ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 331

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. december 14.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2017/2307 határozata (2017. október 9.) az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről

1

 

 

Megállapodás az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az ökológiai termékek kereskedelméről

4

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2308 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) egy Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény szopós malacoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Chr. Hansen A/S) ( 1 )

19

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2309 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) a bizonyos állományok tekintetében rendelkezésre álló 2017. évi halászati kvótáknak a más állományok előző években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet módosításáról

23

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2310 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2018. évi vámkontingens megnyitásáról

36

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2311 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagának meghatározásáról és az (EU) 2016/2292 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

39

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2312 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) a Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) kocák, szopós malacok és kutyák takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Asahi Calpis Wellness Co. Ltd; képviselője az Asahi Calpis Wellness Co. Ltd Europe Representative Office) ( 1 )

41

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2313 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) az Unió területén belüli szállításhoz, illetve a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevelekre vonatkozó formai előírások meghatározásáról

44

 

 

A Bizottság (EU) 2017/2314 végrehajtási rendelete (2017. december 13.) a tej- és tejtermékágazatra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. november 20. és 2017. november 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

53

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/2315 határozata (2017. december 11.) az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról

57

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2316 végrehajtási határozata (2017. december 12.) az ANIMO hálózat használatához biztosítandó térképekről szóló 92/176/EGK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2017) 8316. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

78

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2317 végrehajtási határozata (2017. december 13.) a 98/70/EK és a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló, Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet elnevezésű önkéntes rendszer elismeréséről

79

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2318 végrehajtási határozata (2017. december 13.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az Ausztráliában a pénzügyi piacokra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről ( 1 )

81

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2319 végrehajtási határozata (2017. december 13.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen az elismert tőzsdetársaságokra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről ( 1 )

87

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2320 végrehajtási határozata (2017. december 13.) az Amerikai Egyesült Államok nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve szerinti egyenértékűségéről ( 1 )

94

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének (CMR anyagok) módosításáról szóló, 2012. február 9-i 109/2012/EU bizottsági rendelethez ( HL L 37., 2012.2.10. )

102

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/1


A TANÁCS (EU) 2017/2307 HATÁROZATA

(2017. október 9.)

az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/436 tanácsi határozattal (2) összhangban az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – annak megkötésére figyelemmel – 2017. április 27-én aláírták.

(2)

A megállapodásban az Unió és a Chilei Köztársaság elismerik az ökológiai termékek tekintetében az ökológiai termelési és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó szabályaik egyenértékűségét.

(3)

A megállapodás célja az ökológiai termékek kereskedelmének előmozdítása, hozzájárulva az Unió és a Chilei Köztársaság ökológiai ágazatának fejlődéséhez és bővüléséhez, valamint az ökológiai termelés alapelvei tiszteletben tartásának, az ellenőrzési rendszerek biztosításának és az ökológiai termékek integritásának magas szinten történő megvalósítása. A megállapodás célja továbbá az Unió és a Chilei Köztársaság megfelelő ökológiai logói védelmének fokozása, valamint az ökológiai termeléssel kapcsolatos kérdésekben a Felek közötti szabályozási együttműködés fokozása.

(4)

A megállapodás 8. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott ökológiai termékek vegyes bizottsága (a továbbiakban: a vegyes bizottság) a megállapodás végrehajtásának egyes aspektusaival foglalkozik. A vegyes bizottság módosíthatja a megállapodás I. és II. mellékletében szereplő termékjegyzékeket. Indokolt felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy az említett vegyes bizottságban képviselje az Uniót.

(5)

A Bizottságot indokolt felhatalmazni a megállapodás I. és II. mellékletében szereplő termékjegyzékek módosításainak az Unió nevében történő jóváhagyására, azzal a feltétellel, hogy előzetesen tájékoztatnia kell a tagállamok képviselőit a vegyes bizottság keretében általa jóváhagyni tervezett módosításokról, és a tagállamok képviselői számára meg kell adnia minden olyan releváns információt, amely alapján a Bizottság elismerhetőnek ítélte meg az egyenértékűséget.

(6)

Ezenfelül az arra való megfelelő időben történő reagálás lehetővé tétele érdekében, amikor az egyenértékűség feltételei már nem teljesülnek, a Bizottságot indokolt felhatalmazni arra, hogy egyoldalúan felfüggessze az egyenértékűség elismerését, azzal a feltétellel, hogy arról a tagállamok képviselőit előzetesen tájékoztatnia kell.

(7)

Azokban az esetekben, amikor a tagállami képviselők blokkoló kisebbsége kifogásolja a Bizottság álláspontját, a Bizottság nem hagyhatja jóvá az I. és II. mellékletben szereplő termékjegyzékek módosítását, és nem függesztheti fel az egyenértékűség elismerését. Ilyen esetekben a Bizottságnak tanácsi határozatra irányuló javaslatot kell előterjesztenie a Szerződés 218. cikkének (9) bekezdése alapján.

(8)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az Európai Unió és a Chilei köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

(2)   A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás 15. cikke első bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (3).

3. cikk

A vegyes bizottságban a Bizottság képviseli az Uniót.

4. cikk

A megállapodás I. és II. mellékletében szereplő termékjegyzékeknek a megállapodás 8. cikke (3) bekezdésének b) pontjának megfelelő módosításait az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.

Mielőtt a Bizottság jóváhagyná az említett módosításokat, tájékoztatja a tagállamok képviselőit a várható uniós álláspontról egy olyan információs dokumentum formájában, amely ismerteti az I. vagy a II. mellékletben szereplő, új vagy frissített termékjegyzék kapcsán elvégzett egyenértékűségi értékelés eredményeit, és tartalmazza az alábbiakat:

a)

az érintett termékek jegyzéke, az azokból várhatóan az Unióba exportálandó mennyiségek;

b)

az érintett termékekre a Chilei Köztársaságban alkalmazott termelési szabályok, annak megjelölésével együtt, hogy a vonatkozó uniós rendelkezésektől való lényegi eltéréseket hogyan hidalták át;

c)

adott esetben az érintett termékekre alkalmazott új vagy naprakésszé tett ellenőrzési rendszer, annak megjelölésével együtt, hogy a vonatkozó uniós rendelkezésektől való lényegi eltéréseket hogyan hidalták át;

d)

a Bizottság által relevánsnak tartott bármely egyéb információ.

Amennyiben a Szerződés 238. cikke (3) bekezdésének a) pontja második albekezdésének megfelelően blokkoló kisebbséget alkotó tagállami képviselők kifogással élnek, a Bizottság a Szerződés 218. cikke (9) bekezdésével összhangban javaslatot terjeszt elő.

5. cikk

A Bizottság határoz arról, ha az Unió a megállapodás 3. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban egyoldalúan felfüggeszti a megállapodás IV. mellékletében felsorolt jogszabályok és egyéb szabályok, többek között az említett jogszabályoknak és egyéb szabályoknak a megállapodás V. mellékletében említett naprakész és konszolidált verziói egyenértékűségének elismerését.

Ilyen határozat elfogadása előtt a Bizottság az e határozat 4. cikkében megállapított eljárással összhangban tájékoztatja a tagállamok képviselőit.

6. cikk

Ez a határozat 2018. január 1-én lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. október 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. KIISLER


(1)  2017. szeptember 14-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács (EU) 2017/436 határozata (2017. március 6.) az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az ökológiai termékek kereskedelméről szóló egállapodásnak az Európai Unió nevében történő áláírásáról (HL L 67., 2017.3.14., 33. o.).

(3)  A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/4


FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az ökológiai termékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

egyrészről; és

A CHILEI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Chile,

másrészről;

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FELISMERVE az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodásban tükröződő közös alapelveken és értékeken nyugvó tartós és erős kereskedelmi partnerségüket;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy új exportlehetőségek megteremtésével hozzájáruljanak az ökológiai ágazataik fejlődéséhez és bővüléséhez;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy ösztönözzék az ökológiai termékek kereskedelmét és meggyőződve arról, hogy e megállapodás elő fogja segíteni az ökológiai úton termesztett és előállított termékek Felek közötti kereskedelmét;

ARRA TÖREKEDVE, hogy magas szinten megvalósítsák az ökológiai termelés alapelveinek tiszteletben tartását, az ellenőrzési rendszerek biztosítását és az ökológiai termékek integritását;

ELKÖTELEZŐDVE a szabályozási együttműködés fokozása iránt az ökológiai termeléssel kapcsolatos kérdésekben;

FELISMERVE a kölcsönösség és az átláthatóság fontosságát a nemzetközi kereskedelemben, valamennyi érdekelt fél javát szolgálva;

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás arra ösztönzi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjait, hogy támogatólag viszonyuljanak más tagok technikai szabályai egyenértékűségének elfogadásához még akkor is, ha ezek különböznek a sajátjaiktól, amennyiben meggyőződnek arról, hogy e szabályok megfelelően teljesítik a saját szabályaikban megfogalmazott célkitűzéseiket,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az egyenértékűség ilyen elfogadásának elengedhetetlen eleme a másik Fél értékelési eljárásai és ellenőrző rendszere folyamatos megbízhatóságába vetett állandó bizalom;

ÉPÍTVE a WTO-egyezmény és más, általuk aláírt többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és rendszerek alapján fennálló vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél

E megállapodás célja az, hogy a megkülönböztetésmentesség és a kölcsönösség alapelveivel összhangban elősegítse az ökológiai termeléssel előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmét az Unió és Chile között.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(1)   „egyenértékűség”: különböző jogszabályok és egyéb szabályok, valamint vizsgálati és tanúsítási rendszerek azon képessége, hogy megfeleljenek ugyanazon célkitűzéseknek;

(2)   „illetékes hatóság”: az e megállapodás végrehajtásáért felelős azon hivatalos szerv, amely illetékességgel rendelkezik a III. vagy IV. mellékletben felsorolt jogszabályok és egyéb szabályok vonatozásában;

(3)   „ellenőrző hatóság”: az uniós tagállam azon hatósága, amelyre az adott hatóság részben vagy egészben átruházta a vizsgálati és tanúsítási hatáskörét az ökológiai termelés területén, a III. mellékletben felsorolt jogszabályokkal és egyéb szabályokkal összhangban;

(4)   „ellenőrző szerv”: olyan független magánszerv, amely vizsgálatokat és tanúsítást folytat az ökológiai termelés területén, a III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályokkal és egyéb szabályokkal összhangban.

3. cikk

Az egyenértékűség elismerése

1.   Az I. mellékletben felsorolt termékek tekintetében az Unió a III. mellékletben felsorolt saját jogszabályaival és egyéb szabályaival egyenértékűnek ismeri el a IV. mellékletben felsorolt chilei jogszabályokat és egyéb szabályokat.

2.   A II. mellékletben felsorolt termékek tekintetében Chile a IV. mellékletben felsorolt saját jogszabályaival és egyéb szabályaival egyenértékűnek ismeri el a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokat és egyéb szabályokat.

3.   A III. vagy a IV. mellékletben felsorolt jogszabályok és egyéb szabályok módosítása, hatályon kívül helyezése, felváltása vagy kiegészítése esetén az új szabályok egyenértékűnek minősülnek a másik Fél szabályaival, ha a másik Fél a (4) bekezdésben foglalt eljárás szerint nem emel kifogást.

4.   Ha valamely Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél jogszabályai, egyéb szabályai vagy igazgatási eljárásai és gyakorlatai már nem felelnek meg az egyenértékűség követelményeinek, akkor indoklással ellátott kérelemmel fordul a másik Félhez, hogy az módosítsa az adott jogszabályt, egyéb szabályt, illetve igazgatási eljárást vagy gyakorlatot, és legalább három hónapos megfelelő határidőt biztosít az egyenértékűség biztosítására. Ha ezen időszak lejártát követően az érintett Fél még mindig úgy véli, hogy nem teljesülnek az egyenértékűség követelményei, egyoldalúan felfüggesztheti a III. vagy a IV. mellékletben felsorolt jogszabályok és egyéb szabályok egyenértékűségének elismerését az I. vagy a II. mellékletben felsorolt érintett termékek tekintetében.

5.   Az I. vagy a II. mellékletben felsorolt érintett termékek tekintetében a III. vagy a IV. mellékletben felsorolt jogszabályok és egyéb szabályok egyenértékűsége elismerésének egyoldalú felfüggesztéséről szóló döntésre a három hónapos határidő lejártát követően is sor kerülhet, ha az egyik Fél nem bocsátotta rendelkezésre a 6. cikk alapján előírt információkat vagy nem egyezett bele a 7. cikk szerinti szakértői felülvizsgálatba.

6.   Az I. és II. mellékletben fel nem sorolt termékek tekintetében az egyenértékűséget az egyik Fél kérelmére a 8. cikk (3) bekezdésének (b) pontjával összhangban a 8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott vegyes bizottságnak kell megvizsgálnia.

4. cikk

Behozatal és forgalomba hozatal

1.   Az Unió elfogadja, hogy az I. mellékletben felsorolt termékek ökológiai termékként kerüljenek behozatalra és forgalomba hozatalra az Unió területén, amennyiben az adott termékek megfelelnek a IV. mellékletben felsorolt chilei jogszabályoknak és egyéb szabályoknak, valamint rendelkeznek a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 1235/2008/EK bizottsági rendelet V. mellékletében meghatározott és Chile által elismert, továbbá a (3) bekezdéssel összhangban az Uniónak bejelentett ellenőrző szerv által kibocsátott ellenőrzési tanúsítvánnyal.

2.   Chile elfogadja, hogy a II. mellékletben felsorolt termékek ökológiai termékként kerüljenek behozatalra és forgalomba hozatalra a területén, amennyiben az adott termékek megfelelnek a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályoknak és egyéb szabályoknak, és a Mezőgazdasági és Állatállomány-szolgálat Nemzeti Igazgatósága az ökológiai mezőgazdasági tanúsítványok minimális tartalmának a 20 089. törvény keretei között történő meghatározásáról szóló, 2011. november 29-i 7880 sz. határozatával összhangban rendelkezik az Unió ellenőrző hatósága vagy ellenőrző szerve által kibocsátott tanúsítvánnyal.

3.   Mindegyik Fél elismeri a másik Fél által megnevezett ellenőrző hatóságok, illetve ellenőrző szervek jogosultságát arra, hogy a 3. cikkben említett egyenértékűség elismerése körébe tartozó ökológiai termékek tekintetében elvégezzék a vonatkozó ellenőrzéseket, és hogy kibocsássák az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett ellenőrzési tanúsítványokat ezen termékeknek a másik Fél területére történő behozatala és az ott történő forgalomba hozatala tekintetében.

Az importáló Fél a másik Féllel együttműködve a másik Fél által megnevezett minden egyes ellenőrző hatósághoz és ellenőrző szervhez kódszámokat rendel.

5. cikk

Címkézés

1.   Az egyik Féltől a másik Fél által e megállapodással összhangban importált termékeknek meg kell felelniük a másik Fél III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályaiban és egyéb szabályaiban foglalt címkézési követelményeknek. E termékek viselhetik az uniós ökológiai logót, a chilei ökológiai logót, vagy mindkét logót, a vonatkozó jogszabályokban és egyéb szabályokban foglaltak szerint, amennyiben megfelelnek az adott logó vagy mindkét logó címkézési követelményeinek.

2.   A Felek vállalják, hogy a 3. cikkben említett egyenértékűség-elismerés hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban tartózkodnak az ökológiai termelésre utaló kifejezések – ideértve ezek származékait vagy rövidítéseit, mint például a „bio” vagy „öko” kifejezések – visszaélésszerű használatától.

3.   A Felek vállalják, hogy a vonatkozó jogszabályokban és egyéb szabályokban foglalt uniós ökológiai logót és chilei ökológiai logót bármely visszaélésszerű használattal vagy utánzással szemben védelemben részesítik. A Felek biztosítják, hogy az uniós ökológiai logót és chilei ökológiai logót csak a III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályoknak és egyéb szabályoknak megfelelő termékek címkézésére, reklámozására vagy ezek kereskedelmi dokumentumaihoz használják fel.

6. cikk

Információcsere

A Felek az e megállapodás végrehajtására és alkalmazására vonatkozó összes releváns információt kicserélik. Különösen az e megállapodás hatálybalépését követő második év március 31-éig és ezt követően minden év március 31-éig a Felek kötelesek egymás részére elküldeni a következőket:

az e megállapodás alapján exportált ökológiai termékek fajtáira és mennyiségére vonatkozó információkat tartalmazó jelentés az előző év januártól decemberig terjedő időszaka vonatkozásában, és

az illetékes hatóság által lefolytatott ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekre, valamint ezek eredményeire és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozó jelentés az előző év januártól decemberig terjedő időszaka vonatkozásában.

Mindkét Fél bármikor köteles késedelem nélkül tájékoztatni a másik Felet a következőkről:

az illetékes hatóságai, ellenőrző hatóságai és ellenőrző szervei jegyyékének bármely frissítése, beleértve a vonatkozó kapcsolattartási adatokat is (különösen a címet és az internetcímet);

a III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályok vagy egyéb szabályok tekintetében tervezett bármely módosítás vagy hatályon kívül helyezés, új jogszabályokra vagy egyéb szabályokra vonatkozó javaslatok, illetve az igazgatási eljárások és gyakorlatok releváns módosításai az I. és II. mellékletben felsorolt ökológiai termékekkel kapcsolatban;

a III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályok vagy egyéb szabályok tekintetében elfogadott bármely módosítás vagy hatályon kívül helyezés, új jogszabályok elfogadása vagy az igazgatási eljárások és gyakorlatok releváns módosítása az I. és II. mellékletben felsorolt ökológiai termékekkel kapcsolatban; valamint

az V. mellékletben foglalt internetcímek bármely frissítése.

7. cikk

Szakértői felülvizsgálatok

1.   Bármely Fél köteles egy legalább három hónappal korábban megtett előzetes értesítés alapján engedélyezni, hogy a másik Fél által kijelölt tisztségviselők vagy szakértők szakértői felülvizsgálatokat végezzenek a területén annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek elvégzik az e megállapodásban előírt ellenőrzéseket.

2.   Mindegyik Fél együttműködik a másik Féllel és segíti azt abban, hogy a vonatkozó jogszabályok által megengedett mértékben elvégezze az (1) bekezdésben említett szakértői felülvizsgálatokat, amelyek magukban foglalhatják az adott ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek irodáinál, a feldolgozóüzemeknél és a minősített gazdasági szereplőknél tett látogatásokat.

8. cikk

Az ökológiai termékek vegyes bizottsága

1.   A Felek létrehozzák az ökológiai termékek vegyes bizottságát (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely egyrészről az Unió, másrészről pedig a chilei kormány megfelelően felhatalmazott képviselőiből áll.

2.   A vegyes bizottságban a Felek egyeztetéseket folytatnak e megállapodás végrehajtásának előmozdítása és céljának elősegítése érdekében.

3.   A vegyes bizottság feladatai:

a)

e megállapodás működtetése a végrehajtásához és jó működéséhez szükséges döntések meghozatalával;

b)

az egyik Fél által tett, az I. vagy a II. mellékletben felsorolt termékek jegyzékének frissítésére vagy új termékekkel való kibővítésére irányuló kérések vizsgálata, és az I. vagy a II. melléklet módosítására vonatkozó határozat elfogadása, ha a másik Fél elismeri az egyenértékűséget;

c)

az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályok, egyéb szabályok, előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén történő együttműködés előmozdítása, melynek érdekében a jogszabályok, egyéb szabályok és előírások közelítésre való tekintettel a bizottság megvitat bármely egyéb, az ökológiai termelési szabályokkal és ellenőrző rendszerekkel kapcsolatos technikai vagy szabályozási kérdést;

d)

a vegyes bizottság az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéssel is foglalkozhat.

4.   A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és egyéb szabályaikkal összhangban végrehajtják a vegyes bizottság által a (3) bekezdés (b) pontja alapján elfogadott határozatokat, és erről az elfogadást követő három hónapon belül tájékoztatják egymást (1).

5.   A vegyes bizottság konszenzus útján működik. A vegyes bizottság saját eljárási szabályait maga fogadja el. A vegyes bizottság egyedi kérdésekkel foglalkozó albizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.

6.   A vegyes bizottság tájékoztatja határozatairól és munkájáról az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodás 88. cikke alapján létrehozott, szabványokkal, technikai szabályokkal és megfelelőségértékeléssel foglalkozó bizottságot.

7.   A vegyes bizottság kölcsönösen elfogadott időpontban évente egyszer, felváltva az Unióban és Chilében ülésezik. Mindkét Fél egyetértése esetén a vegyes bizottság ülései video- vagy telekonferencia formájában is megtarthatók.

8.   A vegyes bizottság társelnöki feladatait a két Fél látja el.

9. cikk

Vitarendezés

Az e megállapodás értelmezéséhez vagy alkalmazásához kapcsolódó bármely vitát a Felek a vegyes bizottságon belüli egyeztetés útján rendezik. A Felek a vita rendezése érdekében a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátják az ügy alapos vizsgálatához szükséges, releváns információkat.

10. cikk

Titoktartás

A Felek képviselői, szakértői és más alkalmazottai kötelesek hivatali tevékenységük megszűnése után is tartózkodni az e megállapodás keretében szerzett bármely olyan információ közlésétől, amelyre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

11. cikk

Felülvizsgálat

1.   Ha bármelyik Fél e megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezi, erre vonatkozóan indoklással ellátott kérelmet terjeszt a másik Fél elé.

2.   A Felek megbízhatják a vegyes bizottságot az ilyen kérelem megvizsgálásával és azzal, hogy adott esetben tegyen ajánlásokat, különös tekintettel a megállapodás azon részeire vonatkozó tárgyalások indítására, amelyek nem módosíthatók a 8. cikk (3) bekezdésének (b) pontjával összhangban.

12. cikk

A megállapodás végrehajtása

A Felek minden általános vagy különös lépést megtesznek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében. A Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az e megállapodás céljának elérését.

13. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.

14. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésben foglalt feltételekkel, másrészről pedig Chile területén.

15. cikk

Hatálybalépés és időtartam

E megállapodás az egyes Felek által a szükséges belső eljárások lezárásáról küldött végső értesítést követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

E megállapodást a Felek egy hároméves kezdeti időszakra kötik. Ezen időszak határozatlan ideig megújul mindaddig, amíg az Unió vagy Chile a tárgyidőszak lejártát megelőzően nem értesíti a másik Felet a megújulással szembeni kifogásáról.

Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően három hónappal lép hatályba.

16. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két példányban angol és spanyol nyelven került aláírásra, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Kelt Brüsszelben, a kétezertizenhetedik év április hó huszonhetedik napján.

az Európai Unió részéről

a Chilei Köztársaság Kormánya részéről


(1)  A vegyes bizottság határozatait Chile Acuerdos de Ejecución útján hajtja végre, a Chilei Köztársaság Politikai Alkotmánya (Constitución Política de la República de Chile) 54. cikke 1. pontjának negyedik bekezdésével összhangban.


I. MELLÉKLET

Chilei ökológiai termékek, amelyek tekintetében az Unió elismeri az egyenértékűséget

A Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti kódok és árumegnevezések

Megjegyzések

0409

Természetes méz

 

06

ÉLŐ FÁK ÉS MÁS NÖVÉNYEK; HAGYMÁK, GUMÓK, GYÖKEREK ÉS HASONLÓK; VÁGOTT VIRÁGOK ÉS DÍSZÍTŐLOMBOZAT

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizárólag akkor szerepelnek, ha az áru feldolgozatlan

 

0603

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág és bimbó frissen, szárítva, fehérítve, festve, impregnálva vagy másképpen kikészítve

 

0603 90

Más

 

0604

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló lombozat, ág és más növényi rész, virág vagy bimbó nélkül és fű, moha és zuzmó, mindezek frissen, szárítva, fehérítve, festve, impregnálva vagy más módon kikészítve

 

0604 90

Más

 

07

ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ZÖLDSÉGFÉLÉK, ÉS EGYES GYÖKEREK ÉS GUMÓK

 

08

ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS GYÜMÖLCS ÉS DIÓFÉLÉK; CITRUSFÉLÉK VAGY A DINNYEFÉLÉK HÉJA

 

09

KÁVÉ, TEA, MATÉTEA ÉS FŰSZEREK

* Kizárt

10

GABONAFÉLÉK

 

11

MALOMIPARI TERMÉKEK; MALÁTA; KEMÉNYÍTŐK; INULIN; BÚZASIKÉR

 

12

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK; KÜLÖNFÉLE MAGVAK ÉS GYÜMÖLCSÖK; IPARI ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK, SZALMA ÉS TAKARMÁNY

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1211

Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

Csak akkor szerepel, ha az áru feldolgozatlan, vagy ha élelmiszernek szánva feldolgozott

1212 21

Tengeri moszat és más alga

Kizárt

1212 21

Emberi fogyasztásra alkalmas

Kizárt

1212 29

Más

Kizárt

13

SELLAK; MÉZGA, GYANTA ÉS MÁS NÖVÉNYI NEDV ÉS KIVONAT

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1301

Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam)

Kizárt

1302

Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánva feldolgozott az áru

1302 11

Ópium

Kizárt

1302 19

Más

Kizárt

14

NÖVÉNYI EREDETŰ NYERSANYAG FONÁSRA; MÁSHOL NEM EMLÍTETT NÖVÉNYI TERMÉKEK

 

15

ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1501

Sertészsiradék (sertészsír is) és baromfizsír a 0209 vagy a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánva feldolgozott az áru

1502

Szarvasmarha-, birka- vagy kecskezsír, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánva feldolgozott az áru

1503

Sertészsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánva feldolgozott az áru

1505

Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is)

Kizárt

1506

Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Kizárt

1515 30

Ricinusolaj és frakciói

Kizárt

1515 90

Más

Ezen alárendelt árucsoport alkalmazásában a jojobaolaj kizárt. Más termékek csak akkor szerepelnek, ha élelmiszernek szánva feldolgozottak.

1516 20

Növényi zsír és olaj és ezek frakciói

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánva feldolgozott az áru

1518

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói fõzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, fújva, hővel polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, máshol nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye

Kizárt

1520

Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

Kizárt

1521

Növényi viasz (a trigliceridek kivételével), méhviasz, más rovarviasz és cetvelő finomítva vagy színezve is

Kizárt, az élelmiszernek szánt feldolgozott növényi viasz kivételével.

17

CUKOR ÉS CUKORÁRUK

 

18

KAKAÓ ÉS KAKAÓKÉSZÍTMÉNYEK

 

19

GABONA, LISZT, KEMÉNYÍTŐ VAGY TEJ FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT TERMÉKEK; CUKRÁSZATI TERMÉKEK

 

20

ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK

 

21

KÜLÖNFÉLE EHETŐ KÉSZÍTMÉNYEK

 

22

ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

2201

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

Kizárt

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével

Kizárt

2208

Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

Csak akkor szerepel, ha mezőgazdasági termékekből kerül feldolgozásra és élelmiszernek szánt

3301

Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); kivont oleorezinek; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorbció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánt

Feltételek:

Az e mellékletben felsorolt ökológiai termékek Chilében termelt feldolgozatlan mezőgazdasági termékek és Chilében feldolgozott, élelmiszernek szánt feldolgozott mezőgazdasági termékek olyan összetevőkkel, amelyeket ökológiai termesztés útján Chilében állítottak elő, illetve amelyeket az Unióból vagy harmadik országból importáltak Chilébe egy olyan rendszer keretében, amelyet az Unió egyenértékűnek ismert el az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet 33. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.


II. MELLÉKLET

Uniós ökológiai termékek, amelyek tekintetében Chile elismeri az egyenértékűséget

A Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti kódok és árumegnevezések

Megjegyzések

01

ÉLŐ ÁLLATOK

A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak.

02

HÚS ÉS ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS VÁGÁSI MELLÉKTERMÉKEK ÉS BELSŐSÉGEK

A vadon élő állatok vadászatából és halászatából származó hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek kivételével.

03

HALAK ÉS RÁKFÉLÉK, PUHATESTŰ ÉS MÁS GERINCTELEN VÍZIÁLLATOK

A vadon élő állatok halászata kizárt.

