknapp,

Rue de la Halte,

Rue du Centre,

Rue de l'Eglise,

Rue du Marquisat,

Rue de la Carrière,

Rue de la Lorraine,

Rue du Beynert,

Millewée,

Rue du Tram,

Millewée,

N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

the border with the Grand Duchy of Luxembourg,

the border with France,

La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

La N871 jusque son intersection avec la N88,

La N88 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d'Aubange,

La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411 jusque son intersection avec la N897,

La N897 jusque son intersection avec la N879,

La N879 jusque son intersection avec la N891,

La N891 jusque son intersection avec la N83,

La N83 jusque son intersection avec la N85,

La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France,

the border with France.

2.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Silistra region:

whole municipality of Glavinitza,

whole municipality of Tutrakan,

whole municipality of Dulovo,

within municipality of Sitovo:

Bosna,

Garvan,

Irnik,

Iskra,

Nova Popina,

Polyana,

Popina,

Sitovo,

Yastrebna,

in Dobrich region:

whole municipality of Baltchik,

whole municipality of General Toshevo,

whole municipality of Dobrich,

whole municipality of Dobrich-selska (Dobrichka),

within municipality of Krushari:

Severnyak,

Abrit,

Dobrin,

Alexandria,

Polkovnik Dyakovo,

Poruchik Kardzhievo,

Zagortzi,

Zementsi,

Koriten,

Krushari,

Bistretz,

Efreytor Bakalovo,

Telerig,

Lozenetz,

Krushari,

Severnyak,

Severtsi,

within municipality of Kavarna:

Krupen,

Belgun,

Bilo,

Septemvriytsi,

Travnik,

whole municipality of Tervel, except Brestnitsa and Kolartzi,

in Ruse region:

within municipality of Slivo pole:

Babovo,

Brashlen,

Golyamo vranovo,

Malko vranovo,

Ryahovo,

Slivo pole,

Borisovo,

within municipality of Ruse:

Sandrovo,

Prosena,

Nikolovo,

Marten,

Dolno Ablanovo,

Ruse,

Chervena voda,

Basarbovo,

within municipality of Ivanovo:

Krasen,

Bozhichen,

Pirgovo,

Mechka,

Trastenik,

within municipality of Borovo:

Batin,

Gorno Ablanovo,

Ekzarh Yosif,

Obretenik,

Batin,

within municipality of Tsenovo:

Krivina,

Belyanovo,

Novgrad,

Dzhulyunitza,

Beltzov,

Tsenovo,

Piperkovo,

Karamanovo,

in Veliko Tarnovo region:

within municipality of Svishtov:

Sovata,

Vardim,

Svishtov,

Tzarevets,

Bulgarsko Slivovo,

Oresh,

in Pleven region:

within municipality of Belene:

Dekov,

Belene,

Kulina voda,

Byala voda,

within municipality of Nikopol:

Lozitza,

Dragash voyvoda,

Lyubenovo,

Nikopol,

Debovo,

Evlogievo,

Muselievo,

Zhernov,

Cherkovitza,

within municipality of Gulyantzi:

Somovit,

Dolni vit,

Milkovitsa,

Shiyakovo,

Lenkovo,

Kreta,

Gulyantzi,

Brest,

Dabovan,

Zagrazhdan,

Gigen,

Iskar,

within municipality of Dolna Mitropoliya:

Komarevo,

Baykal,

Slavovitsa,

Bregare,

Orehovitsa,

Krushovene,

Stavertzi,

Gostilya,

in Vratza region:

within municipality of Oryahovo:

Dolni vadin,

Gorni vadin,

Ostrov,

Galovo,

Leskovets,

Selanovtsi,

Oryahovo,

within municipality of Miziya:

Saraevo,

Miziya,

Voyvodovo,

Sofronievo,

within municipality of Kozloduy:

Harlets,

Glozhene,

Butan,

Kozloduy,

in Montana region:

within municipality of Valtchedram:

Dolni Tzibar,

Gorni Tzibar,

Ignatovo,

Zlatiya,

Razgrad,

Botevo,

Valtchedram,

Mokresh,

within municipality Lom:

Kovatchitza,

Stanevo,

Lom,

Zemphyr,

Dolno Linevo,

Traykovo,

Staliyska mahala,

Orsoya,

Slivata,

Dobri dol,

within municipality of Brusartsi:

Vasilyiovtzi,

Dondukovo,

in Vidin region:

within municipality of Ruzhintsi:

Dinkovo,

Topolovets,

Drenovets,

within municipality of Dimovo:

