ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 327

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. december 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2033 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) a délnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019-2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról

8

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási kötelezettség 2019–2021 közötti végrehajtásának részletes szabályairól

17

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2036 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) a bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról

27

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2037 rendelete (2018. december 17.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az 5b, 6b és 6aN övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

41

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2038 rendelete (2018. december 17.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 1 és 2 övezet norvég vizein folytatott, fekete tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

44

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2039 rendelete (2018. december 17.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 1 és 2 övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, északi menyhalra irányuló halászat tilalmáról

46

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2040 rendelete (2018. december 17.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra folytatott, a germon északi állományára irányuló halászat tilalmáról

48

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2041 végrehajtási rendelete (2018. december 17.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

50

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2042 végrehajtási rendelete (2018. december 18.) az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendeletnek a WLTP-vizsgálati feltételek egyértelművé tétele és a típusjóváhagyási adatok nyomon követése érdekében történő módosításáról ( 1 )

53

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2043 végrehajtási rendelete (2018. december 18.) az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletnek a WLTP-vizsgálati feltételek egyértelművé tétele és a típusjóváhagyási adatok nyomon követése érdekében történő módosításáról ( 1 )

58

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2044 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

63

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2045 végrehajtási határozata (2018. december 19.) a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 (MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról (az értesítés a C(2018) 8239. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

65

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2046 végrehajtási határozata (2018. december 19.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát és a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai események közül kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, valamint a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2018) 8238. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

70

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2047 végrehajtási határozata (2018. december 20.) Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről ( 1 )

77

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2048 végrehajtási határozata (2018. december 20.) a honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozó, az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatására kidolgozott harmonizált szabványról

84

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2018/2049 határozata (2018. december 12.) a 2019-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2018/35)

87

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2050 ajánlása (2018. december 19.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról (az értesítés a C(2018) 8598. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

89

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2051 ajánlása (2018. december 19.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról (az értesítés a C(2018) 8610. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

94

 

*

A Bizottság (EU) 2018/2052 ajánlása (2018. december 19.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, kiállítási célú általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról (az értesítés a C(2018) 8611. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

98

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2033 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

a délnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el egy legfeljebb hároméves kezdeti időtartamra, amely egy további, összesen hároméves időtartammal meghosszabbítható.

(3)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. Az (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelet (2) útján a Bizottság visszadobási tervet állapított meg egyes tengerfenéken élő fajoknak a 2016–2018-as időszakban a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozóan; az említett rendeletet a Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália által 2016-ban benyújtott közös ajánlás nyomán hatályon kívül helyezte és felváltotta az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3). Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosította az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4).

(4)

2018. május 31-én Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália a délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően új közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek szakvéleményeket adtak, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett (5). 2018. szeptember 11-én a 28 tagállam és a Bizottság, valamint megfigyelőként az Európai Parlament képviselőinek részvételével szakértői csoport ült össze, és megvitatta a szóban forgó intézkedéseket.

(5)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli mentességet tartalmazott a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 8 és 9 alterületén fenékvonóhálóval kifogott norvég homár tekintetében, mivel a meglévő tudományos adatok az adott fajt célzó halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit figyelembe véve potenciálisan magas túlélési arányokat jeleztek. Értékelésében (6) a HTMGB azt állapította meg, hogy a 2016–2018-ban lefolytatott legújabb kísérletek és az akkor elkészült legújabb tanulmányok a korábbi tudományos munka során megfigyelt túlélési arányhoz hasonló túlélési arányokat mutatnak. Ezért, mivel a körülmények nem változtak, a túlélési arányon alapuló említett mentességet fenn kell tartani a 2019–2021-es időszakra vonatkozó, a tengerfenéki fajok délnyugati vizeken történő halászatára alkalmazandó visszadobási tervben is.

(6)

Az ICES 8 és 9 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak túlélési arányára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre részletes tudományos bizonyítékok a mentességet élvező összes flottaszegmens és eszközkombináció tekintetében. Mindazonáltal a túlélési arányok néhány kivételtől eltekintve általában megalapozottak, de további adatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak minden évben május 31. előtt a lehető leghamarabb be kell nyújtaniuk a következőket: a) a túlélési arány növelése és a HTMGB által jelzett hiányzó adatok pótlása érdekében kidolgozott, a HTMGB által évente értékelésre kerülő ütemterv, b) éves jelentések a túlélési arányt érintő programok előrehaladásáról és módosításáról/kiigazításáról.

(7)

A rájaalakúak túlélési arányának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kakukkráják (Leucoraja naevus) túlélési aránya sokkal alacsonyabb, mint más fajoké, és a vonatkozó tudományos ismeretek kevésbé megalapozottak. Ha azonban e faj kizárásra kerül a mentesség köréből, az lehetetlenné tenné a halászatot és a pontos adatok gyűjtésének folytatását. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy ezt a mentességet csak 1 évre indokolt engedélyezni, és sürgősen új tanulmányokra, valamint magasabb túlélési arányt biztosító intézkedésekre van szükség, melyeket 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteni értékelésre.

(8)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 9a körzetben a „voracera” nevű kisüzemi halászeszközzel kifogott nagyszemű vörösdurbincsokra vonatkozóan is. A tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgáltak a visszadobott nagyszemű vörösdurbincsok túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a mentesség indokolt. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(9)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nagyszemű vörösdurbincsokra vonatkozóan is. A tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgáltak az említett halászat keretében kifogott nagyszemű vörösdurbincsok túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a mentesség indokolt. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(10)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti de minimis kivételeket tartalmazott az ICES 8a és 8b körzetben merevítőrudas vonóhálóval és fenékvonóhálóval kifogott közönséges nyelvhalakra, valamint az ICES 8a és 8b körzetben tükörhálóval és kopoltyúhálóval kifogott közönséges nyelvhalakra vonatkozóan. A HTMB megvizsgálta (7) az említett kivételekre vonatkozóan a tagállamok által az új közös ajánlásban közölt bizonyítékokat. Megállapította, hogy a közös ajánlás megalapozott érveket tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a nem szándékos fogások kezelésének aránytalan költségei mellett nehézséget okoz a szelektivitás fokozása. Ezért, mivel a körülmények nem változtak, a de minimis kivételeket fenn kell tartani a 2019–2021-es időszakra vonatkozó, a tengerfenéki fajok délnyugati vizeken történő halászatára alkalmazandó visszadobási tervben is.

(11)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti de minimis kivételt tartalmazott az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szürke tőkehalakra vonatkozóan. A HTMGB áttekintette a tagállamok által az említett kivételre vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékokat, és úgy ítélte meg (8), hogy a szelektivitás javulásának értékeléséhez további vizsgálatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet átmenetileg meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A de minimis kivételt ezért átmeneti jelleggel, 2019. december 31-ig kell biztosítani. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(12)

Az új közös ajánlás új de minimis kivételeket javasol az alábbiak tekintetében:

az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nyálkásfejű halak,

az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott ezüstös tengericompók,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott fattyúmakrélák,

az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetében kopoltyúhálóval kifogott fattyúmakrélák,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott makrélák,

az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben kopoltyúhálóval kifogott makrélák,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szardellák,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott disznófejűhal-félék,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott sima lepényhalak,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott sima lepényhalak,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ördöghalfélék,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott ördöghalfélék,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak,

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott sávos tőkehalak,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott sávos tőkehalak,

az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ezüstös tengericompók,

az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott nagyszemű vörösdurbincsok,

az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott nyelvhalak.

(13)

A tagállamok információkat szolgáltattak az ICES 10 alterületen horoggal és horogsorral kifogott nyálkásfejű halakra és ezüstös tengericompókra vonatkozó de minimis kivételekhez. A HTMGB felülvizsgálta e bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott információk olyan megindokolt érveket tartalmaztak, amelyek igazolják, hogy a szelektivitás további javítása nehézségekbe ütközik vagy a nem szándékos fogások kezeléséhez kapcsolódó aránytalan költségekkel jár. Indokolt tehát belefoglalni ezeket a de minimis kivételeket a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(14)

A tagállamok által szolgáltatott információkat ki kell egészíteni a következő fajokra vonatkozó új de minimis kivételek tekintetében:

az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott fattyúmakrélák, makrélák, szardellák, disznófejűhal-félék, szárnyas rombuszhalak, sima lepényhalak, ördöghalfélék, vékonybajszú tőkehalak és sávos tőkehalak,

az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak, sima lepényhalak, ördöghalfélék, vékonybajszú tőkehalak és sávos tőkehalak,

az ICES 8, 9 és 10 alterületen és a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben kopoltyúhálóval kifogott fattyúmakrélák és makrélák, valamint

az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ezüstös tengericompók, nagyszemű vörösdurbincsok és nyelvhalak.

E körülményekre tekintettel az egyes fajokra vonatkozó ezen egyedi kivételeket 1 évre kell korlátozni, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Ezeket a de minimis kivételeket átmeneti jelleggel, 2019. december 31-ig kell biztosítani. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(15)

A teljes kifogható mennyiségek (TAC) meghatározásához használt, a visszadobott halak arányára vonatkozó becslések megbízhatósága érdekében olyan esetekben, amikor a de minimis kivétel adathiány miatt extrapolált adatokon és részleges flottainformációkon alapul, a tagállamoknak pontos és ellenőrizhető, a de minimis rendelkezéssel érintett teljes flottára vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk.

(16)

Az új közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, így belefoglalhatók e rendeletbe.

(17)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind pedig azt, hogy a tagállamoknak 2019. január 1-jére meg kell valósítaniuk a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását. Több mentesség, illetve kivétel esetében a HTMGB által tett észrevételek kezelése érdekében folytatni kell a halászati tevékenységet és az adatgyűjtést. Ezekben az esetekben a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek, illetve kivételek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(18)

Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után indokolt azonnal hatályba lépnie. A rendeletet 2019. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kirakodási kötelezettség végrehajtása

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021-es időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetében folytatott tengerfenéki halászatban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

„Voracera”: helyi tervezésű és építésű, gépesített horogsorból álló kisüzemi halászeszköz, melyet a Spanyolország déli részén, az ICES 9a körzetben nagyszemű vörösdurbincsra halászó kisüzemi halászflotta használ.

3. cikk

A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen fenékvonóhálóval (halászeszközkódok (9): OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, TBB, OT, PT és TX) kifogott norvég homárok (Nephrops norvegicus) tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

4. cikk

A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak (Rajiformes) tekintetében. Az említett területen kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

(2)   A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden évben további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett mentességet a kakukkrájára 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

5. cikk

A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 9a körzetben használt voracera kisüzemi halászeszközzel kifogott nagyszemű vörösdurbincsok (Pagellus bogaraveo), valamint az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nagyszemű vörösdurbincsok (Pagellus bogaraveo) tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott nagyszemű vörösdurbincsok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

6. cikk

De minimis kivételek

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:

a)

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében a vonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben;

b)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a merevítőrudas vonóhálót és fenékvonóhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT és TX) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

c)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR és GEN) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

d)

a nyálkásfejű halak (Beryx spp.) esetében a horgot és horogsort (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

e)

az ezüstös tengericompó (Phycis blennoides) esetében a horgot és horogsort (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

f)

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

g)

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

h)

a makréla (Scomber scombrus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

i)

a makréla (Scomber scombrus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

j)

a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

k)

a disznófejűhal-félék (Caproidae) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

l)

a szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

m)

a szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

n)

a sima lepényhal (Pleuronectes platessa) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

o)

a sima lepényhal (Pleuronectes platessa) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

p)

az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

q)

az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

r)

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

s)

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

t)

a sávos tőkehal (Pollachius pollachius) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

u)

a sávos tőkehal (Pollachius pollachius) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

v)

az ezüstös tengericompó (Phycis blennoides) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

w)

a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

x)

a nyelvhalak (Solea spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben.

(2)   Az (1) bekezdés a) és f)–x) pontjában meghatározott de minimis kivételek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) az egyes tengerfenéken élő fajoknak a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 36. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 12.) bizonyos tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 352., 2016.12.23., 33. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 20.) a bizonyos tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 7., 2018.1.12., 1. o.).

(5)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(6)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(7)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(8)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(9)  Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg. Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2034 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019-2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

A kirakodási kötelezettség végrehajtása érdekében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el egy legfeljebb hároméves kezdeti időtartamra, amely egy további, összesen hároméves időtartammal meghosszabbítható.

(3)

Az (EU) 2015/2438 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság által a Bizottságnak benyújtott közös ajánlás alapján visszadobási tervet hozott létre a 2016–2018-as időszakra bizonyos tengerfenéki fajoknak az északnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozóan. Az (EU) 2016/2375 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) hatályon kívül helyezte és felváltotta az említett rendeletet.

(4)

Az (EU) 2016/2375 felhatalmazáson alapuló rendelet a Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság által benyújtott új közös ajánlásban foglaltaknak megfelelően visszadobási tervet hozott létre a 2017–2018-as időszakra bizonyos tengerfenéki fajoknak az északnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozóan. Az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) hatályon kívül helyezte és felváltotta az említett rendeletet.

(5)

Az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság által benyújtott közös ajánlás alapján visszadobási tervet hozott létre a 2018. évre bizonyos tengerfenéki és mélytengeri fajoknak az északnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozóan.

(6)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekekkel bír az északnyugati vizeken. Az északnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően e tagállamok 2018. május 31-én új közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz a bizonyos tengerfenéki fajoknak az északnyugati vizeken folytatott halászatára a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási tervre vonatkozóan. A közös ajánlást 2018. augusztus 30-án módosították.

(7)

Az érintett tudományos testületek szakvéleményeket adtak, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett (5). 2018. szeptember 11-én a 28 tagállam és a Bizottság, valamint megfigyelőként az Európai Parlament képviselőinek részvételével szakértői csoport ült össze, és megvitatta a szóban forgó intézkedéseket. A HTMGB megállapította, hogy bizonyos állományok esetében a halak túlélési arányának megalapozottsága adott esetben elmarad a más fajokra jellemzőtől; ez a helyzet a sima lepényhal esetében is. A Bizottság azonban mérlegelte egyrészt azt, hogy a mentesség az egyes egyedekkel szemben milyen hatást gyakorol a teljes állományra, másrészt pedig azt, hogy a HTMGB észrevételeinek kezeléséhez szükséges adatgyűjtéshez indokolt a halászat folytatása. Azokban az esetekben, amikor az élettelenül visszadobott halak mennyisége viszonylag kicsi, a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(8)

Az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló rendelet a túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal kifogott norvég homárra vonatkozó kirakodási kötelezettség alól. Az elmúlt években megtörtént az említett bizonyítékok értékelése, és a HTMGB megállapította (6), hogy indokolt a mentesség alkalmazása. Az új közös ajánlás javasolja e mentesség alkalmazásának folytatását. Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, indokolt a 2019–2021-es időszakra vonatkozó visszadobási tervben is biztosítani a mentességet.

(9)

Az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló rendelet a túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 7d körzet parttól számított hat tengeri mérföld széles sávjában, az azonosított halbölcsőhelyeken kívül, 80–99 mm szembőségű feszítőlapos vonóhálóval kifogott közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében. Az elmúlt években megtörtént az említett bizonyítékok értékelése, és a HTMGB megállapította (7), hogy kielégítőek. Az új közös ajánlás javasolja e mentesség alkalmazásának folytatását. A HTMGB rámutatott, hogy nem nyújtottak be új információt a halbölcsők elhelyezkedéséről (8). Mivel jelenleg nincsenek azonosított halbölcsők, a mentesség belefoglalható ugyan a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe, de a tagállamoknak a szóban forgó területek azonosítását követően haladéktalanul be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat.

(10)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 7 alterületen legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval, illetve 70–99 mm szembőségű, szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált fenékvonóhálóval (TR1. és TR2. halászati kategóriák) kifogott norvég homár tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az említett halászatok keretében visszadobott norvég homár túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy noha a túlélési arányokra vonatkozóan Seltra-vonóhálóval végzett vizsgálat kielégítő adatokat szolgáltatott, a norvég homár egyéb halászeszközökkel folytatott, kiterjedt halászata által gyakorolt általános hatás továbbra is nehezen mérhető fel. A HTMGB szerint, amennyiben feltételezzük, hogy valamennyi halászeszköz esetében viszonylag magas a túlélési arány, az adott halászatban a visszadobási aránynak viszonylag alacsonynak kell lennie. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(11)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 6a körzet parttól számított tizenkét tengeri mérföld széles sávjában, 80–110 mm szembőségű, szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált feszítőlapos vonóhálóval kifogott norvég homár tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az említett halászat keretében visszadobott norvég homár túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a túlélési arányra vonatkozó vizsgálat kellően megalapozott, és viszonylag magas túlélési arányra enged következtetni. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(12)

Az ICES 6 és 7 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak túlélési arányára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre részletes tudományos bizonyítékok a mentességet élvező összes flottaszegmens és eszközkombináció tekintetében. Mindazonáltal a túlélési arányok néhány kivételtől eltekintve általában megalapozottak, de további adatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb be kell nyújtaniuk a következőket: a) a túlélési arány növelése és a HTMGB által jelzett hiányzó adatok pótlása érdekében kidolgozott ütemterv, amelyet a HTMGB évente értékel; b) éves jelentések a túlélési arányt érintő programok előrehaladásáról és módosításáról/kiigazításáról.

(13)

A rájaalakúak túlélési arányának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kakukkráják (Leucoraja naevus) túlélési aránya sokkal alacsonyabb, mint más fajoké, és a vonatkozó tudományos ismeretek kevésbé megalapozottak. Ha azonban e faj kizárásra kerül a mentesség köréből, az lehetetlenné tenné a halászatot és a pontos adatok gyűjtésének folytatását. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy ezt a mentességet indokolt 1 évre korlátozott időtartamra megadni, és sürgősen új tanulmányokra, valamint magasabb túlélési arányt biztosító intézkedésekre van szükség, melyeket 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteni értékelésre.

(14)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben tükörhálóval vagy feszítőlapos vonóhálóval kifogott sima lepényhal tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az említett halászat keretében kifogott sima lepényhal túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a túlélési arányra vonatkozó vizsgálat kellően megalapozott, és viszonylag magas túlélési arányra enged következtetni. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(15)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 7a–k körzetben merevítőrudas vonóhálót használó, legfeljebb 221 kW motorteljesítményű, legfeljebb 24 m hosszúságú, 12 tengeri mérföldön belül halászó és halászeszközt legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamon át vontató hajók, valamint a 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű, kőterelő kötéllel vagy bentoszkiengedő panellel felszerelt merevítőrudas vonóhálót használó hajók által kifogott sima lepényhal tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az említett halászat keretében kifogott sima lepényhal túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a tudományos információk megfelelő minőségűek. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az adatok nem fedik le az összes érintett tagállamot, és hogy a szóban forgó halászati tevékenységek esetében a túlélési arányt számos tényező befolyásolja, így az nagyon változó. A HTMGB megállapította továbbá, hogy e változó jelleg miatt nem lehetséges megbízhatóan felmérni a mentesség várható hatását. Ilyen körülmények között indokolt a mentességet 1 évre korlátozott időtartamra megadni, miáltal folytatódhat az adatgyűjtés, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Ezért a szóban forgó mentesség 2019. december 31-ig terjedő hatállyal belefoglalható a visszadobási tervbe, az érintett tagállamoknak pedig további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(16)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentességet javasol az északnyugati vizeken (az ICES 5, 6 és 7 alterületen) csapdákkal és kosarakkal kifogott fajok tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgáltak az említett halászat keretében kifogott fajok túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a csapdákkal és kosarakkal folytatott halászat keretében visszadobott fajok túlélési aránya valószínűsíthetően magas. A szóban forgó mentesség ezért belefoglalható a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(17)

Az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló rendelet egyes halászati tevékenységek tekintetében a kirakodási kötelezettség alóli de minimis kivételek alkalmazását írta elő. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által szolgáltatott bizonyítékokat (9), és úgy ítélte meg, hogy a tagállamok által benyújtott dokumentumok megalapozott érveket tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy nehezen valósítható meg a szelektivitás további fokozása, és/vagy a nem szándékos fogások kezelésénél aránytalan költségek jelentkeznek, és az érveket egyes esetekben a költségek minőségi elemzése is alátámasztotta. A fentiek fényében és figyelembe véve azt, hogy a körülmények nem változtak, helyénvaló a de minimis kivételek alkalmazását az új közös ajánlásban javasolt százalékos arányoknak megfelelően folytatni a következők tekintetében:

a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7d körzetben kifogott vékonybajszú tőkehal,

a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben kifogott vékonybajszú tőkehal,

a 80–119 mm szembőségű és fokozottan szelektív TBB halászeszközöket használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f, 7 g és 7h körzetben kifogott közönséges nyelvhal,

a tükörhálót és kopoltyúhálót használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben kifogott közönséges nyelvhal.

(18)

Az új közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli de minimis kivételek alkalmazására tett javaslatot a következők tekintetében:

a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben kifogott foltos tőkehal,

a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben kifogott közönséges tőkehal,

a fenékvonóhálót, kerítőhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben kifogott fattyúmakréla,

a fenékvonóhálót, kerítőhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben kifogott makréla.

(19)

A HTMGB áttekintette a fenékvonóhálót, kerítőhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók által kifogott foltos tőkehalra, közönséges tőkehalra, fattyúmakrélára és makrélára vonatkozó új de minimis kivételekkel kapcsolatos tagállami bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (10), hogy további információkra van szükség. Tekintettel arra, hogy ezen információk szolgáltatásához folytatni kell a halászatot és az adatgyűjtést, az egyes fajokra vonatkozó kivételeket indokolt 1 évre korlátozott időtartamra megadni, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy ezek a kivételek átmeneti jelleggel, 2019. december 31-ig legyenek alkalmazandók.

(20)

A teljes kifogható mennyiségek (TAC) meghatározásához használt, a visszadobott halak arányára vonatkozó becslések megbízhatósága érdekében olyan esetekben, amikor a de minimis kivétel adathiány miatt extrapolált adatokon és részleges flottainformációkon alapul, a tagállamoknak pontos és ellenőrizhető, a de minimis rendelkezéssel érintett teljes flottára vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk.

(21)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében a visszadobási tervek a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre vagy fajokra vonatkozó technikai intézkedéseket is magukban foglalhatnak. Annak érdekében, hogy a Kelta-tengeren és az Ír-tengeren javuljon a halászeszközök szelektivitása és csökkenjen a nem szándékos fogások mennyisége, helyénvaló előírni bizonyos, a szelektivitást szolgáló intézkedések tengerfenéki halászatban történő alkalmazását. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a HTMGB megállapította, hogy a szelektivitásnak az északnyugati vizeken történő fokozása érdekében javasolt módosítások azon szórványos erőfeszítések egyikének tekinthetők, amelyeket a regionális csoportok a nem szándékos fogásokhoz kapcsolódó problémák enyhítésére tesznek. A szóban forgó technikai intézkedéseket ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó visszadobási tervbe.

(22)

Az új közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, így belefoglalhatók e rendeletbe.

(23)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind pedig azt, hogy a tagállamoknak 2019. január 1-jére meg kell valósítaniuk a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását. Több mentesség, illetve kivétel esetében a HTMGB által tett észrevételek kezelése érdekében folytatni kell a halászati tevékenységet és az adatgyűjtést. Ezekben az esetekben a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek, illetve kivételek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(24)

Az új közös ajánlás nyomán indokolt hatályon kívül helyezni az (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló rendeletet.

(25)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után indokolt azonnal hatályba lépnie. A rendeletet 2019. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kirakodási kötelezettség végrehajtása

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021-es időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az ICES 5 alterületen (az 5a körzet kivételével és az 5b körzeten belül kizárólag az uniós vizeken), valamint az ICES 6 és 7 alterületen folytatott tengerfenéki halászatban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   „Flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló utolsó, kúpos kialakítású hálószakasza, amelynek hátulsó oldala közvetlenül csatlakozik a zsákvéghez. A hálómező felső és alsó szakaszát (a hálószemek csomók között mért távolságát tekintve) legalább 120 mm szembőségű hálóanyagból kell kialakítani, és a hálómező nyújtott hosszának el kell érnie legalább a 3 métert.