04

TEJTERMÉKEK; MADÁRTOJÁS; TERMÉSZETES MÉZ; MÁSHOL NEM EMLÍTETT, ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZER

 

05

MÁSHOL NEM EMLÍTETT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak:

 

0501

Emberhaj nyersen, mosva vagy zsírtalanítva is; emberhajhulladék

 

0502

Sertés- és vaddisznószőr és sörte; borzszőr és kefegyártásra alkalmas más szőr; a sörte vagy a szőr hulladéka

 

0502 10

Sertés- és vaddisznószőr és sörte és ezek hulladéka

 

0502 90

Más

 

0505

Madárbőr és más madárrész tollal vagy pehellyel, toll és tollrész (nyírt széllel is) és pehely tisztítva, fertőtlenítve vagy tartósításra előkészítve, de tovább nem megmunkálva; tollpor és toll- vagy tollrész hulladéka

 

0506

Csont és szarvmag, megmunkálatlanul, zsírtalanítva, egyszerűen előkészítve (de nem alakra vágva), savval kezelve vagy enyvtelenítve; ezek pora és hulladéka

 

0507

Elefántcsont, teknősbékahéj, bálnacsont és bálnacsontszőr, szarv, pata, agancs, köröm, karom és csőr, megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de nem alakra vágva; ezek pora és hulladéka

 

0510

Ámbra, hódzsír, cibet és pézsma; kőrisbogár; epe szárítva is; mirigy és gyógyszerészeti termék készítésére használt más állati szerv frissen, hűtve, fagyasztva vagy más módon ideiglenesen tartósítva

 

0511 91

Más

 

0511 99

Állati eredetű természetes szivacs

 

06

ÉLŐ FÁK ÉS MÁS NÖVÉNYEK; HAGYMÁK, GUMÓK, GYÖKEREK ÉS HASONLÓK; VÁGOTT VIRÁGOK ÉS DÍSZÍTŐLOMBOZAT

 

Ezen árucsoport következő kódjai csak akkor szerepelnek, ha az áru feldolgozatlan:

 

0603

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág és bimbó frissen, szárítva, fehérítve, festve, impregnálva vagy másképpen kikészítve

 

0603 90

Más

 

0604

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló lombozat, ág és más növényi rész, virág vagy bimbó nélkül, valamint fű, moha és zuzmó, mindezek frissen, szárítva, festve, fehérítve, impregnálva vagy más módon kikészítve

 

0604 90

Más

 

07

ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ZÖLDSÉGFÉLÉK, ÉS EGYES GYÖKEREK ÉS GUMÓK

 

08

ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS GYÜMÖLCS ÉS DIÓFÉLÉK; CITRUSFÉLÉK VAGY DINNYEFÉLÉK HÉJA

 

09

KÁVÉ, TEA, MATÉTEA* ÉS FŰSZEREK

* Kizárt

10

GABONAFÉLÉK

 

11

MALOMIPARI TERMÉKEK; MALÁTA; KEMÉNYÍTŐK; INULIN; BÚZASIKÉR

 

12

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK; KÜLÖNFÉLE MAGVAK ÉS GYÜMÖLCSÖK; IPARI ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK, SZALMA ÉS TAKARMÁNY

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1211

Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

Csak akkor szerepel, ha az áru feldolgozatlan, vagy ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott

13

SELLAK; MÉZGA, GYANTA ÉS MÁS NÖVÉNYI NEDV ÉS KIVONAT

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1301

Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam)

Kizárt

1302

Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott

1302 11

Ópium

Kizárt

1302 19

Más

Kizárt

14

NÖVÉNYI EREDETŰ NYERSANYAG FONÁSRA; MÁSHOL NEM EMLÍTETT NÖVÉNYI TERMÉKEK

 

15

ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

1501

Sertészsiradék (sertészsír is) és baromfizsír a 0209 vagy a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott

1502

Szarvasmarha-, birka- vagy kecskezsír, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott

1503

Sertészsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott

1505

Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is)

Kizárt

1506

Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Kizárt

1515 30

Ricinusolaj és frakciói

Kizárt

1515 90

Más

Ezen alárendelt árucsoport alkalmazásában a jojobaolaj kizárt. Más termékek csak akkor szerepelnek, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozottak.

1520

Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek vagy takarmánynak szánva feldolgozott.

1521

Növényi viasz (a trigliceridek kivételével), méhviasz, más rovarviasz és cetvelő finomítva vagy színezve is

Csak az élelmiszernek vagy takarmánynak szánt feldolgozott növényi viasz szerepel

16

HÚSBÓL, HALBÓL VAGY RÁKFÉLÉBŐL, PUHATESTŰBŐL, VAGY MÁS GERINCTELEN VÍZIÁLLATBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEK

 

17

CUKOR ÉS CUKORÁRUK

 

18

KAKAÓ ÉS KAKAÓKÉSZÍTMÉNYEK

 

19

GABONA, LISZT, KEMÉNYÍTŐ VAGY TEJ FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT TERMÉKEK; CUKRÁSZATI TERMÉKEK

 

20

ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK

 

21

KÜLÖNFÉLE EHETŐ KÉSZÍTMÉNYEK

 

22

ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

 

Ezen árucsoport következő kódjai kizártak vagy korlátozottak:

 

2201

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

Kizárt

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével

Kizárt

2208

Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

Csak akkor szerepel, ha mezőgazdasági termékekből kerül feldolgozásra és élelmiszernek szánt

23

AZ ÉLELMISZERIPAR MELLÉKTERMÉKEI ÉS HULLADÉKAI; ELKÉSZÍTETT ÁLLATI TAKARMÁNY

 

Ezen árucsoport következő kódja korlátozott:

 

2307

Borseprő; nyers borkő

A nyers borkő kizárt

3301

Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); kivont oleorezinek; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorbció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

Csak akkor szerepel, ha élelmiszernek szánt

45

PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK

Csak akkor szerepel, ha feldolgozatlan

53

MÁS NÖVÉNYI TEXTILSZÁLAK; PAPÍRFONAL ÉS PAPÍRFONALBÓL SZŐTT SZÖVET

Csak akkor szerepel, ha feldolgozatlan

Feltételek:

Az e mellékletben felsorolt ökológiai termékek olyan feldolgozatlan és feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyeket az Unióban állítanak elő vagy dolgoznak fel.


III. MELLÉKLET

Az ökológiai termékekre vonatkozó, az Unióban alkalmazandó jogszabályok

A legutóbb az 517/2013/EK tanácsi rendelettel módosított, az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet.

A legutóbb az 1358/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendelet.

A legutóbb az (EU) 2015/931 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 1235/2008/EK bizottsági rendelet.


IV. MELLÉKLET

Az ökológiai termékekre vonatkozó, Chilében alkalmazandó jogszabályok

A mezőgazdasági ökológiai termékek nemzeti tanúsítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. január 17-i 20 089. törvény.

A mezőgazdasági ökológiai termékek nemzeti tanúsítási rendszerének létrehozásáról szóló 20 089. törvény szabályozásának jóváhagyásáról szóló, 2016. január 29-i 3. sz. mezőgazdasági minisztériumi rendelet.

A mezőgazdasági ökológiai termékek nemzeti tanúsítási rendszerének létrehozásáról szóló 20 089. törvény technikai szabályainak jóváhagyásáról szóló, 2016. január 22-i 2. sz. mezőgazdasági minisztériumi rendelet.

Az ökológiai termékek tanúsító szerveinek bejegyzésére vonatkozó előírások meghatározásáról szóló, 2007. február 7-i 569. sz., a Mezőgazdasági és Állatállomány-szolgálat Nemzeti Igazgatósága által hozott határozat.

Az ökológiai és az ezekkel egyenértékű termékek hivatalos címkéjének jóváhagyásáról szóló, 2008. március 4-i 1110. sz., a Mezőgazdasági és Állatállomány-szolgálat Nemzeti Igazgatósága által hozott határozat.

Az ökológiai mezőgazdasági tanúsítványok minimális tartalmának a 20 089. törvény keretei között történő meghatározásáról szóló, 2011. november 29-i 7880. sz., a Mezőgazdasági és Állatállomány-szolgálat Nemzeti Igazgatósága által hozott határozat.


V. MELLÉKLET

Az I. vagy a II. mellékletben a 8. cikk (3) bekezdésének (b) pontjával összhangban felsorolt termékekre vonatkozó, a III. és IV. mellékletben felsorolt jogszabályokat és egyéb szabályokat, valamint ezek bármely módosítását, hatályon kívül helyezését, felváltását, kiegészítését, illetve ezek egységes szerkezetbe foglalt változatait és az új jogszabályokat tartalmazó internetcímek:

Unió:

http://eur-lex.europa.eu

Chile:

http://www.sag.gob.cl/ambitos-de-accion/certificacion-de-productos-organicos-agricolas/132/normativas


RENDELETEK

14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/19


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2308 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

egy Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény szopós malacoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Chr. Hansen A/S)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként való felhasználását hízósertések és malacok esetében a 2148/2004/EK bizottsági rendelet (3) a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően határozatlan időre engedélyezte. Az említett készítmény ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meglévő termékként felvételre került a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. E készítményt az elválasztott malacok, a hízósertések, a kocák, a tenyészborjak és a hízópulykák esetében az (EU) 2017/447 bizottsági végrehajtási rendelet (4) 10 évre engedélyezte.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény malacok takarmány-adalékanyagaként való újraértékelése iránt. A kérelem egyúttal a készítmény ivóvízben történő új felhasználásának értékelésére is vonatkozott. A kérelmező az adalékanyagnak az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. július 12-i véleményében (5) megállapította, hogy a Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és az emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság megállapította, hogy az adalékanyag takarmányban és ivóvízben alkalmazva fokozhatja a szopós malacok súlynövekedését. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerre vonatkozóan az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(5)

A Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedély

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2148/2004/EK rendelete (2004. december 16.) egyes adalékanyagok állandó és ideiglenes engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új felhasználásainak engedélyezéséről (HL L 370., 2004.12.17., 24. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/447 végrehajtási rendelete (2017. március 14.) a Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény kocák, elválasztott malacok, hízósertések, tenyészborjak és hízópulykák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről, valamint az 1453/2004/EK, a 2148/2004/EK és a 600/2005/EK rendelet módosításáról (az engedély jogosultja: Chr. Hansen A/S) (HL L 69., 2017.3.15., 19. o.).

(5)  EFSA Journal 2016; 14(9):4558.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

CFU/l ivóvízben

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1700i

Chr. Hansen A/S

Bacillus subtilis (DSM 5750) és Bacillus licheniformis (DSM 5749)

Az adalékanyag összetétele

Bacillus subtilist (DSM 5750) és Bacillus licheniformist (DSM 5749) tartalmazó készítmény, amely legalább 3,2 × 1010 CFU/g adalékanyagot tartalmaz

(1:1 arányban)

szilárd formában

A hatóanyag jellemzése

A Bacillus subtilis

(DSM 5750) és a Bacillus licheniformis (DSM 5749) csíraképes spórái

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban, előkeverékekben, takarmányban és vízben található Bacillus subtilis (DSM 5750) és Bacillus licheniformis (DSM 5749) azonosítása és számlálása:

Azonosítás: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Számlálás: triptontartalmú szójaagart alkalmazó lemezkenéses számlálási módszer – EN 15784

Szopós malacok

1,3 × 109

6,5 × 108

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag ivóvízben való felhasználása megengedett.

3.

Az adalékanyag ivóvízben való használatakor annak homogén eloszlatását biztosítani kell.

4.

A használati utasításnak tartalmaznia kell az alábbi szöveget:

„Az adalékanyagot párhuzamosan a szoptató kocák és a szopós malacok takarmányához is hozzá kell adni.”

5.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatukból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal és bőrvédő eszközökkel kell használni.

2028. január 3.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2309 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

a bizonyos állományok tekintetében rendelkezésre álló 2017. évi halászati kvótáknak a más állományok előző években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (1), (2), (3) és (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2016. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

az 1367/2014/EU tanácsi rendelet (2),

az (EU) 2015/2072 tanácsi rendelet (3),

az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (4), valamint

az (EU) 2016/73 tanácsi rendelet (5).

(2)

A 2017. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

az (EU) 2016/1903 tanácsi rendelet (6),

az (EU) 2016/2285 tanácsi rendelet (7),

az (EU) 2016/2372 tanácsi rendelet (8), valamint

az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (9).

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell az adott tagállam jövőbeli halászati kvótáit.

(4)

Az (EU) 2017/1345 bizottsági végrehajtási rendelet (10) a korábbi években történt túlhalászás miatt csökkentette a bizonyos állományok tekintetében 2017-ben rendelkezésre álló halászati kvótákat.

(5)

Egyes tagállamok esetében azonban a túlhalászott állományokra vonatkozóan kiosztott kvótákat nem lehetett az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelettel csökkenteni, mert ilyen kvóták 2017-ben nem állnak e tagállamok rendelkezésére.

(6)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a túlhalászott állomány tekintetében a túlhalászást követő évben nem alkalmazható a kvótacsökkentés, mert az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, a csökkentést az ugyanazon földrajzi területen előforduló vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vonatkozóan kell alkalmazni. A 2012/C 72/07 számú bizottsági közlemény (11) szerint az ilyen csökkentéseket lehetőleg az olyan állományok tekintetében kiosztott kvótákon kell végrehajtani, amelyekre a kvótát túlhalászó flotta halászik, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a vegyes halászatban el kell kerülni a halak visszadobását.

(7)

Az érintett tagállamokkal egyeztetés folyt azokról a javasolt csökkentésekről, amelyek a túlhalászott állományoktól eltérő állományokra kiosztott kvótákat érintik.

(8)

Spanyolország 2016-ban túlhalászta a fehér marlin atlanti-óceáni állományára (WHM/ATLANT) vonatkozó kvótáját. Az ennek következményeként megállapított kvótacsökkentést az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet teljes mértékben végrehajtotta a fehér marlin halászatára rendelkezésre álló 2017-es kvótán, összhangban a 2012/C 72/07 számú közleményben megállapított iránymutatással. Mivel a fehér marlin atlanti-óceáni állományának halászatára rendelkezésre álló 2017-es kvóta nem elegendő, 2017. augusztus 9-i levelében Spanyolország kérte, hogy a fennmaradó kvótacsökkentés – a korábbi évekről fennmaradó csökkentésekkel együtt – az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő kardhalállományra (SWO/AN05N) vonatkozó 2017-es kvótán kerüljön végrehajtásra. E kérésnek az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (5) bekezdésével összhangban indokolt helyet adni.

(9)

Spanyolország 2016-ban túlhalászta az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállományra (ALB/AN05N) vonatkozó kvótáját. 2017. július 20-i levelében Spanyolország kérte a kvótacsökkentés három évre történő szétosztását. A benyújtott információkra tekintettel, valamint figyelembe véve a germon észak-atlanti állományának helyreállítására vonatkozó, 13-05 számú kiegészítő ICCAT-ajánlás (12) 5. pontját, amely megállapítja, hogy a túlhalászott mennyiséget legfeljebb két éven belül le kell vonni, kivételesen a levonandó mennyiség két év közötti egyenlő arányú elosztása is elfogadhatónak tűnik.

(10)

Ezen túlmenően a spanyol halászati hatóságok fényt derítettek arra, hogy az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállomány vonatkozásában a Bizottsághoz beküldött 2016-os fogási adatok helytelenek voltak. A Spanyolország által 2017. augusztus 4-én beküldött kiigazított adatokból úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállományra vonatkozó spanyol kvóta túllépése kisebb mértékű volt annál, mint amelyet a Bizottság az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelettel megállapított kvótacsökkentés céljából figyelembe vett. Ezért az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállományra vonatkozó 2017-es spanyol kvótát ki kell igazítani.

(11)

Az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet közzététele után a portugál halászati hatóságok fényt derítettek arra, hogy az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő kardhalállomány (SWO/AN05N) vonatkozásában a Bizottsághoz beküldött 2016-os fogási adatok helytelenek voltak. A Portugália által 2017. augusztus 22-én beküldött kiigazított adatok adatokból úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő kardhalállományra vonatkozó portugál kvóta túllépése kisebb mértékű volt annál, mint amelyet a Bizottság az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelettel megállapított kvótacsökkentés céljából figyelembe vett. Ezért az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállományra vonatkozó 2017-es portugál kvótát ki kell igazítani.

(12)

2017. május 17-én Litvánia kérte a IIa övezet uniós vizeiben és a IVa övezet uniós és norvég vizeiben előforduló makrélaállományra (MAC/*4A-EN) vonatkozó fogási nyilatkozatainak aktualizálását. A Litvánia által ugyanazon a napon beküldött friss adatokból úgy tűnik, hogy Litvánia túllépte a számára a IIa övezet uniós vizeiben és a IVa övezet uniós és norvég vizeiben élő makrélaállomány, valamint a szülőállomány, nevezetesen a VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben, az Vb övezet uniós és nemzetközi vizeiben és a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizeiben előforduló makrélaállomány (MAC/2CX14-) tekintetében megállapított 2016-os kvótát. Következésképpen az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet mellékletét ki kell egészíteni az ezzel összefüggő kvótacsökkentésekkel.

(13)

2017. augusztus 10-én az Egyesült Királyság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a tüskéscápának az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein (DGS/*15X14) ejtett járulékos fogásait helytelenül jelentette be. Azt követően, hogy az Egyesült Királyság az összesített fogásiadat-bejelentő rendszeren keresztül 2017. augusztus 30-án benyújtotta a kiigazított adatokat, úgy tűnik, az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein ejtett járulékos tüskéscápa-fogások nem merítik ki az erre vonatkozóan megállapított 2016-os kvótát. Következésképpen az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet mellékletéből el kell hagyni az ezzel összefüggő kvótacsökkentéseket.

(14)

2017 októberében egy, az összesített fogásiadat-bejelentő rendszer algoritmusait érintő kiigazítás révén fény derült arra, hogy Dánia a NAFO 1 övezet grönlandi vizein túlhalászta a norvéggarnéla-állományt (PRA/N1GRN.). Az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Azt követően, hogy az állományok elterjedési területének az (EU) 2017/127 rendeletben megállapított meghatározásai a fogások pontosabb bejelentése érdekében megváltoztak, a III és IV övezetben, valamint a IIa, IIIb, IIIc övezet uniós vizeiben és a 22–32 alkörzetben élő feketetőkehal-állomány (POK/2A34) 2016-os túlhalászása miatt Hollandiára kirótt kvótacsökkentést a IIIa és IV övezetben, valamint a IIa övezet uniós vizeiben előforduló fekete tőkehal (POK/2C3A4) halászatára vonatkozóan megállapított 2017-es kvótán kell végrehajtani.

(16)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) a 2016. évi referenciaérték alapján 2017-ben módosította szakvéleményében a homokiangolna-gazdálkodási területeket. Az 1. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizeiben élő homogiangolna-állomány (SAN/234_1) 2016-os túlhalászása miatt Dániát és az Egyesült Királyságot sújtó kvótacsökkentéseket az 1r. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizeiben előforduló homogiangolna-állományra (SAN234_1R) vonatkozó 2017-es kvótán kell végrehajtani.

(17)

Ezen túlmenően egyes, az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendeletben előírt kvótacsökkentések a jelek szerint magasabbak voltak a kiigazított 2017-es kvótánál, ezért az ilyen csökkentéseket nem lehet teljes mértékben végrehajtani az említett évben. A 2012/C 72/07 számú közlemény szerint a fennmaradó mennyiségeket a későbbi években rendelkezésre álló kiigazított kvótákból kell levonni egészen addig, amíg a teljes túlhalászott mennyiségnek megfelelő mennyiséget vissza nem térítik.

(18)

Az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet I. mellékletében említett, az (EU) 2016/1903, az (EU) 2016/2285, az (EU) 2016/2372 és az (EU) 2017/127 rendeletben a 2017. évre meghatározott halászati kvótákat az ugyanabban a mellékletben az alternatív állományok tekintetében megállapított levonások alkalmazásával csökkenteni kell.

2. cikk

Az (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelet mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács 1367/2014/EU rendelete (2014. december 15.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2015. és 2016. évre történő meghatározásáról (HL L 366., 2014.12.20., 1. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2015/2072 rendelete (2015. november 17.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról, valamint az 1221/2014/EU és az (EU) 2015/104 rendelet módosításáról (HL L 302., 2015.11.19., 1. o.).

(4)  A Tanács (EU) 2016/72 rendelete (2016. január 22.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról és az (EU) 2015/104 rendelet módosításáról (HL L 22., 2016.1.28., 1. o.).

(5)  A Tanács (EU) 2016/73 rendelete (2016. január 18.) a bizonyos fekete-tengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról (HL L 16., 2016.1.23., 1. o.).

(6)  A Tanács (EU) 2016/1903 rendelete (2016. október 28.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2016/72 rendelet módosításáról (HL L 295., 2016.10.29., 1. o.).

(7)  A Tanács (EU) 2016/2285 rendelete (2016. december 12.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2017. és 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet módosításáról (HL L 344., 2016.12.17., 32. o.).

(8)  A Tanács (EU) 2016/2372 rendelete (2016. december 19.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 352., 2016.12.23., 26. o.).

(9)  A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2017.1.28., 1. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2017/1345 végrehajtási rendelete (2017. július 18.) a bizonyos állományok tekintetében 2017-ben rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években történt túlhalászás miatti csökkentéséről (HL L 186., 2017.7.19., 6. o.).

(11)  A Bizottság közleménye – Iránymutatás az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentéshez (2012/C 72/07) (HL C 72., 2012.3.10., 27. o.).

(12)  https://www.iccat.int/Documents/Recs/compendiopdf-e/2013-05-e.pdf


I. MELLÉKLET

AZ ALTERNATÍV ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE

Tagállam

Fajkód

Területkód

Faj neve

Terület neve

2016. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1)

2016. évi teljes kifogott mennyiség (kilogrammban)

Kvótafelhasználás (%)

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban)

Szorzótényező (2)

Kiegészítő szorzótényező (3)  (4)

Előző évekről fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban)

Csökkentések 2017-ben (kilogrammban)

A 2017-ben ugyanarra az állományra már alkalmazott csökkentések (kilogrammban) (6)

Fennmaradó, egy alternatív állomány vonatkozásában csökkentendő mennyiség (kilogrammban)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

 

DE

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

2 118

N.A.

2 118

/

/

/

2 118

0

2 118

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

DE

ARU

34-C.

Aranylazac

A III és IV övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

2 118

 

DK

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

1 350

N.A.

1 350

/

/

/

1 350

0

1 350

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

DK

NEP

2AC4-C

Norvég homár

A IIa és IV övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

1 350

 

DK

NOP

04-N.

Norvég tőkehal

A IV övezet norvég vizei

0

22 880

N.A.

22 880

/

/

/

22 880

/

22 880

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

DK

NOP

2A3A4.

Norvég tőkehal

IIIa övezet; a IIa és IV övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

22 880

 

DK

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

0

3 920

N.A.

3 920

/

/

/

3 920

/

3 920

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

DK

POK

2C3A4

Fekete tőkehal

IIIa és IV övezet; a IIa övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

3 920

 

DK

SAN

04-N.

Homoki angolnák

A IV övezet norvég vizei

0

19 860

N.A.

19 860

/

/

/

19 860

/

19 860

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

DK

SAN

234_2R

Homoki angolnák

A IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei (2. homokiangolna-gazdálkodási terület)

/

/

/

/

/

/

/

/

/

19 860

 

ES

BUM

ATLANT

Kormos marlin

Atlanti-óceán

0

13 396

N.A.

13 396

/

A

/

20 094

/

20 094

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

SWO

AN05N

Kardhal

Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra

/

/

/

/

/

/

/

/

/

20 094

 

ES

GHL

1N2AB.

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

9 000

27 600

306,67 %

18 600

1,0

A

/

27 900

/

27 900

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

RED

1N2AB

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

27 900

 

ES

WHM

ATLANT

Fehér marlin

Atlanti-óceán

2 460

9 859

400,77 %

7 399

1,0

A

138 994

150 092

2 427

147 665

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

SWO

AN05N

Kardhal

Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra

/

/

/

/

/

/

/

/

/

147 665

 

FR

POK

1/2/INT

Fekete tőkehal

Az I és a II övezet nemzetközi vizei

0

2 352

N.A.

2 352

/

/

/

2 352

/

2 352

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

FR

POK

2C3A4

Fekete tőkehal

IIIa és IV övezet; a IIa övezet uniós vizei

 

 

 

 

/

/

/

/

/

2 352

 

FR

RED

51214S

Vörös álsügérek (sekélyvízi)

Az V övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei

0

29 827

N.A.

29 827

/

/

/

29 827

/

29 827

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

FR

BLI

5B67-

Kék menyhal

Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

 

 

 

 

/

/

/

/

/

29 827

 

IE

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

0

5 969

N.A.

5 969

/

/

/

5 969

/

5 969

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

IE

HER

1/2-

Hering

Az I és II övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei

 

 

 

 

/

/

/

/

/

5 969

 

NL

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

1 260

N.A.

1 260

/

/

/

1 260

/

1 260

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

NL

COD

2A3AX4

Közönséges tőkehal

IV övezet; a IIa övezet uniós vizei; a IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része

/

/

/

/

/

/

/

/

/

1 260

 

NL

HAD

7X7A34

Foltos tőkehal

VIIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

559

26 220

N.A.

25 661

/

/

/

25 661

/

25 661

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

NL

HAD

2AC4.

Foltos tőkehal

IV övezet; a IIa övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

25 661

 

PT

GHL

1N2AB.

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

0

18 487

N.A.

18 487

/

/

/

18 487

/

18 487

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

PT

RED

1N2AB

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

18 487

 

UK

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

17 776

N.A.

17 776

/

/

/

17 776

/

17 776

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

UK

PLE

2A3AX4

Sima lepényhal

IV övezet; a IIa övezet uniós vizei; a IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része

/

/

/

/

/

/

/

/

/

17 776


(1)  A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélésének, a kvóták 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése, 1221/2015/EU tanácsi rendelet (HL L 330., 2014.11.15., 16. o.) 5a. cikke és (EU) 2016/104 tanácsi rendelet (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.) 18a. cikke szerinti 2014-ről 2015-re történő átcsoportosításainak és/vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK tanácsi rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.

(3)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésének megfelelően, amennyiben a túlhalászás mértéke a 10 %-ot meghaladja.

(4)  Az „A” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2014., a 2015. és a 2016. évi folyamatos túlhalászások miatt. A „C” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.

(5)  Azon fennmaradó mennyiségek, amelyeket 2016-ban nem lehetett számításba venni az (EU) 2016/162 rendelet által módosított (EU) 2017/2226 rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült, vagy nem volt elegendő.

(6)  Azok a mennyiségek, amelyek a halászati lehetőségek 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélésének köszönhetően levonhatók ugyanazon állomány kvótájából.


II. MELLÉKLET

MELLÉKLET

A TÚLHALÁSZOTT ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE

Tagállam

Fajkód

Területkód

Faj neve

Terület neve

2016. évi kiinduló kvóta (kilogrammban)

2016. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1)

2016. évi teljes kifogott mennyiség (kilogrammban)

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított kvótafelhasználás

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban)

Szorzótényező (2)

Kiegészítő szorzótényező (3)  (4)

Előző évekről fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban)

2017-ben alkalmazandó csökkentések (kilogrammban) (6)

2017-ben már alkalmazott csökkentések (kilogrammban (7)

A 2018-ban és a későbbi év(ek)ben levonandó mennyiségek (kilogrammban)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

BE

SOL

7FG.

Közönséges nyelvhal

VIIf és VIIg övezet

487 000

549 565

563 401

102,52 %

13 836

/

/

/

13 836

13 836

/

BE

SOL

8AB.

Közönséges nyelvhal

VIIIa és VIIIb övezet

42 000

281 638

287 659

102,14 %

6 021

/

C (8)

/

6 021

6 021

/

BE

SRX

07D.

Valódirája-félék

A VIId övezet uniós vizei

87 000

86 919

91 566

105,35 %

4 647

/

/

/

4 647

4 647

/

BE

T/B

2AC4-C

Nagy rombuszhal és sima rombuszhal

A IIa és IV övezet uniós vizei

329 000

481 000

514 275

106,92 %

33 275  (9)

/

/

/

33 275

33 275

/

DE

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

0

2 118

N.A.

