4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/1

(1)

Az (EU) 2018/398 tanácsi határozattal (2) összhangban a Bizottság 2018. március 2-án aláírta az Európai Unió és Izland közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást, figyelemmel annak későbbi időpontban való megkötésére.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoznia kell arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(3)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

A megállapodásban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazása és a nemzeti program jóváhagyásával és végrehajtásával kapcsolatos késedelmek elkerülése érdekében e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon indokolt hatályba lépnie.

(6)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/3

(1)

Az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (2) III. melléklete megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyek a mezőgazdasági termékek ökológiai termelése tekintetében a 834/2007/EK rendeletben meghatározott termelési rendszerekkel és ellenőrzési intézkedésekkel egyenértékűnek elismert termelési rendszereket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak.

(2)

Az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló, a 2017/2307 tanácsi határozattal (3) jóváhagyott megállapodásnak megfelelően az Unió és Chile elfogadják, hogy az említett megállapodás mellékletében felsorolt termékek ökológiai termékként kerüljenek behozatalra és forgalomba hozatalra területükön, amennyiben ezek a termékek megfelelnek a felek jogszabályainak és előírásainak. A szóban forgó megállapodás I. melléklete a Chiléből származó azon ökológiai termékekre vonatkozik, amelyek esetében az Unió elismeri az egyenértékűséget. Az egyértelműség érdekében Chilét indokolt felvenni az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében szereplő jegyzékre.

(3)

Costa Rica arról adott tájékoztatást, hogy illetékes hatósága egy új ellenőrző szervet vett fel az általa elismert ellenőrző szervek listájára, nevezetesen a „Primus Auditing Operations de Costa Rica S.A” szervet.

(4)

A Svájc által benyújtott információk szerint az „Institut für Marktökologie (IMO)” ellenőrző szerv neve „IMOswiss AG”-re, a „ProCert Safety AG” ellenőrző szervé pedig „ProCert AG”-re változott.

(5)

Tunézia tájékoztatása szerint megváltozott illetékes hatóságának neve. Ezen túlmenően Tunézia tájékoztatta a Bizottságot, hogy illetékes hatósága egy új ellenőrző szervet vett fel az általa elismert ellenőrző szervek listájára, nevezetesen a „CERES GmbH” szervet, valamint hogy az „Ecocert SA en Tunisie” ellenőrző szerv neve „Ecocert SA”-ra változott. A „Suolo e Salute” ellenőrző szerv elismerését visszavonták. Végezetül, a „Kiwa BCS Öko-Garantie GmbH” és az „Institut national de la normalisation et de la propriété industrielle (INNORPI)” ellenőrző szervek új kódszámokat kaptak.

(6)

A Dél-Korea által rendelkezésre bocsátott információk szerint az „OCK” és a „Neo environmentally-friendly” szervezetek új internetcímet kaptak. Az „Ecocert” ellenőrző szerv elismerését visszavonták. Végezetül, a dél-koreai illetékes hatóság elismert négy további ellenőrző szervet („Ecolivestock Association”, „Association for Agricultural Products Quality Evaluation”, „University Industry Liaison office of CNU” és „Eco Agriculture Institute Inc.”), amelyeket fel kell venni az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében szereplő jegyzékbe.

(7)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete megállapítja azon illetékes ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki.

(8)

Az „Agreco R.F. Göderz GmbH” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a B termékkategória vonatkozásában az „Agreco R.F. Göderz GmbH” szervezetet indokolt elismerni minden olyan harmadik ország tekintetében, ahol a szervezetet elismerték más termékkategóriák vonatkozásában, valamint hogy a szervezet elismerésének földrajzi hatályát a D termékkategória tekintetében indokolt kiterjeszteni a Zöld-foki-szigetekre, a Fidzsi-szigetekre, Iránra, Kambodzsára, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, a Salamon-szigetekre, Salvadorra, Tongára és Szamoára, az A termékkategória tekintetében pedig Mexikóra és Uruguayra.

(9)

A „Bioagricert S.r.l” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a D termékkategória vonatkozásában a „Bioagricert S.r.l” szervezetet célszerű elismerni Indonézia tekintetében.

