17.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1146 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. június 7)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 38. cikkére, 182. cikke (1) és (4) bekezdésére, valamint 223. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szabályokat állapít meg az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozóan. Az (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) főképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtandó támogatások tekintetében módosította az 1308/2013/EU rendeletet. Következésképpen az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletnek tükröznie kell az 1308/2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit érintő módosításokat.

(2)	A gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásokra vonatkozó végrehajtási szabályokat naprakésszé kell tenni.

(3)

Részletes szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy miként történjen az uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határának 60 %-ra történő emelése azokban a tagállamokban, amelyekben az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek, továbbá meg kell állapítani az egyes tagállamokban működő termelők szervezettségi fokának kiszámítására vonatkozó részleteket, hogy Unió-szerte egységesen kerüljön sor a támogatási kérelmek benyújtására és a támogatás felső határának megemelésére vonatkozó feltételek ellenőrzésére.

(4)	Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a termékek válságkezelési intézkedésként történő promóciója magában foglalja a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását is.

(5)

Egyszerűsíteni kell a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól (beleértve a transznacionális társulásokat is), a termelői csoportokról, valamint a működési alapokról, az operatív programokról és az elismerési tervekről szóló éves jelentésekre vonatkozó rendelkezéseket. Az említett jelentéseknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára az ágazat megfelelő ellenőrzését.

(6)	Tisztázni kell az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkében említett, egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatalára kivethető behozatali vámok alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(7)

Amennyiben a termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása operatív programot hajt végre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne kerüljön sor kettős finanszírozásra, és hogy a termelői szervezetek társulásának szintjén, illetve az abban tagsággal rendelkező termelői szervezetek szintjén végrehajtott intézkedésekre vonatkozóan megfelelő ellenőrzések történjenek az 1306/2013/EU rendelet előírásainak megfelelően.

(8)	A tagállamok éves jelentései A. részének és az általános teljesítménymutatóknak az egyszerűsítése érdekében, valamint az általános kiindulási mutatók törlése céljából az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletét naprakésszé kell tenni.

(9)	Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az említett szakasz 2. pontjában megállapított határértékek bármilyen növeléséről. A 606/2009/EK bizottsági rendeletet (5) módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó információk részleteit.

(11)

Ezt a rendeletet ugyanattól az időponttól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2017/2393 rendeletet. A jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni, hogy a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésére az e rendeletben meghatározott módosítások végrehajtására. Az új intézkedések és tevékenységek tekintetében az átmeneti rendelkezések által a termelői szervezetek számára biztosított rugalmasságot visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni az (EU) 2017/2393 rendelet alkalmazásának időpontjával való egyezés biztosítása és az 1308/2013/EU rendelet módosításainak figyelembevétele érdekében.

(12)

Az (EU) 1308/2013 rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek alkalmazásának feltételeit indokolt attól az időponttól alkalmazni, amelytől fogva az említett rendeletnek az (EU) 2017/2393 rendelettel bevezetett módosításai alkalmazandók, annak érdekében, hogy a termelői szervezetek és tagjaik számára biztosítható legyen a piac stabilitása, különös tekintettel arra, hogy az említett intézkedések nagy része válságmegelőzéshez és -kezeléshez kapcsolódik, lehetőséget biztosítva az említett szervezeteknek és tagjaiknak az új intézkedések teljes mértékű kihasználására. A jogos elvárások védelme érdekében a termelői szervezetek dönthetnek úgy, hogy operatív programjaikat a korábbi jogi előírások alapján folytatják, de úgy is, hogy operatív programjaikat módosítják annak érdekében, hogy részesülhessenek az (EU) 1308/2013 rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek előnyeiből.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határának 60 %-ra történő emelése

(1) Az uniós pénzügyi támogatás felső határát – az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjának megfelelően – abban az esetben lehet 50 %-ról 60 %-ra emelni egy elismert termelői szervezet operatív programja vagy az operatív program egy része tekintetében, ha:

a)	Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett feltételek az operatív program végrehajtásának minden évében teljesülnek, és az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett eljárásra figyelemmel:

b)	az elismert termelői szervezet az operatív program benyújtásakor megfelelő kérelmet nyújtott be.

(2) Az uniós pénzügyi támogatás felső határának egy operatív program vagy annak egy része tekintetében 50 %-ról 60 %-ra történő emelése céljából a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan ki kell számítani, és azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott referencia-időszakban forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként kell megadni.

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározott alternatív módszert alkalmazó tagállamok azonban a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan úgy számítják ki, hogy azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az e rendelet 8. cikkének megfelelően jóváhagyott támogatás odaítélését megelőző év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakában forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként adják meg.

(3) A tagállamok e rendelet 8. cikke alapján legkésőbb az operatív program végrehajtását megelőző év december 15-éig értesítik a kérelmező termelői szervezetet a támogatás jóváhagyott összegéről, beleértve az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően nyújtott emelés összegét is.

(4) A tagállamok az operatív program futamidejének minden egyes évében ellenőrzik, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján az uniós pénzügyi támogatás az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően 50 %-ról 60 %-ra emelhető.”;

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a II. melléklet 4.1. táblázatában felsorolt mutatók alapján;”;

A 9. cikk (6) és (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A termelői szervezetek az őket elismerő tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. Amennyiben egy termelői szervezet a termelői szervezetek valamely transznacionális társulásának tagja, a kérelemről másolatot küld a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállamnak.

(7) A termelői szervezetek transznacionális társulásai a székhelyük szerinti tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek transznacionális társulásának szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. A tagállamok biztosítják, hogy ne álljon fenn a kettős finanszírozás kockázata.”;

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések – köztük a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek – tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amennyiben az említett intézkedések válságmegelőzéshez vagy válságkezeléshez kapcsolódnak. E rendelkezéseknek szükség esetén lehetővé kell tenniük az intézkedések gyors alkalmazását.

Az említett intézkedések fő célja a termelői szervezetek és társulásaik által forgalmazott termékek versenyképességének javítása súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén.

A termelői szervezetek és társulásaik által végrehajtott promóciós és kommunikációs intézkedések konkrét célkitűzései a következők:

a)	a tudatosság növelése az Unióban előállított mezőgazdasági termékek minőségével és a termékek előállítására vonatkozó szigorú uniós minőségi előírásokkal kapcsolatban;

b)	az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek versenyképességének és fogyasztásának növelése, valamint e termékek minőségének megismertetése mind az Unión belül, mind azon kívül;

c)	az uniós minőségbiztosítási rendszerek népszerűsítése az Unión belül és azon kívül;

d)	az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek piaci részesedésének növelése, figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országok piacaira; valamint

e)	súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén annak elősegítése, hogy az Unió piacán helyreálljanak a rendes piaci feltételek.”;

5.	A III. fejezetet el kell hagyni;

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai által biztosítandó tájékoztatás és jelentések, valamint a tagállamok éves jelentései

Egy tagállam illetékes hatóságának kérésére az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok, az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a termelői csoportok rendelkezésre bocsátanak minden olyan releváns információt, amely szükséges az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez. Az éves jelentés felépítését e rendelet II. melléklete határozza meg.

A tagállamok meghozzák az olyan termelői szervezetek taglétszámára, valamint forgalmazott termékeinek volumenére és értékére vonatkozó információk összegyűjtéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek nem nyújtottak be operatív programot. Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői szervezetek és csoportok kötelesek tájékoztatást adni tagjaik számáról, valamint forgalmazott termékeik volumenéről és értékéről.”;

A 33. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam:

teljeskörűen felel a transznacionális társulás szintjén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a transznacionális társulás működési alapjával kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók kiszabásáért; továbbá

b)	gondoskodik a transznacionális társulás operatív programjának a társulás székhelye szerinti tagállam területén kívül végrehajtott intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzések és kifizetések összehangolásáról.

(4) Az operatív programok intézkedéseinek meg kell felelniük azon tagállam nemzeti előírásainak és nemzeti stratégiájának, amelyben a támogatás iránti kérelmet a 9. cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően benyújtották.

A környezetvédelmi és növényegészségügyi intézkedések, valamint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések tekintetében azonban azon tagállam előírásait kell alkalmazni, ahol az említett intézkedéseket ténylegesen végrehajtják.”;

A 39. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékekre és időszakokban az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám alkalmazható. E kiegészítő behozatali vám abban az esetben alkalmazandó, ha az említett mellékletben felsorolt termékek valamelyikének szabad forgalomba bocsátott mennyisége a felsorolt alkalmazási időszakok bármelyike tekintetében túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal megzavarná az uniós piacot, vagy ha a kiegészítő behozatali vám hatása nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.”;

9.	Az I. és II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 606/2009/EK rendelet módosítása

A 606/2009/EK rendelet a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Értesítés a természetes alkoholtartalom növelését engedélyező tagállami határozatokról

(1) Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja alapján engedélyezik a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom növelését, erről még a határozat elfogadását megelőzően értesítik a Bizottságot. Az értesítésben a tagállamok megadják azokat a százalékos arányokat, amelyekkel az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 2. pontjában meghatározott határértékeket megemelték, megnevezik a döntés által érintett régiókat és fajtákat, továbbá adatokat és bizonyítékokat szolgáltatnak arról, hogy az érintett régiókban az éghajlati viszonyok rendkívül kedvezőtlenek voltak.

(2) Az értesítést az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek (*1) és az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendeletnek (*2) megfelelően kell megküldeni.

(3) A Bizottság az általa létrehozott információs rendszeren keresztül tájékoztatja a többi tagállam hatóságait az értesítésről.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk 5., 6. és 9. pontját azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3) A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 138., 2017.5.25., 57. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15. o.).

(5) A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia szerkezete és tartalma

1. A nemzeti stratégia időtartama

A tagállam adja meg.

2. Helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése, az ezek kezelésére választott stratégia és a választott prioritások indoklása, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

2.1. A helyzet elemzése

A gyümölcs- és zöldségágazat aktuális helyzetének bemutatása számszerű adatokkal, a II. melléklet 4.1. táblázatában meghatározott megfelelő mutatók segítségével, kiemelve az erős és a gyenge pontokat, az egyenlőtlenségeket, a szükségleteket és a hiányosságokat, valamint a fejlődési potenciált. A leírásnak legalább a következőkre ki kell térnie:

—	a gyümölcs- és zöldségágazat teljesítőképessége: az ágazat erős és gyenge pontjai, versenyképesség, továbbá a termelői szervezetek fejlődési lehetőségei,

—	a gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai (terhelések/nyomások és előnyök), ezen belül a fő tendenciák.

2.2. Az erősségek kiaknázására és a gyenge pontok kezelésére kiválasztott stratégia.

Azon fő területek bemutatása, amelyeken a beavatkozás várhatóan a legnagyobb hozzáadott értékkel jár:

—	az operatív programokban meghatározott célkitűzések és az elvárt eredmények relevanciája, valamint megvalósításuk reálisan elérhető mértéke,

—	a stratégia belső koherenciája, valamint a kiválasztott különböző tevékenységek működési célkitűzései közötti kölcsönös megerősítő interakciók, illetve lehetséges érdekellentétek és ellentmondások megléte,

—	a kiválasztott tevékenységek kiegészítő jellege és összhangja egyéb nemzeti vagy regionális fellépésekkel és az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységekkel, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programokkal,

—	a kiindulási helyzethez képest várt eredmények és hatások, valamint hozzájárulásuk az uniós célkitűzések megvalósításához.

2.3. A korábbi nemzeti stratégiából származó hatások (ha vannak ilyenek)

Szükség esetén a nemrégiben végrehajtott operatív programok eredményeinek és hatásának bemutatása.

3. Az operatív programok célkitűzései és a teljesítménymutatók, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint

A támogathatónak minősített tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül), a követett célkitűzések, a nyomon követésre szolgáló célszámok, továbbá a célkitűzések megvalósításának, a hatékonyságnak és az eredményességnek az értékelését lehetővé tevő mutatók bemutatása.

3.1. Az összes, illetve több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti stratégiában és a nemzeti keretben szereplő valamennyi tevékenység igazolható és ellenőrizhető legyen. Amennyiben az operatív program végrehajtása során végzett értékelés azt mutatja, hogy az igazolhatósági és ellenőrizhetőségi követelmények nem teljesülnek, az érintett tevékenységeket megfelelően módosítani kell, vagy be kell szünteni. Amennyiben a támogatás odaítélésére átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, méltányos, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeknek.

A tagállamok védintézkedéseket és rendelkezéseket fogadnak el, illetve ellenőrzéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az egyes támogathatónak minősített tevékenységek ne részesülhessenek a közös agrárpolitika más releváns eszközei, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programok vagy egyéb nemzeti vagy regionális programok nyújtotta támogatásban. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (6) bekezdése alapján életbe léptetett azon hatékony védintézkedések, amelyek a környezetet óvják az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben, továbbá az említett rendelet 36. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott azon támogathatósági követelmények, amelyek célja biztosítani, hogy az operatív programok alapján támogatott, az önálló gazdaságokban végrehajtott beruházások esetében teljesüljenek az EUMSZ 191. cikkében és a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzések.

3.2. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását célzó tevékenységtípusokkal kapcsolatban benyújtandó konkrét információk (csak a választott tevékenységtípusok tekintetében)

3.2.1. Tárgyieszköz-beszerzés

—	a támogatható beruházások típusai,

—	egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing),

—	a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2. Egyéb tevékenységek

—	a támogatható tevékenységtípusok leírása,

—	a támogathatósági feltételek részletei.

4. Az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése

A nemzeti stratégia irányításáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős nemzeti hatóság tagállam általi kijelölése.

5. A nyomonkövetési és értékelési rendszerek leírása

A nemzeti stratégiában meghatározott teljesítménymutatóknak magukban kell foglalniuk a 4. cikkben meghatározott, a II. melléklet 4.1. táblázatában felsorolt mutatókat. Szükség esetén a nemzeti stratégia kiegészítő mutatókat határozhat meg, amelyek a nemzeti operatív programok sajátos, nemzeti vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik.

5.1. Az operatív programoknak és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeinek értékelése, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

Az operatív programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása, beleértve a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeit.

5.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása.

„II. MELLÉKLET

Éves jelentés, A. rész

AZ ÉVES JELENTÉS FELÉPÍTÉSE – A. RÉSZ

E formanyomtatványok alkotják annak az éves jelentésnek az A. részét, amelyet a tagállamok illetékes hatóságainak a jelentés tárgyát képező naptári évet követő év november 15-éig el kell juttatniuk az Európai Bizottsághoz.

Ezek a formanyomtatványok az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 54. cikkének b) pontjában és V. mellékletében meghatározott jelentéstételi követelményeken alapulnak.

1. Adminisztratív információk

1.1. táblázat	Az 1308/2013/EU rendelet I. címe II. fejezete 3. szakaszának, valamint II. címe III. fejezete 1., 2. és 3. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok módosításai (a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan);
1.2. táblázat	Az operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiával kapcsolatos módosítások.

2. A termelői szervezetekre, a transznacionális termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira, a termelői szervezetek transznacionális társulásaira és a termelői csoportokra vonatkozó információk:

2.1. táblázat	Termelői szervezetek
2.2. táblázat	Transznacionális termelői szervezetek
2.3. táblázat	Termelői szervezetek társulásai
2.4. táblázat	Termelői szervezetek transznacionális társulásai
2.5. táblázat	Termelői csoportok

3. A kiadásokkal kapcsolatos információk

3.1. táblázat	A termelői szervezetekhez, a transznacionális termelői szervezetekhez, a termelői szervezetek társulásaihoz és a termelői szervezetek transznacionális társulásaihoz kapcsolódó kiadások:
3.2. táblázat	A termelői szervezetek, a transznacionális termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a termelői szervezetek transznacionális társulásai operatív programokhoz kapcsolódó kiadásai összesen
3.3. táblázat	A termelői csoportoknál felmerülő kiadások összesen
3.4. táblázat	Árukivonások

4. Az operatív programok/elismerési tervek nyomon követése

4.1. táblázat	A termelői szervezetekre, a transznacionális termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira és a termelői szervezetek transznacionális társulásaira vonatkozó mutatók
4.2. táblázat	A termelői csoportokra vonatkozó mutatók

Magyarázó megjegyzések

Rövidítések

Közös piacszervezés	KPSZ
Termelői csoport	TCS
Termelői szervezet	TSZ
Transznacionális termelői szervezet	TTSZ
Termelői szervezetek társulása	TSZT
Termelői szervezetek transznacionális társulása	TSZTT
Működési alap	MA
Operatív program	OP
Forgalmazott termékek értéke	FTÉ
Tagállam	TÁ

Országkódok

Ország neve (forrásnyelven)	Rövid név (magyarul)	Kód
Belgique/België	Belgium	BE
България (*1)	Bulgária	BG
Česká republika	Cseh Köztársaság	CZ
Danmark	Dánia	DK
Deutschland	Németország	DE
Eesti	Észtország	EE
Éire/Ireland	Írország	IE
Ελλάδα (*1)	Görögország	EL
España	Spanyolország	ES
France	Franciaország	FR
Italia	Olaszország	IT
Κύπρος (*1)	Ciprus	CY
Latvija	Lettország	LV
Lietuva	Litvánia	LT
Luxembourg	Luxemburg	LU
Magyarország	Magyarország	HU
Malta	Málta	MT
Nederland	Hollandia	NL
Österreich	Ausztria	AT
Polska	Lengyelország	PL
Portugal	Portugália	PT
Republika Hrvatska	Horvátország	HR
România	Románia	RO
Slovenija	Szlovénia	SI
Slovensko	Szlovákia	SK
Suomi/Finland	Finnország	FI
Sverige	Svédország	SE
United Kingdom	Egyesült Királyság	UK

Régiókódok

Vlaams Gewest	BE2
Région Wallonne	BE3

Amennyiben egy tagállam megfelelőbbnek tartja a regionális bontást, minden egyes szakasz fedőlapján és minden táblázat elején feltüntetheti az adott régiót.

A TSZ-ek, TTSZ-ek, TSZT-k, TSZTT-k és TCS-k kódszáma (azonosítója)

Minden egyes TSZ, TTSZ, TSZT, TSZTT és TCS kódszáma EGYEDI. Egy TSZ, TTSZ, TSZT, TSZTT és TCS elismerésének visszavonása esetén az adott kódszám nem utalható ki újra.

Pénzben kifejezett érték

Valamennyi pénzben kifejezett értéket euróban kell megadni, a saját nemzeti pénznemüket használó tagállamok kivételével. A táblázatok felső sorában található egy mező a »NEMZETI PÉNZNEM« feltüntetésére.

Pénznem

E mezőben a nemzeti pénznem kódját kell feltüntetni.

	KÓD
Euró	EUR
Font sterling	GBP

Kommunikációs kapcsolattartó pont

Tagállam:		Év:
Régió:

Szervezet	Név
Szervezet	Postai cím
1. kapcsolattartó személy	Vezetéknév
	Keresztnév
	Beosztás
	E-mail-cím
	Munkahelyi telefonszám
	Munkahelyi faxszám
2. kapcsolattartó személy	Vezetéknév
	Keresztnév
	Beosztás
	E-mail-cím
	Munkahelyi telefonszám
	Munkahelyi faxszám

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:		Év:
Régió:

1. SZAKASZ

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

1.1. táblázat Az 1308/2013/EU rendelet I. címe II. fejezete 3. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok módosításai (a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan)

Nemzeti jogszabály
Cím	Kihirdetés a tagállam hivatalos közlönyében	Hivatkozás (hiperlink)

1.2. táblázat Az operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiával kapcsolatos módosítások

Nemzeti stratégia
A nemzeti stratégia módosításai (1)	Hivatkozás (hiperlink)

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:		Év:
Régió:

2. SZAKASZ

A TSZ-EKRE, TTSZ-EKRE, TSZT-KRE, TSZTT-KRE ÉS TCS-KRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. táblázat Termelői szervezetek

Az elismert TSZ-ek száma összesen

A felfüggesztett TSZ-ek száma összesen

Azon TSZ-ek száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

Azon TSZ-ek száma összesen, amelyek más TSZ-szel/TSZT-vel/TTSZ-szel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZ-ek száma összesen

Az új TSZ(ek)/TSZT(k)/TTSZ(ek)/TSZTT(k) száma összesen

Új azonosító szám(ok)

A TSZ-ek tagjainak száma

Összesen

Jogi személyek

Természetes személyek

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

Az operatív programot végrehajtó TSZ-ek száma összesen

—	elismert TSZ-ek

—	felfüggesztett TSZ-ek

—	egyesülési folyamatban részt vevő TSZ-ek

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha) (*2)

2.2. táblázat Transznacionális termelői szervezetek (2)

Az elismert TTSZ-ek száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

A felfüggesztett TTSZ-ek száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

Azon TTSZ-ek száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

Azon TTSZ-ek száma összesen, amelyek más TTSZ-szel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TTSZ-ek száma összesen

Az új TTSZ(ek)/TSZTT(k) száma összesen

Új azonosító szám(ok)

A TTSZ-ek tagjainak száma

Összesen

Jogi személyek

Természetes személyek

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

Az operatív programot végrehajtó TTSZ-ek száma összesen

—	elismert TTSZ-ek

teljes OP

részleges OP

—	felfüggesztett TTSZ-ek

teljes OP

részleges OP

—	egyesülési folyamatban részt vevő TTSZ-ek

teljes OP

részleges OP

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha) (*3)

2.3. táblázat Termelői szervezetek társulásai (3)

Az elismert TSZT-k száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

A felfüggesztett TSZT-k száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

Azon TSZT-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

Azon TSZT-k száma összesen, amelyek más TSZT-vel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZT-k száma összesen

Az új TSZT(k)/TSZTT(k) száma összesen

Új azonosító szám(ok)

A TSZT-k tagjainak száma

Összesen

Jogi személyek

Természetes személyek

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

Az operatív programot végrehajtó TSZT-k száma összesen

—	elismert TSZT-k

teljes OP

részleges OP

—	felfüggesztett TSZT-k

teljes OP

részleges OP

—	egyesülési folyamatban részt vevő TSZT-k

teljes OP

részleges OP

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha) (*4)

2.4. táblázat Termelői szervezetek transznacionális társulásai (4)

Az elismert TSZTT-k száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

A felfüggesztett TSZTT-k száma összesen

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

Azon TSZTT-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

—	A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

—	Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

Azon TSZTT-k száma összesen, amelyek más TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZTT-k száma összesen

Az új TSZTT(k) száma összesen

Új azonosító szám(ok)

A TSZTT-k tagjainak száma

Összesen

Jogi személyek

Természetes személyek

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

Az operatív programot végrehajtó TSZTT-k száma összesen

—	elismert TSZTT-k

teljes OP

részleges OP

—	felfüggesztett TSZTT-k

teljes OP

részleges OP

—	egyesülési folyamatban részt vevő TSZTT-k

teljes OP

részleges OP

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

Mennyiség (tonna)