2 118

/

/

/

2 118

2 118

/

DE

MAC

2CX14-

Makréla

VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei

22 751 000

21 211 759

22 211 517

104,71 %

999 758

/

/

/

999 758

999 758

/

DK

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

0

1 350

N.A.

1 350

/

/

/

1 350

1 350

/

DK

HER

1/2-

Hering

Az I és II övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei

7 069 000

10 331 363

10 384 320

100,51 %

52 957

/

/

/

52 957

52 957

/

DK

JAX

4BC7D

Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások

A IVb, IVc és VIId övezet uniós vizei

5 519 000

264 664

265 760

100,42 %

1 096

/

/

/

1 096

1 096

/

DK

MAC

2A34.

Makréla

A IIIa és IV övezet; a IIa, IIIb, IIIc övezet és a 22–32 alkörzet uniós vizei

19 461 000

13 354 035

14 677 440

109,91 %

1 323 405

/

/

/

1 323 405

1 323 405

/

DK

MAC

2A4A-N

Makréla

A IIa és IVa övezet norvég vizei

14 043 000

14 886 020

16 351 930

109,85 %

1 465 910

/

/

/

1 465 910

1 465 910

/

DK

NOP

04-N.

Norvég tőkehal

A IV övezet norvég vizei

0

0

22 880

N.A.

22 880

/

/

/

22 880

22 880

/

DK

OTH

*2AC4C

Egyéb fajok

A IIa és IV övezet uniós vizei

6 018 300

3 994 920

4 508 050

112,84 %

513 130

1,2

/

/

615 756

615 756

/

DK

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

3 920

N.A.

3 920

/

/

/

3 920

3 920

/

DK

PRA

N1GRN.

Norvég garnéla

A NAFO 1 övezet grönlandi vizei

1 300 000

2 700 000

2 727 690

101,03 %

27 690

/

/

/

27 690

27 690

/

DK

SAN

04-N.

Homoki angolnák

A IV övezet norvég vizei

0

0

19 860

N.A.

19 860

/

/

/

19 860

19 860

/

DK

SAN

234_1 (11)

Homoki angolnák

Az 1. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizei

12 263 000

12 517 900

12 525 750

100,06 %

7 850

/

/

/

7 850

7 850

/

ES

ALB

AN05N

Germon (északi állomány)

Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra

14 917 370

14 754 370

16 645 498

112,82 %

1 891 128

1,2

/

/

2 269 354

1 134 677  (12)

1 134 677  (12)

ES

ALF

3X14-

Nyálkásfejűhalak

A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

67 000

86 159

79 185

91,90 %

– 6 974

/

/

817

0

0

/

ES

BSF

8910-

Fekete abroncshal

A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei

12 000

24 004

16 419

68,41 %

– 7 585

/

/

2 703

0

0

/

ES

BUM

ATLANT

Kormos marlin

Atlanti-óceán

0

0

13 396

N.A.

13 396

/

A

/

20 094

20 094

/

ES

COD

1/2B.

Közönséges tőkehal

I és IIb övezet

13 192 000

9 730 876

9 731 972

100,01 %

1 096

/

/

/

1 096

1 096

/

ES

GHL

1N2AB.

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

/

9 000

27 600

306,67 %

18 600

1,0

A

/

27 900

27 900

/

ES

GHL

N3LMNO

Grönlandi laposhal

NAFO 3LMNO

4 067 000

4 070 000

4 072 999

100,07 %

2 999

/

C (8)

/

2 999

2 999

/

ES

SRX

67AKXD

Valódirája-félék

A VIa, VIb, VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

876 000

459 287

469 586

102,24 %

10 299

/

/

/

10 299

10 299

/

ES

SRX

89-C.

Valódirája-félék

A VIII és IX övezet uniós vizei

1 057 000

925 232

956 878

103,42 %

31 646

/

A

131 767

179 236

179 236

/

ES

WHM

ATLANT

Fehér marlin

Atlanti-óceán

2 460

2 460

9 859

400,77 %

7 399

1,0

A

138 994

150 092

150 092  (13)

/

FR

LIN

04-C.

Északi menyhal

A IV övezet uniós vizei

162 000

262 351

304 077

115,91 %

41 726

1,0

/

/

41 726

41 726

/

FR

POK

1/2/INT

Fekete tőkehal

Az I és a II övezet nemzetközi vizei

0

0

2 352

N.A.

2 352

/

/

/

2 352

2 352

/

FR

RED

51214S

Vörös álsügérek (sekélyvízi)

Az V övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei

0

0

29 827

N.A.

29 827

/

/

/

29 827

29 827

/

FR

SBR

678-

Nagyszemű vörösdurbincs

A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei

6 000

28 817

31 334

108,72 %

2 517

/

/

/

2 517

2 517

/

FR

SRX

07D.

Valódirája-félék

A VIId övezet uniós vizei

663 000

630 718

699 850

110,96 %

69 132

1,0

A

/

103 698

103 698

/

FR

SRX

67AKXD

Valódirája-félék

A VIa, VIb, VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

3 255 000

3 641 000

39 254

101,08 %

39 254

/

/

/

39 254

39 254

/

FR

WHG

08.

Vékonybajszú tőkehal

VIII

1 524 000

2 406 000

2 441 333

101,47 %

35 333

/

/

/

35 333

35 333

/

IE

PLE

7FG.

Sima lepényhal

VIIf és VIIg övezet

200 000

66 332

67 431

101,66 %

1 099

/

/

/

1 099

1 099

/

IE

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

5 969

N.A.

5 969

/

/

/

5 969

5 969

/

IE

SRX

67AKXD

Valódirája-félék

A VIa, VIb, VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

1 048 000

949 860

980 960

103,27 %

31 056

/

A (8)

/

31 056

31 056

/

LT

MAC

*4A-EN

Makréla

A IIa övezet uniós vizei; a IVa övezet uniós és norvég vizei

0

900 000

901 557

100,17 %

1 557

/

/

/

1 557

1 557

/

LT

MAC

2CX14-

Makréla

VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei

140 000

2 027 000

2 039 332

100,61 %

12 332

/

/

/

12 332

12 332

/

NL

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

0

1 260

N.A.

1 260

/

/

/

1 260

1 260

/

NL

HAD

7X7A34

Foltos tőkehal

VIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

/

559

26 220

N.A.

25 661

/

/

/

25 661

25 661

/

NL

HER

*25B-F

Hering

II és Vb övezet az é. sz. 62°-tól északra (Feröer-szigeteki vizek)

736 000

477 184

476 491

99,86 %

– 693

/

/

23 551

22 858

22 858

/

NL

OTH

*2A-14

A fattyúmakrélákhoz kapcsolódó járulékos fogások (disznófejűhal-félék, vékonybajszú tőkehal és makréla)

A IIa, IVa, VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet uniós vizei; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei

1 663 800

1 777 300

2 032 689

114,37 %

255 389

1,2

/

/

306 467

306 467

/

NL

POK

2A34. (14)

Fekete tőkehal

IIIa és IV övezet; a IIa, IIIb, IIIc övezet és a 22–32 alkörzet uniós vizei

68 000

110 846

110 889

100,04 %

43 (10)

/

/

1 057

1 057

1 057

/

NL

T/B

2AC4-C

Nagy rombuszhal és sima rombuszhal

A IIa és IV övezet uniós vizei

2 493 000

2 551 261

2 737 636

107,31 %

186 375

/

/

/

186 375

186 375

/

PT

BUM

ATLANT

Kormos marlin

Atlanti-óceán

49 550

49 550

50 611

102,14 %

1 061

/

/

/

1 061

1 061

/

PT

GHL

1N2AB

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

18 487

N.A.

18 487

/

/

/

18 487

18 487

/

PT

MAC

8C3411

Makréla

VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

6 971 000

6 313 658

6 823 967

108,08 %

510 309

/

/

/

510 309

510 309

/

PT

SRX

89-C.

Valódirája-félék

A VIII és IX övezet uniós vizei

1 051 000

1 051 000

1 068 676

101,68 %

17 676

/

/

/

17 676

17 676

/

PT

SWO

AN05N

Kardhal

Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra

1 161 950

1 541 950

1 560 248

101,19 %

18 298

/

/

/

18 298

18 298

/

UK

DGS

2AC4-C

Tüskéscápa

A IIa és IV övezet uniós vizei

0

0

17 776

N.A.

17 776

/

/

/

17 776

17 776

/

UK

HER

4AB.

Hering

A IV övezet é. sz. 53° 30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei

70 348 000

70 710 390

73 419 998

103,83 %

2 709 608

/

/

 

2 709 608

2 709 608

/

UK

MAC

2CX14-

Makréla

VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei

208 557 000

195 937 403

209 143 232

106,74 %

13 205 829

/

A (8)

/

13 205 829

13 205 829

/

UK

SAN

234_1 (11)

Homoki angolnák

Az 1. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizei

268 000

0

0

N.A.

0

/

/

1 466 168

1 466 168

1 466 168

/

UK

SRX

67AKXD

Valódirája-félék

A VIa, VIb, VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

2 076 000

2 006 000

2 008 431

100,12 %

2 431

/

/

/

2 431

2 431

/

UK

T/B

2AC4-C

Nagy rombuszhal és sima rombuszhal

A IIa és IV övezet uniós vizei

693 000

522 000

544 680

104,34 %

22 680

/

/

/

22 680

22 680

/


(1)  A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélésének, a kvóták 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése, 1221/2014/EU tanácsi rendelet (HL L 330., 2014.11.15., 16. o.) 5a. cikke, (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.) 18a. cikke és 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti, 2015-ről 2016-ra történő átcsoportosításainak vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.

(3)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésének megfelelően, amennyiben a túlhalászás mértéke a 10 %-ot meghaladja.

(4)  Az „A” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2014., a 2015. és a 2016. évi folyamatos túlhalászások miatt. A „C” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.

(5)  Azon fennmaradó mennyiségek, amelyeket 2016-ban nem lehetett számításba venni az (EU) 2017/162 rendelettel módosított (EU) 2016/2226 rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült, vagy nem volt elegendő.

(6)  2017-ben alkalmazandó csökkentések.

(7)  Azok a 2017-ben alkalmazandó csökkentések, amelyek a rendelkezésre álló kvóta alapján ténylegesen alkalmazhatók voltak e rendelet hatálybalépésének napján.

(8)  További szorzótényező nem alkalmazandó, mivel a túlhalászás mértéke nem haladja meg az engedélyezett kirakodások 10 %-át.

(9)  Belgium kérésére a 847/96/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően további kirakodás engedélyezett a T/B kvóta legfeljebb 10 %-ának mértékéig.

(10)  Az egy tonna alatti mennyiségeket figyelmen kívül hagyva.

(11)  A SAN/234_1R (1. homokiangolna-gazdálkodási terület) vonatkozásában megállapított kvótából kell levonni.

(12)  Spanyolország kérésére a 2017-ben esedékes 2 269 354 kilogramm csökkentés egyenlően oszlik meg két év (2017 és 2018) között.

(13)  Ebből 2 427 kilogramm levonást a 2017-es WHM/ATLANT kvótán, 147 665 kilogramm levonást pedig a 2017-es SWO/AN05N kvótán kell érvényesíteni.

(14)  A POK/2C3A4 jelzetű állományra vonatkozó kvótából kell levonni.


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/36


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2310 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2018. évi vámkontingens megnyitásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2004. október 25-i 2004/859/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között 1973. május 14-én létrejött megállapodás (3) (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás) 2. jegyzőkönyve és az EGT-megállapodás (4) 3. jegyzőkönyve megállapítja a szerződő felek közötti kereskedelmi szabályokat egyes mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan.

(2)

Az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve nulla százalékos vámtételt ír elő a 2202 10 00 KN-kód alá tartozó, hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó vagy ízesített vizekre, valamint a 2202 91 00 és a 2202 99 KN-kód alá tartozó, a 0401–0404 vámtarifaszám alá sorolt termékeket, illetve a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó termékekből nyert zsírt nem tartalmazó egyéb alkoholmentes italokra.

(3)

A 2004/859/EK határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás (5) (a továbbiakban: levélváltás formájában létrejött megállapodás) a szóban forgó vizekre és egyéb italokra vonatkozó nulla százalékos vámtételt Norvégia tekintetében határozatlan időre ideiglenesen felfüggesztette. A levélváltás formájában létrejött megállapodásnak megfelelően a Norvégiából származó, 2202 10 00, ex 2202 91 00 és ex 2202 99 KN-kód alá tartozó árucikkek vámmentes behozatala csak a vámmentes vámkontingens határain belül engedélyezhető. A kiosztott vámkontingensen felüli importokra vámot kell fizetni.

(4)

Az (EU) 2016/2034 bizottsági végrehajtási rendelet (6) 2017. évi vámkontingenst nyitott meg a 2202 10 00, az ex 2202 91 00 és az ex 2202 99 KN-kód alá tartozó, Norvégiából származó áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

(5)

A levélváltás formájában létrejött megállapodás előírja, hogy amennyiben a fent említett vámkontingenst 2017. október 31-ig kimerítették, a következő év január 1-jétől alkalmazandó vámkontingenst 10 %-kal meg kell emelni. A Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok szerint a szóban forgó vizekre és egyéb italokra az (EU) 2016/2034 végrehajtási rendelettel megnyitott 2017. évi vámkontingenst 2017. szeptember 5-én kimerítették.

(6)

Az említett vizekre és italokra vonatkozóan a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak megfelelően megemelt vámkontingenst kell megnyitni a 2018. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. Az (EU) 2016/2034 végrehajtási rendelettel 2017-re megnyitott éves kvóta mennyisége 17,303 millió litert tett ki. Ezért 2018-ra 10 %-kal nagyobb mennyiségre, azaz 19,033 millió literre szóló kontingens kerül megnyitásra.

(7)

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (7) megállapítja a vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat. Az e rendelet által megnyitott vámkontingenseket az említett szabályokkal összhangban kell kezelni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az I. mellékletben fel nem sorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   A mellékletben előírt vámmentes vámkontingens az ott meghatározott feltételekkel megnyitásra került a 2018. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a mellékletben felsorolt, Norvégiából származó árukra.

2.   Az e rendelet mellékletében szereplő árukra az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti 1973. május 14-i megállapodás 3. jegyzőkönyvében előírt származási szabályok alkalmazandók.

3.   A mellékletben megállapított kontingensen felül importált mennyiségekre 0,047 EUR/liter preferenciális vámtétel alkalmazandó.

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett vámmentes vámkontingenst a Bizottság az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 49–54. cikkének megfelelően kezeli.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(2)  HL L 370., 2004.12.17., 70. o.

(3)  HL L 171., 1973.6.27., 2. o.

(4)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(5)  HL L 370., 2004.12.17., 72. o.

(6)  A Bizottság (EU) 2016/2034 végrehajtási rendelete (2016. november 21.) az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2017. évi vámkontingens megnyitásáról (HL L 314., 2016.11.21., 4. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.)


MELLÉKLET

A Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2018. évi vámmentes vámkontingens

Rendelésszám

KN-kód

TARIC-kód

Árumegnevezés

Kontingensmennyiség

09.0709

2202 10 00

 

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

19,033 millió liter

ex 2202 91 00

10

Cukortartalmú alkoholmentes sör

ex 2202 99 11

11

19

Cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó szójaalapú italok legalább 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal

ex 2202 99 15

11

19

Szójaalapú italok legfeljebb 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal; a 8. árucsoportba tartozó dióféléken, a 10. árucsoportba tartozó gabonaféléken vagy a 12. árucsoportba tartozó magvakon alapuló, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó italok

ex 2202 99 19

11

19

Más, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó alkoholmentes italok


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/39


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2311 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagának meghatározásáról és az (EU) 2016/2292 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6e. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 531/2012/EU rendelet értelmében a belföldi szolgáltatók 2017. június 15-től kezdve a barangolást végző ügyfeleiknek a méltányos használatra vonatkozó feltételek („fair use policy”) szerinti korlátok mellett nem számíthatnak fel a belföldi kiskereskedelmi áron felül semmilyen többletdíjat a tagállamokban a szabályozott barangolásos hívásfogadásokért.

(2)

Az 531/2012/EU rendelet lehetővé teszi a belföldi szolgáltatóknak, hogy 2017. június 15. után a belföldi kiskereskedelmi áron felül többletdíjat számoljanak fel a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásoknak a méltányos használatra vonatkozó feltételek szerinti korlátokat meghaladó igénybevételére.

(3)

Az 531/2012/EU rendelet értelmében a szabályozott barangolásos hívásfogadásért felszámolt többletdíj nem haladhatja meg az Unió tagállamaiban érvényben lévő maximális mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagát.

(4)

Az (EU) 2016/2292 bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza a 2017-ben alkalmazandó, 2016. július 1-jei adatértékeken alapuló, az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagát.

(5)

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete eljuttatta a Bizottsághoz a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaitól összegyűjtött, frissített információkat a következőkre vonatkozóan: az említett hatóságok által a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 7. és 16. cikke, valamint a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikke alapján felszámított maximális mobil hívásvégződtetési díjszintek a hanghívás-végződtetés nemzeti nagykereskedelmi piacain az egyes mobilhálózatok esetében, valamint az előfizetők száma összesen a tagállamokban.

(6)

Az 531/2012/EU rendelet alapján a Bizottság az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagát az alábbiak szerint számította ki: a 2017. július 1-jei adatértékek alapján i. az egy adott tagállamban engedélyezett legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjat megszorozta a tagállam összes előfizetőinek számával, ii. ennek értékét összeadta minden tagállamra vonatkozóan, majd iii. az így kapott összeget elosztotta az összes tagállam előfizetőinek teljes számával. Az euróövezeten kívüli tagállamok esetében alkalmazandó árfolyam az Európai Központi Bank adatbázisából származó, 2017 második negyedévére vonatkozó adatok átlaga.

(7)

Ezért frissíteni kell az (EU) 2016/2292 végrehajtási rendeletben meghatározott, az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagát.

(8)

Az (EU) 2016/2292 végrehajtási rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az 531/2012/EU rendelet alapján a Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagát.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Hírközlési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlaga percenként 0,0091 EUR-ban kerül meghatározásra.

2. cikk

Az (EU) 2016/2292 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 172., 2012.6.30., 10. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/2292 végrehajtási rendelete (2016. december 16.) az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagának meghatározásáról és az (EU) 2015/2352 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 77. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról („Keretirányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.).


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/41


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2312 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

a Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) kocák, szopós malacok és kutyák takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Asahi Calpis Wellness Co. Ltd; képviselője az Asahi Calpis Wellness Co. Ltd Europe Representative Office)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmeket nyújtottak be egy Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544)-et tartalmazó készítmény új felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelmek az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) készítmény kocák, szopós malacok és kutyák takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkoznak.

(4)

Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékok” adalékkategóriába tartozó Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) készítmény takarmányadalékagként való alkalmazását brojlercsirkék esetében az 1444/2006/EK bizottsági rendelet (2), elválasztott malacok esetében a 333/2010/EU bizottsági rendelet (3), tojástermelésre nevelt csirkék, továbbá pulykák, kisebb madárfajok, valamint egyéb dísz- és vadmadarak esetében a 184/2011/EU bizottsági rendelet (4), tojótyúkok és díszhalak esetében pedig az (EU) 2016/897 bizottsági végrehajtási rendelet (5) engedélyezte tíz évre.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2017. március 21-i véleményeiben (6) megállapította, hogy a Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság úgy vélte, hogy a készítmény javíthatja a kocák és szopós malacok tenyésztéstechnikai paramétereit, valamint kutyáknál növelheti a fekália szárazanyag-tartalmát. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544)-t tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékleteiben meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 1444/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) a Bacillus subtilis C-3102 (Calsporin) takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 271., 2006.9.30., 19. o.).

(3)  A Bizottság 333/2010/EU rendelete (2010. április 22.) a Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) elválasztott malacok takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Calpis Co. Ltd. Japan; képviselője az Európai Unióban a Calpis Co. Ltd. Europe Representative Office) (HL L 102., 2010.4.23., 19. o.).

(4)  A Bizottság 184/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a Bacillus subtilis C-3102 (DSM 15544) tojástermelésre nevelt csirkék, továbbá pulykák, kisebb madárfajok, valamint egyéb dísz- és vadmadarak takarmány-adalékanyagaként történő használatának engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Calpis Co. Ltd. Japan, amelyet a Calpis Co. Ltd. Europe Representative Office képvisel) (HL L 53., 2011.2.26., 33. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2016/897 végrehajtási rendelete (2016. június 8.) egy Bacillus subtilist (C-3102) (DSM 15544) tartalmazó készítménynek (az engedély jogosultja: Asahi Calpis Wellness Co. Ltd.) a tojótyúkok és a díszhalak takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről, valamint az 1444/2006/EK, a 333/2010/EU és a 184/2011/EU rendeleteknek az engedély jogosultja tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2016.6.9., 7. o.).

(6)  The EFSA Journal (2017); 15(4):4760 és EFSA Journal 2017; 15(4):4761.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1820

Asahi Calpis Wellness Co. Ltd; képviselője az Asahi Calpis Wellness Co. Ltd Europe Representative Office

Bacillus subtilis

DSM 15544

Az adalékanyag összetétele

Bacillus subtilis C-3102 készítmény

DSM 15544 készítmény legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal szilárd formában

A hatóanyag jellemzése

Életképes Bacillus subtilis sejtek

DSM 15544

Analitikai módszer

Számlálás: valamennyi célmátrixban tripton-szója agart alkalmazó lemezkenéses módszer (EN 15784:2009)

Azonosítás: pulzáló erőterű gélelektroforézis (PFGE)

Kocák

Szopós malacok

3 × 108

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

A használati utasításnak tartalmaznia kell az alábbi szöveget:

„Az adalékanyagot egyidejűleg a szoptató kocák és a szopós malacok takarmányához is hozzá kell adni.”

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatukból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet felszámolni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

2028. január 3.

Kutyák

1 × 109


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/44


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2313 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

az Unió területén belüli szállításhoz, illetve a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevelekre vonatkozó formai előírások meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 83. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 83. cikkének (7) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot az Unió területén belüli szállításhoz, illetve a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevelekre vonatkozó formai előírások elfogadására. A jó láthatóság és olvashatóság érdekében szükséges a növényútlevelek formátumának egységesítése. Az egységesítés azt is biztosítja, hogy a növényútlevelek világosan megkülönböztethetők legyenek minden egyéb adattól és címkétől.

(2)

mivel a növények, a növényi termékek, illetve egyéb olyan áruk (anyagok), amelyekhez növényútlevelet kell használni, méretükben és jellegükben eltérnek egymástól, célszerű bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítani a növényútlevelekre vonatkozó formai előírások tekintetében. Ezért a melléklet szerinti növényútlevelek A–D. kategóriáin belül különböző alternatív mintákat indokolt meghatározni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a növények, növényi termékek, illetve növényútlevél használatát igénylő egyéb áruk említett eltéréseit. A szóban forgó mintáknak nem szükséges külön meghatározniuk a növényútlevél méretét, az elemeket határoló vonalak alkalmazását, az elemek méretarányát és a megjelenítésükhöz használt betűtípusokat.

(3)

A növényútlevelek elemeit egy téglalap vagy négyzet alakú mezőbe kell rendezni, és határoló vonalakkal vagy más módon egyértelműen el kell különíteni minden egyéb írott vagy képi anyagtól. A tapasztalatok szerint erre szükség van a növényútlevelek jó láthatósága miatt, és hogy világosan megkülönböztethetők legyenek minden egyéb adattól és címkétől.

(4)

A jogbiztonság érdekében e rendeletet ugyanazon naptól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2016/2031 rendeletet.

(5)

Számos olyan növény, növényi termék, illetve egyéb áru még továbbra is piacon lesz e rendelet alkalmazásának napja előtt vagy kerül szállításra az említett napot követően, amelyhez a 92/105/EGK bizottsági irányelvvel (2) összhangban bocsátottak ki növényútlevelet. Mivel egészségügyi kockázatok miatt nem szükséges az új formai előírásokhoz való azonnali igazodás, indokolt, hogy a 2019. december 14-e előtt kibocsátott növényútlevelek 2023. december 14-ig érvényben maradjanak.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Növényútlevél-minták

(1)   Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútleveleknek meg kell felelniük a melléklet A. részében található minták egyikének.

(2)   A védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz kiállított növényútleveleknek meg kell felelniük a melléklet B. részében található minták egyikének.

(3)   Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított és az (EU) 2016/2031 rendelet 83. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerinti tanúsító címkével kombinált növényútleveleknek meg kell felelniük a melléklet C. részében található minták egyikének.

(4)   A védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz kiállított és az (EU) 2016/2031 rendelet 83. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti tanúsító címkével kombinált növényútleveleknek meg kell felelniük a melléklet D. részében található minták egyikének.

2. cikk

A növényútlevelek elemeivel kapcsolatos követelmények

A növényútlevél (EU) 2016/2031 rendelet VII. mellékletében meghatározott elemeit egy téglalap vagy négyzet alakú mezőbe kell rendezni, és azoknak vizuális segédeszköz nélkül is olvashatóknak kell lenniük.

A szóban forgó elemeket határoló vonalakkal vagy más módon egyértelműen el kell különíteni minden egyéb írott vagy képi anyagtól annak érdekében, hogy jól láthatók és világosan megkülönböztethetők legyenek.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Az alkalmazás kezdő napja

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

A 92/105/EGK irányelvvel összhangban 2019. december 14-e előtt kibocsátott növényútlevelek 2023. december 14-ig érvényben maradnak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2)  A Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról (HL L 4., 1993.1.8., 22. o.).


MELLÉKLET

Technikai előírás: A növényútlevelek mérete, az elemeket határoló vonalak alkalmazása, az elemek méretaránya és a megjelenítésükhöz használt betűtípusok csak példaként szolgálnak.

Az Unió zászlaja nyomtatható színesben vagy fekete-fehérben, fekete alapon fehér csillagokkal vagy fordítva.

Magyarázatok

1.

A „Plant Passport” vagy „Plant Passport – PZ” szavak angolul és adott esetben az Unió egy másik hivatalos nyelvén, perjellel elválasztva.

2.

Növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj(ok) vagy taxon(ok) botanikai neve vagy – adott esetben – az érintett áru neve és opcionálisan az érintett fajta neve követ.

3.

Az (EU) 2016/2031 rendelet 67. cikkének a) pontjában említett, az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban (1) arra a tagállamra megadott kétbetűs kód, amelyben a növényútlevelet használó vállalkozót nyilvántartásba vették.

4.

Az érintett vállalkozó alfabetikus, numerikus vagy alfanumerikus nemzeti nyilvántartási száma.

5.

Adott esetben az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru nyomonkövetési kódja.

6.

Adott esetben a nyomonkövetési kód kiegészítéseként egyedi vonalkód, QR-kód, hologram, chip vagy egyéb adathordozó.

7.

Adott esetben az (EU) 2016/2031 rendelet 67. cikkének a) pontjában említett, az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban a származási tagállam(ok)ra megadott kétbetűs kód.

8.

Adott esetben a harmadik ország(ok) neve vagy az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban megadott kétbetűs kódjuk/kódjaik.

9.

A védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy – alternatívaként – az említett károsító(k) egyedi kódja(i), az (EU) 2016/2031 rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerint.

10.

A 66/401/EGK tanácsi irányelv (2) 10. cikkének (1) bekezdésében, a 66/402/EGK tanácsi irányelv (3) 10. cikkének (1) bekezdésében, a 68/193/EGK tanácsi irányelv (4) 10. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/54/EK tanácsi irányelv (5) 12. cikkében, a 2002/55/EK tanácsi irányelv (6) 28. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/56/EK tanácsi irányelv (7) 13. cikkének (1) bekezdésében és a 2002/57/EK tanácsi irányelv (8) 12. cikkének (1) bekezdésében említett vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok hatósági címkéin és a 2008/90/EK tanácsi irányelv (9) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett prebázis, bázis vagy tanúsított anyagok címkéin feltüntetendő adatok.

