ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 250

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. október 4.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1475 rendelete (2018. október 2.) az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról és az 1288/2013/EU rendelet, az 1293/2013/EU rendelet, valamint az 1313/2013/EU határozat módosításáról

1

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

4.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 250/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1475 RENDELETE

(2018. október 2.)

az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról és az 1288/2013/EU rendelet, az 1293/2013/EU rendelet, valamint az 1313/2013/EU határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás azon egyetemes értékek egyike, amelyekre az Unió épül. Ez a közös érték vezérli az Unió fellépéseit és biztosítja az Unió számára azon jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a fiatalok a gyakorlatban megnyilvánuló szolidaritásukkal szeretnék elősegíteni. A szolidaritás továbbá felkelti a fiatalok érdeklődését a közös európai projekt iránt. A szolidaritás elvét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambuluma rögzíti.

(2)

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszéd során kiemelték a fiatalokba való befektetés szükségességét, valamint bejelentették, hogy létrehozzák az Európai Szolidaritási Testületet, amelynek célja, hogy Unió-szerte lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik, kompetenciáik és ismereteik fejlesztéséhez, akik így felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz jutnak, ami az aktív és elkötelezett uniós polgárság kialakulásához is kulcsfontosságú.

(3)

„Az Európai Szolidaritási Testület” című, 2016. december 7-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Európa-szerte meg kell erősíteni a szolidaritási munka alapjait, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a területek széles skáláját lefedő kiváló minőségű szolidaritási tevékenységek végzéséhez, valamint támogatni kell a nemzeti, regionális és helyi szereplőket a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. Ez a közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amelyben Unió-szerte különböző önkéntességet, szakmai gyakorlatot vagy álláslehetőségeket kínáló uniós programokat mozgósítottak a fiatalok számára. Függetlenül attól, hogy e rendelet hatálybalépése előtt vagy után valósulnak meg, ezeknek a tevékenységeknek továbbra is az Európai Szolidaritási Testület első fázisában ezeket finanszírozó megfelelő uniós programokban meghatározott szabályoknak és feltételeknek kell megfelelniük.

(4)

E rendelet összefüggésében a szolidaritás felelősségérzetként értelmezhető mindenki részéről mindenki irányába, a közjó iránti elkötelezettség érdekében, ami ellenszolgáltatás nélküli konkrét fellépésekben nyilvánul meg.

(5)

A fiatalok számára a kiváló minőségű, erős európai dimenzióval rendelkező szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető lehetőségeket kell biztosítani, amelyek a kohézió, a szolidaritás, a társadalmi befogadás és a demokrácia részt vevő országokban való megerősítésének eszközeként a helyi közösségek javát szolgálják, ugyanakkor javítják a fiatalok személyes fejlődését szolgáló kompetenciáikat, ezáltal erősítve önbecsülésüket, autonómiájukat, és tanulásra irányuló motiváltságukat, ösztönözve tanulmányi, szociális, művészi, nyelvi, kulturális, állampolgári és szakmai fejlődésüket, továbbá elősegítve aktív polgári szerepvállalásukat, foglalkoztathatóságukat és a munkaerőpiacra való belépésüket. Ezek a szolidaritási tevékenységek a résztvevők mobilitását is támogatnák.

(6)

Ez a rendelet létrehoz egy Európai Szolidaritási Testület elnevezésű uniós cselekvési programot, amely a pozitív társadalmi változások megvalósításának alapjául szolgál olyan magánszemélyek közösségeinek és szervezeteknek a támogatása révén, akik és amelyek elköteleződtek a szolidaritás Európa-szerte történő fokozása iránt. Ezért egy olyan uniós fellépésre irányuló finanszírozási eszközről rendelkezik, amely e rendelet hatálybalépésének időpontjától folyamatosan alkalmazandó, és amely továbbá lefekteti annak alapjait, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy közösséggé váljon, és a keretében kifejtett tevékenységek szélesebb körű hatása révén inspirációul szolgáljon az európai szolidaritás szellemiségének erősítéséhez.

(7)

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük abban az értelemben, hogy hozzá kell járulniuk az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek megvalósításához, valamint segíteniük kell leküzdeni a társadalmi kihívásokat, miközben kezelniük kell a helyi közösségek igényeit. A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek lehetővé kell tenniük értékes kompetenciák megszerzését a személyes, a társadalmi, az állampolgári és a szakmai fejlődéshez, magukban kell foglalniuk egy megalapozott tanulási és képzési dimenziót, minden fiatal számára hozzáférhetőknek kell lenniük, azokat biztonságos és egészséges körülmények között kell végrehajtani és megfelelően kell érvényesíteni. A szolidaritási tevékenységek nem gyakorolhatnak negatív hatást a meglévő munkahelyekre és szakmai gyakorlatokra, és úgy kell hozzájárulniuk a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében tett kötelezettségvállalásainak erősítéséhez, hogy azokat nem váltják fel.

(8)

Ha a konkrét követelményeket teljesítik, minőségi védjegyet kell kiállítani bármely olyan szervezetnek, amely az Európai Szolidaritási Testületben részt kíván venni függetlenül attól, hogy a finanszírozása az Európai Szolidaritási Testület költségvetéséből, más uniós programból vagy más finanszírozási forrásból történik. A minőségi védjegy kiállítására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó azokra a természetes személyekre, akik a résztvevők egy nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást. A részt vevő szervezeteknek kiállított minőségi védjegy igazolja e szervezetek azon képességét, hogy az általuk kínált szolidaritási tevékenységek minőségét biztosítsák. A minőségi védjegy kiállítására vonatkozó eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szerveinek hozzáférhető és átlátható módon kell végrehajtaniuk. A kiállított minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, és lehetőséget kell biztosítani annak megszüntetésére, ha az újraértékelés során megállapítják, hogy a kiállításhoz vezető feltételek már nem teljesülnek.

(9)

Az Európai Szolidaritási Testület az egész Unióban biztosítja a szolidaritási tevékenységek egyablakos ügyintézését. Biztosítani kell az Európai Szolidaritási Testület összhangját és kiegészítő jellegét más vonatkozó uniós szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel. Az Európai Szolidaritási Testületnek figyelembe kell vennie a már működő és a korábbi programok, különösen az Erasmus+ és a Fiatalok lendületben program erősségeit és szinergiáit. Ki kell továbbá egészítenie a tagállamok erőfeszítéseit, hogy olyan rendszerek keretében támogassa a fiatalokat és könnyítse meg az iskolából a munkaerőpiacra való belépésüket, mint az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlással (3) összhangban létrehozott ifjúsági garancia azáltal, hogy az adott tagállamban vagy a határokon átnyúlóan további lehetőségeket biztosít számukra a szolidaritási tevékenységekben való részvételre szakmai gyakorlatok vagy állások formájában. Ezen túlmenően biztosítani kell az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatok, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata, az EURES és az Eurodesk hálózat egymást kiegészítő jellegét. Ezenkívül, különösen a nemzeti, regionális és helyi szinten működő, fiataloknak szóló szolidaritási, önkéntességi, állampolgári szolgáltatási és mobilitási rendszerek, és adott esetben a szolidaritáshoz és a részt vevő országok fiataljaihoz kapcsolódó prioritások segítségével meg kell erősíteni a kapcsolódó, már létező rendszerek és az Európai Szolidaritási Testület egymást kiegészítő jellegét és a közöttük megvalósuló lojális együttműködést annak érdekében, hogy kölcsönösen növeljék és fokozzák az ilyen rendszerek hatását és minőségét, és figyelembe vegyék a bevált gyakorlatokat. Az Európai Szolidaritási Testület nem helyettesítheti a hasonló nemzeti szolidaritási, önkéntességi, állampolgári szolgáltatási és mobilitási rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden fiatal egyenlő feltételekkel vehessen részt a nemzeti szolidaritási tevékenységekben. Ösztönözni kell a partnerségek kialakítását az egyes sürgős szociális problémákra szakosodott európai hálózatokkal.

