6.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/15

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/330 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. március 5.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Hatályban lévő intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1331/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára.

(2)	A hatályban lévő dömpingellenes vámok a külön megnevezett vállalatok esetében 48,3 %-tól 71,9 %-ig terjedő vámtétellel, egyebekben 71,9 %-os maradékvám mellett kerültek kivetésre.

1.2. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(3)

A Kínából származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek tekintetében hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)	A kérelmet a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő Seamless Stainless Steel Tubes Industry of the European Union (a továbbiakban: ESTA, kérelmező) nyújtotta be.

(5)	A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy 2016. december 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)	A Kínából származó érintett termékre vonatkozóan 2017. február 17-én eljárás indult az Indiában feladott termékek importja útján megvalósuló esetleges kijátszás vizsgálatára. (5) Az eljárás nyomán az intézkedések nem kerültek kiterjesztésre az Indiából érkező behozatalra. (6)

1.3. Érdekelt felek

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a felülvizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, felhasználókat és importőröket, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket az együttműködésre.

(9)

A Bizottság bejelentette továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) tervezi figyelembe venni. Ennek megfelelően a Bizottság tájékoztatta az USA-ban működő gyártókat az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)	Mindemellett a Bizottság levélben fordult a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek összes ismert koreai köztársaságbeli, ukrajnai, indiai, japán, norvégiai és törökországi gyártójához, és felkérte őket a felülvizsgálatban való együttműködésre.

(11)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyen, és kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását. A Zhejiang Jiuli Hi-Tech Metals Co. Ltd kérésére 2017. december 14-én és 2018. január 19-én sor került egy-egy meghallgatásra a meghallgató tisztviselő előtt. 2018. január 30-án kérelem érkezett egy harmadik meghallgatás érdekében, amelynek a meghallgató tisztviselő helyt adott. Erre a meghallgatásra 2018. február 5-én került sor.

1.3.1. Mintavétel

(12)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

a) Mintavétel az uniós gyártók körében

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül tegyék meg észrevételeiket. A Bizottság a mintát a hasonló terméknek a felülvizsgálati időszak alatti uniós termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki oly módon, hogy megfelelő földrajzi eloszlást is biztosítson. A mintát a legnagyobb, Svédországban, Franciaországban és Spanyolországban található vállalatok alkották, amelyek az uniós gyártók három legnagyobb vállalatcsoportjához tartoztak.

(14)

Az egyik panaszos, a Tubacex-csoport azt tanácsolta a Bizottságnak, hogy a Spanyolországban található legnagyobb gyártóvállalata helyett az Ausztriában található második legnagyobb gyártóvállalata szerepeljen a mintában. Ezt a javaslatot azért tette, mert a spanyolországi gyártóvállalat terméktípusainak egy részét a felülvizsgálati időszak alatt nem importálták az érintett országból.

(15)

Figyelemmel azonban arra, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint a Bizottságnak a legnagyobb termelési és értékesítési volumen alapján kell összeállítania a mintát, és mivel a kérdéses terméktípusokat lefedte a hasonló termék meghatározása, a Bizottság úgy döntött, hogy nem fogadja el a kérést. Továbbá a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredetileg kiválasztott minta teljes mértékben reprezentatív volt, és – ahogyan azt a (13) preambulumbekezdés elmagyarázza – a terméktípusok szempontjából is elegendő lefedettséget biztosított.

(16)	mivel az uniós gyártók ideiglenes mintájával kapcsolatban további észrevétel nem érkezett, a mintát a Bizottság végleges mintaként megerősítette.

b) Mintavétel az importőrök körében

(17)	Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(18)	A mintavétel keretében két független importőr jelentkezett és adta meg a kért információkat, ezért a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a független importőrök körében mintát vegyen.

c) Mintavétel a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók körében

(19)

A mintavételi űrlapot tíz exportáló gyártó küldte vissza. A Bizottság először – az Unióba irányuló kivitel volumene és a termelési kapacitás nagysága alapján – kettőt vett fel közülük a mintába. A mintába felvett gyártók egyikének visszalépése után a Bizottság új mintát állított össze oly módon, hogy a visszalépő exportáló gyártó helyett a soron következőt vette fel a mintába, így az új minta is két exportáló gyártóból állt, és az Unióba irányuló kivitel és a termelési kapacitás nagysága alapján került kiválasztásra.

1.3.2. Kérdőívek

(20)

A Bizottság a mintában szereplő két exportáló gyártónak, a potenciális analóg országokban működő ismert gyártóknak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, valamint az Unió piacán működő valamennyi ismert importőrnek és felhasználónak küldött kérdőívet. Kitöltött kérdőív a mintában szereplő két exportáló gyártótól, négy analóg országbeli gyártótól és a mintában szereplő három uniós gyártótól érkezett. A (18) preambulumbekezdésben említett független importőrök közül csak az egyik küldte vissza a kérdőívet kitöltve. Emellett azonban öt további független importőr is küldött vissza kitöltött kérdőívet (közülük négy egyben felhasználó is volt).

1.3.3. Ellenőrző látogatások

(21)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és értékelje, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes lenne-e az uniós érdekkel. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártók:

—	AB Sandvik Materials Technology, Sandviken, Svédország,

—	Tubacex Tubos Inoxidables S.A.U., Bilbao, Spanyolország,

—	Salzgitter Mannesmann Stainless Tubes France SAS, Saint-Florentin, Franciaország;

uniós importőrök és importőr-felhasználók:

—	Arcus Nederland BV, Dordrecht, Hollandia,

—	VRV S.p.A., Ornago, Olaszország,

—	Mangiarotti S.p.A., Sedegliano, Olaszország;

exportáló gyártók Kínában:

—	Zhejiang Jiuli Hi-Tech Metals Co. Ltd, Huzhou,

—	Shanghai Baoluo Stainless Steel Tube Co. Ltd (BSS), Shanghai.

1.4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(22)	A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. október 1-jétől2016. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(23)	A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5. Az érdekelt felek tájékoztatása

(24)	A Bizottság minden érdekelt felet tájékoztatott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek számára meghatározott időszak állt rendelkezésre, hogy a tájékoztatással kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(25)	A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(26)

Az érintett terméket a Kínai Népköztársaságból („Kína”) származó, a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7304410090, 7304499390, 7304499590, 7304499990 és 7304900091) alá tartozó, rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek alkotják (a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csövek kivételével; a továbbiakban: érintett termék).

2.2. A hasonló termék

(27)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—	az érintett termék,

—	az exportáló gyártók által gyártott és Kína belföldi piacán értékesített termék,

—	a kiválasztott gyártó által az analóg országban gyártott és értékesített termék, és

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(28)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(29)

Egy kínai exportáló gyártó felvetette, hogy a termékkör helytelenül tartalmazza a nukleáris és a katonai célú speciális termékeket, és ezeket a termékeket ki kellett volna zárni a vizsgálatból, vagy pedig kezdeményezni kellett volna a termékkör felülvizsgálatára irányuló eljárást annak érdekében, hogy ezek a termékek kikerüljenek a termékkörből.

(30)

A Bizottság rámutatott arra, hogy a termékkör az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése miatt maradt ugyanaz, mint volt az eredeti vizsgálatban. A termékkör számos olyan különböző terméktípust tartalmaz, amelyek azonos vagy hasonló alapvető műszaki és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az ítélkezési gyakorlat (7) szerint annak megállapításakor, hogy a termékek hasonlítanak-e egymásra és ezért ugyanannak a terméknek tekinthetők-e, azt kell mérlegelni, hogy ugyanazokkal a műszaki és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek-e, azonosak-e az alapvető felhasználási területeik, és megegyezik-e az ár-minőség arányuk. E mérlegelés során a felcserélhetőséget és a termékek közötti versenyt is számításba kell venni. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy mindegyik terméktípus rozsdamentes acélból, a varrat nélküli acélcsövek előállításához szükséges gyártási eljárást követve, tehát azonos gépekkel készül, így a gyártók a kereslethez igazodva bármikor átállhatnak egyik termékváltozat gyártásáról a másikéra. Ezért annak ellenére, hogy a különböző terméktípusok közül nem mindegyik cserélhető fel közvetlenül bármely másikkal, a gyártók a terméktípusok egy széles skáláján belül versenyeznek egymással a megrendelésekért. Továbbá ezeket a terméktípusokat mind az uniós gazdasági ágazat képviselői, mind pedig a kínai exportáló gyártók azonos gyártási eljárás segítségével gyártják és értékesítik. Ezért alaptalan az a felvetés, hogy a nukleáris és a katonai célú termékeknek nem indokolt beletartozniuk a termékkörbe.

(31)	A termékkör esetleges felülvizsgálata külön vizsgálatot jelentene, tehát a jelen vizsgálat keretei között nem hajtható végre. Továbbá maga a kínai exportáló gyártó nem kezdeményezte semmilyen módon a termékkör ilyen értelmű felülvizsgálatát. A felvetést ezért a Bizottság elutasította.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(32)	Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

3.1. Dömping

3.1.1. Analóg ország

(33)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az összes érdekelt felet felkérte arra, hogy tegyen észrevételeket azzal kapcsolatban, hogy a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához piacgazdasággal rendelkező harmadik országként az USA-t kívánja kiválasztani. A Bizottság a gyártók nagy számára és az Unióba irányuló kivitel nagy volumenére való tekintettel Indiát is potenciális analóg országként azonosította. Az eljárás megindításáról szóló értesítés emellett Japánt, a Koreai Köztársaságot, Norvégiát, Törökországot és Ukrajnát is megnevezte potenciális analóg országként.

(34)

A Bizottság felkérte az együttműködésre az Indiában, a Japánban, a Koreai Köztársaságban, a Norvégiában, a Törökországban, az Ukrajnában és az USA-ban működő ismert gyártókat. Azon országok esetében, amelyekben nem ismert gyártót, a Bizottság a gyártókról a nemzeti hatóságoktól kért tájékoztatást. Kitöltött kérdőívet egy indiai és három USA-beli exportáló gyártó küldött vissza.

Az analóg ország kiválasztása

(35)

India és az USA közül a Bizottság a következő megfontolás alapján Indiát választotta: Indiában több mint 20 ismert hazai gyártó működött, ezért az indiai piacon valóban versenykörülmények között alakultak ki az árak. Az indiai gyártó ugyanazt a gyártási eljárást alkalmazta, mint amelyet a kínai gazdasági ágazat döntően alkalmazott, és termékskálája sokkal inkább hasonlított a Kínából kivitt termékekre, mint az USA-beli gyártóké. Továbbá, ahogyan azt az eredeti vizsgálat keretében elfogadott ideiglenes rendelet (8) (48) preambulumbekezdése elmagyarázza, az eredeti vizsgálatban azért nem az USA került kiválasztásra analóg országként, mert az USA-beli gyártók az alapanyagként szolgáló nyersanyagokat és késztermékeket az EU-ban működő anyavállalataiktól szerezték be, és csupán korlátozott, elsősorban az egyedi igényekre és a határidők szempontjából kritikus megrendelésekre összpontosító gyártási tevékenységet folytattak. Az USA-beli gyártóknak a gyártási tevékenységük speciális jellegéből adódóan nagyok voltak a feldolgozási költségei, és e költségek miatt az USA piacát magas belföldi árak jellemezték.

(36)	Az indiai gyártó kitöltötte a kérdőívet, és minden további információkérésnek eleget tett. A (45) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a szolgáltatott adatokat a Bizottság pontosnak találta.

Az érdekelt felek észrevételei az analóg ország megválasztásával kapcsolatban

(37)	Az uniós gazdasági ágazat az USA analóg országként való kiválasztása mellett foglalt állást. Azzal érvelt, hogy az Indiába irányuló nagy volumenű kínai kivitel torzítja az indiai belföldi árakat, ezért India nem alkalmas analóg országnak.

(38)

A Bizottság észrevételezte, hogy az indiai belföldi árak torz voltával kapcsolatos állítást az uniós gazdasági ágazat nem indokolta meg kellőképpen. A Bizottság emellett megállapította, hogy az indiai gyártó elsősorban saját maga által előállított nyersanyagot használt fel, és belföldi értékesítései nyereségesek voltak. Ezért nem volt jele annak, hogy a vélt ártorzulások miatt az indiai gyártó belföldi árai rendellenesen alacsonyak lettek volna.

(39)	A kínai exportáló gyártók felvetették, hogy a Kína WTO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-én hatályát vesztette, ezért az analóg országon alapuló módszer alkalmazása már nem indokolt.

(40)	A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes értéknek az analóg országból vett adatok alapján történő meghatározása az alkalmazandó alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban történt. A felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(41)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően egy kínai exportáló gyártó megkérdőjelezte India analóg országként történő figyelembevételét, és felvetette, hogy a Bizottság az érdekelt felek végső tájékoztatása keretében nem indokolta meg kellőképpen, miért Indiát választotta analóg országként. Érvelésként először előadta, hogy India azért nem megfelelő analóg ország, mert az indiai termékskála nem hasonlítható össze kielégítő mértékben a kínai exportáló gyártók által az Unióba kivitt termékekkel. Másodszor felvetette, hogy mivel az indiai gyártónál nem került sor ellenőrző látogatásra, a Bizottság nem tudja garantálni, hogy az indiai belföldi értékesítések nem tartalmaztak katonai és nukleáris célú speciális termékeket. Harmadszor azt állította, hogy a Bizottságnak a Kínából érkező öntvényekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálat keretében megfogalmazott ideiglenes ténymegállapításai (9) szerint Indiában torzak voltak a vasércárak. Az árak vélt torz voltából pedig az következik, hogy a dömpingszámításban felhasznált rendes értékek indokolatlanul nagyok voltak. Negyedszer úgy érvelt, hogy az indiai rendes értékek rendellenesen nagy voltát jelezte az is, hogy az Unión belüli spanyol átlagos értékesítési árak kisebbek voltak az indiai átlagáraknál. Ebből következik, hogy ha Spanyolország lett volna az analóg ország, a dömpingkülönbözet negatívra adódott volna.

(42)

A Bizottság rámutatott arra, hogy India analóg országként történő figyelembevételének indokait a (35) preambulumbekezdés részletesen ismerteti, és a kínai exportáló gyártó az ott leírt indokok egyikét sem vitatta. Továbbá a kínai exportáló gyártó nem kezdeményezte másik analóg ország kiválasztását. A konkrét felvetések közül a termékskála összehasonlíthatóságával kapcsolatos elsőt a Bizottság elutasította, mert a rendelkezésre álló potenciális analóg országok közül – az Unióba irányuló kínai kivitel teljes egészét tekintve, ahogyan azt a (35) preambulumbekezdés elmagyarázza – India rendelkezik a legnagyobb számú összehasonlítható terméktípussal. Annak alapján, hogy egy adott kínai exportáló gyártó esetében milyen mértékű az összehasonlíthatóság, nem lehet megkérdőjelezni India analóg országként történő kiválasztását, hiszen az értékelés az ország egészének szintjén történt. Másodszor: a Bizottság rámutatott arra, hogy – ahogyan azt a (30) preambulumbekezdés elmagyarázza – a nukleáris és a katonai célú termékek beletartoznak a termékkörbe, ezért emiatt nem helytelen India analóg országként történő kiválasztása. A különböző terméktípusok helyes összehasonlításának ettől független kérdését a (60) és a (66) preambulumbekezdés tárgyalja. Harmadszor: a kínai exportáló gyártó nem indokolta meg kellőképpen, hogy a vasérc árának vélt torz volta miért befolyásolta a rendes értéket. Megjegyzendő, hogy a vasérc nem közvetlen nyersanyaga az érintett terméknek, és arra utaló bizonyíték sincs, hogy a vasérc ára közvetetten befolyásolja az indiai belföldi árakat. Továbbá a Bizottság vizsgálata, amelyre a kínai exportáló gyártó hivatkozott, éppenséggel elutasította azt a felvetést, hogy a vasérc ára torz volna. A vasérc árának torz voltával kapcsolatos felvetést ezért a Bizottság elutasította. Negyedszer: az, hogy egy másik analóg ország kiválasztása kedvezőbb lett volna egy adott kínai exportáló gyártó számára, nem adhat alapot egy analóg ország kiválasztásához vagy elvetéséhez. Továbbá a Spanyolországgal való összehasonlítás, amelyet a kínai exportáló gyártó javasol, széles termékkategóriák átlagárain alapult, és nem vette figyelembe a konkrét terméktípusokat. Ezért ezek az adatok nem bizonyították, hogy az indiai árak rendellenesen magasak voltak. Az érvelést ezért a Bizottság elutasította. Spanyolországot egymagát már csak azért sem lehetett volna figyelembe venni analóg országként, mert az Unió tagállama. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az Unió egészének analóg országként való figyelembevétele nem változtatta volna meg a dömping folytatódására vonatkozó ténymegállapítást. Ennek az az oka, hogy a vizsgálat tanúsága szerint, ahogyan azt a (126) preambulumbekezdés elmagyarázza, a kínai exportárak alákínáltak az uniós áraknak.

(43)	A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyik felvetés sem kérdőjelezte meg érvényesen India analóg országként történő kiválasztását, és megerősítette, hogy India megfelelő analóg ország.

(44)

A kérdés további pontosítása után a kínai exportáló gyártó megismételte az India analóg országként történő figyelembevételével, valamint általában véve az analóg országon alapuló módszer alkalmazásával szembeni kifogását. Korábbi felvetései mellett előadta, hogy mivel a Bizottság nem tett ellenőrző látogatást az indiai gyártónál, Indiát nem lett volna szabad analóg országként figyelembe venni.

(45)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az ellenőrző látogatás nem előfeltétele az analóg ország kiválasztásának, és annak csak az indiai gyártó által szolgáltatott információk helytállóságának értékelése szempontjából lehet jelentősége. Alapos értékelés után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az indiai gyártó által szolgáltatott adatok koherensek és teljeskörűek voltak, és az indiai gyártó korábban is bizonyítottan helyes adatokat szolgáltatott a Bizottság vizsgálataihoz. Ezért a Bizottság az indiai adatokat ellenőrző látogatás nélkül is helytálló kiindulópontnak tekintette. A többi észrevételt a Bizottság a (40), a (42) és a (43) preambulumbekezdésben már elutasította, ezért a Bizottság ténymegállapításai változatlanok maradtak.

(46)	Az (53) preambulumbekezdésben ismertetett pontosítások után a kínai exportáló gyártó felvetette, hogy a Bizottság kiegészítő analóg országként az Uniót is figyelembe vette, de nem adott lehetőséget az érdekelt feleknek arra, hogy ezzel kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(47)

A Bizottság egyértelművé tette, hogy az analóg ország India, és nincs kiegészítő analóg ország. Ahogyan azt az (51) és az (53) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság a más gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján csak azokban az esetekben határozott meg rendes értékeket, amikor arra a „Béléscső és termelőcső olaj- vagy gázfúráshoz” termékkategóriával kapcsolatos analóg országbeli (indiai) értékesítések hiányában szükség volt.

