14.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/867 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. június 13.)

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége által létrehozott fellebbezési tanács(ok) eljárási szabályzatának megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 55. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/796 rendelet felhatalmazza az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) igazgatótanácsát, hogy egy vagy több fellebbezési tanácsot hozzon létre, amely(n)ek feladata az említett rendelet 58. és a 61. cikkében említett fellebbezési és választott bírósági eljárások lefolytatása.

(2)

Mivel az (EU) 2016/796 rendelet csak a fellebbezések elbírálásának alapvető elveit határozza meg, meg kell állapítani a fellebbezési tanács eljárási szabályzatát, ideértve a szavazási szabályokat, a fellebbezés benyújtásának feltételeit, valamint a tagok költségeinek megtérítésére vonatkozó feltételeket. A fellebbezési tanács eljárási szabályzatát az Ügynökség javaslata alapján és az Ügynökség igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően a Bizottság állapítja meg.

(3)

Az Ügynökség igazgatótanácsa állandó testületként legalább egy fellebbezési tanácsot létrehoz azzal a céllal, hogy biztosítsa a döntéshozatal egységességét és koherenciáját, csökkentse az adminisztratív terheket és az időigényes kinevezési eljárásokat az egyes fellebbezések vagy választott bírósági kérelmek beérkezésekor, valamint kamatoztassa a tagok egyéni és együttes szakértelmét.

(4)	Az Ügynökség igazgatótanácsa három vagy öt taggal és megfelelő számú póttaggal rendelkező fellebbezési tanácso(ka)t hozhat létre az (EU) 2016/796 rendelet 55. cikkének (4) bekezdése szerint.

(5)	A fellebbezési tanács zavartalan és hatékony működésének biztosítása érdekében az egyik tagot ki kell nevezni a fellebbezési tanács elnökévé. Az elnök alapvető feladata a fellebbezési tanács által hozott határozatok minőségének és következetességének biztosítása.

(6)

A fellebbezési tanácsot feladatainak ellátásában egy hivatalvezető és egy referens segíti. Ez utóbbiaknak egyértelműen meg kell határozni a kinevezési módját, szerepét és feladatkörét. Minden eljáráshoz külön referenst kell kinevezni, míg a hivatalvezető szolgálatait valamennyi fellebbezési tanács igénybe veszi.

(7)	Rendelkezni kell annak a lehetőségéről, hogy a fellebbezési tanács külön adminisztratív iránymutatást adjon ki az eljárási szabályzat gyakorlati rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.

(8)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/796 rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A FELLEBBEZÉSI TANÁCS LÉTREHOZÁSA ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. cikk

A fellebbezési tanács létrehozása

(1) Az e rendeletben a fellebbezési tanács tekintetében megállapított szabályok az Ügynökség igazgatótanácsának határozatával létrehozott valamennyi fellebbezési tanácsra alkalmazandók. A továbbiakban minden ilyen tanács együttesen: „a fellebbezési tanács”.

(2) A megállapítások határidőre történő kihirdetésének, továbbá a határozathozatali gyakorlat minőségének és következetességének biztosítása érdekében az (EU) 2016/796 rendelet 55. cikke szerinti egyik fellebbezési tanács állandó jelleggel működik.

2. cikk

Tagok

(1) A fellebbezési tanácsot alkotó elnök, egyéb tagok és póttagok a továbbiakban – eltérő jelölés hiányában –együttesen: „tagok”.

(2) A tagok megbízatása a kinevezésről szóló határozatban rögzített időpontokban veszi kezdetét és ér véget. Az említett időpont egy feladat, illetve egyes eljárások befejezéséhez viszonyítva kerülhet meghatározásra. Az (EU) 2016/796 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje legfeljebb négy év, amely egy alkalommal megújítható.

(3) Minden létrehozott fellebbezési tanácsban biztosítani kell a megfelelő műszaki, jogi és eljárási szakértelem és/vagy tapasztalat meglétét.

3. cikk

Helyettesítés

(1) A fellebbezési tanács tagjainak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az elnököt arról, ha a jövőben várhatóan vagy biztosan nem tudják ellátni feladataikat.

(2) Amennyiben az elnök nem tudja ellátni feladatait, a fellebbezési tanács határoz arról, hogy a fennmaradó tagok közül melyik látja el az elnöki feladatokat.

(3) Az elnök ez esetben a póttagok egyikét kinevezi tagnak.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti helyettesítésekre szóló kinevezések legalább addig maradnak hatályban, amíg a helyettesített tag vagy elnök akadályoztatva van feladata ellátásában, és legalább addig, amíg a folyamatban lévő fellebbezés vagy választott bírósági eljárás lezárul.

(5) Amennyiben az akadályoztatás állandósul vagy 12 hónapnál tovább tart, az Ügynökség igazgatótanácsa szükség szerint új tagot, illetve elnököt, valamint póttagot nevez ki.

4. cikk

Az elnök feladatköre

(1) A fellebbezési és választott bírósági eljárások üléseit a fellebbezési tanács elnöke vezeti.

(2) Az elnök jótáll a fellebbezési tanács határozatainak minőségéért és következetességéért.

(3) Az elnök minden eljárásra vonatkozóan referenst nevez ki a fellebbezési tanács tagjai közül.

(4) Az elnök a hivatalvezetővel együtt biztosítja az e rendeletben rögzített eljárási szabályok megfelelő végrehajtását.

(5) Amennyiben az Ügynökség igazgatótanácsa több fellebbezési tanácsot nevezett ki, ezek elnökei együttesen kidolgozzák az eljárások felosztásának módszerét, és arról tájékoztatják a hivatalvezetőt.

5. cikk

A referens feladatköre

(1) A referens elvégzi a fellebbezés előzetes vizsgálatát, majd ismerteti a fellebbezési tanács többi tagjával vizsgálatának eredményét.

(2) A referens megszövegezi a fellebbezési tanács megállapításainak tervezetét.

6. cikk

A fellebbezési tanács székhelye

A fellebbezési tanács székhelye az Ügynökség székhelyén található.

7. cikk

A hivatalvezető

(1) A fellebbezési tanácsot feladatainak ellátásában egy hivatalvezető segíti.

(2) A hivatalvezető:

a)	minden egyes eljárást nyilvántartási számmal ellátva nyilvántartásba vesz, és erről értesíti a fellebbezési tanácsot és valamennyi érdekelt felet;

b)	felel a fellebbezési és választott bírósági eljárásokhoz kapcsolódó valamennyi releváns dokumentum átvételéért, továbbításáért és biztonságos tárolásáért, a felekkel való kommunikációért, valamint az eljárásokkal kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokért;

c)	indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a feleket az ügyet kivizsgáló tanács összetételéről, illetve az abban bekövetkezett változásokról;

d)	tájékoztatja az érintett feleket az (EU) 2016/796 rendelet 57. cikke (3) bekezdésének értelmében a fellebbezési eljárásban résztvevő feleket megillető jogokról;

e)	gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a honlapján tegyen közzé egy értesítést a fellebbezésről, amely tartalmazza legalább annak nyilvántartásba vételi dátumát, a felek nevét és elérhetőségét, az eljárás nyelvét, valamint a vitatott határozatot;

f)	ellenőrzi a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidők és egyéb formai követelmények betartását, és erről értesíti a fellebbezési tanácsot;

g)	jegyzőkönyvet vezet a meghallgatásokról, a tanúvallomások vagy szakértői anyagok vizsgálatáról, valamint a fellebbezési tanács tanácskozásairól;

h)	archiválja a fellebbezési és választott bírósági eljárásokban a fellebbezési tanács által hozott határozatokat;

i)	rögzíti a kérelmeket és a fellebbezési tanács megállapításait az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben („egyablakos rendszer”).

