ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/1 |
Értesítés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló, 2016. december 12-én Brüsszelben aláírt megállapodást (1) annak 86. cikke (3) bekezdésének értelmében 2017. november 1-jétől ideiglenesen alkalmazni kell. A megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2016. december 6-i tanácsi határozat 3. cikke értelmében a megállapodás következő rendelkezéseit kell ideiglenesen alkalmazni az Unió és a Kubai Köztársaság között, de csak annyiban, amennyiben uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket érintenek, beleértve a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozására és végrehajtására vonatkozó uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket is:
— |
I–IV. rész, és |
— |
V. rész, amennyiben az említett cím rendelkezéseinek kizárólagos célja a megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosítása. |
A 3. cikk első bekezdésében foglaltaktól eltérve a következő cikkek nem alkalmazhatók ideiglenesen:
— |
29. cikk, |
— |
35. cikk, |
— |
55. cikk, amennyiben az a tengeri közlekedéssel kapcsolatos együttműködésre vonatkozik, |
— |
58. cikk, |
— |
71. cikk, amennyiben az a határbiztonságra vonatkozik, és |
— |
73. cikk, amennyiben az a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseivel kapcsolatos együttműködésre vonatkozik. |
(1) HL L 337 I., 2016.12.13., 1. o.
RENDELETEK
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/2 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1798 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. június 2.)
a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésének a), c) és d) pontjára,
mivel:
(1) |
A 96/8/EK bizottsági irányelv (2) harmonizált szabályokat állapít meg a testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerekre vonatkozóan, és hatálya kiterjed a 609/2013/EU rendeletben meghatározott, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekre. |
(2) |
A 609/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezi a 96/8/EK irányelvet, és megállapítja a különböző élelmiszer-kategóriákra vonatkozó általános összetételi és tájékoztatási követelményeket, többek között a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tekintetében. Annak érdekében, hogy a Bizottság eleget tegyen a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek különös összetételi és tájékoztatási követelményei elfogadására vonatkozó kötelezettségének, helyénvaló a 96/8/EK irányelv rendelkezéseire építeni, mivel ezek a rendelkezések kielégítő módon biztosították a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek szabad mozgását és a közegészség magas szintű védelemét. |
(3) |
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek olyan összetett termékcsoportot alkotnak, amelyet elsősorban a testtömegcsökkentést elérni kívánó, túlsúlyos vagy elhízott felnőttek számára fejlesztettek ki. A testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendek kontextusában a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek alapvető összetételének ki kell elégítenie a túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőttek mindennapi táplálkozási igényeit az általánosan elfogadott tudományos adatoknak megfelelően. |
(4) |
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek biztonságosságának és alkalmasságának biztosítása érdekében részletes követelményeket kell megállapítani az összetételükre vonatkozóan, beleértve az energiatartalomra, valamint a makro- és mikrotápanyag-tartalomra vonatkozó követelményeket. E követelményeknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) legfrissebb tudományos szakvéleményén (3) kell alapulniuk. |
(5) |
Az innováció és a termékfejlesztés biztosítása érdekében olyan összetevők önkéntes hozzáadását is lehetővé kell tenni a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekhez, amely összetevőkre nem vonatkoznak e rendelet különös követelményei, különös tekintettel az élelmi rostra. A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek gyártásához felhasznált valamennyi összetevőnek alkalmasnak kell lennie a túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőttek számára, és alkalmasságukat szükség esetén megfelelő tanulmányokkal kell igazolni. Az élelmiszer-vállalkozók feladata az alkalmasság igazolása, a nemzeti illetékes hatóságoké pedig annak eseti alapon történő elbírálása, hogy fennáll-e az alkalmasság. |
(6) |
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékeknek meg kell felelniük az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4). A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a szóban forgó általános szabályok tekintetében adott esetben kiegészítéseket és kivételeket kell megállapítani. |
(7) |
Alapvető fontosságú, hogy a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tápértékjelölését megadják annak érdekében, hogy azt megfelelő módon alkalmazzák mind az adott élelmiszereket fogyasztó túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőttek, mind pedig az egészségügyi szakemberek, akik bizonyos esetekben tanácsot tudnak adni azok megfelelőségéről. Ezért annak érdekében, hogy teljesebb tájékoztatást nyújtson, a tápértékjelölésnek az 1169/2011/EU rendeletben előírtakon kívül egyéb adatokat is tartalmaznia kell. Ezen túlmenően a tápértékjelölés megadásának kötelezővé tételére vonatkozó kötelezettséget a csomag vagy tárolóedény méretétől függetlenül valamennyi, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termék esetében elő kell írni, ezért az 1169/2011/EU rendelet V. mellékletének 18. pontjában meghatározott mentesség nem alkalmazható. |
(8) |
A megfelelő tájékoztatás biztosítása és a termékek összehasonlításának megkönnyítése érdekében a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tápértékjelölésében feltüntetett értékeket adagokra és/vagy fogyasztási egységekre, valamint teljes napi adagra vonatkozóan kell kifejezni. Ezen túlmenően a szóban forgó információknak a gyártó utasításainak megfelelő elkészítést követően fogyasztásra kész termékre kell vonatkozniuk. |
(9) |
Az 1169/2011/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése korlátozott számban felsorol olyan tápanyagokat, amelyeket önkéntes alapon fel lehet venni az élelmiszerek tápértékjelölésébe. A 609/2013/EU rendelet melléklete számos, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekhez hozzáadható anyagot felsorol, amelyek közül néhány nem tartozik az 1169/2011/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdésének hatálya alá. A jogi egyértelműség biztosítása érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tápértékjelölése tartalmazhat ilyen anyagokat. Ezenkívül a fogyasztók és az egészségügyi szakemberek számára bizonyos esetekben hasznosak lehetnek a termékben jelen lévő szénhidrátokra és zsírokra vonatkozó részletesebb információk. Az élelmiszer-vállalkozóknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket az információkat önkéntes alapon megadják. |
(10) |
A túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőtteknek a lakosság egészéhez képest eltérő táplálkozási szükségleteik lehetnek. Ezenkívül a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek olyan élelmiszerek, amelyek teljes mértékben helyettesítik a napi étrendet. Ezen oknál fogva a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek energiatartalmára és tápanyagmennyiségére vonatkozó tápérték-információknak az 1169/2011/EU rendeletben a lakosság számára megállapított napi beviteli referenciaértékek százalékában való megadása félrevezetné a fogyasztókat, ezért az nem megengedhető. |
(11) |
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek „nagyon alacsony” vagy „alacsony” energiatartalmára vonatkozó feliratok hasznos információkkal szolgálhatnak a fogyasztók számára. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani az ilyen önkéntes állításokra vonatkozóan. |
(12) |
A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások az élelmiszer-vállalkozók által a kereskedelmi kommunikációban önkéntes alapon, az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szabályainak megfelelően használt promóciós eszközök. Tekintettel arra, hogy a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek különleges szerepet töltenek be az azokat fogyasztó személyek étrendjében, az ilyen termékek esetében nem engedélyezhető a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása. Figyelembe véve azonban, hogy a fogyasztók számára hasznos lehet az élelmi rostnak a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekben való jelenlétére vonatkozó információ, bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell a hozzáadott élelmi rosttal kapcsolatos, tápanyag-összetételre vonatkozó állításokat. |
(13) |
A 96/8/EK irányelv előírta, hogy a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekhez élelmi rostot kell adni. A tudományos bizonyítékok hiánya miatt a Hatóság legutóbbi véleményében nem tudta megállapítani az élelmi rost minimális tartalmát. Ezért a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekhez adott élelmi rost esetében indokolt fenntartani a 96/8/EK irányelvben az élelmi rostra vonatkozóan előírt minimális mennyiséget. |
(14) |
A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy tartassák be az élelmiszerjogot, illetve felügyeljék és ellenőrizzék, hogy az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e a követelményeknek. Ezzel összefüggésben a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek hatékony hatósági ellenőrzésének elősegítése érdekében az ilyen termékeket forgalomba hozó vállalkozóknak a nemzeti illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a használt címkék mintáját és az illetékes hatóságok által az e rendeletnek való megfelelés igazolásához szükségesnek ítélt összes információt, hacsak a tagállamok nem rendelkeznek más hatékony ellenőrzési rendszerrel. |
(15) |
Annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók alkalmazkodni tudjanak a gyártási folyamat esetleges technikai kiigazítását szükségessé tévő új követelményekhez, indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet a hatálybalépését öt évvel követő időponttól legyen alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a következő különös követelményeket határozza meg a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekre vonatkozóan:
a) |
összetételi követelmények; |
b) |
a címkézésre, a kiszerelésre és a reklámozásra vonatkozó követelmények; |
c) |
a termék forgalomba hozatalára vonatkozó értesítési követelmények. |
2. cikk
Forgalomba hozatal
(1) A 609/2013/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése h) pontjának hatálya alá tartozó élelmiszeripari termékek értékesítése során használandó név: „testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek”.
(2) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek e rendeletnek.
3. cikk
Összetételi követelmények
(1) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékeknek meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott összetételi követelményeknek, figyelembe véve a II. mellékletben szereplő előírásokat.
(2) Az I. mellékletben megállapított összetételi követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott vagy a gyártó utasításainak megfelelő elkészítést követően fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkoznak.
(3) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek csak abban az esetben tartalmazhatnak az I. mellékletben felsorolt anyagoktól eltérő összetevőket, ha azok alkalmasságát általánosan elfogadott tudományos adatok alapján állapították meg.
