(1)

A 2271/96/EK rendelet a harmadik országok által elfogadott törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok, valamint az azok alapján hozott vagy az azokból eredő intézkedések területen kívüli alkalmazásából származó hatások ellen hat, amennyiben az ilyen alkalmazás hátrányosan befolyásolja az Unió és harmadik országok közötti nemzetközi kereskedelemmel és/vagy tőkemozgással vagy az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységekkel foglalkozó természetes és jogi személyek érdekeit.

(2)

A rendelet elismeri, hogy az ilyen jogi aktusok területen kívüli alkalmazásuk miatt sértik a nemzetközi jogot.

(3)

A 2271/96/EK rendelet melléklete határozza meg a harmadik országok azon jogi aktusait, amelyekre a rendelet alkalmazandó.

(4)

2018. május 8-án az Egyesült Államok bejelentette, hogy az Iránnal kapcsolatos nemzeti korlátozó intézkedései felfüggesztését megszünteti. Ezen intézkedések némelyikének alkalmazása kiterjed az ország területén kívülre, és káros hatással jár az Unió, valamint azon természetes és jogi személyek érdekeire, akik, illetve amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján jogokat gyakorolnak.

(5)

A rendelet mellékletét ezért e korlátozó intézkedések felvétele érdekében módosítani kell,

(1)

A 2271/96/EK rendelet a harmadik országok által elfogadott egyes felsorolt törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok, valamint az azokon alapuló vagy az azokból eredő intézkedések területen kívüli alkalmazásából származó hatások elleni védekezést szolgálja, illetve e hatások ellen hat, amennyiben az ilyen alkalmazás hátrányosan befolyásolja az Unió és harmadik országok közötti nemzetközi kereskedelemmel és/vagy tőkemozgással és kapcsolódó kereskedelmi tevékenységekkel foglalkozó, az említett rendelet 11. cikkében említett uniós természetes és jogi személyek érdekeit.

(2)

A 2271/96/EK rendelet elismeri, hogy az ilyen törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok területen kívüli alkalmazása sérti a nemzetközi jogot.

(3)

A 2271/96/EK tanácsi rendelet 5. cikkének első bekezdése értelmében a szóban forgó rendelet 11. cikkében említett személyeknek sem közvetlenül, sem egy képviselőn vagy egyéb közvetítő személyen keresztül, sem tevőlegesen vagy szándékos mulasztás útján nem kell eleget tenniük semmilyen követelménynek vagy tilalomnak – beleértve a külföldi bíróságok felszólítását –, amely az említett jogszabályokból, illetve az azokon alapuló vagy az azokból eredő intézkedésekből adódik.

(4)

A 2271/96/EK tanácsi rendelet 5. cikkének első bekezdése mindazonáltal lehetővé teszi, hogy a szóban forgó rendelet 11. cikkében említett személyek a Bizottságtól felhatalmazást kérjenek az ilyen követelmények vagy tilalmak teljes vagy részleges teljesítésére, amennyiben a teljesítés elmaradása súlyosan károsítaná azok vagy az Unió érdekeit.

(5)

A jogbiztonság, valamint a 2271/96/EK rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, ugyanakkor egyes kellően indokolt körülmények között figyelembe véve a szóban forgó rendelet 11. cikkében említett természetes és jogi személyek érdekeit érintő súlyos károk kockázatát is, szükséges megállapítani a 2271/96/EK rendelet 5. cikke második bekezdésének alkalmazására vonatkozó kritériumokat.

(6)

Tekintettel arra, hogy az uniós jog – és ezen belül a 2271/96/EK rendelet – egységes értelmezésének felügyelete a Bizottság feladata, a Bizottság szigorúan nyomon fogja követni e rendelet alkalmazását, és szükség esetén a rendelet végrehajtására vonatkozó értékelés alapján kiigazításokat fogad el.

(7)

Meg kell határozni a teljes vagy részleges teljesítésre vonatkozó felhatalmazás iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtását követő eljárás főbb lépéseit is.

(8)

A természetes személyek adatainak e rendelet szerinti kezelése során tiszteletben kell tartani az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3).

