20.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/1

(1)

A vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződést (a továbbiakban: a marrákesi szerződés) az Unió nevében 2014. április 30-án írták alá (3). A szerződés előírja a szerződő feleknek, hogy a szerzői és szomszédos jogok tekintetében alkalmazzanak kivételeket és korlátozásokat egyes művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak előállítása és terjesztése, valamint az említett példányok határokon átnyúló cseréje tekintetében.

(2)

A marrákesi szerződés kedvezményezettjei a vakok, olyan személyek, akiknek a látáskárosodása nem javítható olyan mértékben, hogy látásfunkciójuk lényegében megegyezzen az említett károsodással nem küzdő személyek látásfunkciójával, valamint az érzékelési vagy olvasási nehézséggel, többek között a diszlexiával vagy bármely egyéb tanulási nehézséggel küzdő személyek, akik ennek következtében képtelenek nyomtatott műveket az említett nehézséggel nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni, továbbá olyan személyek, akik testi fogyatékosság miatt képtelenek könyvet tartani vagy lapozni, vagy az olvasást rendes esetben lehetővé tevő mértékben a szemükkel fókuszálni, illetve azt mozgatni, amennyiben e károsodás, nehézség vagy fogyatékosság miatt képtelenek nyomtatott műveket az ilyen károsodással, nehézséggel vagy fogyatékossággal nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni.

(3)

A vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek továbbra is számos akadályba ütköznek a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő könyvekhez és egyéb nyomtatott anyagokhoz való hozzáférés tekintetében. Nemzetközi szinten elismerést nyert, hogy nagyobb számú művet és más védelemben részesülő teljesítményt kell a szóban forgó személyek számára hozzáférhető formátumokban elérhetővé tenni, és jelentősen javítani kell a művek és egyéb védelemben részesülő teljesítmények forgalmát és terjesztését.

(4)

Az Európai Unió Bíróságának 3/15. sz. véleménye (4) értelmében a marrákesi szerződésben a szerzői és szomszédos jogok tekintetében egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak előállítására és terjesztésére vonatkozóan előírt kivételeket vagy korlátozásokat a 2001/29/EK irányelv (5) által harmonizált területen kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik az említett szerződésben szabályozott import- és exportintézkedésekre, amennyiben azok célja végső soron annak engedélyezése, hogy a valamely fél területén közzétett hozzáférhető formátumú példányokat egy másik fél területén a jogosultak hozzájárulásának megszerzése nélkül nyilvánossághoz közvetítsék vagy terjesszék.

(5)

Az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) célja azon kötelezettségek végrehajtása, amelyeket az Uniónak a marrákesi szerződés értelmében harmonizált módon kell teljesítenie annak érdekében, hogy a kedvezményezett személyek számára az Unió valamennyi tagállamában elérhetőbbé váljanak a hozzáférhető formátumú példányok, valamint javuljon e példányok forgalma a belső piacon, továbbá kötelező kivétel bevezetését írja elő a tagállamoknak a jogosultak egyes, uniós szinten harmonizált jogai tekintetében. E rendelet célja a marrákesi szerződés szerinti kötelezettségek végrehajtása a hozzáférhető formátumú példányoknak az Unió és a marrákesi szerződéshez csatlakozott harmadik országok közötti, a kedvezményezett személyek érdekét szolgáló, nem kereskedelmi célú export- és importintézkedései tekintetében, valamint az említett export és import feltételeinek egységes meghatározása a 2001/29/EK irányelv és az (EU) 2017/1564 irányelv+ által harmonizált területen annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések belső piaci alkalmazása egységes legyen, és ne veszélyeztesse az említett irányelvekben foglalt kizárólagos jogok és kivételek harmonizációját.

(6)

E rendeletnek biztosítania kell, hogy a könyveknek, többek között az elektronikus könyveknek, folyóiratoknak, újságoknak, magazinoknak és egyéb jellegű írásos formában lévő műveknek, jelrendszeralapú alkotásoknak – beleértve a kottát –, és más – akár analóg, akár digitális, audio formátumban megjelentetett – nyomtatott anyagoknak az (EU) 2017/1564 irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően bármely tagállamban előállított, hozzáférhető formátumú példányai terjeszthetők, közvetíthetők vagy hozzáférhetővé tehetők legyenek a marrákesi szerződéshez csatlakozott harmadik országbeli kedvezményezett személyek és jogosított szervezetek részére, a marrákesi szerződésben említettek szerint. A hozzáférhető formátumok közé tartozik például a Braille-írás, a nagyított betűs nyomtatás, az adaptált elektronikus könyvek, a hangoskönyvek és a rádiós műsorszolgáltatás. Tekintettel a marrákesi szerződés „nem kereskedelmi” céljára (7), a hozzáférhető formátumú példányoknak a vak, látáskárosult vagy a nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek, illetve jogosított szervezetek részére való, harmadik országokban történő terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését és nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét kizárólag a valamely tagállamban letelepedett jogosított szervezetek végezhetik, nonprofit alapon.

