ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 174

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. július 10.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2018/966 határozata (2018. július 6.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

1

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/967 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. április 26.) a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kifizetési határidők be nem tartása és a kiadásigazoló nyilatkozatok kiállításakor alkalmazandó átváltási árfolyam tekintetében történő módosításáról

2

 

*

A Bizottság (EU) 2018/968 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. április 30.) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről

5

 

*

A Bizottság (EU) 2018/969 rendelete (2018. július 9.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének a kiskérődzőkből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról ( 1)

12

 

*

A Bizottság (EU) 2018/970 felhatalmazáson alapuló irányelve (2018. április 18.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv II., III. és V. mellékletének módosításáról

15

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/971 végrehajtási határozata (2018. július 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2018) 4460. számú dokumentummal történt)  ( 1)

20

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. május 4-i (EU) 2018/683 bizottsági rendelethez ( HL L 116., 2018.5.7. )

38

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/1


A TANÁCS (EU) 2018/966 HATÁROZATA

(2018. július 6.)

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2012. november 29-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Japánnal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodásról.

(2)

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról szóló („a megállapodás”) tárgyalásokat sikeresen lezárták.

(3)

A megállapodást alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. BLÜMEL


(1)  A megállapodás szövege a megkötéséről szóló határozattal együtt kerül kihirdetésre.


RENDELETEK

10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/2


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/967 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. április 26.)

a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kifizetési határidők be nem tartása és a kiadásigazoló nyilatkozatok kiállításakor alkalmazandó átváltási árfolyam tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 40. cikkére és 106. cikkének (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet 75. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak bizonyos időszakban kell végrehajtaniuk az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) keretében a kedvezményezettek számára teljesítendő kifizetéseket. Az 1306/2013/EU rendelet 40. cikkében előírtak szerint az olyan kifizetések, amelyek teljesítésére a fenti időszakokon kívüli időpontban kerül sor, nem jogosultak uniós finanszírozásra, és ezért azokat a Bizottság nem térítheti vissza. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatás tekintetében a szóban forgó kifizetési határidőket a 2019-es kifizetési évtől kezdődően kell alkalmazni. Ezért külön szabályokat kell megállapítani az EMVA-ból teljesített kifizetésekre vonatkozóan.

(2)

Tekintettel arra, hogy egyes esetekben, a tagállamok – a vitás igényekkel, fellebbezésekkel és egyéb nemzeti jogi vitákkal kapcsolatos kiegészítő tagállami ellenőrzések miatt – június 30. után teljesítik az EMVA IIER kifizetéseket, az arányosság elvével összhangban a kiadásokra vonatkozóan rögzített idősávot kell meghatározni, amelyen belül ilyen esetekben nem kerül sor a kifizetések összegének csökkentésére. Az említett sávon túl azonban annak érdekében, hogy a pénzügyi hatás a tapasztalt fizetési késedelemmel arányosan alakuljon, indokolt rendelkezésben felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy a tapasztalt fizetési késedelem mértéke szerint arányosan csökkenthesse az uniós kifizetéseket.

(3)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 5. cikke az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) tekintetében szabályokat ír elő a kifizetési határidők lejártát követően teljesített kiadások esetére vonatkozóan a havonta teljesítendő kifizetések arányos csökkentéséről. Az EMVA esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok kiállítására és a visszafizetésekre negyedévente egyszer kerül sor. Az egyszerűség és hatékonyság érdekében minden negyedévre vonatkozóan egyetlen csökkentési százalékot kell alkalmazni az EMVA-ból visszatérített késedelmes kifizetésekre.

(4)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (2) bekezdése rendelkezik az euróövezethez nem tartozó tagállamok által kiadásigazoló nyilatkozataik kiállításakor az egyes fizetési vagy visszafizettetési műveletekre alkalmazandó átváltási árfolyamról. A tagállamok által kiállított éves kiadásigazoló nyilatkozatok azonban olyan összegeket is tartalmaznak, amelyek a kifizető ügynökség elszámolásában nem jelennek meg fizetési vagy visszafizettetési művelet összefüggésében; ilyen összeg például az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményeiből fakadó címzett bevétel. Következésképpen rendelkezni kell a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakon kívüli műveletekre alkalmazandó átváltási árfolyamról.

(5)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

„Az utolsó kifizetési határidő be nem tartása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tekintetében”.

2.

A rendelet szövege az 5. cikk után a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az utolsó kifizetési határidő be nem tartása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tekintetében

(1)   Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 40. cikkének első bekezdésében említett kivételek szerint és az arányosság elvével összhangban a kifizetési határidő lejártát követően teljesített kiadások az e cikk (2)–(6) bekezdésében szereplő feltételek szerint jogosultak uniós finanszírozásra.

(2)   Ha az 1306/2013/EU rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejártát követően teljesített kiadások a határidő betartásával teljesített kiadások legfeljebb 5 %-át teszik ki, akkor az időközi kifizetésekben nem kell csökkentést alkalmazni.

Ha az 1306/2013/EU rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejártát követően teljesített kiadások meghaladják a fenti 5 %-os küszöbértéket, a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakokra vonatkozóan az összes további, késedelmesen teljesített kiadást csökkenteni kell az alábbi szabályok szerint:

a)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti év július 1. és október 15. között teljesítettek, 25 %-kal kell csökkenteni;

b)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti év október 16. és december 31. között teljesítettek, 60 %-kal kell csökkenteni;

c)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti év december 31. után teljesítettek, 100 %-kal kell csökkenteni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben az említett bekezdés első albekezdésében meghatározott keretet legkésőbb az N + 1. év december 31-ig nem használták fel teljes egészében az N. naptári év tekintetében teljesített kifizetésekre, és a keret fennmaradó része meghaladja a 2 %-ot, ezt a fennmaradó részt 2 %-ra kell csökkenteni.

(4)   Ha egyes intézkedésekre vonatkozóan különleges irányítási körülmények jelentkeznek, vagy ha a tagállamok megalapozott indokokkal szolgálnak, a Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említettektől eltérő ütemezést, vagy alacsonyabb vagy nulla csökkentési rátákat alkalmaz.

(5)   A kifizetési határidő betartásának ellenőrzését minden egyes pénzügyi évben egyszer kell elvégezni az október 15-ig teljesített kiadásokra vonatkozóan.

A kifizetési határidő esetleges túllépéseit figyelembe kell venni az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkében említett számlaelszámolási határozatban.

(6)   Az e cikkben említett csökkentések az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálattal kapcsolatos későbbi határozat sérelme nélkül alkalmazandók.

(*1)  A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.).”"

3.

A 11. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Azon műveletek esetében, amelyek tekintetében az ágazati mezőgazdasági jogszabályok nem állapítanak meg meghatározó ügyleti tényt, az alkalmazandó átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által azon időszak utolsó hónapját megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyam, amelyre vonatkozóan a kiadást vagy a címzett bevételt bejelentették.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).


10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/968 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. április 30.)

az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkével összhangban elfogadta az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: az uniós jegyzék), amelyet rendszeresen frissíteni kell. Az új fajok uniós jegyzékbe való felvételének előfeltétele az említett rendelet 5. cikke szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: a kockázatértékelés) elvégzése. Az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) – h) pontja meghatározza a kockázatértékelés során figyelembe veendő közös elemeket (a továbbiakban: a közös elemek).

(2)

A tagállamok az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban kérelmet nyújthatnak be idegenhonos inváziós fajoknak az uniós jegyzékbe való felvételére vonatkozóan. Ezekhez a kérelmekhez mellékelni kell a kockázatértékelést. A kockázatértékelés elvégzésére már jelenleg is számos módszer és protokoll létezik, amelyeket a tudományos közösség a biológiai inváziók területén alkalmaz és tiszteletben tart. Indokolt elismerni az ilyen módszerek és protokollok értékét és tudományos megalapozottságát. A meglévő ismeretek hatékony felhasználása érdekében minden olyan módszert vagy protokollt, amely magában foglalja a közös elemeket, el kell fogadni a kockázatértékelés elkészítéséhez. Annak biztosítására azonban, hogy a fajok jegyzékbe való felvételére vonatkozó valamennyi határozat hasonlóan magas színvonalú és megbízható kockázatelemzésen alapuljon, továbbá abból a célból, hogy a kockázatértékelők útmutatást kapjanak a tekintetben, hogy miként kell biztosítani a közös elemek megfelelő figyelembevételét, meg kell határozni a közös elemek részletes leírását, valamint a kockázatértékelés során alkalmazandó módszertant, amelyhez a meglévő módszereknek és protokolloknak illeszkedniük kell.

