ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 304

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. november 21.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2017/2152 határozata (2017. november 15.) a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított hagyományos rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának Franciaország számára történő engedélyezéséről szóló 189/2014/EU határozat módosításáról

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2017/2153 végrehajtási rendelete (2017. november 20.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról

3

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2154 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 22.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

6

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 22.) a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő módosításáról ( 1 )

13

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2156 végrehajtási rendelete (2017. november 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kiełbasa piaszczańska [OFJ])

20

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2157 végrehajtási rendelete (2017. november 16.) az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 211/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról

21

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2158 rendelete (2017. november 20.) az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések és referenciaszintek megállapításáról ( 1 )

24

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2159 végrehajtási rendelete (2017. november 20.) a 255/2010/EU bizottsági rendeletnek az ICAO-rendelkezésekre vonatkozó bizonyos hivatkozások tekintetében történő módosításáról ( 1 )

45

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2160 végrehajtási rendelete (2017. november 20.) az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletnek az ICAO-rendelkezésekre vonatkozó bizonyos hivatkozások tekintetében történő módosításáról ( 1 )

47

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/2161 határozata (2017. november 20.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról

48

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/2162 határozata (2017. november 20.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Líbia) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról

50

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/2163 határozata (2017. november 20.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról

51

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2164 végrehajtási határozata (2017. november 17.) a 98/70/EK és a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló, RTRS EU RED elnevezésű önkéntes rendszer elismeréséről

53

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2165 végrehajtási határozata (2017. november 17.) a vaddisznók afrikai sertéspestisének a Cseh Köztársaság egyes területein történő felszámolására vonatkozó terv jóváhagyásáról (az értesítés a C(2017) 7536. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

55

 

*

A Bizottság (EU) 2017/2166 végrehajtási határozata (2017. november 17.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2017) 7540. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

57

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2017. január 26-i (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 22., 2017.1.27. )

69

 

*

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/141 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. április 6-i (EU) 2017/659 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 94., 2017.4.7. )

69

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/1


A TANÁCS (EU) 2017/2152 HATÁROZATA

(2017. november 15.)

a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának Franciaország számára történő engedélyezéséről szóló 189/2014/EU határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A 189/2014/EU tanácsi határozat (2) 1. cikke értelmében Franciaország engedélyt kapott arra, hogy meghosszabbítsa a 92/84/EGK irányelv (3) 3. cikkében az alkoholra meghatározott jövedéki adó teljes mértékénél alacsonyabb adómértéknek, valamint a „cotisation sur les boissons alcooliques” (VSS) elnevezésű adónak a francia nemzeti jogban előírt teljes mértékénél alacsonyabb adómértéknek a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra a Franciaország kontinentális területén történő alkalmazását.

(2)

A 189/2014/EU határozat 3. cikkének (1) bekezdéssel összhangban a „hagyományos” rumra alkalmazandó kedvezményes jövedéki adó és VSS 120 000 hl tiszta alkohol (hlpa) éves kontingensre korlátozódik.

(3)

2016. szeptember 22-én a francia hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő technikai kiigazítási javaslatot, amelynek alapján a 120 000 hlpa éves kontingenst 144 000 hlpa-ra emelik. A kérelmet az igényelt kiigazítást indokoló információkat összefoglaló jelentés kísérte. A hagyományos rum előállítói nem fértek hozzá kellő mértékben a francia anyaországi piachoz 2016-ban. Az előre jelzett növekedési rátákhoz egy 144 400 hlpa-nak megfelelő kontingensre volt szükség, és ezt a volument 2016 végén elérték. Az évi 120 000 hlpa kontingenst tehát 144 000 hlpa-ra kellene növelni.

(4)

A 189/2014/EU határozat által engedélyezett intézkedéseket a teljes rendszer mélyrehatóbb elemzése és felülvizsgálata során kell megvizsgálni. Ez az elemzés figyelembe veszi a Franciaország által készített, a 189/2014/EU határozat 4. cikkében előírt jelentést.

(5)

A 2016-os 120 000 hlpa kontingenst már 2016 vége előtt felhasználták, és a kontingens 2016. január 1-jére visszaható hatállyal történő megemelése nélkül a hagyományos rumtermelőket érő károk jelentősek és valószínűleg helyrehozhatatlanok lesznek. A hagyományos rumtermelők és a franciaországi nagy forgalmazókközötti kapcsolatot éves szerződések szabályozzák, amelyek a leszállított mennyiségekkel, a vételárral, továbbá az esetleges visszatérítésekkel és a promócióval kapcsolatos kötelezettségvállalásokat írnak elő. A kontingens kimerülése következtében az adóteher váratlanul és utólagosan megnövekedett a kontingenst meghaladó mennyiségek tekintetében, míg a hagyományos rum termelők az év elején, a szerződések aláírásakor nem láthatták előre sem a túllépés valószínűségét, sem annak mértékét. A kontingens visszaható hatályú növelése nélkül a hagyományos rumtermelőket jelentős veszteség éri a kontingenseken felüli mennyiségek tekintetében. Ezért tehát engedélyezni kell a kontingens 2016. január 1-jére visszaható hatályú növelését.

(6)

A 189/2014/EU határozat egyéb paraméterei változatlanok maradnak, továbbá a bizottsági szolgálatok által lefolytatott és 2016 júliusában véglegesített független gazdasági elemzés megerősítette, hogy a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területéről származó hagyományos rum franciaországi behozatala a teljes francia alkoholfogyasztásnak csak csekély részét teszi ki. Ezért a rum tekintetében meglévő adókedvezmény nem alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt a franciaországi rumpiacon, még kevésbé az egységes piacon.

(7)

E határozat nem sérti a Szerződés 107. és 108 cikkének lehetséges alkalmazását.

(8)

Ennélfogva helyénvaló módosítani a 189/2014/EU határozatot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 189/2014/EU határozat a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2. cikkben említett rumra alkalmazandó, 1. cikkben említett kedvezményes jövedéki adó és VSS:

a)

a 2014. január 1. és 2015. december 31-ig tartó időszakban 120 000 hl tiszta alkohol;

b)

a 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban pedig 144 000 hl tiszta alkohol éves kontingensre korlátozódik.”

2.

Az 5. cik helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

E határozat a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra alkalmazandó, kivéve

a)

az 1. cikket, a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontját és a 3. cikk (2) bekezdését, amely 2012. január 1-jétől alkalmazandó; valamint

b)

a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontját, amely 2016. január 1-jétől alkalmazandó.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. AAB


(1)  A 2017. október 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács 189/2014/EU határozata (2014. február 20.) a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának Franciaország számára történő engedélyezéséről és a 2007/659/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 59., 2014.2.28., 1. o.).

(3)  A Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29. o.).


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/3


A TANÁCS (EU) 2017/2153 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 20.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy miután az Oroszországi Föderáció 2017. szeptember 10-én kormányzóválasztást tartott a jogellenesen annektált Szevasztopolban, egy személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő személyt fel kell venni a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékbe.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. REPS


(1)  HL L 78., 2014.3.17., 6. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek jegyzéke

 

Név

Azonosító adatok

Indokolás

A jegyzékbe vétel dátuma

„161.

Dmitry Vladimirovich OVSYANNIKOV

(Дмитрий Владимирович Овсянников)

Születési idő: 1977.2.21.

Születési hely: Omszk, Szovjetunió

„Szevasztopol kormányzója”.

Dmitry Vladimirovich Ovsyannikovot a jogellenesen annektált Szevasztopolban az Oroszországi Föderáció által 2017. szeptember 10-én rendezett választáson választották meg „Szevasztopol kormányzójává”.

Putyin elnök 2016. július 28-án kinevezte Szevasztopol megbízott kormányzójává. E minőségében azon munkálkodik, hogy tovább folytatódjon a jogellenesen annektált Krím félszigetnek az Oroszországi Föderációba való integrálása és ebben a minőségében felelős az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó és fenyegető intézkedések vagy politikák aktív támogatásáért vagy végrehajtásáért.

2017-ben a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes annektálását támogató nyilvános nyilatkozatokat tett, a félsziget annektálásáról tartott jogellenes népszavazás évfordulóján pedig megemlékezett azon úgynevezett „önvédelmi egységek” veteránjairól, amelyek segítették orosz erők Krím félszigeten való telepítését a félszigetnek az Oroszországi Föderáció általi jogellenesen annektálásának előkészítése során., valamint azt szorgalmazta, hogy Szevasztopol az Oroszországi Föderáció déli fővárosa legyen.

2017.11.21.”


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/6


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2154 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. szeptember 22.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)

mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 39. és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni.

(3)

Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák.

(4)

A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíring-megállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest.

(5)

Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban – a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül – csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és – amennyiben erről megállapodás jön létre – a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetettgyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat.

(6)

Emellett a mechanizmus – tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek – a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez.

(7)

Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak.

(8)

Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön.

(9)

A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljeskörű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást.

(11)

Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára.

(12)

Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak.

(13)

A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható.

(14)

A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél – beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is – folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni.

(15)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet megfelelő előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(17)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „ügyfél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél;

b)   „közvetett ügyfél”: az a) pontban meghatározott ügyfél ügyfele;

c)   „közvetett elszámolási megállapodás”: ügyfél, közvetett ügyfél vagy második szintű közvetett ügyfél által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői közötti szerződéses kapcsolatok rendszere;

d)   „második szintű közvetett ügyfél”: a b) pontban meghatározott közvetett ügyfél ügyfele;

e)   „harmadik szintű közvetett ügyfél”: a d) pontban meghatározott második szintű közvetett ügyfél ügyfele.

2. cikk

A közvetett elszámolási szolgáltatások ügyfelek általi nyújtására vonatkozó követelmények

(1)   Valamely ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja;

c)

a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ügyfél és a közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

a)

az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek;

b)

az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

A közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(3)   A központi szerződő fél nem akadályozza meg az észszerű üzleti feltételeken alapuló közvetett elszámolási megállapodások megkötését.

3. cikk

A központi szerződő felek kötelezettségei

(1)   A klíringtag kérésének megfelelően a központi szerződő fél megnyitja és vezeti a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlák bármelyikét.

(2)   Az a központi szerződő fél, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett valamely számlán, minden egyes közvetett ügyfél pozícióit elkülönítve tartja nyilván, kiszámítja az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozó letéteket és bruttó alapon beszedi az említett letétek összegét, a 4. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján.

(3)   A központi szerződő fél azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére.

4. cikk

A klíringtagok kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat a klíringtag észszerű üzleti feltételekkel nyújtja és nyilvánosságra hozza azon általános feltételeket, amelyek mellett e szolgáltatásokat nyújtja.

Az első albekezdésben említett általános feltételek közé tartoznak a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek tekintetében a pénzügyi forrásokra és a működési kapacitásra vonatkozó minimumkövetelmények.

(2)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a)

gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal;

b)

olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére.

(3)   A klíringtag, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja, a központi szerződő fél számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges összes információt, hogy a központi szerződő fél azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. Ez az információ az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkon alapul.

(4)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően a központi szerződő félnél megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a)

elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál;

b)

elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál.

(5)   A klíringtag eljárásokat dolgoz ki a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére.

(6)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartja:

a)

biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(7)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja:

a)

az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket:

i.

a nemteljesítő ügyfél által a közvetett ügyfelei javára tartott eszközök és pozíciók másik ügyfélre vagy klíringtagra való átruházásának lépései;

ii.

a szóban forgó közvetett ügyfél eszközeinek és pozícióinak értékesítéséből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfél javára történő kifizetésének lépései;

iii.

azon részletes eljárás, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy – az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül – elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel;

c)

biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését;

d)

az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfeleknek történő kifizetésére irányuló eljárásokat;

e)

amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(8)   A klíringtag azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a klíringtag kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. A klíringtag belső eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy az 5. cikk (8) bekezdésében említett információkat ne lehessen kereskedelmi célokra felhasználni.

5. cikk

Az ügyfelek kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél választási lehetőséget kínál a közvetett ügyfelek részére legalább a 4. cikk (2) bekezdésében említett számlatípusok között, és biztosítja, hogy az említett közvetett ügyfelek teljeskörű tájékoztatást kapjanak az elkülönítés különböző szintjeiről és az egyes számlatípusokhoz kapcsolódó kockázatokról.

(2)   Amennyiben az ügyfél által meghatározott észszerű időtartamon belül a közvetett ügyfél nem választ számlát, az (1) bekezdésben említett ügyfél kijelöl számára egy számlatípust a 4. cikk (2) bekezdésében említettek közül. Az ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a közvetett ügyfelet a kijelölt számlatípushoz kapcsolódó kockázatokról. A közvetett ügyfél bármikor választhat másik típusú számlát, úgy, hogy azt írásban jelzi az ügyfél felé.

(3)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél olyan külön nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján el tudja különíteni a saját eszközeit és pozícióit a közvetett ügyfelek eszközeitől és pozícióitól.

(4)   Amennyiben a klíringtag több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán, az ügyfél a klíringtag számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges információt, hogy a klíringtag azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat.

(5)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél közvetett ügyfelei választása alapján felkéri a klíringtagot, hogy nyissa meg és vezesse a központi szerződő félnél a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlákat.

(6)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt közvetett ügyfelei számára ahhoz, hogy azok azonosítani tudják a pozícióik elszámolásához használt központi szerződő felet és klíringtagot.

(7)   Amennyiben a klíringtag egy vagy több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán tartja, az ügyfél a közvetett ügyfeleivel kötött közvetett elszámolási megállapodásba belefoglal minden szükséges feltételt annak biztosításához, hogy az említett ügyfél nemteljesítése esetén a klíringtag azonnal visszatéríthesse a közvetett ügyfeleknek a szóban forgó közvetett ügyfelek javára tartott eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bevételeket a 4. cikk (7) bekezdésének megfelelően.

(8)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt a klíringtag számára a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázat azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez, amely hatással lehet a klíringtag ellenálló képességére.

(9)   Az ügyfél intézkedéseket tesz annak biztosításához, hogy nemteljesítése esetén haladéktalanul a klíringtag rendelkezésére bocsássa a közvetett ügyfeleire vonatkozó információkat, többek között a közvetett ügyfelek 5. cikk (4) bekezdésében említett kilétét.

6. cikk

A közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat második szintű közvetett ügyfeleknek, ha a közvetett elszámolási megállapodás felei teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelmények egyikét és valamennyi következő feltétel teljesül:

a)

a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii.

a közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a második szintű közvetett ügyfél ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

c)

a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

A b) pontban említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetett elszámolási megállapodások feleinek teljesíteniük kell az alábbi követelmények egyikét:

a)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

b)

az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz.

(3)   A felek által a (2) bekezdés a) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

(4)   A felek által a (2) bekezdés b) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a)

a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

7. cikk

A második szintű közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely második szintű közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat harmadik szintű közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

c)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

d)

a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii.

a második szintű közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a harmadik szintű közvetett ügyfél közvetett ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

e)

a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

Az első albekezdés (d) pontjában említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Amennyiben a második szintű közvetett ügyfél közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdés alapján:

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2155 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. szeptember 22.)

a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)

mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU rendelet 39. és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni.

(3)

Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák.

(4)

A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíring-megállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest.

(5)

Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban – a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül – csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és – amennyiben erről megállapodás jön létre – a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetett gyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat.

(6)

Emellett a mechanizmus – tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek – a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez.

(7)

Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak.

(8)

Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön.

(9)

A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljeskörű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást.