Artchar,

Septemvriytzi,

Yarlovitza,

Vodnyantzi,

Shipot,

Izvor,

Mali Drenovetz,

Lagoshevtzi,

Darzhanitza,

within municipality of Vidin:

Vartop,

Botevo,

Gaytantsi,

Tzar Simeonovo,

Ivanovtsi,

Zheglitza,

Sinagovtsi,

Dunavtsi,

Bukovets,

Bela Rada,

Slana bara,

Novoseltsi,

Ruptzi,

Akatsievo,

Vidin,

Inovo,

Kapitanovtsi,

Pokrayna,

Antimovo,

Kutovo,

Slanotran,

Koshava,

Gomotartsi.

3.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

okres Uherské Hradiště,

okres Kroměříž,

okres Vsetín,

katastrální území obcí v okrese Zlín:

Bělov,

Biskupice u Luhačovic,

Bohuslavice nad Vláří,

Brumov,

Bylnice,

Divnice,

Dobrkovice,

Dolní Lhota u Luhačovic,

Drnovice u Valašských Klobouk,

Halenkovice,

Haluzice,

Hrádek na Vlárské dráze,

Hřivínův Újezd,

Jestřabí nad Vláří,

Kaňovice u Luhačovic,

Kelníky,

Kladná-Žilín,

Kochavec,

Komárov u Napajedel,

Křekov,

Lipina,

Lipová u Slavičína,

Ludkovice,

Luhačovice,

Machová,

Mirošov u Valašských Klobouk,

Mysločovice,

Napajedla,

Návojná,

Nedašov,

Nedašova Lhota,

Nevšová,

Otrokovice,

Petrůvka u Slavičína,

Pohořelice u Napajedel,

Polichno,

Popov nad Vláří,

Poteč,

Pozlovice,

Rokytnice u Slavičína,

Rudimov,

Řetechov,

Sazovice,

Sidonie,

Slavičín,

Smolina,

Spytihněv,

Svatý Štěpán,

Šanov,

Šarovy,

Štítná nad Vláří,

Tichov,

Tlumačov na Moravě,

Valašské Klobouky,

Velký Ořechov,

Vlachova Lhota,

Vlachovice,

Vrbětice,

Žlutava.

4.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

5.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 651100, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652200, 652300, 652400, 652500, 652601, 652602, 652603, 652700, 652800, 652900, 653000, 653100, 653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658403, 659220, 659300, 659400, 659500, és 659602 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye 900750, 900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901250, 901260, 901270, 901350, 901450, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903250, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550, 904650, 904750, 904760, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Heves megye 702350, 702450, 702550, 702750, 702850, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, 705250, 705350, és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950, 751150, 752150 és 755550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye 550710, 550810, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572250, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360, 573450, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850650, 850850, 851851, 851852, 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855250, 855350, 855450, 855460, 855550, 855650, 855660, 855750, 855850, 855950, 855960, 856012, 856050, 856150, 856260, 857050, 857150, 857350 és 857450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

6.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kazdangas pagasts un Aizputes pilsēta,

Alsungas novads,

Durbes novada Dunalkas un Tadaiķu pagasts,

Kuldīgas novada Gudenieku pagasts,

Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

Grobiņas novada Bārtas un Gaviezes pagasts,

Rucavas novada Dunikas pagasts.

7.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių, Liolių, Pakražančio seniūnijos, Tytyvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, ir Vaiguvos seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybė: Sedos, Šerkšnėnų ir Židikų seniūnijos,

Pagėgių savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė,

Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnūjų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

Rietavo savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybė: Barstyčių ir Ylakių seniūnijos,

Šilalės rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė: Juknaičių, Kintų, Šilutės ir Usėnų seniūnijos,

Tauragės rajono savivaldybė: Lauksargių, Skaudvilės, Tauragės, Mažonų, Tauragės miesto ir Žygaičių seniūnijos.

