(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban. A harmadik országból származó hagyományos élelmiszerek az (EU) 2015/2283 rendelet 3. cikkének meghatározása szerint új élelmiszernek minősülnek.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság határoz a harmadik országból származó hagyományos élelmiszerek engedélyezéséről és az Unión belül történő forgalomba hozataláról.

(4)

2018. január 23-án az Obà Food Srl vállalat (a továbbiakban: a kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 14. cikke értelmében bejelentést nyújtott be a Bizottsághoz azon szándékáról, hogy a Digitaria exilis (Kippist) Stapf (fehér fonió) hántolt magvait az Unión belül harmadik országból származó hagyományos élelmiszerként forgalomba kívánja hozni. A kérelmező kéri a Digitaria exilis (Kippist) Stapf hántolt magvainak önmagukban vagy élelmiszer-összetevőként történő fogyasztásának engedélyezését az általános lakosság számára.

(5)

A kérelmező által bemutatott dokumentált adatok igazolják, hogy a nyugat-afrikai országokban – különösen Guineában, Nigériában és Maliban – a Digitaria exilis (Kippist) Stapf hántolt magvait hosszú időn át biztonságos élelmiszerként használták.

(6)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság 2018. február 28-án továbbította az érvényes bejelentést a tagállamoknak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság).

(7)

Sem a tagállamok, sem a Hatóság nem nyújtott be az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott négy hónapos időszakon belül a Bizottsághoz a Digitaria exilis (Kippist) Stapf hántolt magvainak az Unión belüli forgalomba hozatalával kapcsolatban megfelelően indokolt biztonsági kifogást.

(8)

A Bizottságnak ezért engedélyeznie kell a Digitaria exilis (Kippist) Stapf hántolt magvainak Unión belüli forgalomba hozatalát és naprakésszé kell tennie az új élelmiszerek uniós jegyzékét.

(9)

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban. A harmadik országból származó hagyományos élelmiszerek az (EU) 2015/2283 rendelet 3. cikkének értelmében vett új élelmiszereknek minősülnek.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság határoz a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek engedélyezéséről és az Unión belül történő forgalomba hozataláról. 2018. április 5-én a Sorghum Zrt. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) bejelentette a Bizottságnak arra vonatkozó szándékát, hogy egy, a Sorghum bicolor (L.) Moench növényből előállított szirupot az (EU) 2015/2283 rendelet 14. cikke szerinti, harmadik országból származó hagyományos élelmiszerként hozzon forgalomba az uniós piacon. A kérelmező a Sorghum bicolor (L.) Moench növényből előállított szirup általános népesség által, önmagában történő fogyasztásának, valamint élelmiszer-összetevőként történő felhasználásának engedélyezését kérte.

(4)

A kérelmező által benyújtott dokumentált adatok igazolják a Sorghum bicolor (L.) Moench élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának amerikai egyesült államokbeli hagyományát.

(5)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2018. április 30-án továbbította az érvényes bejelentést a tagállamoknak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság).

(6)

A Bizottsághoz az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott négy hónapos határidőn belül sem a tagállamoktól, sem a Hatóságtól nem érkezett be megfelelően indokolt biztonsági kifogás a Sorghum bicolor (L.) Moench növényből előállított szirup Unión belüli forgalomba hozatalát illetően.

(7)

A Bizottságnak ezért engedélyeznie kell a Sorghum bicolor (L.) Moench növényből előállított szirup Unión belüli forgalomba hozatalát, és naprakésszé kell tennie az új élelmiszerek uniós jegyzékét.

(8)

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikke (4) bekezdésében említett kockázatértékelést észszerű határidőn belül és a technikai dokumentációk kellő időben történő feldolgozása alapján végezzék el.

(2)

Ahhoz, hogy az említett kockázatértékelést el lehessen végezni, a kérelmet kizárólag a harmadik országnak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény szerinti nemzeti növényvédelmi szervezete nyújthatja be a Bizottsághoz. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az Unió területére behozandó növényekkel, növényi termékekkel vagy egyéb anyagokkal kapcsolatos kockázatok értékeléséhez szükséges valamennyi elemet a harmadik ország felelős közigazgatási szerve tanúsítsa. Ez az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikke (4) bekezdése szerint hozott intézkedések alapjául szolgáló kockázatértékelés hitelessége és indokolása érdekében lenne szükséges. E rendelkezéseket a Bizottság azon jogának sérelme nélkül kell alkalmazni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: EFSA) kérelmeket nyújtson be a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 29. cikke szerinti tudományos szakvélemények kiadása, valamint 31. cikke szerinti tudományos és technikai segítségnyújtás iránt.

