ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
61. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/746 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. május 18.)
a 809/2014/EU végrehajtási rendeletnek az egységes kérelmek és a kifizetési kérelmek módosítása, valamint az ellenőrzések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjára, valamint 78. cikke első albekezdésének b) és c) pontjára,
mivel:
(1) |
A 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 15. cikkének (2a) bekezdése meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a kedvezményezettek az előzetes ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos értesítést követően módosíthatják egységes kérelmeiket és kifizetési kérelmeiket. A kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében indokolt annak biztosítása, hogy a kedvezményezetteknek az előzetes ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos értesítést követően minden esetben ugyanannyi nap álljon rendelkezésére egységes kérelmeik és kifizetési kérelmeik módosításához. |
(2) |
A 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 24. cikkének (4) bekezdése helyszíni fizikai ellenőrzés elvégzését írja elő minden olyan esetben, ha a műholdas képek vagy légi felvételek kiértékelése alapján nem állapítható meg kielégítően az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés tárgyát képező terület támogathatósága vagy tényleges kiterjedése. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek, a földrajzi koordinátákkal társított fényképek, az EGNOS és Galileo rendszerekhez kapcsolt GNSS-vevők, a Kopernikusz Sentinel műholdak által rögzített adatok és az egyéb új technológiák releváns adatokat szolgáltatnak a mezőgazdasági területeken folytatott tevékenységekről. Az illetékes hatóságokra és a kedvezményezettekre háruló ellenőrzési teher mérséklése, ezen belül különösen a helyszíni fizikai ellenőrzések számának csökkentése, valamint az új technológiák integrált igazgatási és ellenőrzési rendszeren belüli szélesebb körű alkalmazása érdekében indokolt lehetővé tenni azt, hogy az ilyen technológiák útján gyűjtött releváns bizonyítékok és az egyéb releváns okirati bizonyítékok felhasználhatók legyenek az adott támogatási programra vagy támogatási intézkedésre vonatkozó támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek teljesülésének, valamint a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelményeknek és standardoknak való megfelelés ellenőrzéséhez. A helyszíni fizikai ellenőrzéseknek azokra az esetekre kell szorítkozniuk, ahol az így nyert bizonyítékok nem hoznak kielégítő eredményt. |
(3) |
A Kopernikusz Sentinel műholdak adatai és az EGNOS/Galileo-adatok integrációja révén releváns és teljes, ingyenes és nyílt adatokat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik a tagállamok valamennyi mezőgazdasági területének monitoringját. Lehetővé kell tenni a tagállamok és a régiók számára, hogy az ellenőrzéseket alternatív módszerrel végezzék, amelynek keretében módszeresen felhasználják és automatizáltan feldolgozzák az említett vagy azokhoz hasonló adatokat, továbbá nyomon követik azokat az eseteket, ahol az automatizált adatfeldolgozás nem hoz kielégítő eredményt, anélkül, hogy veszélyeztetnék a rendszer teljesítményét a kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos elvárt szintű bizonyosság nyújtása terén (a továbbiakban: monitoring). Ezért jogi keretet kell biztosítani azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett egy adott tagállamban vagy régióban a monitoring útján végzett ellenőrzés helyettesítheti a területalapú helyszíni ellenőrzést. |
(4) |
Rendelkezni kell arról, hogy ha a monitoring útján végzett ellenőrzéssel az illetékes hatóság meg tudja állapítani, hogy indokolt-e a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 19a. cikkének (3) bekezdése szerinti közigazgatási szankció, akkor ne legyen szükséges a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 33a. cikke szerinti újabb helyszíni ellenőrzés. |
(5) |