8.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Ruciane – Nida i część gminy Pisz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 oraz miasto Pisz w powiecie piskim,

gmina Miłki, część gminy Ryn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn, część gminy wiejskiej Giżycko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na południe od granicy miasta Giżycko w powiecie giżyckim,

gminy Mikołajki, Piecki, część gminy Sorkwity położona na południe od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim,

gminy Dźwierzuty i Świętajno w powiecie szczycieńskim.

część gminy wiejskiej Lidzbark Warmiński położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński oraz na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 i część gminy Kiwity położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Markusy, Rychliki i część gminy Tolkmicko niewymieniona w części II załącznika w powiecie elbląskim oraz strefa wód przybrzeżnych Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej,

powiat miejski Elbląg,

gminy Barczewo, Biskupiec, Dobre Miasto, Jeziorany i Świątki w powiecie olsztyńskim,

gminy Miłakowo, Małdyty i część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 519 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 527 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 527 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 519 do południowo - wschodniej granicy gminy w powiecie ostródzkim;

w województwie podlaskim:

gminy Rudka, Wyszki, część gminy Brańsk położona na północ od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk i miasto Brańsk w powiecie bielskim,

gmina Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kołaki Kościelne, Rutki, Szumowo, część gminy Zambrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 i miasto Zambrów w powiecie zambrowskim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród i Zbójna w powiecie łomżyńskim;

w województwie mazowieckim:

gminy Ceranów, Kosów Lacki, Sabnie, Sterdyń, część gminy Bielany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków, Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek, Wierzbno i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gminy Rzekuń, Troszyn, Lelis, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat ostrowski,

gminy Karniewo, Maków Mazowiecki, Rzewnie i Szelków w powiecie makowskim,

gmina Krasne w powiecie przasnyskim,

gminy Mała Wieś i Wyszogród w powiecie płockim,

gminy Ciechanów z miastem Ciechanów, Glinojeck, Gołymin – Ośrodek, Ojrzeń, Opinogóra Górna i Sońsk w powiecie ciechanowskim,

gminy Baboszewo, Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Płońsk z miastem Płońsk, Sochocin i Załuski w powiecie płońskim,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów, część gminy Cegłów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Wiciejów, Mienia, Cegłów i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Cegłów, Skwarne i Podskwarne biegnącą do wschodniej granicy gminy i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mińsk Mazowiecki i na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy miasta Mińsk Mazowiecki łączącą miejscowości Targówka, Budy Barcząckie do wschodniej granicy gminy w powiecie mińskim,

gmina Żelechów w powiecie garwolińskim,

gminy Garbatka Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stara Błotnica, Wyśmierzyce i część gminy Stromiec położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

gminy Jedlińsk, Jastrzębia i Pionki z miastem Pionki w powiecie radomskim,

gminy Iłów, Nowa Sucha, Rybno, Teresin, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew oraz na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 50 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew i część miasta Sochaczew położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim,

gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim;

w województwie lubelskim:

gminy Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Jabłonna, Krzczonów, Jastków, Konopnica, Wólka, Głusk, Strzyżewice i Wojciechów w powiecie lubelskim,

gminy Miączyn, Nielisz, Sitno, Stary Zamość, Komarów-Osada i część gminy wiejskiej Zamość położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

gminy Jeziorzany i Kock w powiecie lubartowskim,

gminy Adamów i Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Kłoczew, Nowodwór, Ryki, Ułęż i miasto Dęblin w powiecie ryckim,

gminy Janowiec, i część gminy wiejskiej Puławy położona na zachód od rzeki Wisły w powiecie puławskim,

gminy Chodel, Karczmiska, Łaziska, Opole Lubelskie, Poniatowa i Wilków w powiecie opolskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice, miasto Świdnik i część gminy Piaski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

gminy Gorzków, Rudnik i Żółkiewka w powiecie krasnostawskim,

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Rachanie, Susiec, Ulhówek i część gminy Łaszczów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

gminy Łukowa i Obsza w powiecie biłgorajskim,

powiat miejski Lublin,

gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Urzędów, Wilkołaz i Zakrzówek w powiecie kraśnickim,

gminy Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim;

w województwie podkarpackim:

gminy Horyniec-Zdrój, Narol, Stary Dzików, Wielkie Oczy i część gminy Oleszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Borchów do skrzyżowania z drogą nr 865 w miejscowości Oleszyce, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą w kierunku północno-wschodnim do skrzyżowania z drogą biegnąca w kierunku północno-zachodnim przez miejscowość Lubomierz - na południe od linii wyznaczonej przez tę drogę do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Uszkowce i Nowy Dzików – na zachód od tej drogi w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki i Wiązownica w powiecie jarosławskim,

gminy Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim,

gmina Gorzyce w powiecie tarnobrzeskim;

w województwie świętokrzyskim:

gminy Tarłów i Ożarów w powiecie opatowskim,

gminy Dwikozy, Zawichost i miasto Sandomierz w powiecie sandomierskim.