3.1.2. Rendes érték

(48)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először megvizsgálta, hogy az Unióba érkező teljes kínai kivitel volumenéhez képest a hasonló termék indiai gyártója által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e, azaz hogy e belföldi értékesítések összmennyisége elérte-e az érintett termék uniós exportra értékesített teljes volumenének 5 %-át.

(49)

A Bizottság ezt követően azonosította az analóg országban belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak a kínai exportáló gyártók által az Unióba való kivitelre értékesített terméktípusokkal. A Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – mindegyik ilyen terméktípus esetében megvizsgálta, hogy az analóg országbeli belföldi értékesítése reprezentatív volt-e.

(50)

A Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – megállapította, hogy a belföldi értékesítések a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történtek. Az elemzés kimutatta, hogy az indiai belföldi értékesítések nyereségesek voltak, és az értékesítési árak súlyozott átlaga nagyobb volt a termelési költségnél. Ezért a Bizottság a rendes értéket minden egyes terméktípus esetében a tényleges belföldi ár alapján állapította meg, amelyet a felülvizsgálati időszak folyamán az egyes terméktípusok esetében megvalósított összes belföldi értékesítés figyelembevételével képzett súlyozott átlagként számított ki.

(51)

Azon exportált terméktípusok esetében, amelyekhez nem tartozott belföldi értékesítés az analóg országban, a Bizottság a rendes értéket az analóg országban értékesített, az adott terméktípushoz leginkább hasonló terméktípus belföldi ára alapján határozta meg. A terméktípusok közötti különbségek figyelembevétele érdekében a Bizottság a rendes érték meghatározása során – a termékkódok által meghatározott módon – az egyes terméktípusok következő jellemzőit, illetve tulajdonságait tekintette: termékkategória, külső átmérő, falvastagság, acélminőség, vizsgálatok, végkiképzés, megmunkálás és hossz. A Bizottság ezeket a jellemzőket, illetve tulajdonságokat szorzók formájában számszerűsítette, amelyeket azután az adott terméktípushoz leginkább hasonló terméktípus indiai belföldi árára alkalmazott. Egyfelől a szorzók, másfelől pedig a „Béléscső és termelőcső olaj- vagy gázfúráshoz” termékkategóriához tartozó rendes értékek meghatározása során a Bizottság szükség szerint figyelembe vette a más gyártók kitöltött kérdőíveiben rendelkezésre álló információkat. A Bizottság két tulajdonság (a vizsgálatok és a végkiképzés) esetében nem alkalmazott növelő szorzót, ami biztonságosabb rendesérték-meghatározást eredményezett.

(52)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően egy kínai exportáló gyártó rámutatott arra, hogy az indiai gyártó termékskálája nem terjedt ki minden olyan termékkategóriára, acélminőségre és átmérőre, amely a Kínából az Unióba irányuló kivitelben jelen volt. Ebből kiindulva azt állította, hogy az indiai belföldi értékesítéseken alapuló rendesérték-meghatározás helytelen volt.

(53)

A Bizottság elmagyarázta, hogy azokban az esetekben, amikor nem volt indiai belföldi értékesítés egy közvetlenül megfeleltethető terméktípusból, a számítások a más gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatokon alapultak. Azokban a kínai exportáló gyártó által jelzett esetekben, amikor egy adott termékkategória, acélminőség és átmérő esetében nem volt belföldi értékesítés, a Bizottság az egyes terméktípusokhoz tartozó rendes értékek meghatározását az uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben meghatározott, az adott terméktípushoz leginkább hasonló terméktípusok alapján végezte el. Ezekről a felhasznált terméktípusokról a Bizottság tájékoztatta a kínai exportáló gyártót, és ilyen eset kizárólag a „Béléscső és termelőcső olaj- vagy gázfúráshoz” termékkategóriában fordult elő.

(54)

E pontosítás után a kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság a „Béléscső és termelőcső olaj- vagy gázfúráshoz” termékkategóriában kiválasztott leginkább hasonló terméktípusok révén felnagyította a dömpingkülönbözeteket. Másodszor: előadta, hogy a Bizottságnak közölnie kellett volna azt is, hogy melyik konkrét uniós gyártó adatait használta fel. Harmadszor: azt állította, hogy a pontosításból sem vált világossá, hogy a Bizottság az uniós gazdasági ágazattól származó adatokat a szóban forgó termékkategóriába tartozó összes exportált terméktípus esetében felhasználta-e a számításokban, vagy csak egyes terméktípusok esetében. Végezetül: kérte, hogy a Bizottság a dömpingszámításból vegye ki a (13 %Cr) acélminőségből készült összes terméket, mert az ebből az acélminőségből készült termékek kivitele a viszonteladását jelentette olyan termékeknek, amelyeket nem maga a kínai exportáló gyártó állított elő.

(55)

A Bizottság elmagyarázta, hogy a leginkább hasonló terméktípusokat annak alapján választotta ki, hogy a (60) preambulumbekezdésben felsorolt tulajdonságok, illetve jellemzők közül hány esetében áll fenn megfelelés. A Bizottság a kínai exportáló gyártót tájékoztatta arról, hogy melyik exportált terméktípus esetében melyik terméktípust használta fel leginkább hasonlóként. Másodszor: ezzel a felvetéssel kapcsolatban a kínai exportáló gyártó nem adott elő érvelést. Harmadszor: a kínai exportáló gyártónak szolgáltatott pontosítások megerősítették, hogy a kínai exportáló gyártó által megjelölt konkrét termékkategóriához, acélminőséghez és átmérőhöz nem tartozott indiai belföldi értékesítés. Ezért a szóban forgó terméktípusok összes értékesítésével kapcsolatban más gyártók adatait kellett figyelembe venni. A kínai exportáló gyártónak megadott rendesérték-tartomány a termékkategórián belüli összes leginkább hasonló terméktípust lefedte. Végezetül: a Bizottságnak jogi kötelezettsége minden, az Unióba irányuló kivitelhez rendes értéket meghatározni, ezért nincs mód arra, hogy a megjelölt termékkategóriát kivegye a dömpingszámításból. Mindemellett a végeredmény, azaz a dömpingnek a felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó ténymegállapítás akkor sem változott volna, ha a szóban forgó termékkategóriához tartozó kivitelt a dömpingszámítás figyelmen kívül hagyta volna. A fenti felvetéseket ezért a Bizottság elutasította.

3.1.3. Exportár

(56)	A Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, az első független vevőnek ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapította meg.

3.1.4. Összehasonlítás és dömpingkülönbözetek

(57)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók által alkalmazott exportárakat hasonlította össze. Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint a Bizottság az összehasonlítást úgy végezte, hogy a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó analóg országbeli rendes értékek súlyozott átlagát összevetette az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(58)

mivel a rendes értékek és az exportárak összehasonlítása a dömping meglétét jelezte, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az FOB-alapon rendelkezésre álló exportárak kiigazítása nem befolyásolta volna a dömping meglétével kapcsolatos ténymegállapítást, hiszen az exportárak további lefelé való kiigazítások útján történő csökkentése csupán a dömpingkülönbözet növekedését eredményezte volna.

(59)

Az egyik kínai exportáló gyártó felvetette, hogy az ár-összehasonlítás torz lehet, mert az indiai értékesítések nukleáris és katonai célra szánt, kiváló minőségű termékeket is magukban foglalhattak, amelyeket azután a Bizottság a normál kínai termékekhez hasonlított. A szóban forgó exportáló gyártó kritizálta a termékkódok rendszerét, azt állítva, hogy a termékkódok ezeket a fajta különbségeket nem adják vissza megfelelő módon, ezért méltánytalan összehasonlításokat eredményeznek. Ennek alapján arra kérte a Bizottságot, hogy egy módosított termékkódrendszer alapján bocsásson ki új kérdőíveket. A szóban forgó exportáló gyártó ugyanezeket az észrevételeket az uniós értékesítések kapcsán is megfogalmazta (lásd a (125) preambulumbekezdést).

(60)

A Bizottság figyelembe vette az egyes terméktípusok közötti különbségeket, és gondoskodott a méltányos összehasonlításról. Mindegyik olyan terméktípushoz egyetlen egyedi termékkódot rendelt, amelyet a kínai exportáló gyártók, az analóg országbeli gyártó és az uniós gazdasági ágazat képviselői gyártottak és értékesítettek. A termékkód a termék legfontosabb tulajdonságain, illetve jellemzőin alapult: a termékkategórián, a külső átmérőn, a falvastagságon, az acélminőségen, a vizsgálatokon, a végkiképzésen, a megmunkáláson és a hosszon. A termékkódok rendszere tehát részletesen figyelembe vette az egyes terméktípusok műszaki leírását, és ebből fakadóan lehetővé tette a méltányos összehasonlítást. Ezért nem volt szükség a termékkódok rendszerének módosítására és új kérdőívek kibocsátására. Továbbá, ahogyan azt a (42) preambulumbekezdés elmagyarázza, a nukleáris és a katonai célú termékek beletartoznak a termékkörbe, ezért nincs lehetőség a kizárásukra. Nincs jele annak, hogy a Bizottság nukleáris vagy katonai célú indiai termékeket méltánytalanul hasonlított volna a kínai kivitelhez. Azokat a terméktípusokat, amelyek kapcsán a kínai exportáló gyártó szerint tévedésre van lehetőség a normál célra szánt csövek és a nukleáris célra szánt csövek acélminőségét illetően, a kínai exportáló gyártó ténylegesen nem exportálta. Mivel az összehasonlítás ezen az alapon nem lehetett torz, a Bizottság a felvetést elutasította.

(61)

Mindezek alapján a mintában szereplő két gyártó esetében a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve [25 % és 35 %] között volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(62)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően egy kínai exportáló gyártó egyrészt felvilágosítást kért a dömpingkülönbözetének számításával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az analóg országbeli gyártó termékkódjai és a szorzók alapján hogyan történt a rendes értékek megállapítása. Másrészt további tájékoztatást kért az indiai belföldi árakról, azt állítva, hogy az érdekelt felek tájékoztatása keretében a rendes értékek és a dömpingkülönbözetek tekintetében megadott értéktartományok alapján nem tudja ellenőrizni a számítás helyességét, valamint hogy a magasabb értékek torz ténymegállapításokon alapulnak. Harmadrészt további tájékoztatást kért az indiai belföldi piacon értékesített terméktípusokról, különösen pedig arról, hogy a Bizottság hogyan biztosította, hogy a katonai és a nukleáris célú speciális termékek ne kerüljenek méltánytalan módon összehasonlításra az Unióba irányuló kínai kivitellel.

(63)

A Bizottság válaszát követően a szóban forgó kínai exportáló gyártó további kéréseket és észrevételeket fogalmazott meg. Negyedrészt olyan teljes listát kért az uniós gazdasági ágazat és az USA-beli gyártók termékkódjairól, amely tartalmazza a szorzók meghatározásának módját is. Ötödrészt azzal érvelt, hogy az USA-beli gyártóknak a kérdőívre adott válaszait nem lett volna szabad felhasználni a szorzók meghatározására, mert a Bizottság az USA-t a (35) preambulumbekezdésben ismertetett okokból nem tekintette megfelelő analóg országnak, továbbá azt állította, hogy az USA-beli árakon alapuló szorzók indokolatlanul nagyok lehetnek. Hatodrészt felvetette, hogy a Bizottság az egyik exportügyletét hibásan vette figyelembe az exportár számításában. Hetedrészt azt állította, hogy a Bizottságnak – az értéktartományok megadása helyett – több információt kellett volna szolgáltatnia az egyes termékkódokhoz tartozó rendes értékekről és dömpingkülönbözetekről. Nyolcadrészt azt állította, hogy a „bűnösség vélelmének” elkerülése érdekében a számításból ki kellett volna zárni és nem dömpingelt termékeknek kellett volna tekinteni azokat az exportált terméktípusokat, amelyekhez nem tartozott az analóg országban belföldi értékesítés. Végezetül ugyanez a kínai exportáló gyártó kérte az érdekelt felek tájékoztatása utáni észrevételek megfogalmazására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását.

(64)

Először: a Bizottság átadta a kínai exportáló gyártónak azon termékkódok listáját, amelyek alapján a rendes értéket meghatározta, és ebben megjelölte azokat a termékkódokat, amelyek közvetlenül megfeleltek az adott exportáló gyártó Unióba irányuló kivitelének, ahol pedig ilyen közvetlenül megfeleltethető termékkód nem volt, tájékoztatást adott arról, hogy mely termékkódok szolgáltak alapként a rendes érték szorzók segítségével történő meghatározásához. A termékkódok listája azt mutatta, hogy a rendes érték meghatározásához felhasznált indiai belföldi értékesítések nem tartalmazták a jellemzően a nukleáris és a katonai célú termékekben felhasznált speciális acélminőségeket. A Bizottság emellett átadta az egyes felhasznált szorzók részletes listáját is.

(65)

Másodszor: a Bizottság – értéktartományok formájában – megadta a kínai exportáló gyártónak az egyes exportált terméktípusokhoz tartozó rendes értékeket és dömpingkülönbözeteket. A gyártó részletes adatainak megadására nem volt módja, mert ahhoz bizalmas adatokat kellett volna felfednie, ezért adta meg az adatokat értéktartományok formájában. A legnagyobb dömpingkülönbözetekkel kapcsolatos konkrét aggályokra reagálva a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb és a legkisebb dömpingkülönbözetek egyformán csupán korlátozott mennyiségeket (a kivitel kevesebb mint 7 %-át) érintettek, ezért nem voltak elegendőek ahhoz, hogy hatásukra megszűnjék a kínai exportáló gyártó összesített dömpingkülönbözete. Ezért ezen értékek figyelmen kívül hagyása nem módosította volna a dömping felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó ténymegállapítást.

(66)

Harmadszor: a terméktípusok közötti méltányos összehasonlítást illetően a Bizottság elmagyarázta, hogy a dömpingkülönbözet meghatározása egy adott kínai exportáló gyártó összes exportált terméktípusa esetében az exportár és az ugyanezen terméktípushoz tartozó rendes érték összehasonlításán alapult, ha pedig nem volt megfeleltethető terméktípus, akkor az összehasonlítás az adott terméktípushoz leginkább hasonló terméktípus felhasználásával történt olyan szorzók alkalmazásával, amelyek módot adtak az egyes termékkódokhoz tartozó tulajdonságok figyelembevételére. Ezért a szokványos terméktípusok exportára nem került összehasonlításra a speciális terméktípusokkal. Konkrétabban fogalmazva az összehasonlítás céljára figyelembe vett indiai belföldi értékesítések nem tartalmazták a jellemzően a katonai és a nukleáris célú speciális termékekben felhasznált speciális acélminőségeket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártó állításával ellentétben nem állt fenn a veszélye a méltánytalan összehasonlításnak. Mindemellett megjegyzendő, hogy bár a Bizottságnak jogi kötelezettsége minden, az Unióba exportált terméktípushoz rendes értéket meghatározni, a dömping fennállása már a közvetlenül egymásnak megfeleltethető terméktípusok vizsgálata alapján is megállapítható lett volna. Ez azt mutatja, hogy sem az adott terméktípushoz leginkább hasonló terméktípus megválasztása, sem pedig a szorzók meghatározása nem volt oka a dömpingre vonatkozó általános ténymegállapításnak.

(67)

Negyedszer: a szorzók részletes listája mellett a Bizottság további magyarázatokkal szolgált arról, hogy hogyan alkalmazta a szorzókat a leginkább hasonló terméktípusok alapján végzett rendesérték-meghatározásban azon terméktípusok esetében, amelyeknek nem lehetett közvetlenül megfeleltetni analóg országbeli terméktípust. Az USA-beli és az uniós termékkódokat, valamint a szorzók számítását tartalmazó teljes lista átadására nem volt mód, mert ehhez fel kellett volna fedni USA-beli és uniós gyártók bizalmas üzleti adatait.

(68)

Ötödször: a Bizottság elmagyarázta, hogy a szorzók olyan százalékos értékek, amelyek a terméktípusok közötti relatív különbségeket, nem pedig az USA-beli abszolút árszinteket fejezik ki. Ennek alapján a Bizottság elutasította azt a felvetést, hogy az USA-beli abszolút árszint indokolatlanul megnövelte a rendes értéket.

(69)	Hatodszor: a Bizottság megjegyezte, hogy a kifogásolt ügylet kis mennyiséget érintett (a kivitel kevesebb mint 3 %-át), ezért figyelmen kívül hagyása nem változtatott volna azon a ténymegállapításon, hogy a felülvizsgálati időszakban folytatódott a dömping.

(70)

Hetedszer: ahogyan azt a (65) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság minden exportált termékkód esetében értéktartományok formájában adta meg a rendes értéket és a dömpingkülönbözetet. A gyártó részletes adatainak megadására nem volt módja, mert ahhoz bizalmas adatokat kellett volna felfednie, ezért adta meg az adatokat értéktartományok formájában.

(71)

Nyolcadszor: a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik exportált terméktípus esetében kötelessége megállapítani a rendes értéket és elvégezni a dömpingszámítást. Nincs szó a „bűnösség vélelméről”, hiszen a dömping fennállása csak akkor állapítható meg, ha az exportár kisebb a rendes értéknél, és a negatív dömpingértékek teljes mértékben figyelembevételre kerülnek az összesített dömpingkülönbözet számításában.

(72)	Végezetül: a Bizottság meghosszabbította a határidőt annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártó reagálhasson a (64)–(70) preambulumbekezdésben foglalt, számára megküldött újabb pontosításokra.

(73)	A pontosítások megküldését követően a kínai exportáló gyártó tovább vitatta az összehasonlítás egyes konkrét vonatkozásait és a dömpingmeghatározást, és megismételte néhány korábbi kifogását.

(74)

Először: azt állította, hogy a méretgazdaságosság, a kereskedelem szintje, a kisebb termelékenység, az értékesítéssel kapcsolatos kiadások, az elszámolási kulcs, a jövedelmezőség és a nyersanyagköltség alapján ki kellett volna igazítani az analóg országban érvényesülő árakat. Másodszor: előadta, hogy a pontosításokból sem sikerült megértenie, hogyan történt a rendes értékek meghatározása. Harmadszor: megismételte az USA-beli és az uniós gyártók termékkódok szerinti költségadatainak – legalább értéktartományok formájában történő – teljeskörű átadására irányuló kérését. Emellett tájékoztatást kért a szorzók származásáról, és kérte, hogy a Bizottság küldje meg neki a terméktulajdonságokat és -jellemzőket. Negyedszer: azt állította, hogy a szorzók a nukleáris és a katonai célú termékek USA-beli és uniós jelenléte miatt torzak. Ötödször: azt állította, hogy a Bizottság által alkalmazott szorzók hibásak. Olyan alternatív szorzókat javasolt, amelyekből állítólag világos, hogy az Unióba irányuló kivitele nem dömpingáron történt. Alternatívaképpen arra kérte a Bizottságot, hogy a szorzókat az alkalmazott gyártási módszer, a kapcsolódó beszerzések vagy a felhasznált nyersanyag típusa figyelembevételével igazítsa ki. Hatodszor: előadta, hogy még ha kizárólag csak a közvetlenül egymásnak megfeleltethető terméktípusokat vizsgáljuk is, a dömping fennállására vonatkozó ténymegállapítás nem vette figyelembe, hogy az indiai árak általában véve alacsonyabbak voltak, sem pedig az analóg országban érvényesülő árak kért kiigazítását és az analóg országbeli gyártó speciális helyzetét.