(10)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni más uniós programok számára is, hogy az Európai Szolidaritási Testület hatáskörébe tartozó tevékenységek támogatásával hozzájáruljanak a testület célkitűzéseihez is. Ezt a hozzájárulást az érintett programokra vonatkozó megfelelő jogi aktusokkal összhangban kell finanszírozni a fiatalok, a civil társadalom és a tagállamokban már meglévő önkéntes rendszerek fokozottabb bevonásának biztosítása céljából. Ha megkapták az érvényes minőségi védjegyet, a részt vevő szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az Európai Szolidaritási Testület portáljához, és a kínált szolidaritási tevékenységi típusnak megfelelően biztosítani kell számukra a minőségbiztosítási és támogatási intézkedéseket.

(11)

Az Európai Szolidaritási Testületnek új lehetőségeket kell megnyitnia a fiatalok előtt, hogy önkéntes tevékenységet vagy szakmai gyakorlatot végezzenek, illetve munkahelyen helyezkedjenek el, valamint a saját kezdeményezésük alapján egyértelmű európai értékkel rendelkező szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezeknek a lehetőségeknek segíteniük kell a kielégítetlen társadalmi igények teljesítését, és hozzá kell járulniuk a közösségek erősítéséhez, valamint a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésének javításához. Az Európai Szolidaritási Testületnek támogatnia kell továbbá a résztvevők és a részt vevő szervezetek között a hálózatépítési tevékenységeket, valamint a támogatott tevékenységek minőségét biztosító és a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket. Hozzá kell járulnia továbbá a szolidaritási fellépéseket végrehajtó, már meglévő szervezetek támogatásához és erősítéséhez is.

(12)

Az önkéntesség bőséges tapasztalatszerzést jelent a formális és nem formális oktatási környezetben, ami javítja a fiatalok személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődését, foglalkoztathatóságát és aktív polgári szerepvállalását. Az önkéntesség nem válthatja ki a szakmai gyakorlatokat vagy az állásokat, és annak önkéntességre vonatkozó írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A Bizottság és a tagállamok nyitott koordinációs módszer révén együttműködnek az önkéntességi szakpolitikákra vonatkozóan az ifjúságpolitika területén.

(13)

A szakmai gyakorlatokat és az állásokat mind pénzügyi, mind szervezeti szempontból világosan el kell különíteni az önkéntességtől. A szakmai gyakorlatok soha nem vezethetnek az állások kiváltásához. A fizetett szakmai gyakorlatok és állások ugyanakkor ösztönző hatással lehetnek a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára azon szolidaritással összefüggő tevékenységekben való részvétel tekintetében, amelyekhez máskülönben nem lenne hozzáférésük. A szakmai gyakorlatok megkönnyíthetik a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést, és elősegíthetik a fiatalok foglalkoztathatóságát, ami kulcsfontosságú a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja szempontjából. Az Európai Szolidaritási Testület keretében kínált szakmai gyakorlatokat és állásokat minden esetben a résztvevőt fogadó vagy foglalkoztató részt vevő szervezetnek kell fizetnie. A szakmai gyakorlatoknak írásbeli gyakornoki megállapodáson kell alapulniuk, adott esetben a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó szabályozási keretének megfelelően, és azoknak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban (4) meghatározott elveket kell követniük.

Az állásoknak a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország nemzeti szabályozási keretével vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel, vagy mindkettővel összhangban munkaszerződésen kell alapulniuk. A munkahelyeket kínáló részt vevő szervezetek pénzügyi támogatásának időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat megfelelően elő kell készíteni, azokat munkahelyi képzéssel és az elhelyezést követő támogatással kell kiegészíteni a résztvevő részvételével kapcsolatban. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat az adott munkaerőpiaci szereplők, különösen a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák, valamint a határokon átnyúló tevékenységek esetében az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban az EURES tagszervezetei támogathatják.

(14)

A fiatalok kezdeményező szelleme és aktív polgári szerepvállalása a társadalom számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testületnek hozzá kell járulnia ennek az oldalnak az ösztönzéséhez úgy, hogy lehetőséget biztosít a fiataloknak olyan egyértelmű hozzáadott értéket képviselő saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek kulcsfontosságú problémák megoldását célozzák a – különösen vidéki, elszigetelt vagy marginalizált területeken található – helyi közösségek előnyére. Ezeknek a projekteknek lehetőséget kell biztosítaniuk a fiatalok számára innovatív megoldások kidolgozásához és ötletek fenntartható módon történő kipróbálásához, valamint annak megtapasztalásához, hogy maguk is a szolidaritási fellépések kezdeményezői lehetnek. E projektek emellett ugródeszkaként is szolgálhatnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első lépést is jelenthetik abba az irányba, hogy a résztvevőket szociális vállalkozásra vagy egyesületekben, nem kormányzati szervezetekben, ifjúsági szervezetekben vagy más, a szolidaritási, nonprofit és ifjúsági ágazatban aktív testületekben önkéntesként való részvételre, valamint saját egyesületeik létrehozására ösztönözze. Az elhelyezést követő támogatás célja annak támogatása, hogy a fiatalok továbbra is elkötelezettek legyenek és aktív szerepet vállaljanak a szolidaritási ágazatban, például egyesületekben, szövetkezetekben, szociális vállalkozásokban, ifjúsági szervezetekben és közösségi központokban való részvétel révén.

(15)

Az önkéntességi és a szolidaritási projekteknek fedezniük kell az ilyen szolidaritási tevékenységekben való részvételből a résztvevők számára felmerülő kiadásokat, de nem biztosíthatnak számukra bért vagy gazdasági előnyt.

(16)

A résztvevőknek és a részt vevő szervezeteknek érezniük kell, hogy olyan magánszemélyek közösségéhez és szervezetekhez tartoznak, amelyek elkötelezettek az európai és az Európán túli szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor támogatásra van szükségük a lehetőségeik fejlesztéséhez, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak kiváló minőségű szolidaritási tevékenységeket kínálni, és hogy új résztvevőket tudjanak vonzani. Az Európai Szolidaritási Testületnek támogatnia kell a fiatalok képességeinek fejlesztését és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítését, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítását, valamint a hasznos szolidáritási módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzését célzó hálózatépítési tevékenységeket, adott esetben építve a polgári védelem területén szerzett tapasztalatokra is. A hálózatépítési tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá a közjogi és magánjogi jogalanyok körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, valamint gyűjteniük kell az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról a résztvevők és a részt vevő szervezetek visszajelzéseit.

(17)

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált szolidaritási tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének biztosítására, különösen a résztvevőknek nyújtott online és offline képzések, a többnyelvűség elvét tiszteletben tartó nyelvi támogatás, biztosítás, adminisztratív támogatás és a szolidaritási tevékenységet megelőző, az azt követő, vagy mindkét esetre vonatkozó támogatás nyújtásával, valamint az Európai Szolidaritási Testületnél szerzett tapasztalat során elsajátított kompetenciák érvényesítésével. Ezeket a támogatási intézkedéseket ifjúsági szervezetekkel és más nonprofit és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell kialakítani és biztosítani a gyakorlatban szerzett szakértelmük kiaknázása érdekében. Ezeknek a támogatási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a környezetet és a résztvevők által végzett tevékenységek jellegét, különös figyelmet fordítva bármely potenciális kockázatra.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek éreztessék hatásukat a résztvevők személyes, tanulmányi, művészi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésében, a szolidaritási tevékenységek tanulmányi eredményeiként jelentkező kompetenciákat a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (6) szereplő ajánlásoknak megfelelően a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban azonosítani és dokumentálni kell. Ennek érdekében uniós és nemzeti szinten hatékony eszközöket kell használni a nem formális és informális tanulás elismerésére, például adott esetben ösztönözni kell a Youthpass és az Europass használatát.

