2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/1

(1)

A 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) több alkalommal (4) jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A vasút az Unió közlekedési hálózatának fontos része.

(3)

A Bizottságnak statisztikai adatokra van szüksége az áruk és utasok vasúti szállításáról annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és alakítsa a közös közlekedéspolitikát, valamint a regionális politika és a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika szállítási elemeit.

(4)

A vasútbiztonságra vonatkozó statisztikai adatok szükségesek ahhoz is, hogy a Bizottság előkészíthesse és figyelemmel kísérhesse a közlekedésbiztonság terén megvalósuló uniós fellépéseket. A vasúti balesetekkel kapcsolatos adatokat az Európai Unió Vasúti Ügynöksége a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek alapján a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletének megfelelően gyűjti.

(5)

A vasúti közlekedésre vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokra a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 15. cikkében előírt nyomon követési feladatok teljesítése érdekében is szükség van.

(6)

Az összes közlekedési módra vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokat közös megközelítés és szabványok szerint kell összegyűjteni abból a célból, hogy a közlekedési módok a lehető legteljesebb mértékben összehasonlíthatók legyenek.

(7)

Fontos elkerülni a párhuzamos munkavégzést és optimalizálni az olyan, meglévő információk hasznosítását, amelyeket statisztikai célokra fel lehet használni. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy az uniós polgárok és más érdekelt felek részére könnyen hozzáférhető és hasznos információkkal lehessen szolgálni a vasúti közlekedés biztonságáról és a vasúti rendszer átjárhatóságáról, és ezen belül a vasúti infrastruktúráról, a statisztikai tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság szolgálatai és az érintett – többek között nemzetközi szintű – szervezetek között megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kötni.

(8)

Az európai statisztikák előállításakor egyensúlyra kell törekedni a felhasználók igényei és az adatszolgáltatókra nehezedő terhek között.

(9)

A 91/2003/EK rendelet alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatokról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentésében a Bizottság arra hivatkozott, hogy a hosszú távú fejlemények vélhetően az említett rendelet értelmében már összegyűjtött adatok figyelmen kívül hagyását vagy egyszerűsítését eredményezik, továbbá arra, hogy a cél a vasúti utasokra vonatkozó éves adatok továbbítási időszakának rövidítése. A Bizottságnak továbbra is rendszeres időközönként jelentést kell tennie e rendelet végrehajtásáról.

(10)

A vasúti közlekedési piac üzleti területén működő köz- és magántulajdonban lévő vasúti vállalkozások egyidejű létezése miatt szükség van azon statisztikai információk kifejezett meghatározására, amelyet minden vasúti vállalkozásnak szolgáltatnia kell, és amelyet az Eurostatnak terjesztenie kell.

(11)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált adatok előállítását lehetővé tevő – az egyes tagállamokban a hivatalos statisztikai adatok kidolgozásával megbízott testületek és intézmények által végehajtandó – közös statisztikai szabványok megalkotását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

A 223/2009/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) referenciakeretet biztosít az e rendeletben meghatározott előírásokhoz.

(13)

Annak érdekében, hogy tükrözni lehessen a tagállamokban végbemenő új fejleményeket úgy, hogy ezzel egyidejűleg fennmaradjon a vasúti közlekedési adatok harmonizált gyűjtése az Unió egészében és megmaradjon a tagállamok által továbbított adatok kiváló minősége, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítására vonatkozóan, a technikai fogalommeghatározások kiigazítása és további technikai fogalommeghatározások kidolgozása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik szisztematikusan részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(14)

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(15)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokra vonatkozó jelentésekhez biztosítandó információk részletes meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(16)

Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

a)

azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari és hasonló létesítményekben működnek, beleértve a kikötőket;

b)

azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak; ilyenek például a műemlék gőzüzemű vasutak.

a)

az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – részletes jelentés (I. melléklet);

b)

a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok –részletes jelentés (II. melléklet);

c)

az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (III. melléklet);

d)

az áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok (IV. melléklet);

e)

statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (V. melléklet).

a)

amelyek teljes áruszállításának volumene legalább 200 000 000 tonna-kilométer vagy legalább 500 000 tonna;

b)

amelyek teljes személyszállításának volumene legalább 100 000 000 utaskilométer.

a)

kötelező adatfelvételek;

b)

közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat, és amennyiben rendelkezésre áll, elsősorban a vasúti fuvarlevelet;

c)

statisztikai becslési eljárások;

d)

a vasúti szakmai szervezetek által szolgáltatott adatok;

e)

eseti tanulmányok.

a)

értékeli az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b)

értékeli a továbbított adatok minőségét, az alkalmazott adatgyűjtési módszereket és az előállított statisztikák minőségét.

2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/19

(1)

A határokon átnyúló és más postai küldemények kisfeladóira – különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv) és a magánszemélyekre – vonatkozó díjak még mindig viszonylag magasak. Ez közvetlen negatív hatást gyakorol a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokat igénybe venni kívánókra, különösen az elektronikus kereskedelem vonatkozásában.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 14. cikke kiemeli az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak, köztük a postai szolgáltatásoknak az Unió közös értékrendjében elfoglalt helyét, valamint a társadalmi és területi kohézió elősegítése terén játszott szerepüket. Megállapítja, hogy ügyelni kell arra, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyv továbbá kiemeli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikke szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó közös uniós értékek magukban foglalják a felhasználók igényei és preferenciái közötti azon különbségeket, amelyek földrajzi, társadalmi és kulturális különbségekből eredhetnek, valamint a magas minőségi szintet, a magas fokú biztonságot és megfizethetőséget, az egyenlő bánásmódot, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítását.

(4)

Az EUMSZ 169. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az Uniónak a Szerződés 114. cikke alapján elfogadott intézkedések révén hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához.

(5)

A piac figyelése és a csomagkézbesítési szolgáltatók szabályozói felügyelete terén a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosított hatásköröket tekintve a tagállamok között alapvető különbségek vannak. Egyes hatóságok például ténylegesen kötelezni tudják a szolgáltatókat az árakra vonatkozó lényegi információk közlésére. E különbségek meglétét az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete és a Postai Szolgáltatások Európai Szabályozói Csoportja által készített közös vélemény is megerősíti, amelynek szerzői szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő szabályozói hatásköröket kell kapniuk a beavatkozáshoz, ezek a hatáskörök azonban nem minden tagállamban állnak rendelkezésre. Ezek a különbségek további adminisztratív terheket és megfelelési költségeket rónak a határokon átnyúló tevékenységet végző csomagkézbesítési szolgáltatókra. Ezek a különbségek tehát akadályozzák a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások végzését, és ezáltal közvetlen hatást gyakorolnak a belső piac működésére.

(6)

A postai és csomagkézbesítési ágazat nemzetközi jellege miatt fontos az európai és nemzetközi műszaki szabványok további fejlesztése a szolgáltatást igénybe vevők és a környezet, valamint a vállalkozások piaci lehetőségeinek szélesítése érdekében. A szolgáltatást igénybe vevők továbbá gyakran számolnak be a szolgáltatás minőségét érintő problémákról a határokon átnyúló csomagok küldése, fogadása, illetve visszaküldése során. Ezért egyaránt szükséges a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatásminőségi előírások és e szolgáltatások átjárhatóságának további javítása. Ezeket a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelően még inkább prioritásként kell kezelni az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) révén és egyéb módokon. Előrelépés szükséges továbbá a szolgáltatások hatékonysága terén, figyelembe véve különösen a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit.

(7)

A 97/67/EK irányelv támogatásaként a postai szolgáltatások szabványosítása és a szolgáltatás minőségének javítása az Unió stratégia prioritása, ezért azt folytatni kell. A műszaki szabványosítás nélkülözhetetlen a nemzeti hálózatok közti átjárhatóság előmozdításához és a hatékony egyetemes szolgáltatás meglétéhez. A Bizottság 2016 augusztusában negyedik alkalommal intézett szabványosítási kérelmet a CEN-hez, melyben munkaprogram kidolgozását és 2020 augusztusára végleges jelentés készítését kérte. (4) E munkaprogramnak különösen a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit, a környezeti megfontolásokat és a hatékonyságot kell figyelembe vennie, valamint hozzá kell járulnia az uniós digitális egységes piac létrehozásának előmozdításához.