(75)	A Bizottság részletesen megvizsgálta az újabb észrevételeket.

(76)

Először: ahogyan azt a (35) preambulumbekezdés elmagyarázza, az indiai belföldi árak tényleges versenykörülmények között alakultak ki, ezért megbízhatónak voltak tekinthetők. Az indiai belföldi árak torz voltával kapcsolatos felvetésekkel a (42) preambulumbekezdés már foglalkozott. Az indiai belföldi árak kiigazítására vonatkozó új észrevételeket a kínai exportáló gyártó nem indokolta meg kellőképpen, ezért azokat a Bizottság elutasította.

(77)

Másodszor: ahogyan azt a (64)–(71) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság már korábban részletes információkkal szolgált a szorzókról, azok forrásairól és számításuk módjáról, ezt követően pedig számos technikai kérdést megválaszolt a számítási módszerrel kapcsolatban. (10) Ahogyan a (83) preambulumbekezdés ismerteti, a Bizottság példával is szolgált arra vonatkozóan, hogy hogyan számította ki a költségadatokból a szorzókat. A példában a Bizottság a tényleges költségadatokat értéktartományok formájában adta meg, mert az alaprendelet 19. cikkének megfelelően gondoskodnia kellett az adatok bizalmas kezeléséről. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártónak elegendő információ áll a rendelkezésére ahhoz, hogy visszafejtse a rendes értékek meghatározásának módját.

(78)

Harmadszor: az USA-beli és az uniós gyártók további adataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérést a (67) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság korábban már elutasította. A szorzók forrásának megadásakor óhatatlanul információkat kellett volna szolgáltatni az egyes gyártók által előállított konkrét terméktípusokról. Az összes adat értéktartomány formájában történő megadása pedig észszerűtlen terhet jelentett volna, hiszen hatalmas mennyiségű vállalati szintű költségadatról van szó (több mint 2 000 sor és több mint 50 oszlop). Emellett egyértelmű, hogy a kért adatok az egyes termékkódokhoz tartozó költségszintekre vonatkoztak. A költségszint önmagában nem befolyásolja a rendes értékek meghatározását, mert a szorzók arányszámok (százalékos értékek), nem abszolút mennyiségek. Tehát a termékkódonkénti költségszint nagysága nem befolyásolja a végeredményt. Végezetül értéktartományok formájában nem lehetett volna értelmezhető módon kifejezni a szorzók számításához szükséges pontossági fokot. Ennek az az oka, hogy az értéktartományok formájában kifejezett értékek szorzataként kiadódó értéktartományok olyan szélesek lettek volna, hogy azokból értékelhető következtetéseket nem lehetett volna levonni. Bár a Bizottság emiatt a számítás alapjául szolgáló költségadatokat nem adta meg, a szorzók számított értékeiről teljeskörű információkkal szolgált. Végezetül a Bizottság az indiai belföldi értékesítési árakat megadta értéktartományok formájában. Ennek az volt az oka, hogy a szorzók számításához felhasznált költségadatoktól eltérően az indiai árak kihatottak a rendes értékek bázisszintjére. Ezért indokolt volt, hogy a kínai exportáló gyártó hozzáférjen az adatokhoz és ellenőrizhesse azokat.

(79)

Negyedszer: ahogyan azt a (30) preambulumbekezdés elmagyarázza, a katonai és a nukleáris célú terméktípusok beletartoznak a termékkörbe, és a termékkör újradefiniálásának nincs létjogosultsága. A termékek jellemzőit a termékkódok visszatükrözik, ezért, ahogyan azt a (60) és a (66) preambulumbekezdés elmagyarázza, ez az eljárás méltányos összehasonlítást tett lehetővé a terméktípusok között. A fél a szorzók torz voltára vonatkozó állítást nem támasztotta alá érvekkel. Nincs jele annak, hogy a szorzók elegendően torzak lehettek ahhoz, hogy befolyásolják a dömping felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó általános ténymegállapítást. Ezért a nukleáris és a katonai célú terméktípusokkal kapcsolatos észrevételeket a Bizottság elutasította.

(80)

Ötödször: az észrevételek tükrében a külső átmérőhöz és az acélminőséghez tartozó szorzókat a Bizottság felülvizsgálta és módosította. A módosított szorzókról és az egyéni dömpingkülönbözetek emiatti változásáról a fél tájékoztatást kapott. Bár a módosítások következtében az egyik kínai exportáló gyártó dömpingkülönbözete csökkent, ez a változás nem volt elegendő ahhoz, hogy a dömping felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó általános ténymegállapítást megváltoztassa. Ezzel szemben a Bizottság nem fogadta el a kínai exportáló gyártó által javasolt alternatív szorzókat, mert egy uniós gyártó standard árjegyzékén alapultak, és a felülvizsgálati időszakon kívüli időszakból származtak. A felülvizsgálati időszakbeli tényleges vállalatspecifikus adatok megbízhatóbb alapot szolgáltatnak a rendes érték meghatározásához. A szorzóknak a gyártási módszer, a nyersanyagtípus és a kapcsolódó beszerzések alapján történő kiigazítására vonatkozó kérés nem volt kellőképpen megindokolva és kellően lényegbevágó, mert a kínai exportáló gyártó által megjelölt szempontok egyike sem befolyásolta a szorzók meghatározását; a Bizottság ezért ezt a kérést elutasította.

(81)

Hatodszor: a kért kiigazításokat a kínai exportáló gyártó nem indokolta meg kellőképpen, és nem volt jele annak, hogy azok olyan mértékűek, hogy hatásukra megfordulna a dömping fennállására vonatkozó ténymegállapítás. Az Unióba irányuló indiai kivitel általános árszintje irreleváns, hiszen a rendes érték meghatározása a belföldi árak, nem az exportárak alapján történt, és ettől függetlenül – a terméktípusok széles skálája és a közöttük lévő, az átlagárakban nem feltétlenül visszatükröződő árkülönbségek miatt – a termékkódonkénti összehasonlítás pontosabb, mint az átlagárak összehasonlítása. Emiatt ezeket az észrevételeket a Bizottság elutasította.

(82)

A vizsgálat kései szakaszában az egyik kínai exportáló gyártó egy második meghallgatást is kért a meghallgató tisztviselő előtt, azt állítva, hogy a védelemhez való joga csorbát szenvedett amiatt, hogy véleménye szerint nem kapott elegendő magyarázatot a Bizottság által a dömpingszámítás elvégzése során alkalmazott módszertanról, különösen pedig arról, hogy hogyan történt a szorzók megállapítása és a rendesérték-számításban való alkalmazása. Azt is kérte, hogy a találkozón más érdekelt felek: az uniós gyártók, az Indiában működő analóg országbeli gyártó és az együttműködő USA-beli gyártók is vegyenek részt. Azonban a felsorolt érdekelt felek egyike sem fogadta el a meghívást.

(83)

A meghallgatás után a meghallgató tisztviselő ajánlásokat fogalmazott meg, és arra utasította a Bizottságot, hogy szolgáljon további magyarázatokkal az alkalmazott módszertannal kapcsolatban, és egészítse ki az eljárás korábbi szakaszaiban tett tájékoztatásait és magyarázatait. Ennek alapján a Bizottság kiegészítő tájékoztatást adott, amelyben kizárólag azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a meghallgató tisztviselő álláspontja szerint érinthetik az érdekelt felek védelemhez való jogát, és felkérte az exportáló gyártót, hogy tegyen észrevételeket ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. E kiegészítő tájékoztatás tartalmát az (53), a (77), a (78) és a (80) preambulumbekezdés ismerteti. Emellett az exportáló gyártó észrevételei nyomán elvégzett kiigazítások csökkentették a kínai exportáló gyártók átlagos dömpingkülönbözetét: ahogyan a (61) preambulumbekezdés is bemutatja, a dömpingkülönbözet [25 % és 35 %] közé, tehát valamivel az érdekelt felek végső tájékoztatásakor eredetileg számított [30 % és 40 %] közötti érték alá esett vissza. A dömpingkülönbözet pontos értéke nem volt hatással az exportáló gyártók helyzetére, mert az intézkedések szintjét a hatályvesztési felülvizsgálat nem érinti (lásd a (195) preambulumbekezdést).

(84)	A Bizottság elegendő időt adott arra, hogy a kínai exportáló gyártók a számukra megküldött új információkkal kapcsolatban észrevételeket fogalmazzanak meg.

(85)

Beadványában azonban az egyik kínai exportáló gyártó nem a meghallgató tisztviselő által felvetett és a Bizottság kiegészítő magyarázataiban tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos észrevételeinek megfogalmazására szorítkozott. Ehelyett újfent megkérdőjelezte a Bizottság által követett módszertant, és ellenvéleményének adott hangot az eljárás korábbi szakaszaiban szolgáltatott, az (59)–(83) preambulumbekezdésben ismertetett magyarázatokkal kapcsolatban. Továbbá 2018. január 26-án, pénteken késő délután, az észrevételek megfogalmazására meghatározott 2018. január 29-i, hétfői határidő lejárta előtt olyan új kérdésekkel és igényekkel állt elő, amelyeket addig sem az eljárás korábbi szakaszaiban, sem a meghallgató tisztviselő előtt nem hozott fel, és kijelentette, hogy sérülni fog a védelemhez való joga, ha ezekben a kérdésekben nem kap választ és kiegészítő tájékoztatást.

(86)

Válaszul a Bizottság először is emlékeztetett arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat lefolytatásának jogi és eljárási lépései, valamint határidői nem teszik lehetővé, hogy az eljárás kései szakaszában folytatólagosan benyújtott érveket, igényeket és kérdéseket befogadja, hiszen ezzel ellehetetlenülne a vizsgálat időbeni lezárása, különös tekintettel arra, hogy a feleknek korábban bőségesen volt idejük és lehetőségük észrevételeket megfogalmazni. Ez a jelen ügyben már csak azért is igaz volt, mert a Bizottság a módszertant több meghallgatás és az érdekelt felek többszöri tájékoztatása keretében is részletekbe menően elmagyarázta. Éppen emiatt kérte a Bizottság a meghallgatás utáni pontosításaiban kifejezetten azt, hogy a kínai exportáló gyártó az észrevételeiben azokra a konkrét kérdésekre szorítkozzon, amelyekben a meghallgató tisztviselő előtt kifejtett álláspontja szerint sérült a védelemhez való joga, és amelyek kapcsán akkor további felvilágosítást kapott. A kínai exportáló gyártó nem mutatta be, hogy a védelemhez való joga hogyan sérült, és azt sem indokolta meg kellőképpen, hogy a felhozott kérdések milyen befolyással voltak a vizsgálat általános ténymegállapításaira.

(87)

A rendesérték-meghatározás módszertanával kapcsolatos kritikája mellett a kínai exportáló gyártó továbbra is azt állította, hogy dömpingkülönbözetét felnagyította a katonai és a nukleáris célra szánt, illetve a szokásos célokra szánt csövek közötti összehasonlítás. Ahogyan azonban a (79) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság nem végzett ilyen összehasonlítást, és nem határozott meg rendes értéket e speciális terméktípusokra vonatkozóan.

(88)

Ezen túlmenően az exportáló gyártó az eljárás e kései szakaszában most először a méltányos ár-összehasonlítás érdekében is kért kiigazítást, azon az alapon, hogy 2,5-szer akkora termelékenységgel dolgozott, mint az analóg országbeli indiai gyártó. Szintén kiemelte az indiai gyártó haszonkulcsát, és kérte a rendes érték lefelé való kiigazítását azon az alapon, hogy a felülvizsgálati időszakbeli indiai belföldi értékesítések nyereségesebbek voltak, mint az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat számára megállapított nyereségcél. A két kérés együttesen 28 %-kal csökkentette volna a rendes értékeket, aminek hatására az exportáló gyártó szerint negatívba fordult volna a dömpingkülönbözet.

(89)

Az első észrevétel akkor érkezett, amikor már nem volt lehetőség az ellenőrzésére. Mindazonáltal ha az első észrevétel az eljárás korábbi szakaszában érkezett volna, akkor sem elégítette volna ki az alaprendelet 6. cikkének (8) bekezdésében foglalt követelményeket, mert nem volt alátámasztva bizonyítékokkal. A második észrevétel megalapozatlan volt, hiszen a (48)–(51) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a rendes érték az analóg országbeli gyártó tényleges belföldi értékesítési árai alapján került meghatározásra, nem pedig a költségek és a nyereség alapján számított érték volt. A Bizottság az analóg országbeli gyártó belföldi értékesítéseinek nyereségességét akkor vette figyelembe, amikor megállapította, hogy a belföldi értékesítések a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történtek (lásd az (50) preambulumbekezdést). Ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat nyereségcélja azt a nyereséget jelenti, amely dömpingelt behozatal hiányában elérhető volna. Ilyeténképpen a belföldi nyereségesség és az uniós gazdasági ágazat nyereségcélja nem hasonlítható egymással össze. A Bizottság ezért mindkét észrevételt elutasította. A 28 %-os kiigazítás elutasításából következően a dömping felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó ténymegállapítás akkor sem változott volna, ha a Bizottság egyebekben elfogadja a kínai exportáló gyártó alternatív dömpingszámítását.

(90)

A 2018. február 5-i meghallgatáson ugyanez a kínai exportáló gyártó többször hivatkozott a WTO Fellebbezési Testületének a Kínából érkező kötőelem-behozatallal kapcsolatos határozatára (DS397. sz. ügy). Azzal érvelt, hogy a szóban forgó határozat alapján a Bizottságnak az analóg országbeli (indiai) gyártó, az együttműködő USA-beli gyártók és az uniós gazdasági ágazat minden egyes terméktípusa vonatkozásában minden költséget, árat és rendes értéket közölnie kellett volna, és azt állította, hogy enélkül sérült a védelemhez való joga.

(91)

A Bizottság azonban megállapította, hogy a határozatban kimondott kötelezettség csak a kínai gyártó által exportált terméktípusokra és csak a rendesérték-meghatározás módszertanának közlésére vonatkozott, azaz a kivitel vonatkozásában biztosított teljeskörűséget. A határozatból nem következik, hogy az exportáló gyártónak az összes fél összes tevékenységére vonatkozó bizalmas vállalati adatokat meg kell kapnia. A felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(92)

A 2018. február 5-i meghallgatáson ugyanez a kínai exportáló gyártó ismét amellett érvelt, hogy még a Bizottság felülvizsgált szorzói is helytelenek voltak. Vitatta az acélminőségre vonatkozó felülvizsgált szorzókat és a legkisebb átmérőkhöz tartozó szorzókat. Azt állította, hogy az USA-beli exportáló gyártók adatain alapuló összes szorzót a standard költségmodell alapján kellett volna megállapítani. Ismertetett egy alternatív szorzókon alapuló alternatív dömpingszámítást, amely a (88)–(89) preambulumbekezdésben bemutatott 28 %-os kiigazítás miatt negatív dömpinget eredményezett.

(93)

A Bizottság ismételten elutasította az alternatív szorzókat, mert azok standard árjegyzékeken alapultak és a felülvizsgálati időszakon kívüli időszakból származtak (lásd a (80) preambulumbekezdést). A Bizottság megerősítette, hogy a dömpingellenes vizsgálatokban kötelezően a tényleges költségekből, azaz a mennyiség és az árak változásainak figyelembevételével kiigazított standard költségekből kell kiindulni. Továbbá a felülvizsgált szorzók lényegében megegyeztek a kínai exportáló gyártó által bemutatott alternatív szorzókkal. Mindemellett ha az alternatív szorzókat elfogadjuk is, azok önmagukban nem elegendőek a dömping felülvizsgálati időszakbeli folytatódására vonatkozó ténymegállapítás megváltoztatásához.

3.2. A dömping folytatódásának valószínűsége Kína viszonylatában

(94)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai gyártók által más harmadik országok viszonylatában folytatott árazási gyakorlatot, valamint az uniós piac vonzerejét.

3.2.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(95)

A mintában szereplő két kínai gyártó kapacitáskihasználási aránya [40 % és 60 %] között volt. A mintában szereplő két gyártó szabad kapacitása [40 000 és 50 000 tonna] között volt. Ez az uniós felhasználás [30–50 %]-ának felelt meg. Emellett az is megállapítást nyert, hogy további kapacitások kiépítését tervezik.

(96)

A Kínában működő összes gyártó teljes kapacitását a kérelmező 1 millió tonnán felüli értékre becsülte. Ennek alapján a mintában szereplő gyártók kapacitáskihasználási aránya azt jelzi, hogy a Kínában rendelkezésre álló teljes szabad kapacitás mintegy 500 000 tonnára, azaz az uniós felhasználás több mint négyszeresére tehető. Ha a többi exportáló gyártó kapacitáskihasználási aránya nagyobb volt is, mint a mintában szereplő gyártóké, a teljes kínai szabad kapacitás akkor is jelentős, és a teljes uniós felhasználásnál nagyobb mennyiségnek felel meg.

(97)

A kérelmező becslése szerint a kínai belföldi termelést, az importot és az exportot egyaránt figyelembe véve a teljes kínai belföldi felhasználás 310 000 tonna volt. Minthogy a szabad kapacitás a becsült kínai belföldi felhasználás több mint 150 %-ának felelt meg, a Bizottság valószínűtlennek ítélte, hogy a Kínán belüli belföldi felhasználás 150 %-kal megnőjön, és így lekösse a rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitást.

(98)	Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagyon komoly méretű az a szabad kapacitás, amely a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén legalább részben mozgósítható az Unió piacának kiszolgálására.

3.2.2. Kína magatartása más piacokon az árazás területén

(99)

Az érintett termék Kínából való behozatalával szemben az Eurázsiai Gazdasági Unió (Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország), valamint Ukrajna rendelkezik hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekkel. Ezek az intézkedések arról tanúskodnak, hogy a kínai gazdasági ágazat mint egész az érintett termék vonatkozásában más piacokon dömpinget folytat.

(100)

Emellett a Bizottság megállapította, hogy a kínai kivitel általában véve minden más ország felé alacsonyabb árakon valósul meg, mint az Unió felé. A kínai exportstatisztika szerint a harmadik országokba irányuló kínai kivitel átlagosan 23 %-kal alacsonyabb exportáron valósult meg, mint az Unióba irányuló kivitel.

(101)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára, és ott dömpingárakon értékesítenék azt.

3.2.3. Az uniós piac vonzereje

(102)

Az uniós piac mérete meghaladta a 100 000 tonnát, és ezzel a becslések szerint Kína után a világ második legnagyobb piacának számított, nagyobbnak, mint az USA. Tehát az uniós piac már csak méreténél fogva is vonzó piac a kínai exportőrök számára.