(3)

Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés hozzájáruljon az uniós szintű döntéshozatal alátámasztásához, a legkülső régiókat kivéve az Unió egésze szempontjából jelentőséggel kell bírnia (a továbbiakban: a kockázatértékelési terület).

(4)

Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés megbízható tudományos alapot és szilárd bizonyítékokat szolgáltasson a döntéshozatal alátámasztásához, az abban szereplő valamennyi információt a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani, többek között a fajoknak az 1143/2014/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, a környezetben való megtelepedésre és elterjedésre való képessége tekintetében. A kockázatértékelés során alkalmazandó módszertannak ki kell terjednie erre a szempontra.

(5)

Az idegenhonos inváziós fajok komoly fenyegetést jelentenek a környezetre, de az egyes fajok nem képezték egyformán alapos tanulmányok tárgyát. Azokban az esetekben, amikor egy faj egyedei nincsenek jelen a kockázatértékelési területen, illetve csak alacsony számban vannak jelen, előfordulhat, hogy az adott fajra vonatkozóan nem áll rendelkezésre ismeret, vagy a rendelkezésre álló ismeretek hiányosak. Megeshet, hogy mire sikerül szert tenni az összes ismeretre, a fajokat már betelepítették vagy behurcolták a kockázatértékelési területre, illetve azok ott már elterjedtek. Így indokolt gondoskodni arról, hogy a kockázatértékelés során figyelembe lehessen venni az említett ismeret- és információhiányt, és kezelni lehessen a releváns fajok betelepítésének vagy behurcolásának, illetve elterjedésének következményeivel kapcsolatos nagy fokú bizonytalanságot.

(6)

Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés szilárd alapul szolgáljon a döntéshozatalhoz, szigorú minőség-ellenőrzés tárgyát kell képeznie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A közös elemek alkalmazása

Az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontjában meghatározott közös elemek (a továbbiakban: a közös elemek) alkalmazásának részletes leírását e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

A kockázatértékelés során alkalmazandó módszertan

(1)   A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia az e rendelet mellékletében meghatározott közös elemeket, és meg kell felelnie az e cikkben meghatározott módszertannak. A kockázatértékelés bármely protokollon vagy módszeren alapulhat, feltéve, hogy az e rendeletben és az 1143/2014/EU rendeletben meghatározott valamennyi követelmény teljesül.

(2)   A kockázatértékelésnek az Unió területére kell kiterjednie, a legkülső régiók kivételével (a továbbiakban: a kockázatértékelési terület).

(3)   A kockázatértékelésnek a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos információkon – többek között a nemzetközi kutatás legfrissebb eredményein – kell alapulnia, amelyeket lektorált tudományos publikációkra való hivatkozásokkal kell alátámasztani. Azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre lektorált tudományos publikációk, vagy az ilyen publikációkban megadott információk nem kielégítőek, illetve az összegyűjtött információk kiegészítése céljából a tudományos bizonyítékok között szerepelhetnek más publikációk, szakértői vélemények, tagállami hatóságok által gyűjtött információk, hivatalos értesítések és különféle adatbázisokból származó információk, beleértve a közösségi tudományon keresztül gyűjtött információkat is. Minden forrásnak elismert, referenciával ellátott forrásnak kell lennie.

(4)   Az alkalmazott módszernek vagy protokollnak lehetővé kell tennie a kockázatértékelés elvégzését abban az esetben is, ha egy bizonyos fajról nem áll rendelkezésre információ, vagy ha valamely faj tekintetében az információk nem kielégítőek. Amennyiben ilyen információhiány áll fenn, a kockázatértékelésben ezt a tényt kifejezetten meg kell említeni annak érdekében, hogy a kockázatértékelés egyik kérdése se maradjon megválaszolatlanul.

(5)   Minden, a kockázatértékelés során adott válasznak tartalmaznia kell az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését, jelezve annak eshetőségét, hogy a válaszadáshoz szükséges információk nem állnak rendelkezésre vagy nem kielégítőek, illetve azt a tényt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondanak egymásnak. Az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését dokumentált módszer vagy protokoll alapján kell elvégezni. A kockázatértékelésben hivatkozni kell a szóban forgó dokumentált módszerre vagy protokollra.

(6)   A kockázatértékelésnek világos és egységes formában tartalmaznia kell a különböző komponenseinek összefoglalását, valamint az általános következtetést.

(7)   A minőség-ellenőrzési folyamatnak a kockázatértékelés szerves részét kell képeznie, és magában kell foglalnia a kockázatértékelés legalább két szakértő által végrehajtott felülvizsgálatát. A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia a minőség-ellenőrzési folyamat leírását.

(8)   A kockázatértékelés szerzőjének (szerzőinek) és a felülvizsgálatot végző szakértőknek függetlennek kell lenniük és megfelelő tudományos szakértelemmel kell rendelkezniük.

(9)   A kockázatértékelés szerzője (szerzői) és a felülvizsgálatot végző szakértők nem tartozhatnak ugyanahhoz az intézményhez.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 317., 2014.11.4., 35. o.


MELLÉKLET

A közös elemek részletes leírása

A közös elemek

Részletes leírás

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont – a faj bemutatása rendszertani besorolásának, előéletének, valamint természetes és lehetséges előfordulási területének a meghatározásával;

1.

A faj leírásának elegendő információt kell szolgáltatnia annak biztosítására, hogy a faj kiegészítő dokumentációra való hivatkozás nélkül is beazonosítható legyen.

2.

A kockázatértékelés alkalmazási körét egyértelműen meg kell határozni. Bár általános szabályként minden egyes fajra vonatkozóan külön kockázatértékelést kell kidolgozni, előfordulhatnak olyan esetek, amikor indokolt lehet egynél több fajra kiterjedő kockázatértékelés kidolgozása (például azonos nemzetségbe vagy nembe tartozó fajok tekintetében, amelyeknek hasonló vagy azonos tulajdonságaik és hatásaik vannak). Egyértelműen fel kell tüntetni, ha a kockázatértékelés egynél több fajra terjed ki, vagy ha bizonyos alfajokra, alacsonyabb rendszertani egységekre, hibridekre, növény- vagy állatfajtákra nem terjed ki, illetve ha csak bizonyos alfajokra, alacsonyabb rendszertani egységekre, hibridekre, növény- vagy állatfajtákra terjed ki (ezekben az esetekben meg kell adni, hogy melyek ezek az alfajok, alacsonyabb rendszertani egységek, hibridek, növény- vagy állatfajták). Minden ilyen választást megfelelően indokolni kell.

3.

A faj rendszertani besorolására vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

azon rendszertani család, rend és osztály, amelybe az adott faj tartozik,

a faj jelenlegi tudományos neve és a név szerzője,

a jelenlegi tudományos név leggyakoribb szinonimáinak felsorolása,

a kereskedelemben használt nevek,

a leggyakoribb alfajok, alacsonyabb rendszertani egységek, hibridek, növény- vagy állatfajták felsorolása,

egyéb, nagyon hasonlónak tűnő fajok létezésére vonatkozó információk:

más, hasonló inváziós tulajdonságokkal rendelkező idegenhonos fajok, amelyek helyettesítő fajként történő felhasználását el kell kerülni (ebben az esetben megfontolható egynél több fajra vonatkozó kockázatértékelés elkészítése, vö. a 2. ponttal),

olyan egyéb idegenhonos fajok, amelyek nem rendelkeznek hasonló inváziós tulajdonságokkal, és amelyek potenciálisan felhasználhatók lennének helyettesítő fajokként,

őshonos fajok, az esetleges téves azonosításnak és a célfajok téves kiválasztásának az elkerülésére.

