ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 17
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
61. évfolyam
2018. január 23.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
61. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/1 |
Tájékoztatás az EU és a nyugat-balkáni országok közötti, a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés aláírásának időpontjáról és ideiglenes alkalmazásáról
Az Európai Unió és hat nyugat-balkáni partnere 2017. július 12. és október 9. között aláírták a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződést (1). Az erről szóló értesítéseket követően – a szerződés 41. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a szerződés az Európai Unió, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina és Koszovó (2) között 2017. október 9-től, az említett felek és a Szerb Köztársaság között pedig 2017. november 29-től ideiglenesen alkalmazandó.
(1) A szerződés szövege: HL L 278., 2017.10.27., 3. o.
(2) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) sz. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/1 |
Tájékoztatás az Európai Unió és a Szamoai Független Állam közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás hatálybalépéséről
Az Európai Unió és a Szamoai Független Állam közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás 2018. március 1-jén lép hatályba, miután a megállapodás 8. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárás 2018. január 9-én lezárult.
RENDELETEK
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/2 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/92 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. október 18.)
658/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjak összegének az inflációs ráta alapján való kiigazítása céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról szóló, 2014. május 15-i 658/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 67. cikkének (3) bekezdése szerint „Az Ügynökség bevételei az Uniótól származó hozzájárulásból és a vállalkozások által a következőkért fizetett díjakból állnak: az uniós forgalombahozatali engedélyek megadása és azok hatályban tartása, az Ügynökség nyújtotta egyéb szolgáltatások, valamint a koordinációs csoport által a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 107c., 107e., 107 g., 107k. és 107q. cikke szerinti feladatai teljesítése tekintetében nyújtott szolgáltatások.” |
|
(2) |
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának számadatai szerint az uniós inflációs ráta 2015-ben 0,2 %, 2016-ban pedig 1,2 % volt. Tekintettel a 2015. évi igen alacsony inflációs rátára, a 658/2014/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése értelmében nem tekintették indokoltnak az európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjak összegének kiigazítását. Tekintettel az Unió 2016-ra vonatkozó inflációs rátájára, indokoltnak tekinthető ezen összegek kiigazítása. A 2015-re és 2016-ra vonatkozó inflációs rátákat figyelembe vevő kumulatív kiigazítást kell alkalmazni. |
|
(3) |
Az egyszerűség kedvéért a kiigazított összegek a legközelebbi, tízzel maradék nélkül osztható számra (EUR) kell kerekíteni, kivéve az információtechnológiai rendszerekre és a szakirodalom figyelemmel kísérésére vonatkozó éves díjat, amely esetében a kiigazított összeget a legközelebbi euróra kell kerekíteni. |
|
(4) |
A 658/2014/EU rendeletben megállapított díjak vagy az adott eljárás kezdetének napján, vagy – az információtechnológiai rendszerek és a szakirodalom figyelemmel kíséréséért fizetendő éves díj esetében – minden év július 1-jén esedékesek. Következésképpen az alkalmazandó összeget a díj esedékességének időpontjában határozzák meg, és nincs szükség a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó különös átmeneti rendelkezések megállapítására. |
|
(5) |
A 658/2014/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint, amennyiben a rendelet mellékletének I–IV. részében meghatározott díjak összegét módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus július 1-je előtt lép hatályba, a kiigazítások július 1-jén lépnek hatályba, viszont amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus június 30. után lép hatályba, a kiigazítások a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal azonos napon lépnek hatályba. |
|
(6) |
A 658/2014/EU rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 658/2014/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. rész 1. pontja a következőképpen módosul:
|
|
2. |
A II. rész 1. pontja a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A III. rész 1. pontja a következőképpen módosul:
|
|
4. |
a IV. rész 1. pontjában a „67 EUR” szövegrész helyébe a „68 EUR” szövegrész lép; |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2018. február 12-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. október 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 189., 2014.6.27., 112. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/5 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/93 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. november 16.)
a Környezetvédelem alprogram keretében projekttámogatás formájában támogatott, a természet és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló projektek részére előirányzott költségvetési források százalékos arányának a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke (4) bekezdése szerinti megnöveléséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A természet és a biológiai sokféleség megőrzését támogató projektek részére előirányzott költségvetési források százalékos arányának legfeljebb 10 %-os növeléséhez a LIFE rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek, mivel két egymást követő évben a Természet és biológiai sokféleség kiemelt területbe tartozó és a minimális minőségi elvárásoknak megfelelő pályázatokon keresztül kérelmezett források teljes összege több mint 20 %-kal meghaladta az adott két évet megelőző két évre kiszámított összeget. |
|
(2) |
Figyelemmel a környezetvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálatának (2) következtetéseire, amelyek értelmében az irányelvek, illetve a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közlemény szerinti (3) 8. intézkedés hatékonyabb végrehajtása a finanszírozás növelését igényli, a Bizottság úgy határozott, hogy megnöveli a Környezetvédelem alprogram keretében projekttámogatásban részesülő, a Természet és biológiai sokféleség kiemelt területre vonatkozó projektekre előirányzott költségvetési források jelenleg 55 %-ban megállapított arányát. |
|
(3) |
A Természet és biológiai sokféleség kiemelt területre vonatkozó projektekre előirányzott költségvetési források növelése várhatóan nem jár a Környezetvédelem alprogram más kiemelt területeinek keretében finanszírozott projektek rendelkezésére álló források csökkenésével, részben a LIFE program végrehajtására a 2018–2020-as időszakban rendelkezésre álló éves pénzügyi keret tervezett növelésének köszönhetően, részben pedig a más kiemelt területek keretében nyújtott legtöbb projekttámogatás uniós társfinanszírozási arányának 60 %-ról 55 %-ra való csökkentése miatt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A LIFE rendelet 9. cikke 3. bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Környezetvédelem alprogram keretében nyújtott projekttámogatásokra előirányzott költségvetési források legalább 60,5 %-át a természet és biológiai sokféleség megőrzését támogató projektekre kell fordítani.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. november 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 185. o. (a továbbiakban: LIFE rendelet)
(2) SWD(2016) 472 final (A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Az uniós természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata (madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv)).
(3) COM(2017) 198 final és SWD (2017) 139 final (Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért).
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/7 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/94 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. november 16.)
a harmadik országokból Spanyolországba behozott cirokra vonatkozó átalányalapú importvámcsökkentés mértékének megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 185. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött megállapodások (2) keretében az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy engedélyezi Spanyolország számára évi 300 000 tonna cirok behozatalát. |
|
(2) |
2017. január 1. és 2017. augusztus 7. között összesen 103 967 tonna cirok került behozatalra Spanyolországba. Ugyanezen időszak alatt a 642/2010/EU bizottsági rendeletnek (3) megfelelően a cirokra kivetett importvám összege 0 EUR/tonna volt. 2017. augusztus 8. óta, amikor a 642/2010/EU rendeletnek megfelelően ismét tényleges behozatali vám került bevezetésre a cirokra, 26 250 tonna mennyiségű cirok behozatalára került sor Spanyolországba. |
|
(3) |
A behozatali kontingensek maradéktalan kihasználásának biztosítása érdekében az 1296/2008/EK bizottsági rendelet (4) 6. cikke értelmében a 642/2010/EU rendelettel összhangban megállapított importvámra csökkentést lehet alkalmazni. |
|
(4) |
Figyelembe véve a cirokpiaci feltételeket, különösen pedig azt a tényt, hogy a cirok világpiaci ára magasabb, mint a kukoricáé, a 2017. január 1-jén az 1296/2008/EK rendeletnek megfelelően megnyitott vámkontingens keretében Spanyolországba behozatalra kerülő cirokmennyiségekre a 642/2010/EU rendelettel összhangban megállapított behozatali vám 100 %-ának megfelelő átalányalapú csökkentést kell alkalmazni. |
|
(5) |
Tekintettel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásához kapcsolódó időszükségletre és annak szükségességére, hogy a behozatali kontingenst maradéktalanul ki lehessen használni, helyénvaló előírni, hogy az átalányalapú csökkentést a 2017. kontingensév időtartamát meghaladóan kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A cirokra vonatkozó behozatali vámra az 1296/2008/EK rendelet 6. cikkében említetteknek megfelelően átalányalapú vámcsökkentés alkalmazandó, melynek a 642/2010/EU rendelet szerint megállapított mértéke a cirokra vonatkozó behozatali vám 100 %-a. E csökkentés a 2017. január 1-jén megnyitott kontingens keretében fennmaradó, Spanyolországba behozatalra kerülő cirokmennyiségek tekintetében alkalmazandó az 1296/2008/EK rendeletnek megfelelően.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2018. február 28-án hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. november 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
(3) A Bizottság 642/2010/EU rendelete (2010. július 20.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) (HL L 187., 2010.7.21., 5. o.).
(4) A Bizottság 1296/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 340., 2008.12.19., 57. o.).
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/9 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/95 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. január 9.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Slavonski med” [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Slavonski med” elnevezés bejegyzésére. |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Slavonski med” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Slavonski med” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.4. osztályába – Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 9-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 292., 2017.9.2., 7. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/10 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/96 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. január 9.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Oignon doux des Cévennes” [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely a 686/2013/EU bizottsági rendelettel (2) módosított 723/2008/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Oignon doux des Cévennes” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
|
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (4) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az „Oignon doux des Cévennes” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 9-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 686/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Oignon doux des Cévennes [OEM]) (HL L 196., 2013.7.19., 4. o.).
(3) A Bizottság 723/2008/EK rendelete (2008. július 25.) egyes elnevezéseknek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Afuega'l Pitu (OEM), Mazapán de Toledo (OFJ), Agneau de Lozère (OFJ), Oignon doux des Cévennes (OEM), Butelo de Vinhais vagy Bucho de Vinhais vagy Chouriço de Ossos de Vinhais (OFJ), Chouriça Doce de Vinhais (OFJ)) (HL L 198., 2008.7.26., 28. o.).
(4) HL C 294., 2017.9.5., 8. o.
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/11 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/97 RENDELETE
(2018. január 22.)
az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az édesítőszerek finompékárukban való használata tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit. |
|
(2) |
E jegyzék az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárással naprakésszé tehető akár a Bizottság kezdeményezése, akár egy kérelem nyomán. |
|
(3) |
A tagállamoktól kapott tájékoztatások fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete módosításra szorul az E 950 aceszulfám K, az E 951 aszpartám, az E952 ciklaminsav, valamint annak Na- és Ca-sói, az E 954 szacharin, valamint annak Na-, K- és Ca-sói, az E 955 szukralóz, az E 959 neoheszperidin DC, az E 961 neotám, az E 962 aszpartám-aceszulfámsó és az E 969 advantame „különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk”-ban való használata tekintetében. |
|
(4) |
A „különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk”-ban az édesítőszerek használatát a 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) engedélyezte. A „különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk” fogalma lefedi a „szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabétesz) szenvedő személyeknek szánt élelmiszerek” fogalmát, melynek használatát a 89/398/EGK tanácsi irányelv (4) szabályozza. Ez az irányelv rögzítette a „különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer” fogalmát, és különleges rendelkezések elfogadását tette lehetővé ezek egyik kategóriája, a szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabetes) szenvedő személyeknek szánt élelmiszerek kapcsán. |
|
(5) |
Azonban a szénhidrátanyagcsere-zavarban (diabétesz) szenvedő személyeknek szánt élelmiszerekről szóló bizottsági jelentésben (5) foglaltaknak megfelelően az ilyen élelmiszerek kapcsán nem állnak rendelkezésre a különleges összetételi előírások kidolgozáshoz szükséges tudományos adatok. A 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) eltörölte továbbá a „különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer” és a „szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabetes) szenvedő személyeknek szánt élelmiszerek” fogalmát. |
|
(6) |
Ezért az említett édesítőszereknek a „különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk”-ban való alkalmazásának engedélyezése az 1333/2008/EK rendelet 7. cikkének c) pontjával összhangban már nem indokolt, és ilyen termékeket a továbbiakban nem szabad forgalomba hozni. |
|
(7) |
Mindezen túl az édesítőszerek használatának engedélyezésére vonatkozó feltételek egységes alkalmazása egyértelműbb helyzetet teremtene, és biztosítaná a belső piac megfelelő működését. |
|
(8) |
Ezért a „07.2 Finompékáruk” élelmiszerkategóriában törölni kell az E 950 aceszulfám K, az E 951 aszpartám, az E952 ciklaminsav, valamint annak Na- és Ca-sói, az E 954 szacharin, valamint annak Na-, K- és Ca-sói, az E 955 szukralóz, az E 959 neoheszperidin DC, az E 961 neotám, az E 962 aszpartám-aceszulfámsó és az E 969 advantame élelmiszer-adalékanyagoknak a kizárólag a különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruban való használatára vonatkozó bejegyzéseket. |
|
(9) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(10) |
Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az új szabályokhoz való alkalmazkodásra, helyénvaló átmeneti időszakról rendelkezni, amelynek során az említett édesítőszereket tartalmazó, különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk még forgalomba hozhatók. |
|
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az E 950 aceszulfám K, az E 951 aszpartám, az E952 ciklaminsav, valamint annak Na- és Ca-sói, az E 954 szacharin, valamint annak Na-, K- és Ca-sói, az E 955 szukralóz, az E 959 neoheszperidin DC, az E 961 neotám, az E 962 aszpartám-aceszulfámsó és/vagy az E 969 advantame élelmiszer-adalékanyagokat tartalmazó, az e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen forgalomba hozott finompékáruk a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.
(2) HL L 354., 2008.12.31., 1. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 94/35/EK irányelve (1994. június 30.) az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről (HL L 237., 1994.9.10., 3. o.).
(4) A Tanács 89/398/EGK irányelve (1989. május 3.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 186., 1989.6.30., 27. o.).
(5) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szénhidrátanyagcsere-zavarban (diabétesz) szenvedő személyeknek szánt élelmiszerekről (COM (2008) 392 végleges), 2008. július 1.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).
MELLÉKLET
Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. része a következőképpen módosul:
|
1. |
A 07.2 „Finompékáruk” élelmiszer-kategóriában az E 950 aceszulfám K, az E 951 aszpartám, az E952 ciklaminsav, valamint annak Na- és Ca-sói, az E 954 szacharin, valamint annak Na-, K- és Ca-sói, az E 955 szukralóz, az E 959 neoheszperidin DC, az E 961 neotám, az E 962 aszpartám-aceszulfámsó és az E 969 advantame élelmiszer-adalékanyagoknak a „különleges táplálkozási igényeket kielégítő finompékáruk”-ban való használatára vonatkozó bejegyzéseket törölni kell. |
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/14 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/98 RENDELETE
(2018. január 22.)
az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a kalcium-szorbát (E 203) tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 14. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit. |
|
(2) |
Az 1333/2008/EK rendelet III. melléklete meghatározza az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben, élelmiszer-aromákban és tápanyagokban való használatra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket. |
|
(3) |
A 231/2012/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit. |
|
(4) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. és III. melléklete szerint számos élelmiszer esetében engedélyezett a kalcium-szorbát (E 203) tartósítószerként, továbbá élelmiszerszínezék-készítményekben és ételízesítőkben történő felhasználása. |
|
(5) |
Az 1333/2008/EK rendelet 32. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2009. január 20-a előtt az Unióban már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok tekintetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) új kockázatértékelést végez. |
|
(6) |
E célból a 257/2010/EU bizottsági rendelet (3) programot hoz létre az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére. A 257/2010/EU rendelet értelmében a tartósítószerek újraértékelését 2015. december 31-ig el kellett végezni. |
|
(7) |
2015. június 30-án a Hatóság tudományos szakvéleményt (4) bocsátott ki a szorbinsav (E 200), a kálium-szorbát (E 202) és a kalcium-szorbát (E 203) élelmiszer-adalékanyagokként történő újraértékeléséről. A vélemény szerint hiányoztak a kalcium-szorbát genotoxicitására vonatkozó adatok. Ezért a Hatóság nem tudta megerősíteni a kalcium-szorbát élelmiszer-adalékanyagként való biztonságosságát, és arra a következtetésre jutott, hogy ki kell zárni a szorbinsavra (E 200) és kálium-szorbátra (E 202) megállapított „megengedhető napi bevitel” (ADI) csoportjából. A vélemény kimondta, hogy a kalcium-szorbát említett ADI-csoportba történő besorolásához annak vonatkozásában genotoxicitási vizsgálatokat kell végezni. |
|
(8) |
A szorbinsav (E 200), a kálium-szorbát (E 202) és a kalcium-szorbát (E 203) élelmiszer-adalékanyagként történő újraértékelése során azonosított adatigények alapján 2016. június 10-én a Bizottság felhívást (5) tett közzé az említett anyagokra vonatkozó technológiai és tudományos adatok gyűjtésére. Egyetlen vállalkozó sem nyújtotta be a felhívásban kért, a kalcium-szorbátra (E 203) vonatkozó genotoxicitási adatokat. Az említett adatok hiányában a Hatóság nem tudja elvégezni a kalcium-szorbát élelmiszer-adalékanyagként való biztonságosságának újraértékelését, és következésképpen nem tudja megállapítani, hogy a szóban forgó anyag továbbra is teljesíti-e az 1333/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékébe történő felvételére vonatkozó feltételeket. |
|
(9) |
A kalcium-szorbátot (E 203) ezért helyénvaló elhagyni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékéből. |
|
(10) |
Az 1333/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett eljárásnak megfelelően kell módosítani. |
|
(11) |
Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelem alapján történhet. |
|
(12) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletét és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletét ezért helyénvaló módosítani a kalcium-szorbátnak (E 203) a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékéből való törlésével, mivel megfelelő genotoxicitási adatok hiányában a jegyzékben való feltüntetése a továbbiakban nem indokolt. |
|
(13) |
Annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, vagy a kalcium-szorbát (E 203) alkalmazását kiváltó alternatívát találjanak, indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet a hatálybalépését hat hónappal követő időponttól legyen alkalmazandó. |
|
(14) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1333/2008/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A 231/2012/EU rendelet mellékletéből az E 203 kalcium-szorbát élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. augusztus 12-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.