(19)

Bármely közjogi vagy magánjogi jogalany, köztük a nemzetközi szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és a szociális vállalkozások számára is lehetővé kell tenni, hogy minőségi védjegyet kérelmezzenek. Az önkéntesség, valamint a szakmai gyakorlatok és a munkahelyek számára külön minőségi védjegyet kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy jogaik és kötelezettségeik tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritással kapcsolatosan szerzett tapasztalat minden szakaszában ténylegesen és folyamatosan megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek. A minőségi védjegy megszerzésének a részvétel előfeltételének kell lennie, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(20)

A részt vevő szervezetek számos szerepet tölthetnek be az Európai Szolidaritási Testületen belül. Fogadó szerepben a résztvevők fogadásához kapcsolódó tevékenységeket végeznek, többek között a szolidaritási tevékenység során adott esetben tevékenységeket szerveznek, valamint útmutatást és támogatást nyújtanak a résztvevőknek. Támogatói szerepben a résztvevők kiküldésével és felkészítésével kapcsolatban tevékenységeket végeznek az indulást megelőzően, valamint a szolidaritási tevékenység során és után, többek között képzést nyújtanak a részvevőknek, és a szolidaritási tevékenység után helyi szervezetekhez irányítják őket.

(21)

Az Európai Szolidaritási Testület támogató központjainak támogatniuk kell a végrehajtó szerveket, a részt vevő szervezeteket és a résztvevőket annak érdekében, hogy javítsák a szolidaritási tevékenységeknek és azok végrehajtásának a minőségét, valamint erősítsék a szolidaritási tevékenységek során megszerzett kompetenciák azonosítását és érvényesítését, többek között a Youth Pass kiállítása révén.

(22)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt könnyen elérhető legyen és egyablakos ügyintézésről gondoskodjon egyebek mellett a profilok és a lehetőségek regisztrálása, azonosítása és összekapcsolása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás, továbbá a szolidaritási tevékenységet megelőzően, azt követően, vagy mindkét esetben nyújtott minden egyéb támogatás és egyéb hasznos, a jövőben esetlegesen felmerülő funkció tekintetében.

(23)

A végrehajtási struktúrák minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált jelentkezőknek önkéntes tevékenységet, szakmai gyakorlatot és álláslehetőségeket kínáljanak észszerű és viszonylag előrelátható időn belül. Ezenkívül biztosítják a rendszeres tájékoztatást és kommunikációt, valamint a hálózatépítési tevékenységeket is a regisztrált jelentkezők szerepvállalásának ösztönzése céljából.

(24)

Ez a rendelet meghatározza a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében vett teljes költségvetést jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(25)

Az Európai Szolidaritási Testülethez hozzájáruló programok által támogatott tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a szolidaritási tevékenységek esetében – irányadó jelleggel – a pénzügyi támogatás 90 %-át az önkéntességi és a szolidaritási projektekre, 10 %-át pedig vagy a szakmai gyakorlatokra, vagy az állásokra, vagy mindkettőre kell fordítani, és a pénzügyi támogatás legfeljebb 20 %-a fordítható belföldi tevékenységekre.

(26)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében olyan rendelkezésre van szükség, amely lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy az Európai Szolidaritási Testület szabályaival összhangban nemzeti, regionális vagy helyi szinten kiegészítő forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(27)

A kedvezményezettekre vonatkozó előírások egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni az egyösszegű átalányt, az egységköltséget vagy az átalányfinanszírozást.

(28)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek önkéntességgel, szakmai gyakorlatokkal, állásokkal, valamint szolidaritási projektekkel összefüggő és hálózatépítési tevékenységekben. Ezenkívül – úgy, mint az európai önkéntes szolgálat esetében – az önkéntességgel és a szolidaritási projektekkel összefüggő, valamint a hálózatépítési tevékenységeknek nyitva kell állniuk más országok részvétele előtt is, különös figyelmet fordítva az Unióval szomszédos országokra. E részvételhez, amennyiben szükséges, az érintett országokkal megállapítandó eljárások szerint kiegészítő előirányzatokat kell rendelkezésre bocsátani.

(29)

Az Európai Szolidaritási Testületben való részvételnek a 18 és 30 év közötti fiatalok előtt kell nyitva állnia. A szolidaritási tevékenységekben való részvétel előtt regisztrálni kell az Európai Szolidaritási Testület portálján, ami a 17 és 30 év közötti magánszemélyek számára lehetséges.

(30)

Külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, különösen az ifjúságpolitika területén az Erasmus+ program keretében kidolgozott és alkalmazott befogadásra és sokszínűségre vonatkozó stratégia keretében tovább részletezett, kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket, például a szolidaritási tevékenységek megfelelő formátumait és személyre szabott útmutatást kell ezért bevezetni a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének elősegítése, valamint az Unió legtávolabbi régióinak és a tengerentúli országok és területek távoli fekvéséből következő korlátok figyelembevétele érdekében, a 2013/755/EU tanácsi határozattal (8) összhangban. Hasonlóképpen, a részt vevő országoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és adminisztratív akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében a schengeni vívmányok és az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő bármely adminisztratív kérdés rendezése.

(31)

Egy olyan szervezetnek, amely az Európai Szolidaritási Testület keretében szolidaritási tevékenységek kínálásához finanszírozási forrásokat kíván igényelni, ennek előfeltételeként először hozzáférhető és átlátható módon minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik a résztvevők egy nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást. Az illetékes végrehajtó szervek minőségellenőrzéseket végeznek annak megállapítása érdekében, hogy ezek a természetes személyek megfelelnek-e az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek.

(32)

A helyi közösségek igényeit és elvárásait fontos kritériumnak kell tekinteni a projektek minőségének értékelésekor. Ennek megfelelően, e célból megfelelő mutatókat kell létrehozni.

(33)

A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve a nyomon követést és az értékelést is – egy időszakonként mérhető, az intervenció logikáját tükröző, specifikus, mérhető és valós minőségi és mennyiségi mutatókészlet kialakítására van szükség.

(34)

Az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek keretében kínált lehetőségekkel és elért eredményekkel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és terjesztést európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is biztosítani kell. Különös figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, és arra kell ösztönözni őket, hogy támogassák az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeit. A tájékoztatással, a nyilvánossággal és a terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez – az adminisztratív teher növelése nélkül – igénybe kell venni az Európai Szolidaritási Testület valamennyi végrehajtó szervét, ideértve adott esetben más fontos érdekelt felek támogatását is.

(35)

Az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek fokozottabb elérése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti irodáknak lehetőség szerint szorosan együtt kell működniük a szolidaritási fellépések terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és helyi érdekelt felekkel.

(36)

A rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében az Európai Szolidaritási Testületnek a lehető legnagyobb mértékben alkalmaznia kell az Erasmus+ programban már bevezetett irányítási intézkedéseket. Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával ezért már létező struktúrákat, így például a Bizottságot, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget, valamint az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni. A megfelelő programdokumentumokban, például az éves munkaprogramban és a programútmutatóban a résztvevők és a részt vevő szervezetek számára egyértelmű és részletes eljárásokat dolgoznak ki a szolidaritási tevékenység valamennyi szakaszára vonatkozóan. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról.

(37)

A hatékony és eredményes pénzügyi végrehajtás, valamint az Európai Szolidaritási Testület nemzeti szintű szoros nyomon követésének biztosítása érdekében igénybe kell venni a már működő, az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti hatóságokat.

(38)

Az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti hatóságok e rendelet értelmében is nemzeti hatóságként működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet egynél több nemzeti hatóságot kijelölni a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban, az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Ha egy részt vevő ország az Európai Szolidaritási Testület fennállásának időtartama alatt le szeretné cserélni a nemzeti hatóságát, az említett rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(39)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a jogbiztonságnak a valamennyi részt vevő országban való biztosítása érdekében az egyes nemzeti hatóságoknak ki kell jelölniük egy független auditszervezetet. Ahol megvalósítható, illetve a hatékonyság maximalizálása érdekében a független auditszervezet az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések számára kijelölt szervezettel azonos is lehet.

(40)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus során, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogosulatlanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált források beszedését és adott esetben szankciók alkalmazását.