(7)

E rendeletnek azt is lehetővé kell tennie, hogy az unióbeli kedvezményezett személyek, valamint a valamely tagállamban letelepedett jogosított szervezetek nem kereskedelmi célból a marrákesi szerződés végrehajtásának megfelelően előállított, hozzáférhető formátumú példányokat importáljanak harmadik országokból, illetve hozzáférést biztosítsanak azokhoz a vakok, a látáskárosultak, illetve a nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó hozzáférhető formátumú példányok forgalmára a belső piacon ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, mint az (EU) 2017/1564 irányelvnek megfelelően az Unióban előállított hozzáférhető formátumú példányokra.

(8)

A hozzáférhető formátumú példányok elérhetőségének javítása, valamint a művek vagy más teljesítmények engedély nélküli terjesztésének megakadályozása érdekében a hozzáférhető formátumú példányok terjesztésével, nyilvánossághoz közvetítésével és nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételével foglalkozó jogosított szervezeteknek teljesíteniük kell bizonyos kötelezettségeket. Ösztönözni kell az olyan tagállami kezdeményezéseket, amelyek célja a marrákesi szerződés célkitűzéseinek és a hozzáférhető formátumú példányok ezen szerződésben részes harmadik országokkal való cseréjének előmozdítása, valamint a jogosított szervezetek támogatása az információk megosztásában és elérhetővé tételében. E kezdeményezések magukban foglalhatják többek között a hozzáférhető formátumú példányok előállításával és terjesztésével kapcsolatos iránymutatások vagy bevált gyakorlatok kidolgozását a jogosított szervezetek, a kedvezményezett személyek és a jogosultak képviselőivel konzultálva.

(9)

A személyes adatok e rendelet szerinti kezelése során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 7. és 8. cikke szerinti, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, és elengedhetetlen, hogy az ilyen adatkezelés megfeleljen a személyes adatok kezelését szabályozó 95/46/EK (8) és 2002/58/EK (9) európai parlamenti és tanácsi irányelveknek is, tekintettel arra, hogy az adatkezelést ezen rendelet keretei között és a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt a jogosított szervezetek is elvégezhetik.

(10)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: UNCRPD) – amelynek az Unió részes fele – biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogát az információhoz és az oktatáshoz való hozzáféréshez, valamint a kulturális, gazdasági és társadalmi életben másokkal azonos alapon való részvételhez. Az UNCRPD előírja az egyezményben részes feleknek, hogy a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges lépést tegyenek meg annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogokat védő jogszabályok ne jelentsenek észszerűtlen vagy megkülönböztetést eredményező akadályt a fogyatékossággal élő személyek kulturális anyagokhoz történő hozzáférésével szemben.

(11)

A Charta értelmében tilos a hátrányos megkülönböztetés minden formája, közöttük a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés, valamint az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekben való részesedésre.

(12)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a marrákesi szerződés szerinti kötelezettségek egységes végrehajtását az egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak az Unió és a marrákesi szerződésben részes harmadik országok közötti, a kedvezményezett személyek érdekét szolgáló, nem kereskedelmi célú exportja és importja tekintetében, valamint az említett exportálás és importálás feltételeinek meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen a Chartában és az UNCRPD-ben elismert alapelveket. Ezt a rendeletet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni,

a)

vak;

b)

akinek látáskárosodása nem javítható olyan mértékben, hogy látásfunkciója lényegében megegyezzen az ilyen károsodással nem küzdő személyek látásfunkciójával, és aki ennek következtében képtelen nyomtatott műveket az ilyen károsodással nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni;

c)

érzékelési vagy olvasási nehézséggel küzd, és aki ennek következtében képtelen nyomtatott műveket az ilyen nehézséggel nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni; vagy

d)

testi fogyatékosság miatt egyébként képtelen könyvet tartani vagy lapozni, valamint az olvasást rendes esetben lehetővé tevő mértékben szemével fókuszálni, illetve azt mozgatni;

a)

kizárólag kedvezményezett személyek vagy jogosított szervezetek számára terjesszék, közvetítsék, illetve csak azok számára tegyék hozzáférhetővé a hozzáférhető formátumú példányokat;

b)

megtegyék a megfelelő lépéseket a hozzáférhető formátumú példányok engedély nélküli többszörözésének, terjesztésének, nyilvánossághoz közvetítésének és nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételének visszaszorítása érdekében;

c)

a műveket vagy más teljesítményeket, továbbá azok hozzáférhető formátumú példányait kellő gondossággal kezeljék, és erről nyilvántartást vezessenek; és

d)

adott esetben a weboldalaikon vagy más online, illetve offline csatornákon keresztül közzétegyék és frissítsék az a)–c) pontban megállapított kötelezettségek általuk történő teljesítésének módjára vonatkozó információkat.