A. RÉSZ

Minta az 1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevelekhez

Image Image

B. RÉSZ

Minta az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevelekhez

Image Image

C. RÉSZ

Minta az 1. cikk (3) bekezdése szerinti, az Unió területén belüli szállításhoz kiállított és tanúsító címkével kombinált növényútlevelekhez

Image

D. RÉSZ

Minta az 1. cikk (4) bekezdése szerinti, a védett zónákba történő behozatalhoz és az azokon belüli szállításhoz kiállított és tanúsító címkével kombinált növényútlevelekhez

Image

(1)  ISO 3166-1:2006, Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai – 1. rész: Országkódok. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Genf.

(2)  A Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.).

(3)  A Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.).

(4)  A Tanács 68/193/EGK irányelve (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 93., 1968.4.17., 15. o.).

(5)  A Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a répavetőmag forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 2. o.).

(6)  A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

(7)  A Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 60. o.).

(8)  A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

(9)  A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.).


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/53


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2314 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 13.)

a tej- és tejtermékágazatra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. november 20. és 2017. november 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikkére,

mivel:

(1)

A 2535/2001/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a tej- és tejtermék-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2017. november 20. és 2017. november 30. között a 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

A 2017. november 20. és 2017. november 30. között a 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

(4)

Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 2535/2001/EK rendelet alapján a 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

(2)   Azok a mennyiségek, amelyekre a 2535/2001/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Bizottság 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelete a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 341., 2001.12.22., 29. o.).

(3)  A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).


MELLÉKLET

I.A.

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4590

09.4599

09.4591

09.4592

09.4593

09.4594

09.4595

09.4596

I.F.

Svájcból származó termékek

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4155

I.H.

Norvégiából származó termékek

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4179

2 707 600

I.I.

Izlandról származó termékek

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4205

09.4206

I.K.

Új-Zélandról származó termékek

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4514

7 000 000

09.4515

4 000 000

09.4182

16 806 000

09.4195

20 540 500

I.L.

Ukrajnából származó termékek

Tételszám

A 2018. január 1-től2018. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2018. július 1-től2018. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4600

3 777 000

09.4601

1 250 000

09.4602

0,608872


HATÁROZATOK

14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/57


A TANÁCS (KKBP) 2017/2315 HATÁROZATA

(2017. december 11.)

az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 10. jegyzőkönyvre,

tekintettel a Német Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság és az Olasz köztársaság javaslatára,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) véleményére,

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és különösen annak 42. cikke (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azok a magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel rendelkező tagállamok, amelyek a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra tekintettel ezen a területen szigorúbb kötelezettségeket vállaltak, az Unió keretein belül állandó strukturált együttműködést (PESCO) alakítanak ki.

(2)

A Tanács és a főképviselő 2017. november 13-án az EUSZ 46. cikke (1) bekezdésével összhangban értesítést kapott 23 tagállamtól majd 2017. december 7-én két további tagállamtól, mely szerint ezek a tagállamok részt kívánnak venni az állandó strukturált együttműködésben (PESCO) annak alapján, hogy megfelelnek a fent említett követelményeknek, és hogy megtették a jelen határozat mellékletében foglalt, szigorúbb kötelezettségvállalásokat egymás felé ezen a területen, továbbá az értesítésben lévő többi elem alapján, ideértve a preambulumot és a PESCO-nak az értesítés I. mellékletében foglalt elveit is, amelyhez annak teljességében elkötelezettjei maradnak, emlékeztetve egyszersmind az EUSZ 42. cikkére, beleértve a 42. cikk (7) bekezdését (1).

(3)

A részt vevő tagállamok által egymás tekintetében vállalt, az e határozat mellékletében meghatározott szigorúbb kötelezettségek összhangban állnak a Szerződésekhez csatolt 10. jegyzőkönyv 1. cikkében kitűzött célok és az említett jegyzőkönyv 2. cikkében említett kötelezettségvállalások teljesítésével.

(4)

A tagállamok szabadon döntenek arról, hogy részt vesznek-e a PESCO-ban, és e döntés önmagában nem befolyásolja a nemzeti szuverenitásukat és nem érinti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét. A tagállamok a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseiknek megfelelően fogják meghatározni a PESCO keretében vállalt szigorúbb kötelezettségvállalásaikat teljesítő hozzájárulásaikat.

(5)

A PESCO keretében tett egyik jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás az, hogy növelni kell a védelmi képességek közös és együttműködésen alapuló fejlesztési projektjeinek számát. Az ilyen projektek – az uniós Szerződéseknek megfelelően és a vonatkozó uniós eszközökkel és programokkal összhangban – részesülhetnek támogatásban az uniós költségvetésből.

(6)

A részt vevő tagállamok nemzeti végrehajtási terveikben ismertették az egymás tekintetében vállalt szigorúbb kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó képességeiket.

(7)

A szükséges feltételek teljesültek, ezért helyénvaló, hogy a Tanács határozatot fogadjon el a PESCO létrehozásáról.

(8)

Minden olyan tagállam, amely egy későbbi szakaszban részt kíván venni a PESCO-ban, az EUSZ 46. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentheti ezen szándékát a Tanácsnak és a főképviselőnek.

(9)

A főképviselő teljes mértékben közreműködik a PESCO-ban.

(10)

A PESCO keretében végzett tevékenységeknek összhangban kell lenniük más KKBP-fellépésekkel és a többi uniós szakpolitikával. A Tanács, valamint a főképviselő és a Bizottság – a saját felelősségi körébe tartozó területeken – együttműködik annak érdekében, hogy a megfelelő kérdésekben maximalizálja a szinergiákat.

(11)

Az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve nem kötelező,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Állandó strukturált együttműködés létrehozása

Létrejön a PESCO az Unió keretében azon tagállamok között, amelyek a 10. jegyzőkönyv 1. cikkében említett magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel rendelkeznek és amelyek a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra és az uniós ambíciószint teljesítéséhez nyújtott hozzájárulásra tekintettel egymás tekintetében az említett jegyzőkönyv 2. cikkében foglalt kötelezettségvállalásokat tették ezen a területen.

2. cikk

Részt vevő tagállamok

A PESCO-ban a következő tagállamok vesznek részt:

Belgium,

Bulgária,

Cseh Köztársaság,

Németország

Észtország,

Írország,

Görögország,

Spanyolország,

Franciaország,

Horvátország,

Olaszország,

Ciprus,

Lettország,

Litvánia,

Luxemburg,

Magyarország,

Hollandia,

Ausztria,

Lengyelország,

Portugália,

Románia,

Szlovénia,

Szlovákia,

Finnország,

Svédország.

3. cikk

A 10. jegyzőkönyv szerinti szigorúbb kötelezettségvállalások

(1)   A 10. jegyzőkönyv 1. cikkében kitűzött célok és 2. cikkében említett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a részt vevő tagállamok olyan hozzájárulásokat tesznek, amelyek révén teljesíthetők az egymás tekintetében tett szigorúbb, a mellékletben foglaltak szerinti kötelezettségvállalásaik.

(2)   E célból a részt vevő tagállamok évente felülvizsgálják és aktualizálják nemzeti végrehajtási terveiket, amelyekben felvázolják, miként fogják teljesíteni a szigorúbb kötelezettségvállalásokat és a kapcsolódó vállalásokat, részletesen leírva, hogy miként fogják megvalósítani az egyes szakaszokban meghatározott konkrétabb célokat. Az aktualizált nemzeti végrehajtási terveket évente meg kell küldeni az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) és az Európai Védelmi Ügynökségnek (EDA), valamint minden részt vevő tagállam számára elérhetővé kell tenni.

4. cikk

A PESCO irányítása

(1)   A PESCO irányítása a következő szinteken történik:

a Tanács szintjén, és

az azon részt vevő tagállamok csoportjai által végrehajtott projektek keretében, amelyek maguk között megállapodtak ilyen projektek végrehajtásában.

(2)   Az EUSZ 46. cikke (6) bekezdésének megfelelően eljárva a Tanács határozatokat és ajánlásokat fogad el, amelyekben:

a)

stratégai irány- és útmutatást nyújt a PESCO tekintetében;

b)

ütemezi a mellékletben foglalt szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítését két egymást követő kezdeti szakasz során (2018–2020 és 2021–2025), és az egyes szakaszok kezdetekor részletesen meghatároz a mellékletben foglalt szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésére vonatkozó konkrétabb célokat;

c)

szükség esetén aktualizálja és fokozza a mellékletben foglalt szigorúbb kötelezettségvállalásokat a PESCO keretében elért eredményekre figyelemmel, az Unió folyamatosan változó biztonsági környezetének tükrözése érdekében. Ilyen határozatokat különösen a b) pontban említett szakaszok végén kell elfogadni a PESCO keretében tett kötelezettségvállalások teljesítésének stratégiai felülvizsgálati folyamata alapján;

d)

értékeli a részt vevő tagállamok által az elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – a 6. cikkben leírt mechanizmusnak megfelelően – tett hozzájárulásokat;

e)

összeállítja a PESCO keretében kidolgozandó projektek listáját, amelynek tükröznie kell mind a képességfejlesztéshez nyújtandó támogatást, mind a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteinek és misszióinak az eszközöknek és képességeknek megfelelő érdemi támogatása biztosítását;

f)

olyan, projektekre vonatkozó közös irányítási szabálykészletet fogad el, amelyhez az egyes projektekben részt vevő részt vevő tagállamok az említett projektet szükség szerint igazíthatják;

g)

kellő időben – a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően – megállapítja azokat az általános feltételeket, amelyek mellett harmadik államokat kivételes esetben fel lehetne kérni egyes projektekben való részvételre, továbbá a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározza, hogy egy adott harmadik állam teljesíti-e ezeket a feltételeket;

h)

meghoz az e határozat további végrehajtásához szükséges minden egyéb intézkedést.

5. cikk

PESCO-projektek

(1)   Az egyes projektekben részt venni szándékozó részt vevő tagállamok javaslatai nyomán a főképviselő – a 7. cikknek megfelelően elvégzett értékelés és az Európai Unió Katonai Bizottságának (EUKB) katonai tanácsa alapján – ajánlást tehet a PESCO-projektek meghatározásáról és értékeléséről szóló, a 4. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően elfogadandó tanácsi határozatokra és ajánlásokra.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek egyedi projekt indítását kívánják javasolni, kellő időben értesítik a többi részt vevő tagállamot, mielőtt előterjesztik javaslatukat, annak érdekében, hogy támogatást szerezzenek és a többi tagállamnak lehetősége legyen csatlakozni az így közösen benyújtandó javaslathoz.

A projekt tagjai azon részt vevő tagállamok, amelyek a benyújtották a projektjavaslatot. Az egyes projektek tagjainak jegyzékét csatolni kell a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett tanácsi határozathoz.

Az adott projektben részt vevő tagállamok közösen úgy határozhatnak, hogy a projektben való részvételre később jelentkező tagállamok számára is lehetővé teszik a csatlakozást.

(3)   A projektekben részt vevő részt vevő tagállamok maguk között megállapodnak az együttműködésükre vonatkozó szabályokról és az együttműködés köréről, valamint a projekt irányításáról. A projektekben részt vevő részt vevő tagállamok rendszeresen – a helyzetnek megfelelően – tájékoztatják a Tanácsot a projekt alakulásáról.

6. cikk

Felügyeleti, értékelési és jelentéstételi rendelkezések

(1)   A Tanács – az EUSZ 46. cikke (6) bekezdésének keretében – biztosítja a PESCO egységét, összhangját és hatékonyságát. A főképviselő szintén elősegíti az említett célok teljesülését.

(2)   A főképviselő teljes mértékben közreműködik a PESCO-val kapcsolatos eljárásokban, a 10. jegyzőkönyvben összhangban.

(3)   A főképviselő éves jelentést nyújt be a Tanácsnak a PESCO-ról. A jelentés az EDA-nak a 7. cikk (3) bekezdése a) pontjával összhangban – és az EKSZ-nek a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjával összhangban – az említet hozzájárulásán alapul. A főképviselőnek a jelentésében ismertetnie kell a PESCO végrehajtásának állását, beleértve azt is, hogy az egyes részt vevő tagállamok miként teljesítik a nemzeti végrehajtási terveikkel összhangban álló kötelezettségvállalásaikat.

Az EUKB katonai tanácsadást kell biztosítania és ajánlásokat kell tennie a Politikai és Biztonsági Bizottság részére a PESCO éves értékelési folyamatával kapcsolatban.

A főképviselő által a PESCO-ról benyújtott éves jelentés alapján a Tanács évente egyszer értékeli, hogy a részt vevő tagállamok továbbra is teljesítik-e a 3. cikkben említett szigorúbb kötelezettségvállalásokat.

(4)   A tagállamok részvételének felfüggesztésére vonatkozó határozatokat az EUSZ 46. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell elfogadni, ám erre csak azt követően kerülhet sor, hogy az érintett tagállam egyértelmű határidőt kapott egyéni konzultációk lefolytatására és válaszintézkedések meghozatalára.

7. cikk

Az EKSZ és az EDA általi támogatás

(1)   Az EKSZ – az Európai Unió Katonai Törzsét (EUKT) is beleértve – és az EDA a főképviselő felelőssége mellett – annak az EDA vezetői minőségében is –együttesen biztosítják a szükséges titkári szolgáltatásokat - a tanácsi szint kivételével - és e tekintetben egy kapcsolattartót a PESCO számára.

(2)   Az EKSZ – az EUKT-t is beleértve – különösen a következőkkel támogatja a PESCO működését:

a)

közreműködik a részt vevő tagállamok hozzájárulásainak a műveleti szempontok tekintetében – a 6. cikknek megfelelően – történő, a főképviselő PESCO-ról szóló éves jelentésében szereplő értékelésének elkészítésében;

b)

koordinálja az 5. cikkben előirányzott projektjavaslatok értékelését, mindenekelőtt a haderők rendelkezésre állása, interoperabilitása, rugalmassága és bevethetősége területén. Az EKSZ – az EUKT-t is ideértve – különösen azt értékeli, hogy a javasolt projektek megfelelnek-e a műveleti igényeiknek, és hozzájárulnak-e azok teljesítéséhez.

(3)   Az EDA különösen a következőkkel támogatja a PESCO-t:

a)

közreműködik a részt vevő tagállamok hozzájárulásainak a képességek, különösen a 3. cikkben említett szigorúbb kötelezettségvállalásokkal összhangban tett hozzájárulások tekintetében – a 6. cikknek megfelelően – történő, a főképviselő PESCO-ról szóló éves jelentésében szereplő értékelésének elkészítésében;

b)

segíti a képességfejlesztési projekteket, különösen az 5. cikkben előirányzott projektjavaslatok értékelésének koordinálásával, mindenekelőtt a képességfejlesztés területein. Az EDA különösen annak biztosításában fogja támogatni a tagállamokat, hogy ne forduljanak elő szükségtelen párhuzamosságok más intézményi összefüggésben már létező kezdeményezésekkel.

8. cikk

Finanszírozás

(1)   Az uniós intézményeknek és az EKSZ-nek az e határozat végrehajtása következtében felmerülő igazgatási kiadásai az Unió költségvetését terhelik. Az EDA igazgatási kiadásaira az EDA idevágó finanszírozási szabályai vonatkoznak a (KKBP) 2015/1835 tanácsi határozattal (2) összhangban.

(2)   A PESCO keretében végrehajtott projektekből eredő operatív kiadásokat elsősorban az adott egyedi projektben részt vevő tagállamok finanszírozzák. Az ilyen projektekhez az Unió általános költségvetéséből is nyújtható hozzájárulás a Szerződésekkel és az idevágó uniós eszközökkel összhangban.

9. cikk

Harmadik államok részvétele egyedi projektekben

(1)   A harmadik államok egyedi projektekben való részvételére vonatkozó általános feltételeket egy a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kell meghatározni, amely a harmadik államokkal kötendő igazgatási megállapodások mintáját is magában foglalhatja.

(2)   A Tanács az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban határoz arról, hogy egy adott harmadik állam, amelyet az adott projektben részt vevő részt vevő tagállamok fel szeretnének kérni az adott projektben való részvételre, teljesíti-e az (1) bekezdésben említett határozatban foglalt követelményeket.

(3)   A (2) bekezdésben említett kedvező döntést követően az adott projektben részt vevő részt vevő tagállamok igazgatási megállapodást köthetnek az érintett harmadik állammal az adott projektben való részvétele céljából. E megállapodásokban tiszteletben kell tartani az Unió eljárásait és döntéshozatali autonómiáját.

10. cikk

Biztonsági szabályok

A PESCO összefüggésében alkalmazni kell a 2013/488/EU tanácsi határozat (3) rendelkezéseit.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  Az értesítést e határozattal együtt teszik közzé (lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát).

(2)  A Tanács (KKBP) 2015/1835 határozata (2015. október 12.) az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról (HL L 266., 2015.10.13., 55. o.).

(3)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


MELLÉKLET

A részt vevő tagállamok által a 10. jegyzőkönyv 2. cikkében szereplő öt területen vállalt nagyívű és szigorúbb közös kötelezettségek jegyzéke

„a)

a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől kezdődően együttműködnek egymással a védelmi felszerelések tárgyában történő beruházások kiadási szintjére vonatkozó jóváhagyott célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint rendszeresen felülvizsgálják e célkitűzéseket a biztonsági környezet és az Unió nemzetközi kötelezettségei fényében;”

A részt vevő tagállamok a 2007-ben meghatározott kollektív referenciaértékek alapján az alábbi kötelezettségvállalásokat teszik:

1.

A közösen elfogadott célok elérése érdekében reálértéken rendszeresen növelni fogják a védelmi költségvetéseket.

2.

Középtávon fokozatosan a védelmi összkiadás (kollektív referenciaértékként meghatározott) 20 %-ára növelik a védelmi beruházásokra fordított kiadások szintjét, hogy ezáltal fel lehessen számolni a stratégiai képességek terén fennálló hiányosságokat, mégpedig a védelmi képességek területére vonatkozó projektekben – a képességfejlesztési tervvel és a koordinált éves védelmi szemlével (CARD) összhangban – történő részvétel által.

3.

Növelik a stratégiai védelmi képességek területére vonatkozó közös és együttműködésen alapuló projektek számát. Az ilyen közös és együttműködésen alapuló projekteket szükség esetén és adott esetben az Európai Védelmi Alapon keresztül kell támogatni.

4.

Növelik a védelmi kutatásra és technológiára fordított kiadások arányát, hogy az közeledjen a (kollektív referenciaértékként) a védelmi összkiadás 2 %-ában meghatározott értékhez.

5.

Kialakítják az e kötelezettségvállalások teljesítésének rendszeres áttekintésére szolgáló keretet (a Tanács általi jóváhagyás céljából).

„b)

védelmi berendezéseiket a lehető legnagyobb mértékben közelítik egymáshoz, különösen katonai szükségleteik meghatározásának összehangolásával, védelmi eszközeik és képességeik összevonásával és – szükség esetén – szakosításával, valamint a képzés és a logisztika területén történő együttműködés ösztönzésével;”

6.

Az uniós ambíciószint megvalósításához szükséges képességek rendelkezésre állásának biztosítása érdekében érdemi szerepet fognak betölteni az Unión belüli képességfejlesztésben, többek között a koordinált éves védelmi szemle keretei között is.

7.

A koordinált éves védelmi szemle önkéntes jellegének és a részt vevő tagállamok egyedi korlátozó tényezőinek figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogják a koordinált éves védelmi szemlét.

8.

A jövőbeli Európai Védelmi Alapot tevékenyen be fogják vonni az uniós hozzáadott értékkel rendelkező multinacionális közbeszerzési folyamatokba.

9.

Harmonizált követelményeket dolgoznak ki a részt vevő tagállamok által közösen elfogadott összes képességfejlesztési projektre vonatkozóan.

10.

A rendelkezésre álló források optimalizálása és általános hatékonyságuk javítása érdekében mérlegelni fogják a már meglévő képességek közös felhasználását.

11.

Fokozott erőfeszítéseket fognak tenni a kibervédelemmel kapcsolatos együttműködés területén, például ami az információmegosztást, a képzést és az operatív támogatást illeti.

„c)

konkrét intézkedéseket hoznak katonai erejük rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, rugalmasságának és bevethetőségének fokozása érdekében, különösen közös célkitűzéseik meghatározásával a katonai kötelezettségvállalások területén, beleértve – adott esetben – a nemzeti döntéshozatali eljárások felülvizsgálatát;”

12.

Ami a haderők rendelkezésre állását és bevethetőségét illeti, a részt vevő tagállamok elkötelezettek amellett, hogy:

az uniós harccsoportok potenciális bevetésén túl stratégiai szempontból bevethető alakulatokat bocsássanak rendelkezésre az uniós ambíciószint megvalósítása érdekében. Ez a kötelezettségvállalás nem terjed ki sem a gyorsreagálású, sem az állandó, sem pedig a készenléti haderőre,

kidolgozzanak egy olyan, kizárólag a részt vevő tagállamok és a hozzájáruló nemzetek számára elérhető megbízható eszközt (pl. egy adatbázist), amely a rendelkezésre álló és gyorsan telepíthető képességek nyilvántartására szolgál, hogy ezáltal elő lehessen mozdítani és fel lehessen gyorsítani a haderő-generálás folyamatát,

nemzeti szinten gyorsított politikai kötelezettségvállalásra törekedjenek, amibe esetlegesen a nemzeti döntéshozatali eljárásaik felülvizsgálata is beletartozik,

a KBVP-műveletekhez való hozzájárulásokra vonatkozó esetleges határozatok, valamint az esetleges alkotmányos korlátok sérelme nélkül, eszközeiknek és képességeiknek megfelelően érdemi támogatást biztosítsanak – személyzet, felszerelés, képzés, gyakorlattámogatás és infrastruktúra formájában vagy bármely egyéb módon – olyan KBVP-műveletekhez (mint például az EUFOR) és -missziókhoz (mint például az uniós kiképzési missziók), amelyekről a Tanács egyhangúlag határozott,

érdemben hozzájáruljanak az uniós harccsoportokhoz, mégpedig úgy, hogy elvi hozzájárulásaikat legalább négy évvel előre megerősítik, az uniós harccsoport-koncepcióval összhangban álló készenléti időszakot alkalmaznak, és vállalják, hogy vezető államként kötelező jelleggel végrehajtanak uniós harccsoport-gyakorlatokat az uniós harccsoportok haderőcsomagja számára, és/vagy részt vesznek ezekben a gyakorlatokban (az uniós harccsoportokban az összes uniós tagállam részt vesz),

egyszerűsítsék és egységesítsék a határokon átnyúló európai katonai szállítási tevékenységeket, hogy ezáltal lehetővé váljon a katonai felszerelések és állomány gyors telepítése.

13.

Ami a haderők interoperabilitását illeti, a részt vevő tagállamok elkötelezettek amellett, hogy:

fejlesszék haderőik interoperabilitását, mégpedig azáltal, hogy:

kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti szintű tanúsítási rendszer fenntartása mellett olyan közös értékelési és validálási kritériumokról állapodnak meg az uniós harccsoportok haderőcsomagjára vonatkozóan, amelyek összhangban vannak a NATO előírásaival,

kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös műszaki és operatív előírásokról állapodnak meg a haderőkre vonatkozóan, tudatában annak, hogy biztosítani kell a NATO-val való interoperabilitásukat;

optimalizálják a multinacionális struktúrákat. Ennek keretében a részt vevő tagállamok vállalhatnák, hogy csatlakoznak a katonai területen folytatott európai külső fellépésben részt vevő főbb jelenlegi és esetleges jövőbeli struktúrákhoz (EUROCORPS, EUROMARFOR, EUROGENDFOR, MCCE/ATARES/SEOS), illetve hogy tevékeny szerepet töltenek be azokban.

14.

Az Athéné mechanizmusról szóló tanácsi határozat értelmében közös költségként meghatározott költségeken túl ambiciózus megközelítést alakítanak ki a katonai KBVP-műveletek és -missziók közös finanszírozására vonatkozóan.

„d)

együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket – a többnemzetiségű megközelítéseket is beleértve és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében vállalt kötelezettségek sérelme nélkül – a »Képességfejlesztési Mechanizmus« keretében észlelt hiányosságok megszüntetésére;”

15.

Segítenek felszámolni a képességfejlesztési terv és a koordinált éves védelmi szemle keretében azonosított, a képességek területén fennálló hiányosságokat. Ezek a képességfejlesztési projektek fokozni fogják Európa stratégiai autonómiáját és erősíteni fogják az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB).

16.

A nemzeti szinten azonosított képességbeli hiányosságok felszámolása érdekében kiemelt intézkedésként megvizsgálják egy európai kollaboratív megközelítés kialakításának lehetőségét, és főszabályként csakis abban az esetben fognak kizárólagosan nemzeti megközelítést alkalmazni, ha a szóban forgó vizsgálatot már korábban elvégezték.

17.

Részt fognak venni legalább egy olyan PESCO-projektben, amely olyan képességeket fejleszt vagy biztosít, amelyet a tagállamok stratégiai szempontból fontos képességként azonosítottak.

„e)

adott esetben részt vesznek az Európai Védelmi Ügynökség keretében nagyszabású közös vagy európai felszerelési programok kidolgozásában.”

18.

Az Európai Védelmi Ügynökséget a közös képességfejlesztés európai fórumaként fogják felhasználni, a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezetet (OCCAR) pedig mint preferált kollaboratív programirányítási szervezetet fogják alkalmazni.

19.

Biztosítani fogják, hogy a képességek területére vonatkozó, a részt vevő tagállamok által vezetett projektek kivétel nélkül javítsák az európai védelmi ipar versenyképességét, mégpedig egy olyan megfelelő iparpolitika alkalmazása révén, amely kiküszöböli a szükségtelen átfedéseket.

20.

Gondoskodni fognak arról, hogy az általuk elfogadott együttműködési programok (amelyek kedvezményezettjei csakis olyan szervezetek lehetnek, amelyek bizonyíthatóan hozzáadott értéket képviselnek az EU területén) és beszerzési stratégiák kedvező hatást gyakoroljanak az európai védelmi technológiai és ipari bázisra.