(3)

A technikai dokumentációnak tartalmaznia kell az Unió területére behozandó árukra vonatkozó adatokat, valamint az exportáló országban az áruhoz esetlegesen kapcsolódó károsítók azonosítására vonatkozó adatokat, a nemzeti növényegészségügyi kockázatcsökkentő intézkedésekre, az ellenőrzésekre, és az áru kezelésére és feldolgozására vonatkozó adatokat, valamint a Bizottsággal és az EFSA-val való kapcsolattartásért felelős természetes személy elérhetőségi adatait. Ezek az adatok elengedhetetlenek az áruk kockázatértékelésének az elvégzéséhez és azon károsítók azonosításához, amelyek esetében növényegészségügyi kockázatcsökkentő intézkedésekre lehet szükség.

(4)

Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés elvégzéséhez szükséges összes elem az EFSA rendelkezésére álljon, a technikai dokumentációnak tartalmaznia kell az EFSA-nak „A magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatala iránti, az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikke szerinti kérelmek alátámasztásához szükséges dokumentációkra vonatkozóan meghatározott információk (3)” című dokumentumában előírt információkat.

(5)

Helyénvaló, hogy a Bizottság a technikai dokumentáció beérkezésének elismerését követően megvizsgálja, hogy az tartalmazza-e a kért információkat, és szükség esetén további tájékoztatást vagy pontosításokat kérhessen annak biztosítása érdekében, hogy a kérelem tartalmazza a kockázatértékeléshez szükséges valamennyi megfelelő elemet.

(6)

Az átlátható, hatékony és időben történő kockázatértékelési eljárás biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani az EFSA általi kockázatértékelés elvégzésére, valamint az EFSA-nak a kérelmezővel folytatott kommunikációjára és az értékelés közzétételére vonatkozóan.

(7)

Annak érdekében, hogy bizonyos információk nyilvánosságra hozatala ne sértse egyes harmadik felek versenyhelyzetét, a titkosságra vonatkozó 178/2002/EK rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(8)

A jogbiztonság érdekében e rendeletet ugyanazon naptól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2016/2031 rendeletet.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (3) bekezdése értelmében az előzetes értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekkel ideiglenesen jegyzékbe veszi azokat a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat, amelyek az Unió területén elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek a károsítók tekintetében.

(2)

Az (EU) 2016/2031 rendelet elfogadása óta számos előzetes értékelés készült arra vonatkozóan, hogy harmadik országokból származó növények és növényi termékek az Unió területén elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek-e a károsítók tekintetében. Ezen értékelések eredménye az a megállapítás volt, hogy egyes növények és növényi termékek – mivel az említett rendelet III. mellékletében foglalt kritériumok legalább egyikének megfelelnek – az említett rendelet 42. cikke értelmében „magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növénynek” vagy „magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényi terméknek” minősülhetnek. Ugyanezek az előzetes kockázatértékelések azt is megállapították, hogy a szóban forgó „magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények” vetőmagjait és in vitro anyagait ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel a károsítók jelentette kockázat szintje elfogadható. Ezenkívül a természetes úton vagy mesterségesen törpésített, ültetésre szánt fás szárú növényeket szintén ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel behozatalukra a 2000/29/EK tanácsi irányelv (2) alapján különleges követelmények vonatkoznak, amelyek elfogadható szintre csökkentik a károsítók jelentette kockázatot, valamint 2019. december 14-től az (EU) 2016/2031 rendelet 41. cikke szerinti különleges előírások hatálya alá fognak tartozni.

