8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/1

(1)

Az (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet (2) a tűzfegyverek Unióban történő hatástalanítására vonatkozó szabályokat és műszaki előírásokat határoz meg a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségének biztosítása érdekében. Az említett rendelet továbbá a tűzfegyverek hatástalanításának a tagállami közigazgatási szervek általi ellenőrzéséről és tanúsításáról is rendelkezik, valamint megállapítja a hatástalanított tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályokat.

(2)

A tűzfegyverek hatástalanítása terén a lehető legnagyobb mértékű biztonság megvalósítása érdekében az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet az abban foglalt műszaki előírások rendszeres felülvizsgálatát és naprakésszé tételét írja elő, melynek során figyelembe kell venni az említett előírások és a kiegészítő hatástalanítási intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokat.

(3)

E célból a Bizottság 2016 szeptemberében nemzeti szakértők részvételével megalakította a tűzfegyverek hatástalanításával foglalkozó munkacsoportot a 91/477/EGK irányelv által létrehozott bizottság keretein belül. A munkacsoport tevékenységének középpontjában a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott műszaki előírások felülvizsgálata állt, melynek célja az előírások egyértelműsítése, a félreérthető pontok tisztázása a jogszabály alkalmazói számára, valamint annak biztosítása, hogy a műszaki előírások a tűzfegyverek valamennyi típusára alkalmazhatók legyenek.

(4)

Az (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) módosította a 91/477/EGK irányelvet. A módosított irányelv hatálya kiterjed a hatástalanított tűzfegyverekre is, rendelkezik azok osztályozásáról és oly módon határozza meg őket, amely tükrözi a jegyzőkönyvet az uniós jogi keretbe átültető 2014/164/EU tanácsi határozathoz (4) csatolt, az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyv által megállapított, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó általános elveket.

(5)

Az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendeletben meghatározott tűzfegyver-hatástalanítási szabályoknak tükrözniük kell az (EU) 2017/853 irányelv által bevezetett új tűzfegyver-hatástalanítási szabályokat, és összhangban kell lenniük azokkal.

(6)

Az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet hatályának ki kell terjednie a 91/477/EGK irányelv I. mellékletének II. részében meghatározott valamennyi tűzfegyver-kategóriára.

(7)

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások célja annak biztosítása, hogy a hatástalanított tűzfegyvereket szokványos eszközökkel ne lehessen reaktiválni.

(8)

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások középpontjában a 91/477/EGK irányelvben meghatározott alapvető tűzfegyver-alkotóelemek hatástalanítása áll. Ezt az indokolja, hogy a hatástalanított tűzfegyvereknek a 91/477/EGK irányelvben foglalt fogalommeghatározása szerint a hatástalanításnak biztosítania kell, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden alapvető alkotóeleme használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná. A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásoknak ki kell terjedniük a váltócsövekre is, amelyek bár különálló eszközök, műszakilag kapcsolódnak a hatástalanítandó tűzfegyverhez, amelyre felszerelhetők.

(9)

A nemzeti tűzfegyver-hatástalanítási szakértőkből álló munkacsoport kérésére a felülvizsgált műszaki előírásokat a hatástalanítással foglalkozó tagállami szakemberek 2017. február 9. és március 20. között öthetes hatékonysági vizsgálatnak vetették alá. E vizsgálat eredménye vezetett arra a döntésre, hogy a hatástalanítási előírások megszövegezését módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az egyes hatástalanítási műveleteket a tűzfegyverek egyes típusaira vonatkozóan külön kell megszövegezni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/477/EGK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével.

(11)

Annak érdekében, hogy a tagállamok meghozhassák a szükséges közigazgatási változtatásokat és összhangba hozhassák gyakorlataikat ezzel a módosított végrehajtási rendelettel, e rendeletet a hatálybalépését követő három hónap elteltével kell alkalmazni,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez a rendelet a 91/477/EGK irányelv I. mellékletének II. részében meghatározott valamennyi tűzfegyver-kategóriára alkalmazandó.”

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok kijelölnek egy illetékes közigazgatási szervet (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) annak ellenőrzésére, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása az I. melléklet műszaki előírásainak megfelelően történt-e.”

3.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A hatástalanított tűzfegyverek jelölése

A hatástalanított tűzfegyvereket a II. mellékletben szereplő sablonnak megfelelően egységes egyedi jellel kell ellátni annak jelölésére, hogy azokat az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően hatástalanították. Az ellenőrző szervezet a jellel minden olyan alapvető alkotóelemet ellát, amelyet a tűzfegyver hatástalanítása céljából módosítottak; a jelnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:

4.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

5.

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

6.

A III. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/17

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be egy, az Aspergillus niger (DSM 25770) által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, az Aspergillus niger (DSM 25770) által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény brojlercsirkék, tojójércék, hízósertések, kocák, kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék, hízópulykák, tenyészpulykák, valamennyi hízó-, tenyész- vagy tojó madárfaj és elválasztott malacok takarmány-adalékanyagként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2017. szeptember 28-i véleményében (2) megállapította, hogy az Aspergillus niger (DSM 25770) által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, valamint használata a célfajok esetében javítja a tenyésztéstechnikai paramétereket és fokozza a foszforhasznosítást. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló, az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(5)

Az Aspergillus niger (DSM 25770) által termelt 6-fitáz enzimet tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékleteiben meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/21

(1)

Az Európai Unió és Izland között az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 19. cikke alapján a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kiegészítő kereskedelmi preferenciákról szóló, levélváltás formájában létrejött, az (EU) 2017/1913 tanácsi határozattal (2) jóváhagyott megállapodás V. melléklete rendelkezik az éves vámmentes kontingensek növeléséről és a sajtokra vonatkozó új kvóta bevezetéséről.

(2)

Az új vámkontingens-mennyiségek 2018. május 1-jétől alkalmazandók. Következésképpen a 2535/2001/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkétől eltérve, a 2018. július 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszak helyébe új, az e rendelettel módosított rendelet I. mellékletének I.I. részében meghatározandó vámkontingens-mennyiségekre alkalmazandó, 2018. május 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakot kell megállapítani.

(3)

A kérelmezési időszak megelőzi a jóváhagyási eljárás lezárultát azon kérelmezők esetében, akik 2018. július 1-jétől jogosultak a kontingensek keretében történő behozatalra. Annak érdekében, hogy a jóváhagyási listán még nem szereplő kérelmezők részt vehessenek a 2018. május 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra vonatkozó kvótakiosztásban, rendelkezni kell a 2535/2001/EK rendelet 10. cikkétől való eltérésről.

(4)

A 2535/2001/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt, 2018 első félévére vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek benyújtásának időszaka lejárt. Az említett rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve ezért rendelkezni kell a 2018. április 1-jétől10-ig terjedő időszakra szóló új engedélykérelmezési időszakról.

(5)

A 2535/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

a)

A 5. cikk i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(*1)  A Tanács (EU) 2017/1913 határozata (2017. október 9.) a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kiegészítő kereskedelmi kedvezményekről szóló, az Európai Unió és Izland között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 274., 2017.10.24., 57. o.).”;"

b)

A 2535/2001/EK rendelet I. mellékletének I.I. része helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/24

(1)

A Tanács 2017. december 11-én elfogadta a (KKBP) 2017/2315 határozatot.

(2)

Az említett határozat 4. cikke (2) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy a Tanács határozatot vagy ajánlást fogad el, amelyben összeállítja az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében kidolgozandó projektek listáját, amelynek tükröznie kell mind a képességfejlesztéshez nyújtandó támogatást, mind a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveletei és missziói részére az eszközöknek és képességeknek megfelelő érdemi támogatás biztosítását.

(3)

A PESCO-ban részt vevő tagállamok 2017. december 11-én nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az előterjesztett projektjavaslatok alapján meghatározták a PESCO keretében végrehajtandó projektek első, 17 projektet tartalmazó listáját. E nyilatkozat elfogadására annak érdekében került sor, hogy a Tanács 2018 elején hivatalos határozatot hozhasson a kérdésben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 46. cikkének (6) bekezdésével és a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozat 5. cikkével összhangban.