(2)   „Seltra-hálópanel”: olyan szelektáló eszköz, amely:

a)

egy négyes osztatú hálószakaszban három 90 mm-es szembőségű hálómezőhöz csatlakozó, legalább 270 mm szembőségű (rombusz alakú) hálószemekből szőtt, vagy legalább 140 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből szőtt felső hálópanel;

b)

legalább 3 méter hosszúságú;

c)

legfeljebb 4 méter távolságra helyezkedik el a zsákkötéltől; valamint

d)

szélessége eléri a vonóháló felső rétegének teljes szélességét (azaz szegélytől szegélyig ér).

(3)   „hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet.

(4)   „CEFAS-hálórács”: a Környezeti, Halászati és Akvakultúra-központ által a norvég homár ír-tengeri halászatához kifejlesztett hálórácsos szelektáló eszköz.

(5)   „lengőhálós vonóháló”: a norvég homár halászata során kifogott közönséges tőkehal, foltos tőkehal és vékonybajszú tőkehal mennyiségének csökkentése céljából kifejlesztett hálóráccsal felszerelt vonóháló.

(6)   „kőterelő kötél”: a merevítőrudas fenékvonóhálókat módosító halászeszköz-kiegészítő, amely annak megakadályozására szolgál, hogy kövek és szikladarabok jussanak a vonóhálóba, és kárt tegyenek akár a halászeszközben, akár a kifogott állatokban.

(7)   „bentoszkiengedő panel”: nagyobb szembőségű vagy négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet vonóhálók – többnyire merevítőrudas vonóhálók – alsó hálómezőjébe illesztenek abból a célból, hogy bárminemű bentikus anyag és tengerfenéki törmelék még azelőtt eltávolítható legyen a hálóból, mielőtt a zsákvégbe jutna.

(8)   „kelta-tengeri védőkörzet”: az ICES 7f és 7 g körzeten belüli vizek, valamint a 7j körzetnek az é. sz. 50°-tól északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része.

3. cikk

A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:

a)

az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal (halászeszközkódok (11): FPO és FIX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

b)

az ICES 7 alterületen legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

c)

az ICES 7 alterületen az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált, 70–99 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

d)

az ICES 6a körzet parttól számított tizenkét tengeri mérföld széles sávjában az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált, 80–110 mm szembőségű feszítőlapos vonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus).

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

4. cikk

A közönséges nyelvhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 7d körzet vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül az olyan, 80–99 mm-es szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által kifogott közönséges nyelvhal (Solea solea) minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében, amely hajók:

a)

legfeljebb 10 méter hosszúságúak és legfeljebb 221 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek; valamint

b)

legfeljebb 30 méter mélységű vizekben legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamig vontatnak halászeszközt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott közönséges nyelvhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

5. cikk

A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az északnyugati vizeken (ICES 6 és 7 alterület) bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak (Rajiformes) teljes kifogható mennyiségeire.

(2)   A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazásának alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott mentességet a kakukkrájákra 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

6. cikk

A sima lepényhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:

a)

az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben tükörhálóval kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

b)

ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben feszítőlapos vonóhálóval kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

c)

az ICES 7a–k körzetben 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű, kőterelő kötéllel vagy bentoszkiengedő panellel felszerelt merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

d)

az ICES 7a–k körzetben merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó, legfeljebb 221 kW motorteljesítményű vagy legfeljebb 24 m hosszúságú, 12 tengeri mérföldön belüli halászat céljára épített és halászeszközt legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamon át vontató hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa).

(2)   Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett mentességek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó mentességek alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli ezeket az információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

7. cikk

A csapdákkal és kosarakkal kifogott fajokra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 5 alterületen (az 5a körzet kivételével és az 5b körzeten belül kizárólag az uniós vizeken), valamint az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal kifogott fajok tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott halak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

8. cikk

De minimis kivételek

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:

a)

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7d körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és legfeljebb 5 %-a 2020-ban és 2021-ben;

b)

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és legfeljebb 5 %-a 2020-ban és 2021-ben;

c)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

d)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm szembőségű TBB halászeszközt használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f, 7 g és 7h körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

e)

a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

f)

a közönséges tőkehal (Gadus morhua) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás 7 %-a 2019-ben;

g)

a fattyúmakréla (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

h)

a makréla (Scomber scombrus) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben.

(2)   Az (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott de minimis kivételek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a kivételek alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

9. cikk

A kelta-tengeri védőkörzetben alkalmazandó különleges technikai intézkedések

(1)   2019. július 1-jétől a kelta-tengeri védőkörzetben fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:

a)

120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel (12) felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

b)

100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

c)

160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja az 5 %-ot, az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét kell használniuk:

a)

300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

b)

Seltra-hálópanel;

c)

a 850/98/EK rendelet (13) XIVa. mellékletében meghatározott, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács vagy valamely hasonló hálórácsos szelektáló eszköz;

d)

100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül vagy a vékonybajszú tőkehal aránya, vagy az ördöghal, a szürke tőkehal, illetve a rombuszhal együttes aránya meghaladja az 55 %-ot, az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét kell használniuk:

a)

100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

b)

90 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég és kiegészítő szárny;

c)

160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvég;

d)

2 m x 100 mm méretű, négyzetes szemű, henger alakú hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvég.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyeknek az ICES 7f övezetben, a ny. h. 5°-tól keletre ejtett fogásain belül a tőkehalfélék (Gadidae) aránya nem éri el a 10 %-ot, 120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk.

(5)   A fentiek alternatívájaként használhatók egyéb, a HTMGB által a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal tekintetében azonos vagy nagyobb fokú szelektivitást biztosító jellemzőkkel rendelkezőnek minősített szelektív halászeszközök vagy szelektáló eszközök is.

10. cikk

Az Ír-tengeren alkalmazandó különleges technikai intézkedések

(1)   2019. január 1-jétől az ICES 7a körzetben (Ír-tenger) fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak meg kell felelniük a (2), a (3) és a (4) bekezdésben előírt technikai intézkedéseknek.

(2)   Azoknak a legalább 70 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja az 5 %-ot, használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:

a)

300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

b)

Seltra-hálópanel;

c)

a 850/98/EK rendelet XIVa. mellékletében meghatározott, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

d)

CEFAS-hálórács;

e)

lengőhálós vonóháló.

(3)   Azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak együttes aránya meghaladja a 10 %-ot, használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:

a)

120 mm szembőségű zsákvég;

b)

600 mm széles szembőségű hálómezőkkel és egy 100 mm szembőségű zsákvéggel felszerelt, a nem szándékosan kifogott halak hálóból való kijutását lehetővé tévő („eliminátor” típusú) vonóháló.

(4)   Azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak együttes aránya nem éri el a 10 %-ot, 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk. E rendelkezés nem alkalmazandó azon hajókra, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja a 30 %-ot.

(5)   A fentiek alternatívájaként használhatók egyéb, a HTMGB által a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal tekintetében azonos vagy nagyobb fokú szelektivitást biztosító jellemzőkkel rendelkezőnek minősített szelektív halászeszközök vagy szelektáló eszközök is.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/2438 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) az egyes tengerfenéken élő fajoknak az északnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 29. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2375 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 12.) bizonyos tengerfenéki fajoknak az északnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 352., 2016.12.23., 39. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/46 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 20.) az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki és mélytengeri halászatában 2018-ban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 7., 2018.1.12., 13. o.).

(5)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(6)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(7)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(8)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(9)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(10)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(11)  Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.) XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg. Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.

(12)  A négyzetes szemű hálómezők a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendelet (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.) 7. cikkének megfelelően csatlakoztathatók.

(13)  A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2035 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási kötelezettség 2019–2021 közötti végrehajtásának részletes szabályairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke olyan többéves tervek elfogadásáról rendelkezik, amelyek állományvédelmi intézkedéseket írnak elő bizonyos állományoknak egy adott földrajzi területen való halászata kapcsán.

(3)

Az ilyen többéves tervek meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit, és felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy e részleteket tovább pontosítsa a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján.

(4)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy többéves terv hiányában a kirakodási kötelezettség végrehajtása érdekében a tagállamok által kidolgozott közös ajánlásokon alapuló visszadobási terveket fogadjon el.

(5)

Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság mind közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekkel bír az Északi-tengeren. A tagállamok az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően 2017. május 31-én az északi-tengeri tengerfenéki halászatban alkalmazandó visszadobási tervre irányuló közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. E közös ajánlás alapján az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) meghatározta az említett halászatokban 2018 folyamán alkalmazandó visszadobási tervet.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 4-én elfogadta az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2018/973 rendeletet. Az említett rendelet 11. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kirakodási kötelezettség részleteiről.

(7)

Az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság 2018. május 30-án új közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz az Északi-tengeren folytatott tengerfenéki halászatban alkalmazandó kirakodási kötelezettség részleteire vonatkozóan. A közös ajánlást 2018. augusztus 30-án módosították.

(8)

Az (EU) 2018/973 rendeletben meghatározottak szerint az Északi-tenger az ICES 2a és 3a körzetet, illetve az ICES 4 alterületet öleli fel.

(9)

Az érintett tudományos testületek szakvéleményeket adtak, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett (4). 2018. szeptember 11-én a 28 tagállam és a Bizottság, valamint megfigyelőként az Európai Parlament képviselőinek részvételével szakértői csoport ült össze, és megvitatta a szóban forgó intézkedéseket.

(10)

A HTMGB megállapította, hogy bizonyos állományok esetében a halak túlélési arányának megalapozottsága adott esetben elmarad a más fajokra jellemzőtől; ez a helyzet a sima lepényhal esetében is. A Bizottság azonban mérlegelte egyrészt azt, hogy a mentesség az egyes egyedekkel szemben milyen hatást gyakorol a teljes állományra, másrészt pedig azt, hogy a HTMGB észrevételeinek kezeléséhez szükséges adatgyűjtéshez indokolt a halászat folytatása. Azokban az esetekben, amikor az élettelenül visszadobott halak mennyisége viszonylag kicsi, a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(11)

Az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelet a túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 4c körzetben vonóhálóval kifogott közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében. E bizonyítékokat a korábbi években értékelték, és a HTMGB megállapította (5), hogy kielégítőek. Az új közös ajánlás javasolja e mentesség alkalmazásának folytatását. A HTMGB rámutatott, hogy nem nyújtottak be új információt a halbölcsők elhelyezkedéséről (6). Mivel jelenleg nincsenek azonosított halbölcsők, a mentesség ugyan belefoglalható e rendeletbe, de a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat, amint azonosítják e területeket.

(12)

Az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelet a túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentességet vezetett be az ICES 2a és 3a körzetben, illetve az ICES 4 alterületen csapdákkal ejtett norvég homár fogásai tekintetében. E bizonyítékokat a korábbi években értékelték, és a HTMGB megállapította (7), hogy a bizonyítékok kielégítőek. Az új közös ajánlás javasolja e mentesség alkalmazásának folytatását. A körülmények változatlanságát figyelembe véve ezért e mentességet indokolt belefoglalni e rendeletbe.

(13)

Az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet vezetett be az ICES 4 alterületen a norvég homár bizonyos halászeszközökkel végzett halászatában, amennyiben hálórácsos szelektáló eszközt alkalmaznak. A mentesség a téli hónapokra és egyes ICES funkcionális egységekre korlátozódott. Az új közös ajánlás javasolja a mentesség alkalmazásának folytatását és az ICES 2a és 3a körzetre való kiterjesztését. A tagállamok 2018-ban naprakész tudományos adatokkal bizonyították a 80 mm-nél nagyobb szembőségű zsákvéggel vagy legalább 70 mm szembőségű, szelektáló eszközzel kiegészített zsákvéggel ellátott fenékvonóhálóval kifogott norvég homárok magas túlélési arányát. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely aggályokat fogalmazott (8) meg az Északi-tenger nyugati partvidékére vonatkozó becsült túlélési arányok tekintetében, valamint annak kapcsán, hogy ezek a becslések a teljes területre nézve reprezentatívak-e. A HTMGB azonban rámutatott arra, hogy az alapul vett tudományos információk következetes megközelítésen alapulnak, és hogy a szélesebb flotta összefüggésében alkalmazott hitelesítési módszer észszerű. Ilyen körülmények között a mentesség 2021. december 31-ig alkalmazható, de a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak adatokat kell szolgáltatniuk az Északi-tenger nyugati partjainál folytatott halászatról.

(14)

Az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelet a túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján túlélési arányon alapuló mentességet vezetett be a csapdákkal és hálóvarsákkal járulékosan kifogott, fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok tekintetében. E bizonyítékokat a korábbi években értékelték, és a HTMGB arra a következtetésre jutott (9), hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a visszadobott halak mortalitása valószínűleg alacsony, azonban a halászat során ténylegesen ejtett fogások elhanyagolhatóak. Mivel a fogások nem jelentősek, és tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, ez a mentesség belefoglalható e rendeletbe.

(15)

Az új közös ajánlás az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen túlélési arányon alapuló mentességet javasol a sima lepényhal kopoltyúhálókkal és tükörhálókkal folytatott halászatában. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az e halászat keretében visszadobott sima lepényhalak túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely arra a következtetésre jutott (10), hogy észszerű információkat szolgáltattak a számottevően magas túlélési arányról. Ezért e mentességet indokolt belefoglalni e rendeletbe.

(16)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentességet javasol az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen a sima lepényhal dán kerítőhálókkal ejtett fogásai tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az e halászat keretében visszadobott sima lepényhalak túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely arra a következtetésre jutott (11), hogy a túlélési arányokról szóló tanulmány adatai megbízhatóak, bár további tényezők is használhatók volnának a túlélés javítása érdekében, mivel a túlélés esélye jelentősen csökken, ha a sima lepényhalak kiválogatási ideje meghaladja a 30 percet. Így e mentességet bele lehet foglalni e rendeletbe.

(17)

Az új közös ajánlás az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen a téli hónapokban vonóhálóval folytatott, lepényhal-alakúakra és hengeres testű halakra irányuló halászatban fogásként vagy járulékos fogásként kifogott sima lepényhalak tekintetében túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az e halászat keretében visszadobott sima lepényhalak túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely arra a következtetésre jutott (12), hogy mivel a tanulmány szerint a túlélési arány a nyári hónapokban csökkent, ha a kiválogatási idő meghaladta a 60 percet, ezért a sima lepényhal nyáron jellemző alacsony túlélési aránya indokolttá teszi a mentességnek a téli hónapokra való korlátozását. Ezért e mentességet indokolt belefoglalni e rendeletbe.

(18)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 4 alterületen és az ICES 2a körzetben merevítőrudas vonóhálóval kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb sima lepényhalak tekintetében. A tagállamok tudományos bizonyítékokat nyújtottak be az e halászat keretében visszadobott sima lepényhalak túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely arra a következtetésre jutott (13), hogy az adott halászatban a túlélési arányt számos tényező befolyásolja, így az nagyon változó. A HTMGB-nek ezenkívül kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a viszonylag magas indikatív visszadobási arányok és a viszonylag alacsony túlélési arányok ismeretében valószínű, hogy a visszadobott sima lepényhalak jelentős mennyisége nem marad életben. Az adatgyűjtés érdekében tehát folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. E körülmények mellett a mentesség ideiglenesen alkalmazható 2019. december 31-ig. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak be kell nyújtaniuk a következőket: a) a túlélési arány növelése érdekében kidolgozott, a HTMGB által értékelésre kerülő ütemterv; b) éves jelentések a túlélési arányt érintő programok előrehaladásáról és módosításáról/kiigazításáról.

(19)

Az ICES 2a és 3a körzetben és az ICES 4 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak túlélési arányára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre részletes tudományos bizonyítékok a mentességet élvező összes flottaszegmens és eszközkombináció tekintetében. A túlélési arányok néhány kivételtől eltekintve általában megalapozottak, mindazonáltal további adatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében tehát folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak minden év május 31-ig be kell nyújtaniuk a következőket: a) a túlélési arány növelése és a HTMGB által jelzett hiányzó adatok pótlása érdekében kidolgozott, a HTMGB által évente értékelésre kerülő ütemterv; b) éves jelentések a túlélési arányt érintő programok előrehaladásáról és módosításáról/kiigazításáról.

(20)

A rájaalakúak túlélési arányának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kakukkráják (Leucoraja naevus) túlélési aránya sokkal alacsonyabb, mint más fajoké, és a vonatkozó tudományos ismeretek kevésbé megalapozottak. Azonban ha e faj kizárásra kerül a mentesség köréből, az lehetetlenné tenné a halászatot és a pontos adatok gyűjtésének folytatását. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy ezt a mentességet csak 1 évre indokolt engedélyezni, és sürgősen új tanulmányokra, valamint magasabb túlélési arányt biztosító intézkedésekre van szükség, melyeket 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteni értékelésre.

(21)

Az (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételeket biztosított az alábbiak tekintetében:

az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen tükörhálóval és kopoltyúhálóval kifogott közönséges nyelvhalak,

az ICES 4 alterületen bizonyos, flamand hálópanellel ellátott merevítőrudas vonóhálókkal kifogott közönséges nyelvhalak,

az ICES 3a körzetben a közönséges nyelvhalak, a foltos tőkehalak, a vékonybajszú tőkehalak, a közönséges tőkehalak, a fekete tőkehalak, a sima lepényhalak, a heringek, a norvég tőkehalak, az aranylazacok és a kék puhatőkehalak bizonyos fenékvonóhálókkal ejtett együttes fogásai,

az ICES 3a körzetben halászkosarakkal kifogott közönséges nyelvhalak, foltos tőkehalak, vékonybajszú tőkehalak, közönséges tőkehalak, fekete tőkehalak és szürke tőkehalak együttes fogásai,

az ICES 3a körzetben bizonyos fenékvonóhálókkal fogott vékonybajszú tőkehalak,

az ICES 4c körzetben fenékvonóhálóval fogott vékonybajszú tőkehalak és közönséges tőkehalak.

(22)

A tagállamok bizonyítékokkal támasztották alá ezeket a de minimis kivételeket. A HTMGB felülvizsgálta e bizonyítékokat (14), és arra a következtetésre jutott (15), hogy a tagállamok által benyújtott dokumentumok olyan megindokolt érveket tartalmaztak, amelyek igazolják, hogy a szelektivitás további javítása nehézségekbe ütközik, vagy a nem szándékos fogások kezelése aránytalan költségekkel járna. A körülmények változatlanságának fényében helyénvaló a de minimis kivételek alkalmazását az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával összhangban az új közös ajánlásban javasolt százalékos szint és szükséges módosítások tiszteletben tartásával folytatni.

(23)

Az új közös ajánlás az alábbiak tekintetében javasol de minimis kivételeket:

az ICES 4 alterületen bizonyos fenékvonóhálókkal kifogott sima lepényhalak,

az ICES 4b és 4c körzetben merevítőrudas vonóhálóval kifogott valamennyi, fogási korlátok hatálya alá tartozó faj,

az ICES 4a és 4b körzetben fenékvonóhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak és közönséges tőkehalak,

bizonyos, legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálóval és bizonyos, 100–119 mm közötti szembőségű fenékvonóhálóval az ICES 4 alterületen kifogott északi menyhalak,

az ICES 4 alterületen bizonyos merevítőrudas vonóhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak,

az ICES 4 alterületen fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB, TBB) kifogott fattyúmakrélák,

az ICES 4 alterületen fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB, TBB) kifogott makrélák.

(24)

A tagállamok tudományos bizonyítékokkal támasztották alá az új de minimis kivételeket, amelyeket a szelektivitás további növelésének nehézségei és a fogások kezelésének aránytalan költségei indokolnak. A bizonyítékokat a HTMGB a 2018. július 2–6-i plenáris ülésén vizsgálta meg.

(25)

Az ICES 4a és 4b körzetben fenékvonóhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalra és közönséges tőkehalra vonatkozó kivétel tekintetében a HTMGB arra a következtetésre jutott, hogy egyes tagállamok vonatkozó adatai hiányoznak. Az adatgyűjtés érdekében tehát folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a kivételt ideiglenesen, 2019. december 31-ig engedélyezni kell, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(26)

A tagállamok által benyújtott bizonyítékok alapján a HTMGB úgy ítélte meg, hogy helyénvaló de minimis kivételt megállapítani az ICES 4 alterületen bizonyos fenékvonóhálókkal kifogott sima lepényhalak tekintetében.

(27)

A HTMGB szerint a benyújtott adatok lehetővé teszik de minimis kivétel engedélyezését az ICES 4b és 4c körzetben merevítőrudas vonóhálóval folytatott homokigarnéla-halászatban.

(28)

Az ICES 4 alterületen bizonyos, 100–119 mm közötti szembőségű fenékvonóhálókkal kifogott északi menyhalakra vonatkozó de minimis kivétel tekintetében a HTMGB nehéznek ítélte meg a szelektivitás javítása érdekében javasolt intézkedések hatásának pontos értékelését. A HTMGB jelezte, hogy egyes tagállamok vonatkozó adatai hiányoznak. Azt azonban elismerte, hogy a szóban forgó halászatban használt halászeszközök eleve szelektívek, és hogy a szelektivitás további javítása nem volna gazdaságos. Az adatgyűjtés érdekében tehát folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a kivételt ideiglenesen, 2019. december 31-ig engedélyezni kell, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A tagállamoknak be kell nyújtaniuk: a) olyan adatokat, amelyek bizonyítják, hogy e halászati tevékenységekben a szelektivitás további javítása rendkívül nehéz volna; és b) további fogási vagy flottainformációkat a valószínűleg ugyanazt a halászati tevékenységet folytató más tagállamok flottáira vonatkozóan. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(29)

A tagállamok által benyújtott bizonyítékok és a HTMGB következtetései alapján indokolt de minimis kivételt engedélyezni az ICES 4 alterületen bizonyos, legalább 120 mm-es szembőségű fenékvonóhálókkal kifogott északi menyhalak tekintetében.

(30)

A HTMGB elismerte a következtetéseiben, hogy részletes adatokat nyújtottak be az ICES 4 alterületen bizonyos merevítőrudas vonóhálókkal kifogott vékonybajszú tőkehalakra vonatkozó de minimis kivétel kapcsán. A HTMGB azonban jelezte, hogy a vékonybajszú tőkehalak halászatában a szelektivitás csak bizonyos mértékig javítható, és megjegyezte, hogy a de minimis mennyiség számításában alkalmazott megközelítés korlátozhatja a szelektivitást, mivel a vékonybajszú tőkehal akár összes nem kívánt fogása visszadobható. Ilyen körülmények között a mentességet a megfigyelt visszadobások szintjén (2 %) kell alkalmazni, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig az éves felülvizsgálatot. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(31)

A HTMGB áttekintette a fenékvonóhálókat, kerítőhálókat és merevítőrudas vonóhálókat használó hajók által fogott fattyúmakrélákra és makrélákra vonatkozó új de minimis kivételekkel kapcsolatos tagállami bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy további információkra van szükség. Tekintettel arra, hogy a további adatokhoz folytatni kell a halászatot és az adatgyűjtést, az egyes fajokra vonatkozó mentességeket 1 évre korlátozott időtartamra indokolt megadni, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre. Ezeket a kivételeket ezért ideiglenesen, 2019. december 31-ig indokolt alkalmazni.

(32)

A teljes kifogható mennyiségek meghatározásához használt, a visszadobott halak arányára vonatkozó becslések megbízhatósága érdekében olyan esetekben, amikor a de minimis kivétel adathiány miatt extrapolált adatokon és részleges flottainformációkon alapul, a tagállamoknak pontos és ellenőrizhető, a de minimis rendelkezéssel érintett teljes flottára vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk.

(33)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályai magukban foglalhatnak az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett technikai intézkedéseket is. Annak érdekében, hogy a Skagerrakban javuljon a halászeszközök szelektivitása, és csökkenjen a nem szándékos fogások mennyisége, helyénvaló fenntartani több olyan technikai intézkedést, amelyről az Unió és Norvégia között 2011-ben (16) és 2012-ben (17) megegyezés született, valamint indokolt engedélyezni a SepNep szelektáló eszköz használatát.

(34)

Az új közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, valamint az (EU) 2018/973 rendelettel és különösen annak 11. cikkével, így belefoglalhatók e rendeletbe.

