ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 55

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. február 27.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2018/285 rendelete (2018. február 26.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 tanácsi rendelet módosításáról

1

 

*

A Tanács (EU) 2018/286 végrehajtási rendelete (2018. február 26.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet végrehajtásáról

15

 

*

A Bizottság (EU) 2018/287 végrehajtási rendelete (2018. február 15.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Salchichón de Vic/Llonganissa de Vic [OFJ])

17

 

*

A Bizottság (EU) 2018/288 végrehajtási rendelete (2018. február 19.) az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

18

 

*

A Bizottság (EU) 2018/289 rendelete (2018. február 26.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 2. részvényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )

21

 

*

A Bizottság (EU) 2018/290 rendelete (2018. február 26.) az 1881/2006/EK rendeletnek a növényi olajokban és zsírokban, az anyatej-helyettesítő tápszerekben, az anyatej-kiegészítő tápszerekben és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekben található glicidil-zsírsavészterek felső határértékeinek tekintetében történő módosításáról ( 1 )

27

 

*

A Bizottság (EU) 2018/291 végrehajtási rendelete (2018. február 26.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a bifentrin hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

30

 

*

A Bizottság (EU) 2018/292 végrehajtási rendelete (2018. február 26.) a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok közötti információcsere és segítségnyújtás eljárásai és formái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )

34

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKPB) 2018/293 határozata (2018. február 26.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról

50

 

*

A Tanács (KKBP) 2018/294 határozata (2018. február 26.) a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tevékenységeinek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2015/259 határozat módosításáról

58

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/1


A TANÁCS (EU) 2018/285 RENDELETE

(2018. február 26.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/1509 rendelet (2) biztosítja a (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatban rögzített intézkedések érvényesülését.

(2)

2017. december 22-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) elfogadta a 2397 (2017) sz. határozatot, melyben legmélyebb aggodalmát fejezte ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KNDK) 2017. november 28-i ballisztikusrakéta-indítása miatt. Az ENSZ BT megerősítette, hogy a nukleáris, a vegyi és a biológiai fegyverek és hordozóeszközeik terjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, és új intézkedéseket vezetett be a KNDK ellen. Ezek az intézkedések megerősítik az 1718 (2006) sz., az 1874 (2009) sz., a 2087 (2013) sz., a 2094 (2013) sz., a 2270 (2016) sz., a 2321 (2016) sz., a 2356 (2017) sz., a 2371 (2017) sz. és a 2375 (2017) sz. ENSZ BT-határozatok által bevezetett korlátozó intézkedéseket.

(3)

Az ENSZ BT többek között megerősítette a kőolajtermékek kiviteli tilalmát, és megtiltotta az élelmiszeripari termékek, gépek, elektromos berendezések, földek és kövek KNDK-ból történő behozatalát, az ipari berendezések, gépek, szállító járművek és ipari fémek KNDK-ba irányuló kivitelét, és további tengeri korlátozó intézkedéseket vezetett be.

(4)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy szükség esetén a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megállapítottak alapján módosítsa a következők listáit: élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek; gépek és elektromos berendezések; földek és kövek, ideértve a magnezitet és magnéziát; fa; hajók; ipari gépek, szállító eszközök, továbbá vas, acél és más fémek; illetve és frissítse a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrába foglalt nómenklatúrakódokat;

(5)

A 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt tengeri intézkedések egységes alkalmazása érdekében helyénvaló az (EU) 2017/1509 rendeletet az olyan hajók felsorolását tartalmazó új XVIII. melléklettel kiegészíteni, amely hajókról a Tanács okkal vélelmezi, hogy részt vettek az 1718 (2006) sz., az 1874 (2009) sz., a 2087 (2013) sz., a 2094 (2013) sz., a 2270 (2016) sz., a 2321 (2016) sz., a 2356 (2017) sz., a 2371 (2017) sz., a 2375 (2017) sz. vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatok által tiltott tevékenységekben vagy az e határozatok tiltása alá tartozó árucikkek szállításában.

(6)

Az (EU) 2017/1509 rendelet XVIII. mellékletében szereplő, hajók felsorolását tartalmazó jegyzék módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak a (KKBP) 2016/849 határozat VI. mellékletben szereplő, hajók felsorolását tartalmazó jegyzék elfogadására és módosítására irányuló eljárással való összhang biztosítása érdekében kell gyakorolnia.

(7)

Az (EU) 2017/1509 rendelet XV. mellékletében a Tanács által saját kezdeményezés alapján meghatározott személyeket és szervezeteket tartalmazó felsorolásból törölni kell az ENSZ BT által megnevezett három személyt és egy szervezetet.

(8)

A (KKBP) 2018/293 tanácsi határozat (4) módosította a (KKBP) 2016/849 határozatot annak érdekében, hogy biztosítsa a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban bevezetett új intézkedések érvényesülését.

(9)

Az említett intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen a valamennyi tagállam által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges.

(10)

Az (EU) 2017/1509 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1509 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 16a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16a. cikk

(1)   Tilos a XIa. mellékletben felsorolt tengeri eredetű élelmiszereknek – ideértve a halat, rákot, puhatestűt és más gerinctelen víziállatot bármilyen formában – közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem.

(2)   Tilos a halászati jogoknak közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő vétele vagy átadása.”

2.

A 16d., a 16e és a 16f. cikkek helyébe a következő szöveg lép:

„16d. cikk

Tilos a XId. mellékletben felsorolt finomított kőolajtermékeknek közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ba történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele, függetlenül attól, hogy ezek az Unióból származnak-e vagy sem.

16e. cikk

(1)   A 16d. cikktől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a kizárólag humanitárius célokra szolgáló finomított kőolajtermékekkel kapcsolatos ügyleteket, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a)

az ügyletekben nem vesznek részt olyan személyek vagy szervezetek, akik vagy amelyek összefüggésbe hozhatók a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjaival, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban megtiltott egyéb tevékenységekkel, beleértve a XIII. mellékletben felsorolt személyeket, szervezeteket és szerveket;

b)

az ügylet nem eredményez bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), 2356 (2017), 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban megtiltott egyéb tevékenységek számára;

c)

a szankcióbizottság nem értesítette a tagállamokat az összesített éves határérték 90 %-ának eléréséről; valamint

d)

az érintett tagállam 30 naponta értesíti a szankcióbizottságot a kivitel összegéről és az ügyletben részt vevő összes féllel kapcsolatos információkról.

(2)   Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

16f. cikk

Tilos a XIe. mellékletben felsorolt nyersolajnak közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ba történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele függetlenül attól, hogy az Unióból származik-e vagy sem.”

3.

A 16 g. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 16f. cikktől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a nyersolajjal kapcsolatos ügyleteket, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a)

a tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy ez az ügylet kizárólag humanitárius célokat szolgál; valamint

b)

a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésen alapuló előzetes jóváhagyását, a 2397 (2017) ENSZ BT-határozat 4. cikkének megfelelően.”

4.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„16j. cikk

Tilos a XIg. mellékletben felsorolt élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeknek közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem.

16k. cikk

Tilos a XIh. mellékletben felsorolt gépeknek és elektromos berendezéseknek közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem.

16 l. cikk

Tilos a XIh. mellékletben felsorolt földeknek és köveknek, ideértve a magnezitet és a magnéziát is, közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek a KNDK-ból származnak-e vagy sem.

16 m. cikk

Tilos a XIj. mellékletben felsorolt fának közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ez a KNDK-ból származik-e vagy sem.

16n. cikk

Tilos a XIk. mellékletben felsorolt hajóknak közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ez a KNDK-ból származik-e vagy sem.

16o. cikk

(1)   A 16j.-16n. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik az említett cikkekben felsorolt árucikkek behozatalát, vételét vagy átadását legkésőbb 2018. január 21-ig, feltéve, hogy:

a)

a behozatalra, a vételre vagy átadásra a 2017. december 22. előtt hatályba lépett írásbeli szerződés alapján kerül sor, valamint

b)

az érintett tagállam legkésőbb 2018. február 5-ig értesíti a szankcióbizottságot az ilyen behozatal, vétel vagy átadás részleteiről.

(2)   Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.

16p. cikk

Tilos a XIl. melléklet A. részében felsorolt ipari gépeknek, szállító járműveknek, vasnak, acélnak és más fémeknek közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ba történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele, függetlenül attól, hogy ezek az Unióból származnak-e vagy sem.

16q. cikk

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a KNDK-beli kereskedelmi polgári utasszállító légi járművek biztonságos üzemeltetésének fenntartásához szükséges pótalkatrészek kivitelét a XIl. melléklet B. részében felsorolt légijármű-modellek és -típusok tekintetében.

(2)   Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.”

5.

A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (7), (8) és (9) bekezdés törlésre kerül;

b)

a (10), (11) és (12) bekezdés számozása (7), (8) és (9) bekezdésre változik.

6.

A 43. és a 44. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„43. cikk

(1)   Tilos:

a)

a KNDK-nak, a XIII., XV., XVI. vagy XVII. mellékletben felsorolt személyeknek vagy szervezeteknek, bármely más KNDK-beli szervezetnek, az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013). a 2270 (2016), a 2321 (2016) vagy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatok rendelkezéseinek megsértésében érintett bármely más személynek vagy szervezetnek, vagy az ilyen személy és szervezet nevében vagy utasítása szerint eljáró személynek vagy szervezetnek, vagy az előbbiek tulajdonában álló vagy ellenőrzése alá tartozó szervezeteknek hajókat vagy légi járműveket lízingbe vagy bérbe adni, vagy személyzeti szolgáltatásokat nyújtani;

b)

a hajó vagy légi jármű személyzeti szolgáltatásait a KNDK-ból beszerezni;

c)

a KNDK lobogója alatt közlekedő bármilyen hajót tulajdonolni, lízingbe adni, üzemeltetni, bérelni, biztosítani, vagy ilyen hajó számára hajóosztályozási vagy azzal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani;

d)

a XVIII. mellékletben felsorolt hajók számára hajóosztályozási szolgáltatásokat nyújtani;

e)

bármilyen olyan hajónak a lajstromba vételét vagy a lajstromban való nyilvántartását kérelmezni vagy a lajstromba vételéhez vagy a lajstromban való nyilvántartásához segítséget nyújtani, amely a KNDK vagy a KNDK valamely állampolgárának tulajdona, amelyet a KNDK vagy a KNDK valamely állampolgára ellenőriz vagy üzemeltet, vagy a XVIII. mellékletben felsorolt bármilyen hajót vagy amelyet a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 24. pontja vagy a 2375 (2017) ENSZ BT-határozat 8. pontja vagy a 2397 (2017) ENSZ BT-határozat 12. pontja alapján egy másik állam a lajstromból törölt; vagy

f)

biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatásokat biztosítani a KNDK tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló vagy általa üzemeltetett hajók vagy a XVIII. mellékletben felsorolt hajók számára.

2.   A XVIII. melléklet a XIV. mellékletben fel nem sorolt azon hajókat tartalmazza, amelyekről a Tanács okkal vélelmezi, hogy részt vettek az 1718 (2006) sz., az 1874 (2009) sz., a 2087 (2013) sz., a 2094 (2013) sz., a 2270 (2016) sz., a 2321 (2016) sz., a 2356 (2016) sz., a 2371 (2017) sz., a 2375 (2017) sz. vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatok által tiltott tevékenységekben vagy az e határozatok tiltása alá tartozó árucikkek szállításában.

44. cikk

(1)   A 43. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a lízinget, bérbeadást vagy személyzeti szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(2)   A 43. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a KNDK lobogója alatt hajózó bármilyen hajó tulajdonlását, lízingjét, üzemeltetését, bérletét vagy ilyen hajó számára hajóosztályozási vagy azzal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, vagy a KNDK vagy KNDK-beli állampolgárok tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló vagy az előbbiek által üzemeltetett bármilyen hajó lajstromba vételét vagy lajstromban való nyilvántartását, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(3)   A 43. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a XVIII. mellékletben felsorolt hajók számára hajóosztályozási szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(4)   A 43. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott tilalmaktól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a 2397 (2017) ENSZ BT-határozat 12. pontja alapján egy másik állam által a lajstromból törölt hajó lajstromba vételét, feltéve, hogy a tagállam megkapta a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(5)   A 43. (1) bekezdésének cikk f) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy a szankcióbizottság eseti alapon, előzetesen megállapította, hogy az e tevékenységeket folytató hajók kizárólag humanitárius vagy megélhetési célokra szolgálnak, és ezeket KNDK-beli személyek vagy szervezetek nem fogják jövedelemszerzési célokra felhasználni.