(4)

A PESCO létrehozásáról szóló (KKBP) 2017/2315 határozat 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az egyes projektek tekintetében a projekttagok jegyzékét csatolni kell a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett tanácsi határozathoz.

(5)

A következetesség biztosítása érdekében a PESCO projektek végrehajtása olyan, a projektekre vonatkozó közös irányítási szabálykészleten – többek között adott esetben a megfigyelői szerepre vonatkozó szabályokon – fog alapulni, amelyet a (KKBP) 2017/2315 határozat 4. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján kell elfogadni, és amelyhez az egyes projektekben részt vevő részt vevő tagállamok az említett projektet szükség szerint igazíthatják.

(6)

A Tanácsnak ezért határozatot kell elfogadnia a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról,

1.

Európai Egészségügyi Parancsnokság (European Medical Command);

2.

Biztonságos európai szoftverirányítású rádió (European Secure Software defined Radio – ESSOR);

3.

Európai Logisztikai Csomópontok Hálózata és Művelettámogatási Hálózat (Network of Logistic Hubs in Europe and Support to Operations);

4.

Katonai mobilitás (Military Mobility);

5.

Az Európai Unió kiképzési misszióihoz kapcsolódó kompetenciaközpont (European Union Training Mission Competence Centre – EU TMCC);

6.

Az európai haderők európai képzéstanúsítási központja (European Training Certification Centre for European Armies);

7.

Energiaügyi műveleti funkció (Energy Operational Function – EOF);

8.

Telepíthető katonai katasztrófaelhárítási képességcsomag (Deployable Military Disaster Relief Capability Package);

9.

Tengeri (fél-)autonóm aknamentesítő rendszerek (Maritime (semi-) Autonomous Systems for Mine Countermeasures – MAS MCM);

10.

Tengeri és a kikötőket érintő felügyelet és védelem (Harbour & Maritime Surveillance and Protection – HARMSPRO);

11.

A tengerfelügyelet javítása (Upgrade of Maritime Surveillance);

12.

A kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági eseményekre való reagálással kapcsolatos információmegosztási platform (Cyber Threats and Incident Response Information Sharing Platform);

13.

Kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok, valamint kölcsönös segítségnyújtás a kiberbiztonság területén (Cyber Rapid Response Teams and Mutual Assistance in Cyber Security);

14.

Stratégiai vezetési és irányítási (C2) rendszer a KBVP-missziók és -műveletek vonatkozásában (Strategic Command and Control (C2) System for CSDP Missions and Operations);

15.

Páncélozott csapatszállító harcjármű/kétéltű rohamjármű/könnyű páncélozott jármű (Armoured Infantry Fighting Vehicle/Amphibious Assault Vehicle/Light Armoured Vehicle);

16.

Közvetett irányzású tűztámogatás (Indirect Fire Support – EuroArtillery);

17.

Az Európai Unió által vezetett erők válságelhárítási műveleti központja (EUFOR Crisis Response Operation Core – EUFOR CROC).

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/28

(1)

Egy panasz nyomán a Bizottság 2011. november 28-én fax útján arra kérte a francia hatóságokat, hogy közöljék vele mindazokat az információkat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikkének fényében szükségesek a 2005. december 30-i 2005-1720 számú törvény 25. cikkével a mezőgazdasági és halászati termékekkel foglalkozó nemzeti iroda (France AgriMer) javára létrehozott adó (a továbbiakban: az adó) vizsgálatához. A francia hatóságoknak egy hónap állt rendelkezésre a kérdéses információk továbbítására.

(2)

Franciaország 2011. december 11-i levelében arra kérte a Bizottságot, hogy a fent említett határidőt 2012. február 1-jéig hosszabbítsa meg.

(3)

A Bizottság 2011. december 12-én fax útján megadta a kért határidő-hosszabbítást.

(4)

Franciaország a 2012. február 14-i elektronikus levelében közölte a Bizottsággal a 2011. november 28-án kért információkat.

(5)

A Bizottság 2012. március 5-én fax útján közölte a francia hatóságokkal az SA.34433 (2012-NN) számú, be nem jelentett támogatásra vonatkozó akta megnyitását, mivel az adó alkalmazása úgy kezdődött meg, hogy nem nyújtottak be a részére az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében támogatási aktát, és ilyen aktát a Bizottság nem hagyott jóvá. A Bizottság 2012. június 14-én fax útján bejelentette a francia hatóságoknak az említett akta hatályának kiterjesztését, mivel a rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy nem megfelelően alkalmazták a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletet azáltal, hogy be nem jelentett támogatássá alakítottak egy olyan intézkedést, amely a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelet megfelelő alkalmazása esetén nem minősült volna az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

(6)

A Bizottság a 2012. október 4-i levelében (1) tájékoztatta Franciaországot arról a 2012. október 3-i határozatáról, hogy az adó alkalmazása tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást. A Bizottság felkérte a francia hatóságokat az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeik egy hónapon belüli benyújtására.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(8)

A Bizottság nem kapott észrevételeket az érdekelt felektől.

(9)

Franciaország a 2012. október 16-i elektronikus levelében arra kérte a Bizottságot, hogy egy hónappal (2012. december 4-ig) hosszabbítsa meg az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás megindítására adott válaszának megküldésére előírt határidőt.

(10)

A Bizottság 2012. október 18-i faxüzenetében megadta a kért határidő-hosszabbítást.

(11)

Franciaország a 2012. december 5-i elektronikus levelében közölte a Bizottsággal az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás megindítására adott válaszát.

(12)

A válasz vizsgálatát követően a Bizottság szolgálatai és a francia hatóságok 2012. december 12-én értekezletet tartottak az akta egyes kérdéseinek tisztázása érdekében. Az értekezletet követően a Bizottság 2013. január 15-én fax útján kiegészítő információkat kért.

(13)

Franciaország a 2013. február 18-i elektronikus levelében megküldte a Bizottságnak a 2013. január 15-én kért kiegészítő információkat tartalmazó levelet. A francia hatóságok a Bizottság 2015. október 8-i kérésére válaszolva 2016. június 23-án, 2016. október 19-i kérésére válaszolva pedig 2017. január 20-án új információkat közöltek.

(14)

A 2005. december 30-i 2005-1720 számú törvény (a 2005. évi módosított költségvetési törvény) 25. cikke a France AgriMer által a tejtermékek piacának javára végrehajtott intézkedések finanszírozása érdekében adót hoz létre a France AgriMer javára. A törvény legutóbbi, egységes szerkezetbe foglalt változata 2012. január 1-jén kelt.

(15)

Az adót a közvetlen értékesítés tekintetében az 1788/2003/EK tanácsi rendelet (3) szerinti egyéni referenciamennyiséggel rendelkező tehéntejtermelőknek, valamint a tejfelvásárlóknak kell megfizetniük. Az adó alapja:

(16)

Az adó halmozható visszatérítés (4) tárgyát képezheti. Az adóztatandó tényállás a referencia-időszak alatti tejszállítás, illetve tej- vagy tejtermékeladás. A 2009/2010-es gazdasági évre az egyéni kvótájukat túllépő tejfelvásárlók és tejtermelők által fizetendő adó kivetéséről szóló, 2010. augusztus 17-i rendelet például a 4. cikkében arról rendelkezik, hogy a 2009/2010-es gazdasági év végén országos szinten rendelkezésre álló mennyiségek erejéig a France AgriMer az alábbi feltételek szerint téríti vissza a felvásárlók számára a részükre tejet szállító termelők által fizetendő adó egy részét:

(17)

Amennyiben a termelő az 1788/2003/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében előírt illeték megfizetésére köteles, az adó nem követelhető az érintett mennyiségekre. E rendelkezés értelmében 2004. április 1-jétől kezdődően és az április 1-jén kezdődő tizenegy egymást követő tizenkét hónapos időszakban illetéket vezetnek be az érintett tizenkét hónapos időszak alatt a nemzeti referenciamennyiségeken felül értékesített tehéntej- vagy egyéb tejtermékmennyiségekre.

(18)

Az adó mértékét 100 kilogramm tejre vetítve 28,54 EUR-ban állapították meg a 2006/2007-es gazdasági évre, és 27,83 EUR-ban a következő gazdasági évekre.