4.

A faj történetére vonatkozó leírásnak magában kell foglalnia a faj inváziótörténetét, beleértve az invázió által érintett (a kockázatértékelési területen és – adott esetben – az azon kívül található) országokra vonatkozó információkat, valamint az első észlelések, a megtelepedés és az elterjedés időrendjének feltüntetését.

5.

A faj természetes és lehetséges előfordulási területére vonatkozó leírásnak magában kell foglalnia azon kontinens vagy kontinensrész, éghajlati övezet és élőhely megjelölését, ahol a faj természetes módon előfordul. Adott esetben fel kell tüntetni, hogy a faj természetes módon elterjedhet-e a kockázatértékelési területen.

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont – a faj szaporodási és terjedési viselkedésformáinak, valamint dinamikájának a bemutatása, kitérve a szaporodáshoz és az elterjedéshez szükséges környezeti feltételek fennállásának a vizsgálatára

1.

A szaporodási és terjedési viselkedésformákra vonatkozó leírásoknak tartalmazniuk kell a faj életciklusának és viselkedési jellemzőinek olyan elemeit, amelyek segítségével megmagyarázható a faj megtelepedésre és terjedésre való képessége; ezen elemek közé tartozhatnak például a következők: a szaporodási vagy a növekedési stratégia, az elterjedésre való képesség, az élettartam, bizonyos környezeti és éghajlati követelmények, egyedi vagy általános jellemzők és egyéb rendelkezésre álló releváns információk.

2.

A szaporodási viselkedésformák és dinamika leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a faj szaporodási mechanizmusainak felsorolása és leírása,

annak értékelése, hogy a kockázatértékelési területen fennállnak-e a faj szaporodása szempontjából megfelelő környezeti feltételek,

a faj propagulumnyomásának feltüntetése (például az ivarsejtek, magok, peték vagy szaporítóképletek száma, a szaporodási ciklusok száma évente) az említett szaporodási mechanizmusok mindegyike tekintetében a kockázatértékelési terület környezeti feltételeivel összefüggésben.

3.

A terjedési viselkedésformák és dinamika leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a faj terjedési mechanizmusainak felsorolása és leírása,

annak értékelése, hogy a kockázatértékelési területen fennállnak-e a faj terjedése szempontjából megfelelő környezeti feltételek,

az egyes terjedési mechanizmusok arányának feltüntetése a kockázatértékelési terület környezeti feltételeivel összefüggésben.

5. cikk, (1) bekezdés, c) pont – a fajok szándékos betelepítésének és nem szándékos behurcolásának, valamint terjedésének lehetséges útvonalaira vonatkozó leírás, ideértve adott esetben azoknak a javaknak a meghatározását, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj általában összefüggésbe hozható

1.

Minden, a betelepítés vagy behurcolás, valamint a terjedés szempontjából releváns útvonalat meg kell vizsgálni. Ehhez az útvonalaknak a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1) által kialakított osztályozását kell alapul venni.

2.

A szándékos betelepítés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területre a szóban forgó útvonalakon keresztül történő betelepítés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

3.

A nem szándékos behurcolás útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területre a szóban forgó útvonalakon keresztül történő behurcolás valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; annak valószínűségét, hogy a belépési ponton nem észlelik az idegenhonos inváziós faj példányainak megjelenését; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

4.

Azon javak leírásának, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj behurcolása általában összefüggésbe hozható, tartalmaznia kell az érintett javak felsorolását és leírását, feltüntetve a kapcsolódó kockázatokat (például a kereskedelmi forgalom volumenével, illetve annak valószínűségével összefüggésben, hogy a javak szennyezettek vagy vektor szerepét töltik be).

5.

A szándékolt terjedés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területen a szóban forgó útvonalakon keresztül történő elterjedés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

6.

A nem szándékolt terjedés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területen a szóban forgó útvonalakon keresztül történő elterjedés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az észlelhetőséget (észlelés egyszerűsége); az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

7.

Azon javak leírásának, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj terjedése általában összefüggésbe hozható, tartalmaznia kell az érintett javak felsorolását és leírását, feltüntetve a kapcsolódó kockázatokat (például a kereskedelmi forgalom volumenével, illetve annak valószínűségével összefüggésben, hogy a javak szennyezettek vagy vektor szerepét töltik be).

5. cikk, (1) bekezdés, d) pont – az érintett biogeográfiai régiókba való betelepítés vagy behurcolás, valamint az ottani megtelepedés és elterjedés aktuális feltételek és az éghajlat előrelátható változása melletti kockázatának alapos elemzése

1.

Az alapos értékelésnek áttekintést kell nyújtania az adott fajnak a kockázatértékelési terület érintett biogeográfiai régióiba történő behurcolásával vagy betelepítésével, valamint a szóban forgó biogeográfiai régiókban való megtelepedésével és elterjedésével kapcsolatos kockázatokról, és be kell mutatnia, hogy az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények miként befolyásolják e kockázatokat.

2.

E kockázatok alapos értékelésének nem kell tartalmaznia a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek alapján készült szimulációk teljes skáláját, amennyiben szerepel benne a feltételezhető betelepítés vagy behurcolás, megtelepedés és elterjedés középtávú (például 30–50 évre) szóló forgatókönyv keretében történő értékelése és a feltételezések egyértelmű ismertetése.

3.

Az 1. pontban említett kockázatok például a „valószínűség” vagy az „arány” fogalmának alkalmazásával írhatók le.

5. cikk, (1) bekezdés, e) pont – a faj aktuális elterjedési területének bemutatása, ideértve, hogy már jelen van-e az Unióban vagy a szomszédos országokban, valamint a valószínű jövőbeli elterjedési területének előrejelzése

1.

A kockázatértékelési területen vagy a szomszédos országokban fekvő aktuális elterjedési terület leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a kockázatértékelési területen található azon biogeográfiai régió(k) vagy tengeri alrégió(k) felsorolása, ahol a faj jelen van, és ahol megtelepedett,

a faj jelenlegi megtelepedési helyzete tagállamonként és adott esetben a szomszédos országokban.

2.

A kockázatértékelési területen vagy a szomszédos országokon belüli valószínű jövőbeli elterjedési terület előrejelzésének a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a kockázatértékelési területen található azon biogeográfiai régió(k) vagy tengeri alrégió(k) felsorolása, ahol a faj – különösen az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények között – megtelepedhet,

azon tagállamok és – adott esetben – szomszédos országok jegyzéke, ahol a faj – különösen az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények között – megtelepedhet.

5. cikk, (1) bekezdés, f) pont – a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra – ezen belül az őshonos fajokra, a védett területekre és a veszélyeztetett élőhelyekre –, valamint az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt káros hatás bemutatása, ideértve a lehetséges jövőbeli hatás értékelését is a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével

1.

A leírásban meg kell különböztetni a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt ismert hatást a lehetséges jövőbeli hatástól. Az ismert hatást a kockázatértékelési területre és adott esetben (például hasonló környezeti és éghajlati adottságok megléte esetén) harmadik országokra vonatkozóan kell leírni. A lehetséges jövőbeli hatást csak a kockázatértékelési terület vonatkozásában kell értékelni.

2.

Az ismert hatás leírásának és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésének a rendelkezésre álló legjobb mennyiségi vagy minőségi bizonyítékokon kell alapulnia. A hatás nagyságát pontszámok szerint vagy egyéb módon osztályozni kell. A hatás pontozására vagy osztályozására alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell a rendszer alapjául szolgáló publikációra való hivatkozást.

3.