(35)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind pedig azt, hogy a tagállamoknak 2019. január 1-jére meg kell valósítaniuk a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását. Több mentesség, illetve kivétel esetében a HTMGB által tett észrevételek kezelése érdekében folytatni kell a halászati tevékenységet és az adatgyűjtést. Ezekben az esetekben a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek, illetve kivételek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(36)

Az (EU) 2018/973 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a 2018. augusztus 5-ével kezdődő ötéves időtartamra felhatalmazást kapott a kirakodási kötelezettségre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ezért e rendelet alkalmazásának harmadik évében helyénvaló felülvizsgálni a kirakodási kötelezettség alóli, túlélési arányon alapuló mentességek és de minimis kivételek hatását.

(37)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után indokolt azonnal hatályba lépnie. Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kirakodási kötelezettség végrehajtása

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021 közötti időszakban e rendelettel összhangban alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a, 3a körzet és ICES 4 alterület) uniós vizein a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok tengerfenéki halászatában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „Seltra-hálópanel”: olyan szelektáló eszköz, amely:

egy négyes osztatú hálószakaszban három 90 mm-es szembőségű hálómezőhöz csatlakozó, legalább 270 mm szembőségű (rombusz alakú) hálószemekből, vagy legalább 140 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből szőtt felső hálópanel,

legalább 3 méter hosszúságú,

legfeljebb 4 méter távolságra helyezkedik el a zsákkötéltől, valamint

szélessége eléri a vonóháló felső rétegének teljes szélességét (azaz szegélytől szegélyig ér).

2.   „hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet.

3.   „flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló utolsó, kúpos kialakítású hálószakasza, amelynek:

hátulsó oldala közvetlenül csatlakozik a zsákvéghez,

felső és alsó hálószakasza (a hálószemek csomók között mért távolságát tekintve) legalább 120 mm szembőségű hálóanyagból készül,

nyújtott hossza legalább 3 m.

4.   „SepNep”: olyan feszítőlapos vonóháló, amely:

a 80–99 +≥ 100 mm szembőségtartományon belüli hálóból készül,

több 80–120 mm szembőségű zsákvéggel rendelkezik, amelyek egyetlen hosszabbító elemhez vannak erősítve; a vonóháló legfelső zsákvége legalább 120 mm szembőségű, és egy legfeljebb 105 mm szembőségű elválasztó hálómezővel van felszerelve, valamint

opcionálisan egy legalább 17 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is ellátható, feltéve, hogy annak kialakítása lehetővé teszi a norvég homár kis méretű egyedeinek menekülését.

3. cikk

A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a és 3a körzet, illetve ICES 4 alterület) uniós vizein a norvég homár következő fogásaira:

a)

csapdával ejtet fogások (FPO (18));

b)

az alábbiakkal felszerelt fenékvonóhálókkal (OTB, TBN) ejtett fogások:

1.

80 mm-nél nagyobb szembőségű zsákvég; vagy

2.

legalább 70 mm szembőségű és legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvég; vagy

3.

legalább 35 mm szembőségű és legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvég.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

(3)   A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

4. cikk

A közönséges nyelvhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó a közönséges nyelvhalnak az ICES 4c körzet uniós vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül 80–99 mm-es szembőségű zsákvéggel rendelkező feszítőlapos vonóhálókkal (OTB) ejtett fogásaiban a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedekre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mentesség csak a legfeljebb 10 méter teljes hosszúságú és legfeljebb 221 kW motorteljesítményű hajók esetében alkalmazandó, amelyek legfeljebb 30 méter mélységű vizekben legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamig vontatnak halászeszközt.

(3)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott közönséges nyelvhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

5. cikk

A fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok csapdákkal és hálóvarsákkal járulékosan kifogott egyedeire vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a csapdákkal és hálóvarsákkal (FPO, FYK) járulékosan kifogott, fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok összes fogására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott halak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

6. cikk

A célzottan vagy járulékos fogásként kifogott sima lepényhalakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a következő fogásokra:

a)

hálóval (GNS, GTR, GTN, GEN) kifogott sima lepényhalak;

b)

dán kerítőhálókkal kifogott sima lepényhalak;

c)

a téli hónapokban (november 1-jétől április 30-ig) a lepényhal-alakúakra vagy a hengeres testű halakra irányuló halászatban legalább 120 mm-es szembőségű fenékvonóhálóval (OTB, PTB) kifogott sima lepényhalak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

7. cikk

A sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedeire vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a sima lepényhal 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálókkal (BT2) kifogott, minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedeire.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mentesség ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

8. cikk

A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a és 3a körzet, illetve ICES 4 alterület) uniós vizein a rájaalakúak bármilyen halászeszközzel ejtett összes fogására.

(2)   A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott mentességet a kakukkrájákra 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

9. cikk

De minimis kivételek

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján:

a)

a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által az ICES 2a és 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti vagy feletti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 3 %-a;

b)

a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm-es szembőségű merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 6 %-a 2019-ben, 5 %-a a fennmaradó időszakban;

c)

a legalább 70 mm szembőségű, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálót (OTB, TBN) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának 4 %-át;

d)

a legalább 35 mm szembőségű, legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal és menekülőnyílással ellátott fenékvonóhálót (OTB) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég garnélára irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a sima lepényhal, a fekete tőkehal, a hering, a norvég tőkehal, az aranylazac és a kék puhatőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a norvég garnéla, a szürke tőkehal, a norvég tőkehal, az aranylazac, a hering és a kék puhatőkehal teljes éves fogásának 5 %-át;

e)

a 70–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4c körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg az egyébként kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedei teljes éves fogásának 6 %-át 2019-ben, valamint 5 %-át 2020-ban és 2021-ben; közönséges tőkehalból az említett teljes éves fogás legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiség dobható vissza;

f)

a 70–99 mm szembőségű fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4a és 4b körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

 

a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg az egyébként kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedei teljes éves fogásának 6 %-át 2019-ben; közönséges tőkehalból az említett teljes éves fogás legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiség dobható vissza;

 

az f) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

g)

a 90–119 mm szembőségű, Seltra-hálópanellel felszerelt fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN), vagy legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatban:

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből a norvég homár, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal, a vékonybajuszú tőkehal, a fekete tőkehal, a közönséges nyelvhal, a sima lepényhal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 2 %-a;

h)

a SepNeppel felszerelt, 80–99 mm-es szembőségű fenékvonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban:

a sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a foltos tőkehal, a vékonybajuszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges nyelvhal és a norvég homár teljes éves fogásának 3 %-át;

i)

a merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4b és 4c körzet uniós vizein folytatott, homoki garnélára irányuló halászatban:

a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok összesített fogásainak azon mennyisége, amely nem haladja meg e fogások teljes éves mennyiségének 7 %-át 2019-ben és 2020-ban, és 6 %-át 2021-ben;

j)

a 100–119 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló tengerfenéki halászatban:

 

az északi menyhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

 

a j) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

k)

a legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló tengerfenéki halászatban:

az északi menyhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

l)

a 80–119 mm-es szembőségű merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

 

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal teljes éves fogásának 2 %-át.

 

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

m)

a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBB) használó hajók által az ICES 4 alterületen folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

 

fattyúmakrélából 2019-ben az e halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 7 %-a;

 

az m) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

n)

a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBB) használó hajók által az ICES 4 alterületen folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

 

makrélából 2019-ben az e halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 7 %-a;

 

az n) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

10. cikk

A Skagerrak területén alkalmazandó különleges technikai intézkedések

(1)   A Skagerrak területén tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen, 120 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálót, dán kerítőhálót, merevítőrudas vonóhálót vagy hasonló vontatott hálót.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve használhatók az alábbi vonóhálók:

a)

a legalább 90 mm szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben Seltra-hálópanellel vagy legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek;

b)

a legalább 70 mm szembőségű (négyzet alakú hálószemekből álló) zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek;

c)

nyílt tengeri fajok vagy ipari célból fogott fajok halászata esetén a 70 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálók, feltéve, hogy a fogás több mint 80 %-ban egy vagy több nyílt tengeri fajt vagy ipari célból halászott fajt tartalmaz;

d)

norvég garnéla halászata esetén a legalább 35 mm szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek.

(3)   A norvég garnélának a (2) bekezdés d) pontja szerinti halászata esetén alkalmazható halvisszatartó eszköz, ha elegendő halászati lehetőség áll rendelkezésre a járulékos fogások beszámításához, és amennyiben a halvisszatartó eszköz megfelel az alábbiaknak:

a)

120 mm vagy annál nagyobb szembőségű, négyzet alakú hálószemekből álló felső hálópanellel van ellátva;

b)

legalább 3 méter hosszúságú; valamint

c)

legalább olyan széles, mint a szelektáló rács.

11. cikk

SepNep

Az (EU) 2018/973 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban engedélyezett a SepNep-hálók használata.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 179., 2018.7.16., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2018/45 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 20.) az Északi-tengeren és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott bizonyos tengerfenéki halászati tevékenységekben 2018-ban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 7., 2018.1.12., 6. o.).

(4)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(5)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(6)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(7)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(8)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(9)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1780485/STECF+PLEN+17-02.pdf

(10)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(11)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(12)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(13)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(14)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(15)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(16)  A Skagerrakban és a Kattegatban folytatott 2012. évi halászat szabályozásáról az Európai Unió és Norvégia között megtartott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló jegyzőkönyv.

(17)  A Skagerrakban érvényes visszadobási tilalom és ellenőrzési intézkedések végrehajtását szolgáló intézkedésekről az Európai Unió és Norvégia között folytatott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló 2012. július 4-i jegyzőkönyv.

(18)  Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.). Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2036 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

a bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátok, valamint – a Földközi-tengeren – az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (2) III. mellékletében meghatározott minimális méret hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint a tengerfenéki halászat vonatkozásában a Földközi-tengeren a halászatot meghatározó fajokra legkésőbb 2017. január 1-jétől, az összes többi fajra pedig legkésőbb 2019. január 1-jétől érvényes a kirakodási kötelezettség.

(3)

A kirakodási kötelezettség végrehajtása érdekében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján egy legfeljebb hároméves időszakra – amely összesen további három évre megújítható –szóló visszadobási terveket fogadjon el a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetve kidolgozott közös ajánlások alapján.

(4)

Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászata kapcsán 2017. január 1. és 2019. december 31. között alkalmazandó visszadobási tervet írt elő a Földközi-tengeren közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok (Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Málta és Szlovénia) által a Bizottsághoz 2016-ban benyújtott három közös ajánlás alapján. A közös ajánlások a Földközi-tenger nyugati részére, az Adriai-tengerre, illetve a Földközi-tenger délkeleti részére vonatkoztak.

(5)

Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet az (EU) 2018/153 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) módosította a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró érintett tagállamok által benyújtott, valamint a Földközi-tenger nyugati részére és az Adriai-tengerre vonatkozó két közös ajánlást követően.

(6)

A regionális PESCAMED magas szintű csoporton belüli konzultációt követően Franciaország, Olaszország és Spanyolország 2018. június 4-én benyújtották a Bizottsághoz a Földközi-tenger nyugati részén folytatott tengerfenéki halászattal kapcsolatos visszadobási tervre vonatkozó új közös ajánlásukat (a továbbiakban: a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó új közös ajánlás). A közös ajánlás 2018. augusztus 27-én került módosításra.

(7)

A regionális SUDESTMED magas szintű csoporton belüli konzultációt követően Ciprus, Görögország, Olaszország és Málta 2018. június 7-én benyújtották a Bizottsághoz a Földközi-tenger délkeleti részén folytatott tengerfenéki halászattal kapcsolatos visszadobási tervre vonatkozó új közös ajánlásukat (a továbbiakban: a Földközi-tenger délkeleti részére vonatkozó új közös ajánlás). A közös ajánlás 2018. augusztus 28-án került módosításra.

(8)

A regionális ADRIATICA magas szintű csoporton belüli konzultációt követően Horvátország, Olaszország és Szlovénia 2018. június 8-án benyújtották a Bizottsághoz az Adriai-tengeren folytatott tengerfenéki halászattal kapcsolatos visszadobási tervre vonatkozó új közös ajánlásukat (a továbbiakban: az Adriai-tengerre vonatkozó új közös ajánlás). A közös ajánlás 2018. augusztus 29-én került módosításra.

(9)

A három új közös ajánlást a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékelte 2018. július 2–6-i nyári plenáris ülésén (5).

(10)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind annak szükségességét, hogy a tagállamok biztosítsák a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását 2019. január 1-jén. A HTMGB által tett észrevételekre való reagáláshoz a mentességek, illetve kivételek néhány esetben szükségessé teszik a halászati tevékenység és az adatgyűjtés folytatását. Ezekben az esetekben a Bizottság szerint a halászati gazdálkodás pragmatikus és óvatos megközelítését jelenti a mentességek, illetve kivételek ideiglenes engedélyezése, hiszen enélkül nem lehetne elvégezni azt a szükséges adatgyűjtést, amely a kirakodási kötelezettség teljes hatálybalépése szempontjából nélkülözhetetlen a visszadobások megfelelő és tájékozott kezeléséhez.

(11)

A Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó új közös ajánlás 2021. december 31-ig javasolja meghosszabbítani a túlélési arányon alapuló mentességek alkalmazását – az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint – a gépesített kotróhálókkal (HMD) kifogott fésűkagyló (Pecten jacobeus), szőnyegkagylók (Venerupis spp.) és vénuszkagylók (Venus spp.) esetében. Ezt a túlélési arányon alapuló mentességet az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló rendelet vezette be. Az új közös ajánlás értékelésekor a HTMGB megjegyezte, hogy nem került sor további alátámasztó információk benyújtására. A szakirodalomban azonban tudományos bizonyítékok támasztják alá e fajok túlélését. Mivel magas túlélési arányok fordulhatnak elő, továbbá figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a Bizottság úgy véli, hogy – tekintettel a körülmények változatlanságára – indokolt folytatni a magas túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását.

(12)

A Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó új közös ajánlás 2021. december 31-ig javasolja meghosszabbítani a túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását a fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus) esetében. Ezt a túlélési arányon alapuló mentességet az (EU) 2018/153 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vezette be. Az új közös ajánlás kezdetben azt javasolta, hogy e mentességet július, augusztus és szeptember hónapok kivételével alkalmazzák, amelyekre új de minimis kivétel lenne érvényes. A HTMGB úgy vélte, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a nyári hónapok alatti de minimis kivételt, és nem tett további észrevételeket. Tudományos bizonyítékok támasztják alá azonban e faj túlélését ebben a régióban és más régiókban is. Tekintettel arra, hogy magas túlélési arányok fordulhatnak elő, továbbá figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a Bizottság úgy véli, hogy indokolt folytatni a túlélési arányon alapuló, egész évre vonatkozó mentesség alkalmazását.

(13)

Az Adriai-tengerre vonatkozó új közös ajánlás javasolja a túlélési arányon alapuló mentesség kiterjesztését a rapido típusú vonóhálóval (TBB) kifogott közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében. Ezt a túlélési arányon alapuló mentességet az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vezette be. A HTMGB nem értékelte ezt az új kérést. Az adriai-tengeri GSA17 terület vonatkozásában azonban készülőben van egy, a faj túlélési jellemzőit vizsgáló ad hoc tanulmány. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a mentesség alkalmazását csak egy éven keresztül kell folytatni. Az érintett tagállamoknak 2019. május 1-jéig meg kell adniuk a vonatkozó adatokat, hogy a HTMGB elvégezhesse a további értékelést.

(14)

A három új közös ajánlás javasolja a túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén rákcsapdákkal és csapdákkal (FPO, FIX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus) esetében. A HTMGB úgy vélte, hogy e mentesség alátámasztására nem érkezett konkrét információ. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a mentességet csak egy évre indokolt bevezetni. Az érintett tagállamoknak 2019. május 1-jéig további releváns adatokat kell szolgáltatniuk, hogy a HTMGB elvégezhesse a további értékelést.

(15)

A három új közös ajánlás javasolja a túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén horgokkal és horogsorokkal (LHP, LHM, LLS, LLD, LL, LTL, LX) kifogott nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) esetében. A HTMGB úgy vélte, hogy a javasolt mentesség maradéktalan alátámasztásához további bizonyítékok benyújtása szükséges. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a mentességet csak egy évre indokolt bevezetni. Az érintett tagállamoknak 2019. május 1-jéig további releváns adatokat kell szolgáltatniuk, hogy a HTMGB elvégezhesse a további értékelést.

(16)

A három új közös ajánlás javasolja a túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén hálókkal (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN), valamint rákcsapdákkal és csapdákkal (FPO, FIX) kifogott európai homár (Homarus gammarus) és langusztafélék (Palinuridae) esetében. A HTMGB úgy vélte, hogy az érintett tagállamok által a langusztára vonatkozóan benyújtott túlélési tanulmány egy meglehetősen jól alátámasztott dokumentum, amely rövid távú túlélési arányokat mutat, megjegyezve azonban, hogy a mintaméret kicsi volt. Mind a langusztafélék, mind az európai homár esetében további tudományos bizonyítékokat kell benyújtani. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a mentességet csak egy évre indokolt bevezetni. Az érintett tagállamoknak 2019. május 1-jéig további releváns adatokat kell szolgáltatniuk, hogy a HTMGB elvégezhesse a további értékelést.

(17)

Az Adriai-tengerre és a Földközi-tenger délkeleti részére vonatkozó új közös ajánlások javasolják a túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus) esetében. Az új közös ajánlás kezdetben azt javasolta, hogy e mentességet július, augusztus és szeptember hónapok kivételével alkalmazzák, amelyekre új de minimis kivétel lenne érvényes. A HTMGB úgy vélte, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a nyári hónapok alatti de minimis kivételt, és nem tett további észrevételeket. Tudományos bizonyítékok támasztják alá azonban e faj túlélését más régiókban. Tekintettel arra, hogy magas túlélési arányok fordulhatnak elő, továbbá figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a Bizottság úgy véli, hogy indokolt bevezetni a túlélési arányon alapuló, egész évre vonatkozó mentességet.

(18)

A három új közös ajánlás javasolja továbbá a de minimis kivétel alkalmazásának kiterjesztését – az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint – a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT és TX) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-áig 2019-ben és 2020-ban, és legfeljebb 5 %-áig 2021-ben, valamint a kopoltyúhálót és tükörhálót (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-áig 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben, a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén. Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet e fajokra de minimis kivételt vezetett be. A közös ajánlásban ennek kapcsán benyújtott és a HTMBG által felülvizsgált tudományos bizonyítékok alapján, valamint figyelembe véve a halászeszközök jellemzőit, a halászati műveletekkel érintett fajok magas számát, a halászati sémákat és a Földközi-tenger sajátosságait (például ott túlnyomórészt kisüzemi halászat zajlik), a Bizottság úgy vélte, hogy a nem szándékos fogások kezelésével járó aránytalan költségek elkerülése érdekében helyénvaló ilyen de minimis kivételeket meghatározni. A HTMGB nem értékelte a fenékvonóhálókra vonatkozó új ajánlást. A kopoltyúhálókra és tükörhálókra vonatkozó új közös ajánlás értékelésekor a HTMGB megjegyezte, hogy az érintett tagállamok által benyújtott információk nem voltak teljeskörűek. Tekintettel azonban a körülmények változatlanságára, a Bizottság úgy véli, hogy a de minimis kivétel alkalmazását a fent említett százalékos arányokkal indokolt folytatni.

(19)

Az Adriai-tengerre vonatkozó új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazásának kiterjesztését az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a „rapido” halászeszközt (TBB) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-áig 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben, a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében pedig a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT és TX) használó hajók által e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-áig 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben. Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet e fajokra de minimis kivételt vezetett be. A közös ajánlásban ennek kapcsán benyújtott és a HTMBG által felülvizsgált tudományos bizonyítékok alapján, valamint figyelembe véve a halászeszközök jellemzőit, a halászati műveletekkel érintett fajok magas számát, a halászati sémákat és a Földközi-tenger sajátosságait (pl. túlnyomórészt kisüzemi halászat zajlik), a Bizottság úgy vélte, hogy a nem szándékos fogások kezelésével járó aránytalan költségek elkerülése érdekében helyénvaló ilyen de minimis kivételek meghatározása (legfeljebb 1 %-ig a szürke tőkehal és a tengeri márnák, és legfeljebb 3 %-ig a közönséges lepényhal esetében). Az új közös ajánlás értékelésekor a HTMGB úgy vélte, hogy nem kerültek benyújtásra az alkalmazott százalékok jelentős emelését alátámasztó konkrét információk. Tekintettel a jelenlegi százalékok alkalmazási körülményeinek változatlanságára, a Bizottság úgy véli, hogy e kivétel alkalmazását a fent említett százalékos arányokkal indokolt folytatni.

(20)

A Földközi-tenger délkeleti részére vonatkozó új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazásának kiterjesztését a Földközi-tenger délkeleti részén a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT és TX) használó hajók által e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-áig 2019-ben és 2020-ban, illetve legfeljebb 5 %-áig 2021-ben. Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet e fajra de minimis kivételt vezetett be. A közös ajánlásban ennek kapcsán benyújtott és a HTMBG által felülvizsgált tudományos bizonyítékok alapján, valamint figyelembe véve a halászeszközök jellemzőit, a halászati műveletekkel érintett fajok magas számát, a halászati sémákat és a Földközi-tenger sajátosságait (pl. túlnyomórészt kisüzemi halászat zajlik), a Bizottság úgy vélte, hogy a nem szándékos fogások kezelésével járó aránytalan költségek elkerülése érdekében helyénvaló ilyen de minimis kivétel meghatározása. A HTMGB nem értékelte az új ajánlást. Tekintettel a körülmények változatlanságára, a Bizottság úgy véli, hogy e kivétel alkalmazását a fent említett százalékos arányokkal indokolt folytatni.

(21)

A Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazását a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), az aranydurbincs (Sparus aurata) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-áig 2019-ben; a kopoltyúhálót és tükörhálót (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN) használó hajók által a piros ostorgarnéla kivételével e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-áig 2019-ben; és a horgokat és horogsorokat (LHP, LHM, LLS, LLD, LL, LTL, LX) használó hajók által a nagyszemű vörösdurbincs és a piros ostorgarnéla kivételével e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-áig 2019-ben.

(22)

Az Adriai-tengerre vonatkozó új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazását a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), az aranydurbincs (Sparus aurata) és piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-áig 2019-ben; a kopoltyúhálót és tükörhálót (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN) használó hajók által a piros ostorgarnéla kivételével, de a közönséges nyelvhal beszámításával e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-áig 2019-ben; és a horgokat és horogsorokat (LHP, LHM, LLS, LLD, LL, LTL, LX) használó hajók által a vörösdurbincs és a piros ostorgarnéla kivételével, de a közönséges nyelvhal beszámításával e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-áig 2019-ben.

(23)

A Földközi-tenger délkeleti részére vonatkozó új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazását a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-áig 2019-ben; a kopoltyúhálót és tükörhálót (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-áig 2019-ben; és a horgokat és horogsorokat (LHP, LHM, LLS, LLD, LL, LTL, LX) használó hajók által a nagyszemű vörösdurbincs kivételével e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-áig 2019-ben.

(24)

Végezetül, a három új közös ajánlás javasolja a de minimis kivétel alkalmazását a szardella (Engraulis encrasicolus), a szardínia (Sardina pilchardus), a makrélák (Scomber spp.) és a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) használó hajók által a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén e fajokból ejtett összes éves járulékos fogás legfeljebb 5 %-áig 2019-ben.

(25)

A HTMGB megjegyezte, hogy a (21), (22) és (23) preambulumbekezdésben említett kivételek sokféle visszadobási arányt mutató fajok széles csoportját fedik le, és hogy nem kerültek benyújtásra a kért kivételeket maradéktalanul alátámasztó konkrét információk. A Bizottság azonban rámutat, hogy az említett kivételek olyan fajcsoportokra vonatkoznak, amelyek az 1967/2006/EK rendelet III. melléklete szerinti legkisebb méretek hatálya alá tartozó fajok többi részét fedik le és amelyekre nem vonatkoznak fogási korlátok; ezért az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) és (9) bekezdése nem alkalmazandó. Emellett e fajok kifogása egyidejűleg és nagyon eltérő mennyiségekben történik, ami megnehezíti az egy-egy állományra összpontosító megközelítést. Ráadásul e fajok egyedeit kisüzemi halászhajók fogják ki, kirakodásuk pedig a part mentén elszórva található számos különböző kirakodási ponton történik; a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtásának első éveiben ezért nagyon valószínű a nem szándékos fogások kezelésével járó aránytalan költségek jelentkezése. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kivételek elméletileg a legnagyobb megengedett határértékek alatt vannak. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a de minimis kivételeket csak egy évre indokolt bevezetni. A tagállamoknak 2019. május 1-jéig kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos adatokat, hogy a HTMGB teljeskörűen értékelhesse a kivételek indokoltságát, a Bizottság pedig felülvizsgálhassa azokat.