4. cikk
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó különös követelmények
(1) Az 1169/2011/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokon kívül a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek esetében meg kell adni a következő kötelező kiegészítő adatokat:
a) |
nyilatkozat arról, hogy a terméket csak testtömegcsökkentést elérni kívánó, túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőtteknek szánják; |
b) |
nyilatkozat arról, hogy terhes vagy szoptató nők, serdülők vagy orvosi kezelésre szoruló állapotban lévő személyek nem használhatják a terméket egészségügyi szakember tanácsa nélkül; |
c) |
a megfelelő napi folyadékmennyiség fogyasztásának jelentőségét hangsúlyozó felirat; |
d) |
nyilatkozat arról, hogy a használati útmutatóval összhangban történő felhasználás esetén a termék valamennyi alapvető tápanyagból fedezi a megfelelő napi mennyiséget; |
e) |
nyilatkozat arról, hogy a túlsúlyos vagy elhízott, egészséges felnőttek egészségügyi szakember tanácsa nélkül nem használhatják a terméket nyolc hétnél hosszabb ideig vagy rövidebb időn át ismétlődően; |
f) |
adott esetben a helyes elkészítésre vonatkozó útmutató, valamint az ezen útmutató betartásának fontosságát hangsúlyozó felirat; |
g) |
ha egy, a gyártó utasításainak megfelelően alkalmazott termék napi 20 g-nál több poliol fogyasztását eredményezi, akkor figyelmeztetés arra, hogy az élelmiszernek hashajtó hatása lehet; |
h) |
amennyiben a termék nem tartalmaz hozzáadott élelmi rostot, nyilatkozat arról, hogy egészségügyi szakember tanácsát kell kérni a termék élelmi rosttal való kiegészítésének lehetőségére vonatkozóan. |
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező adatokat a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén olyan módon kell feltüntetni, amely megfelel az 1169/2011/EU rendelet 13. cikke (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek címkézése, kiszerelése és reklámja nem tartalmazhat hivatkozást a használatuk révén elérhető testtömegcsökkenés ütemére vagy mértékére.
5. cikk
A tápértékjelölésre vonatkozó különös követelmények
(1) Az 1169/2011/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett információkon túlmenően a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek kötelező tápértékjelölésének tartalmaznia kell az e rendelet I. mellékletében felsorolt valamennyi olyan ásványi anyag és vitamin mennyiségét, amelyek a termékben jelen vannak.
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek kötelező tápértékjelölésének tartalmaznia kell továbbá a jelen lévő kolin és – adott esetben – hozzáadott élelmi rost mennyiségét.
(2) Az 1169/2011/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában említett információkon túlmenően a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek kötelező tápértékjelölésének tartalma kiegészíthető a következőkkel:
a) |
a zsír- és szénhidrát-összetevők mennyisége; |
b) |
a 609/2013/EU rendelet mellékletében felsorolt anyagok bármelyikének mennyisége, amennyiben e cikk (1) bekezdése nem vonatkozik az adott anyag jelölésére; |
c) |
a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a termékhez adott valamely anyag mennyisége. |
(3) Az 1169/2011/EU rendelet 30. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek kötelező tápértékjelölésében szereplő információk nem ismételhetők meg a címkén.
(4) A tápértékjelölés valamennyi, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termék esetében kötelező, a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felületének méretétől függetlenül.
(5) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tápértékjelölésében szereplő összes tápanyagnak meg kell felelnie az 1169/2011/EU rendelet 31–35. cikkében meghatározott követelményeknek.
(6) Az 1169/2011/EU rendelet 31. cikkének (3) bekezdésétől, 32. cikkének (2) bekezdésétől és 33. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek energiatartalmát és tápanyagmennyiségét a gyártó utasításainak megfelelő elkészítést követően fogyasztásra kész élelmiszer teljes napi adagjára, valamint egyes adagjaira és/vagy fogyasztási egységeire vonatkozóan kell kifejezni. Az információkat emellett adott esetben az értékesítésre kerülő formában lévő élelmiszer 100 g-jára vagy 100 ml-ére is meg lehet adni.
(7) Az 1169/2011/EU rendelet 32. cikkének (3) és (4) bekezdésétől eltérve a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek energiatartalmát és tápanyagmennyiségét nem lehet az említett rendelet XIII. mellékletében meghatározott beviteli referenciaértékek százalékában kifejezni.
(8) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek tápértékjelölésében szereplő azon adatokat, amelyek nem szerepelnek az 1169/2011/EU rendelet XV. mellékletében, az említett melléklet szerinti azon legrelevánsabb bejegyzés után kell feltüntetni, amelyikhez tartoznak vagy amelynek alkotóelemei.
Az 1169/2011/EU rendelet XV. mellékletében nem szereplő azon adatokat, amelyek nem tartoznak a szóban forgó melléklet egyik bejegyzéséhez sem, és nem is alkotóelemei azok egyikének sem, a tápértékjelölésben a szóban forgó melléklet szerinti utolsó bejegyzés után kell feltüntetni.
A nátriumtartalmat a többi ásványi anyaggal együtt kell feltüntetni, és meg lehet ismételni a sótartalom megadása mellett a következőképpen: „Só: X g (ebből nátrium: Y mg)”.
(9) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek esetében használható a „nagyon alacsony energiatartalmú étrend” felirat, feltéve, hogy a termék energiatartalma nem éri el a 3 360 kJ/nap (800 kcal/nap) értéket.
(10) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek esetében használható az „alacsony energiatartalmú étrend” felirat, feltéve, hogy a termékek energiatartalma 3 360 kJ/nap (800 kcal/nap) és 5 040 kJ/nap (1 200 kcal/nap) között van.
6. cikk
A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások
(1) A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekkel kapcsolatban nem megengedett tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek esetében használható a „hozzáadott rost” tápanyag-összetételre vonatkozó állítás, feltéve, hogy a termék élelmirost-tartalma legalább 10 g.
7. cikk
Értesítés
Amikor egy élelmiszer-vállalkozó testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő terméket hoz forgalomba, minden olyan tagállam illetékes hatóságát értesíti a címkén feltüntetett információkról, amelyben az érintett terméket forgalomba hozzák, oly módon, hogy megküldi nekik a terméken használt címke mintáját és minden olyan egyéb információt, amelyet az illetékes hatóság joggal kérhet az e rendeletnek való megfelelés megállapításához, hacsak a tagállam fel nem menti az élelmiszer-vállalkozót az adott kötelezettség alól az érintett termék hatékony hatósági ellenőrzését garantáló nemzeti rendszer keretében.
8. cikk
A 96/8/EK irányelvre vonatkozó hivatkozások
Az egyéb jogszabályoknak a 96/8/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásait e rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. október 27-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 2-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 181., 2013.6.29., 35. o.
(2) A Bizottság 96/8/EK irányelve (1996. február 26.) a testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerekről (HL L 55., 1996.3.6., 22. o.).
(3) EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies), 2015. Scientific Opinion on the essential composition of total diet replacement for weight control (EFSA NDA Panel [EFSA – diétás termékek, táplálkozás és allergiák tudományos testülete, NDA], 2015. Tudományos szakvélemény a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek alapvető összetételéről), EFSA Journal 2015;13(1):3957, és EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies), 2016. Scientific Opinion on the Dietary Reference Values for choline (EFSA NDA Panel [EFSA – diétás termékek, táplálkozás és allergiák tudományos testülete, NDA], 2016. Tudományos szakvélemény a kolin tápanyag-beviteli referenciaértékeiről), EFSA Journal 2016;14(8):4484.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (HL L 404., 2006.12.30., 9. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A 3. cikkben említett összetételi követelmények
1. ENERGIA
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek energiatartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 2 510 kJ (600 kcal) és nem haladhatja meg az 5 020 kJ (1 200 kcal) értéket.
2. FEHÉRJE
2.1. A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek fehérjetartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 75 g és nem haladhatja meg a 105 g értéket.
2.2. A 2.1. pont alkalmazásában a „fehérje” olyan fehérje, amelynek PDCAAS értéke (fehérjeemészthetőséggel korrigált aminosav pontérték) 1,0 a II. mellékletben meghatározott referenciafehérjéhez képest.
2.3. Aminosavak hozzáadása kizárólag a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékekben jelen lévő fehérjék tápértékének javítása érdekében, csak az e célhoz szükséges arányban megengedett.
3. KOLIN
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek kolintartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 400 mg.
4. ZSÍROK
4.1. Linolsav
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek linolsavtartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 11 g.
4.2. Alfa-linolénsav
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek alfa-linolénsav-tartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 1,4 g.
5. SZÉNHIDRÁTOK
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek szénhidráttartalma a teljes napi adagban nem lehet kevesebb, mint 30 g.
6. VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOK
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek teljes napi adagja legalább az 1. táblázatban meghatározott vitamin- és ásványianyag-mennyiségeket tartalmazza.
A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő termékek magnéziumtartalma a teljes napi adagban nem haladhatja meg a 250 mg értéket.