(19)

Az adóból származó bevételt a tejtermelési tevékenység részleges vagy teljes felszámolásának a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatással történő finanszírozására használják fel. Konkrétan a kedvezményezett a France AgriMer elnevezésű állami szervtől literenkénti ellentételezést kap. A tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás többi finanszírozási forrásai: a földterület nélküli különleges átruházási rendszerből (6) származó pénzeszközök, az állami költségvetés és esetlegesen helyi önkormányzati pénzeszközök. Az adóból származó bevétel egy részét azoknak a tejfeldolgozóknak a támogatására is felhasználták, amelyek a 2007/2008-as gazdasági év során a poliklórozott bifenilekkel (PCB) szennyezett tej megsemmisítésére kényszerültek. A francia hatóságok szerint ezt a pénzügyi támogatást az 1998/2006/EK bizottsági rendelet (7) hatálya alá tartozó csekély összegű támogatási rendszer keretében nyújtották.

(20)

A tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás összegének kiszámítása a következők alapján történik:

(21)

Az adóból származó bevétel és annak felhasználása a 2010/2011-es gazdasági évig az alábbiak szerint alakult:

(22)

A Bizottság az alábbi okok miatt indította meg az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást:

(23)

A francia hatóságok a 2012. december 5-i elektronikus levelükben először is hangsúlyozzák, hogy a piac közös szervezésével kapcsolatos uniós szabályozásban létezik a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokra vonatkozó jogalap. Ez a jogalap – az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (8) 75. cikke (1) bekezdésének a) pontja – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosítsanak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felszabadult egyéni referenciamennyiségeket a nemzeti tartalékba utalják. Szerintük ez a cikk a tejkvóták kezelésére, valamint a kvótatúllépés esetén esetleges illeték alkalmazására vonatkozó többi rendelkezéstől függetlenül alkalmazandó.

(24)

A francia hatóságok – a Bizottság azon álláspontjára hivatkozva, amely szerint a tejtermelési tevékenység felszámolásának finanszírozása első látásra megfelel az állami támogatás fogalommeghatározásának – ezt követően hangsúlyozzák, hogy a 2007 előtti uniós szabályozás és különösen az 1788/2003/EK rendelet nem említette konkrétan azt a kötelezettséget, hogy a tej- és tejtermékágazati termékekre vonatkozó támogatásokat be kell jelenteni. A francia hatóságok rámutatnak, hogy a helyzetet az 1234/2007/EK rendelet 180. cikke tette egyértelművé, amely a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszert kifejezetten a bejelentési eljáráshoz köti, továbbá rámutatnak arra, hogy teljesen jóhiszeműen úgy vélték, hogy betartják az uniós szabályozást azáltal, hogy kérdőívek használatával rendszeresen továbbítják az ellentételezési rendszerre vonatkozó információkat a Bizottságnak. Szerintük a Bizottságnak mindenképpen tudomása volt a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások fennállásáról, ugyanis a bretagne-i tejtermelési tevékenység önkéntes csökkentését célzó támogatási intézkedés (az N 290/2007 számú támogatás) vizsgálata során azokkal kapcsolatban kikérdezte Franciaországot. Érvelésüket azzal a kötelezettségvállalással zárják, hogy a jövőben bejelentik a rendszert (amit meg is tettek, lásd az (53) preambulumbekezdést).

(25)

Ami a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségét és különösen a Bizottság azon észrevételét illeti, hogy a rendszer nem tűnik az agár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007–2013 (a továbbiakban: a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások) (9) (88) bekezdésének megfelelőnek, a francia hatóságok rámutatnak, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer az 1234/2007/EK rendelet 75. cikkének keretébe illeszkedik, és hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie ez utóbbit az elemzése során. A francia hatóságok ezenkívül közlik, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás iránti kérelmek címén benyújtott termelői akták egy része a tevékenység nyugdíjba vonulás miatti felszámolására vonatkozik (a kedvezményezett termelőknek mintegy 10 %-a esetében); ezen akták esetében a kereskedelmi célú mezőgazdasági tevékenység állandó és végleges felszámolásának feltételei teljesültek. A többi termelő tekintetében úgy vélik, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásoknak a termelési, feldolgozási és forgalmazási kapacitás megszüntetésével kapcsolatos (143) és (144) bekezdése fényében összeegyeztethető a belső piaccal.

(26)

Ami a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (143) és (144) bekezdését illeti, a francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy a tejágazat helyzetét az 1234/2007/EK rendelet (30) preambulumbekezdése szerinti kapacitástöbblet jellemzi, és hangsúlyozzák, hogy az említett rendelet értelmében a tejtermelési tevékenység felszámolása lehet részleges vagy teljes. Ezenfelül szerintük a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer eleget tesz annak a feltételnek, hogy a támogatás kedvezményezettjének ellenszolgáltatást kell nyújtania. Ez utóbbi az 1788/2003/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában 2006 óta bevezetett földterület nélküli különleges átruházási rendszer mechanizmusában konkretizálódik. E mechanizmus révén az átutalásokra a felszabadított tej-referenciamennyiségekkel rendelkező termelők általi fizetés ellenében kerül sor, meghatározott kifizetési tábla szerint. A tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások kifizetési táblájával megegyező kifizetési tábla alkalmazásával kiszámított ellentételezést folyósítanak azon termelők részére, akik átruházzák a tej-referenciamennyiségeiket. A kifizetési tábláról és a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokhoz igazodásáról az egyes tejtermelési évekre hozott éves rendelet rendelkezik. A francia hatóságok szerint a földterület nélküli különleges átruházási rendszer nyomán a kedvezményezett ágazatnak közös hozzájárulást kell biztosítania a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokhoz, amelyek a támogatási rendszer végrehajtásához felmerült közkiadásoknak legalább 50 %-át teszik ki. A továbbiakat illetően a támogatási rendszer kizárja a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, az valamennyi gazdasági szereplő számára ugyanolyan feltételekkel vehető igénybe, ellentételezés jellegére tekintettel nem hoz létre versenyelőnyt, ugyanis az ellentételezést csak a kvótáról való lemondás esetén nyújtják, és egyetlen esetben sem kompenzálja túl a tőkeérték-veszteséget és a jövőbeli bevételt, ugyanis a nyújtott ellentételezés fokozatosan csökken (a figyelembe vett időszakban a tevékenység felszámolásáért járó átlagos ellentételezés literenként 0,083 EUR volt, míg a kvóta értéke ugyanabban az időszakban literenként 0,10 EUR volt).

(27)

Ami a poliklórozott bifenilekkel szennyezett tej megsemmisítését követően nyújtott ellentételezéseket illeti, a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy az Office de l'élevage (Állattenyésztési Hivatal) igazgatójának azon határozata, amely a gazdasági szereplők veszteségeinek kompenzálása érdekében támogatási rendszert vezetett be, egyrészt az 1998/2006/EK bizottsági rendeleten, másrészt az 1535/2007/EK bizottsági rendeleten (10) alapul. Az 1998/2006/EK rendeletet a begyűjtés utáni első feldolgozáson átesett, felvásárolt tej megsemmisítése céljából a tejfeldolgozók részére folyósított támogatásokhoz, míg az 1535/2007/EK rendeletet a közvetlen értékesítést végző termelők nyers teje megsemmisítésének finanszírozásához alkalmazták. Egyetlen esetben sem merült fel az elszenvedett veszteség túlkompenzálása.

(28)

Végezetül ami a visszatérítéseket illeti, a francia hatóságok rámutatnak, hogy a miniszteri rendeletek kizárólag abban az esetben írták elő a visszatérítési rendszer alkalmazását, amikor a többletre kirótt illetéket a termelőnek kell megfizetnie az elkülönített adórendszer vagy az 1234/2007/EK rendelet 78. cikke szerinti illeték címén. Az intézkedést tehát szankcionálási rendszer keretében kellett alkalmazni, amely nem minősíthető a gazdasági szereplők kedvezményes elbírálásának. Abban az esetben, ha megállapítást nyert a nemzeti kvóta túllépése, a visszatérítési rendszert az említett rendelet 84. cikkének (1) bekezdése értelmében kellett alkalmazni. Ennélfogva a rendszer – noha eltérő terhet rótt a gazdasági szereplők különböző kategóriáira – nem torzította a termelők közötti versenyt. Azok, akik rendelkeztek a kvótájuk túllépéséhez szükséges infrastruktúrákkal és pénzügyi eszközökkel, még úgy is, hogy az adó nagyobb részét viselték, nem voltak hátrányos helyzetben azokhoz a termelőkhöz képest, akik az adóteher mérséklése miatt mégsem tudtak versenyezni velük. A francia hatóságok szerint a kereskedelem befolyásolása sem merülhetett fel, ugyanis az adóztatási rendszer nemzeti termelési mennyiségen belül maradt, és ha a teher mérséklése lehetővé tette, hogy egyesek pénzügyi következmény nélkül többet termeljenek, az annak köszönhető, hogy egyes termelők kevesebbet termeltek. A végül forgalomba hozott tej mennyisége változatlan maradt, és az nem befolyásolhatta a tagállamok közötti kereskedelmet.