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha) (*5)

2.5. táblázat Termelői csoportok

Az elismert TCS-k száma összesen
A felfüggesztett TCS-k száma összesen
Azon TCS-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták
A TSZ-szé alakult TCS-k száma összesen
Azon TCS-k száma összesen, amelyek más TCS-vel egyesültek (akár többel is)	Az érintett TCS-k száma összesen
	Az új TCS-k száma összesen
	Új azonosító szám(ok)
A TCS-k tagjainak száma	Összesen
	Jogi személyek
	Természetes személyek
	Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma
A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki	Érték
	Mennyiség (tonna)
A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki	Érték
	Mennyiség (tonna)
Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha) (*6)

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:		Év:
Régió:

3. SZAKASZ

KIADÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

3.1. táblázat A TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó kiadások

Valamennyi TSZ

Valamennyi TTSZ

Valamennyi TSZT

Valamennyi TSZTT

Működési alap

Összes jóváhagyott

—	A szervezet és/vagy a szervezet tagjai által fizetendő pénzügyi hozzájárulás összege

—	Az uniós pénzügyi támogatás összege

Működési alap végső összege

Teljes elköltött összeg

—	A szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás összege

—	Az uniós pénzügyi támogatás összege

Nemzeti pénzügyi támogatás

A ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás összege

Az EU által visszatérítendő, ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás becsült összege

Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikke alapján támogatott régiók listája

A forgalmazott termékek értéke (az (EU) 2017/891 rendelet 22. cikke alapján kiszámítva)

(Adatok euróban vagy nemzeti pénznemben)

3.2. táblázat Az operatív programok TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó tényleges kiadásainak összege

Tevékenységek/intézkedések

az (EU) 2017/891 rendelet 2. cikkének f) és g) pontja

Célkitűzések

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 152. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Tényleges kiadások összege (euróban vagy nemzeti pénznemben)

Valamennyi TSZ

Valamennyi TTSZ

Valamennyi TSZT

Valamennyi TSZTT

Beruházások

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Válságmegelőzés és válságkezelés

Kutatás

Kutatás és kísérleti termelés

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Minőségbiztosítási rendszerek (uniós és nemzeti) és minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések

A termékek minőségének javítása

Promóció és kommunikáció

A termékek kereskedelmi értékének növelése

A termékek promóciója

Válságmegelőzés és válságkezelés

Képzés és a bevált módszerek megosztása

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Válságmegelőzés és válságkezelés

Tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Ökológiai termelés

Környezetvédelmi intézkedések

Integrált termelés

Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

Talajvédő intézkedések

Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek megőrzését

Az energiatakarékosságot elősegítő tevékenységek (a közlekedés kivételével)

A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

Közlekedés

Forgalmazás

Kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása

Válságmegelőzés és válságkezelés

Kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltése

Gyümölcsösök újratelepítése

Kivonás a piacról

—	Ingyenes szétosztás

—

Egyéb

Zöldszüret

Be nem takarítás

Betakarítási biztosítás

Tanácsadás

Adminisztratív költségek

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Válságmegelőzés és válságkezelés

Kutatás

Egyéb

A termelés tervezése

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Megjegyzés:

Az 1308/2013/EU rendelet a következő célkitűzéseket irányozza elő:

— A termelés tervezése 33. cikk (1) bekezdés a) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., ii. és xi. alpont

— A termékek minőségének javítása 33. cikk (1) bekezdés b) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., iv. és vi. alpont

— A termékek kereskedelmi értékének növelése 33. cikk (1) bekezdés c) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., ii., iii., iv., ix. és xi. alpont

— A termékek promóciója 33. cikk (1) bekezdés d) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont vi. és ix. alpont

— Környezetvédelmi intézkedések 33. cikk (1) bekezdés e) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont iii., iv., v., vii. és viii. alpont

— Válságmegelőzés és válságkezelés 33. cikk (1) bekezdés f) pont, 33. cikk (3) bekezdés a) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont iv. és xi. alpont

— Kutatás 152. cikk (1) bekezdés c) pont iv. alpont

3.3. táblázat A termelői csoportoknál felmerült tényleges kiadások összege

Az összes termelői csoporthoz kapcsolódó tényleges kiadások összege

(euróban vagy nemzeti pénznemben)

TCS-k beruházásai

A TCS-k elismeréséhez szükséges beruházások

—	az uniós pénzügyi támogatás összege

—	a tagállami pénzügyi támogatás összege

—	a TCS/TCS-tag hozzájárulásának összege

3.4. táblázat Árukivonások

		Teljes éves mennyiség (tonna)	Összes kiadás (euróban vagy nemzeti pénznemben)	Az uniós pénzügyi támogatás összege	Ingyenes szétosztás (tonna)	Komposztálás (tonna)	Feldolgozóipar (tonna)	Egyéb rendeltetés (tonna)
Az (EU) 2017/891 rendelet IV. mellékletében szereplő termékek	Karfiol
	Paradicsom
	Alma
	Szőlő
	Kajszibarack
	Nektarin
	Őszibarack
	Körte
	Padlizsán
	Sárgadinnye
	Görögdinnye
	Narancs
	Mandarin
	Klementin
	Satsuma
	Citrom
Egyéb termékek
Összesen

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:		Év:
Régió:

4. SZAKASZ

AZ OPERATÍV PROGRAMOK NYOMON KÖVETÉSE

Az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a termelői csoportok által egy operatív program/elismerési terv keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatos mutatók nem feltétlenül ragadnak meg minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja az operatív program/elismerési terv kimenetelét, eredményeit és hatását. Ezzel összefüggésben a mutatókból fakadó információkat a program/terv végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló fő tényezőkkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk fényében kell értelmezni.

Amennyiben a tagállamok mintákat alkalmaznak a mutatók kiszámításánál, tájékoztatniuk kell a Bizottságot a minta méretéről, reprezentativitásáról és egyéb alkotóelemeiről.

4.1. táblázat A TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó mutatók

Tevékenységek/intézkedések Az (EU) 2017/891 rendelet 2. cikkének f) és g) pontja	Célkitűzések Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 152. cikke (1) bekezdésének c) pontja	Mutatók		Valamennyi TSZ	Valamennyi TTSZ	Valamennyi TSZT	Valamennyi TSZTT
Beruházások (5)	A termelés tervezése	Üzemek száma
	A termelés tervezése	Összérték
	A termékek minőségének javítása	Üzemek száma
	A termékek minőségének javítása	Összérték
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
		Összérték
		A forgalmazott termékek összértéke/a forgalmazott termékek összmennyisége (euro vagy nemzeti pénznem/kg)
	Környezetvédelmi intézkedések	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Összérték
	Válságmegelőzés és válságkezelés	Üzemek száma
	Válságmegelőzés és válságkezelés	Összérték
	Kutatás	Üzemek száma
	Kutatás	Összérték
Kutatás és kísérleti termelés	A termelés tervezése	Összérték
	A termelés tervezése	Üzemek száma
	A termékek minőségének javítása	Összérték
	A termékek minőségének javítása	Üzemek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Összérték
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Összérték
Minőségbiztosítási rendszerek (uniós és nemzeti) (6) és minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések	A termékek minőségének javítása	Az OEM/OFJ/HKT (7) területe (ha)
		Üzemek száma
		Mennyiség (tonna)
Promóció és kommunikáció (8)	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	A promóciós kampányok száma
	A termékek promóciója	Üzemek száma
	A termékek promóciója	A promóciós kampányok száma
	Válságmegelőzés és válságkezelés	Üzemek száma
	Válságmegelőzés és válságkezelés	A promóciós kampányok száma
Képzés és a bevált módszerek megosztása	A termelés tervezése	Üzemek száma
	A termelés tervezése	Tevékenységek száma
	A termékek minőségének javítása	Üzemek száma
	A termékek minőségének javítása	Tevékenységek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Tevékenységek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Tevékenységek száma
	Válságmegelőzés és válságkezelés	Üzemek száma
	Válságmegelőzés és válságkezelés	Tevékenységek száma
Tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás	A termelés tervezése	Üzemek száma
	A termelés tervezése	Tevékenységek száma
	A termékek minőségének javítása	Üzemek száma
	A termékek minőségének javítása	Tevékenységek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Tevékenységek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Tevékenységek száma
Ökológiai termelés	Környezetvédelmi intézkedések	Ökológiai gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)
Ökológiai termelés		Üzemek száma
Integrált termelés		Integrált gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)
Integrált termelés		Üzemek száma
Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is		Csökkentett vízhasználatú gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)
		Üzemek száma
		Térfogatkülönbség (m3) (n – 1/n)
Talajvédő intézkedések		Talajeróziós kockázatnak kitett gyümölcs- és zöldségtermelő terület, ahol antieróziós intézkedéseket hajtanak végre (ha) (9)
		Üzemek száma
		Különbség a hektáronkénti műtrágyahasználatot illetően (tonna/ha) (n – 1/n)
Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek megőrzését		Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló tevékenységekkel érintett területek (ha)
		Üzemek száma
Az energiatakarékosságot elősegítő tevékenységek (a közlekedés kivételével)		Csökkentett energiahasználatú gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)
		Üzemek száma
		Különbség az energiafelhasználást illetően (n – 1/n):
		Szilárd energiahordozók	(tonna/a forgalmazott termékek mennyisége)
		Cseppfolyós energiahordozók	(l/a forgalmazott termékek mennyisége)
		Gáznemű energiahordozók	(m3/a forgalmazott termékek mennyisége)
		Villamos energia	(kwh/a forgalmazott termékek mennyisége)
A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek		Üzemek száma
		Különbség a hulladék mennyiségét illetően (m3/a forgalmazott termékek mennyisége) (n – 1/n)
		Különbség a csomagolás mennyiségét illetően (m3/a forgalmazott termékek mennyisége) (n – 1/n)
Közlekedés		Különbség az energiafelhasználást illetően (n – 1/n):
		Cseppfolyós energiahordozók	(l/a forgalmazott termékek mennyisége)
		Gáznemű energiahordozók	(m3/a forgalmazott termékek mennyisége)
		Villamos energia	(kwh/a forgalmazott termékek mennyisége)
Forgalmazás		Üzemek száma
Forgalmazás		Tevékenységek száma
Kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása (10)	Válságmegelőzés és válságkezelés	Üzemek száma
Kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltése (11)		Üzemek száma
Gyümölcsösök újratelepítése		Érintett területek (ha)
Kivonás a piacról (11)		Az elvégzett tevékenységek száma
Zöldszüret (12)		Az elvégzett tevékenységek száma
Zöldszüret (12)		Érintett terület (ha)
Be nem takarítás (12)		Az elvégzett tevékenységek száma
Be nem takarítás (12)		Érintett terület (ha)
Betakarítási biztosítás		Üzemek száma
Tanácsadás		Az elvégzett tevékenységek száma
Egyéb	A termelés tervezése	Üzemek száma
	A termékek minőségének javítása	Üzemek száma
	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Üzemek száma
	Környezetvédelmi intézkedések	Üzemek száma

4.2. táblázat A termelői csoportokhoz kapcsolódó mutatók

		Mutató	Szám
TCS-k beruházásai	A TCS-k elismeréséhez szükséges beruházások	A TCS-k tagjainak száma
		TSZ-ként elismert TCS-k száma

”

(*1) latin betűs átírással: България = Bulgaria; Ελλάδα = Elláda; Κύπρος = Kýpros.

(1) A nemzeti stratégiában a jelentés tárgyévében bevezetett változások összefoglalása.

(*2) A gomba kivételével.

(2) Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TTSZ-ek székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TTSZ-ek tagjai, azaz a TTSZ-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*3) A gomba kivételével.

(3) Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TSZT-k székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TSZT-k tagjai, azaz a TSZT-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*4) A gomba kivételével.

(4) Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TSZTT-k székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TSZTT-k tagjai, azaz a TSZTT-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*5) A gomba kivételével.

(*6) A gomba kivételével.

(5) Az operatív program keretén belül vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő nem jövedelemtermelő beruházásokat is ideértve.

(6) A termelési módozatok vonatkozásában egy sor olyan részletes kötelezettségre utal, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növényegészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat, és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A »minőségbiztosítási rendszerek« fő típusaiként a következők javasoltak: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

(7) Oltalom alatt álló eredetmegjelölés/oltalom alatt álló földrajzi jelzés/hagyományos különleges termék.

(8) A promóciós/kommunikációs kampány minden napja egy-egy tevékenységnek számít.

(9) »Talajeróziós kockázatnak kitett« terület: bármely lejtős terület, amelynek dőlésszöge 10 %-nál nagyobb, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró, vetésforgó stb.). Ha rendelkezésre áll a szükséges információ, a tagállam e helyett a következő meghatározást is használhatja: »Talajeróziós kockázatnak kitett« terület: bármely olyan terület, amelynek előre jelzett talajvesztesége meghaladja a természetes talajképződés mértékét, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró vagy vetésforgó).

(10) A különböző kölcsönös alapok létrehozásával/újrafeltöltésével kapcsolatos tevékenységek különböző tevékenységeknek számítanak.

(11) Ugyanazon termék piaci kivonása az év különböző időszakaiban és a különböző termékek piaci kivonása különböző tevékenységeknek számít. Az adott termék minden egyes piaci kivonási művelete egy tevékenységnek számít.

(12) Különböző termékek zöldszürete és be nem takarítása különböző tevékenységnek számít. Ugyanazon termékek zöldszürete és be nem takarítása egy tevékenységnek számít, függetlenül a tevékenységhez szükséges napok számától, a tevékenységben részt vevő üzemek számától és az érintett helyszínek számától, illetve a földterület hektárban kifejezett méretétől.

17.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1147 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. augusztus 10.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2018) 5070. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott, a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2017. december 19-én megküldte véleményét a Bizottságnak a hulladékkezelésre vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3)	Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).

MELLÉKLET

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK A HULLADÉKKEZELÉS TEKINTETÉBEN

ALKALMAZÁSI KÖR

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:

—

5.1.

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a)	biológiai kezelés;

b)	fizikai-kémiai kezelés;

c)	elegyítés vagy keverés a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1. és 5.2. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

d)	újracsomagolás a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1. és 5.2. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

e)	oldószerek visszanyerése/regenerálása;

f)	szervetlen anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével;

g)	savak vagy lúgok regenerálása;

h)	szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése;

i)	katalizátorok összetevőinek visszanyerése;

j)	olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrafelhasználása.

—

5.3.

Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a 91/271/EGK tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

i.	biológiai kezelés;

ii.	fizikai-kémiai kezelés;

iii.	hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iv.	hamu kezelése;

v.	fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit.

Nem veszélyes hulladék hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek együttese 75 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

i.	biológiai kezelés;

ii.	hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iii.	hamu kezelése;

iv.	fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit.

Amennyiben az egyetlen hulladékkezelési tevékenység az anaerob lebontás, az e tevékenységre vonatkozó kapacitási küszöb napi 100 tonna.

—

5.5.

A 2010/75/EU irányelv I. melléklete 5.4. pontjának hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék átmeneti tárolása a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitás felett, a keletkezés helyén a begyűjtésig történő átmeneti tárolás kivételével.

—

6.11.

A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, és a fenti 5.1., 5.3. vagy 5.5. pontban említett tevékenységeket végző létesítmény által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett fenti szennyvízkezelés vonatkozásában ezek a BAT-következtetések a különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelésére is kiterjednek, ha a szennyező anyagok nagy része a fenti 5.1., 5.3. vagy 5.5. pontban említett tevékenységek egyikéből származik.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

—	felszíni feltöltés;

—

állati tetemeknek vagy hulladékoknak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.5. pontja szerinti tevékenységi leírás hatálya alá tartozó ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása, amennyiben arra a vágóhidakkal és az állati eredetű melléktermékek ágazataival (SA) kapcsolatos BAT-következtetések vonatkoznak;

—	saját gazdaságban képződött trágya feldolgozása, amennyiben arra a baromfi vagy sertés intenzív tenyésztésével (IRPP) kapcsolatos BAT-következtetések vonatkoznak;

—

hulladék közvetlen (azaz előkezelés nélküli) hasznosítása egyéb BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységeket végző létesítményekben használt nyersanyagok helyettesítésére, ilyenek például a következők:

—	ólom (pl. akkumulátorból származó ólom), cink vagy alumíniumsók közvetlen hasznosítása vagy katalizátorokból származó fémek hasznosítása. Ez a nemvasfém-iparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	papír feldolgozása újrafeldolgozás céljára. Ez a cellulóz, papír és papírkarton gyártásával (PP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	hulladékok felhasználása cementégető kemencék fűtőanyagaként/nyersanyagaként. Ez a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártásával (CLM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	a hulladékok (együtt)égetése, pirolízis és gázosítás. Ez a hulladékégetéssel (WI) kapcsolatos BAT-következtetések vagy a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	hulladéklerakók. Ez az 1999/31/EK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik. Az 1999/31/EK irányelv vonatkozik különösen a föld alatti állandó és a hosszú távú (ártalmatlanítás előtt legalább egy évig, hasznosítás előtt legalább három évig tartó) tárolásra;

—	szennyezett (pl. kitermeletlen) talaj helyszíni szennyeződésmentesítése;

—	salak és kazánhamu kezelése. Ez a hulladékégetéssel (WI) kapcsolatos BAT-következtetések és/vagy a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	fémhulladék és fémtartalmú anyagok olvasztása. Ez a nemvasfém-iparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések, a vas- és acélgyártással (IS) kapcsolatos BAT-következtetések és/vagy a kovácsműhelyekkel és öntödei iparággal (SF) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

—	elhasznált savak és lúgok regenerálása, amennyiben az a vasfémek feldolgozásával kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik;

—	tüzelőanyagok elégetése, amennyiben ez nem hoz létre a hulladékkal közvetlenül érintkező forró gázokat. Ez a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozhat.

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

—	gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM);

—	tárolásból származó kibocsátás (EFS);

—	energiahatékonyság (ENE);

—	az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM);

—	cement, mész és magnézium-oxid előállítása (CLM);

—	közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW);

—	baromfi vagy sertés intenzív tenyésztése (IRPP).

E BAT-következtetéseket az uniós jogszabályok vonatkozó, például a hulladékgazdálkodási hierarchiáról szóló rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

Általános fogalmak

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül. Ide értendők a felülről nyitott biofilterekből eredő kibocsátások is.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt „automatizált mérőrendszerrel” végzett mérések.

Tisztasági nyilatkozat

A hulladék előállítója/birtokosa által kiadott írásbeli dokumentum, amely igazolja, hogy a szóban forgó üres hulladéktároló (pl. hordó, tartály) tisztasága megfelel az átvételi kritériumoknak.

Diffúz kibocsátások

Az elvezetetlen kibocsátások (pl. por, szerves vegyület, szag kibocsátása), amelyek származhatnak „területi” forrásokból (pl. tartályokból) vagy „pontforrásokból” (pl. vezetékek illesztékeiből). Ez magában foglalja a szabadtéri prizmás komposztálásból származó kibocsátást is.

Közvetlen kibocsátás

Kibocsátás fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül.

Kibocsátási tényezők

A kibocsátás becslése érdekében ismert adatokkal, például az üzemre/folyamatra vonatkozó adatokkal vagy forgalomadatokkal megszorozható számok.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Fáklyázás

Az ipari műveletekből származó hulladékgázok éghető vegyületeinek elégetésére szolgáló, nyílt lánggal végzett magas hőmérsékletű oxidáció. A fáklyázást elsősorban a tűzveszélyes gázok biztonsági okokból való elégetésére vagy nem rutinszerű üzemi feltételek esetén alkalmazzák.

Szállópernye

A tűztérből származó vagy a füstgáz áramában keletkező, és a füstgázzal terjedő részecskék.

Illékony kibocsátások

Pontforrásokból származó diffúz kibocsátások.

Veszélyes hulladék

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék.

Közvetett kibocsátás

Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás.

Biológiailag lebomló folyékony hulladék

Biológiai eredetű, viszonylag nagy víztartalmú hulladék (például zsírelválasztók tartalma, szerves iszapok, étkezési hulladék).

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH)

Vegyes szilárd hulladék kezelése a mechanikai kezelés és a biológiai kezelés, például az aerob és anaerob kezelés együttes alkalmazásával.

Új üzem

A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje.

Kibocsátott mennyiség

A hulladékkezelő üzemből kikerülő kezelt hulladék.

Pasztaszerű hulladék

Nem szabadon folyó iszap.

Rendszeres mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés.

Hasznosítása

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (15) bekezdésében meghatározott hasznosítás.

Újrafinomítás

Hulladékolaj átalakítása alapolajjá.

Regenerálás

Olyan kezelések és folyamatok, amelyek elsődleges célja, hogy újra alkalmassá tegyék a kezelt anyagokat (például elhasznált aktív szén vagy elhasznált oldószer) az eredetihez hasonló felhasználásra.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

—	lakónegyedek;

—	emberi tevékenységek végzésére használat területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy gondozóintézmények).

Felszíni feltöltés

Folyékony vagy iszapos hulladékok elhelyezése gödrökben, medencékben, derítőtavakban stb.

Fűtőértékkel bíró hulladékok kezelése

Fahulladék, hulladékolaj, műanyaghulladékok, hulladék oldószerek stb. kezelése tüzelőanyag létrehozása céljából vagy fűtőértékük jobb hasznosítása érdekében.

VFC

Illékony fluorozott szénhidrogének: fluorozott (hidro)karbonokat, különösen fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC) és fluorozott szénhidrogéneket (HFC) tartalmazó illékony szerves vegyületek.

VHC

Illékony szénhidrogének: kizárólag hidrogén- és szénatomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek (pl. etán, propán, izobután, ciklopentán).

VOC

Illékony szerves vegyületek a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (45) bekezdésében meghatározottak szerint.

Hulladékbirtokos

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott hulladékbirtokos.

Bemenő hulladék

A hulladékkezelő üzembe beszállított, kezelendő hulladék.

Vízalapú folyékony hulladék

Vizes folyadékokat, savakat/lúgokat vagy szivattyúzható iszapot tartalmazó, biológiailag lebomló folyékony hulladéknak nem minősülő hulladék (pl. emulziók, elhasznált savak, vizes tengeri hulladék).

Szennyező anyagok/paraméterek

AOX

A Cl-ként kifejezett szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban.

Arzén

Az As-ként kifejezett arzén az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött arzénvegyületet foglalja magában.

BOI

Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap (BOI5) vagy 7 nap (BOI7) alatt történő biokémiai oxidációjához szükséges oxigénmennyiség.

Kadmium

A Cd-ként kifejezett kadmium az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött kadmiumvegyületet foglalja magában.

CFC

Fluorozott-klórozott szénhidrogének: szén-, klór- és fluoratomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek.

Króm

A Cr-ként kifejezett króm az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött krómvegyületet foglalja magában.

