ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 208

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. augusztus 17.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1145 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. június 7.) az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek tekintetében történő módosításáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1146 végrehajtási rendelete (2018. június 7) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet módosításáról

9

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2018) 5070. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

38

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2018/1148 határozata (2018. augusztus 10.) a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról és az (EU) 2016/1041 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2018/21)

91

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1149 ajánlása (2018. augusztus 10.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek, valamint az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatoknak az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában történő azonosítására vonatkozó nem kötelező iránymutatásról

94

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

17.8.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1145 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. június 7.)

az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozó rendelkezéseit. Az (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) főképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek nyújtandó támogatások tekintetében módosította az 1308/2013/EU rendeletet. Következésképpen az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek tükröznie kell az 1308/2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit érintő módosításokat.

(2)

A gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket naprakésszé kell tenni.

(3)

Pontosítani kell az olyan esetekre vonatkozó rendelkezéseket, amikor a termelői szervezetek tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy termékeik bizonyos hányadát a termelői szervezeten kívül hozzák forgalomba, amennyiben a termelői szervezet ezt alapszabályában jóváhagyja, és ez megfelel az adott tagállam által előírt feltételeknek. A termelői szervezeten kívüli értékesítésekre vonatkozó határértéket pontosítani kell.

(4)

Az olyan új intézkedésekhez, mint a termelői szervezetek egymásnak nyújtott tanácsadási tevékenysége és az operatív programokban a kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltése, uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(5)

A tagállamok a nemzeti költségvetésből továbbra is nyújthatnak nemzeti pénzügyi támogatást a termelői szervezeteknek az Unió olyan régióiban, ahol a szervezettség foka különösen alacsony. Ezért az uniós belső piac torzulásainak elkerülése érdekében meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a gyümölcs- és zöldségágazatban nemzeti pénzügyi támogatás nyújtható, továbbá az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdésében említett szervezettségi fok kiszámítási módját.

(6)

Egyes beruházások tekintetében pontosítani kell az uniós pénzügyi támogathatóságra vonatkozó rendelkezéseket.

(7)

Tisztázni kell, hogy mely intézkedések és tevékenységek támogathatók uniós forrásokból a promóció és kommunikáció terén, beleértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó – akár a megelőzést szolgáló, akár válság idején megvalósítandó – intézkedéseket és tevékenységeket.

(8)

Egyszerűsíteni kell a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól (beleértve a termelői szervezetek transznacionális társulásait is), a termelői csoportokról, valamint a működési alapokról, az operatív programokról és az elismerési tervekről szóló éves jelentésekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezeknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára az ágazat megfelelő ellenőrzését.

(9)

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek biztosítják az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt, meglévő követelményekről, intézkedésekről és tevékenységekről az e rendeletben előírtakra való zökkenőmentes átállást.

(11)

E rendeletet ugyanattól az időponttól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2017/2393 rendeletet. Azonban annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen alkalmazkodni az új szabályokhoz, a nemzeti pénzügyi támogatásra, a mutatókra és a nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

(12)

Az (EU) 1308/2013 rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek alkalmazásának feltételeit indokolt attól az időponttól alkalmazni, amelytől fogva az említett rendeletnek az (EU) 2017/2393 rendelettel bevezetett módosításai alkalmazandók, annak érdekében, hogy a termelői szervezetek és tagjaik számára biztosítható legyen a piac stabilitása, különös tekintettel arra, hogy az említett intézkedések nagy része válságmegelőzéshez és -kezeléshez kapcsolódik, lehetőséget biztosítva az említett szervezeteknek és tagjaiknak az új intézkedések teljes mértékű kihasználására. A jogos elvárások védelme érdekében a termelői szervezetek dönthetnek úgy, hogy a folyamatban lévő operatív programokat az azok jóváhagyásának időpontjában alkalmazandó szabályok alapján hajtják végre, de úgy is, hogy operatív programjaikat módosítják annak érdekében, hogy részesülhessenek az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek előnyeiből,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)   »termelői szervezetek transznacionális társulása«: termelői szervezetek bármely olyan társulása, amelyben a társult szervezetek vagy társulások legalább egyike a társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;”.

2.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A termékek termelői szervezeten kívüli forgalmazása

(1)   Ha a termelői szervezet alapszabályában engedélyezi, és amennyiben összhangban áll a tagállam és a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel, a termelő tagok:

a)

közvetlenül vagy gazdaságukon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetnek termékeket;

b)

akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek a saját szervezetük által forgalmazható megfelelő termékek mennyiségéhez vagy értékéhez képest – a mennyiséget vagy értéket tekintve – csekély jelentőségű mennyiségeket az érintett termékekből;

c)

akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén vagy pedig a termelő tagok termelésének mennyiségileg vagy értékét tekintve korlátozott volta miatt rendes esetben nem tartoznak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(2)   A termelő tagok által a termelői szervezeten kívül, az (1) bekezdésnek megfelelően forgalomba hozott termékek aránya nem haladhatja meg az egyes termelő tagok által forgalmazható termékek mennyiségének vagy értékének 25 %-át.

Azonban a tagállamok előírhatják azt is, hogy a termelő tagok által a termelői szervezeten kívül forgalmazható termékek aránya az első albekezdésben meghatározottnál alacsonyabb legyen. A tagállamok 40 %-ig növelhetik is a maximális arányt egyrészről a 834/2007/EK tanácsi rendelet (*1) hatálya alá tartozó termékek esetében, másrészről pedig akkor, ha a termelő tagok a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesítik termékeiket.

(*1)  A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).”"

3.

A 22. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Ha a termelés természeti katasztrófa, éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség vagy kártevőfertőzés következtében csökken, a III. fejezet 7. szakaszában tárgyalt betakarítási biztosítási intézkedések vagy a termelői szervezet vagy annak termelő tagjai által hozott ezekkel egyenértékű intézkedések tekintetében ezen okokból kapott minden biztosítási kártalanítás beleszámítható a forgalmazott termékek értékébe.”

4.

A 30. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyek az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke vagy a 702/2014/EU bizottsági rendelet (*2) 19. cikke szerinti támogatásban részesülnek, ugyanebben az időszakban operatív programot hajthatnak végre, feltéve, hogy az érintett tagállam biztosítja, hogy a kedvezményezettek egy adott tevékenységre csak egy program keretében kapjanak támogatást.

(*2)  A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).”"

5.

A 31. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A beruházások, ezen belül is többek között a lízingszerződések alapján megvalósított beruházások finanszírozása a működési alapból, egy összegben vagy az operatív programban jóváhagyott részletekben történhet.”;

6.

A II. cím III. fejezetében a 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

3. szakasz

A kölcsönös kockázatkezelési alapokkal kapcsolatos támogatás

40. cikk

A kölcsönös kockázatkezelési alapokkal kapcsolatos támogatás

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával és feltöltésével kapcsolatos adminisztratív költségekhez az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerint nyújtott támogatása tekintetében.

(2)   A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségekhez nyújtott, az (1) bekezdésben említett támogatás az Unió pénzügyi támogatását és a termelői szervezet hozzájárulását egyaránt tartalmazza. A támogatás teljes összege nem haladhatja meg a termelői szervezet által a kölcsönös kockázatkezelési alap működésének első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások 5 %-át, 4 %-át, illetve 2 %-át.

(3)   A termelői szervezet a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek tekintetében csak egy alkalommal és csak az alap működésének első három évében részesülhet az (1) bekezdésben említett támogatásban. Amennyiben a termelői szervezet csak a kölcsönös kockázatkezelési alapok működésének második vagy harmadik évében kér támogatást, a támogatás összege a termelői szervezet által a kölcsönös kockázatkezelési alapok működésének második és harmadik évében fizetett hozzájárulások 4 %-a, illetve 2 %-a.

(4)   A tagállamok azon összegek tekintetében, amelyeket a termelői szervezet a kölcsönös kockázatkezelési alapokkal kapcsolatos támogatásként kaphat, felső határokat rögzíthetnek.”

7.

A II. cím III. fejezete a következő 8. szakasszal egészül ki:

8. szakasz

Tanácsadással kapcsolatos támogatás

51a. cikk

Tanácsadási intézkedések végrehajtása

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése i) pontjának alkalmazásában a következő tanácsadási intézkedések támogathatók:

a)

az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében említett válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje, aminek révén az elismert termelői szervezetek, a termelői csoportok vagy az egyéni termelők hasznosíthatják a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések végrehajtásakor szerzett tapasztalatokat;

b)

új termelői szervezetek létrehozásának elősegítése, meglévő szervezetek egyesítése, illetve egy meglévő termelői szervezethez való csatlakozás lehetővé tétele az egyéni termelők számára;

c)

hálózatépítési lehetőségek megteremtése a tanácsadási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői számára különösen azzal a céllal, hogy az értékesítési csatornák megerősítése révén azok a válságmegelőzés és -kezelés eszközeiként is szolgálhassanak.

(2)   A tanácsadási szolgáltatást a termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezet nyújtja. A tanácsadási intézkedésekkel kapcsolatos támogatás kedvezményezettje a tanácsadási szolgáltatás nyújtója.

(3)   A tanácsadási szolgáltatást olyan elismert termelői szervezet vagy termelői csoport veheti igénybe, amely olyan régióban található, amelyben a szervezettségi arány az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben 20 %-nál alacsonyabb volt.

A tanácsadási szolgáltatást egyéni termelők, valamint termelői szervezetben vagy azok társulásában tagsággal nem rendelkezők akkor is igénybe vehetik, ha 20 %-nál magasabb szervezettségi arányú régióban tevékenykednek.

(4)   A tanácsadással kapcsolatos kiadások az operatív programok 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében említett válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseinek részét képezik.

A tanácsadással kapcsolatos elszámolható költségeket e rendelet III. melléklete sorolja fel.

A tanácsadási szolgáltatás nyújtója számára a III. mellékletben meghatározott valamennyi költséget meg kell téríteni.

(5)   A tanácsadási intézkedések nem szervezhetők ki.”

8.

Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának feltételei

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi fokát az érintett régióban termelt azon gyümölcs- és zöldségfélék értéke alapján kell kiszámítani, melyeket a következő szereplők forgalmaztak:

a)

elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai; továbbá

b)

az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikkének megfelelően elismert termelői csoportok vagy az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkének megfelelően elismert termelői szervezetek és termelői csoportok.

A számításhoz az első albekezdésben említett módon meghatározott értéket el kell osztani az adott régióban megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék összértékével.

(2)   Az érintett régióban termelt és az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett szervezetek, társulások és csoportok által forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékébe csak azon termékek számíthatók be, amelyek tekintetében az érintett szervezeteket, társulásokat és csoportokat elismerték. A 22. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

Az érintett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék összértékének kiszámításakor a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) I. mellékletében meghatározott módszerek értelemszerűen alkalmazandók.

(3)   Nemzeti pénzügyi támogatás kizárólag a (4) bekezdésben említett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében nyújtható.

(4)   A szervezettségi foknak az (1) bekezdésben említett kiszámítása érdekében a tagállamok a régiókat objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok, például agronómiai és gazdasági jellemzőik, valamint regionális mezőgazdasági (gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó) potenciáljuk, illetve intézményi vagy adminisztratív struktúrájuk alapján, a rendelkezésükre álló adatok függvényében, saját területük pontosan elhatárolható részeként határozzák meg.

A tagállamok által meghatározott régiók legalább öt évig nem módosíthatók, kivéve, ha az adott módosítás – különösen az érintett régióban vagy régiókban működő termelők szervezettségi fokának kiszámításához nem kapcsolódó okokból – objektíven indokolható.

(5)   A nemzeti pénzügyi támogatás odaítélését megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelő régió(k) jegyzékéről, valamint az e régiókban működő termelői szervezeteknek nyújtandó nemzeti pénzügyi támogatás összegéről.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelő régió(k)at érintő minden módosításról.

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).”"

9.

Az 56. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„56. cikk

Mutatók

(1)   Az operatív programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén tett előrehaladásnak, valamint az e célkitűzések tekintetében értelmezett hatékonyságuk és eredményességük felmérése céljából mind az operatív programokat, mind pedig a nemzeti stratégiákat nyomon kell követni és értékelni kell.

(2)   Az operatív program végrehajtása során értékelni kell az (1) bekezdésben említett előrehaladást, hatékonyságot és eredményességet, méghozzá az operatív programok keretében a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a termelői csoportok által végrehajtott tevékenységek és intézkedések tekintetében meghatározott, az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet II. mellékletének 4. szakaszában szereplő mutatók alapján.”

10.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdésben a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a jelentéstételi követelményekhez szükséges információk rendelkezésre állása.”

b)

A (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékelés során az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet II. mellékletének 4. szakaszában meghatározott mutatók alapján fel kell mérni a program általános célkitűzéseihez viszonyított előrelépéseket.”;

ii.

az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékelési jelentést az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkében említett vonatkozó éves jelentéshez kell csatolni.”

11.

A II., a III. és az V. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikkének sérelme nélkül, az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján 2018. január 20. előtt jóváhagyott operatív programok a 2018. január 1. előtt alkalmazandó feltételekkel továbbra is hatályban maradnak.

Termelői szervezeteknek vagy termelői szervezetek társulásainak a kérésére azonban a tagállamok jóváhagyhatják a 2018. január 20. előtt az 543/2011/EU végrehajtási rendelet vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján jóváhagyott operatív programok módosításait. E módosításoknak meg kell felelniük az (EU) 2017/2393 rendelettel módosított 1308/2013/EU rendelet, az e rendelet 1. cikkével módosított (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2018/1146 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) módosított (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet követelményeinek.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az (1) cikk 8., 9. és 10. pontja és a melléklet 3. pontja azonban 2019. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 4. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15. o.)

(4)  A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.)

(5)  A Bizottság (EU) 2018/1146 végrehajtási rendelete (2018. június 7.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 9. oldalát).


MELLÉKLET

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A 20. pont helyébe a következő szöveg lép:

„20.

A termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által az Unión kívülre kiszervezett intézkedések, az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 14. cikkének megfelelően az Unión kívül végrehajtott promóciós intézkedések kivételével.”

b)

A bekezdés a következő 21. ponttal egészül ki:

„21.

A gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó – akár a megelőzést szolgáló, akár válság idején végrehajtott – intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos exporthitelek.”

2.

A III. melléklet a következő 12., 13. és 14. ponttal egészül ki:

„12.

Az operatív program válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseinek részét képező, tanácsadással kapcsolatos költségek.

Az ezen intézkedés keretében elszámolható költségek a következők:

a)

a tanácsadás szervezésével és nyújtásával kapcsolatos költségek, valamint

b)

a tanácsadási szolgáltatás nyújtójának utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

13.

Harmadik országok növényegészségügyi vizsgálati terveinek az Unió területén történő tárgyalásával, végrehajtásával és kezelésével kapcsolatos költségek, amennyiben e költségeket a termelői szervezetek vagy azok társulásai az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában említett válságmegelőzési és -kezelési intézkedések részeként viselik, a harmadik országok kiadásai megtérítésének kivételével.

14.

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 14. cikkében említett promóciós és kommunikációs intézkedésekhez kapcsolódó költségek. Ezen intézkedések keretében a promóciós és kommunikációs rendezvények szervezésével és az azokon való részvétellel kapcsolatos költségek támogathatók, beleértve a PR-tevékenységeket, a promóciós és tájékoztató kampányokat is; a részvétel nemzeti, európai és nemzetközi jelentőségű rendezvényekre, vásárokra és kiállításokra terjedhet ki. Technikai tanácsadással kapcsolatos költségek abban az esetben támogathatók, ha azok az említett rendezvények szervezéséhez vagy az azokon való részvételhez, illetve promóciós és tájékoztató kampányokhoz szükségesek.”

3.

Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

A tagállami éves jelentésben ismertetendő információk az 54. cikk b) pontja szerint

Minden információnak a jelentés tárgyát képező naptári évre kell vonatkoznia. Idetartoznak az elvégzett ellenőrzésekre és az azok során kiszabott közigazgatási szankciókra vonatkozó információk. Azon információk esetében, amelyek év közben változnak, az éves jelentésnek a tárgyév december 31-én aktuális helyzetet kell tükröznie.