1. táblázat
A-vitamin |
(μg RE (1)) |
700 |
D-vitamin |
(μg) |
10 |
E-vitamin (2) |
(mg) |
10 |
C-vitamin |
(mg) |
110 |
K-vitamin |
(μg) |
70 |
Tiamin |
(mg) |
0,8 |
Riboflavin |
(mg) |
1,6 |
Niacin |
(mg-NE (3)) |
17 |
B6-vitamin |
(mg) |
1,6 |
Folát |
(μg-DFE (4)) |
330 |
B12-vitamin |
(μg) |
3 |
Biotin |
(μg) |
40 |
Pantoténsav |
(mg) |
5 |
Kalcium |
(mg) |
950 |
Foszfor |
(mg) |
730 |
Kálium |
(g) |
3,1 |
Vas |
(mg) |
9 |
Cink |
(mg) |
9,4 |
Réz |
(mg) |
1,1 |
Jód |
(μg) |
150 |
Molibdén |
(μg) |
65 |
Szelén |
(μg) |
70 |
Nátrium |
(mg) |
575 |
Magnézium |
(mg) |
150 |
Mangán |
(mg) |
3 |
Klorid |
(mg) |
830 |
(1) Retinol ekvivalensek.
(2) Az RRR-α-tokoferol E-vitamin-aktivitása.
(3) Niacin ekvivalensek.
(4) Étrendifolát ekvivalensek (DFE): 1 μg DFE = 1 μg folát élelmiszerből = 0,6 μg folsav testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerből.
II. MELLÉKLET
Kívánatos aminosavprofil (1)
|
g/100 g fehérje |
Cisztin + metionin |
2,2 |
Hisztidin |
1,5 |
Izoleucin |
3,0 |
Leucin |
5,9 |
Lizin |
4,5 |
Fenil-alanin + tirozin |
3,8 |
Treonin |
2,3 |
Triptofán |
0,6 |
Valin |
3,9 |
(1) World Health Organization/Food and Agriculture Organization of the United Nations/United Nations University, 2007. Protein and amino acid requirements in human nutrition. Report of a Joint WHO/FAO/UNU Expert Consultation. (WHO Technical Report Series, 935, 284pp). (Egészségügyi Világszervezet/az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete/ENSZ Egyetem, 2007. Fehérje- és aminosav-szükségletek az emberi táplálkozásban. Jelentés a WHO/FAO/UNU szakértői konzultációjáról. [WHO Technical Report Series, 935. sz., 284. o.]).
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/11 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1799 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. június 12.)
a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos harmadik országbeli központi bankoknak a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóságra irányuló követelmények alóli mentessége tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet (1) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az olyan ügyletek, amelyeknek szerződő felei a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai, a 600/2014/EU rendelet 1. cikke (6) bekezdésének értelmében mentesülnek a kereskedés átláthatóságára vonatkozó követelmények alól, amennyiben ezekre az ügyletekre a monetáris, a devizaműveletekre vagy a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során kerül sor. |
(2) |
A 600/2014/EU rendelet hatálya alóli mentesség a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése értelmében kiterjeszthető a harmadik országbeli központi bankokra, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjára, amely e mentesség alkalmazásában a 600/2014/EU rendelet 1. cikke (9) bekezdésének értelmében egy harmadik országbeli központi bankhoz hasonlóan kezelendő, amennyiben ezek teljesítik a vonatkozó követelményeket. E célból a Bizottság jelentést készített és terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékelte egyes harmadik országokban a központi bankok nemzetközi kezelését. A jelentés elemezte a központi bankok, köztük a KBER tagjainak a harmadik országok jogi keretén belüli kezelését, valamint azt, hogy az Unión belüli szabályozási közzétételi követelmények milyen potenciális hatást gyakorolhatnak a harmadik országbeli központi banki ügyletekre. A jelentés az elemzés kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy számos harmadik országbeli központi bank esetében szükség van a 600/2014/EU rendeletben előírt kereskedési átláthatósági követelmények alóli mentességre, és így indokoltnak találta a mentesség kiterjesztését az említett harmadik országok központi bankjaira is. |
(3) |
A mentességet élvező harmadik országbeli központi bankok ebben a rendeletben meghatározott listáját szükség esetén felül kell vizsgálni, többek között abból a célból, hogy a mentesség indokolt esetben más, a listán még nem szereplő harmadik országbeli központi bankokra is kiterjedjen, vagy hogy ilyen állami szervezetek eltávolításra kerüljenek a listáról. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Harmadik országbeli központi bankok mentessége
(A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése)
A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdését és 1. cikkének (7) bekezdését alkalmazni kell a Nemzetközi Fizetések Bankjára és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt harmadik országbeli központi bankokra.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.
MELLÉKLET
1. |
Ausztrália:
|
2. |
Brazília:
|
3. |
Kanada:
|
4. |
Hongkong Különleges Közigazgatási Terület:
|
5. |
India:
|
6. |
Japán:
|
7. |
Mexikó:
|
8. |
Koreai Köztársaság:
|
9. |
Szingapúr:
|
10. |
Svájc:
|
11. |
Törökország:
|
12. |
Amerikai Egyesült Államok:
|
13. |
Nemzetközi Fizetések Bankja. |
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/14 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1800 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. június 29.)
a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 81. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) alkalmazása során egyértelművé vált, hogy az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok összesítésére és összehasonlítására vonatkozó konkrét előírások hiánya strukturális hiányosságokhoz vezet. A szabványosított adatok, az egységes funkciók és a standardizált üzenetformátum hiánya megnehezítette az adatokhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést, és megakadályozta a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett szervezeteket abban, hogy ténylegesen értékelni tudják a rendszerszintű kockázatot, ami feltétele annak, hogy ellássák feladataikat és megbízatásaikat. |
(2) |
E hiányosságok orvoslása érdekében a 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell az adatok kereskedési adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához szükséges működési standardok további részletezésével, annak biztosításához, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett szervezetek hozzá tudjanak férni a feladataik és megbízatásaik teljesítéséhez szükséges információkhoz. |
(3) |
Az adatok kereskedési adattárak közötti hatékony és eredményes összehasonlításának és összesítésének lehetővé tételéhez indokolt az adatok rendelkezésre bocsátását és a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett szervezetek és a kereskedési adattárak közötti kommunikációt az ISO 20022 szabványnak megfelelően kidolgozott XML-sablonfájlok és XML-üzenetek használatával végrehajtani. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kereskedési adattárak és az érintett szervezetek egymás között megállapodjanak arról, hogy az adatcsere és a kommunikáció során az XML-formátum mellett eltérő formátumot is alkalmaznak. |
(4) |
Indokolt az adatok érintett szervezetek részére történő rendelkezésre bocsátásához XML-sablonfájlokat használni, ily módon megkönnyítve az adatok összesítését, az XML-üzenetek révén pedig egyszerűsíthető a kereskedési adattárak és az érintett szervezetek közötti adatcsere folyamata. A 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet nem zárja ki az XML-től eltérő formátumú sablonfájlok, például a vesszővel tagolt értékeket (Comma Separated Values) tartalmazó fájlformátum vagy a szövegfájlok (txt) kiegészítő használatát, amennyiben ez hozzájárul az érintett szervezetek feladatainak és megbízatásainak ellátásához. Helyénvaló ezért lehetővé tenni a kereskedési adattárak számára, hogy továbbra is használják az említett formátumokat az XML-sablonfájlokkal párhuzamosan, de nem azokat felváltva. Az adatok kereskedési adattárak közötti összehasonlíthatóságának és összesítésének biztosításához legalább az eredményjelentésekhez és az adatcseréhez az ISO 20022 szabványon alapuló XML-sablonfájlokat és XML-üzeneteket kell használni. |
(5) |
A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek az 1095/2010/EU rendelet (3) 28. cikkének megfelelően feladatokat és hatásköröket ruházhatnak át az ESMA-ra, többek között a kereskedési adattáraknak bejelentett adatokhoz való hozzáférés vonatkozásában. Az ilyen átruházás semmilyen módon nem érintheti a kereskedési adattárak azon kötelezettségét, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek számára közvetlen és azonnali hozzáférést biztosítsanak a szóban forgó adatokhoz. |
(6) |
A titoktartás biztosítása érdekében a kereskedési adattárak és az érintett szervezetek közötti bármely típusú adatcserét a számítógépes rendszerek közötti biztonságos kapcsolaton keresztül és adattitkosítási protokollok alkalmazásával kell végrehajtani. Az egységes minimumkövetelmények biztosításához a kereskedési adattárak és a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek között az SSH fájlátviteli protokollt (SSH File Transfer Protocol – SFTP) kell használni. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kereskedési adattárak és az érintett szervezetek egymás között megállapodjanak arról, hogy az SFTP mellett kialakított további, különálló csatornán keresztül hoznak létre a számítógépes rendszerek közötti biztonságos kapcsolatot. Helyénvaló ezért lehetővé tenni a kereskedési adattárak számára, hogy továbbra is használjanak a számítógépes rendszerek közötti egyéb biztonságos kapcsolatot az SSH fájlátviteli protokollal párhuzamosan, de nem azt felváltva. |
(7) |
A nyitott pozíciójú származtatott ügyletek legfrissebb kereskedési státuszára vonatkozó adatok elengedhetetlenek a pénzügyi stabilitás és a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez. Következésképpen az érintett szervezetek számára elérhetővé kell tenni ezeket az adatokat. |
(8) |
Mivel alapvető fontosságú a meghatározott adatkészletekhez való közvetlen és azonnali hozzáférés elősegítése, olyan eseti jelleggel használható kombinálható kérelmeket kell kidolgozni, amelyek a kereskedés szerződő feleire, a gazdasági feltételekre, a származtatott ügyletek besorolására és azonosítására, a végrehajtás, adatszolgáltatás és a lejárat időtartamára, valamint az üzleti és életciklusokban bekövetkező fejleményekre vonatkoznak. |
(9) |
A kereskedési adattárak által az érintett szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásra vonatkozó határidőket harmonizálni kell a kereskedési adattárak adataihoz való közvetlen és azonnali hozzáférés javítása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érintett szervezetek és a kereskedési adattárak optimalizálni tudják belső adatfeldolgozási folyamataik ütemezését. |
(10) |
A 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért az adatokhoz való hozzáférésre, továbbá az adatok kereskedési adattárak közötti összesítésére és összehasonlítására vonatkozó működési keret pontos meghatározása és javítása céljából módosítani kell. |
(11) |
Indokolt az ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott rendelkezések alkalmazásának elhalasztása, hogy a kereskedési adattárak hozzá tudják igazítani rendszereiket az ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott előírásokhoz. |
(12) |
Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
(13) |
Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 10. cikkével összhangban nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, továbbá elemezte a lehetséges kapcsolódó költségeket és hasznot. Ezek a nyilvános konzultációk lehetővé tették az ESMA számára, hogy megismerje az érintett hatóságok, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere tagjainak az EKB által ismertetett álláspontját. Ezenkívül az ESMA kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét is, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai
1. A 4. cikk a következőképpen módosul:
(a) |
Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A kereskedési adattárak a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek részére közvetlen és azonnali hozzáférést biztosítanak a származtatott ügyletek adataihoz e rendelet 2. és 3. cikkének megfelelően, ideértve az 1095/2010/EU rendelet 28. cikke szerinti átruházás esetét is. Az első albekezdés alkalmazásában a kereskedési adattár az ISO 20022 szabvány szerinti XML-sablonfájlt és formanyomtatványt használ. Emellett a kereskedési adattár az érintett szervezettel való megállapodás alapján biztosíthatja a származtatott ügyletek adataihoz való hozzáférést másféle, kölcsönösen elfogadott formátumban.” |
(b) |
A (2) bekezdést el kell hagyni. |
2. Az 5. cikk szövege a következő, (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kereskedési adattárak létrehozzák és fenntartják az ahhoz szükséges technikai feltételeket, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek számítógépes rendszerek közötti biztonságos interfész használatával kapcsolatot létesíthessenek az adatkérelmek benyújtásához és az adatok fogadásához.
