5.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/317 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. március 2.)

az 1967/2006/EK tanácsi rendelettől az üveggéb (Aphia minuta) Olaszország egyes felségvizein folytatott halászatában alkalmazott, hajón lévő kerítőhálók telepítésének parttól számított legkisebb távolsága és legkisebb mélysége tekintetében történő eltérésről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló, 2006. december 21-i 1967/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy tilos vontatott halászfelszerelést használni a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül érhető el.

(2)	A Bizottság valamely tagállam kérésére lehetővé teheti az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésétől való eltérést, feltéve, hogy teljesülnek a 13. cikk (5) és (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(3)

2014. január 10-én kérelem érkezett a Bizottsághoz, amelyben Olaszország eltérést kérelmezett az említett rendelet 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől az üveggébnek (Aphia minuta) a Manfredoniai-öböl partjainál (Puglia régió) található olaszországi felségvizeken hajón lévő kerítőhálókkal folytatott halászata tekintetében.

(4)

A kérelem a manfredoniai Tengerügyi Igazgatóságon lajstromozott olyan hajókra vonatkozik, amelyek az adott halászatban több mint öt éve igazoltan folytatnak tevékenységet, és az üveggéb (Aphia minuta) hajón lévő kerítőhálókkal folytatott halászatát szabályozó irányítási terv keretében a manfredoniai halászati körzetben halásznak.

(5)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2016 júliusában értékelte az Olaszország által kérelmezett eltérést és a vonatkozó irányítási tervet. A HTMGB felhívta a figyelmet arra, hogy pontosításra van szükség a halászati erőkifejtés, az alkalmazott halászfelszerelések, a tevékenységek felügyelete és a tudományos adatok tekintetében. Olaszország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a megfelelő pontosító információkat, és megfelelően átdolgozta irányítási tervét: módosította az alkalmazandó halászfelszereléseket, csökkentette a halászati erőkifejtést és fokozta a felügyeleti intézkedéseket.

(6)	Az 1967/2006/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően Olaszország rendelet (2) útján elfogadta a halászati irányítási tervet.

(7)	Az Olaszország által kérelmezett eltérés megfelel az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) és (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(8)

Az eltérést a különleges földrajzi adottságok indokolják, mivel a kontinentális talapzat és a célfaj elterjedési területe korlátozott méretű, az üveggéb ugyanis csupán a part menti övezetek bizonyos részein, 50 méternél sekélyebb vizekben fordul elő. A halászterületek ezért korlátozott kiterjedésűek.

(9)	Hajón lévő kerítőhálókkal a part közelében, sekély vízben halásznak. Ez a fajta halászat jellegéből adódóan nem végezhető másféle halászfelszereléssel.

(10)

A hajón lévő kerítőhálókkal folytatott halászat nincs számottevő hatással a tengeri környezetre, és kifejezetten szelektív, mivel a kerítőhálókat a vízoszlopban vontatják, így azok nem érintkeznek a tengerfenékkel; a tengerfenékről való begyűjtés ugyanis káros volna a célfajokra nézve, amelyeknek kis mérete miatt gyakorlatilag nem volna lehetséges a szelektív halászat.

(11)	Az Olaszország által kérelmezett eltérés összesen 100 hajót érint, melyek közül azonban egy rotációs rendszer alkalmazása révén naponta csupán 30 kap majd engedélyt. Megállapítható tehát, hogy az eltérés korlátozott számú hajót érint.

(12)	Az említett hajók szerepelnek a Bizottság részére az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően elküldött listán.

(13)

Az irányítási terv tartalmazza az érintett halászati tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi lényeges fogalommeghatározást, és biztosítja, hogy a halászati erőkifejtés a jövőben ne fokozódjon, mivel halászati engedélyt csak az említett 100 hajó kaphat, amelyek számára Olaszország már engedélyezte a halászatot.

(14)	A szóban forgó halászati tevékenység megfelel az 1967/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt feltételeknek, mivel az olasz irányítási terv kifejezetten tiltja a védett élőhelyek felett folytatott halászatot.

(15)	Az 1967/2006/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt követelmény nem alkalmazandó, mivel vonóhálós hajókra vonatkozik.

(16)

Az 1967/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében a legkisebb szembőségre vonatkozóan meghatározott követelmények kapcsán a Bizottság tudomásul veszi, hogy Olaszország az irányítási tervben az említett rendelet 9. cikkének (7) bekezdése alapján engedélyezte a rendelet 9. cikkének (3) bekezdésétől való eltérést, mivel a szóban forgó halászati tevékenység rendkívül szelektív, tengeri környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható, és nem érintik az említett rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.

(17)	A szóban forgó halászati tevékenység a parttól igen kis távolságra zajlik, ezért nem zavarja más hajók tevékenységét.

(18)

Az irányítási terv biztosítja, hogy az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletében említett fajok fogásai a lehető legkisebbek legyenek. Ezen túlmenően az olasz irányítási terv 6.1.2. fejezetének megfelelően az üveggéb (Aphia minuta) halászata minden évben a november 1-jétől március 31-ig tartó halászati idényre korlátozódik.

(19)	A hajóról működtetett kerítőhálókkal nem halásznak lábasfejűekre.

(20)	Az érintett halászati tevékenység során teljesülnek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (3) 14. és 15. cikkében meghatározott, a halászati nyilvántartásra vonatkozó követelmények.

(21)	Az olasz irányítási terv az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke (9) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően rendelkezik a halászati tevékenységek felügyeletéről.

(22)	A kérelmezett eltérést ezért engedélyezni kell.

(23)	Indokolt előírni, hogy Olaszország rendszeresen és az olasz irányítási tervben szereplő felügyeleti tervnek megfelelően jelentést tegyen a Bizottságnak.

(24)

Az eltérés korlátozott időbeli hatálya következtében lehetőség nyílik gyors korrekciós intézkedések alkalmazására abban az esetben, ha a Bizottságnak benyújtott jelentés szerint a kiaknázott állományok védettségi helyzete rossz, és egyben arra is, hogy egy későbbi, kiigazított irányítási terv szilárdabb tudományos alapokra épüljön.

(25)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Eltérés

(1) Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az üveggébnek (Aphia minuta) a Manfredoniai-öböl partjainál található olaszországi felségvizeken hajón lévő kerítőhálók használatával folytatott halászatára.

(2) Az (1) bekezdésben említett, hajón lévő kerítőhálókat azok a hajók alkalmazhatják, amelyek:

a)	szerepelnek a manfredoniai Tengerügyi Igazgatóság hajólajstromában;

b)	a szóban forgó halászatban már több mint öt éve részt vesznek, és a jövőben nem növelik halászati erőkifejtésüket; valamint

c)	rendelkeznek halászati engedéllyel, és tevékenységüket az Olaszország által az 1967/2006/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésének megfelelően elfogadott halászati irányítási terv keretében végzik.

2. cikk

Felügyeleti terv és jelentéstétel

Olaszország e rendelet hatálybalépésétől számítva egy éven belül jelentést nyújt be a Bizottságnak az olasz irányítási tervben előírt felügyeleti tervnek megfelelően.

3. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. március 8-tól2021. március 8-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 409., 2006.12.30., helyesbített változat: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.

(2) „Adozione del Piano di Gestione per la pesca del rossetto (Aphia minuta) nel Compartimento marittimo di Manfredonia con l'utilizzo della sciabica da natante, in deroga alla dimensione minima della maglia della rete e della distanza dalla costa – Reg.(CE) n. 1967/2006, artt. 9/13”, elfogadva 2017. december 28-án.

(3) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

5.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/4

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/318 RENDELETE

(2018. február 22.)

az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet módosításáról (EKB/2018/7)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1011/2012/EU európai központi banki rendeleten (EKB/2012/24) (2) alapuló adatgyűjtés célja, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) átfogó statisztikai képet kapjon azon tagállamok gazdasági szektorainak és csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóinak, amelyek pénzneme az euro, az egyes értékpapírosztályoknak való kitettségéről, igen részletes szinten. Ez az információ előmozdítja a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának alaposabb elemzését, és az eurorendszer kockázati kitettségeinek értékelését monetáris politikai műveletei során. Lehetővé teszi továbbá a pénzügyi stabilitás alaposabb elemzését, ideértve az arra vonatkozó kockázatok azonosítását és figyelemmel kísérését.

(2)

Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (3), a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az 1096/2010/EU tanácsi rendelet (5) keretében az összegyűjtött adatokat felhasználják továbbá prudenciális felügyeleti és szanálási célokra, és az Európai Rendszerkockázati Testület rendelkezésére bocsátják azokat.

(3)

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók fogalmát az (EU) 2016/1384 európai központi banki rendelet (EKB/2016/22) (6) vezette be és határozta meg az 1011/2012/EU rendeletben (EKB/2012/24). Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) szerinti adatgyűjtés céljából több kritérium alapján fogja azonosítani a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókat, ideértve a csoportadatokat jelentő adatszolgáltató fontosságát az euroövezet és/vagy egy adott tagállam pénzügyi rendszerének stabilitása és működése szempontjából. Az egyértelműbb jogi helyzet érdekében meg kell határozni, hogy az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban az EKB közvetlen felügyelete alatt álló valamennyi jelentős felügyelt szervezetet úgy kell tekinteni, hogy fontos a pénzügyi rendszer stabilitása és működése szempontjából, és következésképpen azonosítható is csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként.

(4)

Az illetékes nemzeti központi bank (NKB) döntésétől függően az (EU) 2016/1384 rendelet hatálybalépését követően a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók közvetlenül az EKB részére szolgáltathatják az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 3a. cikke alapján szolgáltatandó adatokat (a továbbiakban: csoportadatok). Ez lehetővé teszi a KBER értékpapírállomány-statisztikai adatbázisa rendelkezésre álló információtechnológiai infrastruktúrájának hatékonyabb használatát, és szükségtelenné teszi külön nemzeti adatfeldolgozó rendszerek létrehozatalát valamennyi NKB-nál.

(5)

Ha valamely NKB úgy dönt, hogy nem gyűjti a csoportadatokat, akkor értesíti az EKB-t, és ebben az esetben az EKB átveszi az adatok csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóktól való közvetlen összegyűjtésének feladatát. Az EKB-nak és az érintett NKB-nak meg kell kötnie egymással a szükséges megállapodásokat.

(6)	Ezért az 1011/2012/EU rendeletet (EKB/2012/24) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) a következőképpen módosul:

A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 0,5 %-os küszöbértékkel megegyezik vagy az alatt van, feltéve, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltató megfelel bizonyos mennyiségi vagy minőségi szempontoknak, amelyek tanúsítják fontosságát az euroövezet pénzügyi rendszerének stabilitása és működése szempontjából, például az euroövezet egyéb pénzügyi intézményeivel való összefonódása, a több országon átnyúló tevékenység, a helyettesíthetőség hiánya, a vállalati struktúra összetettsége, vagy az EKB általi közvetlen felügyelet következtében, és/vagy valamely euroövezeti tagállam pénzügyi rendszerének stabilitása és működése szempontjából, például a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatónak egy vagy több euroövezeti tagállam banki szolgáltatási piacának adott szegmensén belüli viszonylagos jelentősége, vagy az EKB általi közvetlen felügyelet következtében.”

A 3a. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az illetékes NKB, vagy az (5) bekezdés alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB kéri, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók negyedévente bocsássák rendelkezésre a »kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)« jelölőt értékpapíronkénti bontásban, valamint a »kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (számviteli kör)« jelölőt értékpapíronkénti bontásban, a csoportjuk által tartott, ISIN-kóddal rendelkező vagy ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokról, az I. melléklet 2. fejezetével összhangban.”