8. cikk

A hivatalvezető kinevezése és hatásköre

(1) A hivatalvezetőt az Ügynökség javaslatára a fellebbezési tanács nevezi ki, az Ügynökség alkalmazottainak köréből. Több fellebbezési tanács esetén a döntést konszenzus alapján kell meghozni.

(2) A hivatalvezető nem vehet részt az Ügynökség olyan határozatokra vonatkozó eljárásaiban, amelyek ellen az (EU) 2016/796 rendelet 60. cikke alapján fellebbezés nyújtható be.

(3) A hivatalvezető feladatait a fellebbezési tanács elnökének felügyelete alatt és utasításai alapján gyakorolja.

(4) A hivatalvezető munkáját munkatársak segíthetik, akikre ez a cikk szintén alkalmazandó.

II. FEJEZET

FELLEBBEZÉS

9. cikk

Fellebbezés benyújtása és értesítés

(1) A fellebbezést az (EU) 2016/796 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett dátumtól számított két hónapon belül, a fellebbezéshez előírt elektronikus formátumban kell benyújtani a fellebbezési tanácshoz, a hivatalvezető útján.

(2) A fellebbezésnek a következőket kell tartalmaznia, értelemszerűen:

a)	a fellebbező fél neve és címe;

b)	ha a fellebbező felet megbízott személy képviseli, a fellebbező fél képviselőjének neve és címe;

c)	elektronikus üzenetek fogadására alkalmas cím;

d)	amennyiben a fellebbező fél jogi személy, csatolnia kell a hivatalvezető részére a jogi személy alapítási vagy működési okmányát (okmányait) vagy a társaság, cég vagy egyesület aktuális cégkivonatát vagy a jogi személyiségét igazoló egyéb okmányokat;

e)	a fellebbezés tárgyát képező határozatra történő hivatkozás és a fellebbező fél jogorvoslatra irányuló kérelme;

f)	a fellebbezésben felhozott érvek;

g)	adott esetben a benyújtott alátámasztó bizonyítékok jellege és a bizonyítékokkal alátámasztani kívánt tények ismertetése;

h)	adott esetben a dokumentumok vagy azok egy részének bizalmas kezelésére irányuló kérelem;

i)	amennyiben a fellebbező fél nem a vitatott határozat címzettje, a határozat általi közvetlen vagy közvetett érintettség indokolása, valamint a határozatról való első tudomásszerzés dátumának igazolása.

(3) Ha a fellebbezés nem tartalmazza a (2) bekezdésben felsorolt információkat, a hivatalvezető a fellebbező félnek legfeljebb tíz munkanapos határidőt biztosít azok utólagos benyújtására. A hivatalvezető csak egy alkalommal írhat elő póthatáridőt. Ezen időtartam nem számít bele az (EU) 2016/796 rendelet 58. és 62. cikkében meghatározott határidőbe.

(4) A hivatalvezető a fellebbezés benyújtásától számított egy munkanapon belül értesíti arról a fellebbezési tanácsot, az Ügynökséget és minden azonosítható érintett felet.

10. cikk

Titoktartás

(1) A bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell határozni a bizalmasan kezelendő szavakat, elemeket, adatokat vagy szövegrészeket, valamint a kérelmet igazoló konkrét indokokat. Ezen információk hiányában a fellebbezési tanács elutasíthatja a kérelmet.

(2) Az elnök dönt arról, hogy a fellebbezésben a 9. cikk (2) bekezdése h) pontjának megfelelően megjelölt információt bizalmasnak kell-e tekinteni, valamint biztosítja, hogy a bizalmasnak nyilvánított információk ne kerüljenek közzétételre.

11. cikk

A fellebbezés elfogadhatatlansága

A fellebbezési tanács az alábbi indokok közül egy vagy több alapján minősíthet elfogadhatatlannak egy fellebbezést:

a)	a fellebbezés nem felel meg a 9. cikkben előírt formai követelményeknek;

b)	a fellebbező fél túllépte a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidőt;

c)	a fellebbezés olyan határozat ellen irányul, amellyel szemben fellebbezés nem nyújtható be;

d)	a fellebbező fél nem címzettje a fellebbezés tárgyát képező határozatnak, és nem tudja igazolni közvetlen vagy személyes érintettségét.

12. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A fellebbezésnek a fellebbezési tanácshoz történő benyújtását követően minden olyan tag, amely esetleges összeférhetetlenséget állapít meg, az (EU) 2016/796 rendelet 57. cikke (2) bekezdésének megfelelően indokolással ellátott nyilatkozatot tesz, amelyet benyújt az elnöknek.

(2) A fellebbezésben érintett feleket minden ilyen nyilatkozatról indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell.

(3) A fellebbezésben érintett felek által benyújtott kifogás akkor fogadható el, ha annak benyújtására a kifogást megalapozó ténynek a kifogást emelő fél tudomására jutásától számított tíz munkanapon belül kerül sor.

(4) Az érintett tagot értesíteni kell a kifogásról, és fel kell szólítani, hogy az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nyújtsa be válaszát az elnöknek.

(5) A fellebbezési tanács indokolatlan késedelem nélkül határoz az érintett tagnak az eljárásból az (EU) 2016/796 rendelet 57. cikke (2) bekezdésével összhangban történő kizárásáról. Az érintett tagnak tartózkodnia kell a határozat meghozatala során.

(6) Az érintett tag kizárása átmeneti jellegű, a kifogással érintett fellebbezési vagy választott bírósági eljárásra vonatkozik. Az elnök a 3. cikkben leírt eljárásnak megfelelően gondoskodik a kizárt tag helyettesítéséről.

13. cikk

Közbenső felülvizsgálati eljárás

(1) Az Ügynökség által az (EU) 2016/796 rendelet 14., 20., 21. és 22. cikke alapján hozott határozattal, illetve az Ügynökség alkalmazandó határidőkön belüli fellépésének elmulasztásával szemben benyújtott fellebbezést az (EU) 2016/796 rendelet 60. cikkével összhangban közbenső felülvizsgálatnak kell alávetni, mielőtt a fellebbezési tanács elé terjesztik kivizsgálásra.

