ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 326 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
61. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
20.12.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 326/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1974 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. december 14.)
a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményekről és igazgatási eljárásokról szóló 1178/2011/EU rendeletnek az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet (2) megállapítja a repülésszimulációs oktatóeszközök tanúsítására, az egyes légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilóták tanúsítására, valamint a pilóták képzésében, vizsgáztatásában és ellenőrzésében részt vevő személyek és szervezetek tanúsítására vonatkozó műszaki követelményeket. |
(2) |
Az elmúlt évtized óta a repülőgépek kontrollálatlan repülési helyzetbe kerülését, illetve az azok feletti irányítás elvesztését azon jelentős kockázati tényezők közé sorolják, amelyek halálos balesetekhez vezethetnek a kereskedelmi célú légi fuvarozás során, és ezek megelőzése stratégiai prioritássá vált Európában (3) és világszerte. Ennek keretében új képzési követelményeket alakítottak ki a légi járművek kontrollálatlan repülési helyzetbe kerülése, illetve az azok feletti irányítás elvesztése jelentette kedvezőtlen helyzetekre való felkészítése érdekében. |
(3) |
Az (EU) 2015/445 bizottsági rendelettel (4) a kereskedelmi pilótákra vonatkozóan létező képzési követelmények frissültek annak érdekében, hogy kiterjedjenek a pilóták elméleti képzésének kötelező részét képező, a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzésre (UPRT) is. További részletes képzési elemekre és képzési célkitűzésekre van szükség a pilóták azon kompetenciáinak javításához, amelyek egyrészt a repülőgép feletti irányítás elvesztésének és a repülőgép esetlegesen halálos balesethez vezető kontrollálatlan repülési helyzetekbe kerülésének a megelőzéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódnak. |
(4) |
Az UPRT-képzést be kell építeni a hivatásos pilóták pályafutásának különböző szakaszaiba, és annak tükröződnie kell az egyéni pilóta-szakszolgálati engedélyben feltüntetett jogosultságokban. A kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülése és megszüntetése terén biztosítani kell a hivatásos pilóták fejlett és megfelelően fenntartott kompetenciáit. Az UPRT-képzésnek a többfős személyzet pilóta-szakszolgálati engedély (MPL) megszerzését célzó tanfolyam, a légitársasági repülőgép-pilótáknak szóló integrált tanfolyam (ATP(A)), a repülőgépes kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély megszerzését célzó tanfolyam (CPL(A)), valamint a többpilótás műveletek során üzemeltetett egypilótás repülőgépek osztály- és típusjogosítására, az egypilótás, nagy teljesítményű és nem nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosítására és a többpilótás repülőgépek jogosítására vonatkozó integrált tanfolyam kötelező részévé kell válnia. Annak érdekében, hogy a pilóták szert tehessenek haladó szintű kompetenciákra a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülése és megszüntetése terén, az adott tanfolyam részét kell képezniük kapcsolódó repülési gyakorlatoknak is egy repülőgép fedélzetén. |
(5) |
A haladó szintű kompetenciáknak a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülése és megszüntetése terén történő megszerzését célzó új tanfolyam bevezetésén túlmenően felül kell vizsgálni az oktatói tanúsításokra vonatkozó követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen a tanfolyamon oktató személyek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. |
(6) |
Ez a rendelet azokat a rendelkezéseket tükrözi, amelyeket a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) – a Chicagói Egyezménynek a személyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 1. melléklete módosításával – fogadott el 2014-ben a többfős személyzet pilóta-szakszolgálati engedélyekre és a többpilótás repülőgépekre szóló típusjogosításokra vonatkozó UPRT tárgyában. |
(7) |
A repülésbiztonság érdekét szolgálja, hogy az új UPRT-elemek mielőbb bevezetésre kerüljenek. Átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a pilótaképzésre vonatkozó követelmények UPRT-vonatkozású módosításainak hatálybalépése előtt indult tanfolyamok további kiigazítás nélkül befejeződhessenek. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a 965/2012/EU bizottsági rendeletnek (5) megfelelően kereskedelmi légi szállítási műveleteket végző üzemben tartók megbízásából repülő pilótáknak rendszeres üzembentartói képzésen kell részt venniük, amely már jelenleg is tartalmaz UPRT-elemeket. Ezenfelül a pilótaképzéssel foglalkozó szervezetek számára átmeneti időszakot kell biztosítani ahhoz, hogy a képzési programjaikat az új UPRT-követelményeknek való megfelelés érdekében kiigazíthassák. Az átmeneti időszak végén valamennyi releváns tanfolyamot az új UPRT-követelményeknek megfelelően kell megtartani. |
(8) |
Jelenleg is folynak a tárgyalások az Unió és egyes harmadik országok között, többek között a pilóta-szakszolgálati engedélyek és a kapcsolódó orvosi minősítések konvertálásáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az említett tárgyalások fényében továbbra is elismerhessék a harmadik országok engedélyeit és orvosi minősítéseit egy átmeneti időszakra, meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely alatt a tagállamok úgy dönthetnek, hogy területükön nem alkalmazzák az 1178/2011/EU rendelet rendelkezéseit az egyes légi járművekkel végzett nem kereskedelmi célú műveletekben részt vevő, harmadik országok által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra. |
(9) |
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 06/2017. sz. véleményével együtt benyújtotta a Bizottságnak a végrehajtási szabályok tervezetét. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1178/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 4a. cikk után a rendelet a következő 4b. cikkel egészül ki: „4b. cikk A kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzés (1) A kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzésnek kötelező részévé kell válnia a következő tanfolyamoknak: többfős személyzet pilóta-szakszolgálati engedély (MPL) megszerzését célzó tanfolyam, légitársasági repülőgép-pilótáknak szóló integrált tanfolyam (ATP(A)), repülőgépes kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély megszerzését célzó tanfolyam (CPL(A)), valamint osztály- vagy típusjogosítására vonatkozó tanfolyamok az alábbiak tekintetében:
az I. mellékletnek (FCL rész) megfelelően. (2) Az (1) bekezdésben említett, 2019. december 20. előtt valamely jóváhagyott képzési szervezetnél induló tanfolyamok esetében a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzés nem kötelező, amennyiben:
Az (1) bekezdés alkalmazásában, az illetékes hatóság az általa végzett értékelés keretében és valamely jóváhagyott képzési szervezet ajánlása alapján hitelt érdemlőnek találhatja a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó, nemzeti képzési követelmények szerint, 2019. december 20. előtt teljesített bármely képzést.” |
2. |
A 12. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet rendelkezéseit 2020. június 20-ig nem alkalmazzák az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. vagy ii. alpontjában meghatározott légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő, harmadik ország által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra. A tagállamok e határozatokat nyilvánosan elérhetővé teszik.” |
3. |
A 12. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(8) Az (1) bekezdéstől eltérve az I. melléklet (FCL rész) FCL.315.A pontjának 1. bekezdését, FCL.410.A pontja a) bekezdésének második mondatát és FCL.725.A pontja c) bekezdését 2019. december 20-tól kell alkalmazni.” |
4. |
Az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Azonban:
a) |
Az 1. cikk (1) bekezdése 2019. december 20-tól alkalmazandó. |
b) |
Az 1. cikk (4) bekezdése 2019. december 20-tól alkalmazandó. |
c) |
A fenti b) pont ellenére e rendelet mellékletének 2., 4., 5. és 12. pontja 2022. január 31-től alkalmazandó. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. december 14-én.
a Bizottság részéről
Violeta BULC
a Bizottság tagja
(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.
(2) A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).
(3) A 2018–2022 közötti időszakra vonatkozó európai légiközlekedés-biztonsági terv, 5.3.1. pont, 33. o.
(4) A Bizottság (EU) 2015/445 rendelete (2015. március 17.) az 1178/2011/EU rendeletnek a polgári légi közlekedésben részt vevő légi személyzetre vonatkozó műszaki követelmények és igazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról (HL L 74., 2015.3.18., 1. o.).