(29)

A Bizottság azon érve kapcsán, miszerint az alapján, hogy a hatóságok modulálhatták a visszatérítéseket, úgy tűnik, hogy a gazdasági szereplők diszkrecionális elbírálás alá estek az objektív kritériumok szerinti egyszerű adóbevétel-kezelésen kívül, ami a Bíróság szerint egy általános intézkedés egyedi alkalmazását szelektív intézkedéssé teheti (11), a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a 2009/2010-es gazdasági évtől a tejkvótarendszer végéig az összes termelőre kiterjedő általános intézkedést vezettek be, és hogy az 1 %-os vagy 2 %-os visszatérítési küszöb nem jelent hátrányos megkülönböztetést, mivel az az egyéni kvótát meghaladó mennyiség alapján valamennyi termelőre vonatkozik, ami a gyakorlatban az alkalmazott adó csökkentését jelenti. Ugyanígy valamennyi kistermelő visszatérítésben részesült az instabil helyzete (termelési költségek, a konjunkturális kockázatokkal szembeni érzékenység) miatt, mégpedig annak érdekében, hogy – az adótáblák bevezetésére irányadó progresszivitási elveknek megfelelően – a hozzájárulásuk a kapacitásukhoz és a termelési struktúrájuk méretéhez igazodjon. E kistermelők olyan termelők, akiknek az egyéni kvótája a nemzeti szintű átlagos egyéni kvótának legfeljebb 55 %-át teszi ki. Ők a termelőknek összesen 25 %-át, illetve a nemzeti kvótának kevesebb mint 20 %-át képviselik.

(30)

Mindezen okokból kifolyólag, valamint a visszatérítési rendszer átláthatóságára és nyilvános voltára tekintettel, amelynek a végrehajtási feltételeit a gazdasági év végén a Francia Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Journal officiel de la République française) közzétett rendeletek egyértelműen kifejtették, és amelyeket decentralizált állami szolgálatok honlapján közreadtak, a francia hatóságok úgy vélik, hogy a visszatérítési rendszer nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatási intézkedés kritériumainak.

(31)

Végezetül a francia hatóságok jelzik, hogy az elkülönített adó visszatérítését szintén eseti alapon nyújtották a 2006/2007-es és a 2007/2008-as gazdasági évre a kéknyelv-betegséggel szembesült állattenyésztők számára.

(32)

A francia hatóságok a 2013. február 18-án továbbított elektronikus levelükben (12) az alábbi pontosításokkal szolgáltak, miután – az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindítása nyomán tett észrevételeikre (13) tekintettel és a 2012. december 12-i értekezletet követően – felkérést kaptak annak bizonyítására, hogy a nyugdíjba vonulási és a tevékenységfelszámolásra nyújtott támogatásokra alkalmazandó összes állami támogatási szabályt betartják.

(33)

A francia hatóságok szerint a tejtermelési tevékenység nyugdíjba vonulás miatti felszámolásához biztosított támogatási rendszerhez a 2009/2010-es gazdasági évtől, az előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódó nemzeti támogatási rendszer megszüntetését követően biztosítottak hozzáférést a mezőgazdasági termelők számára. Ez utóbbi végrehajtásának feltételei megfeleltek az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (14) 23. cikke rendelkezéseinek, és a támogatás nyújtását az összes mezőgazdasági tevékenység felszámolásához kötötték. Ezeket a feltételeket alkalmazták a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer keretében is. A gyakorlatban a tejtermelési tevékenység teljes felszámolásának betartását a France AgriMer által végzett kockázatelemzés alapján kiválasztott mezőgazdasági üzemekből álló minta ellenőrzésével megbízott ellenőrök a helyszínen ellenőrzik. Az ellenőrzési arány megfelel az uniós szabályozásban megállapított aránynak. A francia hatóságok szerint szabálytalanság megállapítására nem került sor.

(34)

Miután emlékeztettek arra, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer akkor indítható meg, ha a termelő az 1234/2007/EK rendelet 75. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdése f) pontjának megfelelően részben vagy teljesen felszámolja a tejtermelési tevékenységét, valamint arra, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások az esetek többségében (gazdasági évtől függően az esetek 80–90 %-ában) a tejtermelési tevékenység teljes felszámolására nyújtott támogatások, a francia hatóságok a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásoknak a kapacitás megszüntetésére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos (144) bekezdésében előírt különböző feltételek fényében elemzik a rendszert.

(35)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a végrehajtott támogatás kapacitástöbblettel jellemzett ágazat általános érdekét szolgálja-e (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének a)–e) pontja), a francia hatóságok – miután emlékeztettek a (26) preambulumbekezdésben kifejtett érvekre – hozzáteszik, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszerre irányadó körrendeletek hangsúlyozzák, hogy a visszaszerzett kvóták egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, hogy a szokásos kvótaelosztás keretében újra elosztásra kerüljön, és a kinyilvánított szándék az, hogy az újraelosztás az eredeti referenciamennyiségükön felüli termelési kapacitással rendelkező és így a tejágazat versenyképességének előmozdítására képes termelők javára valósuljon meg, segítve az ágazat gazdasági szerkezetátalakítását. A francia hatóságok rámutatnak továbbá arra irányuló kérelmükre, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének e) pontja vonatkozzon rájuk, amely szerint eseti alapon fogják értékelni az olyan ágazatokra vonatkozó támogatási rendszereket, amelyek termelési korlátozások vagy kvóták hatálya alá tartoznak.

(36)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a támogatás kedvezményezettje nyújt-e ellentételezést (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének f) pontja), a francia hatóságok megvizsgálják azoknak a termelőknek az esetét, akik tejbegyűjtő létesítménybe szállítás útján forgalmazzák a tejüket, valamint azoknak a termelőknek az esetét, akik közvetlen értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazzák a tejüket.

(37)

Azon termelők esetében, akik tejbegyűjtő létesítménybe szállítás útján forgalmazzák a tejüket, az érdekelt fél a tevékenység teljes felszámolása esetén kötelezettséget vállal arra, hogy teljes mértékben és véglegesen lemond a tej és a tejtermékek szállításáról és forgalmazásáról, és a tevékenység teljes és végleges felszámolásáról szóló igazolást a tevékenységfelszámolás dátumát követő harminc napon belül, de legkésőbb az N + 1. év március 31-ig köteles bemutatni (N a tevékenység felszámolása iránti kérelem benyújtásának az éve). Kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy a továbbiakban nem kérelmez kvótát. A tevékenység részleges felszámolása esetén az érdekelt fél kötelezettséget vállal annak bizonyítására, hogy bezárja egy létesítményét (amennyiben több létesítménnyel rendelkezik), vagy annak igazolására, hogy ugyanolyan arányban csökkenti a maximális termelési volument, mint amilyen arányú az egyetlen mezőgazdasági üzemmel rendelkező termelők számára előírt referenciamennyiség-csökkentés. E célból képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa a folyamatban lévő gazdasági évre megállapított kvótáról, valamint a következő gazdasági évre megállapított új kvótáról a felvásárlója által megküldött értesítést. Ez az ellenőrzés a kvóták megszüntetési évének végéig, 2015 végéig érvényes. Ezenkívül azok a termelők, akik részleges felszámolásra nyújtott ellentételezést kérelmeztek, a továbbiakban már nem kaphatnak ezen a címen másik ellentételezést. Ha a teljes felszámolásért járó ellentételezést kérelmeznek és kapnak, a részleges felszámolásért már ellentételezésben részesített kvótákat figyelembe veszik a számítások során.