(6)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.”

7.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

(1)   Az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2016), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban meghatározott tilalmaktól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetnek bármely tevékenységet, feltéve, hogy a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy azok szükségesek a KNDK-ban a KNDK-beli polgári lakosságnak támogatást és segítséget nyújtó nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek tevékenységének elősegítéséhez vagy valamely, az említett határozatok célkitűzéseivel összeegyeztethető célból.

(2)   Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.”

8.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„45a. cikk

(1)   Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik ésa z 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2016), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban meghatározott tilalmaktól eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai eseti alapon engedélyezhetnek bármely tevékenységet, amely az 1961. évi bécsi szerződés és az 1963. évi bécsi egyezmény szerint mentességet élvező KNDK-beli diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek vagy nemzetközi jog szerint mentességet élvező KNDK-beli nemzetközi szervezetek működéséhez szükségesek.

(2)   Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.”

9.

A 46. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

módosítsa a II. melléklet II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. részét, valamint a VI., VII., IX., X., XI., Xia., XIb., XIc., XId., XIe., XIf., XIg., XIh., XIi., XIj., XIk. és XIl. mellékletet a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megállapítottak alapján, és frissítse a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrába foglalt nómenklatúrakódokkal;”.

10.

A 47. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 34. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésének a hatálya alá von vagy a 43. cikk értelmében egy hajót jegyzékbe vesz, ennek megfelelően módosítja a XV., XVI., XVII. és XVIII. mellékletet.”

11.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„47a. cikk

(1)   Az 53. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép A XV., XVI., XVII. és XVIII. mellékletet rendszeresen, legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.

(2)   A XIII., XIV., XV., XVI., XVII. és XVIII. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek, valamint hajók jegyzékbe vételének okait.

(3)   A XIII., XIV., XV., XVI., XVII. és XVIII. melléklet tartalmazza továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek, valamint hajók azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név, beleértve a névváltozatokat is, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a lakcím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet az elnevezés, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.”

12.

Az 53. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a XIII., XV., XVI. vagy XVII. mellékletben foglalt jegyzékekben szereplő személyek, szervezetek vagy szervek vagy a XIV. vagy XVIII. mellékletben felsorolt hajók tulajdonosai;”.

13.

Az e rendelet I. mellékletében szereplő szöveg XIg. mellékletként kerül beillesztésre.

14.

Az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg XIh. mellékletként kerül beillesztésre.

15.

Az e rendelet III. mellékletében szereplő szöveg XIi. mellékletként kerül beillesztésre.

16.

Az e rendelet IV. mellékletében szereplő szöveg XIj. mellékletként kerül beillesztésre.

17.

Az e rendelet V. mellékletében szereplő szöveg XIk. mellékletként kerül beillesztésre.

18.

Az e rendelet VI. mellékletében szereplő szöveg XIl. mellékletként kerül beillesztésre.

19.

A XV. melléklet az e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

20.

Az e rendelet VII. mellékletében szereplő szöveg XVIII. mellékletként kerül beillesztésre.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  HL L 141., 2016.5.28., 79. o.

(2)  A Tanács (EU) 2017/1509 rendelete (2017. augusztus 30.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 224., 2017.8.31., 1. o.).

(3)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(4)  A Tanács (KKPB) 2018/293 határozata (2018. február 26.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról (HL L 55., 2018.2.27., 50. o.).


I. MELLÉKLET

XIg. MELLÉKLET

A 16j. CIKKBEN EMLÍTETT ÉLELMISZERIPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

07

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók

08

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja

12

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány


II. MELLÉKLET

XIh. MELLÉKLET

A 16k. CIKKBEN EMLÍTETT GÉPEK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

84

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei

85

Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai


III. MELLÉKLET

XIi. MELLÉKLET

A 16 l. CIKKBEN EMLÍTETT FÖLDEK ÉS KÖVEK, IDEÉRTVE A MAGNEZITET ÉS MAGNÉZIÁT

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

25

Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement


IV. MELLÉKLET

XIj. MELLÉKLET

A 16 m. CIKKBEN EMLÍTETT FA

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

44

Fa és faipari termékek; faszén


V. MELLÉKLET

XIk. MELLÉKLET

A 16n. CIKKBEN EMLÍTETT HAJÓK

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

89

Hajók, csónakok és más úszószerkezetek


VI. MELLÉKLET

XIl. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 16p. cikkben említett ipari gépek, szállító eszközök, továbbá vas, acél és más fémek

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában és annak I. mellékletében meghatározottak szerinti kódok, amelyek e rendelet közzétételének időpontjában érvényesek és amelyeket értelemszerűen az azt követő jogszabályok módosítanak.

KN-kód

Árumegnevezés

72

Vas és acél

73

Vas- vagy acéláruk

74

Réz és ebből készült áruk

75

Nikkel és ebből készült áruk

76

Alumínium és ebből készült áruk

78

Ólom és ebből készült áruk

79

Cink és ebből készült áruk

80

Ón és ebből készült áruk

81

Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk

82

Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből

83

Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből

84

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei

85

Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai

86

Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés

87

Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével

88

Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei

89

Hajók, csónakok és más úszószerkezetek

B. RÉSZ

A 16q. cikk (1) bekezdésében említett légijármű-modellek és -típusok

An-24R/RV, An-148-100B, Il-18D, Il-62M, Tu-134B-3, Tu-154B, Tu-204-100B és Tu-204-300.


VII. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1509 rendelet XV. mellékletéből a következő szövegrészt el kell hagyni:

a)

A 34. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban jegyzékbe vett természetes személyek

„23.

PAK Yong-sik (másképp: PAK Yong Sik)

 

2016.5.20.

Négycsillagos tábornok, az Állambiztonsági Hivatal tagja, a népi fegyveres erők minisztere. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának és a Nemzeti Védelmi Bizottságnak a tagja. Ez utóbbi Államügyi Bizottsággá történő átalakítását megelőzően a KNDK egyik kulcsfontosságú szerve volt honvédelmi ügyekben. Honvédelmi ügyekben ezek mind a KNDK kulcsfontosságú szervei. PAK Yong-sik jelen volt a 2016. márciusi ballisztikusrakéta-teszten. Honvédelmi ügyekben ezek mind a KNDK kulcsfontosságú szervei. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.

(31)

Kim Jong Sik

A Hadianyag-ipari Minisztérium Munitions Industry Department (Hadianyag-ipari Hivatal) igazgatóhelyettese

2017.10.16.

A Hadianyag-ipari Minisztérium igazgatóhelyetteseként támogatást nyújt a KNDK nukleáris tevékenységekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjaihoz, és ennek keretében 2016-ban részt vett nukleáris tevékenységekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos eseményeken, valamint ott volt 2016. márciusában a KNDK által miniatürizált nukleáris eszköznek nevezett szerkezet bemutatásán.”

b)

A 34. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban jegyzékbe vett jogi személyek, szervezetek és szervek

„(5)

Ministry of People's Armed Forces (a Népi Fegyveres Erők Minisztériuma)

2017.10.16.

Támogatást és iránymutatást nyújt a Strategic Rocket Force-nak, azaz a KNDK stratégiai rakétaerejének, amelynek feladata a KNDK nukleáris és hagyományos stratégiai rakétaegységeinek ellenőrzése. A Strategic Rocket Force-t az ENSZ BT a 2356. sz. határozatával (2017) jegyzékbe vette.”

c)

A 34. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban jegyzékbe vett természetes személyek

„5.

CHOE Chun-Sik (másképp: CHOE Chun Sik)

Születési idő: 1963.12.23.

Születési hely: Phenjan, KNDK

Útlevél 745132109

Érvényes: 2020.12.20.-ig.

2015.7.3.

Igazgató a Korea National Insurance Corporation (KNIC) viszontbiztosítással foglalkozó osztályán; a KNIC phenjani székhelyén; a KNIC nevében vagy annak irányítása alatt jár el.”


VIII. MELLÉKLET

„XVIII. MELLÉKLET

A 43. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett hajók.”


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/15


A TANÁCS (EU) 2018/286 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 26.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. augusztus 30-i (EU) 2017/1509 rendeletre (1) és különösen annak 47. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2017. augusztus 30-án elfogadta az (EU) 2017/1509 rendeletet.

(2)

Az (EU) 2017/1509 rendelet XIV. melléklete tartalmazza azon hajók jegyzékét, amelyeket le kell foglalni, ha a Szankcióbizottság úgy rendelkezett. Tartalmazza továbbá azoknak a hajóknak a jegyzékét, amelyek esetében meg kell tiltani az Unió területén lévő kikötőkbe való belépést, ha a Szankcióbizottság úgy rendelkezett.

(3)

A Tanács 2018. február 26-án elfogadta a (KKBP) 2018/293 határozatot (2), amely módosítja a (KKBP) 2016/849 határozat (3) IV. mellékletének a szerkezetét, amely a Szankcióbizottság által jegyzékbe vett hajókat tartalmazza.

(4)

Az (EU) 2017/1509 rendelet XIV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1509 rendelet XIV. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  HL L 224., 2017.8.31., 1. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 50. oldalát.

(3)  A Tanács 2013/183/KKBP határozata (2013. április 22.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2010/800/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 141. 2016.5.28. 79. o.).


MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1509 rendelet XIV. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

XIV. MELLÉKLET

A 34. cikk (2) bekezdésében és a 39. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hajók, valamint a Szankcióbizottság által elrendelt, alkalmazandó intézkedések jegyzéke

A.

Lefoglalandó hajók

B.

A kikötőkbe való belépés tilalmának hatálya alá tartozó hajók

1.

Név: PETREL 8

Egyéb információk

IMO: 9562233. MMSI: 620233000

2.

Név: HAO FAN 6

Egyéb információk

IMO: 8628597. MMSI: 341985000

3.

Név: TONG SAN 2

Egyéb információk

IMO: 8937675. MMSI: 445539000

4.

Név: JIE SHUN

Egyéb információk

IMO: 8518780. MMSI: 514569000

5.

Név: BILLIONS NO. 18

Egyéb információk

IMO: 9191773

6.

Név: UL JI BONG 6

Egyéb információk

IMO: 9114556

7.

Név: RUNG RA 2

Egyéb információk

IMO: 9020534

8.

Név: RYE SONG GANG 1

Egyéb információk

IMO: 7389704

”.

27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/287 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 15.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Salchichón de Vic/Llonganissa de Vic [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely a 2601/2001/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Salchichón de Vic”/„Llonganissa de Vic” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Salchichón de Vic”/„Llonganissa de Vic” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 15-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 2601/2001/EK rendelete (2001. december 28.) egyes neveknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben foglalt, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (HL L 345., 2001.12.29., 47. o.).

(3)  HL C 368., 2017.10.28., 10. o.


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/288 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 19.)

az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 367/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásaira rendelkezésre álló nettó egyenleget, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára a 2014–2020-as költségvetési években a 73/2009/EK tanácsi rendelet (3) 10c. cikkének (2) bekezdése, 136. cikke, 136a. cikke és 136b. cikke, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkének (2) bekezdése, 14. cikke és 66. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló összegeket.

(2)

Az 1307/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban Franciaország, Litvánia és Hollandia 2017. augusztus 1-jéig értesítette a Bizottságot azon döntéséről, hogy a 2018. és a 2019. naptári év tekintetében felül kívánja vizsgálni a közvetlen kifizetésekre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatára bizonyos hányadát kitevő összegnek az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározottak szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás céljaira történő átcsoportosításával kapcsolatos korábbi döntését. A vonatkozó nemzeti felső határok kiigazítása az (EU) 2018/162 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (6) megtörtént.

(3)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (7) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően a többéves pénzügyi keretnek az említett rendelet I. mellékletében foglalt, a piachoz kapcsolódó kiadásokra és közvetlen kifizetésekre vonatkozó részleges felső határát ki kell igazítani az EMVA és a közvetlen kifizetések közötti átcsoportosításokat követően, az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott technikai kiigazítás keretében.