(8)

A határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások piaca változatos, összetett és élénk verseny jellemzi, hiszen különböző szolgáltatók különböző szolgáltatásokat és árakat kínálnak a csomagok tömege, mérete és formája szerint, valamint a rendeltetési helytől, a hozzáadott értéket képviselő jellemzőktől – mint például a nyomonkövethetőséget szolgáló rendszerek – és a feladott csomagok számától függően. Az egyetemes szolgáltatók egyes tagállamokban nem rendelkeznek többségi részesedéssel a csomagkézbesítési szolgáltatások piacán. E változatosság miatt a fogyasztók és a szolgáltatást igénybe vevők számára nehéz összehasonlítani – úgy a minőség, mint az ár terén – a különböző szolgáltatók által kínált csomagkézbesítési szolgáltatásokat, mivel gyakran nem is tudnak a határokon átnyúló internetes kereskedelemben hasonló szolgáltatásokat kínáló különböző csomagkézbesítési lehetőségekről. Elsősorban a kkv-k és a magánszemélyek számára meg kell könnyíteni az ilyen információkhoz való hozzáférést. Ezen túlmenően a kereskedő kis- és középvállalkozások a kézbesítéssel kapcsolatos nehézségeket a határokon átnyúló értékesítés akadályaként azonosították.

(9)

A határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások javítása érdekében – különös tekintettel a magánszemélyekre és a mikro- és kisvállalkozásokra, beleértve a távoli vagy a ritkán lakott területeket, és a fogyatékossággal élőkre vagy csökkent mozgásképességűekre – fokozni kell a díjak nyilvános jegyzékeinek hozzáférhetőségét és átláthatóságát a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások egy szűkebb csoportját illetően. Ha a határokon átnyúló kézbesítésért felszámított árak átláthatóbbá és Unió-szerte könnyebben összehasonlíthatóvá válnak, annak hatásaként várhatóan csökkennek a díjak közötti indokolatlan különbségek is, többek között adott esetben a belföldi és a határokon átnyúló szolgáltatások közötti indokolatlan díjkülönbségek is.

(10)

A küldeményenkénti díjszabású csomagszolgáltatás minden tagállamban részét képezi az egyetemes szolgáltatásnak, és ez a magánszemélyek és a kisvállalkozások által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás. A küldeményenkénti díjszabás átláthatóságának és megfizethetőségének javítása az elektronikus kereskedelem további fejlődésének szükséges feltétele.

(11)

Az online értékesítést folytató, a múltban ilyen tevékenységet végző vagy ezt megkísérlő számos vállalat a magas kézbesítési költségeket, valamint a költséges panasztételi eljárásokat és garanciákat problémának tekintette. További intézkedésekre van szükség különösen annak biztosítása érdekében, hogy a távoli területeken működő kkv-k, és az ott élő magánszemélyek teljeskörűen igénybe vehessenek hozzáférhető és megfizethető, zökkenőmentes, határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokat.

(12)

Az „egyetemes szolgáltatók” olyan postai szolgáltatók, amelyek az egyetemes postai szolgáltatást vagy annak egy részét nyújtják egy meghatározott tagállamban. Az egynél több tagállamban működő egyetemes szolgáltatók csak abban a tagállamban vagy azokban a tagállamokban tekintendők egyetemes szolgáltatónak, amelyben vagy amelyekben egyetemes postai szolgáltatást nyújtanak.

(13)

A postai szolgáltatásokat jelenleg a 97/67/EK irányelv szabályozza. Az említett irányelv az Unióban a postai szolgáltatások nyújtására és az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó közös szabályokat állapít meg. A hangsúlyt elsősorban – de nem kizárólag – a nemzeti egyetemes szolgáltatásokra helyezi, és nem foglalkozik a csomagkézbesítési szolgáltatók szabályozói felügyeletével. Az említett irányelvben az egyetemes szolgáltatások tekintetében meghatározott minimumkövetelmények betartását a tagállamok által kijelölt nemzeti szabályozó hatóság biztosítja. E rendelet tehát a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások vonatkozásában kiegészíti a 97/67/EK irányelv szabályait. E rendelet nem sérti a 97/67/EK irányelvben meghatározott jogokat és garanciákat, különösen az egyetemes postai szolgáltatások folyamatos nyújtását a szolgáltatást igénybe vevők részére.

(14)

Ez a rendelet nem módosítja a postai küldeménynek sem a 97/67/EK irányelv 2. cikke 6. pontjában rögzített fogalommeghatározását, sem az azon alapuló, a nemzeti jogokban megtalálható fogalommeghatározásokat.

(15)

A becslések szerint az elektronikus kereskedelemben manapság feladott címzett csomagok 80 %-a két kg-nál kisebb tömegű, és továbbításuk gyakran levélküldeményként történik. A más módon kézbesített csomagok tömegéről nem áll rendelkezésre adat. Fontos, hogy ezek a könnyebb küldemények e rendelet hatálya alá kerüljenek.

(16)

E rendelet végrehajtása céljából fontos megadni a csomag, a csomagkézbesítési szolgáltatás és a csomagkézbesítési szolgáltató fogalmának pontos meghatározását, és meghatározni azt, hogy mely postai küldemények tartoznak bele ezek fogalmába. A 20 mm-nél vastagabb postai küldemények valószínűsíthetően – levélküldeménytől eltérő – árut tartalmaznak, függetlenül attól, hogy azt egyetemes szolgáltató kezeli-e vagy sem. A kizárólag levelezést tartalmazó postai küldeményeket ki kell zárni a csomagkézbesítési szolgáltatások köréből. E rendelet hatálya alá tehát, az egységes gyakorlatnak megfelelően, a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árut tartalmazó, legfeljebb 31,5 kg tömegű csomagok tartoznak, mivel az ennél nehezebb küldeményeket egy átlagos személy gépi segédeszközök nélkül már nem képes kezelni, és az már az áruszállítási és logisztikai ágazat alá tartozó tevékenységnek minősül.

(17)

A csomagkézbesítési szolgáltatásokat nyújtó, alternatív üzleti modellben működő szolgáltatókra, így a közösségi gazdaság keretében vagy elektronikus kereskedelmi platformokon működő szolgáltatókra abban az esetben alkalmazandó ez a rendelet, ha a postai kézbesítési láncnak legalább egy fázisában részt vesznek. A csomagok gyűjtése, feldolgozása és szétosztása, ideértve a feladó által megjelölt helyen történő csomagfelvételt ellátó szolgáltatásokat is, csomagkézbesítési szolgáltatásnak tekintendő, abban az esetben is, ha az expressz-szolgáltatást vagy futárszolgálatot nyújtó szolgáltatók vagy konszolidátorok biztosítják azokat a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően. A szállítás önmagában – ha nem a fenti lépések valamelyikével összefüggésben történik – nem minősülhet csomagkézbesítési szolgáltatásnak, abban az esetben sem, ha alternatív üzleti modellben vagy más módon működő alvállalkozók végzik, mivel ebben az esetben feltételezhető, hogy e tevékenység a szállítási ágazat részét képezi, kivéve, ha az érintett vállalkozás vagy valamely leányvállalata vagy kapcsolt vállalkozása egyébként e rendelet hatálya alá tartozik.

(18)

E rendelet nem alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek csak egy tagállamban vannak letelepedve, és amelyek kizárólag a saját maguk által a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkének 5. pontja szerinti adásvételi szerződéssel értékesített áruk rendeléseinek teljesítésére szolgáló saját, belföldi kézbesítési hálózattal rendelkeznek. E rendeletet alkalmazni kell azonban azokra a vállalkozásokra, amelyek saját, belföldi kézbesítési hálózatukat harmadik felek által értékesített áruk kézbesítésére is használják.

(19)

Meg kell határozni azon bizalmas adatok minimális körét, amelyeket el kell juttatni a nemzeti szabályozó hatóságokhoz, valamint az arra szolgáló eljárásokat, hogy a hatóságok biztosítsák a nemzeti szolgáltatók kereskedelmi jellegének tiszteletben tartását, továbbá az adatok közlésére szolgáló biztonságos csatornákat kell létrehozni.