Hat vegyértékű króm

A Cr(VI)-ként kifejezett hat vegyértékű króm magában foglalja az összes olyan krómvegyületet, amelynél a króm +6 oxidációs állapotban van.

KOI

Kémiai oxigénigény. A szerves anyag teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Réz

A Cu-ként kifejezett réz az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött rézvegyületet foglalja magában.

Cianid

A CN--ként kifejezett szabad cianid.

Por

Összes (levegőben) szálló por.

HOI

Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel kinyerhető vegyületek összessége (ide értve a hosszú láncú és elágazó, alifás, aliciklikus, aromás vagy alkil-szubsztituált aromás szénhidrogéneket).

HCl

Az összes szervetlen gáznemű klórvegyület HCl-ként kifejezve.

Az összes szervetlen gáznemű fluorvegyület HF-ként kifejezve.

H2S

Hidrogén-szulfid. A karbonil-szulfid és a merkaptánok kivételével.

Ólom

A Pb-ként kifejezett ólom az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött ólomvegyületet foglalja magában.

Higany

A Hg-ként kifejezett higany az összes szervetlen és szerves, gáznemű, oldott vagy részecskékhez kötött higanyvegyületet foglalja magában.

NH3

Ammónia.

Nikkel

Az Ni-ként kifejezett nikkel az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött nikkelvegyületet foglalja magában.

Szagkoncentráció

Az EN 13725 szabvány szerint normál körülmények között dinamikus olfaktometriával mért európai szagegység (ouE) egy köbméter levegőben.

PCB

Poliklórozott bifenil.

Dioxin jellegű PCB-k

A 199/2006/EK bizottsági rendeletben (5) felsorolt poliklórozott bifenilek.

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok.

PFOA

Perfluor-oktánsav.

PFOS

Perfluoroktán-szulfonsav.

Fenolindex

A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége.

TOC

A teljes szervesszén-tartalom C-ként kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet.

Összes N

Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4–N), a nitriteket (NO2–N), a nitrátokat (NO3–N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában.

Összes P

A P-ként kifejezett összes foszfor az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött foszforvegyületet foglalja magában.

TSS

Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

TVOC

Az összes illékony szerves vegyület C-ként kifejezve (a levegőben).

Cink

A Zn-ként kifejezett cink az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött cinkvegyületet foglalja magában.

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi betűszavakat kell alkalmazni:

Betűszó	Meghatározás
EMS	Környezetközpontú irányítási rendszer
EoLV	A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elhasználódott jármű
HEPA	Nagy hatásfokú részecskeszűrő
IBC	Köztes ömlesztettáru-tartály
LDAR	Szivárgásészlelés és -javítás
LEV	Helyi elszívó szellőzőrendszer
POP	A 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott tartósan megmaradó szerves szennyező anyag.
WEEE	A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elektromos és elektronikus berendezések hulladékai.

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) koncentrációszintekre (a kibocsátott anyagok egységnyi térfogatú hulladékgázhoz viszonyított tömegeként) értendők, normál körülmények között, azaz 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz esetében mérve, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül, és μg/Nm (3) vagy mg/Nm3 mértékegységben kifejezve.

A légköri kibocsátások BAT-AEL-értékeihez kapcsolódó átlagolási időszakok vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók.

Mérés típusa	Átlagolási időszak	Meghatározás
Folyamatos	Napi átlag	Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva.
Időszakos	A mintavételi időszakban mért átlagérték	Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (9).

Folyamatos mérés alkalmazásakor a BAT-AEL-ek napi átlagértékekként is kifejezhetők.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) μg/l-ben vagy mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációra értendők.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak:

—	folyamatos kibocsátás esetén a napi átlagokra, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákra;

—	tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg.

Időarányos egyesített minták alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása.

A vízbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás a létesítményből kilép.

Kibocsátáscsökkentési hatékonyság

Az e BAT-következtetésekben meghatározott átlagos kibocsátáscsökkentési hatékonyság kiszámítása (lásd a 6.1. táblázatot) a kémiai oxigénigény (KOI) és a teljes szervesszén-tartalom (TOC) tekintetében nem foglalja magában az ömlesztett szervesanyag-tartalom és a vízalapú folyékony hulladék elválasztását célzó kezdeti kezelési lépéseket, például az evaporatív kondenzációs eljárást, az emulziók destabilizálását vagy a fáziselválasztást.

1. ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó BAT olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és követését jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:

I.	vezetői elkötelezettség, felsővezetői szinten is;

II.	olyan környezetvédelmi politika meghatározása a vezetőség részéről, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja;

III.	a szükséges eljárások, célkitűzések és célok tervezése és megvalósítása a pénzügyi tervezéssel és beruházással összhangban;

IV.

az eljárások megvalósítása, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

a)	felépítés és felelősség,

b)	toborzás, képzés, tudatosság és kompetencia,

c)	kommunikáció,

d)	alkalmazottak bevonása,

e)	dokumentálás,

f)	hatékony folyamatirányítás,

g)	karbantartási programok,

h)	készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

i)	a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;

a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

a)	monitoring és mérés (lásd még az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó (IED) létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringjáról szóló, JRC által készített referenciajelentést, ROM),

b)	korrekciós és megelőző intézkedés,

c)	nyilvántartás vezetése,

d)	(amennyiben megvalósítható) független, belső vagy külső auditálás annak érdekében, hogy meghatározzák, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn azt;

VI.	az EMS-nek és folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának felülvizsgálata a felső vezetés részéről;

VII.	a tisztább technológiák fejlődésének követése;

VIII.

egy új üzem tervezési fázisában, valamint az üzem teljes élettartama során az üzem jövőbeli végső üzemen kívül helyezéséből származó környezeti hatások figyelembevétele;

IX.	ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása;

X.	hulladékáram-kezelés (lásd: BAT 2);

XI.	a szennyvízre és a hulladékgázra vonatkozó nyilvántartás (lásd: BAT 3);

XII.	maradékanyag-kezelési terv (ismertetését lásd a 6.5. szakaszban);

XIII.

balesetkezelési terv (ismertetését lásd a 6.5. szakaszban);

XIV.	bűzszennyezés elleni intézkedési terv (lásd: BAT 12);

XV.	zaj- és rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 17).

Alkalmazhatóság

A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási köre (pl. részletessége) és jellege (pl. hogy szabványosított-e, vagy sem) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a feldolgozott hulladékok típusa és mennyisége által is befolyásolt lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

BAT 2. Az üzem átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

A hulladék paramétereinek jellemzésére és előzetes elfogadására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása

Ezen eljárások célja, hogy még a hulladék üzembe történő beérkezése előtt biztosítsák az adott hulladék kezelésére szolgáló műveletek műszaki (és jogi) alkalmasságát. Magukban foglalják a bemenő hulladékra vonatkozó információk összegyűjtését, valamint adott esetben akár a hulladék összetételének mintavétellel és paramétermeghatározással történő megállapítását. A hulladék kockázatalapú előzetes elfogadási eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

Hulladékátvételi eljárások kidolgozása és végrehajtása

Az átvételi eljárások célja a hulladék előzetes elfogadási szakaszban megállapított paramétereinek igazolása. Meghatározzák a hulladék üzembe történő beérkezésekor ellenőrizendő tényezőket, valamint a hulladék átvételére és visszautasítására vonatkozó kritériumokat. Az eljárások kiterjedhetnek a hulladék mintavételezésére, vizsgálatára és elemzésére is. A hulladék kockázatalapú átvételi eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszere az üzemben található hulladék helyének és mennyiségének nyomon követésére szolgál. Megtalálható benne a hulladék előzetes elfogadási eljárása során keletkezett minden információ (pl. a hulladék az üzembe történő beérkezésének időpontja, egyedi azonosító száma, a korábbi hulladékbirtokos(ok) adatai, az előzetes elfogadási és átvételi elemzések eredményei, a telephelyen lévő hulladék, többek között minden veszélyes hulladék tervezett kezelési útvonala, jellege és mennyisége), valamint az átvétel, tárolás, kezelés és/vagy a telephelyről való elszállítás során keletkezett minden információ. A hulladék kockázatalapú nyomonkövetési rendszerének keretében mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozását és megvalósítását magában foglaló, meglévő EN-szabványokra is épülő technikát annak garantálására alkalmazzák, hogy a hulladékkezelés eredménye összhangban legyen a várakozásokkal. Ez az irányítási rendszer a hulladékkezelési teljesítmény ellenőrzését és optimalizálását is lehetővé teszi, és e célból magában foglalhatja a szóban forgó anyagok összetevőinek anyagáram-elemzését a hulladékkezelési folyamat egészén keresztül. A kockázatalapú anyagáram-elemzés során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

A hulladékok szétválogatása

A hulladékokat tulajdonságaik szerint szétválogatják, így a tárolás és a kezelés könnyebbé, valamint környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá válik. A hulladékok szétválasztása fizikai elkülönítésen, valamint a hulladék tárolási idejére és helyére vonatkozó információk azonosítását szolgáló eljárásokon alapul.

A hulladékok kompatibilitásának biztosítása keverés, elegyítés előtt.

A kompatibilitás biztosításához különféle ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani a keverés, elegyítés vagy más kezelési művelet során esetlegesen végbemenő nemkívánatos és/vagy potenciálisan veszélyes vegyi reakciók (pl. polimerizáció, gázfejlődés, exoterm reakció, bomlás, kristályképződés, kiválás) meghatározása érdekében. A kockázatalapú kompatibilitási vizsgálatok során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

A beérkező szilárd hulladék szétválogatása

A beérkező szilárd hulladék szétválogatásának (10) célja, hogy a nemkívánatos anyagok ne kerülhessenek be a hulladékkezelés következő szakaszába. Magában foglalhatja az alábbiakat:

—	manuális elkülönítés vizuális vizsgálat alapján;

—	vasfémek, nemvasfémek vagy minden fémanyag elkülönítése;

—	optikai szétválasztás, pl. közeli infravörös spektroszkópiát vagy röntgensugarat alkalmazó módszerekkel;

—	sűrűségkülönbségen alapuló szétválasztás, pl. szétválasztás légáramban, ülepítő tartályokban, rázóasztalokkal;

—	méret szerinti szétválasztás rostálással/szitálással.

BAT 3. A vízbe és levegőbe történő kibocsátások csökkentésének elősegítése érdekében alkalmazandó BAT a szennyvíz- és hulladékgázáramok kimutatásának létrehozását és vezetését jelenti, amelyet a környezetközpontú irányítási rendszer keretében kell megvalósítani (lásd: BAT 1), és amely a következő elemeket foglalja magában:

a kezelendő hulladék jellemzőire és a hulladékkezelési folyamatokra vonatkozó információk, többek között:

a)	a kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák;

b)	a folyamatintegrált technikák és a forrásnál történő szennyvíz-/hulladékgáz-tisztítás leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve;

ii.

a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)	az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség;

b)	a releváns szennyező anyagok (pl. KOI/TOC, nitrogénvegyületek, foszfor, fémek, elsőbbségi anyagok/mikroszennyezők) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai;

c)	a biológiai eltávolíthatóságra vonatkozó adatok (pl. BOI, BOI/KOI arány, Zahn–Wellens-vizsgálat, biológiai gátlási potenciál [pl. eleveniszap gátlása]) (lásd: BAT 52);

iii.

a hulladékgázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)	az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete;

b)	a releváns szennyező anyagok (pl. szerves vegyületek, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, ideértve a PCB-ket) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai;

c)	gyúlékonyság, alsó és felső robbanási határértékek, reakcióképesség;

d)	olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a hulladékgáz-tisztító rendszert vagy az üzembiztonságot (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz, por).

Alkalmazhatóság

A kimutatás alkalmazási köre (pl. részletessége) és jellege általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a feldolgozott hulladékok típusa és mennyisége által is befolyásolt lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

BAT 4. A hulladék tárolásához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Optimális tárolási helyszín

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a tárolóhelyet a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható legnagyobb távolságban alakítják ki érzékeny területektől, vízfolyásoktól stb.;

—	a tárolás helyének meghatározásakor arra törekednek, hogy kiküszöböljék vagy minimálisra csökkentsék a hulladék üzemen belüli szükségtelen mozgatását (pl. a hulladék kétszeri vagy többszöri mozgatását vagy szükségtelenül nagy távolságra történő szállítását).

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

Megfelelő tárolási kapacitás

A hulladék felhalmozódásának megakadályozását célzó intézkedések, például:

—	a maximális hulladéktárolási kapacitás pontos meghatározása a hulladék jellemzőit (például tűzveszélyességét), valamint a kezelési kapacitást figyelembe véve, és e maximális tárolási kapacitás betartása;

—	a tárolt hulladék mennyiségének rendszeres ellenőrzése a maximálisan megengedett tárolási kapacitáshoz viszonyítva;

—	a hulladék maximális tartózkodási idejének pontos meghatározása.

Általánosan alkalmazható.

A tárolóhelyek biztonságos üzemeltetése

Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

—	a hulladék berakodásához, kirakodásához és tárolásához használt berendezések pontos dokumentálása és jelölése;

—	a hőre, fényre, levegőre, vízre stb. érzékeny hulladékok védelme az adott környezeti feltételektől;

—	a célnak megfelelő tartályok és hordók használata, amelyek tárolása biztonságos módon történik.

A csomagolt veszélyes hulladék elkülönített tárolása és kezelése

Adott esetben a csomagolt veszélyes hulladék külön kijelölt helyen történő tárolása és kezelése.

BAT 5. A hulladék kezeléséhez és szállításához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a kezelési és szállítási eljárások kidolgozását és végrehajtását jelenti.

Leírás

A kezelési és szállítási eljárások azt hivatottak garantálni, hogy a hulladékokat biztonságosan kezelik és szállítják a tárolás vagy kezelés helyére. A fentiek a következő elemekre terjednek ki:

—	a hulladék kezelését és szállítását hozzáértő személyzet végzi;

—	a hulladék kezelését és szállítását megfelelően dokumentálják, értékelik a teljesítés előtt, és ellenőrzik a teljesítés után;

—	intézkedéseket vezetnek be a véletlen kiömlés megelőzésére, észlelésére és a kárenyhítésre;

—	hulladékok keverésekor vagy elegyítésekor üzemi és tervezési óvintézkedéseket tesznek (pl. porlékony/porszerű hulladékok felporszívózása).

A kockázatalapú kezelési és szállítási eljárások során mérlegelik többek között a balesetek és káresemények előfordulásának valószínűségét és környezeti hatásait.

1.2. Ellenőrzés

BAT 6. A szennyvízáramok kimutatásában meghatározott vízbe történő kibocsátások (lásd: BAT 3) vonatkozásában alkalmazandó BAT a folyamat főbb paramétereinek (pl. szennyvízáram, pH-érték, hőmérséklet, vezetőképesség, BOI) a kulcsfontosságú helyeken (pl. az előkezelés bemeneti és/vagy kimeneti pontján, az utolsó kezelés belépési helyén, valamint azon a ponton, ahol a kibocsátás elhagyja a létesítményt) történő ellenőrzését jelenti.

BAT 7. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Anyag/paraméter	Szabvány(ok)	Hulladékkezelési folyamat	Az ellenőrzés minimális gyakorisága (11) (12)	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (13) (14)	EN ISO 9562	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer	BAT 20
Benzol, toluol, etil-benzol, xilol (BTEX) (13) (14)	EN ISO 15680	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Havonta egyszer
Kémiai oxigénigény (KOI) (15) (16)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével	Havonta egyszer
Kémiai oxigénigény (KOI) (15) (16)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Szabad cianid (CN–) (13) (14)	Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 14403-1 és -2)	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Szénhidrogén-olajindex (HOI) (14)	EN ISO 9377-2	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Havonta egyszer
		Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése
		Hulladékolaj újrafinomítása
		Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése
		Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Arzén (As), kadmium (Cd), króm (Cr), réz (Cu), nikkel (Ni), ólom (Pb), cink (Zn) (13) (14)	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Havonta egyszer
		Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése
		Hulladék mechanikai-biológiai kezelése
		Hulladékolaj újrafinomítása
		Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése
		Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése
		Elhasznált oldószerek regenerálása
		Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Mangán (Mn) (13) (14)		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Hat vegyértékű króm (Cr(VI)) (13) (14)	Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-3, EN ISO 23913)	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Higany (Hg) (13) (14)	Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 17852, EN ISO 12846)	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Havonta egyszer
		Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése
		Hulladék mechanikai-biológiai kezelése
		Hulladékolaj újrafinomítása
		Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése
		Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése
		Elhasznált oldószerek regenerálása
		Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Perfluor-oktánsav (13)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Minden hulladékkezelés	Hathavonta egyszer
Perfluoroktán-szulfonsav (13)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Minden hulladékkezelés	Hathavonta egyszer
Fenolindex (16)	EN ISO 14402	Hulladékolaj újrafinomítása	Havonta egyszer
		Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése	Havonta egyszer
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Összes nitrogén (összes N) (16)	EN 12260, EN ISO 11905-1	Hulladék biológiai kezelése	Havonta egyszer
		Hulladékolaj újrafinomítása	Havonta egyszer
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (15) (16)	EN 1484	Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével	Havonta egyszer
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (15) (16)	EN 1484	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Összes foszfor (összes P) (16)	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 15681-1 és -2, EN ISO 6878, EN ISO 11885)	Hulladék biológiai kezelése	Havonta egyszer
Összes foszfor (összes P) (16)		Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer
Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (16)	EN 872	Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével	Havonta egyszer
Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (16)	EN 872	Vízalapú folyékony hulladék kezelése	Naponta egyszer

BAT 8. Az elérhető legjobb technika a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Anyag/Paraméter	Szabvány(ok)	Hulladékkezelési folyamat	Az ellenőrzés minimális gyakorisága (17)	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Brómozott égésgátlók (18)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Évente egyszer	BAT 25
Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése	Hathavonta egyszer	BAT 29
Dioxin jellegű PCB-k	EN 1948-1, -2 és -4 (19)	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése (18)	Évente egyszer	BAT 25
Dioxin jellegű PCB-k	EN 1948-1, -2 és -4 (19)	PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése	Háromhavonta egyszer	BAT 51
Por	EN 13284-1	Hulladék mechanikai kezelése	Hathavonta egyszer	BAT 25
		Hulladék mechanikai-biológiai kezelése		BAT 34
		Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése		BAT 41
		Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése		BAT 49
		Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása		BAT 50
HCl	EN 1911	Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 49
HCl	EN 1911	Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 53
HF	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 49
Hg	EN 13211	Elektromos és elektronikus berendezések higanyt tartalmazó hulladékainak kezelése	Háromhavonta egyszer	BAT 32
H2S	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Hulladék biológiai kezelése (20)	Hathavonta egyszer	BAT 34
Fémek és félfémek a higany kivételével (pl. As, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Sb, Se, Tl, V) (18)	EN 14385	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Évente egyszer	BAT 25
NH3	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Hulladék biológiai kezelése (20)	Hathavonta egyszer	BAT 34
		Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 41
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 53
Szagkoncentráció	EN 13725	Hulladék biológiai kezelése (21)	Hathavonta egyszer	BAT 34
Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok (PCDD/F) (18)	EN 1948-1, -2 és -3 (19)	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Évente egyszer	BAT 25
Összes illékony szerves vegyület (TVOC)	EN 12619	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése	Hathavonta egyszer	BAT 25
		Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése	Hathavonta egyszer	BAT 29
		Fűtőértékkel bíró hulladékok mechanikai kezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 31
		Hulladék mechanikai-biológiai kezelése	Hathavonta egyszer	BAT 34
		Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)	Hathavonta egyszer	BAT 41
		Hulladékolaj újrafinomítása		BAT 44
		Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése		BAT 45
		Elhasznált oldószerek regenerálása		BAT 47
		Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése		BAT 49
		Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása		BAT 50
		Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)		BAT 53
		PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése (22)	Háromhavonta egyszer	BAT 51

BAT 9. Az elérhető legjobb technika a szerves vegyületek elhasznált oldószerek regenerálásakor a levegőbe történő diffúz kibocsátásainak, a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó berendezések oldószerekkel történő szennyeződésmentesítésének, valamint az oldószerek fűtőértékük hasznosításának céljával történő fizikai-kémiai kezelésének legalább évente egyszer, az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával végzett ellenőrzése.

Technika		Leírás
a.	Mérés	Szivárgásfelderítési módszerek, optikai gázérzékelési technikák, szolárokkultációs fluxusmérés vagy differenciálabszorpció. A leírásokat lásd a 6.2. szakaszban.
b.	Kibocsátási tényezők	A kibocsátási tényezők alapján a kibocsátások kiszámítása, rendszeresen (pl. kétévente) mérésekkel validálva.
c.	Anyagmérleg	Diffúz kibocsátások kiszámítása az anyagmérleg alapján, amely figyelembe veszi az oldószerek bejuttatott mennyiségét, a levegőbe történő irányított kibocsátásokat, a vízbe történő kibocsátásokat, a folyamat eredményének oldószertartalmát és a folyamat (pl. desztillálás) maradványanyagait.

BAT 10. Az elérhető legjobb technika a bűzkibocsátás időszakos ellenőrzése

Leírás

A bűzkibocsátás a következők alkalmazásával ellenőrizhető:

—	EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint);

—	amennyiben olyan alternatív módszereket alkalmaznak, amelyhez nem áll rendelkezésre EN-szabvány (pl. a szaghatás becslése), ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 12).

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 11. Az elérhető legjobb technika a víz, energia és nyersanyagok éves fogyasztásának, valamint a maradékanyagok és szennyvíz éves termelésének legalább évente egyszer végrehajtott ellenőrzése.

Leírás

Az ellenőrzés magában foglal közvetlen méréseket, számításokat, illetve rögzítést, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (pl. a folyamat vagy az üzem/létesítmény szintjén), és annak során az üzemben/létesítményben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek.

1.3. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 12. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy szagkezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

—	intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

—	a bűz BAT 10 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat;

—	az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

—	bűzmegelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a források kibocsátási intenzitásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 13. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A tartózkodási idő minimalizálása

A (potenciálisan) bűzös hulladék tároló- vagy szállítórendszerekben (pl. csövekben, tartályokban, tárolókban) való tartózkodási idejének minimalizálása, különösen anaerob körülmények között. Adott esetben a hulladékmennyiség szezonális csúcsértékeinek elfogadására külön előírás alkalmazható.

Csak nyitott rendszerekre vonatkozik.

Kémiai kezelés végrehajtása

Vegyi anyagok használata a bűzt kibocsátó vegyületek képződésének megakadályozása vagy csökkentése érdekében (pl. a kénhidrogén oxidációja vagy kicsapatása).

Nem alkalmazható, ha emiatt a kívánt kimeneti minőség romlana.

Az aerob tisztítás optimalizálása

Vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén magában foglalhatja az alábbiakat:

—	tiszta oxigén használata;

—	a hab eltávolítása a tartályokból;

—	a levegőztetési rendszer gyakori karbantartása.

Nem vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén lásd: BAT 36.