(5) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
MELLÉKLET
Az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete (FCL rész) a következőképpen módosul:
(1) |
Az FCL.010 pont a következőképpen módosul:
|
(2) |
Az FCL.310 pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.310 CPL – Elméleti vizsgák A CPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:
|
(3) |
Az FCL.410.A. pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.410.A MPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák a) Tanfolyam Az MPL kérelmezője – e melléklet (FCL rész) 5. függelékével összhangban – sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülésoktatásban részesült valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. b) Vizsga Az MPL kérelmezője – az FCL.515 ponttal összhangban – számot ad az ATPL(A) engedélynek, valamint a többpilótás típusjogosításnak megfelelő szintű elméleti ismeretekről.” |
(4) |
Az FCL.515 pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.515 ATPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák a) Tanfolyam Az ATPL kérelmezője valamely jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen teljesített egy tanfolyamot. A tanfolyamnak – e melléklet (FCL rész) 3. függelékével összhangban – valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elvégzett, integrált vagy modulrendszerű tanfolyamnak kell lennie. b) Vizsga Az ATPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:
|
(5) |
Az FCL.615 pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.615 IR – Elméleti képzés és repülési képzés a) Tanfolyam Az IR kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülésoktatásban részesült valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyam:
b) Vizsga A kérelmező számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről a következő tárgykörökben:
|
(6) |
Az FCL.725 pontjának d) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
|
(7) |
Az FCL.720.A pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.720.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Repülőgépek Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. melléklete (21. része) rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok (OSD) másként nem állapítják meg, a helikopterre vonatkozó osztály-vagy típusjogosítást kérelmezőnek az adott jogosítás kiadása tekintetében meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie: a) Egypilótás repülőgépek Annak az egypilótás repülőgépre osztály- vagy típusjogosítást először kérelmezőnek, aki a repülőgép többpilótás üzemeltetésének jogosultságát kérelmezi, teljesítenie kell a b) bekezdés 4. és 5. pontjában foglalt feltételeket. Ezenfelül: 1. Egypilótás, több hajtóműves repülőgépek Az egypilótás, több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal rendelkezik. 2. Egypilótás, nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek A repülési képzés megkezdése előtt a nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező:
3. Egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt komplex, egypilótás repülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a 2. pontban foglaltak teljesítésén kívül rendelkeznie kell vagy korábban rendelkeznie kellett a G. alrész szerinti, egy vagy – adott esetben – több hajtóműves IR(A)-jogosítással, valamint meg kell felelnie a b) bekezdés 5. pontjában foglalt követelményeknek. b) Többpilótás repülőgépek A többpilótás repülőgép-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmező olyan növendék pilóta, aki az MPL-tanfolyamon a kérelem benyújtásának idején képzésben részesül, vagy megfelel a következő követelményeknek:
c) A b) bekezdés ellenére a tagállamok kiadhatnak olyan, többpilótás repülőgépre szóló, korlátozott jogosultságokat biztosító típusjogosítást, amellyel a jogosult 200 lábas repülési szint fölött tehermentesítő másodpilótaként tevékenykedhet, feltéve, hogy a személyzet legalább két másik tagja rendelkezik a b) bekezdés szerinti típusjogosítással. d) Amennyiben az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg, a típusjogosításból fakadó jogosultságok gyakorlása kezdetben oktató felügyelete alatt végrehajtott repülésekre korlátozható. A felügyelet alatt végrehajtott repülési időt be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. A korlátozás feloldható, ha a pilóta igazolja az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban előírt, felügyelet alatt végrehajtott repülési idő teljesítését.” |
(8) |
Az FCL.725.A pont helyébe a következő szöveg lép: „FCL.725.A Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges elméleti ismeretek és repülési képzés – Repülőgépek Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. mellékletével (annak 21. részével) összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg:
|
(9) |
A melléklet a következő új, FCL.745.A ponttal egészül ki: „FCL.745.A Haladó szintű UPRT tanfolyam – repülőgépek
|
(10) |
Az FCL.900 pont b) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
Az ilyen tanúsításnak az új légijármű-típus vagy az új tanfolyam bevezetéséhez szükséges gyakorlórepülésre kell korlátozódnia, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.” |
(11) |
Az FCL.915 pont a következőképpen módosul: „FCL.915 Az oktatókkal szemben támasztott általános előfeltételek és követelmények a) Általános Az oktatói tanúsítás kérelmezője betöltötte a 18. életévét. b) A légi járművön repülésoktatást végző oktatókkal szemben támasztott további követelmények A légi járművön repülésoktatási tevékenység végzésére jogosultságokat biztosító oktatói tanúsítás kérelmezője vagy engedélyese:
c) Beszámítás a további jogosításokhoz, valamint meghosszabbítás céljából
d) A további típusokra való kiterjesztésnél az elismerés szempontjából figyelembe kell venni a 748/2012/EU rendelet I. melléklete (annak 21. része) rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban meghatározott releváns elemeket. e) A tanfolyamon történő oktatásra vonatkozó, az FCL.745.A pont szerinti további követelmények:
|
(12) |
Az 1. függelék helyébe a következő szöveg lép: „1. függelék Az elméleti ismeretek beszámítása AZ ELMÉLETI ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA UGYANABBAN VAGY EGY MÁSIK LÉGIJÁRMŰ-KATEGÓRIÁBAN – KIBŐVÍTŐ OKTATÁS ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. LAPL, PPL, BPL és SPL 1.1. Az LAPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, egy másik légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy esetében az elméleti ismeretek teljes egészében beszámítandók az FCL.120 pont a) bekezdésben meghatározott általános tárgyak teljesítésébe. 1.2. Az 1.1. pont sérelme nélkül, LAPL, PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása iránt folyamodó, de egy másik légijármű-kategóriában már szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek elméleti képzésen kell részt vennie és megfelelő szintű elméleti vizsgát kell tennie a következő tárgykörökben:
1.3. A PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, az ugyanabban a légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy esetében ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és vizsgákra vonatkozó követelmények teljesítésébe. 1.4. Az 1.2. pont sérelme nélkül az LAPL(A) engedély kiadása céljából, a TMG kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedéllyel rendelkező személy az FCL.135.A pont a) bekezdése 2. pontjának megfelelően számot ad az SEP (szárazföldi) osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről. 2. CPL 2.1. A CPL azon kérelmezőjének, aki CPL engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismereteket kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyamán a különböző légijármű-kategóriák CPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően. 2.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az e mellékletben (az FCL részben) meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:
2.3. A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe az emberi teljesítmény és a meteorológia tárgykörben, kivéve, ha az e melléklet (az FCL rész) 6. függeléke Aa. szakaszának megfelelően teljesítette az IR-tanfolyamot. 2.4. A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosításra (EIR) vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben. 3. ATPL 3.1. Az ATPL azon kérelmezőjének, aki ATPL engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismereteket kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyamán a különböző légijármű-kategóriák ATPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően. 3.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az e mellékletben (az FCL részben) meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:
3.3. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben. 3.4. Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:
3.5. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette az IR(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben. 3.6. Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki IR(H) szakszolgálati engedéllyel rendelkezik és sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:
4. IR 4.1. Az IR vagy az EIR azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a CPL-re vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:
4.2. Az IR(H) azon kérelmezőjének, aki sikeresen teljesítette az ATPL(H) VFR-re vonatkozó elméleti vizsgákat, a következő vizsgatárgyakat kell sikeresen teljesítenie:
|
(13) |
A 3. függelék A. szakasza a következőképpen módosul:
|
(14) |
Az 5. függelék a következőképpen módosul:
|
(15) |