(41)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(42)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően a Bizottságnak munkaprogramot kell elfogadnia, és tájékoztatnia kell arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramban meg kell határozni az Európai Szolidaritási Testület általános és konkrét célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a vissza nem térítendő támogatások kiválasztásának és odaítélésének szempontjait, illetve minden egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok módosításait végrehajtási jogi aktusokkal kell elfogadni a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.

(43)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(44)

Eredményességi és hatékonysági okokból a Bizottságot az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott bizottságnak is támogatnia kell e rendelet végrehajtásában. Az Európai Szolidaritási Testület vonatkozásában ennek a bizottságnak adott összetételben kell összeülnie, és úgy kell kiigazítani a felhatalmazását, hogy betölthesse ezt az új szerepet. A részt vevő országoknak kell – az Európai Szolidaritási Testület tárgyát, célját, célkitűzéseit és fellépéseit is figyelembe véve – kijelölniük megfelelő képviselőiket ezekre az ülésekre.

(45)

Az e rendelet szerinti önkéntesség eredményeként az európai önkéntes szolgálatban bekövetkezett változásokra tekintettel az 1288/2013/EU rendeletet módosítani kell.

(46)

A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeg az Erasmus+ programból átcsoportosított finanszírozási forrásokat is figyelembe veszi. Ezek a források kizárólag az európai önkéntes szolgálat tevékenységeinek finanszírozását célzó előirányzatokból származhatnak, amelyek az e rendelet szerinti önkéntesség körébe tartoznak.

(47)

A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeget továbbá ki kell egészíteni más programok és fejezetek pénzügyi hozzájárulásaival, amihez módosítani kell az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), valamint az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot (13).

(48)

Ezt a rendeletet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni. Az e rendeletben foglalt intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet megállapítja az Európai Szolidaritási Testület jogi keretét, amely testület arra ösztönzi a fiatalokat és a szervezeteket, hogy jobban elköteleződjenek az elérhető és kiváló minőségű szolidaritási tevékenységek iránt annak érdekében, hogy – különösen a társadalmi befogadás előmozdítására törekedve – Európában erősebbé váljon a kohézió, a szolidaritás és a demokrácia.

(2)   Az Európai Szolidaritási Testület a célkitűzéseit szolidaritási tevékenységekkel, valamint minőséget biztosító és támogatási intézkedésekkel hajtja végre. A szolidaritási tevékenységeket az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett egyes szolidaritási tevékenységtípusokra megállapított konkrét követelményekkel, valamint a részt vevő országok alkalmazandó szabályozási kereteivel összhangban kell megvalósítani.

(3)   Az Európai Szolidaritási Testület olyan szolidaritási tevékenységeket támogat, amelyek egyértelmű európai hozzáadott értéket jelentenek, például abból adódóan, hogy:

a)

transznacionális jellegűek, különösen a tanulási mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)

képesek kiegészíteni más helyi, regionális, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokat és szakpolitikákat;

c)

témáikat, céljaikat, megközelítéseiket, várható eredményeiket vagy e szolidaritási tevékenységek más aspektusait európai dimenzió jellemzi;

d)

különböző hátterű fiatalok bevonására irányuló megközelítést alkalmaznak;

e)

hozzájárulnak az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „szolidaritási tevékenység”: olyan kiváló minőségű, ideiglenesen végzett tevékenység, amely nem befolyásolja a munkaerőpiac működését; amely fontos társadalmi kihívások kezelésére irányul a közösség egészének előnyére, így járulva hozzá az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek megvalósításához; amely önkéntes tevékenység, szakmai gyakorlat, munkahely, különféle területekre irányuló szolidaritási projektek vagy hálózatépítési tevékenységek formáját ölti; amely európai hozzáadott értéket, valamint az egészségügyi és a biztonsági előírásoknak való megfelelést biztosít, amely a vonatkozó tevékenységek révén megalapozott tanulmányi és képzési dimenziót foglal magában, amelyet fel lehet kínálni a résztvevők számára a tevékenységet megelőzően, annak során és azt követően; amelyre sor kerülhet számos területen, így például a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fokozottabb társadalmi befogadás területén, amely azonban nem foglal magában sem olyan tevékenységeket, amelyek a formális oktatási, szakoktatási és -képzési tanterv részét képezik, sem a vészhelyzet-reagálást célzó tevékenységeket;

2.   „regisztrált jelentkező”: olyan 17 és 30 év közötti magánszemély, aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban, és regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján abból a célból, hogy kifejezze érdeklődését valamely szolidaritási tevékenységben való részvétel iránt, de még nem vesz részt ilyen szolidaritási tevékenységben;

3.   „résztvevő”: olyan 18 és 30 év közötti magánszemély, aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban, regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján, és részt vesz valamely szolidaritási tevékenységben;

4.   „kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok”: olyan 18 és 30 év közötti magánszemélyek, akiknek további támogatásra van szükségük társaikhoz képest azon ténynél fogva, hogy különböző akadályok, például fogyatékosság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, kulturális különbségek vagy gazdasági, szociális vagy földrajzi akadályok miatt hátrányos helyzetben vannak, ideértve azokat a fiatalokat is, akik egy marginalizált közösségből származnak vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglalt okok valamelyikén alapuló megkülönböztetés kockázatával szembesülnek;

5.   „részt vevő szervezet”: olyan helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi, nonprofit vagy profitorientált közjogi vagy magánjogi jogalany, amely számára minőségi védjegyet állítottak ki, vagy fogadó szerepet, vagy támogató, ezen belül küldő szerepet tölt be, vagy mindkettőt – ami biztosítja, hogy ez a jogalany képes az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseivel összhangban kiváló minőségű szolidaritási tevékenységeket végrehajtani –, és amely önkéntes tevékenységet, szakmai gyakorlatot vagy álláslehetőséget kínál egy résztvevőnek, vagy az Európai Szolidaritási Testület keretében egyéb tevékenységeket hajt végre és támogat;

6.   „önkéntesség” vagy „önkéntes tevékenység”: olyan szolidaritási tevékenység, amely legfeljebb tizenkét hónapig tartó, nem fizetett önkéntes tevékenység formáját ölti; amely a fiatalok számára lehetőséget biztosít arra, hogy hozzájáruljanak a szolidaritási tevékenységek területén működő szervezetek napi tevékenységéhez, hogy végeredményben azoknak a közösségeknek a hasznára váljanak, amelyeken belül a tevékenységeket megvalósítják; amely vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országtól eltérő országban (határokon átnyúló önkéntesség), vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országban (belföldi önkéntesség) történik; amely nem váltja ki a szakmai gyakorlatokat vagy az állásokat, ezért semmilyen esetben sem tekinthető a foglalkoztatással egyenértékűnek, és amely az önkéntességre vonatkozó írásbeli megállapodáson alapul;

7.   „önkéntes csapatok által végzett tevékenységek”: olyan önkéntesség, amely lehetővé teszi, hogy különböző részt vevő országok résztvevőiből álló csapatok egy két héttől két hónapig terjedő időszak során közösen önkéntes tevékenységet végezzenek, és amely különösen hozzájárul a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiataloknak az Európai Szolidaritási Testületbe való bevonásához, vagy konkrét céljai folytán indokolt, vagy mindkettő;

8.   „szakmai gyakorlat”: olyan szolidaritási tevékenység, amely kettőtől hat hónapig terjedő időtartamú, ugyanazon a részt vevő szervezeten belül egyszer, legfeljebb 12 hónap időtartamra meghosszabbítható, a részt vevőt fogadó részt vevő szervezet által kínált és fizetett munkahelyi gyakorlat formáját ölti; amely vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országtól eltérő országban (határokon átnyúló szakmai gyakorlat), vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országban (belföldi szakmai gyakorlat) történik; amely tartalmaz tanulmányi és képzési elemet, hogy segítse a résztvevőt személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődése szempontjából hasznos kompetenciák fejlesztése céljából releváns tapasztalatok szerzésében; amely a szakmai gyakorlat kezdetén a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó szabályozási keretével összhangban megkötött írásbeli megállapodáson alapul, kitérve az oktatási célokra, a munkakörülményekre, a szakmai gyakorlat időtartamára, a résztvevő javadalmazására és a felek jogaira és kötelezettségeire, figyelemmel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének elveire, és amely nem váltja ki az állásokat;