(38)

Azon termelőknek, akik közvetlenül a végső fogyasztók részére forgalmazzák a tejüket, a tevékenységfelszámolás dátumát követő harminc napon belül közvetlen értékesítés miatti termelésmegszüntetésről szóló nyilatkozatot kell küldeniük.

(39)

Az előirányzott forgatókönyvtől függetlenül a France AgriMer nemcsak adminisztratív, hanem helyszíni ellenőrzést is végez a nyilatkozatok betartásáról. Szabálytalanság esetén a jogtalanul felvett ellentételezéseket a törvényes kamatláb mellett kiszámított kamattal visszafizettetik, és a büntető törvénykönyv értelmében szankciók róhatók ki.

(40)

Ami azt az elvet illeti, amely szerint csak a ténylegesen termelési tevékenységet folytató termelők számára és csak a ténylegesen használt termelési kapacitásokra nyújtható ellentételezés (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének g) pontja), a francia hatóságok közlik, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás csak a termelési tevékenységet folytató termelők esetében lehetséges.

(41)

Ami a támogathatóságnak a kötelező minimális előírásoknak megfelelő vállalkozásokra korlátozását, valamint azon termelők kizárását illeti, akiknek az esetében a termelési kapacitást már megszüntették vagy a megszüntetés elkerülhetetlennek tűnik (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének i) és j) pontja), a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy az elemzést követően szállított és kifizetett tej kötelezően megfelel a tejfeldolgozó általi felhasználására vonatkozó minimumkövetelményeknek. Egyetlen tejtermelő vállalkozás sem köteles azért leállítani a termelését, mert nem tartja be a minimális előírásokat. A francia hatóságok ezenfelül kifejtették, hogy a szanálási vagy bírósági felszámolási eljárás alatt álló termelők nem támogathatóak, továbbá azok a vállalkozások sem, amelyek ugyan nem állnak ilyen eljárás alatt, de eleget tesznek a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalommeghatározása szerinti többi kritériumnak (likviditási nehézségek, erőteljesen csökkenő árbevétel, növekvő veszteségek, növekvő eladósodottság, az eszközállomány csökkenése).

(42)

Ami a rendszernek az ágazatban működő valamennyi gazdasági szereplő számára való hozzáférhetőségét (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének k) pontját) illeti, a francia hatóságok rámutatnak a rendszer átláthatóságára és nyilvánosságára, amelyek azt mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer hozzáférési és végrehajtási feltételeit a Francia Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Journal officiel de la République française) a gazdasági év végén közzétett különböző rendeletek, valamint körrendeletek ismertetik.

(43)

Ami a tőkeérték-veszteség és a jövőbeli bevétel túlkompenzálásának hiányát (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének l) pontját) illeti, a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy az ellentételezési tábla mennyiség- és időarányosan fokozatosan csökkenő. Ezenfelül a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás iránti kérelmet megelőző öt gazdasági év során kiosztott mennyiségeknek átlagosan 20 %-a erejéig egyéni referenciamennyiséget képeztek, és ezt a részt figyelmen kívül hagyják az ellentételezés kiszámításakor. Ezzel a rendszerrel az ellentételezés összege nem haladja meg a kvótának a Bizottság által Franciaország számára becsült értékét. Ezt az érvet olyan számadatok támasztják alá, amelyek szerint 2012-ben a Bizottság 1 000 literenként 200 EUR-ra becsülte a francia kvóta értékét, míg a Franciaországban alkalmazott táblák alapján számított érték 1 000 literenként 90 EUR-t ad, és ez képezi az ellentételezés kiszámításának az alapját.

(44)

Ami az ágazat által nyújtott ellenszolgáltatást (a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének m) pontját) illeti, a francia hatóságok közlik, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszert alapvetően az 1234/2007/EK rendelet 75. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében bevezetett, és a termelők számára fizetés ellenében kvóták szerzését lehetővé tevő földterület nélküli különleges átruházási rendszer bevételeiből finanszírozzák. A finanszírozás fennmaradó részét köz- vagy magánforrásokból (az állam, területi önkormányzatok és szakmaközi szervezetek forrásaiból) biztosítják.

(45)

Ami a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (144) bekezdésének n) pontját illeti, amelynek rendelkezése szerint ha egy tagállam a kapacitás megszüntetése tekintetében rendszert vezet be, vállalja, hogy nem nyújt támogatást az érintett ágazatban új termelési kapacitások létrehozására a kapacitásmegszüntetési program befejezését követő öt éven belül, a francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer célja, hogy az 1234/2007/EK rendelet biztosította lehetőségnek megfelelően alakítsa át az ágazat szerkezetét, a tejtermelési tevékenység felszámolásra nyújtott támogatás keretében felszabadított kvóták rendelkezésre állnak más termelők számára, és az említett rendelet által előírt rendszer összeegyeztethetőségét következésképp a Bizottságnak kell értékelnie.

(46)

A Bizottság a 2013. január 15-i faxában hangsúlyozta, hogy az adót a termelők fizették meg a felvásárlóknak, az adót létrehozó rendeletekben előírt visszatérítéseket azonban a felvásárlóknak is folyósították. A Bizottság következésképp annak bizonyítására kérte a francia hatóságokat, hogy a visszatérített összegeket továbbengedményezik a termelőknek.

(47)

A francia hatóságok a 2013. február 18-án megküldött elektronikus levelükben pontosítják, hogy a referenciamennyiségüket túllépő termelőknek fizetendő esetleges visszatérítésekhez kapcsolódó összegeket forrásadóként vonják le, és így azt a gazdasági év végén megállapított adó összegéből közvetlenül vonják le, továbbá pontosítják, hogy a referenciamennyiségüket túllépő termelők által fizetendő adó levonásával járó továbbengedményezési mechanizmus – a módosított 1234/2007/EK rendelet 65. és 85. cikke értelmében – szerepel a jóváhagyott felvásárlók kötelezettségei között. A felvásárlók továbbá a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv értelmében kötelesek beszámolni a visszatérítésekről.

(48)

Ami a visszatérítési küszöböt illeti (15), a francia hatóságok megerősítik, hogy az előírt százalékos arányok (1 és 2 %) minden olyan termelőre vonatkoznak, akik túllépték az egyéni kvótájukat, mégpedig a figyelembe vett gazdasági év teljes időtartama alatt azonos arányban.

(49)

Ami a visszatérítésre jogosító mennyiségek meghatározását illeti (16), a francia hatóságok kifejtik, hogy a mechanizmust azért alakították ki, hogy a francia ágazatot a kvóták kifuttatásához igazítsák, céljuk pedig az volt, hogy a többletre kivetett adó keretösszegét szabályos szinten tartsák azáltal, hogy a nehéz helyzetben lévő kistermelőknek (a termelők 15 %-ának, akik a nemzeti kvóta 10 %-át képviselik) visszatérítést nyújtanak. Szerintük a mechanizmus megfelel az adótáblák bevezetésére irányadó, az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (17) 24. pontjában hivatkozott progresszivitási elveknek, és – a küszöbhatások elkerülése céljával – kiegészítő visszatérítési mechanizmust hoztak létre azon termelők számára, akik nem részesülhettek a „kistermelőknek” szánt visszatérítésben, mindamellett azonban a birtokolt referenciamennyiség tekintetében nehéz helyzetben voltak.

(50)

A francia hatóságok a 2017. január 20-i levelükben pontosították, hogy a (16) preambulumbekezdés második és harmadik franciabekezdésében említett visszatérítéseket az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (18) rendelkezéseinek megfelelő csekély összegű támogatási rendszerbe helyezték, mivel azokat akkor a visszamenőleges hatállyal alkalmazandó, említett rendeletben előírt feltételek mellett nyújtották.