Figyelembe véve azt az induló beruházást, amelyet az illetékes hatóságoknak végre kell hajtaniuk a helyszíni ellenőrzésen alapuló jelenlegi módszer monitoring útján végzett ellenőrzéssel való felváltásához, bizonyos mértékű rugalmasság szükséges, amellyel a monitoring útján végzett ellenőrzések meghatározott támogatási programokra, támogatási intézkedésekre vagy művelettípusokra korlátozhatók, továbbá lehetővé kell tenni meghatározott támogatási programok és intézkedések monitoring útján végzett ellenőrzésének fokozatos bevezetését is. A fokozatos bevezetés során, amelyet időben korlátozni szükséges a kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében, új rendelkezések útján kell biztosítani azt, hogy a tagállamok és a régiók fokozatosan a támogatási program vagy támogatási intézkedés teljes lefedettségi területére kiterjesszék a monitoring útján végzett ellenőrzés alkalmazását. E megközelítéssel a tagállamok és a régiók felkészülhetnek a monitoring teljeskörű végrehajtására, továbbá elvégezhetik az adatok elemzéséhez használt nyomonkövetési eljárások és informatikai eszközök finomhangolását. Ahol a monitoring útján végzett ellenőrzések egyértelműen meghatározott, tárgyilagos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kiválasztott területekre korlátozódnak, az e területeken tevékenységet folytató valamennyi kedvezményezett esetében monitoring útján végzett ellenőrzést kell végezni. |
(6) |
Indokolt minimális ellenőrzési arányt megállapítani annak érdekében, hogy a támogathatósági feltételek, a követelmények és az egyéb kötelezettségek teljesülésére vonatkozó ellenőrzések kielégítő eredményt adjanak olyan körülmények között is, ahol a Kopernikusz Sentinel műholdaktól kapott adatok nem relevánsak. A helyszíni fizikai ellenőrzést csak olyan esetekben kell előírni, amikor az új technológiák – például a földrajzi koordinátákkal társított fényképek vagy pilóta nélküli légijármű-rendszerek – felhasználásával gyűjtött bizonyítékok, valamint a releváns okirati bizonyítékok nem hoznak kielégítő eredményt, vagy ha az illetékes hatóságok várakozásai szerint a felsorolt bizonyítéktípusok egyike alapján sem ellenőrizhető eredményesen monitoring útján nem ellenőrizhető támogathatósági feltételek, követelmények és egyéb kötelezettségek teljesülése. |
(7) |
A Kopernikusz Sentinel műholdaktól kapott vagy azokhoz hasonló adatok automatizált elemzésének eredményei segítséget nyújthatnak a kedvezményezetteknek a követelmények betartásában. A kedvezményezettekkel közölni kell, ha esetleges meg nem felelésre utaló figyelmeztető jelzés jelenik meg, továbbá elő kell írni a nemzeti hatóságok számára, hogy hozzák létre az ehhez szükséges eszközöket. Rendelkezni kell arról, hogy az eredmények kedvezményezettekkel való ilyen közlése nem minősül a kedvezményezett arról való értesítésének, hogy az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzést kíván végezni. Lehetővé kell tenni továbbá a kedvezményezettek számára, hogy a mezőgazdasági területek használatára vonatkozó nyilatkozatuk helyesbítése céljából módosítsák támogatási kérelmeiket és kifizetési kérelmeiket, amennyiben teljesítették a kérdéses követelményeket. Indokolt, hogy a tagállamok határidőt tűzhessenek ki a módosítások elfogadására vonatkozóan. |
(8) |
Indokolt tisztázni azt, hogy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem elfogadhatónak vagy nem támogathatónak minősített kérelmek vagy kérelmezők nem képezhetik részét annak az ellenőrzési sokaságnak, amelyből a minimális ellenőrzési arányok teljesítését szolgáló mintavétel történik. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy az érintett kérelmeket, illetve az érintett kérelmezők adatait fel kell használni olyan keresztellenőrzésekhez, amelyek célja, hogy kiszűrjék az elfogadható kérelmek kettős támogatását, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer frissítése szempontjából releváns információkat. |
(9) |
A környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületekre vonatkozó kötelezettség megszegése esetén fennálló visszaalakítási kötelezettségre vonatkozó helyszíni ellenőrzések terjedelmének tisztázása céljából rendelkezni kell arról, hogy a visszaalakítási kötelezettséggel érintett parcellákon helyszíni ellenőrzés útján kell meggyőződni a visszaalakítási kötelezettség teljesítéséről. |