a)

azon művek vagy más teljesítmények jegyzéke, amelyek hozzáférhető formátumú példányaival rendelkeznek, és az elérhető formátumok; valamint

b)

azon jogosított szervezetek neve és elérhetősége, amelyekkel a 3. és a 4. cikk alapján a hozzáférhető formátumú példányok cseréjét folytatják.

20.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/6

(1)

A szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó uniós jogi aktusok jogbiztonságot teremtenek, magas fokú védelmet biztosítanak a jogosultak számára, és harmonizált jogi keretrendszert alkotnak. E keretrendszer hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez és ösztönzi az innovációt, az alkotást, a beruházást és az új tartalmak létrehozását, többek között a digitális környezetben. Célja továbbá, hogy a művek és más teljesítmények védelme által, valamint a közérdeket szolgáló kivételek és korlátozások lehetővé tétele révén előmozdítsa az ismeretekhez és a kultúrához való hozzáférést. A jogosultak és a felhasználók jogai és érdekei közötti méltányos egyensúlyt meg kell őrizni.

(2)

A 96/9/EK (3), a 2001/29/EK (4), a 2006/115/EK (5) és a 2009/24/EK (6) európai parlamenti és tanácsi irányelvek harmonizálják a jogosultakat megillető jogokat a szerzői és szomszédos jogok területén. A szóban forgó irányelvek a 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) együtt tartalmazzák az említett jogok tekintetében megállapított kivételek és korlátozások kimerítő felsorolását, amelyek egyes szakpolitikai célok elérése érdekében bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a tartalmaknak a jogosultak engedélye nélkül történő felhasználását.

(3)

A vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek továbbra is számos akadályba ütköznek a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő könyvekhez és egyéb nyomtatott anyagokhoz való hozzáférés tekintetében. Tekintettel a vakoknak, látáskárosultaknak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (a továbbiakban: UNCRPD) elismert jogaira, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a könyvek és egyéb nyomtatott anyagok hozzáférhető formátumokban elérhetőbbé váljanak, és a forgalmuk javuljon a belső piacon.

(4)

A vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződést (a továbbiakban: a marrákesi szerződés) az Unió nevében 2014. április 30-án írták alá (8). A szerződés célja egyes művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhető formátumokban történő elérhetőségének javítása, illetve azok határokon átnyúló cseréjének fokozása a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek számára. A marrákesi szerződés előírja a szerződő feleknek, hogy a szerzői és szomszédos jogok tekintetében alkalmazzanak kivételeket és korlátozásokat egyes művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak előállítására és terjesztésére, valamint az említett példányok határokon átnyúló cseréjére vonatkozóan. A marrákesi szerződés Unió általi megkötése szükségessé teszi az uniós jog kiigazítását annak érdekében, hogy kötelező és harmonizált kivételt biztosítson az említett szerződés hatálya alá tartozó felhasználási módok, művek és kedvezményezett személyek tekintetében.

(5)

Az Európai Unió Bíróságának 3/15. sz. véleménye (9) értelmében a marrákesi szerződésben a szerzői és szomszédos jogok tekintetében egyes művek és más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak előállítására és terjesztésére vonatkozóan előírt kivételeket vagy korlátozásokat a 2001/29/EK irányelv által harmonizált területen kell végrehajtani.

(6)

Ez az irányelv azon kötelezettségeket hajtja végre, amelyeknek az Unió a marrákesi szerződés értelmében harmonizált módon eleget kell, hogy tegyen annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő intézkedések alkalmazása a belső piac egészében következetes legyen. Ennek az irányelvnek ezért rendelkeznie kell egy kötelező kivételről az uniós jog által harmonizált és a marrákesi szerződés hatálya alá tartozó felhasználási módok és művek szempontjából releváns jogok tekintetében. E jogok közé tartoznak különösen a többszörözéshez, a nyilvánossághoz közvetítéshez, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez, a terjesztéshez és a haszonkölcsönzéshez fűződő, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK és a 2009/24/EK irányelvben foglalt jogok, valamint a 96/9/EK irányelvben foglalt megfelelő jogok. Mivel a marrákesi szerződés által előírt kivételek vagy korlátozások hatálya kiterjed az audio formátumú művekre, például a hangoskönyvekre is, az ezen irányelvben foglalt kötelező kivételt a szomszédos jogokra is alkalmazni kell.