A 9. függelék helyébe a következő szöveg lép: „9. függelék Az MPL, ATPL, típus- és osztályjogosításokhoz szükséges képzés, jártassági vizsga és készségellenőrzés, valamint IR-hez szükséges készségellenőrzés A. Általános 1. A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a vizsgán repül. Az MPL és PL típusjogosításokhoz szükséges képzést teljes repülőgép-szimulátoron, vagy repülésszimulációs oktatóeszközök és teljes repülőgép-szimulátor kombinációján kell végrehajtani. Az MPL és PL típusjogosításokhoz, valamint az ATLP és az MPL kiadásához szükséges jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést kell végrehajtani, amennyiben rendelkezésre áll. Az egypilótás repülőgépekre és a helikopterekre vonatkozó típus- vagy osztályjogosításokhoz szükséges képzés, jártassági vizsga és készségellenőrzést a következőkön kell végrehajtani:
Ha a képzés, a vizsgáztatás vagy az ellenőrzés során repülésszimulációs oktatóeszköz használatára kerül sor, a felhasznált repülésszimulációs oktatóeszközöket össze kell vetni az eszközre vonatkozó elsődleges referenciadokumentumban található, alkalmazandó »Funkciók és szubjektív ellenőrzések táblázatával« és az alkalmazandó »Repülésszimulációs oktatóeszközt érvényesíttető ellenőrzések táblázatával«. A készülékhez szükséges képesítést igazoló tanúsításon feltüntetett megszorításokat és korlátozásokat figyelembe kell venni. 2. Amennyiben két vizsgakísérlet sem hoz sikert a vizsga minden szakaszában, akkor ez további képzést von maga után. 3. A megkísérelhető jártassági vizsgák számára nézve nincs korlátozás. A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA 4. Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. mellékletével (annak 21. részével) összhangban megállapított üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem rendelkeznek, a repülésoktatás tantervének, a jártassági vizsgának és a készségellenőrzésnek meg kell felelnie e függeléknek. Az üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően a repülésoktatás tanterve, a jártassági vizsga és a készségellenőrzés a hasonló típusú légi járművön szerzett tapasztalat beszámítása érdekében lerövidíthető. 5. Az ATPL kiadásához szükséges jártassági vizsga esetét kivéve, ha az üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg az adott légi jármű tekintetében, beszámítást lehet alkalmazni a más típusok vagy változatok jártassági vizsgájában is meglévő közös elemek teljesítésébe, amennyiben a pilóta azokra vonatkozóan képesítéssel rendelkezik. A VIZSGA/ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA 6. A vizsgáztató különböző jártassági vizsga, illetve készségellenőrzési forgatókönyvek közül választhat, amelyek szimulált műveleteket tartalmaznak. Teljes repülésszimulátorokat és más képzési eszközöket az e mellékletben (FCL rész) meghatározottak szerint kell alkalmazni. 7. A készségellenőrzés során a vizsgáztatónak meg kell győződnie arról, hogy az osztály- vagy típusjogosítás engedélyese fenntartja az elméleti ismeretek megfelelő szintjét. 8. Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát meg kell ismételnie. Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor egy további repülés során csak a nem teljesített szakaszokból kell vizsgáznia. 9. A vizsgáztató megítélése alapján a kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési jártassága a teljes vizsga megismétlését teszi szükségessé. 10. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnokpilóta-feladatkör vagy – adott esetben – a másodpilóta-feladatkör ellátását. Egypilótás helyzetben a vizsgát úgy kell lebonyolítani, mintha a repülőszemélyzet más tagja nem lenne jelen. 11. A vizsgára történő repülés előtti felkészülés alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádióberendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgép ellenőrzési listája (checklist) szerint és – adott esetben – az MCC-elvnek megfelelően kell elvégezni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítményre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek az alkalmazott repülőgép üzemelési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania. Az elhatározási magasságot/szintet, a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés pontját (MAPT) a vizsgáztató hozzájárulásával kell meghatározni. 12. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak akkor, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve az egyéb forgalom elfogadhatatlan akadályozásának elkerülése érdekében szükséges. A TÖBBPILÓTÁS LÉGI JÁRMŰ TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ, AZ EGYPILÓTÁS REPÜLŐGÉP TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ (TÖBBPILÓTÁS ÜZEMELTETÉSBEN), VALAMINT AZ MPL-HEZ ÉS ATPL-HEZ SZÜKSÉGES JÁRTASSÁGI VIZSGÁRA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK 13. Többpilótás üzemeltetés esetén a többpilótás légi járműre vagy az egypilótás repülőgépre vonatkozó jártassági vizsgát többpilótás környezetben kell végrehajtani. Másodpilótaként egy másik kérelmező vagy egy másik típusjogosítással rendelkező pilóta tevékenykedhet. Amennyiben a vizsga repülőgépen történik, a másodpilótának vizsgáztatónak vagy oktatónak kell lennie. 14. A kérelmezőnek repülést végző pilótaként (PF) kell teljesítenie a jártassági vizsga valamennyi szakaszát, kivéve a szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárásokat, amelyeket végrehajthat PF-ként vagy megfigyelő pilótaként (PM) is MCC-üzemeltetés szerint. Azon kérelmezőnek, aki először kíván többpilótás légijármű-típusjogosítást vagy ATPL-t szerezni, bizonyítania kell készségét PM-ként is. A kérelmező a jártassági vizsgához választhatja akár a bal, akár a jobb oldali ülést, ha a vizsga összes feladata végrehajtható a kiválasztott ülésből. 15. Az ATPL vagy többpilótás repülőgépre, illetve többpilótás üzemeltetésben egypilótás repülőgépre szóló típusjogosítás vizsga során, parancsnokpilóta-tevékenységre történő kiterjesztés esetén, függetlenül attól, hogy a kérelmező PF vagy PM tevékenységet végez, a vizsgáztatónak kiemelten kell ellenőriznie az alábbiakat:
16. A vizsgát vagy az ellenőrzést műszeres repülési szabályok (IFR) szerint kell végrehajtani, ha műszerjogosítást (IR) is magában foglal, és amennyiben lehetséges, azt a kereskedelmi légi fuvarozási körülmények szimulációjával kell végrehajtani. A vizsga lényeges és ellenőrizendő eleme, hogy a kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és végrehajtsa a repülést a szokásos tájékoztató anyag alapján. 17. Ha a típusjogosítási tanfolyam kevesebb mint 2 órányi, légi járművön történő repülésoktatást foglal magában, akkor a jártassági vizsga lefolytatható FFS-en és végrehajtható a légi járművön lefolytatott repülésoktatás előtt. A jóváhagyott repülésoktatást képesítéssel rendelkező oktató hajtja végre a következők felelőssége mellett:
A légi járművön lefolytatott repülésoktatást is magában foglaló típusjogosítási tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítást az új típusjogosításnak a kérelmező szakszolgálati engedélyébe történő bevezetése előtt el kell juttatni az illetékes hatósághoz. 18. A kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetésére vonatkozó képzés esetében az »átesési esemény« áteséshez közelítést vagy átesést jelent. A jóváhagyott képzési szervezet FFS-t használhat az átesés megszüntetésének oktatásához, illetve az átesés típusspecifikus jellemzőinek szemléltetéséhez, vagy mindkettőhöz, amennyiben:
B. A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények A SIKERES VIZSGA FELTÉTELEI 1. Egypilótás repülőgépek esetében – az egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek kivételével – a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán/ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Az egypilótás, több hajtóműves repülőgépek esetében teljesíteni kell a vonatkozó vizsga vagy ellenőrzés aszimmetrikus repülésre vonatkozó 6. szakaszát. 2. A többpilótás és egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek esetében a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége esetén, beleértve azokat az elemeket is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán/ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést vagy vizsgát. A 6. szakasz nem szerepel az ATPL vagy az MPL jártassági vizsgán. Ha a kérelmező a 6. szakaszból sikertelenül vizsgázik vagy nem tesz vizsgát, akkor a típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságok nélkül kerül kiadásra. A típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságokra történő kiterjesztéséhez a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusra vonatkozó 6. szakaszt. TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN 3. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:
4. A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:
A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA 5. Egypilótás repülőgépek, az egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek kivételével
6. Többpilótás repülőgépek, valamint egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek
7. Osztályjogosítás – vízirepülőgépek A 6. szakaszt csak VFR szerint kell teljesíteni a vízirepülőgépre vonatkozó több hajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása céljából, ha a 10 útvonalszakaszra vonatkozóan előírt tapasztalatot az előző 12 hónapban nem szerezték meg.
C. A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények 1. A típusjogosításokhoz, valamint az ATPL-hez szükséges jártassági vizsga vagy készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–4. és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni. 2. A műszerjogosításhoz (IR) szükséges készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a készségellenőrzés 5. szakaszán. Háromnál több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes 5. szakaszt. Három vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy az 5. szakasz bármely olyan más elemének sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést. TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN 3. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:
4. A következő korlátozásokat kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helikopter kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.