(10) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok optimálisabban választhassák ki mintáikat, nagyobb rugalmasságot szükséges biztosítani az ellenőrzési mintáknak a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 30–33. cikke szerinti kiválasztása során. A kötelező kiválasztási módszert a minták egyesítésének módjára vonatkozó általános elvekkel kell felváltani. Ezenkívül a reprezentatív hibaarány érdekében a támogatási programok és támogatási intézkedések mindegyikére vonatkozóan meg kell adni a véletlenszerűen kiválasztott minta méretét. Annak érdekében továbbá, hogy a kockázatalapú szemlélet a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés ellenőrzésére korlátozódjon, indokolt meghatározni a releváns ellenőrzési minták kiválasztásának módszerét. |
(11) |
Az integrált rendszer végrehajtásának elősegítése, valamint az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges idő csökkentése érdekében a támogathatóságra vonatkozó ellenőrzésekre is ki kell terjeszteni azt a lehetőséget, hogy a területmérésre irányuló ellenőrzések a bejelentett mezőgazdasági parcellák 50 %-át magában foglaló véletlenszerű mintára korlátozódjanak. |
(12) |
A monitoring útján végzett ellenőrzés végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából bejelentési kötelezettséget kell előírni a tagállamok számára. |
(13) |
A 809/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb felhasználhassák az új technológiákat az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerükben, az egységes kérelmekre, a kifizetési kérelmekre és az ellenőrzésekre vonatkozó új szabályokat a 2018-as igénylési évtől alkalmazni kell. Következésképpen indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba. |
(15) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság és a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 809/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 15. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 24. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az illetékes hatóság helyszíni fizikai ellenőrzéseket végez abban az esetben, ha az ortofotók (műholdas képek vagy légi felvételek), illetve egyéb releváns bizonyítékok, többek között az illetékes hatóság kérésére a kedvezményezett által bemutatott bizonyítékok kiértékelése alapján nem állapítható meg kielégítően az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés tárgyát képező terület támogathatósága vagy adott esetben tényleges kiterjedése.” |
3. |
A 29. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki: „A 34. cikk (1) bekezdése szerint nem elfogadhatónak vagy nem támogathatónak minősített kérelmek vagy kérelmezők adatait fel kell használni az e bekezdés első albekezdésének a), c) és e) pontja szerinti ellenőrzésekhez.” |
4. |
A 31. cikk (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A 33a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett újabb helyszíni ellenőrzést nem kell elvégezni, amennyiben a túlzott mértékű bejelentés feltárása nyomán az adott referenciaparcellák adatait még a ténymegállapítás évében frissítették a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben, vagy amennyiben az e rendelet 40a. cikkében említett monitoring útján végzett ellenőrzést a kérdéses támogatási rendszerre vagy támogatási intézkedésre vonatkozóan a következő igénylési évben elvégzik, és az alapján az illetékes hatóság meg tudja állapítani, hogy szükséges-e a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 19a. cikkének (3) bekezdése szerinti közigazgatási szankció alkalmazása.” |
6. |
A 34. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 38. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 39. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A mezőgazdasági parcellák támogathatóságát bármilyen alkalmas módon ellenőrizni kell, ideértve az illetékes hatóság kérésére a kedvezményezett által bemutatott bizonyítékok kiértékelését is. Ennek az ellenőrzésnek adott esetben a növénykultúra vizsgálatára is ki kell terjednie. E célból szükség esetén kiegészítő bizonyítékot kell kérni.” |