A biológiai sokféleségre gyakorolt ismert hatás leírásában és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésében a következő elemek mindegyikére ki kell térni:

azok a különböző biogeográfiai régiók vagy tengeri alrégiók, ahol a faj megtelepedhet,

az érintett őshonos fajok, beleértve a vörös listán szereplő, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (2) mellékleteiben felsorolt fajokat, továbbá a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó fajokat is,

az érintett élőhelyek, beleértve a vörös listán szereplő, valamint a 92/43/EGK irányelv mellékleteiben felsorolt élőhelyeket is;

az érintett védett területek,

az ökoszisztémák érintett kémiai, fizikai vagy szerkezeti jellemzői és működése,

a vízi ökoszisztémák érintett ökológiai állapota vagy a tengervizek érintett környezeti állapota.

4.

A kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt ismert hatás leírásában és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésében a következő elemek mindegyikére ki kell térni:

ellátó szolgáltatások,

szabályozó szolgáltatások,

kulturális szolgáltatások.

5.

Az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt ismert hatás leírásának és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésének adott esetben információkat kell tartalmaznia a következőkre vonatkozóan:

azok a betegségek, allergiák vagy az emberi egészséget érintő egyéb behatások, amelyek közvetlenül vagy közvetve egy adott fajtól erednek,

olyan károk, amelyeket közvetlenül vagy közvetve egy adott faj idéz elő, és amelyek az emberek biztonságát, a tulajdont vagy az infrastruktúrát érintő következményekkel járnak,

valamely gazdasági vagy társadalmi tevékenységnek egy adott faj jelenléte miatti közvetlen vagy közvetett megszakadása vagy az ilyen tevékenységre a faj jelenléte által gyakorolt egyéb következmények.

5. cikk, (1) bekezdés, g) pont – a kár lehetséges költségeinek értékelése

1.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos károk lehetséges költségeire vonatkozó, monetáris vagy egyéb tekintetben elvégzett értékelésnek a szóban forgó költségeket – a rendelkezésre álló információk függvényében – mennyiségi és/vagy minőségi szempontból kell ismertetnie. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a költségeknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő értékeléséhez, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.

2.

Az emberi egészséggel, a biztonsággal és a gazdasággal kapcsolatos károk lehetséges költségeire vonatkozó értékelésnek a szóban forgó költségeket – a rendelkezésre álló információk függvényében – mennyiségi és/vagy minőségi szempontból kell ismertetnie. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a költségeknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő értékeléséhez, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.

5. cikk, (1) bekezdés, h) pont – a faj ismert felhasználási módjainak és az e felhasználásokból származó társadalmi és gazdasági előnyöknek a leírása

1.

A faj ismert felhasználási módjaira vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell az Unión belüli és – adott esetben – az azon kívüli ismert felhasználási módok felsorolását és leírását.

2.

A faj ismert felhasználási módjaiból származó társadalmi és gazdasági előnyök leírásának tartalmaznia kell az egyes felhasználások környezeti, társadalmi és gazdasági jelentőségének – a rendelkezésre álló információktól függően mennyiségi és/vagy minőségi szempontból történő – bemutatását, valamint a kapcsolódó kedvezményezettek megjelölését. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek az említett előnyöknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő bemutatásához, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.


(1)  UNEP/CBD/SBSTTA/18/9/Add.1. – Az útvonalaknak a Biológiai Sokféleség Egyezmény által kialakított osztályozására való hivatkozásokat az említett osztályozás legutóbbi módosított változatára való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).


10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/12


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/969 RENDELETE

(2018. július 9.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének a kiskérődzőkből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat az V. mellékletében felsorolt szövetekként határozza meg, és előírja, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat a rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK rendelettel (2) összhangban el kell távolítani és ártalmatlanítani kell. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék BSE-kockázatának kezelésére szolgál. A juh- és kecskefélékből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listáját a 999/2001/EK rendelet V. melléklete 1. pontjának b) alpontja határozza meg.

(3)

Az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) BSE-re vonatkozó ajánlásai, amelyeket az OIE Állatok Egészségügyi Kódexének (3) 11.4 fejezete tartalmaz, kizárólag a szarvasmarháknál előforduló BSE-kórokozókra alkalmazandók. A juh- és kecskefélék tekintetében tehát az OIE nem határozza meg azon szövetek listáját, amelyek BSE-kockázatuk miatt nem képezhetik kereskedelem tárgyát.

(4)

A Bizottságnak a „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” (4) című közleménye lehetőséget ad a jelenlegi listának a tudományos bizonyítékokon alapuló és a BSE járványügyi helyzetének alakulását figyelembe vevő felülvizsgálatára. A BSE járványügyi helyzete jelentősen javult az Unióban. 2016-ban az Unióban öt esetben jelentették BSE előfordulását szarvasmarháknál, míg 2001-ben 2 166 esetben. A BSE-helyzet javulását az Unióban az is tükrözi, hogy a módosított 2007/453/EK bizottsági határozat (5) értelmében jelenleg – az OIE által nemzetközileg elismert BSE-kockázati státusz alapján – 24 tagállam és két tagállami régió rendelkezik elismerten elhanyagolható BSE-kockázattal.

(5)

A kiskérődzőkből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tekintetében „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című bizottsági közlemény megemlít egy jelenleg is folyamatban lévő, a kiskérődzőkből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listájának helytállóságára vonatkozó kockázatértékelést. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010. december 2-án tette közzé ezt a kockázatértékelést a kiskérődzőkben előforduló BSE/TSE-fertőzésre vonatkozó tudományos szakvéleményében (6) (a továbbiakban: az EFSA 2010. évi véleménye). Ebben a véleményében az EFSA igen korlátozottnak tartja azon BSE-vel fertőzött kiskérődzők számát, amelyek évente bekerülhetnek az uniós élelmiszerláncba, és megerősíti, hogy ezek a becslések a kisebb kérődző állatok körében előforduló BSE-járvány elterjedése ellen szólnak az Unióban. Az EFSA ezen következtetése az Unió egész területére érvényes, függetlenül a tagállamok BSE-kockázati státuszától.

(6)

Amint az az EFSA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által 2010. december 9-én elfogadott, az állatoknál és az embereknél előforduló TSE-k közötti esetleges járványügyi vagy molekuláris kapcsolatról szóló közös tudományos véleményben (7) is szerepel, világszerte csak két, természetes körülmények között előforduló BSE-esetről számoltak be kecskeféléknél, a juhoknál pedig egyetlen, természetes körülmények között előforduló BSE-esetről sem. A kecskéknél észlelt két természetes BSE-eset a feldolgozott állati fehérjének a haszonállatok takarmányozására történő felhasználására vonatkozó tilalom bevezetése előtt és olyan időszakban született, amikor a szarvasmarhák BSE-járványa csúcsponton volt.

(7)

2015. augusztus 5-én az EFSA tudományos véleményt (8) (a továbbiakban: az EFSA 2015. évi véleménye) adott ki a juhfélék súrlókórját okozó prionok zoonótikus tulajdonságaira vonatkozó tudományos publikáció felülvizsgálatára irányuló kérelemről. Ebben a véleményben az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a surlókór és az emberi TSE-k közötti ok-okozati összefüggésre, és megerősítette, hogy az egyetlen TSE-kórokozó, amelyről bebizonyosodott, hogy zoonótikus, a klasszikus BSE kórokozója. Ezenkívül az EFSA kiemelte, hogy nincsenek olyan epidemiológiai bizonyítékok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a súrlókór zoonótikus, különösen mivel a szórványos Creutzfeldt-Jakob-betegség előfordulása az emberekben ugyanolyan gyakori azokban az országokban, amelyekben minimális a súrlókór előfordulása, mint azokban, amelyekben a súrlókór gyakran előfordul.

(8)

Ezért helyénvaló módosítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kiskérődzőknél való eltávolítására vonatkozó meglévő követelményeket oly módon, hogy csak azokat a szöveteket nyilvánítsák különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak, amelyek egy fertőzött kiskérődzőben a BSE-infektivitás legmagasabb koncentrációs szintjeit tartalmazzák. Az EFSA 2010-es véleménye szerint a kísérleti adatok azt mutatják, hogy a BSE-vel beoltott juhféléknél az infektivitás legmagasabb szintjei az agyban és a gerincvelőben találhatók.