(4)

Az említett változások nyomán szükségessé vált az EMGA kiadásaira rendelkezésre álló, a 367/2014/EU végrehajtási rendelettel megállapított nettó egyenleg kiigazítása. Az egyértelműség érdekében az EMVA számára rendelkezésre bocsátandó összegeket is közzé kell tenni.

(5)

A 367/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 367/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 367/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 10.) az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról (HL L 108., 2014.4.11., 13. o.)

(3)  A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2018/162 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 23.) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 30., 2018.2.2., 6. o.).

(7)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


MELLÉKLET

MELLÉKLET

(millió EUR – folyó árakon)

Költségvetési év

Az EMVA rendelkezésére álló összegek

Az EMVA-ból átcsoportosított összegek

Az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg

A 73/2009/EK rendelet 10b. cikke

A 73/2009/EK rendelet 136. cikke

A 73/2009/EK rendelet 136b. cikke

Az 1307/2013/EU rendelet 66. cikke

A 73/2009/EK rendelet 136a. cikkének (1) bekezdése és az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése

Az 1307/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése

A 73/2009/EK rendelet 136a. cikkének (2) bekezdése és az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése

2014

296,300

51,600

 

4,000

 

 

 

43 778,100

2015

 

 

51,600

4,000

621,999

 

499,384

44 189,785

2016

 

 

 

4,000

1 138,146

108,659

573,047

43 950,242

2017

 

 

 

4,000

1 174,732

111,026

572,440

44 145,682

2018

 

 

 

4,000

1 184,257

110,213

571,820

44 162,35

2019

 

 

 

4,000

1 491,459

111,358

571,158

43 880,341

2020

 

 

 

4,000

1 507,843

112,041

570,356

43 887,472


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/21


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/289 RENDELETE

(2018. február 26.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 2. részvényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2016. június 20-án a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) közzétette az IFRS 2. rész vényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait. A módosítások célja annak tisztázása, hogy a társaságoknak bizonyos speciális esetekben miként kell alkalmazniuk a standardot.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy az IFRS 2 standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elfogadási kritériumoknak.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az IASB az IFRS 2 standard módosításai hatálybalépésének napjaként 2018. január 1-jét tűzte ki.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 2. részvényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).


MELLÉKLET

Részvényalapú kifizetési ügyletek besorolása és értékelése

Az IFRS 2 standard módosítása

Az IFRS 2. rész vényalapú kifizetés standard módosítása

A 19., a 30–31., a 33., az 52. és a 63. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 33A–33H., az 59A–59B. és a 63D. bekezdéssel. A standard kiegészül a 33A. és a 33E. bekezdés előtt címekkel. A 32. és a 34. bekezdés nem módosul, ide csak a könnyebb eligazodás érdekében kerül beillesztésre.

A MEGSZOLGÁLÁSI FELTÉTELEK KEZELÉSE

19.

A tőkeinstrumentumok nyújtása függhet meghatározott megszolgálási feltételek teljesítésétől. Például a munkavállalóknak történő részvény- vagy részvényopció-nyújtást tipikusan függővé teszik attól, hogy a munkavállaló egy meghatározott időtartamra a gazdálkodó egység alkalmazásában marad-e. Lehetnek teljesítményfeltételek is, amelyeket teljesíteni kell, mint pl. a gazdálkodó egység bizonyos mértékű nyereségnövekedése, vagy a gazdálkodó egység részvényárának meghatározott emelkedése. A megszolgálási feltételeket, a piaci feltételek kivételével, nem kell figyelembe venni az értékelés időpontjában a részvények vagy részvényopciók valós értékének megállapításánál. Ehelyett a megszolgálási feltételeket – a piaci feltételek kivételével – úgy kell figyelembe venni, hogy a tőkeinstrumentumoknak az ügylet összegének értékeléséhez felhasznált darabszámát módosítják úgy, hogy végső soron a nyújtott tőkeinstrumentumok ellenértékeként kapott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan elszámolt érték olyan számú tőkeinstrumentumon alapuljon, amit végül megszolgáltak. Ennek megfelelően a kapott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan semmilyen összeget nem számolnak el halmozottan, ha a nyújtott tőkeinstrumentumok nem válnak megszolgálttá, mivel a megszolgálási feltétel – kivéve a piaci feltételeket – nem teljesült, pl. a másik fél nem tölti le a meghatározott munkaviszonyt, vagy egy teljesítményfeltétel nem teljesül, a 21. bekezdés követelményei szerint.

PÉNZESZKÖZBEN TELJESÍTETT RÉSZVÉNYALAPÚ KIFIZETÉSI ÜGYLETEK

30.

A pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek esetében a gazdálkodó egységnek a megszerzett árukat vagy szolgáltatásokat, valamint a felmerült kötelezettségeket a kötelezettség valós értékén kell értékelnie, a 31–33D. bekezdés követelményeit is figyelembe véve. Amíg a kötelezettséget nem teljesítik, a gazdálkodó egységnek a kötelezettség valós értékét valamennyi beszámolási időszak végén és a teljesítés időpontjában újra kell értékelnie, és a valós érték változásait az adott időszak eredményében kell elszámolnia.

31.

Például előfordulhat, hogy a gazdálkodó egység részvényár-növekedésre vonatkozó jogokat nyújt a munkavállalóinak a javadalmazási csomag részeként, amelynek révén a munkavállalók egy olyan jövőbeni pénzeszközben történő kifizetésre (nem pedig egy tőkeinstrumentumra) szereznek jogosultságot, amely a gazdálkodó egység részvényárának egy meghatározott időszakon keresztüli, meghatározott szintről történő növekedésén alapul. A gazdálkodó egység olyan módon is biztosíthat jogot a munkavállalói részére pénzeszközben történő jövőbeni kifizetésre, hogy olyan részvényekre (beleértve a részvényopció lehívásakor kibocsátandó részvényeket is) szóló jogot biztosít, amelyek kötelezően (például a munkaviszony megszüntetése esetén) vagy a munkavállaló választásától függően visszaváltandók. Ilyen megállapodások például a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek. A 32–33D. bekezdés bizonyos követelményeket részvényár-növekedésre vonatkozó jogokkal illusztrál; az említett bekezdések követelményei ugyanakkor minden pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletre vonatkoznak.

32.

A gazdálkodó egységnek a kapott szolgáltatásokat, valamint az e szolgáltatások megfizetésére vonatkozó kötelezettséget akkor kell elszámolnia, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják. Például egyes részvényár-növekedésre vonatkozó jogok azonnal megszolgálttá válnak, és a munkavállalók számára ekkor nem előírás egy meghatározott időtartamú munkaviszony letöltése ahhoz, hogy jogosulttá váljanak a pénzeszközben történő kifizetésre. Kivéve, ha az ellenkezője bizonyított, a gazdálkodó egységnek azt kell vélelmeznie, hogy a munkavállalók által a részvényár-növekedésre vonatkozó jogok ellenértékeként nyújtott szolgáltatásokat megkapta. Ily módon a gazdálkodó egységnek a kapott szolgáltatásokat, és az azok megfizetésére vonatkozó kötelezettséget azonnal el kell számolnia. Amennyiben a részvényár-növekedésre vonatkozó jogok nem válnak megszolgálttá addig, amíg a munkavállaló le nem töltött egy meghatározott időtartamú munkaviszonyt, a gazdálkodó egységnek a kapott szolgáltatásokat és az azok megfizetésére vonatkozó kötelezettséget akkor kell elszámolnia, amikor az adott időszakban a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják.

33.

A kötelezettséget kezdeti értékeléskor, majd azt követően a teljesítéséig minden egyes beszámolási időszak végén a részvényár-növekedésre vonatkozó jogok valós értékén kell értékelni egy opció árazási modell alkalmazásával, figyelembe véve a részvényár-növekedési jogok nyújtásának feltételeit, valamint a munkavállalók által az adott időpontig nyújtott szolgálat mértékét – a 33A–33D. bekezdés követelményeit is figyelembe véve. Előfordulhat, hogy a gazdálkodó egység módosítja a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetés nyújtásának feltételeit. A pénzeszközben teljesítettről tőkeinstrumentumban teljesítettre változó besorolású részvényalapú kifizetési ügylet módosítása tekintetében a B. függelék B44A–B44C. bekezdése ad útmutatást.

A MEGSZOLGÁLÁSI FELTÉTELEK ÉS A NEM MEGSZOLGÁLT FELTÉTELEK KEZELÉSE

33A.

A pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügylet függhet meghatározott megszolgálási feltételek teljesítésétől. Ezek lehetnek teljesítményfeltételek is, mint pl. a gazdálkodó egység bizonyos mértékű nyereségnövekedése, vagy a gazdálkodó egység részvényárának meghatározott emelkedése. A megszolgálási feltételeket, a piaci feltételek kivételével, nem kell figyelembe venni az értékelés időpontjában a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetések valós értékének megállapításánál. Ehelyett a megszolgálási feltételeket – a piaci feltételek kivételével – az ügyletből származó kötelezettség értékeléséhez figyelembe vett juttatások számának kiigazításával kell figyelembe venni.

33B.

A 33A. bekezdés előírásainak alkalmazásához a gazdálkodó egységnek el kell számolnia a megszolgálási időszak alatt kapott áruk és szolgáltatások összegét. Ezen összeg a várhatóan megszolgálttá váló juttatások számára vonatkozó rendelkezésre álló legjobb becslés alapján határozható meg. A gazdálkodó egységnek szükség szerint felül kell vizsgálnia ezt a becslést, amennyiben későbbi információk azt jelzik, hogy a várhatóan megszolgálttá váló juttatások száma eltér az előzetes becslésektől. A megszolgálás időpontjában a gazdálkodó egységnek úgy kell módosítania a becslést, hogy az megegyezzen a megszolgált juttatások számával.

33C.

A piaci feltételeket, mint pl. a megszolgálás (vagy lehívhatóság) feltételéül szabott megcélzott részvényárat, továbbá a nem megszolgált feltételeket figyelembe kell venni a nyújtott, pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetések valós értékére vonatkozó becslés elkészítésekor, továbbá a valós értéknek az egyes beszámolási időszakok végén és a teljesítés időpontjában való újraértékelésekor.

33D.

A 30–33C. bekezdés alkalmazásának eredményeként a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetés ellenértékeként kapott áruk és szolgáltatások halmozott összege megegyezik a kifizetett összeggel.

FORRÁSADÓ-KÖTELEZETTSÉGEK MIATT NETTÓ ELSZÁMOLÁSÚ RÉSZVÉNYALAPÚ KIFIZETÉSI ÜGYLETEK

33E.

Előfordulhat, hogy a gazdálkodó egységnek az adótörvények vagy -rendeletek értelmében a munkavállalók részvényalapú kifizetéshez kapcsolódó adókötelezettségével összefüggésben vissza kell tartania egy összeget, és ezt az összeget – rendszerint pénzeszközben – a munkavállalók nevében át kell utalnia az adóhatóságnak. E kötelezettség teljesítése érdekében a részvényalapú kifizetési megállapodás feltételei megengedhetik vagy előírhatják a gazdálkodó egység számára, hogy a munkavállalók számára a részvényalapú kifizetés lehívásakor (vagy megszolgálásakor) egyébként kibocsátandó tőkeinstrumentumok összegéből a munkavállalók adókötelezettségének monetáris értékével egyező mértékben tőkeinstrumentumokat tartson vissza (a részvényalapú kifizetési megállapodás ilyen esetben „nettó elszámolású”).

33F.

A 34. bekezdés követelményei alóli kivételként a 33E. bekezdésben ismertetett ügylet teljes egészét tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletként kell besorolnia, ha a nettó elszámolás nélkül ilyen ügyletként lett volna besorolva.

33G.

A munkavállalók részvényalapú kifizetéshez kapcsolódó adókötelezettségével összefüggésben az adóhatóság számára teljesítendő kifizetés céljából visszatartott részvények elszámolásához a gazdálkodó egység a jelen standard 29. bekezdését alkalmazza. A teljesített kifizetést ezért a visszatartott részvények saját tőkéből való levonásaként kell elszámolni, de csak annyiban, amennyiben a kifizetés nem haladja meg a visszatartott tőkeinstrumentumoknak a nettó elszámolás időpontjában érvényes valós értékét.