(2) A fellebbezés benyújtását követően az Ügynökségnek egy hónap áll a rendelkezésére, hogy a következő intézkedések valamelyikét alkalmazza:

a)	helyesbítse a határozatot vagy pótolja a cselekvés elmulasztását;

b)	megerősítse a vitatott határozatot, és ahhoz indokolást fűzzön;

c)	megállapítsa, hogy az (EU) 2016/796 rendelet 60. cikke (1) bekezdése második mondatának megfelelően a közbenső felülvizsgálat nem alkalmazandó, és ezt indokolással alátámassza;

d)	ismertesse azokat az indokokat, amelyek alapján úgy véli, hogy a fellebbezés nem elfogadható.

(3) Az Ügynökség minden fent említett esetben tájékoztatja lépéseiről a hivatalvezetőt, és adott esetben az utóbbi rendelkezésére bocsát minden szükséges igazoló dokumentumot.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az Ügynökség meghozza határozatát, és a hivatalvezető lezárja a fellebbezési eljárást, valamint erről tájékoztatja az eljárásban érintett feleket.

(5) A (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említett esetekben a hivatalvezető megfelelő értesítést küld a fellebbező félnek, és az eljárást a fellebbezési tanács elé utalja további vizsgálatra.

(6) A fellebbező fél a vizsgálatra való felkérésről szóló értesítés napjától számított tíz munkanapon belül visszavonhatja fellebbezését.

(7) A fellebbezési tanácshoz intézett vizsgálatra való felkérés dátumának az (EU) 2016/796 rendelet 58. és 62. cikkében meghatározott határidő számítása szempontjából releváns benyújtási dátumot kell tekinteni.

(8) Ilyen felkérés esetén az Ügynökség úgy határozhat, hogy felfüggeszti a megtámadott határozat alkalmazását.

14. cikk

Ellenkérelem

(1) Az Ügynökség a fellebbezésről való értesítést követő egy hónapon belül nyújthat be ellenkérelmet.

(2) Amennyiben a 13. cikk szerinti közbenső felülvizsgálat alkalmazandó, a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben ellenkérelem nyújtható be. A b) pontban megjelölt indokok ellenkérelemként szolgálnak.

(3) Az ellenkérelemnek tartalmaznia kell az indokolást, valamint minden igazoló dokumentumot.

(4) Amennyiben az Ügynökség nem nyújt be ellenkérelmet, az eljárást enélkül kell folytatni.

15. cikk

Beavatkozás

(1) A fellebbezési tanács bármely olyan személynek, aki igazolja az eljárás kimenetelében való jogos érdekeltségét, engedélyezheti, hogy beavatkozóként részt vegyen az eljárásban annak lezárása előtt.

(2) A beavatkozási kérelmet a fellebbezésről szóló értesítésnek az Ügynökség honlapján való közzétételét követő tíz munkanapon belül kell benyújtani.

(3) A beavatkozási kérelemről a felek értesítést kapnak, ami lehetőséget biztosít számukra az általuk szükségesnek tartott észrevételek megtételére, mielőtt a fellebbezési tanács meghozza a beavatkozásról szóló határozatát.

(4) A beavatkozás az egyik fél jogorvoslati kérelmének egészben vagy részben történő támogatására vagy elutasítására irányulhat. A beavatkozás nem biztosít azonos eljárási jogokat azokkal, amelyeket a felekre ruháztak.

16. cikk

A beavatkozási kérelem tartalma

(1) A beavatkozási kérelem a következőket tartalmazza:

a)	a beavatkozó fél neve és címe;

b)	adott esetben a beavatkozó fél képviselőjének neve és címe;

c)	értesítési cím, amennyiben különbözik az a), illetve b) pontban megadott címtől;

d)	hivatkozás az eljárásra, amellyel kapcsolatban a kérelmet benyújtották;

e)	az egyik fél jogorvoslati kérelmét egészben vagy részben támogató vagy elutasító nyilatkozat;

f)	a jogalapok, valamint az azokat alátámasztó jogi és ténybeli érvek;

g)	adott esetben a releváns alátámasztó bizonyítékok.

(2) A beavatkozás benyújtását követően az elnök legfeljebb tíz munkanapos határidőt állapít meg, amelyen belül a felek válaszolhatnak a beavatkozásra.

17. cikk

Határozat felfüggesztése iránti kérelem

(1) A fellebbezési tanács felfüggesztheti a vitatott határozatot, amennyiben valamely fellebbező fél bizonyítja, hogy a felfüggesztésre sürgősen szükség van jogai és érdekei megőrzése érdekében, a szóban forgó jogok és érdekek súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának kockázata miatt.

(2) Az elnök felszólíthatja a másik felet, hogy tegyen írásos észrevételeket a kérelemmel kapcsolatban.

18. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) A fellebbezési tanács a fellebbezési eljárásban érintett valamennyi fél beleegyezése esetén legfeljebb tíz munkanapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését.

(2) Az erről szóló végzésben meg kell határozni a felfüggesztés időtartamát és indokait.

(3) Az eljárás felfüggesztése egyúttal az összes eljárási határidő felfüggesztését eredményezi.

III. FEJEZET

VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

19. cikk

Választottbíráskodás iránti kérelem

(1) Az (EU) 2016/796 rendelet 61. cikke alapján a nemzeti biztonsági hatóság vagy az érintett hatóságok választott bírósági eljárás iránti kérelmet nyújthatnak be.

(2) Az erre irányuló kérelmet a hivatalvezetőhöz kell benyújtani, aki egy munkanapon belül értesíti róla az Ügynökséget és a fellebbezési tanácsot.

20. cikk

ERTMS-rendszerekkel kapcsolatos választottbíráskodás iránti kérelem

(1) Az Ügynökség értesíti a hivatalvezetőt az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerinti egyeztetési eljárásról, az abban részt vevő felekről és a határidőkről.

(2) Amennyiben egyhavi egyeztetést követően nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás, a hivatalvezető az eljárást választottbíráskodás céljából a fellebbezési tanács elé utalhatja, és erről értesíti az érintett feleket.

21. cikk

Választott bírósági eljárás

(1) A fellebbezési tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy támogatja-e az Ügynökség álláspontjának fenntartását.

(2) A II. fejezet megfelelő rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

22. cikk

A fellebbezési tanács határozata

A fellebbezési tanács határozatának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a felek és adott esetben a képviselőik neve;

b)	a vita tárgyát képező tények és témák összefoglalása;

c)	a felek álláspontja és érvelése;

d)	a megállapítások elemzése;

e)	a határozatot tartalmazó rendelkező rész;

IV. FEJEZET

KÖZÖS ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Nyelv

23. cikk

Az eljárások nyelve

(1) Ha a fellebbező fél a megtámadott határozat címzettje, a fellebbezést a megtámadott határozat meghozatalát eredményező eljárás nyelvén kell benyújtani.

(2) Ha a fellebbező fél nem a megtámadott határozat címzettje, a fellebbezést az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.

(3) A választottbíráskodásra irányuló kérelmet az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani. A választott bírósági eljárás az abban érintett nemzeti biztonsági hatóság nyelvén kell lefolytatni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyelv a fellebbezési vagy választott bírósági eljárás nyelve. Ezt kell használni az írásbeli és a szóbeli eljárás, valamint a felekkel folytatott kommunikáció során.

