20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/1

A TANÁCS (EU) 2018/599 HATÁROZATA

(2018. április 16.)

az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 97. cikke értelmében a szerződés 2002. július 23-án lejárt. Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összes eszköze és kötelezettsége 2002. július 24-ével az Unióra szállt.

(2)

A 37. jegyzőkönyv nyugtázza azt a kívánalmat, hogy az ESZAK eszközeit a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban folytatott kutatásokra használják fel, és ezért e téren bizonyos különleges szabályok megállapítására van szükség. A 37. jegyzőkönyv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az eszközöknek és kötelezettségeknek az ESZAK 2002. július 23-i mérlege szerinti nettó értékét a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban folytatott kutatások céljára szánt eszközöknek kell tekinteni „ESZAK felszámolás alatt” megjelöléssel. A felszámolási eljárás befejezését követően ezen eszközök a „Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei” megjelölést viselik.

(3)

A 37. jegyzőkönyv emellett úgy rendelkezik, hogy a „Szén- és Acélipari Kutatási Alap”-ként megjelölt eszközökből származó bevétel a 37. jegyzőkönyv és az az alapján elfogadott jogi aktusok rendelkezéseivel összhangban kizárólag a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban folytatott, a kutatási keretprogramon kívüli kutatások céljára használható fel.

(4)	A Tanács 2003. február 1-jén elfogadta a 2003/76/EK határozatot (2), amely megállapítja a 37. jegyzőkönyv végrehajtásának szabályait.

(5)

Mivel az „ESZAK felszámolás alatt” megjelölésű eszközökből származó – a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban folytatott kutatásokra elkülönített – bevételek a tőkepiacokon az elmúlt években tapasztalható alacsony kamatok miatt rendkívüli mértékben csökkentek, a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja (a továbbiakban: a program) keretében visszavont kötelezettségvállalásokra vonatkozó szabályokat felül kell vizsgálni az ilyen visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeknek a programban való elérhetővé tétele érdekében. Emellett a 2002. július 24. óta visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket szintén a Szén- és Acélipari Kutatási Alap rendelkezésére kell bocsátani.

(6)

Ugyanebből az okból a program keretében visszatérített összegekre vonatkozó szabályokat is felül kell vizsgálni azért, hogy az Európai Parlament és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (3) címzett bevételekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően ezek az összegek a program keretében átvihetők legyenek.

(7)	A 2003/76/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/76/EK határozat a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) és (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A fel nem használt bevételeket és az e bevételekből származó, december 31-én még rendelkezésre álló előirányzatokat, valamint a visszatérített összegeket automatikusan át kell vinni a következő évre. Ezen előirányzatokat más költségvetési tételekbe nem lehet átcsoportosítani.

(5) A visszavont kötelezettségvállalásokhoz rendelt költségvetési előirányzatok a pénzügyi év végén automatikusan törlődnek. A visszavonások eredményeképpen felszabadult céltartalékokat a Szén- és Acélipari Kutatási Alap rendelkezésére kell bocsátani.”

2.	A következő cikk kerül beillesztésre: „4a. cikk A 2002. július 24. óta visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget a 4. cikk (5) bekezdése értelmében 2018. május 10-án a Szén- és Acélipari Kutatási Alap rendelkezésére kell bocsátani.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2018. április 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. PORODZANOV

(1) 2018. március 13-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2003/76/EK határozata (2003. február 1.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 29., 2003.2.5., 22. o.).

(3) Az Európai Parlamenti és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/3

A TANÁCS (EU) 2018/600 HATÁROZATA

(2016. október 10.)

a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló, az Európai Unió és Új-Zéland közötti megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2013. július 22-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Új-Zélanddal az Európai Unió és Új-Zéland között kötendő, a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A tárgyalások a megállapodás 2015. szeptember 23-i parafálásával sikeresen lezárultak.

(2)

A megállapodás célja egy olyan együttműködési keret jogalapjának megteremtése, amely az ellátási lánc biztonságának megerősítésére és a jogszerű kereskedelem könnyítésére irányul, továbbá lehetővé teszi az információcserét a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása, valamint a vámjogszabályok megsértésének minősülő cselekmények megelőzése, kivizsgálása és az ilyen cselekmények elleni küzdelem érdekében.

(3)	A megállapodást alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodásnak (1) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. október 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. MATEČNÁ

(1) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/5

A TANÁCS (EU) 2018/601 HATÁROZATA

(2018. április 16.)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

(2)

(3)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás 21 cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (3).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2018. április 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. PORODZANOV

(1) 2018. március 13-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2018/600 határozata (2016. október 10.) a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló, az Európai Unió és Új-Zéland közötti megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (lásd e Hivatalos Lap 3. oldalát).

(3) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/6

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Új-Zéland között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió) és

ÚJ-ZÉLAND,

a továbbiakban: a Szerződő Felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Új-Zéland és az Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok fontosságát és a Szerződő Felek azon óhaját, hogy mindkét Szerződő Fél előnyére hozzájáruljanak e kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez;

FELISMERVE, hogy e cél elérése érdekében vállalniuk kell a vámügyi együttműködés fejlesztését;

FIGYELEMMEL a Szerződő Felek közötti, vámeljárásokkal kapcsolatos vámügyi együttműködés fejlődésére;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a vámjogszabályokat sértő cselekmények mindkét Szerződő Fél gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi érdekeit károsítják, és felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a vámok és egyéb díjak pontos megállapítását;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az ilyen cselekmények elleni fellépés a vámhatóságok közötti együttműködés révén hatékonyabbá tehető;

FELISMERVE a vámhatóságok jelentős szerepét és a vámeljárások fontosságát a kereskedelem könnyítésének és az állampolgárok védelmének előmozdításában;

AZZAL A CÉLLAL, hogy keretet alakítsanak ki az együttműködés erősítésére a vámügyi eljárások további egyszerűsítése és harmonizációja, valamint a vonatkozó nemzetközi kezdeményezések tekintetében való közös fellépés előmozdítása érdekében, ideértve a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését és az ellátási lánc biztonságának fokozását is;

FELISMERVE a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megtárgyalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás jelentőségét, és hangsúlyozva elfogadásának és hatékony végrehajtásának fontosságát;

TÁMASZKODVA a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) által létrehozott globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabvány-keretrendszer (SAFE-keretrendszer) alapelemeire;

TEKINTETTEL ARRA, hogy a vámügyi intézkedések, illetve a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem iránt mindkét Szerződő Fél nagyfokú elkötelezettséget tanúsít;

TEKINTETTEL a Szerződő Felek által már elfogadott vagy alkalmazott nemzetközi egyezményekben előírt kötelezettségekre, valamint a WTO által felvállalt vámügyi tevékenységekre; valamint

TEKINTETTEL a WCO releváns eszközeire, különösen az 1953. december 5-i Kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó ajánlásokra (Recommendation concerning Mutual Administrative Assistance);

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1. E megállapodás alkalmazásában:

a) „vámjogszabályok”: az Unió vagy Új-Zéland valamennyi, az áruk behozatalát, kivitelét, továbbítását és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó törvénye és rendelete, beleértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket, amelyeket a Szerződő Felek vámhatóságai a területükön bevezetnek, alkalmaznak vagy érvényesítenek;

b) „a Szerződő Fél törvényei és rendeletei”, „az adott Szerződő Fél törvényei és rendeletei” és „az egyes Szerződő Felek törvényei és rendeletei”: a szövegkörnyezettől függően az Unióban az adott körülmények között alkalmazandó törvények és rendeletek, illetve az Új-Zélandon alkalmazandó törvények és rendeletek;

c) „vámhatóság”: az Unióban az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) vámügyekben hatáskörrel rendelkező szolgálatai és az Unió egyes tagállamainak vámhatóságai, valamint Új-Zélandon Új-Zéland vámigazgatási szolgálata;

d) „megkereső hatóság”: a Szerződő Felek egyike által erre a célra kijelölt, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság, amely e megállapodás alapján segítségnyújtás iránti megkeresést nyújt be;

e) „megkeresett hatóság”: a Szerződő Felek egyike által erre a célra kijelölt, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság, amely e megállapodás alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

f) „személy”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, vagy bármely olyan, az egyes Szerződő Felek törvényeinek és rendeleteinek megfelelően létrehozott vagy megszervezett, jogi személyiség nélküli jogalany, aki vagy amely áruk behozatalát, kivitelét vagy továbbítását végzi;

g) „információ”: adatok (a személyes adatokat is beleértve), okmányok, jelentések és egyéb közlemények, formájuktól függetlenül (elektronikus másolatukat is beleértve);

h) „személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ;

i) „vámjogszabályokat sértő cselekmény”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy annak kísérlete.

2. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről az Unió (az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló (EU) 952/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti) vámterületén kell alkalmazni, másrészről Új-Zéland azon területén (Tokelau kivételével), ahol annak vámjogszabályai hatályosak.

3. cikk

Végrehajtás

1. Ezt a megállapodást az Unióban az adott körülmények között alkalmazandó – többek között az adatvédelem területére vonatkozó – törvényekkel és rendeletekkel, illetve az Új-Zélandon alkalmazandó – többek között az adatvédelem területére vonatkozó – törvényekkel és rendeletekkel összhangban kell végrehajtani, a Szerződő Felek vámhatóságainak rendelkezésére álló erőforrások keretein belül.

2. Az Európai Unió és Új-Zéland vámhatóságai döntenek az e megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről.

4. cikk

A megállapodás viszonya az egyéb nemzetközi megállapodásokkal

1. E megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek bármely más nemzetközi megállapodás alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, e megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek bármely, az Unió egyes tagállamai és Új-Zéland között megkötött vagy megköthető, a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi kétoldalú megállapodások rendelkezései az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlenek.

3. E megállapodás rendelkezései nem érintik az e megállapodás alapján megszerzett, az Unió számára esetlegesen jelentőséggel bíró információknak a Bizottság hatáskörrel rendelkező szolgálatai és az Unió tagállamainak vámhatóságai közötti közlésére irányadó uniós rendelkezéseket.

II. CÍM

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. cikk

Az együttműködés terjedelme

1. Az e megállapodás szerinti együttműködés magában foglal minden, a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő területet.

2. Az áruk jogszerű kereskedelmének és mozgásának könnyítése, a kereskedők megfelelésének erősítése, a polgárok védelme és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése céljából az Unió és Új-Zéland vámhatóságai együttműködnek a következők érdekében:

a)	a jogszerű kereskedelem védelme a jogszabályi követelmények hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

b)	az ellátási lánc biztosítása az áruk Unió és Új-Zéland közötti biztonságos mozgásának könnyítése érdekében;

az Unió és Új-Zéland lehető legnagyobb mértékű hozzájárulásának biztosítása a WCO, a WTO és más releváns nemzetközi szervezetek munkájához a vámtechnikák javításában, a vámeljárásokkal és a vámhatósági érvényesítéssel kapcsolatos problémák megoldásában és a kereskedelem könnyítésében; a gazdasági szereplőkre nehezedő felesleges terhek megszüntetésében; a magas megfelelési szintű szereplőkre vonatkozó könnyítések biztosításában; valamint a csalás és a tiltott vagy káros tevékenységek elleni biztosítékok kialakításában;

azoknak a vámügyek és a kereskedelem területén alkalmazandó nemzetközi jogi eszközöknek és normáknak a végrehajtása, amelyeket a Szerződő Felek elfogadtak, ideértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló (felülvizsgált) nemzetközi egyezmény, valamint a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény lényegi elemeit is;

e)	a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás végrehajtása annak hatálybalépése után;

f)	együttműködés az új vámeljárások kutatásában, fejlesztésében, tesztelésében és értékelésében, valamint a személyi állomány képzésében és cseréjében, továbbá a segítségnyújtásban;

g)	a vámjogszabályokra, azok végrehajtására és a vámeljárásokra vonatkozó információcsere, különösen a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása területén; valamint

h)	a behozatalra, a kivitelre és más vámeljárásokra vonatkozó, valamint az üzleti közösségnek nyújtott hatékony szolgáltatás biztosítását célzó közös kezdeményezések kidolgozása.

6. cikk

Az ellátási lánc biztonsága és a kockázatkezelés

1. A Szerződő Felek a SAFE-keretrendszerrel összhangban együtt dolgoznak a nemzetközi kereskedelem ellátási láncának biztonságát és a lánc működésének előmozdítását érintő vámügyi vonatkozásokon. Így különösen az alábbiak révén működnek együtt:

a)	a nemzetközi kereskedelem logisztikai láncának biztonságát érintő vámügyi vonatkozások megerősítése, és egyúttal a jogszerű kereskedelem könnyítése;

b)	minimumstandardok kialakítása – a megvalósíthatóság korlátain belül – a kockázatkezelési módszerek és a kapcsolódó követelmények és programok tekintetében;

c)	adott esetben a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések, az ellátási lánc biztonsága és a kereskedelmi partnerségi programok – köztük a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló egyenértékű intézkedések – kölcsönös elismerésének bevezetése;

d)	az ellátási lánc biztonságára és a kockázatkezelésre vonatkozó információk cseréje;

e)	kapcsolattartó pontok kialakítása az ellátási lánc biztonságával és a kockázatkezeléssel kapcsolatos információcsere céljából;

f)	megfelelő esetben információcsere-felület létrehozása, az áru érkezése előtti, illetve feladása előtti adatcserére kiterjedően is;

g)	együttműködés olyan többoldalú fórumokon, amelyek alkalmasak az ellátási lánc biztonságával és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdések felvetésére és megvitatására.

III. CÍM

KÖLCSÖNÖS IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

7. cikk

A segítségnyújtás terjedelme

1. Az Unió és Új-Zéland vámhatóságai segítik egymást a vámjogszabályokat sértő cselekmények megelőzésében, feltárásában, kivizsgálásában és visszaszorításában.

2. Az e megállapodás szerinti segítségnyújtás nem érinti a Szerződő Feleknek a büntetőügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási jogsegély tekintetében nemzetközi megállapodások vagy az egyes Szerződő Felek törvényei és rendeletei alapján fennálló jogait és kötelezettségeit. A segítségnyújtás az igazságügyi hatóság megkeresésére gyakorolt jogkörben szerzett információkra sem terjed ki.

3. E megállapodás nem terjed ki a vámok, adók és bírságok behajtásában nyújtandó segítségnyújtásra.

8. cikk

Segítségnyújtás megkeresés alapján

1. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság megad minden olyan releváns információt, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítását, ideértve az olyan felderített vagy tervezett tevékenységekkel kapcsolatos információkat is, amelyek vámjogszabályokat sértő cselekménynek minősülnek vagy minősülhetnek.

2. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja azt a következőkről:

a)	a Szerződő Felek egyikének területéről kivitt árukat megfelelően vitték-e be a másik Szerződő Fél területére, adott esetben ismertetve az árukra alkalmazott vámeljárást; valamint

b)	a Szerződő Felek egyikének területére behozott árukat megfelelően vitték-e ki a másik Szerződő Fél területéről, adott esetben ismertetve az árukra alkalmazott vámeljárást.

3. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az utóbbira vonatkozó törvények és rendeletek keretén belül megteszi a szükséges lépéseket, hogy biztosítsa az alábbiak különleges felügyeletét:

a)	olyan személyek, akik tekintetében okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő cselekményekben vesznek vagy vettek részt;

b)	olyan helyszínek, ahol olyan módon tároltak vagy tárolhatnak árukészleteket, amely alapján okkal feltételezhető, hogy ezeket az árukat a vámjogszabályokat sértő cselekményekhez szándékoznak felhasználni;

c)	olyan áruk, amelyeket olyan módon szállítanak vagy szállíthatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat a vámjogszabályokat sértő cselekményekhez szándékoznak felhasználni; valamint

d)	olyan szállítóeszközök, amelyeket oly módon használnak vagy használhatnak, hogy okkal feltételezhető, hogy azokat a vámjogszabályokat sértő cselekményekhez szándékoznak felhasználni.

9. cikk

Önkéntes segítségnyújtás

A Szerződő Felek, az egyes Szerződő Felek törvényeinek és rendeleteinek betartása mellett, saját kezdeményezésükre segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok megfelelő alkalmazásához szükségesnek tartják, így különösen tájékoztatást nyújtanak az alábbiakkal kapcsolatban szerzett információkról:

a)	olyan tevékenységek, amelyek a vámjogszabályokat sértő cselekményeknek minősülnek vagy minősülhetnek, és amelyek a másik Szerződő Fél érdeklődésére számot tarthatnak;

b)	vámjogszabályokat sértő cselekmények során alkalmazott új eszközök és módszerek;

c)	olyan áruk, amelyekről isemrt, hogy azok vámjogszabályokat sértő cselekményekben érintettek;

d)	olyan személyek, akik tekintetében okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő cselekményekben vesznek vagy vettek részt; valamint

e)	olyan szállítóeszközök, amelyek tekintetében okkal feltételezhető hogy azokat vámjogszabályokat sértő cselekményekben használták vagy használhatják.

10. cikk

Kézbesítés és értesítés

1. A megkereső hatóság kérése alapján a megkeresett hatóság az utóbbira vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy:

a)	valamennyi olyan iratot kézbesítsen;vagy

b)	valamennyi olyan határozatról értesítést küldjön a megkeresett hatóság joghatóságának területén lakó vagy letelepedett címzettnek, amelyet a megkereső hatóság hozott, és e megállapodás hatálya alá tartozik.

2. A dokumentumok kézbesítésére vagy a határozatokról való értesítésre irányuló megkereséseket írásban kell benyújtani a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az említett hatóság által elfogadott nyelven.

11. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresések formája és tartalma

1. Az e megállapodásnak megfelelő megkereséseket írásban kell elkészíteni. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Ha a helyzet sürgőssége megkívánja, szóbeli megkeresés is elfogadható, de azt írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

2. Az (1) bekezdés szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:

a)	a megkereső hatóság megnevezése;

b)	a kért intézkedés;

c)	a megkeresés tárgya és oka;

d)	a vonatkozó törvények és rendeletek;

e)	azoknak az áruknak vagy személyeknek a lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése, amelyekre vagy akikre a vizsgálatok irányulnak; valamint

f)	a már végrehajtott vizsgálatok releváns tényeinek összefoglalása.

3. A megkeresést a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik az (1) bekezdés szerint a megkereséshez csatolt okmányokra.

4. Amennyiben a megkeresés nem felel meg a fentiekben meghatározott formai követelménynek, kérhető annak helyesbítése vagy kiegészítése; ez alatt az idő alatt biztosítási intézkedéseket lehet elrendelni.

12. cikk

A megkeresések teljesítése

1. A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság a hatáskörében és a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül úgy jár el haladéktalanul, mintha saját feladatkörében vagy ugyanazon Szerződő Fél más hatóságainak megkeresésére járna el, megadva a már rendelkezésre álló információkat, lefolytatva vagy lefolytattatva a szükséges vizsgálatokat. Ez a bekezdés bármely egyéb hatóságra is vonatkozik, amelyet e megállapodásnak megfelelően a megkeresett hatóság megkeres, amennyiben nem tud maga eljárni.

2. A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Szerződő Fél törvényeivel és rendeleteivel összhangban kell teljesíteni.

3. Az egyik Szerződő Fél jogszerűen meghatalmazott tisztviselői – a másik Szerződő Fél beleegyezésével és az utóbbi által megállapított feltételeknek megfelelően – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy az (1) bekezdésnek megfelelően bármely más érintett hatóság hivatalában azoknak a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő cselekménynek minősülő tevékenységekre vonatkozó információknak a megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e megállapodás alkalmazásában szüksége van.

4. Az egyik Szerződő Fél jogszerűen meghatalmazott tisztviselői – a másik Szerződő Fél egyetértésével és az utóbbi által megállapított feltételeknek megfelelően – jelen lehetnek az utóbbi területén végrehajtott vizsgálatoknál.

13. cikk

Az információk közlésének formája

1. A megkeresett hatóság az e megállapodás szerinti megkeresés alapján elvégzett vizsgálatok eredményét írásban közli a megkereső hatósággal, és mellékeli a vonatkozó dokumentumokat, a dokumentumok hiteles másolatát vagy egyéb adatokat.

2. Az (1) bekezdés szerinti információkat számítógépes formában is lehet közölni.

3. Az eredeti aktákat és dokumentumokat csak erre vonatkozó kérelem alapján kell átadni, olyan esetekben, amikor a hiteles másolatok nem elegendőek. Az eredeti példányokat a lehető leghamarabb vissza kell küldeni a megkeresett hatóságnak.

14. cikk

A segítségnyújtási kötelezettség alóli kivételek

1. Az e megállapodás hatálya alá eső bármilyen formájú segítségnyújtást vissza lehet utasítani vagy bizonyos feltételekhez, illetve követelményekhez lehet kötni olyan esetekben, amikor az egyik Szerződő Fél úgy véli, hogy az e megállapodás értelmében nyújtott segítség:

a)	feltehetően sértené Új-Zéland vagy az Unió azon tagállamának szuverenitását, amelytől e megállapodás alapján segítséget kértek;

b)	nagy valószínűséggel sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más alapvető érdekeket;

c)	üzleti titkot vagy jogos üzleti érdekeket sért; vagy

d)	összeegyeztethetetlen az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel, ideértve többek között azokat, amelyek a magánélet vagy magánszemélyek pénzügyeinek és számláinak védelmére vonatkoznak.

2. A megkeresett hatóság elhalaszthatja a segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az folyamatban lévő vizsgálatba, büntető- vagy más eljárásba avatkozna be. Ilyen esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak meghatározása érdekében, hogy a megkeresett hatóság által szabott feltételek mellett nyújtható-e segítség.

3. Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet megkeresés esetén maga sem tudna teljesíteni, akkor megkeresésében erre a tényre felhívja a figyelmet. Ilyen esetben a megkeresett hatóság dönt arról, hogy miként válaszol a megkeresésre.

4. Az (1) és (2) bekezdésekben említett esetekben a megkeresett hatóság határozatát és annak indokait a megkereső hatósággal indokolatlan késedelem nélkül közölni kell.

15. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben – az adott felhatalmazás keretei között – szakértőként vagy tanúként megjelenjen a másik Szerződő Fél hatósága előtt, és a szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok bizalmas vagy hitelesített másolatait bemutassa. A megjelenésre vonatkozó kérelemnek pontosan meg kell jelölnie azt, hogy melyik hatóság előtt kell a tisztviselőnek megjelennie, milyen ügyben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg a tisztviselőt.

16. cikk

A segítségnyújtás költségei

A Szerződő Felek lemondanak az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek egymás számára történő megtérítésének igényéről, kivéve – adott esetben – a 15. cikk szerinti szakértők és tanúk megjelenésével kapcsolatban kifizetendő költségtérítést, valamint azoknak a tolmácsoknak és fordítóknak a díjazását, akik nem közalkalmazottak.

IV. CÍM

INFORMÁCIÓCSERE

17. cikk

Az információk bizalmas jellege és védelme

1. Az e megállapodás értelmében nyújtott összes információ az egyes Szerződő Felek területén alkalmazandó szabályoktól függően bizalmasként vagy csak korlátozott körben megismerhetőként kezelendő.