9.   Románia

Romániában a következő területek:

Județul Alba cu următoarea delimitare:

La nord de drumul național nr. 7,

Județul Arad cu următoarea delimitare:

La nord de linia descrisă de următoarele localități:

Macea,

Șiria,

Bârzava,

Toc, care se află la joncțiunea cu drumul național nr. 7,

La nord de drumul național nr. 7,

Restul județului Argeș care nu a fost inclus în partea III,

Județul Bistrița,

Județul Brașov,

Județul Cluj,

Județul Covasna,

Județul Harghita,

Județul Hunedoara cu următoarea delimitare:

La nord de linia descrisă de următoarele localități:

Brănișca,

Municipiul Deva,

Turdaș,

Localitățile Zam și Aurel Vlaicu, care se află la joncțiunea cu drumul național nr. 7,

La nord de drumul național nr. 7,

Județul Iași,

Județul Neamț,

Județul Vâlcea,

Județul Bistrița Nasaud,

Restul județului Maramureș care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

Comuna Vișeu de Sus,

Comuna Borșa,

Comuna Oarța de Jos,

Comuna Suciu de Sus,

Comuna Moisei,

Comuna Coroieni,

Comuna Târgu Lăpuș,

Comuna Vima Mică,

Comuna Boiu Mare,

Comuna Valea Chioarului,

Comuna Ulmeni,

Comuna Băsești,

Comuna Baia Mare,

Comuna Tăuții Magherăuș,

Comuna Cicărlău,

Comuna Seini,

Comuna Ardusat,

Comuna Farcasa,

Comuna Salsig,

Comuna Asuaju de Sus,

Comuna Băița de sub Codru,

Comuna Bicaz,

Comuna Grosi,

Comuna Recea,

Comuna Baia Sprie,

Comuna Sisesti,

Comuna Cernesti,

Copalnic Mănăstur,

Comuna Dumbrăvița,

Comuna Cupseni,

Comuna Șomcuța Mare,

Comuna Sacaleșeni,

Comuna Remetea Chioarului,

Comuna Mireșu Mare,

Comuna Ariniș.

Restul județului Mehedinți care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

Comuna Garla Mare,

Hinova,

Burila Mare,

Gruia,

Pristol,

Dubova,

Municipiul Drobeta Turnu Severin,

Eselnița,

Salcia,

Devesel,

Svinița,

Gogoșu,

Simian,

Orșova,

Obârșia Closani,

Baia de Aramă,

Bala,

Florești,

Broșteni,

Corcova,

Isverna,

Balta,

Podeni,

Cireșu,

Ilovița,

Ponoarele,

Ilovăț,

Patulele,

Jiana,

Iyvoru Bârzii,

Malovat,

Bălvănești,

Breznița Ocol,

Godeanu,

Padina Mare,

Corlățel,

Vânju Mare,

Vânjuleț,

Obârșia de Câmp,

Vânători,

Vladaia,

Punghina,

Cujmir,

Oprișor,

Dârvari,

Căzănești,

Husnicioara,

Poroina Mare,

Prunișor,

Tămna,

Livezile,

Rogova,

Voloiac,

Sisești,

Sovarna,

Bălăcița,

Județul Gorj.

II. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

the area is delimited clockwise by:

The border with France,

La N85 jusque son intersection avec la N83 au niveau de Florenville,

La N83 jusque son intersection avec la N891,

La N891 jusque son intersection avec la N879 au niveau de Marbehan,

La N879 jusque son intersection avec la N897 au niveau de Marbehan,

La N897 jusque son intersection avec la E25 - E411,

La E25 - E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d'Aubange,

La N88 jusque son intersection avec la N871,

La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France,

The border with France.

2.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Silistra region:

within municipality of Kaynardzha:

Voynovo,

Kaynardzha,

Kranovo,

Zarnik,

Dobrudzhanka,

Golesh,

Svetoslav,

Polkovnik Cholakovo,

Kamentzi,

Gospodinovo,

Davidovo,

Sredishte,

Strelkovo,

Poprusanovo,

Posev,

within municipality of Alfatar:

Alfatar,

Alekovo,

Bistra,

Kutlovitza,

Tzar Asen,

Chukovetz,

Vasil Levski,

within municipality of Silistra:

Glavan,

Silistra,

Aydemir,

Babuk,

Popkralevo,

Bogorovo,

Bradvari,

Sratzimir,

Bulgarka,

Tsenovich,

Sarpovo,

Srebarna,

Smiletz,

Profesor Ishirkovo,

Polkovnik Lambrinovo,

Kalipetrovo,

Kazimir,

Yordanovo,

within municipality of Sitovo:

Dobrotitza,

Lyuben,

Slatina,

in Dobrich region:

within municipality of Krushari:

Kapitan Dimitrovo,

Ognyanovo,

Zimnitza,

Gaber,

within municipality of Tervel:

Brestnitza,

Kolartzi,

within municipality Shabla:

Shabla,

Tyulenovo,

Bozhanovo,

Gorun,

Gorichane,

Prolez,

Ezeretz,

Zahari Stoyanovo,

Vaklino,

Granichar,

Durankulak,

Krapetz,

Smin,

Staevtsi,

Tvarditsa,

Chernomortzi,

within municipality of Kavarna:

Balgarevo,

Bozhurets,

Vranino,

Vidno,

Irechek,

Kavarna,

Kamen briag,

Mogilishte,

Neykovo,

Poruchik Chunchevo,

Rakovski,

Sveti Nikola,

Seltse,

Topola,

Travnik,

Hadzhi Dimitar,

Chelopechene.

3.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

katastrální území obcí v okrese Zlín:

Bohuslavice u Zlína,

Bratřejov u Vizovic,

Březnice u Zlína,

Březová u Zlína,

Březůvky,

Dešná u Zlína,

Dolní Ves,

Doubravy,

Držková,

Fryšták,

Horní Lhota u Luhačovic,

Horní Ves u Fryštáku,

Hostišová,

Hrobice na Moravě,

Hvozdná,

Chrastěšov,

Jaroslavice u Zlína,

Jasenná na Moravě,

Karlovice u Zlína,

Kašava,

Klečůvka,

Kostelec u Zlína,

Kudlov,

Kvítkovice u Otrokovic,

Lhota u Zlína,

Lhotka u Zlína,

Lhotsko,

Lípa nad Dřevnicí,

Loučka I,

Loučka II,

Louky nad Dřevnicí,

Lukov u Zlína,

Lukoveček,

Lutonina,

Lužkovice,

Malenovice u Zlína,

Mladcová,

Neubuz,

Oldřichovice u Napajedel,

Ostrata,

Podhradí u Luhačovic,

Podkopná Lhota,

Provodov na Moravě,

Prštné,

Příluky u Zlína,

Racková,

Raková,

Salaš u Zlína,

Sehradice,

Slopné,

Slušovice,

Štípa,

Tečovice,

Trnava u Zlína,

Ublo,

Újezd u Valašských Klobouk,

Velíková,

Veselá u Zlína,

Vítová,

Vizovice,

Vlčková,

Všemina,

Vysoké Pole,

Zádveřice,

Zlín,

Želechovice nad Dřevnicí.

4.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

5.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150, 705450 és 705510 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 856250, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250 és 857550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551810 és 551821 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651200, 652100, 655400, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 658310, 658401, 658402, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659601, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670 és 901850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

6.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Kalvenes pagasts,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novada Blīdenes pagasts, Remtes pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa 1154 un P109,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novada Durbes un Vecpils pagasts,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novada Novadnieku, Kursīšu, Zvārdes, Pampāļu, Šķēdes, Nīgrandes, Zaņas, Ezeres, Rubas, Jaunauces un Vadakstes pagasts,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novads,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

7.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus rajono savivaldybė: Alovės, Butrimonių, Daugų, Krokialaukio, Miroslavo, Nemunaičio, Pivašiūnų Simno ir Raitininkų seniūnijos,

Anykščių rajono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė: Kepalių, Kriukų, Saugėlaukio ir Satkūnų seniūnijos,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Jurbarko miesto ir Jurbarkų seniūnijos,

Kaišiadorių miesto savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė,

Kazlų Rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė: Tytuvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio ir Šaukėnų seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė: Būdveičių, Kapčiamiesčio, Krosnos, Kūčiūnų ir Noragėlių seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė: Igliaukos, Gudelių, Liudvinavo, Sasnavos, Šunskų seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybė: Šerkšnėnų, Židikų ir Sedos seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė: Aukštelkų seniūnija, Baisogalos seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 144, Radviliškio, Radviliškio miesto seniūnija, Šeduvos miesto seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A9 ir į vakarus nuo kelio Nr. 3417,Tyrulių, Pakalniškių, Sidabravo, Skėmių, Šeduvos miesto seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. A9 ir į rytus nuo kelio Nr. 3417, ir Šiaulėnų seniūnijos,

Prienų miesto savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Šilavoto ir Veiverių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų, Šiluvos, Kalnųjų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė: Rusnės seniūnija,