(5) A fellebbezéshez, a választott bírósági eljárás iránti kérelemhez és az ellenkérelemhez csatolt valamennyi technikai és igazoló dokumentumot az adott eljárás nyelvén kell benyújtani.

(6) A fellebbezési tanács megállapításait az adott eljárás nyelvén kell megszövegezni.

(7) A beavatkozóknak szintén az adott eljárás nyelvét kell használniuk.

(8) A fellebbezési tanács hatékonysági és költségtakarékossági megfontolásokból eltérhet a fenti bekezdésektől az írásbeli és a szóbeli szakaszban vagy annak egy részében, ideértve az egyes iratokat és/vagy szóbeli felszólalásokat, amennyiben valamennyi fél jóváhagyja az erre vonatkozó alternatív megállapodást. A fellebbezési tanács kérésre írásban is rögzíti az ilyen irányú megállapodást, illetve az annak alapját képező esetleges feltételeket.

24. cikk

Fordítás

(1) A beadványokhoz mellékelt műszaki és egyéb igazoló dokumentumoknak az eljárás nyelvére történő fordításával kapcsolatos költségeket a dokumentumot benyújtó fél viseli.

(2) A fellebbezési tanács által kért fordítás és tolmácsolás a szükséges minimumra korlátozódik, ennek költségeit az Ügynökség viseli.

(3) Fordítás esetén az érintett félnek hiteles fordítást kell benyújtania.

2. SZAKASZ

Az eljárás

25. cikk

Eljárási cselekmények

(1) Az elnök az eljárás során bármikor elrendelhet eljárási cselekményeket, a felek kérésére vagy anélkül.

(2) Az (1) bekezdésben említett cselekmények körébe tartoznak különösen:

a)	a felek, tanúk vagy szakértők, illetve bármely, az eljárás szempontjából döntő súlyú információval rendelkező személy meghallgatása;

b)	felszólítás írásos vagy szóbeli beadványra az eljárás valamely döntő aspektusaival kapcsolatban;

c)	felszólítás dokumentumok benyújtására;

d)	szakértői vélemény rendelése;

e)	az eljárás szempontjából döntő jelentőségű vizsgálatok vagy ellenőrzések elrendelése.

26. cikk

A határidők meghosszabbítása kivételes körülmények között

Kivételes körülmények között, amennyiben az érintett fél bizonyítja olyan rendkívüli és előre nem látható körülmények fennállását, amelyekre nem volt ráhatása, és amelyek a legnagyobb gondosság mellett sem lettek volna elkerülhetők, a fellebbezési tanács módosíthatja az e rendeletben előírt határidőket, ügyelve arra, hogy kiegyensúlyozott, egyenlő jogokat biztosítson az eljárásban részt vevő valamennyi fél számára.

27. cikk

Az eljárás megindítását vagy a bizonyítási eljárást alátámasztó iratok benyújtása

(1) A határidők számítása szempontjából valamely irat a hivatalvezető általi kézhezvétel időpontjától minősül benyújtottnak; a hivatalvezetőnek vissza kell igazolnia a dokumentum kézhezvételét.

(2) Az iratokban fel kell tüntetni a fellebbezési vagy a választott bírósági eljárás ügyszámát, amelyet a hivatalvezető adott ki a fellebbezési vagy választott bírósági kérelem első alkalommal történő benyújtásakor.

(3) Az eljárási iratok maximális terjedelme a következő:

a)	20 oldal a fellebbezések és ellenkérelmek esetében; illetve

b)	10 oldal a beavatkozások esetében.

Az oldalszám-korlátozások nem vonatkoznak az eljárási iratok mellékleteire.

(4) A (3) bekezdésben említett maximális terjedelem túllépését a hivatalvezető az elnökkel egyetértésben engedélyezheti, kizárólag a különösen összetett ténybeli elemeket tartalmazó eljárásokban.

28. cikk

Tanácskozás

A fellebbezési tanácsban zajló viták titkosak, és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

A tanácskozások bármely megfelelő formában lebonyolíthatók, nem csak fizikai ülések formájában.

29. cikk

Tanúk, szakértők és meghallgatások

(1) A fellebbezési tanács az egyik fél kérelmére elrendelheti tanúk meghallgatását az eljárás kimenetelét befolyásoló, döntő súlyú kérdésekről. Az adott fél tanúmeghallgatásra irányuló kérelmének tartalmaznia kell az érintett döntő súlyú kérdés ismertetését, valamint a tanú beidézésének releváns indokait.

(2) A fellebbezési tanács elrendelheti szakértők meghallgatását az eljárás konkrét aspektusainak tisztázása céljából, vagy felkérhet szakértőt egy jelentés elkészítésére.

(3) A szakértői jelentést készítő szakértő kinevezéséről szóló végzésben a fellebbezési tanács meghatározza a szakértő feladatait, valamint a jelentés benyújtására rendelkezésre álló határidőt.

(4) A bizonyításban való részvétele előtt a szakértőnek nyilatkoznia kell minden, az eljárás kimenetelében való esetleges közvetlen vagy közvetett személyes érdekeltségéről, különösen, ha korábban a felek egyikének képviselőjeként járt el, vagy részt vett a megtámadott határozat meghozatalát eredményező eljárásban, illetve az ahhoz kapcsolódó választott bírósági eljárásban.

(5) Ha valamelyik fél lehetséges összeférhetetlenség miatt kifogást emel a szakértő ellen, az ügyben a fellebbezési tanács hoz határozatot, értelemszerűen alkalmazva a 12. cikk rendelkezéseit.

(6) Amennyiben a fellebbezési tanács úgy ítéli meg, hogy összeférhetetlenség vagy annak kockázata áll fenn, úgy határozhat, hogy a szakértőt tanúként hallgatja meg.

(7) Amennyiben az eljárás kimenetelét befolyásoló, döntő súlyú kérdésekben a bizonyítékok alátámasztásához szükségesnek ítéli meg, a fellebbezési tanács szóbeli meghallgatást rendelhet el, a hatékonysági megfontolások figyelembevételével.

30. cikk

Új érvek vagy bizonyítékok

(1) A fellebbezési tanács határoz arról, hogy mikor terjeszthető be új bizonyíték vagy jogi érv.

(2) Adott esetben a fellebbezési tanács felszólítja a feleket, hogy az általa megállapított időkereten belül nyújtsák be észrevételeiket vagy kiegészítő információikat.

(3) Amennyiben az új bizonyítékok vagy jogi érvek elfogadhatónak minősülnek, a többi fél jogosult megtenni észrevételeit.

3. SZAKASZ

A határozat

31. cikk

Szavazás

A fellebbezési tanács többségi szavazással hozza meg határozatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

32. cikk

A fellebbezési tanács megállapításai

(1) A fellebbezési tanács indokolással ellátott megállapításait írásba kell foglalni. Ezeknek legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)	a fellebbezési tanács adott eljárásban részt vevő tagjainak neve;

b)	a felek és adott esetben a képviselőik neve;

c)	a releváns tények összefoglalása;

d)	a felek kérelmeinek következtetései;

e)	a felek érveinek összefoglalása;

f)	az elfogadhatóság indokai;

g)	a megállapítások rendelkező része és indokai;

h)	a benyújtás dátuma.