2. Egyik Szerződő Fél sem használhatja fel vagy hozhatja nyilvánosságra az e megállapodás alapján megszerzett információkat, kivéve e megállapodás céljaira, vagy az információt szolgáltató Szerződő Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával, és azon fenntartások és korlátozások mellett, amelyeket az információt nyújtó Szerződő Fél esetlegesen előír. Mindazonáltal, ha valamelyik Szerződő Felet az adott Szerződő Fél törvényei és rendeletei az e megállapodás alapján megszerzett információk nyilvánosságra hozatalára köteleznek, erről értesíti az információt nyújtó Szerződő Felet, lehetőség szerint még az információk nyilvánosságra hozatala előtt.

3. Az e megállapodás alapján közölt valamennyi információ esetében a biztonsági minősítési szint vagy a megkeresett hatóságtól érkező információhoz csatolt más adatkezelési megszorítások által előírt vagy annál magasabb szintű biztonságot és adatvédelmet kell nyújtani, hacsak a valamely Szerződő Fél törvényei és rendeletei értelmében az adott Szerződő Félre alkalmazandó követelmények, illetve kifejezett feltételek, megszorítások, korlátozások vagy adatkezelési utasítások nem követelnek meg nagyobb védelmet.

4. Személyes adatok cseréjére csak akkor kerülhet sor, ha az azokat megkapó Szerződő Fél vállalja, hogy olyan védelmet biztosít az adatok számára, amelyet a másik, a személyes adatokat szolgáltató Szerződő Fél megfelelőnek ítél meg.

5. Mindkét Szerződő Fél azokra a személyekre korlátozza az e megállapodás alapján kapott információkhoz hozzáférő személyek körét, akiknek ismerniük szükséges azok tartalmát.

6. Mindkét Szerződő Fél elismert biztonsági mechanizmusok – például jelszavak, titkosítás vagy más, az adott információ biztonsági minősítési szintjének megfelelő, észszerű biztosítékok– alkalmazásával zárolja, tárolja és továbbítja az e megállapodás alapján kapott információkat.

7. Mindkét Szerződő Fél értesíti a másik Felet az e megállapodás alapján kapott információkhoz való bármilyen véletlen vagy jogosulatlan hozzáférésről, azok véletlen vagy jogosulatlan felhasználásáról, közzétételéről, módosításáról vagy megsemmisítéséről, és részletes tájékoztatást nyújt a véletlen vagy jogosulatlan hozzáférés, felhasználás, közzététel, módosítás vagy megsemmisítés körülményeiről.

8. Ha az e megállapodás alapján kapott információk véletlenszerűen módosításra vagy közzétételre kerültek, mindkét Szerződő Fél megtesz minden észszerűen kivitelezhető intézkedést az információk helyreállítása érdekében; amennyiben a helyreállítás nem lehetséges, úgy pedig gondoskodnak a módosított vagy közzétett információk megsemmisítéséről.

9. Mindkét Szerződő Fél kérheti a különösen érzékeny természetű információk kiegészítő védelem alá helyezését.

10. Az információkat csak az e megállapodás végrehajtásához szükséges ideig lehet kezelni és megőrizni, és csak az egyes Szerződő Feleknek az állami és közigazgatási nyilvántartások kezelésére és adatvédelmére vonatkozó követelményeivel összhangban. Az egyes Szerződő Felek gondoskodnak az e megállapodás alapján kapott információk szabályos, az adott Szerződő Fél törvényei és rendeletei szerinti megsemmisítéséről.

11. Az ebben a megállapodásban foglaltak nem zárják ki, hogy az e megállapodással összhangban szerzett információkat vagy dokumentumokat vámjogszabályokat sértő cselekmények tekintetében indult bírósági eljárások vagy vádemelések során bizonyítékként lehessen felhasználni. Ezért a Szerződő Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági eljárások során és azon vádak esetében, amelyek bíróság előtti vádemeléssel végződhetnek, bizonyítékként felhasználhatják az e megállapodásnak megfelelően szerzett információkat és megtekintett dokumentumokat. Az ilyen jellegű felhasználásról értesíteni kell azt a Szerződő Felet, amelyik az információkat szolgáltatta vagy a dokumentumokhoz való hozzáférést engedélyezte.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Címsorok

E megállapodás címeinek és cikkeinek címsorai kizárólag a hivatkozás megkönnyítését szolgálják, és a megállapodás értelmezésée szempontjából nem irányadóak.

19. cikk

Egyeztetés

Az e megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerült valamennyi kérdést és vitát a Szerződő Felek egyeztetés útján rendezik, amely adott esetben a 20. cikkben említett Vámügyi Együttműködési Vegyes Bizottság határozatával zárul.

20. cikk

Vámügyi Együttműködési Vegyes Bizottság

1. Létrejön a Vámügyi Együttműködési Vegyes Bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely a Szerződő Felek vámhatóságainak és más, hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből áll. A vegyes bizottság közös megegyezéssel meghatározott helyen, időpontban és napirenddel ülésezik.

2. A vegyes bizottság biztosítja e megállapodás megfelelő működését és végrehajtását, valamint megvizsgál minden, annak alkalmazása kapcsán felmerülő kérdést és vitát. Ennek során a vegyes bizottság többek között:

e megállapodás céljainak megfelelően meghoz a vámügyi együttműködéshez és segítségnyújtáshoz szükséges valamennyi intézkedést, különösen a következők révén:

i.	annak megállapítása, hogy e megállapodás végrehajtása a szabályozás, illetve a jogszabályok milyen módosításait teszi szükségessé;

ii.	az információcserét szolgáló mechanizmusok fejlesztését célzó intézkedések azonosítása és kidolgozása;

iii.	a bevált módszerek azonosítása és kidolgozása, az előzetes elektronikus rakomány-információkra vonatkozó követelményeknek az érkező, induló és átmenő szállítmányokra vonatkozó nemzetközi szabványokkal való harmonizálására is kiterjedően;

iv.	kockázatelemzési standardok meghatározása és kidolgozása az Új-Zéland és az Unió területére behozott, ott átrakodott vagy azon átszállított magas kockázatú szállítmányok azonosításához szükséges információk tekintetében;

v.	a kockázatértékelési standardok harmonizálására irányuló intézkedések meghatározása és kidolgozása;

vi.	minimális ellenőrzési standardok és az említett standardok teljesítésére alkalmas módszerek meghatározása;

vii.	az ellátási lánc biztonságának növelését és a jogszerű kereskedelmi árumozgás könnyítését szolgáló kereskedelmi partnerségi programok meglévő standardjainak fejlesztése és újak létrehozása; valamint

viii.

konkrét lépések meghatározása és megtétele a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok – köztük a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére szolgáló egyenértékű intézkedések – kölcsönös elismerése érdekében;

b)	eljár a III. cím végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdések kezelése tekintetében;

felhatalmazást kap arra, hogy e megállapodás alkalmazása érdekében határozatokat fogadjon el a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok területére vonatkozó – például az adatátvitellel vagy a közös megegyezés alapján nyújtott előnyökkel kapcsolatos – kérdésekben, valamint más, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére szolgáló intézkedéseket hozzon;

d)	eszmecserét folytat a vámügyi együttműködés tárgykörében közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, ideértve a jövőbeli intézkedéseket és az ezekhez szükséges erőforrásokat; valamint

e)	elfogadja saját eljárási szabályzatát.

3. A vegyes bizottság megfelelő munkamódszereket vezet be – munkacsoportok kialakítását is beleértve – az e megállapodás végrehajtására irányuló tevékenységeinek támogatására.

21. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1. E megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek diplomáciai jegyzékváltás útján értesítették egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.

2. E megállapodást a Szerződő Felek közös megegyezéssel, diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják. A módosítások az (1) bekezdésben említettekkel azonos feltételek mellett lépnek hatályba, kivéve, ha a Szerződő Felek másként állapodnak meg.

3. Bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Féllel közölt írásbeli értesítés útján. A megállapodás a felmondásnak a másik Szerződő Féllel való közlése napjától számított három hónappal szűnik meg. A megállapodás megszűnése előtt átvett segítségnyújtás iránti megkereséseket e megállapodás rendelkezéseivel összhangban kell teljesíteni.

22. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az e megállapodás szövegei közötti eltérésekkel kapcsolatos kérdéseket a Szerződő Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.

Fentiek hiteléül, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на трети юли през две хиляди и седемнадесета година.

Hecho en Bruselas, el tres de julio de dos mil diecisiete.

V Bruselu dne třetího července dva tisíce sedmnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredje juli to tusind og sytten.

Geschehen zu Brüssel am dritten Juli zweitausendsiebzehn.

Kahe tuhande seitsmeteistkümnenda aasta juulikuu kolmandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τρεις Ιουλίου δύο χιλιάδες δεκαεπτά.

Done at Brussels on the third day of July in the year two thousand and seventeen.

Fait à Bruxelles, le trois juillet deux mille dix-sept.

Sastavljeno u Bruxellesu trećeg srpnja godine dvije tisuće sedamnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì tre luglio duemiladiciassette.

Briselē, divi tūkstoši septiņpadsmitā gada trešajā jūlijā.

Priimta du tūkstančiai septynioliktų metų liepos trečią dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhetedik év július havának harmadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tielet jum ta‘ Lulju fis-sena elfejn u sbatax.

Gedaan te Brussel, drie juli tweeduizend zeventien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzeciego lipca roku dwa tysiące siedemnastego.

Feito em Bruxelas, em três de julho de dois mil e dezassete.

Întocmit la Bruxelles la trei iulie două mii șaptesprezece.

V Bruseli tretieho júla dvetisícsedemnásť.

V Bruslju, dne tretjega julija leta dva tisoč sedemnajst.

Tehty Brysselissä kolmantena päivänä heinäkuuta vuonna kaksituhattaseitsemäntoista.

Som skedde i Bryssel den tredje juli år tjugohundrasjutton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Нова Зеландия

Por Nueva Zelanda

Za Nový Zéland

For New Zealand

Für Neuseeland

Uus-Meremaa nimel

Για τη Νέα Ζηλανδία

For New Zealand

Pour la Nouvelle-Zélande

Za Novi Zeland

Per la Nuova Zelanda

Jaunzēlandes vārdā –

Naujosios Zelandijos vardu

Új-Zéland részéről

Għal New Zealand

Voor Nieuw-Zeeland

W imieniu Nowej Zelandii

Pela Nova Zelândia

Pentru Noua Zeelandă

Za Nový Zéland

Za Novo Zelandijo

Uuden-Seelannin puolesta

För Nya Zeeland

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/16

A TANÁCS (EU) 2018/602 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. augusztus 30-i (EU) 2017/1509 rendeletre (1) és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2017. augusztus 30-án elfogadta az (EU) 2017/1509 rendeletet.

(2)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) továbbra is folytatja nukleáris és ballisztikus programját, megszegve ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának több határozatában foglalt kötelezettségét. Az említett programok finanszírozását a KNDK részben jogellenes pénzátutalások és gazdasági erőforrások átadása segítségével finanszírozza.

(3)

A személyeknek és szervezeteknek az (EU) 2017/1509 rendelet XV. mellékletében foglalt jegyzékére négy olyan további személyt kell felvenni, akik vagyontárgyaknak vagy erőforrásoknak az átadásával pénzügyileg hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásához.

(4)	Az (EU) 2017/1509 rendelet XV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1509 rendelet XV. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ZAHARIEVA

(1) HL L 224., 2017.8.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1509 rendelet XV. mellékletében a „c) A 34. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban jegyzékbe vett természetes személyek” cím alatti jegyzék a következő személyekkel egészül ki:

	Név (és esetleges név-változatok)	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel napja	Indokolás
„9.	KIM Yong Nam (Kim Yong-Nam, KIM Young-Nam, KIM Yong-Gon)	Születési idő: 1947.12.2. Születési hely: Sinidzsu, KNDK	2018.4.20.	A szakértői csoport KIM Yong Namot az ENSZ által jegyzékbe vett Reconnaissance General Bureau hírszerző szervezet ügynökeként azonosította. A szakértői csoport megállapította, hogy KIM Yong Nam és fia, KIM Su Gwang megtévesztő pénzügyi gyakorlatokat folytatnak, amelyek hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. KIM Yong Nam diplomataként való tevékenysége során több folyószámlát és megtakarítási számlát nyitott az Unióban és több nagy összegű – az Unióban és az Unión kívül fenntartott bankszámlára irányuló – átutalásban vett részt; az átutalások részben a saját nevén lévő számlákra, részben fia, KIM Su Gwang, illetve menye, KIM Kyong Hui nevén lévő számlákra irányultak.
10.	DJANG Tcheul Hy	Születési idő: 1950.5.11. Születési hely: Kangvon	2018.4.20.	DJANG Tcheul Hy férjével, KIM Yong Nammal, fiával, KIM Su Gwanggal és menyével, KIM Kyong Huivel megtévesztő pénzügyi gyakorlatokban vett részt, amelyek hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. Számos bankszámla tulajdonosa volt az Unióban, melyeket fia, KIM Su Gwang nyitott a nevében. Emellett több banki átutalásban vett részt menye, KIM Kyong Hui bankszámláiról az Unió területén kívül fenntartott bankszámlákra.
11.	KIM Su Gwang (KIM Sou-Kwang, KIM Sou-Gwang, KIM Son-Kwang, KIM Su-Kwang, KIM Soukwang)	Születési idő: 1976.8.18. Születési hely: Phenjan, KNDK a KNDK fehéroroszországi nagykövetségének diplomatája	2018.4.20.	A szakértői csoport Kim Su Gwangot az ENSZ által jegyzékbe vett Reconnaissance General Bureau hírszerző szervezet ügynökeként azonosította. A szakértői csoport megállapította, hogy apjával, KIM Yong Nammal megtévesztő pénzügyi gyakorlatokat folytatnak, amelyek hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. KIM Su Gwang több tagállamban számos bankszámlát nyitott, többek között a családtagjai nevére. Diplomataként való tevékenysége során több, az Unióban és az Unión kívül fenntartott – többek között a felesége, KIM Kyong Hui nevén lévő – bankszámlára irányuló nagy összegű átutalásban vett részt.
12.	KIM Kyong Hui	Születési idő: 1981.5.6. Születési hely: Phenjan, KNDK	2018.4.20.	KIM Kyong Hui férjével. Kim Su Gwanggal, apósával, KIM Yong Nammal és anyósával, DJANG Tcheul Hyvel megtévesztő pénzügyi gyakorlatokban vett részt, amelyek hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. A férje, KIM Su Gwang és az apósa, KIM Yong Nam által indított több bankátutalás kedvezményezettje volt, és a saját, illetve anyósa, DJANG Tcheul Hy nevében pénzt utalt át az Unió területén kívül fenntartott számlákra.”

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/603 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 12.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (3) oszlopában feltüntetett indokok alapján a (2) oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának (1) oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat (2) oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 12-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Felfújható párna műanyagból (úgynevezett „kerekesszékpárna”), amelynek mérete körülbelül 40 × 40 cm, és amely két derékszögű, egymással összeköttetésben levő, levegővel töltött kamrából áll. Mindkét kamra egy-egy levegővel töltött, vékony szilikonréteggel bevont műanyag zsákot tartalmaz.

A párna állítható a két kamra felfújtságának mértéke által, amelynek nyomán a zsákok helyzete megváltozik az egyes kamrákban, amikor a felhasználó a párnán ül.

A párna textilanyagból készült eltávolítható csúszásgátló borítással rendelkezik, amelynek alsó oldalán két tépőzáras pánt található.

Az árucikk célja a felfekvések kialakulásának megelőzése a felhasználónál. Csökkenti az ülőcsontra nehezedő nyomást és javítja a felhasználó kényelemérzetét.

Lásd a képeket (*1)

3926 90 97

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3 b) és 6. általános szabály, valamint a 3926 , a 3926 90 és a 3926 90 97 KN-kód szövege határozza meg.

Az árucikk 9404 vtsz. (ágyfelszerelések és hasonló lakberendezési cikk) alá történő besorolása kizárt, mivel a felfújható párnák a 94. árucsoporthoz tartozó 1. a) megjegyzés értelmében ki vannak zárva ebből a vámtarifaszámból, következésképpen a műanyagból készült felfújható párnákat a 3926 vtsz. alá kell besorolni (lásd még a Harmonizált Rendszer Magyarázat 9404 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata utolsó bekezdésének b) pontját).

A 8714 20 00 KN-kód (alkatrész és tartozék fogyatékos személy részére szolgáló rokkantkocsihoz) alá történő besorolás is kizárt, mert az árucikk nem azonosítható kizárólag vagy elsősorban fogyatékos személy rokkantkocsijával való használatra alkalmasként a XVII. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja értelmében. Figyelembe véve objektív jellemzőit, az áru számos ülésen és széken, így kerekesszék ülésén is használható. Például az árucikket nem egy speciális üléssel való használatra tervezték, mert nem rendelkezik olyan speciális eszközzel, amellyel azt rögzíteni lehetne, és amely azt egy bizonyos székkel együtt használhatóként azonosítaná. A csúszásgátló borítás és a tépőzáras pántok sok különböző fajta üléshez rögzíthetők. Ezért semmi sem azonosítja az árucikket egy bizonyos üléssel együtt használatosként (lásd még a 8714 vtsz.-hoz tartozó HR-magyarázat első bekezdésének i) pontját).

Ezenfelül a 8714 20 00 KN-kód (alkatrész és tartozék fogyatékos személy részére szolgáló rokkantkocsihoz) alá történő besorolás kizárt, mert az árucikk nem nélkülözhetetlen a kerekesszék használatához, és nem teszi alkalmassá a kerekesszéket egy speciális feladat elvégzésére, vagy nem szélesíti annak alkalmazási területét, vagy nem teszi lehetővé a fő funkciójával – egy fogyatékossággal élő személy mozgásának biztosítása – összefüggő további szolgáltatás elérését (lásd a Bíróság 2011. június 16-i ítéletét, Unomedical, C-152/10, ECLI:EU:C:2011:402, 29., 30. és 36. pont). A kerekesszék ugyanolyan módon működik, mint a párna nélkül. A párna csak kényelmesebbé és elviselhetőbbé teszi a kerekesszéket a felhasználó számára.

Noha az árucikk különböző alkotóelemekből áll (a párna műanyagból és a borítás textilanyagból), az árucikket úgy kell besorolni, mintha műanyag párnából állna, mivel a 3. b) általános szabály értelmében a párna adja meg az árucikk alapvető jellemzőjét. A textilből készült alkotóelem csak egy borítás, amely az alapvető alkotóelemet védi és helyén tartja. Ezért az árucikket alapanyaga alapján a 3926 90 97 KN-kód alá, műanyagból készült más áruként kell besorolni.

(*1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/604 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 18.)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletnek az áruk preferenciális származásának az Unióban történő megállapítását elősegítő eljárási szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint a 3510/80/EGK rendelet és a 209/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 66. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (2) megállapítja többek között a 952/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 64. cikkének (1) bekezdésében említett, az áruk preferenciális származásának az Unióban történő megállapítása megkönnyítését célzó eljárási szabályokat.

(2)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 68. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata jelenleg az említett rendelet 2. szakasza 2–9. alszakaszának értelemszerű alkalmazását említi; a szóban forgó alszakaszok az Unió általános preferenciarendszerének (GSP) származási szabályaihoz kapcsolódnak. Azonban az említett alszakaszoknak csak néhány rendelkezése releváns az Unió GSP-rendszerének keretén kívüli exportőrök regisztrálása tekintetében. Ezért azokat a rendelkezéseket pontosan meg kell határozni. Mivel a Bizottság azon kötelezettsége, hogy rendelkezésre bocsássa a regisztrált exportőrök által kitöltött, származásra vonatkozó okmányok megerősítéséért felelős vámhatóságok címét azon harmadik országok számára, amelyekkel az Unió preferenciális megállapodást kötött, már egyébként is következik az érintett megállapodásban foglalt rendelkezésekből, a továbbiakban azt nem kell meghatározni az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben. Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben meghatározott azon átmeneti rendelkezés, amely átmenetileg lehetővé teszi egy nem regisztrált, de az Unióban elfogadott exportőr számára a származásra vonatkozó okmány kitöltését, elavulttá vált, és ezért törölni kell. Az egyszerűsítés, illetve a preferenciális megállapodások közötti összhang érdekében a nem kereskedelmi forgalomban behozott kisebb küldemények tekintetében mentességet kell biztosítani a származásra vonatkozó okmány bemutatásának kötelezettsége alól, amennyiben a preferenciális megállapodás lehetővé teszi, de nem állapítja meg közvetlen módon az ilyen mentesítést. Mivel az exportőr más módon is azonosítható, és az aláírás az Unióban nem befolyásolja a származásra vonatkozó okmány jogi státuszát, nem kell megkövetelni az exportőröktől az ilyen okmányok aláírását, amennyiben a preferenciális megállapodás ezt lehetővé teszi, de nem állapítja meg közvetlen módon.

(3)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 69. cikkében meghatározott, az Unió GSP-rendszerének keretein kívül kiadott vagy kiállított preferenciális származási igazolások helyettesítésére vonatkozó szabályokat általánosabb jelleggel, a származásra vonatkozó okmányok tekintetében kell alkalmazni. Emellett egyértelművé kell tenni, hogy milyen formában adható ki vagy állítható ki a származásra vonatkozó helyettesítő okmány.

(4)

Szabályokat kell megállapítani annak érdekében, hogy könnyebb legyen megállapítani az Unióban a preferenciális származó státussal rendelkező árukból előállított feldolgozott termékek preferenciális származását. Mivel a szóban forgó szabályok célja az, hogy megvédjék az érintett gazdálkodókat az annak következtében fellépő kedvezőtlen és nem szándékos hatásoktól, hogy a Vámkódex egyesítette a vámfelügyelet melletti feldolgozás eljárását és az aktív feldolgozási eljárást, e szabályokat visszamenőlegesen kell alkalmazni a Vámkódex alkalmazásának kezdőnapjától.

(5)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 80. cikkének (2) bekezdésében hivatkozni kell az új 22-06A. mellékletre, amely a tagállami exportőrök REX-rendszerben való regisztrálásához használandó kérelemnyomtatványt tartalmazza; a 22-06. melléklet így a GSP-kedvezményezett országok exportőreinek regisztrálása számára lesz fenntartva. Következéseképpen az új 22-06A. mellékletet be kell illeszteni az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletbe, az említett rendelet 22-06. mellékletét pedig ennek megfelelően módosítani kell. Az új 22-06A. melléklet beillesztése következtében az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 82., 83. és 86. cikkét is módosítani kell. Mivel az exportőr más módon is azonosítható, és az aláírás az Unióban nem befolyásolja az okmány jogi státuszát, az exportőrök számára nem kell kötelezővé tenni az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 92. cikkében említett származásmegjelölő nyilatkozat aláírását. Az említett cikk (1), (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az unióbeli exportőrök által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokra, nemcsak az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 53. cikkében említett kétoldalú kumuláció alkalmazásában, hanem a Norvégia, Svájc vagy Törökország GSP-rendszerének valamely kedvezményezett országába exportált áruk származásáról való, az Unióból származó anyagokkal való kumuláció céljából történő nyilatkozattétel kapcsán is. Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 92. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22-07. mellékletét módosítani kell annak a jelölésnek a meghatározása érdekében, amelyet az exportőrnek fel kell tüntetnie, ha a származásmegjelölő nyilatkozat Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozik. Annak érdekében is módosítani kell, hogy tükrözze, hogy amennyiben a származásmegjelölő nyilatkozat az Unióból származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek az „EU” jelölés feltüntetésével kell megjelölnie a származást.