A. RÉSZ – PIACSZERVEZÉSI INFORMÁCIÓK

1.

Adminisztratív információk:

a)

az 1308/2013/EU rendelet I. címe II. fejezete 3. szakaszának, valamint II. címe III. fejezete 1., 2. és 3. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok módosításai;

b)

az operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiával kapcsolatos módosítások.

2.

A termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira, a termelői szervezetek transznacionális társulásaira és a termelői csoportokra vonatkozó információk:

a)

az elismert/felfüggesztett termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek elismert/felfüggesztett társulásainak, a termelői szervezetek elismert/felfüggesztett transznacionális társulásainak és az elismert/felfüggesztett termelői csoportoknak a száma. Továbbá:

i.

termelői szervezetek társulásai esetében: a tagsággal rendelkező termelői szervezetek száma;

ii.

termelői szervezetek transznacionális társulásai esetében: a tagsággal rendelkező termelői szervezetek száma, valamint azok a tagállamok, amelyekben e tagok székhelye található;

b)

azon termelői szervezetek, termelői szervezetek azon társulásai, a termelői szervezetek azon transznacionális társulásai és azon termelői csoportok száma összesen, amelyek elismerését visszavonták. Ezenkívül a termelői szervezetek transznacionális társulásai esetében: a tagsággal rendelkező szervezetek száma, valamint azok a tagállamok, amelyekben e tagok székhelye található;

c)

szervezetek egyesüléseinek száma (a következő bontásban: összes egyesülés, az új szervezet(ek) száma és az új azonosító szám(ok));

d)

tagok száma (a következő bontásban: összes tag, jogi személyek, természetes személyek, valamint gyümölcs- és zöldségtermelők);

e)

az operatív programmal/elismerési tervvel rendelkező szervezetek/csoportok száma (a következő bontásban: elismert, felfüggesztett és egyesülési folyamatban részt vevő szervezet/csoport);

f)

a termelés azon része, amelyet a piacon friss termékként forgalmaznak (feltüntetve annak értékét és mennyiségét);

g)

a termelés azon része, amelyet feldolgozásra szánnak (feltüntetve annak értékét és mennyiségét);

h)

megművelt gyümölcs- és zöldségtermelő terület.

3.

A kiadásokkal kapcsolatos információk:

a)

a termelői szervezetekhez, a termelői szervezetek társulásaihoz és a termelői szervezetek transznacionális társulásaihoz kapcsolódó kiadások (a következő bontásban: működési alap, működési alap végső összege és nemzeti pénzügyi támogatás);

b)

az operatív programok kapcsán a termelői szervezeteknél, a termelői szervezetek társulásainál és a termelői szervezetek transznacionális társulásainál felmerült tényleges kiadások összege (az azok célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek és intézkedések szerinti bontásban);

c)

a termelői csoportoknál felmerült tényleges kiadások összege;

d)

árukivonások a termékek kategóriái szerinti bontásban (mennyiség, teljes kiadás, az uniós pénzügyi támogatás összege és rendeltetés (ingyenes szétosztás, komposztálás, feldolgozóipar, egyéb)).

4.

Az operatív programok és az elismerési tervek nyomon követésére vonatkozó információk:

a)

A termelői szervezetekhez, a termelői szervezetek társulásaihoz és a termelői szervezetek transznacionális társulásaihoz kapcsolódó mutatók (az azok célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek és intézkedések szerinti bontásban);

b)

A termelői csoportokhoz kapcsolódó mutatók.

B. RÉSZ – SZÁMLAELSZÁMOLÁSI INFORMÁCIÓK

Az ellenőrzésekkel és a közigazgatási szankciókkal kapcsolatos információk:

a)

a tagállam által végrehajtott ellenőrzések: az ellenőrzött szervek adatai és az ellenőrzés időpontja;

b)

az ellenőrzések aránya;

c)

az ellenőrzések eredményei;

d)

kiszabott közigazgatási szankciók.


17.8.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/9


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1146 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. június 7)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 38. cikkére, 182. cikke (1) és (4) bekezdésére, valamint 223. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szabályokat állapít meg az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozóan. Az (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) főképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtandó támogatások tekintetében módosította az 1308/2013/EU rendeletet. Következésképpen az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletnek tükröznie kell az 1308/2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit érintő módosításokat.

(2)

A gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásokra vonatkozó végrehajtási szabályokat naprakésszé kell tenni.

(3)

Részletes szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy miként történjen az uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határának 60 %-ra történő emelése azokban a tagállamokban, amelyekben az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek, továbbá meg kell állapítani az egyes tagállamokban működő termelők szervezettségi fokának kiszámítására vonatkozó részleteket, hogy Unió-szerte egységesen kerüljön sor a támogatási kérelmek benyújtására és a támogatás felső határának megemelésére vonatkozó feltételek ellenőrzésére.

(4)

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a termékek válságkezelési intézkedésként történő promóciója magában foglalja a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását is.

(5)

Egyszerűsíteni kell a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól (beleértve a transznacionális társulásokat is), a termelői csoportokról, valamint a működési alapokról, az operatív programokról és az elismerési tervekről szóló éves jelentésekre vonatkozó rendelkezéseket. Az említett jelentéseknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára az ágazat megfelelő ellenőrzését.

(6)

Tisztázni kell az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkében említett, egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatalára kivethető behozatali vámok alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(7)

Amennyiben a termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása operatív programot hajt végre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne kerüljön sor kettős finanszírozásra, és hogy a termelői szervezetek társulásának szintjén, illetve az abban tagsággal rendelkező termelői szervezetek szintjén végrehajtott intézkedésekre vonatkozóan megfelelő ellenőrzések történjenek az 1306/2013/EU rendelet előírásainak megfelelően.

(8)

A tagállamok éves jelentései A. részének és az általános teljesítménymutatóknak az egyszerűsítése érdekében, valamint az általános kiindulási mutatók törlése céljából az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletét naprakésszé kell tenni.

(9)

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az említett szakasz 2. pontjában megállapított határértékek bármilyen növeléséről. A 606/2009/EK bizottsági rendeletet (5) módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó információk részleteit.

(11)

Ezt a rendeletet ugyanattól az időponttól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2017/2393 rendeletet. A jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni, hogy a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésére az e rendeletben meghatározott módosítások végrehajtására. Az új intézkedések és tevékenységek tekintetében az átmeneti rendelkezések által a termelői szervezetek számára biztosított rugalmasságot visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni az (EU) 2017/2393 rendelet alkalmazásának időpontjával való egyezés biztosítása és az 1308/2013/EU rendelet módosításainak figyelembevétele érdekében.

(12)

Az (EU) 1308/2013 rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek alkalmazásának feltételeit indokolt attól az időponttól alkalmazni, amelytől fogva az említett rendeletnek az (EU) 2017/2393 rendelettel bevezetett módosításai alkalmazandók, annak érdekében, hogy a termelői szervezetek és tagjaik számára biztosítható legyen a piac stabilitása, különös tekintettel arra, hogy az említett intézkedések nagy része válságmegelőzéshez és -kezeléshez kapcsolódik, lehetőséget biztosítva az említett szervezeteknek és tagjaiknak az új intézkedések teljes mértékű kihasználására. A jogos elvárások védelme érdekében a termelői szervezetek dönthetnek úgy, hogy operatív programjaikat a korábbi jogi előírások alapján folytatják, de úgy is, hogy operatív programjaikat módosítják annak érdekében, hogy részesülhessenek az (EU) 1308/2013 rendeletben meghatározott uniós pénzügyi támogatásra jogosult új intézkedések és tevékenységek előnyeiből.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határának 60 %-ra történő emelése

(1)   Az uniós pénzügyi támogatás felső határát – az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjának megfelelően – abban az esetben lehet 50 %-ról 60 %-ra emelni egy elismert termelői szervezet operatív programja vagy az operatív program egy része tekintetében, ha:

a)

Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett feltételek az operatív program végrehajtásának minden évében teljesülnek, és az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett eljárásra figyelemmel:

b)

az elismert termelői szervezet az operatív program benyújtásakor megfelelő kérelmet nyújtott be.

(2)   Az uniós pénzügyi támogatás felső határának egy operatív program vagy annak egy része tekintetében 50 %-ról 60 %-ra történő emelése céljából a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan ki kell számítani, és azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott referencia-időszakban forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként kell megadni.

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározott alternatív módszert alkalmazó tagállamok azonban a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan úgy számítják ki, hogy azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az e rendelet 8. cikkének megfelelően jóváhagyott támogatás odaítélését megelőző év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakában forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként adják meg.

(3)   A tagállamok e rendelet 8. cikke alapján legkésőbb az operatív program végrehajtását megelőző év december 15-éig értesítik a kérelmező termelői szervezetet a támogatás jóváhagyott összegéről, beleértve az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően nyújtott emelés összegét is.

(4)   A tagállamok az operatív program futamidejének minden egyes évében ellenőrzik, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján az uniós pénzügyi támogatás az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően 50 %-ról 60 %-ra emelhető.”;

2.

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a II. melléklet 4.1. táblázatában felsorolt mutatók alapján;”;

3.

A 9. cikk (6) és (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A termelői szervezetek az őket elismerő tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. Amennyiben egy termelői szervezet a termelői szervezetek valamely transznacionális társulásának tagja, a kérelemről másolatot küld a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállamnak.

(7)   A termelői szervezetek transznacionális társulásai a székhelyük szerinti tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek transznacionális társulásának szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. A tagállamok biztosítják, hogy ne álljon fenn a kettős finanszírozás kockázata.”;

4.

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések – köztük a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek – tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amennyiben az említett intézkedések válságmegelőzéshez vagy válságkezeléshez kapcsolódnak. E rendelkezéseknek szükség esetén lehetővé kell tenniük az intézkedések gyors alkalmazását.

Az említett intézkedések fő célja a termelői szervezetek és társulásaik által forgalmazott termékek versenyképességének javítása súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén.

A termelői szervezetek és társulásaik által végrehajtott promóciós és kommunikációs intézkedések konkrét célkitűzései a következők:

a)

a tudatosság növelése az Unióban előállított mezőgazdasági termékek minőségével és a termékek előállítására vonatkozó szigorú uniós minőségi előírásokkal kapcsolatban;

b)

az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek versenyképességének és fogyasztásának növelése, valamint e termékek minőségének megismertetése mind az Unión belül, mind azon kívül;

c)

az uniós minőségbiztosítási rendszerek népszerűsítése az Unión belül és azon kívül;

d)

az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek piaci részesedésének növelése, figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országok piacaira; valamint

e)

súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén annak elősegítése, hogy az Unió piacán helyreálljanak a rendes piaci feltételek.”;

5.

A III. fejezetet el kell hagyni;

6.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai által biztosítandó tájékoztatás és jelentések, valamint a tagállamok éves jelentései

Egy tagállam illetékes hatóságának kérésére az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok, az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a termelői csoportok rendelkezésre bocsátanak minden olyan releváns információt, amely szükséges az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez. Az éves jelentés felépítését e rendelet II. melléklete határozza meg.

A tagállamok meghozzák az olyan termelői szervezetek taglétszámára, valamint forgalmazott termékeinek volumenére és értékére vonatkozó információk összegyűjtéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek nem nyújtottak be operatív programot. Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői szervezetek és csoportok kötelesek tájékoztatást adni tagjaik számáról, valamint forgalmazott termékeik volumenéről és értékéről.”;

7.

A 33. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam:

a)

teljeskörűen felel a transznacionális társulás szintjén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a transznacionális társulás működési alapjával kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók kiszabásáért; továbbá

b)

gondoskodik a transznacionális társulás operatív programjának a társulás székhelye szerinti tagállam területén kívül végrehajtott intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzések és kifizetések összehangolásáról.

(4)   Az operatív programok intézkedéseinek meg kell felelniük azon tagállam nemzeti előírásainak és nemzeti stratégiájának, amelyben a támogatás iránti kérelmet a 9. cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően benyújtották.

A környezetvédelmi és növényegészségügyi intézkedések, valamint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések tekintetében azonban azon tagállam előírásait kell alkalmazni, ahol az említett intézkedéseket ténylegesen végrehajtják.”;

8.

A 39. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékekre és időszakokban az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám alkalmazható. E kiegészítő behozatali vám abban az esetben alkalmazandó, ha az említett mellékletben felsorolt termékek valamelyikének szabad forgalomba bocsátott mennyisége a felsorolt alkalmazási időszakok bármelyike tekintetében túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal megzavarná az uniós piacot, vagy ha a kiegészítő behozatali vám hatása nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.”;

9.

Az I. és II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 606/2009/EK rendelet módosítása

A 606/2009/EK rendelet a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Értesítés a természetes alkoholtartalom növelését engedélyező tagállami határozatokról

(1)   Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja alapján engedélyezik a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom növelését, erről még a határozat elfogadását megelőzően értesítik a Bizottságot. Az értesítésben a tagállamok megadják azokat a százalékos arányokat, amelyekkel az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 2. pontjában meghatározott határértékeket megemelték, megnevezik a döntés által érintett régiókat és fajtákat, továbbá adatokat és bizonyítékokat szolgáltatnak arról, hogy az érintett régiókban az éghajlati viszonyok rendkívül kedvezőtlenek voltak.

(2)   Az értesítést az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek (*1) és az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendeletnek (*2) megfelelően kell megküldeni.

(3)   A Bizottság az általa létrehozott információs rendszeren keresztül tájékoztatja a többi tagállam hatóságait az értesítésről.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk 5., 6. és 9. pontját azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 138., 2017.5.25., 57. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15. o.).

(5)  A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia szerkezete és tartalma

1.   A nemzeti stratégia időtartama

A tagállam adja meg.

2.   Helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése, az ezek kezelésére választott stratégia és a választott prioritások indoklása, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

2.1.   A helyzet elemzése

A gyümölcs- és zöldségágazat aktuális helyzetének bemutatása számszerű adatokkal, a II. melléklet 4.1. táblázatában meghatározott megfelelő mutatók segítségével, kiemelve az erős és a gyenge pontokat, az egyenlőtlenségeket, a szükségleteket és a hiányosságokat, valamint a fejlődési potenciált. A leírásnak legalább a következőkre ki kell térnie:

a gyümölcs- és zöldségágazat teljesítőképessége: az ágazat erős és gyenge pontjai, versenyképesség, továbbá a termelői szervezetek fejlődési lehetőségei,

a gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai (terhelések/nyomások és előnyök), ezen belül a fő tendenciák.

2.2.   Az erősségek kiaknázására és a gyenge pontok kezelésére kiválasztott stratégia.

Azon fő területek bemutatása, amelyeken a beavatkozás várhatóan a legnagyobb hozzáadott értékkel jár:

az operatív programokban meghatározott célkitűzések és az elvárt eredmények relevanciája, valamint megvalósításuk reálisan elérhető mértéke,

a stratégia belső koherenciája, valamint a kiválasztott különböző tevékenységek működési célkitűzései közötti kölcsönös megerősítő interakciók, illetve lehetséges érdekellentétek és ellentmondások megléte,

a kiválasztott tevékenységek kiegészítő jellege és összhangja egyéb nemzeti vagy regionális fellépésekkel és az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységekkel, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programokkal,

a kiindulási helyzethez képest várt eredmények és hatások, valamint hozzájárulásuk az uniós célkitűzések megvalósításához.

2.3.   A korábbi nemzeti stratégiából származó hatások (ha vannak ilyenek)

Szükség esetén a nemrégiben végrehajtott operatív programok eredményeinek és hatásának bemutatása.

3.   Az operatív programok célkitűzései és a teljesítménymutatók, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint

A támogathatónak minősített tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül), a követett célkitűzések, a nyomon követésre szolgáló célszámok, továbbá a célkitűzések megvalósításának, a hatékonyságnak és az eredményességnek az értékelését lehetővé tevő mutatók bemutatása.