(11)

Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára.

(12)

Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak.

(13)

A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható.

(14)

A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél – beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is – folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni.

(15)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet (3) 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(17)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(18)

A 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (5) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosítása

A 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a következőképpen módosul:

(1)

Az 1. cikk b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)   »közvetett elszámolási megállapodás«: ügyfél, közvetett ügyfél vagy második szintű közvetett ügyfél által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői közötti szerződéses kapcsolatok rendszere;”.

(2)

Az 1. cikk a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d)   »második szintű közvetett ügyfél«: a közvetett ügyfél ügyfele;

e)   »harmadik szintű közvetett ügyfél«: a második szintű közvetett ügyfél ügyfele.”.

(3)

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A közvetett elszámolási szolgáltatások ügyfelek általi nyújtására vonatkozó követelmények

(1)   Valamely ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja;

c)

a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ügyfél és a közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

a)

az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek;

b)

az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

A közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(3)   A központi szerződő fél nem akadályozza meg az észszerű üzleti feltételeken alapuló közvetett elszámolási megállapodások megkötését.”.

(4)

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A központi szerződő felek kötelezettségei

(1)   A klíringtag kérésének megfelelően a központi szerződő fél megnyitja és vezeti a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlák bármelyikét.

(2)   Az a központi szerződő fél, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett valamely számlán, minden egyes közvetett ügyfél pozícióit elkülönítve tartja nyilván, kiszámítja az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozó letéteket és bruttó alapon beszedi az említett letétek összegét, a 4. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján.

(3)   A központi szerződő fél azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére.”.

(5)

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A klíringtagok kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat a klíringtag észszerű üzleti feltételekkel nyújtja és nyilvánosságra hozza azon általános feltételeket, amelyek mellett e szolgáltatásokat nyújtja.

Az első albekezdésben említett általános feltételek közé tartoznak a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek tekintetében a pénzügyi forrásokra és a működési kapacitásra vonatkozó minimumkövetelmények.

(2)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a)

gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal;

b)

olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére.

(3)   A klíringtag, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja, a központi szerződő fél számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges összes információt, hogy a központi szerződő fél azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. Ez az információ az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkon alapul.

(4)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően a központi szerződő félnél megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a)

elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál;

b)

elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál.

(5)   A klíringtag eljárásokat dolgoz ki a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére.

(6)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartja:

a)

biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(7)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja:

a)

az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket:

i.

a nemteljesítő ügyfél által a közvetett ügyfelei javára tartott eszközök és pozíciók másik ügyfélre vagy klíringtagra való átruházásának lépései;

ii.

a szóban forgó közvetett ügyfél eszközeinek és pozícióinak értékesítéséből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfél javára történő kifizetésének lépései;

iii.

azon részletes eljárás, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy – az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül – elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel;

c)

biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését;

d)

az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfélnek történő kifizetésére irányuló eljárásokat;

e)

amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(8)   A klíringtag azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a klíringtag kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. A klíringtag belső eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy az 5. cikk (8) bekezdésében említett információkat ne lehessen kereskedelmi célokra felhasználni.”.

(6)

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Az ügyfelek kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél választási lehetőséget kínál a közvetett ügyfelek részére legalább a 4. cikk (2) bekezdésében említett számlatípusok között, és biztosítja, hogy az említett közvetett ügyfelek teljeskörű tájékoztatást kapjanak az elkülönítés különböző szintjeiről és az egyes számlatípusokhoz kapcsolódó kockázatokról.

(2)   Amennyiben az ügyfél által meghatározott észszerű időtartamon belül a közvetett ügyfél nem választ számlát, az (1) bekezdésben említett ügyfél kijelöl számára egy számlatípust a 4. cikk (2) bekezdésében említettek közül. Az ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a közvetett ügyfelet a kijelölt számlatípushoz kapcsolódó kockázatokról. A közvetett ügyfél bármikor választhat másik típusú számlát, úgy, hogy azt írásban jelzi az ügyfél felé.

(3)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél olyan külön nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján el tudja különíteni a saját eszközeit és pozícióit a közvetett ügyfelek eszközeitől és pozícióitól.

(4)   Amennyiben a klíringtag több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán, az ügyfél a klíringtag számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges információt, hogy a klíringtag azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat.

(5)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél közvetett ügyfelei választása alapján felkéri a klíringtagot, hogy nyissa meg és vezesse a központi szerződő félnél a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlákat.

(6)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt közvetett ügyfelei számára ahhoz, hogy azok azonosítani tudják a pozícióik elszámolásához használt központi szerződő felet és klíringtagot.

(7)   Amennyiben a klíringtag egy vagy több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán tartja, az ügyfél a közvetett ügyfeleivel kötött közvetett elszámolási megállapodásba belefoglal minden szükséges feltételt annak biztosításához, hogy az említett ügyfél nemteljesítése esetén a klíringtag azonnal visszatéríthesse a közvetett ügyfeleknek a szóban forgó közvetett ügyfelek javára tartott eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bevételeket a 4. cikk (7) bekezdésének megfelelően.

(8)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt a klíringtag számára a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázat azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez, amely hatással lehet a klíringtag ellenálló képességére.

(9)   Az ügyfél intézkedéseket tesz annak biztosításához, hogy nemteljesítése esetén haladéktalanul a klíringtag rendelkezésére bocsássa a közvetett ügyfeleire vonatkozó információkat, többek között a közvetett ügyfelek 5. cikk (4) bekezdésében említett kilétét.”.

(7)

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat második szintű közvetett ügyfeleknek, ha a közvetett elszámolási megállapodás felei teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelmények egyikét és valamennyi következő feltétel teljesül:

a)

a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii.

a közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a második szintű közvetett ügyfél ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

c)

a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

A b) pontban említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetett elszámolási megállapodások feleinek teljesíteniük kell az alábbi követelmények egyikét:

a)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

b)

az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz.

(3)   A felek által a (2) bekezdés a) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

(4)   A felek által a (2) bekezdés b) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a)

a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél ügyfél lenne.”.

(8)

A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki:

„5b. cikk

A második szintű közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely második szintű közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat harmadik szintű közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

c)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

d)

a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i.

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii.

a második szintű közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a harmadik szintű közvetett ügyfél közvetett ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

e)

a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

Az első albekezdés (d) pontjában említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Amennyiben a második szintű közvetett ügyfél közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdés alapján:

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének.”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.)


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/20


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2156 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Kiełbasa piaszczańska” [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Lengyelország kérelmét (2) a „Krupnioki śląskie” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Kiełbasa piaszczańska” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Kiełbasa piaszczańska” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket azonosít.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 7-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 205., 2017.6.29., 70. o.

(3)  A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/21


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2157 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 16.)

az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 211/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni egyes árucikkek besorolásáról.

(2)

A 211/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az EN 228 szabványnak megfelelő benzin (motorbenzin) (30 tömegszázalék) és etil-alkohol (70 tömegszázalék) keverékéből álló terméket a 2207 20 00 KN-kód alá sorolták be.

(3)

A Bizottság a 626/2014/EU végrehajtási rendelettel (4) a Kombinált Nómenklatúra Második részének 22. árucsoportját egy 12. kiegészítő megjegyzéssel egészítette ki. Az érintett terméknek a 211/2012/EU végrehajtási rendelettel a 2207 20 00 KN-kód alá történő besorolásának indokolását összhangba kell hozni az említett kiegészítő megjegyzésben megállapított szabályokkal annak érdekében, hogy az etil-alkohol és más anyagok meghatározott keverékeinek tarifális besorolásai között ne legyenek eltérések, és a Kombinált Nómenklatúra alkalmazása az Unión belül egységes legyen. A 211/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletében szereplő árumegnevezésnek azt is egyértelművé kell tennie, hogy a terméket gépjármű-tüzelőanyagok előállításához nyersanyagként használják.

(4)

A 211/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 211/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(3)  A Bizottság 211/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 12.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 73., 2012.3.13., 1. o.).

(4)  A Bizottság 626/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 10.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 174., 2014.6.13., 26. o.).


MELLÉKLET

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

A termék összetétele (tömegszázalékban) a következő:

etil-alkohol

70

az EN 228 szabványnak megfelelő benzin (motorbenzin)

30

A terméket nyersanyagként használják fel gépjármű-üzemanyag előállításához.

Ömlesztve szállítják.

2207 20 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a 22. Árucsoporthoz tartozó 12. kiegészítő megjegyzés, valamint a 2207 és a 2207 20 00 KN-kód szövege határozza meg.

A termék etil-alkohol és benzin (motorbenzin) keveréke. A keverékben lévő benzin (motorbenzin) százalékos aránya emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi a terméket, ám az ipari célú felhasználásnak nincs akadálya (lásd még a 2207  vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat negyedik bekezdését).

A terméket ezért denaturált etil-alkoholként a 2207 20 00 KN-kód alá kell besorolni.


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/24


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2158 RENDELETE

(2017. november 20.)

az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések és referenciaszintek megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 852/2004/EK rendelet célja, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítson az élelmiszer-biztonság tekintetében. Az „élelmiszer-higiénia” fogalmát a következőképpen határozza meg: azon intézkedések és feltételek, amelyek a veszélyek ellenőrzéséhez és valamely élelmiszer emberi fogyasztásra való alkalmasságának az élelmiszer szándékolt felhasználásának figyelembevételével történő biztosításához szükségesek. Élelmiszer-biztonsági veszély akkor merül fel, ha az élelmiszer veszélyes anyagoknak van kitéve, és ez az élelmiszer szennyeződéséhez vezet. Az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyek biológiai, kémiai vagy fizikai jellegűek lehetnek.

(2)

Az akrilamid a 315/93/EGK tanácsi rendelet (2) meghatározása szerinti szennyező anyag, és mint ilyen, kémiai veszélyt jelent az élelmiszerláncban.

(3)

Az akrilamid kis molekulatömegű, nagymértékben vízoldékony szerves vegyület, amely természetes módon előforduló összetevőkből, aszparaginból és cukrokból jön létre bizonyos élelmiszerekben, amennyiben azokat jellemzően 120 °C-nál magasabb hőmérsékleten és alacsony nedvességtartalom mellett állítják elő. Elsősorban zsiradékban vagy másképpen sütött, szénhidrátban gazdag élelmiszerekben – például gabonafélékben, burgonyafélékben, kávébabban – keletkezik, melyek nyersanyagai akrilamid-prekurzorokat tartalmaznak.

(4)

mivel egyes élelmiszerek esetében az akrilamid szintje jelentősen magasabb, mint az azonos termékkategóriába tartozó hasonló termékekben, a 2013/647/EU bizottsági ajánlás (3) felkérte a tagállamok illetékes hatóságait, hogy amennyiben egy adott élelmiszer akrilamidszintje meghaladja az említett ajánlás mellékletében meghatározott indikatív értékeket, vizsgálják meg az élelmiszer-vállalkozók által alkalmazott gyártási és feldolgozási módszereket.

(5)

2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA, a továbbiakban: Hatóság) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló akrilamidról (4). Állatokon végzett vizsgálatok eredménye alapján a Hatóság megerősíti a korábbi értékeléseket, melyek szerint az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoport tekintetében. Mivel az akrilamid a mindennapi élelmiszerek széles körében jelen van, ez a probléma minden fogyasztót érint, de testtömegük miatt a gyermekek számítanak a legveszélyeztetettebb korcsoportnak. Az akrilamid idegrendszerre, a születés előtti és utáni fejlődésre, valamint a férfiak reprodukciós képességeire gyakorolt lehetséges káros hatásai tekintetében a jelenlegi étrendi expozíció alapján nincs ok aggodalomra. Az akrilamiddal szembeni étrendi expozíció jelenlegi szintje rákkeltő hatásai miatt ad okot aggodalomra a különböző korcsoportokban.

(6)

Tekintettel a Hatóságnak az akrilamid rákkeltő hatásaival kapcsolatos következtetéseire, valamint arra, hogy az élelmiszer-vállalkozóknak jelenleg nem kell következetes, kötelező jellegű intézkedéseket hozniuk az alacsonyabb akrilamidszint elérésére, helyénvaló megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések révén biztosítani az élelmiszer-biztonságot és mérsékelni azon élelmiszerek akrilamid-tartalmát, amelyekben a nyersanyagok tartalmazzák az akrilamid prekurzorait. Kockázatcsökkentő megközelítést előtérbe helyező szemlélettel, például helyes higiéniai gyakorlatok, valamint a „veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvén alapuló eljárások révén az akrilamid-tartalom mérsékelhető.

(7)

A 852/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban az élelmiszer-vállalkozóknak követniük kell azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek a szóban forgó rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához, valamint megfelelő mintavételt és elemzést kell végezniük saját teljesítményük szinten tartása érdekében. Ezzel összefüggésben megfelelő célok kitűzése, például referenciaszintek meghatározása elősegítheti a higiéniai szabályok végrehajtását, egyben biztosítva, hogy bizonyos veszélyek vonatkozásában csökkenjen az expozíció szintje. A kockázatcsökkentő intézkedések csökkentenék az élelmiszerek akrilamidszintjét. A referenciaszintek betartásának ellenőrzése érdekében a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságát mintavétellel és elemzéssel ellenőrizni kell.

(8)

Következésképpen kockázatcsökkentő intézkedéseket kell meghatározni, amelyek azonosítják azon élelmiszer-feldolgozási lépéseket, amelyek során az élelmiszerekben akrilamid képződhet, és megállapítják, hogy a szóban forgó élelmiszerek akrilamid-tartalma milyen intézkedésekkel mérsékelhető.

(9)

Az e rendeletben előírt kockázatcsökkentő intézkedések a legújabb tudományos és műszaki ismereteken alapulnak, és bizonyítottan alacsonyabb akrilamidszintet eredményeznek, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolnák a termékek minőségét és mikrobiológiai biztonságosságát. Ezek a kockázatcsökkentő intézkedések az érintett élelmiszer-vállalkozókat képviselő szervezetekkel, a fogyasztókkal és a tagállamok illetékes hatóságainak szakértőivel folytatott széles körű konzultációt követően kerültek kidolgozásra. Amennyiben a kockázatcsökkentő intézkedések élelmiszer-adalékanyagok és egyéb anyagok használatára is kiterjednek, az adalékanyagok és egyéb anyagok csak felhasználási engedélyüknek megfelelően alkalmazhatók.

(10)

A referenciaszintek a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére használandó teljesítménymutatók, amelyek a tág élelmiszer-kategóriákkal kapcsolatos tapasztalatok és előfordulási szintek figyelembevételén alapulnak. A referenciaszinteket azon a lehető legalacsonyabb szinten kell megállapítani, amely az összes releváns kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazásával észszerűen elérhető. A referenciaszintek meghatározásakor figyelembe kell venni a Hatóság adatbázisából származó legfrissebb előfordulási adatokat, és azt kell feltételezni, hogy egy tág élelmiszer-kategória esetében a jó gyakorlatok alkalmazása révén a legmagasabb szint esetén is általában a termékek 10–15 %-ában csökkenthető az akrilamidszint. Megjegyzendő, hogy az egyes élelmiszer-kategóriák bizonyos esetekben igen tágak, és az ilyen tág élelmiszer-kategóriákon belül bizonyos élelmiszerek esetében előfordulhatnak olyan különleges előállítási, földrajzi vagy szezonális feltételek vagy termékjellemzők, amelyek miatt az összes kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazása ellenére sem lehet elérni a referenciaszinteket. Ilyen helyzetekben az élelmiszer-vállalkozónak tudnia kell bizonyítani a vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását.