(7)

A 3510/80/EGK bizottsági rendelet (4) elavulttá vált, mivel a benne előírt rendelkezéseket az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben megállapított rendelkezések váltották fel. Az említett rendeletet ezért a jogbiztonság és az átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni.

(8)

A 209/2005/EK bizottsági rendelet (5) eltéréseket engedélyez az 1541/98/EK tanácsi rendeletben (6) megállapított azon kötelezettségtől, hogy a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textiltermékekre vonatkozóan származási igazolást kell bemutatni. Az 1541/98/EK rendeletet hatályon helyezte a 955/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7). A 209/2005/EK rendelet így elavulttá vált, és a jogbiztonság és az átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 68. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „E rendelet 80., 82., 83., 84., 86., 87., 89. és 91. cikke értelemszerűen alkalmazandó.”;

b)	a (2) bekezdés első mondatában a „10. és 15. cikke” szövegrész helyébe a „10. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke” szöveg lép;

c)	a (3) és az (5) bekezdést el kell hagyni;

a cikk a következő új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha egy preferenciális megállapodás lehetővé teszi az Unió számára, hogy egyes származó termékek tekintetében mentesítést nyújtson a származásra vonatkozó okmány benyújtásának kötelezettsége alól, ez a mentesség a 103. cikkben megállapított feltételekkel alkalmazandó, amennyiben az említett feltételekről nem rendelkezik az érintett preferenciális megállapodás.

(7) Ha egy preferenciális megállapodás lehetővé teszi az Unió számára, hogy eltekintsen attól a követelménytől, hogy a származásra vonatkozó okmányt az exportőrnek alá kell írnia, nem követelhető meg ilyen aláírás.”

A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„69. cikk

Az Unió GSP-rendszerének keretén kívül kiadott vagy kiállított, származásra vonatkozó okmányok helyettesítése

(A Vámkódex 64. cikkének (1) bekezdése)

(1) Ha a korábban az Unió általános preferenciarendszerétől eltérő, a Vámkódex 56. cikke (2) bekezdésének d) vagy e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedés céljából kiadott vagy kiállított, származásra vonatkozó okmány által lefedett származó termékeket még nem bocsátották szabad forgalomba és egy uniós vámhivatal ellenőrzése alá vonták őket, a származásra vonatkozó kezdeti okmány helyettesíthető egy vagy több, a származásra vonatkozó helyettesítő okmánnyal abból a célból, hogy az említett termékek összességét vagy egy részét az Unión belül máshová szállítsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett, származásra vonatkozó helyettesítő okmányt – ugyanolyan formában, mint a származásra vonatkozó kezdeti okmányt, vagy a 101. cikknek és a 22-20. mellékletnek megfelelően értelemszerűen elkészített helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat formájában – a következők bármelyike számára ki lehet adni, illetve a következők bármelyike kiállíthatja:

a)	az árukat továbbküldő, az Unióban elfogadott vagy az Unióban regisztrált exportőr;

b)	az áruk unióbeli továbbküldője, ha a megbontandó kezdeti szállítmányban lévő származó termékek összértéke nem haladja meg az alkalmazandó értékküszöböt;

c)	az áruk unióbeli továbbküldője, ha a megbontandó kezdeti szállítmányban lévő származó termékek összértéke meghaladja az alkalmazandó értékküszöböt, és a továbbküldő csatolja a származásra vonatkozó kezdeti okmány másolatát a származásra vonatkozó helyettesítő okmányhoz.

Amennyiben a származásra vonatkozó kezdeti okmány helyettesítése nem lehetséges az első albekezdésnek megfelelően, az (1) bekezdésben említett, a származásra vonatkozó helyettesítő okmányt EUR.1 szállítási bizonyítvány formájában is kiállíthatja az a vámhivatal, amelynek ellenőrzése alá kerülnek az áruk.

(3) Ha a származásra vonatkozó helyettesítő okmány EUR.1 szállítási bizonyítvány, akkor a helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó vámhivatal záradékát a bizonyítvány 11. rovatában kell szerepeltetni. A bizonyítvány 4. rovatában szereplő, a származási országra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük a származásra vonatkozó kezdeti okmányon szereplő adatokkal. A 12. rovatot a továbbküldő aláírja. A 12. rovatot jóhiszeműen aláíró továbbküldő nem felelős a származásra vonatkozó kezdeti okmányon szereplő adatok pontosságáért.

A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására felkért vámhivatal a származásra vonatkozó kezdeti okmányra vagy annak csatolmányára feljegyzi a továbbított termékek tömegét, darabszámát és jellegét, valamint rendeltetési országukat, és feltünteti rajta a megfelelő helyettesítő bizonyítvány vagy bizonyítványok sorszámát. A vámhivatal legalább három évig megőrzi a származásra vonatkozó kezdeti okmányt.”

A szöveg a következő 69a. cikkel egészül ki:

„69a. cikk

A preferenciális származó státussal rendelkező árukból előállított feldolgozott termékek preferenciális származása

(A Vámkódex 64. cikkének (1) bekezdése)

(1) Amennyiben olyan nem uniós árukat vonnak aktív feldolgozási eljárás alá, amelyek az Unió és egy harmadik ország közötti preferenciális megállapodás keretében preferenciális származó státussal rendelkeznek, a belőlük előállított feldolgozott termékeket azok szabad forgalomba bocsátásakor ugyanolyan preferenciális származó státusúnak kell tekinteni, mint az említett árukat.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a következő esetekben:

a)	a feldolgozási művelet az (1) bekezdésben említetteken kívüli nem uniós árukat is érint, ideértve a valamely más preferenciális megállapodás értelmében preferenciális származó státussal rendelkező árukat;

b)	a feldolgozott termékeket a Vámkódex 223. cikkében említett helyettesítő árukból állították elő;

c)	a vámhatóságok a Vámkódex 258. cikkének megfelelően engedélyezték az áruk további feldolgozásra történő ideiglenes újrakivitelét.

(3) Amennyiben alkalmazandó az (1) bekezdés, az aktív feldolgozási eljárás alá vont árukra vonatkozóan kiadott vagy kiállított, származásra vonatkozó okmányt a feldolgozott termékekre vonatkozóan kiadott vagy kiállított, származásra vonatkozó okmánynak kell tekinteni.”

A 80. cikk a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kedvezményezett országok illetékes hatóságai a 22-06. mellékletben szereplő teljes kérelemnyomtatvány kézhezvételekor haladéktalanul hozzárendelik a regisztráltexportőr-azonosító számot az exportőrhöz, és rögzítik a REX-rendszerben a regisztráltexportőr-azonosító számot, a nyilvántartási adatokat, és azt a dátumot, amelytől a regisztráció a 86. cikk (4) bekezdése értelmében érvényes.

A tagállamok vámhatóságai a 22-06A. mellékletben szereplő teljes kérelemnyomtatvány kézhezvételekor haladéktalanul hozzárendelik a regisztráltexportőr-azonosító számot az exportőrhöz vagy adott esetben a továbbküldőhöz, és rögzítik a REX-rendszerben a regisztráltexportőr-azonosító számot, a nyilvántartási adatokat, és azt a dátumot, amelytől a regisztráció a 86. cikk (4) bekezdése értelmében érvényes.

A kedvezményezett ország illetékes hatóságai vagy valamely tagállam vámhatóságai közlik az exportőrrel vagy adott esetben a továbbküldővel az adott exportőrhöz, illetve továbbküldőhöz rendelt regisztráltexportőr-azonosító számot, valamint azt a dátumot, amelytől a regisztráció érvényes.”

A 82. cikk a következőképpen módosul:

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság az alábbi adatokat teszi nyilvánossá, feltéve, hogy ehhez az exportőr a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben rögzített nyomtatvány 6. rovatának aláírásával hozzájárult:

a)	a regisztrált exportőr neve a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 1. rovatában megadottak szerint;

b)	a regisztrált exportőr székhelyének címe a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 1. rovatában megadottak szerint;

c)	kapcsolattartási adatok a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 1. és 2. rovatában megadottak szerint;

d)	a preferenciális elbánás feltételeit teljesítő áruk indikatív megnevezése a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszámok vagy árucsoportok indikatív listájának megadásával, a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 4. rovatában megadottak szerint;

e)	a regisztrált exportőr EORI-száma a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 1. rovatában megadottak szerint, vagy a regisztrált exportőr gazdálkodói azonosító száma (TIN) a 22-06. mellékletben előírt nyomtatvány 1. rovatában megadottak szerint;

f)	az a tény, hogy a regisztrált exportőr kereskedőnek vagy gyártónak/termelőnek minősül-e, a 22-06. mellékletben, illetve adott esetben a 22-06A. mellékletben előírt nyomtatvány 3. rovatában megadottak szerint.

A 6. rovat aláírásának megtagadása nem ad alapot az exportőr regisztrálásának megtagadására.”;

a (8) bekezdés az a) pont után a következő b) ponttal egészül ki, a jelenlegi b)–e) pont pedig megfelelően újraszámozásra kerül:

„b)	a regisztrált exportőr regisztrálásának dátuma;”.

A 83. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdésben a „22-06. mellékletben” szövegrész után a mondat kiegészül a „vagy adott esetben a 22-06A. mellékletben” szöveggel;

b)	a (4) bekezdésben a „22-06. mellékletben” szövegrész után a mondat kiegészül a „vagy adott esetben a 22-06A. mellékletben” szöveggel;

7.	a 86. cikk (2) bekezdésében a „22-06. mellékletben” szövegrész helyébe „22-06A. mellékletben” szöveg lép.

A 92. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „Az exportőrnek nem kell aláírnia a származásmegjelölő nyilatkozatot.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a következőkre:

a)	az Unióban az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkében említett kétoldalú kumuláció céljából kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok;

b)	a Norvégia, Svájc vagy Törökország GSP-rendszerének valamely kedvezményezett országába exportált árukra vonatkozó, az Unióból származó anyagokkal való kumuláció céljára szolgáló származásmegjelölő nyilatkozatok.”

9.	A 22-06. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletében meghatározott szöveg lép.

10.	A 22-06. melléklet után a szöveg kiegészül az e rendelet II. mellékletében meghatározott új 22-06A. melléklettel.

11.

A 22-07. mellékletben az 5. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

Meg kell jelölni a termékek származási országát. Ha a származásmegjelölő nyilatkozat az Unióból származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek az »EU« jelölés feltüntetésével kell megjelölnie a származást. Ha a származásmegjelölő nyilatkozat teljes egészében vagy részben olyan termékekre vonatkozik, amelyek az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 112. cikkében említettek szerint Ceuta és Melilla területéről származnak, az exportőrnek a »CM« jelölés feltüntetésével kell megjelölnie a származást.”

2. cikk

A 3510/80/EGK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

A 209/2005/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk 3. pontja 2016. május 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(4) A Bizottság 3510/80/EGK rendelete (1980. december 23.) az Európai Gazdasági Közösség által nyújtott vámkedvezményeknek a fejlődő országokból származó egyes termékek tekintetében történő alkalmazása céljából a származó termékek fogalmának meghatározásáról (HL L 368., 1980.12.31., 1. o.).

(5) A Bizottság 209/2005/EK rendelete (2005. február 7.) a Közösségben származás igazolása nélkül szabad forgalomba bocsátható textiltermékek jegyzékének megállapításáról (HL L 34., 2005.2.8., 6. o.).

(6) A Tanács 1541/98/EK rendelete (1998. július 13.) a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről (HL L 202., 1998.7.18., 11. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 955/2011/EU rendelete (2011. szeptember 14.) a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 259., 2011.10.4., 5. o.).

I. MELLÉKLET

„

22-06. MELLÉKLET

REGISZTRÁLT EXPORTŐRKÉNT VALÓ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNTI KÉRELEM

az Európai Unió, Norvégia, Svájc és Törökország általános tarifális preferenciarendszereinek keretében (1)

Az exportőr neve, teljes címe és országa, kapcsolattartási adatai, valamint TIN száma.

Kiegészítő kapcsolattartási adatok, úgymint telefon- és telefaxszám, valamint e-mail-cím, ha van (nem kötelező adat).

Jelölje meg, hogy az elsődleges tevékenység a gyártás/termelés vagy a kereskedelem.

A preferenciális elbánás feltételeit teljesítő áruk indikatív megnevezése a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszámok indikatív listájának megadásával. (Ha a kereskedelem tárgyát képező áruk húsznál több vámtarifaszám alá tartoznak, akkor elegendő a Harmonizált Rendszer szerinti árucsoportokat megjelölni.)

Az exportőr által nyújtandó kötelezettségvállalások

Alulírott:

—	kijelentem, hogy a fenti adatok helytállóak;

—	kijelentem, hogy korábbi regisztrációm nem került visszavonásra; ellenkező esetben kijelentem, hogy a regisztráció visszavonását eredményező helyzetet orvosoltam;

—	vállalom, hogy származásmegjelölő nyilatkozatot csak olyan árukra vonatkozóan állítok ki, amelyek teljesítik a preferenciális elbánás feltételeit és megfelelnek az általános preferenciarendszerben az adott árura vonatkozóan előírt származási szabályoknak;

—	vállalom, hogy a preferenciális elbánás alá eső áruk termeléséről/beszállításáról megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezetek, és ezt a nyilvántartást a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítási évének végétől számítva legalább három évig megőrzöm;

—	vállalom, hogy a nyilvántartásba vett adataimban a regisztráltexportőr-azonosító szám megszerzését követően bekövetkező változásokról haladéktalanul értesítem az illetékes hatóságot;

—	vállalom, hogy együttműködöm az illetékes hatósággal;

—

kész vagyok alávetni magamat az általam kibocsátott származásmegjelölő nyilatkozatok helytálló voltára vonatkozó bárminemű ellenőrzésnek, beleértve az Európai Bizottság, a tagállamok hatóságai, valamint a Norvégia, Svájc és Törökország hatóságai által a számviteli nyilvántartásaim vonatkozásában elvégzendő ellenőrzéseket és a helyiségeimben teendő ellenőrző látogatásokat is,

—	vállalom, hogy kérelmezem a rendszerben való regisztrációm visszavonását, amennyiben nem teljesítem többé azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult lennék a rendszer keretében bármilyen árut exportálni;

—	vállalom, hogy kérelmezem a rendszerben való regisztrációm visszavonását, amennyiben már nem szándékozom ilyen árukat exportálni a rendszer keretében.

…

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (2)

Az exportőr kifejezett előzetes hozzájárulása a helyzet ismeretében adatainak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételéhez

Alulírott tudomásul veszem, hogy az e nyilatkozatban szereplő információk nyilvános internetes oldalon közzétételre kerülhetnek. Alulírott hozzájárulok, hogy ezek az információk a nyilvános internetes oldalon közzétételre kerüljenek. Alulírott tudomásul veszem, hogy a szóban forgó információknak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételére vonatkozóan ezúton tett hozzájárulásomat a regisztrációért felelős illetékes hatóságnak küldött kérelem útján visszavonhatom.

…

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (2)

Az illetékes hatóság számára fenntartva!

A kérelmező regisztrációjának adatai:

Regisztrációs szám: …

A regisztráció napja: …

A regisztráció érvényességének kezdete: …

Aláírás és bélyegző (2): …

Tájékoztató

a rendszerbe rögzített személyes adatok védelméről és feldolgozásáról

A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti e kérelemben foglalt személyes adatok Európai Bizottság általi feldolgozása során a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Amennyiben valamely kedvezményezett országnak vagy harmadik országnak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó illetékes hatóságai a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti e kérelemben foglalt személyes adatokat dolgoznak fel, az említett irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására az Unió GSP-jének a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott származási szabályai alkalmazása céljából kerül sor. Az Unió GSP-jének származási szabályait előíró említett jogszabályok alkotják a jogalapot a személyes adatoknak a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem vonatkozásában való feldolgozásához.

Az adatok REX-rendszerben történő feldolgozását illetően a kérelem benyújtásának helye szerinti ország illetékes hatósága tekintendő az adatkezelőnek.

Az illetékes hatóságok jegyzéke a Bizottság honlapján kerül közzétételre.

A bizottsági felhasználók, a kedvezményezett országok illetékes hatóságai, valamint a tagállamok, Norvégia, Svájc és Törökország vámhatóságai számára felhasználói azonosító/jelszó útján biztosított a hozzáférés e kérelem valamennyi adatához.

A kedvezményezett ország illetékes hatóságai a visszavont regisztráció adatait tíz naptári éven keresztül megőrzik a REX-rendszerben. Ez az időszak azon év végétől indul, amelyben a regisztráció visszavonásra került.

Az érintett hozzáférési joggal rendelkezik a rá vonatkozó, a REX-rendszeren keresztül feldolgozásra kerülő adatokat illetően, és adott esetben a 45/2001/EK rendelettel, illetve a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel összhangban megilleti az adatok helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának joga. Bármely hozzáférésre, helyesbítésre, törlésre vagy zárolásra vonatkozó jog gyakorlása iránti kérelmet adott esetben a kedvezményezett ország regisztrációért felelős illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, a kérelmek feldolgozását az említett hatóságok végzik. Amennyiben egy regisztrált exportőr a Bizottsághoz nyújtotta be a fenti jog gyakorlása iránti kérelmét, a Bizottság továbbítja az ilyen kérelmet az érintett kedvezményezett ország illetékes hatóságainak. Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.

A panaszokat a megfelelő nemzeti adatvédelmi hatóságnak kell címezni. A nemzeti adatvédelmi hatóságok kapcsolatfelvételi adatai elérhetők az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságának weboldalán (https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights_hu#h2-1).

Amennyiben a panasz az Európai Bizottság általi adatfeldolgozást érinti, akkor a panaszt az európai adatvédelmi biztosnak kell címezni (http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/).

”

(1) E nyomtatvány négy alany – az Unió (EU), Norvégia, Svájc és Törökország („az alanyok”) – GSP-rendszereiben közösen használt nyomtatvány. Kérjük, vegye azonban figyelembe, hogy ezen alanyok GSP-rendszerei ország- és terméklefedettség tekintetében eltérhetnek egymástól. Következésképpen egy adott regisztráció csak azon GSP-rendszer(ek) keretében történő exportálás céljából érvényes, amely rendszer(ek) kedvezményezett országként veszi(k) figyelembe az Ön országát.

(2) Amennyiben a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmek benyújtása, továbbá a regisztrált exportőrök, illetve a kedvezményezett országok illetékes hatóságai vagy a tagállamok vámhatóságai közötti egyéb információcsere elektronikus adatfeldolgozási eljárás segítségével történik, az 5., 6. és 7. rovatban említett aláírás és bélyegző helyett elektronikus azonosítást kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

„

22-06A. MELLÉKLET

REGISZTRÁLT EXPORTŐRKÉNT VALÓ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNTI KÉRELEM

a tagállamok exportőreinek nyilvántartásba vétele céljából

Az exportőr neve, teljes címe és országa, kapcsolattartási adatai, valamint EORI-száma.

Kiegészítő kapcsolattartási adatok, úgymint telefon- és telefaxszám, valamint e-mail-cím, ha van (nem kötelező adat).

Jelölje meg, hogy az elsődleges tevékenység a gyártás/termelés vagy a kereskedelem.

Az exportőr által nyújtandó kötelezettségvállalások

Alulírott:

—	kijelentem, hogy a fenti adatok helytállóak;

—	kijelentem, hogy korábbi regisztrációm nem került visszavonásra; ellenkező esetben kijelentem, hogy a regisztráció visszavonását eredményező helyzetet orvosoltam;

—

vállalom, hogy származásmegjelölő nyilatkozatot és származásra vonatkozó egyéb okmányt csak olyan árukra vonatkozóan állítok ki, amelyek teljesítik a preferenciális elbánás feltételeit és megfelelnek az érintett preferenciális megállapodásban az adott árura vonatkozóan előírt származási szabályoknak;

—

vállalom, hogy a preferenciális elbánás alá eső áruk termeléséről/beszállításáról megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezetek, és ezt a nyilvántartást a vonatkozó preferenciális megállapodásban megjelölt határidőig és legalább a származásmegjelölő nyilatkozat vagy a származásra vonatkozó egyéb okmány kiállítási évének végétől számítva három évig megőrzöm;

—	vállalom, hogy a nyilvántartásba vett adataimban a regisztráltexportőr-azonosító szám megszerzését követően bekövetkező változásokról haladéktalanul értesítem a vámhatóságot;

—	vállalom, hogy együttműködöm a vámhatósággal;

—

kész vagyok alávetni magamat a származásmegjelölő nyilatkozataim vagy származásra vonatkozó egyéb okmányaim pontosságára vonatkozó bárminemű ellenőrzésnek, beleértve az Európai Bizottság vagy a tagállamok hatóságai által a számviteli nyilvántartásaim vonatkozásában elvégzendő megerősítéseket és a helyiségeimben végzendő látogatásokat is;

—	vállalom, hogy kérelmezem a rendszerben való regisztrációm visszavonását, amennyiben nem teljesítem többé azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult lennék a regisztrált exportőrök rendszerét alkalmazni;

—	vállalom, hogy kérelmezem a rendszerben való regisztrációm visszavonását, amennyiben már nem szándékozom a regisztrált exportőrök rendszerét alkalmazni.

…

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (1)

Az exportőr kifejezett előzetes hozzájárulása a helyzet ismeretében adatainak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételéhez

…

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (1)

A vámhatóság számára fenntartva!

A kérelmező regisztrációjának adatai:

Regisztrációs szám: …

A regisztráció napja: …

A regisztráció érvényességének kezdete: …

Aláírás és bélyegző (1): …

Tájékoztató

a rendszerbe rögzített személyes adatok védelméről és feldolgozásáról

A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására a vonatkozó uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásban foglalt származási szabályok alkalmazása céljából kerül sor. Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott származási szabályok jelentik a jogalapot a személyes adatoknak a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem vonatkozásában való feldolgozásához.

Az adatok REX-rendszerben történő feldolgozását illetően a kérelem benyújtásának helye szerinti ország vámhatósága tekintendő az adatkezelőnek.

A vámszervek jegyzéke a Bizottság honlapján kerül közzétételre.

A bizottsági felhasználók, valamint a tagállamok, Norvégia, Svájc és Törökország vámhatóságai számára felhasználói azonosító/jelszó útján biztosított a hozzáférés e kérelem valamennyi adatához.

A tagállamok vámhatóságai a visszavont regisztráció adatait tíz naptári éven keresztül megőrzik a REX-rendszerben. Ez az időszak azon év végétől indul, amelyben a regisztráció visszavonásra került.

Az érintett hozzáférési joggal rendelkezik a rá vonatkozó, a REX-rendszeren keresztül feldolgozásra kerülő adatokat illetően, és adott esetben a 45/2001/EK rendelettel, illetve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel összhangban megilleti az adatok helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának joga. Bármely hozzáférésre, helyesbítésre, törlésre vagy zárolásra vonatkozó jog gyakorlása iránti kérelmet adott esetben a regisztrációért felelős tagállami vámhatóságokhoz kell benyújtani, a kérelmek feldolgozását az említett hatóságok végzik. Amennyiben egy regisztrált exportőr a Bizottsághoz nyújtotta be a fenti jog gyakorlása iránti kérelmét, a Bizottság továbbítja az ilyen kérelmet az érintett tagállam vámhatóságainak. Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.