(7)

Ezen irányelv a vakokra és azokra a személyekre vonatkozik, akiknek látáskárosodása nem javítható olyan mértékben, hogy látásfunkciójuk lényegében megegyezzen az említett károsodással nem küzdő személyek látásfunkciójával, valamint az érzékelési vagy olvasási nehézséggel, többek között a diszlexiával vagy bármely egyéb tanulási nehézséggel küzdő személyekre, akik ennek következtében képtelenek nyomtatott műveket az említett nehézséggel nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni, továbbá azokra, akik testi fogyatékosság miatt képtelenek könyvet tartani vagy lapozni, vagy az olvasást rendes esetben lehetővé tevő mértékben a szemükkel fókuszálni, illetve azt mozgatni, amennyiben e károsodás, nehézség vagy fogyatékosság miatt a szóban forgó személyek képtelenek nyomtatott műveket az ilyen károsodással, nehézséggel vagy fogyatékossággal nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni. Ezért ezen irányelv célja, hogy javítsa a könyvek, többek között elektronikus könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok vagy egyéb jellegű írásos formában lévő művek, jelrendszeralapú alkotások – beleértve a kottát –, és más – akár analóg vagy digitális, audio formátumban, online vagy offline megjelentetett – nyomtatott anyagok olyan formátumokban történő elérhetőségét, amelyek az említett műveket és más teljesítményeket lényegében ugyanolyan akadálymentessé teszik a szóban forgó személyek számára, mint a károsodással, nehézséggel vagy fogyatékossággal nem küzdő személyek számára. A hozzáférhető formátumok közé tartozik például a Braille-írás, a nagyított betűs nyomtatás, az adaptált elektronikus könyvek, a hangoskönyvek és a rádiós műsorszolgáltatás.

(8)

Az ezen irányelvben foglalt kötelező kivételnek emellett korlátoznia is kell a többszörözési jogot annak érdekében, hogy lehetővé tegye a műnek vagy más teljesítménynek a kedvezményezett személyek számára hozzáférhető formátumú példánya előállításához szükséges módosítását, konvertálását, illetve adaptálását. Ez kiterjed az információnavigációs funkció biztosítására is a hozzáférhető formátumú példányokban. Továbbá azokra a változtatásokra is kiterjed, amelyekre olyan esetekben lehet szükség, amikor egy mű vagy más teljesítmény formátuma már elérhető bizonyos kedvezményezett személyek számára, más kedvezményezett személyek számára azonban nem, eltérő, vagy eltérő fokú károsodás, nehézség vagy fogyatékosság miatt.

(9)

Az ezen irányelvben megállapított, megengedett felhasználási módok közé kell, hogy tartozzon a hozzáférhető formátumú példányok előállítása a kedvezményezett személyek vagy az ő érdekeiket szolgáló olyan jogosított szervezetek – akár közjogi, akár magánjogi szervezetek, különösen könyvtárak, oktatási intézmények vagy más nonprofit szervezetek – által, amelyek egyik fő tevékenysége, intézményi kötelezettsége vagy közérdekű feladatának része a nyomtatott szöveget fogyatékosságuk miatt használni képtelen személyek szolgálata. Az ezen irányelvben meghatározott felhasználási módoknak magukban kell foglalniuk a hozzáférhető formátumú példányoknak a kedvezményezett személyek kizárólagos használatára olyan természetes személy által történő előállítását is, aki ezt egy kedvezményezett személy megbízásából teszi, illetve aki segítséget nyújt az ilyen példányok előállításában egy kedvezményezett személynek. Hozzáférhető formátumú példányok csak olyan művekből vagy más teljesítményekből készülhetnek, amelyekhez a kedvezményezett személyek vagy jogosított szervezetek jogszerűen hozzáférnek. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kivétel alkalmazását bármilyen módon akadályozó vagy korlátozó szerződéses rendelkezések ne rendelkezzenek joghatással.