9. |
A 40. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
10. |
A szöveg a következő 40a. cikkel egészül ki: „40a. cikk Monitoring útján végzett ellenőrzés (1) Az illetékes hatóságok monitoring útján is végezhetnek ellenőrzést. Ha ilyen ellenőrzés mellett döntenek:
A b) és a c) pont alkalmazásában helyszíni fizikai ellenőrzést kell végezni, ha a releváns bizonyítékok, többek között az illetékes hatóság kérésére a kedvezményezett által bemutatott bizonyítékok kiértékelése alapján nem állapítható meg az igényelt támogatásra való jogosultság. A helyszíni fizikai ellenőrzés korlátozható azon támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek ellenőrzésére, amelyek relevánsak az igényelt támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából. (2) Ha az illetékes hatóság az (1) bekezdésnek megfelelően monitoring útján végzett ellenőrzést hajt végre, bizonyítani tudja az e rendelet 7., 17. és 29. cikkében előírt követelményeket teljesítő hatékony műveleti eljárások meglétét, továbbá a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében előírt ellenőrzés útján meggyőződött mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének minőségéről, akkor:
(3) Az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy a monitoring útján végzett ellenőrzést az egyedi területalapú támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés szintjén, egy adott művelettípusra vonatkozóan, vagy a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés 31. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában említett helyszíni ellenőrzésével érintett kedvezményezettek meghatározott csoportjaira kiterjedően hajtja végre. Az alkalmazás első két évében az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy a monitoring útján végzett ellenőrzéseket az érintett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés tárgyilagos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kiválasztott területeken tevékenységet folytató kedvezményezettjeire vonatkozóan hajtja végre. Ilyenkor a monitoring útján végzett ellenőrzésnek alávetett területnek az alkalmazás második évében nagyobbnak kell lennie az alkalmazás első évéhez képest. Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy az első vagy a második albekezdés szerint hajtja végre az ellenőrzéseket, az (1) és a (2) bekezdés kizárólag a monitoring útján végzett ellenőrzésnek alávetett kedvezményezettekre alkalmazandó.” |
11. |
A szöveg a következő 40b. cikkel egészül ki: „40b. cikk Értesítések A tagállamok a monitoring útján végzett ellenőrzések megkezdésének naptári évét megelőző naptári év december 1-jéig értesítik a Bizottságot arról, hogy monitoring útján végzett ellenőrzések alkalmazása mellett döntöttek, megjelölve a monitoring útján végzett ellenőrzésnek alávetett programokat, intézkedéseket, művelettípusokat és adott esetben az ilyen programokkal vagy intézkedésekkel érintett területeket, valamint ezek kiválasztásának szempontjait. Ha azonban az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a monitoring útján végzett ellenőrzéseket a 2018-as igénylési évtől kezdődően hajtja végre, akkor az értesítést ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján történő hatálybalépésétől számított egy hónapon belül teljesíteni kell.” |
12. |
A 41. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A helyszíni ellenőrzések adott esetben elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával, vagy a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal legalább egyenértékű adatok felhasználásával.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. május 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(2) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).
(3) A Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 181., 2014.6.20., 48. o.).
HATÁROZATOK
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/8 |
A TANÁCS (EU) 2018/747 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. május 14.)