(103)

Másrészt a Bizottság megállapította, hogy az Unióba irányuló kivitel kapcsán Kína által felszámított átlagos exportárak sokkal magasabbak voltak, mint a más piacokon alkalmazott kínai exportárak, ami további jele az uniós piac vonzerejének. Mint a (100) preambulumbekezdésben láttuk, a harmadik országokba irányuló kínai kivitel 23 %-kal alacsonyabb exportáron valósult meg, mint az Unióba irányuló kivitel.

(104)

Harmadrészt a más piacokon, például Oroszországban és Ukrajnában hatályban lévő dömpingellenes intézkedések leszűkítették a kínai kivitel számára hozzáférhető más piacok körét. Ezért valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai kivitel ismét az uniós piacot venné célba, és uniós piaci részesedése valószínűsíthetően közelebb kerülne az intézkedések bevezetése előtti 18 %-os szinthez.

(105)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac valószínűsíthetően nagyon vonzó célpiac lenne a kínai kivitel számára.

3.3. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(106)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest nagyon jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában. Az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást valószínűsíthetően legalább részben az uniós piac kiszolgálására használnák fel.

(107)

Emellett az érintett termék Kínából érkező behozatalával szemben más piacokon is voltak hatályban dömpingellenes intézkedések, és a más piacokra irányuló kínai kivitel alacsonyabb exportárakon valósult meg, mint az uniós piacokon érvényesülő árak. A kínai exportnak a harmadik országok piacain tapasztalható árazási gyakorlata alátámasztja annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna az Unióba irányuló dömping.

(108)

Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy más piacok a dömpingellenes intézkedések miatt továbbra is zárva vannak a kínai kivitel előtt, azt jelezte, hogy a kínai kivitel az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé.

(109)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel azzal járna, hogy nagy mennyiségben érkezne dömpingelt behozatal Kínából az Unióba.

4. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(110)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket az Unióban 23 ismert gyártó gyártotta, amelyek közül néhány kapcsolatban állt egymással. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(111)

A kérelmező által szolgáltatott adatok tanúsága szerint a teljes uniós termelés a felülvizsgálati időszakban mintegy 117 000 tonna volt.

(112)

A vizsgálat keretében a mintába felvett vállalatok az uniós termelés 54 %-át és az uniós értékesítések 55 %-át tudhatják magukénak. A minta adatai így reprezentatívnak tekinthetők az uniós gazdasági ágazat helyzete szempontjából.

4.2. Uniós felhasználás

(113)

A Bizottság az uniós felhasználást i. a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon realizált értékesítési volumen, valamint ii. a harmadik országokból érkező behozatalnak az Eurostat adatbázisában található adatai alapján állapította meg. Ez az adatbázis tartalmazza a legpontosabb adatokat, mert a rendes behozatali eljárás mellett az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott termékekre is kiterjed.

(114)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Teljes uniós felhasználás	108 152	116 718	111 324	104 677
Index (2013 = 100)	100	108	103	97
Forrás: kitöltött kérdőívek, a kérelmező adatai és az Eurostat adatbázisa

(115)

Miután 2014-ben az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt, 2014 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-os csökkenés volt megfigyelhető. Ez a csökkenés elsősorban az egyik legnagyobb felvevőpiacnak számító kőolaj- és földgáziparban végrehajtott beruházások visszaesésével magyarázható.

4.3. Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(116)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatbázisában található információk alapján állapította meg (10 számjegyű szint). Az Eurostat adatbázisában található behozatali adatok származási országok szerinti bontásából azonban világos volt, hogy egyes figyelembe vett országokban nem gyártottak varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket. Ezért a Bizottság ezen országok behozatali adatait kizárta a vizsgálatból, mert egyértelműen nem kapcsolódtak az érintett termékhez. Ennek részletei megtalálhatók voltak az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában. A Kínára, az Indiára, az Ukrajnára és a varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket gyártó más országokra vonatkozó adatok nem szorultak korrekcióra.

(117)

Az egyes behozatalok piaci részesedése szintén az Eurostat korrigált adatai alapján került meghatározásra.

(118)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
A Kínából érkező behozatal teljes volumene (tonna)	2 437	1 804	1 951	2 317
Index (2013 = 100)	100	74	80	95
Piaci részesedés (%)	2,3	1,5	1,8	2,2
A Kínából érkező behozatal volumene az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott volumen nélkül	1 173	1 120	1 014	820
Index (2013 = 100)	100	95	86	70
Piaci részesedés (%)	1,1	1	0,9	0,8
Forrás: kitöltött kérdőívek, a kérelmező adatai és az Eurostat adatbázisa

(119)

A figyelembe vett időszak alatt csak kis mennyiségben érkezett behozatal Kínából. A teljes kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban mindvégig 2 % körül volt. Ha az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott termékeket figyelmen kívül hagyjuk, a piaci részesedés a figyelembe vett időszakban mindvégig 1 % körül alakult. Az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott mennyiségek késztermékek, például hőcserélők formájában újrakivitelre kerültek.

(120)

A behozatal volumene – feltehetően a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően – az eredeti intézkedések 2011. évi bevezetése óta ilyen alacsony szintű.

4.3.2. Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(121)

Előzetesen megjegyezzük, hogy az érintett termék átlagárai a terméktípusok széles skálája és a közöttük lévő tekintélyes árkülönbségek miatt nem minden terméktípus esetében reprezentatívak. Mindazonáltal az alábbiakban bemutatjuk őket.

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal átlagárai

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
A Kínából érkező behozatal átlagára (EUR/tonna)	5 288	6 911	6 604	4 615
Index	100	131	125	87
Rendes behozatali eljárás (EUR/tonna)	5 711	6 146	6 442	5 420
Index	100	108	113	95
Aktív feldolgozási eljárás (EUR/tonna)	4 895	8 162	6 780	4 174
Index	100	167	138	85
Forrás: TARIC adatbázis

(122)

A Kínából érkező behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt 13 %-kal csökkent.

(123)

Az együttműködő exportáló gyártók 56 %-át adták a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező behozatalnak, és ugyanebben az időszakban mintegy 1 %-os piaci részesedéssel rendelkeztek.

(124)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás értékelése keretében a Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek felszámított és gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árakat terméktípusonként összehasonlította a mintában szereplő gyártóktól érkező behozatal esetében az uniós piacon az első független vevő részére történő értékesítéshez tartozó, uniós határparitáson számított, CIF-alapon megállapított és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított súlyozott átlagárakkal. Az árak összehasonlítása típusonként történt az egyes ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti megfelelő kiigazításával és a kedvezmények és az árengedmények levonásával. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki.

(125)

Az egyik kínai exportáló gyártó felvetette, hogy az ár-összehasonlítás torz lehet, mert az uniós értékesítések nukleáris és katonai célra szánt, kiváló minőségű termékeket is magukban foglaltak, amelyeket azután a Bizottság a normál kínai termékekhez hasonlított. A szóban forgó exportáló gyártó kritizálta a terméktípusok rendszerét, azt állítva, hogy a terméktípusok ezeket a fajta különbségeket nem adják vissza megfelelő módon. A terméktípusok rendszere azonban biztosította, hogy ezek az uniós gazdasági ágazat által előállított speciális terméktípusok ne kerüljenek összehasonlításra a kínai exportáló gyártóktól érkező terméktípusokkal. Ez úgy lehetséges, hogy ezek az uniós gazdasági ágazat által előállított speciális termékek az acélminőségre való tekintettel külön kód alá tartoznak.

(126)

A fentiekben ismertetett módszerrel megállapítást nyert, hogy a behozatal átlagosan 44 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A dömpingellenes vámok beszámításával (amely nem indokolt akkor, ha a behozatal az aktív feldolgozási eljárás keretében történik) a szóban forgó kínai behozatal átlagára 32 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(127)

Egy kínai exportáló gyártó észrevételezte, hogy egyik értékesítési ügyletét a Bizottság tévesen tekintette úgy, hogy az aktív feldolgozási eljárás keretében került rá sor, holott a valóságban nem így volt. Mivel a kérdéses ügylet (összesen több mint száz közül egy) kevesebb mint 3 %-ot képviselt a kínai exportáló gyártó által az Unióba értékesített volumenen belül, nem befolyásolta jelentős mértékben a (126) preambulumbekezdésben megjelölt különbözeteket.

4.3.3. Harmadik országokból érkező behozatal

(128)

Az alábbi táblázat a más harmadik országokból az Unióba érkező behozatalnak a figyelembe vett időszak alatti alakulását mutatja a behozatalok volumene, piaci részesedése és átlagárai tükrében. Az átlagárak reprezentativitásával kapcsolatban a (121) preambulumbekezdésben tett megjegyzés itt is érvényes.

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország		2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
India	Volumen tonnában	13 531	17 230	18 911	19 845
	Index	100	127	140	147
	Piaci részesedés (%)	12,5	14,8	17,0	19,0
	Átlagár (EUR/tonna)	5 315	4 790	5 217	4 519
	Index	100	90	98	85
Ukrajna	Volumen tonnában	10 170	12 535	12 201	11 870
	Index	100	123	120	117
	Piaci részesedés (%)	9,4	10,7	11,0	11,3
	Átlagár (EUR/tonna)	7 276	6 984	6 706	6 069
	Index	100	96	92	83
Koreai Köztársaság	Volumen tonnában	3 731	3 526	3 481	3 166
	Index	100	95	93	85
	Piaci részesedés (%)	3,4	3	3,1	3
	Átlagár (EUR/tonna)	6 614	6 124	6 537	6 599
	Index	100	93	99	100
USA	Volumen tonnában	3 062	4 647	3 280	3 113
	Index	100	152	107	102
	Piaci részesedés (%)	2,8	4	2,9	3
	Átlagár (EUR/tonna)	15 442	12 181	14 801	15 503
	Index	100	79	96	100
Japán	Volumen tonnában	3 605	4 980	4 602	3 052
	Index	100	138	128	85
	Piaci részesedés (%)	3,3	4,3	4,1	2,9
	Átlagár (EUR/tonna)	7 762	5 477	6 359	8 021
	Index	100	71	82	103
Egyéb harmadik országok	Volumen tonnában	7 267	10 257	8 740	4 019
	Index	100	141	120	55
	Piaci részesedés (%)	6,7	8,8	7,9	3,8
	Átlagár (EUR/tonna)	6 614	6 124	6 537	6 599
	Index	100	93	99	100
Harmadik országok összesen, az érintett ország kivételével	Volumen tonnában	41 366	53 175	51 215	45 065
	Index	100	129	124	109
	Piaci részesedés (%)	38,2	45,6	46,0	43,1
	Átlagár (EUR/tonna)	7 434	6 616	6 570	6 454
	Index	100	89	88	87
Forrás: TARIC adatbázis

(129)

Az érintett országon kívüli harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználás 43,1 %-át tette ki. A legnagyobb piaci részesedéssel az Indiából érkező behozatal rendelkezett (a teljes uniós felhasználás 19 %-a). Emellett jelentős mennyiségben még Ukrajnából érkezett behozatal a felülvizsgálati időszakban (11,3 %-os piaci részesedés).

(130)

Ezek az Unióba érkező behozatalok az uniós gazdasági ágazat átlagos áraihoz képest viszonylag alacsony átlagárakon valósultak meg. Az Indiából érkező behozatalhoz a felülvizsgálati időszakban különösen alacsony átlagos értékesítési egységár tartozott (4 519 EUR/tonna).

(131)

Két kínai exportáló gyártó észrevételezte, hogy az indiai gyártók átlagos importára kisebb volt a kínai importáraknál. Ahogyan azt a (121) preambulumbekezdés elmagyarázza, az átlagárak nem képeznek szükségképpen méltányos – vagy éppen értékelhető – alapot az ár-összehasonlításokhoz. A Bizottság által a kínai behozatal tekintetében elvégzett és a (126) preambulumbekezdésben ismertetett alákínálás-elemzés típusonként történt. Az Unióba érkező indiai behozatal tekintetében nem álltak rendelkezésre típusonkénti adatok a vizsgálat céljára.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1. Általános észrevételek

(132)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(133)

A kárelemzés céljából a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az ESTA által rendelkezésre bocsátott adatok alapján értékelte. Az adatok az összes ismert uniós gyártóra vonatkoznak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben rendelkezésre bocsátott ellenőrzött adatok alapján értékelte. Mindkét adategyüttesről megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából reprezentatív.

(134)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(135)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.4.2. Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(136)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (tonnában)	146 346	164 008	132 541	117 034
Index	100	112	91	80
Termelési kapacitás (tonnában)	242 821	249 029	247 420	248 575
Index	100	103	102	102
Kapacitáskihasználás (%)	60	66	54	47
Index	100	109	89	78
Forrás: az ESTA kitöltött kérdőíve, amely az összes uniós gyártó adatait tartalmazta

(137)

A termelési volumen a figyelembe vett időszakban 20 %-kal csökkent, a legnagyobb visszaesés 2015-ben következett be.

(138)

A termelési kapacitás a felülvizsgálati időszakban enyhén, a figyelembe vett időszakban 2 %-kal nőtt. Ez a növekedés az üzemekre és a berendezésekre irányuló beruházásoknak volt köszönhető, amelyek nyomán kismértékben javult a gyártás hatékonysága.

(139)

A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban csökkent. A kapacitáskihasználás 22 %-os csökkenése a termelési volumennek a figyelembe vett időszakon belüli csökkenését tükrözi.

4.4.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(140)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)	64 349	61 739	58 157	57 295
Index	100	96	90	89
Piaci részesedés (%)	59,5	52,9	52,2	54,7
Index	100	89	88	92
Exportvolumen (tonna)	63 641	78 164	53 884	49 691
Index	100	123	85	78
Forrás: az ESTA kitöltött kérdőíve, amely az összes uniós gyártó adatait tartalmazta

(141)

Az uniós piacon értékesített mennyiség a felülvizsgálati időszakra 57 295 tonnára csökkent, ami a figyelembe vett időszak egészét tekintve 11 %-os visszaesést jelent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanebben az időszakban 8 %-kal csökkent, míg az uniós gazdasági ágazat exportvolumene 22 %-kal esett vissza.

4.4.2.3. Növekedés

(142)

Mint a 6. táblázatban látható, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban nem nőtt, hanem éppenséggel csökkent.

4.4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(143)

A foglalkoztatás és a termelékenység a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak száma	4 825	4 859	4 451	4 462
Index	100	101	92	92
Termelékenység (tonna/alkalmazott)	30	34	30	26
Index	100	111	98	86
Forrás: az ESTA kitöltött kérdőíve, amely az összes uniós gyártó adatait tartalmazta

(144)

Az alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban 8 %-kal csökkent. Az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – az egy alkalmazottra jutó éves termelésben (tonna) mérve – 14 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

4.4.2.5. Készletek

(145)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Készletek

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (tonna)	8 065	8 906	8 294	6 470
Index	100	110	103	80
Zárókészlet a termelés százalékában	5,5	5,4	6,3	5,5
Index	100	99	114	100
Forrás: az ESTA kitöltött kérdőíve, amely az összes uniós gyártó adatait tartalmazta

(146)

A felülvizsgálati időszakra a zárókészlet a 2013-as értékhez viszonyítva 20 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban a zárókészletnek a termelési volumenre vetített szintje viszonylag állandó értéket mutatott.

4.4.2.6. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(147)

Ahogyan azt a 3. szakaszban bemutattuk, a dömping a felülvizsgálati időszakban is folytatódott. A kínai gyártók által folytatott jelentős mértékű dömping rontotta az uniós gazdasági ágazat teljesítményét, mert a kínai gyártók árai súlyosan alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak.

(148)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene mindazonáltal jelentősen elmaradt az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában tapasztalt szinttől. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása is kevésbé volt markáns.

4.4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(149)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak (EUR/tonna)	9 601	9 013	9 256	8 668
Index	100	94	96	90
Termelési egységköltség (EUR/tonna)	9 065	8 155	9 106	8 425
Index	100	90	100	93
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók adatai

(150)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési árak az Unióban 10 %-kal csökkentek. A termelési egységköltség a nyersanyagárak és különösen a nikkelár visszaesésével 7 %-kal csökkent. Az egységköltség 2015-ös növekedése a termelési és az értékesítési volumen adott évi csökkenésével magyarázható (5. és 6. táblázat).

(151)

Megjegyzendő, hogy a fentiekben megadott átlagárak és átlagos egységköltségek olyan kiváló minőségű, meghatározott vállalatoknak értékesített termékek adatait is tartalmazzák, amelyekkel a kínai behozatal nem versenyez. Ezeket a termékeket emiatt a Bizottság nem vette figyelembe a behozatal és az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítései közötti ár-összehasonlításokban (lásd a (124) preambulumbekezdést).

4.4.3.2. Munkaerőköltségek

(152)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagbér (EUR)	63 156	64 353	64 117	61 394
Index	100	102	102	97
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók adatai

(153)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban viszonylag állandó értéket mutatott. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2013 és a felülvizsgálati időszak között 3 %-kal csökkent.

4.4.3.3. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(154)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség.

(155)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
A független uniós vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	5,6	6,8	0,8	0,3
Index	100	123	14	5
Pénzforgalom (EUR) (index, 2013 = 100)	100	73	60	38
Beruházások (EUR) (index, 2013 = 100)	100	76	99	102
A beruházások megtérülése (%)	35,9	35,6	6,8	3,0
Index	100	99	19	8
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók adatai

(156)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós gazdasági ágazat nyeresége csökkent. A 2014. évben az ágazat 23 %-os nyereségnövekedést realizált 2013-hoz képest. A nyereség 2014-ről 2015-re 88 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszakban az ágazat éppen hogy csak képes volt kitermelni ráfordításait, nyeresége 0,3 %-ra zsugorodott.

(157)

A nettó pénzforgalom és a beruházások megtérülése a jövedelmezőséghez hasonló pályát követett.

(158)

A mintában szereplő vállalatok beruházásai a figyelembe vett időszakban viszonylag állandó szinten voltak. A beruházások célja elsősorban a meglévő gyártósorok hatékonyságának javítása, valamint egészségi, biztonsági és környezetvédelmi szempontú fejlesztés volt.

4.5. A kárra vonatkozó következtetés

(159)

A figyelembe vett időszak kezdetén az uniós gazdasági ágazat egyes gazdasági mutatói kedvező helyzetről tanúskodtak, és határozottan mutatkoztak annak jelei, hogy az uniós gazdasági ágazat megkezdte az eredeti vizsgálatban megállapított kár hatásaiból való felépülést. Az uniós gazdasági ágazat például 2013-ban és 2014-ben a nyereségcélját meghaladó mértékű nyereséget realizált. Emellett az uniós gazdasági ágazat képes volt jelentősen javítani termelési és kapacitáskihasználási adatait, illetőleg növelni az exportra értékesített mennyiséget.

(160)

A 2015. évtől fogva azonban a legtöbb gazdasági mutató határozott romlást jelzett. Különösen szembetűnő, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége jelentősen visszaesett (a felülvizsgálati időszakra 0,3 %-ra), és a termelés, illetőleg a kapacitáskihasználás, valamint az értékesítési egységár és a foglalkoztatás is jelentősen csökkent. A figyelembe vett időszak folyamán összességében csaknem valamennyi gazdasági mutató a helyzet romlását jelezte.