(10)

Az ezen irányelvben meghatározott kivételnek lehetővé kell tennie a jogosított szervezetek számára, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányait előállítsák és online vagy offline terjesszék az Unión belül. Ezen irányelv nem írhatja elő a jogosított szervezetek számára ilyen példányok kötelező előállítását és terjesztését.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy szerte a belső piacon elérhetőbbé váljanak a hozzáférhető formátumú példányok, lehetővé kell tenni, hogy a valamely tagállamban készült hozzáférhető formátumú példányok valamennyi tagállamban elérhetőek legyenek. Ez csökkentené az ugyanazon művek vagy más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak előállításához szükséges megkettőzött munka iránti keresletet az Unióban, és ezáltal megtakarításokhoz és hatékonyságnöveléshez vezetne. Ennek az irányelvnek ezért biztosítania kell a jogosított szervezetek által bármely tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példányok forgalmának és hozzáférhetőségének lehetőségét a kedvezményezett személyek és a jogosított szervezetek számára az egész Unióban. E határokon átnyúló csere előmozdítása és a jogosított szervezetek kölcsönös azonosításának és együttműködésének elősegítése érdekében ösztönözni kell az Unióban letelepedett jogosított szervezetek nevére és elérhetőségeire vonatkozó információk – ideértve a weboldalakat is, amennyiben rendelkezésre állnak – önkéntes megosztását. A tagállamoknak ezért a jogosított szervezetektől kapott információkat át kell adniuk a Bizottságnak. Mindez nem keletkeztet kötelezettséget a tagállamok számára a tekintetben, hogy ellenőrizzék ezen információk teljességét és helyességét, vagy azt, hogy az információk megfelelnek-e az ezen irányelvet átültető nemzeti jognak. A szóban forgó információkat a Bizottságnak egy uniós szintű központi információs hozzáférési ponton online elérhetővé kell tennie. Ez segítheti a jogosított szervezeteket, valamint a kedvezményezett személyeket és jogosultakat abban is, hogy további információért kapcsolatba lépjenek a jogosított szervezetekkel az ezen irányelvben és az (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) foglalt rendelkezésekkel összhangban. A fent említett központi információs hozzáférési pont kiegészíti a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodája által a marrákesi szerződés értelmében létrehozandó információs hozzáférési pontot, azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten segítse a jogosított szervezetek azonosítását és együttműködését.

(12)

A hozzáférhető formátumú példányok elérhetőségének javítása, valamint a művek vagy más teljesítmények engedély nélküli terjesztésének megakadályozása érdekében a hozzáférhető formátumú példányok terjesztésével, nyilvánossághoz közvetítésével vagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételével foglalkozó jogosított szervezeteknek teljesíteniük kell bizonyos kötelezettségeket.

(13)

A tagállamok által a jogosított szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési vagy elismerési követelmények – például a kedvezményezett személyeknek való általános jellegű szolgáltatásnyújtással kapcsolatos követelmények – nem járhatnak olyan hatással, amely akadályozza az ezen irányelv fogalommeghatározása szerint jogosított szervezetnek minősülő szervezeteket abban, hogy az ezen irányelvben engedélyezett felhasználási módokat alkalmazzák.

(14)

Tekintettel az ezen irányelvben foglalt kivétel sajátos jellegére, annak különös hatókörére, valamint a kedvezményezettek jogbiztonsága érdekében a tagállamok számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a kivétel alkalmazására vonatkozóan az ebben az irányelvben meghatározottaktól eltérő további követelményeket írjanak elő, mint például a hozzáférhető formátumú művek kereskedelmi forgalomban való rendelkezésre állásának előzetes vizsgálatát. A tagállamok számára csak azt szabad lehetővé tenni, hogy ellentételezési rendszereket hozzanak létre a művek vagy más teljesítmények jogosított szervezetek általi megengedett felhasználásaira vonatkozóan. A kedvezményezett személyekre háruló terhek, a hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló terjesztése előtti akadályok és a jogosított szervezetekre háruló túlzott követelmények elkerülése érdekében korlátozni kell a tagállamok ilyen ellentételezési rendszerek létrehozására vonatkozó lehetőségét. Ebből adódóan az ellentételezési rendszerek nem írhatnak elő fizetési kötelezettséget a kedvezményezett személyek számára. E rendszerek kizárólag az ilyen ellentételezési rendszert előíró tagállam területén letelepedett jogosított szervezetekre vonatkozhatnak, és nem írhatnak elő fizetési kötelezettséget más tagállam vagy a marrákesi szerződésben részes harmadik országok területén letelepedett jogosított szervezetek részére. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen ellentételezési rendszerekből adódóan a hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló cseréje – többek között az ellentételezés formája és lehetséges mértéke tekintetében – ne legyen terhesebb, mint nem határokon átnyúló helyzetekben. Az ellentételezés mértékének meghatározásakor kellően figyelembe kell venni a jogosított szervezetek tevékenységének nonprofit jellegét, ezen irányelv közérdekű célkitűzéseit, a kivétel kedvezményezettjeinek érdekét, a jogosultakat érő esetleges kárt és a hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló terjesztésének szükségességét. Figyelembe kell venni továbbá minden egyes eset sajátos, az adott hozzáférhető formátumú példány előállításából fakadó körülményeit. Ha a jogosultat érő kár csak minimális, ellentételezés fizetésére vonatkozó kötelezettség nem keletkezhet.