az N-(1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il)-1-(ciklohexil-metil)-1H-indazol-3-karboxamid (ADB-CHMINACA) új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedéseknek való alávetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),
mivel:
(1) |
A 2005/387/IB határozat 6. cikke alapján a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának kibővített tudományos bizottsága rendkívüli ülésén kockázatértékelési jelentést készített az N-(1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il)-1-(ciklohexil-metil)-1H-indazol-3-karboxamid („ADB-CHMINACA”) új pszichoaktív anyagról, majd ezt a jelentést 2017. november 14-én a Bizottságnak és a Tanácsnak benyújtotta. |
(2) |
Az ADB-CHMINACA egy szintetikus kannabinoid. Hatásaiban hasonló mint a THC, amely a kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős, de az ADB-CHMINACA életveszélyes toxicitása még erősebb. Egyrészt az ADB-CHMINACA jelentős hatáserőssége, másrászt az a tény, hogy és az anyag nagy és változó tartalma a dohánykeverékekben magas kockázatú mérgezésnek minősül, azt jelenti, hogy az ADB-CHMINACA-nak jelentős a mérgezési kockázata. |
(3) |
Az ADB-CHMINACA az Unióban legalább 2014 augusztusa óta hozzáférhető, és megjelenését 17 tagállamban derítették fel. Általában valószínűsíthető, hogy az ADB-CHMINACA-t jellege miatt előfordulásánál kisebb számban jelentik be, mivel az ADB-CHMINACA-ra nem végeznek rutinszerű ellenőrzéseket. Az ADB-CHMINACA-t elsősorban növényi anyag vagy por formájában foglalták le, de kisebb mértékben egyéb fizikai formákban, például itatóspapírként (bélyegként) is felderítettek. Az Unión belül több mint 630 lefoglalás történt. |
(4) |
Az ADB-CHMINACA-val összefüggésben három tagállam eddig összesen 13 halálesetet jelentett. Legalább kilenc haláleset kapcsán megállapított halált vagy maga az ADB-CHMINACA okozta, vagy feltehetően hozzájárult a halál beálltához, egy tagállam az ADB-CHMINACA-hoz köthető három nem halálos kimenetelű heveny mérgezést is bejelentett. Valószínűsíthető, hogy az ADB-CHMINACA jellege miatt okozta halálos kimenetelű mérgezéseket, illetve haláleseteket a tényleges előfordulásuknál kisebb számban derítik fel és jelentik be. |
(5) |
Nincs arra utaló információ, hogy a szervezett bűnözés szerepet játszik az ADB-CHMINACA Unión belüli előállításában, terjesztésében, kereskedelmében és kínálatában. A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy az ADB-CHMINACA-t Kínában működő vegyipari vállalatok állítják elő. |
(6) |
Az ADB-CHMINACA-t jellemzően a kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltok a „legal high-t” dohánykeverékként vagy porként értékesítik kis- és nagykereskedelmi mennyiségekben, valamint a kannabisz „legális” helyettesítőjeként az interneten árulják. Közvetlenül a kábítószerek feketepiacán is értékesíthetik. Mivel az ilyen termékek csomagolása ritkán tünteti fel az összetevőket, a fogyasztók alapvetően nincsenek tisztában azzal, hogy szintetikus kannabinoidot, vagy hogy konkrétan ADB-CHMINACA-t használnak. |
(7) |
Az ADB-CHMINACA-nak nincs elismert humán, illetve állatgyógyászati felhasználása az Unióban és úgy tűnik máshol sem. Semmilyen jel nem utal arra, hogy az ADB-CHMINACA-t az analitikai célú referenciaanyagkénti alkalmazásán, valamint a tudományos kutatásokban való használatán kívül bármilyen egyéb célra felhasználható lenne. |
(8) |
A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy további kutatások révén az ADB-CHMINACA kapcsán felmerült több olyan kérdés is megválaszolható lenne, amelyek arra vezethetők vissza, hogy nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az anyag milyen kockázatokat rejt magában az egyének egészsége, a közegészségügy és a társadalom szempontjából. Ugyanakkor az anyag által jelentett egészségügyi és társadalmi kockázatokra vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az ADB-CHMINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vessék. |
(9) |
Az ADB-CHMINACA-t sem az Egyesült Nemzetek 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményében, sem az Egyesült Nemzetek pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezményében nem vették az ellenőrzött anyagok jegyzékébe. Az Egyesült Nemzetek rendszere keretében az ADB-CHMINACA jelenleg nem áll értékelés alatt. |
(10) |
mivel az ADB-CHMINACA-t 13 tagállam a kábítószer-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján ellenőrzés alá vonta, négy tagállam pedig egyéb jogszabályi intézkedéseket alkalmaz az ADB-CHMINACA ellenőrzésére, ha az ADB-CHMINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vetnék, az segítene egyfelől elkerülni, hogy akadályok hátráltassák a határon átnyúló bűnüldözést és igazságügyi együttműködést, másfelől pedig védelmet nyújtana az anyag beszerezhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatokkal szemben. |
(11) |
A 2005/387/IB határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket lehessen tenni a tagállamok által felderített és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá veti. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia annak érdekében, hogy az ADB-CHMINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vessék. |
(12) |
Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában. |
(13) |
Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában. |
(14) |
Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az N-(1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il)-1-(ciklohexil-metil)-1H-indazol-3-karboxamid (ADB-CHMINACA) új pszichoaktív anyagot az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá kell vetni.