(10)

A „Biocert International Pvt Ltd” az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékre való felvételét kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a D és az E termékkategória vonatkozásában a „Biocert International Pvt Ltd” szervezetet indokolt elismerni India tekintetében, az A és a D termékkategória vonatkozásában pedig Srí Lanka tekintetében.

(11)

Az „Ecocert SA” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategóriák tekintetében indokolt kiterjeszteni Új-Kaledóniára, a B termékkategória vonatkozásában Örményországra, az E termékkategória tekintetében pedig Togóra.

(12)

Az „Ecoglobe” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy címe és internetes elérhetősége megváltozott.

(13)

Az „Ekoagros” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország vonatkozásában az elismerést célszerű kiterjeszteni a B és a D termékkategóriára.

(14)

A „NASAA Certified Organic Pty Ltd” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy internetes elérhetősége megváltozott.

(15)

A „OneCert International PVT Ltd” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében indokolt kiterjeszteni Beninre, Indonéziára, Nigériára, a Fülöp-szigetekre és Togóra.

(16)

Az „Organic Certifiers” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tanúsítási tevékenységét beszüntette valamennyi olyan harmadik országban, amely tekintetében elismeréssel rendelkezett. Ezért e szervezetet célszerű elhagyni az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(17)

Az „ORSER” címváltozásról tájékoztatta a Bizottságot.

(18)

A „Q-check” az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékre való felvételét kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A kapott információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az A és a D termékkategória vonatkozásában a „Q-check” szervezetet célszerű elismerni Albánia, Egyiptom, Jordánia, Koszovó, Libanon, Peru, Szaúd-Arábia, Szerbia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek tekintetében.

(19)

A „Quality Partner” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tanúsítási tevékenységét beszüntette Indonéziában, az egyetlen olyan országban, amely tekintetében elismeréssel rendelkezett. Ezért e szervezetet célszerű elhagyni az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(20)

A „Soil Association Certification Limited” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tanúsítási tevékenységét beszünteti Egyiptomban és Iránban. Következésképpen ezen országokat célszerű elhagyni az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(21)

A „Valsts SIA” Sertifikācijas un testēšanas centrs„” adatainak módosítását kérelmezte a Bizottságnál, amely megvizsgálta a kérelmet. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében indokolt kiterjeszteni Belaruszra, az A és a B termékkategória tekintetében pedig Üzbegisztánra.

(22)

Chilének az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletébe történő felvétele következtében az A, D vagy F kategóriába tartozó, Chiléből származó termékek behozatala tekintetében eddig elismert ellenőrző szerveket az említett termékkategóriák vonatkozásában – a kereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó termékek kivételével –továbbra is indokolt elismerni Chile tekintetében.

(23)

Ezért az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

1.

A III. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.

A IV. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/11

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy fertőzött vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat melléklete a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit az I–IV. részében. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet az afrikai sertéspestissel kapcsolatban tükrözze az uniós járványügyi helyzet alakulását.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti elterjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegséghez kapcsolódó járványügyi helyzetnek az Unióban tapasztalt közelmúltbeli alakulása mutatta, valamint amelyről beszámolt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye; az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzéséről szóló tudományos jelentése; és az EFSA 2017. november 7-én közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzéséről szóló tudományos jelentése (5).

(3)

2018 júniusában az afrikai sertéspestis 139 kitörését észlelték házi sertésekben a romániai Tulcea megyében. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörésének ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának ezt az afrikai sertéspestis által érintett területét fel kell sorolni az említett melléklet I. és III. részében.

(4)

2018 júniusában néhány esetben az afrikai sertéspestis előfordulását észlelték vaddisznókban a romániai Szatmárnémeti megyében, amelyet az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörése már korábban is sújtott. Az afrikai sertéspestis vaddisznókban való kitörésének ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának ezt az afrikai sertéspestis által érintett területét fel kell sorolni az említett melléklet I., II. és III. részében.

(5)

2018 júniusában az afrikai sertéspestis számos kitörését észlelték házi sertésekben Litvánia Radviliskis, Lazdijai, Raseiniai, Jubarkas, Kediainiai, Mažeikiai és Joniškis régiójában. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörésének ezen esetei, valamint a Litvánia ugyanazon területein vaddisznókban előforduló legutóbbi esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának ezeket az afrikai sertéspestis által érintett területeit fel kell sorolni az említett melléklet III. részében.