Širvintų rajono savivaldybės,Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė: Batakių ir Gaurės seniūnijos,

Telšių rajono savivaldybė: Degaičių, Gadūnavo, Luokės, Nevarėnų, Ryškėnų, Telšių miesto, Upynos, Varnių, Viešvėnų ir Žarėnų seniūnijos,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

8.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

Gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk i część obszaru lądowego gminy Tolkmicko położona na południe od linii brzegowej Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej do granicy z gminą wiejską Elbląg w powiecie elbląskim,

gminy Kruklanki, Wydminy, część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn i część gminy wiejskiej Giżycko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na północ od granicy miasta Giżycka i miasto Giżycko w powiecie giżyckim,

gmina Gołdap, Dubeninki i część gminy Banie Mazurskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 w powiecie gołdapskim,

gmina Pozezdrze i część gminy Węgorzewo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

powiat olecki,

gminy Orzysz, Biała Piska i część gminy Pisz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie, Bisztynek, część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy i miasto Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gmina Kolno w powiecie olsztyńskim,

powiat braniewski,

gminy Kętrzyn z miastem Kętrzyn, Reszel i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lubomino, Orneta, część gminy Kiwity położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 513, część gminy wiejskiej Lidzbark Warmiński położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od południowo - zachodniej granicy gminy do południowo - zachodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński i na północ od granic miasta Lidzbark Warmiński oraz linii wyznaczonej przez drogę nr 513 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

część gminy Sorkwity położona na północ od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim;

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Śniadowo, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Mielnik, Nurzec – Stacja, Grodzisk, Drohiczyn, Dziadkowice, Milejczyce i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

powiat hajnowski,

gminy Kobylin-Borzymy i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

część gminy Zambrów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

gminy Boćki, Orla, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski i część gminy Brańsk położona na południe od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk w powiecie bielskim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok;

w województwie mazowieckim:

gminy Korczew, Kotuń, Paprotnia, Przesmyki, Wodynie, Skórzec, Mokobody, Mordy, Siedlce, Suchożebry i Zbuczyn i część gminy Kotuń położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Nowa Dąbrówka, Pieróg, Kotuń wzdłuż ulicy Gorzkowskiego i Kolejowej do przejazdu kolejowego łączącego się z ulicą Siedlecką, Broszków, Żuków w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Repki, Jabłonna Lacka, część gminy Bielany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

gminy Brochów, Młodzieszyn, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew oraz na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 50 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew i część miasta Sochaczew położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

powiat nowodworski,

gminy Joniec i Nowe Miasto w powiecie płońskim,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mrozy, Siennica, Sulejówek, część gminy Cegłów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Wiciejów, Mienia, Cegłów i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Cegłów, Skwarne i Podskwarne biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Mińsk Mazowiecki położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mińsk Mazowiecki i na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy miasta Mińsk Mazowiecki łączącą miejscowości Targówka, Budy Barcząckie do wschodniej granicy gminy i miasto Mińsk Mazowiecki w powiecie mińskim,

gminy Borowie, Wilga, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Parysów, Pilawa, Miastków Kościelny, Sobolew i Trojanów w powiecie garwolińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gminy Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

część gminy Stromiec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

powiat miejski Warszawa;

w województwie lubelskim:

gminy Borki, Czemierniki, Kąkolewnica, Komarówka Podlaska, Wohyń i Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski w powiecie radzyńskim,

gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Krzywda, Stanin, część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Janów Podlaski, Kodeń, Tuczna, Leśna Podlaska, Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gmina Łęczna i część gminy Spiczyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

część gminy Siemień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na zachód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, Abramów, Firlej, Kamionka, Michów i Lubartów z miastem Lubartów, w powiecie lubartowskim,

gminy Niemce i Garbów w powiecie lubelskim,

część gminy Piaski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

gmina Fajsławice, Izbica, Kraśniczyn, część gminy Krasnystaw położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw, miasto Krasnystaw i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Werbkowice i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gmina Telatyn, Tyszowce i część gminy Łaszczów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

gmina Grabowiec i Skierbieszów w powiecie zamojskim,

gminy Markuszów, Nałęczów, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Żyrzyn, Baranów, część gminy wiejskiej Puławy położona na wschód od rzeki Wisły i miasto Puławy w powiecie puławskim,

gminy Annopol, Dzierzkowice i Gościeradów w powiecie kraśnickim,

gmina Józefów nad Wisłą w powiecie opolskim,

gmina Stężyca w powiecie ryckim;

w województwie podkarpackim:

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim.