A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezésektől függetlenül a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az EKB részére szolgáltatják a csoportadatokat, ha az illetékes NKB úgy dönt, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az EKB/2013/7 iránymutatás 3a. és 4b. cikke alapján közvetlenül az EKB részére szolgáltassák a statisztikai információkat.”

A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4a. cikk

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókra vonatkozó eltérések

(1) Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára a 3a. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól az alábbiak szerint:

az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB engedélyezheti a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy e rendelettel összhangban értékpapíronkénti alapon szolgáltassanak statisztikai adatokat az általuk vagy csoportjuk által tartott értékpapír-állomány 95 %-ára vonatkozóan, feltéve, hogy a csoport által tartott, fennmaradó 5 %-nyi értékpapírt nem egyetlen kibocsátó bocsátotta ki;

b)	az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB kérheti a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókat, hogy szolgáltassanak további adatokat azon értékpapírok típusairól, amelyekre vonatkozóan az a) pont szerinti eltérést adtak.

(2) Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB a 3a. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, értékpapíronkénti alapon eltéréseket adhat az adatszolgáltatási követelmények alól a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára a »kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)« jelölő tekintetében, feltéve, hogy az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB ezeket az adatokat más forrásokból gyűjtött adatokból le tudja vezetni.

(3) A 10b. cikk (2) bekezdése szerinti első adatszolgáltatástól számított két évig az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat az adatszolgáltatási követelmények alól a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára az I. melléklet 2. fejezetében foglalt jogalanyonkénti alapon történő adatszolgáltatás tekintetében az Unión kívül rezidens jogalanyokra vonatkozóan, feltéve, hogy az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB az I. melléklet 2. fejezetében szereplő adatokat az Unión kívül rezidens jogalanyok összességére vonatkozóan le tudja vezetni.”

A 4b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4b. cikk

Általános eltérések és a valamennyi eltérésre vonatkozó keretrendszer

(1) Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények alól, amennyiben a tényleges adatszolgáltatók ugyanezeket az adatokat az alábbiak alapján jelentik: a) az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (*1); b) az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38); c) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40); vagy d) az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50); illetve amennyiben az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB ugyanezen adatokat a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelően más módon le tudja vezetni.

(2) Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB biztosítja az e cikkben, valamint a 4. és 4a. cikkben rögzített feltételek teljesülését annak érdekében, hogy bármely eltérést minden naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint meg lehessen adni, meg lehessen újítani, illetve vissza lehessen vonni.

(3) Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB e cikk, a 4. vagy a 4a. cikk szerinti eltéréssel rendelkező tényleges adatszolgáltatók számára további adatszolgáltatási követelményeket írhat elő, amennyiben az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB részletesebb adatokat tart szükségesnek. A tényleges adatszolgáltatók a kért adatokat az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB kérését követő 15 munkanapon belül szolgáltatják.

(4) Azokban az esetekben, ahol az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB eltéréseket adott, a tényleges adatszolgáltatók ennek ellenére eleget tehetnek a teljeskörű adatszolgáltatási követelményeknek. Annak a tényleges adatszolgáltatónak, amely úgy dönt, hogy nem él az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB által megadott eltérés lehetőségével, az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB előzetes hozzájárulását kell kérnie, mielőtt a megadott eltérést egy későbbi időpontban igénybe venné.

(*1) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).”"

A 6a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6a. cikk

A csoportadatokra vonatkozó határidők

(1) Az NKB-k a 3a. cikk (1) bekezdésének, valamint az I. melléklet 2. fejezetének megfelelően negyedévente továbbítják az EKB-nak a negyedéves értékpapíronkénti csoportadatokat, annak a negyedévnek a végét követő 55. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig, amelyre az adatok vonatkoznak.

(2) Amennyiben valamely NKB a 3a. cikk (5) bekezdése alapján úgy dönt, hogy az adatszolgáltatók közvetlenül az EKB részére szolgáltassák a statisztikai információkat, az adatszolgáltatók annak a negyedévnek a végét követő 45. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig továbbítják az EKB-nak ezeket az információkat, amelyre az adatok vonatkoznak.”

A 7a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7a. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az illetékes NKB-t, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-t, közvetlenül vagy az együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül, azonban megfelelő idővel annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.”

A szöveg a következő 10c. cikkel egészül ki:

„10c. cikk

Az (EU) 2018/318 európai központi banki rendelet (EKB/2018/7) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás

Az (EU) 2018/318 európai központi banki rendelet (EKB/2018/7) (*2) hatálybalépését követő, a 3a. cikk szerinti első adatszolgáltatás a 2018. szeptemberi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(*2) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/318 rendelete (2018. február 22.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet módosításáról (EKB/2018/7) (HL L 62., 2018. 3.5. , 4. o.).”"

8.	Az I. II. és a III. melléklet ezen rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. február 22-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.).

(3) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(5) A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1384 rendelete (2016. augusztus 2.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2016/22) (HL L 222., 2016.8.17., 24. o.).

MELLÉKLET

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) I., II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet 2. fejezete a következőképpen módosul:

Az 1. rész a következőképpen módosul:

Az 1. rész végén a táblázat fölötti mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB azt is előírhatja a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy a 9–11., valamint, amennyiben arra a b) vagy c) pont nem terjed ki, a 31–37. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.”

ii.

A táblázatban az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Amennyiben a 4a. cikk (3) bekezdésében rögzített eltérés alkalmazásra kerül, a jogalanyonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó adatmezőket az eltérést megadó NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által megállapított, vonatkozó szabályoknak megfelelően kell jelenteni, biztosítva az adatok homogenitását a kötelező bontások tekintetében.”

A 2. rész a következőképpen módosul:

A 2. rész végén a táblázat fölötti mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB előírhatja a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy a 8–10., a 12., valamint, amennyiben arra a b) vagy c) pont nem terjed ki, az 53–59. mező tekintetében is szolgáltassanak adatokat.”

ii.

A táblázatban az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A II. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. részben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a táblázat azon instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyeket az illetékes nemzeti központi bank (NKB), vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Központi Bank (EKB) részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB e rendeletnek megfelelően átültet nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra.”

A 2. részben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a táblázat azon szektorkategóriák leírását tartalmazza, amelyeket az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB e rendeletnek megfelelően átültet nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra.”

A 4. részben szereplő táblázatban a fogalommeghatározások a következőképpen módosulnak:

A „Pozíciók piaci értéken” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékpapírból tartott mennyiség a piacon euróban megadott áron. Az illetékes NKB-nak, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-nak főszabály szerint kérnie kell, hogy a felhalmozott kamatokra vonatkozó adatokat ennek a pozíciónak a keretében, vagy külön jelentsék. Mindazonáltal az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB saját döntése alapján kérheti a felhalmozott kamatot nem tartalmazó adatokat.”

ii.

Az „A garanciavállaló azonosító kódja” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosít valamely garanciavállalót, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például jogalany-azonosító, uniós azonosító vagy nemzeti azonosító.”

Az 5. részben szereplő táblázatban a fogalommeghatározások a következőképpen módosulnak:

Az „Uniós azonosító” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós azonosító olyan, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő, általánosan használt azonosító kód, amely lehetővé teszi bármely vállalkozás egyértelmű azonosítását az EU-n belül.”

ii.

A „Nemzeti azonosító” meghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„A nemzeti azonosító olyan, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő, általánosan használt azonosító kód, amely lehetővé teszi bármely vállalkozás egyértelmű azonosítását azon országon belül, ahol rezidens.”

iii.

Az „Az adatszolgáltatás szintje” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatszolgáltatás szintje arra utal, hogy az adatokat az 1. cikk 23. és 24. pontjában meghatározottaknak megfelelően jogalanyonkénti alapon vagy csoport alapon szolgáltatják-e. A jogalanyonkénti alapon jelentett adatokra harmonizált számviteli és konszolidációs elveket kell alkalmazni, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelően, vagyis a jogalanyonkénti szintű információknak a lehetséges mértékig a csoportra vonatkozó számviteli szabályokat kell követniük.”

A 6. részben szereplő táblázatban a fogalommeghatározások a következőképpen módosulnak:

az „A tulajdonos azonosító kódja” fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosítja az értékpapír tulajdonosát, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például uniós azonosító vagy nemzeti azonosító.”

ii.

Az „A tulajdonos közvetlen anyavállalatának azonosító kódja” fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosítja azt a közvetlen jogalanyt, amelynek az értékpapír tulajdonosa a jogilag nem független része, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például jogalany-azonosító, uniós azonosító vagy nemzeti azonosító.”

A 7. részben az „A kibocsátó azonosító kódja” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosít valamely kibocsátót, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például uniós azonosító vagy nemzeti azonosító.”

A III. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Adatátviteli minimumelőírások:

a)	a beszámolókat időben és az illetékes nemzeti központi bank (NKB), vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az illetékes NKB-hoz vagy adott esetben az EKB-hoz;

b)	a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB vagy adott esetben az EKB által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)	meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyeket;

d)	be kell tartani az NKB vagy adott esetben az EKB részére történő adatátvitelre vonatkozó technikai előírásokat.”

A 2. pont d) és e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a tényleges adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által az adatok technikai továbbítására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat;

e)	a tényleges adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai továbbításakor.”

5.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/10

A TANÁCS (EU) 2018/319 HATÁROZATA

(2018. február 27.)

a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet felülvizsgálati bizottságának 26. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek és függelékeinek egyes módosításaival kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Unió a 2013/103/EU tanácsi határozattal (1) összhangban csatlakozott az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményhez (a továbbiakban: a COTIF-egyezmény).

(2)	Ciprus és Málta kivételével valamennyi tagállam alkalmazza a COTIF-egyezményt.

(3)

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) felülvizsgálati bizottsága (a továbbiakban: a felülvizsgálati bizottság) a COTIF-egyezmény 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően létrejött. A felülvizsgálati bizottságnak a 2018. február 27. és március 1. között tartandó 26. ülésén döntenie kell bizonyos, a COTIF-egyezményt, valamint annak bizonyos függelékeit, nevezetesen E. függelékét (Egységes szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban kiépített infrastruktúra használatára vonatkozó szerződésekre vonatkozóan – CUI), F. függelékét (Egységes szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban történő felhasználásra szánt vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyagra alkalmazandó műszaki szabványok ellenőrzésére és egységes műszaki előírások elfogadására vonatkozóan – APTU) és G. függelékét (Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban használt vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag műszaki engedélyére vonatkozóan – ATMF) érintő módosításokról.

(4)	A felülvizsgálati bizottságnak a 26. ülésén a nemzetközi forgalomban részt vevő vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó új H. függelék elfogadásáról is döntenie kell.

(5)	A felülvizsgálati bizottság eljárási szabályzatát érintő módosítások célja egyes rendelkezések – különösen a regionális szervezetek szavazati jogát szabályozó és a határozatképességet megállapító rendelkezések – frissítése az Unió COTIF-egyezményhez való 2011-es csatlakozásának eredményeként.

(6)

A COTIF-egyezmény módosításai a COTIF-egyezmény felülvizsgálati eljárásának javítására és megkönnyítésére irányulnak, a COTIF-egyezmény és annak függelékei módosításainak következetes és gyors végrehajtásának lehetővé tétele céljából, illetve a jelenlegi hosszadalmas felülvizsgálati eljárás káros hatásainak megelőzése érdekében, ideértve a felülvizsgálati bizottság, illetve az OTIF közgyűlése által elfogadott módosítások közötti belső eltéréseket, illetve a – különösen az uniós joggal fennálló – külső eltéréseket.