(26)

Végezetül, a Bizottság észrevétele szerint a tagállamok az aktuális kutatási programok eredményeinek megfelelően fokozzák a halászeszközök szelektivitását, így csökkentve és korlátozva a nem szándékos fogásokat és különösen a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti fogásokat.

(27)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó közös ajánlással összhangban az érintett tagállamok ösztönzik a T90 típusú, 50 mm szembőségű léhésből készült zsákvég és/vagy hosszabbító elem használatát és az azonnali hatályú halászati tilalmakkal kapcsolatos kísérletek folytatását.

(28)

Az új közös ajánlásokban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, ezért belefoglalhatók az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló rendelettel létrehozott visszadobási tervbe.

(29)

A kis méretű nyílt vízi fajokra vonatkozó, az e fajokra irányuló halászat esetében érvényes de minimis kivételeket az (EU) 2018/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) határozza meg. Ezzel szemben a kis méretű nyílt vízi fajok tengerfenéki halászat során ejtett járulékos fogásaira vonatkozó de minimis kivételeket az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben indokolt szerepeltetni.

(30)

Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(31)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Túlélési arányon alapuló mentesség

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében a kirakodási kötelezettség alól az olyan fajokra vonatkozóan biztosított mentesség, amelyek vonatkozásában a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, a következők esetében alkalmazható:

a)

az Adriai-tengeren a közönséges nyelvhal (Solea solea) rapido merevítőrudas vonóhálóval (TBB) (*1)2019. december 31-ig ejtett fogásai;

b)

a Földközi-tenger nyugati részén a fésűkagyló (Pecten jacobeus) gépesített kotróhálóval (HMD) ejtett fogásai;

c)

a Földközi-tenger nyugati részén a szőnyegkagylók (Venerupis spp.) gépesített kotróhálóval (HMD) ejtett fogásai;

d)

a Földközi-tenger nyugati részén a vénuszkagylók (Venus spp.) gépesített kotróhálóval (HMD) ejtett fogásai;

e)

a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén a norvég homár (Nephrops norvegicus) bármilyen fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX) ejtett fogásai;

f)

a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén a norvég homár (Nephrops norvegicus) rákcsapdákkal és csapdákkal (FPO, FIX) 2019. december 31-ig ejtett fogásai;

g)

a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) horgokkal és horogsorokkal (LHP, LHM, LLS, LLD, LL, LTL, LX) 2019. december 31-ig ejtett fogásai;

h)

a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén az európai homár (Homarus gammarus) hálókkal (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN), valamint rákcsapdákkal és csapdákkal (FPO, FIX) 2019. december 31-ig ejtett fogásai;

i)

a Földközi-tenger nyugati részén, az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti részén a langusztafélék (Palinuridae) hálókkal (GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN), valamint rákcsapdákkal és csapdákkal (FPO, FIX) 2019. december 31-ig ejtett fogásai.

(2)   A közönséges nyelvhal (Solea solea), a fésűkagyló (Pecten jacobeus), a szőnyegkagylók (Venerupis spp.), a vénuszkagylók (Venus spp.), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), az európai homár (Homarus gammarus) és a langusztafélék (Palinuridae) (1) bekezdésben említett körülmények között ejtett fogásait haladéktalanul szabadon kell engedni a fogás helye szerinti területen.

(3)   A Földközi-tengeren közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a 2018. júniusban benyújtott és 2018. augusztusban módosított közös ajánlásokban foglaltakon túlmenően további visszadobási adatokat, valamint az (1) bekezdés a), f), g), h) és i) pontjában megállapított mentességet alátámasztó egyéb releváns tudományos információkat nyújtanak be a Bizottsághoz 2019. május 1-jéig. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) legkésőbb 2019 júliusáig értékeli ezeket az adatokat és információkat.

(*1)  Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg (HL L 122., 2011.4.30., 1. o.). Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél rövidebb, az e rendeletben használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.”"

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

De minimis kivétel

(1)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján:

a)

a Földközi-tenger nyugati részén (a melléklet 1. pontja):

i.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és 2020-ban, és legfeljebb 5 %-a 2021-ben;

ii.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a;

iii.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), az aranydurbincs (Sparus aurata) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

iv.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

v.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a horgokat és horogsorokat használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a 2019-ben;

vi.

a szardella (Engraulis encrasicolus), a szardínia (Sardina pilchardus), a makrélák (Scomber spp.) és a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves járulékos fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

b)

az Adriai-tengeren (a melléklet 2. pontja):

i.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és 2020-ban, és legfeljebb 5 %-a 2021-ben;

ii.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a;

iii.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a rapido halászeszközt (TBB) használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a;

iv.

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

v.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), az aranydurbincs (Sparus aurata) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

vi.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

vii.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a horgokat és horogsorokat használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a 2019-ben;

viii.

a szardella (Engraulis encrasicolus), a szardínia (Sardina pilchardus), a makrélák (Scomber spp.) és a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által az e fajokból ejtett összes éves járulékos fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

c)

a Földközi-tenger délkeleti részén (a melléklet 3. pontja):

i.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és 2020-ban, és legfeljebb 5 %-a 2021-ben;

ii.

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a tengeri márnák (Mullus spp.) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a;

iii.

a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és 2020-ban, és legfeljebb 5 %-a 2021-ben;

iv.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

v.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a kopoltyúhálót és tükörhálót használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

vi.

a farkassügér (Dicentrarchus labrax), a gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), a hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), az abroncsos durbincs (Diplodus sargus), a kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris), a csíkossügérek (Epinephelus spp.), a csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus), a gyöngyös durbincs (Pagellus acarne), a közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), a rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus), a roncssügér (Polyprion americanus), a közönséges nyelvhal (Solea solea) és az aranydurbincs (Sparus aurata) esetében a horgokat és horogsorokat használó hajók által e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 1 %-a 2019-ben;

vii.

a szardella (Engraulis encrasicolus), a szardínia (Sardina pilchardus), a makrélák (Scomber spp.) és a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót használó hajók által az e fajokból ejtett összes éves járulékos fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben.

(2)   A Földközi-tengeren közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a 2018. júniusban benyújtott és 2018. augusztusban módosított közös ajánlásokban foglaltakon túlmenően további visszadobási adatokat, valamint az (1) bekezdés a) pontjának iii–vi. alpontjában, b) pontjának v–viii. alpontjában és c) pontjának iv–vii. alpontjában foglalt kivételeket alátámasztó egyéb releváns tudományos információkat nyújtanak be a Bizottsághoz 2019. május 1-jéig. A HTMGB legkésőbb 2019 júliusáig értékeli ezeket az adatokat és információkat.”

3.

A 6. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni”.

4.

A melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2)  A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 20.) bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 14., 2017.1.18., 4. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/153 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 23.) a bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról (HL L 29., 2018.2.1., 1. o.).

(5)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(6)  A Bizottság (EU) 2018/161 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 23.) egyes kis méretű nyílt tengeri fajok földközi-tengeri halászatában alkalmazandó de minimis kivétel meghatározásáról (HL L 30., 2018.2.2., 1. o.).


MELLÉKLET

1.   A Földközi-tenger nyugati része

Halászat

Halászeszközkód

A halászeszköz leírása

Kirakodási kötelezettség

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

norvég homár (Nephrops norvegicus)

piros ostorgarnéla (Parapaneus longirostris)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

Az alábbiak járulékos fogásai:

 

szardella (Engraulis encrasicolus)

 

szardínia (Sardina pilchardus)

 

makrélák (Scomber spp.)

 

fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX

valamennyi fenékvonóháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

LL, LLS, LLD, LX, LTL, LHP, LHM

valamennyi horogsor

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN

valamennyi tükörháló és kopoltyúháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

fésűkagyló (Pecten jacobeus)

szőnyegkagylók (Venerupis spp.)

vénuszkagylók (Venus spp.)

HMD

valamennyi gépesített kotróháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

norvég homár (Nephrops norvegicus)

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

FPO, FIX

valamennyi rákcsapda és csapda

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

2.   Adriai-tenger

Halászat

Halászeszközkód

A halászeszköz leírása

Kirakodási kötelezettség

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

norvég homár (Nephrops norvegicus)

piros ostorgarnéla (Parapaneus longirostris)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

Az alábbiak járulékos fogásai:

 

szardella (Engraulis encrasicolus)

 

szardínia (Sardina pilchardus)

 

makrélák (Scomber spp.)

 

fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX

valamennyi fenékvonóháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

LL, LLS, LLD, LX, LTL, LHP, LHM

valamennyi horogsor

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN

valamennyi tükörháló és kopoltyúháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

fésűkagyló (Pecten jacobeus)

szőnyegkagylók (Venerupis spp.)

vénuszkagylók (Venus spp.)

HMD

valamennyi gépesített kotróháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

norvég homár (Nephrops norvegicus)

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo), abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

FPO, FIX, FYK

valamennyi rákcsapda, csapda és hálóvarsa

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

3.   A Földközi-tenger délkeleti része

Halászat

Halászeszközkód

A halászeszköz leírása

Kirakodási kötelezettség

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

norvég homár (Nephrops norvegicus)

piros ostorgarnéla (Parapaneus longirostris)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

Az alábbiak járulékos fogásai:

 

szardella (Engraulis encrasicolus)

 

szardínia (Sardina pilchardus)

 

makrélák (Scomber spp.)

 

fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT, TX

valamennyi fenékvonóháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis), hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

LL, LLS, LLD, LX, LTL, LHP, LHM

valamennyi horogsor

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

tengeri márnák (Mullus spp.)

FAO-kódok: MUT, MUR, MUX

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

farkassügér (Dicentrarchus labrax)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

csíkossügérek (Epinephelus spp.)

csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

roncssügér (Polyprion americanus)

közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

aranydurbincs (Sparus aurata)

GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR, GEN

valamennyi tükörháló és kopoltyúháló

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.

norvég homár (Nephrops norvegicus)

európai homár (Homarus gammarus)

langusztafélék (Palinuridae)

gyöngyös durbincs (Pagellus acarne)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus)

gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

abroncsos durbincs (Diplodus sargus)

kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

FPO, FIX, FYK

valamennyi rákcsapda, csapda és hálóvarsa

A kirakodási kötelezettség valamennyi fogásra érvényes.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/41


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2037 RENDELETE

(2018. december 17.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az 5b, 6b és 6aN övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2018. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

João AGUIAR MACHADO

főigazgató

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

50/TQ120

Tagállam

Franciaország

Állomány

HER/5B6ANB

Faj

Hering (Clupea harengus)

Övezet

Az 5b, 6b és 6aN övezet uniós és nemzetközi vizei

A tilalom bevezetésének időpontja

2018.11.26.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/44


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2038 RENDELETE

(2018. december 17.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 1 és 2 övezet norvég vizein folytatott, fekete tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2018. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

João AGUIAR MACHADO

főigazgató

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

49/TQ120

Tagállam

Franciaország

Állomány

POK/1N2AB.

Faj

Fekete tőkehal (Pollachius virens)

Övezet

Az ICES 1 és 2 övezet norvég vizei

A tilalom bevezetésének időpontja

2018.11.26.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2039 RENDELETE

(2018. december 17.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 1 és 2 övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, északi menyhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2018. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

João AGUIAR MACHADO

főigazgató

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

48/TQ120

Tagállam

Franciaország

Állomány

LIN/1/2.

Faj

Északi menyhal (Molva molva)

Övezet

Az ICES 1 és 2 övezet uniós és nemzetközi vizei

A tilalom bevezetésének időpontja

2018.11.26.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/48


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2040 RENDELETE

(2018. december 17.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra folytatott, a germon északi állományára irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2018. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

João AGUIAR MACHADO

főigazgató

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

47/TQ120

Tagállam

Franciaország

Állomány

ALB/AN05N

Faj

A germon (Thunnus alalunga) északi állománya

Övezet

Atlanti-óceán az északi szélesség 5°-tól északra

A tilalom bevezetésének időpontja

2018.11.26.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/50


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2041 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. december 17.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának (1) oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat (2) oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Kábelcsatlakozók („férfi” vagy „női” típus), legfeljebb 1 000  V feszültségre, rézből.

Az árucikk egyik oldalán vagy egy dugasz (ún. „férfi típusú” csatlakozó) vagy egy foglalat (ún. „női típusú” csatlakozó) található, a másik oldalán pedig egy réteg szigetelőanyaggal védett érintkező saru van.

Az árucikket a koaxiális kábelektől eltérő vezetékek vagy kábelek összekapcsolására használják.

Az árucikk úgy hoz létre kapcsolatot, hogy a „férfi típusú” csatlakozó mindenféle szerszám használata nélkül a „női típusú” csatlakozóba dugaszolható.

Lásd a képet (*1).

8536 69 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 8536 , a 8536 69 és a 8536 69 90 KN-kód szövege határozza meg.

Az árucikk egy dugasz („férfi típusú” csatlakozó) vagy egy foglalat („női típusú” csatlakozó) objektív jellemzőivel rendelkezik, amely egy másik érintkező eszközzel is fel van szerelve (lásd még a HR-magyarázat 8536 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata (III) (A) részének (1) pontját és a Kombinált Nómenklatúra Magyarázata 8536 69 10 –8536 69 90 alszámaihoz tartozó magyarázatot). Ezért a 8536 90 10 alszám alá, „Huzal és kábel más csatlakozója és érintkező eleme”-ként való besorolása kizárt.

Következésképpen a terméket a 8536 69 90 KN-kód alá, „Más dugasz és foglalat”-ként kell besorolni.

Image

(*1)  A kép csupán tájékoztató jellegű.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/53


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2042 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. december 18.)

az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendeletnek a WLTP-vizsgálati feltételek egyértelművé tétele és a típusjóváhagyási adatok nyomon követése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az új európai menetciklus (NEDC) és a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált új vizsgálati eljárás (WLTP) keretében meghatározott szén-dioxid-kibocsátás szintje közötti különbség figyelembevétele érdekében a könnyű haszongépjárművek tekintetében az (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet (2) a szén-dioxid-kibocsátási értékek megfeleltetésére szolgáló módszertant vezetett be.

(2)

A megfeleltetési módszertan célja, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek biztosítják, hogy az 510/2011/EU rendeletben meghatározott csökkentési követelmények a régi és az új vizsgálati eljárások szerint is hasonlóan szigorúak legyenek. A jóváhagyó hatóságoknak és a műszaki szolgálatoknak ezért a gyártókkal együtt törekedniük kell annak biztosítására, hogy az e rendelet alkalmazásában elvégzett WLTP- és NEDC-vizsgálatokat olyan vizsgálati körülmények között hajtsák végre, amelyek összehasonlíthatók és összhangban állnak e rendelet célkitűzéseivel.

(3)

E célból pontosítani kell a WLTP-vizsgálati feltételek bizonyos vonatkozásait, amelyeket a 2020-ban újonnan nyilvántartásba vett gépjárművekre vonatkozó, WLTP és NEDC szerinti, a szén-dioxid-kibocsátás nyomonkövetésére szolgáló adatok szolgáltatása céljából végzett megfeleltetésekre kell alkalmazni. Ezeket a pontosításokat az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (3) meghatározott eljárás és követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni, és alkalmazásuk nem érintheti az említett rendeletben meghatározott eljárás és követelmények alapján megadott típusjóváhagyások érvényességét.

(4)

Meg kell határozni továbbá a gyártók által a WLTP-típusjóváhagyás céljából megadott, valamint az (EU) 2017/1151 rendelet alapján mért szén-dioxid-kibocsátási értékek közötti, 2020. évi különbséget. A gyártók számára ezért elő kell írni, hogy a 2020-as naptári évben nyilvántartásba vett valamennyi új könnyű haszongépjárműre vonatkozóan számítsák ki és jelentsék be a Bizottságnak a WLTP szerinti szén-dioxid-értékeket, a H és az L jármű mérési adatait használva az interpolációs módszer bemeneti adataiként.

(5)

Az interpolációs családok egy korlátozott részénél csak a H jármű mérési adatai fognak rendelkezésre állni 2020-ban. E családok számát szorosan nyomon kell követni, és a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy amennyiben az ilyen családok száma a 2018-as helyzethez képest jelentősen nő, kizárja őket a 2020-as referenciaadatok számításából.

(6)

Javítani kell a kibocsátási vizsgálatok átláthatóságát, ezért a WLTP-vizsgálatokra és a megfeleltetési eredményekre vonatkozó adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Ez lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy gyorsan azonosítsa és kezelje az eljárások végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket és esetleges következetlenségeket. Ezért minden egyes elvégzett WLTP-vizsgálathoz ki kell tölteni a bemeneti adatmátrixot, és azt a megfeleltetési eszközzel kapcsolatos adatcsere keretében teljes egészében továbbítani kell a Bizottságnak. Az adatok titkosságának biztosítása érdekében a bemeneti adatfájlt a továbbítás céljából titkosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A WLTP szerinti mérési eredmények bejelentése

(1)   A gyártóknak a 2020-ban nyilvántartásba vett valamennyi új könnyű haszongépjárműre vonatkozóan ki kell számítaniuk a vegyes szén-dioxid-kibocsátási értéket az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almelléklete 3.2.3.2.4. pontjának második alpontjában meghatározott egyenlet alapján, amelyben az érintett interpolációs járműcsaládra vonatkozóan az MCO2-H és az MCO2-L kifejezést az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függelékében megadott minta szerinti EK-típusbizonyítvány 2.5.1.1.3. pontja (a H jármű esetében) és 2.5.1.2.3. pontja (az L jármű esetében) szerinti MCO2,C,5 értékekkel kell helyettesíteni.

Ha egyes járművek vegyes szén-dioxid-kibocsátását csak a H járműre vonatkoztatva határozzák meg, a gyártóknak az EK-típusbizonyítvány 2.5.1.1.3. pontjában szereplő (a H járműre vonatkozó) MCO2,C,5 értéket kell megadniuk.

A gyártóknak a fent említett szén-dioxid-kibocsátási értékeket a számításhoz használt MCO2,C,5 értékekkel együtt, az adatoknak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség üzleti adattárán belüli gyártói fiókba való feltöltése révén kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, legkésőbb a 2020-ra vonatkozó ideiglenes adatokról szóló bizottsági értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett adatokat nem nyújtják be a megadott határidőn belül, a Bizottságnak az (1) bekezdés alkalmazásában az EK-típusbizonyítvány 2.5.1.2.3. pontjában megadott értéket kell vegyes szén-dioxid-kibocsátási értéknek tekintenie azon interpolációs járműcsaládba tartozó valamennyi új, nyilvántartásba vett jármű tekintetében, amelyre a típusbizonyítványt kiadták, illetve adott esetben azon családok esetében, amelyeknél csak a H járműre vonatkozóan állnak rendelkezésre mérések.”

2.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a melléklet a következő 2.2a. és 2.2b. ponttal egészül ki:

„2.2a.   A WLTP-vizsgálatra vonatkozó feltételek

Ahhoz, hogy a WLTP-vizsgálat e rendelet I. mellékletének 2.2. pontjával összhangban relevánsnak minősüljön, valamint a 2.4. pontban említett bemeneti adatok meghatározása céljából az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletében meghatározott vizsgálati feltételeket kell alkalmazni, a következő pontosításokkal:

a)

a WLTP-vizsgálati eredményeknek az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke szerinti, a szén-dioxid-kibocsátás tömege tekintetében történő korrekcióját az említett függelék 3.4.4. pontjának a) alpontjában foglalt rendelkezések ellenére valamennyi ilyen vizsgálatra alkalmazni kell;

b)

az (EU) 2017/1151 rendeletben foglalt követelmények sérelme nélkül, ha a vizsgálati járművet olyan technológiákkal látták el – ideértve többek között a 2.4. pontban meghatározott bemeneti adatmátrix 42–50. bejegyzésében említetteket –, amelyek befolyásolják a jármű szén-dioxid-kibocsátási teljesítményét, és amelyeknek működniük kell a vizsgálat során, akkor az alkalmazott vizsgálati eljárástól (NEDC vagy WLTP) függetlenül e technológiákat működtetni kell a jármű vizsgálata alatt;

c)

ha a vizsgálati jármű automata sebességváltóval van felszerelve, akkor az alkalmazott vizsgálati eljárástól függetlenül ugyanazt a járművezető által választható üzemmódot kell alkalmazni. Amennyiben az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 8. almelléklete 6. függeléke 1.2. c) alpontjának megfelelően a WLTP-vizsgálathoz a legjobb és legrosszabb esethez tartozó üzemmódokat alkalmazzák, a megfeleltetési eszközhöz, valamint az NEDC szerinti fizikai vizsgálathoz a legrosszabb esethez tartozó üzemmódot kell bemeneti adatként használni;

d)

ha a vizsgálati jármű kézi sebességváltóval van felszerelve, az nmin_drive_set kifejezést az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. almelléklete 2. k) pontjának 3. alpontjában szereplő képlet alapján kell meghatározni.

A jóváhagyó hatóság vagy adott esetben a műszaki szolgálat jóváhagyásával a gyártó ettől eltérő módon is kiszámíthatja a sebességváltási pontokat, feltéve, hogy az a jármű vezethetősége szempontjából indokolható, és hogy az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. almellékletének 3.4. pontjával összhangban alkalmazott további teljesítménybiztonsági tényező nem haladja meg a 20 %-ot.

Az a)–d) alpontban említett feltételek az e rendelet szerint végrehajtott megfeleltetés céljából alkalmazandók, és nem érintik az (EU) 2017/1151 rendeletben foglalt rendelkezéseket és az említett rendelet szerint megadott típusjóváhagyásokat.

2.2b.   A WLTP-vizsgálatra vonatkozó feltételek alkalmazhatósága

A 2.2a. pont a)–d) alpontjában említett pontosításokat a következőkkel összhangban kell alkalmazni:

a)

új járműtípusok esetében e rendelet hatálybalépésétől;

b)

meglévő járműtípusok esetében a gyártónak azon járműtípusok tekintetében, amelyek magukban foglalják a 2020-ban forgalomba hozott járműveket, a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a jóváhagyó hatóság megerősítheti, hogy a 2.2a. pont a)–d) alpontjaiban említett vizsgálati feltételek teljesültek-e a WLTP-jóváhagyási vizsgálatok során.

E megerősítésnek tartalmaznia kell az interpolációs járműcsalád azonosítóját és az a)–d) alpontokban említett valamennyi vizsgálati feltételre vonatkozó megerősítést. A jóváhagyó hatóságnak át kell adnia a megerősítést a gyártó számára, és gondoskodnia kell arról, hogy a megerősítés rögzítésre kerüljön, és kérésre késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére álljon.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság egy vagy több említett vizsgálati feltétel esetében nem tudja megerősíteni a feltétel teljesülését, a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó interpolációs családra vonatkozóan új WLTP-vizsgálatot vagy adott esetben -vizsgálatsorozatot végezzenek az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 6. almellékletével összhangban, a jóváhagyó hatóság vagy adott esetben a műszaki szolgálat felügyelete alatt, a 2.2a. pont a)–d) alpontjában meghatározott vizsgálati feltételek, többek között az e rendelet szerinti, új megfeleltetés alkalmazásával.

Amennyiben kizárólag a 2.2a. pont a) alpontjában említett vizsgálati feltétel nem teljesül, a gyártó új WLTP-vizsgálat végrehajtása nélkül korrigálhatja ezt az értéket a bemeneti mátrixban.

A jóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak rögzítenie kell a megismételt vizsgálatok vagy a korrekció és a megfeleltetés eredményeit az I. melléklet 5. pontjával összhangban, és a megismételt vizsgálatok bemeneti adatain alapuló teljes megfeleltetési dossziét legkésőbb 2021. április 30-ig továbbítania kell a Bizottságnak a 3.1.1.2. ponttal összhangban.”;

b)

a 2.4. pont a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A bemeneti adatmátrixot minden egyes elvégzett WLTP-vizsgálatra vonatkozóan ki kell tölteni.”;

ii.

az 1. táblázat a következőképpen módosul:

az 56. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: az OBD és a görgős fékpad adatai, 1 Hz az OBD és 10 Hz a görgős fékpad esetében, 0,1 km/h-s felbontás”;

az 57. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: 1 Hz. A H és az L járműre vonatkozó elméleti sebességváltás (adott esetben)”;

a 61. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: 1 Hz (a műszer mintavételi frekvenciája: 20 Hz), 0,1 A-es felbontás, a görgős fékpaddal összehangolt külső mérőeszköz.”;

a 67. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„67

Ki regenerációs tényező multiplikatív/additív a H és az L járműre vonatkozóan

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 1. függeléke

Periodikusan regeneráló rendszerrel nem rendelkező járművek esetében ennek értéke 1.”

a szöveg a következő új bejegyzésekkel egészül ki:

„69

A tüzelőanyag fűtőértéke

kWh/l

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke

Az (EU) 2017/1151 rendelet A6.App2/1. táblázata szerinti érték

70.

Tüzelőanyag-fogyasztás a WLTP-vizsgálat során a H és az L járműre vonatkozóan

l/100 km

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 6. függeléke

Az 1. típusú vizsgálat kiegyensúlyozatlan tüzelőanyag-fogyasztása

71.

Az újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer névleges feszültsége

V

A DIN EN 60050–482 szabvány szerint

Az alacsony feszültségű akkumulátorok esetében az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke szerint

72.

A környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálati (ATCT) járműcsalád korrekciós tényezője

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 6a. almelléklete

A környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálati (ATCT) járműcsalád korrekciós tényezője (14 °C korrekció)

73.

A WLTP-vizsgálat sebesség- és távolságkorrekciója

(EU) 2017/1151 rendelet

Végeztek korrekciót?

0 = Nem | 1 = Igen

74.

A WLTP-vizsgálat töltési egyensúly-korrekciója (RCB)

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke

Végeztek korrekciót?

0 = Nem | 1 = Igen

75.

A WLTP-vizsgálat száma

1, 2 vagy 3

 

Meg kell adni, hogy a vizsgálati adatok az első, a második vagy a harmadik WLTP-vizsgálatból származnak-e

76.

A WLTP szerinti, megadott érték a H és az L járműre vonatkozóan

g/km

A gyártó nyilatkozata

A H és az L járműre vonatkozó, megadott WLTP-érték, amelynek (adott esetben) az összes korrekciót tartalmaznia kell

77.

A WLTP szerinti, mért és korrigált CO2-érték a H és/vagy az L járműre vonatkozóan

g/km

Az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függeléke szerinti MCO2,C,5 értékek

A H és az L járműre vonatkozó, vegyes, mért CO2-kibocsátás az összes alkalmazandó korrekció után. 2 vagy 3 WLTP-vizsgálat esetén valamennyi mért eredményt meg kell adni.

78.

Megismételt WLTP-vizsgálat

Az I. melléklet 2.2b. pontjának b) alpontja

Meg kell adni, hogy az I. melléklet 2.2a. pontjának a)–d) alpontjában említett vizsgálati feltételek közül melyeket vizsgálták újra.”

c)

a 3.1.1.1. pont a következőképpen módosul:

i.

az a) alpontot el kell hagyni;

ii.

a c) iii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a 2.4. pontban meghatározott bemeneti adatok;”

iii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A c) alpontban említett összefoglaló fájlt az adatok titkosságának biztosítása érdekében titkosítani kell.”;

d)

a 3.1.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.1.2.   A teljes megfeleltetési dosszié

Miután az eredeti megfeleltetési jelentést a 3.1.1.1. pont szerint elkészítették, a típusjóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak fel kell töltenie a 3.1.1.1. pont c) alpontjában említett összefoglaló fájlt egy olyan bizottsági szerverre, amely a feladónak választ (a Bizottság megfelelő szolgálatainak pedig másolatot) küld, benne egy 0 és 99 közé eső, véletlenszerűen generált egész számmal, és egy olyan, az összefoglaló fájlhoz tartozó hash kóddal, amely egyértelműen összekapcsolja az említett számot a bizottsági szerver által digitálisan aláírt eredeti megfeleltetési jelentéssel.

A típusjóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak létre kell hoznia egy teljes megfeleltetési dossziét, amelynek tartalmaznia kell a 3.1.1.1. pontban említett eredeti megfeleltetési jelentést és a bizottsági szerver által küldött választ. A típusjóváhagyó hatóságnak a dossziét a 2007/46/EK irányelv VIII. melléklete szerinti vizsgálati jegyzőkönyvként kell kezelnie.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 2. pontjának c) és d) alpontját 2019. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 145., 2011.5.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 644. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/58


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2043 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. december 18.)

az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletnek a WLTP-vizsgálati feltételek egyértelművé tétele és a típusjóváhagyási adatok nyomon követése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (7) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az új európai menetciklus (NEDC) és a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált új vizsgálati eljárás (WLTP) keretében meghatározott szén-dioxid-kibocsátás szintje közötti különbség figyelembevétele érdekében a személygépkocsik tekintetében az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet (2) a szén-dioxid-kibocsátási értékek megfeleltetésére szolgáló módszertant vezetett be.

(2)

A megfeleltetési módszertan célja, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek biztosítják, hogy a 443/2009/EK rendeletben meghatározott csökkentési követelmények a régi és az új vizsgálati eljárások szerint is hasonlóan szigorúak legyenek. A jóváhagyó hatóságoknak és a műszaki szolgálatoknak ezért a gyártókkal együtt törekedniük kell annak biztosítására, hogy az e rendelet alkalmazásában elvégzett WLTP- és NEDC-vizsgálatokat olyan vizsgálati körülmények között hajtsák végre, amelyek összehasonlíthatók és összhangban állnak e rendelet célkitűzésével.

(3)

E célból pontosítani kell a WLTP-vizsgálati feltételek bizonyos vonatkozásait, amelyeket a 2020-ban újonnan nyilvántartásba vett gépjárművekre vonatkozó, WLTP és NEDC szerinti, a szén-dioxid-kibocsátás nyomonkövetésére szolgáló adatok szolgáltatása céljából végzett megfeleltetésekre kell alkalmazni. Ezeket a pontosításokat az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (3) meghatározott eljárás és követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni, és alkalmazásuk nem érintheti az említett rendeletben meghatározott eljárás és követelmények alapján megadott típusjóváhagyások érvényességét.

(4)

Meg kell határozni továbbá a gyártók által a kibocsátási típusjóváhagyás céljából megadott, valamint az (EU) 2017/1151 rendelet alapján mért szén-dioxid-kibocsátási értékek közötti, 2020. évi különbséget. A gyártók számára ezért elő kell írni, hogy a 2020-as naptári évben nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsira vonatkozóan számítsák ki és jelentsék be a Bizottságnak a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékeket, a H és az L jármű mérési adatait használva az interpolációs módszer bemeneti adataiként.

(5)

Az interpolációs családok egy korlátozott részénél csak a H jármű mérési adatai fognak rendelkezésre állni 2020-ban. E családok számát szorosan nyomon kell követni, és a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy amennyiben az ilyen családok száma a 2018-as helyzethez képest jelentősen nő, kizárja őket a 2020-as referenciaadatok számításából.

(6)

Javítani kell a kibocsátási vizsgálatok átláthatóságát, ezért a WLTP-vizsgálatokra és a megfeleltetési eredményekre vonatkozó adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Ez lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy gyorsan azonosítsa és kezelje az eljárások végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket és esetleges következetlenségeket. Ezért minden egyes elvégzett WLTP-vizsgálathoz ki kell tölteni a bemeneti adatmátrixot, és azt a megfeleltetési eszközzel kapcsolatos adatcsere keretében teljes egészében továbbítani kell a Bizottságnak. Az adatok titkosságának biztosítása érdekében a bemeneti adatfájlt a továbbítás céljából titkosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A WLTP szerinti mérési eredmények bejelentése

(1)   A gyártóknak a 2020-ban nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsira vonatkozóan ki kell számítaniuk a vegyes szén-dioxid-kibocsátási értéket az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almelléklete 3.2.3.2.4. pontjának második alpontjában meghatározott egyenlet alapján, amelyben az érintett interpolációs járműcsaládra vonatkozóan az MCO2-H és az MCO2-L kifejezést az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függelékében megadott minta szerinti EK-típusbizonyítvány 2.5.1.1.3. pontja (a H jármű esetében) és 2.5.1.2.3. pontja (az L jármű esetében) szerinti MCO2,C,5 értékekkel kell helyettesíteni.

Ha egyes járművek vegyes szén-dioxid-kibocsátását csak a H járműre vonatkoztatva határozzák meg, a gyártóknak az EK-típusbizonyítvány 2.5.1.1.3. pontjában szereplő (a H járműre vonatkozó) MCO2,C,5 értéket kell megadniuk.

A gyártóknak a fent említett szén-dioxid-kibocsátási értékeket a számításhoz használt MCO2,C,5 értékekkel együtt, az adatoknak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség üzleti adattárán belüli gyártói fiókba való feltöltése révén kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, legkésőbb a 2020-ra vonatkozó ideiglenes adatokról szóló bizottsági értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett adatokat nem nyújtják be a megadott határidőn belül, a Bizottságnak az (1) bekezdés alkalmazásában az EK-típusbizonyítvány 2.5.1.2.3. pontjában megadott értéket kell vegyes szén-dioxid-kibocsátási értéknek tekintenie azon interpolációs járműcsaládba tartozó valamennyi új, nyilvántartásba vett jármű tekintetében, amelyre a típusbizonyítványt kiadták, illetve adott esetben a 2.5.1.1.3. pontban megadott értéket kell vegyes szén-dioxid-kibocsátási értéknek tekintenie azon családok esetében, amelyeknél csak a H járműre vonatkozóan állnak rendelkezésre mérések.

(3)   A Bizottságnak minden egyes gyártó esetében nyomon kell követnie azon interpolációs járműcsaládok számát, amelyeknél a szén-dioxid-kibocsátást kizárólag a H járműre vonatkozóan állapították meg, és amennyiben az ilyen családok száma a 2018-as helyzethez képest jelentősen nő, értékelnie kell a növekedésnek az (1) bekezdésben említett számításra gyakorolt hatását, és adott esetben ki kell zárnia ezeket a családokat az említett számításból.”

2.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a melléklet a következő 2.2a. és 2.2b. ponttal egészül ki:

„2.2a.   A WLTP-vizsgálatra vonatkozó feltételek

Ahhoz, hogy a WLTP-vizsgálat a 2.2. ponttal összhangban relevánsnak minősüljön, valamint a 2.4. pontban említett bemeneti adatok meghatározása céljából az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletében meghatározott vizsgálati feltételeket kell alkalmazni, a következő pontosításokkal:

a)

a WLTP-vizsgálati eredményeknek az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke szerinti, a szén-dioxid-kibocsátás tömege tekintetében történő korrekcióját az említett függelék 3.4.4. pontjának a) alpontjában foglalt rendelkezések ellenére valamennyi ilyen vizsgálatra alkalmazni kell;

b)

az (EU) 2017/1151 rendeletben foglalt követelmények sérelme nélkül, ha a vizsgálati járművet olyan technológiákkal látták el – ideértve többek között a 2.4. pontban meghatározott bemeneti adatmátrix 42–50. bejegyzésében említetteket –, amelyek befolyásolják a jármű szén-dioxid-kibocsátási teljesítményét, és amelyeknek működniük kell a vizsgálat során, akkor az alkalmazott vizsgálati eljárástól (NEDC vagy WLTP) függetlenül e technológiákat működtetni kell a jármű vizsgálata alatt;

c)

ha a vizsgálati jármű automata sebességváltóval van felszerelve, akkor az alkalmazott vizsgálati eljárástól függetlenül ugyanazt a járművezető által választható üzemmódot kell alkalmazni. Amennyiben az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 8. almelléklete 6. függeléke 1.2. c) alpontjának megfelelően a WLTP-vizsgálatokhoz a legjobb és legrosszabb esethez tartozó üzemmódokat alkalmazzák, a megfeleltetési eszközhöz, valamint az NEDC szerinti fizikai vizsgálathoz a legrosszabb esethez tartozó üzemmódot kell bemeneti adatként használni;

d)

ha a vizsgálati jármű kézi sebességváltóval van felszerelve, az nmin_drive_set kifejezést az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. almelléklete 2. k) pontjának 3. alpontjában szereplő képlet alapján kell meghatározni.

A jóváhagyó hatóság vagy adott esetben a műszaki szolgálat jóváhagyásával a gyártó ettől eltérő módon is kiszámíthatja a sebességváltási pontokat, feltéve, hogy az a jármű vezethetősége szempontjából indokolható, és hogy az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. almellékletének 3.4. pontjával összhangban alkalmazott további teljesítménybiztonsági tényező nem haladja meg a 20 %-ot.

Az a)–d) alpontban említett feltételek az e rendelet szerint végrehajtott megfeleltetés céljából alkalmazandók, és nem érintik az (EU) 2017/1151 rendeletben foglalt rendelkezéseket és az említett rendelet szerint megadott típusjóváhagyásokat.

2.2b.   A WLTP-vizsgálatra vonatkozó feltételek alkalmazhatósága

A 2.2a. pont a)–d) alpontjában említett pontosításokat a következőkkel összhangban kell alkalmazni:

a)

új járműtípusok esetében e rendelet hatálybalépésétől;

b)

meglévő járműtípusok esetében a gyártónak azon járműtípusok tekintetében, amelyek magukban foglalják a 2020-ban forgalomba hozott járműveket, a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a jóváhagyó hatóság megerősítheti, hogy a 2.2a. pont a)–d) alpontjaiban említett vizsgálati feltételek teljesültek-e a WLTP-jóváhagyási vizsgálatok során.

E megerősítésnek tartalmaznia kell az interpolációs járműcsalád azonosítóját és az a)–d) alpontokban említett valamennyi vizsgálati feltételre vonatkozó megerősítést. A jóváhagyó hatóságnak át kell adnia a megerősítést a gyártó számára, és gondoskodnia kell arról, hogy a megerősítés rögzítésre kerüljön, és kérésre késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére álljon.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság egy vagy több említett vizsgálati feltétel esetében nem tudja megerősíteni a feltétel teljesülését, a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó interpolációs családra vonatkozóan új WLTP-vizsgálatot vagy adott esetben -vizsgálatsorozatot végezzenek az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 6. almellékletével összhangban, a jóváhagyó hatóság vagy adott esetben a műszaki szolgálat felügyelete alatt, a 2.2a. pont a)–d) alpontjában meghatározott vizsgálati feltételek, többek között az e rendelet szerinti, új megfeleltetés alkalmazásával.

Amennyiben kizárólag a 2.2a. pont a) alpontjában említett vizsgálati feltétel nem teljesül, a gyártó új WLTP-vizsgálat végrehajtása nélkül korrigálhatja ezt az értéket a bemeneti mátrixban.

A jóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak rögzítenie kell a megismételt vizsgálatok vagy a korrekció és a megfeleltetés eredményeit az I. melléklet 5. pontjával összhangban, és a megismételt vizsgálatok bemeneti adatain alapuló teljes megfeleltetési dossziét legkésőbb 2021. április 30-ig továbbítania kell a Bizottságnak a 3.1.1.2. ponttal összhangban.”;

b)

a 2.4. pont a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A bemeneti adatmátrixot minden egyes elvégzett WLTP-vizsgálatra vonatkozóan ki kell tölteni.”;

ii.

az 1. táblázat a következőképpen módosul:

az 56. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: az OBD és a görgős fékpad adatai, 1 Hz az OBD és 10 Hz a görgős fékpad esetében, 0,1 km/h-s felbontás”;

az 57. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: 1 Hz. A H és az L járműre vonatkozó elméleti sebességváltás (adott esetben)”;

a 61. bejegyzésben a „Megjegyzések” oszlopban lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Tömb: 1 Hz (a műszer mintavételi frekvenciája: 20 Hz), 0,1 A-es felbontás, a görgős fékpaddal összehangolt külső mérőeszköz.”;

a 67. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„67

Ki regenerációs tényező multiplikatív/additív a H és az L járműre vonatkozóan

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 1. függeléke

Periodikusan regeneráló rendszerrel nem rendelkező járművek esetében ennek értéke 1.

a szöveg a következő új bejegyzésekkel egészül ki:

„69

A tüzelőanyag fűtőértéke

kWh/l

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke

Az (EU) 2017/1151 rendelet A6.App2/1. táblázata szerinti érték

70.

Tüzelőanyag-fogyasztás a WLTP-vizsgálat során a H és az L járműre vonatkozóan

l/100 km

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 6. függeléke

Az 1. típusú vizsgálat kiegyensúlyozatlan tüzelőanyag-fogyasztása

71.

Az újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer névleges feszültsége

V

A DIN EN 60050–482 szabvány szerint

Az alacsony feszültségű akkumulátorok esetében az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke szerint

72.

A környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálati (ATCT) járműcsalád korrekciós tényezője

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 6a. almelléklete

A környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálati (ATCT) járműcsalád korrekciós tényezője (14 °C korrekció)

73.

A WLTP-vizsgálat sebesség- és távolságkorrekciója

(EU) 2017/1151 rendelet

Végeztek korrekciót?

0 = Nem | 1 = Igen

74.

A WLTP-vizsgálat töltési egyensúly-korrekciója (RCB)

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének 2. függeléke

Végeztek korrekciót?

0 = Nem | 1 = Igen

75.

A WLTP-vizsgálat száma

1, 2 vagy 3

 

Meg kell adni, hogy a vizsgálati adatok az első, a második vagy a harmadik WLTP-vizsgálatból származnak-e

76.

A WLTP szerinti, megadott CO2-érték a H és/vagy az L járműre vonatkozóan

g/km

A gyártó nyilatkozata

A H és az L járműre vonatkozó, megadott WLTP-érték, amelynek (adott esetben) az összes korrekciót tartalmaznia kell

77.

A WLTP szerinti, mért és korrigált CO2-érték a H és/vagy az L járműre vonatkozóan

g/km

Az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függeléke szerinti MCO2,C,5 értékek

A H és az L járműre vonatkozó, vegyes, mért CO2-kibocsátás az összes alkalmazandó korrekció után. 2 vagy 3 WLTP-vizsgálat esetén valamennyi mért eredményt meg kell adni.

78.

Megismételt WLTP-vizsgálat

Az I. melléklet 2.2b. pontjának b) alpontja

Meg kell adni, hogy az I. melléklet 2.2a. pontjának a)–d) alpontjában említett vizsgálati feltételek közül melyeket vizsgálták újra.

c)

a 3.1.1.1. pont a következőképpen módosul:

i.

az a) alpontot el kell hagyni;

ii.

a c) iii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a 2.4. pontban meghatározott bemeneti adatok;”

iii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A c) alpontban említett összefoglaló fájlt az adatok titkosságának biztosítása érdekében titkosítani kell.”;

d)

a 3.1.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.1.2.   A teljes megfeleltetési dosszié

Miután az eredeti megfeleltetési jelentést a 3.1.1.1. pont szerint elkészítették, a típusjóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak fel kell töltenie a 3.1.1.1. pont c) alpontjában említett összefoglaló fájlt egy olyan bizottsági szerverre, amely a feladónak választ (a Bizottság megfelelő szolgálatainak pedig másolatot) küld, benne egy 0 és 99 közé eső, véletlenszerűen generált egész számmal, és egy olyan, az összefoglaló fájlhoz tartozó hash kóddal, amely egyértelműen összekapcsolja az említett számot a bizottsági szerver által digitálisan aláírt eredeti megfeleltetési jelentéssel.

A típusjóváhagyó hatóságnak vagy adott esetben a kijelölt műszaki szolgálatnak létre kell hoznia egy teljes megfeleltetési dossziét, amelynek tartalmaznia kell a 3.1.1.1. pontban említett eredeti megfeleltetési jelentést és a bizottsági szerver által küldött választ. A típusjóváhagyó hatóságnak a dossziét a 2007/46/EK irányelv VIII. melléklete szerinti vizsgálati jegyzőkönyvként kell kezelnie.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 2. pontjának c) és d) alpontját 2019. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 140., 2009.6.5., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és az 1014/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 679. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/63


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2044 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. december 19.)

az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(3)  A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikkben említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 90

A Gallus domesticus fajhoz tartozó, tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva

113,4

1

AR

0207 14 10

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi darabolva, csont nélkül, fagyasztva

271,2

219,7

333,0

246,1

9

24

0

16

AR

BR

CL

TH

0207 27 10

Pulyka darabolva, csont nélkül, fagyasztva

340,2

362,7

0

0

BR

CL

1602 32 11

A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfiból készült termékek főzés nélkül

308,2

0

BR


(1)  A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.


HATÁROZATOK

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/65


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2045 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 19.)

a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 (MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról

(az értesítés a C(2018) 8239. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland és a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2007/701/EK bizottsági határozat (2) engedélyezte a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukoricát (a továbbiakban: NK603 × MON 810 kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát. Az engedély hatálya kiterjed az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

(2)

2016. október 20-án a Monsanto Europe N.V./S.A. az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a szóban forgó engedély megújítása iránt.

(3)

2018. február 26-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt (3) adott ki. Ebben az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a megújítás iránti kérelem nem vetett fel olyan, új veszélyekre, az expozíció módosulására vagy tudományos bizonytalanságra vonatkozó bizonyítékokat, amelyek megváltoztatnák a Hatóság által az NK603 × MON 810 kukoricára vonatkozóan 2005-ben elfogadott eredeti kockázatértékelés (4) következtetéseit.

(4)

2018. február 26-i véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes kérdést és aggályt.

(5)

Az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános megfigyelési tervből álló, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(6)

E megfontolásokat figyelembe véve meg kell újítani az alábbiak forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt: az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok, valamint az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

(7)

A 65/2004/EK bizottsági rendelet (5) értelmében az NK603 × MON 810 kukoricához annak eredeti engedélyezésekor egyedi azonosítót rendeltek. Továbbra is ezt az egyedi azonosítót kell használni.

(8)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy az e határozat hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikkének (6) bekezdése meghatároz. Annak biztosítására azonban, hogy az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékeket továbbra is az e határozattal megadott engedélynek megfelelően használják fel, az ilyen termékek címkézésének – az élelmiszerként történő felhasználásra szánt termékekén kívül – egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékek nem használhatók termesztésre.

(9)

A környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről történő beszámolásként az engedély jogosultjának a 2009/770/EK bizottsági határozatban (7) előírt egységes jelentéstételi formanyomtatványra vonatkozó követelményeknek megfelelő éves jelentéseket kell benyújtania.

(10)

Az EFSA véleménye nem indokolja semmilyen, az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára és/vagy felhasználására és kezelésére irányuló különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, beleértve a forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelményeket az emberi és állati fogyasztásra való felhasználás tekintetében.

(11)

A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi nyilvántartásába.

(12)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének részes feleit, az 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(13)

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel e végrehajtási jogi aktus elfogadását szükségesnek ítélték, az elnök azt további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelettel összhangban az e határozat mellékletének b) pontjában meghatározott MONØØ6Ø3-6 és a MON-ØØ81Ø-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák közötti keresztezéssel előállított, géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica (Zea mays L.) a MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 egyedi azonosítót kapja.

2. cikk

Az engedély megújítása

A következő termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély az e határozatban meghatározott feltételeknek megfelelően megújításra kerül:

a)

NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   Az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével az NK603 × MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

Kimutatási módszer

Az NK603 × MON 810 kukorica kimutatására a melléklet d) pontjában meghatározott módszert kell alkalmazni.

5. cikk

A környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv

(1)   Az engedély jogosultja gondoskodik a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatban megadott mintának megfelelő éves jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

6. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak a 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

7. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A./N.V., Belgium által képviselt Monsanto Company, Amerikai Egyesült Államok.

8. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

9. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A./N.V., Scheldelaan 460, 2040 Antwerpen, Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  A Bizottság 2007/701/EK határozata (2007. október 24.) a géntechnológiával módosított NK603 × MON810 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 285., 2007.10.31., 37. o.).

(3)  Scientific opinion on assessment of genetically modified maize NK603 × MON 810 for renewal of authorisation under Regulation (EC) No 1829/2003 (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukoricának az arra vonatkozó engedély 1829/2003/EK rendelet szerinti megújítása céljából elvégzett értékeléséről; kérelem: EFSA-GMO-RX-007). EFSA Journal 2018;16(2):5163.