(161)

A kedvezőtlen tendencia több tényező együttes hatásával magyarázható, amelyek együtt tovább rontották a még egyébként is sérülékeny uniós gazdasági ágazat állapotát: a dömpingelt kínai behozatal folyamatosan jelen volt, és bár ez a jelenlét a mennyiségeket tekintve korlátozott mértékű volt az eredeti vizsgálat kapcsán tapasztalthoz képest, az árakat tekintve jelentősen alákínált az uniós gyártók árainak; az érintett termék legnagyobb piacának számító kőolaj- és földgázpiacon a világon mindenütt visszaestek a beruházások; továbbá teret nyert a harmadik országokból (elsősorban Indiából, de Ukrajnából is) alacsony árakon érkező behozatal, és mind az árakon, mind a mennyiségeken keresztül jelentős nyomás alá helyezte az uniós gazdasági ágazatot.

(162)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően két kínai exportáló gyártó jelezte, hogy további információkat kellett volna szolgáltatni a (161) preambulumbekezdésben említett három mögöttes tényezőről. Ezeket a tényezőket azonban a Bizottság megfelelő módon elmagyarázta, és egyetlen érdekelt fél sem vetette fel, hogy más tényező is jelentős szerepet játszott a folyamatokban. Ezért a Bizottság a teljesség szempontjából kielégítőnek és megfelelőnek találta elemzését.

(163)

Az, hogy a Kínából érkező behozatal – az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglalt követelménynek megfelelően – jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára, a 4.3.2. szakaszban ismertetett nagymértékű alákínálásból következik. Helytelen az az állítás, amelyet az érdekelt felek tájékoztatását követően az egyik exportáló gyártó megfogalmazott, miszerint a kínai behozatalnak csupán 1 %-os volt a piaci részesedése, mert Kína piaci részesedésébe az aktív feldolgozási eljárás keretében végrehajtott uniós értékesítéseket is bele kell számítani. Ennek az az oka, hogy az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott termékek a felülvizsgálat tárgyát képező termék vizsgálata szempontjából felhasznált terméknek minősülnek, és versengnek az uniós piacon értékesített többi termékkel, köztük az uniós gazdasági ágazat termékeivel. A (115) preambulumbekezdés elmagyarázza továbbá, hogy a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal csökkent a felhasználás, és ez a csökkenés elsősorban az érintett termék legnagyobb felvevőpiacának számító kőolaj- és földgáziparban végrehajtott beruházások 2015 óta megfigyelt visszaesésével magyarázható. A szóban forgó ágazat részéről a figyelembe vett időszak kései szakaszában tapasztalt lanyha keresletet az ESTA is megerősítette egy beadványában, amelyet minden érdekelt fél megkapott és amelyet egyetlen érdekelt fél sem vitatott. Ezért ez a tényező – a keresletcsökkenésen keresztül – befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét a figyelembe vett időszak kései szakaszában. Végezetül: az Indiából és a más harmadik országokból érkező behozatal növekedésével a 4.3.3. szakasz részletesen foglalkozik, és a 4. táblázat teljes képet fest a növekedések nagyságáról, az árak alakulásáról és a piaci részesedések növekedéséről. Miközben az átlagos indiai importárakból látszólag az szűrhető le, hogy az indiai behozatal alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak, ezt teljes bizonyossággal nem lehet állítani, mert az ár-összehasonlítások helyes elvégzéséhez pontosabb adatokra volna szükség, és a várható lényeges fejleményeket is figyelembe kellene venni (lásd a (176)–(180) preambulumbekezdést). Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése nem írja elő, hogy abban az esetben, ha a dömping megismétlődésének és a kár folytatódásának valószínűsége megállapítást nyert, a vámok kiterjesztésének feltétele volna az ok-okozati összefüggés külön vizsgálata, és e rendelet esetében ez a helyzet áll fenn. Mindezen megfontolások alapján nem mondható ki, hogy az Indiából vagy a más harmadik országokból érkező behozatal az egyedüli olyan tényező, amely a felülvizsgálati időszakban kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság a szóban forgó három tényező létezését és fontosságát a rendelkezésre álló információk alapján állapította meg, és ezek az információk valamennyi érdekelt félnek rendelkezésére álltak. Mindezek alapján azt a felvetést, hogy az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban az érdekelt felek tájékoztatása hiányos volt, a Bizottság elutasítja.

(164)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat előnyét látta az eredeti intézkedéseknek, hiszen helyzete a figyelembe vett időszakban (és különösen 2013-ban és 2014-ben) az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához (2010-hez) képest némi javulást mutatott. Az uniós gazdasági ágazat felépülése azonban lassú, és az ágazat a fentiekben említett tényezők miatt továbbra is sérülékeny állapotban, kiszolgáltatott helyzetben van. Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁLYVESZTÉSE ESETÉN

(165)

A vizsgálatnak a (164) preambulumbekezdésben bemutatott következtetése szerint az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Ezért a Bizottság – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban – értékelte, hogy valószínűsíthető-e a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetére a kínai dömpingelt behozatal miatti kár folytatódása.

(166)

Ennek érdekében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető árszintjét, valamint ennek az árszintnek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

5.1. Szabad kapacitás Kínában és az uniós piac vonzereje

(167)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós piacra érkező kínai behozatal dömpingárakon valósult meg, és jelentősen alákínált az uniós gyártók árainak. A Bizottság ebből fakadóan arra a következtetésre jutott (lásd a (109) preambulumbekezdést), hogy az intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető a dömping folytatódása.

(168)

A (95)–(98) preambulumbekezdésben a Bizottság megerősítette, hogy Kínában nagy mennyiségben, a teljes uniós piaci felhasználás több mint négyszeresének megfelelő méretben állnak rendelkezésre szabad kapacitások. Ebben az összefüggésben a vizsgálat azt is megerősítette (lásd a (102) preambulumbekezdést), hogy a felhasználást tekintve a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek uniós piaca Kínát nem számítva a világ legnagyobb piacának számít.

(169)

Emellett a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a kínai exportáló gyártók más piacokon is folytattak dömpinget. Ezért a kínai exportáló gyártókkal szemben több országban is bevezettek dömpingellenes intézkedéseket, ami leszűkítette a kínai exportőrök által igénybe vehető piacok körét.

(170)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínában rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásoknak legalább egy részét valószínűsíthetően mozgósítanák az uniós piac kiszolgálására.

5.2. A várható behozatali volumenek hatásai és árhatások az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(171)

Az 5.1. szakaszban ismertetett megfontolások alapján a vizsgálat megerősítette, hogy a dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók erősen ösztönözve lennének arra, hogy jelentősen megnöveljék az Unió piacára irányuló behozataluk volumenét. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy valószínűséggel folytatódna a dömping ((106)–(109) preambulumbekezdés).

(172)

Annak érzékeltetésére, hogy az intézkedések hiányában a Kínából érkező behozatal milyen árszinteken valósulna meg, a Bizottság megvizsgálta i. azt, hogy a felülvizsgálati időszakban az Unióba érkező kínai behozatalnak a dömpingellenes vám hiányában (azaz az aktív feldolgozási eljárás keretében) érvényesülő importárai hogyan viszonyultak az uniós gazdasági ágazat áraihoz; valamint ii. a kínai exportáló gyártók magatartását az árazás területén a harmadik országok piacain (ott, ahol nincsenek hatályban dömpingellenes intézkedések).

(173)

Az ár-összehasonlítások arról tanúskodtak, hogy a Kínából az uniós piacra érkező behozatalnak a dömpingellenes vám hiányában érvényesülő importárai átlagosan 44 %-kal voltak alatta az uniós gazdasági ágazat árainak. A kínai gyártóknak az exportpiacokon tanúsított magatartása kapcsán végzett elemzés azt mutatta, hogy a harmadik országokba irányuló kínai kivitel általában véve valamivel alacsonyabb árakon valósult meg, mint az Unióba irányuló kivitel. Ennek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a kínai exportáló gyártók minden piacra következetesen nagyon alacsony árakon exportáltak.

(174)

A fentiek fényében nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingelt kínai behozatal jelentős mértékben az uniós gyártók árai alá kínáló árakon és nagy mennyiségben érkezne az Unió piacára. Ez kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat helyzetét, hiszen ezek az uniós piacra beérkező komoly többletmennyiségek leszorítanák az uniós gazdasági ágazat által elérhető értékesítési árakat és csökkentenék az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét és kapacitáskihasználását, aminek következtében nőnének a termelési költségek. Az alacsony áron érkező dömpingelt behozatal várható megnövekedése tehát nagymértékben tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi eredményeit, különösképpen jövedelmezőségét.

(175)

Az egyik kínai exportáló gyártó a jelenlegi nagy volumenű indiai behozatal miatt megkérdőjelezte azt a ténymegállapítást, hogy az érintett termék kínai behozatala ismét nagy mennyiségekben jelenne meg az uniós piacon, és ezáltal súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Ezzel összefüggésben a fél azzal érvelt, hogy az indiai behozatal a kínai behozatalt váltotta ki, és valószínűtlen, hogy a kínai behozatal ismét ilyen értékesítési volumenekre tenne szert, hiszen az indiai árak folyamatosan alacsonyabbak a kínai áraknál. Miközben a harmadik országokban felszámított kínai árak csak csekély mértékben kisebbek az Unióban felszámított kínai áraknál, az Unióban felszámított indiai árak sokkal kisebbek az Unióban felszámított kínai áraknál.

(176)

Ezzel az észrevétellel szemben több érv is felsorakoztatható.

(177)

Először: a jelenlegi vizsgálat – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményekhez igazodva – annak értékelésére korlátozódik, hogy a vizsgálat tárgyát képező vámok megszüntetése esetén fennáll-e a valószínűsége az érintett termék kárt okozó módon árazott kínai behozatala miatt a dömping és a kár megismétlődésének. Az, hogy a kínai import jelenleg sokkal kisebb volumenben érkezik az uniós piacra, mint az intézkedések bevezetése előtt, azt jelzi, hogy a vámok sikeresen helyreállították az érintett termék kínai exportőrei és az uniós gazdasági ágazat közötti torzítatlan verseny feltételeit. Amiatt, hogy az indiai behozatal alákínált a kínai behozatalnak, a Bizottság nem térhet el attól a kötelezettségétől, hogy megmaradjon a jelenlegi vizsgálat keretei között. Ahogyan arról a Törvényszék ítélkezési gyakorlata is tanúskodik, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak egyértelműen csakis arról kell meggyőződnie, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömpingelt kínai behozatal által okozott kár megismétlődésének vagy folytatódásának. (11) A (183) preambulumbekezdésben a Bizottság bemutatta, hogy az e rendelettel összefüggésben elvégzett értékelés alapján e valószínűség fennállása bizonyítást nyert.

(178)

Másodszor: emlékeztetni kell arra, ahogyan azt a (121) preambulumbekezdés is teszi, hogy az érintett termék átlagáraival kapcsolatban kellő elővigyázatossággal kell eljárni, mert a tonnánkénti árak széles tartományba esnek, és mindenfajta ár-összehasonlítást terméktípusonként szabad csak elvégezni. Amikor megállapította, hogy fennáll a kár folytatódásának valószínűsége, a Bizottság a kínai értékesítési árakat és volumeneket nem az indiai értékesítési árakkal és volumenekkel hasonlította össze, hanem az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumeneivel és áraival. A Bizottság nem állítja, hogy a kínai behozatal kiszorítaná az indiai behozatalt. Ez a fejlemény önmagában nem súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Azonban a kínai behozatallal összefüggésben megállapított nagy alákínálási különbözet (lásd a (173) preambulumbekezdést) és a rendelkezésre álló nagy szabad kapacitások miatt a Bizottság úgy látja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal jelentősen megnőne, és emiatt az uniós gazdasági ágazatot további kár érné. Ez a behozatal ennélfogva az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumeneire és jövedelmezőségére nézve romboló hatású lenne.

(179)

Harmadszor, a kínai importárak és az indiai importárak összehasonlításával összefüggésben: a mintában szereplő kínai exportáló gyártók adatainak elemzése egyértelműen azt jelzi, hogy a figyelembe vett időszakban a behozatal speciális célú termékekből (például precíziós csövekből) állt, vagy pedig az aktív feldolgozási eljárás keretében megvalósuló behozatalhoz kapcsolódott. Nyilvánvaló, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén szélesebb termékkör behozatala válna lehetségessé, és megnőne a szokványosabb terméktípusok behozatala (amelyekből az uniós gazdasági ágazat is a legtöbbet állítja elő). A kínai behozatali volumenek tehát valószínűsíthetően az indiai verseny meglététől függetlenül is megnőnének.

(180)

Továbbá a szóban forgó kínai exportáló gyártó az Unióba irányuló indiai behozatal átlagos árai alapján adott magyarázatot arra, hogy a harmadik országokban felszámított kínai exportárak miért nem alapozzák meg a kár folytatódásának valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítást. Az átlagárak alkalmazása miatt a Bizottság ezt az elemzést ez esetben sem tudta elfogadni. A Bizottság a harmadik országokba irányuló kínai kivitelre vonatkozó adatokat megalapozott, terméktípusonként végzett összehasonlítások keretében használta fel.

(181)

A kínai exportőr hivatkozott a (7) preambulumbekezdésben említett, Indiával kapcsolatos kijátszásellenes vizsgálatra. Azonban ez az észrevétel sem fogadható el, mert helyes következtetést csak típusonként elvégzett ár-összehasonlítások alapján lehet megfogalmazni. A jelenlegi felülvizsgálat összefüggésében az átlagos importárakra való hivatkozás attól függetlenül érdektelen, hogy ezek az átlagárak mennyire alacsonyak.

(182)

A fenti okokból a Bizottság elutasítja azt az észrevételt, amely szerint a kár folytatódásával kapcsolatban nem szolgált kellő magyarázattal.

5.3. A kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(183)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai dömpingelt behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

6. UNIÓS ÉRDEK

(184)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a nagykereskedők és a felhasználók érdekeit is. Ez az értékelés lehetőséget ad annak megítélésére, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek van-e indokolatlan negatív hatása az érintett felekre.

(185)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(186)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(187)

Bár a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések nagymértékben akadályozták a dömpingelt behozatal belépését az uniós piacra, az uniós gazdasági ágazat továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, amit egyes kármutatók kedvezőtlen alakulása is megerősít.

(188)

Az intézkedések esetleges hatályvesztése esetére valószínűsíthető, hogy az érintett országból érkező, valószínűsíthetően nagy mennyiségű dömpingelt behozatal további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Ez a nagy mennyiségű behozatal valószínűsíthetően többek között a piaci részesedés csökkenését, az értékesítési árak visszaesését, a kapacitáskihasználás csökkenését és általában az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének súlyos romlását idézné elő.

(189)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

6.2. A független importőrök és a felhasználók érdeke

(190)

Az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések bevezetése valószínűsíthetően nem gyakorol jelentős negatív hatást az uniós importőrök és felhasználók helyzetére. A jelenlegi vizsgálatban hat importőr tanúsított együttműködést és nyújtott be kitöltött kérdőívet (közülük négy egyben felhasználója is volt az érintett terméknek), és mindössze egyikük jelezte, hogy ellenzi az intézkedéseket.

(191)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a legtöbb behozatal az aktív feldolgozási eljárás keretében történt (ilyenkor nem kell dömpingellenes vámot fizetni). Emellett a szóban forgó importőrök olyan nagyméretű üzletágakkal rendelkeznek, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak az érintett termékkel. Továbbá ezek az importőrök elmagyarázták, hogy az érintett terméket számos más forrásból is be tudják szerezni. Mindemellett a felhasználók költségeinek vizsgálata azt mutatta, hogy az érintett termék kevesebb mint 10 %-át tette ki (átlagosan) a végtermék teljes termelési költségének.

(192)

A fenti preambulumbekezdés alapján a Bizottság megerősítette, hogy az intézkedések nem fejtettek ki jelentős hatást az importőrökre és a felhasználókra, amiből a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések fenntartása nem befolyásolná jelentős mértékben kedvezőtlenül az uniós importőrök és felhasználók érdekét.

(193)

Egy érdekelt fél a külföldi beszerzési forrásainak egy jelentős részét a kínai exportáló gyártóktól az indiaiakhoz tette át, és azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem látta előnyét az intézkedések bevezetésének. Ahogyan azonban azt a 4.5. szakasz elmagyarázza, az uniós gazdasági ágazat egészének helyzetét vizsgálva bizonyított, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező nagy mennyiségű behozatal hiányában előnyét látta az intézkedéseknek.

6.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(194)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok az uniós érdek tekintetében, amelyek a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára alkalmazandó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

7. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(195)

A dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések tükrében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján fenn kell tartani a Kínából származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára az 1331/2011/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket.

(196)

A Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatára (12) való tekintettel helyénvaló rendelkezni a végleges vámok visszatérítésekor fizetendő késedelmi kamat esetében alkalmazandó kamatlábról, figyelemmel arra, hogy a vámokra vonatkozó hatályos irányadó rendelkezések nem írnak elő ilyen kamatlábat, és a nemzeti szabályok alkalmazása indokolatlanul torzítaná a gazdasági szereplők helyzetét attól függően, hogy melyik tagállamot választják a vámkezelés helyéül.

(197)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7304410090, 7304499390, 7304499590, 7304499990 és 7304900091) alá tartozó, rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek behozatalára (a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csövek kivételével).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám vámtétele a következő:

Vállalat	A végleges dömpingellenes vám vámtétele	TARIC-kiegészítő kód
Changshu Walsin Specialty Steel, Co. Ltd, Haiyu	71,9 %	B120
Shanghai Jinchang Stainless Steel Tube Manufacturing, Co. Ltd, Situan	48,3 %	B118
Wenzhou Jiangnan Steel Pipe Manufacuring, Co. Ltd, Yongzhong	48,6 %	B119
Az I. mellékletben felsorolt vállalatok	56,9 %
Minden más vállalat	71,9 %	B999

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók. Késedelmi kamat fizetésére jogot adó visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(4) Amennyiben a Kínai Népköztársaság bármely új exportáló gyártója elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a) 2009. július 1. és 2010. június 30. között (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában) nem exportálta az Unióba az (1) bekezdésben megnevezett terméket; b) nem áll kapcsolatban egyetlen olyan kínai népköztársaságbeli exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozik; c) az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végét követően exportálta ténylegesen az Unióba az érintett terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára, a Bizottság az I. mellékletet módosíthatja úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszi az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, és ezáltal a legfeljebb 56,9 %-os vámtételű súlyozott átlagos vám hatálya alá vonja.

(5) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) varrat nélküli rozsdamentes acélcsövet a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a(z) (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha nem kerül bemutatásra ilyen számla, a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1331/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 14.) a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 336., 2011.12.20., 6. o.).

(3) HL C 117., 2016.4.2., 10. o.

(4) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 461., 2016.12.10., 12. o.).

(5) HL L 40., 2017.2.17., 64. o.