9.   „állás” vagy „munkahely”: olyan szolidaritási tevékenység, amely a résztvevőt alkalmazó részt vevő szervezet által fizetett, háromtól tizenkét hónapig terjedő időtartamú munkavégzés, amely vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országtól eltérő országban (határokon átnyúló munkavégzés), vagy a résztvevő lakóhelye szerinti országban (belföldi munkavégzés) történik. Abban az esetben, ha a munkaszerződés időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, az állást kínáló részt vevő szervezetnek nyújtott pénzügyi támogatás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Az ilyen állások egy tanulmányi és egy képzési elemet is tartalmaznak, és olyan írásbeli munkaszerződésen alapulnak, amely tiszteletben tartja a munkavégzés helye szerinti ország nemzeti jogában, az adott országban alkalmazandó kollektív szerződésekben vagy mindkettőben meghatározott foglalkoztatási feltételeket;

10.   „szolidaritási projekt”: olyan nem fizetett, belföldi szolidaritási tevékenység, amelynek időtartama kettőtől tizenkét hónapig terjed, amelyet résztvevőknek egy legalább ötfős csoportja hoz létre és hajt végre azzal a céllal, hogy kezelje a saját közösségein belüli kulcsfontosságú kihívásokat, miközben egyértelmű európai hozzáadott értéket teremt, és amely nem váltja ki a szakmai gyakorlatokat vagy az állásokat;

11.   „hálózatépítési tevékenységek”: olyan belföldi vagy határokon átnyúló tevékenységek, amelyek célja erősíteni egy részt vevő szervezet azon képességét, hogy minőségi projekteket kínáljon az egyre több résztvevő számára, új résztvevőket, mind fiatalokat, mind szervezeteket vonzani, valamint lehetőségeket kínálni a szolidaritási tevékenységekre vonatkozó visszajelzések adására, amelyek továbbá hozzájárulhatnak a résztvevők és a részt vevő szervezetek közötti tapasztalatcserékhez és körükben a közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez, elősegítve ezáltal az Európai Szolidaritási Testület tevékenységének szélesebb körű pozitív hatását;

12.   „minőségi védjegy”: egy olyan szervezet számára kiállított igazolás, amely fogadó vagy támogatói, ezen belül küldő szerepben, vagy mindkettőben kész szolidaritási tevékenységeket nyújtani, amely igazolja, hogy a szervezet képes biztosítani a szolidaritási tevékenységek minőségét az Európai Szolidaritási Testület elveivel és célkitűzéseivel összhangban, és amelynek a kiállítása a szolidaritási tevékenység típusától és a szervezet szerepétől függően, különböző konkrét követelmények szerint történik;

13.   „az Európai Szolidaritási Testület támogató központjai”: a kijelölt nemzeti irodák által ellátott kiegészítő funkciók, amelyek támogatják az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett fellépések fejlesztését, végrehajtását és minőségét, továbbá elősegítik azon kompetenciák azonosítását, amelyeket a résztvevők a szolidaritási tevékenységeik, ezen belül a kapcsolódó képzési tevékenységek végzése során szereztek;

14.   „az Európai Szolidaritás Testület portálja”: olyan, a Bizottság felelőssége mellett kezelt, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjelenő, interaktív webalapú eszköz, amely a részt vevő szervezetek tevékenységeit kiegészítve megfelelő online szolgáltatásokat nyújt az Európai Szolidaritási Testület minőségi megvalósításának támogatásához, többek között információt nyújt az Európai Szolidaritási Testületről, regisztrálja a résztvevőket, résztvevőket keres, szolidaritási tevékenységeket hirdet és keres, potenciális projektpartnereket keres; támogatja a kapcsolatfelvételt és kezeli a szolidaritási tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat, képzést, kommunikációt és hálózatépítési tevékenységeket, tájékoztat és értesít a lehetőségekről, visszajelzési mechanizmust biztosít a szolidaritási tevékenységek minőségére, valamint az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos egyéb releváns fejleményekre vonatkozóan;

15.   „az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelt feleknek a nem formális és az informális tanulási eredmények megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében.

3. cikk

Általános célkitűzés

Az Európai Szolidaritási Testület általános célkitűzése, hogy főként az önkéntességen keresztül népszerűsítse a szolidaritást mint értéket, hogy ösztönözze még több fiatal és szervezet részvételét elérhető és kiváló minőségű szolidaritási tevékenységekben, így hozzájárulva ahhoz, hogy – a társadalmi kihívásokra is reagálva és a közösségeket megerősítve, valamint különösen a társadalmi befogadás előmozdítására törekedve – Európában erősebbé váljon a kohézió, a szolidaritás, a demokrácia és a polgári szerepvállalás. Ezzel hozzájárul az európai együttműködés fiatalok számára releváns aspektusaihoz is.

4. cikk

Konkrét célkitűzések

Az Európai Szolidaritási Testület a következő konkrét célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)

a részt vevő szervezetek támogatásával könnyen hozzáférhető lehetőségeket biztosítani a fiatalok számára, hogy részt vegyenek a pozitív társadalmi változást előidéző szolidaritási tevékenységekben, emellett készségeik és kompetenciáik fejlesztése személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári, kulturális és szakmai fejlődésük, továbbá aktív polgári szerepvállalásuk, foglalkoztathatóságuk és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítése érdekében, többek között a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkavállalók mobilitásának támogatásával;

b)

gondoskodni arról, hogy a résztvevők számára kínált szolidaritási tevékenységek kiváló minőségűek legyenek, megfelelően legyenek érvényesítve, és tiszteletben tartsák az Európai Szolidaritási Testület 13. cikk (2) bekezdésében említett alapelveit;

c)

egyedi intézkedések, például megfelelő formájú szolidaritási tevékenységek és személyre szabott támogatás révén gondoskodni arról, hogy különös erőfeszítések történjenek a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele tekintetében;

d)

hozzájárulni a fiatalok számára releváns európai együttműködéshez, és felhívni a figyelmet ezen együttműködés pozitív hatására.

5. cikk

Az uniós fellépés koherens és kiegészítő jellege

(1)   Az Európai Szolidaritási Testület fellépései összhangban állnak a releváns uniós szintű szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel, valamint az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeihez kapcsolódó uniós szintű hálózatokkal, és azokat kiegészítik.

(2)   Az Európai Szolidaritási Testület fellépései összhangban állnak továbbá a részt vevő országok releváns nemzeti szintű szakpolitikáival, programjaival és eszközeivel, és azokat kiegészítik. E célból a Bizottság, a nemzeti hatóságok és a nemzeti irodák megosztják egymással azokat az információkat, amelyek egyrészt a szolidaritáshoz és az ifjúsághoz kapcsolódó meglévő nemzeti rendszerekre és prioritásokra, másrészt az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett fellépésekre vonatkoznak, tevékenységeiknek a releváns bevált gyakorlatokra való alapozása, valamint a hatékonyság és az eredményesség elérése érdekében.

(3)   Más uniós programok is hozzájárulhatnak az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez azzal, hogy támogatják a hatáskörébe tartozó tevékenységeket. Ezt a hozzájárulást a vonatkozó alap-jogiaktusokkal összhangban kell finanszírozni.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET FELLÉPÉSEI

6. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület fellépései

Az Európai Szolidaritási Testület a fellépések következő típusain keresztül valósítja meg célkitűzéseit:

a)

önkéntesség;

b)

szakmai gyakorlatok, állások;

c)

szolidaritási projektek és hálózatépítési tevékenységek; és

d)

minőséget biztosító és támogatási intézkedések.