(11)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a referenciaszinteket annak érdekében, hogy egyre alacsonyabb szinteket állapítson meg, az élelmiszerekben jelen lévő akrilamid folyamatos csökkenésének megfelelően.

(12)

Az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszereket előállító élelmiszer-vállalkozók, akik kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és/vagy közvetlenül csak helyi kiskereskedelmi egységeknek szállítanak, jellemzően kis méretű gazdasági szereplők. Ezért a kockázatcsökkentő intézkedéseket az ő működésük jellegéhez kell hozzáigazítani. Ugyanakkor azoknak az élelmiszer-vállalkozóknak, akik nagyobb összekapcsolt művelet vagy franchise-rendszer részét képezik, és akik központi szállításban részesülnek, nagyobb méretű vállalkozások esetében kivitelezhető további kockázatcsökkentő intézkedéseket is alkalmazniuk kell, mivel az ilyen intézkedések nemcsak tovább csökkentik az élelmiszerek akrilamid-tartalmát, de meg is valósíthatók az ilyen vállalkozások számára.

(13)

Az akrilamid-tartalom mérséklésére irányuló kockázatcsökkentő intézkedések hatásosságát mintavétellel és elemzéssel kell ellenőrizni. Helyénvaló meghatározni az élelmiszer-vállalkozók által elvégzendő mintavételre és elemzésre vonatkozó követelményeket. A mintavétel tekintetében analitikai követelményeket és mintavételi gyakoriságot kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a kapott vizsgálati eredmények az előállítás tekintetében reprezentatívak legyenek. Azok az élelmiszer-vállalkozók, akik e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszereket állítanak elő, és akik kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és/vagy közvetlenül csak helyi kiskereskedelmi egységeknek szállítanak, mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy termelésüket az akrilamid-tartalom kimutatására irányuló mintavételezés és elemzés alá vonják, mivel ez a követelmény aránytalan terhet róna üzleti tevékenységükre.

(14)

A gazdasági szereplők által végzett mintavételen és elemzésen túlmenően a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírja azt is, hogy a tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog betartásának biztosítása érdekében rendszeresen hatósági ellenőrzéseket végezzenek. A tagállamok által a hatósági ellenőrzések során végzett mintavételnek és elemzésnek meg kell felelnie a 882/2004/EK rendelet alkalmazásában megállapított mintavételi eljárásoknak és elemzési kritériumoknak.

(15)

E rendelet hatálybalépését követően az e rendeletben előírt intézkedések kiegészítéseként a 315/93/EGK rendelettel összhangban figyelembe kell venni az egyes élelmiszerekben előforduló akrilamid felső határértékeinek meghatározását.

(16)

A kockázatcsökkentő intézkedések élelmiszer-vállalkozók által történő végrehajtása magában foglalhatja a jelenlegi termelési folyamat megváltoztatását, ezért helyénvaló átmeneti időszakról rendelkezni az e rendeletben előírt intézkedések alkalmazása előtt.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   Az élelmiszeripar területét érintő uniós jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek sérelme nélkül, a (2) bekezdésben felsorolt élelmiszereket előállító és forgalomba hozó élelmiszer-vállalkozók a 2. cikknek megfelelően alkalmazzák az I. és II. mellékletben meghatározott kockázatcsökkentő intézkedéseket annak érdekében, hogy az akrilamid-tartalom a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintek alatti, észszerűen elérhető lehető legalacsonyabb szinten legyen.

(2)   Az (1) bekezdésben említett élelmiszerek a következők:

a)

friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom;

b)

burgonyaszirom, snack, sós keksz és burgonyapépből készült egyéb burgonyás termékek;

c)

kenyér;

d)

reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével);

e)

finompékáru: aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, pogácsa, tölcsér, ostya, lángos és mézeskalács, valamint sós keksz, ropogós kenyér és kenyérpótlók. Ebben a kategóriában a kekszen szárazsütemény (gabonaliszt-alapú sütött termék) értendő;

f)

kávé:

i.

pörkölt kávé;

ii.

instant (azonnal oldódó) kávé;

g)

pótkávé;

h)

a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) meghatározása szerinti bébiételek, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

2. cikk

Kockázatcsökkentő intézkedések

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt élelmiszereket előállító és forgalomba hozó élelmiszer-vállalkozók az I. mellékletben előírt kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzák.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azok az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt élelmiszereket termelő élelmiszer-vállalkozók, akik kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és/vagy közvetlenül csak helyi kiskereskedelmi egységeknek szállítanak, a II. melléklet A. részében előírt kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzák.

(3)   A (2) bekezdésben említett azon élelmiszer-vállalkozók, akik közvetlen irányítás alatt álló, egy védjegy alá vagy kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló engedély hatályába tartozó létesítményekben nagyobb összekapcsolt művelet vagy franchise-rendszer részeként és az 1. cikk (2) bekezdésében említett élelmiszereket központilag szállító élelmiszer-vállalkozó utasításainak alárendelve működnek, a II. melléklet B. részében meghatározott további kockázatcsökkentő intézkedéseket is alkalmazzák.

(4)   A referenciaszintek túllépése esetén az élelmiszer-vállalkozók felülvizsgálják az alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket, és kiigazítják az eljárásokat és az ellenőrzéseket annak érdekében, hogy hogy az akrilamid-tartalom a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintek alatti, észszerűen elérhető lehető legalacsonyabb szinten legyen. Az élelmiszer-vállalkozók ennek során figyelembe veszik az élelmiszerek biztonságosságát, a különleges előállítási és földrajzi feltételeket vagy termékjellemzőket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„élelmiszer”, „élelmiszer-vállalkozó”, „kiskereskedelem”, „forgalomba hozatal” és „végső fogyasztó” az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. és 3. cikkében meghatározottak szerint;

2.

„referenciaszintek”: olyan teljesítménymutatók, amelyeket a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére használnak, és amelyek a tág élelmiszer-kategóriákkal kapcsolatos tapasztalatok és előfordulási szintek figyelembevételén alapulnak.

4. cikk

Mintavétel és elemzés

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók programot hoznak létre az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt élelmiszerek akrilamid-tartalmával kapcsolatos önálló mintavételre és elemzésére.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók nyilvántartást vezetnek az I. mellékletben meghatározott alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedésekről.

(3)   A 2. cikk (3) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók nyilvántartást vezetnek a II. melléklet A. és B. részében meghatározott alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedésekről.

(4)   A 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók a III. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban mintavételt és elemzést végeznek az élelmiszerek akrilamidszintjének meghatározása céljából, és a mintavétel és elemzés eredményeit rögzítik.

(5)   Amennyiben a mintavételi és elemzési eredmények azt mutatják, hogy az akrilamid szintje nincs az e rendelet IV. mellékletében meghatározott referenciaszintek alatt, a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók haladéktalanul felülvizsgálják a 2. cikk (4) bekezdése szerinti kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(6)   Ettől eltérve, ez a cikk nem alkalmazandó a 2. cikk (2) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozók esetében. Ezen élelmiszer-vállalkozóknak igazolniuk kell az II. melléklet A. részében előírt kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását.

5. cikk

Az akrilamid referenciaszintjeinek felülvizsgálata

A IV. mellékletben meghatározott élelmiszerek akrilamid-referenciaszintjeit a Bizottság háromévente, első alkalommal e rendelet alkalmazásának megkezdését követő három éven belül felülvizsgálja.

A referenciaszintek felülvizsgálatának a Hatóság adatbázisából származó, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó akrilamid-előfordulási adatokon kell alapulnia, amelyeket az illetékes hatóságok és az élelmiszer-vállalkozók a Hatóság adatbázisa számára rendelkezésre bocsátanak.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. április 11-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2013/647/EU ajánlása (2013. november 8.) az élelmiszerek akrilamidszintjének vizsgálatáról (HL L 301., 2013.11.12., 15. o.).

(4)  EFSA Journal 2015; 13(6):4104.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK

Amennyiben az ebben a mellékletben leírt kockázatcsökkentő intézkedések élelmiszer-adalékanyagok és egyéb anyagok használatára is kiterjednek, az adalékanyagokat és egyéb anyagokat az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), az 1333/2008/EK rendelet (2) és a 231/2012/EU bizottsági rendelet (3) rendelkezéseinek megfelelően kell alkalmazni.

I.   NYERS BURGONYÁBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEK

A megfelelő burgonyafajták kiválasztása

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak azonosítaniuk kell az adott termék előállítására alkalmas azon burgonyafajtákat, amelyek esetében az akrilamid-prekurzorok, tehát például a redukáló cukrok (fruktóz és glükóz) és az aszparagin szintje regionális viszonylatban a legalacsonyabb, és ezeket kell használniuk.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak azokat a burgonyafajtákat kell használniuk, amelyeket az adott burgonyafajtára meghatározott feltételek között, az adott burgonyafajtára előírt tárolási időn át tároltak. A tárolt burgonyát az optimális tárolási időtartományon belül kell felhasználni.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak azonosítaniuk kell azokat a burgonyafajtákat, amelyek a termesztés, a tárolás és az élelmiszer-feldolgozás során alacsonyabb akrilamid-képződési potenciállal rendelkeznek. Az eredményeket dokumentálni kell.

Elfogadhatósági kritériumok

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a burgonyabeszerzéssel kapcsolatos eljárásaik során meg kell határozniuk a burgonyában lévő redukáló cukrok maximális mennyiségét, valamint a zúzódott, foltos vagy sérült burgonya maximális mennyiségét.

2.

Amennyiben a burgonya redukálócukor-tartalma és a zúzódott, foltos vagy sérült burgonya mennyisége meghaladja a meghatározott értékeket, az élelmiszer-vállalkozók a burgonyaszállítmányt csak akkor fogadhatják el, ha megállapítják, mely rendelkezésre álló további kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen.

Burgonyatárolás és -szállítás

1.

Ha az élelmiszer-vállalkozók saját tároló létesítményeket működtetnek:

a hőmérsékletnek meg kell felelnie a tárolt burgonyafajtának, és 6 °C fölött kell lennie,

a páratartalomnak olyannak kell lennie, hogy minimálisra csökkentse az öregedéssel járó édesedést,

a hosszú távon betárolt burgonya esetében vissza kell fojtani a csírázást, amennyiben megengedett, megfelelő anyagok használatával,

a tárolás során vizsgálni kell a burgonyában lévő redukáló cukrok szintjét.

2.

Betakarításkor ellenőrizni kell a burgonyatételek redukálócukor-szintjét.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a burgonya szállítási feltételeit a hőmérséklet és az időtartam tekintetében – különösen abban az esetben, ha a külső hőmérséklet jelentősen alacsonyabb, mint a tárolási hőmérséklet – annak biztosítása érdekében, hogy a burgonya szállítása során a hőmérséklet ne legyen alacsonyabb, mint a tárolás során alkalmazott hőmérséklet. A meghatározott feltételeket dokumentálni kell.

a)   SZELETELT BURGONYASZIROM

Recept és feldolgozási folyamat

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes terméktípusra nézve elő kell írniuk a sütőolaj kimeneti hőmérsékletét. Egy adott gyártósor és termék esetében ennek a hőmérsékletnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie a minőségi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően, valamint figyelembe véve olyan releváns tényezőket, mint például az olajsütő berendezés gyártója, típusa, a burgonyafajta, az összes szilárd anyag, a burgonya mérete, termesztési körülményei, cukortartalma, a szezonális hatások, valamint a termék tervezett nedvességtartalma.

2.

Amennyiben egy adott termék, feldolgozási folyamat vagy technológia hatására a sütőolaj kimeneti hőmérséklete 168 °C-nál magasabb, akkor az élelmiszer-vállalkozóknak adatokat kell szolgáltatniuk annak igazolására, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten van.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes terméktípus esetében – az elvárt minőségre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően és a releváns tényezők (például a burgonyafajták, a szezonális hatások, a gumóméret és az olajsütő kimeneti hőmérséklete) figyelembevételével – meg kell határozniuk a sütés utáni nedvességtartalmat, amelynek egy adott gyártósor és egy adott termék esetében a lehető legmagasabbnak kell lennie. A minimális nedvességtartalom nem lehet alacsonyabb 1,0 %-nál.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a gyártósorba integrált (kézi és/vagy optikai-elektronikus) szín szerinti válogatást kell alkalmazniuk a burgonyaszirom sütést követő kiválogatására.

b)   HASÁBBURGONYA ÉS EGYÉB DARABOLT, OLAJBAN VAGY SÜTŐBEN SÜTÖTT BURGONYATERMÉKEK

Recept és feldolgozási folyamat

1.

Felhasználás előtt meg kell vizsgálni a burgonya redukálócukor-tartalmát. Ez elvégezhető tesztelő sütéssel, ahol a szín az esetlegesen magas redukálócukor-tartalom indikátora: 20-25, a burgonya közepéből kivágott hasáb indikatív tesztelő sütése, melynek során a burgonyahasábok sütési színét az USDA Munsell színskálával vagy kisvállalkozások számára kidolgozott vállalatspecifikus kalibrált színskálával megadott színekkel hasonlítják össze. Alternatív megoldásként a készre sütött termék általános végső színe is mérhető speciális berendezéssel (pl. Agtron).

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak el kell távolítaniuk azokat az éretlen gumókat, amelyeknek alacsony a víz alatt mért tömege és magas a cukortartalma. Az eltávolítás történhet a gumók sóoldatba mártásával, amely során az éretlen gumók feljönnek a folyadék felszínére, vagy más hasonló módszer segítségével, illetve a burgonyának a rossz gumók kimutatását célzó előmosásával.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a felszeletelést követően azonnal el kell távolítaniuk a túl kicsi szeleteket, hogy a készre sütött termék ne tartalmazzon égett darabokat.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a burgonyahasábokban található redukáló cukrok részleges eltávolítása érdekében blansírozniuk kell a burgonyahasábokat.

5.

Az élelmiszer-vállalkozóknak hozzá kell igazítaniuk blansírozási eljárásaikat a beérkező nyersanyag speciális minőségi jellemzőihez, és a végtermék színét az arra vonatkozó specifikáció határértékein belül kell tartaniuk.

6.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell akadályozniuk a burgonya (enzimatikus) elszíneződését és a burgonyából készült termékek sütést követő szürkülését. Ez dinátrium-difoszfát (E450) alkalmazásával végezhető, ami – amellett, hogy a mosóvíz pH-értékét is csökkenti – gátolja a barnulási reakciót.

7.

Kerülni kell a redukáló cukrok barnítószerként való felhasználását. Ezeket csak szükség esetén szabad használni, akkor is csak következetesen a specifikáció határértékein belül való maradás érdekében. Az élelmiszer-vállalkozóknak a készre sütött termék színének vizsgálatával ellenőrizniük kell a végtermék színét. Ha az a blansírozást követően szükségesnek mutatkozik, dextróz ellenőrzött hozzáadásával elérhető a végtermékre előírt szín. A dextróz blansírozást követő ellenőrzött hozzáadása alacsonyabb akrilamidszintet eredményez a készre sütött termékben, ugyanolyan szín elérése mellett, mint a csak természetes módon felhalmozódott redukáló cukrokat tartalmazó, nem blansírozott termékeké.

A végfelhasználók tájékoztatása

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a csomagoláson való feltüntetéssel és/vagy más kommunikációs csatornán keresztül tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a javasolt elkészítési módról, megadva a sütő/olajsütő/serpenyő esetében irányadó sütési időt, hőmérsékletet, adagolást. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően minden termék csomagolásán egyértelműen fel kell tüntetni a javasolt elkészítési utasításokat a fogyasztók részére.