(4)  Opinion of the Scientific Panel on Genetically Modified Organisms on an application (Reference EFSA-GMO-UK-2004-01) for the placing on the market of glyphosate-tolerant and insect-resistant genetically modified maize NK603 × MON 810, for food and feed uses under Regulation (EC) No 1829/2003 from Monsanto (A géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testületének véleménye a Monsanto által a glifozáttal és a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély iránt az 1829/2003/EK rendelettel összhangban benyújtott kérelemről [hiv. sz.: EFSA GMO-UK-2004-01]). EFSA Journal (2005) 309., 1-22. o.

(5)  A Bizottság 65/2004/EK rendelete (2004. január 14.) a géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról (HL L 10., 2004.1.16., 5. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.).

(7)  A Bizottság 2009/770/EK (2009. október 13.) határozata a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról (HL L 275., 2009.10.21., 9. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1. o.).


MELLÉKLET

a)   Kérelmező és az engedély jogosultja:

Név

:

Monsanto Company

Cím

:

800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok

Képviseli: Monsanto Europe S.A./N.V., Scheldelaan 460, Haven 627, B-2040 Antwerpen, Belgium.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása:

1.

MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

A géntechnológiával módosított MON-ØØ6Ø3–6 × MON-ØØ81Ø-6 kukorica CP4 EPSPS fehérjét expresszál, amely ellenállást biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, valamint Cry1Ab fehérjét, amely védelmet biztosít a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (Ostrinia nubilalis, Sesamia spp.) szemben.

c)   Címkézés:

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

2.

Az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével a MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszer:

1.

A MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6 kukoricán hitelesített, eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a géntechnológiával módosított MON-ØØ6Ø3-6 és MON-ØØ81Ø-6 kukorica kimutatására.

2.

A hitelesítést az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott uniós referencialaboratórium végezte; a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/StatusOfDossiers.aspx

3.

Referenciaanyag: ERM®-BF413 (a MON-ØØ81Ø-6 tekintetében) és ERM®-BF415 (a MON-ØØ6Ø3-6 tekintetében), amelyek hozzáférhetők az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontján (JRC) keresztül a https://ec.europa.eu/jrc/en/reference-materials/catalogue/ internetcímen.

e)   Egyedi azonosító:

MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ:

[A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosító száma: értesítést követően kerül bejegyzésre a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nyilvántartásába.]

g)   A termékek forgalomba hozatalára, felhasználására vagy kezelésére vonatkozó feltételek vagy korlátozások:

Nem szükségesek.

h)   A környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások felügyeletét célzó terv.

[Hivatkozás: a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nyilvántartásában közzétett terv.]

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében:

Nem szükségesek.

Megjegyzés: idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/70


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2046 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 19.)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát és a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai események közül kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, valamint a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2018) 8238. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland és a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2013. november 26-án a Monsanto Europe S.A./N.V. a Monsanto Company nevében kérelmet nyújtott be az illetékes belga nemzeti hatósághoz az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem). A kérelem hatálya kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát tartalmazó, vagy abból álló – nem élelmiszerként vagy takarmányként felhasználandó – termékek forgalomba hozatalára is, a termesztés kivételével.

(2)

Ezen túlmenően a kérelem a MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát létrehozó egyszeres genetikai események huszonöt alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalát is érinti. Ezen alkombinációk közül tizenkettő már engedélyezve van: a 1507 × 59122, amelyet az (EU) 2018/1110 bizottsági végrehajtási határozat (2) engedélyezett; a MON 89034 × MON 88017, amelyet a 2011/366/EU bizottsági határozat (3) engedélyezett; a MON 87427 × MON 89034, amelyet az (EU) 2018/1111 bizottsági határozat (4) engedélyezett; valamint a MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122, a MON 89034 × 1507 × MON 88017, a MON 89034 × 1507 × 59122, a MON 89034 × MON 88017 × 59122, az 1507 × MON 88017 × 59122, a MON 89034 × 1507, a MON 89034 × 59122, az 1507 × MON 88017, és a MON 88017 × 59122, amelyeket a 2013/650/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) engedélyezett.

(3)

A már engedélyezett tizenkét alkombináció egyikére, a MON 89034 × MON 88017 alkombinációra vonatkozó engedély jogosultja, a Monsanto Europe S.A./N.V. kérelemmel fordult a Bizottsághoz, amelyben a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezését és tartalmának e határozatba való belefoglalását kérte.

(4)

Ez a határozat tizennégy alkombinációra vonatkozik: négy esemény négy alkombinációjára (MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017, MON 87427 × MON 89034 × 1507 × 59122, MON 87427 × MON 89034 × MON 88017 × 59122 és MON 87427 × 1507 × MON 88017 × 59122); három esemény hat alkombinációjára (MON 87427 × MON 89034 × 1507, MON 87427 × MON 89034 × MON 88017, MON 87427 × MON 89034 × 59122, MON 87427 × 1507 × MON 88017, MON 87427 × 1507 × 59122 és MON 87427 × MON 88017 × 59122); valamint két esemény négy alkombinációjára (MON 87427 × 1507, MON 87427 × MON 88017, MON 87427 × 59122 és MON 89034 × MON 88017).

(5)

Az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazta a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésre vonatkozó információkat és következtetéseket, valamint az említett irányelv III. és IV. mellékletében előírt információkat. A kérelem magában foglalta továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti tervet is.

(6)

2017. szeptember 5-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az 1829/2003/EK rendelet (7) 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt adott ki. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica ugyanolyan biztonságos és tápláló, mint a géntechnológiával nem módosított megfelelője és a kérelem hatályának keretében vizsgált, géntechnológiával nem módosított referenciaváltozatai. A korábban értékelt alkombináció esetében nem merültek fel új biztonsági aggályok, így az ezen alkombinációk kapcsán megfogalmazott korábbi következtetések továbbra is érvényesek. A fennmaradó alkombinációk tekintetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy várhatóan ugyanolyan biztonságosak, mint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai események, a korábban értékelt alkombinációk és az ötszörös genetikai eseménnyel létrehozott MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica.

(7)

Véleményében a Hatóság figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes kérdést és aggályt.

(8)

A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános megfigyelési tervből álló, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával. A felügyeleti tervet a Bizottság ugyanakkor a Hatóság ajánlásának megfelelően felülvizsgálta, hogy az lefedje az e határozat által szabályozott alkombinációkat is.

(9)

E megfontolásokat figyelembe véve indokolt engedélyezni a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalát, valamint a (4) preambulumbekezdésben megadott és a kérelemben felsorolt tizennégy alkombinációt.

(10)

Az egyszerűsítés érdekében a 2011/366/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(11)

A 65/2004/EK bizottsági rendelettel (8) összhangban minden egyes, e határozat által érintett, géntechnológiával módosított szervezethez egyedi azonosítót kell rendelni. Továbbra is a 2011/366/EU határozattal előírt egyedi azonosító alkalmazandó.

(12)

A Hatóság által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy az e határozat hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikkének (6) bekezdése meghatároz. Annak biztosítására azonban, hogy e termékeket továbbra is az e határozattal megadott engedélynek megfelelően használják fel, az ilyen termékek címkézésének – az élelmiszerként történő felhasználásra szánt termékekén kívül – egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem termesztésre szánják.

(13)

Az engedély jogosultjának éves jelentéseket kell benyújtania a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2009/770/EK bizottsági határozatban (10) előírt egységes jelentéstételi formanyomtatványra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(14)

A Hatóság véleménye nem indokolja semmilyen, az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára és/vagy felhasználására és kezelésére irányuló különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, beleértve a forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelményeket is, sem pedig az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában és 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírt, a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmét célzó különleges feltételek bevezetését.

(15)

A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi nyilvántartásába.

(16)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének részes feleit, az 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(17)

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel e végrehajtási jogi aktus elfogadását szükségesnek ítélték, az elnök azt további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezetek és egyedi azonosítók

A 65/2004/EK rendeletnek megfelelően az e határozat mellékletének b) pontjában meghatározott, géntechnológiával módosított kukorica a következő egyedi azonosítót kapja:

a)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

b)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

c)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7;

d)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

e)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

f)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1;

g)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3;

h)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7;

i)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × 1507 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

j)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × 1507 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7;

k)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 88017 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

l)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × 1507 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1;

m)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × MON-88Ø17-3;

n)

a géntechnológiával módosított MON 87427 × 59122 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-87427-7 × DAS-59122-7;

o)

a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 kukorica (Zea mays L.) egyedi azonosítója: MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3.

2. cikk

Engedélyezés

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően engedélyezi a következő termékeket:

a)

az 1. cikkben felsorolt, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

az 1. cikkben felsorolt, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

az 1. cikkben felsorolt, géntechnológiával módosított kukorica az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben az e cikk a) és b) pontjában említettektől eltérő felhasználásra, a termesztés kivételével.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   Az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével az 1. cikkben felsorolt, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

Kimutatási módszer

Az 1. cikkben felsorolt, géntechnológiával módosított kukoricák kimutatására a melléklet d) pontjában meghatározott módszert kell alkalmazni.

5. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1)   Az engedély jogosultja gondoskodik a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelő éves jelentéseket nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

6. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi nyilvántartásába.

7. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A./N.V., Belgium által képviselt Monsanto Company, Egyesült Államok.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2011/366/EU határozat hatályát veszti.

9. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

10. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A./N.V., Scheldelaan 460, 2040 Antwerpen, Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2018/1110 végrehajtási határozata (2018. augusztus 3.) a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát és a géntechnológiával módosított, az 1507, 59122, MON 810 és NK603 egyszeres genetikai események közül kettőt vagy hármat ötvöző kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, valamint a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 203., 2018.8.10., 13. o.).

(3)  A Bizottság 2011/366/EU határozata (2011. június 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 (MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 163., 2011.6.23., 55. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/1111 végrehajtási határozata (2018. augusztus 3.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát és a géntechnológiával módosított, a MON 87427, MON 89034 és NK603 fajtájú kukoricák közül kettőt ötvöző kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, valamint a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 203., 2018.8.10., 20. o.).

(5)  A Bizottság 2013/650/EU végrehajtási határozata (2013. november 6.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON88017 × 59122 (MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7) kukoricát, négy, három különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 × MON88017 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON89034 × 1507 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7], MON89034 × MON88017 × 59122 [MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON 88017 × 59122 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) és négy, két különböző, egy transzgént tartalmazó esemény kombinációját hordozó, géntechnológiával módosított rokon kukoricát (MON89034 × 1507 [MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1], MON89034 × 59122 [MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7], 1507 × MON88017 [DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3], MON 88017 × 59122 [MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7]) tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 302., 2013.11.13., 47. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

(7)  Az EFSA GMO-testülete (az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete), 2017. Scientific Opinion on application EFSA-GMO-BE-2013-118 for authorisation of genetically modified maize MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 and subcombinations independently of their origin, for food and feed uses, import and processing submitted under Regulation (EC) No 1829/2003 by Monsanto Company (Tudományos szakvélemény a Monsanto Company EFSA-GMO-BE-2013-118 számú, a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricának és alkombinációinak – azok származásától függetlenül – élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről). EFSA Journal 2017;15(8):4921, 32 pp. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2017.4921

(8)  A Bizottság 65/2004/EK rendelete (2004. január 14.) a géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról (HL L 10., 2004.1.16., 5. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.).

(10)  A Bizottság 2009/770/EK (2009. október 13.) határozata a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról (HL L 275., 2009.10.21., 9. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1. o.).


MELLÉKLET

a)   Kérelmező és az engedély jogosultja:

Név

:

Monsanto Company

Cím

:

800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok

Képviseli: Monsanto Europe S.A./N.V., Scheldelaan 460, 2040 Antwerpen, Belgium.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása:

1.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukoricát (Zea mays L.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukoricát (Zea mays L.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

az e) pontban meghatározott, géntechnológiával módosított kukorica (Zea mays L.) az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, az 1. és 2. pontban említettektől eltérő felhasználásra, a termesztés kivételével.

A MON-87427-7 kukorica a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító CP4 EPSPS fehérjét expresszálja.

A MON-89Ø34-3 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet biztosító Cry1A.105 és Cry2Ab2 fehérjét expresszálja.

A DAS-Ø15Ø7-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet biztosító Cry1F fehérjét és a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszálja.

A MON-88Ø17-3 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet biztosító, módosított Cry3Bb1 fehérjét és a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító CP4 EPSPS fehérjét expresszálja.

A DAS-59122-7 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet biztosító Cry34Ab1 és Cry35Ab1 fehérjét és a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszálja.

c)   Címkézés:

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

2.

Az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével az e) pontban meghatározott kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az ilyen termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszer:

1.

A MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricára vonatkozó kvantitatív, eseményspecifikus PCR-kimutatási módszerek a géntechnológiával módosított MON-87427-7, MON-89Ø34-3, DAS-Ø15Ø7-1, MON-88Ø17-3 és DAS-59122-7 kukoricára hitelesített módszerek.

2.

A hitelesítést az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott uniós referencialaboratórium végezte; a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/statusofdossiers.aspx;

3.

Referenciaanyag: ERM®-BF418 (a DAS-Ø15Ø7-1 esetében) és ERM®-BF424 (a DAS-59122-7 esetében), amelyek hozzáférhetők az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontján (JRC) keresztül a https://ec.europa.eu/jrc/en/reference-materials/catalogue/ internetcímen, továbbá AOCS 0512-A (a MON-87427-7 esetében), AOCS 0906-E (a MON-89Ø34-3 esetében) és AOCS 0406-D (a MON-88Ø17-3 esetében), amelyekhez az American Oil Chemists Society-n keresztül a https://www.aocs.org/crm#maize internetcímen lehet hozzáférni.

e)   Egyedi azonosítók:

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-Ø15Ø7-1;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3;

 

MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × MON-88Ø17-3;

 

MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × MON-88Ø17-3 × DAS-59122-7;

 

MON-87427-7 × DAS-Ø15Ø7-1;

 

MON-87427-7 × MON-88Ø17-3;

 

MON-87427-7 × DAS-59122-7;

 

MON-89Ø34-3 × MON-88Ø17-3;

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ:

[A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosító száma: értesítést követően bejegyezésre kerül a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásába].

g)   A termékek forgalomba hozatalára, felhasználására vagy kezelésére vonatkozó feltételek vagy korlátozások:

Nem szükségesek.

h)   A környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások figyelemmel kísérését célzó terv.

[Hivatkozás: a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásában közzétett terv].

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében:

Nem szükségesek.

Megjegyzés: idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/77


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2047 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 20.)

Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en vagy rendszeres internalizálón, vagy azokkal a Bizottság által a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése kizárólag a részvényekkel összefüggésben ír elő kereskedési kötelezettséget. A kerekedési kötelezettség nem terjed ki más tőkeinstrumentumokra, így a letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre.

(3)

A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínekre vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó részvényekkel való kereskedést az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. Valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére a Bizottságnak értékelnie kell, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín megfelel-e azoknak a jogilag kötelező követelményeknek, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) követelményeivel, és amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek. Ezt a követelményt az említett jogszabály célkitűzéseinek, főként a belső piac létrehozásához és működéséhez, a piac integritásához, a befektetővédelemhez és végül, de nem kisebb fontossággal, a pénzügyi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulásnak a fényében kell értelmezni. 2018. július 30-án a német pénzügyi felügyeleti hatóság kérte a Bizottságot, hogy újítsa meg a svájci jogi és felügyeleti keretrendszer értékelését, és fogadjon el egyenértékűségi határozatot a svájci tőzsdékre vonatkozóan.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a keretrendszer legalább a következő feltételeket teljesíti: a) a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek; b) a piacok az értékpapírok piacra történő bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek; c) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak; továbbá d) a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formáját öltő piaci visszaélések megelőzése révén biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy a Svájcban letelepedett és a svájci pénzügyi felügyeleti hatóság (a továbbiakban: FINMA) által nyilvántartásba vett és felügyelt értéktőzsdékre Svájcban alkalmazott jogilag kötelező követelmények egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv követelményeivel, továbbá annak megállapítása, hogy ezek az értéktőzsdék ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek-e.

(6)

A pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló svájci szövetségi törvény (a továbbiakban: a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény) 26. cikkének b) pontja az értéktőzsdét olyan értékpapírokat jegyző és forgalmazó multilaterális intézményként határozza meg, amelynek célja a több tag közötti egyidejű ajánlatcsere és az ügyletkötés kötelezően alkalmazandó szabályok alapján. Az értéktőzsdének nincs döntési szabadsága az ügyletek végrehajtásának módját illetően, továbbá nem folytathat saját számlás kereskedést vagy saját kitettség nélküli ügyletpárosítást. Az értéktőzsdének ezenkívül a tagok számára egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítania piacaihoz és szolgáltatásaihoz. Ennek érdekében az értéktőzsdének olyan szabályokat kell bevezetnie, amelyek előírják az értékpapír-kereskedők és a FINMA felügyelete alá tartozó egyéb felek, valamint a FINMA által engedélyezett külföldi szereplők számára a belépés menetét. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikkének (4) bekezdése valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló rendelet (a továbbiakban: pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet) 25. cikkének (1) bekezdése értelmében a FINMA feladata az értéktőzsde tagjainak felvételére, feladataira és kizárására vonatkozó szabályok, valamint azok módosításának felülvizsgálata és jóváhagyása. Az értéktőzsde köteles megtagadni a FINMA engedélyével nem rendelkező szereplő tagként való felvételét, továbbá megtagadhatja az olyan szereplő felvételét, amelyet tevékenysége gyakorlásától eltiltottak.

(7)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában foglalt négy feltételnek teljesülnie kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező kereskedési helyszínek tekintetében egyenértékű a 2014/65/EU irányelvben rögzített követelményekkel.

(8)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezéshez kötöttnek kell lenniük, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá kell esniük.

(9)

Az értéktőzsdének tevékenysége megkezdése előtt be kell szereznie a FINMA engedélyét. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 4. és 5. cikke értelmében a FINMA akkor adja meg az engedélyt, ha megállapítja a jelentkezőre vonatkozó előírások teljesülését. Az engedélyezési követelmények meghatározása a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvényben, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényerejű rendeletekben található. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény előírja, hogy az értéktőzsdének mindazokkal az intézkedésekkel rendelkeznie kell, amelyek révén kezelni képes a jelentkezők által folytatni kívánt gyakorlatok és tevékenységek bármley típusát. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikkének (1) bekezdése szerint az értéktőzsde a FINMA felügyelete alatt létrehozza a tevékenységének megfelelő saját szabályozó és felügyeleti szervezetét. A FINMA jóváhagyásával az értéktőzsde önszabályozása kötelező erejű és végrehajtható szabályozássá válik. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 24(1) cikke szerint a megfelelő szabályozó és felügyeleti szervezet feltétele egy szabályozási feladatokat ellátó testület, egy kereskedést felügyelő testület, egy értékpapírok bevezetéséért felelős testület, valamint egy jogorvoslati testület létrehozása. E testületeknek mind szervezeti, mind személyi vonatkozásban függetleneknek kell lenniük az értéktőzsde üzletvezetésétől. Az önszabályozó és felügyeleti szervezet részeként az illetékes testület betartatja az értéktőzsde tagjaival az értéktőzsde szabályait, és figyelemmel kíséri azok betartását.

(10)

Ezenkívül a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikke előírja az értéktőzsde számára, hogy nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson a tagok és árjegyzők számára. A FINMA az engedélyezési eljárás alatt, valamint azt követően folyamatosan biztosítja azt, hogy a tőzsdei szabályok megfeleljenek e követelménynek (lásd az SSX-szabálykönyv 3–5. szakaszát, valamint az 1. SSX-irányelvet és a svájci BX-szabálykönyv 3–5. szakaszát). A hozzáférés kizárólag biztonsági és hatékonysági indokok alapján tagadható meg, szigorú arányossági vizsgálat mellett (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikk, pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 17. cikk). Az elutasított jelentkezők független jogorvoslati testülethez fellebbezhetnek (SSX-szabálykönyv 8. szakasz, svájci BX-szabálykönyv 15. szakasz). A tőzsdék a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 17. cikke szerinti megfelelését a FINMA felügyeli. A szabályok és azok módosításai a FINMA előzetes jóváhagyásával fogadhatók el, végrehajtásukat pedig a FINMA munkatársai vizsgálhatják, illetve arra vonatkozóan ellenőrzést végezhetnek, tájékoztatást kérhetnek, vagy javító intézkedéseket hozhatnak a svájci pénzügyi felügyeleti hatóságról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: pénzügyi felügyeleti törvény) 24. és azt követő cikkei alapján.

(11)

A hatékony felügyeletet illetően a pénzügyi felügyeleti törvény, az értéktőzsdékről és az értékpapír-kereskedelemről szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: tőzsdetörvény), valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény alkotja azt az elsődleges jogot, amellyel jogilag érvényesíthető rendszer jön létre Svájc értékpapír-kereskedelmére vonatkozóan. A pénzügyi felügyeleti törvény, a tőzsdetörvény, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény értelmében a FINMA széles körű jogosultságokkal rendelkezik az értékpapír-ágazat valamennyi vonatkozása, így az értékpapír-kereskedők, központi szerződő felek, központi értéktárak, kereskedési adattárak és fizetési rendszerek engedélyezése és felügyelete tekintetében. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény és a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet ezenkívül meghatározza és tiltja a piaci magatartás egyes típusait, és fegyelmi jogkörrel ruházza fel a FINMA-t a szabályozott szervezetek, valamint a velük kapcsolatban álló személyek felett. A pénzügyi felügyeleti törvény 29. cikke általános hozzáférést biztosít a FINMA számára azokhoz a lényeges információkhoz, amelyek a felügyelete alatt álló személyek és szervezetek, valamint azok könyvvizsgáló cégei és könyvvizsgálói birtokában vannak. A svájci keretrendszerben elsősorban az értéktőzsdék feladata a tagjaik üzletvitelére vonatkozó szabályok megalkotása, valamint tagjaik üzletvitelének figyelemmel kísérése. A FINMA közvetlenül figyelemmel kíséri azt, hogy az értéktőzsdék szabályai megfelelnek-e a jogi keretrendszernek. Valamennyi szabályt és azok módosításait jóváhagyásra be kell nyújtani a FINMA-hoz (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikkének (4) bekezdése). A FINMA az értéktőzsdék által bejelentett esetleges törvénysértések, valamint saját gyanúja alapján indít vizsgálatot.

(12)

Egy adott értéktőzsde engedélyezését követően a FINMA folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az értéktőzsde a továbbiakban is teljesíti-e az engedélyezéshez kapcsolódó feltételeket és feladatokat (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 83. cikk). Az értéktőzsde jogszabályi kötelezettsége bejelenteni a FINMA-nak az engedélyezését, illetve jóváhagyását eredetileg megalapozó körülmények változását. Lényeges változás esetén a pénzügyi piaci infrastruktúrának a tevékenysége folytatásához be kell szereznie a FINMA előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 7. cikk). Alapvető követelmény a szervezeti előírásoknak való megfelelés, a belső kontrollrendszer megléte és hatékonysága, az informatikai rendszerek megfelelősége, valamint a szabályszerű üzleti magatartás. A FINMA felügyelete kiterjed az értéktőzsde valamennyi testületére, ideértve annak kereskedés-felügyeleti és szankcionáló funkcióit is. A pénzügyi felügyeleti törvény 24. és 24a. cikke értelmében a FINMA az ellenőrzéseit végezheti személyesen vagy engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságokon keresztül, valamint helyszíni és nem helyszíni ellenőrzés formájában is. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27., 30. és 34. cikke értelmében ezenkívül valamennyi engedéllyel rendelkező értéktőzsdének képesnek kell lennie arra, hogy kibocsátóival, tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartassa a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény, a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet és az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseit, valamint saját szabályait. Tagjai megfelelésének biztosításával kapcsolatos kötelezettsége keretében az értéktőzsde feladata a vonatkozó jogszabályok megsértésének kivizsgálása és szankcionálása.