(51)

Végezetül ami a kéknyelv-betegség miatti veszteségek kompenzálásának kérdését illeti, a francia hatóságok kifejtik, hogy a betegség magatartásváltozást idézett elő egyes termelőknél, akik a bruttó haszonkulcsuk csökkenését tapasztalva és – többek között – az állományból való kivonás tilalmához kapcsolódó nehézségekkel szembesülve az említett haszonkulcsot a kvótát meghaladó termeléssel kompenzálták. Ebben a helyzetben került bevezetésre az elkülönített adóra vonatkozó nemzeti rendszer keretében, illetve – az 1234/2007/EK rendelet 78. cikkében említett nemzeti kvóta túllépése esetén – az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazandó illeték visszatérítését szolgáló rendszer. A visszatérítés a következő arányokat érte el:

(52)

A francia hatóságok szerint a nemzeti kvóta túllépésének hiányában a visszatérítési rendszer megfelel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások V.B.4. alfejezetében foglalt valamennyi rendelkezésnek, valamint az 1857/2006/EK bizottsági rendelet (19) 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. A francia hatóságok különösen a következőket hangsúlyozzák:

(53)

mivel az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindítása során bizonyítást nyert (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (24) és (25) preambulumbekezdését), hogy a kivetett adó nem az ítélkezési gyakorlat szerinti elkülönített adó volt, ez az elemzés két, egymástól független aspektusra terjed ki: egyrészt a (16) preambulumbekezdésben említett adó-visszatérítésekre, másrészt a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott, a 2011/2012-es gazdasági évig finanszírozott támogatásokra, mivel a Bizottság 2013. május 15-én jóváhagyott egy, a tejtermelési tevékenység felszámolását célzó, a 2012/2013-as és a 2013/2014-es gazdasági évre vonatkozó támogatási rendszert (21).

(54)

Ez az elemzés nem terjed ki a poliklórozott bifenilekkel szennyezett tej megsemmisítésére nyújtott támogatásokra, mivel a francia hatóságok e tekintetben is tisztázták a csekély összegű támogatásokról szóló releváns rendeletek pontos alkalmazását (22), és mivel az e rendeletekben foglalt feltételeknek megfelelő támogatások e rendeletek értelmében nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásoknak, a Bizottságnak nem kell véleményt nyilvánítania azokról. Az elemzés a kéknyelv-betegséghez kapcsolódó kompenzációs támogatásokra sem terjed ki.

(55)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „[h]a a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(56)

Valamely intézkedés e rendelkezés szerinti állami támogatássá minősítése tehát szükségessé teszi a következő feltételek együttes teljesülését: i. az intézkedésnek az államnak tulajdoníthatónak kell lennie, és azt állami forrásokból kell finanszírozni; ii. előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie, és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie, és érintenie kell a tagállamok közötti kereskedelmet. Jelen esetben – az (53) és az (54) preambulumbekezdésben meghatározott hatályra tekintettel – ezt a minősítést a (16) preambulumbekezdésben említett visszatérítések szintjén és a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások szintjén kell értékelni.

(57)

Ami a (16) preambulumbekezdés második és harmadik franciabekezdésében említett visszatérítéseket illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a francia hatóságok azokat a visszamenőleges hatállyal alkalmazandó 1408/2013/EU rendelet rendelkezéseinek megfelelő csekély összegű támogatási rendszer hatálya alá helyezték. Ennélfogva nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

(58)

Ami a (16) preambulumbekezdés első franciabekezdésében említett visszatérítést illeti, a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatában úgy ítélte meg, hogy (az említett határozatban hivatkozott adókedvezmények részét képező) visszatérítés támogatási elemet tartalmazott, mert azt az állam finanszírozta, amely a visszatérítés nyújtásával forrásokról mondott le. Ezenfelül ez a visszatérítés előnyben részesített bizonyos vállalkozásokat (azokat a tejfeldolgozókat, amelyek visszatérítésben részesültek, és ily módon mentesültek egy olyan pénzügyi teher alól, amelyet a többi adóköteles tejfeldolgozónak viselnie kellett), és Franciaország piaci pozíciója miatt alkalmas volt arra, hogy torzítsa a versenyt és érintse a kereskedelmet. A Bizottság azt is pontosította, hogy akkor nem lehetett meghatározni, hogy a visszatérítés létezését és modulációját az alkalmazott adórendszer logikája indokolta-e, és hangsúlyozta, hogy az alapján, hogy a hatóságok képesek voltak modulálni a visszatérítést, úgy tűnt, hogy a gazdasági szereplők – az egyszerű adóbevétel-kezelésen túlmenően – diszkrecionális elbírálás alá estek. Végezetül semmi sem utalt arra, hogy az adókedvezmények támogatási egyenértéke csekély összegű támogatási rendszer keretébe illeszkedhetett, ami lehetővé tenné azt a minősítést, hogy a csekély összegű támogatások nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásoknak.

(59)

Annak értékeléséhez, hogy mennyiben állja meg a helyét a francia hatóságok azon érve, amely szerint a visszatérítés nem egy gazdasági szereplői kategória kedvezményes elbírálását jelentette, létre kell hozni egy olyan referenciarendszert, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az intézkedés szelektív jellegű-e, másképp fogalmazva: előnyben részesített-e bizonyos termelőket azonos ténybeli és jogi helyzetben lévő más termelőkkel szemben. Jelen esetben ez a rendszer a kvótát túllépő termelőkre alkalmazott rendszer (az e kategóriába tartozó valamennyi termelő azonos ténybeli és jogi helyzetben van, ugyanis adófizetésre kötelezett; ugyanakkor azok a termelők, akik nem lépték túl a kvótájukat, nincsenek azonos ténybeli és jogi helyzetben, nemcsak azért, mert a kvótájuk keretein belül maradtak, hanem azért is, mert nem voltak adófizetésre kötelezettek).

(60)

A Bizottság a francia hatóságok által szolgáltatott információk fényében megállapítja, hogy a visszatérítést megkülönböztetés nélkül nyújtották minden olyan termelőnek, aki túllépte a kvótáját, és azt az egyes gazdasági években modulálták, nem pedig a kedvezményezett termelők között ugyanazon a gazdasági éven belül. Ily módon a 2010. augusztus 17-i rendelet (23) a kvótáját túllépő összes termelő esetében a kvóta 1 %-ára, a 2011. augusztus 16-i rendelet (24) pedig a kvóta 2 %-ára írt elő adó-visszatérítést, szintén a kvótáját túllépő összes termelő esetében. A Bizottság azt is megállapítja, hogy a rendszer szankcionálást jelent, ugyanis kizárólag kvótatúllépés esetén alkalmazandó. Mivel a szankcionálás csak az azonos ténybeli és jogi helyzetben lévő termelőkre vonatkozik, az egységesen alkalmazott visszatérítés egyiküket sem részesíti előnyben, tehát nem szelektív.. A visszatérítés ennélfogva nem tesz eleget az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumok egyikének, és következésképp úgy tekinthető, hogy nem minősül állami támogatásnak, így nem szükséges elvégezni az említett 107. cikk (1) bekezdésében foglalt többi kritérium elemzését.

(61)

Ami a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokat illeti, azok előnyben részesítik a kedvezményezettjeiket, akik a versenytársaikkal szemben rendelkezhetnek a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb tevékenységek finanszírozására szolgáló forrásokkal. Ezt az előnyt állami forrásokból (az adóból származó bevételből és a hatóságok kiegészítő forrásaiból – lásd a hivatalos eljárás megindításáról szóló határozat (11) preambulumbekezdését) biztosítják, és bizonyos vállalkozásokat (a tejtermelési ágazatban működő vállalkozásokat) előnyben részesít. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az az egyszerű tény, hogy valamely vállalkozás versenyképessége a versenytárs vállalkozásokhoz képest megerősödik azáltal, hogy olyan gazdasági előnyben részesül, amelyet rendes üzletvitele során másképpen nem szerezhetett volna meg, azt jelzi, hogy fennáll a verseny torzulásának veszélye (25).

(62)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatának alkalmazásában úgy tűnik, hogy az állami támogatások befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, amennyiben a vállalkozás az Unión belüli kereskedelemben érintett piacon működik (26). Jelen esetben a támogatás kedvezményezettjei a tejtermékek piacán tevékenykednek, ahol Unión belüli kereskedelem folyik (27). Az érintett ágazatot megnyitották az uniós szintű verseny előtt, az ágazat tehát minden olyan intézkedésre érzékenyen reagál, amely egy vagy több tagállam termelését előnyben részesíti. Ennélfogva a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások versenytorzulást idézhetnek elő és befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet.