Általánosan alkalmazható.

BAT 14. A levegőbe történő diffúz kibocsátás, különösen a por, szerves vegyületek és bűz kibocsátásának megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Attól függően, hogy a hulladék a levegőbe történő diffúz kibocsátás tekintetében milyen kockázatot rejt, a 14d. BAT különösen helytálló.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A potenciális diffúz kibocsátási források számának minimalizálása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a csővezetékek vezetésének megfelelő megtervezése (pl. a csövek hosszának minimalizálása, az illesztések és szelepek számának csökkentése, hegesztett szerelvények és csövek használata);

—	szivattyúk helyett a gravitációs anyagtovábbítás előnyben részesítése;

—	az anyag ejtési magasságának korlátozása;

—	a haladási sebesség korlátozása;

—	szélárnyékolók felszerelése.

Általánosan alkalmazható.

Szivárgásálló berendezések kiválasztása és használata

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	dupla tömítésű szelepek vagy ezekkel egyenértékű hatékonyságú berendezések;

—	kritikus alkalmazásokra tervezett, szivárgásálló tömítőrendszerek (pl. spiráltömítések, tömítőgyűrűk);

—	burkolat helyett mechanikai tömítéssel ellátott szivattyúk/kompresszorok/keverőművek;

—	mágneses irányítású szivattyúk/kompresszorok/keverőművek;

—	megfelelő csatlakozók az adagolótömlőkhöz, lyukasztófogók, fúrófejek, pl. elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-ket tartalmazó hulladékainak gáztalanításához.

Meglévő üzemek esetében az üzemeltetési követelmények korlátozhatják az alkalmazási kört.

A korrózió gátlása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	építőanyagok megfelelő kiválasztása;

—	berendezésekhez bélelés vagy bevonat biztosítása, csövek lefestése korróziógátlókkal.

Általánosan alkalmazható.

A diffúz kibocsátások megfékezése, összegyűjtése és kezelése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	diffúz kibocsátások létrehozására képes hulladékok és anyagok tárolása, kezelése és szállítása zárt épületekben és/vagy zárt berendezésekben (pl. szállítószalagokon);

—	a zárt berendezések vagy épületek megfelelő nyomás alatt tartása;

—	a kibocsátások összegyűjtése és megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszerbe történő irányítása (lásd a 6.1. szakaszt) a kibocsátási forrás közelében elhelyezett légkivezető rendszer és/vagy légelszívó rendszer révén.

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását biztonsági szempontok (például robbanás vagy oxigénfogyasztás kockázata) korlátozhatják.

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását a hulladék mennyisége is behatárolhatja.

Párásítás

A diffúz porkibocsátás lehetséges forrásainak (pl. hulladéktároló, közlekedési területek, nyitott kezelési folyamatok) párásítása vízzel vagy vízköddel.

Általánosan alkalmazható.

Karbantartás

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a potenciálisan szivárgó elemek hozzáférhetővé tétele;

—	a védőberendezések, például szalagfüggönyök, ipari ajtók rendszeres ellenőrzése.

Általánosan alkalmazható.

Hulladékkezelő és -tároló területek tisztítása

Ide olyan technikák tartoznak, mint például a teljes hulladékkezelő terület (termek, közlekedők, tárolóterek stb.), szállítószalagok, berendezések és tartályok rendszeres tisztítása.

Általánosan alkalmazható.

Szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program

Lásd: 6.2. szakasz. Amennyiben szerves vegyületek kibocsátása várható, kockázatalapú LDAR-programot dolgoznak ki és valósítanak meg különös tekintettel az üzem kialakítására, valamint a szóban forgó szerves vegyületek mennyiségére és jellegére.

Általánosan alkalmazható.

BAT 15. A fáklyázás esetében az elérhető legjobb technikát az jelenti, ha a fáklyázást csak biztonsági okokból indokolt esetekben, és nem rutinszerű üzemi feltételek (pl. beüzemelés, leállítás) esetén végzik, mindkét alábbi technika alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Megfelelő üzemtervezés

A megfelelő kapacitású gázvisszanyerő rendszerről való gondoskodást és a szivárgásálló nyomáskiegyenlítő szelepek alkalmazását jelenti.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A gázvisszanyerő rendszerek meglévő üzemekben utólag is kiépíthetők.

Üzemirányítás

A gázrendszer kiegyensúlyozását és fejlett folyamatirányítási rendszer alkalmazását foglalja magában.

Általánosan alkalmazható.

BAT 16. Amennyiben a fáklyahasználat elkerülhetetlen, a fáklyák levegőbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazandó BAT mindkét alábbi technikának az alkalmazását jelenti.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A fáklyák megfelelő kialakítása	A füstmentes és megbízható működés, valamint a felesleges gázok hatékony égésének biztosítása érdekében optimalizálni kell a fáklyacsúcsok magasságát, nyomását, gőzzel, levegővel vagy gázzal való ellátását, típusát stb.	Az új fáklyákra általánosan alkalmazható. Meglévő üzemekben az alkalmazási kört korlátozhatja pl. a karbantartásra rendelkezésre álló idő.
b.	Ellenőrzés és nyilvántartás a fáklyák kezelése keretében	Ide tartozik a fáklyázásra szánt gáz mennyiségének folyamatos ellenőrzése. Egyéb paraméterek (pl. a gázáram összetétele, hőtartalma, segédgázok aránya, gyorsaság, tisztítógázáram, szennyező anyag-kibocsátás [pl. NOX, CO, szénhidrogének], zaj) becslése is történhet. A fáklyázások nyilvántartása általában az események időtartamára és számára terjed ki, és lehetővé teszi a kibocsátások számszerűsítését, valamint a jövőbeli fáklyázási események esetleges megelőzését.	Általánosan alkalmazható.

1.4. Zaj és rezgés

BAT 17. A zaj és rezgés kibocsátásának megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy zaj- és rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

I.	a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

II.	a zaj és a rezgés ellenőrzésére szolgáló szabályzat;

III.	az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

IV.	zaj- és rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, illetve rezgésártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 18. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével, épületek zajvédő falként történő használatával, valamint az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezésével csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések vagy az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

Operatív intézkedések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

i.	a berendezések ellenőrzése és karbantartása;

ii.	lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása;

iii.	a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése;

iv.	amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése;

v.	zajenyhítési intézkedések a karbantartási, közlekedési, mozgatási és kezelési tevékenységek során.

Általánosan alkalmazható.

Alacsony zajszintű berendezések

Többek között tengelymotorok, kompresszorok, szivattyúk és fáklyák.

Zaj- és rezgéscsökkentő berendezések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

i.	zajcsökkentők;

ii.	berendezések hang- és rezgésszigetelése;

iii.	a zajos berendezések körülzárása;

iv.	az épületek hangszigetelése.

Az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja (meglévő üzemek esetében).

Zajcsökkentés

A zaj terjedése csökkenthető akadályoknak (pl. védőfalaknak, töltéseknek és épületeknek) a zajkibocsátók és a zajvevők közé történő elhelyezésével.

Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése tekintetében az aprítóberendezésekben történő deflagráció kockázata által szabott korlátok között alkalmazható.

1.5. Vízbe történő kibocsátások

BAT 19. A vízfogyasztás optimalizálása, a szennyvíztermelés csökkentése és a talajba, vízbe történő kibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Vízgazdálkodás

A vízfogyasztás optimalizálásához többek között az alábbi intézkedések alkalmazhatók:

—	víztakarékossági tervek (pl. vízhatékonysági célkitűzések, folyamatábrák és vízre vonatkozó anyagmérlegek meghatározása);

—	a mosóvíz-felhasználás optimalizálása (pl. száraz tisztítás slagozás helyett, kapcsolók használata minden mosóberendezésen);

—	a vákuum létrehozásához használt vízmennyiség csökkentése (pl. folyadékgyűrűs vákuumszivattyúk használata magas forráspontú folyadékokkal).

Általánosan alkalmazható.

Víz visszaforgatása

A vizet az esetlegesen szükséges kezelés után újra felhasználják az üzemben. Az újbóli felhasználás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

Folyadékot át nem eresztő felület

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékkezelő terület (pl. a hulladék fogadására, mozgatására, tárolására, kezelésére és elszállítására használt terület) teljes felületét úgy alakítják ki, hogy az a szóban forgó folyadék számára áthatolhatatlan legyen.

Általánosan alkalmazható.

Tartályok, edények túlfolyásának és megrongálódásának veszélyét és hatásait csökkentő technikák

Attól függően, hogy a tartályban, edényben lévő folyadék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, ilyen technikák lehetnek a következők:

—	túlfolyás-érzékelők;

—	beépített elvezető rendszerhez (pl. másodlagos tározóhoz vagy másik edényhez) csatlakoztatott túlfolyócsövek;

—	megfelelő másodlagos tározóban található folyadékokhoz használható tartályok; ezeket általában úgy méretezik, hogy be tudják fogadni a másodlagos tározó legnagyobb tartályából származó anyagmennyiséget;

—	tartályok, edények és másodlagos tározók elkülönítése (pl. szeleppel).

Általánosan alkalmazható.

A hulladéktároló és -kezelő területek tetőszerkezettel való ellátása

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékot fedett területen tárolják és kezelik, hogy megelőzzék esővízzel történő érintkezését, ezzel minimalizálva a talaj felszínén elfolyó szennyezett víz mennyiségét.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a tárolt vagy kezelt hulladék nagy mennyisége (pl. fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetében).

Vízáramok elkülönítése

Az egyes vízáramok (pl. talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a kezelési technikák kombinációja szerint. Különösen a nem szennyezett szennyvízáramot különítik el a kezelést igénylő szennyvízáramoktól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízgyűjtő rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

Megfelelő elvezető infrastruktúra

A hulladékkezelő terület elvezető infrastruktúrához kapcsolódik.

A kezelési és tárolási területekre hulló csapadékot a mosóvízzel, esetlegesen kiömlött folyadékokkal stb. együtt összegyűjtik az elvezető infrastruktúrában, és a szennyező anyag-tartalomtól függően visszaforgatják a rendszerbe vagy további kezelésre továbbítják.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízelvezető rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

Szivárgások észlelését és javítását lehetővé tevő tervezési és karbantartási előírások

Az esetleges szivárgások rendszeres ellenőrzését a kockázat alapján hajtják végre, és a berendezéseket szükség esetén javítják.

Föld alatti alkotóelemek számának minimalizálása. Föld alatti alkotóelemek használatakor az azokban lévő hulladék talaj- és/vagy vízszennyezéssel kapcsolatos kockázatait figyelembe véve másodlagos tározót hoznak létre a föld alatti alkotóelemek számára.

A föld feletti alkotóelemek használata új üzemek esetében általánosan alkalmazható. A fagyás kockázata azonban korlátot szabhat ennek.

Meglévő üzemek esetében a másodlagos tározó létrehozásának lehetősége korlátozott lehet.

Megfelelő tárolási pufferkapacitás

A normáltól eltérő üzemi körülmények során keletkező szennyvíz számára megfelelő tárolási pufferkapacitást hoznak létre kockázatalapú megközelítés alapján (pl. a szennyező anyag jellemzőinek, a további szennyvízkezelés hatásának és a fogadó környezetnek a figyelembevételével).

A szennyvíz csak megfelelő intézkedések (pl. ellenőrzés, kezelés, újrahasználat) végrehajtása után bocsátható ki ebből az ideiglenes tárolóból.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a rendelkezésre álló hely és a vízgyűjtő rendszer kialakítása.

BAT 20. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelését jelenti.

Technika (23)		Jellemző szennyező anyagok	Alkalmazhatóság
Előzetes és elsődleges kezelés, pl.
a.	Kiegyenlítés	Minden szennyező anyag	Általánosan alkalmazható.
b.	Semlegesítés	Savak, lúgok
c.	Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, olaj-víz elválasztó vagy elsődleges ülepítő tartállyal	Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír
Fizikai-kémiai kezelés, pl.
d.	Adszorpció	Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX)	Általánosan alkalmazható.
e.	Lepárlás/rektifikálás	Oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek
f.	Kicsapatás	Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, foszfor
g.	Kémiai oxidálás	Oxidálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. nitritek, cianid
h.	Kémiai redukció	Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI))
i.	Bepárlás	Oldható szennyező anyagok
j.	Ioncsere	Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek
k.	Sztrippelés	Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. kén-hidrogén (H2S), ammónia (NH3), egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX), szénhidrogének
Biológiai kezelés, pl.
l.	Eleveniszapos eljárás	Biológiailag lebontható szerves vegyületek	Általánosan alkalmazható.
m.	Membrán-bioreaktor	Biológiailag lebontható szerves vegyületek	Általánosan alkalmazható.
Nitrogéneltávolítás
n.	Nitrifikáció/denitrifikáció, amennyiben a kezelés biológiai kezelést foglal magában	Összes nitrogén, ammónia	Magas kloridkoncentráció esetén (pl. 10 g/l felett), és ha a kloridkoncentrációnak a nitrifikáció előtti csökkentését nem indokolják környezeti előnyök, a nitrifikáció nem minden esetben alkalmazható. A nitrifikáció nem alkalmazható, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony (pl. 12 °C alatti).
Szilárd anyagok eltávolítása, pl.
o.	Koagulálás és flokkulálás	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	Általánosan alkalmazható.
p.	Ülepítés
q.	Szűrés (pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés)
r.	Flotálás

6.1. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetlen kibocsátásokra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (24)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (25)

10–60 mg/l

—	Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

10–100 mg/l (26) (27)

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kémiai oxigénigény (KOI) (25)

30–180 mg/l

—	Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

30–300 mg/l (26) (27)

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

5–60 mg/l

—	Minden hulladékkezelés

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

—	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

—	Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

—	Hulladékolaj újrafinomítása

—	Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

—	Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes nitrogén (összes N)

1–25 mg/l (28) (29)

—	Hulladék biológiai kezelése

—	Hulladékolaj újrafinomítása

10–60 mg/l (28) (29) (30)

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes foszfor (összes P)

0,3–2 mg/l

—	Hulladék biológiai kezelése

1–3 mg/l (27)

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fenolindex

0,05–0,2 mg/l

—	Hulladékolaj újrafinomítása

—	Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

0,05–0,3 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Szabad cianid (CN-) (31)

0,02–0,1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (31)

0,2–1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fémek és félfémek (31)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

—	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

—	Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

—	Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

—	Hulladékolaj újrafinomítása

—	Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

—	Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

—	Elhasznált oldószerek regenerálása

—	Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (32)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (33)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 7.

6.2. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetett kibocsátásokra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (34) (35)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

—	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

—	Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

—	Hulladékolaj újrafinomítása

—	Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

—	Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Szabad cianid (CN–) (36)

0,02–0,1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (36)

0,2–1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fémek és félfémek (36)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

—	Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

—	Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

—	Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

—	Hulladékolaj újrafinomítása

—	Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

—	Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

—	Elhasznált oldószerek regenerálása

—	Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (37)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (38)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

—	Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 7.

1.6. A balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátás

BAT 21. A balesetekből és váratlan eseményekből eredő környezeti hatások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák balesetkezelési terv keretében történő alkalmazását jelenti (lásd: BAT 1).

Technika

Leírás

Védelmi intézkedések

Ezek többek között a következők:

—	az üzem védelme rosszindulatú cselekményekkel szemben;

—	tűz- és robbanásvédelmi rendszer, amelynek részét képezik a megelőzést, észlelést és tűzoltást szolgáló berendezések;

—	a megfelelő elhárító berendezések hozzáférhetőségének és működőképességének biztosítása vészhelyzetben.

A véletlen eseményekből/balesetekből származó kibocsátások kezelése

Rendelkezésre állnak kidolgozott eljárások és műszaki előírások a balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátások – pl. kiömlött anyagból eredő kibocsátások, tűzoltáshoz használt víz vagy biztonsági szelepeken keresztüli kibocsátások – kezelésére (az esetleges tározók tekintetében).

Váratlan események/balesetek nyilvántartására és értékelésére használt rendszer

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	az összes baleset, váratlan esemény, eljárásokban bekövetkezett változás és a vizsgálatok eredményének feljegyzésére szolgáló napló;

—	az ilyen váratlan események és balesetek azonosítására, azok kezelésére és tanulságainak levonására szolgáló eljárások.

1.7. Az anyagfelhasználás hatékonysága

BAT 22. Az anyagok hatékony felhasználása érdekében alkalmazandó BAT az anyagok hulladékkal való helyettesítését jelenti.

Leírás

Hulladékok kezeléséhez egyéb anyagok helyett hulladékot használnak (pl. elhasznált lúgokat vagy elhasznált savakat használnak a pH beállításához, szállópernyét használnak kötőanyagként).

Alkalmazhatóság

Az egyéb anyagok helyettesítésére használt hulladékban lévő szennyeződések (pl. nehézfémek, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, sók, kórokozók) jelenlétéből fakadó szennyeződésveszély bizonyos alkalmazhatósági korlátokat szab. További korlátozást jelent az egyéb anyagok helyettesítésére használt hulladék és a bemenő hulladék kompatibilitása (lásd: BAT 2).

1.8. Hatékony energiafelhasználás

BAT 23. A hatékony energiafelhasználás céljából alkalmazandó BAT az alábbi két technika együttes alkalmazása.

Technika

Leírás

Energiahatékonysági terv

Az energiahatékonysági terv magában foglalja a tevékenység(ek) fajlagos energiafogyasztásának meghatározását és kiszámítását, főbb éves teljesítménymutatók (pl. a feldolgozott hulladékra vonatkozó, kWh/tonnában kifejezett fajlagos energiafogyasztás) kidolgozását, valamint adott időszakokra vonatkozó fejlődési célkitűzések és kapcsolódó tevékenységek megtervezését. A tervet a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

Energiamérleg-kimutatás

Az energiamérleg-kimutatás a forrás típusaira (pl. villamos energia, gáz, hagyományos folyékony fűtőanyagok, hagyományos szilárd fűtőanyagok, hulladék) lebontva határozza meg az energiafogyasztást és -termelést (ideértve a kivitelt). Ide tartoznak a következők:

i)	az energiafogyasztásra vonatkozó információk a bevitt energia vonatkozásában;

ii)	a létesítményből származó energiakivitelre vonatkozó információk;

iii)	az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamaton belüli falhasználását bemutató információk (pl. a Sankey-diagram vagy az energiamérlegek).

Az energiamérleg-kimutatást a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

1.9. A csomagolás újrafelhasználása

BAT 24. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a csomagolóanyag újrafelhasználásának a maradékanyag-kezelési terv keretében történő maximalizálása (lásd: BAT 1).

Leírás

A jó állapotban lévő, megfelelően tiszta csomagolóanyagokat (hordók, tartályok, köztes ömlesztettáru-tartályok, raklapok stb.) újra felhasználják a hulladék tárolásához a tárolandó anyagok kompatibilitásának megállapítására irányuló ellenőrzés eredményétől függően (egymást követő felhasználások esetén). Újrafelhasználás előtt a csomagolóanyagokat szükség szerint kezelik (pl. helyreállítják, tisztítják).

Alkalmazhatóság

Bizonyos alkalmazhatósági korlátok származnak abból, hogy az újrafelhasznált csomagolás a hulladék szennyeződését okozhatja.

2. A hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék mechanikai kezelésére, amennyiben azt nem egészítik ki biológiai kezeléssel, a 2. szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek.

2.1. A hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó általános BAT-következtetések

2.1.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 25. A por, a részecskéhez kötött fémek, a PPCD/F és dioxin jellegű PCB-k levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT alkalmazása és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának végrehajtása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Ciklon	Lásd a 6.1. szakaszt. A ciklonokat főként a durva szemcséjű por elsődleges szétválasztására használják.	Általánosan alkalmazható.
b.	Szövetbetétes szűrő	Lásd a 6.1. szakaszt.	Nem minden esetben alkalmazható az aprítóberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott elszívó csatornák esetében, amennyiben a deflagráció szövetbetétes szűrőre kifejtett hatását nem lehet csökkenteni (pl. nyomáscsökkentő szelepek használatával).
c.	Nedves mosás	Lásd a 6.1. szakaszt.	Általánosan alkalmazható.
d.	Víz befecskendezése az aprítóberendezésbe	Az aprítandó hulladékot az aprítóberendezésbe fecskendezett vízzel nedvesítik. A befecskendezett víz mennyiségét az aprítandó hulladék mennyisége szerint szabályozzák (amelyet az aprítóberendezés motorja által fogyasztott energia nyomon követésével lehet meghatározni). A maradvány port tartalmazó hulladékgázt a ciklon(ok)ba és/vagy a nedves mosóba továbbítják.	Csak a helyi feltételekhez (pl. alacsony hőmérséklet, aszály) kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

6.3. táblázat

A hulladék mechanikai kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5 (39)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.2. Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 általánosan alkalmazandók a fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelésére.

2.2.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 26. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása, valamint a balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható BAT a 14 g. BAT alkalmazása és az alábbi technikák végrehajtása:

a.	a bálázott hulladék aprítás előtti részletes átvizsgálásának végrehajtása;

b.	a veszélyes cikkek (pl. gáztartályok, elektromos és elektronikus berendezések nem szennyeződésmentesített hulladékai, PCB-kkel vagy higannyal szennyeződött cikkek, radioaktív cikkek) eltávolítása a bemenő hulladékáramból és ezek biztonságos ártalmatlanítása;

c.	csak tisztasági nyilatkozattal kísért tartályok kezelése.

2.2.2. Deflagráció

BAT 27. A deflagráció elkerülése és a deflagrációból eredő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi a) technika valamint a b) és c) technika közül az egyik vagy mindkettő együttes alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Deflagrációkezelő terv

Ide tartoznak a következők:

—	a forrás(ok) azonosításához kidolgozott deflagrációcsökkentő program, valamint a deflagráció bekövetkezésének megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtása, pl. a bemenő hulladék átvizsgálása a 26a. BAT szerint, a veszélyes cikkek eltávolítása a 26b. BAT szerint;

—	korábban történt deflagrációs események és megoldásuk áttekintése, az ezzel kapcsolatosan megszerzett ismeretek terjesztése;

—	a deflagrációs eseményekre adott reakciók szabályzata.

Általánosan alkalmazható.

Nyomáscsökkentő csappantyúk

A nyomáscsökkentő csappantyúkat azzal a céllal szerelik be, hogy csökkentsék a deflagrációs nyomáshullámokat és ezzel megelőzzék a jelentős károkat és azt követő kibocsátásokat.

Előaprítás

A fő aprítóberendezés előtt alacsony sebességű aprítóberendezés alkalmazása.

Új létesítmények esetében általánosan alkalmazható a bemenő anyag függvényében.

Jelentős üzemfejlesztés esetén alkalmazható, amennyiben nagyszámú deflagrációt igazoltak.

2.2.3. Hatékony energiafelhasználás

BAT 28. A hatékony energiafelhasználás céljából alkalmazandó BAT az anyag egyenletes adagolása az aprítóberendezésbe.