(2) A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).
(3) A Bizottság 257/2010/EU rendelete (2010. március 25.) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére kidolgozott program létrehozásáról (HL L 80., 2010.3.26., 19. o.).
(4) EFSA Journal 2015;13(6):4144.
(5) http://ec.europa.eu/food/safety/food_improvement_agents/additives/re-evaluation_en
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).
MELLÉKLET
|
1. |
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:
|
|
2. |
Az 1333/2008/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:
|
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/99 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. január 22.)
az (EU) 2015/2378 végrehajtási rendeletnek a tagállamok által a 2011/16/EU tanácsi irányelv alapján az automatikus információcsere hatékonyságáról készítendő évenkénti értékelés közlésének formája és kritériumai, valamint a tagállamok által szolgáltatandó statisztikai adatok jegyzéke tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 23. cikke (3) és (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak évenkénti értékelést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az automatikus információcsere hatékonyságáról. |
|
(2) |
A 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdése szerint meg kell határozni a tagállamok által az irányelv értékelése céljából benyújtandó statisztikai adatok jegyzékét. |
|
(3) |
A jegyzék nem foglalja magában a 2011/16/EU irányelv 8a. cikke szerinti kötelező információcserével kapcsolatos statisztikai adatokat, mivel a Bizottság ezeket az adatokat a 2011/16/EU irányelv 21. cikkének (5) bekezdése alapján létrehozott központi adattárból gyűjti be. |
|
(4) |
Az (EU) 2015/2378 bizottsági végrehajtási rendeletet (2) ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelet módosításai
Az (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az irányelv a következő 2c. és 2d. cikkel egészül ki: „2c. cikk Az évenkénti értékelés közlésének formája és kritériumai (1) Az automatikus információcsere hatékonyságáról és a gyakorlatban elért eredményekről a 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (3) bekezdése szerint készítendő évenkénti értékelés közlésének formáját e rendelet VIII. melléklete állapítja meg. (2) A tagállamok évente április 1-je előtt az (1) bekezdésben említett formában elektronikus úton eljuttatják a Bizottságnak az évenkénti értékelést. Az értékelésnek az előző naptári évet kell lefednie. 2d. cikk A statisztikai adatok jegyzéke (1) A kötelező automatikus információcsere kivételével a közigazgatási együttműködés minden más formájához a 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatok jegyzékét e rendelet IX. melléklete állapítja meg. A kötelező automatikus információcseréhez a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatok jegyzékét e rendelet X. melléklete állapítja meg. A kötelező automatikus információcseréhez a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatok jegyzékét e rendelet XI. melléklete állapítja meg. A kötelező automatikus információcseréhez a 2011/16/EU irányelv 8aa. cikke értelmében szükséges statisztikai adatok jegyzékét e rendelet XII. melléklete állapítja meg. (2) A tagállamok évente április 1-je előtt a IX. mellékletben foglalt jegyzéknek megfelelően – a kötelező automatikus információcsere kivételével – elektronikus úton megküldik a Bizottságnak a közigazgatási együttműködés minden formájával összefüggő, előző naptári évre vonatkozó statisztikai adatokat. (3) A tagállamok évente november 1-je előtt a X., XI. és XII. mellékletben foglalt jegyzéknek megfelelően, elektronikus úton megküldik a Bizottságnak a kötelező automatikus információcserével összefüggő, előző naptári évre vonatkozó statisztikai adatokat.”; |
|
2. |
A rendelet kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt VIII., IX., X., XI. és XII. melléklettel. |
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 64., 2011.3.11., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelete (2015. december 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1156/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 332., 2015.12.18., 19. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelet a következő mellékletekkel egészül ki:
VIII. MELLÉKLET
A 2c. cikkben említett formanyomtatvány
A 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelés benyújtására szolgáló formanyomtatványnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
|
— |
a kérdőívre válaszoló tagállam megnevezése, |
|
— |
az információk rendelkezésre állása a tagállamban, |
|
— |
annak nyomon követése, hogy megküldték-e a 14. cikk (2) bekezdése szerinti kétoldalú éves visszajelzéseket, |
|
— |
az automatikus információcsere hatékonysága:
|
IX. MELLÉKLET
A 2d. cikkben említett jegyzék
A kötelező automatikus információcsere kivételével a közigazgatási együttműködés minden más formájához a 2011/16/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatoknak tartalmazniuk kell a következő információkat:
|
— |
a tagállam megnevezése, |
|
— |
év, |
|
— |
A. rész: Az információcserére vonatkozó tagállami szintű statisztikák
|
|
— |
B. rész: A közigazgatási együttműködés egyéb formáira vonatkozó statisztikák
|
|
— |
C. rész: Az igazgatási együttműködés eredményeként a becsült többletbevételre, illetve a becsült adó növekedésére vonatkozó statisztikák. E részben az információszolgáltatás nem kötelező
|
X. MELLÉKLET
A 2d. cikkben említett jegyzék
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti jövedelem- és tőkekategóriákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcseréhez az irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:
|
— |
a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi jövedelem- és tőkekategória tekintetében: az üzenetekre és az adófizetőkre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
a munkaviszonyból származó jövedelem és a vezető tisztségviselők tiszteletdíja esetében: az üzenetekre és a kedvezményezettekre, az üzenetekre és a fizető felekre, a kedvezményezettekre és a velük kialakult viszonyra, a fizető felekre és a velük kialakult viszonyra, a kedvezményezettekre és a jövedelemre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
a nyugdíj esetében: az üzenetekre és a kedvezményezettekre, az üzenetekre és a fizető felekre, a kedvezményezettekre, a fizető felekre, a nyugdíjrendszerre és a jövedelemre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
az életbiztosítási termékek esetében: az üzenetekre és a kötvényekre, általában a kötvényekre és az eseményekre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
az ingatlan tulajdonjoga és az ingatlanból származó jövedelem esetében: az üzenetekre és a felekre, általában a felekre, az ingatlanok mennyiségére és értékére, az ügyletek mennyiségére és értékére, a hitelesemények mennyiségére és értékére, valamint a jogokból származó jövedelem mennyiségére és értékére vonatkozó statisztikák, |
|
— |
az üzenetek státusza esetében: az üzenetek státuszára és a státusszal kapcsolatos hibaüzenetekre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
az adatokat nem tartalmazó üzenetek esetében: az adatokat nem tartalmazó üzenetekre vonatkozó statisztikák. |
XI. MELLÉKLET
A 2d. cikkben említett jegyzék
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdése szerinti kötelező automatikus információcseréhez az irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:
|
— |
üzenetenként a származási országra és a rendeltetési országra, az összes bejegyzésre és a kifizetés teljes összegére vonatkozó statisztikák, |
|
— |
származási országonként az adatszolgáltató pénzügyi intézmények teljes számára és a kifizetés teljes összegére vonatkozó statisztikák, |
|
— |
egyedi számlánként a számlatulajdonosok mennyiségére, a fizetési kategóriákra és a fizetési kategóriánkénti összegre vonatkozó statisztikák, |
|
— |
számlánként a számlatulajdonosok típusára, a számlatulajdonosok adóazonosító számára vagy ezzel egyenértékű azonosítójára, a számlatulajdonosok illetősége szerinti országra, a természetes személynek minősülő számlatulajdonosokra, a lezárt számlákra és a nyugvó számlákra vonatkozó statisztikák, |
|
— |
számlatulajdonosonként az ellenőrzést gyakorló személyek típusára, az ellenőrzést gyakorló személyek adóazonosító számára vagy annak funkcionális megfelelőjére, az ellenőrzést gyakorló személyek adóazonosító számára, az ellenőrzést gyakorló személyek illetősége szerinti országra és a természetes személynek minősülő, ellenőrzést gyakorló személyekre vonatkozó statisztikák. |
XII. MELLÉKLET
A 2d. cikkben említett jegyzék
A 2011/16/EU irányelv 8aa. cikke szerinti kötelező automatikus információcseréhez az irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében szükséges statisztikai adatoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:
|
— |
az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől kapott országonkénti jelentések száma, |
|
— |
az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek által küldendő olyan országonkénti jelentések száma, amelyek nem, vagy csak részben érkeztek be (a Végső anyavállalatok joghatóságai szerinti bontásban), |
|
— |
az összes többi tagállamtól kapott országonkénti jelentések száma, |
|
— |
az összes többi tagállam által küldendő, de be nem érkezett országonkénti jelentések száma, |
|
— |
az összes többi tagállamnak megküldött országonkénti jelentések száma. |
IRÁNYELVEK
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/34 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/100 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE
(2018. január 22.)
a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,
tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A Bizottság a 2003/90/EK (3) és a 2003/91/EK (4) irányelvek elfogadásával kívánta biztosítani, hogy a tagállamok által nemzeti fajtajegyzékükbe felvett fajták a minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában megfeleljenek a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által megállapított előírásoknak, amennyiben ilyen előírások léteznek. Azon fajták esetében, amelyekre nem vonatkoznak CPVO-előírások, a szóban forgó irányelvek úgy rendelkeznek, hogy az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) iránymutatásait kell alkalmazni. |
|
(2) |
A 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelv legutóbbi, az (EU) 2016/1914 bizottsági végrehajtási irányelv (5) általi módosítása óta a CPVO és az UPOV további előírásokat és iránymutatásokat állapított meg, illetve már létezőket naprakésszé tett. |
|
(3) |
A 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(4) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2003/90/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe az ezen irányelv mellékletének A. részében foglalt szöveg lép.
2. cikk
A 2003/91/EK irányelv mellékleteinek helyébe az ezen irányelv mellékletének B. részében foglalt szöveg lép.
3. cikk
A 2018. szeptember 1. előtt megkezdett vizsgálatok esetében a tagállamok alkalmazhatják a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek az ezen irányelv által történő módosítás előtt hatályos szövegét.
4. cikk
A tagállamok legkésőbb 2018. augusztus 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2018. szeptember 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
5. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
6. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.
(2) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.
(3) A Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 7. o.).
(4) A Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 11. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2016/1914 végrehajtási irányelve (2016. október 31.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 296., 2016.11.1., 7. o.)
MELLÉKLET
A. RÉSZ
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által meghatározott technikai előírásoknak (1)
|
Tudományos név |
Közönséges név |
CPVO-előírás |
|
Festuca arundinacea Schreb. |
Nádképű csenkesz |
TP 39/1, 2015.10.1. |
|
Festuca filiformis Pourr. |
Finomlevelű juhcsenkesz |
TP 67/1, 2011.6.23. |
|
Festuca ovina L. |
Juhcsenkesz |
TP 67/1, 2011.6.23. |
|
Festuca pratensis Huds. |
Réti csenkesz |
TP 39/1, 2015.10.1. |
|
Festuca rubra L. |
Vörös csenkesz |
TP 67/1, 2011.6.23. |
|
Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina |
Keménylevelű csenkesz |
TP 67/1, 2011.6.23. |
|
Lolium multiflorum Lam. |
Olasz perje |
TP 4/1, 2011.6.23. |
|
Lolium perenne L. |
Évelő perje |
TP 4/1, 2011.6.23. |
|
Lolium × hybridum Hausskn. |
Hibrid perje |
TP 4/1, 2011.6.23. |
|
Pisum sativum L. |
Takarmányborsó |
TP 7/2 Rev. 2., 2017.3.15. |
|
Poa pratensis L. |
Réti perje |
TP 33/1, 2017.3.15. |
|
Vicia sativa L. |
Takarmánybükköny |
TP 32/1, 2016.4.19. |
|
Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb. |
Karórépa |
TP 89/1, 2015.3.11. |
|
Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers. |
Olajretek |
TP 178/1, 2017.3.15. |
|
Brassica napus L. |
Káposztarepce |
TP 36/2, 2011.11.16. |
|
Cannabis sativa L. |
Kender |
TP 276/1, 2012.11.28. |
|
Glycine max (L.) Merr. |
Szójabab |
TP 80/1, 2017.3.15. |
|
Gossypium spp. |
Pamut |
TP 88/1, 2016.4.19. |
|
Helianthus annuus L. |
Napraforgó |
TP 81/1, 2002.10.31. |
|
Linum usitatissimum L. |
Len/olajlen |
TP 57/2, 2014.3.19. |
|
Sinapis alba L. |
Fehér mustár |
TP 179/1, 2017.3.15. |
|
Avena nuda L. |
Csupasz zab |
TP 20/2, 2015.10.1. |
|
Avena sativa L. (ideértve a következőt: A. byzantina K. Koch) |
Zab és bizánci zab |
TP 20/2, 2015.10.1. |
|
Hordeum vulgare L. |
Árpa |
TP 19/4, 2015.10.1. |
|
Oryza sativa L. |
Rizs |
TP 16/3, 2015.10.1. |
|
Secale cereale L. |
Rozs |
TP 58/1, 2002.10.31. |
|
xTriticosecale Wittm. ex A. Camus |
A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek |
TP 121/2 rev. 1., 2011.2.16. |
|
Triticum aestivum L. |
Búza |
TP 3/4 rev. 2., 2011.2.16. |
|
Triticum durum Desf. |
Durumbúza |
TP 120/3, 2014.3.19. |
|
Zea mays L. |
Kukorica |
TP 2/3, 2010.3.11. |
|
Solanum tuberosum L. |
Burgonya |
TP 23/3, 2017.3.15. |
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) által meghatározott vizsgálati iránymutatásoknak (2)
|
Tudományos név |
Közönséges név |
UPOV-iránymutatás |
|
Beta vulgaris L. |
Takarmányrépa |
TG/150/3, 1994.11.4. |
|
Agrostis canina L. |
Ebtippan |
TG/30/6, 1990.10.12. |
|
Agrostis gigantea Roth. |
Óriás tippan |
TG/30/6, 1990.10.12. |
|
Agrostis stolonifera L. |
Tarackos tippan |
TG/30/6, 1990.10.12. |
|
Agrostis capillaris L. |
Cérnatippan |
TG/30/6, 1990.10.12. |
|
Bromus catharticus Vahl |
Prérifű |
TG/180/3, 2001.4.4. |
|
Bromus sitchensis Trin. |
Alaszkai rozsnok |
TG/180/3, 2001.4.4. |
|
Dactylis glomerata L. |
Csomós ebír |
TG/31/8, 2002.4.17. |
|
xFestulolium Asch. et Graebn. |
A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek |
TG/243/1, 2008.4.9. |
|
Phleum nodosum L. |
Kis komócsin |
TG/34/6, 1984.11.7. |
|
Phleum pratense L. |
Gumós komócsin |
TG/34/6, 1984.11.7. |
|
Lotus corniculatus L. |
Szarvaskerep |
TG/193/1, 2008.4.9. |
|
Lupinus albus L. |
Fehérvirágú csillagfürt |
TG/66/4, 2004.3.31. |
|
Lupinus angustifolius L. |
Keskenylevelű csillagfürt |
TG/66/4, 2004.3.31. |
|
Lupinus luteus L. |
Sárgavirágú csillagfürt |
TG/66/4, 2004.3.31. |
|
Medicago doliata Carmign. |
Egyenestövisű lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago italica (Mill.) Fiori |
Olaszlucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago littoralis Rohde ex Loisel. |
Parti lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago lupulina L. |
Komlós lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago murex Willd. |
Gömböstermésű lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago polymorpha L. |
Szúrós lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago rugosa Desr. |
Ráncos lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago sativa L. |
Kékvirágú lucerna |
TG/6/5, 2005.4.6. |
|
Medicago scutellata (L.) Mill. |
Csigaborsó |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago truncatula Gaertn. |
Mediterrán lucerna |
TG 228/1, 2006.4.5. |
|
Medicago × varia T. Martyn |
Tarkavirágú lucerna |
TG/6/5, 2005.4.6. |
|
Trifolium pratense L. |
Vörös here |
TG/5/7, 2001.4.4. |
|
Trifolium repens L. |
Fehér here |
TG/38/7, 2003.4.9. |
|
Vicia faba L. |
Lóbab |
TG/8/6, 2002.4.17. |
|
Arachis hypogaea L. |
Földimogyoró |
TG/93/4, 2014.4.9. |
|
Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs |
Réparepce |
TG/185/3, 2002.4.17. |
|
Carthamus tinctorius L. |
Sáfrányos szeklice |
TG/134/3, 1990.10.12. |
|
Papaver somniferum L. |
Mák |
TG/166/4, 2014.4.9. |
|
Sorghum bicolor (L.) Moench |
Cirok |
TG/122/4, 2015.3.25. |
|
Sorghum sudanense (Piper) Stapf. |
Szudánifű |
TG 122/4, 2015.3.25. |
|
Sorghum bicolor (L.) Moench × Sorghum sudanense (Piper) Stapf |
A Sorghum bicolor és a Sorghum sudanense keresztezéséből származó hibridek |
TG/122/4, 2015.3.25. |
B. RÉSZ
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által meghatározott vizsgálati előírásoknak (3)
|
Tudományos név |
Közönséges név |
CPVO-előírás |
|
Allium cepa L. (Cepa csoport) |
Vöröshagyma |
TP 46/2, 2009.4.1. |
|
Allium cepa L. (Aggregatum csoport) |
Salottahagyma |
TP 46/2, 2009.4.1. |
|
Allium fistulosum L. |
Téli sarjadékhagyma |
TP 161/1, 2010.3.11. |
|
Allium porrum L. |
Póréhagyma |
TP 85/2, 2009.4.1. |
|
Allium sativum L. |
Fokhagyma |
TP 162/1, 2004.3.25. |
|
Allium schoenoprasum L. |
Metélőhagyma |
TP 198/2, 2015.3.11. |
|
Apium graveolens L. |
Zeller |
TP 82/1, 2008.3.13. |
|
Apium graveolens L. |
Gumós zeller |
TP 74/1, 2008.3.13. |
|
Asparagus officinalis L. |
Spárga |
TP 130/2, 2011.2.16. |
|
Beta vulgaris L. |
Cékla, beleértve a cheltenham répát is |
TP 60/1, 2009.4.1. |
|
Beta vulgaris L. |
Mángold |
TP 106/1, 2015.3.11. |
|
Brassica oleracea L. |
Leveles kel |
TP 90/1, 2011.2.16. |
|
Brassica oleracea L. |
Karfiol |
TP 45/2 Rev., 2017.3.15. |
|
Brassica oleracea L. |
Brokkoli vagy calabrese brokkoli |
TP 151/2 Rev., 2017.3.15. |
|
Brassica oleracea L. |
Kelbimbó |
TP 54/2 Rev., 2017.3.15. |
|
Brassica oleracea L. |
Karalábé |
TP 65/1 Rev., 2017.3.15. |
|
Brassica oleracea L. |
Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta |
TP 48/3 Rev., 2017.3.15. |
|
Brassica rapa L. |
Kínai kel |
TP 105/1, 2008.3.13. |
|
Capsicum annuum L. |
Csili vagy paprika |
TP 76/2 Rev., 2017.3.15. |
|
Cichorium endivia L. |
Borzaslevelű és széleslevelű endívia |
TP 118/3, 2014.3.19. |
|
Cichorium intybus L. |
Ipari cikória |
TP 172/2, 2005.12.1. |
|
Cichorium intybus L. |
Cikóriasaláta |
TP 173/1, 2004.3.25. |
|
Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai |
Görögdinnye |
TP 142/2, 2014.3.19. |
|
Cucumis melo L. |
Sárgadinnye |
TP 104/2, 2007.3.21. |
|
Cucumis sativus L. |
Salátauborka és fürtös uborka |
TP 61/2, 2008.3.13. |
|
Cucurbita maxima Duchesne |
Sütőtök |
TP 155/1, 2015.3.11. |
|
Cucurbita pepo L. |
Cukkini |
TP 119/1 rev., 2014.3.19. |
|
Cynara cardunculus L. |
Articsóka és kardi |
TP 184/2, 2013.2.27. |
|
Daucus carota L. |
Sárgarépa és takarmány sárgarépa |
TP 49/3, 2008.3.13. |
|
Foeniculum vulgare Mill. |
Ánizskapor |
TP 183/1, 2004.3.25. |
|
Lactuca sativa L. |
Saláta |
TP 13/5 Rev. 2., 2017.3.15. |
|
Solanum lycopersicum L. |
Paradicsom |
TP 44/4 Rev. 2., 2016.4.19. |
|
Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill |
Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem |
TP 136/1, 2007.3.21. |
|
Phaseolus coccineus L. |
Futóbab |
TP 9/1, 2007.3.21. |
|
Phaseolus vulgaris L. |
Zöldbab (bokorbab és futóbab) |
TP 12/4, 2013.2.27. |
|
Pisum sativum L. (partim) |
Kifejtőborsó, velőborsó és cukorborsó |
TP 7/2 Rev. 2., 2017.3.15. |
|
Raphanus sativus L. |
Retek, fekete retek |
TP 64/2 Rev., 2015.3.11. |
|
Rheum rhabarbarum L |
Rebarbara |
TP 62/1, 2016.4.19. |
|
Scorzonera hispanica L. |
Feketegyökér |
TP 116/1, 2015.3.11. |
|
Solanum melongena L. |
Padlizsán vagy tojásgyümölcs |
TP 117/1, 2008.3.13. |
|
Spinacia oleracea L. |
Spenót |
TP 55/5 Rev. 2., 2017.3.15. |
|
Valerianella locusta (L.) Laterr. |
Galambbegysaláta |
TP 75/2, 2007.3.21. |
|
Vicia faba L. (partim) |
Lóbab |
TP Broadbean/1, 2004.3.25. |
|
Zea mays L. (partim) |
Csemegekukorica és pattogatni való kukorica |
TP 2/3, 2010.3.11. |
|
Solanum lycopersicum L. × Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner; Solanum lycopersicum L. × Solanum peruvianum (L.) Mill.; Solanum lycopersicum L. × Solanum cheesmaniae (L. Ridley) Fosberg |
Paradicsom-alanyvesszők |
TP 294/1 Rev. 2., 2017.3.15. |
|
Cucurbita maxima × Cucurbita moschata |
A Cucurbita maxima Duch. × Cucurbita moschata Duch. tőként történő felhasználásra szánt interspecifikus hibridjei |
TP 311/1, 2017.3.15. |
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) által meghatározott vizsgálati iránymutatásoknak (4)
|
Tudományos név |
Közönséges név |
UPOV-iránymutatás |
|
Brassica rapa L. |
Tarlórépa |
TG/37/10, 2001.4.4. |
|
Cichorium intybus L. |
Leveles cikória vagy olasz cikória |
TG 154/4, 2017.4.5. |
(1) Az előírások szövege megtalálható a Közösségi Növényfajta-hivatal honlapján (www.cpvo.europa.eu).
