7.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1091 RENDELETE

(2018. július 18.)

az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)	Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó összehasonlítható uniós statisztikák elkészítéséhez 2016-ig tartó keretet határoz meg. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(2)

Folytatni kell az Unióban 1966 óta végzett, a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó európai felmérések programját annak érdekében, hogy uniós szinten vizsgálják a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetének tendenciáit, valamint biztosítsák az érintett szakpolitikák, különösen az uniós közös agrárpolitika (KAP) – a vidékfejlesztési intézkedéseket is ideértve –, valamint az Unió környezetvédelmi, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikái, földhasználati politikái, továbbá egyes fenntartható fejlesztési célok kialakításához, végrehajtásához, ellenőrzéséhez, értékeléséhez és felülvizsgálatához szükséges statisztikai tudásalapot. E tudásalapra szükség van továbbá e politikák a mezőgazdasági gazdaságokban foglalkoztatott női munkaerőre gyakorolt hatásának becsléséhez is.

(3)	A különösen a gazdaságok szerkezetére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének egyéb célok mellett arra kell irányulnia, hogy a döntéshozatali folyamat során naprakész adatokkal szolgáljon a KAP jövőbeli reformjaihoz.

(4)

Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO) agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégiájához, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottság (a továbbiakban: UNSC) 2010-ben jóváhagyott. Az európai agrárstatisztikáknak adott esetben követniük kell az agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégia ajánlásait, valamint a FAO 2020-as mezőgazdasági összeírásra vonatkozó világprogramjában megfogalmazott ajánlásokat.

(5)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) keretet biztosít a közös statisztikai elveken alapuló európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. E rendelet minőségi kritériumokat határoz meg, és arra az igényre hivatkozik, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadói terheket, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általános célkitűzéshez.

(6)	A következő évtizedre a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó többcélú statisztikai programot kell létrehozni a harmonizált, összehasonlítható és koherens statisztikák keretének biztosítása céljából. E statisztikáknak a szakpolitikai igények felmérésére kell törekedniük.

(7)

Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében létrehozott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia két keretrendelet elfogadását irányozza elő, amelyek a mezőgazdasági számlarendszer kivételével az agrárstatisztikák összes vonatkozását lefedik. E rendelet az említett keretrendeletek egyike.

(8)

A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó információk harmonizálása és összehasonlíthatósága céljából, valamint az egységes közös piacszervezés és különösen a gyümölcs és borágazat jelenlegi szükségleteinek teljesítése érdekében az 1337/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) 2023-tól kezdve a mezőgazdasági gazdaságok szintjén integrálni kell a szerkezeti információkkal, és ezzel a rendelettel kell felváltani. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9)

A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó, az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak ahhoz, hogy meg lehessen határozni a KAP fejlesztését. A változók esetében ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(10)

A mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó statisztikai adatok lehetővé teszik az alapadatok és a moduladatok kereszttáblázását, és ezáltal az információk különböző változók szerinti – például a mezőgazdasági gazdaság vezetőjének neme, életkora, a mezőgazdasági gazdaság tulajdonosi szerkezete és mérete és a környezetvédelmi intézkedések alkalmazása alapján történő – lekérését. Lehetséges lesz az eredmények megbontása az alapadatokban szereplő kritériumok és a kritériumok kombinációja alapján is.

(11)	A születési évre, a mezőgazdasági üzemvezetővé válás évére, valamint a nemre vonatkozó adatok gyűjtése adatokkal szolgálhat a generációváltással és a nemekre vonatkozó szempontokkal kapcsolatos intézkedések kialakításához.

(12)

Legalább tízévente a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó teljeskörű összeírást kell végezni az Unióban, többek között a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a minták rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. A legutóbbi teljeskörű összeírásra 2009/2010-ben került sor.

(13)

Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a 2020-as felmérési referenciaévre vonatkozó terepmunka időszakai átfedésben vannak a tízévenkénti népszámlálással kapcsolatban tervezett munkával, lehetőséget kell adni arra, hogy a mezőgazdasági felmérést egy évvel előbbre hozzák annak érdekében, hogy két nagyobb adatgyűjtés ugyanabban az időpontban való elvégzése ne jelentsen súlyos terhet számukra.

(14)

A mezőgazdasági gazdaságokra és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő küszöbértékeket kell megállapítani. Az európai mezőgazdaság szerkezetének megfelelő elemzéséhez szükséges, hogy statisztikák álljanak rendelkezésre a hasznosított mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági gazdaságokban lévő állatállomány 98 %-áról. Néhány tagállam tekintetében ez azt jelenti, hogy az e rendeletben foglalt küszöbértékek túl magasak. A küszöbértékek alatti mezőgazdasági gazdaságok mérete azonban olyan kicsi, hogy elegendő tízévente mintavételes adatgyűjtést végezni ahhoz, hogy meg lehessen becsülni szerkezetüket és a termelésre gyakorolt hatásukat, így a költségek és terhek csökkennek, és mégis lehetséges marad a kis gazdaságok támogatására és fenntartására irányuló hatékony szakpolitikai intézkedések kialakítása.

(15)	Az integrált mezőgazdasági statisztikáknak le kell fedniük a mezőgazdasági termelésre használt területeket, így a közös jogok alkalmazása miatt két vagy több mezőgazdasági gazdaság által használt földterületet is.

(16)	Tudomást kell szerezni arról, ha egy mezőgazdasági gazdaság olyan vállalatcsoporthoz csatlakozik, amelynek szervezeti egységeit anyavállalat ellenőrzi.

(17)

Az adatszolgáltatási terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hivatalok és egyéb nemzeti hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, amennyiben a szóban forgó adatokra szükség van az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban.

(18)	A tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékben törekedniük kell a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés korszerűsítésére. E tekintetben elő kell mozdítani a digitális megoldásokat.

(19)

Az európai agrárstatisztikai rendszer rugalmassága, valamint az agrárstatisztikák egyszerűsítése és korszerűsítése céljából a gyűjtendő változókat különböző adatgyűjtési csoportokhoz (alapadatokhoz és modulokhoz) kell rendelni, amelyek eltérnek egymástól a gyakoriság vagy a reprezentativitás, illetve mindkettő tekintetében.

(20)	Az adatszolgáltatási terhek és költségek a referenciaévet közvetlenül megelőző vagy azt követő évből származó adatok újbóli felhasználásával tovább csökkenthetők. Ez különösen releváns lehet azon aspektusok tekintetében, amelyek várhatóan nem változnak egyik évről a másikra jelentős mértékben.

(21)

Az adatszolgáltatókra, a nemzeti statisztikai hivatalokra és egyéb nemzeti hatóságokra nehezedő terhek csökkentése és a rugalmasság érdekében a tagállamok felhasználhatnak statisztikai felméréseket, közigazgatási nyilvántartásokat és egyéb forrásokat, módszereket vagy innovatív megközelítéseket, köztük olyan tudományosan megalapozott és jól dokumentált módszereket, mint például az adatpótlás, a becslés és a modellezés.

(22)

Annak érdekében, hogy az agrár–környezetvédelmi politika kidolgozásához és az agrár–környezetvédelmi mutatók minőségének javításához további statisztikai adatok álljanak rendelkezésre, javítani kell a mezőgazdasági gazdaságok tápanyag- és vízhasználatára, valamint a mezőgazdasági termelési módszereire vonatkozó információgyűjtést.

(23)	A mezőgazdasági gazdaságok geokódolása tekintetében a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) III. mellékletével összhangban a „statisztikai egységek” témát kell alkalmazni.

(24)

A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a 223/2009/EK rendeletnek megfelelően továbbított adatok titkosságát. Biztosítani kell a bizalmas adatok megfelelő védelmét, többek között a helymeghatározó paraméterek alkalmazásának térbeli elemzésre való korlátozásával és a közzétételre szánt statisztikai adatok megfelelő összevonásával. Ezért ki kell dolgozni a titoktartás védelmére és az adatok terjesztésének minőségi vonatkozásaira vonatkozó harmonizált megközelítést, ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni a hivatalos statisztikák könnyű és felhasználóbarát online hozzáférhetővé tétele érdekében.

(25)	Az e rendelet alapján történő személyesadat-kezelés az esettől függően az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az azzal összhangban elfogadott rendelkezések és/vagy a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozik.

(26)	Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) létrehozta az Unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását, amely a mezőgazdasági gazdaságok releváns sokaságának meghatározása céljából kerül említésre e rendeletben.

(27)	Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerint a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolásnak megfelelően kell meghatározni.

(28)	Az adatgyűjtés elvégzéséhez több évnyi finanszírozásra van szükség a tagállamoktól és az Uniótól. Ezért rendelkezni kell a program uniós támogatásáról, amelyet az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból kell nyújtani.

(29)

E rendelet az érintett többéves pénzügyi keret teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (11) 17. pontja értelmében. E rendelet rendelkezik a további adatgyűjtések költségvetésének a következő többéves pénzügyi keretben történő létrehozásáról.

(30)

Felül kell vizsgálni e rendelet 2020 utáni időszakra vonatkozó gazdasági szempontjait, figyelembe véve az új többéves pénzügyi keretet és az egyéb uniós eszközök releváns változásait. E felülvizsgálat alapján a Bizottságnak fontolóra kell vennie javaslat megtételét e rendelet megfelelő módosítására.

(31)

mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be az említett rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy európai statisztikai rendszerre (ESR) vonatkozó szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. Az említett ESR-szabványnak hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(33)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hatásvizsgálat készült annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott statisztikai program középpontjában a célkitűzések hatékony elérése iránti igény álljon, valamint hogy a költségvetési korlátokat már a tervezési szakasztól kezdődően figyelembe lehessen venni.

(34)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben felsorolt változók leírásának és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek, az e rendeletben említett eseti adatgyűjtés során alkalmazott változók és egyéb gyakorlati eljárások leírásainak, valamint a minőségi jelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárások és a jelentések tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak az említett hatáskör gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra nehezedő költségek és adminisztratív terhek.

(35)

A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatszükségletek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt részletes tematika módosítására vonatkozóan, valamint a releváns moduladatoknak az e rendeletben meghatározott, esetenként megadandó információk meghatározása általi kiegészítésére vonatkozóan. Az összeegyeztethetőség biztosítása és más adatforrások használatának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt változók módosítására vonatkozóan. A Bizottságnak az említett hatáskör gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a gazdaságokra és a tagállamokra nehezedő költségek és adminisztratív terhek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)	Az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor, és a biztos 2017. november 20-án véleményt nyilvánított (14).