(63)

A fentiekre tekintettel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. Megállapítható tehát, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások az említett cikk szerinti állami támogatásnak minősülnek. A támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha arra az EUMSZ által előírt eltérések egyike alkalmazható.

(64)

Jelen esetben – a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások jellegére tekintettel – kizárólag az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett eltérésre lehetne hivatkozni, amelynek értelmében az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők, amennyiben nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(65)

Mivel a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokat nem jelentették be a Bizottságnak, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt eltérés alkalmazhatóságát a támogatások nyújtásakor alkalmazandó állami támogatási szabályok fényében kell elemezni. A francia hatóságok által szolgáltatott információk szerint a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatásokat két különböző formában biztosították: nyugdíjba vonulási támogatásokként és a kapacitás megszüntetésére nyújtott támogatásokként. A (33) preambulumbekezdésben foglalt információk szerint a tejtermelési tevékenység felszámolására nyugdíjba vonulási támogatások formájában nyújtott támogatások a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődően a vidékfejlesztési politika keretében finanszírozott, előrehozott nyugdíjba vonulási támogatást célzó nemzeti rendszert váltották fel. A támogatások figyelembe veendő összeegyeztethetőségi kritériumai tehát a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások szerinti kritériumok. Ami a kapacitás megszüntetésére nyújtott támogatásokat illeti, a (21) preambulumbekezdésben szereplő táblázatból kiderül, hogy a támogatásokat a 2006/2007-es gazdasági évre folyósították. A támogatásokra irányadó rendelet (28) rendelkezései szerint azonban a támogatások nyújtására vonatkozó első határozatokat minden valószínűség szerint 2007-ben, vagyis a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások alkalmazásának kezdő időpontja után fogadták el. A szóban forgó támogatások összeegyeztethetőségének elemzéséhez tehát ez utóbbiak szolgálnak hivatkozási alapként.

(66)

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (85) bekezdése szerint a támogatásokat az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére kell fenntartani. A (87) bekezdés arról rendelkezik, hogy a Bizottság akkor nyilvánítja az előrehozott nyugdíjba vonulásra irányuló állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával (a jelenlegi EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával) összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében szereplő feltételeknek. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (88) bekezdése ezenkívül a kereskedelmi célú mezőgazdasági tevékenységek állandó és végleges megszüntetését írja elő.

(67)

Jelen esetben a Bizottság a (33) preambulumbekezdés fényében azt állapítja meg, hogy kizárólag mezőgazdasági termelők részesültek a tejtermelési tevékenység felszámolására nyugdíjba vonulási támogatás formájában nyújtott támogatásban, a Franciaország által végrehajtott előrehozott nyugdíjba vonulási rendszert a vidékfejlesztési politika keretében hagyták jóvá, vagyis különösen azért, mert az megfelelt az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezéseknek, és a jóváhagyásakor irányadó feltételeket – többek között az összes mezőgazdasági tevékenység felszámolását – betartották a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások nyújtásakor.

(68)

Ezen információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásoknak az előrehozott nyugdíjba vonulási támogatásokra, illetve a mezőgazdasági tevékenységek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit betartották.

(69)

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások a következő releváns összeegyeztethetőségi feltételeket állapítják meg:

(70)

mivel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások (11) bekezdése értelmében az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének a közös piacszervezés hatálya alá tartozó ágazatokra történő alkalmazására az érintett rendeletekben megállapított rendelkezések vonatkoznak, először a piac közös szervezésébe való beavatkozás hiányára vonatkozó feltétel teljesülését kell elemezni.

(71)

Az 1234/2007/EK rendelet 75. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javítása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően:

[…]”.

(72)

mivel az említett 75. cikk pontosan leírja a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított, Franciaországban bevezetett támogatási rendszerben rejlő mechanizmusokat, és mivel a tagállamokra bízza a tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer végrehajtási feltételeinek elfogadását, a Bizottság megállapítja, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszer nem avatkozik be a piacok közös szervezésébe és nem zavarja annak megfelelő működését.

(73)

A tekintetben, hogy a támogatásnak ágazati érdeket kell képviselnie, jelen esetben nem lehet a kapacitástöbblet hiányára hivatkozni, ahogyan az a fenti (74) preambulumbekezdésben szerepel, és a támogatás az egészségüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekkel sem függ össze. Mindazonáltal nem kizárólag ezek a kritériumok merülhetnek fel (a fennállásuk elegendő a támogatás által képviselt érdek megindokolására, de nem jelenti azt, hogy más kritériumok nem vehetők figyelembe), és jelen esetben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a francia hatóságok által előterjesztett érvek (29) nemcsak azért érvényesek, mert a támogatás nyújtása révén ténylegesen olyan termelési lehetőségek teremthetők, amelyeket kvótarendszer keretében újra elosztanak a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében, hanem azért is, mert az alkalmazott mechanizmus megfelel az érintett piac közös szervezése keretében alkalmazott mechanizmusnak.

(74)

Ami a kapacitástöbblettel jellemzett ágazat pontosan meghatározott célkitűzésekkel és menetrenddel rendelkező szerkezetátalakítási programját illeti, a Bizottság megállapítja, hogy az előírt feltételek a következő okok miatt teljesülnek:

(75)

Ami a nyújtandó ellenszolgáltatást illeti, a Bizottság a (36), (37) és (38) preambulumbekezdés fényében megállapítja, hogy a támogatás megszerzéséhez a kedvezményezettnek véglegesen le kell mondania a tejkvótája egészéről vagy egy részéről. Noha a (144) bekezdés f) pontja szerint az ellenszolgáltatás rendes körülmények között a mezőgazdasági üzem kapacitásainak teljes megszüntetését jelenti, emlékeztetni kell arra, hogy jelen esetben a termelési kapacitás részleges megszüntetését az 1234/2007/EK rendelet által szabályozott kvótarendszer írta elő. Ebben az összefüggésben a részleges megszüntetés a kedvezményezett részéről megfelelő ellenszolgáltatásnak tekinthető. Ezenkívül a kvótákról való lemondás ebben az esetben valamely létesítmény tényleges bezárásának minősíthető. Ami az előírt kötelezettségvállalásokat illeti, a leendő kedvezményezett köteles a termelése végleges megszüntetésére vonatkozó igazolást benyújtani, és a jövőben le kell mondania az új kvóták kérelmezéséről. Részleges megszüntetés esetén a felvásárló részére évente átadandó nyilatkozatoknak igazolniuk kell a termelés tényleges csökkentését. Az ellenszolgáltatásra vonatkozó kritérium tehát teljesül.

(76)

Ami a kapacitás megszüntetése előtti öt év során a tevékenység folytatásához és a termelési kapacitás kihasználásához kapcsolódó támogathatósági kritériumot illeti, a Bizottság a francia hatóságokhoz hasonlóan megállapítja (30), hogy a kedvezményezetteknek ténylegesen termelési tevékenységet kell folytatniuk, és ennélfogva ki kell használniuk a kvótát ahhoz, hogy részesüljenek a támogatásban. A tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszerre irányadó rendeletek ugyan nem tartalmaznak az iránymutatások (144) bekezdésének g) pontjában említett öt éves időszakra való hivatkozást, ennek az időtartamnak a betartását azonban magának a támogatásnak a kiszámítási feltételei tanúsítják, ugyanis – ahogyan a (43) preambulumbekezdésben szerepel – a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatás iránti kérelmet megelőző öt gazdasági év során kiosztott mennyiségek átlagosan 20 %-a erejéig egyéni referenciamennyiséget hoznak létre, ami az említett időszak alatti termelési tevékenységről tanúskodik. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a tevékenység időtartamára vonatkozó kritérium teljesül. Mivel a termelési korlátozások vagy kvóták hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozó támogatásokat eseti alapon kell megvizsgálni, a Bizottság azt is hangsúlyozza, hogy az 1788/2003/EK rendelet és az 1234/2007/EK rendelet rendelkezései nem tartalmaznak az említett öt évre vonatkozó kritérium betartásának szükségességére vonatkozó utalást.

(77)

Ami az előírások betartását illeti, a francia hatóságok által közölt magyarázatok (31) elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a kritérium teljesülésére.