(2) Ezen iránymutatások szövege megtalálható az UPOV honlapján (www.upov.int).
(3) Az előírások szövege megtalálható a Közösségi Növényfajta-hivatal honlapján (www.cpvo.europa.eu).
(4) Ezen iránymutatások szövege megtalálható az UPOV honlapján (www.upov.int).
HATÁROZATOK
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/40 |
A TANÁCS (KKBP) 2018/101 HATÁROZATA
(2018. január 22.)
a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégia a következő öt kulcsfontosságú kihívást ismerteti, amelyeket az Uniónak kezelnie kell: terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, regionális konfliktusok, államkudarc és szervezett bűnözés. Az öt kihívás közül négy esetében központi szerepet játszanak a hagyományos fegyverek ellenőrizetlen forgalmának következményei. Az említett stratégia hangsúlyozza, hogy az exportellenőrzés fontos szerepet tölt be a fegyverek elterjedésének mérséklésében. Az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, a főképviselő által 2016. június 28-án benyújtott, „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa” elnevezésű új globális stratégia megerősíti, hogy az Unió támogatja a multilaterális lefegyverzési, nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési szerződések és rendszerek egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását és érvényesítését. |
|
(2) |
Az Unió 1998. június 5-én politikailag kötelező erejű magatartási kódexet fogadott el a fegyverkivitelre vonatkozóan, amely közös kritériumokat határoz meg a hagyományos fegyverek legális kereskedelmének szabályozását illetően. |
|
(3) |
Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén elfogadott, a kézi- és könnyűfegyverek (SALW), valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia előírja, hogy az Uniónak regionális és nemzetközi szinten támogatnia kell az exportellenőrzés szigorítását és a fegyverkivitelről szóló magatartási kódexben szereplő kritériumok előmozdítását többek között azzal, hogy segítséget nyújt harmadik országoknak a vonatkozó nemzeti jogszabályok megalkotásában és az átláthatóságot javító intézkedések előmozdításában. |
|
(4) |
A fegyverkivitelről szóló magatartási kódex helyébe 2008. december 8-án a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (1) lépett, amely nyolc kritériumot határoz meg a hagyományos fegyverek kivitelére irányuló kérelmek elbírálására vonatkozóan. Ezenkívül magában foglal egy értesítési és konzultációs mechanizmust a fegyverkiviteli kérelmek elutasításaira vonatkozóan és olyan átláthatósági intézkedéseket tartalmaz, mint például a fegyverkivitelről szóló uniós éves jelentés évenkénti közzététele. A 2008/944/KKBP közös állásponthoz számos harmadik ország is csatlakozott. |
|
(5) |
A 2008/944/KKBP közös álláspont 11. cikke szerint a tagállamok minden igyekezetükkel törekednek arra, hogy a katonai technológiát vagy felszereléseket exportáló egyéb országokat is ösztönözzenek a közös álláspontban szereplő kritériumok alkalmazására. |
|
(6) |
Az ENSZ Közgyűlése 2013 áprilisában elfogadta a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amely 2014. december 24-én hatályba lépett. A Fegyverkereskedelmi Szerződés célja az átláthatóság fokozása és a felelősségvállalás növelése a fegyverkereskedelem területén. A Fegyverkereskedelmi Szerződés a 2008/944/KKBP közös állásponthoz hasonlóan számos olyan kockázatértékelési kritériumot meghatároz, amelyek a fegyverkivitel elbírálásának alapjául szolgálnak. Az Unió a 2013/768/KKBP (2) és a (KKBP) 2017/915 (3) tanácsi határozat alapján elfogadott célirányos programjai révén konkrét támogatást nyújt a Fegyverkereskedelmi Szerződés eredményes végrehajtásához és egyetemessé tételéhez. A szóban forgó programok számos harmadik országnak nyújtanak támogatást – amennyiben azt kérik – fegyverszállítás-ellenőrzési rendszerüknek a Fegyverkereskedelmi Szerződés előírásaival összhangban történő megerősítéséhez. |
|
(7) |
Ezért fontos gondoskodni arról, hogy az ebben a határozatban és a (KKBP) 2017/915 határozatban előírt tájékoztatási és támogatási tevékenységek kölcsönösen kiegészítsék egymást. |
|
(8) |
A fegyverkivitel hatékony és átlátható ellenőrzésének előmozdítását célzó uniós tevékenységekhez 2008 óta a 2008/230/KKBP együttes fellépés (4), valamint a 2009/1012/KKBP (5) és a 2012/711/KKBP (6) tanácsi határozat és a (KKBP) 2015/2309 tanácsi határozat (7) biztosít keretet. A végrehajtott tevékenységek – a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt elvekkel és a benne szereplő kockázatértékelési kritériumokkal összhangban – hozzájárultak mindenekelőtt a regionális együttműködés további javításához, az átláthatóság fokozásához és a nagyobb felelősségvállaláshoz. Az Unió hagyományosan a keleti és a déli szomszédságában található harmadik országok vonatkozásában folytatja az említett a tevékenységeket. |
|
(9) |
Az elmúlt években az Unió a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének javításához is támogatást nyújtott harmadik országokban; hatékony koordinációt kell biztosítani az e határozat hatálya alá tartozó fegyverkivitel-ellenőrzési tevékenységek és a kettős felhasználású termékek exportellenőrzéséhez kapcsolódó, említett tevékenységekkel. |
|
(10) |
A Tanács a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatalt (a továbbiakban: BAFA) bízta meg a 2009/1012/KKBP és a 2012/711/KKBP határozat, valamint a (KKBP) 2015/2309 határozat technikai szintű végrehajtásával. A BAFA egyúttal végrehajtó ügynökség azon projektek esetében, amelyek a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 határozat alapján történő hatékony végrehajtását támogatják. A fegyverellenőrzés tekintetében a BAFA az egyik uniós tagállam illetékes hivatala, és amellett, hogy az alapvető készségeit megosztja más államokkal, a tájékoztatási tevékenységek területén jelentős ismeretanyagot dolgozott ki és jelentős szakértelemre tett szert, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A béke és a biztonság előmozdítása érdekében, valamint az európai biztonsági stratégiával összhangban az Unió az alábbi célok elérésére törekszik:
|
a) |
a fegyverkivitel harmadik országok általi hatékony ellenőrzésének előmozdítása a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt elvekkel összhangban, továbbá adott esetben törekvés a kiegészítő jelleg és a szinergiák biztosítására a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének területén indított uniós támogatási projektekkel; |
|
b) |
harmadik országok arra irányuló nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseinek támogatása, hogy a hagyományos fegyverek kereskedelme felelősségteljesebbé és átláthatóbbá váljon, valamint hogy csökkenjen a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázat. |
(2) Az Unió az alábbi projekttevékenységek révén törekszik az (1) bekezdésben említett célok elérésre:
|
a) |
a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt kritériumok és elvek további előmozdítása harmadik országok körében, a (KKBP) 2015/2309 határozat, a 2012/711/KKBP és a 2009/1012/KKBP határozat, valamint a 2008/230/KKBP együttes fellépés végrehajtása révén elért eredményekre építve; |
|
b) |
harmadik országok támogatása azzal kapcsolatban, hogy szükség szerint kialakítsák, naprakésszé tegyék és végrehajtsák azokat a vonatkozó jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, amelyek célja a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó hatékony rendszer létrehozása; |
|
c) |
a kedvezményezett országok támogatása az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő tisztviselők képzése terén a fegyverkivitel-ellenőrzés megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében; |
|
d) |
az exportellenőrzési szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a kedvezményezett országok támogatása a nemzeti fegyvergyárakat célzó tájékoztatási tevékenységekben; |
|
e) |
a nemzetközi fegyverkereskedelem átláthatóságának és felelősségteljesebbé tételének előmozdítása többek között olyan nemzeti és regionális intézkedések támogatása révén, amelyek elősegítik a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését; |
|
f) |
azon kedvezményezett országok esetében, amelyek még semmilyen lépést nem tettek a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozásra, a csatlakozásuk ösztönzése, illetve az aláíró felek ösztönzése a Fegyverkereskedelmi Szerződés ratifikálására; |
|
g) |
a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázat – és e kockázat mérséklési lehetőségei – további tanulmányozásának előmozdítása, mind a behozatal, mind pedig a kivitel vonatkozásában. |
Az e bekezdésben említett projekttevékenységek részletes ismertetése a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtását a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (a továbbiakban: a BAFA) végzi. A BAFA kijelölését az indokolja, hogy rendelkezik a vonatkozó uniós fegyverkivitel-ellenőrzési tevékenységek teljes skálájára kiterjedő, bizonyított tapasztalattal, kvalifikációval és a szükséges szakértelemmel.
(3) A BAFA a főképviselő felügyelete mellett látja el a feladatait. E célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a BAFA-val.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 304 107,28 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt összegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére vonatkozó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a BAFA-val. A finanszírozási megállapodásban rögzíteni kell, hogy a BAFA köteles biztosítani az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő esetleges nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
A főképviselő a BAFA által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. E jelentések szolgálnak alapul a Tanács által készítendő értékeléshez. A Bizottság beszámol az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 30 hónap elteltével – vagy ha e határozat elfogadását követő hat hónapon belül nem kerül sor finanszírozási megállapodás megkötésére, akkor ezen időtartam elteltével – hatályát veszti.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
F. MOGHERINI
(1) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
(2) A Tanács 2013/768/KKBP határozata (2013. december 16.) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről (HL L 341., 2013.12.18., 56. o.).
(3) A Tanács (KKBP) 2017/915 határozata (2017. május 29.) a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről (HL L 139., 2017.5.30., 38. o.).
(4) A Tanács 2008/230/KKBP együttes fellépése (2008. március 17.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexe elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 75., 2008.3.18., 81. o.).
(5) A Tanács 2009/1012/KKBP határozata (2009. december 22.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 348., 2009.12.29., 16. o.).
(6) A Tanács 2012/711/KKBP határozata (2012. november 19.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenységek támogatásáról (HL L 321., 2012.11.20., 62. o.).
(7) A Tanács (KKBP) 2015/2309 határozata (2015. december 10.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról (HL L 326., 2015.12.11., 56. o.).
MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK
1. Célok
E határozat célja, hogy előmozdítsa a fegyverszállítások harmadik országok általi hatékonyabb ellenőrzését, és hogy támogassa a harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseit, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelme felelősségteljesebbé és átláthatóbbá váljon, valamint hogy csökkentse a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázatot. Adott esetben a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt elvek és kritériumok érvényesülésének előmozdítása is az említett célok közé kell, hogy tartozzon. Az említett célok megvalósítása során törekedni kell a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése területén indított uniós támogatási projektekkel való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítására.
A fenti célok elérése érdekében az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt normákat, a (KKBP) 2015/2309 határozat, a 2012/711/KKBP és a 2009/1012/KKBP határozat, valamint a 2008/230/KKBP együttes fellépés végrehajtása révén elért eredményekre építve. Ennek érdekében támogatást kell nyújtani a kedvezményezett harmadik országoknak ahhoz, hogy szükség szerint kialakítsák, naprakésszé tegyék és végrehajtsák azokat a vonatkozó jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, amelyek támogatják a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó hatékony rendszert létrehozását. Támogatást kell nyújtani továbbá a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázat felméréséhez és e kockázat mérsékléséhez.
Ezenkívül támogatni kell az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő azon tisztviselők képzését, akik a fegyverkivitel-ellenőrzés végrehajtásáért és érvényesítéséért felelnek, továbbá támogatni kell azokat a nemzeti és regionális intézkedéseket, amelyek elősegítik a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését. Továbbá támogatni kell a magánszektorral történő kapcsolattartást, valamint a fegyverszállítást szabályozó, releváns nemzeti jogi és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.
2. A végrehajtó ügynökség kiválasztása
E tanácsi határozat végrehajtására a BAFA kap megbízást. A BAFA szükség szerint partneri kapcsolatot alakít ki a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeivel, releváns regionális és nemzetközi szervezetekkel, „agytrösztökkel”, kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel.
A BAFA kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik az exportellenőrzéssel kapcsolatos támogatásnyújtásra és tájékoztatásra irányuló tevékenységek tekintetében. Tapasztalatai a stratégiai exportellenőrzés valamennyi releváns területére, a CBRN-vonatkozású és a kettős felhasználású termékek, valamint a fegyverek területére is kiterjednek. A BAFA az említett programok és tevékenységek révén mélyreható ismereteket szerzett az e határozat hatálya alá tartozó országok legtöbbjének exportellenőrzési rendszeréről.
A fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos támogatásnyújtás és tájékoztatás tekintetében a BAFA sikeresen teljesítette a 2009/1012/KKBP és a 2012/711/KKBP határozat, valamint a (KKBP) 2015/2309 határozat végrehajtásának feladatát. Emellett a BAFA felel a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, a 2013/768/KKBP határozattal és a (KKBP) 2017/915 határozattal létrehozott program technikai végrehajtásáért is.