(6) HL L 299., 2017.11.16., 1. o.

(7) 2013. április 18-i ítélet, Steinel Vertrieb, C-595/11, ECLI:EU:C:2013:251, 44. pont.

(8) HL L 169., 2011.6.29., 6. o.

(9) HL L 211., 2017.8.17., 22. o.

(10) Levelezés a kínai exportáló gyártó jogi képviselőivel, 2017. december 27. és 29.

(11) 2015. április 30-i ítélet, VTZ és társai kontra Tanács, T-432/12. sz. ügy, EU:T:2015:248, 74. pont.

(12) A Bíróság ítélete, Wortmann, C-365/15, EU:C:2017:19, 35–39. pont.

I. MELLÉKLET

AZ EREDETI VIZSGÁLAT MINTÁJÁBAN NEM SZEREPLŐ EGYÜTTMŰKÖDŐ KÍNAI EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK

Név	TARIC-kiegészítő kód
Baofeng Steel Group, Co. Ltd., Lishui	B 236
Changzhou City Lianyi Special Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Changzhou	B 237
Huadi Steel Group, Co. Ltd., Wenzhou	B 238
Huzhou Fengtai Stainless Steel Pipes, Co. Ltd., Huzhou	B 239
Huzhou Gaolin Stainless Steel Tube Manufacture, Co. Ltd., Huzhou	B 240
Huzhou Zhongli Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Huzhou	B 241
Jiangsu Wujin Stainless Steel Pipe Group, Co. Ltd., Peking	B 242
Jiangyin Huachang Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Jiangyin	B 243
Lixue Group, Co. Ltd., Ruian	B 244
Shanghai Crystal Palace Pipe, Co. Ltd., Shanghai	B 245
Shanghai Baoluo Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Shanghai	B 246
Shanghai Shangshang Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Shanghai	B 247
Shanghai Tianbao Stainless Steel, Co. Ltd., Shanghai	B 248
Shanghai Tianyang Steel Tube, Co. Ltd., Shanghai	B 249
Wenzhou Xindeda Stainless Steel Material, Co. Ltd., Wenzhou	B 250
Wenzhou Baorui Steel, Co. Ltd., Wenzhou	B 251
Zhejiang Conform Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Jixing	B 252
Zhejiang Easter Steel Pipe, Co. Ltd., Jiaxing	B 253
Zhejiang Five – Star Steel Tube Manufacturing, Co. Ltd., Wenzhou	B 254
Zhejiang Guobang Steel, Co. Ltd., Lishui	B 255
Zhejiang Hengyuan Steel, Co. Ltd., Lishui	B 256
Zhejiang Jiashang Stainless Steel, Co. Ltd., Jiaxing City	B 257
Zhejiang Jinxin Stainless Steel Manufacture, Co. Ltd., Xiping Town	B 258
Zhejiang Jiuli Hi-Tech Metals, Co. Ltd., Huzhou	B 259
Zhejiang Kanglong Steel, Co. Ltd., Lishui	B 260
Zhejiang Qiangli Stainless Steel Manufacture, Co. Ltd., Xiping Town	B 261
Zhejiang Tianbao Industrial, Co. Ltd., Wenzhou	B 262
Zhejiang Tsingshan Steel Pipe, Co. Ltd., Lishui	B 263
Zhejiang Yida Special Steel, Co. Ltd., Xiping Town	B 264

6.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/334 AJÁNLÁSA

(2018. március 1.)

az illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az internetszolgáltatók és az interneten tevékenykedő szolgáltatók jelentős mértékben hozzájárulnak az innovációhoz, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Unión belül. Számos szolgáltató lényeges szerepet játszik a digitális gazdaságban azáltal, hogy kapcsolatot teremt a vállalkozások és a polgárok között, valamint elősegíti a nyilvános vitát, és a tényszerű információk, vélemények és eszmék terjesztését és befogadását. Mindazonáltal egyes esetekben harmadik felek visszaélnek ezekkel a szolgáltatásokkal abból a célból, hogy jogellenes tevékenységeket végezzenek az interneten, például a terrorizmussal, a gyermekek szexuális zaklatásával, a jogellenes gyűlöletbeszéddel vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésével kapcsolatos egyes információkat terjesszenek, ami megrendítheti a felhasználók bizalmát és károsíthatja a szolgáltatók üzleti modelljét. Egyes esetekben az érintett szolgáltatók még bizonyos előnyökhöz is juthatnak ezekből a tevékenységekből, például annak következtében, hogy szerzői jogi védelem alá tartozó tartalom válik elérhetővé a jogosultak engedélye nélkül.

(2)

A jogellenes online tartalom jelenléte súlyosan hátrányos következményekkel jár a felhasználókra, az érintett polgárokra és az egész társadalomra nézve. Az online szolgáltatók központi szerepük és az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz társuló technológiai eszközök és képességek alapján kiemelt társadalmi felelősséget viselnek a szolgáltatásaik használatával terjesztett jogellenes tartalom kezelésének elősegítésért.

(3)

Mivel a jogellenes tartalom gyors eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele gyakran alapvetően fontos a tágabb körű terjesztés vagy károkozás korlátozásához, az említett felelősség többek között azt is maga után vonja, hogy az érintett szolgáltatóknak képesnek kell lenniük gyors döntéseket hozni a jogellenes online tartalommal kapcsolatos, lehetséges intézkedések tekintetében. E felelősség arra is kiterjed, hogy hatékony és megfelelő biztosítékokat kell kialakítaniuk, különösen annak érdekében, hogy körültekintően és arányosan járjanak el, és megelőzzék a nem jogellenes tartalom szándékolatlan eltávolítását.

(4)

Számos szolgáltató elismeri e felelősségét, és annak megfelelően jár el. Kollektív szinten fontos eredmények születtek a különböző típusú önkéntes megállapodások révén, beleértve az online terrorista tartalommal foglalkozó uniós internetfórumot, a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet és a hamisított áruk interneten történő értékesítéséről szóló egyetértési megállapodást. Ugyanakkor e kötelezettségvállalások és eredmények ellenére a jogellenes online tartalom továbbra is komoly problémát jelent az Unióban.

(5)

A 2017. június 22–23-i Európai Tanács az EU-n belüli sorozatos terrortámadások és az interneten terjedő terrorista propaganda keltette aggodalomtól vezettetve úgy foglalt állást, hogy „azt várja az ágazattól, hogy … olyan új technológiát és eszközöket dolgozzon ki, amelyek javítják a terrorista cselekményekre buzdító tartalmak automatikus észlelését, valamint eltávolítását. …” Az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalásában sürgette, hogy ezek az online platformok „fokozzák intézkedéseiket az illegális és káros online tartalmak elleni küzdelem érdekében”. Az uniós internetfórum keretében a tagállamok miniszterei ismételten felszólították a vállalatokat, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazva védelmezzék a felhasználókat a terrorista tartalommal szemben. Ami a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat illeti, a Tanács az e jogok érvényesítéséről szóló 2014. december 4-i következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy mérlegelje a szellemitulajdon-jogok megsértőinek azonosításához rendelkezésre álló eszközök alkalmazását, valamint a közvetítők szerepét a szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértések elleni küzdelem elősegítésében.

(6)

2017. szeptember 28-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely iránymutatást tartalmazott az online szolgáltatók jogellenes online tartalommal kapcsolatos felelőssége tekintetében (1). E közleményben a Bizottság kifejtette, hogy meg fogja vizsgálni, szükség van-e további intézkedésekre, többek között úgy, hogy figyelemmel kíséri az önkéntes megállapodásokon alapuló előrehaladást. Ez az ajánlás az említett közleményt követi nyomon, az abban rögzített ambíciószintet tükrözi és juttatja érvényre, miközben figyelembe veszi az önkéntes megállapodások révén elért fontos eredményeket, és épít azokra.

(7)

Ez az ajánlás elismeri, hogy megfelelő figyelmet kell fordítani a jogellenes online tartalom különböző típusainak kezelésével kapcsolatos sajátosságokra, valamint az esetlegesen szükségessé váló különleges válaszlépésekre, amelyek célzott jogalkotási intézkedésekre is kiterjedhetnek. Például a Bizottság – elismerve ilyen egyedi jogalkotási intézkedések szükségességét – 2016. május 25-én javaslatot fogadott el arra nézve, hogy a változó piaci realitásokra tekintettel módosítsák a 2010/13/EU irányelvet (2). A Bizottság 2016. szeptember 14-én elfogadta a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv módosítására irányuló javaslatot is (3), amely kötelezővé teszi az egyes szolgáltatóknak, hogy a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ez az ajánlás nem érinti az említett jogalkotási intézkedéseket és javaslatokat.

(8)

A 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) felelősség alóli mentességeket tartalmaz, amelyek bizonyos feltételekkel elérhetőek egyes online szolgáltatók, köztük az irányelv 14. cikke értelmében vett tárhelyszolgáltatók számára. A felelősség alóli mentesség igénybevétele érdekében a tárhelyszolgáltatónak, amint arról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkednie kell az általa tárolt jogellenes információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, és – ami a kárigényeket illeti – amint tudomást szerzett olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának. Ezekről többek között a hozzá benyújtott bejelentések révén szerezhet tudomást. Így a 2000/31/EK irányelv képezi a jogalapját a jogellenes információ eltávolítására vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetésére irányuló eljárások kidolgozásának. Ez az irányelv lehetővé teszi továbbá, hogy a tagállamok gondossági kötelezettség alkalmazását írják elő az érintett szolgáltatók számára az általuk esetleg tárolt jogellenes tartalom tekintetében.

(9)

Amikor a jogellenes online tartalomra vonatkozó intézkedéseket hoznak, a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a származási ország 2000/31/EK irányelvben megállapított elvét. Ennek megfelelően a tagállamok nem korlátozhatják az ezen irányelv meghatározása szerinti szabályozott területtel összefüggő okokból az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások másik tagállamban letelepedett szolgáltatók általi nyújtásának szabadságát, figyelemmel azonban az ezen irányelvbe foglalt egyes feltételek szerinti eltérések lehetőségére.

(10)

Ezenfelül több más uniós jogi aktus rendelkezik jogi keretről az online elérhető és terjedő jogellenes tartalom egyes konkrét típusai tekintetében. Mindenekelőtt a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalak eltávolítására, valamint lehetővé teszi számukra, hogy – bizonyos biztosítékok mellett – meggátolják az ilyen weboldalakhoz való hozzáférést. A nemzeti jogba 2018. szeptember 8-ig átültetendő (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hasonló rendelkezéseket tartalmaz a terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános uszításnak minősülő online tartalom tekintetében. Az (EU) 2017/541 irányelv emellett minimumszabályokat állapít meg a bűncselekmények fogalommeghatározása tekintetében a terrorista bűncselekmények, a terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények, valamint a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények terén. A 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében (7) az illetékes igazságügyi hatóságok ideiglenes intézkedést rendelhetnek el olyan közvetítők ellen, akiknek szolgáltatásait harmadik személy szellemi tulajdonjog megsértésére veszi igénybe.

(11)

A fentiek alapján – az egyes online szolgáltatók által hozott önkéntes intézkedések mellett – néhány tagállam bejelentési-cselekvési rendszerekre vonatkozó szabályokat fogadott el a 2000/31/EK irányelv elfogadása óta. Más tagállamok mérlegelik ilyen szabályok elfogadását. E rendszerek általában arra irányulnak, hogy megkönnyítsék az olyan tartalom bejelentését az érintett tárhelyszolgáltató számára, amelyet a bejelentő fél jogellenesnek tart („bejelentés”), és ennek alapján a szolgáltató eldöntheti, hogy egyetért-e az értékeléssel, és eltávolítja az adott tartalmat vagy megszünteti az ahhoz való hozzáférést („cselekvés”). Az erre vonatkozó tagállami szabályok között egyre nagyobb eltérés mutatkozik. Ennek következtében az érintett szolgáltatók számos, tartalmukat és hatókörüket tekintve eltérő jogi követelmény hatálya alá tartozhatnak.

(12)

A belső piac védelme és a jogellenes online tartalom hatékony kezelése érdekében, valamint a 2000/31/EK irányelvvel elérni kívánt, kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása céljából rögzíteni kell egyes főbb elveket, amelyeknek irányadónak kell lenniük a tagállamok és az érintett szolgáltatók fentiekkel kapcsolatos tevékenysége számára.

(13)

Ezen elveket az Unió jogrendjében védett, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) garantált alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell meghatározni és alkalmazni. A jogellenes online tartalmat megfelelő és szilárd biztosítékok mellett kell kezelni, hogy védelmet biztosítsanak az összes érintett fél különböző érintett alapjogai számára. E jogok közé tartozhat – az esettől függően – a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve az információk fogadásának vagy közlésének szabadságát, az egyének magánéletének tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint az érintett szolgáltatások igénybevevőinek hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. Ide tartozhat továbbá a vállalkozás szabadsága, beleértve a tárhelyszolgáltató szerződési szabadságát, valamint a gyermekek jogait, továbbá a tulajon, így a szellemi tulajdon védelméhez, az emberi méltósághoz és bizonyos egyéb érintett felek közötti megkülönböztetésmentességhez való jogot. A tárhelyszolgáltatóknak az általuk tárolt tartalom eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről hozott döntésekben mindenekelőtt kellő figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatás igénybevevőinek alapvető jogaira és jogos érdekeire, valamint arra, hogy e szolgáltatók egyre inkább központi szerepet töltenek be a nyilvános viták elősegítésében, továbbá a tények, vélemények és eszmék jogszabályoknak megfelelő terjesztésének és befogadásának előmozdításában.

(14)

A 2000/31/EK irányelv 14. cikkében megállapított felelősség alóli mentesség alapjául szolgáló horizontális megközelítéssel összhangban helyénvaló, hogy ez az ajánlást minden olyan típusú tartalomra alkalmazandó legyen, amely nem felel meg az uniós jognak vagy a tagállamok jogának, függetlenül az adott jogszabályok pontos tárgyától vagy jellegétől. Elegendő azon tagállam jogát figyelembe venni, amelyeket a kérdéses szolgáltatás-nyújtás érint, konkrétan azt tagállamot, amely területén a tárhelyszolgáltató letelepedett vagy ahol a szolgáltatásokat nyújtja. Továbbá ezen ajánlás érvényesítése során megfelelő figyelmet kell fordítani a jogellenes tartalom és az általa okozott bármely típusú lehetséges kár súlyosságára, ami szorosan összefügghet az intézkedések meghozatalának gyorsaságával, és azzal, ami a tárhelyszolgáltatóktól észszerűen elvárható, szem előtt tartva adott esetben a technológiák fejlettségi szintjét és esetleges alkalmazását. Célszerű kellő figyelmet fordítani a jogellenes tartalom különféle típusai között esetlegesen fennálló releváns eltérésekre is, továbbá intézkedéseket hozni azok kezelésére.

(15)

A tárhelyszolgáltatók különösen fontos szerepet játszanak a jogellenes online tartalom eltávolításában, mivel a felhasználók által szolgáltatott információkat tárolnak azok kérése alapján, és gyakran nagymértékű hozzáférést biztosítanak más felhasználók számára. Ez az ajánlás tehát elsősorban az említett szolgáltatók tevékenységére és felelősségére vonatkozik. Ugyanakkor adott esetben az ajánlások értelemszerűen alkalmazhatók más érintett online szolgáltatók tekintetében is. Mivel ezen ajánlás célja az uniós fogyasztókat a jogellenes online tartalom tekintetében érintő kockázatok kezelése, az ajánlás valamennyi tárhelyszolgáltató tevékenységére vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok az Unióban vagy egy harmadik országban telepedtek le, feltéve, hogy az Unióban lakó fogyasztókra irányítják tevékenységüket.

(16)

A jogellenesnek tekintett tartalommal kapcsolatban a tárhelyszolgáltatóknak tett bejelentések benyújtására vonatkozó mechanizmusok fontos eszközt jelentenek a jogellenes online tartalom kezelésére. E mechanizmusok arra hivatottak, hogy megkönnyítsék a bejelentést az azt megtenni kívánó egyének vagy szervezetek számára. Ezért helyénvaló, hogy a szóban forgó mechanizmusok valamennyi felhasználó számára könnyen hozzáférhetőek és használhatóak legyenek. Mindazonáltal a tárhelyszolgáltatóknak rugalmasnak kell maradniuk, például a bejelentési formátum vagy az alkalmazott technológia tekintetében, hogy lehetővé tegyék a hatékony megoldásokat és az említett szolgáltatókra háruló aránytalan terhek elkerülését.

(17)

A Bíróságnak a 2000/31/EK irányelv 14. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint a bejelentéseknek elegendően pontosak és kellően megalapozottak kell lenniük ahhoz, hogy az azokat átvevő tárhelyszolgáltatók tájékozott és körültekintő döntést hozhassanak a bejelentés érvényre juttatása tekintetében. Ezért lehetőség szerint biztosítani kell e norma betartását. Mindazonáltal azt, hogy az adott bejelentés az említett irányelv 14. cikke szerinti tudomásszerzéshez vezet-e vagy sem, a szóban forgó egyedi ügy sajátosságai alapján kell értékelni, szem előtt tartva, hogy ilyen tudomásszerzésre a bejelentéstől eltérő egyéb módon is sor kerülhet.

(18)

Ahhoz, hogy a tárhelyszolgáltató tájékozott és körültekintő döntést hozhasson a beérkezett bejelentés számára biztosítandó nyomonkövetésről, általában nincs szükség arra, hogy a bejelentő elérhetőségei a birtokában legyenek. Ha a bejelentés előfeltételévé tennék az elérhetőségek benyújtását, az akadályozhatná a bejelentéseket. Az elérhetőségek feltüntetésére azonban szükség van ahhoz, hogy a tárhelyszolgáltató visszajelzést küldhessen. Ezért a bejelentőnek lehetővé kell tenni az elérhetőségek feltüntetését, de nem tehetik azt kötelezővé.

(19)

Az átláthatóság erősítése, illetve bejelentési-cselekvési rendszerek pontosságának fokozása, továbbá szükség esetén a jogorvoslat lehetővé tétele érdekében a tárhelyszolgáltatóknak – amennyiben rendelkeznek a bejelentők és/vagy a tartalomszolgáltatók elérhetőségeivel – időszerű és megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk ezeknek a személyeknek az említett rendszerek keretében hozott intézkedésekről, különösen az érintett tartalom kért eltávolítására és hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó döntéseikről. A szolgáltatandó információknak arányosnak kell lenniük, vagyis meg kell felelniük az érintett személyek bejelentésében vagy viszontbejelentésében benyújtott beadványoknak, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a megfelelő és differenciált megoldásokat, és nem keletkeztethetnek túlzottan súlyos terhet a szolgáltatók számára.

(20)

Az átláthatóság és a méltányosság szavatolása, valamint a nem jogellenes tartalom szándékolatlan eltávolításának elkerülése érdekében a tartalomszolgáltatókat főszabály szerint tájékoztatni kell a kérésükre tárolt tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetőségének megszüntetésére vonatkozó döntésről, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy viszontbejelentés révén vitassák a döntést annak érdekében, hogy adott esetben elérjék annak megváltoztatását, függetlenül attól, hogy a döntést meghozatalára bejelentés vagy hatósági bejelentés alapján, vagy a tárhelyszolgáltató proaktív intézkedései révén került sor.