A javasolt elkészítési módoknak összhangban kell lenniük a fogyasztói előírásokkal és a hivatásos végfelhasználókra vonatkozó követelményekkel, valamint terméktípusonként és elkészítési módszerenként (pl. sütő, olajsütő) hitelesítettnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy a termékek – a legvilágosabb elfogadható szín mellett – optimális érzékszervi jellemzőkkel rendelkezzenek, és akrilamid-tartalmuk a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatt legyen.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ajánlaniuk kell a fogyasztóktól eltérő végfelhasználóknak, hogy gondoskodjanak arról, hogy a felhasználók (pl. szakácsok) rendelkezzenek a helyes elkészítést garantáló eszközökkel, és hogy kalibrált berendezéseket (például időzítőt, sütési diagramot, színskálát, pl. USDA/Munsell színskálát), de legalább a végtermék kívánt színét tartalmazó egyértelmű ábrákat bocsássanak rendelkezésükre.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak különösen a következőket kell ajánlaniuk a végfelhasználóknak:

olajban sütéskor a hőmérséklet 160–175 °C közötti, sütő használata esetén 180–220 °C közötti legyen. A légkeverés funkció bekapcsolásával alacsonyabb hőmérséklet is megadható,

a sütőberendezést (pl. sütő, légkeveréses olajmentes sütő) a csomagoláson lévő elkészítési utasítások szerint elő kell melegíteni a 180–220 °C közötti megfelelő hőmérsékletre, a termékekre vonatkozó előírásoktól és a helyi követelményektől függően,

addig kell sütni a burgonyát, amíg aranysárga színű nem lesz,

a terméket nem szabad túlsütni,

10 perc elteltével vagy a sütési idő felénél meg kell fordítani a sütőben lévő terméket,

követni kell a gyártó által megadott, ajánlott elkészítési utasításokat,

a csomagoláson jelzettnél kisebb mennyiségű burgonya elkészítése esetén a termék túlzott barnulásának elkerülése érdekében csökkenteni kell a sütési időt,

nem szabad túltölteni az olajsütő kosarát; a kosarat csak a feléig szabad megtölteni, hogy a termék ne vegyen fel túl sok olajat a megnövekedett sütési idő alatt.

II.   TÉSZTAALAPÚ BURGONYASZIROM, SNACK, SÓS KEKSZ ÉS EGYÉB TÉSZTAALAPÚ BURGONYÁS TERMÉKEK

Nyersanyagok

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes termék szárított burgonya-összetevői esetében meg kell határozniuk a redukáló cukrok célértékeit.

2.

Az érintett termékekben a redukáló cukrok célértékét a lehető legalacsonyabb szinten kell megállapítani, figyelembe véve a végtermék tervezésének és előállításának valamennyi lényeges tényezőjét, például a termék receptjében szereplő burgonya-összetevők mennyiségét, az esetleges további kockázatcsökkentő intézkedéseket, a tészta további feldolgozását, a szezonális hatást és a végtermék nedvességtartalmát.

3.

1,5 %-nál magasabb redukálócukor-tartalom esetében az élelmiszer-vállalkozók kötelesek adatokat szolgáltatni annak igazolására, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten van.

Recept és feldolgozási folyamat

1.

Felhasználás előtt a szállítónak vagy a felhasználónak elemeznie kell a szárított burgonya-összetevők cukortartalmát annak megerősítése érdekében, hogy az nem haladja meg az előírt szintet.

2.

Amennyiben a szárított burgonya-összetevők cukortartalma meghaladja a meghatározott szintet, az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell állapítaniuk, mely további kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes élelmiszer esetében ellenőrizniük kell, hogy a burgonya-összetevőket részben helyettesíteni lehet-e alacsonyabb akrilamid-képződési potenciállal rendelkező összetevőkkel.

4.

A nedves pép alapú előállítási rendszerek esetében az élelmiszer-vállalkozóknak mérlegelniük kell a következő anyagok lehetőség szerinti használatát, figyelembe véve, hogy ezen anyagok kockázatcsökkentő hatásai esetleg nem erősítik egymást, különösen ami az aszparagináz alkalmazását és a pH-értékek csökkentését illeti:

aszparagináz,

savak vagy azok sói (a pép pH-értékének csökkentése érdekében),

kalciumsók.

5.

Tésztaalapú burgonyaszirom, snack vagy sós keksz sütése esetén az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes termék tekintetében elő kell írniuk a sütőolaj kimeneti hőmérsékletét, ellenőrizniük kell ezeket a hőmérsékleteket, és az ellenőrzésekről nyilvántartást kell vezetniük.

6.

Egy adott gyártósor és termék esetében a sütőolaj kimeneti hőmérsékletének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie, a meghatározott minőségi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően, valamint figyelembe véve olyan releváns tényezőket, mint például az olajsütő berendezés gyártója, típusa, valamint a termék cukortartalma és tervezett nedvességtartalma.

Amennyiben a sütőolaj kimeneti hőmérséklete 175 °C-nál magasabb, az élelmiszer-vállalkozóknak adatokat kell szolgáltatniuk annak igazolására, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatt van.

(Megjegyzés: A legtöbb pelletformájú termék 175 °C-nál magasabb hőmérsékleten kerül sütésre a termék kívánt tágulásának (méretének) és textúrájának kialakításához szükséges nagyon rövid sütési idő és hőmérséklet miatt.)

7.

Tésztaalapú burgonyaszirom, snack vagy sós keksz sütőben való sütése esetén az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes termék tekintetében elő kell írniuk a sütő kimeneti hőmérsékletét, és az ellenőrzésekről nyilvántartást kell vezetniük.

8.

Egy adott gyártósor és termék esetében a sütő/szárítási szakasz kimeneti hőmérsékletnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie, az elvárt minőségre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően, valamint figyelembe véve olyan releváns tényezőket, mint például a berendezés típusa, valamint a nyersanyag redukálócukor-tartalma és a termék nedvességtartalma.

9.

Amennyiben a termék sütési/szárítási szakasz végén mért hőmérséklete 175 °C-nál magasabb, az élelmiszer-vállalkozóknak adatokat kell szolgáltatniuk annak igazolására, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatt van.

10.

Az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes termék esetében – a termékre vonatkozó minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelően és a sütési/szárítási folyamat végén mért hőmérséklet figyelembevételével – meg kell határozniuk a sütés utáni nedvességtartalmat, amelynek egy adott gyártósor és egy adott termék esetében a lehető legmagasabbnak kell lennie. A végtermék nedvességtartalma nem lehet alacsonyabb 1,0 %-nál.

III.   FINOMPÉKÁRU

Az ebben a fejezetben szereplő kockázatcsökkentő intézkedések olyan finompékárukra vonatkoznak, mint például az aprósütemény, az édes keksz, a kétszersült, a gabonaszelet, a pogácsa, a tölcsér, az ostya, a lángos és a mézeskalács, valamint olyan nem édesített termékekre, mint a keksz, a ropogós kenyér és a kenyérpótlók. Ebben a kategóriában kekszen szárazsütemény (gabonaliszt-alapú sütött termék) értendő, például sós keksz, ropogós rizskenyér vagy macesz.

Mezőgazdasági vonatkozások

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

Recept és terméktípus

A gyártási folyamat során az élelmiszer-vállalkozóknak a következő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazniuk:

1.

A releváns termékek esetében az élelmiszer-vállalkozóknak mérlegelniük kell az ammónium-bikarbonát szintjének csökkentését, illetve teljes vagy részleges helyettesítését olyan alternatív térfogatnövelő szerekkel, mint például:

a)

nátrium-bikarbonát és savképzők, vagy

b)

szerves savakat tartalmazó nátrium-bikarbonát és dinátrium-difoszfátok vagy azok káliumalapú változatai.

E mérlegelés keretében az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az említett alternatív térfogatnövelő szerek használata ne okozzon sem érzékszervi változást (ízben, megjelenésben, textúrában stb.), sem általános nátriumtartalom-növekedést, amelyek befolyásolják a termék jellegét és fogyasztói elfogadottságát.

2.

Azon termékek esetében, amelyeknél azt a terméktípus lehetővé teszi, az élelmiszer-vállalkozóknak a fruktózt vagy a fruktóztartalmú összetevőket (például a szirupot és a mézet) glükózzal és nemredukáló cukrokkal kell helyettesíteniük (például szacharózzal), különösen – amennyiben lehetséges – az ammónium-bikarbonátot tartalmazó receptek esetében, figyelembe véve, hogy a fruktóz vagy más redukáló cukrok helyettesítése az aromában és a színben bekövetkező változások miatt a termék jellegének módosulását eredményezheti.

3.

Amennyiben célravezető és lehetséges, az élelmiszer-vállalkozóknak aszparaginázt kell alkalmazniuk az aszparagin mennyiségének és az akrilamid keletkezési esélyének csökkentésére. Az élelmiszer-vállalkozóknak figyelembe kell venniük, hogy a magas zsírtartalmú, alacsony nedvességtartalommal vagy magas pH-értékkel rendelkező receptekben az aszparagináz alkalmazása korlátozott vagy semmilyen hatással nincs az akrilamidszintre.

4.

Amennyiben a termékjellemzők azt lehetővé teszik, az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell vizsgálniuk, hogy részlegesen helyettesíteni lehet-e a búzalisztet valamilyen alternatív gabonaliszttel (például rizsliszttel), figyelembe véve, hogy mindenféle változás hatással lesz a sütés folyamatára és a termékek érzékszervi tulajdonságaira. A különböző gabonatípusok különböző aszparaginszinteket mutatnak (az aszparaginszint jellemzően a rozsnál a legmagasabb, majd csökkenő sorrendben a zab, a búza és a kukorica következik, végül a rizsnél a legalacsonyabb).

5.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a kockázatértékelés során figyelembe kell venniük a finompékáruk összetevőinek a végtermék akrilamidszintjét növelő hatását, és olyan összetevőket kell használniuk, amelyek nem rendelkeznek ilyen hatással, de megtartják a termék fizikai és érzékszervi tulajdonságait (ilyen például az alacsonyabb hőmérsékleten pirított mandula és a szárított gyümölcs mint fruktózforrás).

6.

Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az akrilamid-képződésre fogékony hőkezelt összetevők beszállítói akrilamid-kockázatértékelést végezzenek, és hajtsák végre a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket.

7.

Az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a beszállítóktól beszerzett termékekben bekövetkező változások ne vezessenek az akrilamidszint növekedéséhez.

8.

Az élelmiszer-vállalkozóknak mérlegelniük kell, hogy az előállítási folyamat során – amennyiben lehetséges és más kockázatcsökkentő intézkedésekkel együtt célravezető – szerves savakat alkalmaznak, vagy csökkentik a pH-értéket, figyelembe véve, hogy ez érzékszervi változásokat okozhat (mérsékeltebb barnulás, megváltozott íz).

Feldolgozás

Az élelmiszer-vállalkozóknak a finompékáru gyártása során alkalmazniukkell az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket, biztosítva, hogy a megtett intézkedések összeegyeztethetők legyenek a termékjellemzőkkel és az élelmiszer-biztonsági követelményekkel:

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak olyan hőbevitelt, vagyis olyan idő-hőmérséklet kombinációt kell alkalmazniuk, amely a kívánt termékjellemzők elérése mellett a leghatékonyabb módon mérsékli az akrilamid-képződést.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak – a végtermék kívánt minőségének, az előírt eltarthatósági időnek és az élelmiszer-biztonsági előírásoknak az elérése mellett – növelniük kell a végtermék nedvességtartalmát.

3.

A terméket úgy kell sütni, hogy a végtermék színe – a végtermék kívánt minőségének, az előírt eltarthatósági időnek és az élelmiszer-biztonsági előírásoknak az elérése mellett – a lehető legvilágosabb legyen.

4.

Új termékek kifejlesztése során az élelmiszer-vállalkozónak kockázatértékelésükben figyelembe kell venniük az adott termék méretét és felületét, gondolva arra, hogy a kis méret potenciálisan magasabb akrilamidszintet eredményez a hőhatás miatt.

5.

Mivel előfordulhat, hogy a finompékáru előállításához használt bizonyos összetevőket több alkalommal is hőkezelés alá vontak (pl. előkezelt gabona, dió, magvak, szárított gyümölcs stb.), és ez a végtermékek akrilamidszintjének növekedéséhez vezet, az élelmiszer-vállalkozóknak úgy kell módosítaniuk a terméktípust és a feldolgozási folyamatot, hogy ne lépjék túl a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintet. Az élelmiszer-vállalkozóknak különösen arra kell ügyelniük, hogy a megégett termékeket nem dolgozhatják fel újra.

6.

A háztartásokban vagy vendéglátóipari létesítményekben készre sütendő, előre bekevert termékek esetében az élelmiszer-vállalkozóknak megfelelő utasításokkal kell ellátniuk ügyfeleiket annak biztosítására, hogy a végtermékek akrilamid-tartalma a referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen.

IV.   REGGELI GABONAPELYHEK

Mezőgazdasági vonatkozások

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

Recept

1.

Tekintettel arra, hogy a kukorica- és rizsalapú termékeknél jellemzően alacsonyabb az akrilamidszint, mint a búza-, rozs-, zab- és árpatermékekben, az élelmiszer-vállalkozóknak új termékek kifejlesztésénél adott esetben a kukorica és a rizs használatát is fontolóra kell venniük, figyelembe véve, hogy minden változás befolyásolja a gyártási folyamatot és a termékek érzékszervi tulajdonságait.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a redukáló cukrok (például fruktóz és glükóz) és a redukáló cukrokat tartalmazó összetevők (például méz) adagolási arányait a hozzáadáskor, figyelembe véve ezek hatását az érzékszervi tulajdonságokra és a feldolgozási folyamatra (kötésre alkalmas anyagcsoportok általi klaszterképzés), mivel ezek – amennyiben a hőkezelési szakaszt megelőzően kerülnek hozzáadásra – prekurzorként viselkedhetnek az akrilamid-képződés tekintetében.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a kockázatértékelés során figyelembe kell venniük az olyan hőkezelt száraz összetevőkből származó akrilamid-mennyiséget, mint a pörkölt és pirított diók vagy a kemencében szárított gyümölcsök, és alternatív összetevőket kell használniuk, amennyiben ezek vélhetően a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint fölé viszik a végtermék akrilamid-tartalmát.

4.

Azon hőkezelt összetevők esetében, amelyek kilogrammonként legalább 150 mikrogramm (μg/kg) akrilamidot tartalmaznak, az élelmiszer-vállalkozóknak a következő intézkedéseket kell végrehajtaniuk:

nyilvántartás létrehozása az ilyen összetevőkről,

beszállítói auditok és/vagy elemzések elvégzése,

meggyőződés arról, hogy a beszállító nem módosította a szóban forgó összetevőket olyan módon, hogy az az akrilamidszinteket növelné.

5.

Amennyiben a gabona lisztes tészta állagú, és a gyártási folyamat megfelelő időt, hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosít az aszparagináz számára az aszparaginszint csökkentéséhez, az élelmiszer-vállalkozóknak szükség esetén aszparaginázt kell használniuk, feltéve, hogy ez nem befolyásolja hátrányosan a termék ízét vagy nem áll fenn a maradék enzimaktivitás kockázata.

Feldolgozás

A reggeli gabonapelyhek gyártása során az élelmiszer-vállalkozóknak az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a meghozott intézkedések összeegyeztethetők legyenek a termék jellemzőivel és az élelmiszer-biztonsági követelményekkel:

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak – kockázatértékelés révén – azonosítaniuk kell azt az egy vagy több kritikus hőkezelési lépést a gyártási folyamatban, amely során akrilamid keletkezhet.