(20)

Statisztikai célok miatt fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak tudomásuk és információjuk legyen a megfelelő engedélyezési eljárások vagy egyéb jogi követelmények alapján a piacon működő csomagkézbesítési szolgáltatókról. Az ágazat munkaerő-intenzív jellege miatt, valamint a kizárólag a nemzeti vagy regionális piacon aktív, kis csomagkézbesítési szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében 50 főnél alacsonyabb alsó határt kell alkalmazni az előző naptári évben a szolgáltató részére abban a tagállamban munkát végzett és a csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásában részt vett személyek átlagos száma alapján, ahol a szolgáltató letelepedett, kivéve, ha a szolgáltató egynél több tagállamban is letelepedett. Ez a határ megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak (6), tükrözi az ágazat munkaerő-intenzív jellegét, és lefedi a csomagszállítási piac legnagyobb részét, főleg az olyan országokban, ahol a szállított csomagok volumene alacsony. Ebbe az alsó határértékbe különösen a csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyeket kell beleszámítani, úgy mint a teljes munkaidős, részmunkaidős és ideiglenes alkalmazottakat, valamint a csomagkézbesítési szolgáltatónál önálló vállalkozóként dolgozó személyeket. A személyek számát tartalmazó, foglalkoztatási viszony szerinti bontásnak összhangban kell lennie az érintett tagállam nemzeti jogával. Bizonyos esetekben, az érintett tagállam sajátosságainak figyelembevétele mellett, lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a határértéket 25 főre csökkentse, vagy azt kérje a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatótól, hogy a létszám-határba számítsa bele az alvállalkozóinál dolgozó teljes munkaidős, részmunkaidős és ideiglenes alkalmazottakat, valamint önálló vállalkozókat is, hogy ezáltal még átláthatóbbak legyenek a határokon átnyúló díjak és a piac egésze.

(21)

Bármely, a csomagkézbesítési szolgáltatónak dolgozó személyek számára vonatkozó, a nemzeti szabályozó hatóságnak továbbított információt az adatokat a statisztikai információkra vonatkozó bevett vállalati jelentéstételi gyakorlatnak megfelelően kell átadni. Ez az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása és amiatt fontos, hogy a szolgáltatókra háruló adminisztratív teher a lehető legkisebb maradjon.

(22)

A szolgáltató letelepedésének helyét az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell meghatározni. Ha egy szolgáltató több helyen is letelepedett, fontos meghatározni, hogy letelepedésének ténylegesen melyik helyéről nyújtják az érintett szolgáltatást.

(23)

A nemzeti szabályozó hatóság részére a csomagkézbesítési szolgáltatások jellemzőiről benyújtott információknak magukban kell foglalniuk azt, hogy a szolgáltató a postai kézbesítési lánc mely fázisaiban (a csomagok gyűjtése, feldolgozása, szállítása és szétosztása) vesz részt, azt, hogy a szolgáltatás az egyetemes szolgáltatási kötelezettség körébe tartozik-e vagy sem, azt, hogy mi a szolgáltatás földrajzi hatálya (regionális, belföldi, határokon átnyúló), valamint azt, hogy a szolgáltatás kínál-e hozzáadott értéket.

(24)

Az árak átláthatóságának növelésére irányuló intézkedések hatálya alá tartozó postai küldemények jegyzéke korlátozandó, megkönnyítendő az összehasonlíthatóságot, valamint csökkentendő a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra és a nemzeti szabályozó hatóságokra nehezedő adminisztratív terheket. A normál és az ajánlott postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásoknak egyaránt ide kell tartozniuk, mivel ezek képzik az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapját, és tekintve, hogy mennyire fontos a nyomon követhetőség az e-kereskedelem számára, a nyomonkövetési szolgáltatás és az könyvelt csomagok árának – függetlenül attól, hogy részét képezik-e az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek – is ide kell tartoznia, hogy ezáltal biztosítható legyen ezen árak összehasonlíthatósága az Unióban. A hangsúlyt a kisebb tömegű csomagokra kell helyezni, mivel ezek alkotják a csomagkézbesítési szolgáltatók által kézbesített postai küldemények zömét, valamint a 20 mm-nél vastagabb, levélküldeményként feldolgozott postai küldeményekre. Kizárólag a küldeményenkénti díjszabásnak kell ide tartoznia, mivel a kisfeladók ezeket az árakat fizetik. Az érintett postai küldeményeket egyértelműen meg kell nevezni e rendelet mellékletében. Ez a rendelet nem kötelezi a határon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat arra, hogy a mellékletben felsorolt valamennyi postai küldemény szerepeljen az általuk kínált szolgáltatások között. A díjakra vonatkozó információkat a pontosság érdekében maguknak a határon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak kell megadniuk. Ezeket a díjakat a Bizottság közzé teszi egy külön e célra létrehozott honlapon, amely semleges és nem kereskedelmi jellegű.

(25)

Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok az általuk értékelendőnek tartott, határon átnyúló szolgáltatások díjainak objektív értékelését végzik, olyan elemekre kell támaszkodniuk, mint a hasonló csomagkézbesítési szolgáltatásokért a feladás szerinti tagállamban és a rendeltetési tagállamban felszámított belföldi és bármilyen egyéb releváns díjak; a két vagy több tagállamra alkalmazott egységes díj; kétoldalú forgalom, sajátos szállítási vagy kezelési költségek; egyéb releváns költségek és a szolgáltatás minőségére vonatkozó előírások, valamint – amennyiben nem jelent aránytalan terhet – a határokon átnyúló tarifák valószínűsíthető hatása a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekre és kis- és középvállalkozásokra, beleértve a távoli vagy ritkán lakott területeken találhatókat, valamint a szolgáltatást igénybe vevő, fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket. Ezeket az általános elemeket olyan egyéb elemekkel is kiegészíthetik, amelyek különösen fontosak az adott díjak magyarázatához, például hogy a díjak külön árszabályozás hatálya alá tartoznak-e a nemzeti jog alapján, vagy megállapítottak-e piaci erőfölénnyel való visszaélést a vonatkozó alkalmazandó jogszabályok alapján. Ezenfelül a nemzeti szabályozó hatóságokra és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó csomagkézbesítési szolgáltatókra nehezedő adminisztratív terhek enyhítése érdekében, valamint az arányosság elvének megfelelően a nemzeti szabályozó hatóságok az értékelést megelőzően alkalmazott objektív szűrőmechanizmus alapján azonosíthatják, hogy mely határon átnyúló díjakat szükséges értékelni.

(26)

A regionális és a társadalmi kohézió védelme érdekében fontos lehet, hogy a két vagy több tagállamba irányuló, határokon átnyúló kézbesítések díjai egységesek legyenek. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy az elektronikus kereskedelmet ösztönözni kell, és új lehetőségeket kell kínálni a távoli és ritkán lakott területeknek, hogy részt vehessenek az internetes kereskedelemben és regionális gazdaságuk növekedjen.

(27)

A csomagkézbesítési szolgáltatások belföldi és határokon átnyúló díjai közötti jelentős különbségeket objektív kritériumok – például sajátos szállítási vagy kezelési költségek, vagy egyéb releváns költségek – alapján kell indokolni. Szükség lehet arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóság az értékelés céljából bizonyítékokat gyűjtsön. A bizonyítékot az értékelés tárgyát képező díjak esetleges indoklásával együtt át kell adni a nemzeti szabályozó hatóságnak.

(28)

Az Unión belüli átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság közzéteszi az egyes nemzeti ellenőrző hatóságok által benyújtott értékelés nem bizalmas jellegű változatát.

(29)

Az adminisztratív terhek enyhítése érdekében a csomagkézbesítési szolgáltatóknak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a Bizottságnak egyaránt elektronikus úton kell az adattovábbítást végezniük és különösen lehetővé kell tenniük a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) előírt elektronikus aláírás használatát.

(30)

A csomagkézbesítési szolgáltatások piaca gyorsan változik, ezért a Bizottság feladata újraértékelni e rendelet hatékonyságát és eredményességét, figyelembe véve az elektronikus kereskedelem fejlődését is, és rendszeres jelentést benyújtani az Európai Parlament és a Tanács számára. E jelentéshez adott esetben mellékelni kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett felülvizsgálatra irányuló jogalkotási javaslatot. E jelentést az összes érdekelt fél, többek között a postai ágazat szociális párbeszédért felelős bizottságának bevonásával kell elkészíteni.

(31)

A Bizottságnak építenie kell a nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből álló, a Postai Szolgáltatások Európai Szabályozói Csoportja által nyújtott értékes hozzájárulásra.

(32)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskörökkel kell ruházni azon formanyomtatvány meghatározására, amelyen a csomagkézbesítési szolgáltatók benyújtják az információkat a nemzeti szabályozó hatóságoknak. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(33)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és végrehajtása során e jogokkal és elvekkel összhangban kell eljárni.

(34)

A személyes adatok e rendelet keretén belül történő kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) alkalmazandó.