(2) A megállapításokat a fellebbezés tárgyában eljáró fellebbezési tanács tagjai és a hivatalvezető írja alá.

33. cikk

A fellebbezési tanács végső határozata

(1) Amennyiben a fellebbezési tanács úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés indokai megalapozottak, az Ügynökség a fellebbezési tanács megállapításaival összhangban az érdekelt felekhez címzett végső határozatot hoz a fellebbezési tanács megállapításainak kihirdetését követő egy hónapon belül.

(2) A határozatnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a felek és adott esetben a képviselőik neve;

b)	a fellebbezési tanács megállapításai;

c)	a megállapítások rendelkező része és az azt megalapozó indokok;

(3) Amennyiben a fellebbezési tanács megerősítette az Ügynökség határozatát, az Ügynökség az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) összhangban kiállítja a fellebbezésre vonatkozó számlát.

(4) A fellebbezési tanács megállapításainak összefoglalását közzé kell tenni az Ügynökség honlapján.

4. SZAKASZ

Az eljárások költségei

34. cikk

A felek költségei

(1) A felek által viselendő költségeket az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban kell meghatározni.

(2) A választott bírósági eljárásban részt vevő valamennyi fél maga viseli költségeit.

35. cikk

A részvétel költségei

(1) A beavatkozó maga viseli költségeit.

(2) Szóbeli meghallgatáson való részvétel esetén az eredményes fellebbezést benyújtó fél a fellebbezési tanács által méltányosnak ítélt mértékig jogosult úti- és tartózkodási költségeinek, valamint jövedelemkiesésének megtérítésére.

(3) Szóbeli meghallgatáson való részvétel esetén a tanúk a fellebbezési tanács által méltányosnak ítélt mértékig jogosultak úti- és tartózkodási költségeik, valamint jövedelemkiesésük megtérítésére.

(4) A szakértők jogosultak szolgáltatásaik költségének megtérítésére, az Ügynökség munkáját segítő szakértőkre alkalmazandó ráták alapján, továbbá kérhetik úti és szállásköltségeik megtérítését.

(5) Az Ügynökség igazgatótanácsa részletes szabályokat állapít meg a költségek visszatérítésére és e kifizetésekre vonatkozóan.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

A fellebbezési tanács tagjainak javadalmazása

(1) A fellebbezési tanács tagjai a tanácsban elvégzett feladataik teljesítéséért a mellékletben foglalt díjazási rendszernek megfelelő díjazásra jogosultak.

(2) A fellebbezési tanács tagjai jogosultak a felmerült utazási, szállás- és napidíj költségeik megtérítésére. Az Ügynökség igazgatótanácsa megállapítja az ezen összegek kiszámítására alkalmazandó részletes szabályokat.

37. cikk

Az átláthatóság követelménye

Az 1049/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezései alapján, valamint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében az Ügynökség által alkalmazott politikának megfelelően az érdekelt felek számára hozzáférést kell biztosítani a fellebbezési tanács által összeállított vagy kapott dokumentumokhoz.

38. cikk

Iránymutatások és egyéb releváns információk

(1) A fellebbezési tanács többségi szavazattal iránymutatásokat fogad el eljárásaira vonatkozóan.

(2) Ezeket az iránymutatásokat a fellebbezést benyújtó felek számára releváns egyéb információkkal együtt közzé kell tenni az Ügynökség honlapján.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2018/764 végrehajtási rendelete (2018. május 2.) az Európai Unió Vasúti Ügynöksége részére fizetendő díjakról és a díjfizetésre vonatkozó feltételekről (HL L 129., 2018.5.25., 68. o.).

MELLÉKLET

JAVADALMAZÁS

1. A FELLEBBEZÉSI/VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK JAVADALMAZÁSA (DÍJAK):

(1)

A fellebbezési tanács(ok) tagjai és póttagjai a fellebbezési/választott bírósági eljárásokban való részvételük után javadalmazásra jogosultak. Az eljárásban részt vevő tagok és póttagok a fellebbezési vagy választott bírósági eljárás minden munkanapja után 600 EUR, illetve ha az eljárás nem tesz ki egy teljes munkanapot, óránként 75 EUR díjazásra jogosultak, eljárásonként és személyenként maximum 9 000 EUR összegig.

(2)

Az eljárásban részt vevő elnök és referens esetében a díjazás összege a fellebbezési vagy választott bírósági eljárás minden munkanapja után 700 EUR, illetve ha az eljárás nem tesz ki egy teljes munkanapot, óránként 87,5 EUR, eljárásonként és személyenként maximum 18 000 EUR összegig.

	Napi díjazás összege eljárásonként és személyenként	Maximális díjazás eljárásonként és személyenként
Tagok és a tagokat helyettesítő póttagok	600 EUR	9 000 EUR
Az eljáráshoz kijelölt elnök és referens	700 EUR	18 000 EUR

2. A FELLEBBEZÉSI/VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ ÜLÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRT JÁRÓ JAVADALMAZÁS ÖSSZEGE:

A fellebbezési tanács, illetve annak egyes tagjai szervezési vagy adminisztratív ügyekben üléseket tarthatnak. Az ilyen üléseken való részvételért járó díjazás összege ülésenként 600 EUR. Az ilyen ülések száma naptári évenként nem haladhat meg hat alkalmat. Az Ügynökség segítséget nyújt az ilyen ülések megszervezéséhez.

	A díjazás összege ülésenként és személyenként	Maximális éves díjazás személyenként
A fellebbezési tanács tagjai és póttagjai	600 EUR	hat ülés

3. EGYÉB ÜLÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL DÍJAZÁSA

A fellebbezési tanács(ok) tagjai és póttagjai jogosultak úti és szállásköltségeik megtérítésére az (1) és (2) bekezdésben leírt kategóriákon kívül eső ad hoc ülésekhez kapcsolódóan, az Ügynökség által küldött meghívás feltételével.

14.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/16

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/868 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. június 13.)

az 1301/2014/EU rendeletnek és az 1302/2014/EU rendeletnek az energiafogyasztás-mérő rendszerre és az adatgyűjtő rendszerre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 19. cikke előírja, hogy az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (továbbiakban: Ügynökség) ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottság számára az átjárhatósági műszaki előírásokról (ÁME-k) és azok felülvizsgálatáról az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikke értelmében, valamint az ÁME-knak a műszaki fejlődéshez, a piaci trendekhez és a társadalmi követelményekhez való igazításának biztosítása céljából.

(2)	Az (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (3) 3. cikke (5) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a fennmaradó nyitott kérdések lezárása érdekében az ÁME-kat felül kell vizsgálni.

(3)

2017. szeptember 22-én a Bizottság felkérte az Ügynökséget, hogy adjon ki az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlást az Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (ENE ÁME), valamint az Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (LOC&PAS ÁME).