FORDÍTÁS

Értesítés a Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai Főképviselője részére az állandó strukturált együttműködés (PESCO) indításáról

Preambulum

A részt vevő tagállamok,

Emlékeztetve arra, hogy az Unió olyan közös kül- és biztonságpolitikát folytat, amely a „tagállamok fellépései között egyre növekvő fokú összhang megvalósításán” (az EUSZ 24. cikkének (2) bekezdése) alapul, és hogy a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) a közös kül- és biztonságpolitika szerves része;

Figyelembe véve, hogy a közös biztonság- és védelempolitika polgári és katonai eszközök igénybevételével biztosítja az Unió műveleti képességét, valamint hogy a biztonság- és védelempolitika erősítése a tagállamok részéről erőfeszítéseket kíván a képességek területén;

Emlékeztetve továbbá arra, hogy az Európai Unió és tagállamai kötelezettséget vállaltak egy olyan szabályokon alapuló globális rend előmozdítására, amelynek alapelve a multilateralizmus, központi szereplője pedig az ENSZ;

Emlékeztetve az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 42. cikkének (6) bekezdésére, mely szerint „azok a magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel rendelkező tagállamok, amelyek a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra tekintettel ezen a területen szigorúbb kötelezettségeket vállaltak, az Unió keretein belül állandó strukturált együttműködést (PESCO) alakítanak ki”;

Figyelembe véve, hogy az állandó strukturált együttműködés nagymértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a legnagyobb követelményeket támasztó missziók és műveletek esetében is teljesíteni lehessen az EU célkitűzéseinek szintjét, továbbá azt, hogy az állandó strukturált együttműködés elősegíthetné a tagállami védelmi képességek fejlesztését – a multinacionális beszerzési projektekben való intenzív részvétel és a megfelelő ipari szereplők, köztük a kis- és középvállalkozások bevonása révén –, továbbá az európai védelmi együttműködés megerősítését, mindezt a Szerződések teljes körű kiaknázása mellett;

Figyelembe véve az állandó strukturált együttműködésnek az állandó strukturált együttműködésről szóló (10.) jegyzőkönyvben foglaltak és az EUSZ 46. cikkében említettek szerinti céljait és az e célok teljesítésére irányuló tagállami kötelezettségvállalásokat;

Megjegyezve, hogy az Európai Tanács a 2016. december 15-i ülésén megállapította, hogy az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk biztonságukért, továbbá, hogy az Európai Tanács a korábban e téren tett kötelezettségvállalásait megerősítve hangsúlyozta, hogy Európa biztonságának és védelmének a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben történő erősítése és az európai polgárok védelmének javítása érdekében további intézkedésekre van szükség, így többek között megfelelő mennyiségű forrást kell rendelkezésre bocsátani ilyen célokra, egyúttal pedig figyelembe kell venni a tagállami körülményeket és jogi vállalásokat, valamint hogy azon tagállamok esetében, amelyek a NATO-nak is tagjai, ez a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-iránymutatásokkal összhangban történik;

Emlékeztetve emellett arra, hogy az Európai Tanács a szükséges képességek fejlesztése érdekében végzett együttműködés megerősítésére is felszólította a tagállamokat, valamint arra, hogy vállalják, hogy szükség esetén rendelkezésre is bocsátják ezeket a képességeket, továbbá hogy az Európai Tanács kijelentette, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak jelentős mértékben hozzá kell tudniuk járulni a közös erőfeszítésekhez, egyszersmind képesnek kell lenniük az önálló fellépésre, ahol és amennyiben ez szükséges, valamint lehetőség szerint a partnerekkel való együttműködésre is;

Figyelembe véve, hogy a 2017. júniusi Európai Tanács kijelentette, hogy ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az EU célkitűzéseinek az Európai Tanács által 2016 decemberében jóváhagyott szintjét, kulcsfontosságú, hogy a védelmi képességek fejlesztésére a tagállamok által közösen jóváhagyott projekteket dolgozzunk ki együtt a meglévő főbb hiányosságok orvoslására és a jövő technológiáinak kifejlesztésére; továbbá üdvözölte a kutatási keretből és a képességfejlesztési keretből álló Európai Védelmi Alapról szóló bizottsági közleményt, és felszólította a tagállamokat, hogy határozzanak meg a védelmi képességek fejlesztését célzó megfelelő projekteket az Európai Védelmi Alap és az európai védelmi ipari fejlesztési program vonatkozásában;

Emlékeztetve különösen arra, hogy az Európai Tanács felkérte a főképviselőt arra, hogy terjesszen elő javaslatokat egy inkluzív, moduláris megközelítésen alapuló, állandó strukturált együttműködés elemeinek és lehetőségeinek biztosítása és az azzal kapcsolatos projektek körvonalazása tekintetében;

Emlékeztetve arra, hogy a Külügyek Tanácsa a 2017. március 6-i ülésén megállapodott arról, hogy folytatni kell az inkluzív, moduláris megközelítésen alapuló, állandó strukturált együttműködésre irányuló munkát, mely együttműködésnek – a Szerződés 42. cikkének (6) bekezdése, 46. cikke és (10.) jegyzőkönyve alapján – minden olyan tagállam előtt nyitva kell állnia, amelyek készek arra, hogy vállalják az ehhez szükséges szigorú kötelezettségeket és megfelelnek a kritériumoknak;

Elkötelezve az iránt, hogy az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közös uniós védelempolitika fokozatos kialakításában egy új szintet érjenek el az uniós kereten belüli állandó strukturált együttműködés létrehozásával, figyelembe véve egyúttal valamennyi tagállam biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegét;

Emlékeztetve az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése szerinti kölcsönös segítségnyújtási és támogatási kötelezettségre;

Emlékeztetve arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésével összhangban a közös biztonság- és védelempolitika területén vállalt kötelezettségeknek és együttműködésnek „összhangban kell lenniük az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretein belül tett kötelezettségvállalásokkal, amely szervezet az abban részes államok számára továbbra is a kollektív védelem alapját képezi, és annak végrehajtási fóruma marad”;

Hangsúlyozva, hogy az Európai Tanács a 2017. június 22–23-i ülésén egyetértett abban, hogy „inkluzív és nagyívű, állandó strukturált együttműködést kell indítani”, és az Európai Tanács megbízásának megfelelően három hónapon belül ki kell dolgozni „az EUSZ 42. cikke (6) bekezdésének és 46. cikkének, valamint a Szerződéshez csatolt (10.) jegyzőkönyvnek maradéktalanul megfelelő követelmények és jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások közös jegyzékét – a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra vonatkozóan is – a teljesítés pontos menetrendjével és a konkrét értékelési mechanizmusokkal együtt, hogy ily módon az arra képes tagállamok haladéktalanul bejelenthessék részvételi szándékukat”;

ÉRTESÍTIK a Tanácsot és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy állandó strukturált együttműködésben kívánnak részt venni;

FELSZÓLÍTJÁK a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek és a Szerződéshez csatolt (10.) jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint az I. mellékletben meghatározott elvek, a II. mellékletben foglalt közös szigorúbb kötelezettségvállalások és a III. mellékletben foglalt, az irányításra vonatkozó javaslatok alapján fogadjon el határozatot állandó strukturált együttműködés létrehozásáról;

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadása előtt nemzeti végrehajtási tervet NYÚJTANAK BE, melyben ismertetik, hogy hogyan képesek eleget tenni a II. mellékletben foglalt szigorúbb kötelezettségvállalásoknak.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhetedik év novemberének tizenharmadik napján.

*

Írország 2017. december 7-én értesítette a Tanácsot és a Főképviselőt azon szándékáról, hogy részt kíván venni a PESCO-ban, és csatlakozott ehhez a közös értesítéshez.

*

A Portugál Köztársaság 2017. december 7-én értesítette a Tanácsot és a Főképviselőt azon szándékáról, hogy részt kíván venni a PESCO-ban, és csatlakozott ehhez a közös értesítéshez.

I. MELLÉKLET – A PESCO ELVEI

Az „állandó strukturált együttműködésről” az Európai Unióról szóló szerződés 42. és 46. cikke és a Szerződéshez csatolt (10.) jegyzőkönyv rendelkezik. Csak egyszer léptethető életbe, és a Tanács minősített többséggel elfogadott határozatával jön létre a védelem területén mindazon együttműködésre kész tagállamok részvételével, amelyek „magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel” rendelkeznek, és amelyek a „legnagyobb követelményeket támasztó missziókra” és műveletekre tekintettel „szigorúbb kötelezettségeket vállaltak”.

A PESCO nagyívű, kötelező erejű és inkluzív európai jogi keretet biztosít az Európai Unió területének és polgárainak biztonságát és védelmét szolgáló beruházásokhoz. A PESCO emellett valamennyi tagállam számára biztosítja az alapvető politikai keretet katonai eszközeik és védelmi képességeik jól koordinált kezdeményezések és szigorúbb kötelezettségvállalásokon alapuló konkrét projektek révén történő fejlesztéséhez. Az uniós tagállamok védelmi képességeinek fejlesztése a NATO számára is előnyökkel jár. A Szövetség keretében erősödik ezáltal az európai pillér, és az erőteljesebb transzatlanti tehermegosztásra vonatkozó ismételt felhívásokra is választ lehet adni.

A PESCO a közös védelempolitika megerősítése irányában tett alapvető fontosságú lépés. A közös védelem esetleges létrehozásának elemévé válhat, amennyiben a Tanács (az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében előirányzottaknak megfelelően) egyhangúlag úgy határoz. A PESCO révén hosszú távon létrejöhetne egy teljes körű, koherens haderőcsomag, kiegészítve a NATO-t, amely a tagjai számára továbbra is a kollektív védelem sarokköve marad.

Úgy véljük, hogy az inkluzív PESCO a közös biztonság- és védelempolitika előmozdításának legfontosabb eszköze egy olyan területen, ahol nagyobb fokú koherenciára, folytonosságra, koordinációra és együttműködésre van szükség. Az erre irányuló európai törekvéseket egyesíteni és koordinálni kell, azoknak érdemi erőfeszítéseknek kell lenniük, és közösen elfogadott politikai iránymutatásokon kell alapulniuk.

A PESCO megbízható és kötelező erejű jogi keretet biztosít az uniós intézményi kereten belül. A részt vevő tagállamok teljesítik szigorú kötelezettségvállalásaikat, megerősítve, hogy az állandó strukturált együttműködés létrehozására és végrehajtására az EUSZ rendelkezéseinek és az EUSZ-hoz csatolt jegyzőkönyveknek teljes körűen megfelelve és a tagállamok alkotmányos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával kerül majd sor.

A PESCO-kötelezettségvállalások kötelező jellegét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által végzett rendszeres éves értékelés fogja biztosítani, amelyhez a (különösen a (10.) jegyzőkönyv 3. cikkében foglalt) képességfejlesztési kérdéseket illetően az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), a PESCO műveleti szempontjait illetően pedig az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT és egyéb KBVP-struktúrák – támogatást fognak nyújtani. A PESCO révén az Unió a teljes körű, koherens haderőcsomag megteremtésén munkálkodhatna, mivel a PESCO felülről lefelé irányuló koordinációval és iránymutatással egészítené ki az alulról felfelé szerveződő meglévő és jövőbeli struktúrákat és erőfeszítéseket.

A PESCO – potenciálisan a meglévő regionális klasztereket kiaknázva – jól koordinált kezdeményezésekben és konkrét közös projektekben való részvétel révén lehetőségeket nyújtana a tagállamok számára védelmi képességeik fejlesztéséhez. A PESCO-ban való részvétel önkéntes és a nemzeti szuverenitást nem érinti.

A PESCO inkluzív jellege határozott politikai jelzést küld az európai polgárok és a külvilág számára arról, hogy az uniós tagállamok kormányai komolyan veszik a közös biztonság és védelem kérdését, és lépéseket tesznek annak előmozdítása érdekében. Az uniós polgárok számára nagyobb biztonságot jelent, továbbá egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy valamennyi tagállam kész előmozdítani a közös biztonságot és védelmet az EU globális stratégiájában foglalt célok megvalósítása érdekében.

A PESCO eredményorientált lesz, és érezhető előrelépést fog biztosítani a védelmi felszerelések tárgyában történő beruházások kiadási szintjét, az együttműködésen alapuló képességfejlesztés céljait és a kombinált missziókra és műveletekre bevethető védelmi képességek rendelkezésre állását illetően, szem előtt tartva az egyetlen haderő elvét. A PESCO keretében folytatott képességfejlesztés elsősorban az EU célkitűzéseinek szintjéhez és a közös biztonság- és védelempolitika céljaihoz és prioritásaihoz kapcsolódóan a képességek terén mutatkozó hiányosságok felszámolására fog irányulni.

A PESCO „inkluzív” és „moduláris” jellege – melyet az Európai Tanács 2016 decemberében fogalmazott meg – nem vezethet az együttműködés szintjének csökkenéséhez. A „nagyívű” PESCO létrehozására irányuló célkitűzés felhívja a figyelmet arra, hogy az abban részt vevő összes tagállamnak eleget kell tennie a célkitűzések és kötelezettségvállalások közös jegyzékének. Amint arra a 2017. júniusi Európai Tanács is emlékeztetett, a PESCO „inkluzív és nagyívű” együttműködés.

A kötelezettségvállalások alábbi jegyzékének elő kell segítenie, hogy elérjük az uniós célkitűzéseknek az Európai Tanács 2016. decemberi ülésén jóváhagyott 2016. november 14-i tanácsi következtetésekben meghatározott szintjét, és ezáltal megerősödjön mind az európaiak, mind az EU stratégiai autonómiája.

II. MELLÉKLET – A (10.) JEGYZŐKÖNYV 2. CIKKÉBEN SZEREPLŐ ÖT TERÜLETEN VÁLLALT NAGYÍVŰ ÉS SZIGORÚBB KÖZÖS KÖTELEZETTSÉGEK JEGYZÉKE

„a)

a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől kezdődően együttműködnek egymással a védelmi felszerelések tárgyában történő beruházások kiadási szintjére vonatkozó jóváhagyott célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint rendszeresen felülvizsgálják e célkitűzéseket a biztonsági környezet és az Unió nemzetközi kötelezettségei fényében;”

A részt vevő tagállamok a 2007-ben meghatározott kollektív referenciaértékek alapján az alábbi kötelezettségvállalásokat teszik:

1.

A közösen elfogadott célok elérése érdekében reálértéken rendszeresen növelni fogják a védelmi költségvetéseket.

2.

Középtávon fokozatosan a védelmi összkiadás (kollektív referenciaértékként meghatározott) 20 %-ára növelik a védelmi beruházásokra fordított kiadások szintjét, hogy ezáltal fel lehessen számolni a stratégiai képességek terén fennálló hiányosságokat, mégpedig a védelmi képességek területére vonatkozó projektekben – a képességfejlesztési tervvel és a koordinált éves védelmi szemlével (CARD) összhangban – történő részvétel által.

3.

Növelik a stratégiai védelmi képességek területére vonatkozó közös és együttműködésen alapuló projektek számát. Az ilyen közös és együttműködésen alapuló projekteket szükség esetén és adott esetben az Európai Védelmi Alapon keresztül kell támogatni.

4.

Növelik a védelmi kutatásra és technológiára fordított kiadások arányát, hogy az közeledjen a (kollektív referenciaértékként) a védelmi összkiadás 2 %-ában meghatározott értékhez.

5.

Kialakítják az e kötelezettségvállalások teljesítésének rendszeres áttekintésére szolgáló keretet (a Tanács általi jóváhagyás céljából).

„b)

védelmi berendezéseiket a lehető legnagyobb mértékben közelítik egymáshoz, különösen katonai szükségleteik meghatározásának összehangolásával, védelmi eszközeik és képességeik összevonásával és – szükség esetén – szakosításával, valamint a képzés és a logisztika területén történő együttműködés ösztönzésével;”

6.

Az uniós célkitűzések szintjének megvalósításához szükséges képességek rendelkezésre állásának biztosítása érdekében érdemi szerepet fognak betölteni az Unión belüli képességfejlesztésben, többek között a koordinált éves védelmi szemle keretei között is.

7.

A koordinált éves védelmi szemle önkéntes jellegének és a részt vevő tagállamok egyedi korlátozó tényezőinek figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogják a koordinált éves védelmi szemlét.

8.

A jövőbeli Európai Védelmi Alapot tevékenyen be fogják vonni az uniós hozzáadott értékkel rendelkező multinacionális közbeszerzési folyamatokba.

9.

Harmonizált követelményeket dolgoznak ki a részt vevő tagállamok által közösen elfogadott összes képességfejlesztési projektre vonatkozóan.

10.

A rendelkezésre álló források optimalizálása és általános hatékonyságuk javítása érdekében mérlegelni fogják a már meglévő képességek közös felhasználását.

11.

Fokozott erőfeszítéseket fognak tenni a kibervédelemmel kapcsolatos együttműködés területén, például ami az információmegosztást, a képzést és az operatív támogatást illeti.

„c)

konkrét intézkedéseket hoznak katonai erejük rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, rugalmasságának és bevethetőségének fokozása érdekében, különösen közös célkitűzéseik meghatározásával a katonai kötelezettségvállalások területén, beleértve – adott esetben – a nemzeti döntéshozatali eljárások felülvizsgálatát;”

12.

Ami a haderők rendelkezésre állását és bevethetőségét illeti, a részt vevő tagállamok elkötelezettek amellett, hogy:

az uniós harccsoportok potenciális bevetésén túl stratégiai szempontból bevethető alakulatokat bocsássanak rendelkezésre az uniós ambíciószint megvalósítása érdekében. Ez a kötelezettségvállalás nem terjed ki sem a gyorsreagálású, sem az állandó, sem pedig a készenléti haderőre;

kidolgozzanak egy olyan, kizárólag a részt vevő tagállamok és a hozzájáruló nemzetek számára elérhető megbízható eszközt (pl. egy adatbázist), amely a rendelkezésre álló és gyorsan telepíthető képességek nyilvántartására szolgál, hogy ezáltal elő lehessen mozdítani és fel lehessen gyorsítani a haderő-generálás folyamatát;

nemzeti szinten gyorsított politikai kötelezettségvállalásra törekedjenek, amibe esetlegesen a nemzeti döntéshozatali eljárásaik felülvizsgálata is beletartozik;

a KBVP-műveletekhez való hozzájárulásokra vonatkozó esetleges határozatok, valamint az esetleges alkotmányos korlátok sérelme nélkül, eszközeiknek és képességeiknek megfelelően érdemi támogatást biztosítsanak – személyzet, felszerelés, képzés, gyakorlattámogatás és infrastruktúra formájában vagy bármely egyéb módon – olyan KBVP-műveletekhez (mint például az EUFOR) és -missziókhoz (mint például az uniós kiképzési missziók), amelyekről a Tanács egyhangúlag határozott;

érdemben hozzájáruljanak az uniós harccsoportokhoz, mégpedig úgy, hogy elvi hozzájárulásaikat legalább négy évvel előre megerősítik, az uniós harccsoport-koncepcióval összhangban álló készenléti időszakot alkalmaznak, és vállalják, hogy vezető államként kötelező jelleggel végrehajtanak uniós harccsoport-gyakorlatokat az uniós harccsoportok haderőcsomagja számára, és/vagy részt vesznek ezekben a gyakorlatokban (az uniós harccsoportokban az összes uniós tagállam részt vesz);

egyszerűsítsék és egységesítsék a határokon átnyúló európai katonai szállítási tevékenységeket, hogy ezáltal lehetővé váljon a katonai felszerelések és állomány gyors telepítése.

13.

Ami a haderők interoperabilitását illeti, a részt vevő tagállamok elkötelezettek amellett, hogy:

fejlesszék haderőik interoperabilitását, mégpedig azáltal, hogy:

kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti szintű tanúsítási rendszer fenntartása mellett olyan közös értékelési és validálási kritériumokról állapodnak meg az uniós harccsoportok haderőcsomagjára vonatkozóan, amelyek összhangban vannak a NATO előírásaival,

kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös műszaki és operatív előírásokról állapodnak meg a haderőkre vonatkozóan, tudatában annak, hogy biztosítani kell a NATO-val való interoperabilitásukat;

optimalizálják a multinacionális struktúrákat. Ennek keretében a részt vevő tagállamok vállalhatnák, hogy csatlakoznak a katonai területen folytatott európai külső fellépésben részt vevő főbb jelenlegi és esetleges jövőbeli struktúrákhoz (EUROCORPS, EUROMARFOR, EUROGENDFOR, MCCE/ATARES/SEOS), illetve hogy tevékeny szerepet töltenek be azokban.

14.

Az Athéné mechanizmusról szóló tanácsi határozat értelmében közös költségként meghatározott költségeken túl ambiciózus megközelítést alakítanak ki a katonai KBVP-műveletek és -missziók közös finanszírozására vonatkozóan.

„d)

együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket – a többnemzetiségű megközelítéseket is beleértve és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében vállalt kötelezettségek sérelme nélkül – a »Képességfejlesztési Mechanizmus« keretében észlelt hiányosságok megszüntetésére;”

15.

Segítenek felszámolni a képességfejlesztési terv és a koordinált éves védelmi szemle keretében azonosított, a képességek területén fennálló hiányosságokat. Ezek a képességfejlesztési projektek fokozni fogják Európa stratégiai autonómiáját és erősíteni fogják az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB).

16.

A nemzeti szinten azonosított képességbeli hiányosságok felszámolása érdekében kiemelt intézkedésként megvizsgálják egy európai kollaboratív megközelítés kialakításának lehetőségét, és főszabályként csakis abban az esetben fognak kizárólagosan nemzeti megközelítést alkalmazni, ha a szóban forgó vizsgálatot már korábban elvégezték.

17.

Részt fognak venni legalább egy olyan PESCO-projektben, amely olyan képességeket fejleszt vagy biztosít, amelyet a tagállamok stratégiai szempontból fontos képességként azonosítottak.

„e)

adott esetben részt vesznek az Európai Védelmi Ügynökség keretében nagyszabású közös vagy európai felszerelési programok kidolgozásában.”

18.

Az Európai Védelmi Ügynökséget a közös képességfejlesztés európai fórumaként fogják felhasználni, a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezetet (OCCAR) pedig mint preferált kollaboratív programirányítási szervezetet fogják alkalmazni.

19.

Biztosítani fogják, hogy a képességek területére vonatkozó, a részt vevő tagállamok által vezetett projektek kivétel nélkül javítsák az európai védelmi ipar versenyképességét, mégpedig egy olyan megfelelő iparpolitika alkalmazása révén, amely kiküszöböli a szükségtelen átfedéseket.

20.

Gondoskodni fognak arról, hogy az általuk elfogadott együttműködési programok (amelyek kedvezményezettjei csakis olyan szervezetek lehetnek, amelyek bizonyíthatóan hozzáadott értéket képviselnek az EU területén) és beszerzési stratégiák kedvező hatást gyakoroljanak az európai védelmi technológiai és ipari bázisra.

III. MELLÉKLET – A PESCO IRÁNYÍTÁSA

1.   A döntéshozatali folyamat középpontjában a részt vevő tagállamok állnak, akik egyeztetnek a főképviselővel

A PESCO olyan keret, amelyet a részt vevő tagállamok irányítanak, és amely elsősorban az ő hatáskörükben marad. A nem részt vevő uniós tagállamok vonatkozásában biztosítani kell az átláthatóságot.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője teljeskörűen részt vesz majd a PESCO-val kapcsolatos eljárásokban, hogy ezáltal megfelelő összhangot lehessen biztosítani a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) egésze és az annak szerves részét képező PESCO között. A főképviselő felel majd az Európai Tanács által kért és a lenti 4. pontban meghatározott éves értékelés folyamatának irányításáért. Az EKSZ – az Európai Unió Katonai Törzsét (EUKT) is beleértve – és az EDA együtt biztosítják majd a PESCO titkárságát, szoros együttműködésben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) KBVP-ért és válságreagálásért felelős főtitkárhelyettesével.

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt (10.) jegyzőkönyv 3. cikkével és az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról szóló tanácsi határozattal összhangban az EDA segíteni fogja a főképviselőt a PESCO képességfejlesztési vonatkozásait illetően. Az EKSZ mindenekelőtt a PESCO műveleti vonatkozásait illetően fogja segíteni a főképviselőt, többek között az EU Katonai Törzsén és más KBVP-struktúrákon keresztül.

Megjegyzendő, hogy az EUSZ 41. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az „intézményeknek e fejezet végrehajtása következtében felmerülő igazgatási kiadásai az Unió költségvetését terhelik”.

2.   A PESCO irányítása két irányítási szintből tevődik össze, nevezetesen egy átfogó szintből, melynek célja a PESCO koherenciájának és ambíciószintjének a megőrzése, valamint – ezt kiegészítendő – a PESCO-projektekre vonatkozó konkrét irányítási eljárásokból.

2.1.   Az átfogó szint a PESCO koherenciájáért és hiteles végrehajtásáért tartozik majd felelősséggel.

Az irányítás meglévő struktúrákon fog alapulni. Az uniós tagállamok külügyminiszterei és védelmi miniszterei a Külügyek Tanácsának védelmi formációjában tartott közös üléseiken (amiből évente általában kettőt tartanak) foglalkozhatnának a PESCO-t érintő kérdésekkel. Amikor a Tanács a PESCO-t érintő kérdésekkel foglalkozik, szavazati joggal csak a részt vevő tagállamok képviselői rendelkeznek. Ilyen alkalmakkor a részt vevő tagállamok új projekteket fogadhatnak el (az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban) egyhangú szavazás útján; értékelést kaphatnak a részt vevő tagállamok tevékenységeiről, különösen ami az e melléklet 3. pontjában ismertetett tevékenységeket illeti; illetve az EUSZ 46. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a főképviselővel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel eljárva megerősíthetik további tagállamok részvételét az állandó strukturált együttműködésben.

A Tanács végső eszközként, az EUSZ 46. cikkének (4) bekezdésével összhangban felfüggesztheti egy adott tagállam részvételét az állandó strukturált együttműködésben, amennyiben az már nem felel meg az idevágó követelményeknek – feltéve, hogy az érintett tagállam számára ezt megelőzően egyértelmű határidőt biztosítottak egyéni konzultációk lefolytatására és válaszintézkedések meghozatalára –, illetve amennyiben az már nem képes vagy nem hajlandó teljesíteni a PESCO-val kapcsolatos vállalásait és kötelezettségeit.

A meglévő illetékes tanácsi előkészítő szervek „PESCO formációban” fognak ülésezni, ami azt jelenti, hogy azokon az összes uniós tagállam részt vesz, de a Tanács ülésén szavazati joggal csak a részt vevő tagállamok rendelkeznek. „PESCO formációban” lehetne összehívni a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) ülését abban az esetben, ha az ülésen a részt vevő tagállamok közös érdeklődésére számot tartó kérdésekről, vagy projektek megtervezéséről és megvitatásáról, illetve további tagállamok PESCO-tagságának megvitatásáról lesz szó. A „PESCO formációban” ülésező PBB munkáját az ugyancsak „PESCO formációban” ülésező, katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó csoport (PMG) fogja segíteni. Az EU Katonai Bizottsága szintén „PESCO formációban” fog ülésezni, és tőle mindenekelőtt katonai tanácsadást várnak. Ezen túlmenően olyan nem hivatalos ülésekre is sor kerülhet, amelyeken csak a részt vevő tagállamok vesznek részt.

2.2.   A projektek irányítása

2.2.1.   A PESCO-projektek vizsgálata a főképviselő által végzett értékelésen fog alapulni, aki az értékelés során az EKSZ-re – és azon belül többek között az EUKT-re –, valamint az EDA-ra fog támaszkodni. A projektek kiválasztásához tanácsi határozatra lesz szükség.

A részt vevő tagállamok bármilyen olyan projektet szabadon előterjeszthetnek, amelyet hasznosnak ítélnek meg a PESCO céljai szempontjából. Ezt a szándékukat nyilvánosságra hozzák, hogy támogatást szerezhessenek az adott projektekhez, majd közösen benyújtják a projekteket a PESCO titkárságához, illetve egyidejűleg az összes részt vevő tagállammal is megosztják azokat.

A projekteknek segíteniük kell az értesítés II. mellékletben foglalt kötelezettségvállalások teljesítését. E kötelezettségvállalások nagy része olyan képességek kifejlesztésére vagy biztosítására szólít fel, amelyeket a tagállamok stratégiai szempontból relevánsnak azonosítottak és amelyek közös megegyezés alapján uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, valamint sok olyan is van közöttük, amelyek érdemi támogatás biztosítását kérik a részt vevő tagállamoktól – eszközeiknek és képességeiknek megfelelően – KBVP-műveletekhez (mint például az EUFOR) és -missziókhoz (mint például az uniós kiképzési missziók), összhangban az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdésével.

A különböző PESCO-projektek koherenciájának és következetességének biztosítása érdekében azt javasoljuk, hogy csak korlátozott számban kerüljön sor olyan projektekre, amelyek kifejezetten missziókhoz és műveletekhez kapcsolódnak, összhangban az uniós célkitűzések szintjével. Olyan egyéb projektekre is sor kerülne, amelyek mintegy közvetítő és ösztönző szerepet betöltve támogatnák ezeket a projekteket. A projekteket ennek megfelelően kell csoportosítani.

A projektjavaslatok értékelését a PESCO titkársága fogja koordinálni. Ami a képességfejlesztési projekteket illeti, az EDA biztosítani fogja, hogy ne forduljanak elő párhuzamosságok már létező kezdeményezésekkel, más intézményi összefüggésben sem. A műveletekhez és missziókhoz kapcsolódó projekteket illetően az EUKT értékelni fogja, hogy azok megfelelnek-e az EU és az uniós tagállamok műveleti igényeinek, és hozzájárulnak-e azok teljesítéséhez. Mindezek alapján a főképviselő ajánlást fog megfogalmazni, amelyben azonosítja azokat a projektjavaslatokat, amelyek a leginkább ambiciózusak, hozzájárulnak az uniós célkitűzések szintjének megvalósításához és a leginkább alkalmasak Európa stratégiai autonómiájának növelésére. A projektportfóliónak megfelelő egyensúlyt kell tükröznie az inkább a képességfejlesztés területéhez, illetve az inkább a műveletek és missziók területéhez kapcsolódó projektek között.