A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA ÁLTALÁNOS 5. Az alábbi jelölés jelentése a következő:
6. A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli). A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:
7. A csillaggal (*) jelölt feladatokat valóságos vagy szimulált IMC körülmények között kell teljesíteni csak azoknak a kérelmezőknek, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra. 8. Az 5. szakasz műszeres repülési eljárásait csak azoknak a kérelmezőknek kell végrehajtaniuk, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra. E célból FFS vagy FTD 2/3 berendezés alkalmazható. 9. A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl. 10. FSTD berendezést kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha az FSTD berendezés használata típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:
TÖBBPILÓTÁS HELIKOPTEREK 11. A többpilótás helikopter-típusjogosítás és az ATPL(H)-engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie. 12. A többpilótás helikopter-típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.
D. A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények 1. A helyből felszálló repülőgépre kiadandó típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. szakaszán és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni. TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN 2. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:
3. A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helyből felszálló repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.
A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA 4. Az alábbi jelölés jelentése a következő:
5. A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli). 6. A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:
7. A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl. 8. FSTD-ket kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor:
E. A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények 1. A léghajó típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. szakaszán és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni. TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN 2. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:
3. A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt léghajó kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.
A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA 4. Az alábbi jelölés jelentése a következő:
5. A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli). 6. A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:
7. A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl. 8. FSTD-ket kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:
|
20.12.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 326/53 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1975 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. december 14.)
a 965/2012/EU rendeletnek a vitorlázó repülőgépekre és az elektronikus pilótatáskákra vonatkozó légi üzembentartási követelmények tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkére,
mivel:
(1) |
A 965/2012/EU (2) bizottsági rendelet meghatározza a különböző kategóriájú légi járművek – többek között a vitorlázó repülőgépek – üzemben tartásának különböző típusaira vonatkozó biztonsági szabályokat. |
(2) |
A légi járműveknek az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett üzemben tartásában részt vevő légijármű-üzembentartóknak meg kell felelniük az említett rendelet V. mellékletében meghatározott alapvető követelményeknek. |
(3) |
Az (EU) 2018/1976 bizottsági végrehajtási rendelet (3) a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozóan különös szabályokat állapít meg. Indokolt, hogy az említett rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve a vitorlázó repülőgépek légi üzemben tartására ne vonatkozzanak a 965/2012/EU rendeletben meghatározott általános szabályok. A 965/2012/EU rendelet 3. cikkében és II. mellékletében a légi üzemben tartásnak az illetékes tagállami hatóságok általi felügyeletére vonatkozóan meghatározott szabályokat azonban továbbra is alkalmazni kell a vitorlázó repülőgépek légi üzemben tartása tekintetében, mivel az említett követelmények nem kifejezetten valamely meghatározott üzembentartási tevékenységre vonatkoznak, hanem átfogóan minden ilyen tevékenységre. |
(4) |
Ezért a 965/2012/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, hogy az figyelembe vegye a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására alkalmazandó új szabályokat, valamint hogy pontosításra kerüljön, hogy az említett rendelet mely rendelkezései alkalmazandók továbbra is a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására. |
(5) |
Figyelembe véve az (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelet rendelkezései és e rendelet rendelkezései közötti szoros kapcsolatot, azok alkalmazásának kezdőnapját össze kell hangolni. |
(6) |
2014-ben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) a 6. melléklet I. részében és a III. rész II. szakaszában rendelkezéseket vezetett be az elektronikus pilótatáskáknak a kereskedelmi célú üzemben tartás során történő használatára vonatkozóan. E rendelkezések általános követelményeket tartalmaznak az elektronikus pilótatáskák használatára vonatkozóan, valamint tartalmazzák a légi járművek biztonságos üzemben tartásához használt elektronikuspilótatáska-alkalmazások használatára vonatkozó üzembentartási engedély követelményét is. Ezért a 965/2012/EU rendeletet össze kell hangolni az ICAO rendelkezéseivel egy olyan új szabály bevezetése révén, amely általános követelményeket állapít meg a kereskedelmi célú üzemben tartás során az elektronikus repülőtáskák használatára vonatkozóan, valamint olyan új rendelkezések bevezetése révén, amelyek támogatják azon elektronikuspilótatáska-alkalmazások üzemben tartásának engedélyezését, amelyek meghibásodása legfeljebb kisebb súlyosságúnak minősül. |
(7) |
2014-ben az ICAO a 6. melléklet II. részében és a III. rész III. szakaszában rendelkezéseket vezetett be az elektronikus pilótatáskáknak az általános célú légi közlekedésben való használatára vonatkozóan is. E rendelkezések általános követelményeket tartalmaznak az elektronikus pilótatáskák használatára vonatkozóan, valamint kötelezik a szerződő államokat, hogy kritériumokat állapítsanak meg a légi járművek biztonságos üzemben tartásához használt elektronikuspilótatáska-alkalmazások használatára vonatkozóan. Ezért a 965/2012/EU rendeletet össze kell hangolni az ICAO rendelkezéseivel olyan új, a hajtóművel rendelkező komplex légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartására, valamint a hajtóművel rendelkező komplex légi járművekkel végzett egyedi műveletekre vonatkozó szabályok bevezetésével, amelyek általános követelményeket tartalmaznak az elektronikus pilótatáskákra vonatkozóan, valamint azon elektronikuspilótatáska-alkalmazások használatára vonatkozóan, amelyek meghibásodása legfeljebb kisebb súlyosságúnak minősül. Ezen túlmenően ez a rendelet módosítja a 965/2012/EU rendeletet azáltal, hogy összhangba hozza a hordozható elektronikus eszközökre vonatkozó követelményeket a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművekkel végzett nem kereskedelmi célú üzemben tartás esetében az ICAO elektronikus pilótatáskákra vonatkozó általános rendelkezéseivel. |
(8) |
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként (4) benyújtotta a vitorlázó repülőgépek üzemben tartásának különös szabályaira vonatkozó végrehajtási szabályok tervezetét. |
(9) |
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként (5) benyújtotta az elektronikus pilótatáskák használatára vonatkozó végrehajtási szabályok tervezetét. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 965/2012/EU rendelet módosítása
A 965/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
6. |
Az I., a II., a III., a IV., az V., a VI., a VII. és a VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. július 9-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. december 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.
(2) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelete (2018. december 14.) a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozó részletes szabályoknak az (EU) 2018/1139 rendelet értelmében történő meghatározásáról (lásd e Hivatalos Lap 64. oldalát).
(4) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 07/2017. sz. véleménye (2017. augusztus 23.) a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozó szabályokat felülvizsgáló bizottsági rendelettervezethez.
(5) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 10/2017. sz. véleménye (2017. december 18.) a 965/2012/EU bizottsági rendelet módosítására vonatkozó bizottsági rendelettervezethez.
MELLÉKLET
A 965/2012/EU rendelet I., II., III., IV., V., VI., VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
4. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
5. |
Az V. melléklet a következő M. alrésszel egészül ki: „M. ALRÉSZ ELEKTRONIKUS PILÓTATÁSKÁK (EFB-k) SPA.EFB.100 Az elektronikus pilótatáskák (EFB-k) használata – üzembentartási engedély
|
6. |
A VI. melléklet a következőképpen módosul:
|
7. |
A VII. melléklet a következőképpen módosul:
|
8. |
A VIII. melléklet a következőképpen módosul:
|
(*1) A Bizottság (EU) 2018/395 rendelete (2018. március 13.) a ballonok üzemben tartására vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 71., 2018.3.14., 10. o.).