(21)

Abban az esetben azonban, ha a szóban forgó tartalom nyilvánvalóan jogellenes, és a személyek életét és biztonságát érintő súlyos bűncselekményekhez, például az (EU) 2017/541 irányelvben és a 2011/93/EU irányelvben meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódik, a kérdéses tartalom jellegére, az említett viszontbejelentési eljárás céljára és az annak következtében a tárhelyszolgáltatókra háruló további teherre való tekintettel az ajánlás szerint nem indokolt előírni a döntésre vonatkozó fenti tájékoztatásnyújtást és a döntés vitatásának lehetővé tételét. Ezenfelül egyes esetekben a közpolitikai és közbiztonsági okok, és különösen a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos indokok igazolhatják az érintett tartalomszolgáltatónak szóló közvetlen tájékoztatás elmaradását. Ezért ha az illetékes hatóság erre vonatkozó, közpolitikai és közbiztonsági okokon alapuló felszólítást intézett hozzájuk, a tárhelyszolgáltatók mindaddig nem nyújthatnak ilyen tájékoztatást, amíg az adott hatóság az említett okok alapján azt előírta. Ha mindez a személyes adatok kezelésével kapcsolatosan a tájékoztatáshoz való jog korlátozásához vezet, teljesülniük kell az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott vonatkozó feltételeknek.

(22)

A bejelentési-cselekvési rendszerek semmi esetre sem érinthetik a részt vevő feleknek azt a jogát, hogy az alkalmazandó jognak megfelelően bírósági eljárást kezdeményezzenek bármely olyan tartalom tekintetében, amelyet jogellenesnek tartanak, vagy a tárhelyszolgáltatók által e tekintetben hozott bármely intézkedés vonatkozásában. Az ezzel összefüggésben keletkező jogviták rendezésére szolgáló alternatív vitarendezési mechanizmusok fontos kiegészítést nyújthatnak a bírósági eljárásokhoz, kiváltképpen akkor, ha lehetővé teszik az ilyen jogviták hatékony, megfizethető és gyors rendezését. Ezért ösztönözni kell az alternatív vitarendezést, feltéve hogy a vonatkozó mechanizmusok megfelelnek bizonyos normáknak, különösen az eljárás tisztességessége tekintetében, valamint hogy nem sérül a felek igazságszolgáltatáshoz való joga és elkerülik a visszaéléseket.

(23)

A közvélemény számára átláthatóságot kell biztosítani, hogy megfelelőbben értékelhessék a bejelentési-cselekvési rendszerek hatékonyságát, valamint a tárhelyszolgáltatók jogellenesnek tartott tartalommal kapcsolatos egyéb tevékenységét, és gondoskodhassanak az elszámoltathatóságról. Ezért a tárhelyszolgáltatóknak az említett rendszerekről és egyéb tevékenységekről rendszeresen jelentéseket kell közzétenniük, amelyeknek kellően hiánytalannak és részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy megfelelő betekintést nyújtsanak. Emellett szolgáltatási feltételeikben előzetesen tisztázniuk kell az általuk tárolt bármely tartalom, így a jogellenes tartalom eltávolításával vagy hozzáférhetőségének megszüntetésével kapcsolatos eljárásaikat.

(24)

A bejelentési-cselekvési rendszerek mellett a tárhelyszolgáltatók által önként – bizonyos esetekben akár automatikus eszközök alkalmazásával – meghozott, arányos és konkrét proaktív intézkedések szintén fontos elemei lehetnek a jogellenes online tartalom eltávolításának, a 2000/31/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül. E proaktív intézkedésekkel kapcsolatosan figyelembe kell venni a méretük vagy működésük nagyságrendje miatt csupán korlátozott forrásokkal rendelkező tárhelyszolgáltatók helyzetét, és az ilyen intézkedéseket kísérő hatékony és megfelelő biztosítékok szükségességét.

(25)

Kiváltképpen helyénvaló lehet ilyen proaktív intézkedéseket hozni, ha már megállapítást nyert a tartalom jogellenes jellege, vagy ha a tartalom olyan jellegű, hogy a kontextusba helyezés nem szükséges. Az említett intézkedések meghozatala függhet továbbá a tervezett intézkedések jellegétől, nagyságrendjétől és céljától, a szóban forgó tartalom típusától, attól, hogy a tartalmat bűnüldöző hatóságok vagy az Europol jelentette-e be, továbbá hogy hoztak-e már intézkedést a tartalom tekintetében amiatt, hogy jogellenesnek tekintik azt. Különösen a gyermek szexuális zaklatása tekintetében, a tárhelyszolgáltatóknak proaktív intézkedéseket kell hozniuk az ilyen anyagok terjedésének felderítése és a terjesztés megakadályozása érdekében, összhangban a gyermekekkel szemben elkövetett internetes szexuális visszaélés elleni küzdelem érdekében létrehozott világméretű összefogás keretében vállalt kötelezettségekkel.

(26)

Ezzel függ össze, hogy a jogellenes online tartalmak elleni fellépésről szóló 2017. szeptember 28-i közleményében a Bizottság ismertette az álláspontját, miszerint ilyen önkéntes proaktív intézkedésekből nem következik automatikusan, hogy az érintett tárhelyszolgáltató elveszíti a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében előírt felelősség alóli mentesség lehetőségét.

(27)

Lényeges, hogy a jogellenes online tartalom kezelésére irányuló bármely intézkedés hatékony és megfelelő biztosítékokhoz legyen kötve, amelyek célja annak szavatolása, hogy a tárhelyszolgáltató körültekintően és arányosan jár el az általa tárolt tartalommal, így a jogellenes tartalommal kapcsolatos eljárásainak kialakításakor és érvényesítésekor, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók – az alkalmazandó jognak megfelelően – szabadon fogadhassanak és közölhessenek információkat az interneten. Az alkalmazandó jogban – például a személyes adatok védelme tekintetében megállapított – biztosítékok mellett az automatikus eszközök használata tekintetében adott esetben egyedi biztosítékokat, különösen emberi felülvizsgálatot és ellenőrzéseket kell előírni és alkalmazni, hogy elkerüljék a nem szándékolt és hibás döntéseket.

(28)

Gondoskodni kell az illetékes hatóságok és a tárhelyszolgáltatók közötti zökkenőmentes, hatékony és megfelelő együttműködésről a jogellenes online tartalom kezelése során. E együttműködés során adott esetben igénybe lehetne venni az Europol közreműködését, például a terrorizmus és a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a gyermekpornográfia és a gyermek sérelmére megvalósuló kerítés elleni küzdelem során. Az említett együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak és a tárhelyszolgáltatóknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük, és kiemelt feladatként meg kell határozni az említett hatóságok által benyújtott bejelentések feldolgozásának eljárását, amely megfelelő szintű bizalmat biztosít azok pontossága tekintetében, figyelembe véve az adott hatóságok konkrét szakismeretét és feladatkörét. Annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljenek egyes különösen súlyos bűncselekményeket, például az (EU) 2017/541 irányelvben és a 2011/93/EU irányelvben meghatározott bűncselekményeket, amelyek tevékenységük végzése során juthatnak a tárhelyszolgáltatók tudomására, helyénvaló arra ösztönözni a tagállamokat, hogy éljenek a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (2) bekezdésébe foglalt lehetőséggel, és hozzanak létre jogrendszerükben az alkalmazandó jognak, különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelő jelentéstételi kötelezettségeket.

(29)

Előfordulhat, hogy az illetékes hatóságok mellett egyes egyének vagy szervezetek, köztük nem kormányzati szervezetek és kereskedelmi szövetségek is különleges szakértelemmel rendelkeznek, és önkéntes alapon részt kívánnak venni egyes, a jogellenes online tartalom kezelésével kapcsolatos feladatokban. Hozzáadott értékük és az esetenként nagyszámú érintett bejelentés fényében célravezető ösztönözni az ilyen megbízható bejelentők és a tárhelyszolgáltatók közötti együttműködést, különösen úgy, hogy kiemelten és pontosságukat illetően kellő szintű bizalommal kezelik az ilyen bejelentők által benyújtott bejelentéseket. Mindazonáltal egyedi helyzetüknek megfelelően csupán azon egyének és szervezetek számára szabad lehetővé tenni ezt az együttműködést, akik/amelyek tiszteletben tartják az Európai Unióról szóló szerződés 2 cikkébe foglalt, az Unió alapját képező értékeket, és teljesítenek egyes megfelelő feltételeket, amelyeknek világosnak, objektívnek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

(30)

A jogellenes online tartalom elleni küzdelem holisztikus megközelítést tesz szükségessé, mivel az ilyen tartalmat könnyen átviszik egyik tárhelyszolgáltatótól a másikhoz, és általában kihasználják a leggyengébb láncszemet. Ennélfogva alapvetően fontos az együttműködés, amely különösen a tapasztalatok, technológiai megoldások és bevált gyakorlatok önkéntes megosztásából áll. Ez az együttműködés kiváltképpen fontos azon tárhelyszolgáltatók esetében, amelyek méretük vagy működésük nagyságrendje miatt csupán korlátozott forrásokkal és szakismerettel rendelkeznek.

(31)

A terrorizmus jogellenesen és válogatás nélkül él a polgárokkal szembeni erőszak és megfélemlítés eszközével. A terroristák egyre inkább igénybe veszik az internetet a terrorista propaganda terjesztéséhez, és gyakran kifinomult módszereket alkalmaznak a gyors és széles körű terjesztés megvalósításához. Jóllehet – különösen az uniós internetfórum keretében – eredményeket értek el, továbbra is sürgős szükség van arra, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak az online terrorista tartalomra, emellett a tárhelyszolgáltatóknak részt kell venniük az uniós internetfórum munkájában, hogy maradéktalanul eleget tegyenek a hatékony és átfogó jelentéstétellel kapcsolatos kötelezettségvállalásuknak.

(32)

Az online terrorista tartalom sajátosságai alapján célszerű, hogy a jogellenes tartalom általános kezelésére vonatkozó ajánlásokat kiegészítsék kifejezetten az online terrorista tartalom kezelésére vonatkozó ajánlásokkal, amelyek az uniós internetfórum keretében tett erőfeszítésekre épülnek és megszilárdítják azokat.

(33)

Tekintettel a terrorista tartalomhoz kapcsolódó rendkívül súlyos kockázatokra és a tárhelyszolgáltatók e tartalom terjedése során játszott központi szerepére, a tárhelyszolgáltatóknak minden észszerű intézkedést meg kell tenniük azért, hogy megakadályozzák a terrorista tartalom megjelenését és lehetőség szerint megelőzzék annak tárolását, figyelemmel a szolgáltatási feltételeik meghatározásának és érvényesítésének lehetőségére, valamint a hatékony és megfelelő biztosítékok szükségességére, a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének sérelme nélkül.

(34)

Ezen intézkedéseknek mindenekelőtt ki kell terjedniük arra, hogy az illetékes hatóságokkal és az Europollal együttműködést kell kialakítani a hatósági bejelentések tekintetében, amelyek a terrorista tartalom kezelésének sajátosságaihoz igazított egyedi eszközt biztosítanak a tárhelyszolgáltatóknak történő bejelentéshez. Lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok és az Europol számára, hogy a hatósági bejelentések benyújtásakor az alkalmazandó jogszabályokra vagy az érintett tárhelyszolgáltató szolgáltatási feltételeire hivatkozva kérelmezhessék az általuk terrorista tartalomnak tekintett tartalom eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. E hatósági bejelentési mechanizmusoknak ki kell egészíteniük a bejelentések – akár megbízható bejelentők általi – benyújtására szolgáló rendszereket, amelyek ugyancsak felhasználhatók a terroristának tekintett tartalom bejelentésére.

(35)

Mivel a terrorista tartalom általában az interneten való megjelenésének első órájában a legkárosabb, továbbá tekintettel az illetékes hatóságok és az Europol sajátos szakismeretére és a feladatkörére, a jogsértő vagy káros internetes tartalomra vonatkozó hatósági bejelentéseket főszabály szerint egy órán belül kell értékelni és – adott esetben – intézkedést kell hozni.

(36)

A terrorista tartalom eltávolítására irányuló intézkedéseknek ki kell terjedniük arányos és konkrét proaktív intézkedésekre, így automatikus eszközök használatára is, hogy felderítsék, azonosítsák és haladéktalanul eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék a terrorista tartalmat, továbbá – a 2000/31/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül – gondoskodjanak arról, hogy az adott terrorista tartalom ne jelenjen meg ismét. Ezzel összefüggésben szem előtt kell tartani, hogy az ilyen intézkedéseket megfelelő és hatékony biztosítékoknak – különösen az ezen ajánlás II. fejezetében javasolt biztosítékoknak – kell kísérniük.

(37)

A terrorista tartalom kezelése során rendkívül fontos a tárhelyszolgáltatók közötti, valamint az e szolgáltatók és az illetékes hatóságok közötti együttműködés. Először is a tartalom automatikus felderítést lehetővé tévő technológiai eszközök – például a hasítófüggvény-adatbázis – elősegíthetik a terrorista tartalom különböző tárhelyszolgáltatók közötti terjedésének megakadályozására vonatkozó célkitűzés megvalósítását. Helyénvaló ösztönözni az ilyen együttműködést, és a szóban forgó technológiai eszközök, fejlesztését, üzemeltetését és megosztását, adott esetben az Europol szakismeretét is igénybe véve. Az említett együttműködési erőfeszítések különösen fontosak annak elősegítéséhez, hogy a méretük vagy működésük nagyságrendje miatt csupán korlátozott forrásokkal és szakismerettel rendelkező tárhelyszolgáltatók hatékonyan és sürgősen reagálhassanak a jogsértő vagy káros internetes tartalomra vonatkozó bejelentésekre, és meghozhassák az ajánlott proaktív intézkedéseket.

(38)

A lehető legtöbb tárhelyszolgáltatónak kell csatlakoznia ezekhez az együttműködési erőfeszítésekhez, és minden résztvevő tárhelyszolgáltatónak elő kell segítenie az említett eszközök optimalizálását és maximális kihasználását. Célszerű továbbá ösztönözni az összes érintett fél, és adott esetben az Europol közötti munkamegállapodások megkötését, mivel az ilyen megállapodások elősegíthetik a következetes és hatékony megközelítést, és lehetőséget nyújthatnak a vonatkozó tapasztalatok és szakismeret cseréjére.

(39)

Annak érdekében, hogy szavatolják a természetes személyeket megillető, a személyes adatok kezelése és a személyek szabad mozgása tekintetében történő védelemhez való alapvető jog tiszteletben tartását, az ezen ajánlás érvényre juttatása céljából hozott intézkedésekkel összefüggésben végzett személyesadat-kezelés során maradéktalanul be kell tartani az adatvédelmi szabályokat, különösen az (EU) 2016/679 rendeletet és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9), és az illetékes felügyeleti hatóságoknak figyelemmel kell ezt kísérniük.

(40)	Ez az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen a Chartában elismert elveket. Ez az ajánlás különösen a Charta 1., 7., 8., 10., 11., 16., 17., 21., 24. és 47. cikkének teljes körű tiszteletben tartását szorgalmazza.

(41)

A Bizottság szoros figyelemmel szándékozik kísérni az ezen ajánlásra válaszul meghozott intézkedéseket. Ezért a tagállamoknak és a tárhelyszolgáltatóknak készen kell állniuk arra, hogy kérelemre benyújtsák a Bizottságnak az összes releváns információt, amelynek szolgáltatása észszerűen elvárható tőlük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az említett figyelemmel kísérést. Az így megszerzett információk és az összes egyéb rendelkezésre álló információ – többek között a különféle önkéntes megállapodásokon alapuló jelentéstétel – alapján a Bizottság értékelni fogja ezen ajánlás hatásait, és megállapítja, hogy szükség van-e további intézkedésekre, beleértve a jogilag kötelező uniós jogi aktusra irányuló javaslatot. Tekintettel az online terrorista tartalom kezelésének sajátosságaira és sürgősségére, az említett figyelemmel kísérést és értékelést részletes információk alapján, és rendkívül gyorsan, az ezen ajánlás kihirdetésétől számított három hónapon belül kell elvégezni, az egyéb jogellenes tartalom esetében pedig helyénvaló a kihirdetéstől számított hat hónapon belül megtenni ezt,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. FEJEZET

Cél és terminológia

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a tárhelyszolgáltatókat, hogy hozzanak megfelelő és arányos intézkedéseket a jogellenes online tartalom kezelésére a tartalomszolgáltatók által nyújtott és azok kérésére tárolt tartalom tekintetében, az ezen ajánlásban foglalt elveknek megfelelően és teljes összhangban a Chartával, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, valamint az uniós jog egyéb – különösen a személyes adatok védelme, a verseny és az elektronikus kereskedelem tekintetében – alkalmazandó rendelkezéseivel.

Ez az ajánlás a különböző típusú jogellenes tartalommal kapcsolatos, tárhelyszolgáltatók és egyéb érintett szolgáltatók közötti önkéntes megállapodások keretében elért eredményekre épül, és megszilárdítja azokat. A terrorizmus tekintetében az ajánlás az uniós internetfórum keretében elért előrehaladásra épül, és megszilárdítja azt.

Ez az ajánlás nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogait és kötelezettségeit, hogy az uniós jognak megfelelően intézkedéseket hozzanak a jogellenes online tartalom tekintetében, beleértve a tagállami bíróságok és közigazgatási hatóságok lehetőségét arra, hogy jogrendszereiknek megfelelően előírják a tárhelyszolgáltatók számára a jogellenes tartalom eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Ez az ajánlás nem érinti továbbá a tárhelyszolgáltatók 2000/31/EK irányelv szerinti helyzetét, valamint azt a lehetőségüket, hogy az uniós joggal és a tagállamok jogával összhangban meghatározzák és érvényre jutassák szerződési feltételeiket.