A főképviselő ajánlása segíteni fogja a Tanácsot a PESCO keretén belüli projektek listájáról azt követően meghozandó határozatában, hogy a „PESCO formációban” ülésező PBB-n keresztül katonai tanácsadást kapott a „PESCO formációban” ülésező EUKB-tól. A Tanács a határozatát az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban egyhangúlag hozza meg; ez az egyhangúság a részt vevő tagállamok képviselőinek szavazataiból tevődik össze.

A nem részt vevő uniós tagállamok bármikor jelezhetik, hogy szándékukban áll részt venni projektekben, mégpedig kötelezettségvállalás és a PESCO-hoz való csatlakozás útján.

A projekt résztvevői – a Tanács által az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban kellő időben meghatározott általános szabályoknak megfelelően – kivételesen harmadik államokat is felkérhetnek az együttműködésre. E harmadik államoknak jelentős hozzáadott értéket kellene biztosítaniuk a projekthez, hozzá kellene járulniuk a PESCO és a KBVP megerősítéséhez, és szigorúbb követelményeket támasztó kötelezettségvállalásokat kellene teljesíteniük. Mindez nem biztosít majd döntéshozatali jogkört e harmadik államok számára a PESCO irányítása tekintetében. Ezen túlmenően a Tanács PESCO formációban dönt majd arról, hogy egy adott projekt résztvevői által felkért harmadik állam teljesíti-e az általános szabályokban meghatározott feltételeket.

2.2.2.   A projektek irányítása elsősorban a részt vevő tagállamok kezében van

Amikor a Tanács a PESCO-projektek listájáról határoz, határozatához csatolni kell az adott projektekben közreműködő részt vevő tagállamok jegyzékét. Az adott projektben részt vevő tagállamoknak ezért kollektív módon már előre be kell nyújtaniuk a projektet.

Az adott projektben közreműködő részt vevő tagállamoknak egyhangúlag meg kell állapodniuk egymás között az együttműködésük részletes szabályairól és köréről, a projekthez való csatlakozáshoz szükséges hozzájárulást is beleértve. A projektben közreműködő részt vevő tagállamok kialakítják a projekt irányítására vonatkozó szabályokat, és ők döntenek majd arról, hogy a projektciklus alatt csatlakozhatnak-e további részt vevő tagállamok a projekthez résztvevői vagy megfigyelői minőségben. Mindazonáltal közös irányítási szabályokat kell kidolgozni, amelyeket aztán ki lehet majd igazítani az egyes projektek szintjén. Ez bizonyos egységességet szavatolna a különböző projektek irányításában, és könnyebbé tenné a projektek elindítását. A projektmenedzsment (előírások, beszerzési stratégia, a végrehajtó ügynökség kiválasztása, az ipari vállalatok kiválasztása stb.) az adott projektben közreműködő részt vevő tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik; ez különösen igaz a képességfejlesztési projektekre.

A részt vevő tagállamok adott esetben tájékoztatják a projektekről a nem részt vevő tagállamokat.

3.   Precíz, szakaszos megközelítés, reális és kötelező célok megjelölésével minden szakasz vonatkozásában

A részt vevő tagállamok által vállalt kötelezettségek teljesítésére nemzeti erőfeszítések és konkrét projektek útján kerül majd sor.

Ahhoz, hogy meg lehessen őrizni a tagállamok élenjáró csoportjának részvételét a PESCO-ban, és ezáltal fenn lehessen tartani az ambíció és az inkluzivitás elvét, alapvető fontosságú, hogy reális és szakaszos megközelítést alkalmazzunk. Jóllehet a részt vevő tagállamok már egészen a PESCO hivatalos elindításától kezdve dolgozni fognak azon, hogy az általuk tett összes kötelezettségvállalást teljesítsék, a kötelezettségvállalások egy része hamarabb teljesíthető, mint a többi. Erre tekintettel a részt vevő tagállamoknak szakaszos megközelítésről kell megállapodniuk.

Az egyes szakaszok más aktuális témákat is figyelembe vesznek (mint például az európai védelmi cselekvési terv végrehajtását, a következő többéves pénzügyi keret 2021-es elindítását vagy a tagállamok által más keretek között korábban tett kötelezettségvállalásokat). Két külön szakasz kerül meghatározásra (a 2018–2021-es, illetve a 2021–2025-ös szakasz), ami lehetővé fogja tenni a kötelezettségvállalások időbeli ütemezését. 2025 után felülvizsgálatra kerül sor. A részt vevő tagállamok e célból meg fogják vizsgálni, hogy teljesült-e a PESCO keretében tett összes kötelezettségvállalás, valamint új kötelezettségvállalásokról fognak határozni, hogy ezáltal új szakaszba léphessenek az európai biztonsági és védelmi integráció felé vezető úton.

4.   A PESCO irányítása nemzeti végrehajtási terveken alapuló, megfelelően kidolgozott és ambiciózus értékelési mechanizmust követel meg

Valamennyi részt vevő tagállam garanciát vállal a kötelezettségvállalások teljesítésére, a főképviselő pedig – a rendszeres értékelésnek a (10.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott elvével összhangban – jelentést tesz a kötelezettségvállalások teljesítéséről. A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások jogilag kötelező jellegét és hitelességét kétlépcsős értékelési mechanizmus fogja biztosítani:

4.1.   A „nemzeti végrehajtási terv”

A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások teljesítésére való képességük és hajlandóságuk bizonyítása érdekében a részt vevő tagállamok kivétel nélkül kötelezettséget vállalnak arra, hogy a PESCO létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadása előtt nemzeti végrehajtási tervet nyújtanak be, amelyben ismertetik a jogilag kötelező kötelezettségvállalások teljesítésére való képességüket. Az átláthatóság jegyében az összes részt vevő tagállam hozzáférést kap ezekhez a végrehajtási tervekhez.

A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások teljesítéséhez a részt vevő tagállamok által biztosított hozzájárulásokat a PESCO titkársága fogja értékelni éves alapon, a nemzeti végrehajtási tervek alapján, a főképviselő felügyelete mellett (a védelmi beruházásokat és a képességfejlesztést illetően az EDA, a műveleti szempontokat illetően pedig az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT – támogatásával). A Tanács felügyelete mellett ezt az értékelést meg kell küldeni a PBB (PESCO formációja) és az EUKB (PESCO formációja) részére véleményezés céljából.

Az értékelők munkájuk során a PESCO keretében tett kötelezettségvállalások hitelességének vizsgálatára fognak összpontosítani, és ennek keretében megvizsgálják a tagállamok nemzeti végrehajtási terveit, a tényleges intézkedéseket és a projektekhez biztosított hozzájárulásokat.

A részt vevő tagállamok a PESCO elindítását követően az előírt szakaszos megközelítés alapján adott esetben naprakésszé teszik nemzeti végrehajtási terveiket.

Az értékelési folyamat megkönnyítése érdekében a kötelezettségvállalásokat minden szakasz elején a részt vevő tagállamok által meghatározott precízebb célok formájában kell részletezni.

4.2.   Éves felülvizsgálat, illetve stratégiai felülvizsgálat az egyes szakaszok végén

A főképviselő évente legalább egyszer jelentést nyújt be a védelmi formációban ülésező Külügyek Tanácsa számára, az EDA ((10.) jegyzőkönyv 3 cikke szerinti) észrevételei, valamint az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT – észrevételei alapján. A főképviselő ebben a jelentésben részletesen ismerteti majd a PESCO végrehajtásának állását, és azon belül többek között azt is, hogy az egyes részt vevő tagállamok – nemzeti végrehajtási terveikkel összhangban – tiszteletben tartják-e kötelezettségvállalásaikat. Ez a jelentés – miután az EUKB véleményezte azt – alapul fog szolgálni a Tanács által az EUSZ 46. cikkével összhangban elfogadott ajánlásokhoz és határozatokhoz.

Minden szakasz végén (azaz 2021-ben, illetve 2025-ben) stratégiai felülvizsgálatra kerül sor, amelynek keretében értékelni kell azon kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, amelyek teljesítését az adott szakaszra irányozták elő, döntést kell hozni a következő szakasz elindításával kapcsolatban, valamint szükség esetén naprakésszé kell tenni a következő szakaszra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/78


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2316 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 12.)

az ANIMO hálózat használatához biztosítandó térképekről szóló 92/176/EGK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2017) 8316. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az állat-egészségügyi hatóságokat összekötő számítógépes hálózat (ANIMO) bevezetése érdekében a Bizottság elfogadta a 91/398/EGK (2), a 92/175/EGK (3) és a 92/176/EGK (4) határozatot.

(2)

A 91/398/EGK és a 92/175/EGK határozat hatályát vesztette, és az ANIMO számítógépes hálózatot felváltotta a kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES), amely az állatok, spermák és embriók, valamint az élelmiszerek, takarmányok és növények Unión belüli kereskedelmére és behozatalára irányadó valamennyi állat-egészségügyi követelményre kiterjedő online irányítási eszközként szolgál.

(3)

Ennek megfelelően a 92/176/EGK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 92/176/EGK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 91/398/EGK határozata (1991. július 19.) az állat-egészségügyi hatóságokat összekötő számítógépes hálózatról (ANIMO) (HL L 221., 1991.8.9., 30. o.).

(3)  A Bizottság 92/175/EGK határozata (1992. február 21.) az ANIMO számítógépes hálózat egységei felsorolásáról és azonosítóinak létrehozásáról (HL L 80., 1992.3.25., 1. o.).

(4)  A Bizottság 92/176/EGK határozata (1992. március 2.) az ANIMO hálózat használatához biztosítandó térképekről (HL L 80., 1992.3.25., 33. o.).


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/79


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2317 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 13.)

a 98/70/EK és a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló, „Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet” elnevezésű önkéntes rendszer elismeréséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7c. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/70/EK irányelv 7b. és 7c. cikke, valamint IV. melléklete, és a 2009/28/EK irányelv 17. és 18. cikke, valamint V. melléklete a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók tekintetében hasonló fenntarthatósági kritériumokat, valamint a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók e kritériumoknak való megfelelése ellenőrzésére vonatkozóan hasonló eljárásokat határoz meg.

(2)

A 2009/28/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok szempontjából figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában a tagállamoknak elő kell írniuk a gazdasági szereplők számára annak igazolását, hogy az említett irányelv 17. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülnek.

(3)

A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomasszatermékek előállítására vonatkozó szabványokat meghatározó önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. Ha egy gazdasági szereplő egy, a Bizottság által elismert önkéntes rendszer szerinti bizonyítékokkal vagy adatokkal szolgál, az elismerésről szóló bizottsági határozat által érintett mértékig a tagállamok nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokkal támassza alá a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést.

(4)

A „Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet” elnevezésű önkéntes rendszer elismerésére vonatkozó kérelem, amely megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyag-szállítmányok teljesítik a 98/70/EK irányelvben, valamint a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumokat, 2017. szeptember 27-én érkezett be a Bizottsághoz. Az 5-11 Lavington Street, London SE1 0NZ, Egyesült Királyság címen működő rendszer hatálya az Egyesült Királyságban termelt gabonafélékre, olajos magvakra és cukorrépára terjed ki, egészen ezek első szállítási pontjáig. Az elismert rendszer dokumentumait a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott átláthatósági platformon elérhetővé kell tenni.

(5)

A „Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet” elnevezésű önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy abban megfelelően érvényre jutnak a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok, továbbá hogy a rendszer a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban álló tömegmérlegmódszert alkalmaz.

(6)

Az értékelés azt is igazolta, hogy a „Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint a 98/70/EK irányelv IV. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének módszertani követelményei.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „Red Tractor Farm Assurance Combinable Crops & Sugar Beet” elnevezésű önkéntes rendszer (a továbbiakban: rendszer), amelynek elismerése iránt 2017. szeptember 27-én érkezett kérelem a Bizottsághoz, megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók termelésére a rendszerben meghatározott normáknak megfelelően előállított gabonafélék, olajos magvak és cukorrépa szállítmányai teljesítik a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt fenntarthatósági kritériumokat.

A rendszer emellett a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában pontos adatokat tartalmaz a 98/70/EK irányelv IV. melléklete C. részének 1. pontjában és a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. részének 1. pontjában szereplő, a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátás (e l ) vonatkozásában, amely a rendszer szerint nulla.

2. cikk

Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2017. szeptember 27-én érkezett elismerési kérelemben ismertetetthez képest olyan mértékben módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.

3. cikk

A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:

a)

ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek a határozat szempontjából döntő jelentőségű elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek;

b)

ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdése, illetve a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (6) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket;

c)

ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozóan a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott normákat, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2022. december 15-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 350., 1998.12.28., 58. o.

(2)  HL L 140., 2009.6.5., 16. o.


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/81


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2318 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 13.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az Ausztráliában a pénzügyi piacokra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése megköveteli a befektetési vállalkozásoktól annak biztosítását, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren (MTF) vagy rendszeres internalizálón, illetve azokkal a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli az Európai Bizottság által értékelt kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése csak a részvényekkel kapcsolatos kereskedési kötelezettségre alkalmazandó. A kereskedési kötelezettség nem foglalja magában az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket, mint például a letéti igazolásokat, tőzsdén kereskedett alapokat, certifikátokat és más, hasonló pénzügyi eszközöket.

(3)

A harmadik országbeli kereskedési helyszínekre vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség tárgyát képező részvényekkel lebonyolított ügyletek végrehajtását az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. Az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljen meg, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban. Ezt a követelményt az említett jogszabály célkitűzéseinek, elsősorban a belső piac létrehozásához és működéséhez, a piac integritásához, a befektetővédelemhez és végül, de nem utolsó sorban, a pénzügyi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulásnak a fényében kell értelmezni.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának negyedik albekezdésével összhangban egy harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekinthető, ha ez a keretrendszer megfelel legalább a következő feltételeknek: a) a piacok engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak; b) a piacok egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát; c) az értékpapírok kibocsátóival szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít; és d) biztosítják a piac átláthatóságát és integritását a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy az Ausztráliában értékpapírpiacként létrehozott és engedélyezett, továbbá az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottság (Australian Securities and Investments Commission, a továbbiakban: ASIC) által felügyelt pénzügyi piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező előírások egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv szerinti előírásokkal, és effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban.

(6)

A 2001. évi gazdasági társasági törvény (Corporations Act, a továbbiakban: gazdasági társasági törvény) olyan platformként határozza meg a pénzügyi piacot, amelyen keresztül a pénzügyi termékek megvásárlására vagy eladására rendszeresen ajánlatokat tesznek, illetve azokat elfogadják. A pénzügyi piacnak a megkülönböztetésmentes szabállyal összhangban egy multilaterális rendszert kell működtetnie. Nem mérlegelheti, hogyan hajtsa végre az ügyleteket, továbbá saját számlára nem köthet ügyleteket, illetve nem folytathat saját kitettség nélküli ügyletpárosítást. Emellett a pénzügyi piacnak pártatlan hozzáférést kell biztosítania piacaihoz és szolgáltatásaihoz a tagok számára. A hozzáférési kritériumoknak pártatlannak és átláthatónak kell lenniük, és azokat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni. E célból a pénzügyi piac működési szabályainak észszerű és megkülönböztetésmentes előírásokat kell tartalmaznia a hozzáférési és jogosultsági követelmények tekintetében. A szabályokat az ASIC felülvizsgálja.

(7)

Annak megállapításához, hogy egy harmadik országnak az ott engedélyezett tőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerei egyenértékűek-e a 2014/65/EU irányelvben meghatározott előírásokkal, teljesíteni kell a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának negyedik albekezdésében meghatározott négy feltételt.

(8)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá kell tartozniuk.

(9)

A pénzügyi piac működtetéséhez az adott személynek rendelkeznie kell az ausztráliai piaci engedéllyel (AML). A gazdasági társasági törvény értelmében a miniszter adhatja ki az AML-t. A gazdasági társasági törvény 795A. szakasza értelmében az AML iránti kérelmet az ASIC-hez kell benyújtani, amely tanácsot ad a miniszternek a kérelemmel kapcsolatban. Az engedélyt többek között csak akkor adják meg, ha a miniszter megbizonyosodott arról, hogy a kérelmező megfelelő keretrendszerrel rendelkezik az alkalmazandó követelmények teljesítéséhez, továbbá a kérelmező képes megfelelően felügyelni a piacot, nyomon tudja követni a résztvevők magatartását, és képes kikényszeríteni a piac működési szabályainak betartását (a gazdasági társasági törvény 795B. szakasza). Az engedély megszerzése után a pénzügyi piacoknak folyamatosan meg kell felelniük az engedély feltételeinek, és megfelelő keretrendszert kell fenntartaniuk a piac működtetésére, ideértve a működési szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére és kikényszerítésére vonatkozó rendelkezéseket is (a gazdasági társasági törvény 792A. szakasza).

(10)

Az ASIC az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottságról szóló 2001. évi törvény (a továbbiakban: az ASIC-törvény) értelmében létrehozott közigazgatási szerv, amely az ausztrál pénzügyi piacokra vonatkozó jognak megfelelő igazságszolgáltatásért és végrehajtásért felel. Az ASIC felügyeleti és végrehajtási hatásköre magában foglalja a feltételezett jogsértések kivizsgálását, szabálysértési figyelmeztetések kibocsátását, valamint a polgári jogi szankciók kezdeményezését a bíróságok előtt. Az ASIC büntetőeljárásokat kezdeményezhet a gazdasági társasági törvény szerinti kötelezettségek tekintetében, amelyek megsértésével szemben büntetőjogi eszközökkel lehet fellépni. Az ASIC továbbá jogosult a pénzügyi piacok előzetes értesítés nélküli ellenőrzésére. Ez magában foglalja a nyilvántartások, feljegyzések és dokumentumok betekintésére vonatkozó jogot. Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter írásos útmutatót bocsáthat ki valamely pénzügyi piaci szereplő számára annak érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplő megfelelő intézkedéseket tegyen a rá mint pénzügyi piaci engedélyesre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítására, amennyiben a miniszter úgy véli, hogy az említett kötelezettségek nem teljesülnek (lásd a gazdasági társasági törvény 794A. szakaszát). Ha a pénzügyi piac nem felel meg az említett utasításban foglaltaknak, az ASIC a megfelelés elrendelésének céljával bírósághoz fordulhat (lásd a gazdasági társasági törvény 794A. szakaszát). Az ASIC jogosult továbbá valamely szervezet számára (ideértve az engedélyezett piacok piaci szereplőit és résztvevőit is) a bizonyos pénzügyi termékekkel vagy pénzügyi termékek bizonyos kategóriáival foglalkozó személyek védelmére vonatkozó utasítást adni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez szükséges vagy a közérdeket szolgálja (lásd a gazdasági társasági törvény 798J. szakaszát). Emellett az ASIC szabályozási és vizsgálati intézkedéseinek végrehajtása céljából végzések kibocsátását kérelmezheti, valamint eljárásokat kezdeményezhet. Az ASIC bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság elrendelje az ASIC szabályozási és vizsgálati jogkörei alapján hozott intézkedéseinek való megfelelést (lásd az ASIC-törvény 70. cikkét). Ezenfelül, amennyiben egy szervezet nem felel meg a gazdasági társasági törvénynek megfelelően kibocsátott valamely utasításnak, az ASIC kérelmezheti a bíróságnál az említett utasításnak való megfelelés elrendelését. Végezetül pedig a gazdasági társasági törvény azt is megköveteli a pénzügyi piacoktól, hogy ki tudják kényszeríteni a gazdasági társasági törvény rendelkezéseinek, az abban meghatározott szabályoknak és szabályozásoknak, valamint a piac működési szabályainak a tagjaik általi betartását (a gazdasági társasági törvény 792A. szakasza). Az engedélyezett tőzsdének azt is kezelnie kell, ha a tagjai adott esetben megsértik a piac működési szabályait vagy a gazdasági társasági törvényt, és ezekről a lehetséges jogsértésekről jelentést kell tennie az ASIC-nek.

(11)

Megállapítható tehát, hogy az ausztráliai értékpapírtőzsdék engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak.

(12)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek olyan egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát.

(13)

Átfogó kötelezettségek követelik meg a pénzügyi piac működtetőjétől annak megvizsgálását, hogy az általuk működtetett piacon bevezetett értékpapírokkal tisztességesen, szabályozottan és átlátható módon lehet-e kereskedni. A gazdasági társasági törvény 793A. szakasza jogilag kötelező előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az értékpapírok bevezetését működési szabályoknak kell szabályozniuk. A pénzügyi piacok működési szabályai feltételeket határoznak meg, amelyeket a tőzsdén jegyzett szervezet részvényei tekintetében teljesíteni kell ahhoz, a részvényeket jegyezni lehessen. A szervezetnek ott kell kérelmeznie a szabályozott piacra történő bevezetést, ahol az értékpapírokkal kereskedni fognak, valamint a fő értékpapírosztályába tartozó valamennyi értékpapír tekintetében kérelmeznie kell a pénzügyi piacra történő hivatalos bevezetésre szolgáló jegyzési engedélyt, és meg kell kapnia azt. A tőzsdére bevezetett szervezetek listáját a piac működtetője közzéteszi, és minden kereskedési nap után frissíti. Az ASIC felülvizsgálja, hogy a pénzügyi piacok megfelelő szabályokkal, rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek-e annak kezelésére, hogy a pénzügyi termék megfelel-e a tőzsdei bevezetés tekintetében a pénzügyi piac vagy a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak, beleértve annak biztosítását is, hogy indokolatlanul ne korlátozzák az értékpapír-kereskedelmet. Az engedélyezett tőzsdéken forgalmazott valamennyi értékpapírnak meg kell felelnie bizonyos jegyzési szabályoknak, amelyeket felülvizsgálat céljából benyújtanak az ASIC-nek. Az értékpapíroknak szabadon forgathatónak kell lenniük, az értékpapírok nyilvános forgalmazásával kapcsolatban meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, a kibocsátónak pedig értékelni kell az értékpapírokat. Az engedélyezett tőzsde nem jegyezhet olyan értékpapírokat, amelyek esetében nyilvánosan nem érhetők el a kibocsátott értékpapírra és a kibocsátóra vonatkozó információk. Végezetül pedig az engedélyezett tőzsdéken az értékpapírokkal folytatott szabályos kereskedés biztosítása érdekében az ASIC és a miniszter felfüggesztheti a pénzügyi termékkel vagy a pénzügyi termék egy osztályával folyó kereskedést.

(14)

A gazdasági társasági törvényben a „tisztességes, szabályozott és átlátható” kereskedésre előírt jogi kötelezettség megköveteli a pénzügyi piacoktól, hogy nyilvánosan elérhetővé tegyék az ügyletekre és a vételi és eladási ajánlatokra vonatkozó információkat. További kötelezettség, hogy a résztvevő csak akkor köthet ügyletet, ha az ügyletet a kereskedés előtti átlátható megbízások összepárosítása révén bevezetik az ajánlati könyvbe. Bizonyos kereskedések, például a nagytételes kereskedés vagy az árjavítással járó kereskedés, mentességben részesülnek. Ha a piaci szereplő e kivételek egyikét igénybe veszi, feljegyzéseket kell vezetnie, amelyek bizonyítják, hogy az ügylet megfelel az igénybe vett kivételre vonatkozó kritériumoknak. A piaci integritás versenypiaci szabályai (Competition Market Integrity Rules) megkövetelik, hogy a pénzügyi piacok haladéktalanul, észszerű kereskedelmi feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentes módon rendelkezésre bocsássák a kereskedési idő alatt folyamatosan és valós időben kapott kereskedés előtti információkat. A kereskedési helyszín nyitva tartási idején kívül kapott információk esetében a piac működtetőjének legkésőbb a következő kereskedési nap indulásakor rendelkezésre kell bocsátania a kereskedés előtti információt. Az ausztráliai szabályozási keretrendszer a kereskedés utáni információk folyamatos és valós idejű rendelkezésre bocsátását is kötelezővé teszi. A pénzügyi piacoknak egy nyilvánosan elérhető weboldalon, díjmentesen, legfeljebb 20 perces késéssel kell közzétenniük a kereskedés utáni kereskedési adatokat.

(15)

Megállapítható tehát, hogy az ausztráliai értékpapírtőzsdék egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát.

(16)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókkal szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírásoknak kell érvényben lenniük, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít.

(17)

Az ausztráliai szabályozási keretrendszer egyértelmű, teljeskörű és konkrét közzétételi követelményeket ír elő az éves és időközi jelentésekre vonatkozóan. Az ausztráliai értékpapírtőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves és időközi (féléves) pénzügyi jelentéseket kell közzétenniük (292. és 302. szakasz). A jelentéseknek meg kell felelniük a számviteli standardoknak (a gazdasági társasági törvény 296. és 304. szakasza), és valós és megbízható képet kell adniuk a szervezet pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről (a gazdasági társasági törvény 297. és 305. szakasza). Az éves pénzügyi jelentést auditálni is kell, amelyről könyvvizsgálói jelentést kell készíteni (a gazdasági társasági törvény 301. szakasza). Az ASIC nyilvántartást vezet a társaságra vonatkozó információkról, többek között a társaság kibocsátási tájékoztatójáról és éves pénzügyi kimutatásairól. Az értékpapír-kibocsátókra vonatkozó teljeskörű és aktuális információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók üzleti teljesítményének értékelését, és a rendszeres információáramláson keresztül megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők számára.

(18)

Megállapítható tehát, hogy az ASIC által engedélyezett ausztráliai tőzsdéken bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít.

(19)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén gondoskodnia kell a piac átláthatóságáról és integritásáról.

(20)

Ausztrália értékpapírtörvényei átfogó szabályozási és felügyeleti keretrendszert hoznak létre a piac integritásának biztosítása, az engedélyezett tőzsdéken a csalárd vagy megtévesztő magatartás, valamint az értékpapírokkal vagy kibocsátókkal kapcsolatos hamis vagy félrevezető információk terjesztésének megtiltása, továbbá a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megakadályozása érdekében. A piaci visszaélésekre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társasági törvény 7.10. része állapítja meg. E tilalmak némelyikét a gazdasági társasági törvény 798G. szakaszának (1) bekezdésével létrehozott piaci integritási szabályok (a továbbiakban: MIR-ek) is bevezetik, amelyek a szabályozott pénzügyi piacokra és az azokon működő piaci szereplőkre alkalmazandók. A gazdasági társasági törvény 1041E. és 1041F. szakasza értelmében tilos a pénzügyi termékekre vonatkozó hamis vagy félrevezető nyilatkozatok megtétele, valamint más személyek ösztönzése arra, hogy hamis vagy félrevezető információkat felhasználva pénzügyi termékekkel kereskedjenek. Tilos továbbá a pénzügyi termékekkel kapcsolatban és/vagy a pénzügyi szolgáltatások engedélyeseként tisztességtelen magatartást folytatni (1041G. és 1041H. szakasz). A gazdasági társasági törvény 7.10. részének 2. fejezete számos tilalmat vezet be a piaci manipuláció tekintetében. A gazdasági társasági törvény 7.10. részének 3. fejezete pedig kifejezetten tiltja a bennfentes kereskedést. Az ASIC a gyanús piaci tevékenységekkel kapcsolatos kiterjedt vizsgálati hatásköreit gyakorolva kényszeríti ki ezeket a szabályokat, és büntetőeljárást kezdeményez azokban az ügyekben, amelyek esetében úgy ítéli meg, hogy megsértették a szabályokat.

(21)

Megállapítható tehát, hogy az ausztráliai jogi és felügyeleti keretrendszer a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról.

(22)

Továbbá az is megállapítható, hogy az Ausztráliában az ASIC felügyelete alatt működtetett pénzügyi piacokra irányadó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti keretrendszerekre vonatkozó négy feltételnek, és ennélfogva olyan rendszernek tekintendő, amely a 2014/65/EU irányelvben, a 600/2014/EU rendeletben, az 596/2014/EU rendeletben és a 2004/109/EK irányelvben a kereskedési helyszínekre meghatározott követelményekkel egyenértékű rendszert biztosít.