(3)

Az Acacia Mill., Acer L., Albizia Durazz., Alnus Mill., Annona L., Bauhinia L., Berberis L., Betula L., Caesalpinia L., Cassia L., Castanea Mill., Cornus L., Corylus L., Crataegus L., Diospyros L., Fagus L., Ficus carica L., Fraxinus L., Hamamelis L., Jasminum L., Juglans L., Ligustrum L., Lonicera L., Malus Mill., Nerium L., Persea Mill., Populus L., Prunus L., Quercus L., Robinia L., Salix L., Sorbus L., Taxus L., Tilia L., Ulmus L. ültetésre szánt növényei – a vetőmag, az in vitro anyagok és a természetes úton vagy mesterségesen törpésített, ültetésre szánt fás szárú növények kivételével –, és az Ullucus tuberosus Loz., növények rendszerint olyan károsítók közismert hordozói, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra. E növényekről ismeretes az is, hogy rendszerint károsítók közismert hordozói anélkül, hogy fertőzés jelei mutatkoznának rajtuk, vagy ezek a jelek lappangási idővel mutatkoznak meg rajtuk. Ez csökkenti annak a lehetőségét, hogy az Unió területére való behozatalukkor végzett hatósági ellenőrzések során felfedezzék az ilyen károsítók jelenlétét. Ezenfelül ezeket az ültetésre szánt növényeket általában cserje vagy fa formájában hozzák be az Unió területére, illetve az Unióban általában e formákban vannak jelen. Mindezek fényében a harmadik országból származó, az e rendelet I. mellékletében felsorolt, ültetésre szánt növények és Ullucus tuberosus Loz. növények behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések nem tekinthetők elégségesnek a károsítók behurcolásának megelőzéséhez. Ezért az I. mellékletben felsorolt, ültetésre szánt növényeket és az Ullucus tuberosus Loz. növényeket az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényként jegyzékbe kell venni, és az Unió területére történő behozatalukat ideiglenesen meg kell tiltani.

(4)

A Momordica L. termése rendszerint a Thrips palmi Karny károsító hordozója, és jelentős útvonalat biztosít e károsító behurcolásának és megtelepedésének, márpedig e károsítóról közismert, hogy jelentős hatást gyakorolhat az Unió területén nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőséggel bíró növényfajokra. Ugyanakkor ez a károsító nem fordul elő az összes harmadik országban, sem minden területén azon harmadik országnak, amelyben az előfordulása ismert. Egyes harmadik országok hatékony mérséklési intézkedésekkel is rendelkeznek a szóban forgó károsító tekintetében. Mindezekre tekintettel a Momordica L. olyan harmadik országokból vagy azok olyan részéből származó termése, ahol ismeretes, hogy a szóban forgó károsító előfordul, és ahol e károsítóra vonatkozóan nem hoztak hatékony mérséklési intézkedéseket, az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növénynek minősül, és ezért az ilyen növények Unióba való behozatalát ideiglenesen meg kell tiltani.

(5)

Az Ulmus L. fája rendszerint a Saperda tridentata Olivier károsító hordozója, és jelentős útvonalat biztosít e károsító behurcolásának és megtelepedésének. E károsítóról ismert, hogy jelentős hatást gyakorol az Unió területén nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra. Ugyanakkor ez a károsító nem fordul elő az összes harmadik országban, sem bizonyos területein azon harmadik országoknak, amelyekben az előfordulása ismert. Mindezekre tekintettel az Ulmus L. olyan harmadik országból vagy harmadik országok olyan területeiről származó fája, ahol ismeretes a Saperda tridentata Olivier előfordulása, az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényi terméknek minősül. Ezért az ilyen faanyag Unióba való behozatalát ideiglenesen meg kell tiltani.

(6)

A (3), (4) és (5) preambulumbekezdésben említett növények és növényi termékek nem kerültek be az (EU) 2016/2031 rendelet 40. cikke értelmében vett jegyzékbe, vagy a jegyzékbe vételükre csak bizonyos harmadik országok tekintetében került sor. Ezenfelül, valamint a rájuk vonatkozó előzetes értékelésekkel összhangban, esetükben nem teljesülnek kellő mértékben az összes harmadik ország tekintetében az említett rendelet 41. cikkében említett követelmények, és nem terjednek ki rájuk az említett rendelet 49. cikke értelmében előírt átmeneti intézkedések.

(7)

A (3), (4) és (5) preambulumbekezdésben említett növények és növényi termékek esetében még nem készült olyan teljeskörű kockázatértékelés, amely alapján meg lehetne állapítani, hogy azok – annak valószínűsége alapján, hogy uniós zárlati károsító hordozói – elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek-e, vagy hogy ez a kockázat bizonyos intézkedések alkalmazásával elfogadható szintre csökkenthető-e. Ha kereslet van az említett növények és növényi termékek behozatala iránt, azokat az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadandó végrehajtási jogi aktusnak megfelelően elvégzendő kockázatértékelésnek kell alávetni.