3.1.   Az összes, illetve több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti stratégiában és a nemzeti keretben szereplő valamennyi tevékenység igazolható és ellenőrizhető legyen. Amennyiben az operatív program végrehajtása során végzett értékelés azt mutatja, hogy az igazolhatósági és ellenőrizhetőségi követelmények nem teljesülnek, az érintett tevékenységeket megfelelően módosítani kell, vagy be kell szünteni. Amennyiben a támogatás odaítélésére átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, méltányos, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeknek.

A tagállamok védintézkedéseket és rendelkezéseket fogadnak el, illetve ellenőrzéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az egyes támogathatónak minősített tevékenységek ne részesülhessenek a közös agrárpolitika más releváns eszközei, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programok vagy egyéb nemzeti vagy regionális programok nyújtotta támogatásban. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (6) bekezdése alapján életbe léptetett azon hatékony védintézkedések, amelyek a környezetet óvják az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben, továbbá az említett rendelet 36. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott azon támogathatósági követelmények, amelyek célja biztosítani, hogy az operatív programok alapján támogatott, az önálló gazdaságokban végrehajtott beruházások esetében teljesüljenek az EUMSZ 191. cikkében és a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzések.

3.2.   Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását célzó tevékenységtípusokkal kapcsolatban benyújtandó konkrét információk (csak a választott tevékenységtípusok tekintetében)

3.2.1.   Tárgyieszköz-beszerzés

a támogatható beruházások típusai,

egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing),

a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2.   Egyéb tevékenységek

a támogatható tevékenységtípusok leírása,

a támogathatósági feltételek részletei.

4.   Az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése

A nemzeti stratégia irányításáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős nemzeti hatóság tagállam általi kijelölése.

5.   A nyomonkövetési és értékelési rendszerek leírása

A nemzeti stratégiában meghatározott teljesítménymutatóknak magukban kell foglalniuk a 4. cikkben meghatározott, a II. melléklet 4.1. táblázatában felsorolt mutatókat. Szükség esetén a nemzeti stratégia kiegészítő mutatókat határozhat meg, amelyek a nemzeti operatív programok sajátos, nemzeti vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik.

5.1.   Az operatív programoknak és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeinek értékelése, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

Az operatív programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása, beleértve a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeit.

5.2.   A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása.

„II. MELLÉKLET

Éves jelentés, A. rész

AZ ÉVES JELENTÉS FELÉPÍTÉSE – A. RÉSZ

E formanyomtatványok alkotják annak az éves jelentésnek az A. részét, amelyet a tagállamok illetékes hatóságainak a jelentés tárgyát képező naptári évet követő év november 15-éig el kell juttatniuk az Európai Bizottsághoz.

Ezek a formanyomtatványok az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 54. cikkének b) pontjában és V. mellékletében meghatározott jelentéstételi követelményeken alapulnak.

1.   Adminisztratív információk

1.1. táblázat

Az 1308/2013/EU rendelet I. címe II. fejezete 3. szakaszának, valamint II. címe III. fejezete 1., 2. és 3. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok módosításai (a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan);

1.2. táblázat

Az operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiával kapcsolatos módosítások.

2.   A termelői szervezetekre, a transznacionális termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira, a termelői szervezetek transznacionális társulásaira és a termelői csoportokra vonatkozó információk:

2.1. táblázat

Termelői szervezetek

2.2. táblázat

Transznacionális termelői szervezetek

2.3. táblázat

Termelői szervezetek társulásai

2.4. táblázat

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

2.5. táblázat

Termelői csoportok

3.   A kiadásokkal kapcsolatos információk

3.1. táblázat

A termelői szervezetekhez, a transznacionális termelői szervezetekhez, a termelői szervezetek társulásaihoz és a termelői szervezetek transznacionális társulásaihoz kapcsolódó kiadások:

3.2. táblázat

A termelői szervezetek, a transznacionális termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a termelői szervezetek transznacionális társulásai operatív programokhoz kapcsolódó kiadásai összesen

3.3. táblázat

A termelői csoportoknál felmerülő kiadások összesen

3.4. táblázat

Árukivonások

4.   Az operatív programok/elismerési tervek nyomon követése

4.1. táblázat

A termelői szervezetekre, a transznacionális termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira és a termelői szervezetek transznacionális társulásaira vonatkozó mutatók

4.2. táblázat

A termelői csoportokra vonatkozó mutatók

Magyarázó megjegyzések

Rövidítések

Közös piacszervezés

KPSZ

Termelői csoport

TCS

Termelői szervezet

TSZ

Transznacionális termelői szervezet

TTSZ

Termelői szervezetek társulása

TSZT

Termelői szervezetek transznacionális társulása

TSZTT

Működési alap

MA

Operatív program

OP

Forgalmazott termékek értéke

FTÉ

Tagállam

Országkódok

Ország neve (forrásnyelven)

Rövid név (magyarul)

Kód

Belgique/België

Belgium

BE

България (*1)

Bulgária

BG

Česká republika

Cseh Köztársaság

CZ

Danmark

Dánia

DK

Deutschland

Németország

DE

Eesti

Észtország

EE

Éire/Ireland

Írország

IE

Ελλάδα (*1)

Görögország

EL

España

Spanyolország

ES

France

Franciaország

FR

Italia

Olaszország

IT

Κύπρος (*1)

Ciprus

CY

Latvija

Lettország

LV

Lietuva

Litvánia

LT

Luxembourg

Luxemburg

LU

Magyarország

Magyarország

HU

Malta

Málta

MT

Nederland

Hollandia

NL

Österreich

Ausztria

AT

Polska

Lengyelország

PL

Portugal

Portugália

PT

Republika Hrvatska

Horvátország

HR

România

Románia

RO

Slovenija

Szlovénia

SI

Slovensko

Szlovákia

SK

Suomi/Finland

Finnország

FI

Sverige

Svédország

SE

United Kingdom

Egyesült Királyság

UK

Régiókódok

Vlaams Gewest

BE2

Région Wallonne

BE3

Amennyiben egy tagállam megfelelőbbnek tartja a regionális bontást, minden egyes szakasz fedőlapján és minden táblázat elején feltüntetheti az adott régiót.

A TSZ-ek, TTSZ-ek, TSZT-k, TSZTT-k és TCS-k kódszáma (azonosítója)

Minden egyes TSZ, TTSZ, TSZT, TSZTT és TCS kódszáma EGYEDI. Egy TSZ, TTSZ, TSZT, TSZTT és TCS elismerésének visszavonása esetén az adott kódszám nem utalható ki újra.

Pénzben kifejezett érték

Valamennyi pénzben kifejezett értéket euróban kell megadni, a saját nemzeti pénznemüket használó tagállamok kivételével. A táblázatok felső sorában található egy mező a »NEMZETI PÉNZNEM« feltüntetésére.

Pénznem

 

E mezőben a nemzeti pénznem kódját kell feltüntetni.

 

KÓD

Euró

EUR

Font sterling

GBP

Kommunikációs kapcsolattartó pont

Tagállam:

 

Év:

 

Régió:

 

 

 


Szervezet

Név

 

Postai cím

 

1. kapcsolattartó személy

Vezetéknév

 

Keresztnév

 

Beosztás

 

E-mail-cím

 

Munkahelyi telefonszám

 

Munkahelyi faxszám

 

2. kapcsolattartó személy

Vezetéknév

 

Keresztnév

 

Beosztás

 

E-mail-cím

 

Munkahelyi telefonszám

 

Munkahelyi faxszám

 

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:

 

Év:

 

Régió:

 

 

 

1. SZAKASZ

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

1.1. táblázat   Az 1308/2013/EU rendelet I. címe II. fejezete 3. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok módosításai (a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan)

Nemzeti jogszabály

Cím

Kihirdetés a tagállam hivatalos közlönyében

Hivatkozás (hiperlink)

 

 

 


1.2. táblázat   Az operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiával kapcsolatos módosítások

Nemzeti stratégia

A nemzeti stratégia módosításai (1)

Hivatkozás (hiperlink)

 

 

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:

 

Év:

 

Régió:

 

 

 

2. SZAKASZ

A TSZ-EKRE, TTSZ-EKRE, TSZT-KRE, TSZTT-KRE ÉS TCS-KRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. táblázat   Termelői szervezetek

Az elismert TSZ-ek száma összesen

 

A felfüggesztett TSZ-ek száma összesen

 

Azon TSZ-ek száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

 

Azon TSZ-ek száma összesen, amelyek más TSZ-szel/TSZT-vel/TTSZ-szel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZ-ek száma összesen

 

Az új TSZ(ek)/TSZT(k)/TTSZ(ek)/TSZTT(k) száma összesen

 

Új azonosító szám(ok)

 

A TSZ-ek tagjainak száma

Összesen

 

Jogi személyek

 

Természetes személyek

 

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

 

Az operatív programot végrehajtó TSZ-ek száma összesen

elismert TSZ-ek

 

felfüggesztett TSZ-ek

 

egyesülési folyamatban részt vevő TSZ-ek

 

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha)  (*2)

 


2.2. táblázat   Transznacionális termelői szervezetek  (2)

Az elismert TTSZ-ek száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

 

A felfüggesztett TTSZ-ek száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

 

Azon TTSZ-ek száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek székhelye található

 

Azon TTSZ-ek száma összesen, amelyek más TTSZ-szel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TTSZ-ek száma összesen

 

Az új TTSZ(ek)/TSZTT(k) száma összesen

 

Új azonosító szám(ok)

 

A TTSZ-ek tagjainak száma

Összesen

 

Jogi személyek

 

Természetes személyek

 

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

 

Az operatív programot végrehajtó TTSZ-ek száma összesen

elismert TTSZ-ek

teljes OP

 

részleges OP

 

felfüggesztett TTSZ-ek

teljes OP

 

részleges OP

 

egyesülési folyamatban részt vevő TTSZ-ek

teljes OP

 

részleges OP

 

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha)  (*3)

 


2.3. táblázat   Termelői szervezetek társulásai  (3)

Az elismert TSZT-k száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

A felfüggesztett TSZT-k száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

Azon TSZT-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek száma

 

Azon TSZT-k száma összesen, amelyek más TSZT-vel/TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZT-k száma összesen

 

Az új TSZT(k)/TSZTT(k) száma összesen

 

Új azonosító szám(ok)

 

A TSZT-k tagjainak száma

Összesen

 

Jogi személyek

 

Természetes személyek

 

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

 

Az operatív programot végrehajtó TSZT-k száma összesen

elismert TSZT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

felfüggesztett TSZT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

egyesülési folyamatban részt vevő TSZT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha)  (*4)

 


2.4. táblázat   Termelői szervezetek transznacionális társulásai  (4)

Az elismert TSZTT-k száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

 

A felfüggesztett TSZTT-k száma összesen

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

 

Azon TSZTT-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

 

 

A tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k száma

 

 

Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a tagsággal rendelkező TSZ-ek/TTSZ-ek/TSZT-k székhelye található

 

Azon TSZTT-k száma összesen, amelyek más TSZTT-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TSZTT-k száma összesen

 

Az új TSZTT(k) száma összesen

 

Új azonosító szám(ok)

 

A TSZTT-k tagjainak száma

Összesen

 

Jogi személyek

 

Természetes személyek

 

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

 

Az operatív programot végrehajtó TSZTT-k száma összesen

elismert TSZTT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

felfüggesztett TSZTT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

egyesülési folyamatban részt vevő TSZTT-k

teljes OP

 

részleges OP

 

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha)  (*5)

 


2.5. táblázat   Termelői csoportok

Az elismert TCS-k száma összesen

 

A felfüggesztett TCS-k száma összesen

 

Azon TCS-k száma összesen, amelyek elismerését visszavonták

 

A TSZ-szé alakult TCS-k száma összesen

 

Azon TCS-k száma összesen, amelyek más TCS-vel egyesültek (akár többel is)

Az érintett TCS-k száma összesen

 

Az új TCS-k száma összesen

 

Új azonosító szám(ok)

 

A TCS-k tagjainak száma

Összesen

 

Jogi személyek

 

Természetes személyek

 

Gyümölcs- és/vagy zöldségtermelők száma

 

A termelés azon része, amelyet a friss termékek piacára szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

A termelés azon része, amelyet a feldolgozásra szánt termékek tesznek ki

Érték

 

Mennyiség (tonna)

 

Gyümölcs- és zöldségtermelés céljából megművelt terület összesen (ha)  (*6)

 

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:

 

Év:

 

Régió:

 

 

 

3. SZAKASZ

KIADÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

3.1. táblázat   A TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó kiadások

 

Valamennyi TSZ

Valamennyi TTSZ

Valamennyi TSZT

Valamennyi TSZTT

Működési alap

Összes jóváhagyott

 

 

 

 

A szervezet és/vagy a szervezet tagjai által fizetendő pénzügyi hozzájárulás összege

 

 

 

 

Az uniós pénzügyi támogatás összege

 

 

 

 

Működési alap végső összege

Teljes elköltött összeg

 

 

 

 

A szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás összege

 

 

 

 

Az uniós pénzügyi támogatás összege

 

 

 

 

Nemzeti pénzügyi támogatás

A ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás összege

 

 

Az EU által visszatérítendő, ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás becsült összege

 

Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikke alapján támogatott régiók listája

 

A forgalmazott termékek értéke (az (EU) 2017/891 rendelet 22. cikke alapján kiszámítva)

 

 

 

 

(Adatok euróban vagy nemzeti pénznemben)

3.2. táblázat   Az operatív programok TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó tényleges kiadásainak összege

Tevékenységek/intézkedések

az (EU) 2017/891 rendelet 2. cikkének f) és g) pontja

Célkitűzések

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 152. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Tényleges kiadások összege (euróban vagy nemzeti pénznemben)

Valamennyi TSZ

Valamennyi TTSZ

Valamennyi TSZT

Valamennyi TSZTT

Beruházások

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

 

 

 

 

Kutatás

 

 

 

 

Kutatás és kísérleti termelés

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Minőségbiztosítási rendszerek (uniós és nemzeti) és minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

Promóció és kommunikáció

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

A termékek promóciója

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

 

 

 

 

Képzés és a bevált módszerek megosztása

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

 

 

 

 

Tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Ökológiai termelés

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Integrált termelés

 

 

 

 

Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

 

 

 

 

Talajvédő intézkedések

 

 

 

 

Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek megőrzését

 

 

 

 

Az energiatakarékosságot elősegítő tevékenységek (a közlekedés kivételével)

 

 

 

 

A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

 

 

 

 

Közlekedés

 

 

 

 

Forgalmazás

 

 

 

 

Kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása

Válságmegelőzés és válságkezelés

 

 

 

 

Kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltése

 

 

 

 

Gyümölcsösök újratelepítése

 

 

 

 

Kivonás a piacról

 

 

 

 

Ingyenes szétosztás

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

Zöldszüret

 

 

 

 

Be nem takarítás

 

 

 

 

Betakarítási biztosítás

 

 

 

 

Tanácsadás

 

 

 

 

Adminisztratív költségek

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Környezetvédelmi intézkedések

Válságmegelőzés és válságkezelés

Kutatás

Egyéb

A termelés tervezése

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

 

 

 

 

Megjegyzés:

Az 1308/2013/EU rendelet a következő célkitűzéseket irányozza elő:

A termelés tervezése     33. cikk (1) bekezdés a) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., ii. és xi. alpont

A termékek minőségének javítása     33. cikk (1) bekezdés b) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., iv. és vi. alpont

A termékek kereskedelmi értékének növelése     33. cikk (1) bekezdés c) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont i., ii., iii., iv., ix. és xi. alpont

A termékek promóciója     33. cikk (1) bekezdés d) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont vi. és ix. alpont

Környezetvédelmi intézkedések     33. cikk (1) bekezdés e) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont iii., iv., v., vii. és viii. alpont

Válságmegelőzés és válságkezelés     33. cikk (1) bekezdés f) pont, 33. cikk (3) bekezdés a) pont és 152. cikk (1) bekezdés c) pont iv. és xi. alpont

Kutatás     152. cikk (1) bekezdés c) pont iv. alpont


3.3. táblázat   A termelői csoportoknál felmerült tényleges kiadások összege

 

Az összes termelői csoporthoz kapcsolódó tényleges kiadások összege

(euróban vagy nemzeti pénznemben)

TCS-k beruházásai

A TCS-k elismeréséhez szükséges beruházások

 

az uniós pénzügyi támogatás összege

 

a tagállami pénzügyi támogatás összege

 

a TCS/TCS-tag hozzájárulásának összege

 


3.4. táblázat   Árukivonások

 

Teljes éves mennyiség

(tonna)

Összes kiadás

(euróban vagy nemzeti pénznemben)

Az uniós pénzügyi támogatás összege

Ingyenes szétosztás

(tonna)

Komposztálás

(tonna)

Feldolgozóipar

(tonna)

Egyéb rendeltetés

(tonna)

Az (EU) 2017/891 rendelet IV. mellékletében szereplő termékek

Karfiol

 

 

 

 

 

 

 

Paradicsom

 

 

 

 

 

 

 

Alma

 

 

 

 

 

 

 

Szőlő

 

 

 

 

 

 

 

Kajszibarack

 

 

 

 

 

 

 

Nektarin

 

 

 

 

 

 

 

Őszibarack

 

 

 

 

 

 

 

Körte

 

 

 

 

 

 

 

Padlizsán

 

 

 

 

 

 

 

Sárgadinnye

 

 

 

 

 

 

 

Görögdinnye

 

 

 

 

 

 

 

Narancs

 

 

 

 

 

 

 

Mandarin

 

 

 

 

 

 

 

Klementin

 

 

 

 

 

 

 

Satsuma

 

 

 

 

 

 

 

Citrom

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb termékek

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

Éves jelentés – A. rész

Tagállam:

 

Év:

 

Régió:

 

 

 

4. SZAKASZ

AZ OPERATÍV PROGRAMOK NYOMON KÖVETÉSE

Az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a termelői csoportok által egy operatív program/elismerési terv keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatos mutatók nem feltétlenül ragadnak meg minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja az operatív program/elismerési terv kimenetelét, eredményeit és hatását. Ezzel összefüggésben a mutatókból fakadó információkat a program/terv végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló fő tényezőkkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk fényében kell értelmezni.