(15)

A személyes adatok ezen irányelv szerinti kezelése során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a Charta 7. és 8. cikke szerinti, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, és elengedhetetlen, hogy az ilyen adatkezelés megfeleljen a személyes adatok kezelését szabályozó 95/46/EK (11) és 2002/58/EK (12) európai parlamenti és tanácsi irányelveknek is, tekintettel arra, hogy az adatkezelést ezen irányelv keretei között és a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt a jogosított szervezetek is elvégezhetik.

(16)

Az UNCRPD – amelynek az Unió részes fele – biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogát az információhoz és oktatáshoz való hozzáféréshez, valamint a kulturális, gazdasági és társadalmi életben másokkal azonos alapon való részvételhez. Az UNCRPD előírja az egyezményben részes feleknek, hogy a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges lépést tegyenek meg annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogokat védő jogszabályok ne jelentsenek észszerűtlen vagy megkülönböztetést eredményező akadályt a fogyatékossággal élő személyek kulturális anyagokhoz történő hozzáférésével szemben.

(17)

A Charta értelmében tilos a megkülönböztetés valamennyi formája, közöttük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés, valamint az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekben való részesülésre.

(18)

Ezen irányelv elfogadásával az Unió célja annak biztosítása, hogy a kedvezményezett személyek számára az egész belső piacon elérhetőek legyenek hozzáférhető formátumokban a könyvek és más nyomtatott anyagok. Ennek megfelelően ez az irányelv egy nélkülözhetetlen első lépés afelé, hogy javuljon a művek hozzáférhetősége a fogyatékossággal élő személyek számára.

(19)

A Bizottságnak az ezen irányelv hatályán kívül eső művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumokban történő elérhetőségével kapcsolatos helyzetet is értékelnie kell, továbbá azt, hogy ezek milyen mértékben elérhetők az egyéb fogyatékossággal élő személyek számára. A Bizottságnak szorosan figyelemmel kell kísérnie a helyzetet e tekintetben. Szükség esetén a Bizottság által előterjesztett jelentés alapján megfontolás tárgyát képezheti ezen irányelv hatályának módosítása.

(20)

A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy kivételt vagy korlátozást állapítsanak meg a fogyatékossággal élő személyek javára olyan esetekben, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, így különösen az ezen irányelv hatályán kívül eső művek és más teljesítmények, valamint fogyatékosságok tekintetében, a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján. Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy kivételeket vagy korlátozásokat állapítsanak meg azon jogok tekintetében, amelyeket az uniós szerzői jogi keret nem harmonizál.

(21)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen a Chartában és az UNCRPD-ben elismert alapelveket. Ezt az irányelvet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(22)

A marrákesi szerződés előír bizonyos kötelezettségeket a hozzáférhető formátumú példányoknak az Unió és a szerződésben részes harmadik országok közötti cseréje tekintetében. Az említett kötelezettségek teljesítése érdekében hozott uniós intézkedéseket az (EU) 2017/1563 rendelet tartalmazza, amelyet ezen irányelvvel együtt kell értelmezni.

(23)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen azt, hogy az Unióban hozzáférhetőbbé váljanak a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő művek és más teljesítmények a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek számára, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (13) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

1.

„mű vagy más teljesítmény”: bármely médiumon, akár audio – például hangoskönyv –, akár digitális formátumban megjelent vagy a nyilvánosság számára jogszerűen egyéb módon hozzáférhetővé tett, szerzői vagy szomszédos jogi védelemben részesülő könyv, folyóirat, újság, magazin vagy egyéb jellegű írásos formában lévő mű, jelrendszeralapú alkotás – beleértve a kottát –, és a kapcsolódó illusztrációk;

2.

„kedvezményezett személy”, tekintet nélkül bármely más fogyatékosságra az a személy, aki:

3.

„hozzáférhető formátumú példány”: a mű vagy más teljesítmény eltérő módon előállított vagy eltérő formátumban lévő példánya, amely a kedvezményezett személyek számára a művet vagy más teljesítményt hozzáférhetővé teszi, többek között lehetővé téve, hogy a kedvezményezett személy a 2. pontban említett valamely károsodással, nehézséggel vagy fogyatékossággal nem küzdő személyekhez hasonlóan, azonos kényelem mellett férjen hozzá a műhöz vagy más teljesítményhez;

4.