III. RÉSZ

1.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Brocēnu novada Cieceres un Gaiķu pagasts, Remtes pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa 1154 un P109, Brocēnu pilsēta,

Saldus novada Saldus, Zirņu, Lutriņu un Jaunlutriņu pagasts, Saldus pilsēta.

2.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Akmenės rajono savivaldybė,

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Punios seniūnijos,

Birštono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Girdžių, Juodaičių, Raudonės, Seredžiaus,Skirsnemunės, Šimkaičiųir Veliuonos seniūnijos,

Joniškio rajono savivaldybė: Gaižaičių, Gataučių, Joniškio, Rudiškių, Skaistgirio, Žagarės seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė: Lazdijų miesto, Lazdijų, Seirijų, Šeštokų, Šventežerio, Teizių ir Veisiejų seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė:Degučių, Mokolų, Narto, Marijampolės seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

Prienų rajono savivaldybė: Jiezno ir Stakliškių seniūnijos,

Radviliškio rajono savivaldybė: Baisogalos seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 144, Grinkiškio ir Šaukoto seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Kalnųjų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė: Tryškių seniūnija,

3.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Sępopol i część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy w powiecie bartoszyckim,

gminy Srokowo, Barciany i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gmina Budry i część gminy Węgorzewo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

część gminy Banie Mazurskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 w powiecie gołdapskim,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice i Wiśniew w powiecie siedleckim,

w województwie lubelskim:

gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gmina Siennica Różana część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 i część gminy Krasnystaw położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw w powiecie krasnostawskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Cyców, Ludwin, Puchaczów, Milejów i część gminy Spiczyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Jabłoń, Podedwórze, Dębowa Kłoda, Parczew, Sosnowica, część gminy Siemień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na wschód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Sławatycze, Sosnówka, i Wisznice w powiecie bialskim,

gmina Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

gminy Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

gmina Wojcieszków i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków, a następnie na północ, zachód, południe i wschód od linii stanowiącej północną, zachodnią, południową i wschodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 806 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Horodło, Uchanie i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 biegnącą od zachodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów do granicy miasta Hrubieszów oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy miasta Hrubieszów do wschodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

w województwie podkarpackim:

gminy Cieszanów, Lubaczów z miastem Lubaczów i część gminy Oleszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Borchów do skrzyżowania z drogą nr 865 w miejscowości Oleszyce, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą w kierunku północno-wschodnim do skrzyżowania z drogą biegnąca w kierunku północno-zachodnim przez miejscowość Lubomierz - na północ od linii wyznaczonej przez tę drogę do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Uszkowce i Nowy Dzików – na wschód od tej drogi w powiecie lubaczowskim.

4.   Románia

Romániában a következő területek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Partea din județul Maramureș cu următoarele delimitări:

Comuna Petrova,

Comuna Bistra,

Comuna Repedea,

Comuna Poienile de sub Munte,

Comuna Vișeu e Jos,

Comuna Ruscova,

Comuna Leordina,

Comuna Rozavlea,

Comuna Strâmtura,

Comuna Bârsana,

Comuna Rona de Sus,

Comuna Rona de Jos,

Comuna Bocoiu Mare,

Comuna Sighetu Marmației,

Comuna Sarasau,

Comuna Câmpulung la Tisa,

Comuna Săpânța,

Comuna Remeti,

Comuna Giulești,

Comuna Ocna Șugatag,

Comuna Desești,

Comuna Budești,

Comuna Băiuț,

Comuna Cavnic,

Comuna Lăpuș,

Comuna Dragomirești,

Comuna Ieud,

Comuna Saliștea de Sus,

Comuna Săcel,

Comuna Călinești,

Comuna Vadu Izei,

Comuna Botiza,

Comuna Bogdan Vodă,

Localitatea Groșii Țibileșului, comuna Suciu de Sus,

Localitatea Vișeu de Mijloc, comuna Vișeu de Sus,

Localitatea Vișeu de Sus, comuna Vișeu de Sus.