Amennyiben a tagállamok mintákat alkalmaznak a mutatók kiszámításánál, tájékoztatniuk kell a Bizottságot a minta méretéről, reprezentativitásáról és egyéb alkotóelemeiről.

4.1. táblázat   A TSZ-ekhez, TTSZ-ekhez, TSZT-khez és TSZTT-khez kapcsolódó mutatók

Tevékenységek/intézkedések

Az (EU) 2017/891 rendelet 2. cikkének f) és g) pontja

Célkitűzések

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 152. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Mutatók

Valamennyi TSZ

Valamennyi TTSZ

Valamennyi TSZT

Valamennyi TSZTT

Beruházások (5)

A termelés tervezése

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

A forgalmazott termékek összértéke/a forgalmazott termékek összmennyisége (euro vagy nemzeti pénznem/kg)

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

Kutatás

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

Kutatás és kísérleti termelés

A termelés tervezése

Összérték

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

Összérték

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Összérték

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

Üzemek száma

 

 

 

 

Összérték

 

 

 

 

Minőségbiztosítási rendszerek (uniós és nemzeti) (6) és minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések

A termékek minőségének javítása

Az OEM/OFJ/HKT (7) területe (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Mennyiség (tonna)

 

 

 

 

Promóció és kommunikáció (8)

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Üzemek száma

 

 

 

 

A promóciós kampányok száma

 

 

 

 

A termékek promóciója

Üzemek száma

 

 

 

 

A promóciós kampányok száma

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

Üzemek száma

 

 

 

 

A promóciós kampányok száma

 

 

 

 

Képzés és a bevált módszerek megosztása

A termelés tervezése

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Válságmegelőzés és válságkezelés

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás

A termelés tervezése

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Ökológiai termelés

Környezetvédelmi intézkedések

Ökológiai gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Integrált termelés

Integrált gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

Csökkentett vízhasználatú gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Térfogatkülönbség (m3)

(n – 1/n)

 

 

 

 

Talajvédő intézkedések

Talajeróziós kockázatnak kitett gyümölcs- és zöldségtermelő terület, ahol antieróziós intézkedéseket hajtanak végre (ha)  (9)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Különbség a hektáronkénti műtrágyahasználatot illetően (tonna/ha)

(n – 1/n)

 

 

 

 

Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek megőrzését

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló tevékenységekkel érintett területek (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Az energiatakarékosságot elősegítő tevékenységek (a közlekedés kivételével)

Csökkentett energiahasználatú gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)

 

 

 

 

Üzemek száma

 

 

 

 

Különbség az energiafelhasználást illetően

(n – 1/n):

 

Szilárd energiahordozók

(tonna/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Cseppfolyós energiahordozók

(l/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Gáznemű energiahordozók

(m3/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Villamos energia

(kwh/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

Üzemek száma

 

 

 

 

Különbség a hulladék mennyiségét illetően (m3/a forgalmazott termékek mennyisége)

(n – 1/n)

 

 

 

 

Különbség a csomagolás mennyiségét illetően (m3/a forgalmazott termékek mennyisége)

(n – 1/n)

 

 

 

 

Közlekedés

Különbség az energiafelhasználást illetően

(n – 1/n):

 

 

 

 

Cseppfolyós energiahordozók

(l/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Gáznemű energiahordozók

(m3/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Villamos energia

(kwh/a forgalmazott termékek mennyisége)

 

 

 

 

Forgalmazás

Üzemek száma

 

 

 

 

Tevékenységek száma

 

 

 

 

Kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása (10)

Válságmegelőzés és válságkezelés

Üzemek száma

 

 

 

 

Kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltése (11)

Üzemek száma

 

 

 

 

Gyümölcsösök újratelepítése

Érintett területek (ha)

 

 

 

 

Kivonás a piacról (11)

Az elvégzett tevékenységek száma

 

 

 

 

Zöldszüret (12)

Az elvégzett tevékenységek száma

 

 

 

 

Érintett terület (ha)

 

 

 

 

Be nem takarítás (12)

Az elvégzett tevékenységek száma

 

 

 

 

Érintett terület (ha)

 

 

 

 

Betakarítási biztosítás

Üzemek száma

 

 

 

 

Tanácsadás

Az elvégzett tevékenységek száma

 

 

 

 

Egyéb

A termelés tervezése

Üzemek száma

 

 

 

 

A termékek minőségének javítása

Üzemek száma

 

 

 

 

A termékek kereskedelmi értékének növelése

Üzemek száma

 

 

 

 

Környezetvédelmi intézkedések

Üzemek száma

 

 

 

 


4.2. táblázat   A termelői csoportokhoz kapcsolódó mutatók

 

Mutató

Szám

TCS-k beruházásai

A TCS-k elismeréséhez szükséges beruházások

A TCS-k tagjainak száma

 

TSZ-ként elismert TCS-k száma

 


(*1)  latin betűs átírással: България = Bulgaria; Ελλάδα = Elláda; Κύπρος = Kýpros.

(1)  A nemzeti stratégiában a jelentés tárgyévében bevezetett változások összefoglalása.

(*2)  A gomba kivételével.

(2)  Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TTSZ-ek székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TTSZ-ek tagjai, azaz a TTSZ-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*3)  A gomba kivételével.

(3)  Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TSZT-k székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TSZT-k tagjai, azaz a TSZT-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*4)  A gomba kivételével.

(4)  Ez a táblázat azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyekben a TSZTT-k székhelye található.

Az összterület azon területeket foglalja magában, amelyeket a TSZTT-k tagjai, azaz a TSZTT-ben tagsággal rendelkező TSZ-ek, valamint az e TSZ-ekben tagsággal rendelkező termelők művelnek meg.

(*5)  A gomba kivételével.

(*6)  A gomba kivételével.

(5)  Az operatív program keretén belül vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő nem jövedelemtermelő beruházásokat is ideértve.

(6)  A termelési módozatok vonatkozásában egy sor olyan részletes kötelezettségre utal, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növényegészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat, és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A »minőségbiztosítási rendszerek« fő típusaiként a következők javasoltak: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

(7)  Oltalom alatt álló eredetmegjelölés/oltalom alatt álló földrajzi jelzés/hagyományos különleges termék.

(8)  A promóciós/kommunikációs kampány minden napja egy-egy tevékenységnek számít.

(9)  »Talajeróziós kockázatnak kitett« terület: bármely lejtős terület, amelynek dőlésszöge 10 %-nál nagyobb, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró, vetésforgó stb.). Ha rendelkezésre áll a szükséges információ, a tagállam e helyett a következő meghatározást is használhatja: »Talajeróziós kockázatnak kitett« terület: bármely olyan terület, amelynek előre jelzett talajvesztesége meghaladja a természetes talajképződés mértékét, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró vagy vetésforgó).

(10)  A különböző kölcsönös alapok létrehozásával/újrafeltöltésével kapcsolatos tevékenységek különböző tevékenységeknek számítanak.

(11)  Ugyanazon termék piaci kivonása az év különböző időszakaiban és a különböző termékek piaci kivonása különböző tevékenységeknek számít. Az adott termék minden egyes piaci kivonási művelete egy tevékenységnek számít.

(12)  Különböző termékek zöldszürete és be nem takarítása különböző tevékenységnek számít. Ugyanazon termékek zöldszürete és be nem takarítása egy tevékenységnek számít, függetlenül a tevékenységhez szükséges napok számától, a tevékenységben részt vevő üzemek számától és az érintett helyszínek számától, illetve a földterület hektárban kifejezett méretétől.


HATÁROZATOK

17.8.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/38


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1147 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. augusztus 10.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2018) 5070. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott, a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2017. december 19-én megküldte véleményét a Bizottságnak a hulladékkezelésre vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3)

Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2)  A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).


MELLÉKLET

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK A HULLADÉKKEZELÉS TEKINTETÉBEN

ALKALMAZÁSI KÖR

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:

5.1.

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a)

biológiai kezelés;

b)

fizikai-kémiai kezelés;

c)

elegyítés vagy keverés a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1. és 5.2. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

d)

újracsomagolás a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1. és 5.2. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

e)

oldószerek visszanyerése/regenerálása;

f)

szervetlen anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével;

g)

savak vagy lúgok regenerálása;

h)

szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése;

i)

katalizátorok összetevőinek visszanyerése;

j)

olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrafelhasználása.

5.3.

a)

Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a 91/271/EGK tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

i.

biológiai kezelés;

ii.

fizikai-kémiai kezelés;

iii.

hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iv.

hamu kezelése;

v.

fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit.

b)

Nem veszélyes hulladék hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek együttese 75 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

i.

biológiai kezelés;

ii.

hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iii.

hamu kezelése;

iv.

fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit.

Amennyiben az egyetlen hulladékkezelési tevékenység az anaerob lebontás, az e tevékenységre vonatkozó kapacitási küszöb napi 100 tonna.

5.5.

A 2010/75/EU irányelv I. melléklete 5.4. pontjának hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék átmeneti tárolása a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitás felett, a keletkezés helyén a begyűjtésig történő átmeneti tárolás kivételével.

6.11.

A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, és a fenti 5.1., 5.3. vagy 5.5. pontban említett tevékenységeket végző létesítmény által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett fenti szennyvízkezelés vonatkozásában ezek a BAT-következtetések a különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelésére is kiterjednek, ha a szennyező anyagok nagy része a fenti 5.1., 5.3. vagy 5.5. pontban említett tevékenységek egyikéből származik.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

felszíni feltöltés;

állati tetemeknek vagy hulladékoknak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.5. pontja szerinti tevékenységi leírás hatálya alá tartozó ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása, amennyiben arra a vágóhidakkal és az állati eredetű melléktermékek ágazataival (SA) kapcsolatos BAT-következtetések vonatkoznak;

saját gazdaságban képződött trágya feldolgozása, amennyiben arra a baromfi vagy sertés intenzív tenyésztésével (IRPP) kapcsolatos BAT-következtetések vonatkoznak;

hulladék közvetlen (azaz előkezelés nélküli) hasznosítása egyéb BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységeket végző létesítményekben használt nyersanyagok helyettesítésére, ilyenek például a következők:

ólom (pl. akkumulátorból származó ólom), cink vagy alumíniumsók közvetlen hasznosítása vagy katalizátorokból származó fémek hasznosítása. Ez a nemvasfém-iparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

papír feldolgozása újrafeldolgozás céljára. Ez a cellulóz, papír és papírkarton gyártásával (PP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

hulladékok felhasználása cementégető kemencék fűtőanyagaként/nyersanyagaként. Ez a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártásával (CLM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

a hulladékok (együtt)égetése, pirolízis és gázosítás. Ez a hulladékégetéssel (WI) kapcsolatos BAT-következtetések vagy a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

hulladéklerakók. Ez az 1999/31/EK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik. Az 1999/31/EK irányelv vonatkozik különösen a föld alatti állandó és a hosszú távú (ártalmatlanítás előtt legalább egy évig, hasznosítás előtt legalább három évig tartó) tárolásra;

szennyezett (pl. kitermeletlen) talaj helyszíni szennyeződésmentesítése;

salak és kazánhamu kezelése. Ez a hulladékégetéssel (WI) kapcsolatos BAT-következtetések és/vagy a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

fémhulladék és fémtartalmú anyagok olvasztása. Ez a nemvasfém-iparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések, a vas- és acélgyártással (IS) kapcsolatos BAT-következtetések és/vagy a kovácsműhelyekkel és öntödei iparággal (SF) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozhat;

elhasznált savak és lúgok regenerálása, amennyiben az a vasfémek feldolgozásával kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik;

tüzelőanyagok elégetése, amennyiben ez nem hoz létre a hulladékkal közvetlenül érintkező forró gázokat. Ez a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozhat.

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM);

tárolásból származó kibocsátás (EFS);

energiahatékonyság (ENE);

az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM);

cement, mész és magnézium-oxid előállítása (CLM);

közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW);

baromfi vagy sertés intenzív tenyésztése (IRPP).

E BAT-következtetéseket az uniós jogszabályok vonatkozó, például a hulladékgazdálkodási hierarchiáról szóló rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

Általános fogalmak

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül. Ide értendők a felülről nyitott biofilterekből eredő kibocsátások is.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt „automatizált mérőrendszerrel” végzett mérések.

Tisztasági nyilatkozat

A hulladék előállítója/birtokosa által kiadott írásbeli dokumentum, amely igazolja, hogy a szóban forgó üres hulladéktároló (pl. hordó, tartály) tisztasága megfelel az átvételi kritériumoknak.

Diffúz kibocsátások

Az elvezetetlen kibocsátások (pl. por, szerves vegyület, szag kibocsátása), amelyek származhatnak „területi” forrásokból (pl. tartályokból) vagy „pontforrásokból” (pl. vezetékek illesztékeiből). Ez magában foglalja a szabadtéri prizmás komposztálásból származó kibocsátást is.

Közvetlen kibocsátás

Kibocsátás fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül.

Kibocsátási tényezők

A kibocsátás becslése érdekében ismert adatokkal, például az üzemre/folyamatra vonatkozó adatokkal vagy forgalomadatokkal megszorozható számok.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Fáklyázás

Az ipari műveletekből származó hulladékgázok éghető vegyületeinek elégetésére szolgáló, nyílt lánggal végzett magas hőmérsékletű oxidáció. A fáklyázást elsősorban a tűzveszélyes gázok biztonsági okokból való elégetésére vagy nem rutinszerű üzemi feltételek esetén alkalmazzák.

Szállópernye

A tűztérből származó vagy a füstgáz áramában keletkező, és a füstgázzal terjedő részecskék.

Illékony kibocsátások

Pontforrásokból származó diffúz kibocsátások.

Veszélyes hulladék

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék.

Közvetett kibocsátás

Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás.

Biológiailag lebomló folyékony hulladék

Biológiai eredetű, viszonylag nagy víztartalmú hulladék (például zsírelválasztók tartalma, szerves iszapok, étkezési hulladék).