(7)

Az E. függelék (CUI) módosításainak célja a CUI Egységes Szabályok hatályának egyértelműsítése, az említett szabályok rendeltetésüknek megfelelő, azaz a nemzetközi vasúti forgalom olyan területein történő szisztematikusabb alkalmazásának biztosítása érdekében, mint az árufuvarozási folyosók vagy a nemzetközi személyszállító vonatok.

(8)	Az F. függelék (APTU) és a G. függelék (ATMF) módosításainak célja az OTIF és az uniós szabályok összehangolása, különösen a negyedik vasúti csomag Unió általi 2016-os elfogadását követően.

(9)

Az új H. függelék célja az átjárhatóság javítása az Unió határain kívül, és azon az elgondoláson alapszik, hogy az állami hatóságok összehangolt kritériumok alapján a vasúti társaságok számára biztonsági tanúsítványokat állítanának ki, amelyek bizonyítanák, hogy a vasúti társaságok képesek a vonatok biztonságos üzemeltetésére az érintett országban.

(10)	A javasolt módosítások legnagyobb része összhangban áll az Unió jogrendjével és stratégiai célkitűzéseivel, ezért helyénvaló, hogy az Unió támogassa őket. Egyes módosítások részletesebb megvitatást igényelnek az Unión belül, ezért a felülvizsgálati bizottság 26. ülésén ellenezni kell őket.

(11)	Ezért a felülvizsgálati bizottság 26. ülésén az Unió által képviselendő álláspontnak az e határozat csatolmányán kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény által létrehozott felülvizsgálati bizottság 26. ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspont az e határozat csatolmányán alapul.

(2) Az e határozat csatolmányában említett dokumentumok kisebb módosításairól a felülvizsgálati bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

A felülvizsgálati bizottság határozatát annak elfogadását követően az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ZAHARIEVA

(1) A Tanács 2013/103/EU határozata (2011. június 16.) az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 51., 2013.2.23., 1. o.).

CSATOLMÁNY

1. BEVEZETÉS

Az OTIF főtitkársága összehívta a COTIF99 felülvizsgálati bizottságának 26. ülését, amely 2018. február 27. és március 1. között Bernben, Svájcban kerül megrendezésre. Az ülés napirendi pontjaival kapcsolatos dokumentumok az OTIF weboldalán érhetők el, a következő linken: http://otif.org/en/?page_id=126

2. A NAPIRENDI PONTOKKAL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

1. napirendi pont – Az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása

Dokumentum(ok): nincs

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: n.a.

Álláspont: nincs

2. napirendi pont – Az elnök és az alelnök megválasztása

Dokumentum(ok): nincs

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: tagállamok

Álláspont: nincs

3. napirendi pont – A napirend elfogadása

Dokumentum(ok): LAW-17125-CR 26/3.1

Hatáskör: uniós (megosztott és kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió

Álláspont: a tervezett napirend elfogadásának támogatása

4. napirendi pont – Az eljárási szabályzat módosítása

Dokumentum(ok): LAW-17125-CR 26/4

Hatáskör: uniós (megosztott és kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió

Álláspont: Az OTIF felülvizsgálati bizottságának eljárási szabályzata tekintetében javasolt módosítástervezetek támogatása, a következő pontok kivételével:

a)	javasoljuk, hogy az eljárási szabályzat 9. cikke (2) bekezdésének a szövege a következő legyen: „Az időtartam 12 hét, amennyiben a dokumentumot mindhárom munkanyelven benyújtják.”; valamint

b)	az eljárási szabályzat 9. cikkének (4) bekezdésében a nyelvi változatok hiánya esetén történő szavazás tekintetében tett változtatást ellenezni kell.

A felülvizsgálati bizottság eljárási szabályzatának aktuális verziója még az Unió COTIF-hoz való csatlakozása előtti időből származik, következésképpen bizonyos rendelkezések elavultak és azokat aktualizálni kell. Különösen az Unió szavazati jogát szabályozó és a határozatképességet megállapító rendelkezéseket (4., 20. és 21. cikk) kell módosítani annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a COTIF 38. cikkével, valamint az Európai Unió és az OTIF közötti megállapodással.

5. napirendi pont – Az alapegyezmény részleges felülvizsgálata: a COTIF felülvizsgálati eljárásának módosítása

Dokumentum(ok): LAW-17126-CR 26/5

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: tagállamok

Álláspont: támogatni kell az egyezmény 34. cikkének javasolt felülvizsgálatát, amely arra irányul, hogy meghatározott időtartam (36 hónap) megállapítására kerüljön sor a függelékekkel kapcsolatban a közgyűlés által elfogadott módosítások hatálybalépésére vonatkozóan, továbbá a cikk egy rugalmassági rendelkezéssel is kiegészülne, amely lehetővé tenné e határidő eseti alapon történő meghosszabbítását, ha a közgyűlés a COTIF 14. cikkének (6) bekezdése szerinti többséggel így határoz.

A javaslat célja a COTIF felülvizsgálati eljárásának javítása és megkönnyítése, az egyezményt és a hozzá tartozó függelékeket érintő módosítások következetes és gyors végrehajtása érdekében, valamint megelőzendő, hogy a jelenlegi hosszadalmas felülvizsgálati eljárás visszás hatásokat gyakoroljon, ideértve a felülvizsgálati bizottság, illetve az OTIF közgyűlése által elfogadott módosítások közötti belső eltérések, illetve az elsősorban az uniós joggal fennálló külső eltérések kockázatát is. Az OTIF Titkárságának ajánlása tükrözi az e kérdéssel foglalkozó érintett munkacsoportban uralkodó véleményt, miszerint az OTIF tagjainak képesnek kell lenniük arra, hogy az elfogadott módosításokat – többek között parlamenti eljárások útján – három éven belül átültessék. A javaslat szükségesnek tűnik az OTIF hatékony működésének és fejlődésének támogatásához.

6. napirendi pont – A CIM Egységes Szabályok részleges felülvizsgálata – A főtitkár jelentése

Dokumentum(ok): LAW-17126-CR 26/6

Hatáskör: uniós (megosztott és kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió (szavazásra bocsátás esetén)

Álláspont: a főtitkár jelentésének tudomásul vétele, bizonyos információk nyújtása folyamatban lévő releváns tevékenységekről és fejleményekről, a vámrendelkezések és a vasúti szállításra vonatkozó rendeletek közötti kapcsolódási pontok értékelésére vonatkozó további munka ösztönzése, a jogi szakértőkből álló munkacsoport felállításának támogatása, vagy a vámügyi kérdésekhez és az árufuvarozási okmányok digitalizálásához kapcsolódó alternatív koordinációs megoldások kialakításának támogatása az OTIF meglévő szervein belül.

7. napirendi pont – A CUI Egységes Szabályok részleges felülvizsgálata

Dokumentum(ok): LAW-17128-CR 26/7.1; LAW-17129-CR 26/7.2

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: tagállamok

Álláspont: a CUI 1. cikkének (1), (2) és (3) bekezdését (új aa) pont, illetve a b), c) és g) pont módosításai), 5. cikkének (1) bekezdését, 5a. cikkének (1) és (2) bekezdését, 7. cikkének (2) bekezdését, 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, 9. cikkének (1) bekezdését, valamint 10. cikkének (3) bekezdését érintő módosító javaslatok támogatása, valamint az OTIF főtitkárának felkérése arra, hogy határozathozatal céljából a CUI Egységes Szabályokra vonatkozó összes módosítást terjessze a közgyűlés elé.

A leglényegesebb módosítás célja a CUI Egységes Szabályok hatályának egyértelműsítése egyrészt azzal, hogy a 3. cikket kiegészíti a „nemzetközi vasúti forgalom” meghatározásával: „egy nemzetközi menetvonal vagy legalább két állam területén fekvő és az adott pályahálózat-működtetők által koordinált több egymást követő nemzeti menetvonal igénybevételét szükségessé tevő forgalom”, másrészt azzal, hogy az 1. cikket (Hatály) ennek megfelelően módosítja úgy, hogy megőrzi a CIV és a CIM egységes szabályokkal való kapcsolatot.

A cél az, hogy a CUI Egységes Szabályokat szisztematikusabban alkalmazzák a rendeltetési területükön, azaz a nemzetközi vasúti forgalom területén. A felülvizsgálati bizottságnak javasolt módosítástervezet megfelel az OTIF-on belüli ad hoc munkacsoport munkája nyomán létrejött kompromisszumos szövegnek, amely munkacsoport 2014. december 10-én, 2015. július 8-án, 2015. november 24-én és 2016. május 31-én tartott ülést. A Bizottság közreműködött a szöveg létrejöttében, amely – a COTIF-egyezmény hatályával és célkitűzésével, azaz a nemzetközi fuvarozással összhangban – megerősíti, hogy a CUI Egységes Szabályokat az új fogalommeghatározás szerinti nemzetközi vasúti forgalom területén kell alkalmazni.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az OTIF Titkársága által az 1. és a 3. cikkekkel kapcsolatban javasolt módosítástervezetek összhangban állnak a vasúti infrastruktúra működtetésére és a pályahálózat-működtetők közötti koordinációra vonatkozó uniós vívmányok fogalommeghatározásaival és rendelkezéseivel (például a 2012/34/EU irányelv (átdolgozott) 40., 43. és 46. cikkével).

Ami az OTIF titkársága által a 8. cikkel (A pályahálózat-működtető felelőssége) kapcsolatban javasolt módosítástervezetet illeti, az alapvetően szerkesztési jellegű és nem érinti a rendelkezés hatályát vagy tartalmát. A 9., 3., 5., 5a., 7. és 10. cikkek vonatkozásában javasolt módosítástervezetek szigorúan szerkesztési jellegűek.

8. napirendi pont – A nemzetközi forgalomban részt vevő vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó új H. függelék

Dokumentum(ok): LAW-17130-CR26/8/9/10; LAW-17131-CR26/8.1; LAW-17132-CR 26/8.2

Hatáskör: uniós (kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió

Álláspont:

a nemzetközi forgalomban részt vevő vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó új H. függelék COTIF-ba való beillesztésének (LAW-17131-CR26/8.1) és határozathozatal érdekében a közgyűlés elé terjesztésének a támogatása, az alábbi feltételek mellett (törlés – áthúzás; kiegészítés – aláhúzás, adott esetben):

—

a 2. cikk b) pontjában: a „Certification Authority” („tanúsító hatóság”) kifejezésnek a „Safety Certification Authority” („biztonsági tanúsító hatóság”) kifejezés lép a helyébe. A változtatást a szöveg egészében következetesen el kell végezni. A német nyelvi változatban: „Sicherheitsbescheinigungsbehörde” a „Zertifizierungsbehörde” kifejezés helyett. A francia nyelvi változatban: „autorité de certification de sécurité” az „autorité de certification” kifejezés helyett.

—	A 4. cikk (1) bekezdésében: a szöveg kiegészítése a következő mondattal: „A biztonsági tanúsító hatóság és a 6. cikk (1) bekezdésében említett felügyelő hatóság lehet két különálló szervezeti egység, illetve a két hatóság feladatait ugyanaz a szervezet is elláthatja.”

—	A 6. cikk (1) bekezdésében: a szöveg kiegészítése a következő mondattal: „A felügyelő hatóság és a 4. cikk (1) bekezdésében említett biztonsági tanúsító hatóság lehet két különálló szervezeti egység, illetve a két hatóság feladatait ugyanaz a szervezet is elláthatja.”