Az első albekezdés alkalmazásában a kereskedési adattárnak SSG fájlátviteli protokollt kell használnia. A kereskedési adattár az említett interfészen keresztül történő kommunikációhoz az ISO 20022 szabványnak megfelelően kidolgozott, szabványosított XML-üzeneteket használ. A kereskedési adattár emellett az érintett szervezettel megállapodva létrehozhat kapcsolatot más, kölcsönösen elfogadott protokoll használatával is.
2.(4) E rendelet 2. és 3. cikkének megfelelően a kereskedési adattár a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek részére hozzáférést biztosít a következő információkhoz:
a) |
a származtatott ügyletekre vonatkozó összes jelentés; |
b) |
a még le nem járt vagy az 1247/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) melléklete 2. táblájának 93. mezőjében említett „E”, „C”, „P” vagy „Z” intézkedéstípushoz kapcsolódó jelentés hatálya alá nem tartozó származtatott ügyletek legfrissebb kereskedési státusza. |
(5) A kereskedési adattár létrehozza és fenntartja a szükséges technikai feltételeket, amelyek lehetővé teszik a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek számára, hogy rendszeresen előre meghatározott formátumú kérelmet nyújtsanak be a származtatott ügyletek (4) bekezdés szerinti adataihoz való hozzáférés céljából, amire feladataik és megbízatásuk végrehajtása céljából szükségük van.
2.(6) A kereskedési adattár kérésre hozzáférést biztosít a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek számára a származtatott ügyletek részleteihez az 1247/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletében említett következő mezők bármely kombinációja tekintetében:
a) |
a bejelentés időbélyegzője; |
b) |
a bejelentő szerződő fél azonosítója; |
c) |
a másik szerződő fél azonosítója; |
d) |
a bejelentő szerződő fél vállalati szektora; |
e) |
a bejelentő szerződő fél jellege; |
f) |
a bróker azonosítója; |
g) |
a bejelentő jogalany azonosítója; |
h) |
a kedvezményezett azonosítója; |
i) |
az eszközosztály; |
j) |
a termék besorolása; |
k) |
a termékazonosító; |
l) |
az alapul szolgáló eszköz azonosítója; |
m) |
a végrehajtás helyszíne; |
n) |
a végrehajtás időbélyegzője; |
o) |
a lejárat napja; |
p) |
a lezárás napja; |
q) |
a központi szerződő fél; és |
r) |
az intézkedéstípus. |
2.(7) A kereskedési adattár létrehozza és fenntartja az ahhoz szükséges technikai kapacitást, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek számára – megbízatásaik és feladataik ellátása céljából – közvetlen és azonnali hozzáférést biztosítson a származtatott ügyletek adataihoz. Ezt a hozzáférést a következőképpen kell biztosítani:
a) |
amennyiben a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezet fennálló származtatott ügyletek adataihoz vagy olyan származtatott ügyletek adataihoz kér hozzáférést, amelyek már lejártak vagy amelyek vonatkozásában a kérelem benyújtásának időpontját megelőző legfeljebb egy év során az 1247/2012/EU végrehajtási rendelet melléklete 2. táblájának 93. mezőjében említett „E”, „C”, „Z” vagy „P” intézkedéstípushoz kapcsolódó jelentés készült, a kereskedési adattár legkésőbb a hozzáférés iránti kérelem benyújtásának napját követő első naptári napon (UTC-idő szerint) 12:00 óráig teljesíti ezt a kérelmet; |
b) |
amennyiben a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezet olyan származtatott ügyletek adataihoz kér hozzáférést, amelyek már lejártak vagy amelyek vonatkozásában a kérelem benyújtásának időpontját megelőző egy évnél hosszabb időszakban az 1247/2012/EU végrehajtási rendelet melléklete 2. táblájának 93. mezőjében említett „E”, „C”, „Z” vagy „P” intézkedéstípushoz kapcsolódó jelentés készült, a kereskedési adattár legkésőbb a hozzáférés iránti kérelem benyújtásának napját követő három munkanapon belül teljesíti ezt a kérelmet; |
c) |
amennyiben a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezet által benyújtott, hozzáférés iránti kérelem az a) és a b) pontba egyaránt beletartozó származtatott ügyletekhez kapcsolódik, a kereskedési adattár a kérelem benyújtásának napját követő három munkanapon belül biztosítja az említett származtatott ügyletek adatait. |
(8) A kereskedési adattár visszaigazolja a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek által benyújtott, adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem kézhezvételét és ellenőrzi annak pontosságát és teljességét. A kérelem benyújtását követően legfeljebb hatvan percen belül értesíti a szóban forgó szervezeteket az ellenőrzés eredményéről.
(9) A kereskedési adattár a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében felsorolt szervezetek rendelkezésére bocsátott adatok bizalmas jellegének, integritásának és védelmének biztosítása céljából elektronikus aláírást és adattitkosítási protokollokat használ.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2017. november 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) A Bizottság 151/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési adattárak által közzéteendő és hozzáférhetővé teendő adatokat, valamint az adatok összesítésére, összehasonlítására és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó működési standardokat meghatározó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 33. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/18 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1801 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. július 13.)
az Északi-tengeren és az ICES IIa körzet uniós vizein bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási terv meghatározásáról szóló (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendelet egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
Tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 6. cikke de minimis kivételt határoz meg a bizonyos halászeszközökkel fogott bizonyos fajok kirakodására irányuló kötelezettség alól. |
(2) |
Az (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendelet cseh, dán, német, olasz és szlovák nyelvi változata hibát tartalmaz a 6. cikk f) pontjában a használt halászeszközök típusait illetően. |
(3) |
Az (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendelet dán nyelvi változata további hibákat tartalmaz a 6. cikk e), f) és g) pontjában a de minimis kivétel hatálya alá tartozó fajokat illetően, a 8. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében a Skagerrak területén alkalmazandó különleges technikai intézkedéseket illetően, továbbá a Melléklet 3. lábjegyzetében az érintett hajók fogalommeghatározását illetően. Ez a többi nyelvi változatot nem érinti. |
(4) |
Az (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell. |
(5) |
A de minimis kivételt igénybe vevő valamennyi halászra vonatkozó versenyfeltételek egyenlőségének biztosítása érdekében ezt a felhatalmazáson alapuló rendeletet az (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kezdő naptól indokolt alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(a magyar változatot nem érinti)
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. július 13-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/2250 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 4.) az Északi-tengeren és az ICES IIa körzet uniós vizein bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási terv meghatározásáról (HL L 340., 2016.12.15., 2. o.).
HATÁROZATOK
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/20 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1802 HATÁROZATA
(2017. szeptember 28.)
az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUPOL COPPS/1/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló, 2013. július 3-i 2013/354/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2013/354/KKBP tanácsi határozat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy meghozza az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is. |
(2) |
A PBB 2015. február 17-én elfogadta az EUPOL COPPS/1/2015 határozatot (2), amellyel Rodolphe MAUGET-t nevezte ki az EUPOL COPPS misszióvezetőjévé a 2015. február 16-tól2015. június 30-ig tartó időszakra. |
(3) |
Rodolphe MAUGET-nak az EUPOL COPPS misszióvezetőjeként betöltött megbízatását többször meghosszabbították, legutóbb a PBB EUPOL COPPS/1/2016 határozatával (3), amely 2017. június 30-ig hosszabbította meg az EUPOL COPPS misszióvezetőjének megbízatását. |
(4) |
2017. szeptember 22-én az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy Kauko AALTOMAA-t nevezzék ki az EUPOL COPPS misszióvezetőjévé a 2017. október 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság a palesztin területeken folytatott rendőri misszió (EUPOL COPPS) misszióvezetőjévé Kauko AALTOMAA-t nevezi ki a 2017. október 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 28-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
(1) HL L 185., 2013.7.4., 12. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/381 határozata (2015. február 17.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUPOL COPPS/1/2015) (HL L 64., 2015.3.7., 37. o.).