(13)

A hatékony jogérvényesítést illetően a FINMA többféle igazgatási mechanizmussal rendelkezik jogosultságai érvényesítésére. Törvénysértés vagy szabálytalanság feltárása esetén a FINMA meghozza a szükséges javító intézkedéseket, amelyek igazgatási jogérvényesítési eljárást is magukban foglalhatnak. Az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével a FINMA a jogszabályok betartatásához általa legindokoltabbnak tartott intézkedéseket alkalmazza. Az alkalmazható intézkedések közé tartozik a megrovás, a jogszabályi megfelelés helyreállítására vonatkozó utasítás, a személy eltiltása foglalkozása gyakorlásától, a kereskedő eltiltása tevékenysége folytatásától, valamint az engedély visszavonása. A FINMA ezenkívül behajthatja a jogellenesen szerzett nyereséget, illetve jogellenesen elkerült veszteséget, továbbá jogerős és végrehajtható határozat közzétételéről rendelkezhet. Annak érdekében, hogy helyreállítsa egy adott értéktőzsde alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelő működését, a FINMA igazgatási jogkörét gyakorolva kezdeményezheti az olyan igazgatósági tag vagy alkalmazott jogviszonyának megszüntetését, akinek feddhetetlen üzleti magatartása kétségbe vonható. A FINMA saját igazgatási mechanizmusait a pénzügyi felügyeleti törvény 4. fejezetében leírt bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezések egészítik ki. Büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak továbbá a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 147. és azt követő cikkei, valamint a tőzsdetörvény 42a. és 43. cikke. A FINMA az ilyen ügyeket a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatósághoz továbbítja. A FINMA és a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóság a szükséges és lehetséges mértékben összehangolja vizsgálatait. Általában a pénzügyi felügyeleti törvény és a pénzügyi piacokra vonatkozó egyéb jogszabályok büntetőjogi rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban a Szövetségi Pénzügyminisztérium Jogi Szolgálata folytat eljárást és hoz határozatot. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény szerinti bennfentes kereskedelmet és árfolyam-manipulációt megvalósító bűncselekménnyel kapcsolatos eljárások lefolytatása ugyanakkor a Szövetségi Főügyészség hatáskörébe tartozik.

(14)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdék engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(15)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(16)

A svájci jog előírja, hogy az értéktőzsde adja ki az értékpapírok bevezetésének szabályait (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 35. és 36. cikk). A szabályokat a FINMA hagyja jóvá. A szabályoknak figyelembe kell venniük az elismert nemzetközi standardokat, és rendelkezniük kell különösen az értékpapírok forgalomképességéről a befektetők által az értékpapírok jellemzőinek, valamint a kibocsátó minőségének értékeléséhez felhasznált információk közzétételéről; a kibocsátó és képviselői, valamint harmadik felek által az értékpapírok jegyzése vagy bevezetése során teljesítendő kötelezettségekről; valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok bevezetésére vonatkozóan a könyvvizsgálók engedélyezéséről és felvigyázásáról szóló 2005. december 16-i szövetségi törvény 7. és 81. cikkének való megfelelés kötelezettségéről. Az értékpapírok bevezetése, valamint annak minősített formája, az értékpapírok tőzsdei jegyzése tekintetében elsősorban a jegyzési szabályok, valamint a bevezetésre és jegyzésre vonatkozó kiegészítő szabályok az irányadók. Az értéktőzsde az egyes értékpapírokra vonatkozóan megvizsgálja a kibocsátó által benyújtott kérelmet, és ellenőrzi a vonatkozó előírások teljesülését. Az értéktőzsde minden kérelemre vonatkozóan írásba foglalt határozatot hoz. A bevezetési határozattal kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők. Egy értékpapír jegyzésével kapcsolatban a kibocsátónak fenntartási kötelezettségei vannak olyan időszakos adatszolgáltatási kötelezettségek tekintetében, mint például a pénzügyi beszámolási és vállalatirányítási kötelezettségek, ugyanakkor eseményhez kötött adatszolgáltatási kötelezettségeket is teljesítenie kell rendszeres adatszolgáltatás, a vezetőségi ügyletek közzététele, valamint eseti közlemények formájában. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 35. cikkének (3) bekezdése értelmében az értéktőzsde figyelemmel kíséri a kibocsátó e szabályoknak való megfelelését, és szabálysértés esetén a szerződés szerinti szankciókat alkalmazza. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében az értéktőzsdének garantálnia kell azt, hogy a bevezetett és jegyzett értékpapírokkal tisztességes, hatékony és rendezett módon lehessen kereskedni. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan a jegyzési szabályok kötelező közkézhányad előírásával biztosítják az ilyen értékpapírokkal való hatékony kereskedést. Az értéktőzsde független testületei átmenetileg felfüggeszthetik az egyes értékpapírok kereskedését, ha ez szokatlan körülmények, különösen a kibocsátó fontos közzétételi kötelezettségeinek elmulasztása miatt indokolt. Törölhetik valamely értékpapír jegyzését, ha a kibocsátó fizetőképességével kapcsolatban komoly kétségek merültek fel, vagy ellene fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás indult. A pénzügyi felügyeleti törvény 31. cikke szerinti jogkörét gyakorolva az értéktőzsdét a FINMA is kényszerítheti egy adott értékpapír kereskedésének felfüggesztésére a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény rendelkezéseinek való megfelelés helyreállítása, valamint egyéb szabálytalanságok megszüntetése céljából.

(17)

Svájc szabályozási keretrendszere magában foglal a piaci szereplők ügyletkötés előtti tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az ügyletkötést megelőző átláthatóság jogalapját a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 29. cikkének (1) bekezdése képezi, amely szerint az értéktőzsdének valós idejű adatokat kell közzétennie az egyes részvényekre és egyéb értékpapírokra szóló öt legjobb vételi és eladási árfolyamra, valamint az azokhoz tartozó kereskedési pozíciók méretére vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a szándék érdemi jelzésére is (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 27. cikkének (3) bekezdése). Mentességet referenciaár-rendszerek kaphatnak, amelyek kizárólagos célja az előre letárgyalt ügyletek, a közzétételükig az értéktőzsde megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások, valamint a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások formalizálása. Svájc szabályozási keretrendszere magában foglal az ügyletkötést követő tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az ügyletkötést követő átláthatóság jogalapja a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 29. cikkének (2) bekezdése, amely valamennyi bevezetett értékpapír esetében előírja a tőzsde számára a tőzsdén és a tőzsdén kívül végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos információk azonnali közzétételét. Közzé kell tenni különösen az ügyletek árfolyamát, nagyságát és időpontját. Az ügyletkötést követő átláthatóság alóli mentességek megegyeznek az ügyletkötés előtti mentességekkel. Egyes atipikus ügyletekkel kapcsolatos információkat késleltetve szintén közzé kell tenni. Az értéktőzsde ügyletkötés előtti és utáni adatszolgáltatásai teljes mértékben átláthatók, azokat valamennyi tőzsdetag megkülönböztetésmentesen veheti igénybe. A késleltetett adatok minden felhasználó számára díjmentesen elérhetők.

(18)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdék az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(19)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(20)

A befektetők magas szintű védelme érdekében az értéktőzsde bevezetési szabályaiban meg kell határozni azokat a közzéteendő információkat, amelyek alapján befektetők értékelhetik az értékpapírok jellemzőit és a kibocsátó minőségét. A svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves és időközi pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. A kibocsátónak éves pénzügyi kimutatásait elérhetővé kell tennie a honlapján. A svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok más kereskedési helyszínen is forgalmazhatók. A kibocsátók beszámolási kötelezettsége független az egyes ügyletek lebonyolításának helyszínétől. Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos átfogó és időszerű információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók gazdasági teljesítményének értékelését, továbbá a rendszeres információáramlás révén megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők részére.

(21)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak, ami biztosítja a befektetők magas szintű védelmét.

(22)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítania kell a piacok átláthatóságát és integritását.

(23)

A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 142. és 143. cikke valamennyi szereplő számára tiltja a bennfentes kereskedelmet és a piaci manipulációt. Ezenkívül a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 154. és 155. cikkében foglaltak szerint a bennfentes információk felhasználása, illetve annak kísérlete, valamint az árfolyam-manipuláció bűncselekménynek minősül. Az értéktőzsdének szabályokat kell kiadnia a bennfentes információk kibocsátók általi közzétételére vonatkozóan. Az értéktőzsde jegyzési szabályai szerint a kibocsátónak a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatnia kell a piacot a tevékenységi körében felmerült vagy várhatóan felmerülő valamennyi árfolyam-befolyásoló körülményről. Árfolyam-befolyásoló az olyan körülmény, amely a piaci árfolyamok jelentős változását idézheti elő. A közzététel az összes piaci szereplővel szembeni egyenlő bánásmód érdekében szükséges. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31. cikkének (1) bekezdése értelmében továbbá a svájci értéktőzsdének figyelemmel kell kísérnie az árfolyamadatokat és az értéktőzsdén végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy feltárhassa a bennfentes kereskedelmet, az árfolyam- és piaci manipulációt, valamint a jogszabályi rendelkezéseket és szabályozói előírásokat sértő egyéb cselekményeket. E célból az értéktőzsdének vizsgálnia kell a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott, a részére bejelentett, valamint azon ügyleteket is, amelyekre egyéb módon felhívták a figyelmét (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31. cikkének (1) bekezdése). Ezt a felügyeleti feladatot az értéktőzsde független testületének kell ellátnia. Információszolgáltatási kötelezettségük keretében a kibocsátóknak kérésre át kell adniuk a FINMA részére a bennfentesek jegyzékét, valamint minden olyan egyéb információt és dokumentumot, amelyre a FINMA-nak szüksége van a feladatai ellátásához (pénzügyi piaci felügyeleti törvény 29. cikkének (1) bekezdése a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 145. cikkével együtt értelmezve). Jogszabálysértés vagy egyéb szabálytalanság gyanúja esetén az értéktőzsde köteles bejelentést tenni a FINMA-nál. Ha az adott szabálysértés bűncselekmény elkövetésével jár, az értéktőzsde köteles haladéktalanul tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóságot is (a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31. cikkének (2) bekezdése). A FINMA az értéktőzsdéktől kapott jogszabálysértési információk és saját piacfelügyeleti tevékenysége alapján folytatott vizsgálatokkal kívánja érvényesíteni a felügyeleti jogszabályok piaci visszaélést tiltó rendelkezéseit.

(24)

Megállapítható tehát, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(25)

Mindezek alapján megállapítható továbbá, hogy a jelen határozat mellékletében felsorolt, Svájcban a FINMA felügyelete alatt működő értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti rendszerre vonatkozó négy feltételnek, ezért úgy kell tekinteni, hogy a keretrendszer a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU rendelet, valamint a 2004/109/EK irányelv kereskedési helyszínekre vonatkozó előírásaival egyenértékű rendszert biztosít.

(26)

Miután a Svájcban kibocsátott és bevezetett részvényekkel jelentős számban kereskednek EU-beli kereskedési helyszíneken is, e határozattal szükséges biztosítani a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi befektetési vállalkozás folyamatos ügyletkötési képességét az elsődleges likviditási központként a svájci tőzsdékre bevezetett részvényekre vonatkozóan. Mivel a svájci tőzsdékre bevezetett részvények elsődleges likviditási központját e tőzsdék jelentik, Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének elismerése lehetővé tenné a befektetési vállalkozások számára, hogy a svájci tőzsdéken kereskedjenek az ott bevezetett részvényekkel, és hogy megfelelhessenek az ügyfeleikkel szembeni legjobb teljesítési kötelezettségüknek.

(27)

Összességében a svájci tőzsdékre bevezetett számos részvénnyel olyan gyakorisággal kereskednek az EU-ban, hogy a MiFID hatálya alá tartozó uniós befektetési vállalkozások nem élhetnek a 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétellel. Ez alapján a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti kereskedési kötelezettség jelentős számú Svájcban bevezetett részvényre is vonatkozik.

(28)

Ezt határozatot olyan együttműködési megállapodásokkal kell kiegészíteni, amelyek biztosítják a hatékony információcserét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a FINMA felügyeleti tevékenységeinek összehangolását.

(29)

Ez a határozat az elfogadásakor a svájci értéktőzsdékre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a svájci értéktőzsdékkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(30)

E határozat figyelembe veszi a 2017. február 28-i tanácsi következtetéseket is, amelyek szerint a Svájccal való szektorális megközelítés továbbfejlesztésének továbbra is előfeltétele egy közös intézményi keret kialakítása azon jelenlegi és jövőbeli megállapodások számára, amelyek révén Svájc részt vesz az Unió egységes piacában. A Bizottság a határozat alkalmazhatóságának meghosszabbításáról való döntése során különösen figyelembe vette a közös intézményi keretet létrehozó megállapodás aláírása irányában elért haladást. Az uniós és svájci tárgyalók megállapodást értek el a megállapodás teljes tervezetéről. A Svájci Szövetségi Tanács nyugtázta e megállapodást, és úgy határozott, hogy 2019 tavaszáig tartó belföldi konzultációt indít a tervezetről.

(31)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a svájci értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti rendszert. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottság hamarabb konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal nyújtott egyenértékűség újraértékelését. A felülvizsgálat e határozat visszavonásához vezethet.

(32)

Az uniós pénzügyi piacok integritásának a mindenekelőtt a Svájcnak az Unió egységes piacában való részvételét biztosító közös intézményi keretrendszer létrehozása irányában elért haladás fényében történő biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ez a határozat 2019. június 30-án hatályát veszítse.

(33)

A Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve szerinti egyenértékűségéről szóló (EU) 2017/2441 bizottsági végrehajtási határozat (5)2018. december 31-én hatályát veszti. Lényeges ezért, hogy ez a határozat sürgősséggel hatályba lépjen, és azt 2019. január 1-jétől alkalmazzák.

(34)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a jelen határozat mellékletében felsorolt svájci értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer a 2014/65/EU irányelvben, a 600/2014/EU rendeletben, az 596/2014/EU rendeletben valamint a 2004/109/EK irányelvben meghatározott követelményekkel egyenértékűnek, továbbá hatékony felügyelet és végrehajtás alá tartozónak tekintendő.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a határozat 2019. június 30-án hatályát veszti.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2017/2441 végrehajtási határozata (2017. december 21.) Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve szerinti egyenértékűségéről (HL L 344., 2017.12.23., 52. o.).


MELLÉKLET

A 2014/65/EU irányelvben meghatározott szabályozott piacokkal egyenértékűnek tekintett svájci értéktőzsdék:

a)

SIX Swiss Exchange AG

b)

BX Swiss AG


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/84


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2048 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 20.)

a honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozó, az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatására kidolgozott harmonizált szabványról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/2102 irányelv (2) 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően azon honlapok és mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozási adatait a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a szóban forgó irányelv 4. cikkében foglalt azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(2)

A C(2017) 2585 végrehajtási határozattal (3) a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI), hogy az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) szabvány alapján dolgozzanak ki harmonizált szabvány(oka)t, és foglalják bele az összes szükséges rendelkezést az (EU) 2016/2102 irányelv 4. cikke végrehajtásának támogatásához. Az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) szabvány a Bizottság 376. számon adott szabványosítási megbízásának (4) az eredménye, amely már tartalmazott bizonyos, a honlapok és mobilalkalmazások, valamint az ikt-termékek és -szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A C(2017)2585 végrehajtási határozat alapján a CEN, a CENELEC és az ETSI elvégezte a felkérés tárgyát képező harmonizált szabvány kidolgozására irányuló munkát, és eljuttatta a Bizottságnak az EN 301 549 V2.1.2 (2018-08) harmonizált európai szabványt, amely többek között műszaki követelményeket határoz meg a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítésére vonatkozóan. Az EN 301 549 V2.1.2 (2018-08) harmonizált európai szabvány többek között tartalmaz egy táblázatot is, amely feltérképezi az (EU) 2016/2102 irányelv 4. cikkében meghatározott akadálymentesítési követelményekre vonatkozó szabvány vonatkozó rendelkezéseit.

(4)

A Bizottság a CEN-nel, a CENELEC-cel és az ETSI-vel közösen értékelte, hogy az EN 301 549 V2.1.2 (2018-08) harmonizált európai szabvány érintett rendelkezései megfelelnek-e a C(2017) 2585 végrehajtási határozatban meghatározott felkérésnek.

(5)

Az EN 301 549 V2.1.2 (2018-08) harmonizált szabvány érintett rendelkezései megfelelnek a céljukkal összhangban álló, a C(2017) 2585 végrehajtási határozat II. mellékletében meghatározott követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványra történő hivatkozást indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabványra való hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Következésképpen elő kell írni, hogy e határozat a kihirdetése napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozó, az (EU) 2016/2102 irányelv támogatására kidolgozott és e határozat mellékletében szereplő harmonizált szabványra vonatkozó referencia közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(3)  A Bizottság C(2017)2585 végrehajtási határozata (2017. április 27.) az európai szabványügyi szervekhez intézett, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvet támogató szabványosítási felkérésről.

(4)  A CEN, a CENELEC és az ETSI számára 2005. december 7-én, M/376. számon adott szabványosítási megbízás az ikt-termékek és -szolgáltatások közbeszerzésével kapcsolatos akadálymentesítési követelmények kidolgozására.


MELLÉKLET

Sz.

Hivatkozás a szabványra

1.

EN 301 549 V2.1.2 (2018-08)

IKT-termékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/87


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/2049 HATÁROZATA

(2018. december 12.)

a 2019-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2018/35)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az euroérme-kibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2332 európai központi banki határozatra (EKB/2015/43) (1) és különösen annak 2. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

1999. január 1-jétől kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) jogosult az azon tagállamokban kibocsátott érmék mennyiségének engedélyezésére, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Az a 19 tagállam, amelyek pénzneme az euro, benyújtotta az EKB-hoz a 2019-ben kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezésére vonatkozó kérelmét, az előrejelzési módszerrel kapcsolatos magyarázó megjegyzésekkel együtt. Közülük egyes tagállamok további információkat is benyújtottak a forgalomba hozatalra szánt érmékkel kapcsolatban, amennyiben az információk rendelkezésre álltak, és azokat az érintett tagállam fontosnak minősítette az engedélyezés iránti kérelem alátámasztásához.

(3)

Mivel a tagállamok euroérmék kibocsátására vonatkozó jogosultsága az EKB kibocsátandó mennyiségre vonatkozó engedélyének függvénye, az EKB által jóváhagyott mennyiség nem növelhető meg a tagállamok által az EKB előzetes engedélye nélkül.

(4)

Az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 2. cikkének (9) bekezdése szerint az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, által benyújtott, az éves érmekibocsátás mennyiségének engedélyezése iránti éves kérelmekre vonatkozó határozathozatali hatáskört az Igazgatóság gyakorolja azokban az esetekben, amikor nincs szükség az érmekibocsátás kért mennyiségének módosítására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2019-ben kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezése

Az EKB engedélyezi az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, által 2019-ben kibocsátandó euroérmék mennyiségét az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:

 

A 2019-ben kibocsátandó euroérmék engedélyezett mennyisége

Forgalomba hozatalra szánt érmék

Gyűjtőknek szánt érmék

(forgalomba hozatalra nem szánt)

Az érmekibocsátás mennyisége

(millió EUR)

(millió EUR)

(millió EUR)

Belgium

46,0

1,0

47,0

Németország

401,0

231,0

632,0

Észtország

10,2

0,3

10,5

Írország

11,0

0,5

11,5

Görögország

110,9

0,6

111,5

Spanyolország

357,2

30,0

387,2

Franciaország

235,8

50,1

285,9

Olaszország

204,2

2,1

206,3

Ciprus

13,5

0,1

13,6

Lettország

15,7

0,2

15,9

Litvánia

22,0

0,7

22,7

Luxemburg

12,4

0,2

12,6

Málta

9,0

0,2

9,2

Hollandia

25,0

3,0

28,0

Ausztria

73,2

153,4

226,6

Portugália

43,1

2,5

45,6

Szlovénia

22,0

1,5

23,5

Szlovákia

17,0

1,2

18,2

Finnország

15,0

10,0

25,0

Összesen

1 644,2

488,6

2 132,8

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. december 12-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 328., 2015.12.12., 123. o.


AJÁNLÁSOK

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/89


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2050 AJÁNLÁSA

(2018. december 19.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról

(az értesítés a C(2018) 8598. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 5. cikke értelmében a tagállamok legalább négy esetben kötelesek általános transzferengedélyeket közzétenni.

(2)

Az általános transzferengedélyek a 2009/43/EK irányelv által bevezetett egyszerűsített engedélyezési rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik.

(3)

Az egyes tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek alkalmazási körének a bennük meghatározott védelmi vonatkozású termékek tekintetében fennálló különbségei, valamint a transzferekre alkalmazandó eltérő feltételek akadályozhatják a 2009/43/EK irányelv végrehajtását és az irányelv egyszerűsítési céljának elérését. A tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörével és feltételeivel kapcsolatos tagállami megközelítések összehangolása fontos az ilyen engedélyek kedvező megítélésének és használatának biztosítása szempontjából.

(4)

A Tanács 2015. május 18-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta többek között a 2009/43/EK irányelv végrehajtásának és alkalmazásának fontosságát. A fegyveres erők (2), illetve a tanúsított címzettek (3) részére kiadott általános transzferengedélyekre vonatkozó két korábbi ajánlás elfogadását követően a Bizottság az európai védelmi cselekvési tervben (4) és a transzferekről szóló irányelv értékeléséről készült jelentésben (5) bejelentette, hogy az általános transzferengedélyek két fennmaradó típusára – azaz a bemutatók, értékelések és kiállítások céljából, valamint a karbantartás és javítás céljából végrehajtott transzferekre vonatkozó engedélyekre – fog összpontosítani.

(5)

A tagállamok képviselői a 2009/43/EK irányelv 14. cikke alapján létrehozott bizottságban határozottan támogatták az ebben az ajánlásban meghatározott kezdeményezést. Az ajánlásban foglalt iránymutatások az e bizottság keretében felállított szakértői csoport megbeszélésein elhangzottakat tükrözik.

(6)

Ez az ajánlás a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott (az Európai Unió közös katonai listájának megfelelő) jegyzékére alkalmazandó. Ezt az ajánlást a Bizottság a jövőben szükség szerint naprakésszé teszi, hogy az tükrözze a védelmi vonatkozású termékek jegyzékének jövőbeni frissítéseit.

(7)

A tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján, valamint figyelembe véve a termékek jellemzőit (beleértve a kivételeket is), például azok érzékenységét, a védelmi vonatkozású termékek ezen ajánlás 1.1. pontjában szereplő felsorolása azon termékek minimális, nem kimerítő listájának tekintendő, amelyek transzferét a tagállamok a bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyeikben engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a valamely tagállam által bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedély engedélyezheti más olyan, ezen ajánlásban fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferét, amelyek a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepelnek.

(8)

Az ezen ajánlás kapcsán folytatott megbeszélések keretében a tagállamok emlékeztettek arra, hogy a kivitel ellenőrzése területén nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az uniós jog értelmében olyan kötelezettségvállalások is kötik őket, mint a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (6). Ebben az összefüggésben a tagállamok elismerték „A tagállamok politikai kötelezettségvállalása az ellátás biztonságára vonatkozóan” című nyilatkozatot (7),

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   BEMUTATÓK ÉS ÉRTÉKELÉSEK CÉLJÁBÓL KIADOTT ÁLTALÁNOS TRANSZFERENGEDÉLYEK

A tagállamok számára ajánlott, hogy a bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyeket az alábbi szempontoknak megfelelően hangolják össze.

1.1.   A 2009/43/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyek szerinti transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek

A következő ML-kategóriák részhalmazát képezik a védelmi vonatkozású termékek azon listájának, amely a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepel. A bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyeknek legalább az alábbi ML-kategóriákban meghatározott védelmi vonatkozású termékek transzferének engedélyezésére kell vonatkozniuk. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy további ML-kategóriákat vesznek fel a megfelelő védelmi vonatkozású termékekkel a bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélyükbe.

A minimálisan felveendő ML-kategóriák jegyzéke:

ML3. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

a kazettás lőszerekről szóló egyezmény hatálya alá tartozó résztöltetek,

végfázis-vezérlésű lövedékek,

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett lőszerek, lövedékek és hajtóanyagtöltetek.

ML5. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az 5. fejezet b) pontja: célfelderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítésre, adatfúzióra, felismerésre vagy azonosításra szolgáló berendezések; valamint szenzorintegrációs berendezések,

az 5. fejezet c) pontja: az ML5. fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei.

Az összes terméket jelátviteli részegység és beépített adatbázis nélkül kell szállítani.

