ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 15

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. január 17.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/66 végrehajtási rendelete (2019. január 16.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekkel kapcsolatos, és az adott termékekre alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó, a növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon végzett hatósági ellenőrzések lefolytatására vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekre irányadó szabályokról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/67 végrehajtási rendelete (2019. január 16.) a Kambodzsából és a Mianmarból származó indica rizs behozatalára vonatkozó védintézkedések bevezetéséről

5

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/68 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére vonatkozó műszaki leírások megállapításáról ( 1 )

18

 

*

A Bizottság (EU) 2019/69 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról ( 1 )

22

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/70 határozata (2019. január 11.) a grafikai célra szánt papír, valamint a tissue-papír és a tissue-termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2019) 3. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

17.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/66 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 16.)

a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekkel kapcsolatos, és az adott termékekre alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó, a növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon végzett hatósági ellenőrzések lefolytatására vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekre irányadó szabályokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 22. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 84. cikkének (1) bekezdésével összhangban növényútlevelek kiállítására felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken legalább évente egyszer hatósági ellenőrzéseket kell végezni. Ez elengedhetetlen olyan, rendszeres és következetes ellenőrzések biztosításához, amelyek figyelembe veszik az érintett növények termesztési ciklusait csakúgy, mint az összes érintett károsító és azok vektorainak életciklusát.

(2)

Az említett ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor figyelembe kell venni az (EU) 2016/2031 rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerinti, legalább évente egyszer tartandó ellenőrzéseket és adott esetben mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat annak érdekében, hogy az említett rendelet alapján végzett ellenőrzések, mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok lefolytatására ne kerüljön sor e rendelet keretében is.

(3)

Az illetékes hatóságok szükség esetén kockázatalapú kritériumok alapján növelhetik a hatósági ellenőrzések gyakoriságát az (EU) 2016/2031 rendelet 84. cikkének (1) bekezdésével összhangban növényútlevelek kiadására felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken.

(4)

Azok a vállalkozók, akik az (EU) 2016/2031 rendelet 91. cikkének megfelelően legalább két egymást követő évben a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervet hajtottak végre, megbízhatóbb garanciákat nyújtanak a telephelyeiken és adott esetben más helyszíneiken biztosított növényegészségügyi védelem mértékére vonatkozóan. Ezért helyénvaló lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára, hogy a hatósági ellenőrzések gyakoriságát e vállalkozók esetében kétévenkénti egy alkalomban rögzítsék.

(5)

A növényútlevelek kiállítására az (EU) 2016/2031 rendelet 84. cikkének (1) bekezdésével összhangban felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeket és adott esetben más helyszíneket az (1) preambulumbekezdésben említett ellenőrzésen túlmenően legalább egy hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, amennyiben az ilyen telephelyek vagy helyszínek az (EU) 2016/2031 rendelet 2. cikkének 1., 2. és 5. pontjában meghatározott olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok származási helyét képezik, amelyeket életciklusuk legalább egy részében az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerinti körülhatárolt területen neveltek, vagy ilyen területeken voltak találhatók, és amelyeket vélhetően megfertőzött az a károsító, amely miatt a szóban forgó körülhatárolt területet kijelölték. Ezt a kiegészítő hatósági ellenőrzést az említett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a körülhatárolt területről való kiszállításához vagy a fertőzött körzetből a biztonsági sávba történő átszállításához legközelebbi időpontban kell elvégezni. Ez annak biztosításához szükséges, hogy a rendes hatósági ellenőrzés után és a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a körülhatárolt területről való kiszállítása vagy a fertőzött körzetből a biztonsági sávba történő átszállítása előtt semmilyen növényegészségügyi kockázat ne merülhessen fel.

(6)

A megfelelő növényegészségügyi védelem biztosításához, valamint a növények Unióba irányuló behozatalának és az ahhoz kapcsolódó kockázatok alakulásának hatékony nyomon követéséhez az illetékes hatóságoknak – amennyiben az (EU) 2016/2031 rendelet 73. cikkének első bekezdésében említett növényeket behozzák az Unió területére – az áru Unióba történő megérkezésekor hatósági ellenőrzéseket kell végezniük e növények szállítmányainak legalább 1 %-án.

(7)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 98. cikkének (1) bekezdésében említett, a fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölés alkalmazására felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken végzett hatósági ellenőrzésekre legalább évente egyszer sort kell keríteni. Erre az ilyen típusú anyagok előállításával és kereskedelmével összefüggő növényegészségügyi kockázatok rendszeres és következetes ellenőrzése érdekében van szükség. Amennyiben szükséges, az illetékes hatóságok kockázatalapú kritériumok alapján növelhetik a hatósági ellenőrzések gyakoriságát az (EU) 2016/2031 rendelet 98. cikkének (1) bekezdése szerinti, a fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölés alkalmazására felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken.

(8)

mivel az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-től alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozók hatósági ellenőrzésének egységes gyakorisága

Az illetékes hatóságok legalább évente egyszer hatósági ellenőrzéseket végeznek a növényútlevelek kiállítására az (EU) 2016/2031 rendelet 84. cikkének (1) bekezdése szerint felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken.

Ezen ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk az ellenőrzéseket, valamint – növényegészségügyi kockázatok gyanúja esetén – az (EU) 2016/2031 rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerinti mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot.

Ezeket az ellenőrzéseket a legmegfelelőbb időpontban kell elvégezni ahhoz, hogy lehetővé váljon a releváns károsítók jelenlétének, illetve az erre utaló jeleknek vagy tüneteknek az észlelése.

2. cikk

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozók hatósági ellenőrzése gyakoriságának növelése

Amennyiben a kockázat azt szükségessé teszi, az illetékes hatóságok növelhetik az 1. cikkben említett hatósági ellenőrzések gyakoriságát, figyelembe véve legalább a következőket:

a)

az említett telephelyeken és adott esetben más helyszíneken előállított növények vagy növényi termékek meghatározott családját, nemzetségét vagy faját fenyegető fokozott növényegészségügyi kockázatok, amennyiben a kártevő biológiai jellemzői vagy a környezeti feltételek miatt egynél több ellenőrzésre van szükség;

b)

az adott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok uniós származásával vagy eredetével összefüggő növényegészségügyi kockázatok;

c)

az egy éven belüli termesztési ciklusok száma;

d)

a vállalkozó korábbi megfelelése az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek;

e)

a rendelkezésre álló infrastruktúra, valamint a vállalkozó által használt telephely és adott esetben más helyszínek pontos helye.

3. cikk

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozók hatósági ellenőrzése gyakoriságának csökkentése

Az illetékes hatóságok az 1. cikkben említett hatósági ellenőrzések gyakoriságát csökkenthetik legalább kétévente egy alkalomra, amennyiben a kockázat mértéke ezt lehetővé teszi, és ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

a vállalkozó legalább két egymást követő évben végrehajtott egy, az (EU) 2016/2031 rendelet 91. cikke szerinti, kártevők elleni kockázatkezelési tervet;

b)

az illetékes hatóság megállapította, hogy a terv hatékonyan csökkentette a releváns növényegészségügyi kockázatokat, és hogy az érintett vállalkozó eleget tett az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

4. cikk

Az uniós származású vagy eredetű növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon végzett hatósági ellenőrzések minimális gyakorisága

(1)   A növényútlevelek kiállítására az (EU) 2016/2031 rendelet 84. cikkének (1) bekezdésével összhangban felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyet és adott esetben más helyszíneket az 1. cikkben említett ellenőrzésen túlmenően legalább egy hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, amennyiben az ilyen telephelyek vagy helyszínek az (EU) 2016/2031 rendelet 2. cikkének 1., 2. és 5. pontjában meghatározott olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok származási helyét képezik, amelyeket életciklusuk legalább egy részében az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerinti körülhatárolt területen neveltek, vagy ilyen területeken voltak találhatók, és amelyeket vélhetően megfertőzött az a károsító, amely miatt a szóban forgó körülhatárolt területet kijelölték. Ezt a kiegészítő hatósági ellenőrzést az említett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a körülhatárolt területről való kiszállításához vagy a fertőzött körzetből a biztonsági sávba történő átszállításához legközelebbi időpontban kell elvégezni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzések elvégzésekor az illetékes hatóságok értékelik a következőket:

a)

annak a kockázata, hogy a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hordozzák az érintett károsítót;

b)

az említett károsító lehetséges vektorai jelenlétének a kockázata, figyelembe véve a szállítmányok uniós származását vagy eredetét, a növények fogékonyságának mértékét, valamint azt, hogy a szállításért felelős vállalkozó megfelel-e bármely más, a szóban forgó károsító visszaszorítására vagy felszámolására hozott intézkedésnek.

5. cikk

Az (EU) 2016/2031 rendelet 73. cikkének első bekezdése szerinti növényeken végzett hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága

Az (EU) 2016/2031 rendelet 73. cikkének első bekezdésében említett, Unióba behozott növények azonosítását és fizikai ellenőrzését a szóban forgó növények szállítmányainak legalább 1 %-án kell elvégezni.

6. cikk

A fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölés alkalmazására felhatalmazott vállalkozók hatósági ellenőrzésének egységes gyakorisága

Az illetékes hatóságok legalább évente egyszer hatósági ellenőrzést végeznek az (EU) 2016/2031 rendelet 98. cikkének (1) bekezdése szerinti, a fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölés alkalmazására felhatalmazott vállalkozók által használt telephelyeken és adott esetben más helyszíneken.

Ezen ellenőrzéseknek az (EU) 2016/2031 rendelet 98. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzésre is ki kell terjedniük.

7. cikk

A fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölés alkalmazására felhatalmazott vállalkozók hatósági ellenőrzése gyakoriságának növelése

Amennyiben a kockázat azt szükségessé teszi, az illetékes hatóságok növelhetik a 6. cikkben említett hatósági ellenőrzések gyakoriságát, figyelembe véve az alábbiak közül egyet vagy többet:

a)

a károsítók uniós területen való jelenlétével összefüggő növényegészségügyi kockázatok fokozódása;

b)

olyan fa csomagolóanyag, egyéb növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok, amelyeken károsítókat észleltek;

c)

a vállalkozó korábbi megfelelése az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek;

d)

a rendelkezésre álló infrastruktúra, valamint a vállalkozó által használt telephely és adott esetben más helyszínek pontos helye.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 16-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).


17.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/67 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 16.)

a Kambodzsából és a Mianmarból származó indica rizs behozatalára vonatkozó védintézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikkére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Olaszország 2018. február 16-án a 978/2012/EU rendelet (a továbbiakban: a GSP-rendelet) 22. cikke értelmében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem a Kambodzsából és a Mianmarból származó indica rizsre vonatkozó védintézkedések elfogadására szólított fel. Egyéb rizstermelő uniós tagállamok, mint Spanyolország, Franciaország, Portugália, Görögország, Románia, Bulgária és Magyarország is támogatták Olaszország kérelmét.

(2)

Miután megállapítást nyert, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Mianmarból és Kambodzsából származó indica rizs behozatala olyan mennyiségben és árakon történt, amely súlyos nehézségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak, a Bizottság 2018. március 16-án – a tagállamok tájékoztatását követően – védintézkedési vizsgálat megindításáról szóló értesítést (2) tett közzé.

(3)

A Bizottság a mélyreható vizsgálat elvégzéséhez szükséges információk megszerzése érdekében tájékoztatta a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek ismert uniós gyártóit és szövetségeiket (a továbbiakban: rizshántolók) és az ismert exportáló rizshántolókat és szövetségeiket, ideértve kormányaikat is, továbbá felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

1.2.   Mintavétel

(4)

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók, exportáló rizshántolók és importőrök nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül történő lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó egyéni uniós rizshántolók számát észszerű mértékűre korlátozza. Az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 11. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság a vizsgálatát reprezentatív minta kiválasztására alapozta.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság közölte, hogy a hasonló termék legnagyobb reprezentatív termelési volumene alapján ideiglenesen kiválasztott egy uniós rizshántolókból álló mintát, oly módon, hogy megfelelő földrajzi eloszlást is biztosítson. Míg a rizs termesztése nyolc tagállamban történik, a termelés nagy mértékben Olaszországban és Spanyolországban összpontosul: e két ország teszi ki a teljes uniós rizstermelés 80 %-át (Olaszország megközelítőleg 50 %-ot, Spanyolország pedig 30 %-ot), így az uniós gazdasági ágazat szempontjából mindkettőjük reprezentatívnak minősül. Ennek alapján a Bizottság indokoltnak tartotta, hogy három olasz és egy spanyol rizshántoló részére küldjön kérdőíveket.

(6)

Az egyik fél megkérdőjelezte a minta reprezentatív jellegét. Arra kérte a Bizottságot, hogy erősítse meg, hogy a mintában szereplő rizshántolók milyen mennyiségben termeltek a teljes uniós termeléshez képest, és hogyan alakult a helyzetük az uniós gazdasági ágazathoz képest. Az (5) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a minta kiválasztása a termelés azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján történt, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A mintában szereplő három olasz rizshántoló termelése a 2016/2017-es gazdasági évben az olasz termelés 50 %-át tette ki, és a mintában szereplő spanyol rizshántoló ugyanabban az évben a spanyol termelés 17 %-át képviselte. A mintában szereplő rizshántolók együtt a teljes uniós termelés 26 %-át tették ki. Ezen túlmenően a vizsgált időszakban, vagyis 2012. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között a mintába felvett vállalatok termelése hasonlóképp alakult, mint a teljes gazdasági ágazat termelése. A mintában szereplő gyártók esetében a termelés 36 %-kal, a teljes uniós gazdasági ágazat esetében pedig 38 %-kal csökkent. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy a minta valóban reprezentatív.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött néhány rizstermelőnek (mezőgazdasági termelőnek) is, de tekintettel az ágazat nagyfokú széttagoltságára (kb. 4 000 rizstermelő), a kérdőívek csupán korlátozott képet adnak a helyzetről (4).

(8)

Az exportőrök kiválasztását illetően a Bizottság a mintavételi felhívásra összesen 13 választ kapott a kambodzsai exportáló rizshántolóktól és 15 választ a mianmari exportáló rizshántolóktól. Ezért mintavételre volt szükség, és minden felet megfelelően tájékoztattak. Az exportáló rizshántolók által szolgáltatott információk alapján a Bizottság eredetileg három exportőrt választott be a mintába Kambodzsában, hármat pedig Mianmarban. Kiválasztásukra az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumen alapján került sor. A további értékelés és a kambodzsai rizstermesztők szövetségéhez benyújtott észrevételek nyomán azonban két kambodzsai exportőr nem volt abban a helyzetben, hogy együttműködjön, ezért őket felváltották. Végül csak egy vállalat válaszolt a kérdőívre. Mianmar tekintetében végül mindhárom kiválasztott vállalat válaszolt a kérdőívre.

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésre válaszul négy független importőr jelentkezett. Az együttműködő importőrök kis számára tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt. A Bizottság kérdőívet küldött mind a négy vállalatnak, amelyek közül nem mind adott teljes választ.

1.3.   Ellenőrző látogatások

(10)

A Bizottság minden olyan információt bekért és ellenőrzött, amelyet a vizsgálatokhoz szükségesnek tartott. Ellenőrző látogatásokra az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke értelmében a következő vállalatok telephelyein került sor:

a)

Rizshántolók:

Riso Scotti S.p.a. és a vele kapcsolatban álló vállalat (Riso Scotti Danubio), Olaszország;

Curti S.r.l. és a vele kapcsolatban álló vállalat (Riso Ticino Soc. Coop.), Olaszország;

Riso Viazzo S.r.l., Olaszország;

Herba Ricemills S.L., Spanyolország.

b)

Szövetségek:

Ente Nazionale Risi (Enterisi), Olaszország

1.4.   Vizsgálati időszak

(11)

A vizsgálat a legutóbbi öt gazdasági évre, tehát a 2012. szeptember 1-jétől2017. augusztus 31-ig tartó időszakra terjed ki („vizsgálati időszak”).

1.5.   Nyilvánosságra hozatal

(12)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottsághoz nyolc beadvány érkezett, ideértve az Olaszországból és Spanyolországból érkezett beadványokat is. A Bizottsághoz ezenkívül nem érdekelt félnek minősülő 3 vállalattól és egy szövetségtől is érkezett beadvány. Jóllehet e felek nem szerepeltek a nyilvántartásban az érdekelt felek között, észrevételeiket a Bizottság nagymértékben figyelembe vette és a bizottsági következtetésekben is foglalkozott velük, mivel ezek többnyire a nyilvántartásban szereplő érdekelt felek észrevételeinek feleltek meg.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ VAGY KÖZVETLENÜL VERSENYZŐ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(13)

Az „érintett termék” a Kambodzsából és a Mianmarból származó, jelenleg a 1006 30 27, 1006 30 48, 1006 30 67 és a 1006 30 98 KN-kódok alá tartozó, a GSP-rendelet fényében vámmentességet élvező félig hántolt vagy hántolt indica rizs.

(14)

Az érintett terméket vagy további feldolgozásra (őrlés, tisztítás és csomagolás) ömlesztve, vagy legfeljebb 5 kg tömegű, illetve 5 kg és 20 kg közötti tömegű, további feldolgozás nélkül kiskereskedelmi forgalomban közvetlenül értékesíthető kis zsákokban importálják az Unióba.

2.2.   A hasonló vagy közvetlenül versenyző termék

(15)

Az indica és a japonica a rizs két fő típusa. Az első típus a hosszú szemű rizs, amely főzést követően nem ragad össze. A második típus, a japonica a kerek rizstípus, amely összeragad, és például a paella vagy a rizottó ételekhez használják.

(16)

A rizs betakarítása során rajta marad a magburok, és hántolatlan rizsnek minősül. A betakarítást követően a rizs számos hántolási eljáráson megy keresztül. Az „előmunkált rizs” olyan rizs, amelyről eltávolították a magburkot. További hántolásra van szükség ahhoz, hogy „félig hántolt” vagy a „hántolt rizst” kapjunk.

(17)

Ebben az értékelésben a Bizottság megállapította, hogy az Unióban előállított indica hántolt vagy félig hántolt rizs az érintett termékhez hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termék.

(18)

Az Unióban előállított és az Unióba behozott indica típusú hántolt vagy félig hántolt rizs valóban ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Felhasználási területük megegyezik, és hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik azokat ugyanazon vevőtípus részére. Ezen ügyfelek vagy kiskereskedők, vagy feldolgozók az Unióban.

2.3.   A felek észrevételei

(19)

A nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél (5) azt állította, hogy az aromás indica rizst ki kell zárni a vizsgálat hatálya alól, mivel az eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint az indica rizs más típusai, és mivel nem versenytársa az Unióban előállított rizsnek. Azt állították továbbá, hogy 2017 óta az aromás rizs más KN-kód alá tartozik, ami megerősíti azt a következtetést, hogy az ilyen típusú rizs nem azonos a többivel.

(20)

Először is és mint azt a különböző érdekelt felek is megerősítették, az indica rizs a különleges rizstípusok és rizsfajták széles skáláját fedi le, beleértve az illatos vagy aromás rizst. Még ha van is csekély különbség az ilyen típusok között, pl. íz és szerkezet tekintetében, mindegyik ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek.

(21)

Ezen túlmenően az összes ilyen típus ugyanazt a végfelhasználást szolgálja, azok hántolását ugyanazon rizshántolók végzik, ugyanazokon a kereskedelmi csatornákon keresztül értékesítik és egymással versenyeznek. Az a tény nem releváns, miszerint 2017 óta létezik egy külön, az aromás rizsre vonatkozó KN-kód, mivel – az eljárás megindításáról szóló értesítésben említettek szerint – a KN-kódok tájékoztató jellegűek és nem meghatározó tényezők valamely terméknek a piacvédelmi vizsgálat keretében történő meghatározásában. Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

3.   SÚLYOS NEHÉZSÉGEK FENNÁLLÁSA

3.1.   Az uniós gazdasági ágazat meghatározása

(22)

A GSP-rendelet szerint az érintett gazdasági ágazatnak a hasonló vagy a termékkel közvetlenül versenyző termékeket kell magában foglalnia. Ebben az esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat rizshántolókból áll. A rizshántolók az Unióban termelt/előállított rizst dolgozzák fel, amely közvetlen versenyben áll a Mianmarból vagy Kambodzsából exportált hántolt vagy félig hántolt indica rizzsel.

(23)

Olaszország kérelmében amellett érvelt, hogy a mezőgazdasági termelők és a rizshántolók közötti szoros kapcsolatra tekintettel a rizshántolókat és a mezőgazdasági termelőket is meg kell vizsgálni a kárértékelés céljából. Jóllehet a kambodzsai és mianmari rizsbehozatal jelentősen befolyásolhatja a mezőgazdasági termelők helyzetét, inkább nyersanyagszállítónak kellene tekinteni őket, és nem a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek rizshántolójának.

3.2.   Uniós fogyasztás

(24)

Az indica rizs uniós fogyasztását a Bizottság által a tagállamoktól begyűjtött adatok és az Eurostat által rendelkezésre bocsátott importstatisztikák alapján állapították meg (6).

(25)

Az uniós fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Teljes uniós felhasználás (tonna)

1 061 793

1 146 701

1 090 662

1 040 969

993 184

Mutató (2012/2013 = 100)

100

108

103

98

94

Forrás: A tagállamoktól és az Eurostattól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok – hántolt indica rizsegyenértékben megadva.

(26)

Az indica rizs uniós fogyasztása 6 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt. A legmagasabb fogyasztás (+ 8 %) 2013/2014-ben volt tapasztalható, ami egybeesett a Kambodzsából és a Mianmarból származó, a piac telítettségét eredményező indica rizs behozatalának jelentős növekedésével. A következő gazdasági években a fogyasztás csökkenő tendenciát mutatott.

3.3.   Az import alakulása

(27)

Az érintett termék Kambodzsából és Mianmarból az Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

 

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Kambodzsa

tonna

163 337

228 878

251 666

299 740

249 320

Mutató

100

140

154

184

153

Mianmar

tonna

2 075

28 856

52 680

36 088

62 683

Mutató

100

1 391

2 539

1 739

3 021

Összesen

tonna

165 412

257 734

304 346

335 828

312 003

Mutató

100

156

184

203

189

Forrás: Eurostat-statisztikák (a félig hántolt rizs hántolt rizsegyenértékben 7 megadva) és a tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok. A rizsfeldolgozás (hántolatlan, előmunkált, félig hántolt vagy hántolt rizs) különböző szakaszaihoz kapcsolódó mennyiségek átszámítása érdekében a rizsfeldolgozás különböző szakaszaira vonatkozó átszámítási arányok, feldolgozási költségek és melléktermék-értékek meghatározásáról szóló, 2008. december 19-i 1312/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 344., 2008.12.20., 56. o.) átszámítási arányt határozott meg. Például az előmunkált és a hántolt indica rizs közötti átszámítási arány 0,69. Az átszámítási arányok a behozatalra és az Unióban előállított rizsre egyaránt alkalmazandók.