(*2) A Bizottság (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelete (2018. december 14.) a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozó részletes szabályoknak az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 326., 2018.12.20., 64. o.).”;«
20.12.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 326/64 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1976 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. december 14.)
a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozó részletes szabályoknak az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkére,
mivel:
(1) |
A Bizottságnak el kell fogadnia a vitorlázó repülőgépeknek az (EU) 2018/1139 rendelettel összhangban történő biztonságos üzemben tartásához szükséges feltételekre vonatkozó végrehajtási szabályokat azon esetekre, amikor a szóban forgó légi járművek megfelelnek az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja i. és ii. alpontjában meghatározott feltételeknek. |
(2) |
Tekintettel a vitorlázó repülőgépekkel végzett műveletek sajátos jellegére, kifejezetten a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására vonatkozó szabályokra van szükség, és ezeket egy önálló rendeletben kell meghatározni. E szabályoknak a 965/2012/EU bizottsági rendeletben (2) meghatározott általános szabályokra kell épülniük, de azok szerkezetét át kell alakítani és egyszerűsíteni kell őket annak érdekében, hogy arányosak legyenek és kockázatalapú megközelítésen alapuljanak, ugyanakkor gondoskodni kell a vitorlázó repülőgépekkel végzett műveletek biztonságosságáról. |
(3) |
A 965/2012/EU rendelet 3. cikkében és a rendelet II. mellékletében a személyek és szervezetek ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott szabályokat ezért továbbra is alkalmazni kell a vitorlázó repülőgépekkel végzett légi műveletekre. |
(4) |
A biztonság érdekében, valamint az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés céljából a vitorlázó repülőgépek e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi üzemben tartójára – a csak bizonyos műveleteket végző tervező vagy gyártó szervezetek kivételével – bizonyos alapvető követelményeknek kell vonatkozniuk. |
(5) |
Figyelembe véve, hogy a vitorlázó repülőgépek kereskedelmi célú üzemben tartása kevésbé összetett és kevésbé elterjedt a kereskedelmi célú közlekedés más formáihoz képest, valamint kockázatalapú megközelítést alkalmazva, indokolt, hogy a vitorlázó repülőgépek kereskedelmi célú üzemeltetéséhez csak egy, az (EU) 2018/1139 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, illetékes hatóságnál tett, előzetes nyilatkozat legyen szükséges. E rendelet meghatározza az ilyen nyilatkozat megtételének részletes szabályait. |
(6) |
Figyelembe véve bizonyos műveletek sajátos jellegét, valamint kockázatalapú megközelítést alkalmazva, indokolt a vitorlázó repülőgépekkel végzett bizonyos műveleteket mentesíteni az előzetes nyilatkozattétel követelménye alól. |
(7) |
A zökkenőmentes átállás biztosítása céljából, és azért, hogy minden érintettnek elegendő ideje legyen felkészülni az új rendszer alkalmazására, e rendeletet csak a hatálybalépése után hat hónappal kell alkalmazni. |
(8) |
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként (3) benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a vitorlázó repülőgéppel végzett légi műveletek tekintetében azon esetekre, amikor a szóban forgó légi járművek megfelelnek az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott feltételeknek.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az I. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat és a következő fogalommeghatározásokat kell használni:
1. |
„vitorlázó repülőgép”: levegőnél nehezebb légi jármű, amelynek repülését a rögzített emelő felületeire ható aerodinamikai erő biztosítja, és amelynek szabad repülése nem függ hajtóműtől; |
2. |
„hajtómű”: segédmotoros vitorlázógép meghajtására használt vagy szánt berendezés; |
3. |
„segédmotoros vitorlázógép”: egy vagy több hajtóműves vitorlázó repülőgép, amely a hajtómű(vek) kikapcsolása esetén egy vitorlázó repülőgép jellemzőivel rendelkezik; |
4. |
„kereskedelmi célú üzemben tartás”: vitorlázó repülőgép díjazás vagy bármilyen egyéb ellenszolgáltatás ellenében történő üzemben tartása, amely a lakosság által igénybe vehető, vagy amennyiben az a lakosság által nem vehető igénybe, az üzemben tartó és az ügyfél közötti szerződés alapján végzett üzemben tartás, ahol az ügyfél nem gyakorol ellenőrzést az üzemben tartó felett; |
5. |
„versenyrepülés”: minden olyan, vitorlázó repülőgéppel végzett légi művelet, amelyet repülőversenyen való részvétel céljából végeznek, ideértve az ilyen műveletre való felkészülést, valamint a repülőverseny helyszínének elérése, illetve az onnan való távozás céljából végzett repülést; |
6. |
„légi bemutató”: minden olyan, vitorlázó repülőgéppel végzett légi művelet, amelyet a nagyközönség számára meghirdetett esemény keretében, bemutatás vagy szórakoztatás céljából végeznek, ideértve a műveletre való felkészülést, valamint a meghirdetett esemény helyszínének elérése, illetve az onnan való távozás céljából végzett repüléseket is; |
7. |
„bevezető repülés”: vitorlázó repülőgéppel végzett, díjazás vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében végrehajtott, rövid időtartamú légi művelet, amelyet egy, az 1178/2011/EU bizottsági rendelet (4) 10a. cikke szerinti képző szervezet vagy a légi sportok, illetve a kedvtelési célú repülés népszerűsítése céljából létrehozott szervezet mutat be új tanulók vagy új tagok toborzása érdekében; |
8. |
„műrepülés”: olyan szándékos manőver, amely a vitorlázó repülőgép hirtelen helyzetváltoztatásával, a szokásostól eltérő helyzetével vagy sebességváltoztatásával jár, és nem képezi a szokásos repülés vagy – a műrepülő jogosítás kivételével – a szakszolgálati engedélyekkel, tanúsítványokkal és jogosításokkal kapcsolatos képzés részét; |
9. |
„a központi ügyvezetés helye”: a vitorlázórepülőgép-üzembentartó központi ügyvezetésének helye vagy cégjegyzék szerinti székhelye, ahol a fő pénzügyi feladatokat végzi és az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek feletti operatív ellenőrzést gyakorolja; |
10. |
„sima bérleti megállapodás”: vállalkozások közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a vitorlázó repülőgép üzemben tartása a bérbevevő felelősségére történik. |
3. cikk
Légi üzemben tartás
(1) A vitorlázó repülőgépek üzemben tartóinak a vitorlázó repülőgépeket a II. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban kell üzemben tartaniuk.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azokra a tervező vagy gyártó szervezetekre, amelyek megfelelnek a 748/2012/EU bizottsági rendelet (5) 8. és 9. cikkének, és a vitorlázó repülőgépet – jogosultságaik alkalmazási körén belül – a vitorlázórepülőgép-típusok bevezetésével vagy átalakításával kapcsolatos repülési műveletek céljából tartják üzemben.
(2) Az (EU) 2018/1139 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a vitorlázó repülőgépek üzemben tartói csak akkor folytathatnak kereskedelmi célú üzemben tartást, ha az illetékes hatóság részére nyilatkozatot tettek arról, hogy rendelkeznek a vitorlázó repülőgép üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a vitorlázó repülőgépekkel végzett alábbi műveletekre:
a) |
megosztott költségű műveletek, feltéve, hogy a vitorlázó repülőgép repülésének közvetlen költségeit és a vitorlázó repülőgép tárolásával, biztosításával és karbantartásával kapcsolatban felmerült éves költségek arányos részét a fedélzeten lévő személyek egymás között megosztják; |
b) |
versenyrepülések vagy légi bemutatók, feltéve, hogy az ilyen repülésekért kapott díjazás vagy egyéb ellenszolgáltatás a vitorlázó repülőgéppel végzett repülés közvetlen költségeinek, valamint a vitorlázó repülőgép tárolásával, biztosításával és karbantartásával kapcsolatban felmerült éves költségek arányos részének a fedezésére korlátozódik, és az esetlegesen nyert díjak nem haladják meg az illetékes hatóság által meghatározott értéket; |
c) |
a tagállamok valamelyikének területén található székhellyel rendelkező, az 1178/2011/EU rendelet 10a. cikke szerinti képző szervezetek vagy a légi sportok, illetve a kedvtelési célú repülés népszerűsítése céljából létrehozott szervezetek által kínált bemutató repülések, ejtőernyős ugrások céljából végzett repülések, vitorlázórepülőgép-vontatás vagy műrepülés, feltéve, hogy a vitorlázó repülőgépet az adott szervezet tulajdonosként vagy sima légijármű-bérbevételi szerződés alapján tartja üzemben, a repülés nem termel a szervezeten kívüli felek számára kiosztott nyereséget, és az ilyen repülések a szervezet tevékenységének csupán elhanyagolható részét alkotják; |
d) |
a tagállamok valamelyikének területén található székhellyel rendelkező, az 1178/2011/EU rendelet 10a. cikke szerinti képző szervezetek által végrehajtott gyakorlórepülések. |
4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. július 9-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. december 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.)
(2) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
(3) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 07/2017. sz. véleménye (2017. augusztus 23.) a vitorlázó repülőgépek üzemeltetésére vonatkozó szabályokat felülvizsgáló bizottsági rendelettervezethez.