(35)

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(36)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a szabályozói felügyelet javításához szükséges szabályozói alapelvek és szabályok meghatározását, a díjak átláthatóságának javítását és a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó, a versenyt támogató bizonyos alapelvek rögzítését – azzal a végső céllal, hogy a szolgáltatást igénybe vevők számára javítsa a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokat, és ezáltal is erősítse a fogyasztók határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett bizalmát – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a csomagkézbesítési szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozói felügyelet;

b)

a határokon átnyúló egyes csomagkézbesítési szolgáltatások díjainak átláthatósága és értékelése az indokolatlanul magas díjak azonosítása céljából;

c)

a fogyasztóknak szóló, a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó információknak a kereskedők általi elérhetővé tétele.

a)

a szolgáltató neve, jogállása és cégformája, cégnyilvántartásban vagy más hasonló nyilvántartásban kapott nyilvántartási száma, héaazonosító száma, letelepedési helyének címe és egy kapcsolattartó személy elérhetősége;

b)

a szolgáltató által kínált csomagkézbesítési szolgáltatások jellemzői, és lehetőség szerint e szolgáltatások részletes leírása;

c)

a szolgáltatónak a csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételei, beleértve a szolgáltatást igénybe vevők panasztételi eljárásának részletes leírását, valamint a felelősség valamennyi lehetséges korlátozását.

a)

a csomagkézbesítési szolgáltatások előző naptári évre vonatkozó éves forgalma a szolgáltató letelepedésének helye szerinti tagállamban, a belföldi, valamint a határokon átnyúló bejövő és kimenő csomagkézbesítési szolgáltatások szerinti bontásban;

b)

a szolgáltatónak dolgozó, a csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyek előző naptári évi létszáma a szolgáltató letelepedésének helye szerinti tagállamban, többek között a személyek számát tartalmazó, foglalkoztatási viszony szerinti bontásban feltüntetve, különös tekintettel a teljes munkaidős, részmunkaidős és ideiglenes alkalmazottak, valamint az önálló vállalkozók számát;

c)

az előző naptári évben kezelt csomagok száma a szolgáltató letelepedésének helye szerinti tagállamban, a belföldi, valamint a határokon átnyúlóan kézbesített bejövő és kimenő csomagok szerinti bontásban;

d)

alvállalkozóik neve, továbbá minden egyéb információ, amellyel a szolgáltató rendelkezik az alvállalkozók által nyújtott csomagkézbesítési szolgáltatások jellemzőiről;

e)

amennyiben rendelkezésre áll, bármely nyilvánosan hozzáférhető, a csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó, az adott naptári év január 1-jén érvényes díjszabás.

a)

az összehasonlítható csomagkézbesítési szolgáltatásokért a feladás szerinti tagállamban és a rendeltetési tagállamban felszámított belföldi és bármilyen egyéb releváns díjak;

b)

a két vagy több tagállamra alkalmazott egységes díj;

c)

kétoldalú forgalom, sajátos szállítási vagy kezelési költségek, egyéb releváns költségek, valamint a szolgáltatás minőségére vonatkozó előírások.

d)

a határokon átnyúló díjak valószínűsíthető hatása a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekre, valamint kis- és középvállalkozásokra, beleértve a távoli vagy ritkán lakott területeken találhatókat, valamint a szolgáltatást igénybe vevő, fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket, amennyiben ez nem jelent aránytalan terhet.

a)

a díjak nemzeti jogszabály alapján külön árszabályozás alá esnek-e;

b)

megállapítottak-e piaci erőfölénnyel való visszaélést a vonatkozó alkalmazandó jogszabályok alapján.

a)

hozzájárult-e e rendelet a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások javításához, többek között – különösen a távoli vagy a ritkán lakott területeken található – kkv-k és magánszemélyek általi megfizethetőséghez, és javult-e a határon átnyúló díjak átláthatósága;

b)

e rendelet milyen hatással volt a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások és az e-kereskedelem szintjére, beleértve a kézbesítési díjakra vonatkozó adatokat;

c)

e rendelet alkalmazása során milyen mértékű nehézségek merültek fel a nemzeti szabályozó hatóságoknál, ideértve az adminisztratív következmények mennyiségi elemzését is;

d)

előrelépés a csomagkézbesítés egységes piacának kialakítását célzó egyéb kezdeményezések, többek között a fogyasztóvédelem, valamint az előírások kidolgozása terén.

2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/29

(1)

„Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében a Bizottság azt a „zéró-elképzelést” tűzte ki célul, hogy 2050-re az Unióban közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

(2)

A Bizottság a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásról szóló, „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2010 és 2011 közötti időszakra” című közleményében azon célkitűzésre tett javaslatot, miszerint 2010-től 2020-ig a felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát az Unióban. E cél elérése érdekében a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, köztük a közúthasználók oktatásának és képzésének, valamint a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítását.

(3)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. Ez a kibocsátás-csökkentési cél segíteni fog a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek teljesítésében, és ahhoz valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. A közlekedési ágazatnak átfogó megközelítésre van szüksége a kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság előmozdítása céljából. További lépéseket kell tenni az alacsony kibocsátású mobilitás felé, többek között kutatás és a már rendelkezésre álló technológiai fejlesztések bevezetése révén. A gépjárművezetőket megfelelően ki kell képezni, hogy a lehető leghatékonyabban vezessenek.

(4)

A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) végrehajtásának értékelése során a Bizottság több hiányosságot is azonosított. A főbb azonosított hiányosságokat a mentességek értelmezésével kapcsolatos nehézségek és jogbizonytalanság; a képzés tartalma, amelyet csak részben minősítettek relevánsnak a gépjárművezetők igényei szempontjából; a gépjárművezetők által egy másik tagállamban teljes mértékben vagy részlegesen elvégzett képzés elismertetésének nehézsége, valamint a 2003/59/EK és a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) által előírt alsó korhatárra vonatkozó követelmények összhangjának hiánya jelentették.

(5)

A jogi egyértelműség javítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben el kell hagyni vagy módosítani kell az olyan uniós jogi aktusokra vonatkozó hivatkozásokat, amelyeket már hatályon kívül helyeztek, vagy amelyek helyébe más uniós jogi aktusok léptek.

(6)

A jogbiztonság és az egyéb uniós jogi aktusokkal való összhang biztosítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben meghatározott mentességeket több helyen is módosítani kell, figyelembe véve az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott hasonló mentességeket. Az említett mentességek közül néhány azon helyzetekhez kapcsolódik, amelyekben a gépjárművezetés nem a gépjárművezető fő tevékenysége, és amelyekben aránytalan terhet jelentene a gépjárművezető számára a 2003/59/EK irányelv követelményeinek való megfelelés. A gépjárművezetést általában akkor nem tekintik a gépjárművezető fő tevékenységének, ha a vezetés a havi munkaidőnek kevesebb, mint 30 %-át teszi ki.

(7)

Amennyiben a gépjárművezetésre ritkán, vidéki területeken kerül sor, és azt olyan gépjárművezetők végzik, akik saját vállalkozásuk számára szállítanak, a közúti közlekedésbiztonság biztosítása mellett mentességeket kell alkalmazni. Az Unión belüli vidéki térségek földrajzának, éghajlatának és népsűrűségének eltérő feltételei miatt a tagállamok belátására kell bízni annak meghatározását, hogy az ilyen gépjárművezetés alkalminak tekinthető-e, valamint hogy – például az út típusa, a forgalom volumene vagy a veszélyeztetett úthasználók jelenléte alapján –az ilyen mentesség kihat-e a közúti közlekedés biztonságára.

(8)

Mivel az Unión belül eltérő lehet, hogy a mezőgazdaságban, kertészetben, erdészetben, földművelésben és halászatban dolgozóknak – akik mentességet élveznek ezen irányelv alól – mekkora távolságot kell megtenniük munkájuk során, a tagállamokra kell bízni annak nemzeti jogukban való meghatározását, hogy a mentességek alkalmazása tekintetében mennyi a vállalkozás telephelyétől megengedett maximális távolság.

(9)

Az alapképzés követelménye alóli mentességet élvező gépjárművezetőket – az említett mentesség fenntartása mellett – mindazonáltal kötelezni kell arra, hogy időszakosan továbbképzésen vegyenek részt a munkájuk ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek frissítése érdekében.