A fentiekből következően a BAFA egyedülállóan kedvező helyzetben van ahhoz, hogy fel tudja mérni az azon országokban működő exportellenőrzési rendszerek erősségeit és hiányosságait, amelyek az e határozatban meghatározott tevékenységek kedvezményezettjei lesznek. Ezért kifejezetten alkalmas arra, hogy elősegítse a fegyverkiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos különböző támogatási és tájékoztatási programok közötti szinergiákat, és hogy elejét vegye a párhuzamos munkának.
3. Koordináció az exportellenőrzés területén indított más uniós támogatási projektekkel
A kettős felhasználású termékek és a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira építve szinergiára és kiegészítő jellegre kell törekedni. Ennek érdekében az 5.2.1–5.2.3. és az 5.2.5. pontban említett tevékenységeket adott esetben együtt kell végezni a KKBP-költségvetésből finanszírozott egyéb tevékenységekkel, különösen a (KKBP) 2017/915 határozatban meghatározottakkal, illetve a kettős felhasználású termékek exportellenőrzését szolgáló azon egyéb tevékenységekkel, amelyeket a KKBP-költségvetésen kívüli uniós pénzügyi eszközökkel finanszíroznak. E tekintetben meg kell vizsgálni az együttesen szervezett rendezvények lehetőségét. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani a vonatkozó uniós pénzügyi eszközök felhasználására meghatározott jogi és pénzügyi korlátokat.
4. Koordináció az exportellenőrzések területén más adományozók által indított segítségnyújtási projektekkel
Adott esetben törekedni kell a szinergia és a kiegészítő jelleg kialakítására az exportellenőrzések területén más adományozók által indított segítségnyújtási projektekkel. A 3. pontnak megfelelően a más adományozókkal való koordináció különösen az 5.2.1–5.2.3., valamint az 5.2.5. pontban említett tevékenységek esetében fontos. A 3. pontnak a közös tervezésről szóló része továbbra is érvényes.
5. A projekttevékenységek leírása
5.1. Projektcélok
A fő cél a technikai segítségnyújtás számos olyan kedvezményezett országnak, amelyek késznek mutatkoztak a fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó előírásaik és gyakorlatuk javítására. Ennek érdekében az elvégzendő tevékenységek meghatározásakor figyelembe kell venni a kedvezményezett országok helyzetét, különösen az alábbiak tekintetében:
|
— |
esetleges tagság a hagyományos fegyvereknek, valamint a kettős felhasználású termékeknek és technológiáknak a transzferére vonatkozó nemzetközi exportellenőrzési rendszerekben, illetve ilyen tagság iránti kérelem, |
|
— |
uniós tagjelölti státusz, megkülönböztetve a hivatalos tagjelölteket és a potenciális tagjelölteket, |
|
— |
a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos álláspont. |
Abban az esetben, ha az érintett kedvezményezett országok a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek csak aláíró felei, a tevékenységeknek lehetőség szerint a ratifikáció előtt álló akadályok azonosítására kell irányulniuk, különösen ha ezek az akadályok jogi vagy szabályozási jellegűek és a végrehajtási kapacitások hiányosságaihoz vagy a végrehajtási kapacitásokkal kapcsolatos igényekhez kapcsolódnak. Adott esetben a (KKBP) 2017/915 határozat szerinti uniós támogatást is fel kell kínálni. Ha az érintett ország még nem tett lépéseket (aláírás, ratifikáció vagy csatlakozás) a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatban, a cél a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozás ösztönzése, adott esetben egyéb olyan kedvezményezett országok támogatásával, amelyek már ratifikálták a Fegyverkereskedelmi Szerződést.
Egy másik, kiegészítő cél az, hogy számos harmadik országgal megismertessük a fegyverek eltérő célú felhasználásához kapcsolódó kockázatértékelést és kockázatcsökkentést, mind a kivitel, mind a behozatal szempontjából.
5.2. A projekt leírása
5.2.1.
A projekt legfeljebb nyolc kétnapos szakmai találkozóból áll, amelyen képzést tartanak a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése szempontjából releváns kérdésekről.
A szakmai találkozók résztvevői (legfeljebb 35 fő) a kedvezményezett országok kormányzati tisztviselői közül kerülnek ki. Adott esetben a nemzeti parlamentek, az iparág és a civil társadalom képviselői is meghívhatók ezekre a találkozókra.
A képzést a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők – köztük korábbi tisztviselők –, a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, illetve a magánszektor és a civil társadalom képviselői tartják majd.
A szakmai találkozók megrendezésére valamely kedvezményezett országban vagy pedig más olyan helyen is sor kerülhet, amelyet a Tanács hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (a továbbiakban: COARM) konzultálva a főképviselő jelölt ki.
A regionális szakmai találkozókat az alábbiak szerint rendezik meg:
|
a) |
legfeljebb két szakmai találkozó délkelet-európai országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok, valamint Törökország; |
|
b) |
legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak a délkelet-európai országok, valamint Törökország is; |
|
c) |
legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő észak-afrikai mediterrán országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívás kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli szomszédság országai is; |
|
d) |
legfeljebb két szakmai találkozó közép-ázsiai országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok. |
Régiónként nem feltétlenül kerül sor két-két szakmai találkozóra, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé (például ha a várakozásokhoz képest túl kevés résztvevő jelzi a részvételi szándékát, ha egy adott régióban egyetlen kedvezményezett ország sem tesz komoly ajánlatot a szakmai találkozó megrendezésére, vagy ha a szakmai találkozó átfedésben lenne más, tájékoztatással foglalkozó szereplők tevékenységeivel). Amennyiben valamelyik szakmai találkozóra nem kerül sor, a többi említett régióban tartandó szakmai találkozók száma ennek megfelelően a nyolcas teljes keret erejéig növelhető.
5.2.2.
A projekt keretében kormányzati tisztviselők tesznek legfeljebb négy kétnapos szakmai látogatást a tagállamok érintett hatóságainál.
Legalább kettő, legfeljebb négy kedvezményezett ország tisztviselői vehetnek részt az egyes tanulmányi látogatásokon. A szakmai látogatások kedvezményezett országainak nem kell feltétlenül ugyanabban a régióban lenniük.
A projekt keretében ezenfelül a kedvezményezett országok kormányzati, vámügyi és/vagy engedélyekkel foglalkozó tisztviselői legfeljebb három kétnapos szakmai látogatást tesznek más kedvezményezett országok érintett hatóságainál.
5.2.3.
A projekt az azt kérő, egyes kedvezményezett országokkal tartott munkaértekezletek formájában zajlik, amelyek időtartama összesen legfeljebb 10 nap, és amelyen a kedvezményezett országok állami – ezen belül kormányzati, engedélyekkel foglalkozó és a végrehajtásban részt vevő – tisztviselői vesznek részt. Ezeket a rendezvényeket lehetőleg az egyes kedvezményezett országokban kell megtartani. A kedvezményezett országok és az uniós tagállamok szakértőinek konkrét igényeitől és időbeli korlátaitól függően az összesen rendelkezésre álló 10 napot úgy kell felosztani, hogy egy-egy találkozó legalább két napos legyen.
A találkozókon a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor és a civil társadalom képviselői osztják meg szakismereteiket és a szakterületen szerzett gyakorlatukat.
Az ilyen egyéni támogatást szolgáló munkaértekezletekre főleg a kedvezményezett országok kérésére kerül majd sor. Céljuk a kedvezményezett ország által felvetett valamely konkrét kérdés vagy igény megtárgyalása, például egy regionális munkaértekezlet vagy az uniós szakértőkkel és a BAFA-val tartott rendszeres egyeztetések alkalmával.
5.2.4.
A projekt keretében egynapos szakértői találkozóra kerül sor Brüsszelben, amelyen kormányzati tisztviselők, köztük a délkelet-európai régió kedvezményezett országainak kormányzati, engedélyekkel foglalkozó és a végrehajtásban részt vevő tisztviselői vesznek részt. A találkozóra a COARM üléseinek alkalmával kerül majd sor.
5.2.5.
Az e határozat alapján végzett tevékenységek félidős, valamint végső értékelése céljából két szakértői találkozóra kerül majd sor Brüsszelben, ideális esetben a COARM rendes ülésének alkalmával.
A félidős értékelő rendezvény egy legfeljebb egynapos szakmai találkozó lesz, amelyet az uniós tagállamok részvételével tartanak meg.
A végső értékelő rendezvény egy kétnapos rendezvény lesz Brüsszelben, amelyet a kedvezményezett országok és az uniós tagállamok részvételével tartanak meg.
A végső értékelő rendezvényre minden kedvezményezett ország legfeljebb két képviselője (megfelelő kormányzati tisztviselők) kap meghívást.
6. Kedvezményezettek
6.1. Az e tanácsi határozat alapján végzett tevékenységek kedvezményezett országai a következők:
|
i. |
délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó (1) [az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozat alapján]); |
|
ii. |
az európai szomszédságpolitika észak-afrikai mediterrán országai (Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó és Tunézia); |
|
iii. |
az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országai (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna); |
|
iv. |
közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán); |
|
v. |
az európai szomszédságpolitika déli szomszédságának országai (Jordánia és Libanon); |
|
vi. |
Törökország. |
6.2. A kedvezményezett országok jegyzékének módosítása
A COARM-munkacsoport a főképviselő javaslatára úgy határozhat, hogy kellő indokolás mellett módosítja a kedvezményezett országok jegyzékét. A módosításokat az Uniónak hivatalos formában közölnie kell a BAFA-val.
7. Projekteredmények és végrehajtási mutatók
Az 5.2.5. pontban említett végső értékelő rendezvény mellett a projekt eredményeinek értékelése során a következőket fogják figyelembe venni:
7.1. A kedvezményezett országok egyéni értékelése
Az előirányzott tevékenységek lezárultával a BAFA az elért eredményekről szóló jelentést készít az EKSZ és a Bizottság számára a 6.1. pontban említett minden egyes kedvezményezett országot illetően. Az említett jelentést az érintett országokban működő uniós képviseletekkel együttműködve kell elkészíteni, és össze kell foglalni benne a határozat által lefedett időszakban az adott kedvezményezett országban végzett tevékenységeket. A jelentésben továbbá értékelni kell az érintett kedvezményezett országnak a fegyvertranszferek ellenőrzésére szolgáló kapacitásait. Azon kedvezményezett országok esetében, amelyek részes felei a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek, azt is értékelni kell, hogy a rendelkezésre álló kapacitás mennyiben teszi lehetővé az érintett ország számára a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását.
7.2. Hatásvizsgálat és végrehajtási mutatók
A kedvezményezett országok esetében az e határozatban meghatározott tevékenységekről a tevékenységek végrehajtását követően hatásvizsgálatot kell végezni. A hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más érintett felekkel együttműködésben.
A hatásvizsgálathoz a következő mutatókat kell felhasználni:
|
— |
érvényben van-e a fegyvertranszferek ellenőrzésére vonatkozó nemzeti szabályozás, és ha igen, az mennyiben felel meg a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt rendelkezéseknek (többek között az értékelési kritériumok és az uniós közös katonai lista alkalmazása, valamint a jelentéstétel tekintetében), |
|
— |
információk a végrehajtás konkrét eseteiről, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, |
|
— |
a kedvezményezett országok képesek-e jelenteni a fegyverkivitel és/vagy -behozatal eseteit (például az ENSZ-nyilvántartásban, a Fegyverkereskedelmi Szerződés jelentéstételi mechanizmusán keresztül, a Wassenaari Megállapodás vagy az EBESZ keretében, nemzeti jelentéstétel útján); |
|
— |
a kedvezményezett ország hivatalosan csatlakozott-e a 2008/944/KKBP közös állásponthoz, illetve van-e erre irányuló szándéka. |
A 7.1. pont szerinti egyéni értékelési jelentésekben adott esetben hivatkozni kell az említett végrehajtási mutatókra.
8. Az uniós tájékoztató portál (2) használatának előmozdítása
Uniós tulajdonban lévő forrásként létrejött a 2012/711/KKBP határozatban meghatározott uniós partnerközi (P2P) internetes portál, amely közös platformként szolgál az összes uniós tájékoztatási programhoz (kettős felhasználású termékek, fegyverek). Az 5.2.1–5.2.5. pont szerinti tevékenységek során fel kell hívni a figyelmet az uniós tájékoztató portálra, továbbá ösztönözni kell annak használatát. A tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyeket meg kell ismertetni a portál zárt részével, amelyen keresztül forrásokhoz, dokumentumokhoz és elérhetőségekhez lehet tartósan hozzáférni. Emellett a portál használatát azon egyéb tisztviselők körében is elő kell mozdítani, akik közvetlenül nem tudnak részt venni támogatási és tájékoztatási tevékenységekben. Ezenfelül a tevékenységeket az uniós P2P-hírlevélben is népszerűsíteni kell.
9. Az Unió láthatósága
A BAFA-nak megfelelő intézkedéseket kell tennie annak közzétételére, hogy a tevékenységet az Európai Unió finanszírozza. Ezeket az intézkedéseket az Európai Bizottság által közzétett, az Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kell végrehajtani. A BAFA ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és népszerűsítés útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. Az Unió vonatkozó iránymutatásaival összhangban a projekt során előállított anyagokon jól láthatóan fel kell tüntetni az uniós zászlót és többek között az „EU P2P exportellenőrzési program” logóját is. Az uniós delegációkat be kell vonni a harmadik országokban tartott rendezvényekbe, a politikai nyomon követés és a láthatóság fokozása érdekében.
Mivel a tervezett tevékenységek léptékük és jellegük tekintetében meglehetősen különböznek egymástól, számos különféle promóciós eszközt kell felhasználni, ideértve a hagyományos médiumokat, a honlapokat, a közösségi médiát, a tájékoztató és promóciós anyagokat, beleértve az infografikákat, a brosúrákat, a hírleveleket, a sajtóközleményeket és adott esetben más eszközöket is. A projekt keretébe tartozó kiadványokat és nyilvános rendezvényeket is a fentieknek megfelelően kell márkázni.
10. Időtartam
A projekt becsült teljes időtartama 24 hónap.
11. Jelentéstétel
A BAFA hathavonta – többek között az egyes tevékenységek lezárultát követően – jelentést készít a munkájáról. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység lezárultát követően kell benyújtani a főképviselőnek.
12. A projekt becsült teljes költsége és az uniós pénzügyi hozzájárulás
A projekt becsült teljes költsége 1 451 597,28 EUR, amely a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya által nyújtott társfinanszírozást is magában foglalja. Az Unió által finanszírozott projekt teljes becsült költsége 1 304 107,28 EUR.
(1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(2) https://export-control.jrc.ec.europa.eu/
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/48 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/102 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. január 19.)
a 93/52/EGK határozat II. mellékletének Aragónia és Katalónia spanyolországi autonóm közösségek hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentes régióknak nyilvánítása tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2018) 159. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak A. melléklete 1. fejezetének II. szakaszára,
mivel:
|
(1) |
A 91/68/EGK irányelv meghatározza a juh- és kecskefélék Unión belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételeket. Az irányelv emellett rögzíti a tagállamok vagy azok régiói hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek való nyilvánításához szükséges feltételeket. |
|
(2) |
A 93/52/EGK bizottsági határozat (2) II. mellékletében felsorolja a tagállamok azon régióit, amelyeket a 91/68/EGK irányelvnek megfelelően hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek nyilvánítottak. |
|
(3) |
Spanyolország olyan dokumentációt nyújtott be a Bizottságnak, amely igazolja, hogy Aragónia és Katalónia autonóm közösségek vonatkozásában teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a 91/68/EGK irányelv a juh- és kecskeállományok tekintetében a hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentessé nyilvánítás kapcsán megkövetel. |
|
(4) |
A Spanyolország által benyújtott dokumentumok értékelése alapján Aragónia és Katalónia autonóm közösségeket a juh- és kecskeállományok tekintetében hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentessé kell nyilvánítani. |
|
(5) |
A 93/52/EGK határozat II. mellékletének Spanyolországra vonatkozó bejegyzését ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(6) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 93/52/EGK határozat II. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 19-én.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 46., 1991.2.19., 19. o.
(2) A Bizottság 93/52/EGK határozata (1992. december 21.) egyes tagállamok vagy régiók brucellózisra (B. melitensis) vonatkozó követelményeknek való megfelelősége rögzítéséről és hivatalosan brucellózismentes tagállammá, illetve régióvá nyilvánításáról (HL L 13., 1993.1.21., 14. o.).