33H.

A 33F. bekezdés szerinti kivétel nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az olyan nettó elszámolású részvényalapú kifizetési megállapodások, amelyek esetében a gazdálkodó egységnek az adótörvények vagy -rendeletek értelmében nem kell visszatartania egy összeget a munkavállalók adott részvényalapú kifizetéshez kapcsolódó adókötelezettségével összefüggésben; vagy

b)

az olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a gazdálkodó egység a munkavállalók részvényalapú kifizetéshez kapcsolódó adókötelezettségét meghaladóan tart vissza (amikor a gazdálkodó egység által visszatartott részvények értéke meghaladja a munkavállalók adókötelezettségének monetáris értékét). Az adókötelezettséget meghaladó mértékben visszatartott részvényeket pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetésként kell elszámolni, amikor az összeget pénzeszközben (vagy más eszközben) kifizetik a munkavállalók számára.

34.

Az olyan részvényalapú kifizetési ügyletek esetén, amelyeknél a megállapodás feltételei alapján akár a gazdálkodó egység, akár a másik fél jogosult eldönteni, hogy a gazdálkodó egység az ügyletet pénzeszközben (vagy más eszközben) vagy tőkeinstrumentumok kibocsátásával egyenlítse ki, a gazdálkodó egységnek az ügyletet, vagy annak komponenseit kizárólag akkor és olyan mértékben kell pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletként elszámolnia, amennyiben a gazdálkodó egységnél kötelezettség keletkezett a pénzeszközben vagy más eszközben történő teljesítésére, vagy akkor és olyan mértékben tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletként, amennyiben nem merült fel ilyen kötelezettség.

KÖZZÉTÉTELEK

52.

Amennyiben a jelen standard alapján közzéteendő információk nem elegendőek a 44., 46. és 50. bekezdésben foglalt elveknek való megfeleléshez, a gazdálkodó egységnek az ezen elveknek való megfeleléshez szükséges további információkat is közzé kell tennie. Például ha a gazdálkodó egység valamely részvényalapú kifizetési ügyletet a 33F. bekezdésnek megfelelően tőkeinstrumentumban teljesítettként sorolt be, akkor közzé kell tennie annak az összegnek a becslését, amelyet a munkavállalók adókötelezettségével összefüggésben várhatóan át fog utalni az adóhatóságnak, ha a felhasználók tájékoztatása a részvényalapú kifizetési megállapodások jövőbeni cash flow hatásai miatt szükséges.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

59A.

A gazdálkodó egységnek a 30–31., a 33–33H. és a B44A–B44C. bekezdésben szereplő módosításokat az alábbiakban ismertetett módon kell alkalmaznia. A korábbi időszakok adatait nem kell újra megállapítania.

a)

A B44A–B44C. bekezdésben szereplő módosítások csak az olyan változásokra alkalmazandók, amelyek a módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontjában vagy azt követően merülnek fel.

b)

A 30–31. és a 33–33D. bekezdésben szereplő módosítások azokra a részvényalapú kifizetési ügyletekre alkalmazandók, amelyek a módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontjában nem megszolgáltak, továbbá azokra a részvényalapú kifizetési ügyletekre, amelyeket a módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontjában vagy azt követően nyújtanak. A módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontja előtt nyújtott, nem megszolgált részvényalapú kifizetési ügyletek esetében a gazdálkodó egységnek az említett időpontban újra kell értékelnie a kötelezettséget, és az újraértékelés eredményét meg kell jelenítenie azon beszámolási időszak nyitó felhalmozott eredményében (vagy a saját tőke más megfelelő komponensében), amelyben a módosításokat először alkalmazza.

c)

A 33E–33H. bekezdésben szereplő módosítások és az 52. bekezdés módosítása azokra a részvényalapú kifizetési ügyletekre alkalmazandók, amelyek a módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontjában nem megszolgáltak (vagy megszolgáltak ugyan, de nem lehívottak), továbbá azokra a részvényalapú kifizetési ügyletekre, amelyeket a módosítások gazdálkodó egység általi első alkalmazásának időpontjában vagy azt követően nyújtanak. A gazdálkodó egységnek az olyan nem megszolgált (vagy megszolgált, de nem lehívott) részvényalapú kifizetési ügyletek (vagy azok komponensei) esetében, amelyeket korábban pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetésként, most viszont a módosításoknak megfelelően már tőkeinstrumentumban teljesítettként sorolt be, a részvényalapú kifizetési kötelezettség könyv szerinti értékét a módosítások első alkalmazásának időpontjában át kell sorolnia a saját tőkébe.

59B.

Az 59A. bekezdés követelményeitől eltérve a gazdálkodó egység a 63D. bekezdésben szereplő módosítást akkor és csak akkor alkalmazhatja visszamenőlegesen, a jelen standard 53–59. bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel, az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardnak megfelelően, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység a visszamenőleges alkalmazás mellett dönt, akkor azt következetesen végre kell hajtania a Részvényalapú kifizetési ügyletek besorolása és értékelése (Az IFRS 2 standard módosítása) szerinti összes módosításra.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

63.

A gazdálkodó egységnek a 2009 júniusában kibocsátott Csoporthoz tartozó, pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek szerinti következő módosításokat a 2010. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra az 53–59. bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel, az IAS 8 standardnak megfelelően visszamenőlegesen kell alkalmaznia:

a)

63D.

A 2016 júniusában kibocsátott Részvényalapú kifizetési ügyletek besorolása és értékelése (Az IFRS 2 standard módosítása) módosította a 19., a 30–31., a 33., az 52. és a 63. bekezdést, és a standardot kiegészítette a 33A–33H., az 59A–59B., a 63D. és a B44A–B44C. bekezdéssel és a kapcsolódó címekkel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

A B. függelék kiegészül a B44A–B44C. bekezdéssel és a kapcsolódó címmel.

A pénzeszközben teljesítettről tőkeinstrumentumban teljesítettre változó besorolású részvényalapú kifizetési ügylet módosításának elszámolása

B44A.

Ha a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügylet feltételei úgy változnak, hogy annak eredményeként az ügylet tőkeinstrumentumban teljesített kifizetési ügyletté változik, akkor az ügyletet a módosítás időpontjától kezdve ilyen ügyletként kell elszámolni. Konkrétan:

a)

A tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletet a nyújtott tőkeinstrumentumnak a módosítás időpontjában érvényes valós értékén értékelik. A tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletet a módosítás időpontjában a saját tőkében jelenítik meg, a kapott áruk vagy szolgáltatások mértékében.

b)

A pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletre vonatkozó kötelezettséget a módosítás időpontjában érvényes értéken az említett időpontban kivezetik.

c)

A módosítás napján kivezetett kötelezettség könyv szerinti értéke és a megjelenített saját tőke értéke közötti különbséget azonnal megjelenítik az eredményben.

B44B.

Ha a megszolgálási időszak a módosítás eredményeként meghosszabbodik vagy lerövidül, akkor a B44A. bekezdés követelményeinek alkalmazásakor a megszolgálás módosított időszakát kell figyelembe venni. A B44A. bekezdés követelményei akkor is alkalmazandók, ha a módosításra a megszolgálási időszak után került sor.

B44C.

Előfordulhat, hogy a pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletet törlik vagy teljesítik (ide nem értve azt, ha az ügylet a megszolgálási feltételek nem teljesülése miatti jogvesztés alapján kerül törlésre). Ha tőkeinstrumentumok nyújtására kerül sor, és a nyújtás időpontjában a gazdálkodó egység a nyújtott tőkeinstrumentumokat a törölt, pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetés helyettesítéseként azonosítja, akkor a gazdálkodó egységnek alkalmaznia kell a B44A. és a B44B. bekezdést.


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/290 RENDELETE

(2018. február 26.)

az 1881/2006/EK rendeletnek a növényi olajokban és zsírokban, az anyatej-helyettesítő tápszerekben, az anyatej-kiegészítő tápszerekben és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekben található glicidil-zsírsavészterek felső határértékeinek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok vonatkozásában felső határértékeket határoz meg.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) élelmiszerláncba bekerülő szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) 2016 májusában tudományos szakvéleményt (3) fogadott el a 3- és 2-monoklór-propán-diol (MCPD) és azok zsírsavészterei, valamint a glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való jelenlétének az emberi egészségre gyakorolt kockázataival kapcsolatban.

(3)

A Hatóság – arra az aktualizált iránymutatásra való tekintettel, amelyet tudományos bizottsága a „benchmark dózis” megközelítés kockázatértékelésekben való alkalmazásával kapcsolatban adott ki (4) – úgy határozott, hogy újraértékeli a 3-MCPD és zsírsavésztereit, miután alaposan elemezte egyfelől az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (5), másfelől a Hatóság szóban forgó szennyező anyaggal kapcsolatos véleményei közötti eltéréseket. Ezért indokoltnak tűnik mindaddig várni a megfelelő szabályozói intézkedések meghozatalával, amíg meg nem lesz a 3-MCPD és zsírsavészterei újraértékelésének eredménye.

(4)

A glicidil-zsírsavészterek a finomított növényi olajokban és zsírokban igen nagy mennyiségben előforduló élelmiszer-szennyező anyagok. A glicidil-zsírsavészterek a gyomor-bél rendszerben hidrolízis útján glicidollá alakulnak át.

(5)

A Hatóság megállapította, hogy a glicidol genotoxikus és karcinogén vegyület. Tekintettel a glicidol potenciálisan genotoxikus és karcinogén hatására, a Hatóság az „expozíciós tűréshatár” („MoE”) megközelítést alkalmazta. A csecsemőkkel, kisgyermekekkel és gyermekekkel kapcsolatos expozíciós forgatókönyvek nyomán 12 800 és 4 900 közötti, a kizárólag anyatej-helyettesítő tápszerrel táplált csecsemők esetében pedig 5 500 és 2 100 közötti az expozíciós tűréshatárt állapítottak meg. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a 25 000 alatti expozíciós tűréshatár egészségi szempontból kockázatos. Ezért indokolt felső határértéket megállapítani a végső fogyasztók számára forgalmazott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt növényi olajokban és zsírokban található glicidil-zsírsavészterekre vonatkozóan. A csecsemők, kisgyermekek és gyermekek egészségével kapcsolatos kockázatokra való tekintettel a bébiételek előállítására és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, feldolgozott gabona alapú élelmiszerek előállítására szánt növényi olajok és zsírok tekintetében pedig indokolt még szigorúbb felső határérték megállapítása.

(6)

A csecsemők, kisgyermekek és gyermekek egészségét érintő mindennemű kockázat kizárása érdekében, valamint különös tekintettel a kizárólag anyatej-helyettesítő tápszerrel táplált csecsemők glicidil-zsírsavésztereknek való lehetséges expozíciójára, indokoltnak tűnik szigorú, kimondottan az anyatej-helyettesítő tápszerekre, az anyatej-kiegészítő tápszerekre, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó felső határértéket megállapítani. Mivel azonban az anyatej-helyettesítő tápszerekben, az anyatej-kiegészítő tápszerekben és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekben található glicidil-zsírsavészterek mennyiségének további csökkentése is szükségesnek mutatkozik, a felső határértékeket felül kell vizsgálni, amint szigorúbb határértékek elemzésére is alkalmas megbízható módszer áll rendelkezésre, amellyel biztosítható ezen értékek hatékony érvényesítése.

(7)

Az élelmiszer-vállalkozóknak elegendő időt kell hagyni arra, hogy termelési folyamataikat hozzá tudják igazítani a rendelkezésekhez.

(8)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt és e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek 2018. szeptember 19-ig forgalomban maradhatnak.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3)  Tudományos szakvélemény a 3- és 2-monoklór-propán-diol (MCPD) és azok zsírsavészterei, valamint a glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való jelenlétének az emberi egészségre gyakorolt kockázatairól. EFSA Journal 2016;14(5): 4426, 159. o. doi:10.2903/j.efsa.2016.4426.