7. cikk

Szolidaritási tevékenységek

(1)   A 6. cikk a), b) és c) pontjában említett fellépések a következők révén támogatják a szolidaritási tevékenységeket:

a)

önkéntesség, szakmai gyakorlatok és állások, ideértve a magánszemélyek által végzett határokon átnyúló, valamint belföldi tevékenységeket egyaránt. Az önkéntesség esetében azok a tevékenységek is támogatandók, amelyeket különböző részt vevő országokból érkező résztvevőkből álló csapatok végeznek;

b)

a résztvevők által kezdeményezett szolidaritási projektek;

c)

hálózatépítési tevékenységek a résztvevők és a részt vevő szervezetek számára.

(2)   Az európai önkéntes szolgálat keretében az önkéntes tevékenység végzése adott esetben továbbra is az 1288/2013/EU rendelet és e rendelet keretében történik. Az uniós jogi aktusokban és mindenekelőtt az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) az európai önkéntes szolgálatra történő hivatkozások úgy értendők, hogy azok magukban foglalják mind az 1288/2013/EU rendelet, mind pedig az e rendelet alapján végzett önkéntes tevékenységet.

8. cikk

Minőségbiztosítási és támogatási intézkedések

A 6. cikk d) pontjában említett fellépés a következőket támogatja:

a)

az önkéntesség, a szakmai gyakorlatok, az állások, illetve a szolidaritási projektek minőségének és hozzáférhetőségének, valamint az összes részt vevő országban minden fiatal számára egyenlő esélyek biztosítására irányuló intézkedések, ideértve a résztvevők és a részt vevő szervezetek offline és online képzését, nyelvi támogatását, adminisztratív támogatását, kiegészítő biztosítását, a szolidaritási tevékenységet megelőzően és szükség esetén azt követően nyújtott támogatását, valamint a Youthpass további alkalmazását is, amely azonosítja és dokumentálja a szolidaritási tevékenységek során elsajátított kompetenciákat;

b)

az Európai Szolidaritási Testület elvei és követelményei betartásának biztosítása érdekében külön minőségi védjegyek kialakítása és fenntartása azon szervezeteknek, amelyek készek az Európai Szolidaritási Testület számára önkéntes tevékenységet vagy szakmai gyakorlatot, valamint állásokat biztosítani;

c)

az Európai Szolidaritási Testület támogató központjainak az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek végrehajtását támogató és minőségét javító, valamint az eredményeik érvényesítését ösztönző tevékenységei;

d)

az Európai Szolidaritási Testület portálja és más vonatkozó online szolgáltatások, valamint a szükséges informatikai támogató rendszerek és webalapú eszközök létrehozása, fenntartása és naprakésszé tétele, figyelembe véve a digitális szakadék leküzdésének szükségességét.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Költségvetés

(1)   Az Európai Szolidaritási Testület megvalósítására rendelkezésre álló költségvetésnek a 2018. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra megállapított teljes összege folyó árakon 375 600 000 EUR.

(2)   A 7. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett szolidaritási tevékenységek esetében – irányadó jelleggel – a pénzügyi támogatás 90 %-át az önkéntességi és a szolidaritási projektekre, 10 %-át pedig vagy a szakmai gyakorlatokra, vagy az állásokra, vagy mindkettőre kell fordítani, és a pénzügyi támogatás legfeljebb 20 %-a fordítható belföldi tevékenységekre.

(3)   A pénzügyi előirányzat fedezheti az Európai Szolidaritási Testület irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, audit- és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is, különösen a tanulmányok, szakértői ülések, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit, az Európai Szolidaritási Testület portáljának és a szükséges informatikai támogató rendszereknek a létrehozásához, fenntartásához és naprakésszé tételéhez kapcsolódó költségeket, továbbá minden más, a Bizottságnál az Európai Szolidaritási Testület irányítása tekintetében felmerülő technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos költséget.

(4)   A 2020. december 31-ig be nem fejezett fellépések irányításának lehetővé tétele érdekében hasonló kiadások fedezésére szükség esetén előirányzatokat lehet bevezetni a költségvetésbe a 2020 utáni időszakra vonatkozóan is.

(5)   Valamely részt vevő ország nemzeti forrásokat bocsáthat a kedvezményezettek rendelkezésére, amelyeket az Európai Szolidaritási Testület szabályaival összhangban kell kezelni, és ebből a célból felhasználhatja az Európai Szolidaritási Testület decentralizált struktúráit is, amennyiben biztosítja ezek kiegészítő, arányos finanszírozását.

10. cikk

Uniós finanszírozási formák

(1)   Az Európai Szolidaritási Testület általi finanszírozást az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott formákban, különösen vissza nem térítendő támogatásokkal, közbeszerzésekkel és pénzdíjakkal lehet nyújtani.

(2)   A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni az egyösszegű átalányt, az egységköltséget és az átalányfinanszírozást.

(3)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság közvetetten is megvalósíthatja az Európai Szolidaritási Testületet.

IV. FEJEZET

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLETBEN

11. cikk

Részt vevő országok

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben a következő országok (a továbbiakban: a részt vevő országok) vehetnek részt:

a)

a tagállamok részt vehetnek az önkéntességben, a szakmai gyakorlatokban, az állásokban, a szolidaritási tevékenységekben és a hálózatépítési tevékenységekben;

b)

az önkéntességben, a szolidaritási tevékenységekben és a hálózatépítési tevékenységekben részt vehetnek továbbá:

i.

a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégia keretében kedvezményezett potenciális tagjelöltek, az ezen országoknak az uniós programokban való részvételére vonatkozó, a megfelelő keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban szereplő általános elvekkel és feltételekkel összhangban;

ii.

azok az EFTA-országok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban;

iii.

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján;

iv.

az európai szomszédságpolitika alá tartozó azon országok, amelyek az Unióval olyan megállapodást kötöttek, amely lehetőséget biztosít számukra az uniós programokban való részvételre, az Európai Szolidaritási Testületben való részvétel feltételeiről szóló, az Unióval kötendő kétoldalú megállapodásra figyelemmel.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett országok az ebben a rendeletben a tagállamokkal kapcsolatban meghatározott valamennyi kötelezettséget és feladatot teljesítik.

(3)   Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a 2. cikk 6. és 11. pontjában említett tevékenységekben a partnerországokkal, különösen az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal való együttműködést.

12. cikk

Magánszemélyek részvétele

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó 17 és 30 év közötti fiataloknak regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján, vagy ehhez támogatást kell kapniuk. Az önkéntesség, a szakmai gyakorlat, az állás vagy a szolidaritási projekt megkezdésének időpontjában azonban a fiatalnak legalább 18 évesnek kell lennie, és nem lehet 30 évesnél idősebb.

(2)   A rendelet végrehajtása során a Bizottság, a tagállamok és a többi részt vevő ország biztosítják konkrét és hatékony intézkedések meghozatalát a társadalmi befogadás és az egyenlő hozzáférési feltételek, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének előmozdítása érdekében.

13. cikk

Részt vevő szervezetek

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben részt vehet bármely nonprofit vagy profitorientált közjogi vagy magánjogi jogalany, amennyiben az általa kínált tevékenységek megfelelnek a szolidaritási tevékenységek e rendelet szerinti meghatározásának, és amennyiben megkapta a minőségi védjegyet. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban a vissza nem térítendő támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése.

(2)   Azon szervezet kérelmét, amely részt vevő szervezetté kíván válni, az Európai Szolidaritási Testület illetékes végrehajtó szerve bírálja el az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, az állások kiváltásának elkerülése, a személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődést középpontba állító oktatási dimenzióval rendelkező kiváló minőségű tevékenységek biztosítása, a képzésre, a munkára és az önkéntességre vonatkozó megfelelő megállapodások, a biztonságos és tisztességes környezet és feltételek, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek megfelelő „nonprofit elv” alapján. Az említett elvek követése biztosítja, hogy a részt vevő szervezetek tevékenységei megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek. A minőségi védjegy kizárólag olyan szervezet számára állítható ki, amely kötelezettséget vállal ezen elvek betartására. A tényleges megfelelést e rendelet 22. és 23. cikkével összhangban kell ellenőrizni. Bármely, a tevékenységeit alapvetően megváltoztató szervezet értesíti az illetékes végrehajtó szervet, hogy újra elvégezhesse az értékelést. Az önkéntességre vonatkozó minőségi védjegy kiállításának folyamatát meg kell különböztetni az állásokra és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó folyamattól.