MELLÉKLET
A 93/52/EGK határozat II. mellékletében a Spanyolországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„Spanyolországban:
|
— |
Aragónia autonóm közösség, |
|
— |
Asztúria autonóm közösség, |
|
— |
Baleár-szigetek autonóm közösség, |
|
— |
Kanári-szigetek autonóm közösség, |
|
— |
Kantábria autonóm közösség, |
|
— |
Kasztília-La Mancha Autonóm Közösség: Albacete, Cuenca és Guadalajara tartomány, |
|
— |
Kasztília és León autonóm közösség, |
|
— |
Katalónia autonóm közösség, |
|
— |
Extremadura autonóm közösség, |
|
— |
Galicia autonóm közösség, |
|
— |
La Rioja autonóm közösség, |
|
— |
Navarra autonóm közösség, |
|
— |
Baszkföld autonóm közösség, |
|
— |
Valencia autonóm közösség.” |
AJÁNLÁSOK
|
23.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 17/50 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/103 AJÁNLÁSA
(2017. december 20.)
a lengyelországi jogállamiságról, valamint az (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlások kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
2016. július 27-én a Bizottság a lengyelországi jogállamiságra vonatkozó ajánlást fogadott el (1), amelyben ismertette az Alkotmánybíróság helyzetével kapcsolatos aggályait és ajánlást tett azok eloszlatásának módjára. 2016. december 21-én és 2017. július 26-én a Bizottság a lengyelországi jogállamiságra vonatkozó ajánlásokat fogadott el (2). |
|
(2) |
A Bizottság ajánlásait a jogállamisági keret alapján (3) fogadták el. A jogállamisági keret meghatározza, hogy miként kell reagálnia a Bizottságnak, ha az Unió valamely tagállamában egyértelmű jelei vannak a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésnek, valamint kifejti a jogállamiságból következő elveket. A jogállamisági keret útmutatóul szolgál a Bizottság és az érintett tagállam közötti párbeszédhez annak megakadályozása érdekében, hogy a jogállamiságot érő, kialakulóban lévő rendszerszintű fenyegetés a „súlyos megsértés egyértelmű veszélyévé” fejlődhessen, ami kiválthatja az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás alkalmazását. Ha egy tagállamban egyértelmű jelei vannak a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésnek, a Bizottság a jogállamisági keret alapján párbeszédet kezdhet az adott tagállammal. |
|
(3) |
Az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 2. cikkében foglalt közös értékeken alapul, amelyek közé tartozik a jogállamiság tiszteletben tartása is. A Bizottság az uniós jog védelmének biztosítására irányuló feladatán felül együttes felelősséget visel az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és a Tanáccsal az Unió közös értékeinek garantálásáért is. |
|
(4) |
Az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata, valamint az Európa Tanács által összeállított, különösen a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (a továbbiakban: Velencei Bizottság) szakismeretére építő dokumentumok nem kimerítő jelleggel felsorolják ezeket az elveket, és ezáltal az EUSZ 2. cikkével összhangban meghatározzák a jogállamiság lényegi jelentését. Az említett elvek közé tartozik a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független és pártatlan bíróságok; az alapvető jogok tiszteletben tartására is kiterjedő hatékony bírósági jogorvoslat; valamint a törvény előtti egyenlőség (4). Ezen elvek és értékek megőrzése mellett a tagállami intézmények kötelesek a lojális együttműködésre is. |
|
(5) |
2016. július 27-i ajánlásában a Bizottság bemutatta azokat a körülményeket, amelyek fennállása mellett 2016. január 13-án úgy döntött, hogy megvizsgálja a helyzetet a jogállamisági keret alapján, és amelyek alapján 2016. június 1-jén véleményt fogadott el a lengyelországi jogállamiságról. Az ajánlás ugyancsak bemutatta, hogy a Bizottság és a lengyel kormány közötti eszmecserék nem tudták eloszlatni a Bizottság aggályait. |
|
(6) |
A Bizottság az ajánlásában úgy találta, hogy Lengyelországban a jogállamiság rendszerszintű fenyegetés alatt áll, és javasolta, hogy a lengyel hatóságok tegyenek megfelelő és sürgős intézkedéseket e fenyegetés kezelése érdekében. |
|
(7) |
2016. december 21-i ajánlásában a Bizottság figyelembe vette a legutóbbi lengyelországi fejleményeket, amelyek a Bizottság 2016. július 27-i ajánlása óta következtek be. A Bizottság megállapította, hogy annak ellenére, hogy az utolsó ajánlásban felvetett bizonyos kérdésekkel kapcsolatban történtek intézkedések, fontos kérdések továbbra is megoldatlanok maradtak, és időközben új aggályok is felmerültek. A Bizottság azt is megállapította, hogy az eljárás, amely az Alkotmánybíróság új elnökének kinevezéséhez vezetett, a jogállamiság szempontjából súlyos aggályokat vet fel. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Lengyelországban a jogállamiság továbbra is rendszerszintű fenyegetés alatt áll. A Bizottság felkérte a lengyel kormányt, hogy két hónapon belül oldja meg a sürgősként azonosított problémákat, és tájékoztassa a Bizottságot az e célból végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság megjegyezte, hogy az ajánlás alapján továbbra is kész konstruktív párbeszédet folytatni a lengyel kormánnyal. |
|
(8) |
2017. július 26-án a Bizottság elfogadott egy harmadik ajánlást a lengyelországi jogállamiságra vonatkozóan, amely kiegészítette a 2016. július 27-i és december 21-i bizottsági ajánlásokat. Ajánlásában a Bizottság figyelembe vette azokat a fejleményeket, amelyek a 2016. december 21-i bizottsági ajánlás óta következtek be Lengyelországban. A Bizottság aggályai a független és legitim alkotmányossági felülvizsgálat hiányára, valamint a lengyel igazságszolgáltatással kapcsolatos olyan új jogi szabályozás lengyel parlament általi elfogadására vonatkoznak, amely komoly aggályokat vet fel a bírói függetlenséget illetően és jelentősen növeli Lengyelországban a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét. A Bizottság ajánlásában úgy véli, hogy jelentősen súlyosbodott a 2016. július 27-i és 2016. december 21-i ajánlásában bemutatott, a jogállamiságot érintő rendszerszintű fenyegetés Lengyelországban. |
|
(9) |
Az ajánlás mindenekelőtt kiemeli, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló 2017. július 15-i törvény és a Legfelsőbb Bíróságról szóló 2017. július 22-i törvény – feltéve, hogy azok hatályba lépnek – szerkezetileg aláásnák a lengyelországi igazságszolgáltatás függetlenségét és azonnali és konkrét hatást gyakorolnának az igazságszolgáltatás egészének független működésére. Tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a jogállamiság egyik kulcsfontosságú eleme, ezek az új törvények jelentősen növelik a jogállamiság előző ajánlásokban azonosított rendszerszintű fenyegetettségét. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák felmentése, esetleges újbóli kinevezésük és a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényben foglalt más intézkedések igen jelentősen súlyosbítják a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét. Az ajánlott intézkedések között a Bizottság azt javasolja, hogy a lengyel hatóságok gondoskodjanak arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két törvény ne lépjen hatályba, valamint hogy bármely igazságszolgáltatási reform tartsa fenn a jogállamiságot és feleljen meg az uniós jognak, valamint a bírói függetlenséggel kapcsolatos európai normáknak, és annak előkészítésére az igazságszolgáltatás és valamennyi érdekelt fél közötti szoros együttműködésben kerüljön sor. A Bizottság arra is kérte a lengyel hatóságokat, hogy ne tegyenek a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák felmentésére vagy kötelező nyugállományba helyezésére irányuló intézkedéseket, mivel az ilyen intézkedések jelentősen súlyosbítják a jogállamiság rendszerszerű fenyegetettségét. A Bizottság kijelentette, hogy amennyiben a lengyel hatóságok mégis tennének ilyen intézkedést, akkor kész azonnal alkalmazni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdését. |
|
(10) |
A Bizottság felkérte a lengyel kormányt, hogy az ajánlás kézhezvételtől számított egy hónapon belül oldja meg az ezen ajánlásban szereplő problémákat. |
|
(11) |
2017. július 31-én a Szejm hivatalos értesítést kapott a köztársasági elnöknek a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt módosító törvény, valamint a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényt módosító törvény vétójára vonatkozó döntéséről. |
|
(12) |
2017. augusztus 4-én és augusztus 16-án a lengyel kormány levélben kérte a Bizottságot, hogy pontosítsa a 2017. július 26-i ajánlását, amelyre a Bizottság 2017. augusztus 8-i, illetve 2017. augusztus 21-i leveleiben válaszolt. |
|
(13) |
2017. augusztus 28-án a lengyel kormány válaszolt a 2017. július 26-i ajánlásra. A válasz szerint a kormány nem értett egyet az ajánlásban felvetett egyetlen kérdéskörrel sem, és nem jelentett be semmilyen új intézkedést a Bizottság által azonosított aggályok kezelésére. |
|
(14) |
2017. augusztus 30-án az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala arra a következtetésre jutott, hogy a Legfelsőbb Bíróságról szóló felfüggesztett törvény nem felel meg az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó nemzetközi normáknak (5). |
|
(15) |
2017. szeptember 11-én a lengyel kormány „Igazságos bíróságokat” címmel kampányt indított, melynek az volt a célja, hogy növelje a folyamatban lévő igazságszolgáltatási reform társadalmi támogatottságát. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács és a rendes bíróságok számos nyilatkozatban cáfolták a bíróságok, a bírák, és a Tanács ellen a kampány során tett állításokat. |
|
(16) |
2017. szeptember 11-én az Alkotmánybíróság öt bíróból álló testülete alkotmányellenesnek nyilvánította a polgári perrendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették, hogy a rendes bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság értékelje az Alkotmánybíróság elnöke és alelnöke kinevezésének törvényességét (6). |
|
(17) |
2017. szeptember 13-án az igazságügyi miniszter gyakorolni kezdte a bíróságok elnökeinek és alelnökeinek felmentésére vonatkozó hatáskörét a rendes bíróságok szervezetéről szóló új törvénynek megfelelően. |
|
(18) |
2017. szeptember 15-én és október 18-án a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács kritikával illette az igazságügyi miniszternek a bírósági elnökök felmentésére vonatkozó döntéseit. A Tanács jelezte, hogy az igazságügyi miniszter ilyen önkényes jogköre sérti a bíróságok függetlenségének alkotmányos elvét és kedvezőtlenül befolyásolhatja a bírói függetlenséget. |
|
(19) |
2017. szeptember 15-én a Szejm egy, már elfoglalt alkotmánybírósági helyre nevezett ki egy személyt, akit a köztársasági elnök 2017. szeptember 18-án felesketett. |
|
(20) |
2017. szeptember 15-én a Szejm elfogadta a civil társadalom fejlesztésével foglalkozó „Szabadság Nemzeti Intézete – Civiltársadalom-fejlesztési Központ” elnevezésű intézményről szóló törvényt, amely központosítja a források elosztását többek között a társadalmi szervezetek tekintetében is. |
|
(21) |
2017. szeptember 22-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vitát folytatott a harmadik időszakos felülvizsgálat keretében benyújtott, Lengyelországról szóló jelentésekről, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállamiságra vonatkozó ajánlásokat tartalmaznak. |
|
(22) |
2017. szeptember 25-én a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a jogállamiság lengyelországi helyzetéről. Széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy a jogállamiság biztosítása közös érdek és közös felelősség, valamint arról, hogy Lengyelországnak és a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia a helyzet megoldása érdekében. |
|
(23) |
2017. szeptember 26-án a köztársasági elnök két új, a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénytervezetet továbbított a Szejmnek. |
|
(24) |
2017. október 3-án a Szejm a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két elnöki törvénytervezetet megküldte a releváns érdekelteknek, köztük az állampolgári jogok biztosának, a Legfelsőbb Bíróságnak és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsnak. |
|
(25) |
2017. október 6-án és 25-én a Legfelsőbb Bíróság közzétette a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két új törvénytervezetre vonatkozó véleményét. E vélemények szerint a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezet jelentősen csökkentené a bíróság függetlenségét, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénytervezet pedig nem összeegyeztethető a jogállamiság által vezérelt demokratikus állam fogalmával. |
|
(26) |
2017. október 11-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács tagállamaiban a jogállamiságot érő új fenyegetésekről, és ebben aggályoknak adott hangot azon lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban is, amelyek veszélyeztetik a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint különösen az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását (7). |
|
(27) |
2017. október 13-án az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (a továbbiakban: ENCJ) véleményt (8) bocsátott ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló új törvénytervezetről, amelyben kiemelte annak az Igazságszolgáltatási Tanácsokra vonatkozó európai normákkal való összeegyeztethetetlenségét. |
|
(28) |
2017. október 23-án, a Lengyelországról szóló időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés harmadik ciklusát követően az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi főbiztosa felkérte a lengyel hatóságokat, hogy fogadják el az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartására irányuló ENSZ-ajánlásokat. |
|
(29) |
2017. október 24-én az Alkotmánybíróság – két törvényellenesen kinevezett bírót is magában foglaló – testülete alkotmányellenesnek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján többek között a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi első elnökét kinevezték. |
|
(30) |
2017. október 24-én az Alkotmánybíróság – két törvényellenesen jelölt bírót is magában foglaló – testülete alkotmányosnak nyilvánította az Alkotmánybíróságról szóló három 2016. decemberi törvény rendelkezéseit, ideértve azon rendelkezéseket is, amelyek az ügyben eljáró két törvényellenesen jelölt bíró számára lehetővé tették, hogy az Alkotmánybíróságon belül ítélkezzenek. Az Alkotmánybíróság elutasította az állampolgári jogok lengyel biztosának azon indítványát, miszerint a két törvényellenesen jelölt bírót ki kell zárni ebből az ügyből. |
|
(31) |
2017. október 27-én Diego García-Sayán, a bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó előterjesztette előzetes észrevételeit (9), amelyek értelmében az Alkotmánybíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két törvénytervezet számos aggályt vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. |
|
(32) |
2017. október 31-én a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács véleményt fogadott el a köztársasági elnök által előterjesztett, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló új törvénytervezetről. A Tanács megjegyzi, hogy a törvénytervezet alapvetően összeegyeztethetetlen a lengyel alkotmánnyal azáltal, hogy a Szejmet hatáskörrel ruházza fel a Tanács bíró tagjainak kinevezésére, valamint hogy a Tanács jelenlegi bíró tagjainak alkotmányban rögzített hivatali idejét idő előtt megszünteti. |
|
(33) |
2017. november 10-én az európai bírák konzultatív tanácsa (CCJE) állásfoglalást fogadott el, amelyben megfogalmazza aggályait a lengyelországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban (10). |
|
(34) |
2017. november 11-én az állampolgári jogok biztosa levelet küldött a köztársasági elnök részére, amelyben értékelte a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két új törvénytervezetet, valamint javasolta, hogy a szóban forgó törvénytervezeteket ne fogadják el, mivel azok nem garantálják, hogy az igazságszolgáltatás a jövőben is független marad a végrehajtó ágtól, és hogy a polgárok ezután is gyakorolhatják arra irányuló alkotmányos jogukat, hogy független bírósághoz forduljanak. |
|
(35) |
2017. november 13-án az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (a továbbiakban: ODIHR) véleményt fogadott el a Legfelsőbb Bíróságról szóló új törvénytervezetről, amely szerint a felülvizsgált rendelkezések nem összeegyeztethetőek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos nemzetközi normákkal (11). |
|
(36) |
2017. november 15-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a lengyelországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről, amelyben kifejezte támogatását a Bizottság által kiadott jogállamiságra vonatkozó ajánlások és a kötelezettségszegési eljárások iránt, továbbá úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi lengyelországi helyzet az EUSZ 2. cikkében (12) hivatkozott értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában. |
|
(37) |
2017. november 24-én az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) felszólította a lengyel hatóságokat, hogy ne fogadják el a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két új törvénytervezetet, mivel azok veszélyeztethetik a hatalmi ágaknak a lengyel alkotmány által biztosított szétválasztását (13). 2017. november 29-én a „Iustitia” bírói szervezet, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány és az Amnesty International közös állásfoglalást bocsátott ki, amelyben bírálták a két elnöki törvénytervezetre vonatkozó jogalkotási eljárást. |
|
(38) |
2017. december 5-én az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) véleményt fogadott el, amelyben kifogásolta a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénytervezetet, mivel az nem tartja tiszteletben az ENCJ normáit (14). |
|
(39) |
2017. december 8-án a Velencei Bizottság az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kérésére elfogadta a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénytervezetre, a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezetre és a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényre vonatkozó véleményt, továbbá az ügyészségről szóló törvényre vonatkozó véleményt (15). A Velencei Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a törvény és a két törvénytervezet – különösen amennyiben azokat együttesen és az ügyészségről szóló 2016. évi törvény kontextusában vizsgáljuk – lehetővé teszik, hogy a jogalkotási és végrehajtási hatáskörök súlyos és kiterjedt mértékben beavatkozzanak az igazságszolgáltatás működésébe, és ezáltal komoly fenyegetést jelentenek az igazságszolgáltatás függetlenségére, amely a jogállamiság egyik kulcsfontosságú eleme. Felszólítja a köztársasági elnököt, hogy vonja vissza javaslatait és indítson párbeszédet, mielőtt a jogalkotási eljárás folytatódna. Továbbá arra sürgeti a lengyel parlamentet, hogy vizsgálja felül a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény közelmúltban végrehajtott módosításait. |
|
(40) |
2017. december 8-án az Európa Tanács emberi jogi biztosa állásfoglalást tett közzé, amelyben sajnálatát fejezte ki a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény Szejm általi elfogadása miatt, ami még inkább aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. |
|
(41) |