(9)

Tekintettel arra, hogy nehéz a gyakorlatban biztosítani, hogy a koponyacsontok ne szennyeződjenek be agyszövetekkel, a 12 hónaposnál idősebb, illetve az olyan juh- és kecskefélék koponyáját, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, továbbra is különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében.

(10)

Ezért a juh- és kecskefélék esetében csak a 12 hónaposnál idősebb, illetve az olyan állatok koponyáját – beleértve az agyat, a szemeket és a gerincvelőt – kell különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak tekinteni, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt.

(11)

A juh- és kecskefélék tenyésztésének sajátosságai miatt ezen állatok születési idejének pontos meghatározása ritkán lehetséges, és így az ilyen adatok nem szerepelnek a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (9) összhangban előírt állomány-nyilvántartásban. Ezért a juh- és kecskefélék agyát, a koponyáját és szemét jelenleg el kell távolítani, ha az állat 12 hónaposnál idősebb, vagy ha egy állandó metszőfoga áttörte a fogínyt.

(12)

A juh- és kecskefélék életkorának a fogazat alapján történő becslése csak megközelítőleges, tekintettel arra, hogy a juh- és kecskeféléknél az első állandó metszőfog áttörése több hónapos eltéréssel is történhet. Az annak a becslésére szolgáló egyéb módszerek, hogy a levágásra szánt juh- és kecskefélék kora meghaladja-e a 12 hónapot, az állatok korát tekintve azonos mértékű garanciát nyújthatnak. Mivel az ilyen módszerek a juh- és kecskefélék levágási gyakorlatának nemzeti szintű sajátosságaitól függhetnek, az ilyen módszerek megbízhatóságát a levágás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kell értékelnie. A 999/2001/EK rendelet V. melléklete 1. pontjának b) alpontját ezért módosítani kell, hogy biztosítva legyen annak a lehetősége, hogy a levágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszerrel becsüljék meg, hogy egy adott állat 12 hónaposnál idősebb-e.

(13)

A 999/2001/EK rendelet V. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet V. melléklete 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

juh- és kecskefélék tekintetében: a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, vagy az olyan állatoké, amelyeket a levágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszerrel 12 hónaposnál idősebbnek becsültek.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(3)  http://www.oie.int/index.php?id=169&L=0&htmfile=chapitre_bse.htm

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében; COM(2010) 384 végleges.

(5)  A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státuszának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.).

(6)  EFSA Journal 2010; 8 (12): 1875 [92. o.].

(7)  EFSA Journal 2011; 9 (1): 1945 [111. o.].

(8)  EFSA Journal 2015; 13 (8): 4197 [58. o.].

(9)  A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).


10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/970 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE

(2018. április 18.)

a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv II., III. és V. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 31. cikke (1), (3) és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/1629 irányelv (2)2018. október 7-ével hatályon kívül helyezi a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az (EU) 2016/1629 irányelv II. melléklete megállapítja, hogy a vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2015/1 számú szabványban foglaltakkal.

(2)

A belvízi hajózási ágazatban az uniós intézkedéseknek az egységesség biztosítására kell irányulniuk a belvizeken közlekedő hajókra alkalmazandó uniós műszaki követelmények kidolgozásakor.

(3)

A Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) keretében 2015. június 3-án létrejött a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI), amelynek feladata, hogy különféle területeken – különösen a hajók, az információs technológia és a legénység vonatkozásában – a belvízi hajózásra vonatkozó műszaki szabványokat dolgozzon ki.

(4)

2017. július 6-i ülésén a CESNI elfogadta a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló új európai szabványt, az ES-TRIN 2017/1 szabványt (3).

(5)

Az ES-TRIN szabvány a belvízi hajók biztonságának garantálásához szükséges egységes műszaki követelményeket fekteti le. A szabvány többek között a hajógyártásról, a belvízi hajók felszereléséről és berendezéseiről szóló rendelkezéseket, az egyes hajókategóriákról (például személyhajók, tolt kötelékek és konténerszállító hajók) szóló speciális rendelkezéseket, az automatikus hajóazonosítási rendszerről, a hajók azonosításáról és a hajóbizonyítvány- és nyilvántartásmintákról szóló rendelkezéseket, átmeneti rendelkezéseket, valamint a műszaki szabvány alkalmazására vonatkozó utasításokat tartalmaz.

(6)

A CCNR módosítani fogja módosítani fogja működésének jogi keretét, a rajnai hajók szemleszabályzatát abból a célból, hogy az hivatkozzék az új szabványra, és azt a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény alkalmazásának keretében kötelezővé tegye.

(7)

Az (EU) 2016/1629 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A koherencia érdekében a módosított rendelkezéseket át kell ültetni, és azokat az (EU) 2016/1629 irányelv átültetésére és alkalmazására eredetileg előírt időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1629 irányelv a következőképpen módosul:

1.

a II. melléklet helyébe ezen irányelv I. mellékletének szövege lép;

2.

a III. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul;

3.

az V. melléklet ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. október 7-ig megfeleljenek, és amelyek ettől a naptól alkalmazandók. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 252., 2016.9.16., 118. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 389., 2006.12.30., 1. o.).

(3)  2017. február 1 CESNI-határozat.


I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

AZ 1., 2., 3. ÉS 4. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN KÖZLEKEDŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2017/1 számú szabványban foglaltakkal.


II. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/1629 irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

1.

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.   Szilárdság és stabilitás

Szerkezeti megerősítés és stabilitás

Elismert hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvány/igazolás”;

2.

a szöveg a következő 8. ponttal egészül ki:

„8.   Gépek

Kormányrendszerek

Csavartengelyek és tartozékaik

Hajtóművek, tengelykapcsolók és azok tartozékai

Orrsugárkormány megléte

Fenékvízrendszerek és tűzoltó berendezések

Vészüzemi áramforrások és elektromos berendezések

Elismert hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvány/igazolás”.


III. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/1629 irányelv V. melléklete 2.01. cikkének (2) bekezdése a következőképpen módosul:

1.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

egy olyan hajózási szakember, aki olyan belvízi utakra szóló hajóvezetői engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja az ellenőrizendő hajó vezetésére;”

2.

a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d)

egy, a hagyományos vízi járművek szemléjének végzésében jártas szakértő.”

HATÁROZATOK

10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/20


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/971 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. július 9.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2018) 4460. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat melléklete a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit az I–IV. részében. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet az afrikai sertéspestissel kapcsolatban tükrözze az uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2018/950 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis házisertésekben, 2018 júniusában a romániai Tulcea és Satu Mare megyében és egyes további tagállamokban történt kitörését követően.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti elterjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációban történő lassú természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegséghez kapcsolódó járványügyi helyzetnek az Unióban tapasztalt közelmúltbeli alakulása mutatta, valamint amelyről beszámolt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye; az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzésről szóló tudományos jelentése; és az EFSA 2017. november 7-én közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzésről szóló tudományos jelentése (6).

(3)

Az (EU) 2018/950 végrehajtási határozat elfogadása óta az afrikai sertéspestis vírus elterjedt Romániában. 2018 júniusában és júliusában az afrikai sertéspestis több mint kétszáz kitörését észlelték házi sertésekben a romániai Tulcea megyében. Emellett 2018 júliusában a romániai Braila és Constanța megyében észlelték az afrikai sertéspestis házisertésekben való kitörésének számos esetét. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörésének ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. A Románia által az élő sertések, a sertésfélékből előállított áruk, valamint az állati eredetű termékek és egyéb termékek (amelyek tovább terjeszthetik a betegséget az afrikai sertéspestis által érintett területekről olyan területekre, ahonnan nem jelentettek afrikai sertéspestist) mozgásának ellenőrzése érdekében hozott megerősített intézkedéseket követően az említett melléklet III. részében fel kell sorolni Romániának a Duna és a román tengerpart közötti, a Duna-deltától Constanța városáig terjedő területét. Ezért a korábban az említett melléklet I. részében felsorolt, fent említett terület részeit a melléklet III. részben kell felsorolni.