(3)   Az értékelés eredményeként a szervezet számára kiállítható a minőségi védjegy. A megszerzett védjegyet időszakonként újra kell értékelni, és meg is lehet szüntetni. Megszüntetése esetén a minőségi védjegyet új kérelem benyújtását és további értékelést követően újra ki lehet állítani.

(4)   Bármely szervezet, amely megkapta a minőségi védjegyet, hozzáférést kap az Európai Szolidaritási Testület portáljához vagy fogadó, vagy támogatói, vagy mindkettő szerepben, és szolidaritási tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat kínálhat a regisztrált jelentkezők részére.

(5)   A minőségi védjegy nem eredményezi automatikusan az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(6)   A részt vevő szervezetek által kínált szolidaritási tevékenységek, valamint a kapcsolódó minőségbiztosítási és támogatási intézkedések finanszírozása történhet az Európai Szolidaritási Testület vagy valamely másik, az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez önállóan hozzájáruló és annak követelményeit teljesítő uniós program keretében vagy egyéb, az Unió költségvetésétől nem függő finanszírozási forrásokból.

14. cikk

Hozzáférés az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz

Az Európai Szolidaritási Testülettől finanszírozási forrásokat igényelhet bármely, a részt vevő országokban letelepedett, szolidaritási tevékenységet folytató közjogi vagy magánjogi jogalany. A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szolidaritási projektek esetében a résztvevőkből álló informális csoportok nevében természetes személyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat.

V. FEJEZET

TELJESÍTMÉNY, EREDMÉNYEK ÉS TERJESZTÉS

15. cikk

A teljesítmény és az eredmények nyomon követése és értékelése

(1)   A Bizottság a részt vevő országok nemzeti hatóságaival és nemzeti irodáival együttműködve és a részt vevő szervezetek, valamint az uniós és tagállami érdekelt felek, például az ifjúsági szervezetek bevonásával rendszeresen és ténylegesen nyomon követi, hogy az Európai Szolidaritási Testület milyen eredményeket ér el célkitűzéseinek megvalósítása terén. Bizottság rendszeresen konzultál a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel, az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával kapcsolatban.

(2)   A mellékletben megállapított, mutatókra vonatkozó minimumkeret alapján legkésőbb 2019. április 6-ig a Bizottság a tagállamokkal együttműködve végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az Európai Szolidaritási Testület kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére vonatkozó részletes programot. A részletes program tartalmazza az e célra szolgáló minőségi és mennyiségi mutatók bővített készletét, valamint a nyomon követés ütemtervét és módszerét. E végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   2020-ban a Bizottság jelentést tesz közzé, amelyben számba veszi az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek megvalósításában tett előrelépést.

(4)   2022. október 6-ig a Bizottság elvégzi a rendelet független értékelését annak érdekében, hogy kiértékelje a program hatékonyságát, eredményességét és hatását a program célkitűzéseinek tekintetében, és a főbb megállapításokról a program jövőjére vonatkozó ajánlásait is tartalmazó jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé. Az értékelés részeként a Bizottság rendszeres konzultációt biztosít valamennyi érintett érdekelt féllel, adott esetben a résztvevőket, a részt vevő szervezeteket és az érintett helyi közösségeket is beleértve. Az értékelés eredményei visszacsatolásra kerülnek a program jövőbeni tervezésébe és a forráselosztásra vonatkozó javaslatokba.

16. cikk

Kommunikáció és terjesztés

(1)   A Bizottság a részt vevő országok nemzeti hatóságaival és nemzeti irodáival, valamint a megfelelő uniós szintű hálózatokkal együttműködve biztosítja az Európai Szolidaritási Testület keretében támogatott valamennyi fellépéssel kapcsolatban az információk terjesztését, a nyilvánosságot és a nyomon követést.

(2)   A 20. cikkben említett nemzeti irodák szakpolitikákat dolgoznak ki a hatékony tájékoztatásra vonatkozóan. Az ilyen szakpolitikák továbbá célzottan összpontosítanak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra – többek között a távoli területeken élőkre –, valamint az ilyen szakpolitikák által irányított fellépések keretében támogatott tevékenységek eredményeinek terjesztésére és hasznosítására, adott esetben többek között ifjúsági szervezetek és szakosodott ifjúsági tájékoztatási szolgálatok bevonásával.

(3)   A kommunikációs tevékenységek hozzájárulnak továbbá az Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéséhez kapcsolódnak, és az Unió szempontjából hozzáadott értéket és láthatóságot képviselnek.

(4)   A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos kommunikációs és információterjesztési célokra az „Európai Szolidaritási Testület” védjegyet használják.

VI. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS AUDITRENDSZER

17. cikk

Végrehajtó szervek

A rendelet következetes végrehajtásáért felelős:

a)

uniós szinten a Bizottság;

b)

nemzeti szinten a részt vevő országok nemzeti irodái.

18. cikk

Nemzeti hatóság

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti hatóságok az Európai Szolidaritási Testület céljából is nemzeti hatóságként működnek. A hivatkozott rendelet 27. cikkének (1), (3), (8), (9) és (11)–(16) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

19. cikk

Független auditszervezet

(1)   A nemzeti hatóság kijelöl egy független auditszervezetet. A független auditszervezet auditvéleményt állít ki az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 155. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett éves vezetői nyilatkozatról.

(2)   A független auditszervezet:

a)

rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)

biztosítja, hogy az auditok figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott audit-előírásokat;

c)

nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a 20. cikkben említett nemzeti iroda a részét képezi, valamint a funkcióit tekintve független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3)   A független auditszervezet teljes hozzáférést biztosít a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott auditvéleményt.

20. cikk

Nemzeti iroda

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására saját országukban kijelölt nemzeti irodák az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti irodákként működnek.

Az 1288/2013/EU rendelet 28. cikkének (1), (2) és (5)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

(2)   Az 1288/2013/EU rendelet 28. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti iroda felel továbbá az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett, az e rendelet 24. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt fellépésekhez kapcsolódó projektek életciklusai valamennyi szakaszának irányításáért, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával összhangban.

21. cikk

Európai Bizottság

(1)   A Bizottság és a nemzeti iroda közötti kapcsolatot – az 1288/2013/EU rendelet 28. cikkében foglalt szabályokkal összhangban – írásos dokumentumban kell szabályozni. Ez a dokumentum:

a)

meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó belső ellenőrzési normákat és a támogatási célú uniós források nemzeti iroda általi kezelésére vonatkozó szabályokat;

b)

tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyekhez uniós támogatást kap;

c)

meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó beszámolási követelményeket.

(2)   A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a következő forrásokat:

a)

olyan támogatási célú források az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett fellépések számára az érintett részt vevő országban, amelyek kezelésével a nemzeti irodát bízták meg;

b)

az 1288/2013/EU rendelet 29. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott, a nemzeti iroda irányítási feladatait támogató pénzügyi hozzájárulás.

(3)   A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére az Európai Szolidaritási Testület forrásait, amíg – az 5. cikk (2) bekezdésében és a 24. cikkben meghatározott elveket figyelembe véve – hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(4)   Az 1288/2013/EU rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és kontrollrendszereket, a nemzeti iroda vezetői nyilatkozatát és a független auditszervezet ezzel kapcsolatos véleményét, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről nyújtott tájékoztatásra.

(5)   Az éves vezetői nyilatkozat és a független auditszervezet erre vonatkozó véleményének értékelése után a Bizottság megküldi a véleményét és az észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(6)   Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az arra vonatkozó független auditvéleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem tesz eleget kielégítő mértékben a Bizottság észrevételeinek, a Bizottság bármilyen óvintézkedési és korrekciós intézkedést alkalmazhat, ha az az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 131. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges.

(7)   A Bizottság rendszeres üléseket és képzéseket szervez a nemzeti irodák hálózatával és a részükre annak érdekében, hogy az összes részt vevő országban biztosítsa az Európai Szolidaritási Testület koherens megvalósítását. Bizottság rendszeresen konzultál a kiemelt érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával kapcsolatban.