„jogosított szervezet”: valamely tagállam által, a kedvezményezett személyek számára nonprofit alapon oktatás, speciális képzés, akadálymentesített olvasási lehetőségek vagy információkhoz való hozzáférés biztosítására jogosított vagy elismert szervezet. Ide tartoznak azok a közintézmények és nonprofit szervezetek is, amelyek ugyanezen szolgáltatásokat egyik fő tevékenységükként, intézményi kötelezettségükként vagy közérdekű feladataik ellátása keretében nyújtják a kedvezményezett személyek számára.

a)

a kedvezményezett személy vagy a nevében eljáró személy a kedvezményezett személy kizárólagos használatára előállítsa valamely olyan műnek vagy más teljesítménynek, amelyhez a kedvezményezett személy jogszerűen hozzáfér, a hozzáférhető formátumú példányát; és

b)

a jogosított szervezet nonprofit alapon kedvezményezett személyek kizárólagos használatára hozzáférhető formátumú példányt állítson elő olyan műről vagy más teljesítményről, amelyhez a szervezet jogszerűen hozzáfér, vagy kedvezményezett személyek vagy más jogosított szervezetek számára hozzáférhető formátumú példányokat közvetítsen, tegyen hozzáférhetővé, terjesszen vagy adjon haszonkölcsönbe.

a)

kizárólag kedvezményezett személyek vagy más jogosított szervezetek számára terjesszék, közvetítsék, illetve csak azok számára tegyék hozzáférhetővé a hozzáférhető formátumú példányokat;

b)

megtegyék a megfelelő lépéseket a hozzáférhető formátumú példányok engedély nélküli többszörözésének, terjesztésének, nyilvánossághoz közvetítésének és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének visszaszorítása érdekében;

c)

a műveket vagy más teljesítményeket, továbbá azok hozzáférhető formátumú példányait kellő gondossággal kezeljék, és erről nyilvántartást vezessenek; és

d)

adott esetben a weboldalaikon, vagy más online, illetve offline csatornákon keresztül közzétegyék és frissítsék az a)–c) pontban megállapított kötelezettségek általuk történő teljesítésének módjára vonatkozó információkat.

a)

azon művek vagy más teljesítmények jegyzéke, amelyek hozzáférhető formátumú példányaival rendelkeznek, és az elérhető formátumok; valamint

b)

azon jogosított szervezetek neve és elérhetősége, amelyekkel a 4. cikk alapján a hozzáférhető formátumú példányok cseréjét folytatják.

20.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/14

(1)

Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok továbbra is az európai szomszédságpolitika (ENP) és a keleti partnerség keretén belül fejlődnek. A Moldovai Köztársaság 2009-ben csatlakozott a keleti partnerséghez, majd ezt az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásra irányuló tárgyalás követte. E megállapodást (2) (a továbbiakban: társulási megállapodás) – amely mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség fokozatos bevezetéséről is rendelkezik – 2014. június 27-én írták alá és 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A Moldovai Köztársaság gazdaságára jelentős hatást gyakorolt a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása, egy banki csalással kapcsolatos botrány, a régió gyenge gazdasági teljesítménye, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. E helyzet közrejátszott abban, hogy az elmúlt év során recesszió állt be, nőtt a kereskedelmi hiány, valamint jelentősen visszaestek a valutatartalékok.

(3)

Azt követően, hogy 2016 elején új kormány lépett hivatalba és kinevezték a Moldovai Nemzeti Bank új elnökét, a hatóságok megújult elkötelezettségről adtak tanúbizonyságot a szükséges politikai reformok továbbvitele, valamint az országban a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás terén jelentkező irányítási kihívások kezelése tekintetében.

(4)

Az új reformtörekvés támogatása érdekében az Unió és a Moldovai Köztársaság – a Külügyi Tanács 2016. február 15-i következtetéseit követően – a prioritásként kezelendő reformokról szóló ütemtervben egyezett meg. A Moldovai Köztársaság jelentős előrelépéseket ért el az ütemterv teljesítése terén.

(5)

A politikai átmenettel és a gazdasági nehézségekkel összefüggésben a Moldovai Köztársaság hatóságai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2016 júliusában hároméves, kibővített hiteleszközből (Extended Credit Facility) és kibővített finanszírozási eszközből (Extended Fund Facility) álló, 178,7 millió USD összegű konstrukcióról (a továbbiakban: ECF/EFF) állapodott meg. Az IMF igazgatótanácsa 2016. november 7-én jóváhagyta a megállapodást. Ezen IMF-program értelmében a Moldovai Köztársaság hatóságainak gyors előrelépéseket kell tenniük a pénzügyi szektor irányítása és felügyelete tekintetében, meg kell erősíteniük a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosító szakpolitikákat, valamint ösztönözniük kell a fenntartható és inkluzív növekedést.