(8)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 73. cikke értelmében a Bizottságnak végrehajtási jogi aktus útján elő kell írnia, hogy a 72. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben szereplő növényektől eltérő növények esetében az Unió területére történő behozatalhoz növényegészségügyi bizonyítvány szükséges.

(9)

Az említett végrehajtási jogi aktusokban ugyanakkor elő kell írni, hogy e növények esetében nem követelmény a növényegészségügyi bizonyítvány megléte akkor, ha a károsítók jelentette kockázatok és a kereskedelmi tapasztalatok tényein alapuló értékelés során bebizonyosodik, hogy nem szükséges az említett bizonyítvány.

(10)

Az említett rendelet elfogadása óta számos, harmadik országból származó növényt illetően – az ültetésre szánt növények kivételével – több értékelés készült a károsítók jelentette kockázatokra és a kereskedelmi tapasztalatokra vonatkozóan.

(11)

Az említett értékelések szerint az Ananas comosus (L.) Merrill, Cocos nucifera L., Durio zibethinus Murray, Musa L. és a Phoenix dactylifera L. termése nem hordoz uniós zárlati károsítót vagy az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikke szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítót, illetve olyan károsítót, amely hatást gyakorolhat az Unió területén termesztett növényfajokra. Továbbá az említett termések egy vagy több harmadik országból való behozatalához nem kapcsolható károsítók okozta fertőzési eset. Ezenkívül az említett növények tekintetében az Unió területére való behozatal során nem észleltek ismétlődő jelleggel uniós zárlati károsítókat vagy az említett rendelet 30. cikke szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókat.

(12)

Tekintettel arra, hogy az említett termések megfelelnek az (EU) 2016/2031 rendelet VI. mellékletében foglalt valamennyi kritériumnak, az Unió területére történő behozatalukhoz nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra.

(13)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (3) bekezdése és 73. cikke alapján létrehozandó mindkét jegyzék az említett rendelet III. és VI. mellékletében meghatározott, a kockázatértékelésre vonatkozó hasonló kritériumokon alapuló behozatali szabályokkal kapcsolatosak. E jegyzékek az egyes károsítók jelentette kockázatok helyett az adott növények és növényi termékek jelentette kockázatokra összpontosítanak. Kidolgozásuk közös kockázatértékelési módszertan keretében történt, és ugyanazon módszertan szerint, a rendelkezésre álló technikai és tudományos bizonyítékok alapján kerül sor frissítésükre. Ezért helyénvaló ezeket egyetlen rendeletbe foglalni.

(14)

mivel az (EU) 2016/2031 rendelet 2019. december 14-étől alkalmazandó, valamint a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó valamennyi szabály következetes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendeletet ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2018. június 22-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Romániában a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, a GDP –1 %-át kitevő megfigyelhető eltérés áll fenn.

(2)

A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2018. június 22-én ajánlást (2) adott ki Románia számára arról, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése (3) 2018-ban ne haladja meg a 3,3 %-ot, 2019-ben pedig az 5,1 %-ot, ami mindkét évben a GDP 0,8 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács továbbá azt is ajánlotta Romániának, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács felkérte Romániát, hogy 2018. október 15-ig tegyen jelentést az említett ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2018. szeptember 27-én és 28-án az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Romániában. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a román hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2018. november 21-én jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat ezt követően nyilvánosságra hozták. A Bizottság jelentése szerint a román hatóságok fenntartják, hogy a 2018-ra vonatkozó céljuk a GDP 3 %-át éppen csak el nem érő államháztartási hiány, tehát nem kívánnak a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán intézkedéseket tenni. A kormány 2019-ben a GDP 2,38 %-ának megfelelő szintre tervezi csökkenteni az államháztartási hiányt, de az intézkedéseket még meg kell határozni.