2.

Mivel a magasabb hőkezelési hőmérsékletek és a hosszabb hőkezelési idők magasabb akrilamidszintet eredményeznek, az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a hőmérséklet és a hőkezelési idő azon hatékony kombinációját, amely mellett minimális lesz az akrilamid-képződés, de a termék íze, textúrája, színe, biztonságossága és eltarthatósága nem változik.

3.

A kiugró akrilamidszintek elkerülése érdekében az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a hőkezelési hőmérsékletet, a hőkezelési időt és az adagolt mennyiséget annak érdekében, hogy – a kívánt végtermékminőség, az előírt eltarthatósági idő és az élelmiszer-biztonsági előírások elérése mellett – az utolsó hőkezelési lépést követően az alábbi minimális nedvességtartalmat érjék el a végtermékben:

pirított termékek: 1 g/100 g az extrudált termékek esetében, 1 g/100 g a szakaszos főzéssel készült termékek esetében, 2 g/100 g a gőzölt és hengerelt termékek esetében,

pelyhesített termékek: 0,8 g/100 g az extrudált termékek esetében,

sütőipari termékek: 2 g/100 g a folyamatos főzéssel készült termékek esetében,

töltött termékek: 2 g/100 g az extrudált termékek esetében,

egyéb szárított termékek: 1 g/100 g a szakaszos főzéssel készült termékek esetében, 0,8 g/100 g a puffasztott termékek esetében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak mérniük kell a nedvességtartalmat, és az akrilamid-koncentrációt szárazanyagban kell kifejezniük, hogy a nedvességtartalom változásaitól független értéket kapjanak.

4.

A termék újrafeldolgozása a hőkezelési lépéseknek való ismételt expozíció miatt potenciálisan nagyobb akrilamidszintet hoz létre. Az élelmiszer-vállalkozóknak ezért értékelniük kell az újrafeldolgozás akrilamidszintre gyakorolt hatását, és korlátozzák vagy megszüntetik az újrafeldolgozást.

5.

Az élelmiszer-vállalkozóknak eljárásokkal kell rendelkezniük a termék megégésének megakadályozására, ilyen például a hőmérséklet ellenőrzése és felügyelete.

V.   KÁVÉ

Recept

A kávékeverék összetételét illetően az élelmiszer-vállalkozóknak figyelembe kell venniük a kockázatértékelés során, hogy a robusta típusú kávébab alapú termékek akrilamid-tartalma általában magasabb, mint az arabica típusú kávébab alapú termékeké.

Feldolgozás

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a kritikus pörkölési feltételeket annak biztosítására, hogy a kívánt aromaprofilon belül a lehető legkisebb legyen az akrilamid-képződés mértéke.

2.

A pörkölési feltételek ellenőrzését a helyes gyártási gyakorlat részeként be kell építeni egy előfeltételi programba.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak mérlegelniük kell az aszparagináz alkalmazását, amennyiben az lehetséges és célravezető az akrilamidtartalom-csökkentés szempontjából.

VI.   AZ 50 %-NÁL TÖBB GABONÁT TARTALMAZÓ PÓTKÁVÉ

Mezőgazdasági vonatkozások

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

Recept

1.

Tekintettel arra, hogy a kukorica- és rizsalapú termékeknél jellemzően alacsonyabb az akrilamidszint, mint a búza-, rozs-, zab- és árpatermékekben, az élelmiszer-vállalkozók új termékek kifejlesztésénél adott esetben a kukorica és a rizs használatát is fontolóra veszik, figyelembe véve, hogy minden változás befolyásolja a gyártási folyamatot és a termék érzékszervi tulajdonságait.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a redukáló cukrok (például fruktóz és glükóz) és a redukáló cukrokat tartalmazó összetevők (például méz) adagolási arányait a hozzáadáskor, figyelembe véve ezek hatását az érzékszervi tulajdonságokra és a feldolgozási folyamatra (kötésre alkalmas anyagcsoportok), mivel ezek – amennyiben a hőkezelési szakaszt megelőzően kerülnek hozzáadásra – prekurzorként viselkedhetnek az akrilamid-képződés tekintetében.

3.

Ha a pótkávét nem kizárólag gabonafélékből állítják elő, az élelmiszer-vállalkozóknak adott esetben más összetevőket kell használniuk, amelyek a magas hőmérsékleten történő feldolgozás után alacsonyabb akrilamidszintet eredményeznek.

Feldolgozás

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a kritikus pörkölési feltételeket annak biztosítására, hogy a kívánt aromaprofilon belül a lehető legkisebb legyen az akrilamid-képződés mértéke.

2.

A pörkölési feltételek ellenőrzését a helyes gyártási gyakorlat részeként be kell építeni egy előfeltételi programba.

VII.   AZ 50 %-NÁL TÖBB CIKÓRIÁT TARTALMAZÓ PÓTKÁVÉ

Az élelmiszer-vállalkozók csak aszparaginban szegény termesztett fajtákat szerezhetnek be, és meg kell győződniük arról, hogy a cikória növekedése során nem jutott a talajba kései fázisban és túlzott mértékben nitrogén.

Recept

Ha a pótkávé nem kizárólag cikóriából készül, azaz a cikóriatartalom 100 %-nál kevesebb, de 50 %-nál több, az élelmiszer-vállalkozóknak más összetevőket kell hozzáadniuk, például cikóriarostot vagy pörkölt gabonát, mivel ezek hatékonynak bizonyultak a végtermék akrilamidszintjének csökkentése terén.

Feldolgozás

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a kritikus pörkölési feltételeket annak biztosítására, hogy a kívánt aromaprofilon belül a lehető legkisebb legyen az akrilamid-képződés mértéke. A következtetéseket dokumentálni kell.

2.

A pörkölési feltételek ellenőrzését be kell építeni a gyártó élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerébe.

VIII.   BABAKEKSZ ÉS CSECSEMŐKNEK SZÁNT GABONAFÉLÉK (5)

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

Terméktípus, feldolgozás és hőkezelés

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak aszparaginázt kell használniuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a lisztalapanyag aszparaginszintjét. Azoknak az élelmiszer-vállalkozóknak, akik nem használhatnak aszparaginázt például a feldolgozási követelmények vagy a terméktípus miatt, olyan lisztalapanyagot kell használniuk, amely szegény akrilamid-prekurzorokban, például fruktózban és glükózban, valamint aszparaginban.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a recept kidolgozása során értékelést kell végezniük, amely információkat nyújt a redukáló cukrokról és az aszparaginról, és opciókat kínál az alacsony redukálócukor-szint eléréséhez a végső recept tekintetében. A szóban forgó értékelés szükségessége attól függ, hogy a recept szerint kell-e aszparaginázt használni.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az akrilamid-képződésre fogékony hőkezelt összetevőket olyan beszállítóktól szerezzék be, akik képesek annak igazolására, hogy végrehajtották a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket annak érdekében, hogy a szóban forgó összetevők akrilamid-tartalma mérséklődjön.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak olyan változás-ellenőrző eljárással kell rendelkezniük, amely beszállítóváltás esetén sem eredményez magasabb akrilamidszintet.

5.

Amennyiben a hőkezelt nyersanyagok és összetevők végtermékben való használata folytán az akrilamid mennyisége meghaladja a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintet, az élelmiszer-vállalkozóknak felül kell vizsgálniuk e szóban forgó anyagok használatát annak biztosítása érdekében, hogy az akrilamid-tartalom a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen.

Recept

1.

Tekintettel arra, hogy a kukorica- és rizsalapú termékeknél jellemzően alacsonyabb az akrilamidszint, mint a búza-, rozs-, zab- és árpatermékekben, az élelmiszer-vállalkozók új termékek kifejlesztésénél adott esetben a kukorica és a rizs használatát is fontolóra veszik, figyelembe véve, hogy minden változás befolyásolja a gyártási folyamatot és a termék érzékszervi tulajdonságait.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak – különösen kockázatértékelésükben – figyelembe kell venniük, hogy a teljes kiőrlésű gabonából készült és/vagy magas korpatartalmú termékekben magasabb az akrilamid szintje.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a redukáló cukrok (például fruktóz és glükóz) és a redukáló cukrokat tartalmazó összetevők (például méz) adagolási arányait a hozzáadáskor, figyelembe véve ezek hatását az érzékszervi tulajdonságokra és a feldolgozási folyamatra (kötésre alkalmas anyagcsoportok), mivel ezek – amennyiben a hőkezelési szakaszt megelőzően kerülnek hozzáadásra – prekurzorként viselkedhetnek az akrilamid-képződés tekintetében.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk az olyan hőkezelt száraz összetevőkből származó akrilamid-mennyiséget, mint a pörkölt és pirított diók vagy a kemencében szárított gyümölcsök, és alternatív összetevőket kell használniuk, amennyiben azok vélhetően a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint fölé viszik a végtermék akrilamid-tartalmát.

Feldolgozás

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak – kockázatértékelés révén – azonosítaniuk kell azt az egy vagy több kritikus hőkezelési lépést a gyártási folyamatban, amely során akrilamid keletkezhet.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak mérniük kell a nedvességtartalmat, és az akrilamid-koncentrációt szárazanyagban kell kifejezniük, hogy a nedvességtartalom változásaitól független értéket kapjanak.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell határozniuk a hőmérséklet és a hőkezelési idők azon hatékony kombinációját, amely mellett minimális lesz az akrilamid-képződés, de a termék íze, textúrája, színe, biztonságossága és eltarthatósága nem változik.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a hőkezelési hőmérsékletet, a hőkezelési időt és az adagolt mennyiséget. Az adagoló és hőmérséklet-szabályozó rendszereket rendszeresen kalibrálni, ezeket az üzemeltetési feltételeket pedig meghatározott időközönként ellenőrizni kell. Az említett feladatokat be kell építeni az HACCP eljárásokba.

5.

A termék nedvességtartalmának az egyes kritikus hőkezelési lépések utáni nyomon követése és ellenőrzése bizonyos folyamatok esetében hatékonynak bizonyult az akrilamidszint szabályozása tekintetében, tehát ez az eljárás ilyen körülmények között megfelelő alternatívája lehet a hőkezelési hőmérséklet és idő ellenőrzésének, ezért alkalmazni kell.

IX.   ÜVEGES BÉBIÉTELEK (ALACSONY SAVTARTALMÚ ÉS SZILVÁBÓL KÉSZÜLT ÉTELEK) (6)

1.

Az üveges bébiételek előállításához az élelmiszer-vállalkozóknak olyan nyersanyagokat kell választaniuk, amelyek szegények akrilamid-prekurzorokban, azaz például redukáló cukrokban (fruktóz és glükóz), valamint aszparaginban.

2.

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

3.

A szilvapüré-beszerzési szerződésekbe az élelmiszer-vállalkozóknak olyan követelményeket kell belefoglalniuk, amelyek révén biztosítható, hogy a szilvapüré gyártása során alkalmazott hőkezelési eljárások mérsékelik az akrilamid előfordulását az adott termékben.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az akrilamid-képződésre fogékony hőkezelt összetevőket olyan beszállítóktól szerezzék be, akik képesek annak igazolására, hogy végrehajtották a kockázatcsökkentő intézkedéseket annak érdekében, hogy a szóban forgó összetevők akrilamid-tartalma mérséklődjön.

5.

Amennyiben a hőkezelt nyersanyagok és összetevők használata folytán a végtermék akrilamid-tartalma meghaladja a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintet, az élelmiszer-vállalkozóknak felül kell vizsgálniuk e szóban forgó anyagok és összetevők használatát annak biztosítása érdekében, hogy az akrilamid-tartalom a IV. mellékletben meghatározott referenciaszint alatti, észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen.

Recept

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a szóban forgó élelmiszerben található akrilamiddal kapcsolatos kockázatértékelésükben figyelembe kell venniük, hogy a teljes kiőrlésű gabonából készült és/vagy magas korpatartalmú termékekben magasabb az akrilamid szintje.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak olyan édesburgonya- és szilvafajtákat kell választaniuk, amelyek esetében az akrilamid-prekurzorok, például a redukáló cukrok (fruktóz és glükóz) és az aszparagin szintje a lehető legalacsonyabb.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a redukáló cukrok (például fruktóz és glükóz) és a redukáló cukrokat tartalmazó összetevők (például méz) adagolási arányait az – érzékszervi okokból és a feldolgozási folyamat (kötésre alkalmas anyagcsoportok) érdekében – történő hozzáadáskor, mivel ezek – amennyiben a hőkezelési szakaszt megelőzően kerülnek hozzáadásra – prekurzorként viselkedhetnek az akrilamid-képződés tekintetében.

Feldolgozás

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak azonosítaniuk kell azt az egy vagy több kulcsfontosságú hőkezelési lépést a folyamatban, amely hatására a legtöbb akrilamid keletkezik, hogy hatékonyan összpontosíthassanak a további akrilamid-csökkentő/szabályozó intézkedésre. Ezt vagy kockázatértékelés útján, vagy közvetlenül a termék akrilamidszintjének az egyes hőkezelési lépések előtt és után történő mérésével kell elérni.

2.

A kiugró akrilamidszintek elkerülése érdekében az élelmiszer-vállalkozóknak ellenőrizniük kell a hőkezelési hőmérsékletet, a hőkezelési időt és az adagolt mennyiséget. Az adagoló és hőmérséklet-szabályozó rendszereket rendszeresen kalibrálni, ezeket az üzemeltetési feltételeket pedig meghatározott időközönként ellenőrizni kell. Az említett feladatokat be kell építeni az HACCP eljárásokba.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a hőbevitelnek az akrilamidszint csökkentését célzó mérséklése az alacsony savtartalmú és szilvából készült élelmiszerekben ne befolyásolja a szóban forgó élelmiszerek mikrobiológiai biztonságát.

X.   KENYÉR

Mezőgazdasági vonatkozások

Szerződéses gazdálkodás esetén, melynek keretében az élelmiszer-vállalkozók közvetlenül a termelőktől szerzik be a mezőgazdasági termékeket, az élelmiszer-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a gabonafélék magas aszparaginszintjének megelőzésére vonatkozó következő követelmények betartásáról:

követni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat a trágyázás terén, különös tekintettel a talaj kiegyensúlyozott kéntartalmának fenntartására és a helyes nitrogénkijuttatásra,

követni kell a helyes növényegészségügyi gyakorlatokat a gombás fertőzések megelőzését célzó növényvédelmi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a fent említett követelmények hatékony alkalmazását vizsgálatokkal kell ellenőrizniük.

Terméktípus, feldolgozás és hőkezelés

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kenyérsütés során a végtermék színe a lehető legvilágosabb legyen az akrilamid képződésének csökkentése érdekében, figyelembe véve az egyedi terméktípust és a technikai lehetőségeket.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell hosszabbítaniuk a kelesztési időt, figyelembe véve a terméktípust és a technikai lehetőségeket.

3.

Amennyiben lehetséges, az élelmiszer-vállalkozóknak a sütési hőmérséklet és idő optimalizálásával csökkenteniük kell a hőbevitelt.

4.

Az élelmiszer-vállalkozóknak sütési utasításokkal kell szolgálniuk a háztartásokban, a fagyasztott pékáruk értékesítési helyein, a kiskereskedelmi üzletekben vagy a vendéglátóipari létesítményekben készre sütendő kenyérhez.

5.

Amennyiben ez összeegyeztethető a terméktípussal és a technikai lehetőségekkel, az élelmiszer-vállalkozóknak helyettesíteniük kell azokat az összetevőket, amelyek a végtermékben potenciálisan emelik az akrilamid szintjét; idetartozik például az alacsonyabb hőmérsékleten pirított diók és magvak használata.