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH)

Vegyes szilárd hulladék kezelése a mechanikai kezelés és a biológiai kezelés, például az aerob és anaerob kezelés együttes alkalmazásával.

Új üzem

A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje.

Kibocsátott mennyiség

A hulladékkezelő üzemből kikerülő kezelt hulladék.

Pasztaszerű hulladék

Nem szabadon folyó iszap.

Rendszeres mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés.

Hasznosítása

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (15) bekezdésében meghatározott hasznosítás.

Újrafinomítás

Hulladékolaj átalakítása alapolajjá.

Regenerálás

Olyan kezelések és folyamatok, amelyek elsődleges célja, hogy újra alkalmassá tegyék a kezelt anyagokat (például elhasznált aktív szén vagy elhasznált oldószer) az eredetihez hasonló felhasználásra.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

lakónegyedek;

emberi tevékenységek végzésére használat területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy gondozóintézmények).

Felszíni feltöltés

Folyékony vagy iszapos hulladékok elhelyezése gödrökben, medencékben, derítőtavakban stb.

Fűtőértékkel bíró hulladékok kezelése

Fahulladék, hulladékolaj, műanyaghulladékok, hulladék oldószerek stb. kezelése tüzelőanyag létrehozása céljából vagy fűtőértékük jobb hasznosítása érdekében.

VFC

Illékony fluorozott szénhidrogének: fluorozott (hidro)karbonokat, különösen fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC) és fluorozott szénhidrogéneket (HFC) tartalmazó illékony szerves vegyületek.

VHC

Illékony szénhidrogének: kizárólag hidrogén- és szénatomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek (pl. etán, propán, izobután, ciklopentán).

VOC

Illékony szerves vegyületek a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (45) bekezdésében meghatározottak szerint.

Hulladékbirtokos

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott hulladékbirtokos.

Bemenő hulladék

A hulladékkezelő üzembe beszállított, kezelendő hulladék.

Vízalapú folyékony hulladék

Vizes folyadékokat, savakat/lúgokat vagy szivattyúzható iszapot tartalmazó, biológiailag lebomló folyékony hulladéknak nem minősülő hulladék (pl. emulziók, elhasznált savak, vizes tengeri hulladék).

Szennyező anyagok/paraméterek

AOX

A Cl-ként kifejezett szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban.

Arzén

Az As-ként kifejezett arzén az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött arzénvegyületet foglalja magában.

BOI

Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap (BOI5) vagy 7 nap (BOI7) alatt történő biokémiai oxidációjához szükséges oxigénmennyiség.

Kadmium

A Cd-ként kifejezett kadmium az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött kadmiumvegyületet foglalja magában.

CFC

Fluorozott-klórozott szénhidrogének: szén-, klór- és fluoratomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek.

Króm

A Cr-ként kifejezett króm az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött krómvegyületet foglalja magában.

Hat vegyértékű króm

A Cr(VI)-ként kifejezett hat vegyértékű króm magában foglalja az összes olyan krómvegyületet, amelynél a króm +6 oxidációs állapotban van.

KOI

Kémiai oxigénigény. A szerves anyag teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Réz

A Cu-ként kifejezett réz az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött rézvegyületet foglalja magában.

Cianid

A CN--ként kifejezett szabad cianid.

Por

Összes (levegőben) szálló por.

HOI

Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel kinyerhető vegyületek összessége (ide értve a hosszú láncú és elágazó, alifás, aliciklikus, aromás vagy alkil-szubsztituált aromás szénhidrogéneket).

HCl

Az összes szervetlen gáznemű klórvegyület HCl-ként kifejezve.

HF

Az összes szervetlen gáznemű fluorvegyület HF-ként kifejezve.

H2S

Hidrogén-szulfid. A karbonil-szulfid és a merkaptánok kivételével.

Ólom

A Pb-ként kifejezett ólom az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött ólomvegyületet foglalja magában.

Higany

A Hg-ként kifejezett higany az összes szervetlen és szerves, gáznemű, oldott vagy részecskékhez kötött higanyvegyületet foglalja magában.

NH3

Ammónia.

Nikkel

Az Ni-ként kifejezett nikkel az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött nikkelvegyületet foglalja magában.

Szagkoncentráció

Az EN 13725 szabvány szerint normál körülmények között dinamikus olfaktometriával mért európai szagegység (ouE) egy köbméter levegőben.

PCB

Poliklórozott bifenil.

Dioxin jellegű PCB-k

A 199/2006/EK bizottsági rendeletben (5) felsorolt poliklórozott bifenilek.

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok.

PFOA

Perfluor-oktánsav.

PFOS

Perfluoroktán-szulfonsav.

Fenolindex

A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége.

TOC

A teljes szervesszén-tartalom C-ként kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet.

Összes N

Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4–N), a nitriteket (NO2–N), a nitrátokat (NO3–N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában.

Összes P

A P-ként kifejezett összes foszfor az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött foszforvegyületet foglalja magában.

TSS

Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

TVOC

Az összes illékony szerves vegyület C-ként kifejezve (a levegőben).

Cink

A Zn-ként kifejezett cink az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött cinkvegyületet foglalja magában.

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi betűszavakat kell alkalmazni:

Betűszó

Meghatározás

EMS

Környezetközpontú irányítási rendszer

EoLV

A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elhasználódott jármű

HEPA

Nagy hatásfokú részecskeszűrő

IBC

Köztes ömlesztettáru-tartály

LDAR

Szivárgásészlelés és -javítás

LEV

Helyi elszívó szellőzőrendszer

POP

A 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott tartósan megmaradó szerves szennyező anyag.

WEEE

A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elektromos és elektronikus berendezések hulladékai.

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) koncentrációszintekre (a kibocsátott anyagok egységnyi térfogatú hulladékgázhoz viszonyított tömegeként) értendők, normál körülmények között, azaz 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz esetében mérve, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül, és μg/Nm (3) vagy mg/Nm3 mértékegységben kifejezve.

A légköri kibocsátások BAT-AEL-értékeihez kapcsolódó átlagolási időszakok vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók.

Mérés típusa

Átlagolási időszak

Meghatározás

Folyamatos

Napi átlag

Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva.

Időszakos

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (9).

Folyamatos mérés alkalmazásakor a BAT-AEL-ek napi átlagértékekként is kifejezhetők.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) μg/l-ben vagy mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációra értendők.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak:

folyamatos kibocsátás esetén a napi átlagokra, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákra;

tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg.

Időarányos egyesített minták alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása.

A vízbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás a létesítményből kilép.

Kibocsátáscsökkentési hatékonyság

Az e BAT-következtetésekben meghatározott átlagos kibocsátáscsökkentési hatékonyság kiszámítása (lásd a 6.1. táblázatot) a kémiai oxigénigény (KOI) és a teljes szervesszén-tartalom (TOC) tekintetében nem foglalja magában az ömlesztett szervesanyag-tartalom és a vízalapú folyékony hulladék elválasztását célzó kezdeti kezelési lépéseket, például az evaporatív kondenzációs eljárást, az emulziók destabilizálását vagy a fáziselválasztást.

1.   ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó BAT olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és követését jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:

I.

vezetői elkötelezettség, felsővezetői szinten is;

II.

olyan környezetvédelmi politika meghatározása a vezetőség részéről, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja;

III.

a szükséges eljárások, célkitűzések és célok tervezése és megvalósítása a pénzügyi tervezéssel és beruházással összhangban;

IV.

az eljárások megvalósítása, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

a)

felépítés és felelősség,

b)

toborzás, képzés, tudatosság és kompetencia,

c)

kommunikáció,

d)

alkalmazottak bevonása,

e)

dokumentálás,

f)

hatékony folyamatirányítás,

g)

karbantartási programok,

h)

készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

i)

a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;

V.

a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

a)

monitoring és mérés (lásd még az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó (IED) létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringjáról szóló, JRC által készített referenciajelentést, ROM),

b)

korrekciós és megelőző intézkedés,

c)

nyilvántartás vezetése,

d)

(amennyiben megvalósítható) független, belső vagy külső auditálás annak érdekében, hogy meghatározzák, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn azt;

VI.

az EMS-nek és folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának felülvizsgálata a felső vezetés részéről;

VII.

a tisztább technológiák fejlődésének követése;

VIII.

egy új üzem tervezési fázisában, valamint az üzem teljes élettartama során az üzem jövőbeli végső üzemen kívül helyezéséből származó környezeti hatások figyelembevétele;

IX.

ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása;

X.

hulladékáram-kezelés (lásd: BAT 2);

XI.

a szennyvízre és a hulladékgázra vonatkozó nyilvántartás (lásd: BAT 3);

XII.

maradékanyag-kezelési terv (ismertetését lásd a 6.5. szakaszban);

XIII.

balesetkezelési terv (ismertetését lásd a 6.5. szakaszban);

XIV.

bűzszennyezés elleni intézkedési terv (lásd: BAT 12);

XV.

zaj- és rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 17).

Alkalmazhatóság

A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási köre (pl. részletessége) és jellege (pl. hogy szabványosított-e, vagy sem) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a feldolgozott hulladékok típusa és mennyisége által is befolyásolt lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

BAT 2. Az üzem átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

a.

A hulladék paramétereinek jellemzésére és előzetes elfogadására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása

Ezen eljárások célja, hogy még a hulladék üzembe történő beérkezése előtt biztosítsák az adott hulladék kezelésére szolgáló műveletek műszaki (és jogi) alkalmasságát. Magukban foglalják a bemenő hulladékra vonatkozó információk összegyűjtését, valamint adott esetben akár a hulladék összetételének mintavétellel és paramétermeghatározással történő megállapítását. A hulladék kockázatalapú előzetes elfogadási eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

b.

Hulladékátvételi eljárások kidolgozása és végrehajtása

Az átvételi eljárások célja a hulladék előzetes elfogadási szakaszban megállapított paramétereinek igazolása. Meghatározzák a hulladék üzembe történő beérkezésekor ellenőrizendő tényezőket, valamint a hulladék átvételére és visszautasítására vonatkozó kritériumokat. Az eljárások kiterjedhetnek a hulladék mintavételezésére, vizsgálatára és elemzésére is. A hulladék kockázatalapú átvételi eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

c.

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszere az üzemben található hulladék helyének és mennyiségének nyomon követésére szolgál. Megtalálható benne a hulladék előzetes elfogadási eljárása során keletkezett minden információ (pl. a hulladék az üzembe történő beérkezésének időpontja, egyedi azonosító száma, a korábbi hulladékbirtokos(ok) adatai, az előzetes elfogadási és átvételi elemzések eredményei, a telephelyen lévő hulladék, többek között minden veszélyes hulladék tervezett kezelési útvonala, jellege és mennyisége), valamint az átvétel, tárolás, kezelés és/vagy a telephelyről való elszállítás során keletkezett minden információ. A hulladék kockázatalapú nyomonkövetési rendszerének keretében mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

d.

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozását és megvalósítását magában foglaló, meglévő EN-szabványokra is épülő technikát annak garantálására alkalmazzák, hogy a hulladékkezelés eredménye összhangban legyen a várakozásokkal. Ez az irányítási rendszer a hulladékkezelési teljesítmény ellenőrzését és optimalizálását is lehetővé teszi, és e célból magában foglalhatja a szóban forgó anyagok összetevőinek anyagáram-elemzését a hulladékkezelési folyamat egészén keresztül. A kockázatalapú anyagáram-elemzés során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

e.

A hulladékok szétválogatása

A hulladékokat tulajdonságaik szerint szétválogatják, így a tárolás és a kezelés könnyebbé, valamint környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá válik. A hulladékok szétválasztása fizikai elkülönítésen, valamint a hulladék tárolási idejére és helyére vonatkozó információk azonosítását szolgáló eljárásokon alapul.

f.

A hulladékok kompatibilitásának biztosítása keverés, elegyítés előtt.

A kompatibilitás biztosításához különféle ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani a keverés, elegyítés vagy más kezelési művelet során esetlegesen végbemenő nemkívánatos és/vagy potenciálisan veszélyes vegyi reakciók (pl. polimerizáció, gázfejlődés, exoterm reakció, bomlás, kristályképződés, kiválás) meghatározása érdekében. A kockázatalapú kompatibilitási vizsgálatok során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

g.

A beérkező szilárd hulladék szétválogatása

A beérkező szilárd hulladék szétválogatásának (10) célja, hogy a nemkívánatos anyagok ne kerülhessenek be a hulladékkezelés következő szakaszába. Magában foglalhatja az alábbiakat:

manuális elkülönítés vizuális vizsgálat alapján;

vasfémek, nemvasfémek vagy minden fémanyag elkülönítése;

optikai szétválasztás, pl. közeli infravörös spektroszkópiát vagy röntgensugarat alkalmazó módszerekkel;

sűrűségkülönbségen alapuló szétválasztás, pl. szétválasztás légáramban, ülepítő tartályokban, rázóasztalokkal;

méret szerinti szétválasztás rostálással/szitálással.

BAT 3. A vízbe és levegőbe történő kibocsátások csökkentésének elősegítése érdekében alkalmazandó BAT a szennyvíz- és hulladékgázáramok kimutatásának létrehozását és vezetését jelenti, amelyet a környezetközpontú irányítási rendszer keretében kell megvalósítani (lásd: BAT 1), és amely a következő elemeket foglalja magában:

i.

a kezelendő hulladék jellemzőire és a hulladékkezelési folyamatokra vonatkozó információk, többek között:

a)

a kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák;

b)

a folyamatintegrált technikák és a forrásnál történő szennyvíz-/hulladékgáz-tisztítás leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve;

ii.

a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)

az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség;

b)

a releváns szennyező anyagok (pl. KOI/TOC, nitrogénvegyületek, foszfor, fémek, elsőbbségi anyagok/mikroszennyezők) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai;

c)

a biológiai eltávolíthatóságra vonatkozó adatok (pl. BOI, BOI/KOI arány, Zahn–Wellens-vizsgálat, biológiai gátlási potenciál [pl. eleveniszap gátlása]) (lásd: BAT 52);

iii.

a hulladékgázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:

a)

az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete;

b)

a releváns szennyező anyagok (pl. szerves vegyületek, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, ideértve a PCB-ket) átlagos koncentrációja, terhelési értékei és ezek változásai;

c)

gyúlékonyság, alsó és felső robbanási határértékek, reakcióképesség;

d)

olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a hulladékgáz-tisztító rendszert vagy az üzembiztonságot (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz, por).

Alkalmazhatóság

A kimutatás alkalmazási köre (pl. részletessége) és jellege általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a feldolgozott hulladékok típusa és mennyisége által is befolyásolt lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

BAT 4. A hulladék tárolásához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Optimális tárolási helyszín

Ilyen technikák lehetnek a következők:

a tárolóhelyet a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható legnagyobb távolságban alakítják ki érzékeny területektől, vízfolyásoktól stb.;

a tárolás helyének meghatározásakor arra törekednek, hogy kiküszöböljék vagy minimálisra csökkentsék a hulladék üzemen belüli szükségtelen mozgatását (pl. a hulladék kétszeri vagy többszöri mozgatását vagy szükségtelenül nagy távolságra történő szállítását).

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

b.

Megfelelő tárolási kapacitás

A hulladék felhalmozódásának megakadályozását célzó intézkedések, például:

a maximális hulladéktárolási kapacitás pontos meghatározása a hulladék jellemzőit (például tűzveszélyességét), valamint a kezelési kapacitást figyelembe véve, és e maximális tárolási kapacitás betartása;

a tárolt hulladék mennyiségének rendszeres ellenőrzése a maximálisan megengedett tárolási kapacitáshoz viszonyítva;

a hulladék maximális tartózkodási idejének pontos meghatározása.

Általánosan alkalmazható.

c.

A tárolóhelyek biztonságos üzemeltetése

Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

a hulladék berakodásához, kirakodásához és tárolásához használt berendezések pontos dokumentálása és jelölése;

a hőre, fényre, levegőre, vízre stb. érzékeny hulladékok védelme az adott környezeti feltételektől;

a célnak megfelelő tartályok és hordók használata, amelyek tárolása biztonságos módon történik.

d.