—

A 8. cikk (3) bekezdésében: a szöveg módosítása a következők szerint: „Az ezen Egységes Szabályokban foglalt követelmények harmonizált módon történő végrehajtása érdekében az Egységes Szabályok mellékleteinek tartalmazniuk kell a következőket:

[…]

[…]a)

a biztonságirányítási rendszer követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszer, amelyeket a biztonsági tanúsító hatóságoknak a biztonsági tanúsítványok kibocsátásakor, illetve a vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek a biztonságirányítási rendszereik kialakítása, megvalósítása és karbantartása során kell alkalmazniuk;

[…]b)

a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszer, amelyet a vasúti társaságoknak […], a pályahálózat-működtetőknek és a karbantartásért felelős szervezeti egységeknek kell alkalmazniuk;

a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerrel való, szükséges kapcsolatok, amely módszert a vasúti társaságoknak, a pályahálózat-működtetőknek és a karbantartásért felelős szervezeti egységeknek a vasúti rendszert érintő minden műszaki, üzemeltetési vagy szervezeti változtatás során kell alkalmazniuk;

d)	a felügyeletre vonatkozó közös biztonsági módszer, amelyet a felügyelő hatóságoknak kell alkalmazniuk.”

—	A 2. cikk f) pontjában szerkesztési javítás, igazodás az uniós terminológiához (német nyelvi változat): „»Eisenbahnsystem« das Schienennetz in jedem Vertragsstaat, bestehend aus […] Strecken , Bahnhöfen, Drehscheiben und Terminals”.

—

A 7. cikk (4) bekezdésében szerkesztési javítás (német nyelvi változat): „Die am Betrieb von Zügen im internationalen Verkehr beteiligten Infrastrukturbetreiber und Eisenbahnunternehmen haben […] ein Sicherheitsmanagementsystem einzurichten und dessen korrekte Anwendung in Übereinstimmung mit diesen Einheitlichen Rechtsvorschriften zu kontrollieren.”

Egyetértés a főtitkár arra való felkérésével, hogy módosítsa az új H. függelékhez tartozó magyarázó jelentést, és jóváhagyás céljából terjessze azt a közgyűlés elé.

A H. függelék COTIF-ba való beillesztése céljából a COTIF 2., 6., 20., 33. és 35. cikkei tekintetében javasolt módosítások (LAW-17131-CR26/8.2) támogatása, illetve egyetértés a főtitkár arra való felkérésével, hogy határozathozatal céljából terjessze őket a közgyűlés elé.

Az új H. függeléktervezet a nemzetközi forgalomban részt vevő vonatok biztonságos üzemeltetését szabályozó rendelkezéseket tartalmaz, és célja a COTIF harmonizálása és az uniós vívmányokkal, illetve a kölcsönös átjárhatóság támogatása az Európai Unió határain kívül. A javasolt szöveg összhangban áll a biztonságról szóló új (EU) 2016/798 irányelv rendelkezéseivel és a kapcsolódó másodlagos jogszabályokkal, néhány kisebb probléma kivételével, amelyeket a fenti javaslatok szerint kell megoldani. Amint arról már szó volt, az új H. függelék beillesztése érdekében a COTIF bizonyos rendelkezéseinek módosítására is szükség van.

9. napirendi pont – Az ATMF Egységes Szabályok részleges felülvizsgálata

Dokumentum(ok): LAW-17130-CR26/8/9/10; LAW-17133-CR26/9; LAW-17134-CR26/09-10

Hatáskör: uniós (kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió

Álláspont: Az ATMF Egységes Szabályok tekintetében az OTIF Titkársága által javasolt részleges felülvizsgálat támogatása, az alábbi feltételek mellett (törlés – áthúzás; kiegészítés – aláhúzás, adott esetben):

—

a 7. cikk (1a) bekezdésében a szöveg módosítása a következők szerint: „A járműveknek meg kell felelniük az engedélyezésre, frissítésre vagy megújításra vonatkozó kérelem időpontjában alkalmazandó egységes műszaki előírásoknak, ezeknek az Egységes Szabályoknak megfelelően és az APTU 8. cikkének (2a) bekezdésében, valamint 8. cikke (4) bekezdésének f) pontjában az egységes műszaki előírások alkalmazásával kapcsolatban meghatározott migrációs stratégia, illetve az ATMF 7a. cikke szerinti eltérési lehetőségek figyelembevételével; ezt a megfelelést folyamatosan fenn kell tartani az egyes járművek használatának ideje alatt.

—

A Műszaki Szakértői Bizottságnak meg kell vizsgálnia az Egységes Szabályokhoz tartozó melléklet kidolgozásának szükségességét, beleértve olyan rendelkezésekét is, amelyek az alkalmazandó előírások tekintetében fokozott jogbiztonságot tesznek lehetővé a kérelmezők számára, még mielőtt benyújtanák a járművek engedélyezésére, korszerűsítésére vagy megújítására vonatkozó kérelmüket. ”

—

A 2. cikk w) pontjában a fogalommeghatározás módosítása, és a „jármű” kifejezés következetes használata a szöveg egészében (minden nyelv). A fogalommeghatározás szövege a következő: „jármű«: vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasútvonalakon való közlekedésre alkalmas vasúti jármű.” A szöveg egészében a „jármű(vek)” kifejezést kell használni, nem pedig az egyes helyeken szereplő „vasúti jármű(vek)” kifejezést.

—

Az 5. cikkben szerkesztési javítás (német nyelvi változat): a „Jeder Vertragsstaat hat durch […] Notifizierung […] ”, valamint a „Die […] Notifizierungen können durch regionale Organisationen, die dem COTIF beigetreten sind, im Namen von Vertragsstaaten, die Mitglied der betreffenden Organisation sind, vorgenommen werden.” szövegrészben a „Notifizierung” kifejezés lép a „Notifikation” kifejezés helyébe.

—

A 10. cikkben szerkesztési javítás (német nyelvi változat): a „Wenn eine neue Betriebszulassung erforderlich ist, hat der Antragsteller dem betreffenden Vertragsstaat ein das Vorhaben beschreibendes […] Dossier zu übersenden.” és a „Der Vertragsstaat hat seine Entscheidung spätestens vier Monate nach der Vorlage des voll-ständigen […] Dossiers durch den Antragsteller zu treffen” mondatokban a „Dossier” szó lép „Verzeichnis” szó helyébe.

—

A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szerkesztési javítás (angol és német nyelvi változat): a bizottság teljes neve lép a CTE helyébe a „comply with the specifications adopted by the […] Committee of Technical Experts ;” és a „mit den vom […] Fachausschuss für technische Fragen angenommenen Spezifikationen übereinstimmen;” szövegrészekben.

—

A szöveg kiegészítése a következő 14. cikkel: „14. cikk – Mellékletek és ajánlások

(1)

A Műszaki Szakértői Bizottságnak az egyezmény 16. és 20. cikkében, illetve 33. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell határoznia arról, hogy elfogad-e vagy sem valamely mellékletet vagy egy azt módosító rendelkezést. A határozatoknak az egyezmény 35. cikke (3) és (4) bekezdése szerint kell hatályba lépniük.

(2)

A mellékletek vagy az azokat módosító rendelkezések elfogadását a következők kérhetik: a) bármely szerződő állam; b) az ATMF 2. cikkének x) pontjában meghatározott bármely regionális szervezet; c) bármely reprezentatív nemzetközi szervezet, amelynek tagjai számára a melléklet megléte elengedhetetlen fontosságú a tevékenységük gyakorlásának biztonságossága és gazdaságossága szempontjából.

(3)	A mellékletek kidolgozását a megfelelő munkacsoportok és a főtitkárság segítségével a Műszaki Szakértői Csoportnak kell végeznie a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján.

(4)	A Műszaki Szakértői Csoport a nemzetközi forgalomban használt vasúti berendezések műszaki engedélyezésére vonatkozó módszereket és gyakorlatokat javasolhat.”

Az ATMF Egységes Szabályok rendelkezései összeegyeztethetők az Európai Unió kölcsönös átjárhatóságról szóló 2008/57/EK irányelvének rendelkezéseivel és a biztonságról szóló 2009/49/EK irányelv egyes részeivel. A negyedik vasúti csomag elfogadásával az Unió e vívmány több rendelkezését is módosította. A Bizottság által végzett elemzés alapján az OTIF Titkársága és az érintett munkacsoport elkészítette az ATMF Egységes Szabályok 2., 3a., 5., 6., 7., 10., 10b., 11. és 13. cikkeit érintő módosításokat. E módosítások célja bizonyos kifejezések harmonizálása az új uniós rendelkezésekkel, illetve az Unión belüli egyes eljárási változások figyelembevétele, különösen ami azt illeti, hogy az Európai Unió Vasúti Ügynöksége lesz illetékes járműengedélyek kiadására. A javasolt módosítások nem érintik az ATMF alapkoncepcióját.

10. napirendi pont – Az APTU Egységes Szabályok részleges felülvizsgálata

Dokumentum(ok): LAW-17130-CR26/8/9/10; LAW-17135-CR26/10; LAW-17134-CR26/09-10

Hatáskör: uniós (kizárólagos)

Szavazati jogok gyakorlása: Unió

Álláspont: A COTIF-hoz csatolt F. függelék 8. cikkét érintő módosítások elfogadásának, illetve a vonatkozó magyarázó jelentést érintő módosítások jóváhagyásának támogatása.

Az ATMF Egységes Szabályok rendelkezései összeegyeztethetők a kölcsönös átjárhatóságról szóló 2008/57/EK irányelv rendelkezéseivel, különösen ami az egységes műszaki előírások tartalmát, és ezeknek az uniós átjárhatósági műszaki előírásokkal való egyenértékűségét illeti. A negyedik vasúti csomag és különösen a kölcsönös átjárhatóságról szóló átdolgozott (EU) 2016/797 irányelv elfogadásával az Unió e vívmány több rendelkezését is módosította. A Bizottság által végzett elemzés alapján az OTIF Titkársága és a munkacsoport elkészítette az APTU Egységes Szabályok módosításait, amelyek célja, hogy továbbra is biztosítsák az uniós joggal való összhangot. A módosítások az APTU Egységes Szabályok 8. cikkét érintik, és az egységes műszaki előírások tartalmának az uniós átjárhatósági műszaki előírásokkal megegyező két szakasszal való kiegészítését irányozzák elő. Ezekre a módosításokra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az Unió jövőbeli átjárhatósági műszaki előírásainak tartalma továbbra is megegyezzen a COTIF egységes műszaki előírásainak tartalmával. A javasolt módosítások nem érintik az APTU alapkoncepcióját.

11. napirendi pont – Általános megbeszélés a piacra jutási feltételek harmonizálásának szükségességéről

Dokumentum(ok): LAW-17130-CR26/11

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: n.a.

Álláspont: nincs

12. napirendi pont – Egyéb

Dokumentum(ok): LAW-17130-CR26/12

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: tagállamok

Álláspont: nem ellenzendő a jogi szakértőkből álló munkacsoport felállítása, amely a jogi területen segítséget nyújtana az OTIF meglévő szerveinek és megkönnyítené azok működését, illetve biztosítaná az egyezmény hatékony kezelését.

13. napirendi pont – A CUV Egységes Szabályok részleges felülvizsgálata

Dokumentum(ok): LAW-17144-CR 26/13 (Svájc által benyújtott javaslat)

Hatáskör: uniós (megosztott)

Szavazati jogok gyakorlása: tagállamok

Álláspont: a CUV Egységes Szabályok 7. cikkének módosítását célzó, Svájc által benyújtott javaslat ellenzése.

A CUV Egységes Szabályok 7. cikkének (1) bekezdése az üzembentartót és a jármű használóját (vasúti társaság) terhelő felelősséget tárgyalja, azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a jármű a meghibásodásából kifolyólag kárt okoz. A javasolt módosítástervezet egy új kritériumot vezet be a jármű meghibásodásából eredő kárral kapcsolatos üzembentartói felelősség bizonyítását illetően. A CUV Egységes Szabályok jelenlegi 7. cikkének a szerződő felek általi alkalmazása esetén a jármű üzembentartója csak abban az esetben felelős, ha bizonyítást nyer, hogy a jármű által okozott kárt olyan hiba okozta, amiért az üzembentartó felelős. A módosításjavaslat egy második kritériummal kívánja kiegészíteni a cikket, amely előírja, hogy a jármű üzembentartójának bizonyítania kell, hogy nem felelős a kárhoz vezető meghibásodásért.