Amennyiben a panasz az Európai Bizottság általi adatfeldolgozást érinti, akkor a panaszt az európai adatvédelmi biztosnak kell címezni (http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/).

”

(1) Amennyiben a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmek benyújtása, továbbá a regisztrált exportőrök, illetve a kedvezményezett országok illetékes hatóságai vagy a tagállamok vámhatóságai közötti egyéb információcsere elektronikus adatfeldolgozási eljárás segítségével történik, az 5., 6. és 7. rovatban említett aláírás és bélyegző helyett elektronikus azonosítást kell alkalmazni.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/33

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/605 RENDELETE

(2018. április 19.)

az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 78. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és II. melléklete 3.6.5. pontjának második bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet célkitűzéseinek (az emberek és az állatok egészsége és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, ezen belül különösen annak garantálása, hogy a forgalomba hozott anyagok és termékek ne gyakoroljanak káros hatást az emberek és az állatok egészségre, sem pedig elfogadhatatlan hatást a környezetre; a belső piac működésének javítása és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozása) figyelembevételével meg kell állapítani a hatóanyagok, a védőanyagok és a kölcsönhatás-fokozók endokrin károsító tulajdonságainak meghatározására szolgáló tudományos kritériumokat.

(2)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Nemzetközi Kémiai Biztonsági Programja keretében 2002-ben javaslatot tett az „endokrin károsító anyagok” (2), 2009-ben pedig a „káros hatás” (3) fogalmának meghatározására. Ezekkel a fogalommeghatározásokkal mára a tudományos szakemberek legszélesebb köre egyetért. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az endokrin károsító anyagokról 2013. február 28-án elfogadott tudományos szakvéleményében (4) (a továbbiakban: a Hatóság tudományos szakvéleménye) megerősítette ezeket a fogalommeghatározásokat. Ugyanez az álláspontja a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságnak (5). Mindezekre figyelemmel az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló kritériumokat helyénvaló a WHO fogalommeghatározásaira alapozni.

(3)

E kritériumok végrehajtása érdekében – különösen az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) a bizonyító erőre vonatkozóan meghatározott megközelítés szerint eljárva – a bizonyító erő elvét kell alkalmazni. Ugyancsak figyelembe kell venni a vegyi anyagok endokrin károsító tulajdonságának értékelését szolgáló szabványosított vizsgálati iránymutatásról közzétett OECD-iránymutatás (7) alkalmazása kapcsán szerzett korábbi tapasztalatokat is. Mindemellett a kritériumok alkalmazásakor minden vonatkozó tudományos adatot figyelembe kell venni, beleértve az 1107/2009/EK rendeletben a szabályozási adatszolgáltatási követelményekkel összhangban benyújtott tanulmányokat. Ezek a tanulmányok főként nemzetközileg elismert vizsgálati terveken alapulnak.

(4)	Az emberi egészség szempontjából endokrin károsító tulajdonságok meghatározásakor az emberekre és/vagy állatokra vonatkozó információkat kell alapul venni, lehetővé téve ezáltal mind az ismert, mind a vélelmezett endokrin károsító anyagok azonosítását.

(5)	Mivel az e rendeletben foglalt konkrét tudományos kritériumok a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteket tükrözik és az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. pontjában jelenleg található kritériumok helyett kell őket alkalmazni, szövegüket az említett mellékletbe kell belefoglalni.

(6)

A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek figyelembevétele érdekében konkrét tudományos kritériumokat is meg kell állapítani az olyan endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagok, védőanyagok vagy kölcsönhatás-fokozók azonosítása érdekében, amelyek káros hatással lehetnek a nem célszervezetekre. Ezért e konkrét kritériumok felvétele érdekében módosítani kell az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontját.

(7)	A Bizottságnak az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott célkitűzések fényében értékelnie kell az e rendelettel bevezetett, az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok alkalmazása során nyert tapasztalatokat.

(8)

Az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló kritériumok a jelenlegi legkorszerűbb tudományos és műszaki ismereteket tükrözik, és az endokrin károsító tulajdonságú anyagoknak az eddigieknél pontosabb azonosítását teszik lehetővé. Az új kritériumokat tehát minél előbb alkalmazni kell, ugyanakkor figyelembe kell venni a kritériumok alkalmazásának előkészítéséhez a tagállamok és a Hatóság számára szükséges időt. A kritériumokat ezért 2018. október 20-tól alkalmazni kell, kivéve azokban az esetekben, amikor az illetékes bizottság 2018. október 20-ig szavazott a rendelettervezetről. A Bizottság minden, az 1107/2009/EK rendelet alapján folyamatban lévő eljárás kapcsán megvizsgálja az új szabályozás következményeit, és szükség esetén – a kérelmezők jogainak kellő tiszteletben tartásával – meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ennek keretében kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől és/vagy kiegészítő tudományos információkat igényelhet a referens tagállamtól és a Hatóságtól.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének e rendelettel módosított 3.6.5. és 3.8.2. pontját 2018. október 20-tól fogva kell alkalmazni, de nem kell alkalmazni azokban az eljárásokban, amelyekben az illetékes bizottság a rendelettervezetről már 2018. október 20-ig szavazott.

3. cikk

A Bizottságnak 2025. október 20-ig az 1107/2009/EK rendelet 79. cikkében meghatározott bizottság elé kell terjesztenie az e rendelettel bevezetett, az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok alkalmazása során szerzett tapasztalatok értékelését.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. október 20-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) WHO/IPCS (Egészségügyi Világszervezet/Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program), 2002. Global Assessment of the State-of-the-science of Endocrine Disruptors (Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó legkorszerűbb tudományos ismeretek globális elemzése). WHO/PCS/EDC/02.2, nyilvánosan megtekinthető a következő internetcímen: http://www.who.int/ipcs/publications/new_issues/endocrine_disruptors/en/

(3) WHO/IPCS (Egészségügyi Világszervezet/Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program), 2009. Principles and Methods for the Risk Assessment of Chemicals in Food (Az élelmiszerekben lévő vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatértékelés elvei és módszerei). Environmental Health Criteria 240, nyilvánosan megtekinthető a következő internetcímen: http://www.who.int/foodsafety/publications/chemical-food/en/

(4) Scientific Opinion on the hazard assessment of endocrine disruptors: Scientific criteria for identification of endocrine disruptors and appropriateness of existing test methods for assessing effects mediated by these substances on human health and the environment (Tudományos szakvélemény az endokrin károsító anyagok veszélyértékeléséről: az endokrin károsító anyagok azonosításának tudományos kritériumai, valamint az ezen anyagok által az emberi egészségben és a környezetben előidézett hatások meglévő vizsgálati módszereinek megfelelősége), EFSA Journal 2013;11(3):3132, doi: 10.2903/j.efsa.2013.3132.

(5) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság: Feljegyzés az endokrin károsító anyagokról, 2014. december 16. (SCCS/1544/14).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(7) OECD Series on Testing and Assessment, No. 150.

MELLÉKLET

Az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

a 3.6.5. pont a negyedik bekezdés után a következő bekezdésekkel egészül ki:

„2018. október 20-tól a hatóanyagok, védőanyagok vagy kölcsönhatás-fokozók az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin károsító tulajdonságú anyagnak tekintendők, ha a hatodik bekezdés 1–4. pontja alapján az anyag megfelel valamennyi alábbi kritériumnak, kivéve ha bizonyítható, hogy az azonosított káros hatások nem relevánsak az emberre nézve:

(1)

olyan káros hatást fejt ki befolyásmentes szervezetben vagy annak utódaiban, amelynek következtében megváltozik valamely szervezet, rendszer vagy (rész)populáció morfológiája, fiziológiája, növekedése, fejlődése, reprodukciója vagy élettartama, és ezáltal annak kárt szenved valamely funkcionális képessége vagy a stressz megnövekedésének kompenzálására való képessége, esetleg nő a más hatásokra való érzékenysége;

(2)	van endokrin hatásmódja, vagyis megváltoztatja az endokrin rendszer funkcióját (funkcióit);

(3)	a káros hatás az endokrin hatásmód következménye.

Valamely hatóanyagnak, védőanyagnak vagy kölcsönhatás-fokozónak az ötödik bekezdés értelmében az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin károsító tulajdonságú anyagként való azonosítása a következőkön alapul:

(1)

valamennyi rendelkezésre álló releváns tudományos adat (in vivo vizsgálatok vagy olyan, megfelelően validált alternatív vizsgálati rendszerek, amelyek az emberekre és az állatokra gyakorolt káros hatásokat előrejelzik; valamint olyan in vivo, in vitro és adott esetben in silico tanulmányok, amelyek az endokrin hatásmódokról adnak tájékoztatást):

nemzetközileg elismert vizsgálati terveknek megfelelően nyert tudományos adatok, különös tekintettel az e rendelettel összhangban a hatóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározása keretében közreadott bizottsági közleményekben felsorolt vizsgálati tervekre;

rendszerezett szakirodalmi áttekintés keretében, és különösen e rendelettel összhangban a hatóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározása keretében közreadott bizottsági közleményekben található szakirodalmi adatokra vonatkozó iránymutatások szerint kiválasztott egyéb tudományos adatok;

(2)

a rendelkezésre álló releváns tudományos adatoknak a bizonyító erőre vonatkozó megközelítésen alapuló értékelése annak meghatározása érdekében, hogy teljesülnek-e az ötödik bekezdésben megállapított kritériumok; a bizonyító erőre vonatkozó meghatározást alkalmazva a tudományos adatok értékelése során különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a pozitív és a negatív eredmények együttesen;

b)	a vizsgálati módszernek a káros hatások értékelése és az endokrin hatásmódra vonatkozó információk elemzése szempontjából vett relevanciája;

c)	az adatok minősége és következetessége, figyelemmel az eredmények mintázatára és a vizsgálatokon belüli, az azonos módszerrel végrehajtott vizsgálatok közötti és a különböző vizsgált fajok közötti koherenciájára;

d)	az expozíciós útra vonatkozó, valamint toxikokinetikai és anyagcsere-vizsgálatok;

e)	a határdózis fogalma, valamint a maximális ajánlott dózisokra és a túlzott toxicitás zavaró hatásainak értékelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások;

(3)

a bizonyító erőre vonatkozó megközelítés alkalmazása, a káros hatás(ok) és az endokrin hatásmód közötti ok-okozati összefüggés biológiai valószerűségen alapuló megállapítása, amelyet a jelenlegi tudományos ismeretek fényében és a nemzetközileg elfogadott iránymutatások figyelembevételével kell meghatározni;

(4)	a más toxikus hatások másodlagos nem specifikus következményeként jelentkező káros hatások az anyag endokrin károsító anyagként történő azonosítása során nem vehetők figyelembe.”

a 3.8.2. pont az egyetlen bekezdése után a következő bekezdésekkel egészül ki:

„2018. október 20-tól a hatóanyagok, védőanyagok vagy kölcsönhatás-fokozók az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin károsító tulajdonságú anyagnak tekintendők, ha a harmadik bekezdés 1–4. pontja alapján az anyag megfelel valamennyi alábbi kritériumnak, kivéve ha bizonyítható, hogy az azonosított káros hatások a nem célszervezet (rész)populációs szintjén nem relevánsak:

(1)

olyan, a nem célszervezetek szempontjából releváns káros hatással jár, amelynek következtében megváltozik valamely szervezet, rendszer vagy (rész)populáció morfológiája, fiziológiája, növekedése, fejlődése, reprodukciója vagy élettartama, és ennek következtében annak kárt szenved valamely funkcionális képessége vagy a stressz megnövekedésének kompenzálására való képessége, vagy nő a más hatásokra való érzékenysége;

(2)	van endokrin hatásmódja, vagyis megváltoztatja az endokrin rendszer funkcióját (funkcióit);

(3)	a káros hatás az endokrin hatásmód következménye.

Valamely hatóanyagnak, védőanyagnak vagy kölcsönhatás-fokozónak a második bekezdés értelmében az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin károsító tulajdonságú anyagként való azonosítása a következőkön alapul:

(1)

(2)

a rendelkezésre álló releváns tudományos adatoknak a bizonyító erőre vonatkozó megközelítésen alapuló értékelése annak meghatározása érdekében, hogy teljesülnek-e a második bekezdésben megállapított kritériumok; a bizonyító erőre vonatkozó megközelítést alkalmazva a tudományos adatok értékelése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a pozitív és a negatív eredmények együttesen, a rendszertani csoportok (például emlősök, madarak, halak, kétéltűek) között különbséget téve;

b)	a vizsgálati módszernek a káros hatások értékelése és az endokrin hatásmódra vonatkozó információk értékelése szempontjából és a (szub)populációk szintjén vett relevanciája;

a reprodukció és a növekedés/fejlődés területén tapasztalt káros hatások, és más releváns káros hatások, amelyek valószínűleg a (szub)populációkra is kihatnak. Ha rendelkezésre állnak, a megfelelő, megbízható és reprezentatív, a gyakorlati alkalmazásból adódó vagy ellenőrző adatok és/vagy a populációmodellekből származó adatok;

d)	az adatok minősége és következetessége, tekintettel az eredmények mintázatára és a vizsgálatokon belüli, az azonos módszerrel végrehajtott vizsgálatok közötti és a különböző rendszertani csoportok közötti koherenciájára;

e)	a határdózis fogalma, valamint a maximális ajánlott dózisokra és a túlzott toxicitás zavaró hatásainak értékelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások;

(3)

(4)	a más toxikus hatások másodlagos nem specifikus következményeként jelentkező káros hatások az anyag nem célszervezetekre nézve endokrin károsító anyagként történő azonosítása során nem vehetők figyelembe.”

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/606 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a „Dons” (OEM) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Dánia által a „Dons” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) történő bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

2016. február 4-én, 2016. február 5-én, illetve 2016. február 8-án az olasz mezőgazdasági minisztérium, a „Confederazione Nazionale dei Consorzi Volontari per la Tutela delle Denominazioni dei Vini Italiani” (FEDERDOC) és a „L'Alleanza delle Cooperative Italiane-Agroalimentare” e-mail útján kifogást emelt az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkével és a 607/2009/EK bizottsági rendelet (3) 14. cikkével összhangban. A Bizottság a 607/2009/EK rendelet 15. cikke alapján mindhárom kifogást elfogadhatónak ítélte.

(3)

A Bizottság 2016. május 24-én kelt levelében továbbította ezen kifogásokat a dán hatóságoknak, és felkérte őket, hogy a 607/2009/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban két hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket. Dánia 2016. július 4-én küldte meg észrevételeit az előírt határidőn belül.

(4)

A 607/2009/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint a Bizottság 2017. január 12-i levelében közölte a dán hatóságok észrevételeit a három kifogást emelő féllel, akik két hónapot kaptak az észrevételek megtételére. Válaszként a Bizottság 2017. március 10-én újabb közleményt kapott az olasz mezőgazdasági minisztériumtól, amelyben az megismételte a felszólalását.

(5)	A 607/2009/EK rendelet 16. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak határozatot kell hoznia a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján.

(6)

Mindhárom kifogást emelő fél azt állítja, hogy az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerint egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés előállításához nem szabad használni a „Dons” előállításához használt egyes szőlőfajtákat, nevezetesen a „Cabernet Cortis”-t, az „Orion”-t, a „Regent”-et, a „Rondo”-t és a „Solaris”-t, mivel úgy vélik, hogy azokat Vitis vinifera fajnak a Vitis fajhoz tartozó más fajokkal való keresztezéséből nyerték. Azt is állítják, hogy egy fajok keresztezéséből származó fajta semmilyen esetben sem tekinthető a Vitis vinifera fajhoz tartozónak. Az olasz mezőgazdasági minisztérium és az FEDERDOC szerint a genom vizsgálata az Európai Unió bármely országában lehetővé teszi annak meghatározását, hogy egy fajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik vagy a Vitis nemzetség egy másik fajával való keresztezésből származik.

(7)

Az olasz mezőgazdasági minisztérium továbbá azt állítja, hogy az emberi tényezőkre való hivatkozás nem elegendő, csakúgy mint a természeti és emberi tényezők közötti ok-okozati összefüggés, valamint a termék minőségére és jellemzőire vonatkozó, a földrajzi környezetnek tulajdonítható információk sem. Ezenkívül ez a kifogást benyújtó fél azt állítja, hogy annak az állításnak, miszerint a termék savassága a „viszonylag ellenálló fajták kiválasztásából” ered, nincs műszaki és tudományos alapja, figyelembe véve, hogy a fajták kiválasztása olyan hosszú távú folyamat, amely nem vonatkozhat fajok közötti hibrid fajtákra.

(8)	Végül az olasz mezőgazdasági minisztérium úgy véli, hogy felesleges a szőlőfajták címkézésére és az évjáratra vonatkozó követelményeket megállapítani, mivel ezeket a követelményeket a 607/2009/EK rendelet 61. és 62. cikke meghatározza.

(9)	A Bizottság megvizsgálta a kifogást emelők és a kérelmező által benyújtott érveket és bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Dons” elnevezést indokolt oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyezni a következő okokból.

(10)

Azon állításokat illetően, hogy a terméket nem a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból nyerték, több tényezőt kell figyelembe venni. Először is a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajta harmonizált besorolása nem létezik uniós szinten. Ezenkívül jelenleg egyetlen hivatalos illetékes testület sem (így a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) sem) rendelkezik olyan hivatkozási jegyzékkel vagy tudományos dokumentummal, amely lehetővé tenné, hogy a Vitis vinifera fajt, illetve a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó más fajok kereszteződéséből származó fajtákat egyértelműen osztályozzák, vagy hogy azok között különbséget tegyenek. Ennek alapján a tudományos meghatározás kérdésével elsősorban a tagállamok által az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkével összhangban végzett előzetes nemzeti értékelés foglalkozik. Dánia a német besorolásra támaszkodik, amely szerint mind az öt szóban forgó borszőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik. Másrészről a 607/2009/EK rendelet 16. cikkének a kifogás vizsgálatára vonatkozó (3) bekezdése értelmében a Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elutasításáról vagy bejegyzéséről szóló határozatát a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg. A szóban forgó ügyben a kifogást emelő felek nem szolgáltattak olyan megalapozott tudományos bizonyítékot vagy adatot, amely igazolja, hogy a termék nem a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból származik. Végül a Bizottság megjegyzi, hogy számos más tagállam a szóban forgó borszőlőfajtákat használja oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borai készítéséhez.

(11)	A fenti okok miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az „Dons” elnevezéssel jelölt termék a Vitis vinifera fajhoz nem tartozó szőlőfajtákból származik. Az erre vonatkozó kifogásokat tehát indokolt elutasítani.

(12)

Ami a kapcsolatra vonatkozó állítólagos hiányzó információt illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a földrajzi környezetben jelen lévő releváns természeti tényezők leírását benyújtották, és megjelölték azok kapcsolatát a termék különleges minőségével és jellemzőivel, amely konkrétan a terméknek a hagyományos pezsgőktől megkülönböztető magasabb tejsavtartalmában fejeződik ki. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a kapcsolat szükséges elemeit a 607/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően figyelembe vették. Az emberi tényezőket illetően a termék savasságát a viszonylag ellenálló fajták kiválasztásának kell tulajdonítani az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban.

(13)

Azon állítások tekintetében, amelyek szerint felesleges a rendelet által előírt követelményeket meghatározni, mivel a követelmények egyes részei túlmutatnak az uniós jogon, azok bevonása megfelelőnek tűnik a világos érthetőség és a követelményeknek a potenciálisan jogosult termelők általi helyes értelmezése érdekében.

(14)

A fentiek alapján és az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkével összhangban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megfelel az említett rendeletben meghatározott feltételeknek, és a „Dons” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Dons” (OEM) elnevezés oltalomban részesül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL C 407., 2015.12.8., 4. o.

(3) A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/40

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/607 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Az előző vizsgálatok és a hatályban lévő intézkedések

(1)

Az 1796/1999/EK rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Magyarországról, Indiából, Mexikóból, Lengyelországból, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „eredeti intézkedések”, az 1796/1999/EK rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

Ezt követően a 384/96/EK (3) tanácsi rendelet 13. cikkének megfelelő vizsgálatok nyomán megállapítást nyert, hogy az Ukrajnából, illetve a Kínából érkező behozatalra vonatkozó eredeti intézkedéseket Moldován, illetve Marokkón keresztül kijátszották. Következésképpen a Tanács a 760/2004/EK rendelettel (4) az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjesztette ugyanezen termékek Moldovában feladott behozatalára is. A Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett dömpingellenes vámot az 1886/2004/EK tanácsi rendelet (5) hasonlóképpen kiterjesztette ugyanezen termékek Marokkóban feladott behozatalára is.

(3)

Az 1858/2005/EK rendelettel (6) a Tanács a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően fenntartotta a Kínából, Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett eredeti intézkedéseket. A Mexikóból származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2004. augusztus 18-án hatályukat vesztették (7). Mivel Magyarország és Lengyelország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává vált, az intézkedéseket ezen a napon hatályon kívül helyezte.

(4)

2010 májusában a Tanács az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes eljárás eredményeként a 400/2010/EU végrehajtási rendelettel (8) kiterjesztette az 1858/2005/EK rendelettel a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. Egyes koreai exportáló gyártók mentességet kaptak a kiterjesztett vámok alól, mert megállapítást nyert, hogy nem játszották ki a végleges dömpingellenes vámokat.

(5)	Az Indiából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2010. november 17-én hatályukat vesztették (9).

(6)

2012 januárjában a Tanács az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (10) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 102/2012/EU végrehajtási rendelettel (11) fenntartotta a Kínára kivetett és Marokkóra kiterjesztett, valamint az Ukrajnára kivetett és Moldovára kiterjesztett dömpingellenes vámot. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések”, a 102/2012/EU végrehajtási rendelettel elrendelt hatályvesztési felülvizsgálaté pedig „korábbi hatályvesztési felülvizsgálat”.

(7)	Ugyanezzel a rendelettel a Tanács egyben megszüntette az eljárást Dél-Afrika esetében. A Dél-Afrikából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2012. február 9-én hatályukat vesztették.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(8)	A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (12) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem) érkezett.

(9)

A felülvizsgálati kérelmet az európai uniós Acéldrótkötél-gyártók Összekötő Bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) 2016. november 7-én nyújtotta be az acél drótkötelek és -kábelek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése Kína tekintetében valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné. A kérelmező nem szolgált elegendő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az Ukrajnával szemben hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

1.3. Az eljárás megindítása

(10)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2017. február 8-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (13) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(11)

Az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalával kapcsolatos, megfelelően alátámasztott, hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem hiányában a Bizottság értesítést adott ki, miszerint Ukrajna tekintetében hatályát veszti a dömpingellenes intézkedés. Következésképpen az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám 2017. február 10-én hatályát vesztette (14).

1.4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(12)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2016. január 1. és a 2016. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig, azaz 2016. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5. Érdekelt felek

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. Ezenfelül a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett importőröket/felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat.

(14)

Minden érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáljanak információkkal és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

1.5.1. Mintavétel

(15)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat az érdekelt felek körében.