6.

Amennyiben a terméktípus lehetővé teszi, az élelmiszer-vállalkozóknak a fruktózt a lehetséges mértékben glükózzal kell helyettesíteniük, különösen az ammónium-bikarbonátot (E503) tartalmazó receptekben. Ez magában foglalja például a magasabb fruktózszinttel rendelkező invertcukorszirup és méz glükózsziruppal való helyettesítését.

7.

Amennyiben lehetséges, alacsony nedvességtartalmú termékek esetében az élelmiszer-vállalkozóknak aszparaginázt kell használniuk az aszparaginszint csökkentésére, figyelembe véve a termék receptjét, összetevőit, nedvességtartalmát és feldolgozási folyamatát.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(3)  A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(5)  A 609/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.

(6)  A 609/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.


II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

AZ ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ, A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.

A burgonyából készült termékeket előállító élelmiszer-vállalkozóknak a következő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazniuk:

Hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) burgonyatermékek:

Alacsonyabb cukortartalmú burgonyafajtákat kell használni, amennyiben rendelkezésre állnak, és használatuk összeegyeztethető az élelmiszeripari termék kívánt tulajdonságaival. Ennek érdekében konzultálni kell a beszállítóval a legmegfelelőbb burgonyafajtákról.

A burgonyát 6 °C-nál magasabb hőmérsékleten kell tárolni.

A sütés előtt:

A nyers hasábburgonya esetében – a fagyasztott burgonyatermékek kivételével, amelyeket a megadott utasítások szerint kell elkészíteni – el kell végezni az alábbi műveletek valamelyikét a cukortartalom csökkentése érdekében, amennyiben lehetséges és összeegyeztethető az élelmiszeripari termék kívánt tulajdonságaival:

A burgonyahasábok megmosása, majd hideg vízben való áztatása 30 perctől két óráig terjedő időtartamban. Sütés előtt a burgonyahasábokat tiszta vízzel le kell öblíteni.

A burgonyahasábok meleg vízben való áztatása pár percen keresztül. Sütés előtt a burgonyahasábokat tiszta vízzel le kell öblíteni.

A burgonya blansírozása alacsonyabb akrilamidszintet eredményez, ezért lehetőség szerint a burgonyát blansírozni kell.

Hasábburgonya vagy más burgonyatermék sütésekor:

Olyan sütőolajokat és -zsírokat kell használni, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és/vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő sütést. Konzultálni kell a sütőolaj beszállítójával a legmegfelelőbb olaj- és zsírfajtákról.

A sütési hőmérsékletnek 175 °C alatt, és – figyelemmel az élelmiszer-biztonsági követelményekre – minden esetben a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

A sütőolajok és -zsírok minőségét óvni kell a levált burgonyadarabkák rendszeres eltávolításával.

Célravezető, hogy az élelmiszer-vállalkozók hasábburgonya-sütéskor használják a rendelkezésre álló színkatalógusokat, amelyek tájékoztatást adnak az alacsony akrilamidszint melletti optimális színről.

Célravezető továbbá, hogy az alacsony akrilamidszint melletti optimális színről tájékoztató színkatalógust az élelmiszert készítő személyzet számára jól látható módon elhelyezzék a megfelelő helyiségekben.

2.

A kenyeret és finompékárut előállító élelmiszer-vállalkozóknak a sütés során az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazniuk:

Amennyire lehetséges és összeegyeztethető az előállítási folyamattal és a higiéniai követelményekkel, szükséges:

a kelesztési idő meghosszabbítása,

az alacsony nedvességtartalmú termékek tésztájának nedvességtartalmát optimalizálni kell,

a sütő hőmérsékletének csökkentése és a sütési idő meghosszabbítása.

A termékeket világosabb színűre kell sütni, és el kell kerülni, hogy héjuk sötétre süljön, amennyiben a héj sötét színe a nagy hőbevitel eredménye, nem pedig a kenyér különleges összetételéből vagy jellegéből adódik.

3.

Szendvicsek készítése során az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a szendvicseket optimális színűre pirítsák. Amennyiben rendelkezésre állnak az egyes terméktípusokra kidolgozott színkatalógusok, amelyek tájékoztatást adnak az alacsony akrilamidszint melletti optimális színről, célravezető, hogy e termékek előállítása során használják azokat. A készre sütendő, előrecsomagolt kenyér vagy sütőipari termék esetében követni kell az elkészítési utasításokat.

Az alacsony akrilamidszint melletti optimális színről tájékoztató, fent említett színkatalógust a szóban forgó élelmiszert készítő személyzet számára jól látható módon ki kell helyezni a megfelelő helyiségekben.

B. RÉSZ

AZ ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÓK ÁLTAL AZ A. RÉSZBEN EMLÍTETT KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEKEN TÚL ALKALMAZANDÓ, A 2. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.   Általános követelmények

Az élelmiszer-vállalkozók csak azoktól az élelmiszer-vállalkozóktól fogadhatják el az 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékeket, akik az I. mellékletében meghatározott valamennyi kockázatcsökkentő intézkedést végrehajtották.

2.   Hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) burgonyatermékek:

Az élelmiszer-vállalkozóknak:

követniük kell az élelmiszer-vállalkozók vagy a szállítók által adott, illetve az I. melléklet szerinti vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekben előírt tárolási utasításokat,

standard működési eljárások alapján, valamint számítógépes időzítővel ellátott és szabványbeállítások alapján (időtartam és hőmérséklet) programozott, kalibrált olajsütő berendezésekkel kell dolgozniuk,

nyomon kell követniük a végtermékek akrilamidszintjét annak ellenőrzése érdekében, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések elég hatékonyak-e ahhoz, hogy az akrilamid-tartalom a referenciaszint alatt maradjon.

3.   Sütőipari termékek

Az élelmiszer-vállalkozóknak nyomon kell követniük a végtermékek akrilamidszintjét annak ellenőrzése érdekében, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések elég hatékonyak-e ahhoz, hogy az akrilamid-tartalom a referenciaszint alatt maradjon.

4.   Kávé

Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a szállított kávé akrilamid-tartalma alacsonyabb legyen a IV. mellékletben meghatározott referenciaszintnél, figyelembe véve azonban, hogy ez nem lehetséges minden kávétípus esetében, mert függ a keveréktől és a pörköléstől. Ezekben az esetekben a szállító indokolást bocsát rendelkezésre.


III. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT, NYOMONKÖVETÉSI CÉLÚ MINTAVÉTELRE ÉS ELEMZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I.   Mintavétel

1.

A mintának reprezentatívnak kell lennie a mintavételi tétel tekintetében.

2.

Az élelmiszer-vállalkozóknak a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának ellenőrzése céljából (tehát hogy biztosítsák, hogy az akrilamid-tartalom folyamatosan a referenciaszintek alatt maradjon) reprezentatív mintát kell venniük és elemzést kell végezniük az akrilamid-tartalom kimutatására.

3.

Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy minden terméktípusból sor kerüljön reprezentatív mintavételre az akrilamid-koncentráció elemzése céljából. A „terméktípus” az azonos vagy hasonló összetevőkkel, elkészítési móddal, feldolgozási folyamattal és/vagy folyamat-ellenőrzéssel rendelkező termékcsoportokat foglalja magában, amennyiben ezek a jellemzők potenciálisan befolyásolhatják a végtermék akrilamidszintjét. A nyomonkövetési programoknak elsősorban azon terméktípusokra kell koncentrálniuk, amelyek esetében bebizonyosodott, hogy fennáll a referenciaszint meghaladásának lehetősége, és kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk, amennyiben további kockázatcsökkentő intézkedésekre van lehetőség.

II.   Elemzés

1.

Az élelmiszer-vállalkozóknak kellő mennyiségű adatot kell összegyűjteniük annak érdekében, hogy lehetővé váljon az akrilamidszint értékelése és annak megítélése, hogy a terméktípus mekkora valószínűséggel haladja meg a referenciaszintet.

2.

A mintát olyan laboratóriumban kell elemezni, amely részt vesz az IUPAC/ISO/AOAC felügyelete alatt kidolgozott „Nemzetközi harmonizált jegyzőkönyv a (kémiai) analitikai laboratóriumok jártassági vizsgálatáról” (International Harmonised Protocol for the Proficiency Testing of (Chemical) Analytical Laboratories) című útmutatónak (1) megfelelő jártassági vizsgálatokban, és jóváhagyott elemzési módszereket alkalmaz mind az anyagok kimutatása, mind azok mennyiségi meghatározása terén. A laboratóriumoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy rendelkeznek belső minőség-ellenőrzési eljárásokkal. Az ilyen eljárásokra a „Kémiai analitikai laboratóriumokban alkalmazott belső minőség-ellenőrzésről szóló ISO/AOAC/IUPAC iránymutatások” (ISO/AOAC/IUPAC Guidelines on Internal Quality Control in Analytical Chemistry Laboratories) című kiadványban (2) találhatók példák.

Az analitikai pontosságot lehetőség szerint megfelelő, tanúsított referenciaanyag felhasználásával kell kiértékelni.

3.

Az akrilamid elemzéséhez használt vizsgálati módszernek meg kell felelnie a következő teljesítménykritériumoknak:

Paraméter

Kritérium

Alkalmazhatóság

Az e rendeletben meghatározott élelmiszerek

Egyedi jelleg

Mátrix- vagy spektrális interferenciától mentes

Vakérték

Kimutatási határ (LOD) alatt

Ismételhetőség (RSDr)

A (módosított) Horwitz-egyenletből levezetett RSDR 0,66-szorosa

Reprodukálhatóság (RSDR)

A (módosított) Horwitz-egyenletből levezetve

Visszanyerés

75–110 %

Kimutatási határ (LOD)

Az LOQ háromtizede

Meghatározási határ (LOQ)

Ha a referenciaszint < 125 μg/kg: ≤ a referenciaszint kétötöde (de nem szükséges kisebbnek lennie mint 20 μg/kg)

Ha a referenciaszint ≥ 125 μg/kg: ≤ 50 μg/kg

4.

Az akrilamid-elemzés helyettesíthető a termék tulajdonságainak (pl. szín) mérésével vagy technológiai paraméterekkel, feltéve, hogy statisztikai korreláció mutatható ki a terméktulajdonságok vagy technológiai paraméterek és az akrilamid szintje között.

III.   A mintavétel gyakorisága

1.

Azon termékek esetében, amelyek akrilamidszintje ismert és stabilan szabályozott, az élelmiszer-vállalkozóknak legalább évente mintavételt és elemzést kell végezniük. Azon termékek esetében, amelyek potenciálisan meghaladják a referenciaszintet, az élelmiszer-vállalkozóknak gyakrabban kell mintavételt és elemzést végezniük; ezek során kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk, amennyiben további kockázatcsökkentő intézkedésekre van lehetőség.

2.

A II. szakasz 1. pontjában említett értékelés alapján az élelmiszer-vállalkozóknak minden egyes terméktípus esetében meg kell határozniuk a megfelelő elemzési gyakoriságot. Az értékelést meg kell ismételni, ha a terméket vagy a feldolgozási folyamatot úgy módosítják, hogy az a végtermékben akrilamidszint-változáshoz vezethet.

IV.   Kockázatcsökkentés

Ha az elemzés eredménye (a visszanyeréssel korrigálva, de a mérési bizonytalanság figyelmen kívül hagyásával) azt mutatja, hogy a termék akrilamid-tartalma meghaladta a referenciaszintet, vagy a vártnál nagyobb (a korábbi elemzésekhez képest nagyobb, de a referenciaszintnél kisebb) mennyiségben tartalmaz akrilamidot, akkor az élelmiszer-vállalkozóknak felül kell vizsgálniuk az alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket, és további rendelkezésre álló kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a végtermék akrilamid-tartalma a referenciaszint alatt maradjon. Ezt a vállalkozóknak – a további kockázatcsökkentő intézkedések bevezetését követően – új reprezentatív mintavétellel és elemzéssel kell igazolniuk.

V.   Az illetékes hatóságok tájékoztatása

Az élelmiszer-vállalkozóknak az illetékes hatóság kérésére minden évben rendelkezésre kell bocsátaniuk az analitikai vizsgálatok eredményeit az elemzett termékek leírásával együtt. A referenciaszintet meghaladó termékek esetében ismertetni kell az akrilamid-tartalom referenciaszint alá történő csökkentése érdekében hozott kockázatcsökkentő intézkedések részleteit.


(1)  M. Thompson et al, Pure and Applied Chemistry, 2006, 78, 145–196. o.

(2)  Szerk. M. Thompson and R. Wood, Pure and Applied Chemistry, 1995, 67, 649–666. o.


IV. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT REFERENCIASZINTEK

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek akrilamid-tartalmára vonatkozó referenciaszintek a következők:

Élelmiszer

Referenciaszint

[μg/kg]

Hasábburgonya (azonnal fogyasztható)

500

Friss burgonyából és burgonyapépből készült burgonyaszirom

Burgonyaalapú keksz

Burgonyapépből készült egyéb burgonyás termékek

750

Kenyér

 

a)

Búzából készült kenyér

50

b)

Búzától eltérő alapanyagból készült kenyér

100

Reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével)

 

Korpából készült termékek és teljes kiőrlésű gabonából készült gabonapehely, puffasztott gabona

300

Búzából és rozsból készült termékek (1)

300

Kukoricából, zabból, tönkölybúzából, árpából és rizsből készült termékek (1)

150

Édes keksz és ostya

350

Sós keksz, a burgonyaalapú keksz kivételével

400

Ropogós kenyér

350

Mézeskalács

800

Az e kategóriába tartozó egyéb termékekhez hasonló termékek

300

Pörkölt kávé

400

Instant (azonnal oldódó) kávé

850

Pótkávék

 

a)

Kizárólag gabonafélékből készült pótkávé

500

b)

Gabonafélék és cikória keverékéből készült pótkávé

 (2)

c)

Kizárólag cikóriából készült pótkávé

4 000

Bébiételek, csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek, a keksz és a kétszersült kivételével (3)

40

Csecsemők és kisgyermekek számára készült keksz és kétszersült (3)

150


(1)  Nem teljes kiőrlésű és/vagy nem korpából készült termékek. A legnagyobb mennyiségben jelen lévő gabonaféle határozza meg a kategóriát.

(2)  A gabonafélék és a cikória keverékéből készült pótkávéra alkalmazandó referenciaszint figyelembe veszi ezen összetevőknek a végtermékben lévő relatív arányát.

(3)  A fent említett 609/2013/EU rendelet meghatározása szerint.


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/45


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2159 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 20.)

a 255/2010/EU bizottsági rendeletnek az ICAO-rendelkezésekre vonatkozó bizonyos hivatkozások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (légtérrendelet) és különösen annak 6. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 255/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete hivatkozásokat tartalmaz a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 11. mellékletében – nevezetesen a 49. sz. módosítást tartalmazó 2001. júliusi 13. kiadásban – szereplő rendelkezésekre. 2016. november 10-én a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) módosította a Chicagói Egyezmény 11. mellékletét, beleszerkesztve az 50A. sz. módosítást.

(2)

A 255/2010/EU rendelet melléklete hivatkozásokat tartalmaz az ICAO Légi navigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárások – légiforgalom-irányítás című dokumentumában (PANS-ATM, 4444. sz. dokumentum) – nevezetesen a 6. sz. módosítást tartalmazó 2007-es 15. kiadásban – szereplő rendelkezésekre is. 2016. november 10-én az ICAO módosította a 4444. sz. dokumentumot, beleszerkesztve a 7A. sz. módosítást.