(4)

A román hatóságok 2018. október 16-án jelentést nyújtottak be a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről (4). A hatóságok e jelentésben megerősítették, hogy az államháztartási hiány célértéke 2018-ban a GDP 2,96 %-a marad. 2019-re vonatkozóan a hatóságok a GDP 2,38 %-át kitevő hiányt tűznek ki célul. A jelentés nem említ 2018-ra vonatkozó új intézkedéseket. 2019 tekintetében a jelentés arra támaszkodik, hogy a munkavállalói jövedelemre javadalmazására, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat megfékezik, ám ezt nem támasztja alá kellőképpen kidolgozott és elfogadott, vagy legalábbis hitelt érdemlően bejelentett intézkedésekkel. A bevételi oldal tekintetében a jelentés említést tesz a már fennálló intézkedések meghosszabbításáról, valamint az adózási fegyelem fokozására irányuló egyes intézkedésekről. Összességében a jelentésben ismertetett intézkedések költségvetési hatása elmarad a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás követelményétől.

(5)

A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján 2018-ban a nettó elsődleges államháztartási kiadások növekedése 11,3 %-ot tesz ki, ami jóval meghaladja a 3,3 %-os kiadási referenciaértéket. A strukturális egyenleg 2018-ban várhatóan nagyjából stabil marad, a GDP 3,3 %-ának megfelelő szinten. Tehát mindkét pillér az ajánlott kiigazítástól való eltérés kockázatára utal. A kiadási referenciaérték a GDP 2,3 %-ának megfelelő eltérést mutat. A strukturális egyenleg alátámasztja ezt az értelmezést, miközben kisebb, a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékű eltérést jelez. A strukturális egyenleget kedvezően befolyásolja a jelentősen magasabb GDP-deflátor, továbbá az, hogy a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó becslés némileg meghaladja a kiadási referenciaérték számításához használt középtávú átlagot. Ezt a hatást részben ellensúlyozza a közberuházás növekedésének hatása, amit a kiadási referenciaértékben kisimítottak. Tehát az átfogó értékelés megerősíti a Tanács által ajánlott kiigazítástól való jelentős eltérést.

(6)

2019-ben a Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján a diszkrecionális bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított nominális államháztartási kiadások növekedése várhatóan 7,5 % lesz, jóval meghaladva az 5,1 %-os kiadási referenciaértéket (az ajánlott kiigazítástól való eltérés a GDP 0,7 %-át teszi ki). A strukturális egyenleg várhatóan a GDP 0,1 %-ával csökken, elérve a GDP 3,4 %-ának megfelelő hiányt (a GDP 0,9 %-át kitevő eltérés). Tehát tekintettel arra, hogy 2019 tekintetében mindkét pillér az ajánlott kiigazítástól való hasonló mértékű eltérést mutat, az átfogó értékelés megerősíti a Tanács által ajánlott kiigazítástól való eltérést.

(7)

Továbbá a Bizottság 2018. őszi előrejelzése 2018 tekintetében a GDP 3,3 %-ának, 2019 tekintetében pedig a GDP 3,4 %-ának megfelelő államháztartási hiánnyal számol, ami meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(8)

A fenti megállapításokból az a következtetés vonható le, hogy a Románia által a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések nem kielégítőek. A költségvetési kiigazítás elmarad az annak biztosításához szükséges mértéktől, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 3,3 %-ot, 2019-ben pedig az 5,1 %-ot, ami a GDP 0,8 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg,

(1)

Az 549/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, és ezek keretében kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot. Az 549/2004/EK rendelet előírja továbbá, hogy a Bizottság az említett rendelet 11. cikke (6) bekezdésének d) pontjában felsorolt értékelési kritériumok alapján értékeli a szóban forgó célok megfelelőségét. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.

(2)

A teljesítménytervek értékelését követően a Bizottság elfogadta az (EU) 2015/348 végrehajtási határozatot (3), amely egyebek mellett megállapította, hogy a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületen Portugália és Románia által elfogadott és a South-West FAB, illetve a Danube FAB teljesítménytervében rögzített helyi szintű célok összhangban vannak a második referencia-időszakra (2015–2019) vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

(3)

A Bizottság ezt követően elfogadta a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületen Portugália és Románia léginavigációs szolgálataira vonatkozóan kitűzött 2018. és 2019. évi teljesítménycélok felülvizsgálatának a 390/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban történő engedélyezéséről szóló (EU) 2018/1782 végrehajtási határozatot (4).