A csomagolt veszélyes hulladék elkülönített tárolása és kezelése

Adott esetben a csomagolt veszélyes hulladék külön kijelölt helyen történő tárolása és kezelése.

BAT 5. A hulladék kezeléséhez és szállításához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a kezelési és szállítási eljárások kidolgozását és végrehajtását jelenti.

Leírás

A kezelési és szállítási eljárások azt hivatottak garantálni, hogy a hulladékokat biztonságosan kezelik és szállítják a tárolás vagy kezelés helyére. A fentiek a következő elemekre terjednek ki:

a hulladék kezelését és szállítását hozzáértő személyzet végzi;

a hulladék kezelését és szállítását megfelelően dokumentálják, értékelik a teljesítés előtt, és ellenőrzik a teljesítés után;

intézkedéseket vezetnek be a véletlen kiömlés megelőzésére, észlelésére és a kárenyhítésre;

hulladékok keverésekor vagy elegyítésekor üzemi és tervezési óvintézkedéseket tesznek (pl. porlékony/porszerű hulladékok felporszívózása).

A kockázatalapú kezelési és szállítási eljárások során mérlegelik többek között a balesetek és káresemények előfordulásának valószínűségét és környezeti hatásait.

1.2.   Ellenőrzés

BAT 6. A szennyvízáramok kimutatásában meghatározott vízbe történő kibocsátások (lásd: BAT 3) vonatkozásában alkalmazandó BAT a folyamat főbb paramétereinek (pl. szennyvízáram, pH-érték, hőmérséklet, vezetőképesség, BOI) a kulcsfontosságú helyeken (pl. az előkezelés bemeneti és/vagy kimeneti pontján, az utolsó kezelés belépési helyén, valamint azon a ponton, ahol a kibocsátás elhagyja a létesítményt) történő ellenőrzését jelenti.

BAT 7. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Anyag/paraméter

Szabvány(ok)

Hulladékkezelési folyamat

Az ellenőrzés minimális gyakorisága (11)  (12)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (13)  (14)

EN ISO 9562

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

BAT 20

Benzol, toluol, etil-benzol, xilol (BTEX) (13)  (14)

EN ISO 15680

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Havonta egyszer

Kémiai oxigénigény (KOI) (15)  (16)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Szabad cianid (CN) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 14403-1 és -2)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Szénhidrogén-olajindex (HOI) (14)

EN ISO 9377-2

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Arzén (As), kadmium (Cd), króm (Cr), réz (Cu), nikkel (Ni), ólom (Pb), cink (Zn) (13)  (14)

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Mangán (Mn) (13)  (14)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-3, EN ISO 23913)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Higany (Hg) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 17852, EN ISO 12846)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Perfluor-oktánsav (13)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Minden hulladékkezelés

Hathavonta egyszer

Perfluoroktán-szulfonsav (13)

Fenolindex (16)

EN ISO 14402

Hulladékolaj újrafinomítása

Havonta egyszer

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes nitrogén (összes N) (16)

EN 12260, EN ISO 11905-1

Hulladék biológiai kezelése

Havonta egyszer

Hulladékolaj újrafinomítása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (15)  (16)

EN 1484

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes foszfor (összes P) (16)

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 15681-1 és -2, EN ISO 6878, EN ISO 11885)

Hulladék biológiai kezelése

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (16)

EN 872

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

BAT 8. Az elérhető legjobb technika a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Anyag/Paraméter

Szabvány(ok)

Hulladékkezelési folyamat

Az ellenőrzés minimális gyakorisága (17)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Brómozott égésgátlók (18)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 29

Dioxin jellegű PCB-k

EN 1948-1, -2 és -4 (19)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése (18)

Évente egyszer

BAT 25

PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése

Háromhavonta egyszer

BAT 51

Por

EN 13284-1

Hulladék mechanikai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 25

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

BAT 41

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése

BAT 49

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

BAT 50

HCl

EN 1911

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 49

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

HF

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 49

Hg

EN 13211

Elektromos és elektronikus berendezések higanyt tartalmazó hulladékainak kezelése

Háromhavonta egyszer

BAT 32

H2S

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hulladék biológiai kezelése (20)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Fémek és félfémek a higany kivételével

(pl. As, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Sb, Se, Tl, V) (18)

EN 14385

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

NH3

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hulladék biológiai kezelése (20)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 41

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

Szagkoncentráció

EN 13725

Hulladék biológiai kezelése (21)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok (PCDD/F) (18)

EN 1948-1, -2 és -3 (19)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

EN 12619

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 25

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 29

Fűtőértékkel bíró hulladékok mechanikai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 31

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 41

Hulladékolaj újrafinomítása

BAT 44

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

BAT 45

Elhasznált oldószerek regenerálása

BAT 47

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése

BAT 49

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

BAT 50

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése (22)

Háromhavonta egyszer

BAT 51

BAT 9. Az elérhető legjobb technika a szerves vegyületek elhasznált oldószerek regenerálásakor a levegőbe történő diffúz kibocsátásainak, a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó berendezések oldószerekkel történő szennyeződésmentesítésének, valamint az oldószerek fűtőértékük hasznosításának céljával történő fizikai-kémiai kezelésének legalább évente egyszer, az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával végzett ellenőrzése.

Technika

Leírás

a.

Mérés

Szivárgásfelderítési módszerek, optikai gázérzékelési technikák, szolárokkultációs fluxusmérés vagy differenciálabszorpció. A leírásokat lásd a 6.2. szakaszban.

b.

Kibocsátási tényezők

A kibocsátási tényezők alapján a kibocsátások kiszámítása, rendszeresen (pl. kétévente) mérésekkel validálva.

c.

Anyagmérleg

Diffúz kibocsátások kiszámítása az anyagmérleg alapján, amely figyelembe veszi az oldószerek bejuttatott mennyiségét, a levegőbe történő irányított kibocsátásokat, a vízbe történő kibocsátásokat, a folyamat eredményének oldószertartalmát és a folyamat (pl. desztillálás) maradványanyagait.

BAT 10. Az elérhető legjobb technika a bűzkibocsátás időszakos ellenőrzése

Leírás

A bűzkibocsátás a következők alkalmazásával ellenőrizhető:

EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint);

amennyiben olyan alternatív módszereket alkalmaznak, amelyhez nem áll rendelkezésre EN-szabvány (pl. a szaghatás becslése), ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 12).

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 11. Az elérhető legjobb technika a víz, energia és nyersanyagok éves fogyasztásának, valamint a maradékanyagok és szennyvíz éves termelésének legalább évente egyszer végrehajtott ellenőrzése.

Leírás

Az ellenőrzés magában foglal közvetlen méréseket, számításokat, illetve rögzítést, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (pl. a folyamat vagy az üzem/létesítmény szintjén), és annak során az üzemben/létesítményben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek.

1.3.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 12. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy szagkezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

a bűz BAT 10 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat;

az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

bűzmegelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a források kibocsátási intenzitásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 13. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A tartózkodási idő minimalizálása

A (potenciálisan) bűzös hulladék tároló- vagy szállítórendszerekben (pl. csövekben, tartályokban, tárolókban) való tartózkodási idejének minimalizálása, különösen anaerob körülmények között. Adott esetben a hulladékmennyiség szezonális csúcsértékeinek elfogadására külön előírás alkalmazható.

Csak nyitott rendszerekre vonatkozik.

b.

Kémiai kezelés végrehajtása

Vegyi anyagok használata a bűzt kibocsátó vegyületek képződésének megakadályozása vagy csökkentése érdekében (pl. a kénhidrogén oxidációja vagy kicsapatása).

Nem alkalmazható, ha emiatt a kívánt kimeneti minőség romlana.

c.

Az aerob tisztítás optimalizálása

Vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén magában foglalhatja az alábbiakat:

tiszta oxigén használata;

a hab eltávolítása a tartályokból;

a levegőztetési rendszer gyakori karbantartása.

Nem vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén lásd: BAT 36.

Általánosan alkalmazható.

BAT 14. A levegőbe történő diffúz kibocsátás, különösen a por, szerves vegyületek és bűz kibocsátásának megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Attól függően, hogy a hulladék a levegőbe történő diffúz kibocsátás tekintetében milyen kockázatot rejt, a 14d. BAT különösen helytálló.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A potenciális diffúz kibocsátási források számának minimalizálása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

a csővezetékek vezetésének megfelelő megtervezése (pl. a csövek hosszának minimalizálása, az illesztések és szelepek számának csökkentése, hegesztett szerelvények és csövek használata);

szivattyúk helyett a gravitációs anyagtovábbítás előnyben részesítése;

az anyag ejtési magasságának korlátozása;

a haladási sebesség korlátozása;

szélárnyékolók felszerelése.

Általánosan alkalmazható.

b.

Szivárgásálló berendezések kiválasztása és használata

Ilyen technikák lehetnek a következők:

dupla tömítésű szelepek vagy ezekkel egyenértékű hatékonyságú berendezések;

kritikus alkalmazásokra tervezett, szivárgásálló tömítőrendszerek (pl. spiráltömítések, tömítőgyűrűk);

burkolat helyett mechanikai tömítéssel ellátott szivattyúk/kompresszorok/keverőművek;

mágneses irányítású szivattyúk/kompresszorok/keverőművek;

megfelelő csatlakozók az adagolótömlőkhöz, lyukasztófogók, fúrófejek, pl. elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-ket tartalmazó hulladékainak gáztalanításához.

Meglévő üzemek esetében az üzemeltetési követelmények korlátozhatják az alkalmazási kört.

c.

A korrózió gátlása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

építőanyagok megfelelő kiválasztása;

berendezésekhez bélelés vagy bevonat biztosítása, csövek lefestése korróziógátlókkal.

Általánosan alkalmazható.

d.

A diffúz kibocsátások megfékezése, összegyűjtése és kezelése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

diffúz kibocsátások létrehozására képes hulladékok és anyagok tárolása, kezelése és szállítása zárt épületekben és/vagy zárt berendezésekben (pl. szállítószalagokon);

a zárt berendezések vagy épületek megfelelő nyomás alatt tartása;

a kibocsátások összegyűjtése és megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszerbe történő irányítása (lásd a 6.1. szakaszt) a kibocsátási forrás közelében elhelyezett légkivezető rendszer és/vagy légelszívó rendszer révén.

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását biztonsági szempontok (például robbanás vagy oxigénfogyasztás kockázata) korlátozhatják.

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását a hulladék mennyisége is behatárolhatja.

e.

Párásítás

A diffúz porkibocsátás lehetséges forrásainak (pl. hulladéktároló, közlekedési területek, nyitott kezelési folyamatok) párásítása vízzel vagy vízköddel.

Általánosan alkalmazható.

f.

Karbantartás

Ilyen technikák lehetnek a következők:

a potenciálisan szivárgó elemek hozzáférhetővé tétele;

a védőberendezések, például szalagfüggönyök, ipari ajtók rendszeres ellenőrzése.

Általánosan alkalmazható.

g.

Hulladékkezelő és -tároló területek tisztítása

Ide olyan technikák tartoznak, mint például a teljes hulladékkezelő terület (termek, közlekedők, tárolóterek stb.), szállítószalagok, berendezések és tartályok rendszeres tisztítása.

Általánosan alkalmazható.

h.

Szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program

Lásd: 6.2. szakasz. Amennyiben szerves vegyületek kibocsátása várható, kockázatalapú LDAR-programot dolgoznak ki és valósítanak meg különös tekintettel az üzem kialakítására, valamint a szóban forgó szerves vegyületek mennyiségére és jellegére.

Általánosan alkalmazható.

BAT 15. A fáklyázás esetében az elérhető legjobb technikát az jelenti, ha a fáklyázást csak biztonsági okokból indokolt esetekben, és nem rutinszerű üzemi feltételek (pl. beüzemelés, leállítás) esetén végzik, mindkét alábbi technika alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Megfelelő üzemtervezés

A megfelelő kapacitású gázvisszanyerő rendszerről való gondoskodást és a szivárgásálló nyomáskiegyenlítő szelepek alkalmazását jelenti.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A gázvisszanyerő rendszerek meglévő üzemekben utólag is kiépíthetők.

b.

Üzemirányítás

A gázrendszer kiegyensúlyozását és fejlett folyamatirányítási rendszer alkalmazását foglalja magában.

Általánosan alkalmazható.

BAT 16. Amennyiben a fáklyahasználat elkerülhetetlen, a fáklyák levegőbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazandó BAT mindkét alábbi technikának az alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A fáklyák megfelelő kialakítása

A füstmentes és megbízható működés, valamint a felesleges gázok hatékony égésének biztosítása érdekében optimalizálni kell a fáklyacsúcsok magasságát, nyomását, gőzzel, levegővel vagy gázzal való ellátását, típusát stb.

Az új fáklyákra általánosan alkalmazható. Meglévő üzemekben az alkalmazási kört korlátozhatja pl. a karbantartásra rendelkezésre álló idő.

b.

Ellenőrzés és nyilvántartás a fáklyák kezelése keretében

Ide tartozik a fáklyázásra szánt gáz mennyiségének folyamatos ellenőrzése. Egyéb paraméterek (pl. a gázáram összetétele, hőtartalma, segédgázok aránya, gyorsaság, tisztítógázáram, szennyező anyag-kibocsátás [pl. NOX, CO, szénhidrogének], zaj) becslése is történhet. A fáklyázások nyilvántartása általában az események időtartamára és számára terjed ki, és lehetővé teszi a kibocsátások számszerűsítését, valamint a jövőbeli fáklyázási események esetleges megelőzését.

Általánosan alkalmazható.

1.4.   Zaj és rezgés

BAT 17. A zaj és rezgés kibocsátásának megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy zaj- és rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

I.

a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat;

II.

a zaj és a rezgés ellenőrzésére szolgáló szabályzat;

III.

az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

IV.

zaj- és rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, illetve rezgésártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták.

BAT 18. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével, épületek zajvédő falként történő használatával, valamint az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezésével csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések vagy az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

b.

Operatív intézkedések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

i.

a berendezések ellenőrzése és karbantartása;

ii.

lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása;

iii.

a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése;

iv.

amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése;

v.

zajenyhítési intézkedések a karbantartási, közlekedési, mozgatási és kezelési tevékenységek során.

Általánosan alkalmazható.

c.

Alacsony zajszintű berendezések

Többek között tengelymotorok, kompresszorok, szivattyúk és fáklyák.

d.

Zaj- és rezgéscsökkentő berendezések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

i.

zajcsökkentők;

ii.

berendezések hang- és rezgésszigetelése;

iii.

a zajos berendezések körülzárása;

iv.

az épületek hangszigetelése.

Az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja (meglévő üzemek esetében).

e.

Zajcsökkentés

A zaj terjedése csökkenthető akadályoknak (pl. védőfalaknak, töltéseknek és épületeknek) a zajkibocsátók és a zajvevők közé történő elhelyezésével.

Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése tekintetében az aprítóberendezésekben történő deflagráció kockázata által szabott korlátok között alkalmazható.

1.5.   Vízbe történő kibocsátások

BAT 19. A vízfogyasztás optimalizálása, a szennyvíztermelés csökkentése és a talajba, vízbe történő kibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízgazdálkodás

A vízfogyasztás optimalizálásához többek között az alábbi intézkedések alkalmazhatók:

víztakarékossági tervek (pl. vízhatékonysági célkitűzések, folyamatábrák és vízre vonatkozó anyagmérlegek meghatározása);

a mosóvíz-felhasználás optimalizálása (pl. száraz tisztítás slagozás helyett, kapcsolók használata minden mosóberendezésen);

a vákuum létrehozásához használt vízmennyiség csökkentése (pl. folyadékgyűrűs vákuumszivattyúk használata magas forráspontú folyadékokkal).

Általánosan alkalmazható.

b.

Víz visszaforgatása

A vizet az esetlegesen szükséges kezelés után újra felhasználják az üzemben. Az újbóli felhasználás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

c.

