1.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/1

(1)

A digitális egységes piacon a polgárok és a vállalkozások internetkapcsolatának európai jövőképét meghatározó „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közlemény az Unióban az internetkapcsolat javítására alkalmas számos lehetséges intézkedést mutat be.

(2)

„Európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i közleményében a Bizottság emlékeztet rá, hogy az Európa 2020 stratégia kiemeli a szélessávú hálózatok bevezetésének a társadalmi befogadás és az Unió versenyképességének elősegítésében játszott fontos szerepét, megerősítve az annak biztosítására irányuló célkitűzést, hogy 2020-ig minden európai polgár hozzáféréssel rendelkezzen 30 Mbps-ot meghaladó sebességű internethez, továbbá hogy az európai háztartások legalább 50 %-a előfizetéssel rendelkezzen a 100 Mbps-nál gyorsabb internet-kapcsolathoz.

(3)

A Bizottság 2016. szeptember 14-i közleményében az Unió-szerte megvalósuló internetkapcsolat jövőképét támogató intézkedések között a tervezési eljárások egyszerűsítése és a szabályozási akadályok csökkentése révén támogatja a helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését. Ezek a hozzáférési pontok, ideértve a más közszolgáltatások nyújtását kiegészítő és a nem kereskedelmi jellegű hozzáférési pontokat is, jelentősen hozzájárulhatnak a jelenlegi vezeték nélküli hírközlési hálózatok fejlesztéséhez, és az ilyen hálózatok jövőbeli generációinak kiépítéséhez azáltal, hogy az igények alakulásának megfelelően előmozdítják a lefedettség egyenletességének javulását. Ezeknek a hozzáférési pontoknak az Unió teljes területén érvényes azonosítási rendszerrelellátott hálózatot kell alkotniuk, amelyhez más ingyenes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat-hálózatok is csatlakozni tudnak. A rendszernek meg kell felelnie az uniós adatvédelmi követelményeknek és az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4).

(4)

E rendelet keretében az ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat akkor ingyenes, ha azt közvetlen kifizetés vagy más típusú ellentételezés – például kereskedelmi reklám vagy a személyes adatok üzleti célú rendelkezésre bocsátása – révén biztosított ellenszolgáltatás nélkül nyújtják. A diszkriminatív feltételektől mentesség azt jelenti, hogy az uniós jog vagy az uniós jognak megfelelő nemzeti jog által előírt korlátozások sérelme nélkül nyújtják, továbbá biztosítják a hálózat zökkenőmentes működését, különösen a csúcsidőszakokban a kapacitások felhasználók közötti méltányos felosztását.

(5)

A versenyt és a beruházásokat ösztönző, versenyen alapuló piac és a fejleményekhez alkalmazkodó jogszabályi keret, a rendkívül nagy kapacitású kapcsolatok széles körű rendelkezésre állása és elterjedése, valamint a transzeurópai hálózatok, és az új üzleti modellek képezik a fő hajtóerejét az olyan nagy és rendkívül nagy kapacitású hálózatokba történő beruházásoknak, amelyek képesek internetkapcsolatot teremteni a polgárok számára az Unió egész területén.

(6)

A 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre tekintettel, valamint a digitális társadalmi befogadás elősegítése érdekében az Uniónak támogatnia kell az ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, kiváló minőségű, helyi vezeték nélküli internetkapcsolat nyújtását a helyi közélet központjaiban, ideértve a nyilvánosság számára nyitva álló szabadtéri területeket is. Ez a támogatás sem az 1316/2013/EU rendeletben (5), sem a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) nem szerepel.

(7)

Az ilyen típusú támogatás várhatóan arra ösztönzi a 2016/2102/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott közszférabeli szervezeteket, hogy közfeladatuk ellátását kiegészítő szolgáltatásként ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, helyi vezeték nélküli internetkapcsolatot kínáljanak annak érdekében, hogy a helyi közösségek tagjai a közélet központjaiban részesüljenek a nagysebességű széles sáv előnyeiből, és alkalmuk nyíljon digitális készségeik fejlesztésére. E szervezetek közé tartoznak a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok által létrehozott társulások, más helyi közigazgatási szervek és intézmények, valamint a könyvtárak és a kórházak.

(8)

Az ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat hozzájárulhat a digitális szakadék áthidalásához, különösen a digitális jártasság terén lemaradásban lévő közösségekben, beleértve a vidéki és a távoli térségeket.

(9)

A nagy- és ultra nagysebességű széles sávhoz és következésképpen az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása – különösen a vidéki és a távoli térségekben – növelheti az életminőséget azáltal, hogy megkönnyíti a szolgáltatások, például az e-egészségügy és az e-kormányzat elérését, valamint előmozdíthatja a helyi kis- és középvállalkozások fejlődését.