(4)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegséggel kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Románia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében szereplő jegyzékbe. Az említett mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 9-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2018/950 végrehajtási határozata (2018. július 3.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 167., 2018.7.4., 11. o.).

(6)  The EFSA Journal (2015); 13(7):4163. The EFSA Journal (2017); 15(3):4732. The EFSA Journal (2017); 15(11):5068.


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

okres Uherské Hradiště,

okres Kroměříž,

okres Vsetín,

katastrální území obcí v okrese Zlín:

Bělov,

Biskupice u Luhačovic,

Bohuslavice nad Vláří,

Brumov,

Bylnice,

Divnice,

Dobrkovice,

Dolní Lhota u Luhačovic,

Drnovice u Valašských Klobouk,

Halenkovice,

Haluzice,

Hrádek na Vlárské dráze,

Hřivínův Újezd,

Jestřabí nad Vláří,

Kaňovice u Luhačovic,

Kelníky,

Kladná-Žilín,

Kochavec,

Komárov u Napajedel,

Křekov,

Lipina,

Lipová u Slavičína,

Ludkovice,

Luhačovice,

Machová,

Mirošov u Valašských Klobouk,

Mysločovice,

Napajedla,

Návojná,

Nedašov,

Nedašova Lhota,

Nevšová,

Otrokovice,

Petrůvka u Slavičína,

Pohořelice u Napajedel,

Polichno,

Popov nad Vláří,

Poteč,

Pozlovice,

Rokytnice u Slavičína,

Rudimov,

Řetechov,

Sazovice,

Sidonie,

Slavičín,

Smolina,

Spytihněv,

Svatý Štěpán,

Šanov,

Šarovy,

Štítná nad Vláří,

Tichov,

Tlumačov na Moravě,

Valašské Klobouky,

Velký Ořechov,

Vlachova Lhota,

Vlachovice,

Vrbětice,

Žlutava.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

3.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 651000, 651100, 651200, 652100, 652200, 652300, 652400, 652500, 652601, 652602, 652603, 652700, 652800, 652900 és 653403 kódszámú, valamint 656100, 656200, 656300, 656400, 656701, 657010, 657100, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658310, 658401, 658402, 658403, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye 900850, 900860, 900930, 900950 és 903350 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 702350, 702450, 702550, 702750, 702850, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, 705250, 705350, 705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950 és 750960 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553110, 553250, 553260 és 553350 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360 és 573450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 850650, 850850, 851851, 851852, 851950, 852050, 852150, 852250, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855250, 855350, 855450, 855460, 855550, 855650, 855660, 855750, 855850, 855950, 855960, 856012, 856050, 856150, 856250, 856260, 856850, 856950, 857050, 857150, 857350, 857450 és 857550.

4.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novads,

Alsungas novads,

Kuldīgas novada Gudenieku, Turlavas un Laidu pagasts,

Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

Skrundas novada,Nīkrācesun Rudbāržu pagasts un Skrundas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa A9, Skrundas pilsēta,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Vaiņodes novads,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts.

5.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

Kazlų Rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių, Liolių, Pakražančio, Šaukėnų seniūnijos, Tytyvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio ir Vaiguvos seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybė: Sedos, Šerkšnėnų ir Židikų seniūnijos,

Pagėgių savivaldybė,

Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnūjų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Stare Juchy w powiecie ełckim,

powiat gołdapski,

powiat węgorzewski,

gmina Ruciane – Nida i część gminy Pisz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 oraz miasto Pisz w powiecie piskim,

gminy Giżycko z miastem Giżycko, Kruklanki, Miłki, Wydminy i Ryn w powiecie giżyckim,

gmina Mikołajki w powiecie mrągowskim,

gminy Bisztynek i Sępopol w powiecie bartoszyckim,

gminy Barciany, Korsze i Srokowo w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński, Lubomino, Orneta i Kiwity w powiecie lidzbarskim,

część gminy Wilczęta położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk i Tolkmicko w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg.

 

w województwie podlaskim:

gminy Brańsk z miastem Brańsk, Rudka i Wyszki w powiecie bielskim,

gmina Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kołaki Kościelne, Rutki, Szumowo, część gminy Zambrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 i miasto Zambrów w powiecie zambrowskim,

gminy Wiżajny i Przerośl w powiecie suwalskim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród i Zbójna w powiecie łomżyńskim.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Ceranów, Kosów Lacki, Sabnie, Sterdyń, część gminy Bielany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków, Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek, Wierzbno i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gmina Kotuń w powiecie siedleckim,

gminy Rzekuń, Troszyn, Lelis, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat ostrowski,

gminy Karniewo, Maków Mazowiecki, Rzewnie i Szelków w powiecie makowskim,

gmina Krasne w powiecie przasnyskim,

gminy Mała Wieś i Wyszogród w powiecie płockim,

gminy Ciechanów z miastem Ciechanów, Glinojeck, Gołymin – Ośrodek, Ojrzeń, Opinogóra Górna i Sońsk w powiecie ciechanowskim,

gminy Baboszewo, Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Płońsk z miastem Płońsk, Sochocin i Załuski w powiecie płońskim,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Dobre, Jakubów, Mińsk Mazowiecki z miastem Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Kałuszyn, Siennica i Stanisławów w powiecie mińskim,

gminy Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Sobolew, Trojanów, Wilga i Żelechów w powiecie garwolińskim,

powiat kozienicki,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stromiec i Wyśmierzyce w powiecie białobrzeskim,

gminy Iłów, Młodzieszyn, Nowa Sucha, Rybno, Sochaczew z miastem Sochaczew i Teresin w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim.

 

w województwie lubelskim:

gminy Niemce, Garbów, Jastków, Konopnica, Wólka, Głusk w powiecie lubelskim,

gminy Łęczna, Spiczyn, część gminy Ludwin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Puchaczów i Dratów, a następnie przez drogę nr 820 do północnej granicy gminy w powiecie łęczyńskim,

gminy Grabowiec, Miączyn, Sitno, Skierbieszów, Stary Zamość, Komarów-Osada w powiecie zamojskim,

gminy Trzeszczany, Werbkowice, Mircze, część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gminy Abramów, Kamionka, Lubartów z miastem Lubartów, Serniki i część gminy Ostrów Lubelski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę 821 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Ostrów Lubelski, a następnie przez drogę łączącą miejscowości Ostrów Lubelski, Głębokie i Stary Uścimów do wschodniej granicy gminy w powiecie lubartowskim,

gminy Kłoczew, Ryki, Dęblin i Stężyca w powiecie ryckim,

gminy Puławy z miastem Puławy, Janowiec, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Nałęczów, Markuszów, Żyrzyn w powiecie puławskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice, miasto Świdnik i część gminy Piaski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

gminy Kraśniczyn, Gorzków, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Izbica, Siennica Różana, Żółkiewka, część gminy Fajsławice położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 i część gminy Łopiennik Górny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gmina Tyszowce w powiecie tomaszowskim,

powiat miejski Lublin.

7.   Románia

Romániában a következő területek:

Bihor (Bihar) megye,

Cluj (Kolozs) megye,

Maramureș (Máramaros) megye,

Galați (Galac) megye,

Vrancea (Vráncsa) megye,

Brăila megye (kivéve a Brăilai Nagyszigetet),

Buzău (Bodza) megye,

Ialomița (Jalomica) megye (a Ialomițai láp kivételével),

Călărași (Kalarász) megye.