A CUV jelenlegi 7. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „a szerződő felek az (1) bekezdéstől eltérő rendelkezésekben állapodhatnak meg”. Ennek alapján az ágazatban tevékenykedő vállalkozások 2013 és 2016 között tárgyalásokat folytattak, amelyek nyomán 600 vasúti társaság egy olyan megállapodást hagyott jóvá, amely lehetővé teszi a teherkocsik használatára vonatkozó egységes általános szerződés szükséges módosításait, a kocsitulajdonosok felelősségeinek egyértelműsítése érdekében. Az aláírt megállapodás nyomán a teherkocsik használatára vonatkozó általános szerződés az új 27. cikkel egészült ki, amely a jobb egyensúly megteremtése és a kocsik által okozott károkkal kapcsolatban az egész ágazat érdekeit szolgáló pontosítások érdekében meghatározza a kocsik által okozott károk esetén alkalmazandó felelősségi alapelvet. Bevezeti a „hiba vélelmezésének” fogalmát, amely lehetővé teszi az üzembentartó felelősségének felvetését a jármű olyan meghibásodásaiért, amelyek annak nyomán következnek be, hogy az üzembentartó nem tett eleget karbantartási kötelezettségének. Ez a módosítás 2017. január 1-jétől alkalmazandó. Jelenleg az Unióban tevékenykedő legtöbb üzembentartó és vasúti társaság alkalmazza a teherkocsik használatára vonatkozó általános szerződést. Következésképpen a svájci javaslatra nincs szükség, mivel az ágazatban tevékenykedő vállalkozások által kötött megállapodások elegendőek az üzembentartó és a vasúti társaságok felelősségeinek egyértelmű meghatározásához abban az esetben, ha egy adásvételi szerződés tárgyát képező jármű kárt okoz. Semmi nem utal arra, hogy ez a megállapodás nem teremt megfelelő egyensúlyt az érintett felek érdekei között. Emellett a javasolt módosításokat nem támasztják alá megfelelő érvek és kellő indoklás.

5.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/320 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. február 28.)

a szalamandrák Unión belüli kereskedelmére és az ilyen állatok Unióba történő behozatalára vonatkozó, a Batrachochytrium salamandrivorans gombával kapcsolatos bizonyos állategészségügyi védintézkedésekről

(az értesítés a C(2018) 1208. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állategészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

2013 óta jelen van Belgiumban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal), amely egy, a szalamandrák körében újonnan megjelenő kórokozó gomba. A kórokozó egyaránt sújtja a tartott és a vadon élő szalamandrákat, és jelentős morbiditást és mortalitást okozhat ezekben a populációkban. A Bsal bizonyos szalamandrafajok számára halálos, míg más fajok teljesen vagy részben rezisztensek vele szemben, viszont a bőrükön hordozhatják a Bsal kórokozót, és emiatt hordozók, illetve a fertőzés vagy szennyezés forrásai lehetnek más szalamandrafajok számára.

(2)

A Bsal gombával kapcsolatos aktuális tudományos ismeretek szerint, amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Bsal kórokozóról szóló tudományos szakvéleménye (3) összegzett az állatbetegségeknek az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) keretében történő felsorolásának és kategorizálásának értékelésében, a Bsal endémiásnak tűnik legalább Japánban, Thaiföldön és Vietnamban, előfordulási gyakorisága pedig körülbelül 3 %-os a vadon élő szalamandrapopulációkban. Az általános vélekedés szerint a Bsal Kelet-Ázsiából származik, és arrafelé széles körben elterjedt és endémiás. Arról viszont nincsenek információk, hogy mennyire elterjedt a világ más részein. Általános vélekedés az is, hogy a fertőzött vagy a kórokozót hordozó szalamandrák kereskedelme hozzájárul a Bsal terjedéséhez.

(3)

A rendelkezésre álló adatok szerint a rezisztens és a kórokozóra fogékony szalamandrafajokkal is kereskednek. A 92/65/EGK tanácsi irányelv (5) azon állatok Unión belüli kereskedelmét és Unióba történő behozatalát szabályozó állategészségügyi követelményeket határozza meg, amelyek nem tartoznak a szóban forgó irányelv F. mellékletében felsorolt külön uniós jogszabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá. Az uniós állategészségügyi jogszabályok, köztük a 92/65/EGK irányelv, jelenleg nem írnak elő külön állategészségügyi követelményeket a szalamandrák kereskedelmére, illetve azok Unióba történő behozatalára, amelyek hatékony állategészségügyi védelmet nyújtanának a Bsal Unión belüli terjedésével szemben.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) EU-ban történő túlélésével, megtelepedésével és terjedésével kapcsolatos tudományos és műszaki segítségnyújtásában (6) (a továbbiakban: az EFSA segítségnyújtása) értékelte a Bsalnak az Unióban vadon élő vagy tartott szalamandrák egészségére gyakorolt potenciális hatást, az értékesített szalamandrákra bevezetett szállítási tilalom hatékonyságát és megvalósíthatóságát, a Bsal észlelése céljából rendelkezésre álló diagnosztikai módszerek és lehetséges alternatív módszerek érvényességét, megbízhatóságát és megalapozottságát, valamint a megvalósítható kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek a szalamandrák nemzetközi és Unión belüli biztonságos kereskedelmét szolgálják.

(5)

Az EFSA segítségnyújtása szerint a szalamandrák karanténba helyezése, a szalamandrák Bsal-fertőzöttségtől való mentességét igazoló vizsgálat, a szalamandrák szállításának korlátozása, a higiéniai eljárások és a biológiai védelmi intézkedések, illetve a szalamandrák Bsal kórokozóval szembeni kezelése fontos kockázatcsökkentő intézkedések e betegség terjedésének megelőzésében.

(6)

Az EFSA segítségnyújtása rámutatott arra is, hogy számos hiányosság és bizonytalanság van a Bsal kórokozóval kapcsolatos jelenlegi tudásunk terén. Különösen azt a következtetést vonta le, hogy a rendszertan bonyolultsága, valamint arra vonatkozó aktuális bizonyíték hiányában, hogy mely fajok fogékonyak a Bsal kórokozóra, a rendszertani rend szintjén meghatározott szabályok valószínűleg hatékonyabbak és megvalósíthatóbbak, mint a fajspecifikus szabályok.

(7)

Ezért a szalamandraszállítmányok Unión belüli kereskedelme és az ilyen szállítmányok Unióba történő behozatala tekintetében helyénvaló állategészségügyi védintézkedéseket meghatározni a farkos kétéltűek (Caudata) rendjére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a Bsal ne terjedjen az ilyen állatok Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala által. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az EFSA segítségnyújtásában említett kockázatcsökkentő intézkedéseket, és rendelkezniük kell különösen a szalamandrák megfelelő karanténjáról, diagnosztikai vizsgálatáról és kezeléséről, valamint az egészségügyi állapotukat az Unión belüli kereskedelmük és az Unióba történő behozataluk céljából igazoló bizonyítványok kiállításáról. Ezek az intézkedések sürgős jellegűek, és nem tekintendők a 92/65/EGK tanácsi irányelv 18. cikkének (2) bekezdése értelmében vett külön intézkedésnek.

(8)

Az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) meghatározza a rendelet I. mellékletében felsorolt kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményeket, és e mellékletben a kétéltűek is szerepelnek. Az ebben a határozatban megállapított állategészségügyi védintézkedések nem alkalmazandók az 576/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, kedvtelésből tartott szalamandrák nem kereskedelmi célú mozgására e mozgások sajátosságai, valamint az ilyen mozgásokra vonatkozó információk hiánya miatt.

(9)	Ezeket az intézkedéseket az olyan egyéb uniós szabályoktól függetlenül kell alkalmazni, amelyek jelentőséggel bírhatnak a szalamandrák kereskedelme és behozatala szempontjából, különös tekintettel a 338/97/EK tanácsi rendeletre (8).

(10)

A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) a 2017. május 21–26-i 85. általános ülésszakán felvette a Víziállat-egészségügyi Kódexébe a Bsal okozta fertőzést. Részletes nemzetközi szabványok azonban még nem állnak rendelkezésre, és nincsenek információk arról sem, hogy az állategészségügyi szolgálatok és laboratóriumok világszerte milyen technikai képességekkel rendelkeznek a Bsal tesztelésére, miközben az Európai Unióban a különböző érintett érdekelt felek élen járnak a Bsal diagnosztizálásában és kezelésében, valamint a kereskedelemben értékesített szalamandrák biztonságos kezelésében. Ezért helyénvaló, hogy a legtöbb kockázatcsökkentő intézkedést, különösen a kereskedelemben értékesített és a behozott szalamandrák megfelelő létesítményekben történő karanténba helyezését, vizsgálatát és kezelését az Unióban működő illetékes állategészségügyi hatóságok, felelős személyek és laboratóriumok végezzék el.

(11)

Az EFSA segítségnyújtása szerint lehetséges, hogy a Bsal különböző területeken honos szalamandrafajok között terjed, és keresztfertőzés alakulhat a szalamandrákat tenyésztő, gyűjtő vagy elosztó létesítmények között. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy a Bsal származási helyüktől és a vadonban kialakult helyzettől függetlenül megjelenik az értékesített szalamandrákban. Ezért minden, Unión belüli kereskedésre szánt vagy Unióba behozott szalamandraszállítmányt kockázatcsökkentő intézkedéseknek kell alávetni.

(12)	Meg kell határozni a szalamandrák karanténba helyezésére használandó megfelelő létesítményekre vonatkozó minimumfeltételeket, az ezekben a létesítményekben elhullott szalamandrák kezelését pedig az állati melléktermékekről szóló rendeletben (9) meghatározott külön szabályok szerint kell elvégezni.

(13)

A karanténba zárt járványügyi egységek méretét illetően meg kell határozni a negatív diagnosztikai vizsgálati eredmények tanúsítására alkalmas minimális méretet a legjobb elérhető valós idejű vizsgálati módszer, a kvantitatív polimeráz láncreakció (qPCR) korlátozott érzékenysége miatt, amely csak akkor ad kellően megbízható eredményt, ha a járványügyi egységek legalább 62 szalamandrából állnak.

(14)

Azokat a szalamandrákat, amelyeket az Unióban karanténba zártak, és a vizsgálatuk negatív eredménnyel zárult, illetve kielégítő kezelést kaptak, nem kell ismét karanténba zárni, illetve vizsgálatnak alávetni, feltéve, hogy egy megfelelő létesítményben elkülönítve tartották őket az eltérő egészségügyi állapotú szalamandráktól.

(15)	A kezeléseket az EFSA segítségnyújtásában vagy más hasonló dokumentumokban bemutatott, konzultatív szakértői vizsgálatnak alávetett tudományos szakirodalomban már leírt protokollokkal összhangban kell meghatározni.