Folyadékot át nem eresztő felület

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékkezelő terület (pl. a hulladék fogadására, mozgatására, tárolására, kezelésére és elszállítására használt terület) teljes felületét úgy alakítják ki, hogy az a szóban forgó folyadék számára áthatolhatatlan legyen.

Általánosan alkalmazható.

d.

Tartályok, edények túlfolyásának és megrongálódásának veszélyét és hatásait csökkentő technikák

Attól függően, hogy a tartályban, edényben lévő folyadék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, ilyen technikák lehetnek a következők:

túlfolyás-érzékelők;

beépített elvezető rendszerhez (pl. másodlagos tározóhoz vagy másik edényhez) csatlakoztatott túlfolyócsövek;

megfelelő másodlagos tározóban található folyadékokhoz használható tartályok; ezeket általában úgy méretezik, hogy be tudják fogadni a másodlagos tározó legnagyobb tartályából származó anyagmennyiséget;

tartályok, edények és másodlagos tározók elkülönítése (pl. szeleppel).

Általánosan alkalmazható.

e.

A hulladéktároló és -kezelő területek tetőszerkezettel való ellátása

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékot fedett területen tárolják és kezelik, hogy megelőzzék esővízzel történő érintkezését, ezzel minimalizálva a talaj felszínén elfolyó szennyezett víz mennyiségét.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a tárolt vagy kezelt hulladék nagy mennyisége (pl. fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetében).

f.

Vízáramok elkülönítése

Az egyes vízáramok (pl. talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a kezelési technikák kombinációja szerint. Különösen a nem szennyezett szennyvízáramot különítik el a kezelést igénylő szennyvízáramoktól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízgyűjtő rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

g.

Megfelelő elvezető infrastruktúra

A hulladékkezelő terület elvezető infrastruktúrához kapcsolódik.

A kezelési és tárolási területekre hulló csapadékot a mosóvízzel, esetlegesen kiömlött folyadékokkal stb. együtt összegyűjtik az elvezető infrastruktúrában, és a szennyező anyag-tartalomtól függően visszaforgatják a rendszerbe vagy további kezelésre továbbítják.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízelvezető rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

h.

Szivárgások észlelését és javítását lehetővé tevő tervezési és karbantartási előírások

Az esetleges szivárgások rendszeres ellenőrzését a kockázat alapján hajtják végre, és a berendezéseket szükség esetén javítják.

Föld alatti alkotóelemek számának minimalizálása. Föld alatti alkotóelemek használatakor az azokban lévő hulladék talaj- és/vagy vízszennyezéssel kapcsolatos kockázatait figyelembe véve másodlagos tározót hoznak létre a föld alatti alkotóelemek számára.

A föld feletti alkotóelemek használata új üzemek esetében általánosan alkalmazható. A fagyás kockázata azonban korlátot szabhat ennek.

Meglévő üzemek esetében a másodlagos tározó létrehozásának lehetősége korlátozott lehet.

i.

Megfelelő tárolási pufferkapacitás

A normáltól eltérő üzemi körülmények során keletkező szennyvíz számára megfelelő tárolási pufferkapacitást hoznak létre kockázatalapú megközelítés alapján (pl. a szennyező anyag jellemzőinek, a további szennyvízkezelés hatásának és a fogadó környezetnek a figyelembevételével).

A szennyvíz csak megfelelő intézkedések (pl. ellenőrzés, kezelés, újrahasználat) végrehajtása után bocsátható ki ebből az ideiglenes tárolóból.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a rendelkezésre álló hely és a vízgyűjtő rendszer kialakítása.

BAT 20. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelését jelenti.

Technika (23)

Jellemző szennyező anyagok

Alkalmazhatóság

Előzetes és elsődleges kezelés, pl.

a.

Kiegyenlítés

Minden szennyező anyag

Általánosan alkalmazható.

b.

Semlegesítés

Savak, lúgok

c.

Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, olaj-víz elválasztó vagy elsődleges ülepítő tartállyal

Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír

Fizikai-kémiai kezelés, pl.

d.

Adszorpció

Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX)

Általánosan alkalmazható.

e.

Lepárlás/rektifikálás

Oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek

f.

Kicsapatás

Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, foszfor

g.

Kémiai oxidálás

Oxidálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. nitritek, cianid

h.

Kémiai redukció

Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI))

i.

Bepárlás

Oldható szennyező anyagok

j.

Ioncsere

Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek

k.

Sztrippelés

Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. kén-hidrogén (H2S), ammónia (NH3), egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX), szénhidrogének

Biológiai kezelés, pl.

l.

Eleveniszapos eljárás

Biológiailag lebontható szerves vegyületek

Általánosan alkalmazható.

m.

Membrán-bioreaktor

Nitrogéneltávolítás

n.

Nitrifikáció/denitrifikáció, amennyiben a kezelés biológiai kezelést foglal magában

Összes nitrogén, ammónia

Magas kloridkoncentráció esetén (pl. 10 g/l felett), és ha a kloridkoncentrációnak a nitrifikáció előtti csökkentését nem indokolják környezeti előnyök, a nitrifikáció nem minden esetben alkalmazható. A nitrifikáció nem alkalmazható, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony (pl. 12 °C alatti).

Szilárd anyagok eltávolítása, pl.

o.

Koagulálás és flokkulálás

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

Általánosan alkalmazható.

p.

Ülepítés

q.

Szűrés (pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés)

r.

Flotálás


6.1. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetlen kibocsátásokra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (24)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (25)

10–60 mg/l

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

10–100 mg/l (26)  (27)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kémiai oxigénigény (KOI) (25)

30–180 mg/l

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

30–300 mg/l (26)  (27)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

5–60 mg/l

Minden hulladékkezelés

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes nitrogén (összes N)

1–25 mg/l (28)  (29)

Hulladék biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

10–60 mg/l (28)  (29)  (30)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Összes foszfor (összes P)

0,3–2 mg/l

Hulladék biológiai kezelése

1–3 mg/l (27)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fenolindex

0,05–0,2 mg/l

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

0,05–0,3 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Szabad cianid (CN-) (31)

0,02–0,1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (31)

0,2–1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fémek és félfémek (31)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (32)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (33)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 7.

6.2. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetett kibocsátásokra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (34)  (35)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Szabad cianid (CN) (36)

0,02–0,1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (36)

0,2–1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Fémek és félfémek (36)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (37)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (38)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 7.

1.6.   A balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátás

BAT 21. A balesetekből és váratlan eseményekből eredő környezeti hatások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák balesetkezelési terv keretében történő alkalmazását jelenti (lásd: BAT 1).

Technika

Leírás

a.

Védelmi intézkedések

Ezek többek között a következők:

az üzem védelme rosszindulatú cselekményekkel szemben;

tűz- és robbanásvédelmi rendszer, amelynek részét képezik a megelőzést, észlelést és tűzoltást szolgáló berendezések;

a megfelelő elhárító berendezések hozzáférhetőségének és működőképességének biztosítása vészhelyzetben.

b.

A véletlen eseményekből/balesetekből származó kibocsátások kezelése

Rendelkezésre állnak kidolgozott eljárások és műszaki előírások a balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátások – pl. kiömlött anyagból eredő kibocsátások, tűzoltáshoz használt víz vagy biztonsági szelepeken keresztüli kibocsátások – kezelésére (az esetleges tározók tekintetében).

c.

Váratlan események/balesetek nyilvántartására és értékelésére használt rendszer

Ilyen technikák lehetnek a következők:

az összes baleset, váratlan esemény, eljárásokban bekövetkezett változás és a vizsgálatok eredményének feljegyzésére szolgáló napló;

az ilyen váratlan események és balesetek azonosítására, azok kezelésére és tanulságainak levonására szolgáló eljárások.

1.7.   Az anyagfelhasználás hatékonysága

BAT 22. Az anyagok hatékony felhasználása érdekében alkalmazandó BAT az anyagok hulladékkal való helyettesítését jelenti.

Leírás

Hulladékok kezeléséhez egyéb anyagok helyett hulladékot használnak (pl. elhasznált lúgokat vagy elhasznált savakat használnak a pH beállításához, szállópernyét használnak kötőanyagként).

Alkalmazhatóság

Az egyéb anyagok helyettesítésére használt hulladékban lévő szennyeződések (pl. nehézfémek, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, sók, kórokozók) jelenlétéből fakadó szennyeződésveszély bizonyos alkalmazhatósági korlátokat szab. További korlátozást jelent az egyéb anyagok helyettesítésére használt hulladék és a bemenő hulladék kompatibilitása (lásd: BAT 2).

1.8.   Hatékony energiafelhasználás

BAT 23. A hatékony energiafelhasználás céljából alkalmazandó BAT az alábbi két technika együttes alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Energiahatékonysági terv

Az energiahatékonysági terv magában foglalja a tevékenység(ek) fajlagos energiafogyasztásának meghatározását és kiszámítását, főbb éves teljesítménymutatók (pl. a feldolgozott hulladékra vonatkozó, kWh/tonnában kifejezett fajlagos energiafogyasztás) kidolgozását, valamint adott időszakokra vonatkozó fejlődési célkitűzések és kapcsolódó tevékenységek megtervezését. A tervet a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

b.

Energiamérleg-kimutatás

Az energiamérleg-kimutatás a forrás típusaira (pl. villamos energia, gáz, hagyományos folyékony fűtőanyagok, hagyományos szilárd fűtőanyagok, hulladék) lebontva határozza meg az energiafogyasztást és -termelést (ideértve a kivitelt). Ide tartoznak a következők:

i)

az energiafogyasztásra vonatkozó információk a bevitt energia vonatkozásában;

ii)

a létesítményből származó energiakivitelre vonatkozó információk;

iii)

az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamaton belüli falhasználását bemutató információk (pl. a Sankey-diagram vagy az energiamérlegek).

Az energiamérleg-kimutatást a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

1.9.   A csomagolás újrafelhasználása

BAT 24. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a csomagolóanyag újrafelhasználásának a maradékanyag-kezelési terv keretében történő maximalizálása (lásd: BAT 1).

Leírás

A jó állapotban lévő, megfelelően tiszta csomagolóanyagokat (hordók, tartályok, köztes ömlesztettáru-tartályok, raklapok stb.) újra felhasználják a hulladék tárolásához a tárolandó anyagok kompatibilitásának megállapítására irányuló ellenőrzés eredményétől függően (egymást követő felhasználások esetén). Újrafelhasználás előtt a csomagolóanyagokat szükség szerint kezelik (pl. helyreállítják, tisztítják).

Alkalmazhatóság

Bizonyos alkalmazhatósági korlátok származnak abból, hogy az újrafelhasznált csomagolás a hulladék szennyeződését okozhatja.

2.   A hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék mechanikai kezelésére, amennyiben azt nem egészítik ki biológiai kezeléssel, a 2. szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek.

2.1.   A hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó általános BAT-következtetések

2.1.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 25. A por, a részecskéhez kötött fémek, a PPCD/F és dioxin jellegű PCB-k levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT alkalmazása és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának végrehajtása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Ciklon

Lásd a 6.1. szakaszt.

A ciklonokat főként a durva szemcséjű por elsődleges szétválasztására használják.

Általánosan alkalmazható.

b.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 6.1. szakaszt.

Nem minden esetben alkalmazható az aprítóberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott elszívó csatornák esetében, amennyiben a deflagráció szövetbetétes szűrőre kifejtett hatását nem lehet csökkenteni (pl. nyomáscsökkentő szelepek használatával).

c.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

d.

Víz befecskendezése az aprítóberendezésbe

Az aprítandó hulladékot az aprítóberendezésbe fecskendezett vízzel nedvesítik. A befecskendezett víz mennyiségét az aprítandó hulladék mennyisége szerint szabályozzák (amelyet az aprítóberendezés motorja által fogyasztott energia nyomon követésével lehet meghatározni).

A maradvány port tartalmazó hulladékgázt a ciklon(ok)ba és/vagy a nedves mosóba továbbítják.

Csak a helyi feltételekhez (pl. alacsony hőmérséklet, aszály) kapcsolódó korlátok között alkalmazható.


6.3. táblázat

A hulladék mechanikai kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5 (39)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.2.   Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 általánosan alkalmazandók a fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelésére.

2.2.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 26. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása, valamint a balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható BAT a 14 g. BAT alkalmazása és az alábbi technikák végrehajtása:

a.

a bálázott hulladék aprítás előtti részletes átvizsgálásának végrehajtása;

b.

a veszélyes cikkek (pl. gáztartályok, elektromos és elektronikus berendezések nem szennyeződésmentesített hulladékai, PCB-kkel vagy higannyal szennyeződött cikkek, radioaktív cikkek) eltávolítása a bemenő hulladékáramból és ezek biztonságos ártalmatlanítása;

c.

csak tisztasági nyilatkozattal kísért tartályok kezelése.

2.2.2.   Deflagráció

BAT 27. A deflagráció elkerülése és a deflagrációból eredő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi a) technika valamint a b) és c) technika közül az egyik vagy mindkettő együttes alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Deflagrációkezelő terv

Ide tartoznak a következők:

a forrás(ok) azonosításához kidolgozott deflagrációcsökkentő program, valamint a deflagráció bekövetkezésének megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtása, pl. a bemenő hulladék átvizsgálása a 26a. BAT szerint, a veszélyes cikkek eltávolítása a 26b. BAT szerint;

korábban történt deflagrációs események és megoldásuk áttekintése, az ezzel kapcsolatosan megszerzett ismeretek terjesztése;

a deflagrációs eseményekre adott reakciók szabályzata.

Általánosan alkalmazható.

b.

Nyomáscsökkentő csappantyúk

A nyomáscsökkentő csappantyúkat azzal a céllal szerelik be, hogy csökkentsék a deflagrációs nyomáshullámokat és ezzel megelőzzék a jelentős károkat és azt követő kibocsátásokat.

c.

Előaprítás

A fő aprítóberendezés előtt alacsony sebességű aprítóberendezés alkalmazása.

Új létesítmények esetében általánosan alkalmazható a bemenő anyag függvényében.

Jelentős üzemfejlesztés esetén alkalmazható, amennyiben nagyszámú deflagrációt igazoltak.

2.2.3.   Hatékony energiafelhasználás

BAT 28. A hatékony energiafelhasználás céljából alkalmazandó BAT az anyag egyenletes adagolása az aprítóberendezésbe.

Leírás

Az aprítóberendezés töltésekor kerülik az üresjáratot és a túlterhelést, mivel akkor a gép nem kívánt leállítására és újraindítására lenne szükség.

2.3.   Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók az elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-kat tartalmazó hulladékainak kezelésére.

2.3.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 29. A szerves vegyületek levegőbe jutó kibocsátásainak megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a 14d. BAT, a 14h. BAT, valamint alábbi a) technika valamint a b) és c) technika közül az egyik vagy mindkettő együttes alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Hűtőközegek és olajok eltávolításának és felfogásának optimalizálása

Az elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-ket tartalmazó hulladékaiból minden hűtőközeget és olajat eltávolítanak és vákuumos szívórendszerrel felfognak (pl. a hűtőközeget legalább 90 %-ban eltávolítják). A hűtőközegeket elkülönítik az olajoktól, és az olajokat gázmentesítik.

A kompresszorban maradó olaj mennyiségét minimálisra csökkentik (annak érdekében, hogy a kompresszor ne csepegjen).

b.

Kriogén kondenzáció

A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt kriogén kondenzáltatásra továbbítják, ahol megtörténik cseppfolyósításuk (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják a további kezelések előtt.

c.

Adszorpció

A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt adszorpciós rendszerekbe vezetik (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). Az elhasznált aktív szén regenerálásához fűtött levegőt szivattyúznak a szűrőbe a szerves vegyületek deszorbeálása érdekében. A regenerációs hulladékgázt ezután sűrítik és hűtik, ezzel cseppfolyósítva a szerves vegyületeket (bizonyos eseteken kriogén kondenzációval). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják. A kompressziós szakaszban visszamaradó hulladékgázt általában visszavezetik az adszorpciós rendszerbe a VFC/VHC-kibocsátások minimalizálása érdekében.