Partea din județul Mehedinți cu următoarele comune:

Comuna Strehaia,

Comuna Greci,

Comuna Brejnita Motru,

Comuna Butoiești,

Comuna Stângăceaua,

Comuna Grozesti,

Comuna Dumbrava de Jos,

Comuna Băcles,

Comuna Bălăcița,

Partea din județu Arges cu următoarele comune:

Comuna Bârla,

Comuna Miroși,

Comuna Popești,

Comuna Ștefan cel Mare,

Comuna Slobozia,

Comuna Mozăceni,

Comuna Negrași,

Comuna Izvoru,

Comuna Recea,

Comuna Căldăraru,

Comuna Ungheni,

Comuna Hârsești,

Comuna Stolnici,

Comuna Vulpești,

Comuna Rociu,

Comuna Lunca Corbului,

Comuna Costești,

Comuna Mărăsești,

Comuna Poiana Lacului,

Comuna Vedea,

Comuna Uda,

Comuna Cuca,

Comuna Morărești,

Comuna Cotmeanaâ,

Comuna Răchițele de Jos,

Comuna Drăganu-Olteni,

Comuna Băbana,

Comuna Bascov,

Comuna Moșoaia,

Municipiul Pitești,

Comuna Albota,

Comuna Oarja,

Comuna Bradu,

Comuna Suseni,

Comuna Căteasca,

Comuna Rătești,

Comuna Teiu,

Județul Olt,

Județul Dolj.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

23.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/40


AZ EU–UKRAJNA VÁMÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ ALBIZOTTSÁG 1/2018 sz. HATÁROZATA

(2018. november 21.)

az EU–Ukrajna társulási megállapodáshoz csatolt, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv felváltásáról [2019/101]

AZ EU-UKRAJNA VÁMÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ ALBIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra (1) és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodáshoz csatolt, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyvre,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 26. cikkének (2) bekezdése a származási szabályok tekintetében a megállapodás I. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: az I. jegyzőkönyv) hivatkozik.

(2)

A megállapodás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba.

(3)

Az I. jegyzőkönyv 39. cikke úgy rendelkezik, hogy a megállapodás IV. címe 5. fejezetének 83. cikke alapján létrehozott, vámügyekkel foglalkozó albizottság határozhat úgy, hogy módosítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseit, és felválthatja a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokat.

(4)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) célja a származási szabályokról szóló, a pán-euromediterrán övezetben jelenleg hatályos jegyzőkönyvek egyetlen egységes jogi aktussal történő helyettesítése.

(5)

Az Európai Unió 2011. június 15-én írta alá az egyezményt. 2017. május 16-án az egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottság úgy döntött, hogy Ukrajnát fel kell kérni az egyezményhez való csatlakozásra (3).

(6)

Az Európai Unió 2012. március 26-án helyezte letétbe elfogadási okiratát az egyezmény letéteményesénél. Ukrajna 2017. december 19-én helyezte letétbe elfogadási okiratát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában az egyezmény az Európai Unió tekintetében 2012. május 1-jén, Ukrajna tekintetében pedig 2018. február 1-jén lépett hatályba.

(7)

Az I. jegyzőkönyvet ezért egy új, az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel kell helyettesíteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodáshoz csatolt, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv helyébe az e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és Ukrajna Hivatalos Közlönyében ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2018. november 21-én.

az EU–Ukrajna vámügyekkel foglalkozó albizottság részéről

az elnök

F.P. DE PINNINCK

a titkárok

D. WENCEL

N. BILOUS


(1)  HL L 161., 2014.5.29., 3. o.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(3)  A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezménnyel létrehozott vegyes bizottság 1/2017 határozata (2017. május 16.) Ukrajnának a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről [2017/1367] (HL L 191., 2017.7.22., 11. o.).


MELLÉKLET

I. JEGYZŐKÖNYV

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

1. cikk

Az alkalmazandó származási szabályok

(1)   E megállapodás végrehajtása tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) I. függeléke és II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(2)   Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő „releváns megállapodás” kifejezés e megállapodásra történő hivatkozásként értelmezendő.

2. cikk

Vitarendezés

(1)   Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikke szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a vámügyekkel foglalkozó albizottság elé kell terjeszteni. Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő, a vitarendezési mechanizmusra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

(2)   Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

3. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

E jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról a vámügyekkel foglalkozó albizottság határozhat.

4. cikk

Az egyezmény felmondása

(1)   Amennyiben akár az Európai Unió, akár Ukrajna írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Ukrajna e megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.

(2)   Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig e megállapodás tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és – adott esetben – II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és adott esetben II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Ukrajna közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések – kumuláció

Az egyezmény I. függeléke 16. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (3) bekezdése ellenére amennyiben a kumuláció csak az EFTA-államokat, a Feröer szigeteket, az Európai Uniót, Törökországot, a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit, a Moldovai Köztársaságot, Grúziát és Ukrajnát érinti, származási igazolásként EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy származási nyilatkozat is elfogadható.


(1)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.