(3) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/1193 határozata (2016. július 12.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) misszióvezetőjének adott megbízás meghosszabbításáról (EUPOL COPPS/1/2016) (HL L 197., 2016.7.22., 1. o.).
AJÁNLÁSOK
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/21 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1803 AJÁNLÁSA
(2017. október 3.)
a nemzetközi védelemre szoruló személyek legális beutazási lehetőségeinek javításáról
(az értesítés a C(2017) 6504. számú dokumentummal történt)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) |
Az áttelepítés fontos eszköz, amely révén a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek számára védelmet kínálhatunk fel, és amely a harmadik országokkal való globális szolidaritás egyértelmű megnyilvánulásának tekinthető, mivel segít megbirkózni a háború vagy üldöztetés elől menekülő személyek tömeges beáramlásával. Az Unióba irányuló veszélyes és irreguláris migrációs áradatának biztonságos és legális beutazási lehetőségekkel történő felváltásával az áttelepítés segít életeket menteni, hozzájárul az illegális migráció csökkentéséhez és a migrációs nyomás kezeléséhez, valamint ellenpontozza az embercsempész hálózatok narratíváját. Az áttelepítés tehát fontos szerepet tölt be az átfogó uniós menekültügyi és migrációs politikában. |
(2) |
2015 szeptemberében a Földközi-tenger térségében jelentkező válság arra késztette az uniós intézményeket, hogy azonnal elismerjék a régióban zajló rendkívüli migrációs áramlások okozta szükséghelyzetet, továbbá tövid és hosszú távú intézkedések elfogadását szorgalmazzák az Unión kívüli migrációs áramlások leküzdésétől a külső határaink hatékony védelmének biztosításán át az uniós visszatérési politika megerősítéséig, megreformálva ugyanakkor a közös európai menekültügyi rendszert és kiterjesztve az EU-ba való eljutás biztonságos és legális lehetőségeit. |
(3) |
Az azonnali intézkedések részeként, valamint a migrációs válság átfogó kezelése és a globális migrációs válságban leginkább érintett harmadik országokkal való szolidaritás kifejezése érdekében Bizottság 2015. június 8-án20 000 nemzetközi védelemre szoruló személy két éven belül történő áttelepítését célzó programra tett ajánlást (1). 2015. július 20-án a tagállamok és a dublini társult államok megállapodtak abban, hogy 22 504 nemzetközi védelemre szoruló személyt telepítenek át a Közel-Keletről, Afrika szarváról és Észak-Afrikából (2). |
(4) |
Annak érdekében, hogy felszámolják a migránscsempész hálózatokat és az életüket kockáztató migránsok számára alternatívát kínáljanak, az EU és Törökország 2016. március 18-án úgy határozott, hogy a migránsok humanitárius válságot előidéző ellenőrizetlen beáramlásának megfékezésére több intézkedésről, köztük a nemzetközi védelemre szoruló szíriaiak tagállamokba történő áttelepítéséről állapodott meg. |
(5) |
Az EU–Törökország nyilatkozatot követően a Tanács módosította az (EU) 2015/1601 tanácsi határozatot (3), hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy eleget tegyenek az 54 000 kérelmezőre vonatkozó áthelyezési kötelezettségeinek azáltal, hogy nemzeti és többoldalú programjaik alapján nemzetközi védelemre szoruló szír állampolgárokat engedjenek be Törökországból áttelepítés, humanitárius befogadás vagy más jogi befogadási forma útján. |
(6) |
A menekültekről és a migránsokról szóló, 2016. szeptember 19-i New York-i nyilatkozat – amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének mind a 193 tagja elfogadott – sürgette a világ menekültjeinek ellátásával és támogatásával járó terhek és felelősség igazságosabb elosztását. Az ENSZ tagállamai kifejezték azon szándékukat, hogy a menekültek rendelkezésére álló jogszerű útvonalak számát és körét bővítsék a harmadik országokba történő befogadásuk vagy áttelepítésük érdekében (4). |
(7) |
2017. szeptember 20-ig több mint 23 000 személyt telepítettek át a 2015. július 20-án elfogadott program keretében, valamint az EU–Törökország nyilatkozat értelmében. A tagállamok a saját nemzeti rendszerük keretében további, nemzetközi védelemre szoruló személyeket telepítettek át. |
(8) |
A tagállamok csak 2016-ban 14 205 menekültet telepítettek át, ami jelentős növekedést jelent ahhoz képest, hogy 2015-ben 8 155 személyt, 2014-ben 6 550 személyt, a 2010–2013 közötti időszakban pedig évi 4 000–5 000 főt telepítettek át. Ez a növekedés szemlélteti az áttelepítés terén zajló uniós szintű együttműködés és koordináció hozzáadott értékét és potenciálját. Rámutat az áttelepítés uniós költségvetésből történő megfelelő finanszírozásának fontosságára is, mivel a 2014–2017 közötti időszakra 293,3 millió EUR összegben tettek kötelezettségvállalásokat. |
(9) |
Azon tagállamok, amelyek még nem hajtották végre a jelenlegi rendszer alapján tett vállalásaikat, haladéktalanul tegyék ezt meg. A két program lejártát követően fennmaradó vállalásokat át kell vinni a következő áttelepítési vállalástételi kampányba, kiegészítve a tagállamok új vállalásait. |
(10) |
Az EU-nak az eseti áttelepítési és humanitárius befogadási rendszerektől el kell mozdulnia egy stabil uniós áttelepítési program felé. E célból a Bizottság – az uniós menekültügyi rendszer átalakításának részeként – előterjesztette az Unió áttelepítési programjára vonatkozó javaslatot (5), hogy a biztosítsa a rászorulók nemzetközi védelmének biztonságos és törvényes útjait. A javaslat gyors elfogadása fontos szerepet játszik a hatékonyabb, tisztességesebb és stabilabb európai menekültügyi és migrációs politikában. |
(11) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós áttelepítési keret életbe lépéséig folytatódhasson az áttelepítés, a Bizottság 2017. július 4-én a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésével és Unión belüli áthelyezésével foglalkozó nyolcadik fórumon felhívta a tagállamokat, hogy nyújtsák be ambiciózus áttelepítési vállalásaikat az erre az időszakra megállapított prioritásokra alapozva, összhangban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) által 2018-ra előrejelzett globális áttelepítési igényekkel. |
(12) |
Ezen ajánlás azt kívánja biztosítani, hogy a jelenlegi uniós áttelepítési program vége és az uniós áttelepítési keret működőképessé tétele közötti időszakban folytatódjanak az áttelepítési erőfeszítések, és nyomon kövessék a 2017. július 4-én indított áttelepítési vállalástételi kampányt, az UNHCR által 2018-ra előrejelzett globális áttelepítési igényekben meghatározott további szükségletek fényében. |
(13) |
Az ajánlás célja, hogy támogatást nyújtson a tagállamok folyamatos erőfeszítéseihez, amelyeket a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára nyújtott jogszerű és biztonságos beutazási lehetőségek javítása és bővítése terén tesznek. A tagállamok ezen ajánlásnak megfelelő fellépései bizonyítják szolidaritásukat azon harmadik országokkal, ahol nagyon sok lakóhelyüket elhagyni kényszerült, nemzetközi védelemre szoruló személy tartózkodik, valamint hozzájárulnak a nemzetközi áttelepítési kezdeményezésekhez és a migrációs helyzet jobb átfogó kezeléséhez. Ezen ajánlás célkitűzései tehát összhangban állnak az Unió áttelepítési programjára irányuló javaslattal. |
(14) |
A prioritást élvező régiók kiválasztása azon alapul, hogy szükség van a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának – többek között a jövőbeli önkéntes humanitárius befogadási rendszer keretében történő – folytatására, a Jordániából és Libanonból való áttelepítés folytatására, valamint a közép-mediterrán útvonal mentén, illetve az oda vezető útvonalon található kulcsfontosságú afrikai országokból, köztük Líbiából, Nigerből, Csádból, Egyiptomból, Etiópiából és Szudánból történő áttelepítésre vonatkozóan az Olaszország támogatására, a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalra nehezedő nyomás könnyítésére és a szolidaritás növelésére irányuló cselekvési tervben (6) tett bejelentés nyomon követésére. |
(15) |
A 2017. július 4-én indított áttelepítési vállalástételi kampány eredményeként szeptember 20-ig a tagállamok körülbelül 14 000 vállalást nyújtottak be. A tagállamok részéről aktívabb részvételre van szükség annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az életek megmentésére irányuló közös erőfeszítésekhez, és megbízható alternatívákat kínáljanak az irreguláris mozgások helyett. |
(16) |
A globális áttelepítési szükségletek jelenleg 1,2 millió személyt tesznek ki, és az UNHCR több alkalommal felszólított minden országot, hogy a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozatban kifejezett szándékokkal összhangban fokozatosan bővítsék áttelepítési programjaikat. Mindezek fényében – és a 2015 óta elért eredményekre építve – 2019. október 31-ig az Uniónak legalább 50 000 áttelepítési férőhelyet kell felajánlania, hogy a harmadik országokból befogadja a nemzetközi védelemre szoruló személyeket. |