1.5.1.1. Mintavétel a Kínában működő exportáló gyártók körében

(16)	Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő 21 ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A kért információk a termelési volumenre és a termelési kapacitásra is kiterjedtek. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Csupán az exportáló gyártók egy csoportja válaszolt, hogy együtt kíván működni. Ez a csoport, annak ellenére, hogy az acél drótkötelek és -kábelek Kínából Unióba irányuló teljes exportjának 100 %-át lefedte, az acél drótkötelek és -kábelek teljes kínai termelésének csupán kevesebb mint 2 %-át tette ki. Tekintve, hogy csak az exportáló gyártók egy csoportja kívánt együttműködni, nem volt szükség mintavételre.

1.5.1.2. Mintavétel az uniós gyártók körében

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a mintát a hasonló termék értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta hat uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók 50,5 %-át adták az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti össztermelésének. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

1.5.1.3. Mintavétel a független importőrök körében

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek és bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat a vállalatukra/vállalataikra vonatkozóan.

(21)	Ezenfelül az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság 44, a felülvizsgálati kérelemben megnevezett importőrrel vette fel a kapcsolatot, és felkérte őket, hogy ismertessék tevékenységüket, és töltsék ki a fent említett mellékletet.

(22)	Csak hét importőr jelentkezett, azonban válaszuk alapján közülük hatan nem importáltak acél drótköteleket és -kábeleket a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért nem volt szükség mintavételre.

1.5.2. Kérdőívek

(23)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintavételi űrlapot kitöltő együttműködő exportáló gyártói csoportnak, a mintában szereplő hat uniós gyártónak, egy importőrnek, a vizsgálat megindítását követően jelentkező tíz felhasználónak, valamint ötven, a lehetséges piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban (az Amerikai Egyesült Államokban [a továbbiakban: USA], Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Indiában, Japánban, Kanadában, Malajziában, Mexikóban, Oroszországban, Svájcban, Thaiföldön, Törökországban és Ukrajnában) működő ismert gyártónak.

(24)	Az exportáló gyártók csoportja és öt uniós gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet. Egyetlen importőr és felhasználó sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(25)	A piacgazdasággal rendelkező harmadik országbeli gyártók közül kettő – egy törökországi és egy USA-beli – nyújtott be kitöltött kérdőívet.

1.5.3. Ellenőrző látogatások

(26)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártók:

—	Bridon International Ltd, Doncaster, Egyesült Királyság,

—	Casar Drahtseilwerk Saar GmbH, Kirkel, Németország,

—	Drumet Liny i Druty sp z o.o., Wloclawek, Lengyelország,

—	Gustav Wolf GmbH, Guetersloh, Németország,

—	Redaelli Tecna Spa, Milánó, Olaszország;

kínai exportáló gyártó:

—	Fasten Group Imp. & Exp. Co., Ltd., Jiangyin City, Wuxi, Jiangsu Province;

gyártó a piacgazdasággal rendelkező harmadik országban:

—	WireCo World Group, Prairie Village, KS, USA.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kódok alá tartozó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszeti mérettel rendelkező acél drótkötelek és -kábelek, beleértve a zárt sodrású köteleket is, de kivéve a rozsdamentes acélból készült drótköteleket és -kábeleket (a továbbiakban: acél drótkötél és -kábel, a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

2.2. A hasonló termék

(28)

A Kínában gyártott és az Unióba exportált acél drótkötelek és -kábelek, a piacgazdasággal rendelkező harmadik ország, azaz az USA belföldi piacán gyártott és értékesített acél drótkötelek és -kábelek, valamint uniós gyártók által az Unióban gyártott és értékesített acél drótkötelek és -kábelek azonos végfelhasználási céllal, valamint azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ezért azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(29)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

3.1. Előzetes megjegyzések

(30)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(31)

Ahogy arra a (18) preambulumbekezdés is rámutatott, csupán az exportáló gyártók egy csoportja működött együtt ebben a vizsgálatban, amely Kínában az acél drótkötelek és -kábelek teljes termelésének kevesebb mint 2 %-át teszi ki. Ez a csoport hét, az acél drótkötelek és -kábelek gyártásában és/vagy értékesítésében érdekelt, egymáshoz kapcsolódó vállalkozásból áll. Mivel ez a csoport a felülvizsgálati időszak alatt az acél drótkötelek és -kábelek Kínából az Unióba irányuló exportjának 100 %-át lefedte, a Bizottság úgy vélte, hogy elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy megvizsgálja a felülvizsgálati időszak alatti exportárat és dömpingkülönbözetet (3.2. szakasz).

(32)

Az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja által az egyéb harmadik országokba irányuló exportértékesítések tekintetében szolgáltatott adatok azonban elégtelennek bizonyultak: a csoporthoz tartozó, az acél drótkötelek és -kábelek gyártásában és értékesítésében érintett négy vállalat a kéréssel ellentétben nem töltött ki külön kérdőívet. Mivel nem tettek eleget a kérésnek, nem szolgáltattak információt az egyéb harmadik országokba irányuló exportértékesítéseikről. Ezenfelül a csoport egyik vállalata nyújtott ugyan be választ a kérdőívre, de nem számolt be ügyletenként és terméktípusonként az egyéb harmadik országokba irányuló exportértékesítéseiről.

(33)

Ennek következtében a Bizottság tájékoztatta az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportját arról, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló exportértékesítések tekintetében az alaprendelet 18. cikkét szándékozik alkalmazni, valamint arról is, hogy a csoportnak lehetősége van észrevételeket tenni az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(34)

Az exportáló gyártók együttműködő csoportja észrevételeiben nem tagadta, hogy négy kapcsolt vállalata tekintetében elmulasztott választ benyújtani a kérdőívre. Mindazonáltal állítása szerint észszerűtlen volt ügyletenként termékkódokra bontva harmadik országokkal kapcsolatos exportértékesítési információkat kérni. Ez az érvelés elfogadhatatlan. A Bizottság azért tartotta szükségesnek a kért információkat, mert ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére megjósolhassák a kínai gyártók jövőbeli magatartását, fontos, hogy pontos és teljeskörű ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen magatartást tanúsítanak jelenleg az acél drótkötelek és -kábelek egyéb harmadik országokba irányuló kivitele során. Amennyiben – mint ebben az esetben is – valamely fél nem tesz meg minden tőle telhetőt az összes kért adat benyújtása érdekében, és azoknak csak egy részét bocsátja rendelkezésre, amelyek ráadásul nem elég részletesek és nem ellenőrizhetők, az ilyen részleges információnyújtás nem tekinthető kellően pontosnak és teljesnek ahhoz, hogy a Bizottság a tények teljes ismeretében megfelelően értékelhesse a kínai gyártók akkor tanúsított magatartását, amikor más harmadik országokba exportálnak acél drótköteleket és -kábeleket.

(35)

A 3.3.2. szakaszban tett ténymegállapítások így a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. E célból a Bizottság a következő információkat vette alapul: az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja által szolgáltatott információk, a harmadik országokba irányuló értékesítések kivételével, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, valamint a kérelmezők által, a kínai exportstatisztikákból (15) (a továbbiakban: kínai adatbázis) nyert információk, a Világbanktól kapott információk és más nyilvánosan elérhető információk alapján annak érdekében benyújtott információk, hogy a (68) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően teljes képet fessenek az egyéb jelentős harmadik országokban hatályban lévő, az acél drótkötelek és -kábelek piacára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekről.

3.2. Dömping

(36)

A Bizottság az exportáló gyártóknak a Kínából érkező acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló, a felülvizsgálati időszak alatti teljes exportját képviselő egyetlen együttműködő csoportja (lásd a (18) preambulumbekezdést) által szolgáltatott információk alapján dömpinget állapított meg a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező export tekintetében.

Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország

(37)

Az eredeti vizsgálatban egyik kínai exportáló gyártót sem részesítették piacgazdasági elbánásban. Valamennyi exportáló gyártó esetében ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. E célból ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot.

(38)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy Törökországot kívánja piacgazdasággal rendelkező harmadik országként alkalmazni. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben azt is jelezte, hogy a hasonló terméket más piacgazdasággal rendelkező harmadik országban is gyárthatják, például Thaiföldön, Vietnamban és Malajziában. A Bizottság az összes érdekelt felet felkérte arra, hogy tegyen észrevételeket a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához kiválasztandó, piacgazdasággal rendelkező harmadik országgal kapcsolatban. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül nem érkezett észrevétel.

(39)

A Bizottság – ahogy azt az eljárás megindításáról szóló értesítésben is jelezte – megvizsgálta, hogy az információk szerint a hasonló termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártanak és értékesítenek-e hasonló terméket. Ezenfelül a felülvizsgálati kérelemben foglalt információk és a rendelkezésre álló statisztikai adatok (Eurostat) alapján a Bizottság más lehetséges piacgazdasággal rendelkező harmadik országokat is azonosított: Kanada, India, Japán, Dél-Korea, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Dél-Afrika, Svájc, Thaiföld, Ukrajna és az USA. A Bizottság az említett országokban 50 lehetséges gyártót azonosított, amelyekkel felvette a kapcsolatot, és amelyektől a szükséges információk benyújtását kérte.

(40)	Mindössze azonban egy törökországi és egy egyesült államokbeli gyártó jelentkezett és nyújtotta be a kért információkat.

A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

(41)

A hasonló terméket illetően a Bizottság az USA-ban összesen 15 lehetséges gyártót talált. Megállapította továbbá, hogy az USA piaca nyitott, és a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mennyiségben importált és exportált acél drótköteleket és -kábeleket. Az USA-ban nem voltak hatályban az acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett importvámok vagy dömpingellenes/kiegyenlítő vámok. Az USA-beli együttműködő gyártó termelési volumene tekintélyes volt az USA becsült össztermeléséhez képest (megközelítőleg a becsült teljes USA-beli belföldi termelés 15–25 %-át tette ki).

(42)

Ezért úgy ítélte meg, hogy az USA egy nyitott és nagy piaccal rendelkezik, ahol számos belföldi gyártó és importőr versenyzik egymással. Úgy találta, hogy a verseny nagyobb mértékű az USA-ban, mint Törökországban. Ezenfelül a török gyártó által szolgáltatott adatok nagyrészt elégtelenek voltak, és a rendes érték meghatározásához szükséges alapvető elemek is hiányoztak, ellenben az USA-beli gyártók által adott válaszok minősége megfelelő volt ahhoz, hogy ennek alapján megállapítsanak egy megbízható rendes értéket. A Bizottság ezért az USA-t választotta ki megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként.

(43)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek annak megfelelőségével kapcsolatban, hogy az USA-t választotta piacgazdasággal rendelkező harmadik országként. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel.

(44)	Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy e felülvizsgálat céljából az USA-t választja ki piacgazdasággal rendelkező harmadik országként.

Rendes érték

(45)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a hasonló termék piacgazdasággal rendelkező harmadik országbeli gyártója általi piaci értékesítésének összmennyisége a belföldi piac esetében reprezentatív volt-e a felülvizsgálati időszak alatt. Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportáló gyártó által bonyolított uniós kiviteléhez viszonyítva az együttműködő USA-beli gyártó reprezentatív mennyiségben értékesíti a hasonló terméket a belföldi piacon.

(46)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek az értékesítések szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult értékesítéseknek tekinthetők-e. Ehhez a Bizottság megállapította a független vevők részére történő nyereséges értékesítések részarányát. Az értékesítési ügyletek akkor minősültek nyereségesnek, ha az egységár elérte vagy meghaladta az USA-beli gyártó vizsgálati időszak alatti termelési költségét.

(47)

A Bizottság azonosította azokat a terméktípusokat, amelyek esetében a belföldi piacon történő értékesítés volumenének több mint 80 %-a esetében az egységár meghaladta az előállítási költséget, és a szóban forgó típus súlyozott átlagos értékesítési ára elérte vagy meghaladta a termelési egységköltséget. Ezekben az esetekben a rendes értéket terméktípusonként az adott típus összes értékesítése tényleges belföldi árának súlyozott átlagaként állapították meg, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e. Ez történt az Unióba exportált terméktípusok mintegy 50 %-a esetében.

(48)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése a típus összértékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át tette ki, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet kizárólag a szóban forgó típus vizsgálati időszakbeli nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki. Ez történt az Unióba exportált terméktípusok mintegy 50 %-a esetében.

(49)	Ezért a Bizottság a rendes értéket minden terméktípus esetében a belföldi értékesítési árak alapján határozta meg.

(50)	A Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjával, valamint 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban az USA-beli együttműködő gyártók által gyártott acél drótkötelek és -kábelek értékesítési árai alapján határozta meg.

Exportár

(51)	Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a kínai exportáló gyártók együttműködő csoportja által szolgáltatott információkon, mégpedig az első független uniós vevő – aki egy független importőr volt – által ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárakon alapult.

Összehasonlítás

(52)

Az exportáló gyártók együttműködő csoportja által exportált terméktípusok és a piacgazdasággal rendelkező harmadik ország belföldi értékesítései közötti teljes termékkód-egyezések hiányában a Bizottság a rendes értéket a leginkább hasonló terméktípusnak a piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes belföldi ára alapján határozta meg. A terméktípusok közötti különbségek figyelembevétele érdekében a Bizottság a rendes érték meghatározása során – a termékkódok által meghatározott módon – az egyes terméktípusok következő jellemzőit, illetve tulajdonságait vette figyelembe: termékkategória, a drót tulajdonságai, a kötél típusa, külső átmérő és húzószilárdság. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság a terméktípusok közötti különbségek figyelembevétele érdekében [5–15 %-os] mértékű kiigazításokat végzett.

(53)

A Kínából érkező exportra az exportértékesítések után részlegesen visszatérítendő hozzáadottérték-adó (héa) vonatkozik, míg az USA-ban a belföldi értékesítésekhez kapcsolódó minden adót visszatérítenek. Ennélfogva a Bizottság a tisztességes összehasonlítás és az állandó ítélkezési gyakorlattal (16) való összhang biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja alapján a Kínából az Unióba irányuló exportértékesítéseket terhelő hozzáadottérték-adók (héa) közötti különbség tekintetében kiigazítást végzett (Kínában 17 %-os héa vonatkozik az exportra, amelynek 5 %-át a későbbiekben visszatérítik).

(54)

Ezenkívül az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének e) és f) pontja alapján a rendes értéket a csomagolási költségek (2 %-nál kisebb mértékben) és a belföldi fuvarozási költségek ([2–10 %] közötti mértékben) közötti különbségek tekintetében is kiigazította. Az exportárat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének e) pontja alapján szintén kiigazította az anyagmozgatási és rakodási költségek (1 %-nál kisebb mértékben), a Kínán belüli belföldi fuvarozási költségek ([1–5 % közötti mértékben], tengeri fuvarozási költségek ([1–5 %] közötti mértékben) és a biztosítási költségek (1 %-nál kisebb mértékben) tekintetében. Ezenfelül az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének g) és k) pontja alapján az exportárból ugyancsak levonta a hitelköltségeket (1 %-nál kisebb mértékben) és bankköltségeket (1 %-nál kisebb mértékben).

(55)

Végezetül, az Unióba irányuló exportértékesítéseket a velük kapcsolatban álló kínai értékesítő vállalatokon keresztül bonyolították. A Bizottság nem vizsgálta meg, hogy ezen értékesítések tekintetében indokolt lenne-e kiigazítást végezni az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban. A hatályvesztési felülvizsgálat célja ugyanis nem pontos dömpingkülönbözetek megállapítása, hanem annak meghatározása, hogy vajon a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszak alatt.

Dömpingkülönbözet

(56)

A Bizottság összehasonlította a rendes értéket és a (45)–(51) preambulumbekezdés szerint kiszámított exportárakat annak érdekében, hogy minden terméktípus esetében biztosítsa az árak összehasonlíthatóságát. Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint a Bizottság az összehasonlítást úgy végezte, hogy a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó, piacgazdasággal rendelkező harmadik országbeli rendes értékek súlyozott átlagát összevetette a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(57)	Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve 16,7 % volt.

3.3. A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(58)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: termelés, a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai exportőrök egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása, a kijátszás megléte és az uniós piac vonzereje.

(59)

Az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja a teljes termelési kapacitás kevesebb mint 3 %-át, valamint az acél drótkötelek és -kábelek teljes kínai gyártásának kevesebb mint 2 %-át adta. Tekintve, hogy az acél drótkötelek és -kábelek kínai gyártói közül más nem működött együtt, a (68) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban – az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az import alakulásának felmérése céljából – végzett vizsgálat során a Bizottság a rendelkezésére álló, az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja által szolgáltatott információkra, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemre, a kínai adatbázisból nyert információkra, a Világbanktól kapott információkra és más nyilvánosan elérhető információkra támaszkodott annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az acél drótkötelek és -kábelek más jelentős piacain hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről.

3.3.1. Termelés, termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(60)

Az üggyel kapcsolatos egyéb információk hiányában a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemre alapozta ténymegállapításait, amely tartalmazott egy elemző tanulmányt „A kínai acéldrótkötél-ágazaton belüli kínálat- és keresletoldali fejlemények a 2012–2016 közötti időszakban és a közeljövőben” címmel (a továbbiakban: a tanulmány). Ezen információk alapján 2016-ban a becslések szerint Kína acél drótkötelekkel és -kábelekkel kapcsolatos termelési kapacitása évi 5,8 millió tonna, tényleges termelése megközelítőleg évi 4,0 millió tonna, szabad kapacitása pedig mintegy évi 1,8 millió tonna volt, ami jóval – a (75) preambulumbekezdésben foglaltak szerint több mint 10-szeresével – meghaladta az acél drótkötelek és -kábelek felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználását.

(61)

A tanulmány szerint a kínai belföldi felhasználás körülbelül évi 3,8 millió tonnára rúgott. A vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely a kínai belső kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. Ugyanez igaz a más harmadik országokba irányuló kínai exportra is, mivel nem áll rendelkezésre olyan információ, ami arra utalna, hogy világszerte jelentősen növekedne az acél drótkötelek és -kábelek iránti kereslet.

(62)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, illetve még pontosabban a tanulmányt illetően meg kell jegyezni, hogy az azokban foglalt információkat egyik érdekelt fél sem vitatta. A (17) és (18) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy az acél drótkötelek és -kábelek legtöbb kínai exportáló gyártója a kéréssel ellentétben nem nyújtotta be a szükséges információkat, valamint csupán a teljes kínai termelési kapacitás kevesebb mint 3 %-át kitevő exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja működött együtt és nyújtotta be a kért idevágó információkat.

(63)	Ennélfogva egyéb információk hiányában a Bizottság úgy véli, hogy az acél drótkötelek és -kábelek estében sem a belső kereslet, sem pedig a világpiaci kereslet nem fogja tudni felvenni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást.

3.3.2. Az exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartása

(64)

A (32)–(35) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja által benyújtott információkat nem lehetett felhasználni a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokkal szemben tanúsított exportmagatartásának megfelelő értékeléséhez. Ebből adódóan a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia a magatartás értékeléséhez. Ehhez a Bizottság a kínai adatbázist használta, ahogyan az előző hatályvesztési felülvizsgálatban is. (17)

(65)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a kínai adatbázis a felülvizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb termékkörre vonatkozik, mivel a rozsdamentes acélból készült, legfeljebb 3 mm-es legnagyobb keresztmetszetű sodort huzalra, drótkötélre és kábelre is kiterjed. Ennélfogva nincs értelme a kínai adatbázisban található információk alapján az egyéb piacokra irányuló kivitel mennyiségét elemezni. Az árelemzéshez viszont fel lehetett használni a kínai adatbázist. Az árelemzés észszerű becsléseken alapul, mivel az elemzés esetleg hasonló jellemzőkkel rendelkező más termékekre is kiterjedt.

(66)

A Bizottság ennek alapján úgy ítélte meg, hogy az Uniótól eltérő öt fő exportpiacra (India, Dél-Korea, Thaiföld, USA és Vietnam) vonatkozó kínai exportárak és a piacgazdasággal rendelkező harmadik ország tekintetében a (45)–(50) preambulumbekezdésben leírtak szerint megállapított rendes érték összehasonlítása során a dömpingkülönbözetek a felülvizsgálati időszakban 129 % és 314 % között mozogtak. Az acél drótköteleknek és -kábeleknek az említett öt másik piacra irányuló kínai exportja a becslések szerint e termékek teljes kínai világpiaci exportjának 40 %-át teszi ki. Ugyanezen az alapon az Unióba irányuló értékesítésekre vonatkozó dömpingkülönbözet 97 %.

(67)

Következésképpen az acél drótkötelek és -kábelek Kínából egyéb harmadik országokba irányuló exportja nagy valószínűséggel még nagyobb mértékben dömpingelt, mint a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló exportértékesítések. Egyéb információk hiányában az egyéb harmadik országokban érvényesített exportárszint megmutathatja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló exportértékesítések vonatkozásában milyen árszint valószínűsíthető. A harmadik országbeli piacokra vonatkozó alacsony árszinteket tekintve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelentős mértékben csökkenthetők az Unióra vonatkozó exportárak, aminek eredményeképpen nőhet a dömping.

(68)

Ezenkívül a nyilvánosan rendelkezésre álló adatok (18) szerint a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozóan dömpingellenes intézkedések vannak hatályban Törökországban (19), Mexikóban (20) és Brazíliában (21) is. Kolumbia a közelmúltban dömpingellenes vizsgálatot kezdett a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalát illetően, (22) és 2017 decemberében 15 %-os ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket vezetett be. Ebből világosan kiderül, hogy a kínai exportáló gyártók más piacokra is dömpingárakon exportáltak acél drótköteleket és -kábeleket. Azt is jól mutatja, hogy az acél drótkötelek és -kábelek e piacokra irányuló kínai exportját korlátozzák vagy korlátozni fogják, valamint az e termékek kínai exportáló gyártóinak alternatív piacokat kell találniuk szabad kapacitásuk számára.

3.3.3. Az uniós piac vonzereje

(69)

A rendelkezésre álló információk alapján – ahogy azt a (66) preambulumbekezdés kifejti – a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínai exportáló gyártók magasabb árakat érhetnek el az uniós piacon mint más harmadik országokban. A kínai adatbázis szerint a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportnál alkalmazott FOB (költségmentesen a hajófedélzetre) átlagár 1 688 EUR/tonna volt, miközben az öt fő harmadik ország piacaira szánt export esetében az átlagár csupán 1 191 EUR/tonnára rúgott. Következésképpen a harmadik országokba irányuló kínai export esetében alkalmazott árak mintegy 30 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az Unióba irányuló export esetében (figyelmen kívül hagyva az uniós piacokon fizetett dömpingellenes vámokat). Ez arra enged következtetni, hogy az uniós piac igen vonzó, tekintve, hogy a kínai exportáló gyártók az Unióba irányuló értékesítéseknél nagyobb nyereségre tehetnek szert, mint a más exportpiacokra irányuló értékesítések esetében.

3.3.4. Következtetés

(70)

Összefoglalva: a felülvizsgálati időszakban meghatározott dömpingkülönbözet, a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, az uniós piac megállapított vonzereje és az exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartása egyfelől jelzi, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése vélhetőleg a dömping folytatódását eredményezné, másfelől azt mutatja, hogy jelentős mennyiségekben érkezik majd dömpingelt kivitel az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának.

4. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(71)	Az Unión belül több mint 22 gyártó/gyártói csoport gyártott acél drótköteleket és -kábeleket a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és (5) cikkének (4) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(72)	A felülvizsgálat iránti kérelem, a kérelmező által szolgáltatott további adatok és a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívek alapján a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 168 701 tonna volt.