Leírás

Az aprítóberendezés töltésekor kerülik az üresjáratot és a túlterhelést, mivel akkor a gép nem kívánt leállítására és újraindítására lenne szükség.

2.3. Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók az elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-kat tartalmazó hulladékainak kezelésére.

2.3.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 29. A szerves vegyületek levegőbe jutó kibocsátásainak megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a 14d. BAT, a 14h. BAT, valamint alábbi a) technika valamint a b) és c) technika közül az egyik vagy mindkettő együttes alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Hűtőközegek és olajok eltávolításának és felfogásának optimalizálása	Az elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-ket tartalmazó hulladékaiból minden hűtőközeget és olajat eltávolítanak és vákuumos szívórendszerrel felfognak (pl. a hűtőközeget legalább 90 %-ban eltávolítják). A hűtőközegeket elkülönítik az olajoktól, és az olajokat gázmentesítik. A kompresszorban maradó olaj mennyiségét minimálisra csökkentik (annak érdekében, hogy a kompresszor ne csepegjen).
b.	Kriogén kondenzáció	A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt kriogén kondenzáltatásra továbbítják, ahol megtörténik cseppfolyósításuk (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják a további kezelések előtt.
c.	Adszorpció	A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt adszorpciós rendszerekbe vezetik (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). Az elhasznált aktív szén regenerálásához fűtött levegőt szivattyúznak a szűrőbe a szerves vegyületek deszorbeálása érdekében. A regenerációs hulladékgázt ezután sűrítik és hűtik, ezzel cseppfolyósítva a szerves vegyületeket (bizonyos eseteken kriogén kondenzációval). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják. A kompressziós szakaszban visszamaradó hulladékgázt általában visszavezetik az adszorpciós rendszerbe a VFC/VHC-kibocsátások minimalizálása érdekében.

6.4. táblázat

A VFC-ket/VHC-ket tartalmazó WEEE-k kezeléséből származó TVOC és CFC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

3–15

Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)

mg/Nm3

0,5-10

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.3.2. Robbanás

BAT 30. A VFC-ket és/vagy VHC-kat tartalmazó WEEE-k kezelésekor bekövetkező robbanásból származó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák valamelyikének alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Inert légkör	A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő oxigén koncentrációját inert gáz (pl. nitrogén) befecskendezésével csökkentik (pl. 4 térfogat %-ra).
b.	Mesterséges szellőztetés	A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő szénhidrogének koncentrációját mesterséges szellőztetéssel csökkentik az alsó robbanási határérték 25 %-ának kisebb értékre.

2.4. Fűtőértékkel bíró hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók a 2010/75/EU irányelv I. melléklete 5.3. bekezdése a) pontjának iii. alpontja és 5.3. bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti, fűtőértékkel bíró hulladékok mechanikai kezelésére.

2.4.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 31. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Bioszűrő
c.	Termikus oxidáció
d.	Nedves mosás

6.5. táblázat

A fűtőértékkel bíró hulladék mechanikai kezeléséből származó, levegőbe történő irányított TVOC-kibocsátásra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

10-30 (40)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.5. Higanyt tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések (WEEE-k) mechanikai kezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók az elektromos és elektronikus berendezések higanyt tartalmazó hulladékainak mechanikai kezelésére.

2.5.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 32. A higany levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a higanynak a forrásnál történő összegyűjtése, leválasztásra továbbítása és megfelelő monitoring végrehajtása.

Leírás

A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki:

—	a higanytartalmú WEEE kezeléséhez zárt, negatív nyomás alatt lévő és helyi elszívó szellőzőrendszerhez (LEV) csatlakoztatott berendezéseket használnak;

—	a folyamatokból származó hulladékgázt portalanító technikákkal, többek között ciklonok, szövetbetétes szűrők és HEPA-szűrők használatával kezelik, majd aktívszenes adszorpciót alkalmaznak (lásd a 6.1. szakaszt);

—	nyomon követik a hulladékgáz-kezelés hatékonyságát;

—	a kezeléshez és tároláshoz használt területek higanyszintjét gyakran (pl. hetente egyszer) mérik az esetleges higanyszivárgás észlelése érdekében.

6.6. táblázat

A higanyt tartalmazó WEEE-k mechanikai kezeléséből származó higany levegőbe történő irányuló kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Higany (Hg)

μg/Nm3

2-7

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

3. A HULLADÉK BIOLÓGIAI KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék biológiai kezelésére a 3. szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek. A 3. szakaszban ismertetett BAT-következtetések nem vonatkoznak a vízalapú folyékony hulladékok kezelésére.

3.1. A hulladék biológiai kezelésére vonatkozó általános BAT-következtetések

3.1.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 33. A bűzkibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladék szétválogatása.

Leírás

A technika a bemenő hulladék előzetes elfogadásának, átvételének és szétválogatásának végrehajtásából áll (lásd: BAT 2), ezzel alkalmassá téve a bemenő hulladékot a hulladékkezelésre többek között a biológiai aktivitást esetlegesen csökkentő tápanyagmérleg, nedvességtartalom és mérgező vegyületek tekintetében.

3.1.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 34. A por, szerves vegyületek és bűzös vegyületek (pl. H2S, NH3) levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Bioszűrő	Lásd a 6.1. szakaszt. Magas (5–40 mg/Nm3) NH3-tartalom esetén a bioszűrő alkalmazása előtt szükség lehet a hulladékgáz előkezelésére (pl. vizes vagy savas mosására) a közeg pH-értékének szabályozása és az N2O bioszűrőben végbemenő képződésének korlátozása érdekében. Bizonyos egyéb bűzös vegyület (pl. merkaptánok, H2S) a bioszűrő közegének savasodását okozhatja, ami miatt szükségessé válhat a hulladékgáz vizes vagy lúgos mosással történő előkezelése a bioszűrőbe továbbítás előtt.
c.	Szövetbetétes szűrő	Lásd a 6.1. szakaszt. A szövetbetétes szűrőt a hulladék mechanikai-biológiai kezelése esetén alkalmazzák.
d.	Termikus oxidáció	Lásd a 6.1. szakaszt.
e.	Nedves mosás	Lásd a 6.1. szakaszt. Vizes, savas és lúgos mosást alkalmaznak a bioszűrővel, termikus oxidációval vagy aktív szenes adszorpcióval kombináltan.

6.7. táblázat

A hulladék biológiai kezeléséből származó NH3, szag, por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL-értékek (A mintavételi időszak átlaga)	Hulladékkezelési folyamat
NH3 (41) (42)	mg/Nm3	0,3-20	Minden biológiai hulladékkezelés
Szagkoncentráció (41) (42)	ouE/Nm3	200–1 000	Minden biológiai hulladékkezelés
Por	mg/Nm3	2-5	Hulladék mechanikai-biológiai kezelése
Összes illékony szerves vegyület (TVOC)	mg/Nm3	5-40 (43)	Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

3.1.3. Vízbe történő kibocsátások és vízfelhasználás

BAT 35. A keletkezett szennyvíz mennyiségének csökkentése és a vízfelhasználás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák alkalmazását jelenti.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Vízáramok elkülönítése	A komposztprizmákból szivárgó csurgalékvizet elkülönítik a talaj felszínén elfolyó víztől (lásd 19f. BAT).	Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. A meglévő üzemekre a vízrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.
b.	Víz visszaforgatása	A technológiai vízáramok (pl. a folyékony fermentációs maradék anaerob folyamatokban történő víztelenítéséből származó víz) visszaforgatása vagy a lehető legtöbb egyéb vízáram (pl. kondenzált víz, öblítővíz, talaj felszínén elfolyó víz) használata. A visszaforgatás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. nehézfémek, sók, kórokozók, bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.	Általánosan alkalmazható.
c.	Csurgalékvíz képződésének minimalizálása	A hulladék nedvességtartalmának optimalizálása a csurgalékvíz képződésének minimalizálása érdekében.	Általánosan alkalmazható.

3.2. A hulladék aerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék aerob kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

3.2.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 36. A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követését és/vagy szabályozását jelenti.

Leírás

A hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követése és/vagy szabályozása, ilyen paraméterek többek között:

—	a bemenő hulladék tulajdonságai (pl. szén-nitrogén arány, részecskeméret);

—	hőmérséklet és nedvességtartalom a prizma különböző pontjain;

—	a prizma levegőztetése (pl. a forgatás gyakoriságának, a prizma O2- és/vagy CO2-koncentrációjának, mesterséges levegőztetés esetén a légáram hőmérsékletének szabályozásával);

—	a prizma porozitása, magassága és szélessége

Alkalmazhatóság

A nedvességtartalom ellenőrzése nem alkalmazható olyan zárt folyamatokban, ahol egészségügyi és/vagy biztonsági problémákat azonosítottak. Ebben az esetben a hulladék nedvességtartalma ellenőrizhető a zárt komposztálóba történő betöltés előtt, és beállítható a zárt komposztálóból történő kitermeléskor.

3.2.2. Levegőbe történő bűz- és diffúz kibocsátások

BAT 37. A szabadtéri kezelési műveletekből származó por, bűz és bioaeroszolok levegőbe irányuló diffúz kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Féligáteresztő membránburkolatok használata

Az aktív komposztprizmákat féligáteresztő membránnal takarják le.

Általánosan alkalmazható.

A műveleteket az időjárási körülményekhez igazítják

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—

A nagy volumenű szabadtéri folyamatok végrehajtásakor figyelembe veszik az időjárási feltételeket és előrejelzéseket. Például nem akkor végzik a prizmák kialakítását, forgatását, a rostálást vagy aprítást, amikor az időjárási körülmények miatt a kibocsátás elterjedhetne (pl. a szélsebesség túl alacsony, túl magas, vagy a szél az érzékeny területek irányába fúj).

—	A prizmákat úgy tájolják, hogy az uralkodó szélirány a lehető legkisebb területen érje a komposztanyagot, a prizma felületéről származó szennyező anyagok terjedése csökkenjen. A prizmákat lehetőség szerint a terület legalacsonyabban fekvő részén alakítják ki.

Általánosan alkalmazható.

3.3. A hulladék anaerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék anaerob kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

3.3.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 38. A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követését és/vagy szabályozását jelenti.

Leírás

Manuális és/vagy automatizált monitoring rendszer megvalósítása azzal a céllal, hogy:

—	biztosítsák a lebontási művelet stabilitását;

—	minimalizálják az üzemi problémákat, például a habképződést, amely bűzkibocsátáshoz vezethet;

—	a nem kívánt eseményt vagy robbanást előidézni képes rendszerhibák megfelelő korai előrejelzése;

Ide tartozik a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követése és/vagy szabályozása, ilyen paraméterek többek között:

—	a rothasztó tartályba kerülő anyag pH-értéke és lúgossága;

—	a rothasztó tartály üzemi hőmérséklete;

—	a rothasztó tartályba kerülő anyag hidraulikus és organikus töltési sebessége;

—	illékony zsírsavak (VFA) és ammónia koncentrációja a rothasztó tartályban, illetve a fermentációs maradékban;

—	a biogáz mennyisége, összetétele (pl. H2S) és nyomása;

—	a folyadék és hab szintje a rothasztó tartályban.

3.4. A mechanikai-biológiai hulladékkezelésre (MBH) vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék mechanikai-biológiai kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

Adott esetben a hulladék aerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (3.2. szakasz) és a hulladék anaerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (3.3. szakasz) érvényesek a hulladék mechanikai-biológiai kezelésére is.

3.4.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 39. A levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT mindkét alábbi technikának az alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A hulladékgázáram elkülönítése

A BAT 3 szerinti kimutatásban meghatározott magas szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáram elkülönítése az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáramtól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a levegőrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

A hulladékgáz visszaforgatása

Az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgáz visszavezetése a biológiai folyamatba, majd a szennyező anyagok koncentrációjától függő hulladékgáz-kezelés végrehajtása (lásd: BAT 34).

A hulladékgáz biológiai folyamatban való alkalmazását korlátozhatja a hulladékgáz hőmérséklete és/vagy szennyező anyag-tartalma.

Újrafelhasználás előtt szükség lehet a hulladékgázban lévő vízgőz lecsapatására. Ilyen esetekben hűtésre van szükség és a kondenzvizet lehetőség szerint visszavezetik (lásd: BAT 35) vagy kezelik a kibocsátás előtt.

4. A HULLADÉK FIZIKAI-KÉMIAI KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek a hulladék fizikai-kémiai kezelésére.

4.1. Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

4.1.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 40. Az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladéknak az előzetes elfogadási és átvételi eljárások keretében végrehajtott ellenőrzése (lásd: BAT 2).

Leírás

A bemenő hulladék ellenőrzése pl. az alábbiak tekintetében:

—	szervesanyag-, oxidálószer-, fém- (pl. higany-), só-, bűzösvegyület-tartalom;

—	H2 képződés esélye a füstgázkezelés maradékanyagainak, pl. a szállópernyének vízzel történő keveredésekor.

4.1.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 41. A por, szerves vegyületek és NH3 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Bioszűrő
c.	Szövetbetétes szűrő
d.	Nedves mosás

6.8. táblázat

A szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.2. A hulladékolaj újrafinomítására vonatkozó BAT-következtetések

4.2.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 42. Az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladéknak az előzetes elfogadási és átvételi eljárások keretében végrehajtott ellenőrzése (lásd: BAT 2).

Leírás

A bemenő hulladék ellenőrzése a benne található klórozott vegyületek (pl. klórozott oldószerek vagy PCB-k) tekintetében.

BAT 43. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi két technika közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Anyagok visszanyerése	Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása aszfalttermékekben stb.
b.	Energia-visszanyerés	Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása energia kinyerésére.

4.2.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 44. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Termikus oxidáció	Lásd a 6.1. szakaszt. Többek között a hulladékgáz továbbítása technológiai tüzelőberendezéshez vagy kazánhoz.
c.	Nedves mosás	Lásd a 6.1. szakaszt.

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.3. Fűtőértékkel bíró hulladék fizikai-kémiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

4.3.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 45. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt
b.	Kriogén kondenzáció
c.	Termikus oxidáció
d.	Nedves mosás

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.4. Elhasznált oldószerek regenerálására vonatkozó BAT-következtetések

4.4.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 46. Az elhasznált oldószerek regenerálásával kapcsolatos átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Anyagok visszanyerése	A desztillálás maradékanyagaiból bepárlással nyerik vissza az oldószereket.	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a visszanyert oldószer mennyiségéhez képest aránytalanul nagy energiaigény.
b.	Energia-visszanyerés	A desztillálás maradékanyagait energia kinyerésére használják.	Általánosan alkalmazható.

4.4.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 47. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A melléktermék-gázok visszavezetése gőzkazánba	Kondenzátorokból származó melléktermék-gáz továbbítása az üzemet ellátó gőzkazánhoz.	Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.
b.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.	A technika alkalmazási körét biztonsági megfontolások korlátozhatják (pl. az aktívszén ágy öngyulladásra hajlamos ketonok jelenlétében).
c.	Termikus oxidáció	Lásd a 6.1. szakaszt.	Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.
d.	Kondenzáció vagy kriogén kondenzáció	Lásd a 6.1. szakaszt.	Általánosan alkalmazható.
e.	Nedves mosás	Lásd a 6.1. szakaszt.	Általánosan alkalmazható.

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.5. Hulladékolaj újrafinomításából, fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből és elhasznált oldószerek regenerálásából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

6.9. táblázat

Hulladékolaj újrafinomításából, fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből és elhasznált oldószerek regenerálásából származó összes illékony szerves vegyület (TVOC) levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek (44)

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

5-30

4.6. Az elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

4.6.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 48. Az elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelésének átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Hővisszanyerés kemencéből származó füstgázból

A visszanyert hő felhasználható például az égési levegő előmelegítésére vagy gőzfejlesztésre, amelyet szintén felhasználnak az elhasznált aktív szén regenerálásakor.

Általánosan alkalmazható.

Közvetett fűtésű kemence

A kemence tartalmának és a tüzelőtérben keletkező füstgázok érintkezésének elkerülésére közvetett fűtésű kemencét használnak.

A közvetett fűtésű kemencékben általában fémből készült cső található, és az alkalmazhatóságot korróziós problémák korlátozhatják.

A meglévő üzemek utólagos átalakításának gazdasági korlátai is lehetnek.

Folyamatintegrált technikák a levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a kemence hőmérsékletének és a forgókemence forgási sebességének szabályozása;

—	megfelelő tüzelőanyag kiválasztása;

—	légmentesen zárt kemence használata vagy a kemence csökkentett nyomáson történő üzemeltetése a levegőbe irányuló diffúz kibocsátások megelőzése érdekében.

Általánosan alkalmazható.

4.6.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 49. A HCl, HF, por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Ciklon	Lásd a 6.1. szakaszt. A technikát más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák.
b.	Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)	Lásd a 6.1. szakaszt.
c.	Szövetbetétes szűrő
d.	Nedves mosás
e.	Adszorpció
f.	Kondenzáció
g.	Termikus oxidáció (45)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.7. Kitermelt szennyezett talaj vizes mosására vonatkozó BAT-következtetések

4.7.1. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 50. A tárolás, mozgatás és mosás műveleteiből származó por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Szövetbetétes szűrő
c.	Nedves mosás

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.8. PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítésére vonatkozó BAT-következtetések

4.8.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 51. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása és a PCB-k és szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása.

Technika

Leírás

A tároló és kezelő területek bevonattal ellátása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	műgyanta bevonat felvitele a tároló és kezelő terület betonpadlójának teljes felületére.

Szabályzat kidolgozása a személyzet beléptetésére vonatkozóan a szennyeződés széthordásának megelőzése érdekében.

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a tároló és kezelő terület hozzáférési pontjainak zárása;

—	a szennyezett berendezés tárolási és mozgatási területére való belépéshez képesítés meghatározása;

—	külön „tiszta” és „piszkos” öltöző kialakítása a védőruházat felvételéhez/levételéhez.

A berendezések optimalizált tisztítása és víztelenítése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a szennyezett berendezések külső felületeit anionos mosószerrel tisztítják;

—	a berendezést gravitációs ürítés helyett szivattyúval vagy vákuumban ürítik;

—	a vákuumedény töltésére, ürítésére és (szét)csatlakoztatására eljárásokat határoznak meg és tartanak be;

—	a víztelenítés az elektromos transzformátor magjának és burkolatának elválasztása után hosszú ideig (legalább 12 órán át) tart, hogy megelőzzék a szennyezett folyadék további kezelési műveletek során bekövetkező csepegését.

Levegőbe történő kibocsátások szabályozása és nyomon követése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	a szennyeződésmentesítés területének levegőjét összegyűjtik és aktívszenes szűrőkkel kezelik;

—	a fenti c) pontban említett vákuumszivattyú kilépőnyílását csővégi kibocsátáscsökkentő rendszerhez (pl. magas hőmérsékletű égetőműhöz, aktívszenes termikus oxidációs vagy adszorpciós rendszerhez) csatlakoztatják;

—	nyomon követik az irányított kibocsátásokat (lásd: BAT 8);

—	nyomon követik a PCB-k lehetséges légköri leülepedését (pl. fizikai-kémiai intézkedések vagy biomonitoring révén).

Hulladékkezelési maradékanyagok ártalmatlanítása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

—	elektromos transzformátorok porózus, szennyezett részeit (fa, papír) magas hőmérsékletű égetőműbe továbbítják;

—	az olajokban lévő PCB-ket megsemmisítik (pl. klórtalanítás, hidrogénezés, szolvatált elektron eljárások, magas hőmérsékletű égetés útján).

Oldószeres mosás esetén az oldószer visszanyerése

A szerves oldószert összegyűjtik és desztillálják a folyamaton belüli újrafelhasználáshoz.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

5. Vízalapú folyékony hulladékok kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a vízalapú folyékony hulladékok kezelésére az 5. szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek.

5.1. Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 52. Az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladéknak az előzetes elfogadási és átvételi eljárások keretében végrehajtott ellenőrzése (lásd: BAT 2).

Leírás

A bemenő hulladék ellenőrzése pl. az alábbiak tekintetében:

—	a biológiai eltávolíthatóságra vonatkozó adatok (pl. BOI, BOI/KOI arány, Zahn-Wellens-vizsgálat, biológiai gátlási potenciál (pl. eleveniszap gátlása));

—	emulziók destabilizálásának megvalósíthatósága, pl. laboratóriumi vizsgálatok útján.

5.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 53. A HCl, NH3 és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika		Leírás
a.	Adszorpció	Lásd a 6.1. szakaszt.
b.	Bioszűrő
c.	Termikus oxidáció
d.	Nedves mosás

6.10. táblázat

A vízalapú folyékony hulladék kezeléséből származó HCl and TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek (46)

(A mintavételi időszak átlaga)

Hidrogén-klorid (HCl)

mg/Nm3

1-5

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

3-20 (47)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

6. A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

6.1. Levegőbe történő irányított kibocsátás

Technika	Jellemző szennyező(ok) anyagok, melyek mennyiségét így csökkentik	Leírás
Adszorpció	Higany, illékony szerves vegyületek, hidrogén-szulfid, bűzös vegyületek	Az adszorpció olyan heterogén reakció, amelyben a gázmolekulákat adott vegyületeket megkötő szilárd vagy folyékony felületen visszatartják és így távolítják el a szennyvízáramból. Miután a felület telítődött, kicserélik vagy az adszorbeált tartalmat az adszorbens regenerálásának keretében deszorbeálják. Deszorbeálás után a szennyező anyagok koncentrációja általában magasabb, ezeket vagy visszanyerik vagy ártalmatlanítják. A legáltalánosabban használt adszorbens a szemcsés aktív szén.
Bioszűrő	Ammónia, hidrogén-szulfid, illékony szerves vegyületek, bűzös vegyületek	A hulladékgázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrőt a bemenő hulladék típusának megfelelően tervezik. A szűrőágyhoz a vízvisszatartó képesség, térfogatsűrűség, porozitás, szerkezeti integritás szempontjából megfelelő anyagot választják ki. Fontos szempont a szűrőágy megfelelő magassága és felületének nagysága. A bioszűrőt szellőztető és légkeringető rendszerhez csatlakoztatják, hogy biztosítsák a levegő egyenletes eloszlását a szűrőágyon és a hulladékgáz megfelelő tartózkodási idejét a szűrőágyban.
Kondenzáció és kriogén kondenzáció	Illékony szerves vegyületek	A kondenzáció az oldószerek gőzeit távolítja el a hulladékgázáramból azáltal, hogy hőmérsékletét a harmatpontja alá csökkenti. A kriogén kondenzáció esetén az üzemi hőmérséklet akár – 120 °C is lehet, de a gyakorlatban általában – 40 °C és – 80 °C közötti a hőmérséklet a kondenzációs készülékben. A kriogén kondenzációt minden illékony szerves vegyület és illékony szervetlen szennyező anyag esetén lehet alkalmazni, függetlenül azok gőznyomásától. Az alacsony hőmérséklet igen magas kondenzációs hatékonyságot tesz lehetővé, ami miatt különösen alkalmas az illékony szerves vegyületek kibocsátásának végső szabályozására.
Ciklon	Por	A ciklonszűrőket a nehezebb részecskék eltávolítására használják, amelyek a szeparátorban létrehozott forgó mozgás során „kiesnek” a hulladékgázból. A ciklonokat szemcsés anyag (elsősorban PM10 méretű) szabályozására használják.
Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)	Por	Az elektrosztatikus porleválasztók a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A száraz elektrosztatikus porleválasztókban mechanikusan (például rázással, rezgéssel, sűrített levegővel) távolítják el a begyűjtött anyagot, a nedves elektrosztatikus porleválasztókban pedig valamilyen megfelelő folyadékkal, általában vízzel öblítik le.
Szövetbetétes szűrő	Por	A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek.
HEPA-szűrő	Por	A nagy hatásfokú részecskeszűrők (HEPA) a finompor kiszűrésére szolgálnak. A szűrőközeg nagy térfogatsűrűségű papírból vagy nemezelt üvegszálból készül. A szűrőközegen átáramoltatott hulladékgázáramból a szűrő összegyűjti a szálló port.
Termikus oxidáció	Illékony szerves vegyületek	A hulladékgázáramban lévő éghető gázok és szagosító anyagok oxidációja a következő eljárással: a szennyező anyag-keverék felfűtése égetőkamrában levegővel vagy oxigénnel a keverék öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a keverék teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.
Nedves mosás	Por, illékony szerves vegyületek, gáznemű savas vegyületek (lúgmosók), gáznemű lúgos vegyületek (savmosók)	Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gázáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből.