(37)	Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági gazdaság szintű európai statisztikák keretét, valamint előírja a strukturális információk integrálását a termelési módszerekre, a vidékfejlesztési intézkedésekre és az agrár-környezeti tényezőkre vonatkozó adatokkal, valamint az egyéb kapcsolódó információkkal.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „gazdaság”: önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely az 1893/2006/EK rendelet szerinti, az A.01.1., A.01.2., A.01.3., A.01.4., A.01.5 csoportba tartozó vagy az A.01.6. csoporton belüli, „a mezőgazdasági terület gondozása, ápolása, ökológiájának megóvása” elnevezésű mezőgazdasági tevékenységeket végez az Unió gazdasági területén, akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként. Az A.01.49. besorolás szerinti tevékenységek tekintetében „a félvad, vagy egyéb élőállatok tenyésztése” (a rovarok tenyésztése kivételével) és „a méhek tartása, méz és méhviasz előállítása” tartozik a fogalom hatálya alá;

b) „közbirtokként használt mezőgazdasági egység”: olyan földterületi egység, amelyre közös jogok vonatkoznak, és amelyet legalább két gazdaság használ együttesen mezőgazdasági termelés céljára anélkül, hogy felosztanák egymás között;

c) „régió”: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti, az 1059/2003/EK rendeletnek megfelelően meghatározott területi egység;

d) „számosállategység”: olyan általános mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását; az egyes állatállomány-kategóriák számosállat együtthatóinak felsorolása az I. mellékletben található;

e) „használt mezőgazdasági terület”: mezőgazdasági termelés céljára használt földterület, a szántóföldet, az állandó gyepterületet, az ültetvényeket és más használt mezőgazdasági földterületeket is beleértve;

f) „referenciaév”: az a naptári év, amelyre a referencia-időszakok utalnak;

g) „konyhakert”: a saját fogyasztásra szánt élelmiszer termelésére használt területek;

h) „modul”: meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított, egy vagy több adatcsoport;

i) „téma”: a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

j) „részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témában gyűjtendő információk részletes tartalma; az egyes részletes témák több változót fednek le;

k) „változó”: a megfigyelt egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel.

3. cikk

Alkalmazási kör

(1) Az e rendelet által előírt adatok lefedik a tagállamok teljes használt mezőgazdasági területének (a konyhakertek kivételével) és számosállategységének 98 %-át.

(2) Ezen előírások teljesítése érdekében a tagállamok reprezentatív adatokat szolgáltatnak azokról a mezőgazdasági gazdaságokról és a közbirtokként használt mezőgazdasági egységekről, amelyek megfelelnek a II. mellékletben felsorolt, a mezőgazdasági terület mérete vagy a számosállategységek száma tekintetében megállapított legalább egyik fizikai küszöbértéknek.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján meghatározott keret az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (15) szerinti standard termelési értékkel mért nemzeti mezőgazdasági termelés több mint 98 %-át képviseli, a tagállamok a Bizottság (Eurostat) előzetes jóváhagyásával kivételesen magasabb fizikai vagy megfelelő gazdasági küszöbértékeket állapíthatnak meg a keret szűkítése érdekében, amíg elérik a tagállamok teljes használt mezőgazdasági területének (a konyhakertek kivételével) és számosállategységeinek 98 %-os lefedettségét.

(4) Amennyiben az e cikk (2) bekezdése alapján meghatározott keret nem képviseli a hasznosított mezőgazdasági terület és a számosállategységek 98 %-át, a tagállamok a 6. cikkel összhangban kibővítik a keretet azáltal, hogy csökkentik az e cikk (2) bekezdésében említett küszöbértékeket vagy további küszöbértékeket határoznak meg, vagy mindkettőt alkalmazzák.

4. cikk

Adatforrások és módszerek

(1) A tagállamok az e rendeletben említett adatok beszerzése céljából az alábbi források vagy módszerek közül egyet vagy többet használnak fel, feltéve, hogy az információk lehetővé teszik a 11. cikkben előírt minőségi követelményeket teljesítő statisztikák elkészítését:

a)	statisztikai felmérések;

b)	az e cikk (2) bekezdésében meghatározott adminisztratív adatforrások;

c)	egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések.

(2) A tagállamok felhasználhatják az alábbi forrásokból származó információkat: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott, a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (18) létrehozott, a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 145. cikkével összhangban kialakított szőlőkataszter, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet (20) alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartás. A tagállamok felhasználhatják a konkrét vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó adminisztratív forrásokat is.

(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, a referenciaévet megelőző év folyamán tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostat), valamint részletes tájékoztatást adnak a szóban forgó forrásból beszerzett adatok, módszerek vagy innovatív megközelítések minőségéről és az alkalmazandó adatgyűjtési módszerekről.

(4) Az e rendelet követelményeinek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságok jogosultak haladéktalanul és térítésmentesen hozzáférni az adatokhoz és felhasználni azokat, ideértve a 223/2009/EK rendelet 17a. cikke alapján nemzeti területükön összeállított közigazgatási aktába foglalt, mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó egyedi adatokat és azok birtokosaira vonatkozó személyes adatokat. A nemzeti hatóságok és a közigazgatási nyilvántartások tulajdonosai létrehozzák a szükséges együttműködési mechanizmusokat.

5. cikk

Alapvető strukturális adatok

(1) A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági gazdaságokkal kapcsolatos, a III. mellékletben felsoroltaknak megfelelő 2020-as, 2023-as és 2026-as referenciaévekre vonatkozó alapvető strukturális adatokat (a továbbiakban: alapvető adatok). A 2020-as referenciaévre vonatkozó alapvető adatok gyűjtését teljeskörű összeírás formájában kell végezni.

(2) A 2023-as és 2026-os referenciaévekre vonatkozó alapvető adatok gyűjtése végezhető mintavétel formájában. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(3) Ha egy tagállamban alacsony a III. mellékletben szereplő valamely változó előfordulási gyakorisága vagy az egyáltalán nem fordul elő, a változót ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben az érintett tagállam a referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújt a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt változók leírásának meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a 2020-as referenciaév esetében legkésőbb 2019. február 28-ig, a 2023-as referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt változók módosításaira vonatkozóan, ha a 2023-as és a 2026-os évek tekintetében ez szükségessé válik a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított adatforrások harmonizálása céljából. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a III. mellékletben felsorolt olyan változókat váltsák fel, amelyek már nem vezethetők le a meghatározott adatforrásokból. Felváltás esetén a Bizottság biztosítja, hogy az új változók levezethetők legyenek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatforrásokból. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak legyenek és ne rójanak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(6) Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaév esetében 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

6. cikk

A keret bővítése

(1) Azok a tagállamok, amelyek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban bővítik a keretet, a 2020-as referenciaév tekintetében a III. mellékletben szereplő információkra kiterjedő, alapvető adatokat szolgáltatnak az említett keretbővítésbe foglalt mezőgazdasági gazdaságokról.

(2) A keretbővítésbe bevont mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó adatok gyűjtése történhet mintavétellel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

7. cikk

Moduladatok

(1) A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a IV. mellékletben felsorolt témákra és részletes témákra vonatkozó modulokat a következő referenciaévek tekintetében:

a)	„Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység” modul: 2020, 2023 és 2026;

b)	„Vidékfejlesztés” modul: 2020, 2023 és 2026;

c)	„Állattartás épületei és trágyakezelés” modul: 2020 és 2026;

d)	„Öntözés” modul: 2023;

e)	„Talajművelési módszerek” modul: 2023;

f)	„Gépek és berendezések” modul: 2023;

g)	„Gyümölcsös ültetvény” modul: 2023;

h)	„Szőlőültetvény” modul: 2026.

(2) Az adatgyűjtések körének ki kell terjednie a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági gazdaságokra.

(3) A modulok gyűjtése történhet a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó mintavétellel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(4) A modulok gyűjtése az alapvető adatok gyűjtése tekintetében kiválasztott mezőgazdasági gazdaságok almintáiból történik. A moduloknak a referenciaévbeli helyzetet kell tükrözniük, de az e cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett modulok esetében alapulhatnak a referenciaévet közvetlenül megelőző vagy azt követő éven is. Mindenesetre a modulokra vonatkozó információkat szolgáltató egyes adatokat a III. mellékletben felsorolt alapvető adatoknak kell kísérniük.

(5) Azon tagállamok, amelyek legalább 1 000 hektár területen, a IV. mellékletben, a „Gyümölcsös ültetvény” modulban részletezett növényfajok valamelyikét részben vagy egészben piaci termelés céljára termesztik, kötelesek elvégezni a „Gyümölcsös ültetvény” modul összeírását.

(6) Azon tagállamok, amelyek legalább 1 000 hektár területű, részben vagy egészben piaci termelésre szolgáló, borszőlővel telepített ültetvényekkel rendelkeznek, kötelesek elvégezni a „Szőlőültetvény” modul összeírását.

(7) Azok a tagállamok, amelyek használt mezőgazdasági területének kevesebb mint 2 %-a öntözhető terület, és amelyek ezenfelül nem rendelkeznek olyan NUTS 2 szintű régiókkal, amelyek használt mezőgazdasági területének legalább 5 %-a öntözhető terület, mentesülnek az „Öntözés” modul végrehajtása alól.

(8) A tagállamok az érintett referenciaévet megelőző év június végéig tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az (5), a (6) és a (7) bekezdésben említett esetekről.

(9) Ha egy tagállamban valamely változó előfordulási gyakorisága alacsony vagy az egyáltalán nem fordul elő, az adott változót ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben a referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújtanak a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

8. cikk

A moduladatokkal kapcsolatos technikai előírások

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az egyes modulok és a IV. mellékletben felsorolt megfelelő téma és részletes téma tekintetében szolgáltatandó adatok következő technikai elemeinek meghatározására vonatkozóan:

a)	a változók listája;

b)	a változók leírásai.

E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében a 2020-as referenciaév esetében legkésőbb 2019. február 28-ig, a 2023-as referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os referenciaév esetében legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(2) A Bizottság a változók listáját meghatározó végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő elfogadásakor biztosítja, hogy az alapvető és moduláris változók összesített száma 2020-ban nem haladja meg a 300-at, 2023-ban a 470-et és 2026-ban a 350-et.

(3) A 2023-as és 2026-os évek tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt részletes tematikák módosítására vonatkozóan. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a változók számából fakadóan ne fokozzák jelentősen a terheket. A Bizottság különösen biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem vezetnek az e cikk (2) bekezdésében említett változók számának növekedéséhez, továbbá hogy a IV. mellékletben felsorolt részletes témák maximum 20 %-át változtatják meg modulonként felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ha azonban a 20 % egy részletes témánál kevesebbet jelent, akkor egy részletes témát meg lehet változtatni.

(4) Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaév esetében 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem járhatnak olyan jelentős többletköltségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terheket rónak a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra.