VII. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

22. cikk

A kontrollrendszer alapelvei

(1)   A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek beszedésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)   A Bizottság felel az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodák által irányított fellépéseivel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3)   A nemzeti irodák feladata a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzése az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett azon fellépések tekintetében, amelyekkel ezeket az irodákat bízták meg. Ezeknek az ellenőrzéseknek arányosaknak és megfelelőknek kell lenniük, és kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)   A nemzeti irodáknak továbbított források tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és kockázatalapú elemzés alapján megfelelően összehangolja ellenőrzéseit a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal. Ez a bekezdés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

23. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság vagy a képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, valamint más harmadik feleknél, akik az Európai Szolidaritási Testület keretében uniós forrásból részesültek. Az említettek továbbá a nemzeti irodák tekintetében is végezhetnek auditokat és ellenőrzéseket.

(2)   Az OLAF az ilyen finanszírozás által közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében finanszírozott vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

VIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület megvalósítása

(1)   E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján munkaprogramokat fogad el, aminek során figyelembe veszi a nemzeti szolidaritási politikák szerinti prioritásokat, amennyiben ezeket az információkat átadták a Bizottság részére. Az egyes munkaprogramok biztosítják a 3. és a 4. cikkben meghatározott általános célkitűzés és a konkrét célkitűzések következetes végrehajtását, valamint körvonalazzák a várt eredményeket, a végrehajtás módját és annak teljes összegét. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó cselekvések leírását, az egyes cselekvésekre elkülönített támogatási összegek feltüntetését, a nemzeti irodák által irányítandó cselekvések számára a részt vevő országok között elosztott források feltüntetését, valamint egy indikatív végrehajtási menetrendet.

(2)   A nemzeti irodákon keresztül kezelt költségvetésre vonatkozóan a végrehajtási jogi aktus a nemzeti irodák számára lehetővé teszi, hogy a fő belföldi és határokon átnyúló cselekvések számára a munkaprogramokban lefektetett korlátokon belül olyan módon különíthessenek el összegeket, amely összhangban van a nemzeti szolidaritási szakpolitikák által azonosított prioritásokkal és a 9. cikk (2) bekezdésével.

(3)   Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1288/2013/EU rendelet 36. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Az 1288/2013/EU rendelet módosításai

Az 1288/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Egyéni tanulási célú mobilitás

(1)   Az egyéni tanulási célú mobilitás a következőket támogatja:

a)

a nem formális és informális tanulmányi tevékenységekben részt vevő fiatalok mobilitása a programban részt vevő országok között; a mobilitásnak ez a típusa ifjúsági csereprogramok, valamint a mobilitásra vonatkozóan már meglévő rendelkezésekre épülő innovatív intézkedések formájában valósulhat meg;

b)

az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és ifjúsági vezetők mobilitása; a mobilitásnak ez a típusa képzési és hálózatépítési tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2)   E cselekvés egyúttal támogatja a fiatalok mobilitását, valamint az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők partnerországokba, különösen a szomszédos országokba irányuló, illetve onnan kiinduló mobilitását.”

2.

A 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A program 2014. január 1-jétől kezdődő végrehajtására meghatározott pénzügyi keretösszeg folyó árakon 14 542 724 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeget a következők szerint különítik el a program cselekvéseire, az elkülönített összegeket legfeljebb 5 %-kal meghaladó rugalmassági küszöb mellett:

a)

legalább 80,8 % oktatási és képzési célokra, amelyből a következő minimumösszegeket különítik el:

i.

44,3 % felsőoktatásra, ami a teljes költségvetés 35,7 %-a;

ii.

21,4 % szakoktatásra és -képzésre, ami a teljes költségvetés 17,3 %-a;

iii.

14,6 % közoktatásra, ami a teljes költségvetés 11,8 %-a;

iv.

4,9 % felnőttképzésre, ami a teljes költségvetés 3,9 %-a;

b)

8,6 % ifjúságügyre;

c)

legfeljebb 1,5 % a diákhitelgarancia-eszközre;

d)

1,9 % a Jean Monnet-ra;

e)

1,8 % sportra, aminek legfeljebb 10 %-át a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységre;

f)

3,4 % a nemzeti irodákra működési támogatás formájában;

g)

1,8 % adminisztratív kiadások fedezésére.

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett elkülönítések legalább 63 %-át az egyéni tanulási célú mobilitásra, legalább 27 %-át az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén megvalósuló együttműködésre, legalább 4,2 %-át pedig a szakpolitikai reform támogatására különítenek el.”

27. cikk

Az 1293/2013/EU rendelet módosítása

Az 1293/2013/EU rendelet 4. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Környezetvédelmi irányítás kiemelt területnek megfelelő Környezetvédelem alprogram, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás kiemelt területnek megfelelő Éghajlat-politika alprogram finanszírozhat e rendelet 17. cikkének (4) bekezdése értelmében az Európai Szolidaritási Testület által az (EU) 2018/1475 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) összhangban végrehajtott olyan projekteket, amelyek e rendelet 9. és 13. cikke értelmében legalább egy kiemelt területhez hozzájárulnak. Ezeket a projekteket kizárólag az (EU) 2018/1475 rendelettel összhangban, e rendelet konkrét követelményeinek kizárásával kell végrehajtani.

28. cikk

Az 1313/2013/EU határozat módosítása

Az 1313/2013/EU határozat 19. cikkének (1) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„A „Biztonság és uniós polgárság” című 3. fejezetből származó pénzügyi keretösszeg finanszírozhat az Európai Szolidaritási Testület által az (EU) 2018/1475 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*2) összhangban végrehajtott olyan fellépéseket, amelyek a polgári védelem területén hozzájárulnak az Unió egy vagy több prioritásához. Ezeket a fellépéseket kizárólag az (EU) 2018/1475 rendelettel összhangban, e határozat konkrét követelményeinek kizárásával kell végrehajtani.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2018. október 2-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

J. BOGNER-STRAUSS


(1)  HL C 81., 2018.3.2., 160. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. szeptember 27-i határozata.

(3)  HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(4)  HL C 88., 2014.3.27., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).

(6)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(7)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8)  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

Az Európai Szolidaritási Testület működését szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy mérni lehessen a kitűzött általános célkitűzés és a konkrét célkitűzések megvalósításának mértékét, valamint hogy nyomon lehessen követni a kimeneteit, az eredményeit és a hatásait. E célból meghatározzák a mutatókra vonatkozó minimumkeretet, amely kiindulópontként szolgál az Európai Szolidaritási Testület kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére szolgáló jövőbeli részletes programhoz, és amely a 15. cikk (2) bekezdésében említettek szerint tartalmazza a minőségi és mennyiségi mutatók bővített készletét:

 

Kimeneti mutatók

a)

a (belföldi és határokon átnyúló) önkéntesség résztvevőinek száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban;

b)

a (belföldi és határokon átnyúló) szakmai gyakorlatok résztvevőinek száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban;

c)

a (belföldi és határokon átnyúló) állásokat betöltő résztvevők száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban;

d)

a szolidaritási projektek résztvevőinek száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban;

e)

a minőségi védjeggyel rendelkező szervezetek száma ország és kapott finanszírozás szerinti bontásban;

f)

a részt vevő kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok száma.

 

Eredménymutatók (összetett mutatók)

g)

pozitív tanulási eredményekről beszámoló résztvevők száma;

h)

az Európai Szolidaritási Testületben való részvételükért oklevélben – például Youthpass – vagy egyéb formális elismerésben részesült résztvevők százalékos aránya;

i)

a tevékenységek minőségével kapcsolatos általános elégedettségi arány a résztvevők körében;

j)

a szolidaritási tevékenységeken keresztül közvetlenül vagy közvetett módon támogatott személyek száma.

Ezenkívül adott esetben biztosítani kell a koherenciát az 1288/2013/EU rendelet I. mellékletében említett, az ifjúságra vonatkozó legfőbb mutatókkal.