(16)

Létre kell hozni a szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatala céljából állategészségügyi bizonyítványok kiállítására jóváhagyott harmadik országok jegyzékét, amely csak azokat az országokat tartalmazhatja, amelyek a megtévesztő és csalárd bizonyítványkiállítás megakadályozása érdekében már megfelelő és a 96/93/EK tanácsi irányelvben (10) meghatározottakkal legalább egyenértékű garanciákat nyújtanak a bizonyítványok kiállítása tekintetében. Ezért indokolt hivatkozni egyéb áruk Unióba történő behozatalával összefüggésben már meglévő és rendelkezésre álló jegyzékekre. Ezek a harmadik országok a 2004/211/EK bizottsági határozat (11) I. mellékletében, a 2007/777/EK bizottsági határozat (12) II. mellékletének 2. részében, a 798/2008/EK bizottsági rendelet (13) I. mellékletében, a 119/2009/EK bizottsági rendelet (14) I. mellékletének 1. részében, a 206/2010/EU bizottsági rendelet (15) II. mellékletének 1. részében, illetve a 605/2010/EU bizottsági rendelet (16) I. mellékletében vannak felsorolva.

(17)

A szalamandraszállítmányokat csak akkor szabad behozni az Unióba, ha az összes követelménynek megfelelnek, és az uniós beléptető állategészségügyi határállomás illetékes állategészségügyi hatósága is biztosan lehet abban, hogy a szállítmányokat egy megfelelő rendeltetési létesítményért felelős személy fogadja, hogy a szállítmányt szabályszerűen karanténba helyezzék.

(18)

A harmadik országokból az Unióba beléptetett szalamandraszállítmányoknak az uniós karantén helyszínére történő tényleges megérkezését rögzíteni kell a 282/2004/EK bizottsági rendelet I. mellékletében (17) meghatározott közös állategészségügyi beléptetési okmány elektronikus változatában, és azt a TRACES néven ismert integrált számítógépes állategészségügyi rendszerben kell kezelni, hogy a beléptető állategészségügyi határállomás illetékes állategészségügyi hatósága megbízható információt kapjon a szállítmányok megérkezéséről.

(19)

Ebben a határozatban egy átmeneti időszakot kell előírni, hogy a tagállamok, az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára megfelelő idő álljon rendelkezésre a szükséges eljárások életbe léptetésére, és hogy meg tudjanak felelni az ebben a határozatban meghatározott szabályoknak. Ezt az időszakot néhány hónapra kell korlátozni. Ugyanakkor a rendeltetési hely szerinti tagállam által megkövetelt védelmi szinten alapuló kockázatcsökkentő intézkedéseket már ezt megelőzően is alkalmazni kell.

(20)

Az elkövetkező években a tudományos forrásokból és a tagállamok által végzett ellenőrzések eredményei révén várhatóan több információ áll majd rendelkezésre a Bsal kórokozóról, amelyek kiegészítik az e betegséggel kapcsolatos jelenlegi ismereteket. Ezért az e határozatban megállapított állategészségügyi védintézkedéseknek ideiglenes jellegűnek kell lenniük. Mindazonáltal ezeket az intézkedéseket legalább 2019. december 31-ig kell alkalmazni, egy egyéves végrehajtást biztosítva a tagállamoknak, azt követően pedig az intézkedésekről évente jelentést kell tenni és mérlegelni kell azokat, az állandó uniós állategészségügyi szabályok pedig a fertőző állatbetegségekről szóló új (EU) 2016/429 rendelet keretében kerülhetnek meghatározásra, amelyek alkalmazására e rendelet alkalmazásának kezdőnapját kell meghatározni.

(21)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat meghatározza a szalamandraszállítmányok Unión belüli kereskedelmére és az ilyen szállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi védintézkedéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) „szalamandrák”: a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó valamennyi kétéltű;

b) „Bsal”: a Batrachochytrium salamandrivorans gomba (gombák országa, rajzóspórás gombák törzse (Phylum Chytridiomycota), Rhizophydiales rend);

c) „járványügyi egység”: egy olyan szalamandrák alkotta csoport, amelyek esetében a Bsal kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik;

d) „karantén”: a szalamandráknak a járványügyi egységükön kívüli szalamandrákkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elkülönítésben tartása a Bsal terjedésének megakadályozása érdekében, az elkülönítve tartott állatok meghatározott ideig tartó felügyelete és vizsgálata mellett, adott esetben azok kezelésével;

e) „felelős személy”: bármely, a szalamandráért akár korlátozott ideig felelős természetes vagy jogi személy, a kedvtelésből tartott állatok tartói kivételével;

f) „megfelelő létesítmény”: olyan helyszín,

i.	ahol a szalamandrákat karanténban tartják, mielőtt feladják egy másik tagállamba, illetve miután behozták az Unióba; és

ii.	amelyet az illetékes hatóság a karanténban tartás kezdetének időpontja előtt nyilvántartásba vesz;

g) „megfelelő diagnosztikai vizsgálat”: valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakció (qPCR) vizsgálati módszer, amely fajspecifikus STerF és STerR primerek kiválasztásával a Bsal egy 119 nukleotidból álló DNS-szakaszát amplifikálja;

h) „közös állategészségügyi beléptetési okmány” vagy „KÁBO”: olyan okmány, amellyel az állatok Unióba történő megérkezését bejelentik a 282/2004/EK rendelet 1. cikkében előírtak szerint, és amelyet az említett rendelet I. mellékletében meghatározott minta szerint készítenek el, és a TRACES néven ismert integrált számítógépes állategészségügyi rendszerben kezelnek;

i) „a Bsal igazolt esete”: a Bsal szalamandrák szövetein vagy szöveteiben való jelenlétének igazolása megfelelő diagnosztikai vizsgálattal.

3. cikk

A szalamandrák Unión belüli kereskedelmére vonatkozó állategészségügyi feltételek

(1) A tagállamok megtiltják a szalamandraszállítmányok más tagállamba történő feladását, kivéve, ha ezek a szállítmányok megfelelnek a következő állategészségügyi feltételeknek:

a)	a szállítmányokat állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintának;

b)	a hatósági állatorvos által végzett vizsgálat időpontjában a szalamandrákon nem láthatók a Bsal klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és a fekély; ezt a vizsgálatot a szállítmány rendeltetési hely szerinti tagállamba történő feladásának időpontja előtti 24 órán belül kell elvégezni;

c)	a szalamandráknak olyan populációból kell származniuk, amelyekben nem volt a Bsal kórokozónak betudható mortalitás, a felelős személy pedig nem észlelte a Bsal klinikai tüneteit, különösen a bőrléziót és a fekélyt;

a szállítmánya következőből áll:

legalább 62 szalamandra, amelyeket közvetlenül az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítvány kiállítását megelőzően legalább hat hétig egy járványügyi egységként karanténban tartották egy, a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek eleget tevő megfelelő létesítményben, valamint a szállítmányban lévő szalamandrák bőréből a karanténidőszak ötödik hetében tamponos mintavétellel vett mintát a III. melléklet 1. a) pontjában meghatározott mintanagyságnak megfelelően a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal megvizsgálták a Bsal jelenléte tekintetében, és a vizsgálat negatív eredményt adott; vagy

ii.	olyan szalamandrák, amelyeket a III. melléklet 1. b) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelték a Bsal kórokozó ellen.

(2) Amennyiben a szalamandraszállítmányokat egy harmadik országból hozták be az Unióba, és azok már a 6. cikkel összhangban egy megfelelő rendeltetési létesítményben karanténban voltak, a tagállamok csak akkor engedélyezik a szállítmányok feladását egy másik tagállamba, ha azok megfelelnek a következő feltételeknek:

a)	az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott állategészségügyi feltételek;

b)	a szalamandrákat a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek eleget tevő megfelelő létesítményben karanténban tartották az Unióba történő behozatalukat követő karanténidőszak vége és az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítvány kiállításának ideje között.

4. cikk

A szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi feltételek

A tagállamok megtiltják a harmadik országokból érkező szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalát, kivéve, ha ezek a szállítmányok megfelelnek a következő állategészségügyi feltételeknek:

az alábbiak egyikében felsorolt harmadik országokból érkeznek:

i.	a 2004/211/EK határozat I. melléklete;

ii.	a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 2. része;

iii.	a 798/2008/EK rendelet I. melléklete;

iv.	a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. része;

v.	a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. része; vagy

vi.	a 605/2010/EU rendelet I. melléklete.

b)	a szállítmányokat állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel az I. melléklet B. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintának;

c)	a hatósági állatorvos által végzett vizsgálat időpontjában a szalamandrákon nem lehetnek láthatók a Bsal klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és a fekély jelei; ezt a vizsgálatot a szállítmány Unióba történő feladásának időpontja előtti 24 órán belül kell elvégezni;

mielőtt kiállítanák a b) pontban említett állategészségügyi bizonyítványt, a szállítmányban lévő szalamandrák alkotta járványügyi egységet legkésőbb az állategészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából végzett vizsgálat időpontjában el kell különíteni a többi szalamandrától, és azok ezt követően nem kerülhetnek kapcsolatba más szalamandrával.

5. cikk

A megfelelő rendeltetési létesítménnyel kapcsolatos tanúsítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beléptető állategészségügyi határállomások ne engedélyezzék a szalamandraszállítmányok Unióba történő belépését, amennyiben az importőrök vagy azok megbízottjai nem nyújtanak be írásos tanúsítványt az uniós beléptető állategészségügyi határállomás szerinti tagállam egy hivatalos nyelvén a megfelelő rendeltetési létesítményért felelős természetes vagy jogi személy aláírásával és az alábbi tartalommal:

a)	a megfelelő rendeltetési létesítmény neve és címe;

b)	annak igazolása, hogy a megfelelő rendeltetési létesítmény eleget tesz a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek;

c)	nyilatkozat arról, hogy a szalamandraszállítmányt karanténba fogják helyezni.

6. cikk

Az Unióba beléptetett szalamandraszállítmányokra vonatkozó karanténszabályok

A tagállamok biztosítják a következőket:

1.	A megfelelő rendeltetési létesítményért felelős hatósági vagy jogosult állatorvos a közös állategészségügyi beléptetési okmány elektronikus változata 3. része 45. rovatában rögzíti a harmadik országból az Unióba behozott szalamandraszállítmány megérkezését.

2.	A hatósági vagy jogosult állatorvos gondoskodik arról, hogy a felelős személy a megfelelő rendeltetési létesítményben egy járványügyi egységként karanténban tartsa a szalamandraszállítmányt.

3.	A hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzi minden egyes szalamandraszállítmány karanténban tartásának feltételeit, ideértve a mortalitási adatok ellenőrzését és a szalamandrák klinikai vizsgálatát is a megfelelő rendeltetési létesítményben, különösen a bőrlézió és a fekélyek tekintetében.

Amennyiben a szállítmány 62 vagy több szalamandrából áll, a hatósági vagy jogosult állatorvos a III. melléklet 1. és 2. pontjában említett eljárással összhangban elvégzi a Bsal kórokozóra vonatkozó vizsgálati, mintavételi, tesztelési és kezelési eljárásokat, miután a szalamandraszállítmány megérkezett a megfelelő rendeltetési létesítménybe.

5.	Amennyiben a szállítmány 62-nél kevesebb szalamandrából áll, a hatósági vagy jogosult állatorvos gondoskodik arról, hogy a szállítmányt a III. melléklet 3. pontjának megfelelően és az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezeljék a Bsal kórokozó ellen.

A hatósági vagy jogosult állatorvos írásos engedélyt kiállítva kiengedi a szalamandraszállítmányt a megfelelő rendeltetési létesítményből:

a)	a III. melléklet 1. a) pontjában említett vizsgálat céljából a karanténidőszak kezdete után legalább hat hét elteltével és a negatív vizsgálati eredmények kézhezvétele után, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi;

b)	a III. melléklet 1. b) pontjában említett kezelés esetében csak a kezelés kielégítő lezárását követően.