(23)

mivel az Ausztráliában kibocsátott és tőzsdére bevezetett részvények közül jelentős számú részvénnyel uniós kereskedési helyszíneken is kereskednek, e határozat szükséges annak biztosításához, hogy a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások továbbra is kereskedni tudjanak az ausztráliai tőzsdéken bevezetett részvényekkel. Mivel az ausztráliai tőzsdéken jelentős alternatív likviditási fedezet áll rendelkezésre ezekben a részvényekben, el kell ismerni Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszerét, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások ügyfeleikkel szemben teljesíteni tudják a legjobb teljesítésre előírt kötelezettségüket.

(24)

Ez a határozat olyan adatokon alapul, amelyek azt bizonyítják, hogy az ausztráliai tőzsdékre bevezetett részvényekkel folyó teljes uniós kereskedés olyan gyakori jellegű, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások nem tudnak élni a 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel. Ez azt vonja maga után, hogy a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt kereskedési kötelezettség jelentős számú, ausztráliai tőzsdéken bevezetett részvényre alkalmazandó.

(25)

A határozatot együttműködési megállapodások egészítik majd ki annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti illetékes hatóságok és az ASIC hatékony információcserét folytassanak, és koordinálják felügyeleti tevékenységeiket.

(26)

Ez a határozat az elfogadásakor az ausztráliai pénzügyi piacokra alkalmazandó, jogilag kötelező előírásokon alapul. Az Európai Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a szabályozott piacokkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, a piaci fejleményeket, a monitoringgal és a végrehajtással kapcsolatos felügyeleti együttműködés eredményességét, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(27)

Az Európai Bizottságnak el kell végeznie az ausztráliai pénzügyi piacokra alkalmazandó jogi és szabályozási keretrendszer rendszeres felülvizsgálatát. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Európai Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az adott fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal megadott egyenértékűség újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(28)

mivel a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv 2018. január 3-tól alkalmazandó, ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(29)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az Ausztráliában az ott engedélyezett pénzügyi piacokra alkalmazandó és az e határozat mellékletében meghatározott jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU irányelv és a 2004/109/EK irányelv szerinti előírásokkal, és azt úgy kell tekinteni, hogy effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).


MELLÉKLET

Pénzügyi piacok:

a)

ASX Limited

b)

Chi-X Australia Pty Ltd


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/87


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2319 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 13.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen az elismert tőzsdetársaságokra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése megköveteli a befektetési vállalkozásoktól annak biztosítását, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren (MTF) vagy rendszeres internalizálón, illetve azokkal a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli az Európai Bizottság által értékelt kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése csak a részvényekkel kapcsolatos kereskedési kötelezettségre alkalmazandó. A kereskedési kötelezettség nem foglalja magában az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket, mint például a letéti igazolásokat, tőzsdén kereskedett alapokat, certifikátokat és más, hasonló pénzügyi eszközöket.

(3)

A harmadik országbeli kereskedési helyszínekre vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség tárgyát képező részvényekkel lebonyolított ügyletek végrehajtását az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. Az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljen meg, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlament és tanácsi irányelv (4) szerinti előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban. Ezt a követelményt az említett jogszabály célkitűzéseinek, elsősorban a belső piac létrehozásához és működéséhez, a piac integritásához, a befektetővédelemhez és végül, de nem utolsó sorban, a pénzügyi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulásnak a fényében kell értelmezni.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának negyedik albekezdésével összhangban egy harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekinthető, ha ez a keretrendszer megfelel legalább a következő feltételeknek: a) a piacok engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak; b) egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkezik az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát; c) az értékpapírok kibocsátóival szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít; és d) gondoskodni kell a piac átláthatóságáról és integritásáról a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy az értékpapírokat és határidős tőzsdei ügyleteket szabályozó hongkongi rendelet (Securities and Futures Ordinance, a továbbiakban: SFO) alapján létrehozott és engedélyezett, valamint az Értékpapírok és Határidős Ügyletek Bizottsága (Securities and Futures Commission, a továbbiakban: SFC) által felügyelt elismert tőzsdetársaságokra (a továbbiakban: elismert tőzsdetársaságok) Hongkongban alkalmazandó, jogilag kötelező előírások egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv szerinti előírásokkal, és effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban.

(6)

Azon feltételeket illetően, hogy a piacoknak engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá kell tartozniuk, az SFO értelmében (Hongkong Törvényeinek 571. fejezete) az elismert tőzsdetársaságnak a megkülönböztetésmentes szabállyal összhangban egy multilaterális rendszert kell működtetnie. Az elismert tőzsdetársaság nem mérlegelheti, hogyan hajtsa végre az ügyleteket, továbbá saját számlára nem köthet ügyleteket, illetve nem folytathat saját kitettség nélküli ügyletpárosítást. Emellett az elismert tőzsdetársaságnak pártatlan hozzáférést kell biztosítania piacaihoz és szolgáltatásaihoz a tagok számára. A hozzáférési kritériumoknak pártatlannak és átláthatónak kell lenniük, és azokat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni. E célból az elismert tőzsdetársaság működési szabályainak észszerű és megkülönböztetésmentes előírásokat kell tartalmaznia a hozzáférési és jogosultsági követelmények tekintetében. A tőzsdei szabályzatot az SFC vizsgálja felül és hagyja jóvá. Az elismert tőzsdetársaság kereskedési rendszeréhez az férhet hozzá, aki az elismert tőzsdetársaság tőzsdetagjává válik. A tőzsdetagoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak. Többek között olyan, Hongkongban bejegyzett társaságnak kell lenniük, amelyet az SFO 116. szakaszának (1) bekezdése szerint engedélyeztek, és amely a vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló rendelet alapján érvényes vállalkozás-nyilvántartási igazolással rendelkezik.

(7)

Annak megállapításához, hogy egy harmadik országnak az ott engedélyezett kereskedési helyszínekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerei egyenértékűek-e a 2014/65/EU irányelvben meghatározott előírásokkal, teljesíteni kell a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának negyedik albekezdésében meghatározott négy feltételt.

(8)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá kell tartozniuk.

(9)

Az SFO 19. szakasza (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy részvénypiacot kizárólag elismert tőzsdetársaság működtethet. Az SFC akkor ismerhet el egy társaságot tőzsdetársaságként, ha megbizonyosodik arról, hogy ez az elismerés a nyilvános piacokon történő befektetéseket vagy a közérdeket szolgálja, illetve az értékpapírpiacok megfelelő szabályozásához szükséges. Az SFC a nyilvánossággal, majd pedig Hongkong Különleges Közigazgatási Terület pénzügyminiszterével folytatott egyeztetést követően tőzsdetársaságként ismerheti el a társaságot. Az SFC a pénzügyminiszter hozzájárulásával az elismert tőzsdét ellenőrző személyt is elismerheti. Az elismerést az SFC által szabott feltételekhez lehet kötni. Elismerése után a részvénypiacot működtető elismert tőzsdetársaság köteles biztosítani a leányvállalatai tőzsdéin forgalmazott értékpapírok szabályozott, tájékoztatáson alapuló és tisztességes piacát. Az SFO III. részének 2–4. fejezetével összhangban az elismert tőzsdetársaságnak arról is gondoskodnia kell, hogy az üzleti tevékenységeihez és műveleteihez kapcsolódó kockázatokat körültekintően kezelje. E feladatok ellátása során a köz érdekében kell eljárnia, különös tekintettel a nyilvános piacokon történő befektetésekre, és biztosítania kell a közérdek érvényesülését, ha az ütközik az elismert tőzsdetársaság vagy az elismert tőzsdét ellenőrző személy érdekeivel. Az elismert tőzsdetársaságnak meg kell felelnie a törvények vagy a jogrend alapján rá kiszabott jogszabályi követelményeknek vagy egyéb jogi követelményeknek.

(10)

Az SFC a hongkongi értékpapírpiac szabályozó szerve. Az SFO III. része értelmében az SFC felel az elismert tőzsdetársaságok és az elismert tőzsdét ellenőrző személyek által végzett tevékenységek felügyeletéért, nyomon követéséért és szabályozásáért. Az SFC ellenőrzi az elismert tőzsdetársaságot annak megállapítása érdekében, hogy az induláskor, majd utána folyamatosan eleget tesz-e az alapszabályában rögzített kötelezettségeinek. Ha az elismert tőzsdetársaság nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, az SFC jogosult meghozni az SFO III. részében meghatározott megfelelő intézkedéseket. Az SFO 28. és 72. szakasza úgy rendelkezik, hogy az SFC visszavonhatja a társaság tőzsdetársaságként történő elismerését. Az SFO alapján az SFC szabályozási, közigazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik, és az SFO 213. és 214. szakaszával összhangban polgári jogi eljárás keretében bírósági határozatokat hozhat, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat szabhat ki, valamint büntetőeljárást kezdeményezhet, illetve az ügyeket büntetőeljárás kezdeményezése céljából az illetékes hatóságok elé terjesztheti. Ezenkívül az SFC – amennyiben helyénvalónak tartja – az SFO 399. szakaszának (1) bekezdése alapján magatartási kódexeket és iránymutatásokat tehet közzé, hogy iránymutatást adjon a szabályozási célkitűzéseinek, funkcióinak, valamint az SFO bármely rendelkezése alkalmazásának elősegítése érdekében. Az elismert tőzsdetársaságok felelnek a tőzsdetagjaik megfelelésének biztosítására szolgáló saját kereskedési szabályaikkialakításáért és végrehajtásáért. Az SFO követelményeinek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében az SFC felülvizsgálhatja és ellenőrizheti az elismert tőzsdetársaságok és az elismert tőzsdét ellenőrző személyek műveleteit, elektronikus kereskedési és klíringrendszereiket és kockázatkezelésüket. Az SFO 23. szakasza alapján az SFC utasíthatja az elismert tőzsdetársaságot, hogy fogadja el vagy módosítsa azokat a szabályokat, amelyek elfogadására vagy módosítására az említett rendelkezés engedélyt ad neki. Az SFC felszólíthatja az elismert tőzsdetársaságot, hogy üzleti tevékenységével vagy bármely értékpapír-kereskedéssel kapcsolatban bocsássa rendelkezésre könyveit, nyilvántartásait és egyéb információit. Az SFC konkrét intézkedések megtételére is utasíthatja az elismert tőzsdetársaságot, beleértve annak megkövetelését is, hogy az elismert tőzsdetársaság ilyen intézkedéseket tegyen üzleti tevékenységének irányításával, folytatásával vagy működtetésével kapcsolatban, illetve megtilthatja számára az üzleti tevékenységének irányításával, folytatásával vagy működtetésével kapcsolatos intézkedéseket, amelyeket az SFO 92. szakaszának (1) bekezdésében említett korlátozási értesítés részletez. Az SFC az SFO 29. szakasza alapján arra is hatáskörrel rendelkezik, hogy felfüggessze az értékpapír-kereskedést és bezárja az elismert tőzsdét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a részvénypiacon veszélybe került a szabályos kereskedés. Az SFO felhatalmazza az SFC-t, hogy fegyelmi intézkedéseket rendeljen el (az SFO IX. része), és büntetőeljárást kezdeményezzen az értékpapírokkal kapcsolatos kötelességszegések elkövetőivel szemben (az SFO 388. szakasza). Az SFC felügyeleti és fegyelmi hatásköre a tőzsdén jegyzett társaságokon és engedélyeseken túl kiterjed a piaci szereplőkre, köztük a befektetőkre is. Az SFC az SFO alapján fegyelmi, polgári jogi és büntetőjogi intézkedéseket foganatosíthat a piaci visszaélések esetén. Az SFO XIII. része értelmében az SFC a piaci visszaélésekkel foglalkozó törvényszékhez (Market Misconduct Tribunal) fordulhat, és adott esetben polgári jogi szankciókat szabhat ki. Az SFO XIV. része alapján pedig az SFC büntetőbíróság elé is terjeszthet egy ügyet. Az SFC adott esetben az SFO 191. szakaszának megfelelően házkutatási parancsot is kérhet, és az SFO 186. szakasza szerinti vizsgálatok lefolytatása céljából együttműködhet a hazai vagy külföldi szabályozó szervekkel.

(11)

Az elismert tőzsdét ellenőrző személy és az SFC között az SFC által végzett ellenőrzéssel, a tőzsdetagok felügyeletével és a piacfelügyelettel kapcsolatos ügyekről létrejött 2001-es egyetértési megállapodás megköveteli, hogy az elismert tőzsdetársaság rendszeresen vagy eseti alapon adatokat és információkat szolgáltasson az SFC-nek. A nyomon követés céljából az SFC valós idejű hozzáféréssel rendelkezik a megbízásokra és ügyletekre vonatkozó információk tekintetében. Az egyetértési megállapodás II. függelékének 16. pontja értelmében az elismert tőzsdetársaságoknak – amint megvalósítható – értesíteniük kell az SFC-t a súlyos ügyként azonosított ügyekről, és a két fél által elfogadott időn belül meg kell osztania az információkat az SFC-vel. Az SFO 27. szakasza alapján az SFC megkövetelheti az elismert tőzsdetársaságtól, hogy bocsássa rendelkezésre az üzleti tevékenységével összefüggésben vagy annak céljából, illetve a forgalmazott pénzügyi eszközök tekintetében vezetett könyveit és nyilvántartásait, valamint az üzleti tevékenységével vagy bármely értékpapír-kereskedéssel, határidős tőzsdei ügylettel vagy tőzsdén kívüli származtatott ügylettel kapcsolatos egyéb információkat. Az elismert tőzsdetársaságoknak nyilvántartást kell vezetniük a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos minden megbízásról és ügyletről, amelyeket az SFC a feladatainak ellátása céljából észszerűen megkövetelhet. Ezeket a nyilvántartásokat kötelesek legalább hét évig megőrizni.

(12)

Megállapítható tehát, hogy a hongkongi elismert tőzsdetársaságok engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak.

(13)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek olyan egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát.

(14)

Az SFO 21. szakasza alapján az elismert tőzsdetársaság az alapszabálya szerint köteles biztosítani a szabályozott, tájékoztatáson alapuló és tisztességes piacot. A jegyzési szabályokat az SFO-val összhangban a tőzsdei szabályzat határozza meg, és ennek értelmében a piaci szereplő kialakítja belső szabályait az értékpapír-kereskedelem tisztességes, szabályozott és hatékony piacának biztosítása érdekében; a jegyzési szabályok megkövetelik továbbá, hogy az értékpapír-kibocsátást tisztességes és szabályozott módon bonyolítsák le, és hogy a kibocsátott értékpapírok tulajdonosait tisztességes és egyenlő bánásmódban részesítsék. A jegyzési szabályok tartalmazzák az értékpapírok jegyzésére feljogosító alapvető követelményeket. Ezek a szabályok tartalmazzák azokat a követelményeket is, amelyeket azelőtt kell teljesíteni, hogy az értékpapírokat jegyezni lehetne, továbbá azokat a folyamatos kötelezettségeket is, amelyeket a kibocsátónak a jegyzés jóváhagyása esetén be kell tartania. Az SFO 24. szakasza szerint az SFC-nek jóvá kell hagynia ezeket a jegyzési szabályokat. A jegyzés kérelmezőjének megfelelően bejegyzett társaságnak kell lennie, meg kell felelnie bizonyos tőkekövetelményeknek és közzétételi követelményeknek, a vállalatvezetésnek pedig megfelelő jelenléttel kell rendelkeznie Hongkongban. A piaci szereplő megítélése szerint mind a kérelmezőnek, mind pedig vállalkozásának alkalmasnak kell lennie a jegyzésre. Az elismert tőzsdetársaság teljes mértékben saját mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy elfogadja vagy elutasítja-e a jegyzési kérelmet. A jegyzési szabályok alól csak eseti alapon, az adott ügy körülményeit mérlegelve adható mentesség. Általános hatályú mentesség csak az SFC előzetes engedélyével adható. Az elismert tőzsdetársaságnakigazolnia kell az SFC előtt, hogy az értékpapír jegyzését jóváhagyták. Az értékpapíroknak szabadon átruházhatónak kell lenniük, és az értékpapírok nyilvános forgalmazásával kapcsolatban meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak. Végezetül pedig a szabályos értékpapír-kereskedés biztosítása érdekében az SFC felfüggesztheti egy pénzügyi termékkel vagy egy pénzügyitermék-osztállyal folytatott kereskedést az elismert tőzsdén.

(15)

A szabályozott, tájékoztatáson alapuló és tisztességes kereskedés biztosításával kapcsolatos feladata részeként az elismert tőzsdetársaságnak megfelelő időben és méltányos módon gondoskodnia kell a kereskedés megfelelő szintű átláthatóságáról. A kereskedés előtti adatszolgáltatás magában foglalja a legjobb vételi és eladási árajánlatokat, az árfolyamot és az ajánlat mélységét. A mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mélységét tartalmazó teljes ajánlati könyvet folyamatosan és valós időben közzéteszik a folyó kereskedési napon. A piaci szereplők vagy közvetlenül a tőzsdék piaci adatszolgáltató rendszerén, vagy pedig közvetve, információszolgáltatókon keresztül férhetnek hozzá a kereskedés előtti információkhoz. A kereskedés előtti átláthatóság követelménye alól nincs mentesség. Az elismert tőzsdén lebonyolított ügyletek esetében kereskedés utáni adatszolgáltatást kell végezni. A tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós adatokat valós időben terjesztik, és azok magukban foglalják többek között az árfolyamokat, a záróárfolyamot és a piaci forgalomra vonatkozó információt. A piaci szereplők vagy közvetlenül a tőzsdék piaci adatszolgáltató rendszerén, vagy pedig közvetve, információszolgáltatókon keresztül férhetnek hozzá a kereskedés utáni információkhoz.

(16)

Megállapítható tehát, hogy a hongkongi elismert tőzsdetársaságok egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek az értékpapírok piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi ezen értékpapírok tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabad átruházhatóságát.

(17)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókkal szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírásoknak kell érvényben lenniük, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít.

(18)

Az elismert tőzsdetársaság jegyzési szabályainak egyértelmű, teljeskörű és konkrét közzétételi követelményeket kell bevezetniük az éves és időközi jelentésekre vonatkozóan. A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves pénzügyi kimutatást és féléves pénzügyi jelentést kell közzétenniük a tőzsdei szabályzatban meghatározottak szerint. A jelentéseket auditálni kell, és azoknak meg kell felelniük az általánosan elfogadott számviteli standardoknak. Az elismert tőzsdetársaságnak figyelemmel kell kísérnie, hogy a kibocsátók betartják-e a jegyzési szabályok szerinti közzétételi kötelezettségeket. Emellett az elismert tőzsdetársaság folyamatos ellenőrzési és megfelelési tevékenységeinek részeként felülvizsgálja a kibocsátók éves beszámolóit is, hangsúlyt helyezve arra, hogy a kibocsátók megfelelnek-e a jegyzési szabályoknak, és közzéteszik-e az alapvető eseményeket és fejleményeket. Az SFC aktív felügyeletet gyakorolt a társasági tevékenységek felett, és mélyrehatóan vizsgálja a kiválasztott tőzsdén jegyzett társaságokat, hogy azonosítsa a vállalati meg nem felelés vagy helytelen magatartás lehetséges eseteit. Az értékpapír-kibocsátókra vonatkozó teljeskörű és aktuális információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók üzleti teljesítményének értékelését, és a rendszeres információáramláson keresztül megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők számára.

(19)

Megállapítható tehát, hogy a hongkongi elismert tőzsdéken bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít.

(20)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén gondoskodnia kell a piac átláthatóságáról és integritásáról.

(21)

Hongkong értékpapírtörvényei – ahogy azt az alábbiakban bemutatjuk – átfogó szabályozási és felügyeleti keretrendszert hoznak létre a piac integritásának biztosítása, az elismert tőzsdéken a csalárd vagy megtévesztő magatartás, valamint az értékpapírokkal vagy kibocsátókkal kapcsolatos hamis vagy félrevezető információk terjesztésének megtiltása, továbbá a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megakadályozása érdekében. Az SFO meghatározza a piaci visszaélések fogalmát, valamint polgári jogi és büntetőjogi szabályokat tartalmaz a piaci visszaélésekkel szemben. A piaci visszaélés SFO-ban meghatározott fogalma hat jogsértést foglal magában: az SFO 270. és 291. szakasza szerinti bennfentes kereskedelem; az SFO 274. és 295. szakasza szerinti megtévesztő kereskedés; az SFO 275. és 296. szakasza szerinti ármanipuláció; tiltott ügyletekkel kapcsolatos információk közzététele SFO 276. és 297. szakasza értelmében; az SFO 277. és 298. szakasza értelmében olyan hamis vagy félrevezető információk közzététele, amelyek ügyletek megkötésére ösztönöznek; valamint az SFO 278. és 299. szakasza szerinti piaci manipuláció. A polgári jogi rendszer hatálya alá tartozó jogsértéseket a piaci visszaélésekkel foglalkozó törvényszék előtt tárgyalják, ahol az SFC eljárást kezdeményezhet. A büntetőjogi rendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények esetén az SFC jogosult gyorsított büntetőeljárást lefolytatni az ítélőbíróság (Magistrate's Court) előtt. Az SFO 107. szakasza értelmében az SFC büntetőjogi szankciókat kezdeményezhet azon személyekkel szemben, akik csalárd módon vagy gondatlanságból elkövetett megtévesztéssel értékpapírok vásárlására vagy eladására ösztönöznek, illetve az SFO 298. szakasza alapján olyan személyekkel szemben, akik olyan hamis vagy félrevezető információkat tesznek közzé, amelyek értékpapírok vásárlására ösztönözhetnek másokat. Az SFO 277. szakasza alapján ez utóbbi magatartást a polgári jogi rendszer keretében is piaci visszaélésnek tekintik. Emellett az SFO 300. szakasza büntetőjogi felelősséget állapít meg azon személyek esetében, akik egy értékpapírügylet során megtévesztő vagy csalárd magatartást, eszközt vagy rendszert alkalmaznak vagyoni csalás vagy megtévesztés szándékával. Az SFO 384. szakasza büntetőjogi felelősséget állapítmeg azon személyek esetében, akik tudatosan vagy gondatlanságból hamis vagy félrevezető információkat nyújtanak az SFC-nek vagy az elismert tőzsdét ellenőrző személynek. Amennyiben egy bűncselekményben egy társaság bűnösségét állapítják meg, az SFO 390. szakasza kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget a társaság minden olyan tisztségviselőjére, akik hozzájárultak a bűncselekmény elkövetéséhez, illetve hallgatólagosan eltűrték, vagy gondatlanságból figyelmen kívül hagyták azt.

(22)

Megállapítható tehát, hogy a hongkongi jogi és felügyeleti keretrendszer a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélések megakadályozása révén gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról.

(23)

Továbbá az is megállapítható, hogy a Hongkongban az SFC felügyelete alatt működtetett elismert tőzsdetársaságokra irányadó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti keretrendszerekre vonatkozó négy feltételnek, és ennélfogva olyan rendszernek tekintendő, amely a 2014/65/EU irányelvben, a 600/2014/EU rendeletben, az 596/2014/EU rendeletben és a 2004/109/EK irányelvben a kereskedési helyszínekre meghatározott követelményekkel egyenértékű rendszert biztosít.

(24)

mivel az Európai Unióban kibocsátott, tőzsdén jegyzett és uniós kereskedési helyszíneken forgalmazott részvények közül jelentős számú részvénnyel kereskednek a hongkongi kereskedési helyszíneken is, a hongkongi kereskedési helyszínek gyakran további likviditási központokként működnek ezen Unióban kibocsátott részvények tekintetében. Ez a sajátosság lehetővé teszi az uniós befektetési vállalkozások számára, hogy az uniós kereskedési helyszínek nyitvatartási idején túl is kereskedhessenek az Unióban kibocsátott, tőzsdén jegyzett és uniós kereskedési helyszíneken forgalmazott részvényekkel. Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszerének elismerése fenntartaná azt a helyzetet, hogy az uniós befektetési vállalkozások az uniós kereskedési helyszínek nyitvatartási idején túl is kereskedni tudnak az Unióban kibocsátott részvényekkel.

(25)

Ez a határozat olyan adatokon alapul, amelyek azt bizonyítják, hogy a hongkongi tőzsdékre bevezetett részvényekkel folyó teljes uniós kereskedés olyan gyakori jellegű, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások nem tudnak élni a 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel. Ez azt vonja maga után, hogy a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt kereskedési kötelezettség jelentős számú, hongkongi tőzsdéken bevezetett részvényre alkalmazandó.

(26)

A határozatot együttműködési megállapodások egészítik majd ki annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti illetékes hatóságok és az SFC hatékony információcserét folytassanak, és koordinálják felügyeleti tevékenységeiket.

(27)

Ez a határozat az elfogadásakor az elismert tőzsdetársaságokra Hongkongban alkalmazandó, jogilag kötelező előírásokon alapul. Az Európai Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az e kereskedési helyszínekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, a piaci fejleményeket, a monitoringgal és a végrehajtással kapcsolatos felügyeleti együttműködés eredményességét, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(28)

Az Európai Bizottságnak el kell végeznie a Hongkongban az elismert tőzsdetársaságokra alkalmazandó jogi és szabályozási keretrendszer rendszeres felülvizsgálatát. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Európai Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az adott fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal megadott egyenértékűség újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(29)

mivel a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv 2018. január 3-tól alkalmazandó, ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(30)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen az ott engedélyezett elismert tőzsdetársaságokra alkalmazandó és az e határozat mellékletében meghatározott jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU irányelv és a 2004/109/EK irányelv szerinti előírásokkal, és azt úgy kell tekinteni, hogy effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK európai bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).


MELLÉKLET

Elismert tőzsdetársaságok:

The Stock Exchange of Hong Kong Limited (SEHK)


14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/94


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2320 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 13.)

az Amerikai Egyesült Államok nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve szerinti egyenértékűségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en vagy rendszeres internalizálón, vagy azokkal a Bizottság által a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése kizárólag a részvényekkel összefüggésben ír elő kereskedési kötelezettséget. A kerekedési kötelezettség nem terjed ki más tőkeinstrumentumokra, így a letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre.

(3)

A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínekre vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó részvényekkel való kereskedést az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín megfelel-e azoknak a jogilag kötelező követelményeknek, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlament és tanácsi irányelv (4) követelményeivel, és amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek. Mindez az említett jogi aktus célkitűzéseinek fényében értelmezendő, különös tekintettel annak a belső piac létrejötthez és működéséhez, a piac integritásához, a befektetők védelméhez, végül, de nem utolsósorban a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulására.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a keretrendszer legalább a következő feltételeket teljesíti: a) a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek; b) a piacok az értékpapírok piacra történő bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek; c) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak; továbbá d) a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formáját öltő piaci visszaélések megelőzése révén biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (a továbbiakban: USA) az ott letelepedett és az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (a továbbiakban: SEC) által nyilvántartásba vett és felügyelt nemzeti értéktőzsdékre, valamint alternatív kereskedési platformokra alkalmazott jogilagkötelező követelmények egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv követelményeivel, amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(6)

Azon feltételeket illetően, hogy a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek, Az értéktőzsdéről szóló 1934. évi törvény (a továbbiakban: a tőzsdetörvény) 3. szakasza a) pontjának 1) alpontjában szereplő meghatározás szerint az értéktőzsde olyan szervezet, egyesület vagy személyek olyan csoportja, amely piacot vagy rendszert hoz létre, tart fenn vagy bocsát rendelkezésre abból a célból, hogy lehetővé tegye az értékpapírt vásárló és értékesítő felek közötti ügyletkötést, vagy az értékpapírokra vonatkozóan egyébként ellássa a szokásos tőzsdei funkciókat. A SEC 3b-16. szabályában foglalt meghatározás szerint a tőzsde „olyan szervezet, egyesület vagy személyek olyan csoportja, amely 1. párosítja több vevő és eladó értékpapírra szóló megbízásait; valamint 2. kereskedési rendszer vagy szabályok formájában olyan rögzített és kötelezően alkalmazandó módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják a megbízások kölcsönhatását, valamint azt, hogy az ügyletet kötő vevők és eladók elfogadják a kereskedési feltételeket.” Ennek megfelelően egy tőzsdén multilaterális rendszernek kell működnie kötelezően alkalmazandó szabályok szerint. Egy tőzsdének a SEC nyilvántartásában nemzeti értéktőzsdeként kell szerepelnie, vagy alkusz-kereskedőként, amely esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak kell megfelelnie.