(4) A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).
(5) A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).
I. MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
[DEF RÉSZ]
A II. melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. |
„megfelelés elfogadható módozatai (AMC)”: az Ügynökség által elfogadott, nem kötelező érvényű előírások, amelyekkel bizonyítható az (EU) 2018/1139 rendeletnek és a rendelet felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusainak való megfelelés; |
2. |
„alternatív megfelelési módozatok (AltMoC)”: egy meglévő elfogadható megfelelési módozatra alternatívát kínáló módozatok vagy az (EU) 2018/1139 rendeletnek és annak felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusainak való megfelelésre új módozatokat javasló olyan megfelelési módozatok, amelyekhez az Ügynökség nem fogadott el kapcsolódó elfogadható megfelelési módozatot; |
3. |
„légi jármű parancsnoka (PIC)”: a parancsnoki feladatra kijelölt, a repülés biztonságos végrehajtásáért felelős pilóta; |
4. |
„légi jármű repülési kézikönyve (AFM)”: a vitorlázó repülőgéppel kapcsolatosan alkalmazandó és jóváhagyott repülési korlátozásokat és információkat tartalmazó dokumentum; |
5. |
„pszichoaktív anyagok”: alkohol, opioidok, kannabinoidok, nyugtatók és altatók, kokain, valamint egyéb pszichostimulánsok, hallucinogének és illékony oldószerek, kivéve a koffeint és a dohányt; |
6. |
„a repülés kritikus szakaszai”: a felszállási nekifutás, a felszállási repülési útvonal, a végső megközelítési eljárás, a megszakított megközelítés, a leszállás – a landolás utáni gurulást is beleértve –, valamint a repülés bármely egyéb olyan szakasza, amelyet a légijármű-parancsnok a vitorlázó repülőgép biztonságos üzemben tartása szempontjából kritikusnak ítél; |
7. |
„műveleti terület”: olyan, a légijármű-parancsnok vagy az üzemben tartó által fel- és leszállásra kijelölt terület, amely nem repülőtér; |
8. |
„személyzet tagja”: az üzemben tartó által a vitorlázó repülőgép fedélzetén ellátandó feladatoknak a légijármű-parancsnok felügyelete alatti elvégzésére kijelölt személy, ha ezeket a feladatokat nem maga a légi jármű parancsnoka látja el; |
9. |
„elektronikus pilótatáska (EFB)”: a repülőgép személyzete által használható berendezésekből és alkalmazásokból álló elektronikus információs rendszer, amely az elektronikus pilótatáskának a repülőgép üzemeltetését és az azzal kapcsolatos feladatokat támogató funkciói számára tárol, frissít és dolgoz fel adatokat; |
10. |
„veszélyes áruk”: olyan áruk vagy anyagok, amelyek kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra, a vagyontárgyakra vagy a környezetre nézve, és amelyek fel vannak tüntetve a műszaki utasítások veszélyes árukat tartalmazó listáján, vagy amelyeket ezen utasítások szerint osztályoztak; |
11. |
„műszaki utasítás”: az ICAO által a 9284-AN/905. számú dokumentumban kiadott, „Műszaki utasítás veszélyes áruk biztonságos légi szállításához” című kiadvány legfrissebb alkalmazandó kiadása, valamint annak kiegészítései és függelékei; |
12. |
„vitorlázó repülőgéppel végzett egyedi művelet”: vitorlázó repülőgéppel végzett bármilyen olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú művelet, amelynek során a vitorlázó repülőgépet nem tipikus sport- vagy szabadidős műveletekre használják, hanem ejtőernyős műveletekre, hírmédia vagy televízió számára végzett repülésre, filmforgatás céljából vagy légi bemutatókon végzett repülésre, vagy más hasonló egyedi műveletekre; |
13. |
„éjszaka”: a szokványos értelemben vett esti szürkület vége és a reggeli pirkadat kezdete közötti időszak. A szokványos értelemben vett esti szürkület akkor ér véget, amikor este a napkorong középpontja 6 fokkal a látóhatár alatt van, a reggeli pirkadat pedig akkor kezdődik, amikor reggel a napkorong középpontja 6 fokkal a látóhatár alatt van. |
II. MELLÉKLET
VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEK LÉGI ÜZEMBEN TARTÁSA
[SAO RÉSZ]
GEN ALRÉSZ
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
SAO.GEN.100 Hatály
A 3. cikkel összhangban ez az alrész meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket – a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett tervező vagy gyártó szervezetek kivételével – a vitorlázó repülőgépek üzemben tartóinak be kell tartaniuk.
SAO.GEN.105 Illetékes hatóság
Az illetékes hatóság az azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyben az üzemben tartó székhelye található, vagy ha az üzemben tartónak nincs székhelye, akkor ahol letelepedett vagy ahol tartózkodási helye található. A hatóságra a 965/2012/EU rendelet 3. cikkében szereplő követelmények vonatkoznak, ugyanezen rendelet 1. cikkének (7) bekezdésével összhangban.
SAO.GEN.110 A megfelelés módozatai
a) |
A 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.300 a) 2. pontja szerint a folyamatos megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság kérésére az üzemben tartó bizonyítja az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek való megfelelést. |
b) |
Az üzemben tartó a megfelelést az alábbi módozatok révén bizonyíthatja:
|
SAO.GEN.115 Bemutató repülések
A bemutató repüléseket:
a) |
látvarepülési szabályok (VFR) szerint nappal kell végezni; és |
b) |
biztonsági szempontból a bemutató repülésekért felelős szervezet által kijelölt személynek kell felügyelnie. |
SAO.GEN.120 Haladéktalan reagálás a repülésbiztonsági problémákra
Az üzemben tartónak végre kell hajtania:
a) |
az illetékes hatóság által a 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.135 c) pontjával összhangban elrendelt biztonsági intézkedéseket; és |
b) |
a légialkalmassági irányelveket és az Ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban kiadott egyéb kötelező információkat. |
SAO.GEN.125 A légijármű-parancsnok kijelölése
Az üzemben tartó légijármű-parancsnoknak jelöl ki egy, az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete szerint parancsnokpilóta minősítéssel rendelkező személyt.