9. cikk

Eseti adatok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben előírt moduladatok kiegészítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a kiegészítő információ gyűjtését szükségesnek ítéli meg. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák:

a)	az eseti modulban rendelkezésére bocsátandó adatok témáit és részletes témáit, valamint az ilyen kiegészítő statisztikai igények indokait;

b)	a referenciaévet.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaévtől kezdődően, majd ezt követően hároméves időközönként elfogadja. A Bizottság nem javasol eseti modulokat olyan referenciaévekre, amelyek folyamán az adatgyűjtés felmérés formájában történik.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározása tekintetében:

a)	a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, a változók legfeljebb 20 változót tartalmazó listája és a hozzá tartozó mértékegységek listája;

b)	a változók leírásai;

c)	a pontossági követelmények;

d)	a referencia-időszakok;

e)	a továbbítási dátumok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaév kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok nem járhatnak olyan jelentős többletköltségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terheket rónak a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra.

10. cikk

Referencia-időszakok

A gyűjtött információk valamennyi tagállamban ugyanarra az egyetlen referenciaévre vonatkoznak, az alábbiak szerint hivatkozva egy konkrét időszak folyamán vagy egy konkrét időpontban fennálló helyzetre:

a)	a földterületre vonatkozó változók tekintetében a föld használata a felmérési referenciaévre utal. Másodvetésű növények esetében a földhasználat a referenciaévben betakarításra kerülő főnövényre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a szóban forgó növényt mikor vetették el.

b)	az öntözési és talajgazdálkodási változók tekintetében a referencia-időszak az egyes tagállamok által a kapcsolódó termelési ciklusok lefedését célozva meghatározandó 12 hónapos időszak, amely a referenciaévben ér véget;

c)	a számosállatra, az állatelhelyezésre és a trágyakezelésre vonatkozó változók tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a referenciaéven belül. A trágyakezelési változók az ezen időpontot magában foglaló 12 hónapos időszakra vonatkoznak;

d)	a munkaerőre vonatkozó változók tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk a referenciaéven belüli referencianapon végződő 12 hónapos referencia-időszakot;

e)	az egyes mezőgazdasági gazdaságokban végrehajtott vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó változók tekintetében a referencia-időszak a referenciaév december 31-én végződő hároméves időszak;

f)	az összes többi változó tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a referenciaéven belül.

11. cikk

Minőség

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4) E célból a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó egyes referenciaévek tekintetében továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a statisztikai eljárást ismertető minőségjelentést és különösen az alábbiakat:

a)	az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b)	a használt mintavételi keretekre vonatkozóan a jelen rendeletben előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat is;

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségi jelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárásoknak és a jelentések tartalmi elemeinek megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azok nem róhatnak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra.

(5) A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolhatja a továbbított adatok minőségét.

(6) A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő felvilágosítást megadnak.

12. cikk

Az adatok és a metaadatok továbbítása és a határidők

(1) A 2020-as referenciaév esetében a tagállamok a referenciaév végétől számított 15 hónapon belül továbbítják a validált alapvető- és moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára.

(2) A 2023-as és a 2026-os referenciaévek esetében a tagállamok a referenciaévek végétől számított 12 hónapon belül továbbítják a validált alapvető- és moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára.

(3) A Bizottsághoz (Eurostat) egyedi mezőgazdasági gazdaság szintű adatokat kell megküldeni. A modult és az eseti adatokat egyedi mezőgazdasági gazdaság szinten össze kell kapcsolni az ugyanazon referenciaévre vonatkozó, a III. mellékletben felsorolt alapvető adatokkal. A megadott adatok tartalmazzák az extrapolációs tényezőket, valamint a rétegezésre vonatkozó információkat.

(4) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai formátum felhasználásával továbbítják az adatokat és metaadatokat. Az adatokat és metaadatokat egyablakos ügyintézés keretében kell megadni a Bizottság (Eurostat) számára.

13. cikk

Uniós hozzájárulás

(1) E rendelet végrehajtásához az Unió támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)	az adatokra vonatkozó előírások fejlesztése vagy végrehajtása, vagy mindkettő;

a minőség javítását, illetve a költségek csökkentését vagy a gazdaságokra vonatkozó integrált mezőgazdasági statisztikák előállításával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését, vagy mindkettőt célzó módszerek kidolgozása a statisztikai rendszerek korszerűsítése érdekében, a 4. cikkben említett források és módszerek felhasználásával.

(2) A tagállamok a 14. cikkben szereplő pénzügyi keretösszegen belül támogatást kapnak az Uniótól az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott adatgyűjtések költségének fedezéséhez.

(3) A (2) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át, figyelemmel a (4) és az (5) bekezdésben megállapított maximális összegekre.

(4) A 2020-as alapvető adatok és moduladatok gyűjtésének együttes költsége tekintetében az Unió pénzügyi hozzájárulása az alábbi maximális összegekre korlátozódik:

a)	Luxemburg, illetve Málta esetében 50 000 EUR;

b)	Ausztria, Horvátország, Írország, illetve Litvánia esetében 1 000 000 EUR;

c)	Bulgária, Németország, Magyarország, Portugália, illetve az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR;

d)	Görögország, Spanyolország, illetve Franciaország esetében 3 000 000 EUR;

e)	Olaszország, Lengyelország, illetve Románia esetében 4 000 000 EUR;

f)	az összes többi tagállam esetében egyenként 300 000 EUR.

(5) A 2023-as és 2026-os alapvető adatok és moduladatok gyűjtése tekintetében 50 %-kal csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott maximális összegeket, figyelemmel a 2020 utáni többéves pénzügyi keret szerinti előírásokra.

(6) A 9. cikkben szereplő eseti adatok gyűjtése esetében az Unió támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak az eseti adatgyűjtés végrehajtási költségeinek fedezéséhez. Ez az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

(7) Az e cikk (2) bekezdésben említett támogatásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból biztosítják, az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján.

14. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) A 2020-as referenciaévre vonatkozó adatgyűjtési program végrehajtására szolgáló uniós pénzügyi keretösszeg – beleértve a tagállamok által e rendelet alapján szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is – 40 000 000 EUR a 2018 és 2020 közötti időszak vonatkozásában, amit a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretből fedeznek.

(2) A 2020 utáni többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően a Bizottság javaslatára az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell meghatároznia a 2020 utáni időszakra vonatkozó összeget.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál, alvállalkozónál és harmadik félnél, akik a program alapján közvetlenül vagy közvetetten uniós forrásból részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (22) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján közvetlenül vagy közvetve finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5) Amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, illetve egy közbeszerzési szerződést vagy vissza nem térítendő támogatást valamely harmadik fél számára kell odaítélni, úgy a szerződésben, támogatási megállapodásban vagy támogatási határozatban szerepelnie kell a szerződő fél vagy kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint az érintett harmadik felet kötelezi arra, hogy az elfogadja a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.

(6) A (4) és az (5) bekezdés alkalmazása nem érinti az (1), a (2) és a (3) bekezdést.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. augusztus 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (6) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, az ESR-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

A Bizottság jelentései

A Bizottság az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és célkitűzéseinek megvalósításáról.

19. cikk

Eltérések

Az 5. cikkben, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében és az V. mellékletben foglaltaktól eltérően Görögország és Portugália esetében szükség esetén a 2020. év helyett a 2019. év értendő.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 1337/2011/EU rendelet 2022. január 1-jével hatályát veszti.

(2) Az 1166/2008/EK rendelet 2019. január 1-jével hatályát veszti.

(3) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt: Brüsszelben, 2018. július 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

J. BOGNER-STRAUSS

(1) Az Európai Parlament 2018. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. július 16-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/1306/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(11) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14) HL C 14., 2018.1.16., 6. o.

(15) A Bizottság 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 1.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 321., 2014.11.7., 2. o.).

(16) Az Európai Parlament és Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(17) Az Európai Parlament és Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(18) A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)

(20) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

Számosállategység együtthatók

Állatkategóriák	Az állat jellemzői	Együttható
Szarvasmarhafélék	1 évesnél fiatalabb	0,400
	1 és 2 éves közötti életkorú	0,700
	2 éves és idősebb életkorú, hímivarú	1,000
	2 éves és idősebb életkorú üszők	0,800
	Tejhasznú tehén	1,000
	Nem tejhasznú tehén	0,800
Juh és kecske		0,100
Sertés	20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac	0,027
	Legalább 50 kg-os tenyészkoca	0,500
	Egyéb sertés	0,300
Baromfi	Brojlercsirke	0,007
	Tojótyúk	0,014
	Egyéb baromfi
	Pulyka	0,030
	Kacsa	0,010
	Lúd	0,020
	Strucc	0,350
	Máshova nem sorolt egyéb baromfi	0,001
Nyúl, nőivarú tenyészállat		0,020

II. MELLÉKLET

Fizikai küszöbértékek listája (1)

Megnevezés	Küszöbérték
Használt mezőgazdasági terület	5 hektár
Szántó	2 hektár
Burgonya	0,5 hektár
Friss zöldségfélék és szamóca	0,5 hektár
Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények, virágok és dísznövények, vetőmag és palánták, faiskolák	0,2 hektár
Gyümölcsfák, bogyós növények, diófák, citrusfák, egyéb ültetvények a faiskolák, szőlőültetvények és olajfák kivételével	0,3 hektár
Szőlőültetvények	0,1 hektár
Olajfa	0,3 hektár
Üvegház	100 m2
Termesztett gomba	100 m2
Állatállomány	1,7 számosállategység

(1) A küszöbértékek a felsorolásban megnevezett csoportokra alkalmazandók.