6.2. Szerves vegyületek levegőbe történő diffúz kibocsátása

Szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program

Illékony szerves vegyületek

A szerves vegyületek illékony kibocsátásainak csökkentésére irányuló strukturált koncepció, a szivárgó komponensek felderítése, majd azt követő kijavítása vagy kicserélése révén. Jelenleg szivárgásfelderítési (lásd az EN 15446 szabványt) és optikai gázérzékelési technikák állnak rendelkezésre a szivárgások felderítésére.

Szivárgásfelderítési módszer: Az első lépés a felderítés, melyhez hordozható szervesvegyület-elemző készüléket használnak, amely méri a berendezés közelében a koncentrációt (pl. lángionizáció vagy fotoionizáció révén). A második lépés az összetevő burkolása, hogy közvetlen mérést lehessen végezni a kibocsátási forrásnál. Ezt a második lépést egyes esetekben matematikai korrelációs görbék helyettesítik, melyek hasonló összetevők kapcsán végzett nagyszámú korábbi mérés eredményeiből készített statisztikákon alapulnak.

Optikai gázérzékelési módszerek: az optikai gázérzékelés kisméretű, könnyű súlyú kézi kamerákat használ, melyek valós időben vizualizálni tudják a gázszivárgásokat, amelyek a képfelvételen „füstként” jelennek meg, az érintett összetevő rendes képével együtt – ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan lokalizálni lehet a jelentősebb szervesvegyület-szivárgásokat. Az aktív érzékelőrendszerek szórt infravörös lézerfénnyel alkotnak képet, amely visszaverődik a komponensről és környezetéről. A passzív rendszerek a berendezés és környezetének természetes infravörös sugárzásán alapulnak.

Diffúz VOC-kibocsátások mérése

Illékony szerves vegyületek

A szivárgásfelderítési és optikai gázérzékelési módszerek leírását lásd a szivárgásészlelő és -javító program ismertetésénél.

A létesítmény kibocsátásainak teljes átvilágítása és számszerűsítése a kiegészítő módszerek megfelelő kombinációjával, így pl. szolárokkultációs fluxusméréssel (Solar occultation flux, SOF) vagy differenciálabszorpciós fényérzékeléssel és távméréssel (DIAL) valósítható meg. Az így kapott eredmények felhasználhatók az időbeli trendek értékelésére, keresztellenőrzésekre, illetve a folyamatban lévő LDAR program módosítására/jóváhagyására

Szolárokkultációs fluxusmérés (SOF): E technika alapja egy széles sávú infravörös vagy ultraviola/látható napfény-spektrum rögzítése és Fourier-elv szerinti spektrometrikus elemzése egy adott földrajzi útvonal mentén, keresztezve a szélirányt és a VOC-felhőket.

Differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL): A DIAL egy differenciálabszorpciós fényérzékelést és távmérést alkalmazó lézeralapú technológia, amely a rádióhullám-alapú RADAR optikai megfelelője. A technika a lézer fénynyalábjainak a légköri aeroszolok által történő visszaverésén, valamint a teleszkóppal begyűjtött visszaverődő fény spektrumtulajdonságainak elemzésén alapul.

6.3. Vízbe történő kibocsátások

Technika	Jellemző szennyező(ok) anyagok, melyek mennyiségét így csökkentik	Leírás
Eleveniszapos eljárás	Biológiailag lebontható szerves vegyületek	Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá, vízzé vagy egyéb metabolitokká és biomasszává (azaz eleveniszappá) alakulnak át. A mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és levegőztetésük mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető tartályba helyezik.
Adszorpció	Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX)	Olyan szétválasztási módszer, amelyben a folyadékban (például szennyvíz) található vegyületeket (például szennyező anyagok) megköti egy szilárd felület (általában aktív szén).
Kémiai oxidálás	Oxidálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. nitritek, cianid	A szerves vegyületek kevésbé káros és biológiailag könnyebben lebontható vegyületekké oxidálódnak. Ilyen technikák például a nedves oxidáció, az ózonnal vagy hidrogén-peroxiddal végzett oxidáció, amelyet katalizátorok vagy UV-sugárzás alkalmazásával gyorsíthatnak. Kémiai oxidálást használnak bűzt, ízváltozást, elszíneződést okozó szerves vegyületek lebontására és fertőtlenítés céljából is.
Kémiai redukció	Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI))	A kémiai redukció során a szennyező anyagokat hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké alakítják át.
Koagulálás és flokkulálás	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek. A képződött flokkok elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.
Lepárlás/rektifikálás	Biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású oldott szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek	A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika. A szennyvíz desztillálásakor az alacsony forráspontú szennyező anyagok gőz fázisba való átvitelükkel eltávolításra kerülnek a szennyvízből. A desztillálást lemezekkel és töltőanyaggal ellátott tornyokban, illetve egy utánuk elhelyezett lecsapatóban végzik.
Kiegyenlítés	Minden szennyező anyag	Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.
Bepárlás	Oldható szennyező anyagok	Desztillálás (lásd feljebb) alkalmazása a magas forráspontú anyagok vizes oldatának sűrítéséhez további felhasználás, kezelés vagy ártalmatlanítás (például a szennyvíz elégetése) céljából, a víz átvitelével gőz fázisba. A műveletre általában erős vákuumot használó többlépcsős egységekben kerül sor, az energiaigény csökkentése érdekében. A vízgőzök kondenzálva vannak újrafelhasználás vagy szennyvízként való kibocsátás érdekében.
Szűrés	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	Egy porózus közegen való átirányítás (pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés) révén a szilárd anyagoknak a szennyvíztől való elválasztása.
Flotálás	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.
Ioncsere	Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek	A nem kívánt vagy veszélyes ionos tartalmi elemek szennyvízből való leválasztása és cseréje elfogadhatóbb ionokra ioncserélő gyanta segítségével. A szennyező anyagokat átmenetileg visszatartják, majd regeneráló vagy mosófolyadékba engedik vissza.
Membrán-bioreaktor	Biológiailag lebontható szerves vegyületek	Az eleveniszap-tisztítás és a membránszűrés kombinációja. Két változatát alkalmazzák: a) külső visszaforgatás az eleveniszap-tartály és a membránmodul között; és b) a membránmodul bemerítése a levegőztetett eleveniszap-tartályba, ahol a szennyvizet átszűrik egy üreges szálakból álló membránon, a biomassza pedig a tartályban marad.
Membránszűrés	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	A mikroszűrés (MF) és az ultraszűrés (UF) olyan membránszűrési folyamatok, amelyek a membrán egyik oldalán visszatartják és koncentrálják a szennyező anyagokat, például a szennyvizekben lévő lebegő részecskéket és kolloidrészecskéket.
Semlegesítés	Savak, lúgok	A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH-érték növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca (OH)2), a pH-érték csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), hidrogén-kloridot (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes szennyező anyagok kicsapódása.
Nitrifikáció/denitrifikáció	Összes nitrogén, ammónia	Kétlépéses folyamat, amelyet jellemzően a biológiai szennyvíztisztítás részeként alkalmaznak. Az első lépés az aerob nitrifikáció, melynek során a mikroorganizmusok az ammóniumot (NH4 +) oxidáció révén köztes termékként nitritté (NO2 –), majd nitráttá alakítják (NO3 –). A következő, oxigén nélküli lépés a denitrifikáció, melynek során a mikroorganizmusok nitrogéngázzá redukálják a nitrátot.
Olaj-víz szeparáció	Olaj/zsír	Az olaj és a víz szétválasztását, majd az olaj gravitációs úton történő eltávolítását jelenti. A művelethez elválasztó vagy az emulziók destabilizálására szolgáló vegyszereket, például fémsókat, ásványi sókat, adszorbenseket és szerves polimereket alkalmazó emulziódestabilizáló készülékeket használnak.
Ülepítés	Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek	A lebegő részecskék elkülönítése gravitációs ülepítéssel.
Kicsapatás	Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, foszfor.	A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.
Sztrippelés	Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. kén-hidrogén (H2S), ammónia (NH3), egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX), szénhidrogének.	A kiöblíthető szennyező anyagokat a folyadékon átáramoltatott gázfázissal (pl. gőz, nitrogén, levegő) távolítják el vizes fázisból. Ezeket később további használat vagy ártalmatlanítás céljából eltávolítják (pl. kondenzáció útján). Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

6.4. Szétválogatási technikák

Technika	Leírás
Szétválasztás légárammal	A légárammal történő szétválasztás (más néven légosztályozás) különböző szemcseméretű száraz keverékek méret szerinti elkülönítését jelenti a 10 mes és mes-alatti szemcseméret-tartományon belül. A légosztályozók (vagy szélosztályozók) a rosták mellett kiegészítő berendezések olyan alkalmazásokban, ahol a kereskedelmi forgalomban kapható rosták mérete alatti elválasztó pontokra van szükség, és a sziták és rosták helyettesítő berendezései olyan nyers elválasztások esetén, ahol a légosztályozás speciális előnyei érvényesíthetők.
Fémszeparátor	A vasfémek és nemvasfémek osztályozására mágneses mezőt alkalmazó tekercset használnak, az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat processzor szabályozza.
Nemvasfémek elektromágneses leválasztása	A nemvasfémek osztályozása örvényáramú szeparátorokban történik. Az örvényáramot mágneses ritkaföldfémekből vagy kerámiából készült rotorok hozzák létre a szállítószalag bemeneténél. A rotor a szállítószalagtól függetlenül, nagy sebességgel forog. A folyamat a rotorral azonos polaritású nem mágneses fémekben ideiglenes mágneses erőket gerjeszt, amelyeket a létrehozott taszítás révén el lehet különíteni a többi anyagtól.
Kézi szétválasztás	A személyzet vizuális vizsgálattal válogatja szét a válogatósoron vagy padlón lévő anyagokat, vagy a kívánt anyagoknak az általános hulladékáramból való elkülönítésével, vagy a kimeneti anyagáramnak a szennyeződésektől való megtisztításával. Ezzel a technikával általában újrahasznosítható anyagokat (üveg, műanyag stb.) és szennyező anyagokat, veszélyes anyagokat vagy túlméretes anyagokat (pl. WEEE) kezelnek.
Mágneses szétválasztás	A vasfémeket az őket vonzó mágnesek használatával különítik el. A művelethez többek között szalagos mágneses szeparátorok vagy mágneses dobszeparátorok alkalmazhatók.
Közeli infravörös spektroszkópia (NIRS)	Az anyagok osztályozásához a közeli infravörös érzékelő teljes szélességében végigpásztázza a szállítószalagot, a különböző anyagok jellemző spektrumára vonatkozó információt az adatprocesszorhoz továbbítja, amely az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat szabályozza. A NIRS a fekete anyagok szétválogatására általában nem alkalmas.
Ülepítő-úsztató tartályok	A szilárd anyagok az eltérő anyagsűrűség miatt két anyagáramra válnak szét.
Méret szerinti szétválasztás	Az anyagokat részecskeméretük alapján osztályozzák. A művelet dobrostákban, lineáris és cirkuláris rázórostákban, billenőrostákban, síkrostákban, alternáló rostákban vagy mozgórostélyokkal hajtható végre.
Rázóasztal	Az anyagok szétválasztása sűrűségük és méretük szerint történik, miközben azok (nedves rázóasztalos vagy sűrűség szerinti nedves szeparálás esetén iszapban) áramlanak a megdöntött, előre-hátra billegő asztalon.
Röntgensugaras rendszerek	Az anyagok összetevőit röntgensugár segítségével választják szét a különböző anyagsűrűség, halogéntartalom vagy szervesanyag-tartalom alapján. Az anyagok jellemzőire vonatkozó információt a rendszer az adatprocesszorhoz továbbítja, amely az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat szabályozza.

6.5. Irányítási technikák

Balesetkezelési terv

A balesetkezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1), az üzem által rejtett veszélyeket és kapcsolódó kockázatokat azonosítja és a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket határozza meg. Figyelembe veszi azoknak a jelenlévő vagy várhatóan jelenlévő szennyező anyagoknak a kimutatását, amelyek a környezetbe jutás esetén következményekkel járnának.

Maradékanyag-kezelési terv

A maradékanyag-kezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1), intézkedéseket fogalmaz meg a 1) hulladék kezeléséből származó maradékanyagok képződésének minimalizálása, 2) az újrahasználat, regenerálás, újrafeldolgozása és/vagy energia-visszanyerés optimalizálása, valamint a 3) maradékanyagok megfelelő ártalmatlanítása terén.

(1) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(2) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(5) A Bizottság 199/2006/EK rendelete (2006. február 3.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló 466/2001/EK rendeletnek a dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k tekintetében történő módosításáról (HL L 32. 2006.2.4., 34. o.)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.)

(8) Elem mentése Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve ( 2012. július 4. ) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.)

(9) Minden olyan paraméter esetében, amelynél a 30 percig tartó mérés a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások miatt nem megfelelő, a célnak jobban megfelelő mérési időszak alkalmazható (pl. a szagkoncentráció esetében). PCDD/F vagy dioxin jellegű PCB-k esetében 6-8 órás mintavételi időszakot kell alkalmazni.

(10) A szétválasztási technikák bemutatása a 6.4. szakaszban olvasható.

(11) Az ellenőrzés gyakoriságát csökkenteni lehet, ha a kibocsátási szintek bizonyítottan elég stabilak.

(12) Amennyiben a tételenkénti kibocsátás gyakorisága nem éri el az ellenőrzés minimális gyakoriságát, az ellenőrzést tételenként egyszer hajtják végre.

(13) Az ellenőrzést csak akkor végzik el, ha a szóban forgó anyagot a BAT 3-nál említett szennyvízkimutatás lényegesként tartja számon.

(14) Amennyiben a fogadó víztestbe követett kibocsátás történik, az ellenőrzés gyakorisága akkor csökkenthető, ha a folyamatban később található szennyvízkezelő üzem csökkenti az adott szennyező anyag mennyiségét.

(15) Vagy a teljes szervesszén-tartalom (TOC), vagy a kémiai oxigénigény (KOI) ellenőrzése történik. Az előnyben részesített megoldás a TOC ellenőrzése, mert ennek során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.

(16) Ellenőrzés csak akkor történik, ha a fogadó víztestbe közvetlen kibocsátás történik.

(17) Az ellenőrzés gyakoriságát csökkenteni lehet, ha a kibocsátási szintek bizonyítottan elég stabilak.

(18) Az ellenőrzést csak akkor végzik el, ha a szóban forgó anyagot a BAT 3-nál említett hulladékgázáram-kimutatás lényegesként tartja számon.

(19) A mintavétel a CEN/TS 1948-5 szerint is végrehajtható az EN 1948-1 szabvány helyett.

(20) Szagkoncentráció-ellenőrzéssel is helyettesíthető.

(21) A szagkoncentráció ellenőrzése kiváltható az NH3 és a H2S ellenőrzésével.

(22) Ellenőrzésre csak akkor van szükség, ha a szennyezett berendezések tisztítására oldószert használnak.

(23) A technikák leírását lásd a 6.3. szakaszban.

(24) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános szempontok című rész tartalmazza.

(25) Vagy a TOC-ra, vagy a KOI-ra vonatkozó BAT-AEL-t kell alkalmazni. Az előnyben részesített megoldás a teljes szervesszén-tartalom ellenőrzése, mert ennek során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.

(26) A tartomány felső határértékét nem kötelező alkalmazni minden esetben:

—

amennyiben a kibocsátáscsökkentés hatékonysága éves mozgóátlagot tekintve ≥ 95 %, és a bemenő hulladék az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: TOC > 2 g/l (vagy KOI > 6 g/l) napi átlagban, és nagy arányban tartalmaz tűzálló szerves anyagokat (azaz olyan anyagokat, amelyek biológiailag nehezen lebonthatók); vagy

—	nagy klórkoncentrációk esetén (pl. a bemenő hulladékot tekintve 5 g/l felett).

(27) A BAT-AEL-ek nem minden esetben alkalmazandók fúróiszapot/fúróforgácsot kezelő üzemekre.

(28) A BAT-AEL-ek nem minden esetben alkalmazandók, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony (pl. 12 °C alatti).

(29) A BAT-AEL-ek nem minden esetben alkalmazandók nagy klórkoncentrációk esetén (pl. a bemenő hulladékot tekintve 10 g/l felett).

(30) A BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, amikor a szennyvíz biológiai kezelésen megy keresztül.

(31) A BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, ha a szóban forgó anyagot a BAT 3-nál említett szennyvízkimutatás lényegesként tartja számon.

(32) Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetén a tartomány felső határértéke 0,3 mg/l.

(33) Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetén a tartomány felső határértéke 2 mg/l.

(34) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános szempontok című rész tartalmazza.

(35) A BAT-AEL-eket nem kötelező alkalmazni minden esetben, amennyiben a folyamatban később található szennyvízkezelő üzem csökkenti az adott szennyező anyag mennyiségét, feltéve, hogy ez nem vezet nagyobb környezetszennyezési szinthez.

(36) A BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, ha a szóban forgó anyagot a BAT 3-nál említett szennyvízkimutatás lényegesként tartja számon.

(37) Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetén a tartomány felső határértéke 0,3 mg/l.

(38) Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetén a tartomány felső határértéke 2 mg/l.

(39) Abban az esetben, ha nem alkalmazható szövetbetétes szűrő, az értéktartomány felső határa 10 mg/Nm3.

(40) A BAT-AEL csak akkor érvényes, ha a szerves vegyületeket a BAT 3-nál említett hulladékgázáram-kimutatás lényegesként tartja számon.

(41) Vagy a NH3-ra, vagy a szagkoncentrációra vonatkozó BAT-AEL-t kell alkalmazni.

(42) Ez a BAT-AEL nem vonatkozik a főként szerves trágyából álló hulladék kezelésére.

(43) Az értéktartomány alsó határa a termikus oxidáció alkalmazásával teljesíthető.

(44) A BAT-AEL nem érvényes, ha a kibocsátási ponton a kibocsátás szintje nem éri el a 2 kg/h értéket, feltéve, hogy a BAT 3-nál említett kimutatás nem azonosított rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagot (CMR) lényegesként.

(45) A minimum 1 100 °C-on és 2 mp-es tartózkodási idővel végrehajtott termikus oxidáció során regenerálják az olyan ipari alkalmazásokban használt aktív szenet, amelyeknél jelen lehetnek tűzálló halogénezett vagy egyéb hőálló anyagok. Ivóvíz vagy élelmiszer kezelésénél használt aktív szén esetén elegendő a minimum 850 °C-on és 2 mp-es tartózkodási idővel végzett utóégetés (lásd a 6.1. szakaszt).

(46) Ezek a BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, ha a szóban forgó anyagot a BAT 3-nál említett hulladékgázáram-kimutatás lényegesként tartja számon.

(47) A tartomány felső határa 45 mg/Nm3, amikor a kibocsátás szintje a kibocsátási pontban nem éri el a 0,5 kg/h értéket.

17.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/94

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1149 AJÁNLÁSA

(2018. augusztus 10.)

a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek, valamint az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatoknak az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában történő azonosítására vonatkozó nem kötelező iránymutatásról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A természetes ásványkincsekben óriási lehetőségek rejlenek a fejlődés szempontjából, de vitát gerjeszthetnek a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben, amennyiben a belőlük származó bevételt a fejlesztésre, a jó kormányzásra és a jogállamiságra irányuló erőfeszítéseket aláásó erőszakos konfliktusok kirobbantására vagy fenntartására fordítják. Ezeken a területeken a konfliktusok és az ásványok illegális kitermelése közötti kapcsolódás megszakítása kritikus elem a béke, a fejlődés és a stabilitás garantálásában.

(2)

Ezen aggályok eloszlatása céljából az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: rendelet) kötelezettségeket állapít meg a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc területén a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, érceik és arany uniós importőrei számára, amelyeket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)

A rendelet alkalmazásában a „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” kifejezés a fegyveres konfliktus vagy bizonytalan konfliktus utáni helyzet jellemezte térségeket, valamint a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok – és a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés jellemezte térségeket jelenti.

(4)

A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k által folytatott gyakorlat tekintetében az egyértelműség, a bizonyosság és az egységesség megteremtése érdekében a Bizottságnak az Európai Külügyi Szolgálattal és az OECD-vel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat kell összeállítania a gazdasági szereplők számára, amelyekben ki kell fejtenie, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításának kritériumai (a továbbiakban: iránymutatás).

(5)

Ugyanezen cikk szerint továbbá az iránymutatásnak a „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” fogalmának a rendeletben foglalt meghatározásán kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatást ezen a területen, ideértve azokat az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatokat is, amelyek az említett útmutatás kiegészítéseiben foglaltak szerint figyelmeztető jelzést vonnak maguk után.

(6)

Ahhoz, hogy hatékony legyen, az iránymutatásnak ismertetnie kell a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekkel összefüggésben az ásványok és a fémek ellátási láncaiban alkalmazott kellő gondosság általános fogalmát, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy ennek kapcsán az ón, a tantál, a volfrám és az arany beszerzésével összefüggésben azonosítsák és kezeljék a felmerülő kockázatokat.

(7)

Emlékeztetni kell arra, hogy a rendelet által az uniós importőrökkel szemben támasztott követelmények nemcsak a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó fémekhez és ásványokhoz kapcsolódnak, hanem az ellátási lánc későbbi szakaszaihoz, például a kereskedelemhez, az anyagmozgatáshoz vagy az exporthoz kötődő kockázatokhoz is.