(17) |
Annak támogatása érdekében, hogy a tagállamok megvalósíthassák e célkitűzést, az uniós költségvetésből 500 millió EUR-t kell rendelkezésre bocsátani. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap feltételei mellett a tagállamok a prioritást élvező régiókból áttelepített személyenként 10 000 EUR egyösszegű támogatásban részesülhetnek. |
(18) |
Az UNHCR a legkiszolgáltatottabb helyzetű migránscsoportok Líbiából való veszélyhelyzeti evakuációja ideiglenes mechanizmusának kialakítását tervezi. Az EU-nak – a többi globális szereplővel együtt – hozzá kell járulnia e mechanizmushoz, hogy az kézzelfogható eredménnyel járjon, lehetővé téve a jelenleg Líbiában tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló, leginkább veszélyeztetett személyek számára az áttelepítési lehetőségekhez való hozzáférést. Az irreguláris migráció csak akkor fog megszűnni, ha a veszélyes utazásoknak lesznek valódi alternatívái. A tagállamoknak az áttelepítési vállalásaik mérlegelése során ezért figyelembe kell venniük az UNHCR kezdeményezését. |
(19) |
A migráció és a menekültügy jelentette kihívás kezeléséről szóló, 2017. augusztus 28-i közös nyilatkozatban Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország képviselői, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke, Niger és Csád képviselőivel, valamint a líbiai elnöki tanács elnökével együtt felismerték, hogy – mivel visszaszorult a csempészek által ösztönzött migráció – szükség van a nemzetközi védelemre szoruló, leginkább veszélyeztetett személyek áttelepítésének megszervezésére. |
(20) |
A prioritást jelentő régiókból történő áttelepítéshez az Unió által felajánlandó legalább 50 000 áttelepítési férőhely hozzájárul a legális beutazási lehetőségek bővítésére irányuló globális szolidaritási kezdeményezésekhez, ideértve az UNHCR nemrégiben tett globális felhívását, amely 2018-ban 40 000 áttelepítési férőhelyre irányul a közép-mediterrán útvonal mentén található országokból történő áttelepítéshez. |
(21) |
A végrehajtás nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottság számára a vállalásukkal összhangban a területükre áttelepített személyekről, megjelölve azt az országot, ahonnan az adott személyt áttelepítették. |
(22) |
A Bizottság 2018. október 31-ig felülvizsgálja az ezen ajánlás végrehajtása terén tett előrelépést. E felülvizsgálat alapján, valamint figyelembe véve az EU-ban és világszerte fennálló migrációs helyzetet, a tagállamokat felkérhetik vállalásaik további felülvizsgálatára. |
(23) |
Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Kívánatos, hogy a társult államok hozzájáruljanak a közös európai áttelepítési erőfeszítésekhez, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
AZ ÁTTELEPÍTÉSI VÁLLALÁSOK NÖVELÉSE
1. |
A jelenlegi európai áttelepítési programok végrehajtása terén szerzett tapasztalatokra építve, valamint e programok és az uniós áttelepítési keret közötti hézagok áthidalása érdekében a tagállamoknak 2019. október 31-ig legalább 50 000 áttelepítési férőhelyet kell felajánlaniuk, hogy a harmadik országokból befogadják a nemzetközi védelemre szoruló személyeket. |
2. |
Azon tagállamoknak, amelyek még nem tették meg vállalásaikat a Bizottság által 2017. július 4-én indított áttelepítési vállalástételi kampány keretében, legkésőbb 2017. október 31-ig meg kell azt tenniük, azon tagállamoknak pedig, amelyek már vállalást tettek, meg kell fontolniuk vállalásuk növelését a célkitűzés elérése érdekében. |
3. |
A tagállamoknak vállalásaikat a következőkre kell összpontosítaniuk:
|
4. |
A tagállamokat felkérik arra, hogy vállalásaikat teljesítve a lehető leghamarabb hajtsák végre az áttelepítést, szorosan együttműködve az UNHCR-rel, és adott esetben az EASO támogatásával. |
NYOMON KÖVETÉS
5. |
A tagállamoknak havonta tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vállalásukkal összhangban a területükre áttelepített személyek számáról, megjelölve azt az országot, ahonnan az adott személyt áttelepítették. |
PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
6. |
A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap révén az ezen ajánlásban említett áttelepítési vállalások teljesítéséhez rendelkezésre álló, 500 millió EUR összegű pénzügyi támogatást. |
FELÜLVIZSGÁLAT
7. |
A Bizottság a jelen ajánlást 2018. október 31-ig felülvizsgálja. Ezen ajánlás végrehajtásának a Bizottság általi felülvizsgálatát követően, valamint figyelembe véve az EU-ban és világszerte fennálló migrációs helyzetet, a tagállamokat felkérhetik vállalásaik szükség szerinti további felülvizsgálatára. |
CÍMZETTEK
8. |
Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. |
Kelt Brüsszelben, 2017. október 3-án.
a Bizottság részéről
Dimitris AVRAMOPOULOS
a Bizottság tagja
(1) A Bizottság 2015. június 8-i ajánlása az európai letelepítési programról, C(2015) 3560 final.
(2) A tagállamok kormányai által a 2015. július 20-i tanácsi ülés keretében elfogadott következtetések.
(3) A Tanács (EU) 2016/1754 határozata (2016. szeptember 29.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat módosításáról (HL L 268., 2016.10.1., 82. o. )
(4) New York-i nyilatkozat a menekültekről és a migránsokról; elérhető: http://www.unhcr.org/new-york-declaration-for-refugees-and-migrants.html
(5) COM(2016) 468 final.
(6) SEC(2017) 339.
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/25 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1804 AJÁNLÁSA
(2017. október 3.)
a Schengeni határellenőrzési kódexben szereplő, a schengeni térség belső határain végzett határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló rendelkezéseinek végrehajtásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) |
Egy belső határellenőrzés nélküli térségben a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítása csak kivételes körülmények között rendelhető el, az e területet vagy annak egyes részeit, vagy egy vagy több tagállam közrendjét vagy belső biztonságát komolyan veszélyeztető helyzetekre való reagálás érdekében. Tekintettel arra, hogy a határellenőrzés fenti visszaállítása milyen hatással lehet a belső határellenőrzés nélküli térségben a szabad mozgás jogával rendelkező személyek és áruk összességére, az csak végső eszközként, az ideiglenes visszaállítás hatályára és időtartamára vonatkozó szigorú feltételek szerint rendelhető el. |
(2) |
A Schengeni határellenőrzési kódex jelenlegi rendelkezései tartalmazzák a belső határellenőrzés gyors, legfeljebb két hónapra történő ideiglenes visszaállításának lehetőségét, amennyiben egy valamely tagállam közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető komoly veszély azonnali fellépést követel meg (28. cikk). A kódex rendelkezik továbbá a határellenőrzés várható események esetén történő, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély miatti, legfeljebb hat hónapra való visszaállításáról (25. cikk). A Schengeni határellenőrzési kódex 28. és 25. cikkének együttes alkalmazása összesen legfeljebb nyolc hónapra teszi lehetővé a határellenőrzés visszaállítását. Továbbá, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető új veszély a szabályok újbóli alkalmazását (és ezáltal az ellenőrzések időtartamának újbóli kiszámítását) vonja maga után. |
(3) |
A Schengeni határellenőrzési kódex 29. cikkében szereplő különös eljárás legfeljebb két évig teszi lehetővé a belső határellenőrzést, amennyiben a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését a külső határellenőrzés végzése terén mutatkozó, a schengeni értékelés során feltárt tartós és súlyos hiányosságok veszélyeztetik. Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) elfogadásával ezen eljárás akkor is alkalmazható, ha valamely tagállam nem hozza meg a sebezhetőségi értékelésből fakadóan szükséges intézkedéseket vagy nem működik együtt az Ügynökséggel a külső határoknál sürgős beavatkozást igénylő helyzetben. |
(4) |
Jóllehet a jelenleg hatályos határidők az esetek túlnyomó többségében elegendőnek bizonyultak, a közelmúltbeli tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek – mint például a terrorista veszély vagy az Unión belüli fontos, nem ellenőrzött továbbutazások – a fenti időtartamon túl is fennállhatnak. |
(5) |
Az ilyen tartós jövőbeni veszélyek kezelése céljából a Bizottság javaslatot fogadott el a Schengeni határellenőrzési kódex vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról. A javaslat módosítja a Schengeni határellenőrzési kódex 25. cikkében az előrelátható események tekintetében meghatározott határidőt, és ezáltal elismeri, hogy indokolt lehet a visszaállított belső határellenőrzést a jelenlegi határidőt meghaladó, legfeljebb két évig meghosszabbítása. Továbbá, a javaslat a belső határokon végzett határellenőrzés további meghosszabbításának lehetőségéről is rendelkezik, amennyiben a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető veszély az említett határidőn túl is fennáll. |