(4)	Az 1301/2014/EU bizottsági rendelet (4) mellékletét módosítani kell az energiafogyasztás-mérő rendszer (EMS) és az adatgyűjtő rendszer (DCS) közötti interfész-protokollokra vonatkozó előírásokkal foglalkozó nyitott kérdés lezárása és a szöveg egyértelműségének javítása érdekében.

(5)	Az 1302/2014/EU bizottsági rendelet (5) energiafogyasztás-mérő rendszerekhez kapcsolódó mellékletét módosítani kell a két ÁME összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében.

(6)	2017. október 4-én az Ügynökség az 1301/2014/EU rendelet módosításaira vonatkozó ajánlást adott ki.

(7)	2017. november 14-én az Ügynökség az 1302/2014/EU rendelet módosításaira vonatkozó ajánlást adott ki, amely többek között az EMS-sel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozik.

(8)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1301/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	a (6) preambulumbekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;

2.	a 3. cikket el kell hagyni;

a 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A melléklet 7.2.4. pontjában meghatározott pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (DCS) megvalósításán felül, és az 1302/2014/EU bizottsági rendelet (*1) (az új LOC&PAS ÁME) mellékletének 4.2.8.2.8. pontjában előírt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok 2020. július 4-ig biztosítják egy olyan pálya menti elszámolórendszer megvalósítását, amely alkalmas DCS-től érkező adatok fogadására, és amelyet számlázási célra jóváhagynak. A pálya menti elszámolórendszernek képesnek kell lennie összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek (CEBD) más elszámolórendszerekkel történő cseréjére, a CEBD validálására és a fogyasztási adatok megfelelő felekhez történő hozzárendelésére. A fentieket az energiapiacot érintő vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell megvalósítani.

(*1) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (lásd e Hivatalos Lap 228. oldalát).”;"

4.	az 1301/2014/EU rendelet melléklete e végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1302/2014/EU rendelet melléklete e végrehajtási rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 138., 2016.5.26., 44. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló határozata (2017. június 8.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az átjárhatósági műszaki előírások kidolgozásával, elfogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatos konkrét célkitűzések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 210., 2017.8.15., 5. o.).

(4) A Bizottság 1301/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 179. o.).

(5) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1301/2014/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a 2.1. pont (3) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	A 2008/57/EK irányelv II. mellékletének 2.2. pontjának megfelelően a villamos fogyasztásmérő rendszer pálya menti elemeit, melyeket ezen ÁME pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszerként említ, ezen ÁME 4.2.17. pontja határozza meg.”;

2.	a 4.2.5. pont címe helyébe a következő szöveg lép: „4.2.5. Áramerősség álló helyzetben (csak egyenáramú rendszereknél)”;

a 4.2.13. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felsővezetéket legalább két egymás mellett üzemelő áramszedőhöz kell megtervezni. A két egymás melletti áramszedő fejének középvonala közötti legkisebb távolságnak el kell érnie a 4.2.13. táblázatból kiválasztott A, B vagy C oszlopban rögzített értékeket:”;

4.	a 4.2.13. pontban, a 4.2.13. táblázat első sorában az oszlopok címeiből törölni kell a „Legkisebb” szót;

a 4.2.17. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.17. Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer

(1)

A LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.8. pontja tartalmazza azon fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszerre (a továbbiakban: EMS) vonatkozó követelményeket, amely az összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek (CEBD) előállítására, valamint arra szolgál, hogy az ilyen adatkészleteket egy pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer számára továbbítsa.

(2)

A pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (a továbbiakban: DCS) az EN 50463-3:2017 sz. szabvány 4.12. pontjában említett követelményekkel összhangban fogadja, illetve hűen, torzítás nélkül tárolja és exportálja a CEBD-t.

(3)

A pálya menti DCS-nek támogatnia kell az összes, a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.8.4. pontjában, valamint az EN 50463-4:2017 sz. szabvány 4.3.6. és 4.3.7. pontjában meghatározott adatcserére vonatkozó követelményt.”;

6.	az 5.2.1.6. pont címének a helyébe a következő szöveg lép: „5.2.1.6. Áramerősség álló helyzetben (csak egyenáramú rendszereknél)”;

7.	a 6.1.4.2. pont címének a helyébe a következő szöveg lép: „6.1.4.2. Áramszedés értékelése álló helyzetben (csak egyenáramú rendszereknél)”;

a 6.1.5. pont c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	névleges egyenáramú áramerősség;”;

a 7.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.4.

2022. január 1-jéig a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy olyan, ezen ÁME 4.2.17. pontja szerinti pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer megvalósítását, amely képes összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek cseréjére.”;

10.

a 7.3.1. pont d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

A meglévő alrendszerek lehetővé tehetik az ÁME-nek megfelelő járművek közlekedését a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek betartásával. Az ÁME alapvető paramétereinek való megfelelés szintjének bemutatására szolgáló eljárást a 2014/881/EU bizottsági ajánlással (*1) összhangban kell végrehajtani.

(*1) A Bizottság 2014/881/EU ajánlása (2014. november 18.) a meglévő vasútvonalak és az átjárhatósági műszaki előírások alapvető paraméterei közötti megfelelés szintjének igazolására szolgáló eljárásról (HL L 356., 2014.12.12., 520. o.)”;"

11.

a 7.3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.3.4.

Az annak bemutatására szolgáló eljárást, hogy a meglévő vonalak milyen szinten felelnek meg ezen ÁME alapvető paramétereinek, a 2014/881/EU ajánlással összhangban kell végrehajtani.”;

12.	a 7.4.2.11. pontot el kell hagyni;

13.	a D. függelékben, a D.1.1.4. pontban a D.1. ábra helyébe a következő ábra lép: „D1. ábra Az áramszedő mechanikai űrszelvénye ”

14.

az E. függelékben az E.1. táblázat az alábbi 9. és 10. sorral egészül ki:

„9	EN 50463-3	Vasúti alkalmazások. Fogyasztásmérés vasúti járműveken. 3. rész: Adatkezelés	2017	Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (4.2.17.)
10	EN 50463-4	Vasúti alkalmazások. Fogyasztásmérés vasúti járműveken. 4. rész: Kommunikáció	2017	Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (4.2.17.)”

15.	az F. függelék szövege helyébe a „Szándékosan törölve” szöveg lép;

16.	a G. függelék szószedetében a G.1. táblázatból törölni kell a „Semleges szakaszelválasztó” sort.

II. MELLÉKLET

Az 1302/2014/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a 4. fejezetben (A vasútijármű-alrendszer jellemzése) a 4.2.8.2.8. pont (Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer) helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.8.2.8. Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer

4.2.8.2.8.1. Általános előírások

(1)

A villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (EMS) minden, a villamos egység által a munkavezetékből felvett vagy abba (visszatápláló fékezés során) visszavezetett villamos energia – hatásos és meddő teljesítmény – mérésére szolgál.