III. MELLÉKLET

Alapvető strukturális adatok: változók

Általános változók					Értékegység/értékkategória
Felmérési információk
–	Mezőgazdasági gazdaság azonosító				Mezőgazdasági gazdaság azonosító
A mezőgazdasági gazdaság elhelyezkedése
–	Földrajzi elhelyezkedés				Területtartó statisztikai rácscella kód (INSPIRE) egész Európára kiterjedően
–	NUTS 3 régió				NUTS 3 kód
–	A mezőgazdasági gazdaság azon területei, amelyeket az (EU) 1305/2013/EU rendelet alapján hátrányos természeti adottságú területként jelöltek meg.				K/H/E/N (1)
A mezőgazdasági gazdaság jogi személyisége
–	A mezőgazdasági gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget az alábbiak viselik:
–	Természetes személy, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a mezőgazdasági gazdaság önálló				igen/nem
–	–	Ha igen, akkor a gazdálkodó egyben a gazdaság irányítója is?			igen/nem
–	–	–	Ha nem, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e?		igen/nem
–	–	–	–	Ha igen, akkor az irányító a gazdálkodó házastársa-e?	igen/nem
–	Részes tulajdonos, természetes személyek esetén				igen/nem
–	Kettő vagy több természetes személy, aki(k) partnerek, csoportos mezőgazdasági gazdaság esetében				igen/nem
–	Jogi személy				igen/nem
–	–	Ha igen, a mezőgazdasági gazdaság egy vállalatcsoport része?			igen/nem
–	A mezőgazdasági gazdaság közbirtok részét képezi				igen/nem
–	A gazdálkodó a mezőgazdasági gazdaság földje vagy állatállománya alapján uniós támogatás kedvezményezettje, és így szerepel az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben				igen/nem
	A gazdálkodó fiatal mezőgazdasági termelő vagy induló fiatal gazda, aki az elmúlt három évben e célra pénzügyi támogatást kapott a KAP keretéből				igen/nem
A mezőgazdasági gazdaság irányítója
–	Születési év				Év
–	Nem				férfi/nő
–	A mezőgazdasági gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)				ÉME sávok (2)
	A mezőgazdasági gazdaság vezetőjeként való besorolás éve				Év
–	A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége				képzettségi kódok
–	Az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült				igen/nem
A használt mezőgazdasági terület birtokhasználatának típusa (a gazdálkodó tekintetében)
–	Saját földterületen való gazdálkodás				Hektár
–	Bérelt földterületen való gazdálkodás				Hektár
–	Részes művelés vagy egyéb birtokhasználati módozatok				Hektár
–	Közbirtokként használt mezőgazdasági terület				Hektár
Biogazdálkodás					igen/nem
–	A mezőgazdasági gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, és erről a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány van				hektár
–	A mezőgazdasági gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folyamatban van a biogazdálkodási módszerekre való áttérés, amelyekről majd a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány lesz				hektár
	Más környezetvédelmi tanúsítási rendszerben való részvétel				igen/nem

Földterületre meghatározott változók					Összterület	amelyből tanúsított biogazdálkodás és/vagy erre való áttérés
Használt mezőgazdasági terület					hektár	hektár
–	Szántó				hektár	hektár
–	–	Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)			hektár	hektár
–	–	–	Közönséges búza és tönköly		hektár	hektár
–	–	–	Durumbúza		hektár	hektár
–	–	–	Rozs és őszi gabonafélék keverékei (kétszeres)		hektár
–	–	–	Árpa		hektár
–	–	–	Zab és tavaszi gabonafélék keverékei (kivéve kétszeres)		hektár
–	–	–	Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék		hektár
–	–	–	Tritikálé		hektár
–	–	–	Cirok		hektár
–	–	–	Egyéb gabonafélék m.n.s. (köles, hajdina, kanárimag stb.)		hektár
–	–	–	Rizs		hektár
–	–	Száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonafélék és hüvelyesek keverékeit)			hektár	hektár
–	–	–	Borsó, bab és édes csillagfürt		hektár
–	–	Gyökérnövények			hektár	hektár
–	–	–	Burgonya (vetőburgonya is)		hektár	hektár
–	–	–	Cukorrépa (kivéve vetőmag)		hektár	hektár
–	–	–	M.n.s. egyéb gyökérnövények		hektár
–	–	Ipari növények			hektár	hektár
–	–	–	Olajos növények		hektár	hektár
–	–	–	–	Káposztarepce és réparepce	hektár
–	–	–	–	Napraforgó	hektár
–	–	–	–	Szója	hektár	hektár
–	–	–	–	Lenmag (olajlen)	hektár
–	–	–	–	M.n.s. egyéb olajos magvúak	hektár
–	–	–	Rostnövények		hektár
–	–	–	–	Rostlen	hektár
–	–	–	–	Kender	hektár
–	–	–	–	Gyapot	hektár
–	–	–	–	M.n.s. egyéb rostnövények	hektár
–	–	–	Dohány		hektár
–	–	–	Komló		hektár
–	–	–	Aromanövények, gyógyhatású és fűszernövények		hektár
–	–	–	M.n.s. energianövények		hektár
–	–	–	M.n.s. egyéb ipari növények		hektár
–	–	Takarmánynövények zölden betakarítva			hektár	hektár
–	–	–	Időszaki gyep		hektár	hektár
–	–	–	Zölden betakarított hüvelyesek		hektár	hektár
–	–	–	Silókukorica		hektár
–	–	–	Egyéb zölden betakarított gabonafélék (kivéve silókukorica)		hektár
–	–	–	M.n.s. egyéb zölden betakarított szántóföldi növények		hektár
–	–	Friss zöldségfélék (dinnyével együtt) és szamóca			hektár	hektár
–	–	–	Kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék (dinnyével együtt) és szamóca (árutermelő kertészet)		hektár
–	–	–	Szántóföldi növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék (dinnyével együtt) és szamóca (szabadföldi termesztés)		hektár
–	–	Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)			hektár
–	–	Vetőmagok és palánták			hektár	hektár
–	–	M.n.s. egyéb szántóföldi növények			hektár
–	–	Ugar			hektár
–	Állandó gyepterületek				hektár	hektár
–	–	Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt			hektár	hektár
–	–	Külterjes legelő			hektár	hektár
–	–	A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét			hektár
–	Ültetvények (még nem termő és ideiglenesen felhagyott művelésű ültetvények is ide tartoznak, kivéve a csak saját fogyasztásra szánt termések területét)				hektár	hektár
–	–	Gyümölcsfélék, bogyós gyümölcsök és héjasok (kivéve citrusfélék, szőlő és szamóca)			hektár	hektár
–	–	–	Almatermésűek		hektár
–	–	–	Csonthéjasok		hektár
–	–	–	Trópusi és szubtrópusi gyümölcsfajok		hektár
–	–	–	Bogyós gyümölcsök (kivéve szamóca)		hektár
–	–	–	Héjasok		hektár
–	–	Citrusfélék			hektár	hektár
–	–	Szőlő			hektár
–	–	–	Borszőlő		hektár	hektár
–	–	–	–	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott bor előállítására termesztett szőlő	hektár
–	–	–	–	Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott bor előállítására termesztett szőlő	hektár
–	–	–	–	M.n.s. egyéb borszőlő (OEM/OFJ nélküli)	hektár
–	–	–	Csemegeszőlő		hektár
–	–	–	Mazsolaszőlő		hektár
–	–	Olajbogyó			hektár	hektár
–	–	Faiskolák			hektár
–	–	Egyéb ültetvények, az emberi fogyasztásra szánt egyéb ültetvény növények is			hektár
–	–	–	Karácsonyfa		hektár
–	Konyhakertek				hektár
A mezőgazdasági gazdasághoz tartozó egyéb területek					hektár
–	Nem hasznosított mezőgazdasági terület				hektár
–	Erdős terület				hektár
–	–	Rövid rotációs idejű sarjerdő			hektár
–	Egyéb földterületek (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, és egyéb terméketlen területek)				hektár
Gazdasághoz tartozó, külön kezelt területek
–	Termesztett gomba				hektár
Használt mezőgazdasági terület üvegház vagy más járható védőborítás alatt					hektár
–	Zöldségfélék, dinnye és szamóca is, üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt				hektár	hektár
–	Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt				hektár
–	Egyéb szántóföldi növények üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt				hektár
–	Ültetvények üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt				hektár
–	M.n.s. egyéb mezőgazdasági hasznosítású terület üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt				hektár
Öntözés megművelt szabadföldi területen
–	Öntözhető összterület				hektár

Állatállományra vonatkozó változók				Állatok száma összesen	amelyből tanúsított biogazdálkodás és/vagy erre való áttérés
Szarvasmarhafélék					darab
–	1 évesnél fiatalabb szarvasmarha			darab
–	1 és 2 év közötti életkorú szarvasmarha			darab
–	–	1 és 2 év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha		darab
–	–	1 és 2 év közötti életkorú üsző		darab
–	Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha			darab
–	Legalább kétéves nőivarú szarvasmarha			darab
–	–	Kétéves és idősebb üsző		darab
–	–	Tehén		darab
–	–	–	Tejhasznú tehén	darab	darab
–	–	–	Nem tejhasznú tehén	darab	darab
–	–	–	Bivalytehén	darab	igen/nem
Juh és kecske
–	Juh (mindenféle korú)			darab	darab
–	–	Anyajuhok		darab
–	–	Egyéb juhok		darab
–	Kecske (mindenféle korú)			darab	darab
–	–	Anyakecskék		darab
–	–	Egyéb kecskék		darab
Sertés					darab
–	20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac			darab
–	Legalább 50 kg-os tenyészkoca			darab
–	Egyéb sertés			darab
Baromfi					darab
–	Brojlercsirke			darab	darab
–	Tojótyúk			darab	darab
–	Egyéb baromfi			darab
–	–	Pulyka		darab
–	–	Kacsa		darab
–	–	Lúd		darab
–	–	Strucc		darab
–	–	Máshova nem sorolt (M.n.s) egyéb baromfi		darab
Nyulak
–	Nyúl, nőivarú tenyészállat			darab
Méhek				család
Szarvas				igen/nem
Prémes állatok				igen/nem
M.n.s. állatállomány				igen/nem

(1) K – a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; H – kedvezőtlen adottságú hegyvidéki terület, E – egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek. N – normál terület (nem KAT). Ez az osztályozás a KAP alakulásának fényében a jövőben még módosulhat.

(2) Az éves munkaegység (AWU) 2. százaléksávja: (> 0-< 25), (≥ 25-< 50), (≥ 50-< 75), (≥ 75-< 100), (100)