2. cikk
Legkésőbb 2019. május 23-ig a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeiken alapuló jogszabályaik előírásainak megfelelően az ADB-CHMINACA ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók alá vonják.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a határozatot a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2018. május 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. ZAHARIEVA
(1) HL L 127., 2005.5.20., 32. o.
(2) 2018. május 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/10 |
A TANÁCS (EU) 2018/748 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. május 14.)
az 1-(4-ciano-butil)-N-(2-fenilpropán-2-il)-1H-indazol-3-karboxamid (CUMYL-4CN-BINACA) új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedéseknek való alávetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),
mivel:
(1) |
A 2005/387/IB határozat 6. cikke alapján a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának kibővített tudományos bizottsága rendkívüli ülésén kockázatértékelési jelentést készített az 1-(4-ciano-butil)-N-(2-fenilpropán-2-il)-1H-indazol-3-karboxamid („CUMYL-4CN-BINACA”) új pszichoaktív anyagról, majd ezt a jelentést 2017. november 14-én a Bizottságnak és a Tanácsnak benyújtotta. |
(2) |
A CUMYL-4CN-BINACA egy szintetikus kannabinoid. Hatásaiban hasonló, mint a THC, amely kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős, de a CUMYL-4CN-BINACA életveszélyes toxicitása még erősebb. Egyrészt a CUMYL-4CN-BINACA jelentős hatáserőssége, másrészt az a tény, hogy a CUMYL-4CN-BINACA nagy és változó tartalma a dohánykeverékekben magas kockázatú mérgezésnek minősül azt jelenti, hogy az CUMYL-4CN-BINACA jelentős mérgezési kockázattal bír. |
(3) |
A CUMYL-4CN-BINACA az Unióban legalább 2015 októbere óta hozzárférhető, és megjelenését tizenegy tagállamban derítették fel. Általában valószínűsíthető, hogy a CUMYL-4CN-BINACA jellemzője miatt előfordulásánál kisebb számban jelentik be, mivel a CUMYL-4CN-BINACA-ra nem végeznek rutinszerű ellenőrzéseket. A CUMYL-4CN-BINACA-t elsősorban por vagy növényi anyag formájában foglalták le, de kisebb mértékben egyéb fizikai formákban, például itatóspapírként (bélyegként) is felderítették. Az Unión belül több mint 270 lefoglalás történt. |
(4) |
A CUMYL-4CN-BINACA-val összefüggésben két tagállam eddig összesen tizenegy halálesetet jelentett. Legalább öt haláleset kapcsán megállípított halált vagy maga a CUMYL-4CN-BINACA okozta, vagy feltehetően hozzájárult a halál beálltához, két tagállam a CUMYL-4CN-BINACA-hoz köthető öt nem halálos kimenetelű heveny mérgezést is bejelentett. Valószínűsíthető, hogy a CUMYL-4CN-BINACA jellemzője miatt okozta a halálos kimenetelű mérgezéseket, illetve a haláleseteket a tényleges előfordulásuknál kisebb számban derítik fel és jelentik be. |
(5) |
Nincs arra utaló információ, hogy a szervezett bűnözés szerepet játszik a CUMYL-4CN-BINACA Unión belüli előállításában, terjesztésében, kereskedelmében és kínálatában. A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t Kínában működő vegyipari vállalatok állítják elő. |
(6) |
A CUMYL-4CN-BINACA-t jellemzően a kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltok „legal high-t” dohánykeverékként és porként értékesítik kis- és nagykereskedelmi mennyiségekben, valamint a kannabisz „legális” helyettesítőjeként az interneten árulják. Közvetlenül a kábítószerek feketepiacán is értékesíthetik. Mivel az ilyen termékek csomagolása ritkán tünteti fel az összetevőket, a fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy általánosságban szintetikus kannabinoidot, vagy hogy konkrétan CUMYL-4CN-BINACA-t használnak. |