(6)

2018 júniusában az afrikai sertéspestis három kitörését észlelték házi sertésekben Lengyelország Wlodawsik, Bialski és Braniewski régiójában. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörésének ezen esetei, valamint a Lengyelország ugyanazon területein vaddisznókban előforduló legutóbbi esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezeket az afrikai sertéspestis által érintett területeit fel kell sorolni az említett melléklet III. részében.

(7)

2018 júniusában az afrikai sertéspestis kitörését észlelték egy esetben házi sertésekben Lettország Jelgava régiójában. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való kitörésének ezen esete, valamint a Lettország ugyanazon területén vaddisznókban előforduló legutóbbi esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Lettországnak ezt az afrikai sertéspestis által érintett területét fel kell sorolni az említett melléklet III. részében.

(8)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegséggel kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Románia, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében megfelelő méretű, új, magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében szereplő jegyzékbe. Az említett mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/28

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéből következően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke úgy rendelkezik, hogy tevékenységeinek folytatása során az Unió törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.

(3)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tilt bármely alapon történő, így a nemen, fajon, etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A Charta 23. cikke tartalmazza a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való jogot minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén. A 26. cikke elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Ezenfelül a mindenkit megillető törvény előtti egyenlőséget belefoglalták az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. cikkébe.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke értelmében a Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket fogadhat el a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (3) bekezdés szerint az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.

(5)

E rendelkezések alapján több irányelvet fogadtak el a releváns területeken a megkülönböztetés tilalma tekintetében.

(6)

A 2000/43/EK tanácsi irányelv (1) tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen és közvetett megkülönböztetést, így a zaklatást. A jogszabály valamennyi személyre alkalmazandó a magán- és az állami szektor vonatkozásában, a köztestületeket is beleértve, az alábbiak tekintetében: a) a nem önálló és az önálló keresőtevékenységhez, illetve a foglalkoztatáshoz való hozzáférés feltételei – beleértve a kiválasztás kritériumait és a munkaerő-toborzás feltételeit –, a tevékenység fajtájától és a szakmai hierarchiában elfoglalt helytől függetlenül, beleértve a szakmai előmenetelt; b) hozzáférés minden fajtájú és szintű pályaválasztási tanácsadáshoz, szakmai továbbképzéshez, a felsőfokú szakmai továbbképzéshez és átképzéshez, beleértve a szakmai gyakorlatot; c) foglalkozási- és munkakörülmények, beleértve az elbocsátási feltételeket és a munkabért; d) tagság és részvétel munkaadói vagy munkavállalói szervezetben, vagy bármely szervezetben, amelynek tagjai egy bizonyos foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket; e) szociális védelem, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást; f) szociális előnyök; g) oktatás; valamint h) az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást.

(7)

A 2000/78/EK tanácsi irányelv (2) tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás, munkavégzés és szakképzés során alkalmazott közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, így a zaklatást. A jogszabály valamennyi személyre alkalmazandó a magán- és az állami szektor vonatkozásában, a köztestületeket is beleértve, az előző franciabekezdésben említett a) – d) pont tekintetében.

(8)

A 2004/113/EK tanácsi irányelv (3) tiltja a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést – így a zaklatást és a szexuális zaklatást – az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében.

(9)

A nemek közötti egyenlőségről szóló 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezik a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés – így a zaklatás és a szexuális zaklatás – tilalmáról a foglalkoztatás, így az előmenetel és a szakképzés, a munkafeltételek, így a díjazás, valamint a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek terén.

(10)

A 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) tiltja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, így a zaklatást és a szexuális zaklatást. Az irányelv hatálya kiterjed a hátrányos megkülönböztetés minden formájára, azonban kifejezetten megemlíti a szociális védelmet és az anyasági ellátásokat.