IV. MELLÉKLET

A moduladatokon belüli témák és részletes témák

Modul	Téma	Részletes téma
Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység	A gazdaság irányítása	Gazdálkodó
		Munkaerő-ráfordítás
		A nemek közötti egyensúly
		Munkavédelmi intézkedések, többek között a gazdaság munkavédelmi terve
	Családi munkaerő	Munkaerő-ráfordítás
		A gazdálkodásban részt vevők száma
		A nemek közötti egyensúly
	Nem családi munkaerő	Munkaerő-ráfordítás
		Alkalmazottak száma
		A nemek közötti egyensúly
		A gazdaság által alkalmazott nem rendszeres munkaerő
		Vállalkozók általi munkaerő-ráfordítás
	A mezőgazdasági gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek	Tevékenységtípusok
		Jelentősége a mezőgazdasági gazdaságban
		Munkaerő-ráfordítás
	A mezőgazdasági gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek	Munkaerő-ráfordítás
Vidékfejlesztés	A vidékfejlesztési intézkedésekkel támogatott mezőgazdasági gazdaságok	Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások
		A mezőgazdasági gazdaságok és a vállalkozások fejlesztése
		A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei
		Beruházások tárgyi eszközökbe
		A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése
		Erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások
		Agrár-környezetvédelmi kifizetések – éghajlat
		Biogazdálkodás
		A Natura 2000-hez és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések
		Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések
		Állatjólét
		Kockázatkezelés
Állattartás épületei és trágyakezelés	Állattartás épületei	Szarvasmarhatartó épület
		Sertéstartó épület
		Tojótyúk-tartó épület
	Tápanyag felhasználás és trágyázás a gazdaságban	Trágyázott mezőgazdasági hasznosítású terület
		A gazdaságból kivitelre kerülő és a gazdaságba behozatalra kerülő trágya százalékos aránya
		Trágyától eltérő, bio- vagy hulladék alapú trágyázó szerek
	Trágyázási technikák	Beforgatás ideje a szórás típusa szerint
	Trágyázásra szolgáló létesítmények	Trágyatároló létesítmények és kapacitásuk
Öntözés	Öntözési gyakorlatok	Öntözhetőség
		Öntözési módszerek
		Öntözővíz források
		Az öntözőberendezések műszaki paraméterei
	12 hónapos időszak folyamán öntözött növények	Szemestermény-termelés céljából termesztett gabonafélék
		Száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek
		Gyökérnövények
		Ipari növények
		Zölden betakarított szántóföldi növények
		Egyéb szántóföldi növények
		Állandó legelő és rét
		Ültetvények
Talajművelési módszerek	Szabadföldi talajművelési módszerek	Talajművelési módszerek
		Talajborítás szántóföldön
		Vetésforgó a szántóföldön
		Ökológiai jelentőségű terület
Gépek és berendezések	Gépek	Internetes eszközök
		Alapgépek
		Precíziós gazdálkodás alkalmazása
		Állattartásra szolgáló gépek
		Mezőgazdasági tárolók
	Berendezések	A mezőgazdasági gazdaságban megújulóenergia-termelésre használt berendezések
Gyümölcsös ültetvény	Almatermésűek	Alma: Terület az ültetvény életkora szerint
		Alma: Terület az állomány sűrűsége szerint
		Körte: Terület az ültetvény életkora szerint
		Körte: Terület az állomány sűrűsége szerint
	Csonthéjasok	Őszibarack: Terület az ültetvény életkora szerint
		Őszibarack: Terület az állomány sűrűsége szerint
		Nektarin: Terület az ültetvény életkora szerint
		Nektarin: Terület az állomány sűrűsége szerint
		Kajszibarack: Terület az ültetvény életkora szerint
		Kajszibarack: Terület az állomány sűrűsége szerint
	Citrusfélék	Narancs: Terület az ültetvény életkora szerint
		Narancs: Terület az állomány sűrűsége szerint
		Kis gyümölcsű citrus: Terület az ültetvény életkora szerint
		Kis gyümölcsű citrus: Terület az állomány sűrűsége szerint
		Citrom: Terület az ültetvény életkora szerint
		Citrom: Terület az állomány sűrűsége szerint
	Olajfa	Terület az ültetvény életkora szerint
		Terület az állomány sűrűsége szerint
	Csemegeszőlő és mazsola	Csemegeszőlő: Terület az ültetvény életkora szerint
		Csemegeszőlő: Terület a szőlőtőkék sűrűsége szerint
		Mazsolaszőlő: Terület az ültetvény életkoraszerint
		Mazsolaszőlő: Terület a szőlőtőkék sűrűsége szerint
Szőlőültetvény	Borszőlő	Terület és életkor
	Szőlőfajták	Szőlőfajták száma
		Kód és terület

V. MELLÉKLET

Pontossági követelmények

Az alapvető adatoknak (2023-ban és 2026-ban) és a moduladatoknak a NUTS 2 régiók szintjén statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük az alábbi pontossági táblázatban meghatározott mezőgazdasági gazdaságok releváns sokaságára nézve azok mérete és típusa tekintetében, összhangban az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel (1), az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel és az (EU) 2015/220 bizottsági végrehajtási rendelettel (2).

A pontossági követelmények az alábbi táblázatba foglalt változókra vonatkoznak.

A 2020-as keretbővítésben szereplő adatoknak statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük a releváns sokaságra a NUTS 2 régiók szintjén az alábbi táblázatban meghatározottak szerint.

Ezenfelül a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan NUTS 2 régióra vonatkoznak, ahol:

—	a „Gyümölcsös ültetvény” és „Szőlőültetvény” modulok esetében a releváns sokaság legalább 5 000 mezőgazdasági gazdaságot tesz ki,

—	az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság legalább 10 000 mezőgazdasági gazdaságot teszi ki.

A kevesebb mezőgazdasági gazdasággal rendelkező NUTS 2 régiók esetében a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan kapcsolódó NUTS 1 régióra vonatkoznak, ahol:

—	a „Gyümölcsös ültetvény” és „Szőlőültetvény” modulok esetében a releváns sokaság legalább 500 mezőgazdasági gazdaságot tesz ki,

—	az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság legalább 1 000 mezőgazdasági gazdaságot teszi ki.

Nemzeti szinten a relatív standard hiba maximum 5 %-os pontossága szükséges a „Gyümölcsös ültetvények” és „Szőlő ültetvények” modulok esetében akkor, ha NUTS 2 és NUTS 1 szinten sincs meghatározva pontossági követelmény.

Nemzeti szinten a relatív standard hiba maximum 7,5 %-os pontossága szükséges az egyéb modulok esetében az összes változóra, ha egyik változóra sincs NUTS 2 és NUTS 1 szinten meghatározva pontossági követelmény.

Pontossági táblázat

Releváns sokaság

Változók, amelyekre a pontossági követelmények alkalmazandók

Előfordulási gyakoriság a releváns sokaságban

Relatív standard hiba

Alapvető adatok 2023-ban és 2026-ban, valamint

Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység modul

Az 5. cikk meghatározása szerinti alapvető adatok és a 7. cikk által meghatározott „Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység” modul.

Földterületre vonatkozó változók

—	Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

—	Olajos növények

—	Takarmánynövények zölden betakarítva

—	Friss zöldségfélék (dinnyék is), szamóca, virág és dísznövény (kivéve a faiskolákat)

—	Állandó legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

—	Gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, héjasok és citrusfélék (kivéve szőlő és szamóca)

—

Szőlő

—

Olajbogyó

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 7,5 %-a a régióban

< 5 %

Állatállományra vonatkozó változók

—	Tejhasznú tehén

—	Nem tejhasznú tehén

—	Egyéb szarvasmarha (1 évesnél fiatalabb szarvasmarha, 1 és 2 év közötti életkorú szarvasmarha, legalább 2 éves hímivarú szarvasmarha, legalább 2 éves nőivarú szarvasmarha)

—	Legalább 50 kg-os tenyészkoca

—	20 kg-nál kisebb élősúlyú malac és egyéb sertés

—	Juh és kecske

—

Baromfi

a számosállat egységek legalább 7,5 %-a a régióban, és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 5 %

A 2020-as keretbővítésre vonatkozó alapvető adatok

A 6. cikk meghatározása szerint

Földterületre vonatkozó változók

—

Szántó

—	Állandó legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

—	Ültetvények

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 7,5 %-a a régióban

< 7,5 %

Számosállatra vonatkozó változók

—	Összes számosállategység

az országbeli változók legalább 5 %-a

< 7,5 %

Vidékfejlesztési modul, valamint

Gépek és berendezések modul

A 7. cikk meghatározása szerint

A földterület változói a „Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység” modul esetében

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 7,5 %-a a régióban

< 7,5 %

Az állatállományra vonatkozó változók a „Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység” modul esetében

a számosállat egységek legalább 7,5 %-a a régióban, és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 7,5 %

Állattartás épületei és trágyakezelés modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági gazdaságok sokaságának alhalmaza, amelyben legalább a következők egyike megtalálható: szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi.

Az állatállományra vonatkozó változók a „Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység” modul esetében

a számosállat egységek legalább 7,5 %-a a régióban, és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 7,5 %

Öntözés modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági gazdaságok sokaságának alhalmaza, amelyben öntözhető terület található:

Földterületre vonatkozó változók

—	Összes öntözhető terület

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 7,5 %-a a régióban

< 7,5 %

Talajművelési módszerek modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági gazdaságok sokaságának alhalmaza, amelyben szántóföld található:

Földterületre vonatkozó változók

—

Szántó

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 7,5 %-a a régióban

< 7,5 %

Gyümölcsös ültetvény modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági gazdaságok sokaságának alhalmaza, amelyben bármelyik, a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek megfelelő egyedi gyümölcsös ültetvényre vonatkozó változó megtalálható:

Gyümölcsös ültetvényre vonatkozó változók

—	A gyümölcsös ültetvényre vonatkozó változók közé tartozik az alma, körte, sárgabarack, őszibarack, nektarin, narancs, apró citrusfélék, citrom, olivabogyó, csemegeszőlő, mazsolaszőlő, amelyek megfelelnek a 7. cikk (5) bekezdésben meghatározott küszöbértéknek

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 5 %-a a régióban

< 7,5 %

Szőlőültetvény modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági gazdaságok sokaságának alhalmaza, amelyben bor előállítására szolgáló szőlő található:

Szőlőültetvényre vonatkozó változók

—

Borszőlő

a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 5 %-a a régióban

< 7,5 %

(1) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete (2015. február 3.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 46., 2015.2.19., 1. o.).

7.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/30

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1092 RENDELETE

(2018. július 18.)

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az európai védelmi cselekvési tervről szóló, 2016. november 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy az Unió reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és Unió-szerte erősödjön a védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága. A Bizottság így különösen konkrét javaslatot tett egy olyan Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozására, amely támogatja a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és fejlesztési beruházásokat, és ezzel ösztönzi a védelmi felszerelések és technológiák közös beszerzését és közös karbantartását. Az alap nem váltaná fel a vázolt célra irányuló nemzeti törekvéseket, továbbá az alapnak olyan eszköznek kell lennie, amely a védelem területén jelentősebb együttműködésre és beruházásokra ösztönözné a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt, erősítve ezáltal a szinergiákat és a költséghatékonyságot. A cél a képességek rendelkezésre bocsátása, valamint versenyképes és innovatív alap biztosítása az egész Unióban a védelmi ipar számára – többek között határokon átnyúló együttműködés és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvétele útján –, valamint hozzájárulás egy nagyobb mértékű európai védelmi együttműködéshez.

(2)

Az Unió védelmi ipara versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása érdekében – amely elősegíti majd az Unió stratégiai autonómiáját –, létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy fokozza az Unió védelmi iparának versenyképességét – ami pedig egyebek mellett a kibervédelemhez kapcsolódóan is hozzájárul majd a védelmi képességek javításához –, azáltal, hogy a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában támogatja a vállalkozások közötti együttműködést Unió-szerte, a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kutatóközpontok és az egyetemek között éppúgy, mint a tagállamok között, ezáltal elősegítve a védelmi iparban a méretgazdaságosság fokozottabb kiaknázását, előmozdítva a védelmi rendszerek szabványosítását, ezzel egyidejűleg az interoperabilitásukat is javítva. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését. Ösztönözné továbbá az innováció minden formáját, mivel az ilyen támogatásnak a védelem területére tett pozitív hatásai várhatóan a polgári területre is begyűrűznek. A program kiegészíti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikkével összhangban végrehajtott tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására, illetve beszerzésére.