7. cikk

A Bsal igazolt esete fennállásakor meghozandó intézkedések a megfelelő rendeltetési létesítményben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha a karantén ideje alatt beigazolódik, hogy egy járványügyi egységben legalább egy szalamandra megfertőződött a Bsal kórokozóval, meghozzák a következő intézkedéseket a megfelelő rendeltetési létesítményben:

a járványügyi egység alkotta valamennyi szalamandrát:

i.	a III. melléklet 3. b) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelik a Bsal kórokozó ellen; vagy

ii.	leölik és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban állati melléktermékként ártalmatlanítják.

b)	az a) pontban említett intézkedések befejezését követően megtisztítják és fertőtlenítik a megfelelő rendeltetési létesítmény azon területét, ahol a járványügyi egységet tartották, az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon.

(2) Az illetékes hatóság megkövetelheti a kezelt szalamandráknak az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett kezelés hatékonyságát megerősítő vizsgálatát, és adott esetben a Bsal terjedésének megakadályozása érdekében megkövetelheti a kezelés megismétlését.

8. cikk

Költségek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a karantén és a vizsgálat összes költségét, valamint szükség esetén a kockázatcsökkentő intézkedések és a kezelések költségét a felelős személy vagy az importőr viselje.

9. cikk

Éves jelentéstételi követelmények

2019-től kezdve azok a tagállamok, amelyek az előző évben szalamandraszállítmányokat kezeltek, minden évben legkésőbb június 30-ig az előző évre vonatkozóan benyújtják az Európai Bizottságnak a következő információkat, megkülönböztetve egymástól az Unión belüli kereskedelemre, illetve a szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó információkat:

a)	azoknak a járványügyi egységeknek a száma, amelyekben a Bsal legalább egy igazolt esete előfordult;

b)	azoknak a járványügyi egységeknek a száma, amelyben nem fordult elő igazolt eset;

c)	minden olyan további információ, amelyet a szállítmányok vizsgálatával, állategészségügyi kezelésével vagy kezelésével, valamint e határozat végrehajtásával kapcsolatban fontosnak tartanak.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Egy 2018. szeptember 6-ig tartó átmeneti időszak alatt a rendeltetési hely szerinti tagállamok az illetékes hatóságok által a felelős személyekkel és szükség esetén a származási tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározandó megfelelő kockázatcsökkentési feltételek mellett beengedhetnek a területükre más tagállamokból származó olyan szalamandraszállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 3. cikkben meghatározott állategészségügyi feltételeknek.

(2) Egy 2018. szeptember 6-ig tartó átmeneti időszak alatt a rendeltetési hely szerinti tagállamok beengedhetik a területükre azokat a harmadik országból az Unióba behozott szalamandraszállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 4. cikkben meghatározott állategészségügyi feltételeknek, amennyiben az 5–7. cikknek megfelelően kezelik őket.

11. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2019. december 31-ig kell alkalmazni.

12. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 28-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(2) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(3) EFSA Journal 2017; 15(11):5071.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(5) A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

(6) EFSA Journal 2017; 15(2):4739.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).

(8) A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(10) A Tanács 96/93/EK irányelve (1996. december 17.) az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról (HL L 13., 1997.1.16., 28. o.).

(11) A Bizottság 2004/211/EK határozata (2004. január 6.) a tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról (HL L 73., 2004.3.11., 1. o.).

(12) A Bizottság 2007/777/EK határozata (2007. november 29.) a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).

(13) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).

(14) A Bizottság 119/2009/EK rendelete (2009. február 9.) a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.).

(15) A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(16) A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).

(17) A Bizottság 282/2004/EK rendelete (2004. február 18.) a harmadik országokból a Közösségbe beléptetett állatok bejelentésére és állategészségügyi ellenőrzésére vonatkozó okmány bevezetéséről (HL L 49., 2004.2.19., 11. o.).

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

a szalamandrák Unión belüli kereskedelméhez

Szövege kép

Európai Unió

Szalamandrák

II. Egészségügyi információ

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b. Helyi hivatkozási szám

Alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy az I. részben leírt állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

II.1. A szalamandrák (1) vizsgálata megtörtént, és azokon a vizsgálat időpontjában nem láthatók a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) gomba által okozott fertőzés klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és fekélyek, és a vizsgálatra a szállítmány feladásának tervezett időpontja előtti 24 órán belül került sor.

II.2. A felelős személy tanúsága szerint a szalamandrák olyan populációból származnak, amelyekben nem fordult elő a Bsal kórokozónak betudható elhullás és nem voltak észlelhetők a Bsal tünetei, és mindenek előtt a felelős személy nem észlelte bőrlézió vagy feké

II.3. A szállítmány a következőkből áll:

(2) vagy [i. egy legalább 62 szalamandraegyed alkotta járványügyi egység, amelyet közvetlenül e bizonyítvány kiállítását megelőzően legalább hat hétig egy megfelelő létesítményben más szalamandráktól elkülönítve karanténban tartottak; valamint

ii. a szalamandrák bőréből a karantén idejének ötödik hetében tamponos mintavétellel mintát vettek, és abban a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal, az (EU) 2018/320 bizottsági végrehajtási határozat III. mellékletének 1. a) pontjában meghatározott mintanagyságnak megfelelően megvizsgálták a Bsal jelenlétét, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;]

(2) vagy [olyan szalamandrák, amelyeket az (EU) 2018/320 bizottsági végrehajtási határozat III. mellékletének 1. b) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezeltek a Bsal kórokozó ellen;][Kiadóhivatal: kérjük, illessze be e végrehaj

(2) vagy [olyan szalamandrák, amelyeket behoztak az Európai Unióba, majd karanténba zártak vagy kezelésnek vetettek alá, és egy megfelelő rendeltetési létesítményben más szalamandráktól elkülönítve tartottak az Unióba történő beléptetésüket követő karanténidőszak vége és e bizonyítvány kiállításának időpontja között;]

Megjegyzések

(1) „szalamandrák”: a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó valamennyi kétéltű.

(2) A nem kívánt rész törlendő.

— E bizonyítvány kötelező részletes adatait e bizonyítvány kiállításának időpontjában, de legkésőbb az attól számított 24 órán belül be kell vinni a TRACES rendszerbe.

— A pecsét és az aláírás színének különböznie kell e bizonyítvány egyéb adatainak színétől.

— Ez a bizonyítvány a kiállítástól számított 10 napig érvényes.

II. rész: Bizonyítványozás

Hatósági állatorvos

Név (nyomtatott nagybetűvel): Képesítés és beosztás:

Helyi állategészségügyi egység (HÁE): HÁE száma:

Dátum: Aláírás:

Bélyegző:

B. RÉSZ

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

a szalamandraszállítmányok Európai Unióba történő behozatalához

Szövege kép

ORSZÁG

Szalamandrák

II. Egészségügyi információ

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

Alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy az I. részben leírt állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

II.1. A szalamandraszállítmány (2) olyan származási harmadik országból érkezik, amely fel van sorolva a 2004/211/EK bizottsági határozat I. mellékletében, a 2007/777/EK bizottsági határozat II. mellékletének 2. részében, a 798/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében, a 119/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletének 1. részében, a 206/2010/EU bizottsági rendelet II. mellékletének 1. részében, illetve a 605/2010/EU bizottsági rendelet I. mellékletében.

II.2. A szalamandrák vizsgálata megtörtént, és azokon a vizsgálat időpontjában nem láthatók a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) gomba által okozott fertőzés klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és fekélyek, és a vizsgálatra a szállítmány Európai Unióba történő feladásának tervezett időpontja előtti 24 órán belül került sor.

II.3. A szalamandraszállítmányt legkésőbb a II.2. pontban említett vizsgálat időpontjában elkülönítették más szalamandráktól, és a szállítmány ezt követően nem került kapcsolatba más szalamandrával.

Megjegyzések:

I. rész:

(1) szükség szerint töltse ki vagy húzza át: a CITES engedélyszám csak a védett fajokról szóló Washingtoni Egyezményben felsorolt állatok esetében releváns.

II. rész:

(2) „szalamandrák”: a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó valamennyi kétéltű.

— A pecsét és az aláírás színének különböznie kell e bizonyítvány egyéb adatainak színétől.

— Ez a bizonyítvány a származási harmadik országban végzett vizsgálat napjától számított 10 napig érvényes.

II. rész: Bizonyítványozás

Hatósági állatorvos

Név (nyomtatott nagybetűvel): Képesítés és beosztás:

Dátum: Aláírás:

Bélyegző:

II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐ RENDELTETÉSI LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ MINIMUMFELTÉTELEK

A megfelelő rendeltetési létesítmény:

a)	olyan rendszerrel rendelkezik, amely biztosítja a szalamandrák megfelelő megfigyelését;

b)	egy hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése alatt áll;

c)	az illetékes hatóság utasításainak megfelelően tisztításra és fertőtlenítésre kerül.

A megfelelő létesítmény felelős személye biztosítja, hogy:

a)	a tartályok, szállítóketrecek vagy a szalamandrák szállítására használt egyéb hordozók tisztítását és fertőtlenítését olyan módon végzik, hogy az megakadályozza a Bsal terjedését, kivéve, ha ezen eszközök megsemmisítésre kerülnek.

b)	a hulladékanyagokat és a szennyvizet rendszeresen összegyűjtik, tárolják, és olyan módon kezelik, hogy az megakadályozza a Bsal terjedését.

c)	a karanténba helyezett szalamandrák tetemeit az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumban megvizsgálják.

d)	a szükséges vizsgálatokat és a szalamandrák kezelését a hatósági vagy jogosult állatorvossal egyeztetve és annak ellenőrzése mellett végzik el.

A megfelelő rendeltetési létesítmény felelős személye tájékoztatja a hatósági vagy jogosult állatorvost a szalamandrák karantén alatt bekövetkező megbetegedéséről, illetve elhullásáról.

A megfelelő rendeltetési létesítmény felelős személye nyilvántartást vezet a következőkről:

a)	az egyes szállítmányokkal be- és kilépő szalamandrák száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma;

b)	a szalamandraszállítmányokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok és közös állategészségügyi beléptetési okmányok másolatai;

c)	a megbetegedett, illetve elhullott állatok száma naponta;

d)	a vizsgálatok dátuma és eredményei;

e)	a kezelés típusai és időpontjai, valamint a kezelt állatok száma.

III. MELLÉKLET

A BSAL KÓROKOZÓVAL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATI, MINTAVÉTELI, TESZTELÉSI ÉS KEZELÉSI ELJÁRÁSOK

A karantén ideje alatt a következő eljárásokat kell elvégezni a szalamandrákon:

Amennyiben a járványügyi egység 62 vagy több szalamandrából áll, a karanténba helyezett szalamandrák bőréből tamponos mintavétellel mintát kell venni, és azt a hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése mellett a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal, a referenciatáblázatban meghatározott mintanagysággal összhangban a megfelelő létesítménybe történő beléptetést követő ötödik héten meg kell vizsgálni, kivéve, ha a felelős személy a b) pont szerinti kezelés mellett dönt.

Referenciatáblázat (1):

A járványügyi egység mérete	62	186	200	250	300	350	400	450
A minta mérete	62	96	98	102	106	108	110	111

Ha a felelős személy a 3. pontban felsorolt kezelések mellett dönt, illetve minden olyan esetben, amikor a járványügyi egység 62-nél kevesebb szalamandrából áll, a felelős személynek a hatósági vagy jogosult állatorvos irányítása mellett az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelnie kell a Bsal kórokozóval szemben a szállítmányban lévő összes szalamandrát.

A b) pontban említett esetekben a hatósági vagy jogosult állatorvos megkövetelheti, hogy – a kezelés előtt a Bsal jelenlétének megfigyelése, illetve a kezelés után a Bsal megsemmisítésének igazolása céljából – a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal reprezentatív tesztet végezzenek a járványügyi egységen.