(2)

Az EMS-nek legalább az alábbi funkciókat kell tartalmaznia: Villamosenergiafogyasztás-mérési funkció (EMF) a 4.2.8.2.8.2. pontban meghatározottak szerint, adatkezelő rendszer (DHS) a 4.2.8.2.8.3. pontban meghatározottak szerint.

(3)

Az összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészleteket (CEBD) egy megfelelő kommunikációs rendszer továbbítja egy pálya menti adatgyűjtő rendszerhez (DCS). Az EMS és DCS közötti interfészprotokolloknak, valamint a továbbított adatok formátumának meg kell felelnie a 4.2.8.2.8.4. pontban meghatározott követelményeknek.

(4)

Ez a rendszer felhasználható számlázási célokra, és az e rendszer által rögzített, a 4.2.8.2.8.3. pont (4) pontjában meghatározott adatkészleteket valamennyi tagállamban el kell fogadni számlázási célokból.

(5)

A villamosenergiafogyasztás-mérő névleges teljesítményének és feszültségének meg kell felelnie a villamos egység névleges teljesítményének és feszültségének; több vontatási energiaellátó rendszer közötti váltáskor továbbra is helyesen kell működnie;

(6)

Az EMS-ben tárolt adatokat védeni kell az áramellátás megszűnésével szemben, és az EMS-t védeni kell a nem engedélyezett hozzáféréstől.

(7)

Valamely fedélzeti rendszer beszerelés által külső forrásból a DHS-nek szolgáltatott helymeghatározó adatokat továbbítani kell olyan hálózatokban, ahol ez a funkció csak számlázási célból szükséges. Az EMS-rendszernek minden esetben alkalmasnak kell lennie egy kompatibilis helymeghatározó funkció ellátására. Ha a helymeghatározó funkciót biztosítják, akkor annak meg kell felelnie a J-1. függelék 116. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott követelményeknek.

(8)

Az EMS beszerelését és annak fedélzeti helyzetmeghatározó funkcióját, a fedélzet–föld közötti kommunikáció és a metrológiai ellenőrzés – beleértve az EMF pontossági osztályát is – ismertetését fel kell tüntetni az ezen ÁME 4.2.12.2. pontjában említett műszaki dokumentációban.

(9)

Az ezen ÁME 4.2.12.3. pontjában ismertetett karbantartási dokumentációnak része az időszaki hitelesítési eljárás, amely biztosítja az EMS szükséges pontosságát a rendszer teljes élettartama során.

4.2.8.2.8.2. Energiafogyasztás-mérési funkció (EMF)

(1)

Az EMF biztosítja a feszültség és az áramerősség mérését, a fogyasztás kiszámítását és a fogyasztásra vonatkozó adatok létrehozását.

(2)

A villamosenergiafogyasztás-mérő funkció által generált energiaadatoknak egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint meghatározott 5 perces időreferencia-időszakkal kell rendelkezniük minden egyes referencia-időszak végén; a 00:00:00 időbélyegzéstől kezdődően; Megengedett rövidebb mérési időszak használata, ha az adatok a járművön 5 perces referencia-időszakra összesíthetők.

(3)

A hatásos villamosenergiafogyasztás-mérő funkció pontosságának meg kell felelnie a J-1. függelék 117. hivatkozásában említett előírás 4.2.3.1–4.2.3.4. pontjának.

(4)

Az egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérő funkciót tartalmazó minden eszközön fel kell tüntetni: a metrológiai ellenőrzést, valamint a pontossági osztályát a J-1. függelék 117. hivatkozásának 4.3.3.4., 4.3.4.3. és 4.4.4.2. pontjában említett előírásokban meghatározott besorolás szerint.

(5)

A pontosság megfelelőségértékelését a 6.2.3.19a. pont határozza meg.

4.2.8.2.8.3. Adatkezelő rendszer (DHS)

(1)

A DHS a villamosenergiafogyasztás-mérési funkcióból származó adatoknak az időadatokkal és szükség esetén a földrajzi helyre vonatkozó adatokkal való összesítése és a kommunikációs rendszer által a pálya menti adatgyűjtő rendszernek (DCS) továbbítandó adatok tárolása révén biztosítja az összesített energiafogyasztás-számlázási adatok előállítását.

(2)

Az adatkezelő rendszer összeállítja az adatokat azok torzítása nélkül, és legalább 60 nap folyamatos működés során összegyűjtött adatok tárolásához szükséges memóriakapacitással rendelkező adattárolási funkciót foglal magában. Az időreferencia megegyezik az EMF által használttal.

(3)

A DHS-nek rendelkeznie kell helyben, a járművön történő lekérdezés lehetőségével ellenőrzés vagy az adatok visszaállítása céljából.

(4)

Az adatkezelő rendszer összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészleteket (CEBD) állít elő a következő adatoknak minden egyes referencia-időszakra történő összesítése révén:

—	a J-1. függelék 118. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott egyedi EMS fogyasztásipont-azonosító (CPID),

—	az egyes időszakok záró időpontjai, év/hónap/nap/óra/perc/másodperc bontásban,

—	helyadatok minden egyes mérési időszak végén,

—	az elfogyasztott/visszatáplált hatásos (és adott esetben meddő) energia mindegyik időszakaszban wattóra (hatásos energia) és var-óra (meddő energia) mértékegységben vagy azok decimális többszöröseiben.

(5)

A DHS által előállított adatok összeállításának és kezelésének megfelelőségértékelését a 6.2.3.19a. pont határozza meg.

4.2.8.2.8.4. Az EMS és DCS közötti interfészprotokollok és a továbbított adatok formátuma

Az EMS és DCS közötti adatcserének a következő követelményeknek kell megfelelnie:

—	Az EMS alkalmazási szolgáltatásainak (szolgáltatási szint) meg kell felelniük a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.3.1. pontjának.

—	Ezen alkalmazási szolgáltatások felhasználói jogosultságainak meg kell felelniük a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.3.3. pontjának.

—	Ezen alkalmazási szolgáltatások felépítésének (adatszint) meg kell felelniük a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.4. pontjában meghatározott XML-sémának.

—	Az ezen alkalmazási szolgáltatásokat támogató üzenetküldési mechanizmusoknak (üzenet szint) meg kell felelniük a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.5. pontjában meghatározott XML-sémának.

—	Az üzenetküldési mechanizmusokat támogató alkalmazási protokolloknak meg kell felelniük a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.6. pontjának.