(3)	Az innovatív megoldások és a nyitott belső piac előmozdítása érdekében a programnak erőteljesen támogatnia kell a kkv-k határokon átnyúló részvételét és elő kell segítenie az új piaci lehetőségeket.

(4)	A programnak a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti kétéves időszakra kell vonatkoznia. A program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi összeget az említett időszakra vonatkozóan kell meghatározni.

(5)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (3) 17. pontja értelmében.

(6)

A program végrehajtása során a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésének maximalizálása érdekében valamennyi rendelkezésre álló támogatási eszközt a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell felhasználni. A program kétéves futamideje azonban gyakorlati nehézségeket okozhat a pénzügyi eszközök igénybevétele terén. Következésképpen az említett kezdeti időszak alatt a vissza nem térítendő támogatások felhasználását – illetve kivételes körülmények között a közbeszerzést – kell prioritásként kezelni. A pénzügyi eszközök a 2020 utáni időszakban válhatnak az alap megfelelő eszközévé.

(7)	A Bizottság a program egyes részeinek végrehajtásával a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezeteket is megbízhatja.

(8)

A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritásoknak különösen a képességfejlesztési terv keretében történő uniós szintű elfogadását követően, a koordinált éves védelmi szemlét is figyelembe véve, továbbá a 2016. november 14-i tanácsi következtetésekben meghatározott, majd az Európai Tanács által 2016. december 15-én jóváhagyott uniós ambíciószint teljesítésére törekedve a tagállamok azonosítják és egységesítik a projekt katonai követelményeit és meghatározzák a projekt műszaki előírásait.

(9)

A tagállamoknak adott esetben projektvezetőt is ki kell jelölniük – amely nemzetközi projektvezető szervezet is lehet, mint például a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet, vagy egy olyan szervezet, mint az Európai Védelmi Ügynökség –, hogy vezesse a program keretében támogatott, együttműködésen alapuló valamely tevékenységet. Ilyen kijelölés esetén a Bizottságnak a kifizetésnek a támogatható tevékenység kedvezményezettje számára történő teljesítése előtt konzultálnia kell a projektvezetővel a tevékenység tekintetében elért eredményekről, hogy a projektvezető biztosítani tudja a határidőknek a kedvezményezettek általi betartását.

(10)

Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a védelmi vonatkozású termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. Nem érintheti továbbá a tagállamok mérlegelési jogkörét azon politikákkal kapcsolatban sem, amelyek az említett termékeknek az Unión belüli transzferére, illetve az egyebek mellett a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó, a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban (6) megállapított közös szabályokkal összhangban történő kivitelére vonatkoznak.

(11)

Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének és hatékonyságának elősegítése az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a program keretében a következők kaphatnak támogatást: a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, nevezetesen a megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb kísérő intézkedések, a kialakítás (ideértve az annak alapjául szolgáló műszaki előírásokat is), a rendszerprototípus-gyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, valamint a védelmi vonatkozású termékek és a technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növelése. A már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítése is támogatható a program keretében, ideértve azok interoperabilitását is. A már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók, ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információk nem tartoznak semmilyen olyan korlátozás hatálya alá, amely korlátozza a tevékenység végrehajtására való képességet.

(12)	Mivel a program célja különösen a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, egy tevékenység csak akkor kaphat a program keretében támogatást, ha azt a tervek szerint legalább három különböző tagállamban letelepedett legalább három vállalkozás konzorciuma hajtja végre.

(13)

A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a vállalkozások közötti, határokon átnyúló együttműködésnek sokszor akadályát képezi az, hogy nehéz megállapodni közös műszaki előírásokban, illetve szabványokban. A közös műszaki előírások, illetve szabványok hiánya vagy nem elegendő volta nagyfokú komplexitást, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében elsődleges feltételként kell megszabni, hogy a program keretében csak akkor lehet támogatásban részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírásokról. Biztosítani kell, hogy a program keretében támogathatók legyenek az olyan megvalósíthatósági tanulmányok és tevékenységek, amelyek a műszaki előírások, illetve szabványok közös létrehozását segítik elő.

(14)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása során biztosítva legyen az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása, a program keretében nem támogathatók olyan termékekkel és technológiákkal kapcsolatos tevékenységek, amelyek használata, kifejlesztése vagy gyártása a nemzetközi jog értelmében tilos. E tekintetben a nemzetközi jog alakulása szerint kell megállapítani többek között az olyan új védelmi vonatkozású termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek támogathatóságát is, amelyeket kifejezetten arra alakítottak ki, hogy a harcbalépéssel kapcsolatos döntések feletti emberi irányítás nélkül hajtsanak végre halálos csapásokat.

(15)

Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának erősítésére irányul, helyénvaló, hogy csak az Unióban letelepedett olyan szervezetek részesülhessenek főszabályként támogatásban, amelyek nem állnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, célszerű előírni, hogy a program keretében támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozók által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem helyezkedhetnek el valamely harmadik ország területén.

(16)

Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ezzel összefüggésben az Unióban letelepedett olyan vállalkozások számára is lehetővé kell a támogatásban való részesülést, amelyek valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, feltéve, hogy az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó vonatkozó, szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen vállalkozások részvétele nem lehet ellentétes a program célkitűzéseivel. A kedvezményezetteknek minden vonatkozó információt biztosítaniuk kell a tevékenység keretében felhasználandó infrastruktúrával, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatban. Az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(17)

A kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók, valamint a valamely harmadik országban letelepedett vagy valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozások közötti együttműködés esetében ugyancsak helyénvaló, hogy azt az Unió és tagállamainak biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó vonatkozó feltételekhez kössék. Ezzel összefüggésben biztosítani kell, hogy harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek ne férhessenek hozzá jogosulatlanul a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz. A minősített adatokhoz való hozzáférés az európai uniós minősített adatokra és a nemzeti minősítési jelölésekkel ellátott minősített adatokra alkalmazandó vonatkozó biztonsági szabályokkal összhangban engedélyezett.

(18)

Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységek folyamatosan biztosítanák a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulnának a program célkitűzéseinek eléréséhez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb támogatási arányt alkalmazni. Segítik az ellátási láncok megnyitását, valamint hozzájárulnak a program célkitűzéseinek megvalósításához azok a támogatható tevékenységek, amelyeket közepes piaci tőkeértékű vállalatok és kkv-k – különösen határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k – megfelelő szintű részvételével dolgoztak ki. Következésképpen az ilyen tevékenységek esetében is indokolt magasabb támogatási arányt alkalmazni, beleértve a fokozott kockázat és nagyobb igazgatási teher miatti kompenzációt is.

(19)	Ha egy konzorcium részt szeretne venni egy, a program keretében támogatható tevékenységben, és az uniós pénzügyi támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagját koordinátornak. A koordinátor lesz a Bizottság felé a fő kapcsolattartó.

(20)

Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának lehetővé kell tennie az Unió védelmi iparában felhalmozott szaktudás és know-how megőrzését és fejlesztését, és hozzá kell járulnia az Unió technológiai és ipari autonómiájának megerősítéséhez. Ezzel összefüggésben a programmal annak azonosítását is elő lehetne segíteni, hogy az Unió a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Az innováció és a technológiai fejlesztés említett előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összeegyeztethető módon kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy egy adott tevékenység mennyiben szolgálja az említett érdekeket, illetve a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében jóváhagyott prioritásokat. Az Unióban a védelmi képességekre vonatkozó közös prioritásokat különösen a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés a megerősített együttműködés révén szintén támogatják a vonatkozó prioritások megvalósítását. Adott esetben regionális és nemzetközi prioritásokat – többek között a NATO keretében meghatározott prioritásokat – is figyelembe lehet venni, azzal a feltétellel, hogy azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják és egyetlen tagállam részvételét sem akadályozzák, szem előtt tartva mindeközben a szükségtelen átfedések elkerülésének szükségességét is.

(21)

A tagállamok egyénileg és közösen munkálkodnak a pilóta nélküli légi, közúti és vízi járművek fejlesztésén, gyártásán és operatív alkalmazásán. Az operatív alkalmazás ebben az összefüggésben katonai célpontok elleni támadások végrehajtását is magában foglalja. Az ilyen, mind katonai, mind polgári rendszereket magukban foglaló rendszerek fejlesztésével járó kutatást és fejlesztést mostanáig uniós forrásokkal támogatták. A tervek szerint ez folytatódni fog, lehetőség szerint a program keretében is. Ennek a rendeletnek egyetlen rendelkezése sem akadályozza az ilyen, a program keretében kifejlesztett védelmi vonatkozású termékek és technológiák jogszerű használatát.

(22)	A támogatott tevékenységek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy ténylegesen hozzájárulnak a tevékenység finanszírozásához, írásba kell foglalni, például az érintett tagállam szándéknyilatkozatának formájában.

(23)

A támogatott tevékenységeknek piacközpontúnak, keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük – a kettős felhasználású technológiák vonatkozásában is – annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A támogathatósági szempontok között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll – koordinált módon – beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát, az odaítélési szempontok között pedig azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(24)

A program keretében nyújtott támogatásra javasolt tevékenységek értékelésekor minden odaítélési szempontot figyelembe kell venni. Mivel az említett szempontok nem kizáró jellegűek, az említett szempontok közül egyet vagy többet nem teljesítő javasolt tevékenységeket nem szabad automatikusan kizárni az eljárásból.

(25)

A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségének 20 %-át, amennyiben rendszerprototípus előállítására vonatkozik, amely gyakran a legköltségesebb tevékenység a fejlesztési szakaszban. Lehetővé kell azonban tenni, hogy a fejlesztési szakasz egyéb tevékenységei esetében a támogatás lehetősége a teljes elszámolható költségre kiterjedjen. Az elszámolható költség fogalma mindkét esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikkében foglaltak szerint értelmezendő.

(26)

mivel a programnak – különösen a védelmi területen – kutatási tevékenységeket kell kiegészítenie, valamint a következetesség érdekében és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésének a jegyében – amennyire csak lehetséges – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a programra, mint amelyek a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedésre és a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramra (2014–2020) (a továbbiakban: „Horizont 2020”) is vonatkoznak. Helyénvaló ezért lehetővé tenni a közvetett költségek 25 %-os átalányösszegben történő megtérítését, amint az a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és a „Horizont 2020” keretében is történik.