(7) |
A CUMYL-4CN-BINACA-nak nincs elismert humán, illetve állatgyógyászati felhasználása az Unióban és úgy tűnik máshol sem. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t az analitikai célú referenciaanyagkénti alkalmazásán, valamint a tudományos kutatásokban való használatán kívül bármilyen egyéb célra felhasználnák. |
(8) |
A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy további kutatások révén a CUMYL-4CN-BINACA kapcsán felmerült több olyan kérdés is megválaszolható lenne, amelyek arra vezethetők vissza, hogy nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az anyag milyen kockázatokat rejt magában az egyének egészsége, a közegészségügy és a társadalom szempontjából. Ugyanakkor az anyag által jelentett egészségügyi és társadalmi kockázatokra vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vessék. |
(9) |
A CUMYL-4CN-BINACA-t sem az Egyesült Nemzetek 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményében, sem az Egyesült Nemzetek pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezményében nem vették az ellenőrzött anyagok jegyzékébe. Az Egyesült Nemzetek rendszere keretében a CUMYL-4CN-BINACA jelenleg nem áll értékelés alatt. |
(10) |
mivel a CUMYL-4CN-BINACA-t kilenc tagállam a kábítószer-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján ellenőrzés alá vonta, öt tagállam pedig egyéb jogszabályi intézkedéseket alkalmaz a CUMYL-4CN-BINACA ellenőrzésére, ha a CUMYL-4CN-BINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vetnék, az segítene egyfelől elkerülni, hogy akadályok hátráltassák a határon átnyúló bűnüldözést és igazságügyi együttműködést, másfelől pedig védelmet nyújtana az anyag beszerezhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatokkal szemben. |
(11) |
A 2005/387/IB határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket lehessen tenni a tagállamok által észlelt és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá veti. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia annak érdekében, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vessék. |
(12) |
Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában. |
(13) |
Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában. |
(14) |
Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az 1-(4-ciano-butil)-N-(2-fenilpropán-2-il)-1H-indazol-3-karboxamid (CUMYL-4CN-BINACA) új pszichoaktív anyagot az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá kell vetni.
2. cikk
2019. május 23-ig a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeiken alapuló jogszabályaik előírásainak megfelelően a CUMYL-4CN-BINACA-t ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók alá vonják.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a határozatot a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2018. május 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. ZAHARIEVA
(1) HL L 127., 2005.5.20., 32. o.
(2) 2018. május 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/12 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/749 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. május 18.)