(10)

Az e rendelet alapján nyújtott támogatás sikerének biztosítása és az uniós cselekvés ezen a területen való előmozdítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy azok az intézmények, amelyek az e rendelet alapján rendelkezésre álló uniós pénzügyi támogatásban részesülő projekteket folytatnak, a lehető legtöbb információval lássák el a végfelhasználókat a szolgáltatások rendelkezésre állásáról, és hívják fel a figyelmet arra, hogy a támogatást az Unió nyújtotta. Ezen túlmenően, ezen információkban a végfelhasználók számára könnyen hozzáférhetővé lehetne tenni az Unióról szóló tájékoztatást.

(11)

Tekintettel annak konkrét céljára és arra, hogy helyi szükségleteket céloz meg, az ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolatnak a közösségi élet központjaiban való előmozdítását az 1316/2013/EU és 283/2014/EU rendelet szerinti, a távközlési szektorban végrehajtott elkülönült közös érdekű projektként kell értelmezni.

(12)

Az internetkapcsolat helyi közösségekben való előmozdításának megfelelő finanszírozása és a sikeres végrehajtás érdekében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a távközlési ágazatban való végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeget 25 000 000 EUR összeggel kell megemelni, és azt 50 000 000 EUR-ra lehet emelni.

(13)

Tekintettel az e rendelet keretében nyújtandó támogatás nem kereskedelmi jellegére és az egyedi projektek előreláthatólag kis léptékére, az adminisztratív terheket minimálisra kell szorítani, és azoknak a tervezett haszonnal arányosnak kell lenniük, figyelembe véve az elszámoltathatóság, illetve az egyszerűsítés és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúly szükségességét. Következésképpen e rendeletet a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) keretében jelenleg vagy a jövőben rendelkezésre álló pénzügyi támogatás legmegfelelőbb formáival kell megvalósítani, különösen – például utalványok formájában nyújtott – vissza nem térítendő támogatásokkal. Az e rendelet keretében nyújtandó támogatás nem alapozhat pénzügyi eszközök igénybevételére. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesülnie kell.

(14)

Tekintettel a pénzügyi források szűkösségére a kérelmek esetlegesen magas számához viszonyítva, egyszerűsíteni kell az adminisztratív eljárásokat annak érdekében, hogy a döntéseket időben meg lehessen hozni. Az 1316/2013/EU rendeletet módosítani kell annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok hozzájárulásukat adhassák a 283/2014/EU rendelet mellékletének 4. szakaszában meghatározott feltételeknek megfelelő pályázati kategóriákhoz a kérelmek egyedi jóváhagyásának elkerülése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatások vagy más formájú pénzügyi támogatások esetében ne legyen kötelező a kiadások igazolása és a Bizottság éves tájékoztatása.

(15)

Az egyes helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok korlátozott hatóköre és az érintett egyedi projektek kisebb értéke miatt az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő hozzáférési pontok várhatóan nem jelentenek versenyt a kereskedelmi ajánlatok számára. Annak érdekében, hogy az ilyen pénzügyi támogatás ne torzítsa indokolatlanul a versenyt, ne szorítsa ki a magánberuházásokat, és a magánszereplőket ne tántorítsa el a beruházástól, az e rendelet keretében nyújtott támogatásnak olyan projektekre kell korlátozódnia, amelyek nem pusztán megkettőzik az ugyanazon a közösségi területen már létező ingyenes és hasonló jellegű magán- vagy közszférabeli kínálatot. E rendelet nem gátolhatja, hogy a felhasználói feltételekben korlátozásokat írjanak elő, így például azt, hogy az internetkapcsolatot meghatározott időtartamra vagy észszerű maximális adatforgalomra korlátozzák.

(16)

A további támogatás jelentősebb hatást eredményezhet, ezért az nem zárandó ki. Az ilyen további támogatás mind közpénzből, mint például uniós vagy nemzeti alapokból, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot is, mind magánforrásból nyújtható.

(17)

A rendelkezésre álló költségvetési keretet a tagállamokat tekintve földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell elosztani a projektek között, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. A földrajzi egyensúly biztosítását célzó mechanizmust be kell építeni az 1316/2013/EU rendelet alapján elfogadott, érintett munkaprogramokba, és szükség szerint az e rendelettel összhangban elfogadott pályázati felhívásokban tovább kell pontosítani, például oly módon, hogy lehetővé váljon az azon tagállamok pályázóinak nagyobb számban való részvétele, amelyekben a vissza nem térítendő támogatások vagy más formájú pénzügyi támogatások felhasználása összehasonlítva alacsonyabb volt.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jelen rendelet szerinti internetkapcsolat mielőbb rendelkezésre álljon, a pénzügyi támogatást olyan online eszközök lehető legnagyobb mértékű felhasználásával kell nyújtani, amelyek lehetővé teszik a kérelmek gyors benyújtását és kezelését, valamint támogatják a kiépített helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok megvalósítását, nyomon követését és ellenőrzését. A Bizottságnak és a tagállamok illetékes hatóságainak népszerűsíteniük kell a közös érdekű projektet.