(27)

Mivel az uniós támogatás a védelmi ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak a konkrét fejlesztési szakaszra vonatkozik, célszerű, hogy a támogatott tevékenységek eredményeként létrejövő védelmi vonatkozású termékek és technológiák vonatkozásában az Uniót ne illessék meg tulajdon-, illetve szellemitulajdon-jogok. A szellemitulajdon-jogok alkalmazandó rendszeréről a kedvezményezetteknek szerződésben kell megállapodniuk. A későbbi kooperatív beszerzésben való részvételt az érdeklődő tagállamok számára is lehetővé kell tenni. Ezenfelül helyénvaló, hogy a program keretében támogatott tevékenységek eredményei ne képezhessék valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés vagy korlátozás tárgyát.

(28)

A Bizottságnak a program célkitűzéseivel összhangban álló kétéves munkaprogramot kell összeállítania. A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében támogatandó projektek kategóriáit, az olyan védelmi vonatkozású termékeket és technológiákat is beleértve, mint például a távirányítású légijármű-rendszerek, a műholdas kommunikáció, helymeghatározás, navigáció és időmérés, a világűrbe való autonóm kijutás és az állandó Föld-megfigyelés, az energetikai fenntarthatóság, valamint a kiberbiztonság és a tengeri védelem, továbbá a fejlett katonai képességek a légi, szárazföldi és tengerészeti, valamint a közös területeken, a megerősített helyzetismeretet, a védelmet, a mobilitást, a logisztikát és az orvosi támogatást, illetve a stratégiai támogató eszközöket is beleértve.

(29)

A Bizottságot a munkaprogram összeállításában egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: a bizottság). A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi szakértők részvételével ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak arról.

(30)

Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kkv-kra vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre van szükség, fontos, hogy a munkaprogram tükrözze és lehetővé tegye a kkv-k határokon átnyúló, nyílt és átlátható hozzáférését és részvételét, valamint hogy ezért a teljes költségvetés legalább 10 %-át az e célt szolgáló tevékenységekre fordítsák, ami lehetővé teszi, hogy a kkv-k részt vegyenek a tevékenységek értékláncában. Külön projektkategóriát kell szentelni a kkv-knak.

(31)	A program sikerének biztosítása érdekében a Bizottságnak folyamatos párbeszédre kell törekednie az európai iparági szereplők széles körével, köztük a kkv-kkal és a védelmi ágazat nem hagyományos beszállítóival is.

(32)	A védelmi ágazatban szerzett szaktudásának kiaknázása érdekében az Európai Védelmi Ügynökségnek – az EUSZ által rá ruházott hatáskörökkel összhangban – megfigyelői státuszt kell kapnia a bizottságban. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni a bizottság munkájának segítésére.

(33)

Főszabályként kell meghatározni azt, hogy a program keretében támogatandó tevékenységek kiválasztása céljából a Bizottságnak, illetve a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezeteknek pályázati felhívásokat kell közzétenniük az említett rendeletben meghatározottak szerint, valamint biztosítaniuk kell, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és a lehető legkisebb többletköltséggel járjanak. Mindazonáltal helyénvaló, hogy bizonyos kellően indokolt, rendkívüli esetekben az uniós támogatást az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 190. cikkével összhangban is oda lehessen ítélni.

(34)

A Bizottságnak, miután a tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését, ki kell választania a program keretében támogatandó tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogram elfogadására és végrehajtására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről, valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról.

(35)	Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet végrehajtására gyakorolt jelentős hatásaikra tekintettel vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(36)

A program végén a Bizottságnak végrehajtási jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósításuk eredményei, valamint – amennyiben lehetséges – hatásaik szempontjából meg kell vizsgálnia. A végrehajtási jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a program határokon átnyúló tevékenységeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. Ezenkívül a jelentésnek a kedvezményezettek származására és a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(37)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(38)	A program eredményességének fokozása és ezáltal a tagállamok védelmi ipara versenyképességének és védelmi képességeinek javítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a program lehető legszélesebb körű népszerűsítéséről.

(39)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a költségek és a kapcsolódó kockázatok miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza az európai védelmi ipari fejlesztési program elnevezésű uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

2. „hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során a kialakítással szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia kialakítása megfelel az előírt követelményeknek;

3. „tanúsítás”: azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

4. „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet végző szervezet, jogállásától és támogatásának módjától függetlenül, amely azon tagállamban letelepedett, amelyben a vállalkozást az adott tagállam nemzeti jogával összhangban bejegyezték;

5. „ügyvezetési struktúra”: valamely vállalkozásnak a nemzeti joggal összhangban kinevezett, adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles olyan testülete, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghatározza a vállalkozás stratégiáját, céljait és általános irányítását, valamint felügyeli és nyomon követi a vezetőségi döntéshozatalt;

6. „harmadik országbeli szervezet”: olyan szervezet, amelynek letelepedési helye egy harmadik országban található, illetve amelynek letelepedési helye az Unióban található, ügyvezetési struktúrái azonban valamely harmadik országban találhatók;

7. „ellenőrzés”: egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül, közvetlenül vagy közvetve egy vállalkozásra történő meghatározó befolyás gyakorlásának képessége;

8. „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (9) mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

9. „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan, legfeljebb 3000 alkalmazottal rendelkező vállalkozás, amely nem minősül kkv-nak; az alkalmazottak számát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3–6. cikkével összhangban kell kiszámítani;

10. „konzorcium”: együttműködő vállalkozások olyan csoportja, amely a program szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre.

3. cikk

Célkitűzések

A program célkitűzései a következők:

a)	a védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének javítása az Unió egészében, amely – tevékenységek fejlesztési szakaszuk alatt történő támogatása útján – hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához;

a vállalkozások – beleértve a kkv-ket és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat is –között Unió-szerte, többek között határokon átnyúlóan folytatott, valamint a tagállamok között folytatott, a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés támogatása és elősegítése, oly módon, hogy közben megerősödjenek és agilisebbé váljanak a védelmi ellátási és értékláncok, valamint fokozódjon a védelmi rendszerek szabványosítása és interoperabilitása.

Az ilyen együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyekről a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika és különösen a képességfejlesztési terv keretében állapodtak meg.

Ezzel összefüggésben a szükségtelen átfedések elkerülése szükségességének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők a regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam részvételének lehetőségét;

c)	a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, valamint hozzájárulás a kutatási fázis utáni fejlesztéshez, ezzel az európai védelmi ipar versenyképességének támogatása mind a belső, mind a globális piac vonatkozásában, többek között adott esetben konszolidáció útján.

4. cikk

Költségvetés

A program 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg folyó árakon 500 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

5. cikk

Általános finanszírozási rendelkezések

(1) Az uniós pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előirányzott finanszírozási formákban lehet nyújtani, különösen vissza nem térítendő támogatások és kivételes körülmények között közbeszerzés formájában.

(2) Az (1) bekezdésben említett finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és az összeférhetetlenségi kockázatot.

(3) Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásának feladatait az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre ruházva.

(4) A tagállamok adott esetben projektvezetőt neveznek ki. A kifizetésnek a támogatható kedvezményezettek részére történő teljesítése előtt a Bizottság konzultál a projektvezetővel a tevékenység tekintetében elért eredményekről.

6. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) A program a kedvezményezettek fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeihez nyújt támogatást, és alkalmazási köre az új védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed, az utóbbi esetben azzal a feltétellel, hogy a korszerűsítést célzó tevékenység végrehajtásához szükséges, már meglévő információkra nem vonatkozik – közvetlenül vagy közvetve, egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül – valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi korlátozás.

A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)	tanulmányok, például megvalósíthatósági tanulmányok, és egyéb kísérő intézkedések;

b)	védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák kialakítása, illetve az ilyen kialakítás alapjául szolgáló műszaki előírások, beleértve az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelést is;

c)	védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák rendszerprototípusának előállítása;

d)	védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

e)	védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése;

f)	védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása;

g)	a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeket olyan konzorcium keretében együttműködő vállalkozásoknak kell végrehajtaniuk, amelyet legalább három különböző tagállamban letelepedett legalább három támogatható szervezetnek kell alkotnia. Az említett támogatható szervezetek közül legalább háromnak olyannak kell lennie, amelyek letelepedési helye legalább két különböző tagállamban található, és amelyeket sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrzi egyazon szervezet, illetve amelyek egymást sem ellenőrzik.

(3) A (2) bekezdésben említett konzorciumnak oly módon kell bizonyítania a tevékenység életképességét, hogy bemutatja, hogy a tevékenység költségeinek azon része, amelyre nem terjed ki az uniós támogatás, más módon – például tagállami hozzájárulások útján – kerül finanszírozásra.

(4) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában említett tevékenységek esetében a konzorciumnak igazolnia kell, hogy hozzájárul az európai védelmi ipar versenyképességéhez, mégpedig annak bemutatásával, hogy legalább két tagállam elkötelezte magát a végtermék koordinált módon történő beszerzése, illetve a technológia koordinált módon történő használata mellett, ideértve adott esetben az együttes beszerzést is.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam által közösen elfogadott közös követelmények alapján kell folytatni. Az (1) bekezdés c)–g) pontjában említett tevékenységeket az azon tagállamok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kell folytatni, amelyek a (3) és a (4) bekezdésben említetteknek megfelelően közösen finanszírozzák majd, vagy közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát, javítva ezzel a rendszerekszabványosítását és interoperabilitását.

(6) Nem támogathatók a program keretében az olyan termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek, amelyek használatát, kifejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja.

7. cikk

Támogatható szervezetek

(1) A kedvezményezetteknek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóknak az Unióban letelepedett állami vagy magánvállalkozásoknak kell lenniük.

(2) A program keretében támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók által használt infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak a tevékenység teljes időtartama alatt az Unió területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik letelepedési helyének pedig az Unióban kell lennie.

(3) A program keretében támogatott tevékenységek végzése során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve és figyelemmel a 15. cikk (2) bekezdésére, valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban letelepedett vállalkozás csak abban az esetben támogatható kedvezményezettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedése szerinti tagállam nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott garanciákat a Bizottság rendelkezésére bocsátják. Az említett garanciák vonatkozhatnak a vállalkozásnak az Unióban letelepedett ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam célszerűnek tartja, az említett garanciák vonatkozhatnak a vállalkozás feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.

A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen vállalkozásnak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitika keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciáknak továbbá összhangban kell állniuk a 12. cikk rendelkezéseivel. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy:

a vállalkozás feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal bármely módon korlátozzák a vállalkozás azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a vállalkozásnak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a vállalkozásnak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és szabványait;

b)	megakadályozzák, hogy valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet hozzáférhessen a tevékenységgel kapcsolatos különleges adatokhoz, valamint hogy az alkalmazottak és a tevékenységben részt vevő egyéb személyek adott esetben rendelkezzenek nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal;

a tevékenységből eredő szellemi tulajdonjogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga – a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is – a kedvezményezettet illessék meg, valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhasson ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassa azokat, és hogy a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión kívülre, illetve e tagállam jóváhagyása nélkül az említett szellemi tulajdonhoz és az említett eredményekhez az Unión kívülről ne biztosíthassanak hozzáférést.