(11)

A tagállamok az összes fent említett irányelvet (a továbbiakban: az egyenlőségről szóló irányelvek) átültették. Az egyenlőségről szóló irányelvek – a 2000/78/EK irányelv kivételével – úgy rendelkeznek, hogy a tagállamok kijelölnek egy vagy több szervet (a továbbiakban: egyenlőséggel foglalkozó szervek), amelyek feladata annak előmozdítása – az elemzést, nyomon követést és támogatást is beleértve –, hogy az adott irányelvek hatálya alá tartozó indokokon alapuló megkülönböztetéstől mentesen, minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön. Ennek megfelelően minden tagállam létrehozott egyenlőséggel foglalkozó szerveket.

(12)

A jelen ajánlás a fent említett egyenlőségről szóló irányelvekkel létrehozott, egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozik.

(13)

Ha az egyenlőségről szóló irányelvek előírják ilyen egyenlőséggel foglalkozó szervek létrehozását, annak biztosítására kötelezik a tagállamokat, hogy e szervek hatásköre kiterjedjen az áldozatoknak történő önálló segítségnyújtásra, a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos független vizsgálatok lefolytatására, független jelentések közzétételére és ajánlások tételére az ilyen hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő bármely kérdésben.

(14)

Ezen túlmenően a Bizottság 2008. július 2-án elfogadta a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (6). A javaslat hatálya az alábbiakra terjed ki: a) szociális védelem, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást; b) szociális előnyök; c) oktatás, valamint d) az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást. Az irányelvjavaslat értelmében a tagállamok kötelesek ezeken a területeken is egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervet vagy szerveket kijelölni, amelyek azonosak lehetnek az egyenlőségről szóló irányelvek alapján már létrehozott szervekkel. Jóllehet mostanáig nem fogadták el a javaslatot, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egyenlőséggel foglalkozó szerveket ezeken a területeken, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen szervek kijelölése erősíti a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet.

(15)

A 2006/54/EK és a 2010/41/EU irányelvek emellett annak biztosítására kötelezik a tagállamokat, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatköre felöleli a rendelkezésre álló információk cseréjét a megfelelő európai szervekkel.

(16)

Számos tagállamban az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatása a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre is kiterjed. Ez különösen a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat (7) hatékony végrehajtása tekintetében releváns, amely minimumszabályokat állapít meg a rasszista gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására, büntetőeljárás alá vonására és szankcionálására.

(17)

Az irányelveken alapuló, egyenlőséggel foglalkozó szervek létrehozására vonatkozó kötelezettségük mellett, a tagállamok többsége kiterjesztette az egyenlőséggel foglalkozó szerveinek megbízatását, hogy az általában felölelje a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés alkalmazási területét a munkavállalás és foglalkoztatás, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, az oktatás, a szociális védelem és a szociális előnyök terén, tehát lefedje a 2000/78/EK irányelv hatályát, valamint más területeket.

(18)

Az egyenlőségi irányelvek széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel a tagállamokat az egyenlőséggel foglalkozó szervek felépítése és működése tekintetében. Ennek eredményeként jelentős különbségek jöttek létre a tagállamok által létrehozott szervek megbízatása, hatásköre, felépítése, forrásai és operatív működése tekintetében. Ennek következtében pedig időnként nem megfelelő a polgárok védelemhez való hozzáférése, ez a védelem tagállamonként egyenlőtlen (8).

(19)

Egyes tagállamok egynél több egyenlőséggel foglalkozó szervet alapítottak, ami szükségessé teszi világos koordinációs és együttműködési struktúrák kialakítását.

(20)

Bizonyos tagállamokban az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatását kiterjesztették a legkülönfélébb területekre anélkül, hogy a források ennek megfelelően növekedtek volna. Több egyenlőséggel foglalkozó szerv akár komoly költségvetés-csökkentést is elszenvedett, aminek következtében meggyengülhettek a feladataik ellátására való kapacitásaik (9).

(21)

A tanulmányokban olyan eseteket emeltek ki, amikor az egyenlőséggel foglalkozó szervek külső nyomás vagy nem megfelelő személyzeti ellátottság miatt nem voltak függetlenek és eredményesek (10).

(22)

A gyakorlatban különösen akkor sérülhet a függetlenség, ha az egyenlőséggel foglalkozó szervet egy minisztériumon belül hozzák létre, amely közvetlenül utasításokat kap a kormánytól.

(23)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek nem koncentrálhatnak aránytalan mértékben egyes tevékenységekre, háttérbe szorítva másokat (11).