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalmak alkalmazandók:

a) „tárhelyszolgáltató”: a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információknak – az igénybevevő kérésére történő – tárolásából álló, a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, függetlenül a letelepedésének helyétől, amely az Unióban lakóhellyel rendelkező fogyasztókra irányítja tevékenységét;

b) „jogellenes tartalom”: bármely információ, amely nem felel meg az uniós jognak vagy az érintett tagállam jogának;

c) „felhasználó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely igénybe veszi a tárhelyszolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat;

d) „tartalomszolgáltató”: olyan felhasználó, aki információkat juttatott el a tárhelyszolgáltatónak, amelyeket az a kérésére tárol vagy tárolt;

e) „bejelentés”: a bejelentő által egy tárhelyszolgáltató által tárolt és a bejelentő által jogellenesnek tekintett tartalommal kapcsolatosan az adott tárhelyszolgáltatóhoz intézett bármely közlemény, amelyben arra kérik ezt a tárhelyszolgáltatót, hogy önkéntes alapon távolítsa el az adott tartalmat vagy szüntesse meg az ahhoz való hozzáférést;

f) „bejelentő”: a tárhelyszolgáltatóhoz bejelentést benyújtó egyén vagy szervezet;

g) „megbízható bejelentő”: olyan egyén vagy szervezet, aki/amely a tárhelyszolgáltató szerint különleges szakismerettel vagy felelősséggel rendelkezik a jogellenes online tartalom kezelése tekintetében;

h) „terrorista tartalom”: bármely információ, amelynek terjesztése az (EU) 2017/541 irányelvben meghatározott bűncselekményeknek vagy az érintett tagállam jogában meghatározott terrorista bűncselekményeknek minősül, beleértve az Unió vagy az ENSZ által összeállított vonatkozó jegyzékekben szereplő terrorista csoportok vagy szervezetek által előállított vagy nekik tulajdonítható releváns információk terjesztését;

i) „bűnüldöző hatóságok”: azon illetékes hatóságok, amelyeket a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban kijelöltek arra, hogy a jogellenes online tartalommal összefüggő bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása céljából bűnüldözési feladatokat lássanak el;

j) „illetékes hatóságok”: azon illetékes hatóságok, amelyeket a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban kijelöltek arra, hogy a jogellenes online tartalom kezelésére is kiterjedő feladatokat lássanak el, beleértve a bűnüldöző hatóságokat és a jogérvényesítéssel megbízott közigazgatásai hatóságokat, független az egyes konkrét területeken alkalmazandó jog jellegétől és pontos tárgyától;

k) „hatósági bejelentés”: egy tárhelyszolgáltató által tárolt, és az illetékes hatóság vagy az Europol által terrorista tartalomnak tekintett tartalommal kapcsolatosan az adott hatóság vagy az Europol által az adott tárhelyszolgáltatóhoz intézett bármely közlemény, amelyben arra kérik ezt a tárhelyszolgáltatót, hogy önkéntes alapon távolítsa el az adott tartalmat vagy szüntesse meg az ahhoz való hozzáférést.

II. FEJEZET

A valamennyi típusú jogellenes tartalomra vonatkozó általános ajánlások

A bejelentések benyújtása és feldolgozása

Rendelkezni kell a bejelentések benyújtására szolgáló mechanizmusokról. E mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a bejelentések elektronikus eszközökkel történő benyújtását.

E mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük és ösztönözniük kell olyan bejelentések benyújtását, amelyek elegendően pontosak és kellően megalapozottak ahhoz, hogy az érintett tárhelyszolgáltató tájékozott és körültekintő döntést hozhasson a bejelentés tárgyát képező tartalom tekintetében, különösen arról, hogy az adott tartalom jogellenesnek tekinthető-e, és el kell-e távolítani vagy meg kell-e szüntetni az ahhoz való hozzáférést. E mechanizmusoknak elő kell segíteniük olyan bejelentések benyújtását, amelyek kiterjednek azon indokok magyarázatára, amelyek alapján a bejelentő jogellenesnek tekinti az adott tartalmat, valamint az e tartalom helyére vonatkozó egyértelmű jelzést tartalmaznak.

A bejelentők számára lehetővé kell tenni, hogy elérhetőségeiket feltüntessék a bejelentésben, azonban nem kötelezhetők erre. Amennyiben úgy döntenek, biztosítani kell a névtelenségüket a tartalomszolgáltató vonatkozásában.

Ha a tárhelyszolgáltató ismeri a bejelentő elérhetőségeit, a tárhelyszolgáltatónak visszaigazolást kell küldeni a bejelentőnek a bejelentés átvételéről, és haladéktalanul és arányosan tájékoztatni kell az illetőt a bejelentés tárgyát képező tartalomra vonatkozó döntéséről.

A tartalomszolgáltatók tájékoztatása és a viszontbejelentések

Ha egy tárhelyszolgáltató úgy dönt, hogy eltávolít vagy hozzáférhetetlenné tesz bármely általa tárolt tartalmat, mivel jogellenes tartalomnak tekinti azt, függetlenül az adott tartalom felderítésére, azonosítására, eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére használt eszközöktől, továbbá amennyiben a tárhelyszolgáltató ismeri a tartalomszolgáltató elérhetőségeit, a tartalomszolgáltatót haladéktalanul és arányos módon tájékoztatni kell erről a döntésről és a meghozatalának indokairól, valamint az adott döntés vitatásának a 11. pontban említett lehetőségéről.

10.

Mindazonáltal a 9. pont nem alkalmazandó, ha nyilvánvaló, hogy az érintett tartalom jogellenes, és a személyek életét és biztonságát érintő súlyos bűncselekményekhez kapcsolódik. Ezenfelül a tárhelyszolgáltató nem adhatja meg az e pontban említett tájékoztatást, ha és ameddig az illetékes hatóság közpolitikai és közbiztonsági okokból, és különösen bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében ezt kéri.

11.

A tartalomszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül, az adott tárhelyszolgáltatóhoz intézett viszontbejelentés benyújtása révén vitassák a tárhelyszolgáltató 9. pontban említett döntését. Az ilyen viszontbejelentések benyújtására szolgáló mechanizmusnak felhasználóbarátnak kell lennie, és lehetővé kell tennie az elektronikus eszközökkel való benyújtást.

12.

Gondoskodni kell arról, hogy a tárhelyszolgáltatók kellően figyelembe vegyék a hozzájuk beérkező viszontbejelentéseket. Ha a viszontbejelentés olyan indokot tartalmaz, amely alapján a tárhelyszolgáltató úgy ítéli meg, hogy a viszontbejelentés tárgyát képező tartalom nem tekinthető jogellenesnek, haladéktalanul meg kell változtatnia az e tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó döntését, annak a lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy az uniós joggal és a tagállamok jogával összhangban meghatározza és érvényesítse szolgáltatási feltételeit.

13.

A viszontbejelentést benyújtó tartalomszolgáltatót, valamint az érintett bejelentőt – amennyiben a tárhelyszolgáltató ismeri az elérhetőségeiket – haladéktalanul tájékoztatni kell a tárhelyszolgáltató által az érintett tartalom tekintetében hozott döntésről.

Alternatív vitarendezés

14.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy adott esetben könnyítsék meg az alternatív vitarendezést a jogellenes tartalom eltávolításával és az ahhoz való hozzáférés megszüntetésével kapcsolatos jogviták rendezése céljából. Az ilyen alternatív vitarendezési mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek, hatékonynak, átláthatónak és pártatlannak kell lenniük, valamint biztosítaniuk kell, hogy a vitarendezés méltányos és megfelel az alkalmazandó jognak. Az alternatív vitarendezési kísérletek nem befolyásolják az érintett felek igazságszolgáltatáshoz való jogát.

15.

A Bizottság arra ösztönzi a tárhelyszolgáltatókat, hogy tegyék lehetővé alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazását, ha azok rendelkezésre állnak az érintett tagállamban.

Átláthatóság

16.

A tárhelyszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy világos, könnyen érthető és kellően részletes magyarázatokat tegyenek közzé az általuk tárolt tartalom – többek között a jogellenesnek tekintett tartalom – eltávolításával és hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos politikájukról.

17.

A tárhelyszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy rendszeresen, lehetőleg legalább évente tegyenek közzé jelentéseket a jogellenesnek tekintett tartalom eltávolításával és hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos tevékenységükről. E jelentéseknek mindenekelőtt az eltávolított tartalom mennyiségére és típusára, a beérkezett bejelentések és viszontbejelentések számára, és az intézkedések meghozatalához szükséges időre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk.

Proaktív intézkedések

18.

A tárhelyszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy adott esetben hozzanak megfelelő, arányos és egyedi proaktív intézkedéseket a jogellenes tartalom tekintetében. E proaktív intézkedések kizárólag akkor terjedhetnek ki a jogellenes tartalom felderítésére szolgáló automatikus eszközök használatára, ha ez megfelelő és arányos, és megfelelő biztosítékok, különösen a 19. és 20. pontban említett biztosítékok kísérik.

Biztosítékok

19.

A nem jogellenes tartalom eltávolításának elkerülése érdekében – annak a lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy a tárhelyszolgáltatók az uniós joggal és a tagállamok jogával összhangban meghatározzák és érvényesítsék szolgáltatási feltételeiket – hatékony és megfelelő biztosítékoknak kell rendelkezésre állniuk annak biztosításához, hogy a tárhelyszolgáltatók körültekintően és arányosan járnak el az általuk tárolt tartalom tekintetében, különösen a bejelentések és a viszontbejelentések feldolgozásakor, valamint a jogellenesnek tekintett tartalom esetleges eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó döntéskor.

20.

Ha a tárhelyszolgáltatók automatikus eszközöket használnak az általuk tárolt tartalom tekintetében, hatékony és megfelelő biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy az e tartalommal kapcsolatosan meghozott döntések, különösen a jogellenesnek tekintett tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó döntések pontosak és megalapozottak legyenek. E biztosítékoknak mindenekelőtt ki kell terjedniük adott esetben az emberi felülvizsgálatra és ellenőrzésekre, és minden olyan esetre, amikor a releváns körülmények részletes értékelésére van szükség annak eldöntéséhez, hogy a tartalom jogellenesnek tekinthető-e vagy sem.

A visszaélésszerű magatartással szembeni védelem

21.

Hatékony és megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy megakadályozzák rosszhiszeműen küldött bejelentések vagy viszontbejelentések benyújtását és azok alapján hozott intézkedéseket, valamint a jogellenes online tartalom kezelésre érdekében javasolt, ezen ajánlásba foglalt intézkedésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartás egyéb formáit.

A tárhelyszolgáltatók és a tagállamok közötti együttműködés

22.

A tagállamoknak és a tárhelyszolgáltatóknak ki kell jelölniük a jogellenes online tartalommal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó pontokat.

23.

Gyorsított eljárásokat kell biztosítani az illetékes hatóságok által benyújtott bejelentések feldolgozásához.

24.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék jogilag kötelezővé a tárhelyszolgáltatók számára, hogy az alkalmazandó jogi követelményeknek, különösen a személyes adatok védelmével kapcsolatos követelményeknek, többek között az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően tájékoztassák a bűnüldöző hatóságokat – a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljából – a személyek életét és biztonságát érintő állítólagos súlyos bűncselekményekre vonatkozó bármely bizonyítékról, amelyhez jogellenes tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére irányuló tevékenységük keretében jutottak hozzá.

A tárhelyszolgáltatók és a megbízható bejelentők közötti együttműködés

25.

Ösztönözni kell a tárhelyszolgáltatók és a megbízható bejelentők közötti együttműködést. Mindenekelőtt gyorsított eljárásokat kell biztosítani a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések feldolgozásához.

26.

A tárhelyszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy tegyék közzé az annak eldöntésére vonatkozó világos és objektív feltételeket, hogy mely egyéneket vagy szervezeteket tekintenek megbízható bejelentőnek.

27.

E feltételeknek annak szavatolására kell irányulniuk hogy az érintett egyének vagy szervezetek rendelkeznek a szükséges szakismerettel, és az Unió alapját képező értékek tisztelete alapján, körültekintően és tárgyilagosan végzik megbízható bejelentői tevékenységüket.

A tárhelyszolgáltatók közötti együttműködés

28.

A tárhelyszolgáltatóknak adott esetben meg kell osztaniuk egymással, és különösen a méretük vagy működésük nagyságrendje miatt csupán korlátozott forrásokkal és szakismerettel rendelkező tárhelyszolgáltatókkal a jogellenes online tartalom kezelésére vonatkozó tapasztalatokat, technológiai megoldásokat és bevált gyakorlatokat, akár a magatartási kódexek, egyetértési megállapodások és egyéb önkéntes megállapodások formájában a tárhelyszolgáltatók között kialakított folyamatos együttműködés keretében is.

III. FEJEZET

A terrorista tartalomra vonatkozó különös ajánlások

Általános ajánlások

29.

A terrorista tartalomra vonatkozó, e fejezetbe foglalt különös ajánlások a II. fejezetbe foglalt általános ajánlások mellett alkalmazandók.

30.

A tárhelyszolgáltatóknak kifejezetten ki kell kötniük szerződési feltételeikben, hogy terrorista tartalom nem tárolható.

31.

A tárhelyszolgáltatóknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy ne tároljanak terrorista tartalmat, különös tekintettel a 32–40. pont szerinti hatósági bejelentésekre, proaktív intézkedésekre és együttműködésre.

A hatósági bejelentések benyújtása és feldolgozása

32.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy illetékes hatóságaik megfelelő képességgel és elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy hatékonyan felderítsék és azonosítsák a terrorista tartalmat, és – különösen az internetes tartalmakkal foglalkozó nemzeti egységek útján és az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységével folytatott együttműködés keretében – hatósági bejelentéseket nyújtsanak be a tárhelyszolgáltatókhoz.

33.

Rendelkezni kell a hatósági bejelentések benyújtását lehetővé tévő mechanizmusokról. Gyorsított eljárásokat kell biztosítani a hatósági bejelentések, különösen az internetes tartalmakkal foglalkozó nemzeti egységek és az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége által benyújtott hatósági bejelentések feldolgozásához.

34.

A tárhelyszolgáltatóknak haladéktalanul visszaigazolást kell küldeniük a hatósági bejelentés átvételéről, és tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot vagy az Europolt a hatósági bejelentések tárgyát képező tartalomra vonatkozó döntéseikről, az adott esettől függően arról, hogy a tartalmat eltávolították vagy az ahhoz aló hozzáférést megszüntették, vagy pedig arról, miért döntöttek úgy, hogy nem távolítják el vagy teszik hozzáférhetetlenné a tartalmat.

35.

A tárhelyszolgáltatóknak főszabály szerint a hatósági bejelentés átvételétől számított egy órán belül meg kell vizsgálniuk a hatósági bejelentésben meghatározott tartalmat, és adott esetben el kell távolítaniuk vagy hozzáférhetetlenné kell tenniük a tartalmat.

Proaktív intézkedések

36.

A tárhelyszolgáltatóknak arányos és egyedi proaktív intézkedéseket kell hozniuk akár automatikus eszközök használatával is, hogy felderítsék, azonosítsák és haladéktalanul eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék a terrorista tartalmat.

37.

A tárhelyszolgáltatóknak arányos és egyedi proaktív intézkedéseket kell hozniuk akár automatikus eszközök használatával is, hogy haladéktalanul megakadályozzák a tartalomszolgáltatókat azon tartalom ismételt felöltésében, amelyet már eltávolítottak vagy hozzáférhetetlenné tettek amiatt, hogy terrorista tartalomnak tekintik azt.

Együttműködés

38.

A terrorista tartalom különböző tárhelyszolgáltatók közötti terjedésének megakadályozása érdekében arra kell ösztönözni a tárhelyszolgáltatókat, hogy működjenek együtt a hatékony, megfelelő és arányos technológiai eszközök, köztük az automatizált tartalomfelderítést lehetővé tévő eszközök megosztása és optimalizálása révén. Ha technológiailag lehetséges, az összes olyan releváns formátumot ellenőrizni kell, amely a terrorista tartalom terjesztésére szolgálhat. Az említett együttműködésnek ki kell terjednie különösen azokra a tárhelyszolgáltatókra, amelyek méretük vagy működésük nagyságrendje miatt csupán korlátozott forrásokkal és szakismerettel rendelkeznek.

39.

A tárhelyszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy hozzák meg a 38. pontban említett eszközök megfelelő működéséhez és javításához szükséges intézkedéseket, különösen azáltal, hogy azonosítókat szolgáltatnak valamennyi terroristának tekintett tartalommal kapcsolatban, és maradéktalanul kihasználják az említett eszközökben rejlő lehetőségeket.

40.

Az illetékes hatóságoknak és a tárhelyszolgáltatóknak munkamegállapodásokat kell kötniük – adott esetben az Europolt is bevonva – az online terrorista tartalommal kapcsolatos ügyekről, beleértve az online terrorista tevékenység jobb megismerését, a hatósági bejelentési mechanizmusok javítását, valamint a hatóságok terrorizmussal kapcsolatos nyomozati célú erőfeszítései és közreműködés iránti kérelmei tekintetében a párhuzamosságok megelőzését.

IV. FEJEZET

Tájékoztatás

41.

A tagállamoknak rendszeresem és lehetőleg háromhavonta tájékoztatniuk kell a Bizottságot az illetékes hatóságaik által benyújtott hatósági bejelentésekről, és a tárhelyszolgáltatók e hatósági bejelentések alapján hozott döntéseiről, valamint a terrorista tartalom kezelése tekintetében a tárhelyszolgáltatókkal folytatott együttműködésükről.

42.

Annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni ezen ajánlás terrorista tartalommal kapcsolatos hatásait, legkésőbb három hónappal annak kihirdetését követően a tárhelyszolgáltatóknak kérelemre be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az e figyelemmel kísérést lehetővé tévő valamennyi releváns információt. Ezen információk közé tartozhatnak különösen a hatósági bejelentések és bejelentések alapján, vagy proaktív intézkedések meghozatala és automatikus eszközök használata révén eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalom mennyiségére vonatkozó információk. Ide tartozhat továbbá az átvett hatósági bejelentések száma és az intézkedések meghozatalához szükséges idő, valamint azon tartalom mennyisége, amelynek feltöltését vagy ismételt feltöltését automatizált tartalomfelderítés és más technológiai eszközök használatával akadályozták meg.

43.

Annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni ezen ajánlás jogellenes tartalommal kapcsolatos hatásait, legkésőbb hat hónappal annak kihirdetését követően a tagállamoknak és a tárhelyszolgáltatóknak kérelemre be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az e figyelemmel kísérést lehetővé tévő valamennyi releváns információt.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 1-jén.

a Bizottság részéről

Andrus ANSIP

alelnök

(1) COM(2017) 555 final, 2017. szeptember 28.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.) COM(2016) 287 final.

(3) COM(2016) 593 final, 2016. szeptember 14.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 63

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. március 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2018/324 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet végrehajtásáról	1
	*	A Tanács (EU) 2018/325 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról	3
	*	A Tanács (EU) 2018/326 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról	5
	*	A Bizottság (EU) 2018/327 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a Trichoderma citrinoviride Bisset (IMI SD135) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt (EC 3.2.1.8) tartalmazó készítmény pontyok takarmány-adalékanyagaként való felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Huvepharma NV) ( 1 )	7
	*	A Bizottság (EU) 2018/328 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a Bacillus subtilis DSM 29784 készítmény brojlercsirkék és tojójércék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja az ADISSEO France SAS) ( 1 )	10
	*	A Bizottság (EU) 2018/329 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az állatjóléttel foglalkozó európai uniós referenciaközpont kijelöléséről ( 1 )	13
	*	A Bizottság (EU) 2018/330 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	15
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2018/331 végrehajtási határozata (2018. március 5.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat végrehajtásáról	44
	*	A Tanács (KKBP) 2018/332 végrehajtási határozata (2018. március 5.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról	46
	*	A Tanács (KKBP) 2018/333 határozata (2018. március 5.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról	48
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2018/334 ajánlása (2018. március 1.) az illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló intézkedésekről	50


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.