(6) |
Ezen új határidőkhöz a tagállamokra vonatkozó további eljárási követelmények vonatkoznak, amelyeket a belső határellenőrzés visszaállítása vagy meghosszabbítása előtt teljesíteni kell. A tagállamoknak értesítéseiket kockázatértékeléssel kell alátámasztaniuk, amely igazolja, hogy a belső határellenőrzés tervezett visszaállítása végső eszközként hozott intézkedés, és feltünteti, hogy a belső határellenőrzés hogyan járulna hozzá az azonosított veszély kezeléséhez. Továbbá, a Bizottságnak ezentúl véleményt kell kibocsátania minden olyan esetben, amikor a belső határellenőrzés meghaladja a hat hónapot. A bizottsági vélemény kibocsátása utáni konzultációs eljárásra vonatkozó rendelkezések ugyancsak módosulnak a célból, hogy tükrözzék az Európai Határ- és Parti Őrség és az Europol új szerepét, valamint biztosítsák, hogy az ilyen konzultációk eredményeit – különösen a szomszédos tagállamok bevonása tekintetében – kellően figyelembe vegyék. Mindezen módosítások célja az, hogy a belső határellenőrzés visszaállításához csak szükség esetén, és csak szükséges és indokolt időtartamon át folyamodjanak. |
(7) |
A Schengeni határellenőrzési kódex javasolt változtatásai a jelenlegi rendelkezéseket veszik alapul. A Schengeni határellenőrzési kódex fent részletezett módosításának elfogadásáig ugyanakkor fontos, hogy a belső határokon végzett határellenőrzést visszaállítani kívánó összes tagállam teljes mértékben végrehajtsa a Schengeni határellenőrzési kódex hatályos rendelkezéseiben foglalt követelményeket, amelyek már most is előírják az ezen intézkedéshez folyamodni kívánó tagállamok számára, hogy először mérlegeljenek a határellenőrzés helyetti alternatív intézkedéseket, és működjenek együtt a szomszédos tagállamokkal. |
(8) |
A Schengeni határellenőrzési kódex 26. cikke értelmében, mielőtt egy tagállam a belső határokon végzett ideiglenes határellenőrzés visszaállításáról vagy meghosszabbításáról dönt, meg kell vizsgálnia, hogy az adott intézkedés várhatóan milyen mértékben nyújt megfelelő megoldást a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszéllyel szemben, továbbá megvizsgálja az intézkedésnek az adott veszélyhez mért arányosságát, figyelembe véve többek között, hogy az intézkedés várhatóan milyen hatást gyakorol a belső határellenőrzés nélküli térségen belül a személyek szabad mozgására. A folyamatosan naprakésszé tett kockázatelemzésen és hírszerzésen alapuló célzott ellenőrzések ezért elősegítenék az ellenőrzések előnyeinek optimalizálását és azok szabad mozgásra gyakorolt negatív hatásainak korlátozását. |
(9) |
Az érintett határszakaszokon visszaállított ellenőrzések által érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendszeresen kifejezésre juttassák a határellenőrzések szükségességével kapcsolatos véleményüket annak érdekében, hogy megszervezzék az összes érintett tagállam közötti kölcsönös együttműködést, valamint hogy megvizsgálják, hogy az intézkedések arányba állnak-e a belső határokon történő ellenőrzés visszaállítására okot adó eseménnyel, és felmérjék a közrendet vagy belső biztonságot fenyegető veszélyt. Az ellenőrzések visszaállítása mellett döntő tagállamnak az ellenőrzések szükségességének vizsgálata és felülvizsgálata során figyelembe kell vennie e véleményeket, hogy az ellenőrzéseket folyamatosan az adott körülmények szerint igazítsa ki. |
(10) |
A Schengeni határellenőrzési kódex 27. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján a belső határellenőrzést visszaállító vagy meghosszabbító tagállamnak információkat kell biztosítania többek között a tervezett határellenőrzésekkel összefüggésben a többi tagállam által meghozandó intézkedésekről. Továbbá, a Schengeni határellenőrzési kódex 27. cikkének (5) bekezdése alapján a belső határon történő határellenőrzés visszaállítását tervező tagállam, a többi tagállam, különösen a határellenőrzések visszaállítása által közvetlenül érintett tagállamok, valamint a Bizottság együttes üléseket tarthatnak, hogy amennyiben szükséges, megszervezzék a tagállamok közötti kölcsönös együttműködést. A szomszédos országokkal való fenti kapcsolattartás keretében kívánatos korlátozni a szabad mozgásra gyakorolt hatást. |
(11) |
mivel a belső határokon végzett határellenőrzés ideiglenes visszaállításához csak kivételes körülmények között és végső eszközként lehet folyamodni, a tagállamoknak először meg kell vizsgálniuk, hogy az azonosított veszélyt hatékonyan el lehetne-e hárítani a határellenőrzéstől eltérő, egyéb alternatív intézkedésekkel, és csak végső eszközként folyamodhatnak a belső határellenőrzés visszaállításához, amennyiben a határforgalom-ellenőrzésre irányuló enyhébb intézkedések nem képesek kielégítően kezelni az azonosított veszélyeket. A Schengeni határellenőrzési kódex 27. cikkének (1) bekezdése alapján előírt értesítésükben az érintett tagállamoknak információkat kell biztosítaniuk a fentiek megfontolásának eredményéről és a határellenőrzés mellett szóló döntés okairól. |
(12) |
E tekintetben a tagállamoknak minden szükséges erőfeszítést meg kell tenniük a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről szóló, 2017. május 12-i bizottsági ajánlás (C(2017) 3349 final) további és teljeskörű végrehajtása érdekében. |
(13) |
Ezen ajánlást az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. |
(14) |
Ezen ajánlás címzettje valamennyi olyan schengeni állam, amelyre nézve az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) III. címében foglalt rendelkezések kötelezőek, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
A SZABAD MOZGÁSRA GYAKOROLT HATÁS KORLÁTOZÁSA
A tagállamok közrendje vagy belső biztonsága védelmének szükségessége és a belső határellenőrzések nélküli térség nyújtotta előnyök közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervező tagállamoknak alaposan figyelembe kell venniük és rendszeresen értékelniük kell az alábbi szempontokat, amikor a Schengeni határellenőrzési kódex 26. cikke szerint megvizsgálják a belső határokon végzett határellenőrzés – Schengeni határellenőrzési kódex 25. és 28. cikke szerinti – ideiglenes visszaállításának szükségességét és arányosságát:
a) |
a határellenőrzés visszaállításának várható hatása a belső határellenőrzés nélküli térségen belül a személyek szabad mozgására; |
b) |
a határellenőrzés visszaállításának várható hatása a belső piacra. |
E célból a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervező tagállamoknak a Schengeni határellenőrzési kódex 27. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítésben információkat kell biztosítaniuk azon vizsgálatuk eredményéről, hogy a belső határokon végzett határellenőrzés tervezett visszaállítása vagy meghosszabbítása milyen hatást gyakorol majd a szabad mozgásra és a belső piacra.
A belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervező tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amelyet nem indokol közrendet vagy belső biztonságot fenyegető, súlyos azonosított veszély. Az ideiglenes belső határellenőrzés visszaállítását például kizárólag azokra a határszakaszokra kell korlátozni, amelyek esetében erre a azonosított veszély elhárításához feltétlenül szükség van.
MEGOSZTOTT FELELŐSSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
A szabad mozgásra gyakorolt hatás korlátozására vonatkozó célkitűzés tekintetében az ideiglenes belső határellenőrzést visszaállítani szándékozó tagállamoknak:
a) |
jó előre konzultálniuk kell a határellenőrzés tervezett visszaállítása által érintett tagállamokkal; |
b) |
szoros és állandó együttműködést kell fenntartaniuk, lehetővé téve az ellenőrzések állandó felülvizsgálatát és kiigazítását a változó helyszíni igények és hatások figyelembevétele érdekében; |
c) |
a határellenőrzések hatékony végrehajtása érdekében készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén és indokolt esetben segítsék egymást. |
ALTERNATÍV INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA
Annak biztosítása érdekében, hogy a belső határokon végzett határellenőrzés ideiglenes visszaállítását csak végső eszközként rendeljék el, amikor a közrendet vagy belső biztonságot fenyegető súlyos azonosított veszély más eszközökkel hatékonyan nem hárítható el, a tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről szóló, 2017. május 12-i bizottsági ajánlást (C(2017) 3349 final).
Kelt Brüsszelben, 2017. október 3-án.
a Bizottság részéről
Dimitris AVRAMOPOULOS
a Bizottság tagja
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
7.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 259/28 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1805 AJÁNLÁSA
(2017. október 3.)