(19)

E rendelet nem érinti az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogszabályokat, például azokat a tagállami rendelkezéseket, amelyek tiltják, hogy a helyi önkormányzatok közvetlenül biztosítsanak ingyenes, vezeték nélküli kapcsolatot, ugyanakkor engedélyezik, hogy magánszervezeteken keresztül szolgáltassanak ilyen kapcsolatot.

(20)

Tekintettel az Unióban az internetkapcsolat és az olyan hozzáférési hálózatok előmozdítása iránti igények sürgősségére, amelyek legalább nagy sebességű szélessávú szolgáltatások segítségével – és egyúttal lehetőleg teljesítve a gigabitalapú európai információs társadalommal kapcsolatos célkitűzéseket – képesek szerte az Unióban – beleértve a vidéki és a távoli térségeket is – magas színvonalú internetes felhasználói élményt biztosítani, törekedni kell arra, hogy a pénzügyi támogatás elosztása földrajzilag kiegyensúlyozottan történjen.

(21)

A kedvezményezett szervezeteket kötelezni kell arra, hogy a vezeték nélküli kapcsolatot legalább három éven keresztül biztosítsák.

(22)

Az e rendelet értelmében finanszírozott intézkedéseknek a legújabb és legkorszerűbb berendezéseket kell használniuk, amelyek képesek ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető és biztonságos nagysebességű internetkapcsolatot biztosítani a felhasználóknak.

(23)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a helyi közösségekben Unió-szerte kiváló minőségű, vezeték nélküli internetkapcsolat nyújtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

Az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„1.   »közös érdekű projekt«: az 1315/2013/EU rendeletben, a 347/2013/EU rendeletben vagy a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*1) meghatározott projekt;

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).”"

2.

A 4. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A távközlési ágazatban a CEF-nek a 283/2014/EU rendeletben meghatározott célkitűzések megvalósítását célzó intézkedéseket kell támogatnia.”

3.

Az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Amennyiben azt az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése iránti igény indokolja, különösen az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 185. cikke értelmében vett kis értékű támogatások esetén, az e cikk (1) bekezdésében említett tagállamok hozzájárulásukat adhatják egy bizonyos pályázati kategóriához az e rendelet 17. cikke szerint elfogadott munkaprogramok keretében, az egyes kérelmezők megjelölése nélkül. Ilyen hozzájárulás esetén a tagállamoknak nem kell minden egyes pályázatot külön-külön jóváhagyniuk.”

6.

A 10. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat helyi közösségekben történő biztosításával kapcsolatos intézkedések az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ának fedezéséig finanszírozhatók uniós pénzügyi támogatásból, a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül.”

7.

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet VIII. címének megfelelően létrehozott pénzügyi eszközök felhasználhatók arra, hogy könnyebben jussanak finanszírozáshoz az 1315/2013/EU, a 347/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletben meghatározott közös érdekű projektekhez, valamint célkitűzéseik megvalósításához hozzájáruló intézkedéseket végrehajtó szervezetek. E pénzügyi eszközöknek a piaci hiányosságok, az optimálisnál rosszabb beruházási körülmények és a beruházások iránti igények előzetes felmérésén kell alapulniuk. Az egyes pénzügyi eszközök fő feltételeit és eljárásait e rendelet I. mellékletének III. része határozza meg.”

8.

A 17. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság a többéves és az ágazati éves munkaprogramok elfogadásakor rögzíti a kiválasztási és odaítélési szempontokat az e rendelet 3. és 4. cikkében, valamint az 1315/2013/EU, a 347/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletben meghatározott célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban. A Bizottság az odaítélési szempontok megállapításakor figyelembe veszi az e rendelet I. mellékletének V. részében meghatározott általános irányvonalakat.”

9.

A 22. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Az e cikk második bekezdésében említett kiadások igazolása nem kötelező a 283/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások vagy más formájú pénzügyi támogatások esetében.

A Bizottság e cikk harmadik bekezdésében említett, kötelező, évente történő tájékoztatása nem alkalmazandó a 283/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások vagy más formájú pénzügyi támogatások esetében.”

1.

A 2. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)   »helyi vezeték nélküli hozzáférési pont«: kis hatókörben működő, kis méretű, kis teljesítményű berendezés, amely nem kizárólagos alapon olyan rádióspektrumot használ, amelynek rendelkezésre állási feltételei és hatékony felhasználása uniós szinten harmonizált, és amely felhasználók számára lehetővé teszi a vezeték nélküli hozzáférést egy elektronikus hírközlő hálózathoz.”