(8)

Az iránymutatásban el kell magyarázni a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításának a rendelet végrehajtása szempontjából releváns alapelveit, és világossá kell tenni, hogy a szóban forgó térségekkel kapcsolatos fogalommeghatározások és magyarázatok nincsenek kihatással arra, hogy az Unió a rendelet alkalmazásán kívüli körben mely területeket tekinti konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek.

(9)

Az iránymutatásban központi szerepet kap a gazdasági szereplők által a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosítása céljából igénybe vehető nyílt információs források megjelölése, ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a források eltérő gyakorisággal frissülnek, illetve hogy az adott helyzetnek megfelelően más források igénybevétele is szükséges lehet.

(10)	Az iránymutatásban tárgyalt, az ellátási lánccal összefüggő, figyelmeztető jelzést maguk után vonó egyéb kockázatoknak a helyhez, a beszállítókhoz és a kereskedelmi ügyletek szokatlan körülményeihez kell kapcsolódniuk, és az OECD e területtel kapcsolatos tevékenységén kell alapulniuk.

(11)

A rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak külső szakértőkkel tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket kell készíttetnie a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Ennek a későbbiekben elkészülő jegyzéknek ezen iránymutatásnak a külső szakértők általi elemzésén, valamint egyéb, többek között a tudományos közösségtől és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerektől származó rendelkezésre álló információkon kell alapulnia.

(12)	Az iránymutatás nem kötelező, és az uniós importőrök mindenkor teljes felelősséget viselnek a rendeletben foglalt, a kellő gondosság elvének alkalmazásával összefüggő kötelezettségeik teljesítéséért, miközben a Bizottság szolgálatai gondoskodnak az iránymutatás naprakészen tartásáról,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Azok az uniós importőrök, amelyekre az (EU) 2017/821 rendelet kötelezettségeket ró, kövessék az ezen ajánlás mellékletében található nem kötelező iránymutatást. Az iránymutatás követése segíteni fogja őket a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek, valamint és a figyelmeztető jelzést maguk után vonó esetek megfelelő azonosításában, és ezen keresztül a rendelet alapján 2021. január 1-jétől fogva rájuk háruló kötelezettségek helyes teljesítésében. Az iránymutatást más olyan jogalanyok is követhetik, amelyek az ásványokkal kapcsolatos ellátási láncaikban alkalmazzák a kellő gondosság elvét.

2.	Ezt az ajánlást az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2018. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

Cecilia MALMSTRÖM

a Bizottság tagja

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o.).

MELLÉKLET

1. AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLJA

Az (EU) 2017/821 rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2017. június 8-án lépett hatályba, és 2021. január 1-jétől lesz alkalmazandó az uniós importőrökre, (1) köztük egyebek mellett a kohókra és a finomítókra. A rendelet 1. cikkében foglaltak szerint a rendelet célja, hogy a termékeiket konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerző uniós importőrök beszerzési tevékenységével összefüggésben átláthatóságot és bizonyosságot biztosítson.

A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak kézikönyv formájában nem kötelező erejű iránymutatásokat kell összeállítania a gazdasági szereplők számára, amelyekben ki kell fejtenie, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításának kritériumai (a továbbiakban: iránymutatás). Ugyanez a cikk azt is kimondja, hogy az iránymutatásnak figyelembe kell vennie a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatást (2) ezen a területen, ideértve azokat az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatokat is, amelyek az említett útmutatás kiegészítéseiben foglaltak szerint „figyelmeztető jelzést” vonnak maguk után.

Az iránymutatás:

—

2. SZAKASZA ismerteti a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok ellátási láncaiban alkalmazott kellő gondosság általános fogalmát, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ón, a tantál, a volfrám és az arany beszerzésével összefüggésben azonosítsák és kezeljék a felmerülő kockázatokat,

—	3. SZAKASZA bemutatja a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalmának a rendelet szerinti meghatározása alapelemeit,

—	4. SZAKASZA felsorolja azokat a nyílt információs forrásokat, amelyek segítik a vállalatokat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek és az egyéb kockázatok azonosításában,

—	5. SZAKASZA tájékoztatással szolgál az ásványok ellátási láncában felmerülő potenciális kockázatokra utaló, a hellyel, a beszállítókkal és a kereskedelmi ügyletek szokatlan körülményeivel kapcsolatos egyéb jelekről (az úgynevezett figyelmeztető jelzésekről).

Az iránymutatás célja az EU-ban működő importőrök segítése a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Az iránymutatásnak nincs jogi hatása az (EU) 2017/821 rendelet alkalmazására, és jogilag nem kötelező.

Megjegyzendő továbbá, hogy a rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint az Európai Bizottság (a későbbiekben) külső szakértőkkel tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket fog készíttetni a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Ez a jegyzék ezen iránymutatásnak a külső szakértők általi elemzésén, valamint többek között a kormányoktól, a nemzetközi szervezetektől, a tudományos közösségtől és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerektől származó rendelkezésre álló információkon fog alapulni.

2. A KELLŐ GONDOSSÁG ELVE AZ ÁSVÁNYOK ELLÁTÁSI LÁNCÁBAN: ALAPFOGALMAK ÉS LÉPÉSEK

2.1. A kockázatalapú kellő gondosság fogalma

Azok a vállalatok, amelyek konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben ásványok bányászatában, feldolgozásában és kereskedelmében vesznek részt, jövedelmet termelhetnek, növekedést és prosperitást teremthetnek, megélhetést biztosíthatnak, és elősegíthetik a helyi fejlődést. Ezekben a helyzetekben fennállhat annak a kockázata, hogy a vállalatok tevékenysége vagy beszerzései olyan rendkívül kedvezőtlen hatásokat idéznek elő vagy a vállalatok neve olyan rendkívül kedvezőtlen hatásokkal forr össze, mint például a fegyveres konfliktusok vagy az emberi jogok súlyos megsértése. Ebből a szempontból annak biztosítása érdekében, hogy sem szándékosan, sem akaratlanul ne járuljanak hozzá ilyen kedvezőtlen hatások kialakulásához és nevük ne forrjon össze ilyen kedvezőtlen hatásokkal, a vállalatoknak a kockázatalapú kellő gondosságot folyamatosan, proaktív és reaktív módon egyaránt, működési rendszerük szerves alkotóelemeként kell gyakorolniuk.

Általános értelemben a „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák és kezeljék az ásványok ellátási láncában jelentkező tényleges vagy potenciális kockázatokat, és ezáltal megelőzzék vagy enyhítsék esetleges hozzájárulásukat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben jelentkező, az ásványok kitermelésével, előállításával, kereskedelmével, feldolgozásával, mozgatásával és exportjával összefüggő kedvezőtlen hatásokhoz. A kockázatok azonosítása az adott vállalat működésének potenciális kedvezőtlen hatásai tükrében történik, legyen szó akár a vállalat saját tevékenységének hatásairól, akár a harmadik felekkel – például a beszállítókkal és az ellátási lánc más szereplőivel – fennálló üzleti kapcsolatokból fakadó tevékenységhez, termékekhez és szolgáltatásokhoz közvetlenül kötődő hatásokról. A kedvezőtlen hatások magukban foglalhatják az embereknek okozott károkat (azaz a külső hatásokat), a vállalat jó hírnevének csorbulását vagy jogi felelősségét (azaz a belső hatásokat), vagy mindkettőt.

Ahogyan azt a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás II. melléklete és kiegészítései bemutatják, a vállalatok azért szembesülhetnek kockázatokkal az ásványellátási láncukban, mert az ásványok kitermelésének, előállításának, kereskedelmének, mozgatásának és exportjának körülményei természetüknél fogva kockázatosabbak abból a szempontból, hogy például a konfliktusok finanszírozása vagy a konfliktusok szítása, kialakulásának elősegítése vagy kiéleződése kapcsán kedvezőtlen hatásokat idéznek elő.

E kockázatok miatt a vállalatoknak jóhiszemű erőfeszítéseket kell tenniük a hellyel, a beszállítókkal és a körülményekkel kapcsolatos kockázatok azonosítására és felmérésére, és olyan, a kellő gondosság elvén alapuló intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek igazodnak e kockázatok sajátos igényeihez. A kellő gondosság emellett segítheti a vállalatokat a nemzetközi jog normáinak és a helyi jogrendszerek szabályainak betartásában, ideértve az ásványkincsek tiltott kereskedelmére vonatkozó előírásokat, valamint az ENSZ szankcióiban és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapján meghozott EU-határozatokban, különösen pedig az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedésekben foglalt szabályokat is.

Az OECD-útmutatásban rögzített elvekből kiindulva a rendelet általános célja – végső soron a gazdasági fejlődés előbbre vitele és a helyi közösségek életkörülményeinek javítása érdekében – annak biztosítása, hogy biztonságos, átlátható és ellenőrizhető ásványellátási láncok jöjjenek létre, továbbá annak biztosítása, megkönnyítése és ösztönzése, hogy a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek felelősségteljes módon kerüljenek behozatalra az EU-ba, úgy, hogy ez ne segítse a fegyveres konfliktusokat és az emberi jogok azokhoz társuló megsértését.

2.2. Kellő gondosság: öt lépés

A kockázatalapú kellő gondosság a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásban foglalt ajánlás szerint az alábbi, a rendeletben is megjelenő öt lépés köré szerveződik.

Az ellátási láncon belül működő vállalatoknak:

—

erős irányítási rendszert kell létrehozniuk, és el kell fogadniuk és világosan kommunikálniuk kell a beszállítók és a nyilvánosság felé a potenciálisan konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványokra és fémekre vonatkozó politikájukat. Ennek a politikának ki kell terjednie a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok kitermelése, szállítása, mozgatása, kereskedelme, feldolgozása, olvasztása, finomítása és ötvözése, valamint az ilyen ásványokat tartalmazó termékek gyártása vagy értékesítése szempontjából releváns ténybeli körülmények azonosítására (lásd a rendelet 4. cikkét),

—	azonosítaniuk és értékelniük kell az ellátási láncban felmerülő tényleges és potenciális kockázatokat (3) (lásd a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontját),

—

stratégiát kell kialakítaniuk és alkalmazniuk arra vonatkozóan, hogy mit tesznek az azonosított kockázatokkal szemben azok megelőzésére vagy csökkentésére, és ennek érdekében kockázatkezelési tervet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk. Ennek eredményeképpen születhet olyan döntés, hogy a vállalat folytatja a kereskedést és ezzel párhuzamosan kockázatcsökkentő intézkedéseket tesz, a kockázatcsökkentő intézkedések idejére ideiglenesen felfüggeszti a kereskedést, vagy pedig megszakítja kapcsolatait a beszállítóval, ha a kockázatcsökkentő intézkedések nem jártak sikerrel, vagy ha a beszállító súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el (például a gyermekmunka legrosszabb formáit alkalmazza, vagy kényszermunkát vagy kínzást alkalmaz) vagy közvetlenül vagy közvetve nem állami fegyveres csoportokat támogat (lásd a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontját),

—

egy harmadik féllel független ellenőrzést kell végeztetniük a vállalat azon tevékenységéről, folyamatairól és rendszereiről, amelyek célja a kellő gondosság elvének alkalmazása az ellátási lánc meghatározott pontjaiban, különös tekintettel a kohók és a finomítók által a kellő gondosság elvének megfelelően követett gyakorlatra, vagy be kell szerezniük az ilyen, már lefolytatott ellenőrzés eredményeit (lásd a rendelet 6. cikkét),

—	nyilvánosan számot kell adniuk a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatban követett politikájukról és gyakorlatukról annak érdekében, hogy a vállalatok által tett intézkedésekkel kapcsolatban megnyerjék a nyilvánosság bizalmát (lásd a rendelet 7. cikkét).

3. A KONFLIKTUSOK ÁLTAL ÉRINTETT ÉS NAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ TÉRSÉGEK FOGALMÁNAK MEGÉRTÉSE

A „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” fogalmának a rendelet szerinti meghatározása összhangban van azzal, amit a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás az ilyen térségek jellemzése kapcsán tartalmaz, és nem érinti az EU azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a rendelet alkalmazási körén kívül milyen térségek minősülhetnek konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek. A fogalommeghatározás tehát kizárólag azt a célt szolgálja, hogy segítségével a rendelet hatálya alá tartozó fémek és ásványok ellátási láncaiban alkalmazható legyen a kellő gondosság elve, és ennek érdekében úgy van megfogalmazva, hogy gyakorlati szempontból hasznos, alapos és a vállalatok számára könnyen érthető legyen.

A „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” fogalmának a rendelet szerinti meghatározása a következő (2. cikk f) pont):

„Fegyveres konfliktus vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzet jellemezte térségek, valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok, a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés – jellemezte térségek [helyesen: »valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok – és a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés jellemezte térségek]”

A fogalommeghatározásban visszaköszönnek egyes, a nemzetközi jogból jól ismert fogalmak, köztük a „fegyveres konfliktus(helyzet)”, a „konfliktus utáni bizonytalan helyzet” és a „bukott állam” fogalma. Ezeket a fogalmakat az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk annak érdekében, hogy a vállalatok az ellátási láncokkal kapcsolatos felelősségteljes tevékenységük keretében könnyebben megértsék őket a gyakorlatban.

Emellett ezek a fogalmak egyszerűbbé teszik a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben a helyszínen tapasztalt körülmények megfeleltetését a nyílt információs forrásokban található információknak, és segítik a vállalatokat az ellátási láncukban jelen lévő kockázatok és a tevékenységük által kifejtett hatások átfogó azonosításában (lásd a 4. szakaszt).

Emlékeztetni kell arra, hogy a rendelet – és a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás – által a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncokkal kapcsolatban elvárt gyakorlat szorosan kötődik azon kockázatok azonosításához és értékeléséhez, amelyek a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő – nem feltétlenül egy egész országra kiterjedő – térségekből származó vagy ilyen térségeken átszállított fémekkel és ásványokkal összefüggő egyes kereskedelmi ügyletek és üzleti kapcsolatok kedvezőtlen hatásai kapcsán felmerülnek. Az országos szintű adatok olyan háttér-információkkal szolgálnak, amelyek segíthetik a gondosság szükséges mértékének meghatározását.

A fogalommeghatározás alapeleme	Magyarázat
Fegyveres konfliktus(helyzet)	A fegyveres konfliktusok hadban álló feleinek magatartását szabályozó nemzetközi humanitárius jogban meghatározott fegyveres konfliktus, széles körű erőszak vagy más, az emberek épségét fenyegető kockázatok jelenléte. A fegyveres konfliktus különféle formákat ölthet, lehet például nemzetközi vagy nem nemzetközi jellegű konfliktus, két vagy több állam konfliktusa, szabadságharc, felkelés, polgárháború stb. A fegyveres konfliktushelyzetekkel kapcsolatban konkrét iránymutatást az 1949. évi Genfi Egyezmények tartalmaznak. A fogalom minden olyan esetet magában foglal, amikor hadüzenet nyomán kezdődik háború, valamint amikor más típusú fegyveres konfliktus keletkezik két vagy több állam között, függetlenül attól, hogy a hadiállapot fennállását valamelyik fél elismeri-e vagy sem; idetartozik továbbá egy fél területének részleges vagy teljes megszállása, abban az esetben is, ha a megszállás nem ütközik katonai ellenállásba. Az 1949. évi Genfi Egyezményekhez 1977-ben fűzött II. jegyzőkönyv szerint a fogalom nem foglalja magában a belső zavargásokat és feszültségeket, például a zendüléseket vagy az elszigetelt vagy szórványos erőszakos vagy más hasonló cselekményeket.
Konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségek Gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok – és a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés jellemezte térségek	Konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségekről olyan területek esetében beszélünk, amelyeken a hadban álló felek beszüntették az aktív harci cselekményeket, de amelyek még bizonytalan helyzetben vannak, azaz az adott régió vagy állam túlságosan gyenge ahhoz, hogy ellássa az alapvető irányítási feladatokat, és a korábbi konfliktusos helyzet miatt képtelen arra, hogy kölcsönösen előnyös társadalmi viszonyrendszert alakítson ki. Ezek a területek jobban ki vannak téve a belső és a külső sokkhatások, például a gazdasági válságok vagy a természeti csapások kedvezőtlen hatásainak. Ilyen esetekben – csakúgy, mint a fogalommeghatározás következő részében jellemzett területek, azaz a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság jellemezte térségek esetében – a gazdasági szereplőknek akkor kell egy adott térséget konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségnek tekinteniük, ha azt állapítják meg, hogy gyengék az intézmények vagy nem létezik kormányzás, és a nemzetközi jog normáit széles körben és rendszeresen megsértik és visszaélnek az emberi jogokkal. Tehát a nemzetközi jog megsértésére vonatkozó feltételnek együttesen kell fennállnia a konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségeket és a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság jellemezte térségeket jellemző feltételekkel. Ez utóbbi kapcsán példaként említhető, hogy a hivatalos bányászati engedélyezési eljárás hiánya a nem létező kormányzás jele.
Bukott államok	A „bukott állam”a gyenge intézmények jellemezte helyzet szélsőséges esete. A bukott államban szétestek a hatalomgyakorlás struktúrái, összeomlott a közrend, és nincsenek olyan intézmények, amelyek képesek az állam képviseletében fellépni.

4. NYÍLT INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A KONFLIKTUSOK ÁLTAL ÉRINTETT ÉS NAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ TÉRSÉGEK AZONOSÍTÁSÁHOZ

Ez a szakasz egy indikatív, nem kimerítő listát tartalmaz azokról a nyílt információs forrásokról, amelyek segítik a vállalatokat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításában. Ha megértik, hogy a tevékenységük helyszíneként vagy beszerzéseik forrásaként szolgáló területek milyen országos és regionális háttérrel és potenciális kockázatokkal rendelkeznek, a vállalatok megalapozottabban dönthetnek a kellő gondosság elvének alkalmazására irányuló erőfeszítéseik részleteiről. Ezek az általánosabb országspecifikus információk a szabályszegéssel kapcsolatos felvetések valószerűségének értékeléséhez is hasznosak lehetnek.

A listán a nyílt információs források a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalommeghatározásának alapelemei szerint vannak csoportosítva (lásd a 3. szakaszt):

—	KONFLIKTUS – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területet „fegyveres konfliktushelyzet” vagy „konfliktus utáni bizonytalan helyzet” jellemez-e,

—	KORMÁNYZÁS – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területre mennyire jellemző a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság,

—	EMBERI JOGOK – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területen mennyire jellemző a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés. (4)

Emellett a teljesség kedvéért a 4.2. szakaszban található lista ásványkincsekkel kapcsolatos információforrásokat is tartalmaz.

4.1. Hogyan célszerű használni a felsorolt forrásokat?

A felsorolt források nem kereskedelmi jellegűek, azaz nem igényelnek előfizetést vagy más pénzügyi hozzájárulást. Használatukkor mindig célszerű meggyőződni arról, hogy naprakész információkat tartalmaznak-e vagy sem. A rendelet szerint a Bizottságnak ezen iránymutatás kiegészítéseképpen külső szakértőkkel tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket kell készíttetnie a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Az Európai Bizottság szolgálatai és ezek a külső szakértők gondoskodni fognak az információs források listájának megfelelő gyakoriságú aktualizálásáról és relevanciájának fenntartásáról.

További hasznos, általánosabb jellegű forrásként (amelyek nem mindegyike található meg az alábbi listán) említhetők többek között az ásványkincsekkel kapcsolatos információkra is kiterjedő geológiai felmérések (British Geological Survey, U.S. Geological Survey), az Európai Bizottság nyersanyag-információs rendszere, a kérdésben vezető szerepet játszó szervezetek internetes oldalai, köztük az USA Külügyminisztériumának országjelentéseit tartalmazó internetes oldalak (kormányzás és emberi jogok), valamint az ENSZ ügynökségei (köztük az Emberi Jogi Tanács, az UNHCR, az OHCHR, az UNICEF, az UNDP, az ILO és az IOM) és a kérdéssel foglalkozó társadalmi szervezetek, például az Amnesty International, a Global Witness, a Human Rights Watch és az IMPACT (a korábbi Partnership Africa Canada) által közzétett jelentések. Más szervezetek és információforrások, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Natural Resource Governance Index, a globális békeindex stb. internetes oldalain a vállalatok aktuálisabb, hírszerű információkat találhatnak.

Emellett az országos és a regionális források igénybevétele is hasznos lehet. Bár ezekhez gyakran nehezebben lehet hozzáférni, az országos, illetve regionális források mélyebb betekintést engednek egy adott terület sajátos helyzetébe, mint az országszintű összesítések.

A vállalatoknak a források felhasználásakor a következőképpen tanácsos eljárniuk:

Az irányítási rendszerükben az ellátási láncra vonatkozóan jelen lévő információk alapján (az öt lépés közül az első, lásd a 2. szakaszt) elsőként meg kell kísérelniük meghatározni azokat a földrajzi területeket, ahol az általuk kezelt ásványok beszerzése, kereskedelme, mozgatása és szállítása történik, és ennek alapján meg kell próbálniuk megérteni a bányászati és a kereskedelmi tevékenység hátterét, és azonosítani a felmerülő kockázatokat.

Ebből a célból tanulmányozhatják az alábbiakban a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalommeghatározásának három alapeleme (konfliktus, kormányzás és emberi jogok) szerint csoportosítva felsorolt nyílt információs forrásokat (analitikai forrásokat, térképeket, táblázatokat, híradásokat), ami segíteni fogja őket a politikai és a biztonsági háttér megértésében, valamint abban, hogy – az ellátási láncuk tekintetében az OECD-útmutatás II. mellékletével és az annak kiegészítéseiben meghatározott „figyelmeztető jelzésekkel” összhangban kialakított politikájuk tükrében – azonosítsák és értékeljék az ellátási láncukhoz társuló kedvezőtlen hatások potenciális kockázatát.

Ha az alábbi források egymásnak ellentmondó vagy nem kielégítő tájékoztatással szolgálnak, a vállalatoknak csak kellő körültekintés mellett tanácsos úgy dönteniük, hogy az adott területet kivonják a kellő gondosság elvének fokozott alkalmazása alól. E helyütt is hangsúlyozzuk, hogy a kellő gondossággal kapcsolatos felelősség a különböző műveletek – különösen a beszerzés, a kereskedelem és az üzleti kapcsolatok – és a vállalatok tevékenységével összefüggő más körülmények kedvezőtlen hatásainak megelőzése vagy csökkentése céljából a tényleges vagy a potenciális kockázatokkal kapcsolatban végzett kockázatazonosításhoz és -kezeléséhez kötődik, nem pedig pusztán az ásvány származási országához vagy területéhez.

Az alábbi források eltérő gyakorisággal frissülnek, és relevanciájuk mellett sem mindig teljesen pontosak. Ezért alkalmazásukat a megfelelő esetekben mindig kiegészítő információforrások igénybevételének kell kísérnie. A későbbiekben kiegészítő információforrásként szolgálhat majd a külső szakértők által a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről elkészítendő, a fentiekben említett tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzék.