a közbeszerzés professzionalizálásáról
A közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra kialakítása
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) |
A közbeszerzés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik eszköze. Ezen eszköznek jelentős gazdasági hatása lehet (1), mivel előmozdítja a növekedéssel, a munkahely-teremtéssel és a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos bizottsági menetrendet. A hatékony, eredményes és versenyképes közbeszerzés nemcsak a jól működő egységes piac ismérve, de az európai beruházások egyik fő csatornája is (2). |
(2) |
A közbeszerzésről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvek (3) olyan eszköztárat biztosítanak, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a közbeszerzés hatékonyabb és stratégiai jellegű alkalmazását. A közbeszerzés új kihívásokkal néz szembe, hiszen a folyamatosan szűkülő költségvetési környezetben fokozott mértékben várható el, hogy a közbeszerzés során a lehető leggazdaságosabban bánjanak a közpénzekkel, használják ki a digitalizálás és a változó piacok lehetőségeit, nyújtsanak stratégiai hozzájárulást a horizontális politikai célkitűzésekhez és az olyan társadalmi értékekhez mint az innováció, a társadalmi befogadás, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a lehető legnagyobb legyen a hozzáférhetőség és az elszámoltathatóság annak érdekében, hogy minél inkább elkerülhető legyen a rossz hatásfok, a pazarlás, a szabálytalanság, a csalás és a korrupció, valamint hogy felelős ellátási láncok épülhessenek ki. |
(3) |
A közbeszerzési szabályok hatékony alkalmazását minden szinten biztosítani kell az európai beruházás ezen alapvető eszköze lehető leghatékonyabb kihasználásának érdekében – amint az európai beruházási tervben (4) is megfogalmazásra került –, valamint egy erősebb egységes piac érdekében, amint annak az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében Juncker elnök is hangot adott. A hatékonyság egyike a közbeszerzés fejlesztendő területeinek, amelyekre az európai szemeszter keretében mutattak rá. |
(4) |
Ezért biztosítani kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és az ajánlatkérő szerveknek képesnek kell lenniük a legmagasabb szintű szakmai kívánalmaknak eleget tevő beszerzésekre. A közbeszerzés területén dolgozó szakemberek professzionalizmusának javítása és támogatása erősítheti azt a hatást, amelyet a közbeszerzés a gazdaság egészére gyakorol (5). |
(5) |
A közbeszerzések professzionalizálásának célja legszélesebb értelemben véve az, hogy a közbeszerzésben megmutatkozzon a közbeszerzési feladatokat (6) irányító vagy azokban részt vevő személyek szakmai készségei és kompetenciái, ismeretei és tapasztalatai általános szintjének javulása. Mindez érvényes a munka hatékony elvégzéséhez és az eredmények eléréséhez szükséges eszközökre és támogatásra, valamint az intézményi politika architektúrájára is (7). Egy hatékony professzionalizálási politikának ezért átfogó stratégiai megközelítésen kell alapulnia, három egymást kiegészítő célkitűzés mentén:
|
(6) |
Ez az ajánlás (8) azzal ösztönzi a tagállami professzionalizálási politikák kidolgozását és végrehajtását, hogy egy mérlegelendő referenciakeretet biztosít (9). A kezdeményezés várhatóan segíteni fogja a tagállamokat professzionalizálási politikájuk kialakításában, és ezzel a közérdekű célok elérése során javul majd a közbeszerzés profilja, illetőleg növekszik befolyása, hatása és elismertsége. |
(7) |
Ezen ajánlás címzettjei a tagállamok és a tagállamok elsősorban nemzeti szintű közigazgatása. A tagállamoknak azonban központosított vagy decentralizált beszerzési rendszerük keretében tovább kell ösztönözniük és támogatniuk az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a professzionalizálási kezdeményezések bevezetése tekintetében. Ezért a tagállamoknak fel kell hívniuk a közbeszerzési eljárásokért felelős, különböző szintű szervek, valamint a könyvvizsgálók és a közbeszerzési ügyek felülvizsgálatáért felelős tisztviselők képzéséért felelős szervek figyelmét erre az ajánlásra, |
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:
I. A KÖZBESZERZÉS PROFESSZIONALIZÁLÁSÁRA IRÁNYULÓ POLITIKA MEGHATÁROZÁSA
1. |
A tagállamoknak saját igényeiknek, forrásaiknak és közigazgatási struktúráiknak megfelelően a közbeszerzésre vonatkozó hosszú távú professzionalizálási stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek vagy önállóak, vagy részét alkotják a közigazgatás szélesebb körű professzionalizálási politikáinak. A cél a készségek bevonzása, fejlesztése és megtartása, a teljesítményre és a stratégiai eredményekre való összpontosítás, valamint a rendelkezésre álló eszközök és technikák előnyeinek maradéktalan kihasználása. Ezeket a stratégiákat:
|
2. |
A tagállamoknak ezenkívül ösztönözniük és támogatniuk kell az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a nemzeti professzionalizálási stratégiák végrehajtásában, a professzionalizálási kezdeményezések kidolgozásában, a megfelelő intézményi architektúrák kiépítésében és az összehangoltabb, hatékonyabb, stratégiai közbeszerzés érdekében történő együttműködés kialakításában, többek között az alábbiak alapján:
|
II. EMBERI ERŐFORRÁSOK – A KÉPZÉS ÉS AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS JAVÍTÁSA
3. |
A tagállamoknak – a közbeszerzési projektek multidiszciplináris jellegét figyelembe véve – a kijelölt közbeszerzési tisztviselők, a kapcsolódó munkakörök, valamint a bírók és könyvvizsgálók tekintetében is azonosítaniuk kell és meg kell határozniuk azon alapkészségeket és -kompetenciákat, amelyeket a közbeszerzés-szakértőknek el kell sajátítaniuk. Ide tartoznak a következők:
|
4. |
A tagállamoknak megfelelő – kezdeti és egész életen át tartó – képzési programokat kell kidolgozniuk adatelemzés és igényfelmérés, valamint adott esetben kompetenciakeretek alapján. Ide tartoznak a következők:
|
5. |
A tagállamoknak fejleszteniük és támogatniuk kell továbbá a megbízható emberierőforrás-menedzsment, az életpálya-tervezés és a közbeszerzés-specifikus motivációs rendszerek ajánlatkérő hatóságok/szervek általi átvételét annak érdekében, hogy a beszerzés területén a szakképzett személyzet megszerezhető és megtartható legyen, a szakemberek pedig ösztönzést kapjanak arra, hogy a közbeszerzés terén jobb minőségű és stratégiai megközelítést alkalmazzanak. Ide tartoznak a következők:
|
III. RENDSZEREK – ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA
6. |
A tagállamoknak ösztönözniük és támogatniuk kell az olyan hozzáférhető informatikai eszközök fejlesztését és alkalmazását, amelyek egyszerűsíthetik és javíthatják a közbeszerzési rendszerek működését. Ide tartoznak a következők:
|
7. |
A tagállamoknak a szakmai hitelesség szerves részeként egyéni és intézményi szinten támogatniuk és ösztönözniük kell a feddhetetlenséget azáltal, hogy olyan eszközöket biztosítanak, amelyek biztosítják a megfelelést és az átláthatóságot, valamint iránymutatást nyújtanak a szabálytalanságok megelőzéséhez. Ide tartoznak a következők:
|
8. |
A tagállamoknak iránymutatást kell biztosítaniuk egyrészt az uniós és nemzeti joggal, illetve az EU nemzetközi kötelezettségeiből eredő követelményekkel kapcsolatos jogbiztonság biztosítása céljából, másrészt a stratégiai gondolkodás, a kereskedelmi mérlegelés és az intelligens/tájékozott döntéshozatal megkönnyítése és előmozdítása érdekében. Ide tartoznak a következők:
|
9. |
A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a bevált gyakorlatok cseréjét, és támogatniuk kell a szakembereket a professzionális közbeszerzési eljárások, az együttműködésen alapuló munka és a szakértelem-átadás biztosításában. Ide tartoznak a következők:
|
IV. AZ AJÁNLÁS NYOMON KÖVETÉSE – JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS
10. |
Ajánlott, hogy a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 83. cikke, a 2014/23/EU irányelv 45. cikke és a 2014/25/EU irányelv 99. cikke szerinti jelentéstétel során tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. |
Kelt Strasbourgban, 2017. október 3-án.
a Bizottság részéről
Elżbieta BIEŃKOWSKA
a Bizottság tagja
(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015) 550).
(2) A kohéziós finanszírozás közel fele közbeszerzésen keresztül zajlik. A 2014–2020 közötti időszakban az EU az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül 325 milliárd EUR-t (ez az EU teljes költségvetésének csaknem egy harmada) fektet be az európai régiókba, hogy serkentse a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a versenyképességet, valamint mérsékelje a fejlődésbeli egyenlőtlenségeket.
(3) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a klasszikus irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.) és különösen annak 83. cikkének (4) bekezdése, a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a koncessziókról szóló irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.) és különösen annak 45. cikkének (4) bekezdése, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a közüzemi irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.) és különösen annak 99. cikkének (4) bekezdése.
(4) 2014; A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: Európai beruházási terv (COM(2014) 903).
(5) Az egységes piaci stratégiát kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD/2015/202) becslése szerint a professzionalizálásból adódó problémák megoldásából származó potenciális gazdasági előnyök több mint 80 milliárd EUR-ra rúgnak.
(6) Ezek magukban foglalják a közbeszerzési tisztviselők munkájának teljes körét a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában az igények azonosításától a szerződések kezeléséig, legyen szó akár központi, akár decentralizált igazgatásról vagy intézményekről, különösen olyan munkakörökben, amelyek kifejezetten a beszerzésekhez kapcsolódnak vagy amelyek betöltője egyszerűen csak felelős a beszerzéshez kapcsolódó bizonyos feladatokért.
(7) A közbeszerzésről szóló 2015-ös OECD-ajánlás is kiemeli a beszerzésekben részt vevő munkaerő képzésének szükségességét annak érdekében, hogy ez a munkaerő képes legyen a kedvező ár-érték arány folyamatos fenntartására. http://www.oecd.org/gov/ethics/OECD-Recommendation-on-Public-Procurement.pdf
(8) A Bizottságnak nem áll szándékában előírni egy konkrét modellt, hanem felkéri a tagállamokat és az illetékes közigazgatási szerveket, hogy foglalkozzanak a vonatkozó kérdésekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy minden tagállam máshol tart ezen az úton. Mindazonáltal az új irányelvek előírják számukra annak biztosítását, hogy a) az uniós közbeszerzési jog értelmezésére és alkalmazására vonatkozó információ és iránymutatás ingyenes legyen, segítve ezzel az ajánlatkérő szerveket, a gazdasági szereplőket, különösen a kkv-kat, valamint b) az ajánlatkérő szervek kapjanak támogatást a közbeszerzési eljárások megtervezéséhez és végrehajtásához.
(9) Az ajánlást a tagállami bevált gyakorlatok gyűjteménye kíséri.
(10) Például: az egységes digitális ügyfélkapu és az európai hálózat digitális szolgáltatási infrastruktúrájának építőelemei (elektronikus személyazonosítás, elektronikus aláírás, elektronikus kézbesítés, elektronikus számlázás).
(11) https://joinup.ec.europa.eu/community/european_catalogue/
(12) Az adatvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása és a személyes adatok védeleméhez való alapvető jog tiszteletben tartása mellett.