(73)

A (19) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság egy hat gyártóból/gyártói csoportból álló mintát választott ki. A Bizottság öt uniós gyártó kitöltött kérdőívét kapta meg és ellenőrizte. Az öt gyártó a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 43 %-át képviselte. A mintát ennélfogva az uniós gazdasági ágazat szempontjából kellően reprezentatívnak ítélték.

4.2. Uniós felhasználás

(74)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacokon belüli értékesítési volumene és a harmadik országokból érkező uniós behozatal volumene alapján határozta meg, amely mennyiségek a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott adatokon (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) és a kínai exportáló gyártók együttműködő csoportjától kapott ellenőrzött adatokon alapultak.

(75)

Az 1. táblázat az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti alakulását mutatja.

1. táblázat

Uniós felhasználás

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Teljes felhasználás (tonna)	175 589	175 675	170 454	164 446
Index (2013 = 100)	100	100	97	94
Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis, ellenőrzött adatok

(76)	Az uniós felhasználás 2013 és 2014 között stabil maradt, majd 2014-től a felülvizsgálati időszakig 6 %-kal csökkent.

4.3. A Kínából érkező behozatal

4.3.1. A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(77)	A Bizottság a Kínából érkező behozatal figyelembe vett időszak alatti volumenét az exportáló gyártók együttműködő csoportja által kitöltött ellenőrzött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból a figyelembe vett időszak tekintetében nyert adatok alapján határozta meg.

(78)

Ennek alapján a Kínából az Unióba irányuló behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Behozatal (tonna)	2 697	1 780	3 207	2 005
Index (2013 = 100)	100	66	119	74
Piaci részesedés (%)	1,5	1,0	1,9	1,2
Index (2013 = 100)	100	66	122	79
Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis, ellenőrzött adatok

(79)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező acél drótkötelek és -kábelek behozatali volumene évről évre változott. A 2013 és 2014 közötti 34 %-os visszaesést a 2014 és 2015 közötti időszakban 80 %-os növekedés követte. (23) Végül a behozatal volumene a 2013. évi 2 697 tonnáról a felülvizsgálati időszakra 2 005 tonnára esett vissza. A figyelembe vett időszakban a behozatali volumen összességében 26 %-kal csökkent.

(80)	A Kínából érkező behozatal piaci részesedése hasonló tendenciát mutatott. A piaci részesedés a figyelembe vett időszakban összességében 1,5 %-ról 1,2 %-ra esett vissza.

4.3.2. A Kínából érkező behozatal árai

(81)

A Bizottság a behozatalra vonatkozó árakat a kínai exportáló gyártók együttműködő csoportja által kitöltött ellenőrzött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból a figyelembe vett időszak tekintetében nyert adatok alapján határozta meg. A Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal átlagára

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Átlagár vám nélkül (EUR/tonna)	1 712	1 360	1 669	2 474
Index (2013 = 100)	100	79	98	145
Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis, ellenőrzött adatok

(82)

A figyelembe vett időszakban a Kínából importált termék átlagára évről évre változott. Először 2014-ben az árak 21 %-kal csökkentek. 2015-ben emelkedtek az árak, majdnem elérve a 2013-as árszintet, majd tovább emelkedtek a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszakban az árak összességében 45 %-kal emelkedtek.

4.4. Áralákínálás

(83)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

a)	a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

az exportáló gyártók kínai együttműködő csoportjától érkező, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatalok terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amely költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritáson) került megállapításra. Az exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja által az Unióba exportált nyolc terméktípus egyikét sem értékesítette az uniós gazdasági ágazat. Annak érdekében, hogy egyezést találjon, a Bizottság a terméktípusokat leegyszerűsítette oly módon, hogy elhagyta a húzószilárdságot, (24) és átlagolta az eltérő átmérők miatti árösszetevőket. (25) E módszer alkalmazásával 100 %-os egyezést talált.

(84)

Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti súlyozott átlagárának százalékában fejezték ki. Az, hogy nem történt alákínálás, az intézkedések hatékonyságáról árulkodik. Abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, miközben az acél drótkötelek és -kábelek kínai exportáló gyártói hasonló szinten tartják az exportáraikat, az alákínálási különbözetet a dömpingellenes vám importárból való levonásával lehetne kiszámítani. Az így megállapított alákínálási különbözet 36,3 % lenne. Ez az Unióba irányuló kivitel lehetséges jövőbeli árszintje észszerű jelzésének tekinthető abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

4.5. A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(85)	A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal főként a Koreai Köztársaságból, Törökországból, Thaiföldről, Oroszországból és Malajziából érkezik.

(86)

E termékek Unióba irányuló behozatalának volumenét, valamint azok piaci részesedését és átlagárát a 4. táblázat tartalmazza:

4. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Behozatal (tonna)	63 381	65 336	63 747	63 798
Index (2013 = 100)	100	103	101	101
Piaci részesedés (%)	36,1	37,2	37,4	38,8
Átlagár (EUR/tonna)	1 712	1 588	1 624	1 488
Index (2013 = 100)	100	93	95	87
Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis, ellenőrzött adatok

(87)	Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt összességében meglehetősen stabil maradt, csupán csekély mértékű, 1 %-os növekedést mutatott.

(88)	mivel a teljes uniós felhasználás csökkent a figyelembe vett időszak alatt, ez a növekedés a termékek piaci részesedésének 36,1 %-ról 38,8 %-ra való növekedéséhez vezetett ugyanebben az időszakban.

(89)

A figyelembe vett időszakban a Kínától eltérő harmadik országokból importált termék átlagára évről évre változott. Először 2014-ben az árak 7 %-kal csökkentek. 2015-ben 2 %-kal emelkedtek az árak, majd ismét csökkentek 8 %-kal a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszakban az árak összességében 13 %-kal csökkentek.

4.5.1. Az intézkedések hatálya alá vont országokból érkező behozatal

Koreai Köztársaság

(90)	A Koreai Köztársaság az uniós gazdasági ágazat után a második legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett az Unióban a figyelembe vett időszak alatt.

(91)

A (4) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Kínából érkező acél drótkötelek és -kábelek behozatalára alkalmazandó eredeti intézkedéseket a Koreai Köztársaságon keresztül kijátszották. Következésképpen 2010-ben a Kínából származó behozatalra kivetett dömpingellenes vámok – a 15 valódi koreai exportáló gyártó által előállított termékek kivételével – kiterjesztésre kerültek a Koreában feladott ugyanilyen termékek behozatalára.

(92)	Gyakorlatilag az acél drótkötelek és -kábelek Koreai Köztársaságból Unióba irányuló, felülvizsgálati időszak alatti összes behozatala olyan exportáló gyártóktól érkezett, akik mentesültek a kiterjesztett dömpingellenes vám, azaz az összes koreai behozatalra vonatkozó 99,98 %-os vám alól.

(93)

Az 5. táblázat az Unióba irányuló koreai behozatal volumenének, piaci részesedésének és átlagárának alakulását mutatja a figyelembe vett időszak alatt.

5. táblázat

A Koreából érkező behozatal volumene, piaci részesedése és átlagára

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Behozatal (tonna)	36 800	34 157	30 274	32 928
Index (2013 = 100)	100	93	82	89
Piaci részesedés (%)	21,0	19,4	17,8	20,0
Index (2013 = 100)	100	93	85	96
Átlagár (EUR/tonna)	1 559	1 621	1 646	1 506
Index (2013 = 100)	100	104	106	97
Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(94)	A figyelembe vett időszakban a Koreai Köztársaságból érkező behozatal volumene a felhasználás csökkenő tendenciájához képest némileg nagyobb mértékben, 11 %-kal csökkent.

(95)	mivel a behozatal volumene nagyobb mértékben csökkent, mint a felhasználás, a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt csak kis mértékben – 21,0 %-ról 20,0 %-ra – csökkent.

(96)

A behozatal átlagára 2013-ról 2015-re 6 %-kal növekedett, majd a felülvizsgálati időszakban 9 %-kal csökkent, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 3 %-os csökkenést jelent. A CIF paritáson számolt, vám nélküli átlagár 48 %-kal volt alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat gyártelepi átlagára.

Marokkó

(97)	Megállapítást nyert, hogy a Marokkóból származó vagy ott feladott importtermékek mennyisége a figyelembe vett időszakban közel nulla volt. Így további elemzést nem tartottak szükségesnek.

4.5.2. A figyelembe vett időszak alatt dömpingellenes vám hatálya alá tartozó harmadik országokból érkező behozatal

Ukrajna és Moldova

(98)	A figyelembe vett időszakban az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára még a Moldovában feladott, akár Moldovából származóként, akár nem ilyenként bejelentett ugyanezen termék behozatalára is kiterjesztett 51,8 %-os dömpingellenes vám volt hatályban.

(99)	Ezek az intézkedések a (11) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint 2017. február 10-én hatályukat vesztették.

(100)

Megállapítást nyert, hogy az Ukrajnából és Moldovából származó vagy ott feladott importtermékek mennyisége a figyelembe vett időszakban közel nulla volt. Így a figyelembe vett időszakban nem tartottak szükségesnek további elemzést.

4.5.3. Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(101)

Ami a többi harmadik országból érkező behozatalt illeti, az főként Törökországból, Thaiföldről, Oroszországból és Malajziából érkezett. A 6. táblázat az ilyen behozatalok alakulását mutatja.

6. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Törökország
Behozatal (tonna)	6 814	8 608	7 508	7 028
Index (2013 = 100)	100	126	110	103
Piaci részesedés (%)	3,9	4,9	4,4	4,3
Átlagár (EUR/tonna)	1 384	1 322	1 328	1 255
Index (2013 = 100)	100	95	96	91
Thaiföld
Behozatal (tonna)	5 206	6 514	6 268	6 122
Index (2013 = 100)	100	125	120	118
Piaci részesedés (%)	3,0	3,7	3,7	3,7
Átlagár (EUR/tonna)	1 445	1 391	1 656	1 468
Index (2013 = 100)	100	96	115	102
Oroszország
Behozatal (tonna)	1 639	3 541	5 063	4 838
Index (2013 = 100)	100	216	309	295
Piaci részesedés (%)	0,9	2,0	3,0	2,9
Átlagár (EUR/tonna)	1 341	1 150	1 135	1 057
Index (2013 = 100)	100	86	85	79
Malajzia
Behozatal (tonna)	4 525	4 377	5 932	4 530
Index (2013 = 100)	100	97	131	100
Piaci részesedés (%)	2,6	2,5	3,5	2,8
Átlagár (EUR/tonna)	1 552	1 416	1 437	1 343
Index (2013 = 100)	100	91	93	87
Egyéb országok
Behozatal (tonna)	8 257	8 061	8 701	8 294
Index (2013 = 100)	100	98	105	100
Piaci részesedés (%)	4,7	4,6	5,1	5,0
Átlagár (EUR/tonna)	2 951	2 180	2 196	1 967
Index (2013 = 100)	100	96	108	100
Összesen
Behozatal (tonna)	26 441	31 102	33 472	30 812
Index (2013 = 100)	100	118	127	117
Piaci részesedés (%)	15	18	20	19
Átlagár (EUR/tonna)	1 912	1 552	1 605	1 471
Index (2013 = 100)	100	81	84	77
Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(102)

Az egyéb harmadik országokból érkező teljes behozatal 27 %-kal növekedett a 2013–2015 közötti időszakban. A felülvizsgálati időszakban a behozatal 10 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a behozatal összességében 17 %-kal nőtt. Mivel a felhasználás a (76) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint csökkent a figyelembe vett időszak alatt, az egyéb harmadik országok piaci részesedése 15 %-ról 19 %-ra nőtt ugyanezen időszak alatt.

(103)

A Törökországból érkező behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak alatt ingadozott ugyan, de a felülvizsgálati időszakban 2013-hoz (a figyelembe vett időszak elejéhez) hasonló szintet ért el, azaz 7 028 tonnára rúgott. Piaci részesedésük a figyelembe vett időszak alatt összességében meglehetősen stabil maradt, és csak kis mértékű, 0,4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető, így a 2013. évi 3,9 %-ról a felülvizsgálati időszakra 4,3 %-ra nőtt. Az átlagár 9 %-kal csökkent.

(104)

A Thaiföldről érkező behozatal 2013-ról 2014-re 25 %-kal nőtt, de ezt követően folyamatosan csökkent, és végül a felülvizsgálati időszakban a 2013. évi 5 206 tonnáról 6 122 tonnán állapodott meg. A figyelembe vett időszakban a behozatal összességében 18 %-kal nőtt. A piaci részesedés 2014-ben is nőtt, és egészen a felülvizsgálati időszakig stabil maradt. Az átlagos importár a 2014–2015 közötti időszakban ingadozott (– 4 %, + 15 %), majd a felülvizsgálati időszakban a 2013. évi szintnél 2 %-kal magasabb szinten állapodott meg.

(105)

Az Oroszországból érkező behozatal ugyan jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, azonban még így is viszonylag alacsony szinten maradt az figyelembe vett időszak egésze alatt. Piaci részesedése szintén nőtt, mégpedig 0,9 %-ról 2,9 %-ra. A figyelembe vett időszakban az átlagárak 21 %-kal csökkentek.

(106)

A Malajziából érkező behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak elejétől kezdve ingadozott ugyan, de a felülvizsgálati időszakban a 2013-as (a figyelembe vett időszak elejei) szinttel csaknem azonos szintet ért el, azaz 4 530 tonnára rúgott. Az ingadozás ellenére a figyelembe vett időszak alatt az acél drótkötelek és -kábelek malajziai behozatalának piaci részesedése összességében csak csekély mértében, mégpedig 0,2 százalékponttal nőtt. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár összességében 13 %-kal csökkent.

(107)

A felülvizsgálati időszak alatt a Törökországból, Thaiföldről, Oroszországból és Malajziából érkező acél drótkötelek és -kábelek importára átlagosan (49–63 %-kal) alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagára. A kínai importáraknál is alacsonyabb volt (41–57 %-kal).

4.6. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.6.1. Általános megjegyzések

(108)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(109)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a kérelmezőtől kapott adatok alapján az uniós gazdasági ágazat egésze tekintetében értékelte a makrogazdasági mutatókat, és azokat több uniós gyártó által az eljárás megindítása előtti szakaszban szolgáltatott információkkal, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokkal egybevetve ellenőrizte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte. A Bizottság mindkét adatcsoportról megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(110)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagyságrendje.

(111)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, átlagos egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.6.2. Makrogazdasági mutatók

4.6.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(112)

A 7. táblázat az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás figyelembe vett időszak alatti alakulását tartalmazza:

7. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Termelés (tonna)	206 053	203 763	193 757	168 701
Index (2013 = 100)	100	99	94	82
Termelési kapacitás (tonna)	290 092	299 773	301 160	305 550
Index (2013 = 100)	100	103	104	105
Kapacitáskihasználás (%)	71	68	64	55
Index (2013 = 100)	100	96	91	78
Forrás: kérelmező, az eljárás megindítását megelőzően szolgáltatott információk és kitöltött ellenőrzött kérdőívek

(113)

A teljes termelési volumen viszonylag stabil maradt a 2013–2014-es időszakban, 2015-ben pedig 5 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban azonban a termelési volumen 12 %-kal csökkent. Összességében véve a termelési volumen 18 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(114)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban enyhén növekedett, összességében mindössze 5 %-kal nőtt.

(115)

Ennek következtében a kapacitáskihasználás mértéke a 2013. évi 71 %-ról a felülvizsgálati időszakra 55 %-ra csökkent. A figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználás mértéke – a termelési volumen csökkenését követve – összességében 22 %-kal csökkent.

4.6.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(116)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen (tonna)	109 511	108 559	103 499	98 643
Index (2013 = 100)	100	99	95	90
Piaci részesedés (%)	62,4	61,8	60,7	60,0
Index (2013 = 100)	100	99	97	96
Forrás: kérelmező, az eljárás megindítását megelőzően szolgáltatott információk és kitöltött ellenőrzött kérdőívek

(117)

Az értékesítési volumen a termelési volumen tendenciáját követte. A 2013–2014-es időszakban viszonylag stabil maradt, majd 2015-ben 5 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a termelési volumen további 5 %-kal csökkent. Összességében véve az értékesítési volumen 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(118)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 2,4 százalékponttal, 62,4 %-ról 60,0 %-ra csökkent.

4.6.2.3. Növekedés

(119)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 6 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene még nagyobb mértékben, mégpedig 10 %-kal csökkent. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2,4 százalékponttal esett vissza. Az értékesítési volumen csökkenése a kapacitáskihasználásban is megmutatkozott, amely 22 %-kal csökkent.

4.6.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(120)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak száma	3 329	3 309	3 238	3 026
Index (2013 = 100)	100	99	97	91
Termelékenység (tonna/alkalmazott)	62	62	60	56
Index (2013 = 100)	100	99	97	90
Forrás: kérelmező, az eljárás megindítását megelőzően szolgáltatott információk és kitöltött ellenőrzött kérdőívek

(121)

Az uniós gazdasági ágazatban az alkalmazottak száma 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, és ez a csökkenés főleg a felülvizsgálati időszakban következett be. Ez a termelési és értékesítési volumenek (113) és (117) preambulumbekezdésben ismertetett csökkenését követte.

(122)

Annak következtében, hogy a termelés az alkalmazottak számában bekövetkezett csökkenéshez képest nagyobb mértékben csökkent, a termelékenység 10 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

4.6.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(123)

Az (57) preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala továbbra is dömpingelve, 16,7 %-os dömpingkülönbözettel érkezik az uniós piacra. A behozatal volumene a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatékonyságának köszönhetően alacsony volt. Mindazonáltal a kínai behozatal továbbra is jelen volt az uniós piacon, tartva 1,2 %-os piaci részesedését a felülvizsgálati időszak alatt (lásd a 2. táblázatot).

(124)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A figyelembe vett időszak alatt a felépülés folyamata lelassult, a fő kármutatók ugyanis csökkenő tendenciáról árulkodtak. Ráadásul az ömlesztett áruk iránti kisebb kereslet és az olajárak csökkenése a bányászati, valamint kőolaj- és földgázipari tevékenység visszafogásához vezetett. Ezt később az acél drótkötelek és -kábelek iránti keresletben megmutatkozó negatív hatás követte, ami a felhasználás terén 6 %-os csökkenést idézett elő a figyelembe vett időszak alatt (lásd az 1. táblázatot).

(125)

Az uniós áraknak a figyelembe vett időszakban tapasztalt fokozatos csökkenése miatt az uniós gazdasági ágazatban nem folytatódhatott a korábbi dömping hatásaiból való felépülés.

4.6.3. Mikrogazdasági mutatók

4.6.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(126)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Értékesítési átlagárak és egységköltségek

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/tonna)	3 297	3 133	2 950	2 887
Index (2013 = 100)	100	95	89	88
Termelési egységköltség az Unióban (EUR/tonna)	2 774	2 866	3 072	3 138
Index (2013 = 100)	100	103	111	113
Forrás: a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszok

(127)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unión belül független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban 12 %-kal csökkent.

(128)

A termelési egységköltség azonban a figyelembe vett időszak alatt 13 %-kal nőtt. Az egységköltség növekedésének elsődleges oka a termelési és értékesítési volumen csökkenésében keresendő (a figyelembe vett időszak alatt 18 % – (113) preambulumbekezdés (lásd a 7. táblázatot), illetve 10 % – (117) preambulumbekezdés (lásd a 8. táblázatot)). Meg kell jegyezni, hogy az egységköltség növekedése annak ellenére következett be, hogy a figyelembe vett időszak alatt csökkent a termelési összköltség. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat – habár a termelési összköltséget sikerült csökkentenie – az egységköltséget a termelési és értékesítési volumen széles körű visszaesése miatt nem tudta csökkenteni.

4.6.3.2. Munkaerőköltség

(129)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség	48 708	48 277	51 586	50 021
Index (2013 = 100)	100	99	106	103
Forrás: a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszok

(130)

A figyelembe vett időszakban az átlagos munkaerőköltség kisebb ingadozásokat követően enyhén nőtt, összességében 3 %-kal.

4.6.3.3. Készletek

(131)

Az uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Készletek

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Zárókészletek (tonna)	15 191	15 889	15 260	14 796
Index (2013 = 100)	100	105	100	97
Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve (%)	16,7	17,4	17,4	23,0
Index (2013 = 100)	100	104	105	138
Forrás: a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszok

(132)

A készletek szintje csekély mértékben, 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Mivel az uniós gazdasági ágazatnak a legelterjedtebb típusú acél drótkötelekből és -kábelekből egy minimális készletszintet kell fenntartania a kereslet azonnali kielégítése érdekében, a készletek nem csökkenthetők tovább, és ebből kifolyólag a termelés százalékában kifejezett értékük 38 %-kal nőtt.

4.6.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(133)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
A független vevőknek történő, Unión belüli összértékesítés jövedelmezősége (%)	7,5	6,1	2,6	– 1,6
Index (2013 = 100)	100	81	34	– 21
Pénzforgalom (ezer EUR)	42 881	36 692	33 631	8 885
Index (2013 = 100)	100	86	78	21
Beruházások (ezer EUR)	12 014	8 843	9 003	5 950
Index (2013 = 100)	100	74	75	50
Beruházások megtérülése (%)	33,3	20,8	8,6	– 5,2
Index (2013 = 100)	100	62	26	– 16
Forrás: a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszok

(134)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége csökkent a figyelembe vett időszak alatt: a 2013. évi 7,5 %-os profitráta a felülvizsgálati időszakig 1,6 %-os veszteségrátára csökkent.

(135)

A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban drasztikusan, 79 %-kal csökkent. Ez ugyancsak az uniós gazdasági ágazat működési tevékenységekkel kapcsolatos rossz teljesítményéről és az általa elszenvedett likviditási hiányról árulkodik.

(136)

Következésképpen a figyelembe vett időszakban a beruházások 50 %-kal csökkentek. A csökkenő haszonkulcs és a nagy árnyomás miatt a beruházások főként a környezetvédelmi vagy biztonsági követelmények miatt szükségessé vált beruházásokra korlátozódtak. Ugyanakkor a hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében a vizsgálati időszak alatt csak néhány esetben eszközöltek működtetéssel és termelési technológiával kapcsolatos beruházásokat.

(137)

A beruházások megtérülése az adott beruházásból fakadó nyereséget vagy veszteséget méri a befektetett pénzösszeghez viszonyítva. Ez a mutató a figyelembe vett időszak alatt 33,3 %-ról mínuszba fordulva – 5,2 %-ra csökkent.

4.6.4. A kárra vonatkozó következtetés

(138)

A hatályban lévő dömpingellenes vámok miatt a figyelembe vett időszak első két évében, azaz 2013-ban és 2014-ben az uniós gazdasági ágazatban folytatódott a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból való felépülés, és a haszonkulcsot sikerült az 5 %-os nyereségcél feletti szinten fenntartani.

(139)

Mindazonáltal az ömlesztett áruk iránti kisebb kereslet és az olajárak csökkenése a bányászati, valamint kőolaj- és földgázipari tevékenység visszafogásához vezetett. Következésképpen a figyelembe vett időszakban csökkent az acél drótkötelek és -kábelek iránti kereslet. A kereslet visszaesése közvetlenül érintette az uniós gazdasági ágazatot, ami a termelési és értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés csökkenését eredményezte. Ugyanakkor nőtt az olcsó acél drótkötelek és -kábelek piaci részesedése, ami az uniós árak csökkenéséhez és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményének további romlásához vezetett. Ezért csaknem az összes kármutató romlott. Ennek alapján a Bizottság arra a követvezetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kárt érte.