SAO.GEN.130 A légijármű-parancsnok feladatai
A légijármű-parancsnok:
a) |
a vitorlázó repülőgéppel végzett műveletek során felelős a vitorlázó repülőgép és a fedélzeten szállított személyek biztonságáért; |
b) |
felelős a repülés megkezdéséért, folytatásáért, és biztonsági okból történő megszakításáért; |
c) |
gondoskodik valamennyi műveleti eljárás és ellenőrzőlista betartásáról; |
d) |
csak akkor kezdi meg a repülést, ha meggyőződött arról, hogy az összes repülési feltétel teljesül, azaz:
|
e) |
gondoskodik arról, hogy a repülés előtti ellenőrzés a légi jármű repülési kézikönyvében előírt módon történjék; |
f) |
nem látja el feladatait a vitorlázó repülőgép fedélzetén az alábbi helyzetekben:
|
g) |
megtagadja bármely olyan személynek vagy poggyásznak a szállítását, illetve a repülőgépről leszállít minden olyan poggyászt és személyt, aki/amely potenciális veszélyt jelenthet a vitorlázó repülőgépre vagy az abban szállított utasokra; |
h) |
megtiltja az olyan személyek vitorlázó repülőgéppel való szállítását, akik olyan mértékben pszichoaktív anyagok befolyása alatt állónak tűnnek, hogy az vélhetően veszélyeztetné a vitorlázó repülőgép vagy a fedélzeten lévő személyek biztonságát; |
i) |
gondoskodik arról, hogy a repülés kritikus szakaszai során, illetve bármikor, amikor az a biztonság érdekében szükséges, a fedélzeten lévő személyek az üléseikben üljenek és biztonsági övük be legyen kötve; |
j) |
repülés közben:
|
k) |
olyan vészhelyzet esetén, amely azonnali döntést és cselekvést igényel, megtesz minden intézkedést, amelyet az adott körülmények között szükségesnek tart. Ilyen esetekben a repülésbiztonság érdekében a szükséges mértékben eltérhet az érvényben lévő előírásoktól, üzembentartási eljárásoktól és módszerektől; |
l) |
befejezi a repülést a legközelebbi alkalmas időjárású repülőtéren vagy műveleti területen, ha betegség, fáradtság, oxigénhiány vagy bármely más ok következtében jelentősen lecsökkent a feladatok ellátására való képessége; |
m) |
bejegyzi a vitorlázó repülőgép repülési idejét, valamint az összes ismert vagy feltételezett hibát a légi jármű műszaki naplójába vagy fedélzeti naplójába a repülés vagy repüléssorozat végén; |
n) |
ha a vitorlázó repülő balesetben vagy súlyos repülési eseményben érintett, erről a rendelkezésére álló leggyorsabb módon haladéktalanul értesíti azon tagállam eseményvizsgálatot végző hatóságát, amelynek a területén az esemény történt, és ugyanezen tagállam sürgősségi segélyszolgálatát; |
o) |
haladéktalanul jelenti az illetékes hatóságnak, ha jogellenes cselekmény történt, és tájékoztatja az azon tagállam által kijelölt helyi hatóságot, ahol a jogellenes cselekmény történt; és |
p) |
haladéktalanul jelenti a megfelelő légiforgalmi szolgálat (ATS) felé, ha olyan időjárási körülményeket vagy repülési körülményeket tapasztal, amelyek hatással lehetnek más légi járművek biztonságára. |
SAO.GEN.135 A személyzet tagjainak feladatai
a) |
A személyzet tagjai felelősek a vitorlázó repülőgép üzemben tartásával kapcsolatos feladataik megfelelő ellátásáért. |
b) |
A személyzet tagjai nem láthatnak el feladatot a vitorlázó repülőgép fedélzetén, ha bármilyen okból, például sérülés, betegség, gyógyszerszedés, fáradtság vagy valamilyen pszichoaktív anyag hatása miatt nem képesek feladataik ellátására, vagy arra más okból alkalmatlannak érzik magukat. |
c) |
A személyzet tagjai jelentik a légijármű-parancsnok felé az alábbiakat:
|
SAO.GEN.140 A jogszabályok, előírások és eljárások betartása
a) |
A légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagja köteles betartani azon államok valamennyi törvényét, szabályozásait és eljárását, ahol a műveletek végrehajtásra kerülnek. |
b) |
A légijármű-parancsnoknak a feladatai végzéséhez kapcsolódóan ismernie kell azon törvényeket, szabályozásokat és eljárásokat, amelyek azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken a vitorlázó repülőgép át fog haladni, valamint azokra a repülőterekre és műveleti területekre érvényesek, amelyeket igénybe fognak venni, továbbá azokat, amelyek a kapcsolódó léginavigációs berendezésekre vonatkoznak. |
SAO.GEN.145 Hordozható elektronikus eszközök
A légijármű-parancsnok senkinek sem engedélyezheti olyan hordozható elektronikus eszközök – az elektronikus pilótatáskát is beleértve – használatát a vitorlázó repülőgép fedélzetén, amelyek hátrányosan befolyásolják a vitorlázó repülőgép rendszereinek és berendezéseinek működését vagy a működtetésükre való képességet.
SAO.GEN.150 Veszélyes áruk
a) |
A légijármű-parancsnok senkinek sem engedélyezheti veszélyes áruk szállítását a fedélzeten. |
b) |
Az olyan észszerű mennyiségű – egyébként veszélyes árunak minősülő – cikkek és anyagok, amelyeket a repülésbiztonság elősegítésére használnak, és a vitorlázó repülőgép fedélzetén történő szállításuk javasolt annak érdekében, hogy operatív célokra azonnal rendelkezésre álljanak, szállíthatók a fedélzeten. |
SAO.GEN.155 A fedélzeten tartandó dokumentumok, kézikönyvek és tájékoztatók
a) |
Az alábbi dokumentumokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti példányban vagy másolatban a repülőgép fedélzetén kell tartani:
|
b) |
Továbbá, ha a SAO.DEC.100 pont szerinti nyilatkozat szükséges, a nyilatkozat egy példányát is a repülőgép fedélzetén kell tartani. |
c) |
Az alábbi dokumentumok, kézikönyvek és információ eredeti példányának vagy másolatának – amennyiben azt nem a fedélzeten tartják – rendelkezésre kell állnia a repülőtéren vagy a műveleti területen:
|
d) |
Az a) és b) ponttól eltérve az ott meghatározott dokumentumok, kézikönyvek és az azokban található információ a repülőtéren vagy a műveleti területen is tartható olyan repülések esetében, amelyeknél a vitorlázó repülőgép:
|
e) |
Az illetékes hatóság kérésére a légijármű-parancsnoknak vagy az üzemben tartónak a hatóság által meghatározott időtartamon, de legalább 24 órán belül be kell mutatnia a dokumentumok eredeti példányát. |
SAO.GEN.160 Fedélzeti napló
Minden egyes repülés vagy repüléssorozat során a fedélzeti naplóban vagy azzal egyenértékű dokumentumban fel kell jegyezni a vitorlázó repülőgépre, annak személyzetére és a repülésekre vonatkozó adatokat.
OP ALRÉSZ
MŰVELETI ELJÁRÁSOK
SAO.OP.100 Repülőterek és műveleti területek igénybevétele
A légijármű-parancsnok csak az érintett vitorlázórepülőgép-típusnak és a művelet jellegének megfelelő repülőtereket és műveleti területeket veheti igénybe.
SAO.OP.105 Zajcsökkentő eljárások – motoros vitorlázó repülőgépek
A légijármű-parancsnoknak figyelembe kell vennie olyan eljárások használatát, amelyek a minimálisra csökkentik a motoros vitorlázó repülőgép által keltett zajt, de ennek során gondoskodnia kell arról, hogy a repülésbiztonság legyen az elsődleges szempont a zajcsökkentéssel szemben.
SAO.OP.110 Az utasok eligazítása
A légijármű-parancsnok gondoskodik arról, hogy a repülés előtt, és adott esetben a repülés közben az utasa eligazítást kapjon a szokásos, a rendkívüli és a vészhelyzeti eljárásokról.
SAO.OP.115 Speciális kategóriájú utasok szállítása
A légijármű-parancsnok gondoskodik arról, hogy a vitorlázó repülőgépen való tartózkodás során különleges körülményeket, segítséget vagy eszközöket igénylő személy szállítása olyan körülmények között történjen, amelyek biztosítják a vitorlázó repülőgép és az abban szállított személy vagy vagyontárgyak biztonságát.
SAO.OP.120 A repülés előkészítése
A légijármű-parancsnoknak a repülés megkezdése előtt meg kell bizonyosodnia a következőkről:
a) |
a vitorlázó repülőgép biztonságos üzemben tartásához szükséges berendezések a tervezett repülési művelethez megfelelőek; |
b) |
az adott időjárási körülmények között a repülés biztonságosan hajtható végre; |
c) |
motoros vitorlázó repülőgép esetén, ha használni szándékozik a motort, elegendő üzemanyag vagy egyéb energiaforrás áll rendelkezésre a repülés biztonságos végrehajtásához. |
SAO.OP.125 Üzemanyag-utántöltés és az akkumulátorok feltöltése vagy cseréje személyekkel a fedélzeten – motoros vitorlázó repülőgépek
Ha a motoros vitorlázó repülőgép fedélzetén utas tartózkodik:
a) |
a vitorlázó repülőgépbe nem tölthető üzemanyag; és |
b) |
a vitorlázó repülőgép meghajtásához használt akkumulátorok nem cserélhetők és nem tölthetők újra. |
SAO.OP.130 Dohányzás a fedélzeten
A vitorlázó repülőgép fedélzetén a repülés összes szakaszában tilos a dohányzás.
SAO.OP.135 Időjárási viszonyok
A légijármű-parancsnok csak akkor kezdheti meg, illetve csak akkor folytathatja a repülést, ha a rendelkezésre álló legfrissebb meteorológiai adatok azt mutatják, hogy továbbra is van lehetőség biztonságos leszállásra.
SAO.OP.140 Jég és egyéb szennyeződés jelenléte – földi eljárások
A légijármű-parancsnok – a légi jármű repülési kézikönyvében megengedett esetek kivételével – csak akkor kezdheti meg a felszállást, ha a vitorlázó repülőgép mentes minden olyan lerakódástól, amely hátrányosan befolyásolhatja a vitorlázó repülőgép repülési jellemzőit vagy kormányozhatóságát.