(4)  A tudományos bizottság 2017. február 13–14-i 82. plenáris ülésén készült jegyzőkönyv. Az alábbi címen olvasható: https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/event/170213-m.pdf

(5)  Az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság, nyolcvanharmadik ülés, Róma, 2016. november 8–17., összegzés és következtetések. A dokumentum az alábbi címen olvasható: http://www.fao.org/3/a-bq821e.pdf


MELLÉKLET

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete 4. szakaszának –„3-monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD)” – helyébe a következő szöveg lép:

„4. szakasz: 3-monoklór-propán-diol (3-MCPD) és glicidil-zsírsavészterek

Élelmiszerek (1)

Felső határérték

(μg/kg)

4.1.

3-monoklór-propán-diol (3-MCPD)

 

4.1.1.

Hidrolizált növényi fehérje (30)

20

4.1.2.

Szójaszósz (30)

20

4.2.

Glicidolként kifejezett glicidil-zsírsavészterek

 

4.2.1.

A végső fogyasztók számára forgalmazott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt növényi olajok és zsírok, a 4.2.2. pontban említett élelmiszerek kivételével

1 000

4.2.2.

A bébiételek előállítására és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, feldolgozott gabona alapú élelmiszerek előállítására szánt növényi olajok és zsírok (3)

500

4.2.3.

Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek (por) (3) (29)

75 2019. június 30-ig

50 2019. július 1-jétől

4.2.4.

Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek (folyadék) (3) (29)

10,0 2019. június 30-ig

6,0 2019. július 1-jétől”


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/30


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/291 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 26.)

az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a bifentrin hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen az annak 21. cikke (3) bekezdésében említett második eshetőségre, valamint 78. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 582/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) a bifentrint mint hatóanyagot az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően jóváhagyta és előírta a bifentrin jóváhagyását eredményező kérelmet benyújtó kérelmező számára, hogy nyújtson be többek között további megerősítő információkat a maradék toxicitásra vonatkozóan a nem célzott ízeltlábúak esetében és az újratelepítési lehetőségekre vonatkozóan, valamint ellenőrzési programot, amely értékeli a vízi és szárazföldi környezetben való biológiai felhalmozódás és biomagnifikáció lehetőségét.

(2)

A kérelmező 2013. július 29-én benyújtotta az ellenőrzési programot, 2015. július 31-én pedig annak eredményeit. 2014. július 29-én a kérelmező további információkat nyújtott be a további megerősítő adatokra vonatkozó követelmény teljesítése érdekében. E három adatszolgáltatásra az előírt határidőn belül került sor; a kérelmező a szóban forgó információkat a referens tagállamnak, Franciaországnak nyújtotta be.

(3)

Franciaország elvégezte a kérelmező által szolgáltatott kiegészítő információk, valamint az általa benyújtott ellenőrzési program értékelését. A tagállam az értékelő jelentéstervezethez fűzött kiegészítés formájában benyújtotta értékelését a többi tagállamnak, a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) 2014. december 17-én a további megerősítő adatokra vonatkozó követelmény teljesítése érdekében benyújtott kiegészítő információk tekintetében, 2015. november 3-án pedig az ellenőrzési program tekintetében.

(4)

A referens tagállam konzultált a többi tagállammal, a kérelmezővel és a Hatósággal, felkérve őket, hogy értékeléséhez fűzzenek észrevételeket. A Hatóság a bifentrinről folytatott konzultáció eredményeit összefoglaló technikai jelentést tett közzé 2015. március 26-án (3) a további megerősítő adatokra vonatkozó követelmény teljesítése érdekében benyújtott kiegészítő információk tekintetében, 2016. április 14-én (4) pedig az ellenőrzési program tekintetében.

(5)

Az értékelő jelentés tervezetét, az ahhoz fűzött kiegészítést és a Hatóság technikai jelentéseit a tagállamok és a Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága keretében közösen megvizsgálták, majd a bifentrinről szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2018. január 26-án véglegesítették. A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a bifentrinről szóló vizsgálati jelentéssel kapcsolatos észrevételeit. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta.

(6)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott információk nem elégségesek, és nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy megvalósul a helyszínen lévő, nem célzott izeltlábúak egyes fajainak esetében a megfelelő újratelepítés, ugyanakkor e kockázat csökkentésének egyéb lehetőségei észszerűen nem megvalósíthatók. Ráadásul az ellenőrzési program bizonytalanságot hagy azt illetően, hogy az abból származó – kockázatcsökkentési technikák együttes alkalmazása alapján kapott – eredmények reprezentatívak-e a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából, valamint elégségesek-e a vízi és szárazföldi környezetben való biológiai felhalmozódás és biomagnifikáció lehetőségének értékeléséhez.

(7)

Ezért a nem célzott ízeltlábúak tekintetében megállapított jelentős kockázat kizárása, valamint a vízi és szárazföldi környezetben való biológiai felhalmozódás és biomagnifikáció lehetőségének figyelembevétele érdekében indokolt tovább korlátozni a bifentrin felhasználási feltételeit, és használatát kizárólag az állandó szerkezetű üvegházakban engedélyezni.

(8)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani a bifentrint tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek módosítására vagy visszavonására.

(10)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a bifentrint tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ez az időszak legfeljebb 2019. június 19-ig tarthat.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok a bifentrin hatóanyagú növényvédő szerekre érvényben lévő engedélyeket az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően legkésőbb 2018. június 19-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják.

3. cikk

Türelmi idő

A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb 2019. június 19-ig le kell járnia.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 582/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. július 2.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bifentrin hatóanyag jóváhagyásáról és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 173., 2012.7.3., 3. o.).

(3)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Technical report on the outcome of the consultation with Member States, the applicant and EFSA on the pesticide risk assessment for bifenthrin in light of confirmatory data (Technikai jelentés a tagállamokkal, a kérelmezővel és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal a bifentrinre vonatkozóan benyújtott megerősítő adatok alapján az ilyen hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok felméréséről folytatott konzultáció eredményéről) EFSA supporting publication (háttérkiadvány) 2015:EN-780, 23 oldal.

(4)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Technical report on the outcome of the consultation with Member States, the applicant and EFSA on the pesticide risk assessment for bifenthrin in light of confirmatory data (Technikai jelentés a tagállamokkal, a kérelmezővel és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal a bifentrinre vonatkozóan benyújtott megerősítő adatok alapján az ilyen hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok felméréséről folytatott konzultáció eredményéről) EFSA supporting publication (háttérkiadvány) 2016:EN-1019, 39 oldal.

(5)  A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).


MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete B. részének 23. sorában (bifentrin) az „Egyedi rendelkezések” oszlop helyébe a következő szöveg lép:

„A. RÉSZ

Kizárólag állandó szerkezetű üvegházakban rovarirtó szerként való használata engedélyezhető.

B. RÉSZ

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában véglegesített, a bifentrinről szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a)

az üvegházból kijutó anyagok – például páralecsapódásból származó víz, elvezetett víz, táptalaj, illetve mesterséges táptalaj – a vízi és más nem célzott szervezetekre jelentett kockázatok megelőzése érdekében;

b)

az üvegházba szándékosan betelepített beporzótelepek védelme;

c)

a szerrel foglalkozók és más dolgozók biztonsága, gondoskodva arról, hogy – amennyiben arra szükség van – a felhasználás feltételei között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata.

Az engedély feltételei között szerepelniük kell kockázatcsökkentő intézkedéseknek, valamint a növényvédő szer megfelelő címkézésére vonatkozó követelménynek.”


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/34


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/292 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 26.)

a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok közötti információcsere és segítségnyújtás eljárásai és formái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak biztosítása érdekében, hogy az 596/2014/EU rendelet alapján illetékes hatóságoknak kijelölt hatóságok az említett rendelet alkalmazásában hatékonyan és kellő időben működhessenek együtt és cserélhessenek információt, és teljeskörű kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak, indokolt meghatározni az illetékes hatóságok által az információcsere és a segítségnyújtás céljára alkalmazandó eljárásokat és formanyomtatványokat, többek között a segítségnyújtás iránti megkeresés, az átvételi elismervény és az ilyen megkeresésekre adott válaszok tekintetében.

(2)

Az írásbeli információk cseréjének célja, hogy segítse az illetékes hatóságokat a feladataik teljesítésében. Indokolt esetben – többek között az írásbeli megkeresés elküldése előtt – szóbeli kommunikációra kerülhet sor, egy készülő segítségnyújtás iránti megkeresésről szóló tájékoztatás és a segítségnyújtást esetlegesen akadályozó kérdések megvitatása céljából. Sürgős esetben engedélyezni kell a segítségnyújtás iránti megkeresés szóban való közlését is, amennyiben a sürgősségnek nem a megkereső hatóság késedelmes intézkedése az oka.

(3)

Az 596/2014/EU rendelet előírja, hogy az illetékes hatóságoknak információt kell cserélniük és segítséget kell nyújtaniuk. Mindazonáltal a segítségnyújtás iránti megkeresés lehetőség szerint csak akkor irányulhat nyilatkozat felvételére vagy helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére, ha az egyszerű információcsere iránti megkeresés nem elegendő. Az illetékes hatóságtól elvárt, hogy mielőtt egy másik tagállam illetékes hatóságához segítségnyújtás iránti megkeresést küld, tegyen meg minden észszerűen megvalósítható intézkedést a saját joghatóságában. Meg kell jegyezni azonban, hogy e hatóság számára nem minden esetben lehet észszerűen megvalósítható a megkeresést megelőzően az összes információgyűjtési módszer kimerítése.

(4)

A kérés nélküli segítségnyújtásnak az 596/2014/EU rendelettel összhangban kell történnie, többek között önkéntes alapon akkor, amikor egy tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a birtokában lévő információ egy másik illetékes hatóság számára hasznos lehet.

(5)

Az 596/2014/EU rendelet szerinti segítségnyújtás iránti megkeresésnek elegendő információt kell tartalmaznia a megkeresés tárgyáról, beleértve a megkeresés okát és összefüggéseit, hogy a megkeresett hatóság hatékonyan és azonnal feldolgozhassa a megkeresést. A gyanúra okot adó tények feltüntetése nem tekinthető a megkereső hatóság által teljesítendő előfeltételnek ahhoz, hogy segítséget kapjon, ha a kért információ szükséges a hatóság feladatainak ellátásához.

(6)

A formanyomtatványoknak a segítségnyújtás iránti megkereséshez, illetve az ilyen megkeresésre adott válaszhoz való felhasználásán túl az együttműködésre vonatkozó eljárásnak az információ vagy a segítségnyújtás iránti megkeresés hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében a teljes folyamat során lehetővé kell tennie és meg kell könnyítenie a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti kommunikációt, konzultációt és együttműködést. Ezeknek az eljárásoknak továbbá lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára, hogy visszajelzést adjanak egymásnak a kapott információ vagy segítségnyújtás hasznosságáról, a kért segítségnyújtás által érintett ügy kimeneteléről, valamint az információ- vagy segítségnyújtás során tapasztalt esetleges problémákról.

(7)

Az információcserére és a segítségnyújtásra vonatkozó eljárásoknak és formanyomtatványoknak biztosítaniuk kell a cserélt vagy továbbított információk bizalmas jellegének fenntartását, és a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló szabályoknak való megfelelést.

(8)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(9)

A rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta ezen, az érintett illetékes hatóságok által használandó eljárások és formanyomtatványok bevezetéséhez kapcsolódó potenciális költségeket és hasznot sem, mivel ez az említett standard hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, hiszen annak címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők.

(10)

Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(11)

A pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében és tekintve, hogy az 596/2014/EU rendelet már alkalmazásban van, ennek a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie és alkalmazandóvá kell válnia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában a „biztonságos elektronikus eszközök” az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.

2. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1)   Az illetékes hatóságok e rendelet céljára kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

(2)   Az illetékes hatóságok az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül közlik az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) a kapcsolattartó pontok adatait. Szükség esetén naprakész információt nyújtanak az ESMA részére.

(3)   Az ESMA az illetékes hatóságok általi felhasználás céljából listát vezet az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kapcsolattartó pontokról, és szükség szerint frissíti ezt a listát.

3. cikk

Segítségnyújtás iránti megkeresés

(1)   A megkereső hatóság írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával nyújtja be segítségnyújtás iránti megkeresését. A megkeresést a 2. cikknek megfelelően a megkeresett hatóság által kijelölt kapcsolattartó pontnak címezi.