2017. december 8-án a Szejm elfogadta a két törvénytervezetet. 2017. december 15-én a Szenátus jóváhagyta a két törvényt. |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
|
1. |
A Lengyel Köztársaságnak figyelembe kell vennie a Bizottság alábbiakban kifejtett elemzését, és meg kell hoznia az ezen ajánlás 4. szakaszában szereplő intézkedéseket ahhoz, hogy a feltárt aggályokat a kitűzött határidőn belül kezeljék. |
1. AZ AJÁNLÁS HATÁLYA ÉS CÉLKITŰZÉSE
|
2. |
Ezen ajánlás kiegészíti a 2016. július 27-i, 2016. december 21-i és 2017. július 26-i ajánlásokat. Az említett ajánlásokban felvetett aggályok mellett kifejti a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatosan azóta felmerült, új bizottsági aggályokat. Az aggályok a következő kérdésekre vonatkoznak:
|
|
3. |
Az Alkotmánybírósággal, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel és az Országos Bírói Iskoláról szóló törvénnyel (16) kapcsolatosan a 2017. július 26-i ajánlásban megfogalmazott aggályok és ajánlott intézkedések továbbra is érvényesek. |
2. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT ÉRINTŐ FENYEGETÉSEK
|
4. |
A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét illetően súlyos aggályokat vetnek fel. |
2.1. A Legfelsőbb Bíróság
2.1.1. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráinak felmentése és kötelező nyugdíjba helyezése
|
5. |
A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 70-ről 65 évre csökkenti a Legfelsőbb Bíróság bíráinak általános nyugdíjkorhatárát (17). Ez az intézkedés valamennyi jelenleg hivatalban lévő bírára alkalmazandó. Azokat a bírákat, akik már betöltötték 65. életévüket, vagy ezt az életkort a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül betöltik, nyugdíjba helyezik (18). |
|
6. |
A nyugdíjkorhatár csökkentése és a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráira való alkalmazása következtében a Legfelsőbb Bíróság számos jelenlegi bírája fejezi be megbízatását és vonul várhatóan nyugdíjba: a Legfelsőbb Bíróság szerint a 83 bíró közül 31 (37 %). A csökkentett nyugdíjkorhatárnak a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráira történő alkalmazása különösen erős negatív hatást fejt ki erre a Bíróságra, amely a jellegénél fogva a pályafutásuk végéhez közeledő bírákból áll. A Legfelsőbb Bíróság jelentős számú jelenlegi bírájának fentiek szerinti kötelező nyugdíjba helyezése a Legfelsőbb Bíróság messzemenő következményekkel járó, azonnali átalakulásához vezet. Ez az eshetőség különös aggályokat vet fel a hatalmi ágak szétválasztását illetően és különösen a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács ezzel párhuzamos reformjával együttesen szemlélve. Ennek a magyarázata a következő: a nyugdíjkorhatár csökkentése miatt valamennyi új bírót a köztársasági elnök nevezi ki az újonnan alakult – igen jelentős arányban politikai kinevezettekből álló – Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács ajánlása nyomán. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráinak kötelező nyugállományba helyezése szintén aggályokat vet fel a bírák elmozdíthatatlansága tekintetében, ami a bírák függetlenségének egyik kulcsfontosságú eleme az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata (19), valamint az európai normák (20) értelmében. A Velencei Bizottság a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényjavaslatról kiadott véleményében kiemelte, hogy a jelenleg hivatalban lévő bírák korhatár előtti nyugállományba helyezése aláássa a hivatali idő biztonságát és általában véve az Legfelsőbb Bíróság függetlenségét egyaránt (21). |
|
7. |
A bírákat a más állami hatalmi tényezők által gyakorolt jogellenes beavatkozás vagy nyomás ellen nyújtott hatékony biztosítékokkal kell megóvni a felmentéstől (22). A bírói függetlenséghez olyan garanciákra van szükség, amelyek elegendőek a valamely jogvita elbírálásának feladatával rendelkező személy védelméhez (23). Hivatali idejük alatt a bírák elmozdíthatatlansága a függetlenségükből ered, így szerepel az EJEE 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt biztosítékok között (24). Ennek következtében a bírákat kizárólag egyenként lehet felmenteni, amennyiben ez az adott bíró tevékenységével kapcsolatos és egy demokratikus társadalomban a védelem szempontjából valamennyi garanciát magában foglaló fegyelmi eljárás alapján indokolt. A bírák csoportosan, illetve a konkrét magatartásukhoz nem kapcsolódó, általános okokból nem menthetőek fel. Az említett garanciák és biztosítékok a jelen esetben hiányoznak, és az érintett rendelkezések a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák függetlensége, valamint a hatalmi ágak szétválasztása (25), következésképpen pedig a jogállamiság kirívó megsértésének minősülnek. |
|
8. |
Ezen túlmenően a jelenlegi első elnök alkotmányban foglalt hatéves megbízatása (amely alkotmányos értelemben 2020-ban érne véget) idő előtt megszűnik. Amennyiben az első elnök megbízatása megszűnik, a köztársasági elnök a szokásos eljáráson kívül „megbízott első elnököt” nevez ki (26): az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek az első elnököt a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése által javasolt jelöltek közül kell kineveznie (27). Az alkotmányban rögzített megbízatás ilyen idő előtti megszüntetése az elmozdíthatatlanság és a hivatali idő biztonságának elve súlyos megsértésének minősül. A megbízott első alelnök ad hoc eljárásban, a bírói kar bevonása nélkül történő kinevezése komoly aggályokat vet fel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét illetően. |
|
9. |
A törvény indoklása szerint a Legfelsőbb Bíróság összetételének megváltoztatása elengedhetetlen amiatt, ahogyan a Legfelsőbb Bíróság 1989-et követően a „dekommunizációs” ügyeket kezelte, továbbá azért, mert a Legfelsőbb Bíróságban még mindig vannak olyan bírák, kik az előző rendszer számára dolgoztak vagy ítélkeztek (28). Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyértelműen rámutatott, hogy a lusztrációs folyamatot egyéniesíteni kell (azaz különbséget kell tenni aszerint, hogy az egyes személyek milyen mértékben vettek részt az előző rendszer tevékenységeiben), valamint úgy vélte, hogy a hosszú idővel a kommunista rendszer megszűnését követően végrehajtott lusztrációs intézkedések kevésbé lehetnek indokoltak az újonnan létrejött demokráciákat fenyegető kockázatok csökkentése szempontjából (29). Léteznek olyan egyéb arányos intézkedések, amelyeket az állam foganatosíthat az egyes, kommunista háttérrel rendelkező bírák ügyének rendezésére (ideértve az egyéni esetekre alkalmazott, előre megállapított objektív kritériumok alapján eljáró pártatlan szervek előtt lefolytatott átlátható eljárásokat) (30). |
|
10. |
A Velencei Bizottság a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezetre vonatkozó véleményében úgy vélte, nehezen érthető, hogy egy olyan személyt, akit korábban éveken keresztül alkalmasnak találtak a hivatali feladatai elvégzésére, egyszerre miért nyilvánítanak alkalmatlannak ugyanezen feladatok ellátására. A törvény indokolása úgy értelmezhető, hogy a reform eredményeképpen a legtöbb vezető bírónak – akik közül sokan az előző rendszerben is dolgoztak – nyugdíjba kell vonulnia. Amennyiben ez az értelmezés helytálló, az ilyen megközelítés elfogadhatatlan: ha a hatóságoknak kétségeik merülnek fel az egyes bírák lojalitását illetően, a meglévő fegyelmi vagy lusztrációs eljárásokat kell alkalmazniuk a nyugdíjkorhatár megváltoztatása helyett. |
|
11. |
A Velencei Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Legfelsőbb Bíróság számos bírája (köztük az első elnök) hivatali idejének idő előtti megszüntetése – amelyet az alacsonyabb nyugdíjkorhatárnak az érintettek tekintetében történő azonnali hatályú alkalmazásával érnek el – sérti e személyek egyéni jogait és veszélybe sodorja az igazságszolgáltatás egészének függetlenségét; az érintett bírák számára lehetővé kellene tenni, hogy a jelenleg hatályos nyugdíjkorhatár eléréséig hivatalban maradjanak (31). A Velencei Bizottság különösen kiemelte, hogy a jelenleg hivatalban lévő bírák korhatár előtti nyugállományba helyezése aláássa a hivatali idő biztonságát és általában véve az Alkotmánybíróság függetlenségét egyaránt (32). |
|
12. |
Végül ezek a rendelkezések alkotmányossági aggályokat is felvetnek. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság és az állampolgári jogok biztosa is rámutatott, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráinak felmentése és kötelező nyugállományba helyezése sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, valamint közvetlenül érinti a független bírósághoz való jogot. Az állampolgári jogok biztosa szerint a Legfelsőbb Bíróság megbízott első elnöke tisztségének létrehozása sérti a jogállamiságot azáltal, hogy megsérti az állami hatáskör-átruházás tilalmának elvét, a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elvét és a bírói függetlenség elvét. |
2.1.2. Hatáskör a Legfelsőbb Bíróság bírái megbízatásának meghosszabbítására
|
13. |
A törvény értelmében a Legfelsőbb Bíróság azon bírái, akiket érint a nyugdíjkorhatár csökkentésével kapcsolatos rendelkezés és meg kívánják hosszabbítani aktív megbízatásukat, ezt a köztársasági elnöknél kérelmezhetik (33). |
|
14. |
A köztársasági elnök azon hatáskörét illetően, miszerint döntést hozhat a Legfelsőbb Bíróság bírái megbízatásának meghosszabbításáról, a törvény nem állapít meg sem kritériumokat, sem időkeretet az ilyen döntések meghozatala tekintetében, és bírósági felülvizsgálati eljárást sem irányoz elő. A megbízatásuk meghosszabbítását kérelmező bírák „ki vannak szolgáltatva” a köztársasági elnök döntésének. Ezen túlmenően a köztársasági elnök két alkalommal dönthet a meghosszabbításról (mindkét alkalommal 3 évre). Ezen elemek kihatnak a hivatali idő biztonságára, és lehetővé teszik a köztársasági elnök számára, hogy befolyást gyakoroljon a Legfelsőbb Bíróság aktív bírái felett. Ez a rendszer ellentétes az Európa Tanács 2010. évi ajánlásával, amely előírja, hogy a bírák kiválasztására és előmenetelére vonatkozó döntéseket jogszabály által előre megállapított objektív kritériumok alapján kell meghozni, és egy jelentős részében a bírói kar tagjaiból létrehozott független és hatáskörrel rendelkező hatóságot kell felhatalmazni olyan ajánlások tételére és vélemények kifejezésére, amelyeket a kinevező hatóság a gyakorlatban betart (34). Továbbá az ajánlás értelmében az érintett bíráknak jogot kell biztosítani arra, hogy a pályafutásukkal kapcsolatos döntéseket megtámadják (35). |
|
15. |
Az új nyugdíjrendszer a bírák függetlenségét hátrányosan érintené (36). Az új szabályok olyan további eszközt hoznak létre, amellyel a köztársasági elnök befolyást gyakorolhat az egyes bírókra. Nevezetesen a megbízatások meghosszabbításával kapcsolatos kritériumok hiánya indokolatlan mozgásteret enged, és ezzel aláássa a bírók elmozdíthatatlanságának elvét. A nyugdíjkorhatár leszállításával egyidejűleg a törvény lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök a bírák megbízatását legfeljebb hat évvel meghosszabbítsa. A megbízatás meghosszabbítására vonatkozó döntés köztársasági elnök általi meghozatalára nem áll rendelkezésre határidő sem, ami lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök az érintett bírák felett befolyást gyakoroljon a megbízatásuk hátralevő ideje alatt. Az érintett bírákat már a nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyomás alá helyezheti pusztán az a tény, hogy a köztársasági elnöktől meghosszabbítást kell majd kérniük. |
|
16. |
A Velencei Bizottság a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezetről kiadott véleményében kiemeli, hogy a köztársasági elnök e hatásköre révén túlzott befolyást gyakorol a Legfelsőbb Bíróság nyugdíjkorhatárhoz közeledő bírái felett. Ezen okokból a Velencei Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a köztársasági elnöknek mint megválasztott politikusnak nem kellene mérlegelési jogkört biztosítani a Legfelsőbb Bíróság bírái megbízatásának nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítására (37). |
|
17. |
Az új szabályok alkotmányossági aggályokat is felvetnek. A Legfelsőbb Bíróság és az állampolgári jogok biztosa véleménye szerint a bírói megbízatások meghosszabbításának új mechanizmusa nem tartja tiszteletben a jogszerűség és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit. |
2.1.3. A rendkívüli jogorvoslat
|
18. |
A törvény bevezeti a jogerős és kötelező erejű ítéletek és határozatok bírósági felülvizsgálatának új formáját, a rendkívüli jogorvoslatot (38). A törvény hatálybalépésétől számított három éven belül (39) a Legfelsőbb Bíróságnak módjában áll, hogy a lengyel bíróságok által az utóbbi 20 évben hozott jogerős ítéleteket teljes egészében vagy részben (40) felülbírálja (41), ideértve – néhány kivétellel (42) – a Legfelsőbb Bíróság által hozott ítéleteket is. A jogorvoslat benyújtására többek között a legfőbb ügyész és az állampolgári jogok biztosa rendelkezik hatáskörrel (43). A jogorvoslat széles körű indokokon alapulhat: rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem abban az esetben nyújtható be, ha a jogállamiság és a társadalmi igazságosság biztosítására van szükség, és az ítélet más rendkívüli jogorvoslat alkalmazásával nem helyezhető hatályon kívül vagy nem módosítható, továbbá az vagy 1) sérti a személyek és polgárok alkotmányban rögzített jogait és szabadságait; vagy 2) téves értelmezés vagy helytelen alkalmazás útján nyilvánvalóan sérti a törvényt; vagy 3) nyilvánvaló ellentmondás áll fenn a bíróság megállapításai és az összegyűjtött bizonyítékok között (44). |
|
19. |
Ez az új rendkívüli jogorvoslati eljárás aggályokat vet fel a jogbiztonság elvét illetően, amely a jogállamiság egyik központi eleme (45). Amint azt a Bíróság megjegyezte, figyelmet kell fordítani a res judicata elv fontosságára, mind az uniós jogrend, mind pedig a nemzeti jogrendszerek tekintetében: „mind a jog és a jogviszonyok stabilitásának, mind az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosításához fontos, hogy ne lehessen vita tárgyává tenni azokat a bírósági határozatokat, amelyek a rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerülését, illetve az azok előterjesztésére nyitva álló határidők elteltét követően jogerőre emelkedtek” (46). Az Emberi Jogok Európai Bírósága rámutatott, hogy a rendkívüli jogorvoslat nem lehet „bújtatott fellebbezés”, és „az a puszta lehetőség, hogy a kérdésben két álláspont alakulhat ki, nem képezhet alapot az újbóli vizsgálatra” (47). |
|
20. |
A Velencei Bizottság a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezetről kiadott véleményében kiemelte, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárás veszélyes a lengyel jogrend stabilitása szempontjából. A vélemény emlékeztet arra, hogy az új eljárás szerint lehetőség nyílik minden olyan ügy újraindítására gyakorlatilag bármilyen indokból, amely tekintetében az elmúlt 20 év során az országban határozatot hoztak, és hogy a rendszer alkalmazásával egy olyan helyzet állhat elő, amikor az ítéletek immár sohasem számítanak majd véglegesnek (48). |
|
21. |
Az új rendkívüli jogorvoslati eljárás alkotmányossági aggályokat is felvet. A Legfelsőbb Bíróság és az állampolgári jogok biztosa szerint a törvény hatást gyakorol a joggyakorlat stabilitásának és az ítéletek véglegességének elvére (49), a jogállamiságba vetett bizalom védelmének elvére, valamint az ügyek észszerű időn belül történő elbírálására vonatkozó jogra (50). |
2.1.4. Más rendelkezések
|
22. |
Amint az a Velencei Bizottság és más szervek véleményeiben (51) is szerepel, a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény számos egyéb rendelkezése is aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségének és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit tekintve. |
|
23. |
Az új törvény új fegyelmi rendszert vezet be a Legfelsőbb Bíróság bíráira vonatkozóan. A fegyelmi megbízottak két típusra oszthatók: a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi megbízottját a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma nevezi ki négyéves hivatali időre (52), a rendkívüli fegyelmi megbízottat pedig a köztársasági elnök nevezi ki eseti alapon a Legfelsőbb Bíróság bírái, a rendes bíróságok bírái, a katonai bíróságok bírái és az ügyészek közül (53). A lengyel törvények értelmében kizárólag a fegyelmi megbízottak határozhatnak a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások megindításáról. A rendkívüli fegyelmi megbízott köztársasági elnök által történő kinevezésére az igazságügyi szervek bevonása nélkül kerül sor, és az megfelel az előzetes vizsgálat megindítása iránti kérelemnek. Amennyiben valamely folyamatban lévő fegyelmi eljárásban rendkívüli fegyelmi megbízottat neveznek ki, azzal a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi megbízottját kizárják az adott eljárásból (54). Az a tény, miszerint a köztársasági elnök (és bizonyos esetekben az igazságügyi miniszter is (55)) a hatáskörénél fogva befolyást gyakorolhat a Legfelsőbb Bíróság bírái ellen indított fegyelmi eljárásokra azáltal, hogy az ügyben vizsgálatot folytató fegyelmi megbízottat (rendkívüli fegyelmi megbízottat) nevez ki, ami kizárja a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi megbízottját a folyamatban lévő eljárásból, aggályokat vet fel a hatalmi ágak szétválasztását illetően, és sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezen aggályokra az EBESZ-ODIHR és a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott véleményében (56). |
|
24. |
A törvény emellett számos eljárási biztosítékot is megszüntet a rendes bíróságok bíráival (57) és a Legfelsőbb Bíróság bíráival (58) szemben indított fegyelmi eljárások során, ideértve a következőket: a jogsértő módon összegyűjtött bizonyítékok felhasználhatók a bírák ellen (59); bizonyos feltételekkel az érintett bíró által benyújtott bizonyíték figyelmen kívül hagyható (60); a fegyelmi ügyek elévülési idejét felfüggesztenék a fegyelmi eljárás lefolytatásának időszakára, ami azt jelenti, hogy egy bírót határozatlan időre eljárás alá vonhatnak (61); végül a fegyelmi eljárások az érintett bíró távollétében is folytathatók (még igazolt távollét esetében is) (62). Az új fegyelmi rendszer aggályokat vet fel az EJEE 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a jogszerű eljárásra vonatkozó követelmények tekintetében is, amelyek a bírákkal szemben indított fegyelmi eljárások esetében alkalmazandók (63). |
|
25. |
A törvény módosítja a Legfelső Bíróság belső felépítését, két új tanáccsal egészítve ki azt. A rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó egyik új tanács az új rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében indított ügyeket értékeli (64). Ez az új tanács túlnyomórészt új bírákból (65) áll majd, és feladata a parlamenti és helyhatósági választások érvényességének megállapítása, valamint a választási jogviták kivizsgálása lesz, többek között az európai parlamenti választásokkal (66) összefüggésben is. Ezenfelül egy kizárólag új bírákból (67) álló új autonóm (68) fegyelmi tanács is létrejön, melynek feladata a Legfelsőbb Bíróság bírái ellen indított fegyelmi ügyek (69) első- és másodfokú felülvizsgálata lesz. Ez a jelentős autonómiával rendelkező, új bírákból álló két új tanács aggályokat vet fel a hatalmi ágak szétválasztását tekintve. Amint azt a Velencei Bizottság megjegyzi, jóllehet mindkét tanács a Legfelsőbb Bíróság részét képezi, a gyakorlatban azok az összes többi tanács fölött állnak, így fennáll a veszélye, hogy a teljes igazságügyi rendszert ez a két – a kormányzó többség meghatározó befolyásával választott új bírákból álló – tanács uralja majd (70). A Velencei Bizottság kiemeli továbbá, hogy a törvény miatt a választási jogviták bírósági felülvizsgálata során rendkívüli mértékben fennáll a politikai befolyás kockázata, ami komolyan fenyegeti a lengyel demokrácia működését (71). |