SAO.OP.145 Repülés közbeni üzemanyag- és egyéb energiagazdálkodás – motoros vitorlázó repülőgépek
A motoros vitorlázó repülőgép parancsnoka a repülés során rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy a felhasználható üzemanyag vagy egyéb energia mennyisége nem kevesebb-e, mint amennyi a biztonságos leszállás végrehajtásához szükséges.
SAO.OP.150 Kiegészítő oxigénberendezés használata
A légijármű-parancsnok gondoskodik arról, hogy a vitorlázó repülőgép fedélzetén minden személy használja a kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a fedélzeten tartózkodók képességeinek romlásához vezethet vagy káros lehet rájuk.
SAO.OP.155 Vitorlázó repülőgéppel végzett egyedi műveletek
a) |
Vitorlázó repülőgéppel végzett egyedi művelet vagy műveletsorozat végrehajtását megelőzően a légijármű-parancsnok köteles kockázatelemzést végezni, amelynek során felméri a tevékenység összetettségét, hogy meghatározza a végrehajtandó művelettel járó veszélyeket és kockázatokat, és szükség esetén az enyhítő intézkedéseket. |
b) |
A vitorlázó repülőgépekkel végzett egyedi műveleteket ellenőrző lista alapján kell végrehajtani. A légijármű-parancsnok – kockázatelemzés alapján és figyelembe véve az e mellékletben meghatározott összes követelményt – összeállítja az ellenőrző listát, és gondoskodik arról, hogy az megfeleljen az egyedi tevékenységnek és az adott vitorlázó repülőgép jellemzőinek. Az ellenőrző listának minden repüléskor hozzáférhetőnek kell lennie a légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagja számára, amikor ez feladataik ellátásához szükséges. |
c) |
A légijármű-parancsnoknak a kockázatértékelés kellő figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell az ellenőrző listát. |
POL ALRÉSZ
TELJESÍTMÉNYBELI ÉS REPÜLÉSI KORLÁTOZÁSOK
SAO.POL.100 Tömegmérés
a) |
A vitorlázó repülőgép tömegének mérését a vitorlázó repülőgép gyártójának kell végeznie, vagy azt adott esetben az 1321/2014/EU bizottsági rendelet (2) I. mellékletével összhangban kell végrehajtani. |
b) |
Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az első szolgálatba állítást megelőzően tényleges tömegméréssel megállapítsák a vitorlázó repülőgép tömegét. Fel kell mérni és megfelelően dokumentálni kell a módosítások és javítások tömegre gyakorolt összhatását. Ezeket az információkat a légijármű-parancsnok rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben a módosítások vagy javítások tömegre gyakorolt hatása nem ismert, a vitorlázó repülőgépet újra kell mérni. |
SAO.POL.105 Teljesítmény – általános rész
A légijármű-parancsnok csak akkor tarthatja üzemben a vitorlázó repülőgépet, ha annak teljesítménye megfelel a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek és a repülésre, valamint az igénybe veendő légtérre, repülőterekre vagy műveleti területekre vonatkozó egyéb korlátozásoknak; a légijármű-parancsnok gondoskodik arról, hogy minden ábra és térkép a legfrissebb kiadásban álljon rendelkezésre.
IDE ALRÉSZ
MŰSZEREK, ADATOK ÉS BERENDEZÉSEK
SAO.IDE.100 Műszerek és berendezések – általános előírások
a) |
Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a 748/2012/EU rendelet I. melléklete szerint – vagy nem uniós országban lajstromozott műszerek és berendezések esetén a lajstromozó állam légialkalmassági követelményeinek megfelelően – kell jóváhagyni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
|
b) |
Az a) ponttól eltérve az ezen alrészben előírt alábbi műszerek és berendezések nem jóváhagyás-kötelesek:
|
c) |
A műszereknek és berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek, illetve azonnal elérhetőeknek kell lenniük arról a helyről, ahol a légijármű-parancsnok vagy bármely, azokat használó hajózó ül. |
SAO.IDE.105 Repülési és navigációs műszerek
a) |
A vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az összes alábbi paraméter mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel:
|
b) |
Az olyan körülmények között repülő vitorlázó repülőgépeket, amelyek fennállása esetén a kívánt repülési útvonalat nem lehet egy vagy több további műszer használata nélkül tartani, továbbá a felhőben történő repülést végző vagy éjszaka repülő vitorlázó repülőgépeket, az a) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni az alábbiak mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközzel is:
|
SAO.IDE.110 Üzemi fények
Az éjjel műveletet végző vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az alábbiak mindegyikével:
a) |
összeütközés-védelmi fényrendszer; |
b) |
navigációs/helyzetjelző fények; |
c) |
leszálló fényszóró; |
d) |
a vitorlázó repülőgép villamos rendszeréről működő, a vitorlázó repülőgép biztonságos repüléséhez szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágításához szükséges világítás; |
e) |
a légijármű-parancsnok és a személyzet minden tagjának ülőhelyén egy független hordozható világítóberendezés. |
SAO.IDE.115 Tartalék oxigén
A vitorlázó repülőgépeket, amennyiben azokon a SAO.OP.150 pont értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és adagolására alkalmas oxigéntároló és -adagoló berendezéssel.
SAO.IDE.120 Életmentő és jelző felszerelés – víz feletti repülések
A víz felett műveletet végző vitorlázó repülőgép parancsnokának a repülés megkezdése előtt meg kell határoznia a vitorlázó repülőgép fedélzetén szállított személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén. A kapcsolódó kockázatok fényében meg kell határoznia, szükség van-e a vitorlázó repülőgépen életmentő és jelző felszerelés elhelyezésére.
SAO.IDE.125 Életmentő és jelző felszerelés – kutatási-mentési nehézségek
Az olyan területek felett műveletet végző vitorlázó repülőgépeket, ahol a kutatás-mentés különösen nehéz lenne, el kell látni az átrepült területnek megfelelő életmentő és jelző felszereléssel.
SAO.IDE.130 Rádiókommunikációs berendezések
A vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének 4. függelékében, és ha a repülésre harmadik ország légterében kerül sor, az adott ország jogszabályaiban előírt kommunikációt lehetővé tévő rádiókommunikációs berendezéssel.
SAO.IDE.135 Válaszjeladó
A vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.6005 b) pontjában, és ha a repülésre harmadik ország légterében kerül sor, az adott ország jogszabályaiban előírt összes funkcióval rendelkező másodlagos légtérellenőrző radaros (SSR) válaszjeladóval.
DEC ALRÉSZ
NYILATKOZAT
SAO.DEC.100 Nyilatkozat
a) |
A 3. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatban az üzemben tartónak meg kell erősítenie, hogy megfelel és a jövőben is meg fog felelni az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek. |
b) |
Az üzemben tartó a nyilatkozatban feltünteti az összes alábbi információt:
|
c) |
A nyilatkozattétel során az üzemben tartónak annak érdekében, hogy a SAO.GEN.110 pontban előírtak szerint bizonyítsa megfelelését, el kell juttatnia az illetékes hatósághoz az alternatív megfelelési módozatok (AltMoC) listáját. A listának hivatkozást kell tartalmaznia a vonatkozó elfogadható megfelelési módozatokra (AMC). |
d) |
A nyilatkozat megtételekor az üzemben tartó az e melléklet függelékében szereplő formanyomtatványt használja. |
SAO.DEC.105 A nyilatkozatok módosítása és a kereskedelmi célú üzemben tartás beszüntetése
a) |
Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a körülmények minden olyan változásáról, amely hatással van az (EU) 2018/1139 rendelet V. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és e rendelet követelményeinek való, az illetékes hatóságok részére tett nyilatkozat szerinti megfelelésére, továbbá a nyilatkozat részét képező vagy ahhoz csatolt, a SAO.DEC.100 b) pontban említett információkat és az alternatív megfelelési módozatok SAO.DEC.100 c) pontban említett jegyzékét érintő változásokról. |
b) |
Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha már nem végzi vitorlázó repülőgépek kereskedelmi célú üzemben tartását. |
(1) A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).
(2) A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.).
Függelék
Szövege kép