(28)

A Kambodzsából származó behozatal volumene 163 000 tonnáról 249 000 tonnára nőtt. Az importvolumenek 2015–2016-ig jelentősen megemelkedtek, majd 2016–2017-ben a fogyasztás csökkenésével együtt kissé visszaestek. A csökkenés ellenére a behozatal továbbra is 50 %-kal magasabb volt a 2012–2013-as adatnál. Kambodzsa a vizsgálati időszak végén a teljes behozatal 25 %-át tette ki.

(29)

A Mianmarból származó behozatalt illetően a vizsgálati időszakban a behozatal mennyisége számottevő mértékben, 2 000 tonnáról 62 000 tonnára nőtt, a behozatal szintje azonban a kambodzsai szinthez képest alacsonyabb maradt. A Mianmarból származó behozatal a vizsgálati időszak végén elérte a teljes uniós rizsbehozatal 6,3 %-át (lásd lent a piaci részesedésről szóló táblázatot).

(30)

A piaci részesedés tekintetében a behozatal a következőképpen alakult:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Kambodzsa piaci részesedése (%)

15,4

20,0

23,1

28,8

25,1

Mianmar piaci részesedése (%)

0,2

2,5

4,8

3,5

6,3

Összesen

15,6

22,5

27,9

32,3

31,4

Forrás: Eurostat-adatok és a tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok hántolt egyenértékben megadva.

(31)

Kambodzsa számottevő mértékben, 15,4 %-ról 25,1 %-ra növelte piaci részesedését, Mianmar piaci részesedése pedig 0,2 %-ról 6,3 %-ra emelkedett.

(32)

Az árak alakulása a következő tendenciákat követte:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Kambodzsából származó importár (EUR/tonna)

588,4

512,8

562,6

547,4

552,2

Mutató (2012/2013 = 100)

100

87

96

93

94

Mianmarból származó importár (EUR/tonna)

420,0

366,5

414,7

410,1

405,4

Mutató (2012/2013 = 100)

100

87

99

98

97

Súlyozott átlag

586,3

496,2

536,7

532,6

523,1

Mutató (2012/2013 = 100)

100

85

92

91

89

Forrás: Eurostat.

(33)

A kambodzsai importárak összességében 6 %-kal csökkentek, míg a mianmari importárak 3 %-kal csökkentek. Annak ellenére, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal árai az átlagos importár és az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai közötti összehasonlítás alapján (lásd a (64) preambulumbekezdést) valamelyest csökkentek, a Bizottság úgy találta, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal árai (az Eurostat adatai alapján) jelentősen, 22 %-kal, illetve 43 %-kal alákínáltak az uniós áraknak.

(34)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Kambodzsai Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: Kambodzsa) megkérdőjelezte a Bizottság által az alákínálási különbözetek kiszámításához alkalmazott módszertant. Azt állították, hogy a behozatal utáni költségeket nem adták hozzá a kambodzsai exportár kiszámításához és hogy az áralákínálás az átlagárak összehasonlításán alapult, figyelmen kívül hagyva a kereskedelem különböző szintjeit. Kambodzsa azt is megkérdőjelezte, hogy az együttműködő exportőrök által szolgáltatott adatokat felhasználták-e a kár meghatározásához.

(35)

A nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott érvek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja az áralákínálási számításait annak érdekében, hogy figyelembe vegye a behozatal utáni vagy a szállítási költségeket, hogy tükrözze az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló, a kereskedelem szintjei közötti különbségeket, és hogy a lehetséges mértékben felhasználja az együttműködő exportőrök által szolgáltatott adatokat.

(36)

A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a behozatal utáni költségek figyelembevételével – a Kambodzsa általi kérelemnek megfelelően – kiigazítja az importárakat. Másrészről a Bizottság úgy vélte, hogy az uniós gazdasági ágazat árait is ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a Dél-Európából (ebben az esetben Olaszországból és Spanyolországból) származó, Észak-Európába irányuló rizs szállítási költségeit, mivel a félig hántolt és hántolt indica rizs tekintetében a verseny elsősorban Észak-Európában zajlik. A rendelkezésre álló információk (egy másik élelmiszertermékre, a satsumára vonatkozó korábbi vizsgálat keretében szerzett adatok) alapján a Bizottság az importár közel 2 %-ára becsülte a behozatal utáni költségeket, az Unióba irányuló szállítás költségeit pedig 49 EUR/tonnára becsülte a kérelemben foglalt és a helyszíni vizsgálat során ellenőrzött információk alapján.

(37)

Ezen túlmenően a kereskedelmi szintek közötti különbségek tükrözése érdekében a Bizottság árösszehasonlítást végzett a hántolt rizs ömlesztve és a kis csomagokban történő értékesítése között. Meg kell jegyezni, hogy a KN-kódokból származó statisztikák alapján, míg Kambodzsa ömlesztve és kis csomagokban egyaránt exportál rizst, addig Mianmar szinte kizárólag ömlesztve exportálja a rizst.

(38)

Végül a Bizottság úgy döntött, hogy az exportárat az exportáló gyártóktól a kérdőívekre adott válaszok alapján határozza meg. Kambodzsa esetében, mivel csak 1 kambodzsai exportőr válaszolt a kérdőívre, a mintavétel nem járt sikerrel. Mivel az együttműködő exportőr behozatala a Kambodzsából származó behozatalnak csak nagyon kis részét teszi ki, a Bizottságnak az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke értelmében a rendelkezésére álló legjobb tényekre kellett támaszkodnia. Kambodzsa esetében ezért az Eurostat árait, Mianmar esetében pedig a kérdőívekre adott válaszokban megadott árakat használták fel.

(39)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ömlesztve történő értékesítésre vonatkozó áralákínálás Kambodzsa esetében 13 %, Mianmar esetében pedig 43 %. A csomagolt rizs árösszehasonlítását illetően Kambodzsa esetében az áralákínálás 14 %-ot tett ki.

(40)

Ez az importált rizs és az Unióban előállított rizs közötti árkülönbség különösen akkor jelentős, ha mérlegeljük, hogy a rizs általában véve árérzékeny termék. A fogyasztók általában nem tesznek különbséget a különféle származás között.

(41)

Kambodzsa továbbá azt állította, hogy a súlyos nehézségeket a Bizottság a Kambodzsából és Mianmarból származó rizsbehozatal volumenének és árhatásának összesített értékelése alapján határozta meg. Ezen állítást azonban elutasították, mivel a fenti elemzés egyértelműen különbséget tesz a kambodzsai és mianmari helyzet között.

(42)

Összefoglalva, a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal abszolút értékben és a piaci részesedés tekintetében is számottevő mértékben nőtt a vizsgálati időszak alatt. Még ha csekély mértékben csökkent is 2016–2017-ben az összesített behozatal mennyisége, összességében sokkal magasabb maradt, mint a vizsgálati időszak elején. Ezenfelül mindkét ország kombinált súlyozott átlagos importára csökkent a vizsgálati időszakban, és jelentős mértékben alákínált az uniós áraknak.

3.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

3.4.1.   Általános megjegyzések

(43)

A GSP-rendelet 23. cikke értelmében súlyos nehézségek akkor állnak fenn, ha az uniós rizshántolók gazdasági és/vagy pénzügyi helyzete romlik. Annak vizsgálata során, hogy fennáll-e ilyen romlás, a Bizottságnak többek között a 23. cikkben felsorolt tényezőket kell figyelembe vennie az uniós rizshántolók tekintetében, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll.

(44)

Az (5) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság a mintavételt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek meghatározására használta. A kár meghatározása céljából a Bizottság különbséget tett makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között.

(45)

A Bizottság értékelte a makrogazdasági mutatókat (piaci részesedés, termelés és készletek – behozatal elemzése a fentiek szerint) az általános piaci adatok alapján, amelyeket havi alapon, a hántolt rizsegyenértékre átszámított rizstermelés alapján gyűjtöttek. Nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a csődre és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó foglalkoztatás tekintetében, így ezek nem kerülhettek be az elemzésbe.

(46)

A Bizottság a minta szintjén, ellenőrzött adatok alapján értékelte a mikrogazdasági mutatókat (árak és jövedelmezőség). A makroszintű adatok hiányában a termelési kapacitást is a minta szintjén elemezték.

3.4.2.   Makrogazdasági mutatók

(47)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a vizsgálati időszak alatt a következőképpen alakult:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Piaci részesedés (%-ban)

61,4

54,8

46,7

40,5

39,3

Mutató (2012/2013 = 100)

100

101

80

66

62

Forrás: A tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok.

(48)

A piaci részesedés is jelentősen, 61 %-ról 39 %-ra, vagyis több mint 20 százalékponttal csökkent.

(49)

Az indica rizs uniós gazdasági ágazat általi előállítása is jelentős csökkenő tendenciát mutatott a vizsgálati időszak alatt:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Termelési volumen (tonna)

685 183

692 740

547 908

449 313

423 962

Mutató (2012/2013 = 100)

100

101

80

66

62

Forrás: A tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok.

(50)

A termelés közel 40 %-kal, 685 000 tonnáról 424 000 tonnára csökkent.

(51)

Az Unióban a hántolt rizskészletek 4 %-kal, 255 000 tonnáról 265 000 tonnára nőttek a vizsgálati időszakban. Először számottevő mértékben, 11 %-kal nőttek, később kis mértékben csökkentek.

(52)

Kambodzsa a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította, hogy az uniós termelési adatok hibásak, mivel az alábbiakban foglaltak szerint az uniós termelési adatokból kivont értékesítési adatok eredménye nem egyezik meg a zárókészlettel. A Bizottság tulajdonképpen csak részleges számításokat nyújtott be, mivel az adatok nem tükrözik a nyitókészletet, a rizs vetőmagként történő felhasználását stb. Mindazonáltal a számítás összhangban áll a Bizottság által jelenleg is használt mérleg számításával (lásd a (24) preambulumbekezdést).

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Zárókészletek (tonna)

255 301

280 507

283 126

272 136

264 766

Mutató (2012/2013 = 100)

100

110

111

107

104

Forrás: A tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok.

(53)

A makroszintű termelési kapacitásra vonatkozó adatok hiányában a Bizottság ezen adatokat a minta szintjén elemezte. Az indica rizs termelésére használt uniós terület mérete azonban meglehetősen jól mutatja a rizshántolók számára rendelkezésre álló indica rizst és a potenciális kapacitáskihasználásukat. Ez a terület általánosságban 37 %-os csökkenést mutatott a vizsgálati időszakban és a következőképpen alakult:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Terület (hektárban)

145 781

145 783

124 270

101 865

91 685

Mutató (2012/2013 = 100)

100

100

85

70

63

Forrás: A tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok.

3.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

(54)

Az uniós rizshántolók által a kérdőívekre adott válaszok alapján az árak és a jövedelmezőség a következőképpen alakultak:

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Ár (EUR/tonna)

667,3

649,5

693,3

728,3

711,5

Mutató (2012/2013 = 100)

100

97

104

109

107

Jövedelmezőség (%)

1,4

0,1

1,5

4,3

1,2

Mutató (2012/2013 = 100)

100

8

107

312

88

Forrás: A kitöltött kérdőívek (A rizshántolók által szolgáltatott adatok naptári évek és nem gazdasági évek alapján készülnek. Tekintettel arra, hogy ezen időszakok között jelentős átfedések vannak, a tendenciák így is reprezentatívak a vizsgálati időszakot illetően.)

(55)

A mintában szereplő egységárak 7 %-kal emelkedtek a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság által végrehajtott ellenőrzések eredményei alapján úgy tűnik, hogy – tekintettel az alacsony importárak egyre nagyobb nyomására – a mintában szereplő uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy ha lehetséges, értékesítéseiket a félig hántolt és hántolt indica rizs kisebb mennyiségeire összpontosítják és a márkajelzéssel ellátott termékekre koncentrálnak ahelyett, hogy saját márka alatt értékesítenének a forgalmazóknak.

(56)

Az eredeti termékmix megváltoztatásával az uniós rizshántolók ezért stabil jövedelmezőségi szintet tudtak fenntartani a piaci részesedésük kárára, amely drasztikusan csökkent. A termékösszetételben bekövetkezett e változás azonban különösen 2015–2016-ban segíthetett (amikor a jövedelmezőség még emelkedett is), ám 2016–2017-ben a nyereségességi szintek ismét visszaestek. Egy olyan helyzetben, amikor az importárak jelentősen alákínáltak az uniós áraknak (2016-ban 22 %-kal, 2017-ben pedig 43 %-kal), e stratégia csak rövid távú megoldást jelenthet. A rizshántolókra a közeljövőben egyre nagyobb nyomás nehezedik az alacsony importárak miatt. Kambodzsa azonban részben már elmozdult az ömlesztett áruk értékesítéséről a kiskereskedők szintjén értékesített kis csomagolt termékek értékesítése felé. Ezen értékesítési csatorna jövedelmezőbb, mint az ömlesztett áruk értékesítése, és valószínű, hogy Kambodzsa egyre nagyobb mértékben fog ezen a szinten értékesíteni és versenyezni az uniós gazdasági ágazattal, ideértve a réspiacokat is.

(57)

A jövedelmezőséget illetően értékesítése viszonylag állandó, de alacsony szinten maradt, mivel az áremelkedés kárpótolni tudta a mennyiség csökkenését. Ezenfelül az 1 %–2 %-os jövedelmezőségi szint jóval a 6 %-os szint alatt van, ami a teljes költségek és beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció fedezéséhez szükséges megfelelő jövedelmezőségi szintnek tekinthető.

(58)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél további információt kért a fenti bekezdésben szereplő 6 %-kal kapcsolatban. Az uniós piacvédelmi eszközök 2018. évi korszerűsítésével a vonatkozó jogszabályok megállapították, hogy a kárkülönbözet kiszámításakor a szokásos versenyfeltételek mellett elvárt nyereség mértéke nem lehet alacsonyabb 6 %-nál (7). Az említett, a piacvédelmi vizsgálat során használt referenciaérték a védintézkedési vizsgálat folyamán is irányadó. Ez ad arra magyarázatot, hogy a Bizottság miért használta ebben az ügyben ezt a referenciaértéket.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat hasonló termékekre, pl. indica rizsre vonatkozó termelési kapacitását nehéz értékelni, mivel a feldolgozóiparnak lehetősége van arra, hogy kapacitását mind az indica, mind pedig a japonica rizs hántolására felhasználja, akár az Unióba behozott, akár ott termelt rizsről van szó. Ezenkívül nem állnak rendelkezésre makroadatok (lásd fent). A minta alapján a kapacitáskihasználás – az alábbiak szerint – 22 %-ról 14 %-ra csökkent. E százalékos arányok viszonylag alacsonynak tűnnek, hiszen azok a hasonló termék (indica rizs) össztermelésének összevetésén alapulnak, összehasonlítva a rizs összes típusára alkalmazott termelési kapacitással.

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Kapacitás. Felhasználás (%)

22,1

21,1

19,0

13,0

14,0

Mutató (2012/2013 = 100)

100

96

86

59

64

Források: A kitöltött kérdőívek.

3.4.4.   Következtetés

(60)

Összefoglalva, az uniós gazdasági ágazat helyzete gazdasági értelemben romlott. Abszolút értelemben jelentősen növekedett a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat viszont közel 6 %-os piaci részesedést veszített a mianmari, és 10 %-osat pedig a kambodzsai import miatt. Az uniós gazdasági ágazatot szintén jelentős mértékben érintette a 22 %-os és 43 %-os áralákínálás. Az uniós termelés további 38 %-kal csökkent. A gazdasági nehézségek ezért elsősorban a mennyiség tekintetében jelentkeztek a vizsgálati időszak alatt. Az uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy az alacsony importárak jelentette verseny ellenére nem csökkentik árszintjüket, és fenntartottak bizonyos mértékű nyereséget. Amennyiben lehetséges volt, az uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy megváltoztatják termékválasztékukat, és a réspiaci szegmensekre és a márkajelzéssel ellátott termékekre összpontosítanak annak érdekében, hogy az értékesítési és termelési volumenük csökkenése ellenére is fenntartsák nyereségszintjüket. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, mivel a Kambodzsából és Mianmarból történő behozatal – noha még csak korlátozott mértékben, de – elmozdult az ömlesztett áruk értékesítéséről a kis méretű csomagolt áruk értékesítésének irányába, kiskereskedelmi szinten is versenybe szállva az uniós gazdasági ágazattal. Várhatóan mindkét ország növelni fogja ezen a jövedelmezőbb értékesítési csatornán, alacsony áron megvalósuló behozatalát, és a réspiacokon és a márkajelzéssel ellátott termékek piacán is versenybe száll, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére nézve is kedvezőtlen következményekkel jár.

4.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(61)

A Bizottság a következők alapján megállapította, hogy ok-okozati összefüggés van egyrészről az érintett termék behozatali mennyisége, másrészről az uniós rizshántolók komoly nehézségei között. A Bizottság elemezte továbbá, hogy a súlyos nehézségek a behozataltól és az áraktól eltérő tényezőknek tulajdoníthatók-e.

4.1.   A Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal hatásai

(62)

A lenti ábra egyértelműen megállapítja a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatalok és az uniós gazdasági ágazat helyzete közötti időbeli egybeesést – melyet a piaci részesedés jelentős visszaesése is igazol –, amely komoly nehézségeket okozott az uniós rizshántolóknak.

Image

Kambodzsa/Mianmar/Burma

EU

2015/2016

2014/2015

2013/2014

2012/2013

2016/2017

Piaci részesedés

70 %

60 %

50 %

40 %

30 %

20 %

10 %

0 %

Forrás:

Az Eurostat-adatok és a tagállamoktól kapott adatok alapján a Bizottság által összeállított adatok.

(63)

A Bizottság úgy véli, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal egyénileg is súlyos nehézségeket okozott. A Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal egyénileg mind abszolút volumenben (53 %-kal és több mint 2 000 %-kal), mind pedig a piaci részesedés tekintetében (9,7 és 6,1 százalékponttal) nőtt. Ezenkívül a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal tekintetében egyénileg alá is kínáltak az uniós árnak (22 %-kal és 43 %-kal). Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy mind a Kambodzsából, mind pedig a Mianmarból származó behozatal komoly nehézségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(64)

A kambodzsai és mianmari behozatalok gyors növekedése az alacsony árszintjükkel magyarázható, amely jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Az indica rizs árérzékeny termék, különösen mivel a fogyasztók általában nem tesznek különbséget az uniós és az importált termékek között. A rizst kiskereskedőknél vásárló fogyasztók előtt nagyrészt ismeretlen a rizs eredete. Különösen érvényes ez abban az esetben, amikor a rizst kereskedelmi márkával, vagyis a kiskereskedő márkaneve alatt értékesítik. A rizs rendkívül alacsony áron történő szállításával – mint azt a (33) preambulumbekezdésében említett áralákínálás szintje is mutatja –, Kambodzsa és Mianmar jelentős mértékben és gyorsan kibővítette irányuló rizsexportját. Ezen túlmenően Kambodzsa, amely korábban az Unióban történő további feldolgozás céljára főként ömlesztve exportált rizst, jelenleg egyre nagyobb mértékben értékesít csomagolt rizst közvetlenül az uniós kiskereskedőknek, ami további árnyomást és versenyt idéz elő az Unióban a rizshántolók szintjén.

4.2.   Egyéb tényezők

(65)

A Bizottság elemezte azon egyéb tényezőket, amelyek hozzájárulhattak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett komoly nehézségekhez.

4.2.1.   Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(66)

A többi harmadik országból származó behozatal is 23 %-ról 29,3 %-ra (+ 6,3 %) nőtt a vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés tekintetében.

Piaci részesedés (%)

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Unió

61,4

54,8

46,7

40,5

39,3

Kambodzsa

15,4

20,0

23,1

28,8

25,1

Mianmar

0,2

2,5

4,8

3,5

6,3

Kambodzsa és Mianmar

15,6

22,5

27,9

32,3

31,4

Thaiföld

12,2

11,5

11,8

12,9

13,8

India

4,7

4,0

5,8

6,8

7,3

Pakisztán

2,5

2,9

3,3

3,3

3,2

Egyéb országok

3,7

4,4

4,5

4,3

5,1

Minden más ország együtt (Kambodzsa és Mianmar kivételével)

23,0

22,8

25,4

27,3

29,3

Forrás: Eurostat.

(67)

Még ha a más harmadik országokból származó behozatalok részben magyarázatot is adnak az uniós piaci részesedés csökkenésére, ezen országok piaci részesedésének növekedése – akár halmozottan is – sokkal korlátozottabb, mint Kambodzsa és Mianmar esetében (+ 15 %).

(68)

Ezen túlmenően még lényegesebb szempont – amint azt a lenti táblázat is mutatja –, hogy a többi behozatal súlyozott átlagárai a vizsgálati időszak alatt sokkal magasabbak voltak, mint a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal és az uniós eredetű rizs esetében (8). A Thaiföldről származó behozatal árának Mianmarral való összehasonlítása 85 %-os árkülönbséget mutat. Az Indiából származó behozatal árának a kambodzsai behozatali árral való összehasonlításakor az árkülönbség 72 %. Ez is megerősíti a fenti következtetést, miszerint az alacsonyabb árak tették lehetővé Mianmar és Kambodzsa számára, hogy gyorsan kiterjesszék uniós kivitelüket a vizsgálati időszak alatt.

 

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

Unió

667,3

649,5

693,3

728,3

711,5

Kambodzsa

588,4

512,8

562,6

547,4

552,2

Mianmar

420,0

366,5

414,7

410,1

405,4

Thaiföld

946,7

863,5

896,8

825,7

751,1

India

925,7

1 054,1

1 061,0

893,0

949,2

Pakisztán

924,3

999,7

996,0

846,3

926,3

Forrás: Eurostat és a kérdőívre adott válaszok.

4.2.2.   Strukturális nehézségek az olasz rizságazatban

(69)

A Kambodzsai Rizsszövetség az eljárás megindításáról szóló értesítésre vonatkozó beadványában azt állította, hogy az olasz rizságazat nehézségei általában véve súlyosabbak, mint az Unió többi részén, ezért az nem tudható be kizárólag a behozatal növekedésének.