ML6. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az ML6. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó teljes járművek,

az ML6. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó alvázak és lövegtornyok,

a többi ML-kategóriában nem szereplő berendezések és berendezés-részegységek.

ML7. A következő áruk:

a 7. fejezet f) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítőberendezések, részegységek és vegyi keverékek,

a 7. fejezet g) pontja: az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések, továbbá kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

ML8. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező összes anyag:

legalább 8 000 m/s detonációs sebesség,

legfeljebb 1,80 g/cm3 sűrűség,

az összes alábbi robbanóanyag, valamint az azokhoz kapcsolódó keverékek:

a 8. fejezet a) pontjának 15. alpontja: HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0),

a 8. fejezet a) pontjának 21. alpontja: az RDX és annak származékai az alábbiak szerint:

RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán, hexogén) (CAS 121-82-4),

keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triaza-ciklohexanon) (CAS 115029-35-1),

a 8. fejezet a) pontjának 23. alpontja: TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6);

minden, a 2008. december 3-án Oslóban aláírt, kazettás lőszerekről szóló egyezmény hatálya alá tartozó, résztöltetekkel működő fegyverek gyártásához közvetlenül vagy közvetve felhasználható anyag, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek ratifikálták a kazettás lőszerekről szóló egyezményt.

ML9. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes (felszíni vagy víz alatti) hadihajók, amelyek az ML9. fejezet a) pontjának hatálya alá tartoznak,

teljes úszótestek,

az ML9. fejezet a) pontja 2. alpontjának d) alpontja: az ML4. fejezet b) pontjában, az ML5. fejezet c) pontjában vagy az ML11 fejezet a) pontjában meghatározott aktív, fegyver elleni eszközök,

az ML9. fejezet b) pontjának 4. alpontja: kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett, levegőfüggetlen hajtóműrendszerek (AIP),

az ML9. fejezet d) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedóelfogó hálók,

az ML9. fejezet c) pontjában felsorolt termékek: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelőeszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei.

ML10. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes légi járművek, levegőnél könnyebb légi járművek, személyzet nélküli légi járművek, amennyiben az ML10. fejezet a), b) vagy c) pontjának hatálya alá tartoznak,

törzsek harci légi járművekhez és harci helikopterekhez,

hajtóművek harci légi járművekhez,

a többi ML-kategóriában nem szereplő berendezések és berendezés-részegységek.

ML11. A következő áruk:

az ML11. fejezet a) pontjának g) alpontja: irányítási és navigációs berendezések, kivéve a kifejezetten az irányított vagy nem irányított rakétákhoz, űrhajó-hordozórakétákhoz és személyzet nélküli légi járművekhez (UAV-khez) tervezett vagy átalakított termékeket,

az ML11. fejezet a) pontjának h) alpontja: digitális troposcatter-rádiókommunikációs adatátviteli berendezések,

az ML11. fejezet a) pontjának j) alpontja: automata parancsnoki és vezetési rendszerek.

ML13. Az összes ide tartozó áru.

ML15. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az ML15. fejezet f) pontjában felsoroltak.

ML16. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

bármilyen, a ballisztikus technológiával, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek elterjedésével összefüggő árukhoz kapcsolódó termék.

ML17. A következő áruk:

az ML17. fejezet b) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelések,

az ML17. fejezet d) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tábori műszaki eszközök,

az ML17. fejezet j) pontja: kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy átalakított mobil javítóműhelyek,

az ML17. fejezet k) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított harctéri generátorok,

az ML17. fejezet l) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított konténerek,

az ML17. fejezet m) pontja: komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok,

az ML17. fejezet o) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett lézervédelmi berendezések.

ML21. A következő áruk:

az ML21. fejezet a) pontja: kifejezetten az általános transzferengedélyben felsorolt árukkal való használatra tervezett vagy átalakított szoftverek,

az ML21. fejezet b) pontjának 4. alpontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) célokra kifejlesztett szoftverek.

ML22. A következő áruk:

kizárólag az ugyanazon általános transzferengedélyek által engedélyezett áruk használatához szükséges technológia.

1.2.   A bemutatók és értékelések céljából kiadott általános transzferengedélybe foglalandó feltételek

A következő lista nem kimerítő jellegű. Ugyanakkor a tagállamok által a transzferengedélybe foglalt egyéb feltételek nem lehetnek ellentétesek az alább felsorolt feltételekkel, és nem gyengíthetik azokat.

Földrajzi hatály

:

az Európai Gazdasági Térség (8)

Bemutató céljából történő transzfer

:

a védelmi vonatkozású termék működési feltételeket szimuláló környezetben történő használat céljából végrehajtott transzfere. A „bemutató céljából történő transzfer” fogalma a fegyverek tüzelési tesztelését is magában foglalja.

Értékelés céljából történő transzfer

:

a védelmi vonatkozású terméknek a termék tesztelése és a teszt eredményeinek megosztása céljából végrehajtott transzfere. Az „értékelés céljából történő transzfer” fogalma a teszteredmények megosztásához szükséges technológiatranszfert is magában foglalja.

További transzfer

:

a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termék bemutató vagy értékelés utáni további transzfere kapcsán az alábbi lehetőségek egyikét kell választaniuk:

a)

az előzetes engedélyezési kötelezettség alóli mentesítés a 2009/43/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b)

külön általános transzferengedély közzététele a védelmi vonatkozású termékek bemutató vagy értékelés utáni szükség szerinti visszajuttatására vonatkozóan, amely legalább a védelmi vonatkozású termékeknek az eredeti engedélyben szereplővel azonos felsorolását tartalmazza;

c)

a további transzfer belefoglalása a bemutató és/vagy értékelés céljából kiadott általános transzferengedélybe.

Időtartam

:

a származási tagállam határidőt állapíthat meg a védelmi vonatkozású termék visszajuttatása tekintetében, amelyet a szállító a származási tagállam illetékes hatóságával szemben köteles betartani. A védelmi vonatkozású termék további transzferének kiindulási helye szerinti tagállam szintén határidőt állapíthat meg a további transzfernek a szállító vagy képviselője általi lebonyolítása tekintetében.

2.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb 2019. július 1-jéig hajtsák végre ezt az ajánlást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy értesítsék az ezen ajánlás végrehajtását célzó intézkedésekről.

3.   CÍMZETTEK

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1 o.).

(2)  HL L 329., 2016.12.3., 101. o.

(3)  HL L 329., 2016.12.3., 105. o.

(4)  COM(2016) 950 final.

(5)  COM(2016) 760 final.

(6)  A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(7)  A nyilatkozatot az Európai Védelmi Ügynökségben (EDA) részt vevő tagállamok kormányainak képviselői a Tanács 2017. június 19-én tartott 3551. ülésén fogadták el.

(8)  Az EGT Vegyes Bizottság 111/2013 határozata (2013. június 14.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról (HL L 318., 2013.11.28., 12. o.), az alkalmazásra vonatkozó következő megjegyzést tartalmazta: „Ez az irányelv Liechtensteinre nem alkalmazandó.”


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/94


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2051 AJÁNLÁSA

(2018. december 19.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról

(az értesítés a C(2018) 8610. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 5. cikke értelmében a tagállamok legalább négy esetben kötelesek általános transzferengedélyeket közzétenni.

(2)

Az általános transzferengedélyek a 2009/43/EK irányelv által bevezetett egyszerűsített engedélyezési rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik.

(3)

Az egyes tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek alkalmazási körének a bennük meghatározott védelmi vonatkozású termékek tekintetében fennálló különbségei, valamint a transzferekre alkalmazandó eltérő feltételek akadályozhatják a 2009/43/EK irányelv végrehajtását és az irányelv egyszerűsítési céljának elérését. A tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörével és feltételeivel kapcsolatos tagállami megközelítések összehangolása fontos az ilyen engedélyek kedvező megítélésének és használatának biztosítása szempontjából.

(4)

A Tanács 2015. május 18-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta többek között a 2009/43/EK irányelv végrehajtásának és alkalmazásának szükségességét. A fegyveres erők (2), illetve a tanúsított címzettek (3) részére kiadott általános transzferengedélyekre vonatkozó két korábbi ajánlás elfogadását követően a Bizottság az európai védelmi cselekvési tervben (4) és a transzferekről szóló irányelv értékeléséről készült jelentésben (5) bejelentette, hogy az általános transzferengedélyek két fennmaradó típusára – azaz a bemutatók, értékelések és kiállítások céljából, valamint a karbantartás és javítás céljából végrehajtott transzferekre vonatkozó engedélyekre – fog összpontosítani.

(5)

A tagállamok képviselői a 2009/43/EK irányelv 14. cikke alapján létrehozott bizottságban határozottan támogatták az ebben az ajánlásban meghatározott kezdeményezést. Az ajánlásban foglalt iránymutatások az e bizottság keretében felállított szakértői csoport megbeszéléseinek eredményeit tükrözik.

(6)

Ez az ajánlás a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott (az Európai Unió közös katonai listájának megfelelő) jegyzékére alkalmazandó. Ezt az ajánlást a Bizottság a jövőben szükség szerint naprakésszé teszi, hogy az tükrözze a védelmi vonatkozású termékek jegyzékének jövőbeni frissítéseit.

(7)

A tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján, valamint figyelembe véve a termékek jellemzőit (beleértve a kivételeket is), például azok érzékenységét, a védelmi vonatkozású termékek ezen ajánlás 1.1. pontjában szereplő felsorolása azon termékek minimális, nem kimerítő listájának tekintendő, amelyek transzferét a tagállamok a javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyeikben engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a valamely tagállam által közzétett, javítási és karbantartási célú általános transzferengedély engedélyezheti más olyan, ezen ajánlásban fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferét, amelyek a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepelnek.

(8)

Az ezen ajánlás kapcsán folytatott megbeszélések keretében a tagállamok emlékeztettek arra, hogy a kivitel ellenőrzése területén nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az uniós jog értelmében olyan kötelezettségvállalások is kötik őket, mint a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (6). Ebben az összefüggésben a tagállamok elismerték „A tagállamok politikai kötelezettségvállalása az ellátás biztonságára vonatkozóan” című nyilatkozatot (7),

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   JAVÍTÁSI ÉS KARBANTARTÁSI CÉLÚ ÁLTALÁNOS TRANSZFERENGEDÉLYEK

A tagállamok számára ajánlott, hogy a javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyeiket az alábbi szempontoknak megfelelően hangolják össze.

1.1.   A 2009/43/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott, javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyek szerinti transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek

A következő ML-kategóriák részhalmazát képezik a védelmi vonatkozású termékek azon listájának, amely a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepel. A javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyeknek legalább az alábbi ML-kategóriákban meghatározott védelmi vonatkozású termékek transzferének engedélyezésére kell vonatkozniuk. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy további ML-kategóriákat vesznek fel a megfelelő védelmi vonatkozású termékekkel a javítási és karbantartási célú általános transzferengedélyükbe.

A minimálisan felveendő ML-kategóriák jegyzéke:

ML3. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

a kazettás lőszerekről szóló egyezmény hatálya alá tartozó résztöltetek;

végfázis-vezérlésű lövedékek;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett lőszerek, lövedékek és hajtóanyagtöltetek.

ML4. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

a 4. fejezet a) pontja: bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más eszközök és töltetek, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított részegységek;

a 4. fejezet b) pontja: az ML4. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó, kifejezetten indítási, telepítési, csapdává alakítási, zavarási, leállítási célokra tervezett részegységek.

ML5. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az 5. fejezet b) pontja: célfelderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítésre, adatfúzióra, felismerésre vagy azonosításra szolgáló berendezések; valamint szenzorintegrációs berendezések;

az 5. fejezet c) pontja: az ML5. fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei.

Az összes terméket jelátviteli részegység és beépített adatbázis nélkül kell szállítani.

ML6. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes járművek;

az ML6. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó alvázak és lövegtornyok;

a többi ML-kategóriában nem szereplő berendezések és berendezés-részegységek.

ML7. A következő áruk:

a 7. fejezet f) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítőberendezések, részegységek és vegyi keverékek;

a 7. fejezet g) pontja: az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések, továbbá kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

ML8. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező összes anyag:

legalább 8 000 m/s detonációs sebesség;

legfeljebb 1,80 g/cm3 sűrűség;

az összes alábbi robbanóanyag, valamint az azokhoz kapcsolódó keverékek:

a 8. fejezet a) pontjának 15. alpontja: HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

a 8. fejezet a) pontjának 21. alpontja: az RDX és annak származékai az alábbiak szerint:

RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán, hexogén) (CAS 121-82-4);

keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triaza-ciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

a 8. fejezet a) pontjának 23. alpontja: TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6);

minden, a 2008. december 3-án Oslóban aláírt, kazettás lőszerekről szóló egyezmény hatálya alá tartozó, résztöltetekkel működő fegyverek gyártásához közvetlenül vagy közvetve felhasználható anyag, kivéve azon tagállamok esetében, amelyek ratifikálták a kazettás lőszerekről szóló egyezményt.

ML9. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes (felszíni vagy víz alatti) hadihajók, amelyek az ML9. fejezet a) pontjának hatálya alá tartoznak;

teljes úszótestek;

az ML9. fejezet c) pontjában felsorolt termékek: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelőeszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei.

ML10. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes légi járművek, levegőnél könnyebb légi járművek, személyzet nélküli légi járművek, amennyiben az ML10. fejezet a) vagy c) pontjának hatálya alá tartoznak;

törzsek harci légi járművekhez és harci helikopterekhez;

hajtóművek harci légi járművekhez;

a többi ML-kategóriában nem szereplő berendezések és berendezés-részegységek.

ML11. A következő áruk:

az ML11. fejezet a) pontjának g) alpontja: irányítási és navigációs berendezések, kivéve a kifejezetten az irányított vagy nem irányított rakétákhoz, űrhajó-hordozórakétákhoz és személyzet nélküli légi járművekhez (UAV-khez) tervezett vagy átalakított termékeket;

az ML11. fejezet a) pontjának h) alpontja: digitális troposcatter-rádiókommunikációs adatátviteli berendezések;

az ML11. fejezet a) pontjának j) alpontja: automata parancsnoki és vezetési rendszerek.

ML13. Az összes ide tartozó áru.

ML14. Az összes ide tartozó áru.

ML15. Az összes ide tartozó áru.

ML16. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

bármilyen, a ballisztikus technológiával, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek elterjedésével összefüggő árukhoz kapcsolódó termék.

ML17. A következő áruk:

az ML17. fejezet b) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelések;

az ML17. fejezet d) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tábori műszaki eszközök;

az ML17. fejezet j) pontja: kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy átalakított mobil javítóműhelyek;

az ML17. fejezet k) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított harctéri generátorok;

az ML17. fejezet l) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított konténerek;

az ML17. fejezet m) pontja: komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

az ML17. fejezet o) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett lézervédelmi berendezések.

ML21. A következő áruk:

az ML21. fejezet a) pontja: kifejezetten az általános transzferengedélyben felsorolt árukkal való használatra tervezett vagy átalakított szoftverek;

az ML21. fejezet b) pontjának 4. alpontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) célokra kifejlesztett szoftverek.

ML22. A következő áruk:

az ugyanazon általános transzferengedély által engedélyezett áruk használatához szükséges technológia.

1.2.   A javítási és karbantartási célú általános transzferengedélybe foglalandó feltételek

Az alábbi lista a feltételek nem kimerítő felsorolása. Ugyanakkor a tagállamok által a transzferengedélybe foglalt egyéb feltételek nem lehetnek ellentétesek az alább felsorolt feltételekkel, és nem gyengíthetik azokat.

Földrajzi hatály

:

az Európai Gazdasági Térség (8)

Javítási célú transzfer

:

a védelmi vonatkozású termék javítás – nem pedig teljesítménynövelésre irányuló modernizálás vagy fejlesztés – céljából történő transzfere.

Karbantartási célú transzfer

:

a védelmi vonatkozású termék karbantartás – nem pedig teljesítménynövelésre irányuló modernizálás vagy fejlesztés – céljából történő transzfere.

Visszajuttatás

:

a tagállamok a termék javítás utáni visszajuttatását az eredeti transzferre szóló korábbi engedély meglétéhez köthetik. A tagállamoknak a védelmi vonatkozású termék javítás vagy karbantartás utáni visszajuttatása kapcsán az alábbi lehetőségek egyikét kell választaniuk:

a)

az előzetes engedélyezési kötelezettség alóli mentesítés a 2009/43/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b)

külön általános transzferengedély közzététele a védelmi vonatkozású termékek javítás vagy karbantartás utáni visszajuttatására vonatkozóan, amely legalább a védelmi vonatkozású termékeknek az eredeti engedélyben szereplővel azonos felsorolását tartalmazza;

c)

a visszajuttatás belefoglalása a javítási és/vagy karbantartási célú általános transzferengedélybe.

Időtartam

:

a tagállamok határidőt állapíthatnak meg a védelmi vonatkozású termékek visszajuttatása tekintetében.

2.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb 2019. július 1-jéig hajtsák végre ezt az ajánlást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy értesítsék az ezen ajánlás végrehajtását célzó intézkedésekről.

3.   CÍMZETTEK

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1 o.).

(2)  HL L 329., 2016.12.3., 101. o.

(3)  HL L 329., 2016.12.3., 105. o.

(4)  COM(2016) 950 final.

(5)  COM(2016) 760 final.

(6)  A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(7)  A nyilatkozatot az Európai Védelmi Ügynökségben részt vevő tagállamok kormányainak képviselői a Tanács 2017. június 19-én tartott 3551. ülésén fogadták el.

(8)  Az EGT Vegyes Bizottságnak a 2009/43/EK irányelvet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba foglaló, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról szóló, 2013. június 14-i 111/2013 határozata (HL L 318., 2013.11.28., 12. o.) az alkalmazásra vonatkozó következő megjegyzést tartalmazta: „Ez az irányelv Liechtensteinre nem alkalmazandó.”


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/98


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2052 AJÁNLÁSA

(2018. december 19.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, kiállítási célú általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek összehangolásáról

(az értesítés a C(2018) 8611. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 5. cikke értelmében a tagállamok legalább négy esetben kötelesek általános transzferengedélyeket közzétenni.

(2)

Az általános transzferengedélyek a 2009/43/EK irányelv által bevezetett egyszerűsített engedélyezési rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik.

(3)

Az egyes tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek alkalmazási körének a bennük meghatározott védelmi vonatkozású termékek tekintetében fennálló különbségei, valamint a transzferekre alkalmazandó eltérő feltételek akadályozhatják a 2009/43/EK irányelv végrehajtását és az irányelv egyszerűsítési céljának elérését. A tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörével és feltételeivel kapcsolatos tagállami megközelítések összehangolása fontos az ilyen engedélyek kedvező megítélésének és használatának biztosítása szempontjából.

(4)

A Tanács 2015. május 18-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta többek között a 2009/43/EK irányelv végrehajtásának és alkalmazásának fontosságát. A fegyveres erők (2), illetve a tanúsított címzettek (3) részére kiadott általános transzferengedélyekre vonatkozó két korábbi ajánlás elfogadását követően a Bizottság az európai védelmi cselekvési tervben (4) és a transzferekről szóló irányelv értékeléséről készült jelentésben (5) bejelentette, hogy az általános transzferengedélyek két fennmaradó típusára – azaz a bemutatók, értékelések és kiállítások céljából, valamint a karbantartás és javítás céljából végrehajtott transzferekre vonatkozó engedélyekre – fog összpontosítani.

(5)

A tagállamok képviselői a 2009/43/EK irányelv 14. cikke alapján létrehozott bizottságban határozottan támogatták az ebben az ajánlásban meghatározott kezdeményezést. Az ajánlásban foglalt iránymutatások az e bizottság keretében felállított szakértői csoport megbeszélésein elhangzottakat tükrözik.

(6)

Ez az ajánlás a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott (az Európai Unió közös katonai listájának megfelelő) jegyzékére alkalmazandó. Ezt az ajánlást a Bizottság a jövőben szükség szerint naprakésszé teszi, hogy az tükrözze a védelmi vonatkozású termékek jegyzékének jövőbeni frissítéseit.

(7)

A tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján, valamint figyelembe véve a termékek jellemzőit (beleértve a kivételeket is), például azok érzékenységét, a védelmi vonatkozású termékek ezen ajánlás 1.1. pontjában szereplő felsorolása azon termékek minimális, nem kimerítő listájának tekintendő, amelyek transzferét a tagállamok a kiállítási célú általános transzferengedélyeikben engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a valamely tagállam által közzétett, kiállítási célú általános transzferengedély engedélyezheti más olyan, ezen ajánlásban fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferét, amelyek a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepelnek.

(8)

Az ezen ajánlás kapcsán folytatott megbeszélések keretében a tagállamok emlékeztettek arra, hogy a kivitel ellenőrzése területén nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az uniós jog értelmében olyan kötelezettségvállalások is kötik őket, mint a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (6),

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   KIÁLLÍTÁSI CÉLÚ ÁLTALÁNOS TRANSZFERENGEDÉLYEK

A tagállamok számára ajánlott, hogy a kiállítási célú általános transzferengedélyeket az alábbi szempontoknak megfelelően hangolják össze.

1.1.   A 2009/43/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, kiállítási célú általános transzferengedélyek szerinti transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek

A következő ML-kategóriák részhalmazát képezik a védelmi vonatkozású termékek azon listájának, amely a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepel. A kiállítási célú általános transzferengedélyeknek legalább az alábbi ML-kategóriákban meghatározott védelmi vonatkozású termékek transzferének engedélyezésére kell vonatkozniuk. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy további ML-kategóriákat vesznek fel a megfelelő védelmi vonatkozású termékekkel a kiállítási célú általános transzferengedélyükbe.

A minimálisan felveendő ML-kategóriák jegyzéke:

ML1. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

kifejezetten katonai használatra tervezett fegyverek;

kifejezetten katonai használatra tervezett fegyverek csövei és zártestjei.

ML2. c) és d) pont. Az összes ide tartozó áru.

ML3. A következő áruk:

inert lőszermodellek.

ML4. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

a 4. fejezet a) pontja: az ide tartozó áruk közül kizárólag az inert modellek;

a 4. fejezet b) pontja: az ML4. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó, kifejezetten indítási, telepítési, csapdává alakítási, zavarási, leállítási célokra tervezett részegységek.

ML5. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az 5. fejezet c) pontja: az ML5. fejezet a) vagy b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei.

Az összes terméket jelátviteli részegység és beépített adatbázis nélkül kell szállítani.

ML6. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az ML6. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó teljes járművek;

az ML6. fejezet a) pontjának hatálya alá tartozó alvázak és lövegtornyok.

ML7. Az ide tartozó áruk közül kizárólag a következők:

a 7. fejezet f) pontja: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítőberendezések, részegységek és vegyi keverékek;

a 7. fejezet g) pontja: az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések, továbbá kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

ML9. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes (felszíni vagy víz alatti) hadihajók;

teljes úszótestek;

az ML9. fejezet c) pontjában felsorolt termékek: kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelőeszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei.

ML10. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes légi járművek;

törzsek harci légi járművekhez és harci helikopterekhez;

hajtóművek harci légi járművekhez.

ML11. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

az ML11. fejezet a) pontjának a) alpontja: elektronikai ellentevékenységre szolgáló és elektronikai ellentevékenység elleni berendezések, beleértve a zavarásra szolgáló és zavarás elleni berendezéseket is;

az ML11. fejezet a) pontjának b) alpontja: széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

az ML11. fejezet a) pontjának c) alpontja: elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum katonai hírszerzési vagy biztonsági célokat szolgáló ellenőrzésére és megfigyelésére vagy az ilyen ellenőrzés és megfigyelés elhárítására terveztek;

az ML11. fejezet a) pontjának d) alpontja: a víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonárvevőkbe zavaró vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

az ML11. fejezet a) pontjának e) alpontja: adatfeldolgozó berendezések biztonsági eszközei, adattitkosító berendezések, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

az ML11. fejezet a) pontjának f) alpontja: azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezések, valamint kulcsok kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezések;

az ML11. fejezet a) pontjának i) alpontja: kifejezetten jelek felderítésére kifejlesztett digitális demodulátorok;

az ML11. fejezet b) pontja: globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavarására szolgáló berendezések és kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

az ML11. fejezet c) pontja: kifejezetten katonai használatra tervezett vagy átalakított űrhajók és az űrhajók kifejezetten katonai használatra tervezett részegységei.