Ha a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja a 13. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogatásra jogosultnak minősülő vállalkozásokról.

(5) A kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják a tagállamok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unió területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a program célkitűzéseivel és maradéktalanul megfelel a 12. cikknek.

Az említett tevékenységekből származó költségek nem támogathatók a program keretében.

(6) A támogatható tevékenységek végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok területén kívül letelepedett, illetve valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozásokkal is, többek között az ilyen vállalkozások eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a program 3. cikkben foglalt célkitűzéseivel és maradéktalanul meg kell felelnie a 12. cikknek.

Valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és elkerülendők a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságával kapcsolatos potenciálisan kedvezőtlen hatások.

Az említett tevékenységekből származó költségek nem támogathatók a program keretében.

(7) A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell a támogathatósági szempontok értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a támogathatósági szempontok teljesülését, a vállalkozásnak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy a támogathatósági szempontok továbbra is teljesülnek-e és megvizsgálja a tevékenység támogatására potenciálisan kifejtett hatást.

(8) E cikk alkalmazása során a tevékenységben részt vevő alvállalkozók olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a kedvezményezettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10 %-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek a szerződés teljesítése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre.

8. cikk

A vállalkozások nyilatkozatai

A valamely tevékenységben részt venni kívánó konzorciumot alkotó valamennyi vállalkozásnak írásbeli nyilatkozatot kell tennie arról, hogy maradéktalanul megismerte és tiszteletben tartja a védelem területére vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos, alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályokat.

9. cikk

Konzorcium

(1) Amennyiben az uniós pénzügyi támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorcium tagjainak tagjaik közül ki kell nevezniük egy koordinátorként működő tagot. A koordinátort a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban is meg kell nevezni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) Egy adott tevékenységben részt vevő konzorciumi tagoknak belső megállapodást kell kötniük, amelyben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással összhangban megállapítják a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, kivéve a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott kellően indokolt eseteket. A belső megállapodásban szerepelniük kell a kifejlesztett termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseknek is.

10. cikk

Odaítélési szempontok

A program keretében támogatásra javasolt tevékenységeket a következő szempontok mindegyike alapján kell értékelni:

a)	hozzájárulás a kiválósághoz, különösen annak bizonyításával, hogy a javasolt tevékenység jelentős előrelépést képvisel az aktuálisan használt védelmi vonatkozású termékekhez vagy technológiákhoz képest;

hozzájárulás az innovációhoz, különösen annak bizonyításával, hogy a javasolt tevékenység keretében úttörő vagy újszerű koncepciók vagy megközelítések, a védelmi ágazatban korábban nem alkalmazott technológiák vagy koncepciók alkalmazására, vagy új és ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztésekre kerül sor;

c)	hozzájárulás a védelmi ipari vállalkozások versenyképességéhez és növekedéséhez az egész Unió területén, különösen új piaci lehetőségek teremtésével;

hozzájárulás az európai védelmi ipar ipari autonómiájához, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek érvényesüléséhez a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák oly módon történő tökéletesítésével, hogy az összhangban legyen a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitikai keretében – és különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében – elfogadott, a védelmi képességekre vonatkozó prioritásokkal, valamint adott esetben a regionális és a nemzetközi prioritásokkal, feltéve ha ez utóbbiak megfelelnek az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek, és nem zárják ki egyik tagállam részvételének lehetőségét sem;

a tevékenység teljes költségvetéséből az Unióban letelepedett, ipari, illetve technológiai értéktöbbletet hozó kkv-k – a konzorcium tagjaként, alvállalkozóként vagy az ellátási láncban egyéb vállalkozóként történő – részvételére elkülönítendő pénzösszeg aránya, különösen pedig a tevékenység teljes költségvetéséből az olyan tagállamokban letelepedett kkv-k részére elkülönítendő pénzösszeg aránya, amelyek nem a konzorciumot alkotó, kkv-nak nem minősülő vállalkozások letelepedési helye szerinti tagállamok;

a 6. cikk (1) bekezdésének c)–f) pontjában említett tevékenységek esetében hozzájárulás az európai védelmi ipar további integrációjához, amelynek bizonyítására a kedvezményezettek tanúsítják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy a technológia közösen történő használata, birtoklása vagy karbantartása mellett.

Adott esetben – az első bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok alkalmazása tekintetében – figyelembe kell venni a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, valamint a beszerzési és a karbantartási folyamatban a szinergiák lehetőségét.

11. cikk

Támogatási arányok

(1) A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek esetében nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség a 20 %-át. Minden egyéb esetben a tevékenység teljes elszámolható költségének erejéig nyújtható támogatás.

(2) A 6. cikk (1) bekezdésében említett, az állandó strukturált együttműködés keretében kidolgozott tevékenységek esetében további 10 százalékponttal növelt támogatási arány alkalmazható.

(3) A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében az e bekezdés második és a harmadik albekezdésében említett megemelt támogatási arány akkor alkalmazható, ha a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10 %-át az Unióban letelepedett kkv-k számára különítik el.

A támogatási arány valamely tevékenység teljes elszámolható költségének az azon tagállamokban letelepedett kkv-k számára elkülönített százalékos arányával egyenértékű – legfeljebb további 5 – százalékponttal növelhető, amelyekben a konzorcium kkv-nak nem minősülő vállalkozásai letelepedési helye található.

A támogatási arány valamely tevékenység teljes elszámolható költségének a második albekezdésben említett tagállamoktól eltérő tagállamokban letelepedett kkv-k számára elkülönített százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető.

(4) A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében további 10 százalékponttal megemelt támogatási arányt lehet alkalmazni, amennyiben a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 15 %-át az Unióban letelepedett közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítik el.

(5) Az elszámolható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek nélkül számított teljes elszámolható közvetlen költségek 25 %-ával egyenlő.

(6) Valamely tevékenység támogatási arányának a (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazását követő teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot.

(7) A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb támogatási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100 %-át.

12. cikk

Tulajdonjog és szellemitulajdon-jogok

(1) A tevékenységből származó termékek vagy technológiák nem képezik az Unió tulajdonát, és az Unió a tevékenységhez tartozó szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(2) A program keretében támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem képezhetik harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek általi – közvetlen, illetve egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül történő közvetett – ellenőrzések vagy korlátozások tárgyát, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(4) A program keretében támogatásban részesült kedvezményezettek által létrehozott eredményeket illetően és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden esetben értesíteni kell a Bizottságot, ha tulajdonjogot ruháznak át valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet részére. Amennyiben az ilyen tulajdonátruházás akadályozza a 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítását, vissza kell fizetni a program keretében nyújtott támogatást.

(5) Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, írásbeli kérés alapján valamennyi tagállam számára biztosítani kell a tanulmány díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

13. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel fogják kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

A bizottság külön összetételben is ülésezik, többek között védelmi kérdések megvitatása céljából.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

14. cikk

Munkaprogram

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján kétéves munkaprogramot fogad el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A munkaprogramnak összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel.

(2) A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében támogatandó projektkategóriákat. Az említett kategóriáknak összhangban kell lenniük a védelmi képességekre vonatkozó, a 3. cikk b) pontjában említett prioritásokkal.

Az említett kategóriáknak innovatív védelmi vonatkozású termékekkel és technológiákkal kapcsolatos képességeket kell magukban foglalniuk a következő területeken:

a)	előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság,

b)	információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság, valamint

c)	beavatkozás és effektorok.

A munkaprogramnak egy kifejezetten a kkv-knak szóló projektkategóriát is tartalmaznia kell.

(3) A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés legalább 10 %-ából a kkv-k határokon átnyúló részvételét támogassák.

15. cikk

Értékelési és odaítélési eljárás

(1) A program végrehajtása során az uniós támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kiírt pályázati felhívásokat követően lehet odaítélni. Bizonyos kellően indokolt, rendkívüli esetekben az uniós támogatás az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 190. cikkének megfelelően is odaítélhető.

(2) A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság értékeli a 6., 7., 8. és 10. cikkben foglalt támogathatósági és odaítélési szempontok alapján.

Az odaítélési eljárás során a Bizottságot független szakértők segítik, akik biztonsági referenciáit a tagállamok validálják. Az említett szakértőknek uniós tagállamok állampolgárainak kell lenniük a tagállamok lehető legszélesebb köréből, kiválasztásuknak pedig a jelölteket tartalmazó adatbázis összeállítása céljából kiírt pályázati felhívás alapján kell történnie.

A szakértők referenciáinak átláthatósága érdekében a 13. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell az adatbázisban szereplő szakértők jegyzékéről. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy a szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(3) A Bizottság az egyes pályázati felhívásokat követően vagy az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 190. cikkének alkalmazása nyomán végrehajtási jogi aktusok útján ítéli oda a kiválasztott tevékenységek támogatására szolgáló összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Éves részletek

A Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalásokat éves részletekre is feloszthatja.

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság rendszeresen nyomon követi a program végrehajtását, és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően évente jelentést tesz az elért eredményekről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(2) Annak elősegítése érdekében, hogy az Unió jövőbeli szakpolitikai fellépései eredményesebbek és hatékonyabbak legyenek, a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációkon kell alapulnia és abban értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben foglalt célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá a program keretében végrehajtott tevékenységekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről –, valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül a jelentésnek a kedvezményezettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

18. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján pénzügyi ellenőrzést – nemzetközi szervezetek esetében a velük kötött megállapodás szerint ellenőrzést – végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik a program alapján uniós forrásból részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (11) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy a program alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

J. BOGNER-STRAUSS

(1) HL C 129., 2018.4.11., 51. o.

(2) Az Európai Parlament 2018. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. július 16-i határozata.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Az európai parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(6) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(7) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI VÉDELMI IPARI FEJLESZTÉSI PROGRAM FINANSZÍROZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak arról, hogy – a költségvetési hatóságnak az éves költségvetési eljárás tekintetében fennálló előjogai sérelme nélkül – az európai védelmi ipari fejlesztési program finanszírozására 2019-ben és 2020-ban az alábbiak szerint kerül sor:

—	200 millió EUR a lekötetlen mozgástérből,

—	116,1 millió EUR a CEF-ből,

—	3,9 millió EUR az EGNOS-ból,

—	104,1 millió EUR a Galileóból,

—	12 millió EUR a Copernicusból,

—	63,9 millió EUR az ITER-ből.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 200

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. augusztus 7.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról	30

	II Nem jogalkotási aktusok
	HATÁROZATOK
*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1093 határozata (2018. július 4.) Franciaország EGF/2017/009 FR/Air France referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről	44


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.