(70)

A kérdőívre adott válaszok és az ellenőrzés valóban megmutatták, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete Olaszországban rosszabb, mint Spanyolországban. Ez részben annak tudható be, hogy a spanyol rizspiac eltérő módon szerveződik, és így ellenállóbb a kereslet és a kínálat tekintetében, valamint az árképzés tekintetében is. Mindazonáltal a Bizottság reprezentatív mintavétel útján uniós szintű vizsgálatot hajtott végre a teljes uniós gazdasági ágazat helyzete alapján. A vizsgálatból kiderült, hogy – a fentieknek megfelelően – az uniós gazdasági ágazatnak általában véve nehézségekkel kell szembenéznie.

4.2.3.   A „hántolatlan rizs” Guyanából történő behozatala

(71)

Az érdekelt felek azt is állították, hogy a Guyanából származó rizs megnövekedett behozatala hozzájárult a súlyos nehézségekhez. A Guyanából behozott rizs nem hántolt (ún. „hántolatlan rizs”), ezért nem tartozik a vizsgálat hatálya alá, és nem szerepel a fenti importstatisztikákban, valamint itt sem releváns.

4.2.4.   Az uniós gazdasági ágazat kivitele

(72)

A kambodzsai kormány közölte, hogy az okozati összefüggés vonatkozásában figyelmen kívül hagyott tényezők egyike az uniós gazdasági ágazat kiviteli irányultsága. Ez az állítás azonban nem volt megalapozott, és jóllehet a kivitel a vizsgálati időszak alatt a teljes termelés 3 %-áról a teljes termelés 7 %-ára emelkedett, még így is rendkívül kis arányban képviseli az uniós termelést. Ezen túlmenően a kivitel növekedése (+ 11 000 tonna) sokkal alacsonyabb mértékű, mint a Kambodzsából és Mianmarból történő behozatal növekedése (+ 147 000 tonna).

4.2.5.   Az indica termelés csökkenése a japonica termelésének növekedése miatt következett be.

(73)

A kambodzsai kormány azt állította továbbá, hogy az indica rizs uniós termelését nem érintette a behozatal, azt csupán az uniós termelők döntésén alapuló, a japonica és az indica rizs közötti ciklikus eltolódás befolyásolja.

(74)

Helyes, hogy a termelők az indica és a japonica rizs termelése között válthatnak. Az ilyen eltolódás azonban gazdasági megfontolásokon alapul, ideértve a keresletet és a piaci árat. Ebben az összefüggésben a vizsgálat megerősítette, hogy az indica rizs alacsony áron történő behozatalának megnövekedett versenyével szemben néhány risztermelőnek nem volt más választása, mint a japonica rizs termelésére való átállás. Ennélfogva nem beszélhetünk sem ciklikus váltásról, sem pedig tudatos választásról, hanem önvédelemről. Középtávon azonban ez nem járható út, hiszen az indica rizsről a japonica rizs termelésére való átállás a piacon a japonica rizs túlkínálatát eredményezte, és az ilyen típusú rizs tekintetében árnyomást váltott ki. A mezőgazdasági termelők tehát általánosságban nehéz helyzetben vannak.

(75)

A fenti érvelés azonban csak korlátozott mértékben releváns, mivel az uniós gazdasági ágazatot a nyersanyag beszállítóinak számító rizshántolók és nem a termelők alkotják.

4.2.6.   Következtetés az okozati összefüggésekről

(76)

A Bizottság ok-okozati összefüggést állapított meg az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek és a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal között. A Bizottság olyan egyéb tényezőket is azonosított, amelyek szintén hozzájárultak e nehézségekhez. Ezek mindenekelőtt a harmadik országokból származó behozatal és a Guyanából származó hántolatlan rizs behozatala. E tényezők azonban még a lehetséges együttes hatásuk figyelembevételével sem gyengítették az okozati összefüggést. Következésképpen úgy tűnik, hogy a fent említett tényezőknek az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása nem gyengíti az importvolumen és a kambodzsai és mianmari árak közötti kapcsolatot, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségeket.

5.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK ELFOGADÁSA

(77)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizst olyan mennyiségekben és árakon importálják, amelyek súlyos nehézségeket okoznak az uniós gazdasági ágazatnak és következésképpen indokoltak a védintézkedések.

(78)

A GSP-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerint ezért ismételten alkalmazhatók a közös vámtarifában rögzített, 175 EUR/tonna összegű rendes vámtételek.

(79)

A GSP-rendelet 28. cikke szerint a védintézkedések újbóli alkalmazása addig marad hatályban, ameddig az az uniós rizshántolók gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlás ellensúlyozásához szükséges. Az újbóli alkalmazás időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha kellően indokolt körülmények fennállása esetén azt meghosszabbítják.

(80)

A Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben az intézkedéseket hároméves időtartamra kell bevezetni, hogy lehetővé tegyék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy teljes mértékben felépüljön a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal hatásaiból.

(81)

A Bizottság azonban azon a véleményen van, hogy a védintézkedéseket ebben az időszakban a következő okok miatt fokozatosan liberalizálni kell.

(82)

A GSP-rendelet elsődleges célkitűzése az, hogy támogassa a fejlődő országoknak a szegénység csökkentését, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erőfeszítéseit azáltal, hogy a nemzetközi kereskedelem útján segíti őket különösen a munkahelyteremtésben, az iparosításban és a pótlólagos jövedelmek generálásában. A GSP-rendeletben meghatározott „fegyver kivételével mindent (EBA)” különleges előírás segíti a világ legszegényebb és leggyengébb országait abban, hogy kihasználják a kereskedelmi lehetőségeket. Ezek az országok nagyrészt hasonló gazdasági profillal rendelkeznek. Az alacsony, nem diverzifikált exportbázis folytán kiszolgáltatottá válnak és ezért a GSP-rendelet szerint bizonyos fokú védelmet élveznek, például mentességben részesülnek a termékátsorolás és az automatikus védintézkedések alkalmazása alól.

(83)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy elvben indokolt, hogy a hároméves időszak alatt – a lent vázolt módon – fokozatosan csökkentik a vámtételt az EBA-kedvezményezettek számára.

(84)

A fokozatos csökkentés elegendő lenne az uniós rizshántolók gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlás ellensúlyozásához is. Másfelől Kambodzsának és Mianmarnak nem kellene a teljes három év alatt a kivitelt megnehezítő teljes vámösszeget megfizetnie, hanem fokozatosan tudna több indica rizst exportálni az Unióba.

(85)

Ennek megfelelően a vámtétel visszaállítása a következőképpen várható a hároméves időszakban:

 

1. év

2. év

3. év

Vámtarifa (EUR/tonna)

175

150

125

(86)

A közös vámtarifában rögzített, jelenleg alkalmazott 175 EUR/tonna összegű rendes vámtételre valószínűleg vonatkoznak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 180. cikke értelmében lefelé irányuló kiigazítások. Ennélfogva, amennyiben e kiigazítások eredményeképpen a közös vámtarifában rögzített, alkalmazott vámtételek alacsonyabbak lennének a (85) preambulumbekezdésben említett vámtételeknél, úgy az utóbbiakat összhangba kell hozni, hogy ne haladják meg a közös vámtarifában rögzített, alkalmazott vámtételt az intézkedések bevezetésének időszaka során. Az alkalmazandó védintézkedések ezért a kiigazított vámoknál és a (85) preambulumbekezdésben említett alkalmazandó vámnál alacsonyabbak lesznek.

(87)

Végezetül az érintett termékek importőrei számára a jogbiztonság biztosítása érdekében különböző érdekelt felek azt kérték, hogy a már az Unióba tartó termékekre ne vonatkozzanak a fenti intézkedések. A Bizottság a védintézkedési ügyekben alkalmazott jelenlegi gyakorlatával összhangban úgy véli, hogy az ilyen „szállítási záradék” valóban indokolt ebben az esetben, ezért a kérést elfogadták.

(88)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a 978/2012/EU rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében említett Általános Preferenciális Rendszer Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság a közös vámtarifa vámtételeit ideiglenesen újra kiveti a Kambodzsából és Mianmarból származó és jelenleg a 1006 30 27, 1006 30 48, 1006 30 67 és a 1006 30 98 KN-kód alá tartozó indica rizs behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék EUR per tonna értékben alkalmazandó vámtétele az első évben 175, a második évben 150, a harmadik évben pedig 125 EUR per tonna a rendelet hatálybalépésének időpontjától.

(3)   Amennyiben a Bizottság kiigazítja az 1308/2013/EU rendelet 180. cikkének megfelelően a közös vámtarifa szerinti vámtételt, a (2) bekezdésben említett vámtételt a kiigazított közös vámtarifa és a (2) bekezdésben említett vámtétel közül az alacsonyabb szintjén kell meghatározni.

2. cikk

Az 1. cikkben említett, az e rendelet hatálybalépésének napján már az Unió felé tartó termékek behozatala – feltéve, hogy e termékek rendeltetési helye nem módosítható – nem tartozik az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott vám hatálya alá.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 303., 2012.10.31., 1. o.

(2)  HL C 100., 2018.3.16., 30. o.

(3)  A Bizottság 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. augusztus 28.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonására és általános védintézkedések elfogadására vonatkozó eljárási szabályok megállapításáról (HL L 293., 2013.11.5., 16. o.).

(4)  Kérdőíveket küldtek a következő termelők telephelyeire, ahol ellenőrző látogatásokra is sor került: Laguna de Santaolalla S.L., Spanyolország, Vercellino Flavio e Paolo S.S., Olaszország, Coppo e Garrione Societa' Agricola S.S., Olaszország, Maro Giovanni, Paolo e Pietro, Olaszország, Locatelli Francesco, Olaszország.

(5)  Az említett érdekelt felek közé tartozik a Haudeceur, az Amru Rice, Kambodzsa kormánya és a Mianmari Rizsszövetség (MRSZ).

(6)  Az adatok a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak az Europa weboldalon: https://ec.europa.eu/agriculture/cereals/trade_hu

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(8)  Ezen árak nem tartalmazzák a behozatal utáni költségeket és a szállítási költségeket sem.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).


IRÁNYELVEK

17.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/68 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2019. január 16.)

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére vonatkozó műszaki leírások megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2a) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/477/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a tűzfegyvereket és azok – akár tűzfegyver részeként, akár külön forgalomba hozott – alapvető alkotóelemeit egyértelmű, állandó és egyedi megjelöléssel lássák el. Az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat az információkat, amelyeket a megjelölésen fel kell tüntetni annak érdekében, hogy növeljék a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik nyomonkövethetőségét, és megkönnyítsék azok szabad mozgását. A nagyon kis méretű alapvető alkotóelemek esetében a jelölésben feltüntetendő információk a gyártási számra vagy egy alfanumerikus vagy digitális kódra korlátozódnak. Az említett irányelv 4. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy nyilvántartási rendszert tartsanak fenn és rögzítsék a tűzfegyverek nyomon követéséhez és azonosításához szükséges valamennyi információt, beleértve a tűzfegyver és annak alapvető alkotóelemei megjelölésére vonatkozó információkat, valamint a tűzfegyver kategóriáját vagy alkategóriáját megváltoztató bármely átalakításra vagy módosításra vonatkozó információkat, mint például a valamely alapvető alkotóelemet felváltó vagy módosító elemre vonatkozó információkat.

(2)

A kormányzati készletekből állandó polgári használatra történő átadás esetén az átadó szervezeti egység azonosító adatait szintén fel kell tüntetni a megjelölésen. Amennyiben az azonosító adatok egy meglévő megjelölés részeként nincsenek feltüntetve, azokat a polgári használatra történő átadáskor fel kell tüntetni.

(3)

A 91/477/EGK irányelv értelmében továbbá a tagállamok biztosítják, hogy a teljes lőszercsomag minden legkisebb csomagolási egységén olyan megjelölés legyen, amely feltünteti a gyártó nevét, az azonosító számot (a gyártási tétel számát), a kalibert és a lőszer fajtáját. A lőszerek csomagolásának jelenlegi piaci gyakorlata és a technológia jelenlegi állása miatt ebben a szakaszban nem szükséges a megjelölésre vonatkozó műszaki leírások meghatározása. Ennek az irányelvnek ezért csak a tűzfegyverek és azok alapvető alkotóelemei (beleértve a nagyon kis méretű alapvető alkotóelemeket) megjelölésére kell vonatkoznia.

(4)

A megjelölések megfelelő betűmérete döntő fontosságú ahhoz, hogy megvalósulhasson a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik nyomonkövethetőségére irányuló célkitűzés. A műszaki leírásoknak ezért meg kell határozniuk azt a minimális betűméretet, amelyet a tagállamoknak követniük kell, amikor a nemzeti jogukban meghatározzák az említett jelölések betűméretét.

(5)

Tekintettel a jelölésre és nyilvántartásra vonatkozó nemzetközi kézifegyver-ellenőrzési ENSZ-normákra (ISACS), az olyan nemfémes – például egyes polimer anyagokból készült – tokszerkezetek és töltényűrök esetében, amelyek anyaga miatt a jelölés egyértelműsége és tartóssága nem garantált, elő kell írni, hogy a megjelölést a tokszerkezet vagy töltényűr anyagába tartósan beágyazott fémlemezen helyezzék el. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy más technikák – például a lézeres mélygravírozás – használatát is engedélyezzék, amely biztosítja a nemfémes anyagból készült tokszerkezetek és töltényűrök megjelölése egyértelműségének és tartósságának azonos szintjét.

(6)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik nyomonkövethetőségét adatnyilvántartó rendszereikben, a tagállamok számára elő kell írni, hogy csak a latin, a cirill vagy a görög ábécét választhassák, amikor meghatározzák, hogy mely ábécé(k) használható(k) a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére. Hasonlóképpen, az egyes tagállamok által meghatározandó, a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére használható számrendszereket az arab vagy római számrendszerre kell korlátozni.

(7)

Ez az irányelv nem érinti a 91/477/EGK irányelv 3. cikkét.

(8)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (2) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

(9)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/477/EGK irányelv 13b. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ez az irányelv a tűzfegyverekre és azok alapvető alkotóelemeire vonatkozik, de nem vonatkozik a teljes lőszercsomagok legkisebb csomagolási egységeire.

2. cikk

A tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére vonatkozó műszaki leírások

A tagállamok biztosítják, hogy a 91/477/EGK irányelv 4. cikkében előírt megjelölés megfelel az ezen irányelv mellékletében meghatározott műszaki leírásoknak.

3. cikk

Átültetési rendelkezések

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2020. január 17-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

(2)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


MELLÉKLET

A tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére vonatkozó műszaki leírások

1.

A megjelölésben használt betűméretet a tagállam határozza meg. Az egyes tagállamok által meghatározott méretnek vagy minimális méretnek legalább 1,6 mm-nek kell lennie. Szükség esetén kisebb betűméret is használható az olyan lényeges alkatrészek jelölésére, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a 91/477/EGK irányelv 4. cikkével összhangban kerüljenek jelölésre.

2.

Az egyes tagállamok által meghatározott nemfémes anyagból készült tokszerkezetek és töltényűrök esetében a megjelölést a tokszerkezet vagy töltényűr anyagába tartósan beágyazott fémlemezen helyezik el oly módon, hogy:

a)

a lemezt ne lehessen könnyen vagy közvetlenül eltávolítani, és

b)

a lemez eltávolítása tönkretegye a tokszerkezet vagy töltényűr egy részét.

A tagállamok engedélyezhetik az ilyen tokszerkezetek vagy töltényűrök megjelölésére szolgáló egyéb technológiák alkalmazását is, feltéve, hogy ezek a technológiák biztosítják a megjelölés egyértelműségének és tartósságának azonos szintjét.

Annak megállapításához, hogy mely nemfémes anyagokat kell e leírás alkalmazásában meghatározni, a tagállamok figyelembe veszik, hogy az anyag milyen mértékben veszélyezteti a jelölés egyértelműségét és tartósságát.

3.

A megjelölésben használt ábécét a tagállam határozza meg. Az egyes tagállamok által meghatározott ábécé(k) a latin, a cirill vagy a görög ábécé(k) lehet(nek).

4.

A megjelölésben használt számrendszert a tagállam határozza meg. Az egyes tagállamok által meghatározott számrendszer(ek) az arab vagy a római számrendszer(ek) lehet(nek).

17.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/22


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/69 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2019. január 16.)

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10a. cikke (3) bekezdésére;

mivel:

(1)

A 91/477/EGK irányelv I. melléklete szerint azok a tárgyak, amelyek megfelelnek a tűzfegyver fogalma ugyanazon irányelvben szereplő meghatározásának, nem tartoznak e meghatározás alá, ha azokat riasztásra, jelzésre vagy életmentésre tervezték, és kizárólag ezen említett célokra használhatók.

(2)

Bizonyos, jelenleg piaci forgalomban lévő, riasztásra, jelzésre vagy életmentésre tervezett eszközök szokványos szerszámokkal könnyedén tűzfegyverré alakíthatók át. Ezért ahhoz, hogy egy eszköz a 91/477/EGK irányelv alkalmazásában riasztó-, illetve jelzőfegyvernek minősüljön, továbbá hogy ne tartozzon az említett irányelv értelmében vett tűzfegyverekre vonatkozó ellenőrzések hatálya alá, olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy szokványos szerszámokkal sem töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá, sem pedig erre a célra átalakíthatóvá ne legyen tehető.

(3)

A (2) preambulumbekezdésben leírt előírásnak egy olyan műszakielőírás-csomag részét kell képeznie, amelynek átfogó célja, hogy az eszközök ne legyenek töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá tehetők. Megemlítendő különösen, hogy mivel egy eszköz csöve kritikus fontosságú annak tűzfegyverré történő átalakítása szempontjából, a csőnek olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy kizárólag a teljes eszközt működésképtelenné téve lehessen eltávolítani vagy módosítani. A csőben ezenkívül eltávolíthatatlan akadályokat kell elhelyezni, továbbá a töltényűrnek és a csőnek olyan eltolt, megdöntött vagy lépcsőzetes kialakítással kell rendelkeznie, amely megakadályozza a lőszereknek az eszközbe való betöltését és abból való kilövését.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások megfelelőek legyenek a jelenleg létező számos különböző típusú riasztó- és jelzőfegyver szempontjából, az ezen irányelvben meghatározott előírásoknak figyelembe kell venniük a riasztó- és jelzőfegyverek töltényeivel és töltényűrjével kapcsolatos általánosan elfogadott nemzetközi szabványokat és értékeket, különösen a kézi lőfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) által kidolgozott, a töltények és töltényűrök méreteivel kapcsolatos táblázatok (Tables of Dimensions of Cartridges and Chambers, TDCC) közül a VIII. táblázatban rögzítetteket.

(5)

A riasztó- és jelzőfegyverek tűzfegyverekké történő egyszerű átalakításának visszaszorítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az Unióban gyártott vagy oda behozott fegyvereket ellenőrzésnek vessék alá az ezen irányelvben meghatározott műszaki előírásoknak való megfelelésük megállapítása érdekében. Az ellenőrzések kiterjedhetnek például különböző eszközmodellek vagy -típusok, az egyes eszközök, illetve mindkettő ellenőrzésére is.

(6)

A tagállamok számára elő kell írni, hogy kérésre tájékoztassák egymást a riasztó- és jelzőfegyverekkel kapcsolatban általuk elvégzett ellenőrzések eredményeiről. Az információcsere megkönnyítése érdekében elő kell írni a tagállamok számára, hogy legalább egy, a többi tagállam információkkal való ellátására képes nemzeti kapcsolattartó pontot jelöljenek ki.

(7)

A riasztó- és jelzőfegyverek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében elő kell írni a tagállamok számára, hogy működjenek együtt ezen ellenőrzések végrehajtása során.

(8)

Ez az irányelv nem érinti a 91/477/EGK irányelv 3. cikkét.

(9)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (2) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/477/EGK irányelv 13b. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Műszaki előírások

A tagállamok biztosítják, hogy a kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett, tölténytartóval rendelkező eszközök csak akkor ne minősüljenek a 91/477/EGK irányelv értelmében vett tűzfegyvernek, ha mindenkor megfelelnek az ezen irányelv mellékletében meghatározott műszaki előírásoknak.

2. cikk

A műszaki előírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben említett típusú eszközöket ellenőrzésnek vetik alá annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak.

(2)   A tagállamok együttműködnek egymással az (1) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtása során.

3. cikk

Információcsere

A tagállamok kérésre egymás rendelkezésére bocsátják az általuk a 2. cikknek megfelelően elvégzett ellenőrzések eredményeit. E célból minden tagállam kijelöl legalább egy, az említett eredmények rendelkezésre bocsátásáért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot, és közli annak elérhetőségeit a Bizottsággal.

4. cikk

Átültető rendelkezések

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2020. január 17-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják a szóban forgó rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

(2)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett eszközökre vonatkozó műszaki előírások

1.

Az eszközök megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére kizárólag a csőtorkolatra erősített adapter megléte esetén képesek;

b)

olyan tartós eszközt foglalnak magukban, amely megakadályozza az egy vagy több szilárd tölténnyel, szilárd golyóval vagy szilárd lövedékkel megtöltött töltények kilövését;

c)

a kézi lőfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) által kidolgozott, a töltények és töltényűrök méreteivel kapcsolatos táblázatok (Tables of Dimensions of Cartridges and Chambers, TDCC) közül a VIII. táblázat alkalmazandó, ezen irányelv elfogadásakor hatályos változatában szereplő, az említett táblázatban feltüntetett méreteknek és egyéb szabványoknak megfelelő tölténnyel való használatra tervezték őket.

2.

Az eszközök szokványos szerszámokkal nem tehetők sem töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá, sem pedig erre a célra átalakíthatóvá.

3.

Az eszközök egyik alapvető alkotóeleme sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver alapvető alkotóelemeként.

4.

Az eszközök csöve kizárólag az eszköz jelentős megrongálásával vagy tönkretételével távolítható el.

5.

A legfeljebb 30 centiméteres csővel vagy legfeljebb 60 centiméteres teljes hosszúsággal rendelkező eszközök esetében az eszköz csöve teljes hosszában eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál.

6.

Az 5. pont hatálya alá nem tartozó eszközök esetében az eszköz csöve a hosszúságának legalább egyharmada mentén eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál.

7.