2.

A 4. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8a)   A helyi közösségekben ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, kiváló minőségű, helyi vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítása terén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek teljesíteniük kell a melléklet 4. szakaszában meghatározott feltételeket ahhoz, hogy támogathatók legyenek.”

5.

A 8. cikk (9) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

6.

A melléklet a következő szakasszal egészül ki:

„4. SZAKASZ: VEZETÉK NÉLKÜLI INTERNETKAPCSOLAT A HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN

Az intézkedéseknek ahhoz, hogy pénzügyi támogatásra jogosultak legyenek, a helyi közélet központjaiban – ezen belül a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó, a nyilvánosság számára nyitva álló szabadtéri helyeken – ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítására kell irányulniuk. A hozzáférhetőség érdekében az említett intézkedéseknek legalább a tagállam megfelelő nyelvein, és a lehetséges mértékben az Unió intézményeinek egyéb hivatalos nyelvein is biztosítaniuk kell a szolgáltatáshoz való hozzáférést.

A pénzügyi támogatás az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszférabeli szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek – a nemzeti joggal összhangban – helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolatot kívánnak biztosítani.

A helyi vezeték nélküli internetkapcsolat nyújtására irányuló intézkedés támogatásban részesülhet, ha

Az ugyanazon közösségi térben a minőséget is beleértve hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokat pusztán megkettőző intézkedések nem részesülhetnek támogatásban. Az ilyen megkettőzés elkerülhető azzal, ha biztosított, hogy az e rendelet alapján finanszírozott hozzáférési pontok körét úgy tervezik meg, hogy az elsődlegesen a közösségi tereket foglalja magában, és ne legyen átfedés a hasonló jellemzőkkel rendelkező, a magán- vagy közszférabeli kínálatban már szereplő hozzáférési pontok körével.

A rendelkezésre álló költségvetési keretet a tagállamokat tekintve földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell biztosítani a beérkezett pályázatok száma alapján az ebben a szakaszban megállapított feltételeknek megfelelő intézkedések számára, főszabály szerint „érkezési sorrendben.” Az egyes pályázati felhívások szerinti teljes keretösszeg valamennyi olyan tagállamra kiterjed, ahonnan támogatható pályázatok érkeztek.

Az e szakasz alapján finanszírozott intézkedéseknek legalább három évig kell működniük, melynek során azokat a Bizottság szigorúan felügyeli. A projekt Bizottság által történő felügyelete a működési időszakon túl is folytatódik annak érdekében, hogy áttekintést nyújtson az adott intézkedés működőképességéről és esetleges alapot biztosítson jövőbeli kezdeményezésekhez.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).”"

1.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/9

(1)

Az 1030/2002/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélyének egységes formátumát.

(2)

A súlyos hamisításokra és csalásokra tekintettel a tartózkodási engedélyek jelenlegi egységes formátuma, amely 20 éve van használatban, nem tekinthető biztonságosnak.

(3)

Ezért a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélyének biztonságosabbá tétele és a hamisítás megelőzése érdekében ezen engedélyek tekintetében egy modernebb biztonsági elemekkel rendelkező, új közös mintát kell meghatározni.

(4)

A harmadik országok azon állampolgárait, akik a schengeni vívmányokat teljes egészében alkalmazó tagállamok egyike által az egységes formátumban kiállított, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a schengeni térségen belül legfeljebb 90 napig megilleti a szabad mozgás joga, feltéve, hogy teljesítik az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) említett beutazási feltételeket.

(5)

A harmadik országok állampolgárai beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jogszabályok olyan rendszerekről rendelkeznek, amelyek további mobilitási jogokat biztosítanak különös beutazási és tartózkodási feltételek mellett azokban a tagállamokban, amelyekre nézve kötelezők az említett vívmányok. Az említett jogszabályoknak megfelelően kiállított tartózkodási engedélyekhez az 1030/2002/EK rendelettel megállapított egységes formátumot használják. Ezért annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok azonosíthassák a harmadik országok azon állampolgárait, akik ilyen különös mobilitási jogokat élvezhetnek, e tartózkodási engedélyeken a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően egyértelműen fel kell tüntetni a megfelelő bejegyzéseket, mint például „kutató”, „diák” vagy „vállalaton belül áthelyezett személy” (ICT).

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy ezt a rendeletet a nemzeti jogában végrehajtja-e.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(8)

Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (5) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

A tartózkodási engedélyek meglévő készletei tagállamok általi felhasználásának lehetővé tétele céljából átmeneti időszakot kell meghatározni, amelynek során a tagállamok továbbra is felhasználhatják a régi tartózkodási engedélyeket.

(13)

Az 1030/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,