|
26. |
A törvény bírósági ülnököket vezet be, akiket a Lengyel Köztársaság Szenátusa nevez ki (72), és akik a Legfelsőbb Bíróság elé vitt, rendkívüli jogorvoslattal kapcsolatos ügyekben, valamint a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált fegyelmi ügyekben járnak el. Amit arra a Velencei Bizottság rámutatott, az a tény, hogy a Legfelsőbb Bíróság két új tanácsában bírósági ülnökök tevékenykednek majd, veszélyezteti az igazságszolgáltatás hatékonyságát és minőségét (73). |
2.2. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács
|
27. |
A lengyel alkotmány szerint a bírák függetlenségének megóvása a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács feladata (74). A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács szerepe közvetlen hatással van a bírák függetlenségére – különösen az előléptetésükre, áthelyezésükre, a fegyelmi eljárásra, felmentésükre és idő előtti visszavonulásukra. Például a bírák előléptetése (a kerületi bíróságról a regionális bíróságra) esetén a köztársasági elnöknek a bírót még egyszer ki kell neveznie, ezért a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács részvételével történő bírói értékelési és kinevezési eljárást újból le kell folytatni. Azokat a bírósági titkárokat, akik már bírói feladatokat látnak el, szintén értékelnie kell a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsnak, mielőtt a köztársasági elnök bíróvá nevezné ki őket. |
|
28. |
Ezért az igazságszolgáltatási tanácsot létrehozó tagállamokban a tanács függetlensége a bírák függetlenségére a kormány vagy a parlament részéről gyakorolt tisztességtelen befolyás elkerülése szempontjából különös jelentőséggel bír (75). |
|
29. |
A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény fokozza az igazságszolgáltatás általános függetlenségével kapcsolatos aggályokat azáltal, hogy előírja a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács összes bíró tagja megbízatásának idő előtt megszűnését, és teljesen új rendszert hoz létre a bíró tagok kinevezésére, amely nagy fokú politikai befolyásolást tesz lehetővé. |
|
30. |
A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 6. cikke szerint a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács jelenlegi összes bíró tagjának megbízatása idő előtt megszűnik. A jogalkotó hatalom döntésével történő megszüntetés aggályokat támaszt a Tanács függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása tekintetében. A parlament a bírák befolyásának hátrányára döntő befolyáshoz jut majd a Tanács összetételét illetően. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács összetételének megváltoztatása már a törvény kihirdetését követő másfél hónapon belül bekövetkezhet (76). A jogviszony idő előtti megszüntetése alkotmányossági aggályokat is felvet, amint a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács, a Legfelsőbb Bíróság és az állampolgári jogok biztosának véleményében kiemelték. |
|
31. |
A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjainak kinevezésére vonatkozó új rendszer szintén súlyos aggályokat okoz. Széles körben elfogadott európai normák, közelebbről az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. évi ajánlása rögzíti, hogy „a[z igazságszolgáltatási tanácsok] tagjainak legalább felét olyan bíráknak kell alkotniuk, akiket a szakma képviselői választottak ki a bíróságok minden szintjéről, tiszteletben tartva a bírói karon belüli sokszínűséget” (77). A tagállamoktól függ, hogy igazságszolgáltatásukat igazságszolgáltatási tanáccsal vagy anélkül szervezik-e meg. Amennyiben azonban – Lengyelország esetéhez hasonlóan – igazságszolgáltatási tanács létesül, annak függetlenségét az európai normákkal összhangban kell biztosítani. |
|
32. |
A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény elfogadásáig a lengyel rendszer teljeskörűen megfelelt az említett normáknak, mivel a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács többségében bírák által választott bírákból állt. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény módosításáról szóló törvény 1. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke radikálisan megváltoztatná ezt a rendszert annak előírásával, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács 15 bíró tagját a Szejm (78) nevezheti ki, és e tagok a Szejm által újból kinevezhetők. Ezen túlmenően nincs garancia arra, hogy az új törvény alapján a Szejm a bírói kar által támogatott bíró tagokat fog kinevezni a Tanácsba, mivel nem csupán 25 bíróból álló csoportok, hanem legalább 2 000 állampolgárból álló csoportok is előterjeszthetnek jelölteket ezekre a tisztségekre (79). Továbbá a Szejm egyik bizottsága előre megállapítja a jelöltek végleges listáját, amelyet a Szejm egyszerre fog jóváhagyni (80). A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjainak kinevezésére vonatkozó új szabályok jelentősen növelik a parlamentnek a Tanács felett gyakorolt befolyását és az európai normákkal ellentétben káros hatást gyakorolnak annak függetlenségére. Az, hogy a bíró tagokat a Szejm háromötödös többséggel nevezi ki, nem enyhít ezen az aggodalmon, mivel a bíró tagokat továbbra sem a szakma képviselői választják ki. Ezen túlmenően, abban az esetben, ha nem érik el ezt a háromötödös többséget, a Szejm a szavazatok abszolút többségével nevezi ki a Tanács bíró tagjait. |
|
33. |
Ez a helyzet aggályokat kelt az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából. Például egy ugyanabban az időben regionális bíróvá történő előléptetésre váró kerületi bíró, akinek politikailag kényes ügyben kell ítéletet hoznia, előléptetési esélyei veszélyeztetésének elkerülése érdekében hajlamos lehet a politikai többség által támogatott álláspontot követni. Még ha ez a kockázat nem merül is fel, az új rendszer nem nyújt kellő garanciát a függetlenség látszatának biztosítására, amely kulcsfontosságú annak a bizalomnak a fenntartása érdekében, amelyet egy demokratikus társadalomban a bíróságoknak kell kelteniük a nyilvánosságban (81). A politikai befolyás alatt álló Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírósági titkárokat is értékelni kell majd bíróvá való kinevezésük előtt. |
|
34. |
A Velencei Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács 15 bíró tagjának a parlament általi kinevezése, a jelenleg hivatalban lévő tagok azonnali felváltásával együtt messzemenően átpolitizálná ezt a szervet. A Velencei Bizottság ehelyett azt ajánlja, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjait a jelenlegi törvényben foglaltakhoz hasonlóan a szakma képviselői válasszák meg (82). Az is kifejti, hogy a törvény gyengíti a Tanács függetlenségét a parlamenti többséggel szemben, valamint hozzájárul az egész igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítéséhez (83). |
|
35. |
A törvényjavaslatra vonatkozó véleményükben a Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács és az állampolgári jogok biztosa az új rendszer alkotmányosságát illetően számos aggályt vetettek fel. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a lengyel alkotmány szerint a Tanács ellensúlyként szolgál a parlamenttel szemben, amely alkotmányos jogosultsággal rendelkezik a jog tartalmának meghatározására. Ezért a bíró tagok politikai kinevezése és a Tanács jelenlegi bíró tagjai megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a hatalmi ágak szétválasztásának és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. A korábbi ajánlásokban kifejtettek szerint e rendelkezések hatékony alkotmányossági felülvizsgálata jelenleg nem lehetséges. |
3. A JOGÁLLAMISÁGOT ÉRŐ RENDSZERSZINTŰ FENYEGETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA
|
36. |
A fenti okok alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két új törvény révén nem kezelték a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényekkel kapcsolatosan a 2017. július 26-i jogállamisági ajánlásban kifejtett aggályokat. |
|
37. |
A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az Alkotmánybírósággal, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel és az Országos Bírói Iskoláról szóló törvénnyel kapcsolatosan a 2017. július 26-i ajánlásban megfogalmazott egyéb aggályok egyikét sem oszlatták el. |
|
38. |
Következtetésképpen a Bizottság úgy véli, hogy jelentősen tovább súlyosbodott a 2016. július 27-i, 2016. december 21-i és 2017. július 26-i ajánlásában bemutatott, a jogállamiságot érintő rendszerszintű fenyegetés Lengyelországban. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény és a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény, az Országos Bírói Iskoláról szóló törvénnyel és a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel együttvéve jelentősen növeli a jogállamiság előző ajánlásokban azonosított rendszerszintű fenyegetettségét. Különösen az alábbiak tekintetében:
|
|
39. |
A Bizottság hangsúlyozza, hogy bármilyen igazságszolgáltatási modellt választanak is, a jogállamiság az igazságszolgáltatás függetlenségével, a hatalmi ágak szétválasztásával és a jogbiztonsággal kapcsolatos biztosítékokat igényel. A tagállamoktól függ, hogy igazságszolgáltatásukat a bírói függetlenség megőrzését szolgáló igazságszolgáltatási tanáccsal vagy anélkül szervezik-e meg. Amennyiben azonban – Lengyelország esetéhez hasonlóan, amelyben a lengyel alkotmány kifejezetten a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsot bízta meg a bírói függetlenség megóvásával – valamely tagállam igazságszolgáltatási tanácsot hoz létre, e tanács függetlenségét az európai normákkal összhangban kell biztosítani. A Bizottság súlyos aggodalommal állapítja meg, hogy a fent említett új törvények következtében a lengyelországi jogrendszer már nem felel meg ezeknek a követelményeknek. |
|
40. |
Ezen túlmenően, a lengyel kormány és a parlament kormánypárti képviselői által Lengyelországban a bírákkal és bíróságokkal szemben megtett intézkedések és nyilvános nyilatkozatok az igazságszolgáltatási rendszer egészébe vetett bizalmat rontják. A Bizottság hangsúlyozza az állami szervek közötti lojális együttműködés elvét, amelyet a Velencei Bizottság is kiemelt, és ami a jogállamiság által vezérelt demokratikus állam alkotmányos előfeltétele. |
|
41. |
A jogállamiság tiszteletben tartása nem csupán annak az előfeltétele, hogy az EUSZ 2. cikkében meghatározott valamennyi alapvető értéket védelemben részesítsék. Ez egyben a Szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek betartásának, valamint az állampolgárok, a vállalkozások és a nemzeti hatóságok közötti kölcsönös bizalom megteremtésének is előfeltétele az összes többi tagállam jogrendszerében is. |
|
42. |
A jogállamiság megfelelő érvényesülése különösen a belső piac gördülékeny működése szempontjából is alapvető fontosságú, mivel a gazdasági szereplőknek tudniuk kell, hogy a törvény alapján egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez nem biztosítható anélkül, hogy az egyes tagállamokban független igazságszolgáltatás létezne. |
|
43. |
A Bizottság megjegyzi, hogy európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre – különösen az alábbiak – mélységes aggodalmának adott hangot a Legfelsőbb Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló két új törvénnyel kapcsolatosan: a Velencei Bizottság, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az igazságszolgáltatás képviselői egész Európában, többek között az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata és az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa. |
|
44. |
A jogállamiság és a demokrácia lengyelországi helyzetéről szóló 2017. november 15-i állásfoglalásában az Európai Parlament mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő, újraszövegezett jogszabályokkal kapcsolatosan, és felhívta a lengyel elnököt, hogy csak akkor írja alá az új jogszabályokat, ha azok teljeskörűen szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét. |
4. AJÁNLOTT INTÉZKEDÉSEK
|
45. |
A Bizottság azt ajánlja, hogy a lengyel hatóságok tegyenek megfelelő és sürgős intézkedéseket a 2. szakaszban megállapított, a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetés kezelésére. |
|
46. |
A Bizottság elsősorban azt ajánlja, hogy a lengyel hatóságok hozzák meg a következő intézkedéseket az újonnan elfogadott törvények tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása és a jogbiztonság megóvására vonatkozó követelményeknek, valamint a lengyel alkotmánynak és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos európai normáknak:
|
|
47. |
A Bizottság emellett emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybírósággal, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel és az Országos Bírói Iskoláról szóló törvénnyel kapcsolatosan a 2017. július 26-i ajánlásban ajánlott nyomonkövetési intézkedések egyikét sem tették meg, és ezért megismételi a következő intézkedések megtételére vonatkozó ajánlását:
|
|
48. |
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jogállamisággal összefüggő ügyekben feltétlenül szükség van a különböző állami intézmények közötti lojális együttműködésre ahhoz, hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre. A Bizottság emellett arra ösztönzi a lengyel hatóságokat, hogy tegyenek eleget a Velencei Bizottságnak a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényre, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényre és a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényre vonatkozó véleményeiben foglaltaknak, továbbá a lengyelországi igazságszolgáltatás reformjára irányuló bármely új jogalkotási javaslatról kérjék ki a Velencei Bizottság állásfoglalását. |
|
49. |
A Bizottság felkéri a lengyel kormányt, hogy ezen ajánlás kézhezvételtől számított három hónapon belül oldja meg a jelen ajánlásban szereplő problémákat, és tájékoztassa a Bizottságot az e célból foganatosított intézkedésekről. |
|
50. |
Ez az ajánlás az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a lengyelországi jogállamiságról szóló, a Bizottság által előterjesztett indokolással ellátott ajánlással egyidejűleg kerül kibocsátásra. A Bizottság kész arra, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szorosan egyeztetve felülvizsgálja az indokolással ellátott javaslatot, ha a lengyel hatóságok az előírt határidőn belül végrehajtják az ezen ajánlásban foglalt, ajánlott intézkedéseket. |
|
51. |
Ezen ajánlás alapján a Bizottság továbbra is kész konstruktív párbeszédet folytatni a lengyel kormánnyal. |
Kelt Brüsszelben, 2017. december 20-án.
a Bizottság részéről
Frans TIMMERMANS
első alelnök
(1) A Bizottság (EU) 2016/1374 ajánlása (2016. július 27.) a lengyelországi jogállamiságról (HL L 217., 2016.8.12., 53. o.).
(2) A Bizottság (EU) 2017/146 ajánlása (2016. december 21.) a lengyelországi jogállamiságról a Bizottság (EU) 2017/146 ajánlásának kiegészítésére (HL L 22., 2017.1.27., 65. o.); és a Bizottság (EU) 2017/1520 ajánlása (2017. július 26.) a lengyelországi jogállamiságról, valamint az (EU) 2016/1374 és az (EU) 2017/146 ajánlás kiegészítéséről (HL L 228., 2017.9.2., 19. o.).
(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret”, 2014. március 11., COM(2014) 158 final.
(4) Lásd COM(2014) 158 final, I. melléklet 2. szakasz.
(5) EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, 2017. augusztus 30., Vélemény a Lengyelország Legfelsőbb Bíróságáról szóló törvénytervezet egyes rendelkezéseiről.
(6) K 10/17.
(7) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2188 (2017). számú állásfoglalása, 2017. október 11., Az Európa Tanács tagállamaiban a jogállamiságot érő új fenyegetések: válogatott példák.
(8) ENCJ, 2017. október 13., Az ENCJ felügyelőtestületének véleménye a lengyel Krajowa Rada Sądownictwa (Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács) kérelméről.
(9) A bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, 2017. október 27., Előzetes észrevételek a 2017. október 23–27-i lengyelországi hivatalos látogatásról.
(10) CCJE (2017)9, 2017. november 10., Állásfoglalás az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos lengyelországi helyzetről.
(11) EBESZ-ODIHR, 2017. november 13., Vélemény a Lengyelország Legfelsőbb Bíróságáról szóló (2017. szeptember 26-i) törvénytervezet egyes rendelkezéseiről.
(12) Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. november 15.) a jogállamiság és demokrácia helyzetéről Lengyelországban (2017/2931(RSP)).
(13) CCBE, 2017. november 24., Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) plenáris ülésének állásfoglalása.
(14) ENCJ, 2017. december 5., Az ENCJ felügyelőtestületének véleménye a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény módosításainak elfogadásáról.
(15) A Velencei Bizottság 904/2017 CDL(2017)035 véleménye a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény és a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény köztársasági elnök által javasolt módosításáról szóló törvénytervezetekről és a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényről (CDL(2017)035), valamint a Velencei Bizottság 892/2017 CDL(2017)037 véleménye az ügyészségről szóló módosított törvényről (CDL(2017)037).
(16) Az Országos Bírói és Ügyészi Iskoláról szóló törvény, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: az Országos Bírói Iskoláról szóló törvény).
(17) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 37. cikkének (1) bekezdése. E rendelkezés a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság bírái esetében is alkalmazandó, mivel a közigazgatási bírósági szervezet felépítéséről szóló 2002. július 25-i törvény 49. cikke kimondja, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot érintő azon kérdésekben, amelyeket az említett törvény nem szabályoz (ilyen a nyugdíjrendszer kérdése is), értelemszerűen a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.
(18) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 111. cikkének (1) bekezdése. Ezen túlmenően, a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 111. cikkének (3) bekezdése értelmében a katonai tanács valamennyi bíráját (az életkoruktól függetlenül) felmentik és nyugdíjba helyezik, azon lehetőség nélkül, hogy a köztársasági elnöknél kérelmezhessék az aktív megbízatásuk meghosszabbítását.
(19) Az EJEB Campbell és Fell kontra Egyesült Királyság ügyben hozott 1984. június 28-i ítéletének 80. pontja; a Henryk Urban és Ryszard Urban kontra Lengyelország ügyben hozott 2011. november 30-i (jogerős) ítéletének 45. pontja; a Fruni kontra Szlovákia ügyben hozott 2011. június 21-i (jogerős) ítéletének 145. pontja; és a Brudnicka és társai kontra Lengyelország ügyben hozott 2005. március 3-i (jogerős) ítéletének 41. pontja.