A csőben található első akadály minden esetben – függetlenül attól, hogy az eszköz az 5. vagy a 6. pont hatálya alá tartozik-e – az eszköz töltényűrje után, ahhoz a lehető legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor lehetővé teszi a gázok kivezető nyílásokon keresztül történő távozását.

8.

A kizárólag vaktöltények kilövésére tervezett eszközök esetében az 5., illetve a 6. pontban említett akadályok – egy vagy több, gáznyomás-mentesítést lehetővé tevő nyílástól eltekintve – teljesen elzárják a csövet. Az akadályok ezenkívül teljesen elzárják a csövet oly módon, hogy az eszköz elején keresztül nem bocsátható ki gáz.

9.

Az akadályok minden esetben állandóak, és kizárólag az eszköz töltényűrjét vagy csövét tönkretéve mozdíthatók ki a helyükről.

A kizárólag vaktöltények kilövésére tervezett eszközök esetében az akadályok teljes egészében olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek (vagy bármely hasonló eljárásnak), és amelynek a (Vickers-keménységvizsgálat szerinti) minimális keménysége 700 HV 30.

Az e pont második albekezdésének hatálya alá nem tartozó eszközök esetében az akadályok olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek (vagy bármely hasonló eljárásnak), és amelynek a minimális keménysége 610 HV 30. A cső a tengelye mentén rendelkezhet egy, az irritáló anyagok vagy egyéb hatóanyagok eszközből történő kibocsátására szolgáló csatornával.

Az akadályok mindegyik esetben meggátolják a következőket:

a)

tengelymenti lyuk kialakulása vagy tágulása a csövön;

b)

a cső eltávolítása, kivéve, ha az eltávolítás használhatatlanná teszi az eszköz tokszerkezetét és töltényűrjét, vagy olyan mértékben károsítja az eszközt, hogy az jelentős javítás vagy kiegészítés nélkül nem használható fel tűzfegyver alapjaként.

10.

Mind a töltényűr, mind a cső olyan eltolt, megdöntött vagy lépcsőzetes kialakítással rendelkezik, amely megakadályozza a lőszereknek az eszközbe való betöltését vagy abból való kilövését. A revolver típusú eszközökre ezenkívül a következő feltételek vonatkoznak:

a)

a dobfurat elülső nyílásai szűkített kialakításúak annak biztosítása érdekében, hogy a golyók ne hagyhassák el a töltényűrt;

b)

az említett nyílások a töltényűrhöz képest eltolt helyzetűek.


HATÁROZATOK

17.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/70 HATÁROZATA

(2019. január 11.)

a grafikai célra szánt papír, valamint a tissue-papír és a tissue-termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2019) 3. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkét olyan termékek kaphatnak, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)

A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

A „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoport vonatkozásában a szóban forgó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket a 2011/333/EU bizottsági határozat (2) állapította meg. E kritériumok és követelmények érvényességi idejét az (EU) 2015/877 bizottsági határozat (3)2018. december 31-ig meghosszabbította.

(4)

Az „újságnyomópapír” termékcsoport vonatkozásában a szóban forgó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket a 2012/448/EU bizottsági határozat (4) állapította meg. E kritériumok és követelmények érvényességi idejét az (EU) 2015/877 határozat 2018. december 31-ig meghosszabbította.

(5)

Az „egészségügyi és háztartási papírtermékek” (tissue-papír) termékcsoport vonatkozásában a szóban forgó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket a 2009/568/EK bizottsági határozat (5) állapította meg. A 2009/568/EK határozatban megállapított kritériumok és követelmények érvényességi idejét az (EU) 2015/877 határozat 2018. december 31-ig meghosszabbította.

(6)

Az uniós ökocímke 2017. június 30-i célravezetőségi vizsgálata (REFIT), amely a 66/2010/EK rendelet (6) végrehajtását vizsgálta, megállapította, hogy az uniós ökocímke esetében stratégiaibb megközelítést kell kialakítani, amely magában foglalja adott esetben a szorosan kapcsolódó termékcsoportok összekapcsolását.

(7)

A szóban forgó megállapítással összhangban és az EU ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultáció alapján a „másolópapír és grafikai célra szánt papír” és az „újságnyomópapír” termékcsoportokat „grafikai célra szánt papír” néven össze kell vonni egyetlen termékcsoportba, amelynek a fogalommeghatározása magában foglalja mindkét korábbi termékcsoportot, valamint kiterjed a tudományos és a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges bizonyos módosításokra is. A nagyobb merevségű papírok figyelembevétele érdekében az új fogalommeghatározásban indokolt elhagyni különösen a korábbi termékcsoportokra alkalmazott tömeghatárt.

(8)

Ezenkívül a felülvizsgálattal összhangban bizonyos módosításokat kell végrehajtani a „tissue-papír” termékcsoport meghatározása tekintetében, nevezetesen az ISO 12625-1 szabvány alapján egyértelműbbé kell tenni a tissue-papír és a végső tissue-termék közötti különbséget; a termékcsoport elnevezését pedig indokolt „tissue-papír és tissue-termékek”-re módosítani.

(9)

Annak érdekében, hogy a kritériumok jobban tükrözzék az érintett termékcsoportokkal kapcsolatos bevált piaci gyakorlatot, és figyelembe vegyék az elfogadásuk óta eltelt időszakban bevezetett innovációkat, mindkét termékcsoport esetében indokolt új kritériumokat megállapítani.

(10)

Az egyes termékcsoportokra vonatkozó új kritériumok célja az olyan energiahatékony gyártási eljárások előmozdítása, amelyek kevesebb, a vízfolyások eutrofizációjához, a légkör savasodásához és az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló anyag kibocsátásával járnak, korlátozottabb mértékben használnak fel veszélyes anyagokat, és nyersanyagként fenntartható erdőgazdálkodásból származó anyagokat vagy újrafeldolgozott anyagokat használnak fel, ami elősegíti a körforgásos gazdaságra való áttérést.

(11)

A szóban forgó két termékcsoport innovációs ciklusára való tekintettel az egyes termékcsoportokra vonatkozó új kritériumoknak, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek 2024. december 31-ig célszerű érvényben maradniuk.

(12)

mivel a „grafikai célra szánt papír” és a „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoport szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a rájuk vonatkozó kritériumok hasonlóak lesznek, helyénvaló egyetlen olyan határozatot elfogadni, amely mindkét termékcsoport tekintetében meghatározza a vonatkozó kritériumokat. Ez növelni fogja a rendszerek ismertségét a piaci szereplők körében, és csökkenti fogja a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit.

(13)

A jogbiztonság érdekében a 2011/333/EU, a 2012/448/EU és a 2009/568/EK határozatot indokolt hatályon kívül helyezni.

(14)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az új kritériumokhoz és követelményekhez igazodó termékváltoztatások végrehajtására, átmeneti időszakot kell biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékei a 2011/333/EU, a 2012/448/EU, illetve a 2009/568/EK határozatban előírt kritériumok alapján már megkapták a másolópapírra és grafikai célra szánt papírra, az újságnyomópapírra, illetve az egészségügyi és háztartási papírtermékekre (tissue-papírra) vonatkozó uniós ökocímkét. E határozat elfogadását követően a gyártók számára korlátozott ideig azt is lehetővé kell tenni, hogy akár az említett határozatokban megállapított kritériumok, akár az e határozatban megállapított új kritériumok alapján nyújthassák be kérelmeiket. Amennyiben az uniós ökocímkét valamely említett korábbi határozatban megállapított kritériumok alapján ítélték oda, annak használatát legkésőbb 2019. december 31-ig indokolt engedélyezni.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „grafikai célra szánt papír” termékcsoportba az ív vagy tekercs formátumú, nem nyomtatott és nem továbbfeldolgozott, írásra, nyomtatásra vagy feldolgozásra alkalmas sima vagy színezett üres, cellulózból készült papírok és kartonok tartoznak.

A termékcsoport nem foglalja magában az alábbiakat:

a)

csomagolás;

b)

hőérzékeny papír;

c)

fotópapír és karbonmentes papír;

d)

illatosított papír;

e)

a 2. cikkben meghatározott „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportba tartozó papír.

2. cikk

A „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportba az alábbiak tartoznak:

1.

a 2. pont alá tartozó termékekké történő feldolgozásra szánt, ív vagy tekercs formátumú nem továbbfeldolgozott tissue-papír;

2.

személyes higiéniai célra való használatra, folyadékok felitatására, felületek tisztítására vagy e célok kombinációjára alkalmas tissue-termékek; nem kizárólagos jelleggel ide tartoznak a tissue-termékek következő típusai: papír zsebkendő, toalettpapír, papír arckendő, konyhai vagy háztartási papír törlőkendő, papír kéztörlő kendő, papírszalvéta, papír tányéralátét és ipari papír törlőkendő.

A termékcsoport nem foglalja magában az alábbiakat:

a)

a 2014/763/EU bizottsági határozatban (7) meghatározott „nedvszívó higiéniai termékek” termékcsoportba tartozó termékek;

b)

a felületek tisztítására szolgáló tisztítószereket tartalmazó termékek;

c)

a tissue-papírtól eltérő anyaggal laminált tissue-termékek;

d)

az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti kozmetikai termékek, beleértve a nedves törlőkendőket is;

e)

az illatosított papír;

f)

az 1. cikkben meghatározott „grafikai célra szánt papír” termékcsoportba vagy a 2012/481/EU bizottsági határozatban (9) meghatározott „nyomtatott papír” termékcsoportba tartozó termékek.

3. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.   „cellulóz”: a papírgyártás során cellulózgyárban rostos cellulóznyersanyagból (elsősorban fából) mechanikai vagy vegyi eljárással előállított rostos anyag;

2.   „csomagolás”: anyagának jellegétől függetlenül minden olyan termék, amelyet – a nyersanyagoktól a feldolgozott cikkekig – áruk beburkolására, megóvására, kezelésére, szállítására vagy bemutatására használnak a termelőtől a felhasználóig vagy a fogyasztóig való eljutás folyamatában;

3.   „tissue-papír”: cellulózból készült, kis négyzetméter-tömegű, kreppelt vagy nem kreppelt, száraz vagy nedves papír;

4.   „tissue-termékek”: egy- vagy többrétegű, hajtogatott vagy nem hajtogatott, domborított vagy domborítatlan, laminált vagy laminálatlan, nyomtatott vagy nem nyomtatott, adott esetben utókezelt tissue-papírból készült feldolgozott termékek.

4. cikk

(1)   Egy termék abban az esetben látható el a „grafikai célra szánt papír” termékcsoportra vonatkozó, a 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkével, ha az e határozat 1. cikkében foglalt fogalommeghatározás alapján beletartozik a szóban forgó termékcsoportba, és megfelel az e határozat I. mellékletében megállapított kritériumoknak, valamint kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek.

(2)   Egy termék abban az esetben látható el a „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportra vonatkozó, a 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkével, ha az e határozat 2. cikkében foglalt fogalommeghatározás alapján beletartozik a szóban forgó termékcsoportba, és megfelel az e határozat II. mellékletében megállapított kritériumoknak, valamint kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek.

5. cikk

A „grafikai célra szánt papír” és a „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportra vonatkozó kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2024. december 31-ig érvényesek.

6. cikk

(1)   A „grafikai célra szánt papír” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „011”.

(2)   A „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „004”.

7. cikk

A 2009/568/EK, a 2011/333/EU és a 2012/448/EU határozat hatályát veszti.

8. cikk

(1)   A 7. cikk ellenére az e határozatban meghatározott „grafikai célra szánt papír” termékcsoportba és a 2011/333/EU határozatban meghatározott „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoportba egyaránt beletartozó termékekre vonatkozó, e határozat elfogadása előtt benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmeket a 2011/333/EU határozatban megállapított feltételekkel összhangban kell elbírálni.

(2)   A 7. cikk ellenére az e határozatban meghatározott „grafikai célra szánt papír” termékcsoportba és a 2012/448/EU határozatban meghatározott „újságnyomópapír” termékcsoportba egyaránt beletartozó termékekre vonatkozó, e határozat elfogadása előtt benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmeket a 2012/448/EU határozatban megállapított feltételekkel összhangban kell elbírálni.

(3)   A 7. cikk ellenére az e határozatban meghatározott „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportba és a 2009/568/EK határozatban meghatározott „egészségügyi és háztartási papírtermékek” termékcsoportba egyaránt beletartozó termékekre vonatkozó, e határozat elfogadása előtt benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmeket a 2009/568/EK határozatban megállapított feltételekkel összhangban kell elbírálni.

(4)   Az e határozat elfogadásának napján vagy azt követően, de legkésőbb 2018. december 31-ig benyújtott, a „grafikai célra szánt papír” termékcsoportba, illetőleg a „tissue-papír és tissue-termékek” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozó, uniós ökocímke iránti kérelmeknek vagy az e határozatban megállapított kritériumokon, vagy az adott esetnek megfelelően a 2011/333/EU, a 2012/448/EU vagy a 2009/568/EK határozatban előírt kritériumokon kell alapulniuk. A szóban forgó kérelmeket az azok alapjául szolgáló kritériumok szerint kell elbírálni.

(5)   Amennyiben az uniós ökocímkét a 2009/568/EK, a 2011/333/EU vagy a 2012/448/EU határozatban meghatározott kritériumokkal összhangban elbírált kérelem alapján ítélik oda, az uniós ökocímke csak 2019. december 31-ig használható.

9. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 11-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011/333/EU határozata (2011. június 7.) a másolópapírra és a grafikai célra szánt papírra vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 149., 2011.6.8., 12. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2015/877 határozata (2015. június 4.) a 2009/568/EK, a 2011/333/EU, a 2011/381/EU, a 2012/448/EU és a 2012/481/EU határozatnak az egyes termékekre vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról (HL L 142., 2015.6.6., 32. o.).

(4)  A Bizottság 2012/448/EU határozata (2012. július 12.) az újságnyomópapír uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 202., 2012.7.28., 26. o.).

(5)  A Bizottság 2009/568/EK határozata (2009. július 9.) az egészségügyi és háztartási papírtermékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról (HL L 197., 2009.7.29., 87. o.).

(6)  A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáról (COM(2017) 355).

(7)  A Bizottság 2014/763/EU határozata (2014. október 24.) a nedvszívó higiéniai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 320., 2014.11.6., 46. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

(9)  A Bizottság 2012/481/EU határozata (2012. augusztus 16.) a nyomtatott papír uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 223., 2012.8.21., 55. o.).


I. MELLÉKLET

A GRAFIKAI CÉLRA SZÁNT PAPÍR UNIÓS ÖKOCÍMKÉJÉNEK ODAÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

KERETSZABÁLYOK

A kritériumok megállapításának célja

A kritériumok célja különösen a mérgező és eutróf anyagok vízbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az energiafelhasználással kapcsolatos környezeti károk és kockázatok (az éghajlatváltozás, a savasodás, az ózonréteg károsodása, a nem megújuló erőforrások kimerülése) mérséklése. Ennek megvalósítása érdekében a kritériumok célja:

az energiafogyasztás és a kapcsolódó légköri kibocsátások csökkentése;

a környezeti károk csökkentése a vízbe történő kibocsátások és a hulladékképződés csökkentése révén;

a veszélyes vegyi anyagok használatával kapcsolatos környezeti károk és kockázatok csökkentése; valamint

az erdők védelme annak előírása révén, hogy az újrahasznosított rostanyagnak, illetve a primer rostanyagnak fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló erdőkből és területekről kell származniuk.

A grafikai célra szánt papír uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok:

1.

vízbe és levegőbe történő kibocsátás;

2.

energiafelhasználás;

3.

rostanyagok: erőforrások megőrzése, fenntartható erdőgazdálkodás;

4.

korlátozott veszélyes anyagok és keverékek;

5.

hulladékgazdálkodás;

6.

használatra való alkalmasság;

7.

a csomagoláson feltüntetett információk;

8.

az uniós ökocímkén feltüntetett információk.

Az ökológiai kritériumok kiterjednek a cellulózgyártás teljes folyamatára – beleértve annak minden részfolyamatát – a primer rostanyag, illetve az újrahasznosított rostanyag üzembe történő belépésétől addig a pontig, amikor a cellulóz elhagyja a cellulózgyárat. A papírgyártás esetében az ökológiai kritériumok a grafikai célra szánt papír előállítására használt cellulóz elkészítésétől a papírnak a nagytekercsre való feltekercseléséig minden papírgyári részfolyamatra kiterjednek.

Az ökológiai kritériumok nem terjednek ki a nyersanyagok (pl. fa), a cellulóz és a papír szállítására és csomagolására. Az ökológiai kritériumok továbbá nem terjednek ki a papír továbbfeldolgozására.

Értékelés és ellenőrzés: A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként fel vannak tüntetve.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumnak való megfelelés igazolására nyilatkozatokat, dokumentációkat, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékot kell benyújtania, azok az esetnek megfelelően származhatnak a kérelmezőtől és/vagy annak beszállítójától (beszállítóitól) és/vagy annak/azoknak a beszállítójától (beszállítóitól), stb.

Az illetékes testületeknek előnyben kell részesíteniük a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumokra vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítványokat és igazolásokat, valamint a termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított igazolásokat.

Adott esetben az egyes kritériumok tekintetében a megadott vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, amennyiben a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja azok egyenértékűségét.

Adott esetben az illetékes testületek igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a szóban forgó kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére.

A grafikai célra szánt papírtermékeknek meg kell felelniük a forgalomba hozataluk szerinti országban előírt valamennyi vonatkozó követelménynek. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

E melléklet alkalmazásában:

1.   „légszáraz tonna”, „ADt”: a cellulóz 90 %-os szárazanyag-tartalomnak megfelelő légszáraz tonnamennyisége;

2.   „vegyi úton előállított cellulóz”: a nyersanyagból vegyi úton történő kezelés (főzés, ligninmentesítés, fehérítés) útján eltávolítható, nem cellulózalapú vegyületek jelentős részének eltávolítása után maradó rostos anyag;

3.   „CMP”: vegyi-mechanikai úton előállított cellulóz;

4.   „CTMP”: vegyi-termomechanikai úton előállított cellulóz;

5.   „festékmentesített cellulóz”: újrahasznosításra szánt papírból készült rostanyag, amelyből eltávolították a színezőanyagokat és más szennyező anyagokat;

6.   „színezőanyagok”: erősen színezett vagy fluoreszkáló szerves anyagok, amelyek szelektív fényelnyelés révén színt adnak a szubsztrátumnak. Oldhatók, és/vagy olyan alkalmazási folyamaton mennek keresztül, amely legalább ideiglenesen roncsolja a kristályszerkezetet. A színezékek abszorpció, oldás és mechanikai visszatartás, illetve ionos vagy kovalens kémiai kötés útján kötődnek meg a szubsztrátumban;

7.   „ECF cellulóz”: elemiklór-mentes fehérített cellulóz;

8.   „integrált papírgyártás”: a cellulóz és a papír ugyanazon létesítményben való gyártása. A cellulózt a papírgyártás előtt nem szárítják. A papír/karton előállítása a cellulóz előállításához közvetlenül kapcsolódva történik;

9.   „mechanikai úton előállított cellulózt tartalmazó papír vagy karton”: rostösszetételén belül meghatározó arányban mechanikai úton előállított cellulózt tartalmazó papír vagy karton;

10.   „fémalapú pigmentek és színezőanyagok”: az adott fémvegyülete(ke)t több mint 50 tömegszázalékban tartalmazó színezőanyagok és pigmentek;

11.   „nem integrált papírgyártás”: kereskedelmi (értékesítésre szánt) cellulóz papírgépet nem üzemeltető papírgyárban történő előállítása vagy papír/karton kizárólag más üzemekben előállított cellulóz (kereskedelmi cellulóz) felhasználásával történő előállítása.

12.   „papírgyártási selejt”: a papírgép által a papírgyártási eljárás során előállított papírselejt, amely azonban a tulajdonságainak köszönhetően közvetlenül a gyártás helyén – újrafelhasználás céljából – visszaforgatható ugyanabba a gyártási folyamatba, amelynek során keletkezett. E határozat alkalmazásában ez a kifejezés nem terjed ki azokra a feldolgozási folyamatokra, amelyek a papírgéppel végzett eljárásoktól különböző eljárásoknak minősülnek;

13.   „pigmentek”: olyan színes, fekete, fehér vagy fluoreszkáló szerves vagy szervetlen szemcsés szilárd anyagok, amelyek általában nem oldódnak az őket tartalmazó hordozóanyagban vagy szubsztrátumban, és azzal alapvetően nem lépnek fizikai és kémiai reakcióba. Az anyag külső megjelenését a fény szelektív elnyelése és/vagy szórása útján változtatják meg. Rendszerint hordozóanyagban vagy szubsztrátumokban eloszlatva használják őket például nyomdafestékek, festékek, műanyagok vagy más polimer anyagok gyártásához. A színezési eljárási során mindvégig megtartják kristályszerkezetüket, illetve részecskeszerkezetüket;

14.   „újrahasznosított rostanyag”: gyártási folyamatból származó hulladékáramból, háztartási hulladékból vagy egy adott termék végfelhasználóiként kereskedelmi, ipari és intézményi létesítmények által termelt hulladékból elkülönített rostanyag. Az ilyen rostanyag már nem használható eredeti rendeltetése szerint. Ez alól kivételt képez egy adott folyamat során keletkezett azon anyagok újrahasznosítása, amelyeket ugyanazon folyamaton belül fel lehet használni, mint amelynek során keletkeztek (például az ugyanazon létesítmény által termelt vagy megvásárolt papírgyári selejt);

15.   „TCF cellulóz”: teljesen klórmentes fehérített cellulóz;

16.   „TMP”: termomechanikai úton előállított cellulóz.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1. kritérium: Vízbe és levegőbe történő kibocsátások

Előfeltételként a cellulóz- és papírgyártó üzemeknek meg kell felelniük a működésük szerinti országban előírt valamennyi vonatkozó követelménynek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek a megfelelő dokumentumokkal és a cellulózbeszállító(k) nyilatkozataival alátámasztott megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtania.

1a. kritérium: Kémiai oxigénigény (KOI), kén (S), NOx és foszfor (P)

Ez a követelmény a kibocsátásoknak egy meghatározott referenciaértékhez viszonyított mértékére vonatkozó információn alapul. A tényleges kibocsátás és a referenciaérték hányadosa egy kibocsátási pontszámnak felel meg.

Az egyedi kibocsátási paraméterek pontértéke nem haladhatja meg az 1,3-at.

A pontok összege (Pösszes = PKOI + PS + PNOx + PP) egyik esetben sem haladhatja meg a 4,0-t.