(10)

A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve elektronikus úton információt kell cserélniük a szakmai alkalmassági bizonyítványokról (a továbbiakban: SZAB). A tagállamoknak a Bizottság költség-haszon elemzését figyelembe véve ki kell fejleszteniük a szükséges elektronikus platformot, beleértve a vezetői engedélyek 2006/126/EK irányelv értelmében létrehozott uniós hálózata kibővítésének lehetőségét. Egyéb előnyök mellett ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek azon elvégzett képzésekre vonatkozó információkhoz, amelyek nem szerepelnek a gépjárművezető vezetői engedélyén. Fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság erőfeszítéseket tegyenek e funkciók továbbfejlesztésére a közúti ellenőrzések során történő valós idejű hozzáférés érdekében.

(11)

Figyelembe véve az oktatás és a képzés területén bekövetkezett változásokat, valamint annak érdekében, hogy a 2003/59/EK irányelv minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a közúti közlekedés biztonságához, és biztosítsa, hogy a képzés megfeleljen a gépjárművezetők igényeinek, a tanfolyamok anyagában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó olyan témákra, mint a veszélyhelyzetek felismerése, a veszélyeztetett úthasználók, különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a korlátozott mozgásképességű személyek védelme, az üzemanyag-hatékony vezetés, a szélsőséges időjárási körülmények közötti vezetés és a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok szállítása. Ebben az összefüggésben a képzéseknek az intelligens közlekedési rendszerekre is vonatkozniuk kell, és a technológiai fejlődéssel lépést tartva kell fejlődniük.

(12)

A tagállamok számára egyértelműen lehetőséget kell adni arra, hogy a képzés egy részében információs és kommunikációs technológiai eszközök, például e-tanulás és vegyes tanulás alkalmazásával fejlesszék és korszerűsítsék képzési gyakorlatukat, mindeközben biztosítva a képzés minőségét. A képzési gyakorlatok IKT eszközök használatával történő fejlesztése és korszerűsítése során fontos figyelembe venni, hogy bizonyos specifikus témaköröket a gyakorlatban kell elsajátítani, és nem oktathatók ezekkel a tanulási eszközökkel: ilyen például a hólánc felszerelése vagy a rakományok biztonságos elhelyezése, illetve a képzés egyéb olyan elemei, melyeknél a gyakorlati szempont is jelentős. A gyakorlati képzés részét képezheti a gépjárművezetés, de az nem kötelező. Az ezen irányelv szerinti képzési követelmények jelentős részét jóváhagyott képzési központokban kell tartani.

(13)

Az uniós jogban előírt képzés különböző formái közötti összhang biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ötvözzék a különböző típusú releváns képzéseket: mint például a veszélyes árukra vonatkozó, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, valamint az állatok szállításáról szóló képzés ötvözése a 2003/59/EK irányelvben előírt képzéssel.

(14)

Annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatai akadályozzák a kölcsönös elismerést és korlátozzák a gépjárművezetők azon jogát, hogy abban a tagállamban végezzék el a továbbképzést, amelyben dolgoznak, a tagállami hatóságok számára elő kell írni, hogy ha egy elvégzett képzés nem jelölhető a vezetői engedélyen, a standard modell által előírt formában állítsák ki a gépjárművezetői képesítési igazolványt, amely biztosítja a kölcsönös elismerést minden olyan gépjárművezetőnek, aki megfelel a 2003/59/EK irányelvben foglalt követelményeknek.

(15)

A harmadik országokból származó gépjárművezetők által a képzési követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló járművezetői igazolványok használata akadályt jelenthet a gépjárművezetők számára, amennyiben a fuvarozó az igazolványt visszaküldi a kibocsátó hatóságokhoz, különösen akkor, ha a gépjárművezetők valamely más tagállamban kívánnak munkát vállalni. Annak elkerülése érdekében, hogy az említett körülmények között a gépjárművezetőknek az új munkahelyükön meg kelljen ismételniük képzésüket, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a gépjárművezetők képesítése tekintetében működjenek együtt és folytassanak információcserét.

(16)

A gördülékeny átmenet lehetővé tétele érdekében az ezen irányelv által módosított rendelkezések alkalmazását megelőzően a hatályos szabályokkal összhangban kiadott érvényes járművezetői igazolványokat és gépjárművezetői képesítési igazolványokat azok lejáratának napjáig el kell ismerni. A módosítások nem teszik érvénytelenné az alkalmazásukat megelőzően végzett képzéseket, sem az azokat igazoló vezetői engedélyeket.

(17)

A jogi egyértelműség és a 2003/59/EK irányelvben meghatározott célokkal összefüggésben az alsó korhatárra vonatkozó harmonizált követelmények biztosítása érdekében a 2006/126/EK irányelvben egy egyértelmű eltérést kell engedélyezni, amely kimondja, hogy a 2003/59/EK irányelvben előírt alsó korhatár elérésekor a vezetői engedély kiállítható. Ez a pontosítás az egyes járműkategóriák SZAB-bal rendelkező gépjárművezetőinek alsó korhatárára vonatkozik, és nem érinti az alsó korhatárra vonatkozó követelmények csökkentésére vagy az az alóli mentességére vonatkozó meglévő lehetőségeket.

(18)

A 2006/126/EK irányelv módosításainak a 2003/59/EK irányelv felülvizsgálatához és az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának elősegítéséhez közvetlenül kapcsolódó módosításokra kell korlátozódniuk. Célszerűnek tűnik elvégezni a 2006/126/EK irányelv végrehajtásának és alkalmazásának alaposabb elemzését – ideértve bizonyos járműkategóriák elkülönítését is –, amelyet a 2006/126/EK irányelv bármely jövőbeli felülvizsgálatának keretében kell végrehajtani.

(19)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása érdekében az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának elősegítésével lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön engedélyezzék a 3 500 kg-nál nehezebb, de a 4 250 kg maximális engedélyezett tömeget nem meghaladó, egyes alternatív üzemanyaggal működő járműtípusok B kategóriás vezetői engedéllyel történő vezetését. A 3 500 kg meghaladására indokolt csak abban az esetben lehetőséget biztosítani, ha a megengedett többlettömeg kizárólag az alternatív üzemanyag-ellátó rendszer többlettömegéből származik, valamint ha arra a közúti közlekedésbiztonság negatív hatásainak elkerülésére irányuló korlátozások és feltételek vonatkoznak.

(20)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzésére és továbbképzésére vonatkozó uniós szintű norma továbbfejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a közúti fuvarozás határokon átnyúló jellege és azon problémák miatt, amelyeket ezen irányelv megoldani hivatott – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A 2003/59/EK és a 2006/126/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet az alábbi személyek által végzett járművezetésre kell alkalmazni:

a továbbiakban: gépjárművezetők, akik az Unión belül, közforgalmú közutakon szállítást végeznek a következő járművekkel:

Ezen irányelv alkalmazásában a plusz jelet („+”) tartalmazó vezetői engedélyek egyes kategóriáira történő hivatkozásokat a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).”"

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Mentességek

(1)   Ez az irányelv nem vonatkozik az alábbi járművek vezetőire:

Tekintettel az e bekezdés f) pontjára, ez az irányelv nem alkalmazandó a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban megszerezni kívánó személyekre, amennyiben munkaalapú tanulás keretében az említett pontban foglalt célra használt járműkategóriának megfelelő kiegészítő gépjárművezető-oktatáson vesznek részt, feltéve, hogy egy másik, SZAB-bal rendelkező személy vagy gépjárművezető-oktató kíséri őket;

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

(3)   Ez az irányelv nem alkalmazandó a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat területén működő vállalkozások által saját tevékenységi körük részeként áruszállítására használt vagy gépjárművezető nélkül bérelt járművekre, kivéve, ha a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság meghaladja a járművet tulajdonló, bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől a nemzeti jogban engedélyezett távolságot.”

3.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Továbbképzés

A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára, a munkahelyi egészségre és biztonságra és a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.

Az említett képzést jóváhagyott képzési központok szervezik az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető másik vállalkozásnál kezd dolgozni, az addig elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.

A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tantárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Számos témára ki kell terjednie és mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat. A képzés témáinak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit.”

4.

A 9. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen irányelv 1. cikkének a) pontjában említett gépjárművezetők az ezen irányelv 5. cikkében említett alapképesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.”

5.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Uniós kód

(1)   Az alapképzést igazoló SZAB és a továbbképzést igazoló SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai – irányelv 5. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve – a megfelelő vezetőiengedély-kategória mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kódot is feltüntetik

Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a SZAB-ot megszerezték, nem tudja feltüntetni az uniós kódot a vezetői engedélyen, gépjárművezetői képesítési igazolványt állít ki a gépjárművezető számára.