(2)   Az illetékes hatóság a segítségnyújtás iránti megkereséshez az I. mellékletben meghatározott formanyomtatványt használja, és:

a)

meghatározza azon releváns információ részleteit, amelyet a megkereső hatóság kér a megkeresett hatóságtól;

b)

adott esetben meghatározza a kért információk bizalmas jellegével összefüggő szempontokat.

(3)   A megkereső hatóság a megkereséshez csatolhat bármely olyan dokumentumot vagy segédanyagot, amelyet a megkeresés alátámasztásához szükségesnek ítél.

(4)   Sürgős esetekben a megkereső hatóság szóban is megteheti a segítségnyújtás iránti megkeresést. Ha a megkeresett hatósággal másként meg nem állapodik, a szóbeli megkeresést ezt követően az (1) bekezdésben említett eszközök használatával indokolatlan késedelem nélkül meg kell erősíteni írásban.

4. cikk

Átvételi elismervény

A megkeresett hatóság a segítségnyújtás iránti írásbeli megkeresés beérkezését követő 10 munkanapon belül postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával átvételi elismervényt küld a 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontnak, kivéve, ha a megkeresés másként rendelkezik. Az átvételi elismervényt a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával kell elküldeni, lehetőség szerint a válasz becsült határidejének megjelölésével.

5. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresésre adott válasz

(1)   A megkeresett hatóság írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésre. Ha a megkeresés másként nem rendelkezik, a választ a 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontnak kell címezni.

(2)   A megkeresett hatóság a III. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésre, és:

a)

amennyiben bármilyen kétely merül fel a kért konkrét információt illetően, bármilyen formában a lehető leghamarabb további pontosításokat kér;

b)

a hatáskörén belül minden észszerű lépést megtesz a kért segítség nyújtása érdekében;

c)

késedelem nélkül és oly módon hajtja végre a segítségnyújtás iránti megkeresést, amely biztosítja, hogy az esetlegesen szükséges szabályozási intézkedéseket kellő gyorsasággal meghozzák, figyelembe véve a megkeresés összetettségét és harmadik felek vagy másik illetékes hatóság bevonásának a szükségességét.

(3)   Amennyiben egy megkeresett hatóság egy segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését teljesen vagy részben elutasítja, döntéséről a lehető leghamarabb, szóban vagy írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot. A megkeresett hatóság emellett az (1) bekezdéssel összhangban lévő írásbeli választ is küld, amelyben feltünteti, hogy az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti mely kivétel alapján utasította el a teljesítést.

6. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresések elküldésére és feldolgozására vonatkozó eljárások

(1)   A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság a segítségnyújtás iránti megkereséssel és a válaszával kapcsolatos kommunikációt a leggyorsabb eszköz útján folytatja, figyelembe véve a titoktartási megfontolásokat, a továbbításhoz szükséges időt, a továbbítandó üzenet volumenét és a megkereső hatóság információhoz való hozzáférésének nehézségét. Mindenekelőtt a megkereső hatóság azonnal megadja a megkeresett hatóság által kért pontosításokat.

(2)   A megkeresett hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti a megkereső hatóságot, ha olyan körülményekről szerez tudomást, amelyek a válasznak a becsült időpontjához képest több mint 10 munkanapos késéshez vezethetnek.

(3)   Indokolt esetben a megkeresett hatóság rendszeres visszajelzést ad a megkereső hatóságnak a függőben lévő megkeresés haladásáról, beleértve a válasz megcélzott időpontjának módosított becslését.

(4)   Amennyiben a megkereső hatóság sürgősként jelölte meg a megkeresést, az illetékes hatóságok konzultálnak egymással arról, hogy a megkeresett hatóság milyen gyakorisággal tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(5)   A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság együttműködik a valamely megkeresés során esetleg felmerülő nehézségek megoldása céljából.

7. cikk

Egy személy nyilatkozatának felvételére irányuló megkeresésre vonatkozó eljárás

(1)   Amennyiben a megkereső hatóság megkeresése valamely személy nyilatkozatának vizsgálat vagy ellenőrzés keretében történő felvételét tartalmazza, a megkeresett hatóságnak és a megkereső hatóságnak – figyelemmel a hatályos jogi korlátokra vagy korlátozásokra és az eljárási követelmények különbségeire – meg kell vizsgálniuk és figyelembe kell venniük a következőket:

a)

azon személy vagy személyek jogai, akinek/akiknek a nyilatkozatát fel kívánják venni, ideértve adott esetben az önváddal összefüggő esetleges kérdéseket is;

b)

a megkereső hatóság személyzete részvételének jellege (megfigyelő vagy aktív résztvevő);

c)

a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság személyzetének szerepe a nyilatkozat felvételében;

d)

annak a személynek, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, joga van-e jogi képviselő igénybevételéhez, és ha igen, mi a képviselő általi segítségnyújtás hatóköre a nyilatkozat-felvétel alatt, többek között a nyilatkozat rögzítésével vagy az arról készült jelentéssel kapcsolatban;

e)

a nyilatkozat felvételére önkéntes vagy kötelező alapon kerül-e sor, amennyiben van ilyen megkülönböztetés;

f)

a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a személy, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, tanú vagy gyanúsított-e, amennyiben van ilyen megkülönböztetés;

g)

a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a nyilatkozatot felhasználhatják-e vagy fel kívánják-e használni büntetőeljárásban;

h)

a nyilatkozat elfogadhatósága a megkereső hatóság joghatóságában;

i)

a nyilatkozat rögzítése és az alkalmazandó eljárások, többek között, hogy egyidejű vagy összefoglalt írásbeli jegyzőkönyv, illetve hang- vagy audiovizuális felvétel készül-e;

j)

a nyilatkozatnak a nyilatkozatot tevő személyek általi hitelesítésére vagy megerősítésére vonatkozó eljárások, többek között, hogy erre a nyilatkozat felvétele után kerül-e sor; valamint

k)

a nyilatkozatnak a megkeresett hatóságtól a megkereső hatósághoz való eljuttatására szolgáló eljárás, beleértve a formátumot és az ütemezést.

(2)   A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság biztosítja olyan intézkedések meglétét, amelyek révén személyzetük hatékonyan tud eljárni, többek között személyzetük számára azt lehetővé tevő intézkedések, hogy az adott esetben szükséges további információkról egyeztessenek, beleértve a következőket:

a)

dátumok tervezése;

b)

azon személynek felteendő kérdések listája, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni;

c)

utazások megszervezése, beleértve annak biztosítását, hogy a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság találkozni tudjon a nyilatkozatot megelőzően az ügy megbeszélése céljából; valamint

d)

nyelvhasználati szabályok.

8. cikk

Vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés iránti megkeresésekre vonatkozó eljárás

(1)   Az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti, vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés lefolytatása iránti megkeresés esetén a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság konzultálnak egymással a segítségnyújtás iránti megkeresés hatékony érvényesülésének legjobb módjáról, figyelembe véve az 596/2014/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdése harmadik albekezdésének a)–e) pontját, valamint konzultálnak többek között a közös helyszíni ellenőrzés vagy közös vizsgálat végzésének előnyeiről.

(2)   A megkeresett hatóság folyamatosan tájékoztatja a megkereső hatóságot a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés haladásáról, és megállapításait kellő időben továbbítja a megkereső hatóságnak.

(3)   A közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés kezdeményezésére vonatkozó döntés során a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság figyelembe veszi legalább a következőket:

a)

a megkereső hatóságtól kapott segítségnyújtás iránti megkeresések tartalma, beleértve a vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés közös végzésének indokoltságára vonatkozó javaslatokat;

b)

egy határokon átnyúló hatással járó ügyet saját maguk, külön-külön vizsgálnak-e, és hogy ezt az ügyet megfelelőbben lehetne-e vizsgálni közös együttműködéssel;

c)

a joghatóságaikban alkalmazandó jogi és szabályozási keret, biztosítva, hogy mindkét hatóság kellően tisztában legyen a közös vizsgálatokra vagy közös helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó potenciális korlátozásokkal és jogi korlátokkal, valamint az esetlegesen következő eljárásokkal, beleértve a ne bis in idem elvvel összefüggő kérdéseket is;

d)

a vizsgálathoz vagy helyszíni ellenőrzéshez szükséges irányítás és igazgatás;

e)

a ténymegállapításokról a hatóságok közötti egyetértés valószínűsége;

f)

erőforrások elosztása és a vizsgálatok vagy helyszíni ellenőrzések végzéséért felelős személyzet kinevezése;

g)

közös cselekvési terv kialakításának lehetősége és az egyes hatóságok által végzett munka ütemezése;

h)

a közösen vagy egyénileg az egyes hatóságok által meghozandó intézkedések meghatározása;

i)

az összegyűjtött információk kölcsönös megosztása és beszámolás az egyénileg hozott intézkedések eredményéről; valamint

j)

egyéb esetspecifikus kérdések.

(4)   Ha a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés végzése mellett döntenek, a következőket kell megtenniük:

a)

megállapodnak a lebonyolítás és a lezárás eljárásairól;

b)

folyamatos párbeszédet kell folytatniuk az információgyűjtési folyamat és a ténymegállapítás koordinációja céljából;

c)

a közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés elvégzése kapcsán egymással szorosan együttműködve kell dolgozniuk;

d)

a jogilag lehetséges mértékig kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk a későbbi jogérvényesítési eljárásokkal összefüggésben, beleértve a közös vizsgálathoz vagy közös helyszíni ellenőrzéshez kapcsolódó bármilyen (közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi) eljárás vagy végrehajtási intézkedés vagy adott esetben egy kilátásba helyezett egyezség koordinálását;

e)

azonosítaniuk kell a közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés tárgyára irányadó konkrét jogi rendelkezéseket;

f)

adott esetben mérlegelniük kell legalább a következőket:

1.

többek között a meghozandó intézkedések lényegét, jellegét és ütemezését meghatározó közös cselekvési terv kidolgozása, benne mérföldkövekkel és az egyes munkafázisokhoz kapcsolódó feladatok felelőseinek kijelölésével, figyelembe véve az egyes hatóságok saját prioritásait;

2.

a jogi korlátok vagy korlátozások és a vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedésekhez kapcsolódó eljárások vagy bármely más eljárás különbségeinek azonosítása és értékelése, a vizsgálat alá vont személyek jogaira is kiterjedően;

3.

olyan konkrét titoktartási kötelezettségek azonosítása és értékelése, amelyek hatással lehetnek a vizsgálati eljárásokra valamint a jogérvényesítési eljárásokra, beleértve az önvádat;

4.

a nyilvánosságot és a sajtót érintő stratégia; valamint

5.

a cserélt információk szándékolt felhasználása.

9. cikk

Pénzbírságok behajtásával kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó eljárások

(1)   Az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti, pénzbírságok behajtásával kapcsolatos segítségnyújtás iránti megkeresés esetén a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság konzultálnak egymással a megkeresés teljesítésének legalkalmasabb módjáról. A hatóságok figyelembe veszik a megkereső hatóság által saját joghatóságában már meghozott intézkedéseket és a megkeresett hatóságnak a bírságok behajtására vonatkozó nemzeti szabályozását.

(2)   A megkeresett hatóság az e cikk alkalmazásában kért segítséget vagy információkat a releváns nemzeti joggal összhangban bocsátja rendelkezésre. Ha a megkeresett hatóság tagállamának más hatósága vagy érintett szerve nyújthatja a kért segítséget vagy rendelkezhet a kért információval, a megkeresett hatóság felajánlja, hogy a nemzeti joggal összhangban a megkereső hatóság rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a megkereső hatóság és azon másik hatóság vagy szerv között, amelynél a kért információ rendelkezésre állhat.

10. cikk

Kérés nélküli információcsere

(1)   Az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése értelmében a kérés nélküli információk továbbítása céljából, vagy ha valamely illetékes hatóság olyan információval rendelkezik, amely véleménye szerint segíthet egy másik illetékes hatóságnak az 596/2014/EU rendelet szerinti feladatai végrehajtásában, az említett információt írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával továbbítja az illetékes hatóság 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontjának.

(2)   Ha az információt küldő illetékes hatóság úgy véli, hogy az információt sürgősen továbbítani kell, szóban is tájékoztathatja a másik hatóságot, feltéve, hogy az információtovábbítás ezt követően indokolatlan késedelem nélkül megtörténik írásban is.