Nem integrált termelés esetén a kérelmezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely egyaránt tartalmazza a cellulóz- és a papírgyártást.

A cellulóz- és a papírgyártás egészére vonatkozóan a PKOI értékét a következőképpen kell kiszámítani (a PS, a PNOx és a PP értékét ugyanígy kell kiszámítani):

Minden egyes felhasznált „i” cellulózfajtára a kapcsolódó KOI-kibocsátásokat (KOIcellulóz,i kg/légszáraz tonnában (ADt) kifejezve) súlyozni kell az egyes felhasznált cellulózfajták aránya szerint („i” cellulózfajta a cellulóz légszáraz tonnájára vonatkoztatva), majd a kapott értékeket össze kell adni. A légszáraz tonna tekintetében a cellulóz esetében 90 %-os, a papír esetében pedig 95 %-os szárazanyag-tartalomból kell kiindulni.

Ezután a cellulóz súlyozott KOI-kibocsátását hozzá kell adni a papírgyártás során keletkező KOI-kibocsátás mért értékéhez: az eredmény a teljes KOI-kibocsátás (KOIösszes).

A cellulózgyártás súlyozott KOI-referenciaértékét ugyanígy kell kiszámítani, azaz az egyes felhasznált cellulózfajták súlyozott referenciaértékeinek összegét hozzá kell adni a papírgyártás referenciaértékéhez: az eredmény a teljes KOI-referenciaérték (KOIref,összes). Az egyes felhasznált cellulózfajták és a papírgyártás referenciaértékeit az 1. táblázat tartalmazza.

Végül a teljes KOI-kibocsátást a következőképpen kell elosztani a teljes KOI-referenciaértékkel:

Formula

1. táblázat

A különböző cellulózfajtákból és a papírgyártásból származó kibocsátások referenciaértékei

Cellulózfajta/papír

Kibocsátás (kg/ADt)

KOIreferencia

Preferencia

Sreferencia

NOxreferencia

Vegyi úton előállított, fehérített cellulóz (nem szulfit)

16,00

0,025

0,09 (1)

0,35

1,60

Vegyi úton előállított, fehérített cellulóz (szulfit)

24,00

0,04

0,75

1,60

Magnefitcellulóz

28,00

0,056

0,75

1,60

Vegyi úton előállított, fehérítetlen cellulóz

6,50

0,016

0,35

1,60

CTMP/CMP

16,00

0,008

0,20

0,25/0,70 (2)

TMP/facsiszolat

3,00/5,40 (3)

0,008

0,20

0,25

Újrahasznosított cellulózpép festékmentesítés nélkül

1,10

0,006

0,20

0,25

Újrahasznosított cellulózpép festékmentesítéssel

2,40

0,008

0,20

0,25

Papírgyár (kg/tonna)

1,00

0,008

0,30

0,70

Amennyiben egyazon gyártóüzem hőenergiát és villamos energiát is termel, akkor az üzemben folyó villamosenergia-termelésből származó S- és NOx-kibocsátás értéke levonható a teljes mennyiségből. A villamosenergia-termelésből eredő kibocsátás aránya az alábbi képlet segítségével számítható ki:

2 × (MWh(villamos energia))/[2 × MWh(villamos energia) + MWh(hőenergia)]

A képletben a villamos energia a kapcsolt energiatermelő létesítményben termelt villamos energiát jelenti. A hőenergia a kapcsolt energiatermelő létesítményből a cellulóz-, illetve papírgyárba szállított nettó hőmennyiség.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes számításokat és vizsgálati adatokat, mellékelve a kapcsolódó igazoló dokumentumokat, köztük a következő folyamatos vagy időszakos standard nyomonkövetési vizsgálati módszerek (vagy az illetékes szerv által egyenértékű tudományos minőségű adatok forrásaként elismert standard módszerek) alkalmazása nyomán készült vizsgálati jegyzőkönyveket: KOI: ISO 15705 vagy ISO 6060; NOx: EN 14792 vagy ISO 11564; S (kén-oxidok): EN 14791 vagy az EPA 8. módszer; S (redukált kén): EPA 15A., 16A. vagy 16B. módszer; olaj kéntartalma: ISO 8754; szén kéntartalma: ISO 19579; biomassza kéntartalma: EN 15289; teljes foszfortartalom: EN ISO 6878.

A kibocsátások nyomon követésére gyorstesztek is felhasználhatók, amennyiben azokat a fent említett vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű előírások alapján rendszeresen (pl. havonta) ellenőrzik. A KOI-kibocsátások esetében a teljes szervesszén-tartalom (TOC) elemzésén alapuló folyamatos nyomon követést el kell fogadni, amennyiben az érintett üzemre vonatkozóan megállapításra kerültek a TOC- és a COD-eredmények közötti megfelelések.

A méréseket – hacsak a működési engedélyben másként nem szerepel – a KOI-kibocsátások esetében legalább napi, a teljes foszfortartalom esetében pedig legalább heti gyakorisággal kell végezni. Az S- és NOx-kibocsátást minden esetben mérni kell, vagy folyamatosan (az 50 MW-ot meghaladó kapacitású kazánokból származó kibocsátások esetében), vagy időszakosan (a legfeljebb 50 MW kapacitású kazánok és szárítógépek esetében évente legalább egyszer).

Az adatokat éves átlagként kell megadni, kivéve az olyan eseteket, amikor:

a termelési időszak egy meghatározott időtartamra szól;

a gyártóüzem új vagy fel van újítva, amely esetben a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni.

Az adatok mindkét esetben csak akkor fogadhatók el, ha az adott időszak szempontjából reprezentatívak, és minden egyes kibocsátási paraméter tekintetében elegendő számú mérés történt.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérések gyakoriságát, valamint a KOI, a teljes foszfortartalom, az S és az NOx terhelési pontok kiszámítását.

A levegőbe történő kibocsátásoknak tartalmazniuk kell a cellulóz és a papír előállítása során keletkező összes S- és NOx-kibocsátást, beleértve a gyártóüzemen kívül előállított gőzt, levonva a villamosenergia-termelésnek tulajdonított kibocsátásokat. A méréseknek ki kell terjedniük a regeneráló kazánokra, mészégető kemencékre, gőzkazánokra és az erős szagú gázok égetőkemencéire. A diffúz kibocsátásokat úgyszintén figyelembe kell venni. A levegőbe történő kénkibocsátásról szóló jegyzőkönyvben megadott értékben szerepelnie kell mind az oxidált, mind a redukált kénkibocsátásoknak. Az olaj, szén és más, ismert kéntartalmú külső tüzelőanyag felhasználásával történő hőenergia-előállításhoz kapcsolódó kénkibocsátások mérés helyett számítással is megadhatók, és ezeket figyelembe kell venni.

A vízbe történő kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni a papírgyár szennyvíztisztító létesítményének szennyvízkivezető pontján. Azokban az esetekben, amikor a papírgyár szennyvizét a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vezetik, akkor az azon a ponton vett szűretlen és ülepítetlen mintákat kell elemezni, amelyen a gyár szennyvízkivezetése a szennyvízhálózathoz kapcsolódik, majd az eredményeket meg kell szorozni a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vonatkozó standard tisztítási hatékonysági tényezővel. A tisztítási hatékonysági tényezőnek a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telep üzemeltetője által szolgáltatott információkon kell alapulnia.

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó kibocsátási értékeket, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó kibocsátási értékeket nullának kell venni, a kombinált kibocsátást pedig az adott cellulóz- és papírgyártás kombinált referenciaértékeivel kell összehasonlítani. Az egyenletben szerepelnie kell minden olyan jelen lévő cellulózfajta súlyozott mennyiségének, amelyre vonatkozóan az 1. táblázatban egyedi referenciaérték került meghatározásra.

1b. kritérium: Adszorbeálható szerves halogének (AOX)

Ez a kritérium az elemiklór-mentes fehérített cellulózra (ECF cellulózra) vonatkozik.

Az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír gyártására felhasznált egyes cellulózfajták előállításából származó AOX-kibocsátás nem haladhatja meg a 0,17 kg/ADt-t.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az AOX-re vonatkozó ISO 9562 szerinti módszerrel vagy azzal egyenértékű módszerrel végzett mérésről szóló vizsgálati jegyzőkönyvet, valamint az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes számításokat és az ezeket igazoló dokumentumokat.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a cellulózkeverékben használt különböző ECF cellulózfajták jegyzékét, továbbá azok egyedi súlyozását és AOX-kibocsátási értékét, „kg AOX/ADt cellulóz”-ként kifejezve.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérés gyakoriságát. Az AOX-et csak olyan folyamatokban kell mérni, ahol klórvegyületeket használnak a cellulóz fehérítéséhez. Az AOX-et nem kell mérni a nem integrált papírgyártásból származó szennyvízben vagy fehérítés nélküli cellulózgyártásból származó szennyvizekben, illetve ha a fehérítést klórmentes anyagokkal végzik.

A vízbe történő AOX-kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni a papírgyár szennyvíztisztító létesítményének szennyvízkivezető pontján. Azokban az esetekben, amikor a papírgyár szennyvizét a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vezetik, akkor az azon a ponton vett szűretlen és ülepítetlen mintákat kell elemezni, amelyen a gyár szennyvízkivezetése a szennyvízhálózathoz kapcsolódik, majd az eredményeket meg kell szorozni a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vonatkozó standard tisztítási hatékonysági tényezővel. A tisztítási hatékonysági tényezőnek a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telep üzemeltetője által szolgáltatott információkon kell alapulnia.

A kibocsátásokra vonatkozó információkat a legalább kéthavonta elvégzett mérések éves átlagaként kell kifejezni. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A méréseknek az adott időszak szempontjából reprezentatívaknak kell lenniük.

Abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen ECF cellulózt nem használ, elegendő ilyen értelmű nyilatkozatot tennie az illetékes szervnél.

1c. kritérium: CO2

A technológiai hő és a villamos energia előállításához (akár a gyártóüzem telephelyén, akár azon kívül) felhasznált fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg a következő határértékeket:

1.

1 100 kg CO2/tonna 100 %-ban festékmentesített/újrahasznosított cellulózból készült papír esetében;

2.

1 000 kg CO2/tonna 100 %-ban vegyi úton előállított cellulózból készült papír esetében;

3.

1 600 kg CO2/tonna 100 %-ban mechanikai úton előállított cellulózból készült papír esetében;

A vegyi úton előállított cellulóz, az újrahasznosított cellulóz és a mechanikai úton előállított cellulóz bármilyen kombinációjából álló papír esetében súlyozott határértéket kell számolni a keverékben lévő egyes cellulózfajták aránya alapján. A tényleges kibocsátási értéket a cellulóz- és papírgyártásból származó kibocsátások összegeként kell kiszámítani, figyelembe véve az alkalmazott cellulózkeveréket.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja az e kritérium teljesülését igazoló adatokat és részletes számításokat a kapcsolódó igazoló dokumentációval együtt.

A cellulózgyártó minden felhasznált cellulózfajtára vonatkozóan egy kg CO2/ADt mértékegységben kifejezett CO2-kibocsátási értéket bocsát a kérelmező rendelkezésére. A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír előállításához használt megfelelő papírgép(ek) tekintetében szintén egyetlen CO2-kibocsátási értéket kell megadnia. Integrált gyárak esetében a cellulóz- és papírgyártás CO2-kibocsátását egyetlen értékként lehet bejelenteni.

A megengedett legnagyobb CO2-kibocsátás meghatározásához a kérelmezőnek meg kell határoznia a cellulózkeverék cellulózfajták (azaz vegyi úton előállított cellulóz, mechanikai úton előállított cellulóz és újrahasznosított cellulóz) szerinti összetételét.

A tényleges CO2-kibocsátás kiszámításához a kérelmezőnek meg kell határoznia a cellulózkeverék egyes beszállított cellulózmennyiségek szerinti összetételét, ki kell számítania a cellulózgyártás CO2-kibocsátásainak súlyozott átlagát, és ezt az értéket hozzá kell adnia a papírgép(ek)ből származó CO2-kibocsátáshoz.

A CO2-kibocsátási adatok között szerepelnie kell a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált összes nem megújuló tüzelőanyag-forrásnak, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (függetlenül attól, hogy az energiát a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül termelik).

A tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási tényezőket a 601/2012/EU bizottsági rendelet (4) VI. melléklete szerint kell felhasználni.

A hálózati villamos energia esetében 384 kg CO2/MWh-s kibocsátási tényezőt kell használni az MEErP-módszer (5) szerint.

A számításoknak, illetve az anyagmérlegeknek 12 hónapos gyártási időszakon kell alapulniuk. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a számításokat az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A számításnak az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

Hálózati villamosenergia-ellátás esetén a fent megadott értéket (európai átlag) kell használni, kivéve, ha a kérelmező olyan dokumentumokat mutat be, amelyek meghatározzák az áramszolgáltatóira (szerződéses szolgáltatóira) vonatkozó átlagértéket, amely esetben a kérelmező a megadott érték helyett ezt az értéket használhatja. A megfelelés bizonyítékaként felhasznált dokumentumoknak tartalmazniuk kell az átlagértéket is tartalmazó műszaki előírásokat (azaz a szerződés másolatát).

A gyártási folyamatokhoz beszerzett és felhasznált, megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség a CO2-kibocsátások számításakor nulla kibocsátással veendő figyelembe. A kérelmezőnek megfelelő dokumentációt kell benyújtania arról, hogy a papírgyárban ilyen típusú energiát ténylegesen használnak, illetőleg külső forrásból beszereztek.

2. kritérium: Energiafelhasználás

Ez a követelmény a cellulóz- és papírgyártás során történő, konkrét referenciaértékekhez viszonyított tényleges energiafelhasználásra vonatkozó információkon alapul.

Az energiafogyasztás magában foglalja a villamosenergia-fogyasztást és a hőtermelési célú tüzelőanyag-fogyasztást, amelyet terhelési pontokban (Pösszes) kell kifejezni az alábbiak szerint:

A terhelési pontok összege (Pösszes = PE + PF) nem lehet 2,5-nél nagyobb.

A 2. táblázat tartalmazza az energiafogyasztás kiszámítására vonatkozó referenciaértékeket.

Cellulózkeverékek esetében a villamosenergia-fogyasztásra és a hőtermelési célú tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó referenciaértéket súlyozni kell a felhasznált egyes cellulózfajták aránya szerint („i” cellulózfajta a cellulóz légszáraz tonnájára vonatkoztatva), majd a súlyozott értékeket össze kell adni.

2a. kritérium: Villamos energia

A cellulóz- és papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást terhelési pontokban (PE) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózfajtára a vonatkozó villamosenergia-fogyasztást (Ecellulóz,i, kWh/ADt-ban kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Ecellulóz,i = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Papírgyártásra vonatkozó számítás: a papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást (Epapír) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Epapír = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PE):

Formula

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó villamosenergia-értékeket, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás értékét nullának kell venni, a papírgyárra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártásra és a papírgyártásra vonatkozó értéket is.

2b. kritérium: A hőtermelés tüzelőanyag-fogyasztása

A cellulóz- és papírgyártással kapcsolatos tüzelőanyag-fogyasztást terhelési pontokban (PF) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózfajtára a vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztást (Fcellulóz,i, kWh/légszáraz tonnában (ADT) kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Fcellulóz,i = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Megjegyzés:

1.

Az Fcellulóz,i értéket (és a cellulóz PF értékéhez való hozzájárulását) nem kell kiszámítani a mechanikai úton előállított cellulózra, kivéve, ha légszáraz, mechanikai eljárással előállított, kereskedelmi cellulózról van szó, amely legalább 90 % szárazanyagot tartalmaz.

2.

A fenti egyenletben az „eladott tüzelőanyagok” értékébe be kell számítani az eladott hő termeléséhez felhasznált tüzelőanyag mennyiségét.

Papírgyártásra vonatkozó számítás: a papírgyártáshoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztást (Fpapír, kWh/ADt-ban kifejezve) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Fpapír = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PF):

Formula

2. táblázat

A villamos energia és a tüzelőanyag referenciaértékei

Cellulózfajta

Tüzelőanyag kWh/ADt

Freferencia

Villamos energia kWh/ADt

Ereferencia

Nem admp

Admp

Nem admp

Admp

Vegyi úton előállított cellulóz

3 650

4 650

750

750

Termomechanikai úton előállított cellulóz (TMP)

0

900

2 200

2 200

Facsiszolat (beleértve a préselt facsiszolatot)

0

900

2 000

2 000

Vegyi-termomechanikai úton előállított cellulóz (CTMP)

0

800

1 800

1 800

Újrahasznosított cellulóz

350

1 350

600

600

Papírfajta

kWh/tonna

Nem bevont finompapír, magazinpapír (SC), újságnyomópapír

1 700

750

Bevont finompapír

Bevont magazinpapír (LWC, MWC)

1 700

800

Admp = légszáraz eljárással előállított kereskedelmi cellulóz

Értékelés és ellenőrzés a)-ra és b)-re): a kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritérium teljesülését igazoló részletes számításokat a kapcsolódó összes igazoló dokumentummal együtt. A jegyzőkönyvben tehát szerepelnie kell a teljes villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásnak is.

A kérelmezőnek ki kell számítania az összes energiabemenetet, külön-külön meghatározva a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált hőenergia/tüzelőanyagok és villamos energia mennyiségét, beleértve az újrahasznosított papír gyártásakor a hulladékpapír festékmentesítéséhez használt energiát is. A nyersanyagok szállítása, valamint a feldolgozás és a csomagolás során felhasznált energia nem szerepelhet az energiafogyasztási számításokban.

A teljes hőenergia tartalmazza az összes vásárolt tüzelőanyagot. Tartalmazza továbbá a gyártóüzemi folyamatokból származó folyadékok és hulladékok (pl. fahulladék, fűrészpor, folyadékok, hulladékpapír és gyártási selejt) elégetésével visszanyert hőenergiát, valamint a villamos energiának a gyártóüzem telephelyén történő termeléséből visszanyert hőenergiát. A kérelmezőnek azonban az ilyen forrásokból származó hőenergiának csak a 80 %-át kell figyelembe vennie a teljes hőenergia kiszámításánál.

A villamos energia az elektromos hálózatból származó nettó villamos energiát és a gyártóüzem telephelyén termelt villamos energiát jelenti, elektromos teljesítményként mérve. A szennyvíz tisztításához használt villamos energiát nem kell számításba venni.

Ha villamos energiával mint hőforrással gőzt fejlesztenek, akkor a gőz hőértékét ki kell számítani, majd el kell osztani 0,8-del, és hozzá kell adni a teljes tüzelőanyag-fogyasztáshoz.

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó tüzelőanyag-értékeket (hőértékeket), ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztás (hőfogyasztás) értékét nullának kell venni, a papírgyárra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártásra és a papírgyártásra vonatkozó értéket is.

3. kritérium: Rostanyagok – erőforrások megőrzése, fenntartható erdőgazdálkodás

A nyersanyagként felhasznált rostanyag lehet újrahasznosított vagy primer rostanyag.

A primer rostanyag nem származhat géntechnológiával módosított fajtákból.

A felügyeleti láncnak való megfelelést az összes rostanyag esetében független harmadik fél, például az Erdőgondnoksági Tanács (Forest Stewardship Council, FSC) vagy az erdészeti tanúsítási rendszerek elfogadását célzó program (Programme for the Endorsement of Forest Certification (PEFC), illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek által kiállított érvényes igazolásokkal vagy az EN 643 szabványnak megfelelő, újrafeldolgozásra szánt papírra kiállított szállítólevéllel kell igazolni.

A termékhez vagy a gyártósorhoz rendelt rostanyag legalább 70 %-ának olyan, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelő gazdálkodást folytató erdőből vagy területről kell származnia, amely megfelel az érintett független felügyeletilánc-rendszer által támasztott követelményeknek, és/vagy újrahasznosított anyagokból kell származnia.

Az újrahasznosított rostanyagtartalom számításakor nem vehető figyelembe az olyan hulladékanyagok újrahasznosítása, amelyeket ugyanazon folyamaton belül fel lehet használni, mint amelynek során keletkeztek (például az ugyanazon létesítmény által termelt vagy megvásárolt papírgyártási selejt). A feldolgozási műveletekből származó (saját vagy vásárolt) selejtanyagok bevitele azonban – amennyiben azok az EN 643 szabványnak megfelelő szállítólevéllel rendelkeznek – úgy tekinthető, mint amely hozzájárul az újrafeldolgozott rosttartalomhoz.

A nem tanúsított primer anyagokat olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak, és megfelelnek a tanúsító rendszer nem tanúsított anyagokkal szemben támasztott minden egyéb követelményének.

Az erdőgazdálkodási tanúsítványokat és/vagy a felügyeleti láncnak való megfelelést igazoló tanúsítványokat kiállító tanúsító szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó tanúsítási rendszer akkreditációjával vagy elismerésével.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír gyártójától származó érvényes, független tanúsítású, felügyeleti láncnak való megfelelést igazoló tanúsítvány által alátámasztott megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be az illetékes szervnek a termékben vagy a gyártósoron használt valamennyi primer rostanyag tekintetében. Az FSC-, a PEFC- vagy ezekkel egyenértékű rendszereket el kell fogadni független harmadik fél általi tanúsításként. Újrahasznosított rostanyag felhasználása esetén, amennyiben az FSC, a PEFC vagy ezekkel egyenértékű újrahasznosítási állításokkal nem élnek, a bizonyítékok valódiságát az EN 643 szabványnak megfelelő szállítólevéllel kell igazolni.

A kérelmezőnek ellenőrzött számviteli dokumentumokat kell bemutatnia, amelyek igazolják, hogy a termékhez vagy a gyártósorhoz rendelt anyagok legalább 70 %-a olyan, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelő gazdálkodást folytató erdőből vagy területről származik, amely megfelel az érintett független felügyeletilánc-rendszer által támasztott követelményeknek, és/vagy újrahasznosított anyagokból származik.

Amennyiben a termékben vagy a gyártási folyamatban nem tanúsított primer anyag is felhasználásra kerül, igazolni kell, hogy a nem tanúsított primer anyagok aránya a termékben nem haladja meg a 30 %-ot, és azokat olyan rendszerrel ellenőrzik, amely garanciát biztosít arra, hogy a szóban forgó anyagok jogszerű forrásból származnak, és megfelelnek a tanúsító rendszer nem tanúsított anyagokkal szemben támasztott minden egyéb követelményének.