(140)

Az acél drótkötelek és -kábelek Kínából érkező behozatala korlátozott mértékű negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetére. A hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően piaci részesedésük alacsony volt az egész figyelembe vett időszak alatt. A Kínából importált acél drótkötelek és -kábelek azonban továbbra is jelen voltak az uniós piacon.

(141)

Ugyanakkor az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése összességében 38,8 %-os volt, és a figyelembe vett időszak alatt enyhén növekedő tendenciát mutatott (lásd a 4. táblázatot). Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagára csökkenő tendenciát mutatott, és jóval elmaradt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon felszámított értékesítési áraktól. Következésképpen ezek a behozatalok jelentős hatással voltak az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetére. A (85)–(89) preambulumbekezdésben már elvégzett elemzéseknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt nemcsak fenntartani sikerült e behozatalok piaci részesedését, hanem növelni is. Továbbá ugyanezen időszak során csökkent az átlagos importár ((89) preambulumbekezdés), ami még jobban leszorította az uniós árakat, amelyek a teljes figyelembe vett időszak alatt 12 %-kal csökkentek (lásd a (127) preambulumbekezdést), és tovább romlott az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye.

(142)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti intézkedések kedvezőek voltak az uniós gazdasági ágazatra nézve, mivel a figyelembe vett időszak első két évében, azaz 2013-ban és 2014-ben folytatódott a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból való felépülése. A fent említett tényezők miatt azonban megrekedt a felépülési folyamat.

4.7. A kínai behozatal által okozott kár megismétlődésének valószínűsége

4.7.1. Előzetes megjegyzések

(143)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kínai behozatal által okozott jelentős kár megismétlődne-e, ha hatályukat vesztenék a Kínával szemben hozott intézkedések. A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinteken valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt ((57) preambulumbekezdés), és az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának ((70) preambulumbekezdés).

(144)

A kár megismétlődése valószínűségének megállapítása érdekében a Bizottság a következő tényezőket elemezte: i. a Kínban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, ii. a kínai behozatal lehetséges árszintjei abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, iii. a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása, iv. az uniós piac vonzereje, valamint v. a kínai behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

4.7.1.1. A Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás

(145)

A (60) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással és ebből fakadóan olyan mértékű szabad kapacitással rendelkeznek Kínában, amely nemcsak a felülvizsgálati időszak alatti Unióba irányuló export mennyiségét haladja meg jóval, hanem a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználást is.

(146)

Ezenfelül a (63) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán az acél drótkötelek és -kábelek iránti belső kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belső kereslet nem tudná felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitást.

4.7.1.2. A kínai behozatal lehetséges árszintjei

(147)

A (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai exportáló gyártók egyetlen együttműködő csoportja azonban nem számolt be az egyéb harmadik országok piacaira irányuló exportértékesítésekről. Ennélfogva egyéb információk hiányában a Bizottság a kínai adatbázist használta az egyéb harmadik országok piacaira irányuló kínai export árainak megállapításához.

(148)

Az említett exportárszintek a lehetséges jövőbeli uniós árszintek észszerű becslésének tekinthetők abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(149)

A (69) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az egyéb exportpiacokra irányuló kínai export árai átlagosan jelentős mértékben – mintegy 30 %-kal – elmaradtak az Unióba irányuló export áraitól. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gyártók számára jelentős különbözet áll rendelkezésre az Unióba irányuló exportárak csökkentéséhez.

(150)

Ezenfelül az exportáló gyártók együttműködő csoportja által alkalmazott importár – a dömpingellenes vám figyelembevétele nélkül – 36,3 %-kal a uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak a felülvizsgálati időszak alatt, ahogy az a (84) preambulumbekezdésben is szerepel. Ez az Unióra vonatkozó lehetséges jövőbeli árszintek észszerű jelzésének tekinthető abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

4.7.1.3. Az acél drótkötelek és -kábelek kínai exportáló gyártóinak egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása

(151)

Egyéb rendelkezésre álló információk hiányában a Bizottság a kínai adatbázist használta az egyéb harmadik piacokra irányuló kínai export árainak megállapításához, ahogy az a (64) és (65) preambulumbekezdésben is szerepel.

(152)

Ezen információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az acél drótkötelek és -kábelek egyéb harmadik piacokra irányuló kínai exportja esetében az árak az exportpiactól függően átlagosan mintegy 40–80 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai.

(153)

A felülvizsgálati időszak alatt az acél drótkötelek és -kábelek kínai kivitelének három fő célpiaca a mennyiség alapján: Koreai Köztársaság (123 891 tonna vagy teljes exportjuk 11 %-a), USA (97 936 tonna vagy teljes exportjuk 9 %-a) és Vietnam (76 344 tonna vagy teljes exportjuk 7 %-a). E piacok tekintetében az átlagos exportárak a következőképpen alakultak: 1 107 EUR/tonna, 1 444 EUR/tonna és 781 EUR/tonna. Ezen országok esetében az átlagárak megközelítőleg 50–80 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat átlagárához képest.

4.7.1.4. Az uniós piac vonzereje

(154)

Tekintettel az előző preambulumbekezdésben foglalt árelemzésre, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, a kínai exportáló gyártók jelentős kapacitással rendelkeznének ahhoz, hogy az uniós piacra irányuló behozatal esetében csökkentsék az importáraikat, miközben az egyéb harmadik országbeli piacokhoz képest az uniós piacokon még mindig magasabb árakat érnének el. Következésképpen ez nagymértékben arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy exporttevékenységüket az Unió felé irányítsák, ahol magasabb árakat érnének el, miközben még így is jócskán az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni. Ráadásul ez arra ösztönözné őket, hogy szabad kapacitásuknak legalább egy részét alacsony árakon exportálják az uniós piacra.

(155)

Az unós piac vonzerejét jelzi az is, hogy az intézkedések bevezetésének kezdete óta a kínai exportőrök több ízben is megkísérelték kijátszani azokat, de e próbálkozásokat a (2) és (4) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően észlelték és megakadályozták.

(156)

Az uniós piac vonzerejéről tanúskodik az is, hogy az 1999 óta hatályban lévő intézkedések ellenére érezhető a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelenléte.

(157)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártóknak lehetőségük van, illetve ösztönzést is kapnak arra, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló kivitelük volumenét olyan dömpingárakat alkalmazva, amelyekkel lényegesen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

4.7.2. Az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(158)

Az uniós gazdasági ágazat – azzal a forgatókönyvvel számolva, hogy tartja a jelenlegi árszintet – nem lesz képes fenntartani értékesítési volumenét és piaci részesedését az olcsó kínai behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Nagy valószínűség szerint ez az uniós gazdasági ágazat rovására menne, mivel annak árszintje a legmagasabb. Az értékesítési volumen csökkenése még alacsonyabb kapacitáskihasználást eredményezne és a termelési átlagköltségek növekedéséhez vezetne. Ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét és a már a felülvizsgálati időszak alatt bekövetkezett veszteséges helyzetet.

(159)

Amennyiben azonban az uniós gazdasági ágazat úgy döntene, hogy csökkenti az árszintjeit értékesítési volumene és piaci részesedése megőrzésére tett kísérletként, pénzügyi helyzetének romlása szinte azonnal bekövetkezne, és a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt veszteséges helyzet jelentősen romlana.

(160)

Mindkét forgatókönyv esetén az intézkedések hatályvesztése valószínűleg kedvezőtlen hatással járna az uniós gazdasági ágazatra nézve, különösen a foglalkoztatást illetően. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat már arra kényszerült, hogy 9 %-kal csökkentse a termékhez kapcsolódó foglalkoztatást (lásd a 9. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlása teljes termelőegységek bezárásához vezethet.

(161)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése az acél drótkötelek és -kábelek kínai behozatala által okozott károk megismétlődéséhez vezetne, és az uniós gazdasági ágazat már egyébként is hátrányos helyzete valószínűleg tovább romolna.

(162)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat 2007–2010-es figyelembe vett időszaka alatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete kedvezően alakult. A jelenlegi figyelembe vett időszak első két évében, azaz 2013-ban és 2014-ben sikerült jövedelmezőségét az 5 %-os nyereségcélhoz közeli szintre visszaállítani. Így az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképesnek mutatkozott, és képesnek bizonyult arra, hogy kilábaljon a veszteséges helyzetből. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt azonban az uniós gazdasági ágazat ismét törékeny pénzügyi helyzetbe került, amely az intézkedések hatályvesztésével várhatóan még tovább romlana. Így nem lenne képes kilábalni a jelenlegi hátrányos helyzetből, ehelyett további károk érnék az acél drótkötelek és -kábelek dömpingáron történő kínai behozatalának nagyon valószínű növekedése miatt.

(163)

A Bizottság elismeri, hogy az acél drótkötelek és -kábelek Koreai Köztársaságból és egyéb harmadik országokból érkező behozatala – volumenére és alacsony árszintjére tekintettel – szintén hozzájárul az uniós gazdasági ágazatot érő kárhoz. A vizsgálat azonban az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban annak értékelésére korlátozódott, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e az acél drótkötelek és -kábelek kárt okozó árakon történő kínai behozatala által okozott kár megismétlődése. Az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetére való tekintettel a kínai behozatalban bekövetkező esetleges jelentős növekedés – a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitások, az uniós piac vonzereje és az acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló kínai kivitele esetében esetleg alkalmazott alacsony árszintek miatt – csak rontana ezen a helyzeten.

(164)

Az, hogy Kínából jelenleg sokkal kisebb volumenben érkezmek acél drótkötelek és -kábelek az uniós piacra, mint az intézkedések bevezetése előtt, azt jelzi, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámok sikeresen helyreállították a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei és az uniós gazdasági ágazat közötti torzulásmentes verseny feltételeit. Az a tény, hogy a Koreai Köztársaságból és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal a kínai behozatal alá kínál, nem mentesíti a Bizottságot az arra irányuló kötelezettségének teljesítése alól, hogy a vizsgálat keretein belül maradjon. A (165) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság bebizonyította, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése a kár megismétlődéséhez vezetne.

4.7.3. Következtetés

(165)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az acél drótkötelek és -kábelek dömpingelt, az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai behozatalának jelentős növekedésével járna, ennélfogva tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

5. UNIÓS ÉRDEK

(166)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett fél – köztük az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók – érdekének elemzésével történt.

(167)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(168)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző hatályvesztési felülvizsgálat során az intézkedések elfogadása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések hatályban vannak, lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatásai is értékelésre kerüljenek.

(169)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

5.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(170)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra, és annak jelenlegi törékeny pénzügyi helyzete tovább romlana. Az intézkedések hatályvesztése komoly veszélyt jelentene az uniós gazdasági ágazat életképességére nézve, és az uniós gyártók tevékenységük megszüntetésére kényszerülnének, ami az uniós piacot teljesen függővé tenné az acél drótkötelek és -kábelek behozatalától.

(171)

Korábban az uniós gazdasági ágazat pozitív gazdasági és pénzügyi eredményt felmutató, életképes ágazatnak bizonyult. Sikerült nyereségesnek maradnia és a nyereségcélt meghaladó haszonkulcsot elérnie.

(172)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

5.2. Az importőrök érdeke

(173)

A (20)–(22) és (24) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően egyetlen importőr sem működött együtt ebben a vizsgálatban, és nem nyújtotta be a kért információkat. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt hatása nem lesz jelentős. Eltérő tényekre utaló bizonyítékok hiányában ennek megfelelően megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket.

5.3. A felhasználók érdeke

(174)

Az acél drótköteleket és -kábeleket széles körűen alkalmazzák, többek között a halászatban, a tengeri/belvízi hajózásban, a kőolaj- és földgázágazatban, a bányászatban, az erdészetben, a légi közlekedésben, a magas- és a mélyépítésben, valamint a felvonókban.

(175)

A (23) és (24) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően egyetlen felhasználó sem működött együtt ebben a vizsgálatban, és nem nyújtotta be a kért információkat. Néhány felhasználó, amely jelentkezett, azt állította, hogy csak elhanyagolható mennyiségben használ acél drótköteleket és -kábeleket. A Bizottság ezért a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók gazdasági helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül a felhasználó iparágak helyzetét.

5.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(176)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

6. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(177)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartását szándékozza javasolni. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék észrevételeiket. Egyetlen féltől sem érkezett észrevétel.

(178)

A (6) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az acél drótkötelek és -kábelek Kínából érkező behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes vámok kiterjesztésre kerültek a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár Marokkóból vagy a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. Az acél drótkötelek és -kábelek Kínából származó behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes vámok kiterjesztésre kerültek a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár Marokkóból vagy a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. A kiterjesztett intézkedések alól az 1886/2004/EK rendelet alapján mentességet élvező marokkói exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia. A kiterjesztett intézkedések alól a 400/2010/EU végrehajtási rendelet alapján mentességet élvező 15 koreai exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia.

(179)

A Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatára (26) való tekintettel helyénvaló rendelkezni a végleges vámok visszatérítésekor fizetendő késedelmi kamat esetében alkalmazandó kamatlábról, figyelemmel arra, hogy a vámokra vonatkozó hatályos irányadó rendelkezések nem írnak elő ilyen kamatlábat, és a nemzeti szabályok alkalmazása indokolatlanul torzítaná a gazdasági szereplők helyzetét attól függően, hogy melyik tagállamot választják a vámkezelés helyéül.

(180)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kódok (TARIC-kódok: 7312108112, 7312108113, 7312108119, 7312108312, 7312108313, 7312108319, 7312108512, 7312108513, 7312108519, 7312108912, 7312108913, 7312108919, 7312109812, 7312109813 és 7312109819) alá tartozó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszeti mérettel rendelkező acél drótkötelek és -kábelek – beleértve a zárt sodrású drótköteleket is, de kivéve a rozsdamentes acélból készült drótköteleket és -kábeleket – behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, Kínából származó termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított CIF nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 60,4 %.

(3) A Bizottság a Kínából származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti ugyanezen acél drótkötelek és -kábelek Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalára (TARIC-kódok: 7312108112, 7312108312, 7312108512, 7312108912 és 7312109812) a Remer Maroc SARL, Zone Industrielle, Tranche 2, Lot 10, Settat, Marokkó (TARIC-kiegészítő kód: A567) által előállítottak kivételével, valamint ugyanezen acél drótköteleknek és -kábeleknek a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalára (TARIC-kódok: 7312108113, 7312108313, 7312108513, 7312108913 és 7312109813) az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállítottak kivételével:

Ország	Vállalat	TARIC-kiegészítő kód
Koreai Köztársaság	Bosung Wire Rope Co., Ltd, 568,Yongdeok-ri, Hallim-myeon, Gimae-si, Gyeongsangnam-do, 621-872	A969
	Chung Woo Rope Co., Ltd, 1682-4, Songjung-Dong, Gangseo- Gu, Puszan	A969
	CS Co., Ltd, 31-102, Junam maeul 2-gil, Yangsan, Gyeongsangnam-do	A969
	Cosmo Wire Ltd, 4-10, Koyeon-Ri, Woong Chon-Myon Ulju- Kun, Ulsan	A969
	Dae Heung Industrial Co., Ltd, 185 Pyunglim – Ri, Daesan- Myun, Haman – Gun, Gyungnam	A969
	Daechang Steel Co., Ltd, 1213, Aam-daero, Namdong-gu, Incheon	C057
	DSR Wire Corp., 291, Seonpyong-Ri, Seo-Myon, Suncheon-City, Jeonnam	A969
	Goodwire MFG. Co. Ltd, 984-23, Maegok-Dong, Yangsan-City, Kyungnam	B955
	Kiswire Ltd, 37, Gurak-Ro, 141 Beon-Gil, Suyeong-Gu, Puszan, Korea 48212	A969
	Manho Rope & Wire Ltd, Dongho Bldg, 85-2 4 Street Joongang- Dong, Jong-gu, Puszan	A969
	Line Metal Co. Ltd, 1259 Boncho-ri, Daeji-Myeon, Changnyeong-gun, Gyeongnam	B926
	Seil Wire and Cable, 47-4, Soju-Dong, Yangsan-Si, Kyungsangnamdo	A994
	Shin Han Rope Co., Ltd, 715-8, Gojan-Dong, Namdong-gu, Incheon	A969
	Ssang Yong Cable Mfg. Co., Ltd, 1559-4 Song-Jeong Dong, Gang-Seo Gu, Puszan	A969
	Young Heung Iron & Steel Co., Ltd, 71-1 Sin-Chon Dong, Changwon City, Gyungnam	A969

2. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók. Késedelmi kamat fizetésére jogot adó visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1796/99/EK rendelete (1999. augusztus 12.) a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 217., 1999.8.17., 1. o.).

(3) A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.)

(4) A Tanács 760/2004/EK rendelete (2004. április 22.) a többek között Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1796/1999/EK rendeletnek a Moldáviában feladott, Moldáviából származóként vagy másként bejelentett acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó kiterjesztéséről (HL L 120., 2004.4.24., 1. o.).

(5) A Tanács 1886/2004/EK rendelete (2004. október 25.) az 1796/1999/EK tanácsi rendelet által a többek között a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kiterjesztéséről a Marokkóban feladott – függetlenül attól, hogy azokat Marokkóból származóként jelentik-e be vagy sem – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára, továbbá egy marokkói exportőrtől származó behozatalok tekintetében végzett vizsgálat befejezéséről (HL L 328., 2004.10.30., 1. o.)

(6) A Tanács 1858/2005/EK rendelete (2005. november 8.) a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megszűnési felülvizsgálatot követő, a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 299., 2005.11.16., 1. o.).

(7) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről (HL C 203., 2004.8.11., 4. o.).

(8) A Tanács 400/2010/EU végrehajtási rendelete (2010. április 26.) az 1858/2005/EK rendelettel a többek között a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Koreai Köztársaságban feladott – akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Malajziában feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 117., 2010.5.11., 1. o.).

(9) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről (HL C 311., 2010.11.16., 16. o.).

(10) A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(11) A Tanács 102/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 27.) a 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó és a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott – akár az ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Dél-Afrikából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 36., 2012.2.9.,1. o.).

(12) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 180., 2016.5.19., 2. o.).

(13) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 41., 2017.2.8., 5. o.).

(14) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről (HL C 41., 2017.2.8., 4. o.).

(15) http://info.hktdc.com/chinastat/gcb/index2.htm (legutóbbi hozzáférés: 2017. szeptember 28.).

(16) A Bíróság C-15/12. P. sz., Dashiqiao Sanqiang Refractory Materials kontra Tanács ügyben 2013. szeptember 19-én hozott ítélete, EU:C:2013:572, 34–35. bekezdés.

(17) Lásd: a 102/2012/EU végrehajtási rendelete (51) preambulumbekezdését.

(18) Bown, Chad P. (2016) „Globális dömpingellenes adatbázis”, Világbank, június, forrás: http://econ.worldbank.org/ttbd/gad/

(19) A vám mértéke 1 000 USD/tonna.

(20) A vám mértéke 2 580 USD/tonna.

(21) A vám mértéke 124,33 USD/tonna és 627 USD/tonna között van.

(22) http://www.mincit.gov.co/loader.php?lServicio=Documentos&lFuncion=verPdf&id=82791&name=Resolucion_220_del_15_de_diciembre_de_2017__Preliminar_cables_y_torones_....pdf&prefijo=file (legutóbbi hozzáférés: 2018. február 2.).

(23) A behozatali volumen százalékos növekedése, 2. táblázat: (119 – 66)/66 = 0,80 * 100 = 80 %.

(24) Egy kábel húzószilárdsága azt mutatja, hogy az mennyire képes ellenállni egy adott húzóerőnek.

(25) i. az uniós gazdasági ágazatra alkalmazandó, lehető legközelebbi átmérővel (1 mm-rel alatta és 1 mm-rel felette) rendelkező két termékkód átlaga, feltéve, hogy a termékkód szerkezetében az összes többi számjegy megegyezik (a 6. és a 7. termékkódra vonatkozik); ii. a legközelebbi átmérő egységára, és ugyanazon átmérőt illetően az uniós gazdasági ágazat összértékesítésének összehasonlítása során az átmérő árkülönbözetét kifejező együtthatót alkalmazva, az uniós gazdasági ágazatra vetítve.

(26) A Bíróság C-365/15. számú, Wortmann ügyben hozott ítélete, EU:C:2017:19, 35–39. bekezdés.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/64

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/608 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a tengerészeti felszerelések elektronikus címkéire vonatkozó műszaki kritériumok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2014/90/EU irányelv végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra abból a célból, hogy a tervezés, a teljesítmény, valamint az elektronikus címke rögzítése és használata tekintetében meghatározza a megfelelő műszaki kritériumokat.

(2)	Költség-haszon elemzés készült (2), amely a hajókormány-embléma helyettesítésére szolgáló elektronikus címkék használatát illetően kedvező eredménnyel zárult.

(3)	A tengerészeti felszerelések elektromos címkézése nem igényel jelentős befektetést, ugyanakkor a gyártók, a hajótulajdonosok és a piacfelügyeleti hatóságok számára is előnyös.

(4)	Az e rendeletben előírt feltételek összeállítására az elérhető technológiák költség-haszon elemzés keretében elvégzett összehasonlítása, valamint a költség-haszon elemzésnek a tengerészeti felszerelések azonosítására használható kódok megfelelő felépítésére vonatkozó javaslatai alapján került sor.

(5)	A létező adathordozók és adatcsere-struktúrák költség-haszon elemzés keretében elvégzett összehasonlítása vezetett a legmegfelelőbb technológiaként az adatmátrix kódok és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) használatára vonatkozó ajánláshoz.

(6)

A költség-haszon elemzés azt is jelezte, hogy az elektronikus címke korlátozott adattárolási kapacitása maga után vonja, hogy az elektronikus címkének egy olyan adatbázisokhoz vezető hivatkozást kell tartalmaznia, amelyekben részletesebb információk is megtalálhatók. Az adatmátrixkódok és az e rendeletben meghatározott rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) tartalmazza az ilyen hivatkozás biztosítására alkalmas kulcsinformációt.

(7)

Következésképpen a tengerészeti felszerelések azonosítására az elektronikus címke típusától független, szabványosított kódstruktúrán alapuló egyedi azonosítót kell használni. Az ilyen azonosításnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználók számára biztosítsa a tengerészeti felszerelések legfontosabb adatbázisaihoz való közvetlen hozzáférést.

(8)

A kért adatokat ISO-szabványon alapuló formátumban kell az adathordozóra kódolni. A formátumnak lehetővé kell tennie, hogy a gyártók további adatokat is kódolhassanak, különösen azért, hogy a kalóztermékek könnyebb azonosíthatósága érdekében lehetőségük legyen arra, hogy további biztonsági elemeket foglaljanak az adathordozóba.

(9)	Annak érdekében, hogy szemrevételezéssel könnyen felismerhetők legyenek, a hajókormány-emblémát helyettesítő elektronikus címkével ellátott tengerészeti felszereléseket megfelelő szimbólummal kell ellátni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. „elektronikus címke”: rádiófrekvenciás azonosítással vagy adatmátrixkóddal ellátott marker.