(3)

A 255/2010/EU rendeletben foglalt, a Chicagói Egyezmény 11. mellékletére és az ICAO 4444. sz. dokumentumára vonatkozó hivatkozásokat a módosítások figyelembevételével naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni nemzetközi jogi kötelezettségeiknek és biztosítani tudják az összhangot az ICAO nemzetközi szabályozási keretével.

(4)

A 255/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 255/2010/EU rendelet mellékletének 1. és 2. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„1.

Chicagói Egyezmény, 11. melléklet (Légiforgalmi szolgálatok), 3. fejezet, 3.7.5. pont (Légiforgalomáramlás-szervezés) (14. kiadás, 2016. július, 50A. sz. módosítás).

2.

ICAO 4444. sz. dokumentum, Léginavigációs szolgálati eljárások – Légiforgalmi szolgáltatás (PANS-ATM), 3. fejezet (ATS-rendszerkapacitás és légiforgalomáramlás-szervezés) (a 7A. sz. módosítást tartalmazó 2016-os 16. kiadás).”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(2)  A Bizottság 255/2010/EU rendelete (2010. március 25.) a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 80., 2010.3.26., 10. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/47


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2160 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 20.)

az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletnek az ICAO-rendelkezésekre vonatkozó bizonyos hivatkozások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (átjárhatósági rendelet) és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére,

az Egységes Égbolt Bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1079/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének 3. pontja hivatkozásokat tartalmaz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Léginavigációs szolgálati eljárások – Légiforgalmi szolgáltatás (4444. sz. PANS-ATM dokumentum) elnevezésű dokumentumában szereplő rendelkezésekre, nevezetesen a 6. sz. módosítást tartalmazó 2007-es 15. kiadásra. 2016. november 10-én az ICAO módosította a 4444. sz. dokumentumot, beleszerkesztve a 7A. sz. módosítást.

(2)

Az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletben foglalt, a 4444. sz. dokumentumra vonatkozó hivatkozásokat a módosítás figyelembevételével naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni nemzetközi jogi kötelezettségeiknek és biztosítani tudják az összhangot az ICAO nemzetközi szabályozási keretével.

(3)

Az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1079/2012/EU végrehajtási rendelet II. melléklete 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A 4444. sz. ICAO PANS-ATM dokumentum 12.3.1.5. pontja – »8,33 kHz-es csatornatávolság« (a 7A. sz. módosítást tartalmazó 2016-os 16. kiadás).”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2)  A Bizottság 1079/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. november 16.) az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 320., 2012.11.17., 14. o.).


HATÁROZATOK

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/48


A TANÁCS (KKBP) 2017/2161 HATÁROZATA

(2017. november 20.)

az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) [helyesen: EUAM Ukrajna] szóló 2014/486/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a (KKBP) 2015/2249 határozatot (2), amellyel 2017. november 30-ig meghosszabbította az EUAM Ukrajna megbízatását, és a 2016. november 30-ig terjedő időszakra biztosította a missziónak szánt pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A (KKBP) 2016/712 tanácsi határozat (3) kiigazította a 2016. november 30-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget, a (KKBP) 2016/2083 tanácsi határozat (4) pedig meghatározta a 2016. december 1-je és 2017. november 30. közötti időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

A 2017. évi stratégiai felülvizsgálat alapján az EUAM Ukrajna missziót 2019. május 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)

A 2017. december 1-jétől2019. május 31-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget meg kell állapítani.

(6)

A 2014/486/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az EUAM Ukrajna végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/486/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

a 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2014. november 30-ig terjedő időszakra 2 680 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2014. december 1-jétől2015. november 30-ig terjedő időszakra 13 100 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2015. december 1-jétől2016. november 30-ig terjedő időszakra 17 670 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2016. december 1-jétől2017. november 30-ig terjedő időszakra 20 800 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2017. december 1-jétől2019. május 31-ig terjedő időszakra 31 956 069,20 EUR.

Az ezt követő időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt.”.

2.

a 19. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2019. május 31-ig kell alkalmazni.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. december 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. REPS


(1)  A Tanács 2014/486/KKBP határozata (2014. július 22.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) (HL L 217., 2014.7.23., 42. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2015/2249 határozata (2015. december 3.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról (HL L 318., 2015.12.4., 38. o.).

(3)  A Tanács (KKBP) 2016/712 határozata (2016. május 12.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról (HL L 125., 2016.5.13., 11. o.).

(4)  A Tanács (KKBP) 2016/2083 határozata (2016. november 28.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról (HL L 321., 2016.11.29., 55. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/50


A TANÁCS (KKBP) 2017/2162 HATÁROZATA

(2017. november 20.)

az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Líbia) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 42. cikkének (4) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. május 22-én elfogadta a 2013/233/KKBP határozatot (1), amellyel létrehozta az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő misszióját (EUBAM Líbia).

(2)

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a (KKBP) 2017/1342 határozatot (2), amelyben 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUBAM Líbia megbízatását, és rendelkezett a 2017. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszegről.

(3)

A 2013/233/KKBP határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a 2017. december 1-jétől2018. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

Az EUBAM Líbia végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/233/KKBP határozat 13. cikkének (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EUBAM Líbiával járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. december 1-től2018. december 31-ig terjedő időszakra 31 200 000,00 EUR.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. december 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. REPS


(1)  A Tanács 2013/233/KKBP határozata (2013. május 22.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Libya) (HL L 138., 2013.5.24., 15. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2017/1342 határozata (2017. július 17.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Líbia) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 185., 2017.7.18., 60. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/51


A TANÁCS (KKBP) 2017/2163 HATÁROZATA

(2017. november 20.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy miután az Oroszországi Föderáció 2017. szeptember 10-én kormányzóválasztást tartott a jogellenesen annektált Szevasztopolban, egy személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 2014/145/KKBP határozat mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében szereplő személyt fel kell venni a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékbe.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. REPS


(1)  HL L 78., 2014.3.17., 16. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek jegyzéke

 

Név

Azonosító adatok

Indokolás

A jegyzékbe vétel dátuma

„161.

Dmitry Vladimirovich OVSYANNIKOV

(Дмитрий Владимирович Овсянников)

Születési idő: 1977.2.21.

Születési hely: Omszk, Szovjetunió

»Szevasztopol kormányzója«.

Dmitry Vladimirovich Ovsyannikovot a jogellenesen annektált Szevasztopolban az Oroszországi Föderáció által 2017. szeptember 10-én rendezett választáson választották meg »Szevasztopol kormányzójává«.

Putyin elnök 2016. július 28-án kinevezte Szevasztopol megbízott kormányzójává. E minőségében azon munkálkodik, hogy tovább folytatódjon a jogellenesen annektált Krím félszigetnek az Oroszországi Föderációba való integrálása és ebben a minőségében felelős az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó és fenyegető intézkedések vagy politikák aktív támogatásáért vagy végrehajtásáért.

2017-ben a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes annektálását támogató nyilvános nyilatkozatokat tett, a félsziget annektálásáról tartott jogellenes népszavazás évfordulóján pedig megemlékezett azon úgynevezett »önvédelmi egységek« veteránjairól, amelyek segítették orosz erők Krím félszigeten való telepítését a félszigetnek az Oroszországi Föderáció általi jogellenesen annektálásának előkészítése során., valamint azt szorgalmazta, hogy Szevasztopol az Oroszországi Föderáció déli fővárosa legyen.

2017.11.21.”


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/53


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2164 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. november 17.)

a 98/70/EK és a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló, „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer elismeréséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7c. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/70/EK irányelv 7b. és 7c. cikke, valamint IV. melléklete, és a 2009/28/EK irányelv 17. és 18. cikke, valamint V. melléklete a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében hasonló fenntarthatósági kritériumokat, valamint a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók e kritériumoknak való megfelelése ellenőrzésére vonatkozóan hasonló eljárásokat határoz meg.

(2)

A 2009/28/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok szempontjából figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában a tagállamoknak elő kell írniuk a gazdasági szereplők számára annak igazolását, hogy az említett irányelv 17. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülnek.

(3)

A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomasszatermékek előállítására vonatkozó szabványokat meghatározó önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszer szerinti bizonyítékokkal vagy adatokkal szolgál az elismerésről szóló határozat által érintett mértékig, a tagállamok nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokkal támassza alá a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést.

(4)

Az „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer elismerésére vonatkozó kérelmet, amely megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyag-szállítmányok teljesítik a 98/70/EK irányelvben, valamint a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumokat, 2017. június 14-én nyújtották be a Bizottságnak. A rendszer a szójából előállított bioüzemanyagokra vonatkozik; központjának címe Ciudad de la Paz 353, PISO3 OF 307. C1426AGE Buenos Aires, Argentína. Az elismert rendszer dokumentumait a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott átláthatósági platformon elérhetővé kell tenni.

(5)

Az „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy abban megfelelően érvényre jutnak a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok, továbbá hogy a rendszer a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban tömegmérlegmódszert alkalmaz.

(6)

Az értékelés azt is igazolta, hogy az „RTRS EU RED” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint a 98/70/EK irányelv IV. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének módszertani követelményei.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer), amelynek elismerésével kapcsolatban 2017. június 14-én érkezett kérelem a Bizottsághoz, megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók termelésére a rendszerben meghatározott normáknak megfelelően előállított bioüzemanyag- és folyékony bioenergiahordozó-szállítmányok teljesítik a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt fenntarthatósági kritériumokat.

A rendszer a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (2) bekezdése szempontjából is pontos adatokat tartalmaz.

2. cikk

Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2017. június 14-én érkezett elismerési kérelem szerintihez képest olyan mértékben módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy az eredeti elismerés tárgyát képező rendszerben a változtatásokat követően is megfelelően érvényre jutnak-e a fenntarthatósági kritériumok.

3. cikk

A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:

a)

ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek a határozat szempontjából döntő jelentőségű elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek;

b)

ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottságnak a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdése, illetve a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (6) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket;

c)

ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozóan a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott normákat, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2022. december 12-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 350., 1998.12.28., 58. o.

(2)  HL L 140., 2009.6.5., 16. o.


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/55


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2165 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. november 17.)

a vaddisznók afrikai sertéspestisének a Cseh Köztársaság egyes területein történő felszámolására vonatkozó terv jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2017) 7536. számú dokumentummal történt)

(Csak a cseh nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról szóló, 2002. június 27-i 2002/60/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2002/60/EK irányelv meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket, többek között az abban az esetben alkalmazandó intézkedéseket is, ha megerősítést nyer az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulása.

(2)

2017-ben a Cseh Köztársaság afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának eseteit jelentette be a Bizottságnak, és megtette a 2002/60/EK irányelvben előírt járványvédelmi intézkedéseket.

(3)

A jelenlegi járványügyi helyzetre figyelemmel a Cseh Köztársaság a 2002/60/EK irányelvnek megfelelően az afrikai sertéspestis felszámolására irányuló tervet (a továbbiakban: felszámolási terv) nyújtott be a Bizottsághoz.

(4)

A megfelelő állategészségügyi védőintézkedések meghatározása és a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) mellékletében rögzítésre került a magas kockázatot jelentő területek uniós jegyzéke. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban módosította az (EU) 2017/1850 bizottsági végrehajtási határozat (3) annak érdekében, hogy a melléklet figyelembe vegye – egyebek mellett – az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának a közelmúltban a Cseh Köztársaságban észlelt eseteit, így a szóban forgó melléklet I. és II. része jelenleg tartalmazza a Cseh Köztársaság fertőzött területeit is.

(5)

A Bizottság megvizsgálta a felszámolási tervet, és megállapította, hogy az megfelel a 2002/60/EK irányelv 16. cikkében meghatározott követelményeknek. A tervet ezért ennek megfelelően jóvá kell hagyni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja a Cseh Köztársaság által 2017. október 24-én benyújtott, az afrikai sertéspestisnek a tagállam fertőzött területein élő vaddisznóállományban történő felszámolására vonatkozó tervet.

2. cikk

A Cseh Köztársaság 2017. december 1-jéig hatályba lépteti az 1. cikkben említett felszámolási terv végrehajtásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Cseh Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 17-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 192., 2002.7.20., 27. o.

(2)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/1850 végrehajtási határozata (2017. október 11.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 264., 2017.10.13., 7. o.).


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/57


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2166 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. november 17.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2017) 7540. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. A végrehajtási határozat melléklete a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel e tagállamok bizonyos területeit az I–IV. részében. Ebben a felsorolásban Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország bizonyos területei szerepelnek.

(2)

2017 szeptemberében és októberében néhány esetben afrikai sertéspestis előfordulását figyelték meg vaddisznókban a lettországi Kuldīgas novads, a litvániai Jurbarko rajono savivaldybė, valamint a lengyelországi Bargłów Kościelny, Płaska, Sejny és Stary Brus gminy területén, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Ezek az esetek a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(3)

2017 szeptemberében és októberében több afrikaisertéspestis-kitörés fordult elő házi sertésekben az észtországi Lääne-Nigula valdin, a lettországi Neretas novads, a litvániai Anykščių rajono savivaldybė, Kavarsko seniūnija, valamint a lengyelországi Lipsk gmina területén. Ezek a kitörések olyan területeken fordultak elő, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében vannak felsorolva. Ezek a kitörések a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(4)

2016 októbere óta nem érkezett afrikai sertéspestis kitörésére vonatkozó bejelentés házi sertések esetében Lettország egyes, az említett melléklet III. részében felsorolt területeiről. Emellett az említett vírus terjedésének megakadályozását célzó biobiztonsági intézkedésekre vonatkozó nemzeti tervek alapján az érintett területeken működő gazdaságokban megfelelő módon megvalósult a biobiztonsági intézkedések felügyelete. E tények az epidemiológiai helyzet javulását jelzik Lettországban.

(5)

2017 júliusa óta nem érkezett afrikai sertéspestis kitörésére vonatkozó bejelentés házi sertések esetében Litvánia egyes, az említett melléklet III. részében felsorolt területeiről, amelyeken nincsenek nem kereskedelmi célú sertéstartó gazdaságok. Emellett az érintett területeken működő gazdaságokban megfelelő módon megvalósult a biobiztonsági intézkedések felügyelete. E tények az epidemiológiai helyzet javulását jelzik Litvániában.

(6)

Az Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország afrikai sertéspestissel kapcsolatos új állategészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni az EU területén élő érintett házisertés- és vaddisznóállományok szóban forgó betegséggel kapcsolatos jelenlegi epidemiológiai helyzetének alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozatban előírt járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, ugyanakkor az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése és egyúttal a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében módosítani kell az említett végrehajtási határozat mellékletében szereplő, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, figyelembe véve a szóban forgó betegséggel kapcsolatban Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban fennálló epidemiológiai helyzetben bekövetkezett változásokat.

(7)

Ennek megfelelően Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának legutóbbi esetei által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeit az említett melléklet II. részében kell felsorolni.

(8)

Ezen túlmenően Észtországnak, Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak az afrikai sertéspestis házi sertésekben való előfordulásának legutóbbi kitörései által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében felsorolt területeit az említett melléklet III. részében kell felsorolni.

(9)

Ezen túlmenően Lettországnak a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében felsorolt azon konkrét területeit –amelyekről a közelmúltban nem érkezett afrikaisertéspestis-kitörésekre vonatkozó bejelentés – az említett melléklet II. részében kell felsorolni.