(9)

Az e rendelet szerinti kérelmeknek a 2271/96/EK tanácsi rendelet mellékletében meghatározott jogszabályok, valamint az azokon alapuló vagy az azokból eredő intézkedések alkalmazásán alapuló vagy közvetlenül vagy közvetve azokból eredő intézkedésekre vagy mulasztásokra kell vonatkozniuk.

(10)

A kérelmeket a lehető leghamarabb fel kell dolgozni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a területen kívüli jogszabályokkal foglalkozó bizottság véleményével, és a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján kerülnek elfogadásra,

a)

a védett érdekre irányuló kár háttere, jellege és eredete alapján valószínű-e, hogy a védett érdeket konkrét veszély fenyegeti;

b)

van-e folyamatban közigazgatási vagy bírósági vizsgálat a kérelmezővel szemben a felsorolt, területen kívüli jogszabály eredetét jelentő harmadik országban, vagy született-e előzetes fizetési megállapodás az említett országgal;

c)

fennáll-e jelentős kapcsolat a felsorolt, területen kívüli jogszabály vagy a későbbi intézkedések eredetét jelentő harmadik országgal; ilyen lehet például az, ha a kérelmező anyavállalata vagy leányvállalata vagy a kérelemben részt vevő természetes vagy jogi személy a területen kívüli jogszabály vagy későbbi intézkedések eredetét jelentő harmadik ország elsődleges joghatósága alá tartozik;

d)

a kérelmező észszerű intézkedések meghozatalával elkerülhetné-e vagy enyhíthetné-e a kárt;

e)

a gazdasági tevékenységre gyakorolt hátrányos hatás, különösen az, hogy a kérelmező szembesülne-e jelentős gazdasági veszteséggel, például olyannal, amely életképességét veszélyeztetheti vagy súlyos csődveszélyt jelenthet;

f)

túlzottan megnehezülne-e a kérelmező tevékenysége észszerűen nem helyettesíthető alapvető inputok vagy erőforrások elvesztése miatt;

g)

jelentős akadályba ütközne-e a kérelmező egyéni jogainak gyakorlása;

h)

fennáll-e a biztonságot, védelmet, az emberi élet és egészség védelmét, valamint a környezet védelmét fenyegető veszély;

i)

fennáll-e az Unió azon képességét fenyegető veszély, hogy végrehajtsa humanitárius, fejlesztési és kereskedelempolitikáit, vagy belpolitikáinak külső aspektusait;

j)

a stratégiai áruk vagy szolgáltatások Unión vagy valamely tagállamon belüli ellátásának biztonsága, valamint az esetleges hiány vagy zavar hatása;

k)

a belső piacra gyakorolt következmények az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valamint a pénzügyi és gazdasági stabilitás és a fő uniós infrastruktúrák tekintetében;

l)

a kár rendszerszintű következményei, különösen az egyéb ágazatokra gyakorolt továbbgyűrűző hatások tekintetében;

m)

az egy vagy több tagállam munkaerőpiacára gyakorolt hatás és annak az Unión belüli határokon átnyúló következményei;

n)

bármely más érintett tényező.

(1)

A 466/2014/EU határozat elfogadása óta Iránban gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és politikai téren jelentős fejlődés ment végbe.

(2)

2016. november a Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatása Iránra történő kiterjesztésének lehetőségét.

(3)

Az (EU) 2018/412 európai parlamenti és tanácsi határozat (2) Iránt felvette a potenciálisan támogatható régiók és országoknak e rendelet II. mellékletében található jegyzékébe.

(4)

Az Iránnal szembeni jövőbeni uniós politika kialakításában továbbra is kulcsszerepet játszik az, hogy Irán kézzelfogható lépéseket tesz-e az egyetemes alapvető szabadságok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása felé.

(5)

A z Európai Beruházási Banknak továbbra is megfelelő politikákat és folyamatokatat kell alkalmaznia integritásának, és a Bankba vetett bizalomnak a védelmében.

(6)

A Bizottság ezért az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bevonásával úgy értékelte, hogy az általános gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és politikai helyzet lehetővé teszi a 466/2014/EU határozathoz csatolt, az uniós garancia melletti EBB-finanszírozásra jogosult országok jegyzékét megállapító III. melléklet Iránnal történő kiegészítését.

(7)

A 466/2014/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,