(3)   Az információt kérés nélkül küldő illetékes hatóság a IV. mellékletben meghatározott formanyomtatványt használja erre a célra, azonosítva mindenekelőtt az információ bizalmas jellegét érintő kérdéseket.

11. cikk

Korlátozások és az információk megengedhető felhasználása

(1)   A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság minden segítségnyújtás iránti megkeresésbe, segítségnyújtás iránti megkeresésre adott válaszba vagy kérés nélküli információ továbbításába belefoglal egy megfelelő, a bizalmas jellegre vonatkozó figyelmeztetést, a mellékletben meghatározott formanyomtatványoknak megfelelően.

(2)   Amennyiben a megkeresett hatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében szükséges közzétennie a tényt, hogy a megkereső hatóság megkeresést intézett hozzá, a megkeresett hatóság azt követően teheti közzé ezt a tényt, hogy a szükséges közzététel jellegét és mértékét megvitatta a megkereső hatósággal, és az hozzájárult a közzétételhez. Amennyiben a megkereső hatóság nem járul hozzá a közzétételhez, a megkeresett hatóság nem teljesíti a megkeresést, a megkereső hatóság pedig visszavonhatja vagy felfüggesztheti megkeresését addig, amíg jóvá nem tudja hagyni a közzétételt.

(3)   A 10. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat kizárólag az 596/2014/EU rendelet rendelkezéseinek való megfelelés vagy azok érvényesítése céljára lehet felhasználni, ideértve, de nem kizárólagosan a szóban forgó rendelet rendelkezéseinek megsértéséből eredő büntetőjogi, közigazgatási, polgári jogi vagy fegyelmi eljárások kezdeményezését, lefolytatását vagy az abban való segítséget.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


I. MELLÉKLET

Image Szövege kép Image Szövege kép Image Szövege kép Image Szövege kép Image Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image Szövege kép

III. MELLÉKLET

Image Szövege kép Image Szövege kép

IV. MELLÉKLET

Image Szövege kép Image Szövege kép

HATÁROZATOK

27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/50


A TANÁCS (KKPB) 2018/293 HATÁROZATA

(2018. február 26.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a (KKBP) 2016/849 határozatot.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2017. december 22-én elfogadta a 2397 (2017) sz. határozatot, amelyben legmélyebb aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) 2017. november 28-án az ENSZ BT hatályos határozatait megsértve ballisztikus rakétát lőtt ki, és azon veszély kapcsán, amelyet ez a régió békéjére és stabilitására, illetve a régión túli béke és stabilitás szempontjából is jelent, valamint megállapította, hogy továbbra is egyértelműen fennáll a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető helyzet.

(3)

Az ENSZ BT rámutatott, hogy a többek között a KNDK ipari termékekkel folytatott kereskedelméből, valamint KNDK-beli állampolgárok külföldi munkavállalásából származó bevételek hozzájárulnak a KNDK atomfegyver- és ballisztikusrakéta-programjaihoz, és komoly aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy e programok kritikus fontosságú erőforrásokat vonnak el a KNDK népétől, súlyos árat fizettetve a lakossággal.

(4)

Az ENSZ BT úgy határozott, hogy egyes ágazatokban – többek között a nyers kőolaj és a finomított kőolajtermékek eladása esetében – szigorítja a fennálló korlátozó intézkedéseket, valamint egyes ágazatok esetében újabb tilalmakat vezet be; ilyen tilalmak vonatkoznak többek között a KNDK által szolgáltatott élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre, gépekre, elektromos berendezésekre, földekre és kövekre, valamint fára és faipari termékekre; tilalmat vezetett be továbbá az ipari gépek, a szállítójárművek, a vas, az acél és az egyéb fémek KNDK-nak való szolgáltatására vonatkozóan.

(5)

Az ENSZ BT felhatalmazást adott minden olyan hajó lefoglalására, átvizsgálására és zár alá vételére, amelynek esetében fennáll annak gyanúja, hogy érintett valamely ENSZ BT-határozat megsértésében; felhatalmazást adott továbbá a KNDK külföldön dolgozó állampolgárainak a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályokkal összhangban történő hazaszállítására.

(6)

Az ENSZ BT által jegyzékbe vett és a (KKBP) 2016/849 I. mellékletében felsorolt három személyt és egy szervezetet törölni kell a Tanács által saját kezdeményezés alapján jegyzékbe vett személyek és szervezetek felsorolását tartalmazó listából.

(7)

E határozat egyes intézkedéseinek végrehajtásához további uniós intézkedésekre van szükség.

(8)

A (KKBP) 2016/849 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2016/849 határozat a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállami légi jármű, csővezeték, vasútvonal, illetve gépjármű igénybevételével bármilyen finomított kőolajterméket közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ba eladni, szolgáltatni vagy átadni, függetlenül attól, hogy azok a finomított kőolajtermékek származási helye a tagállamok területén van-e vagy sem.

(3)   A (2) bekezdésben szereplő tilalomtól eltérve, amennyiben a KNDK-ba eladott, szolgáltatott vagy átadott finomított kőolajtermékek (így többek között a dízelolaj és a kerozin) mennyisége a 2018. január 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakban, valamint azt követően további tizenkét hónapig nem haladja meg az 500 000 hordót, a tagállamok illetékes hatóságai eseti alapon engedélyezhetik a finomított kőolajtermékeknek a KNDK-ba történő eladását, szolgáltatását, illetve átadását, amennyiben az adott illetékes hatóság megállapította, hogy az eladás, szolgáltatás vagy átadás kizárólag humanitárius célokat szolgát, és amennyiben:

a)

a tagállam 30 naponta tájékoztatja a szankcióbizottságot arról, hogy milyen mennyiségben történt a finomított kőolajtermékeknek a KNDK részére történő ilyen jellegű eladása, szolgáltatása vagy átadása, és információkat közöl vele az ügyletben részt vevő összes félről;

b)

az ilyen finomított kőolajtermékek szolgáltatásában, eladásában, valamint átadásában nem vesz részt olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely összefüggésbe hozható a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjaival, vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozattal betiltott egyéb tevékenységeivel, ideértve a jegyzékbe vett személyeket és szervezeteket; és

c)

a finomított kőolajtermékek eladása, szolgáltatása, illetve átadása nem eredményez bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban megtiltott egyéb tevékenységek céljára.”.

2.

A 9a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével tengeri eredetű élelmiszereket – függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e -, valamint halászati jogokat a KNDK-tól beszerezni.”.

3.

A 9b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9b. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállami légi jármű, csővezeték, vasútvonal, illetve gépjármű igénybevételével nyers kőolajat közvetlenül vagy közvetve a KNDK részére eladni, szolgáltatni és átadni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban megfogalmazott tilalom nem alkalmazandó, ha egy tagállam megállapítja, hogy a nyersolajnak a KNDK-ba történő eladása, szolgáltatása vagy átadása kizárólag humanitárius célokat szolgál, és a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyását adta a szállítmányhoz a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat 4. cikkének megfelelően.

(3)   Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket az e cikk hatálya alá tartozó termékek körének meghatározása céljából.”.

4.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„9d. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről a KNDK-ból vagy annak állampolgáraitól közvetlenül vagy közvetve – vagy a KNDK lobogója alatt hajózó hajó vagy a KNDK-ban lajstromozott légi jármű igénybevételével – élelmiszert, mezőgazdasági termékeket, gépeket, elektromos berendezéseket, földeket és köveket, így többek között magnezitet és magnéziát, fát és faipari termékeket, valamint hajókat beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem érinti a 2017. december 22. előtt megkötött szerződések és megállapodások 2018. január 21. előtti teljesítését. Az ilyen szállítmányok adatait 2018. február 5-ig továbbítani kell a szankcióbizottságnak.

(3)   Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés hatálya alá tartozó termékek körének meghatározása céljából.

9e. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve tagállami lobogó alatt hajózó hajó vagy valamely tagállami légi jármű, csővezeték, vasútvonal, illetve gépjármű igénybevételével ipari gépeket, szállítójárműveket, vasat, acélt és egyéb fémeket közvetlenül vagy közvetve a KNDK részére szolgáltatni, eladni és átadni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e vagy sem.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban megfogalmazott tilalom nem alkalmazandó az olyan alkatrészek szolgáltatására, amelyek esetében valamely tagállam úgy határoz, hogy azok a KNDK személyszállító repülőgépei biztonságos üzemeltetésének fenntartásához szükségesek.

(3)   Az Unió megteszi az e cikk hatálya alá tartozó termékek körének meghatározásához szükséges intézkedéseket.”.

5.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tagállamok – nemzeti jogszabályaikkal összhangban – együttműködnek az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzésekkel kapcsolatban.

Amennyiben egy tagállamnak olyan információ van a birtokában, amely alapján feltételezhető, hogy a KNDK illegális szállítmányt kísérel meg közvetlenül vagy közvetve szolgáltatni, eladni, átadni vagy beszerezni, és a többi tagállamtól további tengerészeti és fuvarozási adatokat kér többek között annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó cikkek, áruk, illetve termékek a KNDK területéről származnak-e, a megkeresett tagállamok a lehető leggyorsabban, megfelelő módon együttműködnek a megkereső tagállammal.”;

b)

a (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A tagállamok az alkalmazandó nemzetközi jog értelmében fennálló kötelezettségeikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy – például megsemmisítéssel, működésképtelenné vagy használhatatlanná tétellel, raktározással vagy hatástalanítás céljából az eredet vagy a végcél szerinti államtól eltérő államba szállítással – lefoglalják és hatástalanítsák az ellenőrzések során azonosított olyan termékeket, amelyek szolgáltatása, eladása, átadása és kivitele az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat értelmében tilos.”;

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„18b. cikk

(1)   A tagállamok lefoglalhatnak, átvizsgálhatnak és zár alá vehetnek a kikötőikben bármely hajót, illetve a felségvizeiken a joghatóságuk alá tartozó bármely hajót, amely esetében okkal feltételezhető, hogy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat által tiltott tevékenységben vett részt, illetve az e határozatok által tiltott cikkek szállítására használták.

(2)   A hajók zár alá vételére vonatkozó, az első albekezdésben foglalt rendelkezés a hajó zár alá vételének napjától számított hat hónap elteltével nem alkalmazandó, amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon, a lobogó szerinti tagállam kérésére megállapítja, hogy megfelelő óvintézkedésekre került sor annak megakadályozása érdekében, hogy a hajót a jövőben az első bekezdésben említett ENSZ BT-határozatokat sértő cselekményre használják.

(3)   A tagállamok törölhetnek a hajólajstromból bármely hajót, amely esetében okkal feltételezhető, hogy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat által tiltott tevékenységben vett részt, illetve az e határozatok által tiltott cikkek szállítására használták.

(4)   Tilos a tagállamok állampolgárai által, illetve a tagállamok területéről hajóosztályozási szolgáltatást nyújtani a VI. mellékletben felsorolt hajók számára, kivéve, ha ezt a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyta.

(5)   Tilos a tagállamok állampolgárai által, illetve a tagállamok területéről biztosítási és viszontbiztosítási szolgáltatásokat nyújtani a VI. mellékletben felsorolt hajók számára.

(6)   A (4) és (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szankcióbizottság eseti alapon azt állapítja meg, hogy a hajó által folytatott tevékenységek kizárólag olyan megélhetési célokat szolgálnak, amelyek nem járulnak hozzá KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljaihoz, illetve kizárólag humanitárius célokat szolgálnak.

(7)   A VI. melléklet felsorolja azokat az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett hajókat, amelyek esetében okkal feltételezhető, hogy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat által tiltott tevékenységben vett részt, illetve az e határozatok által tiltott cikkek szállítására használták.”.

7.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A tagállamok minden olyan hajót törölnek a hajólajstromból, amely a KNDK tulajdonában van, ellenőrzése alatt áll, vagy amelyet a KNDK működtet, és nem vesznek lajstromba olyan hajót, amelyet egy másik állam a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 24. pontjának, a 2375 (2017) 8. pontjának vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat 9. pontjának megfelelően törölt a lajstromból, kivéve, ha ezt a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyta.”.

8.