II. RÉSZ

1.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

katastrální území obcí v okrese Zlín:

Bohuslavice u Zlína,

Bratřejov u Vizovic,

Březnice u Zlína,

Březová u Zlína,

Březůvky,

Dešná u Zlína,

Dolní Ves,

Doubravy,

Držková,

Fryšták,

Horní Lhota u Luhačovic,

Horní Ves u Fryštáku,

Hostišová,

Hrobice na Moravě,

Hvozdná,

Chrastěšov,

Jaroslavice u Zlína,

Jasenná na Moravě,

Karlovice u Zlína,

Kašava,

Klečůvka,

Kostelec u Zlína,

Kudlov,

Kvítkovice u Otrokovic,

Lhota u Zlína,

Lhotka u Zlína,

Lhotsko,

Lípa nad Dřevnicí,

Loučka I,

Loučka II,

Louky nad Dřevnicí,

Lukov u Zlína,

Lukoveček,

Lutonina,

Lužkovice,

Malenovice u Zlína,

Mladcová,

Neubuz,

Oldřichovice u Napajedel,

Ostrata,

Podhradí u Luhačovic,

Podkopná Lhota,

Provodov na Moravě,

Prštné,

Příluky u Zlína,

Racková,

Raková,

Salaš u Zlína,

Sehradice,

Slopné,

Slušovice,

Štípa,

Tečovice,

Trnava u Zlína,

Ublo,

Újezd u Valašských Klobouk,

Velíková,

Veselá u Zlína,

Vítová,

Vizovice,

Vlčková,

Všemina,

Vysoké Pole,

Zádveřice,

Zlín,

Želechovice nad Dřevnicí.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

3.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Heves megye 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150 és 705450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760 és 857650 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

4.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novada, Glūdas, Svētes, Zaļenieku, Vilces, Lielplatones, Elejas, Sesavas, Platones un Vircavas pagasts,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Kurmāles, Padures, Pelču, Rumbas, Rendas, Kabiles,Snēpeles un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novada Ozolnieku un Cenu pagasts,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novada Jaunlutriņu, Lutriņu, Šķēdes, Nīgrandes, Saldus, Jaunauces, Rubas, Vadakstes, Zaņas, Ezeres, Pampāļu un Zirņu pagasts un Saldus pilsēta,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasts un Skrundas pagasta daļa, kas atrodas uz Ziemeļiem no autoceļa A9

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Akmenės rajono savivaldybė: Naujosios Akmenės kaimiškoji, Kruopių, Naujosios Akmenės miesto, Papilės seniūnijos,

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Krokialaukio, Miroslavo, Nemunaičio, Punios ir Simno seniūnijos,

Anykščių rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Jurbarko miesto, Jurbarkų, seniūnijos,

Kaišiadorių miesto savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Babtų, Batniavos, Domeikavos, Ežerėlio, Garliavos, Garliavos apylinkių, Kačerginės, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vandžiogalos ir Zapyškio seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė: Gudžiūnų, Surviliškio, Šėtos, Truskavos ir Vilainių seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Klovainių seniūnija, Linkuvos seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 151 ir kelio Nr. 211, ir Rozalimo seniūnija,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė: Aukštelkų, Baisogalos, Pakalniškių, Radviliškio, Radviliškio miesto, Sidabravo, Skėmių, Šeduvos miesto ir Tyrulių seniūnijos,

Prienų miesto savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat olecki,

gminy Orzysz, Biała Piska i część gminy Pisz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie, Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gmina Frombork, część gminy wiejskiej Braniewo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr E28 i S22 i miasto Braniewo, część gminy Wilczęta położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 509 w powiecie braniewskim.

 

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

gminy Jasionówka, Jaświły, Knyszyn, Krypno, Mońki i Trzcianne w powiecie monieckim,

gminy Łomża, Piątnica, Śniadowo, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy, Grodzisk, Drohiczyn, Dziadkowice, Milejczyce i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

gminy Białowieża, Czeremcha, Narew, Narewka, część gminy Dubicze Cerkiewne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 685,część gminy Kleszczele położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 685, a następnie nr 66 i nr 693, część gminy Hajnówka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 685 i miasto Hajnówka w powiecie hajnowskim,

gminy Kobylin-Borzymy i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

część gminy Zambrów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

gmina Boćki i część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 i miasto Bielsk Podlaski w powiecie bielskim,

gmina Puńsk, część gminy Krasnopol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 653, część gminy Sejny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 653 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 663 i miasto Sejny w powiecie sejneńskim,

gminy Bakałarzewo, Filipów, Jeleniewo, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki i Szypliszki w powiecie suwalskim,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

gminy Korycin, Krynki, Kuźnica, Sokółka, Szudziałowo, część gminy Nowy Dwór położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 670, część gminy Janów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 671 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Janów i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Janów, Trofimówka i Kizielany i część gminy Suchowola położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 8 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Suchowola, a następnie przedłużonej drogą łączącą miejscowości Suchowola i Dubasiewszczyzna biegnącą do południowo-wschodniej granicy gminy w powiecie sokólskim,

powiat miejski Białystok.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Przesmyki, Suchożebry, Mokobody, Mordy, Wodynie, część gminy Siedlce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 2 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy powiatu miejskiego Siedlce i i następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 698 do przecięcia z ulicą Majową w miejscowości Stok Lacki Folwark, ulicę Majową i ulicę Pałacową przez miejscowość Grubale do granicy gminy i część gminy Zbuczyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północno-wschodniej do południowej granicy gminy i łączącą miejscowości Tarcze, Choja, Zbuczyn, Grodzisk, Dziewule i Smolanka w powiecie siedleckim, gminy Repki, Jabłonna Lacka, część gminy Bielany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

gmina Brochów w powiecie sochaczewskim,

gminy Czosnów, Leoncin, Pomiechówek, Zakroczym i miasto Nowy Dwór Mazowiecki w powiecie nowodworskim,

gmina Joniec w powiecie płońskim,

gmina Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Latowicz i Sulejówek w powiecie mińskim,

gmina Borowie w powiecie garwolińskim,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat otwocki,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gmina Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

powiat miejski Siedlce,

powiat miejski Warszawa.

 

w województwie lubelskim:

powiat radzyński,

gminy Krzywda, Stanin, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wojcieszków, Wola Mysłowska, Trzebieszów, miasto Łuków i część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wólka Świątkowa do północnej granicy miasta Łuków, a następnie na wschód i południe od linii stanowiącej granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 76 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 76 biegnącą do zachodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gmina Wyryki, część gminy Urszulin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 82, część gminy Stary Brus położna na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 82 i część gminy wiejskiej Włodawa położona na północ od granicy miasta Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

część gminy Sosnowica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 819, a następnie drogę nr 820 biegnące od północnej granicy gminy do miejscowości Nowy Orzechów i na południe od drogi biegnącej z miejscowości Nowy Orzechów w kierunku zachodnim do granicy gminy, część gminy Siemień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na zachód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, część gminy Firlej położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 i część gminy Uścimów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Głębokie i Stary Uścimów i dalej w kierunku wschodnim do granicy gminy w powiecie lubartowskim,

gmina Trawniki i część gminy Piaski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

część gminy Fajsławice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 i część gminy Łopiennik Górny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Milejów, Puchaczów, część gminy Ludwin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Puchaczów i Dratów, a następnie przez drogę nr 820 do północnej granicy gminy i część gminy Cyców położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 82 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 841 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 82 w miejscowości Wólka Cycowska w powiecie łęczyńskim,

gminy Uchanie, Horodło i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 w powiecie hrubieszowskim,

gminy Białopole, Dubienka, Leśniowice, Wojsławice, Żmudź, Siedliszcze, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny i część gminy wiejskiej Chełm położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 812 biegnącą od zachodniej granicy tej gminy do granicy powiatu miejskiego Chełm, a następnie południową granicę powiatu miejskiego Chełm do wschodniej granicy gminy w powiecie chełmskim.

7.   Románia

Romániában a következő területek:

Sălaj (Szilágy) megye

III. RÉSZ

1.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Jelgavas novada Jaunsvirlaukas, Valgundes, Kalnciema, Līvbērzes, pagasts,

Ozolnieku novada Salgales pagasts,

Saldus novada Novadnieku, Kursīšu un Zvārdes pagasts.