A tagállamok kölcsönösen elismerik a gépjárművezetői képesítési igazolványokat. Az igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik az érintett gépjármű-kategóriára kiadott vezetői engedély érvényességét.

(2)   Az 1. cikk b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti árufuvarozásra használt járművet vezet, az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*2) előírt járművezetői igazolvánnyal is bizonyíthatja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a képzést, amelyet ez az irányelv előír, amennyiben az igazolványon szerepel a 95. uniós kód. Ezen irányelv alkalmazásában a kibocsátó tagállam az igazolvány megjegyzési rovatában szerepelteti a 95. uniós kódot, ha az érintett gépjárművezető teljesítette az ezen irányelvben előírt szakmai képesítési követelményeket és a képzési követelményeket.

(3)   Azokat a 2020. május 23. előtt az 1072/2009/EK rendelet 5. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban kiadott járművezetői igazolványokat, amelyeken nem szerepel a 95. uniós kód, lejáratuk időpontjáig el kell fogadni a képesítés bizonyítékaként, az ezen irányelvben foglalt képzési követelményeknek való megfelelés tanúsítására.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).”"

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Jogérvényesítési hálózat

(1)   A tagállamok jogérvényesítési célból információt cserélnek a kiadott és visszavont SZAB-okról. E célból a tagállamok a Bizottsággal együttműködve elektronikus hálózatot fejlesztenek ki vagy kibővítenek egy létező hálózatot, figyelembe véve a Bizottság értékelését arról, hogy melyik a legköltséghatékonyabb megoldás.

(2)   A hálózat tartalmazhatja a SZAB-okban szereplő információkat és a SZAB-okhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó információkat.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása kizárólag az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából és különösen az ezen irányelvben megállapított képzési követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából történjen, összhangban az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*3).

(4)   Biztonságossá kell tenni a hálózathoz való hozzáférést. A tagállamok csak az ezen irányelv végrehajtásáért és az ezen irányelvnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”"

7.

Az I. és a II. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 6. cikk (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(*5)  A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).”"

3.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában, és információcserét folytatnak az általuk kiállított, lecserélt, pótolt, megújított vagy visszavont vezetői engedélyekről. Igénybe veszik a vezetői engedélyek e célból létrehozott uniós hálózatát, amint e hálózat működőképes lesz.

(2)   A hálózatot az uniós jogszabályokban előírt, ellenőrzési célokat szolgáló információcseréhez is fel lehet használni.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok ezen irányelvben említett kezelésére kizárólag ezen irányelv, valamint a 2003/59/EK és az (EU) 2015/413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*6) végrehajtása céljából kerül sor. A személyes adatok ezen irányelv keretében történő kezelésére az (EU) 2016/679 (*7) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*8) összhangban kerül sor.

(4)   A hálózathoz való hozzáférést biztonságossá teszik. A tagállamok csak az ezen irányelv, valamint a 2003/59/EK és az (EU) 2015/413 irányelv végrehajtásáért és az azoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.)."

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)."

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).”"

2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/42

(1)

Az álláskeresés során vagy a tanulással, a tanulmányokkal vagy a munkával kapcsolatos döntéshozatalok során mindenkinek szüksége van arra, hogy tájékozódjon és útmutatást kapjon a rendelkezésre álló lehetőségekről, arról, hogy hogyan mérje fel saját készségeit, és hogy hogyan mutassa be a készségeivel és képesítéseivel kapcsolatos információkat.

(2)

Az egyének, a munkáltatók, az illetékes hatóságok és szervek számára jelentős kihívást jelentenek a fogalmakat, a dokumentumok formátumát, a nyelveket, illetve az értékelési és érvényesítési módszereket érintő különbségek. Ilyen kihívások főleg akkor merülnek fel, amikor valaki egy másik országba – ideértve a harmadik országokat is – költözik, valamint amikor új állást keres, illetve tanul és életpályáját építi. Az említett kihívások kezeléséhez világos és széles körben terjesztett információkra, általánosan elfogadott értelmezésre, valamint a készségek és képesítések fokozottabb átláthatóságára van szükség.

(3)

Az új európai készségfejlesztési program, amelyet a Bizottság 2016. június 10-én fogadott el, felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket, az ágazatot és más érdekelt feleket, hogy közösen dolgozzanak tíz olyan intézkedésen, amelyek célja a készségfejlesztés minőségének és relevanciájának javítása, a készségek láthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele, valamint a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás és különösen az életpályára vonatkozó jobb döntésekhez szükséges tájékoztatás javítása. Az Europass keretrendszer felülvizsgálatát azon tíz intézkedés egyikeként javasolták, amelyek kulcsfontosságúak az említett célkitűzések eléréséhez és támogatásához.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (3) létrehozott egy keretrendszert az álláskereséssel, tanulással vagy életpálya-építéssel kapcsolatos kihívások kezelésére. E határozat célja, hogy az önkéntes alapon használható „Europass” nevű dokumentumdossziéval biztosítsa a képesítések és kompetenciák átláthatóságát. Az említett határozat létrehozott továbbá nemzeti europass-központoknak nevezett nemzeti szerveket az Europass keretrendszer végrehajtása érdekében.

(5)

Fő célkitűzésének elérése céljából az Europass keretrendszer középpontjában a készségek és képesítések dokumentálására szolgáló eszközök állnak. Ezen eszközök használata széles körben elterjedt az Europass internetalapú információs rendszeren keresztül.

(6)

A nemzeti europass-központok támogatást nyújtanak a felhasználók számára, és előmozdítják a készségek és képesítések dokumentálását. Az Euroguidance hálózat, amely a pályaorientáció európai dimenzióját támogatja és magas minőségű információkat nyújt az egész életen át tartó pályaorientációt és a tanulási célú nemzetközi mobilitást illetően, szintén hozzájárult a készségek és képesítések uniós eszközeire vonatkozó információszolgáltatás fejlesztéséhez. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) nemzeti koordinációs pontjai támogatást nyújtanak a nemzeti hatóságoknak a nemzeti képesítési keretrendszerek és rendszerek EKKR-rel való megfeleltetésében, és arra összpontosítanak, hogy az EKKR-t közelebb hozzák az egyénekhez és a szervezetekhez. Biztosítani kell az említett nemzeti szolgálatok támogatását és fokozottabb koordinálását hatásuk növelése érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti rendszerek sokféleségét.

(7)

Az Europass értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2013. december 19-i jelentésében a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti europass-központok azon küldetése, hogy növeljék az Europass ismertségét és biztosítsák az érdekelt felek számára szükséges információkat, kielégítő mintául szolgál az Europass végrehajtásához. A Bizottság ugyanakkor arra a további következtetésre jutott, hogy a legtöbb Europass-eszköz még mindig nem jutott el valamennyi potenciális felhasználóhoz és földrajzi szempontból és korcsoporttól függően egyenlőtlenül érhető el, valamint hogy az Europass keretrendszeren belüli, pályaorientációt és mobilitást támogató szolgáltatások fokozottabb koordinálása és integrálása lehetővé tenné a nagyobb számú potenciális felhasználó megcélzását.

(8)

A bizonyítékok szerint az Europass-t a nagyobb digitális jártassággal rendelkező társadalmi csoportok használják, míg a kevésbé előnyös helyzetű csoportok, mint például az alacsonyabb iskolai végzettségű, az idősebb és a tartósan munkanélküli személyek gyakran nem tudnak az Europass és eszközei létezéséről, így annak előnyeit sem tudják kihasználni.

(9)

Az Europass-dosszié egyike azon eszközöknek, amelyeket uniós szinten vezettek be a készségek és képesítések átláthatóságának és közérthetőségének fokozása érdekében.

(10)

Az Europass-dosszié öt dokumentummintából áll. Az Europass-önéletrajzminta segítségével az érdekeltek egységes formátumban hozhatják létre önéletrajzukat. 2004-es bevezetése óta több mint 100 millió online Europass-önéletrajz készült el. Két képesítéskiegészítés-minta, nevezetesen az Europass oklevél-kiegészítés és az Europass bizonyítvány-kiegészítés tájékoztatással szolgál a képesítések tartalmáról, a képesítést megszerző személy tanulmányi eredményeiről és a képesítést adó ország oktatási rendszeréről. Az Europass nyelvi útlevél ismerteti a nyelvi készségeket. Az Europass mobilitási igazolvány mintája azokat a készségeket ismerteti, amelyeket az igazolvány tulajdonosa külföldi munkavégzésre vagy tanulásra irányuló mobilitási tapasztalat során szerzett.