2. „alkalmazásazonosító”: a kódolt adatelemek jelentésének és formátumának meghatározására szolgáló numerikus előtag.

2. cikk

A tengerészeti felszerelések gyártói a mellékletben meghatározott következő elektronikus címkéket használhatják:

a)	a tengerészeti felszerelés adott darabjára tartósan rögzített RFID-címke,

b)	a tengerészeti felszerelés adott darabjára tartósan rögzített, adatmátrixkódokat tartalmazó, optikailag olvasható címkék, vagy

c)	a tengerészeti felszerelés adott darabján tartós jelöléssel, adatmátrixkódokat tartalmazó, optikailag olvasható címkék.

3. cikk

A hajókormány-emblémát helyettesítő RFID elektronikus címkéken láthatóan, olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a melléklet 3.1. vagy 3.2. pontjában meghatározott szimbólumot, akár magukon a címkéken, akár azok mellett.

A hajókormány-emblémát helyettesítő optikailag olvasható, adatmátrixkódokat tartalmazó címkékkel ellátott tengerészeti felszerelésen láthatóan, olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a melléklet 3.3. pontjában meghatározott szimbólumot, akár magukon a címkéken, akár azok mellett.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 257., 2014.8.28., 146. o.

(2) „A tengerészeti felszereléseken lévő hajókormány-embléma kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló elektronikus címke esetleges bevezetéséről”, Az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának MOVE/D2/2015-372 V1.0 számú ajánlati felhívása.

MELLÉKLET

1. A tengerészeti felszerelések azonosítása

1.1.

A tengerészeti felszerelések elektronikus címkéjének rádiófrekvenciás azonosítással (RFID) elektronikusan olvasható azonosítót vagy optikailag olvasható adatmátrixkódot kell magában foglalnia, amely a következő információkat tartalmazza:

a)	az ISO/IEC 15434:2006 és az ISO/IEC 15418:2016 szabvánnyal összhangban lévő megfelelő alkalmazásazonosító, vagy az ASC MH10 adatazonosító vagy a GS1 alkalmazásazonosító használatával;

b)	a megfelelőségértékeléshez használt, a 2014/90/EU irányelv II. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési modul(ok) típusa (egy alfabetikus karakter);

c)	a bejelentett szervezet számára a Bizottság által a 2014/90/EU irányelv IV. mellékletének 3.1. pontjával összhangban kiadott azonosító szám (4 számjegy);

d)	az egyedi termékellenőrzés száma(i) (G. modul) vagy az EK-típusvizsgálat és a típustanúsítványoknak való megfelelőség száma (B. és D., E. vagy F. modul) (legfeljebb 20 alfanumerikus karakter).

1.2.

Az 1.1. pont értelmében megadott adatokon túl az elektronikus címke tartalmazhat még információkat a gyártóüzem számára, a termékkódra, a tételszámra és/vagy a gyártó által az ISO/IEC 15434:2006 szabvánnyal összhangban kialakított további információkra vonatkozóan (ASC MH10 adatazonosítók vagy GS1 alkalmazásazonosítók használatával).

1.3.

Példák:

B+D modul: (lásd az 1.2. pontot)+([megfelelő azonosító]) B 0575 40123+D 0038 040124

B+E modul: (lásd az 1.2. pontot)+([megfelelő azonosító]) B 0575 40123+E 0038 040125

B+F modul: (lásd az 1.2. pontot)+([megfelelő azonosító]) B 0575 40123+F 0038 040126

G modul: (lásd az 1.2. pontot)+([megfelelő azonosító]) G 0575 040126.

2. Elektronikus címke

2.1. RFID-címkék

Az RFID-válaszjeladók az ISO/IEC 18000-6:2004 C típusnak megfelelően 860 MHz és 960 MHz közötti frekvenciatartományban üzemelhetnek.

Az elektronikus címkét úgy kell tartósan és szilárdan az érintett tengerészeti felszerelésre rögzíteni, hogy az elektronikus címke a tengerészeti felszerelés várható élettartama alatt a rendeltetése szerint olvasható legyen.

2.2. Adatmátrixkódok

Az adatmátrixkódoknak meg kell felelniük az ISO/IEC 16022:2006 szabványnak.

Az elektronikus címkét úgy kell tartósan jelölni vagy szilárdan rögzíteni az érintett tengerészeti felszerelésen, hogy az elektronikus címke a tengerészeti felszerelés várható élettartama alatt a rendeltetése szerint olvasható legyen.

3. Jelölések

3.1.

3.2.

3.3.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/68

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/609 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a sovány tejpornak az (EU) 2018/154 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második egyedi pályázati felhíváshoz kapcsolódó maximális felvásárlási áráról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2018/154 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően sovány tejpor felvásárlására irányuló pályázati eljárást nyitott meg a 2018. március 1-jétőlszeptember 30-ig tartó intervenciós időszak tekintetében.

(2)	Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján rendelkeznie kell a maximális felvásárlási ár összegéről vagy arról, hogy nem állapít meg maximális felvásárlási árat.

(3)	Az második egyedi pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján nem indokolt maximális felvásárlási árat megállapítani.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/154 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott, sovány tejpor felvásárlására irányuló második egyedi pályázati felhívás tekintetében – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2018. április 17-én járt le – a Bizottság nem állapít meg maximális felvásárlási árat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(2) A Bizottság (EU) 2018/154 végrehajtási rendelete (2018. január 30.) sovány tejpor felvásárlására vonatkozó pályázati eljárás 2018. március 1-jétőlszeptember 30-ig tartó intervenciós időszak tekintetében történő megnyitásáról (HL L 29., 2018.2.1., 6. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 206., 2016.7.30., 71. o.).

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/69

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/610 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 19.)

a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott tizenkilencedik részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 32. cikkére,

mivel:

(1)	A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)	A tizenkilencedik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)	A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott, sovány tejpor értékesítésére irányuló tizenkilencedik részleges pályázati felhívás tekintetében – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2018. április 17-én járt le – a minimális eladási ár 105,10 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 206., 2016.7.30., 71. o.

(3) A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (2016. november 25.) a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárás megindításáról (HL L 321., 2016.11.29., 45. o.).

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/70

A TANÁCS (KKPB) 2018/611 HATÁROZATA

(2018. április 19.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a (KKBP) 2016/849 határozatot (1), amely rendelkezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni korlátozó intézkedésekről.

(2)

A KNDK továbbra is folytatja nukleáris és ballisztikus programját, megszegve ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának több határozatában foglalt kötelezettségét. E programok finanszírozását a KNDK részben jogellenes pénzátutalások és gazdasági erőforrások átadása segítségével finanszírozza.

(3)

A személyeknek és szervezeteknek a (KKBP) 2016/849 határozat II. mellékletében foglalt jegyzékére négy olyan további személyt kell felvenni, akik vagyontárgyaknak vagy erőforrásoknak az átadásával pénzügyileg hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásához.

(4)	A (KKBP) 2016/849 határozat II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2016/849 határozat II. melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ZAHARIEVA

(1) A Tanács (KKBP) 2016/849 határozata (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2016.5.28., 79. o.)

MELLÉKLET

A (KKBP) 2016/849 határozat II. melléklete a következőképpen módosul

a II. cím helyébe a következő szöveg lép:

„II.

Azon személyek és szervezetek, amelyek pénzügyi szolgáltatásaikkal vagy vagyontárgyak vagy erőforrások átadásával hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz”;

a II. cím alatt, az „A. Személyek” alcím alatt szereplő jegyzék a következő bejegyzésekkel egészül ki:

	Név	Egyéb ismert név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel napja	Indokolás
„9.	KIM Yong Nam	KIM Yong-Nam, KIM Young-Nam, KIM Yong-Gon	Születési idő: 1947.12.2. Születési hely: Sinidzsu, KNDK	2018.4.20.	A szakértői csoport KIM Yong Namot az ENSZ által jegyzékbe vett Reconnaissance General Bureau hírszerző szervezet ügynökeként azonosította. A szakértői csoport megállapította, hogy KIM Yong Nam és fia, KIM Su Gwang megtévesztő pénzügyi gyakorlatokat folytatnak, amelyek hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. KIM Yong Nam diplomataként való tevékenysége során több folyószámlát és megtakarítási számlát nyitott az Unióban, és több nagy összegű – az Unióban és az Unión kívül fenntartott bankszámlára irányuló – átutalásban vett részt; az átutalások részben a saját nevén lévő számlákra, részben fia, KIM Su Gwang, illetve menye, KIM Kyong Hui nevén lévő számlákra irányultak.
10.	DJANG Tcheul Hy		Születési idő: 1950.5.11. Születési hely: Kangvon	2018.4.20.	DJANG Tcheul Hy férjével, KIM Yong Nammal, fiával, KIM Su Gwanggal és menyével, KIM Kyong Huivel megtévesztő pénzügyi gyakorlatokban vett részt, amelyek hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. Számos bankszámla tulajdonosa volt az Unióban, melyeket fia, KIM Su Gwang nyitott a nevében. Emellett több banki átutalásban vett részt menye, KIM Kyong Hui bankszámláiról az Unió területén kívül fenntartott bankszámlákra.
11.	KIM Su Gwang	KIM Sou-Kwang, KIM Sou-Gwang, KIM Son-Kwang, KIM Su-Kwang, KIM Soukwang	Születési idő: 1976.8.18. Születési hely: Phenjan, KNDK a KNDK fehéroroszországi nagykövetségének diplomatája	2018.4.20.	A szakértői csoport KIM Su Gwangot az ENSZ által jegyzékbe vett Reconnaissance General Bureau hírszerző szervezet ügynökeként azonosította. A szakértői csoport megállapította, hogy apjával, KIM Yong Nammal megtévesztő pénzügyi gyakorlatokat folytatnak, amelyek hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. KIM Su Gwang több tagállamban számos bankszámlát nyitott, többek között a családtagjai nevére. Diplomataként való tevékenysége során több, az Unióban és az Unión kívül fenntartott – többek között a felesége, KIM Kyong Hui nevén lévő – bankszámlára irányuló nagy összegű átutalásban vett részt.
12.	KIM Kyong Hui		Születési idő:1981.5.6. Születési hely: Phenjan, KNDK	2018.4.20.	KIM Kyong Hui férjével. KIM Su Gwanggal, apósával, KIM Yong Nammal és anyósával, DJANG Tcheul Hyvel megtévesztő pénzügyi gyakorlatokban vett részt, amelyek hozzájárulhattak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz. A férje, KIM Su Gwang és az apósa, KIM Yong Nam által indított több bankátutalás kedvezményezettje volt, és a saját, illetve anyósa, DJANG Tcheul Hy nevében pénzt utalt át az Unió területén kívül fenntartott számlákra.”

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/73

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/612 HATÁROZATA

(2016. április 7.)

a Görögország által a pireuszi kikötő konténerterminálja javára nyújtott SA 28876 – 2012/C. (korábbi CP 202/2009.) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2018) 1978. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

2015. március 23-án a Bizottság végső határozatot (1) hozott (a továbbiakban: végső határozat), amelyben megállapította, hogy Görögország jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtott végre összeegyeztethetetlen támogatási intézkedéseket a Piraeus Container Terminal S.A (a továbbiakban: PCT), továbbá annak anyavállalata és hitelezője, a Cosco Pacific Limited (a továbbiakban: Cosco) javára, és elrendelte az érintett intézkedések hatályon kívül helyezését és a támogatások visszafizettetését.

(2)	2015. június 2-án Görögország megtámadta a végső határozatot a Törvényszéken.

2. AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1. A végső határozat

(3)

2009-ben a Bizottsághoz több panasz érkezett a 3755/2009. sz. törvénnyel (a továbbiakban: a törvény) a pireuszi kikötő egy részére vonatkozó koncesszió jogosultja, a Cosco és leányvállalata, a PCT javára hozott számos adóügyi intézkedés kapcsán (2). Ezek a mentességek a 2008-ban megadott eredeti koncessziót érintik. 2012. július 11-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított, amelynek során kétségeket fogalmazott meg ezen adómentességeket illetően (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (3). 2015. március 23-án a Bizottság lezárta az ügy hivatalos vizsgálatát, és az alábbi intézkedéseket jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette (4):

—	a III. rakpart üzemeltetésének kezdetéig felhalmozott kamat után fizetendő jövedelemadó alóli mentesség,

—

a héakülönbözet megtérítéséhez való jog, függetlenül a szerződés tárgyának teljesítési szintjétől; a „beruházási javak” fogalommeghatározása a héára vonatkozó szabályok alkalmazásában; késedelmi kamathoz való jog a héakülönbözet megtérítésére irányuló kérelemtől számított 60. napot követő első naptól fogva,

—	veszteségek időbeli elhatárolások nélküli átvitele,

—	választási lehetőség három értékcsökkenési módszer közül a II. rakpart felújításának és a III. rakpart megépítésének beruházási költségeit illetően,

—	bélyegilleték-mentesség a projekt finanszírozására szolgáló hitelszerződések vagy kiegészítő megállapodás után,

—

adómentesség, illetékbélyegeken fizetendő adók alóli mentesség, járulékmentesség, valamint a hitelszerződések szerinti hitelezők közötti, az e szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek átruházásáról szóló szerződések alapján az államot vagy harmadik feleket megillető bármely jog tekintetében nyújtott mentesség,

—	illetékbélyegeken fizetendő adók alóli mentesség a pireuszi kikötőhatóság (a továbbiakban: PPA) által a PCT-nek a koncessziós szerződés alapján fizetett bármilyen kompenzáció után, amely a héa-törvény hatályán kívül esik,

—	speciális rendszer által biztosított védelem külföldi beruházások részére.

(4)	Ugyanebben a határozatban a Bizottság azt is megállapította, hogy Görögország nem nyújtott állami támogatást azzal, hogy a PCT-t mentesítette a kényszerkisajátításra vonatkozó szabályok alól (5).

2.2. A vizsgált intézkedés: illetékbélyegeken fizetendő adók alóli mentesség a PPA által a PCT-nek fizetett bármilyen kompenzáció után (6)

(5)

Ami a PPA által a PCT-nek fizetett kompenzáció utáni bélyegilleték-mentességet illeti, a végső határozatban a Bizottság azt állapította meg, hogy e mentesség szelektív előnyt jelentett a PCT számára, mivel felmentette a bélyegilleték-fizetés alól a következő esetekben: a) ha a PPA-nak kötbért kellene fizetnie a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt, és b) ha a PPA a koncessziós szerződéshez kapcsolódó károkozás vagy nemzetközi szerződésszegés esetén kártérítést fizetne (7).

(6)

Különösen arra az esetre vonatkozóan, ha a PPA-nak kötbért kellene fizetnie a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt (azaz az előző preambulumbekezdés a) pontja értelmében), a Bizottság megállapította, hogy a PCT-nek juttatott előny abban áll, hogy ezekben az esetekben mentesül az állandó bélyegilleték (8) megfizetése alól. Ez a következtetés azon a megfontoláson alapult, hogy az általánosan alkalmazandó jogi keret, azaz a bélyegilletékről szóló törvénykönyv (9) 44/1987. sz. körlevél szerinti értelmezésének megfelelően a héa-köteles szerződésekkel kapcsolatos kiegészítő megállapodások hatályba léptetésére állandó bélyegilleték van érvényben (10).

(7)	Ugyanakkor, a végső határozat megsemmisítése iránt a Törvényszékhez benyújtott keresetében Görögország megjegyezte, hogy az állandó bélyegilletékeket 2001-ben általánosan megszüntették (11), azaz még mielőtt a 3755/2009. sz. törvény bevezette volna a szóban forgó mentességet a PCT javára.

3. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(8)

A végső határozathoz vezető igazgatási eljárásban a görög hatóságok egyetlenegyszer sem hívták fel a Bizottság figyelmét arra, hogy az állandó bélyegilletékek a 2873/2000. sz. törvény 25. cikkének értelmében 2001 óta nincsenek hatályban. A görög hatóságok soha nem említették ezt, noha az eljárás megindításáról szóló határozat az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást a PCT javára a törvény 2. cikkének (10) bekezdése értelmében odaítélt, a bélyegilletékek (ideértve az állandó és az arányos bélyegilletékeket) alóli általános mentességre tekintettel indította meg (12). Ezért a végső határozat elfogadásakor rendelkezésére álló információ alapján a Bizottság jogosan állapította meg, hogy a törvény 2. cikkének (10) bekezdése összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújt a PCT-nek azáltal, hogy mentesíti azt a PPA által a PCT-nek a koncessziós szerződés alapján juttatott bármilyen kompenzáció után fizetendő állandó és arányos bélyegilletékek alól (13).

(9)

Még ha a görög hatóságok késedelmesen (14) is tájékoztatták a Bizottságot az állandó bélyegilletékek általános eltörléséről, a Bizottság a jó közigazgatás szellemében eljárva – jóllehet nem köteles a végső határozat módosítására – módosítani kívánja az említett végső határozatot, hogy az teljes mértékben tükrözze a fennálló helyzetet. Különösen, tekintettel a 2873/2000. sz. törvény 25. cikkére, a Bizottságnak a továbbiakban nincs oka feltételezni, hogy a törvény 2. cikkének (10) bekezdésében biztosított mentesség előnyhöz juttatja a PCT-t, amennyiben a PPA bármilyen kompenzációt fizet a PCT-nek a koncessziós szerződésben foglalt kötbérfizetési záradék hatályba léptetése miatt. Az ilyen típusú kompenzációra vonatkozó, általánosan alkalmazandó szabályok szerint a 3755/2009. sz. törvény elfogadásakor nem állt fenn bélyegilleték-fizetési kötelezettség. Ezért a bélyegilleték-fizetés alóli vonatkozó mentesség nem juttatta szelektív előnyhöz a PCT-t, ennélfogva nem minősül állami támogatásnak ebben a tekintetben.

(10)

Minthogy a Bizottság számára ezen információ csak a végső határozat elfogadását követően vált ismertté, a jó közigazgatás szellemében úgy döntött, hogy módosítja a 2015. március 23-i határozatát az intézkedés által juttatott e konkrét előny tekintetében. A végső határozat azonban semmi esetre sem módosul a PCT számára a PPA által juttatott más típusú kompenzációk után szokásosan fizetendő (arányos) bélyegilleték alóli mentesség vonatkozásában (azaz az e határozat (5) preambulumbekezdésének b) pontja szerinti esetben).

4. KÖVETKEZTETÉS

(11)

A Bizottság ennélfogva úgy határozott, hogy Görögország nem részesítette állami támogatásban a PCT-t olyan bélyegilleték-mentesség formájában, amely illeték a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt a PPA által a PCT-nek fizetett kötbér után járna. Ezért módosítja a 2015. március 23-i határozatot az intézkedés e vonatkozására tekintettel. Az említett határozat egyéb következtetései változatlanok maradnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az SA.28876. számú ügyben a pireuszi kikötő konténerterminálja és a Cosco Pacific Limited vonatkozásában hozott határozat 1. cikke hetedik számozott pontja (HL L 269., 2015.10.15., 93. o.) a következőképpen módosul:

„ez az intézkedés nem terjed ki a PCT-nek a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése folytán járó kötbérre, minthogy ebben az esetben egyébként sem kell bélyegilletéket fizetni;”

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 7-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) HL L 269., 2015.10.15., 93. o.

(2) Lásd a végső határozat (10)–(19) preambulumbekezdését.

(3) HL C 301., 2012.10.5., 55. o.

(4) Lásd a végső határozat 1. cikkét.

(5) Lásd a végső határozat 2. cikkét.

(6) A 3755/2009. sz. törvény 2. cikkének (10) bekezdése.

(7) Lásd a végső határozat (195)–(209) preambulumbekezdését és különösen a (202)–(205) preambulumbekezdést.

(8) Lásd a végső határozat (201)–(203) preambulumbekezdését.

(9) 1931. július 28-i elnöki rendelet, HL A239 1931.

(10) Lásd a végső határozat (197) preambulumbekezdését.

(11) A 2873/2000. sz. törvény 25. cikkének megfelelően.

(12) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 4.2.3.8. szakaszát ((194)–(203) preambulumbekezdés.

(13) Lásd még a Bíróság ítéletét, Nuova Agricast, C-390/06, EU:C:2008:224, 54. pont.

(14) Először a végső határozat megsemmisítése iránti, a Törvényszékhez benyújtott keresetben.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/76

Helyesbítés a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2016. szeptember 26-i (EU) 2016/1719 bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 259., 2016. szeptember 27. )

A 60. oldalon, a 41. cikk (1) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… számlázási vagy más nevében történő számlázási eljárásokat …”

helyesen:

„… számlázási vagy önszámlázási eljárásokat …”.

20.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/76

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről szóló (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2213 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 316., 2017. december 1. )

1.	A 18. oldalon az 1. cikk 1. pontjában, a módosított (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében:

a következő szövegrész:

„legalább 0,007 mm, de legfeljebb 0,008 mm vastagságú …”

helyesen:

„legalább 0,007 mm és kevesebb mint 0,008 mm vastagságú …”.

2.	A 19. oldalon az 1. cikk 1. pontjában, a módosított (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében:

a következő szövegrész:

„legalább 0,018 mm, de legfeljebb 0,021 mm vastagságú …”

helyesen:

„több mint 0,018 mm és kevesebb mint 0,021 mm vastagságú …”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 101

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. április 20.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2018/599 határozata (2018. április 16.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2018/600 határozata (2016. október 10.) a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló, az Európai Unió és Új-Zéland közötti megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról	3
*	A Tanács (EU) 2018/601 határozata (2018. április 16.) a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló, az Európai Unió és Új-Zéland közötti megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről	5
	Megállapodás az Európai Unió és Új-Zéland között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról	6
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2018/602 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet végrehajtásáról	16
*	A Bizottság (EU) 2018/603 végrehajtási rendelete (2018. április 12.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	18
*	A Bizottság (EU) 2018/604 végrehajtási rendelete (2018. április 18.) az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletnek az áruk preferenciális származásának az Unióban történő megállapítását elősegítő eljárási szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint a 3510/80/EGK rendelet és a 209/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	22
*	A Bizottság (EU) 2018/605 rendelete (2018. április 19.) az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	33
*	A Bizottság (EU) 2018/606 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a Dons (OEM) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról	37
*	A Bizottság (EU) 2018/607 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	40
*	A Bizottság (EU) 2018/608 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a tengerészeti felszerelések elektronikus címkéire vonatkozó műszaki kritériumok meghatározásáról ( 1 )	64
	A Bizottság (EU) 2018/609 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a sovány tejpornak az (EU) 2018/154 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második egyedi pályázati felhíváshoz kapcsolódó maximális felvásárlási áráról	68
	A Bizottság (EU) 2018/610 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott tizenkilencedik részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról	69
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (KKPB) 2018/611 határozata (2018. április 19.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról	70
*	A Bizottság (EU) 2018/612 határozata (2016. április 7.) a Görögország által a pireuszi kikötő konténerterminálja javára nyújtott SA 28876 – 2012/C. (korábbi CP 202/2009.) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2018) 1978. számú dokumentummal történt) ( 1 )	73

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2016. szeptember 26-i (EU) 2016/1719 bizottsági rendelethez ( HL L 259., 2016.9.27. )	76
*	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről szóló (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2213 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 316., 2017.12.1. )	76


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.