6.4. táblázat

A VFC-ket/VHC-ket tartalmazó WEEE-k kezeléséből származó TVOC és CFC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

3–15

Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)

mg/Nm3

0,5-10

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.3.2.   Robbanás

BAT 30. A VFC-ket és/vagy VHC-kat tartalmazó WEEE-k kezelésekor bekövetkező robbanásból származó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák valamelyikének alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Inert légkör

A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő oxigén koncentrációját inert gáz (pl. nitrogén) befecskendezésével csökkentik (pl. 4 térfogat %-ra).

b.

Mesterséges szellőztetés

A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő szénhidrogének koncentrációját mesterséges szellőztetéssel csökkentik az alsó robbanási határérték 25 %-ának kisebb értékre.

2.4.   Fűtőértékkel bíró hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók a 2010/75/EU irányelv I. melléklete 5.3. bekezdése a) pontjának iii. alpontja és 5.3. bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti, fűtőértékkel bíró hulladékok mechanikai kezelésére.

2.4.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 31. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

c.

Termikus oxidáció

d.

Nedves mosás


6.5. táblázat

A fűtőértékkel bíró hulladék mechanikai kezeléséből származó, levegőbe történő irányított TVOC-kibocsátásra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

10-30 (40)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

2.5.   Higanyt tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések (WEEE-k) mechanikai kezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések és a BAT 25 alkalmazandók az elektromos és elektronikus berendezések higanyt tartalmazó hulladékainak mechanikai kezelésére.

2.5.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 32. A higany levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a higanynak a forrásnál történő összegyűjtése, leválasztásra továbbítása és megfelelő monitoring végrehajtása.

Leírás

A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki:

a higanytartalmú WEEE kezeléséhez zárt, negatív nyomás alatt lévő és helyi elszívó szellőzőrendszerhez (LEV) csatlakoztatott berendezéseket használnak;

a folyamatokból származó hulladékgázt portalanító technikákkal, többek között ciklonok, szövetbetétes szűrők és HEPA-szűrők használatával kezelik, majd aktívszenes adszorpciót alkalmaznak (lásd a 6.1. szakaszt);

nyomon követik a hulladékgáz-kezelés hatékonyságát;

a kezeléshez és tároláshoz használt területek higanyszintjét gyakran (pl. hetente egyszer) mérik az esetleges higanyszivárgás észlelése érdekében.

6.6. táblázat

A higanyt tartalmazó WEEE-k mechanikai kezeléséből származó higany levegőbe történő irányuló kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Higany (Hg)

μg/Nm3

2-7

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

3.   A HULLADÉK BIOLÓGIAI KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék biológiai kezelésére a 3. szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek. A 3. szakaszban ismertetett BAT-következtetések nem vonatkoznak a vízalapú folyékony hulladékok kezelésére.

3.1.   A hulladék biológiai kezelésére vonatkozó általános BAT-következtetések

3.1.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 33. A bűzkibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladék szétválogatása.

Leírás

A technika a bemenő hulladék előzetes elfogadásának, átvételének és szétválogatásának végrehajtásából áll (lásd: BAT 2), ezzel alkalmassá téve a bemenő hulladékot a hulladékkezelésre többek között a biológiai aktivitást esetlegesen csökkentő tápanyagmérleg, nedvességtartalom és mérgező vegyületek tekintetében.

3.1.2.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 34. A por, szerves vegyületek és bűzös vegyületek (pl. H2S, NH3) levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

Lásd a 6.1. szakaszt.

Magas (5–40 mg/Nm3) NH3-tartalom esetén a bioszűrő alkalmazása előtt szükség lehet a hulladékgáz előkezelésére (pl. vizes vagy savas mosására) a közeg pH-értékének szabályozása és az N2O bioszűrőben végbemenő képződésének korlátozása érdekében.

Bizonyos egyéb bűzös vegyület (pl. merkaptánok, H2S) a bioszűrő közegének savasodását okozhatja, ami miatt szükségessé válhat a hulladékgáz vizes vagy lúgos mosással történő előkezelése a bioszűrőbe továbbítás előtt.

c.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 6.1. szakaszt. A szövetbetétes szűrőt a hulladék mechanikai-biológiai kezelése esetén alkalmazzák.

d.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

e.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt. Vizes, savas és lúgos mosást alkalmaznak a bioszűrővel, termikus oxidációval vagy aktív szenes adszorpcióval kombináltan.


6.7. táblázat

A hulladék biológiai kezeléséből származó NH3, szag, por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Hulladékkezelési folyamat

NH3  (41)  (42)

mg/Nm3

0,3-20

Minden biológiai hulladékkezelés

Szagkoncentráció (41)  (42)

ouE/Nm3

200–1 000

Por

mg/Nm3

2-5

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

5-40 (43)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

3.1.3.   Vízbe történő kibocsátások és vízfelhasználás

BAT 35. A keletkezett szennyvíz mennyiségének csökkentése és a vízfelhasználás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízáramok elkülönítése

A komposztprizmákból szivárgó csurgalékvizet elkülönítik a talaj felszínén elfolyó víztől (lásd 19f. BAT).

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

Víz visszaforgatása

A technológiai vízáramok (pl. a folyékony fermentációs maradék anaerob folyamatokban történő víztelenítéséből származó víz) visszaforgatása vagy a lehető legtöbb egyéb vízáram (pl. kondenzált víz, öblítővíz, talaj felszínén elfolyó víz) használata. A visszaforgatás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. nehézfémek, sók, kórokozók, bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

c.

Csurgalékvíz képződésének minimalizálása

A hulladék nedvességtartalmának optimalizálása a csurgalékvíz képződésének minimalizálása érdekében.

Általánosan alkalmazható.

3.2.   A hulladék aerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék aerob kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

3.2.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 36. A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követését és/vagy szabályozását jelenti.

Leírás

A hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követése és/vagy szabályozása, ilyen paraméterek többek között:

a bemenő hulladék tulajdonságai (pl. szén-nitrogén arány, részecskeméret);

hőmérséklet és nedvességtartalom a prizma különböző pontjain;

a prizma levegőztetése (pl. a forgatás gyakoriságának, a prizma O2- és/vagy CO2-koncentrációjának, mesterséges levegőztetés esetén a légáram hőmérsékletének szabályozásával);

a prizma porozitása, magassága és szélessége

Alkalmazhatóság

A nedvességtartalom ellenőrzése nem alkalmazható olyan zárt folyamatokban, ahol egészségügyi és/vagy biztonsági problémákat azonosítottak. Ebben az esetben a hulladék nedvességtartalma ellenőrizhető a zárt komposztálóba történő betöltés előtt, és beállítható a zárt komposztálóból történő kitermeléskor.

3.2.2.   Levegőbe történő bűz- és diffúz kibocsátások

BAT 37. A szabadtéri kezelési műveletekből származó por, bűz és bioaeroszolok levegőbe irányuló diffúz kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Féligáteresztő membránburkolatok használata

Az aktív komposztprizmákat féligáteresztő membránnal takarják le.

Általánosan alkalmazható.

b.

A műveleteket az időjárási körülményekhez igazítják

Ilyen technikák lehetnek a következők:

A nagy volumenű szabadtéri folyamatok végrehajtásakor figyelembe veszik az időjárási feltételeket és előrejelzéseket. Például nem akkor végzik a prizmák kialakítását, forgatását, a rostálást vagy aprítást, amikor az időjárási körülmények miatt a kibocsátás elterjedhetne (pl. a szélsebesség túl alacsony, túl magas, vagy a szél az érzékeny területek irányába fúj).

A prizmákat úgy tájolják, hogy az uralkodó szélirány a lehető legkisebb területen érje a komposztanyagot, a prizma felületéről származó szennyező anyagok terjedése csökkenjen. A prizmákat lehetőség szerint a terület legalacsonyabban fekvő részén alakítják ki.

Általánosan alkalmazható.

3.3.   A hulladék anaerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék anaerob kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

3.3.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 38. A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése és az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követését és/vagy szabályozását jelenti.

Leírás

Manuális és/vagy automatizált monitoring rendszer megvalósítása azzal a céllal, hogy:

biztosítsák a lebontási művelet stabilitását;

minimalizálják az üzemi problémákat, például a habképződést, amely bűzkibocsátáshoz vezethet;

a nem kívánt eseményt vagy robbanást előidézni képes rendszerhibák megfelelő korai előrejelzése;

Ide tartozik a hulladékok és folyamatok főbb paramétereinek nyomon követése és/vagy szabályozása, ilyen paraméterek többek között:

a rothasztó tartályba kerülő anyag pH-értéke és lúgossága;

a rothasztó tartály üzemi hőmérséklete;

a rothasztó tartályba kerülő anyag hidraulikus és organikus töltési sebessége;

illékony zsírsavak (VFA) és ammónia koncentrációja a rothasztó tartályban, illetve a fermentációs maradékban;

a biogáz mennyisége, összetétele (pl. H2S) és nyomása;

a folyadék és hab szintje a rothasztó tartályban.

3.4.   A mechanikai-biológiai hulladékkezelésre (MBH) vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában a hulladék mechanikai-biológiai kezelésére az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint a hulladék biológiai kezelésére vonatkozó, a 3.1. szakaszban bemutatott általános BAT-következtetések érvényesek.

Adott esetben a hulladék aerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (3.2. szakasz) és a hulladék anaerob kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (3.3. szakasz) érvényesek a hulladék mechanikai-biológiai kezelésére is.

3.4.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 39. A levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT mindkét alábbi technikának az alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A hulladékgázáram elkülönítése

A BAT 3 szerinti kimutatásban meghatározott magas szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáram elkülönítése az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáramtól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a levegőrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

A hulladékgáz visszaforgatása

Az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgáz visszavezetése a biológiai folyamatba, majd a szennyező anyagok koncentrációjától függő hulladékgáz-kezelés végrehajtása (lásd: BAT 34).

A hulladékgáz biológiai folyamatban való alkalmazását korlátozhatja a hulladékgáz hőmérséklete és/vagy szennyező anyag-tartalma.

Újrafelhasználás előtt szükség lehet a hulladékgázban lévő vízgőz lecsapatására. Ilyen esetekben hűtésre van szükség és a kondenzvizet lehetőség szerint visszavezetik (lásd: BAT 35) vagy kezelik a kibocsátás előtt.

4.   A HULLADÉK FIZIKAI-KÉMIAI KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések, valamint az 1. szakaszban található általános BAT-következtetések érvényesek a hulladék fizikai-kémiai kezelésére.

4.1.   Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

4.1.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 40. Az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladéknak az előzetes elfogadási és átvételi eljárások keretében végrehajtott ellenőrzése (lásd: BAT 2).

Leírás

A bemenő hulladék ellenőrzése pl. az alábbiak tekintetében:

szervesanyag-, oxidálószer-, fém- (pl. higany-), só-, bűzösvegyület-tartalom;

H2 képződés esélye a füstgázkezelés maradékanyagainak, pl. a szállópernyének vízzel történő keveredésekor.

4.1.2.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 41. A por, szerves vegyületek és NH3 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

c.

Szövetbetétes szűrő

d.

Nedves mosás


6.8. táblázat

A szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.2.   A hulladékolaj újrafinomítására vonatkozó BAT-következtetések

4.2.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 42. Az átfogó környezeti teljesítmény növelése érdekében alkalmazandó BAT a bemenő hulladéknak az előzetes elfogadási és átvételi eljárások keretében végrehajtott ellenőrzése (lásd: BAT 2).

Leírás

A bemenő hulladék ellenőrzése a benne található klórozott vegyületek (pl. klórozott oldószerek vagy PCB-k) tekintetében.

BAT 43. Az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi két technika közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Anyagok visszanyerése

Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása aszfalttermékekben stb.

b.

Energia-visszanyerés

Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása energia kinyerésére.

4.2.2.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 44. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt. Többek között a hulladékgáz továbbítása technológiai tüzelőberendezéshez vagy kazánhoz.

c.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.3.   Fűtőértékkel bíró hulladék fizikai-kémiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések

4.3.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 45. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt

b.

Kriogén kondenzáció

c.

Termikus oxidáció

d.

Nedves mosás

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.4.   Elhasznált oldószerek regenerálására vonatkozó BAT-következtetések

4.4.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 46. Az elhasznált oldószerek regenerálásával kapcsolatos átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika közül az egyik vagy mindkettő alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Anyagok visszanyerése

A desztillálás maradékanyagaiból bepárlással nyerik vissza az oldószereket.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a visszanyert oldószer mennyiségéhez képest aránytalanul nagy energiaigény.

b.

Energia-visszanyerés

A desztillálás maradékanyagait energia kinyerésére használják.

Általánosan alkalmazható.

4.4.2.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 47. A szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A melléktermék-gázok visszavezetése gőzkazánba

Kondenzátorokból származó melléktermék-gáz továbbítása az üzemet ellátó gőzkazánhoz.

Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.

b.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

A technika alkalmazási körét biztonsági megfontolások korlátozhatják (pl. az aktívszén ágy öngyulladásra hajlamos ketonok jelenlétében).

c.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.

d.

Kondenzáció vagy kriogén kondenzáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

e.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

A 4.5. szakaszban meghatározott BAT-AEL érvényes.

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.5.   Hulladékolaj újrafinomításából, fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből és elhasznált oldószerek regenerálásából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

6.9. táblázat

Hulladékolaj újrafinomításából, fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből és elhasznált oldószerek regenerálásából származó összes illékony szerves vegyület (TVOC) levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek (44)

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

5-30

4.6.   Az elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelésével kapcsolatos BAT-következtetések

4.6.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 48. Az elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelésének átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Hővisszanyerés kemencéből származó füstgázból

A visszanyert hő felhasználható például az égési levegő előmelegítésére vagy gőzfejlesztésre, amelyet szintén felhasználnak az elhasznált aktív szén regenerálásakor.

Általánosan alkalmazható.

b.

Közvetett fűtésű kemence

A kemence tartalmának és a tüzelőtérben keletkező füstgázok érintkezésének elkerülésére közvetett fűtésű kemencét használnak.

A közvetett fűtésű kemencékben általában fémből készült cső található, és az alkalmazhatóságot korróziós problémák korlátozhatják.

A meglévő üzemek utólagos átalakításának gazdasági korlátai is lehetnek.

c.

Folyamatintegrált technikák a levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében

Ilyen technikák lehetnek a következők:

a kemence hőmérsékletének és a forgókemence forgási sebességének szabályozása;

megfelelő tüzelőanyag kiválasztása;

légmentesen zárt kemence használata vagy a kemence csökkentett nyomáson történő üzemeltetése a levegőbe irányuló diffúz kibocsátások megelőzése érdekében.

Általánosan alkalmazható.

4.6.2.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 49. A HCl, HF, por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Ciklon

Lásd a 6.1. szakaszt. A technikát más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák.

b.

Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

Lásd a 6.1. szakaszt.

c.

Szövetbetétes szűrő

d.

Nedves mosás

e.

Adszorpció

f.

Kondenzáció

g.

Termikus oxidáció (45)

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.7.   Kitermelt szennyezett talaj vizes mosására vonatkozó BAT-következtetések

4.7.1.   Levegőbe történő kibocsátások

BAT 50. A tárolás, mozgatás és mosás műveleteiből származó por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT a 14d. BAT és az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Szövetbetétes szűrő

c.

Nedves mosás

A kapcsolódó ellenőrzést lásd itt: BAT 8.

4.8.   PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítésére vonatkozó BAT-következtetések

4.8.1.   Átfogó környezeti teljesítmény

BAT 51. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása és a PCB-k és szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

A tároló és kezelő területek bevonattal ellátása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

műgyanta bevonat felvitele a tároló és kezelő terület betonpadlójának teljes felületére.

b.

Szabályzat kidolgozása a személyzet beléptetésére vonatkozóan a szennyeződés széthordásának megelőzése érdekében.

Ilyen technikák lehetnek a következők:

a tároló és kezelő terület hozzáférési pontjainak zárása;

a szennyezett berendezés tárolási és mozgatási területére való belépéshez képesítés meghatározása;

külön „tiszta” és „piszkos” öltöző kialakítása a védőruházat felvételéhez/levételéhez.

c.