2.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Akmenės rajono savivaldybė: Akmenės ir Ventos seniūnijos,

Alytaus rajono savivaldybė: Alovės, Butrimonių, Daugų, Pivašiūnų ir Raitininkų seniūnijos,

Jurbarko rajono savivaldybė: Girdžių, Juodaičių, Raudonės, Seredžiaus, Skirsnemunės, Šimkaičių ir Veliuonos seniūnijos,

Joniškio rajono savivaldybė

Kauno rajono savivaldybė: Babtų, Čekiškės, Vilkijos ir Vilkijos apylinkių seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė: Dotnuvos, Josvainių, Kėdainių miesto, Krakių, Pelėdnagių ir Pernaravos seniūnijos,

Kelmės rajono savivaldybė: Tytyvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

Pakruojo rajono savivaldybė: Guostagalio seniūnija, Linkuvos seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 151 ir kelio Nr. 211, Lygumų, Pakruojo, Pašvitinio ir Žeimelio seniūnijos,

Radviliškio rajono savivaldybė: Grinkiškio, Šaukoto ir Šiaulėnų seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų Šiluvos, Kalnujų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

Trakų rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė.

3.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Lelkowo, Pieniężno, Płoskinia i część gminy wiejskiej Braniewo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr E28 i S22 w powiecie braniewskim

 

w województwie podlaskim:

gminy Dąbrowa Białostocka, Sidra, część gminy Nowy Dwór położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 670, część gminy Janów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 671 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Janów i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Janów, Trofimówka i Kizielany i część gminy Suchowola położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 8 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Suchowola, a następnie przedłużonej drogą łączącą miejscowości Suchowola i Dubasiewszczyzna biegnącą do południowo-wschodniej granicy gminy w powiecie sokólskim,

gmina Giby, część gminy Krasnopol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 653 i część gminy Sejny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 653 oraz południowo - zachodnią granicę miasta Sejny i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 663 w powiecie sejneńskim,

gmina Orla, część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim,

gminy Czyże, część gminy Dubicze Cerkiewne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 685,część gminy Kleszczele położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 685, a następnie nr 66 i nr 693 i część gminy Hajnówka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 685 w powiecie hajnowskim,

gmina Goniądz w powiecie monieckim

gminy Mielnik i Nurzec-Stacja w powiecie siemiatyckim.

 

w województwie mazowieckim:

gmina Nasielsk w powiecie nowodworskim,

gmina Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gmina Nowe Miasto w powiecie płońskim,

gminy Domanice, Korczew, Paprotnia, Skórzec, Wiśniew, część gminy Siedlce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 2 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy powiatu miejskiego Siedlce i następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 698 do przecięcia z ulicą Majową w miejscowości Stok Lacki Folwark, ulicę Majową i ulicę Pałacową przez miejscowość Grubale do granicy gminy i część gminy Zbuczyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnowschodniej do południowej granicy gminy i łączącą miejscowości: Tarcze, Choja, Zbuczyn, Grodzisk, Dziewule i Smolanka w w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

 

w województwie lubelskim:

gminy Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień i część gminy wiejskiej Chełm położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 812 biegnącą od zachodniej granicy tej gminy do granicy powiatu miejskiego Chełm, a następnie północną granicę powiatu miejskiego Chełm do wschodniej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, część gminy Urszulin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 82, część gminy Stary Brus położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 82 i część gminy wiejskiej Włodawa położona na południe od granicy miasta Włodawa w powiecie włodawskim,

część gminy Cyców położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 82 i na północ od drogi nr 841 w powiecie łęczyńskim,

gminy Jabłoń, Podedwórze, Dębowa Kłoda, Parczew, część gminy Sosnowica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 819, a następnie drogę nr 820 biegnące od północnej granicy gminy do miejscowości Nowy Orzechów i na północ od drogi biegnącej z miejscowości Nowy Orzechów w kierunku zachodnim do granicy gminy, część gminy Siemień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na wschód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Kodeń, Sławatycze, Sosnówka, Tuczna i Wisznice w powiecie bialskim,

gminy Jeziorzany, Michów, Kock, część gminy Firlej położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19, część gminy Ostrów Lubelski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 821 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Ostrów Lubelski, a następnie przez drogę łączącą miejscowości Ostrów Lubelski, Głębokie i Stary Uścimów i część gminy Uścimów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Głębokie i Stary Uścimów i dalej w kierunku wschodnim do granicy gminy w powiecie lubartowskim,gminy Adamów, Serokomla i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wólka Świątkowa do północnej granicy miasta Łuków, a następnie na północ i zachód od linii stanowiącej północną i zachodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 76 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 76 biegnącą od zachodniej granicy miasta Łuków do zachodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gmina Baranów w powiecie puławskim,

gminy Nowodwór i Ułęż w powiecie ryckim.

4.   Románia

Romániában a következő területek:

Satu Mare (Szatmár) megye,

Tulcea (Tulcsa) megye,

Constanța (Konstanca) megye,

a Brăilai Nagysziget,

a Ialomițai láp.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


Helyesbítések

10.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/38


Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. május 4-i (EU) 2018/683 bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 116., 2018. május 7. )

A 20. oldalon, a (119) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„Az Aeolus csoporthoz tartozó egyik vállalat, a Pirelli Tyre Co., Ltd esetében a Bizottság nem kapta meg határidőn belül az exportár megállapításához szükséges adatokat. A Bizottság 2018. március 23-án tájékoztatta a vállalatot arról, hogy a vele kapcsolatban álló importőrök által visszaküldött kérdőívek hiányosan voltak kitöltve, és kérte a kitöltött kérdőívek átvizsgálását és újbóli benyújtását. A vállalat tájékoztatást kapott arról, hogy határidőn belüli teljes és pontos adatszolgáltatás nélkül a Bizottság az alaprendelet 18. cikke alapján, a rendelkezésre álló tényekből kiindulva lesz kénytelen eljárni. A vállalat 2018. április 4-én benyújtotta felülvizsgált válaszát. A Bizottság azonban a felülvizsgált választ is hiányosnak találta, ezért nem tudta a dömping- és a kárelemzés alapjaként figyelembe venni. Mindezek miatt a Bizottság a dömpingkülönbözetet az Aeolus csoporthoz tartozó többi ellenőrzött vállalat, nevezetesen az Aeolus Tyre és a Chonche Auto Double Happiness Tyre ellenőrzött adatai alapján állapította meg. A Bizottság felkérte az Aeolus csoportot arra, hogy a Pirelli adatait az eljárás hátralévő részére aktualizálja.”

helyesen:

„A Pirelli Tyre Co., Ltd esetében a Bizottság nem kapta meg határidőn belül az exportár megállapításához szükséges adatokat. A Bizottság 2018. március 23-án tájékoztatta a vállalatot arról, hogy a vele kapcsolatban álló importőrök által visszaküldött kérdőívek hiányosan voltak kitöltve, és kérte a kitöltött kérdőívek átvizsgálását és újbóli benyújtását. A vállalat tájékoztatást kapott arról, hogy határidőn belüli teljes és pontos adatszolgáltatás nélkül a Bizottság az alaprendelet 18. cikke alapján, a rendelkezésre álló tényekből kiindulva lesz kénytelen eljárni. A vállalat 2018. április 4-én benyújtotta felülvizsgált válaszát. A Bizottság azonban a felülvizsgált választ is hiányosnak találta, ezért nem tudta a dömping- és a kárelemzés alapjaként figyelembe venni. Mindezek miatt a Bizottság a dömpingkülönbözetet az Aeolus csoporthoz tartozó többi ellenőrzött vállalat, nevezetesen az Aeolus Tyre és a Chonche Auto Double Happiness Tyre ellenőrzött adatai alapján állapította meg. A Bizottság felkérte az Aeolus csoportot arra, hogy a Pirelli adatait az eljárás hátralévő részére aktualizálja.”

A 45. oldalon, a mellékletben:

a következő szövegrész:

„Quindao GRT Rubber Co. Ltd

C350 ”

helyesen:

„Qingdao GRT Rubber Co., Ltd

C350 ”.