A 26a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb 2019. december 21-ig hazaszállítják a KNDK-ba a joghatóságuk alá tartozó területen jövedelemszerző tevékenységet folytató KNDK-állampolgárokat és a külföldön dolgozó KNDK-állampolgár munkavállalókat monitorozó KNDK-kormányzati biztonsági felügyeleti attasékat, kivéve, ha az adott tagállam megállapítja, hogy a szóban forgó KNDK-állampolgár a valamely tagállam állampolgára is, vagy ha a szóban forgó KNDK-állampolgár hazaszállítása az alkalmazandó tagállami és nemzetközi jog – többek között a nemzetközi menekültjog, az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jog, az ENSZ székhely-megállapodása és az ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény – értelmében tilos.”.

9.

A 32. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„32. cikk

Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú követelések, amelyek teljesítését közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolják az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2375 (2017), illetve a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat alapján elrendelt intézkedések, beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival összhangban, illetve végrehajtásával összefüggésben az Unió vagy a tagállamok által hozott intézkedéseket, illetve az e határozat alapján hozott intézkedéseket, ideértve többek között a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű követeléseket, például a kártérítési követeléseket és a garanciaérvényesítés keretében benyújtott követeléseket, nevezetesen a kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló követeléseket, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)

az I., a II., a III., a IV., az V., illetve a VI. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő személyek vagy szervezetek;

b)

bármely más KNDK-beli személy vagy szervezet, ideértve többek között a KNDK kormányát, közhatalmi szerveit, vállalatait és ügynökségeit;

c)

az a) vagy b) pontban említett személyek vagy szervezetek valamelyikén keresztül, illetve nevében eljáró személyek vagy szervezetek; vagy

d)

bármely hajótulajdonos vagy hajó bérlője, akinek vagy amelynek a 18b. cikk (1) bekezdése értelmében hajóját lefoglalták vagy zár alá vették vagy a 18b. cikk (3) bekezdése értelmében hajóját törölték a hajólajstromból, vagy akinek vagy amelynek a hajója a VI. mellékletben foglalt jegyzékében szerepel.”.

10.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„32a. cikk

Az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) vagy a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozat által előírt intézkedések nem alkalmazhatók, amennyiben azok bármely módon akadályozzák valamely KNDK-beli diplomáciai vagy konzuli képviseletnek a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmények alapján végzett tevékenységeit.”.

11.

a 33. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság meghatározásai alapján az I. és a IV. mellékleten módosításokat fogad el.

(2)   A Tanács a tagállamoknak vagy az Unió külügyi főképviselőjének a javaslata alapján egyhangúlag állapítja meg a II., a III., az V. és a VI. mellékletben szereplő jegyzékeket és fogadja el azok módosításait.”.

12.

A 34. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha a Tanács úgy határoz, hogy egy személyt vagy szervezetet a 18b. cikk (4) vagy (5) bekezdésében, illetve a 23. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában, a 27. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja a II., a III., a V., illetve a VI. mellékletet.”.

13.

A 36a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36a. cikk

Az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), a 2321 (2016), a 2356 (2017), a 2371 (2017), a 2375 (2017) és a 2397 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban előírt intézkedésektől eltérve, amennyiben a szankcióbizottság megállapítja, hogy mentesség biztosítására van szükség ahhoz, hogy megkönnyítsék a KNDK területén az ország polgári lakossága részére támogatást és segítséget nyújtó nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek munkáját vagy az említett ENSZ BT-határozatok céljaival összeegyeztethető bármilyen más okból van szükség, az érintett tagállam illetékes hatósága megadja a szükséges engedélyt.”.

14.

A II. mellékletet az e határozat I mellékletének megfelelően kell módosítani.

15.

A IV melléklet helyére az e határozat II. mellékletében szereplő szöveg kerül.

16.

Az e határozat III. mellékletében szereplő szöveg a IV melléklet szövegeként kerül beillesztésre.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  HL L 141., 2016.5.28., 79. o.


I. MELLÉKLET

Az alábbi személyekre és szervezetre vonatkozó bejegyzések törlésre kerülnek a (KKBP) 2016/849 határozat II. mellékletében szereplő felsorolásból:

I.

Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek felelősek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiért, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetek.

A.

Személyek

23.

PAK Yong Sik

31.

KIM Jong Sik

B.

Szervezetek

5.

Ministry of People's Armed Forces (a Népi Fegyveres Erők Minisztériuma)

II.

Azon személyek és szervezetek, amelyek pénzügyi szolgáltatásaikkal hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz

5.

CHOE Chun-Sik


II. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

A 18a. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT HAJÓK JEGYZÉKE

A.

Lobogójuktól megfosztott hajók

B.

Kikötőbe irányított hajók

C.

Nyilvántartásból törölt hajók

D.

Hajók, amelyeknek tilos a kikötőbe történő belépés

1.

Név: PETREL

Egyéb információk

IMO: 9562233. MMSI: 620233000

2.

Név: HAO FAN

Egyéb információk

IMO: 8628597. MMSI: 341985000

3.

Név: TONG SAN

Egyéb információk

IMO: 8937675. MMSI: 445539000

4.

Név: JIE SHUN

Egyéb információk

IMO: 8518780. MMSI: 514569000

5.

Név: BILLIONS NO.

Egyéb információk

IMO: 9191773

6.

Név: UL JI BONG

Egyéb információk

IMO: 9114555

7.

Név: RUNG RA

Egyéb információk

IMO: 9020534

8.

Név: RYE SONG GANG

Egyéb információk

IMO: 7389704

E.

Vagyonieszköz-befagyasztás hatálya alá tartozó hajók


III. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

A 18b. CIKK (7) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT HAJÓK JEGYZÉKE


27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/58


A TANÁCS (KKBP) 2018/294 HATÁROZATA

(2018. február 26.)

a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tevékenységeinek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2015/259 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 31. cikke (1) bekezdésével,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. február 17-én elfogadta a (KKBP) 2015/259 határozatot (1).

(2)

A (KKBP) 2015/259 határozat úgy rendelkezik, hogy az 1. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységeket a 3. cikkének (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követő 36 hónapon belül kell végrehajtani.

(3)

A végrehajtó szerv (a továbbiakban: az OPCW Technikai Titkársága) 2018. január 17-én felhatalmazást kért az Uniótól a (KKBP) 2015/259 határozat végrehajtási időszakának kilenc hónappal történő meghosszabbítására azért, hogy a tevékenységek végrehajtása az említett határozat 5. cikkének (2) bekezdésében említett hatályvesztési időponton túl is folytatódhasson.

(4)

A (KKBP) 2015/259 határozat kérelmezett módosítása az említett határozat 5. cikkének (2) bekezdését, valamint annak mellékletét érinti, különös tekintettel egyes, módosítandó projekttevékenységek leírására.

(5)

A (KKBP) 2015/259 határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységek folytatása lehetséges erőforrások igénybevétele nélkül, amint azt az OPCW Technikai Titkársága a 2018. január 17-i kérelmében kifejezetten jelezte.

(6)

Következésképpen a (KKBP) 2015/259 határozatot az időtartam megfelelő meghosszabbításával módosítani kell annak érdekében, hogy folytatódhasson az említett határozatban előírt tevékenységek végrehajtása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2015/259 határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 45 hónap elteltével hatályát veszti.”

2.

A mellékletben, az „I. projekt: Nemzeti végrehajtás és ellenőrzés” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben az „1. Regionális képzés a részes államok vámhatóságai részére a CWC átadási rendszerének technikai vonatkozásairól” tevékenység leírásának utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A képzést a Technikai Titkárság végrehajtás-támogatási részlege fogja megtartani, az afrikai térség vonatkozásában nyilatkozatokkal foglalkozó részleg technikai szakértelmének felhasználásával.”

3.

A mellékletben, az „I. projekt: Nemzeti végrehajtás és ellenőrzés” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „10. A szíriai misszió során levont tanulságok hasznosítása” tevékenység leírásának utolsó két mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Annak érdekében, hogy ez legeredményesebben történjen meg, javasolt, hogy a Titkárság belső szakmai műhelytalálkozót tartson a levont tanulságok áttekintése és elemzése, valamint mielőbbi hasznosításuk céljából. E műhelytalálkozó eredményei közé kell, hogy tartozzon megfelelő képzési programok meghatározása és végrehajtása, valamint a műhelytalálkozón megjelölt ajánlott berendezés beszerzése.”

4.

A mellékletben, az „V. projekt: Egyetemesség és tájékoztatás” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „2. OPCW-kiállítás megvalósítása” tevékenység leírásának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az OPCW-ről és a CWC-ről szóló, fizikai és online szakmai kiállítás megvalósítása a természettudományi és a békemúzeumokkal együttműködve, amely kiállítást a témával kapcsolatos üléseken, konferenciákon stb. lehetne használni.”

5.

A mellékletben, az „V. projekt: Egyetemesség és tájékoztatás” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „3. Az ifjúság tájékoztatása” tevékenység leírása helyébe a következő szöveg lép:

„(15–25 éves) fiatalokat célzó tájékoztatás, amelynek célja egyrészt a figyelem felkeltése az OPCW és a CWC iránt, másrészt pedig a fiatalok bevonása annak feltérképezésébe, hogy nemzetközi szinten milyen előmeneteli lehetőségek vannak a szóban forgó területeken és ágazatokban. Ennek keretében sor kerül majd videoblogon keresztüli tájékoztatásra és fiatalokat célzó kommunikációs anyagok összeállítására.”

6.

A mellékletben, az „V. projekt: Egyetemesség és tájékoztatás” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „4. Az egyetemesség előmozdítása a nem részes államok CWC-hez való csatlakozásának ösztönzése révén” tevékenység leírása helyébe a következő szöveg lép:

„Mivel csak kevés állam nem részes fele a CWC-nek, továbbá ösztönözve a CWC-hez történő csatlakozást mint az államok részéről a leszerelés és a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettséget, az OPCW Technikai Titkársága előtérbe fogja helyezni a nem részes államokkal való kétoldalú és tájékoztató találkozókat, valamint a CWC nem részes államaiból érkező résztvevők esetében az OPCW rendezvényein történő részvétel támogatását.”

7.

A mellékletben, az „V. projekt: Egyetemesség és tájékoztatás” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „5.NGO-k OPCW-tevékenységekben való részvételének a támogatása” tevékenység leírása helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a javaslat utazásra és szállásra fordítható alaptámogatást biztosít majd a fejlődő vagy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező államok nem kormányzati szervezeteinek képviselői számára, hogy részt vehessenek a Részes Államok Értekezletének 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban tartandó mindegyik ülésén.”

8.

A mellékletben, a „VI. projekt – Afrika-program” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben a „4. A hatékony végrehajtást célzó szinergiák és partnerség” tevékenység leírása helyébe a következő szöveg lép:

„E tevékenység arra irányul, hogy egyrészt megerősödjön a CWC nemzeti hatóságok azon képessége, hogy meg tudják szólítani a nemzeti érdekelt feleket, másrészt pedig hogy ösztönözze az érdekelt ügynökségek/szervezetek szerepvállalását a CWC végrehajtásának támogatásában. Ezen érdekeltek közé tartoznak a nemzeti ágazati szövetségek, a regionális, illetve szubregionális szervezetek, a vámügyi képzési intézmények, a laboratóriumok és a tudományos intézmények. A tevékenység elő fogja segíteni a tapasztalatok megosztását az afrikai térség részes államai között, és ösztönözni fogja az államok közötti támogatást. Az afrikai részes államokból érkező résztvevők támogatásban fognak részesülni, hogy részt vehessenek a nemzeti hatóságoknak az OPCW hágai székhelyén tartandó találkozóján.”

9.

A mellékletben, a „VI. projekt – Afrika-program” fejezeten belül a „Tevékenységek” alfejezetben az „5. Az elemző képességek fejlesztését szolgáló tanfolyamok” tevékenység leírásának utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tanfolyamok megvalósítására egyrészt a Verifin – egy elismert intézmény, amelynek kiválasztására átlátható pályázati eljárás útján került sor, és amellyel az OPCW ötéves megállapodást kötött –, másrészt pedig a Tunéziai Nemzeti Kutatási és Fizikai-Vegyi Elemzési Intézet támogatásával kerül sor.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  A Tanács (KKBP) 2015/259 határozata (2015. február 17.) a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tevékenységeinek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő támogatásáról (HL L 43., 2015.2.18., 14. o.).