(78)

Ami a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogathatóságának kizárhatóságát illeti, a Bizottság megállapítja, hogy a (41) preambulumbekezdésben felsorolt kritériumok megfelelnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, a szóban forgó támogatások nyújtásakor alkalmazandó, 2004. évi közösségi iránymutatás (32) 10. pontjának c) alpontja és 11. pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalommeghatározásának. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárására vonatkozó kritérium teljesül.

(79)

Ami a rendszernek az ágazatban működő valamennyi gazdasági szereplő számára való hozzáférhetőségét illeti, a Bizottság megállapítja, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszerben csak olyan kivételek vannak, amelyek a – például a környezetvédelem vagy az előírásoknak való megfelelés terén alkalmazandó – jogszabályokat esetlegesen megsértő termelőkre vonatkoznak. Mivel mindazok, akik betartják a jogszabályokat, ennélfogva hozzáférhetnek a rendszerhez, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendszer általános hozzáférhetőségére vonatkozó kritérium teljesül.

(80)

Ami a támogatásnak az eszközök értékvesztése kompenzálásához, valamint az eszközök értékének 20 %-át nem meghaladó ösztönző kifizetéshez szükséges mértékre korlátozását illeti, a Bizottság a (43) preambulumbekezdésben szereplő számadatok, illetve különösen annak fényében, hogy az egyéni referenciamennyiségek 20 %-át jelentő egyik alkotóelemet automatikusan kizárták a támogatás kiszámítási alapjából, megállapítja, hogy nem áll fenn a kvóta tényleges értékének túlkompenzálása.

(81)

Ami a költségek legalább felének az ágazat általi viselését illeti, a Bizottság a (21) preambulumbekezdésben szereplő táblázat és a francia hatóságok által közölt magyarázatok (33) fényében megállapítja, hogy a támogatásokat nagyrészt a földterület nélküli különleges átruházási rendszerből finanszírozták, amelynek keretében a rendszerhez a termelők kvótavásárlással járulnak hozzá. A földterület nélküli különleges átruházási rendszerből származó összegek és a többi finanszírozási forrásból származó összegek aránya konkrétan azt jelzi, hogy a földterület nélküli különleges átruházási rendszer (vagyis a termelők) több mint 50 %-ban járulnak hozzá a tejtermelési tevékenység felszámolására nyújtott támogatások finanszírozásához. A Bizottság tehát megállapítja, hogy a költségek legalább felének az ágazat általi viselésére vonatkozó kritérium teljesül.

(82)

Végezetül ami a kapacitásmegszüntetési program befejezését követő öt év során az ágazaton belüli új kapacitások létrehozásának tilalmát illeti, a Bizottság megállapítja, hogy jelen esetben ez a kritérium nem releváns, mivel a tejtermelési tevékenység felszámolásához biztosított támogatási rendszernek nem az a célja, hogy nemzeti szinten a tejágazaton belüli termelési kapacitás nettó csökkentését biztosítsa, hanem az, hogy – az 1234/2007/EK rendelet 75. cikkének megfelelően – a nemzeti kvóta keretében átalakítsa a termelés szerkezetét (34).

(83)

A Bizottság megállapítja, hogy a (16) preambulumbekezdésben említett visszatérítések nem tartalmaznak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatási elemet.

(84)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a tejtermelési tevékenység felszámolására szánt támogatások nyújtása megfelelt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásoknak, és azok következésképp az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilváníthatók még abban az esetben is, ha azokat jogellenesen, az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megsértve hajtották végre,

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/43

(1)

Az (EU) 2017/247 bizottsági végrehajtási határozatot (3) a Bizottság azt követően fogadta el, hogy több tagállamban (a továbbiakban: érintett tagállamok) a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték, és az érintett tagállamok illetékes hatósága a 2005/94/EK tanácsi irányelv (4) 16. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően védő- és megfigyelési körzeteket hozott létre.

(2)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy az érintett tagállamok illetékes hatósága által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk. Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat azt is előírja, hogy a védő- és megfigyelési körzetekben a 2005/94/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése, illetve 31. cikke alapján alkalmazandó intézkedéseket legalább az említett végrehajtási határozat mellékletében a szóban forgó körzetekre vonatkozóan meghatározott időpontokig fenn kell tartani.

(3)

Elfogadása óta az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a madárinfluenzát illetően tükrözze az uniós járványügyi helyzet alakulását. Többek között az (EU) 2017/696 bizottsági végrehajtási határozat (5) is módosította az (EU) 2017/247 végrehajtási határozatot, a naposcsibe-szállítmányoknak az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletében szereplő területekről való feladására vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ez a módosítás figyelembe vette, hogy az egyéb baromfiárukhoz viszonyítva a naposcsibék igen alacsony kockázatot jelentenek a magas patogenitású madárinfluenza terjedése szempontjából.

(4)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozatot később az (EU) 2017/1841 bizottsági végrehajtási határozat (6) szintén módosította, annak érdekében, hogy megerősítse a magas patogenitású madárinfluenza terjedésének fokozott veszélye esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedéseket. A módosítás nyomán az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat jelenleg úgy rendelkezik, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy kitöréseit követően a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érintett tagállamokban további, korlátozás alatt álló körzeteket kell megállapítani uniós szinten, és meghatározza az utóbbiakban alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát. Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat szabályokat határoz meg továbbá az élő baromfi, a naposcsibe és a keltetőtojás szállítmányainak a további, korlátozás alatt álló körzetekből más tagállamokba történő, bizonyos feltételek melletti szállításáról.

(5)

Ezenfelül az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletének módosítására is több alkalommal sor került, különösen annak érdekében, hogy tükrözze az érintett tagállamok által a 2005/94/EK irányelv értelmében létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határait érintő változásokat.

(6)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2018/314 bizottsági végrehajtási határozat (7) módosította, miután Hollandia a magas patogenitású madárinfluenzának a tagállam Groningen tartományában észlelt újabb kitöréseiről értesítette a Bizottságot. Hollandia arról is értesítette a Bizottságot, hogy az említett madárinfluenza-kitörést követően meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve a fertőzött baromfitartó gazdaság körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását.

(7)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat legutóbbi, az (EU) 2018/314 végrehajtási határozat általi módosítása óta Bulgária a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza Dobrics megye egyik baromfitartó gazdaságában észlelt újabb kitöréséről értesítette a Bizottságot. Ezenfelül Olaszország szintén értesítette a Bizottságot, hogy a területén található Lombardia régióban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza újabb kitörését észlelte.

(8)

Bulgária és Olaszország arról is értesítette a Bizottságot, hogy a közelmúltbeli madárinfluenza-kitöréseket követően meghozták a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, melyek keretében tagállamaikban az összes fertőzött baromfitartó gazdaság körül védő- és megfigyelési körzeteket hoztak létre.

(9)

A Bizottság Bulgáriával és Olaszországgal együttműködve megvizsgálta az említett intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy a Bulgária és Olaszország illetékes hatóságai által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a baromfitartó gazdaságoktól, amelyekben a járványkitörést megállapították.

(10)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint annak elkerülése érdekében, hogy harmadik országok indokolatlan kereskedelmi akadályokat állítsanak fel, a magas patogenitású madárinfluenza Bulgáriában és Olaszországban észlelt közelmúltbeli kitörését követően ezen országokkal együttműködve minél hamarabb meg kell határozni uniós szinten a Bulgáriában és Olaszországban a 2005/94/EK irányelvvel összhangban létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket.

(11)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozatot ennek megfelelően naprakésszé kell tenni a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Bulgáriában és Olaszországban fennálló aktuális epidemiológiai helyzet figyelembevétele érdekében. Mindenekelőtt az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletébe fel kell venni a jelenleg a 2005/94/EK irányelv szerinti korlátozások alá tartozó bulgáriai és olaszországi védő- és megfigyelési körzeteket.

(12)

Az uniós szintű regionalizáció aktualizálásának érdekében ennek megfelelően indokolt úgy módosítani az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletét, hogy az tartalmazza a magas patogenitású madárinfluenza közelmúltbeli bulgáriai és olaszországi kitöréseit követően a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően a szóban forgó tagállamokban létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket és az azokban alkalmazandó korlátozások időbeli hatályát.

(13)

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

8.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/48