(20) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-én elfogadott, CM/Rec(2010)12. számú, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló ajánlásának (a továbbiakban: az Európa Tanács 2010. évi ajánlása) 49. és 50. pontja.
(21) CDL(2017)035, 48. pont.
(22) A Bíróság C-53/03. sz., Syfait és társai ügyben hozott 2005. május 31-i ítéletének (ECLI:EU:C:2005:333) 31. pontja; A Bíróság C-103/97. sz., Köllensperger és Atzwanger ügyben hozott 1999. február 4-i ítéletének (ECLI:EU:C:1999:52) 20. pontja.
(23) A Bíróság C-222/13. sz., TDC–ügyben hozott 2014. október 9-i ítéletének (ECLI:EU:C:2014:2265) 29–32. pontja; A Bíróság C-506/04. sz., Wilson ügyben hozott 2006. szeptember 19-i ítéletének (ECLI:EU:C:2006:587) 53. pontja; A Bíróság C-103/97. sz., Köllensperger és Atzwanger ügyben hozott 1999. február 4-i ítéletének (ECLI:EU:C:1999:52) 20–23. pontja; A Bíróság C-54/96. sz., Dorsch Consult ügyben hozott 1997. szeptember 17-i ítéletének (ECLI:EU:C:1997:413) 36. pontja; A Bíróság C-17/00. sz., De Coster ügyben hozott 2001. november 29-i ítéletének (ECLI:EU:C:2001:651) 18–21. pontja; A Bíróság C-403/16. sz. Hassani ügyben hozott 2017. december 13-i ítéletének (ECLI:EU:C:2017:960) 40. pontja; Az EJEB 20261/12. sz., Baka kontra Magyarország ügyben hozott 2016. június 23-i ítéletének 121. pontja.
(24) Az EJEB A80 (1984) sz., Campbell és Fell kontra Egyesült Királyság ügyben hozott 1984. június 28-i ítéletének 80. pontja.
(25) Az új szabályok ellentétesek a bírák elmozdíthatatlanságának elvével, amely az Európa Tanács 2010. évi ajánlásában (49. pont) rögzített bírói függetlenség központi eleme. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság bíráinak hivatali idejét biztosítani kell és a megbízatásuk idő előtt nem szüntethető meg. Továbbá a bírák kiválasztására és előmenetelére vonatkozó döntéseket jogszabály által vagy az illetékes hatóságok által előre megállapított objektív kritériumok alapján kell meghozni, és amennyiben a kormány vagy a jogalkotó hatalom hozza meg a bírák kiválasztását és előmenetelét érintő döntéseket, jelentős részében az igazságszolgáltatás keretében létrehozott független és hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezik felhatalmazással olyan ajánlások tételére és vélemények kifejezésére, amelyeket a kinevező hatóság a gyakorlatban betart (44–48. pont).
(26) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 111. cikkének (4) bekezdése értelmében a köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság vezetésével a Legfelsőbb Bíróság valamely, saját választása szerinti bíráját bízza meg. Ez a „megbízott első elnök” addig látja el hivatalát, ameddig a bírák közgyűlése nem terjeszt elő 5 jelöltet a Legfelsőbb Bíróság első elnökének tisztségére (12. cikk). A Legfelsőbb Bíróság bíráinak közgyűlése legkorábban akkor terjesztheti elő az említett jelöltek névsorát, amikor a Legfelsőbb Bíróság bírái közül már legalább 110-et kineveztek.
(27) A lengyel alkotmány 183. cikkének (3) bekezdése értelmében „a Legfelsőbb Bíróság első elnökét a köztársasági elnök hatéves hivatali időre nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közgyűlése által javasolt jelöltek közül”.
(28) A törvény indokolása, 2. oldal.
(29) Az EJEB Sõro kontra Észtország ügyben hozott 2015. szeptember 3-i ítéletének 60–62. pontja.
(30) Az Európa Tanács 2010. évi ajánlásának 44–47. és 50. pontja.
(31) CDL(2017)035 vélemény, 130. pont.
(32) CDL(2017)035 vélemény, 48. pont.
(33) A kérelmet a Legfelsőbb Bíróság első elnökéhez kell benyújtaniuk, aki véleményt ad ki a bíró kérelméről. Amennyiben az első elnök megbízatásának meghosszabbításáról van szó, az első elnöknek a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának véleményét kell benyújtania a köztársasági elnök felé. A döntés meghozatala során a köztársasági elnök nem kötelező jogi erejű véleményt kérhet a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácstól (lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 37. cikkének (2) bekezdését, összefüggésben a 111. cikkének (1) bekezdésével). Meg kell jegyezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint a köztársasági elnök által hozott ilyen döntésekhez az alkotmány értelmében a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges, a lengyel alkotmány 144. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően.
(34) 46. és 47. pont. Ez a rendszer aggályos továbbá az Európa Tanács bírói függetlenség és pártatlanság megerősítéséről szóló akcióterve (CM(2016)36 final) (C. pontjának ii. alpontja; a továbbiakban: az Európa Tanács 2016. évi cselekvési terve) és az európai bírákat tömörítő konzultatív tanács (CCJE) referenciaértékeinek (1. sz. vélemény az igazságszolgáltatás függetlenségére és a bírák elmozdíthatatlanságára vonatkozó standardokról, 25. pont) szempontjából is.
(35) Az Európa Tanács 2010. évi ajánlásának 48. pontja.
(36) Az Európa Tanács 2010. évi ajánlásának 49. pontja.
(37) Vö. a CDL(2017)035 vélemény, 51. és 130. pont.
(38) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikkének (1) bekezdése.
(39) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 115. cikke. A hároméves időszak lejárta után a jogorvoslatot attól az időponttól számított öt éven belül kell benyújtani, amikor az érintett ítélet jogerőssé és törvényessé vált, illetve egy éven belül abban az esetben, ha megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be, feltéve, hogy nem nyújtottak be rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmet az alperes kárára – ebben az esetben a jogorvoslat az ítélet jogerőssé válásától számítva legfeljebb egy éven belül (vagy amennyiben megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be, legkésőbb hat hónappal a megsemmisítés iránti kereset vizsgálatát követően) nyújtható be. Lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikkének (4) bekezdését.
(40) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 91. cikkének (1) bekezdése.
(41) Amennyiben öt év telt el a vitatott ítélet jogerőssé válása óta és az ítéletnek visszafordíthatatlan joghatása van, vagy az elvek és a személyek és polgárok alkotmányban rögzített jogainak és szabadságainak biztosítása érdekében indokolt, a Legfelsőbb Bíróság annak megerősítésére szorítkozhat, hogy a vitatott ítélet sérti a törvényt, ismertetve mindazon körülményeket, amelyek ilyen értelmű határozat kibocsátásához vezettek (lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikkének (4) bekezdését és 115. cikkének (2) bekezdését).
(42) Büntetőügyek esetében nem nyújtható be rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem a vádlott kárára az ítélet jogerőssé válásától számított egy éven túl (vagy amennyiben megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be, ilyen kérelem legkésőbb hat hónappal a megsemmisítés iránti kereset vizsgálatát követően nyújtható be); továbbá nincs lehetőség fellebbezésre a házasság érvénytelenségét kimondó, a házasságot érvénytelenítő vagy a válást kimondó ítéletekkel szemben (kizárólag annyiban, amennyiben az egyik vagy mindkét fél az ítélet jogerőssé válását követően újra házasságot kötött) vagy az örökbefogadásról szóló határozatok esetében. A rendkívüli jogorvoslat nem vonatkozhat szabálysértésekre vagy kisebb súlyú adóbűncselekményekre; lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikkének (3) bekezdését és 90. cikkének (3) és (4) bekezdését.
(43) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikkének (2) bekezdése.
(44) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 89. cikke (1) bekezdésének 1–3. pontja.
(45) Az EJEB Brumărescu kontra Románia ügyben hozott 1999. október 28-i ítéletének 61. pontja; a Ryabykh kontra Oroszország ügyben hozott 2003. március 3-i ítéletének 54. és 57. pontja; a Miragall Escolano és társai kontra Spanyolország ügyben hozott 2000. január 25-i ítéletének 33. pontja; valamint a Phinikaridou kontra Ciprus ügyben hozott 2007. december 20-i ítéletének 52. pontja.
(46) A Bíróság C-224/01. sz., Köbler ügyben hozott 2003. szeptember 30-i ítéletének (ECLI:EU:C:2003:513) 38. pontja.
(47) A (2. sz.) Moreira Ferreira kontra Portugália ügyben hozott 2017. július 11-i (jogerős) ítéletének 62. pontja.
(48) CDL(2017)035 vélemény, 58., 63. és 130. pont.
(49) Az Alkotmánybíróság úgy tekinti, hogy mindkét elv a jogállamiság részét képezi; lásd az Alkotmánybíróság 2007. október 24-i SK 7/06 és 2008. április 1-jei SK 77/06 ítéletét.
(50) SK 19/05 ítélet, 2006. november 28.; SK 16/05 ítélet, 2007. november 14.
(51) Ideértve nevezetesen a Legfelsőbb Bíróság 2017. október 6-i és 23-i, valamint november 30-i véleményét, az állampolgári jogok biztosa 2017. november 11-i véleményét, továbbá az EBESZ-ODIHR 2017. november 13-i véleményét.
(52) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 74. cikke.
(53) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 76. cikkének (8) bekezdése; a köztársasági elnök rendkívüli fegyelmi megbízottat nevezhet ki az államügyész által javasolt ügyészek közül, amennyiben egy fegyelmi ügy olyan fegyelmi kötelességszegést érint, amely megvalósítja a közvádra üldözendő szándékos bűncselekmények vagy a szándékos adóbűncselekmények kritériumait.
(54) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 76. cikkének (8) bekezdése.
(55) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 76. cikkének (9) bekezdése értelmében az igazságügyi miniszter értesítheti a köztársasági elnököt arról, hogy rendkívüli fegyelmi megbízott kinevezésére van szükség, amennyiben valamely ügy olyan fegyelmi kötelességszegést érint, amely megvalósítja a közvádra üldözendő szándékos bűncselekmények vagy a szándékos adóbűncselekmények kritériumait. Úgy tűnik, azt, hogy egy ügy megvalósítja-e az említett kritériumokat, az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök autonóm módon dönti el, mivel a rendkívüli fegyelmi megbízott kinevezésére vonatkozó határozatuk nem fellebbezhető meg.
(56) Az EBESZ-ODIHR 2017. november 13-i véleményének 119–121. pontja; a Legfelsőbb Bíróság október 6-i véleménye, 34. oldal.
(57) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikkének (17)–(19) bekezdésével összhangban az igazságügyi miniszter hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a fegyelmi eljárást lefolytató bírák számát megállapítsa és azokat kinevezze a rendes bíróságok bírái tekintetében, anélkül, hogy a bírói karral konzultálna. Ezen túlmenően az igazságügyi miniszternek módjában állna, hogy a rendes bíróságok bírái ellen indított fegyelmi ügyeket személyesen felügyelje az igazságügyi minisztérium (illetve egyes esetekben az ügyészek közül) általa kinevezett fegyelmi megbízottjain és rendkívüli fegyelmi megbízottján keresztül. Az igazságügyi miniszter által kinevezett fegyelmi megbízottaknak módjukban állna, hogy az igazságügyi miniszter kérésére a lezárt ügyeket újraindítsák.
(58) A törvény értelmében a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényben rögzített rendelkezések – ideértve a fegyelmi eljárások eljárási szempontjaira vonatkozó rendelkezéseket is – értelemszerűen a Legfelsőbb Bíróság bíráira is alkalmazandók; lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 72. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét, összefüggésben annak 10. cikke (1) bekezdésével. A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikke módosítja a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
(59) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikkének (23) bekezdése a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvénybe illesztett 115c. cikk értelmében.
(60) Amennyiben a bizonyítékot az előírt határidőn túl nyújtják be, lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikkének (22) bekezdését.
(61) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikke (13) bekezdésének b) pontja.
(62) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 108. cikkének (23) bekezdése.
(63) Az EJEB Vilho Eskelinen és társai kontra Finnország ügyben hozott 2007. április 19-i ítéletének 62. pontja; az Olujić kontra Horvátország ügyben hozott 2009. február 5-i ítéletének 34–43. pontja; a Harabin kontra Szlovákia ügyben hozott 2012. november 20-i ítéletének 118–124. pontja; és a Baka kontra Magyarország ügyben hozott 2016. június 23-i ítéletének 100–119. pontja.
(64) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 26. és 94. cikke.
(65) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 134. cikke; a munkaügyekkel, szociális biztonsággal és közügyekkel foglalkozó korábbi tanácsot két külön tanácsra osztották: a munkaügyekkel és a szociális biztonsággal foglalkozó tanácsra, valamint a rendkívüli ellenőrzéssel és a közügyekkel foglalkozó új tanácsra; ezt az új tanácsot új bírák alkotják, mivel valamennyi jelenlegi bírát a munkaügyekkel és a szociális biztonsággal foglalkozó tanácshoz helyezik át; a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bírái kérhetik az új tanácshoz történő áthelyezésüket.
(66) Az e tanács hatáskörébe tartozó feladatok teljes listáját a 26. cikk tartalmazza.
(67) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 131. cikke értelmében, mindaddig, amíg nem történt meg a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsban eljáró összes bírájának kinevezése, a Legfelsőbb Bíróság más bíráit nem lehet áthelyezni ennek a tanácsnak a tisztségeibe.
(68) A fegyelmi tanács elnöke autonómiával rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság első elnökével szemben, és e tanács költségvetése jelentősen megemelhető a Legfelsőbb Bíróság általános költségvetéséhez képest (lásd a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 7. cikkének (2) és (4) bekezdését és 20. cikkét).
(69) A fegyelmi tanács hatáskörébe tartozó feladatok teljes listáját a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 27. cikke tartalmazza.
(70) CDL(2017)035 vélemény, 92. pont.
(71) CDL(2017)035 vélemény, 43. pont.
(72) A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése.
(73) CDL(2017)035 vélemény, 67. pont.
(74) A lengyel alkotmány 186. cikkének (1) bekezdése: „A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács feladata a bíróságok és bírák függetlenségének megóvása”.
(75) Például a bírákkal szemben valamely tanács által folytatott fegyelmi eljárás kontextusában az Emberi Jogok Európai Bírósága megkérdőjelezte a jogalkotó, illetve a végrehajtó hatalom befolyásának mértékét tekintettel arra, hogy a tanács többségében közvetlenül e hatalmi ágak által kinevezett tagokból áll; az EJEB 55391/13, 57728/13 és 74041/13 sz., Ramos Nunes de Carvalho E Sá kontra Portugália ügyben hozott 2016. június 21-i ítéletének 77. pontja.
(76) A jelenlegi bíró tagok megbízatása a Tanács új bíró tagjai közös hivatali idejének kezdete előtti napon, és legkésőbb 90 nappal a törvény hatálybalépése után járna le. Az ütemezés a következő: a törvény kihirdetését követő három napon belül a Szejm elnöke bejelenti a kinevezési eljárás kezdetét. E bejelentéstől számított 21 napon belül a jogosult csoportok (legalább 25 bíróból vagy 2 000 állampolgárból álló csoportok) a Szejm elnöke elé terjesztik a Tanács bíró tagjainak tisztségére pályázó jelölteket. E 21 napos határidő letelte után az elnök továbbítja a jelöltek listáját a parlamenti képviselőcsoportoknak, amelyeknek hét nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy legfeljebb kilenc jelöltet javasoljanak erről a listáról. Ezt követően a rendes előírások szerinti kinevezési eljárásra kerül sor (lásd alább); vö. a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács szóló törvényt módosító törvény 6. és 7. cikkével, valamint 1. cikkének (1) és (3) bekezdésével, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács szóló törvényt módosító törvény által beiktatott 11a. és 11d. cikk tekintetében.
(77) 27. pont; lásd továbbá az Európa Tanács 2016. évi akcióterve C. pontjának ii. alpontját; az igazságszolgáltatási tanács a társadalom szolgálatában 10. sz. CCJE vélemény 27. pontját; továbbá az igazságszolgáltatási tanácsok vonatkozásában az ENCJ normákról szóló 2010–11. évi jelentés 2.3. pontját.
(78) Az alkotmány rögzíti, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács hivatalból kinevezett tagokból (a Legfelsőbb Bíróság első elnöke, az igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke és az elnöki megbízott) és választott tagokból áll. A választott tagság a „Szejm által választott” négy képviselőből, a „Szenátus által választott” két szenátorból és (a rendes, közigazgatási, katonai bíróságokról és a Legfelsőbb Bíróságról „kiválasztott”) 15 bíróból áll.
(79) A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács szóló törvény 1. cikkének (3) bekezdése a 11a. cikk (2) és (3) bekezdésével egészíti ki a szöveget: meg kell jegyezni, hogy mindegyik (bírákból és állampolgárokból álló) csoport több jelölést nyújthat be a Tanács bíró tagjaira.
(80) Ha a parlamenti képviselőcsoportok nem terjesztenek elő összesen 15 jelöltet, a Szejm elnöksége választja ki őket egy 15 jelöltet tartalmazó lista összeállítása érdekében, amelyet ezt követően továbbít a Szejm bizottságának (vö. az 1. cikk (3) bekezdésével, amely a 11c. cikkel és a 11d. cikk (1)–(4) bekezdésével egészíti ki a szöveget).
(81) Az EJEB 29369/10. sz., Morice kontra Franciaország ügyben hozott 2015. április 23-i ítéletének 78. pontja; a 25781/94. sz., Ciprus kontra Törökország ügyben hozott 2001. május 10-i ítéletének 233. pontja.
(82) CDL(2017)035 vélemény, 130. pont.
(83) CDL(2017)035 vélemény, 31. pont.