Az elhullott vagy klinikailag beteg, különösen a bőrlézió tüneteit mutató szalamandrák bőréből tamponos mintavétellel vett mintákat a hatósági vagy jogosult állatorvos irányítása mellett megfelelő diagnosztikai vizsgálattal meg kell vizsgálni a bőrlézió vagy egyéb klinikai tünetek megjelenésének időpontjában, illetve az elhullás időpontjában, attól függően, hogy melyik a korábbi.

A megfelelő létesítményben elhullott összes szalamandrán a hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése mellett kórbonctani vizsgálatot kell végezni, különösen azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, hogy jelen vannak-e a Bsal tünetei, és a lehető legbiztosabban meg tudják erősíteni vagy ki tudják zárni, hogy az elhullás oka a Bsal volt.

A levett minták valamennyi vizsgálatát és a karantén során végzett kórbonctani vizsgálatokat a hatósági vagy jogosult állatorvos által kijelölt laboratóriumokban kell elvégezni.

A következő kezelések minősülnek kielégítőnek:

a)	a szalamandrák legalább 25 °C-os hőmérsékleten tartása legalább 12 napon át;

b)	a szalamandrák legalább 20 °C-os hőmérsékleten tartása legalább 10 napon át, napi kétszeri polimixin E merítőfürdős kezeléssel (2 000 IU/ml) kombinálva, majd ezt követően az állatok Voriconazole spray-vel (12,5 μg/ml) történő kezelésével;

c)	minden egyéb kezelés, amellyel egy tudományos folyóiratban közzétett, konzultatív szakértői cikk beszámolója szerint hasonló eredmények érhetők el a Bsal megsemmisítése terén.

(1) A Bsal 3 %-os előfordulási gyakoriságát feltételezve a járványügyi egységben, annak észlelését 95 %-os megbízhatósággal biztosítva és a megfelelő diagnosztikai vizsgálat 80 %-os érzékenységével kalkulálva.

5.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/38

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/323 IRÁNYMUTATÁSA

(2018. február 22.)

az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló EKB/2013/7 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/8)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU európai központi banki rendeletre (EKB/2012/24) (2),

mivel:

(1)

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításra került a következők érdekében: i. azon csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók körének egyértelműsítése, akiket a rendelet alkalmazásában a Kormányzótanács a tényleges adatszolgáltatók közé sorolhat, és ii. azon lehetőség beiktatása, hogy az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 3a. cikke szerinti csoportadatokat közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) részére lehet szolgáltatni. Az EKB/2013/7 európai központi banki iránymutatást (3) módosítani kell e változások figyelembevétele érdekében, mivel ez határozza meg a nemzeti központi bankok (NKB-k) által az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) alapján az EKB részére történő adatszolgáltatás során követendő eljárásokat.

(2)

Különösen az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) alapján csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként történő besorolásról szóló értesítő levelet tartalmazó II. mellékletnek kell figyelembe vennie azon kritériumok további pontosítását, amelyeket a Kormányzótanács alkalmaz a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként történő besorolás során.

(3)	Ezért az EKB/2013/7 iránymutatást ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2013/7 iránymutatás a következőképpen módosul:

A 3a. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben szereplő adatszolgáltatási követelménytől függetlenül valamely NKB dönthet úgy, hogy az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 2. cikke alapján azonosított csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók a rendelet I. mellékletének 2. fejezetében meghatározott statisztikai információkat az EKB részére szolgáltassák. Ebben az esetben az NKB megfelelően értesíti az EKB-t és az adatszolgáltatókat, amelyet követően az EKB meghatározza és bevezeti az adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, és átveszi az előírt adatok adatszolgáltatóktól való közvetlen összegyűjtésének feladatát.”

A 4b. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

3.	A II. melléklet helyébe ezen iránymutatás melléklete lép.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

Ez az iránymutatás az azon tagállamok NKB-ival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

Az eurorendszer központi bankjainak 2018. október 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. február 22-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) HL L 305., 2012.11.1., 6. o.

(3) Az Európai Központi Bank EKB/2013/7 iránymutatása (2013. március 22.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (HL L 125., 2013.5.7., 17. o.).

MELLÉKLET

Az EKB/2013/7 iránymutatás II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„

II. MELLÉKLET

A CSOPORTADATOKAT JELENTŐ ADATSZOLGÁLTATÓKNAK SZÓLÓ ÉRTESÍTŐ LEVÉL

Értesítés az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) alapján csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként történő besorolásról

[Tisztelt Hölgyem/Uram!]

Az Európai Központi Bank (EKB) nevében ezúton tájékoztatjuk arról, hogy az EKB Kormányzótanácsa a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve]-t az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, valamint 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban statisztikai célokra csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként jelölte ki.

A/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve]-t mint csoportadatokat jelentő adatszolgáltatót terhelő adatszolgáltatási kötelezettségeket az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 3a. cikke rögzíti.

A »csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként« történő kijelölés indokai

A Kormányzótanács megállapította, hogy a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) értelmében az alábbi kritériumok alapján csoportadatokat jelentő adatszolgáltatónak minősül:

a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 1. cikkének 10. pontjában meghatározott és 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett bankcsoport vezetője, vagy az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti, részt vevő tagállamban letelepedett és bankcsoport részét nem képező intézmény vagy pénzügyi intézmény (a továbbiakban: vállalkozás);

a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] megfelel az alábbi kritériumoknak [beillesztendők azon kritériumok, amelyek alapján az értesített bankcsoport vezetője vagy vállalkozás csoportadatokat jelentő adatszolgáltatónak minősül, a Kormányzótanács határozatában foglaltaknak megfelelően]:

[a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] bankcsoportja összes mérlegeszközeinek értéke; vagy a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] összes mérlegeszközei meghaladják az Európai Unió bankcsoportjai teljes összevont mérlegeszközeinek 0,5 %-át, az EKB rendelkezésére álló legfrissebb adatok, azaz a) az ezen értesítő levél megküldését megelőző naptári év decemberének végére vonatkozó adatok; vagy b) amennyiben az a) pont szerinti adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a megelőző év december végére vonatkozó adatok alapján];

ii.

[a bankcsoport vagy vállalkozás fontos szerepet játszik az euroövezet pénzügyi rendszerének stabilitásában és működésében az alábbi oknál fogva: [beillesztendő az indoklás, amelynek alapján a bankcsoport vagy vállalkozás fontos szerepet játszik az euroövezet pénzügyi rendszerének stabilitásában és működésében, például:

—	a bankcsoport vagy vállalkozás az euroövezet egyéb pénzügyi intézményeivel kiterjedt és közeli összekapcsolódásokkal rendelkezik;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás jelentős és kiterjedt határon átnyúló tevékenységet végez;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás tevékenysége jelentős mértékben az euroövezet banki üzletágának egy szegmensére összpontosul, amely vonatkozásában kulcsszereplőnek minősül;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás a belföldön túlterjedő, összetett vállalati struktúrával rendelkezik;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás az EKB közvetlen felügyelete alatt áll.]]

iii.

[a bankcsoport vagy vállalkozás fontos szerepet játszik a [vonatkozó euroövezeti tagállamok] pénzügyi rendszerének stabilitásában és működésében az alábbi oknál fogva: [beillesztendő az indoklás, amely szerint a bankcsoport vagy vállalkozás fontos szerepet játszik a vonatkozó euroövezeti tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitásában és működésében, például:

—	a bankcsoport vagy vállalkozás az egyéb belföldi pénzügyi intézményekkel kiterjedt és közeli összekapcsolódásokkal rendelkezik;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás tevékenysége jelentős mértékben a [meghatározandó az érintett banki üzletág]-ra összpontosul, amely vonatkozásában belföldi kulcsszereplőnek minősül;

—	a bankcsoport vagy vállalkozás az EKB közvetlen felügyelete alatt áll.]]

A »csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként« történő kijelölést alátámasztó információk forrása

Az EKB az uniós vállalkozások vagy bankcsoportok teljes mérlegeszközeit az érintett tagállamokban lévő bankcsoportok – 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 18. cikkének (1), (4) és (8) bekezdése, 19. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 23. cikke alapján számított – összevont mérlegére vonatkozó, a nemzeti központi bankoktól származó adatok alapján származtatja.

[Amennyiben szükséges, úgy a Kormányzótanács által megállapított, a felvételre vonatkozó kritériumok vonatkozásában alkalmazott módszer további magyarázata ide illesztendő be.]

Ellenvetések és a Kormányzótanács általi felülvizsgálat

A/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] fenti indoklás alapján csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóként történő kijelölésének az EKB Kormányzótanácsa általi felülvizsgálata iránti kérelmet az e levél kézhezvételét követő 15 EKB-munkanapon napon belül a/z [NKB neve és címe beillesztendő]-nek kell megküldeni. A/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve]-nek meg kell indokolnia kérelmét, és meg kell adnia az azt alátámasztó valamennyi információt.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek kezdő időpontja

Ellenvetés hiányában a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve]-nek az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) 3a. cikke alapján [az adatszolgáltatás kezdő időpontja beillesztendő, amely nem lehet a levél elküldésének napjánál hat hónapnál későbbi időpont]-tól kezdve kell statisztikai adatokat szolgáltatnia.

Az értesített vállalkozás státuszában bekövetkezett változások

Önöknek a/z [értesítést küldő NKB neve]-t tájékoztatniuk kell a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] nevében vagy jogi formájában bekövetkezett bármely változásról, egyesülésről, szerkezetátalakításról és minden egyéb olyan eseményről vagy körülményről, amely hatást gyakorolhat a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve] adatszolgáltatási kötelezettségeire, az ilyen esemény bekövetkeztétől számított 10 EKB-munkanapon belül.

Az ilyen esemény bekövetkezése ellenére a/z [csoportadatokat jelentő adatszolgáltató hivatalos neve]-t mindaddig továbbra is terhelik az 1011/2012/EU rendeletben (EKB/2012/24) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek, amíg az EKB nevében ennek ellenkezőjéről nem értesítjük.

Tisztelettel,

[aláírás]

”

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 62

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. március 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/317 végrehajtási rendelete (2018. március 2.) az 1967/2006/EK tanácsi rendelettől az üveggéb (Aphia minuta) Olaszország egyes felségvizein folytatott halászatában alkalmazott, hajón lévő kerítőhálók telepítésének parttól számított legkisebb távolsága és legkisebb mélysége tekintetében történő eltérésről	1
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/318 rendelete (2018. február 22.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet módosításáról (EKB/2018/7)	4
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2018/319 határozata (2018. február 27.) a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet felülvizsgálati bizottságának 26. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek és függelékeinek egyes módosításaival kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról	10
	*	A Bizottság (EU) 2018/320 végrehajtási határozata (2018. február 28.) a szalamandrák Unión belüli kereskedelmére és az ilyen állatok Unióba történő behozatalára vonatkozó, a Batrachochytrium salamandrivorans gombával kapcsolatos bizonyos állategészségügyi védintézkedésekről (az értesítés a C(2018) 1208. számú dokumentummal történt) ( 1 )	18
	*	A Bizottság (EU) 2018/321 végrehajtási határozata (2018. március 2.) a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatás részére az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti funkció ellátásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírások megállapításáról szóló (EU) 2017/224 végrehajtási határozat módosításáról	34
	*	A Bizottság (EU) 2018/322 végrehajtási határozata (2018. március 2.) a nem bevont famentes papír kereskedelmét érintően a Török Köztársaság által elfogadott intézkedések kereskedelmet gátló akadályokra irányuló vizsgálati eljárásának felfüggesztéséről	36
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/323 iránymutatása (2018. február 22.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló EKB/2013/7 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/8)	38


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.