(24)

Annak érdekében, hogy elősegítsék a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportok és egyének jogainak érvényesítését, az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek a közvélemény figyelmét is fel kell hívniuk a létezésükre, a megkülönböztetést tiltó hatályos szabályokra és a jogorvoslati lehetőségek igénybevételének módjára. E célból helyénvaló, ha – személyesen és az interneten – mindenki könnyen hozzáférhet az egyenlőséggel foglalkozó szervekhez. Titoktartás és térítésmentes, egyszerű eljárások révén is meg kell könnyíteni a panaszok benyújtását.

(25)

Helyénvalónak látszik, hogy a Bizottság az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokat ajánljon a tagállamoknak, elősegítve annak szavatolását, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek az egész Unióban megfelelően és egyenértékűen működnek.

(26)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó szabályok szükségességét még inkább hangsúlyozták az alábbi dokumentumokban: A 2014. évi közös jelentés a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek alkalmazásáról (12), A 2015. évi jelentés a 2004/113/EK irányelv alkalmazásáról (13), valamint A 2014. évi értékelő jelentés a fizetések átláthatóságáról és az Uniós cselekvési terv 2017–2019 – „A nemek közötti bérszakadék kezelése” (14). Ezenfelül az Európai Parlament 2015. évi állásfoglalásában sürgette az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokat (15).

(27)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (16), az Egyenlőség Előmozdításával Foglalkozó Szervek Európai Hálózata (17) és az Európa Tanács (18) már elfogadott az egyenlőséggel foglalkozó szervekre és emberi jogi intézményekre vonatkozó előírásokat.

(28)

Jelen ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Az a célja, hogy Európa-szerte hozzájáruljon az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírások közötti különbségek megszüntetéséhez.

(29)

Az ajánlás az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, hozzáférhetőségére és koordinációjára vonatkozó, és a hozzájuk való hozzáféréssel kapcsolatos előírásokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervek képesek legyenek hatékonyan ellátni feladataikat.

(30)

Ez az ajánlás a Bizottság azon kötelezettségvállalására épül, hogy ösztönözze és segítse a tagállamokat az uniós jogszabályok érvényesítésére és jogorvoslatok biztosítására vonatkozó kapacitásaik javításában, annak szavatolása érdekében, hogy a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő és az uniós jog által védett egyének és csoportok teljes mértékben élvezhessék az őket megillető jogokat, összhangban az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleménnyel (19). Az egyenlőséggel foglalkozó független szervek lényeges szerepet játszanak az uniós jogszabályok hatékony végrehajtásában, átfogó és következetes érvényesítésében. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek emellett értékes intézmények az egyenlő és inkluzív demokratikus társadalmak fenntartható fejlődése számára.

(31)

Az Unió hatáskörébe tartozó területeken az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásoknak meg kell felelniük azoknak az akadálymentességi követelményeknek is, amelyeket belefoglaltak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménybe. Ezt az egyezményt a 2010/48/EK tanácsi határozattal (20) jóváhagyták az Európai Közösség nevében, így az az EU másodlagos jogával szemben elsőbbséget élvező uniós jogrend szerves részét képezi.

(32)

A 2000/43/EK, 2000/78/EK, 2004/113/EK és a 2006/54/EK irányelvek arra kötelezik a tagállamokat, hogy az alkalmazásukra vonatkozó minden elérhető információt közöljenek, hogy a Bizottság jelentést tudjon készíteni, értékelve a vonatkozó irányelvek alapján általuk meghozott intézkedéseket. A közlésre bizonyos előre meghatározott időközönként kerül sor (21), hogy a Bizottságnak módjában álljon elfogadni és közzétenni a jelentést. A Bizottság e közleménybe arra vonatkozó információkat is belefoglal, hogy a tagállam megfelel-e a jelen ajánlásnak, ami lehetővé tenné az által kifejtett hatás értékelését.

(33)

Uniós szinten jelen ajánlás nem érinti a nemzeti eljárásjog elveit és a tagállamok jogi hagyományait. Az ajánlás nem jár a Szerződésekben és a másodlagos uniós jogban meghatározott uniós hatáskörök bővítésével,

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(1)

(2)

(3)

(4)

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/36

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/36

4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/36