(11)

A 2017. május 22-i tanácsi ajánlás (4) közös viszonyítási keretrendszert biztosít, hogy segítsen az egyéneknek és a szervezeteknek a különféle képesítési rendszerek és az e rendszerekben szerzett képesítések szintjeinek az összehasonlításában.

(12)

A 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (5) felkéri a tagállamokat, hogy 2018-ig – a nemzeti szintű körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a nem formális és az informális tanulással megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat érvényesítsék, és ez alapján teljes vagy adott esetben részleges képesítést szerezzenek.

(13)

Az egész életen át tartó pályaorientáció területére vonatkozó szakpolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalás meghatározza a valamennyi uniós polgár egész életen át tartó pályaorientációjára vonatkozó szakpolitika fő célkitűzéseit. A 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalás (6) kiemeli a pályaorientáció fontosságát az egész életen át tartó tanulás szempontjából.

(14)

A „Learning Opportunities and Qualifications in Europe” portál tájékoztatást nyújt arról, hogy a különböző európai oktatási rendszerek milyen tanulási lehetőségeket és képesítéseket nyújtanak, valamint összehasonlítja az EKKR-t használó tagállami képesítési keretrendszereket.

(15)

Az „EU Skills Panorama” (uniós készségkörkép portál) a különböző foglalkozásokhoz és a konkrét ágazatokhoz szükséges készségekkel kapcsolatban nyújt információkat, ideértve a kereslettel és a kínálattal kapcsolatban nemzeti szinten.

(16)

Az álláslehetőségek és más munkaerőpiaci trendek elemzése bevált módja a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésnek és -nyújtásnak, ami elősegíti a készség- és munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, valamint a képesítés-kereslet és a képesítés-kínálat közötti eltérések megértését.

(17)

A Bizottság által a tagállamokkal és az érdekeltek felekkel szoros együttműködésben kidolgozott és folyamatosan aktualizált, a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások többnyelvű európai osztályozásának (ESCO) célja, hogy előmozdítsa az oktatás és képzés, valamint a munkavégzés céljából a készségek és képesítések átláthatóságát. Megfelelő tesztelést követően és a tagállamok álláspontjának kellő figyelembevételével a Bizottság az Europass keretrendszeren belül felhasználhatja az ESCO-t; az ESCO tagállamok általi használata önkéntes alapon történik, a tagállamok által elvégzett tesztelést és értékelést követően.

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (7) által létrehozott foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES-hálózat) egy olyan együttműködési hálózat, amelynek célja az információk cseréje, valamint az álláskeresők és a munkáltatók közötti interakció elősegítése. Díjmentesen nyújt segítséget azoknak az álláskeresőknek, akik egy másik országba kívánnak költözni, és segíti azokat a munkáltatókat, akik más országokból szeretnének munkaerőt toborozni. Az Europass és az EURES portálok közötti szinergiák és együttműködés erősíthetik mindkét szolgáltatás hatását.

(19)

A munkaerőpiaci folyamatok, úgymint az álláslehetőségek közzététele, a jelentkezés, a készségfelmérés és a toborzás egyre gyakrabban az interneten keresztül történnek olyan eszközök segítségével, amelyek a közösségi médiát, nagy adathalmazokat és más technológiákat használnak. A jelentkezők kiválasztásához használt eszközök és folyamatok a formális, nem formális és informális keretek között szerzett készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos információkra keresnek rá.

(20)

A formális, nem formális és informális tanulásra jelenleg új formákban és új keretek között is sor kerül, és számos szolgáltató nyújt képzéseket, különösen digitális technológiák és platformok, távoktatás, e-oktatás, társaktól való tanulás, virtuális szabadegyetemek és nyitott oktatási segédanyagok felhasználása révén. Továbbá a készségek, tapasztalatok és tanulmányi eredmények elismerése különböző formákban történhet, például képzést igazoló digitális kitűzők révén. A digitális technológiák a nem formális tanulás, mint például az ifjúsági munka és az önkéntesség során elsajátított készségek terén is használatosak.

(21)

E határozat alkalmazásában a készségeket tágan kell értelmezni; ezek lefednek mindent, amit egy személy tud, ért és meg tud tenni. A készségek a tanulási eredmények különböző típusaira vonatkoznak, ideértve az ismereteket és a kompetenciákat, valamint az ismeretek alkalmazásának és a know-how használatának képességét feladatok elvégzése és problémák megoldása érdekében. A szakmai készségek elismert fontosságán túl elfogadott, hogy a transzverzális vagy humán készségek – mint például a kritikus gondolkodás, a csapatmunka, a problémamegoldás és a kreativitás, a digitális vagy nyelvi készségek – egyre fontosabbá válnak, és a személyes és a szakmai kiteljesedés alapvető előfeltételei, valamint különböző területeken alkalmazhatók. Az egyének számára hasznosak lehetnek az ilyen és egyéb készségek értékelésére és leírására szolgáló eszközök és iránymutatások.

(22)

Az egyének hagyományosan önéletrajzban ismertették a megszerzett készségeikre és képesítéseikre vonatkozó információkat, amelyhez kiegészítő dokumentumokat, például bizonyítványokat vagy okleveleket csatoltak. Napjainkban olyan új eszközök állnak rendelkezésre, amelyek különböző online felületek és digitális formátumok használatával tudják elősegíteni a készségek és képesítések bemutatását. Az említett új eszközök képesek támogatni a különböző kereteken belül megszerzett készségekre vonatkozó önértékelést is.

(23)

Az Europass keretrendszernek ki kell elégítenie a jelenlegi és a jövőbeli igényeket. A felhasználóknak eszközökre van szükségük készségeik és képesítéseik dokumentálásához. Továbbá a készségfelmérésre és a készségekre vonatkozó önértékelésre szolgáló eszközök, valamint a releváns információkhoz való hozzáférés – ideértve az érvényesítési lehetőségekre és a pályaorientációra vonatkozó információkat is – előnyös lehet a foglalkoztatással és a tanulási lehetőségekkel kapcsolatos döntések meghozatalához.

(24)

A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos uniós eszközöknek igazodniuk kell a változó gyakorlatokhoz és a technológiai fejlődéshez annak érdekében, hogy továbbra is relevánsak és előnyösek legyenek a felhasználók számára. Ezt többek között innovatív elemek, mint például interaktív eszközök, dokumentumok szerkesztése és tervezése létrehozásával kell elérni, törekedve átfogóbb, eredményesebb és hatékonyabb eszközök biztosítására és az egyszerűsítésre, valamint az egymással összefüggő eszközök – többek között a harmadik felek által kifejlesztett eszközök – közötti jobb technikai átjárhatóság és szinergiák biztosítására, illetve figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit is. Továbbá hitelesítési műveleteket lehetne alkalmazni a készségekre és képesítésekre vonatkozó digitális dokumentumok ellenőrzésének támogatására.

(25)

A változó igények kielégítése érdekében ezért a 2241/2004/EK határozattal létrehozott Europass keretrendszert egy új keretrendszerrel kell felváltani.

(26)

Az új Europass keretrendszernek meg kell felelnie az összes egyéni végfelhasználó, így a tanulók, az álláskeresők – ideértve a munkanélküli személyeket és a munkavállalókat is –, valamint más érdekelt felek, mint például a munkáltatók (különösen a kis- és középvállalkozások), a kereskedelmi kamarák, a civil társadalmi szervezetek, az önkéntesek, a pályaorientációs szakemberek, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, az oktatási és képzési szolgáltatók, az ifjúsági szervezetek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, az illetékes nemzeti hatóságok és a szakpolitikai döntéshozók igényeinek és elvárásainak. E keretrendszernek figyelembe kell vennie továbbá az Unióba érkező vagy ott élő harmadik országbeli állampolgárok szükségleteit is, hogy ezáltal támogassa integrációjukat.

(27)

Az Europass keretrendszert tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a különböző – és különösen a nem formális és informális tanulás keretében megszerzett – tanulás- és készségtípusok leírását.