4.2. A nyílt információs források listája

Az értékelés tárgya	Alkalmazási terület	Nyílt forrás	A forrás tartalma
KONFLIKTUS	Globális	Analitikai források
		Heidelberg Institute for International Conflict Research – Conflict Barometer http://www.hiik.de/?lang=en/	A globális konfliktusok legújabb fejleményeinek szöveges elemzése és szemléltetése diagramokon, külön regionális és országfejezetekkel
		Geneva Academy of International Humanitarian Law and Human Rights – Rule of Law in Armed Conflicts http://www.rulac.org/	Adatbázis és elemzés arról, hogy hogyan érvényesülnek világszerte a nemzetközi jogi normák a fegyveres konfliktusokban (globális elemzés és rövid áttekintések)
		Assessment Capacities Project – Global Emergency Overview https://www.acaps.org/countries/	Világtérkép és országelemzések: az „aggályos helyzetű”, a „humanitárius válsággal sújtott” és a „súlyos humanitárius válsággal sújtott” országok áttekintése és elemzése
		Térképek, táblázatok
		Uppsala Conflict Data Program – térképes cselekménynapló http://www.ucdp.uu.se/ged/	Híradásokon alapuló interaktív térkép a szervezett erőszakcselekményekről: halálos áldozatok száma, erőszak típusa (állami, nem állami, egyoldalú); a felhasználó a térkép nagyításával eljuthat az egyedi cselekmények szintjére
		CrisisWatch http://www.crisisgroup.org	A legjelentősebb globális konfliktushelyzetek, illetve potenciális konfliktushelyzetek mindenkori állapota: az interaktív térkép és az adatbázis segítségével egyes konkrét országok helyzete értékelhető (2003–2018)
		Globális békeindex http://www.visionofhumanity.org	A világbékét kvalitatív és kvantitatív mutatók alapján szemléltető interaktív térkép (figyelembe vett mutatók: biztonsági erők és rendőrség, politikai instabilitás, szervezett konfliktusok, fegyveres erők személyi állománya stb.)
		Major Episodes of Political Violence http://www.systemicpeace.org	Térképek és táblázatok például a fegyveres konfliktushelyzetekről (az áldozatok számának megjelölésével – világszint, 1946–2017)
	Regionális	Armed Conflict Location & Event Data Project http://www.acleddata.com/	Beszámolók és elemzések a konfliktusok lefolyásáról, havonta frissített információk a politikai erőszak afrikai, közel-keleti és ázsiai megnyilvánulásairól valós idejű adatok alapján, valamint a jelenkori és a történelmi dinamika elemzése konkrét államok esetében
		International Peace Information Service – Conflict Mapping http://ipisresearch.be/	Térképek a Kongói Demokratikus Köztársaságról (konfliktusok általában, ásványok körüli konfliktusok), a Közép-afrikai Köztársaságról, valamint Szudánról és Dél-Szudánról (vitatott területek, incidensek, természeti erőforrások, oktatás, helyi erőszak, államon belüli és államok közötti erőszak); elemzés a térképekhez
		Nemzetközi Ónipari Szövetség https://www.internationaltin.org/ http://www.itsci.org/	Az ón ellátási láncával foglalkozó iTSCi kezdeményezés (Tin Supply Chain Initiative) értékelő jelentéseket készít a Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban, a Burundiban és az Ugandában található bányák biztonsági helyzetéről
		Bányakonfliktusok Latin-Amerikában http://ejatlas.org/featured/mining-latam	A Környezetvédelmi igazságügyi atlasz (Environmental Justice Atlas) a környezetvédelmi kérdések körül kialakult társadalmi konfliktusokat dokumentálja és katalogizálja, és ezzel háttér-információkkal szolgál
KORMÁNYZÁS	Globális	Globális kormányzati mutatók http://info.worldbank.org/governance/wgi	Aktualizált nyers és összesített mutatók a kormányzás területén konkrét országokra vonatkozóan, a kormányzás hat dimenzióját megragadva. A mutatókat országonkénti adatjelentések foglalják össze
		Fragile States Index http://ffp.statesindex.org	Kockázatmutatókra összpontosító, híradásokon és beszámolókon alapuló index
		Korrupcióérzékelési index http://www.transparency.org/research/cpi/overview	Az egyes országokban érzékelt korrupciót kifejező index
		National Resource Governance Institute https://resourcegovernance.org/	Országonkénti adatok és összehasonlító elemzések a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kormányzás kérdéskörében
EMBERI JOGOK	Globális	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai http://www.un.org/en/sc/documents/resolutions	Az ENSZ BT-határozatok hasznos leírást tartalmaznak az aggályos országok politikai és biztonsági helyzetéről, éves gyakorisággal
		Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/Pages/AboutCouncil.aspx	Rendszeres időközönkénti általános áttekintések
		Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala http://www.ohchr.org/EN/pages/home.aspx	Országos szintű információk az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről
		Az ENSZ Fejlesztési Programja – Nemzetközi humán fejlettségi mutatók – Országprofilok http://hdr.undp.org/en/countries	Évenkénti országjelentések az egyes országok emberi jogi gyakorlatáról, az egész világra kiterjedően
		Amnesty International https://www.amnesty.org/en/countries/
		Global Witness https://www.globalwitness.org/en-gb/
		Human Rights Watch https://www.hrw.org/
		Mines and Communities http://www.minesandcommunities.org/	Az egész világra kiterjedő híradások és elemzések a bányászatról és hatásairól, témák, országok, cégek és ásványok szerint csoportosítva
ÁSVÁNYKINCSEK ÉS KITERMELÉSÜK	Globális	British Geological Survey https://www.bgs.ac.uk/mineralsuk/statistics/worldStatistics.html	Országjelentések az ásványokkal kapcsolatos nemzetközi statisztikai adatokról és információkról
		U.S. Geological Survey http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/	Országjelentések az ásványokkal kapcsolatos nemzetközi statisztikai adatokról és információkról
		Az EU nyersanyag-információs rendszere http://rmis.jrc.ec.europa.eu/	Információk a nyersanyagok előállításáról és kereskedelmi forgalmáról, valamint a nyersanyagokkal kapcsolatos szakpolitikákról

A fentiekben felsorolt nyílt információs források mellett várható, hogy az OECD további releváns információkkal fog szolgálni a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításához (http://www.oecd.org/corporate/mne/mining.htm). Arra vonatkozóan, hogy mely területeken lehet fegyveres konfliktusok kialakulására számítani, a humanitárius válságokkal és a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok is nyújthatnak háttér-információkat. Ebben a tekintetben hasznos forrás lehet az Ügynökségközi Állandó Bizottság és az Európai Bizottság együttműködésében megvalósuló INFORM projekt (http://www.inform-index.org). Egy másik hasznos eszköz ezen a területen a „globális konfliktuskockázati index” elnevezésű, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által a konfliktusok hosszú távú kockázataival kapcsolatos döntéshozatal támogatása érdekében kidolgozott nyílt forrású tényalapú mutató (http://conflictrisk.jrc.ec.europa.eu/).

Mindemellett az Európai Bizottság a COSME program keretében támogatást fog nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak a felelősségteljes ásványbeszerzést célzó politikáik kialakításához és végrehajtásához, ami a várakozások szerint részben kapcsolódni fog a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek az (EU) 2017/821 rendelet alapján történő azonosításához.

5. KOCKÁZATELEMZÉS AZ ÁSVÁNYOK ELLÁTÁSI LÁNCÁBAN: „FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK” A KELLŐ GONDOSSÁG FOKOZOTT ALKALMAZÁSÁHOZ

5.1. Figyelmeztető jelzések: bevezetés és általános megfontolások

A rendeletben és a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásban a kellő gondosság elvének alkalmazása tekintetében meghatározott eljárás nem korlátozódik az ásványoknak a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben történő beszerzéséhez és szállításához kapcsolódó kockázatok azonosítására és csökkentésére. Az érintett vállalatoknak a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás szerint az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban megvalósított kereskedelemhez, anyagmozgatáshoz és exporthoz kapcsolódó kockázatok mellett a szokatlan körülmények miatti kockázatokat is figyelembe kell venniük, és azokkal kapcsolatban is kell információkat szolgáltatniuk.

Ehhez a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás kiegészítései felsorolják azokat a „figyelmeztető jelzéseket”, amelyek arra utalnak, hogy az adott helyzetben fokozottan kell alkalmazni a kellő gondosság elvét, és ennek keretében egyebek mellett kiegészítő információkat kell gyűjteni a vállalat irányítási rendszerén belül. Konkrétan a következő esetekről van szó:

Az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések

—	Ha az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át

—	Ha az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok tranzitországa

—

Ha az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyben a kérdéses ásvány tekintetében korlátozott mennyiségű ásványkincs vagy készlet áll rendelkezésre, vagy amelyben korlátozottak a valószínűsíthető erőforrások vagy a várható termelési szintek (azaz az adott országból származó ásványok bejelentett mennyisége nincs összhangban ásványkincseinek ismert mennyiségével vagy a várható termelési szintekkel)

Mindenütt, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, de főként a gyenge vagy nem létező kormányzás jellemezte térségekben nagyobb kockázattal kell számolni akkor, ha a pénzmosásellenes jogszabályok, a korrupcióellenes jogszabályok, a vámellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok és a kormányzati felügyeletre vonatkozó más jogszabályok érvényesülése gyenge, ha informális bankrendszerek működnek, valamint ha a készpénz széles körben használatos.

A beszállító miatti figyelmeztető jelzések

—

Ha a vállalat beszállítói vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatok olyan helyen működnek, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, vagy olyan helyen működő vállalatok rendelkeznek bennük részesedéssel vagy az ásványok beszállítóihoz kötődő más érdekeltséggel, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak

—	Ha a vállalat beszállítóiról vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatokról ismeretes, hogy az elmúlt tizenkét hónapban olyan helyről szereztek be ásványokat, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak

—

Az arany esetében: ha az aranyról azt állítják, hogy újrahasznosítható forrásból/törmelékből vagy vegyes forrásból származik, és olyan országban finomították, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó arany tranzitországa

A körülmények miatti figyelmeztető jelzések

—

Ha a vállalat irányítási rendszere által összegyűjtött információk alapján olyan rendellenességek vagy szokatlan körülmények kerülnek azonosításra, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy az ásványok – a kitermelésükkel, a szállításukkal vagy a kereskedelmükkel összefüggésben – konfliktusokhoz vagy súlyos visszaélésekhez járulhatnak hozzá

5.2. A figyelmeztető jelzések konkrét eseteinek azonosítása és a kellő gondosság elvének helyes alkalmazása

Azt követően, hogy az 5.1. szakasznak megfelelően a vállalat kockázatértékelése keretében megtörtént a „figyelmeztető jelzések” azonosítása, a vállalatoknak minden ilyen „figyelmeztető jelzés” hátterének mélyreható módon történő áttekintéséhez kiegészítő információkat kell gyűjteniük vállalati irányítási rendszerük segítségével, és biztosítaniuk kell a kapcsolódó kockázatok megfelelő figyelembevételét.

Ahogyan arra a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás is rámutat, a kellő gondosság kockázatalapú, progresszív megközelítés, amelynek keretében a vállalatoknak megfelelő irányítási rendszereket és folyamatokat kell kialakítaniuk, fel kell térképezniük az ellátási lánc mentén érvényesülő ténybeli körülményeket, és azonosítaniuk kell azokat a kockázatokat, amelyek a kellő gondosság elvének fokozott alkalmazását indokolhatják.

Az alábbi iránymutatás célja a vállalatok segítése abban, hogy a „figyelmeztető jelzésekhez” kapcsolódó helyzetekről összegyűjtsék a számukra fontos információkat, és ennek megfelelően meghatározzák, hogyan szükséges alkalmazniuk az adott helyzetben a kellő gondosság elvét. Megjegyezzük, hogy a megjelölt források eltérő gyakorisággal frissülnek, és relevanciájuk mellett sem mindig teljesen pontosak. Ezért alkalmazásukat a megfelelő esetekben mindig kiegészítő információforrások igénybevételének kell kísérnie.

Az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések

—

Figyelmeztető jelzés: az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át

A kellő gondosság elvének fokozott alkalmazása akkor szükséges, ha az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át. E területek azonosítását ezen iránymutatás 4. szakasza tárgyalja.

—

Figyelmeztető jelzés: az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok tranzitországa

A vállalatoknak értékelniük kell, hogy mennyire állnak fenn a következő helyzetek:

—

Át kell tekinteni „a kormányzással és más, az országgal kapcsolatos kérdéseket”, és ennek alapján azonosítani kell, hogy az egyes országok vagy területek milyen mértékben gyakorolnak ellenőrzést határaik felett, és milyen mértékben rendelkeznek olyan megfelelő belső rendfenntartó mechanizmusokkal, amelyek gyenge kormányzás esetén is biztosítják az ásványokkal való kereskedés hiteles és dokumentált nyomonkövethetőségét.

Mutatók

Információforrások (5)

—	A megjelölt származási országnak átjárhatóak a határai vagy gyengén érvényesülnek a vámjogi előírásai az áruforgalomban

—	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai (lásd a 4. szakaszt)

—	A helyben működő nagykövetségek, az EU vagy más szervezetek helyi küldöttségei által rendelkezésre bocsátott információk

—	A korrupcióellenes jogszabályok érvényesülése gyenge, és beszámolók szerint a bányászatban és a kereskedelemben jelen van a korrupció

—	Nincsenek, elégtelenek vagy gyengén érvényesülnek a pénzmosásellenes és a bankfelügyeleti jogszabályok

—	A gazdaság döntően készpénzalapon működik, különösen az ásványok kereskedelme területén

—	Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) http://www.fatf-gafi.org/countries/

—	A Transparency International korrupcióérzékelési indexe http://www.transparency.org/research/cpi/overview

—	A Világbank globális kormányzati mutatója http://info.worldbank.org/governance/wgi

—	A Global Financial Integrity jelentései http://www.gfintegrity.org/

—	Lásd ezen iránymutatás 4. szakaszában a „Kormányzás” címszó alatt megjelölt forrásokat

—

„A közvetlen közelség, a regionális viszonyrendszer és a történelmi kötődések” kérdésköre információkkal szolgál annak valószínűségéről, hogy az árut szomszédos országokból, történelmi kötődésű országokból vagy adóügyi ösztönzőket fenntartó országokból csempészik be, és hamisan adják meg a származását.

Mutatók

Információforrások

—	A megadott származási ország közvetlenül határos olyan területekkel, ahol az ásványok előállításában és kereskedelmében illegális fegyveres csoportok, állami fegyveres erők vagy bűnszervezetek is részt vesznek

—	A megadott származási ország gazdasági kapcsolatok fűzik a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekhez és az ott folyó jogellenes ásványkereskedelemhez

—	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai

—	Helyben működő nagykövetségek, EU-küldöttségek

—	Lásd ezen iránymutatás 4. szakaszában a „Konfliktus” címszó alatt megjelölt forrásokat

—	A származási ország adópolitikája ösztönzi az ásványok olyan tranzitországokba való csempészését, ahol az anyagok kivitele nem vagy jóval kisebb mértékben adóköteles

—	Az OECD adatbázisa a nyersanyagexport korlátozásairól http://www.oecd.org/tad/benefitlib/export-restrictions-raw-materials.htm

—

Figyelmeztető jelzés: az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amely ismerten korlátozott mennyiségű ásványkinccsel vagy készlettel rendelkezik, vagy amelyben korlátozottak a várható termelési szintek

Az alábbi ellenőrző lista „az ásványokkal és az ellátási lánccal kapcsolatos kérdéseket” tartalmazza. A kellő gondosság elvének alkalmazása keretében a vállalatoknak ellenőrizniük kell különösen azt, hogy a megjelölt származási ország rendelkezik-e tényleges ismert geológiai készletekkel vagy kellő volumenű várható termeléssel az adott ásványból. Hasonlóképpen a vállalatoknak azt is megfelelő módon ellenőrizniük kell, hogy a megjelölt származás gazdasági szempontból hihető-e, például vannak-e közeli vonzó piacok.

Mutatók

Információforrások

—	A megjelölt származási országban korlátozott mennyiségű ismert ásványkincs vagy készlet áll rendelkezésre, korlátozottak a valószínűsíthető erőforrások vagy a várható termelési szintek, vagy az ásványok speciális jellemzőkkel rendelkeznek

—	A megjelölt származási országban kiterjedt informális vagy kisüzemi/kézműves bányászat van jelen, amikor is a kapcsolódó kockázatok általában nagyobbak

—	British Geological Survey: https://www.bgs.ac.uk/mineralsuk/statistics/worldStatistics.html

—	U.S. Geological Survey (USGS): http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/

—	Az EU-tagállamok országos földtani szolgálatai

—	A megjelölt származási ország földtani szolgálata

A beszállító miatti figyelmeztető jelzések

—

Figyelmeztető jelzés: a vállalat beszállítói vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatok olyan helyen működnek, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, vagy olyan helyen működő vállalatok rendelkeznek bennük részesedéssel vagy az ásványok beszállítóihoz kötődő más érdekeltséggel, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, illetve a vállalat beszállítóiról vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatokról ismeretes, hogy az elmúlt tizenkét hónapban olyan helyről szereztek be ásványokat, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak

Ennek a beszállítóra vonatkozó információnak elsősorban a vállalatok által a kellő gondosság tekintetében alkalmazott rendszereik keretében gyűjtött adatokon kell alapulnia. Amikor ismertté válik a vállalat beszállítója vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő más vállalat, a vállalatoknak meg kell kísérelniük ellenőrizni, hogy a beszállító nem olyan helyen működik-e, ahol hely miatti figyelmeztető jelzés van érvényben. Ennek érdekében:

—

általános információkat kereshetnek az interneten az adott beszállítóról, illetve az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő vállalatról például a kormányok vagy a nemzetközi szervezetek által kibocsátott jelentésekben (különösen az ENSZ szakértői csoportjának jelentéseiben), illetve a nemzetközi és a helyi sajtó, valamint általában a társadalmi szervezetek beszámolóiban,

—	ellenőrizhetik a vállalati honlapokat, illetve a kellő gondosság elvének alkalmazásáról esetleg rendelkezésre álló jelentéseket (például azokat, amelyek az amerikai Security Exchange Commission számára készültek),

—	ellenőrizhetik a kohók és a finomítók meglévő, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszereit tartalmazó listákat, illetve, amikor elkészült, az Európai Bizottság később közreadandó jegyzékét a globális felelősségteljes kohókról és finomítókról,

—	beletekinthetnek az országos cégnyilvántartásokba, amelyekben megtalálható lehet a vállalatok székhelye, illetve működő leányvállalatainak helye.

Emellett a vállalatok ellenőrizhetik a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan esetleg rendelkezésre álló nyilvántartásokat, valamint a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) országjelentéseit (amelyek egyre több információt tartalmaznak a nyersanyag-kitermelő iparágakban érdekelt vállalatok tényleges tulajdonosairól).

A körülmények miatti figyelmeztető jelzések

—

Figyelmeztető jelzés: a vállalat irányítási rendszere által összegyűjtött információk alapján olyan rendellenességek vagy szokatlan körülmények kerülnek azonosításra, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy az ásványok – a kitermelésükkel, a szállításukkal vagy a kereskedelmükkel összefüggésben – konfliktusokhoz vagy súlyos visszaélésekhez járulhatnak hozzá

Ez a működéssel kapcsolatos információ csaknem teljes egészében a vállalatok által a kellő gondosság tekintetében alkalmazott rendszereik keretében gyűjtött adatokon alapul.

A rendellenességek és a szokatlan körülmények különféle formákban jelentkezhetnek. A kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásnak az arannyal foglalkozó kiegészítésében található példa szerint ha egy országban a viselt ékszerek jellemzően 14 karátosak (58 %-osak), akkor a 90 %-os aranytartalmú újrafeldolgozott ékszerként kínált árut célszerű fenntartásokkal kezelni.

Egy másik példa az, amikor az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő beszállító (például a helyi exportőr) képes rövid időn belül megmagyarázhatatlanul megnövelni az exportált mennyiséget, miközben abban a térségben, ahova az európai importőr okkal teheti a beszerzés helyét, gyakori ásványlopásokról érkeznek hírek.

A „szokatlan körülményekre” az arany (és más nemesfémek) esetében további példákat tartalmaz a Pénzügyi Akció Munkacsoport „Kockázatalapú iránymutatás nemesfém- és drágakő-kereskedőknek” című kiadványának (6) 111. pontja, valamint a kanadai Financial Transaction and Reports Analysis Centre „Segédlet nemesfém- és drágakő-kereskedőknek a kockázatalapú megközelítés alkalmazásához” című kiadványa. (7) Példák:

—	egy addig ismeretlen ügyfél azt kéri, hogy a finomító aranyból tömbaranyat készítsen,

—	az arany tisztasága, tömege, származása és értéke helytelenül van feltüntetve a vámokmányokon,

—	arra engedéllyel nem rendelkező személyek vagy vállalkozások állítanak elő és forgalmaznak aranyat,

—	a tömbarany fizikai jellemzői nem felelnek meg az iparban szokásos értékeknek.

(1) Az (EU) 2017/821 rendelet 2. cikkének l) pontja szerint „uniós importőr”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ásványokat vagy fémeket jelent be szabad forgalomba bocsátásra az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 201. cikkének (1) bekezdése értelmében, vagy bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nevében (helyesen: akinek vagy amelynek az érdekében) e bejelentést teszik, ahogy az a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.) B. mellékletének megfelelően a 3/15 és a 3/16 adatelemekben szerepel.

(2) A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás (második kiadás, OECD, 2013) keretet ad a kellő gondosság elvének az (EU) 2017/821 rendelet alapján az ellátási láncokban történő alkalmazásához.

(3) A kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás II. mellékletében meghatározott kockázatokat, beleértve az annak kiegészítéseiben meghatározott „figyelmeztető jelzésekből” fakadó kockázatokat is.

(4) Az emberi jogok fogalmát lásd az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben: https://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf

(5) Az információkat az indokolt mértékben rendszeresen aktualizálni kell.

(6) http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/RBA%20for%20Dealers%20in%20Precious%20Metal%20and%20Stones.pdf

(7) http://www.fintrac-canafe.gc.ca/guidance-directives/compliance-conformite/rba/rba-dpms-eng.asp

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 208

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. augusztus 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/1145 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. június 7.) az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2018/1146 végrehajtási rendelete (2018. június 7) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet módosításáról	9
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2018) 5070. számú dokumentummal történt) ( 1 )	38
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/1148 határozata (2018. augusztus 10.) a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról és az (EU) 2016/1041 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2018/21)	91
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2018/1149 ajánlása (2018. augusztus 10.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek, valamint az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatoknak az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában történő azonosítására vonatkozó nem kötelező iránymutatásról	94


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.