Amennyiben a tanúsítási rendszer nem írja kifejezetten elő, hogy minden frissen kitermelt anyagot géntechnológiával nem módosított szervezetekből kell kinyerni, ennek igazolására további bizonyítékot kell benyújtani.

4. kritérium: Korlátozott veszélyes anyagok és keverékek

A 4. kritérium egyes alkritériumainak való megfelelés igazolásának alapja az, hogy a kérelmező benyújtja az összes felhasznált releváns vegyi anyag jegyzékét a megfelelő dokumentációval együtt (biztonsági adatlap vagy a vegyi anyag beszállítójának nyilatkozata).

4a. kritérium: A különös aggodalomra okot adó anyagokra (SVHC) vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: A papírgyárban használt valamennyi technológiai és funkcionális vegyi anyagot meg kell vizsgálni. Ez a kritérium nem vonatkozik a szennyvíz tisztítására használt vegyi anyagokra, kivéve, ha a megtisztított szennyvíz visszakerül a papírgyártási folyamatba.

A papírtermék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 59. cikke (1) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően azonosított anyagokat, illetve a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagokat. E követelménytől nem lehet eltérni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a papírtermék nem tartalmaz 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban különös aggodalomra okot adó anyagot. A nyilatkozatot biztonsági adatlapokkal vagy a papírgyárban használt egyes technológiai és funkcionális vegyi anyagok beszállítói által tett megfelelő nyilatkozatokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy a vegyi anyagok egyike sem tartalmaz 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban különös aggodalomra okot adó anyagokat.

A különös aggodalomra okot adó anyagnak (SVHC) minősülő és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke itt olvasható:

https://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table.

A jegyzékre a kérelmezés napján érvényes állapota szerint kell hivatkozni.

4b. kritérium: Osztályozási, címkézési és csomagolási (CLP) korlátozások

Megjegyzés: A papírgyárban használt valamennyi technológiai és funkcionális vegyi anyagot meg kell vizsgálni. Ez a kritérium nem vonatkozik a szennyvíz tisztítására használt vegyi anyagokra, kivéve, ha a megtisztított szennyvíz visszakerül a papírgyártási folyamatba.

Amennyiben a 3. táblázatban nem szerepel erre vonatkozó eltérés, a papírtermék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyeket az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) összhangban a következő figyelmeztető mondatok valamelyike alapján soroltak be:

Az 1. csoportba sorolt veszélyek: 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H340, H350, H350i, H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df.

A 2. csoportba sorolt veszélyek: 2. kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H341, H351, H361, H361f, H361d, H361fd, H362; 1. kategóriájú vízi toxicitás: H400, H410; 1. és 2. kategóriájú akut toxicitás: H300, H310, H330; 1. kategóriájú aspirációs toxicitás: H304; 1. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H370, H372, 1. kategóriájú bőrszenzibilizáló (*1): H317.

A 3. csoportba sorolt veszélyek: 2., 3. és 4. kategóriájú vízi toxicitás: H411, H412, H413; 3. kategóriájú akut toxicitás: H301, H311, H331; 2. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H371, H373.

A fenti követelmény nem vonatkozik a papírgyártási folyamat során kémiailag úgy módosuló anyagok és keverékek (pl. szervetlen pelyhesítő szerek, keresztkötő ágensek, szervetlen oxidáló- és redukálószerek) használatára, hogy a korlátozás alá eső CLP-veszély fennállása megszűnik.

3. táblázat

A CLP veszélyességi korlátozásokat és az alkalmazandó feltételeket érintő eltérések

Anyag/keverék típusa

Alkalmazási kör

Az eltérés tárgyát képező osztály(ok)

Az eltérés feltételei

Színezőanyagok és pigmentek

Nedves végső vagy felületi alkalmazásra használják színes papír előállítása során.

H411, H412, H413

A vegyi anyag szállítójának nyilatkoznia kell arról, hogy a papírra 98 %-os fixálási arány érhető el, és útmutatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy ez hogyan biztosítható.

A papír gyártójának nyilatkozatot kell tennie a vonatkozó útmutatás(ok)nak való megfelelésről.

Bázikus színezőanyagok

Elsősorban mechanikai úton előállított cellulózon és/vagy vegyi úton előállított, fehérítetlen cellulózon alapuló papír színezése.

H400, H410, H411, H412, H413, H317

Kationos polimerek (beleértve a polietilén-imineket, a poliamidokat és a poliaminokat)

Különböző felhasználási módok lehetségesek, egyebek mellett rostkötő anyagként, valamint a nedves szakítószilárdság, a szárazszilárdság és a nedvesszilárdság javítását szolgáló anyagként.

H411, H412, H413

A papírgyártó nyilatkozatot nyújt be a biztonságos kezelésre és adagolásra vonatkozó, a biztonsági adatlapon meghatározott vonatkozó utasításoknak való megfelelésről.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az érintett felhasznált vegyi anyagok jegyzékét, mellékelve a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy beszállítói nyilatkozatokat.

Ki kell emelni minden olyan vegyi anyagot, amely korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású anyagot vagy keveréket tartalmaz. A vegyi anyag hozzávetőleges adagolási arányát, valamint a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék szóban forgó vegyi anyagban jelen lévő (a biztonsági adatlapon vagy a beszállítói nyilatkozatban megadottak szerinti) koncentrációját és 100 %-os feltételezett retenciós faktort kell alkalmazni a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék késztermékben maradó mennyiségének becslésére.

A 100 %-os retenciós faktortól való eltérést és a korlátozott veszélyes anyag vagy keverék kémiai módosítását írásban kell indokolni, és az indokolást be kell nyújtani az illetékes testületnek.

Minden olyan korlátozott anyag vagy keverék esetében, amely kész papírtermékben 0,10-nál nagyobb tömegszázalékban van jelen, de eltérés tárgyát képezi, igazolni kell a vonatkozó eltérési feltételeknek való megfelelést.

4c. kritérium: Klór

Megjegyzés: Ezt a követelményt a cellulóz- és papírgyártók esetében kell alkalmazni. A követelmény az újrahasznosított rostanyagok fehérítésére is vonatkozik, és nem zárható ki, hogy a rostanyagokat életciklusuk korábbi szakaszában esetleg klórgázzal fehérítették.

Fehérítőszerként klórgáz nem használható. Ez a követelmény nem vonatkozik a klór-dioxid előállításához és alkalmazásához használt klórgázra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a papírgyártási folyamat során nem alkalmaztak fehérítőszerként klórgázt, mellékelve az esetlegesen érintett cellulózbeszállítók nyilatkozatait.

4d. kritérium: Alkil-fenol-etoxilátok (APEO-k)

Megjegyzés: Ezt a követelményt a cellulóz- és papírgyártók esetében kell alkalmazni.

APEO-k és más alkil-fenol-származékok nem adagolhatók a tisztító vegyi anyagokhoz, a festékmentesítő vegyi anyagokhoz, a habzásgátló anyagokhoz, a diszpergálószerekhez és a mázanyagokhoz. Az alkil-fenol-származékok olyan anyagok, amelyek lebomlásakor alkil-fenolok keletkeznek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a vegyi anyag szállítójának (szállítóinak) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy APEO-kat vagy más alkil-fenol-származékokat nem adagoltak ezekhez a termékekhez.

4e. kritérium: Festékmentesítéshez használt felületaktív anyagok

Megjegyzés: Ezt a követelményt a festékmentesített cellulóz gyártóira kell alkalmazni.

A festékmentesítési eljárásokban használt valamennyi felületaktív anyagnak biológiailag könnyen lebonthatónak vagy potenciálisan teljesen lebonthatónak kell lennie (a vizsgálati módszereket és küszöbértékeket lásd az alábbiakban). E követelmény alól az egyetlen kivétel a szilikonszármazékokon alapuló felületaktív anyagok felhasználása, feltéve, hogy a festékmentesítésből hátramaradó papíriszapot elégetik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium, mellékelve az egyes felületaktív anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapot vagy vizsgálati jegyzőkönyvet. A szóban forgó dokumentumokban szerepelnie kell a vizsgálati módszernek, a küszöbértéknek, valamint a következő vizsgálati módszerek és küszöbértékek egyikének alkalmazásával nyert következtetéseknek:

a könnyű biológiai lebonthatóság tekintetében: OECD 301 A–F (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok), a 301 A és E esetében legalább 70 %-os, a 301 B, C, D és F esetében legalább 60 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az abszorpciót is).

a potenciális teljes biológiai lebonthatóság tekintetében: OECD 302 A–C (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok), a 302 A és B esetében legalább 70 %-os, a 302 C esetében legalább 60 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az adszorpciót is).

Szilikonalapú felületaktív anyagok használata esetén a kérelmezőnek biztonsági adatlapot kell benyújtania a felhasznált vegyi anyagokról, és nyilatkoznia kell arról, hogy a festékmentesítésből hátramaradó papíriszapot elégetik, megjelölve a rendeltetési hulladékégető mű(vek) adatait.

4f. kritérium: A nyálkaképződés szabályozására használt biocidokra vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni.

A rostokat tartalmazó keringető vízrendszerben levő nyálkaképző szervezetek ellen használt biocid termékek hatóanyagainak a szóban forgó célra vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük, vagy az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján az engedélyezésre vonatkozó határozat meghozataláig vizsgálat alatt kell állniuk, és nem lehetnek potenciálisan bioakkumulatívak.

E kritérium alkalmazásában a szóban forgó anyagok bioakkumulációs potenciálja tekintetében a következőknek kell teljesülniük: log Kow (az oktanol/víz megoszlási együttható logaritmusa) ≤ 3,0 vagy a kísérleti úton meghatározott biokoncentrációs tényező ≤ 100.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium, mellékelve a vonatkozó anyagbiztonsági adatlapot vagy vizsgálati jegyzőkönyvet. A vizsgálati jegyzőkönyvben szerepelnie kell a vizsgálati módszernek, a küszöbértéknek, valamint a következő vizsgálati módszerek egyikének alkalmazásával nyert következtetéseknek: OECD 107, 117 vagy 305 A–E.

4 g. kritérium: Az azoszínezékekre vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni.

Olyan azoszínezékek, amelyek esetében egy vagy több azocsoport reduktív lehasadása által egy vagy több, a 2002/61/EK irányelvben (9) vagy az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 8. függelékében felsorolt aromás amin szabadulhat fel, nem használhatók fel az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír előállításához.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium teljesüléséről. A színezékre vonatkozó beszállítói nyilatkozatot az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 10. függelékében leírt megfelelő módszerek vagy azokkal egyenértékű módszerek szerint készített vizsgálati jegyzőkönyvekkel kell alátámasztani.

4h. kritérium: Fémalapú pigmentek és színezőanyagok

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni. A fémalapú pigmentek és színezőanyagok fogalommeghatározását lásd e melléklet bevezetésében.

Alumínium- (*2), ezüst-, arzén-, bárium-, kadmium-, kobalt-, króm-, vörösréz- (*2), higany-, mangán-, nikkel-, ólom-, szelén-, antimon-, ón- és cinkalapú színezőanyagok és pigmentek nem használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium követelményeinek teljesüléséről. A beszállítói nyilatkozat(oka)t biztonsági adatlapokkal vagy más releváns dokumentumokkal kell alátámasztani.

4i. kritérium: Színezőanyagok ionos szennyeződései

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni.

A felhasznált színezőanyagokban jelen lévő ionos szennyeződések szintje nem haladhatja meg a következő értékeket: ezüst 100 ppm; arzén 50 ppm bárium 100 ppm; kadmium 20 ppm; kobalt 500 ppm; króm 100 ppm; vörösréz 250 ppm; higany 4 ppm; nikkel 200 ppm; ólom 100 ppm; szelén 20 ppm; antimon 50 ppm; ón 250 ppm; cink 1 500 ppm.

A vörösréz-szennyeződésekre vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a réz-ftalocianin-alapú színezőanyagokra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező, grafikai célra szánt papír előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium követelményeinek teljesüléséről. A beszállítói nyilatkozat(oka)t biztonsági adatlapokkal vagy más releváns dokumentumokkal kell alátámasztani.

5. kritérium: Hulladékgazdálkodás

Valamennyi cellulóz- és papírgyártó üzemnek rendelkeznie kell a gyártási folyamatból származó hulladék kezelésére szolgáló rendszerrel, valamint egy hulladékminimalizálási és -gazdálkodási tervvel, amely leírja a gyártási folyamatot, és tartalmazza a következő szempontokra vonatkozó információkat:

1.

a hulladékképződés megelőzésére alkalmazott eljárások;

2.

a hulladék szétválasztására, újrafelhasználására és újrafeldolgozására alkalmazott eljárások;

3.

a veszélyes hulladék biztonságos kezelésére alkalmazott eljárások;

4.

a hulladékképződés mérséklésére, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás arányának növelésére vonatkozó folyamatos fejlesztési célkitűzések és célok.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező ismerteti az érintett gyártóüzemek hulladékminimalizálási és -gazdálkodási tervét, és nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium.

Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) nyilvántartásba vett és/vagy az ISO 14001 szabvány szerint tanúsított kérelmezők esetében a kritérium teljesítettnek tekinthető, ha:

1.

a hulladékgazdálkodás beépítését a gyártóüzem(ek)re vonatkozó EMAS környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálják, vagy

2.

a gyártóüzem(ek) ISO 14001 szerinti tanúsítása megfelelően foglalkozik a hulladékgazdálkodás beépítésének kérdésével.

6. kritérium: Használatra való alkalmasság

A papírterméknek a tervezett használatra alkalmasnak kell lennie.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztania.

A gyártók biztosítják a termékeik használatra való alkalmasságát, és az EN ISO/IEC 17050 szabvánnyal összhangban rendelkezésre bocsátják a termékeik minőségét igazoló dokumentumokat. A szóban forgó szabvány meghatározza a beszállítóknak a normatív dokumentumoknak való megfelelőségüket igazoló nyilatkozataira vonatkozó általános kritériumokat.

7. kritérium: A csomagoláson feltüntetett információk

A termék csomagolásán szerepelnie kell legalább a következő szövegnek:

„Kérjük, mindkét oldalra nyomtasson!”(irodai nyomtatási célokra szánt papír esetében)

„Kérjük, újrafeldolgozáshoz gyűjtse a használt papírt!”

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült képet, amely igazolja, hogy a csomagoláson szerepel az előírt információ.

8. kritérium: Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

A kérelmezőnek követnie kell az uniós ökocímke logójának használatáról szóló iránymutatásban szereplő, a logó helyes használatára vonatkozó utasításokat:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/logo_guidelines.pdf

Választható szövegmezős címke esetében a címkének a következő három állítást kell tartalmaznia:

A gyártás során a levegőbe és vízbe történő kibocsátások szintje alacsony;

A gyártás során felhasznált energia szintje alacsony;

A rostanyag xx %-a fenntartható forrásból származik/a rostanyag xx %-a újrahasznosított (az esetnek megfelelően).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült képet, amelyen világosan látszik a címke, a nyilvántartási szám/az engedély száma, valamint adott esetben a címkével együtt megjeleníthető állítások.


(1)  A magasabb érték a magasabb foszforszintű régiókból származó eukaliptuszt (pl. ibériai eukaliptuszt) használó gyárakra vonatkozik.

(2)  A cellulózt biomasszaalapú gőzzel gyorsszárító nem integrált CTMP-üzemek NOx-kibocsátási értéke.

(3)  Nagy mértékben fehérített, mechanikai úton előállított cellulóz KOI-értéke (a végleges papír rosttartalma 70–100 %).

(4)  A Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.).

(5)  Methodology for the Ecodesign of Energy-related Products (Módszertan az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezéséhez).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(*1)  A H317-korlátozások csak a papír kezelésére használt, kereskedelmi forgalomban lévő színezőanyag-készítményekre, felületkezelő szerekre és bevonóanyagokra vonatkoznak.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/61/EK irányelve (2002. július 19.) az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv tizenkilencedik módosításáról (azoszínezékek) (HL L 243., 2002.9.11., 15. o.).

(*2)  A vörösrézre vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a réz-ftalocianinra, az alumíniumra vonatkozó korlátozás pedig nem vonatkozik az alumínium-szilikátokra.


II. MELLÉKLET

A TISSUE-PAPÍR ÉS TISSUE-TERMÉKEK UNIÓS ÖKOCÍMKÉJÉNEK ODAÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

KERETSZABÁLYOK

A kritériumok megállapításának célja

A kritériumok célja különösen a mérgező és eutróf anyagok vízbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az energiafelhasználással kapcsolatos környezeti károk és kockázatok (az éghajlatváltozás, a savasodás, az ózonréteg károsodása, a nem megújuló erőforrások kimerülése) mérséklése. Ennek megvalósítása érdekében a kritériumok célja:

az energiafogyasztás és a kapcsolódó légköri kibocsátások csökkentése;

a környezeti károk csökkentése a vízbe történő kibocsátások és a hulladékképződés csökkentése révén;

a veszélyes vegyi anyagok használatával kapcsolatos környezeti károk és kockázatok csökkentése; valamint

az erdők védelme annak előírása révén, hogy az újrahasznosított rostanyagnak, illetve a primer rostanyagnak fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló erdőkből és területekről kell származniuk.

A tissue-papír és tissue-termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok

1.

vízbe és levegőbe történő kibocsátás;

2.

energiafelhasználás;

3.

rostanyagok: erőforrások megőrzése, fenntartható erdőgazdálkodás;

4.

korlátozott veszélyes anyagok és keverékek;

5.

hulladékgazdálkodás;

6.

a végtermékre vonatkozó követelmények

7.

az uniós ökocímkén feltüntetett információk.

Az ökológiai kritériumok kiterjednek a cellulózgyártás teljes folyamatára – beleértve annak minden részfolyamatát – a primer rostanyag, illetve az újrahasznosított rostanyag üzembe történő belépésétől addig a pontig, amikor a cellulóz elhagyja a cellulózgyárat. A papírgyártás esetében az ökológiai kritériumok a tissue-papír előállítására használt cellulóz elkészítésétől a papírnak a nagytekercsre való feltekercseléséig minden papírgyári részfolyamatra kiterjednek.

A kritériumok nem terjednek ki a tissue-papír tissue-termékekké történő feldolgozása során bekövetkező energiafogyasztásra, valamint vízbe és levegőbe jutó kibocsátásokra. Az ökológiai kritériumok nem terjednek ki a nyersanyagok (pl. fa), a cellulóz és a végső papírtermék szállítására és csomagolására.

Értékelés és ellenőrzés: A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként fel vannak tüntetve.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumnak való megfelelés igazolására nyilatkozatokat, dokumentációkat, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékot kell benyújtania, azok az esetnek megfelelően származhatnak a kérelmezőtől és/vagy annak beszállítójától (beszállítóitól) és/vagy annak/azoknak a beszállítójától (beszállítóitól), stb.

Az illetékes testületeknek előnyben kell részesíteniük a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumokra vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítványokat és igazolásokat, valamint a termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított igazolásokat.

Adott esetben az egyes kritériumok tekintetében a megadott vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, amennyiben a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja azok egyenértékűségét.

Adott esetben az illetékes testületek igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a szóban forgó kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére.

A tissue-termékeknek meg kell felelniük a forgalomba hozataluk szerinti országban előírt valamennyi vonatkozó követelménynek. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

E melléklet alkalmazásában:

1.   „légszáraz tonna”, „ADt”: a cellulóz 90 %-os szárazanyag-tartalomnak megfelelő légszáraz tonnamennyisége;

2.   „vegyi úton előállított cellulóz”: a nyersanyagból vegyi úton történő kezelés (főzés, ligninmentesítés, fehérítés) útján eltávolítható, nem cellulózalapú vegyületek jelentős részének eltávolítása után maradó rostos anyag;

3.   „CMP”: vegyi-mechanikai úton előállított cellulóz;

4.   „CTMP”: vegyi-termomechanikai úton előállított cellulóz;

5.   „festékmentesített cellulóz”: újrahasznosításra szánt papírból készült rostanyag, amelyből eltávolították a színezőanyagokat és más szennyező anyagokat;

6.   „színezőanyagok”: erősen színezett vagy fluoreszkáló szerves anyagok, amelyek szelektív fényelnyelés révén színt adnak a szubsztrátumnak. Oldhatók, és/vagy olyan alkalmazási folyamaton mennek keresztül, amely legalább ideiglenesen roncsolja a kristályszerkezetet. A színezékek abszorpció, oldás és mechanikai visszatartás, illetve ionos vagy kovalens kémiai kötés útján kötődnek meg a szubsztrátumban;

7.   „ECF cellulóz”: elemiklór-mentes fehérített cellulóz;

8.   „integrált papírgyártás”: a cellulóz és a papír ugyanazon létesítményben való gyártása. A cellulózt a papírgyártás előtt nem szárítják. A papír/karton előállítása a cellulóz előállításához közvetlenül kapcsolódva történik;

9.   „mechanikai úton előállított cellulózt tartalmazó papír vagy karton”: rostösszetételén belül meghatározó arányban mechanikai úton előállított cellulózt tartalmazó papír vagy karton;

10.   „fémalapú pigmentek és színezőanyagok”: az adott fémvegyülete(ke)t több mint 50 tömegszázalékban tartalmazó színezőanyagok és pigmentek;

11.   „nagytekercs”: a feltekercselő berendezésre csévélt nagy méretű tissue-papír-tekercs, amelynek a szélessége megegyezik a tissue-papírt előállító papírgép teljes szélességével vagy annak egy részével;

12.   „nem integrált papírgyártás”: kereskedelmi (értékesítésre szánt) cellulóz papírgépet nem üzemeltető papírgyárban történő előállítása vagy papír/karton kizárólag más üzemekben előállított cellulóz (kereskedelmi cellulóz) felhasználásával történő előállítása.