(28)

Az Europass keretrendszert a visszajelzéseken, valamint a többek között felmérések és tesztelés révén megfogalmazott követelmények összegyűjtésén alapuló, felhasználóközpontú megközelítéssel kell kidolgozni, figyelmet fordítva az Europass-célcsoportok konkrét jelenlegi és jövőbeli igényeire. Az Europass jellemzőinek tükrözniük kell különösen a tagállamok és az Unió elkötelezettségét az iránt, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkaerőpiachoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez. Az Europass-eszközöknek jól érzékelhetőeknek, kezelhetőeknek, érthetőeknek és stabiloknak kell lenniük, lehetővé téve ezáltal, hogy hozzáférhetőbbek legyenek a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

(29)

Az Europass keretrendszer aktualizálását és módosítását az érdekelt felekkel, mint például a foglalkoztatási szolgálatokkal, a pályaorientációs szakemberekkel, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a szociális partnerekkel, így a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve, valamint a folyamatban lévő szakpolitikai együttműködés – mint például az európai felsőoktatási térségben bevezetett bolognai folyamat – teljes mértékű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az Europass keretrendszer sikeres fejlesztéséhez és végrehajtásához kiemelkedően fontos a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti konstruktív együttműködés.

(30)

Az e határozat alapján tárolt és kezelt személyes adatok kezelése tekintetében alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot és a tagállami végrehajtási intézkedéseket. A felhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák a személyes adataikhoz való hozzáférést.

(31)

A keretrendszerben való részvétel lehetőségét biztosítani kell az Európai Gazdasági Térség olyan tagjainak, amelyek az Uniónak nem tagállamai, valamint a csatlakozó országok, az Unió tagjelölt országai, valamint potenciális tagjelölt országai számára is, mivel érdeklődésük és az Unióval fennálló együttműködésük hosszú múltra tekint vissza ezen a téren. A részvétel az Unió és ezen országok közötti kapcsolatokat szabályozó eszközök vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történik. Az Europass keretrendszeren keresztül a készségekre és képesítésekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információknak a résztvevő országokon túlmenően országok és oktatási rendszerek szélesebb körére kell kiterjedniük, figyelembe véve az Unióból kiáramló és az Unióba beáramló migrációs mozgásokat.

(32)

A Bizottság gondoskodik e határozat következetes végrehajtásáról és nyomon követéséről a tagállamok és az érdekelt felek képviselőiből álló Europass tanácsadó csoport útján. A tanácsadó csoportnak különösen egy stratégiai megközelítést kell kidolgoznia az Europass végrehajtása és jövőbeli fejlesztése tekintetében, és tanácsot kell adnia a webalapú eszközök – többek között tesztelés révén történő – fejlesztésével kapcsolatban, valamint az Europass online platformon keresztül nyújtott információkat illetően, adott esetben más csoportokkal együttműködve.

(33)

E határozat végrehajtásának társfinanszírozását többek között az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (8) által létrehozott, Erasmus+ uniós program biztosítja. Az említett rendelet alapján létrehozott bizottság részt vesz az Europass végrehajtása terén elért haladásról, valamint az Europass jövőbeli fejlesztéséről szóló stratégiai megbeszéléseken.

(34)

mivel e határozat célját, nevezetesen egy különösen nemzetközi foglalkoztatási és tanulási mobilitási célú, átfogó és átjárható eszköz- és információs keretrendszer létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

Általános elvként a tagállamokra háruló kötelezettségeknek, illetve adminisztratív és pénzügyi terheknek egyensúlyban kell állniuk a költségekkel és az előnyökkel.

(36)

Az e határozattal összefüggésben végrehajtott tevékenységeket az uniós ügynökségek, különösen az Európai Szakképzésfejlesztési Központ támogatják szakértelmükkel, az ügynökségek hatáskörébe tartozó területeken belül.

(37)

A 2241/2004/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, a korábban kiadott Europass-dokumentumok érvényességének vagy státuszának sérelme nélkül. Az új keretrendszeren belül minden létrehozott Europass-dokumentummintát fenn kell tartani mindaddig, amíg e határozattal összhangban sor nem kerül a szükséges változtatásokra vagy aktualizálásokra. Az Europass online platformra való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a 2241/2004/EK határozat által létrehozott Europass internetalapú információs rendszert mindaddig működtetni kell, amíg az Europass online platform létre nem jön és működőképessé nem válik,

a)

egyéni végfelhasználók, mint például tanulók, álláskeresők, munkavállalók és önkéntesek, és

b)

érdekelt felek, mint például oktatási és képzési szolgáltatók, pályaorientációs szakemberek, munkáltatók, állami foglalkoztatási szolgálatok, szociális partnerek, a fiatalok számára munkát biztosító szervezetek, ifjúsági szervezetek és szakpolitikai döntéshozók.

a)

személyes információk különböző formátumokban, többek között önéletrajzmintákban történő dokumentálása és leírása;

b)

a munka- és tanulási tapasztalatok, többek között mobilitás és önkéntesség során szerzett készségek és képesítések dokumentálása és leírása;

c)

készségfelmérés és készségekre vonatkozó önértékelés;

d)

a képesítések tanulmányi eredményeinek dokumentálása, többek között az 5. cikkben említett Europass-kiegészítésminták.

a)

tanulási lehetőségek;

b)

képesítések és képesítési keretrendszerek vagy rendszerek;

c)

a nem formális és az informális tanulás érvényesítésének lehetőségei;

d)

különböző országok, többek között harmadik országok elismerési gyakorlatai és vonatkozó jogszabályai;

e)

nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációs szolgáltatások;

f)

készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és -nyújtás a vonatkozó uniós szintű tevékenységek, valamint a hatáskörükbe tartozó területeken az ügynökségek által;

g)

készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos olyan információk, amelyek fontosak lehetnek az Unióba érkező vagy ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok sajátos szükségletei szempontjából, integrációjuk elősegítése érdekében.

a)

biztosítja a 3. cikk (2) bekezdésében említett uniós szintű információk, illetve az ilyen rendelkezésre álló információkra mutató linkek elérhetőségét és magas minőségét;

b)

kidolgozza, teszteli és szükség esetén aktualizálja az Europass online platformot, beleértve a nyílt szabványokat, összhangban a felhasználói igényekkel és a technológiai fejlődéssel, valamint a munkaerőpiacon, illetve az oktatás és képzés terén bekövetkező változásokkal;

c)

figyelemmel kíséri a legújabb technológiai újításokat, és amennyiben relevánsak, beépíti azokat, amelyek képesek javítani az Europass keretrendszer hozzáférhetőségét az idősebb személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára;

d)

biztosítja, hogy az Europass online platform – ideértve a nyílt szabványokat is – fejlesztése vagy frissítése támogassa az információk konzisztenciáját, és egyértelmű hozzáadott értékről tanúskodjék;

e)

biztosítja a webalapú eszközök, különösen az értékelési és önértékelési eszközök teljeskörű tesztelését és minőségbiztosítását; és

f)

biztosítja az Europass online platform – ideértve a felhasználói igényeknek megfelelő webalapú eszközöket is – minőségét és ellenőrzi a hatékonyságát.

a)

biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását a stratégiai tervezésben, beleértve a stratégiai célkitűzések meghatározását és megvalósítását, a minőségbiztosítást és finanszírozást, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

b)

biztosítja a tagállamok aktív részvételét és szerepvállalását az Europass online platform – ideértve a nyílt szabványokat is – fejlesztésében, tesztelésében, aktualizálásában és értékelésében, valamint kellően figyelembe veszi a tagállamok álláspontját;

c)

biztosítja, hogy az érdekelt felek uniós szinten részt vegyenek e határozat végrehajtásában és értékelésében;

d)

kialakítja a tanulási tevékenységeket és a legjobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, és adott esetben, a tagállamok kérésére elősegíti a partneri tanácsadást; és

e)

biztosítja, hogy a releváns felhasználók és érdekelt felek, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára hatékony és megfelelő uniós szintű promóciós, pályaorientációs és információs tevékenységek valósuljanak meg.

a)

koordinálják a webalapú Europass-eszközök végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket;

b)

előmozdítják az Europass használatát és javítják annak ismertségét és láthatóságát;

c)

előmozdítják a nemzetközi tanulási mobilitásra és életpálya-építésre vonatkozó pályaorientációt nyújtó szolgáltatásokat – adott esetben ideértve az egyéni pályaorientációs szolgáltatásokat is – és azokról információkat nyújtanak;

d)

rendelkezésre bocsátják a tanulási lehetőségekre, képesítésekre és elismerési gyakorlatokra vonatkozó információkat az Europass online platformon, többek között a megfelelő nemzeti honlapokra mutató linkek révén;

e)

bevonják valamennyi érintett ágazat érdekelt feleit a felelősségi körükbe tartozó tevékenységekbe, és előmozdítják a köz- és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködést ezeken a területeken.