(4)

Ennek alapján Portugália és Románia felülvizsgálta a szóban forgó célokat, és ennek megfelelően módosította teljesítményterveit.

(5)

A 390/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a teljesítményrendszer végrehajtása terén a Bizottság munkáját segítő teljesítmény-felülvizsgálati szerv értékelte a Portugália és Románia által benyújtott dokumentumokat. Portugália vonatkozásában a teljesítmény-felülvizsgálati szerv 2018. szeptember 20-án nyújtotta be a felülvizsgált célokat értékelő jelentését a Bizottságnak, és 2018. október 12-én frissítette azt.

(6)

Románia vonatkozásában a teljesítmény-felülvizsgálati szerv 2018. október 16-án nyújtotta be a felülvizsgált célokat értékelő jelentését a Bizottságnak.

(7)

A Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 14. cikkének megfelelően értékelte a módosított terveket, különös tekintettel a felülvizsgált célokra, és ennek során figyelembe vette a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv jelentéseit. A Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 1. pontjával összefüggésben értelmezett 5. pontjában leírt elvekkel összhangban értékelte a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozó – az útvonali és közelkörzeti szolgálatok megállapított egységköltségeiben kifejezett – célok összhangját az uniós szintű célokkal. A Bizottság különösképp figyelembe vette az útvonali megállapított egységköltségek alakulását a második referencia-időszakban az évi átlagos 3,3 %-os csökkentési cél viszonylatában, illetve az első és a második referencia-időszak teljes időszakában (2012–2019) az évi átlagos 1,7 %-os csökkentési cél viszonylatában. Figyelembe vette továbbá az útvonali megállapított egységköltségek szintjét a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokra jellemző egységköltségekhez képest.

(8)

Portugália esetében az értékelés alátámasztotta, hogy a felülvizsgált célok az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett évi átlagos 2 %-os csökkentésén alapulnak. Ez elmarad az uniós szintű átlagos útvonali megállapított egységköltségeknek az adott időszakra tervezett csökkentésétől. Portugália 2019-re vonatkozó felülvizsgált célkitűzése ugyanakkor az útvonali szolgálatok olyan tervezett megállapított egységköltségein alapul, amelyek számottevően alacsonyabbak (– 30 %), mint az útvonali szolgálatoknak a Portugáliához hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban megállapított átlagos egységköltségei. Az első és a második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított egységköltségei az uniós szintű célnál jelentősen nagyobb mértékben csökkennek (– 4 %). Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint Portugália 2018. és 2019. évi felülvizsgált céljai a „költséghatékonyság” fő teljesítményterület vonatkozásában összhangban vannak a második referencia-időszakra megállapított uniós szintű célokkal.

(9)

Románia esetében az értékelés alátámasztotta, hogy a felülvizsgált célok az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett évi átlagos 3,2 %-os csökkentésén alapulnak. Ez csekély mértékben elmarad az útvonali szolgálatok megállapított átlagos egységköltségeinek az adott időszakra tervezett uniós szintű csökkentésétől. Románia 2019-re vonatkozó felülvizsgált célkitűzése az útvonali szolgálatok olyan tervezett megállapított egységköltségein alapul, amelyek alacsonyabbak (– 1,5 %), mint az útvonali szolgálatoknak a Romániához hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban megállapított átlagos egységköltségei. Az első és a második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított egységköltségei az uniós szintű céllal azonos mértékben csökkennek (– 1,7 %). Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint Románia 2018. és 2019. évi felülvizsgált céljai a „költséghatékonyság” fő teljesítményterület vonatkozásában összhangban vannak a második referencia-időszakra megállapított uniós szintű célokkal.

(10)

Ezért az (EU) 2015/348 végrehajtási határozatot módosítani kell Portugália és Románia felülvizsgált céljainak figyelembevétele érdekében,

(1)

Az (EU) 2016/796 rendelet felhatalmazza az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség) arra, hogy egyedi döntéseket hozzon a járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiállítása, valamint az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerhez (a továbbiakban: ERTMS) kapcsolódó pálya menti berendezések projektjei harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében. Létrehozza továbbá azokat a fellebbezési tanácsokat, amelyek előtt az Ügynökség ilyen egyedi döntései ellen fellebbezni lehet.