(10)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 17-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

okres Uherské Hradiště,

okres Kroměříž,

okres Vsetín.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

3.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novads,

Alsungas novads,

Auces novada Bēnes, Vecauces un Ukru pagasts, Auces pilsēta,

Dobeles novada Penkules pagasts,

Jelgavas novada Platones, Vircavas, Jaunsvirlaukas, Vilces, Lielplatones, Elejas un Sesavas pagasts,

Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Gudenieku, Turlavas, Kurmāles, Snēpeles, Laidu pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

republikas pilsēta Jelgava,

Rundāles novada Svitenes un Viesturu pagasts,

Saldus novada Ezeres, Kursīšu, Novadnieku, Pampāļu, Saldus, Zaņas un Zirņu pagasts, Saldus pilsēta,

Skrundas novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Tērvetes novads,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts.

4.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Girdžių, Jurbarko miesto Jurbarkų ir Viešvilės seniūnijos ir Skirsnemunės ir Šimkaičių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 146,

Kalvarijos savivaldybė,

Kazlų Rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Linkuvos ir Pašvitinio seniūnijos,

Panevėžio rajono savivaldybė: Krekenavos seninūnijos dalis į vakarus nuo Nevėžio upės ir į pietus nuo kelio Nr. 3004,

Radviliškio rajono savivaldybė: Aukštelkų, Baisogalos, Grinkiškio, Radviliškio, Radviliškio miesto, Skėmių, Šaukoto, Šeduvos miesto, Šaulėnų ir Tyrulių,

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos seniūnija į šiaurę nuo kelio Nr A1, Ariogalos miesto, Betygalos seniūnijos, Girkalnio ir Kalnūjų seniūnijos į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Pagojukų, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto, Šiluvos ir Viduklės seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė.

5.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Biała Piska, Orzysz, Pisz i Ruciane Nida w powiecie piskim,

gminy Miłki i Wydminy w powiecie giżyckim,

gminy Olecko, Świętajno i Wieliczki w powiecie oleckim.

 

w województwie podlaskim:

gmina Brańsk z miastem Brańsk, gminy Boćki, Rudka, Wyszki, część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), miasto Bielsk Podlaski, część gminy Orla położona na zachód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

gminy Augustów z miastem Augustów, Nowinka i część gminy Sztabin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 664 w powiecie augustowskim;

gminy Dąbrowa Białostocka, Janów, Suchowola i Korycin w powiecie sokólskim,

gminy Dziadkowice, Grodzisk i Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gminy Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, Łapy i Poświętne w powiecie białostockim,

powiat zambrowski,

gminy Bakałarzewo, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki i Szypliszki w powiecie suwalskim,

gminy Sokoły, Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Łomża, Miastkowo, Nowogród, Piątnica, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Białystok,

powiat miejski Łomża,

powiat miejski Suwałki.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Sabnie, Sterdyń, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Domanice, Kotuń, Mokobody, Skórzec, Suchożebry, Mordy, Siedlce, Wiśniew i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Lelis, Łyse, Rzekuń, Troszyn, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

gminy Olszanka i Łosice w powiecie łosickim,

powiat ostrowski.

 

w województwie lubelskim:

gminy Cyców, Ludwin i Puchaczów w powiecie łęczyńskim,

gminy Borki, Czemierniki, miasto Radzyń Podlaski i Ulan-Majorat w powiecie radzyńskim,

gmina Adamów, Krzywda, Serokomla, Stanin, Trzebieszów, Wojcieszków i gmina wiejska Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Milanów, Parczew, Siemień i Sosnowica w powiecie parczewskim,

gminy Dorohusk, Kamień, Chełm, Ruda – Huta, Sawin i Wierzbica w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gminy Firlej, Kock, Niedźwiada, Ostrówek, Ostrów Lubelski i Uścimów

w powiecie lubartowskim.

II. RÉSZ

1.   Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

okres Zlín.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Haapsalu linn,

Hanila vald,

Harju maakond,

Ida-Viru maakond,

Jõgeva maakond,

Järva maakond,

Kihelkonna vald,

Kullamaa vald,

Kuressaare linn,

Lääne-Viru maakond,

Lääne-Saare vald,

osa Leisi vallast, mis asub lääne pool Kuressaare-Leisi maanteest (maanatee nr 79),

Lihula vald,

Martna vald,

Muhu vald,

Mustjala vald,

osa Noarootsi vallast, mis asub põhja pool maanteest nr 230,

Nõva vald,

Pihtla vald,

Pärnu maakond (välja arvatud Audru ja Tõstamaa vald),

Põlva maakond,

Rapla maakond,

osa Ridala vallast, mis asub edela pool maanteest nr 31,

Ruhnu vald,

Salme vald,

Tartu maakond,

Torgu vald,

Valga maakond,

Viljandi maakond,

Vormsi vald,

Võru maakond.

3.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aglonas novada Kastuļinas, Grāveru un Šķeltovas pagasts,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novada Lielauces un Īles pagasts,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novada Vaboles, Līksnas, Sventes, Medumu, Demenas, Kalkūnes, Laucesas, Tabores, Maļinovas, Ambeļu, Biķernieku, Naujenes, Vecsalienas, Salienas un Skrudalienas pagasts,

Dobeles novada Dobeles, Annenieku, Bikstu, Zebrenes, Naudītes, Auru, Krimūnu, Bērzes un Jaunbērzes pagasts, Dobeles pilsēta,

Dundagas novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa A2,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa P10, Ikšķiles pilsēta,

Ilūkstes novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novada Glūdas, Zaļenieku, Svētes, Kalnciema, Līvbērzes un Valgundes pagasts,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V81 un V128,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada Padures, Pelču, Rumbas, Rendas, Kalibes un Vārmes pagasti,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novada Skultes, Limbažu, Umurgas, Katvaru, Pāles un Viļķenes pagasts, Limbažu pilsēta,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novada Mazzalves pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa P73 un uz rietumiem no autoceļa 932,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novada Saunas pagasts,

Priekuļu novada Veselavas pagasts un Priekuļu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa P28 un rietumiem no autoceļa P20,

Raunas novada Drustu pagasts un Raunas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa A2,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novada Audriņu, Bērzgales, Čornajas, Dricānu, Gaigalavas, Griškānu, Ilzeskalna, Kantinieku, Kaunatas, Lendžu, Lūznavas, Maltas, Mākoņkalna, Nagļu, Ozolaines, Ozolmuižas, Rikavas, Nautrēnu, Sakstagala, Silmalas, Stoļerovas, Stružānu un Vērēmu pagasts un Feimaņu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa V577 un Pušas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V577 un V597,

Riebiņu novada Sīļukalna, Stabulnieku, Galēnu un Silajāņu pagasts,

Rojas novads,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa P10,

Rugāju novads,

Rundāles novada Rundāles pagasts,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Saldus novada Jaunlutriņu, Lutriņu un Šķēdes pagasts,

Saulkrastu novads,

Siguldas novada Mores pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa P3,

Skrīveru novads,

Smiltenes novads,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novada Elkšņu un Viesītes pagasts, Viesītes pilsēta,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

4.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė: Andrioniškio, Anykščių, Debeikių, Kavarsko seniūnijos dalis į šiaurės rytus nuo kelio Nr. 1205 ir į šiaurę rytus nuo kelio Nr. 1218, Kurklių, Skiemonių, Svėdasų, Troškūnų ir Viešintų seniūnijos,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė: Nemunėlio Radviliškio, Pabiržės, Pačeriaukštės ir Parovėjos seniūnijos,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Juodaičių, Raudonės, Seredžiaus, Veliuonos seniūnijos ir Skirsnemunės ir Šimkaičių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 146,

Kaišiadorių miesto savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybės: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Domeikavos, Ežerėlio, Garliavos apylinkių, Garliavos, Karmėlavos, Kačerginės, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vilkijos apylinkių, Vilkijos, Zapyškio seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė savivaldybės: Dotnuvos, Gudžiūnų, Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr 3514 ir Nr 229, Krakių, Kėdainių miesto, Surviliškio, Truskavos, Vilainių ir Šėtos seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė: Noriūnų, Skapiškio, Subačiaus ir Šimonių seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Klovainių, Rozalimo, Lygumų, Pakruojo ir Žeimelio seniūnijos,

Pasvalio rajono savivaldybė: Joniškėlio apylinkių, Joniškėlio miesto, Saločių ir Pušaloto seniūnijos,

Radviliškio rajono savivaldybė: Pakalniškių ir Sidabravo seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Kalnūjų, Girkalnio, Ariogalios seniūnijos į pietus nuo kelio Nr. A1,

Prienų miesto savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

5.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

część gminy Wizna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jedwabne i Wizna oraz na południe od linii wyznaczoną przez drogę nr 64 (od skrzyżowania w miejscowości Wizna w kierunku wschodnim do granicy gminy) w powiecie łomżyńskim,

gmina Dubicze Cerkiewne, Czyże, Białowieża, Hajnówka z miastem Hajnówka, Narew, Narewka i części gmin Kleszczele i Czeremcha położone na wschód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gmina Kobylin-Borzymy w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), część gminy Orla położona na wschód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

powiat sejneński,

gminy Bargłów Kościelny, Płaska i część gminy Sztabin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 664 w powiecie augustowskim,

gminy Sokółka, Szudziałowo, Sidra, Kuźnica, Nowy Dwór i Krynki w powiecie sokólskim.

 

w województwie mazowieckim:

gmina Przesmyki w powiecie siedleckim.

 

w województwie lubelskim:

gminy Komarówka Podlaska i Wohyń w powiecie radzyńskim,

gminy Stary Brus i Urszulin w powiecie włodawskim,

gminy Rossosz, Wisznice, Sławatycze, Sosnówka, Tuczna i Łomazy w powiecie bialskim.

III. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Audru vald,

Lääne-Nigula vald,

Laimjala vald,

osa Leisi vallast, mis asub ida pool Kuressaare-Leisi maanteest (maantee nr 79),

Osa Noarootsi vallast, mis asub lõuna pool maanteest nr 230,

Orissaare vald,

Pöide vald,

Osa Ridala vallast, mis asub kirde pool maanteest nr 31,

Tõstamaa vald,

Valjala vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aglonas novada Aglonas pagasts,

Auces novada Vītiņu pagasts,

Daugavpils novada Nīcgales, Kalupes, Dubnas un Višķu pagasts,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa A2,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa P10,

Inčukalna novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V81 un V128,

Limbažu novada Vidrižu pagasts,

Neretas novada Neretas, Pilskalnes, Zalves pagasts un Mazzalves pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa P73 un uz austrumiem no autoceļa 932,

Priekuļu novada Liepas un Mārsēnu pagasts un Priekuļu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa P28 un austrumiem no autoceļa P20,

Preiļu novada Preiļu, Aizkalnes un Pelēču pagasts un Preiļu pilsēta,

Raunas novada Raunas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa A2,

Rēzeknes novada Feimaņu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa V577 un Pušas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V577 un V597,

Riebiņu novada Riebiņu un Rušonas pagasts,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa P10,

Salaspils novads,

Saldus novada Jaunauces, Rubas, Vadakstes un Zvārdes pagasts,

Sējas novads,

Siguldas novada Siguldas pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa P3, un Siguldas pilsēta,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Vārkavas novads,

Viesītes novada Rites un Saukas pagasts.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Anykščių rajono savivaldybė: Kavarsko seniūnijos dalis į vakarus-nuo kelio Nr. 1205 ir į pietus nuo kelio Nr. 1218 ir Traupio seniūnija,

Biržų rajono savivaldybė: Vabalninko, Papilio ir Širvenos seniūnijos,

Druskininkų savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Babtų, Čekiškės ir Vandžiogalos seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė: Pelėdnagių, Pernaravos seniūnijos ir Josvainių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr 3514 ir Nr 229,

Kupiškio rajono savivaldybė: Alizavos ir Kupiškio seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Guostagalio seniūnija,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė: Karsakiškio, Miežiškių, Naujamiesčio, Paįstrio, Raguvos, Ramygalos, Smilgių, Upytės, Vadoklių, Velžio seniūnijos ir Krekenavos seniūnijos dalis į rytus nuo Nevėžio upės ir į šiaurę nuo kelio Nr. 3004,

Pasvalio rajono savivaldybė: Daujėnų, Krinčino, Namišių, Pasvalio apylinkių, Pasvalio miesto, Pumpėnų ir Vaškų seniūnijos,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

gminy Jedwabne i Przytuły oraz część gminy Wizna, położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jedwabne i Wizna oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę 64 (od skrzyżowania w miejscowości Wizna w kierunku wschodnim do granicy gminy) w powiecie łomżyńskim,

gmina Lipsk w powiecie augustowskim,

części gminy Czeremcha i Kleszczele położone na zachód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gminy Drohiczyn, Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja, Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Platerów, Sarnaki, Stara Kornica i Huszlew w powiecie łosickim,

gminy Korczew i Paprotnia w powiecie siedleckim.

 

w województwie lubelskim:

gminy Kodeń, Konstantynów, Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie i Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Radzyń Podlaski i Kąkolewnica w powiecie radzyńskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gmina Podedwórze w powiecie parczewskim.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


Helyesbítések

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/69


Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2017. január 26-i (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 22., 2017. január 27. )

Az 52. oldalon az 1. cikk (1) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínából és Tajvanról származó, ausztenites korrózióálló minőségű acélból készült, tompahegesztéses, az AISI 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H és azokkal más szabványok szerint egyenértékű típusoknak megfelelő, nem karimás, késztermék vagy nem annak minősülő olyan csőszerelvények behozatalára, amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 406,4 mm és falvastagsága legfeljebb 16 mm, átlagos felületi érdessége (Ra) pedig legalább 0,8 mikrométer. E termék az ex 7307 23 10 és az ex 7307 23 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015, 7307239025) alá tartozik.”

helyesen:

„(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínából és Tajvanról származó, ausztenites korrózióálló minőségű acélból készült, tompahegesztéses, az AISI 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H és azokkal más szabványok szerint egyenértékű típusoknak megfelelő, nem karimás, készterméknek vagy nem annak minősülő olyan csőszerelvények behozatalára, amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 406,4 mm és falvastagsága legfeljebb 16 mm, belső felületének átlagos felületi érdessége (Ra) pedig legalább 0,8 mikrométer. E termék az ex 7307 23 10 és az ex 7307 23 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015, 7307239025) alá tartozik.”


21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/69


Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/141 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. április 6-i (EU) 2017/659 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 94., 2017. április 7. )

A 9. oldalon, az 1. cikkben az (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdését felváltó bekezdésben:

következő szövegrész:

„(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínából és Tajvanról származó, ausztenites korrózióálló minőségű acélból készült, tompahegesztéses, az AISI 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H és azokkal más szabványok szerint egyenértékű típusoknak megfelelő, nem karimás, késztermék vagy nem annak minősülő olyan csőszerelvények behozatalára, amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 406,4 mm és falvastagsága legfeljebb 16 mm, átlagos felületi érdessége (Ra) pedig legalább 0,8 mikrométer. E termék az ex 7307 23 10 és az ex 7307 23 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015, 7307239025) alá tartozik.”

helyesen:

„(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínából és Tajvanról származó, ausztenites korrózióálló minőségű acélból készült, tompahegesztéses, az AISI 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H és azokkal más szabványok szerint egyenértékű típusoknak megfelelő, nem karimás, készterméknek vagy nem annak minősülő olyan csőszerelvények behozatalára, amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 406,4 mm és falvastagsága legfeljebb 16 mm, belső felületének átlagos felületi érdessége (Ra) pedig legalább 0,8 mikrométer. E termék az ex 7307 23 10 és az ex 7307 23 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015, 7307239025) alá tartozik.”