13.   „papírgyártási selejt”: a papírgép által a papírgyártási eljárás során előállított papírselejt, amely azonban a tulajdonságainak köszönhetően közvetlenül a gyártás helyén – újrafelhasználás céljából – visszaforgatható ugyanabba a gyártási folyamatba, amelynek során keletkezett. E határozat alkalmazásában ez a kifejezés nem terjed ki azokra a feldolgozási folyamatokra, amelyek a papírgéppel végzett eljárásoktól különböző eljárásoknak minősülnek;

14.   „pigmentek”: olyan színes, fekete, fehér vagy fluoreszkáló szerves vagy szervetlen szemcsés szilárd anyagok, amelyek általában nem oldódnak az őket tartalmazó hordozóanyagban vagy szubsztrátumban, és azzal alapvetően nem lépnek fizikai és kémiai reakcióba. Az anyag külső megjelenését a fény szelektív elnyelése és/vagy szórása útján változtatják meg. Rendszerint hordozóanyagban vagy szubsztrátumokban eloszlatva használják őket például nyomdafestékek, festékek, műanyagok vagy más polimer anyagok gyártásához. A színezési eljárási során mindvégig megtartják kristályszerkezetüket, illetve részecskeszerkezetüket;

15.   „újrahasznosított rostanyag”: gyártási folyamatból származó hulladékáramból, háztartási hulladékból vagy egy adott termék végfelhasználóiként kereskedelmi, ipari és intézményi létesítmények által termelt hulladékból elkülönített rostanyag. Az ilyen rostanyag már nem használható eredeti rendeltetése szerint. Ez alól kivételt képez egy adott folyamat során keletkezett azon anyagok újrahasznosítása, amelyeket ugyanazon folyamaton belül fel lehet használni, mint amelynek során keletkeztek (például az ugyanazon létesítmény által termelt vagy megvásárolt papírgyári selejt);

16.   „strukturált tissue-papír”: nagy fajlagos térfogatú és nedvszívóképességű papír, amelynek e jellemzőit úgy érik el, hogy a tissue-papírt előállító papírgéppel végzett speciális eljárások révén a nyerspapírív felületének jelentős részén „rostzsebek” formájában magas és alacsony rostsűrűségű területek váltják egymást;

17.   „TCF cellulóz”: teljesen klórmentes fehérített cellulóz;

18.   „TMP”: termomechanikai úton előállított cellulóz.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1. kritérium: Vízbe és levegőbe történő kibocsátások

Előfeltételként a cellulóz- és papírgyártó üzemeknek meg kell felelniük a működésük szerinti országban előírt valamennyi vonatkozó követelménynek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek a megfelelő dokumentumokkal és a cellulózbeszállító(k) nyilatkozataival alátámasztott megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtania.

1a. kritérium: Kémiai oxigénigény (KOI), kén (S), NOx és foszfor (P)

Ez a követelmény a kibocsátásoknak egy meghatározott referenciaértékhez viszonyított mértékére vonatkozó információn alapul. A tényleges kibocsátás és a referenciaérték hányadosa egy kibocsátási pontszámnak felel meg.

Az egyedi kibocsátási paraméterek pontértéke nem haladhatja meg az 1,3-at.

A pontok összege (Pösszes = PKOI + PS + PNOx + PP) egyik esetben sem haladhatja meg a 4,0-t.

Nem integrált termelés esetén a kérelmezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely egyaránt tartalmazza a cellulóz- és a papírgyártást.

A cellulóz- és a papírgyártás egészére vonatkozóan a PKOI értékét a következőképpen kell kiszámítani (a PS, a PNOx és a PP értékét ugyanígy kell kiszámítani):

Minden egyes felhasznált „i” cellulózfajtára a kapcsolódó KOI-kibocsátásokat (KOIcellulóz,i kg/légszáraz tonnában (ADt) kifejezve) súlyozni kell az egyes felhasznált cellulózfajták aránya szerint („i” cellulózfajta a cellulóz légszáraz tonnájára vonatkoztatva), majd a kapott értékeket össze kell adni. A légszáraz tonna tekintetében a cellulóz esetében 90 %-os, a papír esetében pedig 95 %-os szárazanyag-tartalomból kell kiindulni.

Ezután a cellulóz súlyozott KOI-kibocsátását hozzá kell adni a papírgyártás során keletkező KOI-kibocsátás mért értékéhez: az eredmény a teljes KOI-kibocsátás (KOIösszes).

A cellulózgyártás súlyozott KOI-referenciaértékét ugyanígy kell kiszámítani, azaz az egyes felhasznált cellulózfajták súlyozott referenciaértékeinek összegét hozzá kell adni a papírgyártás referenciaértékéhez: az eredmény a teljes KOI-referenciaérték (KOIref,összes). Az egyes felhasznált cellulózfajták és a papírgyártás referenciaértékeit az 1. táblázat tartalmazza.

Végül a teljes KOI-kibocsátást a következőképpen kell elosztani a teljes KOI-referenciaértékkel:

Formula

1. táblázat

A különböző cellulózfajtákból és a papírgyártásból származó kibocsátások referenciaértékei:

Cellulózfajta/papír

Kibocsátás (kg/ADt)

KOIreferencia

Preferencia

Sreferencia

NOxreferencia

Vegyi úton előállított, fehérített cellulóz (nem szulfit)

16,00

0,025

0,09 (1)

0,35

1,60

Vegyi úton előállított, fehérített cellulóz (szulfit)

24,00

0,04

0,75

1,60

Magnefitcellulóz

28,00

0,056

0,75

1,60

Vegyi úton előállított, fehérítetlen cellulóz

6,50

0,016

0,35

1,60

CTMP/CMP

16,00

0,008

0,20

0,25/0,70 (2)

TMP/facsiszolat

3,00/5,40 (3)

0,008

0,20

0,25

Újrahasznosított cellulózpép festékmentesítés nélkül

1,10

0,006

0,20

0,25

Újrahasznosított cellulózpép festékmentesítéssel

3,20

0,012

0,20

0,25

 

Kibocsátás (kg/tonna)

Tissue-papír előállítása

1,20

0,01

0,30

0,50

Strukturált tissue-papír előállítása

1,20

0,01

0,30

0,70

Amennyiben egyazon gyártóüzem hőenergiát és villamos energiát is termel, akkor az üzemben folyó villamosenergia-termelésből származó S- és NOx-kibocsátás értéke levonható a teljes mennyiségből. A villamosenergia-termelésből eredő kibocsátás aránya az alábbi képlet segítségével számítható ki:

2 × (MWh(villamos energia))/[2 × MWh(villamos energia) + MWh(hőenergia)]

A képletben a villamos energia a kapcsolt energiatermelő létesítményben termelt villamos energiát jelenti. A hőenergia a kapcsolt energiatermelő létesítményből a cellulóz-, illetve papírgyárba szállított nettó hőmennyiség.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes számításokat és vizsgálati adatokat, mellékelve a kapcsolódó igazoló dokumentumokat, köztük a következő folyamatos vagy időszakos standard nyomonkövetési vizsgálati módszerek (vagy az illetékes szerv által egyenértékű tudományos minőségű adatok forrásaként elismert standard módszerek) alkalmazása nyomán készült vizsgálati jegyzőkönyveket: KOI: ISO 15705 vagy ISO 6060; NOx: EN 14792 vagy ISO 11564; S (kén-oxidok): EN 14791 vagy az EPA 8. módszer; S (redukált kén): EPA 15A., 16A. vagy 16B. módszer; olaj kéntartalma: ISO 8754; szén kéntartalma: ISO 19579; biomassza kéntartalma: EN 15289; teljes foszfortartalom: EN ISO 6878.

A kibocsátások nyomon követésére gyorstesztek is felhasználhatók, amennyiben azokat a fent említett vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű előírások alapján rendszeresen (pl. havonta) ellenőrzik. A KOI-kibocsátások esetében a teljes szervesszén-tartalom (TOC) elemzésén alapuló folyamatos nyomon követést el kell fogadni, amennyiben az érintett üzemre vonatkozóan megállapításra kerültek a TOC- és a COD-eredmények közötti megfelelések.

A méréseket – hacsak a működési engedélyben másként nem szerepel – a KOI-kibocsátások esetében legalább napi, a teljes foszfortartalom esetében pedig legalább heti gyakorisággal kell végezni. Az S- és NOx-kibocsátást minden esetben mérni kell, vagy folyamatosan (az 50 MW-ot meghaladó kapacitású kazánokból származó kibocsátások esetében), vagy időszakosan (a legfeljebb 50 MW kapacitású kazánok és szárítógépek esetében évente legalább egyszer).

Az adatokat éves átlagként kell megadni, kivéve az olyan eseteket, amikor:

a termelési időszak egy meghatározott időtartamra szól;

a gyártóüzem új vagy fel van újítva, amely esetben a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni.

Az adatok mindkét esetben csak akkor fogadhatók el, ha az adott időszak szempontjából reprezentatívak, és minden egyes kibocsátási paraméter tekintetében elegendő számú mérés történt.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérések gyakoriságát, valamint a KOI, a teljes foszfortartalom, az S és az NOx terhelési pontok kiszámítását.

A levegőbe történő kibocsátásoknak tartalmazniuk kell a cellulóz és a papír előállítása során keletkező összes S- és NOx-kibocsátást, beleértve a gyártóüzemen kívül előállított gőzt, levonva a villamosenergia-termelésnek tulajdonított kibocsátásokat. A méréseknek ki kell terjedniük a regeneráló kazánokra, mészégető kemencékre, gőzkazánokra és az erős szagú gázok égetőkemencéire. A diffúz kibocsátásokat úgyszintén figyelembe kell venni. A levegőbe történő kénkibocsátásról szóló jegyzőkönyvben megadott értékben szerepelnie kell mind az oxidált, mind a redukált kénkibocsátásoknak. Az olaj, szén és más, ismert kéntartalmú külső tüzelőanyag felhasználásával történő hőenergia-előállításhoz kapcsolódó kénkibocsátások mérés helyett számítással is megadhatók, és ezeket figyelembe kell venni.

A vízbe történő kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni a papírgyár szennyvíztisztító létesítményének szennyvízkivezető pontján. Azokban az esetekben, amikor a papírgyár szennyvizét a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vezetik, akkor az azon a ponton vett szűretlen és ülepítetlen mintákat kell elemezni, amelyen a gyár szennyvízkivezetése a szennyvízhálózathoz kapcsolódik, majd az eredményeket meg kell szorozni a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vonatkozó standard tisztítási hatékonysági tényezővel. A tisztítási hatékonysági tényezőnek a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telep üzemeltetője által szolgáltatott információkon kell alapulnia.

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó kibocsátási értékeket, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó kibocsátási értékeket nullának kell venni, a kombinált kibocsátást pedig az adott cellulóz- és papírgyártás kombinált referenciaértékeivel kell összehasonlítani. Az egyenletben szerepelnie kell minden olyan jelen lévő cellulózfajta súlyozott mennyiségének, amelyre vonatkozóan az 1. táblázatban egyedi referenciaérték került meghatározásra.

1b. kritérium: Adszorbeálható szerves halogének (AOX)

Ez a kritérium az elemiklór-mentes fehérített cellulózra (ECF cellulózra) vonatkozik.

Az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír gyártására felhasznált egyes cellulózfajták előállításából származó AOX-kibocsátás nem haladhatja meg a 0,17 kg/ADt-t.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az AOX-re vonatkozó ISO 9562 szerinti módszerrel vagy azzal egyenértékű módszerrel végzett mérésről szóló vizsgálati jegyzőkönyvet, valamint az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes számításokat és az ezeket igazoló dokumentumokat.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a cellulózkeverékben használt különböző ECF cellulózfajták jegyzékét, továbbá azok egyedi súlyozását és AOX-kibocsátási értékét, „kg AOX/ADt cellulóz”-ként kifejezve.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérés gyakoriságát. Az AOX-et csak olyan folyamatokban kell mérni, ahol klórvegyületeket használnak a cellulóz fehérítéséhez. Az AOX-et nem kell mérni a nem integrált papírgyártásból származó szennyvízben vagy fehérítés nélküli cellulózgyártásból származó szennyvizekben, illetve ha a fehérítést klórmentes anyagokkal végzik.

A vízbe történő AOX-kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni a papírgyár szennyvíztisztító létesítményének szennyvízkivezető pontján. Azokban az esetekben, amikor a papírgyár szennyvizét a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vezetik, akkor az azon a ponton vett szűretlen és ülepítetlen mintákat kell elemezni, amelyen a gyár szennyvízkivezetése a szennyvízhálózathoz kapcsolódik, majd az eredményeket meg kell szorozni a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre vonatkozó standard tisztítási hatékonysági tényezővel. A tisztítási hatékonysági tényezőnek a település vagy más harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telep üzemeltetője által szolgáltatott információkon kell alapulnia.

A kibocsátásokra vonatkozó információkat a legalább kéthavonta elvégzett mérések éves átlagaként kell kifejezni. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A méréseknek az adott időszak szempontjából reprezentatívaknak kell lenniük.

Abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen ECF cellulózt nem használ, elegendő ilyen értelmű nyilatkozatot tennie az illetékes szervnél.

1c. kritérium: CO2

Megjegyzés: A kritérium a cellulóz- és papírgyártási folyamatokból származó CO2-kibocsátások összesített mennyiségére vonatkozik. A kritérium nem terjed ki a feldolgozásra.

A technológiai hő és a villamos energia előállításához (akár a gyártóüzem telephelyén, akár azon kívül) felhasznált fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg a következő határértékeket:

1.

1 200 kg CO2/tonna hagyományos tissue-papír esetében,

2.

1 850 kg CO2/tonna strukturált tissue-papír esetében.

A tényleges kibocsátási értéket a cellulóz- és papírgyártásból származó kibocsátások összegeként kell kiszámítani, figyelembe véve az alkalmazott cellulózkeveréket.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja az e kritérium teljesülését igazoló adatokat és részletes számításokat a kapcsolódó igazoló dokumentációval együtt.

A cellulózgyártó minden felhasznált cellulózfajtára vonatkozóan egy kg CO2/ADt mértékegységben kifejezett CO2-kibocsátási értéket bocsát a kérelmező rendelkezésére. A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír előállításához használt megfelelő papírgép(ek) tekintetében szintén egyetlen CO2-kibocsátási értéket kell megadnia. Integrált gyárak esetében a cellulóz- és papírgyártás CO2-kibocsátását egyetlen értékként lehet bejelenteni.

A CO2-kibocsátási adatok között szerepelnie kell a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált összes nem megújuló tüzelőanyag-forrásnak, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (függetlenül attól, hogy az energiát a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül termelik).

A tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási tényezőket a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklete szerint kell felhasználni.

A hálózati villamos energia esetében 384 kg CO2/MWh-s kibocsátási tényezőt kell használni az MEErP-módszer (4) szerint.

A számításoknak, illetve az anyagmérlegeknek 12 hónapos gyártási időszakon kell alapulniuk. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a számításokat az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A számításnak az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

Hálózati villamosenergia-ellátás esetén a fent megadott értéket (európai átlag) kell használni, kivéve, ha a kérelmező olyan dokumentumokat mutat be, amelyek meghatározzák az áramszolgáltatóira (szerződéses szolgáltatóira) vonatkozó átlagértéket, amely esetben a kérelmező a megadott érték helyett ezt az értéket használhatja. A megfelelés bizonyítékaként felhasznált dokumentumoknak tartalmazniuk kell az átlagértéket is tartalmazó műszaki előírásokat (azaz a szerződés másolatát).

A gyártási folyamatokhoz beszerzett és felhasznált, megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség a CO2-kibocsátások számításakor nulla kibocsátással veendő figyelembe. A kérelmezőnek megfelelő dokumentációt kell benyújtania arról, hogy a papírgyárban ilyen típusú energiát ténylegesen használnak, illetőleg külső forrásból beszereztek.

2. kritérium: Energiafelhasználás

Ez a követelmény a cellulóz- és papírgyártás során történő, konkrét referenciaértékekhez viszonyított tényleges energiafelhasználásra vonatkozó információkon alapul.

Az energiafogyasztás magában foglalja a villamosenergia-fogyasztást és a hőtermelési célú tüzelőanyag-fogyasztást, amelyet terhelési pontokban (Pösszes) kell kifejezni az alábbiak szerint:

A terhelési pontok összege (Pösszes = PE + PF) nem lehet 2,5-nél nagyobb.

A 2. táblázat tartalmazza az energiafogyasztás kiszámítására vonatkozó referenciaértékeket.

Cellulózkeverékek esetében a villamosenergia-fogyasztásra és a hőtermelési célú tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó referenciaértéket súlyozni kell a felhasznált egyes cellulózfajták aránya szerint („i” cellulózfajta a cellulóz légszáraz tonnájára vonatkoztatva), majd a súlyozott értékeket össze kell adni.

2a. kritérium: Villamos energia

A cellulóz- és papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást terhelési pontokban (PE) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózfajtára a vonatkozó villamosenergia-fogyasztást (Ecellulóz,i, kWh/ADt-ban kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Ecellulóz,i = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Papírgyártásra vonatkozó számítás: a papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást (Epapír) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Epapír = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PE):

Formula

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó villamosenergia-értékeket, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás értékét nullának kell venni, a papírgyárra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártásra és a papírgyártásra vonatkozó értéket is.

2b. kritérium: A hőtermelés tüzelőanyag-fogyasztása

A cellulóz- és papírgyártással kapcsolatos tüzelőanyag-fogyasztást terhelési pontokban (PF) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózfajtára a vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztást (Fcellulóz,i, kWh/légszáraz tonnában (ADT) kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Fcellulóz,i = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Megjegyzés:

1.

Az Fcellulóz,i értéket (és a cellulóz PF értékéhez való hozzájárulását) nem kell kiszámítani a mechanikai úton előállított cellulózra, kivéve, ha légszáraz, mechanikai eljárással előállított, kereskedelmi cellulózról van szó, amely legalább 90 % szárazanyagot tartalmaz.

2.

A fenti egyenletben az „eladott tüzelőanyagok” értékébe be kell számítani az eladott hő termeléséhez felhasznált tüzelőanyag mennyiségét.

Papírgyártásra vonatkozó számítás: a papírgyártáshoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztást (Fpapír, kWh/ADt-ban kifejezve) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Fpapír = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PF):

Formula

2. táblázat

A villamos energia és a tüzelőanyag referenciaértékei

Cellulózfajta

Tüzelőanyag kWh/ADt

Freferencia

Villamos energia kWh/ADt

Ereferencia

Nem admp

Admp

Nem admp

Admp

Vegyi úton előállított cellulóz

3 650

4 650

750

750

Termomechanikai úton előállított cellulóz (TMP)

0

900

2 200

2 200

Facsiszolat (beleértve a préselt facsiszolatot)

0

900

2 000

2 000

Vegyi-termomechanikai úton előállított cellulóz (CTMP)

0

800

1 800

1 800

Újrahasznosított cellulóz

350

1 350

700

700

Papírfajta

kWh/tonna

Tissue-papír

1 950

950

Strukturált tissue-papír

3 000

1 500

Admp = légszáraz eljárással előállított kereskedelmi cellulóz.

Értékelés és ellenőrzés a)-ra és b)-re): a kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritérium teljesülését igazoló részletes számításokat a kapcsolódó összes igazoló dokumentummal együtt. A jegyzőkönyvben tehát szerepelnie kell a teljes villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásnak is.

A kérelmezőnek ki kell számítania az összes energiabemenetet, külön-külön meghatározva a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált hőenergia/tüzelőanyagok és villamos energia mennyiségét, beleértve az újrahasznosított papír gyártásakor a hulladékpapír festékmentesítéséhez használt energiát is. A nyersanyagok szállítása és a csomagolás során felhasznált energia nem szerepelhet az energiafogyasztási számításokban.

A teljes hőenergia tartalmazza az összes vásárolt tüzelőanyagot. Tartalmazza továbbá a gyártóüzemi folyamatokból származó folyadékok és hulladékok (pl. fahulladék, fűrészpor, folyadékok, hulladékpapír és gyártási selejt) elégetésével visszanyert hőenergiát, valamint a villamos energiának a gyártóüzem telephelyén történő termeléséből visszanyert hőenergiát. A kérelmezőnek azonban az ilyen forrásokból származó hőenergiának csak a 80 %-át kell figyelembe vennie a teljes hőenergia kiszámításánál.

A villamos energia az elektromos hálózatból származó nettó villamos energiát és a gyártóüzem telephelyén termelt villamos energiát jelenti, elektromos teljesítményként mérve. A szennyvíz tisztításához használt villamos energiát nem kell számításba venni.

Ha villamos energiával mint hőforrással gőzt fejlesztenek, akkor a gőz hőértékét ki kell számítani, majd el kell osztani 0,8-del, és hozzá kell adni a teljes tüzelőanyag-fogyasztáshoz.

Mivel integrált papírgyárak esetében nehéz elkülöníteni a cellulózra és a papírra vonatkozó tüzelőanyag-értékeket (hőértékeket), ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztás (hőfogyasztás) értékét nullának kell venni, a papírgyárra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártásra és a papírgyártásra vonatkozó értéket is.

3. kritérium: Rostanyagok – erőforrások megőrzése, fenntartható erdőgazdálkodás

A nyersanyagként felhasznált rostanyag lehet újrahasznosított vagy primer rostanyag.

A primer rostanyag nem származhat géntechnológiával módosított fajtákból.

A felügyeleti láncnak való megfelelést az összes rostanyag esetében független harmadik fél, például az Erdőgondnoksági Tanács (Forest Stewardship Council, FSC) vagy az erdészeti tanúsítási rendszerek elfogadását célzó program (Programme for the Endorsement of Forest Certification (PEFC), illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek által kiállított érvényes igazolásokkal vagy az EN 643 szabványnak megfelelő, újrafeldolgozásra szánt papírra kiállított szállítólevéllel kell igazolni.

A termékhez vagy a gyártósorhoz rendelt rostanyag legalább 70 %-ának olyan, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelő gazdálkodást folytató erdőből vagy területről kell származnia, amely megfelel az érintett független felügyeletilánc-rendszer által támasztott követelményeknek, és/vagy újrahasznosított anyagokból kell származnia.

Az újrahasznosított rostanyagtartalom számításakor nem vehető figyelembe az olyan hulladékanyagok újrahasznosítása, amelyeket ugyanazon folyamaton belül fel lehet használni, mint amelynek során keletkeztek (például az ugyanazon létesítmény által termelt vagy megvásárolt papírgyártási selejt). A feldolgozási műveletekből származó (saját vagy vásárolt) selejtanyagok bevitele azonban – amennyiben azok az EN 643 szabványnak megfelelő szállítólevéllel rendelkeznek – úgy tekinthető, mint amely hozzájárul az újrafeldolgozott rosttartalomhoz.

A nem tanúsított primer anyagokat olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak, és megfelelnek a tanúsító rendszer nem tanúsított anyagokkal szemben támasztott minden egyéb követelményének.Az erdőgazdálkodási tanúsítványokat és/vagy a felügyeleti láncnak való megfelelést igazoló tanúsítványokat kiállító tanúsító szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó tanúsítási rendszer akkreditációjával vagy elismerésével.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír gyártójától származó érvényes, független tanúsítású, felügyeleti láncnak való megfelelést igazoló tanúsítvány által alátámasztott megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be az illetékes szervnek a termékben vagy a gyártósoron használt valamennyi rostanyag tekintetében. Az FSC-, a PEFC- vagy ezekkel egyenértékű rendszereket el kell fogadni független harmadik fél általi tanúsításként. Újrahasznosított rostanyag felhasználása esetén, amennyiben az FSC, a PEFC vagy ezekkel egyenértékű újrahasznosítási állításokkal nem élnek, a bizonyítékok valódiságát az EN 643 szabványnak megfelelő szállítólevéllel kell igazolni.