(6)

A romló gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel a Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.

(7)

Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) keretében az Unió Moldovai Köztársaságra vonatkozó indikatív előirányzata 610–746 millió EUR, amely költségvetési támogatást és technikai segítségnyújtást is magában foglal. Az uniós költségvetés-támogatások folyósítását azonban 2015 elején felfüggesztették, és újraindításuk feltételeként az új IMF-program jóváhagyását és a költségvetés-támogatás valamennyi feltételének teljesítését határozták meg.

(8)

Mivel a Moldovai Köztársaság az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(9)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségletének kielégítése és egy olyan – hathatós és azonnal érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(10)

Tekintettel arra, hogy a Moldovai Köztársaság az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel szembesül, a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető a Moldovai Köztársaság azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul a Moldovai Köztársaság gazdasági stabilizációjához és strukturálisreform-programjához, és kiegészíti az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(11)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak a Moldovai Köztársaság fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, hozzájárulva az ország nagyobb politikai és makrogazdasági stabilitásához, a gazdasági és pénzügyi irányítás megerősítéséhez – beleértve a banki csalások alapos, eredményorientált kivizsgálását – valamint a jó energiaügyi irányítás és az igazságszolgáltatás politikai függetlenségének megerősítéséhez.

(12)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan párhuzamosan zajlik az ENI által finanszírozott költségvetés-támogatási műveletek folyósításának végrehajtásával.

(13)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét a Moldovai Köztársaság fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi, a Moldovai Köztársaság általi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(14)

Tekintettel a Moldovai Köztársaság fennálló külső finanszírozási igényére, az egy főre eső jövedelem és a szegénységi mutatók alapján mért gazdasági fejlettségi szintjére, a saját forrásokból történő finanszírozási képességére és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokra, valamint az adósságállomány fenntarthatóságának elemzése alapján megállapított visszafizetési képességre, a támogatás egy részét vissza nem térítendő támogatás formájában kell nyújtani.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés területeinek alapelveivel és célkitűzéseivel, az említett területekre vonatkozóan elfogadott intézkedésekkel, valamint az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikákkal.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (a továbbiakban: EKSZ) mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, a számonkérhető, átlátható és érdemeken alapuló közszolgálattal, a független igazságszolgáltatással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a média szabadságával, függetlenségével és sokszínűségével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben a Moldovai Köztársaság által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának és mindhárom részlet folyósításának előfeltételéül kell szabni, hogy a Moldovai Köztársaság tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célkitűzése, hogy megerősítse a Moldovai Köztársaságban az államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, biztosítsa a korrupció és a pénzmosás elleni hatékony küzdelmet, megerősítse a Moldovai Köztársaságban a pénzügyi és banki ágazat irányítását és felügyeletét, javítsa az energiaágazat irányítását, továbbá előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedést, a munkahelyteremtést, a kedvező üzleti környezetet és az államháztartási konszolidációt. A Moldovai Köztársaság számára nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását támogató intézkedéseket is tartalmaznia kell. Ezen egyedi célkitűzések megfelelő értékelésének biztosítása érdekében fontos azok ellenőrizhető és mérhető módon történő meghatározása. A Bizottságnak és az EKSZ-nek rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltétel teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását. Az előfeltétel és célkitűzések nemteljesülése esetén vagy amennyiben a társulási megállapodás céljait és elveit nem tartják tiszteletben, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását.

(19)

Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából a Moldovai Köztársaságnak megfelelő intézkedéseket kell végrehajtania a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. A Moldovai Köztársaságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a makroszintű pénzügyi támogatás teljesen átlátható, és az uniós pénzügyi szabályozásnak szigorúan megfelelő végrehajtásáról. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről és az Európai Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása nem érinti az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatásköreit.

(21)

A vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek és a hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(22)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(23)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó feltételekhez kell kötni. Ezeket a feltételeket hozzá kell kapcsolni mindhárom részlet folyósításához. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a Moldovai Köztársaság hatóságaival. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

a)

a 2. cikkben foglalt előfeltétel;

b)

a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért, tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)

az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

a)

annak biztosítása, hogy a Moldovai Köztársaság rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerülése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)

az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (8), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10);

c)

a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)

a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket – többek között dokumentum-ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket – hajtsanak végre;

e)

annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a Moldovai Köztársaság az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követett el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytatott, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése és/vagy a vissza nem térítendő támogatás teljes összegének visszafizettetése.

a)

megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)

értékeli a Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)

bemutatja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, a Moldovai Köztársaság aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletei folyósítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.