(7)

Ezenkívül a nemzeti értéktőzsdének egyenlő hozzáférést kell biztosítania tagjai számára piacaihoz és szolgáltatásaihoz. A hozzáférési kritériumoknak emellett átláthatóknak kell lenniük, és alkalmazásuk nem járhat tisztességtelen megkülönbözetéssel. Ennek érdekében a nemzeti értéktőzsdének olyan szabályokat kell bevezetnie, amelyek előírják a nyilvántartásba vett alkusz-kereskedők számára a belépés menetét. A tőzsdetörvény 19(b) szakasza alapján a SEC felülvizsgálja a nemzeti értéktőzsde tagfelvételi szabályait. A nemzeti értéktőzsdének észszerű belépési feltételeket kell szabnia, amelyeknek ugyanakkor tiltaniuk kell a hozzáférés indokolatlan megkülönböztetés alapján történő megtagadását is. A nemzeti értéktőzsde köteles megtagadni a nyilvántartásban nem szereplő alkusz-kereskedő felvételét, továbbá megtagadhatja az olyan alkusz-kereskedő felvételét, amelyet tevékenysége gyakorlásától eltiltottak.

(8)

A Szövetségi Törvénykönyv (CFR) 17. címe 242. részének 242.300. szakasza (a továbbiakban: az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás) meghatározása szerint az alternatív kereskedési platform olyan szervezet, egyesület, rendszer, személy vagy személyek olyan csoportja, amely piacot bocsát rendelkezésre abból a célból, hogy lehetővé tegye az értékpapírt vásárló és értékesítő felek közötti ügyletkötést, vagy az értékpapírokra vonatkozóan egyébként ellássa a tőzsdetörvény 3b-16. szabálya szerinti tőzsde szokásos funkcióit. Az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás szerint a tőzsdének minősülő szervezetnek a SEC nyilvántartásában nemzeti értéktőzsdeként kell szerepelnie, vagy alkusz-kereskedőként, amely esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak kell megfelelnie. Egy alternatív kereskedési platformon multilaterális rendszernek kell működnie, amelyben a résztvevők kötelezően alkalmazandó szabályok szerint hajtanak végre ügyleteket. Azoknak az alternatív kereskedési platformoknak, amelyek egy meghatározott időszakban valamely tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír átlagos napi forgalmának legalább 5 %-át bonyolítják, meg kell felelniük az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás 242.301(b)(5)(ii) szakaszában a tisztességes hozzáférésre vonatkozóan rögzített előírásoknak. Ezen belül különösen írásban kell rögzíteniük az adott értékpapírral a saját rendszerükben folytatott kereskedéshez való hozzáférés feltételeit, amelyekről nyilvántartást kell vezetniük. Az alternatív kereskedési platform nem korlátozhatja indokolatlanul egyetlen személy hozzáférését sem azon szolgáltatásaihoz, amelyeket olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan nyújt, amelyek átlagos napi forgalmának az adott időszakban legalább 5 %-át bonyolítja, és a feltételeket nem alkalmazhatja tisztességtelen vagy megkülönböztető módon. A hozzáférési feltételeket kérésre a SEC rendelkezésére bocsátja.

(9)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában foglalt négy feltételnek teljesülnie kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező nemzeti értéktőzsdék ás alternatív kereskedési platformok tekintetében egyenértékű a 2014/65/EU irányelvben rögzített követelményekkel.

(10)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezéshez kötöttnek kell lenniük, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá kell esniük.

(11)

Tevékenysége megkezdéséhez a nemzeti értéktőzsdét a SEC-nek nyilvántartásba kell vennie. A SEC a nyilvántartásba vételt akkor hagyja jóvá, ha megállapítja a jelentkezőre vonatkozó előírások teljesülését. A SEC e megállapítás hiányában köteles megtagadni a nyilvántartásba vételt (tőzsdetörvény 19(a)(1) szakasz). A tőzsdetörvény előírja, hogy a tőzsde valamennyi olyan eljárás- és tevékenységtípus kezelésére vonatkozóan rendelkezzenintézkedésekkel, amelyet a jelentkező folytatni kíván. Nyilvántartásba vételét követően a nemzeti értéktőzsde köteles a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelő szabályokat, szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni, továbbá képesnek kell lennie kötelezettségei teljesítésére. A nyilvántartásba vétellel a nemzeti értéktőzsde önszabályozó szervezetté (SRO) válik. E minőségében a nemzeti értéktőzsde tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartatja a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait, továbbá figyelemmel kíséri azok betartását. Abban az esetben, ha a tagok nem tartják be az illetékes nemzeti értéktőzsde szabályait, az illetékes nemzeti értéktőzsde önszabályozó szervezetként köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket. Emellett a jelentős szabálysértésekről tájékoztatnia kell a SEC-et is.

(12)

Az alternatív kereskedési platformnak meg kell felelnie az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak, amely többek között előírja az alternatív kereskedési platform SEC általi nyilvántartásba vételét alkusz-kereskedőként a tőzsdetörvény 15. cikke alapján. Az alternatív kereskedési platformnak tagsággal kell rendelkeznie legalább egy önszabályozó szervezetben, például a Pénzügyi Ágazati Szabályozó Hatóságban (Financial Industry Regulatory Authority, FINRA). A jelentkező alkusz-kereskedőnek információkat kell benyújtania magáról, például közölnie kell a folytatni kívánt tevékenység jellegét, saját közvetlen és közvetett tulajdonosai és egyéb irányító személyei, köztük a vezető állású személyek nevét, valamint azt, hogy a jelentkező vagy a vele közös irányítás alatt álló bármely szervezet ellen befektetéshez kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben folyt-e büntető-, szabályozó hatósági vagy polgári peres eljárás. A SEC e megállapítás hiányában köteles megtagadni a nyilvántartásba vételt (tőzsdetörvény 15. cikk).

(13)

Az USA keretrendszerében az eredeti nyilvántartásba vételi előírásoknak való folyamatos megfelelés a nemzeti értéktőzsdék és az alternatív kereskedési platformok folyamatos nyilvántartásának előfeltétele. A nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsde és alternatív kereskedési platform köteles a szövetségi értékpapírtörvények és -szabályozás szerinti kötelezettségeinek megfelelő szabályokat, szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni, továbbá képesnek kell lennie kötelezettségei teljesítésére.

(14)

A hatékony felügyeletet illetően az 1933. évi értékpapírtörvény (a továbbiakban: értékpapírtörvény), valamint a tőzsdetörvény alkotja azt az elsődleges jogot, amellyel jogilag érvényesíthető rendszer jön létre az USA értékpapír-kereskedelmére vonatkozóan. A tőzsdetörvény értelmében a SEC széles körű jogosultságokkal rendelkezik az értékpapír-ágazat valamennyi vonatkozása, így az alkusz-kereskedők nyilvántartásba vétele, szabályozása és felvigyázása tekintetében, amelyek kiterjednek az alternatív kereskedési platformokra, a transzferügynökökre, az elszámoló ügynökségekre, valamint az USA-beli önszabályozó szervezetekre, amelyek közé az értéktőzsdék és a FINRA is tartoznak. A tőzsdetörvény ezenkívül meghatározza és tiltja a piaci magatartás egyes típusait, és fegyelmi jogkörrel ruházza fel a SEC-et a szabályozott szervezetek, valamint a velük kapcsolatban álló személyek felett. A tőzsdetörvény értelmében ezenkívül a SEC időszakos adatszolgáltatást írhat elő azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjaival nyilvánosan kereskednek. A piaci közvetítők önszabályozó szervezeteken keresztüli önszabályozása az USA szabályozási keretrendszerének egyik alapvető eleme. Az USA keretrendszerében az önszabályozó szervezetek szabályozóként elsődlegesen felelősek azon szabályok kidolgozásáért, amelyek szerint tagjaik működnek, valamint e működés felügyeletéért. Abban az esetben, ha a tagok nem tartják be az illetékes nemzeti hatóság szabályait, az illetékes nemzeti hatóság önszabályozó szervezetként köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket. Emellett a jelentős szabálysértésekről tájékoztatnia kell a SEC-et is.

(15)

A tőzsdetörvény értelmében valamennyi nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdének képesnek kell lennie arra, hogy tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartassa a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait. A nemzeti értéktőzsdék folyamatos felügyelete keretében a SEC értékeli az egyes tőzsdék képességét arra, hogy vizsgálják saját tagjaikat és azok kereskedési tevékenységét. A nemzeti értéktőzsde ezenkívül köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket, továbbá az esetleges szabály- és jogsértést köteles bejelenteni a SEC-nél. Tagjai megfelelésének biztosításával kapcsolatos kötelezettsége keretében a nemzeti értéktőzsde feladata a tőzsdetörvényben foglalt szabályok megsértésének kivizsgálása és szankcionálása. A SEC ezenkívül saját hatáskörében jogosult kivizsgálni és szankcionálni a tőzsdetörvényben foglalt szabályok megsértését. Az alkusz-kereskedők és ezen belül az alternatív kereskedési platformok önszabályozó szervezete, a FINRA köteles betartatni a tagjaival a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait. Az önszabályozó szervezeti szabályokat szintén a SEC vizsgálja felül. Ha a SEC megállapítja, hogy egy önszabályozó szervezet alapos indok nélkül nem volt képes betartatni az említett rendelkezések bármelyikét valamely tagjával vagy az azzal kapcsolatban álló személlyel, a tőzsdetörvény 19(h) szakasza szerint jogosult szankciókat alkalmazni az önszabályozó szervezettel szemben. A tőzsdetörvény 21. cikke értelmében a SEC jogosult kivizsgálni az önszabályozó szervezet megsértését, és szankciókat alkalmazhat az önszabályozó szervezet szabálysértő tagjaival szemben. Az önszabályozó szervezetek folyamatos felügyelete keretében a SEC értékeli az egyes nemzeti értéktőzsdék és a FINRA képességét arra, hogy felügyeljék saját tagjaikat és azok kereskedési tevékenységét. A nemzeti értéktőzsde és az alternatív kereskedési platform köteles a szabályváltozásokról tájékoztatni a SEC-et.

(16)

A hatékony jogérvényesítés tekintetében a SEC széles körű vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik a szövetségi értékpapírtörvények, ezen belül a tőzsdetörvényben foglalt szabályok vélt vagy valós megsértése esetén. A SEC felügyeleti hatáskörében jogosult bekérni a szabályozott szervezetek nyilvántartásait. Ezenkívül az USA teljes területére kiterjedő idézési jogkörében a SEC iratok bemutatására és vallomástételre szólíthat fel bármely személyt vagy szervezetet. A szövetségi értékpapírtörvények megsértése, ezen belül bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció esetén a SEC jogosult jogérvényesítési intézkedéseket hozni szövetségi kerületi bíróságon indított polgári peres eljárás, vagy a SEC közigazgatási bírája előtti közigazgatási eljárás kezdeményezésével. Polgári peres eljárás esetén a SEC célja lehet a jogosulatlanul szerzett haszon visszafizettetése, a határozathozatalig terjedő időszakra szóló kamat megfizettetése, pénzbírság kiszabása, rendelkezés, személy eltiltása tőzsdén jegyzett társaságban betöltött igazgatói és egyéb tisztség gyakorlásától vagy filléres részvény kibocsátásában való részvételtől, valamint egyéb járulékos kártérítés (pl. az alperes terhére történő elszámolással). A közigazgatási eljárásban kiszabható szankciók közé tartozik a megrovás, a tevékenység korlátozása, a bírság, a jogosulatlanul szerzett haszon visszafizettetése, a személyi eltiltás és a szervezet törlése a nyilvántartásból. A SEC jogérvényesítési intézkedést hozhat az önszabályozó szervezettel (pl. a nemzeti értéktőzsdével vagy a FINRA-val) szemben az előírt feladatkör ellátásának elmulasztásáért vagy nem megfelelő ellátásáért.

(17)

A SEC jogosult továbbá az alternatív kereskedési platformmal szemben vizsgálatot folytatni, valamint fegyelmi és egyéb jogérvényesítési intézkedést hozni az USA szövetségi értékpapírtörvényeinek megsértése miatt. A SEC emellett jogérvényesítési intézkedéseit belföldi és nemzetközi társhatóságaival is összehangolhatja. A SEC például vizsgálata bármely szakaszában büntetőeljárás céljából USA igazságügyi minisztériuma, illetve eljárás céljából egyéb bűnüldöző szerv vagy szabályozó hatóság elé terjeszthet egy ügyet. Ezenkívül a SEC a birtokában lévő nem nyilvános információkat átadhatja belföldi és nemzetközi társhatóságainak.

(18)

Megállapítható tehát, hogy az USA-ban nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdék és alternatív kereskedési platformok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(19)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(20)

A tőzsdetörvény 12(a) szakasza értelmében az USA-beli nemzeti értéktőzsdén jegyzett értékpapírokat a nemzeti értéktőzsdén a kibocsátónak kell nyilvántartásba vetetnie. Egy értékpapír nyilvántartásba vételéhez a kibocsátónak nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtania ahhoz a tőzsdéhez, amely az értékpapírjait jegyezni fogja; a kibocsátónak ezenkívül nyilvántartásba vételi nyilatkozatokat is be kell nyújtania a SEC-hez. A tőzsdehatóság igazolja a SEC felé azt, hogy a nemzeti értéktőzsde jóváhagyta az értékpapír jegyzését és nyilvántartásba vételét. A jegyzett értékpapírokat forgalmazó nemzeti értéktőzsdén és alternatív kereskedési platformon forgalmazott valamennyi értékpapírnak teljesítenie kell a jegyző tőzsde szabályaiban rögzített jegyzési feltételeket, amelyeket a tőzsdetörvény 19(b) szakaszának és a 19b-4. szabálynak megfelelően nyilvántartásba kell vetetni a SEC-nél. Az alternatív kereskedési platformon nyíltpiaci forgalomban lévő, nem jegyzett értékpapírok esetében a SEC közzétételi szabályait, valamint a nyíltpiaci forgalomban lévő értékpapírokra vonatkozó egyéb feltételeket kell alkalmazni. A SEC szabályai és jegyzési feltételei alapján a kibocsátóknak időben közzé kell tenniük azokat az információkat, amelyek a befektetők számára lényegesek, vagy várhatóan jelentősen befolyásolják az adott kibocsátó értékpapírjainak árfolyamát. A 10A(m) szakasz és az abban foglalt 10A-3. szabály alapján a nemzeti értéktőzsde köteles megtagadni az olyan kibocsátó értékpapírjainak jegyzését, amely nem felel meg a jogszabályban és a szabályban a könyvvizsgáló bizottságra vonatkozóan megfogalmazott előírásoknak. Az értékpapírtörvény előírja, hogy a befektetők pénzügyi és egyéb lényeges információkat kapjanak a nyilvános értékesítésre kínált értékpapírokról és azok kibocsátóiról, továbbá az értékpapírok értékesítése során tiltja a megtévesztést, a hamis nyilatkozattételt és a csalás egyéb formáit. A nemzeti értéktőzsdének világos és átlátható szabályokkal kell rendelkeznie az értékpapírok bevezetésére vonatkozóan. Az értékpapíroknak szabadon átruházhatóknak kell lenniük, emellett meg kell felelniük az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, valamint az értékpapír értékeléséhez szükséges, az értékpapírral és a kibocsátóval kapcsolatos információkra vonatkozó egyes kritériumoknak. A nemzeti értéktőzsde nem vehet nyilvántartásba olyan értékpapírt, amelyre vonatkozóan az értékpapírral és a kibocsátóval kapcsolatos információk nem nyilvánosan hozzáférhetők. A nemzeti értéktőzsdén vagy alternatív kereskedési platformon az értékpapírokkal való rendezett kereskedést a SEC azon jogköre biztosítja, hogy bizonyos körülmények között felfüggessze a kereskedést, és rendkívüli utasításokat adjon ki. A tőzsdetörvény 12(k)(1)(A) szakasza alapján ha a közérdek és a befektetők védelme úgy kívánja, a SEC azonnali hatállyal ideiglenesen felfüggesztheti egy adott értékpapír kereskedését.

(21)

Az USA szabályozási keretrendszere magában foglal a piaci szereplők ügyletkötés előtti tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az értékpapírtörvények és -szabályozás, valamint az önszabályozó szervezetek szabályai valós idejű adatszolgáltatást írnak elő azon értékpapírra vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlatokra, valamint ajánlati mennyiségekre, amelyet a nemzeti piaci rendszer adott értékpapírjának legalább 5 %-át forgalmazó, és az ajánlatokat bárki számára megjelenítő nemzeti értéktőzsde vagy alternatív kereskedési platform jegyez. Az 5 %-os határ a 301(b)(3) és (b)(5) szabályon alapul, és számítása az amerikai összesítettadat-szolgáltatás számára jelentett részvénymennyiség segítségével történik. A SEC jogosult vizsgálni az alternatív kereskedési platform szövetségi értékpapírtörvényeknek és az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak való megfelelését, ezen belül az említett 5 %-os küszöb túllépését, valamint adott esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás 301(b)(3) szabályában foglalt előírás teljesítését. A SEC 602. szabálya alapján a nemzeti értéktőzsde köteles rögzíteni, feldolgozni, valamint a kereskedők számára elérhetővé tenni a szabály hatálya alá tartozó valamennyi értékpapírra vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlatok, valamint ajánlati mennyiségek adatait. Az információkat tisztességes, indokolt és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. Ha a közérdek, valamint a befektetők védelme és a tisztességes, rendezett piac fenntartása úgy kívánja meg, a tőzsdetörvény 11A(a)(1)(C) szakaszában foglalt szabályok értelmében a nemzeti értéktőzsdének gondoskodnia kell arról, hogy az alkuszok, kereskedők és befektetők hozzáférjenek az értékpapírokra szóló ajánlatokkal és ügyletekkel kapcsolatos információkhoz. Az USA szabályozási keretrendszere magában foglal arra vonatkozó előírásokat is, hogy a piaci szereplők az ügyletkötést követően időben tájékoztatást kapjanak többek között az ügyletek árfolyamáról, mennyiségéről és időpontjáról. A nemzeti piaci rendszerre vonatkozó szabályozás 601(a) szabálya előírja a tőzsdék és a FINRA számára, hogy jóváhagyásra nyújtsák be ügyletjelentési tervüket a SEC-hez. A SEC és az önszabályozó szervezetek szabályai a tőzsdén és alternatív kereskedési platformon végrehajtott ügyletekkel kapcsolatban valós idejű adatszolgáltatást ír elő. Az alkusz-kereskedőknek, ezen belül az alternatív kereskedési platformoknak a FINRA-hoz kell benyújtani az ügyféladatokat terjesztés céljából.

(22)

Megállapítható tehát, hogy a nemzeti értéktőzsdék és az USA-beli SEC-nél nyilvántartásba vett alternatív kereskedési platformok az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(23)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(24)

Az USA-beli nemzeti értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves és időközi pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. A jegyzett kibocsátókra, valamint a bevezetett értékpapírt kibocsátó vállalkozásokra a tőzsdetörvény 13(a) vagy 15(d) szakasza szerinti adatszolgáltatási követelmények is vonatkoznak. Az USA-beli nemzeti értéktőzsdére bevezetett értékpapírok más nemzeti értéktőzsdén, valamint alternatív kereskedési platformon is forgalmazhatók. A beszámolásra kötelezett kibocsátók beszámolási kötelezettsége független az egyes ügyletek lebonyolításának helyszínétől. Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos átfogó és időszerű információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók gazdasági teljesítményének értékelését, továbbá a rendszeres információáramlás révén megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők részére.

(25)

Megállapítható tehát, hogy a nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak, ami biztosítja a befektetők magas szintű védelmét.

(26)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítania kell a piacok átláthatóságát és integritását.

(27)

Az USA szövetségi értékpapírtörvényei átfogó szabályozási keretrendszert alkotnak, amely biztosítja a piac integritását, továbbá megakadályozza a bennfentes kereskedelmet és piaci manipulációt. A keretrendszer (többek között a tőzsdetörvény 9(a), 10(b), 14(e) és 15(c) szakasza, valamint 10b-5 szabálya) tiltja az olyan magatartást, amely a piacok működésének torzulásához vezethet, így a piaci manipulációt és a hamis vagy félrevezető információk közlését, továbbá felhatalmazza a SEC-et az ilyen magatartással szembeni jogérvényesítési intézkedések végrehajtására. Ezenkívül a szövetségi értékpapírtörvények (pl. az értékpapírtörvény 17(a) szakasza, valamint a tőzsdetörvény 10(b) szakasza és 10b-5 szabálya) tiltják a bennfentes kereskedelmet is. A SEC jogérvényesítési intézkedést hajthat végre azzal a személlyel szemben, aki olyan lényeges, nem nyilvános információk alapján vásárol vagy értékesít értékpapírt, amelyeket vagyonkezelői vagy bizalmi kötelezettsége megszegésével szerzett meg vagy használt fel, vagy amelyeket valamely kötelezettsége megszegésével közölt (az értékpapírtörvény 17(a) szakasza, valamint a tőzsdetörvény 10(b) szakasza és 10b-5 szabálya).

(28)

Megállapítható tehát, hogy az USA jogi és felügyeleti keretrendszere a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(29)

Mindezek alapján megállapítható továbbá, hogy a SEC által nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti rendszerre vonatkozó fenti négy feltételnek, ezért úgy kell tekinteni, hogy a keretrendszer a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU rendelet, valamint a 2004/109/EK irányelv kereskedési helyszínekre vonatkozó előírásaival egyenértékű rendszert biztosít.

(30)

E határozat a SEC által nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti kereten alapszik, amelyeken olyan, az EU-ban bevezetett részvényekkel is kereskednek, amelyek esetében sor került egy külön bevezetési eljárásra a nemzeti értéktőzsdéken való kereskedés tekintetében. E határozat ezért nem terjed ki azon alternatív kereskedési platformokra, amelyeken az EU-ban bevezetett részvényekkel kereskednek anélkül, hogy erre a külön bevezetésre sor került volna.

(31)

A határozatot kiegészítő együttműködési megállapodások biztosítják a hatékony információcserét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a SEC felügyeleti tevékenységeinek összehangolását.

(32)

Ez a határozat az elfogadásakor az USA-ban alkalmazandó, a nemzeti értéktőzsdékre és az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó, jogilag kötelező követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a kereskedési helyszínekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, a piaci fejleményeket, a figyelemmel kíséréssel és a jogérvényesítéssel kapcsolatos felügyeleti együttműködés hatékonyságát, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(33)

E célból a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az USA-beli nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti rendszert. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottság bármikor konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal nyújtott egyenértékűség újraértékelését, különösen tekintettel az alternatív kereskedési platformokon kötött ügyletekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra e határozat hatálybalépését követő egy év elteltével. Bármely újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(34)

Figyelembe véve azt, hogy a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv 2018. január 3-ától alkalmazandó, ez a határozat szükségszerűen az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

(35)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államokban az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által nyilvántartásba vett, a jelen határozat mellékletében felsorolt nemzeti értéktőzsdékre, valamint alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv alapján a 2014/65/EU irányelvben meghatározott szabályozott piacokra vonatkozó követelményekkel egyenértékűnek, továbbá hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esőnek tekintendő.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).


MELLÉKLET

Az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyeleténél bejegyzett és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott szabályozott piacokkal egyenértékűnek tekintett nemzeti értéktőzsdék:

a)

BOX Options Exchange LLC

b)

Cboe BYX Exchange, Inc. (korábban Bats BYX Exchange, Inc.; BATS Y-Exchange, Inc.)

c)

Cboe BZX Exchange, Inc. (korábban Bats BZX Exchange, Inc.; BATS Exchange, Inc.)

d)

Cboe C2 Exchange, Inc.

e)

Cboe EDGA Exchange, Inc. (korábban Bats EDGA Exchange, Inc.; EDGA Exchange, Inc.)

f)

Cboe EDGX Exchange, Inc. (korábban Bats EDGX Exchange, Inc.; EDGX Exchange, Inc.)

g)

Cboe Exchange, Inc.

h)

Chicago Stock Exchange, Inc.

i)

The Investors Exchange LLC

j)

Miami International Securities Exchange

k)

MIAX PEARL, LLC

l)

Nasdaq BX, Inc. (korábban NASDAQ OMX BX, Inc.; Boston Stock Exchange)

m)

Nasdaq GEMX, LLC (korábban ISE Gemini)

n)

Nasdaq ISE, LLC (korábban International Securities Exchange, LLC)

o)

Nasdaq MRX, LLC (korábban ISE Mercury)

p)

Nasdaq PHLX LLC (korábban NASDAQ OMX PHLX, LLC; Philadelphia Stock Exchange)

q)

The Nasdaq Stock Market

r)

New York Stock Exchange LLC

s)

NYSE Arca, Inc.

t)

NYSE MKT LLC (korábban NYSE AMEX és az American Stock Exchange)

u)

NYSE National, Inc. (korábban National Stock Exchange, Inc.)

Az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyeleténél bejegyzett és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott szabályozott piacokkal egyenértékűnek tekintett alternatív kereskedési platformok:

a)

Aqua Securities L.P.

b)

ATS-1

c)

ATS-4

d)

ATS-6

e)

Barclays ATS

f)

Barclays DirectEx

g)

BIDS Trading, L.P.

h)

CIOI

i)

CitiBLOC

j)

CITICROSS

k)

CODA Markets, Inc

l)

Credit Suisse Securities (USA) LLC

m)

Deutsche Bank Securities, Inc

n)

eBX LLC

o)

Instinct X

p)

Instinet Continuous Block Crossing System (CBX)

q)

Instinet, LLC (Instinet Crossing, Instinet BLX)

r)

Instinet, LLC (BlockCross)

s)

JPB-X

t)

J.P. Morgan ATS („JPM-X”)

u)

JSVC LLC

v)

LiquidNet H2O ATS

w)

Liquidnet Negotiation ATS

x)

Luminex Trading & Analytics LLC

y)

National Financial Services, LLC

z)

POSIT

aa)

SIGMA X2

bb)

Spot Quote LLC

cc)

Spread Zero LLC

dd)

UBS ATS

ee)

Ustocktrade

ff)

Virtu MatchIt

gg)

XE


Helyesbítések

14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/102


Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének (CMR anyagok) módosításáról szóló, 2012. február 9-i 109/2012/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 37., 2012. február 10. )

A 9. oldalon, a melléklet 4. c) pontjában, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 2. függelékét módosító táblázatban a 612-151-00-5. tételhez tartozó negyedik sor első oszlopában

a következő szövegrész:

„… [technológiai termék – a 4-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 202-453-1) és a 2-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 212-513-9) keveréke]”

helyesen:

„… [technológiai termék – a 4-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 202-453-1) és a 2-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 212-513-9) reakciótömege]”.

A 49. oldalon, a melléklet 7. c) pontjában, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 6. függelékét módosító táblázatban a 609-023-00-6. tételhez tartozó második sor első oszlopában

a következő szövegrész:

„… (RS)-2,6-dinitro-4-oktilfenil-krotonátok és (RS)-2,4-dinitro-6-oktilfenil-krotonátok, ahol az »oktil« az 1-metilheptil, 1-etilhexil és 1-propilpentil csoportok keveréke”

helyesen:

„… (RS)-2,6-dinitro-4-oktil-fenil-krotonátok és (RS)-2,4-dinitro-6-oktil-fenil-krotonátok, ahol az »oktil« az 1-metil-heptil-, 1-etil-hexil- és 1-propil-pentil-csoportok reakciótömege”.