a többek között a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó, jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét meghatározó horvát jelentésnek a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő elismeréséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 19. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
2016. április 1-jén Horvátország jelentést nyújtott be, amelyben ismertette a repcemag termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó számítások eredményét. A számítások a NUTS 2 szintű, Horvátország szárazföldi része alkotta régióra készültek, mivel itt folyik repcemagtermesztés. |
(2) |
A Horvátország által benyújtott jelentés tanulmányozása után a Bizottság úgy véli, hogy a jelentés megfelel a 2009/28/EK irányelvben megállapított feltételeknek, amelyek értelmében az uniós tagállamok használhatnak az alapértelmezett értékek kiszámításához figyelembe vett földrajzi területeknél kisebb területekre jellemző értékeket: az említett jelentésben szereplő adatok a mezőgazdasági nyersanyagok (repcemag) termesztéséből származó kibocsátásra vonatkoznak; a repcemag termesztéséből származó, jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az alapértelmezett értékek kiszámításánál feltételezett kibocsátásoknál, vagy megegyezik azokkal; az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e jellemző mértékei most bejelentésre kerültek a Bizottság részére. |
(3) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottság úgy véli, hogy a Horvátország által elismerés céljából 2016. április 1-jén benyújtott jelentés a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában pontos adatokat tartalmaz a Horvátország szárazföldi része alkotta NUTS 2 szintű régióban folytatott repcemag-termesztésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás méréséhez. A jelentésben szereplő adatok összefoglalóját a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Ez a határozat öt évig érvényes. Amennyiben a Bizottsághoz elismerés céljából 2016. április 1-jén benyújtott jelentés tartalma vagy körülményei oly módon változnak, amely befolyásolhatja az 1. cikk szerinti elismeréshez szükséges feltételeket, a szóban forgó változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság értékeli a bejelentett változásokat annak megállapítása céljából, hogy a jelentés még mindig pontos adatokkal szolgál-e.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot, ha egyértelmű bizonyítást nyer, hogy a jelentésben szereplő adatok már nem pontosak a Horvátországban előállított repcemag termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás méréséhez.
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2018. május 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
MELLÉKLET
A horvátországi repcemagtermesztésből származó, jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás:
Inputok |
ÜHG-kibocsátás kg CO2 egyenérték/ha |
ÜHG-kibocsátás kg CO2 egyenérték/trepcemag |
ÜHG-kibocsátás kg CO2 egyenérték/MJFAME |
Nitrogéntartalmú műtrágya |
245,7 |
87,75 |
3,702 |
P2O5- tartalmú műtrágya |
25,28 |
9,028 |
0,381 |
K2O- tartalmú műtrágya |
46,08 |
16,45 |
0,694 |
Mag |
2,2 |
0,785 |
0,033 |
Növényvédő szerek |
13,5 |
4,82 |
0,203 |
Dízelolaj |
219,5 |
78,39 |
3,307 |
A földterület N2O-kibocsátása |
787,4 |
281,21 |
11,86 |
ÖSSZESEN |
1 339,66 |
478,45 |
20,18 |
Helyesbítések
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/15 |
Helyesbítés a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2454 tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 348., 2017. december 29. )
A 6. oldalon az 1. cikk 7. pontjának b) alpontjában az új 47l. cikk b) pontjában:
a következő szövegrész:
„b) |
a technikai részletek, többek között a 47b. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 47c. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 47d. cikk (2) bekezdésében, a 47e. cikkben, a 47f. cikk (2) bekezdésében, a 47i. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint a 47j. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében említett adatok megadására szolgáló egységes elektronikus üzenet, valamint az ezen adatok benyújtásának technikai eszköze;”, |
helyesen:
„b) |
a technikai részletek, többek között a 47b. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 47c. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 47d. cikk (2) bekezdésében, a 47e. cikkben, a 47f. cikk (2) bekezdésében, a 47i. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint a 47j. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett adatok megadására szolgáló egységes elektronikus üzenet, valamint az ezen adatok benyújtásának technikai eszköze;”. |
22.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/15 |
Helyesbítés a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 348., 2017. december 29. )
A 18. oldalon a 2. cikk 30. pontjában az új 369p.cikk (3) bekezdése e) pontjában:
a következő szövegrész:
„e) |
a közvetítő részére a 369q. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított egyedi azonosító szám.” |
helyesen:
„e) |
a közvetítő részére a 369q. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított egyedi azonosító szám.”. |