(2)

A Bizottság 2018. május 25-én szándéknyilatkozati felhívást tett közzé a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság honlapján, amelyben a pályázatok benyújtásának határidejét 2018. június 30-ban állapította meg. A Bizottsághoz 46 jelentkező nyújtott be pályázatot.

(3)

A Bizottság ezeket a pályázatokat a szándéknyilatkozati felhívásban meghatározott kritériumok alapján értékelte. E kritériumok közé tartoztak a kiválasztási kritériumok, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok, a tudásra vonatkozó követelmények, valamint az Ügynökség döntése által érintett szakterületekre, nevezetesen a járművek engedélyezésére, az egységes biztonsági tanúsítványokra és az ERTMS-re vonatkozó kritériumok. Az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében azokat a pályázókat, akik az előző két évben dolgoztak az Ügynökségnél, kizárták a kiválasztási eljárásból. A pályázatok értékelését követően 40 jelöltet választottak ki a fellebbezési tanácsokba képesített szakértőként, akik felkerültek a listára.

(1)

Az 517/2014/EU rendeletnek megfelelően mennyiségi korlátok vonatkoznak az uniós piacon a gyártók vagy importőrök által évi legalább 100 tonna CO2-egyenértékben forgalomba hozott fluorozott szénhidrogénekre ezek forgalomba hozott mennyiségének fokozatos csökkentése érdekében.

(2)

Az 517/2014/EU rendelet 16. cikke értelmében a mennyiségi korlátokat (kvótákat) a gyártók és az importőrök által 2015. január 1-jétől jogszerűen forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén-mennyiségnek az 517/2014/EU rendelet 19. cikke szerint jelentett éves átlaga alapján a Bizottság által megállapított referenciaértékek alapján kell kiszámítani, míg az említett rendelet V. mellékletével összhangban az ugyanabban az időszakban az 517/2014/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett felhasználási célokra szánt fluorozott szénhidrogének mennyiségét a rendelkezésre álló adatok alapján ki kell zárni.

(3)

Az 517/2014/EU rendelet 16. cikkének (5) bekezdése szerint a kvótákat az (EU) 2017/1984 bizottsági végrehajtási határozat (2) mellékletében felsorolt, az Unióban letelepedett gyártók és importőrök, illetve azon, harmadik országokban letelepedett gyártók vagy importőrök számára ítélik oda, amelyek megbíztak az Unióban letelepedett és az (EU) 2017/1984 végrehajtási határozat mellékletében felsorolt egyedüli képviselőt.

(4)

Az Egyesült Királyság által az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján tett értesítés fényében annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett gyártók és importőrök referenciaértékei és kvótái a fluorozott szénhidrogének Európai Unióban történő jogszerű forgalomba hozatalát tükrözzék az Egyesült Királyság kilépése utáni 27 tagállamú Unióban, e vállalatok referenciaértékeit a 2019. év tekintetében újra kell számolni a 2019. március 30-i kilépést követő időszakra.

(5)

A 2019. január 1-tőlmárcius 29-ig terjedő időszakban érvényesnek kell tekintetni az (EU) 2017/1984 végrehajtási határozatban meghatározott referenciaértékeket, és azok alkalmazandók. Az Egyesült Királyságban letelepedett gyártók és importőrök 2019. március 29-ig bezárólag érvényes kvótáinak meghatározásához az erre az időszakra vonatkozó referenciaértékeket súlyozni kell az Egyesült Királyság által 2019-ben az Unió tagállamaként töltött napok számával.

(6)

Az Egyesült Királyságban letelepedett vállalatok számára e határozatban megállapított, újraszámított referenciaértékek az e vállalatok által a Bizottsághoz benyújtott további ellenőrzött adatokon alapulnak, amelyek kiegészítik az 517/2014/EU rendelet 19. cikke alapján már benyújtott jelentéseket, megkülönböztetve az Egyesült Királyságban és a 27 másik uniós tagállamban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén-mennyiségeket. Azon vállalatok kapcsán, amelyek nem nyújtottak be további adatokat, azt kell feltételezni, hogy a teljes fluorozott szénhidrogén-mennyiséget az Egyesült Királyságban hozták forgalomba, és nem szükséges referenciaértéket megállapítani.

(7)

Az újraszámított referenciaértékek arra az esetre vonatkoznak, ha az uniós jog hatálya 2019. március 30-án megszűnik az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra nézve.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 517/2014/EU rendelet 24. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,