—	Az EMS-nek legalább egy, a J-1. függelék 119. hivatkozásában említett előírás 4.3.7. pontjában említett kommunikációs architektúrát kell használnia.”;

a 4. fejezetben (A vasútijármű-alrendszer jellemzése) a 4.2.12.2. pont (14) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(14)

A 4.2.8.2.8. pontban meghatározott fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer beszerelése és annak fedélzeti helyzetmeghatározó funkciója (opcionális). A fedélzet–föld közötti kommunikáció és a metrológiai ellenőrzés leírása – beleértve a feszültségmérés, az áramerősség-mérés és az energiakiszámítás pontossági osztályához kapcsolódó funkciókat is”;

a 6. fejezet (A megfelelőség vagy alkalmazhatóság értékelése és EK-hitelesítés) a 6.2.3.19. pont után a következő szöveggel egészül ki:

„6.2.3.19a. Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (4.2.8.2.8. pont)

(1) Energiafogyasztás-mérési funkció (EMF)

Az egy vagy több, villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülékek pontosságát az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni, a J-1. függelék 117. hivatkozásában említett előírás 5.4.3.4.1., 5.4.3.4.2. és 5.4.4.3.1. pontjában ismertetett vonatkozó módszer szerint. A vizsgálat során a bemeneti mennyiségi és teljesítménytényező tartományának meg kell felelnie a J-1. függelék 117. hivatkozásában említett előírás 3. táblázatában meghatározott értékeknek.

A hőmérséklet egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülék pontosságára gyakorolt hatását az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni (a hőmérséklet kivételével) a J-1. függelék 117. hivatkozásában említett előírás 5.4.3.4.3.1, és 5.4.4.3.2.1. pontjában ismertetett vonatkozó módszer szerint.

Az egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülék átlagos hőmérsékleti együtthatóját az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni (a hőmérséklet kivételével) a J-1. függelék 120. hivatkozásában említett előírás 5.4.3.4.3.2, és 5.4.4.3.2.2. pontjában ismertetett, vonatkozó módszer szerint.

(2) Adatkezelő rendszer (DHS)

Az adatkezelő rendszeren belüli adatok összeállítását és kezelését vizsgálattal kell értékelni a J-1. függelék 121. hivatkozásában említett előírásban ismertetett módszer használatával.

(3) Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (EMS)

Az EMS-t a J-1. függelék 122. hivatkozásában említett előírásban leírtak szerinti vizsgálattal kell értékelni.”;

a 7. fejezet (Végrehajtás) a 7.1.1.4. pont után a következő szöveggel egészül ki:

„7.1.1.4a. Átmeneti rendelkezés a fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszerre vonatkozó követelmény tekintetében

A 2022. január 1-jén végződő átmeneti időszak során nem kötelezőek a 4.2.8.2.8. pontban foglalt követelmények az olyan projektekre nézve, amelyek 2018. június 14-én a megvalósítás előrehaladott stádiumában vannak, teljesítés alatt álló szerződések vagy az ezen ÁME 7.1.1.2. pontjában meghatározott, meglévő tervek alapján gyártott vasúti járművek.

Amennyiben nem alkalmazzák a 4.2.8.2.8.4. pontban meghatározott követelményeket, az interfészprotokollokra és a továbbított adatok formátumára vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni, és a fedélzet–föld közötti kommunikáció ismertetését a műszaki dokumentációban kell megadni.”;

5.	a 7. fejezet után a „FÜGGELÉKEK” listájában a „D. függelék: Energiafogyasztás-mérő” szöveg helyébe a „D. függelék: Szándékosan törölve” szöveg lép;

6.	a D. függelék szövege helyébe a „Szándékosan törölve” szöveg lép;

Az I. függelék második táblázatában (Műszaki előírással nem szabályozott szempontok [nyitott kérdések]) a következő sort törölni kell:

„Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer

4.2.8.2.8. és D. függelék

Fedélzet–föld közötti kommunikáció: az interfészprotokollokhoz és a továbbított adatok formátumához kapcsolódó előírások

A fedélzet–föld közötti kommunikáció ismertetését a műszaki dokumentációban kell megadni.

Az EN 61375-2-6 szabványsorozatot kell használni.”

a J-1. függelékben (Szabványok és normatív dokumentumok) a 103, 104 és 105 jelzőszám helyébe az alábbi jelzőszámok lépnek:

„103	NEM HASZNÁLATOS
104	NEM HASZNÁLATOS
105	NEM HASZNÁLATOS”

a J-1. függelék (Szabványok és normatív dokumentumok) alul az alábbi jelzőszámokkal egészül ki:

„106

NEM HASZNÁLATOS

107

NEM HASZNÁLATOS

108

NEM HASZNÁLATOS

109

NEM HASZNÁLATOS

110

NEM HASZNÁLATOS

111

NEM HASZNÁLATOS

112

NEM HASZNÁLATOS

113

NEM HASZNÁLATOS

114

NEM HASZNÁLATOS

115

NEM HASZNÁLATOS

116

Fedélzeti helyzetmeghatározó funkció – követelmények

4.2.8.2.8.1.

EN 50463-3:2017

4.4

117

A hatásos villamosenergiafogyasztás-mérő funkció pontossága:

Követelmények

Osztálybesorolások

Értékelési módszertan

4.2.8.2.8.2.

6.2.3.19a.

EN 50463-2:2017

4.2.3.1., 4.2.3.2., 4.2.3.3. és 4.2.3.4.

4.3.3.4., 4.3.4.3. és 4.4.4.2.

5.4.3.4.1., 5.4.3.4.2., 5.4.4.3.1., 3. táblázat, 5.4.3.4.3.1. és 5.4.4.3.2.1.

118

Energiafogyasztás-mérési funkció: fogyasztásipont-azonosító – meghatározás

4.2.8.2.8.3.

EN 50463-1:2017

4.2.5.2.

119

A fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (EMS) és a pálya menti adatgyűjtő rendszer (DCS) közötti interfész-protokollok – követelmények

4.2.8.2.8.4.

EN 50463-4:2017

4.3.3.1., 4.3.3.3., 4.3.4., 4.3.5., 4.3.6. és 4.3.7.

120

Energiafogyasztás-mérési funkció: az egyes készülékek átlagos hőmérsékleti együtthatója – értékelési módszertan

6.2.3.19a.

EN 50463-2:2017

5.4.3.4.3.2. és 5.4.4.3.2.2.

121

Az adatkezelő rendszeren belüli adatok összeállítása és kezelése – értékelési módszertan

6.2.3.19a.

EN 50463-3:2017

5.4.8.3., 5.4.8.5. és 5.4.8.6.

122

Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer – vizsgálatok

6.2.3.19a.

EN 50463-5:2017

5.3.3. és 5.5.4.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 149

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. június 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/866 végrehajtási rendelete (2018. június 13.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a közvetlen kifizetésekre alkalmazandó kiigazítási aránynak a 2018. naptári év vonatkozásában történő rögzítéséről	1
	*	A Bizottság (EU) 2018/867 végrehajtási rendelete (2018. június 13.) az Európai Unió Vasúti Ügynöksége által létrehozott fellebbezési tanács(ok) eljárási szabályzatának megállapításáról ( 1)	3
	*	A Bizottság (EU) 2018/868 végrehajtási rendelete (2018. június 13.) az 1301/2014/EU rendeletnek és az 1302/2014/EU rendeletnek az energiafogyasztás-mérő rendszerre és az adatgyűjtő rendszerre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1)	16
		HATÁROZATOK
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/869 határozata (2018. június 5.) az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX KOSZOVÓ) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EULEX KOSZOVÓ/1/2018) ( *1)	24


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.
	(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.