A kérelmezőnek ellenőrzött számviteli dokumentumokat kell bemutatnia, amelyek igazolják, hogy a termékhez vagy a gyártósorhoz rendelt anyagok legalább 70 %-a olyan, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelő gazdálkodást folytató erdőből vagy területről származik, amely megfelel az érintett független felügyeletilánc-rendszer által támasztott követelményeknek, és/vagy újrahasznosított anyagokból származik.

Amennyiben a termékben vagy a gyártási folyamatban nem tanúsított primer anyag is felhasználásra kerül, igazolni kell, hogy a nem tanúsított primer anyagok aránya a termékben nem haladja meg a 30 %-ot, és azokat olyan rendszerrel ellenőrzik, amely garanciát biztosít arra, hogy a szóban forgó anyagok jogszerű forrásból származnak, és megfelelnek a tanúsító rendszer nem tanúsított anyagokkal szemben támasztott minden egyéb követelményének.

Amennyiben a tanúsítási rendszer nem írja kifejezetten elő, hogy minden frissen kitermelt anyagot géntechnológiával nem módosított szervezetekből kell kinyerni, ennek igazolására további bizonyítékot kell benyújtani.

4. kritérium: Korlátozott veszélyes anyagok és keverékek

A 4. kritérium egyes alkritériumainak való megfelelés igazolásának alapja az, hogy a kérelmező benyújtja az összes felhasznált releváns vegyi anyag jegyzékét a megfelelő dokumentációval együtt (biztonsági adatlap vagy a vegyi anyag beszállítójának nyilatkozata).

4a. kritérium: A különös aggodalomra okot adó anyagokra (SVHC) vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: A papírgyárban, illetve ha releváns, a tissue-papír feldolgozásának folyamata során használt valamennyi technológiai és funkcionális vegyi anyagot meg kell vizsgálni. Ez a kritérium nem vonatkozik a szennyvíz tisztítására használt vegyi anyagokra, kivéve, ha a megtisztított szennyvíz visszakerül a papírgyártási folyamatba.

A papírtermék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően azonosított anyagokat, illetve a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagokat. E követelménytől nem lehet eltérni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a papírtermék nem tartalmaz 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban különös aggodalomra okot adó anyagot. A nyilatkozatot biztonsági adatlapokkal vagy a papírgyárban használt egyes technológiai és funkcionális vegyi anyagok beszállítói által tett megfelelő nyilatkozatokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy a vegyi anyagok egyike sem tartalmaz 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban különös aggodalomra okot adó anyagokat.

A különös aggodalomra okot adó anyagnak (SVHC) minősülő és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke itt olvasható:

https://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table.

A jegyzékre a kérelmezés napján érvényes állapota szerint kell hivatkozni.

4b. kritérium: Osztályozási, címkézési és csomagolási (CLP) korlátozások

Megjegyzés: A papírgyárban, illetve ha releváns, a tissue-papír feldolgozásának folyamata során használt valamennyi technológiai és funkcionális vegyi anyagot meg kell vizsgálni. Ez a kritérium nem vonatkozik a szennyvíz tisztítására használt vegyi anyagokra, kivéve, ha a megtisztított szennyvíz visszakerül a papírgyártási folyamatba.

Amennyiben a 3. táblázatban nem szerepel erre vonatkozó eltérés, a papírtermék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyeket az 1272/2008/EK rendelet összhangban a következő figyelmeztető mondatok valamelyike alapján soroltak be:

Az 1. csoportba sorolt veszélyek: 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H340, H350, H350i, H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df.

A 2. csoportba sorolt veszélyek: 2. kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H341, H351, H361, H361f, H361d, H361fd, H362; 1. kategóriájú vízi toxicitás: H400, H410; 1. és 2. kategóriájú akut toxicitás: H300, H310, H330; 1. kategóriájú aspirációs toxicitás: H304; 1. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H370, H372, 1. kategóriájú bőrszenzibilizáló (*1): H317.

A 3. csoportba sorolt veszélyek: 2., 3. és 4. kategóriájú vízi toxicitás: H411, H412, H413; 3. kategóriájú akut toxicitás: H301, H311, H331; 2. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H371, H373.

A fenti követelmény nem vonatkozik a papírgyártási folyamat során kémiailag úgy módosuló anyagok és keverékek (pl. szervetlen pelyhesítő szerek, keresztkötő ágensek, szervetlen oxidáló- és redukálószerek) használatára, hogy a korlátozás alá eső CLP-veszély fennállása megszűnik.

3. táblázat

A CLP veszélyességi korlátozásokat és az alkalmazandó feltételeket érintő eltérések

Anyag/keverék típusa

Alkalmazási kör

Az eltérés tárgyát képező osztály(ok)

Az eltérés feltételei

Színezőanyagok és pigmentek

Nedves végső vagy felületi alkalmazásra használják színes papír előállítása során.

H411, H412, H413

A vegyi anyag szállítójának nyilatkoznia kell arról, hogy a papírra 98 %-os fixálási arány érhető el, és útmutatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy ez hogyan biztosítható.

A papír gyártójának nyilatkozatot kell tennie a vonatkozó útmutatás(ok)nak való megfelelésről.

Poliamido-amin-epiklórhidrin (PAE) alapú, a nedvesszilárdság javítására szolgáló szerek

Rostkötőszerként használják a papírpép továbbíhatóságának és a termék nedvesszilárdságának a javítására.

H411, H412, H413

Az epiklórhidrin (ECH, CAS-szám: 106-89-8) és bomlástermékei: az 1,3-diklór-2-propanol (DCP, CAS-szám: 96-23-1) és a 3-monoklór-1,2-propándiol (MCPD, CAS-szám: 96-24-2) együttes maradékmonomer-tartalma nem haladhatja meg a készítmény szilárdhatóanyag-tartalmának 0,35 tömegszázalékát.

Glioxál (újrahasznosított rostanyag)

Szennyeződés az újrahasznosított rostanyagban.

H341, H317

Csak 0,10 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban engedélyezett, ha a papírgyártás során felhasznált újrahasznosított anyagokban lévő szennyező anyagok révén van jelen. Ilyen esetekben igazolni kell a 6c. kritériumban meghatározott határértéknek való megfelelést.

Poliamido-amin-epiklórhidrin (PAE) alapú, a Yankee-hengerhez kapcsolódó vegyi segédanyagok

Kreppelésre használják.

H411, H412, H413

Az epiklórhidrin (ECH, CAS-szám: 106-89-8) és bomlástermékei: az 1,3-diklór-2-propanol (DCP, CAS-szám: 96-23-1) és a 3-monoklór-1,2-propándiol (MCPD, CAS-szám: 96-24-2) együttes maradékmonomer-tartalma nem haladhatja meg a készítmény szilárdhatóanyag-tartalmának 0,05 tömegszázalékát.

Kationos polimerek (beleértve a polietilén-imineket, a poliamidokat és a poliaminokat)

Különböző felhasználási módok lehetségesek, egyebek mellett rostkötő anyagként, valamint a nedves szakítószilárdság, a szárazszilárdság és a nedvesszilárdság javítását szolgáló anyagként.

H411, H412, H413

A papírgyártó nyilatkozatot nyújt be a biztonságos kezelésre és adagolásra vonatkozó, a biztonsági adatlapon meghatározott vonatkozó utasításoknak való megfelelésről.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az érintett felhasznált vegyi anyagok jegyzékét, mellékelve a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy beszállítói nyilatkozatokat.

Ki kell emelni minden olyan vegyi anyagot, amely korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású anyagot vagy keveréket tartalmaz. A vegyi anyag hozzávetőleges adagolási arányát, valamint a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék szóban forgó vegyi anyagban jelen lévő (a biztonsági adatlapon vagy a beszállítói nyilatkozatban megadottak szerinti) koncentrációját és 100 %-os feltételezett retenciós faktort kell alkalmazni a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék késztermékben maradó mennyiségének becslésére.

A 100 %-os retenciós faktortól való eltérést és a korlátozott veszélyes anyag vagy keverék kémiai módosítását írásban kell indokolni, és az indokolást be kell nyújtani az illetékes testületnek.

Minden olyan korlátozott anyag vagy keverék esetében, amely kész papírtermékben 0,10-nál nagyobb tömegszázalékban van jelen, de eltérés tárgyát képezi, igazolni kell a vonatkozó eltérési feltételeknek való megfelelést.

4c. kritérium: Klór

Megjegyzés: Ezt a követelményt a cellulóz- és papírgyártók esetében kell alkalmazni. A követelmény az újrahasznosított rostanyagok fehérítésére is vonatkozik, és nem zárható ki, hogy a rostanyagokat életciklusuk korábbi szakaszában esetleg klórgázzal fehérítették.

Fehérítőszerként klórgáz nem használható. Ez a követelmény nem vonatkozik a klór-dioxid előállításához és alkalmazásához használt klórgázra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a papírgyártási folyamat során nem alkalmaztak fehérítőszerként klórgázt, mellékelve az esetlegesen érintett cellulózbeszállítók nyilatkozatait.

4d. kritérium: Alkil-fenol-etoxilátok (APEO-k)

Megjegyzés: Ezt a követelményt a cellulóz- és papírgyártók esetében kell alkalmazni.

APEO-k és más alkil-fenol-származékok nem adagolhatók a tisztító vegyi anyagokhoz, a festékmentesítő vegyi anyagokhoz, a habzásgátló anyagokhoz és a diszpergálószerekhez. Az alkil-fenol-származékok olyan anyagok, amelyek lebomlásakor alkil-fenolok keletkeznek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a vegyi anyag szállítójának (szállítóinak) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy APEO-kat vagy más alkil-fenol-származékokat nem adagoltak ezekhez a termékekhez.

4e. kritérium: Festékmentesítéshez használt felületaktív anyagok

Megjegyzés: Ezt a követelményt a festékmentesített cellulóz gyártóira kell alkalmazni.

A festékmentesítési eljárásokban használt valamennyi felületaktív anyagnak biológiailag könnyen lebonthatónak vagy potenciálisan teljesen lebonthatónak kell lennie (a vizsgálati módszereket és küszöbértékeket lásd az alábbiakban). E követelmény alól az egyetlen kivétel a szilikonszármazékokon alapuló felületaktív anyagok felhasználása, feltéve, hogy a festékmentesítésből hátramaradó papíriszapot elégetik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium, mellékelve az egyes felületaktív anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapot vagy vizsgálati jegyzőkönyvet. A szóban forgó dokumentumokban szerepelnie kell a vizsgálati módszernek, a küszöbértéknek, valamint a következő vizsgálati módszerek és küszöbértékek egyikének alkalmazásával nyert következtetéseknek:

a könnyű biológiai lebonthatóság tekintetében: OECD 301 A–F (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok), a 301 A és E esetében legalább 70 %-os, a 301 B, C, D és F esetében legalább 60 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az abszorpciót is).

a potenciális teljes biológiai lebonthatóság tekintetében: OECD 302 A–C (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok), a 302 A és B esetében legalább 70 %-os, a 302 C esetében legalább 60 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az adszorpciót is).

Szilikonalapú felületaktív anyagok használata esetén a kérelmezőnek biztonsági adatlapot kell benyújtania a felhasznált vegyi anyagokról, és nyilatkoznia kell arról, hogy a festékmentesítésből hátramaradó papíriszapot elégetik, megjelölve a rendeltetési hulladékégető mű(vek) adatait.

4f. kritérium: A nyálkaképződés szabályozására használt biocidokra vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni.

A rostokat tartalmazó keringető vízrendszerben levő nyálkaképző szervezetek ellen használt biocid termékek hatóanyagainak a szóban forgó célra vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük, vagy az 528/2012/EU rendelet alapján az engedélyezésre vonatkozó határozat meghozataláig vizsgálat alatt kell állniuk, és nem lehetnek potenciálisan bioakkumulatívak.

E kritérium alkalmazásában a szóban forgó anyagok bioakkumulációs potenciálja tekintetében a következőknek kell teljesülniük: log Kow (az oktanol/víz megoszlási együttható logaritmusa) ≤ 3,0 vagy a kísérleti úton meghatározott biokoncentrációs tényező ≤ 100.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium, mellékelve a vonatkozó anyagbiztonsági adatlapot vagy vizsgálati jegyzőkönyvet. A vizsgálati jegyzőkönyvben szerepelnie kell a vizsgálati módszernek, a küszöbértéknek, valamint a következő vizsgálati módszerek egyikének alkalmazásával nyert következtetéseknek: OECD 107, 117 vagy 305 A–E.

4 g. kritérium: Az azoszínezékekre vonatkozó korlátozások

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében kell alkalmazni.

Olyan azoszínezékek, amelyek esetében egy vagy több azocsoport reduktív lehasadása által egy vagy több, a 2002/61/EK irányelvben vagy az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 8. függelékében felsorolt aromás amin szabadulhat fel, nem használhatók fel az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír előállításához.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír és tissue-termékek előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium teljesüléséről. A színezékre vonatkozó beszállítói nyilatkozatot az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 10. függelékében leírt megfelelő módszerek vagy azokkal egyenértékű módszerek szerint készített vizsgálati jegyzőkönyvekkel kell alátámasztani.

4h. kritérium: Fémalapú pigmentek és színezőanyagok

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében, illetve ha releváns, a tissue-papír feldolgozását végző gyártókra kell alkalmazni. A fémalapú pigmentek és színezőanyagok fogalommeghatározását lásd e melléklet bevezetésében.

Alumínium- (*2), ezüst-, arzén-, bárium-, kadmium-, kobalt-, króm-, higany-, mangán-, nikkel-, ólom-, szelén-, antimon-, ón- és cinkalapú színezőanyagok és pigmentek nem használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező tissue-termékek előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium követelményeinek teljesüléséről. A beszállítói nyilatkozat(oka)t biztonsági adatlapokkal vagy más releváns dokumentumokkal kell alátámasztani.

4i. kritérium: Színezőanyagok ionos szennyeződései

Megjegyzés: Ezt a követelményt a papírgyártók esetében, illetve ha releváns, a tissue-papír feldolgozását végző gyártókra kell alkalmazni.

A felhasznált színezőanyagokban jelen lévő ionos szennyeződések szintje nem haladhatja meg a következő értékeket: ezüst 100 ppm; arzén 50 ppm bárium 100 ppm; kadmium 20 ppm; kobalt 500 ppm; króm 100 ppm; higany 4 ppm; nikkel 200 ppm; ólom 100 ppm; szelén 20 ppm; antimon 50 ppm; ón 250 ppm; cink 1 500 ppm.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek az uniós ökocímkével rendelkező tissue-papír előállítási folyamata során felhasznált valamennyi színezék tekintetében be kell nyújtania a beszállító(k) nyilatkozatát e kritérium követelményeinek teljesüléséről. A beszállítói nyilatkozat(oka)t biztonsági adatlapokkal vagy más releváns dokumentumokkal kell alátámasztani.

4j. kritérium: Oldatok

Az uniós ökocímkével rendelkező tissue-termékek feldolgozása során felhasznált oldatkészítményekhez tilos H317, H334 és CMR besorolású, valamint a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagokat hozzádni. Az oldatkészítményekhez továbbá tilos parabéneket, triklozánt, formaldehidet, formaldehidet kibocsátó anyagokat és metil-izotiazolinont hozzádni.

Ezenkívül az oldatkészítményeket tilos olyan mennyiségekben felhasználni, amelynek eredményeképpen a 4b. kritériumnál felsorolt, korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású egyes anyagok a végső tissue-termékben 0,010 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben vannak jelen. A korlátozás tárgyát képező egyes CLP-besorolásokkal érintett anyagok teljes mennyisége nem haladhatja meg a tissue-termék 0,070 tömegszázalékát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az uniós ökocímkével rendelkező tissue-termékek előállítása során használt valamennyi releváns oldatkészítményt tartalmazó jegyzéket, mellékelve a szóban forgó oldatkészítmények beszállítóinak megfelelőségi nyilatkozatát, a vonatkozó biztonsági adatlapokat, valamint – a végtermékre vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolása céljából – a kérelmező által alkalmazott adagoláson alapuló, az uniós ökocímkével rendelkező végső tissue-termékben megmaradó, korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású anyagok koncentrációjának megbecslését szolgáló számításokat.

5. kritérium: Hulladékgazdálkodás

Valamennyi cellulóz- és papírgyártó üzemnek – beleértve a feldolgozott tissue-termékeket gyártó üzemeket is – rendelkeznie kell a gyártási folyamatból származó hulladék kezelésére szolgáló rendszerrel, valamint egy hulladékminimalizálási és -gazdálkodási tervvel, amely leírja a gyártási folyamatot, és tartalmazza a következő szempontokra vonatkozó információkat:

1.

a hulladékképződés megelőzésére alkalmazott eljárások;

2.

a hulladék szétválasztására, újrafelhasználására és újrafeldolgozására alkalmazott eljárások;

3.

a veszélyes hulladék biztonságos kezelésére alkalmazott eljárások;

4.

a hulladékképződés mérséklésére, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás arányának növelésére vonatkozó folyamatos fejlesztési célkitűzések és célok.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező ismerteti az érintett gyártóüzemek hulladékminimalizálási és -gazdálkodási tervét, és nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium.

Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) nyilvántartásba vett és/vagy az ISO 14001 szabvány szerint tanúsított kérelmezők esetében a kritérium teljesítettnek tekinthető, ha:

1.

a hulladékgazdálkodás beépítését a gyártóüzem(ek)re vonatkozó EMAS környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálják, vagy

2.

a gyártóüzem(ek) ISO 14001 szerinti tanúsítása megfelelően foglalkozik a hulladékgazdálkodás beépítésének kérdésével.

6. kritérium: A végtermékre vonatkozó követelmények

6a. kritérium: Színezőanyagok és optikai fehérítők

Színezett tissue-papír esetében a jó (4. szintű vagy annál magasabb szintű) színtartóságot az EN 646 szabványban meghatározott rövid eljárás szerint kell igazolni.

Optikai fehérítőszerekkel kezelt tissue-papír esetében a jó (4. szintű vagy annál magasabb szintű) színtartóságot az EN 648 szabványban meghatározott rövid eljárás szerint kell igazolni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek vagy a vegyianyag-beszállító(k)nak nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve – az adott esetnek megfelelően – az EN 646 és/vagy az EN 648 szabvány szerinti megfelelő vizsgálati jegyzőkönyveket.

Ellenkező esetben a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem használtak színezékeket vagy fehérítőszereket.

6b. kritérium: Nyálkaképződést gátló szerek és antimikrobás szerek

A végső tissue-termék mintái nem tartalmazhatnak az EN 1104 szabvány szerinti, a mikroorganizmusok szaporodását gátló szereket.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve az EN 1104 szabvány szerinti megfelelő vizsgálati jegyzőkönyveket.

6c. kritérium: Termékbiztonság

Az újrahasznosított rostanyagot tartalmazó végső tissue-termékek az alábbi veszélyes anyagok közül egyiket sem tartalmazhatják a meghatározott határértékek feletti mennyiségben, amit a meghatározott vizsgálati szabványok alapján kell kimutatni:

formaldehid: 1 mg/dm2 az EN 1541 szabvány szerint (hidegvizes extrakció);

glioxál: 1,5 mg/dm2 a DIN 54603 szabvány szerint;

pentaklór-fenol (PCP): 2 mg/kg az EN ISO 15320 szabvány szerint (hidegvizes extrakció).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a vonatkozó szabványok szerinti megfelelő vizsgálati jegyzőkönyveket.

6d. kritérium: Használatra való alkalmasság

Az uniós ökocímkével rendelkező tissue-termékeknek meg kell felelniük a forgalomba hozataluk szerinti országban előírt valamennyi vonatkozó követelménynek.

Strukturált tissue-papír esetében az egyes nyerspapírívek nedvszívóképessége feldolgozás előtt legalább 10,0 g víz/g tissue-papír.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a vonatkozó dokumentumokat.

A gyártók biztosítják a termékeik használatra való alkalmasságát, és az EN ISO/IEC 17050 szabvánnyal összhangban rendelkezésre bocsátják a termékeik minőségét igazoló dokumentumokat. A szóban forgó szabvány meghatározza a beszállítóknak a normatív dokumentumoknak való megfelelőségüket igazoló nyilatkozataira vonatkozó általános kritériumokat.

Strukturált tissue-papír esetében a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e követelmény teljesüléséről, mellékelve egy, az EN ISO 12625-8:2010 szabvány szerinti megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvet.

7. kritérium: Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

A kérelmezőnek követnie kell az uniós ökocímke logójának használatáról szóló iránymutatásban szereplő, a logó helyes használatára vonatkozó utasításokat:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/logo_guidelines.pdf

Választható szövegmezős címke esetében a címkének a következő három állítást kell tartalmaznia:

A gyártás során a levegőbe és vízbe történő kibocsátások szintje alacsony;

A gyártás során felhasznált energia szintje alacsony;

A rostanyag xx %-a fenntartható forrásból származik/a rostanyag xx %-a újrahasznosított (az esetnek megfelelően).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült képet, amelyen világosan látszik a címke, a nyilvántartási szám/az engedély száma, valamint adott esetben a címkével együtt megjeleníthető állítások.


(1)  A magasabb érték a magasabb foszforszintű régiókból származó eukaliptuszt (pl. ibériai eukaliptuszt) használó gyárakra vonatkozik.

(2)  A cellulózt biomasszaalapú gőzzel gyorsszárító nem integrált CTMP-üzemek NOx-kibocsátási értéke.

(3)  Nagy mértékben fehérített, mechanikai úton előállított cellulóz KOI-értéke (a végleges papír rosttartalma 70–100 %).

(4)  Methodology for the Ecodesign of Energy-related Products (Módszertan az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezéséhez).

(*1)  A H317-korlátozások csak a papír kezelésére használt, kereskedelmi forgalomban lévő színezőanyag-készítményekre, felületkezelő szerekre és bevonóanyagokra vonatkoznak.

(*2)  Az alumíniumra vonatkozó korlátozás nem vonatkozik az alumínium-szilikátokra.